"自修性是功,自修身是德" - 六祖坛经, 第三品 Self-cultivation of the nature is merit, Self-cultivation of the body is virtue. Platform Sutra of the Sixth Patriarch, Ch.3.
kezdőlap > autentikus harcművészet (传统功夫) > Qi Gong a hagyományos harcművészetben (气功在传统功夫中) Zhuang Gong 《站桩》
如何增强自己的身心健康和效能与学习佛法和练柔功拳 - 这是醒龙堂 []
A Zhuang Gong gyakran statikus Qi Gong (气功, qìgōng) gyakorlatként jelenik meg, azonban a hagyományos kínai harcművészetben mélyebb szerepet tölt be. Célja a test szerkezetének rendezése, a stabilitás, a gyökér (根, gēn) kialakítása, az erőátvitel alapjainak fejlesztése, valamint a figyelem összegyűjtése és a nyugodt, éber tudatállapot kialakítása. A gyakorlás során a test kívülről mozdulatlannak tűnik, belül azonban folyamatos finom alkalmazkodás történik. Az izmok, ízületek és testkapcsolatok állandó egyensúlyi szabályozásban vannak. Ezek a mikromozgások fejlesztik a testérzetet, a koordinációt és a belső érzékelést. A Chan (禪) szemléletben a Zhuang Gong nem csupán testtartás gyakorlása, hanem a tudat művelése is. A gyakorló megtanulja megfigyelni a test állapotát, a légzés természetes folyamatát és a tudat mozgásait anélkül, hogy felesleges beavatkozással megzavarná azokat. Ez az éber jelenlét (覺知, juézhī) a belső harcművészeti fejlődés egyik alapja. Kezdetben az állógyakorlat egyszerűnek tűnhet, mégis hamar megmutatja a test és a tudat megszokott mintáit: a feszültséget, az egyensúlytalanságot és a türelmetlenséget. A fejlődés nem pusztán a hosszabb ideig tartó állásban rejlik, hanem a test természetes rendezettségének és a tudat stabilitásának fokozatos kialakulásában. A Rou Gong Quan (柔功拳, Róugōng Quán) gyakorlásában a Zhuang Gong alapot teremt a lazaság, a stabilitás, a testközép irányítása és a teljes test összehangolt működése számára. Ebből a belső rendezettségből születhet meg a természetes, szabad és hatékony mozgás.
A hagyományos harcművészetben a testtartás és a mozgás nem két különálló állapot, hanem ugyanazon folyamat részei. A test minden pillanatban alkalmazkodik a gravitációhoz, a külső erőkhöz és a mozgás változásaihoz. A helyes szerkezet nem merevséget jelent, hanem olyan egyensúlyt, amelyben a test stabil és szabad egyszerre.
A test működésében a stabilizáló és a mozgató rendszerek együtt dolgoznak. A mélyebb szerkezeti izmok a tartást és az összekapcsoltságot biztosítják, míg a nagyobb izomcsoportok a mozgás létrehozásában vesznek részt. A hatékony erő nem egyetlen testrészből születik, hanem az egész test összehangolt működéséből. Például a lovaglóállásban (馬步, mǎbù) a test nem egyszerűen „kitart” egy pozíciót. A lábak, a csípő (胯, kuà), a derék (腰, yāo) és a törzs folyamatos finom szabályozással tartják fenn az egyensúlyt. A kívülről mozdulatlannak tűnő helyzetben belső alkalmazkodás és érzékelés működik.
A harcművészeti gyakorlásban a test nem tudatos izomvezérléssel működik, hanem a megfelelő szándék (意, yì), figyelem és testérzet segítségével rendeződik. A tudat irányt ad, a test pedig természetes módon alkalmazkodik. Ez hasonló ahhoz, ahogy kerékpározás közben sem az izmokat irányítjuk külön-külön, hanem a mozgás irányára és céljára figyelünk. A belső harcművészetekben ezért a testtartás nem pusztán egy forma, hanem a mozgás alapja. Minden mozdulat a szerkezet folyamatos átalakulása: a lábak, a kua (胯, kuà), a derék (腰, yāo), a gerinc és a felsőtest egységes működése.
A Rou Gong Quan (柔功拳, Róugōng Quán) gyakorlásában a helyes testtartás nem merev pozíciót jelent, hanem stabilitást a lágyságban. A rendezett szerkezet teszi lehetővé, hogy a mozgás folyamatos, könnyed és hatékony legyen, valamint hogy a test képes legyen befogadni, továbbítani és kibocsátani az erőt. Ezért a testtartás megértése nem csupán anatómiai kérdés. A test szerkezetének, a tudat irányításának és a természetes mozgásnak az egysége teremti meg a magasabb szintű gyakorlás alapját.
形正则气顺,气顺则意通。
„Ha a forma rendezett, a Qi szabadon áramlik; ha a Qi rendezett, a szándék tisztán működik.”
"Akarás-nélküliség" és természetesség
A belső harcművészet egyik alapelve, hogy a gyakorló nem merev ellenállással próbálja megakadályozni az ellenfél erejét. Ha egy tolásra puszta izomerővel (力, lì) válaszol, a test megfeszül, a mozgás beszűkül, és erő kerül szembe erővel. A magasabb szintű gyakorlásban a test nem közvetlenül ellenáll, hanem érzékeli, alkalmazkodik és átalakítja a hatást. Egy lefelé irányuló nyomás esetén nem a váll és a kar merev megtartása dolgozik, hanem az egész test szerkezete kapcsolódik: a talajkapcsolat, a súlypont, a kua (胯, kuà), a derék (腰, yāo) és a törzs együtt vezeti tovább az erőt.
Ez a wúwéi (無為) – „erőltetés nélküli cselekvés” – nem tétlenséget vagy passzivitást jelent, hanem a felesleges erőlködés és tudatos kényszerítés elengedését. A gyakorló nem saját erejét állítja szembe a másik erejével, hanem felismeri a helyzet természetes irányát, és annak megfelelően cselekszik. A Chan szemléletben ez a természetes működés (自然, zìrán) állapota: amikor a tudat tiszta, a test rendezett, és a cselekvés nem a merev én-kép alapján történik. Ekkor a mozgás egyszerre nyugodt és hatékony, mert nem akadályozza a felesleges feszültség és ragaszkodás.
A Rou Gong Quan szempontjából ez jól összekapcsolható a 柔 (róu, lágyság) elvével: a lágyság nem gyengeség, hanem olyan alkalmazkodó minőség, amelyből megfelelő szerkezet mellett megszülethet a valódi erő.
Ahogy a tudat mozdul, úgy mozdul a Qi
意行氣,氣行身。。
„A szándék vezeti a Qi-t, a Qi vezeti a testet.”
A hagyományos kínai harcművészetben gyakran mondják: „az Yi vezeti a Qi-t” (意行氣, yì xíng qì). Ez nem egyszerűen fizikai erő kifejtését jelenti, hanem azt, hogy a tudatos szándék irányt ad a test működésének. A megfelelő szándék és figyelem segíti a test összehangolt válaszait: a mozgás kevésbé lesz erőltetett, a szerkezet stabilabbá, az átmenetek pedig folyamatosabbá válnak.
A gyakorló idővel megtanulja érzékelni a test finom változásait: a súlypont elmozdulását, a feszültségek megjelenését, a légzés változását és a mozgás belső folyamatosságát. A hagyomány ezeknek a tapasztalatoknak az összességét gyakran a Qi érzékeléseként írja le. A Qi nem különálló mechanikai erő, hanem a test, a tudat és az életfolyamatok összehangolt működésének tapasztalati megjelenése.
Qi a dantian-ben
A mozgás megindulása előtt a test finom előkészítő folyamaton megy keresztül: az idegrendszer rendezi a testhelyzetet, aktiválja a stabilizáló izmokat és kialakítja a mozgás irányát. A magas szintű harcművészeti gyakorlás ennek tudatosabb érzékelését fejleszti.
A dantian (丹田, dāntián) a hagyományos kínai szemléletben a test központja, amelyhez a stabilitás, a belső erő összegyűjtése és a mozgás szervezése kapcsolódik. Modern szemlélettel ez összefügg a törzs, a medence és a gerinc körüli stabilizáló rendszer összehangolt működésével. A Fa Jin (發勁, fājìn) nem pusztán gyors izomerő, hanem a teljes test összehangolt működésének eredménye: a talajkapcsolat, a szerkezet, az időzítés és az erő akadálytalan továbbítása együtt hozza létre.
A fejlődés nem az erőltetésből fakad, hanem a testérzet finomításából, a szerkezet rendezéséből és a felesleges feszültségek elengedéséből. Ha a gyakorló tudatos akarattal próbálja kikényszeríteni a mozgást, gyakran éppen a természetes koordinációt akadályozza. Például az egylábas állásban az egyensúly nem egyetlen izom munkája, hanem az egész test folyamatos összehangolásának eredménye. Ebben a kua (胯, kuà) kulcsszerepet játszik: összeköti az alsó és felső test működését, és alapot teremt a stabilitás, a belső erő és a természetes mozgás kialakulásához.
Diszfunkciók
A hatékony mozgáshoz a stabilizáló (tónusos) és a mozgató (fázisos) izomrendszer összehangolt működése szükséges. Helytelen testtartás, mozgáshiány vagy hibás mozgásminták esetén ez az egyensúly felborulhat: egyes izmok túlterhelődnek, mások kevésbé kapcsolódnak be, és a test kompenzációs mintákat alakít ki. Ilyenkor a nagyobb mozgató izmok részben átveszik a stabilizáló feladatokat, ami merevebb mozgáshoz, felesleges energiafelhasználáshoz és romló koordinációhoz vezethet. A hatékony erő azonban nem pusztán az izomerőből származik, hanem a megfelelő szerkezetből, egyensúlyból, testkapcsolatokból és az akadálytalan erőátvitelből.
A belső harcművészetek ezért nagy hangsúlyt helyeznek a testérzékelés, a természetes szerkezet és a felesleges feszültségek elengedésének fejlesztésére. A cél nem a merev megtartás, hanem a stabilitás és a rugalmasság egysége.
A Zhuang Gong (站桩, zhàn zhuāng) ennek egyik alapvető gyakorlata. Az állógyakorlat fejleszti a testtudatosságot, a szerkezeti rendezettséget, az egyensúlyi reakciókat és a nyugodt figyelmet. A gyakorló fokozatosan megtanulja felismerni és oldani a felesleges feszültségeket, miközben kialakítja a stabil, mégis szabad testhasználatot. Ezért a Rou Gong Quan (柔功拳, Róugōng Quán) rendszerében a Zhuang Gong nem kiegészítő gyakorlat, hanem a test, a mozgásminőség és a belső erő fejlesztésének egyik alapja.
A Chan szemléletű irányzatokban, így a Rou Gong Quan (柔功拳, Róugōng Quán) gyakorlásában is, a Zhuang Gong (站桩, zhàn zhuāng) két alapvető megközelítést foglal magában: a mozdulatlan állás gyakorlását, valamint az állások közötti lassú, tudatos átmeneteket. A gyakorlás célja nem csupán az erős állás kialakítása, hanem a test szerkezetének rendezése, az egyensúly, a testérzet és a tudat nyugalmának fejlesztése. A lassú, erőltetés nélküli mozgás segíti a szándék (意, yì) és a cselekvés közötti kapcsolat tisztulását, hogy a mozdulat természetesebbé és hatékonyabbá váljon.
A Zhuang Gong a technikák belső működésének megértését támogatja. A mozgás külsőleg az izmokon és ízületeken keresztül jelenik meg, de minőségét a test szerkezete, az idegrendszeri szabályozás, a figyelem és a szándék határozza meg. A túlzott akaratlagos irányítás gyakran felesleges feszültséget okoz; a helyes gyakorlás ehelyett a természetes koordináció kialakítására törekszik.
"...a csendben mozgás van, a mozgásban pedig csend.
Wang Mester
A kis mozgás jobb, mint a nagy,
a nem-mozgás jobb, mint a kicsi,
a csend minden mozgás anyja.
A mozgásban olyanná kell lenned, mint a Sárkány vagy a Tigris,
A nem-mozgásban Buddha leszel..."
A Chan szemléletben a gyakorló nem elnyomja a felmerülő érzéseket vagy gondolatokat, hanem felismeri és elengedi a felesleges reakciókat. A figyelem a közvetlen testi tapasztalatra irányul: a testhelyzetre, a feszültségekre, a súlypontra és a finom változásokra.
Ennek alapja a propriocepció, vagyis a test belső érzékelése, amely az izmok, inak, ízületek és az egyensúlyi rendszer jelzéseiből épül fel. A Zhuang Gong gyakorlása ezt a kapcsolatot fejleszti, ezáltal javítja a stabilitást, a koordinációt és a mozgás hatékonyságát. A Zhuang Gong lényege ezért nem a mozdulatlanság önmagában, hanem a test, a tudat és a természetes mozgás egységének kiművelése.
Alaphelyzet – (Ping Bu) Wu Ji Zhuang 《无極桩》
A lábak vállszélességben, párhuzamosan állnak. A testsúly egyenletesen oszlik el a talpakon, a térdek lazák, természetes irányban követik a lábfejek vonalát. A medence és a derék (腰, yāo) ellazult, a farokcsont (尾闾, wěilǘ) természetesen lefelé irányul, miközben a gerinc nyugodt és rendezett marad. A fej könnyed, a nyak szabad, mintha a fejtetőt finoman felfelé emelné egy láthatatlan erő. A vállak lazák, a mellkas természetes, a légzés csendes és egyenletes. A tekintet lehet nyitott vagy félig lehunyt, a figyelem befelé irányul. A gyakorlás során a test látszólag mozdulatlan, mégis folyamatos finom alkalmazkodás történik. Ezek a kis korrekciók az idegrendszer természetes egyensúlyszabályozásának részei. Nem szükséges őket akaratlagosan irányítani vagy elnyomni, mert a túlzott kontroll feszültséget hoz létre és akadályozza a természetes működést.
A Zhuang Gong célja a felesleges erőkifejtés elengedése, a test szerkezetének rendezése, az egyensúlyérzék és a belső figyelem fejlesztése. A gyakorló kezdetben egyszerűen megfigyeli a test helyzetét, a súlypont változását és a belső érzeteket. Idővel ez a testérzékelés (本体感, běntǐ gǎn) finomabbá válik, lehetővé téve a természetesebb és hatékonyabb mozgást.
Átölelő helyzet – (Ping Bu) Cheng Bao Zhuang 《撑抱桩》
Az alapállás stabilizálódása után a karok lassan mellkasmagasságba emelkednek, mintha egy nagy fa törzsét ölelnénk át. A tenyerek egymás felé néznek, az ujjak lazák. A vállak süllyednek, a könyökök lefelé irányulnak, a karok pedig megtartják természetes ívüket. A karok nem merev tartást hoznak létre, hanem összekapcsolt, rugalmas szerkezetet alkotnak. A gyakorlás célja a váll, könyök, csukló és ujjak egységes működésének érzékelése, miközben elkerüljük a felesleges feszültséget. A gyakorló figyeli a test finom változásait: a tónus, az egyensúly és a súlypont folyamatos alkalmazkodását. Ezeket nem erőltetjük, hanem hagyjuk természetesen kibontakozni. A stabil szerkezet kialakulásával megjelenhetnek apró előre-hátra irányuló súlypontváltozások, amelyek az egyensúlyszabályozás természetes következményei. A Cheng Bao Zhuang célja a stabilitás és a rugalmasság egységének kialakítása: a test legyen megtartott, mégis szabadon alkalmazkodó. A magasabb szintű gyakorlásban a figyelem nem külső formákhoz vagy elképzelésekhez kötődik, hanem a közvetlen tapasztalatra irányul: a test, az érzékelés és a tudati jelenlét egységére.
Fenntartó helyzet – (Ping Bu) Tui Tuo Zhuang 《推托桩》
Az átölelő helyzetből a tenyerek lassan felfelé fordulnak, miközben a karok kissé emelkednek. A vállak továbbra is lazák, a könyökök lefelé irányulnak, a karok pedig megtartják természetes ívüket. A testhelyzet olyan érzetet kelthet, mintha a karok egy könnyű tárgyat vagy vízfelszínt tartanának. A hangsúly nem a karok erején van, hanem a test szerkezetének rendezettségén, az egyensúlyon és a teljes test egységes működésén. A gyakorlás során a váll, könyök, csukló és törzs kapcsolata válik érzékelhetővé. A cél a stabil, mégis rugalmas tartás kialakítása, ahol a test nem mereven tart, hanem természetes módon alkalmazkodik.
Minden harcművészeti rendszer saját állásokat alakított ki, amelyek az adott stílus mozgáselveihez és alkalmazásaihoz igazodnak. A Zhuang Gong (站桩, zhàn zhuāng) célja nem csupán az alsó végtagok erősítése, hanem a test szerkezetének, stabilitásának és belső koordinációjának fejlesztése. A hosszabb ideig megtartott állások fejlesztik a testérzetet, az egyensúlyi szabályozást és a felesleges feszültségek felismerését. A belső harcművészetekben ez alapot teremt a hatékony erőátadáshoz, a stabil mozgáshoz és a teljes test összehangolt használatához.
A Föld állás- Dì Zhuāng (地桩, dì zhuāng)
A Föld állás a stabilitás, a lesüllyedés és a gyökér (根, gēn) kialakításának gyakorlata. A hagyományos szemléletben a Föld minősége a nyugalomhoz, a tartáshoz és a befogadó erőhöz kapcsolódik.
A gyakorlat középmagas lovaglóállásban (马步, mǎbù) történik: a lábak vállszélességben vagy kissé szélesebben helyezkednek el, a térdek természetesen követik a lábfejek irányát. A kezek a dantian (丹田, dāntián) előtt helyezkednek el, mintha egy gömböt ölelnénk át. A gerinc rendezett, a fej könnyed, a tekintet nyugodt. A figyelem fokozatosan a talajkapcsolatra, a súlypont elhelyezkedésére és a test stabilitására irányul. A lesüllyedés nem erőltetett mozdulat, hanem a test természetes rendeződése a gravitáció hatására. A stabilitás nem merevségből, hanem megfelelő szerkezetből és finom tónusszabályozásból születik. A gyakorlás során kialakul a „hegy” minőség: a test stabil, mégis rugalmas és alkalmazkodó marad. A légzés természetes és nyugodt; a mélyebb hasi légzés nem erőltetett technika, hanem az ellazult és rendezett test természetes következménye.
A Fa állás Mù Zhuāng (木桩, mù zhuāng)
A Fa állás az emelkedettség, a kapcsolódás és a rugalmas stabilitás gyakorlata. A hagyományos szemléletben a Fa az Ég és a Föld közötti kapcsolat jelképe: gyökerei a Földhöz kapcsolják, miközben növekedése az Ég felé irányul.
A gyakorlat a Föld állásához hasonló alsó testhelyzetben történik, de a karok mellkasmagasságban helyezkednek el, mintha egy nagy gömböt ölelnénk át. A vállak lazák, a könyökök süllyedtek, a karok és a törzs egységes szerkezetet alkotnak. A figyelem a test függőleges tengelyére, a gerinc természetes rendezettségére és az alsó és felső test kapcsolatára irányul. A cél nem különleges érzetek keresése, hanem a test finom szabályozásának, érzékenységének és egységes működésének fejlesztése. A hagyományos tanítások a Qi (气, qì) és a meridiánok (经络, jīngluò) nyelvén írják le a gyakorlat belső folyamatait. Ezek a fogalmak a gyakorló számára elsősorban a figyelem irányításának és a testi tapasztalatok megértésének keretét adják. A Föld és Fa állás együtt alakítja ki az alsó stabilitás és a felső könnyedség egyensúlyát. A rendszeres gyakorlás célja nem egy merev testhelyzet fenntartása, hanem olyan rendezett testállapot kialakítása, amelyben a stabilitás, az érzékenység és a szabad mozgás egyszerre van jelen..
第一,不要过多考虑细节,就一个字——站。体会一下站在辽阔的平原上,一眼望去,心胸开阔,杂念俱消的感觉。站桩就是休息是滋养,不是体能锻炼,更不是思考!!!心态上要保持轻轻松松。别把练功夫当负担,宋世容老先生说“要玩而求之”,这是内家拳入门的钥匙。大家要往轻松愉快里练,往神清气爽里练。站桩的时候可以听轻松的音乐,可以看风景。刚开始诸事不问,累也不管,错也坚持!先在姿势大概正确的前提下保持时间。最起码冲到三十分钟,然后再往里面转。
Első: ne foglalkozz túlzottan a részletekkel, csak egyetlen szó legyen a lényeg: állni (站, zhàn). Próbáld megérezni azt az állapotot, amikor egy hatalmas síkságon állsz, messzire tekintesz, a tudatod kitágul, a szíved és a mellkasod nyitottá válik, és minden zavaró gondolat eltűnik. A Zhuang Gong (站桩, zhàn zhuāng) valójában pihenés és táplálás (滋养, zī yǎng), nem pedig fizikai erőnléti edzés, és még kevésbé gondolkodási gyakorlat. A belső állapot legyen könnyed és laza. Ne tekints a harcművészeti gyakorlásra teherként. Song Shirong idős mester (宋世容老先生, Sòng Shìróng lǎo xiānsheng) mondta: „Játékként keresd” (要玩而求之, yào wán ér qiú zhī). Ez a belső harcművészetek (内家拳, nèi jiā quán) belépésének egyik kulcsa. A gyakorlást könnyed, örömteli állapotban (轻松愉快, qīng sōng yú kuài), tiszta és friss szellemi állapotban (神清气爽, shén qīng qì shuǎng) végezd. Zhuang Gong közben lehet nyugodt zenét hallgatni, vagy a környezet látványát figyelni. Kezdetben ne foglalkozz semmivel: ne törődj a fáradtsággal, és még a hibák ellenére is folytasd a gyakorlást. Először az legyen a cél, hogy a testhelyzet nagyjából megfelelő legyen, és ebben az állapotban tartsd ki az időtartamot. Legalább érj el harminc percet, és csak ezután kezdj el mélyebbre menni a gyakorlásban.
第二,重心在前脚掌上,保持下肢三节(胯、膝、踝)的弹性,千万不要把腿站死了。不要把重心压在脚跟上,不然容易伤后脑。因为脚跟联着后脑的神经。
Második: a testsúly súlypontja a talp elülső részén legyen. Az alsó végtag három kapcsolódási pontjának (下肢三节, xià zhī sān jié) – a csípőnek (胯, kuà), a térdnek (膝, xī) és a bokának (踝, huái) – meg kell őriznie rugalmasságát. Semmiképpen ne állj úgy, hogy a lábad teljesen merevvé válik (站死, zhàn sǐ). Ne zárd ki a lábakat, és ne merevítsd meg az alsó testet. Ne helyezd a testsúlyt a sarokra, mert ez kedvezőtlen terhelést okozhat a test hátsó láncolatában. A hagyományos tanítás szerint a sarok (脚跟, jiǎo gēn) kapcsolatban áll a fej hátsó részének területével.
第三,颤抖是好事,出汗是好事,不用担心。刚开始大汗淋漓的关是一定要过的。长辈说“出完大汗出臭汗,出完臭汗出细汗”,到了只细细出汗、但不疲不喘才算进门。
Harmadik: a remegés (颤抖, chàn dǒu) jó jel lehet, az izzadás (出汗, chū hàn) is természetes jelenség, ezért nem kell aggódni. Kezdetben a nagyfokú izzadás szakaszán (大汗淋漓, dà hàn lín lí) mindenképpen át kell haladni. A régi mesterek mondása szerint: „A nagy izzadás után jön a kellemetlen izzadás, a kellemetlen izzadás után jön a finom izzadás” (出完大汗出臭汗,出完臭汗出细汗). Amikor már csak enyhe, finom izzadás jelentkezik, de nincs kimerültség és nincs légszomj, akkor tekinthető úgy, hogy a gyakorló belépett az alapok kapuján.
第四、肩的问题不要问,先站去。松肩涉及的要素太多,说不明白,越说越糊涂。其实就是耗的肌肉没劲了,筋就抻开了,筋一开就不用别人给讲了,自己就明白了。
Negyedik: a vállal (肩, jiān) kapcsolatos kérdéseket egyelőre ne próbáld megmagyarázni. Először állj. A váll ellazítása (松肩, sōng jiān) sok összetevőt foglal magában, nehéz pontosan szavakkal átadni. Minél többet magyarázzák, annál könnyebb összezavarodni. Valójában arról van szó, hogy a hosszan tartó gyakorlás során a felesleges izommunka elfárad és csökken, az inak és kötőszövetek (筋, jīn) fokozatosan megnyúlnak és felszabadulnak. Amikor a testben ez a nyitottság (开, kāi) megjelenik, már nincs szükség arra, hogy más magyarázza el: a gyakorló saját maga fogja felismerni.
第五、调整桩架的时候可以用点劲,站桩的时候不要用劲了!调整桩架,肯定是要用点力气的。但是调完之后,要在保持桩架的基础上,把肌肉慢慢放松下来,一丝丝的放松。刚开始一放松,桩架就散了,又恢复原状了。不要急,也不要怕,这是正常的。
Ötödik: amikor a Zhuang Gong testhelyzetét (桩架, zhuāng jià) beállítod, használhatsz egy kevés erőt. De amikor már állsz a helyzetben, ne használj erőt. A testhelyzet beállításához természetesen szükség van bizonyos izomerőre. Miután azonban beállítottad, a testhelyzet megtartása mellett fokozatosan lazítsd el az izmokat, apránként, finoman. Kezdetben gyakran előfordul, hogy amint ellazulsz, a testhelyzet szétesik (散架, sǎn jià), és visszatér a régi állapot. Ne siess, és ne félj ettől. Ez természetes folyamat.
千万别为了保持桩架,把肌肉绷得死死的。那就失去桩法的灵性了。怎么办?架散了?再调。又散了?还调!一遍一遍,来它个千百遍,就这么跟自己做游戏,找找到底是哪的肌肉还紧张碍着自己桩架定型,然后把它松下来。就这么一遍一遍的碰。碰来碰去,咔嚓一下,骨头对上了,肉一下就松下来了,血也就通了。
Semmiképpen ne feszítsd meg teljesen az izmokat csak azért, hogy megtartsd a testhelyzetet. Ezzel elveszítenéd a Zhuang Gong természetes rugalmasságát és élő jellegét (灵性, líng xìng). Mit kell tenni? Ha a testhelyzet szétesik, állítsd vissza. Ha ismét szétesik, újra állítsd vissza. Ismételd ezt újra és újra, akár több százszor. Tekints rá úgy, mint egy játékra önmagaddal: keresd meg, melyik izom marad még feszült, melyik akadályozza a természetes szerkezet kialakulását, majd engedd el. Így, apránként megtalálva és oldva a feszültségeket, egyszer csak megtörténik az igazodás: a csontok megfelelő kapcsolatba kerülnek, az izmok pedig hirtelen könnyebbé és lazábbá válnak, a keringés pedig szabadabb lesz.
Alapelvek, melyeket vegyél figyelembe 注意事项
1、练功前后别沾冷水!口渴可以喝热水。
1、Gyakorlás előtt és után kerüld a hideg vizet! Szomjúság esetén meleg vizet igyál。
无论是喝冷水解渴,还是练功前后用冷水洗身、洗手,对身体都不好,严重时可能会留下长期的不适影响。不仅是冷水,其他类似的寒凉刺激也应避免。不信可以试试,冬天练功之后用冷水洗手,过一会儿可能会感觉骨骼关节不舒服,长期如此容易造成关节方面的问题。因此,练功前后半小时内,应尽量避免接触冷水。这是为了保护身体健康,也是保证练功效果的重要基础。
Akár hideg víz ivásáról van szó szomjúság esetén, akár arról, hogy a gyakorlás előtt vagy után hideg vízzel mosod meg a testedet vagy a kezedet, ez kedvezőtlen hatással lehet a szervezetre. Erősebb esetben tartós kellemetlenségeket is okozhat. Nem csak a hideg víz kerülendő, hanem más hasonló hideg, hűtő hatások is. Például télen, gyakorlás után hideg vízzel kezet mosva előfordulhat, hogy rövid idő múlva kellemetlen érzés jelentkezik a csontokban vagy az ízületekben. Hosszabb távon ez ízületi problémák kialakulásához is hozzájárulhat. Ezért a gyakorlás előtti és utáni fél órában lehetőség szerint kerüld a hideg vizet. Ez a saját egészséged védelmét szolgálja.
2、在此特别强调,以上功法虽然简单,却是内家功夫入门的根基,大道至简之说即是如此。
2、Különösen fontos hangsúlyozni, hogy bár a fenti gyakorlatok egyszerűnek tűnnek, mégis a belső harcművészet (内家功夫, nèi jiā gōng fū) alapját jelentik.
望大家刻苦练习,细心体会,成功取决于您迈出的每一步!
Ez pontosan az „A nagy út egyszerű” (大道至简, dà dào zhì jiǎn) elvének lényege. A fejlődéshez kitartó gyakorlásra és figyelmes tapasztalásra van szükség. A siker azon múlik, hogy minden egyes lépést milyen tudatossággal és következetességgel teszel meg.
3、特别注意不要憋气,呼吸通畅自然是第一位的。
3、Különösen figyelj arra, hogy ne tartsd vissza a lélegzeted.
在最初的一个月里,大家不要急着调骨盆、腰椎,先放松了站,站得小腹四周的筋骨肉有感觉了,自己就会慢慢调整了,那时候又省力又舒服。 现在如果强做,肯定会别扭。命门后贴,可以自己背靠着墙找一找,但是不要拿到桩功里来较劲。 咱们的第一目标是放松、养神,然后是丰盈气血,滋养筋骨,再然后才是调整筋骨结构。虽然这些都是揉在一起的,但是大家意识里还是要分个先后的。像含胸拔背等要求,没事的时候可以动一动,找一找。但是在正式站桩的时候,以舒适温养、心情愉快为第一要领,做不到的先不要强做。
A légzés akadálytalansága és természetessége (自然呼吸, zì rán hū xī) az elsődleges szempont. Az első hónapban ne próbáld sietve beállítani a medencét vagy az ágyéki gerincet. Először egyszerűen állj lazán. Amikor a köldök alatti területen (小腹, xiǎo fù) a szalagok, izmok és csontozati kapcsolatok érzékelhetővé válnak, a tested fokozatosan természetes módon elkezdi önmagát rendezni. Ekkor a gyakorlás könnyebb és kényelmesebb lesz. Ha most erőlteted ezeket a beállításokat, a test valószínűleg merevvé és természetellenessé válik. A Mingmen pont (命门, mìng mén) hátrafelé történő rendeződését önállóan keresheted úgy, hogy a hátadat finoman a falhoz érinted, de ne próbáld ezt a Zhan Zhuang (站桩, zhàn zhuāng) gyakorlás közben erővel kikényszeríteni. A gyakorlás első célja a lazítás (松, sōng) és a szellem/tudat nyugtatása (养神, yǎng shén). Ezután következik a vér és energia (气血, qì xuè) telítettebbé tétele, valamint az inak és csontok táplálása (滋养筋骨, zī yǎng jīn gǔ). Csak ezt követően kerülhet előtérbe a test szerkezetének (筋骨结构, jīn gǔ jié gòu) finomabb rendezése. Bár ezek a folyamatok a gyakorlatban összekapcsolódnak, a gyakorló tudatában mégis fontos felismerni a fejlődés természetes sorrendjét. Az olyan követelményeket, mint a mellkas behúzása és a hát kitágítása (含胸拔背, hán xiōng bá bèi), nyugodt időben lehet keresni és gyakorolni. A tényleges Zhan Zhuang gyakorlás során azonban az elsődleges szempont a kényelmes, tápláló állapot (温养, wēn yǎng) és a jó, nyugodt lelkiállapot. Amit jelenleg még nem tudsz természetesen megvalósítani, azt ne erőltesd.
4、大家一定要克服急躁冒进、急于求成的心理。
4、Mindenképpen le kell győzni a türelmetlenséget, a túlzott sietséget és a gyors eredmény iránti vágyat。
内家桩法里“含胸拔背、松肩坠肘”这些要领,不是能一次就做完了的。它贯穿于一生的修炼之中。 你只要坚持锻炼,就会发现自己昨天这些还没做到位,今天就做得比较好了,明天会做得更好! 所以不要先存对、错的概念,我们这种运动不是改完错马上就对了,而是逐步趋近于正确。先把肌肉松下来,把心静下来,慢慢去体会。不要把练功当负担,一定要用休息、享受的心态去练功。不要求任何效果,出现好的感觉就保留下来,没有了也不要执着。
A belső harcművészeti állógyakorlatokban (内家桩法, nèi jiā zhuāng fǎ) olyan alapelvek, mint a mellkas behúzása és a hát kitágítása (含胸拔背, hán xiōng bá bèi), a vállak ellazítása és a könyökök lesüllyesztése (松肩坠肘, sōng jiān zhuì zhǒu), nem olyan követelmények, amelyeket egyszerre lehet tökéletesen végrehajtani. Ezek az alapelvek az egész életen át tartó gyakorlás folyamatát kísérik. Ha kitartóan gyakorolsz, észre fogod venni, hogy amit tegnap még nem tudtál megfelelően megvalósítani, azt ma már jobban végzed, holnap pedig még természetesebb lesz. Ezért ne úgy közelíts a gyakorláshoz, hogy valami egyszerűen „helyes” vagy „helytelen”. Ez a fajta mozgás nem úgy működik, hogy a hibát kijavítod, és azonnal tökéletes lesz. A fejlődés fokozatos közeledés a helyes állapot felé. Először lazítsd el az izmokat (松, sōng), nyugtasd meg a tudatot (静心, jìng xīn), majd lassan, figyelmesen tapasztald meg a tested működését. Ne tekints a gyakorlásra teherként. A gyakorláshoz a pihenés és élvezet szemléletével közelíts. Ne követelj magadtól eredményeket. Ha egy jó érzés megjelenik, fogadd el és őrizd meg; ha később eltűnik, ne ragaszkodj hozzá.
5、有不适的感觉,要及时调整。
5、Ha kellemetlen érzést tapasztalsz, időben igazíts rajta。
练功的时候,只要感觉哪里紧张,就马上放松哪里,随时调整,这就是站活桩的第一个前提。怎么调整?腿酸了就走两圈,膝盖疼了就按摩一下,活动活动。胳膊僵了就抡一抡、抖一抖。脊椎发酸,就左三圈、右三圈晃一晃。就这么简单。
A gyakorlás során, ha bárhol feszültséget érzel, az adott területet azonnal lazítsd el, és folyamatosan alkalmazkodj az érzésekhez. Ez az élő állógyakorlás (活桩, huó zhuāng) egyik első alapfeltétele. Hogyan történjen az igazítás? Ha a lábak elfáradnak vagy feszülnek, sétálj néhány kört. Ha a térd fájdalmat jelez, finoman masszírozd meg és mozgasd át. Ha a karok merevvé válnak, mozgasd át őket, lendíts rajtuk vagy finoman rázd ki a feszültséget. Ha a gerinc környékén fáradtság vagy merevség jelentkezik, finoman mozgasd át a tested: három kört balra, három kört jobbra. Ennyire egyszerű.
6、练完以后最好是散步。
6、A gyakorlás után a legjobb, ha sétálsz。
找一个空气清新的自然环境为好,如果没有这个条件,在屋子里也可以,但是要注意通风,而且练功之后不要马上吹空调。 避风如避箭!千万别在空调底下练!电扇都尽量别直接吹,一定要找自然通风的场所。
Lehetőleg friss levegőjű, természetes környezetben sétálj. Ha erre nincs lehetőség, beltérben is megfelelő, de ügyelj a megfelelő szellőzésre. A gyakorlás után ne állj azonnal légkondicionáló alá, és ne érjen közvetlen hideg levegő. A hagyományos megfogalmazás szerint: „a széltől úgy óvakodj, mint a nyílvesszőtől” (避风如避箭, bì fēng rú bì jiàn). Semmiképpen ne gyakorolj közvetlenül légkondicionáló alatt. Még a ventilátort se irányítsd közvetlenül magadra. A legjobb a természetes légmozgású, jól szellőző hely.
7、遇到站桩的时候膝盖酸疼,发硬,肘关节也酸痛,如何解决!?
7、Ha a Zhan Zhuang (站桩, zhàn zhuāng) gyakorlás közben a térd fájdalmat, merevséget, illetve a könyökízületben kellemetlen érzést tapasztalsz, hogyan lehet ezt megoldani?
这个问题就是松不下来的问题。解决办法:一个是苦练,熬过疲劳关,咬牙忍,达到一定的时间,训练量上去,把拙力耗干净,也就松下来了。这个办法见效快,但是前提是你身体要好,还要能吃苦。另一个办法是降低强度。比如你可以看看自己身体下坐的是不是低了点?可以把身体提高,减轻腿部的负担,避免因为腿部负担过重产生紧张僵硬,进而引起全身的僵硬,这样越紧越紧,陷入恶性循环。你把身体提高,腿部强度小了,你就可以多体会上身的感觉,循序渐进地再把身体一点一点调低。因为这时上身的感觉已经稳定了,上下身不会再相互促使紧张了,再加强下身的强度。这也是一个好办法,这是养练(养练结合),边养边练,比较适合身体弱一点或者工作繁忙、身体疲劳的学员。至于酸疼,则属于比较正常的疲劳反应。能多坚持就多坚持,不能坚持就下桩走走。站完桩要多走、多活动。走的时候不是为了走而走,而是在这种身体运动中回味刚才站桩时的身体感觉,这样才能获得更深的功夫。
Ennek a problémának az alapja általában az, hogy a test még nem tud megfelelően ellazulni (松, sōng). Az egyik megoldás a kitartó gyakorlás: át kell haladni a fáradtság szakaszán, el kell viselni a kezdeti nehézségeket, és megfelelő időt kell eltölteni a gyakorlással. Amikor a túlzott, helytelen erőkifejtés (拙力, zhuō lì) fokozatosan elfogy, a test könnyebben képes ellazulni. Ez a módszer gyorsabb eredményt hozhat, de csak akkor alkalmazható, ha a gyakorló megfelelő fizikai állapotban van és képes elviselni a terhelést. A másik lehetőség a gyakorlás intenzitásának csökkentése. Érdemes megvizsgálni például, hogy nem süllyesztetted-e túl mélyre a testhelyzetet. Ha kissé megemeled a testet, csökken a lábak terhelése, így elkerülhető a túlzott feszültség és merevség kialakulása. Ha a lábak túl nagy terhelést kapnak, az gyakran az egész test merevségéhez vezethet, és egy olyan kör alakul ki, amelyben a feszültség egyre növekszik. A test magasabb helyzetben tartásával csökkented az alsótest terhelését, így jobban érzékelheted a felsőtest állapotát. Ezután fokozatosan, lépésről lépésre mélyítheted vissza az állást. Amikor a felsőtest érzékelése már stabilabbá válik, az alsó és felső test nem fogja egymást kölcsönösen feszültségbe kényszeríteni, és újra növelhető az alsótest terhelése. Ez az úgynevezett tápláló gyakorlás (养练, yǎng liàn), vagyis a regenerálódás és a gyakorlás egyensúlya. Különösen alkalmas gyengébb fizikai állapotú, illetve elfoglalt, fáradtabb gyakorlók számára. A fájdalmas izomérzet és enyhe fáradtság általában természetes reakció. Ha képes vagy folytatni, folytasd; ha már nem tudod fenntartani a helyzetet, fejezd be az állást és sétálj egy kicsit. A Zhan Zhuang után fontos a séta és a könnyű mozgás. A séta nem önmagáért történik, hanem azért, hogy mozgás közben tovább érzékeld és feldolgozd azt az állapotot, amelyet az állógyakorlat során megtapasztaltál.
8、做到背部正直之后必须放松背部,千万不可用力挺直。
8、Miután a hát egyenes helyzetét megtaláltad, feltétlenül lazítsd el a hátat.
重心放在前脚掌。背部先不要顾及太多,只要身体中正就好。 命门的位置就在肚脐对应后背的地方,很好找。不要驼背,即使背部有微弯,也不是驼背,而是命门部位后凸产生的微弯。
Semmiképpen ne feszítsd meg erővel a hátadat azért, hogy egyenes legyen. A testsúly súlypontja a talp elülső részén legyen. Kezdetben ne foglalkozz túl sokat a hát részleteivel, elegendő, ha a test középhelyzetben (中正, zhōng zhèng) marad. A Mingmen pont (命门, mìng mén) helye könnyen megtalálható: a köldök magasságának megfelelő pont a hátoldalon, a deréktáj középső részén. Ne domborítsd púposan a hátad. Még ha a hát enyhén ívelt is, ez nem púposság, hanem a Mingmen terület természetes hátrafelé rendeződése által létrejövő finom görbület.
9、呼吸的问题只要把气下降就好,关键就是胸部放松,小腹放松,把气放下来就可以了。
9、A légzés kérdésében elegendő arra figyelni, hogy a légzés természetesen lefelé rendeződjön.
追求呼吸绵、长、匀、静。对于呼吸方式,本功法不做强制要求,只求自然呼吸,慢慢将呼吸规范,绵、长、匀、静是追求的方向。
A kulcs az, hogy a mellkas és az alhas (小腹, xiǎo fù) ellazuljon, és a légzés ne maradjon magasan a mellkas területén. A cél a finom, hosszú, egyenletes és nyugodt légzés (绵、长、匀、静, mián cháng yún jìng). Ebben a gyakorlásban nincs kötelezően előírt légzéstechnika. A cél a természetes légzés (自然呼吸, zì rán hū xī), amely idővel fokozatosan rendezettebbé válik. A finomság, hosszúság, egyenletesség és nyugalom nem erőltetett követelmény, hanem a gyakorlás természetes iránya.
10、饮食:一定注意营养!
10、Táplálkozás: különösen figyelj a megfelelő tápanyagbevitelre。
另外平时多喝水,(刚练功结束后的休息时间不要大量饮水)。多吃点含胶原蛋白的食品,含胶原蛋白的食品主要有肉皮、猪蹄、牛蹄筋、鲜鱼等,而且以蹄筋和牛羊肉最好。
A mindennapokban ügyelj a megfelelő folyadékbevitelre is, de közvetlenül a gyakorlás befejezése utáni pihenőidőben ne igyál nagy mennyiségű vizet egyszerre. Érdemes több kollagént tartalmazó ételt fogyasztani. Ilyenek például a bőrös húsrészek, sertésköröm, marhainak, friss hal és hasonló ételek. A hagyományos ajánlás szerint különösen az ínakban gazdag ételek, valamint a marha- és bárányhús tekinthetők értékesnek az inak és kötőszövetek támogatása szempontjából.
Gyakorlásra vonatkozó alapvető kérdések megválaszolása (iránymutatások) 练习问答
1、生病了还能站桩吗?
我最近有点低烧,医生说可能是病毒感染的。人不冷不抖,不咳嗽,胃口也好。但就是晚上出汗,疲倦,肌肉疼痛,累了嗓子也疼。
整体感觉像是感冒被憋着没发出来。现在一个多礼拜了,身体还在恢复之中。不知道能不能站桩?(我是发病后停止的,原来每天早上站大约20-30分钟。)多谢多谢。
答:不要大强度站了,可以躺在床上,按照站桩的要领把肢体摆好,进入松静混沌(松、静、自然的状态)的状态,困了就睡,对恢复身体非常好。
1、Betegség alatt lehet-e Zhan Zhuang-ot (站桩, zhàn zhuāng) gyakorolni?
Nemrég enyhe lázam volt, az orvos szerint valószínűleg vírusos fertőzés állhat a háttérben. Nincs hidegrázásom, nem köhögök, az étvágyam is jó. Ugyanakkor éjszaka izzadok, fáradtságot és izomfájdalmat érzek, valamint amikor elfáradok, a torkom is fáj.
Az egész olyan érzés, mintha a megfázás nem tudott volna teljesen kibontakozni. Már több mint egy hete tart, és a szervezetem még regenerálódik. Nem tudom, folytathatom-e az állógyakorlatot? (A betegség kezdete óta abbahagytam, előtte minden reggel körülbelül 20–30 percet gyakoroltam.)
Válasz: Ne végezz nagy intenzitású állógyakorlatot. Ehelyett akár fekve is elhelyezheted a testedet a Zhan Zhuang alapelveinek megfelelően, és beléphetsz a laza, nyugodt, természetes állapotba (松静混沌, sōng jìng hùn dùn). Ha elálmosodsz, egyszerűen aludj el. Ez nagyon kedvező lehet a szervezet regenerációja szempontjából.
2、问:肩部的放松,我目前的做法是任其自然,肌肉不用劲。
微旋肘后,肩部不用劲,手臂自然成一微弯状态。体会的感觉是手臂是松懈地挂在一个丁字架上,随身体躯干而运动。
不知道我这样算不算放松。站完后肩部也没什么感觉,也许是没练对。
答:松肩就是这样松,不管它。
等姿势做到基本正确以后,就马上把双臂松开,不用它们了,就当两臂都已经脱臼了,当两臂都已经不是你自己的了。
现在就松肩,别的部位基本正确就行,要循序渐进。
挑顶竖项更简单,只要把下巴内收然后放松就可以,只要松,姿势会慢慢自己调整到正确的位置的。
重心应该放在前脚掌,这个不要搞错。
身体的酸疼紧张是正常疲劳反应,不必太过在意,疲劳关是一定要坚持过去的。
练后的一身轻松就体现出来了,估计你还会发现自己的精神会越来越好。
2、Kérdés: A váll ellazításával kapcsolatban jelenleg hagyom természetesen működni, nem használok izomerőt。
A könyök enyhe kifelé forgatása után nem feszítem a vállat, a kar természetesen enyhén hajlított állapotban marad. Az érzésem olyan, mintha a karok lazán egy T alakú tartón lógnának, és a törzs mozgását követnék.
Nem tudom, ez számít-e megfelelő ellazításnak. A gyakorlás után a vállamban sem érzek különösebb változást, lehet, hogy nem jól végzem.
Válasz: A váll ellazítása (松肩, sōng jiān) pontosan ilyen: hagyni kell természetesen történni, nem kell külön foglalkozni vele.
Amikor a testhelyzet alapvetően helyessé válik, azonnal engedd el a karokat. Ne használd őket tudatosan. Képzeld el úgy, mintha a két kar már nem is a sajátod lenne, mintha teljesen leváltan és súlytalanul lógna.
Most elsőként egyszerűen lazítsd a vállakat. A többi testrész legyen alapvetően megfelelő helyzetben, a fejlődésnek fokozatosnak kell lennie.
A fej felfelé irányuló tartása és a nyak kiegyenesítése (挑顶竖项, tiāo dǐng shù xiàng) még egyszerűbb: csak enyhén húzd be az állad, majd lazíts.
Amíg a test laza marad, a helyes szerkezet (整, zhěng) fokozatosan természetesen kialakul.
A súlypontnak a talp elülső részén kell lennie. Ezt ne rontsd el.
A testben jelentkező fáradtság, izomérzet vagy enyhe feszültség természetes reakció a terhelésre, nem szükséges túlzott figyelmet fordítani rá.
A kezdeti fáradtság szakaszán át kell haladni. A gyakorlás utáni könnyedségérzet fokozatosan meg fog jelenni, és valószínűleg azt is tapasztalod majd, hogy a szellemi frissességed javul.
3、站桩的时候手感觉有点麻?
答:不用担心,刚开始筋骨没有练开,气血有凝滞的地方就会发麻,可以抖一抖,动一动,然后再站。
3、A Zhan Zhuang gyakorlása közben kissé zsibbad a kezem. Ez probléma?
Válasz: Nem kell aggódni. Kezdetben az inak, szalagok és a test szerkezete (筋骨, jīn gǔ) még nincs megfelelően átmozgatva és alkalmazkodva a gyakorláshoz.
Ahol a keringés és a testérzet még nem szabad, ott jelentkezhet zsibbadó érzés.
Ilyenkor finoman rázd meg a kezed, mozgasd át, majd folytasd az állógyakorlatot.
Gyakorlói kérdések megválaszolása problémák / kérdések esetén 关于训练中大家出现的问题的解答 .
vissza | Köszönjük, ha megosztod ezt a lapot.
XING LONG TANG Autentic Gongfu School | CLASSROOM: XUAN ZANG DHARMA HALL (玄奘讲堂) ⚐ 1076 Budapest, Garay utca 13-15. HONORARY PRESIDENT: Zhang Eryu Grandmaster | MASTER: Xiao Feng [Yao Dong Jushi] ✉ master [at] rgm [dot] hu CULTURAL EXCHANGE & HQ: CHINESE ART CENTER | Member of Traditional Gongfu and Wushu Federation © All Rights Reserved 1995-2020 | Your use of this Website is subject to, and constitutes acknowledgement and acceptance of, our Terms & Conditions