XING LONG TANG - Bodhidharma: √Črtekez√©s a Gondolatok Megsz√ľntet√©s√©rŇĎl 《破相論》



   



Bodhidharma: √Črtekez√©s a Gondolatok Megsz√ľntet√©s√©rŇĎl 《破相論》
達磨大師破相論終 (第二門, 2. Kapu)

X63n1220_001 達磨大師破相論 第1卷
CBETA 電子佛典集成 » 卍續藏 (X) » 第 63 冊 » No.1220 » 第 1 卷

❀ ❀ ❀

[0008c09] 論曰。若復有人。志求佛道者。當脩何法。最為省要。

A tan√≠t√°sok szerint, ha valaki el akarja √©rni a megvil√°gosod√°st, mi a legalapvetŇĎbb m√≥dszer, amellyel c√©l √©rhet?

[0008c09] 答曰。唯觀心一法。總攝諸法。最為省要。

Bodhidharma: A legalapvetŇĎbb m√≥dszer, mely minden m√°s m√≥dszert is mag√°ban foglal, a tudat/az elme(?) szeml√©lŇĎd√©sen kereszt√ľl val√≥ megfigyel√©se.

[0008c10] 問曰。何一法能攝諸法。

Diák: De hogy foglalhat egy módszer egyszerre többet is magában?

[0008c11] 答曰。心者萬法之根本。一切諸法唯心所生。若能了心。則萬法俱備。猶如大樹所有枝條及諸花果。皆悉依根。栽樹者存根而始生子。伐樹者去根而必死。若了心脩道。則少力而易成。不了心而修。費功而無益。故知一切善惡皆由自心。心外別求。終無是處。

Bodhidharma: Az elme olyan, mint a fa gy√∂kere. Minden belŇĎle nŇĎ ki, √©s mindent ŇĎ t√°pl√°l. Ha meg√©rted az elme mŇĪk√∂d√©s√©t, minden m√°st is meg fogsz √©rteni. A fa minden gy√ľm√∂lcse, vir√°ga, √°ga √©s levele a gy√∂kerekbŇĎl t√°pl√°lkozik. Ha t√°pl√°lod a fa gy√∂ker√©t, a fa is erŇĎsebb lesz. Ha a gy√∂keret elv√°god, a fa elpusztul. Akik √©rtik az elme mŇĪk√∂d√©s√©t, minim√°lis erŇĎfesz√≠t√©ssel √©rik el a megvil√°gosod√°st. Akik nem √©rtik az elme mŇĪk√∂d√©s√©t, teljesen feleslegesen gyakorolnak/(medit√°lnak). Minden j√≥ √©s rossz a saj√°t elm√©dbŇĎl sz√°rmazik. Lehetetlens√©g olyat tal√°lni ami az elm√©den k√≠v√ľl lenne.

[0008c17] 問曰。云何觀心稱之為了。

Di√°k: De vajon meg√©rt√©snek nevezhetj√ľk-e a tudat/az elme (?) szeml√©lŇĎd√©sen kereszt√ľl val√≥ megfigyel√©s√©t?

[0008c17] 答。菩薩摩訶薩。行深般若波羅蜜多時。了四大五陰本空無我。了見自心起用。有二種差別。云何為二。一者淨心。二者染心。此二種心法。亦自然本來俱有。雖假緣合。互相因待。淨心恒樂。善因染體。常思惡業。若不受所染。則稱之為聖。遂能遠離諸苦。證涅槃樂。若墮染心造業。受其纏覆。則名之為凡。沈淪三界。受種種苦。何以故。由彼染心。障真如體。

Bodhidharma: Amikor egy nagy bodhiszattva m√©lyen elmer√ľl a t√∂k√©letes b√∂lcsess√©gben, r√°j√∂n, hogy a n√©gy elemnek √©s az √∂t √°rnyalatnak(?) nincs val√≥di szem√©lyes √©nje. Ekkor r√°eszm√©l, hogy saj√°t tev√©keny elm√©j√©nek is k√©t aspektusa van: az egyik tiszta, m√≠g a m√°sik j√≥val tiszt√°talanabb. Jelleg√ľkn√©l fogva ezek az elme√°llapotok folymatosan jelen vannak: az ok √©s okozat √°lland√≥ k√∂rforg√°s√°n kereszt√ľl manifeszt√°l√≥dva hol a j√≥ cselekedetek f√©ny√©ben t√ľnd√∂klŇĎ elme tiszta ragyog√°sak√©nt √∂ltenek testet, hol az elme gonoszra hajlamos s√∂t√©tebb oldalak√©nt jelennek meg. Csak a legszenttebb b√∂lcseket nem √©rintik meg ezek a tiszt√°tlan √°llapotok. Ňźk t√ļll√©pnek a szenved√©sen √©s folyamatosan a nirv√°na boldogs√°g√°t tapasztalva √©lik az √©letet. Mindenki m√°s ek√∂zben a tiszt√°talan elme csapd√°j√°ban vergŇĎdve, saj√°t karm√°j√°nak h√°l√≥j√°ba gabalyodva kap√°l√≥zik. Sz√°mtalan szenved√©sen kereszt√ľlmenve sodr√≥dnak √°t a H√°rom birodalmon, mert tiszt√°talan elm√©j√ľk/tudatuk(?) elfedi elŇĎl√ľk √©nj√ľk val√≥di term√©szet√©t.

[0008c17] 故十地經云。眾生身中。有金剛佛性。猶如日輪。體明圓滿廣大無邊。只為五陰重雲所覆。如缾內燈光。不能顯現。又涅槃經云。一切眾生悉有佛性。無明覆故。不得解脫。佛性者即覺性也。但自覺覺他。覺知明了。則名解脫。故知一切諸善以覺為根。因其覺根。遂能顯現諸功德樹涅槃之果德。因此而成。如是觀心。可名為了。

A T√≠z L√©pcsŇĎfok/√Āllom√°s/√Āllapot(?) sz√ļtr√°j√°ban az √°ll: "A haland√≥k test√©ben elpuszt√≠thatatlan buddha-term√©szet lakik. A naphoz hasonl√≥an f√©nye kit√∂lti a v√©gtelen teret is. De ha egyszer az √∂t √°rnyalat(?) s√∂t√©t felhŇĎje √°rnyat vet r√° rejtve marad a kutat√≥ szem pillant√°sa elŇĎl. " √Čs ahogy a Nirvana sz√ļtra mondja: "Minden haland√≥nak buddha-term√©szete van. Azonban azt olyan s√∂t√©ts√©g bor√≠tja, amelybŇĎl kil√©pni k√©petlens√©g. Saj√°t Buddha-term√©szet√ľnk val√≥j√°ban nem m√°s, mint tudatos jelenl√©t: tudatosnak √©s √©bernek lenni, √©s m√°sokat is tudatoss√° √©s √©berr√© tenni. Ennek megval√≥s√≠t√°sa a megszabadul√°s √°llapota." Minden j√≥ dolognak az √©bers√©gben van a gy√∂kere. EbbŇĎl a gy√∂ker√©bŇĎl nŇĎ ki az er√©ny f√°ja √©s a nirv√°na √∂sszes gy√ľm√∂lcse. Az elme ily m√≥don val√≥ megfigyel√©s√©t h√≠vom √©n meg√©rt√©snek

[0009a07] 問。上說真如佛性一切功德因覺為根。未審無明之心。以何為根。

Di√°k: Ezek szerint igazi Buddha-term√©szet√ľnk √©s minden er√©ny√ľnk az √©bers√©g/tudatoss√°g gy√∂ker√©bŇĎl t√°pl√°lkozik. De akkor mi a tudatlans√°g gy√∂kere?

[0009a08] 答。無明之心。雖有八萬四千煩惱情欲。及恒河沙眾惡。皆因三毒。以為根本。其三毒者。貪嗔癡是也。此三毒心。自能具足一切諸惡。猶如大樹。根雖是一。所生枝葉其數無邊。彼三毒根。一一根中。生諸惡業。百千萬億。倍過於前。不可為喻。如是三毒心。於本體中。應現六根。亦名六賊。即六識也。由此六識。出入諸根。貪著萬境。能成惡業。障真如體。故名六賊。一切眾生由此三毒六賊。惑亂身心。沈沒生死。輪迴六趣。受諸苦惱。由如江河。因小泉源。洎流不絕。乃能彌漫。波濤萬里。若復有人斷其本源。即眾流皆息。

Bodhidharma: A tudatlan elme szenved√©se, minden benne lakoz√≥ szenved√©llyel vagy ak√°r gonoszs√°ggal egy√ľtt a kapzsis√°gb√≥l, a haragb√≥l √©s a t√©veszm√©kbŇĎl ered. Ez a h√°rom zavart tuda√°llapot m√°r √∂nmag√°ban el√©g ahhoz, hogy sz√°mtalan rossz dolog jelenjen meg benne, mint egy fa amelyeknek egyetlen t√∂rzse, de sz√°mtalan √°ga √©s levele van. Mindazon√°ltal ezek a zavart tudat√°llapotok annyi rosszat eredm√©nyeznek, hogy egy fa p√©ld√°ja aligha tekinthetŇĎ megfelelŇĎ √∂sszehasonl√≠t√°si alapnak. Az elme ezen ‚Äúh√°rom m√©rge‚ÄĚ hat √©rz√©kszerv√ľnkben, ‚Äěhatf√©le tudatk√©nt‚ÄĚ vagy ‚Äúhatf√©le tolvajk√©nt‚ÄĚ van jelen. Tolvajnak az√©rt h√≠vj√°k ŇĎket, mert √°thaladnak az √©rz√©kek kapuj√°n, hat√°rtalan v√°gyakat gerjesztenek √©s √ľgyes tolvajk√©nt a h√°tt√©rbe h√ļz√≥dva, elrejtik val√≥di term√©szet√ľket/milyens√©g√ľket. A haland√≥kat testben √©s l√©lekben f√©lrevezetik, akik m√°r az √©letben majd a hal√°lban is elt√©velyedve k√©nytelenek bej√°rni a l√©tez√©s hat √°llapot√°t √©s sz√°mtalan szenved√©sen √°tesni emiatt. Ezek a megpr√≥b√°ltat√°sok olyanok, mint azok a hatalamas foly√≥k, melyek sokezer m√©rf√∂ldet is k√©pesek h√∂mp√∂ly√∂gni, mert menet k√∂zben kis l√°thatatlan forr√°sok √°ramlanak bel√©j√ľk √©s t√°pl√°lj√°k ŇĎket.

[0009a08] 求解脫者。能轉三毒。為三聚淨戒。轉六賊為六波羅蜜。自然永離一切諸苦

Mindazon√°ltal el√©g ha a forr√°st lev√°lasztjuk a foly√≥r√≥l. A foly√≥ akkor ki fog sz√°radni. √Čs ha az a valaki, aki a megszabadul√°sra t√∂rekszik, a h√°rom m√©rget √∂namag√°nak h√°rom ker√ľledŇĎ elŇĎ√≠r√°ss√°, a hat tolvajt pedig a Hat T√∂k√©letess√©gg√© teszi, egyszer √©s mindenkorra megszabadul a szenved√©stŇĎl.

[0009a20] 問。六趣三界廣大無邊。若唯觀心。何由免無窮之苦。

Di√°k: De a l√©tez√©s h√°rom birodalma √©s hat √°llapota v√©gtelen√ľl hatalmas. Hogyan menek√ľlhet√ľnk meg a szenved√©stŇĎl, ha csak szeml√©lj√ľk az elm√©t/tudatot?

[0009a21] 答。三界業報。唯心所生。本若無心。於三界中。即出三界。其三界者。即三毒也。貪為欲界。嗔為色界。癡為無色界。故名三界。由此三毒。造業輕重。受報不同。分歸六處。故名六趣。

Bodhidharma: A h√°rom birodalom karm√°ja egyed√ľl az elm√©bŇĎl ered. Ha elm√©d nincs a h√°rom birodalom egyik√©ben sem, akkor val√≥j√°ban t√ļl van rajtuk. A h√°rom birodalom megfelel a h√°rom m√©regnek: a kapzsis√°g megfelel a v√°gy, a harag a forma birodalm√°nak √©s a t√©veszm√©k a form√°tlan birodalomnak. √Čs mivel a m√©rgek √°ltal l√©trehozott karma lehet szel√≠d vagy neh√©z, ez a h√°rom birodalom tov√°bbi hat helyre oszlik, amelyeket a l√©tez√©s hat √°llapot√°nak is nevez√ľnk.

[0009b01] 問。云何輕重分之為六。

Di√°k: √Čs miben k√ľl√∂nb√∂zik egym√°st√≥l a l√©tez√©s hat √°llapot√°nak karm√°ja?

[0009b01] 答。眾生不了正因。迷心脩善。未免三界。生三輕趣。云何三輕趣。所謂迷脩十善。妄求快樂。未免貪界。生於天趣。迷持五戒。妄起愛憎。未免瞋界。生於人趣。迷執有為。信邪求福。未免癡界。生阿脩羅趣。如是三類。名三輕趣。

Bodhidharma: Azok a haland√≥k, akik nem tudj√°k hogyan kell helyesen gyakorolni √©s puszt√°n csak j√≥ cselekedeteket hajtanak v√©gre, a l√©tez√©s h√°rom magasabb s√≠kj√°ra sz√ľletnek. √Čs mi ez a h√°rom magasabb s√≠k? Akik vakon hajtj√°k v√©gre a t√≠z j√≥ cselekedetet √©s ostob√°n keresik a boldogs√°got, istenk√©nt sz√ľletnek √ļjra a v√°gy birodalm√°ban. Azok, akik vakon betartj√°k az √∂t elŇĎ√≠r√°st, felelŇĎtlen√ľl szeretnek √©s gyŇĪl√∂lnek, emberi l√©nyk√©nt sz√ľletnek √ļjj√° a d√ľh √©s harag birodalm√°ban, illetve azok akik vakon ragaszkodnak az √©rz√©kekkel felfoghat√≥ k√ľlvil√°ghoz, elhiszik a hamis tan√≠t√°sokat √©s folyton √°ld√°s√©rt im√°dkoznak, d√©monk√©nt sz√ľletnek √ļjj√° a t√©veszm√©k birodalom√°ban. Ez a l√©tez√©s h√°rom magasabb √°llapota.

[0009b01] 云何三重。所謂縱三毒心。唯造惡業。墮三重趣。若貪業重者。墮餓鬼趣。瞋業重者。墮地獄趣。癡業重者。墮畜生趣。如是二重。通前三輕。遂成六趣。故知一切苦業。由自心生。但能攝心。離諸邪惡三界六趣輪迴之苦。自然消滅離苦。即得解脫。

√Čs mi ez a h√°rom lefokozott √°llapot? Itt azok sz√ľletnek √ļjra, akik √°rt√≥ gondolatokat t√°pl√°lnak √©s gonosz tetteket hajtanak v√©gre. Akiknek a kapzsis√°gb√≥l fakad√≥ karm√°ja a legnagyobb, √©hes szellemekk√© v√°ltoznak. Akiknek √©let√ľk sor√°n a harag volt legnagyobb a karm√°juk, a pokolba ker√ľlnek, hogy ott tov√°bbi szenved√©seket √©ljenek √°t. V√©g√ľl azok akik t√©veszm√©ktŇĎl megzavarodva √©lt√©k √©let√ľket vad√°llatok k√©p√©ben sz√ľletnek √ļjra. Ez a h√°rom alacsonyabb √©s a h√°rom magasabb √°llapot, amelyeket egy√ľtt, a L√©tez√©s Hat √Āllapot√°nak nevez√ľnk. Mostanra m√°r biztosan r√°j√∂tt√©l, hogy minden karma, ak√°r f√°jdalmas, ak√°r nem, a saj√°t elm√©j√©bŇĎl sz√°rmazik. Ha k√©pes vagy elm√©det √∂sszpontos√≠tani, t√ļljuthatsz annak hamiss√°g√°n √©s gonoszs√°g√°n. Ekkor a H√°rom birodalom, valamint a Hat l√©t√°llapot szenved√©se mag√°t√≥l meg fog szŇĪnni. √Čs ha siker√ľl megszabadulnod a szenved√©stŇĎl, v√©g√ľl val√≥ban szabadd√° v√°lsz.

[0009b11] 問。如佛所說。我於三大阿僧祇劫。無量勤苦。方成佛道。云何今說。唯只觀心制三毒。即名解脫。

Di√°k: De Buddha azt mondta, hogy csak bel√°tahatlan ideig tart√≥ neh√©zs√©geken √©s szenved√©sen t√ļljutva √©rhetj√ľk el a megvil√°gosod√°st. Mi√©rt mondod most m√©gis, hogy az elme/tudat(?) egyszerŇĪ szeml√©l√©s√©vel √©s a H√°rom m√©rgen val√≥ t√ļll√©p√©ssel el√©rhetj√ľk a megszabadul√°st?

[0009b12] 答。佛所說言。無虗妄也。阿僧祇劫者。即三毒心也。胡言阿僧祇。漢名不可數。此三毒心。於中有恒沙惡念。於一一念中。皆為一劫。如是恒沙不可數也。故言三大阿僧祇。真如之性。既被三毒之所覆盖。若不超彼三大恒沙毒惡之心。云何名為解脫。今若能轉貪瞋癡等三毒心。為三解脫。是則名為得度三大阿僧祇劫。末世眾生。愚癡鈍根。不解如來三大阿僧祇秘密之說。遂言成佛塵劫未期。豈不疑誤行人退菩提道。

Bodhidharma: Buddha szavai igazak. De a ‚Äúbel√°thatatlan ideig tart√≥ szenved√©s‚ÄĚ a h√°rom megm√©rgezett lelki√°llapotra utal. Amit Szanszkritul Asankhya-nak h√≠vunk, azt a Buddha sz√°mtalannak nevezi. Ebben a h√°rom megm√©rgezett lelki√°llapotban sz√°mtalan √°rt√≥ gondolat bukkan fel, √©s minden ilyen gondolat egy kalpa idŇĎtartam√°ig l√©tezik. Ilyen v√©gtelens√©gre gondolt Buddha a h√°rom Asankhja kalpa alatt: Ha a h√°rom m√©reg elfedi val√≥di √©nedet, ha nem gyŇĎz√∂d le a sz√°mtalan √°rt√≥ gondolatot, hogyan is nevezheted magad megszabadultnak? Azt mondj√°k, azok akik a kapzsis√°g, a harag √©s a t√©veszm√©k h√°rom m√©rg√©t k√©pesek √°talak√≠tani a H√°rom ‚Ķ‚Ķ.. (???), √°tjutnak a h√°rom Szankhja kalp√°n. De sajnos az emberek most vannak a legink√°bb megzavarodva. M√°r nem √©rtik, Tathagata val√≥j√°ban mit is √©rtett a h√°rom Asankhya kalpa alatt. Azt mondj√°k, a megvil√°gosod√°s csak v√©gtelen hossz√ļ kalp√°k letelte ut√°n √©rhetŇĎ el, amivel nem csak megt√©vesztik a tan√≠tv√°nyokat, de el is bizony√≠tj√°k ŇĎket a buddhas√°g fel√© vezetŇĎ √ļton.

[0009b21] 問。菩薩摩訶薩由持三聚淨戒。行六波羅蜜。方成佛道。今令學者唯只觀心。不修戒行。云何成佛。

Di√°k: De a nagy Bodhiszattv√°k puszt√°n a H√°rom elŇĎ√≠r√°s betart√°s√°val √©s a Hat T√∂k√©letess√©g mŇĪvel√©s√©vel √©rt√©k el a megvil√°gosod√°st. Most m√©gis azt mondod, el√©g figyelni az a tudat/az elme(?) mŇĪk√∂d√©s√©t. Hogyan √©rheti el valaki a megvil√°gosod√°st an√©lk√ľl, hogy kimŇĪveln√© mag√°ban az er√©nyeket is?

[0009b22] 答。三聚淨戒者。即制三毒心也。制三毒成無量善聚。聚者會也。無量善法普會於心。故名三聚淨戒。六波羅蜜者。即淨六根也。胡名波羅蜜。漢名達彼岸。以六根清淨。不染六塵。即是度煩惱河。至菩提岸。故名六波羅蜜。

Bodhidharma: A h√°rom fogadalom betart√°sa a h√°rom megm√©rgezett lelki√°llapot meghalad√°s√°ra szolg√°l. Amikor legyŇĎzz√ľk ezeket, a hat√°rtalan er√©ny h√°rom sorozat√°t hozzuk l√©tre. A Hat T√∂k√©letess√©g pedig a Hat √Črz√©kszerv megtiszt√≠t√°s√°ra val√≥. A Hat T√∂k√©letess√©g, val√≥j√°ban eszk√∂z amelynek seg√≠ts√©g√©vel √°tjuthatunk t√ļlpartra. Az√°ltal, hogy megtiszt√≠tod a Hat √Črz√©kszervet az √©rz√©kel√©s benyom√°sain kereszt√ľl r√°rak√≥dott porr√©tegtŇĎl, a Hat T√∂k√©letess√©g cs√≥nakja √°tszeli a szenved√©s h√∂mp√∂lygŇĎ folyam√°t √©s √°tvisz a megvil√°gosod√°s t√ļlpartj√°ra.

[0009c03] 問。如經所說。三聚淨戒者。誓斷一切惡。誓修一切善。誓度一切眾生。今者唯言制三毒心。豈不文義有乖也。

Bodhidharma: A h√°rom fogadalom betart√°sa a h√°rom megm√©rgezett lelki√°llapot meghalad√°s√°ra szolg√°l. Amikor legyŇĎzz√ľk ezeket, a hat√°rtalan er√©ny h√°rom sorozat√°t hozzuk l√©tre. A Hat T√∂k√©letess√©g pedig a Hat √Črz√©kszerv megtiszt√≠t√°s√°ra val√≥. A Hat T√∂k√©letess√©g, val√≥j√°ban eszk√∂z amelynek seg√≠ts√©g√©vel √°tjuthatunk t√ļlpartra. Az√°ltal, hogy megtiszt√≠tod a Hat √Črz√©kszervet az √©rz√©kel√©s benyom√°sain kereszt√ľl r√°rak√≥dott porr√©tegtŇĎl, a Hat T√∂k√©letess√©g cs√≥nakja √°tszeli a szenved√©s h√∂mp√∂lygŇĎ folyam√°t √©s √°tvisz a megvil√°gosod√°s t√ļlpartj√°ra.

[0009c05] 答。佛所說是真實語。菩薩摩訶薩於過去因中修行時。為對三毒。發三誓願。持一切淨戒。對於貪毒。誓斷一切惡。常修一切善。對於瞋毒。誓度一切眾生。故常修慧。對於癡毒。由持如是戒定慧等三種淨法。故能超彼三毒成佛道也。諸惡消滅名為斷。以能持三聚淨戒。則諸善具足。名之為修。以能斷惡修善。則萬行成就。自它俱利。普濟群生。故名解脫。

Bodhidharma: A sz√ļtr√°k igazak. De r√©gen, amikor az a nagy bodhiszattva a megvil√°gosod√°s el√ľltetett magj√°t mŇĪvelte mag√°ban, az√©rt tett fogadalmakat, hogy a h√°rom m√©reg hat√°s√°t ellens√ļlyozza mag√°ban. Ezen fogadamak seg√≠ts√©g√©vel pr√≥b√°lta meg hat√°stalan√≠tani a kapzsis√°g m√©rg√©t, √©s √≠gy fogadta meg azt is, hogy v√©get vet minden gonosznak √©s szenved√©snek. A harag m√©rg√©vel szemben a medit√°ci√≥ m√≥dszer√©t v√°lasztotta, valamint megfogadta, hogy minden er√©nyt √°polni fog mag√°ban. V√©g√ľl a b√∂lcsess√©get gyakorolva m√≥dszert tal√°lt a t√©veszm√©k m√©rg√©vel szemben is. Ekkor azt is megfogadta, hogy minden l√©ny megszanadul√°s√°t seg√≠teni fogja. Mivel kitartott az erk√∂lcs, a medit√°ci√≥ √©s a b√∂lcsess√©g h√°rom tiszta gyakorlata mellett, k√©pes volt legyŇĎzni mag√°ban a h√°rom m√©rget √©s el√©rni a megvil√°gosod√°st. A h√°rom m√©reg legyŇĎz√©s√©vel minden bŇĪn√∂s dologt√≥l megszabadult, √©s siker√ľlt v√©get vetnie a szenved√©snek. A h√°rom fogadalom betart√°s√°n kereszt√ľl kiz√°r√≥lag j√≥t√©kony cselekedeteket hajtott v√©gre, √≠gy mŇĪvelve mag√°ban az er√©nyt. Mindezen gyakorlatokon kereszt√ľl kiteljesedve v√©g√ľl saj√°t maga √©s m√°sok haszn√°ra v√°lt, sz√°mtalan embert √©s √©rzŇĎ l√©nyt mentve √©s szabad√≠tva meg.

[0009c05] 則知所修戒行不離於心。若自心清淨。則一切佛土皆悉清淨。故經云。心垢則眾生垢。心淨則眾生淨。欲得佛土。當淨其心。隨其心淨。則佛土淨也。三聚淨戒自然成就。脫。

Tudnotok kell azt is, hogy a gyakorl√°s amit most v√©geztek, az elm√©teken k√≠v√ľl sehol m√°shol nem l√©tezik. Ha az elm√©d tiszta, akkor minden buddha-f√∂ld tiszta. A sz√ļtr√°kban azt √≠rt√°k: "Ha az √©rzŇĎ l√©nyek elm√©je/tudata(?) zavart, akkor maguk az √©rzŇĎ l√©nyek is zavartak lesznek. Viszont ha tudatuk/elm√©j√ľk (?) tiszta, akkor ezek a l√©nyek is tiszt√°k." Ez√©rt van az, hogy a h√°rom megm√©rgezett lelki√°llapot legyŇĎz√©s√©vel a h√°rom fogadalom is mag√°t√≥l beteljes√ľl.

[0009c15] 問。矣。如經所說。六波羅蜜者。亦名六度。所謂布施持戒忍辱精進禪定智慧。今言六根清淨。名波羅蜜者。若為通會。又六度者。其義如何。

Di√°k: De a sz√ļtr√°k szerint a Hat T√∂k√©letess√©g nem m√°s mint a j√≥t√©konys√°g, az erk√∂lcs, a t√ľrelem, az odaad√°s, a medit√°ci√≥ √©s a b√∂lcsess√©g. Mi√©rt mondod azt, hogy ezek az √©rz√©kek megtiszt√≠t√°s√°ra szolg√°lnak? Mit √©rtesz ezalatt, √©s mi√©rt h√≠vod ezeket olyan eszk√∂znek, amellyel √°tjuthatunk a t√ļlpartra?

[0009c17] 答。欲修六度。當淨六根。先降六賊。能捨眼賊。離諸色境。名為布施。能禁耳賊。於彼聲塵。不令縱逸。名為持戒。能伏鼻賊。等諸香具。自在調柔。名為忍辱。能制口賊。不貪諸味。讚詠講說。名為精進。能降身賊。於諸觸慾。湛然不動。名為禪定。能調意賊。不順無明。常修覺慧。名為智慧。六度者運也。六波羅蜜。喻若船筏。能運眾生。達於彼岸。故名六度。

Bodhidharma: A Hat T√∂k√©letess√©g mŇĪvel√©se azt jelenti, hogy a Hat √Črz√©ket a Hat Tolvaj legyŇĎz√©s√©vel megtiszt√≠tjuk. A szemek √©s a tekinet tolvaj√°t a szemmel l√°that√≥ vil√°g ingereinek elhagy√°sa r√©v√©n ŇĪzhetj√ľk el, aminek r√©v√©n megsz√ľletik a J√≥t√©konys√°g. A f√ľlek √©s hall√°s tolvaj√°t t√°vol tarthatjuk a f√ľl√ľnkbe jut√≥ hangok √©s zajok figyelmen k√≠v√ľl hagy√°s√°val. Ekkor l√©trej√∂n az Erk√∂lcs. Az orr √©s szagl√°s tolvaj√°t a szagok √©s illatok semlegesnek tekint√©se r√©v√©n ŇĪzhetj√ľk el. √ćgy l√©trej√∂n a T√ľrelem. A sz√°j √©s ajkak tolvaj√°t megb√©kly√≥zva ellenŇĎrz√©st nyerhet√ľnk az √≠zlel√©s, dics√©ret √©s magyar√°zkod√°s ir√°nt √©rzett v√°gyaink felett. Ezzek megh√≥d√≠t√°sa r√©v√©n sz√ľletik meg az Odaad√°s. A test tolvaj√°nak erej√©t is elvehetj√ľk azzal, hogy semmisnek tekintj√ľk az √©rint√©s √°ltal keltett testi √©rzeteket, amelyen kereszt√ľl l√©trej√∂n a Medit√°ci√≥. V√©g√ľl az elme tolvaj√°nak √ļgy szelid√≠thetj√ľk meg, hogy nem enged√ľnk teret a t√©veszm√©knek √©s folyamatosan gyakoroljuk az √©bers√©get, valamint a b√∂lcsess√©get. A Hat T√∂k√©letess√©g val√≥j√°ban nem m√°s mint k√∂zleked√©si eszk√∂z. √ögy mŇĪk√∂dik mint a cs√≥nak vagy a tutaj, az √©rzŇĎ l√©nyek rajtuk kereszt√ľl √°tjuthatnak a m√°sik partra.

[0010a01] 問。經云。釋迦如來。為菩薩時。曾飲三斗六升乳糜。方成佛道。先因飲乳。後證佛果。豈唯觀心得解脫也。

Di√°k: De amikor Sakjamuni bodhiszattva volt, h√°rom t√°l tejet √©s hat kan√°l zabk√°s√°t fogyasztott, mielŇĎtt megvil√°gosodott volna. Ha rossz lett volna neki a tej mielŇĎtt meg√≠zlelte a buddhas√°g gy√ľm√∂lcs√©t, hogyan eredm√©nyezhet volna sz√°m√°ra felszabadul√°st puszt√°n az elme/tudat(?) szeml√©l√©se?

[0010a02] 答。成佛如此。言無虗妄也。必因食乳。然始成佛。言食乳者。有二種。佛所食者。非是世間不淨之乳。乃是清淨法乳。三斗者。三聚淨戒。六升者。六波羅蜜。成佛道時。由食如是清淨法乳。方證佛果。若言如來食於世間和合不淨牛羶腥乳。豈不謗誤之甚。真如者。自是金剛不壞。無漏法身。永離世間一切諸苦。豈須如是不淨之乳。以充飢渴。

Bodhidharma: Amit mondasz, igaz. √ćgy √©rte el a megvil√°gosod√°st. Tejet kellett innia, mielŇĎtt el√©rte a buddhas√°got. De k√©tf√©le tej l√©tezik. Az a tej amit amit Shakyamuni ivott, nem k√∂z√∂ns√©ges tiszt√°tlan tej volt, hanem sz√≠ntiszta Dharma-besz√©d. A h√°rom t√°l, a h√°rom fogadalom √©s a hat h√∂lgy(?) nem m√°s, mint a Hat T√∂k√©letess√©g. Amikor Shakyamuni el√©rte a megvil√°gosod√°st, az√©rt √≠zlelhette meg Buddhas√°g gy√ľm√∂lcs√©t, mert fogyasztott a Dharma sz√≠ntiszta tej√©bŇĎl. Azt √°ll√≠tani, hogy Sh√°kjamuni tiszt√°talan, vil√°gi teh√©ntejet ivott, nem m√°s mint rosszindulat√ļ v√°daskod√°s. Ami √∂nval√≥j√°ban igaz √©s elpuszt√≠thatatlan, a szenved√©lyektŇĎl mentes Dharma-tudat mindig is mentes volt, maradt √©s maradni is fog a vil√°g szenved√©seitŇĎl. Mi√©rt lenne sz√ľks√©ge neki tiszt√°talan tejre √©hs√©g√©nek vagy szomj√ļs√°g√°nak kiel√©g√≠t√©s√©re?

[0010a02] 經所說。其牛不在高原。不在下濕。不食糓麥糠麩。不與牸。牛同群。其牛身作紫磨金色。言牛者。毗盧舍那佛也。以大慈悲。憐愍一切。故於清淨法體中。出如是三聚淨戒六波羅蜜微妙法乳。養育一切求解脫者。如是真淨之牛。清淨之乳。非但如來飲之成道。一切眾生若能飲者。皆得阿耨多羅三藐三菩提。

A sz√ļtr√°kban ez √°ll: "Ez az √∂k√∂r sem a hegyekben, sem az alf√∂ld√∂n nem √©l meg. Nem eszik sem gabon√°t sem pelyv√°t. M√°s tehenekkel sem legel√©szik egy√ľtt. Ennek az √°llatnak f√©nyes arany sz√≠nŇĪ a teste." Ez az √∂k√∂r Vairocan√°ra utal. Minden l√©ny ir√°nt √©rzett egy√ľtt√©rz√©sre r√©v√©n tiszta Dharma-test√©bŇĎl elŇĎ√°ll√≠tja a h√°rom elŇĎ√≠r√°s √©s a Hat T√∂k√©letess√©g magasztos Dharma-tej√©t, hogy t√°pl√°lja mindazokat, akik felszabadul√°sra v√°gynak. Egy ilyen igaz√°n tiszta √∂k√∂r tiszta teje nem csak lehetŇĎv√© tette Tathagata sz√°m√°ra a buddhas√°g el√©r√©s√©t, hanem azt is lehetŇĎv√© teszi, hogy minden √©rzŇĎ l√©ny, aki fogyaszt belŇĎle el√©rje a teljes megvil√°gosod√°st.

[0010a16] 問。經中所說。佛令眾生。修造伽藍。鑄寫形像。燒香散花然燈。晝夜六時。遶塔行道。持齋禮拜。種種功德。皆成佛道。若唯觀心。總攝諸行。說如是事。應虗空也。。

Di√°k: A sz√ļtr√°kban Buddha azt mondja, hogy a h√©tk√∂znapi emberek el√©rhetik a megvil√°gosod√°st kolostorok √©p√≠t√©se vagy szobrok farag√°sa r√©v√©n. T√∂mj√©n- √©s vir√°gsz√≥r√°s k√∂zben, √∂r√∂km√©csesek kihelyez√©se, vagy nappali √©s az √©jszakai gyakorl√°s r√©v√©n. De a szt√ļp√°k k√∂rbej√°r√°sa, a b√∂jt√∂l√©s √©s im√°dkoz√°s is ugyan√≠gy megvil√°gosod√°shoz vezet. Viszont ha az tudat/elme(?) szeml√©lŇĎd√©sen kereszt√ľl val√≥ megfigyel√©se mag√°ban foglal minden m√°s m√≥dszert is, akkor teljesen felesleges a felsoroltakkal foglalkozni.

[0010a18] 答。佛所說經。有無量方便。以一切眾生鈍根狹劣。不悟甚深之義。所以假有為喻無為。若復不脩內行。唯只外求。希望獲福。無有是處。言伽藍者。兩。國梵語。此土翻為清淨地也。若永除三毒。常淨六根。身心湛然。內外清淨。是名脩伽藍。

Bodhidharma: Buddha sz√ļtr√°iban sz√°mtalan hasonlatot tal√°lunk. Sajnos nagy √°ltal√°noss√°gban igaz, hogy az emberek nem rendelkeznek kiemelkedŇĎ szellemi k√©pess√©gekkel, ez√©rt Buddha k√©nytelen volt megfoghat√≥val magyar√°zni a megfoghatatlant. Azok akik a belsŇĎ munka helyett, a k√ľlvil√°gban pr√≥b√°lnak sikereket el√©rni, val√≥j√°ban a lehetetlenre v√°llalkoznak. Amit ti kolostornak neveztek, az nek√ľnk Sangbarama, a tisztas√°g megszentelt helye. Azonban aki k√©pes a h√°rom m√©regnek ellen√°llni, √©rz√©keinek kapuit, test√©t √©s el√©m√©j√©t k√≠v√ľl-bel√ľl tiszt√°n √©s nyugalomban tartani, val√≥di kolostort √©p√≠t.

[0010a18] 鑄寫形像者。即是一切眾生求佛道也。所為修諸覺行。彷像如來真容妙相。豈遣鑄寫金銅之所作也。是故求解脫者。以身為爐。以法為火。以智慧為巧匠。三聚淨戒六波羅蜜以為模樣。鎔鍊身中真如佛性。遍入一切戒律模中。如敬。奉行。一無漏缺。自然成就真容之像。所謂究竟常住微妙色身。非是有為敗壞之法。若人求道。不解如是鑄寫真容。憑何輙言功德。

A szoborfarag√°s b√°rmi olyasmit jelenthet amit a megvil√°gosod√°s √©rdek√©ben tesz√ľnk. Tathagata fennk√∂lt form√°j√°t nem lehet puszt√°n kŇĎvel, vassal vagy f√°val kifejezni / f√°b√≥l kifaragni. Akik a megvil√°gosod√°st keresik, test√ľket kemenc√©nek, a Dharm√°t tŇĪznek, a b√∂lcsess√©get k√©zmŇĪvess√©gnek, a Fogadalmakat √©s a Hat T√∂k√©letess√©get az √∂ntŇĎform√°nak tekintik. Magukban olvasztj√°k meg √©s finom√≠tj√°k ki az igazi buddha-term√©szetet √©s hagyj√°k hogy az kit√∂ltse a fegyelem szab√°lyai √°ltal kialak√≠tott form√°t. A Buddha tan√≠t√°s√°val t√∂k√©letes √∂sszhangban cselekedve term√©szetesen t√∂k√©letes hasonl√≥s√°got teremtenek. Az ńĄŇĹMe (?)√∂r√∂k, magasztos teste nincs kit√©ve a leboml√°snak vagy a k√∂r√ľlm√©nyek folyamatos k√∂rforg√°s√°nak. Ha az igazs√°got keresed, de nem tanulod meg, hogyan teremtsd meg magadban a t√∂k√©letes azonoss√°got a val√≥di buddha-term√©szettel, vajon mit fogsz majd haszn√°lni helyette?

[0010a18] 燒香者。亦非世間有相之香。乃是無為正法之香也。薰諸臭穢無明惡業。悉令消滅。其正法香者。有其五種。一者戒香。所謂能斷諸惡。能修諸善。二者定香。所謂深信大乘。心無退轉。三有。慧香。所謂常於身心。內自觀察。四者解脫香。所謂能斷一切無明結縛。五者解脫知見香。所謂觀照常明。通達無礙。如是五種香。名為最上之香。世間無比。

A f√ľst√∂lŇĎ √©get√©se sem pedig a h√©tk√∂znapi √©rtelemben vett t√∂mj√©nt jelenti, hanem a megfoghatatlan Dharma illan√≥ f√ľstj√©t, amely kellemes illat√°val ellens√ļlyozza a piszkot, a tudatlans√°got √©s a gonosz tetteket. √Ėtf√©le l√©zetik ebbŇĎl a Dharma-f√ľst√∂lŇĎbŇĎl. Az erk√∂lcs t√∂mj√©nje, amely seg√≠ts√©g√©vel lemondunk a gonoszr√≥l √©s √°poljuk magunkban az er√©nyt. A m√°sodik a medit√°ci√≥ t√∂mj√©nje, amelynek seg√≠ts√©g√©vel m√©ly rend√ľletetlen hitet alapozunk a Mahayan√°ban. Harmadik a b√∂lcsess√©g t√∂mj√©nje, amely a test √©s az elme vizsg√°lat√°t jelenti szeml√©lŇĎdŇĎ figyelmnen kereszt√ľl. A negyedik a megszabadul√°s f√ľstje, ami a tudatlans√°g k√∂tel√©keinek elv√°g√°s√°t jelenti. √Čs v√©g√ľl az √∂t√∂dik a t√∂k√©letes tud√°s t√∂mj√©nje, ami azt jelenti, hogy a tudatos jelenl√©t √°llapot√°ban vagyunk, √©s √°raml√°sunk sehol sem √ľtk√∂zik akad√°lyba. Ez az √∂t f√ľst√∂lŇĎ fajta a leg√©rt√©kesebb, j√≥val √©rt√©kesebb b√°rmin√©l amit a vil√°gban tal√°lhatunk.

[0010a18] 佛在世日。令諸弟子。以智慧火。燒如是無價珍香。供養十方諸佛。今時眾生不解如來真實之義。唯將外火。燒世間沈檀。薰陸質礙之香。希望福報。云何得。

Buddha azt mondta tan√≠tv√°nyainak, hogy a tudatoss√°g t√ľz√©vel lobbants√°k l√°ngra ezeket az √©rt√©kes f√ľstŇĎlŇĎket, √©s √≠gy aj√°nlj√°k fel ŇĎket a t√≠z √©gt√°j Buddh√°inak. Sajnos a mai emberek nem √©rtik, hogy Tathagata mit √©rtett ezalatt. K√∂z√∂ns√©ges l√°ngot haszn√°lnak a szant√°lfa vagy a t√∂mj√©n meggy√ļjt√°s√°ra √©s csod√°lkoznak hogy az √°ld√°s ami√©rt im√°dkoznak m√©gsem k√∂vetkezik be.

[0010a18] 散花者。義亦如是。所謂豈。說正法。諸功德花。饒益有情。散沾一切。於真如性。普施莊嚴。此功德花。佛所讚歎。究竟常住。無彫落期。若復有人。散如是花。獲福無量。若言如來令眾生。剪截繒彩。傷損草木。以為散花。無有是處。所以者何。持淨戒者。於諸天地森羅萬像。不令觸犯。誤犯者猶獲大罪。況復今者故毀淨戒。傷萬物。求於福報。欲益返損。豈有是乎。

Amikor Buddha dicsŇĎs√©g√©re vir√°gokat sz√≥rsz sz√©t, l√©nyeg√©ben ugyanez t√∂rt√©nik. A vir√°gok sz√©tsz√≥r√°sa val√≥j√°ban, a dharma besz√©d√©re vonatkozik, az er√©ny vir√°gainak sz√©tsz√≥r√°s√°ra, amelyek m√°sok jav√°t szolg√°lj√°k √©s dicsŇĎ√≠ts√©k a val√≥di √©n megtapasztal√°s√°t. Az er√©ny ilyen fajta vir√°gait, maga Buddha is d√≠cs√©ri. Ezek a vir√°gok soha nem hervadnak el. Aki ilyen vir√°gokat sz√≥r, v√©gtelen mennyis√©gŇĪ √°ld√°sban r√©szes√ľl. Ha √ļgy gondolj√°tok, hogy Tathagata azt akarta volna, hogy az emberek √°rtsanak a n√∂v√©nyeknek √©s leszak√≠ts√°k vir√°gaikat, nagyon t√©vedtek. Ha betartod a fogadalmakat, nem √°rtasz egyetlen √©lŇĎl√©nynek sem. Ha nem sz√°nd√©kosan m√©gis de szenved√©st okozol valaminek, term√©szetesen te magad is szenvedni fogsz ez√©rt, de j√≥val kisebb m√©rt√©kben mint azok, akik sz√°nd√©kosan szegik meg az elŇĎ√≠r√°sokat. Akik r√°ad√°sul sz√°m√≠t√≥ m√≥don, j√∂vŇĎbeni √°ld√°sok √©rdek√©ben teszik mindezt, m√©g t√∂bbet fognak szenvedni. Hogyan is engedhetj√ľk hogy az √°ld√°s √°tokk√° v√°ltozzon?

[0010a18] 又長明燈者。即正覺心也。以覺明了。喻之為燈。是故一切求解脫者。以身為燈臺。心為燈炷。增諸戒行。以為添油。智慧明達。喻如燈火。常燃如是真正覺燈。照破一切無明癡暗。能以此法。轉相開示。即是一燈。燃百千燈。以灯續然。然燈無盡。故號長明。

Az √∂r√∂km√©cses l√°ngja is val√≥j√°ban a tudatoss√°g t√∂k√©letes √©bers√©g√©t jelenti. Azok akik a megvil√°gosod√°st keresik, test√ľket a l√°mpa test√©hez, elm√©j√ľket a l√°mpa kan√≥c√°hoz, az olajat hozz√°adott fegyelemnek, m√≠g a l√°ngot a b√∂lcsess√©g f√©ny√©nek tekintik. A t√∂k√©letes tudatoss√°g l√°mp√°j√°nak meggy√ļjt√°s√°val eloszlatnak minden s√∂t√©ts√©get √©s t√©veszm√©t. A Dharma l√°mp√°j√°t m√°soknak is √°tadva t√∂bb ezer m√°sik f√©nyt gy√ļjtanak, √≠gy f√©ny√ľk √∂r√∂kk√© tart.

[0010a18] 過去有佛。名曰然燈。義亦如是。愚癡眾生。不會如來方便之說。專行虗妄。執著有為。遂燃世間蘇油之燈。以照空室。乃稱依教。豈不謬乎。所以者何。

R√©gen √©lt egy buddha, akit Dipamkar√°nak, vagy l√°mpagy√ļjtogat√≥nak h√≠vtak. Ez volt nev√©nek jelent√©se. De a bolondok m√©g √≠gy sem √©rtik Tathagata szavait. T√©veszm√©khez √©s a megfoghat√≥ dolgokhoz ragaszkodva gy√ļjtj√°k meg a teljesen h√©tk√∂znapi olajl√°m√©cseseket, √©s meg vannak gyŇĎzŇĎdve, hogy a h√°zak √©s m√°s √©p√ľletek kivil√°g√≠t√°s√°val m√°r Buddha tanait k√∂vetik. Milyen egy ostobas√°g ez. Buddha szem√©nek egy pillant√°sa azonnal sz√°mtalan vil√°got ragyog be egyszerre. Az olajm√©cses fabatk√°t sem √©r. Vagy tal√°n m√°sk√©pp hiszitek?

[0010a18] 佛放眉間一毫相光。上能照萬八千世界。豈假如是蘇油之燈。以為利益。審察斯理。應不然乎。又六時行道者。所謂六根之中。於一切時。常行佛道。脩諸覺行。調伏六根。長時不捨。名為六時。遶塔行道者。塔是身心也。當令覺慧巡遶身心。念念不停。名為遶塔。過去諸聖皆行此道。得至涅槃。今時世人不會此理。曾不內行。唯執外求。將質礙身。遶世間塔。日夜走驟。徒自疲勞。而於真性。一無利益。又持齋者。當須會意不達斯理。徒爾虗切。

A nappal √©s √©jszaka Hat idŇĎszak√°ban val√≥ gyakorl√°s azt jelenti, hogy a hat √©rz√©kszerven kereszt√ľl folyamatosan dolgoznunk kell a megvil√°gosod√°s el√©r√©se √©rdek√©ben, mik√∂zben a tudatoss√°g √©s √©bers√©g minden form√°j√°t megŇĎr√≠zz√ľk. A Hat idŇĎszak annyit jelent, hogy a hat √©rz√©k felett soha nem vesz√≠tj√ľk el uralmunkat. Ami a szt√ļp√°k k√∂rbej√°r√°s√°t illeti, a szt√ļpa val√≥j√°ban tested √©s az elm√©d is egyben. Amikor tudatoss√°god folyamatosan, k√∂rk√∂r√∂sen halad testeden √©s elm√©den bel√ľl, ezt a jelens√©get nevezz√ľk a szt√ļpa k√∂r√ľli s√©t√°nak. A r√©gi idŇĎk b√∂lcsei ezt az utat j√°rt√°k a Nirv√°na fel√©. De a mai emberek nem √©rtik, mit jelent ez. Ahelyett, hogy befel√© figyeln√©nek, a k√ľlsŇĎs√©gekhez ragaszkodnak. Anyagb√≥l teremtett test√ľkkel, anyagb√≥l √©p√≠tett szt√ļp√°k k√∂r√ľl s√©t√°lgatnak. √Čs hi√°ba koptatj√°k l√°baikat k√∂rbe-k√∂rbe, √©jjel-nappal m√©gsem ker√ľlnek k√∂zelebb √©nj√ľk val√≥di term√©szet√©hez.

[0010a18] 齋者齊也。所謂齋正身心。不令散亂。持者護也。所謂於諸戒行。如法護持。必須外禁六情。內制三毒。勤覺察。淨身心。了如是義。名為持齋。又持齋者。食有五種。一者法喜食。所謂依持正法。歡喜奉行。二者禪悅食。所為內外澄寂。身心悅樂。三者念食。所謂常念諸佛。心口相應。四者願食。所謂行住坐臥。常求善願。五者解脫食。所謂心常清淨。不染俗塵。

Ugyanez vonatkozik a b√∂jt√∂l√©sre is. A b√∂jt teljesen hasztalan, hacsak az ember nincs tiszt√°ban azzal, mit mi√©rt csin√°l. A b√∂jt val√≥j√°ban szab√°lyz√°st jelent, a testet √©s az elme/tudat(?) szab√°lyz√°s√°t, annak √©rdek√©ben, hogy cs√∂kkents√ľk a benn√ľk megjelenŇĎ zŇĪrzavart. A b√∂jt betart√°sa a Dharma szab√°lyainak betart√°sa is egyben. Esz√∂z, amelynek seg√≠ts√©g√©evel v√©dekezhet√ľnk a tudatot megzavar√≥ Hat k√ľlsŇĎ inger √©s a H√°rom belsŇĎ m√©reg ellen, az√©rt hogy a szeml√©lŇĎd√©sen kereszt√ľl t√∂rekedhess√ľnk test√ľnk √©s elm√©nk/tudatunk(?) megtiszt√≠t√°s√°ra.

[0010a18] 此五種食。名為齋食。若復有人。不食如是五種淨食。自言持齋。無有是處。唯斷於無明之食。若輙觸者。名為破齋。若有破。云何獲福。

A b√∂jt√∂l√©skor √∂tf√©le √©telt vehet√ľnk magunkhoz. Az elsŇĎ, a Dharm√°ban fellelhetŇĎ √∂r√∂m, ami akkor j√∂n l√©tre ha a Dharma szerint cseleksz√ľnk. A m√°sodik a medit√°ci√≥ sor√°n l√©trej√∂vŇĎ harm√≥nia, amit a test √©s az elme harm√≥ni√°ja, amely √ļgy j√∂n l√©tre hogy megsz√ľntetj√ľk a szeml√©lŇĎ √©s a szeml√©lt t√°rgy k√∂zti elv√°laszt√°st. A harmadik nem m√°s, mint a megid√©z√©s, a Buddh√°k szavakkal √©s az elm√©ddel val√≥ megid√©z√©se. A negyedik √©tel amit magadhoz vehetsz, nem m√°s mint az elhat√°roz√°s, hogy t√∂rekszel magadban az er√©ny kimŇĪvel√©s√©re, j√°r√°s, √°ll√°s, √ľl√©s vagy fekvŇĎ helyzetben is. V√©g√ľl √∂t√∂dik maga a megszabadul√°s, elm√©d megszabadul√°sa a r√°rak√≥dott vil√°gi szennyezŇĎd√©sektŇĎl. Ez az √∂tf√©le √©tel a b√∂jt √∂t eledele. Ha az ember nem ezzel az √∂t tiszta √©tellel t√°pl√°lja mag√°t, t√©vesen gondolja, hogy b√∂jt√∂l.

[0010a18] 世有迷人。不悟斯理。身心放逸諸惡。皆為貪欲恣情。不生慚愧。唯斷外食。自為持齋。必無是事。

Tov√°bb√°, ha abbahagyjuk √∂nmagunk t√©veszm√©kkel val√≥ t√°pl√°l√°s√°t, megt√∂rj√ľk a b√∂jt√∂t. √Čs miut√°n megt√∂rted, semmilyen hasznod nem sz√°rmazik m√°r belŇĎle. A vil√°g tele van megt√©vesztett emberekkel, akik nem √©rtik ezt. Test√ľket √©s elm√©j√ľket mindenf√©le √°rtalmas dologgal k√©nyeztetik. Szabad utat engednek a szenved√©lyek h√∂mp√∂lygŇĎ folyam√°nak, √©s semmi sz√©gyen√©rzet nem marad benn√ľk. √Čs amikor felhagynak a h√©tk√∂znapi √©telek fogyaszt√°s√°val, k√©pesek ezt b√∂jtnek nevezni. Milyen abszurd!

[0010a18] 又禮拜者。當如是法也。必須理體內明。事隨權變。理有行藏。會如是義。乃名依法。

Ugyanez a helyzet az imádkozással is. Meg kell értened annak valódi jelentését, és alkalmazkodnod a kialakult feltételekhez. A jelentése a cselekvést és a nem cselekvést is magába foglalja. Aki ezt megérti, valóban a Dharmát követi.

[0010a18] 夫禮者敬也。拜者伏也。所謂恭敬真性。屈伏無明。名為禮拜。若能惡情永滅。善念恒存。雖不現相。名為禮拜。其相即法相也。世尊欲令世俗表謙下心。亦為禮拜。故須屈伏外身。示內恭敬。舉外明內。性相相應。若復不行理法。唯執外求內。則放縱瞋癡。常為惡業。外即空勞身相。詐現威儀。無慚於聖。徒誑於凡。不免輪迴。豈成功德。

Az im√°dkozni annyit tesz, mint tiszteletettud√≥nak √©s al√°zatotosnak lenni. Megadni a tiszteletet val√≥di √©nednek √©s elcsendes√≠teni magadban a t√©veszm√©ket. Kigyoml√°lni magadb√≥l a gonosz v√°gyakat √©s j√≥ gondolatokkal t√∂lteni meg az elm√©t, akkor is ha im√°id √©ppen nem ker√ľlnek meghallgat√°sra. Ez forma val√≥di form√°ja. Buddha azt akarta, hogy a vil√°gi emberek az im√°ds√°got eszk√∂tnek tekints√©k, amely egyfelŇĎl al√°zatoss√°got fejez ki, m√°sr√©szrŇĎl pedig seg√≠t kord√°ban tartani az elm√©t. Azt mondta nekik, hogy meghajl√°ssal fejezz√©k ki tisztelet√ľket, hagyj√°k, hogy a k√ľlsŇĎ kifejezze a belsŇĎt, hogy a k√ľlsŇĎ forma √©s a belsŇĎ esszencia harm√≥ni√°ba ker√ľlhessen egym√°ssal. A belsŇĎ √©rt√©keikkel nem foglalkoznak, csak a dolgok k√ľlsŇĎ, felsz√≠nes kifejez√©s√©re koncentr√°lnak, soha nem lesznek k√©pesek meghaldni a tudatlans√°got, gyŇĪl√∂letet √©s gonoszs√°got, mik√∂zben magukat is teljesen kimer√≠tik. Tal√°n lesznek emberek, aiket megt√©veszt √ľres hajb√≥kol√°suk, √©s ak√°r m√©g a b√∂lcsekek szem√©ben is tiszt√°nak tŇĪnhetnek, de az ok √©s okozat k√∂rforg√°s√°b√≥l ŇĎk sem ker√ľlhetnek ki.

[0011a10] 問。如溫室經說。洗浴眾僧。獲福無量。此則憑於事法。功德始成。若為觀心可相應否。

Di√°k: De a F√ľrdŇĎh√°z sz√ļtr√°ban az √°ll, hogy "A szerzetesek f√ľrdet√©s√©hez val√≥ hozz√°j√°rul√°s r√©v√©n, az emberek korl√°tlan √°ld√°sban r√©szes√ľlnek". √ögy tŇĪnik, hogy itt egyesek m√©gis k√ľlsŇĎ √©rdem√©nyeket √©rnek el. M√©gis, hogy egyeztethetŇĎ ez √∂ssze az elme megfigyel√©s√©vel?

[0011a11] 答。洗浴眾僧者。非洗世間有為事也。世尊甞。爾為諸弟子。說溫室經。欲令受持洗浴之法。故假世事。比喻真宗。隱說七事供養功德。其七事云何。一者淨水。二者燒火。三者澡豆。四者楊枝。五者淨灰。六者蘇[月*高]。七者內衣。與此七法。喻於七事。一切眾生由此七法。沐浴莊嚴。能除毒心無明垢穢。應否。

Bodhidharma: Itt a szerzetesek f√ľrdet√©se nem konkr√©t tiszt√°lkod√°sra utal. Buddha, a F√ľrdŇĎh√°z sz√ļtr√°ban, a tiszt√°lkod√°s folymat√°hoz hasonl√≠totta a Dharm√°t. Megint valami h√©tk√∂znapi dolgon kereszt√ľl pr√≥b√°lt egy j√≥val elvontabb jelent√©st k√∂zvet√≠teni, amelyet a H√©t felaj√°nl√°s magyar√°zatai k√∂zt lelhet√ľnk meg. EbbŇĎl a h√©tbŇĎl az elsŇĎ a tiszta v√≠z, a m√°sodik tŇĪz, a harmadik a szappan, a negyedik a fŇĪzfa barka, az √∂t√∂dik a tiszta hamu, a hatodik az illatos kenŇĎcs √©s a hetedik az als√≥ruh√°zat. A Buddha ezt a h√©t dolgot haszn√°lta fel, h√©t m√°sik dolog tiszt√°z√°s√°ra. Ezen a h√©t dolgon kereszt√ľl is embert pr√≥b√°lta felelmelni, hogy megsz√ľntesse m√©rgezett elme t√©veszmm√©it. Az elsŇĎ az erk√∂lcs, amely lemossa a felesleget, ahogy a v√≠z lemossa a szennyezŇĎd√©seket. A m√°sodik a b√∂lcsess√©g, amely √°thatol alanyon √©s t√°rgyon, ahogy a tŇĪz is felmeleg√≠ti a vizet. A harmadik a diszkrimin√°ci√≥, amely megszabad√≠t a rossz szok√°sokt√≥l, ahogy a szappan is megtiszt√≠t a szennyezŇĎd√©stŇĎl. A negyedik az ŇĎszintes√©g, amely elt√°vol√≠tja a t√©veszm√©ket, ahogy a fŇĪzfabarka r√°g√°sa megtiszt√≠tja a leheletet. Az √∂t√∂dik az igazi hit, amely minden k√©ts√©get megszŇĪntet, csak√ļgy ahogy a tiszta hamu bed√∂rzs√∂l√©se megakad√°lyozza a betegs√©gek kialakul√°s√°t. A hatodik a t√ľrelem, amely legyŇĎzi az ellen√°ll√°st, ahogy az illatos kenŇĎcs is felpuh√≠tja a bŇĎrt. A hetedik pedig a sz√©gyen, amelynek t√ľlr√©ben a gonosz tettek is m√°s sz√≠nben tŇĪnnek fel, ahogy az als√≥ruh√°zatnak is az a dolga, hogy a test egy bizonyos ter√ľlet√©t eltakarja. Ez a h√©t dolog k√©pviseli a sz√ļtra val√≥di jelent√©s√©t. Amikor Tathagata ezt a sz√ļtr√°t mondta, a Mahayana mŇĪvelt, kellŇĎ nyitotts√°ggal rendelkezŇĎ k√∂vet√Ķihez besz√©lt, nem pedig sz√Ľk l√°t√≥k√∂r√Ľ, hom√°lyos elm√©vel meg√°ldott h√©tk√∂znapi emberekhez. Nem meglepŇĎ, hogy manaps√°g az emberek m√°r nem √©rtik ezeket a dolgokat sem.

[0011a11] 其七法者。一者謂淨戒。洗蕩僭非。猶如淨水濯諸塵垢。二者智慧。觀察內外。由如然火能溫淨水。三者分別。簡棄諸惡。猶如澡豆能淨垢膩。四者真實。斷諸妄想。如嚼楊枝。能淨口氣。五者正信。決定無疑。由如淨灰摩身。能辟諸風。六者謂柔和忍辱。由如蘇[月*高]。通潤皮膚。七者謂慚愧。悔諸惡業。猶如內衣遮醜形體。如上七法。是經中秘密之義。如來當爾為諸大乘利根者說。非為小智下劣凡夫。所以今人無能解悟。其溫室者。即身是也。所以燃智慧火。溫淨戒湯。沐浴身中。真如佛性。受持七法。以自莊嚴。當爾比丘聰明上智。皆悟聖意。如說脩行。功德成就。俱登聖果。今時眾生莫測其事。將世間水。洗質礙身。自謂依經。豈非誤也。且真如佛性。非是凡形。煩惱塵垢。本來無相。豈可將質礙水。洗無為身。事不相應。云何悟道。若欲身得淨者。當觀此身。本因貪欲不淨所生。臭穢駢闐。內外充滿。若也洗此身求於淨者。猶如壍壍盡方淨。以此驗之。明知洗外非佛說也。

A f√ľrdŇĎh√°z maga a test. Meggy√ļjtjuk a b√∂lcsess√©g t√ľz√©t, felmeleg√≠tj√ľk az elŇĎ√≠r√°sok sz√≠ntiszta viz√©t √©s megf√ľrdetj√ľk benne az igazi Buddha term√©szetet√ľnket. E h√©t gyakorlat mŇĪvel√©s√©vel er√©nyedet m√©g gazdagabb√° teheted. A r√©gi idŇĎk szerzetesei √©rz√©kenyebbek voltak. Meg√©rtett√©k Buddha szavait. K√∂vett√©k tan√≠t√°sait, t√∂k√©letes√≠tett√©k er√©ny√ľket, √©s meg√≠zlelt√©k a buddhas√°g gy√ľm√∂lcs√©t. Manaps√°g az emberek nem fogj√°k fel ezeket a dolgokat. Rendes vizzel mosakodnak √©s azt hiszik, hogy a sz√ļtr√°t k√∂vetik. Val√≥j√°ban igazi buddha-term√©szet√ľnknek nincs form√°ja sem alakja. A szenved√©snek sincs form√°ja. Hogyan lehetne h√°t szok√°sos vizzel elt√°vol√≠tani egy megfoghatatlan dolgot? Persze hogy nem fog menni. Ezek az emberek mikor √©brednek m√°r fel v√©gre? Ahhoz hogy egy ilyen tested megtiszt√≠thassunk, elŇĎsz√∂r l√°tnunk kellene. Minden szennyezŇĎd√©s √©s t√∂k√©letlens√©g a v√°gyb√≥l fakad, melyek azt√°n addig sokasodnak, m√≠g v√©g√ľl k√≠v√ľl bel√ľl be nem fedik az embert. De ha ezt a tested pr√≥b√°lod megtiszt√≠tani, ak√°r addig is s√ļrolhatod am√≠g m√°r majdnem teljesen elkopik, mire tiszta lesz. Mindezek alapj√°n bel√°that√≥, hogy a Buddha nem valami k√ľlsŇĎ dolog megtiszt√≠t√°s√°r√≥l besz√©lt.

[0011b10] 問。經說言至心念佛。必得往生西方淨土。以此一門。即應成佛。何假觀心。求於解脫。

Di√°k: A sz√ļtr√°kban azt is le√≠rt√°k, hogy aki teljes sz√≠vvel sz√≥l√≠tja a Buddh√°t, az biztonyosan a nyugati paradicsomban fog √ļjj√°sz√ľletni. Mivel ez a m√≥dszer a Buddhas√°ghoz vezet, mi√©rt is kellene az elme szeml√©l√©s√©n kereszt√ľl keresn√ľnk a megszabadul√°st?

[0011b11] 答。夫念佛者。當須正念。了義為正。不了義為邪。正念必得往生。邪念云何達彼。

Bodhidharma: Ha Buddh√°t k√≠v√°nod invok√°lni, jobban teszed ha helyesen teszed. Hacsak nem vagy teljesen tiszt√°ban a Buddha invok√°l√°s√°nak m√≥dszer√°vel, el fogod v√©teni. √Čs ha elv√©ted, sehova sem fogsz jutni ezzel a m√≥dszerrel sem.

[0011b11] 佛者覺也。所謂覺察身心。勿令起惡。念者憶也。所謂憶持。戒行不忘。精進勤了。如是義名為念。故知念在於心。不在於言。因筌求魚。得魚忘筌。因言求意。得意忘言。既稱念佛之名。須知念佛之道。若心無實。口誦空名。三毒內臻。人我填臆。將無明心不見佛。徒爾費功。且如誦之與念。義理懸殊。在口曰誦。在心曰念。故知念從心起。名為覺行之門。誦在口中。即是音聲之相。執相求理。終無是處。故知過去諸聖所脩。皆非外說。唯只推心。即心是眾善之源。即心為萬德之主。涅槃常樂。由息心生。三界輪迴。亦從心起。心是一世之門戶。心是解脫之關津。知門戶心。豈慮難成。知關津者何憂不達。

Buddha tudatoss√°got, a test √©s az elme tudatoss√°g√°t jelenti, amely megakad√°lyozza hogy a gonosz ak√°r egyikben, ak√°r m√°sikban fel√ľsse a fej√©t. Az invok√°ci√≥ pedig megid√©z√©st, a fegyelem szab√°lyainak megid√©z√©s√©t, folyamatos fejben tart√°s√°t √©s teljes erŇĎvel val√≥ k√∂vet√©s√©t jeleniti. Ezt √©rtj√ľk invok√°ci√≥ alatt, ami a gondolatokkal √©s sohasem a szavakkal kapcsolatos. Ha h√°l√≥t haszn√°lsz halakfog√°s√°ra, miut√°n sikerrel j√°rt√°l, a h√°l√≥t ak√°r el is felejtheted. √Čs ha a szavakat haszn√°lod arra, hogy megtal√°ld a jelent√©st, a jelent√©s meglel√©se ut√°n a szavak feleslegess√© v√°lnak. Buddha nev√©nek megid√©z√©s√©hez meg kell √©rtened a Dharma invok√°l√°s√°t. Ha a Dharmat nincs jelen a fejedben, a sz√°d csak √ľres szavakat skand√°l majd. Am√≠g a h√°rom m√©reg vagy saj√°t gondolataid nyugtalan√≠tanak, addig megt√©vesztett elm√©d meg fogja akad√°lyozni, hogy megpillantsd a Buddh√°t √©s csak az erŇĎdet fogod pazarolni. A k√°nt√°l√°s √©s az invok√°ci√≥ vil√°gokra vannak egym√°st√≥l. A k√°nt√°l√°s sz√°jjal, a Buddha invok√°ci√≥ja az elm√©n/tudaton(?) kereszt√ľl t√∂rt√©nik. Mivel a h√≠v√°s az elm√©n/tudaton(?) kereszt√ľl t√∂rt√©nik, az elm√©t az √©ber jelenl√©t kapuj√°nak is nevezik. A k√°nt√°l√°s a sz√°j√ľreg k√∂zep√©n, hang form√°j√°ban jelenik meg. Ha a jelent√©st keresve ragaszkodsz a l√°tszathoz, semmit sem tal√°lsz majd. √ćgy a m√ļlt b√∂lcsei √∂nvizsg√°latot √©s nem besz√©deket tartottak. Az elme/tudat(?) minden er√©ny forr√°sa. Minden erŇĎ √©s k√©pess√©g is belŇĎle sz√°rmazik. A nirv√°na √∂r√∂k boldogs√°ga is a tudat nyugalmi √°llapot√°b√≥l j√∂n l√©tre. A h√°rom vil√°gban val√≥ √ļjj√°sz√ľlet√©s is szint√©n az elm√©bŇĎl sz√°rmazik. Az elme/tudat(?) minden vil√°g kapuja, az elme/tudat(?) pedig a g√°zl√≥ amely seg√≠ts√©g√©vel √°tjuthatunk a t√ļls√≥ partra. Akik tudj√°k hol van az ajt√≥ nem agg√≥dnak, hogy el√©rik-e. Akik tudj√°k hol van a g√°zl√≥ nem agg√≥dnak azon, hogy √°tkeljenek-e rajta vagy sem.

[0011b11] 竊見今時淺識。唯知事相為功。廣費財寶。多傷水陸。妄營像塔。虗促人夫。積木疊泥。圖青畫緣。傾心盡力。損己迷它。未解慚愧。何曾覺泥。見有為則勤勤愛著。說無相則兀兀如迷。且貪現世之小慈。豈覺當來之大苦。此之脩學。徒自疲勞。背正歸邪。誑言獲福。

Az emberek manaps√°g felsz√≠nesek. √ögy tekintenek az √©rdemekre, mintha azoknak val√≥di form√°ja lenne. T√©kozolj√°k javaikat, le√∂lik a vizi √©s sz√°razf√∂ldi √°llatokat. Ostoba m√≥don szobrok √©s szt√ļp√°k fel√°ll√≠t√°s√°val foglalkoznak, egym√°st hajszolj√°k, hogy mit hova kell tenni, mit milyen sz√≠nŇĪre kell festeni. Megterhelik test√ľket-lelk√∂ket √©s f√©lrevezetik a t√∂bbieket. M√©g annyit sem tudnak, hogy (emiatt) sz√©gyen√©rzet alakuljon ki benn√ľk. Hogyan fognak √≠gy valaha is megvil√°gosodni?

[0011b11] 但能攝心內照。覺觀外明。絕三毒永使銷亡。[門@卞]六賊不令侵擾。自然恒沙功德。種種莊嚴。無數法門。一一成就。超凡證聖。目擊非遙。悟在須臾。何煩皓首。真門幽秘。寧可具陳。略述觀心。詳其少分。而說偈言。 :

    我本求心心自持,   求心不得待心知
    佛性不從心外得,   心生便是罪生時
    我本求心不求佛,   了知三界空無物
    若欲求佛但求心,   只這心心心是佛

Megl√°tnak valami k√©zzelfoghat√≥t, √©s azonnal ragaszkodni kezdenek hozz√°. Ha a form√°tlans√°gr√≥l besz√©lsz nekik, n√©m√°n √©s zavartan fognak csak √ľlni. Moh√≥n vetik r√° magukat a vil√°gban felllehetŇĎ √∂r√∂m√∂k apr√≥ morzs√°ira, √©s a k√∂zelgŇĎ szenved√©sekbŇĎl semmit sem √©szlelnek. Az ilyen tan√≠tv√°nyok hi√°ba erŇĎltetik meg magukat. Az igazr√≥l a hamisra v√°ltva(?) csak j√∂vŇĎbeli √°ld√°sokr√≥l k√©pesek besz√©lni.

Ha a tudat/elme belsŇĎ f√©ny√©t egyszerŇĪen egy pontba koncentr√°lod, √©s k√©pes vagy annak k√ľlsŇĎ ragyog√°s√°t is figyelemmel k√≠s√©rni, eloszlathatod a H√°rom m√©rget, √©s v√©gleg elŇĪzhete a Hat tolvajt is. ErŇĎfesz√≠t√©s n√©lk√ľl juhatsz v√©gtelen sz√°m√ļ er√©ny, t√∂k√©letess√©g √©s az igazs√°g fel√© ny√≠l√≥ ajt√≥ birtok√°ba. √Ātl√°tni a dolgok h√©tk√∂znapi sz√ľrkes√©g√©n √©s megpillantani a dolgok m√∂g√∂tt rejlŇĎ megfoghatatlant, kevesebb mint egy szempillant√°snyira van. A megval√≥s√≠t√°s most van. A megvil√°gosod√°s a mostban van. Mi√©rt is agg√≥dn√°l ŇĎsz hajsz√°laid miatt? B√°r az igazi ajt√≥ rejtve van, √©s nem lelhetŇĎ fel egyk√∂nnyen. Most csak a tudat/az elme (?) szeml√©lŇĎd√©sen kereszt√ľl val√≥ megfigyel√©s√©re t√©rtem ki egy kicsit.

達磨大師破相論終

P√°r gondolat

    "Senki nem tudja, mit hoz a j√∂vŇĎ. De a m√ļlt tettei a m√°ban, ezekben a pillanatokban hozz√°k meg term√©s√ľket. Sem az egeket, sem az isteneket sem embert√°rsaimat nem vonhatom felelŇĎss√©gre sorsom√©rt. Csak √©s kiz√°r√≥lag m√ļltb√©li tetteim k√∂vetkezm√©nye mindaz, amit ma meg√©lek. Ha ma √©lek √©s szenvedek, az az√©rt van, amit a m√ļltban √©n tettem, √©s senki m√°st nem vonhatok √©rte felelŇĎss√©gre."

    Bodhidharma

Aki halad√≥ szinten gyakorolja a harcmŇĪv√©szetet, t√ļljut a form√°kon √©s technik√°kon. A helyes gyakorol√°s sor√°n term√©szetes m√≥don alakul ki az ig√©ny √©s a sz√°nd√©k a h√°tt√©r-, a szeml√©let-, a kult√ļra-, az adott st√≠lus t√∂rt√©nelme-, valamint mesterei tan√≠t√°sainak m√©lyebb meg√©rt√©se ir√°nt. A rendszeres, tiszta gyakorl√°sra kell figyelned, a meg√©rt√©s - ha itt az idŇĎ - term√©szetes m√≥don meg√©rkezik. A Mahayana tan√≠t√°sa szerint a szam√°dhiban a tudat megnyugszik √©s egy dologra koncentr√°l m√≠g a gyakorlatot v√©gzŇĎ szem√©ly tudat√°n√°l marad. Ez igaz a Chan gyakorlatokra, mely √°llapot sz√ľks√©ges a harcmŇĪv√©szetben a belsŇĎ erŇĎ (Qi) ir√°ny√≠t√°s√°hoz is. Nincs semmi k√ľl√∂nbs√©g. Halad√≥ szinten a kungfu minden mozdulat√°ban, minden technik√°j√°ban megjelenik a sz√°nd√©k (Yi). Ahhoz, hogy ez min√©l term√©szetesebben jelen legyen-, b√°rmikor k√©pes l√©gy a sz√°nd√©k √°ltali ir√°ny√≠t√°sra, a gyakorl√°s sor√°n megfelelŇĎ erŇĎfeszt√≠t√©sre √©s tudatoss√°gra van sz√ľks√©g (tiszta fenntarthat√≥ koncentr√°ci√≥). A sz√°nd√©k √°ltal vezetet mozdulatok √©s technik√°k a "szeml√©lŇĎd√©s" (观, guan) ok√°n enn√©l tov√°bb m√©lly√ľlnek. T√∂bbsz√∂r eml√≠tette Mesterem, Zhang Mester azt, hogy a "r√°csod√°lkoz√°s mŇĪv√©szet√©t" sosem szabad elfelejteni, mind√≠g gyakorolni kell.

L√°thatod, hogy a Chan sz√ļtr√°k tan√≠t√°sainak megismer√©se, e szeml√©leten val√≥ gondolkod√°s, a medit√°ci√≥ √©s a harcmŇĪv√©szet gyakorl√°s√°ban a "sz√°nd√©k" megerŇĎs√≠t√©se, az "erŇĎfesz√≠t√©s" (koncentr√°ci√≥) megtart√°sa, a "tudatoss√°g" kialak√≠t√°sa √©s a gyakorlatokon val√≥ "szeml√©lŇĎd√©s" n√©lk√ľl nincsen val√≥di fejlŇĎd√©s.

❀ ❀ ❀

Javasolt irodalom és források

0. További buddhista iratok, fordítások és tanítások

1. Fodian
2. CBETA
3. X63n1220_001 達磨大師破相論 第1卷
4. 心經頌 Xin Jing Song (Elme Tana, Sz√≠v Sz√ļtra),
5. 破相論 Po Xiang Lun [X63n1220_001 達磨大師破相論 第1卷] - √Črtekez√©s a Gondolatok Megsz√ľntet√©s√©rŇĎl Ua. mint 觀心論 Guan Xin Lun - √Črtekez√©s a Gondolatok Szeml√©l√©s√©rŇĎl, melyet Bodhidharm√°nak tulajdon√≠tanak, de t√∂rt√©neti kutat√°sok azt t√°masztj√°k al√°, hogy Shenxiu (神秀 , 606?-706), az √Čszaki Iskola P√°tri√°rk√°ja √≠rta.
6. 二種入 Er zhong ru [X63n1217_001 菩提達磨大師略辨大乘入道四行觀 第1卷] - K√©t Bej√°rat (a gyakorl√°sok v√°zlata) v. K√©t √öt N√©gy Gyakorlat,
7. 安心法門 An Xin Fa Men - Dharma Kapuja az Elme Elcsendes√≠t√©s√©hez vagy nyugalomban Marad√°s Dharm√°ja [X63n1224_001 諸方門人參問語錄 第1卷]
8. 悟性論 Wu Xing Lun [X63n1219_001 達磨大師悟性論 第1卷] - √Črtekez√©s az Elme Term√©szet√©nek Fel√©breszt√©s√©rŇĎl (√Čbred√©s Besz√©d),
9. 血脈論 Xue Mai Lun [X63n1218_001 達磨大師血脉論 第1卷] - √Črtekez√©s az √Ātad√°sr√≥l (V√©r√°ram Besz√©d; az igazi term√©szet megl√°t√°s√°r√≥l sz√≥l√≥ szentbesz√©d)
10. CBETA, X63n1217 és http://ctzen.org/sunnyvale/enBodhiDharmaSutraWithAnnotation.htm
11. Lotus Sutra - 妙法蓮華經, Miàofǎ Liánhuá jīng, röviden: 法華經 Fǎhuá jīng
12. ...

K√∂sz√∂netet mondunk minden bar√°tunknak, mindazon szerzŇĎknek, tan√≠t√≥knak, buddhist√°knak √©s harcmŇĪv√©szeknek, akik hozz√°j√°rultak a harcmŇĪv√©szet-t√∂rt√©neti-, buddhista-, b√∂lcseleti √©s egy√©b tan√≠t√°sokkal, √≠r√°sokkal, tanulm√°nyokkal, jegyzetekkel minden √©rzŇĎ l√©ny tan√≠t√°s√°hoz √©s tanul√°s√°hoz. Buddh√°k √©s Mesterek tan√≠t√°sait megosztani √©rdem, mindezen √©rdemeket felaj√°nljuk az √∂sszes Buddh√°knak. A Xing Long Tang elfogulatlan, p√°rtatlan, szektarianizmust√≥l mentes elv alapj√°n t√∂rekszik a Dharm√°t, a Chan hagyom√°nyvonal tan√≠t√°s√°t, a harcmŇĪv√©szeti st√≠lusok t√∂rt√©neteit megosztani. 武林一家! 阿弥陀佛!

各位朋友, 作者, 老师, 佛教徒和功夫爱好者, 请允许我向你们表示感谢, 感谢你们一直以来用功夫, 历史, 佛教, 哲学和各类教学, 文章, 研究和教义, 对教学和学习的支持。分享佛教和大师的教义非常有价值, 我们以此恭敬诸佛。《醒龙堂》 将依据不偏依, 不分宗派的原则努力分享佛法, 传承佛教思想和传统功夫。

magyar nyelvre ford√≠totta Yao Dong jushi 翻译: 耀东居士 @ Xing Long Tang | 2017 v1; elsŇĎ kiad√°s
Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 licenc alkalmaz√°s√°val | 署名-非商业性使用-禁止演绎 4.0 国际
Ha hib√°kat, megjelen√©si vagy egy√©b probl√©m√°kat tal√°lsz, √≠rj nek√ľnk: master [at] rgm [pont] hu

武林一家 |

vissza | ❀ index | ❀ jegyzetek √©s publik√°ci√≥k | ❀ Pu Ji Chan Templom 普济寺 facebook oldala - K√∂vess minket itt is!




0

XING LONG TANG 醒龙堂 中国武术研究会 | Honorary President: ZHANG ERYU Grandmaster | Master: XIAO FENG | Contact us: master [at] rgm.hu
Member of Hungarian Traditional Gong-Fu and Wushu Federation | HQ & Cultural Xchange: CHINESE ART CENTER 匈中文化交流中心.
Your use of this website is subject to, and constitutes acknowledgement and acceptance of, our Terms & Conditions @ 1995-2017
How you may Enhance your Health, Combat Efficiency, Mental Freshness and Spiritual Joy through autentic Gong Fu and Chan Teachings