XING LONG TANG - Bodhidharma: √Črtekez√©s az √Ātad√°sr√≥l 《达摩血脉论》



   



Bodhidharma: √Črtekez√©s az √Ātad√°sr√≥l 《达摩血脉论》
(第六門, 6. Kapu)

X63n1218_001 達磨大師血脉論 第1卷
CBETA 電子佛典集成 » 卍續藏 (X) » 第 63 冊 » No.1218 » 第 1 卷

❀ ❀ ❀

Bodhidharma

ElŇĎsz√≥ - 達磨血脉論序

右朝奉郎通判建昌軍事賜緋魚袋任哲作

[0002a06] 原人之心。皆具佛性。泛觀諸家禪說。一切經文。原其至當之理。未有不言自己性中本來真佛。達磨西來。直指人心。見性成佛。蓋謂自己真佛。不出一性之中。人人不自委信。所以向外馳求。將謂自性真佛外。更有別佛。故諸佛諸祖師說法。要人省悟自己本來真佛。不假外求。又緣種種法語。泛濫不一。轉使學人惑亂本性。無悟入處。惟有達磨血脉論。並黃檗傳心法要二說。最為至論。可以即證自己佛性。使人易曉。比之求師訪道。鑽尋故紙。坐禪行脚。狂費工夫。相去萬倍。此非小補。紹興癸。酉見獨老人任哲序。

[magyar / ff. ]

√Črtekez√©s az √Ātad√°sr√≥l 《达摩血脉论》 (V√©r√°ram Besz√©d v. sz√ļtra)

[0002a24] 三界混起。同歸一心。前佛後佛以心傳心。不立文字。

Minden ami megjelenik a H√°rom Vil√°gban (三界), a tudatb√≥l (心) j√∂n. A m√ļlt √©s j√∂vŇĎ buddh√°i (前佛後佛) √≠gy tan√≠tanak tudatt√≥l tudatig (心傳心), nem √°llva az √≠rott szavakon (不立文字).

[0002b01] 問曰。若不立文字。以何為心。

Ha nem √°llnak √≠rott szavakon (不立文字), [akkor] mi a tudat (以何為心).

[0002b01] 答曰。汝問吾即是汝心。吾答汝即是吾心。吾若無心。因何解答汝。汝若無心。因何解問吾。問吾即是汝心。從無始曠大劫以來。乃至施為運動。一切時中一切處所。皆是汝本心。皆是汝本佛。即心是佛亦復如是。除此心外。終無別佛可得。離此心外。覓菩提涅槃。無有是處。自性真實。非因非果法。即是心義。

自心是涅槃。若言心外有佛及菩提可得。無有是處。佛及菩提皆在何處。譬如有人以手提虗空得否。虗空但有名。亦無相貌。取不得捨不得。是捉空不得。除此心外見佛。終不得也。佛是自心作得。因何離此心外覓佛。前佛後佛只言其心。心即是佛。佛即是心。心外無佛。佛外無心。若言心外有佛。佛在何處。心外既無佛。何起佛見。遞相誑惑。不能了本心。被它無情物。攝無自由。若也不信。自誑無益。佛無過患。眾生顛倒。不覺不知自心是佛。若知自心是佛。不應心外覓佛。

佛不度佛。將心覓佛。不識佛但是外。覓佛者盡是不識自心是佛。亦不得將佛禮佛。不得將心念佛。佛不誦經。佛不持戒。佛不犯戒。佛無持犯。亦不造善惡。若欲覓佛。須是見性。見性即是佛。若不見性。念佛誦經。持齋持戒亦無益處。念佛得因果。誦經得聰明。持戒得生天。布施得福報。覓佛終不得也。若自己不明了。

須參善知識了却生死根本。若不見性。即不名善知識。若不如此。縱說得十二部經。亦不免生死輪迴。三界受苦。無出期時。

Te k√©rdezel, az a tudatod. √Čn v√°laszolok, az a tudatom. Ha nem lett volna tudatom, hogyan tudtam volna v√°laszolni? Ha nem lett volna tudatod, hogyan tudt√°l volna k√©rdezni? Amit k√©rdezel, az a tudatod. A kezdetek n√©lk√ľli v√©gtelen Kalp√°n √°t, ak√°rmit csin√°lsz, ak√°rki is vagy, az a val√≥di tudatod, a val√≥di buddh√°d. Ez a tudat a buddha. Ezen a tudaton k√≠v√ľl sohasem fogsz tal√°lni m√°sik buddh√°t. Ezen a tudaton k√≠v√ľl a megvil√°gosod√°s vagy ellobban√°s keres√©se lehetetlen. Igaz term√©szeted val√≥s√°ga, az ok-n√©lk√ľlis√©g az, ami a tudat alatt √©rtendŇĎ. A tudatod az ellobban√°s (nirvana).

Lehet, hogy azt gondolod, r√°tal√°lsz a buddh√°ra vagy megvil√°gosod√°sra valahol a tudaton k√≠v√ľl, de ilyen hely nem l√©tezik. Ha m√©gis megpr√≥b√°lsz r√°tal√°lni a buddh√°ra vagy a megvil√°gosod√°sra, az olyan, mintha a teret akarn√°d megragadni. A t√©rnek van neve, de nincsen form√°ja. Ez√©rt nincsen semmi, amit felvehetn√©l, majd elejthetn√©l. Ez√©rt nem tudod megragadni sem. Ezen a tudaton k√≠v√ľl sohasem fogod megtal√°lni a buddh√°t. A buddha tudatod sz√ľl√∂tte. Mi√©rt keresed tudaton k√≠v√ľl? M√ļlt √©s j√∂vŇĎ buddh√°i csup√°n errŇĎl a tudatr√≥l besz√©lnek. A tudat a buddha, a buddha a tudat. Ha azt gondolod, hogy a buddha a tudaton k√≠v√ľl van, akkor hol van? Mindaddig nem √©rted meg a val√≥di tudatodat, am√≠g becsapod magad, am√≠g √©lettelen k√ľlsŇĎ form√°k rabja vagy, am√≠g nem vagy szabad. Ha nem hiszel nekem, becsapod magad, s ez nem fog seg√≠teni. Ez nem a Buddha hib√°ja. Az emberek ennek ellen√©re becsapottak. Nincsenek tudat√°ban annak, hogy saj√°t tudatuk buddha. M√°sk√©pp nem keresn√©k buddh√°t a tudaton k√≠v√ľl.

A buddh√°k nem mentik meg a buddh√°kat. Ha tudatod a buddha megkeres√©s√©re ir√°ny√≠tod, sosem fogod megtal√°lni a buddh√°t. Am√≠g valahol m√°sutt keresed, sosem fogod bel√°tni, hogy saj√°t tudatod buddha. Ne ir√°ny√≠tsd buddh√°t egy buddha im√°d√°s√°ra. Ne ir√°ny√≠tsd a tudatodat egy buddhista seg√≠ts√©g√ľl h√≠v√°s√°ra. A buddh√°k nem recit√°lnak sz√ļtr√°kat. A buddh√°k nem tartj√°k meg a fogadalmakat. A buddh√°k nem t√∂rik meg a fogadalmakat. A buddh√°k nem tartanak meg vagy t√∂rnek meg semmit. A buddh√°k nem csin√°lnak j√≥t vagy rosszat. Ahhoz, hogy megtal√°ld a buddh√°t, meg kell tal√°lnod igaz term√©szetedet. Aki megl√°tja igaz term√©szet√©t, az buddha. ha nem l√°tod igaz term√©szetedet, akkor a buddh√°k seg√≠ts√©g√ľl h√≠v√°sa, a sz√ļtr√°k recit√°l√°sa, a felaj√°nl√°sok tev√©se, √©s a fogadalmak megtart√°sa mind hasznavehetetlenek. A buddh√°k seg√≠ts√©g√ľl h√≠v√°sa j√≥ karm√°t eredm√©nyez, a sz√ļtr√°k recit√°l√°sa j√≥ eml√©kezŇĎtehets√©get eredm√©nyez, a fogadalmak megtart√°sa elŇĎny√∂s √ļjrasz√ľlet√©st eredm√©nyez, a felaj√°nl√°sok tev√©se a j√∂vŇĎben √°ld√°st eredm√©nyez de nem leszel buddha.

ha nem √©rted magadt√≥l, keresned kell egy tan√≠t√≥t aki az √©let √©s hal√°l titkaiba beavat. Ha tan√≠t√≥d nem l√°tja az igaz term√©szet√©t, nem lehet tan√≠t√≥. M√©g akkor sem tud az √Člet √©s Hal√°l K√∂rforg√°s√°b√≥l kiszabadulni, ha a Tizenk√©t r√©szes K√°nont recit√°lja. Elszenvedi a h√°rom vil√°got an√©lk√ľl, hogy lenne rem√©nye a megszabadul√°sra.

[0002b01] 昔有善星比丘。誦得十二部經。猶自不免輪迴緣。為不見性。善星既如此。今時人講得三五本經論。以為佛法者。愚人也。若不識得自心。誦得閑文書。都無用處。

若要覓佛。直須見性。性即是佛。佛即是自在人。無事無作人。若不見性。終日茫茫。向外馳求覓佛。元來不得。雖無一物可得。若求會。亦須參善知識。切須苦求。令心會解生死事大。不得空過。自誑無益。縱有珍寶如山。眷屬如恒河沙。開眼即見。合眼還見麼。故知有為之法。如夢幻等。若不急尋師。空過一生。然即佛性自有。若不因師。終不明了。不因師悟者。萬中希有。若自己以緣會。合得聖人意。即不用參善知識。

此即是生而知之勝學也。若未悟解。須勤苦參學。因教方得悟。若未悟了。不學亦得。不同迷人不能分別皂白。妄言宣佛勑。謗佛忌法。如斯等類。說法如雨。盡是魔說。即非佛說。師是魔王。弟子是魔民。迷人任它指揮。不覺墮生死海。但是不見性人。妄稱是佛。此等眾生是大罪人。誑它一切眾生。令人。魔界。若不見性。說得十二部經教。盡是魔說。魔家眷屬。不是佛家弟子。既不辨皂白。憑何免生死。若見性即是佛。不見性即是眾生。若離眾生性別有佛性可得者。佛今在何處。即眾生性即是佛性也。性外無佛。佛即是性。除此性外。無佛可得。佛外無性可得。

R√©gen √©lt egy J√≥ Csillag nevŇĪ szerzetes (ld: 善星, shan xing), aki eg√©sz K√°nont k√©pes volt recit√°lni, √°m m√©gsem tudott a K√∂rforg√°sb√≥l kiszabadulni, mert nem l√°tta igaz term√©szet√©t. Ha ez t√∂rt√©nt J√≥ Csillaggal, akkor azok, akik mostan√°ban sz√ļtr√°kat recit√°lnak, √©s azt gondolj√°k Dharm√°nak, bolondok. Hacsak nem l√°tod tudatodat, akkor a sz√ļtr√°k recit√°l√°sa hasznavehetetlen.

Ahhoz, hogy megtal√°ld a buddh√°t, meg kell l√°tnod igaz term√©szetedet. Az igaz term√©szet a buddha. A buddha, az ember szabad volt: szabad a rem√©nyektŇĎl, szabad a gondokt√≥l. ha nem l√°tod az igaz term√©szetedet, √©s eg√©sz nap √°ldott nap f√∂l s al√° rohang√°lsz, hogy megtal√°ld valahol, sosem fogod megtal√°lni a buddh√°t. Az igazs√°g az, hogy nincs semmi, amit keresni kellene. De ahhoz, hogy meg√©rtsd, sz√ľks√©ged van tan√≠t√≥ra √©s arra, hogy k√ľzdelmes harc sor√°n alak√≠tsd √∂nmagad √©s b√∂lcsess√©ged. Az √©let √©s hal√°l fontosak. Ne szenvedd el azokat hi√°ba. Nincs elŇĎny√∂d abb√≥l, hogy becsapod √∂nmagad. M√©g ha egy hegynyi √©kszered van, √©s annyi szolg√°d, ah√°ny szemcse a Gangesz partj√°n, csak akkor l√°tod azokat, ha szemed nyitva van. De mi van akkor, ha be van csukva a szemed? Be kell l√°tnod, hogy mindaz amit l√°tsz, csak √°lom, ill√ļzi√≥. Ha nem tal√°lsz min√©l hamarabb tan√≠t√≥t, hi√°baval√≥an √©lsz. Buddha-term√©szeted van. De a tan√≠t√≥ seg√≠ts√©ge n√©lk√ľl sosem fogsz tudni r√≥la. Egymilli√≥ emberbŇĎl csak egy √©ri el a megvil√°gosod√°s tan√≠t√≥ seg√≠ts√©ge n√©lk√ľl. Ha a k√∂r√ľlm√©nyek √∂sszej√°tsz√°sa √°ltal valaki meg√©rti, mi a buddha val√≥ja, annak nem lesz sz√ľks√©ge tan√≠t√≥ra. Annak fel√©bredetts√©ge b√°rmely tan√≠t√°ssal t√∂bbet √©r. Ha m√©gsem vagy szent, tanulj kem√©nyen √©s a tan√≠t√°sok √°ltal meg fogod √©rteni mi a buddha val√≥ja.

Azok, akik nem √©rtik, √©s azt hiszik, hogy tanul√°s n√©lk√ľl meg√©rthetik, nem k√ľl√∂nb√∂znek azokt√≥l, akik becsapottak, akik nem tudj√°k megk√ľl√∂nb√∂ztetni a feh√©ret a feket√©tŇĎl. Az ilyen emberek val√≥j√°ban gyal√°zz√°k Buddh√°t √©s felforgatj√°k a Dharm√°t, t√©vesen tan√≠tj√°k a Buddhadharm√°t. Pr√©dik√°lnak, mintha esŇĎt hoztak volna. √Ām belŇĎl√ľk nem buddha besz√©l. Becsapottak azok, akik ilyen tan√≠t√°st k√∂vetnek, s nem tudva, akaratlanul elmer√ľlnek az √Člet √©s Hal√°l tenger√©ben. Hogyha nem l√°tj√°k igaz term√©szet√ľket, hogyan nevezhetik magukat buddh√°knak? Hazugok, akik becsapva m√°sokat az √∂rd√∂g birodalm√°ba vezetnek. Hogyha nem l√°tj√°k igaz term√©szet√ľket, a Tizenk√©t r√©szes K√°nonr√≥l elŇĎadott besz√©d√ľk az √∂rd√∂g tan√≠t√°sa. M√°r√°nak s nem Buddh√°nak sz√∂vets√©gesei. An√©lk√ľl, hogy k√©pesek lenn√©nek megk√ľl√∂nb√∂ztetni a feh√©ret a feket√©tŇĎl, hogyan tudn√°nak az √©let √©s Hal√°l K√∂rforg√°s√°b√≥l kiszabadulni? Aki megl√°tja igaz term√©szet√©t, az buddha; az nem haland√≥. De ha megleled buddha term√©szetedet haland√≥ term√©szeteden k√≠v√ľl hol tal√°lod? Haland√≥ term√©szet√ľnk a buddha-term√©szet√ľnk. Nincs buddha az igazi term√©szeten k√≠v√ľl. Nincs igazi term√©szet buddh√°n k√≠v√ľl.

[0002c23] 問曰。若不見性。念佛誦經。布施持戒精進。廣興福利。得成佛否。

T√©telezz√ľk fel, hogy nem l√°tom igaz term√©szetemet, nem tudom m√©gis el√©rni a megvil√°gosod√°st buddh√°k seg√≠ts√©g√ľl h√≠v√°sa, sz√ļtr√°k recit√°l√°sa, felaj√°nl√°sok tev√©se, fogadalmak megtart√°sa, im√°ds√°g gyakorl√°sa vagy j√≥tettek √°ltal?

[0002c23] 答曰。不得。

Nem, nem tudod.

[0002c24] 又問因何不得。

Miért nem?

[0002c24] 答曰。有少法可得。是有為法。是因果。是受報。是輪迴法。不免生死。何時得成佛道。成佛須是見性。若不見性。因果等語。是外道法。若是佛不習外道法。佛是無業人無因果。但有少法可得。盡是傍佛。憑何得成。但有住著一心一能一解一見。佛都不許。佛無持犯。心性本空。亦非垢淨諸法。無脩無證。無因無果。佛不持戒。佛不脩善。佛不造惡。佛不精進。佛不懈怠。佛是無作人。但有住著心。見佛即不許也。佛不是佛。莫作佛解。若不見此義。一切時中。一切處處。皆是不了本心。若不見性。一切時中。擬作無作想。是大罪人。是癡人。落無記空中。昏昏如醉人。不辨好惡。若擬修無作法。先須見性。然後息緣慮。若不見性。得成佛道。無有是處。有人撥無因果。熾然作惡業。妄言本空作惡無過。如此之人。墮無間黑暗地獄。永無出期。若是智人。不應作如是見解。

Ha b√°rmit el√©rsz, az felt√©telekhez k√∂t√∂tt, karmikus. Az k√∂vetkezm√©nyekkel j√°r. Az forgatja a K√∂rforg√°s Kerek√©t. Mindaddig, am√≠g sz√ľlet√©snek √©s hal√°lnak vagy al√°rendelve, nem fogod el√©rni a megvil√°gosod√°st. A megvil√°gosod√°s el√©r√©se az igazi term√©szeted megl√°t√°sa. Hogyha nem l√°tod igaz term√©szetedet, akkor ostobas√°g kifejteni az ok √©s okozat t√∂rv√©ny√©t. Buddh√°k nem gyakorolnak ostobas√°gokat. Buddha szabad a karm√°t√≥l, szabad az ok √©s okozat t√∂rv√©ny√©tŇĎl. Azt mondani, hogy el√©r valamit, az buddha r√°galmaz√°sa. Mit √©rhetett el? Buddh√°nak lehetetlen √∂sszpontos√≠tania egy tudatra, egy erŇĎre, egy tapasztalatra, vagy egy n√©zetre. Buddha nem egyoldal√ļ. Tudat√°nak igazi term√©szete alapvetŇĎen ok n√©lk√ľli, √ľres, nem tiszta √©s nem mocskos. Buddha szabad a gyakorl√°st√≥l √©s a megval√≥s√≠t√°st√≥l. Szabad az ok √©s okozat t√∂rv√©ny√©tŇĎl.

Buddha nem tartja meg a fogadalmakat. Buddha nem tesz j√≥t vagy rosszat. nem tev√©keny √©s nem lusta. Buddha nem csin√°l semmit, nem √∂sszpontos√≠tja tudat√°t buddh√°ra. Buddha nem buddha. Nem gondolkozik buddh√°kr√≥l. ha nem l√°tod √°t mirŇĎl besz√©lek, sosem fogod meg√©rteni tudatodat.

Azok, akik nem l√°tj√°k igaz term√©szet√ľket, √©s azt k√©pzelik, hogy meggondolatlanul gyakorolhatnak az idŇĎk folyam√°n, hazugok √©s bolondok. V√©gtelen t√©rbe zuhannak: olyanok mint a r√©szegek. Nem tudj√°k megk√ľl√∂nb√∂ztetni a j√≥t a rosszt√≥l. Ha ilyen gyakorlatot sz√°nd√©kozol k√∂vetni, meg kell l√°tnod igaz term√©szetedet, mielŇĎtt pontot tudn√°l tenni racion√°lis gondolkod√°s v√©g√©re. A megvil√°gosod√°s el√©r√©se az igazi term√©szeted megl√°t√°sa n√©lk√ľl lehetetlen.

Ennek ellen√©re egyesek mindenf√©le gonoszs√°gokat k√∂vetnek el, nem l√©tezŇĎ karm√°t k√∂vetve. Hib√°san azon az √°ll√°sponton vannak, hogy mivel minden ok n√©lk√ľli, ez√©rt nem sz√°rmazik baj a gonoszs√°gok elk√∂vet√©s√©bŇĎl. Az ilyen emberek a v√©gtelen s√∂t√©ts√©g pokl√°ba zuhannak an√©lk√ľl, hogy lenne rem√©ny√ľk a megszabadul√°sra. A b√∂lcsek nem k√∂vetnek ilyen eszm√©ket.

[0003a15] 問曰。既若施為運動。一切時中。皆是本心。色身無常之時。云何不見本心。

De ha minden mozdulatunk vagy állapotunk, történjék bármikor, maga a tudat, miért nem látjuk ezt a tudatot, amikor valaki meghal?

[0003a15] 答曰。本心常現前。汝自不見。

A tudat mindig jelenl√©vŇĎ. Csak nem l√°tod.

[0003a17] 問曰。心既見在。何故不見。

Ha a tudat mindig jelenl√©vŇĎ, mi√©rt nem l√°tom?

[0003a17] 師曰。汝曾作夢否。

√Ālmodt√°l m√°r valaha?

答曾作夢。

Természetesen.

[0003a18] 問曰。汝作夢之時。是汝本身否。

Amikor √°lmodsz te vagy?

答是本身

Igen, én vagyok

[0003a18] 又問。汝言語施為運動與汝別不別。

Amit csin√°lsz √©s mondasz, az k√ľl√∂nb√∂zik tŇĎled?

答曰。不別。

Nem

[0003a19] 師曰。既若不別。即此身是汝本法身。即此法身是汝本心。此心從無始曠大劫來。與如今不別。未曾有生死。不生不滅。不增不減。不垢不淨。不好不惡。不來不去。亦無是非。亦無男女相。亦無僧俗老少。無聖無凡。亦無佛亦無眾生。亦無修證。亦無因果。亦無筋力。亦無相貌。猶如虗空。取不得捨不得。山河石壁。不能為礙。出沒往來。自在神通。透五蘊山。渡生死河。一切業抅此法身。不得此心微妙。難見此心。不同色心。此心是人皆欲得見。於此光明中。運手動足者。如恒河沙。及乎問著。總道不得。猶如木人相似。總是自己受用。因何不識。佛言。一切眾生盡是迷人。因此作業。墮生死河。欲出還沒。只為不見性。眾生若不迷。因何問著其中事。無有一人得會者。自家運手動足。因何不識。故知聖人語不錯。迷人自不會曉。故知此難明。惟佛一人。能會此法。餘人天及眾生等。盡不明了。若智慧明了。此心號名法性。亦名解脫生死。不抅一切法。抅它不得。是名大自在王如來。亦名不思議。亦名聖體。亦名長生不死。亦名大仙。名雖不同。體即是一。聖人種種分別。皆不離自心。心量廣大。應用無窮。應眼見色。應耳聞聲。應鼻嗅香。應舌知味。乃至施為運動。皆是自心。一切時中。但有語言道斷。即是自心。故云如來色無盡。智慧亦復然。色無盡是自心。心識善能分別一切。乃至施為運用。皆是智慧。心無形相。智慧亦無盡。故云如來色無盡。智慧亦復然。四大色身即是煩惱色身。即有生滅。法身常住。無所住。如來法身常不變異。故經云。眾生應知佛性本自有之。迦葉只是悟得本性。本性即是心。心即是性。性即此同諸佛心。前佛後佛只傳此心。除此心外。無佛可得。顛倒眾生。不知自心是佛。向外馳求。終日忙忙。念佛禮佛。佛在何處。不應作如是等見。但知自心心外。更無別無。經云。凡所有相皆是虗妄。又云。所在之處即為有佛。自心是佛。不應將佛禮佛。但是有佛及菩薩相貌。忽爾見前。切不用禮敬我心。空寂本無。如是相貌。若取相即是魔。盡落邪道。若是幻從心起。即不用禮。禮者不知。知者不禮。禮被魔攝。恐學人不知。故作是辨。諸佛如來本性體上。都無如是相貌。切須在意。但有異境界。切不用採括。亦莫生怕怖。不要疑惑。我心本來清淨。何處有如許相貌。乃至天龍夜叉鬼神帝釋梵王等相。亦不用心生敬重。亦莫怕懼。我心本來空寂。一切相貌皆是妄相。但莫取相。若起佛見法見。及佛菩薩等相貌。而生敬重。自墮眾生位中。若欲直會。但莫取一切相即得。更無別語。故經云。凡所有相皆是虗妄。都無定實。幻無定相。是無常法。但不取相。合它聖意。故經云。離一切相。即名諸佛。

De ha nem k√ľl√∂nb√∂zik tŇĎled, akkor ez a test val√≥di tested. Ez a val√≥di test a tudatod. Ez a tudat, a kezdetek n√©lk√ľli v√©gtelen Kalp√°n √°t sohasem v√°ltozott. Sohasem keletkezett vagy szŇĪnt meg, jelent meg vagy tŇĪnt el, n√∂vekedett vagy cs√∂kkent. nem tiszta vagy mocskos, j√≥ vagy rossza. M√ļlt vagy j√∂vŇĎ. Nem igaz vagy hamis. nem f√©rfi vagy nŇĎ. nem jelenik meg, mint szerzetes vagy vil√°gi mint idŇĎs vagy fiatal, mint b√∂lcs vagy bolod, mint buddha vagy haland√≥. Nem t√∂rekszik sem megval√≥s√≠t√°sra sem a karma elszenved√©s√©re. Nincs szil√°rds√°ga, sem form√°ja. Olyan, mint a t√©r. Nem tudod birtokolni sem, elveszteni sem. Lend√ľlet√©t hegyek, foly√≥k vagy sziklafalak sem tudj√°k feltart√≥ztatni. Meg√°ll√≠thatatlan ereje √°thatol az √Ėt Szkandha Hegy√©n √©s √°tkel a Szansz√°ra Foly√≥j√°n. Nincs karma, amely fogva tarthatn√° ezt a val√≥di testet. De ez a tudta √∂sszetett √©s neh√©z √°tl√°tni. nem olyan, mint az √©rz√©ki tudat. Mindenki √°t akarja l√°tni, √©s azok, akik kez√ľket √©s l√°bukat annak vil√°goss√°ga k√∂zel√©ben mozgatj√°k, annyian vannak, ah√°ny homokszemcse van a Gangesz partj√°n, de amikor megk√©rdezed ŇĎket, nem tudnak magyar√°zatot adni. Olyanok mint a b√°buk. Ezt teszik. Mi√©rt nem l√°tj√°k? A Buddha azt mondta, hogy az emberek becsapottak. Emiatt, amikor tesznek valamit, a v√©gtelen √ļjrasz√ľlet√©s foly√≥j√°ba zuhannak. Amikor megpr√≥b√°lnak kiszabadulni, csak m√©lyebbre s√ľllyednek. Ha az emberek nem lenn√©nek becsapottak, mi√©rt k√©rdezn√©nek arr√≥l, ami √©ppen elŇĎtt√ľk van? Egyik√ľk sem tudja, mit tesz a keze vagy a l√°ba. A Buddha nem hib√°zott. A becsapottak nem tudj√°k, kik ŇĎk. Buddha √©s nem m√°s √°ltal tudott, hogy neh√©z valaminek a m√©ly√©re hatolni, l√°tni. csak a b√∂lcsek ismerik ezt a tudatot, amit Dharma term√©szetnek, amit megszabadul√°snak neveznek. Sem az √©let, sem a hal√°l nem tudja fogva tartani ezt a tudatot. Semmi sem tudja. Nevezik m√©g Meg√°ll√≠thatatlan Tath√°gat√°nak (??, kifejez√©s, amellyel a t√∂rt√©nelmi Buddha saj√°t mag√°ra utal. √Āltal√°nos ford√≠t√°sa: ‚Äěaki √≠gy ment‚ÄĚ (tath√°-gata) vagy ‚Äěekk√©nt t√°vozott‚ÄĚ (tath√°-√°gata), Megfoghatatlannak, Szentnek, Hallhatatlannak, nagy B√∂lcsnek. nevei b√°r k√ľl√∂nb√∂znek, de l√©nyege nem. Buddh√°k is k√ľl√∂nb√∂znek, de egyik√ľk sem hagyja el tudat√°t. A tudat k√©pess√©gek hat√°rtalan, megnyilv√°nul√°sa kimer√≠thetetlen. Szemeddel l√°tod a form√°kat, f√ľleddel hallod a hangokat, orroddal √©rzed az illatokat, nyelveddel √©rzed az √≠zeket, minden mozdulat vagy √°llapot a tudatod. Mindenkor, amit szavakkal nem tudsz elmondani, az a tudatod. A sz√ļtra azt mondja: ‚ÄěEgy tath√°gata form√°i v√©gtelenek √©s ilyen a tudatoss√°ga is.‚ÄĚ A form√°k k√ľl√∂nb√∂zŇĎs√©g√©nek v√©gtelens√©ge a tudatnak k√∂sz√∂nhetŇĎ. A dolgok megk√ľl√∂nb√∂ztet√©s√©nek k√©pess√©ge, b√°rmilyen legyen mozdulatunk vagy √°llapotunk, a tudat tudatoss√°ga. De a tudatnak nincsen form√°ja, √©s a tudatoss√°gnak nincsen hat√°ra. Ez√©rt mondj√°k: ‚Äěegy tath√°gata form√°i v√©gtelenek √©s ilyen a tudatoss√°ga is‚ÄĚ A n√©gy elemŇĪ √©rz√©ki test aggodalmat keltŇĎ. Az √©rz√©ki test sz√ľlet√©snek, √©s hal√°lnak al√°vetett. De a val√≥di test an√©lk√ľl l√©tezik, hogy l√©tezne, mert egy tath√°gata val√≥di teste sosem v√°ltozik. A sz√ļtra azt mondja: ‚ÄěAz embereknek meg kellene √©retni√ľk, hogy a buddha term√©szet mindig is megvolt benn√ľk‚ÄĚ K√°sjapa csup√°n igazi term√©szet√©t √©rtette meg. Igaz term√©szet√ľnk a tudat. A tudat az igazi term√©szet√ľnk. Minden buddh√°nak tudata √©s igaz term√©szete ugyanaz. A m√ļlt √©s j√∂vŇĎ buddh√°i csup√°n ezt a tudatot √∂r√∂k√≠tik √°t, adj√°k √°t. Ezen a tudaton k√≠v√ľl nincs buddha sehol. De a becsapottak nem fogj√°k fel, hogy tudatuk a buddha. K√≠v√ľl keresik. Seg√≠ts√©g√ľl h√≠vj√°k a buddh√°kat vagy buddh√°hoz im√°dkoznak, √©s m√©g csod√°lkoznak: ‚ÄěHol van Buddha?‚ÄĚ ne mer√ľlj el az ill√ļzi√≥kban. csak √©rtsd meg tudatodat. Tudatodon k√≠v√ľl nincs m√°sik buddha. A sz√ļtra azt mondja: ‚ÄěAk√°rhol vagy, buddha ott van‚ÄĚ. Valamit: ‚Äěminden ami form√°t √∂lt, ill√ļzi√≥‚ÄĚ. A tudatod buddha. ne ir√°ny√≠tsd buddh√°t egy buddha im√°dat√°ra. M√©g akkor is, ha buddha vagy bodhiszattva (??) jelenne meg hirtelen elŇĎtted, nincs sz√ľks√©g h√≥dolatra. Tudatunk tiszta √©s nincs ilyen-olyan forma, amit mag√°ba foglalna. Azok, akiknek figyelm√©t lek√∂tik a jelens√©gek, √∂rd√∂g√∂k. Elker√ľlik az √∂sv√©nyt. Mi√©rt im√°dkoznak a tudat sz√ľlte jelens√©gekhez, ill√ļzi√≥khoz? Azok, akik im√°dkoznak, nem tudnak, √©s azok akik tudnak, nem im√°dkoznak. Az im√°dkoz√°s √°ltal az √∂rd√∂g√∂k ig√©zet√©be ker√ľlsz. Az√©rt mondom, mert f√©lek, hogy nem vagy tudat√°ban ennek. A Buddha igaz term√©szete mentes az ilyen-olyan form√°kt√≥l. L√©gy tudat√°ban ennek, m√©g akkor is, ha valami szokatlan tŇĪnne fel. ne vonz√≥dj hozz√° √©s ne f√©lj tŇĎle, de ne is k√©telkedj abban, hogy tudatod alapvetŇĎen tiszta. Hol lehet helye ilyen-olyan form√°nak, jelens√©gnek? Szellemek, d√©monok, illetve isteni l√©nyek megjelen√©sekor ne mutass tiszteletet, se f√©lelmet. Tudatod alapvetŇĎen tiszta. Minden jelens√©g ill√ļzi√≥. Ne k√∂ss√©k le figyelmedet a jelens√©gek. Ha elk√©pzelsz egy buddh√°t, egy dharm√°t, esetleg egy boddhiszattv√°t √©s h√≥dolattal viseltetsz ir√°nta, a haland√≥k vil√°g√°ba sz√°mŇĪz√∂d magad. ha k√∂zvetlen tapasztalat ut√°n kutatsz, ne k√∂sse le figyelmedet egyetlen jelens√©g sem, √©s akkor kutat√°sod el fogja √©rni a c√©lj√°t. Nincsen m√°s tan√°csom. A sz√ļtra azt mondja: ‚ÄěMinden jelens√©g ill√ļzi√≥‚ÄĚ L√©t√ľk √©s form√°juk nem √°lland√≥. M√ļlad√≥ak. Ne ragaszkodj a jelens√©gekhez, √©s akkor tudatod egy lesz Buddh√°j√©val. A sz√ļtra szt mondja: ‚ÄěAki szabad minden fom√°t√≥l, jelens√©gtŇĎl az buddha‚ÄĚ

[0003c16] 問曰。因何不得禮佛菩薩等。

De miért ne imádkoznánk buddhákhoz és boddhiszattvákhoz?

[0003c16] 答曰。天魔波旬阿脩羅示見神通。皆作得菩薩相貌。種種變化。是外道。總不是佛。佛是自心。莫錯禮拜。佛是西國語。此土云覺性。覺者靈覺。應機接物。揚眉瞬目。運手動足。皆是自己靈覺之性。性即是心。心即是佛。佛即是道。道即是禪。禪之一字。非凡聖所測。又云。見本性為禪。若不見本性。即非禪也。假使說得千經萬論。若不見本性。只是凡夫。非是佛法。至道幽深。不可話會典教。憑何所及。但見本性。一字不識。亦得見性。即是佛聖體。本來清淨。無有雜穢。所有言說。皆是聖人。從心起用。用體本來空。名言猶不及。十二部經憑何得及。道本圓成。不用脩證。道非聲色。微妙難見。如人飲水。冷暖自知。不可向人說也。唯有如來能知。餘人天等類。都不覺知。凡夫智不及。所以有執相。不了自心本來空寂。妄執相及一切法。即墮外道。若知諸法從心生。不應有執。執即不知。若見本性。十二部經總是閑文字。千經萬論只是明心。言下契會。教將何用。至理絕言。教是語詞。實不是道。道本無言。言說是妄。若夜夢見樓閣宮殿象馬之屬。及樹木叢林池亭。如是等相。不得起一念樂著。盡是托生之處。切須在意。臨終之時。不得取相。即得除障。疑心瞥起即魔攝。法身本來清淨無受。只緣迷故。不覺不知。因茲故妄受報。所以有樂著不得自在。只今若悟得本來身心。即不染習。若從聖入凡。示見種種雜類。自為眾生。故聖人逆順皆得自在。一切業抅它不得。聖成久有大威德。一切品類業。被它聖人轉。天堂地獄。無柰何它。凡夫神識昏昧。不同聖人內外明徹。若有疑即不作。作即流浪生死。後悔無相救處。貧窮困苦皆從妄想生。若了是心。遞相勸勉。但無作而作。即入如來知見。初發心人。神識總不定。若夢中頻見異境。輙不用疑。皆是自心起故。不從外來。夢若見光明出現過於日輪。即餘習頓盡。法界性見。若有此事。即是成道之因。唯自知。不可向人說。或靜園林中。行住坐臥。眼見光明。或大或小。莫與人說。亦不得取。亦是自性光明。或夜靜暗中。行住坐臥。眼睹光明。與晝無異。不得怪。並是自心欲明顯。或夜夢中。見星月分明。亦自心諸緣欲息。亦不得向人說。夢若昏昏。猶如陰暗中行。亦是自心煩惱障重。亦自知。若見本性。不用讀經念佛。廣學多知無益。神識轉昏。設教只為標心。若識心何用看教。若從凡入聖。即須息業養神。隨分過日。若多嗔恚。令性轉與道相違。自賺無益。聖人於生死中。自在出沒。隱顯不定。一切業抅它不得。聖人破邪魔。一切眾生但見本性。餘習頓滅。神識不昧。須是直下便會。只在如今。欲真會道。莫執一切法。息業養神。餘習亦盡。自然明白。不假用切。外道不會佛意。用功最多。違肯聖意。終日驅驅念佛轉經。昏於神性。不免輪迴。佛是閑人。何用軀軀廣求名利。後時何用。但不見性人。讀經念佛。長學精進。六時行道。長坐不臥。廣學多聞。以為佛法。此等眾生。盡是謗佛法人。前佛後佛只言見性。諸行無常。若不見性。妄言我得阿耨菩提。此是大罪。入十大弟子。阿難多聞中得第一。於佛無識。只學多聞。二乘外道皆無識佛。識數脩證。墮在因果中。是眾生業報。不免生死。遠背佛意。即是謗佛眾生。殺却無罪過。經云。闡提人不生信心。殺却無罪過。若有信心。此人是佛位人。若不見性。即不用取次。謗它良善。自賺無益。善惡歷然。因果分明。天堂地獄只在眼前。愚人不信現墮黑暗地獄中。亦不覺不知。只緣業重故。所以不信。譬如無目人不信道有光明。縱向伊說亦不信。只緣盲故。憑何辨得日光。愚人亦復如是。現今墮畜生雜類。誕在貧窮下賤。求生不得。求死不得。雖受是苦。直問著。亦言我今快樂。不異天堂。故知一切眾生。生處為樂。亦不覺不知。如斯惡人。只緣業障重故。所以不能發信心者。不自由它也。若見自心是佛。不在剃除鬢髮白衣亦是佛。若不見性。剃除鬚髮亦是外道。

Az √∂rd√∂g√∂k a kinyilatkoztat√°s erej√©vel b√≠rnak. Mindenf√©le l√°tszatjelens√©gben k√©pesek boddhiszattvak√©nt √©letre kelni. De hib√°znak. Egyik√ľk sem buddha. A buddha saj√°t tudatod. Im√°d ne vezessen f√©lre. Buddha egy szankszrit sz√≥, ami t√∂k√©letesen megvil√°gosodottat jelent. T√∂k√©letesen megvil√°gosodott term√©szeted kifejezŇĎd√©se az, hogy v√°laszolsz, meg√©rtesz valamit, √∂sszevonod a szem√∂ld√∂k√∂d, pislogsz, kezedet √©s l√°badat mozgatod. Ez az ifazi term√©szet a tudat. A tudat a buddha. A buddha az √∂sv√©ny. Az √∂sv√©ny a Chan. De a Chan nem hagyja nyugodni a haland√≥kat √©s a b√∂lcseket. Igaz term√©szet√ľk megl√°t√°sa a Chan. ha nem l√°tod igaz term√©szeted, az nem Chan. M√©g ha ki is tudod fejezni az ezer sz√ļtr√°t, de nem l√°tod igaz term√©szetedet, tan√≠t√°sod egy haland√≥√©, nem egy buddh√°√©. Az igaz √öt magasztos. Nem lehet kifejezni. Mi haszna a szentiratoknak? Hiszen van, aki megl√°tja igaz term√©szet√©t √©s r√°tal√°l az √ötra m√©g akkor is, ha nem tud olvasni. Aki megl√°tja igaz term√©szet√©t, az buddha. Mivel a buddha val√≥ja egyszerŇĪ √©s tiszta, √©s minden, amit mond a tudata, valamint l√©nye alapvetŇĎen olyans√°gon t√ļli, tiszta, ez√©rt nem l√°that√≥ meg a szavakban vagy a Tizenk√©tr√©szes K√°nonban. Az √öt val√≥j√°ban teljes, t√∂k√©letes. Nem kell t√∂k√©letes√≠teni. Nincs form√°ja, nincs hangja. √Ėsszetett √©s neh√©z meg√©rteni. olyan, mint amikor vizet iszol √©s tudod, hogy az meleg vagy hideg, de m√©gsem tudod m√°soknak elmondani. Hogy milyen, azt csak egy tath√°gata tudja, emberek √©s istenek tudatlanok maradnak. A haland√≥k tudatoss√°ga csek√©ly. Am√≠g a jelens√©gekhez ragaszkodnak, addig nem l√°tj√°k be, hogy tudatuk ok n√©lk√ľli. Ragaszkod√°suk √°ltal elker√ľlik az Utat. Ha l√°tod, hogy minden a tudatb√≥l j√∂n, ne ragaszkodj. Amint ragaszkodsz, m√°ris tudattalan vagy. De mihelyt megl√°tod igazi term√©szetedet, a teljes K√°non k√∂nyvv√© √°ll √∂ssze. Annak ezer sz√ļtr√°ja csup√°n a tiszta tudatot fejezi ki. A tapasztal√°s a l√©nyegbŇĎl j√∂n. Mi √©rtelme a tant√©teleknek? A V√©gsŇĎ Igazs√°g t√ļl van a szavakon. a tant√©telek csup√°n szavak. Nem fejezik ki az Utat. Az Utat nem lehet kifejezni. A szavak csup√°n √°br√°ndok. Nem k√ľl√∂nb√∂znek az √°lmaidban megjelenŇĎ jelens√©gektŇĎl, a palot√°kt√≥l vagy j√°rmŇĪvektŇĎl, az erdei tiszt√°sokt√≥l vagy a t√≥menti h√°zik√≥t√≥l. Ne ragadtassanak el az ilyen jelens√©gek. Ezek mind az √ļjrasz√ľlet√©s b√∂lcsŇĎi. L√©gy tudat√°ban ennek, amikor hal√°lod k√∂zeledik. ne ragaszkodj a jelens√©gekhez √©s akkor minden akad√°lyon kereszt√ľl fogsz jutni. Amint habozol, az √∂rd√∂g√∂k ig√©zet√©be ker√ľlsz. Val√≥di tested tiszta √©s √©rz√©ketlen. De az √©rz√©kcsal√≥d√°s miatt nem tudsz r√≥la. Emiatt szenveded el a karm√°t. Ahol √∂r√∂m√∂t tal√°lsz, ott fogs√°g v√°r r√°d. De mihelyt r√°√©bredsz val√≥di testedre √©s tudatodra, a ragaszkod√°s t√∂bb√© nem k√∂t le. B√°rki, aki lemond a megismerhetetlenrŇĎl a f√∂ldi l√©t√©rt, annak sz√°mtalan form√°j√°√©rt az haland√≥. Buddha az, aki megtal√°lja a szabads√°got a j√≥ban √©s a rosszban. Ereje, k√©pess√©ge olyan, hogy a karma nem tudja fogva tartani. Nem sz√°m√≠t, mely karma az: megv√°ltoztatja. A menny √©s a pokol semmis√©g neki. Egy haland√≥ tudatoss√°ga azonban tompa egy buddh√°√©hoz hasonl√≠tva, aki √°that mindent bel√ľl √©s k√≠v√ľl. Ha nem vagy biztos, ne cselekedj. Amint cselekszel, sz√ľlet√©sen √©s hal√°lon √°t v√°ndorolsz √©s nem lelsz mened√©ket. A szeg√©nys√©g √©s a neh√©zs√©g a hib√°s gondolkod√°sb√≥l fakadnak. Ahhoz, hogy meg√©rtsd ezt a tudatot, cselekv√©s n√©lk√ľl kell cselekedned. Csak akkor fogsz atath√©gata szemsz√∂g√©bŇĎl l√°tni. De amikor elŇĎsz√∂r l√©sz az √Ėsv√©nyre, tudatoss√°god m√©g nem √∂sszeszedett. Sokf√©le furcsas√°ggal √©s √°lomszerŇĪ jelens√©ggel tal√°lkozol. de ne k√©telkedj abban, hogy mindezek saj√°t tudatodb√≥l j√∂nnek, √©s nem m√°shonnan. Ha, mint egy √°lomban, megl√°tsz egy napn√°l vil√°gosabb f√©nyt, k√∂tel√©keid √©s ragaszkod√°said hirtelen eltŇĪnnek majd √©s igazi term√©szeted val√≥s√°ga l√°that√≥v√° v√°lik. Ekkor olyan √©lm√©nyben lesz r√©szed, amely a megvil√°gosod√°snak alapja. De ezt csak te tudod, m√°snak nem vagy k√©pes elmondani. Mik√∂zben s√©t√°lsz, √°llsz, √ľlsz, fekszel egy csendes √©jjelen, minden √ļgy jelenik meg, mint nappali vil√°goss√°gban, ne ijedj meg. Tudatod teszi l√°that√≥v√° mag√°t. Mik√∂zben √°lmodsz, l√°tod a holdat √©s a csillagokat f√©ny√ľk telj√©ben, akkor tudatod mŇĪk√∂d√©se a v√©g√©t j√°rja. De ne mondd el senkinek sem. Ha √°lmaid nem tiszt√°k, mintha s√∂t√©ts√©gben s√©t√°ln√°l, az amiatt van, mert tudatod a gondolatokba feletkezett. Ez is csak a te tudatod. Ha l√°tod az igazi term√©szetedet, nem kell sz√ļtr√°kat olvasnod vagy buddh√°kat seg√≠ts√©g√ľl h√≠vnod. A mŇĪvelts√©g √©s a tud√°s nemcsak hasznavehetetlenek, hanem m√©g el is hom√°lyos√≠tj√°k a tudatopss√°godat. A tant√©telek csup√°n a tudatra mutatnak r√°. Amint megl√°tod a tudatodat, mi√©rt szentelsz figyelmet a tant√©teleknek? Ahhoz, hogy haland√≥b√≥l buddha legy√©l, v√©get kell vetned a karm√°nak, mŇĪvelned kell a fel√©bredetts√©get p√©s el kell fogadnod mindazt, amit az √©let hoz. ha mindig m√©regbe j√∂ssz, el fogsz fordulni igaz term√©szetedtŇĎl √©s az √ött√≥l. Nincs elŇĎny√∂d abb√≥l, hogy becsapod magad. A buddh√°k szabadon cselekszenek √©leten √©s hal√°lon √°t, megjelennek √©s eltŇĪnnek amikor akarnak. nincsenek korl√°tozva a karma √°ltal, vagy legyŇĎzetve az √∂rd√∂g√∂k √°ltal. Amint a halad√≥k megtal√°lj√°k igaz term√©szet√ľket, minden k√∂tel√©k eltŇĪnik. Tudatoss√°guk nem rejtett. De csak ebben a pillanatban tudod megl√°tni igazi term√©szetedet. csak ebben a pillanatban. ha val√≥ban meg akarod l√°tni az Utat, ne k√∂sse le figyelemdet semmi sem. Amint v√©get vetsz a karm√°nak √©s a mŇĪveled a fel√©bredetts√©get, b√°rmely ragaszkod√°sod, mely megmaradt eltŇĪnik. A tapasztal√°s term√©szet√©n√©l fogva j√∂n. nem kell erŇĎfesz√≠t√©st tenned. De a hitbuzg√≥k nem √©rtik, hogy mi a buddha val√≥ja. kem√©nyen pr√≥b√°lkoznak, s egyre t√°volabb ker√ľlnek a b√∂lcs val√≥jukt√≥l. Eg√©sz √°ldott nap buddh√°kat h√≠vnak seg√≠ts√©g√ľl √©s sz√ļtr√°kat olvasnak. De vakok maradnak, nem l√°tj√°k isteni, igaz term√©szet√ľket, √©s nem tudnak a Sz√ľlet√©sek K√∂rforg√°s√°b√≥l kiszabadulni. Buddha egy haszontalan ember. nem t√∂rekszik j√≥l√©tre √©s h√≠rn√©vre. Mi a j√≥ azokban a dolgokban, amelyek elm√ļlnak? Akik nem l√°tj√°k igaz term√©szet√ľket √©s azt hiszok, hogy a sz√ļtr√°k olvas√°sa, a buddh√°k seg√≠ts√©g√ľl h√≠v√°sa, a hosszan tart√≥ √©s kem√©ny tanul√°s, az √©jjel nappal val√≥ gyakorl√°s, a virraszt√°s, vagy a tud√°s a Dharma, azok gyal√°zz√°k a Dharm√°t. A m√ļlt √©s j√∂vŇĎ Buddh√°i csup√°n az igazi term√©szet l√°t√°s√°r√≥l besz√©lnek. Minden gyakorl√°s v√©get √©r egyszer. Hogyha nem l√°tjuk igaz term√©szet√ľnket, √©s azt √°ll√≠tj√°k, hogy el√©rt√©k a T√∂k√©letes √©s Fel√ľlm√ļlhatatlan Fel√©bredetts√©get, hazugok. S√°kjamuni t√≠z lekiv√°l√≥bb tan√≠tv√°nya k√∂z√ľl √Ānanda volt a legelsŇĎ a tanul√°sban. De a Buddh√°t nem ismerte. Mindaz amit tett, csup√°n tanul√°s volt. Az arhatok nem ismerik Buddh√°t. Tudj√°k, hogy sok gyakorl√°s kell a megval√≥s√≠t√°shoz, m√©gis az ok √©s okozat rfoglyaiv√° v√°lnak. Ilyen egy haland√≥ karm√°ja: nincs menekv√©se a sz√ľlet√©stŇĎl √©s a hal√°lt√≥l. Aki annak ellenkezŇĎj√©t teszi, amit sz√°nd√©kozott, az ez√°ltal gyal√°zza a Buddh√°t. √Ėld meg ŇĎt, √©s nem leszel rossz. A sz√ļtra azt mondja: ‚ÄěAz iccsanlik√°k k√©ptelenek a hitre, ez√©rt √∂ld meg ŇĎket, mivel azok, akik hiszenk el√©rik a buddhas√°got‚ÄĚ Hogyha nem l√°tod az igaz term√©szetedet, nem kellene m√°sok j√≥s√°g√°t b√≠r√°lnod. Nincs elŇĎny√∂d abb√≥l, hogy becsapod √∂nmagad. A j√≥ √©s a rossz k√ľl√∂nb√∂znek. Az ok √©s okozat tiszta. A menny √©s pokol √©ppen a szemed elŇĎtt van. De a bolondok nem hiszik el, √©s a v√©gtelen s√∂t√©ts√©g pokolj√°ba zuhannak an√©lk√ľl, hogy tudn√°nak r√≥la. karm√°juk neh√©zs√©ge tartja vissza ŇĎket abban, hogy elhiggy√©k. Olyanok, mint a vakok, akik nem hiszik el, hogy van vil√°goss√°g. M√©g ha besz√©ln√©l nekik r√≥la, akkor sem hinn√©k el, mert vakok. Hogyan lenn√©nek k√©pesek megl√°tni a hom√°lyban a vil√°goss√°got? Ugyan ez √°ll a bolondokra is, akik az als√≥ l√©tbirodalmak k√∂zt, vagy a szeg√©nyek √©s a megvetetettek k√∂zt v√©gzik. K√©ptelenek √©lni √©s k√©ptelenek halni. Szenved√©s√ľk ellen√©re azt mondj√°k, hogy boldogok mint az istenek. A haland√≥k mind, m√©g azok is, akik elŇĎkelŇĎ sz√°rmaz√°s√ļnak tartj√°k magukat, tudatlanok. Karm√°juk neh√©zs√©ge miatt k√©ptelenek hinni √©s k√©ptelenek el√©rni a tudati szabads√°got. Akik l√°tj√°k tudatukat, azok buddh√°k, azoknak nem kell fej√ľket leborotv√°lniuk. A vil√°giak buddh√°k is. Hogyha nem l√©tj√°k igaz term√©szet√ľket, √©s leborotv√°lj√°k fej√ľket, csak hitbuzg√≥k.

[0004c08] 問曰。白衣有妻子。婬欲不除。憑何得成佛。

Mivel h√°zas vil√°giak nem mondanak le a nemis√©g gy√∂ny√∂reirŇĎl, hogyan v√°lhatnak buddh√°kk√°?

[0004c08] 答曰。只言見性。不言婬欲。只為不見性。但得見性。婬欲本來空寂。自爾斷除。亦不樂著。縱有餘習。不能為害。何以故。性本清淨故。雖處在五蘊色身中。其性本來清淨。染污不得。法身本來無受。無飢。無渴。無寒熱。無病。無恩愛。無眷屬。無苦樂。無好惡。無短長。無強弱。本來無有一物可得。只緣執有。此色身因。即有飢渴寒熱瘴病等相。若不執即一任作。若於生死中得自在。轉一切法。與聖人神通自在無礙。無處不安。若心有疑。決定透一切境界。不過不作。最好作了。不免輪迴生死。若見性。旃陀羅亦得成佛。

- √Čn csup√°n az igazi tudat l√°t√°s√°r√≥l besz√©lek. nem besz√©lek a nemis√©grŇĎl, mert nem l√°tod az igaz term√©szetedet. Amint megl√°tod igaz term√©szetedet, bel√°tod, hogy a nemis√©g val√≥j√°ban nem a testis√©gbŇĎl fakad. Ez√©rt a nemis√©g, s annak gy√∂ny√∂re megszŇĪnik. ha n√©h√°ny szok√°sod megmarad, nem √°rtanak neked, mert igaz term√©szeted alapj√°ban v√©ve tiszta. A n√©gy elemŇĪ √©rz√©ki test ellen√©re igazi term√©szeted alapvetŇĎen tiszta. Nem mocskos. val√≥di tested alapvetŇĎen tiszta. Nem mocskos. Val√≥di tested mentes az √©rz√©stŇĎl, az √©hs√©gtŇĎl, vagy a szomj√ļs√°gt√≥l, a melegtŇĎl vagy a hidegtŇĎl, a betegs√©gtŇĎl, a szeretettŇĎl, vagy a ragaszkod√°st√≥l, az √∂r√∂mtŇĎl, vagy a f√°jdalomt√≥l, a j√≥t√≥l vagy a rosszt√≥l, az alacsonys√°gt√≥l vagy a hossz√ļs√°gt√≥l, a gyenges√©gtŇĎl vagy az erŇĎss√©gtŇĎl. Val√≥j√°ban nincs semmi sem. Az√©rt jelennek meg olyan dolgok mint az √©hs√©g vagy a szomj√ļs√°g, a meleg √©s a hideg, a betegs√©g mert ragaszkodsz ehhez az √©rz√©ki testhez. Amint meghaladod az ragaszkod√°st √©s hagyod a dolkokat lenni, szabad leszel, szabad az √©lettŇĎl √©s a hal√°lt√≥l. Mindent √°t fogsz alak√≠tani. Olyan tudati erŇĎkkel fogsz b√≠rni, amelyek feltart√≥ztathatatlanok. B√©k√©ben leszel, ak√°rhol vagy. ha k√©telkedsz ebben, sohasem fogod √°tl√°tni a l√©tez√©st. Jobb, ha nem csin√°lsz semmit sem. Mert, amint cselekszel, nem tudod elker√ľlni az √©let √©s a hal√°l k√∂rforg√°s√°t. De amint megl√°tod igaz term√©szetedet, buddha leszel, m√©g akkor is, ha m√©sz√°rosk√©nt dolgozol.

[0004c19] 問曰。旃陀羅殺生作業。如何得成佛。

De az állatok leölésével mészárosok karmát hoznak létre. Akkor hogyan vállhatnak buddhákká?

[0004c19] 答曰。只言見性。不言作業。縱作業不同。一切業抅不得。從無始曠大劫來。只為不見性。墮地獄中。所以作業輪迴生死。從悟得本性。終不作業。若不見性。念佛免報不得。非論殺生命。若見性。疑心頓除。殺生命亦不柰它何。自西天二十七祖。只是遞傳心印。吾今來此土。唯傳頓教大乘。即心是佛。不言持戒精進苦行。乃至入水火。登於劍輪。一食長坐不臥。盡是外道有為法。若識得施為運動靈覺之性。汝即諸佛心。前佛後佛只言傳心。更無別法。若識此法。凡夫一字不識亦是佛。若不識自己靈覺之性。假使身破如微塵。覓佛終不得也。佛者亦名法身。亦名本心。此心無形相。無因果。無筋骨。猶如虗空。取不得。不同質礙。不同外道。此心除如來一人能會。其餘眾生迷人不明了。此心不離四大色身中。若離是心。即無能運動。是身無知。如草木瓦礫。身是無性。因何運動。若自心動。乃至語言施為運動。見聞覺知。皆是動心動用。動是心動。動即其用。動用外無心。心外無動。動不是心。心不是動。動本無心。心本無動。動不離心。心不離動。動無心離。心無動離。動是心用。用是心動。動即心用。用即心動。不動不用。用體本空。空本無動。動用同心。心本無動。

- √Čn csup√°n az igaz term√©szet l√°t√°s√°r√≥l besz√©lek. Nem besz√©lek a karma l√©trehoz√°s√°r√≥l. Tekintet n√©lk√ľl arra, hogy mit csin√°lunk, karm√°nk nem ir√°ny√≠that benn√ľnket. Ez√©rt a kezdetek n√©lk√ľli v√©gtelen kalp√°n √°t, azok, akik nem l√°tj√°k igaz term√©szet√ľket, a pokolban v√©gzik. Am√≠g karm√°t hoznak l√©tre, addig folyamatosan sz√ľlet√©sen √©s hal√°lon √°t v√°ndorolnak. De amint megl√°tj√°k igaz term√©szet√ľket, nem hoznak l√©tre t√∂bb karm√°t. Ha m√©gsem l√°tod igaz term√©szetedet, a buddh√°k seg√≠ts√©g√ľl h√≠v√°sa nem fog megszabad√≠tani a karm√°dt√≥l, arr√≥l f√ľggetlen√ľl, hogy m√©sz√°ros vagy-e vagy sem. De amint megl√°tod igaz term√©szetedet, az √∂ssze k√©ts√©ged eltŇĪnik. M√©g egy m√©sz√°ros karm√°ja sem b√≠r k√∂vetkezm√©nyekkel olyan embern√©l, aki l√°tja igazi term√©szet√©t. Indi√°ban a huszonh√©t p√°tri√°rka csup√°n a tudat pecs√©tj√©t √∂r√∂k√≠tette √°t, adta √°t. Az egyed√ľli oka annak, hogy K√≠n√°ba j√∂ttem az volt, hogy √°tadjam a Mahayana hirtelen megvil√°gosod√°s√°r√≥l sz√≥l√≥ tan√≠t√°s√°t: ‚ÄěEz a tudat buddha‚ÄĚ. √Čn nem besz√©lek fogadalmakr√≥l, az im√°ds√°gr√≥l, vagy az aszketikus gyakorlatok olyan fajt√°j√°r√≥l, mint a v√≠zen vagy a tŇĪzben val√≥ elmer√ľl√©s, mint a k√©sekkel teli karik√°ban j√°r√°s, mint a napi egyszeri √©tkez√©s, vagy mint a virraszt√°s. Ezek hitbuzg√≥ m√°sra √©p√ľlŇĎ tan√≠t√°sok. Amint meg√©rted a mozdulataidat, t√∂k√©letesen megvil√°gosodott term√©szetedet, a buddh√°k tudat√°val b√≠rsz. A m√ļlt √©s j√∂vŇĎ buddh√°i csup√°n a tudat √°t√∂r√∂k√≠t√©s√©rŇĎl , √°tad√°s√°r√≥l besz√©lnek. Nem tan√≠tanak semmi m√°st. Ha valaki meg√©rti ezt a tan√≠t√°st, az m√©g ha √≠r√°studatlan, akkor is buddha. ha nem l√°tod t√∂k√©letesen megvil√°gosodott term√©szetedet, sohasem fogod megtal√°lni buddh√°t m√©g akkor sem, ha tested par√°nyi darabokra cinc√°lod sz√©t. Buddha a val√≥di tested, a val√≥di tudatod. Ennek a tudatnak nincs form√°ja, mentes az ok √©s okozat t√∂rv√©ny√©tŇĎl. Ennek tudatnak nincsenek inai sem csontjai. Olyan mint a t√©r. Nem tudod birtokolni sem. De ez nem az anyagi vil√°ghozragaszkod√≥k vagy a semmihez ragaszkod√≥k tudata. Enneka a tudatnak csa a tath√°gat√°k tudnak a m√©ly√©re hatolni, l√°tni, m√°sok ‚Äď a haland√≥k, a becsapottak ‚Äď nem. De ez a tudat nem valahol a n√©gy elemŇĪ √©rz√©ki testen k√≠v√ľl van. E tudat n√©lk√ľl nem tudn√°nk l√©tezni, mozogni. A test nem b√≠r tulajdons√°ggal, sem az igazi term√©szettel. Olyan, mint egy n√∂v√©ny vagy egy kŇĎ. Akkor hogyan keletkezik, mozog? A tudat az, ami l√©tezteti, mozgatja. A besz√©d √©s a magatart√°s, az √©szlel√©s √©s a felfog√°s, mind a mozdul√≥ tudat mŇĪk√∂d√©sei. Az √∂sszes mozdulat tudati. A mozdulat, a r√°mozdul√°s a tudat mŇĪk√∂d√©se. Eltekintve a mozdulatt√≥l, nincs tudat, √©s eltekintve a tudatt√≥l, nincs mozdulat. M√©gis, a mozdulat nem tudat √©s a tudat nem mozdulat. Mert a mozdulat val√≥j√°ban tudat n√©lk√ľli. A tudat val√≥j√°ban mozdulatlan. De nincs mozdulat a tudat n√©lk√ľl, √©s nincs tudat a mozdulat n√©lk√ľl. Ha eltekint√ľnk a mozdulatt√≥l, nincs tudat, √©s ha eltekint√ľnk a tudatt√≥l, nincs mozdulat. A mozdulat, a r√°mozdul√°s a tudat mŇĪk√∂d√©se, √©s a tudat mŇĪk√∂d√©se a mozdulat √©s a r√°mozdul√°s. M√©gis, a tudatnak nincsenek mozdulatai, √©s nincs mŇĪk√∂d√©se sem, mert mŇĪk√∂d√©se l√©nyeg√©ben ok n√©lk√ľli √©s az okn√©lk√ľlis√©g l√©nyeg√©ben mozdulatlan. A mozdulat, mint tudat, l√©nyegben mozdulatlan.

[0004c19] 故經云。動而無所動。終日去來而未曾去。終日見而未曾見。終日笑而未曾笑。終日聞而未曾聞。終日知而未曾知。終日喜而未曾喜。終日行而未曾行。終日住而未曾住。

A sz√ļtr√°k ez√©rt tan√≠tj√°k: ‚ÄěAn√©lk√ľl mozduljunk, hogy mozduln√°nk. An√©lk√ľl legy√ľnk √ļton, hogy √ļton lenn√©nk. An√©lk√ľl l√°ssunk, hogy l√°tn√°nk, An√©lk√ľl nevess√ľnk, hogy nevetn√©nk. An√©lk√ľl halljunk, hogy hallan√°nk. An√©lk√ľl tudjuk, hogy tudn√°nk. An√°lk√ľl legy√ľnk boldogok, hogy boldogok lenn√©nk. An√©lk√ľl menj√ľnk, hogy menn√©nk. An√©lk√ľl √°lljunk, hogy √°lln√°nk‚Ä̂Ķ

[0004c19] 故經云。言語道斷。心行處滅。見聞覺知。本自圓寂。乃至嗔喜痛痒何異木人。只緣推尋痛痒不可得。故經云。惡業即得苦報。善業即有善報。不但嗔墮地獄。喜即生天。若知嗔喜性空。但不執即業脫。若不見性。講經決無憑。說亦無盡。略標邪正如是。不及一二也。

Valamint a sz√ļtra azt is mondja: ‚Äěhatolj a szavak m√©ly√©re. hatolj a gondolat m√©ly√©re‚ÄĚ. Val√≥j√°ban a l√°t√°s, a hall√°s, √©s a tud√°s t√∂k√©letesen tiszta. D√ľh√∂d, √∂r√∂m√∂d, vagy f√°jdalmad egy b√°bu√©. Keresheted, de sosem fogod megtal√°lni a b√°but. A sz√ļtr√°k szerint a gonosz tettek bajjal j√°rnak √©s a j√≥ tettek √°ld√°st hoznak. A d√ľh√∂s emberek a pokolban v√©gzik, a boldog emberek a mennybe jutnak. De amint megl√°tod, hogy a d√ľh √©s a boldogs√°g val√≥jukban ok n√©lk√ľliek, √ľresek √©s meghaladod azokat, szabad leszel a karm√°dt√≥l. ha nem l√°tod igaz term√©szetedet, a sz√ļtra id√©zetek nem seg√≠tenek.

[0005a24] 頌曰。

[0005b01] 心心心難可尋。寬時徧法界。窄也不容針。我本求心不求佛。了知三界空無物。若欲求佛。但求心只這心。這心是佛。我本求心心自持。求心不得待心知。佛性不從心外得。心生便是罪生時。

[0005b05] 偈曰。

吾本來此土,
傳法救迷情,
一華開五葉,
結果自然成

❀ ❀ ❀



Javasolt irodalom és források

0. További buddhista iratok, fordítások és tanítások

1. http://baike.baidu.com/subview/10426638/10602603.htm#1
2. Red Pine, trans. 1987.
4. 心經頌 Xin Jing Song (Elme Tana, Sz√≠v Sz√ļtra),
5. 破相論 Po Xiang Lun [X63n1220_001 達磨大師破相論 第1卷] - √Črtekez√©s a Gondolatok Megsz√ľntet√©s√©rŇĎl Ua. mint 觀心論 Guan Xin Lun - √Črtekez√©s a Gondolatok Szeml√©l√©s√©rŇĎl, melyet Bodhidharm√°nak tulajdon√≠tanak, de t√∂rt√©neti kutat√°sok azt t√°masztj√°k al√°, hogy Shenxiu (神秀 , 606?-706), az √Čszaki Iskola P√°tri√°rk√°ja √≠rta.
6. 二種入 Er zhong ru [X63n1217_001 菩提達磨大師略辨大乘入道四行觀 第1卷] - K√©t Bej√°rat (a gyakorl√°sok v√°zlata) v. K√©t √öt N√©gy Gyakorlat,
7. 安心法門 An Xin Fa Men - Dharma Kapuja az Elme Elcsendes√≠t√©s√©hez vagy nyugalomban Marad√°s Dharm√°ja [X63n1224_001 諸方門人參問語錄 第1卷]
8. 悟性論 Wu Xing Lun [X63n1219_001 達磨大師悟性論 第1卷] - √Črtekez√©s az Elme Term√©szet√©nek Fel√©breszt√©s√©rŇĎl (√Čbred√©s Besz√©d),
9. 血脈論 Xue Mai Lun [X63n1218_001 達磨大師血脉論 第1卷] - √Črtekez√©s az √Ātad√°sr√≥l (V√©r√°ram Besz√©d; az igazi term√©szet megl√°t√°s√°r√≥l sz√≥l√≥ szentbesz√©d)

K√∂sz√∂netet mondunk minden bar√°tunknak, mindazon szerzŇĎknek, tan√≠t√≥knak, buddhist√°knak √©s harcmŇĪv√©szeknek, akik hozz√°j√°rultak a harcmŇĪv√©szet-t√∂rt√©neti-, buddhista-, b√∂lcseleti √©s egy√©b tan√≠t√°sokkal, √≠r√°sokkal, tanulm√°nyokkal, jegyzetekkel minden √©rzŇĎ l√©ny tan√≠t√°s√°hoz √©s tanul√°s√°hoz. Buddh√°k √©s Mesterek tan√≠t√°sait megosztani √©rdem, mindezen √©rdemeket felaj√°nljuk az √∂sszes Buddh√°knak. A Xing Long Tang elfogulatlan, p√°rtatlan, szektarianizmust√≥l mentes elv alapj√°n t√∂rekszik a Dharm√°t, a Chan hagyom√°nyvonal tan√≠t√°s√°t, a harcmŇĪv√©szeti st√≠lusok t√∂rt√©neteit megosztani. 武林一家! 阿弥陀佛!

各位朋友, 作者, 老师, 佛教徒和功夫爱好者, 请允许我向你们表示感谢, 感谢你们一直以来用功夫, 历史, 佛教, 哲学和各类教学, 文章, 研究和教义, 对教学和学习的支持。分享佛教和大师的教义非常有价值, 我们以此恭敬诸佛。《醒龙堂》 将依据不偏依, 不分宗派的原则努力分享佛法, 传承佛教思想和传统功夫。

magyar nyelvre ford√≠totta Yao Dong jushi 翻译: 耀东居士 @ Xing Long Tang | 2017 v1; elsŇĎ kiad√°s
Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 licenc alkalmaz√°s√°val | 署名-非商业性使用-禁止演绎 4.0 国际
Ha hib√°kat, megjelen√©si vagy egy√©b probl√©m√°kat tal√°lsz, √≠rj nek√ľnk: master [at] rgm [pont] hu

武林一家 |

vissza | ❀ index | ❀ jegyzetek √©s publik√°ci√≥k | ❀ Pu Ji Chan Templom 普济寺 facebook oldala - K√∂vess minket itt is!




0

XING LONG TANG 醒龙堂 中国武术研究会 | Honorary President: ZHANG ERYU Grandmaster | Master: XIAO FENG | Contact us: master [at] rgm.hu
Member of Hungarian Traditional Gong-Fu and Wushu Federation | HQ & Cultural Xchange: CHINESE ART CENTER 匈中文化交流中心.
Your use of this website is subject to, and constitutes acknowledgement and acceptance of, our Terms & Conditions @ 1995-2017
How you may Enhance your Health, Combat Efficiency, Mental Freshness and Spiritual Joy through autentic Gong Fu and Chan Teachings