XING LONG TANG
XING LONG TANG - Szív Szútra - de melyik Szív? (心經 - 到底在說什麼?)



navigáció: kezdőlap > publikációk > szútrák > Szív Szútra - de melyik Szív? (心經 - 到底在說什麼?)

első kiadás: 2020, Wholesome Vison kiadó




Szív Szútra - de melyik Szív?
心經 - 到底在說什麼?







ELŐSZÓ


A Szív Szútra teljes címe "Prajñā Pāramitā Szív Szútra" (Prajñāpāramitāhṛdaya 般若波羅蜜多心經). Bár a kínai változat egy általánosan ismert szöveg, mindössze kétszázhatvan karakterből áll, amely tartalmazza a prajñā-szútrák lényegét. E szótra valódi tartalmát azonban a vezetők régóta félreértik.

Amikor egy könyvet olvasunk, általában először annak témáját nézzük, hiszen a könyvben minden ennek a témának a magyarázata és kidolgozása körül forog – semmi sem tér el a témától. Ezen elv alapján a Szív-szútra vagy a Prajñā Pāramitā Szív-szútra fókuszpontja a tudat (kínaiul szó szerint "szív" 心). A "szútra" egy közönséges főnév, amely olyan szentírásra utal, amely alapos és koherens módon fűzi össze az összes tanítást.

Melyik "szívre" utal valójában a Szív-szútra? Az emberi test anatómiai szívét természetesen kizárhatjuk. A "szív" kifejezés a szútrában elsősorban a tudat vagy elme (a továbbiakban "tudat") funkcióira utal, amelyek nem fizikai jellegűek.

A nem anyagi funkciók alapján a tudat nagy vonalakban felosztható a valódi tudatra és illuzórikus tudatra. Az igaz tudat a végső valóság tudatára utal, míg az illuzórikus tudat a keletkező és megszűnő tudatra. Az Igaz Tudat kezdetektől fogva eredendően és örökké létezett; így se nem keletkezik, se nem szűnik meg, nem szennyezett, nem is makulátlan, és nem növekszik és nem is csökken. Ezzel szemben az illuzórikus tudat egy pillanatban felbukkan majd megszűnik, szennyeződésekkel-, de tisztasággal rendelkezik, növekszik és csökken.

Minden érző lény eredendően fel van ruházva az Igaz Tudattal és az illuzórikus tudattal. Ez a két tudat minden pillanatban egyidejűleg-, ugyanazon a helyen működik. A különböző tisztasági fokok miatt az "tudat" nagyjából a következő kategóriába sorolható: érző lények tudata (众生心 zhòngshēng xīn), bodhiszattvák tudata (菩提心 pútí xīn) és buddhák tudata (佛心 Fú xīn).

Az érző lények tudatáról (众生心 zhòngshēng xīn). Általában az érző lények legfeljebb csak az illuzórikus elméjük létezésének tudatában vannak; nem tudják, hogy igaz tudattal is rendelkeznek, ezért mindennapi életüket illuzórikus tudatuk keretein belül élik és képtelenek a megszabadulásra.

A bódhiszattvák tudata (菩提心 pútí xīn) annak ellenére, hogy felismerte az Igaz Tudatot (真心 zhēn xīn), ebben az állapotukban még mindig jelen vannak a szennyezett magvak. Ennélfogva a bodhiszattvák tudata sem igazi (非真), sem illuzórikus (非妄).

Buddhák tudata (佛心 Fú xīn) teljesen tiszta és nem megy át semmilyen változáson. Ennélfogva a Buddha-tudatnak az állandóság, a boldogság, az önmaga/én és a tisztaság jellemzői vannak.

A Szív-szútra tartalma mindenféle tudatot magában foglal – az érző lényekét, a bodhiszattvákat éppúgy, mint a Buddhák tudatát.

Jelenleg az emberek túlnyomó többsége úgy értelmezi a Szív-szútrát, mint egy olyan szöveget, amely azt hirdeti, hogy minden olyan jelenség valamitől függő (nem állandó), amely minden belső természet nélkül merül fel. A Szív-szútra kijelenti, hogy

    無眼、耳、鼻、舌、身、意; 無色、聲、香、味、觸、法; 無眼界,乃至無意識界; 無無明亦無無明盡,乃至無老死亦無老死盡; 無苦、集、滅、道; 無智,亦無得

    "... nincs Érzés, Észlelés, Formavétel/Késztetés és Tudatosság, nincs a szem-, fül-, orr-, nyelv-, test vagy mentélis tudat képessége, nincs szín, hang, szag, íz, érintés és mentélis tárgy (melyet a tudat létrehoz, kigondol), nincsen a szem-tudatosság így nincs a mentális-tudatosság világa sem. Nincs tudatlanság és nincs annak megszűnése, s még nincs öregség és halál, és nincs ezek megszűnése sem. Nincs szenvedés, nincs annak keletkezése (azaz oka), nincs annak megszűnése, és nincs út. Nincs bölcsesség, sem valamit-elérés" ...

Első pillantásra ezek a szavak azt sugallják, hogy a Szív-szútra minden jelenséget tagad. Ezek az emberek önkényesen azt a következtetést vonják le, hogy a Szív-szútra tartalma azt az elképzelést közvetíti, hogy minden jelenség a feltételek függvényében keletkezik és megszűnik. Minden jelenség végül eltűnik a teljes semmibe, a teljes ürességbe.

A Szív-szútra azonban valóban minden jelenség semmiségét fejezi ki? Térjünk vissza ahhoz a ponthoz, amelyet az elején kifejtettünk: egy könyv vagy egy cikk témája annak fő vitapontja.

Ebből a szempontból, mivel ennek a szútrának a neve Szív-szútra, léteznie kell egy "szívnek", amely megérdemel egy részletes ismertetést. A cél az, hogy az olvasó jobban megértse ezt a "szívet"; hiszen csak így lenne értelme e szútráról szóló magyarázatnak.

Ha a Szív-szútra "minden jelenség ürességéről" szólna, akkor a szútrát "Minden Jelenség Üressége Szútrának" kellett volna nevezni, ami teljes mértékben összhangban állna e témával. Az alapvető ismeretek alapján levonhatjuk a következtetést, hogy a Szív-szútra tartalma határozottan egy bizonyos "szívről" vagy tudatról szól, és nem "minden jelenség ürességéről".

A Szív-szútra teljes címe: Prajñā Pāramitā Szív Szútra (Prajñāpāramitāhṛdaya). A "prajñā" egy szanszkrit szó, ami "bódhi bölcsességet" jelent, míg a "pāramitā" szintén szanszkrit kifejezés jelentése, hogy "elérjük a tulsó partot". Más szavakkal, a Prajñā Pāramitā Szív Szútra szó szerinti fordítása "az írás, amely a "szívet" (azaz tudatot) tárgyalja, amely képessé tesz bennünket arra, hogy a bodhi bölcsességgel elérjük a túlsó partot."

A Bölcsesség Nagy Tökéletességéről szóló Szútra (Mahā prajñā pāramitā hṛdaya sūtra) teljes hatszáz kötetét a Tang-dinasztia idején Xuanzang Bodhisattva (玄奘, 602–664) fordította. Ez a szútra elsősorban a bodhi bölcsességét (菩提智慧 Pútí zhìhuì) dolgozza fel. Ősidők óta a buddhista gyakorlók tisztában voltak azzal, hogy a Gyémánt Szútra a Bölcsesség Nagy Tökéletessége Szútrájának sűrített változata, míg a Szív Szútra a Gyémánt Szútra lényegi magja. Ezért a Szív-szútra tartalmazza a prajñā-szútrák lényegét tartalmazza.

A Buddha Dharma (佛法 fófǎ) a tudat Dharmája. A Lankavatara Szútrával összhangban Mazu DaoYi (馬祖道一, 709–788) Chan mester azt mondta: "Buddha szavainak lényege a tudat. Az ajtó hiánya a Dharma ajtó." A Buddha Dharma tanulásának megkezdéséhez a gyakorlóknak először a "tudatot" kell felismerniük. Csak ezután léphetnek be az ajtó-nélküli ajtón, amely a Mahāyāna szemlélet ösvénye, így valóban elkezdhetik a Dharma tanulását, tovább haladhatnak a Buddhaság felé vezető úton. Nem tekinthető valóban Dharma gyakorlónak az, aki még nem ismerte fel e "tudatot", mert még be kell lépnie a Mahāyāna Dharma ajtaján.

Ahhoz, hogy felismerjük e "tudatot", nyilvánvalóan először meg kell értenünk ennek a tartalmát. Az ember először meg akarja érteni ennek a tudatnak a tartalmát. Ekkor pedig megérti, mi a megvalósítás célja és hogyan kell keményen dolgozni ezen. Csak így nyílik meg a lehetőség, hogy a jövőben megvalósítsa ezt a "tudatot". Látható tehát a Szív jelentősége. Ez egy felülmúlhatatlan, felbecsülhetetlen értékű kincs, amely lehetővé teszi a buddhista gyakorlók számára, hogy megértsék ezt a "tudatot" és végül annak megvalósítása felé indjuljanak el.

Röviden, láthatjuk, hogy a Szív-szútra a "tudat" tartalmát dolgozza fel, amely valóban kiterjedt és mély. Ha valaki el tudja érni ennek a tartalomnak a helyes megértését, akkor lehetősége lesz arra, hogy megpróbálja megvalósítani ezt a "tudatot". Minden tanulónak, aki a Dharmát kívánja megtanulni, aki a buddhasághoz vezető ösvényt kívánja taposni majd végül Buddhává válni, először mélyrehatóan meg kell értenie a Szív-szútrát. Ebben a szútrában Buddha elmagyarázza nekünk, mi is valójában ez a "tudat", amely lehetővé teszi számunkra, hogy megértsük és ezáltal megvalósítsuk ezt a "tudatot"; így pedig elkezdhetjük a Dharma tanulását és gyakorlását és végül három felbecsülhetetlen eon után teljesíthetjük a Buddhasághoz vezető utat.

A Szív-szútra valóban a Buddhasághoz vezető ösvény ajtajának értékes kulcsa. Minden buddhista gyakorlónak odaadással és tisztelettel kell olvasnia, elmélkednie kell rajta majd alaposan fel kell tárnia a tartalmát. Kérnie kell a Buddhák és a bodhiszattvák áldásban és útmutatását, hogy egy napon beléphessenek a mahayana szemléletű ösvényre, a Buddhasághoz vezető útra.

Prajñā Pāramitā SZÍV SZÚTRA 般若波羅蜜多心經


唐三藏法師玄奘譯 - Tang Tripitaka Dharma Mester Xuan Zang fordítása

[0848c07] 观自在菩萨,行深般若波罗蜜多时,照见五蕴皆空,度一切苦厄,

Bodhisattva Guanzizai , a mély prajñā pāramitā gyakorlása során megfigyeli és érzékeli, hogy az Öt Aggregátum [halom] mindegyike üres és ezzel minden szenvedést meghalad.

[0848c08] 舍利子, 色不异空, 空不异色, 色即是空, 空即是色, 受想行识, 亦复如是,

Shariputra! A Forma nem különbözik az ürességtől, az üresség sem különbözik a formától, ezért a forma üresség, az üresség pedig forma. Épp így az érzés, az észlelés, a késztetés és a tudatosság szintén ilyen.

[0848c10] 「舍利子!是諸法空相,不生不滅,不垢不淨,不增不減。是故,空中無色,無受、想、行、識; 無眼、耳、鼻、舌、身、意;無色、聲、香、味、觸、法;無眼界,乃至無意識界;無無明亦無無明盡,乃至無老死亦無老死盡;無苦、集、滅、道;無智,亦無得。

Sariputra! Így minden dharma (jelenség) természete üres. Nem keletkeznek és nem szűnnek meg, nem tisztátlanok, nem szennyezettek, nem csökkenők és nem növekvők. Ezért az ürességben nincs forma, nincs érzés, észlelés, késztetés és tudatosság, nincs a szem-, fül-, orr-, nyelv-, test vagy mentális tudat képessége, nincs szín-, hang-, szag-, íz-, érintés és mentális tárgy, nincsen szem-tudatosság, nincs a mentális-tudatosság sem. Nincs tudatlanság és nincs annak megszűnése, s még nincs öregség és halál, és nincs ezek megszűnése sem. Nincs szenvedés, nincs annak keletkezése (oka), nincs annak megszűnése és nincs út. Nincs bölcsesség sem pedig valamit-elérés.

[0848c14] 「以無所得故,菩提薩埵依般若波羅蜜多故,心無罣礙;無罣礙故,無有恐怖,遠離顛倒夢想,究竟涅槃。三世諸佛依般若波羅蜜多故,得阿耨多羅三藐三菩提。

Mivel nincs valamit-elérés, a bodhisattvak a meghaladó bölcsességre támaszodik, így akadálytól mentes a tudata. Mivel nincs akadály, nincs félelem sem, így a tévelygő és zavaros nézetektől-, téveszméktől távozva a bodhisattva eléri a végső nirvanat, a megszabadulást. A Három Világ minden Buddhája a meghaladó bölcsesség által valósítja meg a Tökéletes Felülmúlhatatlan Teljes Megvilágosodást (阿耨多羅三藐三菩提, anuttara samyaksaṃbodhi).

[0848c18] 「故知般若波羅蜜多,是大神咒,是大明咒,是無上咒,是無等等咒,能除一切苦真實不虛,故說般若波羅蜜多咒。」

Ezért tudják, hogy a prajñā pāramitā a hatalmas transzcendens mantra, a nagy megvilágító mantra, a felülmúlhatatlan mantra és a páratlan mantra, mely megszünteti az összes szenvedést, ami valóságos és nem hamis.

[0848c21] 即說咒曰:

A Mantra így szól:

[0848c22] 「揭帝 揭帝 般羅揭帝 般羅僧揭帝 菩提 僧莎訶」

gate (揭帝, elment) gate (揭帝, elment) paragate (般羅揭帝, pāragate, túljutott) pārasaṃgate (般羅僧揭帝, pārasaṃgate, elment teljesen túljutva) bodhi (菩提) svaha (僧莎訶, svāhā)

    般若波羅蜜多心經



EGYSZERŰ KIFEJTÉS


Azok a bódhiszattvák, akik megalapozták a helyes tudást és azt a nézetet, hogy "az igaz tudat önmagában létezik" (頁心本來就自在) miközben mély szemlélődést gyakorolnak; a hirtelen megvilágosodásból származó bölcsességnek köszönhetően egy pillanat alatt személyesen is felismerik az Igaz Tudat (真心 zhēn xīn) lényegét. Képesek közvetlenül megfigyelni és megérteni, hogy az Igazi Tudat önmagában is létezik. Azt is érzékelik, hogy az aggregátumok (蘊 yùn)-, érzékmezők (處 chù)-, birodalmak (界 jiè) és az összes többi dharma egyik jelensége sem valóságos, minden jelenség illuzórikus, ennélfogva ők hozták létre-, keltették fel a prajñā bölcsességet (般若智慧), hogy így elérjék a túlsó partot.

    舍利子! 色法空相不異於空性心, 空性心不異於色法空相, 色法就是空性心, 空性心就是色法: 色法既如是, 受, 想, 行, 識, 也是同樣的道理

    Sariputra! A forma dharmája üresség–megjelenésű (空相 kōng xiāng), mely nem más az üresség-természetű tudattól (空性心 kōng xìng xīn); a üresség-természetű tudat nem különbözik a forma dharma üresség-megjelenésétől. A forma dharma az üresség-természetű tudata; az üresség-természetű tudat a forma dharma. A forma dharmához hasonlóan ugyanaz az érvelés vonatkozik az érzékelésre (受 shòu), az észlelésre (想 xiǎng), a késztetésre (行 xíng) és a tudatra (識 shí).

    舍利子! 諸法是空性心所出生的法相, 它從本以來不生, 所以未來也不會滅: 它從本以來沒有染汙, 末來也不會有汙垢; 它從本以來沒有增加過未來也不會減少.

    Sariputra! Minden jelenség dharma-megjelenés [~annak megjelenő formája] (法相 fǎ xiāng), amely az üresség-természetű tudatból (空性心 kōng xìng xīn) nyilvánul meg. A kezdetektől fogva soha nem keletkeztek, és ezért soha nem szűnnek meg létezni a jövőben; a kezdetektől fogva soha nem voltak tisztátalanok és soha nem is lesznek tisztátalanok a jövőben sem; a kezdettől fogva soha nem növekedtek és a jövőben sem fognak csökkenni.

Ezért az üresség-természetű tudat végső valóságának földjén (空性心的實際理地) nincsenek forma aggregátumai (色蘊 sè yùn ~rūpaskandha), érzet aggregátumok, észlelés aggregátumok, késztetés aggregátumok (行蘊 xíngyùn) vagy tudatok aggregátuma (識蘊 shí yùn ~viññāṇakhandha); nincs a látás képessége (眼根 yǎn gēn), hallás képessége (耳根 ěrgēn), szaglás képessége (鼻根 bígēn), ízlelés képessége (舌根 shé gēn), tapintási képessége (身根 shēn gēn) vagy mentális képesség (意根 yìgēn); nincs vizualitásnak (látásnak) formája (色塵 sè chén), hallásnak tárgya (聲塵 shēng chén), szaglásnak tárgya (香塵 xiāng chén), ízlelésnek tárgya (味塵 wèi chén), tapintásnak tárgya (觸塵 chù chén) vagy mentális tudatnak tárgya (法塵 fǎ chén); nincs szemtudatosság (眼識 yǎnshí ~cakṣurvijñāna), fültudatosság (耳識 ěrshí ~śrotravijñāna), orrtudatosság (鼻識 bíshí), nyelvtudatosság (舌識 shéshí), testtudatosság (身識 shēn shí ~kāyavijñāna) vagy mentális tudat (意識 yìshí ~manovijñāna).

    MEGJEGYZÉS:

    Öt Aggregátum (五蘊 wuyùn): 1) forma aggregátum (色蘊 sè yùn ~rūpaskandha), 2) érzet aggregátum (受蘊 shòuyùn ~vedanā), 3) észlelés aggregátumok (想蘊 xiǎngyùn ~saṃjñā), 4) késztetés aggregátumok (行蘊 xíngyùn ~saṅkhāra) 5)tudatok aggregátuma (識蘊 shí yùn ~viññāṇakhandha)

    Hat Érzékmező (六處 liuchù): 1) látás képessége (眼根 yǎn gēn), 2) hallás képessége (耳根 ěrgēn), 3) szaglás képessége (鼻根 bígēn), 4) ízlelés képessége (舌根 shé gēn), 5) tapintási képessége (身根 shēn gēn) 6) mentális képesség (意根 yìgēn). s

Az Igaz Tudat Végső Valóságának Földjén (真心的實際理地) a nem-tudás (無明 wú míng) fogalma a függő keletkezés tizenkét láncszemében (十二因緣 shí'èr yīnyuán) nem létezik. Természetesen a tudatlanságnak nem lesz vége; ez mindvégig érvényes a nincs öregség és nincs halál, valamint az öregség és halál végére. Az Igaz Tudat végső valóságának földjén nincs négy nemes igazság (四聖諦 sì shèng dì) a szenvedésről, a szenvedés felhalmozódásáról, a szenvedés megszűnéséről és a szenvedés megszűnéséhez vezető útról; semmi bölcsesség (習慧) és semmiféle elérés-, valaminek-elérése (所得). Mivel az Igaz Tudatnak nincs mit elérnie, azokat, akik felismerik az Igaz Tudatot, bodhiszattváknak (菩提 púsà), nevezetesen Bodhiszattva Mahasattváknak (菩薩摩訶薩) púsà móhēsà) nevezik.

Az általuk közvetlenül megvalósított Igaz Tudatra alapozva minden bodhiszattva úgy gyakorol, hogy igazodik ennek az Igaz Tudatnak a természetéhez, amely abból áll, hogy nincs bölcsessége és nincs teljesítménye; ennek eredményeként ezek a bódhiszattvák mentesek az aggodalmaktól és akadályoktól. Aggodalmak és akadályok nélkül nem jönnek létre szörnyű jelenségek. Így képesek lesznek messzire maguk mögött hagyni a káprázatokat és képzeletbeli állapotokat, végül megvalósítani a Bodhiszattvák Végső Nirvánáját (菩薩最究竟的涅槃 púsà zuì jiùjìng de nièpán), amely a !!Buddha Föld Ragaszkodás-mentes Nirvánája (佛地的無住處渾燊 fú dì de wú zhùchù hún shēn).

Az általuk felismert Igazi Tudat alapján a három világ összes buddhája a tíz iránybany, elhozza a prajñā bölcsességét (般若智慧 bōrě zhìhuì), hogy elérje az ellenkező partot, és végül elérje az anuttarā-samyak-saṃbodhi (阿耨多羅三藐三菩提) buddhaság végső gyümölcsét. Tudni kell, hogy a prajñā pāramitā hatalmas-, hihetetlen mantra, nagyszerű megvilágosító mantra-, a felülmúlhatatlan mantra. Semmilyen más mantránál nincs párja. Eltávolíthatja és megszüntetheti minden érző lény szenvedését. Valóban létezik és nem illuzórikus. Ezután Buddha elmondta a prajñā pāramitā mantra tartalmát: "gate gate pāragate pārasaṃgate bodhi svāhā!" (「揭帝 揭帝 般羅揭帝 般羅僧揭帝 菩提 僧莎訶」)

ISMERTETÉS


A Szív-szútra a kínai etnikai közösségek által lakott régiókban jól ismert szútra. Mind a szerzetesi, mind a laikus bodhiszattvák a Szív-szútrát mindennapi éneklésük részeként reggeli és esti rutinjuk részeként használják. Ez a szútra nem korlátozódik a buddhizmusra, a taoizmusban is használják mindennapi éneklésük és szertartásaik részeként. A hagyományos folklórban az idősek mindennapjaik részeként is éneklik. Ebből is látható, hogy a Szív-szútra általánosan népszerű szútra mind a buddhisták, mind a nem buddhisták körében. De miért olyan népszerű a Szív-szútra? Ennek fő oka az, hogy nagyon tömör, mindössze kétszázötven kínai karakterből áll; így gyorsan elkántálható.

Függetlenül attól, hogy írástudók-e vagy sem, sokan képesek énekelni, sőt recitálni a Szív-szútrát. Ha azonban megkérdezed tőlük: "Mit jelent a Szív-szútra?", sokan tanácstalanok lesznek, mert nem tudják, mit is üzen a Szív-szútra valójában. Egyes szerzetesi Dharma-mesterek vagy laikus buddhisták azt állítják: "A Szív-szútra a belső természet nélküli függő keletkezés" fogalmát hirdeti – az "üres természet csak nevekkel" rendszerét. Mivel súlyosan félreértették a Szív-szútra valódi tartalmát, azokká váltak, akik az Igaz Tudaton túl keresik a Dharmát. Mit üzen akkor pontosan a Szív-szútra? Teljes címe: Prajñā Pāramitā Szív Szútra (Prajñāpāramita-Hṛdaya Sūtra 《般若波羅蜜多心經》);

A hanghalló bodhi (聲聞菩提 shēngwén pútí) Dharma-út (法道) a teljes megvilágosodás felé (覺悟), amelyet a hanghallók (聲聞人 shēngwén rén) gyakorolnak. Ezen az úton, miután meghallgatták a Magasztos tanításait, a négy nemes igazság (四聖諦 sìshèng dì), az éberség négy alapjának szemlélése (四念處觀 sì niàn chù guān), a nyolcrétű nemes ösvény (八正道 bā zhèngdào) stb. mentén megfigyelik, hogy az öt aggregátum (五蘊 wǔ yùn)-, hat bejárat (六入 liù rù ~Ṣaḍāyatana, = Hat Érzékmező (六處))-, tizenkét érzékmező (十二處 shí'èr chù) és tizennyolc birodalom (十八界 shíbā jiè) mind illuzórikus. Ez lehetővé teszi számukra, hogy felszámolják a három béklyót (三樽結 sān zūn jié) – azaz: önszemléletet (我見 wǒ jiàn), kétségeket a valódi valósággal szemben (疑見 yí jiàn), valamint az előírásokkal kapcsolatos tévhiteket (戒禁取見 jièjìn qǔ jiàn) –, és ezáltal elérjék a hanghalló gyakorló első kiteljesedését (聲聞初果 shēngwén chū guǒ), hogy így folyamba belépővé váljanak. További gyakorlással a hanghallók megszüntethetik az öt magasabb béklyót (五上分結 wǔ shàng fēn jié ~pañcaūrdhvabhāgīya-sajyojanāni) – azaz: a vágyat a Forma Birodalmában (色愛), éppúgy, mint a nyugtalanságot ((無色愛)-, az arroganciát (掉舉)-, lustaságot (慢) és a nem-tudást (無明) a Forma-nélküli Birodalomban (無色界 wúsè jiè) - és ezáltal arhatokká (阿羅漢 Āluóhàn) válhatnak a negyedik beteljesüléssel (四果). Elhalálozásuk után készek kioltani minden aggregátumukat, érzékmezőjüket és tudatukat, ezzel megengedve, hogy a Maradék-nélküli Nirvánába (無餘涅槃 Wúyú nièpán) belépve örökre eltűnjenek a Három Birodalomból (三界 sānjiè).

A magányos-megvalósító bodhi (緣覺菩提 yuán jué pútí ~pratyekabuddha) a magányos-megvalósítók által gyakorolt ​​Dharma-út a teljes megvilágosodás felé. A magányos megvalósítók megfigyelik és szemlélik a függő keletkezés tíz láncszemét (十因緣 shí yīnyuán) valamint a függő keletkezés tizenkét láncszemét (十二因緣 Shí'èr yīnyuán), és megbizonyosodnak arról hogy létezik egy "tudat", amely a születés, az öregség, a betegség, a halál, a szenvedés, sőt a név és forma dharrna jelenségeit idézi elő. Semmilyen más dharma nem tudja felülmúlni azt, ahogyan Buddha a szútrákban tanítja: "A függő keletkezés forrása ezzel a tudattal ér véget és nem lép túl ezen a tudaton." [齊識而還, 不能過彼] Ez a "tudat" (識 Shí) az Igaz Tudat (真心 Zhēnxīn), amellyel minden érző lény rendelkezik. A magányos megvalósítók megfigyelik, hogy az aggregátumok, érzékmezők és birodalmak minden jelensége illuzórikus és csak ez a "tudat" valódi. Tudják, hogy a Maradék-nélküli Nirvána (無餘涅槃 Wúyú nièpán) nem egy nihilista üresség, mivel ez a "tudatosság" még megmaradt. Ezért megszüntetik a három béklyót (三縛結 sān fù jié), hogy elérjék a folyamba belépő első kiteljesedését és még tovább eltávolítják az öt magasabb béklyót (五上分 wǔ shàng fēn), hogy elérjék a negyediket (四果) – pratyekabuddhává (辟支佛 pìzhī fó) válni. Haláluk után belépnek a Maradék-nélküli Nirvánába - ami egy teljesen nyugodt állapot - és soha többé nem jelennek meg a három birodalomban (三界 sānjiè).

A Buddha boddhi (佛菩提 fú pútí) a Dharma-ösvény, amelyet a bodhiszattvák gyakorolnak a megvilágosodás és a buddhaság elérése érdekében. A bódhiszattvák csak ezen ösvény követésével és a gyakorlás ötvenkét szakaszán érhetik el a buddhaságot. A tíz hit (十信 ~ "hit tíz szintje") szakaszának kezdetén a bódhiszattvák bizalmat fejlesztenek ki Buddha tanításaiban amíg meg nem szerzik a teljes hitet és be nem fejezik e tíz hit szakaszait. Ezután áttérnek a tíz tartózkodás (十住 shí zhù) szakaszaira és elkezdik kiterjedten művelni a bódhiszattvák hat külső paramitájával kapcsolatos cselekedeteket (開始在外門修 菩薩六度萬行 Púsà liù dù wàn xíng). A hetedik megmaradás (七住) szakaszában felismerik az Igaz Tudatot és elkezdik széles körben gyakorolni a bodhiszattvák belső hat paramitájával kapcsolatos tetteit (開始内門廣修 菩薩六度萬行 Púsà liù dù wàn xíng). A tizedik tartózkodás szakaszában, fizikai szemmel látják a Buddha-természetet (佛性 fú xìng), mert látják, hogy testük, elméjük, hegyeik, folyók és a föld mind illuzórikus; elérik az illuzórikus megértést és teljesítik a tíz tartózkodás szakaszait (圓滿十住位 Yuánmǎn shí zhù wèi). Ezt követően a gyakorlatok tíz szakaszába (十行位 Shí háng wèi)-, az érdemek odaadásának tíz szakaszába (十迴向位) és a tíz földön való művelés gyakorlataiba (十地修行) sorban lépnek előre. A tíz földön való művelés gyakorlatainak elvégzése után ezek a bodhiszattvák a !!virtuális megvilágosodás állapotába (等覺位 Děng jué wèi) lépnek, amely során száz világkorszakon (劫 Jié ~eon vagy kalpa) át az erények és érdemek halmozásának szentelik magukat, hogy elérjék a harminckét fenséges fizikai tulajdonságot (三十二大人相 Sānshí'èr dàrén xiāng) és nyolcvan jó jelet (八十種隨形好 Bāshí zhǒng suí xíng hǎo). Ebben a szakaszban minden pillanat alkalmas arra, hogy feláldozzák fizikai testüket, és minden hely alkalmas arra, hogy feláldozzák életüket; hajlandóak odaadni bármit, amijük van, legyen az belső vagy külső javak, mindaddig, amíg az érző lények ezt megkívánják.

Miután száz világkorszakon keresztül teljesítette a szükséges erényeket és érdemeket, egy bodhiszattva születik a mennyben és megfigyeli az érző lények okait és körülményeit. Amikor az okok és a feltételek beérnek, újjászületik az emberi világban és megmutatja Buddha életének nyolc szakaszát. Miközben a bodhi ülésben ül, egyik kezével a földet nyomja és eléri az igazi elme felébredését. A "mély belátás bölcsességének felső szintje" (上品妙觀察智 Shàngpǐn miào guānchá zhì), az "egyetemes egyenlőség bölcsességének felső szintje" (上品平等性智 Shàngpǐn píngděng xìng zhi) és a "nagy tökéletes tükör-bölcsesség" (大圓鏡智 Dàyuán jìng zhì) ekkor nyilvánul meg. Amikor hajnal felé fényes csillagot lát az égen, fizikai szemével meglátja a Buddha-természetet (佛性 Fú xìng); a "tökéletes magatartás bölcsessége" (成所作智 Chéng suǒzuò zhì) megnyilvánul és legvégső-, felül nem múlható Buddha lesz, aki tökéletesítette a bölcsesség négy fajtáját. Az Igaz Tudat felismerésétől kezdve, a hetedik megmaradás szakaszában, a bodhisativák tudják, hogy minden dharmát ez az igaz tudat generál és egyetlen dharma sem létezhet az igazi tudattól függetlenül. Ezután három számtalan korszakot (三大阿惘祇劫 Sān dà ā wǎng qí jié) átívelő-, egymás utáni sorrendben művelik a különböző szakaszokat, míg végül felismerik és elérik azt a Nem-eghatározható-helyű nirvánát (無住處涅槃 wú zhùchù nièpán ~apratisthitanirvana), amely sem a születésben és a halálban, sem a nirvánában nem tartózkodik (不住生死也不住涅槃).

A fent említett elemzésből láthatjuk, hogy a Szív-szútra valójában minden érző lény által birtokolt Igaz Tudatról tanít. Az aggregátumokhoz-, érzékmezőkhöz és birodalmakhoz tartozó jelenségek és a dharma, például a Három Kocsi Bodhi... és így tovább, egyike sem létezhet ezen tudat nélkül. Lehetetlen a Szív-szútráról beszélni, vagy lehetetlen a Szív-szútráról beszélgetni, vagy az aggregátumokról-, érzékmezőkről-, birodlmkról vagy bármely más dharmáról, amely ezen a "tudaton" kívül esik.

A Szív-szútra tartalmának három fő aspektusa van. Az első aspektus magában foglalja a "tudatot", más néven az üresség-természetű tudatot (空性心 kōng xìng xīn); ez alkotja a Szív-szútra fő témáját. Ez a tudat valóban létezik, mindig is létezett és soha nem fog megszűnni. Semmitől sem függve létezik és soha nem szűnik meg létezni. Egyáltalán nem "érthetetlen és megvalósíthatatlan", ahogy azt egyes szerzetes Dharma-mesterek és laikus buddhisták állítják. Azok akik félreértelmezik az üresség természetű tudatot, a valódi létező dharmát, ahogy Buddha megállapította, ill. ahogy szükségszerűen az illuzórikus dharma is nem Buddhista nihilizmussá vált, ők is szükségszerűen nem Buddhista nihilistává váltak, akikre a Buddha is figyelmeztetett.

Másodszor, a Szív-szútrában leírt aggregátumok-, érzékmezők-, birodalmak-, valamint a különféle dharmák a Szív-szútrában, az üresség-természetű tudat generál különféle feltételek függvényében. Ezek mind illuzórikus jelenségek, amelyek folyamatosan keletkeznek és megszűnnek. A harmadik szempont az üresség-természetű tudat (空性心 Kōng xìng xīn) és az üresség-megjelenés (空相 Kōng xiāng) viszonya. Az üresség-természetű tudat maga sem nem keletkezik, sem nem szűnik meg; ezzel szemben az állandóan felmerülő és megszűnő üresség-megjelenések, mint például az aggregátumok-, érzékmezők-, birodalmak és a különféle dharmák múlandó természetét félreérthetetlenül megtapasztalhatjuk. Ezért az üresség-természetű tudat és az üresség-megjelenés eltérő természetű: az előbbi dharma (法 Fǎ), amely nem keletkezik és nem is szűnik meg, míg az utóbbi dharmákból (法 Fǎ) áll, amelyek állandó keletkezési és megszűnési folyamatban vannak. Mivel a természetük teljesen eltérő-, nem ugyanaz a dharma, ezért "nem azonos"-ként írják le őket. Ugyanakkor az üresség-megjelenseket [üresnek látszókat], mint például az aggregátumokat, az érzékmezőket, a birodalmakat és a különféle dharmákat az üresség-természetű tudat (空性心 Kōng xìng xīn) hozza létre bizonyos feltételek függvényében; részei az üresség-természetű tudat belső természetének; az üresség-természetű tudat tartoznak és az alá vannak rendelve, ezért nem származnak belőle. E két szempontot figyelembe véve e kettő nem azonos és nem is különbözik egymástól. Ez hasonlatos a kéz és a test kapcsolatához. A kéz és a test két különböző entitás; ezért nem azonosak. Azonban, a kéz a test része; nem mondható el, hogy elkülönül a testtől; ezért a kettő nem különbözik egymástól. E két szempontot figyelembe véve a kéz és a test nem azonos és nem is különbözik egymástól.

A SZÚTRA KIFEJTÉSE

KI A GUANZIZAI BODHISATTVA?

Most a Szív-szútra szövegét tárgyaljuk.

    [0848c07] 观自在菩萨,行深般若波罗蜜多时,照见五蕴皆空,度一切苦厄,

    "Bodhiszattva Guanzizai a mély prajñā pāramitā gyakorlása során megfigyeli és érzékeli, hogy az öt aggregátum mind üres, így felülmúl minden szenvedést."

Ennek a szakasznak a jelentése az, hogy a bódhiszattvák, akik megalapozták a helyes tudást és azt a nézetet, hogy "az Igaz Tudat önmagában létezik" (頁心本來就自在), mély kontemplációt folytatnak. E folyamat során a hirtelen megvilágosodásból származó bölcsességnek köszönhetően azonnal felismerik az Igaz Tudatot. Képesek lesznek közvetlenül megfigyelni és világossá tenni, hogy az Igazi Tudat önmagában létezik. Azt is észre fogják venni, hogy az aggregátumok, érzékmezők, elemek és a különféle dharrnák egyik jelensége sem valódi; mindegyik illuzórikus. Ők kezdeményezik a prajñā bölcsességét, hogy elérjék a túlsó partot. Azt a bodhiszattvát, aki felismerte az Igaz Tudatot és képes közvetlenül megfigyelni és felfogni, hogy ez a tudat eredendően és önállóan önmagában létezik, "Guanzizai Bodhisattvának" (观自在菩萨) nevezik. Guanzizai Bodhiszattva megfigyelheti, hogy egyik Guanzizai Bodhiszattva sem tudja megfigyelni, hogy az aggregátumok, érzékmezők, elemek és a különféle dharmák jelenségei sem léteznek az Igaz Tudat Végső Valóságának Földjén, amelyet személyesen felismert, valamint, az utóbbi mégsem gátolja az előbbinek a jelenség-világban való keletkezését, megmaradását, változását és megszűnését. Mivel a Végső Valóság Földjén egyetlen dharma sem létezik, biztosan nem lesz születés és halál, vagy különféle szenvedés és szorongás. Ezért felülmúl minden szenvedést és szorongást.

Sok Dharma mester és laikus buddhista a "Bodhisattva Guanzizai"-t Bodhisattva Guanshiyin-ként (szanszkrit nyelven Avalokitesvara) értelmezi. Ez egy súlyos félreértés! Valójában a Szív-szútrában Guanzizai Bodhiszattva egy olyan egyénre vonatkozik, aki a következő tulajdonságokkal rendelkezik: Miután találkozott egy valóban megvilágosodott mentorral, aki hajlandó irányítani és segíteni neki a helyes tudás kialakításában, ez a bodhiszattva elfogadja ezeket a tanításokat, beleértve, hogy "az Igaz Tudat önmagában létezik". Erre a helyes tudásra alapozva mélyreható Chan szemlélődésbe kezd, hogy megkeresse az Igaz Tudatot, amely nem lát, nem hall, nem érez vagy nem tud, mégis önmagában létezik. Miután érdemeinek, bölcsességének és a meditatív koncentráció erejének okai és feltételei beérnek, a hirtelen megvilágosodásból származó bölcsességen keresztül fel fogja tárni ezt az eredendően önmagában létező igaz tudatot. A bodhiszattva ekkor képes lesz közvetlenül megfigyelni, hogy ez az Igaz Tudat valóban nem lát, nem hall, nem érez vagy nem tud, és önmagától eredendően létezik. Ez az önlét nem átmeneti, hanem szüntelen. Nem attól függ, hogy valaki megfigyeli-e vagy sem. Csak egy ilyen bódhiszattva, aki rendelkezik a Chan szemlélődéssel és ezáltal az Igaz Tudat megvalósításához szükséges megfelelő tudással, felel meg a Szív-szútrában megfogalmazott Guanzizai Bodhiszattvának.

A "mélyreható prajñā pāramitā gyakorlása során" (行深般若波羅蜜多時) kifejezés azt jelenti, hogy Guanzizai Bodhisattva mély Chan szemlélődésbe kezd, hogy felkutassa és megvalósítsa az Igaz Tudatot. Az elmélyült szemlélődéshez azonban megfelelő tudással és szemlélettel (正知見 Zhèng zhījiàn)-, a meditatív koncentráció erejével (定力 dìng lì), erényes érdemekkel (福德 Fú dé) stb. kell rendelkeznie. Ellenkező esetben nem lesz képes az elmélyült szemlélődés gyakorlására, így pedig az Igaz Tudat felismerésére-, a Buddha-természet megpillantására sem. Ezért van az, hogy ősidők óta csak néhány megvilágosodott chan-mester érte el ezt.

A "helyes tudás és nézet" (正知見 Zhèng zhījiàn) kifejezés arra a megértésre utal, amelyet a valóban megvilágosodott mentorok útmutatásaiból nyerünk, és hogy az Igazi Tudat nem lát, hall, érez vagy ismer. Használni kell a tudatos elmét, amely képes látni, hallani, érezni és tudni, szemlélni és a látástól távolabbi irányba keresni, hallani, érezni és tudni, hogy feltárjuk a nyolcadik tudatot (八識心 bā shí xīn), amely soha nem lát, nem hall, nem érez vagy nem ismer. A mentorok azt is megtanítják, hogy az igaz tudat és az illuzórikus tudat úgy működik együtt, mintha csak egy tudat lenne. A korábban leírt "meditatív koncentráció ereje" (s定力 dìng lì) kifejezés a hozzáférés koncentrált készségére utal, mint a mély a megvilágosodás minimális előfeltétele, valamint egy mély élmény, amikor valaki személyesen felismeri az eredendően létező Igaz Tudatot. Hasonlóképpen, az "erényes érdemek" (福德 Fú dé) az erény azon készleteire utalnak, amelyeket az ember felhalmoz, miközben az igazi Dharma világában műveli tudatát. Miután a fenti három tényező teljesen átitatta, és mélyreható Chan szemlélődésben gyakorolt, az ember képes lesz személyesen megvalósítani [feltárni] az eredendően létező Igaz Tudatot a hirtelen megvilágosodásból származó bölcsességen keresztül, amikor az okok és a feltételek beérnek. Az ember ezután a prajñā bölcsességet művelve-, használva elérheti a túlsó partot. Amikor a bódhiszattvák a hirtelen megvilágosodásból származó bölcsességen keresztül felismerik az Igaz Tudatot, felmerülnek a prajñā helyes nézetei. Rájönnek majd, hogy ez az Igaz Tudat valóban önmagában létezik, és nem látja, hallja, érzi vagy tudja pontosan, amit a mentorok tanítottak. Nem tesz különbséget a hat érzéki tárgy között. A hat érzék tárgyait (六塵 Liù chén) megkülönbözteti a bemocskolt természetű én megtévesztett tudata (染污性的妄心 Rǎn wū xìng de wàng xīn), mely hét átalakuló tudatból (七轉識 qī zhuǎn shí) áll.

Miután felébredt és felismerte az Igaz Tudatot, és Guanzlzai Bodhisattva lett, közvetlenül megfigyelheti és szemlélheti a következőket. Először is, az aggregátumok, érzékmezők és birodalmak több karmája létezik az Igaz Tudat Végső Valóságának Földjén. Ez azonban nem akadályozza az Igaz Tudatot. Nem akadályozza meg abban, hogy a feltételektől függően állandóan megnyilvánítsa a különféle dharmákat a fenomenális birodalomban. Ezért a bodhiszattva észreveszi, hogy egyik jelenségnek sincs belső természete. Pontosan ez az, amit a Szív-szútra úgy ír le, hogy "az öt aggregátum mind üres" (五蘊皆空). Másodszor, egyetlen jelenség sem létezik az Igaz Tudat Végső Valóságának Földjén. Amikor Guanzizai Bodhiszattva felismerte az elérhetetlen Igaz Tudatot és sikeresen igazodik ehhez, megfigyeli, hogy egyik jelenség sem elérhető. Ennélfogva Guanzizai Bodhisattva továbbra is a szenvedés megszűntetésén gyakorol és bölcsességet és erényes érdemeket fejleszt. Úgy tűnhet, hogy valaki elért valamit, de valójában semmit sem ért el annak a ténynek köszönhetően, hogy igazodik ehhez a kötődés nélküli Igaz Tudathoz (本來自在的真心 běn láizì zài de zhēnxīn). Annak ellenére, hogy különféle szenvedések és szorongások vannak a fenomenális világban (現象界 Xiànxiàng jiè), Guanzizai Bodhisattvát ez nem érinti, mert már igazodott az elérhetetlen Igaz Tudathoz (無所得真心 Wú suǒdé zhēnxīn). Ezért felülmúlt "minden szenvedést és félelmet" (度了一切苦厄). Guanzizai Bodhisattva semmit sem ért el az eredmények fenomenális világában és az ilyen folyamatos és egymást követő gyakorlatok révén végül el eléri a buddhaságot.

Összefoglalva, Guanzizai Bodhisattva arra a bódhiszattvára utal, aki felismerte az Igaz Tudatot, amikor mélyreható prajñā paramitát (般若波羅蜜多 bōrě bōluómì duō) Bgyakorolt; személyesen valósította meg az eredendően létező Igaz Tudatot (本來就自在的真心 Běnlái jiù zìzài de zhēnxīn) a hirtelen megvilágosodás bölcsességén keresztül és elnyerte a prajñā közvetlen megértését. Ezáltal megfigyeli, hogy az aggregátumokat (蘊), érzékmezőket (處), birodalmakat (界) és a különféle jelenségeket az Igaz Tudat (真心) hozza létre feltételek függvényében, melyek így mind illuzórikus dharmák aggregátumai (虛妄法 xūwàng fǎ). Ezért látja, hogy az öt aggregátum mind üres. Guanzizai Bodhiszattva úgy figyel és reagál minden jelenségre, mintha nem létezne szenvedés vagy szorongás, mivel már igazodott az Igaz Tudat0 el-nem-érésének természetéhez a fenomenális birodalomban megnyilvánuló különféle szenvedések és szorongások ellenére. Ezért felülmúlt minden szenvedést és félelmet.

AZ ÜRESSÉG-LÁTSZAT (空相) ÉS AZ ÜRESSÉG-TERMÉSZETŰ TUDAT (空性心) KAPCSOLATA

Nézzük először a Szív-szútra következő szakaszát:

    [0848c08] 舍利子, 色不异空, 空不异色, 色即是空, 空即是色, 受想行识, 亦复如是,

    Shariputra! A forma nem különbözik az ürességtől, az üresség sem különbözik a formától, ezért a forma üresség, az üresség pedig forma. Épp így az érzés, az észlelés, a késztetés és a tudatosság szintén ilyen.

Az egyszerű magyarázat a következő: "Sáriputra! A forma dharma üresség-látszata nem különbözik az üresség-természetű tudattól (色法空相不異於空性心); az üresség-természetű tudat nem különbözik a forma dharma üresség-látszatától (空性心不異於色法空相). A forma dharma az üresség-természetű tudat (色法就是空性心); az üresség-természetű tudat a forma dharma (空性心就是色法). A dharma formához hasonlóan ugyanaz vonatkozik az érzésre, az észlelésre, a formavételre és a tudatosságra ugyanazon oknál fogva."

    MEGJEGYZÉS: a forma dharma (色法) az öt aggregátum egyikeként az a jelenség, amelyet "anyagi formának"-, a jelenségek "formavételének" nevezünk, melyekkel minden jelenség kategorizálható. Általában az anyagi tárgyakra vonatkozik, amely főleg a megjelenésre vonatkozik. Szanszkrit nyelven: "rupa"

Ez a bekezdés világosan érzékelteti, hogy az öt aggregátum – a forma, az érzet, az észlelés, a késztetés és a tudat – és az üresség-természetű tudat közötti kapcsolat se nem azonos, se nem különálló. Például a forma dharma egy létrejött dharma, ezért keletkezik és megszűnik; ezért "üresség-látszatúnak" nevezik. Másrészt az üresség-természetű tudat kezdet nélküli idők óta létezik és továbbra is létezni fog mérhetetlen világkorszakok (eon) után is. Ez egy dharma, amely nem keletkezik és nem is szűnik meg, teljesen más, mint az "üresség-látszat" (空相 Kōng xiāng), amely folyamatosan keletkezik és megszűnik. Ezért a kettőt "nem azonosnak" nevezik. Ugyanakkor nem mondhatjuk, hogy a forma dharma nem része az üresség-természetű tudat belső természetének. Például, a fizikai testet az üresség-természetű tudat hozza létre az apa és anya négy nagy elemének feltételeitől függően. A forma dharma nem létezhet az üresség természetű tudat nélkül. Ennélfogva a forma dharma eleve része az üresség-természetű tudat belső természetének, ezért nem különbözik attól. E két szempont figyelembevételével úgy hivatkozunk rájuk, hogy nem azonosak és nem is különböznek egymástól.

Ez az elv ugyanaz, mint a Buddhák tanítása a Vegyes Agama Szútra (雜阿含經 zá ā hán jīng) 3. fejezetében:

    是故, 比丘! 所有諸色, 若過去若未來, 若現在, 若内, 若外, 若麝, 若細, 若好若醜, 若遠, 若近, 彼一切皆非我, 非異我, 不相在, 受, 想, 行, 識亦復如是

    "Ezért bhikkhuk! Minden forma, legyen az a múltból, a jövőből vagy a jelenből, belső vagy külső, durva vagy finom, szép vagy csúnya, és távoli vagy közeli sem azonos vagy sem nem különböző az Éntől; a formák és az Én nem foglalják magukba egymást. Ugyanez igaz az érzékelésre, az észlelésre, a késztetésre és a tudatosságra is."

Az egyszerű magyarázat a következő: "Ezért a jól tájékozott nemes tanítványok látják a különféle formai dharmákat, például azokat, amelyek elmúltak, vagy amelyek a jövőben fognak megjelenni, vagy azokat, amelyek jelenleg jelen vannak; vagy azokat a belső formai tényezőket, mint a testi szervek és egy-egy külső formai tényező, mint például a hegyek, folyók és a föld; vagy azok, amelyek durvák vagy finomak, szépek vagy csúnyák, és távoliak vagy közeliek, ezek mind olyan jelenségek, amelyek felmerülnek és elmúlnak, nem lehetnek igazi dharmák. Ezért nem ők az igazi Én. Azonban ezek sem különböznek az igazi Éntől. Abból a tényből adódóan, hogy a forma dharma és az igazi Én egységesen működik, így nem veszik körül-, nem foglalják magukba egymást. Mivel a forma dharmát ilyennek érzékeljük, ugyanez vonatkozik az érzetre, az észlelésre, a késztetésre és a tudatosságra is."

Ez a rész már világosan közvetíti a nyilvánosság számára, hogy a forma dharma határozottan nem az igazi Én (真實我 Zhēnshí wǒ). Ez az illuzórikus én (虛妄我 Xūwàng wǒ); így nem az Én-nek nevezik. Másrészt a forma dharma része az igazi Én belső természetének (真實我的局部體性 Zhēnshí wǒ de júbù tǐ xìng). Ezért az igazi Én különféle dharrnákat képes megnyilvánulni a veleszületett természetén alapuló feltételek függvényében. Például minden érző lény igazi énje előhozhatja az öt gyökér testét (五根身 Wǔ gēn shēn), valamint a hegyek, folyók és föld élettelen világát azokkal együtt, akik osztoznak a kollektív karmában és lehetővé teszik számukra, hogy éljenek és dolgokat/jelenségeket tapasztaljanak ebben az élettelen világban. Ez azt a tényt mutatja, hogy a forma dharma eredetileg az igazi Én belső természetének része és nem létezhet e valódi Én nélkül. Ezért írják úgy le, mint ami nem különbözik az Éntől. A forma dharma illuzórikus énje összhangban működik az igazi Énnel–, az üresség-természetű tudattal. Ezért nem veszik körül-, nem foglalják magukba egymást. A forma dharmát ilyennek érzékeljük és ugyanez az érvelés igaz az érzékelésre, az észlelésre, a késztetésre és a tudatra.

Buddha tanítása a Vegyes Agama Szútra 3. kötetében megegyezik a Szív-szútra tanításával. Ez azt mondja nekünk, hogy Buddha már a Dharma átadás első fordulatában (初轉法輸 Dharma kerék első megforgatása) eltitkolta az Igaz Tudat helyét. Ezután a Dharma átadásának második fordulatában (二轉法輸 Dharma kerék második megforgatása) az Igaz Tudat különféle lényegi természeteiről tanította a hodhiszattvákat, akik felébredtek és felismerték az Igaz Tudat valóságának olyanságát (valódi természetét) (真心的種種的體性 Zhēnxīn de zhǒngzhǒng de tǐ xìng).

Buddha azért hozta létre ezeket a célszerűségeket, mert a Két Jármű gyakorlóinak (二乘人) nem kell felismerniük az üresség-természetű tudatot, a hanghallók (聲聞 Shēng wén) Buddha tanításaiból tudják, míg a magányos megvalósítók (緣覺 Yuán jué) saját megfigyeléseik és szemlélődésük révén tudják, hogy létezik a maradék-nélküli nirvána végső valósága (無餘涅槃的本際存在 wúyú nièpán de běn jì cúnzài), mely nem nihilista üresség, miután valaki belép a maradék-nélküli nirvánába. Hajlandóak lesznek kioltani saját aggregátumaikat, érzékmezejüket és elemeiket, belépni a maradék-nélküli nirvánába (無餘涅槃 wúyú nièpán), hogy soha többé ne jelenjenek meg a három birodalomban. Ezért a Buddha a Dharma átadás első fordulata során nem világosította fel a Két-kocsi gyakorlóit kifejezetten az üresség-természetű tudatról vagy annak különféle természeteiről. Másrészt a hodhiszattvák végső célja a buddhaság elérése. Ha a Buddha nem magyarázza el részletesen a bódhiszattváknak az üresség-természetű tudatot, akkor nem lesznek képesek felismerni az Igaz Tudatot és meglátni a Buddha-természetet, nem is beszélve a jövőben elérhető buddhaságról.

Ezért a Buddha részletesen és mélyrehatóan elmagyarázta a Dharma átadás második és harmadik fordulata során (二轉法輸, 三轉法輸) az üresség-természetű tudat különféle belső természeteit és a különféle tudatok közötti összetett kölcsönhatásokat. Ezek lehetővé teszik a bódhiszattvák számára, hogy mindezt személyesen felismerjék és megtapasztalják, és végül három mérhetetlen világkorszak (eon) után elérjék a buddhaságot.

Buddha a Dharma átadás három fordulatát hozta létre (施設三轉法 Shīshè sān zhuǎn fǎ), hogy hallgatólagosan és világos-, egyértelmű módon tanítsa a tanítványoknak, hol van az üresség-természetű tudat annak különféle tartalmaival együtt. A cél az, hogy lehetővé tegye a tanítványok számára, hogy a megfelelő sorrendben gyakorolhassanak a saját beállítottságuknak, képességeiknek, okaiknak és körülményeiknek megfelelően, hogy elérjék a Három Kocsi Bodhi-t (三乘菩提 Sān chéng pútí) és végül megvalósítsák az egyetlen Buddha Kocsit (一佛乘 Yī fú chéng). Ezért tanította Buddha a Szív-szútrában:

    色法不是真實我, 真實我不是色法; 可是色法也不異於真實我, 真實我也不異於色法。色法如是受, 想, 行, 識也是同樣的道理; 受想行識不是真實我, 真實我也不是受想行識; 受想行識就是真實真實我就是受想行識。

    "A forma dharma nem az igazi Én. Az igazi Én nem a forma dharma. Másrészt a forma dharma nem különbözik az igazi Éntől, és az igazi Én sem különbözik a dharma formától. A dharma formáját ekként érzékeljük, és ugyanez igaz az érzetre, észlelésre, késztetésre és tudatosságra is. Érzékelés, észlelés, késztetés és a tudatosság nem az igazi Én, és az igazi Én sem érzékelés-, észlelés-, késztetés vagy tudatosság. Az érzet, az észlelés, a késztetés és a tudat az igazi Én, az igazi Én pedig az érzékelés, az észlelés, a késztetés és a tudatosság.

Használjunk egy másik példát e ponnt kifejtésére a Gyémánt Szútrából (金刚經 Jīngāng jīng) a Dharma átadás második fordulatának időszakából (二轉法輸). Buddha a Gyémánt Szútrában tanította:

    所調佛法, 即非佛法, 是名佛法

    "Az úgynevezett Buddha Dharma nem Buddha Dharma. Buddha Dharmának hívják."

A "Buddha Dharma" (佛法 Fófǎ) itt minden érző lény Igaz Tudatára vonatkozik. Nem jelöli a világi lények által verbalizációval kifejezett Buddha Dharmát és nem mutat rá a három tripitaka szentírások tizenkét felosztásának nyomtatott példányára (三藏十二部經), mert ez üresség-látszatú tudat, és nem az, amit Buddha valójában "Buddha Dharma" alatt ért. Az igazi Dharma az igaz tudatra utal, amely minden érző lényben létezik. Arra a következtetésre juthatunk, hogy a Gyémánt Szútra és a Szív Szútra tartalma korrelál egymással, és egyik sem tér el minden érző lényben lévő Igaz Tudattól.

Nézzük a következő részt:

    [0848c10] 「舍利子!是諸法空相,不生不滅,不垢不淨,不增不減。

    "Sariputra! Minden jelenség üresség-látszat [üres]", amely nem keletkezik és nem is szűnik meg, nem szennyezett, nem is makulátlan, sem nem növekszik, sem nem csökken".

Ennek egy egyszerű kifejtése a következő: "Sariputra! dharma-megjelenések, amelyek az üresség-természetű tudatból nyilvánulnak meg, soha nem a kezdetektől fogva keletkeztek, ezért soha nem szűnnek meg létezni a jövőben; soha nem voltak tisztátalanok a kezdetektől fogva, és soha nem is lesznek a kezdetektől fogva, soha nem fognak csökkenni a jövőben."

Egyes buddhista tanítványoknak az albbi kétségei lehetnek ezzel a résszel kapcsolatban: "Minden dharma nyilvánvalóan keletkezik és megszűnik, szennyeződésekkel és tisztasággal rendelkezik, növekszik és csökken. Hogyan lehet, hogy nem keletkezik és nem szűnik meg, nem szennyezett, de nem is makulátlan, és nem növekszik sem csökken". Ilyen kételyeik vannak, mert minden dharmát a világi dharma szemszögéből néznek, nem pedig mind a mundán (világi), mind a szupramundán (e világon kívüli) dharma szemszögéből.

Az üresség-természetű tudat a végső valóság dharma-birodalmában kezdetektől fogva soha nem keletkezett és ezért soha nem szűnik meg létezni a jövőben. Ennélfogva csak az üresség-természetű tudatot nevezhetjük sem-keletkezőnek, sem-megszűnőnek. Ebből kiindulva, ha az üresség-természetű tudatba beépítünk minden olyan jelenséget, amely az üresség-látszatokkal együtt sem-keletkezik, sem meg-nem-szűnik, akkor az előbbit is az utóbbinak fogja tekinteni. Például, miután valaki elhunyt, ha ez nem az üresség-természetű tudata miatt függ a körülményektől, beleértve a múltból származó karmát, a tudatlanságot, valamint számos egyéb okot és körülményt, akkor nem fog megjelenni a köztes létezésben a halál és az újjászületés közt, valamint, a fizikai test a múlt, jelen és jövő háromas birodalmában. Arra a következtetésre juthatunk, hogy létezik az üresség-természetű tudat, amely lehetővé teszi, hogy különféle jelenségek szüntelenül és ismétlődően megnyilvánuljanak különböző feltételek függvényében. Ennélfogva minden dharmát se nem keletkező-, se nem megszűnőnek (不生不滅 Bù shēng bùmiè) nevezünk.

Egyes dharma-mesterek és laikus buddhisták azonban az állandóan keletkező és megszűnő mentális tudatot (生滅不已的意識心 Shēngmiè bùyǐ de yìshí xīn) az üresség-természetű tudatnak (空性心) tekintik. Például van egy Dharma-mester, aki nyilvánosan kijelentette a könyvében: "Valójában a születés a halál kezdete, és a halál a születés kiindulópontja. A buddhizmus szerint, bár testünk végül szétesik, mentális tudatunk (lélek) valójában nem szűnik meg, ezért valóban szükségtelen félnünk a haláltól." Vannak, akik megkérdőjelezik: "A korábbi szöveg arról beszélt, hogy a mentális tudatot, a dharmát, amely állandóan keletkezik és megszűnik, az üresség-természetű tudatba kell foglalni – amely nem keletkezik és nem is szűnik meg. Ez azt eredményezi, hogy a mentális tudat nem lesz sem-keletkező, sem-megszűnő, nem igaz? Miért mondjuk most azt, hogy a mentális tudat állandóan felbukkan és megszűnik? A korábbi szövegben az van kifejtve, hogy a mindig keletkező és megszűnő mentális tudat az üresség-természetű tudatba foglalható; ez az üresség-természetű tudat a feltételektől függően újra létrehozza azt a mentális tudatot, amely ismételten felbukkan és megszűnik. Ez nem azt jelenti, hogy a mentális tudat egy olyan jelenség, amely állandóan keletkezik és megszűnik, az üresség-természetű tudattá válik, amely nem keletkezik és nem szűnik meg. Ha ezt az üresség-természetű tudatot gyakorlatokkal lehetne elérni, akkor így az egy létrejött dharma lenne, amely a jövőben elkerülhetetlenül megszűnik létezni. Ez azt jelentené, hogy határozottan nem az üresség-természetű tudat, amely a kezdetektől fogva soha nem keletkezett és nem szűnt meg. Ezért az a kijelentés, hogy "mentális tudatunk valójában nem szűnik meg", súlyosan félreérti az érző lényeket.

A "sem nem szennyezett, sem nem makulátlan" (不垢不净 Bù gòu bù jìng) kifejezés azt jelenti, hogy az Igaz Tudat kezdetektől fogva soha nem szennyeződött és a jövőben sem lesz tisztátalan. Egyes Dharma-mesterek és laikus buddhisták a következőket hirdetik: "A gondolatokkal együtt járó tiszta tudatosság (有念靈知心 Yǒu niàn líng zhīxīn) vagy a gondolatoktól-mentes tiszta tudatosság (離念靈知心 lí niàn líng zhīxīn) az igazi tudat." Az "gondolatokkal együtt járó tiszta tudatosság" (有念靈知心) a kölcsönös megértés tudatára vonatkozik, amely két fél nyelvét vagy szavait használja a kommunikációhoz és a mentális tudatosság egyik változó fázisához tartozik. Példa erre: valaki a nyelv vagy szavak segítségével elmagyaráz valamint a másiknak, aki pedig erre visszajelzést ad a nyelv vagy szavak segítségével. A "gondolatoktól-mentes tiszta tudatosság" (雕念靈知心 lí niàn líng zhīxīn) definíciója olyan tudatra vonatkozik, aki jól érti a másik fél mondandóját anélkül, hogy bármilyen nyelvet vagy szót bevonna [a kommunikációba]. Példa lehet, amikor anya azt mondja a fiának: "Nincs itthon szójaszósz. Menj, hozz nekem egy üveggel az élelmiszerboltból." Ennek hallatán a fiú pontosan tudja, mit akar az anyja anélkül, hogy nyelvet vagy szavakat használna. Vagyis pontosan tudni, hogy a másik fél mit akar kifejezni anélkül, hogy nyelv-, vagy szavak használata merülne fel az ember tudatában; a mentális tudat különböző fázisai közül ez egy másik.

Függetlenül attól, hogy a durva "gondolatokkal együtt járó tiszta tudatosságról" van szó, vagy a kifinomult "gondolatoktól-mentes tiszta tudatosságról", ezek mind mentális tudat (意識心 Yìshí xīn) késztetései, melyek a mentális tudat hatókörébe esnek. A mentális tudat mentális tevékenységei gyakran változnak azon állapotnak megfelelően, amellyel találkozunk. Néha felfedi a tiszta oldalát. Például, ha valaki érző lényekért dolgozik és hidakat épít vagy utakat kövez, a tudat boldog és tiszta. De néha felfedi a tisztátalan oldalát is. Például, amikor az ember elveszíti a türelmét, amikor kellemetlen körülményekkel találkozik. Így a mentális tudat nem az igazi tudat, amely eredendően tiszta és szennyezetlen. Ezért azok az állítások, amelyek szerint a "gondolatokkal együtt járó tiszta tudatosság" (有念靈知心) vagy a gondolatoktól-mentes tiszta tudatosság" (雕念靈知心) az Igaz Tudat - mind téves állítások. Buddha azt mondta nekünk, hogy ezek nem buddhista örökkévalóság, nem Buddha Dharma.

A "se nem növekedés, se nem csökkenés" (不增不減 Bù zēng bù jiǎn) kifejezés azt jelenti, hogy az Igazi Tudat a kezdetektől fogva soha nem növekedett és a jövőben sem fog csökkenni. Csak az üresség-természetű tudat felel meg ennek a jellegnek. Miért? Mert minden ürességnek látszó dharma (jelenség) (諸法空相) mindig növekedett vagy csökkent. Például a meditatív koncentráció ereje (定力) megfelel a mentális tudatosság tudatának (意識心), ha valaki ülő meditáción keresztül egyetlen állapotba fókuszálja a mentális tudatot. Ekkor a meditatív koncentráció ereje megnő. Miután az ember feláll az üléséből, különféle szenvedések kezdenek megnyilvánulni és így csökken a meditatív koncentráció ereje. Így a meditatív koncentráció ereje, amely megfelel a mentális tudatosság tudatnak, növekszik és csökken. Másrészt, az üres természetű tudat (空性心 Kōng xìng xīn) soha nem volt meditatív koncentrációban vagy azon kívül (不在定中也不在定外), mindig zavartalan és mozdíthatatlan maradt (如如不動 rú rú bù dòng), és soha nem nőtt vagy csökkent. Ugyanebből az okból kifolyólag, ha a dharmák (諸法) és az üresség-látszat(ok) (空相) növekvő és csökkenő jelenségei felszívódnak a sem növekvő sem csökkenő üresség-természetű tudatban (不增不減的空性心), akkor minden dharma és üresség-látszat (諸法空相) nem növekvő és nem csökkenő.

Azonban, a lámaizmus gyakorlói, akik a vizualizáció révén egyesíteni szeretnék Igaz Tudatukat gurukáik vagy a Buddhák és a bodhiszattvák tudatával. Egy ilyen kijelentés valóban abszurd! Ha az Igazi Tudatot össze lehetne vonni, az azt jelentené, hogy az Igaz Tudat növekedhet és a jövőben határozottan csökkenni fog. Ez az igaz tudat, amely növekszik és csökken, teljesen ellentmond Buddha "se nem növekszik, se nem csökken" (不增不減) tanításának a Szív-szútrában. A lámaizmus gyakorlóinak azon törekvése, hogy a vizualizáció révén egyesítse Igaz Tudatukat gurukéval vagy Buddhákéval és Bodhiszattvákkal, téves gondolkodásuk eredménye! Egy ilyen tévhit rendkívül félrevezető, mivel teljes mértékben magában foglalja a nem buddhista örökérvényű-, és nihilista nézeteket és semmi köze a buddhizmushoz.

Összefoglalva, a fenomenális világban (現象界 Xiànxiàng jiè) minden jelenség (dharma) üresség-látszat keletkezik és megszűnik (有生有滅), beszennyeződik vagy tiszta (有垢有淨)... és növekedni vagy csökkenni fog (有增有減). Ha azonban az ürességnek látszó dharmák a se nem keletkező-, se meg nem szűnő-, sem szennyezett-, sem nem makulátlan-, nem növekvő-, sem nem csökkenő üresség-természetű tudat (不生不滅不垢不淨不增不減的聖性心) alá kerülnek, akkor az összes dharma sem nem keletkezik, sem nem szűnik meg, sem nem szennyezett, sem nem makulátlan és se nem növekszik, se nem csökken (諸法也就成為 不生不滅不垢不淨不增不减了).

NINCS ÖT AGGREGÁTUM VAGY TIZENYNYOLC ELEM A VÉGSŐ VALÓSÁG FÖLDJÉN

Olvassuk tovább a Szív-szútra következő szakaszát:

    [0848c10] ... 空中無色,無受、想、行、識; 無眼、耳、鼻、舌、身、意; 無色、聲、香、味、觸、法; 無眼界,乃至無意識界;

    "Ezért az ürességben nincs forma, nincs érzet, észlelés, késztetés vagy tudatosság; nincs szem, fül, orr, nyelv, test vagy mentális képesség; nincs forma, hang, szag, íz, érintés vagy mentális tárgy; a szemtudat birodalma sem, egészen a mentális tudat birodalmáig."

Ez a bekezdés közérthetően a következő: "Ezért az üresség-természetű tudat végső valóságának földjén (空性心的實際理地) nincsenek formák, érzetek, észlelések, késztetések vagy tudatok formái; nincs vizuális képesség, hallási képesség, szaglási képesség, ízlelési képesség, tapintási képesség vagy mentális képesség; nincs vizuális objektum, hallásnak tárgya, szaglásnak tárgya, ízlelésnek tárgya, a mentális tudatosságnak tárgya; nincs szemtudat, fültudat, orrtudat, nyelvtudat testtudat, vagy a mentális tudat."

Buddha már feltárta, hogy az üresség-természetű tudat végső valóságának földjén (空性心的實際理地) nem létezik öt aggergátum (五陰 Wǔ yīn), hat érzékmező (六根 liùgēn), hat érzéki tárgy (六塵 liù chén) vagy hat tudat (六識 liù shí) bármely dharmája. Az üresség-természetű tudat az abszolút nyugalom állapota, ami összhangban van azzal, hogy "a nirvána csend igazsága" (涅繫寂靜的道理 Niè xì jìjìng de dàolǐ), amelyet Buddha tanított a Négy Agamában (四阿含).

A hanghallók (聲聞 Shēng wén) Buddha tanításainak hallgatásával, a magányos megvalósítók (緣覺 Yuán jué) pedig megfigyelés és szemlélődés révén arra a következtetésre jutnak, hogy az aggregátumokon, érzékmezőkön és birodalmakon kívül létezik egy végső eredet, amely az Igaz Tudat (真心). Ezért a Két Kocsi gyakorlói (二乘人 Èr chéng rén) tudják, hogy az nem nihilista üresség, miután kioltják saját aggregátumaikat, érzékmezejüket és birodalmaikat, hogy belépjenek a maradék-nélküli nirvánába. A maradék-nélküli nirvána (無餘涅槃) végső eredete még mindig létezik; így megszüntetik a három béklyót (三獨), és az első megvalósítás folyamba-lépőivé (初果人 chū guǒ rén) válnak egészen az öt magasabb béklyó (五上分結 wǔ shàng fēn jié) megszüntetéséig, ahol a negyedik megvalósítás arhatjaivá (四果阿羅漢 sì guǒ āluóhàn) válnak. Haláluk után készek kioltani aggregátumaikat, érzékmezőiket és birodalmaikat és örökre eltűnnek a három birodalomból. Belépnek a maradék-nélküli nirvánába és az abszolút nyugalom állapotában élnek. (極寂靜的境界)

Másrészt, a bódhiszattvák a Chan szemlélődés gyakorlatát használják az Igaz Tudat megvalósítására a hirtelen megvilágosodásból származó bölcsesség eredményeként. Megfigyelik és megbizonyosodnak arról, hogy az Igaz Tudat végső valóságának földje az abszolút nyugalom állapota-, minden dharma hiánya. Tudják, hogy a jelen pillanat a maradék-nélküli nirvána. Ez a bölcsesség állapota, amelyet a Két Kocsi gyakorlói még akkor sem tudnak megismerni, ha kimerítik minden természetfeletti erejüket és a bölcsességet.

A bódhiszattvák, akik személyesen felismerték a minden érző lényben létező Igaz Tudatot, tudják, hogy nem kellett kioltaniuk [ehhez] aggregátumaikat, érzéki mezőiket és birodalmaikat, hogy a maradék-nélküli nirvánában legyenek. Nem sietnek, hogy belépjenek a maradék-nélküli nirvánába és hogy folytathassák buddhista gyakorlatukat, tudatuk művelését. Megtartják az utolsó gyötrelmes akadályukat annak érdekében, hogy táplálják a jövőbeli újjászületéseket. Így pedig a jövőben is öt halmazból álló testet szereznek. Így három mérhetetlen világkorszak (eon) után elérik a buddhaságot és továbbra is az érző lények javát szolgálják.

Miután felismerték az Igaz Tudatot-, a tathagatagarbhát (如来藏 Rúlái cáng), a bodnisattvák közvetlenül szemlélhetik annak természetét oly módon, hogy nem látnak, hallanak, nem éreznek vagy nem gondolkodnak. Emellett nem tudatosítják vagy nem különböztetik meg a hat érzéki gyökerüket. Ahogy Huangbo Duanji (黄檗斷際), a Chan Iskola mestere mondta egyszer, hogy

    本心不屬於見聞覺知, 祂不是一般家生所認知具有兒聞覺知性的心。

    az eredeti tudat nem lát, hall, érez vagy ismer/gondokodik. Ez a tudat nem a látás, hallás, érzés természetével van felruházva, melynek ismerete a legtöbb ember számára köztudott.

A fenti kijelentéseket két kulcsfontosságú pontban foglalhatjuk össze: Elsőként, miután felismertük az Igaz Tudatot-, a tathagatagarbhát, mely sem nem észlel, sem nem szemlél, az ember a közönséges bodhiszattva állapotából a "végső igazság igaz bodhiszattvájának" (真實義菩薩 zhēnshí yì púsà) állapotába lép, ahogy Buddha tanította. Ezt követően az ember a bódhiszattva szangha tagjává válik és igaz szerzetesnek nevezik (真正的出家人 Zhēnzhèng de chūjiārén). A chan-hagyományban fekete ruhásnak (黑衣) és nem fehér ruhásnak (白衣)nevezik őket. Másrészt a még nem megvilágosodott szerzeteseket fehér ruhásnak, nem pedig fekete ruhásnak nevezik. Második, hogy a következő elképzelések ellentmondanak annak, amit Buddha tanított: az Igazi Tudat rendelkezik a látás, a hallás, az érzés és a tudás funkcióival; a "gondolatokkal együtt járó tiszta tudatosság" (有念靈知心) vagy a "gondolatoktól-mentes tiszta tudatosság" (雕念靈知心) az Igaz Tudat; az Igazi Tudat rendelkezik észlelési funkciókkal, de nem tesz különbséget ... és így tovább. Ezek nemcsak helytelen kijelentések, de félrevezetők is és a helytelen, nem buddhista nézet örökérvényűsége felé hajtja az embereket.

Egyesek csodálkozhatnak: "Ez az igaz tudat, amely önmagában is létezik, megfelel a tudatnak a "három birodalom csak tudat" tanításában, amelyet Buddha tanított a szútrákban. Ez nem a tathagatagarbha. Vegyük példaként Buddha tanítását az Angulimala Szútra 4. kötetében (央掘魔羅經 卷4), és fordítsuk le egyszerű nyelvre!

    文殊師利菩薩! 就好像知道山中有金子的緣故, 所以才要在山中開採金子, 而不是在樹上開採金子, 因為樹中沒有金子的緣故。就是還樣子啊 ! 文殊師利菩薩! 象生知道一切有情有真心如來藏存在的關係, 所以很精進地, 勤勞地持戒來修清淨梵行, 而且很有信心地說: [我未來一定可以成就佛道。又, 文殊師利菩薩! 如果一切有情沒有真心如來藏存在, 其所修的種種梵行終咒無所用處, 如同窮盡劫數想要在水中鑽求而得到酥一樣, 終羿是不可能成就的。

    "Manjushri Bodhisattva! Ez olyan, mintha tudná, hogy arany van a hegyben; ezért a fák bányászata helyett a hegyet bányászzuk, mert nincs arany a fákban. Ez így van! Manjushri Bodhisattva ! Az érző lények tudják, hogy mindegyikük rendelkezik az Igaz Tudattal, a tathagatagarbhával. Ezért lankadatlanul és szorgalmasan betartják a tiszta gyakorlatok művelésére vonatkozó előírásokat és magabiztosan mondják: "A jövőben minden bizonnyal képes leszek elérni a buddhaságot. Sőt, Bodhisattva Manjushri! Ha egyik érző lény sem rendelkezik az Igaz Elmével, a tathagatagarbhával, akkor a különféle tiszta gyakorlatok végül hiábavalók lesznek, akárcsak számtalan eónon keresztül a vízben forgácsot keverni annak reményében, hogy túrót termelnek, de hiába."

Nyilvánvaló, hogy ez a szakasz a következő két tanítást tartalmazza; Először is: minden érző lény Igazi Tudata (真心 Zhēnxīn) a tathagatagarbha (如來藏 rúlái cáng), amely megfelel a tudatnak abban a kijelentésben, hogy "a három birodalom csak tudatának tudata" ( [三界唯心] 的心 ), amelyet Buddha a szútrákban fogalmazott meg. Nem állíthatjuk, hogy létezik ezen a tudaton kívül más tathagatagarbha. Másodszor, tévedés azt gondolni, hogy az ember különféle tiszta gyakorlatokat művelhet, vagy akár megvilágosodást érhet el a buddhaság eléréséhez a tathagatagarbha nélkül.

Ezért bárki, aki tagadja a tathagatagarbha létezését, mely szerint "a három birodalom csak tudatának tudata" ( [三界唯心] 的心 ), valamint azt állítja, hogy tiszta tetteket művel, az csupán fogalmi burjánzásokat mond, amelyek nem érintik a végső jelentést. A szútrák szerint az ilyen ember a nem-buddhista téves nézeteihez ragaszkodik és műveli azokat hosszú,végtelen éjszakákon át.

Ahogy Buddha tanította az Angulimala Szútra 2. kötetében (央掘魔羅經 卷2):

    不信一切象生有如來藏的人, 喜歡邪惡, 厭惡正法不喜歡看見諸佛, 及聽聞如來藏法, 所以過去, 現在, 未來對諸佛及如來藏正法不生起信心及喜樂播如貓頭鷹一類的鳥一樣, 喜歡在黑暗之夜出現不喜歡在白天光明之中出現。因為遣樣的緣故, 所以在漫漫長夜中修習外道邪見, 全身上下沾滿外道不正知見的習性而不願捨棄。

    "Azok, akik nem hisznek abban, hogy minden érző lény birtokolja a tathagatagarbhát, akár a gonoszok, utálják az igazi Dharmát, nem szeretik hallani a tathagatagarbha Dharmáját. Nincs hitük a Buddhákban, sem pedig a tathagatagagarba igaz dharmájában sem a múltban, jelenben és jövőben. Olyan baglyokhoz hasonlítanak, amelyek inkább sötét éjszakákban jelennek meg a tiszta nappal helyett. Emiatt művelésük és tanulmányaik téves-, nem-buddhista nézetek. Egész testüket átitatják a megszokás hajlamai, amelyeket helytelen nem buddhista ismeretek okán alakultak ki és tápláltak, s nem hajlandók elhagyni ezeket".

A szútra tanításaiból láthatjuk, hogy azok, akik nem akarnak kapcsolatba kerülni különböző Buddhákkal, vagy nem akarják hallani a tathagatagarbha Dharmáját, sőt tagadják a tathagatagarbha létezését, olyanok, mint azok, akik állandóan-, hosszan s végtelen módon vándorolnak a születésen és a halálon keresztül. Szánalmas lények, akikről Buddha beszélt a szútrában.

Az Igaz Tudat-, a tathagatagarba felismerése után, a bodhiszattva képes előhozni az erények három csoportját (三德) – a dharma test erényét (法身德 fǎshēn dé), a prajñā erényét (般若德 bōrě dé) és a felszabadulás erényét (解脫德 jiětuō dé). A "dharma test erénye" arra az erényre utal, amelyet a bodhiszattva generál, miután felismerte a tathagatagarbha-t. Lehetővé teszi számára, hogy közvetlenül megfigyelje és szemlélje az Igaz Tudat helyét, amely egy helyen és egy időben működik és az aggregátumokkal, érzékmezőkkel és birodalmakkal. A "prajñā erénye" a bölcsesség erényére utal, amely azután jön létre, hogy a bódhiszattva felismerte a tathagatagarbhát. Ezt nevezik a "megkülönböztetésmentesség alapvető bölcsességének" (根本無分別習 Gēnběn wú fēnbié xí), más néven az "általános aspektusok ismerete" (總相智 Zǒng xiāng zhì), amely az alacsony szintű specifikus tudás bölcsességének-, (下品妙觀察智 xiàpǐn miào guānchá zhì) az alacsony szintű egyenlőség bölcsességének (下品平等性智之 xiàpǐn píngděng xìng zhìzhī) kis részét tartalmazza. A bódhiszattvának továbbra is a megkülönböztetésmentesség alapvető bölcsességére (根本無分別智) kell alapoznia gyakorlatait, hogy beteljesítse a megkülönböztetésmentesség később megszerzett bölcsességét (去圓滿後得無分別智 Qù yuánmǎn hòu dé wú fēnbié zhì), más néven a specifikus szempontok ismeretét (別相智 Bié xiāng zhì) annak érdekében, hogy az alacsony szintű specifikus ismereteinek bölcsessége és az alacsony szintű egyenlőségének bölcsessége maradéktalanul teljessé váljon. Miután a bódhiszattva teljesen elsajátította a megkülönböztetésmentesség utólag megszerzett bölcsességét (後得無分別習之後 hòu dé wú fēnbié xí zhīhòu), az első földre (初地) léphet, hogy gyakorolja a szerzetességet (修道種習 Xiūdào zhǒng xí) és végül teljes mértékben megvalósítsa a minden szempont ismeretét (一切種智 Yīqiè zhǒng zhì). A prajñā bölcsességnek (般若智慧功德 Bōrě zhìhuì gōngdé) ezt a típusát a prajñā erényének (般若德 Bōrě dé) nevezik. Miután egy bodhiszattva személyesen megvalósította a tathagatagarbhát, mely az eredetileg tiszta természetű csendes nirvána (本來自性清淨涅槃 的如來藏才), nevezetesen az igazi Ént (真實我 zhēnshí wǒ). Az aggregátumok, érzékmezők vagy birodalmak egyike sem az igazi Én. Így világosan megfigyelheti, hogy az öt aggregátum mind üres. A három birodalomból való megszabadulás eredményeként fogják elérni a "felszabadulás erényét" (解脫德 Jiětuō dé).

A fenti elemzésből arra a következtetésre juthatunk, hogy a felszabadulás érdeme megoszlik a Három Kocsi Bodhi (三乘菩提 Sān chéng pútí) között, míg a dharma test érdeme (法身德) és a prajñā érdeme (般若德) a meg nem osztott halmazok (不共的功德 bù gòng de gōngdé). Ennek eredményeként a Két Kocsi gyakorlóiból hiányzik a meg nem osztott érdemekből származó bölcsesség. Ezért amikor a bódhisztattvák a Dharmát terjesztik, az előbbieknek nincs lehetősége megszólalni. Ha a Két Jármű gyakorlói ragaszkodnak tudásuk bemutatásához, akkor a bódhiszattvák felhasználhatják ezt a lehetőséget a csodálatos Dharma tanítására, hogy a gyakorlók a Nagy Kocsi felé forduljanak, és elinduljanak a Buddhaság felé vezető úton.

Idézzük ismét a Szív-szútrát, hogy kifejtsük, hogyan tudja a bódhiszattva előhozni a meg nem osztott érdemeket (不共的功德 bù gòng de gōngdé), miután felismerte az Igaz Tudatot, a tathagatagarbhát:

    [0848c07] 观自在菩萨,行深般若波罗蜜多时,照见五蕴皆空,度一切苦厄,

    "Bodhiszattva Guanzizai a mély prajñāpāramitā gyakorlása során megfigyeli és érzékeli, hogy az öt aggregátum üres, így meghalad minden szenvedést és félelmet."

A hirtelen megvilágosodásból a Chan szemlélődésen keresztül szerzett bölcsességnek (參禅一念相應慧 Cān chán yīniàn xiāngyìng huì) köszönhetően a bodhiszattva személyesen felismeri az eredendően önmagában létező Igaz Tudat helyét, és "Guanzizai Bodhiszattva" (觀自在菩薩) lesz. Ez a dharma test érdemére (法身德) utal. A bódhiszattva tudja, hogy az eredendően önmagában létező Igazi Tudat valójában az igazi Én, ezáltal közvetlenül megfigyelheti és érzékelheti, hogy az aggregátumok, érzékmezők és bitodalmak fenomenális dharmái nem az igazi Én. A bodhiszattva képes "megfigyelni és érzékelni, hogy az "öt halmaz mind üres" (五蕴皆空), és ezáltal eléri a felszabadulás érdemét (般若德). Guanzizai Bodhiszattva közvetlenül megfigyeli és érzékeli, hogy az Igazi Tudat valóban létezik, zavartalan és mozdíthatatlan, ezáltal prajñā bölcsességet hoz létre, hogy elérje a túlsó partot, és igazodik az Igaz Tudat végső valóságának földje természetéhez, amely mentes bármilyen dharmától, így "meghaladva minden szenvedést és félelmet" (度一切苦厄). Ez a prajñā érdemre (般若德) vonatkozik. A Szív-szútra már egyértelműen jelezte, hogy a bódhiszattva az érdemek három csoportjával rendelkezik.

A bódhiszattvák, miután személyesen felismerik az Igaz Tudatot – a tathagatagarbhát, ráébrednek arra a tényre, hogy a születés és a halál csupán puszta jelenségek; vagyis a születésnek és a halálnak a tathagatagarbhára kell támaszkodnia, hogy megnyilvánuljon. A tathagatagarbha, feltételektől függően az érző lények és minden dharma aggregátumait-, érzékmezőit és birodalmait hozza létre. Az öt aggregátum mind megszűnik létezni a halál után, de az ebben az életben létrejött karma a tathagatagarbha-ban raktározódik el, ami ismét egy új-, öt halmazból álló személyt hoz létre, teljesen megújult mentális tudattal, hordozva az előző életek karmikus gyümölcseit.

Az aggregátumok, érzékmezők, birodalmak és különféle dharmák megnyilvánulását a múlt-, jelen és a jövőbeli életekben az teszi lehetővé, hogy a tathagatagarbha három életet képes felölelni, és az a tény, hogy a nyolc tudat összhangban működik. Ezt alátámasztja a szútrákban található tanítás, miszerint "minden dharma csak tudat" (萬法唯識 wàn fǎ wéishí). Az a kijelentés, hogy "a három birodalom csak tudat és minden dharma csak tudat" (三界唯心, 萬法唯識 Sānjiè wéixīn, wàn fǎ wéishí) az összes érző lény Igaz Tudatára-, a tathagatagarbhára vonatkozik. Azokat, akik tagadják azt a tényt, hogy a három birodalom csak a tudat (三界唯心), valamint azt, hogy minden dhara csak tudat (萬法唯識) őket Buddha tudatlan személyeknek nevezi a szútrákban.

Mivel az összes, különféle dharma – az érző lények által észlelt és tapasztalt különféle állapotok – a tathagatagarbha által nyilvánul meg, akkor mibe lehet kapaszkodni, min lehet civakodni?

Ezért Buddha kifejtette a Mahāvaipulya Buddhāvataṃsaka Szútrában (大方廣佛華嚴經)

    一切象生都在普賢菩薩身上遊 , 從來沒有自外於普賢普薩。

    "Minden érző lény a Bodhisattva Samantabhadra testében utazik, és soha nem került ki a Bodhisattva Samantabhadra."

Ez a Bodhisattva Sarnantabhadra az Igaz Elmére, a tathagatagarbhára utal, amelyet minden érző lény egyénileg birtokol.

Összefoglalva, nem létezik az öt aggregátum (五陰) vagy a tizennyolc birodalom (十八界) az Igaz Tudat Tathagatagarbhába Végső Valóságának Földjén (真心如來藏的實際理地). Ez az abszolút nyugalom állapota. Az Igaz Tudat önmagában nem lát-, hall-, érez vagy ismer. Nem ismeri fel a hatodik érzék tárgyait; a megkülönböztetést a hét fejlődő tudatosság végzi (七轉識 Qī zhuǎn shí).

NINCS FÜGGŐ KELETKEZÉS A VÉGSŐ VALÓSÁG FÖLDJÉN

Olvassuk el a Szív-szútra következő szakaszát T08n0251_001 般若波羅蜜多心經 第1卷 [0848c10]:

    [0848c10] ... 無無明亦無無明盡,乃至無老死亦無老死盡; 無苦、集、滅、道; 無智,亦無得。

    "Nincs tudatlanság vagy a tudatlanságnak vége, nincs öregség és nincs halál, vagy az öregségnek és a halálnak vége. Nincs szenvedés, felhalmozódás, megszűnés vagy út. Nincs bölcsesség vagy valamit elérés".

Ennek a szakasznak a jelentése a következő: „Az Igaz Tudat végső valóságának földjén (真心的實際理地 Zhēnxīn de shíjì lǐ de) a nem-tudás (無明 Wúmíng) fogalma a függő keletkezés tizenkét láncszemében (十二因緣 Shí'èr yīnyuán) nem létezik. Természetesen a tudatlanságnak nem lesz vége, ez mindvégig érvényes az öregségre és a halálra éppúgy, mint az öregség és a halál végére. Az Az Igaz Tudat végső valóságának földjén nincs a szenvedés négy nemes igazsága, a szenvedés felhalmozása, a szenvedés abbahagyása és a szenvedés megszűnéséhez vezető út (苦, 集, 滅, 道四聖諦); nincs bölcsesség (智慧) és semmiféle elérés/nyereség (得). Mivel az Igaz Tudatnak nincs mit elérnie, ezért azokat, akik felismerik az Igaz Tudatot, bodhiszattváknak, nevezetesen bodhisattva-mahasattva -nak (菩薩摩訶薩) nevezzük." A szútra tanításából megtudhatjuk, hogy az Igaz Tudat végső valóságának földjén nincs úgynevezett tizenkét függő láncszem (十二因緣 Shí'èr yīnyuán), nincs négy nemes igazság (四聖諦 Sìshèng dì) vagy bölcsesség (智慧 Zhìhuì); az Igaz Tudat természete a nem-elérés (無所得 wú suǒdé). Miután felismertük ezt az igaz tudatot, amely nem ér el semmit, a közönséges bodhiszattva szintjéből a végső igazság igazi bodhiszattvájává (真實義菩薩 Zhēnshí yì púsà) válik.

Az Igaz Tudat nem lát, nem hall, nem érez, nem ismer vagy észlel a hat érzéki tárgy közül egyet sem. Ezért nincs mit elérnie - tiszta természete van. A Láma Középút Következményei Iskola (喇嘛教的應成派 Prasangika Madhyamaka) hívei azonban, akik csak a hat tudat létezését állítják, nem hiszik el a szútrákban megfogalmazott tanítást, miszerint "az igaz elme tiszta" (真心清淨). Ezért tagadják az Igaz Tudat létezését és azt állítják, hogy minden jelenség függő, minden belső természet nélkül keletkezik – minden az „üres természet, csak nevekkel” (性空唯名 Xìng kōng wéi míng) rendszerébe esik. Mint ilyenek, illeszkednek a Buddha által meghatározott nem-buddhista nihilista nézetekhez. Ugyanakkor ragaszkodnak ahhoz a nézethez, hogy a mentális tudat állandó és minden szennyezett és tiszta dharmának az eredete. Mint ilyenek, megvalósítják Buddha által meghatározott nem-buddhista örökérvényű ember jellemét. Így birtokolják mind az örökkévalóság, mind a nihilizmus helytelen nézeteit.

Ezenkívül a szútra azt tanította:

    真心的體性沒有間雜, 牠訓蹈道斷, 離見間覺知, 名非有; 卻霜種種緣出生有見間覺知的七轉識, 名非無; 合稱為非有非無。祂本身不在六塵中分別, 名非知; 卻出生了七轉識在六医中廣作分別, 名非不知; 合稱為非知非不知。

    "Az Igaz Tudat természete szennyezetlen; túl a verbalizáció állapotán; nem lát, nem hall, nem érez, vagy nem tud, és ezért azt mondják, hogy nem létezik. Másrészt az Igaz Tudat különféle feltételektől függően létrehozza a hét fejlődő tudatosságot, amely képes látni, hallani, érezni, és ismerni/gondolkodni; ennélfogva azt mondják, hogy nem lét nélküli. E két szempont kombinációját sem nem létezőnek, sem nem nem-létezőnek nevezik. Az Igaz Tudat maga nem tesz különbséget a hat érzéki tárgy közül, ezért nem-tudásnak nevezik. Másrészt ebből a hét fejlődő tudatosság jön létre, amelyek nagymértékben megkülönböztetik a hat érzéktárgyat, ezért nem-tudásnak nevezik. E két aspektus kombinációját nem ismerésnek, sem nem-tudásnak nevezzük."

Ezek a kijelentések az Igaz Tudtat természetét-, az ürresség-megjelenést és e kettő kapcsolatát írják le.

Ezt követően feltárjuk az igaz tudat és a hanghallók négy nemes igazsága-, (聲聞四聖諦) valamint a magányos megvalósítók függő keletkezés tíz láncszeme és tizenkét láncszeme (緣覽十因緣十二因緣) közötti kapcsolatokat. A Buddha tanításainak meghallgatását követően a hanghallók először a négy nemes igazságot (四聖諦 Sìshèng dì) veszik észre és így megértik a következőket: A világ összes jelensége állandóan keletkezik és megszűnik és nincs valódi/igazi-, elpusztíthatatlan természete. Ezek szenvedések – a három szenvedés ( 三苦 Sān kǔ), a nyolc szenvedés (八苦 Bākǔ). Ezt hívják a szenvedés nemes igazságának (苦聖諦 Kǔ shèng dì). Tovább figyelik a szenvedések felhalmozódásának okát és rájönnek, hogy a fő ok ennek a fizikai testnek a létezése. Az érző lények különféle tetteket hajtanak végre, mivel rendelkeznek mind az öt aggregátummal (五陰 Wǔ yīn) és tizennyolc birodalommal (十八界 shíbā jiè). Ez szüntelenül szenvedésre készteti őket a három birodalomban. Mint ilyenek, a szenvedésektől gyötört hanghallók ismerik azt az igazságot, hogy az aggregátumok, az érzékmezők és a birodalmak okozzák minden szenvedés felhalmozódását. Ezt hívják a szenvedés keletkezésének nemes igazságának (苦集聖諦 Kǔ jí shèng dì) .

Mivel tudják, hogy minden szenvedés az öt aggregátumból álló test létezésének köszönhető, a hanghallók kioltják ezt az öt aggregátumot, hogy véget vessenek a különféle szenvedések keletkezésének. Ezt a szenvedés megszűnésének nemes igazságának nevezzük (苦集滅聖諦 Kǔ jí miè shèng dì), ha ismerjük az összes szenvedés felhalmozódásának okát kioltó valódi elveket. A különféle szenvedések felhalmozódásának okát azonban meg kell haladni. Így a hanghallók az éberség négy alapjának szemlélését (四念處觀 Sì niàn chù guān)-, a nemes nyolcrétű ösvényt (八正道 Bā zhèngdào) gyakorolják, hogy kioltsák "összerakott" testüket és véget vessenek minden szenvedésnek. Haláluk után beléphetnek a maradék-nélküli nirvánába (無餘涅槃 Wúyú nièpán), és az abszolút nyugalom állapotában maradhatnak. Mint ilyet, a különböző szenvedések felhalmozódásának kioltására szolgáló helyes elv ismeretét a szenvedés megszűnéséhez vezető út nemes igazságának (苦集道聖諦 Kǔ jí dào shèng dì) nevezzük.

A magányos megvalósítók (緣覺 Yuán jué) azt is megtanulják Buddha tanításaiból, hogy megfigyeljék a tíz láncszemet (十因緣) a függő keletkezés láncszemeivel (十二因) együtt azért, hogy felszámolják a béklyókat (結) és megvalósítsák gyümölcsüket (果 ). A magányos megvalósítók a függő keletkezés tíz láncszemét szemlélik, amelyek fordított sorrendben keletkeznek, kezdve az öregséggel, betegséggel és halállal. Tudják, hogy az öregség, a betegség és a halál a születés miatt jelenik meg. Ugyanígy szemlélnek tovább, fordított sorrendben a széteséstől, megragadástól, sóvárgástól, érzéstől, érintkezéstől, a hat érzékimezőtől (gyökerek), névtől és formától a tudathoz vezető úton. A fordított szemlélődés ezzel a tudattal ér véget. Ezért Buddha ezt tanította a szútrákban: "A függő keletkezés forrása ezzel a tudattal ér véget, és nem lép túl ezen a tudaton." (齊識而還 , 不能過彼 Qí shí ér hái, bùnéngguò bǐ)

Ennélfogva a magányos megvalósítók tudják, hogy a függő keletkezés tíz láncszemében létezik egy tudatosság (一個識存在 Yīgè shí cúnzài) és ez a tudat minden érző lény Igaz Tudata. Ezt egyetlen dharma sem tudja felülmúlni. Erre a tudatra alapozva szemlélik a függő keletkezés tizenkét láncszemét, amelyek fordított sorrendben keletkeznek. Feltárják, hogyan lehet kioltani a tizenkét kapcsolat egyes tényezőit. A szemlélődés után rájönnek, hogy a nem-tudás (無明 Wúmíng) miatt az érző lények mindenféle erényes és helyes cselekedetet hajtanak végre. Ha a nem-tudás megszűnik, a késztetés kialszik. Ha a késztetés kialszik, a hat tudatból álló tudati aggregátum is kialszik; ebben a folyamatban végül a születés, az öregség, a betegség és a halál is kialszik. A szenvedések egész tömege kialszik.

A fenti elemzésből láthatjuk, hogy: Először is, a hanghallók megfigyelik, hogy az aggregátumok, az érzékmezők és a birodalmak mind illuzórikusak. A magányos megvalósítók a függő keletkezés tíz láncszemét és tizenkét láncszemét figyelik és szemlélik, hogy kiküszöböljék a három béklyót. Így első megvalósítás szakaszában folyambalépőkké váljanak, vagy még tovább gyakorolva meghaladják az öt magasabb béklyót, hogy arhatokká váljanak a negyedik megvalósítás szakaszában (四果阿羅漢 Sì guǒ āluóhàn). Haláluk után teljesen kioltják aggregátumaikat, érzékmezőiket, elemeiket és önmagukat, belépve a maradék-nélküli nirvánába (無餘涅槃 Wúyú nièpán). Mielőtt elmúlnak, ők is felismerték a nirvánát a maradékkal, vagyis, a szenvedés teljes meghaladása még hátra van. Másodszor, a magányos-megvalósítók és az arhatok teljes hittel fogadják Buddha tanításait, mert tudják, hogy ez nem nihilista üresség, miután beléptek a maradék-nélküli nirvánába. Még mindig létezik minden érző lény végső valósága – az Igaz Tudat. Ennek a végső valóságnak a helyét azonban nem ismerik. Harmadszor, a magányos megvalósítók és az arhatok a maradék-nélküli nirvánába lépnek amikor meghalnak, de valójában soha nem valósították meg a nirvánát. Valójában, mivel aggregátumaik, érzékmezőik és birodalmaik mind kialudtak, ki az, aki megvalósítja a nirvánát? Lehetetlen megvalósítani a nirvánát, ha az aggregátumok, érzékmezők és birodalmak egyik jelensége (dharmája) sem létezik.

A Két Kocsi gyakorlók (二乘人 Èr chéng rén) pusztán azáltal lépnek be a maradék-nélküli nirvánába, hogy kioltják saját aggregátumaikat, érzéktereiket és birodalmaikat. Valójában nem ismerték fel a nirvánát. A nirvánának felismerése pusztán Buddha célszerű kijelentése. Ha azonban a bodhiszattvák nem ismerik fel a nirvánát, nem lesznek képesek végül elérni a buddhaságot. Ezért Buddha részletesen elmagyarázza a nirvána különféle tartalmát, hogy lehetővé tegye a bódhiszattvák számára, hogy három megszámlálhatatlan világkorszak (eon) után elérjék a felülmúlhatatlan, tökéletes megvilágosodást (無上正等正覺 Wú shàng zhèng děng zhèng jué, ~anuttara-samyak-sambodhi).

Az Igaz Tudat másik természete az, hogy nincs bölcsessége. Az Igaz Tudat végső valóságának földjén nincs bölcsesség (真心的實際理地沒有智慧 Zhēnxīn de shíjì lǐ de méiyǒu zhìhuì). Az Igaz Tudat által generált hét fejlődő tudat (七轉識 Qī zhuǎn shí) közül a mentális tudat (意識 Yìshí) rendelkezik bölcsességgel. Részletesen felismeri a különféle dharmákat, lehetővé téve a Három Kocsi gyakorlói számára, hogy bölcsekké váljanak. Például a hanghallók mentális tudatukat arra használják, hogy megfigyeljék az aggregátumok, érzékmezők és birodalmak illuzórikus természetét és megértsék, hogy egyetlen dharma sem valóságos. Így a mentális tudatuk a halál után többé nem fogja magát az Igaz Énnek tekinteni. Ezt a bölcsességet használva az összes aggregátum, érzékmező és birodalom teljesen eltűnik, belépnek a maradék-nélküli nirvánába. Mint ilyen, a mentális tudatosságról azt mondják, hogy bölcsességgel rendelkezik.

Hasonlóképpen, a magányos megvalósítók megfigyelik, hogy az aggregátumok, érzékmezők és birodalmak mind illuzórikusak és tudják továbbá, hogy létezik egy tudat, amint azt a következő kijelentés is leír: „a függő keletkezés forrása ezzel a tudattal ér véget, és nem lép túl ezen a tudaton." (齊識而還 , 不能過彼 Qí shí ér hái, bùnéngguò bǐ) Megértik, hogy ez a tudat az alapja a tíz kapcsolatnak (十因緣), valamint a függő keletkezés tizenkét láncszemének (十二因緣). E tudat nélkül semmit sem lehet tenni. Ennek a tudatnak a helyét azonban nem ismerik. Ezenkívül a magányos megvalósítók azt is tudják, hogy nem találnak nihilista ürességet, miután belépnek a maradék-nélküli nirvánába. Ezért bölcsességükre hagyatkoznak, hogy kioltsák az összes aggregátumot, érzékmezőt és birodalmat és belépjenek a maradék-nélküli nirvánába. Mivel ezek mind a mentális tudat tevékenységének tárgyai, a mentális tudatnak van bölcsessége (意識很有智慧), míg az igaz tudatnak nincs bölcsessége (真心則無所謂智慧).

A bódhiszattvák Chan szemlélődést gyakorolják és a mentális tudaton keresztül érik el az Igaz Tudat helyét. Ezáltal valódi Guanzizai Bodhisattvává (觀自在書薩) válnak és előhozzák a dharma test érdemét (法身德 Fǎshēn dé), a prajñā érdemét (般若德 bore dé) és a megvilágosodás érdemét (解脫德 jiětuō dé). A Három Kocsi minden gyakorlója rendelkezik a megvilágosodás érdemével. A dharma test érdeme és a prajñā érdeme azonban csak a bodhiszattváké. Egy olyan állapot, amelyet a Két Kocsi gyakorlók még akkor sem tudják megismerni, ha kimerítik minden természetfeletti erejüket és bölcsességüket. Például, a Két Kocsi gyakorlóknak fogalmuk sincs, hol van az Igaz Tudat helye, vagy mi is pontosan a végső valóság amikor belépnek a maradék-nélküli nirvánába. A bódhiszattvák viszont részletesen el tudják magyarázni a maradék-nélküli nirvánát, ami az abszolút nyugalom állapota a hat érzékmező (六根)-, hat érzéktárgy (六塵)-, vagy a hat tudat (六識) bármelyike ​​nélkül.

Amikor a bódhiszattvák felismerik a !!nem-maradandó nirvána végső valóságának földjét, az a pillanat a nirvána. Nem oltják ki magukat teljesen ezért, hogy elérjék a nirvánát, ahogy a Két Kocsi gyakorlója teszi. Ezzel szemben a bodhiszattvák szándékosan megtartják az utolsó akadályt is (a szenvedés egy megmaradt gyökerét), hogy táplálják a jövőbeli újjászületéseket. Úgy döntenek, hogy nem lépnek be a nirvánába, mellyel elérhetik a buddhaságot. Inkább az anyaméhbe lépnek, újjászületnek, így megszerezve az öt aggregátumból álló testüket a következő életekben, hogy folytassák a gyakorlást a buddhasághoz vezető úton.

A fenti elemzés alapján kijelenthetjük, hogy a mentális tudat lehetővé teszi az érző lények számára, hogy megfigyeljék az aggregátumok, érzékmezők és birodalmak illuzórikus természetét. Segítsenek ráébredni az igaz tudatra. Lehetővé teszi a Három Kocsi gyakorlói számára, hogy bölcsekké váljanak. A mentális tudat azonban egy dharma, amelyet az Igaz Tudat közvetetten generál a feltételek függvényében, valamint a hat tudatból álló tudati aggregátum hatókörébe tartozik. A mentális tudat azon képességének eredménye, hogy a mentális tárgyakat részletesen felismeri, azt, ahogyan az érző lények által észlelt különféle jelenségek létrejönnek. Az Igaz Tudat azonban nem ismeri fel a hat érzéktárgyat. Tisztán támogatja a mentális tudat szükségleteit. Ezért mondják, hogy az Igaz Elmének nincs bölcsessége (真心則無所謂智慧).

Az Igaz Tudat egy másik természettel is rendelkezik – nem ér el [nem valósít meg] semmit (無得 Wú dé). Mivel nem létezik dharma az Igaz Tudat végső valóságának földjén, az Igaz Tudatnak nem ér el semmit (真心無所得 Zhēnxīn wú suǒdé). A fenomenális világban (現象界) azonban határozottan vannak előnyök és hátrányok. Miután igazodtunk a semmit-el-nem-érő Igaz Tudathoz (真心無所得 Zhēnxīn wú suǒdé), nem lesz sem előny, sem hátrány, sem nyereség sem veszteség. Vegyük példaként egy jótékonysági adományozást, amikor az adományozó elajándékozza a tulajdonát, ezzel elveszít valamit. Azonban ezzel adakozás örömét nyeri el és az erényes érdemek karmikus eredményét kapja meg a következő életekben. Valójában elér valamit. Az adományozott átveszi az adományt és örömmel fogadja. Azt mondják, elért valamit. De a jövőben még vissza kell fizetnie az adományozónak az adományozást, így a végén veszteség lesz. Más szóval, mind az adományozó, mind az adományozott számára vannak nyereségek és veszteségek. Azonban azon bodhiszattváknak, akik igazodtak a semmit-el-nem-érő Igaz Tudathoz (真心無所得), a jótékonysági adományozás három aspektusáról nem beszélhetünk. Hogyan lehet nyereség vagy veszteség? Nyilvánvalóan ez nem lehetséges. Ezért amikor a bódhiszattvák a jótékonysági adományozás gyakorlatát az Igaz Tudat végső valóságának földje perspektívájából észlelik, akkor nincs adományozó, adományozott vagy annak tárgya (amit adományoznak). Ez az adás valódi hármas üressége (真正的三輸體空 Zhēnzhèng de sān shū tǐ kōng). Ez a fajta jótékonyság igazi bölcsesség, amely a másik partra vezet. Az úgynevezett „az adakozás háromszoros üressége” (作三輸體空 Zuò sān shū tǐ kōng) nem abból áll, hogy a mentális tudatot arra használjuk, hogy azt gondoljuk vagy elképzeljük, hogy az adakozó, az adományozott fogadó vagy az adás cselekménye valójában nem létezett.

Egy másik példa, a bódhiszattva vesztes helyzetben van, mielőtt ráébredne az Igaz Tudatra. Azt mondják, nyert valamit, amikor megtalálta az Igaz Tudatot. Mindazonáltal ez az Igazi Tudat olyan, amivel a bódhiszattva már a kezdetekkor is rendelkezik. Valójában nem talál olyat, ami eredetileg nem az övé. Ennek megfelelően semmit sem ért el, miután ráébredt az eredendően létező Igaz Tudatra (本有的真心). Ha egy bodhiszattva képes ilyen módon érzékelni a földi világ összes dharmáját, akkor tudni fogja, hogy bár vannak nyereségek és veszteségek a fenomenális világban, valójában nincs sem nyereség, sem veszteség, miután tudatát a semmit-el-nem-érő Igaz Tudat (真心無所得 Zhēnxīn wú suǒdé) természetéhez igazította. Ekkor tudni fogja, hogy az Igaz Tudat valóban egy dharma, amely az Igaz Tudat végső valóságának földjén el-nem-ér-semmit, nincs tudatlanság a függő keletkezés tizenkét láncszemében vagy a szenvedés négy nemes igazságában, a felhalmozódásban, megszűnésben és útban. Ezért nem lehet bölcsességről beszélni. Mivel nincs bölcsesség, természetesen nincs eredmény-, azaz nincs valaminek az elérése. A bódhiszattvák ezen el-nem-érés révén válnak igazi bodhiszattvává; vagyis igazi bodhisattva mahasattvákká. Miután felismerték ezt a semmit-el-nem-érő tudatot és igazodnak a semmit-el-nem-érő Igaz Tudat természetéhez, a bódhiszattvák továbbra is szorgalmasan gyakorolnak a buddhasághoz vezető úton. Rengeteg érző lényt széles körben felszabadítanak. Bár úgy tűnik, hogy nyertek valamit, mégsem nyertek semmit a végső valóság földjén. Mint ilyenek, három felbecsülhetetlen világkorszak után elérhetik a felülmúlhatatlan tökéletes megvilágosodást. (無上正等正覺 Wú shàng zhèng děng zhèng jué, ~anuttara-samyak-sambodhi)

A NIRVANA NÉGY FAJTÁJA

Folytassuk a Szív-szútrával:

    [0848c14] 「以無所得故,菩提薩埵依般若波羅蜜多故,心無罣礙;無罣礙故,無有恐怖,遠離顛倒夢想,究竟涅槃。

    "mivel nincs valamit-elérés, a (a meghaladó bölcsességre) Prajñāpāramitā -ra támaszkodó bodhiszattva tudata mentes a gondoktól és akadályoktól; aggodalmak és akadályok nélkül nincs félelme, messze meghaladja a téveszméket és eléri a végső nirvánát."

Ennek a szakasznak a jelentése: "Az általa közvetlenül felismert igaz tudat alapján minden bodhiszattva úgy gyakorol, hogy igazodik ennek az Igaz Tudatnak természetéhez, amely abból áll, hogy nincs bölcsessége és nincs teljesítménye; ennek eredményeként ezek a bodhiszattvák mentesek aggodalmaktól és akadályoktól, ezek nélkül pedig nem jön létre félelem jelensége(i). Így képesek messzire maguk mögött hagyni az illuzórikus és elképzelt állapotokat, végül megvalósítani a bodhiszattvák végső nirvánáját, amely a Buddha Föld meg nem maradó nirvánája. (佛地的無住處涅槃 Fú dì de wú zhùchù nièpán)" Más szóval, miután felismerte az Igaz Tudatot, amelynek sem bölcsessége, sem valamit-elérése nincs, a bodhiszattva tovább műveli tudatát, míg végül meg nem valósítja a mem-maradandó nirvánát (無住處涅艦 ~apratiṣṭhita-nirvāṇa) – így nem időzik sem a szamszárában, sem a nirvánában (不住生死也不住涅槃).

A Buddha négyféle nirvánát tanított: az eredetileg tiszta természet nirvánája (本來自性清淨涅槃 Běn láizì xìng qīngjìng niè chái), a maradéktalan nirvana (無餘依涅槃 Wúyú yī nièpán), a maradékot tartalmazó nirvánát (有餘依涅槃 Yǒuyú yī nièpán) és a nem-megmaradó nirvánát (無住處涅槃 Wú zhùchù niè lè ~apratiṣṭhita-nirvāṇa). A nirvána első három fajtáját meg kell valósítani ahhoz, hogy elérjük a végső, mem-maradandó nirvánát (無住處涅艦 ~apratiṣṭhita-nirvāṇa). Az alábbiakban a négyféle nirvána sorrendben történő magyarázata olvasható.

Egy hosszú időre vagy akár tízezer nagy világkorszakra (eon) is szükség van ahhoz, hogy a bódhiszattvák tíz hit szakaszában hitet generáljanak, vagy teljes hitet szerezzenek Buddha tanításaiban. Ennek fényében valóban nem könnyű hitet táplálni és teljes mértékben hinni Buddha tanításaiban! Miután befejezték a tíz hit (十信) egyes szakaszaihoz [földjeihez] tartozó erényes érdemek felhalmozását, a bódhiszattvák a tíz tartózkodás (十住位 Shí zhù wèi) szakaszába lépnek, hogy alaposan kiműveljék a Hat Tökéletességet (修六度萬行 Xiū liù dù wàn xíng), mielőtt ráébrednének az Igaz Tudatra. A jótékonysági adakozás tökéletesságével kezdődően háromféle adakozást gyakorolnak – a vagyon adását (財施), a Dharma-adását (法施) és a fenntartások nélküli adakozást (無畏施). A jótékonysági adományozás paramitájának elvégzése után átlépnek a fogadalmak megtartásának paramitájába (持戒度 Chí jiè dù), amely magában foglalja az öt előírás (五戒 Wǔjiè) elfogadását, az egynapos fogadalom viselőjének nyolc előírását (八關齋戒 Bā guān zhāijiè), tíz előírást (十戒 Shíjiè), bódhiszattva előírásokat (菩薩戒 Púsàjiè) és így tovább... Ha a bódhiszattvák elfogadják és tisztán betartják a bódhiszattva előírásokat és elviselik az érző lények minden ésszerű és ésszerűtlen igényeit, akkor teljesítik az előírások betartásának és a tolerancia tökéletességét (pāramitā) és ezáltal a szorgalom paramitájába (精進度 Jīngjìn dù) lépnek. Ezt követően a bódhiszattvák lankadatlanul gyakorolják a jótékonysági adakozási előírások betartását és türelmesek, hogy folyamatosan növeljék erényes érdemeiket (福德 Fú dé) a meditatív koncentráció tökéletességében (禪定度 Chán dìng dù) (pararnitájában). A bódhiszattvák képességeiknek és körülményeiknek megfelelően megtanulják és gyakorolják a meditatív koncentráció készségét (禪定功夫 Chán dìng gōngfū). Egyetlen gondolatra koncentrálnak. Arra, hogy elérjék az egypontos elmélyülés állapotát (制心於一處) azáltal, hogy minimalizálják a ragaszkodásra és megragadásra való hajlamot; ezáltal szilárd bizonyossággal előrehaladnak a bölcsesség tökéletességébe (般若度 bōrě dù) (Prajñāpāramitā). Gyakorlás és elmélkedés közben valóban megvilágosodott mentorokra támaszkodnak, hogy fokozatosan előmozdítsák a bölcsesség tökéletessége teljesítéséhez szükséges erényes érdemeket, bölcsességet.

A bódhiszattvák tartózkodásuk hatodik szakaszának beteljesítésekor egy gondolat - "mi az élet végső valósága?" (什麼是生命實相) - felbukkan az elméjükben. Ekkor gyakorolják és művelik tudatukat a Chan szemlélődés helyes ismeretével összhangban, amelyet valóban megvilágosodott mentorok tanítanak. Amikor a meditatív koncentráció ereje (定力)-, a bölcsesség ereje (慧力) és az erényes érdemek (福德) okai és állapota beérnek, a bódhiszattvák felismerik az élet Igazi Tudatát, amely minden érző lény birtokában van – az alapvetően tiszta természet nirvánáját (本來自性清淨涅槃 Běn láizì xìng qīngjìng niè chái). Ott és akkor, amikor belép a tartózkodásuk hetedik szakaszába (七住位 Qī zhù wèi). Ez a bódhiszattvák által megvalósított nirvána első típusa (菩薩所證的第一種涅樂).

Tartózkodásuk hetedik szakaszának befejezése után folytatják a gyakorlást, előmozdítják tartózkodásuk nyolcadik-, kilencedik és tizedik szakaszába (八住 九住 十住) való előrelépést. A huatou őrzés készségének gyakorlása (話頭的功夫 Huàtóu de gōngfū) révén igazán megvilágosodott mentoroktól tanulják meg a Buddha-természet látásának helyes ismeretét. Kiművelik és felhalmozzák azokat az erényes érdemeket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy elérjék a tartózkodásuk tizedik fokát, hogy fizikai szemmel lássák a Buddha-természetet. Amikor az okok és a feltételek beérnek, egy hirtelen gondolat és bölcsesség (一念相應慧 Yīniàn xiāngyìng huì) jelenik meg, ezzel pedig a bódhiszattvák képesek lesznek látni saját testük és elméjük illuzórikus természetét, valamint a hegyeket, folyókat és a földet. Ezután elérik az illuzórikus megértést, befejezik tartózkodásuk tizedik szakaszát és továbblépnek a tíz gyakorlat szakaszaiba (十行位 Shí háng wèi).

A tíz gyakorlat szakaszaiban a bódhiszattvák két dolgot fognak elérni. Először is vállalják a Tathagata családi felelősségét (如來家業 Rúlái jiāyè), hogy megcáfolják a helytelen tanokat az autentikus Dharma kiemelésére törekedve és megvédjék az érző lényeket attól, hogy félrevezessék őket a nem-buddhista örökérvényűek és nihilisták, valamint a promiszkuitást (szexuális partnereket gyakran váltogató) gyakorló nem-buddhisták. Másodszor, amint a tizedik gyakorlat befejezése előtt állnak, megfigyelik a hét változó tudat megnyilvánulását (七識心的現行 Qī shí xīn de xiànxíng) és finom mentális állapotait, ezáltal fokozatosan felszámolják a hétköznapi természetet (伏除所知障所相應的異生性 Fú chú suǒ zhī zhàng suǒ xiāngyìng de yì shēngxìng), amely megfelel a illúziók elérését gátló kognitív akadályoknak, megértésnek. Ekkor befejezik a gyakorlatok szakaszát, és továbblépnek a tíz odaadás szakaszába (十迴向位 Shí huí xiàng wèi).

A tíz odaadás szakaszába (十迴向位) való előrelépés után a bódhiszattvák továbbra is öt szempontot teljesítenek, hogy végül eljuthassanak az első földre (初地 Chū de). Először is az erény érdemei (福德). A bódhiszattvák kitartással továbbra is megmentik és védik az érző lényeket azáltal, hogy megcáfolják a helytelen tanokat és kiemelik az autentikus Dharmát. Ez arra szolgál, hogy fokozatosan megtisztítsa és kiszélesítse a bódhiszattva gondolkodásmódját; ennélfogva az erények mélyreható érdemeit halmozzák fel. Másodszor, a meditatív koncentráció ereje (定力). A bódhiszattvák elsajátítják az első dhjána meditatív erejét (初禪逼身發的定力 Chū chán bī shēn fā de dìng lì), amely alaposan átjárja az egész testet és tartósan legyőzi a hajlam / késztetés általi akadályokat, hasonlóan, mint az arhatoknál. Haláluk után beléphetnek a maradéktalan nirvanába (無餘涅槃 Wúyú yī nièpán), haláluk előtt pedig elérhetik a maradékot tartalmazó nirvánát (有餘涅槃 Yǒuyú yī nièpán). Ez a bódhiszattvák által megvalósított nirvána második és harmadik típusa. Az arhatoktól eltérően a bodhiszattvák tartózkodnak attól, hogy belépjenek a mem-maradandó nirvánába (無住處涅艦 ~apratiṣṭhita-nirvāṇa) azáltal, hogy szándékosan megtartják az utolsó gyötrelmes akadályt (szenvedés utolsó györeét), hogy táplálják a jövőbeli újjászületéseket. Így a következő életekben megszerezzék az öt aggregátumból álló testét, hogy tovább gyakorolhassanak. Harmadszor, a bölcsesség ereje (慧力). A bódhiszattvák ismerik a száz dharmához vezető kapu tartalmát (百法明門的内涵 Bǎi fǎ míng mén de nèihán) és elérik az utak szempontjainak ismeretének egy elemi részét. Negyedszer, a felsőbbrendű szándék érzetével (增上意樂) a bódhiszattvák képesek bátran megtenni a tíz kimeríthetetlen fogadalmat (十無盡願 Shí wújìn yuàn) Buddha előtt, hogy az érző lényeket örökre tanítsák és a megvilágosodás felé bezessék. Ötödikként, intenzív gyakorlat szükséges (要作的加行) az első földre lépés előtt. A bódhiszattvák ezekre az intenzív gyakorlatokra támaszkodnak, hogy elérjék az a megértést. Miután teljesítették ezt az öt szempontot, a bódhiszattvák befejezik tartózkodásuk tizedik szakaszát és eljutnak az első földön való jártasság szintjére, majd megkezdik a gyakorlás második-, megszámlálhatatlan korszakát.

Miután beléptek az első földre, a bodhiszattvák elkezdik felszámolni rejtett szokásaik magjait (習氣種子 Xíqì zhǒngzǐ). A harmadik földön végzett tudatművelés elvégzésével elérik a forma aggregátum túllépésének (korlátozott) érdemét (色陰盡功德 Sè yīn jǐn gōngdé). A hatodik föld (六地) tudatművelésének befejeztével elérik a érzékelés aggregátum túllépésének (korlátozott) érdemét (受陰盡功德 Shòu yīn jǐn gōngdé). A hetedik föld (七地) tudatűvelésének elvégzése után elérik azt az érdemet, hogy minden egyes gondolatban meghaladják a megszűnést (念念入滅蝨定的功德 Niàn niàn rùmiè shī dìng de gōngdé) és elérjék, hogy minden jelenség olyan illuzórikus, mint egy Gandharva városa (闔婆城), ami lehetővé teszi a bódhiszattvák számára, hogy elérjék a meghaladás erényét (korlátozott módon) az észlelési aggregátumot. Rendkívül nyugodt tudatuk azt a gondolatot idézi elő, hogy vágyakoznak a maradéktalan nirvanába (無餘依涅槃 Wúyú yī nièpán) való belépésre. Ebben a pillanatban Buddha megjelenik a bódhiszattvák előtt, bátorítja őket, hogy ne felejtsék el a tíz kimeríthetetlen fogadalmat (十無盡願 Shí wújìn yuàn), amelyeket az első földre lépés előtt tettek. Eközben szamádhira tanítja őket, amely előhozza Tathagata mérhetetlen magasztos bölcsességét, mely inspirálja a bodhiszattvákat, így azok örömmel járják az utat a buddhaság felé ahelyett, hogy a maradéktalan nirvanába (無餘依涅槃 Wúyú yī nièpán) lépnének és tartózkodnának. Ennek eredményeként a harmadik nagy-, megszámlálhatatlan korszakba (eonba) lépve folytatják gyakorlataikat. A nyolcadik földön (八地) a bodhiszattvák tetszés szerint manipulálhatnak fizikai tárgyakat és mentális képeket. A kilencedik földön (九地) a bódhiszattvák kiegészítik a dharma (法無礙 fǎ wú ài)-, a jelentés (義無礙 yì wú ài)-, a nyelv (詞無礙 cí wú ài) és az ékesszólás (說無礙 shuō wú ài) négyféle akadálytalan tudását (四種無礙 Sì zhǒng wú ài). Elérik a mérhetetlen és határtalan dharani kaput (無邊陀羅尼門 Wúbiān tuóluóní mén) és vég nélkül prédikálják a csodálatos dharmát. A kilencedik föld teljesítése után továbbjutnak a tizedikre, hogy tovább gyakorolhassanak.

Miközben egy bodhiszattva a tizedik föld tudatművelését (十地) készül befejezni, természetesen megjelenik a Nagy Lótuszvirág-király Palotája (大寶蓮華王宮殿 Dà bǎo liánhuá wáng gōngdiàn). A tizedik földön lévő bodhiszattva belép ebbe a palotába és fényt bocsát ki, amely tíz irányban megvilágítja a világokat, majd az összes Buddha lába nyomán belép ezen irányokba. Ebben a pillanatban, amikor a Buddhák tíz irányban tudatára ébrednek, hogy egy bodhiszattva hamarosan befejezi a tizedik földet, kezük kinyújtásával mindannyian értékes fényt bocsátanak ki így távolról erősítik és segítik ezt a bodhiszattvát a tizedik földön. Ezáltal előhozzák a nagy dharma-bölcsesség felhőjét (菩薩大法智雲 Púsà dàfǎ zhì yún) és bodhiszattvává változtatják (aki teljesítette a tizedik alapfeltételt), más néven kijelölt bodhiszattvává vagy Dharma-herceggé (法王子 fǎ wángzǐ). Ugyanakkor, a Buddhák megidézik a kilencedik földön-, és az alatta lévő összes bodhiszattvát, hogy körülvegyék ezt a bodhiszattvát és nagyszerű felajánlásokat tegyenek neki. Miközben tiszteletüket fejezik ki, felnéznek e bodhiszattvára. Minden Buddha fényt bocsát ki, hogy megáldja, így mindenki több millió különböző szamádhit kap. E a tizedik földön lévő bodhiszattvát a Buddhák által kibocsátott fény áldja meg, s nemcsak a nagy Dharma-bölcsesség felhőjét éri el, hanem a késztetés aggregátumának (korlátozott) meghaladásának érdemét (行陰盡的功德 Xíng yīn jìn de gōngdé) is.

Ennél az pillanatnál a bódhiszattvának minden általa művelt dharmát meg kellett volna haladnia. Erényeit azonban még tökéletesíteni kell. Ebből kifolyólag a virtuális megvilágosodás (等覺位 Děng jué wèi) szakaszába lép, hogy (további) erényeket és érdemeket műveljen száz világkorszakon (百劫 eon) keresztül, s elérje a harminckét fenséges fizikai tulajdonságot (三十二大人相 Sānshí'èr dàrén xiāng) és a hozzá tartozó nyolcvan jó jegyet (八十種隨形好 bāshí zhǒng suí xíng hǎo). Ebben a szakaszban minden pillanat alkalmas arra, hogy feláldozza fizikai testét, minden hely alkalmas arra, hogy életét feláldozza; hajlandó bármit odaadni, amije van, legyen az belső vagy külső, mint ahogyan hajlandó odaadni azt, amije van, legyen az külső vagy belső java.

Miután száz eonon keresztül ily módon teljesítette a szükséges erényeket és érdemeket, magasztos megvilágosodás (妙覺立 Miào jué lì) szakaszába lép, és a Tusita Mennyországban (住於兜率天 zhù yú dōu lǜ tiān) lakozó utolsó stádiumú Bodhisattva lesz, hogy megfigyelje az emberi (mundán) világ idejét és feltételeit. Amikor megérnek a feltételek az érző lények számára a Dharma befogadására, a bódhiszattva leszáll a Tusita Mennyországból, hogy belépjen az anyaméhbe és újjászülethessen az emberi világban. Ahogy felnő, szerzetes lesz és a gyakorló útját mutatja be. A buddhaság elnyerésének éjszakáján a bodhiszattva a bodhi ülésen ül, egyik kezével a talajt nyomva eléri az Igaz Tudat felébredését. A legmagasabb fokozatú specifikus tudás bölcsessége (上品妙觀察智 shàngpǐn miào guānchá zhì), a legmagasabb fokozatú egyenlőség bölcsessége (上品平等性智 shàngpǐn píngděng xìng zhì) és a nagy tökéletes tükör-bölcsessége (大圓鏡智 Dàyuán jìng zhì) ekkor nyilvánul meg. A Buddha-természetet (佛性) fizikai szemével abban a pillanatban látja, amikor hajnal felé egy fényes csillagot lát az égen. Ekkor megnyilvánul a "tevékenységek elvégzésének bölcsessége" (成所作智 Chéng suǒzuò zhì). Nemcsak túllép a tudati aggregátum korlátain, hanem eléri a végső Buddha alaperényét is azáltal, hogy tökéletesítette a négyféle bölcsességet (四智) és korszakokon (eon) keresztül befejezte a Három Asankhyeya Kalpa Nagy Gyakorlatát (三大阿僧祇劫的修行 Sān dà ā sēng qí jié de xiūxíng). Továbbá, továbbra is folyamatosan vezeti az érző lényeket a tíz kimeríthetetlen fogadalmának megfelelően, amelyet az első földre lépés előtt tett. Ez az utolsó nirvána, amelyet egy bodhiszattva megvalósított, a mem-maradandó nirvána (無住處涅艦 ~apratiṣṭhita-nirvāṇa), amely sem a szamszárában, sem a nirvánában nem időző nirvana (不住生死 也不住涅槃).

Nyilvánvaló, hogy a bódhiszattvák által megvalósított négy nirvána és a Két Kocsi által megvalósított nirvána két típusa között egyesek azonosak, míg mások eltérőek. A maradéktalan nirvana (無餘依涅槃 Wúyú yī nièpán) és a maradékot tartalmazó nirvánát (有餘依涅槃 Yǒuyú yī nièpán) azonos. Különbözőek az eredetileg tiszta természetű nirvána és a mem-maradandó nirvána (無住處涅艦 ~apratiṣṭhita-nirvāṇa), amelyek egyike sem képezi a Két Kocsi gyakorlók tevékenységének tárgyát. Ami azt illeti, miután Buddha belépett a nirvánába, egyetlen arhat sem merte átvenni Buddha trónját. Azok az arhatok egyértelműen tudatában voltak annak, hogy Buddha felismerése messze felülmúlja azt, amit fel tudtak fogni, ezért egyikük sem merte azt állítani, hogy elérték a buddhaságot.

MI A MANTRA?

Nézzük tovább a szútrát:

    [0848c14] ... ... 三世諸佛依般若波羅蜜多故,得阿耨多羅三藐三菩提。

    v[0848c18] 「故知般若波羅蜜多,是大神咒,是大明咒,是無上咒,是無等等咒,能除一切苦真實不虛,故說般若波羅蜜多咒。」

    [0848c21] 即說咒曰:

    [0848c22] 「揭帝 揭帝 般羅揭帝 般羅僧揭帝 菩提 僧莎訶」

    "A három korszak összes Buddhája a prajñāpāramitā -ra támaszkodva éri el az anuttara-samyak-sambodhi-t. Ezért a prajñāpāramitā a nagyszerű hihetetlen mantra, a nagyszerű megvilágosító mantra, a felülmúlhatatlan mantra és a páratlan mantra. Eltávolít minden szenvedést; valódi és nem illuzórikus. Emiatt a prajñāpāramitā mantra az, hogy így recitáld: "gate gate pāragate pārasaṃgate bodhi svāhā"

Ezt a részt a következőképpen lehet lefordítani közérthető nyelvre: "Az általuk felismert igaz tudat alapján a három korszak összes buddhája tíz irányban előhozza a prajñā bölcsességét, hogy elérje a túlsó partot és végül elérje a buddhaság végső gyümölcsét, mely az anuttara-samyak-sambodhi. Tudnunk kell tehát, hogy a Prajñāpāramitā a nagyszerű hihetetlen mantra, felülmúlhatatlan mantra. Nincs párja egyetlen más mantrával sem. Eltávolíthatja és megszüntetheti minden érző ember szenvedését. Valóban létezik és nem illuzórikus. Ezután Buddha elmondta a prajñāpāramitā mantra tartalmát: "gate gate pāragate pārasaṃgate bodhi svāhā" Ez azt mondja mindenkinek, hogy miután felismerték a sem bölcsességet, sem elérést nem tartalmazó Igaz Tudatot, a bodhiszattvák nemcsak prajñā bölcsességet generál, de megvalósítja a Buddha talaján való meg-nem-maradás végső nirvánáját is a jövőben.

Mi az a mantra? A mantra (咒) egy olyan szövegrész, amely bizonyos dharmákat különféle kifejezések használatával összefűz. A szövegrész négy, hat vagy nyolc sorból áll. Minden sor öt, hat vagy hét szóból állhat és így teszi lehetővé a bódhiszattvák számára, hogy könnyen emlékezzenek azokra a dharmákra, amelyekre emlékezni akarnak, és megtanítsák azokat másoknak. A mantra általános összefoglalóként vagy "dharani" -ként (陀羅尼 Tuóluóní) is ismert. Például az Igaz Megvilágosodás Dharani-ja (正覺總持咒) kijelenti:

    五陰十八界,涅槃如來藏,
    般若道種智,函蓋一切法。

    一切最勝故,與此相應故,
    二所現影故,三位差別故,
    四所顯示故,如是次第現。

    具足解脫道,及佛菩提道,
    求正覺佛子,一切應受持。

    Az öt aggregátum és a tizennyolc birodalom,
    Nirvána és a Tathagatagarbha,
    A prjana bölcsessége,
    És az utak jellemzőinek ismerete,
    Az összes dharma ebben van összefoglalva

    Az első a legfelsőbb
    A második az elsővel együtt történik,
    A harmadikat a fenti kettő vetíti előre,
    A negyedik a fenti három variációiból fakad!
    Az ötödik a fenti négy által nyilvánul meg,
    Minden jelenség ebben a sorrendben jelenik meg.

    A dharmák ezen öt kategóriája,
    Tartalmazza a felszabaduláshoz vezető utat,
    És a buddhasághoz vezető út.
    Saját és mások hasznára,
    Az igazi megvilágosodást kereső gyakorlók,
    Meg kell érteni és megvalósítani azokat.

Az Igaz Megvilágosodás Dharanija (正覺總持咒) tartalmazza a buddhasághoz vezető út minden elemét. Először az öt aggregátummal foglalkozik, elmagyarázva, hogy mik ezek, mi az öt aggregátum tartalma és azok miért illuzórikusak. Megmagyarázza az öt aggregátum közötti különbségeket is a Három Kocsi bodhi összefüggésében ... és így tovább. Az öt aggregátum magyarázata után a tizennyolc birodalomra vonatkozik a tanítás. Mi a tizennyolc birodalom és mi a tartalma? Milyen sorrendben keletkeznek ezen birodalmak? Miért illuzórikusak a dharmák? A tizennyolc birodalom megvitatását követően a mantra kitér a nirvánára, a tathagatagarbhára, a prajñā-ra, az út jellemzőinek ismeretére ... és így tovább. Végül kimondja, hogy a gyakorlóknak mindezeket be kell tartaniuk. Milyen dharmákat kell fenntartani? Miért kell őket fenntartani? Hogyan lehet fenntartani őket? ... és így tovább...

Buddha azt mondta nekünk, hogy a prajñā pāramitā "a nagy hihetetlen mantra, a nagyszerű megvilágosító mantra, a felülmúlhatatlan mantra és a páratlan mantra. Eltávolíthat minden szenvedést. Valódi és nem illuzórikus". Buddha csak az igazat mondja. Nem túloz, úgy magyarázza a valóságot, ahogy van. Nem hazudike és nem mond ellentmondásos beszédet. Ez azt jelenti, hogy a Buddha verbális tettei tiszták. Soha nem téveszti meg az érző lényeket. Amit Ő mond, az mindig igaz. Teljesen igaz, hogy a bódhiszattvák végül képesek legyenek eltávolítani az érző lényeket sújtó szenvedéseket, ha megteszik a következőket! (1) valósítsd meg az Igaz Tudat helyét, amely minden érző lény birtokában van és amely a Szív-szútrában szerepel, és (2) gyakorolj az Igaz Tudatnak lényegi természetének megfelelően, sem bölcsesség, sem-valaminek-elérése nélkül.

KONKLÚZIÓ

Összefoglalva, láthatjuk, hogy a Szív-szútrában közvetített tudat az Igaz Tudat (真心 Zhēnxīn), amellyel minden érző lény rendelkezik. A Szív-szútra egy bódhiszattvát (菩薩 Púsà), aki mély chan elmélkedést (參禪 Cānchán) folytat, olyan bódhiszattvának nevez, aki "a mély prajñā pāramitā gyakorolásban időzik" (行深般若波羅蜜多時 Xíng shēn bōrě bōluómì duō shí). Amikor a bódhiszattva teljesen elsajátítja a meditatív koncentráció (定力 Dìng lì)-, a bölcsesség (慧力 Huì lì) erejét és az erényes érdemeket gyűjtött (福德 Fú dé), akkor személyesen valósítja meg az igaz tudatot a hirtelen megvilágosodásból származó bölcsességen (一念相應慧 Yīniàn xiāngyìng huì) keresztül, így három tényező (körülmény) fog megjelenni: 1. Miután személyesen felismerte ezt az üresség-természetű tudatot (空性心 Kōng xìng xīn), a bódhiszattva megfigyelheti, hogy ez a tudat mindenkor eredendően létezik és valóságos. Ezzel pedig "Guanzizaivá Bodhiszattva" (觀自在菩薩) válik. 2. A bódhiszattva közvetlenül érzékeli az öt aggregátum (五陰 Wǔ yīn)-, tizennyolc birodalom (十八界 Shíbā jiè) stb... üresség-megjelenését (空相 kōng xiāng), ezzel edig megbizonyosodik arról, hogy ezek mind illuzórikus dharmák (jelenségek) (虛安法 Xū ān fǎ), amelyek keletkeznek és megszűnnek, beszennyeződnek és makulátlanok, növekednek és csökkennek. Ezért a tudaton alapulnak. Az üresség természetéből adódóan - amelyet a bódhiszattva személyesen felismert - "átérzi, hogy az öt aggregátum mind üres" (照見五蘊皆空 Zhàojiàn wǔyùn jiē kōng). 3. A bódhiszattva közvetlenül érzékeli, hogy az öt aggregátum (五陰 Wǔ yīn)-, tizennyolc birodalom tizennyolc birodalom (十八界 Shíbā jiè)-, stb... üresség-megjelenését üresség-megjelenését (空相 kōng xiāng), melyek a körülmények által létrejött Igaz Tudat dharmái (真心藉緣而出生的法 Zhēnxīn jí yuán ér chūshēng de fǎ). Valamint, ő része az Igaz Tudat lényegi természetének. Amikor a bódhiszattva igazodik az igaz tudathoz, amely nem keletkezik és nem is szűnik meg, sem nem szennyezett, sem nem makulátlan, sem nem növekszik, sem nem csökken, akkor minden dharma és üresség-látszatok (諸法空相 Zhū fǎ kōng xiāng) sem keletkeznek, sem nem szűnnek meg (不生不滅), sem nem szennyezettek, sem nem makulátlanok (不垢不淨), és nem is növekednek, sem csökkennek (不增不減). Így a bódhiszattva "minden szenvedést és szorongást meghalad" (度了一切苦厄). Felfedezi továbbá, hogy az Igazi Tudat végső valóságának földje (真心的實際理地 Zhēnxīn de shíjì lǐ de) egy abszolút nyugodt állapot öt aggregátum ()-, hat érzékmező (gyökér) (六根)-, hat érzéki objektum (六塵)-, hat tudat (六識)-, négy nemes igazság (四聖諦)-, a függő keletkezés tizenkét láncszemének (十二因緣) dharmái nélkül. Nem lát-, nem hall-, nem érez-, nem ismer-, és nem érzékeli a hat érzéktárgyat, ezért nincs sem bölcsessége, sem valaminek-elérése.

Ezért, a bódhiszattva igazodik az Igaz Tudathoz, melynek nincs sem bölcsessége, sem valaminek-elérése. A Szív-szútrában leírtak szerint bodhiszattváva, nevezetesen bodhiszattva-mahaszattvává (菩薩摩訶薩 Púsà mó hē sà) válik. Ezen az Igaz Tudaton alapulva a bódhiszattva mélyebben gyakorol azáltal, hogy igazodik ennek az Igaz Tudatnak lényegi természetéhez, amely nem rendelkezik sem bölcsességgel, sem valaminek azt elérésével. A bodhisattva fokozatosan megszabadul a gondoktól és az akadályoktól. Aggodalmak és akadályok nélkül nem jönnek létre szörnyű jelenségek. Ennek eredményeként képes lesz messze maga mögött hagyni a téveszmés-, illuzórikus és képzeletbeli állapotokat, majd végül megvalósítani a végső nirvánát – a mem-maradandó nirvánát (無住處涅艦 ~apratiṣṭhita-nirvāṇa) –, amely három felülmúlhatatlan világkorszak (三大無量數劫 eon) után sem a samsárában, sem a nirvánában nem időzik (不住生死 也不住涅樂) és Buddha felülmúlhatatlan, tökéletes megvilágosodását (anuttara-samyak-sambodhi [阿耨多羅三藐三菩提・無上正等正覚]) éri el. A fentiek egy rövid összefoglalása annak, amit a Szív-szútra valójában közvetít.

Jegyzetek, kapcsolódó hivatkozások

A közösség más kiadott könyveinek elérhető magyar nyelvű fordításai



Ha többet szeretnél megtudni, tanulmányozd Buddha tanításait.
Ha megpróbálnád azt gyakorlás közben megtapasztalni, gyere el a Xing Long Tang -ba, gyakorolj velünk.



❀ ❀ ❀

Köszönetet mondunk minden barátunknak, mindazon szerzőknek, tanítóknak, buddhistáknak és harcművészeknek, akik hozzájárultak a harcművészet-történeti-, buddhista-, bölcseleti és egyéb tanításokkal, írásokkal, tanulmányokkal, jegyzetekkel minden érző lény tanításához és tanulásához. Buddhák és Mesterek tanításait megosztani érdem, mindezen érdemeket felajánljuk az összes Buddháknak. A Xing Long Tang elfogulatlan, pártatlan, szektarianizmustól mentes elv alapján törekszik a Dharmát, a Chan hagyományvonal tanítását, a harcművészeti stílusok történeteit megosztani. 武林一家! 阿弥陀佛!

各位朋友, 作者, 老师, 佛教徒和功夫爱好者, 请允许我向你们表示感谢, 感谢你们一直以来用功夫, 历史, 佛教, 哲学和各类教学, 文章, 研究和教义, 对教学和学习的支持。分享佛教和大师的教义非常有价值, 我们以此恭敬诸佛。《醒龙堂》 将依据不偏依, 不分宗派的原则努力分享佛法, 传承佛教思想和传统功夫。

fordította: Xiaofeng Cserkész Gábor | első verzió | update: 2022.12.16
Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 licenc alkalmazásával | 署名-非商业性使用-禁止演绎 4.0 国际
武林一家 Ha hibákat-, megjelenési vagy egyéb problémákat találsz, írj nekünk: master [at] rgm [pont] hu

előző oldal | kezdőlap | jegyzetek és publikációk | Pu Ji Templom 普济寺 facebook oldala | Xuan Zang TANterem 玄奘讲堂