SzĂv SzĂștra 《般若波羅蜜多心經》 ❀ ❀ T08n0251_001 般若波羅蜜多心經 第1卷 | magyar fordĂtĂĄs: Yao Dong jushi 翻译: 耀东居士 A Tang Tripiṭaka Mester Xuan Zang Dharma Mester fordtĂĄsa (szankszrit - kĂnai) - 唐三藏法師玄奘譯
Zhao Mengfu (趙孟頫, 1254-1322) munkĂĄja: SzĂv SzĂștra (趙孟頫楷書集心經) ❀ ❀ ❀ 性æć€Șç„é«çćžćŸĄèŁœèŹè„ćżç¶ćș A Ming Taizu CsĂĄszĂĄr elĆszava a SzĂv SzĂștrĂĄhoz [0848a06] äșćäč ć€ïŒèŹç©ććšïŒćæ°è ććïŒèČæ°è æłć ¶æłäčăäžç¶±äș枞仄ç€ș怩äžïŒäșŠä»„äșćèŒćŒŒäčăæçć¶é äžćŸȘæè ïŒćŸćŸæ趚ç«è”Žæ·”äčçșïŒç”äžèȘçăæŻć¶é è ïŒéçčäžćæäčïŒçĄć€©äžè«äžäșŠç¶ăäżè„żćçäœïŒèæ°éèżŠïŒć ¶çșäœäčïŒèĄæ·±éĄéïŒć§ç”äžäșăæŒæŻćșäžéè«èŠè¶Łçșć ¶æäčïŒä»æ ćżèŸ±ćæćżä»„ç«ćœïŒć·æ€éèçșäčïŒæćšäșșçćšæ€ć©æżçŸ€çăä»æäčäșșçœç„äœäčæ仄ïŒæŻäșæłç©șèèäžćŻŠïŒäœä»„ć°ććăèšć°äșșă仄æèšäčćäžç¶ăäœäčæ毊èäžèïŒæŁæŹČć»æèż·äčèïŒç«æŹæ§äč毊ïŒçčæșèș«èŠèĄïŒć€ć ¶æèç°ć ¶ćïŒè«èŠææ ăæäœćšæïŒäŸćŸèœćŸè çè°æäč棫ïŒæŒèȘȘè äčäžç¶±äșćžžäčæ§çäčăæąèäčćŸïŒäșșćçČçŠçœăäœć „æ» äčćŸïŒć ¶æłæ”ć „äžćïŒéæè°æè ćæŒäșș怩ć°æç¶èœćć¶é çșćïŒäœæłè°æè ç„性äčèèćźæšè äčăćŠćżç¶æŻèšç©șäžèšćŻŠïŒæèšäčç©șäčçžç©șèłăé€ç©șäčć€ïŒæćè æŹæ§äčăæ仄çžç©șæć ïŒèŹćŁç©șèȘȘçžïŒçŒç©șèČçžïŒèłç©șèœçžïŒéŒ»ç©șć çžïŒèç©șćłçžïŒèș«ç©șæšçžăć ¶ć ç©șäčçžćéççžäčç©șïŒäčćŠæłäčçžçșäčç©șçžïŒæŻç©șçžæćäžäșșçŠćä»ć€ïŒćŸćŸæćąźćœæ·±äžç„ć ¶ćčŸăæŻç©șçžïŒć代ćžçèą«ææèćčŸćȘ怩äžè ïŒćšäčç©çïŒæŒąäčæŠćžïŒćäčçćźïŒèæąæŠćžïŒć éäž»çŸïŒæćŸäž»ïŒćźćŸœćźăæ€æžćžć»ąćæ æżïŒæèæąæŠćžăćźäčćŸœćźä»„ćæźșèș«ïŒçç±ćŠæłéŁććć „äœć€©äčć°ăć ¶äœć€©äčć°æȘćæžșè«ïŒæ€çćż«æšäžćæäčïŒçșäșșæ§èČȘèäžèŠșïŒèććć ¶æšäșșäžæäčè ïŒäœäžäœć€©äčć°ćŠăçșćććçäŸŻè ïŒè„äžäœéçșïŒćèœäżćźæ€ćąïŒéäœć€©è äœćŠăäžèœäżćźèćœçșïŒçšćŠæłäčćżćłć „ç©șèäčćąïŒæ æćŠæŻïŒæŻç©șçžïŒćŻè èą«çșćć©ŹæŹČ䞊çćȘćŻçŁïŒèȧè èą«çșćè«žè©äžŠäœæźèș«çŁïŒć ¶ć°èłąæȘèłąäčäșșèą«çșćéä»äșșććäčïŒć ¶ć§éèą«çșćäžèœç«æŹæ§èèŠćźæšè äčăæ仄æŹç¶éĄäșćżç¶è ïŒæŁæŹČć»ćżäčéȘ濔仄æžæŁéïŒè±äœæäčćŠè¶ăæçčèż°æ€ïŒäœżè°æè è§äșćäčèŠèŒïŒæ„æäčćŸȘç°ïŒè毊äčć°ćïŒäżćœè äœćŠăè„ćæéăäżææčïŒè±äžäœæłäčèŻćïŒèČç©șäčćŠäčïŒ èŹè„æłąçŸ èć€ćżç¶ćș
ćéæ §ćż æ° Tang Huizhong Szerzetes ĂrĂĄsa [0848b22] 怫æłæ§çĄéïŒè±èćżäčæćșŠïŒçćŠéçžïŒè©ćèšäčæè©źăæŻæ çŸç攩攩çĄçȘźïŒæłæ”·è«è«äœæ„”ăè„äč滣ć°æ矩ïŒç¶ćŠéĄèŁæ±ćœąïŒæŽäčæŻćż”è§ç©șïŒć䌌æ„äžéćœ±ăèČç¶ć»ćŠć€§ć°ïŒäœç©äžćŸć°äčæçïŒè«žäœćŻæäžćżïŒäœæłäžć ćżäčæç«ăäœäșćżć°ïŒæ èçžœæïŒææłçĄçïŒćçșćŠèŠșăäžćż”è¶ è¶ïŒè±ćšçčè«è çŸă èŹè„æłąçŸ èć€ćżç¶ ćäžèæłćž«çć„èŻ - Szaknszkrit nyelvrĆl kĂnaira fordĂtotta a KĂ©sĆi Qin DinasztiĂĄban a Tripiṭaka Mester Kumārajīva, Kucha-bĂłl [0848c07] è§èȘćšè©èšïŒèĄæ·±èŹè„æłąçœèć€æ¶ïŒç §è§äșèŽçç©șïŒćșŠäžćèŠć, SzemlĂ©lve a tökĂ©letes nyugalomban lĂ©vĆ boddhisattvĂĄt, mely a mĂ©ly prajñāpāramitā lakozik, felismerve, hogy az Ăt Halom mindegyike Ăres Ă©s ezzel minden szenvedĂ©st meghalad. SzemlĂ©lve (è§) gondtalan (èȘćš ~isvara / tökĂ©letesen megszabadĂtott) boddhisattva (è©èš), idĆzvĂ©n (行) mĂ©ly (深) Prayana Paramita ĂĄllapotĂĄban (般若波羅蜜多 (prajñāpāramitā) lĂ©vĂ©n [akkor] (時), realizĂĄlta, hogy az Ăt Skhanda mindegyike Ăres (照見五蘊皆空), minden szenvedĂ©s meghaladott (度一切苦厄). [0848c08] èć©ć, èČäžćŒç©ș, ç©șäžćŒèČ, èČćłæŻç©ș, ç©șćłæŻèČ, ćæłèĄèŻ, äșŠć€ćŠæŻ, Shariputra! A Forma nem kĂŒlönbözik az ĂressĂ©gtĆl, az ĂressĂ©g sem kĂŒlönbözik a FormĂĄtĂłl, ezĂ©rt a Forma ĂressĂ©g, az ĂressĂ©g pedig Forma. Ăpp Ăgy az ĂrzĂ©s, az ĂszlelĂ©s, a FormavĂ©tel/KĂ©sztetĂ©s [mint akarat] Ă©s a TudatossĂĄg szintĂ©n ilyen. Shariputra (舍利子)! Forma nem kĂŒlönbözik az ĂressĂ©gtĆl (色不異空), az ĂressĂ©g nem kĂŒlönbözik a FormĂĄtĂłl (空不異色); ezĂ©rt a Forma ĂressĂ©g (色即是空), az ĂressĂ©g Forma (空即是色). ĂrzĂ©s (受, vedanā), Ă©rzĂ©kelĂ©s / felfogĂĄs (想), kĂ©sztetĂ©s (行, saṅkhāra), tudatossĂĄg (識, vijñāna) szintĂ©n (亦復) ilyen (如是). [0848c10] 「舍利子!是諸法空相,不生不滅,不垢不淨,不增不減。是故,空中無色,無受、想、行、識;無眼、耳、鼻、舌、身、意;無色、聲、香、味、觸、法;無眼界,乃至無意識界;無無明亦無無明盡,乃至無老死亦無老死盡;無苦、集、滅、道;無智,亦無得。 Sariputra! Ăgy minden Dharma (jelensĂ©g) termĂ©szete Ăres. Nem keletkeznek Ă©s nem szƱnnek meg, nem tisztĂĄtlanok, nem szennyezettek, nem csökkenĆk Ă©s nem növekvĆk. EzĂ©rt az ĂressĂ©gben nincs Forma, nincs ĂrzĂ©s, ĂszlelĂ©s, FormavĂ©tel/KĂ©sztetĂ©s Ă©s TudatossĂĄg, nincs a szem-, fĂŒl-, orr-, nyelv-, test vagy mentĂ©lis tudat kĂ©pessĂ©ge, nincs szĂn, hang, szag, Ăz, Ă©rintĂ©s Ă©s mentĂ©lis tĂĄrgy (melyet a tudat lĂ©trehoz, kigondol), nincsen a szem-tudatossĂĄg Ăgy nincs a mentĂĄlis-tudatossĂĄg vilĂĄga sem. Nincs tudatlansĂĄg Ă©s nincs annak megszƱnĂ©se, s mĂ©g nincs öregsĂ©g Ă©s halĂĄl, Ă©s nincs ezek megszƱnĂ©se sem. Nincs szenvedĂ©s, nincs annak keletkezĂ©se (azaz oka), nincs annak megszƱnĂ©se, Ă©s nincs Ășt. Nincs bölcsessĂ©g sem Ăt (valaminek az elĂ©rĂ©se). Sariputra (舍利子)! [Ăgy] minden Dharma (是 諸法 (sarvadharma) ĂŒressĂ©g-Ă©rzetƱ (空相), nem keletkezik Ă©s nem mĂșlik el (不生不滅), nem tisztĂĄtalan Ă©s nem tiszta (不垢不淨), nem csökken Ă©s nem növekszik (不增不減). EzĂ©rt (是故) ĂressĂ©gben nincs Forma (空中無色), nincs ĂrzĂ©s (無受), Ă©rzĂ©kelĂ©s/felfogĂĄs (想), kĂ©sztetĂ©s (行), tudatossĂĄg (識); nincs szem (無眼), fĂŒl (耳), orr (鼻), szĂĄj (舌), test (身), szĂĄndĂ©k (意); nincs forma/szĂn (無色), hang (聲), szag (香), Ăz (味), Ă©rintĂ©s (觸), Dharma (法), nincs a szem vilĂĄga (無眼界), Ăgy mĂ©g (乃至) nincs Ă©rtelmi tudat vilĂĄga [sem] (無意識界). Nincs tudatlansĂĄg (無 無明, avidyā 亦), nincs tudatlansĂĄg megszƱnĂ©se (無 無明, avidyā 盡), s mĂ©g (乃至) nincs öregsĂ©g Ă©s halĂĄl (無老死亦) nincs öregsĂ©g Ă©s halĂĄl megszƱnĂ©se (無老死盡); nincs szenvedĂ©s (無苦), összeĂĄllĂtĂłdĂĄs [keletkezĂ©s] (集), [el]pusztulĂĄs (滅), Ăt (道), nincs tudĂĄs (無智) sem [valaminek az] elĂ©rĂ©s (亦無得). [0848c14] 「以無所得故,菩提薩埵依般若波羅蜜多故,心無罣礙;無罣礙故,無有恐怖,遠離顛倒夢想,究竟涅槃。三世諸佛依般若波羅蜜多故,得阿耨多羅三藐三菩提。 Mivel nincs megvalĂłsĂtĂĄs, a bodhisattvĂĄk a meghaladĂł bölcsessĂ©gre tĂĄmaszodik, Ăgy akadĂĄlytĂłl mentes a tudata. Mivel nincs akadĂĄly, nincs fĂ©lelem sem, Ăgy a tĂ©velygĆ Ă©s zavaros nĂ©zetektĆl, tĂ©veszmĂ©ktĆl tĂĄvozva a bodhisattvĂĄk elĂ©rik a vĂ©gsĆ Nirvanat, a megszabadulĂĄst. A HĂĄrom VilĂĄg minden BuddhĂĄja a meghaladĂł bölcsessĂ©g ĂĄltal valĂłsĂtja meg a TökĂ©letes FelĂŒlmĂșlhatatlan Teljes MegvilĂĄgosodĂĄst (阿耨多羅三藐三菩提, anuttara samyaksaṃbodhi). Ăgy (以) a nem-elĂ©rĂ©s (無所得) okĂĄn (故) Bodhisattva (菩提薩埵) tĂĄmaszkodott (依) Prayana Paramitara (般若波羅蜜多, prajñāpāramitā) ebbĆl az okbĂłl (故) tudata mentes az akadĂĄlyoktĂłl (心無罣礙), akdĂĄlytalansĂĄg okĂĄn (無罣礙故). Nem lĂ©tezik (無有) szörnyƱsĂ©g (恐怖), meghaladta / messze jutott (遠離) tĂ©ves (顛倒, viparyāsa) ĂĄlmoktĂłl (夢想) [tĂ©velygĂ©tĆl], mindezek utĂĄn / vĂ©gĂŒl (究竟) [elĂ©ri] a Nirvana (涅槃, Nirvāṇa). A HĂĄrom VilĂĄg (三世) BuddhĂĄi (佛) tĂĄmaszkodnak (依) a Paraya Paramita (般若波羅蜜多, prajñāpāramitā) ez obĂłl (故) Ă©rik el (得) a felĂŒlmĂșlhatatlan teljes megvilĂĄgosodĂĄst (阿耨多羅三藐三菩提, anuttara samyaksaṃbodhi). [0848c18] 「故知般若波羅蜜多,是大神咒,是大明咒,是無上咒,是無等等咒,能除一切苦真實不虛,故說般若波羅蜜多咒。」 EzĂ©rt tudjĂĄk, hogy a prajna paramita a hatalmas transzcendens mantra, a nagy megvilĂĄgĂtĂł mantra, a felĂŒlmĂșlhatatlan mantra Ă©s a pĂĄratlan mantra, mely megszĂŒnteti az összes szenvedĂ©st, ami valĂłsĂĄgos Ă©s nem hamis. TudvĂĄn (故知) a Prayana Paramita (般若波羅蜜多, prajñāpāramitā) az nagy transzcendetĂĄlis (是大神) Mantra (咒, dhāraṇī), legfĂ©nyesebb Mantra (是大明咒), FelĂŒlmĂșlhatatlan Mantra (是無上咒), minden nĂ©lkĂŒli stb... Mantra (是無等等咒), kĂ©pes eltĂĄvolĂtani minden szenvedĂ©st (能除一切苦), igaz valĂłsĂĄg (能除一) nem hamis (切苦). [0848c21] 即說咒曰: A Mantra Ăgy szĂłl: [0848c22] 「揭帝 揭帝 般羅揭帝 般羅僧揭帝 菩提 僧莎訶」 gate (揭帝, elment) gate (揭帝, elment) paragate (般羅揭帝, pāragate, tĂșljutott) parasamgate (般羅僧揭帝, pārasaṃgate, elment teljesen tĂșljutva) bodhi (菩提) svaha (僧莎訶, svāhā) 般若波羅蜜多心經 FĂŒggelĂ©k 0. - KifejezĂ©sek Zi Zai (èȘćš) - elĂ©rni az Ășt megvalĂłsĂtĂĄsĂĄt. A nĂ©v megjelenĂtĂ©sĂ©vel Ă©s megfontolĂĄsĂĄval megĂ©rtjĂŒk annak jelentĂ©sĂ©t. A Guan azt jelenti, hogy megfigyeljĂŒk Ă©s megvilĂĄgĂtjuk: az, aki gyakorolja a bodhisattva ĂștjĂĄt, nem csak a sajĂĄt tudatĂĄt, hanem a vilĂĄgot is megvilĂĄgĂtja. Az Ăly mĂłdon gyakorolĂł biztos lehet abban, hogy megszabadul. Ezt jelenti Guan Zi Zai. Mi a jelentĂ©se Zizai-nak? NevezhetjĂŒk azt, aki kĂ©pes megĂĄllĂtani a duĂĄlis gondolkodĂĄst, szĂŒletĂ©st Ă©s halĂĄlt, valamint a szenvedĂ©lyek Ă©s tĂ©veszmĂ©k öt alapvetĂ” körĂŒlmĂ©nyĂ©t. A sajĂĄt Ă©n megfigyelĂ©se, hogy felfedezzĂŒk a testet Ă©s az tudatot, amelyet öt skandha Ă©s hat szerv köt össze, a hozzĂĄjuk tartozĂł hat kapuval. Nem vagyunk szabadok, ezĂ©rt nem Zi Zai. Amikor a "bodhisattva" (è©èš) szanszkrit szĂłt kĂnaira ĂĄtĂrjuk, akkor Ăgy tesszĂŒk: Pu Sa vagy Bo Sa (è©èš). A Bodhi (kĂnaiul Pu æź) azt a tökĂ©letes tudĂĄst vagy bölcsessĂ©get jelenti, amely ĂĄltal az ember buddhĂĄvĂĄ vĂĄlik. A Sattva (kĂnai nyelven Sa èš) egy megvilĂĄgosodott Ă©s megvilĂĄgosĂtĂł lĂ©nyt jelent, aztïŒ hogy az ember mĂĄr megvilĂĄgosĂtotta a sajĂĄt termĂ©szetĂ©t azĂĄltal, hogy megszabadĂtotta magĂĄt a szĂŒletĂ©stĆl Ă©s a halĂĄltĂłl Ă©s segĂt mĂĄs Ă©rzĆ lĂ©nyeknek hasonlĂł mĂłdon. A vilĂĄgiak fenntartjĂĄk az Ă©rzĂ©seiket Ă©s figyelmen kĂvĂŒl hagyjĂĄk, vagy ellenzik a tant. A zƱrzavar Ă©s a csalĂłdĂĄs irĂĄnyĂtja Ćket a lĂ©tezĂ©s ciklusĂĄnak szamarikus szenvedĂ©sĂ©n keresztĂŒl. Az igaz termĂ©szetĂ©nek Ă©szlelĂ©sĂ©nek hallgatĂĄsĂĄval a bodhisattva mentesĂŒl a szĂŒletĂ©s Ă©s halĂĄl körĂ©bĆl. ăăă FĂŒggelĂ©k I. - A szĂștrĂĄrĂłl röviden Ez a Mahayana buddhizmus egyik leghĂresebb szĂștrĂĄja, az egyik legismertebb Ă©s legnĂ©pszerƱbb buddhista szöveg, amely rövid terjedelmƱ: a mintegy szĂĄzezer soros tökĂ©letes bölcsessĂ©g szĂștrĂĄk gyƱjtemĂ©nyĂ©ben az egyik legrövidebb szĂștra. Benne van a GyĂ©mĂĄnt-szĂștra 《金剛般若波羅蜜經》, az Avatamszaka-szĂștra 《华严经》 Ă©s a LĂłtusz-szĂștra 《妙法蓮華經》 lĂ©nyege is. A GyĂ©mĂĄnt SzĂștrĂĄval egyĂŒtt, a Mahayana irĂĄnyzat tudatosan összefĂŒggĆnek szĂĄnt tökĂ©letes bölcsessĂ©g szĂștrĂĄi közĂ© tartozik. A szanszkrit SzĂv SzĂștra hosszĂș verziĂłja egy 280 szavas prĂłzai mƱ. A Xuan Zang -nak (玄奘, 602â664) tulajdonĂtott rövid, kĂnai verziĂł 260 kĂnai ĂrĂĄsjegyet tartalmaz. A magyar fordĂtĂĄsok közĂ© tartoznak BĂĄnfalvi AndrĂĄs, Pressing Lajos, AgĂłcs TamĂĄs, Dobosy Antal, a Sambhala FordĂtĂłmƱhely Ă©s Terebess GĂĄbor fordĂtĂĄsai. A tökĂ©letes bölcsessĂ©g szĂștrĂĄk fejlĆdĂ©sĂ©nek nĂ©gy idĆszaka közĂŒl a harmadikra tehetĆ, bĂĄr tartalmaz egy mantrĂĄt (dhĂĄranĂ), amely egybe esik a negyedik idĆszakkal (a fejlĆdĂ©s tantrikus idĆszaka). Ăgy tartjĂĄk, hogy a SzĂv SzĂștrĂĄt KĂnĂĄban ĂrtĂĄk, a MahĂĄ-pradzsnyĂĄ-pĂĄramitĂĄ-szĂștra fordĂtĂĄsĂĄnak egy töredĂ©kĂ©bĆl. A "mahĂĄ" szĂł, a "nagyra", "hatalmasra" utal, a "pradzsnyĂĄ" a "bölcsessĂ©gre", a "pĂĄramitĂĄ" azt fejezi ki, hogy âtĂșl megy valaminâ, "tökĂ©letesĂt", a "hridaja" pedig a "szĂv"-et jelenti. A szĂștrĂĄban ami "hatalmas", az maga a Tudat, ami mindezt felfogja. Erre vonatkozik a szĂștra. Az Ă©letedben arra törekszel, hogy azzĂĄ vĂĄlj ami beteljesĂti az Ă©leted, vagy hogy mĂĄsok elismerjenek. Ha kemĂ©nyen kĂŒzdve Ă©red el e cĂ©lokat, akkor sem tudod megtartani. Ez okoz szenvedĂ©st szĂĄmodra, amely azonban csupĂĄn a Tudatban lĂ©tezik, mely valĂłsĂĄgosnak jelenĂti meg ezeket, Ăgy nincs fĂŒggetlen lĂ©tezĂ©se. Ezt kell felismerned. De gondolkodĂĄssal nem lehet az elmĂ©t megtalĂĄlni. Ehelyett, el kell vĂĄgnod a gondolkodĂĄst: ebben segĂt a Chan kĂŒlönbözĆ gyakorlata. A Chan tanokbĂłl megismerheted, hogy az "ön-tudat" (識) lĂ©trehozza a formĂĄt (色)-, Ă©rzĂ©st (受)-, Ă©szlelĂ©st (想)-, kĂ©sztetĂ©st (行), amely a lĂ©tesĂŒlĂ©s öt alapvetĆ csoportosulĂĄsĂĄt (aggregĂĄtumĂĄt) jelentik (蘊, skandha). E mentĂĄlis energiĂĄk "halmazai" folyton megvĂĄltoznak. Ehhez az öt halomhoz ragaszkodsz, ami viszont folyton vĂĄltozik, ezĂ©rt mindig szenvedsz. A buddhizmus alaptanĂtĂĄsa, hogy minden (ilyen) szenvedĂ©s. ValĂłsĂĄgosnak hiszed ezeket, amely szenvedĂ©sed oka. De ezek a halmok ĂŒresek. De akkor hol a szenvedĂ©s? Akkor lesz szenvedĂ©s, ha az öt halommal (forma, Ă©rzĂ©s, Ă©szlelĂ©s, kĂ©sztetĂ©s, tudat) azonosulsz. A Chan legalapvetĆbb tĂ©tele, hogy az "Ăn" Ă©s a "Buddha" Egy. Buddha tudata, a megvilĂĄgosodott tudat a mi tudatunk, a te tudatod. Mindenki mĂĄr rendelkezik ezzel a tudattal. Amikor valaki a szĂștrĂĄkat recitĂĄlja, akkor azt csak a mondĂĄs kedvĂ©Ă©rt teszi. Ăgy, s ekkĂ©ppen a hallĂĄs, a kimondĂĄs, a hang mind eggyĂ© vĂĄlik, megjelenhet a mĂ©ly szamĂĄdhi, azaz egy mĂ©ly, koncentrĂĄlt ĂĄllapot (san mei). KĂŒlsĆ Ă©s belsĆ eggyĂ© vĂĄlik. A SzĂv SzĂștra emlĂt egy kĂŒlönös tanĂtĂĄst: "a forma nem kĂŒlönbözik az ĂŒressĂ©gtĆl, az ĂŒressĂ©g nem kĂŒlönbözik a formĂĄtĂłl" (色不異空,空不異色). Sok esetben mĂĄsoknak is ĂĄrtasz akkor, mikor a mĂșlĂ©kony dolgokat (lĂĄsd pĂ©nz, hĂrnĂ©v, kapcsolatok, dekoratĂv kinĂ©zet stb.) keressed s birtokolni kĂvĂĄnod. BĂĄrmit megszerezni Ă©s megtartani a buddhizmus szerint: tĂ©veszme. De vajon mit akarsz ebben a pillanatban, most? Mert ez az, ami meghatĂĄrozza a tudatod. Ha nem ragaszkodsz nĂ©vhez, formĂĄhoz: szabad vagy. Ha nem vagy a gondolkodĂĄshoz tapadva: meditĂĄciĂłra sincs szĂŒksĂ©ged. De azonosulva a tudatoddal keresed a megfelelĆ mĂłdszert, ahelyett, hogy ebben a pillanatban lejĂĄtszĂłdĂł hangulatok, Ă©rzĂ©sek, gondolatok elĂ© mennĂ©l megkĂ©rdĆjelezve Ćket. Ăgy nem jön lĂ©tre a hamis "ĂN-tudat" Ă©s az ezzel kapcsolatos hangulatok sem szĂŒletnek meg benned. Semmi az egĂ©sz: csak egy finom tudatvĂĄltĂĄs. A SzĂștra azt tanĂtja: "nincs keletkezĂ©s, nincs elmĂșlĂĄs, nincs tisztĂĄtalansĂĄg, nincs tisztasĂĄg, nincs növekedĂ©s, nincs csökkenĂ©s" (不生不滅,不垢不淨,不增不減). A "nem" (不, bu, vagy 無, wu) szĂłcskĂĄt sokat hasznĂĄlja a SzĂv SzĂștra. Amikor a gyakorlĂĄs / meditĂĄciĂł elmĂ©lyĂŒl Ă©s mĂ©g felbukkannak gondolatok, Ă©rzĂ©sek, könnyen belekapaszkodhatsz. Ăgy megĂĄllsz azon a szinten. A hatalmas vĂ©gtelensĂ©get valĂłjĂĄban csak tagadva lehet leĂrni, hogy mi NEM az... Mert, amint valamit le tudsz Ărni, mĂĄr elvesztetted a lĂ©nyeget: mert kell lennie valakinek, aki mindazt amit leĂrsz, Ă©szleli. A SzĂv SzĂștrĂĄban a tisztasĂĄg Ă©s tisztĂĄtalansĂĄg minĆsĂ©gek, a növekedĂ©s vagy csökkenĂ©s is az, melyeket gondolkodĂĄsod hoz lĂ©tre. Az igaz termĂ©szeted azonban nyugodt Ă©s ĂŒres. Ăm Te magad egy kis ĂN-nel (我, wo) azonosulsz - megfeledkezve minderrĆl. FĂŒggelĂ©k II. - A SzĂv SzĂștra MantrĂĄja 揭谛揭谛,波罗揭谛,波罗僧揭谛,菩提萨婆诃, azaz Jiēdì, jiēdì, bōluó jiēdì, bōluósēng jiēdì, pútí suōpóhē, szaknkrit nyelven: "gate gate paragate parasamgate bodhi svaha" Az egyszerƱ fordtĂĄsa "ĂĄĂtment, ĂĄtment, ĂĄtment a tĂșlsĂł partra!", jelentĂ©se pedig "hĂłdolat a felĂ©bredt elmĂ©nek, amely jĂĄrt a mĂĄsik oldalon Ă©s megszabadult a szenvedĂ©stĆl". Erre utal a mantra: magĂĄra a cselekvĂ©sre. A buddhatudat a felĂŒlmĂșlhatatlan, tökĂ©letes megvilĂĄgosodĂĄst Ă©r el. Ezen a vilĂĄgon Ăgy a bĂłdhiszattva cselekedet segĂt. Ăgy Ă©ri el a megvilĂĄgosodott, hogy ez a tudatĂĄllapot a vilĂĄgban is mƱködjön. TehĂĄt a SzĂv SzĂștra elĆször megmutatja az ellentĂ©tvilĂĄgot, utĂĄna az valĂłdisĂĄgot (abszolĂștum) Ă©s vĂ©gĂŒl elvezet a teljes vilĂĄghoz. Az ellentĂ©tvilĂĄg, miszerint a "forma ĂŒressĂ©g, az ĂŒressĂ©g forma". Az abszolĂștum vilĂĄga pedig a ânincs forma, nincs ĂŒressĂ©g vilĂĄgaâ kifejezĂ©ssel nyilvĂĄnul meg. A teljes vilĂĄg pedig a buddha tudat ĂĄltal, vagyis, hogy az igazsĂĄg Ă©ppĂșgy lĂ©tezik, ahogy van. Ăm ezt az igazsĂĄgot mĂĄs lĂ©nyek javĂĄra kell fordĂtani. A SzĂv SzĂștra selekvĂ©sre szĂłlĂt: âparĂĄgatĂ©â Ă©s szeretetre, rĂ©szvĂ©tre utal a bĂłdhiszattva Ășt. Aki a pillanatban egyĂŒtt cselekszik (azaz a jelenben Ă©l), ott a bĂ©ke magĂĄtĂłl bukkan fel. Ezt rĂ©gen mondĂłka formĂĄjĂĄban Ășgy tanultuk, hogy âaki nem lĂ©p egy-szerre, nem kap rĂ©test estĂ©reâŠâ :-) :-) :-) "Senki nem tudja, mit hoz a jövĆ. De a mĂșlt tettei a mĂĄban, ezekben a pillanatokban hozzĂĄk meg termĂ©sĂŒket. Sem az egeket, sem az isteneket sem embertĂĄrsaimat nem vonhatom felelĆssĂ©gre sorsomĂ©rt. Csak Ă©s kizĂĄrĂłlag mĂșltbĂ©li tetteim következmĂ©nye mindaz, amit ma megĂ©lek. Ha ma Ă©lek Ă©s szenvedek, az azĂ©rt van, amit a mĂșltban Ă©n tettem, Ă©s senki mĂĄst nem vonhatok Ă©rte felelĆssĂ©gre." Bodhidharma FĂŒggelĂ©k III. - az ĂressĂ©g (Śunyata, 空), ahogy a SzĂv SzĂștrĂĄban kifejezĆdik Az Ă©let igĂ©nybe vesz minket. SzĂŒksĂ©gĂŒnk van Ă©telre, oltalmazĂł helyre Ă©s mĂĄs alapvetĆ szĂŒksĂ©gletekre az Ă©letben maradĂĄshoz. Azonban gondolj bele: az Ă©letben a legĂ©rtelmesebb dolog, hogy felfedezd minden jelensĂ©g igazsĂĄgĂĄt. Az egyik legfontosabb tanĂtĂĄs, amit Buddha adott, hogy nincs ĂĄllandĂłsĂĄg: s az Ă©leted is ilyen, mely oly sok akadĂĄllyal szembesĂŒl Ă©s bĂĄrmikor vĂ©get Ă©rhet. BĂĄrmely nyeresĂ©gre tettĂ©l szert ebben az Ă©letben (akĂĄr gazdagsĂĄgra, hĂrnĂ©vre vagy jĂłlĂ©tre), ezek csak ennek az Ă©letnek a folyamĂĄn tartanak ki, amely idĆben nagyon korlĂĄtozott. EzĂ©rt mĂg ez a nagy lehetĆsĂ©ged van, törekedned kell rĂĄĂ©bredned az igazsĂĄgra. Ilyen lehetĆsĂ©ghez jutni nagyon nehĂ©z. Az is lehet, hogy hosszĂș hosszĂș ideig meg sem törtĂ©nik. EzĂ©rt a legfontosabb Ă©s a legĂ©rtelmesebb dolog melyet Ă©leted folyamĂĄn tehetsz: felfedezni a valĂłsĂĄg termĂ©szetĂ©nek igazsĂĄgĂĄt. De hogy talĂĄlod meg ezt az igazsĂĄgot? HĂ©tköznapi emberkĂ©nt amit lĂĄtsz, amit hallasz, amit gondolsz, azaz minden tapasztalatod valĂłsĂĄgosnak tartasz. De tĂ©ny, nem szĂŒksĂ©ges valĂłsĂĄgnak lennie, hiszen a valĂłsĂĄg lehet teljesen mĂĄs. Az elkĂ©pzelĂ©sed a valĂłsĂĄgrĂłl teljes ellentmondĂĄsban van az igaz valĂłsĂĄggal. Egy egyszerƱ pĂ©lda: a mindennapokban sok emberrel talĂĄlkozol Ă©s mindenkirĆl vĂ©lemĂ©nyt formĂĄlsz. Valakit nagyon jĂł embernek tartasz, igazĂĄn kedveled Ćt. AztĂĄn napok, hĂłnapok, Ă©vek mĂșltĂĄn ez a szemĂ©ly s te magad is megvĂĄltozol, s hirtelen egyĂĄltalĂĄn nem lĂĄtod Ćt jĂł embernek, inkĂĄbb nagyon rossznak. Na, most hol van az igazsĂĄg? Minden jĂł Ă©s minden rossz nem lĂ©tezhet egyĂŒtt â az ismerĆsöd meg nem lehet egy idĆben jĂł Ă©s rossz. A legtöbbször az Ă©szlelĂ©sed helytelen. Amit ma gondolsz, holnap hibĂĄs lehet. Amit holnap gondolsz, ellentmondĂĄsban lehet azzal, amit a rĂĄkövetkezĆ nap gondolsz. Ez jĂłl mutatja, hogy nem lĂĄtod valĂłsĂĄgnak azt, ami valĂłsĂĄgos, nem lĂĄtod a jelensĂ©gek valĂłsĂĄgos jelentĂ©sĂ©t, igaz termĂ©szetĂ©t. Mivel nincs meg a kĂ©pessĂ©ged vagy erĆd lĂĄtni Ă©s megĂ©rteni a valĂłsĂĄgot ahogy van, szĂŒksĂ©ges BuddhĂĄban tanĂtĂĄsa. ĂtmutatĂĄs, hogy felfedezd az igazsĂĄgot a valĂłsĂĄgrĂłl. Buddha az Ć vĂ©gtelen bölcsessĂ©gĂ©ben, egyĂŒttĂ©rzĂ©sĂ©ben Ă©s erejĂ©ben felbecsĂŒlhetetlen szĂĄmĂș tanĂtĂĄst adomĂĄnyozott, hogy illeszkedjen a gondolkodĂĄsmĂłd minden szintjĂ©hez, a hajlandĂłsĂĄg minden szintjĂ©hez, az Ă©rtelem minden szintjĂ©hez. Ha Buddha tanĂtĂĄsait kategĂłriĂĄkba sorolod, sok Ă©s kĂŒlönbözĆ mĂłdon teheted meg. Egy mĂłd, hogy idĆrendi sorrendbe teszed a hĂĄrom fĆ tanĂtĂĄsnak vagy Dharma KerĂ©knek megfelelĆen. Az ElsĆ Dharma KerĂ©kben Buddha a NĂ©gy Nemes IgazsĂĄgot tanĂtotta. ĂltalĂĄban Buddha tanĂtĂĄsainak kĂ©t megvilĂĄgĂtĂĄsa van, a magyarĂĄzĂł vagy Ă©rtelmezĆ jelentĂ©s Ă©s a vĂ©gleges jelentĂ©s. Az ElsĆ Dharma KerĂ©k döntĆen Ă©rtelmezĆ, bĂĄr van nĂ©hĂĄny vĂ©gleges jelentĂ©se. Mivel az emberek többsĂ©ge nem kĂ©sz arra, hogy közvetlenĂŒl megĂ©rtse a vĂ©gsĆ igazsĂĄgot, Buddha annak az Ă©rdekĂ©ben, hogy elvezesse az embereket az igazsĂĄghoz, az elsĆ tĂpusĂĄt adta a tanĂtĂĄsnak, melyet magyarĂĄzĂłnak ismerĂŒnk. A MĂĄsodik Dharma KerĂ©k döntĆen vĂ©gleges tanĂtĂĄsokbĂłl ĂĄll. Itt adta Buddha a BölcsessĂ©g TökĂ©letessĂ©ge tanĂtĂĄsĂĄt vagy a Pradzsnaparamita-t, mely nagyszĂĄmĂș kötetbĆl ĂĄll: ezek szutrĂĄk, melyek kifejtik az "ĂressĂ©get". A leghĂresebb a GyĂ©mĂĄnt SzĂștra Ă©s a SzĂv SzĂștra. A Harmadik Dharma KerĂ©k vegyesen tartalmaz magyarĂĄzĂł Ă©s vĂ©gleges tanĂtĂĄsokat. A HĂĄrom Dharma KerĂ©k közĂŒl a legfontosabb a mĂĄsodik, a Pradzsnaparamita, mely kifejti az "ĂŒressĂ©get" (空) vagy a jelensĂ©gek igaz termĂ©szetĂ©nek igazsĂĄgĂĄt. HĂ©tköznapi emberek termĂ©szetesen nem igazĂĄn Ă©rdeklĆdnek, hogy felfedezzĂ©k minden jelensĂ©g igaz termĂ©szetĂ©t. De mi az igaz jelentĂ©s, mi minden jelensĂ©g igaz termĂ©szete? Minden kĂŒlönbözĆ iskola vagy vallĂĄs, mely kutatja a valĂłsĂĄg termĂ©szetĂ©t kĂŒlönbözĆ következtetĂ©sekre jutott. MĂ©g buddhista hagyomĂĄnyokban is kĂŒlönbözĆ iskolĂĄk vannak, mindegyik sajĂĄt következtetĂ©sekkel. A vĂ©gsĆ valĂłsĂĄgnak sok, sok eltĂ©rĆ magyarĂĄzata van. Itt szĂŒksĂ©ges megemlĂteni a "KözĂ©pĂșt" fogalmĂĄt (ld.: ❀ Nāgārjuna: A Középút Alapversei - 龍樹菩薩: 《中論》). A Chan azt tanĂtja, hogy a jelensĂ©gek vizsgĂĄlatĂĄt követĆen semmit nem lehet ĂĄllĂtani. Nincs olyan, hogy âezen a mĂłdonâ vagy âazon a mĂłdonâ, a valĂłsĂĄg a leĂrĂĄs mögött van. Mivel lehetetlen kifejezni ezt az igazsĂĄgot vagy mĂ©g inkĂĄbb megtalĂĄlni a megfelelĆ elnevezĂ©sĂ©t, gyakran Ășgy hivatkoznak erre, mint âĂŒressĂ©gâ. Ez azonban nem azt jelenti, hogy minden ĂŒres! Amikor azt mondod, hogy a kĂĄvĂ©sbögre ĂŒres: akkor az mitĆl ĂŒres? Ăres a kĂĄvĂ©tĂłl. Ami persze nem azt jelenti, hogy a csĂ©sze nem lĂ©tezik vagy a kĂĄvĂ© nem lĂ©tezik. Az ĂŒressĂ©g jelentĂ©se tehĂĄt nem az, hogy a jelensĂ©g nem lĂ©tezik. Az igazi jelentĂ©se az ĂŒressĂ©gnek: minden, ami megjelenik a tudatodban tökĂ©letesen kölcsönösen egymĂĄstĂłl fĂŒggĆ. Semmi nem lĂ©tezik önĂĄllĂłan, azaz okoktĂłl Ă©s feltĂ©telektĆl fĂŒggetlenĂŒl. Amennyiben dolgok igazĂĄn lĂ©teznĂ©nek, okoktĂłl Ă©s feltĂ©telektĆl fĂŒggetlenĂŒl lĂ©teznĂ©nek. ElmĂ©letben: ami igazĂĄn lĂ©tezik, lĂ©teznie kell fĂŒggetlenĂŒl bĂĄrmi mĂĄstĂłl. ValĂłjĂĄban azzal a cĂ©llal, hogy lĂ©tezzen, minden okoktĂłl Ă©s feltĂ©telektĆl fĂŒgg: ennek a következtĂ©ben jelenik meg az eredmĂ©ny. Minden kölcsönösen egymĂĄstĂłl fĂŒggĆ. Minden jelensĂ©g kölcsönösen egymĂĄstĂłl fĂŒggĆ eredettĆl lĂ©tezik Ă©s erre hivatkozunk, mikor azt mondjuk: "ĂŒressĂ©g". Az ĂŒressĂ©g kölcsönösen egymĂĄstĂłl fĂŒggĆt jelent Ă©s a kölcsönösen egymĂĄstĂłl fĂŒggĂ©s ĂŒressĂ©get jelent. Ăgy a kölcsönösen egymĂĄstĂłl fĂŒggĂ©s nagyon fontos. Mivel mindent, amit tapasztalsz okok Ă©s feltĂ©telek teremtenek meg vagy kölcsönösen egymĂĄstĂłl fĂŒggĆ eredetƱ; minden kölcsönösen egymĂĄstĂłl fĂŒggĆ Ă©s semmi nem lĂ©tezik önĂĄllĂłan. BĂĄr dolgok relatĂv szinten megjelennek okok Ă©s feltĂ©telek következtĂ©ben, abszolĂșt szinten nem tudjuk leĂrni Ćket. Erre utal az ĂŒressĂ©g, a tĂ©nyre, hogy nincs lehetsĂ©ges következtetĂ©s a valĂłsĂĄg termĂ©szetĂ©re, nincs lehetsĂ©ges leĂrĂĄs. EzĂ©rt mondja a SzĂv SzĂștra, hogy âa forma ĂŒressĂ©gâ. A forma utal mindenre, amit tudatunkkal felfogunk. A forma ĂŒressĂ©g. A forma nem kĂŒlönĂĄllĂł az ĂŒressĂ©gtĆl â pĂ©ldĂĄul, mikor azt mondom, hogy a kĂĄvĂ©sbögrĂ©d ĂŒres, azt mondom, hogy a bögre önmaga lĂ©tezik, de ĂŒres a kĂĄvĂ©tĂłl. ValĂłjĂĄban a csĂ©sze önmaga ĂŒres Ă©s a formĂĄja szintĂ©n ĂŒressĂ©g. A forma ĂŒressĂ©g Ă©s mĂĄs szinten az ĂŒressĂ©g szintĂ©n forma. Forma nem mĂĄs mint ĂŒressĂ©g Ă©s az ĂŒressĂ©g nem mĂĄs mint forma (色不異空,空不異色) Javasolt irodalom Ă©s forrĂĄsok 1. Red Pine, trans. The Zen Teaching of Bodhidharma. San Francisco: North Point Press, 1987. 2. CBETA, X63n1217 Ă©s http://ctzen.org/sunnyvale/enBodhiDharmaSutraWithAnnotation.htm 3. Lotus Sutra - 妙法蓮華經, Miàofǎ Liánhuá jīng, röviden: 法華經 Fǎhuá jīng 4. Benson, Koten (Summer 2008). "Prajnatara: Bodhidharma's Master" (PDF). Sakyadhita. 16 (2). 5. Nāgārjuna: A Középút Alapversei - 龍樹菩薩: 《中論》 ❀ ❀ ❀ Köszönetet mondunk minden barĂĄtunknak, mindazon szerzĆknek, tanĂtĂłknak, buddhistĂĄknak Ă©s harcmƱvĂ©szeknek, akik hozzĂĄjĂĄrultak a harcmƱvĂ©szet-törtĂ©neti-, buddhista-, bölcseleti Ă©s egyĂ©b tanĂtĂĄsokkal, ĂrĂĄsokkal, tanulmĂĄnyokkal, jegyzetekkel minden Ă©rzĆ lĂ©ny tanĂtĂĄsĂĄhoz Ă©s tanulĂĄsĂĄhoz. BuddhĂĄk Ă©s Mesterek tanĂtĂĄsait megosztani Ă©rdem, mindezen Ă©rdemeket felajĂĄnljuk az összes BuddhĂĄknak. A Xing Long Tang elfogulatlan, pĂĄrtatlan, szektarianizmustĂłl mentes elv alapjĂĄn törekszik a DharmĂĄt, a Chan hagyomĂĄnyvonal tanĂtĂĄsĂĄt, a harcmƱvĂ©szeti stĂlusok törtĂ©neteit megosztani. 武林一家! 阿弥陀佛! 各位朋友, 作者, 老师, 佛教徒和功夫爱好者, 请允许我向你们表示感谢, 感谢你们一直以来用功夫, 历史, 佛教, 哲学和各类教学, 文章, 研究和教义, 对教学和学习的支持。分享佛教和大师的教义非常有价值, 我们以此恭敬诸佛。《醒龙堂》 将依据不偏依, 不分宗派的原则努力分享佛法, 传承佛教思想和传统功夫。 Yao Dong jushi 翻译: 耀东居士 @ Xing Long Tang | 2016 - 2019.01. v2, mĂĄsodik kiadĂĄs Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 licenc alkalmazĂĄsĂĄval | 署名-非商业性使用-禁止演绎 4.0 国际 Ha hibĂĄkat, megjelenĂ©si vagy egyĂ©b problĂ©mĂĄkat talĂĄlsz, Ărj nekĂŒnk: master [at] rgm [pont] hu ❀ vissza | ❀ index | ❀ harcmƱvĂ©szeti jegyzetek Ă©s publikĂĄciĂłk | ❀ Pu Ji Chan Templom 普济寺 a facebook-on (Kövess minket itt is!)
|