Kínai Buddhizmus



   



K√≠nai Buddhizmus - 《汉传佛教》

❀ ❀ ❀

ElŇĎsz√≥

A t√∂rt√©nelem kezdet√©tŇĎl az emberek erej√ľk √©s b√∂lcsess√©g√ľk hat√°rainak kitol√°s√°ra t√∂rekszenek, √©s az abszol√ļt erŇĎ, abszol√ļt b√∂lcsess√©g el√©r√©s√©re v√°gynak. K√≠n√°ban a Chan szerzetesek harcmŇĪv√©szetekkel igyekeztek el√©rni ezt. A harcmŇĪv√©szetben a Chan alapjaiban vizsg√°lja az etika, a vall√°s √©s a filoz√≥fia k√∂z√∂tti kapcsolatot. L√©nyege az √©ns√©g megb√©k√©l√©se √©s megf√©kez√©se. M√≥dszere vagy tan√≠t√°sa, mely lehetŇĎv√© teszi, hogy t√∂k√©letesen meg√©rtsd tudatod term√©szet√©t √©s saj√°t magad. √Āzsi√°ban ez v√°lt a legfŇĎbb erk√∂lccs√© √©s az √∂sszes vall√°s √©s filoz√≥fia l√©nyeg√©v√©. Ahhoz, hogy a harcmŇĪv√©szetek gyakorl√°sa k√∂zben nagyobb hat√©konys√°got √©rj el, meg kell tanulni a tudat ir√°ny√≠t√°s√°t. √Ėsszpontos√≠tani kell az energi√°id az adott technik√°ra, illetve az alkot√≥k√©szs√©ged is folyamatosan edzeni kell annak √©rdek√©ben, hogy min√©l pontosabban gyakorolj. Az autentikus harcmŇĪv√©szetek l√©nyege, hogy behatoljunk a jelens√©gekbe, ne csak elhaladjk mellett√ľk. A Chan √©s a harcmŇĪv√©szetek gyakorl√°sakor egyar√°nt a kil√©gz√©sre a legfontosabb koncentr√°lni. √ćgy a test als√≥ r√©szeihez √©s a gerincoszlophoz is eljut az energia, ez friss erŇĎh√∂z juttat, s megsz√ľnteti a test fesz√ľlts√©g√©t. A medit√°ci√≥t (dhyna - Chan) nem lehet "f√©lgŇĎzzel" csin√°lni, a testtart√°sra √©s a l√©gz√©sre marad√©ktalanul kell √∂sszpontos√≠tani. A tudat √©s a test, a szellem √©s a testhelyzet k√∂z√∂tti √∂sszek√∂tŇĎ l√°ncszem a l√©legzet. Ez v√°lik Qi-v√© (energiaforr√°ss√°). A medit√°ci√≥ban (vagy a Nei Gong gyakorlatokban) a testhelyzet √°ltal lehet egyens√ļlyba hozni a tudatot √©s a l√©legz√©st; de k√ľzdelem k√∂zben az erŇĎteljes fizikai aktivit√°s miatt neh√©z egyenletesen l√©legezni. Amikor valaki elkezd medit√°lni, term√©szetes, hogy sok neh√©zs√©ggel tal√°lja mag√°t szemben. K√©sŇĎbb azonban k√∂nnyed√©n egyens√ļlyba ker√ľl a helyes testtart√°s, a tudat√°llapot √©s a l√©legz√©s. Eleinte tudatosan, t√ľrelemmel kell a testtart√°son jav√≠tani, erŇĎfesz√≠t√©st kell tenni, hogy kih√ļzzuk a nyakunkat, √©s sz√°nd√©kosan a kil√©gz√©sre koncentr√°ljunk. A medit√°ci√≥ a Chan-ban c√©l n√©lk√ľli √©s haszonra nem t√∂rekvŇĎ. Mint ahogy azzal sem sz√ľks√©ges foglalkozni, hogy a l√°ndzsa hol fog a f√∂ldbe f√ļr√≥dni. Csup√°n koncentr√°lni kell. A k√≠nai l√°ndzsa elhaj√≠t√°sa sok energi√°t ig√©nyelt. Ha k√∂zben szem√©lyes tudatoss√°gunkkal az eredm√©nyre gondolunk, akkor k√©ptelenek vagyunk koncentr√°lni, √©s az √∂sszes energi√°nkat sem tudjuk felszabad√≠tani. Ha azonban egyszerŇĪen megtessz√ľk az erŇĎfesz√≠t√©st, akkor az eredm√©ny azonnal, √∂ntudatlanul, term√©szetesen megjelenik. Az Chan-ban az √∂ntudatlan gyakorl√°s jobb a tudatos gyakorl√°sn√°l. Amikor az ember elkezd csendben √ľlni √©s f√°j a l√°ba vagy a h√°ta, gondolkodni kezd azon, hogy j√≥ vagy rossz a testtart√°sa, hogy az √°ll√°t be kell h√ļznia, nyak√°nak h√°ts√≥ r√©sz√©t ki kell ny√ļjtania, far√°val lefel√© kell nyomnia a p√°rn√°t √©s a kil√©gz√©sre kell √∂sszpontos√≠tania. K√©sŇĎbb megfeledkezik mindenrŇĎl, mert mindez tudatoss√°g n√©lk√ľl megy v√©gbe. S ez egy nagyon fontos szellemi √°llapot.

... csak gondolom, hogy Te is harcmŇĪv√©szetet gyakorolsz. Ha √≠gy van, akkor a jobb meg√©rt√©s √©s minŇĎs√©gi gyakorl√°s √©rdek√©ben ismerd meg a minden st√≠lus m√∂g√∂tt megh√ļz√≥d√≥ szellemi h√°tteret, a Buddhizmust.

Bevezetés

A k√≠nai buddhizmus (han k√≠nai buddhizmus) rendk√≠v√ľl elŇĎkelŇĎ √©s jelentŇĎs szerepet j√°tszott a buddhizmus t√∂rt√©nete sor√°n, elsŇĎ sorban Kelet-√Āzsi√°ban. A mintegy k√©tezer √©v alatt abuddhista ide√°k √©s gyakorlatok sokf√©lek√©ppen form√°lt√°k a k√≠nai kult√ļr√°t, k√∂zt√ľk amŇĪv√©szetet, a politik√°t, az irodalmat, a filoz√≥fi√°t, az orvosl√°st √©s a t√°rgyi kult√ļr√°t. K√ľl√∂nb√∂zŇĎ elm√©letek l√©teznek a buddhizmus megjelen√©s√©nek idŇĎpontj√°r√≥l √©s √©rkez√©s√©nek mik√©ntj√©rŇĎl. Annyi ismeretes, hogy K√≠na hagyom√°nyos uralkod√≥ politikai-vall√°si rendszere akonfucianizmus volt, k√∂zpontj√°ban az uralkod√≥val, aki √©gi mand√°tumot (tianming 天命) birtokolva korm√°nyzott. A nagy konfuci√°nus uralkod√≥k buk√°sa mellett a vall√°si taoizmusmozgalma is seg√≠tette az idegen f√∂ldrŇĎl √©rkezŇĎ buddhizmus k√≠nai elterjed√©s√©t, amely felsz√≠nes √∂sszehasonl√≠t√°sban eml√©keztetett a buddhista filoz√≥fi√°ra. A buddhizmus legelŇĎsz√∂r az elsŇĎ sz√°zadban √©rkezett K√≠n√°ba a Han-dinasztia idej√©n, indiai hitt√©r√≠tŇĎk√∂n kereszt√ľl. Onnant√≥l kezdve a buddhizmus jelentŇĎs szerepet j√°tszott a k√≠nai t√∂rt√©nelemben eg√©szen a modern korig. Hatalmas mennyis√©gŇĪ indiai buddhista sz√∂vegetford√≠tottak le k√≠nai nyelvre, amelyeket k√©sŇĎbb kieg√©sz√≠tettek olyan sz√∂vegekkel, amelyek m√°r K√≠n√°ban √≠r√≥dtak. √ćgy j√∂tt l√©tre a nyomtatott k√≠nai buddhista k√°non, amely nagy hat√°ssal volt az eg√©sz kelet-√°zsiai kultur√°lis l√©gk√∂rre, t√∂bbek k√∂z√∂tt Korea, Jap√°n, a Rj√ļkj√ļ-szigetek√©s Vietnam ter√ľlet√©n. Az India √©s Nep√°l ter√ľlet√©rŇĎl sz√°rmaz√≥ vall√°s, filoz√≥fia √©s tudom√°ny hozz√°j√°rult a k√≠nai irodalom √©s a k√≠nai nyelv fejlŇĎd√©s√©hez egyar√°nt. A k√≠nai buddhist√°k sz√°m√°t rendk√≠v√ľl neh√©z megbecs√ľlni. Az amerikai PEW kutat√≥k√∂zpont szerint a lakoss√°g t√∂bb mint 18%-a tekinthetŇĎ buddhist√°nak (2015). Az egym√°snak ellentmond√≥ adatok ellen√©re vil√°gosan l√°tszik, hogy az enyh√ľlŇĎ politikai l√©gk√∂r kedvez a spiritualit√°s √ļjb√≥li megjelen√©s√©nek. Az orsz√°gban ma m√°r √ļjb√≥l t√∂bb mint 28 000 buddhista kolostor √©s 16 000 templom mŇĪk√∂dik, amelyekben a szerzetesek √©s ap√°c√°k sz√°ma megk√∂zel√≠ti a negyedmilli√≥t.

életkép

Története

K√≠n√°ban a buddhizmus kezdetben √©vsz√°zadokon √°t nehezen l√©pett ki a taoizmus √°rny√©k√°b√≥l. A k√≠naiak szem√©ben Buddha szem√©lye hasonlatos volt a taoista istens√©gekhez, ez√©rt a buddhista hitet a taoista hit r√©szek√©nt fogadt√°k el. Val√≥sz√≠nŇĪleg emiatt nem eml√≠tik meg k√ľl√∂n a dinasztikus t√∂rt√©nelmi munk√°k a buddhizmust. A k√©t vall√°s azonos√≠t√°s√°hoz t√∂bb t√©nyezŇĎ is hozz√°j√°rult. MindkettŇĎ tart√≥zkodott az √°llat√°ldozat bemutat√°st√≥l szertart√°saikban, mindkettŇĎn√©l hangs√ļlyos volt a koncentr√°ci√≥ √©s a medit√°ci√≥, valamint egym√°shoz hasonl√≥an ker√ľlt√©k bizonyos √©telek fogyaszt√°s√°t. A buddhist√°k az √ļjj√°sz√ľlet√©sekv√©gtelen k√∂rforg√°s√°t hirdett√©k (samsara), a taoist√°k pedig a Nagy Tisztas√°g √©gi birodalm√°ban t√∂rt√©nŇĎ halhatatlans√°g el√©r√©s√©ben hittek. A buddhizmus sz√°m√°ra elŇĎnyt jelentettek a k√©t filoz√≥fia k√∂z√∂tti felsz√≠nes hasonl√≥s√°gok, ugyanis a k√≠naiak alapvetŇĎen k√©tkedŇĎen √©s ellens√©gesen tekintettek minden k√ľlf√∂ldrŇĎl √©rkezŇĎ dologra.

Tud√≥sok gener√°ci√≥kon kereszt√ľl vitatkoztak azon, hogy a buddhista hitt√©r√≠tŇĎk a Han-kori K√≠n√°t legelŇĎsz√∂r tengeri vagy sz√°razf√∂ldi √ļton (a selyem√ļton) √©rt√©k-e el. A tengeri √ļt elm√©lete szerint (p√©ld√°ul Liang Qichao (梁啟超; 1873‚Äď1929) vagy Paul Pelliot) a buddhizmust legelŇĎsz√∂r K√≠na d√©li r√©sz√©n gyakorolt√°k, a Jangce √©s a Huai-foly√≥ r√©gi√≥j√°ban, ahol Liu Ying (劉英) herceg (a mai Jiangxu) i. sz. 65-ben egyszerre h√≥dolt a S√°rga Cs√°sz√°r, Laozi √©s Gautama Buddha elŇĎtt. A sz√°razf√∂ldi elm√©let szerint Tang Yongtong a buddhizmus K√≠na nyugati r√©sz√©rŇĎl, a han fŇĎv√°rosb√≥l, Luoyangb√≥l (a mai Henan) terjedt keletre a kus√°nok ter√ľlet√©n kereszt√ľl. A han cs√°sz√°r alap√≠totta meg 68-ban a Feh√©r L√≥ templomot. Rong Xinjiang a pekingi egyetem t√∂rt√©nelem professzora az √ļj multidiszciplin√°ris felfedez√©sek √©s kutat√°sok alapj√°n (p√©ld√°ul agandh√°rai buddhista sz√∂vegek elemz√©s√©vel) a k√∂vetkezŇĎket mondta: ‚ÄěHi√°nyoznak a meggyŇĎzŇĎ √©s al√°t√°maszt√≥ bizony√≠t√©kok ahhoz a n√©zethez, miszerint a buddhizmus tengeri √ļton jutott volna el K√≠n√°ba. R√°ad√°sul az √©rvek sem el√©g szil√°rdak. A rendelkez√©sre √°ll√≥ t√∂rt√©nelmi sz√∂vegek √©s az 1980-as √©vek √≥ta felfedezett r√©g√©szeti, ikonogr√°fiai anyagok alapj√°n, elsŇĎ sorban a nemr√©giben Afganiszt√°nban megtal√°lt elsŇĎ sz√°zadi buddhista k√©ziratok alapj√°n, a legval√≥sz√≠nŇĪbb az az elm√©let, amely szerint a buddhizmus √Čszak-India felŇĎl √©rkezett K√≠n√°ba sz√°razf√∂ldi √ļton. K√≠na ter√ľlet√©n a buddhizmus √∂sszeolvadt a korai taoizmussal √©s a k√≠nai hagyom√°nyos ezoterikus mŇĪv√©szetekkel...‚ÄĚ

A t√∂rt√©nelmi forr√°sok bizonys√°ga szerint a Han-korban h√°rom k√∂zpontja volt a buddhizmusnak: Pengcheng (ma Xuzhou), Luoyang √©s Tonkin (ma Vietnam r√©sze). Pengchengben hatalmas buddhista templomot √©p√≠tettek, amely mellett fel√°ll√≠tottak egy h√°romezer ember befogad√°s√°ra alkalmas √©p√≠tm√©nyt is. Luoyangban a cs√°sz√°ri palot√°ban olt√°rt emeltek Buddha tisztelet√©re. A r√©gi k√≠nai irodalom n√©pi elbesz√©l√©sei a buddhizmus k√≠nai elterjed√©s√©rŇĎl n√©pszerŇĪ legend√°kat hoztak l√©tre. Ezek k√∂z√ľl a legn√©pszerŇĪbb t√∂rt√©netben Ming-ti cs√°sz√°r (i. sz. 58‚Äď75) kiemelkedŇĎen j√°rult hozz√° a buddhista tan√≠t√°sok terjeszt√©s√©ben. A legelsŇĎ feljegyz√©sek (3-5. sz√°zad) a Mouzi lihuolun (牟子理惑論) c√≠mŇĪ buddhista sz√∂vegben tal√°lhat√≥k: ‚ÄěR√©ges-r√©g Ming cs√°sz√°r √°lm√°ban l√°tott egy istent, akinek a teste f√©nylŇĎen sug√°rzott √©s a palot√°ja elŇĎtt repdesett. Ez az √°lom rendk√≠v√ľl fellelkes√≠tette. A k√∂vetkezŇĎ napon megk√©rdezte hivatalnokait√≥l: ‚ÄěMelyik isten ez?‚ÄĚ Fu Ji (Fu Yi) tud√≥s a k√∂vetkezŇĎt felelte: ‚ÄěAzt hallottuk, hogy Indi√°ban egy ember, akit Buddh√°nak neveznek, el√©rte a tao szintet; k√©pes rep√ľlni az √©gen, a teste napf√©nyk√©nt ragyog. Csak ez lehet az az isten‚ÄĚ.

A cs√°sz√°r ezut√°n k√∂veteket k√ľld√∂tt D√©l-Indi√°ba, hogy Buddha tan√≠t√°sai felŇĎl √©rdeklŇĎdjenek. A K√≠n√°ba ilyen m√≥don eljut√≥ buddhista sz√∂vegekrŇĎl √ļgy tartj√°k, hogy egy feh√©r l√≥ h√°t√°n √©rkeztek. ErrŇĎl kapta a nev√©t k√©sŇĎbb a Feh√©r L√≥ templom. A legenda szerint a k√ľld√∂ttek k√©t indiai szerzetessel, Dharmaraksa √©s K√°sjapa M√°tanga, √©s a Sz√ļtra negyvenk√©t fejezetben Sishier zhang jing (四十二章經) c√≠mŇĪ mŇĪvel t√©rtek vissza. A t√∂rt√©net azonban ellentmond√°sokba √ľtk√∂zik √©s a forr√°sok sem egyeznek meg a k√ľld√∂tts√©g ind√≠t√°s√°nak √©s visszat√©r√©s√©nek idŇĎpontj√°ban.

Annak ellen√©re, hogy a Tunhuang (Dunhuang) melletti Mokao-barlangokban tal√°lhat√≥ falfestm√©nyek k√∂z√ľl az egyik 8. sz√°zadi fresk√≥ Han Wudi cs√°sz√°rt (i. e. 141‚Äď87 k√∂r√ľl) √°br√°zolja, amint egy arany ember szobrai elŇĎtt mutat be √°ldozatot (‚Äěegy nom√°d n√©pek elleni hadj√°rat ut√°n egy han hadvez√©r arany szobrokkal t√©rt vissza az i. e. 121-ben‚ÄĚ), sem a A t√∂rt√©net√≠r√≥ feljegyz√©sei, sem a Han shu nem eml√≠ti az arany buddhista szobrokat. A k√ľl√∂nb√∂zŇĎ indiai nyelvekrŇĎl k√≠nai nyelvre leford√≠tott buddhista k√©ziratok legelsŇĎ dokument√°lt ford√≠t√°sai 148-b√≥l val√≥k, amikor An Shigao (安世高) ell√°togatott K√≠n√°ba. A p√°rtus hercegbŇĎl lett szerzetes k√∂zbenj√°r√°s√°val buddhista templomok √©p√ľltek Luoyang v√°rosban √©s buddhista sz√∂vegeket ford√≠tottak k√≠naira. Ez bizony√≠tja a K√∂z√©p-√Āzsi√°b√≥l √©rkezŇĎ buddhista hitt√©r√≠tŇĎ hull√°mot, amely √©vsz√°zadokig tartott. An Shigao a h√ļsz √©vig tart√≥ k√≠nai tart√≥zkod√°sa sor√°n az alapvetŇĎ tan√≠t√°sokr√≥l, a medit√°ci√≥r√≥l √©s az Abhidharm√°r√≥l ford√≠tott sz√∂vegeket. A kor√°bbi katal√≥gusok harminc√∂t, a k√©sŇĎbbiek m√°r kilencven mŇĪvet tulajdon√≠tanak neki. Az An Shigao seg√≠tŇĎjek√©nt dolgoz√≥ An Xuan (安玄) egy a bodhiszattva √∂sv√©nnyel kapcsolatos korai mah√°j√°na buddhista sz√∂veget ford√≠tott le k√≠naira.

K√≠n√°ban a mah√°j√°na buddhizmus tan√≠t√°sait legelŇĎsz√∂r a szk√≠ta sz√°rmaz√°s√ļ L√≥kaks√©ma Zhiloujiachen (支婁迦讖) terjesztette, aki az ŇĎsi buddhista kir√°lys√°gb√≥l, Gandh√°r√°b√≥l √©rkezett. L√≥kaks√©ma fontos mah√°j√°na sz√ļtr√°kat ford√≠tott le, mint p√©ld√°ul az Astasz√°haszrik√° Pradzsn√°p√°ramit√°-sz√ļtra, illetve ma ritk√°nak sz√°m√≠t√≥, korai sz√∂vegeket is √°t√ľltetett k√≠nai nyelvre a szam√°dhival √©s azAksobhja Buddh√°n val√≥ vizualiz√°ci√≥s medit√°ci√≥val kapcsolatban. A tŇĎle sz√°rmaz√≥ ford√≠t√°sok sokat √°rulnak el a mah√°j√°na buddhizmus korai idŇĎszak√°r√≥l. Ezek a sz√∂vegek gyakran fektetnek nagy hangs√ļlyt aszk√©ta gyakorlatokra, az erdei √©letre √©s a medit√°ci√≥s elm√©lyed√©s √°llapotainak elsaj√°t√≠t√°s√°ra: ‚ÄěPaul Harrison megvizsg√°lt n√©h√°ny sz√∂veget, amelyek vitathatatlanul a legkor√°bbi mah√°j√°na sz√ļtr√°k k√∂z√ľl val√≥k. Ezeket a m√°sodik sz√°zad m√°sodik fel√©ben ford√≠totta az indo-szk√≠ta sz√°rmaz√°s√ļ L√≥kaks√©ma. Harrison kiemeli a L√≥kaks√©ma √°ltal ford√≠tott sz√ļtr√°k, aszk√©ta gyakorlatok, az erdei √©let √©s a medit√°ci√≥s √°llapotok (‚Äěszam√°dhi‚ÄĚ) ir√°nti lelkesed√©s√©t. √ögy tŇĪnik, hogy a medit√°ci√≥ √©s a medit√°ci√≥s √°llapotok k√∂zponti jelentŇĎs√©gŇĪek voltak a korai mah√°j√°na buddhizmusban, bizony√°ra a spiritu√°lis hat√©konys√°guk miatt, valamint amiatt, mert ezeken kereszt√ľl hozz√°f√©rhettek bizonyos friss kinyilatkoztat√°sokhoz √©s inspir√°ci√≥khoz.‚ÄĚ

Az √°ltal√°nosan elfogadott n√©zet szerint a 4. sz√°zadig a k√≠nai emberek nem √°lltak be szerzetesnek (bhikkhu), t√∂bbek k√∂z√∂tt az√©rt sem, mert a cs√°sz√°rok csak a k√ľlf√∂ldieknek engedt√©k meg, hogy templomokat √©p√≠tsenek √©s csatlakozzanak a szerzetesrendhez. A k√≠naiak szem√©ben Buddha nem sokban k√ľl√∂nb√∂z√∂tt a taoista istenektŇĎl √©s a buddhista hitet a taoista hit r√©szek√©nt fogt√°k fel. Val√≥sz√≠nŇĪleg ez√©rt nem eml√≠tik meg a dinasztikus t√∂rt√©nelmi munk√°k sem a buddhizmust k√ľl√∂n. T√∂bb okb√≥l is azonos√≠tott√°k a k√©t vall√°st. Amellett, hogy a k√ľlsŇĎ hasonl√≥s√°gok elrejtett√©k a tan√≠t√°sok k√ľl√∂nb√∂zŇĎs√©g√©t, mindkettŇĎben ker√ľlt√©k az √°llat√°ldozatot, fontosnak tartott√°k a koncentr√°ci√≥t √©s a medit√°ci√≥t, a l√©gzŇĎ gyakorlatokat, √©s korl√°tokat szabtak bizonyos √©telek fogyaszt√°s√°nak is. A buddhist√°k a szamsz√°r√°ban t√∂rt√©nŇĎ folytonos √ļjj√°sz√ľlet√©st hirdett√©k, a taoist√°k √ļgy hitt√©k, hogy a Keleti Tengerben rejtŇĎzik a halhatatlanok f√∂ldje, s a Nagy Tisztas√°g √©gi birodalm√°ban rem√©lt√©k el√©rni a halhatatlans√°got. Ezek a hasonl√≥s√°gok term√©szetesen elŇĎny√∂sek voltak a buddhizmus sz√°m√°ra, ugyanis tan√≠t√°sai k√∂nnyebben tal√°ltak nyitott f√ľlekre a k√≠naiak k√∂z√∂tt. Ez fontos t√©nyezŇĎ akkor, ha figyelembe vessz√ľk, hogy a k√≠naiak elŇĎ√≠t√©lettel viseltettek b√°rmif√©le ‚Äěbarb√°r‚ÄĚ dologgal szemben. A k√≠nai buddhizmus korai idŇĎszak√°ban az indiai korai buddhista iskol√°kat tekintett√©k fontosnak √©s ezeknek a sz√∂vegeit tanulm√°nyozt√°k. Ezek k√∂z√© az iskol√°k k√∂z√© tartozott a dharmaguptaka, a mah√≠s√°szaka, a k√°sjap√≠ja, a szarv√°sztiv√°da √©s amah√°sz√°nghika. A dharmaguptaka h√≠vei mindegyik m√°s szekt√°n√°l t√∂bb erŇĎfesz√≠t√©st tett, hogy a buddhizmust Indi√°n k√≠v√ľlre is eljuttassa. √ćgy jutott el a buddhizmus Ir√°nba, K√∂z√©p-√Āzsi√°ba √©s K√≠n√°ba. Emiatt azokban az orsz√°gokban, ahol K√≠n√°t√≥l vett√©k √°t a buddhizmust, szint√©n a dharmaguptaka vinaj√°t √©s szerzetesi √∂r√∂k√∂s√∂d√©si vonalat (bhikkhuk √©s bhikkhunik) vett√©k √°t. A. K. Warder professzor szerint ezekben a kelet-√°zsiai orsz√°gokban √ļgy tekinthetj√ľk, hogy valamelyest a dharmaguptaka szekta maradt fent a jelenkorig. Tov√°bb√° Warder kifejti azt is, hogy a korai idŇĎszakban a dharmaguptaka alapozta meg a buddhizmust K√≠n√°ban: ‚ÄěLegelŇĎsz√∂r a dharmaguptaka szerzetesek alap√≠tottak l√©tes√≠tm√©nyeket K√∂z√©p-√Āzsi√°ban. √ögy tŇĪnik, hogy hatalmas k√∂rutaz√°sokat tettek a kereskedelmi √ļtvonalakon Apar√°nta r√©gi√≥t√≥l Ir√°nba, valamint Oddij√°na (a Szuvasztu-v√∂lgy, Gandh√°r√°t√≥l √©szakra) ter√ľlet√©re. Miut√°n eg√©szen a P√°rtus Birodalomig eljutottak, k√∂vett√©k a selyemutat - √Āzsia kelet-nyugati tengely√©t - keleti ir√°nyba K√∂z√©p-√Āzsi√°n √°t K√≠n√°ba, ahol sikeresen megalap√≠tott√°k a buddhizmust a 2-3. sz√°zad k√∂rny√©k√©n. Minden bizonnyal a mah√≠s√°szaka √©s a k√°sjap√≠ja iskol√°k ŇĎket k√∂vett√©k √Āzsi√°n √°t K√≠n√°ba. [...] A k√≠nai buddhizmus kor√°bbi idŇĎszak√°ban a dharmaguptaka volt a legbefoly√°sosabb iskola √©s k√©sŇĎbb is ennek az iskol√°nak a fegyelmi szab√°lyzata (vinaja) maradt √©rv√©nyben.‚ÄĚ

Hat dinasztia (220‚Äď589)

Kezdetben t√∂bb neh√©zs√©ggel kellett megk√ľzdenie a buddhizmusnak K√≠n√°ban. √ögy tŇĪnt, hogy a szerzetess√©g koncepci√≥ja √©s a k√∂z√∂ss√©gi √©lettŇĎl val√≥ elfordul√°s ellentmond a k√≠nai t√°rsadalomban kialakult r√©gi norm√°knak √©s szok√°soknak. Voltak olyan v√©lem√©nyek, hogy a buddhizmus √°rtalmas lehet a korm√°nyz√°sra, a buddhista kolostorok semennyit nem j√°rulnak hozz√° a k√≠nai gazdas√°g fejlŇĎd√©s√©hez, vagy, hogy a buddhizmus barb√°r √©s √©rdemtelen a k√≠nai kultur√°lis hagyom√°nyokhoz. Ugyanakkor a buddhizmust gyakran t√°rs√≠tott√°k a taoizmus aszk√©ta medit√°ci√≥s hagyom√°nyaihoz. Emiatt egy koncepci√≥p√°ros√≠t√°sos m√≥dszert haszn√°ltak a korai indiai ford√≠t√≥k, hogy a taoista vil√°gn√©zethez √©s a terminol√≥gi√°hoz p√°ros√≠ts√°k a megl√©vŇĎ buddhista ide√°kat. A buddhizmus tetszett a k√≠nai √©rtelmis√©gnek √©s az elitnek mert az remek alternat√≠v√°t ny√ļjtott a konfuci√°nusok √©s a taoist√°k sz√°m√°ra. Az elŇĎbbiek azonosulni tudtak a buddhizmus erk√∂lcs√©vel √©s szertart√°saival, az ut√≥bbiak a belsŇĎ b√∂lcsess√©g gyakorlat√°val. √ćgy j√∂tt l√©tre a ‚Äědzsentri buddhizmus‚ÄĚ, amely t√°mogat√°st kapott a cs√°sz√°rt√≥l √©s a nemess√©gtŇĎl. Az 5. sz√°zadra K√≠na d√©li r√©sz√©ben is megalap√≠tott√°k a buddhista iskol√°kat. Ezalatt az indiai szerzetesek tov√°bbra is terjesztett√©k a buddhizmust a selyem√ļt ment√©n. A ford√≠t√°sokat is ekkor m√©g fŇĎleg k√ľlf√∂ldiek v√©gezt√©k, nem k√≠naiak. 311-ben a hunok elfoglalt√°k Luoyangot, majd 316-ban Chang'an -t is, √≠gy a k√≠naiak mintegy h√°romsz√°z √©vre elvesztett√©k az ellenŇĎrz√©st K√≠na √©szaki r√©sze felett. A szerzetesek t√∂bbs√©ge d√©lre menek√ľlt Jiankangba (建康 - ma: Nanking k√∂zel√©ben). D√©len a buddhista egyh√°z ekkor nagyfok√ļ √∂n√°ll√≥s√°got √©lvezett, mivel a k√∂zponti korm√°nyz√°s gyenge l√°bon √°llt. A szerzeteseknek p√©ld√°ul nem kellett leborulniuk az uralkod√≥ elŇĎtt. Nagy fordul√≥pont volt ez a k√≠nai buddhizmus t√∂rt√©net√©ben, ugyanis a 4. sz√°zad elej√©n a k√≠nai √≠r√°stud√≥k is √©rdeklŇĎd√©st kezdtek mutatni a buddhizmus ir√°nt. Ez √∂sszef√ľgg√©sbe hozhat√≥ a pradzsny√° irodalom elterjed√©s√©vel. √Čszakon ezzel szemben a buddhizmus sokkal ink√°bb √°llami ellenŇĎrz√©s alatt √°llt, idŇĎnk√©nt gyakorlatilag √°llamvall√°sk√©nt mŇĪk√∂d√∂tt, √©s a legnagyobb rang√ļ szerzetesek olykor politikai √©s katonai tan√°csokkal l√°tt√°k el az uralkod√≥t.

Kum√°radzs√≠va szerzetes a Kucsa kir√°lys√°g ter√ľlet√©n tett k√≠nai hadj√°rat sor√°n esett fogs√°gba √©s √©vekre b√∂rt√∂nbe k√©nyszer√ľlt. 401-ben engedt√©k el √©s a k√≠nai buddhizmusban egybŇĎl magas rangot kapott. Hatalmas mesterk√©nt tisztelt√©k, aki nyugatr√≥l √©rkezett. Yao Xing cs√°sz√°r kiv√°ltk√©ppen nagyra tartotta Kum√°radzs√≠v√°t, akinek elismerŇĎ c√≠met adom√°nyozott √©s istenk√©nt kezelte. Kum√°radzs√≠va magas sz√≠nvonal√ļ ford√≠t√°saival megreform√°lta a k√≠nai buddhizmust (402-tŇĎl 413-ig). A mai napig elismerik a sz√∂vegek g√∂rd√ľl√©keny olvashat√≥s√°g√°t, irodalmi √©rt√©keit √©s tiszta jelent√©seit. Kum√°radzs√≠va erŇĎfesz√≠t√©seinek k√∂sz√∂nhetŇĎen ezut√°n m√°r nem csak a gyakorlati m√≥dszerei miatt ismert√©k el a k√≠nai buddhizmust, hanem a filoz√≥fi√°ja √©s vall√°sa miatt is. Kum√°radzs√≠va magas m√©rc√©t √°ll√≠tott fel a buddhista sz√∂vegek ford√≠t√°sain√°l is, amely ut√°n m√°r felhagytak a kor√°bbi koncepci√≥-p√°ros√≠t√≥ rendszerekkel. Kum√°radzs√≠va ford√≠t√°sai ma is n√©pszerŇĪbbek, mint m√°s ford√≠t√°sok. Ezek k√∂z√ľl a legismertebbek a Gy√©m√°nt sz√ļtra, az Amit√°bha-sz√ļtra, a L√≥tusz sz√ļtra, a Vimalak√≠rti Nirdesa-sz√ļtra, a M√ļlamadhjamakak√°rik√° √©s a Astasz√°hasrik√° Pradzsny√°p√°ramit√°-sz√ļtra. Kum√°radzs√≠va idej√©ben leford√≠tott√°k a n√©gy legfŇĎbb szanszkrit √°gam√°t k√≠nai nyelvre. Mindegyik √°gam√°t egym√°st√≥l f√ľggetlen√ľl ford√≠totta le egy-egy indiai szerzetes. Ezek jelentik az egyetlen olyan, teljess√©g√©ben fennmaradt Sz√ļtra-pitak√°t (p√°li: Szutta-pitaka), amely a th√©rav√°da p√°li nyelvŇĪ Szutta-pitak√°hoz is m√©rhetŇĎ. A Sz√ļtra-pitaka tan√≠t√°sait √°ltal√°nosan a legkor√°bbi buddhista tan√≠t√°sok k√∂z√© sorolj√°k √©s egyben a k√≠nai korai buddhista iskol√°k legfŇĎbb sz√∂vegeinek tekintik. A k√≠nai nyelven is el√©rhetŇĎ buddhista sz√∂vegek sz√©lesk√∂rŇĪ terjeszt√©s√©nek √©s a K√≠n√°ba ell√°togat√≥ k√ľlf√∂ldi szerzeteseknek k√∂sz√∂nhetŇĎen idŇĎvel kialakultak a speci√°lis f√≥kusz√ļ hagyom√°nyok √©s szekt√°k. Ezek k√∂z√ľl az egyik legbefoly√°sosabb a Tiszta F√∂ld iskola volt, amelyetHuj-j√ľan (Hui Yuan) alap√≠tott. Ebben az ir√°nyzatban az elm√©lyed√©s k√∂z√©ppontj√°ban Amit√°bha Buddha√©s az ŇĎ Szuk√°vat√≠ Tiszta F√∂ld birodalma √°llt. A tov√°bbi fontos korai hagyom√°nyok k√∂z√© tartozik m√©g a tiantai, huayan √©s a vinaja iskola. Ezek az iskol√°k sorrendben a L√≥tusz sz√ļtra, azAvatamszaka-sz√ļtra √©s a Dharmaguptaka-vinaja sz√∂vegeire fektett√©k a hangs√ļlyt, amelyet egy√©b sz√ļtr√°kkal √©s sz√∂vegmagyar√°zatokkal eg√©sz√≠tettek ki. A tientaj alap√≠t√≥ja Zhiyi t√∂bb olyan mŇĪvet is √≠rt, amelyek sz√©les k√∂rben haszn√°lt medit√°ci√≥s k√©zik√∂nyv√© v√°ltak K√≠n√°ban.

Faxian (337‚Äď422 k√∂r√ľl) k√≠nai buddhista szerzetesgyalog utazott K√≠n√°b√≥l Indi√°ba 399 √©s 412 k√∂z√∂tt. Buddhista szenthelyeket keresett fel, k√∂zben buddhista sz√∂vegeket gyŇĪjt√∂tt √©s r√©szletes feljegyz√©seket k√©sz√≠tett utaz√°sair√≥l. Az ezekbŇĎl k√©sz√ľlt k√∂nyv√©nek c√≠me Feljegyz√©sek a buddhista orsz√°gokr√≥l (佛囯记 Foguo ji). Faxian utaz√°sa k√©sŇĎbb sz√°mos szerzetest k√©sztetett arra, hogy a buddhizmus t√∂rt√©nelmi fontoss√°g√ļ helyeire ell√°togasson (Lumbini, Bodh-Gaja, V√°r√°naszi, Kus√≠nagar, stb). A sok pr√≥b√°lkoz√≥ k√∂z√ľl csak kev√©s j√°rt sikerrel. Faxian t√∂rt√©nelmi jelentŇĎs√©ge az, hogy ŇĎ volt az elsŇĎ olyan k√≠nai szerzetes, aki eljutott Indi√°ba, ott hosszabb ideig tanult, majd szent sz√∂vegekkel visszat√©rt K√≠n√°ba. Utaz√°sair√≥l k√©sz√≠tett besz√°mol√≥i fontos t√∂rt√©nelmi esem√©nyeket r√∂gz√≠tettek. Faxian legfontosabb √©rdeme azonban m√©gis az, hogy sz√°mos kolostort alap√≠tott az √°ltala bej√°rt ter√ľleteken.

D√©li √©s √©szaki dinaszti√°k (420‚Äď589) √©s Szuj-dinasztia (589‚Äď618)

A szerzeteseket ebben az idŇĎszakban K√≠na d√©li r√©sz√©n legink√°bb a filoz√≥fia √©s az irodalom √©rdekelte, √©s szoros kapcsolatot tartottak fenn a neotaoizmussal. H√°rom idŇĎszakban m√©gis k√ľl√∂n√∂sen nagy lend√ľlettel fejlŇĎd√∂tt a buddhizmus: a Yuanjia (元嘉) korszakban (424‚Äď453), a Xiao Ziliang (蕭子良) √©s Jing Ling (竟陵) herceg tev√©kenys√©g√©nek idej√©n (kb. 484‚Äď495) √©s a Liang-dinasztia Wu (武) cs√°sz√°r√°nak uralkod√°sa idej√©n (502‚Äď549). Ebben a h√°rom idŇĎszakban sok buddhista templom √©s kolostor √©p√ľlt, az uralkod√≥k t√°mogatt√°k a sz√ļtr√°k k√©zzel t√∂rt√©nŇĎ sokszoros√≠t√°s√°t √©s hatalmas l√©tsz√°m√ļ csoportok r√©sz√©re tartottak tanmagyar√°z√≥ gyŇĪl√©seket. Wu cs√°sz√°r olyannyira t√°mogatta a buddhizmust, hogy ‚ÄěBodhiszattva cs√°sz√°rk√©nt‚ÄĚ is emlegetik. A kor√°bbi trendnek megfelelŇĎen a d√©li dinaszti√°k buddhista szerzetesei tov√°bbra is viszonylag √∂n√°ll√≥ak voltak, nem kellett p√©ld√°ul leborulniuk az uralkod√≥ elŇĎtt. Ezzel szemben √©szakon sokkal erŇĎteljesebben f√ľggtek a cs√°sz√°r kegy√©tŇĎl. Mindemellett √©szakon jobban megval√≥s√≠tott√°k a buddhizmus eredeti c√©lkitŇĪz√©s√©t azzal, hogy t√∂bb hangs√ļly ker√ľlt a vil√°gt√≥l elvonul√≥ szerzetesi √©letm√≥dra.

Az 5. sz√°zadban kezdŇĎdtek el a Chan tan√≠t√°sok K√≠n√°ban. Hagyom√°nyosan √ļgy tekintik, hogy az iskol√°t egy B√≥dhidharma nevŇĪ legend√°s szerzetes alap√≠totta. Ebben az ir√°nyzatban nagy hangs√ļlyt fektettek a Lank√°vat√°ra-sz√ļtr√°ban tal√°lhat√≥ elvekre, amelyek a j√≥g√°cs√°ra √©s a tath√°gatagarbha elemeit tartalmazz√°k. Ebben a tan√≠t√°sban ‚Äěegy j√°rmŇĪ‚ÄĚ (szanszkrit: ekaj√°na) haszn√°lat√°val √©rik el a buddhas√°g szintj√©t. A korai √©vekben ez√©rt √ļgy utaltak a Chan tan√≠t√°sokra, hogy az ‚Äěegy j√°rmŇĪ iskol√°ja‚ÄĚ. A Chan iskola legkor√°bbi mestereit ‚ÄěLank√°vat√°ra mestereknek‚ÄĚ nevezt√©k, utalva a Lank√°vat√°ra-sz√ļtra magas fok√ļ elsaj√°t√≠t√°s√°ra. A Chan alapvetŇĎ tan√≠t√°sait k√©sŇĎbb az √ļn. tal√°lkoz√°s t√∂rt√©netekkel, a k√≥anokkal, valamint az ezekben haszn√°lt m√≥dszerekkel azonos√≠tott√°k.Nan Huai Jin (南懷瑾; 1918‚Äď2012) aLank√°vat√°ra-sz√ļtr√°t √©s a Gy√©m√°nt sz√ļtr√°t (Vadzsraccsedik√° Pradzsny√°p√°ramit√°-sz√ļtra) a Chan iskola legfŇĎbb sz√∂vegeinek nevezi. A l√©nyeg√©t a k√∂vetkezŇĎk√©ppen foglalja √∂ssze: ‚ÄěA zen tan√≠t√°s az √≠r√°sos tan√≠t√°sokon fel√ľli k√ľl√∂nleges √°tad√°s volt, amely egyetlen √≠rott sz√∂veget sem nevez szentnek. A zen k√∂zvetlen√ľl az emberi elm√©t c√©lozta meg, hogy k√©pess√© tegye az embereket, hogy megl√°ss√°k a val√≥di term√©szet√ľket √©s ŇĎk isbuddh√°v√° v√°ljanak.‚ÄĚ

Tang-dinasztia (618‚Äď907)

A korai Tang-dinasztia idej√©ben (629 √©s 645 k√∂z√∂tt) Xuanzang szerzetes Indi√°ba utazott, ahol l√°togat√°sa sor√°n t√∂bb mint sz√°z kir√°lys√°gba l√°togatott el. Tapasztalatair√≥l hossz√ļ jegyzeteket k√©sz√≠tett, amelyek k√©sŇĎbb fontoss√° v√°ltak a kor Indi√°j√°t tanulm√°nyoz√≥k sz√°m√°ra. Utaz√°sai sor√°n eljutottszent helyekre, megtanulta a tanokat √©s sok h√≠res buddhista mesterrel tanult egy√ľtt, elsŇĎ sorban a k√∂zismert N√°landa Egyetemen. 657 szanszkrit sz√∂veggel, szobrokkal, relikvi√°kkal √©s apr√≥ buddhista t√°rgyakkal t√©rt vissza √ļtj√°r√≥l, amelyet 22 megrakott l√≥ sz√°ll√≠tott. A cs√°sz√°r t√°mogat√°s√°val fel√°ll√≠tott egy hatalmas ford√≠t√≥irod√°t Chang'an v√°rosban (ma: Xian), amelybe eg√©sz Kelet-√Āzsi√°b√≥l √©rkeztek di√°kok √©s ford√≠t√≥k. Mintegy 1330 k√∂teg sz√∂veget ford√≠tottak le k√≠nai nyelvre. Xuanzang -ot szem√©ly szerint a buddhizmuson bel√ľl a j√≥g√°cs√°ra, avagy a ‚Äěcsak-tudat‚ÄĚ √©rdekelte. Saj√°t tanulm√°nyainak, ford√≠t√°sainak √©s sz√∂vegmagyar√°zatainak ereje ind√≠totta el a kelet-√°zsiai Fa Xiang iskola kialakul√°s√°t. Annak ellen√©re, hogy az iskola nem vir√°gzott sok√°ig, az √©szlel√©srŇĎl, atudatr√≥l, a karm√°r√≥l √©s az √ļjj√°sz√ľlet√©srŇĎl alkotott elm√©letei be√©p√ľltek m√°s, sikeresebb iskol√°k tan√≠t√°sai k√∂z√©. Xuan Zang legk√∂zelebbi √©s legkiemelkedŇĎbb tan√≠tv√°nya Kuicsi volt, aki k√©sŇĎbb a Fa Xiang iskola elsŇĎ p√°triark√°ja lett. Ňź √ļgy v√©lekedett, hogy Xuan Zang logik√°j√°t a k√≠nai buddhizmus tud√≥sai gyakran f√©lre√©rtett√©k, mert hi√°nyzott belŇĎl√ľk a sz√ľks√©ges indiai logikai h√°tt√©r. M√°sik h√≠res tan√≠tv√°nya Voncsuk koreai szerzetes volt. Xuanzang ford√≠t√°sai k√ľl√∂n√∂sen fontosak voltak a j√≥g√°cs√°ra iskol√°val kapcsolatos indiai sz√∂vegek k√≠nai nyelvre val√≥ √°t√ľltet√©s√©ben. Olyan k√∂zponti fontoss√°g√ļ j√≥g√°cs√°ra sz√∂vegeket ford√≠tott le, mint a Szandhinirmocsana -sz√ļtra √©s a J√≥g√°cs√°rabh√ļmi-s√°sztra, ezen fel√ľl egy√©b fontos sz√∂vegeket, mint a Mah√°-pradzsny√°-p√°ramit√°-sz√ļtra √©s a Bhaisadzsjaguruvaid√ļrjaprabhar√°dzsa-sz√ļtra (Gy√≥gy√≠t√≥ Buddha sz√ļtra). Neki tulajdon√≠tj√°k a Cheng Wei Si Lun (Vidzsnyaptim√°trat√°sziddhi-s√°sztra) sz√∂vegmagyar√°zatok meg√≠r√°s√°t, illetve √∂ssze√°ll√≠t√°s√°t is. A Sz√≠v sz√ļtra ford√≠t√°sai jelentik a szabv√°nyt minden kelet-√°zsiai buddhista szekta sz√°m√°ra a mai napig. Ezen sz√ļtr√°k megjelen√©s√©vel jelentŇĎs m√©rt√©kben bŇĎv√ľlt a k√≠nai buddhista k√°non - fontos indiai buddhista sz√∂vegek minŇĎs√©gi ford√≠t√°saival.

Ebben az idŇĎszakban a buddhizmus n√©pszerŇĪs√≠t√©se egy√©rtelmŇĪen √©rezhetŇĎ a sz√°mtalan barlangb√≥l √©s √©p√≠tm√©nyekbŇĎl, amelyek falait k√©ziratokkal l√°tt√°k el. A Kanszu tartom√°nyban l√©vŇĎ Mokao-barlangok, a honani Lungmen-barlangok √©s a Sanhszi tartom√°nyban l√©vŇĎ J√ľnkang-barlangok az √©szaki, Szuj (Sui)- √©s aTang-dinaszti√°k legjelentŇĎsebb p√©ld√°i. A 8. sz√°zadban, a Tang-dinasztia idej√©n hegyoldalba v√°jt Leshani √≥ri√°s Buddha h√°rom foly√≥ √∂sszefoly√°s√°ra tekint r√°. A mai napig ez a vil√°g legnagyobb kŇĎbŇĎl k√©sz√ľlt buddha szobra. A szerzetesek √©s a vil√°gi emberek egyar√°nt terjesztett√©k a buddhista tanokat t√∂rt√©netmes√©l√©seken √©s sz√ļtr√°kon kereszt√ľl. Ezeket a sz√≥hagyom√°nyokat k√©sŇĎbb le√≠rt√°k √∂tv√∂zve a pr√≥z√°t √©s a k√∂lt√©szetet, amely √ļjfajta elbesz√©l√©sm√≥dj√°val befoly√°solta a reg√©ny√≠r√°st. Az ilyen st√≠lusban k√©sz√ľlt n√©pszerŇĪ legend√°k k√∂z√© tartozott a Mulian megmenti anyj√°t (pokolj√°r√°s hist√≥ria) c√≠mŇĪ t√∂rt√©net. A buddhista sz√∂vegek k√©zi m√°sol√°s√°r√≥l √ļgy tartott√°k, hogy √ľdv√∂s karm√°t hoz. Az egyes√©vel kiv√©sett fat√°bl√°kkal, majd az agyag √©s a f√©m mozgathat√≥ betŇĪkkel k√©sz√ľlt nyomtat√°sok v√°ltak n√©pszerŇĪv√©. A 868-b√≥l val√≥ Gy√©m√°nt sz√ļtr√°t 1907-ben fedezt√©k fel a Mokao-barlang belsej√©ben. Ez sz√°m√≠t a nyomtat√°s legkor√°bbi eml√©k√©nek.

Az ezoterikus buddhizmus megjelenése és elnyomás a Tang állam idején

A Kai Yuan idŇĎszak h√°rom nagy megvil√°gosodott indiai sz√°rmaz√°s√ļ mestere, Subhakaraszimha, Vadzsrabodhi √©s Amoghavadzsra alap√≠totta meg K√≠n√°ban az ezoterikus buddhizmust 716 √©s 720 k√∂z√∂tt. Elutaztak a Daxing Shansi templomhoz (大行善寺, Nagy Term√©keny J√≥s√°g temploma), amely a Nagy Megvil√°gos√≠t√≥, Mah√°vair√≥csana kor√°bbi temploma volt. A templom Chang'an ŇĎsi fŇĎv√°rosban (ma: Xian) volt √©s a n√©gy legfontosabb ford√≠t√≥k√∂zpont k√∂z√© tartozott, amelyet t√°mogatott a cs√°sz√°r is. Sok buddhista sz√∂veget, sz√ļtr√°kat √©s tantr√°kat, ford√≠tottak szanszkritr√≥l k√≠nai nyelvre. A kor uralkod√≥ tan√≠t√°sait (taoizmus √©s konfucianizmus) is be√©p√≠tett√©k a sz√∂vegekbe. √ćgy v√°lt a tan√≠t√°s dinamikuss√°, var√°zslatoss√° √©s sejtelmess√©. Olyan mantra formul√°kat √©s r√©szletes szertart√°sokat tartalmazott ez az ir√°nyzat, amely k√©pes volt egy szem√©lyt vagy egy birodalmat megv√©deni, befoly√°ssal b√≠rt a szem√©lyek hal√°l ut√°ni sors√°ra √©s sz√°razs√°g idej√©n esŇĎt hozott. Nem meglepŇĎ teh√°t, hogy a cs√°sz√°r nagy lelkesed√©ssel fogadta mindh√°rom mestert √©s a tan√≠t√°saik gyorsan nagy n√©pszerŇĪs√©gre tettek szert az udvarban. A fŇĎv√°rosi templomokba mantraj√°na (m√°s n√©ven vadzsraj√°na) olt√°rokat √©p√≠tettek √©s a 8. sz√°zad v√©g√©re a buddhizmus a felsŇĎ oszt√°ly tagjai k√∂z√∂tt t√∂bb k√∂vetŇĎre lelt, mint a taoizmus. Dai Zong cs√°sz√°r kedvenc mestere Amoghavadzsra volt, aki a mester 774-es hal√°l√°t k√∂vetŇĎenszt√ļp√°t emelt az eml√©k√©re.

K√≠na ezoterikus buddhista √°tad√°si vonal√°t k√©sŇĎbb Wu Zong cs√°sz√°r irtotta ki (√©s majdnem a teljes buddhizmust), aki lelkes taoista volt √©s elŇĎ√≠t√©lettel √©lt a buddhizmussal szemben. Ez vezetett a nagy buddhista-ellenes √ľld√∂z√©shez, amelynek gazdas√°gi, t√°rsadalmi √©s vall√°si okai is voltak. Sok kritikust zavart a buddhista templomok √©s kolostorok gazdags√°ga, ad√≥mentess√©ge √©s hatalma. Az ujgurok ellen vezetett hatalmas h√°bor√ļk rengeteg p√©nzt vettek el az √°llamkassz√°b√≥l, amelyre megold√°st jelentett az akkora hatalmas vagyont felhalmoz√≥ buddhista l√©tes√≠tm√©nyek elkobz√°sa. David Graeber szerint a buddhista szervezetek rengeteg nemesf√©met gyŇĪjt√∂ttek √∂ssze, amelyre sz√ľks√©ge volt a korm√°nynak a p√©nz√ľgyi stabilit√°s megalapoz√°s√°hoz. Wu Zong 845-ben elrendelte 4600 buddhista kolostor √©s 40 000 templom lerombol√°s√°t. T√∂bb mint 400 000 buddhista szerzetes √©s ap√°ca v√°lt parasztt√° √©s meg kellett fizetni√ľk a ‚Äěk√©t ad√≥t‚ÄĚ (gabona √©s ruha). A konfuci√°nus √©rtelmis√©g a hagyom√°nyos k√≠nai t√°rsadalmi √©rt√©kekkel szembe mutat√≥nak tal√°lt√°k a buddhista tanokat. √ögy √©rezt√©k, hogy a buddhist√°k kivonj√°k magukat a t√°rsadalomb√≥l, holott a k√≠nai emberek sz√°m√°ra fontos volt a csal√°di √©let. A buddhizmust sokan tov√°bbra is k√ľlf√∂ldi vall√°snak √©rezt√©k - a taoizmussal √©s a konfucianizmussal szemben. Han Yu k√∂z√©pkori essz√©ista √©s k√∂ltŇĎ azt √≠rta, hogy ‚ÄěBuddha barb√°r volt, aki nem besz√©lte K√≠na nyelv√©t √©s furcsa st√≠lus√ļ ruh√°zatot viselt. A besz√©dei nem √©rintett√©k az ŇĎsi kir√°lyainkat √©s az √∂lt√∂zk√∂d√©se sem felelt meg a t√∂rv√©nyeinknek. Nem √©rtette a k√∂teless√©geket, amikkel a szolg√°l√≥ felelt az uralkod√≥j√°nak, sem az apa √©s a fia szeretet√©t‚ÄĚ. Wu Zong is idegen vall√°snak tekintette a buddhizmust √©s ugyanezen okn√°l fogva √ľld√∂zte a K√≠n√°ban √©lŇĎ kereszt√©nyeket is. A vall√°s√ľld√∂z√©s fell√°ngol√°s√°nak idej√©re az √∂sszes ezoterikus buddhista √°tad√°si vonalat - K√ļkai √©s Szaics√≥ szerzeteseken kereszt√ľl - √°tmenek√≠tett√©k Jap√°nba, l√©trehozva a singon √©s a tendai szekt√°kat. Az ŇĎsi k√≠nai buddhizmus ezut√°n soha nem volt m√°r k√©pes eredeti form√°j√°t visszanyerni.

Az √∂t dinasztia √©s a t√≠z kir√°lys√°g kora (907‚Äď960/979)

Az √∂t dinasztia √©s a t√≠z kir√°lys√°g kora Wudai Shiguo politikai zavarg√°sok idŇĎszaka volt a Tang- √©s a Song dinaszti√°k uralkod√°sa k√∂z√∂tt. Gyors egym√°sut√°nban √∂t dinasztia v√°ltotta egym√°st √©szakon √©s t√∂bb mint 12 f√ľggetlen √°llamot alap√≠tottak, elsŇĎ sorban d√©len. Ezek k√∂z√ľl azonban hagyom√°nyosan csak t√≠zet szoktak felsorolni. Innen kapta a kor a ‚Äět√≠z kir√°lys√°g‚ÄĚ elnevez√©st. Egyes t√∂rt√©n√©szek szerint, mint p√©ld√°ul Bo Yang, tizenegyet sz√°molnak. Ňźk az √©szaki Han kir√°lys√°got nem sz√°m√≠tj√°k bele, mivel azt a kor√°bbi Han folytat√°s√°nak tekintik. Ebben a korban alap√≠tott√°k a Liao-dinaszti√°t is. A Tang-dinasztiabuk√°sa ut√°n K√≠na hat√©kony k√∂zponti uralom h√≠j√°n maradt az √∂t dinasztia √©s a t√≠z kir√°lys√°g kor√°ban. Az orsz√°got t√∂bb auton√≥m r√©gi√≥ra osztott√°k, amelyek k√∂z√ľl a buddhizmus csup√°n n√©h√°nyban maradhatott √©letben. A Hua Yan √©s Tian Tai iskol√°k megszenvedt√©k a megv√°ltozott k√∂r√ľlm√©nyeket, mivel f√ľggtek a cs√°sz√°ri t√°mogat√°st√≥l. A tang t√°rsadalom sz√©tes√©se szint√©n megfosztotta az arisztokr√°ci√°t a vagyon√°t√≥l √©s a befoly√°soss√°g√°t√≥l, amely szint√©n h√°travetette a buddhizmust. Shenxiu √©szaki Chan iskol√°ja √©s Hen Shui d√©li Chan iskol√°ja nem √©lte t√ļl a v√°ltoz√°sokat. Ennek ellen√©re a k√≠nai buddhizmuson bel√ľl domin√°ns ir√°nyzatt√° v√°lt a Chan buddhizmus. Azonban a k√ľl√∂nf√©le iskol√°k f√∂ldrajzi fekv√©s√ľktŇĎl f√ľggŇĎen elt√©rŇĎ r√©szekre helyezt√©k a hangs√ļlyt tanaikban. A Fayan v√°lt n√©pszerŇĪv√© a d√©li Nan-Tang (Jiangxi) √©s Wuyue (Zhejiang) kir√°lys√°gokban.

Song-, Yuan- √©s Ming-dinasztia (960‚Äď1368)

A Song dinasztia korszaka k√©t k√ľl√∂n√°ll√≥ idŇĎszakb√≥l √°ll: az √©szaki √©s a d√©li Song. Az √©szaki Song-dinasztia idej√©n (北宋, 960‚Äď1127) a fŇĎv√°ros Piancsing (a mai Kaifeng) volt √©s a cs√°sz√°ruk uralta eg√©sz belsŇĎ K√≠n√°t. A d√©li Song-dinasztia (南宋, 1127‚Äď1279) idŇĎszaka onnant√≥l sz√°m√≠t, amikor elvesztett√©k az ir√°ny√≠t√°st √Čszak-K√≠na felett, eg√©szen a Qin-dinasztia hatalomra ker√ľl√©s√©ig. A d√©li Song-dinasztia fŇĎv√°rosa Linan (a mai Hangzhou) volt. Annak ellen√©re, hogy hatalmas ter√ľleteket vesz√≠tettek √©s az ŇĎsi k√≠nai civiliz√°ci√≥ b√∂lcsŇĎj√©nek sz√°m√≠tott ter√ľletek sem tartoztak m√°r hozz√°juk, a Song gazdas√°g nem hevert romokban. Itt √©lt ugyanis a lakoss√°g hatvan sz√°zal√©ka √©s itt volt a mŇĪvelhetŇĎ f√∂ldek t√∂bbs√©ge is. A Song-dinasztia idej√©ben a k√∂zigazgat√°s a Chan buddhizmust (禪) haszn√°lta arra, hogy megszil√°rd√≠tsa hatalm√°t a vid√©ken. √ćgy v√°lhatott a Chan a k√≠nai buddhizmus legnagyobb szekt√°j√°v√°. A dinasztia elsŇĎ idŇĎszak√°ban a Chan Tiszta F√∂ld szinkretizmus volt az uralkod√≥ mozgalom. A buddhista ideol√≥gia √∂sszefon√≥dott a konfucianizmussal √©s a taoizmussal, r√©szben a buddhista sz√∂vegekben megl√©vŇĎ k√≠nai filoz√≥fiai kifejez√©sek miatt. T√∂bb konfuci√°nus tud√≥s igyekezett √ļjra megfogalmazni a konfucianizmust neokonfucianizmusk√©nt. A Song-dinasztia idej√©n, 1021-ben, a feljegyz√©sek szerint k√∂zel f√©l milli√≥ (458 855) buddhista szerzetes √©s ap√°ca √©lt √©s tev√©kenykedett a kolostorokban. Ezek k√∂z√ľl 397 615 volt szerzetes √©s 61 240 volt ap√°ca.

A Yuan-dinasztia (1279‚Äď1368) idej√©n hivatalos vall√°ss√° tett√©k K√≠n√°ban az ezoterikus buddhizmust a mongol uralkod√≥k √©s tibeti l√°m√°kat vettek p√°rtfog√°sukba udvaraikban. Az √°ltal√°nos n√©zet az volt, hogy a l√°m√°k p√°rtfog√°sa sz√©les k√∂rben korrump√°lta a tantr√°t. Amikor a mongol Yuan-dinaszti√°t a Ming-dinasztia letasz√≠totta tr√≥nj√°r√≥l a tibeti l√°m√°kat elŇĪzt√©k az udvarb√≥l √©s a buddhizmus ezen form√°j√°t nem igaz vall√°sk√©nt b√©lyegezt√©k meg. Weinstein szerint a Ming-dinasztia (1368‚Äď1644) idej√©re olyan erŇĎsen megszil√°rdult a Chan iskola, hogy minden szerzetes a Chan buddhizmus al√° tartoz√≥ Linji vagy a Caotung ir√°nyzatokn√°l k√∂telezt√©k el magukat. A Ming-dinasztia idej√©n a k√≠nai buddhizmus egyik hatalmas reformere Han-san De Jing volt. Kort√°rsaihoz hasonl√≥an ŇĎ is a Chan √©s a Tiszta F√∂ld m√≥dszerek kettŇĎs gyakorlat√°t vallotta, valamint a tudat megtiszt√≠t√°s√°ra a nian fo (‚ÄěBuddha tudatoss√°g‚ÄĚ) technik√°t. A gyakorl√≥k sz√°m√°ra mantra gyakorlatokat √©s sz√∂vegolvas√°st is tan√≠tott. K√∂zismert tan√≠t√≥v√° v√°lt, aki sz√∂vegmagyar√°zatokat k√©sz√≠tett √©s h√≠res volt a fogadalmak szigor√ļ betart√°s√°r√≥l. Jiang Wu szerint a kor Chan mesterei sz√°m√°ra az √∂nk√©pz√©st tartott√°k a legfontosabbnak √©s a form√°lis beavat√°sokat √©s klis√©ket a h√°tt√©rbe szor√≠tott√°k. Elismert√©k a medit√°ci√≥t √©s aszk√©zist gyakorl√≥ neves papokat, akik nem tartoztak semmilyen √°tad√°si vonalhoz hogy ‚Äětan√≠t√≥ n√©lk√ľl √©rt√©k el a b√∂lcsess√©get‚ÄĚ.

Qing dinaszita

Qing-dinasztia (1644‚Äď1911) idej√©n a mandzsu uralkod√≥k t√°mogatt√°k a tibeti gelugpa iskol√°t politikai √©s szem√©lyes okokb√≥l egyar√°nt. Shunzhi uralkod√≥ elk√∂telezett chan buddhista volt, m√≠g az ŇĎt k√∂vetŇĎ Kangxi uralkod√≥ a tibeti buddhizmust t√°mogatta, √©s azt √°ll√≠totta, hogy ŇĎ Mandzsusr√≠ bodhiszattva egyik megtestes√ľl√©se. Azonban a buddhista mŇĪv√©szet csak a dinasztia harmadik uralkod√≥j√°nak, Qianlong-nak az idej√©n √©rte el az idŇĎszak legmagasabb uralkod√≥i t√°mogatotts√°g√°t. Rengeteg vall√°sos mŇĪvet rendelt tibeti st√≠lusban, amelyek k√∂z√ľl t√∂bb is √°lruh√°ban √°br√°zolja ŇĎt, rejt√©lyes szentk√©nt. Az ebben az idŇĎszakban k√©sz√ľlt mŇĪv√©szeti alkot√°sokat a tibeti √©s a k√≠nai mŇĪv√©szeti megk√∂zel√≠t√©sek egyedi √∂tv√∂zete jellemzi.

Qianlong k√≠nai cs√°sz√°r t√∂bb nagyszab√°s√ļ √©p√≠t√©si projektbe kezdett. 1744-ben √ļjra felavatta a pekingi Yunghe-templomot tibeti buddhista kolostork√©nt √©s sz√°mos vall√°sos festm√©nyt, szobrot, text√≠li√°t √©s v√©sett t√°bl√°t aj√°nd√©kozott a templom sz√°m√°ra. A cs√°sz√°r m√°sik projektjek√©nt √°tadott Xumi Fushou templom √©s a benne tal√°lhat√≥ mŇĪt√°rgyak √∂tv√∂zik a tibeti √©s mandzsu mŇĪv√©szeti st√≠lusokat. Qianlong 1795-√∂s lemond√°sa ut√°n a tibeti buddhizmus n√©pszerŇĪs√©ge lecs√∂kkent. √ögy tartott√°k, hogy a Qing udvar az√©rt t√°mogatta a tibeti buddhizmust, hogy politikai kapcsolatokat √©p√≠tsen ki a mandzsu, mongol √©s tibeti k√∂z√∂ss√©gekkel. Ezt az elm√©letet az elm√ļlt idŇĎszakban c√°folt√°k akad√©miai k√∂r√∂kben. A Tajping-felkel√©s korai szakasz√°ban a l√°zad√°sok a buddhizmust c√©lozt√°k. Az 1853-as nanjing-i csat√°ban a tajping hadsereg lem√©sz√°rolt t√∂bb ezer szerzetest. A felkel√©s k√∂zepe fel√© a tajping vezetŇĎk megenyh√ľltek √©s a szerzetesek sz√°m√°ra igazolv√°nyt k√∂veteltek. A XX. sz√°zad legelej√©n m√°s orsz√°gok buddhist√°i is √©rdeklŇĎd√©st mutattak a k√≠nai buddhizmus ir√°nt. Anagarika Dharmapala sr√≠ lankai szerzetes 1893-ban l√°togatott el Sanghajba azzal a sz√°nd√©kkal, hogy k√∂rbeutazza K√≠n√°t. Szerette volna arra buzd√≠tani a k√≠nai buddhit√°kat, hogy hitt√©r√≠tŇĎket k√ľldjenek Indi√°ba, hogy ott √ļjra fel√©lessz√©k a buddhizmust. √Ām v√©g√ľl nem hagyta el Sanghaj v√°ros√°t. A XX. sz√°zad elej√©n akt√≠vak voltak K√≠n√°ban jap√°n buddhista hitt√©r√≠tŇĎk.

Kínai Köztársaság és Tajvan

A k√≠nai moderniz√°ci√≥ vezetett a k√≠nai birodalom v√©g√©hez √©s a K√≠nai K√∂zt√°rsas√°g megalak√≠t√°s√°hoz, amely eg√©szen a k√≠nai polg√°rh√°bor√ļig l√©tezett, amely ut√°n 1949-ben megalak√≠tott√°k a K√≠nai N√©pk√∂zt√°rsas√°got. Megk√≠s√©relt√©k fel√©l√©nk√≠teni a nyugati kult√ļra hat√°sa alatt √°ll√≥ k√≠nai buddhizmust. Ezek k√∂z√ľl a legjelentŇĎsebb a Taixu-f√©le humanista buddhizmus √©s a Xu Yun-f√©le k√≠nai Chan buddhizmus volt. Xu Yun -t √°ltal√°noss√°gban a 19-20. sz√°zad egyik legjelentŇĎsebb buddhista tan√≠t√≥j√°nak tartj√°k. A 20. sz√°zad tov√°bbi fontos tan√≠t√≥nak tekintik m√©g a tiszta f√∂ld buddhizmushoz tartoz√≥ Yin Kuang -ot √©s Hong Yi mŇĪv√©szt. A vil√°gi emberek k√∂z√ľl Zhao Puchu dolgozott sokat a hagyom√°nyok feleleven√≠t√©s√©n. 1949-ig sok kolostort √©p√≠tettek a d√©lkelet-√°zsiai orsz√°gokban a k√≠nai buddhizmus terjeszt√©se √©rdek√©ben, p√©ld√°ul a Guanghua kolostor papjai. Jelenleg ennek a kolostornak h√©t √°ga mŇĪk√∂dik a Mal√°j-f√©lszigeten √©s Indon√©zi√°ban. T√∂bb k√≠nai tan√≠t√≥ hagyta el K√≠n√°t a kommunista forradalom idej√©n, akik k√©sŇĎbb Hongkongban vagy Taiwan -on telepedtek le. Hsing Yun (1927‚Äď) mester, a Fo Kuang San kolostor √©s a Buddha F√©nye Nemzetk√∂zi Sz√∂vets√©g alap√≠t√≥ja, a k√≠nai Jiangsu tartom√°nyban sz√ľletett. Tizenk√©t √©ves kor√°ban l√©pett be a szangh√°ba, majd 1949-ben menek√ľlt Tajvanra. 1967-ben alap√≠totta meg a kolostort √©s 1992-ben a sz√∂vets√©get. Ezek Taiwan legnagyobb kolostorai √©s sz√∂vets√©gei k√∂z√© tartoznak. Hsing Yun a humanista buddhizmus h√≠ve. Sheng Yen (1930‚Äď2009) alap√≠totta a taiwan -i Dharma Dob Hegy alap√≠tv√°nyt. Sheng Yen k√∂zismert progressz√≠v buddhista tan√≠t√≥, aki a modern, nyugati vil√°gban k√≠v√°nja oktatni a buddhizmust. Wei Chueh mester 1928-ban sz√ľletett Sichuan tartom√°nyban, majd Taiwan -ban √°llt be a buddhista egyh√°zba. 1982-ben megalap√≠totta a Lin Quan templomot Taibei v√°rosban √©s Chan buddhista dharm√°t tan√≠tott √©s h√©tnapos elvonul√°sokat vezetett.

Kínai népköztársaság (megalapítva 1949-ben)

A katolicizmussal √©s egy√©b kereszt√©ny egyh√°zakkal ellent√©tben K√≠n√°ban nem l√©tezett semmilyen szervezet, amely felkarolta volna az √∂sszes buddhista felekezetet, m√©g az egy szekt√°ba tartoz√≥kat sem. Hagyom√°nyosan minden kolostor f√ľggetlen volt √©s a hatalom a kolostorok vezetŇĎinek kez√©ben √∂sszpontosult. 1953-ban egy pekingi tal√°lkoz√≥n, 121 k√ľld√∂tt jelenl√©t√©ben megalap√≠tott√°k a K√≠nai Buddhista Sz√∂vets√©get. Az esem√©ny sor√°n megv√°lasztottak egy eln√∂k√∂t, n√©gy tiszteletbeli eln√∂k√∂t, h√©t eln√∂khelyettest, valamint egy fŇĎtitk√°rt, h√°rom fŇĎtitk√°r helyettest, 18 √°ll√≥k√ľld√∂tts√©gi tagot √©s 93 igazgat√≥t. A 4 megv√°lasztott tiszteletbeli eln√∂k a Dalai l√°ma, a Pancsen l√°ma, BelsŇĎ-Mong√≥lia nagyl√°m√°ja √©s Hsz√ľ Jun (Xu Yun) mester voltak. Az 1970-es √©vek reformja √©s a nagy nyit√°s idŇĎszaka ut√°n a k√≠nai buddhizmus m√°sodik √ļjj√°√©led√©se zajlott le. Ňźsi buddhista templomokat √°ll√≠tottak helyre valamint √ļjakat √©p√≠tettek. A helyi korm√°nyzatok √°ltal ir√°ny√≠tott k√≠nai buddhista templomok egyre ink√°bb a bel√©pŇĎjegyekbŇĎl, f√ľst√∂lŇĎkbŇĎl √©s egy√©b vall√°si kell√©kekbŇĎl sz√°rmaz√≥ bev√©telek kereskedelm√©t helyezte elŇĎt√©rbe. Ezen fel√ľl hatalmas bev√©telt jelentett a templomok bejegyz√©se a tŇĎzsd√©n √©s az √∂nkorm√°nyzatokn√°l. 2012 okt√≥ber√©ben a vall√°s√ľgyi √°llami szervezet kihirdette, hogy vissza k√≠v√°nja szor√≠tani a vall√°si nyer√©szked√©st. Sok helysz√≠n t√∂r√∂lte a bel√©pŇĎjegyeket √©s bevezett√©k az √∂nk√©ntes adom√°nyoz√°st.

A 108 m√©ter magas hajnani D√©l-k√≠nai-tenger Guanyin szobr√°t 2005. √°prilis 24-√©n r√∂gz√≠tett√©k t√∂bb t√≠zezer zar√°ndok √©s 108 elŇĎkelŇĎ szerzetes r√©szv√©tel√©vel, akik k√ľl√∂nb√∂zŇĎ buddhista csoportb√≥l √©rkeztek K√≠na sz√°razf√∂ldi ter√ľleteirŇĎl, Hongkongb√≥l, Maka√≥b√≥l √©s Taiwan -b√≥l. A k√ľld√∂tts√©gben helyet kaptak a th√©rav√°da √©s a tibeti buddhizmus hagyom√°nyait k√©pviselŇĎ szerzetesek is. K√≠n√°ban tal√°lhat√≥k a vil√°g legmagasabb szobrai, amelyek k√∂z√ľl sok a buddhista szobor. 2006. √°prilisban K√≠na szervez√©s√©ben elŇĎsz√∂r √ľlt √∂ssze a Buddhista Vil√°gf√≥rum, amelyet az√≥ta k√©t √©vente megism√©telnek. 2007-ben a korm√°ny betiltotta azokban a hegyekben a b√°ny√°szatot, amelyeket a buddhista egyh√°zak szent hegynek tartanak. M√©g ebben az √©vben Zhengzhou -ban fel√©p√≠tett√©k √©s megnyitott√°k a vil√°g legmagasabb pagod√°j√°t. Egy √©vvel k√©sŇĎbb a tajvani ZuJi Alap√≠tv√°ny √©s a Fo Guang San enged√©lyt kapott, hogy K√≠na sz√°razf√∂ldi ter√ľlet√©n iskol√°t nyissanak. Jelenleg mintegy 1,3 milli√°rd ember √©l K√≠n√°ban. A felm√©r√©sek szerint a lakoss√°g 18,2‚Äď20%-a buddhist√°nak vallja mag√°t.

Kínai buddhista iskolák

A k√≠nai buddhizmus t√∂rt√©net√©ben szereplŇĎ legkiemelkedŇĎbb iskol√°k a k√∂vetkezŇĎk:

  • Lutsung (vagy vinaja iskola) - ahogy a neve is mutatja, ez az iskola avinaj√°ra, a szerzetesi szab√°lyzatra helyezte a fŇĎ hangs√ļlyt, √©s k√∂vetŇĎi a Vinaja-pitaka √°ltal meghat√°rozottak szerint √©lt√©k az √©let√ľket. Az iskola hozz√°j√°rult ahhoz, hogy a k√≠nai kolostorok magasabb szinten szervezz√©k mindennapjaikat. Ezt az iskol√°t √°ll√≠t√≥lag egy Taoxuan (596‚Äď667) nevŇĪ szerzetes alap√≠totta a 7. sz√°zadban. Annak ellen√©re, hogy sok mestert nevelt ki ez az iskola, a Tang-dinasztia ut√°n a jellemzŇĎ szertart√°si szok√°saik beleolvadtak m√°s buddhista filoz√≥fiai iskol√°k tev√©kenys√©gei k√∂z√©.
  • Chushe (vagy kosza) - a realisztikus iskola, amely Vaszubandhuszarv√°sztiv√°da szerzetes ‚ÄěAbhidharma kosak√°rik√°‚ÄĚ c√≠mŇĪ mŇĪv√©bŇĎl vette az inspir√°ci√≥t. A sz√∂vegeket 563 √©s 567 k√∂z√∂tt ford√≠totta le Param√°rtha k√≠nai nyelvre, de az iskola n√©pszerŇĪs√©ge csak azut√°n erŇĎs√∂d√∂tt meg, miut√°n Xuan Zang is elk√©sz√≠tette a saj√°t ford√≠t√°sait. ElsŇĎsorban a f√ľggŇĎ keletkez√©s tan√°t k√≠v√°nt√°k finom√≠tani, amely v√©gsŇĎ soron az √©ntelens√©gkieg√©sz√≠tŇĎ magyar√°zata. 75 elemet k√ľl√∂nb√∂ztettek meg, amelybŇĎl 11 anyagi, egy a tudatfolyam, 46 ment√°lis funkci√≥ (√©szlel√©s, √©rint√©s, k√©sztet√©s, t√©velyg√©s,s√≥v√°rg√°s, stb.) √©s 14 se nem anyagi se nem tudati. Az iskola Xuanzang tan√≠tv√°nya, Kuai Ji (632‚Äď682) idej√©n √©rte vir√°gz√°s√°t, k√©sŇĎbb a Fa Xiang (k√≠nai j√≥g√°cs√°ra) iskola egyik √°g√°v√° v√°lt. A 845-√∂s vall√°s√ľld√∂z√©seket azonban az iskola egyik √°ga sem √©lte t√ļl.
  • Sanlun - a h√°rom √©rtekez√©s iskola. Ez az iskola N√°g√°rdzsuna, a h√≠res d√©l-indiai szerzetes madhjamaka sz√ļtr√°inak tan√≠t√°sait k√∂vette. N√°g√°rdzsuna legjelentŇĎsebb elm√©lete az abszol√ļt √ľress√©g volt. Ez az √©rtelmez√©s k√∂zel √°llt az Upanisadok √©ntelens√©g elm√©let√©hez √©s a hinduizmusnon-dualista iskol√°ihoz. A tan√≠t√°sai Kum√°radzs√≠va (549‚Äď623) sz√ļtraford√≠t√°sai √°ltal jutottak el K√≠n√°ba, amelyekhez k√©sŇĎbb Ji Cang (549‚Äď623) k√©sz√≠tett tov√°bbi sz√∂vegmagyar√°zatokat. Ji Cang az egyik mŇĪv√©ben √ļgy √©rvelt, hogy a metafizikai igazs√°got csakis nyelvi tagad√≥szerkezet √°ltal lehet meg√©rteni, ugyanis a tudat nem k√©pes felfogni a transzcendent√°lis val√≥s√°got. Nagy hat√°ssal volt m√©g az iskola fejlŇĎd√©s√©re √Ārjad√©va Sata-s√°sztra (Sz√°z dal √©rtelmez√©se) c√≠mŇĪ mŇĪve. Az idealista iskola megjelen√©s√©vel ez az ir√°nyzat hanyatl√°snak indult, majd a 7. sz√°zadban egy indiai szerzetes, Szurjaprbhasza, r√©v√©n √ļjb√≥l siker√ľlt fel√©leszteni a tanait. A 845-√∂s vall√°s√ľld√∂z√©seket ez iskola sem √©lte t√ļl.
  • Faxiang - az idealista iskola, amely a tan√≠t√°si elm√©leteitVaszubandhu j√≥g√°cs√°ra iskol√°j√°nak tanaib√≥l mer√≠tette, ahogyan az aVimsatik√°-k√°rik√° (‚ÄěH√ļsz versszak komment√°rja‚ÄĚ) c√≠mŇĪ mŇĪben szerepel. Az iskola Xuan Cang (596‚Äď664) √°ltal v√°lt n√©pszerŇĪv√©, aki a 7. sz√°zadban j√°rt Indi√°ban, hogy eredeti buddhista sz√∂vegeket gyŇĪjts√∂n. Viszontags√°gok k√∂zepette siker√ľlt eljutnia a N√°landa egyetemre is, ahol j√≥g√°cs√°ra filoz√≥fi√°t tanult egy Szilabhadra nevŇĪ szerzetestŇĎl. √Čszak- √©s Kelet-India hatalmas kir√°lya, Harshavardhana √©vekre a kir√°lyi udvarban marasztalta Xuan Cang -ot. √Čvekkel k√©sŇĎbb t√©rt csak vissza K√≠n√°ba rengeteg Buddha relikvi√°val √©s mintegy 650 buddhista sz√∂veggel. Az √©lete h√°tralevŇĎ r√©sz√©t a sz√∂vegek ford√≠t√°s√°ra ford√≠totta. A 845-√∂s vall√°s√ľld√∂z√©seket az iskola egyik √°ga sem √©lte t√ļl.
  • MiZong (vagy Chen-yen) - a tantra (vagy mantra) iskola k√≠nai v√°ltozata, amely kevesebb mint egy √©vsz√°zadig vir√°gzott K√≠n√°ban. ATang-dinasztia idej√©ben √©rkezett Indi√°b√≥l Subhakaraszimha (637‚Äď735) K√≠n√°ba, ahol leford√≠totta a Mah√°vair√≥csana-tantr√°t. JelentŇĎs szerepet j√°tszott m√©g a k√≠nai tantrikus buddhizmus fejlŇĎd√©s√©ben Vadzsrab√≥dhi (670‚Äď741), aki amandal√°k koncepci√≥j√°val ismertette meg a k√≠nai embereket, √©s Amoghavadzsra, aki a Tang cs√°sz√°roknak tan√≠totta a tantrikus buddhizmust. A k√≠nai ezoterikus buddhizmus hagyom√°nyait leggyakrabban √ļgy nevezik, hogy tangmi (唐密), ‚ÄěTang-dinasztia ezot√©ria‚ÄĚ, vagy Hanchuan Mizong (漢傳密宗), ‚ÄěHan √°tad√°si ezoterikus iskola‚ÄĚ (r√∂viden: Hanmi 漢密) vagy Dongmi (東密), ‚Äěkeleti ezot√©ria‚ÄĚ. √ćgy k√ľl√∂nb√∂ztetik meg a tibeti √©s a nevar hagyom√°nyokt√≥l. Ezeknek az iskol√°knak a tan√≠t√°sai t√∂bb√© kev√©sb√© megegyeznek a singon buddhizmus√©val, ugyanis elŇĎfordult, hogy n√©h√°ny esetben k√≠nai szerzetesek Jap√°nba utaztak √©s ezoterikus tan√≠t√°sokat adtak a Koja- √©s a Hiej-hegyn√©l.
  • Huayan - az avatamszaka vagy vir√°gf√ľz√©r iskola mintegy k√©tsz√°z √©vig vir√°gzott a 7. sz√°zadt√≥l kezdŇĎdŇĎen. A (Wu Zetian cs√°sz√°r (690-705) √°ltal is p√°rtfog√°sba vett iskola alapja az Avatamszaka-sz√ļtra volt, amelyrŇĎl a k√∂vetŇĎi √ļgy tartott√°k, hogy ez volt Buddha leg√∂sszetettebb tan√≠t√°sa, amelyet a k√∂z√∂ns√©ges emberek nem is voltak k√©pesek meg√©rteni. Ez az iskola kozmikus n√©zetet vallott a vil√°gmindens√©grŇĎl, amelynek k√©t fŇĎ aspektusa a ‚Äěli‚ÄĚ √©s a ‚Äěsi‚ÄĚ, amely valamelyest eml√©keztet a hindu purusa (spiritu√°lis) √©s prakriti (fizik√°lis) elm√©letre. Az iskol√°t Tu-shun alap√≠totta, aki elk√©sz√≠tette a sz√ļtr√°hoz sz√ľks√©ges sz√∂vegmagyar√°zatokat. Ňźt n√©gy p√°tri√°rka k√∂vette: Chihyen (602-668), Fa-tsang (pontos d√°tum nem ismeretes), Chiangling (738‚Äď838) √©s Tsung-mi (780‚Äď841).
  • Tiantai vagy Fahua (feh√©r l√≥tusz) - ez az iskola a vil√°gegyetem val√≥s√°g√°t volt hivatott r√©szletesebben jellemezni. A Zhi-yi (538‚Äď597) szerzetes alap√≠totta iskola a tanaihoz a Szaddharma-pundar√≠ka-sz√ļtr√°t haszn√°lta fel. Elk√©pzel√©s√ľk szerint a val√≥s√°g h√°rom szinten √©rtelmezhetŇĎ. EgyfelŇĎl van az√ľress√©g, az ismeretlen, a nem-√©n, amelyrŇĎl csup√°n tagad√≥ nyelvi szerkezettel lehet besz√©lni. M√°sfelŇĎl van az ideigleness√©g, amely val√≥j√°ban az √ľress√©g r√©sze, √©s csup√°n az √©rz√©kszervek aktivit√°sa r√©v√©n keletkeznek ideiglenesen, mintegy ill√ļzi√≥k√©nt. A harmadik aspektus a k√∂zbensŇĎ √°llapot, amely csup√°n a tudatunk sz√°m√°ra k√∂zbensŇĎ, √©s amely az elsŇĎ kettŇĎt egyes√≠ti a ‚Äělegmagasabb szintŇĪ igazs√°gk√©nt‚ÄĚ. A val√≥s√°g ezen h√°rom aspektusa egym√°st√≥l val√≥j√°ban nem k√ľl√∂nb√∂zik, ugyanazt √≠rj√°k le m√°s szemsz√∂gbŇĎl. Az iskola a cs√°sz√°r tetsz√©s√©t is elnyerte, aki azut√°n anyagilag is t√°mogatta azt. A feh√©r l√≥tusz iskol√°t a 9. sz√°zadban alap√≠tott√°k Jap√°nban, ahol hivatalosan tendai n√©ven v√°lt ismertt√©.
  • Jingtu - a Tiszta F√∂ld iskola, amelyet Huiyuan (334‚Äď416) alap√≠tott a mah√°j√°na buddhizmus bodhiszattvaeszm√©ny√©re √©p√≠tve. A bodhiszattva a minden √©rzŇĎ l√©ny jav√°ra k√≠v√°n megvil√°gosodni, √©s a gyakorl√°sok k√∂zben el√©rni a "hat t√∂k√©letess√©get" (p√°ramit√°): adakoz√°s (d√°na), erk√∂lcsis√©g (s√≠la), kitart√°s (v√≠rja), t√ľrelem (ks√°nti), medit√°ci√≥ (szam√°dhi) √©s b√∂lcsess√©g (pradny√°). Ez az iskola Amit√°bha Buddha szem√©ly√©nek az √ľdv√∂z√≠t√©s√©re √©p√ľlt. K√ľl√∂nf√©le szertart√°sokkal √©sbuddhista k√°nt√°l√°sokkal k√≠v√°ntak Amit√°bha kedv√©ben j√°rni. A tan√≠t√°sok alapj√°t a kisebb √©s a nagyobb Szukhavati-vjuha-sz√ļtra adta. A jingtu iskola a 845-√∂s vall√°s√ľld√∂z√©st is t√ļl√©lte az iskol√°k t√ļlnyom√≥ t√∂bbs√©g√©vel ellent√©tben, √©s a Song-dinaszita idej√©n t√∂bb sz√°z Tiszta F√∂ld t√°rsas√°g alapult a cs√°sz√°rs√°g ter√ľlet√©n. Sikerrel j√°rtak k√∂zben azok az erŇĎfesz√≠t√©sek, hogy a vall√°s√ľld√∂z√©s m√°sik nagy t√ļl√©lŇĎj√©vel, a csan iskol√°val √∂sszeboron√°lj√°k a jingtu -t. Az iskola k√©sŇĎbb eljutott Kore√°ba √©s Jap√°nba is, ahol h√°rom k√ľl√∂n n√©ven terjedt tov√°bb.
  • Chan - a dhj√°na iskola volta a k√≠nai buddhizmus legn√©pszerŇĪbb iskol√°ja, amely k√©sŇĎbb zen n√©ven v√°lt ismertt√© Jap√°nban√©s a Nyugaton. A Chan az egy√©n saj√°t term√©szet√©be engedett bepillant√°st. Annak ellen√©re, hogy a tanait egy indiai szerzetes, B√≥dhidharma terjesztette el K√≠n√°ban 520 k√∂r√ľl, a Chan-nak m√©gis ink√°bb k√≠nai jellemzŇĎi lettek. Elutas√≠totta, hogy k√∂nyvekbŇĎl kelljen tanulni a megvil√°gosod√°s el√©r√©s√©hez, mell√©rendelt szerepbe tasz√≠totta a fogalmakat √©s elm√©leteket, √©s a h√©tk√∂znapi esem√©nyekre koncentr√°lt, egyszerŇĪ gondolkod√°sra √©s √©rthetŇĎs√©gre. A megvil√°gosod√°st egy hirtelen bek√∂vetkezŇĎ esem√©nyk√©nt k√©pzelt√©k, nem hosszas sz√ļtra tanulm√°nyoz√°sok r√©v√©n √©s nem is buddhaszobrok elŇĎtti leborul√°ssal. KatarzisszerŇĪ megvil√°gosod√°st k√©pzeltek, amely √°ltal egy pillanat alatt megv√°ltozik a gyakorl√≥ vil√°gn√©zete. A Chan -ban nem volt sz√ľks√©g a vall√°s intellektu√°lis elemz√©s√©re, ugyanis √ļgy tartott√°k, hogy az csup√°n megmerev√≠ti az elm√©t, amely azut√°n nem lesz k√©pes nyitott maradni.

K√≠nai buddhista mŇĪv√©szet

Az 1. sz√°zad k√∂r√ľl K√≠n√°ba √©rkezŇĎ buddhizmus fŇĎleg a szobr√°szatban jelentett hatalmas v√°ltoz√°sokat a mŇĪv√©szetben. Az 5‚Äď6. sz√°zadra az √©szaki-dinaszti√°k kifejlesztettek egy erŇĎsen szimbolikus √©s absztrakt megjelen√≠t√©si m√≥dot, amelyre a sematikus √°br√°zol√°s volt a jellemzŇĎ, √©s amely √ľnnep√©lyes volt √©s magasztos, viszont nem volt val√≥s√°ghŇĪ √©s eg√©szen elt√°volodott att√≥l a buddhista sz√°nd√©kt√≥l, hogy realisztikusan √°br√°zolja a megvil√°gosod√°s tiszta ide√°j√°t. V√©g√ľl egyre naturalist√°bb √©s val√≥s√°ghŇĪbb kifejez√©si form√°kat vett fel. √ćgy fejlŇĎd√∂tt ki a Tang-kor buddhista mŇĪv√©szete. A Sui-dinasztia alatti √°talakul√°s folytat√°sak√©nt a Tang-dinasztia buddhista szobr√°szat√°ban sokkal √©letszerŇĪbb volt az √°br√°zol√°sm√≥d. Megjelentek a klasszikus indiai √©s gandh√°rai form√°k, ugyanis a dinasztia nyitott volt a k√ľlf√∂ldi hat√°sok fel√©. Fontos buddhista k√∂zpontt√° v√°lt Chang'an (mai Xian), ami egyben a dinasztia fŇĎv√°rosa is volt. Innen terjedt tov√°bb a buddhizmus Kore√°ba √©s Jap√°nba. A dinasztia v√©ge fel√© azonban K√≠n√°ban egyre negat√≠vabban tekintettek az idegen hat√°sokra, √©s 845-ben a tang uralkod√≥ (Wuzong) betiltotta az ‚Äěidegen‚ÄĚ vall√°sokat (k√∂zt√ľk a kereszt√©ny nesztorianizmust, a zoroasztrizmust √©s a buddhizmust) annak √©rdek√©ben, hogy erŇĎteljesen t√°mogassa a hagyom√°nyos taoizmust. Elkobozta a buddhista tulajdonokat √©s f√∂ldalatti mozgalmakba ŇĪzte a gyakorl√≥kat, amellyel jelentŇĎsen befoly√°solta a vall√°s fejlŇĎd√©s√©t √©s a k√≠nai mŇĪv√©szetet egyar√°nt. Ennek ellen√©re √©vsz√°zadokon √°t tov√°bb vir√°gzott a k√≠nai Chan buddhizmus ‚Äď k√©sŇĎbb ebbŇĎl alakult ki a jap√°n zen ‚Äď fŇĎleg a Song-dinasztia (960‚Äď1279) alatt, amikor a Chan kolostorok hatalmas kultur√°lis √©s oktat√°si k√∂zpontok voltak.

Chan szerzetesek korai festm√©nyei t√∂bbnyire elker√ľlt√©k a gongbi (‚Äěm√≠ves ecset‚ÄĚ) fest√©szet apr√≥l√©kos realizmus√°t, √©s ink√°bb az egysz√≠nŇĪ st√≠lust r√©szes√≠tett√©k elŇĎnyben, ami a megvil√°gosod√°s hat√°s√°t volt hivatott kifejezni. A 12. sz√°zadban, Zhu Xi idej√©n teret h√≥d√≠t√≥neokonfucianizmus hat√°s√°ra rengeteg kritik√°t kaptak a szerzetesek festm√©nyei. A k√∂z√≠zl√©s sz√°m√°ra ezek a festm√©nyek teljesen k√∂z√∂mb√∂ss√© v√°ltak, ahogy a Chan buddhizmus vesz√≠tett n√©pszerŇĪs√©g√©bŇĎl. N√©h√°ny festm√©ny fennmaradt ugyan, amelyeket a zen szerzetesek elsz√°ll√≠tottak Jap√°nba, azonban a Chan buddhizmus erŇĎteljes hanyatl√°snak indult. A Qing-dinasztia idej√©n a mandzsu uralkod√≥k t√°mogatt√°k a buddhizmus gyakorl√°s√°t politikai √©s szem√©lyes okokb√≥l egyar√°nt. Shunzhi uralkod√≥ elk√∂telezett Chan buddhista volt, m√≠g az ŇĎt k√∂vetŇĎ Kangxi uralkod√≥ a tibeti buddhizmust t√°mogatta, √©s azt √°ll√≠totta, hogy ŇĎ Mandzsusr√≠bodhiszattva egyik megtestes√ľl√©se. Azonban a buddhista mŇĪv√©szet csak a dinasztia harmadik uralkod√≥j√°nak, Qianlong -nak az idej√©n √©rte el az idŇĎszak legmagasabb uralkod√≥i t√°mogatotts√°g√°t. Rengeteg vall√°sos mŇĪvet rendelt tibeti st√≠lusban, amelyek k√∂z√ľl t√∂bb is √°lruh√°ban √°br√°zolja ŇĎt, rejt√©lyes szentk√©nt. Az ebben az idŇĎszakban k√©sz√ľlt mŇĪv√©szeti alkot√°sokat a tibeti √©s a k√≠nai mŇĪv√©szeti megk√∂zel√≠t√©sek egyedi √∂tv√∂zete jellemzi.

Qianlong k√≠nai cs√°sz√°r t√∂bb nagyszab√°s√ļ √©p√≠t√©si projektbe kezdett. 1744-ben √ļjra felavatta a pekingi Yunghe-templomot tibeti buddhista kolostork√©nt √©s sz√°mos vall√°sos festm√©nyt, szobrot, text√≠li√°t √©s v√©sett t√°bl√°t aj√°nd√©kozott a templom sz√°m√°ra. A cs√°sz√°r m√°sik projektjek√©nt √°tadott Hsz√ľ-mi Xumi Fushou templom √©s a benne tal√°lhat√≥ mŇĪt√°rgyak √∂tv√∂zik a tibeti √©s mandzsu mŇĪv√©szeti st√≠lusokat. Qianlong 1795-√∂s lemond√°sa ut√°n a tibeti buddhizmus n√©pszerŇĪs√©ge lecs√∂kkent. √ögy tartott√°k, hogy a Qing udvar az√©rt t√°mogatta a tibeti buddhizmust, hogy politikai kapcsolatokat √©p√≠tsen ki a mandzsu, mongol √©s tibeti k√∂z√∂ss√©gekkel. Ezt az elm√©letet az elm√ļlt idŇĎszakban c√°folt√°k akad√©miai k√∂r√∂kben.

A buddhizmus hatása a kínai nyelvre és az irodalomra

A k√≠nai buddhizmus t√∂rt√©net√©ben a kezdetektŇĎl fogva hatalmas mennyis√©gŇĪ sz√∂veget ford√≠tottak le k√≠nai nyelvre. A k√∂zel ezer √©vig tart√≥ folyamat sor√°n a sok sz√∂veg a k√≠nai irodalom r√©sz√©v√© v√°lt, amely jelentŇĎs hat√°ssal volt mag√°ra a k√≠nai nyelvre is, ugyanis √ļj ide√°kat √©s gondolatrendszereket k√∂zvet√≠tett. A ford√≠t√≥k √°ltal l√©trehozott √ļj szavak k√∂z√ľl t√∂bb beker√ľlt a h√©tk√∂znapi nyelvbe is. Wang Li (王力) k√≠nai nyelv√©sz szerint a buddhista kifejez√©sek jelentŇĎsen hozz√°j√°rultak a k√≠nai sz√≥kincshez. Ezek k√∂z√ľl ma m√°r sokr√≥l nem is tudj√°k a k√≠naiak, hogy azok eredetileg buddhista irodalomb√≥l val√≥k. A k√∂vetkezŇĎ p√©ld√°kat eml√≠ti. Az ŇĎsi K√≠n√°ban a vil√°g sz√≥ √ļgy hangzott, hogy ‚Äětianxia‚ÄĚ (天下). A ma haszn√°latos ‚Äěshijie‚ÄĚ (世界) kifejez√©s buddhista irodalomb√≥l sz√°rmazik, amelynek elsŇĎ tagja ‚ÄěidŇĎt‚ÄĚ, a m√°sodik ‚Äěteret‚ÄĚ jelent. A ‚Äěxiang ru fei fei‚ÄĚ (想入非非) eredeti jelent√©se ‚Äěa legmagasabb mennyorsz√°gra gondolni‚ÄĚ (sz√≥ szerint: sem gondolat sem nem-gondolat), ma azonban arra haszn√°lj√°k, hogyha valakinek a ‚Äěgondolkod√°sa nem val√≥s√°gszerŇĪ‚ÄĚ. A ‚Äěsi da jie kong‚ÄĚ (四大皆空) eredeti jelent√©se az, hogy ‚Äěa n√©gy elembŇĎl √°ll√≥ fizikai test √ľres‚ÄĚ, de m√°r azt jelenti, hogy ‚Äěminden √ľres‚ÄĚ.

Az √ļj gondolkod√°sm√≥ddal √ļj irodalmi form√°k is sz√ľlettek, mint p√©ld√°ul a n√©pszerŇĪ reg√©ny Bianwen, (變文), a vall√°sos reg√©ny baojuan, (寶卷), a dalsz√∂veg tanci, (彈詞), stb. Fang Litian k√≠nai buddhista tud√≥s szerint a buddhista sz√∂vegek hat√°ssal voltak k√≠nai irodalmi st√≠lusra √©s a t√©m√°kra egyar√°nt. A korai k√≠nai irodalom, mint p√©ld√°ul aDalok k√∂nyve Shi Jing, (詩經), az emberek √©s az esem√©nyek le√≠r√°s√°ra helyezi a hangs√ļlyt. A Zhuangzi alapvetŇĎen t√∂rt√©netekkel, tanmes√©kkel, hasonlatokkal √©s metafor√°kkal fejezi ki mondanival√≥j√°t. A Han √≥dat√©m√°ja a hegyek √©s a foly√≥k le√≠r√°sa. A buddhizmus azonban a dolgok√°lland√≥tlans√°g√°t hirdeti, illetve azt, hogy a v√°ltoz√°s az egyetemes val√≥s√°g r√©sze. Ennek eredm√©nyek√©nt a Tang-dinasztia kor√°t√≥l kezdve az √≠r√≥k kritikusan sz√≥ltak a vil√°gr√≥l √©s az emberi √©letrŇĎl a kauzalit√°s elm√©lete miatt, √©ltett√©k a j√≥t √©s megvetett√©k a rosszat. A buddhizmus elŇĎtt a k√≠nai irodalomban az aktualit√°s kapott fŇĎ szerepet, √©s hi√°nyzott belŇĎle az idŇĎn √©s t√©ren t√ļlmutat√≥ kreat√≠v gondolkod√°s. Am√≠g a halhatatlan taoist√°k k√©pzelŇĎereje visszafogott, addig a buddhista ide√°k hat√°rtalanul sz√°guldanak idŇĎn √©s t√©ren √°t. A buddhista sz√∂vegekben 18 pokolr√≥l, 33 mennyorsz√°gr√≥l, h√°romezer ‚Äěcsilikozmosz‚ÄĚ r√≥l √©s vil√°gegyetemnyi korokr√≥l (kalpa) √≠rnak. Olyan hatalmas sz√°mokr√≥l sz√°molnak be, mint ‚Äěah√°ny homokszem van a Gangeszben‚ÄĚ, v√©gtelen √©s v√©g n√©lk√ľlirŇĎl mennyis√©gekrŇĎl √≠rnak. A t√©rben √©s idŇĎben kifejezett hatalmas volumenek okozta k√ľl√∂nleges √©rzet hat√°ssal volt a k√≠nai romantikus irodalomra is. A buddhizmus √°ltali j√∂vev√©nyszavak k√∂z√∂tt szerepelnek a fentebb eml√≠tett √ļj√≠t√°sok, de akadnak √°tbetŇĪz√©sek (mint p√©ld√°ul a ‚Äědhj√°na‚ÄĚ (medit√°ci√≥) helyett ‚ÄěChan‚ÄĚ, a ‚Äěszt√ļpa‚ÄĚ vagy ‚Äěpagoda‚ÄĚ helyett ‚Äěta‚ÄĚ, az ‚Äěarhat‚ÄĚ helyett ‚Äělouhan‚ÄĚ, a ‚Äěnirv√°na‚ÄĚ helyett ‚Äěnianpan‚ÄĚ (涅槃) √©s jelent√©sford√≠t√°sok (‚Äětath√°gata‚ÄĚ helyett "rulai‚ÄĚ, ‚Äěszamsz√°ra‚ÄĚ helyett ‚Äělunhui‚ÄĚ ... is. Ezek az √ļj szavak gazdag√≠tott√°k a k√≠nai nyelvet. Emellett az idegen nyelvŇĪ ford√≠t√°sokkal megnŇĎtt az egy√©bk√©nt fŇĎleg egy sz√≥tag√ļ nyelvben a kettŇĎ vagy t√∂bb sz√≥tag√ļ szavak mennyis√©ge. A hagyom√°nyos k√≠nai irodalomban kiz√°r√≥lag az irodalmi nyelvet haszn√°lt√°k. A buddhizmus megjelen√©s√©vel a vernakul√°ris nyelv is sz√ľks√©gszerŇĪen beker√ľlt az irodalmi mŇĪvekbe, ugyanis eleve neh√©z volt meg√©rteni az √ļj ide√°kat √©s koncepci√≥kat, viszont mindezt k√≠nai irodalmi nyelvre √°t√ľltetni kifejezetten bonyolult lett volna.

A k√∂lt√©szetben is √ļj√≠t√°sokra k√©nyszer√ľltek a ford√≠t√≥k, akik szerett√©k volna visszaadni a szanszkrit k√∂lt√©szeti hat√°sokat. Ennek √©rdek√©ben Shen Yue √©s k√∂vetŇĎi feltal√°lt√°k a ton√°lis proz√≥di√°t, hogy k√≠naiul el√©rhess√©k ugyanazt azt a kellemes hangz√°st, mint a szanszkrit idŇĎm√©rt√©kes versel√©sben. Amikor a Tang-dinasztia kor√°ban k√ľl√∂n iskol√°v√° erŇĎs√∂d√∂tt, a Chan is hat√°ssal volt a k√≠nai k√∂lt√©szetre. A k√∂ltŇĎk is gyakran tanulm√°nyozt√°k a Chan tan√≠t√°sokat √©s Chan medit√°ci√≥t v√©geztek. Az √ļn. ‚ÄěChan k√∂ltem√©nyeikben‚ÄĚ a k√∂ltŇĎk saj√°t vall√°sos √©lm√©nyeiket √≠rt√°k meg. K√∂z√ľl√ľk a legjelentŇĎsebb k√∂ltŇĎ Wang Wei (701‚Äď761 vagy 689‚Äď759) volt, aki egyben festŇĎ √©s zen√©sz is volt. A tang kor m√°sik jelentŇĎs k√∂ltŇĎje Liu Zongyuan, akire nagy hat√°ssal volt a buddhizmus. A Song-dinasztia idej√©n tov√°bbi k√∂ltŇĎk √≠rtak Chan buddhista t√©m√°ban, mint p√©ld√°ul Su Shi vagy Lu You. Ez folytat√≥dott a Ming- √©s a Qing-dinaszti√°kon √°t eg√©szen m√°ig.

Buddhista szent hegyek Kínában

A kínai buddhizmusban négy hegyre tekintenek szent helyként:

  • Jiuhua-hegy - Anhui tartom√°ny - Ksitigarbha bodhiszattva szent helye
  • Emei-hegy - Sichuan tartom√°ny - Puxian bodhiszattva szent helye
  • Putuo-hegy - Zhejiang tartom√°ny - GuanYin bodhiszattva szent helye
  • Wutai-hegy - Shanxi tartom√°ny - Wensu bodhiszattva szent helye

A legend√°k szerint ez a n√©gy hegy Wenshu, Puxian, Guanyin √©s Dizang bodhiszattv√°k megvil√°gosod√°si helysz√≠neinek (bodhimanda) felel meg. A k√≠nai buddhist√°k sz√°m√°ra h√≠resek a szent hegyek buddhista k√∂nyvt√°raiban tal√°lhat√≥ ritka k√∂nyvek, a kultur√°lis antik t√°rgyak, az √©p√ľletek √©s az egy√©b √©p√≠tm√©nyek √©p√≠t√©szeti eml√©kei, valamint a k√∂rnyezŇĎ t√°jak sz√©ps√©ge. A Wutai-hegyen (五台山, ‚Äě√Ėt p√≥dium hegy‚ÄĚ, Shanxi tartom√°ny, 3058 m) tal√°lhat√≥ a b√∂lcsess√©g bodhiszattv√°ja, Mandzsusr√≠, amely k√≠naiul Wensu (文殊). Az Emei-hegy (峨嵋山, ‚ÄěMagas √©s fennk√∂lt hegy‚ÄĚ, Sichuan tartom√°ny, 3099 m) v√©dŇĎistens√©ge Szamantabhadra, akinek a k√≠nai elnevez√©se Puxian (普贤菩萨). A Jiuhua-hegy (九华山, ‚ÄěKilenc dicsŇĎs√©g hegy‚ÄĚ, Anhui tartom√°ny, 1341 m) t√∂bb erekly√©je √©s temploma is Ksitigarbha (Dizang, 地藏)) bodhiszattva, aki apokollak√≥k v√©delmezŇĎje. A Putuo-hegy (普陀山, ‚ÄěPotalaka-hegy", Zhejiang tartom√°ny, 284 m) Aval√≥kit√©svara (GuanYin), az egy√ľtt√©rz√©s bodhiszattv√°j√°nak a szent hegye.

Fesztiv√°lok √©s √ľnnepnapok

A k√≠nai buddhist√°k √ľnnepnapokon felaj√°nl√°sokat tesznek, im√°dkoznak, t√∂mj√©nt, gy√ľm√∂lcs√∂t, vir√°got √©s adom√°nyokat visznek a buddhista templomokba. Ezeken az √ľnnepnapokon igyekeznek komolyan betartani a buddhista fogadalmakat, k√∂zt√ľk - az eredetileg k√≠nai eredetŇĪ - eg√©sz napon √°t tart√≥ veget√°ri√°nus √©trendet. A k√∂vetkezŇĎ d√°tumok a k√≠nai napt√°r rendszere szerint √©rtendŇĎk, √≠gy p√©ld√°ul a 4.8 jelent√©se a k√≠nai napt√°r negyedik h√≥napj√°nak nyolcadik napja √©s √≠gy tov√°bb:

  • 01.01 ‚ÄĒ Maitr√©ja Buddha sz√ľlet√©snapja (Maitr√©ja a S√°kjamuni Buddh√°t k√∂vetŇĎ j√∂vŇĎbeli buddha)
  • 01.09 ‚ÄĒ A d√©v√°k ura, Sakra sz√ľlet√©snapja
  • 02.08 ‚ÄĒ S√°kjamuni Buddha √∂nmegtart√≥ztat√°si napja
  • 02.15 ‚ÄĒ S√°kjamuni Buddha Mah√°parinirv√°na (hal√°la) napja
  • 02.19 ‚ÄĒ Aval√≥kit√©svara bodhiszattva (Kuan Jin) sz√ľlet√©snapja
  • 02.21 ‚ÄĒ Szamantabhadra bodhiszattva sz√ľlet√©snapja
  • 04.04 ‚ÄĒ Mandzsusr√≠ bodhiszattva sz√ľlet√©snapja
  • 04.08 ‚ÄĒ S√°kjamuni Buddha sz√ľlet√©snapja
  • 04.15 ‚ÄĒ V√©sz√°k √ľnneps√©g, amelynek k√≠naiul k√ľl√∂nb√∂zŇĎ elnevez√©sei vannak (pl: Fo Dan 佛誕, YuFo jie 浴佛節, Weisai jie 衛塞節)
  • 05.13 ‚ÄĒ Szangharama (Jie Lan) bodhiszattva sz√ľlet√©snapja
  • 06.03 ‚ÄĒ Szkanda (Wei Duo) sz√ľlet√©snapja
  • 06.19 ‚ÄĒ Aval√≥kit√©svara bodhiszattva megvil√°gosod√°s√°nak napja
  • 07.13 ‚ÄĒ Mah√°szth√°mapr√°pta bodhiszattva sz√ľlet√©snapja
  • 07.15 ‚ÄĒ Ullambana fesztiv√°l Szellemfesztiv√°l
  • 07.24 ‚ÄĒ N√°g√°rdzsuna bodhiszattva sz√ľlet√©snapja
  • 07.30 ‚ÄĒ Ksitigarbha bodhiszattva sz√ľlet√©snapja
  • 08.22 ‚ÄĒ D√≠pankara Buddha (m√ļltb√©li buddha) sz√ľlet√©snapja
  • 09.19 ‚ÄĒ Avalokit√©svara √∂nmegtart√≥ztat√°si napja
  • 09.30 ‚ÄĒ Bhaisadzsjaguru Buddha (Gy√≥gy√≠t√≥ buddha) sz√ľlet√©snapja
  • 10.05 ‚ÄĒ B√≥dhidharma hal√°l√°nak √©vfordul√≥ja
  • 11.17 ‚ÄĒ Amit√°bha Buddha sz√ľlet√©snapja
  • 12.08 ‚ÄĒ S√°kjamuni Buddha megvil√°gosod√°s√°nak napja

Javasolt irodalom és források

A Chan buddhizmusr√≥l a k√∂vetkezŇĎ fontosabb forr√°sok:

1. A Song-korban (960-1127) szerkesztett √Ėt Kr√≥nika (Wu Deng Lu), melyek k√∂z√ľl a legkiemelkedŇĎbb a Daoyuan √°ltal √∂ssze√°ll√≠tott, 1011-ben kiadott 30 k√∂tetes Jingde chuandenglu (Keitoku dent√īroku). Mivel a chan kezdete √©s a kr√≥nika meg√≠r√°s k√∂z√∂tt nagyj√°b√≥l egy f√©l√©vezred telt el, √≠gy a korai t√∂rt√©netre vonatkoz√≥lag a kr√≥nika t√∂rt√©netileg nem hiteles, hiszen ez idŇĎ alatt a t√∂rt√©nelem √©s a legenda √∂nk√©ntelen√ľl is √∂sszemos√≥dott.
2. Dao Xuan mŇĪve, a 補續高僧傳, Xu Gao Seng Zhuan fontos inform√°ci√≥kat tartalmaz B√≥dhidharma √©s Huike √©let√©rŇĎl.
3. A Lank√°vat√°ra mesterek kr√≥nik√°ja (楞伽師資紀記, Leng Qie Shi Zi Ji), melyet Jing Jue 713 √©s 741 k√∂z√∂tt √°ll√≠tott √∂ssze, √©s amely a d√©li √©s √©szaki iskol√°k sz√©tv√°l√°sa elŇĎtt keletkezett.
4. Zhuan Fa Baoji, mely az északi iskolától származik
5. A hatodik p√°tri√°rka sz√ļtr√°ja (六祖壇經故事, Liu Zu Da Shi Fa Bao Tan Jing).
6. Sírfeliratok.
7. Zhiju: Bao Lin Zhuan (寶林傳), mely 801 k√∂r√ľl √≠r√≥dott.
8. A Song-kori kiemelkedŇĎ szerzetesek kr√≥nik√°ja (宋高僧傳 Song Gao Seng Zhuan)

---

1. Zhu, Caifang (2003), Buddhism in China Today: The Example of the Bai Lin Chan Monastery. Perspectives, Volume 4, No.2, june 2003 (PDF), archived from the original (PDF) on December 18, 2010
2. Yang, Fenggang; Wei, Dedong ((year unknown)), THE BAILIN BUDDHIST TEMPLE: THRIVING UNDER COMMUNISM (PDF), archived from the original on January 5, 2016
3. Welter, Albert (2000), Mahakasyapa's smile. Silent Transmission and the Kung-an (Koan) Tradition. In: Steven Heine and Dale S. Wright (eds)(2000): "The Koan. Texts and Contexts in Zen Buddhism, Oxford: Oxford University Press
4. McRae, John (2003), Seeing Through Zen, The University Press Group Ltd
5. Laliberte, Andre (2011), Buddhist Revival under State Watch, in: Journal of Current Chinese Affairs, 40, 2,107-134
6. Lai, Hongyi Harry (2003), The Religious Revival in China. In: Copenhagen Journal of Asian Studies
7. Hodus, Lewis (1923), Buddhism and Buddhists in China
8. Han Yu. "Sources of Chinese Tradition. c. 800.
9. Chen, Kenneth Kuan Sheng. Buddhism in China: A historical survey. Princeton, N.J., Princeton University Press, 1964.
10. Nan Huai-Chin (1995), The Story of Chinese Zen, Translated by Thomas Cleary, Charles E. Tuttle Company
11. Lancashire, Douglas (n.d.), Buddhism in Modern China (PDF)
12. 湖南29家寺院取消门票免费开放-中新网 - 中国新闻网
13. Lewis Hodus (1923), Buddhism and Buddhists in China. Chapter IX: Present-Day Buddhism
14. Daoru, Wei (n.d.), Buddhism in China and Modern Society: An Introduction Centering Around the Teachings of Taixu and Yinshun (PDF), archived from the original (PDF) on January 5, 2016
15. Appendix: Sects and Societies Recently or Currently Active in the PRC". Chinese Sociology & Anthropology
16. 如是我闻佛教网- 佛教百科_佛教电视台_佛教视频_佛教印经结缘
17. ...

❀ ❀ ❀

K√∂sz√∂netet mondunk minden bar√°tunknak, mindazon szerzŇĎknek, tan√≠t√≥knak, buddhist√°knak √©s harcmŇĪv√©szeknek, akik hozz√°j√°rultak a harcmŇĪv√©szet-t√∂rt√©neti-, buddhista-, b√∂lcseleti √©s egy√©b tan√≠t√°sokkal, √≠r√°sokkal, tanulm√°nyokkal, jegyzetekkel minden √©rzŇĎ l√©ny tan√≠t√°s√°hoz √©s tanul√°s√°hoz. Buddh√°k √©s Mesterek tan√≠t√°sait megosztani √©rdem, mindezen √©rdemeket felaj√°nljuk az √∂sszes Buddh√°knak. A Xing Long Tang elfogulatlan, p√°rtatlan, szektarianizmust√≥l mentes elv alapj√°n t√∂rekszik a Dharm√°t, a Chan hagyom√°nyvonal tan√≠t√°s√°t, a harcmŇĪv√©szeti st√≠lusok t√∂rt√©neteit megosztani. 武林一家! 阿弥陀佛!

XiaoFeng Cserk√©sz G√°bor Mester @ Xing Long Tang | 2017 v1; elsŇĎ kiad√°s
Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 licenc alkalmaz√°s√°val | 署名-非商业性使用-禁止演绎 4.0 国际
Ha hib√°kat, megjelen√©si vagy egy√©b probl√©m√°kat tal√°lsz, √≠rj nek√ľnk: master [at] rgm [pont] hu

武林一家 |

vissza | ❀ index | ❀ harcmŇĪv√©szeti jegyzetek √©s publik√°ci√≥k




0

XING LONG TANG 醒龙堂 中国武术研究会 | Honorary President: ZHANG ERYU Grandmaster | Master: XIAO FENG | Contact us: master [at] rgm.hu
Member of Hungarian Traditional Gong-Fu and Wushu Federation | HQ & Cultural Xchange: CHINESE ART CENTER 匈中文化交流中心.
Your use of this website is subject to, and constitutes acknowledgement and acceptance of, our Terms & Conditions @ 1995-2017
How you may Enhance your Health, Combat Efficiency, Mental Freshness and Spiritual Joy through autentic Gong Fu and Chan Teachings