KEZDŐLAP | ROU GONG QUAN | QI GONG | MESTEREK | ISKOLÁNK | GYAKORLÁSOK | ÉLETMÓD | LETÖLTÉSEK
Ă­gy gyakorlok    Hat TökĂ©letessĂ©g gyakorlĂĄsa    tanĂ­tvĂĄnyok Ă­rtĂĄk   
XING LONG TANG - GyakorlĂĄsaink (Hat TökĂ©letessĂ©g GyakorlĂĄsa - 六波羅蜜)
nem az a fontos, amit létrehozol (forma),
hanem az, amivé közben vålsz



Velkey Samu Ă©s GĂĄtos Miki

Xiao Feng Cserkész Gåbor Mester és Velkey Samu

Honecz Anna Lujza

Yao Jue BarnĂłczki JĂĄnos

HAT TÖKÉLETESSÉG GYAKORLÁSA - 六波羅蜜

A hagyomĂĄnyos harcmƱvĂ©szet (傳統拳術) gyakorlĂĄsĂĄban a mozgĂĄs a Chan (禪) gyakorlĂĄsĂĄnak eszközekĂ©nt is Ă©rtelmezhetƑ (ld.: ❀ Chan Ă©s harcmƱvĂ©szet gyakorlĂĄsa hĂĄrom megközelĂ­tĂ©sben), Ă­gy a helyes gyakorlĂĄs megvalĂłsĂ­tĂĄsa egyĂŒtt halad a Hat TökĂ©letessĂ©g (pāramī vagy 波羅蜜, bō luó mì) gyakorlatĂĄval. Ezt bĂĄrki mƱvelheti, mert a pāramī-k mindenkĂ©pp elƑrevivƑk az Úton. A Hat TökĂ©letessĂ©g a mahayana buddhista irĂĄnyzatban-, Ă­gy a Chan-ban is központi jelentƑsĂ©gƱ, annak gyakorlati mĂłdjĂĄt jelöli. A "pāramī" jelentĂ©se kettƑs: kifejez egy tökĂ©letessĂ©get, Ă©s kifejezi azt is, hogy eljuthatsz a tökĂ©letessĂ©ghez. Amiket pāramī -knak nevezĂŒnk, attĂłl azok (s nem csupĂĄn hĂ©tköznapi tettek), mert aki cselekszi azokat, az rendelkezik mĂ©lyebb megĂ©rtĂ©ssel, legalĂĄbbis azon a szinten, hogy felismerte az ĂŒressĂ©get, de mĂ©g nem vitte eme bölcsessĂ©gĂ©t tökĂ©lyre. A harcmƱvĂ©szet helyes gyakorlĂĄsĂĄnak alapjait a ❀ "ÍGY GYAKORLOK" lapon ismerheted meg ezen az oldalon Ă­rtak kiegĂ©szĂ­tĂ©sekĂ©nt.

AdakozĂĄs (布施, bùshī)

Az adĂĄs (v. adomĂĄnyozĂĄs) minden formĂĄja Ă©pĂ­tƑ. Egy gyakorlĂł közössĂ©gben akkor lehet igazĂĄn fejlƑdni, ha figyelĂŒnk a mĂĄsikra, arra amit mond (ez is adakozĂĄs). Mikor valami anyagi dolgot adsz (vĂ­z, Ă©lelem, pĂ©nz...) az is adomĂĄnyozĂĄs. E gesztus pedig nem az elvĂĄrt viszonzĂĄs miatt vĂĄlik adakozĂĄssĂĄ. A harcmƱvĂ©szet gyakorlĂĄsĂĄban a Mester nem valamiĂ©rt cserĂ©be adja oda az ismereteit a tanĂ­tvĂĄnynak, Ă©s nem is csak kölcsönbe. Úgy tanĂ­t, hogy nem kĂ©r-, vĂĄr cserĂ©be semmit (hĂĄlĂĄt sem). Nem azĂ©rt ad, mert fĂ©l valamitƑl, vagy valami rosszat akar elkerĂŒlni, s nem is azĂ©rt, hogy valami jĂłt nyerjen vele. Ha azĂ©rt adsz, hogy hĂ­rnevet szerezz, annak semmi köze az adĂĄs gyakorlĂĄsĂĄhoz. A Mester azĂ©rt ad, hogy legyen a mĂĄsiknak, hogy a tanĂ­tvĂĄnynak jobb legyen. MĂ©gis, miĂ©rt tƱnhet Ășgy, hogy a Mester vĂĄlogat? (ki az, akit tanĂ­t s ki az, akit nem) Ha vĂĄlogatĂĄs nĂ©lkĂŒl adsz olyat, ami vagy hasznĂĄra van a mĂĄsiknak, vagy nem - bĂĄr az is adakozĂĄs gyakorlĂĄsa - de nincs benne bölcsessĂ©g.

E gyakorlĂĄs Ă©rdeme a szĂĄndĂ©kban rejlik. Anyagi dolog esetĂ©ben lemondasz valamirƑl a mĂĄsik Ă©rdekĂ©ben, tudĂĄs-, ismeretĂĄtadĂĄs [tanĂ­tĂĄs] sorĂĄn pedig azĂ©rt teszed, hogy a mĂĄsik - akĂĄr tĂ©ged is meghaladva - jobbĂĄ vĂĄljon. Az adĂĄs helyes gyakorlĂĄsĂĄban nem a sajĂĄt hasznod nĂ©zed, hanem a mĂĄsikĂ©t. Így pedig Ă©rdemeket (福德, fúdé) gyƱjtesz. Az Ă©rdem a helyes tetteket (業, karma) jelenti, a buddhizmusban a "jĂł karmĂĄt". De miĂ©rt? Gondolj bele, mikor lemondasz valamirƑl, azzal szabadsĂĄgot nyersz. Amikor az adĂĄsban a mĂĄsik helyzetĂ©t veszed figyelembe, azzal az Ă©bersĂ©ged Ă©s bölcsessĂ©ged erƑsĂ­ted. ÖnzĂ©s nĂ©lkĂŒl tanĂ­tani azĂ©rt, hogy a mĂĄsik lĂ©nye jobb legyen, az "jĂł gyĂŒmölcsöket" hoz ebben az Ă©letben Ă©s az elkövetkezƑekben is. De egyben elƑsegĂ­ti a megszabadulĂĄs elĂ©rĂ©sĂ©t is. HarcmƱvĂ©szeti szempontbĂłl ezzel a szemlĂ©lettel / tisztĂĄbb szĂĄndĂ©kkal gyakorlĂĄsod mĂ©llyĂŒl el, lĂĄthatĂłvĂĄ tĂ©ve annak helyes összefĂŒggĂ©seit. A Mester akkor vĂĄlik valĂłban mesterrĂ©, amikor Ă©rdemeit TanĂ­tvĂĄnyĂĄnak ajĂĄnlja fel. Ez az adakozĂĄs egy olyan formĂĄja, amivel a kĂŒlönbözƑ jĂł tetteibƑl szĂĄrmazĂł Ă©rdemeit mĂĄsok ĂŒdvĂ©re ajĂĄnlja fel. EzĂ©rt nem kĂŒlönbözik a Chan tanĂ­tĂł Ă©s a harcmƱvĂ©sz Mester egymĂĄstĂłl: a gyakorlatok, szertartĂĄsok, illetve tanĂ­tĂĄsok vĂ©gĂ©vel felajĂĄnljĂĄk mindazon Ă©rdemeiket, amiket az adott cselekedetekkel gyƱjtöttek, hogy ezzel is mĂĄsok javĂĄt szolgĂĄljĂĄk. Chan szempontbĂłl egy bodhiszattva Ășgy ad, hogy eközben nincs meg benne sem az adakozĂł-, sem az adomĂĄny-, sem az elfogadĂł kĂ©pzete. Vagyis lĂĄtja mindezek ĂŒressĂ©gĂ©t. A harcmƱvĂ©szetben egy technika helyes ĂĄtadĂĄsa is csak Ă©pp Ă­gy-, ezen a mĂłdon valĂłsĂ­thatĂł meg. Ezzel mĂ©rhetetlen mennyisĂ©gƱ Ă©rdemek keletkeznek, melyek alkalmasak a buddhasĂĄg elĂ©rĂ©sĂ©re, szemben a hĂ©tköznapi lĂ©nyekkel, akik korlĂĄtozott mĂ©rtĂ©kƱ Ă©rdemeket nyernek (ezekkel csak learatnilehet a felhalmozott ĂŒdvöss tettek gyĂŒmölcseit). A Dharma, mint az igaz tanĂ­tĂĄs (tiszta szĂ­vƱ) adĂĄsa hasznosabb, mint a vagyon adĂĄsa, amely csak korlĂĄtozott ideig nyĂșjthat segĂ­tsĂ©get. A Dharma adomĂĄnyozĂĄsa maradandĂł, sokkal mĂ©lyebbre hatĂł segĂ­tsĂ©get jelent. A harcmƱvĂ©szet igaz tanĂ­tĂĄsai is a DharmĂĄkbĂłl ĂĄllnak, az igaz Mester azĂ©rt is kĂŒzd, hogy kĂ©pes legyen a lehetƑ legteljesebb formĂĄban ĂĄtnyĂșjtani azt minden lĂ©nynek.

ErĂ©nyessĂ©g (尸羅, shī luó)

A harcmƱvĂ©szetben jĂĄratos gyakorlĂł erĂ©nyes. FilmekbƑl-, edzĂ©sen elhangzot tanĂ­tĂĄsokbĂłl is tudod. Azonban az erĂ©nyessĂ©g a TĂ­z KĂĄros TettƑl valĂł tartĂłzkodĂĄsbĂłl ĂĄll, mely a Chan tanĂ­tĂĄs szerint hĂĄrom rĂ©szre bonthatĂł: testi, szĂłbeli, tudati rĂ©szek. A hĂĄrom kĂĄros testi cselekedet van. ElsƑkĂ©nt az ölĂ©s (a kungfu meg nem Ă©rtĂ©se, technikĂĄinak helytelen hasznĂĄlata, eltĂșlzott reakciĂłk ...). A lopĂĄs, valamint a helytelen nemi viszony. NĂ©gy kĂĄros szĂłbeli cselekedet van: hamis beszĂ©d, szĂ©thĂșzĂĄst okozĂł beszĂ©d, durva beszĂ©d, felesleges beszĂ©d. Ezekkel Ă©lve a tanĂ­tvĂĄnyok a gyakorlĂł közössĂ©g egysĂ©gĂ©t bontjĂĄk meg, Ă­gy lehetetlenĂ­tve el a harcmƱvĂ©szet helyes gyakorlĂĄsĂĄt. A hĂĄrom kĂĄros tudati cselekedet a sĂłvĂĄrgĂĄs, gyƱlölet Ă©s a tĂ©ves nĂ©zetek.

Az erĂ©nyessĂ©ghez - kungfu edzĂ©seken fegyelemnek is nevezheted - tartoznak az fogadalmak (戒, jie) is. Nagyon sokfajta fogadalom Ă©s elƑírĂĄs lĂ©tezik, sƑt, Te is tehetsz szemĂ©lyre szabott fogadalmakat, ha Ășgy lĂĄtod, azok elƑnyödre vĂĄlnak (pl. megfogadhatod, hogy minden nap foglalkozol a technikĂĄkkal csak a helyes gyakorlĂĄs tapasztalatait mĂ©lyĂ­tve). Ezek cĂ©lja Ă©s feladata kettƑs. EgyrĂ©szt azĂ©rt, mert alkalmazod Ƒket, hasznodra vĂĄlnak, mĂĄsrĂ©szt szabĂĄlyozzĂĄk közössĂ©gen belĂŒli kapcsolatokat is. Az erĂ©nyessĂ©g jelentĂ©se azonban tovĂĄbb mutat annĂĄl, minthogy hogyan viselkedsz. Mert nem csak a testi Ă©s szĂłbeli ĂŒdvös tettek lĂ©teznek (amelyek meglĂĄtĂĄsa kĂ©zenfekvƑbb az edzĂ©seken), hanem itt vannak a tudatiak is. Ilyen formĂĄban az erĂ©nyessĂ©g jelentĂ©se a kĂĄros gondolatoktĂłl Ă©s Ă©rzelmektƑl valĂł tartĂłzkodĂĄsod jelenti. HarcmƱvĂ©szet helyes gyakorlĂĄsĂĄval a tested, beszĂ©ded Ă©s tudatod Ăłvod meg a nem-erĂ©nyes cselekedetektƑl. MegakadĂĄlyozod, hogy ezeket kĂĄros mĂłdon hasznĂĄld, ezt gyakorolva pedig mĂĄr mĂĄsokat is vĂ©delmezel ugyanettƑl. Ha pĂ©ldĂĄul valaki bĂĄntani akar egy mĂĄsikat, megmagyarĂĄzod neki, hogy nem helyes, amit tenni akar. Így aztĂĄn az erĂ©nyes tetteid vĂ©grehajtĂĄsa automatikusan vĂ©d a nem-erĂ©nyes tettektƑl. A Chan-ban egy bodhiszattva szĂĄmĂĄra az erĂ©nyessĂ©g tökĂ©letessĂ©ge (持戒, chíjiè) az, hogy a tudata kimozdĂ­thatatlannĂĄ vĂĄlik, amit nem ingatnak meg a kĂŒlönbözƑ kĂ©sztetĂ©sek, s ezĂ©rt mindig szilĂĄrdan tartĂłzkodik az ĂŒressĂ©gben. A harcmƱvĂ©szet legmagasabb mƱvelĂ©se sem kĂŒlönbözik ettƑl az ĂĄllapottĂłl; mert csak ebben vagy kĂ©pes "nem-ĂștjĂĄban-ĂĄllni" az igazi erƑ megnyilvĂĄnulĂĄsĂĄnak az adott pillanatban, s csak ebben vagy kĂ©pes a valĂłdi, tudati koncetrĂĄciĂłra, melyben megszƱnik a vĂ©lemĂ©nynyilvĂĄnĂ­tĂĄs Ă©s akarat bĂ©klyĂłja...

BĂ©ketƱrĂ©s (忍, rěn)

A kitartĂĄs, a bĂ©ketƱrĂ©s valami nehĂ©zsĂ©g elviselĂ©sĂ©t jelenti, amikor a körĂŒlmĂ©nyek ellenĂ©re is nyugodt tudsz maradni. Azt hiszem, ezzel minden közös gyakorlĂĄson talĂĄlkozol. De naponta Ă©lsz ĂĄt olyan helyzeteket, ahol könnyen elveszĂ­t(het)ed a fejed, magĂĄval ragad(hat) az indulat. A harcmƱvĂ©szet gyakorlĂĄsĂĄval mĂĄr az elejĂ©n a tĂŒrelmet is gyakorlod, de a kĂ©rdĂ©s valĂłjĂĄban az, hogy ezt ĂĄt is Ă©rzed-e. A tĂŒrelmet gyakorolod, ha Ășjra Ă©s Ășjra ismĂ©telned kell a gyakorlatot, ha megvĂĄrod, mĂ­g a Mester a mĂĄsik taĂ­tvĂĄnynak ugyanazt magyarĂĄzza el - sokadszorra. A bĂ©ketƱrĂ©s fontos eleme a harcmƱvĂ©szet gyakorlĂĄsĂĄnak Ă©pp Ășgy, mint a mindennapoknak. Azonban sokan nem tudnak bĂ©kĂ©sek maradni, csak prĂłbĂĄljĂĄk elviselni a kĂŒlönbözƑ helyzeteket, miközben belĂŒl egyre feszĂŒltebbĂ© vĂĄlnak. Tudnod kell, hogy a bĂ©ketƱrĂ©s nem azt jelenti, hogy kibĂ­rsz valamit, akĂĄrmennyire is fĂĄj, vagy nehĂ©z. A bĂ©ketƱrĂ©s lĂ©nyege, hogy bĂ©kĂ©s Ă©s tĂŒrelmes vagy. Gyakran Ă©rezheted Ășgy, hogy a tĂŒrelmessĂ©g hihetetlen nagy erƑfeszĂ­tĂ©st igĂ©nyel rĂ©szedrƑl, pedig ez nem igaz. A bĂ©kessĂ©g lĂ©nyege pontosan az elengedĂ©sben rejlik - csak ne hĂșzd fel magad. ElƑfordul, amikor magadra kell erƑltetned a nyugalmat. Ez rendben is van, mert ezzel is a tĂŒrelmet gyakorlod (ha nem is tudatilag, de testileg, szĂłban mindenkĂ©pp). Ahogyan az erĂ©nyessĂ©g okĂĄn, Ășgy a bĂ©ketƱrĂ©s tekintetĂ©ben is emlĂ­thetƑk a testi, szĂłbeli Ă©s tudati vĂĄltozatok. EdzĂ©s közben egy pĂĄros gyakorlatnĂĄl ha indulatos vagy, ezt kifejezed ugyan, de figyelsz a mĂĄsikra (ne sĂ©rĂŒljön). Így ĂłvatossĂĄg is tĂĄrsul a bĂ©ketƱrĂ©s testi szinten törtĂ©nƑ gyakorlatĂĄhoz. Ha indulatossĂĄgod sem szĂłban, sem pedig tettben nem mutatod ki, akkor mĂĄr szĂłbeli Ă©s testi szinten is megvalĂłsĂ­totad a bĂ©ketƱrĂ©st. A harcmƱvĂ©szet helyes gyakorlĂĄsĂĄval pedig elĂ©rkezik a pillanat, amikor nem vĂĄlsz indulatossĂĄ, amikor a bĂ©ketƱrĂ©s mindhĂĄrom formĂĄjĂĄt sikerĂŒl a gyakorlatban vĂ©grehajtanod. EttƑl kezdve - a helyes gyakorlĂĄs szintjĂ©n - a bĂ©ketƱrĂ©s mĂĄr nem csak a nehĂ©z körĂŒlmĂ©nyek viszonyĂĄban jelenik meg, hanem a belsƑ ĂĄllapotoddal kapcsolatban is. Amikor elƑször ĂŒlsz le meditĂĄlni, akkor igen hamar megjelennek a kĂŒlönbözƑ zavarĂł tudatĂĄllapotok: az unalom, a tehetetlensĂ©g Ă©rzete, az idegessĂ©g Ă©s mĂ©g szĂĄmos mĂĄs hasonlĂłan kellemetlen Ă©rzet. Csak ĂŒlni fĂ©l ĂłrĂĄn ĂĄt (mikor Chi Shun Mesterrel gyakorlunk), ez, amikor a bĂ©kĂ©t prĂłbĂĄlod eltƱrni. Hamar nyilvĂĄnvalĂł lesz, bĂĄr kĂŒlsƑleg nagyon bĂ©kĂ©s vagy, rengeteg dolog zajlik a tudatodban. El kĂ­vĂĄnsz csendesedni, annĂĄl nagyobb lesz a zaj, mint mikor elkezdenek ordibĂĄlni, hogy csend legyen. Itt, ekkor sajĂĄt magaddal kiabĂĄlsz, mert nincs mĂĄs, aki elhallgasson. A bĂ©ketƱrĂ©shez nem valamit kell tenni, hanem valamit nem kell megtenni (tudod: elengedĂ©s :-) ). Elengedni az idegessĂ©get. Mert ha nem idegesĂ­ted magad, akkor senki mĂĄs nem fog tudni megzavarni a bĂ©kĂ©dben.

A Chan -ban a bĂ©ketƱrĂ©s abban ĂĄll, hogy elviseljĂŒk a jelensĂ©gek ĂŒressĂ©gĂ©t. Úgy is megfogalmazhatĂł: a körĂŒlmĂ©nyekkel szembeni bĂ©ketƱrĂ©s kĂŒlsƑ bĂ©kessĂ©get visel el, a tudati ĂĄllapotokkal szembeni bĂ©ketƱrĂ©s belsƑ bĂ©kĂ©t visel el (a bodhiszattva bĂ©ketƱrĂ©se minden bĂ©kessĂ©gĂ©t elviseli). Ez a lĂĄtĂĄsmĂłd nem kĂŒlönbözik a harcmƱvĂ©szet igazi mesterĂ©nek lĂĄtĂĄsmĂłdjĂĄtĂłl. SzĂĄmĂĄra a bĂ©kessĂ©g nem egyszerƱen a körĂŒlmĂ©nyekbƑl, vagy Ă©rzelmekbƑl adĂłdĂł ĂĄllapot, hanem a dolgok termĂ©szete. BĂĄrmi is törtĂ©nik, az mindig a bĂ©kessĂ©g termĂ©szetĂ©vel bĂ­r. Gondolj vissza a mĂșltkori gyakorlĂĄsodra: egy mozdulat lehet egy vĂ©dekezƑ elvezetĂ©s Ă©s lehet egy kibillentƑ tĂĄmadĂĄs is. EgyszerƱen olyan, amilyen. A dolgok, jelensĂ©gek vagy technikĂĄk termĂ©szetĂ©hez nem kell hozzĂĄtenni, vagy elvenni belƑlĂŒk semmit - vagyis nem kell megszerezni, nem kell örökkĂ©valĂłnak gondolni, nem kell szĂ©pnek lĂĄtni, illetve nem kell megsemmisĂ­teni, nem kell nemlĂ©tezƑnek gondolni, nem kell visszataszĂ­tĂłnak lĂĄtni. Ez a valĂłdi bĂ©ketƱrĂ©s. Ezt kell gyakorolnod.

ErƑfeszĂ­tĂ©s (精进, jīng jìn)

A "kungfu" (功夫) kifejezĂ©s hagyomĂĄnyos Ă©rtelmezĂ©s az az erƑfeszĂ­tĂ©s, a a hosszĂș tĂĄvĂș munka, amelynek mĂ©ly, valĂłdi eredmĂ©nye lesz (ld.: kĂ©pessĂ©gek). KitartĂł munkĂĄlkodĂĄs valami jobb, ĂŒdvösebb elĂ©rĂ©se Ă©rdekĂ©ben. TörekvĂ©s, hogy fejleszd magad Ă©s segĂ­ts mĂĄsokat. A gyakorlĂĄsban tanĂșsĂ­tott igyekezetet jelenti. Ahhoz, hogy eredmĂ©nyeket Ă©rj el, termĂ©szetszerƱen cselekedni kell. A mai vilĂĄgunk az instant levesek vilĂĄga, a könnyƱ Ă©s gyors eredmĂ©nyek Ă­gĂ©reteivel tele. TudĂĄsĂ©, amit bĂĄrki megszerezhet magĂĄnak, elĂ©g elmenni egy hĂ©tvĂ©gi tanfolyamra, vagy elvonulĂĄsra, ahol mindent megĂ©rthetsz Ă©s megvalĂłsĂ­thatsz. Ez nem Ă­gy van a harcmƱvĂ©szetben, sem a buddhizmusban. Ha te magad nem teszel a sajĂĄt fejlƑdĂ©sedĂ©rt, mĂĄs sem tud. A MestertƑl azt vĂĄrnod, hogy az Ɛ dolga megtanĂ­tani, teljes tĂ©velygĂ©s. HiĂĄba tökĂ©letesen felĂ©bredett egy buddha, nem tudja ezt ĂĄtadni anĂ©lkĂŒl, hogy valaki ne tenne erƑfeszĂ­tĂ©st Ă©rte. A harcmƱvĂ©szetven, vagy a buddhizmusban a tanĂ­tĂĄs, az ĂștmutatĂĄs adhatĂł, de neked kell megĂ©rtened Ă©s megvalĂłsĂ­taniod. Ez pedig erƑfeszĂ­tĂ©s Ă©s szorgos munkĂĄlkodĂĄs nĂ©lkĂŒl nem megy. Az akadĂĄlyokat, melyek hĂĄtrĂĄltatnak a kungfu Ă©s a buddhizmus elsajĂĄtĂ­tĂĄsĂĄban, gyakorlĂĄsĂĄban, legtöbbször magad hozod lĂ©tre. Ezek a kifogĂĄsok, melyek csak azĂ©rt mƱködnek, mert nem vagy elszĂĄnt. Az elszĂĄntsĂĄg azonban nem az akaraterƑn mĂșlik, mert - gondold csak ĂĄt - akkor vagy kĂ©pes kitartĂłan törekedni, ha fontosnak Ă©rzed azt, amiĂ©rt törekszel. A megszabadulĂĄssal is Ă­gy van ez. Ha azt lĂĄtod, hogy megĂ©ri, akkor lelkes vagyunk, örömmel csinĂĄlod, sƑt, keresed a lehetƑsĂ©get, hogy mĂ©g jobban haladj. EzĂ©rt fontos megfogalmaznod a cĂ©l, miĂ©rt is gyakorolsz, mi motivĂĄl. Az erƑfeszĂ­tĂ©s vagy igyekezet a meggyƑzƑdĂ©ssel teljesedik ki, hogy nem vagyunk tĂșl gyengek a gyakorlatok gyĂŒmölcseinek elĂ©rĂ©sĂ©hez. Ez a fajta gyengesĂ©g ugyanis a beteljesedĂ©s megvalĂłsulĂĄsĂĄnak ĂștjĂĄban ĂĄll. Ezt le lehet gyƑzni, ha felidĂ©zed, hogy milyen volt az, amikor gyakorolni kezdtĂ©l, vagy a buddhĂĄk Ă©s a bodhiszattvĂĄk is csak a kĂĄprĂĄzatban, a szamszĂĄrĂĄban Ă©ltek, Ă©s olyanok voltak, mint Te most. Ɛk Ă©pp Ășgy Ă©rtĂ©k el a legmagasabb szintet, ahogy azt Te is megteheted.

A Chanban ezt "bodhicitta"-nak (菩提心, pútíxīn) nevezzĂŒk, amely minden Ă©rzƑ lĂ©ny megszabadĂ­tĂĄsĂĄnak közvetlen lehetƑsĂ©gĂ©t jelenti, Ă©lĂ©rve a tökĂ©letes felĂ©bredĂ©st, ezĂ©rt a Chan gyakorlĂĄsĂĄnak ez a legfontosabb eleme. (megj.: a harcmƱvĂ©szetben amint megvan a szĂĄndĂ©k vagy eltökĂ©ltsĂ©g, a törekvĂ©s is megjelenik). Lehet, hogy mĂ©g nem rendelkezel ilyen elhatĂĄrozĂĄssal, egyszerƱen csak mozogni szeretnĂ©l s boldognak lenni. LĂĄsd, ismerd fel, hogy minden lĂ©ny a boldogsĂĄgra törekszik, s nem ismernek semmilyen akadĂĄlyt ahhoz, hogy a boldogsĂĄgukra törekedjenek. A Dharma sem szĂłl mĂĄsrĂłl, mint hogy mikĂ©nt lehet elĂ©rni a boldogsĂĄgot. A harcmƱvĂ©szet tanĂ­tĂĄsa Ă©s helyes gyakorlĂĄsa is ezt a cĂ©lt szolgĂĄlja. Mert minden gyönyör, amit lĂ©ted (s a lĂ©t forgataga) kĂ­nĂĄl, mĂșlandĂł Ă©s szenvedĂ©steli.

    A buddhizmusban a Kis Kocsi (小乘, xiǎochéng) vagy mĂĄs nĂ©ven "hinayana" valĂłjĂĄban nem irĂĄnyzat, vagy tanĂ­tĂĄs, hanem a gyakorlĂł elhatĂĄrozĂĄsa. A gyakorlĂł belĂĄtta, hogy a lĂ©tezĂ©se szenvedĂ©ssel tele Ă©s egyedĂŒl a nirvĂĄna ĂĄllapota jelenti a maradandĂł boldogsĂĄgot. EzĂ©rt teljes erejĂ©vel azon van, hogy megszabaduljon a vĂĄgytĂłl, a haragtĂłl Ă©s a tudatlansĂĄgtĂłl. EgyedĂŒli cĂ©lja a nirvĂĄna ĂĄllapotĂĄnak elĂ©rĂ©se, mert tudja, hogy semmi mĂĄsnak nincs igazĂĄn Ă©rtelme. Minden mĂĄs cĂ©l csak ideiglenes Ă©s illĂșziĂł. A vilĂĄgi örömök illĂșziĂłk csak, dĂ©libĂĄbok. Úgy tƱnik messzirƑl, ha elĂ©red, akkor sikerĂŒl szomjod oltani-, megnyugvĂĄst talĂĄlni. AztĂĄn odaĂ©rve a vĂ­z sehol, s Te mĂ©g mindig szomjazol. TalĂĄn azt gondoltad, hogy megtanulod a technikĂĄkat Ă©s a formagyakorlatokat, megtanulod a fegyverek hasznĂĄlatĂĄt, gyors leszel Ă©s pontos, akkor minden rendben lesz. De mikor megtanultĂĄl minden formĂĄt, megszerezted az alapfegyverek forgatĂĄsĂĄnak kĂ©pessĂ©gĂ©t, rĂĄjössz, hogy lehet mĂ©g gyorsabban, vagy erƑsebben vĂ©gezni minden gyakorlatot. Nincs vĂ©ge a folyamatnak sehol. A nirvĂĄna ĂĄllapotĂĄban-, annak lĂ©nyege, vĂ©glegesen megszabadulunk minden szenvedĂ©stƑl, melyre a hinayana követƑ törekszik.

    A Nagy Kocsi (大乘, dàchéng), vagy mĂĄs nĂ©ven "mahayana" szintĂșgy nem irĂĄnyzat. InkĂĄbb jelent egy hozzĂĄĂĄllĂĄst, törekvĂ©st, elhatĂĄrozĂĄst. Mivel egyik iskolĂĄja a Bodhidharma ĂĄlltal alapĂ­tott Chan, a harcmƱvĂ©szet helyes gyakorlĂĄsa is e mentĂ©n valĂłsĂ­thatĂł meg. A Chan gyakorlĂłja elhatĂĄrozza, hogy megszabadĂ­t minden lĂ©nyt Ă©s elĂ©ri a tökĂ©letes felĂ©bredĂ©st. A harcmƱvĂ©szet igaz mesterei Ă©pp Ă­gy cselekszenek. A Chanban (akĂĄr a kungfu helyes gyakorlĂĄsĂĄban) az eltökĂ©ltsĂ©g kimerĂ­thetetlen. Ezt fejezi ki a bodhiszattvĂĄk NĂ©gy Nagy Fogadalma is: "Az Ă©rzƑ lĂ©nyek szĂĄma hatĂĄrtalan, fogadom, mindet megszabadĂ­tom! A szennyezƑdĂ©sek kimerĂ­thetetlenek, fogadom, mindet elvĂĄgom! A tanĂ­tĂĄsok szĂĄmtalanok, fogadom, mindet elsajĂĄtĂ­tom! A buddhĂĄk Ăștja felĂŒlmĂșlhatatlan, fogadom, vĂ©gig beteljesĂ­tem!" Ezeket azĂ©rt kĂ©pes vĂ©grehajtani, mert lĂĄtja a jelensĂ©gek ĂŒressĂ©gĂ©t, Ă­gy tevĂ©kenysĂ©ge hatĂĄrtalan Ă©s akadĂĄlytalan. Épp, mint az Igaz Mesterek.

ElmĂ©lyedĂ©s (禅那 Chán nà)

A Chan, mint kifejezĂ©s ebbƑl a szĂłbĂłl szĂĄrmazik. A "dhyana" kĂ­nai ĂĄtirata a "Chán Nà" (禪那), röviden: Chán (禪), mely a tudat elcsendesedĂ©sĂ©t Ă©s összeszedettsĂ©gĂ©t jelenti. ElcsendesĂŒlt akkor, ha nem cikĂĄznak a gondolatok Ă©s kĂ©pzetek. Ilyen ĂĄllapotĂĄban a tudat nyugodt Ă©s mozdulatlan. Összeszedett akkor, amikor a tudat Ă©ber, mikor szilĂĄrdan tartĂłzkodik valamely tĂĄrgyon, vagy akĂĄr tĂĄrgy nĂ©lkĂŒl. Ilyen Ă©lmĂ©nyed biztosan van edzĂ©seken is, mikor valami forma teljesebb vĂ©grehajtĂĄsa leköti a figyelmed, mikor csak arra összpontosĂ­tasz, tudatod pedig nem kalandozik el. Az elmĂ©lyedĂ©s gyakorlĂĄsa a meditĂĄciĂł, amit gyakorlunk (edzĂ©senk Ă©s Chi Shun mester vezetĂ©sĂ©vel is). Ez a tudat fegyelmezĂ©se, aminek szĂĄmos mĂłdszere lĂ©tezik, de a cĂ©l mindig ugyanaz: elƑsegĂ­teni a nyugodt, összeszedett tudat lĂ©trejövetelĂ©t. Ennek hĂ©tköznapi formĂĄja a kungfu gyakorlĂĄsa, ahol kezdƑ gyakorlĂłknĂĄl a monoton tevĂ©kenysĂ©ggel, a testet lefĂĄrasztva Ă©rhetƑ el egy viszonylag nyugodt tudat. A Chan szempontjĂĄbĂłl ennek azonban kevĂ©s Ă©rtĂ©ke van, mert ha nyugodt tudatot is hozol lĂ©tre, mindĂ­g hiĂĄnyzik belƑle az összeszedettsĂ©g (kezdetben!). Amit elmĂ©lyedĂ©snek nevezĂŒnk, annak rĂ©sze a nyugalom Ă©s az Ă©bersĂ©g egyĂŒttesen. Ha bĂĄrmelyik hiĂĄnyzik, az nem elmĂ©lyedĂ©s. A kezdƑk ĂĄltalĂĄban edzĂ©sen legtöbbször vagy nyugodtak, vagy Ă©berek. Nyugodt kezdƑk figyelme tompa, alvĂĄshoz közeli ĂĄllapotba kerĂŒl. Éber kezdƑk tudata pedig folyon ugrĂĄl, megragad majd elenged valamit (ld.: ❀ A Majom Tudat - 心猿 (Xin Yuan Yi Ma, 心猿意馬). Az elmĂ©lyedĂ©s ezt a kĂ©t oldalt egyesĂ­ti, ahol a figyelem Ă©les Ă©s tiszta, de nem mozog, az elme nyugodt Ă©s csendes, de nem kĂĄbult Ă©s sem ĂĄlmodozĂł. Ilyen ĂĄllapot alkalmas a harcmƱvĂ©szet helyes gyakorlĂĄsĂĄra, s a harcmƱvĂ©szet helyes gyakortlĂĄsa ezt az ĂĄllapotot hozza lĂ©tre.

A Chan-ban az elmĂ©lyedĂ©s (禅定, chándìng) a tudat csendes Ă©bersĂ©gĂ©t jelenti. A harcmƱvĂ©szet helyes gyakorlĂĄsa is errƑl szĂłl, ezt követi (ld.: ❀ Bodhidharma vagy ❀ Shaolin hĂĄrom ĂĄtadĂĄsi vonala. A csendes Ă©s Ă©ber tudattal vĂĄghatĂł el mindenfĂ©le tĂĄrgyhoz-, Ă©rzĂ©shez-, vĂ©lemĂ©nyhez valĂł kötƑdĂ©s Ă©s ragaszkodĂĄs. Így lesz a mozgĂĄs szabad, Ă­gy lesz a tudat szabad.

BölcsessĂ©g (慧 Huì)

A bölcsessĂ©g nem mĂĄs, mint a dolgok helyes megismerĂ©se. Ezzel a kĂ©pessĂ©ggel a dolgok vagy jelensĂ©gek valĂłdi mibenlĂ©tĂ©re derĂ­tesz fĂ©nyt. Minden ember rendelkezik az Ă©rtelem kĂ©pessĂ©gĂ©vel, hogy felfogja Ă©s megĂ©rtse sajĂĄt magĂĄt, viszonyĂĄt mĂĄsokkal Ă©s a kĂŒlönbözƑ Ă©lethelyzetek rendszerĂ©t. Erre tĂĄmaszkodsz akkor is, amikor a kungfu-t kezded tanulni.Az Ă©rtelem gyakorta a logikus gondolkodĂĄsra utal. De lĂĄsd meg, hogy a logikussĂĄg önmagĂĄban kevĂ©s, ezĂ©rt van szĂŒksĂ©g a dolgok vagy jelensĂ©gek tĂ©nyszerƱ ismeretĂ©re, hogy Ă­gy "helytĂĄllĂł" következtetĂ©seket vonhass le. Az Ă©rtelmed segĂ­tsĂ©gĂ©vel fogod fel a harcmƱvĂ©szet technikai-, vagy Ă©pp a Chan tanĂ­tĂĄsai. Így vagy kĂ©pes azt beilleszteni sajĂĄt gondolkodĂĄsi rendszeredbe. De a bölcsessĂ©g ezen gondolkodĂĄs Ă©s Ă©rvelĂ©s hasznĂĄlatĂĄnĂĄl tĂșlmutatĂł dolog. Alapja - akĂĄr a harcmƱvĂ©szetben, akĂĄr a buddhizmusban - a közvetlen belĂĄtĂĄs, a tapasztalat. De itt nem akĂĄrmilyen tapasztalatrĂłl van szĂł, hanem a dolgok mĂșlandĂłsĂĄgĂĄnak, vĂĄltozĂĄsĂĄnak, ĂŒressĂ©gĂ©nek Ă©s fĂŒggƑ mivoltĂĄnak tapasztalatĂĄrĂłl. ArrĂłl, hogy minden jelensĂ©g Ă©ntelen. Ez csak a magas szintƱ harcmƱvĂ©szet gyakorlĂĄsĂĄban jelenhet meg, ami tartĂłs vĂĄltozĂĄst eredmĂ©nyez, szemben az összes többi - fent emlĂ­tett tökĂ©letessĂ©ggel (pĂĄramita). Ha bölcsessĂ©grƑl beszĂ©lĂŒnk, az a buddhizmusban abban az Ă©rtelemben tartĂłs, hogy mĂ­g az adakozĂĄssal Ă©rdemeket gyƱjtesz, az elmĂ©lyĂŒlĂ©ssel lenyugtatod a tudatod, ezek mind fĂŒggƑ eredmĂ©nyek, amik a megfelelƑ feltĂ©telek hĂ­jĂĄn elmĂșlnak. Azonban a bölcsessĂ©g a teljes lĂĄtĂĄsmĂłdod megvĂĄltoztatja, s kihatĂĄssal van az Ă©let minden terĂŒletĂ©re is. Ebben a szemlĂ©letben Ă©rtheted meg a harcmƱvĂ©szet magas szintjĂ©t, vagyis, a harcmƱvĂ©szet magas szintjĂ©nek elĂ©rĂ©se okĂĄn jön lĂ©tre a bölcsessĂ©g. Mi több, ha felismered a jelensĂ©gek Ă©ntelensĂ©gĂ©t, azzal nem csak ideiglenesen, hanem tartĂłsan gyengĂ­ted, vagy akĂĄr meg is szĂŒnteted a ragaszkodĂĄsod az "Ă©n" kĂ©pzetĂ©hez.

A mahayana-ban igen sok szĂștra tartozik a "pradnyĂĄpĂĄramitĂĄ"-, azaz a bölcsessĂ©g csoportba. A SzĂ­v SuĂștra, a GyĂ©mĂĄnt SzĂștra, ... ezek a szĂștrĂĄk szolgĂĄltatjĂĄk a mahayana Ă©s a Chan tanĂ­tĂĄsĂĄnak alapjĂĄt. EbbƑl is lĂĄtszik, hogy a pradnyĂĄpĂĄramitĂĄ kiemelkedik az összes többi "tökĂ©letessĂ©g" közĂŒl, s Ășgy is nevezik, mint minden buddha anyja. A buddhizmus kulcsa a bölcsessĂ©g, mert ez vezet közvetlenĂŒl a megszabadulĂĄshoz. A harcmƱvĂ©szetben nem szĂștrĂĄkrĂłl, hanem Ă©nenekrƑl beszĂ©lĂŒnk (ls.: ❀ HarcmƱvĂ©szeti versek Ă©s Ă©nekek 歌訣), melyek szintĂ©n azonos cĂ©lt szolgĂĄlnak. A bölcsessĂ©g tökĂ©letessĂ©ge felöleli Ă©s magĂĄban foglalja a fenti-, többi ötöt is. Egy bodhiszattva gyakorlata a kĂ©tfĂ©le halmozĂĄsbĂłl ĂĄll, aminek az egyik rĂ©sze az Ă©rdemek halmozĂĄsa (ez az elsƑ öt), a mĂĄsik rĂ©sze pedig a bölcsessĂ©g halmozĂĄsa. MĂĄs szavakkal: az elsƑ öt egyrĂ©szt az elƑkĂ©szĂ­tƑ gyakorlat a bölcsessĂ©ghez, a bölcsessĂ©g (bizonyos szintƱ) megszerzĂ©sĂ©vel pedig a többi öt kĂ­sĂ©ri a hatodikat, illetve azok a bölcsessĂ©g megnyilvĂĄnulĂĄsĂĄvĂĄ vĂĄlnak. a harcmƱvĂ©szet helyes gyakorlĂĄsĂĄban is Ă©pp Ă­gy van: az ĂŒressĂ©g belĂĄtĂĄsĂĄval (ami maga a bölcsessĂ©g), vĂĄlik a hat tökĂ©letessĂ©g valĂłban tökĂ©letessĂ©, hiszen ettƑl a pillanattĂłl kezdve nem korlĂĄtolt, hanem mĂ©rhetetlen Ă©rdemeket eredmĂ©nyez (buddhasĂĄg elĂ©rĂ©sĂ©t szolgĂĄlva).

❀ ❀ ❀

A fentiek megĂ©rtĂ©se Ă©s a törekvĂ©s, hogy a gyakorlĂĄsod sorĂĄn megvalĂłsĂ­tsd ezeket kiemelten fontos. Csak Ă­gy fejlƑdhet ki a szemlĂ©let, amelyben a harcmƱvĂ©szet helyes gyakorlĂĄsĂĄnak tanĂ­tĂĄsĂĄt meglĂĄthatod, felfoghatod. S amint ez megtörtĂ©nik, abban a pillanatban ĂĄt is Ă©rezed...

Napi technikai gyakorlĂĄsodhoz kapcsolĂłdĂł alaptanĂ­tĂĄsok:

❀ ❀ ❀

KöszönjĂŒk, ha megosztod ezt a lapot.


❀ ❀ ❀




0

AWAKE DRAGON AUTENTIC GONGFU SCHOOL - Member of Traditional Gongfu and Wushu Federation
Honorary President: Zhang Eryu Grandmaster I Master: Xiao Feng I Contact us: master [at] rgm.hu
Your use of this website is subject to, and constitutes acknowledgement and acceptance of, our Terms & Conditions
All Rights Reserved 1995-2015 I Cultural Xchange: CHINESE ART CENTER.