Rou Gong Quan – Hajlékony Munka Stílusa 《柔功拳》



   



Rou Gong Quan – Hajlékony Munka Stílusa 《柔功拳》

❀ ❀ ❀

Bevezetés

    ... nem az a fontos, amit létrehozol (forma), hanem az, amivé közben válsz (Chan Quan He Yi, 禅拳合一)

    Zhang Eryu (张尔雨) mester

A Rou Gong Quan (柔功拳) az autentikus kínai harcművészet egyik átmeneti (kemény-lágy) stílusa. A Chan buddhista ❀ Rou Quan (柔拳) azon változata, amelyben a körkörös formák egyenes vonalú rövid és gyors technikákkal egészültek ki, létrehozva a két véglet (yin és yang, kemény és lágy) összhangját. Nem konfrontatív stílus, azonban a hatékony önvédelmi alkalmazások szükségessége példás egyenes vonalú, rövid kombinációkat alakított ki. Mivel a Rou Quan -t a legmagasabb szintű Chan buddhista gyakorlatnak tartották a szerzetesek, így a Rou Gong Quan szemléletmódja szorosan ehhez igazodó: nem a másik megsemmisítése, hanem támadás elvezetése a cél. Alapja a ❀ Rou Gong (柔功) gyakorlatokkal kimunkált képességek. Élénk és közép-mély állást kíván, legfontosabb jellemzője „a lágyság és keménység együttes alkalmazása”, melyek összhangja változó dinamikát hoz létre.

A stílust Zhang Eryu Nagymester hozta Magyarországra, hagyományait a Xing Long Tang (醒龙传统功夫堂) 1987 óta őrzi. A Zhang család személyes-, tradíciót követő oktatással teremtette meg a stílus közösségi gyakorlásának alapjait. Művészetük a rou quan-i technikákon alapul, követi a qing-kori Wen Prefektúra harcművészetének számos kombinációját, mozgását. Rövid, nagy erejű ütései az eredeti "tong bi" (通臂, "keresztül a karon") módszerét használja. Magyarországon - akár a népi Kína gyakorló közösségeiben - családi hagyományként ismerhető meg és gyakorolható. A ❀ Shongshan Shaolin Kolostor (嵩山少林寺) 1980-as újáépítése során a Henan Tartományi Buddhista Szövetség (河南省佛教协会)-, a Kínai Buddhista Szövetség (中国佛教协会) a Kínai Kormány támogatásával a Kolostor egykori értékeit kezdte visszaállítani. 1987-től a Kolostor Főapátja ❀ Shi Yongxin (释永坡 1926-) vezetésével a shaolin gyökerű stílusokat újra rangsorolták. Az egykori-, autentikus Rou Gong Quan megújított v. kolostori változata a ❀ Chan Gong Rou Quan (禅功柔拳) néven került az Enciklopédiába.

    Nán Quán Běi Tuǐ - 南拳北腿
    déli ököllel, északi lábbal

    harcművész mondás

Zhang Eryu Mester tanítványa XiaoFeng Cserkész Gábor (晓峰师父)
a Rou Gong Quan gyakorlás közben (Xing Long Tang, Budapest)

Yan Zhuang Mester (延庄法师) a Shaolin Rou Quan gyakorlás közben (Shaolin Kolostor, Kína)

Keletkezés, történeti fordulópontok

A harcművészet-történeti kutatások során világosan látható, hogy a kínai harcművészet "csecsemőkora" a Qin-, és Tang-dinasztia idejére tehető (i.e 221 - i.sz. 907), melyet a "próbák időszaka" követett a Song-dinasztiában (960–1279). Az "érett időszak" a Yuan-, és korai Ming-dinasztiákra-, (1271 - 1644) míg a "fejlődés időszaka" a Ming-dinasztia idéjén (1368–1644) következett be. A kínai harcművészetek "integrációs időszaka"-, amikor az alapokra számos kiváló Mester saját kombinációkat és stílust fejlesztett - a korai Qing-dinasztia idejére (1644–1700) vezethető vissza. Az "átmeneti időszak" pedig a közép-Qing-, (1800) míg a modern kor (1912-) e fejélődés végét jelentette. E jelentős korszakokat figyelembe véve keletkeztek, alakultak, tűntek el és jöttek létre ismét - más formában - a stílusok. S mikor szemléled, ez a világ csodaszép rajzolatokat tár eléd. Így minden gyakorló mély alázattal viseltessen bármely stílus vagy Mester iránt.

A Rou Gong Quan stílustörténetében (jelenlegi ismereteink szerint) két nagy korszakot különböztethetünk meg:

  • Az első ~780 éves korszak a kolostori gyakorlás időszaka volt. Bodhidharma tanításait műve, az ❀ "Értekezés a Két Belépésről és a Négy Gyakorlatról” (二入四行論, Er Ru Si Háng Lun) foglalja össze, melyre a szerzetesek évszázadokon keresztül a "Shaosi (Hegy) Hat Kapuja" -ként (少室六門, Shao Shi Liu Men) hivatkoztak. E tanítások elérését mentális-fizikai módszerei segítették. Fontos hangsúlyozni, hogy Bodhidharma még a legendás források szerint sem küzdéstechnikát tanított, hanem az általa terjesztett rendkívüli igénybevétellel járó meditációs technikák fizikai alapját megteremtő gyakorlatsort. Idővel ez bővül ki, létrehozva a Rou Gong módszereket. Az 1350-es évekig (Yuan dinasztia) jellemzően zárt(abb) kolostori gyakorlásról beszélhetünk, ahol e gyakorlatok voltak a meghatározók. Az önvédelmet nyújtó technikák erre épültek és velük ötvöződtek. A "Shao Si Liu Men"-, valamint a Rou Gong gyakorlatok közbeszédbeni összevont hivatkozása lehetett "Rou Gong Men" (柔功门) melyet idősebb szerzetesek használhattak, azt kifejezve, hogy a Rou Gong -on (mint gyakorlatokon) át kell haladni ahhoz, hogy megvalósítsák a Mester tanításait. Önálló harcművészeti stílusként erre semmiképp nem tekintettek, mivel az Dazu Hui Ke Apát hagyatéka volt (ld.: Rou Quan). A Rou Gong módszerekkel a szerzetesek arra keresték a választ, hogy a test, hol, és hogyan segít a szellemi fejlődésben a megvilágosodás keresésének útján. A szerzetesvándorlások időszakaiban a Chan szerzetesek gyakorlásaival számos buddhista kolostor ismerte meg e módszereket (mint a Funiu-hegy 伏牛山), a rou quan-i technikákra épülő harcművészetük nem védelmi (mint a Quan Fa és a Harcos Szerzetesek kungfu -ja) hanem a békésebb, önvédelmi jelleget öltött.
  • A második ~550/600 éves korszakban a Chan elterjedésével már széles körű hívői gyakorlás tárul elénk. Az 1400-as évektől (Ming dinasztia) olyan erősen megszilárdult a Chan iskola, hogy minden szerzetes a Chan buddhizmus alá tartozó Linji (臨濟宗) vagy a Caotung (曹洞宗) irányzatoknál kötelezte el magát. Ebben a korban igen jelentőssé váltak a Chan tanítások, az idős szerzetesek harcművészetét a Chan hívői közösségek is gyakorolták. A Rou Gong gyakorlatok támogatták a test megerősödését-, a Chan-ban való elméllyülést, míg a Rou Quan technikái alapszintű önvédelmi jártasságot nyújtották. 1750-es évektől a Qing udvarral szembeni ellenállás olyan zavaros időszakot teremtett, hogy az addigra a hívői közösségekben gyakorolt "eredeti?" Rou Quan-nak (is) át kellett alakulnia. Szerzetesi "felügyelettel" a Birodalom délebbi területein a chan hívői közösség fejlesztette (Wen Prefektúra valamint Fujian vidékei, kolostorai). Bár egyértelmű, hiteles írásos emlék (már) nem áll már rendelkezére, vélelmezhető, hogy a "módszerek" és "technikák" egyesítésével, "Rou Gong Quan" (柔功拳) megnevezéssel egy önálló stílus született ebben az időben. (az 1980-as években a "népi" Rou Gong Quan -t beemelték a kolostori stílusok közé, melynek a Chan Gong Rou Quan (禅功柔拳) nevet adták.

Az 1750-es évekig nem beszélhetünk Rou Gong Quan stílusról, mert ezzel a megnevezéssel nem létezett. Történelmi szempontból - ha a keletkezést a stílus elnevezéséhez kötjük -, cca. 550-1750 közti időszak adja az első korszakát: gyakorlását csak az idősebb, előrehaladottabb szerzetesek a Chan tanok megértését-, a Megvilágosodás elérését segítő modszereként végezték. Ezt tekintjük "eredeti iskolának". 1750-es évektől a Chan hívői közösség az önvédelmi alkalmazásokat tovább fejlesztette, megtartva a régi iskola elveit. Így alakult ki a küzdelemben is helytálló "quan", ekkor kapott nevet s született meg a Rou Gong Quan, Chan harcművészet.

520 körül érkezett Kínába Bodhidharma, majd a következő évtizedben kialakította a gyakorlatait.

Bodhidharma, az indiai ❀ Dhyána Buddhizmus (Dhyana meditációt jelent, kínaiul ❀ 禪那, Chan Na) 28. Pátriárkája a Dhyána nézeteket érkezett tanítani Kínába. 520 körül, miután Liang Wu Ti (梁武帝, 464–549) császár nem értette meg tanításait, északnak indult. Így jutott el a Song Shan-ba, Shaolin Kolostorig, ahol aztán haláláig (535 v. 532) élt. Itt a szerzetesek a túlzott szútrafordtások és szertartások miatt elhanyagolták testüket, a hosszú ideig tartó meditáció lehetetlenné vált. Mivel tanítása szerint test és a lélek együtt járnak,fizikai-mentális gyakorlattal segítette a test felkészítését a meditációs gyakorlatokra. Neki tulajdonítják az Izom és Ín Átalakításának gyakorlata (Yi Jin Jing 易筋經 - ❀ magyar nyelvű jegyzetünk I ❀ kínai nyelven) és az erre épülő Velőmosó Qi Gong (Xi Sui Jing 洗髓经 - magyar nyelvű jegyzetünk I ❀ kínai nyelven) gyakorlatokat. Bár a legendák szerint Bodhidharma számos művet írt, ezeknek nagy része apokrif, mindössze az egyik tanítványa, Danlin által lejegyzett „Értekezés a Két Belépésről és a Négy Gyakorlatról” (二入四行論, Er Ru Si Xing Lun, melyre a szerzetesek Shao Shi Liu Men, 少室六門 néven - azaz a Shaosi (Hegy) Hat Kapuja - hivatkoztak) című munkát tartják hivatalosan autentikusnak. Gyakorlatai a légzés szabályozásával alkalmasak arra, hogy a testben az energia keringése (Qi, 气) élénküljön. Ez pedig (pozitív) fizikai változásokhoz vezet: növelhető az állóképesség és közvetlenül támogathatóak a test belső folyamatai. Ez volt az az irány, amely az egészégmegőrzés területén igen jelentős fejlődést váltott ki az akkori ❀ Qi Gong (气功) gyakorlatokban. A Kolostoron belül pedig kialakult egy új irány, a ❀ a Shaolin Rou Gong (少林柔功) módszerei. A Rou Gong gyakorlatok kialakulása a Rou Gong Quan szempontjából maga a "gyökér", ez adta meg az évszázadokkal későbbi hatékonyságot.

    Shao Shi Liu Men (少室六門):

    1. ❀ 心經頌 Xin Jing Song (Elme Tana, Szív Szútra),
    2. ❀ 破相論 Po Xiang Lun [❀ X63n1220_001 達磨大師破相論 第1卷] - Értekezés a Gondolatok Megszüntetéséről Ua. mint 觀心論 Guan Xin Lun - Értekezés a Gondolatok Szemléléséről, melyet Bodhidharmának tulajdonítanak, de történeti kutatások azt támasztják alá, hogy Shenxiu (神秀 , 606?-706), az Északi Iskola Pátriárkája írta.
    3. ❀ 二種入 Er zhong ru [❀ X63n1217_001 菩提達磨大師略辨大乘入道四行觀 第1卷] - Két Bejárat (a gyakorlások vázlata) v. Két Út Négy Gyakorlat,
    4. ❀ 安心法門 An Xin Fa Men - Dharma Kapuja az Elme Elcsendesítéséhez vagy nyugalomban Maradás Dharmája [❀ X63n1224_001 諸方門人參問語錄 第1卷]
    5. ❀ 悟性論 Wu Xing Lun [❀ X63n1219_001 達磨大師悟性論 第1卷] - Értekezés az Elme Természetének Felébresztéséről (Ébredés Beszéd),
    6. ❀ 血脈論 Xue Mai Lun [❀ X63n1218_001 達磨大師血脉論 第1卷] - Értekezés az Átadásról (Véráram Beszéd; az igazi természet meglátásáról szóló szentbeszéd)

    Shao Shi Liu Men (少室六門)

    „Ezek a gyakorlási módszerek (hasonlóak ahhoz, ahogy a) taoisták a jing-et, a qi-t, és a shen-t finomítják. (Maga az átadás, mint) kommunikáció, csendes odaadással teljes, de ha a Yi-t, azaz a tudat erejét használják (a gyakorláshoz), akkor (a két rendszer) teljesen megegyezik. Noha ez (a módszer) a külső gyakorláson alapul, és (ha) az alkimisták (módszerét nézzük, az) a belső gyakorláson alapul, a sorsot javítva a halhatatlanná válás támasza lesz, a Buddhává válás lépcsőfoka és iránymutatója, és a „dharmával” együtt hozzák meg a megfelelő eredményt. Hogy elérjük a célt, a sorsról és a módszerről egyszerre kell lemondani, nem szabad ragaszkodni, ezt kell tenni!”

    Bodhidharma

530 körül Hui Ke Mester testgyakorlataival alakult ki a "Rou Quan".

Bodhidharma a Kolostor Apátja lett, a Chan I. Pátriárkája. Vezetése alatt szerzetesei megerősödtek. Közvetlen tanítványa volt Hui Guang (慧光) Sheng Chou (僧稠 480-560) szerzetesek (korábban BaTuo tantványai) és Hui Ke (慧可禅师 487-593). A legenda úgy tartja, hogy a Bodhidharma halála (535 v. 542) utáni években, a kolostori mozgásos gyakorlások gerincét utóda, Hui Ke Mester testgyakorlatai adták. Napjaink kutatói úgy tartják, hogy valamikor az 550/570-es években a "108 lépéses hosszú formáját" Rou Quan -nak (柔拳) nevezte. Alapjait a Nei Gong (内功)-, és Boddhidharma gyakorlatai adták. Egyes feljegyzéstöredékek utalnak arra, hogy Hui Ke Sheng Chou szerzetes (僧稠) két rövid formájának (36/36?) bővített változatát gyakorlata (ld.: 三路). A kutatások azonban nem támasztják alá egyértelműen, hogy valóban Hui Ke Apát hozta létre a Rou Quan-t. Hui Ke életéről a legkorábbi feljegyzés Hui Jiao (慧皎) a Jiaxiang templom Kuaiji Hegy (Sichuan tartomány) munkája a ❀ Kiemelkedő Szerzetesek Emlékiratai (高僧傳, Gao Seng Zhuan), valamint annak folytatása, a 645-ben íródott Sui Gao Seng Zhuan (隋高僧傳) szól. Köztudott, hogy Hui Ke levágta egyik karját, hogy így bizonyítsa Bodhidharmának eltökéltségét a Chan iránt, kérve, hogy tanítsa őt. A Rou Quan viszont nem "egykezes" stílus (bár személyesen részt vehetett a mozdulatok, technikák kialakításában). Több utalás olvasható viszont Sheng Chou szerzetesről, akinek a Rou Quan két rövid formáját tulajdonítják (napjainkban: 一路, 二路). A Rou Quan dinamikusabb a Rou Gong gyakorlatainál - a külső védekezésre helyezi a hangsúlyt. Gyakorlása során a test fizikailag erősödött amellett, hogy alkalmas volt a Chan gyakorlatokban kialakuló képességek mozgásban történő bemutatására is. E megközelítés minden mozdulatában érezhető: az "energiák megfordítását"-, azaz a „puha erő” alkalmazását szorgalmazza, mellyel a szerzetesek is azonosulni tudtak. Amellett, hogy önvédelmi vonatkozása kielégítő volt, az idősebb szerzetesek számára segített a már megszerzett képességeik megtartásában.

A kolostori rendtartás és a kialakult gyakorlási szabályok világosan elkülönítették a Shaolin Quan Fa (少林拳法) és a Shaolin Rou Quan gyakorlásokat: míg a Quan Fa mindenki számára elérhető volt (később ennek a harcművészetnek voltak utolérhetetlen képviselői a Shaolin Harcos Szerzetesek - 少林僧兵, Seng Bing), addig a Rou Quan a legmagasabb szintű buddhista testgyakorlásnak számított: csak idősebb szerzetesek tanulhatták. Történelmi kutatások feltételezik, hogy a Rou Quan ma ismert formája a Qing Dinasztia éveiben (újra) keletkezett. Nem formagyakorlatokkal gyakorolták, hanem egyes kombinációk mentén, a különböző képességek gyakorlására alkalmazták mely szemléletet a Rou Gong Quan gyakorlási módszere is követ. Célja nem külső-, hanem belső gyakorlás volt: harcművészeti szempontból a körkörösség és az erőelvezetés technikái mellett a belső erő (JIN) kialakítására fókuszált, ezzel olyan állapotot teremt, ahol a megvilágosodás talán könnyebben elérhető. Voltak korok, amikor jelentéktelennek tűnő, lassú technikái komoly és hatékony fegyveres és harci kombinációkat rejtettek. A szerzetesek tehát kihasználták a rou quan-i mozgást, s alkalmazásokat rejtettek el benne (ezért végezhetők hosszúbottal, dupla karddal). A Rou Quan gyakorlatok kialakulása a Rou Gong Quan szempontjából maga a "szárbaszökkenés", mely az évszázadokkal később kialakuló önálló stílus technikai repertoárját adja..

Korai 600-as évektől az idős szerzetesek gyakorolásaikban Hui Ke Mestert követték. Mui Fa San Yang személyes története e korból való.

A Rou Gong Quan stílus mitikus keletkezéslegendája a Tang Dinasztia korai éveire (~ 600') nyúlik vissza. Mui Fa San Yang szerzetes egy napon a gyakorlásról elmélkedett, elképzelve annak körkörös mozdulatait. Nyújtózó, csavarodó sárkányt látott, mely aztán inspirálta. Az autentikus harcművészetben a Sárkány mozdulatai a Szél Meglovagolása, mely a későbbi Rou Gong Quan stílusban a rendkívüli csípőtechnikát-, a kirobbanó erőt, az erőelvezetések módszereit jelentette. A sárkányban, mint mitikus lényben a Chan buddhisták a megvilágosodott igazság képét látták, amelyet "érezni kell, de megfogni sohasem lehet". E mozgást rendfőnöke, Ding Yang fejleszgette, mely alapul szolgált a stílus "erőderék", a "kirobbanó erő" (BaoFaLi 《爆發力》)-, majd a JIN erő harcművészeti alkalmazásainak (bővebben: ❀ Fa Jin 《發勁》). Az első szerezetes volt, aki kiemelet figyelmet szentelt a külső és belső egyesítésére, így Ding Yang Mestert tekintjük mitikus stílusalapító mesternek. A legenda úgy tartja, hogy gyakorlásában ötvözte a belső módszereket (Rou Gong) és a külső alaptechnikákat (Rou Quan). Ez olyan képességek kialakulásához vezetett, amelyet napjainkban Gang Rou Fa (刚柔法) és Fa Jin (發勁) ismerünk. Felismerte, hogy önvédelmi hatékonyság megsokszorozható a "belülről érkező hatásokkal", ezért kiemelt figyelmet belső képességek mozgásba történő bevezetése kapott. Ez lett a harcművészet "Gong" -ja (hatékonyság, képesség), a Rou Quan pedig a harcművészet "Quan" -ja (külalak, technika). A valódi fókusz a módszereken volt, a szerzetesek a Rou Quan magas szintű változatát látták e gyakorlásban. A gong -ot minden autentikus harcművészeti stílusban a quan közvetíti, a régi kínai harcművész mondás is innen ered:

    „semmit nem érsz el, még ha egész életedben gyakorolsz is, ha nem gyakorolsz „Gong”-ot”.

    tanítás

960-tól több korszakban is jelentősek voltak a szerzetesvándorlások: így terjedt a Chan és a művészet.

A Chan kialakulása mellett a másik kiemelkedő dolog a Shaolin QuanFa (少林拳法) fejlődése volt, melyet a kínai harcművészet alapjának is tekintünk.

Song Dinaszta (960-1279) kora kedvező volt a Kolostor számára. Zhao KuangYin (宋太祖) a harcművészet tanulását nemes törekvésnek ítélte, így a Quan Fa (拳法) tovább terjedt, fejlődött, még többen tanulták. E korban sok stílus alakult ki, melyeket a „családfa” tartott egybe. Az írástudatlanság miatt azonban a dokumentáltság nem volt pontos. A stílusok fejlődése újfajta osztályozást alakított ki, az egyes iskolák (és stílusok) így kapcsolódhattak egymáshoz. A legszűkebb volt a „Jia” 《家》, azaz „Család”, amely valódi családokat vagy kisebb közösséget kapcsolt egymáshoz. Ennél tágabb a „Pai”, 《派》, mely jelentése „Szekta”, azaz nagyobb "Közösség", melyet azonos elvek és technikák mentén, de eltérő családból származó mesterek saját iskolái is alkotnak. A legnagyobb az „irányzat” vagy "osztály", amely alapelveket és alaptechnikákat rendez össze: ezt a „Men” 《门》 szócskával illetik, szó szerint fordítása „Kapu” (mely egyértelműen jelzi az adott irányzat megnevezésében szereplő jelleget). A három vallás a buddhizmus, taoizmus és a konfuciánus közt a hatékony együttműködés erősödött. Ez lehetett az a történelmi pillanat, amikor a Shaolin buddhista szerzetesei a Wudang hegy taoista szerzeteseivel aktív kapcsolatot alakítottak ki. A szerzetesvándorlások során azonban elengedhetetlen volt az útonállókkal, vadállatokkal szembeni önvédelem, így az idősebb szerzetesek harcművészete (a Rou Gong modszerek mentén gyakorolt rou quan-i technikák) lassan alakult és alkalmazkodott a "szükségletekhez". Az őket kísérő testőrök, templomőrség sűrű találkozásaik során hosszú szakmai beszélgetésekben cseréltek infomrmációkat az egyes önvédelmi technikákról és alkalmazásokról.

Ming-Qing kor, az 1723-as buddhista üldözés (egyik) időszaka, amelyben a Chan hívői közösségnek kulcsszerep jutott.

A Rou Gong Quan nevét és mai formáját az elbeszélések a Qing kor kezdetére (Ming-Qing időszak) datálják. Feltételezések szerint, míg a kolostori megnevezés használhatta a "men" szót, addíg a Chan hívői közösség már "quan"-ként említete, gyakorolta és tanította, hangsúlyozva az önvédelmi (harci) értékeit. Az 1720-as években a déli Shaolin Kolostort (福建省泉州, 南少林) a Qing Sereg felgyújtotta. A szerzetesek, aki korábban gyakoroltak és tanítottak, meghaltak, vagy bebörtönözték őket. A túlélők megváltoztatták nevüket és művészetülket, így továbbra is taníthattak különböző nevek alatt. A különböző stílusok és elnevezések egy név alá összpontosultak: 佛家拳, azaz Buddha Ökle. Zhi Shan szerzetes (至善禪師) tanítványaival elmenekült, aki az egyetlen volt a "legendás Öt Öreg" közül, ki saját stílust nem alapított. Chan szerzetes volt, a hagyományokat követve a régi iskola gyakorlója, tanítója. A legenda úgy tartja, a déli stílusok Apja volt. Szerzetesei közül Xing Yin (杏隐禅师) és San De (三德和尚) szerzetesek álltak hozzá legközelebb. San De (三德和尚) szerzetes a térség legjelentősebb buddhista kolostorában, a Xi Chan Kolostorban (西禅寺) folytatta a harcművészet oktatását. Xing Yin szerzetes pedig kiterjedt hívői közösség tanítója volt. Általa sokan ismerték meg a rou quan-i iskolát. Ezekben az évtizedekben történhetett, hogy a Rou Gong és a Rou Quan összeolvasztásával létrejött a Rou Gong (柔功) (rou) Quan (拳) kifejezés, mely az ellenállás évszázadában önálló Chan stílussá lett.

Shi Yiguang szereztes gyakorlásának és Chan hívői oktatás pillanata a Tang-dinasztia Zhenguan évében épült Yuan Zhi Chan Kolostorban (... napjainkban már nem titokban).

    妙法法中生妙法奇功功上见奇功
    ...csodálatos technikák közepette csodálatos technikák születnek,
    csoládatos képesség csodálatos képességek megmutatására képes.

    Xing Yin (可/杏隐禅师) szerzetes, (少林拳术精华)

A kemény és lágy közti átmeneti gyakorlást a belső (mint "mód") és a külső (mint "technika") összekapcsolása jelentette. A körkörös formák egyenes vonalú rövid és gyors technikákkal egészültek ki. A stílus neve átvitt értelemben a gyakorlás jellegét, mozgásának dinamikáját is jelöli: a laza test körkörös formái képesek kiemelkedően keményé válni, létrehozva ezzel a két véglet összhangját. Alkalmazott harcművészetben a Rou (柔) lágyat, rugalmast, befogadót, továbbadót jelent, amelyhez a körkörösség, a Qi tudatos áramlása és a Jin tartozik. A Gong (功) a munkát jelöli a kínai nyelvben, mely a „belső” kitartó művelésére utal, melyhez a kemény-, egyenes vonalú-, és a Jing kifejezés tartozik. A Rou Gong Quan átmeneti stílus, azonban nagyobb tudatosság irányul a belső fejlesztésére: a gong előrébb való mint a quan.

Az 1800-as évek vége felé kiterjedt és rejtett hálózat működött (Putien-től Luofo Shan-ig), melynek főbb színterei a Da Fo Si 《大佛寺》 Guang Xiao Si, 《光孝寺》, Xi Chan Si, Hua Shou Tai 《华首台》 voltak. E hívői közösség fejlesztette és alakította ki a ma ismert Rou Gong Quan stílust: vélelmezhetően ekkor kerültek be (vagy lettek hangsúlyosak) az egyenes vonalú, kirobbanó támadások. Egyes harcművészeti (és hongkong-i) beszámolók szerint Dao Sheng (道生法师) szerzetes gyakorlta ezt az iskolát a Gunangdong Xinhui Baimiao Kilenc Forrás Kolostorban. Itt aztán Tie Yin Szerzetes 1915-1924 közt Xia HanXiong (夏漢雄, 1892–1962) c. Ha HonHung, Bai Mei Quan Mestert tanította a Rou Gong három belső gyakorlatára, melyet a vastenyér (Tie Zhang Gong, 铁掌功) gyakorlatával, meditációval és gyógynövénytannal egészített ki. Xia Nagymester 1924-ben nyitott iskolát, a pak mei technikákkal ötvözött stílusát "yau kung mun" néven az 1950-es években jegyezte le. Aztán a kulturális forradalom időszaka zavaros viszonyokat teremtett, s miutáng a Guangxiao Templom tönkrement, a Zhang család emigrált Kínából, melyet követően a 70-80'as években Zhang ErYu Mester Magyarországon telepedett le közvetlen családjával. Zhang család a Chan hagyományok követőjeként a Rou Gong Quan stílus egyik őrzője. Tanításokkal a Xing Long Tang foglalkozik.

Történelmi szempontból párhuzamosság figyelhető meg a stílus fejlődésében: az a Rou Gong Quan, amely Zhi Shan (至善禪師) / Xing Yin (杏隐和尚) szerzetes által tanított eredeti iskola alapjaira építkezett, az 1980-as években Chan Gong Rou Quan néven (újra) kolostori stílus lett. Ezért ez tekinthető a valódi Chan hagyománynak. Dao Sheng (道生和尚) / Tie Yin szerezetes (铁隱和尚) Kilenc Forrás Kolostorában tanult Xia Han Xiong Nagymester (夏漢雄) stílusa ettől eltérő, hiszen jól azonosítható Bai Mei Quan (白眉拳) technikák teszik ezt a változatot keménnyé és hatékonnyá. Napjainkban a Xia Nagymester munkásságának köszönhetően a Bai Mei Yau Kung Mun terjedt el a dél-kínai területen, iskolái főként oroszlántáncot gyakorolnak, oktatnak. Az északibb területek harcművészete a Chan hagyományokat őrzi. Kétségtelen azonban, hogy a Rou Gong Quan modern-kori történetének pontos feltárását a XX. századi Kína igen mozgalmas időszaka nehezíti. A kolostori feljegyzések pusztítása az 1911-es wuzhang-i felkelés-, az 1915-1928 időszak (dél-kínai) hadúri háborúk-, 1937-1945 közt a japán megszállás, 1927-1949 között polgárháború, majd pedig az 1966 - 1976 közt zajló kulturális forradalom mai szemmel felbecsülhetetlen feljegyzéseket, levéltári anyagokat pusztított el.

Rou Gong Quan sajátossága

Nem konfrontáció - hanem elvezetés. Nem támadás és a másik legyőzése - hanem összhang. Nem kemény és nem lágy - hanem harmónia.

Zhang Mester szerint:

    "外功拳主刚。内功拳主柔。柔中之刚为真刚，刚中之柔为真柔。"
    "... a külső gyakorlás elsődelegesen kemény. A belső gyakorlás elsődelegesen lágy (rugalmas).
    Csak a rugalmas tud keménnyé válni és csak a kemény tud lágy lenni.    "

    "柔功拳则刚柔相济，内外兼修，它以修身养性为宗旨，以养气修心的禅功为始终，以拳贯禅机，柔功拳归一为极至，回归自然、随心所欲。
    小则有防身自卫之安，大则有强筋壮体、健神清心、延年益寿之效。"

    Zhang Eryu (张尔雨) mester

A Chan buddhista szemlélet

A szerzetesek a korai időktől fogva egyidejűleg fejlesztik a „Yi”-t (tudat v. szándék - 意) és a technikákat: ez jelenti a Chan harcművészet gyakorlását. A Rou Gong Quan gyakorlásában ezt kell követni, mert a „Yi” hiányában a tanult képességek és technikák rossz dolgokra használhatók. A Chan meditáció fejleszti a „Xin”-t (心) és a „Shén”-t (神), ezért a gyakorló szerzetesek jószívűek, lelkiismeretesek, tetteik követik a helyes utat. A gyakorlásban a Zhong Qi-t (中氣) fejlesztik, mely egyre magasabbra kerül. Felérhet a mennybe, vagy a földön marad. A „baihui” (百會) a menny, és a „huiyin” (會陰) a föld. A Rou Gong során a legfontosabb a test (és tudat) lazaságának és a Qi irányításának elérése. Aki nem ezen az úton halad, a harcművészetben sem tud magas szintet elérni. A helyes gyakorlás során a Qi zavartalan és csendes, miközben a Jing - Qi - Shén hármas is fejlődik. Ezzel a jellem is pozitív változáson halad keresztül, így képessé válsz arra, hogy megóvd magad a negatív befolyásoktól. Ez összefügg a Chan Karmáról (ok és okozat viszonya, kölcsönhatása, törvénye) és a Függő Keletkezésről (yuan qi, 緣起) szóló tanításaival. Az egész test harmóniába kerül, mely nélkül a szervezet csak harcol önmagával és megbetegszik. Ez a Yin és a Yang ösvénye, a külső és belső egyidejűsége: a szelídség és határozottság. A Rou Gong Quan-t a Chan tanok valós megértése teszi hatékonnyá, hiszen ez általuk fejleszthetőek ki a valódi képességek. A szemléletmód olyan érzékenységet hoz létre, amelyben a megnyílnak-, érzékelhetővé válnak a valós testi folyamatok és az ezekkel tudatosan irányítható belső energia.

Harcművészeti-, önvédelmi vonatkozások

A Chan nem engedi, hogy harc közben bárkinek is sérülést okozz, mert ezzel rontod az erkölcsödet. A magas szintű gongfu a helyes gyakorlás eredménye: a Rou Gong Quan-t harcra használni nagy jártasságot igénylő feladat, hiszen úgy kell az ellenfélen felülkerekedni, hogy ne tégy kárt benne. A magas szintű gongfu hatása, hogy az ellenfél eláll támadó szándékától. "Gong" nélkül a gyakorlatok, és minden alkalmazás üres gyakorlás. A Rou Gong Quan -ban a körkörösség gyakorlása (Yuan Gong gyakorlata) táplálja és rendben tartja a Qi-t, valamint segít az energiát jól beforgatni a Jing, Qi, Shén-be. A „gong” tölti fel ezeket. A stílus alapgyakorlatai a teljes test egységét, a belső energia tudatos áramoltatását hangsúlyozzák, melyekkel radikálisan nő a technikai hatékonyság. A körkörös és spirális mozgása, az összehúzódás, feszülés majd lazítás a technikai gyakorlás belső módszere: körök mentén szinte észrevétlen születnek a rövid és erőteljes (duan da, 短打) technikák. Mivel a test elcsavarása préselő hatást vált ki az izomzatra, így a véredények és a nyirok utak hatékonyan ki tudnak ürülni. Amint a test elkezd visszacsavarodni, a véredények és a nyirok utak ismét megtelnek. Ez nagymértékben javítja a keringést, segíti a test és a vér tisztulását, méregtelenítését. Ezzel közvetlenül befolyásolható energiarendszer is: nyugtatja és regenerálja szervezetet, így könnyen beindulnak az öngyógyító folyamatok. A Rou Gong Quan elvezetései a támadás energiáját is képesek az íveken visszafordítani, így a test határozott körön, a közép megtartásával mozdul. Valójában ez jelenti a lágy (belső) és kemény (külső) együttes alkalmazását. Hangsúlyos törekvés a Fa Jin kimunkálása és alkalmazása, mely természetes módon mozdítja el a gyakorlás fókuszát a Baofali –ről (harcos szerzetesek gong fu-jának hatékonysága) a Jin irányába (magas fokú Chan képesség). Ez a ❀ "kua"-k 《胯》, nyitásával/zárásával azaz tudatos használatukkal érhető el. A láb a csípőn keresztül a kua-k segítségével adja át az energiát a törzsnek, a gerincen felfelé pedig a váll és könyök vezeti ki. Ez volt az eredeti "Tong Bi" 《通臂》 (=keresztül a karon) használatának módszere is.

Rou Gong Quan alapjai

Legfontosabb technikai jellemzője „a lágyság és keménység együttes alkalmazása”. A Rou Gong Quan gyakorlása két nagy részre oszlik: "gong" -ra és "quan" -ra. A gyakorlás és teljes elsajátítás minden szintjét, fázisát e megközelítés jellemzi. A "gong" a harcművészet alapja, a képességek kialakításának gyakorlatai. Jelenti a munkát, a képességet magát, átvitt értelemben a keményet is. A "quan" a harcművészet technikája, bőre. A végrehajtást jelenti, a kombinációkat, a "gong" megjelenítését. Sok "gong" létezik, amit a gyakorló kialakíthat és ami technikáinak hatékonyságot nyújt, a kolostori Enciklopédia 72 ilyen képességet említ (ld.: 少林七十二艺). 36 ezek közül "kemény" (ying gong, 三十六硬功), míg 36 "lágy" (rou gong 三十六柔功). A keményet külső képességeknek is nevezik (wai gong 三十六外功), míg a lágyat belső képességnek (nei gong, 三十六内功). Ha azonban a Nei Gong-ról beszélünk, akkor a testben-, a belső folyamatok mentén zajló folyamatokat látjuk. "Belső Munka", azaz saját magaddal, saját fenntartó folyamataid megértésével kapcsolatos törekvés. Eszköze a Qi Gong, azaz a Qi tudatos irányításának elérése és fenntartása. Számunkra - Rou Gong Quan gyakorlók számára - azért fontos, mert e szemlélet, módszer és gyakorlatok alkotják azokhoz a gong -okhoz vezető utat, amely az autentikus harcművészet számára - így a stílus gyakorlásához nélkülözhetetlenek.

A "gong"

    柔中之刚为真刚，刚中之柔为真柔　
    "A lágy megbúlyik a keményben, a kemény megbúlyik a lágyban."

    Shi Yongxin Apát 释永坡 | 1926 - ]

A Chan szemlélet szerint a meditáció (zuo chan, 坐禅), a Zhan Zuang (站桩) és az erő (力, li) kimunkálása (fa li, 发力) jelenti a gyakorlás alapjait. A meditációban megismerhetőek, azonosíthatók a belső folyamatok. A Zhan Zuang nyújtja e folyamatok kimunkálását, a belső energia vezetésének testi képességeit készíti elő. Az erő kimunkálása bár a Baofali-re (kirobbanó erő) vonatkozik, de a magas szintű gyakorlásban ezt meg kell haladni és a Jin (劲) fejlesztésére kell fókuszálni. A Mesterek olyan képességfejlesztő gyakorlatokat dolgoztak ki a gong -ok kimunkálására, melyek a Rou Gong Quan-ban a változó dinamika-, a kemény és lágy egyidejűsége-, a körkörösségben születő kirobbanó (rövid egyenes) ütések formájában jelennek meg. A Yi fejlesztéséhez erős gong -ra (功) is szükség van, melyek közt vannak fontosak és fontosabbak. A "gong" gyakorlása a qi-t erősíti amellett, hogy a test egységét hangsúlyozza. Ez az energia természetből való összegyűjtésének folyamata is. A Chan buddhista Rou Gong gyakorlatokkal tölthető-, kiegészíthető az emberi Qi. Hagyományos megközelítés azt tanítja, ha elegendő energia áll rendelkezésre, akkor gyakorlható a „quan”, azaz a forma. A szerzetesek rájöttek, hogy a Rou Gong és a Rou Quan kapcsolatával a Qi átvezethető a belső szervekbe, a meridiánokba, táplálható a Három Kincs (三宝, Jing (经), Qi (气), Shén (神) épp úgy mint a "quan". A Qi táplálásának és gondozásának képessége pedig harmóniát teremt. Ezt az emberek felismerik és ekkor a szívükből tisztelik majd a gung fu -dat, mely erős "gong" alapokon nyugszik. A Rou Gong Quan alapgyakorlatai:

  • A tudat lecsendesítésére, a Qi keringetésének támogatásához a Zhuang Gong (桩功) gyakorlatát alkalmazzuk ❀ Zhan Zhuang (桩功) gyakorlata

    A szerzetesek Bodhidharma Yi JinJing gyakorlatából származtatják, mely harcművészeti képességek kialakítását támogatja: gyakorlásával befelé fordulsz és elengedsz minden olyan külső gondolatot, amely gátja a szabad (nem rögzült) tudatállapot elérésének. A harcművészet gyakorlása külsőleg a mozgás, az izmok tudatos használata. Az izmok mozgását azonban tudatod koordinálja: a gyakorlatban több alkalommal a "nem-akarás" következtében működik megfelelően. Hozz létre és tarts fenn egy nyugodt, egészséges mentális állapotot, amely javítja a harcművészeti gyakorlásod minőségét. A Chan gyakorlat szerint érezni kell a szervezeted a vizuális képzelgések helyett, ekkor a tudat nem "aktív": nem hoz létre képzeteket. Befelé fordul, így kialakul a képességed érzékelni a tested minden tudati képalkotástól függetlenül. haladó szinten itt említhető meg a ❀ Sān Kōng 《三空》.

  • Az alaptételek megértéséhez, a körkörösség, dinamika és az egység megteremtéséhez a ❀ Chan Yuan Gong 《禅圆功》 gyakorlata.

    A Chan Yuan (缠圆) megnevezés az egymásból születő dinamikus körökre utal ("tekeredő" jelző is jól mutat). Gyakorlata a körök mentén-, magas szinten a "spriális erő" alkalmazását tanítja: kapcsolódj és tartsd a közepet, használd ezt az energia továbbítására. A test izmainak lazításával jelentősen fokozza a Qi keringését, mely a kua-k tudatos alkalmazásával teremti meg a Fa Jin alapjait.

    A gyakorlat a körzőkéz-, az elvezetés-, a súlypontáthelyezés alaptechnikáit alakítja ki. (Körelmélet - a belső Kis Keringetés megvalósítása mentén 小周天 - Yin és Yang elve a mozgásban, ...)

  • Helyes lépés, súlypontáthelyezés, az irányok megértése és elmélyítése a . ❀ Liu He Gong 《六合功》 gyakorlatával.

    Jelentése: Hat (六) Harmónia (合) Gyakorlata, mely a legfontosabb belső (mozgás alapú) fogalmakat tanítja: "forgás", "lesüllyedés", "fókusz". Gyakorlása során a szemlélet (az elv) megértése fontos. 《六合功是中的内功修练方法》 azaz a Liu He Gong a belső erő kiművelésének módja: egyesíti a lágy (Rou) és kemény (Gong) jelleget. Ezen a gyakorlaton keresztül érthető meg a belső a külső összekapcsolását. Alapelmélete a Hat Kombináció, mely mint fogalom is erre utal. A második számú alapgyakorlat.

    A gyakorlat a helyes lépések és irányok-, a kéz-láb koordinációk fejleszti. Itt említhető meg a ❀ Három Tájék Megértése 《明三节》.

  • Alapszintű kombinációk megértése a . ❀ Luo Han Shi San Shi 《羅漢十三式》, Luo Han Shi Ba Shi 《羅漢十八式》 gyakorlattal.

    Boddhidharmához köthető gyakorlatsor az ászanák-, állatok mozgásaira hagyatkozva született meg. Az első írásos emlék a Sui Dinasztia-beli (581-618) Shaolin Quan Pu -ban 《少林拳谱》 olvasható, amely a szerzetesek által kiválasztott 18 egyszerű mozdulatot írja le. Ebben jelent meg először az "ököl" azaz a quan (拳) kifejezés, amely a gyakorlatsor "harci" jellegére utal.

    A gyakorlat alapján fejleszthetők a páros gyakorlatok-, az elvezetések és egyenes technikák alapjai.

A Rou Gong (少林柔功) jelenlegi, hivatalos templomi gyakorlatai a fentieken túl:

Megjegyzés: ... ha beszélsz és értesz kínaiul, ismered a harcművészet szakmai fogalmait, akkor Shi De Qian Mester által írt 191 oldalas jegyzet teljes fejezete foglalkozik a Rou Gong -al a Shaolin Rou Gong San Shi Yi Shi 《少林柔功三十一式》 gyakorlaton keresztül melyet itt olvashatsz el: ❀ 《少林气功秘集》(释德虔等编）: 少林柔功三十一式

A "quan"

Ha elegendő energia áll rendelkezésre (a gong-ok által), akkor gyakorlható a „quan”, azaz a forma. A Rou Gong Quan-ban a "gong"-ok a formákon (zhao fa, 招法 v. taktika) válnak érzékelhetővé. A technikákban lévő tartalom azok alkalmazásával (yun yong, 运用) válnak hatékonnyá. A hatékonyság a mintagyakorlatokkal, a rutinnal (tao lu, 套路) mélyíthető el. Kezdő szinten az alap kéztechnikák, lábmunka, egyszerű kombinációk tanulhatók, míg aladó szinten a Baofali és Jin (劲) a kemény és lágy változó dinamikájában jön létre. A Rou Gong Quan technikái hatékonyságra és egyszerűségre törekszenek. A szerzetsek úgy tanítják, a valódi mozgás a Qi áramlása által, belülről születik. Ezért a quan gyakorlása a (1) a stabil állás és megfelelő lépések, haladás-, (2) a gyorsaság elérése a lágyság és a körkörösség szűkítése-, (3) a Qi tudatos keringetése és alkalmazása-, (4) és a csípő és a törzs aktív alkalmazásának alapjaival történik. A szerzetesek a gong -ok alkalmazását változó dinamikával-, a kemény és lágy egyidejűségében-, a körkörösségben születő kirobbanó (rövid egyenes) ütésekkel követelték meg. Ezért a Rou Gong Quan kombinációi nem jegyzett, kötelező formagyakorlatok mentén-, hanem a természetes reflexek, az ösztön, a szándék és a hatékony koordináció mentén valósulnak meg, amely helyes végrehajtásához alkalmazni kell a ❀ Sān Kōng 《三空》, a ❀ Három Tájék Megértése 《明三节》 tanításokat. A gyakorlásban az ❀ Öt Készségről (五工) szóló tanítás segít irányt tartani a Nyolc Feltétel mentén ((1) Koncentráció fenntartása, (2) A Közép megtartása minden helyzetben, (3) mozgékony karok, (4) gyors reflex, (5) gyors és tiszta lépések erős lábakon, (6) gyorsaság minden mozdulatban, (7) mindig készen a mozgásra, (8) képesség a gyors fordulatokra.) A Chan szemlélet a dianxue (點穴) alkalmazásában is tettenérhető: 108 vitális pontot az ún.: „főnix-szem ököl” technikával támadják, így befolyásolja a testben áramló qi-vér-folyadékok és a környéki idegek működését (vitális pontok stimulálása: 穴, xué és jing luo 经络)

GONG (gyakorlatok)

(坐禅 (meditáció), 站桩 (zhan zhuang), 发力 (erő)

Chan Yuan Gong 《禅圆功》
Liu He Gong 《六合功》
Luohan Shi San Shi 《羅漢十八式》





<->
<->
<->

QUAN (technikák)

(招法 (forma/taktika), 运用 (alkalmazás), 套路 (rutin)

Chan Yuan Quan 《禅圆拳》
Liu He Quan 《六合拳》
Rou Gong Shi Ba Tui Zhang 《十八推掌》

A Chan Yuan Quan gyakorlatok a helyben végzett gyors és körkörös-, a Liu He Quan a lépéses alkalmazások gyakorlata, melyek a technikai (alap)alkalmazások irányát nyújtják.

Rou Gong Quan felépítése és gyakorlása

A Rou Gong Quan a hagyományokat követő módon nem a formagyakorlatok mentén gyakorolható: a körkörösség és az erőelvezetés technikái a belső erő (JIN) formákba történő bevezetésének kimunkálására törekednek. Ez képességek mentén-, azok összhangjából jön létre. A gyakorlás egyedülálló módszerek mentén történik, melyek a természetes reflexek, az ösztön, a szándék és a hatékony koordináció mentén valósulnak meg. Így az (helyzethez való) alkalmazkodás művészetét hangsúlyozza. Alaptechnikái egyszerűek, de a dinamika - lágy-kemény változása - mentén egyedi kombinációkat alkotnak.

gyakorlás a dél-kínai Jiu Long Chan Kolostorban

elvezetésekre épülő harci alkalmazások gyakorlása

A Hajlékony Munka Stílusának 12 lépcsőből álló tematikája 《正规训练的十二级》, a helyes gyakorlás 12 szintje

Nem létezett a felosztás az 1700-as évekig.

A "kolostori időszak" gyakorlásában a Chan volt hangsúlyos. A Chan Mesterek harcművészeti gyakorlása a Rou Gong gyakorlatok és módszerek-, valamint az egyes technikák és azok kombinációinak módszeres ismétlésével, meditációval majd Zhan Zhuang gyakorlással zajlott. A rendtartás világosan elkülönítette a Shaolin Quan Fa (少林拳法) és a Shaolin Rou Quan gyakorlásokat: míg a Quan Fa mindenki számára elérhető volt (közülük kerültek ki a Seng Bing -ek 少林僧兵), addig a Rou Quan a legmagasabb szintű buddhista testgyakorlásnak számított: csak az idősebb szerzetesek tanulhatták. Közülük kerültek ki azok (men ren 门人) akik magas szintű légzés-szabályozás és elmélyült tudatállapot okán testük koordinációját emelt szinten végezték. Évszázadokkal később, a Qing ellenállás korai időszakában (1750-től) a szerzetesek azért dolgozták ki 12 lépcsőből álló tematikát, hogy a Chan hívői közösség önállóan is képes legyen a helyes gyakorlására, hatékony önvédelemük kialakítására. Ebből az időszakból tucatnyi vers, ének maradt ránk, amelyek a korai idők szemléletét idézik:

    Megismered a helyes alapokat, felfedik a helyes módszereket.
    A helyes módszerek lehetővé teszik a qi gyűjtését.
    A qi gyűjtésének tudatossága tízezer tapasztalat, megjelenik a mozgásban megemelve a Shen-t.
    E mozgás összhangba hozza a Yin és Yang minőségeket.
    Yin és Yang minőségeinek összhangjából Fajin születik.
    Fa Jin és a Formák eggyé vállnak.

    verses tanítás a XVIII. századból

    Bővebben az: ❀ Így gyakorlok... (szóbeli tanítások jegyzéke) lapon olvashatsz.

1-3 szakasz: Alapok. 《基本理论基本功》

A szerzetesek először a Rou Gong alapokat tanítják. A qi gong gyakorlatok célja az egészség megszilárdítása, mely a gyakorlás minden szakaszában jelen van (magasabb szinten meg is haladják az egészségmegőrzés céljait: a "gong" -ok kialakításának nyújtanak nélkülözhetetlen alapot). A Három Belső Gyakorlat megismerése és rendszeres gyakorlása jelöli ki az irányt: a kemény és merev test körök és dinamika mentén lazává válik.

    《動作柔和》
    „Mozgásban Meglelni a Nyugalom Békéjét és Erejét”

    《以柔制勝》
    „Lágyság Által Mozdulj”.

    alapvető gong-ok - megértése az előrelépés záloga

A rou quan-i alapok és kombinációk adják a külső formákat: ezeken keresztül lehet megérteni az alapelveket és a hatékony alkalmazások lehetőségeit (mint Körelmélet, Yin Yang, Öt Elem és Formák kapcsolata). Írott formagyakorlat(ok) helyett a szerzetesek mintagyakorlatokon keresztül fejlesztik a készségeket: a figyelem a kéztechnikai alapokon (Ji Ben Shou Fa 基本手法)-, állás és súlypont-gyakorlatokon (Ji Ben Bu Fa 基本步法)-, lépésgyakorlatokon (Ji Ben Tui Fa 基本腿法) és az alapkombinációkon (Quan Tao 拳套) van. A Chan szemlélet már a gyakorlás kezdeti fázisában alapot nyújt (Zhang Mester szerint a Rou Gong Quan e három pillér gyakorlásával mélyíthető el, ezeket mindig művelni szükséges):

  • Rendszeres meditáció ( 坐禅), elmélyülés.
    也即静坐，通过身、心、呼吸的调整，观境、专注、凝心地修炼，以达寂无他念，性静神清的禅定。通过深呼深吸，使内脏各器官得到充分的运动和按摩、疏通，使阴阳合一，水火即济，以达练精化气、练气化神、练神还虚、练虚合道，与虚空同体。
  • Zhan Zhuan ( 站桩) gyakorlatok.
    站桩：是练武的基础，有未习武先站桩之说，它能使气贯丹田，改换浮力、虚力。随着呼吸的开合、松紧、沉浮，自然缓慢地推动腋下、肘、手至全身外形的收放、改变和延伸，而感受静中之动所产生的无量无边的爆发力。并使全身之力贯注于一点，凝聚一起任由施用，更好地静心领悟吐气用力之学。
  • Erő kimunkálása ( 发力).
    发力也即功力练习，就是在桩功的基础上，配合呼吸使外形延伸和变化。经过长期的演练，领悟对外来力度、重心、方位的判断，自然形成一种条件反射，内外诸法相合形成无量无边的爆发力。

4-6 szakasz: Haladó gyakorlás. 《高级功内功法》

A Rou (gong) Quan, ahol a hangsúly az egyszerű kombinációk (lágy) körkörösségének-, és a végpontban kirobbanó erő (kemény) összhangján van. Egyszemélyes és páros rövid mintagyakorlatokban a rugalmasság és erő-, körkörösség és egyenes vonalú támadások együtt vannak jelen. A körkörösség a Chan Yuan Gong és Liu He Gong alapján az Oroszlángolyó gyakorlatokban 《柔功狮球气功》 mélyül el. A szerzetesek ekkor kezdék az aktív fegyveres oktatást, melyet a Rou Gong Quan -ban Bing Qi Fa -nak (兵器法) nevezünk.

  • Bot (南棍, nán gun), amely a stílusban a legmeghatározóbb fegyver. „Minden Fegyverek Nagyapja” – ként is említik. A botformák végigkísérik a gyakorlót fejlődése minden állomásán. Technikái egyszerűek, természetüknél fogva szépek, melyek legkorábbi említése Chéng Zongyóu (程宗猷, 1561-?) 1610-ben írt, majd 1621-ben közzétett „Eredeti Shaolin Bottechnikák (és módszerek) Ismertetése” (少林棍法闡宗, Shaolín Gunfa Chanzong) iratban is olvasható. Korai feljegyzések tanulmányozása-, és saját tapasztalatai alapján foglalta össze művét, mely világosan utal az „átmeneti módszerekre”; yin és yang együttes használatára. A Rou Gong Quan bottechnikáiban a körzés, elvezetés, söprés és csapás, valamint a döfés változatosan követik egymást. A fegyverrel kialakult képességekre alapoz a lándzsa és a guandao.
  • Lándzsa (槍, qiang) egyszerűsége révén gyorsan tanulható. Igazán érezni a fegyvert már egészen más dolog: a gyakorlás során elsősorban körzünk és elvezetünk, tapadunk és összekapcsolódunk, döfünk. Olykor a kiemelés és fenntartás technikáját alkalmazzunk, máskor ütünk és akadályozunk a körkörösséggel és a lándzsa nyelével. A hajszálpontos szúrás külön módszereken keresztül tanulható. A kiteljesedést a védekező és támadó technikák kombinációja jelenti, mely gyorssá és igen hatékonnyá teszi ezt a fegyvert. A körök által látható technikák közepében elrejti az ürességet. Mesterek szerint a lándzsa olyan, mint a kígyó: tekereg, rejtőzködik, visszahúzódik és támad. De avatott kezekben olyan is, mint a vékony bambusz: rugalmasan ráhajlik a szélre.
  • Guan Dao (关刀), Guan Yu (關羽, 160–219) tábornok fegyvere. Nemes helyet foglal el a gyakorlásban. A nyers izomerővel mozgatott fegyver a gyakorlás bizonyos szintjén túl már kecses és villámgyors védelmet nyújt, melyben megjelenik a lágyság és rugalmasság. Gyakorlása közben körkörösen védünk és elvezetünk, alkalmazzuk a felütés, vágás, tolás és döfés technikáit. Olyan mint a bambuszok közt megbúvó tigris. Hangtalan, gyors, erős. A lángnyelvet formázó éles, rugalmas penge az erőderék alkalmazásával bárhova elér, majd visszaforgatva rejtőzik ismét. A hosszúbot és a szabja különösen hatékony ötvözete. Mesterek azt mondják, e fegyverben az erő akár a tigris, a lágysága, mint a szél. A kiszámíthatatlan változások innen erednek…

Guan Dao gyakorlás a Xing Long Tang-ban

  • Szabja (刀, Dao) gyakorlása során számos technikát kell megismerni, olyan mozgásokat végzünk, mint a felpattanás, elyváltoztatás és kitérés. A fegyver maga a fűzfavessző: övszerűen tapad a testhez, minden mozzanata a kör tökéletessége. Erős és lágy erők rugalmas játéka, majd egyszer csak kilő, amikor a lépések megváltoznak. A szabja a kar meghosszabbítása. Forognak és pörögnek, emelkednek és alászállnak, mint egy hosszú szivárvány, amely átível az égbolton. Mint amikor a szél tölcsérszerűen kavarja a földre hullt virágszirmokat.
  • Egyenes Kard (劍, jian) a fegyverek közül a legbonyolultabb. A technika gyakorlása közben a test követi a kard mozgását, amely körkörösen mozog a test körül, és minden irányban védelmet nyújt. Elegáns és hajlékony, hajszálpontos és a meglepetés erejével ható, ezek a testtel eggyé vált kard jellemzői. Mint egy sárkányszellem, amely villámgyorsan mozog, vagy mint egy főnixmadár, amely a magasban szárnyal köröket írva le.

Zhang Mester tanítása szerint:

以形为效，以呼吸为功，以运柔而刚，化刚而柔为主旨，以刚柔相济为极致。及其妙用则时刚时柔，半刚半柔，遇虚则柔，遇实则刚，柔退而刚进，刚左而柔右，刚在他力前，柔在他力后，无刚无柔，亦刚亦柔，虚实同时。纯乎于心，猝然临敌，随机而动，变化无方，看似柔弱遇之则刚猛。

7-9 szakasz: Haladó gyakorlás - a "Rugalmas Erő Ökle" 《高级功柔功拳》

    短打生长拳
    Rövid (egyenes) Ütések Legyőzik a Hossszú Öklöt"

    szófordulat, ahol a "duan da" 《短打》 az egyenes és rövid-, kirobbanó kéztechnikát jelöli, amely a csípő támogatásával keresztülhalad a támadón.

A "harci Rou Gong Quan”. A szerzetesek a gyakorlás ezen időszakában az "önvédelmet meghaladó harci alkalmazásokat" tanították. Rövid mintagyakorlatok - rugalmas elvezetések: a kombinációk kifinomult tanulásának időszaka: lágy és kemény-, Yin és Yang összhangja, a változás hatásának megfigyelése az "Öt Elem jellegével az Öt Állat" modorában" (kézkombinációk-, Gang Rou Fa 《刚柔法》 és Fa Jin 《發勁》közeli alkalmazások). Célja az összetettebb technikai gyakorlással a hatékonyság drasztikus növelése amellett, hogy a belső energia kiegyensúlyozására, a harmónia fenntartására (küzdelemben) is figyelni kell.

Ez a szép időszak a küzdelmi alkalmazások megértésére és mintagyakorlatokon keresztüli elmélyítésre irányul. A kéztechnikai alapok kiegészíthetők, a hatékonyság ujjtechnikákkal (指法, zhi fa)-, tenyértechnikákkal (掌法, zhang fa)-, ököltechnikákkal (拳法, quan fa)-, csuklótechnikákkal (腕法, wan fa)-, horogtechnikákkal (勾法, gou fa)-, karomtechnikákkal (爪法, zhao fa)-, könyöktechnikákkal (肘法, zhou fa)-, válltechnikákkal (肩法, jian fa) fejleszthető. A régi iskola értékei továbbra is érvényesülnek (támadások elvezetése, egyenes vonalú ellentámadások mentén), a harci hatékonyság azonban a kartechnikákban (橋法, Qiao Fa - "hidak"-nak is nevezzük ezeket)-, végtagtámadó technikákban (癱肢法, Tan Zhi Fa)-, belső sérüléseket okozó módszerekben (內傷法, Nei Shang Fa)-, Qi-t Blokkoló technikákban (閉氣法, Bi Qi Fa)-, testüreget támadó kéztechnikákban (傷穴手法, Shang Xue Shou Fa) fejleszthető.

Innentől a gyakorlás szigorúan a lágy és kemény dinamika mentén történik, mely további öt - az Öt Elem jellegének megfelelő - minőségben gyakorolható ki (bár "gong"-hoz tartoznak de csak "quan"-ban gyakorolhatók). A Tűz Elemhez tartozó kéztechnikák (火形手) a rövid távolságú ököl-, tenyér-, csukó és főnixszem technikák. Erőteljes és gyors. Az ellenféllel szemben fő jellemzője a sorozatos (folytonos) támadás. Gyorsaságot és az erős ütéseket fejleszti. A Föld Elemhez tartozó technikák (土形手) az "átütő erő" képességét és az elmozdulások stabilitását jelentik. Ide soroljuk az elvezetések kéztechniáit is. Körkörösen keresi meg a "kaput", majd ezen átütő erővel halad át. Stabil (jó gyökerű) külsőleg erős támadás jellemzője. A Fém Elemhez tartozó kéztechnika (金形手) rövid körkörös mozgású tenyeret használja. Ez a kínai harcművészet alapszintű fegyvere. A Föld elemmel együtt a legnehezebb elemet képviseli. Budda Tenyere (佛掌) a tenyér képzésének módszere. A támadó akcióját töri meg (ld.: Kalapács Ököl vagy Zuhanó Ütés). Vállból, Könyékben hajlított, kemény karral dolgozik. A Víz Emelhez az érzékenység tartozik, így (水形手) technikái az alkarra, csuklóra és kézfej lazaságára épülnek. Az ellenfél támadásának leépítését célozza. Folyamatos körkörös technikái vegyesen alkalmazzák az elvezetés és támadás technikáit. Hullám, melynek lehetetlen ellenállni. A Fa Elemhez tartozó kéztechnikák (木形手) vitális pontokat támadnak. A közbeszédben használt megnevezés: 矛臂拳, azaz Máo Bi Quán azaz Lándzsa-szár v. Lándzsa Ököl. Hidat képezve az ellenfél támadásában vitális pontokat támad. Rövid és közép-távolságú védelmet biztosít, akár támadás közben is.

Zhang Mester tanítása szerint a Rou Gong Quan alkalmazása három pilléren nyugszik:

  • Forma/taktika (招法).
    招法也是功法练习的一种，即技巧专项训练，也可以说这些功法是套路的重要组成部分，精华所在，更利于实战，应深究其理。做到练时无人似有人，用时有人似无人，养成一种良好的实战意识，从中拥有机巧的变化，敏捷的速度，浑厚的功力，忘我的境界。
  • Alkalmazások (运用).
    运用: 就是在拥有完善的心理，熟练的技艺和一定的功力情况下的实战练习。从灵活取势、变化合理的摹拟练习，到自然运用、不拘一格的实战，去悟其中技巧的变化、步法的移动、距离的调整、力量的发挥、呼吸的配合、战术的安排、整体的协调、思维的反应与本能的发挥。招是死的，用是活的，要根据具体情况把握时机，灵活运用。
  • Rutin (套路).
    套路：各种招式的组合。它能使各部得到综合性的锻炼，它以意导气、以气引力、以力催形、以形养神、以神见性、以性成拳、以拳即心、以心而冥。它动作缓慢柔和，是很好的柔身之法，又能很好地领会拳中的玄妙之理，还能使气血顺、内气足、经络通。它技法巧妙，它爆发力强。

Ezt a szintet meghaladni az elvek gyakorlati alkalmazása után lehetséges. Bővebben: a Neigong Világa - ALAPELMÉLETEK (基本理论) c. jegyzetben olvashatsz.

10-12 szakasz: Mester - gyakorolni, átérezni, eggyé válni. Példát mutatva tanítani.

A magas szintű gyakorlás, melyre a test és lélek egysége jellemző: felülemelkedve a harci alkalmazásokon, a cél a belső végső átalakítása, és a Tanítás továbbadása. A fegyveres formákban a fegyvert erőként-, a testet pedig lágyságként értelmezi, ahol a csere szempillantás alatt végbemegy. Yang -ból születő Yin és Yin -ben megcsillanó Yang állapota az Örökös Változás, a kiszámíthatatlan energia. Az erő és a lágyság hatásos kombinációjából végül megszületik a stílusra jellemző rugalmas változékonyság. 《六合梅花左槍》 – Liuhé méihua zuo qiang, 《六合劍》 – Liu He Jian, 《箭步單腰刀》 – Qianbu danyan dao, 《蟠龍槍》 – Pán lóng qiang, 《蟠龍雙頭槍》 – Pán lóng shuang tóu qiang, 《施風雙斧》 – Shi feng shuang fu, 《梅花護手釣》– Méihua hu shou diao, 《九環大刀》 – Jiu huán dadao, 《仙花寶燈》 – Xian hua bao deng, 《千字耙》 – Qian zi ba.

❀ ❀ ❀

A Rou Gong (Quan) egyetemes, akár a Shaolin Qin Na 《擒拿》. Minden feszítés, megragadás, dobás és azokból való szabadulás Qin Na technika. Valamennyi tradicionális irányzat tartalmaz Qin Na elemeket is, melyek az adott stílus harcmodorához illeszkedve növelik azok hatékonyságát. Épp így, valamennyi stílus tartalmaz Rou Gong módszereket, melyek a harcmodorhoz illeszkedve növelik azok hatékonyságát. A Rou Gong Quan (a.k.a Rou Gong Men) a tiszta, egyszerű autentikus technikákat öleli fel. Ezért bárki számára tanulható, bármely stílust gyakorlónak többletet nyújt saját stílusának gyakorlása során.

Javasolt irodalom és források

1. Wulin www.wulin.cn 武林网，弘扬中国武术文化，提供专业的功夫、健身、人文资讯
2. Wenwu College slslsls.com 嵩山少林寺文武学院
3. ...feltöltés alatt...


Köszönetet mondunk minden barátunknak, mindazon szerzőknek, tanítóknak, buddhistáknak és harcművészeknek, akik hozzájárultak a harcművészet-történeti-, buddhista-, bölcseleti és egyéb tanításokkal, írásokkal, tanulmányokkal, jegyzetekkel minden érző lény tanításához és tanulásához. Buddhák és Mesterek tanításait megosztani érdem, mindezen érdemeket felajánljuk az összes Buddháknak. A Xing Long Tang a RIME (Rimé kifejezés (ris med) szó szerint azt jelenti „elfogulatlan” vagy „pártatlan”, szektarianizmustól mentes) elv alapján igyekszik a dharmát, minden hagyományvonal tanítását, stílusát és stílus-történetét megosztani. Amituofo!

XiaoFeng Cserkész Gábor Mester @ Xing Long Tang 2016 v1, első kiadás
Ha hibákat, megjelenési vagy egyéb problémákat találsz, írj nekünk:
master@rgm.hu I web: www.kinainfo.hu és www.rgm.hu

❀ vissza | ❀ index | ❀ harcművészeti publikációk



0

XING LONG TANG 醒龙堂 中国武术研究会 | Honorary President: ZHANG ERYU Grandmaster | Master: XIAO FENG | Contact us: master [at] rgm.hu
Member of Hungarian Traditional Gong-Fu and Wushu Federation | HQ & Cultural Xchange: CHINESE ART CENTER 匈中文化交流中心.
Your use of this website is subject to, and constitutes acknowledgement and acceptance of, our Terms & Conditions @ 1995-2017
How you may Enhance your Health, Combat Efficiency, Mental Freshness and Spiritual Joy through autentic Gong Fu and Chan Teachings