√Člet a Kolostorban ‚Äď gongfu √©s buddhas√°g



   



√Člet a Kolostorban ‚Äď gongfu √©s buddhas√°g

❀ ❀ ❀

Bevezetés

K√≠n√°ban a buddhizmus a mindennapi kapcsolatok r√©sze, ahol a tradicion√°lis kolostori k√©pz√©s √©vsz√°zadokon kereszt√ľl a mai napig fennmaradt. A Tang Dinasztia (唐朝) K√≠na egyik legjelentŇĎsebb cs√°sz√°ri dinaszti√°ja, melynek idŇĎszak√°t a k√≠nai civiliz√°ci√≥ aranykor√°nak szokt√°k nevezni. M√°r ekkor kiterjedt kolostori h√°l√≥zat mŇĪk√∂d√∂tt, mely a h√©tk√∂znapi emberek sz√°m√°ra is a napi tev√©kenys√©gek sz√≠nter√©√ľl szolg√°lt. A jobb m√≥d√ļ kolostorok lakott ter√ľleteken k√≠v√ľl √©p√ľltek. Hegyoldalakban, foly√≥k, tavak partj√°n, var√°zslatos k√∂rnyezetben. A hozz√°tartoz√≥ √©p√ľletekkel olykor eg√©sz v√°rost alkottak, t√∂bb sz√°z vagy ezer szerzetesnek szolg√°lva lakhely√ľl. A kolostorfalakon bel√ľl templomok, csarnokok √°lltak, s a kolostorkertben √©s az √©p√ľletekben Buddh√°k √©s Buddhiszattv√°k hatalmas szobrai. Az √©p√ľletekben k√∂nyvt√°rszob√°k, medit√°ci√≥s termek, szerzetesi cell√°k √©s vend√©gszob√°k sorakoztak, fŇĎleg a nagyobb helyis√©gek falait fresk√≥k √©s falrajzok d√≠sz√≠tett√©k. A v√°ndorl√≥ szerzetesek olykor √©vekig vend√©geskedtek egy-egy kolostorban, de r√∂videbb idŇĎre elŇĎkelŇĎ vil√°giak is gyakran megsz√°lltak a vend√©gszob√°kban. A nagyobb kolostorokat erŇĎs falakkal vett√©k k√∂r√ľl, ezek a kolostorok egyszerre voltak kegyhelyek, templomok, egyetemek, a k√∂rny√©k szellemi k√∂zpontjai √©s v√©delmezŇĎ v√°rai a h√°bor√ļs belvisz√°lyok elŇĎl menek√ľlŇĎknek. A kisebb kolostorok (n√©h√°ny tucat szerzetessel) is bet√∂lt√∂ttek hasonl√≥ funkci√≥t, de elsŇĎsorban a vil√°gi √©lettŇĎl elfordult tud√≥soknak, mŇĪv√©szeknek adtak mened√©ket, teh√°t a k√≠nai szellemi elit √©lte itt alkot√≥ √©let√©t.

竹林寺 - Zhulin Templom, Hengshan

A kolostorokban a szerzetesek a ny√≠lt tan√≠t√°si napokon k√©pezt√©k a vil√°gi h√≠vŇĎket, akik ‚Äď bele√©rtve a sz√ľlŇĎket, nagysz√ľlŇĎket √©s gyermekeket is ‚Äď √©vente ak√°r t√∂bbsz√∂r is bevonultak a kolostorba, hogy n√©h√°ny napot, hetet, h√≥napot tanul√°ssal, gyakorl√°ssal t√∂ltsenek. Ekkor a napi probl√©m√°kat h√°tuk m√∂g√∂tt hagyva csak a medit√°ci√≥val √©s a buddhista erk√∂lcs szab√°lyainak jobb meg√©rt√©s√©vel t√∂rŇĎdtek. A buddhizmus tanulm√°nyoz√°sa mellett r√©szt vettek a kultur√°lis-, filoz√≥fiai √©s mŇĪv√©szeti k√©pz√©seken, gyakorl√°sokon. C√©ljuk az volt, hogy tudatukat erŇĎs√≠tve ellen tudjanak √°llni a makacsul megjelenŇĎ v√°gyaknak, k√≠s√©rt√©seknek, a fel√©bredŇĎ haragnak, melyek mind-mind elsodorj√°k ŇĎket a dolgok val√≥di term√©szet√©nek meg√©rt√©s√©tŇĎl √©s a helyes cselekedetektŇĎl.

Azokban az idŇĎszakokban, amikor a buddhista vall√°st az Udvar t√°mo√∂gatta, a gyermekek sz√°m√°ra sz√ľks√©ges volt a t√∂bbsz√∂ri, hosszabb idejŇĪ kolostori k√©pz√©s. Ňźket √°ltal√°ban 8-10 √©ves korukban k√ľldt√©k elŇĎsz√∂r a kolostorba, majd 12 √©ves korukban, harmadszor 14-16 √©ves korukban kaptak √ļjabb k√©pz√©st, √©s 17-20 √©ves koruk k√∂r√ľl ism√©t visszat√©rtek, hogy ak√°r √©veket is ott t√∂ltsenek. Ekkor lehetet ak√°r v√©gleg bevonulniuk.

√Āltal√°ban egy buddhista kolostorhoz erdei medit√°ci√≥s pavilon is tartozott, ahol minden √©vben t√∂bb sz√°z gyereknek oktatt√°k a buddhizmust. A szerzetesek √ļgy tartj√°k, hogy a buddhizmussal val√≥ megismerked√©st min√©l kor√°bbi √©letkorban kell kezdeni. Ahogyan az anya felelŇĎss√©ge kicsiny√©nek megfelelŇĎ t√°pl√°l√°sa, hogy felnŇĎtt kor√°ra eg√©szs√©ges legyen, ugyan√ļgy sz√ľks√©ges a bontakoz√≥ lelket √©s a tudatot is fejleszteni, hogy a gyerekek boldog, erk√∂lcsileg fejlett, a mŇĪv√©szetekben √©s a filoz√≥fi√°ban j√°rtas felnŇĎttekk√© v√°ljanak. A buddhista tanok √©s az ehhez kapcsol√≥d√≥ mŇĪv√©szetek (ide √©rtve a harcmŇĪv√©szetet is) olyan (testi) lelki ‚Äět√°pl√°l√©kk√°‚ÄĚ v√°ltak, melyet a k√©sŇĎbbiekben m√°r sokkal nehezebb volt p√≥tolni.

    ‚ÄěDicsŇĎs√©ge egyre nŇĎ annak,
    aki fáradhatatlanul törekszik,
    aki az Er√©ny √ļtj√°t √©li, akinek tettei tiszt√°k,
    aki a nyughatatlan emlékhálót lecsendesíti,
    s √∂nmaga felett uralmat szerez.‚ÄĚ

A buddhizmus a m√ļlt‚Äďjelen‚Äďj√∂vŇĎ folyamat√°ban √°t√©lt azonos √©n elk√©pzel√©s√©t csak a tudatlans√°g term√©k√©nek tartja. Ill√ļzi√≥nak, mely az √°lland√≥nak tŇĪnŇĎ szem√©lyis√©g t√ļlzott hangs√ļlyoz√°sa r√©v√©n vezet el az √∂nzŇĎ, egocentrikus, moh√≥ egy√©nis√©ghez, amely √∂nmag√°t a k√∂rnyezet√©vel ellent√©tben, az att√≥l val√≥ k√ľl√∂n√°ll√°s√°ban hat√°rozza meg. √ćgy pedig a gyakorl√≥ t√°vol ker√ľl √∂nmag√°t√≥l, √∂nmaga belsŇĎ folyamatait nem k√©pes felfogni √©s meg√©rteni. Teste √©s tudata nem alkalmas a magas szintŇĪ harcmŇĪv√©szeti gyakorl√°sra, a Nei Gong-ra 《内功》 sem, melyet a szerzetesek a Buddh√°v√° v√°l√°s hat√©kony eszk√∂z√©nek tartanak. Ňźk b√°r elsŇĎsorban Buddha Tanainak k√∂vet√©s√©t tan√≠tott√°k, azonban a testgyakorl√°s nagym√©rt√©kben j√°rul hozz√° a medit√°ci√≥hoz-, hossz√ļ szertart√°sokhoz sz√ľks√©ges erŇĎs, eg√©szs√©ges test √©s l√©lek kialak√≠t√°s√°hoz. Maga a megvil√°gosod√°s is rendk√≠v√ľl intenz√≠v √°llapot, melynek megalapoz√°sa elengedhetetlen mind fizikai, mind szellemi √©rtelemben. Teh√°t n√©lk√ľl√∂zhetetlen egy, a fizikai testet energetikailag megerŇĎs√≠tŇĎ szellemi m√≥dszer alkalmaz√°sa, mely mind buddhista-, mind taoista c√©lok szerint v√©gezhetŇĎk, hiszen a k√©t rendszert alapjaiban tulajdonk√©ppen alig lehet megk√ľl√∂nb√∂ztetni egym√°st√≥l.

Bodhidharma (k√≠naiul: 菩提达摩, szakszrit: बोधिधर्म Bodhidharma ?-535)) 528-ban √©rkezett a Shaolin Kolostorba (少林寺), ahol a Mah√°j√°na (大乘佛教) tanait tan√≠totta. A templom akkori vezetŇĎje Fang Zhang nem volt hajland√≥ beengedni. Ezut√°n k√∂vetkezett a k√∂zismert kilenc √©ves faln√©z√©s (Bi Guan, 壁観). A kilenc √©ves faln√©z√©s k√∂vetkezt√©ben, a Shaolin kolostort√≥l nem messze tal√°lhat√≥ barlang fal√°ban egyesek szerint egy lyuk keletkezett, m√°sok szerint az √°rny√©ka hagyott nyomot a sziklafalon, aminek h√≠re eljutott az ap√°thoz, aki ezut√°n m√°r hajland√≥ volt az idegen szerzetest beengedni a kolostorba. Bodhidharma a saj√°t medit√°ci√≥s technik√°it tan√≠totta a kolostor szerzeteseinek, mely azonban t√ļlzott ig√©nybev√©telt jelentett az addig k√∂nnyebb gyakorlatokhoz szokott szerzeteseknek, √≠gy Bodhidharma az ŇĎ sz√°mukra dolgozta ki azt a fizikai erŇĎnl√©tet fokoz√≥ gyakorlatsorokat (ld: Yi Jin Jing 《易筋经》, Xi Sui Jing 《洗髓经》). Testgyakorl√°suk alapm√≥dszer√©t napjainkban Shaolin Rou Gong -nak 《少林柔功》 nevezz√ľk, amely sz√°mos laz√≠t√≥-ny√ļjt√≥-, illetve qi gong gyakorlatot foglal mag√°ba. A kem√©ny test laz√°v√° v√°lt, koncentr√°ci√≥ megerŇĎs√∂d√∂tt, k√ľl√∂nb√∂zŇĎ k√©pess√©gek kialak√≠t√°sa lehetŇĎv√© v√°lt. √ćgy indult fejlŇĎd√©snek a harcmŇĪv√©szet: k√©sŇĎbb egy-egy k√©pess√©g k√∂r√© konkr√©t st√≠lusok alakultak ki. A Shongshan Shaolin Kolostor II. Ap√°tja, Hui Ke 《慧可禅师》 (487-593) testgyakorlataival j√∂tt l√©tre a k√∂rk√∂r√∂s, Nei Gong -ra 《内功》 √©p√ľlŇĎ Rou Quan 《柔拳》. Fontos hangs√ļlyozni, hogy Bodhidharma m√©g a legend√°s forr√°sok szerint sem k√ľzd√©stechnik√°t tan√≠tott, hanem a rendk√≠v√ľli ig√©nybev√©tellel j√°r√≥ medit√°ci√≥s technik√°k fizikai alapj√°t megteremtŇĎ gyakorlatsort. Bodhidharm√°nak sz√°mos mŇĪvet tulajdon√≠tanak, ezeknek azonban nagy r√©sze apokrif, mind√∂ssze az egyik tan√≠tv√°nya, Danlin √°ltal lejegyzett ‚Äě√Črtekez√©s a k√©t bel√©p√©srŇĎl √©s a n√©gy gyakorlatr√≥l‚ÄĚ c√≠mŇĪ munk√°t tartj√°k hivatalosan autentikusnak.

Boddhidharma szerint :

    ‚ÄěEzek a gyakorl√°si m√≥dszerek (hasonl√≥ak ahhoz, ahogy a) taoist√°k a jing-et, a qi-t, √©s a shen-t finom√≠tj√°k. (Maga az √°tad√°s, mint) kommunik√°ci√≥, csendes odaad√°ssal teljes, de ha a Yi-t, azaz a tudat erej√©t haszn√°lj√°k (a gyakorl√°shoz), akkor (a k√©t rendszer) teljesen megegyezik. Noha ez (a m√≥dszer) a k√ľlsŇĎ gyakorl√°son alapul, √©s (ha) az alkimist√°k (m√≥dszer√©t n√©zz√ľk, az) a belsŇĎ gyakorl√°son alapul, a sorsot jav√≠tva a halhatatlann√° v√°l√°s t√°masza lesz, a Buddh√°v√° v√°l√°s l√©pcsŇĎfoka √©s ir√°nymutat√≥ja, √©s a ‚Äědharm√°val‚ÄĚ egy√ľtt hozz√°k meg a megfelelŇĎ eredm√©nyt. Hogy el√©rj√ľk a c√©lt, a sorsr√≥l √©s a m√≥dszerrŇĎl egyszerre kell lemondani, nem szabad ragaszkodni, ezt kell tenni!‚ÄĚ

A kolostori oktat√°sban a testgyakorl√°s n√©lk√ľl√∂zhetetlen √©s mindennapos volt. A Chan egy szellemi √∂sv√©ny mely a testre alapoz, hiszen az k√∂nnyen kezelhetŇĎ, fejleszthetŇĎ √©s egy√©rtelmŇĪ visszajelz√©seket ad. Az ebbŇĎl alakult alapvetŇĎ v√©dekezŇĎ technik√°k √©s m√≥dszerek oktat√°sa az elszaporod√≥ rabl√≥t√°mad√°sok miatt is sz√ľks√©gess√© volt, mellyel a szerzetesek k√©pesek voltak megv√©deni t√°rsaikat √©s √∂nmagukat. M√°sr√©szrŇĎl viszont eszk√∂ze lett az energiablokkok felszabad√≠t√°s√°nak, vagyis a test energetikai rendszer√©nek megtiszt√≠t√°s√°nak, majd a megerŇĎs√≠t√©s r√©v√©n a tudat√°llapot befoly√°sol√°s√°nak, √≠gy a Buddhas√°g (vagy hallhatatlans√°g) el√©r√©s√©nek. Az autentikus alapokat a kolostorba √©rkezŇĎ gyermekeknek is oktatt√°k, melyet szerzetesi k√∂rben az egym√°sra √©p√ľlŇĎ-, egyre bonyolultabb √©s teljesebb meg√©rt√©st ig√©nylŇĎ Nei Gong k√∂vetett. A Mesterek arra t√∂rekedtek, hogy m√°r az alapok gyakorl√°sa sor√°n a szem√©lyes √©n h√°tt√©rbe szoruljon, mely nem m√°s, mint az aktu√°lis testi √©s tudati folyamatok gyorsan v√°ltakoz√≥ √°llapota. Olyan, mint a lenyŇĪg√∂zŇĎ sziv√°rv√°ny, amely √∂nmag√°ban √©s √°lland√≥s√°g√°ban nem l√©tezik, csakis a v√≠z-levegŇĎ-f√©ny aktu√°lis egym√°sra hat√°sak√©nt. Magyar√°zataikban √ļgy tan√≠tott√°k, hogy a testi √©s tudati folyamatok hihetetlen gyorsas√°ggal megjelenŇĎ √©s elillan√≥ mŇĪk√∂d√©sek, amelyek a testi szerveken kereszt√ľl j√∂nnek l√©tre k√ľlsŇĎ √©s belsŇĎ form√°k keltette inger hat√°s√°ra, v√°lnak √©rzett√© √©s ker√ľlnek azonnal egy minŇĎs√≠tŇĎ helyzetbe. Buddhista szempontb√≥l ennek r√©v√©n v√°lnak az √©rzetek kellemes, kellemetlen vagy semleges √©rz√©sekk√©, amitŇĎl m√°r csak egy l√©p√©s a gondolat kialakul√°sa r√©v√©n megjelenŇĎ elutas√≠t√°s vagy √©ppen szerz√©si v√°gy. Ki nem √©rezte azt a csal√≥dotts√°got, amit a szertefoszl√≥ sziv√°rv√°ny ut√°n marad√≥ hi√°ny keltett? Ugyan√≠gy ragaszkodunk az √©leten √°t a szem√©lyis√©g k√©pzet√©hez.

A N√©gy Nemes Igazs√°g √©s a harcmŇĪv√©szeti gyakorl√°s val√≥di c√©lja

A buddhizmus n√©gy alapigazs√°ga k√∂z√ľl az elsŇĎ annak bel√°t√°sa, hogy minden √©lŇĎl√©ny l√©te szenved√©ssel teli. M√°r a megsz√ľlet√©s√ľnk elŇĎtt kellemetlens√©geknek vagyunk kit√©ve, nem besz√©lve a megsz√ľlet√©s f√°jdalm√°r√≥l, melyet az √©let√ľnk sor√°n megjelenŇĎ igen v√°ltozatos testi √©s lelki k√≠nok k√∂vetnek eg√©szen a hal√°lunk pillanat√°ig.

A m√°sodik alapigazs√°g a szenved√©s okainak meg√©rt√©se. A szenved√©s alapja egyr√©szt test√ľnk anyagi fel√©p√≠t√©s√©nek t√∂k√©letlens√©ge, m√°sr√©szt az elŇĎbbiekben felv√°zolt folyamat, amely az √°lland√≥ megszerz√©sen √©s elutas√≠t√°son kereszt√ľl egy kiel√©g√≠thetetlens√©gen alapul√≥ kiszolg√°ltatotts√°got hoz l√©tre. T√°g √©rtelemben ily m√≥don akarunk folyamatosan megszerezni, el√©rni valamit, amit nem mindig lehet, illetve elker√ľlni valamit, amit elutas√≠tunk, de ami gyakran elker√ľlhetetlen.

A harmadik alapigazs√°g elvezet a szenved√©stŇĎl val√≥ megszabadul√°s lehetŇĎs√©g√©hez. Ennek m√≥dja a tudat magas szintŇĪ koncentr√°lts√°g√°nak el√©r√©s√©ben tal√°lhat√≥, amely g√°tat vet a v√°gyak √©s elutas√≠t√°sok keltette haragnak, a moh√≥s√°gnak √©s egy√©b k√°ros tudat√°llapotok megjelen√©s√©nek. E tudat kialak√≠t√°s√°hoz a harcmŇĪv√©szeti gyakorl√°s is nagym√©rt√©kben hozz√°j√°rult, ez√©rt is ker√ľlt be a kolostori √©let mindennapjaiba. A testi √©s lelki folyamatok keletkezŇĎ √©s megszŇĪnŇĎ jelleg√©t megtapasztalva √©rthetŇĎ, hogy csak egy dolog √°lland√≥: a v√°ltoz√°s. Sem a testi √©rzetek, sem az √©rz√©sek √©s gondolatok nem tartanak √∂r√∂kk√©. Azonban az √∂sszes testi mŇĪk√∂d√©s k√∂z√ľl a gondolatoknak van a legnagyobb ereje, erre √©p√ľl a Nei Gong 《内功》 mint folyamat valamint a harcmŇĪv√©szetek gyakorl√°s√°t teljess√© tevŇĎ Qi Gong 《气功》 gyakorlatok mindegyike. Minden viselked√©snek √©s mozdulatnak, technik√°nak √©s form√°nak kiindul√≥pontja a sz√°nd√©k. M√©g a l√°tsz√≥lag automatikus cselekedeteket is ez vez√©rli. A gondolatok nagym√©rt√©kben hatnak a sz√°nd√©k l√©trej√∂tt√©re. K√ľl√∂n√∂sen a m√ļltra √©s j√∂vŇĎre vonatkoz√≥ gondolatok hathatnak k√°rosan a cselekedetre, mert a cselekvŇĎ gyakorl√≥ saj√°t gondolatait √∂sszet√©vesztheti a realit√°ssal, √≠gy nem sz√°mol azzal, hogy gondolatait is a keletkez√©s √©s gyors v√°ltoz√°s t√©nye hatja √°t. A gondolatok is √ļgy j√∂nnek-mennek, ahogyan az √©rzelmeink v√°ltakoznak pillanatr√≥l pillanatra. √ćgy nem csoda, ha az √©rz√©kszerveinken kereszt√ľl l√©trej√∂vŇĎ √©s a tudatunk √°ltal megt√°mogatott koncepci√≥k hat√°s√°ra olyan viselked√©st ny√ļjtunk, amely ak√°r a k√∂rnyezet√ľnkre, ak√°r saj√°t magunkra vagy mindkettŇĎre is negat√≠v, k√°ros hat√°ssal lehet. Hogyan tudunk ebbŇĎl a k√∂rforg√°sb√≥l kikecmeregni √ļgy, hogy a mindannyiunk √°ltal hŇĎn √°h√≠tozott helyzetbe ker√ľlj√ľnk, azaz pozit√≠v sz√°nd√©kunkkal √∂sszhangban ne √°rtsunk magunknak √©s m√°soknak, azaz min√©l biztons√°gosabbak legy√ľnk?

Erre ad v√°laszt a negyedik buddhista alapigazs√°g, amely a szenved√©sektŇĎl val√≥ megszabadul√°s lehetŇĎs√©g√©t a magas szintŇĪ tudati koncentr√°lts√°gon alapul√≥ mor√°lis cselekedetekben l√°tja. A moralit√°s ebben az esetben nem csup√°n az elŇĎ√≠rt viselked√©sforma gondolati √ļton t√∂rt√©nŇĎ meg√©rt√©s√©t √©s vakon, reflexszerŇĪen val√≥ k√∂vet√©s√©t jelenti, hanem egy olyan bel√°t√°s k√∂vetkezm√©nye, amely r√©v√©n a tudat pillanatr√≥l pillanatra k√©pes a sz√°nd√©kokat a cselekv√©s v√°rhat√≥ k√∂vetkezm√©nyeivel √∂sszehangolni. Ehhez azonban folyamatosan alkalmazkodni kell az adott pillanathoz, √©s a helyzetnek megfelelŇĎ cselekedetet kell mutatni. Ehhez folyamatos √∂ntiszt√≠t√°sra van sz√ľks√©g. Ezt kiemelkedŇĎen t√°mogatja a harcmŇĪv√©szet gyakorl√°sa, ahol val√≥j√°ban nem m√°sok legyŇĎz√©se a c√©l hanem saj√°t magunk megismer√©se, saj√°t testar√°nyaink elfogad√°sa, a vel√ľk val√≥ munka, az √°ltaluk √©s belsŇĎ k√©pess√©geink-, k√©szs√©geink √°ltal el√©rhetŇĎ kiemelkedŇĎ teljes√≠tm√©ny. Ahogy test√ľnket naponta tisztogatjuk a r√°nk rak√≥dott szennyezŇĎd√©sektŇĎl, ugyan√ļgy kell besz√©d√ľnket, cselekedeteinket, √©letform√°nkat folyamatosan megtiszt√≠tani a megfelelŇĎ erŇĎfesz√≠t√©s, tudatoss√°g √©s koncentr√°lts√°g seg√≠ts√©g√©vel. Ezen kereszt√ľl jutunk el a helyes gondolkod√°s √©s meg√©rt√©s k√©pess√©g√©ig. √ćgy √©r√ľnk el a buddhista gyakorl√°shoz.

A Mesterek gyakorl√°saik sor√°n arra t√∂rekednek, hogy magas szintŇĪ tudatoss√°gon √©s szem√©lyes megtisztul√°son kereszt√ľl szabaduljanak meg a v√°gyak √©s indulatok k√∂rforg√°s√°b√≥l. Ha az autentikus harcmŇĪv√©szetet n√©zz√ľk, akkor Budodharma gyakorlati tan√≠t√°sai √©s az Ňźt k√∂vetŇĎ Ap√°tok, Mesterek gyakorlatainak megval√≥s√≠t√°sa egy olyan rendk√≠v√ľli m√≥dszert ny√ļjt, amely r√©v√©n k√ľl√∂nleges k√©pess√©gek alakulnak ki, seg√≠tve a Buddhas√°g el√©r√©s√©t. A k√ľlsŇĎtŇĎl a belsŇĎig a Rou Gong-, mint fizikai gyakorlatok a test fizikai √°talak√≠t√°s√°t, a Nei Gong folyamatok ment√©n a Qi Gong gyakorlatok a belsŇĎtŇĎl a k√ľlsŇĎig az energi√°k √©s a test belsŇĎ folyamatainak √∂sszhangj√°t teremtett√©k meg. Az erre √©p√ľlt autentikus harcmŇĪv√©szeti gyakorl√°s val√≥di c√©lja. Buddha tan√≠t√°sa, hogy minden gondolatunk, cselekedet√ľnk hat a j√∂vŇĎnkre. √Čppen ez√©rt min√©l hamarabb √©rtj√ľk meg a k√∂vetkezm√©nyek elker√ľlhetetlen √©s s√ļlyos jelleg√©t, ann√°l nagyobb lehetŇĎs√©get kapunk a felelŇĎss√©gteljesebb √©letre.

Gyakorl√°s a Kolostorban

M√°r a Tang Dinaszti√°ban szok√°s volt, hogy a buddhista kolostorokban gyerekeket/fiatalokat fogadjanak buddhista k√©pz√©s√©re. A felt√©teleket √ļgy alak√≠tott√°k, hogy se t√ļl k√©nyelmesek, se t√ļl kellemetlenek ne legyenek, de lehetŇĎs√©get ny√ļjtsanak az alkalmazkod√°si, a lemond√°si, a seg√≠ts√©gny√ļjt√°si k√©szs√©g fejlŇĎd√©s√©re. Ennek √©rtelm√©ben a gyerekek megszokott √∂lt√∂z√©k√ľket a szerzetesek √°ltal viselt ruhadarabokra cser√©lt√©k, hajukat leborotv√°lt√°k. Ez az elsŇĎ val√≥di lemond√°s, amelynek szimbolikus tartalma a buddhista tanok fel√© fordul√°s √©s az egy√©ni k√ľl√∂nbs√©gek elt√ľntet√©se r√©v√©n a k√∂z√∂s sors v√°llal√°sa az egy√©ni √©rdekek helyett. A napirend kialak√≠t√°sa nagyon fontos √©s d√∂ntŇĎ jelentŇĎs√©gŇĪ volt: a gyerekek reggel 4 √≥rakor keltek, r√∂vid mosakod√°s ut√°n az √∂sszes gyermek a Nagycsarnokokban gyŇĪlt √∂ssze, ahol egy √≥r√°n kereszt√ľl tanult√°k √©s ism√©telt√©k azt a sz√ļtr√°t, amely az egy√ľtt√©rz√©s felkelt√©s√©re ir√°nyult. A gyerekek nagy √©lvezettel √©s hangosan mondt√°k - √©nekelt√©k a sz√∂veget, amely a jelenl√©vŇĎk, sz√ľleik, csal√°dtagjaik, ellens√©geik, sŇĎt, az eg√©sz univerzum lak√≥inak boldogs√°g√°t √©s j√≥l√©t√©t k√≠v√°nta.

A reggeli 05:00 / 05.30-kor volt. Az √©tkez√©sek jelentett√©k a kolostori k√©pz√©s egyik leg√©lvezetesebb r√©sz√©t, az √©telek ugyanis k√ľl√∂n√∂sen finomak √©s v√°ltozatosak voltak. A Kolostor el√∂lj√°r√≥i nagy hangs√ļlyt fektetettek a bŇĎs√©ges t√°pl√°lkoz√°sra, mivel tudt√°k, hogy a gyerekekre a nap nagy r√©sz√©ben folyamatos testi √©s szellemi megterhel√©s v√°r. Az ev√©sek elŇĎtt mindig megeml√≠tett√©k az √©telt felaj√°nl√≥ nev√©t, aki√©rt egy r√∂vid im√°t mondtak. Ugyan√≠gy k√∂sz√∂nt√©k meg a felszolg√°l√≥k munk√°j√°t is.

Reggeli ut√°n r√∂vid takar√≠t√°s k√∂vetkezett. A gyerekek felosztott√°k maguk k√∂z√∂tt az √©p√ľletek √©s pavilonok k√∂r√ľli munk√°kat, csendben elv√©gezt√©k azokat. D√©lelŇĎtt 7 √©s 10 √≥ra k√∂z√∂tt csoportokban folyt az oktat√°s, ekkor ker√ľl sor a medit√°ci√≥ra, melynek idŇĎtartama a gyerekek √©letkor√°t√≥l f√ľggŇĎen 20‚Äď60 perc volt. A tan√≠t√°s sor√°n sokszor hangosan memoriz√°ltak sz√∂vegeket. Ebben az idŇĎben volt az elsŇĎ hosszabb harcmŇĪv√©szeti edz√©s is (b√°r a szerzetesek m√©g a hajnali √©bresztŇĎ elŇĎtt elv√©gezt√©k Nei Gong gyakorl√°saikat). A gyerekek 120 perces folyamatos gyakorl√°sokon ismerkedtek az alaptechnik√°kkal. A form√°khoz tartoz√≥ tan√≠t√°sokat hangosan mondt√°k, olykor √©nekelt√©k (erre az√©rt volt sz√ľks√©g, hogy a dallam seg√≠ts√©g√©vel azok jobban r√∂gz√ľljenek).

Hetente t√∂bb alkalommal reggel 7 √≥rakor, k√ľl√∂n csoportban a szerzetes fi√ļk az idŇĎsebb szerzetesek vezet√©s√©vel adom√°nyokat gyŇĪjteni mentek, ily m√≥don j√°rultak hozz√° a kolostor sz√ľks√©gleteinek beszerz√©s√©hez. A s√©ta sor√°n mez√≠tl√°b j√°rtak, nem besz√©lhettek √©s p√©nzt sem fogadhattak el. A koldul√°s sor√°n nem n√©zhettek az adom√°nyt ny√ļjt√≥ra, de mindig meg kellett √°llniuk, ha valaki felaj√°nl√°st akart tenni. Nem volt szabad megk√∂sz√∂nni√ľk az √©telt, val√≥j√°ban a felaj√°nl√≥ h√°l√°s a lehetŇĎs√©g√©rt, hogy adhatott. 10.30-kor a gyerekek az √©tkez√©sek sz√≠nhely√©re s√©t√°ltak, ahol m√©g a reggelin√©l is bŇĎs√©gesebb √©s v√°ltozatosabb √©tel v√°rta ŇĎket. Ennek egyik oka, hogy a Buddha eredeti tan√≠t√°sai szerint a szerzetesek d√©lut√°n m√°r nem ehetnek. M√°snap reggelig csak te√°t vagy friss vizet fogyaszthattak.

Az eb√©d befejez√©se ut√°n d√©lig mosakodhattak, moshattak vagy pihenhettek. D√©lben kezdŇĎdtek a tan√≠t√°si foglalkoz√°sok. D√©lut√°n az √≥r√°kat √©s a gyakorl√°st egy √ļjabb medit√°ci√≥ szak√≠totta meg. Ebben az idŇĎben kaptak lehetŇĎs√©get az egy√©ni tanul√°sra √©s gyakorl√°sra is. Ez volt az a napszak, amikor a harcmŇĪv√©szetben j√°ratos szerzetesek, Mesterek k√ľl√∂n foglalkozhattak azokkal a gyermekekkel √©s tan√≠tv√°nyokkal, akiket kiv√°lasztottak. A programok eg√©sz napos elfoglalts√°got jelentettek a gyerekek sz√°m√°ra, √≠gy gyakorlatilag nem volt szabadidej√ľk. Feladat n√©lk√ľli gyereket nem lehetett l√°tni az erdŇĎben vagy a kolostor ter√ľlet√©n szabadon s√©t√°lni. A napi program este 10-ig tartott, amikor mindegyik√ľk aludni t√©rt. Napnyugta ut√°n a harcmŇĪv√©szetben halad√≥ szerzetesek kivonultak a k√∂rnyezŇĎ hegyekbe az esti Nei Gong gyakorl√°sra.

A Shaolin Kolostor napirendje

A Shaolin Templomban a napirend korszakonk√©nt v√°ltozott, amelyek az edz√©sekre is nagy hat√°ssal volt. Ez az egyes mesterek √°tad√°si vonal√°ban is v√°ltoz√°sokat hozott. M√°s mesterek m√°st tartottak fontosnak, m√°s k√©pess√©g kialak√≠t√°s√°t szorgalmazt√°k, √≠gy term√©szetes m√≥don a napirendek ezekhez illeszkedtek. Term√©szetesen ezek a Seng Bing - ekre a harcos szerzetesekre volt igaz. A fŇĎ napirendi pontok mind√≠g azonosak maradtak. ŇźsidŇĎk √≥ta a mindennapi √©letben m√°r szerepel a Chan tanul√°sa √©s gyakorl√°sa √©pp √ļgy mint a harcmŇĪv√©szet√© vagy a templomi √ľgyek√© (ezek a takar√≠t√°s, gazdas√°gokban t√∂rt√©nŇĎ munka, ŇĎrz√©s, stb...)

a Shaolin Kolostor - hétköznapok

  • 05:00: √ČbresztŇĎ
  • 05:15‚Äď05:30: Reggeli Qigong
  • 05:35‚Äď06:30: Reggeli Kungfu: bemeleg√≠t√©s √©s alapgyakorlatok, Rou Gong.
  • 06:40‚Äď07:40: Reggeli buddhista leck√©k
  • 07:45‚Äď08:30: Reggeli
  • 09:00‚Äď11:30: Templomi √ľgyek (gazdas√°g, takar√≠t√°s, jav√≠t√°s) IdŇĎsebb szerzetsek a gyerekekkel foglalkoznak.
  • 11:30‚Äď12:30: Eb√©d
  • 12:40‚Äď14:00: pihenŇĎidŇĎ
  • 14:00‚Äď17:00: D√©lut√°ni Kungfu gyakorl√°s, harci k√©pess√©gek √©s k√ľzdelmek
  • 17:10‚Äď18:40: Esti Buddhitsa leck√©k
  • 18:50‚Äď19:30: Vacsora
  • 21:00‚Äď23:00: Egy √≥ra √©jszakai kungfu gyakolr√°s, a napi gyakorlatok √°ttekint√©se
  • 23:10: takarod√≥

A reggeli edz√©s sor√°n az alapk√©szs√©geket gyakorol√°sa zajlik √©hgyomorra: bemeleg√≠t√©s sor√°n az iz√ľletek √°tmozgat√°sa, valamint a k√∂rk√∂r√∂ss√©get √©s a test egys√©g√©t c√©lz√≥ gyakorlatok (Rou Gong). ErŇĎnl√©ti edz√©st is ekkor tartj√°k: fut√°s, ugr√°sok, fekvŇĎt√°maszok. Ezut√°n a "gyermek k√©szs√©gek" j√∂nnek, mint a rugalmass√°g √©s egyens√ļly, ahol a k√ľl√∂nb√∂zŇĎ ny√ļjt√≥gyakorlatok t√∂rt√©nnek. √Āltal√°ban a reggeli edz√©s elŇĎtt 1 √≥r√°val az idŇĎsebb szerzetesek is k√©pzik magukat.

Az elméleti buddhista képzés

sz√ļtr√°k tanul√°sa √©s meg√©rt√©se

    ‚ÄěAkinek elm√©j√©t nem gyeng√≠ti √©rz√©kis√©g,
    akinek elméjét nem zavarja meg a világ,
    aki nem gondol t√∂bb√© jutalomra vagy b√ľntet√©sre,
    aki √©bren van, annak nincs mitŇĎl f√©lnie‚ÄĚ

    Dhammapada 39

Az elsŇĎ mozzanat az volt, hogy a gyerekek a kolostorba √©rkez√©s√ľk ut√°n t√≠z fogadalmat tettek, melyek betart√°s√°t szigor√ļan megk√∂vetelt√©k a szerzetesek. Ezek a legs√ļlyosabbt√≥l kezdve a k√∂vetkezŇĎk voltak:

  • Tart√≥zkod√°s b√°rmilyen √©lŇĎl√©ny meg√∂l√©s√©tŇĎl. (M√©g egy sz√ļnyognak vagy bog√°rnak sem onthatj√°k ki az √©let√©t.)
  • Tart√≥zkod√°s a lop√°st√≥l. (Enn√©l m√©g szigor√ļbban √©rtelmezve: tart√≥zkod√°s minden dolog elv√©tel√©tŇĎl, amit nem nekik adtak.)
  • Tart√≥zkod√°s mindenf√©le szexu√°lis tev√©kenys√©gtŇĎl.
  • Tart√≥zkod√°s hazugs√°gok mond√°s√°t√≥l. (Szigor√ļan √©rtelmezve minden olyan dolog kimond√°s√°t√≥l t√°vol kellett tarts√°k magukat, amely nem voltak igazak vagy feleslegesek voltak. √ćgy a viccektŇĎl is.)
  • Tart√≥zkod√°s alkoholok haszn√°lat√°t√≥l √©s minden olyan anyagt√≥l, amely meggondolatlann√°, figyelmetlenn√© tesz.

Ez az √∂t alapelv a kolostoron k√≠v√ľl √©lŇĎ szem√©lyek sz√°m√°ra is mindennapi szab√°ly volt, amelyre az emberek hetenk√©nt √ļjabb fogadalmat tettek.

  • Tart√≥zkod√°s a d√©lut√°ni ev√©stŇĎl.
  • Tart√≥zkod√°s mulatoz√°st√≥l, sz√©p√≠tŇĎszerektŇĎl, illatszerektŇĎl.
  • Tart√≥zkod√°s a t√ļls√°gosan magas √©s k√©nyelmes √°gyban val√≥ alv√°st√≥l. (Ez√©rt a gyerekek a f√∂ld√∂n matracokon aludtak, a szerzetesek egy durva sz√∂v√©sŇĪ pokr√≥ccal leter√≠tett kŇĎ√°gyakon, cell√°jukban)
  • Egy√ľtt√©rz√©st mutatni minden √©lŇĎl√©ny ir√°nt.
  • Tart√≥zkod√°s a p√©nz, arany- √©s ez√ľstt√°rgyak √©rint√©s√©tŇĎl, elfogad√°s√°t√≥l √©s kezel√©s√©tŇĎl.

A tanul√≥k a fenti fogadalmat minden nap hangosat elmondt√°k, mely c√©lja az volt, hogyha megszegt√©k valamelyik fogadalmukat, akkor √ļjb√≥l √©rezz√©k a fontoss√°g√°t, √©s egyben mentes√ľljenek az esetleges rossz √©rz√©s√ľktŇĎl. M√°sr√©szt a sz√∂veg a sz√≥ szerinti bemagol√°s r√©v√©n elfelejthetetlen√ľl beiv√≥djon a gondolkod√°sukba. A tan√≠t√°si √≥r√°k n√©gy √©letkori csoportban zajlottak. A Mesterek gyakorl√≥ szerzetesek voltak, k√∂zt√ľk volt olyanok, akik maga szintŇĪ harcmŇĪv√©szeti ismereteik r√©v√©n k√ľl√∂nleges foglalkoz√°sokat tartottak. A mesterek minden h√©t v√©g√©n kik√©rdezt√©k a gyerekek tud√°s√°t, mely ellenŇĎrz√©sek a tan√≠t√°sok meg√©rt√©s√©re √©s a harcmŇĪv√©szeti tud√°sra ir√°nyult. Minden h√≥nap v√©g√©re n√©gy vizsg√°n kellett a gyerekeknek √°tesni√ľk. A jelentŇĎsebb vizsg√°k azonban √©vente voltak. Az elsŇĎ idŇĎszakban a gyakorl√≥k feladata a tan√≠t√°sok k√∂z√∂s sz√≥ szerint magol√°s√°n kereszt√ľli tud√°s megszerz√©se volt. Emellett mes√©ket √©s Buddha √©let√©nek t√∂rt√©neteit h√≠vt√°k seg√≠ts√©g√ľl a megtanult anyag meg√©rt√©s√©hez. K√≠n√°ban nagy hagyom√°nya volt a tanmes√©knek, melyen kereszt√ľl a harcmŇĪv√©szeti technik√°kat √©s a belsŇĎ m√≥dszereket is magyar√°zt√°k. K√©sŇĎbb a szerzetesek √°ltal √∂ssze√°ll√≠tott iratok szerint haladt a tanul√°s, ahol a meg√©rt√©sen alapul√≥ elsaj√°t√≠t√°s volt a fŇĎ szempont.

A 9-13 √©ves gyermekek csoportja a sz√ľks√©ges buddhista sz√∂vegeket √©s alapelveket tanult√°k meg. Ezek meg√©rt√©se, sz√≥ szerinti megtanul√°sa seg√≠tette a folyamatos vall√°sgyakorl√°st, a szertart√°sokon val√≥ r√©szv√©telt:

H√°rom Mened√©kv√©tel, azaz oltalomv√©tel a Buddh√°ban, Dharm√°ban √©s a Szangh√°ban. A sz√ļtra r√°mutat a buddhizmus h√°rom fŇĎ alapelem√©re. Az elsŇĎ Buddha, aki megvil√°gosodott szem√©ly√©vel a legnagyobb tan√≠t√≥ √©s egyben a buddhista gyakorl√°s c√©lja. A m√°sodik a Dharma, mely nem m√°s, mint a Buddha √°ltal √°tadott tud√°s √©s m√≥dszer, amellyel a c√©l el√©rhetŇĎ. A harmadik a Szangha vagy a gyakorl√≥k k√∂z√∂ss√©ge, amely az egy√ľttes √©lm√©ny √©s a k√∂z√∂s erŇĎfesz√≠t√©sek miatt folyamatos biztat√°st jelent a c√©l fel√© vezetŇĎ √ļton.

A T√≠z Fogadalom. ElŇĎnyeik √©s megszeg√©s√ľk k√∂vetkezm√©nyei. A moralit√°s elŇĎny√©rŇĎl az egyik h√≠res szerzetes √≠gy √≠r:

    ‚ÄěMily √Čdes is a moralit√°s illata,
    Mily csodálatossá tesz öltözéke,
    Senki sem ker√ľlhet v√©l√ľk az alacsonyabb l√©tszf√©r√°kba,
    Nemes moralit√°s, te adsz biztos mened√©ket.‚ÄĚ

A tan√≠tv√°nyok sz√°m√°ra a Mesterek √©s Tan√≠t√≥ik vil√°goss√° tett√©k: nem az√©rt kell betartani a szab√°lyokban foglaltakat, mert k√ľl√∂nben a tan√°rok megb√ľntetik ŇĎket, (erre am√ļgy is nagyon ritk√°n ker√ľlt sor), hanem az√©rt, mert a viselked√©s √∂nmag√°ban a negat√≠v k√∂vetkezm√©nyeit hordozza. √ćgy az a szem√©ly, aki elvette egy √©lŇĎl√©ny √©let√©t, ezekkel a k√∂vetkezm√©nyekkel ker√ľl szembe: fizikai k√°rosod√°s, amely az √©rz√©kszerveket √©rinti, betegs√©gek kialakul√°sa, erŇĎtlens√©g, hat√©konys√°g hi√°nya, vesz√©lyes helyzetekben p√°nik√°llapot l√©trej√∂tte, √∂ngyilkoss√°g, gyilkoss√°g √°ldozat√°v√° v√°l√°s, elmag√°nyosod√°s, r√∂vid √©let. Aki a lop√°s v√©ts√©g√©t k√∂veti el, a k√∂vetkezŇĎkkel sz√°molhat: elszeg√©nyed√©s, szenved√©sek, √©hez√©s, kiel√©g√ľletlens√©g, tulajdon elveszt√©se a v√°llalkoz√°s vezet√©s√©re val√≥ alkalmatlans√°g miatt, szerencs√©tlens√©g, amely a bet√∂r√©seket, k√∂rnyezeti katasztr√≥f√°kat is mag√°ban foglalja. A hazugs√°gok a k√∂vetkezŇĎket vonj√°k maguk ut√°n: besz√©dszervi rendelleness√©gek, egyenetlen fogazat, kellemetlen sz√°jszag, sz√°raz bŇĎr, √©rz√©kszervi probl√©m√°k (gyeng√©n l√°t√°s, nagyothall√°s), deformit√°sok a testen, m√°sokra val√≥ hat√°s k√©ptelens√©ge, durva besz√©d, kisz√°m√≠thatatlan viselked√©s. Ezzel egy√ľtt a hazugs√°gokat mond√≥ ember nem ker√ľl magas poz√≠ci√≥ba vagy magas t√°rsadalmi st√°tusba. A k√∂vetkezm√©nyek ‚Äď √∂sszhangban a buddhizmus elveivel ‚Äď term√©szetesen nemcsak a k√∂zeli j√∂vŇĎnkre hatnak, hanem a k√∂vetkezŇĎ √©letekre is befoly√°st gyakorolnak.

Az elsŇĎ √∂t szab√°ly megszeg√©se eset√©n a tanul√≥nak le kellett vetnie a szerzetesi ruh√°t, √©s t√°voznia kellett a Kolostorb√≥l. De ez nem jelentette azt, hogy nem t√©rhetett vissza a k√©sŇĎbbiekben. A m√°sodik √∂t szab√°ly megszeg√©se eset√©n b√ľntet√©sben r√©szes√≠tett√©k a gyakorl√≥t, amelyek k√∂z√∂tt a v√≠zhord√°s, takar√≠t√°s, s√∂pr√©s volt a legjellemzŇĎbb.

Test 32 √ĖsszetevŇĎj√©nek Megismer√©se. A test r√©szeinek √©s √∂sszetevŇĎinek megismer√©se felt√°rja az emberi mŇĪk√∂d√©s anyagi alapjait, ami nagy seg√≠ts√©get ny√ļjtott a medit√°ci√≥ alatt annak bel√°t√°s√°hoz, hogy minden testi √©s tudati funkci√≥ √∂sszef√ľgg. Ezt a harcmŇĪv√©szeti gyakorl√°ssal is al√°t√°masztott√°k a Mesterek. Azok a gyakorl√≥k, akik m√°r t√ļlhaladtak az alapok megismer√©s√©n √©s elsaj√°t√≠t√°s√°n, a Nei Gongban k√∂zvetlen√ľl is megtapasztalt√°k.

75 Viselked√©si Szab√°ly. Ezek a szab√°lyok r√©szletes √ļtmutat√°st ny√ļjtottak a szerzetesi ruha visel√©s√©hez, haszn√°lat√°hoz, a hangos besz√©d elker√ľl√©s√©hez, az adom√°nygyŇĪjt√©s sor√°n elv√°rt viselked√©shez, az ev√©s alatti helyes magatart√°shoz, a tanul√°s sor√°n megk√∂vetelt viselked√©si norm√°khoz. K√ľl√∂n szab√°lyrendszere volt a Mesterekkel, tan√≠t√≥ szerzetesekkel val√≥ kapcsolattart√°snak. Illemszab√°lyok ezek, amelyek a gyerekek minden tev√©kenys√©ge sor√°n seg√≠ts√©g√ľl szolg√°ltak. Ezek a szab√°lyok mutatt√°k meg a gyerekeknek, hogy minden cselekedet√ľknek jelent√©se van, megtan√≠tott√°k ŇĎket, hogyan tisztelj√©k saj√°t test√ľket, a m√°sik t√°rsukat, ruh√°jukat, a k√∂rnyezŇĎ t√°rgyakat. A 75 szab√°ly memoriz√°l√°s√°nak c√©lja az volt, hogy a gyerekek tudatosabban m√©rlegelj√©k a viselked√©s√ľket, figyeljenek a cselekedetet megelŇĎzŇĎ sz√°nd√©kaikra, √©s korrig√°lj√°k azokat, ha sz√ľks√©ges. A tan√≠tv√°nyok a szentiratokat √©s t√∂rt√©neteket is tanulm√°nyozt√°k.

Tan√≠t√°s A Megvil√°gosod√°s L√©nyeg√©rŇĎl. A megvil√°gosod√°s el√©r√©se n√©lk√ľl az emberek, b√°rmilyen j√≥ sz√°nd√©k√ļak is, elk√∂vetnek k√°ros cselekedeteket, amelyekkel m√©g nehezebb helyzetbe sodorj√°k magukat √©s t√°rsaikat. EbbŇĎl a k√∂rforg√°sb√≥l csak a v√°gyakr√≥l val√≥ lemond√°s, a tudatlans√°g eloszlat√°sa √©s a harag megsz√ľntet√©se vezethet ki. A megvil√°gosod√°s el√©r√©s√©nek n√©gy szakasza van, amelyek egy-egy √°llom√°sai az elŇĎbb eml√≠tett tudati v√°ltoz√°snak.

Sakyamuni Buddha 5 √Člet√©nek Megismer√©se. √Člett√∂rt√©nete egyben a megvil√°gosod√°s el√©r√©s√©nek p√©ld√°j√°t is adta, valamint annak a m√≥dszernek a meg√©rt√©s√©t, amellyel a tudat fejleszt√©se v√°lt lehets√©gess√©. A tanul√≥k megismert√©k azt a h√©t √ľnnepnapot, amely Buddha √©let√©vel f√ľgg √∂ssze.

Tan√≠t√°s A Kilenc ElŇĎny√∂s √©s H√°tr√°nyos Jellemvon√°sr√≥l √©s Hat√°saikr√≥l. Ezek k√∂z√∂tt besz√©ltek az erŇĎszakoss√°g megcs√ļny√≠t√≥, a tolerancia megsz√©p√≠tŇĎ hat√°s√°r√≥l. A f√©lt√©keny ember a mag√°nyt√≥l szenved, a meg√©rtŇĎ t√°rsra lel. A f√∂sv√©nys√©g szeg√©nys√©ghez vezet, az adakoz√≥ gazdagg√° v√°lik. Az √©rdektelens√©g eredm√©nye a butas√°g, az √©rdeklŇĎdŇĎ megb√∂lcs√ľl.

A T√≠z MegfelelŇĎ √©s K√°ros Cselekedet Megismer√©se, amelyek a besz√©dre, gondolatokra, viselked√©sre vonatkoznak. Ezek azok a t√©nyezŇĎk, amelyek az egy√©n szennyezett vagy tiszta tudat√°llapot√°t l√©trehozhatj√°k. A tanul√≥k ez√ļton tanult√°k meg a k√°romkod√°s vagy a pletyka negat√≠v hat√°s√°t, ugyan√≠gy r√°j√∂ttek, milyen vesz√©lyes ellens√©gesked√©st sz√≠tani a besz√©d √ļtj√°n.

Ezekre az ismeretekre √©p√ľlt annak a T√≠z Cselekedetnek a megismer√©s√©re, amelyek megalapozt√°k a pozit√≠v sz√°nd√©k kialakul√°s√°t. Ezek: felaj√°nl√°sok ny√ļjt√°sa, a moralit√°s gyakorl√°sa a besz√©d, gondolkod√°s √©s cselekv√©sek ter√©n, medit√°ci√≥s gyakorlatokkal a koncentr√°ci√≥ fejleszt√©se √©s ezzel a tudat tiszt√≠t√°sa, elfogad√°sa azoknak, akik m√©lt√≥ak arra, seg√≠ts√©g m√°soknak √©rt√©kes cselekedeteikben, a hasznos tev√©kenys√©gek megoszt√°sa m√°sokkal, √∂r√∂mmel m√©lt√°nyolni m√°sok √©rt√©kes tev√©kenys√©geit, figyelem a tan√≠t√°sokra, a tanultak gyakorl√°sa elv√°r√°sok vagy dics√©ret ig√©nye n√©lk√ľl, helyes elk√©pzel√©sek kialak√≠t√°sa a tanultakr√≥l.

A gyakorl√≥k megtanult√°k a boldogs√°got √©s √°ld√°st hordoz√≥ tanokat is. Eddig a kolostori viselked√©ssel √∂sszef√ľggŇĎ ismeretekre esett nagyobb hangs√ļly, m√≠g az ezt k√∂vetŇĎ szakaszban a mindennapi boldogul√°s √©letvitelbeli jellemzŇĎi ker√ľltek a k√∂z√©ppontba. A megtanuland√≥ sz√∂veg szerint:

    ‚ÄěL√©gy tanult a mŇĪv√©szetek √©s az √°ltal√°nos mŇĪvelts√©g ter√©n,
    Légy képzett szakmai téren, hogy a megélhetésed biztosított legyen,
    Légy képzett a személyes kapcsolatok mezején,
    L√©gy k√©pes kedvesen, megfelelŇĎ m√≥don √©s udvariasan besz√©lni.‚ÄĚ

Ezt k√∂vetŇĎen a 98 Intelem √©s Tan√°cs k√∂vetkezett, amely r√©szletesen taglalja a sz√ľlŇĎkkel, tan√°rokkal, t√°rsakkal szembeni k√∂telezetts√©geket. P√©ldak√©nt √°lljon itt n√©h√°ny az intelmekbŇĎl:

  • A sz√ľlŇĎkkel szemben soha nem szabad megvetŇĎen, szemtelen√ľl viselkedni.
  • Ne akarj elŇĎnyh√∂z jutni vagy erŇĎf√∂l√©nybe ker√ľlni a t√°rsaddal szemben!
  • √Ėlt√∂zz megfelelŇĎen, ha iskol√°ba m√©sz!
  • Sohase kiab√°ld, hogy ‚ÄěTŇĪnj el!‚ÄĚ
  • Ne cs√°mcsogj ev√©s k√∂zben!
  • Ne besz√©lgess, ne verekedj, mikor a tan√≠t√≥ vagy a t√∂bbiek pihennek!
  • L√©gy pontos, b√∂lcs, j√≥ √©s tudatos!
  • Vigy√°zz, hogy ne zavard meg a tan√°r elŇĎad√°s√°t!

A 14‚Äď19 √©ves tan√≠tv√°nyok csoportj√°nak buddhista k√©pz√©s√ľk alapanyag√°t a Buddha tan√≠t√°sainak h√°rom csoportj√°b√≥l az utols√≥ adja, amely analitikusan √©s szisztematikusan t√°rja fel a v√©gsŇĎ val√≥s√°g term√©szet√©t, mag√°ban foglalja a pszichofizikus jelens√©gek meg√©rt√©s√©t, melyek mentesek az √°lland√≥s√°g t√©ny√©tŇĎl. Az irat m√°r nem a sz√≥ szerinti magol√°sra √©p√ľl, hanem p√©ld√°kon, r√∂vid, szeml√©letes t√∂rt√©neteken kereszt√ľl t√°rja fel a buddhista filoz√≥fia √©s l√©lektan alaptan√≠t√°sait. Az irat szinte tudom√°nyos r√©szletess√©ggel t√°rgyalja tudatunk fel√©p√≠t√©s√©t √©s jellemzŇĎit, a tudat√°llapotokat ‚Äď bele√©rtve a k√°ros tudat√°llapotokat is ‚Äď, a hasznos viselked√©sform√°kat, az √©let c√©lj√°t √©s a l√©tez√©s t√∂rv√©ny√©t, a hal√°l term√©szet√©t √©s az √ļjj√°sz√ľlet√©s jellemzŇĎit. A jegyzet v√©g√©n megismerhett√©k a gyakorl√≥k a l√©tez√©s Buddha √°ltal le√≠rt 31 szf√©r√°j√°t, a F√∂ld keletkez√©snek √©s elm√ļl√°s√°nak t√∂rt√©net√©t. Mindezen t√ļl a fiatalokat √©rintŇĎ k√©rd√©sekkel is foglalkoztak: a t√°pl√°lkoz√°s √©rtelme √©s helyes m√≥dja, a h√°zass√°g jelentŇĎs√©ge, a sz√©gyen√©rzet hasznos √©s k√°ros v√°lfajai. A gyakorl√≥k a tananyagokb√≥l hetente vizsg√°t tettek k√©rd√©sek megv√°laszol√°sa √ļtj√°n. A k√©rd√©sek a bemagolt sz√∂vegek r√©szleteire k√©rdeztek r√°, illetve a sz√∂vegek magyar√°zat√°t firtatt√°k. Az √©rt√©kel√©sn√©l nem oszt√°lyzatokat, hanem amolyan sz√°zal√©kos eredm√©nyek alapj√°n d√∂nt√∂tt√©k el a megfelelŇĎ szintet. A negyedik h√©t v√©g√©n az eredm√©nyeket figyelembe v√©ve √°llap√≠tott√°k meg a legjobban teljes√≠tŇĎ gyakorl√≥kat, akik k√ľl√∂n jutalomban / aj√°nd√©kban r√©szes√ľltek. Azonban minden tanul√≥ kap aj√°nd√©kot, √≠gy ezzel is biztatt√°k ŇĎket az adakoz√°s gyakorl√°s√°ra.

A koncentráció fejlesztése, a meditáció és a NeiGong

Az V. sz√°zadban a belsŇĎ gyakorlatokat oktat√≥ Kolostorok bŇĎkezŇĪ √°llami t√°mogat√°sban r√©szes√ľltek, a k√©pz√©sek √©s gyakorl√°sok fejlŇĎd√©snek indultak. Ezt az idŇĎszakot nevezhetj√ľk a waidan korszak kezdet√©nek, ahol az alk√≠mia √©s a gyakorlatoz√°s annyira elterjedt volt, hogy az akkoriban K√≠n√°ban n√©pszerŇĪ buddhizmus k√∂vetŇĎi is alkalmazt√°k azokat. P√©ldak√©nt : Huisi (i.sz. 515-557) aki buddhista szerzetesk√©nt alkalmazott taoista m√≥dszereket, ak√°rcsak tan√≠tv√°nya, Zhiyi (《智顗》 538‚Äď597) , a Tiantai 《天台宗》 szekta alap√≠t√≥ja volt, aki a hossz√ļ √©let elix√≠rje r√©v√©n rem√©lte, hogy meg√©rheti Maitr√©ja elj√∂vetel√©t.

A Shaolin Kolostor k√ľl√∂nleges volt a buddhista kolostorok k√∂zt. A Liang Dinaszti√°ban ez volt az a hely, ahol a Chan √©s a HarcmŇĪv√©szet saj√°tos k√∂lcs√∂nhat√°sa mind a vall√°s mind pedig a kungfu hihetetlen fejlŇĎd√©se elindult. Boddhidharma testgyakorlatai a megvil√°gosod√°s el√©r√©s√©t seg√≠tett√©k, melyek alapvetŇĎen belsŇĎ alk√≠miai m√≥dszereknek tekinthetŇĎk. A k√ľlsŇĎ, fizikai Rou Gong gyakorlatok √©s m√≥dszerek kialakul√°s√°ban nagy szerepet j√°tszott a Yi Jin Jing (易筋经) - Az inak √©s izmok √°talak√≠t√°sa. Ez a gyakorlatsor a testet k√©sz√≠ti fel fizikailag a belsŇĎ gyakorl√°sra √©s a belsŇĎ √°talak√≠t√°si folyamatokra A m√°sik, a Xi Sui Jing (洗髓经) - A velŇĎ √°tmos√°sa- seg√≠ts√©g√©vel a csont-, gerinc-, √©s agyvelŇĎt a Buddhas√°g √°llapot√°nak elvisel√©s√©re azzal a felt√©telez√©ssel, hogy ha a testet megfelelŇĎ √°llapotba hozz√°k, a halhatatlans√°g vagy a ‚ÄěBuddhas√°g‚ÄĚ k√∂nnyebben el√©rhetŇĎ. Ebben az idŇĎszakban √©lt Sun Si Miao (孙思邈) (i.sz. 581-682), akit az orvosl√°s kir√°ly√°nak tartottak - egyik mŇĪv√©ben ‚Äď melynek c√≠me ‚ÄěAlapvetŇĎ √ļtmutat√°sok a Nagy Tisztas√°g Elix√≠rj√©nek k√∂nyv√©bŇĎl‚ÄĚ (Tai Qing Dan Jing Yao Jue, 太清丹經要訣) ‚Äď k√ľl√∂nf√©le wai dan (外丹) m√≥dszereket gyŇĪjt√∂tt √∂ssze. A buddhizmusnak e gyakorl√°sban erŇĎteljes szerep jutott. Tanainak hat√°s√°ra m√°r kor√°bban t√∂k√©letesedtek a halhatatlans√°g el√©r√©se haszn√°lt technik√°k; l√©gzŇĎ- √©s testgyakorlatok, veget√°ri√°nus t√°pl√°lkoz√°s, valamint nagyobb jelentŇĎs√©get kezdtek tulajdon√≠tani az er√©nyes √©letm√≥dnak, melynek norm√°i erre a korra kezdt√©k elnyerni √°ltal√°nos jelentŇĎs√©g√ľket. A k√ľlsŇĎ, fizikai anyagok √°talak√≠t√°sa helyett (taoista neidan) mindink√°bb a belsŇĎ energi√°k finom√≠t√°s√°ra helyezŇĎd√∂tt √°t a hangs√ļly. Ennek megfelelŇĎen minden hajnalban √©s napnyugtakor a szerzetesek l√©gzŇĎ- √©s medit√°ci√≥s gyakorlatok seg√≠ts√©g√©vel igyekeztek egyes√≠teni test√ľkben a yin √©s yang energi√°kat, mely gyakorlatok a hallhatatlans√°g cs√≠r√°j√°nak az ‚Äěembri√≥‚ÄĚ kialakul√°s√°hoz vezettek. A korszak egyik legn√©pszerŇĪbb alakja L√ľ Dong Bin 《呂洞賓》 (sz√ľletett: 796), taoista volt. A belsŇĎ alk√≠mi√°t egy Zhong Li Quan 《钟离权》 nevŇĪ halhatatlant√≥l tanulta, majd ŇĎ maga is halhatatlann√° v√°lt, √©s t√∂bb mint n√©gysz√°z √©vet √©lt meg. Egyike a taoista nyolc halhatatlank√©nt (ba xian) ismert alakj√°nak. Gyakorlatit buddhista szerzetesek is √°tvett√©k √©s gyakorolt√°k ‚Äď form√°lva ezzel az autentikus k√≠nai harcmŇĪv√©szetet.

A rendtart√°sb√≥l kider√ľl, hogy m√°r a gyermekek elsŇĎ csoportjait√≥l kezdve naponta k√©t alkalmat teremtettek a tan√≠t√≥ szerzetesek a nyugodt medit√°ci√≥s gyakorl√°sra. A vil√°gon ismert sokf√©le medit√°ci√≥s m√≥dszer k√∂z√ľl az eredeti form√°t gyakorolt√°k, a t√∂rt√©nelmi Buddha tan√≠t√°sai szerint (dhyana). Ebben a tudat egy meghat√°rozott t√°rgyra ir√°nyul √©s a csapong√≥ gondolatokat nem engedi felbukkanni. A medit√°ci√≥ r√©v√©n az intellektu√°lis k√©pess√©gek kiterjednek √©s a tud√°s ereje oly m√≥don n√∂vekszik, hogy megjelenik a dolgok val√≥di term√©szete. A koncentr√°ci√≥ ilyen m√≥don val√≥ fejleszt√©se term√©szetesen a tanul√°si k√©pess√©geket is megsokszorozza, valamint a gyerekek az √°t√©lt √©lm√©nyek nagyobb fok√ļ tudatos√≠t√°s√°ra v√°ltak k√©pess√©. A szerzetesek szerint az a tan√≠tv√°ny, akinek figyelme gyenge, egy lyukas ed√©nyhez hasonlatos, mivel b√°rmennyi vizet t√∂ltenek bele, mindig kifolyik belŇĎle. Ugyan√≠gy csak a helyes koncentr√°lts√°g seg√≠ts√©g√©vel tarthat√≥k meg a k√≠v√°nt ismeretek. A kontempl√°ci√≥ a medit√°ci√≥ magasabb szintj√©t jelenti, amikor a figyelem m√°r olyan m√©rt√©kben fejlett, hogy a gyakorl√≥ sz√°m√°ra megny√≠lnak az intu√≠ci√≥ csatorn√°i. Ekkor kezdŇĎdik a harcmŇĪv√©szet magasabb szintŇĪ gyakorl√°sa, ekkor az alapgyakorlatok mellett a Nei Gong -al is foglalkozniuk kellett, mely sor√°n a tudat, a gondolatok olyan tiszta √°llapotba ker√ľlhetnek, mint egy ragyog√≥an √°ttetszŇĎ t√ľk√∂r. Ez√ļton a dolgok felsz√≠ni jellemzŇĎin t√ļl a l√©nyegi tulajdons√°gok megismer√©s√©re ny√≠lik lehetŇĎs√©g. √Črz√©kelhetŇĎv√© v√°lik a qi kering√©se, minŇĎs√©gei √©s a k√ľls√∂/belsŇĎ hat√°sok k√∂vetkezm√©nyei is. Buddhista szempontb√≥l ily m√≥don a gyakorl√≥k sz√°m√°ra lehetŇĎv√© v√°lik a k√°ros cselekedetek h√°tr√°nyainak √©s a hasznos cselekedetek elŇĎnyeinek felismer√©se.

Az autentikus harcmŇĪv√©szet kolostori gyakorl√°sa a medit√°ci√≥ k√©t fajt√°j√°t, az √ľlŇĎ- √©s a j√°r√≥medit√°ci√≥t p√°rhuzamosan szorgalmazza. A j√°r√≥medit√°ci√≥t a gyerekek is v√©gezt√©k, minden k√∂zleked√©skor, melynek l√©nyege, hogy a mozg√°sukat teljesen lelass√≠ts√°k, a szem√ľket a f√∂ldre szegezt√©k, √≠gy nem n√©ztek k√∂r√ľl, csak a saj√°t test√ľkre figyeltek. Ez a gyakorlat n√°luk a magas szintŇĪ harcmŇĪv√©szeti √©s a k√©sŇĎbbi Nei Gong (内功) gyakorl√°sra val√≥ felk√©sz√≠t√©st jelentette. Ebben az esetben a tudatoss√°g √©s koncentr√°ci√≥ fŇĎ t√°rgya a l√°b √©s a test mozg√°sa volt: az emelkedŇĎ √©s mozdul√≥, majd f√∂ldet √©rŇĎ l√°bfej √©s talp. A gyakorlat qi gong megk√∂zel√≠t√©se sor√°n azonban az als√≥ Dan Tian √©s a k√∂nnyŇĪv√© v√°l√≥ cs√≠pŇĎ volt fontos. A l√©p√©s mozdulatsor√°nak r√©szletesebb felt√°r√°s√°hoz a mozg√°s teljes lelass√≠t√°sa volt sz√ľks√©ges. Hat√°s√°ra a gyerekek sokkal tudatosabban mozdultak, mozg√°suk a koncentr√°ci√≥ fejlŇĎd√©s√©vel √∂sszerendezettebb√© v√°ltak, az √°ll√≥k√©pess√©g√ľk megnŇĎtt. Zhang Er Yu (张尔雨) Mester szerint a ‚ÄěS√©ta a Hegyen Gyakorlat‚ÄĚ a Rou Gong Quan olyan alapgyakorlata, amelyben a lecsendes√ľlŇĎ tudat felfogja a belsŇĎ v√°ltoz√°sokat, √≠gy seg√≠ti a belsŇĎ tapasztal√°st. A j√°r√≥medit√°ci√≥ kiterjed a j√°r√°s k√∂zben v√©gzett munk√°k koncentr√°lt megfigyel√©s√©re is, √≠gy a s√∂pr√©sre, takar√≠t√°sra, a form√°k √©s a harcmŇĪv√©szeti technik√°k √∂sszehangolt mozdulataira. A lass√ļ mozg√°s sor√°n szeml√©lhetŇĎ a k√©z, test mozg√°sa. Eljutottak arra a koncentr√°lts√°gi szintre, hogy saj√°t cselekedeteik elŇĎtt megjelenŇĎ sz√°nd√©kokat is m√©rlegelni tudt√°k, hiszen a lelassult mozg√°s lehetŇĎs√©get ny√ļjtott ennek felismer√©s√©re is. A sz√°nd√©kok m√©rlegel√©se √©s ellenŇĎrz√©se a kolostori k√©pz√©sen r√©szt vett gyerekeket magabiztoss√° tette √©s kiszolg√°ltatotts√°g √©rz√©s√©t cs√∂kkentette: √°t√©lte saj√°t tudatoss√°g√°t √©s d√∂nt√©si lehetŇĎs√©geit.

A Tang Dinasztia kor√°ban a Rou Gong gyakorlatok csak kialakul√≥ban voltak ahhoz k√©pest, amely fejlŇĎd√©sen √©s kiteljesed√©sen a k√∂vetŇĎ idŇĎszakban √°thaladtak. A Kolostorban egy szŇĪk, szerzetesi gyakorl√≥i k√∂z√∂ss√©g alakult ki, akik minden hajnalban √©s szabadidej√ľkben a technik√°k √©s a m√≥dszer csiszol√°s√°n f√°radoztak. Egym√°sra √©p√ľlŇĎ harcmŇĪv√©szeti gyakorl√°saikat a buddhista sz√ļtr√°k tanulm√°nyoz√°sa mellett a r√©gi klasszikusok m√°sol√°s√°val eg√©sz√≠tett√©k ki, √≠gy kerestek az egyre sokasod√≥ k√©rd√©seikre v√°laszokat. (pl. Lao Zi, Zhuang Zi √©s Lie Zi mŇĪveit, az √Ėt v√°ltoz√≥ √°llapot tan√°t (Wu Xing, 五行), a V√°ltoz√°sok K√∂nyv√©t (Yi Jing, 易經)). Hozz√°juk csak eg√©szs√©ges, tapasztalt √©s gyakorl√≥ szerzetes csatlakozhatott, olyan szerzetes, aki felnŇĎtt egyike volt azon gyermekeknek, akik m√°r korai √©veiket is a Kolostorban t√∂lt√∂tt√©k. Szerzetesk√©nt a h√ļs, keny√©r √©s a magvak fogyaszt√°s√°t√≥l tart√≥zkodtak, azonban k√©sŇĎbb m√°r szinte semmit sem ettek. BelsŇĎ gyakorl√°saik r√©v√©n a k√∂rnyezet√ľkben tal√°lhat√≥ erŇĎtejes energi√°kkal kapcsol√≥dtak √∂ssze, pl. nagy erŇĎs f√°k, patakok vagy hegycs√ļcsok energi√°ival t√°pl√°lt√°k test√ľket. Felhagytak mindazokkal a dolgokkal, amelyekhez az √©rz√©kszervek vonz√≥dnak. Ezek a szab√°lyok azt a c√©lt szolg√°lt√°k, hogy megsz√ľntess√©k energi√°ik sz√©tsz√≥r√≥d√°st √©s felhalmoz√≥djanak. √ögy tartott√°k, hogy az √≠gy felhalmozott energi√°k adj√°k a szellemi fejlŇĎd√©s alapj√°t, √≠gy megteremthetŇĎ a term√©szettel a harmonikus kapcsolat, el√©rhetŇĎ a Buddhas√°g. A Nei Gong folyamat√°t napi tiszt√≠t√≥ Qi Gong gyakorlatok t√°mogatt√°k. A szervezet megtiszt√≠t√°sa azt a c√©lt szolg√°lta, hogy a testet k√≠v√ľl-bel√ľl minden szennyezŇĎ anyagt√≥l megszabad√≠ts√°k, mivel a szervezet √∂ntiszt√≠t√≥ folyamata r√©v√©n folyamatosan pr√≥b√°l szabadulni a szennyezŇĎ anyagokt√≥l √©s ehhez nagy mennyis√©gŇĪ energi√°t haszn√°l fel, melyek g√°tolj√°k a szellemi fejlŇĎd√©st. Gondosan √∂ssze√°ll√≠tott, szigor√ļ √©trenddel k√≠v√°nt√°k ezt el√©rni, de ennek ellen√©re √ļgy tal√°lt√°k, hogy a test m√©g mindig m√©rgeket halmoz fel. Ez√©rt a k√©sŇĎbbiek folyam√°n erŇĎteljes Qi Gong gyakorlatokat √©s k√ľl√∂nleges (gy√≥gy)n√∂v√©nyeket haszn√°ltak a test megtiszt√≠t√°s√°hoz. Egy √∂tfajta gy√≥gyn√∂v√©ny vir√°gainak kever√©k√©bŇĎl fŇĎz√∂tt te√°t az em√©sztŇĎcsatorna, egy m√°sik, gy√∂kerekbŇĎl √©s levelekbŇĎl fŇĎz√∂tt te√°t pedig a v√©r tiszt√≠t√°s√°ra haszn√°lt√°k. M√°s teakever√©kek f√∂loldj√°k a testben lerak√≥dott megalvadt v√©rt, eloszlatj√°k a felgy√ľlemlett pang√≥ qi-t, valamint helyre√°ll√≠tj√°k a rendellenesen mŇĪk√∂dŇĎ szervek egyens√ļly√°t. Mindemellett mindennapi m√©regtelen√≠tŇĎ gyakorlatokat v√©geztek, hiszen m√©g a bel√©legzett levegŇĎ is tartalmaz port √©s egy√©b szennyezŇĎ anyagokat, amelyeket folyamatosan el kellett t√°vol√≠tani.

A m√©regtelen√≠t√©s ut√°n k√∂vetkezhetett a belsŇĎ munka, amely a TŇĪz √©s a V√≠z szab√°lyoz√°s√°n √©s ezek energi√°inak visszaford√≠t√°s√°n, majd megtiszt√≠t√°s√°nak m√≥dszer√©n alapult (Kan √©s Li Elm√©lete). A Rou Gong -ban form√°kra, √ľt√©sre √©s r√ļg√°sokra nem kell gondolnunk, hanem egy ny√ļjt√°si-laz√≠t√°si gyakorlatokat is tartalmaz√≥ m√≥dszertanra, mely a magasabb szintŇĪ belsŇĎ gyakorl√°s alapja. A test k√∂zep√©ben tal√°lhat√≥ egy f√ľggŇĎleges energiacsatorna, amely a fejtetŇĎt (baihui, 百會), √©s a g√°tat (hui yin, 會陰) k√∂ti √∂ssze. Ezen a csatorn√°n kell a yang jellegŇĪ energi√°t lefel√©, a yin jellegŇĪ energi√°t pedig felfel√© mozgatni. A k√©t energia a k√∂z√©psŇĎ dantian magass√°g√°ban tal√°lkozik √©s egyes√ľl.

A kolostori k√©pz√©sen r√©szt vevŇĎ gyerekek ilyen magas szintŇĪ Nei Gong-ot nem tanulhattak, hiszen test√ľk √©s testi k√©pess√©geik fejlŇĎd√©sben-, kialakul√≥ban van. Nei Gong-ra 25 √©ves kor ut√°n lehet sort ker√≠teni. A Mesterek a gyerekeket fokozatosan kezdt√©k felk√©sz√≠teni a k√©sŇĎbbi magas szintŇĪ gyakorl√°sokra. Medit√°ci√≥ gyakorl√°sa sor√°n f√©lig csukott szemmel mozdulatlanul kellett √ľlni√ľk √©s befel√© figyeltek. A megfigyel√©s t√°rgya saj√°t hasi mozg√°suk a l√©gz√©s hat√°s√°ra, illetve az √©rz√©kszerveken kereszt√ľl be√©rkezŇĎ ingerek voltak. A megfigyel√©st folyamatosan tudatos√≠tott√°k a belsŇĎ jelz√©sekkel. Ennek sor√°n magukban megjegyezt√©k, hogy √©ppen emelkedik vagy s√ľllyed a hasuk, hallanak vagy √©reznek, milyen f√°jdalmaik jelentkeznek. A hasi mozg√°s nyomon k√∂vet√©s√©vel egyr√©szt gyorsan fejlŇĎd√∂tt koncentr√°lts√°guk, m√°sr√©szt ismereteket szereztek a testi mŇĪk√∂d√©seikrŇĎl, a v√°ltoz√°sok term√©szet√©rŇĎl. Az √ľlŇĎ medit√°ci√≥ fejlŇĎd√©s√©vel a k√∂vetkezŇĎ jelens√©gek megfigyel√©s√©re ny√≠lt lehetŇĎs√©g:

  • a be- √©s kil√©gz√©s megfigyel√©s√©vel a k√ľlvil√°g √©s a test egym√°sra hat√°s√°nak, egys√©g√©nek √°t√©l√©se;
  • testi folyamatok kialakul√°sa √©s egym√°st√≥l val√≥ f√ľgg√©se;
  • az √©rz√©sek term√©szete, v√°ltoz√°suk jellege;
  • a gondolatok term√©szete √©s v√°ltoz√≥ jellege;
  • a f√°jdalom term√©szete, keletkez√©se, elm√ļl√°sa;
  • a testi adotts√°gok v√°ltoz√≥ √©s t√∂k√©letlen jellege (kontempl√°ci√≥ a hajon, bŇĎr√∂n, a testi jellemzŇĎk√∂n √©s az √∂reged√©s folyamat√°nak visszaford√≠thatatlans√°g√°n);
  • a hal√°l elker√ľlhetetlens√©ge, amely a t√°rgyi k√∂rnyezetrŇĎl √©s a saj√°t testi √©s anyagi tulajdonokr√≥l val√≥ lemond√°st k√∂vetel.

Az ifj√ļ tan√≠tv√°nyokn√°l az eml√≠tett megfigyel√©si szempontok csak a koncentr√°lts√°g bizonyos szintj√©n ker√ľltek gyakorl√°sra. Az √©letkori k√ľl√∂nbs√©gek is nagyban befoly√°solt√°k mag√°nak a t√©m√°nak megv√°laszt√°s√°t: p√©ld√°ul egy 10 √©ves gyereknek a levegŇĎ ki- √©s be√°raml√°s√°t, illetve √©rz√©seinek v√°ltoz√≥ jelleg√©t kell megfigyelnie, m√≠g egy 16 √©ves gyerek kontempl√°ci√≥j√°nak k√∂z√©ppontj√°ban m√°r a hal√°l elker√ľlhetetlens√©ge vagy a testi tulajdons√°gok √°tmeneti jellege √°llhatott.

A Kolostorban a koncentr√°ci√≥ fejleszt√©se azonban nem csup√°n a kijel√∂lt √ľlŇĎ- vagy j√°r√≥medit√°ci√≥k idej√©re korl√°toz√≥dott. A teljes figyelem √©s tudatoss√°g a nap eg√©sz tartama alatt k√∂vetelm√©ny volt a gyerekek √©s a szerzetesek sz√°m√°ra. P√©ld√°ul az ev√©s sor√°n is saj√°t mozdulataikra kell figyelni√ľk, magukban jelezve, hogy √©ppen mit csin√°lnak, mit √©reznek, mi a felmer√ľlŇĎ sz√°nd√©kuk. Emiatt sokkal lassabban folytak a tev√©kenys√©gek. A folyamatos figyel√©s kezdetben nagyon f√°raszt√≥ volt a gyerekek sz√°m√°ra, hiszen a kolostori √©let t√ļls√°gosan elt√©rŇĎ k√∂vetelm√©nyeket t√°masztott az eddig megszokott √©letvitel√ľkh√∂z k√©pest. Azonban a k√∂z√∂ss√©ghez tartoz√°s olyan d√∂ntŇĎ fontoss√°g√ļ volt, hogy semmik√©ppen sem akartak a t√∂bbiektŇĎl elt√©rŇĎen viselkedni. A k√©pz√©sben m√°r t√∂bbsz√∂r r√©szt vett, idŇĎsebb gyerekek j√≥ p√©ld√°t mutattak a kisebbeknek a megfelelŇĎ viselked√©s k√∂vet√©s√©hez. Emellett a kolostorokban a k√©pz√©s ideje alatt is √©ltek olyan felnŇĎttek, akik komoly harcmŇĪv√©szeti √©s medit√°ci√≥s gyakorlatokat v√©geztek, s √≠gy j√≥ p√©ld√°t szolg√°ltatnak a napk√∂zbeni tal√°lkoz√°sok, s√©t√°k, √©tkez√©sek sor√°n a k√∂vetendŇĎ p√©lda szempontj√°b√≥l.

Tal√°n meglepŇĎ, hogy egy ilyen rendk√≠v√ľli (buddhista) m√≥dszer a halhatatlans√°g el√©r√©s√©t, a xian (ld: 仙/仚/僊) √°llapot megval√≥s√≠t√°s√°t a megvil√°gosod√°shoz vezetŇĎ √ļt √©rt√©kes √°llom√°sak√©nt t√ľnteti fel, melyre aligha a hal√°lf√©lelem ind√≠totta e magas szintet megval√≥s√≠tott Mestereket. Bel√°that√≥ azonban, hogy ez egyfelŇĎl rendk√≠v√ľl √©rt√©kes lehetŇĎs√©get k√≠n√°l a szellemi gyakorl√≥ sz√°m√°ra, hiszen hosszabb idŇĎ √°ll rendelkez√©s√©re a megvil√°gosod√°s el√©r√©s√©hez; m√°sfelŇĎl a szellemi fejlŇĎd√©st h√°tr√°ltat√≥ betegs√©ggel, √∂regs√©ggel j√°r√≥ fizikai legyeng√ľl√©st √©s szellemi le√©p√ľl√©st k√©sleltetheti, megfelelŇĎ testi-szellemi gyakorl√°s r√©v√©n pedig t√∂bb√©-kev√©sb√© elker√ľlheti. A hal√°l azonban v√©g√ľl √≠gy sem ker√ľlhetŇĎ el. Ding Yang idŇĎs kor√°ban igyekezett m√≥dot tal√°lni arra, hogy gyakorl√°sa eredm√©ny√©t megŇĎrizhess√©k szerzetesei, √©s nehezen megszerzett tud√°suk √©s k√©pess√©geik hal√°lukkal ne menjenek veszendŇĎbe. Arra nem volt semmi biztos√≠t√©k, hogy e m√≥dszer fennmarad, ez√©rt v√°lt fontoss√° a tan√≠t√°s pontos √°tad√°sa, az emberi test √°talak√≠t√°s√°nak mŇĪv√©szete.

    ‚ÄěA katona a harcmezŇĎn a feljebbj√°r√≥ja utas√≠t√°sait kell hogy k√∂vesse.
    A tanul√≥ az elm√©j√©bŇĎl felt√∂rŇĎ k√°ros tudat√°llapotokkal k√ľzd,
    s ha ebben a harcban gyŇĎzni akar, k√∂vetnie kell a tan√°ra utas√≠t√°sait.‚ÄĚ

A kolostori oktat√°sban r√©szt vevŇĎ szerzeteseket szem√©lyesen v√°lasztott√°k ki. A tud√°son t√ļl azonban m√©g fontosabb elv√°r√°s volt a sok√©ves medit√°ci√≥s tapasztalat √©s a viselked√©si tudatoss√°g, ugyanis a medit√°ci√≥ illetve a Nei Gong magasabb szintj√©n a logikus gondolkod√°s mellett az intuit√≠v tud√°snak jut nagyobb szerep, amely elengedhetetlen volt a gyerekekkel val√≥ egy√©ni b√°n√°sm√≥d kialak√≠t√°s√°n√°l. A j√≥ tan√≠t√≥ √≠gy v√°lt k√©pess√© ugyanazon v√©ts√©g elk√∂vet√©s√©n√©l m√©rlegelni azt, hogy az adott gyerek sz√°m√°ra melyik reakci√≥ lenne a legmegfelelŇĎbb. √ćgy alakul ki az autentikus k√≠nai harcmŇĪv√©szetben n√©lk√ľl√∂zhetetlen Mester- Tan√≠tv√°ny kapcsolat. B√°r √°ltal√°ban a Tan√≠t√≥k csup√°n p√°r h√≥napot t√∂lt√∂ttek el egy-egy gyerekkel, √≠gy nem volt idŇĎ arra, hogy mindenkit m√©lyebben megismerjenek. Intuit√≠v k√©pess√©g√ľket √©s medit√°ci√≥s-, harcmŇĪv√©szeti j√°rtass√°gukat azonban nap mint nap haszn√°lni tudt√°k k√ľl√∂nb√∂zŇĎ helyzetekben. B√∂lcsess√©g√ľk √©s tudati kontrolljuk olyan magas szintŇĪ volt, hogy sokszor szavak n√©lk√ľl is tudnak hatni. Term√©szetesen a gyerekeket megtan√≠tott√°k, hogy nagyfok√ļ tiszteletet mutassanak a Mesterek ir√°nt, de a k√©nyszer√≠t√©snek itt sem volt semmi √©rtelme, a gyerekek nagyon is j√≥l √©rezt√©k, hogy adott tan√°r milyen m√©ly szinten k√©pes ŇĎket meg√©rteni. A Tan√≠t√≥k nagy hangs√ļlyt ford√≠tottak arra, hogy k√∂vetkezetesen hat√°rozz√°k meg az elv√°r√°sokat √©s k√∂vetkezetesen is viselkedjenek. Ez val√≥di biztons√°got ny√ļjtott a gyakorl√≥knak. Egy Mester szem√©lyes √©nj√©t am√ļgy is h√°tt√©rbe szor√≠totta a szerzetesi √©let v√°laszt√°s√°val, √≠gy a mindennapokban sem mutatta a gyerekeknek szesz√©lyeit, gyenges√©geit, ak√°rcsak szem√©lyes v√°gyait. Az indulati kontroll olyan magas szintŇĪ, hogy amikor egy gyerek helytelen magatart√°s√°ra mutattak r√° (megszidt√°k), ebbŇĎl is a m√©rhetetlen szeretet √©s elfogad√°s √°radt. M√°r t√ļljutottak azon, hogy a gyermekek magatart√°si zavarait saj√°t, szem√©lyes s√©relm√ľknek fogj√°k fel. Saj√°t koncentr√°lts√°guk k√©pess√© tette ŇĎket arra, hogy maguk √©s a k√∂rnyezet√ľk sz√°m√°ra ‚Äď az elŇĎzŇĎekben m√°r eml√≠tett m√≥don ‚Äď biztons√°gosan tudtak viselkedni √©s tan√≠tani. Mindezen t√ļl, a Mesterek pontosan tiszt√°ban voltak azzal, hogy az oktat√°s nagyon sok lemond√°st k√∂vetel, nagyon f√°raszt√≥ √©s megterhelŇĎ is lehet, √≠gy val√≥di elismer√©ssel fordulnak a gyerekek √©s tan√≠tv√°nyaik fel√©.

❀ ❀ ❀

F√ľggel√©k

A Rou Gong 《少林柔功》 hivatalos templomi gyakorlatai:


❀ ❀ ❀

K√∂sz√∂netet mondunk minden bar√°tunknak, mindazon szerzŇĎknek, tan√≠t√≥knak, buddhist√°knak √©s harcmŇĪv√©szeknek, akik hozz√°j√°rultak a harcmŇĪv√©szet-t√∂rt√©neti-, buddhista-, b√∂lcseleti √©s egy√©b tan√≠t√°sokkal, √≠r√°sokkal, tanulm√°nyokkal, jegyzetekkel minden √©rzŇĎ l√©ny tan√≠t√°s√°hoz √©s tanul√°s√°hoz. Buddh√°k √©s Mesterek tan√≠t√°sait megosztani √©rdem, mindezen √©rdemeket felaj√°nljuk az √∂sszes Buddh√°knak. A Xing Long Tang elfogulatlan, p√°rtatlan, szektarianizmust√≥l mentes elv alapj√°n t√∂rekszik a Dharm√°t, a Chan hagyom√°nyvonal tan√≠t√°s√°t, a harcmŇĪv√©szeti st√≠lusok t√∂rt√©neteit megosztani. 武林一家! 阿弥陀佛!

XiaoFeng Cserk√©sz G√°bor Mester @ Xing Long Tang | 2016 v1; elsŇĎ kiad√°s
Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 licenc alkalmaz√°s√°val | 署名-非商业性使用-禁止演绎 4.0 国际
Ha hib√°kat, megjelen√©si vagy egy√©b probl√©m√°kat tal√°lsz, √≠rj nek√ľnk: master [at] rgm [pont] hu

武林一家 |

vissza | ❀ index | ❀ harcmŇĪv√©szeti jegyzetek √©s publik√°ci√≥k




0

XING LONG TANG 醒龙堂 中国武术研究会 | Honorary President: ZHANG ERYU Grandmaster | Master: XIAO FENG | Contact us: master [at] rgm.hu
Member of Hungarian Traditional Gong-Fu and Wushu Federation | HQ & Cultural Xchange: CHINESE ART CENTER 匈中文化交流中心.
Your use of this website is subject to, and constitutes acknowledgement and acceptance of, our Terms & Conditions @ 1995-2017
How you may Enhance your Health, Combat Efficiency, Mental Freshness and Spiritual Joy through autentic Gong Fu and Chan Teachings