Értekezés a Megvilágosodás Természetéről 《達磨大師悟性論》
(Tudat Igaz Természetének Felébresztése) (第五門, 5. Kapu)

❀ X63n1219_001 達磨大師悟性論 第1卷
CBETA 電子佛典集成 » 卍續藏 (X) » 第 63 冊 » No.1219 » 第 1 卷

❀ ❀ ❀

Bodhidharma

[0005c09] 夫道者。以寂滅為體。脩者。以離相為宗。故經云。寂滅是菩提。滅諸相故。佛者覺也。人有覺心。得菩提道。故名為佛。經云。離一切諸相。即名諸佛。是知有相是無相之相。不可以眼見。唯可以智知。若聞此法者。生一念信心。此人以發大乘超三界。三界者。貪嗔癡是。返貪嗔癡。為戒定慧。即名超三界。然貪嗔癡亦無實性。但據眾生而言矣。若能返照。了了見貪嗔癡性即是佛性。貪嗔癡外。更無別有佛性。經云。諸佛從本來。常處於三毒。長養於白法。而成於世尊三毒者。貪嗔癡也。

Ez az Út. [Út] lényege a test (體) meghaladása (寂滅). Visszatérés a formák [világától] (離相) az irány (宗). A szútrák szerint: a [önálló, saját elhatározás erejéből történő 寂] meghaladás a bodhi (菩提), mert túljut megjelenés (相) [ragaszkodásán]. Buddha (佛) a teljes (meg)értés (覺) [megvilágosodás első fokát is jelenti] (is). Akinek megvilágosodtt tudata (覺心) van, Bodhi Útján (菩提道) jár. Így Buddhának nevezhető (名為佛). A szútrák azt mondják: "Azok, akik mentesek minden formai megjelenés terhe alól, buddháknak nevezhetők." (離一切諸相。即名諸佛。) Tudni, hogy van formai megjelenés (知有相), az a formanélküliség megjelenése (無相之相), [amely vizuálisan] nem látható (眼見), csak (唯) bölcsességgel (智) tudható/ismerhető (知). Aki ismeri a Tant (聞, 法), eredeti tudatában (一念信心) születik (生) (él), s a Nagy Járművel (大乘) útra kél, elhagyva a Három Birodalmat (超三界). A Három Birodalom a kapzsiság (貪), düh (嗔) és megtévesztés (癡). Visszatérni (返) a kapzsisághoz (貪), dühhöz (嗔) és megtévesztéshez (癡), a tudás megszilárdulásának (定慧) feladása, mely a Három Világ Túlzásának (超三界) nevezhető. A kapzsiságnak, haragnak és a megtévesztésnek [v. téveszme] nincs saját természete (無實性). A érző lényektől (眾生) [halandók] függve (據) keletkeznek. Ha képes vagy visszavonni (返照), látnod kell, hogy a kapzsiság-, harag-, és megtéveszték természete (貪嗔癡性) Buddha-természet (佛性). A kapzsiságon, a haragon és a téveszmén kívül nincs más buddha-természet. A szútrák azt mondják: "De aztán csak Buddhák lettek, miközben a három mérgezővel éltek, gyógyították maguk tiszta Dharma által" (諸佛從本來。常處於三毒。長養於白法。). A három méreg (三毒) a kapzsiság (貪), düh (嗔) és a megtévesztés (癡).

[0005c09] 言大乘最上乘者。皆是菩薩所行之處。無所不乘。亦無所乘。終日乘未甞乘。此為佛乘。

Mondjuk, [hogy] a Nagy Kocsi a legnagyobb Kocsi (最上乘) . [Amivel] a Bodhisattvák (菩薩) együttérzést gyakorolnak (行之處) [處 - figyelem, tisztelet, de hivatal, felelősség...], nem utazással (無所乘) sem nem-utazással (無所不乘) utazás nélkül (未甞乘) egész nap utaznak (終日乘). Ez a Buddhák Kocsija (佛乘).

[0005c09] 經云。無乘為佛乘也。

A szútrák azt mondják: "a nem-kocsi (無乘) a Buddhák Kocsija [is]."

[0005c09] 若人知六根不實。五蘊假名。遍體求之。必無定處。當知此人解佛語。經云。五蘊窟宅名禪院。內照開解。即大乘門。可不明哉。

Aki tudja, a Hat Gyökere [érzék] (六根) nem valós (不實), az Öt Aggregátum (五蘊) illúzió, hogy ilyen dolgok nem találhatók a testben, stabil figyelme / együttérzése nincs (無定處). Az [ilyen] ember megérti a Buddhák nyelvét (佛語). A szútrák azt mondják: "Az Öt Aggregátum Barlangja (五蘊窟) Chan Temploma [csarnoka] (禪院). A belső szem megnyitása a Nagy Kocsi Kapuja (大乘門)." Mi lehet ennél világosabb?

[0005c09] 不憶一切法。乃名為禪定。若了此言者。行住坐臥皆禪定。知心是空。名為見佛。

Nem (vissza)gondolni (不憶) a teljes Tanra (一切法), a Chan megszilárdulásának (禪定) [meditáció] nevezhető. Így mondható: cselekszel; élsz, sétálsz, fekszel az mind [bármit csinálsz] a Chan megszilárdulásának (禪定) [meditáció] nevezhető. Tudni, hogy a tudat üres (知心是空): az, Buddha (見佛) meglátásának nevezhető.

[0005c09] 捨身不恡。名大布施。離諸動定。名大坐禪。何以故。凡夫一向動。小乘一向定。謂出過凡夫小乘之坐禪。名大坐禪。若作此會者。一切諸相不求自解。一切諸病不治自差。此皆大禪定力。

Feladni a testet (捨身) neheztelés nélkül (不恡), a legnagyobb adomány (布施). Meghaladva (離) minden mozgást (動) és nyugalmat (定), a legmagasabb meditáció (大坐禪). Miért? Ezért. A halandók tovább mozognak, a Kis Kocsi (小乘, hinayana, az arhatok ösvénye] mindig nyugalomban [van]. Az, amit felülmúlja a halandók és az Arhatok meditációját, a legmagasabb meditációnak nevezhető. Aki erre képes erőfeszítés nélkül megszabadul minden forma (一切諸相) alól, [így, ezzel] minden betegséget (一切諸病) [bajt] meggátolnak. Ez a Nagy Chan Ereje (大禪定力).

[0005c09] 凡將心求法者為迷。不將心求法者為悟。不著文字名解脫。不染六塵名護法。出離生死名出家。不受後有名得道。不生妄想名涅槃。不處無明為大智慧。無煩惱處名般涅槃。無心相處名為彼岸。迷時有此岸。若悟時無此岸。何以故。為凡夫一向住此。若覺最上乘者。心不住此。亦不住彼。故能離於此彼岸也。若見彼岸異於此岸。此人之心。已得無禪定。煩惱名眾生。悟解名菩提。亦不一不異。只隔具迷悟耳。迷時有世間可出。悟時無世間可出。平等法中。不見凡夫異於聖人。

A tudatod támogatni [használni], a Tant keresésére (心求法), megtévesztés [káprázat] (迷). Nem támogatni a tudatod a Tan keresésében, Megvilágosodás (悟). Nem függve a szavaktól (不著文字), a felszabadulás (解脫). A Hat Érzékek porának maradványa (不染六塵) a Dharma védelme (護法). Az élet (生) és halál (死) meghaladása a szerzetesség (出家) [:hazaérkezés]. Nincs másik létezés az Út eléréséhez (得道). Téveszmék nem teremtése (不生妄想) [illúzió] Nirvanának (涅槃) nevezhető. Nem minden nem-tudás [tévelygés] (不處無明) nagy bölcsesség (大智慧). Szenvedésnélküliség (無煩惱) a Nirvana (涅槃) állapota. A nem-megjelenő tudat (無心相處) a másik part (彼岸). Mikor illúziókban vagy, (迷時) [csak] ez a part létezik. A Megvilágosodás idején (悟時) [már ez] nem létezik. Miért? Ezért. Halandók mindig ezen a parton élnek. A megértés (覺) [állapotában] legnagyobb Kocsiban (最上乘), tudatuk nem ezen a parton él (不住此), sem a másikok (不住彼). Képesek elhagyni (能離於) ezt és a másik partot. Látni ezt a partot a másik parttól eltérőn, a nem-szilárd Chan-t tudják(無禪定). A szenvedés (煩惱) érző lények (眾生) [tulajdonsága]. A megvilágosodás (悟) Bodhi (菩提) [tulajdonsága]. Nem ugyanazok s nem különböznek egymástól. Azt mutatja, hogy megkülönböztetik (隔) a téveszméket (迷) a megvilágosodástól (悟). Megtévesztve (迷時) van élet 可出 közt (有世間可出). Megvilágosodva (悟時) nincs élet 可出 közt. A pártatlan Dharmában nem látni a halandó (凡夫) s a bölcs ember (聖人) közti különbséget.

經云。平等法者。凡夫不能入。聖人不能行。平等法者。唯有大菩薩。與諸佛如來行也。若見生異於死。動異於靜。皆名不平等。不見煩惱異於涅槃。是名平等。何以故。煩惱與涅槃。同是一性空故。是以小乘人妄斷煩惱。妄入涅槃。為涅槃所滯。菩薩知煩惱性空。即不離空。故常在涅槃。涅槃者。涅而不生。槃而不死。出離生死。出般涅槃。心無去來。即入涅槃。是知涅槃即是空心。諸佛入涅槃者。為在無妄想處。菩薩入道場者。即是無煩惱處。空閑處者。即是無貪嗔癡也。貪為欲界。嗔為色界。癡為無色界。若一念心生。即入三界。一念心滅。即出三界。是知三界生滅。萬法有無。皆由一心。凡言一法者。似破瓦石竹木無情之物。

A szútrák azt mondják: a pártatlan Dharma (平等法) olyan, amibe a halandók (凡夫) nem képesek belépni (不能入), a bölcsek (聖人) nem képesek gyakorolni (不能行) [művelni]. A pártatlan Dharma-t csak a nagy bodhisattvák (大菩薩) és buddhák gyakorolják (佛如來行). Ha az életet (生) a haláltól (死), a mozgást (動) s mozdulatlantól (靜) eltérőnek (異) tekintjük, az nem egyenlő (不平等) [részleges]. A pártatlanság, hogy a szenvedést (惱異) nem tekintjük eltérőnek a Nirvanától (涅槃). Ez azonos (是名平等). Szenvedés (煩惱) és Nirvana (涅槃). Mindkettő természete az üresség (空). [mikor] a hinayana követője (小乘人, Arhat) hogy véget vetve a szenvedésnek (妄斷煩惱) Nirvánába lép (入涅槃), csapdába esik (滯). De a bodhisattvák (菩薩) tudják, hogy a szenvedés természete üres (煩惱性空). És az ürességben maradnak. [Így] mindig (常) nirvana maradnak. A Nirvana azt jelenti, hogy nincs születés (不生), nincs halál (不死). Meghaladvaa a születést és a halált (出離生死), az a Nirvana (涅槃) állapota. Amikor az elme nem jön s megy (無去來) [mozdul], akkor lép be a nirvánába (入涅槃). A nirvana egy üres tudat (空心). Amikor a téveszmék [illúzió] nem létezik (無妄想處), a buddhák belépnek a nirvánába (佛入涅槃). A szenvedésnélküliség (無煩惱) [állapotában] a Bodhisattvák az Út Ösvényére lépnek (菩薩入道場). A szenvedésnélküliség [állapota] az üres nem-cselekvés [tétlen, szabad] [állapota]. Nincs mohóság, harag vagy illúzió (無貪嗔癡). A kapzsiság (貪) a vágy birodalma (欲界), düh (嗔) a forma birodalma (色界), s az illúzió (癡) az alakatlan birodalma (無色界) [színtelenség]. Amikor egy gondolat (一念心) létrejön, belépsz a Három Birodalomba (入三界). Amikor egy gondolat véget ér (滅), elhagyod a Három Birodalmat (出三界). A Három Birodalom kezdete s vége, a semmi létezése vagy hiánya az Egy Tudattól (一心) függ. Mindenre vonatkozik, mint törött cserépre, kőre, bambuszra, fára, s könyörtelen dolgokra.

若知心是假名。無有實體。即知自家之心亦是非有。亦是非無。何以故。凡夫一向生心。名為有。小乘一向滅心。名為無。菩薩與佛。未曾生心。未曾滅心。名為非有非無心。非有非無心。此名為中道。是知持心學法。則心法俱迷。不持心學法。則心法俱悟。凡迷者迷於悟。悟者悟於迷。正見之人。知心空無。即超迷悟。無有迷悟。始名正解正見。色不自色。由心故色。心不自心。由色故心。是知心色兩相俱生滅。有者有於無。無者無於有。是名真見。夫真見者。無所不見。亦無所見。見滿十方。未曾有見。何以故。無所見故。見無見故。見非見故。凡夫所見。皆名妄想。若寂滅無見。始名真見。心境相對。見生於中。若內不起心。則外不生境。境心俱淨。乃名為真見。作此解時。乃名正見。不見一切法。乃名得道。不解一切法。乃名解法。何以故。見與不見。俱不見故。解與不解。俱不解故。無見之見。乃名真見。無解之解。乃名大解。夫正見者。非直見於見。亦乃見於不見。真解者。非直解於解。亦乃解於無解。凡有所解。皆名不解。無所解者。始名正解。解與不解。俱非解也。

Tudni, hogy a tudat csak állnév (假名) [illúzió], nincs entitása (實體), így a tudat jellege (自家之心) van [létező] és nincs [nem-létező] (是, 非有). Van és Nincs. Miért? Ezért. A halandók tudatukat mindig megteremtik, megnevezve, hogy [az] létezik. Hinayana (Arhat) tagadja a tudatot, megnevezve, hogy nincs (無) [nem létezik]. De a Bodhisattvák és a Buddhák nem hoznak létre- (未曾生心), s nem tagadják a tudatot (未曾滅心). Ez [a] nem létező és nem nem-létező tudat (非有非無心). Nem létező és nem nem-létező tudat. Ezt a Középső Útnak (中道) nevezik. Ha a tudatodat használod a Tan [a valóság] tanulmányozására (學法), akkor a tudat és a Tan megtévesztés, illúzió (迷). Ha a Tant a tudat nélkül tanulmányozod, akkor a tudat és a Tan megvilágosodik (悟). Aki illúzióban (迷), a káprázat Megvilágosodás (迷於悟). A megvilágosodott (悟) [számára] a Megvilágosodás káprázat (悟於迷). Az igaz látás embere (正見之人) [számára], az elme üres, nincs (空無). Meghaladja a káprázatot s a megvilágosodást. A káprázat s a megvilágosodás hiánya (無有迷悟) az igaz megértés és igaz látás (正解正見). Az igazi látásban a forma nem egyszerű forma; tudattól függő (心故色). A tudat nem egyszerűen a tudat; formától függő (色故心). Az elme és forma (心, 色) teremtik és meghaladják (生, 滅) egymást. Az létező létezik a nem-létező kapcsolatában is (有者有於無). A nem-létező nem létezik a létező kapcsolatában (無者無於有). Ez az igazi látás [megértés] (真見). E szemléletben semmi nem látható, és nem látható a semmi sem. Az ilyen látás [megértés] tíz irányba (十方) eljut, anélkül, hogy látná: mert semmi sem látható; mert nem-látni az látás, mert a látás az nem-látás (見無見故。見非見故). A halandók látják a téveszméket (妄想). Meghaladva (寂滅) a nem-látást (無見) igaz látásnak nevezhető (名真見). A tudat és [annak] állapota (心境) szemben állnak, a látás ott merül fel, ahol találkoznak (於中). Amikor a tudat belül nem keveredik, [annak] állapota nem keletkezik kívül. Amikor a tudat és állapot tiszta (淨), ez nevezhető Igaz Látásnak (真見) [megértés]. Nem látva semmit, ahogy az Utat elérve (得道), és nem érteni semmit, ahogy a Dharmát ismerve (解法), mert a látás nem-látás sem nem-látás, mert a megértés nem-megértés sem nem-megértés. Látás nélkül látni (無見之見) az igazi látás; értés, megértés nélkül (無解之解) a nagy [igaz] megértésnek nevezhető . Az igaz látás nem csak látja a látást. Látja a nem-látást. És az igaz megértés nem csak a érti a megértését. Megérti a nem-értést (無解) is. Ha bármit megértesz, az nem-értésnek nevezhető. Csak akkor, ha semmit sem értesz, az igaz (meg)értésnek nevezhető. A megértés nem-értés, sem nem-értés. (解, 與 不解, 俱非解)

經云。不捨智慧名愚癡。以心為空。解與不解俱是真。以心為有。解與不解俱是妄。若解時法逐人。若不解時人逐法。若法逐於人。則非法成法。若人逐於法。則法成非法。若人逐於法。則法皆妄。若法逐於人。則法皆真。是以聖人亦不將心求法。亦不將法求心。亦不將心求心。亦不將法求法。所以心不生法。法不生心。心法兩寂。故常為在定。眾生心生則佛法滅。眾生心滅則佛法生。心生則真法滅。心滅則真法生。已知一切法各各不相屬。是名得道人。知心不屬一切法。此人常在道場。迷時有罪。解時無罪。何以故。罪性空故。若迷時無罪見罪。若解時即罪非罪。何以故。罪無處所故。

A szútrák azt mondják: "bölcsességet elengedni tudatlanságnak nevezhető". Ha a tudat üres, a megértés és nem-értés (解, 不解) mind igaz (真). Amikor az elme létezik, a megértés és a nem-mértés mind hamis (妄). Megértésben (解時) a Tan az embertől [tőled] függ (法逐人). Nem-értésben az ember [Te] függ(esz) a Tantól (人逐法). Ha a Tan az embertől függ, akkor az ami nem valós, a Tanná [azaz valósággá] válik (非法成法). Amikor az ember [Te] függ(esz) a Tantól, akkor az igaz hamissá válik (非法成法). Ha függesz a Tantól, minden hamis. Amikor a Tan függ tőled, minden igaz. Így a Bölcs (聖人) nem használja a tudatát a Tan kereséséhez (不將心求法). Sem a Tant tudata kereséséhez (不將法求心). Sem tudatát tudata kereséséhez (不將心求心), sem a Tant a Tan kereséséhez (不將法求法). Így a tudat nem hozza létre a Dharmát (心不生法). A Dharma nem hozza létre tudatot (法不生心). S mivel mindkettő-, a tudat és a Dharma egyedül álló, így mindig stabilitás állapotában (定) [átv. samadhi] időzik. Amikor megjelenik az érző lény tudata (眾生心) a buddhaság eltűnik (佛法滅) Amikor az érző lény tudata eltűnik (眾生心滅), a buddhaság megjelenik (佛法生). Amikor a tudat megjelenik (心生), az igaz Tan eltűnik (真法滅). Amikor a tudat eltűnik (心滅), az igaz Tan megjelenik (真法生). Tudni, hogy a teljes Dharma nem múlik-, sem függ semmitől, ez Útra Rátaláló Ember -nek nevezhető (得道人). Tudni, hogy a tudat nem függ a teljes Dharmától, az az ember mindig a Templomban [felébredett állapotban] időzik. Illúzióban (迷時) hibázol (罪) [tévedésben állsz]. Megértésben (解時), nincs tévedés (無罪). Miért? Ezért. A tévedés természete üres (罪性空). Káprázatban a nem-tévedést tévedésnek látod (迷時無罪見罪). Megértéskor tévedés nem-tévedés (罪非罪), mert a tévedés [maga] nem létezik (無處所).

經云。諸法無性。真用莫疑。疑即成罪。何以故。罪因疑惑而生。若作此解者。前世罪業即為消滅。迷時六識五陰皆是煩惱生死法。悟時六識五陰皆是涅槃無生死法。脩道人不外求道。何以故。知心是道。若得心時。無心可得。若得道時。無道可得。若言將心求道得者。皆名邪見。迷時有佛有法。悟無佛無法。何以故。悟即是佛法。夫脩道者。身滅道成。亦如甲折樹。生此業報身。念念無常。無一定法。但隨念修之。亦不得厭生死。亦不得愛生死。但念念之中。不得妄想。則生證有餘涅槃。死入無生法忍。眼見色時。不染於色。耳聞聲時。不染於聲。皆解脫也。眼不著色。眼為禪門。耳不著聲。耳為禪門。總而言。見色有見色性不著。常解脫。見色相者常繫縛。不為煩惱所繫縛者。即名解脫。更無別解脫。善觀色者。色不生心。心不生色。即色與心俱清淨。

A szútrák azt mondják: a Dharmának nincs természete (法無性). Cselekedj. Ne kérdezz. Kételkedés (疑, ld.: kérdezés) tévedés. A tévedés oka (罪因) a kérdezésel jön létre. Ilyen megértés elérése a múlt életek (前世) rossz tettei (罪業) eltörlődnek (消滅). Káprázat idején a Hat Tudat (六識) és az Öt Aggregátum (五陰) a születés és halál váltakozása. Megvilágosodás idején a Hat Tudat (六識) és az Öt Aggregátum (五陰) a Nirvana (涅槃) és a nem-születés és nem-halál [halhatatlanság] (無生死) törvénye. Az Útonjáró nem kívül keresi az Utat. Miért? Ezért. Tudja, hogy a tudat az Út. Mikor eléri (得) a tudatot, semmit sem talál (無心可得). Mikor eléri az Utat, semmit sem talál (無道可得). Ha mondja, hogy a tudatát az Út keresésére használja (心求道), ördögien látó (邪見) [megtévesztett]. Káprázatban Buddha és a Tan létezik (有佛有法). Megvilágosodva nincs Buddha s nincs Tan (悟無佛無法). Miért? Ezért. A megvilágosodás a Buddha Tana (悟即是佛法) [Dharma]. Az Utat keresed, nem fog megjelenni, amíg a tested meg nem haladod (身滅) az Útért. Olyan, mintha a fakérget hántanál (折樹). Ez a karmikus test (業報身) eredetében véve múló jellegű (無常). Nincs rögzített valósága (無一定法). De az eredettel (念) javítható (修之). Ne gyűlöld (厭) az életet és a halált. Ne szeresd (愛) az életet és a halált. Tartsd önmagad téveszmétől mentesen, így az életben tanúságot nyersz (證) a nirvána kezdetéről, a halálban megtapasztalhatod a nem-újjászületés (無生) bizonyosságát. Amikor látod a formát (見色), ne töltsd-, ne vonódj bele (不染於色). Amikor a (füleddel) hallod a hangot (聞聲), ne értelmezd (不染於聲), ez felszabadulás (解脫). Szemek, amelyek nem kapcsolódnak a formához (眼不著色), a Chan Kapui (禪門). Fülek, melyek nem kapcsolódnak hangokhoz (耳不著聲), a Chan Kapui. Röviden. Akik észlelik a jelenségek létezését s természetét de mellőzve maradnak, mindíg megszabadulnak (解脫). Akik érzékelik a jelenségek (külső) megjelenését (色相), azok korlátozottak (繫縛). Nem ezért szenvedni (煩惱) a korlátozottságtól (繫縛). Megszabadulásnak nevezhető (解脫). Nincs más (無別) megszabadulás (解脫). A forma helyes szemlélésében a forma nem hoz létre tudatot (色不生心). Tudat nem hoz létre formát (心不生色). A forma és tudat mind tiszta (清淨).

無妄想時。一心是一佛國。有妄想時。一心是一地獄。眾生造作妄想。以心生心。故常在地獄。菩薩觀察妄想。不以心生心。常在佛國。若不以心生心。則心心入空。念念歸靜。從一佛國。至一佛國。若以心生心。則心心不靜。念念歸動。從一地獄。歷一地獄。若一念心起。則有善惡二業。有天堂地獄。若一念心不起。即無善惡二業。亦無天堂地獄。為體非有非無。在凡即有。在聖即無。聖人無其心。故胸臆空洞。與天同量。此已下並是大道中證。非小乘及凡夫境界也。心得涅槃時。即不見有涅槃。何以故。心是涅槃。若心外更見涅槃。此名著邪見也。一切煩惱為如來種心。為因煩惱而得智慧。只可道煩惱生如來。不可得道煩惱是如來。故身心為田疇。煩惱為種子。智慧為萠牙。如來喻於穀也。佛在心中。如香在樹中。煩惱若盡。佛從心出。朽腐若盡。香從樹出。即知樹外無香。心外無佛。若樹外有香。即是他香。心外有佛。即是佗佛。心中有三毒者。是名國土穢惡。心中無三毒者。是名國土清淨。

Téveszméktől mentes (無妄想) Egy Tudat Buddha Királysága (一佛國). Amikor a téveszmék jelen vannak (有妄想), a tudat pokol (一地獄). Az érző lények (眾生) téveszméiktől (妄想) cselekednek. Így a tudat létrehozza a tudatot (心生心) ők mindig a pokolban lesznek (常在地獄). A bódhiszatták (菩薩) szemlélik (觀察) az illúziókat (妄想). Így nem használják a tudatot a tudat létrehozására (不以心生心), mindig Buddha Királyságában vannak (常在佛國). Ha nem használod a tudatot a tudat megteremtésére, minden tudatállapot ürességbe lép (入空) és minden gondolat eredete a mozdulatlanság (念念歸靜) marad. Egyik Buddhaföldről a másikra mész (從一佛國至一佛國). Ha a tudatot a tudat létrehozására használod, minden tudatállapot tisztátalan (不靜), minden gondolat eredete mozgás (歸動) marad. Az egyik pokolról a másikra megy (從一地獄歷一地獄). Amikor a tudat gondolata felmerül (一念心起), két karma; jó-, és rossz-, (善惡二業), menny és pokol (天堂地獄) van. Ha nincs gondolat, nincs jó vagy rossza karma (無善惡二業), sem menny, s pokol (無天堂地獄). A test (體) sem létezik, sem nem-létezik (非有非無). A létezésben van, (在凡即有), menedékben (在聖) nincs (在聖即無). A Bölcs (聖人) tudata üres, tágas akár az ég. Amit követ a Nagy Út bizonyossága (大道中證). Ez túlmutat a Hinayana (Arhatok) (小乘) és a halandók (凡夫) világán (is). Amikor a tudat eléri a nirvánát (心得涅槃), nem látod nirvánát (不見有涅槃), mert az elme a nirvana (心是涅槃). Ha látod a nirvana-t az elméden kívül (心外更見涅槃), az ördög látásának nevezhető (邪見) [megtévesztett]. Minden szenvedés (一切煩惱) buddhatudat egy magja (如來種心), mert a szenvedés (煩惱) ösznönöz a bölcsesség (智慧) elérésére. De csak azt mondhatod, hogy a szenvedés útján születik a Buddhaság (生如來). Nem mondhatod, hogy a szenvedés útja a Buddhaság. Tested és a tudatod mező (身心為田疇). A szenvedés a mag (種子), a bölcsesség a hajtás (萠牙), majd pedig a Buddhahood a gabona (穀). A Buddha a tudatban (佛在心中), akár illat a fában (香在樹中). A Buddha szenvedéstől mentes tudatból származik, ugyanúgy, mint egy illat, amely a bomlástól mentes fából származik. Tudni, fán kívül nincs illat, ahogy tudaton kívül nincs Buddha. Ha van egy illat fa nélkül, az egy másik illat. Ha van egy Buddha anélkül, hogy a [saját] tudatod lenne, akkor az egy másik Buddha. Ha a három mérgező (三毒) tudatodban van, akkor a mocsok földjén (國土穢惡) élsz. Ha tudatod három mérgezés nélküli (無三毒), akkor a tisztaság földjén (國土清淨) élsz.

經云。若使國土不淨。穢惡充滿。諸佛世尊於中出者。無有此事。不淨穢惡者。即無明三毒是。諸佛世尊者。即清淨覺悟心是。一切言語無非佛法。若能無其所言。而盡日言是道。若能有其所言。即終日默而非道。是故如來言不乘默。默不乘言。言不離默。悟此言默者。皆在三昧。若知時而言。言亦解脫。若不知時而默。默亦繫縛。是故言若離相。言亦名解脫。默若著相。默即是繫縛。夫文字者。本性解脫。文字不能就繫縛。繫縛自本來未就文字。法無高下。若見高下非法也。非法為筏。是法為人筏者。人乘其筏者。即得渡於非法。則是法也。若世俗言。即有男女貴賤。以道言之。即無男女貴賤。以是天女悟道。不變女形。車匿解真。寧移賤稱乎。此盖非男女貴賤。皆由一相也。天女於十二年中求女相。了不可得。即知於十二年中求男相。亦不可得。十二年者。即十二入是也。離心無佛。離佛無心。亦如離水無氷。亦如離氷無水。凡言離心者。非是遠離於心。但使不著心相。

A szútrák azt mondják: "Ha föld tisztátalan (不淨), [ördögi] mocsokkal (穢) terített, Buddha soha nem fog megmutatkozni" A szennyeződés (不淨) és a mocsok (穢惡) a nem-tudás (無明) [tévelygés] Három Mérege (三毒). Buddha tiszta (清淨), felébredt s megvilágosodott (覺悟) tudat (心). Minden szó és nyelv (一切言語) nem több, mint Dharma (無非佛法). Képes vagy szavak nélkül (無其所言), egész nap beszélni (盡日言), ez az Út. Ha vannak szavaid (有其所言), melyekkel egész nap csendben vagy (終日默), nem az Út (非道). Ezért a Tataghata (如來) szavai (言) nem hozzák (不乘) [el] a csendet (默), [azok] csendje (默) nem hozza (不乘) [el] a szavakat (言). Szavai nem hagyják el a csendet. A megvilágosodás (悟) a szavak csendje (言默). [Aki érti] szamádhiban (三昧) van. Beszélni, amikor tudsz, a beszéd felszabadult (解脫). Ha hallgatsz mikor nem tudsz (不知時), csend megköt (繫縛). Ha a beszéd/szavak (言) meghaladják a jelentést (相) [megjelenéshez ], azok a szavak felszabadultnak (解脫) nevezhetők. Ha csend (默) kötődik megjelenéshez, azonnal (默即) megkötött (繫縛). A nyelv (文字) alaptermészete (本性) felszabadult (解脫). Nem képes a megkötésre (繫縛). A ragaszkodás eredetileg (本來) a beszéd (未就文字) [nyelv]. A Tan nem magas [szintű] vagy alacsony [szintű] (法無高下). Ha magasnak vagy alacsonynak látod, az nem a Tan (非法). A nem-Tan (非法) csupán [mint a] tutaj. A Tan [az, mikor] az ember a tutajon (人筏) [van]. Az utazó ember (人乘) a tutaj (筏). Átkelésre használni (得渡), az nem a Tan (非法) . Így létezik a Tan. Időtlen (世俗) szavak (言). A világ szerint vannak férfiak és nők (男女), gazdagok és szegények (貴賤). Az Út szerint (以道言之) nincs férfi vagy nő, sem gazdag vagy szegény. Amikor az istennő (天女) rálelt az Útra (悟道) [megvilágosodott], nem változtatott (不變) a nemén. Mikor az állandó fiú felfedte az Igazságot (真), nem változtatta meg az állapotát. Sem női, sem férfi, sem gazdag, sem szegény (非男女貴賤). Ugyanazt a megjelenést élvezik (皆由一相). Az istennő koldult (求) tizenkét évet a nőiségért (女相). Sikertelenül (了不可得). Tudva, hogy (即知) tizenkét évet koldul [keres] a férfiasságért (男相), szintén sikertelen lenne (不可得). A tizenkét év a tizenkét bejárat (十二入) utal. Tudat nélkül nincs Buddha (無佛). A Buddha nélkül nincs tudat (無心). Hasonlóképpen víz nélkül nincs jég, és jég nélkül nincs víz. Aki beszél a tudat elhagyásáról (言離心), nem jut messzire a tudatától. Ne ragaszkodj (不著) az elme formáihoz (心相).

經云。不見相名為見佛。即是離心相也。離佛無心者。言佛從心出。心能生佛。然佛從心生。而心未甞生於佛。亦如魚生於水。水不生於魚。欲觀於魚。未見魚。而先見水。欲觀佛者。未見佛。而先見心。即知已見魚者忘於水。已見佛者忘於心。若不忘於心。尚為心所惑。若不忘於水。尚被水所迷。眾生與菩提。亦如氷之與水。為三毒所燒。即名眾生。為三解脫所淨。即名菩提。為三冬所凍。即名為氷。為三夏所消。即名為水。若捨却冰。即無別水。若棄却眾生。則無別菩提。明知氷性即是水性。水性即是氷性。眾生性者。即菩提性也。眾生與菩提同一性。亦如烏頭與附子共根耳。但時節不同。迷異境故。有眾生菩提二名矣。是以蛇化為龍。不改其鱗。凡變為聖。不改其面。但知心者智內。照身者戒外。

A szútrák azt mondják: "Ha nem megjelenést látsz (不見相), Buddhát látod (見佛)." Ez azt jelenti, hogy a tudat meghaladja a látszatátát (離心相) [mentes]. Meghaladva Buddhát, nincs tudat. (離佛無心). Buddha a tudatban származik (佛從心出). A tudat képes Buddhává válni (心能生佛). De bár a Buddha a tudat születése okán származik (心能生佛), a tudat nem a Buddhától jön (未甞生), ahogy a halak a vízből származnak (魚生於水), de a víz nem halból jön létre (水不生於魚). Aki látni akarja a halat (見魚), először (先) a vizet látja (見水). Bárki, aki látni akarja Buddhát (見佛), először látnia kell a tudatot (先見心). Akik ismerik és látták a halat (知已見魚), elfelejtették a vizet (忘於水). [Amint] láttad Buddhát (已見佛), elfelejted a tudatod (忘於心). Ha nem felejted el a tudatod (不忘於心), a tudat összezavar (惑), ha nem felejted el a vizet (不忘於水), a víz illúzióban tart (迷). A halandóság (眾生) és a Puti (菩提) [buddhaság] mint a víz (水) és a jég (氷). A Három Méreg (三毒) éget (燒), ez nevezhető halandóságnak (眾生). Három Megszabadulás (三解脫) [által] megtisztulni (淨), ez nevezhető Puti -nak (菩提) [buddhaságnak]. Ami megfagy (három) télen (冬) jégnek nevezhető, ami olvad (három) nyáron (夏), víznek nevezhető. Távolítsd el a jeget és nincs több víz. Szabadulj meg (棄) a halandóságtól (眾生) és nincs több Puti (則無別菩提). Nyilvánvaló (明知), a jég természete (氷性) a víz természete (水性). A víz természete a jég természete. [Így] a halandóság természete (眾生性) a Buddhaság természete (菩提性) is. A halandóság és a Buddhaság megosztja [közös] természetét (同一性), csak úg mint Wutou (烏頭) és Fuzi (附子) megosztja egymással gyökerét (根) de "íze" (節) nem ugyanaz. A különbségek illúziója (迷) [miatt] van halandóság (眾生) és Puti (菩提). Amikor egy kígyó (蛇) sárkánnyá ( 龍) válik, nem változtatja meg a mérlegét (鱗). Mikor a halandó bölcsé (聖) lesz, nem változtatja meg megjelenését [átv. arcát] (面). Ismeri tudatát (知心) a belső bölcsességével (智內), testéről gondoskodik (照身) külső figyelme (戒外) által.

真眾生度佛。佛度眾生。是名平等。眾生度佛者。煩惱生悟解。佛度眾生者。悟解滅煩惱。是知非無煩惱。非無悟解。是知非煩惱無以生悟解。非悟解無以滅煩惱。若迷時佛度眾生。若悟時眾生度佛。何以故。佛不自成。皆由眾生度故。諸佛以無明為父。貪愛為母。無明貪愛皆是眾生別名也。眾生與無明。亦如左掌與右掌。更無別也。迷時在此岸。悟時在彼岸。若知心空不見相。則離迷悟。既離迷悟亦無彼岸。如來不在此岸。亦不在彼岸。不在中流。中流者小乘人也。此岸者凡夫也。彼岸菩提也。佛有三身者。化身報身法身。化身亦云應身。若眾生常作善時即化身。現脩智慧時即報身。現覺無為即法身。常現飛騰十方隨宜救濟者。化身佛也。若斷惑即是是雪山成道。報身佛也。無言無說無作無得湛然常住。法身佛也。若論至理。一佛尚無。何得有三。此謂三身者。但據人智也。人有上中下說。下智之人妄奧。福力也。妄見化身佛。中智之人妄斷煩惱。妄見報身佛。上智之人妄證菩提。妄見法身佛。上上智之人內照圓寂。明心即佛。不待心而得佛智。知三身與萬法。皆不可取不可說。此即解脫心。成於大道。

Az igaz halandók (真眾生) kiterjesztik? a buddhaságot (度佛) a Buddhák kiterjesztik? a halandóságot (度眾生). Ez nevezhető egyenlőségnek (平等). A halandók kiterjesztik? buddhaságot, a szenvedés (煩惱) tudatosságot (悟解) teremt. Buddhák kiterjesztik? a halandóságot (度眾生) a megvilágosodás meghaladja (滅) a szenvedést (煩惱). Tudni a sem nem-szenvedést (非無煩惱), sem nem megvilágosodás (非無悟解). Ha nem lenne szenvedés ( 非煩惱), nem lenne semmi, ami tudatosság (無, 以生悟解). Ha nem lenne tudatosság (非悟解), nem lenne semmi, ami meghaladja a szenvedést (無, 以滅煩惱). Illúziókban (迷) Buddhák kiterjesztik? a halandóságot (佛度眾生), Megvilágosodásban (悟時) a halandóság szabadítja fel a Buddhákat (眾生度佛). Buddhák nem válnak Buddhákká [nem önállók] (佛不自成). A halandók szabadítják fel (眾生度). Buddhák apja a nem-tudás [tévelygés] (無明), anyja a kapzsiság szeretete (貪愛). A megtévesztés és a kapzsiság (szeretete) a halandóság különböző nevei. A téveszmék és a halandóság olyan, akár a bal (左掌) és jobb (右掌) tenyér. Nincs más különbség. Megtévesztettként ezen a parton (此岸) vagy. Ha felébredett vagy (悟), a másik parton (彼岸) vagy. De ha tudod, hogy az elméd üres (心空), nem látod a megjelenéseket (不見相), az illúziókon, a megvilágosodáson túl (離迷悟) vagy. Az illúziókon s a megvilágosodáson túl a másik part nem létezik (無彼岸). A tathagata (如來) nem ezen a parton (此岸) vagy a másik parton van (彼岸). Sem középen. A Hinayana Követője (Arhat) (小乘人) van középen, a halandók (凡夫) ezen a parton. A másik part a Puti [buddhaság] (彼岸菩提). A buddháknak három testük (三身) van: egy inkarnációs test (化身) egy "megvilágított megtorló test" test (報身) és a Dharma test (法身). Az inkarnációs testet "kellene test" -nek (應身) mondjuk. Mikor a halandók (眾生) jót cselekszenek, mindig az inkarnációs test jelenik meg. Most, mikor a bölcsességet művelik (現脩智慧) a "megvilágított megtorló test" jelenik meg. Dharma Test akkor, amikor tudatában vannak a legmagasztosabbnak (現覺無為). [ez] mindig szárnyal (飛騰) mind a tíz irányban, felszabadulva (救濟). Az inkarnációs test is Buddha (化身佛). A nagy Megvilágosodás a Himalájaban (雪山) hirtelen az Úttá vált (成道). A "megvilágított megtorló test" is Buddha (報身佛). Nincsenek szavai (無言), nem beszél (無說), nem cselekszik (無作), nem gondol (無得), kristálytisztán (湛), így mindig létezik (常住). A Dharma test is Buddha (法身佛). Valójában nincs egy Buddha-test, sokkal kevésbé három. Ez a három test az emberi megértésen (人智) alapul (據). [ez] lehet sekély, mérsékelt vagy mély (人有上中下說). Sekély megértésű emberek (下智之人) arrogánsak (妄奧) [képzelik] a szerncse erejét (福力), beképzelten [gőgösen] szemlélik (妄見) [Buddha] inkarnációs testet (化身佛). A mérsékelt megértésű emberek (中智之人) elképzelik, hogy véget vetnek (斷) a szenvedésnek (煩惱), beképzelten [gőgösen] szemlélik (妄見) [Buddha] "megvilágított megtorló testet" (報身佛). Mély megértésű emberek (上智之人) helytelen bizonyítékát (妄證) [látják] Puti (菩提) [buddhsaág], Megtévesztve látják buddha Dharma testét (法身佛). A legmélyebben értő emberek (上上智之人) beletörődtek és semmibe veszik. Megvilágosodásuk (明心) Buddha maga (即佛). Elérték Buddha bölcsességét (得佛智) a tudat használata nélkül (不待心). Tudni, e három test és milliónyi Dharma, leírhatatlan (不可取), elmondhatatlan (不可說). A felszabadított tudat (解脫心) létrehozza a Nagy Utat (大道).

經云。佛不說法。不度眾生。不證菩提。此之謂矣。眾生造業。業不造眾生。今世造業。後世受報。無有脫時。唯有至人。於此身中。不造諸業。故不受報。

A szútrák azt mondják: "A Buddhák nem prédikálják a Dharmát (佛不說法). Nem szüntetik meg a halandóságot (不度眾生) [szabadítanak fel halandóakat]. Nem érzik meg a Puti -t [buddhaságot]. (不證菩提)" Ez az, ahogy értem: az érző lények karmát (業) hoznak létre; karma nem teremt érző lényeket (眾生) Ebben a világban [életben] (今世) karmát hoznak létre, a következőben kapják meg a jutalmukat (後世受報). Soha nem mentesülnek (脫) ekkor. Csak a tökéletes ember (至人), ebben a testben nem hoz létre megannyi (諸) karmát, és [így] nem kap jutalmat (報) [sem].

經云。諸業不造。自然得道。豈虗言哉。人能造業。業不能造人。人若造業。業與人俱生。人若不造業。業與人俱滅。是知業由人造。人由業生。人若不造業。即業無由生人也。亦如人能弘道。道不能弘人。今之凡夫。往往造業。妄說無報。豈至少不苦哉。若以至少而理前心。造後心報。何有脫時。若前心不造。即後心無報。復安妄見業報。

A szútrák azt mondják: "Aki nem teremt karmát, megszerzi a Dharmát." Ez nem üres mondás. Az ember tud létrehozni a karmát (人能造業), de a karma nem tud létrehozni embert (業不能造人). Mikor létrehozod a karmát, a karma és te újra születsz. Ha az ember nem hoz létre karmát, akkor az ember és a karma együtt eltűnik (業與人俱滅) Ezért a karma az ember által keletkezik (業由人造) az ember [pedig] függ a karma születésétől (人由業生). Ha az ember nem hoz létre karmát, a karma nem miatt az ember nem születik (業無由生人). Ugyanígy: az ember kiszélesíti az Utat (人能弘道). Az Út nem tudja szélesíteni az embert. (道不能弘人) A halandók (凡夫) folyamatosan (往往) teremtik a karmát (造業). Arrogánsan mondják, nincs megtorlás (無報). De (tudják) tagadni a szenvedést (苦)? Megtagadhatják-e, a előző tudatállapot (理前心) [-ból fakadó] következő tudatállapot (後心) következményeit (報) amelyet majd megkap? (脫) Ha jelenlegi tudatállapot (前心) nem csinál (不造) [hint el semmit], akkor a következő tudatállapot(ban) (後心) nincs következmény (無報) [nem arat semmit]. Ne tévesszen meg a karma következménye (業報). 經云。雖信有佛。言佛苦行。是名邪見。雖信有佛。言佛有金鏘馬麥之報。是名信不具足。是名一闡提。解聖法名為聖人。解凡法者。名為凡夫。但能捨凡法就聖法。即凡夫成聖人矣。世間愚人。但欲遠求聖人。不信慧解之心。為聖人也。

A szútrák azt mondják: "Annak ellenére, hogy Buddhákban hisznek, s mondják, a Buddhák a megszorításokat gyakorolják (苦行), ördögien látóknak nevezhetőek. [nem buddhisták] (邪見). Úgyanígy, akik Buddhákban hisznek, s mondják, a Buddhák a vagyon (金) vagy a szegénység juttatásai (鏘) alá esnek. Ők világi hitet gyakorlók (具足), nem tudnak hitről." Valaki, aki megérti a Tan bölcsességét (聖法), bölcs (聖人). Aki megérti a tan hétköznapiságát (凡法) érti, halandó. Az a halandó (凡夫) [hétköznapi ember], aki képes lemondani a tan hétköznapiságáról (能捨凡法) belátva a Tan Bölcsességét (聖法), az a hétköznapi ember (凡夫) bölcs emberré válik (聖人). De a világ bolondjai (世間愚人。) távoli (欲遠) bölcset (聖人) keresnek (求). Nem hiszik (不信慧), hogy a saját tudatuk a bölcs maga.

經云。無智人中。莫說此經。

A szútrák azt mondják: "Azok között, akik nem értenek egyet, ne prédikálják ezt a szutrát.

經云。心也法也。無智之人。不信此心解法成於聖人。但欲遠外求學愛慕空中佛像光明香色等事。皆墮邪見。失心狂亂。

És a szútrák azt mondják: "A tudat a Dharma." De megértés [bölcsesség] nélküli emberek (無智之人) nem hisznek (不信) a tudatukban, hogy a Dharmát értve bölcsekké. válnak. Kedvelik a kívül kereshető [távoli] ismereteket (外求學), sok dolgot a térben, a buddha-képeket, a fényeket, a füstölőket és a színeket. Ők a hamisság-, ördögien látókká válnak (邪見), és tudatukat az őrületbe vezetik (狂亂).

經云。若見諸相非相。即見如來。八萬四千法門。盡由一心而起。若心相內淨。由如虗空。即出離身心內。八萬四千煩惱。為病本也。凡夫當生憂死。飽臨愁飢。皆名大惑。所以聖人不謀其前。不慮其後。無戀當今。念念歸道。若未悟此大理者。即須早求人天之善。無令兩失

A szútrák azt mondják: "Ha látod, hogy minden jelenség [valójában] nem megjelenő (非相), akkor látod a tathágát (如來)." Milliárd Dharma Kapu (法門) az Egy Tudatból (一心) jön. Ha a tudat [meg]jelenései (心相) átlátszók (內淨), mint az üresség (虗空) [tér], akkor test és tudat belsejéből (身心內) eltávoztak [megszűntek]. Végtelen szenvedéseid (八萬四千煩惱) a betegség (病本) [gyökerei, okai]. Amikor a halandók (凡夫) élnek, aggódnak a haláltól (憂死). Jóllakottak (飽), de aggódnak az éhség (愁飢) miatt. [maguk] nevezhetőek nagy bizonytalanságnak (大惑). A bölcsek nem gondolnak [veszik figyelembe] az elmúltat (不謀其前). Nem aggódnak a jövőt miatt (不慮其後). Nem ragaszkodnak a jelenhez (無戀當今). Pillanatról pillanatra követik az Utat. Ha nem ébredtél rá (悟) [megvilágosodtál] e nagy igazságra, a lehető leghamarabb (須早) gyakorolnod kell az erényes tetteket (善), hogy emberi-, vagy mennyei lény (人天) legyél [a következő életedben]. Ne veszítsd el mindkettőt (無令兩失) [a nagy igazság és az erényes gyümölcsök a Te erényes tetteidtől származnak].

[0008a12] 夜坐偈云。

Éjszakai Ülés Verse mondja: [Bodhidharma]

一更端坐結跏趺, 　　怡神寂照泯同虗

Az [éj] első órájában egyenesen ülve, keresztbetett lábbal;
nyugodtan gyönyörködni a szellemben (神), csendben sugározva, eggyé vállva a térrel.

曠劫由來不生滅, 　　何須生滅滅無餘

A hatalmas kalpák (曠劫) során (由來) nem keletkezve (生) [vagy] megszűnve (滅);
mit kell (何須) maradéktalanul megszüntetni (滅無餘), [ami] felmerül és megszűnik?

一切諸法皆如幻, 　　本性自空那用除

Minden jelenség illúzió (如幻);
alapvető természete (本性自) a śunyata (空), mit kell megszüntetni [bármit]?

若識心性非形像, 　　湛然不動自真如

Ha tudod (若識), hogy a tudat természete (心性) alaktalan, formátlan (非形像);
nyugodt, mozdulatlan- (湛然不動), hogy maga is igazi viszály.



二更凝神轉明淨, 　　不起憶想同真性

Az [éj] második órájában, összegyűjtve a szellemet (凝神), [az] világos és tiszta lesz (??);
[így] nem merülnek fel szaporodó fogalmak (不起憶想), olyanná lesz akár az igaz természet (真性).

森羅萬像併歸空, 　　更執有空還是病

A számtalan jelenség (森羅萬) gazdagsága az ürességhez visszatér (歸空);
Ha [még jobban] megragadod (更執) a "létezést" (有) vagy az "ürességet" (空), ez még mindig betegség (病).

諸法本自非空有, 　　凡夫妄想論邪正

A jelenségek lényege (諸法本) maga sem üresség (空), sem lét (有);
az átlagos emberek (凡夫) fogalmi elképzeléseik (妄想) nem reálisak, a "perverz" és a "helyes" érvelése [csupán] (論邪正).

若能不二其居懷, 　　誰道即凡非是聖

Ha valaki képes nem-dualisztikus (不二其) [lenni], a belső művelés során rejtett marad (居懷);
akárki beszél róla, az közönséges (凡) [ember] s nem szent (聖).



三更心淨等虗空, 　　遍滿十方無不通

A [éj] harmadik órában a tudat (心) tiszta (淨), ugyanaz, mint az üres tér (等虗空);
A tíz irányba áthatol és betölt (遍滿十方), nincs semmi akadály (無不通).

山河石壁無能障, 　　恒沙世界在其中

Hegyek, folyók, kö s fal, egyik sem határ (無能障);
Annyi világ (世界) van, mint a Gangesz homokja (恒沙).

世界本性真如性, 　　亦無無性即含融

A világ (世界) alapvető természete (本性) a valódi viszonosság természete (真如性);
nem a nem-létező (無性), ezek egymásba zártak.

非但諸佛能如此, 　　有情之類並皆同

Nemcsak a Buddhák (非但諸佛) tudják [ezt, számukra lehetséges: 能如此];
a létezők [élő lények] (有情之類並) típusai ugyanolyanok (皆同).



四更無滅亦無生, 　　量與虗空法界平

A [éj] negyedik órájában, nem-megszűnő (無滅) és nem-felbukkanó (無生);
mely megegyezik az üres térrel, azonos a Dharma birodalmával (法界).

無去無來無起滅, 　　非有非無非暗明

Anélkül, hogy megy (無去), vagy jön (無來), felmerül, vagy megszűnik (無起滅);
Sem létező (非有), sem nem-létező (非無), nem sötét nem világos (非暗明).

不起諸見如來見, 　　無名可名真佛名

A nézetek nem merülnek fel (不起諸見), vagyis ez az "így ment" (如來, Tathāgata) látása (見);
Nincs név, ahogy nevezni lehet (無名可名), [ez] az igaz Buddha neve (真佛名) [állapota].

唯有悟者應能識, 　　未會眾生由若盲

Csak a megvalósult képes tudni!
Azon élő lények (眾生), akik még megértik, [olyan] mintha vakok (盲) lennének.



五更般若照無邊, 　　不起一念歷三千

Az éjszaka ötödik órájában, Prajñā (般若) [tündököl] határok nélkül (無邊);
Egyetlen gondolat sem keletkezik (不起一念), milliárd [világ] áthalad (歷三千).

欲見真如平等性, 　　慎勿生心即目前

Szeretné látni az igazi viszályt-, egyenlőséget (平等性),
óvatos légy (慎勿), a tudat ()心 ne merüljön fel!

妙理玄奧非心測, 　　不用尋逐令疲極

A magasztos elvet (妙理), a mély rejtélyt (玄奧), a tudatot nem lehet magyarázni (非心測);
nem kell keresni sem (不用尋逐), ami csak fáradtsághoz (疲極) vezet.

若能無念即真求, 　　更若有求還不識

Ha valaki gondolkodás nélkül létezik (若能無念), csak az az igaz keresés (真求).
Ha valaki törekszik [a keresésre], az még mindig nem tudja (不識)!

真性頌

Igaz Óda [eskü]

真性頌

Megjegyzések

• Hat Gyökere [érzék] (六根) nem valós:
• Öt Aggregátum (五蘊) nem létezik:
• Meghaladás (寂滅): ahol 寂 jelenti "magányos", a 滅 jelenti "megsemmisülés, elpusztítás"
• Megjelenés (相)
• Formanélküliség (無相)
• Teljes (meg)értés (覺) [megvilágosodás első fokát is jelenti]
• Tudás v. ismeret (知).
• Meghaladni (離), eltávolodni
• Felszabadulás (解脫)
• Megvilágosodás (悟)
• Nem-tudás, tévelygés (無明), a négy nemes igazság nem teljes értése, a valóság természetének alapvető félreértelmezése. A mahájána buddhista hagyományban a három méreg egyike.
• Szenvedés (煩惱)
• Megtévesztés vagy illúzió (迷)
• Igaz megértés és igaz látás (正解正見)
• Tudat és [annak] állapota (心境)
• Hat Tudat (六識): Szem-, fül-, test-, orr-, nyelv-tudat és az értelmi tudat (ezek tárgyai a forma, hang, érzet, szag, íz és érzékelés).
• Öt Aggregátum (五陰): a létesülés öt alapvető csoportosulása, "összesség", "halom", "tömeg", "lét-csoport". Feltételüktől függően keletkeznek és múlnak el. Ezek: a forma, az érzékelés, az érzés, a törekvés és a tudat. A hat érzékszerv (szem, fül, test, orr, nyelv és tudat) és a tárgyaik (forma, hang, érzet, szag, íz és érzékelés). A lét körforgásának (samsara) káprázatának a jelenségei. Buddha tanítása szerint ezek közül egyik sem "én" vagy "enyém".
• Karmikus test (業報身)
• Három Méreg (三毒)
• Három Megszabadulás (三解脫)
• Wutou (烏頭) s Fuzi (附子): Fu Zi (azaz lánygyökér vagy laterális gyökér) és Wu Tou (azaz gumós anyai gyökér vagy gyökérgumó).
• Buddhák Három teste: inkarnációs test (化身 vagy kellene test" (應身, nirama?akaya) egy megvilágított "megtorló test" (報身, Sambhogakaya) és a Dharma Test (法身) "megvilágított megtorló test": A Chán hagyományban a Sambhogakaya (報身) - baoshen , megvilágított "megtorló test"), a Dharmakaya és a Nirmanakaya mellett metaforikus értelmezést kapott. A Hatodik Pátriárka Platform Sutrájában Hui Neng ismerteti Samboghakaya-t mint állapotot: "Ne gondolj a múltra, hanem a jövőre. Folyamatosan tartsd fenn a jövő gondolatait, hogy jó legyen. Ezt hívjuk Sambhogakaya-nak. Egyetlen gonosz gondolat elpusztíthatja a jó karmát, amely ezer évig folytatódott; és csak egyetlen jó gondolat semmisítheti meg az ezer évig élt gonosz karmát. Ha a jövő gondolatok mindig jók, ezt a Sambhogakáyát nevezhetjük. A Dharmakayából (法身 - fashen "dharmatest") származó diszkriminatív gondolkodás Nirmanakaya (化身 - huashen "transzformációs test"). Az egymást követő gondolatok, amelyek örökké jók a jóra, így a Sambhogakaya

Javasolt irodalom és források

0. További buddhista iratok, fordítások és tanítások
1. 妙法蓮華經
2. wikipedia.zh - 《妙法蓮華經》（梵文：सद्धर्मपुण्डरीकसूत्र Sad-dharma Puṇḍárīka Sūtra）
4. 心經頌 Xin Jing Song (Elme Tana, Szív Szútra),
5. 破相論 Po Xiang Lun [X63n1220_001 達磨大師破相論 第1卷] - Értekezés a Gondolatok Megszüntetéséről Ua. mint 觀心論 Guan Xin Lun - Értekezés a Gondolatok Szemléléséről, melyet Bodhidharmának tulajdonítanak, de történeti kutatások azt támasztják alá, hogy Shenxiu (神秀 , 606?-706), az Északi Iskola Pátriárkája írta.
6. 二種入 Er zhong ru [X63n1217_001 菩提達磨大師略辨大乘入道四行觀 第1卷] - Két Bejárat (a gyakorlások vázlata) v. Két Út Négy Gyakorlat,
7. 安心法門 An Xin Fa Men - Dharma Kapuja az Elme Elcsendesítéséhez vagy nyugalomban Maradás Dharmája [X63n1224_001 諸方門人參問語錄 第1卷]
8. 悟性論 Wu Xing Lun [X63n1219_001 達磨大師悟性論 第1卷] - Értekezés az Elme Természetének Felébresztéséről (Ébredés Beszéd),
9. 血脈論 Xue Mai Lun [X63n1218_001 達磨大師血脉論 第1卷] - Értekezés az Átadásról (Véráram Beszéd; az igazi természet meglátásáról szóló szentbeszéd)

Köszönetet mondunk minden barátunknak, mindazon szerzőknek, tanítóknak, buddhistáknak és harcművészeknek, akik hozzájárultak a harcművészet-történeti-, buddhista-, bölcseleti és egyéb tanításokkal, írásokkal, tanulmányokkal, jegyzetekkel minden érző lény tanításához és tanulásához. Buddhák és Mesterek tanításait megosztani érdem, mindezen érdemeket felajánljuk az összes Buddháknak. A Xing Long Tang elfogulatlan, pártatlan, szektarianizmustól mentes elv alapján törekszik a Dharmát, a Chan hagyományvonal tanítását, a harcművészeti stílusok történeteit megosztani. 武林一家! 阿弥陀佛!

各位朋友, 作者, 老师, 佛教徒和功夫爱好者, 请允许我向你们表示感谢, 感谢你们一直以来用功夫, 历史, 佛教, 哲学和各类教学, 文章, 研究和教义, 对教学和学习的支持。分享佛教和大师的教义非常有价值, 我们以此恭敬诸佛。《醒龙堂》 将依据不偏依, 不分宗派的原则努力分享佛法, 传承佛教思想和传统功夫。

magyar nyelvre fordította Yao Dong jushi 翻译: 耀东居士 @ Xing Long Tang | 2017 v1; első kiadás
Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 licenc alkalmazásával | 署名-非商业性使用-禁止演绎 4.0 国际
Ha hibákat, megjelenési vagy egyéb problémákat találsz, írj nekünk: master [at] rgm [pont] hu

武林一家 |

❀ vissza | ❀ index | ❀ jegyzetek és publikációk | ❀ Pu Ji Chan Templom 普济寺 facebook oldala - Kövess minket itt is!

XING LONG TANG 醒龙堂 中国武术研究会 | Honorary President: ZHANG ERYU Grandmaster | Master: XIAO FENG | Contact us: master [at] rgm.hu Member of Hungarian Traditional Gong-Fu and Wushu Federation | HQ & Cultural Xchange: CHINESE ART CENTER 匈中文化交流中心. Your use of this website is subject to, and constitutes acknowledgement and acceptance of, our Terms & Conditions @ 1995-2017 How you may Enhance your Health, Combat Efficiency, Mental Freshness and Spiritual Joy through autentic Gong Fu and Chan Teachings