A belső és külső irányzatú harcművészetekről - 《論拳術內家外家之別》

by Sun Lutang (孫祿堂, 1929)

❀ ❀ ❀

Sun Lutang (孫祿堂), 強國之基 - "a nemzet megerősítésének alapja"
[included in 鄞縣縣國術館一週紀念刋 Yin County (in Ningbo, Zhejiang) Martial Arts Institute
1st Year Commemorative Publication, New Year’s Day, 1931]

今之談拳術者，每云有內家外家之分。或稱少林為外家，武當為內家，在道為內家；或以在釋為外家，其實皆皮相之見也。名則有少林、武當之分，實則無內家外家之別。少林，寺也；武當，山也；拳以地名，並無軒輊。至竟言少林而不言武當者亦自有故。按少林寺之拳，門類甚多，名目亦廣，輾轉相傳，耳熟能詳。武當派則不然，練者既少，社會上且有不知武當屬於何省者，非余之過言也。浙之張松溪非武當之嫡傳乎？至今浙人士承張之緒者，何以未之前聞也？近十年來，人始稍稍知武當之可貴矣。少林、武當之一隱一現者其故在此。安得遽分內外耶！

Azok, akik a harcművészetekről beszélnek manapság, megosztják azokat magukban "belsőre" és "külsőre". Van aki azt mondja, hogy a Shaolin stílusok külső stílusok, a Wudang stílusai pedig belsők. Vagy, hogy a taoista stílusok belsők, míg a buddhista stílusok külsők. Valójában ezek az ítéletek igen felületesek. Mikor a stílusokat Shaolin vagy Wudang kategóriába sorolták, akkor valójában nincs különbség belső vagy külső közt. A Shaolin egy templom. Wudang egy hegy. Mikor a harcművészeteket helyekről nevezik el, akkor semmi sem utal azok milyenségére (hogy jó vagy rossz). Amikor így mondják vagy teszik, Shaolint a Wudang-tól különböztetik meg, amelyek lehetnek jók, vagy bármilyenek. A Shaolin-templom bokszművészetét illetően sokféle stílus létezik, számtalan generáción át fejlődően, újra és újra egészen részletekbe menően. Viszont nem ez a helyzet a Wudang művészeteknél, amelyeket oly keveset gyakoroltak, hogy a társadalom legmagasabb tagjai nem is tudják biztosan, hogy a Wudang művészet melyik tartományban kezdődött, és nem, nem túlzok ezzel. Nem a zhejiang-i Zhang Songxi (張松溪) volt a Wudang harcművészetének tanítványa? Akkor miért van az, hogy a mai napig Zhejiang népe sohasem hallott felőle? Az emberek csupán az elmúlt évtizedekben kezdtek valamit megérteni a Wudang-i harcművészet értékéből. Shaolin és Wudang helyzetének oka az, hogy egy iskola megjelenik, míg a másik homályban marad. Hogy lehetne ily könnyedén belsőre és külsőre osztályozni!

或謂拳術既無內外之分，何以形勢有剛柔之判？不知一則自柔練而致剛，一則自剛練而致柔，剛柔雖分，成功則一。夫武術以和為用，和之中知勇備焉。 余練拳術亦數十年矣。初亦蒙世俗之見，每日積氣於丹田，小腹堅硬如石，鼓動腹內之氣，能仆人於尋丈外，行止坐臥，無時不然。自謂積氣下沉，庶幾得拳中之內勁矣。彼不能沉氣於丹田小腹者，皆外家也。一日，山西宋世榮前輩，以函來約，余因袱被往晉。

Néhányan azt mondják, hogy ha a harcművészetet nem osztjuk belsőre és külsőre, akkor azok technikái közt nem tehetünk különbséget mint "kemények" vagy "lágyak". Nem érthető, hogy egy [belső] gyakorlás a lágyságtól a keménység felé halad, és a [külső] gyakorlás a keménytől a lágyig. S bár a keménység és a lágyság külön-külön áll, az eredmény mindkét irányban megegyezik. Amikor a harcművészek a harmónia megteremtését használják annak érdekében, hogy működjenek, akkor a harmonikus állapotból alakítják a harci képességeket. Több évtizede gyakorolom a harcművészetet. Az elején én is elfogadtam a közös nézeteket. Minden nap felhalmoztam az energiát az elixír-mezőmbe, míg alhasam nehéz lett, mint egy szikla. Amikor felemeltem az energiát ide, nyolc-tíz méterre tudtam lökni az ellenfelemet. Akár jártamban, álló helyzetben, ülésben vagy fekvésben így volt. Úgy gondoltam, hogy azáltal, hogy felhalmozom az energiát a lesüllyesztéssel, valószínűleg elérem a belső erőt, és azok, akik nem képesek az energiájukat az alhasba süllyeszteni, külso iskolát képviselnek. Egy napon aztán elküldtem a Shanxi-béli Song Shirong (宋世榮) számára egy levelet, amelyben kértem, hogy hadd látogassam meg őt amikor Shanxiban járok.

寒暄之後，因問內外之判，宋先生曰：

A hagyományos üdvözléseket követően megkérdeztem Őt a belső és a külső közötti különbségről. Song így felelt:

寒暄之後，因問內外之判，宋先生曰：「呼吸有內外之分，拳術無內外之別。善養氣者即內家，不善養氣者即外家。故善養浩然之氣一語，實道破內家之奧義。拳術之功用，以動而求靜，坐功之作用，由靜而求動。其實動中靜，靜中動，本係一體，不可歧而二之。由是言之，所謂靜極而動，動極而靜，動靜即係相生，若以為有內外之分，豈不失之毫厘，差以千里。我所云呼吸有內外者，先求其通而已。通與不通，於何分之？彼未知練拳與初練拳者，其呼吸往往至中部而止，仍行返回，氣浮於上，是謂之呼吸不通。極其蔽則血氣用事，好勇鬥狠，實火氣太剛過燥之故也。若呼吸練至下行，直達丹田，久而久之，心腎相交，水火既濟，火氣不致炎上，呼吸可以自然，不致中部而返。如此方謂之內外相通，上下相通，氣自和順，故呼吸能達下部。氣本一也，誤以為兩個，其弊亦與不通等。子輿氏曰：『求其放心，放心收而後道心生。』亦即道家收視返聽之理。」

"A légzés belső és külső, de a harcművészetben nincs különbség a belső és a külső között, ha jó a tápláló energia, akkor belső, ha nem, akkor külső. (善養氣者即內家，不善養氣者即外家 shàn yǎngqì zhě jí nèi jiā, bùshàn yǎngqì zhě jí wài jiā) Tekintsd a kifejezést: a nemes energia tápláló [MengZi, 2/a Fejezet]. Bizonyára ez felfedi a belső iskola mélyebb jelentését. Amikor harművészetet gyakorolsz, mozdulatokkal keresed a csendet. A meditációban a nyugalomban keresed a mozgást. Valóban nyugalom van a mozgásban és a mozgásban pedig nyugalomban, mert alapvetően egy olyan esszenciát képviselnek, amelyet nem lehet keté választani. Ha így szemléled, akkor, amikor a nyugalom kiteljesedik, ott mozgás van, s mikor a mozgás teszi ezt, akkor ott megjelenik a nyugalom. Hiszen e kettő annyira összekapcsolódott, hogy egymást generálják. Ha a mozgást és a nyugalmat használták a belső és a külső közötti különbség megkülönböztetésére, hogy nem lenne hiba egy inch-en belül és ezer mérföldön kívül? Véleményem szerint vannak belső és külső légzési típusok. Először keressék ezt, hogy tovább jut-e vagy sem. A különbség az, hogy a lélegzet átjut-e vagy sem. Azok, akik soha nem gyakorolták a harcművészeteket - vagy éppen csak elkezdték azt - légzésük általában nem megy mélyebbre törzsük közepénél, mielőtt visszafordulna. Így az energia felfelé lebeg. Ezt nevezzük "akadályozott légzésnek". Amikor a lélegzetet extrém mértékben elnyomják, ekkor a temperamentum érintett, így ez a gyakorló harci jellegű személyiséget alakít ki. Az ilyet belső tűz elégeti, amíg elégnek... "Ha a lélegzet lefelé haladva közvetlenül az elixír mezőhöz ér, akkor az idő múlásával a szív [a csúcs aktív szerv] és a vesék [a csúcs passzív szerv] együttműködnek. Ez egy kölcsönös előny [mint a 63. számú hexagramban (vízből "a tűz tetején")], a belső tüzet égése felfelé történik, így a lélegzés természetes lesz és nem fordul meg a törzs közepén. Azt mondhatjuk, hogy a test belseje és külseje összekapcsolódik, akár a felsőtest az alsóval, az energia áramlása egyenletes és a lélegzet átjut a törzs alsó részébe. De alapvetően csak egyfajta energia van, és hiba azt gondolni, hogy kettő. A probléma akkor jelentkezik, ha nem tartod fenn az áthaladást. Ziyu (子輿) azt mondta: "keresd az elveszett elmédedet. Mikor megtaláltad, akkor megszületik a taoista tudat." [ld.: Mengzi, 6a. Fejezet: "az Út tanulmányozása nem más, mint az elveszett tudat keresése"] Ez leírja a belső figyelem és hallgatás taoista elvét.

余曰：「然則鄙人可謂得拳中之內勁乎？蓋氣已下沉，小腹亦堅硬如石矣。」

Azt mondtam: "Minden, ami ezt a helyzetet illeti, mondhatnám, hogy megszereztem a harcművészet belső erejét (內勁)? Az energiám leereszkedett és az alsó hasam nehéz, mint egy szikla".

宗先生曰：「否！否！汝雖氣通小腹，若不化堅，終必為累，非上乘也。」余又問何以化之？

Song azt mondta: "Ó, nem, nem, még akkor sem, ha az energia átjut az alhasba, ha nem változtatja meg a keménységet, akkor végül csak túlterheltnek érzed magad, ami nem a legmagasabb szint." Aztán megkérdeztem: "Tehát hogyan tehető meg az ilyen átalakulás?"

先生曰：「有若無，實若虛。腹之堅，非真道也。孟子言：『由仁義行，非仁義行也』。《中庸》極論『中和』之功用。須知古人所言，皆有體用。拳術中亦重中和，亦重仁義。若不明此理，即練至捷如飛鳥，力舉千鈞，不過匹夫之勇，總不離夫外家。若練至中和，善講仁義，動則以禮，見義必為，其人雖無百斤之力，即可謂之內家。迨養氣功深，貫內外，評有無，至大至剛，直養無害，無處不有，無時不然，卷之放之，用廣體微。昔人云『物物一太極，物物一陰陽。』吾人本具天地中和之氣，非一太極乎。《易經》云：『近取諸身，遠取諸物。』心在內而理周乎物，物在外而理具於心，內外一理而已矣。」

Song így felelt: "Olyan, mintha "valami" "semminek" látszik, "teljesség" mely úgy tűnik, mint az "üresség". Ha keménység van a hasban, ez nem a hiteles módszer. Mengzi azt mondta [Mengzi, 4b fejezet]: "Mivel az Ő [Shun Császár] cselekedetei már az együttérzésből és az igazságosságból származtak, nem kellett oly módon cselekednie, ami miatt ő lett volna könyörületes vagy igazságos." Nos, Ez a "középpont harmóniája" (中和), amelyet a Zhong Yong-ban 《中庸》 (Csg: Közép Mozdulatlansága - Szertartások feljegyzései 31. fejezet) tárgyaltunk. Meg kell értened amit az ókoriak beszéltek mind az elmélet, mind pedig a gyakorlati alkalmazás terén. A harcművészetben mind a közép összhangját, mind az együttérző igazságosságot értékeljük. Ha ez nem világos, akkor míg ha gyakorolsz is, s annyira agilis vagy, mint egy lebegő madár-, vagy elég erős ahhoz, hogy felemelj ezer kilógrammot, akkor nem leszel több, mint egy dühös mamlasz csupán az egyik a külső iskolából. Ha a középfokú harmonikusság felé haladás helyett értelemszerűen az együttérzésről és az igazságosságról beszélve megfelelő módon vezeted magad és helyes dolgokat igyekszel cselekdeni, legyen bár nagy izomtömeged, akkor az egyik belső iskola útján jársz. Mikor magad vagy a tápláló energia (養氣) a gyakorlat mély szintjén, akkor az összekpacsolja a külsőt a belsővel, s képes leszel teljes mértékben meghatározni, hogy rendelkezel-e vele vagy sem. Energiád [Mengzi, 2a:] "hatalmas és erős" lesz, akkor "az energiát táplálja sértetlenséget, hogy ne sérülj". Nincs olyan hely, ahol ne lenne ott, s nincs olyan pillanat, amikor nem ez történik. Ha elrejted vagy kiterjeszted, annak hatása széles lesz annak ellenére, hogy jelenléte igen csekélynek tűnik. A korábbi nemzedék azt mondta: "minden egyes dolog összhangban áll, így minden passzivitás-aktivitás" (物物一太極，物物一陰陽) Önmagunkban rejlik az Univerzum mindent átható harmonikus energiája, így nem vagyunk minden egy nagy polaritás magunkban? A Változások Könyve 《易經》 szerint [A Nagy Tárgyalás, 2. rész] azt mondja: "ami közeli testet ölt, távoli dolgok szemlélése" 近取諸身，遠取諸物。. A tudat belső, de az érvelése mindenre kiterjed, a dolgok kívül esnek, de az elveik mind ott vannak a tudatban. A belső és a külső ugyanazt az elvet követi.

余敬聆之下，始知拳道即天道，天道即人道。又知拳之形勢名稱雖異，而理則一。向之以為有內外之分者，實所見之不透，認理之未明也。 由是推之，言語要和平，動作要自然。吾人立身涉世，處處皆是誠中形外，拳術何獨不然。試觀古來名將，如關壯繆、岳忠武等，皆以識春秋大義，說禮樂而敦詩書，故千秋後使人生敬仰崇拜之心。若田開強，古冶子輩，不過得一勇士之名而已。蓋一則內外一致，表裡精粗無不到，一則客氣乘之，自喪其所守，良可慨也。

Miután tisztelettel meghallgattam, rájöttem, hogy a harcművészet útja a természet útja, s a természet útja az emberiség útja. (始知拳道即天道，天道即人道) Azt is megértettem, hogy bár a harcművészet technikái és nevei eltérőek lehetnek, közös elméletet osztanak meg. Ami a belső és a külső közötti különbséget illeti, valóban láttam, hogy nem nagyon hatol be és ismer fel kategóriákba, mely felosztás nem megvilágosodott. Ez ösztönöz engem, hogy legyek tisztában azzal, hogy a beszédem legyen enyhe, és a fellépésem természetes. Miközben megalapozzuk önmagunkat és útunkat járjuk e világban, bennünk él a belső őszinteség és egy külső viselkedés. Miért lenne ez a kivétel a harcművészetben? Amikor a híres ősi tábornokok életét tekintem, mint például Guan Yu (關壯繆 Guan Yu ) vagy Yue Qian (岳忠武, Yue Fei Tábornok), mindannyian megértették az igazlelkűség klasszikus fogalmát. Szertartásokban és zenékben, versekben és prózában ünnepelnek, s évszázadokkal később még mindig tisztelik őket és tesznek számukra felajánlásokat. De mi a helyzet azokkal a férfiakkal, mint Tian Kaiqiang (田開強) vagy Ye Zibei (冶子輩), akik csak a bátor harcosok hírnevét szerezték meg? A híres férfiak esetében a külsőség és a belső csupán egyezségre jutott, s bár mindent megtettek amit tehettek, ezeknél a férfiaknál csak udvariasan emlékeznek, kötelességük szerint gyászolnak, sóhajtanak.

宋先生又云：「拳術可以變化人之氣質。」余自審尚未能見身體力行，有負前輩之教訓。今值江蘇省國術館有十八年度年刊之發行，余服務館中，亦即兩載，才識淺陋，尸位貽譏，故以聞之前人者略一言之，以志吾愧。

Song azt is mondta: "A harcművészet átalakíthatja az ember temperamentumát." Ha megvizsgálom magam, nem látok semmilyen bizonyítékot arra, hogy ennek megfelelően élnék, de folyamatosan kísértem azokat az iránymutatásokat, amelyeket a korábbi generációk tanítottak. A Jiangsu Harcművészeti Intézet ez évi megjelenésével a szervezet XVIII. évfordulóját ünnepli. Az elmúlt két évben szolgáltam az Intézetet annak ellenére, hogy szűkös tudásom és képességeim birtokában voltam, miután megkaptam a szinektúrát (kényelmes állás), amelyet nem érdemlek. Ezért itt mutattam be néhány rövid megjegyzést, amelyet egy előző generáció egyikének mondtam, mint az én alkalmatlanságom.

[Ez az írás nyilvánvalóan az 1929-es Jiangsu Harcművészet Intézetban látott napvilágot, bár kiadványában nem szerepelt. Azonban fennmaradt a későbbi könyvekben való felvétel okán főleg Sun lányának köszönhetően.]

Javasolt irodalom és források

0. Külső (外家) és belső (内家) irányzatok a kínai harcművészetben
1. ...
2. Sun LuTang @ Wikipedia
3. Boxing Methods of the Internal School - 《內家拳法》
4. 論拳術內家外家之別
5. ...

❀ ❀ ❀

Köszönetet mondunk minden barátunknak, mindazon szerzőknek, tanítóknak, buddhistáknak és harcművészeknek, akik hozzájárultak a harcművészet-történeti-, buddhista-, bölcseleti és egyéb tanításokkal, írásokkal, tanulmányokkal, jegyzetekkel minden érző lény tanításához és tanulásához. Buddhák és Mesterek tanításait megosztani érdem, mindezen érdemeket felajánljuk az összes Buddháknak. A Xing Long Tang elfogulatlan, pártatlan, szektarianizmustól mentes elv alapján törekszik a Dharmát, a Chan hagyományvonal tanítását, a harcművészeti stílusok történeteit megosztani. 武林一家! 阿弥陀佛!

XiaoFeng Cserkész Gábor Mester @ Xing Long Tang | 2017 v1; első kiadás
Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 licenc alkalmazásával | 署名-非商业性使用-禁止演绎 4.0 国际
Ha hibákat, megjelenési vagy egyéb problémákat találsz, írj nekünk: master [at] rgm [pont] hu

武林一家 |

❀ vissza | ❀ index | ❀ harcművészeti jegyzetek és publikációk | ❀ Pu Ji Chan Templom 普济寺 facebook oldala - Kövess minket itt is!

XING LONG TANG 醒龙堂 中国武术研究会 | Honorary President: ZHANG ERYU Grandmaster | Master: XIAO FENG | Contact us: master [at] rgm.hu Member of Hungarian Traditional Gong-Fu and Wushu Federation | HQ & Cultural Xchange: CHINESE ART CENTER 匈中文化交流中心. Your use of this website is subject to, and constitutes acknowledgement and acceptance of, our Terms & Conditions @ 1995-2017 How you may Enhance your Health, Combat Efficiency, Mental Freshness and Spiritual Joy through autentic Gong Fu and Chan Teachings