Bodhidharma: Értekezés a Gondolatok Megszüntetéséről 《破相論》
達磨大師破相論終 (第二門, 2. Kapu)

❀ X63n1220_001 達磨大師破相論 第1卷
CBETA 電子佛典集成 » 卍續藏 (X) » 第 63 冊 » No.1220 » 第 1 卷

❀ ❀ ❀

[0008c09] 論曰。若復有人。志求佛道者。當脩何法。最為省要。

A tanítások szerint, ha valaki el akarja érni a megvilágosodást, mi a legalapvetőbb módszer, amellyel cél érhet?

[0008c09] 答曰。唯觀心一法。總攝諸法。最為省要。

Bodhidharma: A legalapvetőbb módszer, mely minden más módszert is magában foglal, a tudat/az elme(?) szemlélődésen keresztül való megfigyelése.

[0008c10] 問曰。何一法能攝諸法。

Diák: De hogy foglalhat egy módszer egyszerre többet is magában?

[0008c11] 答曰。心者萬法之根本。一切諸法唯心所生。若能了心。則萬法俱備。猶如大樹所有枝條及諸花果。皆悉依根。栽樹者存根而始生子。伐樹者去根而必死。若了心脩道。則少力而易成。不了心而修。費功而無益。故知一切善惡皆由自心。心外別求。終無是處。

Bodhidharma: Az elme olyan, mint a fa gyökere. Minden belőle nő ki, és mindent ő táplál. Ha megérted az elme működését, minden mást is meg fogsz érteni. A fa minden gyümölcse, virága, ága és levele a gyökerekből táplálkozik. Ha táplálod a fa gyökerét, a fa is erősebb lesz. Ha a gyökeret elvágod, a fa elpusztul. Akik értik az elme működését, minimális erőfeszítéssel érik el a megvilágosodást. Akik nem értik az elme működését, teljesen feleslegesen gyakorolnak/(meditálnak). Minden jó és rossz a saját elmédből származik. Lehetetlenség olyat találni ami az elméden kívül lenne.

[0008c17] 問曰。云何觀心稱之為了。

Diák: De vajon megértésnek nevezhetjük-e a tudat/az elme (?) szemlélődésen keresztül való megfigyelését?

[0008c17] 答。菩薩摩訶薩。行深般若波羅蜜多時。了四大五陰本空無我。了見自心起用。有二種差別。云何為二。一者淨心。二者染心。此二種心法。亦自然本來俱有。雖假緣合。互相因待。淨心恒樂。善因染體。常思惡業。若不受所染。則稱之為聖。遂能遠離諸苦。證涅槃樂。若墮染心造業。受其纏覆。則名之為凡。沈淪三界。受種種苦。何以故。由彼染心。障真如體。

Bodhidharma: Amikor egy nagy bodhiszattva mélyen elmerül a tökéletes bölcsességben, rájön, hogy a négy elemnek és az öt árnyalatnak(?) nincs valódi személyes énje. Ekkor ráeszmél, hogy saját tevékeny elméjének is két aspektusa van: az egyik tiszta, míg a másik jóval tisztátalanabb. Jellegüknél fogva ezek az elmeállapotok folymatosan jelen vannak: az ok és okozat állandó körforgásán keresztül manifesztálódva hol a jó cselekedetek fényében tündöklő elme tiszta ragyogásaként öltenek testet, hol az elme gonoszra hajlamos sötétebb oldalaként jelennek meg. Csak a legszenttebb bölcseket nem érintik meg ezek a tisztátlan állapotok. Ők túllépnek a szenvedésen és folyamatosan a nirvána boldogságát tapasztalva élik az életet. Mindenki más eközben a tisztátalan elme csapdájában vergődve, saját karmájának hálójába gabalyodva kapálózik. Számtalan szenvedésen keresztülmenve sodródnak át a Három birodalmon, mert tisztátalan elméjük/tudatuk(?) elfedi előlük énjük valódi természetét.

[0008c17] 故十地經云。眾生身中。有金剛佛性。猶如日輪。體明圓滿廣大無邊。只為五陰重雲所覆。如缾內燈光。不能顯現。又涅槃經云。一切眾生悉有佛性。無明覆故。不得解脫。佛性者即覺性也。但自覺覺他。覺知明了。則名解脫。故知一切諸善以覺為根。因其覺根。遂能顯現諸功德樹涅槃之果德。因此而成。如是觀心。可名為了。

A Tíz Lépcsőfok/Állomás/Állapot(?) szútrájában az áll: "A halandók testében elpusztíthatatlan buddha-természet lakik. A naphoz hasonlóan fénye kitölti a végtelen teret is. De ha egyszer az öt árnyalat(?) sötét felhője árnyat vet rá rejtve marad a kutató szem pillantása elől. " És ahogy a Nirvana szútra mondja: "Minden halandónak buddha-természete van. Azonban azt olyan sötétség borítja, amelyből kilépni képetlenség. Saját Buddha-természetünk valójában nem más, mint tudatos jelenlét: tudatosnak és ébernek lenni, és másokat is tudatossá és éberré tenni. Ennek megvalósítása a megszabadulás állapota." Minden jó dolognak az éberségben van a gyökere. Ebből a gyökeréből nő ki az erény fája és a nirvána összes gyümölcse. Az elme ily módon való megfigyelését hívom én megértésnek

[0009a07] 問。上說真如佛性一切功德因覺為根。未審無明之心。以何為根。

Diák: Ezek szerint igazi Buddha-természetünk és minden erényünk az éberség/tudatosság gyökeréből táplálkozik. De akkor mi a tudatlanság gyökere?

[0009a08] 答。無明之心。雖有八萬四千煩惱情欲。及恒河沙眾惡。皆因三毒。以為根本。其三毒者。貪嗔癡是也。此三毒心。自能具足一切諸惡。猶如大樹。根雖是一。所生枝葉其數無邊。彼三毒根。一一根中。生諸惡業。百千萬億。倍過於前。不可為喻。如是三毒心。於本體中。應現六根。亦名六賊。即六識也。由此六識。出入諸根。貪著萬境。能成惡業。障真如體。故名六賊。一切眾生由此三毒六賊。惑亂身心。沈沒生死。輪迴六趣。受諸苦惱。由如江河。因小泉源。洎流不絕。乃能彌漫。波濤萬里。若復有人斷其本源。即眾流皆息。

Bodhidharma: A tudatlan elme szenvedése, minden benne lakozó szenvedéllyel vagy akár gonoszsággal együtt a kapzsiságból, a haragból és a téveszmékből ered. Ez a három zavart tudaállapot már önmagában elég ahhoz, hogy számtalan rossz dolog jelenjen meg benne, mint egy fa amelyeknek egyetlen törzse, de számtalan ága és levele van. Mindazonáltal ezek a zavart tudatállapotok annyi rosszat eredményeznek, hogy egy fa példája aligha tekinthető megfelelő összehasonlítási alapnak. Az elme ezen “három mérge” hat érzékszervünkben, „hatféle tudatként” vagy “hatféle tolvajként” van jelen. Tolvajnak azért hívják őket, mert áthaladnak az érzékek kapuján, határtalan vágyakat gerjesztenek és ügyes tolvajként a háttérbe húzódva, elrejtik valódi természetüket/milyenségüket. A halandókat testben és lélekben félrevezetik, akik már az életben majd a halálban is eltévelyedve kénytelenek bejárni a létezés hat állapotát és számtalan szenvedésen átesni emiatt. Ezek a megpróbáltatások olyanok, mint azok a hatalamas folyók, melyek sokezer mérföldet is képesek hömpölyögni, mert menet közben kis láthatatlan források áramlanak beléjük és táplálják őket.

[0009a08] 求解脫者。能轉三毒。為三聚淨戒。轉六賊為六波羅蜜。自然永離一切諸苦

Mindazonáltal elég ha a forrást leválasztjuk a folyóról. A folyó akkor ki fog száradni. És ha az a valaki, aki a megszabadulásra törekszik, a három mérget önamagának három kerüledő előírássá, a hat tolvajt pedig a Hat Tökéletességgé teszi, egyszer és mindenkorra megszabadul a szenvedéstől.

[0009a20] 問。六趣三界廣大無邊。若唯觀心。何由免無窮之苦。

Diák: De a létezés három birodalma és hat állapota végtelenül hatalmas. Hogyan menekülhetünk meg a szenvedéstől, ha csak szemléljük az elmét/tudatot?

[0009a21] 答。三界業報。唯心所生。本若無心。於三界中。即出三界。其三界者。即三毒也。貪為欲界。嗔為色界。癡為無色界。故名三界。由此三毒。造業輕重。受報不同。分歸六處。故名六趣。

Bodhidharma: A három birodalom karmája egyedül az elméből ered. Ha elméd nincs a három birodalom egyikében sem, akkor valójában túl van rajtuk. A három birodalom megfelel a három méregnek: a kapzsiság megfelel a vágy, a harag a forma birodalmának és a téveszmék a formátlan birodalomnak. És mivel a mérgek által létrehozott karma lehet szelíd vagy nehéz, ez a három birodalom további hat helyre oszlik, amelyeket a létezés hat állapotának is nevezünk.

[0009b01] 問。云何輕重分之為六。

Diák: És miben különbözik egymástól a létezés hat állapotának karmája?

[0009b01] 答。眾生不了正因。迷心脩善。未免三界。生三輕趣。云何三輕趣。所謂迷脩十善。妄求快樂。未免貪界。生於天趣。迷持五戒。妄起愛憎。未免瞋界。生於人趣。迷執有為。信邪求福。未免癡界。生阿脩羅趣。如是三類。名三輕趣。

Bodhidharma: Azok a halandók, akik nem tudják hogyan kell helyesen gyakorolni és pusztán csak jó cselekedeteket hajtanak végre, a létezés három magasabb síkjára születnek. És mi ez a három magasabb sík? Akik vakon hajtják végre a tíz jó cselekedetet és ostobán keresik a boldogságot, istenként születnek újra a vágy birodalmában. Azok, akik vakon betartják az öt előírást, felelőtlenül szeretnek és gyűlölnek, emberi lényként születnek újjá a düh és harag birodalmában, illetve azok akik vakon ragaszkodnak az érzékekkel felfogható külvilághoz, elhiszik a hamis tanításokat és folyton áldásért imádkoznak, démonként születnek újjá a téveszmék birodalomában. Ez a létezés három magasabb állapota.

[0009b01] 云何三重。所謂縱三毒心。唯造惡業。墮三重趣。若貪業重者。墮餓鬼趣。瞋業重者。墮地獄趣。癡業重者。墮畜生趣。如是二重。通前三輕。遂成六趣。故知一切苦業。由自心生。但能攝心。離諸邪惡三界六趣輪迴之苦。自然消滅離苦。即得解脫。

És mi ez a három lefokozott állapot? Itt azok születnek újra, akik ártó gondolatokat táplálnak és gonosz tetteket hajtanak végre. Akiknek a kapzsiságból fakadó karmája a legnagyobb, éhes szellemekké változnak. Akiknek életük során a harag volt legnagyobb a karmájuk, a pokolba kerülnek, hogy ott további szenvedéseket éljenek át. Végül azok akik téveszméktől megzavarodva élték életüket vadállatok képében születnek újra. Ez a három alacsonyabb és a három magasabb állapot, amelyeket együtt, a Létezés Hat Állapotának nevezünk. Mostanra már biztosan rájöttél, hogy minden karma, akár fájdalmas, akár nem, a saját elméjéből származik. Ha képes vagy elmédet összpontosítani, túljuthatsz annak hamisságán és gonoszságán. Ekkor a Három birodalom, valamint a Hat létállapot szenvedése magától meg fog szűnni. És ha sikerül megszabadulnod a szenvedéstől, végül valóban szabaddá válsz.

[0009b11] 問。如佛所說。我於三大阿僧祇劫。無量勤苦。方成佛道。云何今說。唯只觀心制三毒。即名解脫。

Diák: De Buddha azt mondta, hogy csak belátahatlan ideig tartó nehézségeken és szenvedésen túljutva érhetjük el a megvilágosodást. Miért mondod most mégis, hogy az elme/tudat(?) egyszerű szemlélésével és a Három mérgen való túllépéssel elérhetjük a megszabadulást?

[0009b12] 答。佛所說言。無虗妄也。阿僧祇劫者。即三毒心也。胡言阿僧祇。漢名不可數。此三毒心。於中有恒沙惡念。於一一念中。皆為一劫。如是恒沙不可數也。故言三大阿僧祇。真如之性。既被三毒之所覆盖。若不超彼三大恒沙毒惡之心。云何名為解脫。今若能轉貪瞋癡等三毒心。為三解脫。是則名為得度三大阿僧祇劫。末世眾生。愚癡鈍根。不解如來三大阿僧祇秘密之說。遂言成佛塵劫未期。豈不疑誤行人退菩提道。

Bodhidharma: Buddha szavai igazak. De a “beláthatatlan ideig tartó szenvedés” a három megmérgezett lelkiállapotra utal. Amit Szanszkritul Asankhya-nak hívunk, azt a Buddha számtalannak nevezi. Ebben a három megmérgezett lelkiállapotban számtalan ártó gondolat bukkan fel, és minden ilyen gondolat egy kalpa időtartamáig létezik. Ilyen végtelenségre gondolt Buddha a három Asankhja kalpa alatt: Ha a három méreg elfedi valódi énedet, ha nem győzöd le a számtalan ártó gondolatot, hogyan is nevezheted magad megszabadultnak? Azt mondják, azok akik a kapzsiság, a harag és a téveszmék három mérgét képesek átalakítani a Három …….. (???), átjutnak a három Szankhja kalpán. De sajnos az emberek most vannak a leginkább megzavarodva. Már nem értik, Tathagata valójában mit is értett a három Asankhya kalpa alatt. Azt mondják, a megvilágosodás csak végtelen hosszú kalpák letelte után érhető el, amivel nem csak megtévesztik a tanítványokat, de el is bizonyítják őket a buddhaság felé vezető úton.

[0009b21] 問。菩薩摩訶薩由持三聚淨戒。行六波羅蜜。方成佛道。今令學者唯只觀心。不修戒行。云何成佛。

Diák: De a nagy Bodhiszattvák pusztán a Három előírás betartásával és a Hat Tökéletesség művelésével érték el a megvilágosodást. Most mégis azt mondod, elég figyelni az a tudat/az elme(?) működését. Hogyan érheti el valaki a megvilágosodást anélkül, hogy kiművelné magában az erényeket is?

[0009b22] 答。三聚淨戒者。即制三毒心也。制三毒成無量善聚。聚者會也。無量善法普會於心。故名三聚淨戒。六波羅蜜者。即淨六根也。胡名波羅蜜。漢名達彼岸。以六根清淨。不染六塵。即是度煩惱河。至菩提岸。故名六波羅蜜。

Bodhidharma: A három fogadalom betartása a három megmérgezett lelkiállapot meghaladására szolgál. Amikor legyőzzük ezeket, a határtalan erény három sorozatát hozzuk létre. A Hat Tökéletesség pedig a Hat Érzékszerv megtisztítására való. A Hat Tökéletesség, valójában eszköz amelynek segítségével átjuthatunk túlpartra. Azáltal, hogy megtisztítod a Hat Érzékszervet az érzékelés benyomásain keresztül rárakódott porrétegtől, a Hat Tökéletesség csónakja átszeli a szenvedés hömpölygő folyamát és átvisz a megvilágosodás túlpartjára.

[0009c03] 問。如經所說。三聚淨戒者。誓斷一切惡。誓修一切善。誓度一切眾生。今者唯言制三毒心。豈不文義有乖也。

Bodhidharma: A három fogadalom betartása a három megmérgezett lelkiállapot meghaladására szolgál. Amikor legyőzzük ezeket, a határtalan erény három sorozatát hozzuk létre. A Hat Tökéletesség pedig a Hat Érzékszerv megtisztítására való. A Hat Tökéletesség, valójában eszköz amelynek segítségével átjuthatunk túlpartra. Azáltal, hogy megtisztítod a Hat Érzékszervet az érzékelés benyomásain keresztül rárakódott porrétegtől, a Hat Tökéletesség csónakja átszeli a szenvedés hömpölygő folyamát és átvisz a megvilágosodás túlpartjára.

[0009c05] 答。佛所說是真實語。菩薩摩訶薩於過去因中修行時。為對三毒。發三誓願。持一切淨戒。對於貪毒。誓斷一切惡。常修一切善。對於瞋毒。誓度一切眾生。故常修慧。對於癡毒。由持如是戒定慧等三種淨法。故能超彼三毒成佛道也。諸惡消滅名為斷。以能持三聚淨戒。則諸善具足。名之為修。以能斷惡修善。則萬行成就。自它俱利。普濟群生。故名解脫。

Bodhidharma: A szútrák igazak. De régen, amikor az a nagy bodhiszattva a megvilágosodás elültetett magját művelte magában, azért tett fogadalmakat, hogy a három méreg hatását ellensúlyozza magában. Ezen fogadamak segítségével próbálta meg hatástalanítani a kapzsiság mérgét, és így fogadta meg azt is, hogy véget vet minden gonosznak és szenvedésnek. A harag mérgével szemben a meditáció módszerét választotta, valamint megfogadta, hogy minden erényt ápolni fog magában. Végül a bölcsességet gyakorolva módszert talált a téveszmék mérgével szemben is. Ekkor azt is megfogadta, hogy minden lény megszanadulását segíteni fogja. Mivel kitartott az erkölcs, a meditáció és a bölcsesség három tiszta gyakorlata mellett, képes volt legyőzni magában a három mérget és elérni a megvilágosodást. A három méreg legyőzésével minden bűnös dologtól megszabadult, és sikerült véget vetnie a szenvedésnek. A három fogadalom betartásán keresztül kizárólag jótékony cselekedeteket hajtott végre, így művelve magában az erényt. Mindezen gyakorlatokon keresztül kiteljesedve végül saját maga és mások hasznára vált, számtalan embert és érző lényt mentve és szabadítva meg.

[0009c05] 則知所修戒行不離於心。若自心清淨。則一切佛土皆悉清淨。故經云。心垢則眾生垢。心淨則眾生淨。欲得佛土。當淨其心。隨其心淨。則佛土淨也。三聚淨戒自然成就。脫。

Tudnotok kell azt is, hogy a gyakorlás amit most végeztek, az elméteken kívül sehol máshol nem létezik. Ha az elméd tiszta, akkor minden buddha-föld tiszta. A szútrákban azt írták: "Ha az érző lények elméje/tudata(?) zavart, akkor maguk az érző lények is zavartak lesznek. Viszont ha tudatuk/elméjük (?) tiszta, akkor ezek a lények is tiszták." Ezért van az, hogy a három megmérgezett lelkiállapot legyőzésével a három fogadalom is magától beteljesül.

[0009c15] 問。矣。如經所說。六波羅蜜者。亦名六度。所謂布施持戒忍辱精進禪定智慧。今言六根清淨。名波羅蜜者。若為通會。又六度者。其義如何。

Diák: De a szútrák szerint a Hat Tökéletesség nem más mint a jótékonyság, az erkölcs, a türelem, az odaadás, a meditáció és a bölcsesség. Miért mondod azt, hogy ezek az érzékek megtisztítására szolgálnak? Mit értesz ezalatt, és miért hívod ezeket olyan eszköznek, amellyel átjuthatunk a túlpartra?

[0009c17] 答。欲修六度。當淨六根。先降六賊。能捨眼賊。離諸色境。名為布施。能禁耳賊。於彼聲塵。不令縱逸。名為持戒。能伏鼻賊。等諸香具。自在調柔。名為忍辱。能制口賊。不貪諸味。讚詠講說。名為精進。能降身賊。於諸觸慾。湛然不動。名為禪定。能調意賊。不順無明。常修覺慧。名為智慧。六度者運也。六波羅蜜。喻若船筏。能運眾生。達於彼岸。故名六度。

Bodhidharma: A Hat Tökéletesség művelése azt jelenti, hogy a Hat Érzéket a Hat Tolvaj legyőzésével megtisztítjuk. A szemek és a tekinet tolvaját a szemmel látható világ ingereinek elhagyása révén űzhetjük el, aminek révén megszületik a Jótékonyság. A fülek és hallás tolvaját távol tarthatjuk a fülünkbe jutó hangok és zajok figyelmen kívül hagyásával. Ekkor létrejön az Erkölcs. Az orr és szaglás tolvaját a szagok és illatok semlegesnek tekintése révén űzhetjük el. Így létrejön a Türelem. A száj és ajkak tolvaját megbéklyózva ellenőrzést nyerhetünk az ízlelés, dicséret és magyarázkodás iránt érzett vágyaink felett. Ezzek meghódítása révén születik meg az Odaadás. A test tolvajának erejét is elvehetjük azzal, hogy semmisnek tekintjük az érintés által keltett testi érzeteket, amelyen keresztül létrejön a Meditáció. Végül az elme tolvajának úgy szelidíthetjük meg, hogy nem engedünk teret a téveszméknek és folyamatosan gyakoroljuk az éberséget, valamint a bölcsességet. A Hat Tökéletesség valójában nem más mint közlekedési eszköz. Úgy működik mint a csónak vagy a tutaj, az érző lények rajtuk keresztül átjuthatnak a másik partra.

[0010a01] 問。經云。釋迦如來。為菩薩時。曾飲三斗六升乳糜。方成佛道。先因飲乳。後證佛果。豈唯觀心得解脫也。

Diák: De amikor Sakjamuni bodhiszattva volt, három tál tejet és hat kanál zabkását fogyasztott, mielőtt megvilágosodott volna. Ha rossz lett volna neki a tej mielőtt megízlelte a buddhaság gyümölcsét, hogyan eredményezhet volna számára felszabadulást pusztán az elme/tudat(?) szemlélése?

[0010a02] 答。成佛如此。言無虗妄也。必因食乳。然始成佛。言食乳者。有二種。佛所食者。非是世間不淨之乳。乃是清淨法乳。三斗者。三聚淨戒。六升者。六波羅蜜。成佛道時。由食如是清淨法乳。方證佛果。若言如來食於世間和合不淨牛羶腥乳。豈不謗誤之甚。真如者。自是金剛不壞。無漏法身。永離世間一切諸苦。豈須如是不淨之乳。以充飢渴。

Bodhidharma: Amit mondasz, igaz. Így érte el a megvilágosodást. Tejet kellett innia, mielőtt elérte a buddhaságot. De kétféle tej létezik. Az a tej amit amit Shakyamuni ivott, nem közönséges tisztátlan tej volt, hanem színtiszta Dharma-beszéd. A három tál, a három fogadalom és a hat hölgy(?) nem más, mint a Hat Tökéletesség. Amikor Shakyamuni elérte a megvilágosodást, azért ízlelhette meg Buddhaság gyümölcsét, mert fogyasztott a Dharma színtiszta tejéből. Azt állítani, hogy Shákjamuni tisztátalan, világi tehéntejet ivott, nem más mint rosszindulatú vádaskodás. Ami önvalójában igaz és elpusztíthatatlan, a szenvedélyektől mentes Dharma-tudat mindig is mentes volt, maradt és maradni is fog a világ szenvedéseitől. Miért lenne szüksége neki tisztátalan tejre éhségének vagy szomjúságának kielégítésére?

[0010a02] 經所說。其牛不在高原。不在下濕。不食糓麥糠麩。不與牸。牛同群。其牛身作紫磨金色。言牛者。毗盧舍那佛也。以大慈悲。憐愍一切。故於清淨法體中。出如是三聚淨戒六波羅蜜微妙法乳。養育一切求解脫者。如是真淨之牛。清淨之乳。非但如來飲之成道。一切眾生若能飲者。皆得阿耨多羅三藐三菩提。

A szútrákban ez áll: "Ez az ökör sem a hegyekben, sem az alföldön nem él meg. Nem eszik sem gabonát sem pelyvát. Más tehenekkel sem legelészik együtt. Ennek az állatnak fényes arany színű a teste." Ez az ökör Vairocanára utal. Minden lény iránt érzett együttérzésre révén tiszta Dharma-testéből előállítja a három előírás és a Hat Tökéletesség magasztos Dharma-tejét, hogy táplálja mindazokat, akik felszabadulásra vágynak. Egy ilyen igazán tiszta ökör tiszta teje nem csak lehetővé tette Tathagata számára a buddhaság elérését, hanem azt is lehetővé teszi, hogy minden érző lény, aki fogyaszt belőle elérje a teljes megvilágosodást.

[0010a16] 問。經中所說。佛令眾生。修造伽藍。鑄寫形像。燒香散花然燈。晝夜六時。遶塔行道。持齋禮拜。種種功德。皆成佛道。若唯觀心。總攝諸行。說如是事。應虗空也。。

Diák: A szútrákban Buddha azt mondja, hogy a hétköznapi emberek elérhetik a megvilágosodást kolostorok építése vagy szobrok faragása révén. Tömjén- és virágszórás közben, örökmécsesek kihelyezése, vagy nappali és az éjszakai gyakorlás révén. De a sztúpák körbejárása, a böjtölés és imádkozás is ugyanígy megvilágosodáshoz vezet. Viszont ha az tudat/elme(?) szemlélődésen keresztül való megfigyelése magában foglal minden más módszert is, akkor teljesen felesleges a felsoroltakkal foglalkozni.

[0010a18] 答。佛所說經。有無量方便。以一切眾生鈍根狹劣。不悟甚深之義。所以假有為喻無為。若復不脩內行。唯只外求。希望獲福。無有是處。言伽藍者。兩。國梵語。此土翻為清淨地也。若永除三毒。常淨六根。身心湛然。內外清淨。是名脩伽藍。

Bodhidharma: Buddha szútráiban számtalan hasonlatot találunk. Sajnos nagy általánosságban igaz, hogy az emberek nem rendelkeznek kiemelkedő szellemi képességekkel, ezért Buddha kénytelen volt megfoghatóval magyarázni a megfoghatatlant. Azok akik a belső munka helyett, a külvilágban próbálnak sikereket elérni, valójában a lehetetlenre vállalkoznak. Amit ti kolostornak neveztek, az nekünk Sangbarama, a tisztaság megszentelt helye. Azonban aki képes a három méregnek ellenállni, érzékeinek kapuit, testét és eléméjét kívül-belül tisztán és nyugalomban tartani, valódi kolostort épít.

[0010a18] 鑄寫形像者。即是一切眾生求佛道也。所為修諸覺行。彷像如來真容妙相。豈遣鑄寫金銅之所作也。是故求解脫者。以身為爐。以法為火。以智慧為巧匠。三聚淨戒六波羅蜜以為模樣。鎔鍊身中真如佛性。遍入一切戒律模中。如敬。奉行。一無漏缺。自然成就真容之像。所謂究竟常住微妙色身。非是有為敗壞之法。若人求道。不解如是鑄寫真容。憑何輙言功德。

A szoborfaragás bármi olyasmit jelenthet amit a megvilágosodás érdekében teszünk. Tathagata fennkölt formáját nem lehet pusztán kővel, vassal vagy fával kifejezni / fából kifaragni. Akik a megvilágosodást keresik, testüket kemencének, a Dharmát tűznek, a bölcsességet kézművességnek, a Fogadalmakat és a Hat Tökéletességet az öntőformának tekintik. Magukban olvasztják meg és finomítják ki az igazi buddha-természetet és hagyják hogy az kitöltse a fegyelem szabályai által kialakított formát. A Buddha tanításával tökéletes összhangban cselekedve természetesen tökéletes hasonlóságot teremtenek. Az ĄŽMe (?)örök, magasztos teste nincs kitéve a lebomlásnak vagy a körülmények folyamatos körforgásának. Ha az igazságot keresed, de nem tanulod meg, hogyan teremtsd meg magadban a tökéletes azonosságot a valódi buddha-természettel, vajon mit fogsz majd használni helyette?

[0010a18] 燒香者。亦非世間有相之香。乃是無為正法之香也。薰諸臭穢無明惡業。悉令消滅。其正法香者。有其五種。一者戒香。所謂能斷諸惡。能修諸善。二者定香。所謂深信大乘。心無退轉。三有。慧香。所謂常於身心。內自觀察。四者解脫香。所謂能斷一切無明結縛。五者解脫知見香。所謂觀照常明。通達無礙。如是五種香。名為最上之香。世間無比。

A füstölő égetése sem pedig a hétköznapi értelemben vett tömjént jelenti, hanem a megfoghatatlan Dharma illanó füstjét, amely kellemes illatával ellensúlyozza a piszkot, a tudatlanságot és a gonosz tetteket. Ötféle lézetik ebből a Dharma-füstölőből. Az erkölcs tömjénje, amely segítségével lemondunk a gonoszról és ápoljuk magunkban az erényt. A második a meditáció tömjénje, amelynek segítségével mély rendületetlen hitet alapozunk a Mahayanában. Harmadik a bölcsesség tömjénje, amely a test és az elme vizsgálatát jelenti szemlélődő figyelmnen keresztül. A negyedik a megszabadulás füstje, ami a tudatlanság kötelékeinek elvágását jelenti. És végül az ötödik a tökéletes tudás tömjénje, ami azt jelenti, hogy a tudatos jelenlét állapotában vagyunk, és áramlásunk sehol sem ütközik akadályba. Ez az öt füstölő fajta a legértékesebb, jóval értékesebb bárminél amit a világban találhatunk.

[0010a18] 佛在世日。令諸弟子。以智慧火。燒如是無價珍香。供養十方諸佛。今時眾生不解如來真實之義。唯將外火。燒世間沈檀。薰陸質礙之香。希望福報。云何得。

Buddha azt mondta tanítványainak, hogy a tudatosság tüzével lobbantsák lángra ezeket az értékes füstőlőket, és így ajánlják fel őket a tíz égtáj Buddháinak. Sajnos a mai emberek nem értik, hogy Tathagata mit értett ezalatt. Közönséges lángot használnak a szantálfa vagy a tömjén meggyújtására és csodálkoznak hogy az áldás amiért imádkoznak mégsem következik be.

[0010a18] 散花者。義亦如是。所謂豈。說正法。諸功德花。饒益有情。散沾一切。於真如性。普施莊嚴。此功德花。佛所讚歎。究竟常住。無彫落期。若復有人。散如是花。獲福無量。若言如來令眾生。剪截繒彩。傷損草木。以為散花。無有是處。所以者何。持淨戒者。於諸天地森羅萬像。不令觸犯。誤犯者猶獲大罪。況復今者故毀淨戒。傷萬物。求於福報。欲益返損。豈有是乎。

Amikor Buddha dicsőségére virágokat szórsz szét, lényegében ugyanez történik. A virágok szétszórása valójában, a dharma beszédére vonatkozik, az erény virágainak szétszórására, amelyek mások javát szolgálják és dicsőítsék a valódi én megtapasztalását. Az erény ilyen fajta virágait, maga Buddha is dícséri. Ezek a virágok soha nem hervadnak el. Aki ilyen virágokat szór, végtelen mennyiségű áldásban részesül. Ha úgy gondoljátok, hogy Tathagata azt akarta volna, hogy az emberek ártsanak a növényeknek és leszakítsák virágaikat, nagyon tévedtek. Ha betartod a fogadalmakat, nem ártasz egyetlen élőlénynek sem. Ha nem szándékosan mégis de szenvedést okozol valaminek, természetesen te magad is szenvedni fogsz ezért, de jóval kisebb mértékben mint azok, akik szándékosan szegik meg az előírásokat. Akik ráadásul számító módon, jövőbeni áldások érdekében teszik mindezt, még többet fognak szenvedni. Hogyan is engedhetjük hogy az áldás átokká változzon?

[0010a18] 又長明燈者。即正覺心也。以覺明了。喻之為燈。是故一切求解脫者。以身為燈臺。心為燈炷。增諸戒行。以為添油。智慧明達。喻如燈火。常燃如是真正覺燈。照破一切無明癡暗。能以此法。轉相開示。即是一燈。燃百千燈。以灯續然。然燈無盡。故號長明。

Az örökmécses lángja is valójában a tudatosság tökéletes éberségét jelenti. Azok akik a megvilágosodást keresik, testüket a lámpa testéhez, elméjüket a lámpa kanócához, az olajat hozzáadott fegyelemnek, míg a lángot a bölcsesség fényének tekintik. A tökéletes tudatosság lámpájának meggyújtásával eloszlatnak minden sötétséget és téveszmét. A Dharma lámpáját másoknak is átadva több ezer másik fényt gyújtanak, így fényük örökké tart.

[0010a18] 過去有佛。名曰然燈。義亦如是。愚癡眾生。不會如來方便之說。專行虗妄。執著有為。遂燃世間蘇油之燈。以照空室。乃稱依教。豈不謬乎。所以者何。

Régen élt egy buddha, akit Dipamkarának, vagy lámpagyújtogatónak hívtak. Ez volt nevének jelentése. De a bolondok még így sem értik Tathagata szavait. Téveszmékhez és a megfogható dolgokhoz ragaszkodva gyújtják meg a teljesen hétköznapi olajlámécseseket, és meg vannak győződve, hogy a házak és más épületek kivilágításával már Buddha tanait követik. Milyen egy ostobaság ez. Buddha szemének egy pillantása azonnal számtalan világot ragyog be egyszerre. Az olajmécses fabatkát sem ér. Vagy talán másképp hiszitek?

[0010a18] 佛放眉間一毫相光。上能照萬八千世界。豈假如是蘇油之燈。以為利益。審察斯理。應不然乎。又六時行道者。所謂六根之中。於一切時。常行佛道。脩諸覺行。調伏六根。長時不捨。名為六時。遶塔行道者。塔是身心也。當令覺慧巡遶身心。念念不停。名為遶塔。過去諸聖皆行此道。得至涅槃。今時世人不會此理。曾不內行。唯執外求。將質礙身。遶世間塔。日夜走驟。徒自疲勞。而於真性。一無利益。又持齋者。當須會意不達斯理。徒爾虗切。

A nappal és éjszaka Hat időszakában való gyakorlás azt jelenti, hogy a hat érzékszerven keresztül folyamatosan dolgoznunk kell a megvilágosodás elérése érdekében, miközben a tudatosság és éberség minden formáját megőrízzük. A Hat időszak annyit jelent, hogy a hat érzék felett soha nem veszítjük el uralmunkat. Ami a sztúpák körbejárását illeti, a sztúpa valójában tested és az elméd is egyben. Amikor tudatosságod folyamatosan, körkörösen halad testeden és elméden belül, ezt a jelenséget nevezzük a sztúpa körüli sétának. A régi idők bölcsei ezt az utat járták a Nirvána felé. De a mai emberek nem értik, mit jelent ez. Ahelyett, hogy befelé figyelnének, a külsőségekhez ragaszkodnak. Anyagból teremtett testükkel, anyagból épített sztúpák körül sétálgatnak. És hiába koptatják lábaikat körbe-körbe, éjjel-nappal mégsem kerülnek közelebb énjük valódi természetéhez.

[0010a18] 齋者齊也。所謂齋正身心。不令散亂。持者護也。所謂於諸戒行。如法護持。必須外禁六情。內制三毒。勤覺察。淨身心。了如是義。名為持齋。又持齋者。食有五種。一者法喜食。所謂依持正法。歡喜奉行。二者禪悅食。所為內外澄寂。身心悅樂。三者念食。所謂常念諸佛。心口相應。四者願食。所謂行住坐臥。常求善願。五者解脫食。所謂心常清淨。不染俗塵。

Ugyanez vonatkozik a böjtölésre is. A böjt teljesen hasztalan, hacsak az ember nincs tisztában azzal, mit miért csinál. A böjt valójában szabályzást jelent, a testet és az elme/tudat(?) szabályzását, annak érdekében, hogy csökkentsük a bennük megjelenő zűrzavart. A böjt betartása a Dharma szabályainak betartása is egyben. Eszöz, amelynek segítségéevel védekezhetünk a tudatot megzavaró Hat külső inger és a Három belső méreg ellen, azért hogy a szemlélődésen keresztül törekedhessünk testünk és elménk/tudatunk(?) megtisztítására.

[0010a18] 此五種食。名為齋食。若復有人。不食如是五種淨食。自言持齋。無有是處。唯斷於無明之食。若輙觸者。名為破齋。若有破。云何獲福。

A böjtöléskor ötféle ételt vehetünk magunkhoz. Az első, a Dharmában fellelhető öröm, ami akkor jön létre ha a Dharma szerint cselekszünk. A második a meditáció során létrejövő harmónia, amit a test és az elme harmóniája, amely úgy jön létre hogy megszüntetjük a szemlélő és a szemlélt tárgy közti elválasztást. A harmadik nem más, mint a megidézés, a Buddhák szavakkal és az elméddel való megidézése. A negyedik étel amit magadhoz vehetsz, nem más mint az elhatározás, hogy törekszel magadban az erény kiművelésére, járás, állás, ülés vagy fekvő helyzetben is. Végül ötödik maga a megszabadulás, elméd megszabadulása a rárakódott világi szennyeződésektől. Ez az ötféle étel a böjt öt eledele. Ha az ember nem ezzel az öt tiszta étellel táplálja magát, tévesen gondolja, hogy böjtöl.

[0010a18] 世有迷人。不悟斯理。身心放逸諸惡。皆為貪欲恣情。不生慚愧。唯斷外食。自為持齋。必無是事。

Továbbá, ha abbahagyjuk önmagunk téveszmékkel való táplálását, megtörjük a böjtöt. És miután megtörted, semmilyen hasznod nem származik már belőle. A világ tele van megtévesztett emberekkel, akik nem értik ezt. Testüket és elméjüket mindenféle ártalmas dologgal kényeztetik. Szabad utat engednek a szenvedélyek hömpölygő folyamának, és semmi szégyenérzet nem marad bennük. És amikor felhagynak a hétköznapi ételek fogyasztásával, képesek ezt böjtnek nevezni. Milyen abszurd!

[0010a18] 又禮拜者。當如是法也。必須理體內明。事隨權變。理有行藏。會如是義。乃名依法。

Ugyanez a helyzet az imádkozással is. Meg kell értened annak valódi jelentését, és alkalmazkodnod a kialakult feltételekhez. A jelentése a cselekvést és a nem cselekvést is magába foglalja. Aki ezt megérti, valóban a Dharmát követi.

[0010a18] 夫禮者敬也。拜者伏也。所謂恭敬真性。屈伏無明。名為禮拜。若能惡情永滅。善念恒存。雖不現相。名為禮拜。其相即法相也。世尊欲令世俗表謙下心。亦為禮拜。故須屈伏外身。示內恭敬。舉外明內。性相相應。若復不行理法。唯執外求內。則放縱瞋癡。常為惡業。外即空勞身相。詐現威儀。無慚於聖。徒誑於凡。不免輪迴。豈成功德。

Az imádkozni annyit tesz, mint tiszteletettudónak és alázatotosnak lenni. Megadni a tiszteletet valódi énednek és elcsendesíteni magadban a téveszméket. Kigyomlálni magadból a gonosz vágyakat és jó gondolatokkal tölteni meg az elmét, akkor is ha imáid éppen nem kerülnek meghallgatásra. Ez forma valódi formája. Buddha azt akarta, hogy a világi emberek az imádságot eszkötnek tekintsék, amely egyfelől alázatosságot fejez ki, másrészről pedig segít kordában tartani az elmét. Azt mondta nekik, hogy meghajlással fejezzék ki tiszteletüket, hagyják, hogy a külső kifejezze a belsőt, hogy a külső forma és a belső esszencia harmóniába kerülhessen egymással. A belső értékeikkel nem foglalkoznak, csak a dolgok külső, felszínes kifejezésére koncentrálnak, soha nem lesznek képesek meghaldni a tudatlanságot, gyűlöletet és gonoszságot, miközben magukat is teljesen kimerítik. Talán lesznek emberek, aiket megtéveszt üres hajbókolásuk, és akár még a bölcsekek szemében is tisztának tűnhetnek, de az ok és okozat körforgásából ők sem kerülhetnek ki.

[0011a10] 問。如溫室經說。洗浴眾僧。獲福無量。此則憑於事法。功德始成。若為觀心可相應否。

Diák: De a Fürdőház szútrában az áll, hogy "A szerzetesek fürdetéséhez való hozzájárulás révén, az emberek korlátlan áldásban részesülnek". Úgy tűnik, hogy itt egyesek mégis külső érdeményeket érnek el. Mégis, hogy egyeztethető ez össze az elme megfigyelésével?

[0011a11] 答。洗浴眾僧者。非洗世間有為事也。世尊甞。爾為諸弟子。說溫室經。欲令受持洗浴之法。故假世事。比喻真宗。隱說七事供養功德。其七事云何。一者淨水。二者燒火。三者澡豆。四者楊枝。五者淨灰。六者蘇[月*高]。七者內衣。與此七法。喻於七事。一切眾生由此七法。沐浴莊嚴。能除毒心無明垢穢。應否。

Bodhidharma: Itt a szerzetesek fürdetése nem konkrét tisztálkodásra utal. Buddha, a Fürdőház szútrában, a tisztálkodás folymatához hasonlította a Dharmát. Megint valami hétköznapi dolgon keresztül próbált egy jóval elvontabb jelentést közvetíteni, amelyet a Hét felajánlás magyarázatai közt lelhetünk meg. Ebből a hétből az első a tiszta víz, a második tűz, a harmadik a szappan, a negyedik a fűzfa barka, az ötödik a tiszta hamu, a hatodik az illatos kenőcs és a hetedik az alsóruházat. A Buddha ezt a hét dolgot használta fel, hét másik dolog tisztázására. Ezen a hét dolgon keresztül is embert próbálta felelmelni, hogy megszüntesse mérgezett elme téveszmméit. Az első az erkölcs, amely lemossa a felesleget, ahogy a víz lemossa a szennyeződéseket. A második a bölcsesség, amely áthatol alanyon és tárgyon, ahogy a tűz is felmelegíti a vizet. A harmadik a diszkrimináció, amely megszabadít a rossz szokásoktól, ahogy a szappan is megtisztít a szennyeződéstől. A negyedik az őszinteség, amely eltávolítja a téveszméket, ahogy a fűzfabarka rágása megtisztítja a leheletet. Az ötödik az igazi hit, amely minden kétséget megszűntet, csakúgy ahogy a tiszta hamu bedörzsölése megakadályozza a betegségek kialakulását. A hatodik a türelem, amely legyőzi az ellenállást, ahogy az illatos kenőcs is felpuhítja a bőrt. A hetedik pedig a szégyen, amelynek tülrében a gonosz tettek is más színben tűnnek fel, ahogy az alsóruházatnak is az a dolga, hogy a test egy bizonyos területét eltakarja. Ez a hét dolog képviseli a szútra valódi jelentését. Amikor Tathagata ezt a szútrát mondta, a Mahayana művelt, kellő nyitottsággal rendelkező követõihez beszélt, nem pedig szûk látókörû, homályos elmével megáldott hétköznapi emberekhez. Nem meglepő, hogy manapság az emberek már nem értik ezeket a dolgokat sem.

[0011a11] 其七法者。一者謂淨戒。洗蕩僭非。猶如淨水濯諸塵垢。二者智慧。觀察內外。由如然火能溫淨水。三者分別。簡棄諸惡。猶如澡豆能淨垢膩。四者真實。斷諸妄想。如嚼楊枝。能淨口氣。五者正信。決定無疑。由如淨灰摩身。能辟諸風。六者謂柔和忍辱。由如蘇[月*高]。通潤皮膚。七者謂慚愧。悔諸惡業。猶如內衣遮醜形體。如上七法。是經中秘密之義。如來當爾為諸大乘利根者說。非為小智下劣凡夫。所以今人無能解悟。其溫室者。即身是也。所以燃智慧火。溫淨戒湯。沐浴身中。真如佛性。受持七法。以自莊嚴。當爾比丘聰明上智。皆悟聖意。如說脩行。功德成就。俱登聖果。今時眾生莫測其事。將世間水。洗質礙身。自謂依經。豈非誤也。且真如佛性。非是凡形。煩惱塵垢。本來無相。豈可將質礙水。洗無為身。事不相應。云何悟道。若欲身得淨者。當觀此身。本因貪欲不淨所生。臭穢駢闐。內外充滿。若也洗此身求於淨者。猶如壍壍盡方淨。以此驗之。明知洗外非佛說也。

A fürdőház maga a test. Meggyújtjuk a bölcsesség tüzét, felmelegítjük az előírások színtiszta vizét és megfürdetjük benne az igazi Buddha természetetünket. E hét gyakorlat művelésével erényedet még gazdagabbá teheted. A régi idők szerzetesei érzékenyebbek voltak. Megértették Buddha szavait. Követték tanításait, tökéletesítették erényüket, és megízlelték a buddhaság gyümölcsét. Manapság az emberek nem fogják fel ezeket a dolgokat. Rendes vizzel mosakodnak és azt hiszik, hogy a szútrát követik. Valójában igazi buddha-természetünknek nincs formája sem alakja. A szenvedésnek sincs formája. Hogyan lehetne hát szokásos vizzel eltávolítani egy megfoghatatlan dolgot? Persze hogy nem fog menni. Ezek az emberek mikor ébrednek már fel végre? Ahhoz hogy egy ilyen tested megtisztíthassunk, először látnunk kellene. Minden szennyeződés és tökéletlenség a vágyból fakad, melyek aztán addig sokasodnak, míg végül kívül belül be nem fedik az embert. De ha ezt a tested próbálod megtisztítani, akár addig is súrolhatod amíg már majdnem teljesen elkopik, mire tiszta lesz. Mindezek alapján belátható, hogy a Buddha nem valami külső dolog megtisztításáról beszélt.

[0011b10] 問。經說言至心念佛。必得往生西方淨土。以此一門。即應成佛。何假觀心。求於解脫。

Diák: A szútrákban azt is leírták, hogy aki teljes szívvel szólítja a Buddhát, az biztonyosan a nyugati paradicsomban fog újjászületni. Mivel ez a módszer a Buddhasághoz vezet, miért is kellene az elme szemlélésén keresztül keresnünk a megszabadulást?

[0011b11] 答。夫念佛者。當須正念。了義為正。不了義為邪。正念必得往生。邪念云何達彼。

Bodhidharma: Ha Buddhát kívánod invokálni, jobban teszed ha helyesen teszed. Hacsak nem vagy teljesen tisztában a Buddha invokálásának módszerável, el fogod véteni. És ha elvéted, sehova sem fogsz jutni ezzel a módszerrel sem.

[0011b11] 佛者覺也。所謂覺察身心。勿令起惡。念者憶也。所謂憶持。戒行不忘。精進勤了。如是義名為念。故知念在於心。不在於言。因筌求魚。得魚忘筌。因言求意。得意忘言。既稱念佛之名。須知念佛之道。若心無實。口誦空名。三毒內臻。人我填臆。將無明心不見佛。徒爾費功。且如誦之與念。義理懸殊。在口曰誦。在心曰念。故知念從心起。名為覺行之門。誦在口中。即是音聲之相。執相求理。終無是處。故知過去諸聖所脩。皆非外說。唯只推心。即心是眾善之源。即心為萬德之主。涅槃常樂。由息心生。三界輪迴。亦從心起。心是一世之門戶。心是解脫之關津。知門戶心。豈慮難成。知關津者何憂不達。

Buddha tudatosságot, a test és az elme tudatosságát jelenti, amely megakadályozza hogy a gonosz akár egyikben, akár másikban felüsse a fejét. Az invokáció pedig megidézést, a fegyelem szabályainak megidézését, folyamatos fejben tartását és teljes erővel való követését jeleniti. Ezt értjük invokáció alatt, ami a gondolatokkal és sohasem a szavakkal kapcsolatos. Ha hálót használsz halakfogására, miután sikerrel jártál, a hálót akár el is felejtheted. És ha a szavakat használod arra, hogy megtaláld a jelentést, a jelentés meglelése után a szavak feleslegessé válnak. Buddha nevének megidézéséhez meg kell értened a Dharma invokálását. Ha a Dharmat nincs jelen a fejedben, a szád csak üres szavakat skandál majd. Amíg a három méreg vagy saját gondolataid nyugtalanítanak, addig megtévesztett elméd meg fogja akadályozni, hogy megpillantsd a Buddhát és csak az erődet fogod pazarolni. A kántálás és az invokáció világokra vannak egymástól. A kántálás szájjal, a Buddha invokációja az elmén/tudaton(?) keresztül történik. Mivel a hívás az elmén/tudaton(?) keresztül történik, az elmét az éber jelenlét kapujának is nevezik. A kántálás a szájüreg közepén, hang formájában jelenik meg. Ha a jelentést keresve ragaszkodsz a látszathoz, semmit sem találsz majd. Így a múlt bölcsei önvizsgálatot és nem beszédeket tartottak. Az elme/tudat(?) minden erény forrása. Minden erő és képesség is belőle származik. A nirvána örök boldogsága is a tudat nyugalmi állapotából jön létre. A három világban való újjászületés is szintén az elméből származik. Az elme/tudat(?) minden világ kapuja, az elme/tudat(?) pedig a gázló amely segítségével átjuthatunk a túlsó partra. Akik tudják hol van az ajtó nem aggódnak, hogy elérik-e. Akik tudják hol van a gázló nem aggódnak azon, hogy átkeljenek-e rajta vagy sem.

[0011b11] 竊見今時淺識。唯知事相為功。廣費財寶。多傷水陸。妄營像塔。虗促人夫。積木疊泥。圖青畫緣。傾心盡力。損己迷它。未解慚愧。何曾覺泥。見有為則勤勤愛著。說無相則兀兀如迷。且貪現世之小慈。豈覺當來之大苦。此之脩學。徒自疲勞。背正歸邪。誑言獲福。

Az emberek manapság felszínesek. Úgy tekintenek az érdemekre, mintha azoknak valódi formája lenne. Tékozolják javaikat, leölik a vizi és szárazföldi állatokat. Ostoba módon szobrok és sztúpák felállításával foglalkoznak, egymást hajszolják, hogy mit hova kell tenni, mit milyen színűre kell festeni. Megterhelik testüket-lelköket és félrevezetik a többieket. Még annyit sem tudnak, hogy (emiatt) szégyenérzet alakuljon ki bennük. Hogyan fognak így valaha is megvilágosodni?

[0011b11] 但能攝心內照。覺觀外明。絕三毒永使銷亡。[門@卞]六賊不令侵擾。自然恒沙功德。種種莊嚴。無數法門。一一成就。超凡證聖。目擊非遙。悟在須臾。何煩皓首。真門幽秘。寧可具陳。略述觀心。詳其少分。而說偈言。 :

我本求心心自持, 　　求心不得待心知
佛性不從心外得, 　　心生便是罪生時
我本求心不求佛, 　　了知三界空無物
若欲求佛但求心, 　　只這心心心是佛

Meglátnak valami kézzelfoghatót, és azonnal ragaszkodni kezdenek hozzá. Ha a formátlanságról beszélsz nekik, némán és zavartan fognak csak ülni. Mohón vetik rá magukat a világban felllehető örömök apró morzsáira, és a közelgő szenvedésekből semmit sem észlelnek. Az ilyen tanítványok hiába erőltetik meg magukat. Az igazról a hamisra váltva(?) csak jövőbeli áldásokról képesek beszélni.

Ha a tudat/elme belső fényét egyszerűen egy pontba koncentrálod, és képes vagy annak külső ragyogását is figyelemmel kísérni, eloszlathatod a Három mérget, és végleg elűzhete a Hat tolvajt is. Erőfeszítés nélkül juhatsz végtelen számú erény, tökéletesség és az igazság felé nyíló ajtó birtokába. Átlátni a dolgok hétköznapi szürkeségén és megpillantani a dolgok mögött rejlő megfoghatatlant, kevesebb mint egy szempillantásnyira van. A megvalósítás most van. A megvilágosodás a mostban van. Miért is aggódnál ősz hajszálaid miatt? Bár az igazi ajtó rejtve van, és nem lelhető fel egykönnyen. Most csak a tudat/az elme (?) szemlélődésen keresztül való megfigyelésére tértem ki egy kicsit.

達磨大師破相論終

Pár gondolat

"Senki nem tudja, mit hoz a jövő. De a múlt tettei a mában, ezekben a pillanatokban hozzák meg termésüket. Sem az egeket, sem az isteneket sem embertársaimat nem vonhatom felelősségre sorsomért. Csak és kizárólag múltbéli tetteim következménye mindaz, amit ma megélek. Ha ma élek és szenvedek, az azért van, amit a múltban én tettem, és senki mást nem vonhatok érte felelősségre."

Bodhidharma

Aki haladó szinten gyakorolja a harcművészetet, túljut a formákon és technikákon. A helyes gyakorolás során természetes módon alakul ki az igény és a szándék a háttér-, a szemlélet-, a kultúra-, az adott stílus történelme-, valamint mesterei tanításainak mélyebb megértése iránt. A rendszeres, tiszta gyakorlásra kell figyelned, a megértés - ha itt az idő - természetes módon megérkezik. A Mahayana tanítása szerint a szamádhiban a tudat megnyugszik és egy dologra koncentrál míg a gyakorlatot végző személy tudatánál marad. Ez igaz a Chan gyakorlatokra, mely állapot szükséges a harcművészetben a belső erő (Qi) irányításához is. Nincs semmi különbség. Haladó szinten a kungfu minden mozdulatában, minden technikájában megjelenik a szándék (Yi). Ahhoz, hogy ez minél természetesebben jelen legyen-, bármikor képes légy a szándék általi irányításra, a gyakorlás során megfelelő erőfesztítésre és tudatosságra van szükség (tiszta fenntartható koncentráció). A szándék által vezetet mozdulatok és technikák a "szemlélődés" (观, guan) okán ennél tovább méllyülnek. Többször említette Mesterem, Zhang Mester azt, hogy a "rácsodálkozás művészetét" sosem szabad elfelejteni, mindíg gyakorolni kell.

Láthatod, hogy a Chan szútrák tanításainak megismerése, e szemléleten való gondolkodás, a meditáció és a harcművészet gyakorlásában a "szándék" megerősítése, az "erőfeszítés" (koncentráció) megtartása, a "tudatosság" kialakítása és a gyakorlatokon való "szemlélődés" nélkül nincsen valódi fejlődés.

❀ ❀ ❀

Javasolt irodalom és források

0. További buddhista iratok, fordítások és tanítások

1. Fodian
2. CBETA
3. X63n1220_001 達磨大師破相論 第1卷
4. 心經頌 Xin Jing Song (Elme Tana, Szív Szútra),
5. 破相論 Po Xiang Lun [X63n1220_001 達磨大師破相論 第1卷] - Értekezés a Gondolatok Megszüntetéséről Ua. mint 觀心論 Guan Xin Lun - Értekezés a Gondolatok Szemléléséről, melyet Bodhidharmának tulajdonítanak, de történeti kutatások azt támasztják alá, hogy Shenxiu (神秀 , 606?-706), az Északi Iskola Pátriárkája írta.
6. 二種入 Er zhong ru [X63n1217_001 菩提達磨大師略辨大乘入道四行觀 第1卷] - Két Bejárat (a gyakorlások vázlata) v. Két Út Négy Gyakorlat,
7. 安心法門 An Xin Fa Men - Dharma Kapuja az Elme Elcsendesítéséhez vagy nyugalomban Maradás Dharmája [X63n1224_001 諸方門人參問語錄 第1卷]
8. 悟性論 Wu Xing Lun [X63n1219_001 達磨大師悟性論 第1卷] - Értekezés az Elme Természetének Felébresztéséről (Ébredés Beszéd),
9. 血脈論 Xue Mai Lun [X63n1218_001 達磨大師血脉論 第1卷] - Értekezés az Átadásról (Véráram Beszéd; az igazi természet meglátásáról szóló szentbeszéd)
10. CBETA, X63n1217 és http://ctzen.org/sunnyvale/enBodhiDharmaSutraWithAnnotation.htm
11. Lotus Sutra - 妙法蓮華經, Miàofǎ Liánhuá jīng, röviden: 法華經 Fǎhuá jīng
12. ...

Köszönetet mondunk minden barátunknak, mindazon szerzőknek, tanítóknak, buddhistáknak és harcművészeknek, akik hozzájárultak a harcművészet-történeti-, buddhista-, bölcseleti és egyéb tanításokkal, írásokkal, tanulmányokkal, jegyzetekkel minden érző lény tanításához és tanulásához. Buddhák és Mesterek tanításait megosztani érdem, mindezen érdemeket felajánljuk az összes Buddháknak. A Xing Long Tang elfogulatlan, pártatlan, szektarianizmustól mentes elv alapján törekszik a Dharmát, a Chan hagyományvonal tanítását, a harcművészeti stílusok történeteit megosztani. 武林一家! 阿弥陀佛!

各位朋友, 作者, 老师, 佛教徒和功夫爱好者, 请允许我向你们表示感谢, 感谢你们一直以来用功夫, 历史, 佛教, 哲学和各类教学, 文章, 研究和教义, 对教学和学习的支持。分享佛教和大师的教义非常有价值, 我们以此恭敬诸佛。《醒龙堂》 将依据不偏依, 不分宗派的原则努力分享佛法, 传承佛教思想和传统功夫。

magyar nyelvre fordította Yao Dong jushi 翻译: 耀东居士 @ Xing Long Tang | 2017 v1; első kiadás
Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 licenc alkalmazásával | 署名-非商业性使用-禁止演绎 4.0 国际
Ha hibákat, megjelenési vagy egyéb problémákat találsz, írj nekünk: master [at] rgm [pont] hu

武林一家 |

❀ vissza | ❀ index | ❀ jegyzetek és publikációk | ❀ Pu Ji Chan Templom 普济寺 facebook oldala - Kövess minket itt is!

XING LONG TANG 醒龙堂 中国武术研究会 | Honorary President: ZHANG ERYU Grandmaster | Master: XIAO FENG | Contact us: master [at] rgm.hu Member of Hungarian Traditional Gong-Fu and Wushu Federation | HQ & Cultural Xchange: CHINESE ART CENTER 匈中文化交流中心. Your use of this website is subject to, and constitutes acknowledgement and acceptance of, our Terms & Conditions @ 1995-2017 How you may Enhance your Health, Combat Efficiency, Mental Freshness and Spiritual Joy through autentic Gong Fu and Chan Teachings