XIN LONG TANG - Bodhidharma: √Črtekez√©s a Megvil√°gosod√°s Term√©szet√©rŇĎl 《達磨大師悟性論》



   



√Črtekez√©s a Megvil√°gosod√°s Term√©szet√©rŇĎl 《達磨大師悟性論》
(Tudat Igaz Term√©szet√©nek Fel√©breszt√©se) (第五門, 5. Kapu)

X63n1219_001 達磨大師悟性論 第1卷
CBETA 電子佛典集成 » 卍續藏 (X) » 第 63 冊 » No.1219 » 第 1 卷

❀ ❀ ❀

Bodhidharma

[0005c09] 夫道者。以寂滅為體。脩者。以離相為宗。故經云。寂滅是菩提。滅諸相故。佛者覺也。人有覺心。得菩提道。故名為佛。經云。離一切諸相。即名諸佛。是知有相是無相之相。不可以眼見。唯可以智知。若聞此法者。生一念信心。此人以發大乘超三界。三界者。貪嗔癡是。返貪嗔癡。為戒定慧。即名超三界。然貪嗔癡亦無實性。但據眾生而言矣。若能返照。了了見貪嗔癡性即是佛性。貪嗔癡外。更無別有佛性。經云。諸佛從本來。常處於三毒。長養於白法。而成於世尊三毒者。貪嗔癡也。

Ez az √öt. [√öt] l√©nyege a test (體) meghalad√°sa (寂滅). Visszat√©r√©s a form√°k [vil√°g√°t√≥l] (離相) az ir√°ny (宗). A sz√ļtr√°k szerint: a [√∂n√°ll√≥, saj√°t elhat√°roz√°s erej√©bŇĎl t√∂rt√©nŇĎ 寂] meghalad√°s a bodhi (菩提), mert t√ļljut megjelen√©s (相) [ragaszkod√°s√°n]. Buddha (佛) a teljes (meg)√©rt√©s (覺) [megvil√°gosod√°s elsŇĎ fok√°t is jelenti] (is). Akinek megvil√°gosodtt tudata (覺心) van, Bodhi √ötj√°n (菩提道) j√°r. √ćgy Buddh√°nak nevezhetŇĎ (名為佛). A sz√ļtr√°k azt mondj√°k: "Azok, akik mentesek minden formai megjelen√©s terhe al√≥l, buddh√°knak nevezhetŇĎk." (離一切諸相。即名諸佛。) Tudni, hogy van formai megjelen√©s (知有相), az a forman√©lk√ľlis√©g megjelen√©se (無相之相), [amely vizu√°lisan] nem l√°that√≥ (眼見), csak (唯) b√∂lcsess√©ggel (智) tudhat√≥/ismerhetŇĎ (知). Aki ismeri a Tant (聞, 法), eredeti tudat√°ban (一念信心) sz√ľletik (生) (√©l), s a Nagy J√°rmŇĪvel (大乘) √ļtra k√©l, elhagyva a H√°rom Birodalmat (超三界). A H√°rom Birodalom a kapzsis√°g (貪), d√ľh (嗔) √©s megt√©veszt√©s (癡). Visszat√©rni (返) a kapzsis√°ghoz (貪), d√ľhh√∂z (嗔) √©s megt√©veszt√©shez (癡), a tud√°s megszil√°rdul√°s√°nak (定慧) felad√°sa, mely a H√°rom Vil√°g T√ļlz√°s√°nak (超三界) nevezhetŇĎ. A kapzsis√°gnak, haragnak √©s a megt√©veszt√©snek [v. t√©veszme] nincs saj√°t term√©szete (無實性). A √©rzŇĎ l√©nyektŇĎl (眾生) [haland√≥k] f√ľggve (據) keletkeznek. Ha k√©pes vagy visszavonni (返照), l√°tnod kell, hogy a kapzsis√°g-, harag-, √©s megt√©veszt√©k term√©szete (貪嗔癡性) Buddha-term√©szet (佛性). A kapzsis√°gon, a haragon √©s a t√©veszm√©n k√≠v√ľl nincs m√°s buddha-term√©szet. A sz√ļtr√°k azt mondj√°k: "De azt√°n csak Buddh√°k lettek, mik√∂zben a h√°rom m√©rgezŇĎvel √©ltek, gy√≥gy√≠tott√°k maguk tiszta Dharma √°ltal" (諸佛從本來。常處於三毒。長養於白法。). A h√°rom m√©reg (三毒) a kapzsis√°g (貪), d√ľh (嗔) √©s a megt√©veszt√©s (癡).

[0005c09] 言大乘最上乘者。皆是菩薩所行之處。無所不乘。亦無所乘。終日乘未甞乘。此為佛乘。

Mondjuk, [hogy] a Nagy Kocsi a legnagyobb Kocsi (最上乘) . [Amivel] a Bodhisattv√°k (菩薩) egy√ľtt√©rz√©st gyakorolnak (行之處) [處 - figyelem, tisztelet, de hivatal, felelŇĎss√©g...], nem utaz√°ssal (無所乘) sem nem-utaz√°ssal (無所不乘) utaz√°s n√©lk√ľl (未甞乘) eg√©sz nap utaznak (終日乘). Ez a Buddh√°k Kocsija (佛乘).

[0005c09] 經云。無乘為佛乘也。

A sz√ļtr√°k azt mondj√°k: "a nem-kocsi (無乘) a Buddh√°k Kocsija [is]."

[0005c09] 若人知六根不實。五蘊假名。遍體求之。必無定處。當知此人解佛語。經云。五蘊窟宅名禪院。內照開解。即大乘門。可不明哉。

Aki tudja, a Hat Gy√∂kere [√©rz√©k] (六根) nem val√≥s (不實), az √Ėt Aggreg√°tum (五蘊) ill√ļzi√≥, hogy ilyen dolgok nem tal√°lhat√≥k a testben, stabil figyelme / egy√ľtt√©rz√©se nincs (無定處). Az [ilyen] ember meg√©rti a Buddh√°k nyelv√©t (佛語). A sz√ļtr√°k azt mondj√°k: "Az √Ėt Aggreg√°tum Barlangja (五蘊窟) Chan Temploma [csarnoka] (禪院). A belsŇĎ szem megnyit√°sa a Nagy Kocsi Kapuja (大乘門)." Mi lehet enn√©l vil√°gosabb?

[0005c09] 不憶一切法。乃名為禪定。若了此言者。行住坐臥皆禪定。知心是空。名為見佛。

Nem (vissza)gondolni (不憶) a teljes Tanra (一切法), a Chan megszil√°rdul√°s√°nak (禪定) [medit√°ci√≥] nevezhetŇĎ. √ćgy mondhat√≥: cselekszel; √©lsz, s√©t√°lsz, fekszel az mind [b√°rmit csin√°lsz] a Chan megszil√°rdul√°s√°nak (禪定) [medit√°ci√≥] nevezhetŇĎ. Tudni, hogy a tudat √ľres (知心是空): az, Buddha (見佛) megl√°t√°s√°nak nevezhetŇĎ.

[0005c09] 捨身不恡。名大布施。離諸動定。名大坐禪。何以故。凡夫一向動。小乘一向定。謂出過凡夫小乘之坐禪。名大坐禪。若作此會者。一切諸相不求自解。一切諸病不治自差。此皆大禪定力。

Feladni a testet (捨身) neheztel√©s n√©lk√ľl (不恡), a legnagyobb adom√°ny (布施). Meghaladva (離) minden mozg√°st (動) √©s nyugalmat (定), a legmagasabb medit√°ci√≥ (大坐禪). Mi√©rt? Ez√©rt. A haland√≥k tov√°bb mozognak, a Kis Kocsi (小乘, hinayana, az arhatok √∂sv√©nye] mindig nyugalomban [van]. Az, amit fel√ľlm√ļlja a haland√≥k √©s az Arhatok medit√°ci√≥j√°t, a legmagasabb medit√°ci√≥nak nevezhetŇĎ. Aki erre k√©pes erŇĎfesz√≠t√©s n√©lk√ľl megszabadul minden forma (一切諸相) al√≥l, [√≠gy, ezzel] minden betegs√©get (一切諸病) [bajt] megg√°tolnak. Ez a Nagy Chan Ereje (大禪定力).

[0005c09] 凡將心求法者為迷。不將心求法者為悟。不著文字名解脫。不染六塵名護法。出離生死名出家。不受後有名得道。不生妄想名涅槃。不處無明為大智慧。無煩惱處名般涅槃。無心相處名為彼岸。迷時有此岸。若悟時無此岸。何以故。為凡夫一向住此。若覺最上乘者。心不住此。亦不住彼。故能離於此彼岸也。若見彼岸異於此岸。此人之心。已得無禪定。煩惱名眾生。悟解名菩提。亦不一不異。只隔具迷悟耳。迷時有世間可出。悟時無世間可出。平等法中。不見凡夫異於聖人。

A tudatod t√°mogatni [haszn√°lni], a Tant keres√©s√©re (心求法), megt√©veszt√©s [k√°pr√°zat] (迷). Nem t√°mogatni a tudatod a Tan keres√©s√©ben, Megvil√°gosod√°s (悟). Nem f√ľggve a szavakt√≥l (不著文字), a felszabadul√°s (解脫). A Hat √Črz√©kek por√°nak maradv√°nya (不染六塵) a Dharma v√©delme (護法). Az √©let (生) √©s hal√°l (死) meghalad√°sa a szerzetess√©g (出家) [:haza√©rkez√©s]. Nincs m√°sik l√©tez√©s az √öt el√©r√©s√©hez (得道). T√©veszm√©k nem teremt√©se (不生妄想) [ill√ļzi√≥] Nirvan√°nak (涅槃) nevezhetŇĎ. Nem minden nem-tud√°s [t√©velyg√©s] (不處無明) nagy b√∂lcsess√©g (大智慧). Szenved√©sn√©lk√ľlis√©g (無煩惱) a Nirvana (涅槃) √°llapota. A nem-megjelenŇĎ tudat (無心相處) a m√°sik part (彼岸). Mikor ill√ļzi√≥kban vagy, (迷時) [csak] ez a part l√©tezik. A Megvil√°gosod√°s idej√©n (悟時) [m√°r ez] nem l√©tezik. Mi√©rt? Ez√©rt. Haland√≥k mindig ezen a parton √©lnek. A meg√©rt√©s (覺) [√°llapot√°ban] legnagyobb Kocsiban (最上乘), tudatuk nem ezen a parton √©l (不住此), sem a m√°sikok (不住彼). K√©pesek elhagyni (能離於) ezt √©s a m√°sik partot. L√°tni ezt a partot a m√°sik partt√≥l elt√©rŇĎn, a nem-szil√°rd Chan-t tudj√°k(無禪定). A szenved√©s (煩惱) √©rzŇĎ l√©nyek (眾生) [tulajdons√°ga]. A megvil√°gosod√°s (悟) Bodhi (菩提) [tulajdons√°ga]. Nem ugyanazok s nem k√ľl√∂nb√∂znek egym√°st√≥l. Azt mutatja, hogy megk√ľl√∂nb√∂ztetik (隔) a t√©veszm√©ket (迷) a megvil√°gosod√°st√≥l (悟). Megt√©vesztve (迷時) van √©let 可出 k√∂zt (有世間可出). Megvil√°gosodva (悟時) nincs √©let 可出 k√∂zt. A p√°rtatlan Dharm√°ban nem l√°tni a haland√≥ (凡夫) s a b√∂lcs ember (聖人) k√∂zti k√ľl√∂nbs√©get.

經云。平等法者。凡夫不能入。聖人不能行。平等法者。唯有大菩薩。與諸佛如來行也。若見生異於死。動異於靜。皆名不平等。不見煩惱異於涅槃。是名平等。何以故。煩惱與涅槃。同是一性空故。是以小乘人妄斷煩惱。妄入涅槃。為涅槃所滯。菩薩知煩惱性空。即不離空。故常在涅槃。涅槃者。涅而不生。槃而不死。出離生死。出般涅槃。心無去來。即入涅槃。是知涅槃即是空心。諸佛入涅槃者。為在無妄想處。菩薩入道場者。即是無煩惱處。空閑處者。即是無貪嗔癡也。貪為欲界。嗔為色界。癡為無色界。若一念心生。即入三界。一念心滅。即出三界。是知三界生滅。萬法有無。皆由一心。凡言一法者。似破瓦石竹木無情之物。

A sz√ļtr√°k azt mondj√°k: a p√°rtatlan Dharma (平等法) olyan, amibe a haland√≥k (凡夫) nem k√©pesek bel√©pni (不能入), a b√∂lcsek (聖人) nem k√©pesek gyakorolni (不能行) [mŇĪvelni]. A p√°rtatlan Dharma-t csak a nagy bodhisattv√°k (大菩薩) √©s buddh√°k gyakorolj√°k (佛如來行). Ha az √©letet (生) a hal√°lt√≥l (死), a mozg√°st (動) s mozdulatlant√≥l (靜) elt√©rŇĎnek (異) tekintj√ľk, az nem egyenlŇĎ (不平等) [r√©szleges]. A p√°rtatlans√°g, hogy a szenved√©st (惱異) nem tekintj√ľk elt√©rŇĎnek a Nirvan√°t√≥l (涅槃). Ez azonos (是名平等). Szenved√©s (煩惱) √©s Nirvana (涅槃). MindkettŇĎ term√©szete az √ľress√©g (空). [mikor] a hinayana k√∂vetŇĎje (小乘人, Arhat) hogy v√©get vetve a szenved√©snek (妄斷煩惱) Nirv√°n√°ba l√©p (入涅槃), csapd√°ba esik (滯). De a bodhisattv√°k (菩薩) tudj√°k, hogy a szenved√©s term√©szete √ľres (煩惱性空). √Čs az √ľress√©gben maradnak. [√ćgy] mindig (常) nirvana maradnak. A Nirvana azt jelenti, hogy nincs sz√ľlet√©s (不生), nincs hal√°l (不死). Meghaladvaa a sz√ľlet√©st √©s a hal√°lt (出離生死), az a Nirvana (涅槃) √°llapota. Amikor az elme nem j√∂n s megy (無去來) [mozdul], akkor l√©p be a nirv√°n√°ba (入涅槃). A nirvana egy √ľres tudat (空心). Amikor a t√©veszm√©k [ill√ļzi√≥] nem l√©tezik (無妄想處), a buddh√°k bel√©pnek a nirv√°n√°ba (佛入涅槃). A szenved√©sn√©lk√ľlis√©g (無煩惱) [√°llapot√°ban] a Bodhisattv√°k az √öt √Ėsv√©ny√©re l√©pnek (菩薩入道場). A szenved√©sn√©lk√ľlis√©g [√°llapota] az √ľres nem-cselekv√©s [t√©tlen, szabad] [√°llapota]. Nincs moh√≥s√°g, harag vagy ill√ļzi√≥ (無貪嗔癡). A kapzsis√°g (貪) a v√°gy birodalma (欲界), d√ľh (嗔) a forma birodalma (色界), s az ill√ļzi√≥ (癡) az alakatlan birodalma (無色界) [sz√≠ntelens√©g]. Amikor egy gondolat (一念心) l√©trej√∂n, bel√©psz a H√°rom Birodalomba (入三界). Amikor egy gondolat v√©get √©r (滅), elhagyod a H√°rom Birodalmat (出三界). A H√°rom Birodalom kezdete s v√©ge, a semmi l√©tez√©se vagy hi√°nya az Egy Tudatt√≥l (一心) f√ľgg. Mindenre vonatkozik, mint t√∂r√∂tt cser√©pre, kŇĎre, bambuszra, f√°ra, s k√∂ny√∂rtelen dolgokra.

若知心是假名。無有實體。即知自家之心亦是非有。亦是非無。何以故。凡夫一向生心。名為有。小乘一向滅心。名為無。菩薩與佛。未曾生心。未曾滅心。名為非有非無心。非有非無心。此名為中道。是知持心學法。則心法俱迷。不持心學法。則心法俱悟。凡迷者迷於悟。悟者悟於迷。正見之人。知心空無。即超迷悟。無有迷悟。始名正解正見。色不自色。由心故色。心不自心。由色故心。是知心色兩相俱生滅。有者有於無。無者無於有。是名真見。夫真見者。無所不見。亦無所見。見滿十方。未曾有見。何以故。無所見故。見無見故。見非見故。凡夫所見。皆名妄想。若寂滅無見。始名真見。心境相對。見生於中。若內不起心。則外不生境。境心俱淨。乃名為真見。作此解時。乃名正見。不見一切法。乃名得道。不解一切法。乃名解法。何以故。見與不見。俱不見故。解與不解。俱不解故。無見之見。乃名真見。無解之解。乃名大解。夫正見者。非直見於見。亦乃見於不見。真解者。非直解於解。亦乃解於無解。凡有所解。皆名不解。無所解者。始名正解。解與不解。俱非解也。

Tudni, hogy a tudat csak √°lln√©v (假名) [ill√ļzi√≥], nincs entit√°sa (實體), √≠gy a tudat jellege (自家之心) van [l√©tezŇĎ] √©s nincs [nem-l√©tezŇĎ] (是, 非有). Van √©s Nincs. Mi√©rt? Ez√©rt. A haland√≥k tudatukat mindig megteremtik, megnevezve, hogy [az] l√©tezik. Hinayana (Arhat) tagadja a tudatot, megnevezve, hogy nincs (無) [nem l√©tezik]. De a Bodhisattv√°k √©s a Buddh√°k nem hoznak l√©tre- (未曾生心), s nem tagadj√°k a tudatot (未曾滅心). Ez [a] nem l√©tezŇĎ √©s nem nem-l√©tezŇĎ tudat (非有非無心). Nem l√©tezŇĎ √©s nem nem-l√©tezŇĎ tudat. Ezt a K√∂z√©psŇĎ √ötnak (中道) nevezik. Ha a tudatodat haszn√°lod a Tan [a val√≥s√°g] tanulm√°nyoz√°s√°ra (學法), akkor a tudat √©s a Tan megt√©veszt√©s, ill√ļzi√≥ (迷). Ha a Tant a tudat n√©lk√ľl tanulm√°nyozod, akkor a tudat √©s a Tan megvil√°gosodik (悟). Aki ill√ļzi√≥ban (迷), a k√°pr√°zat Megvil√°gosod√°s (迷於悟). A megvil√°gosodott (悟) [sz√°m√°ra] a Megvil√°gosod√°s k√°pr√°zat (悟於迷). Az igaz l√°t√°s embere (正見之人) [sz√°m√°ra], az elme √ľres, nincs (空無). Meghaladja a k√°pr√°zatot s a megvil√°gosod√°st. A k√°pr√°zat s a megvil√°gosod√°s hi√°nya (無有迷悟) az igaz meg√©rt√©s √©s igaz l√°t√°s (正解正見). Az igazi l√°t√°sban a forma nem egyszerŇĪ forma; tudatt√≥l f√ľggŇĎ (心故色). A tudat nem egyszerŇĪen a tudat; form√°t√≥l f√ľggŇĎ (色故心). Az elme √©s forma (心, 色) teremtik √©s meghaladj√°k (生, 滅) egym√°st. Az l√©tezŇĎ l√©tezik a nem-l√©tezŇĎ kapcsolat√°ban is (有者有於無). A nem-l√©tezŇĎ nem l√©tezik a l√©tezŇĎ kapcsolat√°ban (無者無於有). Ez az igazi l√°t√°s [meg√©rt√©s] (真見). E szeml√©letben semmi nem l√°that√≥, √©s nem l√°that√≥ a semmi sem. Az ilyen l√°t√°s [meg√©rt√©s] t√≠z ir√°nyba (十方) eljut, an√©lk√ľl, hogy l√°tn√°: mert semmi sem l√°that√≥; mert nem-l√°tni az l√°t√°s, mert a l√°t√°s az nem-l√°t√°s (見無見故。見非見故). A haland√≥k l√°tj√°k a t√©veszm√©ket (妄想). Meghaladva (寂滅) a nem-l√°t√°st (無見) igaz l√°t√°snak nevezhetŇĎ (名真見). A tudat √©s [annak] √°llapota (心境) szemben √°llnak, a l√°t√°s ott mer√ľl fel, ahol tal√°lkoznak (於中). Amikor a tudat bel√ľl nem keveredik, [annak] √°llapota nem keletkezik k√≠v√ľl. Amikor a tudat √©s √°llapot tiszta (淨), ez nevezhetŇĎ Igaz L√°t√°snak (真見) [meg√©rt√©s]. Nem l√°tva semmit, ahogy az Utat el√©rve (得道), √©s nem √©rteni semmit, ahogy a Dharm√°t ismerve (解法), mert a l√°t√°s nem-l√°t√°s sem nem-l√°t√°s, mert a meg√©rt√©s nem-meg√©rt√©s sem nem-meg√©rt√©s. L√°t√°s n√©lk√ľl l√°tni (無見之見) az igazi l√°t√°s; √©rt√©s, meg√©rt√©s n√©lk√ľl (無解之解) a nagy [igaz] meg√©rt√©snek nevezhetŇĎ . Az igaz l√°t√°s nem csak l√°tja a l√°t√°st. L√°tja a nem-l√°t√°st. √Čs az igaz meg√©rt√©s nem csak a √©rti a meg√©rt√©s√©t. Meg√©rti a nem-√©rt√©st (無解) is. Ha b√°rmit meg√©rtesz, az nem-√©rt√©snek nevezhetŇĎ. Csak akkor, ha semmit sem √©rtesz, az igaz (meg)√©rt√©snek nevezhetŇĎ. A meg√©rt√©s nem-√©rt√©s, sem nem-√©rt√©s. (解, 與 不解, 俱非解)

經云。不捨智慧名愚癡。以心為空。解與不解俱是真。以心為有。解與不解俱是妄。若解時法逐人。若不解時人逐法。若法逐於人。則非法成法。若人逐於法。則法成非法。若人逐於法。則法皆妄。若法逐於人。則法皆真。是以聖人亦不將心求法。亦不將法求心。亦不將心求心。亦不將法求法。所以心不生法。法不生心。心法兩寂。故常為在定。眾生心生則佛法滅。眾生心滅則佛法生。心生則真法滅。心滅則真法生。已知一切法各各不相屬。是名得道人。知心不屬一切法。此人常在道場。迷時有罪。解時無罪。何以故。罪性空故。若迷時無罪見罪。若解時即罪非罪。何以故。罪無處所故。

A sz√ļtr√°k azt mondj√°k: "b√∂lcsess√©get elengedni tudatlans√°gnak nevezhetŇĎ". Ha a tudat √ľres, a meg√©rt√©s √©s nem-√©rt√©s (解, 不解) mind igaz (真). Amikor az elme l√©tezik, a meg√©rt√©s √©s a nem-m√©rt√©s mind hamis (妄). Meg√©rt√©sben (解時) a Tan az embertŇĎl [tŇĎled] f√ľgg (法逐人). Nem-√©rt√©sben az ember [Te] f√ľgg(esz) a Tant√≥l (人逐法). Ha a Tan az embertŇĎl f√ľgg, akkor az ami nem val√≥s, a Tann√° [azaz val√≥s√°gg√°] v√°lik (非法成法). Amikor az ember [Te] f√ľgg(esz) a Tant√≥l, akkor az igaz hamiss√° v√°lik (非法成法). Ha f√ľggesz a Tant√≥l, minden hamis. Amikor a Tan f√ľgg tŇĎled, minden igaz. √ćgy a B√∂lcs (聖人) nem haszn√°lja a tudat√°t a Tan keres√©s√©hez (不將心求法). Sem a Tant tudata keres√©s√©hez (不將法求心). Sem tudat√°t tudata keres√©s√©hez (不將心求心), sem a Tant a Tan keres√©s√©hez (不將法求法). √ćgy a tudat nem hozza l√©tre a Dharm√°t (心不生法). A Dharma nem hozza l√©tre tudatot (法不生心). S mivel mindkettŇĎ-, a tudat √©s a Dharma egyed√ľl √°ll√≥, √≠gy mindig stabilit√°s √°llapot√°ban (定) [√°tv. samadhi] idŇĎzik. Amikor megjelenik az √©rzŇĎ l√©ny tudata (眾生心) a buddhas√°g eltŇĪnik (佛法滅) Amikor az √©rzŇĎ l√©ny tudata eltŇĪnik (眾生心滅), a buddhas√°g megjelenik (佛法生). Amikor a tudat megjelenik (心生), az igaz Tan eltŇĪnik (真法滅). Amikor a tudat eltŇĪnik (心滅), az igaz Tan megjelenik (真法生). Tudni, hogy a teljes Dharma nem m√ļlik-, sem f√ľgg semmitŇĎl, ez √ötra R√°tal√°l√≥ Ember -nek nevezhetŇĎ (得道人). Tudni, hogy a tudat nem f√ľgg a teljes Dharm√°t√≥l, az az ember mindig a Templomban [fel√©bredett √°llapotban] idŇĎzik. Ill√ļzi√≥ban (迷時) hib√°zol (罪) [t√©ved√©sben √°llsz]. Meg√©rt√©sben (解時), nincs t√©ved√©s (無罪). Mi√©rt? Ez√©rt. A t√©ved√©s term√©szete √ľres (罪性空). K√°pr√°zatban a nem-t√©ved√©st t√©ved√©snek l√°tod (迷時無罪見罪). Meg√©rt√©skor t√©ved√©s nem-t√©ved√©s (罪非罪), mert a t√©ved√©s [maga] nem l√©tezik (無處所).

經云。諸法無性。真用莫疑。疑即成罪。何以故。罪因疑惑而生。若作此解者。前世罪業即為消滅。迷時六識五陰皆是煩惱生死法。悟時六識五陰皆是涅槃無生死法。脩道人不外求道。何以故。知心是道。若得心時。無心可得。若得道時。無道可得。若言將心求道得者。皆名邪見。迷時有佛有法。悟無佛無法。何以故。悟即是佛法。夫脩道者。身滅道成。亦如甲折樹。生此業報身。念念無常。無一定法。但隨念修之。亦不得厭生死。亦不得愛生死。但念念之中。不得妄想。則生證有餘涅槃。死入無生法忍。眼見色時。不染於色。耳聞聲時。不染於聲。皆解脫也。眼不著色。眼為禪門。耳不著聲。耳為禪門。總而言。見色有見色性不著。常解脫。見色相者常繫縛。不為煩惱所繫縛者。即名解脫。更無別解脫。善觀色者。色不生心。心不生色。即色與心俱清淨。

A sz√ļtr√°k azt mondj√°k: a Dharm√°nak nincs term√©szete (法無性). Cselekedj. Ne k√©rdezz. K√©telked√©s (疑, ld.: k√©rdez√©s) t√©ved√©s. A t√©ved√©s oka (罪因) a k√©rdez√©sel j√∂n l√©tre. Ilyen meg√©rt√©s el√©r√©se a m√ļlt √©letek (前世) rossz tettei (罪業) elt√∂rlŇĎdnek (消滅). K√°pr√°zat idej√©n a Hat Tudat (六識) √©s az √Ėt Aggreg√°tum (五陰) a sz√ľlet√©s √©s hal√°l v√°ltakoz√°sa. Megvil√°gosod√°s idej√©n a Hat Tudat (六識) √©s az √Ėt Aggreg√°tum (五陰) a Nirvana (涅槃) √©s a nem-sz√ľlet√©s √©s nem-hal√°l [halhatatlans√°g] (無生死) t√∂rv√©nye. Az √ötonj√°r√≥ nem k√≠v√ľl keresi az Utat. Mi√©rt? Ez√©rt. Tudja, hogy a tudat az √öt. Mikor el√©ri (得) a tudatot, semmit sem tal√°l (無心可得). Mikor el√©ri az Utat, semmit sem tal√°l (無道可得). Ha mondja, hogy a tudat√°t az √öt keres√©s√©re haszn√°lja (心求道), √∂rd√∂gien l√°t√≥ (邪見) [megt√©vesztett]. K√°pr√°zatban Buddha √©s a Tan l√©tezik (有佛有法). Megvil√°gosodva nincs Buddha s nincs Tan (悟無佛無法). Mi√©rt? Ez√©rt. A megvil√°gosod√°s a Buddha Tana (悟即是佛法) [Dharma]. Az Utat keresed, nem fog megjelenni, am√≠g a tested meg nem haladod (身滅) az √öt√©rt. Olyan, mintha a fak√©rget h√°ntan√°l (折樹). Ez a karmikus test (業報身) eredet√©ben v√©ve m√ļl√≥ jellegŇĪ (無常). Nincs r√∂gz√≠tett val√≥s√°ga (無一定法). De az eredettel (念) jav√≠that√≥ (修之). Ne gyŇĪl√∂ld (厭) az √©letet √©s a hal√°lt. Ne szeresd (愛) az √©letet √©s a hal√°lt. Tartsd √∂nmagad t√©veszm√©tŇĎl mentesen, √≠gy az √©letben tan√ļs√°got nyersz (證) a nirv√°na kezdet√©rŇĎl, a hal√°lban megtapasztalhatod a nem-√ļjj√°sz√ľlet√©s (無生) bizonyoss√°g√°t. Amikor l√°tod a form√°t (見色), ne t√∂ltsd-, ne von√≥dj bele (不染於色). Amikor a (f√ľleddel) hallod a hangot (聞聲), ne √©rtelmezd (不染於聲), ez felszabadul√°s (解脫). Szemek, amelyek nem kapcsol√≥dnak a form√°hoz (眼不著色), a Chan Kapui (禪門). F√ľlek, melyek nem kapcsol√≥dnak hangokhoz (耳不著聲), a Chan Kapui. R√∂viden. Akik √©szlelik a jelens√©gek l√©tez√©s√©t s term√©szet√©t de mellŇĎzve maradnak, mind√≠g megszabadulnak (解脫). Akik √©rz√©kelik a jelens√©gek (k√ľlsŇĎ) megjelen√©s√©t (色相), azok korl√°tozottak (繫縛). Nem ez√©rt szenvedni (煩惱) a korl√°tozotts√°gt√≥l (繫縛). Megszabadul√°snak nevezhetŇĎ (解脫). Nincs m√°s (無別) megszabadul√°s (解脫). A forma helyes szeml√©l√©s√©ben a forma nem hoz l√©tre tudatot (色不生心). Tudat nem hoz l√©tre form√°t (心不生色). A forma √©s tudat mind tiszta (清淨).

無妄想時。一心是一佛國。有妄想時。一心是一地獄。眾生造作妄想。以心生心。故常在地獄。菩薩觀察妄想。不以心生心。常在佛國。若不以心生心。則心心入空。念念歸靜。從一佛國。至一佛國。若以心生心。則心心不靜。念念歸動。從一地獄。歷一地獄。若一念心起。則有善惡二業。有天堂地獄。若一念心不起。即無善惡二業。亦無天堂地獄。為體非有非無。在凡即有。在聖即無。聖人無其心。故胸臆空洞。與天同量。此已下並是大道中證。非小乘及凡夫境界也。心得涅槃時。即不見有涅槃。何以故。心是涅槃。若心外更見涅槃。此名著邪見也。一切煩惱為如來種心。為因煩惱而得智慧。只可道煩惱生如來。不可得道煩惱是如來。故身心為田疇。煩惱為種子。智慧為萠牙。如來喻於穀也。佛在心中。如香在樹中。煩惱若盡。佛從心出。朽腐若盡。香從樹出。即知樹外無香。心外無佛。若樹外有香。即是他香。心外有佛。即是佗佛。心中有三毒者。是名國土穢惡。心中無三毒者。是名國土清淨。

T√©veszm√©ktŇĎl mentes (無妄想) Egy Tudat Buddha Kir√°lys√°ga (一佛國). Amikor a t√©veszm√©k jelen vannak (有妄想), a tudat pokol (一地獄). Az √©rzŇĎ l√©nyek (眾生) t√©veszm√©iktŇĎl (妄想) cselekednek. √ćgy a tudat l√©trehozza a tudatot (心生心) ŇĎk mindig a pokolban lesznek (常在地獄). A b√≥dhiszatt√°k (菩薩) szeml√©lik (觀察) az ill√ļzi√≥kat (妄想). √ćgy nem haszn√°lj√°k a tudatot a tudat l√©trehoz√°s√°ra (不以心生心), mindig Buddha Kir√°lys√°g√°ban vannak (常在佛國). Ha nem haszn√°lod a tudatot a tudat megteremt√©s√©re, minden tudat√°llapot √ľress√©gbe l√©p (入空) √©s minden gondolat eredete a mozdulatlans√°g (念念歸靜) marad. Egyik Buddhaf√∂ldrŇĎl a m√°sikra m√©sz (從一佛國至一佛國). Ha a tudatot a tudat l√©trehoz√°s√°ra haszn√°lod, minden tudat√°llapot tiszt√°talan (不靜), minden gondolat eredete mozg√°s (歸動) marad. Az egyik pokolr√≥l a m√°sikra megy (從一地獄歷一地獄). Amikor a tudat gondolata felmer√ľl (一念心起), k√©t karma; j√≥-, √©s rossz-, (善惡二業), menny √©s pokol (天堂地獄) van. Ha nincs gondolat, nincs j√≥ vagy rossza karma (無善惡二業), sem menny, s pokol (無天堂地獄). A test (體) sem l√©tezik, sem nem-l√©tezik (非有非無). A l√©tez√©sben van, (在凡即有), mened√©kben (在聖) nincs (在聖即無). A B√∂lcs (聖人) tudata √ľres, t√°gas ak√°r az √©g. Amit k√∂vet a Nagy √öt bizonyoss√°ga (大道中證). Ez t√ļlmutat a Hinayana (Arhatok) (小乘) √©s a haland√≥k (凡夫) vil√°g√°n (is). Amikor a tudat el√©ri a nirv√°n√°t (心得涅槃), nem l√°tod nirv√°n√°t (不見有涅槃), mert az elme a nirvana (心是涅槃). Ha l√°tod a nirvana-t az elm√©den k√≠v√ľl (心外更見涅槃), az √∂rd√∂g l√°t√°s√°nak nevezhetŇĎ (邪見) [megt√©vesztett]. Minden szenved√©s (一切煩惱) buddhatudat egy magja (如來種心), mert a szenved√©s (煩惱) √∂szn√∂n√∂z a b√∂lcsess√©g (智慧) el√©r√©s√©re. De csak azt mondhatod, hogy a szenved√©s √ļtj√°n sz√ľletik a Buddhas√°g (生如來). Nem mondhatod, hogy a szenved√©s √ļtja a Buddhas√°g. Tested √©s a tudatod mezŇĎ (身心為田疇). A szenved√©s a mag (種子), a b√∂lcsess√©g a hajt√°s (萠牙), majd pedig a Buddhahood a gabona (穀). A Buddha a tudatban (佛在心中), ak√°r illat a f√°ban (香在樹中). A Buddha szenved√©stŇĎl mentes tudatb√≥l sz√°rmazik, ugyan√ļgy, mint egy illat, amely a boml√°st√≥l mentes f√°b√≥l sz√°rmazik. Tudni, f√°n k√≠v√ľl nincs illat, ahogy tudaton k√≠v√ľl nincs Buddha. Ha van egy illat fa n√©lk√ľl, az egy m√°sik illat. Ha van egy Buddha an√©lk√ľl, hogy a [saj√°t] tudatod lenne, akkor az egy m√°sik Buddha. Ha a h√°rom m√©rgezŇĎ (三毒) tudatodban van, akkor a mocsok f√∂ldj√©n (國土穢惡) √©lsz. Ha tudatod h√°rom m√©rgez√©s n√©lk√ľli (無三毒), akkor a tisztas√°g f√∂ldj√©n (國土清淨) √©lsz.

經云。若使國土不淨。穢惡充滿。諸佛世尊於中出者。無有此事。不淨穢惡者。即無明三毒是。諸佛世尊者。即清淨覺悟心是。一切言語無非佛法。若能無其所言。而盡日言是道。若能有其所言。即終日默而非道。是故如來言不乘默。默不乘言。言不離默。悟此言默者。皆在三昧。若知時而言。言亦解脫。若不知時而默。默亦繫縛。是故言若離相。言亦名解脫。默若著相。默即是繫縛。夫文字者。本性解脫。文字不能就繫縛。繫縛自本來未就文字。法無高下。若見高下非法也。非法為筏。是法為人筏者。人乘其筏者。即得渡於非法。則是法也。若世俗言。即有男女貴賤。以道言之。即無男女貴賤。以是天女悟道。不變女形。車匿解真。寧移賤稱乎。此盖非男女貴賤。皆由一相也。天女於十二年中求女相。了不可得。即知於十二年中求男相。亦不可得。十二年者。即十二入是也。離心無佛。離佛無心。亦如離水無氷。亦如離氷無水。凡言離心者。非是遠離於心。但使不著心相。

A sz√ļtr√°k azt mondj√°k: "Ha f√∂ld tiszt√°talan (不淨), [√∂rd√∂gi] mocsokkal (穢) ter√≠tett, Buddha soha nem fog megmutatkozni" A szennyezŇĎd√©s (不淨) √©s a mocsok (穢惡) a nem-tud√°s (無明) [t√©velyg√©s] H√°rom M√©rege (三毒). Buddha tiszta (清淨), fel√©bredt s megvil√°gosodott (覺悟) tudat (心). Minden sz√≥ √©s nyelv (一切言語) nem t√∂bb, mint Dharma (無非佛法). K√©pes vagy szavak n√©lk√ľl (無其所言), eg√©sz nap besz√©lni (盡日言), ez az √öt. Ha vannak szavaid (有其所言), melyekkel eg√©sz nap csendben vagy (終日默), nem az √öt (非道). Ez√©rt a Tataghata (如來) szavai (言) nem hozz√°k (不乘) [el] a csendet (默), [azok] csendje (默) nem hozza (不乘) [el] a szavakat (言). Szavai nem hagyj√°k el a csendet. A megvil√°gosod√°s (悟) a szavak csendje (言默). [Aki √©rti] szam√°dhiban (三昧) van. Besz√©lni, amikor tudsz, a besz√©d felszabadult (解脫). Ha hallgatsz mikor nem tudsz (不知時), csend megk√∂t (繫縛). Ha a besz√©d/szavak (言) meghaladj√°k a jelent√©st (相) [megjelen√©shez ], azok a szavak felszabadultnak (解脫) nevezhetŇĎk. Ha csend (默) k√∂tŇĎdik megjelen√©shez, azonnal (默即) megk√∂t√∂tt (繫縛). A nyelv (文字) alapterm√©szete (本性) felszabadult (解脫). Nem k√©pes a megk√∂t√©sre (繫縛). A ragaszkod√°s eredetileg (本來) a besz√©d (未就文字) [nyelv]. A Tan nem magas [szintŇĪ] vagy alacsony [szintŇĪ] (法無高下). Ha magasnak vagy alacsonynak l√°tod, az nem a Tan (非法). A nem-Tan (非法) csup√°n [mint a] tutaj. A Tan [az, mikor] az ember a tutajon (人筏) [van]. Az utaz√≥ ember (人乘) a tutaj (筏). √Ātkel√©sre haszn√°lni (得渡), az nem a Tan (非法) . √ćgy l√©tezik a Tan. IdŇĎtlen (世俗) szavak (言). A vil√°g szerint vannak f√©rfiak √©s nŇĎk (男女), gazdagok √©s szeg√©nyek (貴賤). Az √öt szerint (以道言之) nincs f√©rfi vagy nŇĎ, sem gazdag vagy szeg√©ny. Amikor az istennŇĎ (天女) r√°lelt az √ötra (悟道) [megvil√°gosodott], nem v√°ltoztatott (不變) a nem√©n. Mikor az √°lland√≥ fi√ļ felfedte az Igazs√°got (真), nem v√°ltoztatta meg az √°llapot√°t. Sem nŇĎi, sem f√©rfi, sem gazdag, sem szeg√©ny (非男女貴賤). Ugyanazt a megjelen√©st √©lvezik (皆由一相). Az istennŇĎ koldult (求) tizenk√©t √©vet a nŇĎis√©g√©rt (女相). Sikertelen√ľl (了不可得). Tudva, hogy (即知) tizenk√©t √©vet koldul [keres] a f√©rfiass√°g√©rt (男相), szint√©n sikertelen lenne (不可得). A tizenk√©t √©v a tizenk√©t bej√°rat (十二入) utal. Tudat n√©lk√ľl nincs Buddha (無佛). A Buddha n√©lk√ľl nincs tudat (無心). Hasonl√≥k√©ppen v√≠z n√©lk√ľl nincs j√©g, √©s j√©g n√©lk√ľl nincs v√≠z. Aki besz√©l a tudat elhagy√°s√°r√≥l (言離心), nem jut messzire a tudat√°t√≥l. Ne ragaszkodj (不著) az elme form√°ihoz (心相).

經云。不見相名為見佛。即是離心相也。離佛無心者。言佛從心出。心能生佛。然佛從心生。而心未甞生於佛。亦如魚生於水。水不生於魚。欲觀於魚。未見魚。而先見水。欲觀佛者。未見佛。而先見心。即知已見魚者忘於水。已見佛者忘於心。若不忘於心。尚為心所惑。若不忘於水。尚被水所迷。眾生與菩提。亦如氷之與水。為三毒所燒。即名眾生。為三解脫所淨。即名菩提。為三冬所凍。即名為氷。為三夏所消。即名為水。若捨却冰。即無別水。若棄却眾生。則無別菩提。明知氷性即是水性。水性即是氷性。眾生性者。即菩提性也。眾生與菩提同一性。亦如烏頭與附子共根耳。但時節不同。迷異境故。有眾生菩提二名矣。是以蛇化為龍。不改其鱗。凡變為聖。不改其面。但知心者智內。照身者戒外。

A sz√ļtr√°k azt mondj√°k: "Ha nem megjelen√©st l√°tsz (不見相), Buddh√°t l√°tod (見佛)." Ez azt jelenti, hogy a tudat meghaladja a l√°tszat√°t√°t (離心相) [mentes]. Meghaladva Buddh√°t, nincs tudat. (離佛無心). Buddha a tudatban sz√°rmazik (佛從心出). A tudat k√©pes Buddh√°v√° v√°lni (心能生佛). De b√°r a Buddha a tudat sz√ľlet√©se ok√°n sz√°rmazik (心能生佛), a tudat nem a Buddh√°t√≥l j√∂n (未甞生), ahogy a halak a v√≠zbŇĎl sz√°rmaznak (魚生於水), de a v√≠z nem halb√≥l j√∂n l√©tre (水不生於魚). Aki l√°tni akarja a halat (見魚), elŇĎsz√∂r (先) a vizet l√°tja (見水). B√°rki, aki l√°tni akarja Buddh√°t (見佛), elŇĎsz√∂r l√°tnia kell a tudatot (先見心). Akik ismerik √©s l√°tt√°k a halat (知已見魚), elfelejtett√©k a vizet (忘於水). [Amint] l√°ttad Buddh√°t (已見佛), elfelejted a tudatod (忘於心). Ha nem felejted el a tudatod (不忘於心), a tudat √∂sszezavar (惑), ha nem felejted el a vizet (不忘於水), a v√≠z ill√ļzi√≥ban tart (迷). A haland√≥s√°g (眾生) √©s a Puti (菩提) [buddhas√°g] mint a v√≠z (水) √©s a j√©g (氷). A H√°rom M√©reg (三毒) √©get (燒), ez nevezhetŇĎ haland√≥s√°gnak (眾生). H√°rom Megszabadul√°s (三解脫) [√°ltal] megtisztulni (淨), ez nevezhetŇĎ Puti -nak (菩提) [buddhas√°gnak]. Ami megfagy (h√°rom) t√©len (冬) j√©gnek nevezhetŇĎ, ami olvad (h√°rom) ny√°ron (夏), v√≠znek nevezhetŇĎ. T√°vol√≠tsd el a jeget √©s nincs t√∂bb v√≠z. Szabadulj meg (棄) a haland√≥s√°gt√≥l (眾生) √©s nincs t√∂bb Puti (則無別菩提). Nyilv√°nval√≥ (明知), a j√©g term√©szete (氷性) a v√≠z term√©szete (水性). A v√≠z term√©szete a j√©g term√©szete. [√ćgy] a haland√≥s√°g term√©szete (眾生性) a Buddhas√°g term√©szete (菩提性) is. A haland√≥s√°g √©s a Buddhas√°g megosztja [k√∂z√∂s] term√©szet√©t (同一性), csak √ļg mint Wutou (烏頭) √©s Fuzi (附子) megosztja egym√°ssal gy√∂ker√©t (根) de "√≠ze" (節) nem ugyanaz. A k√ľl√∂nbs√©gek ill√ļzi√≥ja (迷) [miatt] van haland√≥s√°g (眾生) √©s Puti (菩提). Amikor egy k√≠gy√≥ (蛇) s√°rk√°nny√° ( 龍) v√°lik, nem v√°ltoztatja meg a m√©rleg√©t (鱗). Mikor a haland√≥ b√∂lcs√© (聖) lesz, nem v√°ltoztatja meg megjelen√©s√©t [√°tv. arc√°t] (面). Ismeri tudat√°t (知心) a belsŇĎ b√∂lcsess√©g√©vel (智內), test√©rŇĎl gondoskodik (照身) k√ľlsŇĎ figyelme (戒外) √°ltal.

真眾生度佛。佛度眾生。是名平等。眾生度佛者。煩惱生悟解。佛度眾生者。悟解滅煩惱。是知非無煩惱。非無悟解。是知非煩惱無以生悟解。非悟解無以滅煩惱。若迷時佛度眾生。若悟時眾生度佛。何以故。佛不自成。皆由眾生度故。諸佛以無明為父。貪愛為母。無明貪愛皆是眾生別名也。眾生與無明。亦如左掌與右掌。更無別也。迷時在此岸。悟時在彼岸。若知心空不見相。則離迷悟。既離迷悟亦無彼岸。如來不在此岸。亦不在彼岸。不在中流。中流者小乘人也。此岸者凡夫也。彼岸菩提也。佛有三身者。化身報身法身。化身亦云應身。若眾生常作善時即化身。現脩智慧時即報身。現覺無為即法身。常現飛騰十方隨宜救濟者。化身佛也。若斷惑即是是雪山成道。報身佛也。無言無說無作無得湛然常住。法身佛也。若論至理。一佛尚無。何得有三。此謂三身者。但據人智也。人有上中下說。下智之人妄奧。福力也。妄見化身佛。中智之人妄斷煩惱。妄見報身佛。上智之人妄證菩提。妄見法身佛。上上智之人內照圓寂。明心即佛。不待心而得佛智。知三身與萬法。皆不可取不可說。此即解脫心。成於大道。

Az igaz haland√≥k (真眾生) kiterjesztik? a buddhas√°got (度佛) a Buddh√°k kiterjesztik? a haland√≥s√°got (度眾生). Ez nevezhetŇĎ egyenlŇĎs√©gnek (平等). A haland√≥k kiterjesztik? buddhas√°got, a szenved√©s (煩惱) tudatoss√°got (悟解) teremt. Buddh√°k kiterjesztik? a haland√≥s√°got (度眾生) a megvil√°gosod√°s meghaladja (滅) a szenved√©st (煩惱). Tudni a sem nem-szenved√©st (非無煩惱), sem nem megvil√°gosod√°s (非無悟解). Ha nem lenne szenved√©s ( 非煩惱), nem lenne semmi, ami tudatoss√°g (無, 以生悟解). Ha nem lenne tudatoss√°g (非悟解), nem lenne semmi, ami meghaladja a szenved√©st (無, 以滅煩惱). Ill√ļzi√≥kban (迷) Buddh√°k kiterjesztik? a haland√≥s√°got (佛度眾生), Megvil√°gosod√°sban (悟時) a haland√≥s√°g szabad√≠tja fel a Buddh√°kat (眾生度佛). Buddh√°k nem v√°lnak Buddh√°kk√° [nem √∂n√°ll√≥k] (佛不自成). A haland√≥k szabad√≠tj√°k fel (眾生度). Buddh√°k apja a nem-tud√°s [t√©velyg√©s] (無明), anyja a kapzsis√°g szeretete (貪愛). A megt√©veszt√©s √©s a kapzsis√°g (szeretete) a haland√≥s√°g k√ľl√∂nb√∂zŇĎ nevei. A t√©veszm√©k √©s a haland√≥s√°g olyan, ak√°r a bal (左掌) √©s jobb (右掌) teny√©r. Nincs m√°s k√ľl√∂nbs√©g. Megt√©vesztettk√©nt ezen a parton (此岸) vagy. Ha fel√©bredett vagy (悟), a m√°sik parton (彼岸) vagy. De ha tudod, hogy az elm√©d √ľres (心空), nem l√°tod a megjelen√©seket (不見相), az ill√ļzi√≥kon, a megvil√°gosod√°son t√ļl (離迷悟) vagy. Az ill√ļzi√≥kon s a megvil√°gosod√°son t√ļl a m√°sik part nem l√©tezik (無彼岸). A tathagata (如來) nem ezen a parton (此岸) vagy a m√°sik parton van (彼岸). Sem k√∂z√©pen. A Hinayana K√∂vetŇĎje (Arhat) (小乘人) van k√∂z√©pen, a haland√≥k (凡夫) ezen a parton. A m√°sik part a Puti [buddhas√°g] (彼岸菩提). A buddh√°knak h√°rom test√ľk (三身) van: egy inkarn√°ci√≥s test (化身) egy "megvil√°g√≠tott megtorl√≥ test" test (報身) √©s a Dharma test (法身). Az inkarn√°ci√≥s testet "kellene test" -nek (應身) mondjuk. Mikor a haland√≥k (眾生) j√≥t cselekszenek, mindig az inkarn√°ci√≥s test jelenik meg. Most, mikor a b√∂lcsess√©get mŇĪvelik (現脩智慧) a "megvil√°g√≠tott megtorl√≥ test" jelenik meg. Dharma Test akkor, amikor tudat√°ban vannak a legmagasztosabbnak (現覺無為). [ez] mindig sz√°rnyal (飛騰) mind a t√≠z ir√°nyban, felszabadulva (救濟). Az inkarn√°ci√≥s test is Buddha (化身佛). A nagy Megvil√°gosod√°s a Himal√°jaban (雪山) hirtelen az √ött√° v√°lt (成道). A "megvil√°g√≠tott megtorl√≥ test" is Buddha (報身佛). Nincsenek szavai (無言), nem besz√©l (無說), nem cselekszik (無作), nem gondol (無得), krist√°lytiszt√°n (湛), √≠gy mindig l√©tezik (常住). A Dharma test is Buddha (法身佛). Val√≥j√°ban nincs egy Buddha-test, sokkal kev√©sb√© h√°rom. Ez a h√°rom test az emberi meg√©rt√©sen (人智) alapul (據). [ez] lehet sek√©ly, m√©rs√©kelt vagy m√©ly (人有上中下說). Sek√©ly meg√©rt√©sŇĪ emberek (下智之人) arrog√°nsak (妄奧) [k√©pzelik] a szerncse erej√©t (福力), bek√©pzelten [gŇĎg√∂sen] szeml√©lik (妄見) [Buddha] inkarn√°ci√≥s testet (化身佛). A m√©rs√©kelt meg√©rt√©sŇĪ emberek (中智之人) elk√©pzelik, hogy v√©get vetnek (斷) a szenved√©snek (煩惱), bek√©pzelten [gŇĎg√∂sen] szeml√©lik (妄見) [Buddha] "megvil√°g√≠tott megtorl√≥ testet" (報身佛). M√©ly meg√©rt√©sŇĪ emberek (上智之人) helytelen bizony√≠t√©k√°t (妄證) [l√°tj√°k] Puti (菩提) [buddhsa√°g], Megt√©vesztve l√°tj√°k buddha Dharma test√©t (法身佛). A legm√©lyebben √©rtŇĎ emberek (上上智之人) belet√∂rŇĎdtek √©s semmibe veszik. Megvil√°gosod√°suk (明心) Buddha maga (即佛). El√©rt√©k Buddha b√∂lcsess√©g√©t (得佛智) a tudat haszn√°lata n√©lk√ľl (不待心). Tudni, e h√°rom test √©s milli√≥nyi Dharma, le√≠rhatatlan (不可取), elmondhatatlan (不可說). A felszabad√≠tott tudat (解脫心) l√©trehozza a Nagy Utat (大道).

經云。佛不說法。不度眾生。不證菩提。此之謂矣。眾生造業。業不造眾生。今世造業。後世受報。無有脫時。唯有至人。於此身中。不造諸業。故不受報。

A sz√ļtr√°k azt mondj√°k: "A Buddh√°k nem pr√©dik√°lj√°k a Dharm√°t (佛不說法). Nem sz√ľntetik meg a haland√≥s√°got (不度眾生) [szabad√≠tanak fel haland√≥akat]. Nem √©rzik meg a Puti -t [buddhas√°got]. (不證菩提)" Ez az, ahogy √©rtem: az √©rzŇĎ l√©nyek karm√°t (業) hoznak l√©tre; karma nem teremt √©rzŇĎ l√©nyeket (眾生) Ebben a vil√°gban [√©letben] (今世) karm√°t hoznak l√©tre, a k√∂vetkezŇĎben kapj√°k meg a jutalmukat (後世受報). Soha nem mentes√ľlnek (脫) ekkor. Csak a t√∂k√©letes ember (至人), ebben a testben nem hoz l√©tre megannyi (諸) karm√°t, √©s [√≠gy] nem kap jutalmat (報) [sem].

經云。諸業不造。自然得道。豈虗言哉。人能造業。業不能造人。人若造業。業與人俱生。人若不造業。業與人俱滅。是知業由人造。人由業生。人若不造業。即業無由生人也。亦如人能弘道。道不能弘人。今之凡夫。往往造業。妄說無報。豈至少不苦哉。若以至少而理前心。造後心報。何有脫時。若前心不造。即後心無報。復安妄見業報。

A sz√ļtr√°k azt mondj√°k: "Aki nem teremt karm√°t, megszerzi a Dharm√°t." Ez nem √ľres mond√°s. Az ember tud l√©trehozni a karm√°t (人能造業), de a karma nem tud l√©trehozni embert (業不能造人). Mikor l√©trehozod a karm√°t, a karma √©s te √ļjra sz√ľletsz. Ha az ember nem hoz l√©tre karm√°t, akkor az ember √©s a karma egy√ľtt eltŇĪnik (業與人俱滅) Ez√©rt a karma az ember √°ltal keletkezik (業由人造) az ember [pedig] f√ľgg a karma sz√ľlet√©s√©tŇĎl (人由業生). Ha az ember nem hoz l√©tre karm√°t, a karma nem miatt az ember nem sz√ľletik (業無由生人). Ugyan√≠gy: az ember kisz√©les√≠ti az Utat (人能弘道). Az √öt nem tudja sz√©les√≠teni az embert. (道不能弘人) A haland√≥k (凡夫) folyamatosan (往往) teremtik a karm√°t (造業). Arrog√°nsan mondj√°k, nincs megtorl√°s (無報). De (tudj√°k) tagadni a szenved√©st (苦)? Megtagadhatj√°k-e, a elŇĎzŇĎ tudat√°llapot (理前心) [-b√≥l fakad√≥] k√∂vetkezŇĎ tudat√°llapot (後心) k√∂vetkezm√©nyeit (報) amelyet majd megkap? (脫) Ha jelenlegi tudat√°llapot (前心) nem csin√°l (不造) [hint el semmit], akkor a k√∂vetkezŇĎ tudat√°llapot(ban) (後心) nincs k√∂vetkezm√©ny (無報) [nem arat semmit]. Ne t√©vesszen meg a karma k√∂vetkezm√©nye (業報). 經云。雖信有佛。言佛苦行。是名邪見。雖信有佛。言佛有金鏘馬麥之報。是名信不具足。是名一闡提。解聖法名為聖人。解凡法者。名為凡夫。但能捨凡法就聖法。即凡夫成聖人矣。世間愚人。但欲遠求聖人。不信慧解之心。為聖人也。

A sz√ļtr√°k azt mondj√°k: "Annak ellen√©re, hogy Buddh√°kban hisznek, s mondj√°k, a Buddh√°k a megszor√≠t√°sokat gyakorolj√°k (苦行), √∂rd√∂gien l√°t√≥knak nevezhetŇĎek. [nem buddhist√°k] (邪見). √ögyan√≠gy, akik Buddh√°kban hisznek, s mondj√°k, a Buddh√°k a vagyon (金) vagy a szeg√©nys√©g juttat√°sai (鏘) al√° esnek. Ňźk vil√°gi hitet gyakorl√≥k (具足), nem tudnak hitrŇĎl." Valaki, aki meg√©rti a Tan b√∂lcsess√©g√©t (聖法), b√∂lcs (聖人). Aki meg√©rti a tan h√©tk√∂znapis√°g√°t (凡法) √©rti, haland√≥. Az a haland√≥ (凡夫) [h√©tk√∂znapi ember], aki k√©pes lemondani a tan h√©tk√∂znapis√°g√°r√≥l (能捨凡法) bel√°tva a Tan B√∂lcsess√©g√©t (聖法), az a h√©tk√∂znapi ember (凡夫) b√∂lcs emberr√© v√°lik (聖人). De a vil√°g bolondjai (世間愚人。) t√°voli (欲遠) b√∂lcset (聖人) keresnek (求). Nem hiszik (不信慧), hogy a saj√°t tudatuk a b√∂lcs maga.

經云。無智人中。莫說此經。

A sz√ļtr√°k azt mondj√°k: "Azok k√∂z√∂tt, akik nem √©rtenek egyet, ne pr√©dik√°lj√°k ezt a szutr√°t.

經云。心也法也。無智之人。不信此心解法成於聖人。但欲遠外求學愛慕空中佛像光明香色等事。皆墮邪見。失心狂亂。

√Čs a sz√ļtr√°k azt mondj√°k: "A tudat a Dharma." De meg√©rt√©s [b√∂lcsess√©g] n√©lk√ľli emberek (無智之人) nem hisznek (不信) a tudatukban, hogy a Dharm√°t √©rtve b√∂lcsekk√©. v√°lnak. Kedvelik a k√≠v√ľl kereshetŇĎ [t√°voli] ismereteket (外求學), sok dolgot a t√©rben, a buddha-k√©peket, a f√©nyeket, a f√ľst√∂lŇĎket √©s a sz√≠neket. Ňźk a hamiss√°g-, √∂rd√∂gien l√°t√≥kk√° v√°lnak (邪見), √©s tudatukat az ŇĎr√ľletbe vezetik (狂亂).

經云。若見諸相非相。即見如來。八萬四千法門。盡由一心而起。若心相內淨。由如虗空。即出離身心內。八萬四千煩惱。為病本也。凡夫當生憂死。飽臨愁飢。皆名大惑。所以聖人不謀其前。不慮其後。無戀當今。念念歸道。若未悟此大理者。即須早求人天之善。無令兩失

A sz√ļtr√°k azt mondj√°k: "Ha l√°tod, hogy minden jelens√©g [val√≥j√°ban] nem megjelenŇĎ (非相), akkor l√°tod a tath√°g√°t (如來)." Milli√°rd Dharma Kapu (法門) az Egy Tudatb√≥l (一心) j√∂n. Ha a tudat [meg]jelen√©sei (心相) √°tl√°tsz√≥k (內淨), mint az √ľress√©g (虗空) [t√©r], akkor test √©s tudat belsej√©bŇĎl (身心內) elt√°voztak [megszŇĪntek]. V√©gtelen szenved√©seid (八萬四千煩惱) a betegs√©g (病本) [gy√∂kerei, okai]. Amikor a haland√≥k (凡夫) √©lnek, agg√≥dnak a hal√°lt√≥l (憂死). J√≥llakottak (飽), de agg√≥dnak az √©hs√©g (愁飢) miatt. [maguk] nevezhetŇĎek nagy bizonytalans√°gnak (大惑). A b√∂lcsek nem gondolnak [veszik figyelembe] az elm√ļltat (不謀其前). Nem agg√≥dnak a j√∂vŇĎt miatt (不慮其後). Nem ragaszkodnak a jelenhez (無戀當今). Pillanatr√≥l pillanatra k√∂vetik az Utat. Ha nem √©bredt√©l r√° (悟) [megvil√°gosodt√°l] e nagy igazs√°gra, a lehetŇĎ leghamarabb (須早) gyakorolnod kell az er√©nyes tetteket (善), hogy emberi-, vagy mennyei l√©ny (人天) legy√©l [a k√∂vetkezŇĎ √©letedben]. Ne vesz√≠tsd el mindkettŇĎt (無令兩失) [a nagy igazs√°g √©s az er√©nyes gy√ľm√∂lcs√∂k a Te er√©nyes tetteidtŇĎl sz√°rmaznak].

[0008a12] 夜坐偈云。

√Čjszakai √úl√©s Verse mondja: [Bodhidharma]

    一更端坐結跏趺,   怡神寂照泯同虗

    Az [√©j] elsŇĎ √≥r√°j√°ban egyenesen √ľlve, keresztbetett l√°bbal;
    nyugodtan gy√∂ny√∂rk√∂dni a szellemben (神), csendben sug√°rozva, eggy√© v√°llva a t√©rrel.

    曠劫由來不生滅,   何須生滅滅無餘

    A hatalmas kalp√°k (曠劫) sor√°n (由來) nem keletkezve (生) [vagy] megszŇĪnve (滅);
    mit kell (何須) marad√©ktalanul megsz√ľntetni (滅無餘), [ami] felmer√ľl √©s megszŇĪnik?

    一切諸法皆如幻,   本性自空那用除

    Minden jelens√©g ill√ļzi√≥ (如幻);
    alapvetŇĎ term√©szete (本性自) a Ňõunyata (空), mit kell megsz√ľntetni [b√°rmit]?

    若識心性非形像,   湛然不動自真如

    Ha tudod (若識), hogy a tudat term√©szete (心性) alaktalan, form√°tlan (非形像);
    nyugodt, mozdulatlan- (湛然不動), hogy maga is igazi visz√°ly.

    二更凝神轉明淨,   不起憶想同真性

    Az [√©j] m√°sodik √≥r√°j√°ban, √∂sszegyŇĪjtve a szellemet (凝神), [az] vil√°gos √©s tiszta lesz (??);
    [√≠gy] nem mer√ľlnek fel szaporod√≥ fogalmak (不起憶想), olyann√° lesz ak√°r az igaz term√©szet (真性).

    森羅萬像併歸空,   更執有空還是病

    A sz√°mtalan jelens√©g (森羅萬) gazdags√°ga az √ľress√©ghez visszat√©r (歸空);
    Ha [m√©g jobban] megragadod (更執) a "l√©tez√©st" (有) vagy az "√ľress√©get" (空), ez m√©g mindig betegs√©g (病).

    諸法本自非空有,   凡夫妄想論邪正

    A jelens√©gek l√©nyege (諸法本) maga sem √ľress√©g (空), sem l√©t (有);
    az √°tlagos emberek (凡夫) fogalmi elk√©pzel√©seik (妄想) nem re√°lisak, a "perverz" √©s a "helyes" √©rvel√©se [csup√°n] (論邪正).

    若能不二其居懷,   誰道即凡非是聖

    Ha valaki k√©pes nem-dualisztikus (不二其) [lenni], a belsŇĎ mŇĪvel√©s sor√°n rejtett marad (居懷);
    ak√°rki besz√©l r√≥la, az k√∂z√∂ns√©ges (凡) [ember] s nem szent (聖).

    三更心淨等虗空,   遍滿十方無不通

    A [√©j] harmadik √≥r√°ban a tudat (心) tiszta (淨), ugyanaz, mint az √ľres t√©r (等虗空);
    A t√≠z ir√°nyba √°thatol √©s bet√∂lt (遍滿十方), nincs semmi akad√°ly (無不通).

    山河石壁無能障,   恒沙世界在其中

    Hegyek, foly√≥k, k√∂ s fal, egyik sem hat√°r (無能障);
    Annyi vil√°g (世界) van, mint a Gangesz homokja (恒沙).

    世界本性真如性,   亦無無性即含融

    A vil√°g (世界) alapvetŇĎ term√©szete (本性) a val√≥di viszonoss√°g term√©szete (真如性);
    nem a nem-l√©tezŇĎ (無性), ezek egym√°sba z√°rtak.

    非但諸佛能如此,   有情之類並皆同

    Nemcsak a Buddh√°k (非但諸佛) tudj√°k [ezt, sz√°mukra lehets√©ges: 能如此];
    a l√©tezŇĎk [√©lŇĎ l√©nyek] (有情之類並) t√≠pusai ugyanolyanok (皆同).

    四更無滅亦無生,   量與虗空法界平

    A [√©j] negyedik √≥r√°j√°ban, nem-megszŇĪnŇĎ (無滅) √©s nem-felbukkan√≥ (無生);
    mely megegyezik az √ľres t√©rrel, azonos a Dharma birodalm√°val (法界).

    無去無來無起滅,   非有非無非暗明

    An√©lk√ľl, hogy megy (無去), vagy j√∂n (無來), felmer√ľl, vagy megszŇĪnik (無起滅);
    Sem l√©tezŇĎ (非有), sem nem-l√©tezŇĎ (非無), nem s√∂t√©t nem vil√°gos (非暗明).

    不起諸見如來見,   無名可名真佛名

    A n√©zetek nem mer√ľlnek fel (不起諸見), vagyis ez az "√≠gy ment" (如來, Tathāgata) l√°t√°sa (見);
    Nincs n√©v, ahogy nevezni lehet (無名可名), [ez] az igaz Buddha neve (真佛名) [√°llapota].

    唯有悟者應能識,   未會眾生由若盲

    Csak a megvalósult képes tudni!
    Azon √©lŇĎ l√©nyek (眾生), akik m√©g meg√©rtik, [olyan] mintha vakok (盲) lenn√©nek.

    五更般若照無邊,   不起一念歷三千

    Az √©jszaka √∂t√∂dik √≥r√°j√°ban, Prajñā (般若) [t√ľnd√∂k√∂l] hat√°rok n√©lk√ľl (無邊);
    Egyetlen gondolat sem keletkezik (不起一念), milli√°rd [vil√°g] √°thalad (歷三千).

    欲見真如平等性,   慎勿生心即目前

    Szeretn√© l√°tni az igazi visz√°lyt-, egyenlŇĎs√©get (平等性),
    √≥vatos l√©gy (慎勿), a tudat ()心 ne mer√ľlj√∂n fel!

    妙理玄奧非心測,   不用尋逐令疲極

    A magasztos elvet (妙理), a m√©ly rejt√©lyt (玄奧), a tudatot nem lehet magyar√°zni (非心測);
    nem kell keresni sem (不用尋逐), ami csak f√°radts√°ghoz (疲極) vezet.

    若能無念即真求,   更若有求還不識

    Ha valaki gondolkod√°s n√©lk√ľl l√©tezik (若能無念), csak az az igaz keres√©s (真求).
    Ha valaki t√∂rekszik [a keres√©sre], az m√©g mindig nem tudja (不識)!

真性頌

Igaz √ďda [esk√ľ]

真性頌

Megjegyzések

  • Hat Gy√∂kere [√©rz√©k] (六根) nem val√≥s:
  • √Ėt Aggreg√°tum (五蘊) nem l√©tezik:
  • Meghalad√°s (寂滅): ahol 寂 jelenti "mag√°nyos", a 滅 jelenti "megsemmis√ľl√©s, elpuszt√≠t√°s"
  • Megjelen√©s (相)
  • Forman√©lk√ľlis√©g (無相)
  • Teljes (meg)√©rt√©s (覺) [megvil√°gosod√°s elsŇĎ fok√°t is jelenti]
  • Tud√°s v. ismeret (知).
  • Meghaladni (離), elt√°volodni
  • Felszabadul√°s (解脫)
  • Megvil√°gosod√°s (悟)
  • Nem-tud√°s, t√©velyg√©s (無明), a n√©gy nemes igazs√°g nem teljes √©rt√©se, a val√≥s√°g term√©szet√©nek alapvetŇĎ f√©lre√©rtelmez√©se. A mah√°j√°na buddhista hagyom√°nyban a h√°rom m√©reg egyike.
  • Szenved√©s (煩惱)
  • Megt√©veszt√©s vagy ill√ļzi√≥ (迷)
  • Igaz meg√©rt√©s √©s igaz l√°t√°s (正解正見)
  • Tudat √©s [annak] √°llapota (心境)
  • Hat Tudat (六識): Szem-, f√ľl-, test-, orr-, nyelv-tudat √©s az √©rtelmi tudat (ezek t√°rgyai a forma, hang, √©rzet, szag, √≠z √©s √©rz√©kel√©s).
  • √Ėt Aggreg√°tum (五陰): a l√©tes√ľl√©s √∂t alapvetŇĎ csoportosul√°sa, "√∂sszess√©g", "halom", "t√∂meg", "l√©t-csoport". Felt√©tel√ľktŇĎl f√ľggŇĎen keletkeznek √©s m√ļlnak el. Ezek: a forma, az √©rz√©kel√©s, az √©rz√©s, a t√∂rekv√©s √©s a tudat. A hat √©rz√©kszerv (szem, f√ľl, test, orr, nyelv √©s tudat) √©s a t√°rgyaik (forma, hang, √©rzet, szag, √≠z √©s √©rz√©kel√©s). A l√©t k√∂rforg√°s√°nak (samsara) k√°pr√°zat√°nak a jelens√©gei. Buddha tan√≠t√°sa szerint ezek k√∂z√ľl egyik sem "√©n" vagy "eny√©m".
  • Karmikus test (業報身)
  • H√°rom M√©reg (三毒)
  • H√°rom Megszabadul√°s (三解脫)
  • Wutou (烏頭) s Fuzi (附子): Fu Zi (azaz l√°nygy√∂k√©r vagy later√°lis gy√∂k√©r) √©s Wu Tou (azaz gum√≥s anyai gy√∂k√©r vagy gy√∂k√©rgum√≥).
  • Buddh√°k H√°rom teste: inkarn√°ci√≥s test (化身 vagy kellene test" (應身, nirama?akaya) egy megvil√°g√≠tott "megtorl√≥ test" (報身, Sambhogakaya) √©s a Dharma Test (法身) "megvil√°g√≠tott megtorl√≥ test": A Ch√°n hagyom√°nyban a Sambhogakaya (報身) - baoshen , megvil√°g√≠tott "megtorl√≥ test"), a Dharmakaya √©s a Nirmanakaya mellett metaforikus √©rtelmez√©st kapott. A Hatodik P√°tri√°rka Platform Sutr√°j√°ban Hui Neng ismerteti Samboghakaya-t mint √°llapotot: "Ne gondolj a m√ļltra, hanem a j√∂vŇĎre. Folyamatosan tartsd fenn a j√∂vŇĎ gondolatait, hogy j√≥ legyen. Ezt h√≠vjuk Sambhogakaya-nak. Egyetlen gonosz gondolat elpuszt√≠thatja a j√≥ karm√°t, amely ezer √©vig folytat√≥dott; √©s csak egyetlen j√≥ gondolat semmis√≠theti meg az ezer √©vig √©lt gonosz karm√°t. Ha a j√∂vŇĎ gondolatok mindig j√≥k, ezt a Sambhogak√°y√°t nevezhetj√ľk. A Dharmakay√°b√≥l (法身 - fashen "dharmatest") sz√°rmaz√≥ diszkriminat√≠v gondolkod√°s Nirmanakaya (化身 - huashen "transzform√°ci√≥s test"). Az egym√°st k√∂vetŇĎ gondolatok, amelyek √∂r√∂kk√© j√≥k a j√≥ra, √≠gy a Sambhogakaya


Javasolt irodalom és források

0. További buddhista iratok, fordítások és tanítások
1. 妙法蓮華經
2. wikipedia.zh - 《妙法蓮華經》(梵文:सद्धर्मपुण्डरीकसूत्र Sad-dharma Puṇḍárīka Sūtra)
4. 心經頌 Xin Jing Song (Elme Tana, Sz√≠v Sz√ļtra),
5. 破相論 Po Xiang Lun [X63n1220_001 達磨大師破相論 第1卷] - √Črtekez√©s a Gondolatok Megsz√ľntet√©s√©rŇĎl Ua. mint 觀心論 Guan Xin Lun - √Črtekez√©s a Gondolatok Szeml√©l√©s√©rŇĎl, melyet Bodhidharm√°nak tulajdon√≠tanak, de t√∂rt√©neti kutat√°sok azt t√°masztj√°k al√°, hogy Shenxiu (神秀 , 606?-706), az √Čszaki Iskola P√°tri√°rk√°ja √≠rta.
6. 二種入 Er zhong ru [X63n1217_001 菩提達磨大師略辨大乘入道四行觀 第1卷] - K√©t Bej√°rat (a gyakorl√°sok v√°zlata) v. K√©t √öt N√©gy Gyakorlat,
7. 安心法門 An Xin Fa Men - Dharma Kapuja az Elme Elcsendes√≠t√©s√©hez vagy nyugalomban Marad√°s Dharm√°ja [X63n1224_001 諸方門人參問語錄 第1卷]
8. 悟性論 Wu Xing Lun [X63n1219_001 達磨大師悟性論 第1卷] - √Črtekez√©s az Elme Term√©szet√©nek Fel√©breszt√©s√©rŇĎl (√Čbred√©s Besz√©d),
9. 血脈論 Xue Mai Lun [X63n1218_001 達磨大師血脉論 第1卷] - √Črtekez√©s az √Ātad√°sr√≥l (V√©r√°ram Besz√©d; az igazi term√©szet megl√°t√°s√°r√≥l sz√≥l√≥ szentbesz√©d)

K√∂sz√∂netet mondunk minden bar√°tunknak, mindazon szerzŇĎknek, tan√≠t√≥knak, buddhist√°knak √©s harcmŇĪv√©szeknek, akik hozz√°j√°rultak a harcmŇĪv√©szet-t√∂rt√©neti-, buddhista-, b√∂lcseleti √©s egy√©b tan√≠t√°sokkal, √≠r√°sokkal, tanulm√°nyokkal, jegyzetekkel minden √©rzŇĎ l√©ny tan√≠t√°s√°hoz √©s tanul√°s√°hoz. Buddh√°k √©s Mesterek tan√≠t√°sait megosztani √©rdem, mindezen √©rdemeket felaj√°nljuk az √∂sszes Buddh√°knak. A Xing Long Tang elfogulatlan, p√°rtatlan, szektarianizmust√≥l mentes elv alapj√°n t√∂rekszik a Dharm√°t, a Chan hagyom√°nyvonal tan√≠t√°s√°t, a harcmŇĪv√©szeti st√≠lusok t√∂rt√©neteit megosztani. 武林一家! 阿弥陀佛!

各位朋友, 作者, 老师, 佛教徒和功夫爱好者, 请允许我向你们表示感谢, 感谢你们一直以来用功夫, 历史, 佛教, 哲学和各类教学, 文章, 研究和教义, 对教学和学习的支持。分享佛教和大师的教义非常有价值, 我们以此恭敬诸佛。《醒龙堂》 将依据不偏依, 不分宗派的原则努力分享佛法, 传承佛教思想和传统功夫。

magyar nyelvre ford√≠totta Yao Dong jushi 翻译: 耀东居士 @ Xing Long Tang | 2017 v1; elsŇĎ kiad√°s
Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 licenc alkalmaz√°s√°val | 署名-非商业性使用-禁止演绎 4.0 国际
Ha hib√°kat, megjelen√©si vagy egy√©b probl√©m√°kat tal√°lsz, √≠rj nek√ľnk: master [at] rgm [pont] hu

武林一家 |

vissza | ❀ index | ❀ jegyzetek √©s publik√°ci√≥k | ❀ Pu Ji Chan Templom 普济寺 facebook oldala - K√∂vess minket itt is!




0

XING LONG TANG 醒龙堂 中国武术研究会 | Honorary President: ZHANG ERYU Grandmaster | Master: XIAO FENG | Contact us: master [at] rgm.hu
Member of Hungarian Traditional Gong-Fu and Wushu Federation | HQ & Cultural Xchange: CHINESE ART CENTER 匈中文化交流中心.
Your use of this website is subject to, and constitutes acknowledgement and acceptance of, our Terms & Conditions @ 1995-2017
How you may Enhance your Health, Combat Efficiency, Mental Freshness and Spiritual Joy through autentic Gong Fu and Chan Teachings