XING LONG TANG - Szív Szútra 《般若波羅蜜多心經》



   



Szív Szútra 《般若波羅蜜多心經》

❀ T08n0251_001 般若波羅蜜多心經 第1卷 | magyar fordítás: Yao Dong jushi 翻译: 耀东居士

A Tang Tripiṭaka Mester Xuan Zang Dharma Mester fordtása (szankszrit - kínai) - 唐三藏法師玄奘譯

Zhao Mengfu (趙孟頫, 1254-1322) munkája: Szív Szútra (趙孟頫楷書集心經)


❀ ❀ ❀

大明太祖高皇帝御製般若心經序

A Ming Taizu Császár előszava a Szív Szútrához

[0848a06] 二儀久判,萬物備周,子民者君君,育民者法其法也。三綱五常以示天下,亦以五刑輔弼之。有等凶頑不循教者,往往有趨火赴淵之為,終不自省。是凶頑者,非特中國有之,盡天下莫不亦然。俄西域生佛,號曰釋迦,其為佛也,行深願重,始終不二。於是出世間脫苦趣為其效也,仁慈忍辱務明心以立命,執此道而為之,意在人皆在此利濟群生。今時之人罔知佛之所以,每云法空虛而不實,何以導君子、訓小人。以朕言之則不然。佛之教實而不虛,正欲去愚迷之虛,立本性之實,特挺身苦行,外其教而異其名,脫苦有情。昔佛在時,侍從聽從者皆聰明之士,演說者乃三綱五常之性理也。既聞之後,人各獲福白。佛入滅之後,其法流入中國,間有聰明者動演人天小果猶能化凶頑為善,何況聰明者知大乘而識宗旨者乎。如心經每言空不言實,所言之空乃相空耳。除空之外,所存者本性也。所以相空有六,謂口空說相,眼空色相,耳空聽相,鼻空嗅相,舌空味相,身空樂相。其六空之相又非真相之空,乃妄想之相為之空相,是空相愚及世人禍及今古,往往愈墮彌深不知其幾。斯空相,前代帝王被所惑而幾喪天下者,周之穆王,漢之武帝,唐之玄宗,蕭梁武帝,元魏主燾,李後主,宋徽宗。此數帝廢國怠政,惟蕭梁武帝、宋之徽宗以及殺身,皆由妄想飛升及入佛天之地。其佛天之地未嘗渺茫,此等快樂世嘗有之,為人性貪而不覺,而又取其樂人世有之者,何且佛天之地如。為國君及王侯者,若不作非為,善能保守此境,非佛天者何如。不能保守而偽為,用妄想之心即入空虛之境,故有如是,斯空相,富者被纏則婬欲並生喪富矣,貧者被纏則諸詐並作殞身矣,其將賢未賢之人被纏則非仁人君子也,其僧道被纏則不能立本性而見宗旨者也。所以本經題云心經者,正欲去心之邪念以歸正道,豈佛教之妄耶。朕特述此,使聰明者觀二儀之覆載,日月之循環,虛實之孰取,保命者何如。若取有道、保有方,豈不佛法之良哉!色空之妙乎!

般若波羅蜜多心經序

唐釋慧忠撰

Tang Huizhong Szerzetes írása

[0848b22] 夫法性無邊,豈藉心之所度;真如非相,詎假言之所詮。是故眾生浩浩無窮,法海茫茫何極。若也廣尋文義,猶如鏡裏求形,更乃息念觀空,又似日中逃影。茲經喻如大地,何物不從地之所生,諸佛唯指一心,何法不因心之所立。但了心地,故號總持,悟法無生,名為妙覺。一念超越,豈在繁論者爾。

般若波羅蜜多心經

唐三藏法師玄奘譯 - Szaknszkrit nyelvről kínaira fordította a Késői Qin Dinasztiában a Tripiṭaka Mester Kumārajīva, Kucha-ból

[0848c07] 觀自在菩薩行深般若波羅蜜多時,照見五蘊皆空,度一切苦厄。

Guanyin Boddhisattva mély meghaladó bölcsességben cselekedvén az időben, felismeri, az Öt Halom mindegyike Üres és ezzel minden szenvedést meghalad.

Guanyin Boddhisattva (觀自在菩薩), időzvén (行) mély (深) Prayana Paramita állapotában (般若波羅蜜多 (prajñāpāramitā) lévén [akkor] (時), realizálta, hogy az Öt Skhanda mindegyike Üres (照見五蘊皆空), minden szenvedés meghaladott (度一切苦厄).

[0848c08] 「舍利子!色不異空,空不異色;色即是空,空即是色。受、想、行、識,亦復如是。

Shariputra! A Forma nem különbözik az Ürességtől, az Üresség sem különbözik a Formától, ezért a Forma Üresség, az Üresség pedig Forma. Épp így az Érzés, az Érzékelés/Felfogás, a Késztetés [mint akarat] és a Tudatosság szintén ilyen.

Shariputra (舍利子)! Forma nem különbözik az Ürességtől (色不異空), az Üresség nem különbözik a Formától (空不異色); ezért a Forma Üresség (色即是空), az Üresség Forma (空即是色). Érzés (受, vedanā), érzékelés / felfogás (想), késztetés (行, saṅkhāra), tudatosság (識, vijñāna) szintén (亦復) ilyen (如是).

[0848c10] 「舍利子!是諸法空相,不生不滅,不垢不淨,不增不減。是故,空中無色,無受、想、行、識;無眼、耳、鼻、舌、身、意;無色、聲、香、味、觸、法;無眼界,乃至無意識界;無無明亦無無明盡,乃至無老死亦無老死盡;無苦、集、滅、道;無智,亦無得。

Sariputra! Így minden Dharma (jelenség) természete Üres (káprázat). Nem keletkeznek és nem szűnnek meg, nem tisztátlanok, nem szennyezettek, nem csökkenők és nem csövekvők. Ezért az Ürességben nincs Forma, nincs Érzés, Érzékelés/Felfogás, Késztetés (mint akarat) és Tudatosság, nincs szem, fül, orr, nyelv, test és szándék (értelem), nincs szín, hang, szag, íz, érintés és Dharma (melyet a tudat létrehoz, kigondol), nincsen a szem (érzékszervek) világa így nincs a tudatosság világa sem. Nincs tudatlanság / nem-tudás, és nincs annak megszűnése, s még nincs öregség és halál, és nincs ezek megszűnése sem. Nincs szenvedés, nincs annak keletkezése (azaz oka), nincs annak megszűnése, és nincs út. Nincs tudás (megvalósítás) sem valaminek az elérése.

Sariputra (舍利子)! [így] minden Dharma (是 諸法 (sarvadharma) üresség-érzetű (空相), nem keletkezik és nem múlik el (不生不滅), nem tisztátalan és nem tiszta (不垢不淨), nem csökken és nem növekszik (不增不減). Ezért (是故) Ürességben nincs Forma (空中無色), nincs Érzés (無受), érzékelés/felfogás (想), késztetés (行), tudatosság (識); nincs szem (無眼), fül (耳), orr (鼻), száj (舌), test (身), szándék (意); nincs forma/szín (無色), hang (聲), szag (香), íz (味), érintés (觸), Dharma (法), nincs a szem világa (無眼界), így még (乃至) nincs értelmi tudat világa [sem] (無意識界). Nincs tudatlanság (無 無明, avidyā 亦), nincs tudatlanság megszűnése (無 無明, avidyā 盡), s még (乃至) nincs öregség és halál (無老死亦) nincs öregség és halál megszűnése (無老死盡); nincs szenvedés (無苦), összeállítódás [keletkezés] (集), [el]pusztulás (滅), Út (道), nincs tudás (無智) sem [valaminek az] elérés (亦無得).

[0848c14] 「以無所得故,菩提薩埵依般若波羅蜜多故,心無罣礙;無罣礙故,無有恐怖,遠離顛倒夢想,究竟涅槃。三世諸佛依般若波羅蜜多故,得阿耨多羅三藐三菩提。

A nem-elérés okán a Bodhisattva a meghaladó bölcsességre támaszodik, így akadálytól mentes a tudata. Mivel nincs akadály, nincs félelem sem, így meghaladva minden tévelygést végül eléri a Nirvanát, a megszabadulást. A Három Világ minden Buddhája a meghaladó bölcsesség által valósítja meg a Tökéletes Felülmúlhatatlan Teljes Megvilágosodást (阿耨多羅三藐三菩提, anuttara samyaksaṃbodhi).

Így (以) a nem-elérés (無所得) okán (故) Bodhisattva (菩提薩埵) támaszkodott (依) Prayana Paramitara (般若波羅蜜多, prajñāpāramitā) ebből az okból (故) tudata mentes az akadályoktól (心無罣礙), akdálytalanság okán (無罣礙故). Nem létezik (無有) szörnyűség (恐怖), meghaladta / messze jutott (遠離) téves (顛倒, viparyāsa) álmoktól (夢想) [tévelygétől], mindezek után / végül (究竟) [eléri] a Nirvana (涅槃, Nirvāṇa). A Három Világ (三世) Buddhái (佛) támaszkodnak (依) a Paraya Paramita (般若波羅蜜多, prajñāpāramitā) ez oból (故) érik el (得) a felülmúlhatatlan teljes megvilágosodást (阿耨多羅三藐三菩提, anuttara samyaksaṃbodhi).

[0848c18] 「故知般若波羅蜜多,是大神咒,是大明咒,是無上咒,是無等等咒,能除一切苦真實不虛,故說般若波羅蜜多咒。」

Felismervén a meghaladó bölcsességet, a nagy szent Dharani -t, a legfényesebb Dharani -t, a felülmúlhatatlan Dharani -t, a hasonlíthatatlan-, mentes Dharani-t, ami eltávolít minden szenvedést, ami valóságos és nem hamis.

Tudván (故知) a Prayana Paramita (般若波羅蜜多, prajñāpāramitā) az nagy transzcendetális (是大神) Mantra (咒, dhāraṇī), legfényesebb Mantra (是大明咒), Felülmúlhatatlan Mantra (是無上咒), minden nélküli stb... Mantra (是無等等咒), képes eltávolítani minden szenvedést (能除一切苦), igaz valóság (能除一) nem hamis (切苦).

[0848c21] 即說咒曰:

A Mantra így szól:

[0848c22] 「揭帝 揭帝 般羅揭帝 般羅僧揭帝 菩提 僧莎訶」

gate (揭帝, elment) gate (揭帝, elment) paragate (般羅揭帝, pāragate, túljutott) parasamgate (般羅僧揭帝, pārasaṃgate, elment teljesen túljutva) bodhi (菩提) svaha (僧莎訶, svāhā)

    般若波羅蜜多心經


Függelék I. - A szútráról röviden

Ez a Mahayana buddhizmus egyik leghíresebb szútrája, az egyik legismertebb és legnépszerűbb buddhista szöveg, amely rövid terjedelmű: a mintegy százezer soros tökéletes bölcsesség szútrák gyűjteményében az egyik legrövidebb szútra. Benne van a Gyémánt-szútra 《金剛般若波羅蜜經》, az Avatamszaka-szútra 《华严经》 és a Lótusz-szútra 《妙法蓮華經》 lényege is. A Gyémánt Szútrával együtt, a Mahayana irányzat tudatosan összefüggőnek szánt tökéletes bölcsesség szútrái közé tartozik. A szanszkrit Szív Szútra hosszú verziója egy 280 szavas prózai mű. A Xuan Zang -nak (玄奘, 602–664) tulajdonított rövid, kínai verzió 260 kínai írásjegyet tartalmaz. A magyar fordítások közé tartoznak Bánfalvi András, Pressing Lajos, Agócs Tamás, Dobosy Antal, a Sambhala Fordítóműhely és Terebess Gábor fordításai. A tökéletes bölcsesség szútrák fejlődésének négy időszaka közül a harmadikra tehető, bár tartalmaz egy mantrát (dháraní), amely egybe esik a negyedik időszakkal (a fejlődés tantrikus időszaka). Úgy tartják, hogy a Szív Szútrát Kínában írták, a Mahá-pradzsnyá-páramitá-szútra fordításának egy töredékéből. A "mahá" szó, a "nagyra", "hatalmasra" utal, a "pradzsnyá" a "bölcsességre", a "páramitá" azt fejezi ki, hogy „túl megy valamin”, "tökéletesít", a "hridaja" pedig a "szív"-et jelenti.

A szútrában ami "hatalmas", az maga a Tudat, ami mindezt felfogja. Erre vonatkozik a szútra. Az életedben arra törekszel, hogy azzá válj ami beteljesíti az életed, vagy hogy mások elismerjenek. Ha keményen küzdve éred el e célokat, akkor sem tudod megtartani. Ez okoz szenvedést számodra, amely azonban csupán a Tudatban létezik, mely valóságosnak jeleníti meg ezeket, így nincs független létezése. Ezt kell felismerned. De gondolkodással nem lehet az elmét megtalálni. Ehelyett, el kell vágnod a gondolkodást: ebben segít a Chan különböző gyakorlata. A Chan tanokból megismerheted, hogy az "ön-tudat" (識) létrehozza a formát (色)-, érzést (受)-, észlelést (想)-, késztetést (行), amely a létesülés öt alapvető csoportosulását (aggregátumát) jelentik (蘊, skandha). E mentális energiák "halmazai" folyton megváltoznak. Ehhez az öt halomhoz ragaszkodsz, ami viszont folyton változik, ezért mindig szenvedsz. A buddhizmus alaptanítása, hogy minden (ilyen) szenvedés. Valóságosnak hiszed ezeket, amely szenvedésed oka. De ezek a halmok üresek. De akkor hol a szenvedés? Akkor lesz szenvedés, ha az öt halommal (forma, érzés, észlelés, késztetés, tudat) azonosulsz. A Chan legalapvetőbb tétele, hogy az "Én" és a "Buddha" Egy. Buddha tudata, a megvilágosodott tudat a mi tudatunk, a te tudatod. Mindenki már rendelkezik ezzel a tudattal. Amikor valaki a szútrákat recitálja, akkor azt csak a mondás kedvéért teszi. Így, s ekképpen a hallás, a kimondás, a hang mind eggyé válik, megjelenhet a mély szamádhi, azaz egy mély, koncentrált állapot (san mei). Külső és belső eggyé válik.

A Szív Szútra említ egy különös tanítást: "a forma nem különbözik az ürességtől, az üresség nem különbözik a formától" (色不異空,空不異色). Sok esetben másoknak is ártasz akkor, mikor a múlékony dolgokat (lásd pénz, hírnév, kapcsolatok, dekoratív kinézet stb.) keressed s birtokolni kívánod. Bármit megszerezni és megtartani a buddhizmus szerint: téveszme. De vajon mit akarsz ebben a pillanatban, most? Mert ez az, ami meghatározza a tudatod. Ha nem ragaszkodsz névhez, formához: szabad vagy. Ha nem vagy a gondolkodáshoz tapadva: meditációra sincs szükséged. De azonosulva a tudatoddal keresed a megfelelő módszert, ahelyett, hogy ebben a pillanatban lejátszódó hangulatok, érzések, gondolatok elé mennél megkérdőjelezve őket. Így nem jön létre a hamis "ÉN-tudat" és az ezzel kapcsolatos hangulatok sem születnek meg benned. Semmi az egész: csak egy finom tudatváltás. A Szútra azt tanítja: "nincs keletkezés, nincs elmúlás, nincs tisztátalanság, nincs tisztaság, nincs növekedés, nincs csökkenés" (不生不滅,不垢不淨,不增不減). A "nem" (不, bu, vagy 無, wu) szócskát sokat használja a Szív Szútra. Amikor a gyakorlás / meditáció elmélyül és még felbukkannak gondolatok, érzések, könnyen belekapaszkodhatsz. Így megállsz azon a szinten. A hatalmas végtelenséget valójában csak tagadva lehet leírni, hogy mi NEM az... Mert, amint valamit le tudsz írni, már elvesztetted a lényeget: mert kell lennie valakinek, aki mindazt amit leírsz, észleli. A Szív Szútrában a tisztaság és tisztátalanság minőségek, a növekedés vagy csökkenés is az, melyeket gondolkodásod hoz létre. Az igaz természeted azonban nyugodt és üres. Ám Te magad egy kis ÉN-nel (我, wo) azonosulsz - megfeledkezve minderről.

Függelék II. - A Szív Szútra Mantrája

揭谛揭谛,波罗揭谛,波罗僧揭谛,菩提萨婆诃, azaz Jiēdì, jiēdì, bōluó jiēdì, bōluósēng jiēdì, pútí suōpóhē, szaknkrit nyelven: "gate gate paragate parasamgate bodhi svaha" Az egyszerű fordtása "áÁtment, átment, átment a túlsó partra!", jelentése pedig "hódolat a felébredt elmének, amely járt a másik oldalon és megszabadult a szenvedéstől". Erre utal a mantra: magára a cselekvésre. A buddhatudat a felülmúlhatatlan, tökéletes megvilágosodást ér el. Ezen a világon így a bódhiszattva cselekedet segít. Így éri el a megvilágosodott, hogy ez a tudatállapot a világban is működjön. Tehát a Szív Szútra először megmutatja az ellentétvilágot, utána az valódiságot (abszolútum) és végül elvezet a teljes világhoz. Az ellentétvilág, miszerint a "forma üresség, az üresség forma". Az abszolútum világa pedig a „nincs forma, nincs üresség világa” kifejezéssel nyilvánul meg. A teljes világ pedig a buddha tudat által, vagyis, hogy az igazság éppúgy létezik, ahogy van. Ám ezt az igazságot más lények javára kell fordítani. A Szív Szútra selekvésre szólít: „parágaté” és szeretetre, részvétre utal a bódhiszattva út. Aki a pillanatban együtt cselekszik (azaz a jelenben él), ott a béke magától bukkan fel. Ezt régen mondóka formájában úgy tanultuk, hogy „aki nem lép egy-szerre, nem kap rétest estére…” :-) :-) :-)

    "Senki nem tudja, mit hoz a jövő. De a múlt tettei a mában, ezekben a pillanatokban hozzák meg termésüket. Sem az egeket, sem az isteneket sem embertársaimat nem vonhatom felelősségre sorsomért. Csak és kizárólag múltbéli tetteim következménye mindaz, amit ma megélek. Ha ma élek és szenvedek, az azért van, amit a múltban én tettem, és senki mást nem vonhatok érte felelősségre."

    Bodhidharma


Függelék III. - az Üresség (Śunyata, 空), ahogy a Szív Szútrában kifejeződik

Az élet igénybe vesz minket. Szükségünk van ételre, oltalmazó helyre és más alapvető szükségletekre az életben maradáshoz. Azonban gondolj bele: az életben a legértelmesebb dolog, hogy felfedezd minden jelenség igazságát. Az egyik legfontosabb tanítás, amit Buddha adott, hogy nincs állandóság: s az életed is ilyen, mely oly sok akadállyal szembesül és bármikor véget érhet. Bármely nyereségre tettél szert ebben az életben (akár gazdagságra, hírnévre vagy jólétre), ezek csak ennek az életnek a folyamán tartanak ki, amely időben nagyon korlátozott. Ezért míg ez a nagy lehetőséged van, törekedned kell ráébredned az igazságra. Ilyen lehetőséghez jutni nagyon nehéz. Az is lehet, hogy hosszú hosszú ideig meg sem történik. Ezért a legfontosabb és a legértelmesebb dolog melyet életed folyamán tehetsz: felfedezni a valóság természetének igazságát. De hogy találod meg ezt az igazságot? Hétköznapi emberként amit látsz, amit hallasz, amit gondolsz, azaz minden tapasztalatod valóságosnak tartasz. De tény, nem szükséges valóságnak lennie, hiszen a valóság lehet teljesen más. Az elképzelésed a valóságról teljes ellentmondásban van az igaz valósággal. Egy egyszerű példa: a mindennapokban sok emberrel találkozol és mindenkiről véleményt formálsz. Valakit nagyon jó embernek tartasz, igazán kedveled őt. Aztán napok, hónapok, évek múltán ez a személy s te magad is megváltozol, s hirtelen egyáltalán nem látod őt jó embernek, inkább nagyon rossznak. Na, most hol van az igazság? Minden jó és minden rossz nem létezhet együtt – az ismerősöd meg nem lehet egy időben jó és rossz. A legtöbbször az észlelésed helytelen. Amit ma gondolsz, holnap hibás lehet. Amit holnap gondolsz, ellentmondásban lehet azzal, amit a rákövetkező nap gondolsz. Ez jól mutatja, hogy nem látod valóságnak azt, ami valóságos, nem látod a jelenségek valóságos jelentését, igaz természetét.

Mivel nincs meg a képességed vagy erőd látni és megérteni a valóságot ahogy van, szükséges Buddhában tanítása. Útmutatás, hogy felfedezd az igazságot a valóságról. Buddha az Ő végtelen bölcsességében, együttérzésében és erejében felbecsülhetetlen számú tanítást adományozott, hogy illeszkedjen a gondolkodásmód minden szintjéhez, a hajlandóság minden szintjéhez, az értelem minden szintjéhez. Ha Buddha tanításait kategóriákba sorolod, sok és különböző módon teheted meg. Egy mód, hogy időrendi sorrendbe teszed a három fő tanításnak vagy Dharma Keréknek megfelelően.

Az Első Dharma Kerékben Buddha a Négy Nemes Igazságot tanította. Általában Buddha tanításainak két megvilágítása van, a magyarázó vagy értelmező jelentés és a végleges jelentés. Az Első Dharma Kerék döntően értelmező, bár van néhány végleges jelentése. Mivel az emberek többsége nem kész arra, hogy közvetlenül megértse a végső igazságot, Buddha annak az érdekében, hogy elvezesse az embereket az igazsághoz, az első típusát adta a tanításnak, melyet magyarázónak ismerünk. A Második Dharma Kerék döntően végleges tanításokból áll. Itt adta Buddha a Bölcsesség Tökéletessége tanítását vagy a Pradzsnaparamita-t, mely nagyszámú kötetből áll: ezek szutrák, melyek kifejtik az "Ürességet". A leghíresebb a Gyémánt Szútra és a Szív Szútra. A Harmadik Dharma Kerék vegyesen tartalmaz magyarázó és végleges tanításokat. A Három Dharma Kerék közül a legfontosabb a második, a Pradzsnaparamita, mely kifejti az "ürességet" (空) vagy a jelenségek igaz természetének igazságát. Hétköznapi emberek természetesen nem igazán érdeklődnek, hogy felfedezzék minden jelenség igaz természetét. De mi az igaz jelentés, mi minden jelenség igaz természete? Minden különböző iskola vagy vallás, mely kutatja a valóság természetét különböző következtetésekre jutott. Még buddhista hagyományokban is különböző iskolák vannak, mindegyik saját következtetésekkel. A végső valóságnak sok, sok eltérő magyarázata van.

Itt szükséges megemlíteni a "Középút" fogalmát (ld.: ❀ Nāgārjuna: A Középút Alapversei - 龍樹菩薩: 《中論》). A Chan azt tanítja, hogy a jelenségek vizsgálatát követően semmit nem lehet állítani. Nincs olyan, hogy „ezen a módon” vagy „azon a módon”, a valóság a leírás mögött van. Mivel lehetetlen kifejezni ezt az igazságot vagy még inkább megtalálni a megfelelő elnevezését, gyakran úgy hivatkoznak erre, mint „üresség”. Ez azonban nem azt jelenti, hogy minden üres! Amikor azt mondod, hogy a kávésbögre üres: akkor az mitől üres? Üres a kávétól. Ami persze nem azt jelenti, hogy a csésze nem létezik vagy a kávé nem létezik. Az üresség jelentése tehát nem az, hogy a jelenség nem létezik. Az igazi jelentése az ürességnek: minden, ami megjelenik a tudatodban tökéletesen kölcsönösen egymástól függő. Semmi nem létezik önállóan, azaz okoktól és feltételektől függetlenül. Amennyiben dolgok igazán léteznének, okoktól és feltételektől függetlenül léteznének. Elméletben: ami igazán létezik, léteznie kell függetlenül bármi mástól. Valójában azzal a céllal, hogy létezzen, minden okoktól és feltételektől függ: ennek a következtében jelenik meg az eredmény. Minden kölcsönösen egymástól függő. Minden jelenség kölcsönösen egymástól függő eredettől létezik és erre hivatkozunk, mikor azt mondjuk: "üresség". Az üresség kölcsönösen egymástól függőt jelent és a kölcsönösen egymástól függés ürességet jelent. Így a kölcsönösen egymástól függés nagyon fontos. Mivel mindent, amit tapasztalsz okok és feltételek teremtenek meg vagy kölcsönösen egymástól függő eredetű; minden kölcsönösen egymástól függő és semmi nem létezik önállóan. Bár dolgok relatív szinten megjelennek okok és feltételek következtében, abszolút szinten nem tudjuk leírni őket. Erre utal az üresség, a tényre, hogy nincs lehetséges következtetés a valóság természetére, nincs lehetséges leírás. Ezért mondja a Szív Szútra, hogy „a forma üresség”. A forma utal mindenre, amit tudatunkkal felfogunk. A forma üresség. A forma nem különálló az ürességtől – például, mikor azt mondom, hogy a kávésbögréd üres, azt mondom, hogy a bögre önmaga létezik, de üres a kávétól. Valójában a csésze önmaga üres és a formája szintén üresség. A forma üresség és más szinten az üresség szintén forma.

Forma nem más mint üresség és az üresség nem más mint forma (色不異空,空不異色)

Javasolt irodalom és források

1. Red Pine, trans. The Zen Teaching of Bodhidharma. San Francisco: North Point Press, 1987.
2. CBETA, X63n1217 és http://ctzen.org/sunnyvale/enBodhiDharmaSutraWithAnnotation.htm
3. Lotus Sutra - 妙法蓮華經, Miàofǎ Liánhuá jīng, röviden: 法華經 Fǎhuá jīng
4. Benson, Koten (Summer 2008). "Prajnatara: Bodhidharma's Master" (PDF). Sakyadhita. 16 (2).
5. Nāgārjuna: A Középút Alapversei - 龍樹菩薩: 《中論》


❀ ❀ ❀

Köszönetet mondunk minden barátunknak, mindazon szerzőknek, tanítóknak, buddhistáknak és harcművészeknek, akik hozzájárultak a harcművészet-történeti-, buddhista-, bölcseleti és egyéb tanításokkal, írásokkal, tanulmányokkal, jegyzetekkel minden érző lény tanításához és tanulásához. Buddhák és Mesterek tanításait megosztani érdem, mindezen érdemeket felajánljuk az összes Buddháknak. A Xing Long Tang elfogulatlan, pártatlan, szektarianizmustól mentes elv alapján törekszik a Dharmát, a Chan hagyományvonal tanítását, a harcművészeti stílusok történeteit megosztani. 武林一家! 阿弥陀佛!

各位朋友, 作者, 老师, 佛教徒和功夫爱好者, 请允许我向你们表示感谢, 感谢你们一直以来用功夫, 历史, 佛教, 哲学和各类教学, 文章, 研究和教义, 对教学和学习的支持。分享佛教和大师的教义非常有价值, 我们以此恭敬诸佛。《醒龙堂》 将依据不偏依, 不分宗派的原则努力分享佛法, 传承佛教思想和传统功夫。

Yao Dong jushi 翻译: 耀东居士 @ Xing Long Tang | 2016 - 2019.01. v2, második kiadás
Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 licenc alkalmazásával | 署名-非商业性使用-禁止演绎 4.0 国际
Ha hibákat, megjelenési vagy egyéb problémákat találsz, írj nekünk: master [at] rgm [pont] hu

武林一家 |

vissza | ❀ index | ❀ harcművészeti jegyzetek és publikációk | ❀ Pu Ji Chan Templom 普济寺 a facebook-on (Kövess minket itt is!)




0

XING LONG TANG 醒龙堂 中国武术研究会 | Honorary President: ZHANG ERYU Grandmaster | Master: XIAO FENG | Contact us: master [at] rgm.hu
Member of Hungarian Traditional Gong-Fu and Wushu Federation | HQ & Cultural Xchange: CHINESE ART CENTER 匈中文化交流中心.
Your use of this website is subject to, and constitutes acknowledgement and acceptance of, our Terms & Conditions @ 1995-2017
How you may Enhance your Health, Combat Efficiency, Mental Freshness and Spiritual Joy through autentic Gong Fu and Chan Teachings