Chan Buddhista “Tea Útja” 禅茶道



   



Chan Buddhista “Tea Útja” 禅茶道

❀ ❀ ❀

A Chan tanítása szerint a megvilágosodás módja a meditáció (坐禅, 冥想), a meditáció legfontosabb eleme pedig a koncentráció (éberség), melyhez világos és tiszta tudat szükséges. A megvilágosodáshoz vezető út egy folyamat, amely olyan akár a tea forrázata: első pillanatban keserű, de idővel édes lesz. Példázata a törekvés-, erőfeszítés és elkötelezettség mentén keletkező célok elérésének. A végső állomás maga a Megvilágosodás, mely akkor történik, mikor a gyakorló "felébred". A szerzetesek szerint a tea a földi tisztaság szimbóluma, mely természetében van valami, ami az élet csendes szemlélésének világába vezet. Elkészítésének folyamatában kialakuló figyelem és koncentráció a helyes meditáció lelkületét adja. Forrázatának kesernyés íze pedig "hűti a szívet", így közvetlenül segíti az elme lecsendesítését. A Chan az egyszerűséget és természetességet hangsúlyozza, így a Chan Cha (禅茶) gyakorlása során sem találsz gazdagon díszített eszközöket: az egyszerű, természetes anyagok-, a mázatlan yixing kannák és fém forralók lettek a kolostorok teakészítésének eszközei.

    "A Chan Cha Dao (禅茶道, azaz a Chan Tea Útja) esszenciája négy szóval (tisztesség, integritás, harmónia és elegancia) kultúrája pedig hálaadással (感恩)-, toleranciával (包容)-,, megosztással (分享)-, és a jóindulattal-, mely a barátság kialakulásának alapja (结缘) jellemezhető. Ezek mindegyike a Chan szellemiségét hordozza, ezért a Chan és a Tea igen szorosan kapcsolódnak össze".

    Ming Hai, Bailin Kolostor Apátja

    Tea és a Chan kapcsolata a Tanzhe Templomhoz (潭柘寺) vezethető vissza, a nyugati Jin Dinasztia (265-316) időszakára. Szerzetesei a Templom hegyei mögött gyűjtötték a tealeveleket, amelyeket a templomkertben szárítottak. A belőlük készült forrázatok segítették a hosszú meditációt, a mindennapok részévé vált. A Chan teakultúra a Tanzhe Templomból indult.

    Zhang Zai költemény, Nyugat-Jin Dinasztia korából

Korai jegyzetek szerint az első teaültető egy Wu Lizhen (吴理真, i.e 53 - 50 körül) nevű taoista szerzetes volt, aki a Mengshan (蒙山) Ganlu Templomában (甘露寺) élt a nyugati Han-dinasztia idején. Hét teabokrot ültetett a Qingfeng csúcson. A Song dinasztia Xianzhong Császárától a Ganlu Puhui Miaoji Dashi (甘露普惠妙济大师) címet kapta, így lett Ganlu Mestere (ganlu jelentése "édes harmat"). Halálát követően a Tea Hallhatatlanjává vált (仙茶). A Tang korban e terület császári teaültetvény lett, majd a Meng Shan öt csúcsán buddhista kolostorok létesültek. A (legenda szerint) szerzetesek minden évben 360 válogatott levelet vittek a Császárnak és teaszertartást mutattak be. Mengding Ganlu (蒙顶甘露) a szerzetesek által termelt egyik legkiválóbb zöld tea, mely levelekből később Ők sárga teát állítottak elő (Mengding Huangya" (蒙顶黄芽) és "Mengding Shihua" (蒙顶石花)). Az Édes Harmat a buddhizmusban (szanszkrit: amrta) a buddhák, vagy bodhiszattvák könyörületességére utal, de magát Buddha tanát is jelentheti. Áttételesen a tea Buddha itala.

    A teázás lényege nem más, mint eggyéválni az univerzummal,
    magunkba mélyedve feltárva saját benső valónk egyediségét.
    Test és tudat fokozottan központosul és elmerül a tettekben,
    és test és tudat teljesen éber és egyesült a jelen-pillanat nyugodt csendjében…

    Gyökeret ereszt anélkül, hogy bármiféle cél kényszere kötné,
    nem korlátozva attól a tudattól, amelynek mindent számolnia és mérnie kell,
    mentesen bármiféle egyéni nyereség utáni törekvéstol.
    A teázás: a figyelem az élvezetben hajt virágot.

    A teázást nem lehet sem fogalmakba szorítani,
    sem értelmileg megragadni - viszont lehet gyakorolni.
    A teázás egy nagyon fontos tapasztalás.

Miért a Chan szerzetesek teremtették meg a kínai teakultúra alapjait?

    "Szerzetesek általában hajnal előtt kelnek. A reggeli takarítás után teát isznak, majd leborulnak Buddha előtt. A Dharma Teremben a Mester tanításait hallgatják. Az ebéd után, a pihenő időszakban teáznak...""

    Jingde Feljegyzések a Lámpás Átadásáról (景德傳燈錄) 6. fejezet

A szerzetesek azért dolgoztak magukon, hogy tudatuk fejlesztésével elérjék a megvilágosodást, azaz megszabaduljanak lét körforgásából. A Chan gyakorlás végső eredménye (a teljes megvilágosodás vagy a Buddhaság állapota) a túlhaladó tökéletesség állapota. A Mesterek felismerték, hogy a fizikai test és annak szükségletei közvetlenül hatnak a tudatra (és fordítva), így külső és belső módszereket kerestek arra, hol, és hogyan támogatható a szellemi fejlődés a megvilágosodás keresésének útján. A meditáció gyakorlásával lecsendesítik gondolataikat, elmélyítik a belső békét. A test komoly akadályként áll e folyamatban, hiszen (természetes, emberi) szükségletei nehezíthetik az Úton járást, az elmélyülés gyakorlatait. Ezért alakultak ki az egyszerű fizikai gyakorlatok és lett e gyakorlatok elválaszthatatlan kiegészítője-, valamint a kolostori élet mindennapi része a tea (valamint a teával készült különböző forrázatok. Ezeket a belső gyakorlatokat az autentikus harcművészet világában ma is használják (használjuk), a teakultúra is őrzi a Chan szellemiségét. A kialakult eljárások kiváló receptúrákat és forrázatot nyújtottak a tudat éberen tartásához és a szellem pozitív energiájának megőrzéséhez. A szerzetesek napkelet előtt keltek s végezték el a háztartási munkákat, majd teát ittak. Napközben gyakorlások és meditáció következett miközben teát ittak. Napnyugta után a kolostor fenntartásával foglalatoskodtak miközben teát ittak. Jin Könyvének "Művészetek" c. fejezetében olvasható, hogy Daokai Szerzetes (芙蓉道楷, 1043-1118) a Zhaode Templomban meditált, miközben teát fogyasztott. Napi két-három liter forrázatot ivott, mely tömörített teából, gyömbérből, fahéjból, narancshéjból és datolyából készült. Ennek köszönhetően a Mester képes volt elhagyni az alvást, teste pedig immunis lett a meleg és hideg ellen.

    Lu Yu "Cha Jing" -ében is olvasható utalás Daokai-ról: 陆羽《茶经七之事》: “敦煌人单道开，不畏寒暑，常服小石子，所服药有松、桂、蜜之气，所饮茶苏而已." azaz:

    Lu Yu Cha Jing - 9. fejezet 陆羽 《茶经七之事》

A meditáció és a hagyományos teafogyasztás (beleérte az elkészítés folyamatát is) már rövid távon kedvező hatású. Kiegyensúlyozottságot, nagyobb nyugalmat és vitalitást, valamint a kisebb alvásigényt nyújt. A fizikai hatások már néhány hónap alatt megtapasztalhatók: normalizálóik a vérnyomás, javul az emésztés. Hosszú távon, évek, évtizedek alatt a meditálás kiemelkedően pozitív hatású a testre és a lélekre. Az agy bizonyos mértékig idősebb korban is megőrzi plaszticitását, azaz a meditáció hatására fizikailag is képes megváltozni. A régóta meditálóknál mind az agy szürkeállományának, mind a fehérállományának a tömege növekszik. A teakészítés és a meditáció szellemi síkon ugyanaz. Így a szerzetesek belső gyakorlatai és a teakészítés eljárásai, a teafogyasztás azonos gyökerekkel rendelkezik.

    ...Az emberek gyakran kérdezik, hogy mit csinálok, amikor ülök csukott szemekkel? Nem hiszik el, hogy ez egy kemény munka, folyamatos mentális erőfeszítés, erőteljes belső figyelem

A kolostorok idővel igen kifinomult eljárásokat alakítottak ki a tea termesztése-, feldolgozása terén. A Chan szertartások része lett a teakészítés különböző eljárásai. Az egyéni teakészítés és fogyasztás pedig a mindennapi élet szerves részévé vált. A Chan szerzetesek és apácák nem csak maguk számára, hanem vendégeik és a hívők számára is elérhetővé tették a friss teákat, belőlük készült forrázatokat. Innen - a hívői közösségeken keresztül - jutott el a köznapi emberekhez. Kétség kívül a buddhista kolostorok teremtették meg a kínai teakultúra alapjait, így a buddhizmus és a tea történetét, fejlődésüket lehetetlen szétválasztani.

Chan kolostorok és a teatermesztés

A buddhista kolostorok egyre kifinomultabb módszerekkel termesztették a teákat. A hozzájuk tartozó templomkertekben és földeken ültetvények jöttek létre, ahol gondozták és nemesítették a cserjéket. Az évszázadok során szerzetesek fejlesztették és alakították a fehér-, zöld-, vörös és wulong fajtákat, amelyek a szerzetes vándorlások nyomán mindenhova eljutottak. Ez azért fontos, mert a Chan tanai és gyakorlatai a teafogyasztással együtt terjedtek, így egymást segítették az évszázadok alatt...

    "Egy legenda szerint a Chan szerzetesek vándorútjukon teamagokat szórtak szét, melyekből gyönyörű teacserjék sarjadtak. Ágacskáik összefonódtak, mintha közös gyökerük lenne. Így a tea az új párok szimbóluma lett, bemutatva milyen a szilárd és ölelő kapcsolat"

    Chen Shijiao, Guan Yuan Shi (Kertészeti Módszerek és Anekdoták)

745-ben Faqin Mester (法钦禅师, 714-792) a Jing hegyen Templomot emelt, (Jingshan Si) melyet Dazong Császár 768-ban rendeletben is elismert. A déli Song Dinasztia korában Xiaozong Császár “Jinshan Templom Xingshou Wanshou Buddhista Temploma” (径山兴寿万寿禅寺) címen nevezte. Eredetileg Jingshan Templom a Niutou Iskolához (牛頭法融 Niutou Farong (594-657) szerzetes, tanító) tartozott, majd a buddhizmus Daoji irányzata (濟公活佛 Ji Gong Huo Fo (1133-1209), a.k.a 道濟 Daoji Chan szerzetes) egyre ismertebbé vált, melyet a Jinshan öt csúcsán álló templomok hirdettek (Jingshan Templom (金山寺), Lingyin Templom (靈隱寺), Jingci Templom (淨慈寺), Tiantong Templom (天童寺) és Ayu Wang Templom (阿育王寺)). A Song-dinasztia korától e templomok napi gyakorlatának mintájára a buddhista kolostorokban formalizált és szertartásosan elkészített teafogyasztás a mindennapi élet része lett. A leghíresebb ilyen hely kétségtelenül a Jingshan Templom (径山寺) Hangzhou-ban, mert 1235-ben különleges esemény helyszíne volt. Az akkori elöljáró Wúzhun Shifan (无准师范) Chan Mester és a Templom 40. Apátjának felügyelete alatt egy japán szerzetes, EnniBen'en (圓爾辯圓, kínaiul Yuan'er Bianyuanin, 1202-1280) a Mahayana különböző formáit tanulmányozta. Itt ismerkedett meg a Chan Cha-val is, megtanulta a kolostorhoz tartozó földeken a teaültetést, majd a teakészítést. Tapasztalatait Japánba vitte. A japán teaszertartás (ld.: Chanoyu) a hangzhou-i Jingshan Templomban tanultak alapján keletkezett Nanpu Shaoming által jött létre. (Chen Saiyan, 2009).

    Wuzhun Shifan (k 無準師範, 1178-1249) nem csak Chan szerzetes és Tanító volt, hanem festő és kalligráfus is. "Zi Tong" néven született Sichuan Tartományban. Wuzhun Shifan Mestert Lizong, Song Császára (理宗, 1224-1264) is idézet 1233-ban, mellyel nagyban segítette a Chan buddhista tanítás, a Dharma terjesztését. Wuzhun császári címet kapott. "Fojian Yuanzhao Chanshi" (azaz Buddha Tükre, Chan Tanító") valamint egy arannyal átszőtt köntöst (kaśaya), amelyet az 1238-ban készített festményen is visel.

A korai időkben minden teát a termőterülete hegyéről neveztek el, s mivel e helyek kiválóak voltak az elmélyülésre rendre chan kolostorok is működtek. Így a tea gyakran annak a templomnak a nevét is viselte, ahol készítették vagy felszolgálták azt. Jó példa erre a "Fo Guang Tea", amelyet a Fo Guang Shan (佛光山) templomaiban szolgáltak fel. A "Dian Tea" (滇紅茶) az oltárok előtt Buddha számára minden Bodhiszattva és Pátriárka számára ajánlák fel. A "Jie La Tea" különleges mert csak kolostori összejövetelek alkalmával fogyasztották. A "Pu Tea" a szerzetesek általános "napi" teája.

 

teaszüret és teázás a chan kolostorokban

Feng Shi feljegyzéseinek hatodik fejezetében azt olvashatjuk, hogy

    "A Kaiyuan korban (713-741) a Lingyan Templom Nagy Tanítója (a Tai hegyen) elősegítette a Chan terjesztését. A Mester több napig volt képes meditálni étel és alvás nélkül, mert csak teát ivott..."

    Kaiyuan időszak Xuanzong uralkodásának korai időszaka, mikor az erőteljessé vált. A császári intézkedések közkedveltek lettek, elősegítették az ország gazdaságának fejlődését és a tehetséggondozást. A béke és gyarapodás időszaka volt...

Teák és a Chan teakészítés

    A teázást művelni és elsajátítani annyi,
    mint önmagunkat megtalálni;
    önmagunkat megtalálni annyi,
    mint önmagunkról megfeledkezni;
    önmagunkról megfeledkezni annyi,
    mint rálelni a Buddha-természetre,
    önnön eredendő természetünkre

Chan Chá Dao (禅茶道) nem egy teakészítési eljárás, hanem maga a gyakorlás, a Chan megnyilvánulása. Út az "Ébredés" és az "Átalakulás" felé. Mesterem úgy mesélte, hogy a Chan szerzetesek tanítása szerint a Tea készítése és a teázás maga segít megnyitni a tudatot és az érzékeket. Segít az "áramlás" megérzésében. A harcművészet valódi gyakorlása nem volt elképzelhető tea nélkül, ezt magam is tapasztalom. A Chan és a Tea négy alapja a "Zheng" (正, cselekedet v. becsület), Qing (清, megtisztulás), He (和, béke) és Ya (雅, elegancia). A Zheng vagy Becsület a Konfucianizmus alapja. He vagy Béke a Buddhizmus alapja. A Qing vagy megtisztulás a Taoizmus tanításából fakad. A Ya azaz az Elegancia tipikus jellemzője az akadémikus, írástudó magas művészi értékekkel bíró embernek.

Yuanwu Keqin (圆悟克勤, 1063-1135) Chan Mester - Chan Cha Yi Wei

"Chan Cha Yi Wei" (禅茶一味), vagyis "Chan (buddhizmus) és a Tea Egy Íz" melyet Yuanwu Keqin (圆悟克勤, 1063-1135) Chan Mester vetett papírra a Song dinasztia éveiben - kifejezi a Chan és a Tea összefonódását. Jegyzete a Bi Yan Gyüjtemény a Jiashan Templomban (嘉善寺) íródott, mely a Chan filozófiáját taglalja a tea elkészítésén-, és kultúrán keresztül.

A tea készítését (és a (Chan) teázást) is tanulni kell, mely bár egyszerű, de több szakaszra bontható. Elsőként fontos kialakítani és megszilárdítani a "jószándék és a nyitottság" érzését. Ez alapvető törekvés. A teakészítés mozdulataira való koncentráció olyan mint a Chan meditáció. A már megtett lépések (mozzanatok) elengedésére tanít: el kell hagyni a "kijavítást". A tea elkészítése láncolat, azaz minden valaminek a következménye, oka-, okozata. A végeredmény (a pillanatnyi jelen) milliárdnyi apró-, szinte észrevehetetlen dologtól függ, azoktól függően keletkezik (緣起, Yuánqi azaz Függő Keletkezés). Ahogy nyílnak a tealevelek és keletkezik az "íz", olyan, ahogy az élet történései egymásra épülnek. Valami létrehoz valamit. A tea íze valójában nem a tealevéltől függ, de nem is kannától vagy a víztől. Sokkal inkább a tea készítőjének lelkületétől, pillanatnyi belső minőségétől. A második szakasz maga a cselekvés. A mozzanatok és az érzések összhangja egymással, másokkal. A harmadik pedig maga az "eggyéválás", amely a múltbéli dolgoktól, cselekedettől, mozzanatoktól való megszabadulás eredményeként áll elő. A Chan Cha Dao az "átalakulás"-, a Chan tapasztalat. Nagyon hasonló a harcművészethez, ahol először a mozdulatok tanulása a tudatodat lefoglalja, így a technikák még nem működnek, bár csinálod. Idővel e mozdulatok rutinná válnak, megtanulod hogyan harmonizáld a mozgásod a szándékkal. A tudat pedig felszabadul. Ez az, ahol megjelenik az Üresség (Shunyata) - ez az "elengedés" folyamata: elegneded az ego-t, a felesleges mozdulatokat, a gondolkodást amely zavarja az áramlást. Végül a Forma és az Üresség már nem különbözik egymástól. Mesterem ezt "Látó Üresség"-nek nevezte, mely a Teakészítőt (Cha Ren) és a Kungfu Mestert (Shi Fu) egyaránt jellemez. A Chan Cha Dao jellemzői közül talán (számomra mindenképp) a legfontosabb. Erről szól a Szív Szútra is (प्रज्ञापारमि ताहृदय, Prajnaparamitahdaya, kínaiul: 《般若波羅蜜多心經》). Ez nem csak a bölcsesség, hanem a Tökéletes Bölcsesség.

Mesterem sokat mesélt a templomi gyakorlásairól. Gyakran említette, hogy a (szerzetesek) megjelenés, nyugodt mozdulatok igényessége, jó szándék és belső tartás a tea készítés alapja. Magyarázata szerint a Chan Cha emberközpontú, szabad, ami nem jelenti azt, hogy maga a tudás és tapasztalat ne lenne meghatározó. A válogatott levelek egységesen szép megjelenése a felkészültséget-, míg a főzet tisztasága-, csillogó jellege-, az illat és aromák gazdagsága, intenzitása a tudat munkálását mutatja. A tea ereje a természet ereje, amit átalakít és ezzel saját belső energiáját növeli. Megtanította, hogy a jó forrázathoz a forró víz elengedhetetlen, mert ez a Tea Anyja, mely puha és szelíd. A jó levél rossz vízzel öntve kellemetlen, akár a harcművészetben a hadonászás, vagy a Chanban a harsogó beszéd. A teaklasszikusok szerint a hegyi patakok friss, édeskés vize a legmegfelelőbb, mint ahogyan LuYu Mester a Cha Jing-ben osztályozta a vizeket és megemlíti a legjobb forrásokat is. A víz megismerését már ezer évvel ezelőtt is fontosnak tartották a kínaiak. A Chan Cha nem igényel különleges eszközöket, azonban Lu Yu tételesen sorolja fel azokat a kellékeket amelyek a jó forrázat elkészítéséhez szükségesek. Mikor erről kérdeztem Zhang Mestert, elmesélte, hogy Lu Yu egy chan templomban nőtt fel, így a Chan Cha művészetével és gyakorlásával ismerte meg és tanulta ki a tea készítését. Később, a teázás már nem pusztán a felfrissülés eszköze lett, hanem kulturális élvezetté nőtt. Ezt mutatják az egyre igényesebb eszközök, melyek művészi formát öltöttek és a teázás esztétikai értékének közvetítőivé váltak. Az eszközökön Chan tanítások, taoista és buddhista szimbólumok és mintázatok jelentek meg. Zhang mester szerint fontos a mély tartalmi jelentések közvetítése, kifejezetten a teakészítéssel és e kultúrával ismerkedők számára, hiszen ezek a teázás megismerése során már az elmélyülésre ösztönöznek. Emlékszem, hogy sokat mesélt arról is, hogy mennyire fontos volt a tea készítése és a teafogyasztás helyszínének kialakítása. A kolostorokban erre mind külön termek alakultak ki, így nyugalomra alkalmas környezet formálódott, mely legfontosabb jellemzője a Csend volt. Ez is Chan hagyomány, mely a Kolostorok Dharma termeinek emelkedett hangulatából fakad. A teakészítés során az ember spirituális lénye a természettel kommunikál, figyelme és érzékei a természet szépségein át saját maga felé irányulnak. A Tang kortól a tea a köznapi emberek számára is elérhető lett, így bár a Chan kolostorokoban gyakorlatiasan jelentőssé vált a fogyasztása, addíg a hétköznapi életben is megjelent a teakészítés mint művészet. Minden harcművész ismeri a teakultúrát, minden harcművésznek el is kell mélyednie e művészetben. Tanulnia és gyakorolnia kell a tökéletes ritmusban és mozdulatokkal kivitelezett teakészítést, mely a Chan Cha Dao -ban a természetes áramlás, az egyszerű szépség és tökéletes főzet.

Gong Fu Cha (功夫茶)

Fujian tartomány Templomai alkalmazták először a Gong Fu teakészítést, amelyet e Kolostorokhoz tartozó teaültetvényeken alakítottak ki a szerzetesek. Egyes iratok szerint az észak-guangdong-i Chaoshan (潮汕) volt a Gongfu Cha szülőhelye. Az egyszerűséget és természetközeliséget hangsúlyozó eljárásban egy yixing-i agyagkannára és csészéékre van csak szükség. Évezredek óta az egyik legtökéletesebb teakészítési eljárás, amely a tudat lecsendesítésére, a koncentráció és harmónia megteremtésére is alkalmas. A Gong Fu Cha (功夫茶) a chan teakészítés szimbóluma.

Ez az eljárás a félig fermentált wulong fajtájához tartozó tealevélből készített tea megfelelő elkészítését teszi lehetővé. Kínában főként három területen termesztik. Dél-Kínában Fujian és Guangdong tartományokban, valamint Tajwanon. A tealevél szempontjából ugyanakkor területi megnevezés alapján a kínai terminológia szerint létezik: minbei wulong, minnan wulong, guangdong wulong és taiwan wulong. A wulong teáknak további alfajtái léteznek, melyek közül a legismertebbek: tie guanyin, sizhong és a huangjin gui. Ízlelésének külön tudománya alakult ki. A kínai mondás szerint: „a tea csontja a virágillat”. Ez a mondás arra utal, hogy a tea alapíze, illata (t.i. csontja) virágillatot idéző. Ha ez az aroma megvan a teában, akkor „halljuk meg a szikla zenéjét”. Ahhoz, hogy ezt meghalljuk, hagyományosan négy fázisban kell a tealevelek minőségét meghatároznunk: illat, tiszta öntet, visszatérő édes és a tea élete. A teakészítés és a teázás közben tapasztalt tudatállapot szintén fontos eleme a teakészítésnek. A tudatos állapotok a tea szeretete, a tea ismerete, a tea tisztelete. A tudat átformálásának állapota: a teán kívül kizárni minden más gondolatot. Az alkalmazkodás tudatállapotai: lassan leforrázni, alaposan megízlelni. A nyugalom tudatállapot a teljes megnyugvás, harmonikus lélegzet, egyszerű életvitel. Majd pedig a tudat nélküli állapot: „légy engedékeny, az üres pohár völgyhöz hasonló, az Ég és az Ember harmóniában egyesül, és a természetet követi.”

Lépései

  • 溫壺燙杯 (wen hú tang bei), azaz a yixing agyagkanna és a csésze / csészék felmelegítése. Előkészület.
  • 鑒賞佳茗 (jian shang jia míng), a tealevelek válogatása a legjobb forrázat érdekében, majd pedig annak közreadása és szemlélése.
  • 烏龍入宮 (wu lóng ru gong), "Fekete Sárkány Belépése" a válogatott tealevelek a felmelegytett s előkészített kannába kerülnek (a Chan szerzetesek általában wulong teákat fogyasztanak, itt kifejezetten a Tie Guan Yin teák)
  • 懸壺高沖 (xuán hú gao chong), az agyagkanna felöntése mindaddíg, míg az túl nem csordul. Egyfajta szimboluma a tudatnak, amely nem képes befogadni semmi a munkálkodó saját nézőpontok és berögzült vélemények (ego) miatt.
  • 春風拂面 (chun feng fu mian), "Tavaszi szél megtisztítja a felszínt" azaz a kanna lezárása után arról az apróbb töredékek elsöprögetése, mely azt is jelzi, hogy az elme mennyiféle dologot ragad meg, amelyet nem is kellene.
  • 重洗仙顏 (chong xi xian yan), Hallhatatlan v. Boddhisatva kétszer fürdik" amely a kanna első félig történő ürítését jelenti. Szimbóluma a tudat helyes előkészítésének, az elengedésnek, azaz a meditációt is "félig üres" tudattal kell megkezdeni (mosólét meredeken és rövid ideig a csészékbe töltjük)
  • 行雲流水 (xíng yún líu shui), "Úszó felhők, csobogó vizek" - első kiöntés, mosólé - nem isszuk meg, a tisztulást jelképezi (ld.: Gondolatok akár a felhők. A tudat maga a tiszta égbolt.)
  • 再注清泉 (zai zhu qing quán), Visszatérés a tiszta forráshoz (kanna felöntése), ez a gao chong di zhen (高沖低斟, "magasról mosunk, alacsonyról főzünk")
  • 刮沫淋蓋 (gua mo lín gai), első, fogyasztható felöntés
  • 毆杯沐淋 (ou bei mu lin), hideg illatolás
  • 龍鳳呈祥 (lóng feng chéng xiáng), Sárkány és Főnix egyesülése (ha szagló és ivőcsészét használsz, akkor a szaglócsészére helyezett ivócsésze szimbolizálja ezt)
  • 鯉魚翻身 (li yu fan shen), a ponty megfordítása (mikor az ivócsésze és a szaglócsésze egy mozdulattal helyet cserél)
  • 敬奉香茗 (jing feng xiang ming), a forrázat tisztelettel történő fogadása, a kóstolás pillanata

A Chan és a Tea fejlődése

A Chan buddhizmus korai történetét elmesélő megbízható források már nem léteznek, emiatt különböző kategóriákra szokták osztani a Chan történelmét. A legendák kora volt Bodhidharmától a Tang kor derekán zajló An Lusan lázadásig (765). A klasszikus kor a lázadástól a Song dinasztia kezdetéig (950) tartott, amely kiemelkedő Chan mesterek (Daiji, Linji, ...) és a julu (語錄, a nagy mesterek mondásainak és tanításainak lejegyzése) műfaj születésének kora volt. Az írásosság kora hozzávetőleg a Song uralkodása alatt (960-1279), amikor a szerzetesek összegyűjtötték a híres tanítók mondásait és cselekedeteit, amelyeket költeményekkel és szövegmagyarázatokkal egészítették ki. E kornak az emberei az előző kort nevezték a Chan "aranykorának". A Tang és Song dinasztiákban a Chan lett az elsőszámú buddhista irányzat Kínában. Ekkor már a kínai buddhista templomok nemcsak a meditáció és Chan szertartások helyszínei voltak. A kolostorok szerzetesek otthonai, kórházak, iskolák, egyetemek, kutatóközpontok, könyvtárak, művészeti galériák, vendéglők, árvaházak, rászorulók részére menedékek, a rendőrségek, zarándoklatok céljai, kiadók, kulturális központok, konferenciatermek és teaközpontok. Császárok utazásaik alkalmával gyakran itt szálltak meg, így azok a kor civilizációjának csúcsai-, szerzetesek pedig a kor társadalmának legmagasabban képzett emberei voltak. A kolostori látogatás alkalmával a tea sohasem maradt el, ezért a Chan közvetlenül és szorosan alakította a teakultúra terjedését. A tea készítés és fogyasztás népszerűségét a kolostori szokások és gyakorlat segítette. Minden templom Dharma termének észak-nyugati szegletében "tea dobot" állítottak fel, melynek megszólalása a szerzeteseket teára hívta. A kolostorban a "tea főnök" vagy "tea szertartás-vezetőj volt a forróvíz felelőse, Ő szolgálta fel a vizet. A "teazolga" (szerzetes) teát szolgált fel, üdvözölte a bhakták és a látogatókat a a templom főbejáratánál.

Li Shichen (李時珍, 1518-1593) a híres gyógyító "Ben Cao Gang Mu (本草綱目, Materia Medica) jegyzetében - a chan szerzetesek receptúrái alapján - már a teák és "teakompótok" (Cha Wan Cha) gyógyító hatásairól ír. A tea kiemelten fontos lett az egészségmegőrzés területén is.

Chá Ma Gu Dao (茶马古道)

A történelmi "teásló-út" tulajdonképp nem is út, hanem régió. A világ legmagasabb hegyein keresztül halad, egyes korokban az ázsiai nemzetközi cserekereskedelem útvonala(i) voltak. Nem csak a kulturális csere helyszíne, hanem a civilizáció terjedésében is meghatározó szerep jutott neki. Lovak és teák, Nagy Tanítók és tanítások utaztak ezen az útvonalon, így a buddhista tanítások, művészetek, harcművészet terjedésében a hét főbb nyomvonalnak kiemelkedő szerepe volt.

  • A "Havas út" két fő ága; Dél-Yunnan DaLi-n, Lijiang-on és Diqing-en keresztül Tibetbe, Indiába és Nepálba
  • The Tribute Tea Trail went from the south via Simao, Yunnan, Dali, Lijiang Sichuan Xichang (south Sichuan province), and Chengdu the capital of Sichuan, to the Central Plains region (lower reaches of the Yellow River which formed the cradle of Chinese civilization, modern-day Henan, the southern part of Hebei, the southern part of Shanxi, and the western part of Shandong province). A "Kegyelmes Teaösvény" dél-vidékeken keresztül Simao-n, Yunnan-on, DaLi-n, Lijiang-on, Sichuan Xichang-on (dél-Sichuan Tartomány) és Chengdu-n keresztül Kína közép-alföldi régiója (Sárga-folyó alsó folyása, a kínai civilizáció bölcsője-, mai Henan, Hebei déli része, Shanxi déli része, és Shandong tartomány nyugati része).
  • "Lóvásár Ösvény" Dali-tól (délnyugat Yunnan) Kunming-ig, Chuxiong (közép Yunnan).
  • "Burma India Út" Az ösvények közül ez a lekorábbi ókori ösvény Xichang-tól Yunnan Lijiang-on, Dali-n át Baoshan-ig, Tengchong (nyugat Yunnan) Burmába, így Indiába és más országokba.
  • "Dianyue Ösvény" Kunmingtól a Vörös-folyón át Vietnamba
  • "Öreg Délnyugati Yunnan Ösvény" Yunnan-ból Laosba és így Dél-kelet Azsiába.
  • "Csempész Ösvény" Yunnan tea a fogyasztókhoz Xishuangbanna-n keresztül (dél-Yunnan őserdei), Simao (Dél-Yunnan) és más kiemelten fontos fogyasztói piacokhoz

A tea klasszikusai - Chá Jing 茶经, a Tea Könyve

A Tang-dinasztia éveiben történt, hogy a legendás "Teabölcs", Lu Yu (陆羽, 733-804) megírta a kínai teakultúra első mértékadó jegyzetét, a "Teáskönyvet". A Xin Tang Shu szerint Lu Yu-t csecsemő korában szülei elhagyták Xi Hu (溪湖) egyik elővárosában, Jingling-ben (竟陵) (ma Hebei). Egy buddhista szerzetes Zhiji (智積) szerzetes talált rá és a Longgai Templomba vitte (napjainkban XiTa Templom 西塔寺). Lu Yu nevelőapja Zhiji chan szerzetes volt, aki igen kedvelte a teakészítés művészetét, LuYu maga is szokatlanul magas szintű szakértelmet és képességeket ért el. Fiatal éveiben elhagyta a kolostort, de Zhiji szerzetessel jó kapcsolatot ápolt egészen haláláig.

    "Jingling jámbor szerzetese és Longgai Apátja Li Zhiji Mester. Bár magunk is készíthetjnénk teát, de a Mesternek kizárólag LuYu inas készíthet. Mikor Lu Yu zarándokúra indult, egy nap Zhiji Mestert a Császári Palotába hívták teabemutatóra Daozong Császárhoz. A császár teaszarkértője készítette a teát, Ő azomban csak egy kortyot ivott belőle udvariasságból. A császár elkülte embereit Lu Yu után, hogy titokba a Palotába hozzák. A következő napon, Daizong Császár meghívta Zhiji Mestert vacsorára, ahol Lu Yu által készített teát szolgáltak fel neki. Ahogy a Mester megérintette a csészét a forrázattal, ragyogni kezdett a boldogságtól. Szürcsölve dícsérte a teát, elégedett volt és mind meg is itta. Méltatta a Császárnak, hogy a forrázat olyan volt mintha fia Lu Yu készítette volna. A Császár így elismerte Zhiji Mester szakértelmét...

    Dong You, Lu Yu Dian Cha Tu Ba (kivonat az "Utóirat egy Festés Lu Yu Performing Arts Tea jegyzetből)

Lu Yu fialat éveit utazással töltötte. Olyan helyekre jutott el, ahol kiváló teák és kiváló vizek voltak. 755-ben visszatért Jingling-be. Rövid idő után azonban újra útnak indult, bejárta a Yangze felső-, középső és alsó vidékeit, a Huai folyó környékét. Erős kötődés alakult ki buddhista szerzetesekkel, együtt járta a vidéket velük. A teákról írt versei máig fennmaradtak.

    „Ég és Föld teremtményeinek három fajtája létezik:
    azok, melyeknek szárnya van és repülnek; azok
    melyeket szor borít és járnak; azok melyeknek nagy
    szájuk van és beszélnek. Az élethez mindháromnak
    szüksége van evésre és ivásra, s mély értelem rejlik
    abban, hogy mit s mikor isznak. A szomjúság vízzel
    oltható, a bú s a bánat borral orvosolható, levertség,
    álmatagság teával uzheto messze.”

    6. a Tea fogyasztásáról (Tokaji Zsolt fordítása)

760-ban Lu Yu Huzhou-ban telepedett le, ott, "ahol tea ízű a föld", majd elkezdte rendszerezni ismereteit a teáról. Többszöri átdolgozás után barátja segítségével (Jiao Ran) Lu Yu 780-ban három kötetben kiadta a "Teáskönyvet" nyomtatott változatban. A kötetek tulajdonképpen tekercsek, mert Lu Yu korában a könyvek, írásbeli alkotások legfőbb hordozója a papír és a selyem vagy vászon volt, amelyet ekkor még nem lapokból álló könyvformában terjesztettek, hanem tekercsbe feltekerve került az olvasókhoz. Lu Yu művét három tekercs terjedelemben készítette el, amelyek közül az első tekercs tartalmazta az első 1-3. fejezetet, a második a 4. fejezetet, a harmadik pedig az 5-10 fejezetet.

    "A tea megnevezése "Cha", azonban a klasszikusokban különböző neveken is említett, mint "Csia", "She", "Ming", "Tu" és "Chuan". Zhou Gongdan Hercege (Zhou-dinasztia, i.e. 1046 - i.e 256) egyszer így említette: "Jia egyfajta Tu, keserűbb ízzel"

    Lu Yu (780-, Jiang Yi & Jiang Xin) A Tea Klasszikusa, Első Fejezet, A Tea Származása

A Cha Jing egyes szövegrészleteiben megmutatkozik a Chan-, Buddhaságot kereső Lu Yu. A tea funkciójával kapcsolatos fejtegetése a Tang dinasztia és az azt megelőző hosszú teakor teaszemléletének esszenciája:

    „Amikor a száj kiszárad, ha elfáradsz, ha fáj a fejed és a szemed megállíthatatlanul pislog, ha fájnak a végtagjaid és nem tudod 100 ízületed kinyújtani akkor csupán 4 - 5 korty tea után, mintha az ambrózia, vagy édes harmat lenne, minden fájdalmad és problémád elmúlik."

    Lu Yu: Cha Jing

Egy gyönyörő vers az idős Lu Yu -től, amiben a Chan nyugodt bölcsessége ötvöződik a derűvel:

    Az öreg virággyűjtő

    „Ismered az öreget, aki
    virágokat árul a Déli kapunál?
    Úgy él a virágokkal, mint egy méh
    Reggel mályvát árul
    Este már mákvirágot.
    Kis kunyhója a
    kék ég alatt áll.
    A rizsesládája mindig üres
    Amikor elég pénzt keres a virágokkal
    Egy teaház felé veszi az irányt
    Amikor elfogy a pénze, akkor megpróbál
    több virágot győjteni.
    Egész tavasszal, amikor virágba borul
    a táj, kivirágzik Ő is. Szinte megrészegül
    a virágoktól.
    Miért is foglalkozna azzal, milyen új
    törvényeket küldtek szét a császár
    palotájából, melyeknek engedelmeskedni kell.
    Miért is foglalkozna azzal miféle homokvárat épít a kormány?
    Ha beszélni próbálsz hozzá,
    nemigen válaszol.
    Csak egy részeg mosolyt küld
    kócos haja alól”

    Lu Yu

Lu Yu Cha Jing linkje kínaiul és Lu Yu Teáskönyv magyarul.

A tea klasszikusai - A Tea Xu Chájing 續茶經, A Tea Klasszikusának folytatása

Közel ezer évvel később, Lu Tingcan megírta a a Tea Klasszikusának Folytatása c. könyvét, amely a Tang-, Song-, Yuan-, Ming és Qing dinasztiák teatörténetét mesélik el, Lu Yu Cha Jing formátumában. Ennek első fejezete ismerteti a Chan terjedésének és a teakultúra kapcsolatát Észak-Kína felé. A Tea Klasszikusának Folytatása tízszer hoszabb mint LuYu eredeti Teás Könyve (Cha Jing), megtartva az elbeszéléseket és az egyes módszerek analitikus leírását. Ezzel támasztja alá, hogy a tea művészet, a helyes teakészítés módja magasabb szintű, már-már tudomány. E két művet olvasva megérthető a Chan és a Cha Dao közti összefonódás, a Kolostorok mindennapi élete és az, hogyan vált a minennapok részévé így a Chan gyakorlatok és a harcművészetek elválasztatatlan összetevőjévé.

    "Tea kedvelt ital a déliek körében, melyet csak néhány északi kóstolt. A helyzet változott, mivel a Kaiyuan időszakban a szerzetesek a Chan terjesztését végezték. Hosszú, intenzív gyakorlásaik során nem aludtak, nem ettek, csak a teát fogyasztották, mely energiaforrásukká lett. Minden gyakorló látta kezükben a teáscsészét és minden zugban egy-egy teáskannát. A gyakorlás ízletessé vált, amely fokozatosan terjedt szét a Nagy Birodalomban, Zhou-, Qi-, Cang és Di államokban (napjainkban Shandong és Hebei tartományok), míg a fővárost is elérte (Chang'an). Teaházak nyíltak akár mint lágy esőben a gombák. Egy pénz volt a tea ára szerzetesnek és közembernek egyaránt ... "

    Lu Tingcan (1734) A Tea Klasszikusának Kiegészítése

A második kötet, a „Tea eredete” című részében ezt az idézetet olvashatjuk:

    „A Wuyi tea a hegyen terem, ezért szikla teának hívják. A víz mellett termő teát pedig sziget teának . A szikla tea a magasabb rendű, azt követi a sziget tea. A szikla teák közül, az északi hegyekben növő a magasabb rendű, a déli hegyekben növő csak utána következik. Mindkét tájegység hegyeiben termő teának megvan a maga neve, közülük a legjobb minőségűt gongfu teának hívják. A gongfu teáról szólva, van még a kis fajta (xiaozhong), ami egy cserjéről kapta a nevét. A vizes területeken nem terem belőle sok.”

    Lu Tingcan (1734) A Tea Klasszikusának Kiegészítése, II. kötet, "Tea Eredete" c. fejezet

Lu Yancan művében még egyéb idézeteket is találunk, melyek a gongfu teára vonatkoznak. A tealevelek utómunkálatait nagy gondossággal írja le. Ebből világosan kiderül, hogy Lu Yucan, a félig fermentált tealevél fajtákat nevezi meg gongfu teaként. A gongfu tea szóösszetétel másik jelentését, a Qing-kori Yu Jiao, teázásról szóló munkájának egyik fejezetéből, egyértelműen a teaivás egy bizonyos módjával, illetve az ahhoz használt eszközökkel társíthatjuk. Így elmondható, hogy a gongfu tea kifejezés a kínaiak számára egyszerre jelenti a kiváló minőségű félig fermentált – főleg Dél-Kínában termelt – tealevél fajtát és annak leforrázási folyamatát, az arra alkalmas speciális eszközök felhasználásával.

    "A történelem során sokan állítottak össze gyüjteményeket vagy jegyzeteket a teáról, melyek közül a legjelentősebb Lu Yu Teáskönyve és Cai Xiang átfogó munkája a Teáról. Ezekben az időkben a gyakorlat az volt, hogy a levelehet őrülték és keményre "sütemény-szerűre" gyúrták, így alakultak ki Longfeng Tuan (Sárkány-, s Főnix Labdák), Xiao Longtuan (Kis Sárkánylabda). A Xuanhe időszakban (1119-1125) azonban a levelek formája és színe is az élvezet tárgya volt.

    Wen Zhenheng, Chang Wu Zhi (Encyclopedia of Civil Surpluses)

    "A Lótusz Tea receptje: napkeltekor, kora reggel - még reggeli előtt menj a Lótusz Tóhoz. Keress elvirágzott rügyeket, majd nyomd meg a termőt és tégy bele annyi teát amennyit lehetséges. Finoman kösd meg a termőt és hagyd egy éjszakát. Másnap reggel tisztítsd meg a szirmoktól, finom rizspapírba csomagold el és szírátsd a napon. Majd rövid idővela tea elkészül, helyezt ón edényzetbe...

    Yun Lin szerzetes, Yun Lin Shi Yi

A tea klasszikusai - fontos jegyzetek és könyvek

Mára Lu Yu által leírtak egy része aktualitását vesztette, kultúrtörténeti jelentősége mindenképpen számottevő. A Cha Jing jelentőségét bizonyítja, hogy Őt követő ezer esztendő alatt mintegy fél tucat mű született a Cha Jing kiegészítéseként, folytatásaként, de a tengernyi teázással foglalkozó szakirodalom között szinte alig találni olyat, amely ne hivatkozna Lu Yu-re, vagy ne idézné őt.

Tang Dinasztia időszakából:

  • The Classic of Tea (茶经) by Lu Yu, 780.
  • Report on Water for Brewing Tea by Zhang Youxin, 814.
  • Records of Tea Picking (采茶录 Chai Cha Lu) by Wen Tingyun (温庭筠), 860.

Song Dinasztia időszakából:

  • The Record of Tea (茶录) by Cai Xiang (蔡襄), 1049.
  • Report on Tasting of East Brook Tea (东溪试茶录 Dong Qi Shi Cha Lu) by Song Zian (宋子安), 1064.
  • Treatise on Tea (大观茶论) by Emperor Song Huizong (宋徽宗), 1107.
  • Record of Xuan He Era Tribute Tea in The North Farm (宣和北苑贡茶录 Xuan He Bei Yuan Gong Cha Lu) by Xiong Fan (熊蕃).
  • Essential Record of Tea Tasting(品茶要录 Pin Cha Yiao Lu) by Huang Ru (黄儒), 1075.
  • Pictorial of Tea Ware (茶具图赞) by The Old Man Shenan (审安老人).

Ming Dinasztia időszakából:

  • Zhu Quan (朱权): Cha Pu (茶谱), 1440.
  • Gu Yuanqing (顾元庆): Classification of Tea (茶谱 Cha Pu), 1541.
  • Lu Shusheng (陆树声): A Report on Tea House (茶寮记 Cha Liao Ji), 1570.
  • Tu Long (屠隆): Kao Pan Yu Shi (考槃余事), or Desultory Remarks on Furnishing the Abode of the Retired Scholar, ca 1590.
  • Gao Lian (高濂): Eight Discourses on the Art of Living/ Tea (遵生八笺 Jun Sheng Ba Jian), 1591.
  • Hu Wenhuan (胡文焕): Tea Collection (茶集), 1593.
  • Chen Shi (陈师): Research on Tea (茶考 Cha Kao), 1593.
  • Chen Jiru (陈继儒): Tea Talks (茶话), 1595.
  • Zhang Qiande (张谦德): The Book of Tea (茶经), 1598.
  • Xiong Mingyu (熊明遇): Report on Lu Jie Tea, (罗岕茶记 Luo Jie Cha Ji), ca 1608.
  • Feng Shike (冯时可): Tea Record (茶录 Cha Lu), 1609.
  • Wen Zhenheng (文震亨): Treatise on Superfluous Things/ Incense and Tea (长物志 Zhang Wu Zhi), 1621.
  • See full translation : Zhang Wu Zhi /On Tea
  • Wen Long (闻龙): Tea Notes (茶笺 Cha Jian), 1630.
  • Zhou Gaoqi (周高起): Treatise on Yixing Tea Pot (阳羡茗壶系 Yangxian Ming Hu Xi), 1640.
  • Zhou Gaoqi: Report on Tongshan Jie Tea (洞山岕茶系 Tongshan Jie Cha Xi), 1640.

Qing Dinasztia időszakából:

  • Lu Tingcan (陸廷燦): The Sequel to Classic of Tea (續茶經).

Chan, Tea és Harcművészet

Mesterem bölcs ember.

Teakereskedő családból származik, aki gyermekkorát Közép-kelet Kína tartományaiban a teaföldeken és buddhista kolostorokban élte meg. Felmenőik hagyományát folytatva a család az 1800-as évek második felében dél-kelet Kínában teakereskedelemmel foglalkozott. Ez gyakran jelentett "álcát" is a harcművészet gyakorlásokhoz. A századfordulón a Luofo Shan (羅浮山) és a környék kolostorait-, kisebb buddhista közösségeit látogatva (华首台, Hua Shou Tai) szerzetesekkel hosszú évtizedekig gyakorolt együtt. Erős buddhista hitviláguk okán a polgárháború időszakában a buddhista kolostorokat (Putien-től Luofo Shan-ig) és a hívő közösségeket évtizedekig segítették: DaFo Kolostor, (大佛寺) GuangXiao Kolostor (光孝寺), XiChanGu Kolostor (西禅古寺). Chan szerzetesek, ritka tanítók és Mesterek nyomán egyszerre vált harcművésszé, teamesterré, a hagyományos kínai művészetek halk szavú, karizmatikus megőrzőjévé. Tanulni tőle, nyomában járni kivételes utazás ebben az életben, mely felelősséggel teli és ösztönző is egyben: valódi erőt ad. Úgy tanítja, a harcművészet (itt saját példánkat hadd emeljem ki: Rou Gong Quan, de általánosítva is igaz) és a Tea ugyanarról szól, csak mindkettő más Út. Lényege az önmagunkra való odafigyelés. Ahhoz, hogy valaki jó teamester legyen nincs túl sok mindenre szükség - de ez a Chan szemléletből is jól érzékelhető..., s különösen a kínai teaművészetben. Csak gyakorolni kell épp úgy, ahogy a harcművészetet. A teakészítés a harmóniára és az egyensúlyteremtésre törekszik. Sosem versenyez a természettel, mint inkább igyekszik kiegyensúlyozni azt. E harmóniakeresés – ami leginkább az ellenfél támadására, a felénk irányuló, erő semlegesítésére vonatkozik – a harcművészetben is jelen van. A teakészítés alapvető eleme a Csend. Majd a Figyelem. Ekkor észrevehető, hogy más hangja van a forró víznek, más, amikor hideg vizet tölt a kannába, más, amikor elkészíti a teát. Lehúnyt szemmel – akár vendég, akár vendéglátó – a hangok alapján pontosan tudja, hol tart a készítés folyamata s mit csinálnak a többiek. Ez pedig ugyanaz a dinamikus meditáció, mint amikor magadra figyelve gyakorolsz. A tea hagyományos készítésének gondosan meghatározott mozdulatsorai ugyanúgy fejlesztik a testtudatosságot, akár a harcművészet. Ahogy egyre többet gyakorlok, úgy ismerem meg egyre jobban a testem. A tea készítésének alapvető szabályok – mikor, kinek, milyen módon szolgáljuk fel a teát – ugyanúgy működnek, mint a harcművészetben a ftanult kombinációk. Egy ideig ezek mentén végezhető a "szertartás", de aztán eljön az a pillanat, amikor szabadon, az adott helyzetre szabva alkalmazható minden tanult módszer. Kötöttségek nélkül, épp úgy, mint az önvédelem, mely egészen másként néz ki, szemben azzal, amit edzés közben csinálunk. Mikor egy Cha Ren teát készít és fogyaszt, a fa-, tűz-, víz-, fém és föld elemek egymásra gyakorolt hatásai mentén teszi, amelynek része nem csak Ő maga, hanem a környezete és a vendégei is. Az Öt Elem egyensúlya megőrzi a harmóniát, így minden betegség is elkerülhető.

Mesterem gyakran említette, hogy a jó időzítés a teakészítés során legalább annyira fontos, mint a küzdelemben. Meg kell érezni, melyik pillanatban önthető fel a levél újra, hogy nyílnak a kannában, az hogyan lélegzik, mikor nyújtható át a tea a vendégnek. A teakészítés és teázás egymás tiszteletéről szól, ahogyan a harcművészet is. Ha innen nézem, mindkettő az önismeret és a másokkal való harmónia, együttélés legbékésebb Útja. A másikra való ráhangolódás épp olyan alapvető, mint a harcművészetekben. Igaz, itt nem a győzelem, hanem a harmónia a cél – de valójában az edzéseken is ezt a pillanatot keressük. A tea elkészítése során a jó vendéglátó megérzi, minek, ki örül legjobban és ehhez alkalmazkodik. Látszólag más irányba törekszik, mint a harcművészet, ha jobban belegondolunk, a lényeg ugyanaz.

Mesterek egy teaházban

    Opálos Hold
    Az égen
    Felhő sem rezdül
    Szabad vagyok

    XiaoFeng, Öles Fák Alatt c. jegyzet.

A Xing Long Tang -ban az autentikus harcművészeti gyakorlás Zhang Mester tanításai mentén történik, így a teázásra és a teakultúra egismerésére valamint a Chan buddhista hagyományok megismerésére is lehetőség van. A Rou Gong Quan -t a kínai kultúra részeként tekintjük.

Zárszó helyett... meditálj!

... akár teakészítés közben is. Elegendő napi 5-10 perc, hogy a Chan meditációval jelentősen javíts az életeden. Meditációra nem csak az olyan embereknek van szükségük, akik depresszióval vagy más mentális problémákkal küzdenek. Meditálni indenkinek kellene. Nézd meg a mindenapokat: felhúznak a munkahelyen, hisztis a gyerek, szorongatnak a határidők, halogatod a fontos feladatokat, nyomasztanak az anyagi problémák, a ma embere pedig nem a jelenben hanem a múltban és a jövőben él, ahol az egész jövő olyan félelmetes és már csak rágondolni is elég ... Chan szerezetesek szerint az életünk felét azzal töltjük, hogy a fejünkben keringő gondolatokkal küzdünk és hagyjuk, hogy az ide-oda csapongásukkal boldogtalanná tegyenek minket. Ez elég szomorú, főleg, mert legalább Te tudod, hogy meditációval kitisztítható lenne az elméd. Az, ami a legértékesebb, legfontosabb eszközöd, hiszen meghatározza, hogyan tapasztalod a körülötted lévő világot. Ettől függ, hogy épp boldog, elégedett, érzelmileg kiegyensúlyozott vagy és hogy mennyire tudsz más emberekhez kapcsolódni. Közben az agy az, ami a karriered is alakítja: mennyire vagy fókuszált, kreatív, spontán és, hogy megteszed-e tényleg azt, ami tőled telik. S mégis, az elméddel nem foglalkozol túl sokat. Eljössz az edzésre, mozogsz és gyakorolsz, izzadsz, próbálsz odafigyelni a testi egészségedre, a hajadra, ruháiidra. De az elméd nem gondozod ilyen alaposan. Az eredmény pedig a zavaró gondolatok, aggodalmak, rágódások, érzelmek, amelyekkel nem tudsz mit kezdeni. Annyi minden mással vagy elfoglalva, hogy a legfontosabb szerved figyelmen kívül hagyod. Pedig, napi edzéssel megtanulhatod, hogyan kell arra használni, hogy a jelen pillanatban maradj és élvezd a körülötted lévő világot.

Próbálj meg naponta 10 percet nem csinálni semmit. De tényleg semmit. (ha most azt mondod magadban, ezt lehetetlen, akkor még inkább becsapod magad.) Kell napi 10 perc. Nem kinyírni kell a gondolatokat, sem kiüríteni a fejet, csak hátralépni két lépést és 10 percig figyelni, mi zajlik a fejedben. Azonosítani a gondolatokat, a visszatérő-, állandóan belül dumáló hangokat és hagyni, hogy továbbálljanak. 10 perc mindenféle elektromos kütyü nélkül. Csendben, csak Te magad és a gondolataid. Úgy koncentrálj a saját agyadban zajló folyamatokra, mintha kívülálló lennél, mintha a legjobb barátodként állnál ott és olvasnál a gondolataidban. Felszabadító élmény, feloldódsz tőle. Érdemes 10 percet naponta ezzel a meditációval eltölteni. Mesterem épp azt és ugyanúgy tanította mint Chan tanítóm - Ming Lai szerzetes - a 2000-es évek elején. A mélyeket légzés volt az első feladat. Ez ismerős már edzésekről, így a meditáció és a teakészítés során is ez az első dolog amit meg kell tanulni és megfeélelően kell végezni: helyes lélegzés. Itt os a hasi légzésre kell figyelni és egy percig csak arra gondolni, hogy lélegzel. A hasi légzés az egyik legjelentősebb élettani hatással jár: a tüdődet jobban megtöltöd levegővel, így több oxigénhez jutsz miközben masszírozod a belső szerveidet yígy jobban áramlik a véred. Megváltozik az életed. Fontos, hogy ne akard legyőzni a gondolatokat. Nem kell elűzni őket, csak hagyni kell átfolyni az elmén mindent, ami felbukkan benne. Öt percet rá tudsz szánni, akárhol, még a buszmegállóban is elvégezhető ez a meditáció, napjában minél többször öt percben.

Meditálj. Teázz. Gyakorold a harcművészetet.

Javasolt irodalom és források

1. Chen Saiyan (2009)Jingshan Tea Culture to be revived, China Daily (Newspaper) Downloaded from http://www.chinadaily.com.cn/m/hangzhou/e/2009-10/23/content_8840302.htm July 7, 2014
2. Yu, Lu (Jiang Yi & Jiang Xin, English Trans.) (2009) The Classic of Tea, Hunan People’s Publishing House, Hunan
3. Lu Tingcan, (Jiang Yi & Jiang Xin, English Trans.) (2009) The Sequel to The Classic of Tea, Hunan People’s Publishing House, Hunan (The Classic of Tea and the Sequel to the Classic of Tea are published together in a two volume set.)
4. Chinese Tea Wiki
5. T Ching home
6. The Origin of Finger Tapping - Chinese Tea History". About.com. Retrieved 1 May 2013.
7. 陳宗懋, 中國茶經, 上海文化 ISBN 7-80511-499-4
8. The Classic of Tea
9. 南強，烏龍茶 pp 132 中國輕工業出版社 ISBN 7-5019-5350-3
10. 國際在線. "工夫茶的"工夫". Retrieved 20 December 2010.
11. tea for life. "How to use Gongfu Teaset". Retrieved 19 December 2013.
12. ...

❀ ❀ ❀

Köszönetet mondunk minden barátunknak, mindazon szerzőknek, tanítóknak, buddhistáknak és harcművészeknek, akik hozzájárultak a harcművészet-történeti-, buddhista-, bölcseleti és egyéb tanításokkal, írásokkal, tanulmányokkal, jegyzetekkel minden érző lény tanításához és tanulásához. Buddhák és Mesterek tanításait megosztani érdem, mindezen érdemeket felajánljuk az összes Buddháknak. A Xing Long Tang elfogulatlan, pártatlan, szektarianizmustól mentes elv alapján törekszik a Dharmát, a Chan hagyományvonal tanítását, a harcművészeti stílusok történeteit megosztani. 武林一家! 阿弥陀佛!

XiaoFeng Cserkész Gábor Mester @ Xing Long Tang | 2016 v1; első kiadás
Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 licenc alkalmazásával | 署名-非商业性使用-禁止演绎 4.0 国际
Ha hibákat, megjelenési vagy egyéb problémákat találsz, írj nekünk: master [at] rgm [pont] hu

武林一家 |

❀ vissza | ❀ index | ❀ harcművészeti jegyzetek és publikációk




0

XING LONG TANG 醒龙堂 中国武术研究会 | Honorary President: ZHANG ERYU Grandmaster | Master: XIAO FENG | Contact us: master [at] rgm.hu
Member of Hungarian Traditional Gong-Fu and Wushu Federation | HQ & Cultural Xchange: CHINESE ART CENTER 匈中文化交流中心.
Your use of this website is subject to, and constitutes acknowledgement and acceptance of, our Terms & Conditions @ 1995-2017
How you may Enhance your Health, Combat Efficiency, Mental Freshness and Spiritual Joy through autentic Gong Fu and Chan Teachings