KEZDŐLAP | ROU GONG QUAN | QI GONG | MESTEREK | ISKOLÁNK | GYAKORLÁSOK | ÉLETMÓD | LETÖLTÉSEK
Ă­gy gyakorlok    Hat TökĂ©letessĂ©g gyakorlása    tanĂ­tványok Ă­rták   
XING LONG TANG - Gyakorlásaink (Hat Tökéletesség Gyakorlása - 六波羅蜜)
nem az a fontos, amit létrehozol (forma),
hanem az, amivé közben válsz



Velkey Samu és Gátos Miki

Xiao Feng Cserkész Gábor Mester és Velkey Samu

Honecz Anna Lujza

Yao Jue Barnóczki János

HAT TÖKÉLETESSÉG GYAKORLÁSA - 六波羅蜜

A hagyományos harcművészet (傳統拳術) gyakorlásában a mozgás a Chan (禪) gyakorlásának eszközeként is értelmezhető (ld.: ❀ Chan és harcművészet gyakorlása három megközelítésben), így a helyes gyakorlás megvalósítása együtt halad a Hat Tökéletesség (pāramī vagy 波羅蜜, bō luó mì) gyakorlatával. Ezt bárki művelheti, mert a pāramī-k mindenképp előrevivők az Úton. A Hat Tökéletesség a mahayana buddhista irányzatban-, így a Chan-ban is központi jelentőségű, annak gyakorlati módját jelöli. A "pāramī" jelentése kettős: kifejez egy tökéletességet, és kifejezi azt is, hogy eljuthatsz a tökéletességhez. Amiket pāramī -knak nevezünk, attól azok (s nem csupán hétköznapi tettek), mert aki cselekszi azokat, az rendelkezik mélyebb megértéssel, legalábbis azon a szinten, hogy felismerte az ürességet, de még nem vitte eme bölcsességét tökélyre. A harcművészet helyes gyakorlásának alapjait a ❀ "ÍGY GYAKORLOK" lapon ismerheted meg ezen az oldalon írtak kiegészítéseként.

Adakozás (布施, bùshī)

Az adás (v. adományozás) minden formája építő. Egy gyakorló közösségben akkor lehet igazán fejlődni, ha figyelünk a másikra, arra amit mond (ez is adakozás). Mikor valami anyagi dolgot adsz (víz, élelem, pénz...) az is adományozás. E gesztus pedig nem az elvárt viszonzás miatt válik adakozássá. A harcművészet gyakorlásában a Mester nem valamiért cserébe adja oda az ismereteit a tanítványnak, és nem is csak kölcsönbe. Úgy tanít, hogy nem kér-, vár cserébe semmit (hálát sem). Nem azért ad, mert fél valamitől, vagy valami rosszat akar elkerülni, s nem is azért, hogy valami jót nyerjen vele. Ha azért adsz, hogy hírnevet szerezz, annak semmi köze az adás gyakorlásához. A Mester azért ad, hogy legyen a másiknak, hogy a tanítványnak jobb legyen. Mégis, miért tűnhet úgy, hogy a Mester válogat? (ki az, akit tanít s ki az, akit nem) Ha válogatás nélkül adsz olyat, ami vagy hasznára van a másiknak, vagy nem - bár az is adakozás gyakorlása - de nincs benne bölcsesség.

E gyakorlás érdeme a szándékban rejlik. Anyagi dolog esetében lemondasz valamiről a másik érdekében, tudás-, ismeretátadás [tanítás] során pedig azért teszed, hogy a másik - akár téged is meghaladva - jobbá váljon. Az adás helyes gyakorlásában nem a saját hasznod nézed, hanem a másikét. Így pedig érdemeket (福德, fúdé) gyűjtesz. Az érdem a helyes tetteket (業, karma) jelenti, a buddhizmusban a "jó karmát". De miért? Gondolj bele, mikor lemondasz valamiről, azzal szabadságot nyersz. Amikor az adásban a másik helyzetét veszed figyelembe, azzal az éberséged és bölcsességed erősíted. Önzés nélkül tanítani azért, hogy a másik lénye jobb legyen, az "jó gyümölcsöket" hoz ebben az életben és az elkövetkezőekben is. De egyben elősegíti a megszabadulás elérését is. Harcművészeti szempontból ezzel a szemlélettel / tisztább szándékkal gyakorlásod méllyül el, láthatóvá téve annak helyes összefüggéseit. A Mester akkor válik valóban mesterré, amikor érdemeit Tanítványának ajánlja fel. Ez az adakozás egy olyan formája, amivel a különböző jó tetteiből származó érdemeit mások üdvére ajánlja fel. Ezért nem különbözik a Chan tanító és a harcművész Mester egymástól: a gyakorlatok, szertartások, illetve tanítások végével felajánlják mindazon érdemeiket, amiket az adott cselekedetekkel gyűjtöttek, hogy ezzel is mások javát szolgálják. Chan szempontból egy bodhiszattva úgy ad, hogy eközben nincs meg benne sem az adakozó-, sem az adomány-, sem az elfogadó képzete. Vagyis látja mindezek ürességét. A harcművészetben egy technika helyes átadása is csak épp így-, ezen a módon valósítható meg. Ezzel mérhetetlen mennyiségű érdemek keletkeznek, melyek alkalmasak a buddhaság elérésére, szemben a hétköznapi lényekkel, akik korlátozott mértékű érdemeket nyernek (ezekkel csak learatnilehet a felhalmozott üdvöss tettek gyümölcseit). A Dharma, mint az igaz tanítás (tiszta szívű) adása hasznosabb, mint a vagyon adása, amely csak korlátozott ideig nyújthat segítséget. A Dharma adományozása maradandó, sokkal mélyebbre ható segítséget jelent. A harcművészet igaz tanításai is a Dharmákból állnak, az igaz Mester azért is küzd, hogy képes legyen a lehető legteljesebb formában átnyújtani azt minden lénynek.

Erényesség (尸羅, shī luó)

A harcművészetben járatos gyakorló erényes. Filmekből-, edzésen elhangzot tanításokból is tudod. Azonban az erényesség a Tíz Káros Tettől való tartózkodásból áll, mely a Chan tanítás szerint három részre bontható: testi, szóbeli, tudati részek. A három káros testi cselekedet van. Elsőként az ölés (a kungfu meg nem értése, technikáinak helytelen használata, eltúlzott reakciók ...). A lopás, valamint a helytelen nemi viszony. Négy káros szóbeli cselekedet van: hamis beszéd, széthúzást okozó beszéd, durva beszéd, felesleges beszéd. Ezekkel élve a tanítványok a gyakorló közösség egységét bontják meg, így lehetetlenítve el a harcművészet helyes gyakorlását. A három káros tudati cselekedet a sóvárgás, gyűlölet és a téves nézetek.

Az erényességhez - kungfu edzéseken fegyelemnek is nevezheted - tartoznak az fogadalmak (戒, jie) is. Nagyon sokfajta fogadalom és előírás létezik, sőt, Te is tehetsz személyre szabott fogadalmakat, ha úgy látod, azok előnyödre válnak (pl. megfogadhatod, hogy minden nap foglalkozol a technikákkal csak a helyes gyakorlás tapasztalatait mélyítve). Ezek célja és feladata kettős. Egyrészt azért, mert alkalmazod őket, hasznodra válnak, másrészt szabályozzák közösségen belüli kapcsolatokat is. Az erényesség jelentése azonban tovább mutat annál, minthogy hogyan viselkedsz. Mert nem csak a testi és szóbeli üdvös tettek léteznek (amelyek meglátása kézenfekvőbb az edzéseken), hanem itt vannak a tudatiak is. Ilyen formában az erényesség jelentése a káros gondolatoktól és érzelmektől való tartózkodásod jelenti. Harcművészet helyes gyakorlásával a tested, beszéded és tudatod óvod meg a nem-erényes cselekedetektől. Megakadályozod, hogy ezeket káros módon használd, ezt gyakorolva pedig már másokat is védelmezel ugyanettől. Ha például valaki bántani akar egy másikat, megmagyarázod neki, hogy nem helyes, amit tenni akar. Így aztán az erényes tetteid végrehajtása automatikusan véd a nem-erényes tettektől. A Chan-ban egy bodhiszattva számára az erényesség tökéletessége (持戒, chíjiè) az, hogy a tudata kimozdíthatatlanná válik, amit nem ingatnak meg a különböző késztetések, s ezért mindig szilárdan tartózkodik az ürességben. A harcművészet legmagasabb művelése sem különbözik ettől az állapottól; mert csak ebben vagy képes "nem-útjában-állni" az igazi erő megnyilvánulásának az adott pillanatban, s csak ebben vagy képes a valódi, tudati koncetrációra, melyben megszűnik a véleménynyilvánítás és akarat béklyója...

Béketűrés (忍, rěn)

A kitartás, a béketűrés valami nehézség elviselését jelenti, amikor a körülmények ellenére is nyugodt tudsz maradni. Azt hiszem, ezzel minden közös gyakorláson találkozol. De naponta élsz át olyan helyzeteket, ahol könnyen elveszít(het)ed a fejed, magával ragad(hat) az indulat. A harcművészet gyakorlásával már az elején a türelmet is gyakorlod, de a kérdés valójában az, hogy ezt át is érzed-e. A türelmet gyakorolod, ha újra és újra ismételned kell a gyakorlatot, ha megvárod, míg a Mester a másik taítványnak ugyanazt magyarázza el - sokadszorra. A béketűrés fontos eleme a harcművészet gyakorlásának épp úgy, mint a mindennapoknak. Azonban sokan nem tudnak békések maradni, csak próbálják elviselni a különböző helyzeteket, miközben belül egyre feszültebbé válnak. Tudnod kell, hogy a béketűrés nem azt jelenti, hogy kibírsz valamit, akármennyire is fáj, vagy nehéz. A béketűrés lényege, hogy békés és türelmes vagy. Gyakran érezheted úgy, hogy a türelmesség hihetetlen nagy erőfeszítést igényel részedről, pedig ez nem igaz. A békesség lényege pontosan az elengedésben rejlik - csak ne húzd fel magad. Előfordul, amikor magadra kell erőltetned a nyugalmat. Ez rendben is van, mert ezzel is a türelmet gyakorlod (ha nem is tudatilag, de testileg, szóban mindenképp). Ahogyan az erényesség okán, úgy a béketűrés tekintetében is említhetők a testi, szóbeli és tudati változatok. Edzés közben egy páros gyakorlatnál ha indulatos vagy, ezt kifejezed ugyan, de figyelsz a másikra (ne sérüljön). Így óvatosság is társul a béketűrés testi szinten történő gyakorlatához. Ha indulatosságod sem szóban, sem pedig tettben nem mutatod ki, akkor már szóbeli és testi szinten is megvalósítotad a béketűrést. A harcművészet helyes gyakorlásával pedig elérkezik a pillanat, amikor nem válsz indulatossá, amikor a béketűrés mindhárom formáját sikerül a gyakorlatban végrehajtanod. Ettől kezdve - a helyes gyakorlás szintjén - a béketűrés már nem csak a nehéz körülmények viszonyában jelenik meg, hanem a belső állapotoddal kapcsolatban is. Amikor először ülsz le meditálni, akkor igen hamar megjelennek a különböző zavaró tudatállapotok: az unalom, a tehetetlenség érzete, az idegesség és még számos más hasonlóan kellemetlen érzet. Csak ülni fél órán át (mikor Chi Shun Mesterrel gyakorlunk), ez, amikor a békét próbálod eltűrni. Hamar nyilvánvaló lesz, bár külsőleg nagyon békés vagy, rengeteg dolog zajlik a tudatodban. El kívánsz csendesedni, annál nagyobb lesz a zaj, mint mikor elkezdenek ordibálni, hogy csend legyen. Itt, ekkor saját magaddal kiabálsz, mert nincs más, aki elhallgasson. A béketűréshez nem valamit kell tenni, hanem valamit nem kell megtenni (tudod: elengedés :-) ). Elengedni az idegességet. Mert ha nem idegesíted magad, akkor senki más nem fog tudni megzavarni a békédben.

A Chan -ban a béketűrés abban áll, hogy elviseljük a jelenségek ürességét. Úgy is megfogalmazható: a körülményekkel szembeni béketűrés külső békességet visel el, a tudati állapotokkal szembeni béketűrés belső békét visel el (a bodhiszattva béketűrése minden békességét elviseli). Ez a látásmód nem különbözik a harcművészet igazi mesterének látásmódjától. Számára a békesség nem egyszerűen a körülményekből, vagy érzelmekből adódó állapot, hanem a dolgok természete. Bármi is történik, az mindig a békesség természetével bír. Gondolj vissza a múltkori gyakorlásodra: egy mozdulat lehet egy védekező elvezetés és lehet egy kibillentő támadás is. Egyszerűen olyan, amilyen. A dolgok, jelenségek vagy technikák természetéhez nem kell hozzátenni, vagy elvenni belőlük semmit - vagyis nem kell megszerezni, nem kell örökkévalónak gondolni, nem kell szépnek látni, illetve nem kell megsemmisíteni, nem kell nemlétezőnek gondolni, nem kell visszataszítónak látni. Ez a valódi béketűrés. Ezt kell gyakorolnod.

Erőfeszítés (精进, jīng jìn)

A "kungfu" (功夫) kifejezés hagyományos értelmezés az az erőfeszítés, a a hosszú távú munka, amelynek mély, valódi eredménye lesz (ld.: képességek). Kitartó munkálkodás valami jobb, üdvösebb elérése érdekében. Törekvés, hogy fejleszd magad és segíts másokat. A gyakorlásban tanúsított igyekezetet jelenti. Ahhoz, hogy eredményeket érj el, természetszerűen cselekedni kell. A mai világunk az instant levesek világa, a könnyű és gyors eredmények ígéreteivel tele. Tudásé, amit bárki megszerezhet magának, elég elmenni egy hétvégi tanfolyamra, vagy elvonulásra, ahol mindent megérthetsz és megvalósíthatsz. Ez nem így van a harcművészetben, sem a buddhizmusban. Ha te magad nem teszel a saját fejlődésedért, más sem tud. A Mestertől azt várnod, hogy az Ő dolga megtanítani, teljes tévelygés. Hiába tökéletesen felébredett egy buddha, nem tudja ezt átadni anélkül, hogy valaki ne tenne erőfeszítést érte. A harcművészetven, vagy a buddhizmusban a tanítás, az útmutatás adható, de neked kell megértened és megvalósítaniod. Ez pedig erőfeszítés és szorgos munkálkodás nélkül nem megy. Az akadályokat, melyek hátráltatnak a kungfu és a buddhizmus elsajátításában, gyakorlásában, legtöbbször magad hozod létre. Ezek a kifogások, melyek csak azért működnek, mert nem vagy elszánt. Az elszántság azonban nem az akaraterőn múlik, mert - gondold csak át - akkor vagy képes kitartóan törekedni, ha fontosnak érzed azt, amiért törekszel. A megszabadulással is így van ez. Ha azt látod, hogy megéri, akkor lelkes vagyunk, örömmel csinálod, sőt, keresed a lehetőséget, hogy még jobban haladj. Ezért fontos megfogalmaznod a cél, miért is gyakorolsz, mi motivál. Az erőfeszítés vagy igyekezet a meggyőződéssel teljesedik ki, hogy nem vagyunk túl gyengek a gyakorlatok gyümölcseinek eléréséhez. Ez a fajta gyengeség ugyanis a beteljesedés megvalósulásának útjában áll. Ezt le lehet győzni, ha felidézed, hogy milyen volt az, amikor gyakorolni kezdtél, vagy a buddhák és a bodhiszattvák is csak a káprázatban, a szamszárában éltek, és olyanok voltak, mint Te most. Ők épp úgy érték el a legmagasabb szintet, ahogy azt Te is megteheted.

A Chanban ezt "bodhicitta"-nak (菩提心, pútíxīn) nevezzük, amely minden érző lény megszabadításának közvetlen lehetőségét jelenti, élérve a tökéletes felébredést, ezért a Chan gyakorlásának ez a legfontosabb eleme. (megj.: a harcművészetben amint megvan a szándék vagy eltökéltség, a törekvés is megjelenik). Lehet, hogy még nem rendelkezel ilyen elhatározással, egyszerűen csak mozogni szeretnél s boldognak lenni. Lásd, ismerd fel, hogy minden lény a boldogságra törekszik, s nem ismernek semmilyen akadályt ahhoz, hogy a boldogságukra törekedjenek. A Dharma sem szól másról, mint hogy miként lehet elérni a boldogságot. A harcművészet tanítása és helyes gyakorlása is ezt a célt szolgálja. Mert minden gyönyör, amit léted (s a lét forgataga) kínál, múlandó és szenvedésteli.

    A buddhizmusban a Kis Kocsi (小乘, xiǎochéng) vagy más néven "hinayana" valójában nem irányzat, vagy tanítás, hanem a gyakorló elhatározása. A gyakorló belátta, hogy a létezése szenvedéssel tele és egyedül a nirvána állapota jelenti a maradandó boldogságot. Ezért teljes erejével azon van, hogy megszabaduljon a vágytól, a haragtól és a tudatlanságtól. Egyedüli célja a nirvána állapotának elérése, mert tudja, hogy semmi másnak nincs igazán értelme. Minden más cél csak ideiglenes és illúzió. A világi örömök illúziók csak, délibábok. Úgy tűnik messziről, ha eléred, akkor sikerül szomjod oltani-, megnyugvást találni. Aztán odaérve a víz sehol, s Te még mindig szomjazol. Talán azt gondoltad, hogy megtanulod a technikákat és a formagyakorlatokat, megtanulod a fegyverek használatát, gyors leszel és pontos, akkor minden rendben lesz. De mikor megtanultál minden formát, megszerezted az alapfegyverek forgatásának képességét, rájössz, hogy lehet még gyorsabban, vagy erősebben végezni minden gyakorlatot. Nincs vége a folyamatnak sehol. A nirvána állapotában-, annak lényege, véglegesen megszabadulunk minden szenvedéstől, melyre a hinayana követő törekszik.

    A Nagy Kocsi (大乘, dàchéng), vagy más néven "mahayana" szintúgy nem irányzat. Inkább jelent egy hozzáállást, törekvést, elhatározást. Mivel egyik iskolája a Bodhidharma álltal alapított Chan, a harcművészet helyes gyakorlása is e mentén valósítható meg. A Chan gyakorlója elhatározza, hogy megszabadít minden lényt és eléri a tökéletes felébredést. A harcművészet igaz mesterei épp így cselekszenek. A Chanban (akár a kungfu helyes gyakorlásában) az eltökéltség kimeríthetetlen. Ezt fejezi ki a bodhiszattvák Négy Nagy Fogadalma is: "Az érző lények száma határtalan, fogadom, mindet megszabadítom! A szennyeződések kimeríthetetlenek, fogadom, mindet elvágom! A tanítások számtalanok, fogadom, mindet elsajátítom! A buddhák útja felülmúlhatatlan, fogadom, végig beteljesítem!" Ezeket azért képes végrehajtani, mert látja a jelenségek ürességét, így tevékenysége határtalan és akadálytalan. Épp, mint az Igaz Mesterek.

Elmélyedés (禅那 Chán nà)

A Chan, mint kifejezés ebből a szóból származik. A "dhyana" kínai átirata a "Chán Nà" (禪那), röviden: Chán (禪), mely a tudat elcsendesedését és összeszedettségét jelenti. Elcsendesült akkor, ha nem cikáznak a gondolatok és képzetek. Ilyen állapotában a tudat nyugodt és mozdulatlan. Összeszedett akkor, amikor a tudat éber, mikor szilárdan tartózkodik valamely tárgyon, vagy akár tárgy nélkül. Ilyen élményed biztosan van edzéseken is, mikor valami forma teljesebb végrehajtása leköti a figyelmed, mikor csak arra összpontosítasz, tudatod pedig nem kalandozik el. Az elmélyedés gyakorlása a meditáció, amit gyakorlunk (edzésenk és Chi Shun mester vezetésével is). Ez a tudat fegyelmezése, aminek számos módszere létezik, de a cél mindig ugyanaz: elősegíteni a nyugodt, összeszedett tudat létrejövetelét. Ennek hétköznapi formája a kungfu gyakorlása, ahol kezdő gyakorlóknál a monoton tevékenységgel, a testet lefárasztva érhető el egy viszonylag nyugodt tudat. A Chan szempontjából ennek azonban kevés értéke van, mert ha nyugodt tudatot is hozol létre, mindíg hiányzik belőle az összeszedettség (kezdetben!). Amit elmélyedésnek nevezünk, annak része a nyugalom és az éberség együttesen. Ha bármelyik hiányzik, az nem elmélyedés. A kezdők általában edzésen legtöbbször vagy nyugodtak, vagy éberek. Nyugodt kezdők figyelme tompa, alváshoz közeli állapotba kerül. Éber kezdők tudata pedig folyon ugrál, megragad majd elenged valamit (ld.: ❀ A Majom Tudat - 心猿 (Xin Yuan Yi Ma, 心猿意馬). Az elmélyedés ezt a két oldalt egyesíti, ahol a figyelem éles és tiszta, de nem mozog, az elme nyugodt és csendes, de nem kábult és sem álmodozó. Ilyen állapot alkalmas a harcművészet helyes gyakorlására, s a harcművészet helyes gyakortlása ezt az állapotot hozza létre.

A Chan-ban az elmélyedés (禅定, chándìng) a tudat csendes éberségét jelenti. A harcművészet helyes gyakorlása is erről szól, ezt követi (ld.: ❀ Bodhidharma vagy ❀ Shaolin három átadási vonala. A csendes és éber tudattal vágható el mindenféle tárgyhoz-, érzéshez-, véleményhez való kötődés és ragaszkodás. Így lesz a mozgás szabad, így lesz a tudat szabad.

Bölcsesség (慧 Huì)

A bölcsesség nem más, mint a dolgok helyes megismerése. Ezzel a képességgel a dolgok vagy jelenségek valódi mibenlétére derítesz fényt. Minden ember rendelkezik az értelem képességével, hogy felfogja és megértse saját magát, viszonyát másokkal és a különböző élethelyzetek rendszerét. Erre támaszkodsz akkor is, amikor a kungfu-t kezded tanulni.Az értelem gyakorta a logikus gondolkodásra utal. De lásd meg, hogy a logikusság önmagában kevés, ezért van szükség a dolgok vagy jelenségek tényszerű ismeretére, hogy így "helytálló" következtetéseket vonhass le. Az értelmed segítségével fogod fel a harcművészet technikai-, vagy épp a Chan tanításai. Így vagy képes azt beilleszteni saját gondolkodási rendszeredbe. De a bölcsesség ezen gondolkodás és érvelés használatánál túlmutató dolog. Alapja - akár a harcművészetben, akár a buddhizmusban - a közvetlen belátás, a tapasztalat. De itt nem akármilyen tapasztalatról van szó, hanem a dolgok múlandóságának, változásának, ürességének és függő mivoltának tapasztalatáról. Arról, hogy minden jelenség éntelen. Ez csak a magas szintű harcművészet gyakorlásában jelenhet meg, ami tartós változást eredményez, szemben az összes többi - fent említett tökéletességgel (páramita). Ha bölcsességről beszélünk, az a buddhizmusban abban az értelemben tartós, hogy míg az adakozással érdemeket gyűjtesz, az elmélyüléssel lenyugtatod a tudatod, ezek mind függő eredmények, amik a megfelelő feltételek híján elmúlnak. Azonban a bölcsesség a teljes látásmódod megváltoztatja, s kihatással van az élet minden területére is. Ebben a szemléletben értheted meg a harcművészet magas szintjét, vagyis, a harcművészet magas szintjének elérése okán jön létre a bölcsesség. Mi több, ha felismered a jelenségek éntelenségét, azzal nem csak ideiglenesen, hanem tartósan gyengíted, vagy akár meg is szünteted a ragaszkodásod az "én" képzetéhez.

A mahayana-ban igen sok szútra tartozik a "pradnyápáramitá"-, azaz a bölcsesség csoportba. A Szív Suútra, a Gyémánt Szútra, ... ezek a szútrák szolgáltatják a mahayana és a Chan tanításának alapját. Ebből is látszik, hogy a pradnyápáramitá kiemelkedik az összes többi "tökéletesség" közül, s úgy is nevezik, mint minden buddha anyja. A buddhizmus kulcsa a bölcsesség, mert ez vezet közvetlenül a megszabaduláshoz. A harcművészetben nem szútrákról, hanem énenekről beszélünk (ls.: ❀ Harcművészeti versek és énekek 歌訣), melyek szintén azonos célt szolgálnak. A bölcsesség tökéletessége felöleli és magában foglalja a fenti-, többi ötöt is. Egy bodhiszattva gyakorlata a kétféle halmozásból áll, aminek az egyik része az érdemek halmozása (ez az első öt), a másik része pedig a bölcsesség halmozása. Más szavakkal: az első öt egyrészt az előkészítő gyakorlat a bölcsességhez, a bölcsesség (bizonyos szintű) megszerzésével pedig a többi öt kíséri a hatodikat, illetve azok a bölcsesség megnyilvánulásává válnak. a harcművészet helyes gyakorlásában is épp így van: az üresség belátásával (ami maga a bölcsesség), válik a hat tökéletesség valóban tökéletessé, hiszen ettől a pillanattól kezdve nem korlátolt, hanem mérhetetlen érdemeket eredményez (buddhaság elérését szolgálva).

❀ ❀ ❀

A fentiek megértése és a törekvés, hogy a gyakorlásod során megvalósítsd ezeket kiemelten fontos. Csak így fejlődhet ki a szemlélet, amelyben a harcművészet helyes gyakorlásának tanítását megláthatod, felfoghatod. S amint ez megtörténik, abban a pillanatban át is érezed...

Napi technikai gyakorlásodhoz kapcsolódó alaptanítások:

❀ ❀ ❀

Köszönjük, ha megosztod ezt a lapot.


❀ ❀ ❀




0

AWAKE DRAGON AUTENTIC GONGFU SCHOOL - Member of Traditional Gongfu and Wushu Federation
Honorary President: Zhang Eryu Grandmaster I Master: Xiao Feng I Contact us: master [at] rgm.hu
Your use of this website is subject to, and constitutes acknowledgement and acceptance of, our Terms & Conditions
All Rights Reserved 1995-2015 I Cultural Xchange: CHINESE ART CENTER.