Bodhidharma: Értekezés az Átadásról 《达摩血脉论》
(第六門, 6. Kapu)

X63n1218_001 達磨大師血脉論 第1卷
CBETA 電子佛典集成 » 卍續藏 (X) » 第 63 冊 » No.1218 » 第 1 卷

❀ ❀ ❀

Bodhidharma

Előszó - 達磨血脉論序

右朝奉郎通判建昌軍事賜緋魚袋任哲作

[0002a06] 原人之心。皆具佛性。泛觀諸家禪說。一切經文。原其至當之理。未有不言自己性中本來真佛。達磨西來。直指人心。見性成佛。蓋謂自己真佛。不出一性之中。人人不自委信。所以向外馳求。將謂自性真佛外。更有別佛。故諸佛諸祖師說法。要人省悟自己本來真佛。不假外求。又緣種種法語。泛濫不一。轉使學人惑亂本性。無悟入處。惟有達磨血脉論。並黃檗傳心法要二說。最為至論。可以即證自己佛性。使人易曉。比之求師訪道。鑽尋故紙。坐禪行脚。狂費工夫。相去萬倍。此非小補。紹興癸。酉見獨老人任哲序。

[magyar / ff. ]

Értekezés az Átadásról 《达摩血脉论》 (Véráram Beszéd v. szútra)

[0002a24] 三界混起。同歸一心。前佛後佛以心傳心。不立文字。

Minden ami megjelenik a Három Világban (三界), a tudatból (心) jön. A múlt és jövő buddhái (前佛後佛) így tanítanak tudattól tudatig (心傳心), nem állva az írott szavakon (不立文字).

[0002b01] 問曰。若不立文字。以何為心。

Ha nem állnak írott szavakon (不立文字), [akkor] mi a tudat (以何為心).

[0002b01] 答曰。汝問吾即是汝心。吾答汝即是吾心。吾若無心。因何解答汝。汝若無心。因何解問吾。問吾即是汝心。從無始曠大劫以來。乃至施為運動。一切時中一切處所。皆是汝本心。皆是汝本佛。即心是佛亦復如是。除此心外。終無別佛可得。離此心外。覓菩提涅槃。無有是處。自性真實。非因非果法。即是心義。

自心是涅槃。若言心外有佛及菩提可得。無有是處。佛及菩提皆在何處。譬如有人以手提虗空得否。虗空但有名。亦無相貌。取不得捨不得。是捉空不得。除此心外見佛。終不得也。佛是自心作得。因何離此心外覓佛。前佛後佛只言其心。心即是佛。佛即是心。心外無佛。佛外無心。若言心外有佛。佛在何處。心外既無佛。何起佛見。遞相誑惑。不能了本心。被它無情物。攝無自由。若也不信。自誑無益。佛無過患。眾生顛倒。不覺不知自心是佛。若知自心是佛。不應心外覓佛。

佛不度佛。將心覓佛。不識佛但是外。覓佛者盡是不識自心是佛。亦不得將佛禮佛。不得將心念佛。佛不誦經。佛不持戒。佛不犯戒。佛無持犯。亦不造善惡。若欲覓佛。須是見性。見性即是佛。若不見性。念佛誦經。持齋持戒亦無益處。念佛得因果。誦經得聰明。持戒得生天。布施得福報。覓佛終不得也。若自己不明了。

須參善知識了却生死根本。若不見性。即不名善知識。若不如此。縱說得十二部經。亦不免生死輪迴。三界受苦。無出期時。

Te kérdezel, az a tudatod. Én válaszolok, az a tudatom. Ha nem lett volna tudatom, hogyan tudtam volna válaszolni? Ha nem lett volna tudatod, hogyan tudtál volna kérdezni? Amit kérdezel, az a tudatod. A kezdetek nélküli végtelen Kalpán át, akármit csinálsz, akárki is vagy, az a valódi tudatod, a valódi buddhád. Ez a tudat a buddha. Ezen a tudaton kívül sohasem fogsz találni másik buddhát. Ezen a tudaton kívül a megvilágosodás vagy ellobbanás keresése lehetetlen. Igaz természeted valósága, az ok-nélküliség az, ami a tudat alatt értendő. A tudatod az ellobbanás (nirvana).

Lehet, hogy azt gondolod, rátalálsz a buddhára vagy megvilágosodásra valahol a tudaton kívül, de ilyen hely nem létezik. Ha mégis megpróbálsz rátalálni a buddhára vagy a megvilágosodásra, az olyan, mintha a teret akarnád megragadni. A térnek van neve, de nincsen formája. Ezért nincsen semmi, amit felvehetnél, majd elejthetnél. Ezért nem tudod megragadni sem. Ezen a tudaton kívül sohasem fogod megtalálni a buddhát. A buddha tudatod szülötte. Miért keresed tudaton kívül? Múlt és jövő buddhái csupán erről a tudatról beszélnek. A tudat a buddha, a buddha a tudat. Ha azt gondolod, hogy a buddha a tudaton kívül van, akkor hol van? Mindaddig nem érted meg a valódi tudatodat, amíg becsapod magad, amíg élettelen külső formák rabja vagy, amíg nem vagy szabad. Ha nem hiszel nekem, becsapod magad, s ez nem fog segíteni. Ez nem a Buddha hibája. Az emberek ennek ellenére becsapottak. Nincsenek tudatában annak, hogy saját tudatuk buddha. Másképp nem keresnék buddhát a tudaton kívül.

A buddhák nem mentik meg a buddhákat. Ha tudatod a buddha megkeresésére irányítod, sosem fogod megtalálni a buddhát. Amíg valahol másutt keresed, sosem fogod belátni, hogy saját tudatod buddha. Ne irányítsd buddhát egy buddha imádására. Ne irányítsd a tudatodat egy buddhista segítségül hívására. A buddhák nem recitálnak szútrákat. A buddhák nem tartják meg a fogadalmakat. A buddhák nem törik meg a fogadalmakat. A buddhák nem tartanak meg vagy törnek meg semmit. A buddhák nem csinálnak jót vagy rosszat. Ahhoz, hogy megtaláld a buddhát, meg kell találnod igaz természetedet. Aki meglátja igaz természetét, az buddha. ha nem látod igaz természetedet, akkor a buddhák segítségül hívása, a szútrák recitálása, a felajánlások tevése, és a fogadalmak megtartása mind hasznavehetetlenek. A buddhák segítségül hívása jó karmát eredményez, a szútrák recitálása jó emlékezőtehetséget eredményez, a fogadalmak megtartása előnyös újraszületést eredményez, a felajánlások tevése a jövőben áldást eredményez de nem leszel buddha.

ha nem érted magadtól, keresned kell egy tanítót aki az élet és halál titkaiba beavat. Ha tanítód nem látja az igaz természetét, nem lehet tanító. Még akkor sem tud az Élet és Halál Körforgásából kiszabadulni, ha a Tizenkét részes Kánont recitálja. Elszenvedi a három világot anélkül, hogy lenne reménye a megszabadulásra.

[0002b01] 昔有善星比丘。誦得十二部經。猶自不免輪迴緣。為不見性。善星既如此。今時人講得三五本經論。以為佛法者。愚人也。若不識得自心。誦得閑文書。都無用處。

若要覓佛。直須見性。性即是佛。佛即是自在人。無事無作人。若不見性。終日茫茫。向外馳求覓佛。元來不得。雖無一物可得。若求會。亦須參善知識。切須苦求。令心會解生死事大。不得空過。自誑無益。縱有珍寶如山。眷屬如恒河沙。開眼即見。合眼還見麼。故知有為之法。如夢幻等。若不急尋師。空過一生。然即佛性自有。若不因師。終不明了。不因師悟者。萬中希有。若自己以緣會。合得聖人意。即不用參善知識。

此即是生而知之勝學也。若未悟解。須勤苦參學。因教方得悟。若未悟了。不學亦得。不同迷人不能分別皂白。妄言宣佛勑。謗佛忌法。如斯等類。說法如雨。盡是魔說。即非佛說。師是魔王。弟子是魔民。迷人任它指揮。不覺墮生死海。但是不見性人。妄稱是佛。此等眾生是大罪人。誑它一切眾生。令人。魔界。若不見性。說得十二部經教。盡是魔說。魔家眷屬。不是佛家弟子。既不辨皂白。憑何免生死。若見性即是佛。不見性即是眾生。若離眾生性別有佛性可得者。佛今在何處。即眾生性即是佛性也。性外無佛。佛即是性。除此性外。無佛可得。佛外無性可得。

Régen élt egy Jó Csillag nevű szerzetes (ld: 善星, shan xing), aki egész Kánont képes volt recitálni, ám mégsem tudott a Körforgásból kiszabadulni, mert nem látta igaz természetét. Ha ez történt Jó Csillaggal, akkor azok, akik mostanában szútrákat recitálnak, és azt gondolják Dharmának, bolondok. Hacsak nem látod tudatodat, akkor a szútrák recitálása hasznavehetetlen.

Ahhoz, hogy megtaláld a buddhát, meg kell látnod igaz természetedet. Az igaz természet a buddha. A buddha, az ember szabad volt: szabad a reményektől, szabad a gondoktól. ha nem látod az igaz természetedet, és egész nap áldott nap föl s alá rohangálsz, hogy megtaláld valahol, sosem fogod megtalálni a buddhát. Az igazság az, hogy nincs semmi, amit keresni kellene. De ahhoz, hogy megértsd, szükséged van tanítóra és arra, hogy küzdelmes harc során alakítsd önmagad és bölcsességed. Az élet és halál fontosak. Ne szenvedd el azokat hiába. Nincs előnyöd abból, hogy becsapod önmagad. Még ha egy hegynyi ékszered van, és annyi szolgád, ahány szemcse a Gangesz partján, csak akkor látod azokat, ha szemed nyitva van. De mi van akkor, ha be van csukva a szemed? Be kell látnod, hogy mindaz amit látsz, csak álom, illúzió. Ha nem találsz minél hamarabb tanítót, hiábavalóan élsz. Buddha-természeted van. De a tanító segítsége nélkül sosem fogsz tudni róla. Egymillió emberből csak egy éri el a megvilágosodás tanító segítsége nélkül. Ha a körülmények összejátszása által valaki megérti, mi a buddha valója, annak nem lesz szüksége tanítóra. Annak felébredettsége bármely tanítással többet ér. Ha mégsem vagy szent, tanulj keményen és a tanítások által meg fogod érteni mi a buddha valója.

Azok, akik nem értik, és azt hiszik, hogy tanulás nélkül megérthetik, nem különböznek azoktól, akik becsapottak, akik nem tudják megkülönböztetni a fehéret a feketétől. Az ilyen emberek valójában gyalázzák Buddhát és felforgatják a Dharmát, tévesen tanítják a Buddhadharmát. Prédikálnak, mintha esőt hoztak volna. Ám belőlük nem buddha beszél. Becsapottak azok, akik ilyen tanítást követnek, s nem tudva, akaratlanul elmerülnek az Élet és Halál tengerében. Hogyha nem látják igaz természetüket, hogyan nevezhetik magukat buddháknak? Hazugok, akik becsapva másokat az ördög birodalmába vezetnek. Hogyha nem látják igaz természetüket, a Tizenkét részes Kánonról előadott beszédük az ördög tanítása. Márának s nem Buddhának szövetségesei. Anélkül, hogy képesek lennének megkülönböztetni a fehéret a feketétől, hogyan tudnának az élet és Halál Körforgásából kiszabadulni? Aki meglátja igaz természetét, az buddha; az nem halandó. De ha megleled buddha természetedet halandó természeteden kívül hol találod? Halandó természetünk a buddha-természetünk. Nincs buddha az igazi természeten kívül. Nincs igazi természet buddhán kívül.

[0002c23] 問曰。若不見性。念佛誦經。布施持戒精進。廣興福利。得成佛否。

Tételezzük fel, hogy nem látom igaz természetemet, nem tudom mégis elérni a megvilágosodást buddhák segítségül hívása, szútrák recitálása, felajánlások tevése, fogadalmak megtartása, imádság gyakorlása vagy jótettek által?

[0002c23] 答曰。不得。

Nem, nem tudod.

[0002c24] 又問因何不得。

Miért nem?

[0002c24] 答曰。有少法可得。是有為法。是因果。是受報。是輪迴法。不免生死。何時得成佛道。成佛須是見性。若不見性。因果等語。是外道法。若是佛不習外道法。佛是無業人無因果。但有少法可得。盡是傍佛。憑何得成。但有住著一心一能一解一見。佛都不許。佛無持犯。心性本空。亦非垢淨諸法。無脩無證。無因無果。佛不持戒。佛不脩善。佛不造惡。佛不精進。佛不懈怠。佛是無作人。但有住著心。見佛即不許也。佛不是佛。莫作佛解。若不見此義。一切時中。一切處處。皆是不了本心。若不見性。一切時中。擬作無作想。是大罪人。是癡人。落無記空中。昏昏如醉人。不辨好惡。若擬修無作法。先須見性。然後息緣慮。若不見性。得成佛道。無有是處。有人撥無因果。熾然作惡業。妄言本空作惡無過。如此之人。墮無間黑暗地獄。永無出期。若是智人。不應作如是見解。

Ha bármit elérsz, az feltételekhez kötött, karmikus. Az következményekkel jár. Az forgatja a Körforgás Kerekét. Mindaddig, amíg születésnek és halálnak vagy alárendelve, nem fogod elérni a megvilágosodást. A megvilágosodás elérése az igazi természeted meglátása. Hogyha nem látod igaz természetedet, akkor ostobaság kifejteni az ok és okozat törvényét. Buddhák nem gyakorolnak ostobaságokat. Buddha szabad a karmától, szabad az ok és okozat törvényétől. Azt mondani, hogy elér valamit, az buddha rágalmazása. Mit érhetett el? Buddhának lehetetlen összpontosítania egy tudatra, egy erőre, egy tapasztalatra, vagy egy nézetre. Buddha nem egyoldalú. Tudatának igazi természete alapvetően ok nélküli, üres, nem tiszta és nem mocskos. Buddha szabad a gyakorlástól és a megvalósítástól. Szabad az ok és okozat törvényétől.

Buddha nem tartja meg a fogadalmakat. Buddha nem tesz jót vagy rosszat. nem tevékeny és nem lusta. Buddha nem csinál semmit, nem összpontosítja tudatát buddhára. Buddha nem buddha. Nem gondolkozik buddhákról. ha nem látod át miről beszélek, sosem fogod megérteni tudatodat.

Azok, akik nem látják igaz természetüket, és azt képzelik, hogy meggondolatlanul gyakorolhatnak az idők folyamán, hazugok és bolondok. Végtelen térbe zuhannak: olyanok mint a részegek. Nem tudják megkülönböztetni a jót a rossztól. Ha ilyen gyakorlatot szándékozol követni, meg kell látnod igaz természetedet, mielőtt pontot tudnál tenni racionális gondolkodás végére. A megvilágosodás elérése az igazi természeted meglátása nélkül lehetetlen.

Ennek ellenére egyesek mindenféle gonoszságokat követnek el, nem létező karmát követve. Hibásan azon az állásponton vannak, hogy mivel minden ok nélküli, ezért nem származik baj a gonoszságok elkövetéséből. Az ilyen emberek a végtelen sötétség poklába zuhannak anélkül, hogy lenne reményük a megszabadulásra. A bölcsek nem követnek ilyen eszméket.

[0003a15] 問曰。既若施為運動。一切時中。皆是本心。色身無常之時。云何不見本心。

De ha minden mozdulatunk vagy állapotunk, történjék bármikor, maga a tudat, miért nem látjuk ezt a tudatot, amikor valaki meghal?

[0003a15] 答曰。本心常現前。汝自不見。

A tudat mindig jelenlévő. Csak nem látod.

[0003a17] 問曰。心既見在。何故不見。

Ha a tudat mindig jelenlévő, miért nem látom?

[0003a17] 師曰。汝曾作夢否。

Álmodtál már valaha?

答曾作夢。

Természetesen.

[0003a18] 問曰。汝作夢之時。是汝本身否。

Amikor álmodsz te vagy?

答是本身

Igen, én vagyok

[0003a18] 又問。汝言語施為運動與汝別不別。

Amit csinálsz és mondasz, az különbözik tőled?

答曰。不別。

Nem

[0003a19] 師曰。既若不別。即此身是汝本法身。即此法身是汝本心。此心從無始曠大劫來。與如今不別。未曾有生死。不生不滅。不增不減。不垢不淨。不好不惡。不來不去。亦無是非。亦無男女相。亦無僧俗老少。無聖無凡。亦無佛亦無眾生。亦無修證。亦無因果。亦無筋力。亦無相貌。猶如虗空。取不得捨不得。山河石壁。不能為礙。出沒往來。自在神通。透五蘊山。渡生死河。一切業抅此法身。不得此心微妙。難見此心。不同色心。此心是人皆欲得見。於此光明中。運手動足者。如恒河沙。及乎問著。總道不得。猶如木人相似。總是自己受用。因何不識。佛言。一切眾生盡是迷人。因此作業。墮生死河。欲出還沒。只為不見性。眾生若不迷。因何問著其中事。無有一人得會者。自家運手動足。因何不識。故知聖人語不錯。迷人自不會曉。故知此難明。惟佛一人。能會此法。餘人天及眾生等。盡不明了。若智慧明了。此心號名法性。亦名解脫生死。不抅一切法。抅它不得。是名大自在王如來。亦名不思議。亦名聖體。亦名長生不死。亦名大仙。名雖不同。體即是一。聖人種種分別。皆不離自心。心量廣大。應用無窮。應眼見色。應耳聞聲。應鼻嗅香。應舌知味。乃至施為運動。皆是自心。一切時中。但有語言道斷。即是自心。故云如來色無盡。智慧亦復然。色無盡是自心。心識善能分別一切。乃至施為運用。皆是智慧。心無形相。智慧亦無盡。故云如來色無盡。智慧亦復然。四大色身即是煩惱色身。即有生滅。法身常住。無所住。如來法身常不變異。故經云。眾生應知佛性本自有之。迦葉只是悟得本性。本性即是心。心即是性。性即此同諸佛心。前佛後佛只傳此心。除此心外。無佛可得。顛倒眾生。不知自心是佛。向外馳求。終日忙忙。念佛禮佛。佛在何處。不應作如是等見。但知自心心外。更無別無。經云。凡所有相皆是虗妄。又云。所在之處即為有佛。自心是佛。不應將佛禮佛。但是有佛及菩薩相貌。忽爾見前。切不用禮敬我心。空寂本無。如是相貌。若取相即是魔。盡落邪道。若是幻從心起。即不用禮。禮者不知。知者不禮。禮被魔攝。恐學人不知。故作是辨。諸佛如來本性體上。都無如是相貌。切須在意。但有異境界。切不用採括。亦莫生怕怖。不要疑惑。我心本來清淨。何處有如許相貌。乃至天龍夜叉鬼神帝釋梵王等相。亦不用心生敬重。亦莫怕懼。我心本來空寂。一切相貌皆是妄相。但莫取相。若起佛見法見。及佛菩薩等相貌。而生敬重。自墮眾生位中。若欲直會。但莫取一切相即得。更無別語。故經云。凡所有相皆是虗妄。都無定實。幻無定相。是無常法。但不取相。合它聖意。故經云。離一切相。即名諸佛。

De ha nem különbözik tőled, akkor ez a test valódi tested. Ez a valódi test a tudatod. Ez a tudat, a kezdetek nélküli végtelen Kalpán át sohasem változott. Sohasem keletkezett vagy szűnt meg, jelent meg vagy tűnt el, növekedett vagy csökkent. nem tiszta vagy mocskos, jó vagy rossza. Múlt vagy jövő. Nem igaz vagy hamis. nem férfi vagy nő. nem jelenik meg, mint szerzetes vagy világi mint idős vagy fiatal, mint bölcs vagy bolod, mint buddha vagy halandó. Nem törekszik sem megvalósításra sem a karma elszenvedésére. Nincs szilárdsága, sem formája. Olyan, mint a tér. Nem tudod birtokolni sem, elveszteni sem. Lendületét hegyek, folyók vagy sziklafalak sem tudják feltartóztatni. Megállíthatatlan ereje áthatol az Öt Szkandha Hegyén és átkel a Szanszára Folyóján. Nincs karma, amely fogva tarthatná ezt a valódi testet. De ez a tudta összetett és nehéz átlátni. nem olyan, mint az érzéki tudat. Mindenki át akarja látni, és azok, akik kezüket és lábukat annak világossága közelében mozgatják, annyian vannak, ahány homokszemcse van a Gangesz partján, de amikor megkérdezed őket, nem tudnak magyarázatot adni. Olyanok mint a bábuk. Ezt teszik. Miért nem látják? A Buddha azt mondta, hogy az emberek becsapottak. Emiatt, amikor tesznek valamit, a végtelen újraszületés folyójába zuhannak. Amikor megpróbálnak kiszabadulni, csak mélyebbre süllyednek. Ha az emberek nem lennének becsapottak, miért kérdeznének arról, ami éppen előttük van? Egyikük sem tudja, mit tesz a keze vagy a lába. A Buddha nem hibázott. A becsapottak nem tudják, kik ők. Buddha és nem más által tudott, hogy nehéz valaminek a mélyére hatolni, látni. csak a bölcsek ismerik ezt a tudatot, amit Dharma természetnek, amit megszabadulásnak neveznek. Sem az élet, sem a halál nem tudja fogva tartani ezt a tudatot. Semmi sem tudja. Nevezik még Megállíthatatlan Tathágatának (??, kifejezés, amellyel a történelmi Buddha saját magára utal. Általános fordítása: „aki így ment” (tathá-gata) vagy „ekként távozott” (tathá-ágata), Megfoghatatlannak, Szentnek, Hallhatatlannak, nagy Bölcsnek. nevei bár különböznek, de lényege nem. Buddhák is különböznek, de egyikük sem hagyja el tudatát. A tudat képességek határtalan, megnyilvánulása kimeríthetetlen. Szemeddel látod a formákat, füleddel hallod a hangokat, orroddal érzed az illatokat, nyelveddel érzed az ízeket, minden mozdulat vagy állapot a tudatod. Mindenkor, amit szavakkal nem tudsz elmondani, az a tudatod. A szútra azt mondja: „Egy tathágata formái végtelenek és ilyen a tudatossága is.” A formák különbözőségének végtelensége a tudatnak köszönhető. A dolgok megkülönböztetésének képessége, bármilyen legyen mozdulatunk vagy állapotunk, a tudat tudatossága. De a tudatnak nincsen formája, és a tudatosságnak nincsen határa. Ezért mondják: „egy tathágata formái végtelenek és ilyen a tudatossága is” A négy elemű érzéki test aggodalmat keltő. Az érzéki test születésnek, és halálnak alávetett. De a valódi test anélkül létezik, hogy létezne, mert egy tathágata valódi teste sosem változik. A szútra azt mondja: „Az embereknek meg kellene éretniük, hogy a buddha természet mindig is megvolt bennük” Kásjapa csupán igazi természetét értette meg. Igaz természetünk a tudat. A tudat az igazi természetünk. Minden buddhának tudata és igaz természete ugyanaz. A múlt és jövő buddhái csupán ezt a tudatot örökítik át, adják át. Ezen a tudaton kívül nincs buddha sehol. De a becsapottak nem fogják fel, hogy tudatuk a buddha. Kívül keresik. Segítségül hívják a buddhákat vagy buddhához imádkoznak, és még csodálkoznak: „Hol van Buddha?” ne merülj el az illúziókban. csak értsd meg tudatodat. Tudatodon kívül nincs másik buddha. A szútra azt mondja: „Akárhol vagy, buddha ott van”. Valamit: „minden ami formát ölt, illúzió”. A tudatod buddha. ne irányítsd buddhát egy buddha imádatára. Még akkor is, ha buddha vagy bodhiszattva (??) jelenne meg hirtelen előtted, nincs szükség hódolatra. Tudatunk tiszta és nincs ilyen-olyan forma, amit magába foglalna. Azok, akiknek figyelmét lekötik a jelenségek, ördögök. Elkerülik az ösvényt. Miért imádkoznak a tudat szülte jelenségekhez, illúziókhoz? Azok, akik imádkoznak, nem tudnak, és azok akik tudnak, nem imádkoznak. Az imádkozás által az ördögök igézetébe kerülsz. Azért mondom, mert félek, hogy nem vagy tudatában ennek. A Buddha igaz természete mentes az ilyen-olyan formáktól. Légy tudatában ennek, még akkor is, ha valami szokatlan tűnne fel. ne vonzódj hozzá és ne félj tőle, de ne is kételkedj abban, hogy tudatod alapvetően tiszta. Hol lehet helye ilyen-olyan formának, jelenségnek? Szellemek, démonok, illetve isteni lények megjelenésekor ne mutass tiszteletet, se félelmet. Tudatod alapvetően tiszta. Minden jelenség illúzió. Ne kössék le figyelmedet a jelenségek. Ha elképzelsz egy buddhát, egy dharmát, esetleg egy boddhiszattvát és hódolattal viseltetsz iránta, a halandók világába száműzöd magad. ha közvetlen tapasztalat után kutatsz, ne kösse le figyelmedet egyetlen jelenség sem, és akkor kutatásod el fogja érni a célját. Nincsen más tanácsom. A szútra azt mondja: „Minden jelenség illúzió” Létük és formájuk nem állandó. Múladóak. Ne ragaszkodj a jelenségekhez, és akkor tudatod egy lesz Buddhájéval. A szútra szt mondja: „Aki szabad minden fomától, jelenségtől az buddha”

[0003c16] 問曰。因何不得禮佛菩薩等。

De miért ne imádkoznánk buddhákhoz és boddhiszattvákhoz?

[0003c16] 答曰。天魔波旬阿脩羅示見神通。皆作得菩薩相貌。種種變化。是外道。總不是佛。佛是自心。莫錯禮拜。佛是西國語。此土云覺性。覺者靈覺。應機接物。揚眉瞬目。運手動足。皆是自己靈覺之性。性即是心。心即是佛。佛即是道。道即是禪。禪之一字。非凡聖所測。又云。見本性為禪。若不見本性。即非禪也。假使說得千經萬論。若不見本性。只是凡夫。非是佛法。至道幽深。不可話會典教。憑何所及。但見本性。一字不識。亦得見性。即是佛聖體。本來清淨。無有雜穢。所有言說。皆是聖人。從心起用。用體本來空。名言猶不及。十二部經憑何得及。道本圓成。不用脩證。道非聲色。微妙難見。如人飲水。冷暖自知。不可向人說也。唯有如來能知。餘人天等類。都不覺知。凡夫智不及。所以有執相。不了自心本來空寂。妄執相及一切法。即墮外道。若知諸法從心生。不應有執。執即不知。若見本性。十二部經總是閑文字。千經萬論只是明心。言下契會。教將何用。至理絕言。教是語詞。實不是道。道本無言。言說是妄。若夜夢見樓閣宮殿象馬之屬。及樹木叢林池亭。如是等相。不得起一念樂著。盡是托生之處。切須在意。臨終之時。不得取相。即得除障。疑心瞥起即魔攝。法身本來清淨無受。只緣迷故。不覺不知。因茲故妄受報。所以有樂著不得自在。只今若悟得本來身心。即不染習。若從聖入凡。示見種種雜類。自為眾生。故聖人逆順皆得自在。一切業抅它不得。聖成久有大威德。一切品類業。被它聖人轉。天堂地獄。無柰何它。凡夫神識昏昧。不同聖人內外明徹。若有疑即不作。作即流浪生死。後悔無相救處。貧窮困苦皆從妄想生。若了是心。遞相勸勉。但無作而作。即入如來知見。初發心人。神識總不定。若夢中頻見異境。輙不用疑。皆是自心起故。不從外來。夢若見光明出現過於日輪。即餘習頓盡。法界性見。若有此事。即是成道之因。唯自知。不可向人說。或靜園林中。行住坐臥。眼見光明。或大或小。莫與人說。亦不得取。亦是自性光明。或夜靜暗中。行住坐臥。眼睹光明。與晝無異。不得怪。並是自心欲明顯。或夜夢中。見星月分明。亦自心諸緣欲息。亦不得向人說。夢若昏昏。猶如陰暗中行。亦是自心煩惱障重。亦自知。若見本性。不用讀經念佛。廣學多知無益。神識轉昏。設教只為標心。若識心何用看教。若從凡入聖。即須息業養神。隨分過日。若多嗔恚。令性轉與道相違。自賺無益。聖人於生死中。自在出沒。隱顯不定。一切業抅它不得。聖人破邪魔。一切眾生但見本性。餘習頓滅。神識不昧。須是直下便會。只在如今。欲真會道。莫執一切法。息業養神。餘習亦盡。自然明白。不假用切。外道不會佛意。用功最多。違肯聖意。終日驅驅念佛轉經。昏於神性。不免輪迴。佛是閑人。何用軀軀廣求名利。後時何用。但不見性人。讀經念佛。長學精進。六時行道。長坐不臥。廣學多聞。以為佛法。此等眾生。盡是謗佛法人。前佛後佛只言見性。諸行無常。若不見性。妄言我得阿耨菩提。此是大罪。入十大弟子。阿難多聞中得第一。於佛無識。只學多聞。二乘外道皆無識佛。識數脩證。墮在因果中。是眾生業報。不免生死。遠背佛意。即是謗佛眾生。殺却無罪過。經云。闡提人不生信心。殺却無罪過。若有信心。此人是佛位人。若不見性。即不用取次。謗它良善。自賺無益。善惡歷然。因果分明。天堂地獄只在眼前。愚人不信現墮黑暗地獄中。亦不覺不知。只緣業重故。所以不信。譬如無目人不信道有光明。縱向伊說亦不信。只緣盲故。憑何辨得日光。愚人亦復如是。現今墮畜生雜類。誕在貧窮下賤。求生不得。求死不得。雖受是苦。直問著。亦言我今快樂。不異天堂。故知一切眾生。生處為樂。亦不覺不知。如斯惡人。只緣業障重故。所以不能發信心者。不自由它也。若見自心是佛。不在剃除鬢髮白衣亦是佛。若不見性。剃除鬚髮亦是外道。

Az ördögök a kinyilatkoztatás erejével bírnak. Mindenféle látszatjelenségben képesek boddhiszattvaként életre kelni. De hibáznak. Egyikük sem buddha. A buddha saját tudatod. Imád ne vezessen félre. Buddha egy szankszrit szó, ami tökéletesen megvilágosodottat jelent. Tökéletesen megvilágosodott természeted kifejeződése az, hogy válaszolsz, megértesz valamit, összevonod a szemöldököd, pislogsz, kezedet és lábadat mozgatod. Ez az ifazi természet a tudat. A tudat a buddha. A buddha az ösvény. Az ösvény a Chan. De a Chan nem hagyja nyugodni a halandókat és a bölcseket. Igaz természetük meglátása a Chan. ha nem látod igaz természeted, az nem Chan. Még ha ki is tudod fejezni az ezer szútrát, de nem látod igaz természetedet, tanításod egy halandóé, nem egy buddháé. Az igaz Út magasztos. Nem lehet kifejezni. Mi haszna a szentiratoknak? Hiszen van, aki meglátja igaz természetét és rátalál az Útra még akkor is, ha nem tud olvasni. Aki meglátja igaz természetét, az buddha. Mivel a buddha valója egyszerű és tiszta, és minden, amit mond a tudata, valamint lénye alapvetően olyanságon túli, tiszta, ezért nem látható meg a szavakban vagy a Tizenkétrészes Kánonban. Az Út valójában teljes, tökéletes. Nem kell tökéletesíteni. Nincs formája, nincs hangja. Összetett és nehéz megérteni. olyan, mint amikor vizet iszol és tudod, hogy az meleg vagy hideg, de mégsem tudod másoknak elmondani. Hogy milyen, azt csak egy tathágata tudja, emberek és istenek tudatlanok maradnak. A halandók tudatossága csekély. Amíg a jelenségekhez ragaszkodnak, addig nem látják be, hogy tudatuk ok nélküli. Ragaszkodásuk által elkerülik az Utat. Ha látod, hogy minden a tudatból jön, ne ragaszkodj. Amint ragaszkodsz, máris tudattalan vagy. De mihelyt meglátod igazi természetedet, a teljes Kánon könyvvé áll össze. Annak ezer szútrája csupán a tiszta tudatot fejezi ki. A tapasztalás a lényegből jön. Mi értelme a tantételeknek? A Végső Igazság túl van a szavakon. a tantételek csupán szavak. Nem fejezik ki az Utat. Az Utat nem lehet kifejezni. A szavak csupán ábrándok. Nem különböznek az álmaidban megjelenő jelenségektől, a palotáktól vagy járművektől, az erdei tisztásoktól vagy a tómenti házikótól. Ne ragadtassanak el az ilyen jelenségek. Ezek mind az újraszületés bölcsői. Légy tudatában ennek, amikor halálod közeledik. ne ragaszkodj a jelenségekhez és akkor minden akadályon keresztül fogsz jutni. Amint habozol, az ördögök igézetébe kerülsz. Valódi tested tiszta és érzéketlen. De az érzékcsalódás miatt nem tudsz róla. Emiatt szenveded el a karmát. Ahol örömöt találsz, ott fogság vár rád. De mihelyt ráébredsz valódi testedre és tudatodra, a ragaszkodás többé nem köt le. Bárki, aki lemond a megismerhetetlenről a földi létért, annak számtalan formájáért az halandó. Buddha az, aki megtalálja a szabadságot a jóban és a rosszban. Ereje, képessége olyan, hogy a karma nem tudja fogva tartani. Nem számít, mely karma az: megváltoztatja. A menny és a pokol semmiség neki. Egy halandó tudatossága azonban tompa egy buddháéhoz hasonlítva, aki áthat mindent belül és kívül. Ha nem vagy biztos, ne cselekedj. Amint cselekszel, születésen és halálon át vándorolsz és nem lelsz menedéket. A szegénység és a nehézség a hibás gondolkodásból fakadnak. Ahhoz, hogy megértsd ezt a tudatot, cselekvés nélkül kell cselekedned. Csak akkor fogsz atathégata szemszögéből látni. De amikor először lész az Ösvényre, tudatosságod még nem összeszedett. Sokféle furcsasággal és álomszerű jelenséggel találkozol. de ne kételkedj abban, hogy mindezek saját tudatodból jönnek, és nem máshonnan. Ha, mint egy álomban, meglátsz egy napnál világosabb fényt, kötelékeid és ragaszkodásaid hirtelen eltűnnek majd és igazi természeted valósága láthatóvá válik. Ekkor olyan élményben lesz részed, amely a megvilágosodásnak alapja. De ezt csak te tudod, másnak nem vagy képes elmondani. Miközben sétálsz, állsz, ülsz, fekszel egy csendes éjjelen, minden úgy jelenik meg, mint nappali világosságban, ne ijedj meg. Tudatod teszi láthatóvá magát. Miközben álmodsz, látod a holdat és a csillagokat fényük teljében, akkor tudatod működése a végét járja. De ne mondd el senkinek sem. Ha álmaid nem tiszták, mintha sötétségben sétálnál, az amiatt van, mert tudatod a gondolatokba feletkezett. Ez is csak a te tudatod. Ha látod az igazi természetedet, nem kell szútrákat olvasnod vagy buddhákat segítségül hívnod. A műveltség és a tudás nemcsak hasznavehetetlenek, hanem még el is homályosítják a tudatopsságodat. A tantételek csupán a tudatra mutatnak rá. Amint meglátod a tudatodat, miért szentelsz figyelmet a tantételeknek? Ahhoz, hogy halandóból buddha legyél, véget kell vetned a karmának, művelned kell a felébredettséget pés el kell fogadnod mindazt, amit az élet hoz. ha mindig méregbe jössz, el fogsz fordulni igaz természetedtől és az Úttól. Nincs előnyöd abból, hogy becsapod magad. A buddhák szabadon cselekszenek életen és halálon át, megjelennek és eltűnnek amikor akarnak. nincsenek korlátozva a karma által, vagy legyőzetve az ördögök által. Amint a haladók megtalálják igaz természetüket, minden kötelék eltűnik. Tudatosságuk nem rejtett. De csak ebben a pillanatban tudod meglátni igazi természetedet. csak ebben a pillanatban. ha valóban meg akarod látni az Utat, ne kösse le figyelemdet semmi sem. Amint véget vetsz a karmának és a műveled a felébredettséget, bármely ragaszkodásod, mely megmaradt eltűnik. A tapasztalás természeténél fogva jön. nem kell erőfeszítést tenned. De a hitbuzgók nem értik, hogy mi a buddha valója. keményen próbálkoznak, s egyre távolabb kerülnek a bölcs valójuktól. Egész áldott nap buddhákat hívnak segítségül és szútrákat olvasnak. De vakok maradnak, nem látják isteni, igaz természetüket, és nem tudnak a Születések Körforgásából kiszabadulni. Buddha egy haszontalan ember. nem törekszik jólétre és hírnévre. Mi a jó azokban a dolgokban, amelyek elmúlnak? Akik nem látják igaz természetüket és azt hiszok, hogy a szútrák olvasása, a buddhák segítségül hívása, a hosszan tartó és kemény tanulás, az éjjel nappal való gyakorlás, a virrasztás, vagy a tudás a Dharma, azok gyalázzák a Dharmát. A múlt és jövő Buddhái csupán az igazi természet látásáról beszélnek. Minden gyakorlás véget ér egyszer. Hogyha nem látjuk igaz természetünket, és azt állítják, hogy elérték a Tökéletes és Felülmúlhatatlan Felébredettséget, hazugok. Sákjamuni tíz lekiválóbb tanítványa közül Ánanda volt a legelső a tanulásban. De a Buddhát nem ismerte. Mindaz amit tett, csupán tanulás volt. Az arhatok nem ismerik Buddhát. Tudják, hogy sok gyakorlás kell a megvalósításhoz, mégis az ok és okozat rfoglyaivá válnak. Ilyen egy halandó karmája: nincs menekvése a születéstől és a haláltól. Aki annak ellenkezőjét teszi, amit szándékozott, az ezáltal gyalázza a Buddhát. Öld meg őt, és nem leszel rossz. A szútra azt mondja: „Az iccsanlikák képtelenek a hitre, ezért öld meg őket, mivel azok, akik hiszenk elérik a buddhaságot” Hogyha nem látod az igaz természetedet, nem kellene mások jóságát bírálnod. Nincs előnyöd abból, hogy becsapod önmagad. A jó és a rossz különböznek. Az ok és okozat tiszta. A menny és pokol éppen a szemed előtt van. De a bolondok nem hiszik el, és a végtelen sötétség pokoljába zuhannak anélkül, hogy tudnának róla. karmájuk nehézsége tartja vissza őket abban, hogy elhiggyék. Olyanok, mint a vakok, akik nem hiszik el, hogy van világosság. Még ha beszélnél nekik róla, akkor sem hinnék el, mert vakok. Hogyan lennének képesek meglátni a homályban a világosságot? Ugyan ez áll a bolondokra is, akik az alsó létbirodalmak közt, vagy a szegények és a megvetetettek közt végzik. Képtelenek élni és képtelenek halni. Szenvedésük ellenére azt mondják, hogy boldogok mint az istenek. A halandók mind, még azok is, akik előkelő származásúnak tartják magukat, tudatlanok. Karmájuk nehézsége miatt képtelenek hinni és képtelenek elérni a tudati szabadságot. Akik látják tudatukat, azok buddhák, azoknak nem kell fejüket leborotválniuk. A világiak buddhák is. Hogyha nem létják igaz természetüket, és leborotválják fejüket, csak hitbuzgók.

[0004c08] 問曰。白衣有妻子。婬欲不除。憑何得成佛。

Mivel házas világiak nem mondanak le a nemiség gyönyöreiről, hogyan válhatnak buddhákká?

[0004c08] 答曰。只言見性。不言婬欲。只為不見性。但得見性。婬欲本來空寂。自爾斷除。亦不樂著。縱有餘習。不能為害。何以故。性本清淨故。雖處在五蘊色身中。其性本來清淨。染污不得。法身本來無受。無飢。無渴。無寒熱。無病。無恩愛。無眷屬。無苦樂。無好惡。無短長。無強弱。本來無有一物可得。只緣執有。此色身因。即有飢渴寒熱瘴病等相。若不執即一任作。若於生死中得自在。轉一切法。與聖人神通自在無礙。無處不安。若心有疑。決定透一切境界。不過不作。最好作了。不免輪迴生死。若見性。旃陀羅亦得成佛。

- Én csupán az igazi tudat látásáról beszélek. nem beszélek a nemiségről, mert nem látod az igaz természetedet. Amint meglátod igaz természetedet, belátod, hogy a nemiség valójában nem a testiségből fakad. Ezért a nemiség, s annak gyönyöre megszűnik. ha néhány szokásod megmarad, nem ártanak neked, mert igaz természeted alapjában véve tiszta. A négy elemű érzéki test ellenére igazi természeted alapvetően tiszta. Nem mocskos. valódi tested alapvetően tiszta. Nem mocskos. Valódi tested mentes az érzéstől, az éhségtől, vagy a szomjúságtól, a melegtől vagy a hidegtől, a betegségtől, a szeretettől, vagy a ragaszkodástól, az örömtől, vagy a fájdalomtól, a jótól vagy a rossztól, az alacsonyságtól vagy a hosszúságtól, a gyengeségtől vagy az erősségtől. Valójában nincs semmi sem. Azért jelennek meg olyan dolgok mint az éhség vagy a szomjúság, a meleg és a hideg, a betegség mert ragaszkodsz ehhez az érzéki testhez. Amint meghaladod az ragaszkodást és hagyod a dolkokat lenni, szabad leszel, szabad az élettől és a haláltól. Mindent át fogsz alakítani. Olyan tudati erőkkel fogsz bírni, amelyek feltartóztathatatlanok. Békében leszel, akárhol vagy. ha kételkedsz ebben, sohasem fogod átlátni a létezést. Jobb, ha nem csinálsz semmit sem. Mert, amint cselekszel, nem tudod elkerülni az élet és a halál körforgását. De amint meglátod igaz természetedet, buddha leszel, még akkor is, ha mészárosként dolgozol.

[0004c19] 問曰。旃陀羅殺生作業。如何得成佛。

De az állatok leölésével mészárosok karmát hoznak létre. Akkor hogyan vállhatnak buddhákká?

[0004c19] 答曰。只言見性。不言作業。縱作業不同。一切業抅不得。從無始曠大劫來。只為不見性。墮地獄中。所以作業輪迴生死。從悟得本性。終不作業。若不見性。念佛免報不得。非論殺生命。若見性。疑心頓除。殺生命亦不柰它何。自西天二十七祖。只是遞傳心印。吾今來此土。唯傳頓教大乘。即心是佛。不言持戒精進苦行。乃至入水火。登於劍輪。一食長坐不臥。盡是外道有為法。若識得施為運動靈覺之性。汝即諸佛心。前佛後佛只言傳心。更無別法。若識此法。凡夫一字不識亦是佛。若不識自己靈覺之性。假使身破如微塵。覓佛終不得也。佛者亦名法身。亦名本心。此心無形相。無因果。無筋骨。猶如虗空。取不得。不同質礙。不同外道。此心除如來一人能會。其餘眾生迷人不明了。此心不離四大色身中。若離是心。即無能運動。是身無知。如草木瓦礫。身是無性。因何運動。若自心動。乃至語言施為運動。見聞覺知。皆是動心動用。動是心動。動即其用。動用外無心。心外無動。動不是心。心不是動。動本無心。心本無動。動不離心。心不離動。動無心離。心無動離。動是心用。用是心動。動即心用。用即心動。不動不用。用體本空。空本無動。動用同心。心本無動。

- Én csupán az igaz természet látásáról beszélek. Nem beszélek a karma létrehozásáról. Tekintet nélkül arra, hogy mit csinálunk, karmánk nem irányíthat bennünket. Ezért a kezdetek nélküli végtelen kalpán át, azok, akik nem látják igaz természetüket, a pokolban végzik. Amíg karmát hoznak létre, addig folyamatosan születésen és halálon át vándorolnak. De amint meglátják igaz természetüket, nem hoznak létre több karmát. Ha mégsem látod igaz természetedet, a buddhák segítségül hívása nem fog megszabadítani a karmádtól, arról függetlenül, hogy mészáros vagy-e vagy sem. De amint meglátod igaz természetedet, az össze kétséged eltűnik. Még egy mészáros karmája sem bír következményekkel olyan embernél, aki látja igazi természetét. Indiában a huszonhét pátriárka csupán a tudat pecsétjét örökítette át, adta át. Az egyedüli oka annak, hogy Kínába jöttem az volt, hogy átadjam a Mahayana hirtelen megvilágosodásáról szóló tanítását: „Ez a tudat buddha”. Én nem beszélek fogadalmakról, az imádságról, vagy az aszketikus gyakorlatok olyan fajtájáról, mint a vízen vagy a tűzben való elmerülés, mint a késekkel teli karikában járás, mint a napi egyszeri étkezés, vagy mint a virrasztás. Ezek hitbuzgó másra épülő tanítások. Amint megérted a mozdulataidat, tökéletesen megvilágosodott természetedet, a buddhák tudatával bírsz. A múlt és jövő buddhái csupán a tudat átörökítéséről , átadásáról beszélnek. Nem tanítanak semmi mást. Ha valaki megérti ezt a tanítást, az még ha írástudatlan, akkor is buddha. ha nem látod tökéletesen megvilágosodott természetedet, sohasem fogod megtalálni buddhát még akkor sem, ha tested parányi darabokra cincálod szét. Buddha a valódi tested, a valódi tudatod. Ennek a tudatnak nincs formája, mentes az ok és okozat törvényétől. Ennek tudatnak nincsenek inai sem csontjai. Olyan mint a tér. Nem tudod birtokolni sem. De ez nem az anyagi világhozragaszkodók vagy a semmihez ragaszkodók tudata. Enneka a tudatnak csa a tathágaták tudnak a mélyére hatolni, látni, mások – a halandók, a becsapottak – nem. De ez a tudat nem valahol a négy elemű érzéki testen kívül van. E tudat nélkül nem tudnánk létezni, mozogni. A test nem bír tulajdonsággal, sem az igazi természettel. Olyan, mint egy növény vagy egy kő. Akkor hogyan keletkezik, mozog? A tudat az, ami létezteti, mozgatja. A beszéd és a magatartás, az észlelés és a felfogás, mind a mozduló tudat működései. Az összes mozdulat tudati. A mozdulat, a rámozdulás a tudat működése. Eltekintve a mozdulattól, nincs tudat, és eltekintve a tudattól, nincs mozdulat. Mégis, a mozdulat nem tudat és a tudat nem mozdulat. Mert a mozdulat valójában tudat nélküli. A tudat valójában mozdulatlan. De nincs mozdulat a tudat nélkül, és nincs tudat a mozdulat nélkül. Ha eltekintünk a mozdulattól, nincs tudat, és ha eltekintünk a tudattól, nincs mozdulat. A mozdulat, a rámozdulás a tudat működése, és a tudat működése a mozdulat és a rámozdulás. Mégis, a tudatnak nincsenek mozdulatai, és nincs működése sem, mert működése lényegében ok nélküli és az oknélküliség lényegében mozdulatlan. A mozdulat, mint tudat, lényegben mozdulatlan.

[0004c19] 故經云。動而無所動。終日去來而未曾去。終日見而未曾見。終日笑而未曾笑。終日聞而未曾聞。終日知而未曾知。終日喜而未曾喜。終日行而未曾行。終日住而未曾住。

A szútrák ezért tanítják: „Anélkül mozduljunk, hogy mozdulnánk. Anélkül legyünk úton, hogy úton lennénk. Anélkül lássunk, hogy látnánk, Anélkül nevessünk, hogy nevetnénk. Anélkül halljunk, hogy hallanánk. Anélkül tudjuk, hogy tudnánk. Análkül legyünk boldogok, hogy boldogok lennénk. Anélkül menjünk, hogy mennénk. Anélkül álljunk, hogy állnánk”…

[0004c19] 故經云。言語道斷。心行處滅。見聞覺知。本自圓寂。乃至嗔喜痛痒何異木人。只緣推尋痛痒不可得。故經云。惡業即得苦報。善業即有善報。不但嗔墮地獄。喜即生天。若知嗔喜性空。但不執即業脫。若不見性。講經決無憑。說亦無盡。略標邪正如是。不及一二也。

Valamint a szútra azt is mondja: „hatolj a szavak mélyére. hatolj a gondolat mélyére”. Valójában a látás, a hallás, és a tudás tökéletesen tiszta. Dühöd, örömöd, vagy fájdalmad egy bábué. Keresheted, de sosem fogod megtalálni a bábut. A szútrák szerint a gonosz tettek bajjal járnak és a jó tettek áldást hoznak. A dühös emberek a pokolban végzik, a boldog emberek a mennybe jutnak. De amint meglátod, hogy a düh és a boldogság valójukban ok nélküliek, üresek és meghaladod azokat, szabad leszel a karmádtól. ha nem látod igaz természetedet, a szútra idézetek nem segítenek.

[0005a24] 頌曰。

[0005b01] 心心心難可尋。寬時徧法界。窄也不容針。我本求心不求佛。了知三界空無物。若欲求佛。但求心只這心。這心是佛。我本求心心自持。求心不得待心知。佛性不從心外得。心生便是罪生時。

[0005b05] 偈曰。

吾本來此土,
傳法救迷情,
一華開五葉,
結果自然成

❀ ❀ ❀

Javasolt irodalom és források

0. További buddhista iratok, fordítások és tanítások

1. http://baike.baidu.com/subview/10426638/10602603.htm#1
2. Red Pine, trans. 1987.
4. 心經頌 Xin Jing Song (Elme Tana, Szív Szútra),
5. 破相論 Po Xiang Lun [X63n1220_001 達磨大師破相論 第1卷] - Értekezés a Gondolatok Megszüntetéséről Ua. mint 觀心論 Guan Xin Lun - Értekezés a Gondolatok Szemléléséről, melyet Bodhidharmának tulajdonítanak, de történeti kutatások azt támasztják alá, hogy Shenxiu (神秀 , 606?-706), az Északi Iskola Pátriárkája írta.
6. 二種入 Er zhong ru [X63n1217_001 菩提達磨大師略辨大乘入道四行觀 第1卷] - Két Bejárat (a gyakorlások vázlata) v. Két Út Négy Gyakorlat,
7. 安心法門 An Xin Fa Men - Dharma Kapuja az Elme Elcsendesítéséhez vagy nyugalomban Maradás Dharmája [X63n1224_001 諸方門人參問語錄 第1卷]
8. 悟性論 Wu Xing Lun [X63n1219_001 達磨大師悟性論 第1卷] - Értekezés az Elme Természetének Felébresztéséről (Ébredés Beszéd),
9. 血脈論 Xue Mai Lun [X63n1218_001 達磨大師血脉論 第1卷] - Értekezés az Átadásról (Véráram Beszéd; az igazi természet meglátásáról szóló szentbeszéd)

Köszönetet mondunk minden barátunknak, mindazon szerzőknek, tanítóknak, buddhistáknak és harcművészeknek, akik hozzájárultak a harcművészet-történeti-, buddhista-, bölcseleti és egyéb tanításokkal, írásokkal, tanulmányokkal, jegyzetekkel minden érző lény tanításához és tanulásához. Buddhák és Mesterek tanításait megosztani érdem, mindezen érdemeket felajánljuk az összes Buddháknak. A Xing Long Tang elfogulatlan, pártatlan, szektarianizmustól mentes elv alapján törekszik a Dharmát, a Chan hagyományvonal tanítását, a harcművészeti stílusok történeteit megosztani. 武林一家! 阿弥陀佛!

各位朋友, 作者, 老师, 佛教徒和功夫爱好者, 请允许我向你们表示感谢, 感谢你们一直以来用功夫, 历史, 佛教, 哲学和各类教学, 文章, 研究和教义, 对教学和学习的支持。分享佛教和大师的教义非常有价值, 我们以此恭敬诸佛。《醒龙堂》 将依据不偏依, 不分宗派的原则努力分享佛法, 传承佛教思想和传统功夫。

magyar nyelvre fordította Yao Dong jushi 翻译: 耀东居士 @ Xing Long Tang | 2017 v1; első kiadás
Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 licenc alkalmazásával | 署名-非商业性使用-禁止演绎 4.0 国际
Ha hibákat, megjelenési vagy egyéb problémákat találsz, írj nekünk: master [at] rgm [pont] hu

武林一家 |

❀ vissza | ❀ index | ❀ jegyzetek és publikációk | ❀ Pu Ji Chan Templom 普济寺 facebook oldala - Kövess minket itt is!

XING LONG TANG 醒龙堂 中国武术研究会 | Honorary President: ZHANG ERYU Grandmaster | Master: XIAO FENG | Contact us: master [at] rgm.hu Member of Hungarian Traditional Gong-Fu and Wushu Federation | HQ & Cultural Xchange: CHINESE ART CENTER 匈中文化交流中心. Your use of this website is subject to, and constitutes acknowledgement and acceptance of, our Terms & Conditions @ 1995-2017 How you may Enhance your Health, Combat Efficiency, Mental Freshness and Spiritual Joy through autentic Gong Fu and Chan Teachings