XING LONG TANG - SZÍV SZÚTRA 《般若波羅蜜多心經》



   



Szív Szútra 《般若波羅蜜多心經》

❀ ❀ ❀

    "Senki nem tudja, mit hoz a jövő. De a múlt tettei a mában, ezekben a pillanatokban hozzák meg termésüket. Sem az egeket, sem az isteneket sem embertársaimat nem vonhatom felelősségre sorsomért. Csak és kizárólag múltbéli tetteim következménye mindaz, amit ma megélek. Ha ma élek és szenvedek, az azért van, amit a múltban én tettem, és senki mást nem vonhatok érte felelősségre."

    Bodhidharma

Előszó

Aki haladó szinten gyakorolja a harcművészetet, túljut a formákon és technikákon. A helyes gyakorolás során természetes módon alakul ki az igény és a szándék a háttér-, a szemlélet-, a kultúra-, az adott stílus történelme-, valamint mesterei tanításainak mélyebb megértése iránt. Ha Taiji Quan-, Bagua Zhang vagy Liu He Ba Fa gyakorló vagy, akkor inkább a taoizmus tanai és filozófiája érint meg. A buddhista ideológiájú harcművészetek esetében pedig a Chan. Mivel a ❀ Xing Long Tang ez utóbbi hagyományaival foglalkozik, számunkra a Chan buddhizmus és tanításai vonatkoztathatóak a ❀ Rou Gong Quan kungfu stílus mélyebb megértésére. A teljesség igénye nélkül e rövid tanulmány a Chan szútrák tanai mentén igyekszik megmutatni a szoros összefonódást és párhuzamokat, melyek akár a mindennapi gyakorlások során edzéseken is többször elhangoznak. Az érdeklődő gyakorlók kíváncsiságát némileg enyhítve álljon itt a Mahayana egyik legismertebb szútrája, a Szív Szútra tanítása, párhuzamossága a Chan harcművészet gyakorlásának szemléletével. Ugyanakkor semmi sem kötelező: nem kell megtanulni, bemagolni, mondogatni... Csak a rendszeres, tiszta gyakorlásra kell figyelned, a megértés - ha itt az idő - természetes módon megérkezik. Van egy buddhista fogalom: az ❀ iddhipada (szanszkritül: ṛddhipāda, kínaiul: 四神足, si shén zú) fogalma. Egy szanszkrit szóösszetétel, amely az "erő" (vagy "potencia" azaz iddhi; rddhi) és az "alap" vagy "alkotó" (páda) szavakból tevődik össze. A Mahayana buddhizmusban az "erő" egy sor spirituális vagy pszichikai erőre vonatkoztatható, melynek számos formája van: jelenthet akaraterőt, az elme erejét, a koncentráció erejét, de még az átalakulás erejét is. Ha visszamlékszel a mindennapi gyakorlásra, akkor a harcművészetben ehhez legközelebb a Yi (意) fogalma áll. Ez irányítja a Jin (劲) erőt. A Mahayana buddhizmusban a megvilágosodáshoz vezető út gyakorlásában a belső erők másodlagosak (okozatok) a négy alap mentális tulajdonsággal szemben: ezek a szándék, az erőfeszítés, a tudatosság és a vizsgálódás. E négy alap buddhista mentális tulajdonság szükséges az "ártó" tudatállapot leküzdéséhez. Azonban fontos észrevenni, hogy e buddhista tulajdonságok megléte (vagy a rájuk vonatkozó törekvés) nagymértékben hat a harcművészet gyakorlásának minőségére. Más szavakkal, a buddhista szemlélet megértése és gyakorlása a kungfu gyakorlás minőségét nagymértékben javítja.

    "Szerzetesek, azok, akik elhanyagolták a spirituális erő négy alapját, azok elhanyagolták a nemes ösvényt, amely a szenvedés teljes megszüntetéséhez vezet. Azok, akik gyakorolták a spirituális erő négy alapját, azok gyakorolták a nemes ösvényt, amely a szenvedés teljes megszüntetéséhez vezet".

    Buddhista példázat a ❀ Viraddha-szuttából (SN 51.2)

A Mahayana-ban a belső (spirituális) erő négy dolgon történő koncentrációt (szamádhi, 三摩地, san mó de) jelenti:

  • szándék, cél, akarat (chanda, 欲 Yu)

    Ez párhuzamban áll az autentikus Chan harcművészet gyakorlásában a "Yi"-vel (意). "Szándékot"-, a kungfuban (cselekvő) "szándékot" jelöl (bár pontosabban kifejezve a "Yi" a szanszkrit "manasz" (मनस्) szóból ered). Az ide vonatkozó harcművészeti tanítás ❀ itt olvasható: 《用意不用力》)

  • erőfeszítés, erő, energia, lényeg (viriya, 精进 jing jin)

    "Jing" (精) ugyanaz, amit kungfu gyakorlás során a "Jin" (劲) erő a végpontban létrehoz. Ezt a képességet "Fa Jin" -nek nevezzük, amely kimunkálásához helyes szemléletre, cselekvésre, elengedésre van szükség. A Fa Jin hatása: "Jing" (精).

  • tudatosság, tudat (citta, 心 (佛教), xin)

    A "Xin" a harcművészetben cselekvő szándék nélküli "tudatot", az "érzelmi tudatot" jelöli. Az ide vonatkozó tanítás a ❀ "Majom Tudat - 《心猿》" c. jegyzetünkben olvasható.

  • vizsgálódás, szemlélődés, megkülönböztetés (vímamszá, 观, guan)

    Ez a kapocs a legnyilvánvalóbb. A "Guan" szemlélődést-, az ebből fakadó mély megértést jelenti. Ha tisztán a harcművészet gyakorlását nézem, akkor ez az egyike a "Wu Gong" -nak azaz az ❀ "Öt Készség - 《五工》" -nek, a helyes kungfu gyakorlás alapja.

A Mahayana tanítása szerint a szamádhiban a tudat megnyugszik és egy dologra koncentrál míg a gyakorlatot végző személy tudatánál marad. Ez igaz a Chan gyakorlatokra, mely állapot szükséges a harcművészetben a belső erő (Qi) irányításához is. Nincs semmi különbség. Haladó szinten a kungfu minden mozdulatában, minden technikájában megjelenik a szándék (Yi). Ahhoz, hogy ez minél tisztább legyen-, bármikor képes légy a szándék általi irányításra, a gyakorlás során megfelelő erőfesztítésre és tudatosságra van szükség (tiszta fenntartható koncentráció). A szándék által vezetet mozdulatok és technikák a "szemlélődésben" (观, guan) méllyülnek. Többször említette Mesterem, Zhang Mester azt, hogy a "rácsodálkozás művészetét" sosem szabad elfelejteni, mindig gyakorolni kell. A Mahayana tanok az alapok kifejlesztésével elérhető belső erőkkel kapcsolatban úgy tartják, az e szintet elért gyakorló képes milliófelé osztódni, majd újra egyesülni, elsüllyedni és megjelenni, vándorolni a különböző világok (létsíkok) között. A kungfu gyakorlásában ez az állapot a tökéletes megvalósítás állapota. Láthatod, hogy a Chan szútrák tanításainak megismerése, e szemléleten való gondolkodás, a meditáció és a harcművészet gyakorlásában a "szándék" megerősítése, az "erőfeszítés" (koncentráció) megtartása, a "tudatosság" kialakítása és a gyakorlatokon való "szemlélődés" nélkül nincsen valódi fejlődés.

❀ ❀ ❀

Bevezetés - a Szív Szútra

A Szív Szútra a Mahayana buddhizmus egyik híres szútrája (szanszkrit: प्रज्ञापारमिताहृदय, Prajñāpāramitāhṛdaya). Szó szerinti jelentése a "Megértés Tökéletességének a Szíve". Az egyik legismertebb és legnépszerűbb buddhista szöveg, amely viszonylag rövid terjedelmű: a mintegy százezer soros tökéletes bölcsesség szútrák gyűjteményében ez az egyik legrövidebb szútra. Benne van a Gyémánt-szútra, az Avatamszaka-szútra és a Lótusz-szútra lényege is. A Gyémánt szútrával együtt, a Mahayana irányzat tudatosan összefüggőnek szánt tökéletes bölcsesség szútrái közé tartozik. A szanszkrit Szív Szútra hosszú verziója egy 280 szavas prózai mű. A ❀ Xuan Zang -nak (玄奘, 602–664) tulajdonított rövid, ❀ kínai verzió 260 kínai írásjegyet tartalmaz. A magyar fordítások közé tartoznak Bánfalvi András, Pressing Lajos, Agócs Tamás, Dobosy Antal, a sambhala fordítóműhely és Terebess Gábor fordításai. A tökéletes bölcsesség szútrák fejlődésének négy időszaka közül a harmadikra tehető, bár tartalmaz egy mantrát (dháraní), amely egybe esik a negyedik időszakkal (a fejlődés tantrikus időszaka). Úgy tartják, hogy a Szív Szútrát Kínában írták, a Mahá-pradzsnyá-páramitá-szútra fordításának egy töredékéből. A "mahá" szó, a "nagyra", "hatalmasra" utal, a "pradzsnyá" a "bölcsességre", a "páramitá" azt fejezi ki, hogy „túl megy valamin”, "tökéletesít", a "hridaja" pedig a "szív"-et jelenti.

A szútrában ami "hatalmas", az maga a Tudat, ami mindezt felfogja. Erre vonatkozik a szútra. Az életedben arra törekszel, hogy azzá válj ami beteljesíti az életed, vagy hogy mások elismerjenek. Ha keményen küzdve éred el e célokat, akkor sem tudod megtartani. Ez okoz szenvedést számodra, amely azonban csupán a Tudatban létezik. Ez valóságosnak jeleníti meg ezeket, így nincs független létezése. ... és ezt kell felismerned. De gondolkodással nem lehet az elmét megtalálni! Ehelyett, el kell vágnod a gondolkodást: ebben segít a meditáció, belső (Chan) harcművészetek gyakorlása.

A Chan tanokból megismerheted, hogy az "ÉN-tudat" létrehozza a formát-, érzést-, észlelést-, késztetést, amelyet Tudat 5 rétegét vagy halmazát jelenti. E mentális energiák „halmazai” folyton megváltoznak. Ehhez az öt halomhoz ragaszkodsz, ami viszont folyton megváltozik: ezért mindig szenvedsz. A buddhizmus alaptanítása, hogy minden (ilyen) szenvedés. Valóságosnak hiszed ezeket, amely szenvedésed oka. De ezek a halmok Bodhidharma tanítása szerint szerint üresek. De akkor hol a szenvedés? Akkor lesz szenvedés, ha az öt halommal (forma, érzés, észlelés, késztetés, tudat) azonosulsz. A Chan legalapvetőbb tétele, hogy az "Én" és a "Buddha" (Megvilágosodott) Egy. Buddha tudata (a megvilágosodott tudat) a mi tudatunk, a te tudatod. Mindenki már rendelkezik ezzel a tudattal. Amikor valaki a Chan-t gyakorolja, a szútrákat recitálja, akkor azt csak a mondás kedvéért teszi. Így, s ekképpen a hallás, a kimondás, a hang mind eggyé válik, megjelenhet a mély szamádhi, azaz egy mély, koncentrált állapot (san mei). Külső és belső eggyé válik.

A Szív Szútra említ egy különös tanítást: "a forma üresség, az üresség forma". Sok esetben másoknak is ártasz akkor, mikor a múlékony dolgokat (lásd pénz, hírnév, kapcsolatok, dekoratív kinézet stb.) keressed s birtokolni kívánod. Bármit megszerezni és megtartani a buddhizmus szerint: téveszme. De vajon mit akarsz ebben a pillanatban, most? Mert ez az, ami meghatározza a tudatod. Ha nem ragaszkodsz névhez, formához: szabad vagy. Ha nem vagy a gondolkodáshoz tapadva: meditációra sincs szükséged. De azonosulva a tudatoddal keresed a megfelelő módszert, ahelyett, hogy ebben a pillanatban lejátszódó hangulatok, érzések, gondolatok elé mennél megkérdőjelezve őket. Így nem jön létre a hamis "ÉN-tudat" és az ezzel kapcsolatos hangulatok sem születnek meg benned. Semmi az egész: csak egy finom tudatváltás.

A Szútra azt tanítja: "nincs keletkezés, elmúlás, tisztátalanság, tisztaság". A „nem” szócskát sokat használja a Szív Szútra. Amikor a gyakorlás / meditáció elmélyül és még felbukkannak gondolatok, érzések, könnyen belekapaszkodhatsz. Így megállsz azon a szinten. A hatalmas végtelenséget valójában csak tagadva lehet leírni, hogy mi NEM az... Mert, amint valamit le tudsz írni, már elvesztetted a lényeget: mert kell lennie valakinek, aki mindazt amit leírsz, észleli. A Szív Szútrában a tisztaság és tisztátalanság minőségek, melyeket gondolkodásod hoz létre. Az igaz természeted azonban nyugodt és üres. Ám Te magad egy kis ÉN-nel azonosulsz - megfeledkezve minderről.

A Szív Szútra

Szankszrit

आर्यावलोकितेश्वरो बोधिसत्त्वो गंभीरायां प्रज्ञापारमितायां चर्यां चरमाणो व्यवलोकयति स्म । पंचस्कन्धाः । तांश्च स्वभावशून्यान्पश्यति स्म । इह शारिपुत्र रूपं शून्यता शून्यतैव रूपं रूपान्न पृथक्शून्यता शून्यताया न पृथग्रूपं यद्रूपं सा शून्यता या शून्यता तद्रूपं । एवमेव वेदनासंज्ञासंस्कारविज्ञानानि । इह शारिपुत्र सर्वधर्माः शून्यतालक्षणा अनुत्पन्ना अनिरुद्धा अमला न विमला नोना न परिपूर्णाः । तस्माच्छारिपुत्र शून्यतायां न रूपं न वेदना न संज्ञा न संस्कारा न विज्ञानानि । न चक्षुःश्रोत्रघ्राणजिह्वाकायमनांसी । न रूपशब्दगंधरसस्प्रष्टव्यधर्माः । न चक्षुर्धातुर्यावन्न मनोविज्ञानधातुः । न विद्या नाविद्या न विद्याक्षयो नाविद्याक्षयो यावन्न जरामरणं न जरामरणक्षयो न दुःखसमुदयनिरोधमार्गा न ज्ञानं न प्राप्तिः ॥ तस्मादप्राप्तित्वाद्बोधिसत्त्वाणां प्रज्ञापारमितामाश्रित्य विहरत्यचित्तावरणः । चित्तावरणनास्तित्वादत्रस्तो विपर्यासातिक्रान्तो निष्ठनिर्वाणः ।। त्र्यध्वव्यवस्थिताः सर्वबुद्धाः प्रज्ञापारमितामाश्रित्यानुत्तरां सम्यक्सम्बोधिमभिसंबुद्धाः ।। तस्माज्ज्ञातव्यं प्रज्ञापारमिता महामन्त्रो महाविद्यामन्त्रो ऽनुत्तरमन्त्रो ऽसमसममन्त्रः सर्वदुःखप्रशमनः । सत्यममिथ्यत्वात् । प्रज्ञपारमितायामुक्तो मन्त्रः । तद्यथा गते गते पारगते पारसंगते बोधि स्वाहा ।। इति प्रज्ञापारमिताहृदयं समाप्तम्

atha prajñāpāramitāhṛdayasūtram ¦ namaḥ sarvajñāya ¦ āryavalokiteśvaro bodhisattvo gaṃbhīrāyāṃ prajñāpāramitāyāṃ caryāṃ caramāṇo vyavalokayati sma ¦ paṃcaskandhāḥ ¦ tāṃś ca svabhāvaśūnyān paśyati sma ¦ iha śāriputra rūpaṃ śūnyatā śūnyataiva rūpaṃ rūpān na pṛthak śūnyatā śūnyatāyā na pṛthag rūpaṃ yad rūpaṃ sā śūnyatā yā śūnyatā tad rūpaṃ ¦ evam eva vedanāsaṃjñāsaṃskāravijñānāni ¦ iha śāriputra sarvadharmāḥ śūnyatālakṣaṇā anutpannā aniruddhā amalā na vimalā nonā na paripūrṇāḥ ¦ tasmāc chāriputra śūnyatāyāṃ na rūpaṃ na vedanā na saṃjñā na saṃskārā na vijñānāni ¦ na cakṣuḥśrotraghrāṇajihvākāyamanāṃsī ¦ na rūpaśabdagaṃdharasaspraṣṭavyadharmāḥ ¦ na cakṣurdhātur yāvan na manovijñānadhātuḥ ¦ na vidyā nāvidyā na vidyākṣayo nāvidyākṣayo yāvan na jarāmaraṇaṃ na jarāmaraṇakṣayo na duḥkhasamudayanirodhamārgā na jñānaṃ na prāptiḥ ¦ tasmād aprāptitvād bodhisattvāṇāṃ prajñāpāramitām āśritya viharaty acittāvaraṇaḥ ¦ cittāvaraṇanāstitvād atrasto viparyāsātikrānto niṣṭhanirvāṇaḥ ¦ tryadhvavyavasthitāḥ sarvabuddhāḥ prajñāpāramitām āśrityānuttarāṃ samyaksambodhim abhisaṃbuddhāḥ ¦ tasmāj jñātavyaṃ prajñāpāramitā mahāmantro mahavidyāmantro 'nuttaramantro 'samasamamantraḥ sarvaduḥkhapraśamanaḥ ¦ satyam amithyatvāt ¦ prajñapāramitāyām ukto mantraḥ ¦ tadyathā gate gate pāragate pārasaṃgate bodhi svāhā ¦ iti prajñāpāramitāhṛdayaṃ samāptam

Kínai

观自在菩萨,行深般若波罗蜜多时。照见五蕴皆空,渡一切苦厄。舍利子,色不异空,空不异色,色即是空,空即是色,受想行识,亦复如是。舍利子,是诸法空相,不生不灭,不垢不净,不增不减。是故空中无色,无受想行识,无眼耳鼻舌身意,无色声香味触法,无眼界,乃至无意识界。无无明,亦无无明尽,乃至无老死,亦无老死尽。无苦集灭道,无智亦无得。以无所得故,菩提萨埵,依般若波罗蜜多故,心无罣礙,无罣礙故,无有恐怖,远离顚倒梦想,究竟涅槃。三世诸佛,依般若波罗蜜多故,得阿耨多罗三藐三菩提。故知般若波罗蜜多,是大神呪,是大明呪,是无上呪,是无等等呪,能除一切苦,眞实不虚。故说般若波罗蜜多呪,卽说呪曰:揭谛揭谛,波罗揭谛,波罗僧揭谛,菩提萨婆诃。

Guan zizai púsa, xíng shen borě boluómi duoshí. Zhao jian wu yun jie kong, du yiqie ku e. Sheli zi, se bu yi kong, kong bu yi se, sejíshikong, kongjíshise, shou xiang xíng shi, yi fu rúshi. Sheli zi, shi zhu fa kong xiang, bu sheng bu mie, bu gou bu jing, bu zeng bu jian. Shi gu kongzhong wú se, wú shou xiang xíng shi, wú yan ěrbí shé shen yi, wú se sheng xiangwei chufa, wú yanjie, naizhi wúyishí jie. Wú wú míng, yi wú wú míng jin, naizhi wú laosi, yi wú laosi jin. Wú ku jí mie dao, wú zhi yi wú de. Yi wú suodé gu, pútí sa duo, yi borě boluómi duo gu, xin wú gua ai, wú gua ai gu, wú you kongbu, yuanlí dian dao mengxiang, jiujing niepán. Sanshi zhu fú, yi borě boluómi duo gu, de a nou duo luo san miao san pútí. Guzhi borě boluómi duo, shi da shénzhou, shi damíng zhou, shi wú shang zhou, shi wú děng děng zhou, néng chú yiqie ku, zhen shí bu xu. Gu shuo borě boluómi duo zhou, jí shuo zhou yue: Jie di jie di, bo luó jie di, bo luó seng jie di, pútí sa pó he.

Zhao Mengfu (赵孟頫, 1254–1322) munkája. 赵孟頫书心经墨迹

Magyar

A MÉLY MEGHALADÓ BÖLCSESSÉG SZÍVE SZÚTRA
(Mahá pradzsnyá páramitá hridaja szútra)

Avalókitésvara bódhiszattva a mély meghaladó bölcsességben időzvén látja, hogy az igaz természetét alkotó öt rész üres, és ezzel minden szenvedést meghalad. Sáriputra! A forma nem különbözik az ürességtől, az üresség nem különbözik a formától. A forma valóban üresség, az üresség valóban forma. Így ilyen az érzés, az érzékelés, az akarat és a tudatosság is.

Sáriputra! Minden jelenségnek üresség a természete. Nem keletkeznek és nem szűnnek meg, nem tiszták és nem szennyezettek, nem növekszenek és nem csökkennek. Ezért az ürességben nincs forma, érzés, érzékelés, akarat és tudatosság. Nincs szem, fül, orr, nyelv, test és értelem, nincs szín, hang, szag, íz, tapintás és tudati folyamat, nincs birodalma az érzékszerveknek és a tudatosságnak. Nincs nem tudás és nincs annak megszűnése, nincs öregség és halál és nincs ezek megszűnése sem. Nincs szenvedés, nincs annak oka, nincs annak megszűnése, és nincs útja a megszüntetésnek. Nincs megvalósítás és nincs megérkezés, mivel nincs, amit el kellene érni.

A bódhiszattvának a meghaladó bölcsesség által akadálytól mentes a tudata, mivel mentes az akadályoktól rettenthetetlen, és meghaladva minden illúziót, az ellobbanást eléri. A három világ összes buddhái a meghaladó bölcsesség által valósítják meg a tökéletes és felülmúlhatatlan felébredettséget. Ezért ismerd fel a meghaladó bölcsességet, a nagy szent eszmét, a nagy tudás eszméjét, a felülmúlhatatlan eszmét, a hasonlíthatatlan eszmét, azt, ami véget vet minden szenvedésnek. Lásd be ezt, mint igazságot! Ezért hangoztasd a meghaladó bölcsesség eszméjét, amely így szól:

gaté, gaté, páragaté, páraszamgaté, bódhi szváhá
gaté, gaté, páragaté, páraszamgaté, bódhi szváhá
gaté, gaté, páragaté, páraszamgaté, bódhi szváhá

(Megérkeztél, megérkeztél, már biztonságban vagy, üdv
/ Megérkezett, megérkezett, megvilágosodás, üdv
/ Tovább, tovább, a túlsó partra, át a túlsó partra, megvilágosodás, üdv)

Szív Szútra Mantrája

    Szankstrit: "gate gate paragate parasa?gate bodhi svaha" (गते गते पारगते पारसंगते बोधि स्वाहा)
    Kínai: Jiēdì, jiēdì, bōluó jiēdì, bōluósēng jiēdì, pútí suōpóhē; (揭谛揭谛,波罗揭谛,波罗僧揭谛,菩提萨婆诃)

A "gaté gaté páragaté páraszamgaté bódhi szváhá" (kínai: 揭谛揭谛,波罗揭谛,波罗僧揭谛,菩提萨婆诃, Jie di, jie di, bo luó jie di, bo luó seng jie di, pútí sa pó he) fordítása: "Átment, átment, átment a túlsó partra." Jelentése: hódolat a felébredt elmének, amely járt a másik oldalon és megszabadult a szenvedéstől. Erre utal a mantra: magára a cselekvésre. A buddha tudat a felülmúlhatatlan, tökéletes megvilágosodást ér el. Ezen a világon így a bódhiszattva cselekedet segít. Így éri el a megvilágosodott, hogy ez a tudatállapot a világban is működjön. Tehát a Szív Szútra először megmutatja az ellentétvilágot, utána az valódiságot (abszolútum) és végül elvezet a teljes világhoz. Az ellentétvilág, miszerint a "forma üresség, az üresség forma". Az abszolútum világa pedig a „nincs forma, nincs üresség világa” kifejezéssel nyilvánul meg. A teljes világ pedig a buddha tudat által, vagyis, hogy az igazság éppúgy létezik, ahogy van. Ám ezt az igazságot más lények javára kell fordítani. A Szív Szútra selekvésre szólít: „parágaté” és szeretetre, részvétre utal a bódhiszattva út. Aki a pillanatban együtt cselekszik (azaz a jelenben él), ott a béke magától bukkan fel. Ezt régen mondóka formájában úgy tanultuk, hogy „aki nem lép egy-szerre, nem kap rétest estére…” :-) :-) :-)

Üresség, ahogy a Szív Szútrában kifejeződik

Üresség (szanszkrit: Śunyata, शून्यता kínai: 空性, kong xing)

Az élet igénybe vesz minket. Szükségünk van ételre, oltalmazó helyre és más alapvető szükségletekre az életben maradáshoz. Azonban gondolj bele: az életben a legértelmesebb dolog, hogy felfedezd minden jelenség igazságát. Az egyik legfontosabb tanítás, amit Buddha adott, hogy nincs állandóság: s az életed is ilyen, mely oly sok akadállyal szembesül és bármikor véget érhet. Bármely nyereségre tettél szert ebben az életben (akár gazdagságra, hírnévre vagy jólétre), ezek csak ennek az életnek a folyamán tartanak ki, amely időben nagyon korlátozott. Ezért míg ez a nagy lehetőséged van, törekedned kell ráébredned az igazságra. Ilyen lehetőséghez jutni nagyon nehéz. Az is lehet, hogy hosszú hosszú ideig meg sem történik. Ezért a legfontosabb és a legértelmesebb dolog melyet életed folyamán tehetsz: felfedezni a valóság természetének igazságát.

De hogy találod meg ezt az igazságot? Hétköznapi emberként amit látsz, amit hallasz, amit gondolsz, azaz minden tapasztalatod valóságosnak tartasz. De tény, nem szükséges valóságnak lennie, hiszen a valóság lehet teljesen más. Az elképzelésed a valóságról teljes ellentmondásban van az igaz valósággal. Egy egyszerű példa: a mindennapokban sok emberrel találkozol és mindenkiről véleményt formálsz. Valakit nagyon jó embernek tartasz, igazán kedveled őt. Aztán napok, hónapok, évek múltán ez a személy s te magad is megváltozol, s hirtelen egyáltalán nem látod őt jó embernek, inkább nagyon rossznak. Na, most hol van az igazság? Minden jó és minden rossz nem létezhet együtt – az ismerősöd meg nem lehet egy időben jó és rossz. A legtöbbször az észlelésed helytelen. Amit ma gondolsz, holnap hibás lehet. Amit holnap gondolsz, ellentmondásban lehet azzal, amit a rákövetkező nap gondolsz. Ez jól mutatja, hogy nem látod valóságnak azt, ami valóságos, nem látod a jelenségek valóságos jelentését, igaz természetét.

Mivel nincs meg a képességed vagy erőd látni és megérteni a valóságot ahogy van, szükséges Buddhában tanítása. Útmutatás, hogy felfedezd az igazságot a valóságról. Buddha az Ő végtelen bölcsességében, együttérzésében és erejében felbecsülhetetlen számú tanítást adományozott, hogy illeszkedjen a gondolkodásmód minden szintjéhez, a hajlandóság minden szintjéhez, az értelem minden szintjéhez. Ha Buddha tanításait kategóriákba sorolod, sok és különböző módon teheted meg. Egy mód, hogy időrendi sorrendbe teszed a három fő tanításnak vagy Dharma Keréknek megfelelően.

Az Első Dharma Kerékben Buddha a Négy Nemes Igazságot tanította. Általában Buddha tanításainak két megvilágítása van, a magyarázó vagy értelmező jelentés és a végleges jelentés. Az Első Dharma Kerék döntően értelmező, bár van néhány végleges jelentése. Mivel az emberek többsége nem kész arra, hogy közvetlenül megértse a végső igazságot, Buddha annak az érdekében, hogy elvezesse az embereket az igazsághoz, az első típusát adta a tanításnak, melyet magyarázónak ismerünk. A Második Dharma Kerék döntően végleges tanításokból áll. Itt adta Buddha a Bölcsesség Tökéletessége tanítását vagy a Pradzsnaparamita-t, mely nagyszámú kötetből áll: ezek szutrák, melyek kifejtik az "Ürességet". A leghíresebb a Gyémánt Szútra és a Szív Szútra. A Harmadik Dharma Kerék vegyesen tartalmaz magyarázó és végleges tanításokat.

A Három Dharma Kerék közül a legfontosabb a második, a Pradzsnaparamita, mely kifejti az "ürességet" vagy a jelenségek igaz természetének igazságát. Hétköznapi emberek természetesen nem igazán érdeklődnek, hogy felfedezzék minden jelenség igaz természetét. De mi az igaz jelentés, mi minden jelenség igaz természete? Minden különböző iskola vagy vallás, mely kutatja a valóság természetét különböző következtetésekre jutott. Még buddhista hagyományokban is különböző iskolák vannak, mindegyik saját következtetésekkel. A végső valóságnak sok, sok eltérő magyarázata van.

Itt szükséges megemlíteni a "Középút" fogalmát (ld.: ❀ Nāgārjuna: A Középút Alapversei - 龍樹菩薩: 《中論》). A Chan azt tanítja, hogy a jelenségek vizsgálatát követően semmit nem lehet állítani. Nincs olyan, hogy „ezen a módon” vagy „azon a módon”, a valóság a leírás mögött van. Mivel lehetetlen kifejezni ezt az igazságot vagy még inkább megtalálni a megfelelő elnevezését, gyakran úgy hivatkoznak erre, mint „üresség”. Ez azonban nem azt jelenti, hogy minden üres! Amikor azt mondod, hogy a kávésbögre üres: akkor az mitől üres? Üres a kávétól. Ami persze nem azt jelenti, hogy a csésze nem létezik vagy a kávé nem létezik. Az üresség jelentése tehát nem az, hogy a jelenség nem létezik. Az igazi jelentése az ürességnek: minden, ami megjelenik a tudatodban tökéletesen kölcsönösen egymástól függő. Semmi nem létezik önállóan, azaz okoktól és feltételektől függetlenül. Amennyiben dolgok igazán léteznének, okoktól és feltételektől függetlenül léteznének. Elméletben: ami igazán létezik, léteznie kell függetlenül bármi mástól. Valójában azzal a céllal, hogy létezzen, minden okoktól és feltételektől függ: ennek a következtében jelenik meg az eredmény. Minden kölcsönösen egymástól függő. Minden jelenség kölcsönösen egymástól függő eredettől létezik és erre hivatkozunk, mikor azt mondjuk: "üresség". Az üresség kölcsönösen egymástól függőt jelent és a kölcsönösen egymástól függés ürességet jelent. Így a kölcsönösen egymástól függés nagyon fontos. Mivel mindent, amit tapasztalsz okok és feltételek teremtenek meg vagy kölcsönösen egymástól függő eredetű; minden kölcsönösen egymástól függő és semmi nem létezik önállóan. Bár dolgok relatív szinten megjelennek okok és feltételek következtében, abszolút szinten nem tudjuk leírni őket. Erre utal az üresség, a tényre, hogy nincs lehetséges következtetés a valóság természetére, nincs lehetséges leírás. Ezért mondja a Szív Szútra, hogy „a forma üresség”. A forma utal mindenre, amit tudatunkkal felfogunk. A forma üresség. A forma nem különálló az ürességtől – például, mikor azt mondom, hogy a kávésbögréd üres, azt mondom, hogy a bögre önmaga létezik, de üres a kávétól. Valójában a csésze önmaga üres és a formája szintén üresség. A forma üresség és más szinten az üresség szintén forma.

Forma nem más mint üresség és az üresség nem más mint forma.

Javasolt irodalom és források

1. Red Pine, trans. The Zen Teaching of Bodhidharma. San Francisco: North Point Press, 1987.
2. CBETA, X63n1217 és http://ctzen.org/sunnyvale/enBodhiDharmaSutraWithAnnotation.htm
3. Lotus Sutra - 妙法蓮華經, Miàofǎ Liánhuá jīng, röviden: 法華經 Fǎhuá jīng
4. Benson, Koten (Summer 2008). "Prajnatara: Bodhidharma's Master" (PDF). Sakyadhita. 16 (2).
5. Nāgārjuna: A Középút Alapversei - 龍樹菩薩: 《中論》


❀ ❀ ❀

Köszönetet mondunk minden barátunknak, mindazon szerzőknek, tanítóknak, buddhistáknak és harcművészeknek, akik hozzájárultak a harcművészet-történeti-, buddhista-, bölcseleti és egyéb tanításokkal, írásokkal, tanulmányokkal, jegyzetekkel minden érző lény tanításához és tanulásához. Buddhák és Mesterek tanításait megosztani érdem, mindezen érdemeket felajánljuk az összes Buddháknak. A Xing Long Tang elfogulatlan, pártatlan, szektarianizmustól mentes elv alapján törekszik a Dharmát, a Chan hagyományvonal tanítását, a harcművészeti stílusok történeteit megosztani. 武林一家! 阿弥陀佛!

XiaoFeng Cserkész Gábor Mester @ Xing Long Tang | 2016 v1; első kiadás
Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 licenc alkalmazásával | 署名-非商业性使用-禁止演绎 4.0 国际
Ha hibákat, megjelenési vagy egyéb problémákat találsz, írj nekünk: master [at] rgm [pont] hu

武林一家 |

vissza | ❀ index | ❀ harcművészeti jegyzetek és publikációk | ❀ Pu Ji Chan Templom 普济寺 a facebook-on (Kövess minket itt is!)




0

XING LONG TANG 醒龙堂 中国武术研究会 | Honorary President: ZHANG ERYU Grandmaster | Master: XIAO FENG | Contact us: master [at] rgm.hu
Member of Hungarian Traditional Gong-Fu and Wushu Federation | HQ & Cultural Xchange: CHINESE ART CENTER 匈中文化交流中心.
Your use of this website is subject to, and constitutes acknowledgement and acceptance of, our Terms & Conditions @ 1995-2017
How you may Enhance your Health, Combat Efficiency, Mental Freshness and Spiritual Joy through autentic Gong Fu and Chan Teachings