XING LONG TANG

Ez a fordítás egy buddhista gyakorló munkája. Bár a magyar nyelv sajátosságai és felépítése nagyon hasonlít a kínaira, a buddhista fogalmak, kifejezések nem teszik lehetővé a szútra tömör-, mély jelentésű szövegének pontos, magyar nyelvű fordítását. Minden magyar fordítás csak közelítés. A szútrák megértéséhez mély bölcsesség szükséges. Az alábbi magyar nyelvű fordítás nem tekinthető pontos fordításnak, bár a lehető legnagyobb figyelemmel és hálával készült. Bízva abban, hogy e munka felkelti majd a figyelmed, ennek hatására keresed majd a lehetőséget arra, hogy a bölcsességet egyre mélyebben tanulmányozd. Buddha szavait életre kelteni mindenki számára hatalmas erőfeszítés, melyben mindenkinek megvan a maga szerepe, beleértve – és különösen – neked. Jelen fordítási munkával és gyakorlással szerzett érdemeket az érző lények javára maradéktalanul felajánlom. (Xiao Feng Cs. Gabor, 2025)

This translation is the work of a Buddhist practitioner. Although the characteristics and structure of the Hungarian language are very similar to Chinese, Buddhist concepts and expressions do not permit a precise Hungarian language translation of the sūtra's concise text, rich in profound meaning. Every Hungarian translation is merely an approximation. Deep wisdom is required to understand the sūtras. The following Hungarian language translation cannot be considered a precise translation, although it was prepared with the utmost care and gratitude. Hoping that this work captures your attention, and consequently, you will seek the opportunity to study wisdom ever more deeply. Bringing Buddha's words to life for everyone is a tremendous effort, in which everyone has their role to play, including – and especially – you. I wholeheartedly dedicate the merits gained through this translation work and practice for the benefit of all sentient beings. (Xiao Feng Cs. Gabor, 2025)

本译文乃一佛弟子所作。匈牙利语虽有其特点与结构，且与汉语颇为相似，然佛教术语概念精微，欲将契经文约义丰之旨，精准译为匈牙利语，实难周全。诸匈牙利语译本，仅能近之。理解契经，须具甚深般若。故此匈牙利语译本，恕难视为契经之精确译本，以至诚恭敬、感恩之心译成。惟愿此译稿能引起读者兴趣，由此因缘，未来能觅良机，更深入地研习智慧。令佛陀言教重现生机，于众实乃浩大之功，此中人人皆有其责，亦包括阁下——尤为重要。愿以此翻译及修行所积功德，悉皆回向一切有情，普利群生。

（Gabor Cserkesz, 晓峰, 法名: 觉东 - 2025年4月 v2）

❀ ❀ ❀

佛國品第一
Első fejezet: Buddha-föld

如是我聞：

Így hallottam:

一時，佛在毘耶離菴羅樹園，與大比丘眾八千人俱，菩薩三萬二千——眾所知識，大智本行，皆悉成就；諸佛威神之所建立，為護法城，受持正法；能師子吼，名聞十方；眾人不請，友而安之；紹隆三寶，能使不絕；降伏魔怨，制諸外道，悉已清淨，永離蓋纏；心常安住，無礙解脫；念、定、總持、辯才不斷；布施、持戒、忍辱、精進、禪定、智慧及方便、力，無不具足；逮無所得不起法忍；已能隨順，轉不退輪；善解法相，知眾生根；蓋諸大眾得無所畏、功德智慧，以修其心；相好嚴身，色像第一，捨諸世間所有飾好；名稱高遠，踰於須彌；深信堅固，猶若金剛；法寶普照，而雨甘露；於眾言音，微妙第一；深入緣起，斷諸邪見，有無二邊，無復餘習；演法無畏，猶師子吼，其所講說，乃如雷震，無有量，已過量；集眾法寶，如海導師，了達諸法深妙之義；善知眾生往來所趣及心所行；近無等等佛自在慧、十力、無畏、十八不共；關閉一切諸惡趣門，而生五道以現其身；為大醫王，善療眾病，應病與藥，令得服行；無量功德皆成就，無量佛土皆嚴淨；其見聞者，無不蒙益，諸有所作，亦不唐捐：如是一切功德，皆悉具足——

Egyszer (一時, yī shí) a Buddha (佛, Fó) Vaisálíban (毘耶離, Píyélí), az Ámrapálí-kertben (菴羅樹園, Ānluóshùyuán) tartózkodott (在, zài), egy nagy (大, dà) bhiksu (比丘, bǐqiū) gyülekezettel (眾, zhòng), nyolcezer (八千, bāqiān) fővel (人, rén) együtt (俱, jù), valamint harminckétezer (三萬二千, sānwàn èrqiān) Bódhiszattvával (菩薩, Púsà) – akik mind (皆悉, jiē xī) a sokaság (眾, zhòng) által ismertek (知識, zhīshì) voltak, és akik nagy bölcsességüket (大智, dà zhì) és alapvető gyakorlataikat (本行, běn xíng) tökéletesítették (成就, chéngjiù); akiket minden Buddha (諸佛, zhū Fó) félelmetes szellemi ereje (威神, wēishén) erősített meg (之所建立, zhī suǒ jiànlì), akik a Dharma Fellegvárának (法城, fǎ chéng) védelmezőiként (為護, wèi hù) befogadták és fenntartották (受持, shòuchí) az Igaz Dharmát (正法, zhèngfǎ); akik képesek (能, néng) voltak az oroszlánüvöltésre (師子吼, shīzi hǒu), nevük (名, míng) ismert (聞, wén) volt a tíz irányban (十方, shífāng); akik kéretlenül (不請, bù qǐng) barátként (友, yǒu) közeledtek az emberekhez (眾人, zhòngrén) és békét (安, ān) hoztak nekik (之, zhī); akik biztosították a Három Drágaság (三寶, sānbǎo) virágzását (紹隆, shàolóng), és képessé tették (能使, néng shǐ) [azokat] a fennmaradásra (不絕, bù jué); akik leigázták (降伏, xiángfú) Márát (魔, mó) és az ellenségeket (怨, yuàn), megfékezték (制, zhì) a külső tanokat (諸外道, zhū wàidào); akik mind (悉, xī) már (已, yǐ) megtisztultak (清淨, qīngjìng), örökre (永, yǒng) megszabadulva (離, lí) az akadályoktól (蓋, gài) és kötelékektől (纏, chán); akiknek tudata (心, xīn) állandóan (常, cháng) biztonságban időzött (安住, ānzhù) az akadálytalan (無礙, wú'ài) megszabadulásban (解脫, jiětuō); akiknek ébersége (念, niàn), összeszedettsége (定, dìng), dháraníja (總持, zǒngchí) és ékesszólása (辯才, biàncái) szüntelen (不斷, bù duàn) volt; akiknek adakozása (布施, bùshī), erkölcsisége (持戒, chíjiè), türelme (忍辱, rěnrǔ), erőfeszítése (精進, jīngjìn), meditációja (禪定, chándìng), bölcsessége (智慧, zhìhuì), valamint (及, jí) ügyes eszközei (方便, fāngbiàn) és erői (力, lì) mind (無不, wú bù) tökéletesek (具足, jùzú) voltak; akik elérték (逮, dài) a nem-megszerzés (無所得, wú suǒ dé) [megértését] és a nem-keletkező (不起, bù qǐ) dharma [türelmes] elfogadását (法忍, fǎ rěn); akik már (已, yǐ) képesek (能, néng) voltak összhangban lenni (隨順, suíshùn) [a valósággal], és forgatni (轉, zhuǎn) a vissza nem fordulás (不退, bùtuì) kerekét (輪, lún); akik ügyesen értették (善解, shàn jiě) a dharmák jellemzőit (法相, fǎ xiāng), ismerték (知, zhī) az érző lények (眾生, zhòngshēng) képességeit (根, gēn); akik felülmúltak (蓋, gài) minden gyülekezetet (諸大眾, zhū dàzhòng), elérték (得, dé) a félelemnélküliséget (無所畏, wúsuǒwèi), és érdemmel (功德, gōngdé) és bölcsességgel (智慧, zhìhuì) művelték (修, xiū) tudatukat (其心, qí xīn); akiknek testét (身, shēn) a fő- és mellékjegyek (相好, xiànghǎo) ékesítették (嚴, yán), testi alakjuk (色像, sèxiàng) a legkiválóbb (第一, dìyī) volt, és akik elhagytak (捨, shě) minden (諸所有, zhū suǒyǒu) világi (世間, shìjiān) díszt (飾好, shì hǎo); akiknek hírneve (名稱, míngchēng) magasra szárnyalt (高遠, gāoyuǎn), túlszárnyalva (踰於, yú yú) a Szuméru-hegyet (須彌, Xūmí); akiknek mély hite (深信, shēnxìn) szilárd (堅固, jiāngù) volt, mint a gyémánt (金剛, jīngāng); akiknek Dharma-Drágaköve (法寶, fǎbǎo) mindent megvilágított (普照, pǔ zhào), és ambróziát (甘露, gānlù) hintett (雨, yǔ); akiknek beszéde és hangja (言音, yányīn) mindenek (眾, zhòng) között finom (微妙, wēimiào) és legkiválóbb (第一, dìyī) volt; akik mélyen (深入, shēnrù) átlátták a függő keletkezést (緣起, yuánqǐ), megszüntettek (斷, duàn) minden téves nézetet (諸邪見, zhū xiéjiàn), [túlléptek] a lét (有, yǒu) és nemlét (無, wú) két végletén (二邊, èr biān), és nem maradt (無復, wú fù) bennük semmilyen rejtett hajlam (餘習, yúxí); akik félelem nélkül (無畏, wúwèi) fejtették ki (演, yǎn) a Dharmát (法, fǎ), akár (猶, yóu) az oroszlánüvöltés (師子吼, shīzi hǒu), akiknek magyarázatai (其所講說, qí suǒ jiǎngshuō) olyanok (乃如, nǎi rú) voltak, mint a mennydörgés (雷震, léizhèn); mérhetetlenek (無有量, wú yǒu liàng), minden mértéket meghaladók (已過量, yǐ guò liàng); akik összegyűjtötték (集, jí) a számtalan (眾, zhòng) Dharma-Drágakövet (法寶, fǎbǎo), olyanok voltak, mint a tengerhez hasonló (如海, rú hǎi) vezető tanítók (導師, dǎoshī), akik tisztán értették (了達, liǎodá) minden dharma (諸法, zhū fǎ) mély (深, shēn) és csodás (妙, miào) jelentését (義, yì); akik ügyesen ismerték (善知, shàn zhī) az érző lények (眾生, zhòngshēng) vándorlásának (往來, wǎnglái) célállomásait (所趣, suǒ qù), valamint (及, jí) tudatuk (心, xīn) működését (所行, suǒ xíng); akik közel (近, jìn) álltak a páratlan (無等等, wú děngděng) Buddhák (佛, Fó) önrendelkező bölcsességéhez (自在慧, zìzài huì), [elérték] a Tíz Erőt (十力, shí lì), a Félelemnélküliséget (無畏, wúwèi) és a Tizennyolc Egyedi Tulajdonságot (十八不共, shíbā bùgòng); akik bezárták (關閉, guānbì) minden (一切, yīqiè) rossz létállapot (諸惡趣, zhū èqù) kapuját (門, mén), mégis (而, ér) megszülettek (生, shēng) az öt úton (五道, wǔ dào), hogy megnyilvánítsák (現, xiàn) testüket (其身, qí shēn); akik nagy orvoskirályokként (大醫王, dà yī wáng) működtek (為, wèi), ügyesen gyógyítva (善療, shàn liáo) a számtalan betegséget (眾病, zhòng bìng), a betegségnek megfelelően (應病, yìng bìng) adva (與, yǔ) az orvosságot (藥, yào), lehetővé téve (令得, lìng dé) [a lényeknek], hogy bevegyék (服, fú) és hasznosítsák (行, xíng) azt; akiknek mérhetetlen (無量, wúliàng) érdemei (功德, gōngdé) mind (皆, jiē) beteljesültek (成就, chéngjiù), mérhetetlen Buddha-földjei (佛土, Fótǔ) mind (皆, jiē) ékesek (嚴, yán) és tiszták (淨, jìng) voltak; akik látták vagy hallották (其見聞者, qí jiàn wén zhě) őket, mind (無不, wú bù) hasznot (益, yì) nyertek (蒙, méng); és minden (諸, zhū), amit (所, suǒ) tettek (作, zuò), szintén (亦, yì) nem volt hiábavaló (不唐捐, tángjuān): ilyen (如是, rúshì) mérhetetlen (一切, yīqiè) érdemmel (功德, gōngdé) rendelkeztek (皆悉具足, jiē xī jùzú) mindannyian –

其名曰：等觀菩薩、不等觀菩薩、等不等觀菩薩、定自在王菩薩、法自在王菩薩、法相菩薩、光相菩薩、光嚴菩薩、大嚴菩薩、寶積菩薩、辯積菩薩、寶手菩薩、寶印手菩薩、常舉手菩薩、常下手菩薩、常慘菩薩、喜根菩薩、喜王菩薩、辯音菩薩、虛空藏菩薩、執寶炬菩薩、寶勇菩薩、寶見菩薩、帝網菩薩、明網菩薩、無緣觀菩薩、慧積菩薩、寶勝菩薩、天王菩薩、壞魔菩薩、電德菩薩、自在王菩薩、功德相嚴菩薩、師子吼菩薩、雷音菩薩、山相擊音菩薩、香象菩薩、白香象菩薩、常精進菩薩、不休息菩薩、妙生菩薩、華嚴菩薩、觀世音菩薩、得大勢菩薩、梵網菩薩、寶杖菩薩、無勝菩薩、嚴土菩薩、金髻菩薩、珠髻菩薩、彌勒菩薩、文殊師利法王子菩薩，如是等三萬二千人。

És neveik a következők voltak: Samadarsana, Asamadarsana, Samadhivikurvitaraja, Dharmesvara, Dharmaketu, Prabhaketu, Prabhavyuha, Ratnavyuha, Mahavyuha, Pratibhanakuta, Ratnakuta, Ratnapani, Ratnamudrahasta, Nityapralamotksiathasta, Nityapralamotksiathasta, Nityamuditendriya, Pramodyaraja, Devaraja, Pranidhanapravesaprapta, Prasiddhapratisamvitprapta, Gaganaganja, Ratnolkaparigrhita, Ratnasura, Ratnapriya, Ratnasri, Indrajala, Jaliniprabha, Niralambanadhyana, Rat Prajdanakka,, Rat Prajdanakka, Vikurvanaraja, Kutanimittasamatikranta, Simhanadanadin, Giryagrapramardiraja, Gandhahastin, Gandhakunjaranaga, Nityodyukta, Aniksiptadhura, Pramati, Sujata, Padmasrigarbha, Padmavyuha, Avalokarkitesvara, Mahasthamaprapta, Martahmadanmajadinla, Rathnamavidinmaja Ksetrasamalamkara, Maniratnacchattra, Suvarnacuda, Manicuda, Maitreya, Manjusrikumarabhuta és így tovább, harminckétezer ilyen és ehhez hasonló vezető Bodhiszattva-Mahasattva volt jelen.

復有萬梵天王尸棄等，從餘四天下來詣佛所[8]而聽法；復有萬二千天帝，亦從餘四天下來在會坐；并餘大威力諸天、龍神、夜叉、乾闥婆、阿脩羅、迦樓羅、緊那羅、摩睺羅伽等，悉來會坐；諸比丘、比丘尼、優婆塞、優婆夷，俱來會坐。彼時佛與無量百千之眾，恭敬圍繞而為說法，譬如須彌山王顯于大海，安處眾寶師子之座，蔽於一切諸來大眾。

Továbbá (復有, fù yǒu) tízezer (萬, wàn) Brahmá Király (梵天王, Fàntiān wáng), Síkhin (尸棄, Shīqì) vezetésével (等, děng), más (餘, yú) egekből (四天, sì tiān?) jött le (下來, xià lái) a Buddha (佛, Fó) tartózkodási helyére (詣佛所, yì Fó suǒ), hogy hallgassa (聽, tīng) a Dharmát (法, fǎ); továbbá tizenkétezer (萬二千, wàn èrqiān) Égiek Ura (天帝, Tiāndì) is (亦, yì) más egekből jött le, és helyet foglalt (在會坐, zài huì zuò) a gyülekezetben; valamint (并, bìng) más (餘, yú) nagy hatalmú (大威力, dà wēilì) dévák (諸天, zhū tiān), nága szellemek (龍神, lóngshén), jaksák (夜叉, yèchā), gandharvák (乾闥婆, qiántàpó), aszúrák (阿脩羅, āxiūluó), garudák (迦樓羅, jiālóuluó), kinnarák (緊那羅, jǐnnàluó), mahóragák (摩睺羅伽, móhóuluójiā) és mások (等, děng) mind (悉, xī) eljöttek (來, lái), hogy helyet foglaljanak (會坐, huì zuò) a gyülekezetben; bhiksuk (諸比丘, zhū bǐqiū), bhiksuník (比丘尼, bǐqiūní), upászakák (優婆塞, yōupósè) és upászikák (優婆夷, yōupóyí) mind (俱, jù) eljöttek, hogy helyet foglaljanak a gyülekezetben. Abban az időben (彼時, bǐ shí) a Buddhát (佛, Fó) mérhetetlen (無量, wúliàng) százezres (百千, bǎiqiān) tömeg (眾, zhòng) vette tiszteletteljesen (恭敬, gōngjìng) körül (圍繞, wéirào), miközben (而, ér) tanította (說法, shuō fǎ) nekik (為, wèi) a Dharmát. Olyan volt (譬如, pìrú), mint a Szuméru-hegy (須彌山, Xūmí shān), a hegyek királya (王, wáng), amint kiemelkedik (顯于, xiǎn yú) a nagy óceánból (大海, dàhǎi); biztonságban foglalt helyet (安處, ān chǔ) a sok drágaságból (眾寶, zhòng bǎo) készült oroszlán trónuson (師子之座, shīzi zhī zuò), fölébe magasodva (蔽於, bì yú) az egész (一切, yīqiè) odasereglett (諸來, zhū lái) nagy gyülekezetnek (大眾, dàzhòng).

爾時毘耶離城有長者子，名曰寶積，與五百長者子，俱持七寶蓋來詣佛所，頭面禮足，各以其蓋共供養佛。佛之威神，令諸寶蓋合成一蓋，遍覆三千大千世界，而此世界廣長之相悉於中現；又此三千大千世界諸須彌山、雪山、目真隣陀山、摩訶目真隣陀山、香山、寶山、金山、黑山、鐵圍山、大鐵圍山，大海江河，川流泉源及日月星辰、天宮、龍宮、諸尊神宮，悉現於寶蓋中；又十方諸佛、諸佛說法，亦現於寶蓋中。爾時一切大眾，覩佛神力，歎未曾有！合掌禮佛，瞻仰尊顏，目不暫捨。於是長者子寶積即於佛前，以偈頌曰：

Abban az időben (爾時, ěr shí) Vaisálí (毘耶離, Píyélí) városában (城, chéng) volt egy elöljáró fia (長者子, zhǎngzhě zǐ), név szerint (名曰, míng yuē) Drágakő Halom (寶積, Bǎojī), aki ötszáz (五百, wǔbǎi) másik elöljáró fiával (長者子, zhǎngzhě zǐ) együtt (與...俱, yǔ...jù), mindegyikük egy hét drágaságból (七寶, qībǎo) készült ernyőt (蓋, gài) tartva (持, chí), eljött (來詣, lái yì) a Buddha tartózkodási helyére (佛所, Fó suǒ). Fejüket és arcukat (頭面, tóumiàn) [a földre helyezve] hódoltak (禮, lǐ) [a Buddha] lábainál (足, zú), és mindegyikük (各, gè) ernyőjével (以其蓋, yǐ qí gài) közösen (共, gòng) felajánlást tett (供養, gòngyǎng) a Buddhának. A Buddha (佛之, Fó zhī) félelmetes szellemi ereje (威神, wēishén) révén (令, lìng) a sok drágakő ernyő (諸寶蓋, zhū bǎogài) egyetlen ernyővé (一蓋, yī gài) egyesült (合成, héchéng), mely teljesen (遍, biàn) befedte (覆, fù) a háromezer nagy ezer világot (三千大千世界, sānqiān dàqiān shìjiè), és (而, ér) ennek a világnak (此世界, cǐ shìjiè) a kiterjedése (廣長之相, guǎng cháng zhī xiāng) teljes egészében (悉, xī) megjelent (現, xiàn) abban (於中, yú zhōng). Továbbá (又, yòu), ennek a háromezer nagy ezer világnak Szuméru-hegyei (諸須彌山, zhū Xūmí shān), Hó-hegyei (雪山, Xuěshān), Mucilinda-hegyei (目真隣陀山, Mùzhēnlíntuó shān), Mahámucilinda-hegyei (摩訶目真隣陀山, Móhē Mùzhēnlíntuó shān), Illat-hegyei (香山, Xiāngshān), Drágakő-hegyei (寶山, Bǎoshān), Arany-hegyei (金山, Jīnshān), Fekete-hegyei (黑山, Hēishān), Vas-kerítés hegyei (鐵圍山, Tiěwéishān) és Nagy Vas-kerítés hegyei (大鐵圍山, Dà Tiěwéishān); nagy óceánjai (大海, dàhǎi), folyói (江河, jiānghé), patakjai (川流, chuānliú) és forrásai (泉源, quányuán); valamint (及, jí) napja, holdja és csillagai (日月星辰, rì yuè xīngchén); az égi paloták (天宮, tiāngōng), nága paloták (龍宮, lónggōng) és a tiszteletreméltó szellemek palotái (諸尊神宮, zhū zūn shéngōng) mind (悉, xī) megjelentek (現, xiàn) a drágakő ernyőben (於寶蓋中, yú bǎogài zhōng). Továbbá a tíz irány (十方, shífāng) Buddhái (諸佛, zhū Fó) és a Dharmát tanító Buddhák (諸佛說法, zhū Fó shuō fǎ) szintén (亦, yì) megjelentek a drágakő ernyőben. Abban az időben (爾時, ěr shí) az egész nagy gyülekezet (一切大眾, yīqiè dàzhòng), látva (覩, dǔ) a Buddha természetfeletti erejét (神力, shénlì), felkiáltott (歎, tàn) a soha nem látott (未曾有, wèicéngyǒu) [csodán]! Összetették tenyerüket (合掌, hézhǎng) és hódoltak (禮, lǐ) a Buddhának, feltekintettek (瞻仰, zhānyǎng) tiszteletreméltó arcára (尊顏, zūnyán), és szemüket (目, mù) egy pillanatra (暫, zàn) sem vették le (不...捨, bù...shě) róla. Ekkor (於是, yúshì) az elöljáró fia, Drágakő Halom (寶積, Bǎojī), azonnal (即, jí) a Buddha (佛, Fó) előtt (前, qián) versekkel (偈, jì) magasztalta (頌曰, sòng yuē) [őt]:

「目淨脩廣如青蓮，心淨已度諸禪定，
久積淨業稱無量，導眾以寂故稽首。
既見大聖以神變，普現十方無量土，
其中諸佛演說法，於是一切悉見聞。
法王法力超群生，常以法財施一切，
能善分別諸法相，於第一義而不動，
已於諸法得自在，是故稽首此法王。
說法不有亦不無，以因緣故諸法生，
無我無造無受者，善惡之業亦不亡。
始在佛樹力降魔，得甘露滅覺道成，
已無心意無受行，而悉摧伏諸外道。
三轉法輪於大千，其輪本來常清淨，
天人得道此為證，三寶於是現世間。
以斯妙法濟群生，一受不退常寂然，
度老病死大醫王，當禮法海德無邊。
毀譽不動如須彌，於善不善等以慈，
心行平等如虛空，孰聞人寶不敬承？
今奉世尊此微蓋，於中現我三千界，
諸天龍神所居宮，乾闥婆等及夜叉。
悉見世間諸所有，十力哀現是化變，
眾覩希有皆歎佛，今我稽首三界尊。
大聖法王眾所歸，淨心觀佛靡不欣，
各見世尊在其前，斯則神力不共法；
佛以一音演說法，眾生隨類各得解，
皆謂世尊同其語，斯則神力不共法；
佛以一音演說法，眾生各各隨所解，
普得受行獲其利，斯則神力不共法；
佛以一音演說法，或有恐畏或歡喜，
或生厭離或斷疑，斯則神力不共法。
稽首十力大精進，稽首已得無所畏，
稽首住於不共法，稽首一切大導師，
稽首能斷眾結縛，稽首已到於彼岸，
稽首能度諸世間，稽首永離生死道。
悉知眾生來去相，善於諸法得解脫，
不著世間如蓮華，常善入於空寂行，
達諸法相無罣礙，稽首如空無所依。」

爾時長者子寶積說此偈已，白佛言：「世尊！是五百長者子，皆已發阿耨多羅三藐三菩提心，願聞得佛國土清淨，唯願世尊說諸菩薩淨土之行！」

Akkor a gazdag ember fia, Ratnakara, miután elmondta ezeket a versszakokat, így szólt a Buddhához: „Magasztos! Ez az ötszáz gazdag ember fia mind felébresztette a legfelsőbb, tökéletes megvilágosodás iránti tudatát. Szeretnénk hallani a Buddha-földek tisztaságának eléréséről. Kérlek, Magasztos, taníts a bodhiszattvák tiszta földjének gyakorlatáról!”

佛言：「善哉！寶積！乃能為諸菩薩，問於如來淨土之行。諦聽，諦聽！善思念之，當為汝說！」於是寶積及五百長者子受教而聽。

A Buddha így szólt: „Nagyszerű! Ratnakara! Képes voltál a bodhiszattvák nevében megkérdezni a Tathagatát a tiszta föld gyakorlatáról. Figyelj jól, figyelj jól! Gondold át alaposan, és el fogom neked mondani!” Akkor Ratnakara és az ötszáz gazdag ember fia engedelmeskedett a tanításnak és hallgatott.

佛言：「寶積！眾生之類是菩薩佛土。所以者何？菩薩隨所化眾生而取佛土，隨所調伏眾生而取佛土，隨諸眾生應以何國入佛智慧而取佛土，隨諸眾生應以何國起菩薩根而取佛土。所以者何？菩薩取於淨國，皆為饒益諸眾生故。譬如有人，欲於空地造立宮室，隨意無礙；若於虛空，終不能成！菩薩如是，為成就眾生故，願取佛國，願取佛國者，非於空也。

A Buddha így szólt: „Ratnakúṭa! Az érző lények jelentik a bódhiszattva Buddha-földjét. Hogy miért? Mert a bódhiszattva az általa átalakított és tanított érző lényeknek megfelelően valósítja meg a Buddha-földet; az általa megszelídített érző lényeknek megfelelően valósítja meg a Buddha-földet; annak megfelelően, hogy az érző lényeknek milyen országon keresztül kell belépniük a Buddha-bölcsességbe, valósítja meg a Buddha-földet; és annak megfelelően, hogy az érző lényeknek milyen országban kell kifejleszteniük a bódhiszattva-gyökereket, valósítja meg a Buddha-földet. Hogy miért? Mert a bódhiszattva azért valósít meg tiszta országot [淨國 - jìng guó, Tiszta Föld], hogy az minden érző lény javát szolgálja és őket megsegítse. Például, ha valaki egy üres területen [空地 - kōng dì] palotát akar építeni, azt tetszése szerint, akadálytalanul megteheti; de ha a puszta légben [虛空 - xū kōng] próbálja, azt soha nem tudja megvalósítani! Így van ez a bódhiszattvával is: az érző lények tökéletesítésének [成就 - chéng jiù, beteljesítésének/megszabadításának] érdekében fogadja meg, hogy Buddha-országot valósít meg. Az a törekvése, hogy Buddha-országot valósítson meg, nem a semmin alapul [非於空也 - fēi yú kōng yě].”

「寶積！當知：直心是菩薩淨土——菩薩成佛時，不諂眾生來生其國；深心是菩薩淨土——菩薩成佛時，具足功德眾生來生其國；

„Ratnakúṭa! Tudd meg: Az őszinte elme [直心 - zhí xīn] a bódhiszattva Tiszta Földje – amikor a bódhiszattva eléri a buddhaságot, őszinte (nem álnok/hízelgő) [不諂 - bù chǎn] lények születnek majd az országába; A mély tudat [深心 - shēn xīn] a bódhiszattva Tiszta Földje – amikor a bódhiszattva eléri a buddhaságot, minden érdemmel teljes [具足功德 - jù zú gōng dé] lények születnek majd az országába;

菩提心是菩薩淨土——菩薩成佛時，大乘眾生來生其國；布施是菩薩淨土——菩薩成佛時，一切能捨眾生來生其國；持戒是菩薩淨土——菩薩成佛時，行十善道滿願眾生來生其國；忍辱是菩薩淨土——菩薩成佛時，三十二相莊嚴[6]眾生來生其國；精進是菩薩淨土——菩薩成佛時，勤修一切功德眾生來生其國；禪定是菩薩淨土——菩薩成佛時，攝心不亂眾生來生其國；智慧是菩薩淨土——菩薩成佛時，正定眾生來生其國；四無量心是菩薩淨土——菩薩成佛時，成就慈、悲、喜、捨眾生來生其國；四攝法是菩薩淨土——菩薩成佛時，解脫所攝眾生來生其國；方便是菩薩淨土——菩薩成佛時，於一切法方便無礙眾生來生其國；三十七道品是菩薩淨土——菩薩成佛時，念處、正勤、神足、根、力、覺、道眾生來生其國；迴向心是菩薩淨土——菩薩成佛時，得一切具足功德國土；說除八難是菩薩淨土——菩薩成佛時，國土無有三惡、八難；自守戒行、不譏彼闕是菩薩淨土——菩薩成佛時，國土無有犯禁之名；十善是菩薩淨土——菩薩成佛時，命不中夭、大富、梵行、所言誠諦、常以軟語、眷屬不離善和諍訟、言必饒益、不嫉、不恚、正見眾生來生其國。

A bódhicsitta [菩提心 - pútíxīn] a bódhiszattva Tiszta Földje – amikor a bódhiszattva eléri a buddhaságot, mahájána [大乘 - dàshèng] lények születnek majd az országába; Az adakozás [布施 - bùshī] a bódhiszattva Tiszta Földje – amikor a bódhiszattva eléri a buddhaságot, mindenről lemondani képes [一切能捨 - yīqiè néng shě] lények születnek majd az országába; Az erkölcsösség [持戒 - chíjiè] a bódhiszattva Tiszta Földje – amikor a bódhiszattva eléri a buddhaságot, a Tíz Jócselekedet útját járó és fogadalmaikat beteljesítő [行十善道滿願 - xíng shíshàndào mǎnyuàn] lények születnek majd az országába; A türelem [忍辱 - rěnrǔ] a bódhiszattva Tiszta Földje – amikor a bódhiszattva eléri a buddhaságot, a harminckét fő jeggyel ékesített [三十二相莊嚴 - sānshí'èr xiàng zhuāngyán] lények születnek majd az országába; A törekvés [精進 - jīngjìn] a bódhiszattva Tiszta Földje – amikor a bódhiszattva eléri a buddhaságot, minden érdemet szorgalmasan művelő [勤修一切功德 - qín xiū yīqiè gōngdé] lények születnek majd az országába; A meditáció [禪定 - chándìng] a bódhiszattva Tiszta Földje – amikor a bódhiszattva eléri a buddhaságot, összeszedett és zavartalan elméjű [攝心不亂 - shè xīn bù luàn] lények születnek majd az országába; A bölcsesség [智慧 - zhìhuì] a bódhiszattva Tiszta Földje – amikor a bódhiszattva eléri a buddhaságot, helyes összpontosításban [正定 - zhèngdìng] lévő lények születnek majd az országába; A Négy Mérhetetlen [四無量心 - sì wúliàng xīn] (szerető kedvesség, együttérzés, együtt örülés, egykedvűség) a bódhiszattva Tiszta Földje – amikor a bódhiszattva eléri a buddhaságot, a szeretetet, együttérzést, örömöt és egykedvűséget [慈、悲、喜、捨 - cí, bēi, xǐ, shě] megvalósító lények születnek majd az országába; A Négy Összegyűjtő Módszer [四攝法 - sì shè fǎ] (adakozás, kedves beszéd, segítő cselekedet, azonosuló cselekvés) a bódhiszattva Tiszta Földje – amikor a bódhiszattva eléri a buddhaságot, a megszabadulás által összegyűjtött [解脫所攝 - jiětuō suǒ shè] lények születnek majd az országába; Az ügyes módszerek [方便 - fāngbiàn] a bódhiszattva Tiszta Földje – amikor a bódhiszattva eléri a buddhaságot, minden dharmában/jelenségben akadálytalanul jártas [於一切法方便無礙 - yú yīqiè fǎ fāngbiàn wú ài] lények születnek majd az országába; A Harminchét Megvilágosodáshoz Vezető Tényező [三十七道品 - sānshíqī dàopǐn] a bódhiszattva Tiszta Földje – amikor a bódhiszattva eléri a buddhaságot, az [ezeket a tényezőket:] éberség alapjait, helyes erőfeszítéseket, csodaerő alapjait, képességeket, erőket, megvilágosodási tényezőket és az út tagjait [念處、正勤、神足、根、力、覺、道 - niànchù, zhèngqín, shénzú, gēn, lì, jué, dào] [gyakorló/megvalósító] lények születnek majd az országába; Az érdemáthárítás elméje [迴向心 - huíxiàng xīn] a bódhiszattva Tiszta Földje – amikor a bódhiszattva eléri a buddhaságot, minden tökéletes érdemmel teljes országot [得一切具足功德國土 - dé yīqiè jùzú gōngdé guótǔ] valósít meg; A Nyolc Nehézség [八難 - bā nàn] megszüntetésének tanítása [說除八難 - shuō chú bā nàn] a bódhiszattva Tiszta Földje – amikor a bódhiszattva eléri a buddhaságot, országában nem lesznek meg a Három Gonosz Létforma és a Nyolc Nehézség [國土無有三惡、八難 - guótǔ wú yǒu sān è, bā nàn]; Az erények önnön őrzése és mások hibáinak nem-kritizálása [自守戒行、不譏彼闕 - zì shǒu jiè xíng, bù jī bǐ quē] a bódhiszattva Tiszta Földje – amikor a bódhiszattva eléri a buddhaságot, országában még a fogadalommegszegés neve [犯禁之名 - fàn jìn zhī míng] sem létezik; A Tíz Jócselekedet [十善 - shíshàn] a bódhiszattva Tiszta Földje – amikor a bódhiszattva eléri a buddhaságot, olyan lények születnek majd az országába, akik: élete nem ér véget idő előtt [命不中夭 - mìng bù zhōng yāo], nagy vagyonnal rendelkeznek [大富 - dà fù], tiszta életet élnek [梵行 - fànxíng], szavuk igaz [所言誠諦 - suǒ yán chéng dì], mindig lágy beszédet használnak [常以軟語 - cháng yǐ ruǎn yǔ], kíséretük/családjuk elválaszthatatlan és békében él [眷屬不離善和諍訟 - juànshǔ bù lí shàn hé zhēng sòng], szavuk mindig hasznos [言必饒益 - yán bì ráo yì], nem irigyek [不嫉 - bù jí], nem haragosak [不恚 - bù huì], és helyes nézettel [正見 - zhèngjiàn] rendelkeznek.”

「如是，寶積！菩薩隨其直心，則能發行；隨其發行，則得深心；隨其深心，則意調伏；隨意調伏，則如說行；隨如說行，則能迴向；隨其迴向，則有方便；隨其方便，則成就眾生；隨成就眾生，則佛土淨；隨佛土淨，則說法淨；隨說法淨，則智慧淨；隨智慧淨，則其心淨；隨其心淨，則一切功德淨。是故，寶積！若菩薩欲得淨土，當淨其心；隨其心淨，則佛土淨。」

Így van ez, Ratnakúṭa! A bódhiszattva az őszinte elméjének [直心 - zhí xīn] megfelelően képes elindulni [a gyakorlás útján]; Amint elindul [發行 - fā xíng], elnyeri a mély elmét [深心 - shēn xīn]; A mély elméjének megfelelően a szándéka/elméje [意 - yì] megszelídül [調伏 - tiáo fú]; Amint a szándéka megszelídül, úgy gyakorol, ahogyan tanították [如說行 - rú shuō xíng]; Amint úgy gyakorol, ahogyan tanították, képes az érdemeket áthárítani [迴向 - huí xiàng]; Az érdemáthárításának megfelelően ügyes módszerekkel [方便 - fāng biàn] rendelkezik; Ügyes módszereinek megfelelően tökéletességre/beteljesülésre segíti az érző lényeket [成就眾生 - chéng jiù zhòng shēng]; Amint tökéletességre segíti az érző lényeket, a Buddha-földje [佛土 - fó tǔ] megtisztul; Amint a Buddha-földje megtisztul, a Tanítása [說法 - shuō fǎ] is tiszta lesz; Amint a Tanítása tiszta, a bölcsessége [智慧 - zhì huì] is tiszta; Amint a bölcsessége tiszta, az elméje [其心 - qí xīn] is tiszta; Amint az elméje tiszta, minden érdeme [一切功德 - yī qiè gōng dé] is tiszta lesz. Ezért, Ratnakúṭa! Ha egy bódhiszattva Tiszta Földet [淨土 - jìng tǔ] akar elérni, meg kell tisztítania a saját elméjét [當淨其心 - dāng jìng qí xīn]; Amilyen tiszta az tudata, olyan tiszta lesz a Buddha-földje [隨其心淨，則佛土淨 - suí qí xīn jìng, zé fó tǔ jìng].”

爾時舍利弗承佛威神作是念：「若菩薩心淨，則佛土淨者，我世尊本為菩薩時，意豈不淨，而是佛土不淨若此？」

Akkoriban Sáriputra [舍利弗], a Buddha fenséges erejétől [承佛威神 - chéng fó wēi shén] ihletve, így gondolkodott [作是念 - zuò shì niàn]: „Ha igaz az, hogy amennyiben a bódhiszattva elméje tiszta, úgy a Buddha-földje is tiszta lesz [若菩薩心淨，則佛土淨者 - ruò pú sà xīn jìng, zé fó tǔ jìng zhě], akkor az én Magasztosunk [我世尊 - wǒ shì zūn] elméje [意 - yì], amikor korábban [本 - běn] bódhiszattva volt, hát nem tiszta volt-e? [豈不淨 - qǐ bù jìng?] Akkor [而 - ér] hogy lehet ez a Buddha-föld [是佛土 - shì fó tǔ] ennyire tisztátalan [不淨若此 - bù jìng ruò cǐ]?”

佛知其念，即告之言：「於意云何？日月豈不淨耶，而盲者不見？」

A Buddha észlelte a gondolatát [佛知其念 - fó zhī qí niàn], és azonnal így szólt hozzá [即告之言 - jí gào zhī yán]: „Nos, mit gondolsz [於意云何 - yú yì yún hé]? Hát nem tiszta-e a nap és a hold? [日月豈不淨耶 - rì yuè qǐ bù jìng yé?] De a vak [盲者 - máng zhě] mégsem látja [őket]? [不見 - bù jiàn?]”

對曰：「不也，世尊！是盲者過，非日月咎。」

Így válaszolt: „Nem úgy van, Magasztos! [不也，世尊 - bù yě, shì zūn!] Ez a vak [盲者 - máng zhě] hibája [過 - guò], nem a nap és a hold [日月 - rì yuè] hibája [咎 - jiù].”

「舍利弗！眾生罪故，不見如來佛土嚴淨，非如來咎；舍利弗！我此土淨，而汝不見。」

爾時螺髻梵王語舍利弗：「勿作是意，謂此佛土以為不淨。所以者何？我見釋迦牟尼佛土清淨，譬如自在天宮。」

„Sáriputra! Az érző lények vétkei/hibái miatt [眾生罪故 - zhòng shēng zuì gù] nem látják a Tathágata [如來 - rúlái] Buddha-földjének [佛土 - fótǔ] fenséges tisztaságát [嚴淨 - yánjìng], nem pedig a Tathágata hibájából [非如來咎 - fēi rúlái jiù]; Sáriputra! Ez az én földem tiszta [我此土淨 - wǒ cǐ tǔ jìng], de te [而汝 - ér rǔ] nem látod [不見 - bù jiàn].”

Akkoriban Śikhin [螺髻 - luó jì], a Brahmák Királya [梵王 - fàn wáng], így szólt Sáriputrához: „Ne gondold azt [勿作是意 - wù zuò shì yì], hogy ez a Buddha-föld [此佛土 - cǐ fó tǔ] tisztátalan [以為不淨 - yǐ wéi bù jìng]. Hogy miért [所以者何 - suǒ yǐ zhě hé]? Mert én Sákjamuni [釋迦牟尼 - shì jiā móu ní] Buddha földjét [佛土 - fó tǔ] tökéletesen tisztának látom [我見...清淨 - wǒ jiàn... qīng jìng], olyannak, mint a Legfőbb Mennyei Palota [譬如自在天宮 - pì rú zì zài tiān gōng].”

舍利弗言：「我見此土丘陵坑坎、荊蕀沙礫、土石諸山、穢惡充滿。」

Sariputra így szólt: „Én ezt a földet [此土 - cǐ tǔ] úgy látom, hogy tele van dombokkal és halmokkal [丘陵 - qiū líng], gödrökkel és mélyedésekkel [坑坎 - kēng kǎn], tövisekkel és tüskés bokrokkal [荊蕀 - jīng jí], homokkal és kaviccsal [沙礫 - shā lì], valamint földdel, kövekkel és mindenféle hegyekkel [土石諸山 - tǔ shí zhū shān]; [látom, hogy] telis-tele van szennyel és mocsokkal [穢惡充滿 - huì è chōng mǎn].”

螺髻梵王言：「仁者心有高下，不依佛慧，故見此土為不淨耳！舍利弗！菩薩於一切眾生悉皆平等，深心清淨，依佛智慧，則能見此佛土清淨。」

Śikhin [螺髻], a Brahmák Királya [梵王] így szólt: „Tisztességes [仁者 - rén zhě]! A te elméd [心 - xīn] különbséget tesz (magas és alacsony között) [有高下 - yǒu gāo xià], nem a Buddha-bölcsességre [佛慧 - fó huì] támaszkodik [不依 - bù yī], (csupán) ezért látod ezt a földet [此土 - cǐ tǔ] tisztátalannak [為不淨耳 - wèi bù jìng ěr]! Sáriputra! A bódhiszattva minden érző lény [一切眾生 - yī qiè zhòng shēng] iránt teljesen [悉皆 - xī jiē] elfogulatlan/egyenlő (szemlélettel bír) [平等 - píng děng], mély elméje [深心 - shēn xīn] tökéletesen tiszta [清淨 - qīng jìng], a Buddha-bölcsességre [佛智慧 - fó zhì huì] támaszkodik [依 - yī], ezért képes [則能 - zé néng] ezt a Buddha-földet [此佛土 - cǐ fó tǔ] tisztának látni [見...清淨 - jiàn... qīng jìng].”

於是佛以足指按地，即時三千大千世界，若干百千珍寶嚴飾，譬如寶莊嚴佛無量功德寶莊嚴土，一切大眾歎未曾有，而皆自見坐寶蓮華。佛告舍利弗：「汝且觀是佛土嚴淨？」

Ekkor [於是 - yú shì] a Buddha a lábujjával [以足指 - yǐ zú zhǐ] megérintette a földet [按地 - àn dì], és abban a pillanatban [即時 - jí shí] a háromezer nagy-ezer világ [三千大千世界 - sān qiān dà qiān shì jiè] megszámlálhatatlan száz-ezer [若干百千 - ruò gān bǎi qiān] drága kinccsel [珍寶 - zhēn bǎo] lett ékes [嚴飾 - yán shì], akár Ratnavjúha ["Ékkővel Ékesített"] Buddha [寶莊嚴佛 - Bǎo zhuāng yán fó] mérhetetlen érdemekkel [無量功德 - wú liàng gōng dé] ékesített Tiszta Földje [寶莊嚴土 - bǎo zhuāng yán tǔ]. Az egész nagy gyülekezet [一切大眾 - yī qiè dà zhòng] felkiáltott, hogy ilyet még soha nem tapasztaltak [歎未曾有 - tàn wèi céng yǒu], és mindannyian [皆 - jiē] ékkő lótuszokon [寶蓮華 - bǎo lián huá] ülve látták magukat [自見坐 - zì jiàn zuò]. A Buddha így szólt Sáriputrához: „Most [且 - qiě] látod-e [觀 - guān] ennek a Buddha-földnek [是佛土 - shì fó tǔ] fenséges tisztaságát [嚴淨 - yán jìng]?”

舍利弗言：「唯然，世尊！本所不見，本所不聞，今佛國土嚴淨悉現。」

Sariputra így szólt: „Valóban [唯然 - wéi rán], Magasztos [世尊 - shì zūn]! Amit korábban [本 - běn] nem láttam [所不見 - suǒ bù jiàn], amit korábban nem hallottam/észleltem [所不聞 - suǒ bù wén], az most [今 - jīn], a Buddha birodalmának [佛國土 - fó guó tǔ] fenséges tisztasága [嚴淨 - yán jìng], teljes egészében megnyilvánult [悉現 - xī xiàn].”

佛語舍利弗：「我佛國土常淨若此，為欲度斯下劣人故，示是眾惡不淨土耳！譬如諸天，共寶器食，隨其福德，飯色有異。如是，舍利弗！若人心淨，便見此土功德莊嚴。」

„Ez az én Buddha-birodalmam [我佛國土 - wǒ fó guó tǔ] mindig [常 - cháng] ilyen tiszta [淨若此 - jìng ruò cǐ], (de) azért, hogy ezeket az alacsonyabb képességű [下劣 - xià liè] embereket/lényeket [人 - rén] megszabadítsam [為欲度...故 - wèi yù dù... gù], csak [耳 - ěr] ezt a sok gonoszsággal teli [眾惡 - zhòng è], tisztátalan földet [不淨土 - bù jìng tǔ] mutatom meg [示 - shì]! Olyan ez [譬如 - pì rú], mint amikor a dévák [諸天 - zhū tiān], közös [共 - gòng] ékkő edényből [寶器 - bǎo qì] étkeznek [食 - shí], (és) kinek-kinek az érdemei [福德 - fú dé] szerint [隨其 - suí qí], az étel színe/megjelenése [飯色 - fàn sè] különböző [有異 - yǒu yì]. Ugyanígy [如是 - rú shì], Sáriputra! Ha valakinek [若人 - ruò rén] tiszta az elméje [心淨 - xīn jìng], akkor látja [便見 - biàn jiàn] ennek a földnek [此土 - cǐ tǔ] érdemekkel teli ékességét [功德莊嚴 - gōng dé zhuāng yán].”

當佛現此國土嚴淨之時，寶積所將五百長者子皆得無生法忍，八萬四千人皆發阿耨多羅三藐三菩提心。佛攝神足，於是世界還復如故；求聲聞乘三萬二千天及人，知有為法皆悉無常，遠塵離垢，得法眼淨；八千比丘，不受諸法，漏盡意解。

Amikor a Buddha megmutatta [現 - xiàn] ennek a birodalomnak [此國土 - cǐ guó tǔ] fenséges tisztaságát [嚴淨 - yán jìng], Ratnakúṭa [寶積 - Bǎo jī] kíséretében lévő ötszáz ifjú [所將五百長者子 - suǒ jiāng wǔ bǎi zhǎng zhě zǐ] mind [皆 - jiē] elnyerte a nem-keletkező dharmák [türelmes] elfogadását [無生法忍 - wú shēng fǎ rěn; anutpattika-dharma-kṣānti], nyolcvannégyezer [八萬四千 - bā wàn sì qiān] ember [人 - rén] pedig mind [皆 - jiē] felébresztette magában a legfelsőbb, teljes és tökéletes megvilágosodás elérésének szándékát [阿耨多羅三藐三菩提心 - ā nòu duō luó sān miǎo sān pú tí xīn; anuttarā-samyak-saṃbodhi-citta]. A Buddha visszavonta [攝 - shè] csodás erejét [神足 - shén zú], mire [於是 - yú shì] a világ [世界 - shì jiè] visszatért [還復 - hái fù] korábbi állapotába [如故 - rú gù]; A Srávaka-jánát [聲聞乘 - shēng wén shéng] követő harminckétezer [三萬二千 - sān wàn èr qiān] déva és ember [天及人 - tiān jí rén] közül, (mind) megértették [知 - zhī], hogy minden összetett dolog/jelenség [有為法 - yǒu wéi fǎ] kivétel nélkül [皆悉 - jiē xī] mulandó [無常 - wú cháng], eltávolodtak a szennyeződésektől [遠塵離垢 - yuǎn chén lí gòu; vimala], és elnyerték a tiszta Dharma-szemet [得法眼淨 - dé fǎ yǎn jìng; dharma-cakṣur-viśuddhi]; Nyolcezer [八千 - bā qiān] bhiksu [比丘 - bǐ qiū] pedig, minden dharmától/jelenségtől [諸法 - zhū fǎ] megszabadulva [不受 - bù shòu; nem ragaszkodva hozzájuk], kiapasztotta a szennyeződéseket [漏盡 - lòu jìn; āsravakṣaya] és elméjük megszabadult [意解 - yì jiě; citta-vimukti].

維摩詰所說經方便品第二
Vimalakirti Szútra - második fejezet: Az ügyes eszközök.

爾時毘耶離大城中有長者，名維摩詰，已曾供養無量諸佛，深植善本，得無生忍；辯才無礙，遊戲神通，逮諸總持；獲無所畏，降魔勞怨；入深法門，善於智度，通達方便，大願成就；明了眾生心之所趣，又能分別諸根利鈍，久於佛道，心已純淑，決定大乘；諸有所作，能善思量；住佛威儀，心大如海，諸佛咨嗟，弟子、釋、梵、世主所敬。

欲度人故，以善方便居毘耶離；資財無量，攝諸貧民；奉戒清淨，攝諸毀禁；以忍調行，攝諸恚怒；以大精進，攝諸懈怠；一心禪寂，攝諸亂意；以決定慧，攝諸無智；雖為白衣，奉持沙門清淨律行；雖處居家，不著三界；示有妻子，常修梵行；現有眷屬，常樂遠離；雖服寶飾，而以相好嚴身；雖復飲食，而以禪悅為味；若至博弈戲處，輒以度人；受諸異道，不毀正信；雖明世典，常樂佛法；一切見敬，為供養中最；執持正法，攝諸長[8]幼；一切治生諧偶，雖獲俗利，不以喜悅；遊諸四衢，饒益眾生；入治政法，救護一切；入講論處，導以大乘；入諸學堂，誘開童[10]蒙；入諸婬舍，示欲之過；入諸酒肆，能立其志；若在長者，長者中尊，為說勝法；若在居士，居士中尊，斷其貪著；若在剎利，剎利中尊，教以忍辱；若在婆羅門，婆羅門中尊，除其我慢；若在大臣，大臣中尊，教以正法；若在王子，王子中尊，示以忠孝；若在內官，內官中尊，化[＊]政宮女；若在庶民，庶民中尊，令興福力；若在梵天，梵天中尊，誨以勝慧；若在帝釋，帝釋中尊，示現無常；若在護世，護世中尊，護諸眾生：長者維摩詰，以如是等無量方便饒益眾生。

Akkoriban Vaisálí [毘耶離 - Píyélí] nagyvárosában élt egy Vimalakírti [維摩詰 - Wéimójié] nevű nemes/háztulajdonos [長者 - zhǎngzhě], aki már számtalan [無量 - wúliàng] Buddhának [諸佛 - zhūfó] tett felajánlásokat [供養 - gòngyǎng], mélyen elültette [深植 - shēn zhí] a jóság gyökereit [善本 - shànběn], és elérte a nem-keletkezés [türelmes] elfogadását [得無生忍 - dé wúshēngrěn; anutpattika-dharma-kṣānti]. Ékesszólása [辯才 - biàncái] akadálytalan [無礙 - wú'ài] volt; játszi könnyedséggel [遊戲 - yóuxì] bánt a csodás képességekkel [神通 - shéntōng; abhijñā]; elsajátította az összes dháranít [逮諸總持 - dài zhū zǒngchí]; szert tett a félelemnélküliségre [獲無所畏 - huò wúsuǒwèi; vaiśāradya]; legyőzte a márákat [降魔 - xiángmó] és az ártó erőket/szennyeződéseket [勞怨 - láoyuàn]; belépett a mélységes Dharma-kapukba [入深法門 - rù shēn fǎmén]; jártas volt a bölcsesség tökéletességében [善於智度 - shàn yú zhìdù; prajñāpāramitā]; tökéletesen értette az ügyes módszereket [通達方便 - tōngdá fāngbiàn; upāya]; nagy fogadalmai [大願 - dàyuàn] beteljesültek [成就 - chéngjiù]. Világosan értette [明了 - míngliǎo] az érző lények elméjének hajlamait [心之所趣 - xīn zhī suǒ qù], és képes volt megkülönböztetni [分別 - fēnbié] azok éles vagy tompa képességeit [諸根利鈍 - zhū gēn lìdùn]. Régóta jártas volt a Buddha útján [久於佛道 - jiǔ yú fódào], elméje [心 - xīn] már tiszta és nemes [純淑 - chúnshú] volt, és szilárdan [決定 - juédìng] a Mahájánában [大乘 - dàchéng] horgonyzott le. Bármit is tett [諸有所作 - zhū yǒu suǒ zuò], azt ügyesen megfontolta [能善思量 - néng shàn sīliang]. A Buddha fenséges viselkedésében [住佛威儀 - zhù fó wēiyí] időzött, elméje [心 - xīn] hatalmas volt, mint a tenger [大如海 - dà rú hǎi]. Minden Buddha dicsérte [諸佛咨嗟 - zhūfó zījiē], és tisztelték a tanítványok [弟子 - dìzǐ], Śakra [釋 - Shì], Brahmá [梵 - Fàn] és a világi uralkodók [世主所敬 - shìzhǔ suǒ jìng].

Azért, hogy az embereket megszabadítsa [欲度人故 - yù dù rén gù], ügyes módszerekkel [以善方便 - yǐ shàn fāngbiàn] Vaisálíban lakott [居毘耶離 - jū Píyélí]. Végtelen vagyona [資財無量 - zīcái wúliàng] révén támogatta [攝 - shè] a szegényeket [諸貧民 - zhū pínmín]; tiszta erkölcsisége [奉戒清淨 - fèngjiè qīngjìng] révén segítette [攝 - shè] a fogadalomszegőket [諸毀禁 - zhū huǐjìn]; türelemmel szabályozott viselkedése [以忍調行 - yǐ rěn tiáo xíng] révén segítette [攝 - shè] a haragosokat [諸恚怒 - zhū huìnù]; nagy igyekezete [以大精進 - yǐ dà jīngjìn] révén segítette [攝 - shè] a resteket [諸懈怠 - zhū xièdài]; egyhegyű meditatív nyugalma [一心禪寂 - yīxīn chánjì] révén segítette [攝 - shè] a szétszórt elméjűeket [諸亂意 - zhū luànyì]; szilárd bölcsessége [以決定慧 - yǐ juédìng huì] révén segítette [攝 - shè] a tudatlanokat [諸無智 - zhū wúzhì]. Bár világi [白衣 - báiyī] volt, betartotta a srámanák [沙門 - shāmén] tiszta szabályait és viselkedését [清淨律行 - qīngjìng lǜxíng]; bár háztulajdonosként élt [處居家 - chǔ jūjiā], nem ragaszkodott [不著 - bùzhuó] a három világhoz [三界 - sānjiè]; bár úgy tűnt, felesége és gyermekei vannak [示有妻子 - shì yǒu qīzǐ], állandóan tiszta életet [梵行 - fànxíng; brahmacarya] élt; bár látszólag kísérete volt [現有眷屬 - xiàn yǒu juànshǔ], mindig az elkülönülésben/lemondásban [遠離 - yuǎnlí] lelte örömét [常樂 - chánglè]; bár ékszereket [寶飾 - bǎoshì] viselt, testét a [Buddha] fő és mellékjegyeivel [相好 - xiānghǎo] ékesítette [嚴身 - yánshēn]; bár evett és ivott [飲食 - yǐnshí], a meditatív örömöt [禪悅 - chányuè] ízlelte [為味 - wéiwèi]. Ha szerencsejátékok vagy játékok helyére [博弈戲處 - bóyì xìchù] ment, mindig [輒 - zhé] arra használta, hogy megszabadítsa az embereket [以度人 - yǐ dù rén]; kapcsolatba lépett más tanításokkal [受諸異道 - shòu zhū yìdào], de nem becsmérelte a helyes hitet [不毀正信 - bù huǐ zhèngxìn]; bár jártas volt a világi írásokban [明世典 - míng shìdiǎn], mindig a Buddha Dharmájában [佛法 - fófǎ] lelte örömét [常樂 - chánglè]; mindenki, aki látta, tisztelte [一切見敬 - yīqiè jiàn jìng], és a legkiválóbbnak tartották a felajánlások [供養 - gòngyǎng] között; fenntartotta az igaz Dharmát [執持正法 - zhíchí zhèngfǎ], és pártfogolta [攝 - shè] időseket és fiatalokat [諸長幼 - zhū zhǎngyòu]; minden üzleti ügyében [治生 - zhìshēng] harmonikusan [諧偶 - xié'ǒu] járt el, és bár világi haszonra [俗利 - súlì] tett szert, nem lelte ebben örömét [不以喜悅 - bù yǐ xǐyuè]; a keresztutakat [四衢 - sìqú] járva segítette [饒益 - ráoyì] az érző lényeket; kormányzati és jogi körökbe [治政法 - rù zhìzhèng fǎ] lépve mindenkit megvédett [救護一切 - jiùhù yīqiè]; viták és tanítások helyére [講論處 - jiǎnglùn chù] lépve a Mahájánával vezette [導以大乘 - dǎo yǐ dàchéng] őket; iskolákba [學堂 - xuétáng] lépve vonzotta és tanította [誘開 - yòu kāi] a fiatalokat/tudatlanokat [童蒙 - tóngméng]; bordélyházakba [婬舍 - yínshè] lépve megmutatta a vágy [欲 - yù] hibáját [過 - guò]; kocsmákba [酒肆 - jiǔsì] lépve képes volt megszilárdítani [能立 - néng lì] az emberek elhatározását [其志 - qí zhì]. Ha nemesek [長者 - zhǎngzhě] között volt, ő volt a legtiszteltebb [中尊 - zhōngzūn], és a legkiválóbb Dharmát [勝法 - shèngfǎ] tanította nekik; ha világi gyakorlók [居士 - jūshì] között volt, ő volt a legtiszteltebb, és megszüntette kapzsiságukat és ragaszkodásukat [斷其貪著 - duàn qí tānzhuó]; ha ksatriják [剎利 - chàlì] között volt, ő volt a legtiszteltebb, és türelemre [忍辱 - rěnrǔ] tanította őket; ha bráhmanák [婆羅門 - póluómén] között volt, ő volt a legtiszteltebb, és eltávolította gőgjüket [除其我慢 - chú qí wǒmàn]; ha miniszterek [大臣 - dàchén] között volt, ő volt a legtiszteltebb, és az igaz Dharmára [正法 - zhèngfǎ] tanította őket; ha hercegek [王子 - wángzǐ] között volt, ő volt a legtiszteltebb, és hűségre és gyermeki tiszteletre [忠孝 - zhōngxiào] tanította őket; ha udvari tisztviselők [內官 - nèiguān] között volt, ő volt a legtiszteltebb, és [helyesen] irányította [化政 - huàzhèng] az udvarhölgyeket [宮女 - gōngnǚ]; ha közemberek [庶民 - shùmín] között volt, ő volt a legtiszteltebb, és az érdemek erejének [福力 - fúlì] kifejlesztésére [令興 - lìng xīng] ösztönözte őket; ha Brahma dévák [梵天 - Fàntiān] között volt, ő volt a legtiszteltebb, és a legkiválóbb bölcsességre [勝慧 - shènghuì] oktatta őket; ha Indra [帝釋 - Dìshì] körében volt, ő volt a legtiszteltebb, és megmutatta nekik a mulandóságot [示現無常 - shìxiàn wúcháng]; ha világvédelmezők [護世 - hùshì; Lokapāla] között volt, ő volt a legtiszteltebb, és minden lényt oltalmazott [護諸眾生 - hù zhū zhòngshēng]. A nemes Vimalakírti [長者維摩詰 - zhǎngzhě Wéimójié] ilyen és ehhez hasonló [如是等 - rúshì děng] számtalan [無量 - wúliàng] ügyes módszerrel [方便 - fāngbiàn] segítette [饒益 - ráoyì] az érző lényeket.

其以方便，現身有疾。以其疾故，國王、大臣、長者、居士、婆羅門等，及諸王子并餘官屬，無數千人，皆往問疾。其往者，維摩詰因以身疾廣為說法：

「諸仁者！是身無常、無強、無力、無堅、速朽之法，不可信也！為苦、為惱，眾病所集。諸仁者！如此身，明智者所不怙；是身如聚沫，不可撮摩；是身如泡，不得久立；是身如炎，從渴愛生；是身如芭蕉，中無有堅；是身如幻，從顛倒起；是身如夢，為虛妄見；是身如影，從業緣現；是身如響，屬諸因緣；是身如浮雲，須臾變滅；是身如電，念念不住；是身無主，為如地；是身無我，為如火；是身無壽，為如風；是身無人，為如水；是身不實，四大為家；是身為空，離我、我所；是身無知，如草木瓦礫；是身無作，風力所轉；是身不淨，穢惡充滿；是身為虛偽，雖假以澡浴衣食，必歸磨滅；是身為災，百一病惱；是身如丘井，為老所逼；是身無定，為要當死；是身如毒蛇、如怨賊、如空聚，陰、界、諸入所共合成。

Ő [Vimalakírti] ügyes módszerként [其以方便 - qí yǐ fāngbiàn] testi betegséget [身有疾 - shēn yǒu jí] mutatott [現 - xiàn]. Betegsége miatt [以其疾故 - yǐ qí jí gù] királyok [國王 - guówáng], miniszterek [大臣 - dàchén], nemesek [長者 - zhǎngzhě], világi gyakorlók [居士 - jūshì], bráhmanák [婆羅門 - póluómén] és mások [等 - děng], valamint hercegek [諸王子 - zhū wángzǐ] és további hivatalnokok [并餘官屬 - bìng yú guānshǔ], számtalan ezren [無數千人 - wúshù qiān rén], mind elmentek [皆往 - jiē wǎng], hogy érdeklődjenek betegsége felől [問疾 - wènjí]. Azoknak, akik elmentek hozzá [其往者 - qí wǎngzhě], Vimalakírti testi betegségét [身疾 - shēnjí] alapul véve [因以 - yīn yǐ] részletesen [廣 - guǎng] kifejtette a Dharmát [為說法 - wéi shuōfǎ]:

„Tisztességesek [諸仁者 - zhū rénzhě]! Ez a test [是身 - shì shēn] mulandó [無常 - wúcháng], erőtlen [無強、無力 - wúqiáng, wúlì], szilárdság nélküli [無堅 - wújiān], gyorsan enyésző [速朽之法 - sùxiǔ zhī fǎ]; nem lehet bízni benne [不可信也 - bùkě xìn yě]! Szenvedés [為苦 - wèi kǔ] és bánat [為惱 - wèinǎo] (forrása), minden betegség [眾病 - zhòngbìng] gyűjtőhelye [所集 - suǒjí]. Tisztességesek! Az ilyen testre [如此身 - rúcǐ shēn] a bölcs [明智者 - míngzhìzhě] nem támaszkodik [所不怙 - suǒ bù hù]; ez a test olyan, mint a tajték [聚沫 - jùmò], nem lehet megragadni [不可撮摩 - bùkě cuōmó]; ez a test olyan, mint a buborék [泡 - pào], nem marad fenn sokáig [不得久立 - bùdé jiǔlì]; ez a test olyan, mint a délibáb [炎 - yán], a szomjból és vágyból [渴愛 - kě'ài; tṛṣṇā] születik; ez a test olyan, mint a banánfa [芭蕉 - bājiāo], belül nincs szilárd magja [中無有堅 - zhōng wúyǒu jiān]; ez a test olyan, mint az illúzió [幻 - huàn; māyā], a tévelygésből [顛倒 - diāndǎo; viparyāsa] keletkezik; ez a test olyan, mint az álom [夢 - mèng], hamis látomás [虛妄見 - xūwàng jiàn]; ez a test olyan, mint az árnyék [影 - yǐng], a karma és ok-okozat [業緣 - yèyuán] folytán jelenik meg; ez a test olyan, mint a visszhang [響 - xiǎng], okoktól és feltételektől [諸因緣 - zhū yīnyuán] függ; ez a test olyan, mint a bárányfelhő [浮雲 - fúyún], egy pillanat alatt [須臾 - xūyú] változik és eltűnik [變滅 - biànmiè]; ez a test olyan, mint a villám [電 - diàn], pillanatról pillanatra [念念 - niànniàn] sem maradandó [不住 - bùzhù]; ez a test gazdátlan [無主 - wúzhǔ], olyan, mint a föld [為如地 - wèi rú dì]; ez a test éntelen [無我 - wúwǒ; anātman], olyan, mint a tűz [為如火 - wèi rú huǒ]; ez a test élettelen [無壽 - wúshòu], olyan, mint a szél [為如風 - wèi rú fēng]; ez a test személytelen [無人 - wúrén; pudgala-nairātmya], olyan, mint a víz [為如水 - wèi rú shuǐ]; ez a test valótlan [不實 - bùshí], a Négy Nagy Elem [四大 - sìdà; mahābhūta] az otthona [為家 - wéijiā]; ez a test üres [空 - kōng; śūnya], mentes az éntől [我 - wǒ; ātman] és az enyémtől [我所 - wǒsuǒ; ātmīya]; ez a test tudatnélküli [無知 - wúzhī], mint a fű, a fa, a cserép vagy a kavics [草木瓦礫 - cǎomù wǎlì]; ez a test nem cselekvő [無作 - wúzuò], a szél ereje [風力 - fēnglì] (karma) mozgatja [所轉 - suǒzhuǎn]; ez a test tisztátalan [不淨 - bùjìng], szennyel és mocsokkal [穢惡 - huì'è] van tele [充滿 - chōngmǎn]; ez a test hamis [虛偽 - xūwěi], bár fürdetéssel, ruhával, étellel [澡浴衣食 - zǎoyù yīshí] tartjuk fenn ideiglenesen [雖假以 - suī jiǎyǐ], végül elkerülhetetlenül [必歸 - bìguī] elpusztul [磨滅 - mómiè]; ez a test csapás [災 - zāi], százegy betegség és bánat [百一病惱 - bǎiyī bìngnǎo] (forrása); ez a test olyan, mint egy (omladozó?) kút [丘井 - qiūjǐng], az öregség [老 - lǎo] szorongatja [所逼 - suǒbī]; ez a test bizonytalan [無定 - wúdìng], biztosan [為要當 - wèiyào dāng] meg kell halnia [死 - sǐ]; ez a test olyan, mint a mérges kígyó [毒蛇 - dúshé], mint az ellenséges rabló [怨賊 - yuànzéi], mint az üres falu [空聚 - kōngjù]. Az aggregátumokból [陰 - yīn; skandha], elemekből [界 - jiè; dhātu] és az érzékelési alapokból [諸入 - zhūrù; āyatana] tevődik össze [所共合成 - suǒ gòng héchéng].”

「諸仁者！此可患厭，當樂佛身。所以者何？佛身者即法身也！從無量功德智慧生，從戒、定、慧、解脫、解脫知見生，從慈、悲、喜、捨生，從布施、持戒、忍辱、柔和、勤行精進、禪定、解脫、三昧、多聞、智慧諸波羅蜜生，從方便生，從六通生，從三明生，從三十七道品生，從止觀生，從十力、四無所畏、十八不共法生，從斷一切不善法、集一切善法生，從真實生，從不放逸生：從如是無量清淨法生如來身。諸仁者！欲得佛身、斷一切眾生病者，當發阿耨多羅三藐三菩提心。」

„Tisztességesek [諸仁者 - zhū rénzhě]! Ettől [a testtől] szenvedni kell és meg kell undorodni [此可患厭 - cǐ kě huànyàn], a Buddha testére [佛身 - fóshēn] kell vágyni [當樂 - dāng lè]. Hogy miért [所以者何 - suǒyǐ zhě hé]? Mert a Buddha teste [佛身者 - fóshēn zhě] nem más, mint a Dharma-test [即法身也 - jí fǎshēn yě; Dharmakāya]! A mérhetetlen érdemből [無量功德 - wúliàng gōngdé] és bölcsességből [智慧 - zhìhuì] születik; az erkölcsösségből [戒 - jiè; śīla], az összeszedettségből [定 - dìng; samādhi], a bölcsességből [慧 - huì; prajñā], a megszabadulásból [解脫 - jiětuō; vimukti] és a megszabadulás tudásából és látásából [解脫知見 - jiětuō zhījiàn; vimukti-jñāna-darśana] születik; a szerető kedvességből [慈 - cí; maitrī], az együttérzésből [悲 - bēi; karuṇā], az együtt örülésből [喜 - xǐ; muditā] és az egykedvűségből [捨 - shě; upekṣā] születik; az adakozás [布施 - bùshī; dāna], az erkölcsösség [持戒 - chíjiè; śīla], a türelem [忍辱 - rěnrǔ; kṣānti], a szelídség [柔和 - róuhé], a szorgalmas igyekezet [勤行精進 - qínxíng jīngjìn; vīrya], a meditáció [禪定 - chándìng; dhyāna], a megszabadulás [解脫 - jiětuō], a szamádhi [三昧 - sānmèi], a nagy műveltség [多聞 - duōwén] és a bölcsesség [智慧 - zhìhuì; prajñā] páramitáiból [諸波羅蜜 - zhū bōluómì] születik; az ügyes módszerekből [方便 - fāngbiàn; upāya] születik; a Hat Csodás Képességből [六通 - liùtōng; ṣaḍ abhijñā] születik; a Három Világos Tudásból [三明 - sānmíng; tisraḥ vidyāḥ] születik; a Harminchét Megvilágosodáshoz Vezető Tényezőből [三十七道品 - sānshíqī dàopǐn; saptatriṃśad bodhipakṣikā dharmāḥ] születik; a csillapultságból és belátásból [止觀 - zhǐguān; śamatha-vipaśyanā] születik; a Tíz Erőből [十力 - shílì; daśa bala], a Négy Félelemnélküliségből [四無所畏 - sì wúsuǒwèi; catvāri vaiśāradya] és a Tizennyolc Megkülönböztető Tulajdonságból [十八不共法 - shíbā bùgòng fǎ; aṣṭādaśa āveṇika-buddhadharma] születik; minden ártó tényező [一切不善法 - yīqiè bùshàn fǎ] megszüntetéséből és minden erényes tényező [一切善法 - yīqiè shàn fǎ] összegyűjtéséből születik; az igazságból/valóságból [真實 - zhēnshí; satya] születik; a nem-hanyagságból/éberségből [不放逸 - bùfàngyì; apramāda] születik. Ilyen [如是 - rúshì] és ehhez hasonló számtalan tiszta dharmából [無量清淨法 - wúliàng qīngjìng fǎ] születik a Tathágata teste [如來身 - rúlái shēn]. Tisztességesek! Aki el akarja nyerni a Buddha testét [欲得佛身 - yù dé fóshēn] és meg akarja szüntetni minden érző lény betegségét [斷一切眾生病者 - duàn yīqiè zhòngshēng bìng zhě], annak fel kell ébresztenie magában a legfelsőbb, teljes és tökéletes megvilágosodás szándékát [當發阿耨多羅三藐三菩提心 - dāng fā ā nòu duō luó sān miǎo sān pú tí xīn; anuttarā-samyak-saṃbodhi-citta]!”

如是，長者維摩詰為諸問疾者，如應說法，令無數千人皆發阿耨多羅三藐三菩提心。

Így a nemes Vimalakírti (長者維摩詰) a hozzá betegsége felől érdeklődőknek a megfelelő módon (如應) tanította a Dharmát (說法), aminek következtében számtalan ezer ember mind felébresztette magában a legfelsőbb, teljes és tökéletes megvilágosodás szándékát (阿耨多羅三藐三菩提心).

[＊]維摩詰[＊]所說經弟子品第三
A Vimalakirti-szútra - harmadik fejezet: A tanítványok.

爾時長者維摩詰，自念：「寢疾于床，世尊大慈，寧不垂愍？」

Akkoriban a nemes Vimalakírti (長者維摩詰 - zhǎngzhě Wéimójié) így gondolkodott magában (自念 - zìniàn): „Betegen fekszem az ágyon (寢疾于床 - qǐnjí yú chuáng), a Magasztos (世尊 - Shìzūn) nagy könyörülettel (大慈 - dàcí) bír, hát nem fog megkönyörülni rajtam (寧不垂愍 - nìng bù chuímǐn)?”

佛知其意，即告舍利弗：「汝行詣維摩詰問疾。」

A Buddha észlelte (知 - zhī) a gondolatát/szándékát (其意 - qí yì), és azonnal (即 - jí) így szólt Sáriputrához (舍利弗 Shèlìfú): „Menj el (汝行詣 - rǔ xíng yì) Vimalakírtihez (維摩詰 - Wéimójié), és érdeklődj betegsége felől (問疾 - wènjí).”

舍利弗白佛言：「世尊！我不堪任詣彼問疾。所以者何？憶念我昔，曾於林中宴坐樹下，時維摩詰來謂我言：『唯，舍利弗！不必是坐，為宴坐也。夫宴坐者，不於三界現身、意，是為宴坐；不起滅定而現諸威儀，是為宴坐；不捨道法而現凡夫事，是為宴坐；心不住內亦不在外，是為宴坐；於諸見不動，而修行三十七品，是為宴坐；不斷煩惱而入涅槃，是為宴坐。若能如是坐者，佛所印可。』

Sáriputra (舍利弗 - Shèlìfú) így szólt a Buddhához (白佛言 - bó fó yán): „Magasztos (世尊 - Shìzūn)! Én nem vagyok méltó/alkalmas (我不堪任 - wǒ bùkānrèn), hogy elmenjek hozzá (詣彼 - yì bǐ) és betegsége felől érdeklődjek (問疾 - wènjí). Hogy miért (所以者何 - suǒyǐ zhě hé)? Emlékszem (憶念 - yìniàn), egyszer régen (我昔 - wǒ xī), az erdőben (林中 - línzhōng) egy fa alatt (樹下 - shùxià) csendes meditációban (宴坐 - yànzuò) ültem, amikor Vimalakírti (維摩詰 - Wéimójié) odajött (來 - lái) és így szólt hozzám (謂我言 - wèi wǒ yán): »Nos (唯 - wéi), Sáriputra! Nem szükségszerűen ez az ülés (不必是坐 - bùbì shì zuò) jelenti a csendes meditációt (為宴坐也 - wéi yànzuò yě). Mert aki csendes meditációban ül (夫宴坐者 - fū yànzuò zhě): nem nyilvánítja meg testét (身 - shēn) és tudatát (意 - yì) a három világban (三界 - sānjiè), ez a csendes meditáció; nem lép ki a megszüntetés [koncentrációjából] (滅定 - mièdìng; nirodha-samāpatti), mégis megnyilvánítja a különféle méltóságteljes viselkedésformákat (諸威儀 - zhū wēiyí), ez a csendes meditáció; nem hagyja el az Út/Dharma alapelveit (道法 - dàofǎ), mégis végzi a közönséges emberek (凡夫 - fánfū) dolgait (事 - shì), ez a csendes meditáció; tudata (心 - xīn) nem időzik sem bent (內 - nèi), sem kint (外 - wài), ez a csendes meditáció; mozdulatlan marad a különféle nézetekkel (諸見 - zhūjiàn) szemben, mégis gyakorolja a Harminchét [Megvilágosodáshoz Vezető] Tényezőt (三十七品 - sānshíqī pǐn), ez a csendes meditáció; nem vágja el a szennyeződéseket (不斷煩惱 - bùduàn fánnǎo; klesa), mégis belép a Nirvánába (入涅槃 - rù nièpán), ez a csendes meditáció. Ha valaki képes így ülni (若能如是坐者 - ruò néng rúshì zuò zhě), azt a Buddha hitelesíti (佛所印可 - fó suǒ yìnkě).«”

時我——世尊！——聞說是語，默然而止，不能加報，故我不任詣彼問疾。」

Akkor én – Magasztos! (世尊 - Shìzūn) – hallva e szavakat (聞說是語 - wén shuō shì yǔ), elnémultam (默然而止 - mòrán ér zhǐ), és képtelen voltam válaszolni (不能加報 - bùnéng jiā bào). Ezért (故 - gù) nem tartom magam alkalmasnak/méltónak (我不任 - wǒ bùrèn), hogy elmenjek hozzá (詣彼 - yì bǐ) és betegsége felől érdeklődjek (問疾 - wènjí).”

佛告大目犍連：「汝行詣維摩詰問疾。」

A Buddha (佛 - Fó) így szólt Mahámaudgaljájanához (告大目犍連 - gào Dà Mùjiānlián): „Menj el (汝行詣 - rǔ xíng yì) Vimalakírtihez (維摩詰 - Wéimójié), és érdeklődj betegsége felől (問疾 - wènjí).”

目連白佛言：「世尊！我不堪任詣彼問疾。所以者何？憶念我昔入毘耶離大城，於里巷中為諸居士說法。時維摩詰來謂我言：

Maudgaljájana (目連 - Mùlián) így szólt a Buddhához (白佛言 - bó fó yán): „Magasztos (世尊 - Shìzūn)! Én nem vagyok méltó/alkalmas (我不堪任 - wǒ bùkānrèn), hogy elmenjek hozzá (詣彼 - yì bǐ) és betegsége felől érdeklődjek (問疾 - wènjí). Hogy miért (所以者何 - suǒyǐ zhě hé)? Emlékszem (憶念 - yìniàn), egyszer régen (我昔 - wǒ xī), Vaisálí (毘耶離 - Píyélí) nagyvárosában jártam (入...大城 - rù... dàchéng), és (ott) egy mellékutcában (里巷中 - lǐxiàng zhōng) világi gyakorlóknak (諸居士 - zhū jūshì) tanítottam a Dharmát (說法 - shuōfǎ). Akkor (時 - shí) Vimalakírti (維摩詰 - Wéimójié) odajött (來 - lái) és így szólt hozzám (謂我言 - wèi wǒ yán):

『唯，大目連！為白衣居士說法，不當如仁者所說。夫說法者，當如法說。法無眾生，離眾生垢故；法無有我，離我垢故；法無壽命，離生死故；法無有人，前後際斷故；法常寂然，滅諸相故；法離於相，無所緣故；法無名字，言語斷故；法無有說，離覺觀故；法無形相，如虛空故；法無戲論，畢竟空故；法無我所，離我所故；法無分別，離諸識故；法無有比，無相待故；法不屬因，不在緣故；法同法性，入諸法故；法隨於如，無所隨故；法住實際，諸邊不動故；法無動搖，不依六塵故；法無去來，常不住故；法順空，隨無相，應無作；法離好醜，法無增損，法無生滅，法無所歸；法過眼、耳、鼻、舌、身、心；法無高下，法常住不動，法離一切觀行。

唯，大目連！法相如是，豈可說乎？夫說法者，無說無示；其聽法者，無聞無得，譬如幻士，為幻人說法，當建是意，而為說法。當了眾生根有利鈍，善於知見無所罣礙，以大悲心讚于大乘，念報佛恩不斷三寶，然後說法。』

»Nos (唯 - wéi), Mahámaudgaljájana (大目連 - Dà Mùlián)! Amikor világi gyakorlóknak (白衣居士 - báiyī jūshì) tanítod a Dharmát (說法 - shuōfǎ), nem úgy kellene szólnod (不當如...所說 - bùdāng rú... suǒshuō), ahogy te teszed (仁者 - rénzhě). Mert aki a Dharmát tanítja (夫說法者 - fū shuōfǎ zhě), annak a Dharmának megfelelően (如法 - rúfǎ) kell tanítania (當...說 - dāng... shuō). A Dharma (法 - fǎ) mentes az érző lényektől (無眾生 - wú zhòngshēng), mert elválik az érző lények szennyétől (離眾生垢故 - lí zhòngshēng gòu gù); mentes az éntől (無有我 - wú yǒu wǒ), mert elválik az én szennyétől (離我垢故 - lí wǒ gòu gù); mentes az élettartamtól (無壽命 - wú shòumìng), mert elválik a születéstől és haláltól (離生死故 - lí shēngsǐ gù); mentes a személytől (無有人 - wú yǒurén), mert a múlt és jövő határai el vannak vágva (前後際斷故 - qiánhòu jì duàn gù); mindig nyugodt (常寂然 - cháng jìrán), mert minden jellegzetességet (相 - xiāng) megszüntet (滅諸相故 - miè zhū xiāng gù); elválik a jellegzetességektől (離於相 - lí yú xiāng), mert nincs mire támaszkodnia (無所緣故 - wú suǒyuán gù); nincsen neve (無名字 - wú míngzì), mert a nyelv/beszéd megszűnik (言語斷故 - yányǔ duàn gù); túl van a magyarázaton (無有說 - wú yǒu shuō), mert elválik a gondolkodástól és vizsgálódástól (離覺觀故 - lí juéguān gù); formátlan (無形相 - wú xíngxiāng), mint az üresség/űr (如虛空故 - rú xūkōng gù); mentes a (fogalmi) kiterjesztéstől (無戲論 - wú xìlùn; prapañca), mert végső soron üres (畢竟空故 - bìjìng kōng gù); mentes az 'enyém'-től (無我所 - wú wǒsuǒ), mert elválik attól, ami az enyém (離我所故 - lí wǒsuǒ gù); mentes a megkülönböztetéstől (無分別 - wú fēnbié), mert elválik a tudatosságoktól (離諸識故 - lí zhūshì gù); összehasonlíthatatlan (無有比 - wú yǒu bǐ), mert nincs mihez viszonyítani (無相待故 - wú xiāngdài gù); nem tartozik okhoz (不屬因 - bù shǔ yīn), és nem függ feltételtől (不在緣故 - bù zài yuán gù); azonos a Dharma-természettel (法同法性 - fǎ tóng fǎxìng), [mert?] minden dharmába behatol (入諸法故 - rù zhū fǎ gù); követi az Így-séget (隨於如 - suí yú rú; Tathātā), mert nem követ semmit (無所隨故 - wú suǒsuí gù); a valóság határán (實際 - shíjì; bhūtakoṭi) időzik, mert a szélsőségek (邊 - biān) nem mozgatják (不動故 - bùdòng gù); mozdulatlan (無動搖 - wú dòngyáo), mert nem függ a hat érzéki portól (不依六塵故 - bù yī liùchén gù); nincs jövés-menés (無去來 - wú qùlái), mert állandóan nem-időző (常不住故 - cháng búzhù gù); összhangban van az ürességgel (順空 - shùnkōng), követi a jellegzetesség-nélküliséget (隨無相 - suí wúxiāng), megfelel a kívánság-nélküliségnek (應無作 - yìng wúzuò); elválik a jótól és rossztól (離好醜 - lí hǎochǒu); nincs benne növekedés vagy csökkenés (無增損 - wú zēngsǔn); nincs keletkezése vagy megszűnése (無生滅 - wú shēngmiè); nincs hová tartania (無所歸 - wú suǒguī); túl van a szemen, fülön, orron, nyelven, testen és tudaton (過眼、耳、鼻、舌、身、心 - guò yǎn, ěr, bí, shé, shēn, xīn); nincs benne magas vagy alacsony (無高下 - wú gāoxià); örökké megmarad és mozdulatlan (常住不動 - chángzhù bùdòng); mentes minden nézettől és gyakorlattól (離一切觀行 - lí yīqiè guānxíng).

Nos (唯 - wéi), Mahámaudgaljájana! Ha a Dharma természete (法相 - fǎxiāng) ilyen (如是 - rúshì), hogyan lehetne azt elmagyarázni (豈可說乎 - qǐ kě shuō hū)? Mert aki a Dharmát tanítja (夫說法者 - fū shuōfǎ zhě), az nem magyaráz és nem mutat (無說無示 - wú shuō wú shì); aki a Dharmát hallgatja (其聽法者 - qí tīngfǎ zhě), az nem hall és nem nyer el semmit (無聞無得 - wú wén wú dé). Olyan ez, mint amikor egy illuzórikus ember (幻士 - huànshì) illuzórikus embereknek (幻人 - huànrén) tanítja a Dharmát (說法 - shuōfǎ). Ezt a hozzáállást (是意 - shì yì) kell felépíteni (當建 - dāng jiàn), és úgy tanítani a Dharmát (而為說法 - ér wéi shuōfǎ). Meg kell értened (當了 - dāng liǎo) az érző lények képességeinek (根 - gēn) élességét vagy tompaságát (利鈍 - lìdùn); jártasnak kell lenned a tudásban és látásban (善於知見 - shànyú zhījiàn), akadálytalanul (無所罣礙 - wú suǒ guà'ài); nagy együttérzéssel (大悲心 - dàbēixīn) kell dicsérned a Mahájánát (讚于大乘 - zàn yú dàchéng); emlékezned kell a Buddha kegyének viszonzására (念報佛恩 - niàn bào fó'ēn), és nem szabad megszakítanod a Három Drágaság (不斷三寶 - bùduàn sānbǎo) [folytonosságát]; és csak ezután (然後 - ránhòu) tanítsd a Dharmát (說法 - shuōfǎ).«”

維摩詰說是法時，八百居士發阿耨多羅三藐三菩提心。我無此辯，是故不任詣彼問疾。」

Amikor Vimalakírti (維摩詰 - Wéimójié) ezt a Dharmát (是法 - shì fǎ) tanította, nyolcszáz (八百 - bābǎi) világi gyakorló (居士 - jūshì) felébresztette magában a legfelsőbb, teljes és tökéletes megvilágosodás szándékát (發阿耨多羅三藐三菩提心 - fā Ānòuduōluó Sānmiǎo Sānpútí xīn). Nekem (我 - wǒ) nincs ilyen ékesszólásom (無此辯 - wú cǐ biàn), ezért (是故 - shì gù) nem tartom magam alkalmasnak/méltónak (不任 - bùrèn), hogy elmenjek hozzá (詣彼 - yì bǐ) és betegsége felől érdeklődjek (問疾 - wènjí).”

佛告大迦葉：「汝行詣維摩詰問疾。」

A Buddha szólt Mahakasyapának: „Menj el Vimalakirtihez és kérdezd meg, hogy van.”

A Buddha (佛 - Fó) így szólt Mahákásjapához (告大迦葉 - gào Dà Jiāshè): „Menj el (汝行詣 - rǔ xíng yì) Vimalakírtihez (維摩詰 - Wéimójié), és érdeklődj betegsége felől (問疾 - wènjí).”

『唯，大迦葉！有慈悲心而不能普，捨豪富從貧乞。迦葉！住平等法，應次行乞食。為不食故，應行乞食，為壞和合相故，應取揣食，為不受故，應受彼食；以空聚想，入於聚落，所見色與盲等，所聞聲與響等，所嗅香與風等，所食味不分別，受諸觸如智證，知諸法如幻相，無自性，無他性，本自不然，今則無滅。迦葉！若能不捨八邪，入八解脫，以邪相入正法，以一食施一切，供養諸佛及眾賢聖，然後可食；如是食者，非有煩惱，非離煩惱，非入定意，非起定意，非住世間，非住涅槃；其有施者，無大福，無小福，不為益，不為損，是為正入佛道，不依聲聞：迦葉！若如是食，為不空食人之施也。』

»Nos (唯 - wéi), Mahákásjapa (大迦葉 - Dà Jiāshè)! Bár együttérző szíved van (有慈悲心 - yǒu cíbēixīn), az nem egyetemes (不能普 - bùnéng pǔ), (mert) elhagyod a gazdagokat (捨豪富 - shě háofù) és a szegényektől koldulsz (從貧乞 - cóng pín qǐ). Kásjapa! Az egyenlőség Dharmájában (平等法 - píngděng fǎ) időzve (住 - zhù) kellene sorban (次行 - cìxíng) alamizsnát gyűjtened (乞食 - qǐshí). Azért kell alamizsnát gyűjtened, hogy ne egyél (為不食故 - wèi bù shí gù); azért kell elfogadnod a falatot (應取揣食 - yìng qǔ chuǎishí), hogy lerombold az összetettség látszatát (為壞和合相故 - wèi huài héhé xiāng gù); azért kell elfogadnod az ételt (應受彼食 - yìng shòu bǐ shí), hogy ne fogadd el (為不受故 - wèi bù shòu gù). Az „üres falu” (空聚 - kōngjù) gondolatával lépj be a faluba (入於聚落 - rù yú jùluò); a látott formák (色 - sè) legyenek számodra olyanok, mint a vaknak (與盲等 - yǔ máng děng); a hallott hangok (聲 - shēng), mint a visszhang (與響等 - yǔ xiǎng děng); a szagolt illatok (香 - xiāng), mint a szél (與風等 - yǔ fēng děng); az ízlelt ízeket (味 - wèi) ne különböztessed meg (不分別 - bù fēnbié); az érintéseket (觸 - chù) úgy fogadd, mint a bölcsesség megvalósulását (如智證 - rú zhìzhèng); tudd, hogy minden dharma (諸法 - zhū fǎ) olyan, mint az illúzió (如幻相 - rú huànxiāng), nincs öntermészete (無自性 - wú zìxìng), sem más-természete (無他性 - wú tāxìng), eredendően nem létezett (本自不然 - běn zì bùrán), és most sem szűnik meg (今則無滅 - jīn zé wú miè). Kásjapa! Ha képes vagy, anélkül, hogy elhagynád a Nyolc Tévutat (不捨八邪 - bùshě bāxié), belépni a Nyolc Megszabadulásba (入八解脫 - rù bājiětuō); ha képes vagy a téves jellegzetességeken (以邪相 - yǐ xiéxiāng) keresztül belépni az igaz Dharmába (入正法 - rù zhèngfǎ); ha képes vagy az egyetlen (adag) ételt (以一食 - yǐ yīshí) felajánlani mindennek/mindenkinek (施一切 - shī yīqiè), tisztelettel adózva minden Buddhának és a Szentek és Bölcsek gyülekezetének (供養諸佛及眾賢聖 - gòngyǎng zhūfó jí zhòng xiánshèng); csak ezután (然後 - ránhòu) ehetsz (可食 - kě shí). Az ilyen evés (如是食者 - rúshì shí zhě) nem jár szennyeződéssel (非有煩惱 - fēi yǒu fánnǎo), de nem is mentes a szennyeződésektől (非離煩惱 - fēi lí fánnǎo); nem jelenti a szamádhiba lépést (非入定意 - fēi rù dìngyì), sem a szamádhiból kilépést (非起定意 - fēi qǐ dìngyì); nem jelenti a világban maradást (非住世間 - fēi zhù shìjiān), sem a Nirvánában maradást (非住涅槃 - fēi zhù nièpán). Aki így adakozik (其有施者 - qí yǒu shī zhě), annak nincs nagy érdeme (無大福 - wú dàfú), sem kis érdeme (無小福 - wú xiǎofú); (az adomány) nem szolgál javára (不為益 - bù wéi yì), sem kárára (不為損 - bù wéi sǔn). Ez jelenti az igazi belépést a Buddha útjára (正入佛道 - zhèng rù fódào), nem támaszkodva a Srávakákra (不依聲聞 - bù yī shēngwén). Kásjapa! Ha így étkezel (若如是食 - ruò rúshì shí), akkor nem vesztegeted el hiába (不空食 - bù kōng shí) az emberek adományát (人之施也 - rén zhī shī yě).«”

Akkor én – Magasztos! (世尊 - Shìzūn) – hallva e szavakat (聞說是語 - wén shuō shì yǔ), soha nem tapasztalt [érzést éltem át] (得未曾有 - dé wèicéngyǒu), és azonnal (即 - jí) mélységes tisztelet (深起敬心 - shēn qǐ jìngxīn) ébredt bennem minden bódhiszattva (一切菩薩 - yīqiè púsà) iránt. Majd (復 - fù) így gondolkodtam (作是念 - zuò shì niàn): »Ez [az ember], bár [csak] egy neves háztulajdonos (斯有家名 - sī yǒu jiāmíng), micsoda ékesszólással (辯才 - biàncái) és bölcsességgel (智慧 - zhìhuì) bír (乃能如是 - nǎi néng rúshì)! Ugyan ki (其誰 - qí shuí) hallaná ezt (聞此 - wén cǐ), aki ne ébresztené fel magában a legfelsőbb, teljes és tökéletes megvilágosodás szándékát (不發阿耨多羅三藐三菩提心 - bù fā Ānòuduōluó Sānmiǎo Sānpútí xīn)?«

Azóta (我從是來 - wǒ cóng shì lái) nem buzdítom (不復勸 - bù fù quàn) többé az embereket (人 - rén) a srávakák (聲聞 - shēngwén) vagy a pratjékabuddhák (辟支佛 - pìzhīfó) útjának (行 - xíng) követésére. Ezért (是故 - shì gù) nem tartom magam alkalmasnak/méltónak (不任 - bùrèn), hogy elmenjek hozzá (詣彼 - yì bǐ) és betegsége felől érdeklődjek (問疾 - wènjí).”

佛告須菩提：「汝行詣維摩詰問疾。」

A Buddha (佛 - Fó) így szólt Szubhútihoz (告須菩提 - gào Xūpútí): „Menj el (汝行詣 - rǔ xíng yì) Vimalakírtihez (維摩詰 - Wéimójié), és érdeklődj betegsége felől (問疾 - wènjí).”

須菩提白佛言：「世尊！我不堪任詣彼問疾。所以者何？憶念我昔，入其舍從乞食，時維摩詰取我鉢盛滿飯，謂我言：

Szubhúti (須菩提 - Xūpútí) így szólt a Buddhához (白佛言 - bó fó yán): „Magasztos (世尊 - Shìzūn)! Én nem vagyok méltó/alkalmas (我不堪任 - wǒ bùkānrèn), hogy elmenjek hozzá (詣彼 - yì bǐ) és betegsége felől érdeklődjek (問疾 - wènjí). Hogy miért (所以者何 - suǒyǐ zhě hé)? Emlékszem (憶念 - yìniàn), egyszer régen (我昔 - wǒ xī), bementem a házába (入其舍 - rù qí shè), hogy alamizsnát kérjek (從乞食 - cóng qǐshí). Akkor (時 - shí) Vimalakírti (維摩詰 - Wéimójié) vette a tálámat (取我鉢 - qǔ wǒ bō), telerakta (盛滿 - shèngmǎn) étellel (飯 - fàn), és így szólt hozzám (謂我言 - wèi wǒ yán):

『唯，須菩提！若能於食等者，諸法亦等，諸法等者，於食亦等；如是行乞，乃可取食。若須菩提不斷婬、怒、癡，亦不與俱；不壞於身，而隨一相；不滅癡愛，起於[4]明脫；以五逆相而得解脫，亦不解不縛；不見四諦，非不見諦；非得果，[5]非不得果；非凡夫，非離凡夫法；非聖人，非不聖人；雖成就一切法，而離諸法相，乃可取食。若須菩提不見佛，不聞法，彼外道六師——富蘭那迦葉、末伽梨拘賒梨子、刪闍夜毘羅胝子、阿耆多翅舍欽婆羅、迦羅鳩馱迦旃延、尼犍陀若提子等——是汝之師，因其出家，彼師所墮，汝亦隨墮，乃可取食。

若須菩提入諸邪見，不到彼岸；住於八難，不得無難；同於煩惱，離清淨法；汝得無諍三昧，一切眾生亦得是定——其施汝者，不名福田；供養汝者，墮三惡道——為與眾魔共一手作諸勞侶——汝與眾魔及諸塵勞，等無有異——於一切眾生而有怨心，謗諸佛，毀於法，不入眾數，終不得滅度。汝若如是，乃可取食。』

»Nos (唯 - wéi), Szubhúti (須菩提 - Xūpútí)! Ha képes vagy egyenlőként (等 - děng) tekinteni az ételre (於食 - yú shí), akkor minden dharma (諸法 - zhū fǎ) is egyenlő (亦等 - yì děng); (és) ha minden dharma egyenlő (諸法等者 - zhū fǎ děng zhě), akkor az étel is egyenlő (於食亦等 - yú shí yì děng). Ha így (如是 - rúshì) gyűjtesz alamizsnát (行乞 - xíngqǐ), akkor elfogadhatod az ételt (乃可取食 - nǎi kě qǔ shí). Ha te, Szubhúti, nem vágod el (不斷 - bùduàn) a vágyat, haragot és tudatlanságot (婬、怒、癡 - yín, nù, chī), de nem is társulsz velük (亦不與俱 - yì bù yǔ jū); ha nem rombolod le a testet (不壞於身 - bù huài yú shēn), miközben az Egyetlen Jegyzet követed (而隨一相 - ér suí yīxiāng); ha nem oltod ki a tudatlan vágyat (不滅癡愛 - bù miè chī'ài), miközben felébreszted a világosságot és megszabadulást (起於明脫 - qǐ yú míngtuō); ha az öt súlyos vétek (五逆 - wǔnì) látszatával (相 - xiāng) éred el a megszabadulást (得解脫 - dé jiětuō), de nem vagy sem megszabadult, sem megkötözött (亦不解不縛 - yì bù jiě bù fù); ha nem látod a Négy Igazságot (不見四諦 - bù jiàn sìdì), de nem is vagy a nélkül, hogy látnád az igazságot (非不見諦 - fēi bù jiàn dì); ha nem éred el a gyümölcsöt (非得果 - fēi dé guǒ), de nem is vagy a nélkül, hogy elérnéd a gyümölcsöt (非不得果 - fēi bù dé guǒ); ha nem vagy közönséges ember (非凡夫 - fēi fánfū), de nem is különülsz el a közönséges emberek dharmáitól (非離凡夫法 - fēi lí fánfū fǎ); ha nem vagy szent (非聖人 - fēi shèngrén), de nem is vagy nem-szent (非不聖人 - fēi bù shèngrén); (és) bár megvalósítasz minden dharmát (雖成就一切法 - suī chéngjiù yīqiè fǎ), mégis mentes vagy minden dharma jellegzetességétől (而離諸法相 - ér lí zhū fǎxiāng), (csak akkor) fogadhatod el az ételt (乃可取食 - nǎi kě qǔ shí). Ha te, Szubhúti, nem látod a Buddhát (不見佛 - bù jiàn fó), nem hallod a Dharmát (不聞法 - bù wén fǎ); ha azok a külső utak követői, a hat tanító (彼外道六師 - bǐ wàidào liù shī) – Púrana Kásjapa (富蘭那迦葉 - Fùlánnà Jiāshè), Maszkarí Gósálíputra (末伽梨拘賒梨子 - Mòqiélí Jūshēlízi), Szanydzsají Vairátíputra (刪闍夜毘羅胝子 - Shānshéyè Píluózhīzi), Adzsita Késakambala (阿耆多翅舍欽婆羅 - Āqíduō Chìshèqīnpóluó), Kakuda Kátjájana (迦羅鳩馱迦旃延 - Jiāluójiūdùo Jiāzhānyán), Nirgrantha Dzsnyátiputra (尼犍陀若提子 - Níqiántuó Ruòtízǐ) és a többiek (等 - děng) – a te tanítóid (是汝之師 - shì rǔ zhī shī); ha miattuk léptél a hajléktalanságba (因其出家 - yīn qí chūjiā); (és) ahová azok a tanítók zuhantak (彼師所墮 - bǐ shī suǒ duò), te is velük zuhansz (汝亦隨墮 - rǔ yì suí duò), (csak akkor) fogadhatod el az ételt (乃可取食 - nǎi kě qǔ shí).

Ha te, Szubhúti, mindenféle téves nézetbe (諸邪見 - zhū xiéjiàn) merülsz (入 - rù), de nem éred el a túlsó partot (不到彼岸 - bù dào bǐ'àn); ha a nyolc nehézségben (八難 - bānàn) időzöl (住於 - zhùyú), de nem nyered el a nehézségektől való mentességet (不得無難 - bù dé wúnàn); ha azonos vagy a szennyeződésekkel (同於煩惱 - tóng yú fánnǎo), elválasztva magad a tiszta Dharmától (離清淨法 - lí qīngjìng fǎ); ha elnyered a vitatkozás-nélküli szamádhit (無諍三昧 - wúzhēng sānmèi), és minden érző lény (一切眾生 - yīqiè zhòngshēng) szintén elnyeri ezt a szamádhit (亦得是定 - yì dé shì dìng); (továbbá) ha az, aki neked adakozik (其施汝者 - qí shī rǔ zhě), nem számít érdemmezőnek (不名福田 - bù míng fútián); ha az, aki neked felajánlást tesz (供養汝者 - gòngyǎng rǔ zhě), a három rossz létformába (三惡道 - sān èdào) zuhan (墮 - duò); ha egy követ fújsz a márákkal (為與眾魔共一手 - wèi yǔ zhòng mó gòng yīshǒu), és az ő segítőtársuk vagy (作諸勞侶 - zuò zhū láolǚ); ha te a márákkal (眾魔 - zhòng mó) és a szennyeződések porával (諸塵勞 - zhū chénláo) egyenlő vagy (等 - děng), különbség nélkül (無有異 - wú yǒu yì); ha minden érző lény iránt (於一切眾生 - yú yīqiè zhòngshēng) gyűlöletet táplálsz a szívedben (有怨心 - yǒu yuànxīn); ha rágalmazod a Buddhákat (謗諸佛 - bàng zhūfó), becsmérled a Dharmát (毀於法 - huǐ yú fǎ); ha nem lépsz be a gyülekezetbe (不入眾數 - bù rù zhòngshù); (és) ha soha (終 - zhōng) nem éred el a kioltást/megszabadulást (不得滅度 - bù dé mièdù); Ha ilyen vagy (汝若如是 - rǔ ruò rúshì), (csak akkor) fogadhatod el az ételt (乃可取食 - nǎi kě qǔ shí).«”

時我——世尊！——聞此語茫然，不識是何言？不知以何答？便置鉢欲出其舍。維摩詰言：

Akkor én – Magasztos! (世尊 - Shìzūn) – hallva e szavakat (聞此語 - wén cǐ yǔ), teljesen összezavarodtam (茫然 - mángrán), nem értettem (不識 - bù shí), mik ezek a szavak (是何言 - shì hé yán), (és) nem tudtam (不知 - bù zhī), mit válaszoljak (以何答 - yǐ hé dá). Így hát (便 - biàn) letettem a tálat (置鉢 - zhì bō), és ki akartam menni a házából (欲出其舍 - yù chū qí shè). [Ekkor] Vimalakírti (維摩詰 - Wéimójié) így szólt (言 - yán):

『唯，須菩提！取鉢勿懼。於意云何？如來所作化人，若以是事詰，寧有懼不？』

»Nos (唯 - wéi), Szubhúti (須菩提 - Xūpútí)! Vedd a tálat (取鉢 - qǔ bō), ne félj (勿懼 - wù jù)! Mit gondolsz (於意云何 - yú yì yún hé)? Ha egy a Tathágata (如來 - Rúlái) által teremtett (所作 - suǒ zuò) illuzórikus embert (化人 - huàrén), ezekről a dolgokról (以是事 - yǐ shì shì) faggatnál/kérdőre vonnál (詰 - jié), vajon félne-e (寧有懼不 - nìng yǒu jù bù)?«

我言：『不也！』

Én azt mondtam: „Nem.”

維摩詰言：『一切諸法如幻化相，汝今不應有所懼也。所以者何？一切言說不離是相，至於智者，不著文字故無所懼。何以故？文字性離，無有文字，是則解脫；解脫相者，則諸法也。』

Vimalakírti (維摩詰 - Wéimójié) így szólt (言 - yán): »Minden dharma (一切諸法 - yīqiè zhū fǎ) olyan, mint az illúzió és a mágikus teremtés jellegzetessége (如幻化相 - rú huànhuà xiāng), neked (汝 - rǔ) most (今 - jīn) nem kellene félned (不應有所懼也 - bù yīng yǒu suǒ jù yě). Hogy miért (所以者何 - suǒyǐ zhě hé)? Mert minden szó és beszéd (一切言說 - yīqiè yánshuō) nem válik el ettől a jellegzetességtől (不離是相 - bù lí shì xiāng). Ami pedig a bölcset (智者 - zhìzhě) illeti, az nem ragaszkodik (不著 - bùzhuó) a betűkhöz/íráshoz/szavakhoz (文字 - wénzì), ezért (故 - gù) nincs benne félelem (無所懼 - wú suǒ jù). Miért van ez így (何以故 - héyǐgù)? Mert a betűk/szavak természete (文字性 - wénzì xìng) az elkülönültség/nélkülözés (離 - lí), (valójában) nincsenek betűk/szavak (無有文字 - wú yǒu wénzì), ez (maga) a megszabadulás (是則解脫 - shì zé jiětuō); a megszabadulás jellegzetessége (解脫相者 - jiětuō xiāng zhě) pedig nem más, mint (az összes) dharma (則諸法也 - zé zhū fǎ yě).«

維摩詰說是法時，二百天子得法眼淨，故我不任詣彼問疾。」

Amikor Vimalakírti (維摩詰 - Wéimójié) ezt a Dharmát (是法 - shì fǎ) tanította (說...時 - shuō... shí), kétszáz (二百 - èrbǎi) déva/égi fiú (天子 - tiānzǐ) elnyerte a tiszta Dharma-szemet (得法眼淨 - dé fǎyǎnjìng). Ezért (故 - gù) nem tartom magam alkalmasnak/méltónak (我不任 - wǒ bùrèn), hogy elmenjek hozzá (詣彼 - yì bǐ) és betegsége felől érdeklődjek (問疾 - wènjí).”

佛告富樓那彌多羅尼子：「汝行詣維摩詰問疾。」

A Buddha (佛 - Fó) így szólt Púrna Maitrájaníputrához (告富樓那彌多羅尼子 - gào Fùlóunà Míduōluónízǐ): „Menj el (汝行詣 - rǔ xíng yì) Vimalakírtihez (維摩詰 - Wéimójié), és érdeklődj betegsége felől (問疾 - wènjí).”

富樓那白佛言：「世尊！我不堪任詣彼問疾。所以者何？憶念我昔於大林中，在一樹下為諸新學比丘說法。時維摩詰來謂我言：

Púrna (富樓那 - Fùlóunà) így szólt a Buddhához (白佛言 - bó fó yán): „Magasztos (世尊 - Shìzūn)! Én nem vagyok méltó/alkalmas (我不堪任 - wǒ bùkānrèn), hogy elmenjek hozzá (詣彼 - yì bǐ) és betegsége felől érdeklődjek (問疾 - wènjí). Hogy miért (所以者何 - suǒyǐ zhě hé)? Emlékszem (憶念 - yìniàn), egyszer régen (我昔 - wǒ xī), egy nagy erdőben (於大林中 - yú dàlín zhōng), egy fa alatt (在一樹下 - zài yī shù xià) újonnan tanuló szerzeteseknek (諸新學比丘 - zhū xīnxué bǐqiū) tanítottam a Dharmát (說法 - shuōfǎ). Akkor (時 - shí) Vimalakírti (維摩詰 - Wéimójié) odajött (來 - lái) és így szólt hozzám (謂我言 - wèi wǒ yán):

『唯，富樓那！先當入定，觀此人心然後說法。無以穢食置於寶器，當知是比丘心之所念，無以琉璃同彼水精。

汝不能知眾生根源，無得發起以小乘法。

彼自無瘡，勿傷之也；欲行大道，莫示小徑；無以大海，內於牛跡；無以日光，等彼螢火。富樓那！此比丘久發大乘心，中忘此意，如何以小乘法而教導之？我觀小乘智慧微淺，猶如盲人，不能分別一切眾生根之利鈍。』

»Nos (唯 - wéi), Púrna (富樓那 - Fùlóunà)! Először (先 - xiān) mélyedj el a meditációban (當入定 - dāng rùdìng), vizsgáld meg (觀 - guān) ezeknek az embereknek az elméjét (此人心 - cǐ rén xīn), (és csak) azután (然後 - ránhòu) tanítsd a Dharmát (說法 - shuōfǎ). Ne tégy (無以 - wúyǐ) szennyezett ételt (穢食 - huìshí) drága edénybe (置於寶器 - zhì yú bǎoqì)! Ismerd meg (當知 - dāng zhī), mire gondolnak (心之所念 - xīn zhī suǒniàn) ezek a szerzetesek (是比丘 - shì bǐqiū)! Ne vedd egynek (無以...同 - wúyǐ... tóng) a lazúrkövet (琉璃 - liúlí) a hegyikristállyal (彼水精 - bǐ shuǐjīng)!«

»Te (汝 - rǔ) nem vagy képes megismerni (不能知 - bù néng zhī) az érző lények (眾生 - zhòngshēng) alapvető képességeit/gyökerét (根源 - gēnyuán), (ezért) ne alkalmazd (無得發起以 - wú dé fāqǐ yǐ) a Kis Szekér (小乘 - Xiǎoshèng) Dharmáját (法 - fǎ).«

»Ők maguk sebektől mentesek (彼自無瘡 - bǐ zì wú chuāng), ne sebesítsd meg őket (勿傷之也 - wù shāng zhī yě)! Annak, aki a Nagy Úton (大道 - dàdào) akar járni (欲行 - yù xíng), ne mutass (莫示 - mò shì) keskeny ösvényt (小徑 - xiǎojìng)! Ne próbáld a nagy óceánt (大海 - dàhǎi) egy ökör patanyomába (內於牛跡 - nèi yú niújì) helyezni! Ne vedd egyenlőnek (無以...等 - wúyǐ... děng) a napfényt (日光 - rìguāng) a szentjánosbogár (螢火 - yínghuǒ) fényével! Púrna (富樓那 - Fùlóunà)! Ezek a szerzetesek (此比丘 - cǐ bǐqiū) régen felébresztették (久發 - jiǔ fā) a Mahájána szándékát (大乘心 - dàchéng xīn), (de) időközben (中 - zhōng) megfeledkeztek (忘 - wàng) erről a szándékról (此意 - cǐ yì). Hogyan (如何 - rúhé) taníthatnád (教導之 - jiāodǎo zhī) őket a Kis Szekér Dharmájával (以小乘法 - yǐ xiǎoshèng fǎ)? Úgy látom (我觀 - wǒ guān), a Kis Szekér (小乘 - Xiǎoshèng) bölcsessége (智慧 - zhìhuì) csekély és sekélyes (微淺 - wēiqiǎn), akár a vak emberé (猶如盲人 - yóurú mángrén), aki képtelen megkülönböztetni (不能分別 - bùnéng fēnbié) minden érző lény (一切眾生 - yīqiè zhòngshēng) képességeinek (根 - gēn) élességét vagy tompaságát (利鈍 - lìdùn).«”

時維摩詰即入三昧，令此比丘自識宿命：曾於五百佛所植眾德本，迴向阿耨多羅三藐三菩提。即時豁然，還得本心，於是諸比丘稽首禮維摩詰足。時維摩詰因為說法，於阿耨多羅三藐三菩提不復退轉。我念聲聞不觀人根，不應說法，是故不任詣彼問疾。」

Akkor (時 - shí) Vimalakírti (維摩詰 - Wéimójié) azonnal (即 - jí) szamádhiba (三昧 - sānmèi) merült (入 - rù), és elérte, hogy ezek a szerzetesek (令此比丘 - lìng cǐ bǐqiū) felismerjék (自識 - zìshí) saját előző életeiket (宿命 - sùmìng): (emlékeztek, hogy) korábban (曾 - céng) ötszáz Buddha (五百佛所 - wǔbǎi fó suǒ) jelenlétében ültették el az erény számos gyökerét (植眾德本 - zhí zhòng déběn), (melyeket) a legfelsőbb, teljes és tökéletes megvilágosodásnak (阿耨多羅三藐三菩提 - Ānòuduōluó Sānmiǎo Sānpútí) szenteltek (迴向 - huíxiàng). Azonnal (即時 - jíshí) hirtelen megvilágosodtak (豁然 - huòrán), és visszanyerték (還得 - huándé) eredeti szándékukat/elméjüket (本心 - běnxīn). Erre (於是 - yúshì) a szerzetesek (諸比丘 - zhū bǐqiū) fejüket a földre hajtva (稽首 - qǐshǒu) lerótták tiszteletüket (禮 - lǐ) Vimalakírti lábainál (維摩詰足 - Wéimójié zú). Ekkor (時 - shí) Vimalakírti ennek megfelelően (因為 - yīnwèi) tanította nekik a Dharmát (說法 - shuōfǎ), (minek következtében) a legfelsőbb, teljes és tökéletes megvilágosodás (阿耨多羅三藐三菩提 - Ānòuduōluó Sānmiǎo Sānpútí) (útján) többé már vissza nem fordulókká (不復退轉 - bù fù tuìzhuǎn; avaivartika) váltak. Arra gondoltam (我念 - wǒ niàn): a srávakák (聲聞 - shēngwén) nem vizsgálják (不觀 - bù guān) az emberek képességeit (人根 - réngēn), (ezért) nem kellene tanítaniuk a Dharmát (不應說法 - bù yīng shuōfǎ). Ezért (是故 - shì gù) nem tartom magam alkalmasnak/méltónak (不任 - bùrèn), hogy elmenjek hozzá (詣彼 - yì bǐ) és betegsége felől érdeklődjek (問疾 - wènjí).”

佛告摩訶迦旃延：「汝行詣維摩詰問疾。」

A Buddha (佛 - Fó) így szólt Mahákatjájánához (告摩訶迦旃延 - gào Móhējiāzhānyán): „Menj el (汝行詣 - rǔ xíng yì) Vimalakírtihez (維摩詰 - Wéimójié), és érdeklődj betegsége felől (問疾 - wènjí).”

迦旃延白佛言：「世尊！我不堪任詣彼問疾。所以者何？憶念昔者，佛為諸比丘略說法要，我即於後，敷演其義，謂無常義、苦義、空義、無我義、寂滅義。時維摩詰來謂我言：

Kátjájana (迦旃延 - Jiāzhānyán) így szólt a Buddhához (白佛言 - bó fó yán): „Magasztos (世尊 - Shìzūn)! Én nem vagyok méltó/alkalmas (我不堪任 - wǒ bùkānrèn), hogy elmenjek hozzá (詣彼 - yì bǐ) és betegsége felől érdeklődjek (問疾 - wènjí). Hogy miért (所以者何 - suǒyǐ zhě hé)? Emlékszem (憶念 - yìniàn), régebben (昔者 - xīzhě), a Buddha (佛 - Fó) a szerzeteseknek (諸比丘 - zhū bǐqiū) röviden (略 - lüè) kifejtette a Dharma lényegét (說法要 - shuōfǎ yào). Én (我 - wǒ) pedig ezután (即於後 - jí yú hòu) részletesen kifejtettem (敷演 - fūyǎn) annak jelentését (其義 - qí yì), nevezetesen a mulandóság jelentését (謂無常義 - wèi wúcháng yì), a szenvedés jelentését (苦義 - kǔ yì), az üresség jelentését (空義 - kōng yì), az éntelenség jelentését (無我義 - wúwǒ yì) és a [nyugodt] kioltás jelentését (寂滅義 - jìmiè yì). Akkor (時 - shí) Vimalakírti (維摩詰 - Wéimójié) odajött (來 - lái) és így szólt hozzám (謂我言 - wèi wǒ yán):

『唯，迦旃延！無以生滅心行說實相法。迦旃延！諸法畢竟不生不滅，是無常義；五受陰洞達空無所起，是苦義；諸法究竟無所有，是空義；於我、無我而不二，是無我義；法本不然，今則無滅，是寂滅義。』

»Nos (唯 - wéi), Kátjájana (迦旃延 - Jiāzhānyán)! Ne a keletkezés és megszűnés (生滅 - shēngmiè) [nézőpontján alapuló] tudatállapottal és gyakorlattal (心行 - xīnxíng) magyarázd (說 - shuō) a Valódi Természet (實相 - shíxiāng) Dharmáját (法 - fǎ)! Kátjájana! Hogy a dharmák (諸法 - zhū fǎ) végső soron (畢竟 - bìjìng) nem keletkeznek (不生 - bùshēng) és nem szűnnek meg (不滅 - bùmiè), ez a mulandóság jelentése (是無常義 - shì wúcháng yì); hogy az öt, ragaszkodáshoz kötődő aggregátum (五受陰 - wǔ shòuyīn) mélységesen megértve (洞達 - dòngdá) üres (空 - kōng) (és) benne semmi sem keletkezik (無所起 - wú suǒqǐ), ez a szenvedés jelentése (是苦義 - shì kǔ yì); hogy a dharmák (諸法 - zhū fǎ) végül is (究竟 - jiūjìng) nem léteznek/semmit sem birtokolnak (無所有 - wú suǒyǒu), ez az üresség jelentése (是空義 - shì kōng yì); hogy az én (我 - wǒ) és az éntelenség (無我 - wúwǒ) nem kettő (不二 - bù'èr), ez az éntelenség jelentése (是無我義 - shì wúwǒ yì); hogy a dharmák eredendően (本 - běn) nem [keletkeztek] (不然 - bùrán), (így) most (今 - jīn) nem is szűnnek meg (無滅 - wú miè), ez a [nyugodt] kioltás jelentése (是寂滅義 - shì jìmiè yì).«

說是法時，彼諸比丘心得解脫。故我不任詣彼問疾。」

Amikor [Vimalakírti] ezt a Dharmát (是法 - shì fǎ) tanította (說...時 - shuō... shí), azoknak a szerzeteseknek (彼諸比丘 - bǐ zhū bǐqiū) az elméje megszabadult (心得解脫 - xīn dé jiětuō). Ezért (故 - gù) nem tartom magam alkalmasnak/méltónak (我不任 - wǒ bùrèn), hogy elmenjek hozzá (詣彼 - yì bǐ) és betegsége felől érdeklődjek (問疾 - wènjí).”

佛告阿那律：「汝行詣維摩詰問疾。」

A Buddha (佛 - Fó) így szólt Anuruddhához (告阿那律 - gào Ānàlǜ): „Menj el (汝行詣 - rǔ xíng yì) Vimalakírtihez (維摩詰 - Wéimójié), és érdeklődj betegsége felől (問疾 - wènjí).”

阿那律白佛言：「世尊！我不堪任詣彼問疾。所以者何？憶念我昔於一處經行，時有梵王，名曰嚴淨，與萬梵俱，放淨光明，來詣我所，稽首作禮問我言：

Anuruddha (阿那律 - Ānàlǜ) így szólt a Buddhához (白佛言 - bó fó yán): „Magasztos (世尊 - Shìzūn)! Én nem vagyok méltó/alkalmas (我不堪任 - wǒ bùkānrèn), hogy elmenjek hozzá (詣彼 - yì bǐ) és betegsége felől érdeklődjek (問疾 - wènjí). Hogy miért (所以者何 - suǒyǐ zhě hé)? Emlékszem (憶念 - yìniàn), egyszer régen (我昔 - wǒ xī) egy helyen (於一處 - yú yī chù) sétáló meditációt (經行 - jīngxíng) végeztem. Akkor (時 - shí) volt egy Brahmá király (梵王 - fànwáng), név szerint Jan Dzsjing ["Ékes Tisztaság"] (名曰嚴淨 - míng yuē Yánjìng), aki tízezer Brahmá dévával (萬梵俱 - yǔ wàn fàn jù) együtt, tiszta fényt (淨光明 - jìng guāngmíng) árasztva (放 - fàng), odajött hozzám (來詣我所 - lái yì wǒ suǒ), fejet hajtva (稽首 - qǐshǒu) tisztelettel köszöntött (作禮 - zuòlǐ), és megkérdezte tőlem (問我言 - wèn wǒ yán):

『幾何阿那律天眼所見？』

»Meddig terjed (幾何 - jǐhé) Anuruddha (阿那律 - Ānàlǜ) isteni szemének (天眼 - tiānyǎn) látása (所見 - suǒjiàn)?«

我即答言：『仁者！吾見此釋迦牟尼佛土三千大千世界，如觀掌中菴摩勒果。』

Én (我 - wǒ) azonnal (即 - jí) így válaszoltam (答言 - dáyán): »Tisztességes (仁者 - rénzhě)! Én (吾 - wú) ezt a Sákjamuni Buddha birodalmat (此釋迦牟尼佛土 - cǐ Shìjiāmóuní fótǔ), a háromezer nagy-ezer világot (三千大千世界 - sānqiān dàqiān shìjiè), úgy látom (見...如觀 - jiàn... rú guān), mintha egy ámalaka gyümölcsöt (菴摩勒果 - ānmólè guǒ) néznék a tenyeremben (掌中 - zhǎngzhōng).«

時維摩詰來謂我言：

『唯，阿那律！天眼所見，為作相耶，無作相耶？假使作相，則與外道五通等；若無作相，即是無為，不應有見。』

Akkor (時 - shí) Vimalakírti (維摩詰 - Wéimójié) odajött (來 - lái) és így szólt hozzám (謂我言 - wèi wǒ yán):

»Nos (唯 - wéi), Anuruddha (阿那律 - Ānàlǜ)! Az, amit az isteni szem (天眼 - tiānyǎn) lát (所見 - suǒjiàn), vajon formát/látszatot ölt (為作相耶 - wéi zuòxiāng yé)? Vagy forma/látszat nélküli (無作相耶 - wú zuòxiāng yé)? Tegyük fel (假使 - jiǎshǐ), hogy formát/látszatot ölt (作相 - zuòxiāng), akkor (則 - zé) az egyenlő (等 - děng) a külső utak követőinek (外道 - wàidào) öt [csodás] képességével (五通 - wǔtōng); Ha pedig forma/látszat nélküli (若無作相 - ruò wú zuòxiāng), akkor az (即是 - jíshì) a feltételekhez nem kötött / nem-összetett (無為 - wúwéi; asaṃskṛta), (és így) nem is lehetne látása / nem is kellene látnia (不應有見 - bù yīng yǒu jiàn).«

世尊！我時默然。彼諸梵聞其言，得未曾有，即為作禮而問曰：『世孰有真天眼者？』

Magasztos (世尊 - Shìzūn)! Én (我 - wǒ) akkor (時 - shí) csendben maradtam / elnémultam (默然 - mòrán). Azok a Brahmá dévák (彼諸梵 - bǐ zhū fàn) hallva az ő (Vimalakírti) szavait (聞其言 - wén qí yán), soha nem tapasztalt [érzést éltek át] (得未曾有 - dé wèicéngyǒu), azonnal (即 - jí) tisztelettel meghajoltak [felé] (為作禮 - wèi zuòlǐ), és megkérdezték (而問曰 - ér wènyuē): »A világon (世 - shì) kinek (孰 - shú) van igazi isteni szeme (有真天眼者 - yǒu zhēn tiānyǎn zhě)?«

維摩詰言：『有。佛、世尊得真天眼，常在三昧，悉見諸佛國，不以二相。』

Vimalakírti (維摩詰 - Wéimójié) így szólt (言 - yán): »Van (有 - yǒu). A Buddha (佛 - Fó), a Magasztos (世尊 - Shìzūn) bírja az igazi isteni szemet (得真天眼 - dé zhēn tiānyǎn). Mindig szamádhiban időzik (常在三昧 - cháng zài sānmèi), hiánytalanul látja az összes Buddha-birodalmat (悉見諸佛國 - xī jiàn zhū fóguó), anélkül, hogy (azokat) kettős jegyek/látszatok szerint (不以二相 - bù yǐ èr xiāng) látná.«

於是嚴淨梵王及其眷屬五百梵天，皆發阿耨多羅三藐三菩提心，禮維摩詰足已，忽然不現。故我不任詣彼問疾。」

Erre (於是 - yúshì) Jan Dzsjing ["Ékes Tisztaság"] Brahmá király (嚴淨梵王 - Yánjìng fànwáng) és kísérete (及其眷屬 - jí qí juànshǔ), ötszáz Brahmá déva (五百梵天 - wǔbǎi fàntiān), mind (皆 - jiē) felébresztette magában a legfelsőbb, teljes és tökéletes megvilágosodás szándékát (發阿耨多羅三藐三菩提心 - fā Ānòuduōluó Sānmiǎo Sānpútí xīn), (és) miután (已 - yǐ) tisztelettel (禮 - lǐ) Vimalakírti lábaihoz (維摩詰足 - Wéimójié zú) borultak, hirtelen (忽然 - hūrán) eltűntek (不現 - bùxiàn). Ezért (故 - gù) nem tartom magam alkalmasnak/méltónak (我不任 - wǒ bùrèn), hogy elmenjek hozzá (詣彼 - yì bǐ) és betegsége felől érdeklődjek (問疾 - wènjí).”

佛告優波離：「汝行詣維摩詰問疾。」

A Buddha (佛 - Fó) így szólt Upálihoz (告優波離 - gào Yōubōlí): „Menj el (汝行詣 - rǔ xíng yì) Vimalakírtihez (維摩詰 - Wéimójié), és érdeklődj betegsége felől (問疾 - wènjí).”

優波離白佛言：「世尊！我不堪任詣彼問疾。所以者何？憶念昔者，有二比丘犯律行，以為恥不敢問佛，來問我言：

Upáli (優波離 - Yōubōlí) így szólt a Buddhához (白佛言 - bó fó yán): „Magasztos (世尊 - Shìzūn)! Én nem vagyok méltó/alkalmas (我不堪任 - wǒ bùkānrèn), hogy elmenjek hozzá (詣彼 - yì bǐ) és betegsége felől érdeklődjek (問疾 - wènjí). Hogy miért (所以者何 - suǒyǐ zhě hé)? Emlékszem (憶念 - yìniàn), régebben (昔者 - xīzhě), volt két szerzetes (有二比丘 - yǒu èr bǐqiū), aki megszegte a fegyelmi szabályokat (犯律行 - fàn lǜxíng). Emiatt szégyenkezve (以為恥 - yǐwéi chǐ) nem merték megkérdezni a Buddhát (不敢問佛 - bù gǎn wèn fó), (ezért) odajöttek (來 - lái) és megkérdeztek engem (問我言 - wèn wǒ yán):

『唯，優波離！我等犯律，誠以為恥，不敢問佛，願解疑悔，得免斯咎。』

»Nos (唯 - wéi), Upáli (優波離 - Yōubōlí)! Mi (我等 - wǒděng) megszegtük a szabályokat (犯律 - fànlǜ), és emiatt őszintén (誠 - chéng) szégyenkezünk (以為恥 - yǐwéi chǐ). Nem merjük megkérdezni a Buddhát (不敢問佛 - bù gǎn wèn fó), (ezért) kérünk (願 - yuàn), oszlasd el kétségeinket és megbánásunkat (解疑悔 - jiě yíhuǐ), hogy megszabaduljunk (得免 - dé miǎn) ettől a vétektől/hibától (斯咎 - sī jiù).«

我即為其如法解說。時維摩詰來謂我言：

『唯，優波離！無重增此二比丘罪！當直除滅，勿擾其心。所以者何？彼罪性不在內、不在外、不在中間，如佛所說，心垢故眾生垢，心淨故眾生淨。心亦不在內、不在外、不在中間，如其心然，罪垢亦然，諸法亦然，不出於如如。

優波離！以心相得解脫時，寧有垢不？』

Én (我 - wǒ) azonnal (即 - jí) a szabályoknak/Dharmának megfelelően (如法 - rúfǎ) magyarázatba kezdtem nekik (為其解說 - wèi qí jiěshuō). Akkor (時 - shí) Vimalakírti (維摩詰 - Wéimójié) odajött (來 - lái) és így szólt hozzám (謂我言 - wèi wǒ yán):

»Nos (唯 - wéi), Upáli (優波離 - Yōubōlí)! Ne növeld tovább (無重增 - wú chóngzēng) ennek a két szerzetesnek (此二比丘 - cǐ èr bǐqiū) a vétkét/bűntudatát (罪 - zuì)! Inkább közvetlenül (直 - zhí) töröld el/oszlasd el azt (當除滅 - dāng chúmiè), és ne zavard meg (勿擾 - wù rǎo) a szívüket/elméjüket (其心 - qí xīn)! Hogy miért (所以者何 - suǒyǐ zhě hé)? Mert annak a vétkének a természete (彼罪性 - bǐ zuìxìng) nincs sem bent (不在內 - bù zài nèi), sem kint (不在外 - bù zài wài), sem a kettő között (不在中間 - bù zài zhōngjiān). Ahogy a Buddha tanította (如佛所說 - rú Fó suǒ shuō): „Mivel a tudat szennyezett (心垢故 - xīn gòu gù), az érző lények szennyezettek (眾生垢 - zhòngshēng gòu); mivel a tudat tiszta (心淨故 - xīn jìng gù), az érző lények tiszták (眾生淨 - zhòngshēng jìng).” A tudat (心 - xīn) sincs (亦 - yì) sem bent, sem kint, sem a kettő között. Amilyen a tudat (如其心然 - rú qí xīn rán), olyan a vétek szennyeződése is (罪垢亦然 - zuìgòu yì rán), és olyan minden dharma is (諸法亦然 - zhūfǎ yì rán); egyik sem lép ki (不出於 - bù chū yú) az Így-ségből (如如 - rúrú; Tathātā).«

»Upáli (優波離 - Yōubōlí)! Amikor a tudat természete/jellegzetessége (以心相 - yǐ xīnxiāng) által nyerik el a megszabadulást (得解脫時 - dé jiětuō shí), vajon lehet-e ott szennyeződés (寧有垢不 - nìng yǒu gòu bù)?«

我言：『不也！』

Én azt mondtam: „Nem.”

維摩詰言：『一切眾生心相無垢，亦復如是。唯，優波離！妄想是垢，無妄想是淨；顛倒是垢，無顛倒是淨；取我是垢，不取我是淨。優波離！一切法生滅不住，如幻如電，諸法不相待，乃至一念不住；諸法皆妄見，如夢、如炎、如水中月、如鏡中像，以妄想生。其知此者，是名奉律；其知此者，是名善解。』

[Vimalakírti folytatta:] »Minden érző lény (一切眾生 - yīqiè zhòngshēng) tudatának természete/jellemzője (心相 - xīnxiāng) szennyeződés nélküli (無垢 - wúgòu), épp így (亦復如是 - yì fù rúshì). Nos (唯 - wéi), Upáli (優波離 - Yōubōlí)! A téves gondolkodás/képzet (妄想 - wàngxiǎng) a szennyeződés (垢 - gòu), a téves gondolkodás hiánya (無妄想 - wú wàngxiǎng) a tisztaság (淨 - jìng); a tévelygés/felfordultság (顛倒 - diāndǎo) a szennyeződés, a tévelygés hiánya (無顛倒 - wú diāndǎo) a tisztaság; az énhez való ragaszkodás (取我 - qǔwǒ) a szennyeződés, az énhez való nem-ragaszkodás (不取我 - bù qǔwǒ) a tisztaság. Upáli! Minden dharma (一切法 - yīqiè fǎ) keletkezik és megszűnik, de nem maradandó (生滅不住 - shēngmiè bùzhù), olyan, mint az illúzió (如幻 - rúhuàn), mint a villám (如電 - rúdiàn). A dharmák nem függenek egymástól (不相待 - bù xiāngdài), még egyetlen gondolatpillanatig (乃至一念 - nǎizhì yīniàn) sem maradandóak (不住 - bùzhù). Minden dharma hamis látomás/látszat (皆妄見 - jiē wàngjiàn), olyan, mint az álom (如夢 - rúmèng), mint a délibáb (如炎 - rúyán), mint a hold [tükörképe] a vízben (如水中月 - rú shuǐzhōngyuè), mint a tükörkép (如鏡中像 - rú jìngzhōngxiàng); a téves gondolkodásból/képzetből (以妄想 - yǐ wàngxiǎng) születnek (生 - shēng). Aki ezt tudja (其知此者 - qí zhī cǐ zhě), azt nevezik a fegyelmi szabályok megtartójának (是名奉律 - shì míng fènglǜ); aki ezt tudja, azt nevezik a [Dharmát] helyesen értőnek/magyarázónak (是名善解 - shì míng shànjiě).«

於是二比丘言：『上智哉！是優波離所不能及，持律之上而不能說。』

Erre (於是 - yúshì) a két szerzetes (二比丘 - èr bǐqiū) így szólt (言 - yán): »Micsoda legfelsőbb bölcsesség (上智哉 - shàngzhì zāi)! Ehhez (是 - shì) Upáli (優波離 - Yōubōlí) sem fogható (所不能及 - suǒ bùnéng jí), [bár] ő a fegyelmi szabályok megtartásában (持律之上 - chí lǜ zhī shàng) a legkiválóbb, mégsem tud (而不能 - ér bùnéng) így beszélni (說 - shuō).«

我即答言：『自捨如來，未有聲聞及菩薩，能制其樂說之辯，其智慧明達為若此也！』

Azonnal (即 - jí) így szóltam (我答言 - wǒ dáyán): »A Tathágatát (如來 - Rúlái) kivéve (自捨 - zìshě), nincs (未有 - wèi yǒu) sem srávaka (聲聞 - shēngwén), sem bódhiszattva (及菩薩 - jí púsà), aki felülmúlhatná (能制 - néng zhì) az ő örömteli/szabadon áradó ékesszólását (其樂說之辯 - qí lèshuō zhī biàn). Bölcsessége (智慧 - zhìhuì) és világos megértése (明達 - míngdá) valóban ilyen [rendkívüli] (為若此也 - wèi ruò cǐ yě)!«

時二比丘疑悔即除，發阿耨多羅三藐三菩提心，作是願言：『令一切眾生皆得是辯。』故我不任詣彼問疾。」

Ekkor (時 - shí) a két szerzetes (二比丘 - èr bǐqiū) kétsége és megbánása (疑悔 - yíhuǐ) azonnal (即 - jí) eloszlott (除 - chú), felébresztették magukban a legfelsőbb, teljes és tökéletes megvilágosodás szándékát (發阿耨多羅三藐三菩提心 - fā Ānòuduōluó Sānmiǎo Sānpútí xīn), és ezt a fogadalmat (願 - yuàn) tették (作是...言 - zuò shì... yán): »Bárcsak (令 - lìng) minden érző lény (一切眾生 - yīqiè zhòngshēng) szert tenne (皆得 - jiē dé) erre az ékesszólásra (是辯 - shì biàn)!« Ezért (故 - gù) nem tartom magam alkalmasnak/méltónak (我不任 - wǒ bùrèn), hogy elmenjek hozzá (詣彼 - yì bǐ) és betegsége felől érdeklődjek (問疾 - wènjí).”

佛告羅睺羅：「汝行詣維摩詰問疾。」

A Buddha (佛 - Fó) így szólt Ráhulához (告羅睺羅 - gào Luóhóuluó): „Menj el (汝行詣 - rǔ xíng yì) Vimalakírtihez (維摩詰 - Wéimójié), és érdeklődj betegsége felől (問疾 - wènjí).”

羅睺羅白佛言：「世尊！我不堪任詣彼問疾。所以者何？憶念昔時，毘耶離諸長者子來詣我所，稽首作禮，問我言：

Ráhula (羅睺羅 - Luóhóuluó) így szólt a Buddhához (白佛言 - bó fó yán): „Magasztos (世尊 - Shìzūn)! Én nem vagyok méltó/alkalmas (我不堪任 - wǒ bùkānrèn), hogy elmenjek hozzá (詣彼 - yì bǐ) és betegsége felől érdeklődjek (問疾 - wènjí). Hogy miért (所以者何 - suǒyǐ zhě hé)? Emlékszem (憶念 - yìniàn), egyszer régen (昔時 - xīshí), vaisálíbeli (毘耶離 - Píyélí) nemes ifjak (諸長者子 - zhū zhǎngzhězǐ) odajöttek hozzám (來詣我所 - lái yì wǒ suǒ), fejet hajtva (稽首 - qǐshǒu) tisztelettel köszöntöttek (作禮 - zuòlǐ), és megkérdeztek engem (問我言 - wèn wǒ yán):

『唯，羅睺羅！汝佛之子，捨轉輪王位，出家為道。其出家者，有何等利？』

»Nos (唯 - wéi), Ráhula (羅睺羅 - Luóhóuluó)! Te (汝 - rǔ) a Buddha fia (佛之子 - Fó zhī zǐ) vagy, elhagytad (捨 - shě) a Kerékforgató Király (轉輪王 - zhuànlúnwáng) rangját (位 - wèi), és lemondtál a világi életről (出家 - chūjiā), hogy az Utat (道 - dào) kövesd. Ennek a lemondásnak (其出家者 - qí chūjiā zhě), mi a haszna/előnye (有何等利 - yǒu héděng lì)?«

我即如法為說出家功德之利。時維摩詰來謂我言：

『唯，羅睺羅！不應說出家功德之利。所以者何？無利、無功德，是為出家；有為法者，可說有利、有功德。夫出家者，為無為法，無為法中，無利、無功德。羅睺羅！出家者，無彼無此，亦無中間；離六十二見，處於涅槃；智者所受，聖所行處；降伏眾魔，度五道，淨五眼，得五力，立五根；不惱於彼，離眾雜惡；摧諸外道，超越假名；出淤泥，無繫著；無我所，無所受；無擾亂，內懷喜；護彼意，隨禪定，離眾過；若能如是，是真出家。』

Én (我 - wǒ) azonnal (即 - jí) a Dharmának megfelelően (如法 - rúfǎ) elkezdtem nekik magyarázni (為說 - wéi shuō) a világi életről való lemondás (出家 - chūjiā) hasznát és érdemeit (功德之利 - gōngdé zhī lì). Akkor (時 - shí) Vimalakírti (維摩詰 - Wéimójié) odajött (來 - lái) és így szólt hozzám (謂我言 - wèi wǒ yán):

»Nos (唯 - wéi), Ráhula (羅睺羅 - Luóhóuluó)! Nem kellene (不應 - bù yīng) a világi életről való lemondás (出家 - chūjiā) hasznáról és érdemeiről (功德之利 - gōngdé zhī lì) beszélned (說 - shuō). Hogy miért (所以者何 - suǒyǐ zhě hé)? Mert haszon nélkül (無利 - wúlì), érdem nélkül (無功德 - wú gōngdé), ez [az igazi] lemondás (是為出家 - shì wéi chūjiā). A feltételekhez kötött dharmák (有為法者 - yǒuwéi fǎ zhě) esetében lehet (可說 - kě shuō) haszonról és érdemről (有利、有功德 - yǒu lì, yǒu gōngdé) beszélni. De a lemondás (夫出家者 - fū chūjiā zhě) a feltételekhez nem kötött Dharmáért (為無為法 - wèi wúwéi fǎ; asaṃskṛta-dharma) van. A feltételekhez nem kötött Dharmában (無為法中 - wúwéi fǎ zhōng) pedig nincs haszon, nincs érdem (無利、無功德 - wú lì, wú gōngdé). Ráhula! Aki lemondott a világi életről (出家者 - chūjiā zhě): nincs számára sem az, sem ez, sem a kettő közötti (無彼無此，亦無中間 - wú bǐ wú cǐ, yì wú zhōngjiān); elhagyta a hatvankét [téves] nézetet (離六十二見 - lí liùshí'èr jiàn), és a Nirvánában (涅槃 - nièpán) időzik (處於 - chǔyú); ezt fogadják el a bölcsek (智者所受 - zhìzhě suǒ shòu), ezen a területen járnak a szentek (聖所行處 - shèng suǒ xíngchù); legyőzi a márákat (降伏眾魔 - xiángfú zhòng mó); átkel az öt ösvényen (度五道 - dù wǔdào); megtisztítja az öt szemet (淨五眼 - jìng wǔyǎn); elnyeri az öt erőt (得五力 - dé wǔlì); megszilárdítja az öt képességet (立五根 - lì wǔgēn); nem árt másoknak (不惱於彼 - bù nǎo yú bǐ); mentes a különféle gonoszságoktól (離眾雜惡 - lí zhòng zá'è); legyőzi a külső tanításokat (摧諸外道 - cuī zhū wàidào); túllép a puszta neveken (超越假名 - chāoyuè jiǎmíng); kiemelkedik a sárból (出淤泥 - chū yūní); nincs megkötözöttsége (無繫著 - wú xìzhuó); nincs számára „enyém” (無我所 - wú wǒsuǒ); nincs mit befogadnia/elfogadnia (無所受 - wú suǒshòu); zavartalan (無擾亂 - wú rǎoluàn); belül örömöt táplál (內懷喜 - nèi huái xǐ); óvja mások szándékát(?) (護彼意 - hù bǐ yì); követi a meditatív összeszedettséget (隨禪定 - suí chándìng); mentes minden hibától (離眾過 - lí zhòngguò). Ha valaki képes ilyen lenni (若能如是 - ruò néng rúshì), az az igazi lemondás (是真出家 - shì zhēn chūjiā).«

於是維摩詰語諸長者子：『汝等於正法中，宜共出家。所以者何？佛世難值！』

Erre (於是 - yúshì) Vimalakírti (維摩詰 - Wéimójié) így szólt (語 - yǔ) a nemes ifjakhoz (諸長者子 - zhū zhǎngzhězǐ): »Nektek (汝等 - rǔděng) az Igaz Dharmában (於正法中 - yú zhèngfǎ zhōng) együtt (共 - gòng) illene / helyénvaló lenne (宜 - yí) lemondanotok a világi életről (出家 - chūjiā). Hogy miért (所以者何 - suǒyǐ zhě hé)? Mert egy Buddha korszakával (佛世 - fóshì) nehéz találkozni (難值 - nánzhí)!«

諸長者子言：『居士！我聞佛言，父母不聽，不得出家。』

A nemes ifjak (諸長者子 - zhū zhǎngzhězǐ) így szóltak (言 - yán): »Tisztelt háztulajdonos (居士 - jūshì)! Mi (我 - wǒ) úgy hallottuk a Buddhától (聞佛言 - wén Fó yán), (hogy ha) a szülők (父母 - fùmǔ) nem engedik (不聽 - bù tīng), akkor nem lehet lemondani a világi életről (不得出家 - bù dé chūjiā).«

維摩詰言：『然！汝等便發阿耨多羅三藐三菩提心，是即出家，是即具足。』

Vimalakírti (維摩詰 - Wéimójié) így szólt (言 - yán): »Valóban (然 - rán)! Ti (汝等 - rǔděng) csak ébresszétek fel (便發 - biàn fā) a legfelsőbb, teljes és tökéletes megvilágosodás szándékát (阿耨多羅三藐三菩提心 - Ānòuduōluó Sānmiǎo Sānpútí xīn); ez (是 - shì) pontosan (即 - jí) a világi életről való lemondás (出家 - chūjiā), (és) ez (是 - shì) pontosan (即 - jí) a teljes felavatás (具足 - jùzú; upasampadā).«

爾時三十二長者子皆發阿耨多羅三藐三菩提心，故我不任詣彼問疾。」

Akkor (爾時 - ěrshí) a harminckét (三十二 - sānshí'èr) nemes ifjú (長者子 - zhǎngzhězǐ) mind (皆 - jiē) felébresztette magában a legfelsőbb, teljes és tökéletes megvilágosodás szándékát (發阿耨多羅三藐三菩提心 - fā Ānòuduōluó Sānmiǎo Sānpútí xīn). Ezért (故 - gù) nem tartom magam alkalmasnak/méltónak (我不任 - wǒ bùrèn), hogy elmenjek hozzá (詣彼 - yì bǐ) és betegsége felől érdeklődjek (問疾 - wènjí).”

佛告阿難：「汝行詣維摩詰問疾。」

A Buddha (佛 - Fó) így szólt Ánandához (告阿難 - gào Ānán): „Menj el (汝行詣 - rǔ xíng yì) Vimalakírtihez (維摩詰 - Wéimójié), és érdeklődj betegsége felől (問疾 - wènjí).”

阿難白佛言：「世尊！我不堪任詣彼問疾。所以者何？憶念昔時，世尊身小有疾，當用牛乳，我即持鉢，詣大婆羅門家門下立。時維摩詰來謂我言：

Ánanda (阿難 - Ānán) így szólt a Buddhához (白佛言 - bó fó yán): „Magasztos (世尊 - Shìzūn)! Én nem vagyok méltó/alkalmas (我不堪任 - wǒ bùkānrèn), hogy elmenjek hozzá (詣彼 - yì bǐ) és betegsége felől érdeklődjek (問疾 - wènjí). Hogy miért (所以者何 - suǒyǐ zhě hé)? Emlékszem (憶念 - yìniàn), egyszer régen (昔時 - xīshí), a Magasztos (世尊 - Shìzūn) testileg (身 - shēn) kissé (小 - xiǎo) betegeskedett (有疾 - yǒu jí), és tehéntejre (牛乳 - niúrǔ) volt szüksége (當用 - dāng yòng). Én (我 - wǒ) azonnal (即 - jí) fogtam a tálámat (持鉢 - chí bō), elmentem (詣 - yì) egy nagy bráhmana (大婆羅門 - dà póluómén) házához (家 - jiā), (és) megálltam a kapujában (門下立 - mén xià lì). Akkor (時 - shí) Vimalakírti (維摩詰 - Wéimójié) odajött (來 - lái) és így szólt hozzám (謂我言 - wèi wǒ yán):

『唯，阿難！何為晨朝持鉢住此？』

»Nos (唯 - wéi), Ánanda (阿難 - Ānán)! Miért (何為 - héwèi) állsz itt (住此 - zhù cǐ) kora reggel (晨朝 - chénzhāo), a táladat tartva (持鉢 - chíbō)?«

我言：『居士！世尊身小有疾，當用牛乳，故來至此。』

Így feleltem (我言 - wǒ yán): »Tisztelt háztulajdonos (居士 - jūshì)! A Magasztos (世尊 - Shìzūn) testileg (身 - shēn) kissé (小 - xiǎo) betegeskedik (有疾 - yǒu jí), és tehéntejre (牛乳 - niúrǔ) van szüksége (當用 - dāng yòng), ezért (故 - gù) jöttem ide (來至此 - lái zhì cǐ).«

維摩詰言：『止，止！阿難！莫作是語！如來身者，金剛之體，諸惡已斷，眾善普會，當有何疾？當有何惱？默往！

阿難！勿謗如來，莫使異人聞此麁言；無令大威德諸天，及他方淨土諸來菩薩得聞斯語。阿難！轉輪聖王以少福故，尚得無病，豈況如來無量福會普勝者哉？行矣，阿難！勿使我等受斯恥也。外道、梵志若聞此語，當作是念：

「何名為師？自疾不能救，而能救諸疾人？」可密速去，勿使人聞。當知——阿難！——諸如來身，即是法身，非思欲身。佛為世尊，過於三界；佛身無漏，諸漏已盡；佛身無為，不墮諸數。如此之身，當有何疾？當有何惱？』

Vimalakírti (維摩詰 - Wéimójié) így szólt (言 - yán): »Hagyd abba, hagyd abba (止，止 - zhǐ, zhǐ)! Ánanda (阿難 - Ānán)! Ne mondj ilyeneket (莫作是語 - mò zuò shì yǔ)! A Tathágata (如來 - Rúlái) teste (身者 - shēn zhě) gyémánt-természetű (金剛之體 - jīngāng zhī tǐ), minden gonoszság [benne] már véget ért (諸惡已斷 - zhū è yǐ duàn), minden jó [benne] összegyűlt (眾善普會 - zhòng shàn pǔ huì). Hogyan is lehetne [neki] bármi betegsége (當有何疾 - dāng yǒu hé jí)? Hogyan is lehetne [neki] bármi baja/bánata (當有何惱 - dāng yǒu hé nǎo)? Menj csendben (默往 - mò wǎng)!

Ánanda! Ne rágalmazd (勿謗 - wù bàng) a Tathágatát! Ne engedd (莫使 - mò shǐ), hogy kívülállók (異人 - yìrén) hallják e durva szavakat (聞此麁言 - wén cǐ cū yán)! Ne hagyd (無令 - wú lìng), hogy a nagy fenségű és erényű dévák (大威德諸天 - dà wēidé zhū tiān), valamint a más tiszta földekről érkező bódhiszattvák (他方淨土諸來菩薩 - tāfāng jìngtǔ zhū lái púsà) meghallják e beszédet (得聞斯語 - dé wén sī yǔ)! Ánanda! Még a szent Kerékforgató Király (轉輪聖王 - zhuànlún shèng wáng) is, csekély érdemei miatt (以少福故 - yǐ shǎo fú gù), betegség nélküli (尚得無病 - shàng dé wú bìng), hát mennyivel inkább (豈況...哉 - qǐ kuàng... zāi) a Tathágata, a mérhetetlen érdemek birtokosa, aki mindenen felülkerekedik (無量福會普勝者 - wúliàng fú huì pǔ shèng zhě)?! Menj már (行矣 - xíng yǐ), Ánanda! Ne hozz ránk (勿使我等 - wù shǐ wǒ děng) ilyen szégyent (受斯恥也 - shòu sī chǐ yě)! A külső utak követői (外道 - wàidào) (és) a bráhmanák/aszkéták (梵志 - fànzhì), ha hallanák e szavakat (若聞此語 - ruò wén cǐ yǔ), bizonyára (當 - dāng) így gondolkodnának (作是念 - zuò shì niàn):

»Micsoda tanító (何名為師 - hé míng wéi shī) az, aki saját betegségét (自疾 - zì jí) sem tudja meggyógyítani (不能救 - bù néng jiù), mégis képes meggyógyítani minden beteg embert (而能救諸疾人 - ér néng jiù zhū jí rén)?« Gyorsan és titokban (密速 - mì sù) távozz (可...去 - kě... qù), ne engedd, hogy (más) emberek meghallják (勿使人聞 - wù shǐ rén wén)! Tudd meg (當知 - dāng zhī) – Ánanda! – hogy a Tathágaták teste (諸如來身 - zhū Rúlái shēn) nem más, mint a Dharma-test (即是法身 - jí shì fǎshēn), nem pedig a gondolatból és vágyból [született] test (非思欲身 - fēi sīyù shēn). A Buddha (佛 - Fó) a Magasztos (為世尊 - wéi Shìzūn), túl van a három világon (過於三界 - guò yú sānjiè). A Buddha teste szennyeződésmentes (佛身無漏 - Fó shēn wú lòu; anāsrava), minden szennyeződés/kiáramlás (諸漏 - zhū lòu; āsrava) már kiapadt (已盡 - yǐ jìn). A Buddha teste feltételekhez nem kötött (佛身無為 - Fó shēn wúwéi; asaṃskṛta), nem esik a kategóriákba/számokba (不墮諸數 - bù duò zhū shù). Egy ilyen testnek (如此之身 - rúcǐ zhī shēn), hogyan is lehetne bármi betegsége (當有何疾 - dāng yǒu hé jí)? Hogyan is lehetne bármi baja/bánata (當有何惱 - dāng yǒu hé nǎo)?«

時我——世尊！——實懷慚愧，得無近佛而謬聽耶？即聞空中聲曰：

Akkor én – Magasztos! (世尊 - Shìzūn) – valóban (實 - shí) szégyent (慚 - cán) és lelkiismeret-furdalást (愧 - kuì) éreztem (懷 - huái), (és arra gondoltam:) „Lehetséges (得無...耶 - dé wú... yé), hogy bár a Buddha közelében (近佛 - jìn Fó) voltam, mégis félrehallottam/félreértettem (謬聽 - miùtīng) (a tanítást)?” Ekkor (即 - jí) hangot (聲 - shēng) hallottam (聞 - wén) az égből/űrűből (空中 - kōngzhōng), amely így szólt (曰 - yuē):

『阿難！如居士言。但為佛出五濁惡世，現行斯法，度脫眾生。行矣，阿難！取乳勿慚。』

»Ánanda (阿難 - Ānán)! Úgy van, ahogy a tisztelt háztulajdonos (居士 - jūshì) mondta (如...言 - rú... yán). Azonban (但 - dàn) a Buddha (佛 - Fó) azért (為 - wèi) jelenik meg (出 - chū) az öt szennyeződés gonosz világában (五濁惡世 - wǔzhuó èshì), (és) nyilvánítja meg ezeket a módszereket/gyakorlatokat (現行斯法 - xiànxíng sī fǎ), hogy megszabadítsa (度脫 - dùtuō) az érző lényeket (眾生 - zhòngshēng). Menj (行矣 - xíng yǐ), Ánanda! Vedd a tejet (取乳 - qǔ rǔ), és ne szégyenkezz (勿慚 - wù cán)!«

世尊！維摩詰智慧辯才，為若此也！是故不任詣彼問疾。」

Magasztos (世尊 - Shìzūn)! Vimalakírti (維摩詰 - Wéimójié) bölcsessége (智慧 - zhìhuì) és ékesszólása (辯才 - biàncái) valóban ilyen [rendkívüli] (為若此也 - wèi ruò cǐ yě)! Ezért (是故 - shì gù) nem tartom magam alkalmasnak/méltónak (不任 - bùrèn), hogy elmenjek hozzá (詣彼 - yì bǐ) és betegsége felől érdeklődjek (問疾 - wènjí).”

如是五百大弟子各各向佛說其本緣，稱述維摩詰所言，皆曰不任詣彼問疾。

Így (如是 - rúshì) az ötszáz nagy tanítvány (五百大弟子 - wǔbǎi dà dìzǐ) egyenként (各各 - gègè) a Buddha felé fordulva (向佛 - xiàng Fó) elbeszélte (說 - shuō) saját korábbi találkozásának történetét (其本緣 - qí běnyuán), idézve/elismételve (稱述 - chēngshù) Vimalakírti szavait (維摩詰所言 - Wéimójié suǒ yán), (és) mindannyian kijelentették (皆曰 - jiē yuē), hogy nem tartják magukat alkalmasnak/méltónak (不任 - bùrèn), hogy elmenjenek hozzá (詣彼 - yì bǐ) és betegsége felől érdeklődjenek (問疾 - wènjí).

[＊]維摩詰[＊]所說經菩薩品第四
Vimalakirti Szútra – negyedik fejezet: A Bodhiszattvák

於是佛告彌勒菩薩：「汝行詣維摩詰問疾。」

Ekkor (於是 - yúshì) a Buddha (佛 - Fó) így szólt Maitréja Bódhiszattvához (告彌勒菩薩 - gào Mílè Púsà): „Menj el (汝行詣 - rǔ xíng yì) Vimalakírtihez (維摩詰 - Wéimójié), és érdeklődj betegsége felől (問疾 - wènjí).”

彌勒白佛言：「世尊！我不堪任詣彼問疾。所以者何？憶念我昔為兜率天王及其眷屬，說不退轉地之行。時維摩詰來謂我言：

Maitréja (彌勒 - Mílè) így szólt a Buddhához (白佛言 - bó fó yán): „Magasztos (世尊 - Shìzūn)! Én nem vagyok méltó/alkalmas (我不堪任 - wǒ bùkānrèn), hogy elmenjek hozzá (詣彼 - yì bǐ) és betegsége felől érdeklődjek (問疾 - wènjí). Hogy miért (所以者何 - suǒyǐ zhě hé)? Emlékszem (憶念 - yìniàn), egyszer régen (我昔 - wǒ xī), a Tusita Mennyország (兜率天 - Dōushuàitiān) királyának (王 - wáng) és kíséretének (及其眷屬 - jí qí juànshǔ) tanítottam (說 - shuō) a vissza nem fordulás szintjének (不退轉地 - bùtuìzhuǎndì; avaivartika-bhūmi) gyakorlatairól (之行 - zhī xíng). Akkor (時 - shí) Vimalakírti (維摩詰 - Wéimójié) odajött (來 - lái) és így szólt hozzám (謂我言 - wèi wǒ yán):

『彌勒！世尊授仁者記，一生當得阿耨多羅三藐三菩提。為用何生得受記乎？過去耶？未來耶？現在耶？若過去生，過去生已滅；若未來生，未來生未至；若現在生，現在生無住。如佛所說：「比丘！汝今即時亦生亦老亦滅。」若以無生得受記者，無生即是正位；於正位中，亦無受記，亦無得阿耨多羅三藐三菩提。云何彌勒受一生記乎？為從如生得受記耶？為從如滅得受記耶？若以如生得受記者，如無有生；若以如滅得受記者，如無有滅。

一切眾生皆如也，一切法亦如也，眾聖賢亦如也，至於彌勒亦如也。若彌勒得受記者，一切眾生亦應受記。所以者何？夫如者不二不異，若彌勒得阿耨多羅三藐三菩提者，一切眾生皆亦應得。所以者何？一切眾生即菩提相。若彌勒得滅度者，一切眾生亦應滅度。所以者何？諸佛知一切眾生畢竟寂滅，即涅槃相，不復更滅。是故，彌勒！無以此法誘諸天子，實無發阿耨多羅三藐三菩提心者，亦無退者。

彌勒！當令此諸天子，捨於分別菩提之見。

»Maitréja (彌勒 - Mílè)! A Magasztos (世尊 - Shìzūn) megjósolta neked (授仁者記 - shòu rénzhě jì), hogy egyetlen élet múlva (一生 - yīshēng) eléred a legfelsőbb, teljes és tökéletes megvilágosodást (當得阿耨多羅三藐三菩提 - dāng dé Ānòuduōluó Sānmiǎo Sānpútí). Melyik életre (為用何生 - wèi yòng hé shēng) vonatkozóan kaptad ezt a jóslatot (得受記乎 - dé shòujì hū)? A múltbelire (過去耶 - guòqù yé)? A jövőbelire (未來耶 - wèilái yé)? Vagy a jelenbelire (現在耶 - xiànzài yé)? Ha a múltbeli életre, a múltbeli élet már megszűnt (過去生已滅 - guòqù shēng yǐ miè); ha a jövőbeli életre, a jövőbeli élet még nem érkezett el (未來生未至 - wèilái shēng wèi zhì); ha a jelenbeli életre, a jelenbeli élet nem maradandó (現在生無住 - xiànzài shēng wú zhù). Ahogy a Buddha mondta: »Szerzetes (比丘 - bǐqiū)! Te most (汝今 - rǔ jīn) ebben a pillanatban (即時 - jíshí) egyszerre születsz (亦生 - yì shēng), öregszel (亦老 - yì lǎo) és halsz meg (亦滅 - yì miè).« Ha a nem-keletkezés (無生 - wúshēng) alapján kaptad a jóslatot (若以無生得受記者 - ruò yǐ wúshēng dé shòujì zhě), (akkor tudnod kell, hogy) a nem-keletkezés maga a helyes állapot (無生即是正位 - wúshēng jí shì zhèngwèi); és a helyes állapotban (於正位中 - yú zhèngwèi zhōng) nincs sem jóslat (亦無受記 - yì wú shòujì), sem a legfelsőbb, teljes és tökéletes megvilágosodás elérése (亦無得阿耨多羅三藐三菩提 - yì wú dé Ānòuduōluó Sānmiǎo Sānpútí). Hogyan (云何 - yúnhé) kaphatott hát Maitréja (彌勒 - Mílè) jóslatot egyetlen életre (受一生記乎 - shòu yīshēng jì hū)? Vajon az Így-ség keletkezése (從如生 - cóng rúshēng) alapján kaptad a jóslatot? Vagy az Így-ség megszűnése (從如滅 - cóng rúmiè) alapján kaptad a jóslatot? Ha az Így-ség keletkezése alapján kaptad a jóslatot, (akkor tudd, hogy) az Így-ségnek nincs keletkezése (如無有生 - rú wú yǒu shēng); ha az Így-ség megszűnése alapján kaptad a jóslatot, (akkor tudd, hogy) az Így-ségnek nincs megszűnése (如無有滅 - rú wú yǒu miè).

Minden érző lény (一切眾生 - yīqiè zhòngshēng) olyanság (皆如也 - jiē rú yě); minden dharma (一切法 - yīqiè fǎ) szintén olyanság (亦如也 - yì rú yě); a szentek és bölcsek (眾聖賢 - zhòng shèngxián) szintén Így-ség (亦如也 - yì rú yě); és ami Maitréját illeti (至於彌勒 - zhìyú Mílè), ő is Így-ség (亦如也 - yì rú yě). Ha Maitréja jóslatot kapott (若彌勒得受記者 - ruò Mílè dé shòujì zhě), akkor minden érző lénynek is jóslatot kellene kapnia (一切眾生亦應受記 - yīqiè zhòngshēng yì yīng shòujì). Hogy miért (所以者何 - suǒyǐ zhě hé)? Mert az Így-ség (夫如者 - fū rú zhě) nem kettő és nem különböző (不二不異 - bù'èr bùyì). Ha Maitréja eléri a legfelsőbb, teljes és tökéletes megvilágosodást (若彌勒得...菩提者 - ruò Mílè dé... pútí zhě), akkor minden érző lénynek is el kellene érnie (一切眾生皆亦應得 - yīqiè zhòngshēng jiē yì yīng dé). Hogy miért? Mert minden érző lény maga a Bódhi természete/jellemzője (一切眾生即菩提相 - yīqiè zhòngshēng jí pútí xiāng). Ha Maitréja eléri a kioltást (若彌勒得滅度者 - ruò Mílè dé mièdù zhě; Nirvāṇa), akkor minden érző lénynek is el kellene érnie a kioltást (一切眾生亦應滅度 - yīqiè zhòngshēng yì yīng mièdù). Hogy miért? Mert a Buddhák tudják (諸佛知 - zhūfó zhī), hogy minden érző lény végső soron (畢竟 - bìjìng) [már eleve] nyugalomban van (寂滅 - jìmiè), ez [maga] a Nirvána természete/jellemzője (即涅槃相 - jí nièpán xiāng), nincs szükség további kioltásra (不復更滅 - bù fù gēng miè). Ezért (是故 - shìgù), Maitréja! Ne ezzel a tanítással (無以此法 - wú yǐ cǐ fǎ) csábítsd/vezesd (誘 - yòu) ezeket a déva fiakat (諸天子 - zhū tiānzǐ)! Valójában (實 - shí) nincs senki, aki felébreszti a legfelsőbb, teljes és tökéletes megvilágosodás szándékát (無發...心者 - wú fā... xīn zhě), és nincs senki, aki visszafordulna (亦無退者 - yì wú tuì zhě).

Maitréja! Arra kellene rávenned (當令 - dāng lìng) ezeket a déva fiakat (此諸天子 - cǐ zhū tiānzǐ), hogy hagyjanak fel (捨於 - shě yú) a Bódhival kapcsolatos megkülönböztető nézetekkel (分別菩提之見 - fēnbié pútí zhī jiàn).«

所以者何？菩提者不可以身得，不可以心得；寂滅是菩提，滅諸相故；不觀是菩提，離諸緣故；不行是菩提，無憶念故；斷是菩提，捨諸見故；離是菩提，離諸妄想故；障是菩提，障諸願故；不入是菩提，無貪著故；順是菩提，順於如故；住是菩提，住法性故；至是菩提，至實際故；不二是菩提，離意法故；等是菩提，等虛空故；無為是菩提，無生住滅故；知是菩提，了眾生心行故；不會是菩提，諸入不會故；不合是菩提，離煩惱習故；無處是菩提，無形色故；假名是菩提，名字空故；如化是菩提，無取捨故；無亂是菩提，常自靜故；善寂是菩提，性清淨故；無取是菩提，離攀緣故；無異是菩提，諸法等故；無比是菩提，無可喻故；微妙是菩提，諸法難知故。』

Hogy miért (所以者何 - suǒyǐ zhě hé)? Mert a Bódhit (菩提者 - pútí zhě) nem lehet sem testtel elérni (不可以身得 - bù kěyǐ shēn dé), sem tudattal elérni (不可以心得 - bù kěyǐ xīn dé). A [nyugodt] kioltás (寂滅 - jìmiè) a Bódhi, mert megszüntet minden jellegzetességet (滅諸相故 - miè zhū xiāng gù); A nem-megfigyelés (不觀 - bùguān) a Bódhi, mert mentes a feltételektől/tárgyaktól (離諸緣故 - lí zhū yuán gù); A nem-cselekvés (不行 - bùxíng) a Bódhi, mert nincs emlékezés/gondolkodás (無憶念故 - wú yìniàn gù); A megszüntetés/elvágás (斷 - duàn) a Bódhi, mert elhagy minden nézetet (捨諸見故 - shě zhū jiàn gù); Az elkülönülés (離 - lí) a Bódhi, mert mentes a téves képzetektől (離諸妄想故 - lí zhū wàngxiǎng gù); Az akadály (障 - zhàng) a Bódhi, mert akadályoz minden vágyat/törekvést (障諸願故 - zhàng zhū yuàn gù); A nem-belépés (不入 - bùrù) a Bódhi, mert nincs mohó ragaszkodás (無貪著故 - wú tānzhuó gù); Az összhang (順 - shùn) a Bódhi, mert összhangban van az Így-séggel (順於如故 - shùn yú rú gù); Az időzés (住 - zhù) a Bódhi, mert a Dharma-természetben (法性 - fǎxìng) időzik (住法性故 - zhù fǎxìng gù); Az elérés (至 - zhì) a Bódhi, mert eléri a valóság határát (至實際故 - zhì shíjì gù); A nem-kettősség (不二 - bù'èr) a Bódhi, mert elválik a tudat-[tárgyaktól] és dharmáktól (離意法故 - lí yì fǎ gù); Az egyenlőség (等 - děng) a Bódhi, mert egyenlő az űrrel (等虛空故 - děng xūkōng gù); A feltételekhez-nem-kötöttség (無為 - wúwéi) a Bódhi, mert nincs keletkezés, fennmaradás, megszűnés (無生住滅故 - wú shēng zhù miè gù); A tudás (知 - zhī) a Bódhi, mert ismeri az érző lények tudatának működését (了眾生心行故 - liǎo zhòngshēng xīnxíng gù); A nem-találkozás (不會 - bùhuì) a Bódhi, mert az érzékelési alapok (諸入 - zhūrù) nem találkoznak (不會故 - bù huì gù); A nem-egyesülés (不合 - bùhé) a Bódhi, mert mentes a szennyeződésektől és [rossz] szokásoktól (離煩惱習故 - lí fánnǎo xí gù); A hely-nélküliség (無處 - wúchù) a Bódhi, mert nincs formája vagy színe (無形色故 - wú xíngsè gù); A puszta név (假名 - jiǎmíng) a Bódhi, mert a nevek üresek (名字空故 - míngzì kōng gù); Az illúzió-szerűség (如化 - rúhuà) a Bódhi, mert nincs megragadás vagy elutasítás (無取捨故 - wú qǔshě gù); A zavartalanság (無亂 - wúluàn) a Bódhi, mert [természete szerint] mindig nyugodt (常自靜故 - cháng zì jìng gù); A tökéletes nyugalom (善寂 - shànjì) a Bódhi, mert természete tiszta (性清淨故 - xìng qīngjìng gù); A nem-ragaszkodás (無取 - wúqǔ) a Bódhi, mert mentes a [fogalmi] kapaszkodóktól (離攀緣故 - lí pānyuán gù); A nem-különbözőség (無異 - wúyì) a Bódhi, mert minden dharma egyenlő (諸法等故 - zhū fǎ děng gù); Az összehasonlíthatatlanság (無比 - wúbǐ) a Bódhi, mert nincs mihez hasonlítani (無可喻故 - wú kě yù gù); A finom és mélységes (微妙 - wēimiào) a Bódhi, mert minden dharmát nehéz megismerni (諸法難知故 - zhū fǎ nán zhī gù).«

世尊！維摩詰說是法時，二百天子得無生法忍。故我不任詣彼問疾。」

Magasztos (世尊 - Shìzūn)! Amikor Vimalakírti (維摩詰 - Wéimójié) ezt a Dharmát (是法 - shì fǎ) tanította (說...時 - shuō... shí), kétszáz (二百 - èrbǎi) déva/égi fiú (天子 - tiānzǐ) elnyerte a nem-keletkező dharmák [türelmes] elfogadását (得無生法忍 - dé wúshēngfǎrěn; anutpattika-dharma-kṣānti). Ezért (故 - gù) nem tartom magam alkalmasnak/méltónak (我不任 - wǒ bùrèn), hogy elmenjek hozzá (詣彼 - yì bǐ) és betegsége felől érdeklődjek (問疾 - wènjí).”

佛告光嚴童子：「汝行詣維摩詰問疾。」

A Buddha (佛 - Fó) így szólt Guang Jen ["Fényes Ékesség"] Ifjúhoz (告光嚴童子 - gào Guāngyán Tóngzǐ): „Menj el (汝行詣 - rǔ xíng yì) Vimalakírtihez (維摩詰 - Wéimójié), és érdeklődj betegsége felől (問疾 - wènjí).”

光嚴白佛言：「世尊！我不堪任詣彼問疾。所以者何？憶念我昔出毘耶離大城，時維摩詰方入城，我即為作禮而問言：

Guang Jen ["Fényes Ékesség"] (光嚴 - Guāngyán) így szólt a Buddhához (白佛言 - bó fó yán): „Magasztos (世尊 - Shìzūn)! Én nem vagyok méltó/alkalmas (我不堪任 - wǒ bùkānrèn), hogy elmenjek hozzá (詣彼 - yì bǐ) és betegsége felől érdeklődjek (問疾 - wènjí). Hogy miért (所以者何 - suǒyǐ zhě hé)? Emlékszem (憶念 - yìniàn), egyszer régen (我昔 - wǒ xī), éppen elhagytam (出 - chū) Vaisálí (毘耶離 - Píyélí) nagyvárosát, amikor (時 - shí) Vimalakírti (維摩詰 - Wéimójié) éppen (方 - fāng) belépett a városba (入城 - rùchéng). Én (我 - wǒ) azonnal (即 - jí) tisztelettel meghajoltam [előtte] (為作禮 - wèi zuòlǐ), és megkérdeztem (而問言 - ér wèn yán):

『居士從何所來？』

»Tisztelt háztulajdonos (居士 - jūshì)! Honnan (從何所 - cóng hé suǒ) érkeztél (來 - lái)?«

答我言：『吾從道場來。』

Azt válaszolta nekem: „Én a bódhifa helyéről jövök.”Azt felelte nekem (答我言 - dá wǒ yán): »Én (吾 - wú) a Bódhimandából / a Megvilágosodás Helyéről (道場 - dàochǎng) jövök (從...來 - cóng... lái).«

我問：『道場者何所是？』

Megkérdeztem (我問 - wǒ wèn): »Mi az a Bódhimanda / Megvilágosodás Helye (道場者何所是 - dàochǎng zhě hé suǒ shì)?«

答曰：『直心是道場，無虛假故；發行是道場，能辦事故；深心是道場，增益功德故；菩提心是道場，無錯謬故；布施是道場，不望報故；持戒是道場，得願具故；忍辱是道場，於諸眾生心無礙故；精進是道場，不懈退故；禪定是道場，心調柔故；智慧是道場，現見諸法故；慈是道場，等眾生故；悲是道場，忍疲苦故；喜是道場，悅樂法故；捨是道場，憎愛斷故；神通是道場，成就六通故；解脫是道場，能背捨故；方便是道場，教化眾生故；四攝是道場，攝眾生故；多聞是道場，如聞行故；伏心是道場，正觀諸法故；三十七品是道場，捨有為法故；諦是道場，不誑世間故；緣起是道場，無明乃至老死皆無盡故；諸煩惱是道場，知如實故；眾生是道場，知無我故；一切法是道場，知諸法空故；降魔是道場，不傾動故；三界是道場，無所趣故；師子吼是道場，無所畏故；力、無畏、不共法是道場，無諸過故；三明是道場，無餘礙故；一念知一切法是道場，成就一切智故。

如是，善男子！菩薩若應諸波羅蜜教化眾生，諸有所作，舉足下足，當知皆從道場來，住於佛法矣！』

Azt felelte (答曰 - dá yuē): »* Az őszinte/egyenes tudat (直心 - zhíxīn) a Bódhimanda, mert nincs benne hamisság (無虛假故 - wú xūjiǎ gù); Az elindulás a gyakorlásban (發行 - fāxíng) a Bódhimanda, mert képes elvégezni a feladatokat (能辦事故 - néng bàn shì gù); A mély tudat (深心 - shēnxīn) a Bódhimanda, mert növeli az érdemeket (增益功德故 - zēngyì gōngdé gù); A Bódhicsitta (菩提心 - pútíxīn) a Bódhimanda, mert nincs benne tévedés (無錯謬故 - wú cuòmiù gù); Az adakozás (布施 - bùshī) a Bódhimanda, mert nem vár viszonzást (不望報故 - bù wàng bào gù); Az erkölcsösség (持戒 - chíjiè) a Bódhimanda, mert [segít] a fogadalmakat teljesíteni (得願具故 - dé yuàn jù gù); A türelem (忍辱 - rěnrǔ) a Bódhimanda, mert a tudat akadálytalan minden érző lénnyel szemben (於諸眾生心無礙故 - yú zhū zhòngshēng xīn wú'ài gù); Az igyekezet (精進 - jīngjìn) a Bódhimanda, mert nincs restség vagy visszaesés (不懈退故 - bù xiètuì gù); A meditatív összeszedettség (禪定 - chándìng) a Bódhimanda, mert a tudat [általa] hajlékony és lágy (心調柔故 - xīn tiáoróu gù); A bölcsesség (智慧 - zhìhuì) a Bódhimanda, mert közvetlenül látja az összes dharmát (現見諸法故 - xiànjiàn zhū fǎ gù); A szerető kedvesség (慈 - cí) a Bódhimanda, mert egyenlővé tesz az érző lényekkel (等眾生故 - děng zhòngshēng gù); Az együttérzés (悲 - bēi) a Bódhimanda, mert [képessé tesz] elviselni a fáradalmat és szenvedést (忍疲苦故 - rěn píkǔ gù); Az együttörülés (喜 - xǐ) a Bódhimanda, mert örömét leli a Dharmában (悅樂法故 - yuèlè fǎ gù); Az egykedvűség (捨 - shě) a Bódhimanda, mert megszünteti az ellenszenvet és a vonzalmat (憎愛斷故 - zēng'ài duàn gù); A csodás képességek (神通 - shéntōng) a Bódhimanda, mert [általuk] megvalósul a Hat Képesség (成就六通故 - chéngjiù liùtōng gù); A megszabadulás (解脫 - jiětuō) a Bódhimanda, mert képes elfordulni/lemondani [a világi dolgokról] (能背捨故 - néng bèishě gù); Az ügyes módszerek (方便 - fāngbiàn) a Bódhimanda, mert [általuk] tanítjuk és átalakítjuk az érző lényeket (教化眾生故 - jiàohuà zhòngshēng gù); A Négy Összegyűjtő Módszer (四攝 - sìshè) a Bódhimanda, mert [általuk] összegyűjtjük az érző lényeket (攝眾生故 - shè zhòngshēng gù); A nagy műveltség/hallás (多聞 - duōwén) a Bódhimanda, mert a hallottak szerint cselekszünk (如聞行故 - rú wén xíng gù); A tudat legyőzése (伏心 - fúxīn) a Bódhimanda, mert [általa] helyesen szemléljük a dharmákat (正觀諸法故 - zhèngguān zhū fǎ gù); A Harminchét [Megvilágosodáshoz Vezető] Tényező (三十七品 - sānshíqī pǐn) a Bódhimanda, mert [általuk] elhagyjuk a feltételekhez kötött dharmákat (捨有為法故 - shě yǒuwéi fǎ gù); Az Igazság (諦 - dì) a Bódhimanda, mert nem csapjuk be a világot (不誑世間故 - bù kuáng shìjiān gù); A Függő Keletkezés (緣起 - yuánqǐ) a Bódhimanda, mert [annak megértése, hogy] a tudatlanságtól (無明) egészen az öregségig és halálig (乃至老死) minden kimeríthetetlen/megragadhatatlan (皆無盡故 - jiē wújìn gù); A szennyeződések (諸煩惱 - zhū fánnǎo) a Bódhimanda, mert megismerjük őket a maguk valóságában (知如實故 - zhī rúshí gù); Az érző lények (眾生 - zhòngshēng) a Bódhimanda, mert [általuk] megismerjük az éntelenséget (知無我故 - zhī wúwǒ gù); Minden dharma (一切法 - yīqiè fǎ) a Bódhimanda, mert [általuk] megismerjük minden dharma ürességét (知諸法空故 - zhī zhū fǎ kōng gù); A Mára legyőzése (降魔 - xiángmó) a Bódhimanda, mert [általa] megingathatatlanok vagyunk (不傾動故 - bù qīngdòng gù); A három világ (三界 - sānjiè) a Bódhimanda, mert nincs hová tartani [rajtuk kívül] (無所趣故 - wú suǒqù gù); Az Oroszlánüvöltés (師子吼 - shīzihǒu) a Bódhimanda, mert [az] félelemnélküli (無所畏故 - wú suǒwèi gù); Az Erők, Félelemnélküliségek, Megkülönböztető Tulajdonságok (力、無畏、不共法 - Lì, Wúwèi, Bùgòngfǎ) a Bódhimanda, mert mentesek a hibáktól (無諸過故 - wú zhū guò gù); A Három Világos Tudás (三明 - sānmíng) a Bódhimanda, mert nincs [általuk] további akadály (無餘礙故 - wú yú'ài gù); Az összes dharma megismerése egyetlen gondolatpillanatban (一念知一切法 - yīniàn zhī yīqiè fǎ) a Bódhimanda, mert ez valósítja meg a mindentudást (成就一切智故 - chéngjiù yīqièzhì gù).

Így van ez (如是 - rúshì), jóságos ifjú (善男子 - shànnánzǐ)! Ha egy bódhiszattva (菩薩 - púsà) a páramitáknak megfelelően (若應諸波羅蜜 - ruò yìng zhū bōluómì) tanítja és átalakítja az érző lényeket (教化眾生 - jiàohuà zhòngshēng), bármit is tesz (諸有所作 - zhū yǒu suǒzuò), minden lépése – ahogy felemeli vagy leteszi a lábát (舉足下足 - jǔzú xiàzú) –, tudd meg (當知 - dāng zhī), mind a Bódhimandából ered (皆從道場來 - jiē cóng dàochǎng lái), és a Buddha Dharmájában időzik (住於佛法矣 - zhù yú fófǎ yǐ)!«

說是法時，五百天、人皆發阿耨多羅三藐三菩提心。故我不任詣彼問疾。」

Amikor ezt a Dharmát (是法 - shì fǎ) tanították (說...時 - shuō... shí), ötszáz (五百 - wǔbǎi) déva (天 - tiān) és ember (人 - rén) mind (皆 - jiē) felébresztette magában a legfelsőbb, teljes és tökéletes megvilágosodás szándékát (發阿耨多羅三藐三菩提心 - fā Ānòuduōluó Sānmiǎo Sānpútí xīn). Ezért (故 - gù) nem tartom magam alkalmasnak/méltónak (我不任 - wǒ bùrèn), hogy elmenjek hozzá (詣彼 - yì bǐ) és betegsége felől érdeklődjek (問疾 - wènjí).”

佛告持世菩薩：「汝行詣維摩詰問疾。」

A Buddha (佛 - Fó) így szólt Csi Si ["Világot Tartó" / Vaszudhara] Bódhiszattvához (告持世菩薩 - gào Chíshì Púsà): „Menj el (汝行詣 - rǔ xíng yì) Vimalakírtihez (維摩詰 - Wéimójié), és érdeklődj betegsége felől (問疾 - wènjí).”

持世白佛言：「世尊！我不堪任詣彼問疾。所以者何？憶念我昔，住於靜室，時魔波旬，從萬二千天女，狀如帝釋，鼓樂絃歌，來詣我所。與其眷屬，稽首我足，合掌恭敬，於一面立。我意謂是帝釋，而語之言：

Chíshì ["Világot Tartó" / Vaszudhara] (持世 - Chíshì) így szólt a Buddhához (白佛言 - bó fó yán): „Magasztos (世尊 - Shìzūn)! Én nem vagyok méltó/alkalmas (我不堪任 - wǒ bùkānrèn), hogy elmenjek hozzá (詣彼 - yì bǐ) és betegsége felől érdeklődjek (問疾 - wènjí). Hogy miért (所以者何 - suǒyǐ zhě hé)? Emlékszem (憶念 - yìniàn), egyszer régen (我昔 - wǒ xī), a csendes szobámban (靜室 - jìngshì) tartózkodtam (住於 - zhùyú). Akkor (時 - shí) Mára Pápíján ["a Gonosz Mára"] (魔波旬 - Mó Bōxún), tizenkétezer (萬二千 - wàn èrqiān) égi nő (天女 - tiānnǚ) kíséretében (從 - cóng), Indra (帝釋 - Dìshì) alakját (狀 - zhuàng) öltve (如 - rú), dob- és húros zenével, énekkel (鼓樂絃歌 - gǔ yuè xián gē) [kísérve], odajött hozzám (來詣我所 - lái yì wǒ suǒ). Kíséretével (與其眷屬 - yǔ qí juànshǔ) együtt fejet hajtottak a lábamhoz (稽首我足 - qǐshǒu wǒ zú), tisztelettel (恭敬 - gōngjìng) összetették tenyerüket (合掌 - hézhǎng), és félreálltak (於一面立 - yú yīmiàn lì). Én (我 - wǒ) azt hittem (意謂 - yìwèi), hogy ő Indra (是帝釋 - shì Dìshì), ezért (而 - ér) így szóltam hozzá (語之言 - yǔ zhī yán):

『善來憍尸迦！雖福應有，不當自恣。當觀五欲無常，以求善本，於身命財而修堅法。』

»Üdvözlégy (善來 - shànlái), Kausika (憍尸迦 - Jiāoshījiā)! Bár (雖 - suī) valóban (應 - yìng) rendelkezel érdemekkel (福有 - fú yǒu), ne légy elbizakodott / ne add át magad az élvezeteknek (不當自恣 - bù dāng zìzì). Szemléld (當觀 - dāng guān) az öt vágy (五欲 - wǔyù) mulandóságát (無常 - wúcháng), hogy az erény gyökereit (善本 - shànběn) keresd (以求 - yǐ qiú), (és) a test, az élet és a vagyon (於身命財 - yú shēn mìng cái) tekintetében a maradandó Dharmát (堅法 - jiān fǎ) gyakorold (而修 - ér xiū).«

即語我言：『正士！受是萬二千天女，可備掃灑。』

Azonnal (即 - jí) így szólt hozzám (語我言 - yǔ wǒ yán): »Nemes Úr (正士 - zhèngshì)! Fogadd el (受 - shòu) ezt a tizenkétezer (萬二千 - wàn èrqiān) égi nőt (是...天女 - shì... tiānnǚ), akik elláthatják (可備 - kě bèi) a söprési és locsolási teendőket (~tudnak takarítani 掃灑 - sǎosǎ).«

我言：『憍尸迦！無以此非法之物要我沙門釋子，此非我宜。』

Így feleltem (我言 - wǒ yán): »Kausika (憍尸迦 - Jiāoshījiā)! Ne próbálj (無以 - wúyǐ) ilyen, a szabályokkal ellentétes dolgokat/lényeket (此非法之物 - cǐ fēifǎ zhī wù) adni/ajánlani (要 - yào) nekem (我 - wǒ), aki srámana (沙門 - shāmén), Sákja fia (釋子 - Shìzǐ) vagyok! Ez (此 - cǐ) nem illő hozzám (非我宜 - fēi wǒ yí).«

所言未訖，時維摩詰來謂我言：『非帝釋也，是為魔來嬈固汝耳！』

Még be sem fejeztem a beszédet (所言未訖 - suǒ yán wèi qì), amikor (時 - shí) Vimalakírti (維摩詰 - Wéimójié) odajött (來 - lái), és így szólt hozzám (謂我言 - wèi wǒ yán): »[Ő] nem Indra (非帝釋也 - fēi Dìshì yě)! Hanem Mára (是為魔 - shì wéi mó), (aki azért) jött (來 - lái), hogy megzavarjon/próbára tegyen (嬈固 - rǎogù) téged (汝耳 - rǔ ěr)!«

即語魔言：『是諸女等，可以與我，如我應受。』

Azonnal (即 - jí) így szólt Márához (語魔言 - yǔ mó yán): »Ezeket a nőket (是諸女等 - shì zhū nǚ děng), nekem adhatod (可以與我 - kěyǐ yǔ wǒ), mivel nekem (如我 - rú wǒ) illik elfogadnom (應受 - yìng shòu) [őket].«

魔即驚懼，念：『維摩詰將無惱我？』

Mára (魔) azonnal megrettent, és így gondolkodott: »Csak nem azért jön Vimalakírti (維摩詰), hogy engem háborgasson [vagy: bajt hozzon rám]?«"

欲隱形去，而不能隱；盡其神力，亦不得去。即聞空中聲曰：

『波旬！以女與之，乃可得去。』

Láthatatlanná akart válni, hogy elmeneküljön, de nem tudott láthatatlanná válni; minden természetfeletti erejét (神力 - shénlì) bevetette, mégsem tudott távozni. Ekkor hangot hallott a levegőből [vagy: az égből], amely így szólt: »Pāpīyān (波旬 - Bōxún)! Add neki a lányaidat [vagy: Ajánld fel neki a nőket/lányokat], csak akkor távozhatsz!«

魔以畏故，俛仰而與。

Mára (魔) tehát félelmében (以畏故), vonakodva [vagy: kelletlenül, lehajtott fejjel] (俛仰), de [végül] odaadta őket (而與).

「爾時維摩詰語諸女言：『魔以汝等與我，今汝皆當發阿耨多羅三藐三菩提心。』

"Akkor (爾時) Vimalakírti (維摩詰) így szólt a lányokhoz (諸女): »Mára (魔) nekem adott titeket, most mindannyiótoknak fel kell ébresztenie magában a legfelsőbb, tökéletes és teljes megvilágosodás iránti elhatározást/törekvést (Anuttarā Samyaksaṃbodhi Citta - 阿耨多羅三藐三菩提心).«"

即隨所應而為說法，令發道意。復言：『汝等已發道意，有法樂可以自娛，不應復樂五欲樂也。』

"Azonnal (即), [mindegyiküknek] annak megfelelően, amire szüksége volt (隨所應), tanította nekik a Dharmát (說法 - shuō fǎ), hogy felébressze bennük az Út iránti elhatározást (道意 - dào yì). Majd így folytatta (復言): »Mivel már felébresztettétek magatokban az Út iránti elhatározást (道意 - dào yì), létezik a Dharma öröme (法樂 - fǎ lè), amellyel [mostantól] gyönyörködtethetitek magatokat. Többé nem szabad az öt vágy (五欲 - wǔ yù) [okozta világi] örömökben (樂) kedveteket lelnetek!«"

天女即問：『何謂法樂？』

"Az égi leányzó [vagy: Az égi leányzók] (天女 - tiān nǚ) azonnal megkérdezte [megkérdezték]: »Mit értünk Dharma-öröm (法樂 - fǎ lè) alatt?« [vagy: »Mi az a Dharma-öröm?«]"

答言：『樂常信佛，樂欲聽法，樂供養眾，樂離五欲；樂觀五陰如怨賊，樂觀四大如毒蛇，樂觀內入如空聚；樂隨護道意，樂饒益眾生，樂敬養師；樂廣行施，樂堅持戒，樂忍辱柔和，樂勤集善根，樂禪定不亂，樂離垢明慧；樂廣菩提心，樂降伏眾魔，樂斷諸煩惱，樂淨佛國土，樂成就相好故，修諸功德；樂嚴道場；樂聞深法不畏；樂三脫門，不樂非時；樂近同學，樂於非同學中，心無恚礙；樂將護惡知識，樂親近善知識；樂心喜清淨，樂修無量道品之法。

是為菩薩法樂。』

Így válaszolt: "Öröm [állandóan] bízni a Buddhában (佛 - Fó). Öröm vágyni hallgatni a Dharmát (法 - fǎ). Öröm felajánlásokat tenni a Szanghának (眾 - zhòng, Sangha). Öröm megszabadulni az öt vágynak (五欲 - wǔ yù) [a befolyásától]. Öröm az öt halmazt (五陰 - wǔ yīn, skandha) gyűlöletes rablókként szemlélni. Öröm a négy [nagy] elemet (四大 - sì dà, mahābhūta) mérges kígyókként szemlélni. Öröm a belső érzéktartományokat (內入 - nèi rù, āyatana) üres faluként szemlélni. Öröm [ennek megfelelően] őrizni az Út iránti elhatározást (道意 - dào yì). Öröm hasznára lenni az érző lényeknek (眾生 - zhòngshēng). Öröm tisztelni és támogatni a mestert (師 - shī). Öröm széleskörűen gyakorolni az adakozást (施 - shī, dāna). Öröm szilárdan tartani az erkölcsi fogadalmakat (戒 - jiè, śīla). Öröm [gyakorolni] a türelmet (忍辱 - rěnrǔ, kṣānti) és a szelídséget (柔和 - róuhé). Öröm szorgalmasan gyűjteni az erény gyökereit (善根 - shàn gēn, kuśala-mūla). Öröm [gyakorolni] a meditatív elmélyedést (禪定 - chándìng, dhyāna/samādhi) zavartalanul. Öröm megszabadulni a szennyeződésektől (垢 - gòu, klesha/mala) és [birtokolni] a tiszta bölcsességet (明慧 - míng huì, prajñā). Öröm kiterjeszteni a Bódhi-tudatot (菩提心 - Pútí xīn, Bodhicitta). Öröm legyőzni minden Márát/démont (眾魔 - zhòng mó). Öröm kiirtani minden szenvedélyt/szennyeződést (諸煩惱 - zhū fánnǎo, klesha). Öröm megtisztítani a Buddha-mezőket (佛國土 - Fó guótǔ, Buddha-kṣetra). Öröm minden érdemet (功德 - gōngdé) gyakorolni azért, hogy megvalósítsuk [egy Buddha testi] jegyeit (相好 - xiānghǎo, lakṣaṇa). Öröm feldíszíteni a Bódhimandát/gyakorlás helyét (道場 - dàochǎng). Öröm félelem nélkül hallgatni a mély Dharmát (深法 - shēn fǎ). Öröm [gyakorolni] a három megszabadulás kapuját (三脫門 - sān tuō mén, trīṇi vimokṣa-mukhāni), és nem örülni az idő előtti [vagy öncélú] megszabadulásnak. Öröm közel lenni a gyakorlótársakhoz (同學 - tóngxué). Öröm, ha a nem gyakorlótársak (非同學 - fēi tóngxué) között [az ember] tudatában nincs harag (恚 - huì) vagy akadály (礙 - ài). Öröm ügyesen vezetni [és óvni] a rossz spirituális barátokat (惡知識 - è zhīshì, akalyāṇa-mitra) [a helyes útra]. Öröm közel lenni a jó spirituális barátokhoz (善知識 - shàn zhīshì, kalyāṇa-mitra). Öröm, ha a tudat (心 - xīn) örömteli (喜 - xǐ) és tiszta (清淨 - qīngjìng). Öröm gyakorolni az Út számtalan tényezőjének (無量道品 - wúliàng dàopǐn) Dharmáját (法 - fǎ).

Ez a Bódhiszattva (菩薩 - Púsà) Dharma-öröme (法樂 - fǎ lè)."

「於是波旬告諸女言：『我欲與汝俱還天宮。』

"Erre Pāpīyān (~Mara másik neve / 波旬 - Bōxún) azt mondta a lányoknak (諸女): »Azt akarom, hogy velem együtt visszatérjetek az égi palotába (天宮 - tiān gōng).«"

諸女言：『以我等與此居士，有法樂我等甚樂，不復樂五欲樂也。』

A lányok (諸女) így válaszoltak: »Mivel minket ennek a világi gyakorlónak (居士 - jūshì) adtál, mi a Dharma-örömben (法樂 - fǎ lè) rendkívüli (甚 - shèn) örömünket leljük, [és] többé már nem leljük kedvünket az öt vágy (五欲 - wǔ yù) [világi] örömeiben!«

魔言：『居士可捨此女？一切所有施於彼者，是為菩薩。』

Mára (魔) így szólt: »Világi gyakorló (居士 - jūshì), el tudnád engedni (可捨 - kě shě) ezeket a lányokat? Hiszen az a Bódhiszattva (菩薩 - Púsà), aki mindenét, amije csak van (一切所有 - yīqiè suǒyǒu), másoknak adományozza (施 - shī).«

維摩詰言：『我已捨矣！汝便將去，令一切眾生得法願具足。』

Vimalakírti (維摩詰) így szólt: »Én már lemondtam [róluk] (我已捨矣 - wǒ yǐ shě yǐ)! Vidd hát őket (汝便將去 - rǔ biàn jiāng qù), [de tedd ezt úgy], hogy [ezáltal] minden érző lény (一切眾生 - yīqiè zhòngshēng) elérje Dharma-fogadalmainak (法願 - fǎ yuàn) beteljesülését (具足 - jùzú)!«

於是諸女問維摩詰：『我等云何止於魔宮？』

Ekkor a lányok (諸女) megkérdezték Vimalakírtit (維摩詰): »Mi hogyan (云何 - yún hé) lakjunk/maradjunk [és gyakoroljunk] (止 - zhǐ) Mára palotájában (魔宮 - mó gōng)?«

維摩詰言：『諸姊！有法門名無盡燈，汝等當學。無盡燈者，譬如一燈，燃百千燈，冥者皆明，明終不盡。如是，諸姊！夫一菩薩開導百千眾生，令發阿耨多羅三藐三菩提心，於其道意亦不滅盡，隨所說法而自增益一切善法，是名無盡燈也。汝等雖住魔宮，以是無盡燈，令無數天子天女發阿耨多羅三藐三菩提心者，為報佛恩，亦大饒益一切眾生。』

Vimalakírti (維摩詰) így szólt: »Nővéreim (諸姊 - zhū zǐ)! Van egy Dharma-kapu [tanítás] (法門 - fǎmén), melynek neve 'Kimeríthetetlen Lámpás' (無盡燈 - Wújìn Dēng), ezt kell tanulnotok. A Kimeríthetetlen Lámpás (無盡燈) olyan, mint amikor egyetlen lámpa (一燈) száz vagy ezer másik lámpát gyújt meg (燃百千燈); [ahol addig] sötét volt, ott mindenütt világosság lesz (冥者皆明), de [az eredeti lámpa] fénye (明) végül mégsem fogy el (明終不盡). Ugyanígy, Nővéreim (諸姊)! Egy Bódhiszattva (菩薩 - Púsà) száz vagy ezer érző lényt (眾生 - zhòngshēng) vezet [és tanít] (開導), és felébreszti bennük az Anuttarā Samyaksaṃbodhi iránti tudatot [elhatározást] (阿耨多羅三藐三菩提心 - Ānòuduōluó Sānmiǎo Sānpútí xīn), de az ő Út iránti elhatározása (道意 - dào yì) ettől még nem alszik ki [nem merül ki] (亦不滅盡). Sőt, amint tanítja a Dharmát (隨所說法 - suí suǒ shuō fǎ), ő maga is gyarapszik minden erényes Dharmában [tulajdonságban] (自增益一切善法 - zì zēngyì yīqiè shàn fǎ). Ezt nevezik Kimeríthetetlen Lámpásnak (無盡燈). Bár ti Mára palotájában (魔宮 - mó gōng) laktok (雖住), ha ezzel a Kimeríthetetlen Lámpással (以是無盡燈) számtalan istent és istennőt (無數天子天女 - wúshù tiānzǐ tiānnǚ) ébresztetek rá az Anuttarā Samyaksaṃbodhi iránti tudatra (發阿耨多羅三藐三菩提心者), azzal lerójjátok hálátokat a Buddha kedvességéért [jótéteményéért] (為報佛恩 - wèi bào Fó ēn), és egyúttal nagy hasznára lesztek minden érző lénynek (亦大饒益一切眾生 - yì dà ráoyì yīqiè zhòngshēng).«

爾時天女頭面禮維摩詰足，隨魔還宮，忽然不現。世尊！維摩詰有如是自在神力、智慧辯才，故我不任詣彼問疾。」

Akkor az égi leányzók (天女 - tiān nǚ) leborultak Vimalakírti (維摩詰 - Wéimójié) lábaihoz, fejükkel és arcukkal érintve azokat (頭面禮足 - tóu miàn lǐ zú), majd követték Márát (魔 - mó), visszatértek a palotába (還宮 - huán gōng), és hirtelen eltűntek (忽然不現 - hūrán bù xiàn). Ó, Világon Tisztelt (世尊 - Shìzūn)! Vimalakírtinek (維摩詰) ilyen rendkívüli/mesteri (自在 - zìzài) természetfeletti ereje (神力 - shénlì), bölcsessége (智慧 - zhìhuì) és ékesszólása/vitakészsége (辯才 - biàncái) van, ezért (故 - gù) én nem vagyok alkalmas/méltó (不任 - bù rèn) arra, hogy elmenjek hozzá (詣彼 - yì bǐ) és érdeklődjek betegsége felől (問疾 - wèn jí).«

佛告長者子善德：「汝行詣維摩詰問疾。」

A Buddha (佛 - Fó) így szólt Szudattához, az Idős Fiához (長者子善德 - Zhǎngzhě zǐ Shàn Dé): »Te menj (行 - xíng) [és] látogasd meg (詣 - yì) Vimalakírtit (維摩詰 - Wéimójié), [hogy] érdeklődj betegsége felől (問疾 - wèn jí)!«

[＊]善德白佛言：「世尊！我不堪任詣彼問疾。所以者何？憶念我昔自於父舍設大施會，供養一切沙門、婆羅門，及諸外道、貧窮、下賤、孤獨、乞人。期滿七日，時維摩詰來入會中，謂我言：

Szudatta (善德 - Shàn Dé) tisztelettel így szólt a Buddhához (白佛言 - bái Fó yán): »Világon Tisztelt (世尊 - Shìzūn)! Én nem vagyok rá képes/méltó (不堪任 - bù kān rèn), hogy elmenjek hozzá (詣彼 - yì bǐ) és érdeklődjek betegsége felől (問疾 - wèn jí). Hogy miért (所以者何 - suǒyǐ zhě hé)? Emlékszem (憶念 - yìniàn), régen (昔 - xī) apám házában (於父舍 - yú fù shè) rendeztem egy nagy adakozó ünnepséget/adományosztó gyűlést (設大施會 - shè dà shī huì), amelyen felajánlásokat (供養 - gōngyǎng) tettem minden sramanának [vándoraszkétának] (沙門 - shāmén) és bráhmanának [papi rendhez tartozónak] (婆羅門 - póluómén), valamint a különböző más utak követőinek (諸外道 - zhū wàidào), a szegényeknek (貧窮 - pínqióng), az alacsony sorúaknak [kaszton kívülieknek] (下賤 - xiàjiàn), az árváknak/magányosoknak (孤獨 - gūdú) és a koldusoknak (乞人 - qǐrén).

『長者子！夫大施會不當如汝所設，當為法施之會，何用是財施會為？』

»Idős Fia (長者子 - Zhǎngzhě zǐ)! Nos (夫 - fú), egy nagy adakozó ünnepséget (大施會 - dà shī huì) nem úgy kellene rendezni (不當如汝所設 - bù dāng rú rǔ suǒ shè), ahogyan te tetted. Annak a Dharma adományozásának (法施 - fǎ shī) ünnepségének/gyűlésének (會 - huì) kellene lennie! Mi haszna (何用...為 - hé yòng...wéi) ennek az anyagi adományok (財施 - cái shī) gyűlésének?«

我言：『居士！何謂法施之會？』

Én (我 - wǒ) így szóltam: »Világi gyakorló (居士 - jūshì)! Mit értünk 'a Dharma adományozásának gyűlése' (何謂法施之會 - hé wèi fǎ shī zhī huì) alatt?«

答曰：『法施會者，無前無後，一時供養一切眾生，是名法施之會。』

[Vimalakírti] így válaszolt (答曰 - dá yuē): »A Dharma adományozásának gyűlése (法施會者 - fǎ shī huì zhě) az, amelynek nincs előzménye és nincs következménye [időben vagy sorrendben] (無前無後 - wú qián wú hòu), [és amelyben] egyazon időben/egyszerre (一時 - yī shí) történik a felajánlás/szolgálat (供養 - gōngyǎng) minden érző lény (一切眾生 - yīqiè zhòngshēng) számára.

曰：『何謂也？』『謂以菩提，起於慈心；以救眾生，起大悲心；以持正法，起於喜心；以攝智慧，行於捨心；以攝慳貪，起檀波羅蜜；以化犯戒，起尸羅波羅蜜；以無我法，起羼提波羅蜜；以離身心相，起毘梨耶波羅蜜；以菩提相，起禪波羅蜜；以一切智，起般若波羅蜜。

教化眾生，而起於空；不捨有為法，而起無相；示現受生，而起無作；護持正法，起方便力；以度眾生，起四攝法；以敬事一切，起除慢法；於身命財，起三堅法；於六念中，起思念法；於六和敬，起質直心；正行善法，起於淨命；心淨歡喜，起近賢聖；不憎惡人，起調伏心；以出家法，起於深心；以如說行，起於多聞；以無諍法，起空閑處；趣向佛慧，起於宴坐；解眾生縛，起修行地；以具相好，及淨佛土，起福德業；知一切眾生心念，如應說法，起於智業；知一切法不取不捨，入一相門，起於慧業；斷一切煩惱、一切障礙、一切不善法，起一切善業；以得一切智慧、一切善法，起於一切助佛道法。

如是，善男子！是為法施之會。若菩薩住是法施會者，為大施主，亦為一切世間福田。』

[Szudatta] így szólt: »Mit értünk ez alatt?« [Vimalakírti így válaszolt:] »Ez azt jelenti: A Bódhi [megvilágosodás] (菩提 - Pútí) alapján felébreszteni a szerető kedvességet (慈心 - cí xīn, maitrī); az érző lények megmentése (以救眾生 - yǐ jiù zhòngshēng) alapján felébreszteni a nagy együttérzést (大悲心 - dà bēi xīn, mahākaruṇā); az igaz Dharma fenntartása (以持正法 - yǐ chí zhèng fǎ) alapján felébreszteni az együttérző örömöt (喜心 - xǐ xīn, muditā); a bölcsesség [prajñā] befogadása/magunkévá tétele (以攝智慧 - yǐ shè zhìhuì) alapján gyakorolni a [kiegyensúlyozott] felülemelkedettséget (捨心 - shě xīn, upekṣā). A fösvénység és kapzsiság (慳貪 - qiāntān) ellensúlyozása (以攝 - yǐ shè) alapján felébreszteni a Dána Páramitát [adakozás tökéletessége] (檀波羅蜜 - Tán bōluómì); a fogadalomszegők (犯戒 - fànjiè) megjavítása/átalakítása (以化 - yǐ huà) alapján felébreszteni a Síla Páramitát [erkölcsiség tökéletessége] (尸羅波羅蜜 - Shīluó bōluómì); az éntelenség Dharmája (無我法 - wú wǒ fǎ, anātman) alapján felébreszteni a Ksánti Páramitát [türelem tökéletessége] (羼提波羅蜜 - Chàntí bōluómì); a test és tudat (身心 - shēn xīn) jellegzetességeitől való megszabadulás (以離...相 - yǐ lí...xiāng) alapján felébreszteni a Vírja Páramitát [erőfeszítés tökéletessége] (毘梨耶波羅蜜 - Pílíyé bōluómì); a Bódhi jellegzetessége (菩提相 - Pútí xiāng) alapján felébreszteni a Dhjána Páramitát [meditáció tökéletessége] (禪波羅蜜 - Chán bōluómì); a mindentudás (一切智 - yīqiè zhì, sarvajñatā) alapján felébreszteni a Pradnyá Páramitát [bölcsesség tökéletessége] (般若波羅蜜 - Bōrě bōluómì).

(Továbbá:) Tanítani és átalakítani (教化 - jiàohuà) az érző lényeket (眾生), de az Ürességből (空 - kōng, śūnyatā) kiindulva; nem elhagyva (不捨 - bù shě) a feltételekhez kötött jelenségeket (有為法 - yǒu wéi fǎ, saṃskṛta-dharma), de a jellegzetesség-nélküliségből (無相 - wú xiāng, animitta) kiindulva; megnyilvánítani (示現 - shìxiàn) a születés felvételét (受生 - shòu shēng), de a vágytalanságból/nem-cselekvésből/nem-kötődésből (無作 - wú zuò, apraṇihita) kiindulva. Védelmezni és fenntartani (護持 - hù chí) az igaz Dharmát (正法 - zhèng fǎ), felébreszteni a ügyes eszközök erejét (方便力 - fāngbiàn lì, upāya-bala); az érző lények megszabadítása (以度眾生 - yǐ dù zhòngshēng) alapján felébreszteni [és alkalmazni] a Négy Befogadó Módszert (四攝法 - sì shè fǎ, catuḥ-saṃgraha-vastu); mindenki tiszteletteljes szolgálata (以敬事一切 - yǐ jìng shì yīqiè) alapján felébreszteni az önteltség megszüntetésének Dharmáját (除慢法 - chú màn fǎ). A test (身 - shēn), élet (命 - mìng) és vagyon (財 - cái) tekintetében felébreszteni a Három Szilárd Dharmát [szilárdság az adakozásban/nem-ragaszkodásban] (三堅法 - sān jiān fǎ); a Hat Visszaemlékezés (六念 - liù niàn, anussati) körében felébreszteni a tudatosság/gondolkodás Dharmáját (思念法 - sīniàn fǎ); a Hat Harmonikus Tisztelet Elve (六和敬 - liù hé jìng, sārāṇīya-dhamma) körében felébreszteni az őszinte/egyenes tudatot (質直心 - zhì zhí xīn); helyesen gyakorolni (正行 - zhèng xíng) az erényes Dharmákat (善法 - shàn fǎ), felébreszteni a tiszta megélhetést (淨命 - jìng mìng, samyag-ājīva). Tiszta tudattal (心淨 - xīn jìng) és örömmel (歡喜 - huānxǐ) felébreszteni a nemesekhez/szentekhez való közelséget (近賢聖 - jìn xián shèng); nem gyűlölni (不憎 - bù zēng) a gonosz embereket (惡人 - è rén), felébreszteni a [szennyeződések] megszelídítésének tudatát (調伏心 - tiáofú xīn); a világi életről való lemondás Dharmája (以出家法 - yǐ chū jiā fǎ) alapján felébreszteni a mély [elmélyült] tudatot (深心 - shēn xīn); a tanítás szerinti gyakorlás (以如說行 - yǐ rú shuō xíng) alapján felébreszteni a kiterjedt tudást/tanultságot [és annak alkalmazását] (多聞 - duō wén, bahuśruta). A viszály nélküli Dharma (以無諍法 - yǐ wú zhēng fǎ) alapján felébreszteni [a gyakorlást] a magányos helyeken (空閑處 - kōng xián chù); a Buddha-bölcsesség (佛慧 - Fó huì) felé törekedve (趣向 - qùxiàng) felébreszteni a nyugodt ülést/meditációt (宴坐 - yàn zuò); az érző lények kötelékeinek megoldása (解眾生縛 - jiě zhòngshēng fù) alapján felébreszteni a gyakorlás szintjeit [bódhiszattva-földeket] (修行地 - xiūxíng dì, bhūmi). A [Buddha testi] jegyeinek (相好 - xiānghǎo) tökéletesítése (以具 - yǐ jù) és a Buddha-mezők (佛土 - Fó tǔ) megtisztítása (及淨 - jí jìng) alapján felébreszteni az érdemekkel teli tetteket (福德業 - fúdé yè); ismerve (知 - zhī) minden érző lény gondolatait (心念 - xīn niàn) és szükségleteik szerint tanítva a Dharmát (如應說法 - rú yīng shuō fǎ), felébreszteni a bölcsesség [megkülönböztető tudás] tettét/munkáját (智業 - zhì yè); tudva (知), hogy minden dharmát [jelenséget] (一切法 - yīqiè fǎ) sem megragadni (不取 - bù qǔ), sem elutasítani (不捨 - bù shě) nem kell, belépve (入 - rù) az egyetlen jellegzetesség kapuján [az üresség/nem-kettősség kapuján] (一相門 - yī xiāng mén), felébreszteni a [mély] bölcsesség (慧 - huì, prajñā) tettét/munkáját (慧業 - huì yè). Kiirtva (斷 - duàn) minden szenvedélyt [szennyeződést] (一切煩惱 - yīqiè fánnǎo, klesha), minden akadályt (一切障礙 - yīqiè zhàng'ài), minden ártó dharmát (一切不善法 - yīqiè bù shàn fǎ), felébreszteni minden erényes tettet (一切善業 - yīqiè shàn yè); minden bölcsesség (一切智慧 - yīqiè zhìhuì) és minden erényes dharma (一切善法 - yīqiè shàn fǎ) elérése (以得 - yǐ dé) alapján felébreszteni minden, a Buddha útját segítő dharmát (一切助佛道法 - yīqiè zhù Fó dào fǎ).

「世尊！維摩詰說是法時，婆羅門眾中二百人，皆發阿耨多羅三藐三菩提心。我時心得清淨，歎未曾有！稽首禮維摩詰足，即解瓔珞價直百千以上之，不肯取。我言：

»Világon Tisztelt (世尊 - Shìzūn)! Amikor Vimalakírti (維摩詰 - Wéimójié) ezeket a tanításokat (是法 - shì fǎ) mondta, a bráhmanák (婆羅門 - póluómén) gyülekezetéből (眾中 - zhòng zhōng) kétszáz ember (二百人 - èr bǎi rén) mind (皆 - jiē) felébresztette magában az Anuttarā Samyaksaṃbodhi iránti tudatot (阿耨多羅三藐三菩提心 - Ānòuduōluó Sānmiǎo Sānpútí xīn). Az én tudatom (心 - xīn) akkor (時 - shí) megtisztult (得清淨 - dé qīngjìng), és felkiáltottam csodálkozva: 'Ilyen még nem volt!' (歎未曾有 - tàn wèi céng yǒu). Fejemet a földig hajtva (稽首 - qǐshǒu) leborultam (禮 - lǐ) Vimalakírti lábaihoz (足 - zú), majd azonnal levettem (即解 - jí jiě) a százezernél [is] többet érő (價直百千以上 - jià zhí bǎi qiān yǐ shàng) nyakékemet (瓔珞 - yīngluò), [és felajánlottam neki], de [ő] nem volt hajlandó elfogadni (不肯取 - bù kěn qǔ). Én (我 - wǒ) így szóltam (言 - yán):«

『居士！願必納受，隨意所與。』

»Világi gyakorló (居士 - jūshì)! Kérlek (願 - yuàn), mindenképpen (必 - bì) fogadd el (納受 - nà shòu)! [Azután] tetszésed szerint (隨意 - suí yì) add [tovább] (所與 - suǒ yǔ)!«

維摩詰乃受瓔珞，分作二分，持一分施此會中一最下乞人，持一分奉彼難勝如來。一切眾會皆見光明國土難勝如來，又見珠瓔在彼佛上變成四柱寶臺，四面嚴飾，不相障蔽。時維摩詰現神變已，作是言：

Vimalakírti (維摩詰 - Wéimójié) erre elfogadta (乃受 - nǎi shòu) a nyakéket (瓔珞 - yīngluò), kettéosztotta (分作二分 - fēn zuò èr fèn), egyik felét (持一分 - chí yī fèn) odaadományozta (施 - shī) az ebben a gyülekezetben (此會中 - cǐ huì zhōng) lévő legalacsonyabb rangú koldusnak (一最下乞人 - yī zuì xià qǐ rén), a másik felét (持一分 - chí yī fèn) pedig tisztelettel felajánlotta (奉 - fèng) annak a 'Nehezen Legyőzhető' Tathágatának (彼難勝如來 - bǐ Nán Shèng Rúlái) [aki valószínűleg Aksobhja Buddha]. Az egész gyülekezet (一切眾會 - yīqiè zhòng huì) látta (皆見 - jiē jiàn) a Fényes Birodalmat (光明國土 - Guāngmíng guótǔ) [talán Abhirati?] és a Nehezen Legyőzhető Tathágatát (難勝如來 - Nán Shèng Rúlái), és látták azt is (又見 - yòu jiàn), hogy az ékszer-nyakék (珠瓔 - zhū yīng) annak a Buddhának (彼佛上 - bǐ Fó shàng) a feje fölött négyszögletes, ékköves emelvénnyé/pavilonná (四柱寶臺 - sì zhù bǎo tái) változott (變成 - biàn chéng), amely mind a négy oldalán (四面 - sì miàn) díszesen ékesített (嚴飾 - yán shì) volt, anélkül, hogy [az elemek] akadályozták volna egymást [vagy a látványt] (不相障蔽 - bù xiāng zhàng bì). Akkor Vimalakírti (維摩詰 - Wéimójié), miután végrehajtotta (現...已 - xiàn...yǐ) ezt a csodás átváltoztatást (神變 - shén biàn, ṛddhi), így szólt (作是言 - zuò shì yán):«

『若施主等心施一最下乞人，猶如如來福田之相，無所分別，等于大悲，不求果報，是則名曰具足法施。』

[Vimalakírti így szólt:] »Ha az adakozó (施主 - shī zhǔ) pártatlan tudattal (等心 - děng xīn) adományoz a legalacsonyabb rangú koldusnak (一最下乞人 - yī zuì xià qǐ rén), olyannak látva őt [vagy: úgy adva neki], mintha a Tathágata (如來 - Rúlái) érdemmezejének (福田 - fútián) jellegzetességét (相 - xiāng) hordozná [vagy: mintha a Tathágata érdemmezejének adna], anélkül, hogy bármiféle különbséget tenne (無所分別 - wú suǒ fēnbié), [és cselekedete] a Nagy Együttérzésből (大悲 - dà bēi) fakad [vagy: azzal egyenlő], nem keresve [érte] karmikus viszonzást (不求果報 - bù qiú guǒ bào), akkor (是則 - shì zé) ezt nevezik (名曰 - míng yuē) tökéletes/teljes (具足 - jùzú) Dharma-adományozásnak (法施 - fǎ shī).«

城中一最下乞人，見是神力，聞其所說，皆發阿耨多羅三藐三菩提心，故我不任詣彼問疾。」

»A városban (城中 - chéng zhōng) lévő legalacsonyabb rangú koldus (一最下乞人 - yī zuì xià qǐ rén), látva (見 - jiàn) ezt a csodás erőt (是神力 - shì shén lì) és hallva (聞 - wén) az ő [Vimalakírti] szavait (其所說 - qí suǒ shuō), [még ő is] felébresztette magában (皆發 - jiē fā) az Anuttarā Samyaksaṃbodhi iránti tudatot (阿耨多羅三藐三菩提心 - Ānòuduōluó Sānmiǎo Sānpútí xīn). Ezért (故 - gù) nem vagyok alkalmas/méltó (不任 - bù rèn) arra, hogy elmenjek hozzá (詣彼 - yì bǐ) és érdeklődjek betegsége felől (問疾 - wèn jí).«

如是諸菩薩各各向佛說其本緣，稱述維摩詰所言，皆曰不任詣彼問疾。

Így hát (如是 - rú shì) a különböző Bódhiszattvák (諸菩薩 - zhū Púsà) mindegyikük (各各 - gè gè) elmondta a Buddhának (佛 - Fó) a saját korábbi történetét/találkozását [Vimalakírtivel] (其本緣 - qí běn yuán), idézve (稱述 - chēng shù) Vimalakírti (維摩詰 - Wéimójié) [akkori] szavait (所言 - suǒ yán), [és] mindannyian (皆 - jiē) azt mondták (曰 - yuē), hogy nem alkalmasak/méltóak (不任 - bù rèn) arra, hogy elmenjenek hozzá (詣彼 - yì bǐ) és érdeklődjenek betegsége felől (問疾 - wèn jí).

維摩詰所說經卷中文殊師利問疾品第五
Vimalakirti Szútra – Középső kötet ötödik fejezet - Mandzsusrí érdeklődése a betegség felől,

爾時佛告文殊師利：「汝行詣維摩詰問疾。」

Akkor (爾時 - ěr shí) a Buddha (佛 - Fó) így szólt Mandzsusríhez (文殊師利 - Wénshū Shīlì): »Te menj (行 - xíng) [és] látogasd meg (詣 - yì) Vimalakírtit (維摩詰 - Wéimójié), [hogy] érdeklődj betegsége felől (問疾 - wèn jí)!«

文殊師利白佛言：「世尊！彼上人者，難為詶對。深達實相，善說法要，辯才無滯，智慧無礙；一切菩薩法式悉知，諸佛祕藏無不得入；降伏眾魔，遊戲神通，其慧方便，皆已得度。雖然，當承佛聖旨，詣彼問疾。」

Mandzsusrí (文殊師利 - Wénshū Shīlì) tisztelettel így szólt a Buddhához (白佛言 - bái Fó yán): »Világon Tisztelt (世尊 - Shìzūn)! Azzal a kiváló személlyel (彼上人者 - bǐ shàng rén zhě) nehéz párbeszédet folytatni (難為詶對 - nán wéi chóu duì). Mélyen megértette a valódi természetet (實相 - shí xiāng), kiválóan (善 - shàn) fejti ki a Dharma lényegét (說法要 - shuō fǎ yào), ékesszólása (辯才 - biàncái) akadálytalan (無滯 - wú zhì), bölcsessége (智慧 - zhìhuì) határtalan (無礙 - wú ài). Minden (一切 - yīqiè) bódhiszattva (菩薩 - Púsà) módszerét és gyakorlatát (法式 - fǎ shì) ismeri (悉知 - xī zhī), a Buddhák (諸佛 - zhū Fó) minden titkos tárházába (祕藏 - mì zàng) képes belépni (無不得入 - wú bù dé rù). Legyőzte (降伏 - xiángfú) az összes Márát (眾魔 - zhòng mó), [könnyedén] játszik (遊戲 - yóuxì) a csodás képességekkel (神通 - shén tōng, abhijñā/ṛddhi). Bölcsessége (慧 - huì) és ügyes eszközei (方便 - fāngbiàn, upāya) mind (皆 - jiē) elérték a túlsó partot [tökéletesek] (已得度 - yǐ dé dù, pāramitā).

於是眾中諸菩薩、大弟子、釋、梵、四天王等，咸作是念：「今二大士文殊師利、維摩詰共談，必說妙法！」

即時八千菩薩、五百聲聞、百千天人皆欲隨從。

Ekkor (於是 - yú shì) a gyülekezetben (眾中 - zhòng zhōng) lévő különböző Bódhiszattvák (諸菩薩 - zhū Púsà), nagy tanítványok [arhatok] (大弟子 - dà dìzǐ), Sakra [Indra] (釋 - Shì), Brahma (梵 - Fàn), a Négy Égi Király (四天王 - Sì Tiānwáng) és mások (等 - děng), mind (咸 - xián) ugyanarra gondoltak (作是念 - zuò shì niàn): »Most (今 - jīn) ez a két nagy lény [Mahászattva] (二大士 - èr dàshì), Mandzsusrí (文殊師利 - Wénshū Shīlì) és Vimalakírti (維摩詰 - Wéimójié) együtt fognak beszélgetni (共談 - gòng tán), bizonyosan (必 - bì) a csodálatos/mély Dharmát (妙法 - miào fǎ) fogják kifejteni!«

Azonnal (即時 - jí shí) nyolcezer (八千 - bā qiān) Bódhiszattva (菩薩 - Púsà), ötszáz (五百 - wǔ bǎi) Srávaka [hallgató tanítvány] (聲聞 - shēngwén), és százezer (百千 - bǎi qiān) déva [isten] és ember (天人 - tiān rén) mind (皆 - jiē) velük akart tartani / követni akarta [Mandzsusrít] (欲隨從 - yù suí cóng).

於是文殊師利與諸菩薩、大弟子眾及諸天人，恭敬圍繞，入毘耶離大城。

Így hát (於是 - yú shì) Mandzsusrí (文殊師利 - Wénshū Shīlì), a különböző Bódhiszattvákkal (諸菩薩 - zhū Púsà), a nagy tanítványok [arhatok] (大弟子 - dà dìzǐ) gyülekezetével (眾 - zhòng), valamint a [különböző] dévákkal [istenekkel] és emberekkel (諸天人 - zhū tiān rén) együtt (與...及 - yǔ...jí), [akik] tiszteletteljesen körülvették (恭敬圍繞 - gōngjìng wéirào), belépett (入 - rù) Vaisáli (毘耶離 - Píyélí) nagy városába (大城 - dà chéng).

爾時長者維摩詰心念：「今文殊師利與大眾俱來！」即以神力空其室內，除去所有及諸侍者；唯置一床，以疾而臥。

Akkor (爾時 - ěr shí) az 'Idős' Vimalakírti (長者維摩詰 - Zhǎngzhě Wéimójié) arra gondolt (心念 - xīn niàn): »Most Mandzsusrí (文殊師利 - Wénshū Shīlì) a nagy gyülekezettel (大眾 - dà zhòng) együtt érkezik (俱來 - jù lái)!« Azonnal (即 - jí) csodás erejével (以神力 - yǐ shén lì) kiürítette (空 - kōng) szobáját (其室內 - qí shìnèi), eltávolítva (除去 - chú qù) minden holmit [vagyontárgyat, bútort] (所有 - suǒ yǒu) és az összes szolgálót (及諸侍者 - jí zhū shì zhě); csak (唯 - wéi) egyetlen ágyat (一床 - yī chuáng) hagyott ott (置 - zhì), [és] betegként [vagy: betegségére hivatkozva] (以疾 - yǐ jí) lefeküdt (而臥 - ér wò).

文殊師利既入其舍，見其室空，無諸所有，獨寢一床。時維摩詰言：「善來文殊師利！不來相而來，不見相而見。」

Mandzsusrí (文殊師利 - Wénshū Shīlì), miután belépett (既入 - jì rù) az ő [Vimalakírti] házába (其舍 - qí shè), látta (見 - jiàn), hogy a szoba (其室 - qí shì) üres (空 - kōng), nincsenek benne semmiféle holmik [tárgyak] (無諸所有 - wú zhū suǒ yǒu), [és Vimalakírti] egyedül (獨 - dú) fekszik (寢 - qǐn) az egyetlen ágyon (一床 - yī chuáng). Akkor (時 - shí) Vimalakírti (維摩詰 - Wéimójié) így szólt (言 - yán): »Üdvözlégy [Szó szerint: Jó jövetel] (善來 - shàn lái), Mandzsusrí (文殊師利 - Wénshū Shīlì)! Úgy jössz (來 - lái), hogy [abban] nincs a jövés jegye/jellemzője (不來相 - bù lái xiāng), [és] úgy látsz (見 - jiàn), hogy [abban] nincs a látás jegye/jellemzője (不見相 - bù jiàn xiāng).«

文殊師利言：「如是！居士！若來已，更不來；若去已，更不去。所以者何？來者無所從來，去者無所至，所可見者，更不可見。且置是事，居士！是疾寧可忍不？療治有損，不至增乎？世尊慇懃致問無量。居士！是疾何所因起？其生久如？當云何滅？」

Mandzsusrí (文殊師利 - Wénshū Shīlì) így szólt (言 - yán): »Valóban így van (如是 - rú shì)! Világi gyakorló (居士 - jūshì)! Ha [valaki] már jött (若來已 - ruò lái yǐ), nincs további jövés (更不來 - gèng bù lái); ha [valaki] már ment (若去已 - ruò qù yǐ), nincs további menés (更不去 - gèng bù qù). Hogy miért (所以者何 - suǒyǐ zhě hé)? Aki jön (來者 - lái zhě), [annak] nincs honnan jönnie (無所從來 - wú suǒ cóng lái); aki megy (去者 - qù zhě), [annak] nincs hová mennie (無所至 - wú suǒ zhì). Amit látni lehet (所可見者 - suǒ kě jiàn zhě), [az végső soron] már nem látható tovább [vagy: nem látható újra] (更不可見 - gèng bù kě jiàn). De tegyük félre (且置是事 - qiě zhì shì shì) ezt a témát [egyelőre]! Világi gyakorló! Ez a betegség (是疾 - shì jí) elviselhető[-e] (寧可忍不 - níng kě rěn bù)? A kezelés (療治 - liáozhì) enyhítette (有損 - yǒu sǔn), vagy inkább súlyosbodott (不至增乎 - bù zhì zēng hū)? A Világon Tisztelt (世尊 - Shìzūn) számtalan (無量 - wúliàng) szívélyes (慇懃 - yīnqín) üdvözletét küldi és érdeklődik [felőled] (致問 - zhì wèn). Világi gyakorló! Ennek a betegségnek (是疾 - shì jí) mi az oka [miből eredt] (何所因起 - hé suǒ yīn qǐ)? Mióta (久如 - jiǔ rú) tart (其生 - qí shēng)? Hogyan (云何 - yún hé) fog elmúlni (當...滅 - dāng...miè)?«

維摩詰言：「從癡、有愛，則我病生。以一切眾生病，是故我病；若一切眾生病滅，則我病滅。所以者何？菩薩為眾生故入生死，有生死則有病；若眾生得離病者，則菩薩無復病。譬如長者唯有一子。其子得病，父母亦病；若子病愈，父母亦愈。菩薩如是，於諸眾生愛之若子。眾生病，則菩薩病；眾生病愈，菩薩亦愈。又言『是疾何所因起？』菩薩病者，以大悲起。」

Vimalakírti (維摩詰 - Wéimójié) így szólt (言 - yán): »Az én betegségem (我病 - wǒ bìng) a tudatlanságból (癡 - chī, moha/avidyā) és a [létezés iránti] vágyakozásból (有愛 - yǒu ài, bhava-tṛṣṇā) fakad (生 - shēng). Mivel (以 - yǐ) minden érző lény (一切眾生 - yīqiè zhòngshēng) beteg (病 - bìng), ezért (是故 - shì gù) vagyok én is beteg (我病 - wǒ bìng); ha (若 - ruò) minden érző lény betegsége megszűnik (病滅 - bìng miè), akkor (則 - zé) az én betegségem is megszűnik (我病滅 - wǒ bìng miè). Hogy miért (所以者何 - suǒyǐ zhě hé)? A Bódhiszattva (菩薩 - Púsà) az érző lényekért (為眾生故 - wèi zhòngshēng gù) lép be a születés és halál [körforgásába] (入生死 - rù shēng sǐ, saṃsāra); ahol van születés és halál (有生死 - yǒu shēng sǐ), ott van betegség is (則有病 - zé yǒu bìng). Ha az érző lények megszabadulnak a betegségtől (若眾生得離病者 - ruò zhòngshēng dé lí bìng zhě), akkor a Bódhiszattvának sincs többé betegsége (則菩薩無復病 - zé Púsà wú fù bìng). Például (譬如 - pìrú), ha egy 'idősnek' [tekintélyes házigazdának] (長者 - zhǎngzhě) csak egyetlen fia (唯有一子 - wéi yǒu yī zǐ) van, [és] a fia megbetegszik (其子得病 - qí zǐ dé bìng), a szülők (父母 - fùmǔ) is 'betegek' [a gondtól/együttérzéstől] (亦病 - yì bìng); ha a fiú betegsége meggyógyul (若子病愈 - ruò zǐ bìng yù), a szülők is 'meggyógyulnak' (父母亦愈 - fùmǔ yì yù). A Bódhiszattva (菩薩 - Púsà) ilyen (如是 - rú shì): minden érző lényt (於諸眾生 - yú zhū zhòngshēng) úgy szeret (愛之 - ài zhī), mint [egyetlen] gyermekét (若子 - ruò zǐ). Ha az érző lények betegek (眾生病 - zhòngshēng bìng), akkor a Bódhiszattva [is] beteg (則菩薩病 - zé Púsà bìng); ha az érző lények betegsége meggyógyul (眾生病愈 - zhòngshēng bìng yù), a Bódhiszattva is meggyógyul (菩薩亦愈 - Púsà yì yù).

文殊師利言：「居士！此室何以空無侍者？」

Mandzsusrí (文殊師利 - Wénshū Shīlì) így szólt (言 - yán): »Világi gyakorló (居士 - jūshì)! Miért (何以 - hé yǐ) üres (空 - kōng) ez a szoba (此室 - cǐ shì), [és miért] nincsenek szolgálók (無侍者 - wú shì zhě)?«

維摩詰言：「諸佛國土亦復皆空。」

Vimalakírti (維摩詰 - Wéimójié) így szólt (言 - yán): »Minden Buddha (諸佛 - zhū Fó) buddha-mezeje (佛國土 - Fó guótǔ) szintén (亦復 - yì fù) mind üres (皆空 - jiē kōng).«

又問：「以何為空？」

[Mandzsusrí] újra kérdezte (又問 - yòu wèn): »Milyen értelemben (以何為 - yǐ hé wéi) üresek (空 - kōng)?«

答曰：「以空空。」

[Vimalakírti] így válaszolt (答曰 - dá yuē): »Az üresség (空 - kōng) miatt/által (以 - yǐ) üresek (空 - kōng).«

又問：「空何用空？」

»Miért kell az ürességgel (空) [valamit] üressé (空) tenni?«

答曰：「以無分別空故空。」

[Vimalakírti] így válaszolt (答曰 - dá yuē): »A megkülönböztetés nélküli (無分別 - wú fēnbié) üresség (空 - kōng) miatt/okán (故 - gù) üres (空 - kōng).«

又問：「空可分別耶？」

[Mandzsusrí] újra kérdezte (又問 - yòu wèn): »Az üresség (空 - kōng) [talán] megkülönböztethető (可分別 - kě fēnbié)?«

答曰：「分別亦空。」

[Vimalakírti] így válaszolt (答曰 - dá yuē): »A megkülönböztetés (分別 - fēnbié) is (亦 - yì) üres (空 - kōng).«

又問：「空當於何求？」

[Mandzsusrí] újra kérdezte (又問 - yòu wèn): »Az ürességet (空 - kōng) hol (於何 - yú hé) kellene keresni?«

答曰：「當於六十二見中求。」

[Vimalakírti] így válaszolt (答曰 - dá yuē): »A hatvankét [téves] nézet (六十二見 - liù shí èr jiàn) között/kellős közepében (中 - zhōng) kell keresni.«

又問：「六十二見當於何求？」

[Mandzsusrí] újra kérdezte (又問 - yòu wèn): »A hatvankét nézetet (六十二見 - liù shí èr jiàn) [magukat] hol (於何 - yú hé) kellene keresni?«

答曰：「當於諸佛解脫中求。」

[Vimalakírti] így válaszolt (答曰 - dá yuē): »Minden Buddha (諸佛 - zhū Fó) megszabadulásában (解脫 - jiětuō) kell keresni [őket].«

又問：「諸佛解脫當於何求？」

[Mandzsusrí] újra kérdezte (又問 - yòu wèn): »Minden Buddha (諸佛 - zhū Fó) megszabadulását (解脫 - jiětuō) [magát] hol (於何 - yú hé) kellene keresni?«

答曰：「當於一切眾生心行中求。又仁所問：『何無侍者？』一切眾魔及諸外道，皆吾侍也。所以者何？眾魔者樂生死，菩薩於生死而不捨；外道者樂諸見，菩薩於諸見而不動。」

Így válaszolt: »Minden érző lény (一切眾生 - yīqiè zhòngshēng) tudatában és cselekedeteiben [vagy: tudatfolyamatában] (心行 - xīn xíng) kell keresni (當...中求 - dāng...zhōng qiú) [a megszabadulást]. Továbbá (又 - yòu), amit te, Tisztelt Uram (仁 - rén), kérdeztél (所問 - suǒ wèn): 'Miért nincsenek szolgálók (何無侍者 - hé wú shì zhě)?' Nos, minden Mára/démon (一切眾魔 - yīqiè zhòng mó) és a különböző más utak követői (諸外道 - zhū wàidào) mind (皆 - jiē) az én szolgálóim (吾侍也 - wú shì yě)! Hogy miért (所以者何 - suǒyǐ zhě hé)? Mert a Márák (眾魔者 - zhòng mó zhě) örömüket lelik (樂 - lè/yào) a születésben és halálban (生死 - shēng sǐ), a Bódhiszattva (菩薩 - Púsà) pedig a születés és halál [körforgásában] (於生死 - yú shēng sǐ) nem hagyja el (而不捨 - ér bù shě) [a lényeket]; a más utak követői (外道者 - wàidào zhě) örömüket lelik (樂 - lè/yào) a különféle nézetekben (諸見 - zhū jiàn), a Bódhiszattva (菩薩 - Púsà) pedig a különféle nézetek (於諸見 - yú zhū jiàn) közepette [is] mozdulatlan (而不動 - ér bù dòng).«

文殊師利言：「居士所疾為何等相？」

Manjusri mondta: »Világi gyakorló! Milyen jellegű a te betegséged?«

維摩詰言：「我病無形不可見。」

Vimalakírti (維摩詰 - Wéimójié) így szólt (言 - yán): »Az én betegségem (我病 - wǒ bìng) formanélküli (無形 - wú xíng) [és] láthatatlan (不可見 - bù kě jiàn).«

又問：「此病身合耶？心合耶？」

[Mandzsusrí] újra kérdezte (又問 - yòu wèn): »Ez a betegség (此病 - cǐ bìng) a testtel (身 - shēn) kapcsolatos (合 - hé)? Vagy a tudattal (心 - xīn) kapcsolatos (合 - hé)?«

答曰：「非身合，身相離故；亦非心合，心如幻故。」

[Vimalakírti] így válaszolt (答曰 - dá yuē): »Nem a testtel (身 - shēn) kapcsolatos (非...合 - fēi...hé), mert a test [lényegében] mentes a [saját] jellemzőitől/megjelenésétől (身相離故 - shēn xiāng lí gù); sem (亦非 - yì fēi) a tudattal (心 - xīn) nem kapcsolatos (合 - hé), mert a tudat olyan, mint egy illúzió (心如幻故 - xīn rú huàn gù).«

又問：「地大、水大、火大、風大，於此四大，何大之病？」

Ismét megkérdezte: „A föld, víz, tűz és szél négy elemét tekintve – melyik elem betegsége ez?” [Mandzsusrí] újra kérdezte (又問 - yòu wèn): »A föld-elem (地大 - dì dà), a víz-elem (水大 - shuǐ dà), a tűz-elem (火大 - huǒ dà), a szél-elem (風大 - fēng dà) – e négy [nagy] elem (於此四大 - yú cǐ sì dà) közül melyik elemhez tartozik a betegség (何大之病 - hé dà zhī bìng)?«

答曰：「是病非地大，亦不離地大；水、火、風大，亦復如是。而眾生病從四大起，以其有病，是故我病。」

így válaszolt (答曰 - dá yuē): »Ez a betegség (是病 - shì bìng) nem a föld-elem (非地大 - fēi dì dà), de nem is választható el a föld-elemtől (亦不離地大 - yì bù lí dì dà); a víz- (水 - shuǐ), tűz- (火 - huǒ), [és] szél-elemre (風大 - fēng dà) is (亦復 - yì fù) ugyanez vonatkozik (如是 - rú shì). Viszont (而 - ér) az érző lények betegségei (眾生病 - zhòngshēng bìng) a négy [nagy] elemből (從四大起 - cóng sì dà qǐ) fakadnak. Mivel ők betegek (以其有病 - yǐ qí yǒu bìng), ezért vagyok én is beteg (是故我病 - shì gù wǒ bìng).«

爾時文殊師利問維摩詰言：「菩薩應云何慰喻有疾菩薩？」

Akkor (爾時 - ěr shí) Mandzsusrí (文殊師利 - Wénshū Shīlì) megkérdezte Vimalakírtit (問維摩詰言 - wèn Wéimójié yán): »Egy Bódhiszattva (菩薩 - Púsà) hogyan (云何 - yún hé) vigasztaljon (應...慰喻 - yīng...wèiyù) egy beteg (有疾 - yǒu jí) Bódhiszattvát (菩薩 - Púsà)?«

維摩詰言：「說身無常，不說厭離於身；說身有苦，不說樂於涅槃；說身無我，而說教導眾生；說身空寂，不說畢竟寂滅；說悔先罪，而不說入於過去；以己之疾，愍於彼疾；當識宿世無數劫苦，當念饒益一切眾生；憶所修福，念於淨命，勿生憂惱，常起精進；當作醫王，療治眾病：菩薩應如是慰喻有疾菩薩，令其歡喜。」

Vimalakírti (維摩詰 - Wéimójié) így szólt (言 - yán): »Taníts a test (身 - shēn) mulandóságáról (無常 - wúcháng, anitya), de ne taníts a testtől való undorodást/elhidegülést (不說厭離於身 - bù shuō yànlí yú shēn); taníts arról, hogy a test szenvedéssel (苦 - kǔ, duḥkha) jár, de ne tanítsd a Nirvánában (涅槃 - Nièpán) való [öncélú] gyönyörködést (不說樂於涅槃 - bù shuō lè yú Nièpán); taníts a test éntelenségéről (無我 - wú wǒ, anātman), de [eközben] tanítsd az érző lények (眾生 - zhòngshēng) tanítását és vezetését (而說教導眾生 - ér shuō jiàodǎo zhòngshēng); taníts a test ürességéről és nyugalmáról (空寂 - kōng jì), de ne taníts a végső megsemmisülésről (不說畢竟寂滅 - bù shuō bìjìng jìmiè); tanítsd a múltbeli vétkek megbánását (說悔先罪 - shuō huǐ xiān zuì), de ne [tanítsd] a múltba való belesüppedést (而不說入於過去 - ér bù shuō rù yú guòqù). [Továbbá a beteg bódhiszattvának ezt kell tanácsolni:] Saját betegséged (以己之疾 - yǐ jǐ zhī jí) által érezz együtt mások betegségével (愍於彼疾 - mǐn yú bǐ jí); ismerd fel (當識 - dāng shí) a számtalan kalpányi (無數劫 - wúshù jié) múltbeli élet (宿世 - sùshì) szenvedését (苦 - kǔ); gondolj arra (當念 - dāng niàn), hogy minden érző lény (一切眾生 - yīqiè zhòngshēng) javát (饒益 - ráoyì) szolgáld; emlékezz (憶 - yì) a felhalmozott érdemekre (所修福 - suǒ xiū fú); gondolj (念於 - niàn yú) a tiszta megélhetésre (淨命 - jìng mìng); ne engedd felébredni (勿生 - wù shēng) a bánatot és bosszúságot (憂惱 - yōu nǎo); mindig ébreszd fel [magadban] az erőfeszítést (常起精進 - cháng qǐ jīngjìn, vīrya); légy (當作 - dāng zuò) 'Orvosok Királya' (醫王 - yī wáng), aki mindenféle betegséget (眾病 - zhòng bìng) gyógyít (療治 - liáozhì)! A Bódhiszattva (菩薩 - Púsà) így (如是 - rú shì) vigasztalja (應...慰喻 - yīng...wèiyù) a beteg (有疾 - yǒu jí) Bódhiszattvát (菩薩 - Púsà), hogy az örömtelivé (歡喜 - huānxǐ) váljon (令其 - lìng qí).«

文殊師利言：「居士！有疾菩薩云何調伏其心？」

Mandzsusrí (文殊師利 - Wénshū Shīlì) így szólt (言 - yán): »Világi gyakorló (居士 - jūshì)! A beteg (有疾 - yǒu jí) Bódhiszattva (菩薩 - Púsà) hogyan (云何 - yún hé) fegyelmezze/szelídítse meg (調伏 - tiáofú) a [saját] tudatát (其心 - qí xīn)?«

維摩詰言：「有疾菩薩應作是念：

『今我此病，皆從前世妄想顛倒、諸煩惱生，無有實法，誰受病者？所以者何？四大合故，假名為身；四大無主，身亦無我。又此病起，皆由著我，是故於我不應生著。』

Vimalakírti (維摩詰 - Wéimójié) így szólt (言 - yán): »A beteg (有疾 - yǒu jí) Bódhiszattvának (菩薩 - Púsà) így kell gondolkodnia / a következő gondolatokat kell [magában] ébresztenie (應作是念 - yīng zuò shì niàn):«

»[A beteg Bódhiszattvának így kell gondolkodnia:] 'Ez a betegség (此病 - cǐ bìng), amely most engem [sújt], mind (皆 - jiē) a múltbeli életek (前世 - qián shì) téves gondolkodásából (妄想 - wàngxiǎng), elferdült [felfogásából] (顛倒 - diāndǎo, viparyāsa), [és] különféle szenvedélyeiből/szennyeződéseiből (諸煩惱 - zhū fánnǎo, klesha) ered (生 - shēng). Nincs [benne] semmi valós [dolog/entitás] (無有實法 - wú yǒu shí fǎ). Ki (誰 - shuí) az, aki elszenvedi a betegséget (受病者 - shòu bìng zhě)? Hogy miért (所以者何 - suǒyǐ zhě hé)? Mivel a négy [nagy] elem (四大 - sì dà) egyesül (合故 - hé gù), [azt] csupán tévesen nevezzük (假名為 - jiǎ míng wéi) 'testnek' (身 - shēn). A négy elemnek nincs gazdája [ura] (四大無主 - sì dà wú zhǔ), és a testnek sincs énje (身亦無我 - shēn yì wú wǒ, anātman). Továbbá (又 - yòu), e betegség felmerülése (此病起 - cǐ bìng qǐ) mind (皆 - jiē) az 'én'-hez való ragaszkodásból (由著我 - yóu zhuó wǒ) fakad. Ezért (是故 - shì gù) nem szabad (不應 - bù yīng) ragaszkodást ébreszteni (生著 - shēng zhuó) az 'én'-hez (於我 - yú wǒ).'«

既知病本，即除我想及眾生想。當起法想，應作是念：

[Vimalakírti így folytatta:] »Miután megismertük (既知 - jì zhī) a betegség gyökerét (病本 - bìng běn), azonnal meg kell szüntetni (即除 - jí chú) az 'én' képzetét (我想 - wǒ xiǎng, ātma-saṃjñā) és az 'érző lények' képzetét (及眾生想 - jí zhòngshēng xiǎng, sattva-saṃjñā). Fel kell ébreszteni (當起 - dāng qǐ) a 'Dharma' képzetét (法想 - fǎ xiǎng, dharma-saṃjñā), [és] így kell gondolkodni / a következő gondolatokat kell [magunkban] ébreszteni (應作是念 - yīng zuò shì niàn):«

『但以眾法合成此身；起唯法起，滅唯法滅；又此法者各不相知，起時不言我起，滅時不言我滅。』

»Ez a test (此身 - cǐ shēn) csupán (但 - dàn) különböző dharmák/tényezők (眾法 - zhòng fǎ) összetevődéséből jött létre (以...合成 - yǐ...héchéng); amikor [valami] keletkezik (起 - qǐ), csak dharmák (法 - fǎ) keletkeznek (唯法起 - wéi fǎ qǐ), [és] amikor [valami] megszűnik (滅 - miè), csak dharmák szűnnek meg (唯法滅 - wéi fǎ miè); Továbbá (又 - yòu), ezek a dharmák (此法者 - cǐ fǎ zhě) külön-külön (各 - gè) nem ismerik egymást (不相知 - bù xiāng zhī), keletkezésükkor nem mondják (起時不言 - qǐ shí bù yán): 'én keletkezem' (我起 - wǒ qǐ), [és] megszűnésükkor nem mondják (滅時不言 - miè shí bù yán): 'én megszűnök' (我滅 - wǒ miè).'«

彼有疾菩薩為滅法想，當作是念：

[Vimalakírti így folytatta:] »Annak a beteg (有疾 - yǒu jí) Bódhiszattvának (彼...菩薩 - bǐ...Púsà), hogy megszüntesse (為滅 - wèi miè) a 'Dharma képzetét' (法想 - fǎ xiǎng) [is], így kell gondolkodnia / a következő gondolatokat kell [magában] ébresztenie (當作是念 - dāng zuò shì niàn):«

『此法想者，亦是顛倒，顛倒者[1]是即大患，我應離之。』

Ez a 'Dharma képzete' (此法想者 - cǐ fǎ xiǎng zhě) szintén (亦是 - yì shì) elferdült [felfogás] (顛倒 - diāndǎo, viparyāsa), ami pedig elferdült (顛倒者 - diāndǎo zhě), az maga (是即 - shì jí) a nagy baj/szenvedés (大患 - dà huàn), [ezért] nekem (我 - wǒ) meg kell szabadulnom (應離 - yīng lí) tőle (之 - zhī).'«

云何為離？離我、我所。

云何離我、我所？謂離二法。

云何離二法？謂不念內外，諸法行於平等。

云何平等？謂我等、涅槃等。

所以者何？我及涅槃，此二皆空。

以何為空？但以名字故空。

如此二法，無決定性，得是平等，無有餘病，唯有空病；空病亦空。

是有疾菩薩以無所受而受諸受，未具佛法，亦不滅受而取證也。

»Hogyan lehet megszabadulni [a Dharma képzetétől]? Meg kell szabadulni (離 - lí) az 'én'-től (我 - wǒ, ātman) [és] az 'enyém'-től (我所 - wǒ suǒ, ātmīya).

Hogyan lehet megszabadulni az 'én'-től és 'enyém'-től? Úgy, hogy megszabadulunk a két dharmától [a dualitástól] (謂離二法 - wèi lí èr fǎ).

Hogyan lehet megszabadulni a két dharmától? Úgy, hogy nem gondolunk belsőre és külsőre (謂不念內外 - wèi bù niàn nèi wài), [és látjuk, hogy] minden dharma (諸法 - zhū fǎ) az egyenlőségben (平等 - píngděng, samatā) működik (行於 - xíng yú).

Mi az egyenlőség? Azt jelenti (謂 - wèi), hogy [az] 'én' egyenlő (我等 - wǒ děng) [és] a Nirvána (涅槃 - Nièpán) egyenlő (涅槃等 - Nièpán děng).

Hogy miért (所以者何 - suǒyǐ zhě hé)? Mert az 'én' (我 - wǒ) és (及 - jí) a Nirvána (涅槃 - Nièpán), e kettő (此二 - cǐ èr) mind üres (皆空 - jiē kōng).

Milyen értelemben üresek (以何為空 - yǐ hé wéi kōng)? Csupán (但 - dàn) a nevek/megnevezések miatt (以名字故 - yǐ míngzì gù, nāmamātra) üresek (空 - kōng).

Mivel ennek a két dharmának [az 'én'-nek és a Nirvánának] (如此二法 - rú cǐ èr fǎ) nincs rögzített természete (無決定性 - wú juédìng xìng), így érjük el (得 - dé) ezt az egyenlőséget (是平等 - shì píngděng). [Ekkor] nem marad más betegség (無有餘病 - wú yǒu yú bìng), csak (唯有 - wéi yǒu) az 'üresség betegsége' [az ürességhez való finom ragaszkodás] (空病 - kōng bìng); [de] az üresség betegsége is üres (空病亦空 - kōng bìng yì kōng).

Ez a beteg Bódhiszattva (是有疾菩薩 - shì yǒu jí Púsà) úgy érzékeli (受 - shòu) az összes érzetet (諸受 - zhū shòu, vedanā), hogy [valójában] nincs [aki/ami] fogadná/érzékelné (以無所受而 - yǐ wú suǒ shòu ér). Mivel még nem tökéletesítette a Buddha-dharmákat [nem érte el a teljes buddhaságot] (未具佛法 - wèi jù Fó fǎ), nem is oltja ki (亦不滅 - yì bù miè) az érzeteket/érzéseket (受 - shòu) azért, hogy [idő előtt] elérje a megvalósítást (而取證也 - ér qǔ zhèng yě).«

「設身有苦，念惡趣眾生，起大悲心。我既調伏，亦當調伏一切眾生；但除其病，而不除法，為斷病本而教導之。

何謂病本？謂有攀緣，從有攀緣，則為病本。

何所攀緣？謂之三界。

云何斷攀緣？以無所得，若無所得，則無攀緣。

何謂無所得？謂離二見——何謂二見？謂內見、外見——是無所得。

文殊師利！是為有疾菩薩調伏其心，為斷老病死苦，是菩薩菩提。若不如是，己所修治，為無慧利。譬如勝怨，乃可為勇。如是兼除老病死者，菩薩之謂也。

»'Ha a test (設身 - shè shēn) szenvedést tapasztal (有苦 - yǒu kǔ), gondolj (念 - niàn) a rossz sorsú birodalmak (惡趣 - è qù, durgati) érző lényeire, [és] ébreszd fel (起 - qǐ) a Nagy Együttérzés tudatát (大悲心 - dà bēi xīn, mahākaruṇā). Mivel én [már] fegyelmezem [a tudatomat] (我既調伏 - wǒ jì tiáofú), ugyanúgy (亦 - yì) fegyelmeznem kell (當調伏 - dāng tiáofú) minden érző lény (一切眾生 - yīqiè zhòngshēng) [tudatát] is. Csak a betegségüket (其病 - qí bìng) kell megszüntetni (但除 - dàn chú), de nem [szabad] megszüntetni/elvetni a Dharmát/dharmákat [a jelenségeket] (而不除法 - ér bù chú fǎ). Azért kell őket tanítani és vezetni (為...而教導之 - wèi...ér jiàodǎo zhī), hogy a betegség gyökerét (病本 - bìng běn) kiirtsuk (斷 - duàn).

Mi a betegség gyökere (何謂病本 - hé wèi bìng běn)? Azt jelenti, hogy van ragaszkodás/megkapaszkodás [mentális támasz] (謂有攀緣 - wèi yǒu pānyuán, ālambana). Abból, hogy van ragaszkodás, lesz a betegség gyökere (從有攀緣，則為病本 - cóng yǒu pānyuán, zé wéi bìng běn). Mihez van ragaszkodás (何所攀緣 - hé suǒ pānyuán)? A Három Birodalomhoz (謂之三界 - wèi zhī sān jiè, trailokya). Hogyan lehet kiirtani a ragaszkodást (云何斷攀緣 - yún hé duàn pānyuán)? A nem-megszerzés/nem-elérés [állapota] által (以無所得 - yǐ wú suǒ dé, anupalabdhi). Ha nincs nem-megszerzés (若無所得 - ruò wú suǒ dé), akkor nincs ragaszkodás (則無攀緣 - zé wú pānyuán). Mit jelent a nem-megszerzés (何謂無所得 - hé wèi wú suǒ dé)? Azt jelenti, hogy megszabadulunk a két nézettől [a dualista nézetektől] (謂離二見 - wèi lí èr jiàn). — Mik a két nézet? Azt jelenti, [a] belső nézete (內見 - nèi jiàn) és [a] külső nézete (外見 - wài jiàn) [a szubjektum és objektum kettőssége]. — Ez a nem-megszerzés (是無所得 - shì wú suǒ dé).

Mandzsusrí (文殊師利 - Wénshū Shīlì)! Így (是為 - shì wéi) fegyelmezi meg tudatát (調伏其心 - tiáofú qí xīn) a beteg Bódhiszattva (有疾菩薩 - yǒu jí Púsà), hogy kiirtsa (為斷 - wèi duàn) az öregség, betegség és halál (老病死 - lǎo bìng sǐ) szenvedését (苦 - kǔ). Ez a Bódhiszattva Bódhija/megvilágosodása (是菩薩菩提 - shì Púsà Pútí). Ha [valaki] nem így [gyakorol] (若不如是 - ruò bù rú shì), akkor saját művelése és gyakorlása (己所修治 - jǐ suǒ xiū zhì) nélkülözi a bölcsesség hasznát (為無慧利 - wéi wú huì lì). Például, [csak ha valaki] legyőzi az ellenséget (譬如勝怨 - pìrú shèng yuàn), akkor nevezhető bátornak (乃可為勇 - nǎi kě wéi yǒng). Az, aki így megszünteti [önmagában és másokban] (如是兼除...者 - rú shì jiān chú...zhě) az öregséget, betegséget és halált (老病死 - lǎo bìng sǐ), azt nevezik Bódhiszattvának (菩薩之謂也 - Púsà zhī wèi yě).'«

「彼有疾菩薩應復作是念：

»Annak a beteg (有疾 - yǒu jí) Bódhiszattvának (彼...菩薩 - bǐ...Púsà) továbbá (應復 - yīng fù) így kell gondolkodnia / a következő gondolatokat kell [még magában] ébresztenie (作是念 - zuò shì niàn):«

『如我此病，非真非有，眾生病亦非真非有。』

»'[Gondold, hogy:] Ahogyan (如 - rú) ez az én betegségem (我此病 - wǒ cǐ bìng) sem nem valós (非真 - fēi zhēn), sem nem létező [önmagában] (非有 - fēi yǒu), úgy az érző lények betegségei (眾生病 - zhòngshēng bìng) is (亦 - yì) sem nem valósak, sem nem létezőek [önmagukban] (非真非有 - fēi zhēn fēi yǒu).'«

作是觀時，於諸眾生若起愛見大悲，即應捨離。所以者何？菩薩斷除客塵煩惱而起大悲，愛見悲者，則於生死有疲厭心；若能離此，無有疲厭，在在所生，不為愛見之所覆也。所生無縛，能為眾生說法解縛，如佛所說：

»Amikor ezt a szemlélődést (作是觀時 - zuò shì guān shí) végezzük [hogy a betegség nem valós/létező], ha az érző lények iránt (於諸眾生 - yú zhū zhòngshēng) a 'szeretet-nézet alapú nagy együttérzés' (愛見大悲 - ài jiàn dà bēi) ébredne fel (若起 - ruò qǐ), azt azonnal el kell hagyni (即應捨離 - jí yīng shě lí). Hogy miért? A Bódhiszattva (菩薩 - Púsà) úgy ébreszti fel a Nagy Együttérzést (大悲 - dà bēi, mahākaruṇā), hogy kiirtotta (斷除 - duànchú) a 'vendég-por' [járulékos] szenvedélyeket (客塵煩惱 - kèchén fánnǎo, āgantuka-kleśa); aki viszont a 'szeretet-nézet alapú együttérzést' (愛見悲者 - ài jiàn bēi zhě) [ápolja], az belefárad és megcsömörlik (有疲厭心 - yǒu píyàn xīn) a születés és halál [körforgásától] (於生死 - yú shēngsǐ, saṃsāra). Ha képesek vagyunk megszabadulni (能離 - néng lí) ettől (此 - cǐ), nem lesz [bennünk] belefáradás és megcsömörlés (無有疲厭 - wú yǒu píyàn), [és] bárhol is születünk meg (在在所生 - zài zài suǒ shēng), nem fog beborítani (不為...所覆也 - bù wéi...suǒ fù yě) a 'szeretet-nézet' (愛見 - ài jiàn). Kötelékek nélkül (無縛 - wú fù) születve (所生 - suǒ shēng), képesek (能 - néng) leszünk tanítani a Dharmát (說法 - shuō fǎ) az érző lényeknek (為眾生 - wéi zhòngshēng) [és] megoldani köteléikeiket (解縛 - jiě fù), ahogyan a Buddha (佛 - Fó) mondta:«

『若自有縛能解彼縛，無有是處；若自無縛能解彼縛，斯有是處。』

»'Ha valaki maga is kötött (若自有縛 - ruò zì yǒu fù), [de] képes mások (彼 - bǐ) kötelékeit (縛 - fù) megoldani (能解 - néng jiě), ilyen eset nincs (無有是處 - wú yǒu shì chù); ha valaki maga kötelékek nélküli (若自無縛 - ruò zì wú fù), [és] képes mások kötelékeit megoldani (能解彼縛 - néng jiě bǐ fù), ilyen eset lehetséges (斯有是處 - sī yǒu shì chù).'«

是故菩薩不應起縛。何謂縛？何謂解？貪著禪味，是菩薩縛；以方便生，[＊]是菩薩解。又無方便慧縛，有方便慧解；無慧方便縛，有慧方便解。何謂無方便慧縛？謂菩薩以愛見心莊嚴佛土、成就眾生；於空、無相、無作法中，而自調伏，是名無方便慧縛。何謂有方便慧解？謂不以愛見心莊嚴佛土、成就眾生，於空、無相、無作法中，以自調伏而不疲厭，是名有方便慧解。

»Ezért (是故 - shì gù) a Bódhiszattva (菩薩 - Púsà) ne ébresszen [magában] kötelékeket (不應起縛 - bù yīng qǐ fù). Mi (何謂 - hé wèi) a kötelék (縛 - fù)? Mi (何謂 - hé wèi) a megszabadulás (解 - jiě)? A meditatív örömökhöz (禪味 - chán wèi) való mohó ragaszkodás (貪著 - tān zhuó), az a Bódhiszattva köteléke (是菩薩縛 - shì Púsà fù); az ügyes eszközök (方便 - fāngbiàn, upāya) által (以 - yǐ) való [újra]születés (生 - shēng), az a Bódhiszattva megszabadulása (是菩薩解 - shì Púsà jiě). Továbbá (又 - yòu), az ügyes eszközök nélküli bölcsesség (無方便慧 - wú fāngbiàn huì) kötelék (縛), az ügyes eszközökkel bíró bölcsesség (有方便慧 - yǒu fāngbiàn huì) megszabadulás (解); a bölcsesség nélküli ügyes eszközök (無慧方便 - wú huì fāngbiàn) kötelék (縛), a bölcsességgel bíró ügyes eszközök (有慧方便 - yǒu huì fāngbiàn) megszabadulás (解). Mit jelent az 'ügyes eszközök nélküli bölcsesség köteléke' (何謂無方便慧縛 - hé wèi wú fāngbiàn huì fù)? Azt jelenti (謂 - wèi), hogy a Bódhiszattva a 'szeretet-nézet tudatával' (以愛見心 - yǐ ài jiàn xīn) díszíti a Buddha-mezőket (莊嚴佛土 - zhuāngyán Fó tǔ) [és] tökéletesíti az érző lényeket (成就眾生 - chéngjiù zhòngshēng); [miközben] az üresség (空 - kōng), jellegzetesség-nélküliség (無相 - wú xiāng) [és] vágytalanság (無作 - wú zuò) dharmáiban (法中 - fǎ zhōng) [pusztán] önmagát fegyelmezi (而自調伏 - ér zì tiáofú). Ezt nevezik 'ügyes eszközök nélküli bölcsesség kötelékének' (是名無方便慧縛 - shì míng wú fāngbiàn huì fù). [Fordítói megjegyzés: A leírás (lények segítése helytelen motivációval, miközben önmagát fegyelmezi az ürességben) tartalmilag inkább tűnik a 'bölcsesség nélküli ügyes eszközök kötelékének'. Az 'ügyes eszközök nélküli bölcsesség köteléke' logikusabban utalna arra, amikor valaki elmerül a bölcsességben (pl. üresség-meditáció), de hiányoznak az ügyes eszközei ahhoz, hogy ezt a bölcsességet a lények megsegítésére fordítsa, így esetleg a hínajána arhat útjához hasonló állapotba kerül. A fordítás a szöveg szerinti címkét követi, de a tartalommal való esetleges ellentmondásra érdemes figyelni.] Mit jelent az 'ügyes eszközökkel bíró bölcsesség megszabadulása' (何謂有方便慧解 - hé wèi yǒu fāngbiàn huì jiě)? Azt jelenti (謂 - wèi), hogy nem (不 - bù) a 'szeretet-nézet tudatával' (以愛見心...) díszíti a Buddha-mezőket és tökéletesíti az érző lényeket, [hanem] az üresség, jellegzetesség-nélküliség és vágytalanság dharmáiban önmagát fegyelmezi (以自調伏 - yǐ zì tiáofú) anélkül, hogy belefáradna vagy megcsömörlene (而不疲厭 - ér bù píyàn). Ezt nevezik 'ügyes eszközökkel bíró bölcsesség megszabadulásának' (是名有方便慧解 - shì míng yǒu fāngbiàn huì jiě).«

何謂無慧方便縛？謂菩薩住貪欲、瞋恚、邪見等諸煩惱，而植眾德本，是名無慧方便縛。何謂有慧方便解？謂離諸貪欲、瞋恚、邪見等諸煩惱，而植眾德本，迴向阿耨多羅三藐三菩提，是名有慧方便解。文殊師利！彼有疾菩薩，應如是觀諸法。又復觀身無常、苦、空、非我，是名為慧，雖身有疾，常在生死，饒益一切，而不厭倦，是名方便；又復觀身，身不離病，病不離身，是病是身，非新非故，是名為慧，設身有疾，而不永滅，是名方便。

Mi a bölcsesség és az ügyes eszközök nélküli kötöttség? Azt jelenti, hogy a Bodhiszattva a kapzsiság, a harag, a téves nézetek és más zavaró érzelmek között él, miközben sok erény gyökerét ülteti el; ezt nevezik a bölcsesség és az ügyes eszközök nélküli kötöttségnek. Mi a bölcsességgel és ügyes eszközökkel rendelkező felszabadulás? Azt jelenti, hogy megszabadul minden kapzsiságtól, haragtól, téves nézettől és más zavaró érzelemtől, miközben sok erény gyökerét ülteti el, és azokat az Anuttara-szamjak-szambódhi (阿耨多羅三藐三菩提) felé fordítja; ezt nevezik a bölcsességgel és ügyes eszközökkel rendelkező felszabadulásnak. Mandzsusrí! Azok a beteg/szenvedő Bodhiszattvák így szemléljék a jelenségeket. Továbbá szemléljék a testet mint állandótlan-, szenvedéssel teli-, üres-, és én-nélküli dolgot; ezt bölcsességnek nevezik. Bár a test beteg, a Bodhiszattva állandóan a születés és halál körforgásában marad, mindenkit javára szolgál anélkül, hogy belefáradna; ezt ügyes eszköznek nevezik. Továbbá szemléljék a testet: a test nem válik el a betegségtől, a betegség nem válik el a testtől, ez a betegség ez a test, sem nem új, sem nem régi; ezt bölcsességnek nevezik. Még ha a test beteg is, a Bodhiszattva nem tűnik el örökre (a szamszárából); ezt ügyes eszköznek nevezik. »Mit jelent a 'bölcsesség nélküli ügyes eszközök köteléke' (何謂無慧方便縛 - hé wèi wú huì fāngbiàn fù)? Azt jelenti (謂 - wèi), hogy a Bódhiszattva (菩薩 - Púsà) a kapzsiságban (貪欲 - tānyù, rāga), haragban (瞋恚 - chēnhuì, dveṣa), téves nézetekben (邪見 - xiéjiàn, mithyā-dṛṣṭi) stb., vagyis különféle szenvedélyekben/szennyeződésekben (諸煩惱 - zhū fánnǎo, klesha) lakozik (住 - zhù), miközben (而 - ér) különféle erénygyökereket (眾德本 - zhòng dé běn) ültet (植 - zhí). Ezt nevezik 'bölcsesség nélküli ügyes eszközök kötelékének' (是名無慧方便縛 - shì míng wú huì fāngbiàn fù). Mit jelent a 'bölcsességgel bíró ügyes eszközök megszabadulása' (何謂有慧方便解 - hé wèi yǒu huì fāngbiàn jiě)? Azt jelenti (謂 - wèi), hogy megszabadulva (離 - lí) a kapzsiságtól, haragtól, téves nézetektől stb., vagyis különféle szenvedélyektől (諸煩惱 - zhū fánnǎo), eközben (而 - ér) különféle erénygyökereket ültet (植眾德本 - zhí zhòng dé běn), [és azokat] felajánlja (迴向 - huíxiàng, pariṇāmanā) az Anuttarā Samyaksaṃbodhi (阿耨多羅三藐三菩提) [elérésére]. Ezt nevezik 'bölcsességgel bíró ügyes eszközök megszabadulásának' (是名有慧方便解 - shì míng yǒu huì fāngbiàn jiě). Mandzsusrí (文殊師利 - Wénshū Shīlì)! Annak a beteg Bódhiszattvának (彼有疾菩薩 - bǐ yǒu jí Púsà) így (如是 - rú shì) kell szemlélnie (應...觀 - yīng...guān) minden dharmát (諸法 - zhū fǎ). Továbbá (又復 - yòu fù), szemlélve (觀 - guān) a testet (身 - shēn) mint mulandót (無常 - wúcháng), szenvedéstelit (苦 - kǔ), üreset (空 - kōng) [és] éntelent (非我 - fēi wǒ, anātman), ezt nevezik (是名為 - shì míng wéi) bölcsességnek (慧 - huì, prajñā). Bár (雖 - suī) a test beteg (身有疾 - shēn yǒu jí), [mégis] állandóan (常 - cháng) a születés és halál [körforgásában] (生死 - shēng sǐ, saṃsāra) maradva (在 - zài), minden [lény] (一切 - yīqiè) javát (饒益 - ráoyì) szolgálva, anélkül (而不 - ér bù), hogy belefáradna vagy megcsömörlene (厭倦 - yànjuàn), ezt nevezik (是名 - shì míng) ügyes eszköznek (方便 - fāngbiàn, upāya). Továbbá (又復 - yòu fù), szemlélve a testet (觀身 - guān shēn) – [hogy] a test (身) nem választható el a betegségtől (不離病 - bù lí bìng), a betegség (病) nem választható el a testtől (不離身 - bù lí shēn), [és] ez a betegség [és] ez a test (是病是身 - shì bìng shì shēn) sem nem új (非新 - fēi xīn), sem nem régi (非故 - fēi gù) – ezt nevezik bölcsességnek (是名為慧 - shì míng wéi huì). Ha (設 - shè) a test beteg (身有疾 - shēn yǒu jí), [mégsem] a végleges megszűnést [a személyes nirvánát idő előtt keresni] (而不永滅 - ér bù yǒng miè), ezt nevezik ügyes eszköznek (是名方便 - shì míng fāngbiàn).«

「文殊師利！有疾菩薩應如是調伏其心，不住其中，亦復不住不調伏心。所以者何？若住不調伏心，是愚人法；若住調伏心，是聲聞法。

»Mandzsusrí (文殊師利 - Wénshū Shīlì)! A beteg Bódhiszattvának (有疾菩薩 - yǒu jí Púsà) így kell fegyelmeznie a tudatát (應如是調伏其心 - yīng rú shì tiáofú qí xīn). [De] ne időzzön el / ne ragadjon meg (不住 - bù zhù) ebben [a fegyelmezett állapotban] (其中 - qí zhōng), és ugyanígy (亦復 - yì fù) ne időzzön el / ne ragadjon meg (不住 - bù zhù) a fegyelmezetlen tudatban (不調伏心 - bù tiáofú xīn) sem. Hogy miért (所以者何 - suǒyǐ zhě hé)? Ha a fegyelmezetlen tudatban időzik (若住不調伏心 - ruò zhù bù tiáofú xīn), az a tudatlan/balga emberek útja/dharmája (是愚人法 - shì yú rén fǎ); ha a [már] fegyelmezett tudatban időzik (若住調伏心 - ruò zhù tiáofú xīn), az a Srávakák (聲聞 - shēngwén) útja/dharmája (是聲聞法 - shì shēngwén fǎ).«

是故菩薩不當住於調伏、不調伏心，離此二法，是菩薩行。在於生死，不為污行；住於涅槃，不永滅度，是菩薩行；

»Ezért (是故 - shì gù) a Bódhiszattva (菩薩 - Púsà) ne időzzön/ragadjon meg (不當住於 - bù dāng zhù yú) sem a fegyelmezett (調伏 - tiáofú), sem a fegyelmezetlen tudatban (不調伏心 - bù tiáofú xīn). Megszabadulni e két [állapottól mint] dharmától (離此二法 - lí cǐ èr fǎ), ez a Bódhiszattva gyakorlata/útja (是菩薩行 - shì Púsà xíng, bodhisattvacaryā). A születés és halál [körforgásában] (在於生死 - zài yú shēng sǐ, saṃsāra) maradva, [mégsem] cselekedni szennyezetten (不為污行 - bù wéi wū xíng); a Nirvánában (住於涅槃 - zhù yú Nièpán) lakozva, [mégsem] végleg kialudni/megszűnni (不永滅度 - bù yǒng miè dù), ez a Bódhiszattva gyakorlata (是菩薩行 - shì Púsà xíng).«

非凡夫行，非賢聖行，是菩薩行；

»[Ez] nem a közönséges emberek (凡夫 - fánfū, pṛthagjana) útja/gyakorlata (非...行 - fēi...xíng), [és] nem a 'Mélyenszántók és Szentek' [Hínajána szentjeinek] (賢聖 - xián shèng) útja/gyakorlata, ez a Bódhiszattva (菩薩 - Púsà) gyakorlata (是菩薩行 - shì Púsà xíng).«

非垢行，非淨行，是菩薩行；

»[Ez] nem a szennyezett (垢 - gòu) út/gyakorlat, [és] nem a [pusztán] tiszta (淨 - jìng) út/gyakorlat, ez a Bódhiszattva (菩薩 - Púsà) gyakorlata (是菩薩行 - shì Púsà xíng).«

雖過魔行，而現降眾魔，是菩薩行；

»Bár (雖 - suī) már túljutott/meghaladta (過 - guò) Mára működését/útjait (魔行 - mó xíng), mégis (而 - ér) megnyilvánítja (現 - xiàn) az összes Mára/démon (眾魔 - zhòng mó) legyőzését (降 - xiáng), ez a Bódhiszattva (菩薩 - Púsà) gyakorlata (是菩薩行).«

求一切智，無非時求，是菩薩行；

»Keresni (求 - qiú) a mindentudást (一切智 - yīqiè zhì, sarvajñatā), anélkül, hogy ez [valaha is] helytelen/időszerűtlen (非時 - fēi shí) keresés (求 - qiú) lenne (無 - wú), ez a Bódhiszattva (菩薩 - Púsà) gyakorlata (是菩薩行).«

雖觀諸法不生，而不入正位，是菩薩行；

»Bár (雖 - suī) szemléli (觀 - guān), hogy minden dharma [jelenség] (諸法 - zhū fǎ) keletkezés nélküli (不生 - bù shēng, anutpāda), mégsem (而 - ér) lép be (不入 - bù rù) a 'Helyes Állapotba' [a végső bizonyosság fokozatába] (正位 - zhèng wèi, samyaktva-niyāma), ez a Bódhiszattva (菩薩 - Púsà) gyakorlata (是菩薩行).«

雖觀十二緣起，而入諸邪見，是菩薩行；

»Bár (雖 - suī) szemléli (觀 - guān) a tizenkét tagú függő keletkezést (十二緣起 - shí èr yuánqǐ, pratītyasamutpāda), mégis (而 - ér) belép (入 - rù) a különféle téves nézetek (諸邪見 - zhū xiéjiàn, mithyā-dṛṣṭi) [világába/közé], ez a Bódhiszattva (菩薩 - Púsà) gyakorlata (是菩薩行 - shì Púsà xíng).«

雖攝一切眾生，而不愛著，是菩薩行；

»Bár (雖 - suī) magába fogad / oltalmaz (攝 - shè) minden érző lényt (一切眾生 - yīqiè zhòngshēng), mégsem (而 - ér) ragaszkodik [hozzájuk] érzelmileg (不愛著 - bù ài zhuó), ez a Bódhiszattva (菩薩 - Púsà) gyakorlata (是菩薩行).«

雖樂遠離，而不依身心盡，是菩薩行；

»Bár (雖 - suī) örömét leli (樂 - lè/yào) az elkülönülésben/lemondásban [a világi dolgoktól] (遠離 - yuǎnlí), mégsem (而 - ér) támaszkodik (不依 - bù yī) a test és tudat (身心 - shēn xīn) [teljes] kimerülésére/megszűnésére (盡 - jìn) [a megszabaduláshoz], ez a Bódhiszattva (菩薩 - Púsà) gyakorlata (是菩薩行).«

雖行三界，而不壞法性，是菩薩行；

»Bár (雖 - suī) a Három Birodalomban (三界 - sān jiè, trailokya) jár/cselekszik (行 - xíng), mégsem (而 - ér) sérti meg / árt (不壞 - bù huài) a Dharma-természetnek (法性 - fǎ xìng, dharmatā), ez a Bódhiszattva (菩薩 - Púsà) gyakorlata (是菩薩行 - shì Púsà xíng).«

雖行於空，而植眾德本，是菩薩行；

»Bár (雖 - suī) az ürességben (空 - kōng, śūnyatā) jár/gyakorol (行於 - xíng yú), mégis (而 - ér) különféle erénygyökereket/érdemeket (眾德本 - zhòng dé běn, kuśala-mūla/puṇya) ültet/gyűjt (植 - zhí), ez a Bódhiszattva (菩薩 - Púsà) gyakorlata (是菩薩行).«

雖行無相，而度眾生，是菩薩行；

»Bár (雖 - suī) a jellegzetesség-nélküliségben (無相 - wú xiāng, animitta) jár/gyakorol (行 - xíng), mégis (而 - ér) megszabadítja (度 - dù) az érző lényeket (眾生 - zhòngshēng), ez a Bódhiszattva (菩薩 - Púsà) gyakorlata (是菩薩行 - shì Púsà xíng).«

雖行無作，而現受身，是菩薩行；

»Bár (雖 - suī) a vágytalanságban/nem-törekvésben/nem-cselekvésben (無作 - wú zuò, apraṇihita) jár/gyakorol (行 - xíng), mégis (而 - ér) megnyilvánítja (現 - xiàn) a test [újra]felvételét (受身 - shòu shēn), ez a Bódhiszattva (菩薩 - Púsà) gyakorlata (是菩薩行 - shì Púsà xíng).«

雖行無起，而起一切善行，是菩薩行；

»Bár (雖 - suī) a nem-keletkezésben (無起 - wú qǐ, anutpāda) jár/gyakorol (行 - xíng), mégis (而 - ér) véghez visz / felébreszt (起 - qǐ) minden erényes cselekedetet/gyakorlatot (一切善行 - yīqiè shàn xíng), ez a Bódhiszattva (菩薩 - Púsà) útja/gyakorlata (是菩薩行 - shì Púsà xíng).«

雖行六波羅蜜，而遍知眾生心、心數法，是菩薩行；

»Bár (雖 - suī) gyakorolja (行 - xíng) a Hat Páramitát [Tökéletességet] (六波羅蜜 - liù bōluómì), mégis (而 - ér) teljesen ismeri / áthatol (遍知 - biàn zhī) az érző lények (眾生 - zhòngshēng) tudatának (心 - xīn, citta) [és] tudati tényezőinek (心數法 - xīn shù fǎ, caitasika) [működésén], ez a Bódhiszattva (菩薩 - Púsà) gyakorlata (是菩薩行 - shì Púsà xíng).«

雖行六通，而不盡漏，是菩薩行；

»Bár (雖 - suī) gyakorolja/birtokolja (行 - xíng) a Hat Felsőleges Tudást [Csodás Képességet] (六通 - liù tōng, ṣaḍ abhijñā), mégsem (而 - ér) meríti ki / szünteti meg [teljesen] (不盡 - bù jìn) a [tudati] szennyeződéseket/kifolyásokat (漏 - lòu, āsrava), ez a Bódhiszattva (菩薩 - Púsà) gyakorlata (是菩薩行 - shì Púsà xíng).«

雖行四無量心，而不貪著生於梵世，是菩薩行；

Bár gyakorolja a Négy Mérhetetlen Tudatállapotot (四無量心 - sì wúliàng xīn), de nem ragaszkodik mohón a Brahma-világokban (梵世 - Fànshì) való újjászületéshez, ez a bódhiszattva gyakorlata (是菩薩行 - shì Púsà xíng).

雖行禪定解脫三昧，而不隨禪生，是菩薩行；

Bár gyakorolja a meditatív elmélyedést (禪定 - chándìng), a megszabadulást (解脫 - jiětuō) és a szamádhit (三昧 - sānmèi), mégsem születik újjá a meditatív állapotoknak [megfelelő mennyei világokban], ez a bódhiszattva (菩薩 - púsà) gyakorlata (行 - xíng).

雖行四念處，而不永離身、受、心、法，是菩薩行；

Bár gyakorolja a Négy Tudatossági Alapot (四念處 - sì niànchù), mégsem távolodik el véglegesen a testtől (身 - shēn), az érzésektől (受 - shòu), a tudattól (心 - xīn) és a mentális jelenségektől/dhammáktól (法 - fǎ), ez a bódhiszattva gyakorlata (是菩薩行 - shì Púsà xíng).

雖行四正勤，而不捨身心精進，是菩薩行；

Bár gyakorolja a Négy Helyes Erőfeszítést (四正勤), de nem hagy fel a testi és szellemi igyekezettel (精進) – ez a Bódhiszattva (菩薩) gyakorlata.

雖行四如意足，而得自在神通，是菩薩行；

Bár gyakorolja a Négy Csodaerő Alapját (四如意足), és ezáltal szabadon rendelkezik a természetfeletti képességekkel (神通), ez a Bódhiszattva (菩薩) gyakorlata. Megjegyzés: A 四如意足 (sì rú yì zú) fordítható még Négy Akarati Alapnak vagy Négy Természetfeletti Erő Alapjának is. A 自在神通 (zìzài shéntōng) kifejezés arra utal, hogy nemcsak birtokolja ezeket a képességeket, hanem mesteri szinten, szabadon képes használni őket.

雖行五根，而分別眾生諸根利鈍，是菩薩行；

Bár gyakorolja az öt képességet (五根 wǔ gēn), mégis különbséget tesz (vagy: felismeri) az érző lények (眾生 zhòng shēng) különféle képességeinek (諸根 zhū gēn) élessége és tompasága között, ez a bódhiszattva gyakorlata (菩薩行 pú sà xíng).

雖行五力，而樂求佛十力，是菩薩行；

Bár gyakorolja az öt erőt (五力 wǔ lì), mégis örömmel/buzgón törekszik a Buddha (佛 fó) tíz erejére (十力 shí lì), ez a bódhiszattva gyakorlata (菩薩行 pú sà xíng).

雖行七覺分，而分別佛之智慧，是菩薩行；

Habár gyakorolja a hét megvilágosodási tényezőt (七覺分, qī jué fēn), de [eközben] megkülönbözteti/felismeri a Buddha (佛, fó) bölcsességét, ez a bódhiszattva-gyakorlat (菩薩行, púsà xíng).

雖行八聖道，而樂行無量佛道，是菩薩行；

Bár gyakorolja a Nemes Nyolcrétű Ösvényt (八聖道, bā shèng dào), mégis örömét leli a mérhetetlen Buddha-ösvény (無量佛道, wúliàng fó dào) gyakorlásában, ez a bódhiszattva-gyakorlat (菩薩行, púsà xíng).

雖行止觀助道之法，而不畢竟墮於寂滅，是菩薩行；

Bár gyakorolja a megállapodás és belátás (止觀, zhǐguān) útját segítő módszereit, mégsem süllyed el véglegesen a kioltásban (寂滅, jìmiè), ez a bódhiszattva (菩薩, púsà) gyakorlata;

雖行諸法不生不滅，而以相好莊嚴其身，是菩薩行；

Bár gyakorolja [annak tudatát], hogy minden dharma (諸法, zhūfǎ) keletkezés és elmúlás nélküli (不生不滅, bù shēng bù miè), mégis a [kiváló testi] jegyekkel (相好, xiànghǎo) ékesíti testét, ez a bódhiszattva (菩薩, púsà) gyakorlata;

雖現聲聞、辟支佛威儀，而不捨佛法，是菩薩行；

Bár a srávakák (聲聞, shēngwén) és pratjékabuddhák (辟支佛, pìzhīfó) méltóságteljes viselkedését (威儀, wēiyí) mutatja, mégsem adja fel a Buddha-dharmát (佛法, fófǎ), ez a bódhiszattva (菩薩, púsà) gyakorlata;

雖隨諸法究竟淨相，而隨所應為現其身，是菩薩行；

Bár minden dharma (諸法, zhūfǎ) végső tiszta természetét (究竟淨相, jiūjìng jìngxiàng) követi, mégis a szükségleteknek megfelelően jeleníti meg testét, ez a bódhiszattva (菩薩, púsà) gyakorlata;

雖觀諸佛國土永寂如空，而現種種清淨佛土，是菩薩行；

Bár az összes Buddha-földet (諸佛國土, zhū fóguótǔ) örökké nyugvónak és ürességhez hasonlónak látja, mégis különféle tiszta Buddha-földeket (清淨佛土, qīngjìng fóguótǔ) jelenít meg, ez a bódhiszattva (菩薩, púsà) gyakorlata;

雖得佛道轉于法輪、入於涅槃，而不捨於菩薩之道，是菩薩行。」

Bár eléri a Buddha-utat (佛道, fódào), megforgatja a Dharma kerekét (轉于法輪, zhuǎn yú fǎlún), és belép a nirvánába (涅槃, nièpán), mégsem adja fel a bódhiszattva útját (菩薩之道, púsà zhī dào), ez a bódhiszattva (菩薩, púsà) gyakorlata.”

說是語時，文殊師利所將大眾其中八千天子，皆發阿耨多羅三藐三菩提心。

Amikor ezek a szavak elhangzottak, a Mandzsusrí (文殊師利, Wénshūshīlì) által vezetett nagy gyülekezetben (大眾, dàzhòng) lévő nyolcezer dévaputra (天子, tiānzǐ) mind felébresztette magában az anuttarā-szamjak-szambódhi (阿耨多羅三藐三菩提, ānòuduōluó sānmiǎo sānpútí) tudatát.

維摩詰所說經不思議品第六
Vimalakírti Szútra – Hatodik fejezet. A kifejezhetetlen felszabadulás.

A mahájána buddhizmus egyik legmélyebb és leginspirálóbb szakasza. Itt a tanítás a logikán túli bölcsességet (不可思議解脱, bùkě sīyì jiětuō) mutatja be – azt az állapotot, amely már nem ragad a fogalmakhoz, dualitásokhoz, és épp ezért a valódi együttérzés és szabadság forrása.

爾時舍利弗見此室中無有床座，作是念：「斯諸菩薩、大弟子眾，當於何坐？」

Az Tiszteletreméltó (長者, zhǎngzhě) Vimalakírti (維摩詰, Wéimójié) tudatában volt [Sáriputra] gondolatának, és így szólt Sáriputrához (舍利弗, Shèlìfú): „Nos, Tiszteletreméltó (仁者, rénzhě)? A Dharmáért (法, fǎ) jöttél, vagy ülőhelyeket (床座, chuángzuò) keresel?”

長者維摩詰知其意，語舍利弗言：「云何仁者？為法來耶？求床座耶？」

舍利弗言：「我為法來，非為床座。」

Sáriputra (舍利弗, Shèlìfú) így felelt: „A Dharmáért (法, fǎ) jöttem, nem az ülőhelyekért (床座, chuángzuò).”

維摩詰言：「唯，舍利弗！夫求法者，不貪軀命，何況床座？夫求法者，非有色、受、想、行、識之求，非有界、入之求，非有欲、色、無色之求。

唯，舍利弗！夫求法者，不著佛求，不著法求，不著眾求；夫求法者，無見苦求，無斷集求，無造盡證、修道之求。所以者何？法無戲論，若言我當見苦、斷集、證滅、修道，是則戲論，非求法也。

唯，舍利弗！法名寂滅，若行生滅，是求生滅，非求法也；法名無染，若染於法乃至涅槃，是則染著，非求法也；法無行處，若行於法，是則行處，非求法也；法無取捨，若取捨法，是則取捨，非求法也；法無處所，若著處所，是則著處，非求法也；法名無相，若隨相識，是則求相，非求法也；法不可住，若住於法，是則住法，非求法也；法不可見、聞、覺、知，若行見、聞、覺、知，是則見、聞、覺、知，非求法也；法名無為，若行有為，是求有為，非求法也：是故，舍利弗！若求法者，於一切法，應無所求。」

Vimalakírti (維摩詰, Wéimójié) így szólt: „Úgy van, Sáriputra (舍利弗, Shèlìfú)! Aki a Dharmát (法, fǎ) keresi, az nem ragaszkodik a testéhez és életéhez (軀命, qūmìng), mennyivel kevésbé az ülőhelyekhez (床座, chuángzuò)? Aki a Dharmát (法, fǎ) keresi, annak keresése nem kapcsolódik a formához (色, sè), érzéshez (受, shòu), észleléshez (想, xiǎng), késztetésekhez (行, xíng) és tudatossághoz (識, shí); nem kapcsolódik az elemek [birodalmához] (界, jiè) és az érzéktartományokhoz (入, rù); nem kapcsolódik a vágyak [világához] (欲, yù), a forma [világához] (色, sè) és a formátlan [világhoz] (無色, wúsè).

Bizony, Sáriputra (舍利弗, Shèlìfú)! Aki a Dharmát (法, fǎ) keresi, az nem keres ragaszkodva a Buddhához (佛, fó), nem keres ragaszkodva a Dharmához (法, fǎ), és nem keres ragaszkodva a Közösséghez (眾, zhòng); aki a Dharmát (法, fǎ) keresi, az nem keresi a szenvedés (苦, kǔ) meglátását, nem keresi az eredet (集, jí) megszüntetését, nem keresi a [szenvedés] végét/megszűnését megvalósító bizonyosságot (造盡證, zào jìn zhèng) és az út (道, dào) művelését. Miért van ez így? A Dharma (法, fǎ) mentes a fogalmi kiterjesztésektől (戲論, xìlùn). Ha valaki azt mondja: „Meg kell látnom a szenvedést (苦, kǔ), meg kell szüntetnem az eredetét (集, jí), meg kell valósítanom a megszűnését (滅, miè), és művelnem kell az utat (道, dào)”, az fogalmi kiterjesztés (戲論, xìlùn), és nem a Dharma (法, fǎ) keresése.

Bizony, Sáriputra (舍利弗, Shèlìfú)! A Dharmát (法, fǎ) kioltásnak (寂滅, jìmiè) nevezik. Ha valaki a keletkezést és elmúlást (生滅, shēng miè) gyakorolja, az a keletkezést és elmúlást keresi, nem a Dharmát (法, fǎ). A Dharmát (法, fǎ) szennyeződésmentesnek (無染, wú rǎn) nevezik. Ha valaki beszennyezi magát [a ragaszkodással] a Dharmához (法, fǎ), sőt akár a Nirvánához (涅槃, nièpán) is, az szennyezett ragaszkodás (染著, rǎn zhuó), nem a Dharma (法, fǎ) keresése. A Dharmának (法, fǎ) nincs gyakorlási tere (無行處, wú xíng chù). Ha valaki a Dharmán (法, fǎ) [mint téren] halad, az teret hoz létre a haladáshoz, nem a Dharmát (法, fǎ) keresi. A Dharma (法, fǎ) mentes a megragadástól és elvetéstől (無取捨, wú qǔ shě). Ha valaki megragad és elvet dharmákat (法, fǎ), az megragadás és elvetés, nem a Dharma (法, fǎ) keresése. A Dharmának (法, fǎ) nincs helye (無處所, wú chù suǒ). Ha valaki ragaszkodik egy helyhez (處所, chù suǒ), az a helyhez való ragaszkodás, nem a Dharma (法, fǎ) keresése. A Dharmát (法, fǎ) jeltelennek (無相, wú xiàng) nevezik. Ha valaki a jeleket (相, xiàng) követi az észleléssel (識, shí), az a jelek keresése, nem a Dharma (法, fǎ) keresése. A Dharmában (法, fǎ) nem lehet lakozni (不可住, bù kě zhù). Ha valaki a Dharmában (法, fǎ) lakozik, az a Dharmában való lakozás, nem a Dharma (法, fǎ) keresése. A Dharma (法, fǎ) nem látható, hallható, érzékelhető vagy tudható (不可見聞覺知, bù kě jiàn wén jué zhī). Ha valaki a látást, hallást, érzékelést és tudást (見聞覺知, jiàn wén jué zhī) gyakorolja, az [pusztán] látás, hallás, érzékelés és tudás, nem a Dharma (法, fǎ) keresése. A Dharmát (法, fǎ) nem-összetettnek (無為, wúwéi) nevezik. Ha valaki az összetettet (有為, yǒuwéi) gyakorolja, az az összetett keresése, nem a Dharma (法, fǎ) keresése: ezért, Sáriputra (舍利弗, Shèlìfú)! Ha valaki a Dharmát (法, fǎ) keresi, annak minden dharmával (一切法, yīqiè fǎ) kapcsolatban semmit sem szabadna keresnie.”

說是語時，五百天子於諸法中得法眼淨。

Amikor ezek a szavak elhangzottak, ötszáz dévaputra (天子, tiānzǐ) nyerte el a Dharma-szem tisztaságát (得法眼淨, dé fǎ yǎn jìng) minden dharmával (諸法, zhū fǎ) kapcsolatban.

爾時，長者維摩詰問文殊師利：「仁者遊於無量千萬億阿僧祇國，何等佛土有好上妙功德成就師子之座？」

Ekkor az Tiszteletreméltó (長者, zhǎngzhě) Vimalakírti (維摩詰, Wéimójié) megkérdezte Mandzsusrít (文殊師利, Wénshūshīlì): „Tiszteletreméltó (仁者, rénzhě), te aki megszámlálhatatlan (阿僧祇, āsēngqí) ezer millió világban (國, guó) jártál, melyik Buddha-földön (佛土, fótǔ) található a legkiválóbb, csodálatos érdemekkel létrehozott Oroszlán Trónus (師子之座, shīzi zhī zuò)?”

文殊師利言：「居士！東方度三十六恒河沙國，有世界名須彌相，其佛號須彌燈王，今現在。彼佛身長八萬四千由旬，其師子座高八萬四千由旬，嚴飾第一。」

Mandzsusrí (文殊師利, Wénshūshīlì) így felelt: „Világi gyakorló (居士, jūshì)! Keleti irányban, harminchat Gangesz-folyó homokszemnyi (恒河沙, hénghéshā) világon (國, guó) túl, van egy világ, melynek neve Szuméru Jel (須彌相, Xūmíxiāng). Az ottani Buddha neve Szuméru Lámpás Király (須彌燈王, Xūmídēngwáng), aki most jelen van. Annak a Buddhának (佛, fó) a teste nyolcvannégyezer jodzsan (由旬, yóuxún) magas, és az Oroszlán Trónusa (師子座, shīzi zuò) is nyolcvannégyezer jodzsan (由旬, yóuxún) magas, és [mindkettő] felülmúlhatatlanul ékesített (嚴飾第一, yánshì dìyī).”

於是長者維摩詰現神通力，即時彼佛遣三萬二千師子座，高廣嚴淨，來入維摩詰室，諸菩薩、大弟子、釋、梵、四天王等，昔所未見。其室廣博，悉皆包容三萬二千師子座，無所妨礙。於毘耶離城及閻浮提、四天下，亦不迫迮，悉見如故。

Ekkor az Tiszteletreméltó (長者, zhǎngzhě) Vimalakírti (維摩詰, Wéimójié) megmutatta természetfeletti képességeit (神通力, shéntōng lì). Azonnal az a Buddha [Szuméru Lámpás Király] elküldött harminckétezer Oroszlán Trónust (師子座, shīzi zuò), melyek magasak, szélesek, fenségesek és tiszták voltak, és beérkeztek Vimalakírti szobájába. A bódhiszattvák (菩薩, púsà), a nagy tanítványok (大弟子, dà dìzǐ), Sakra (釋, Shì), Brahmá (梵, Fàn), a Négy Égi Király (四天王, Sì Tiānwáng) és a többiek még soha nem láttak ehhez foghatót. A szoba [csodálatos módon] kitágult, és mind a harminckétezer Oroszlán Trónust (師子座, shīzi zuò) befogadta, minden akadály nélkül. Vaiśālī (毘耶離, Píyélí) városában, Dzsambudvípán (閻浮提, Yánfútí) és a négy égtáj [világaiban] (四天下, sì tiānxià) sem okozott [ez] szorongást vagy zsúfoltságot; minden úgy látszott, mint korábban.

爾時維摩詰語文殊師利：「就師子座！與諸菩薩上人俱坐，當自立身如彼座像。」其得神通菩薩，即自變形為四萬二千由旬，坐師子座，諸新發意菩薩及大弟子皆不能昇。

Ekkor Vimalakírti (維摩詰, Wéimójié) így szólt Mandzsusríhoz (文殊師利, Wénshūshīlì): „Foglalj helyet az Oroszlán Trónusok (師子座, shīzi zuò) egyikén! Ülj le együtt a kiváló bódhiszattvákkal (菩薩上人, púsà shàngrén), és testeteket igazítsátok a trónusok méretéhez!” Azok a bódhiszattvák (菩薩, púsà), akik rendelkeztek természetfeletti képességekkel (神通, shéntōng), azonnal átváltoztatták testüket negyvenkétezer jodzsan (由旬, yóuxún) magasságúra, és helyet foglaltak az Oroszlán Trónusokon (師子座, shīzi zuò). Azok a bódhiszattvák, akik újonnan ébresztették fel [a megvilágosodás] szándékát (新發意菩薩, xīn fā yì púsà), valamint a nagy tanítványok (大弟子, dà dìzǐ) mind képtelenek voltak felmenni [a trónusokra].

爾時維摩詰語舍利弗：「就師子座！」舍利弗言：「居士！此座高廣，吾不能昇。」

Ekkor Vimalakírti (維摩詰, Wéimójié) így szólt Sáriputrához (舍利弗, Shèlìfú): „Foglalj helyet az Oroszlán Trónuson (師子座, shīzi zuò)!” Sáriputra így felelt: „Világi gyakorló (居士, jūshì)! Ez a trónus [túl] magas és széles, nem tudok felmenni rá.”

維摩詰言：「唯，舍利弗！為須彌燈王如來作禮，乃可得坐。」於是新發意菩薩及大弟子即為須彌燈王如來作禮，便得坐師子座。

Vimalakírti (維摩詰, Wéimójié) így szólt: „Bizony, Sáriputra (舍利弗, Shèlìfú)! Hódolj Szuméru Lámpás Király Tathágatának (須彌燈王如來, Xūmídēngwáng Rúlái), és akkor képes leszel helyet foglalni.” Ekkor az újonnan [a megvilágosodás] szándékát felébresztő bódhiszattvák (新發意菩薩, xīn fā yì púsà) és a nagy tanítványok (大弟子, dà dìzǐ) azonnal hódoltak Szuméru Lámpás Király Tathágatának (須彌燈王如來, Xūmídēngwáng Rúlái), és így helyet tudtak foglalni az Oroszlán Trónusokon (師子座, shīzi zuò).

舍利弗言：「居士！未曾有也！如是小室，乃容受此高廣之座，於毘耶離城無所妨礙，又於閻浮提聚落、城邑，及四天下諸天、龍王、鬼神宮殿，亦不迫迮。

Sáriputra (舍利弗, Shèlìfú) így szólt: „Világi gyakorló (居士, jūshì)! Ez példátlan (未曾有, wèicéngyǒu)! Hogy egy ilyen kicsi szoba képes befogadni ezeket a magas és széles trónusokat anélkül, hogy Vaiśālī (毘耶離, Píyélí) városában akadályt okozna, és anélkül, hogy Dzsambudvípa (閻浮提, Yánfútí) falvaiban és városaiban, vagy a négy égtáj (四天下, sì tiānxià) déváinak (諸天, zhū tiān), nágakirályainak (龍王, lóngwáng) és szellemeinek (鬼神, guǐshén) palotáiban szorongást okozna!”.

維摩詰言：「唯，舍利弗！諸佛菩薩，有解脫名不可思議。若菩薩住是解脫者，以須彌之高廣內芥子中無所增減，須彌山王本相如故，而四天王、忉利諸天不覺不知己之所入，唯應度者乃見須彌入芥子中，是名住不思議解脫法門。又以四大海水入一毛孔，不嬈魚、鼈、黿、鼉水性之屬，而彼大海本相如故，諸龍、鬼神、阿修羅等不覺不知己之所入，於此眾生亦無所嬈。

Vimalakírti (維摩詰, Wéimójié) így szólt: „Bizony, Sáriputra (舍利弗, Shèlìfú)! Minden Buddha (佛, fó) és bódhiszattva (菩薩, púsà) rendelkezik egy megszabadulással (解脫, jiětuō), melynek neve „Elképzelhetetlen” (不可思議, bùkěsīyì). Ha egy bódhiszattva (菩薩, púsà) ebben a megszabadulásban (解脫, jiětuō) időzik, akkor a Szuméru-hegy (須彌, Xūmí) magasságát és szélességét elhelyezheti egy mustármagban (芥子, jièzǐ) anélkül, hogy [bármelyikük mérete] növekedne vagy csökkenne. A Szuméru-hegy Királya (須彌山王, Xūmí shānwáng) eredeti formájában marad, és a Négy Égi Király (四天王, Sì Tiānwáng), valamint a Trájasztrinsa menny (忉利天, Dāolìtiān) dévái (諸天, zhū tiān) nem észlelik és nem tudják, hogy [a mustármagba] kerültek. Csak azok látják a Szumérut a mustármagba lépni, akiket meg kell szabadítani. Ezt nevezik az Elképzelhetetlen Megszabadulás (不可思議解脫, bùkěsīyì jiětuō) dharma-kapujában (法門, fǎmén) való időzésnek. Továbbá, [egy ilyen bódhiszattva] a négy nagy óceán (四大海水, sì dà hǎi shuǐ) vizét egyetlen hajszálpórusba (毛孔, máokǒng) öntheti anélkül, hogy a halakat, teknősöket, édesvízi teknősöket, aligátorokat (魚鼈黿鼉, yú biē yuán tuó) és más vízi lényeket megzavarná. Az óceánok eredeti formájukban maradnak, és a különféle nágák (龍, lóng), szellemek (鬼神, guǐshén), aszurák (阿修羅, āxiūluó) és mások nem észlelik és nem tudják, hogy [a hajszálpórusba] kerültek, és ezek a lények sem szenvednek kárt.

又，舍利弗！住不可思議解脫菩薩，斷取三千大千世界，如陶家輪，著右掌中，擲過恒[8]河沙世界之外，其中眾生不覺不知己之所往；又復還置本處，都不使人有往來想，而此世界本相如故。

Továbbá, Sáriputra (舍利弗, Shèlìfú)! Az Elképzelhetetlen Megszabadulásban (不可思議解脫, bùkěsīyì jiětuō) időző bódhiszattva (菩薩, púsà) felvehet egy háromezer nagy-ezer világrendszert (三千大千世界, sānqiān dàqiān shìjiè), mint egy fazekas korongját (陶家輪, táojiā lún), a jobb tenyerébe helyezheti, és átdobhatja a Gangesz homokszemeinek (恒河沙, hénghéshā) számával megegyező világokon túlra, anélkül, hogy a benne lévő lények észlelnék vagy tudnák, hová kerültek. Azután visszateheti eredeti helyére anélkül, hogy bárkiben felmerülne az elmenetel vagy visszatérés gondolata, és a világrendszer eredeti formájában marad.

又，舍利弗！或有眾生樂久住世而可度者，菩薩即延七日以為一劫，令彼眾生謂之一劫；或有眾生不樂久住而可度者，菩薩即促一劫以為七日，令彼眾生謂之七日。

Továbbá, Sáriputra (舍利弗, Shèlìfú)! Ha vannak lények, akik szeretnek sokáig élni a világban és így szabadíthatók meg, a bódhiszattva (菩薩, púsà) hét napot egy kalpává (劫, jié) nyújt, és e lények ezt egy kalpának észlelik. Vagy ha vannak lények, akik nem szeretnek sokáig élni és így szabadíthatók meg, a bódhiszattva egy kalpát hét nappá rövidít, és e lények ezt hét napnak észlelik.

又，舍利弗！住不可思議解脫菩薩，以一切佛土嚴飾之事集在一國，示於眾生。又菩薩以一佛土眾生置之右掌，飛到十方遍示一切，而不動本處。

Továbbá, Sáriputra (舍利弗, Shèlìfú)! Az Elképzelhetetlen Megszabadulásban (不可思議解脫, bùkěsīyì jiětuō) időző bódhiszattva (菩薩, púsà) képes összegyűjteni minden Buddha-föld (佛土, fótǔ) ékességét egyetlen országba (國, guó), és megmutatni azokat a lényeknek. Továbbá, a bódhiszattva egy Buddha-föld (佛土, fótǔ) lényeit a jobb tenyerére helyezheti, elrepülhet velük a tíz irányba (十方, shífāng), mindent megmutatva nekik, anélkül, hogy elmozdulna eredeti helyéről.

又，舍利弗！十方眾生供養諸佛之具，菩薩於一毛孔皆令得見；又十方國土所有日、月、星宿，於一毛孔普使見之。

Továbbá, Sáriputra (舍利弗, Shèlìfú)! A tíz irány (十方, shífāng) lényeinek minden Buddha (佛, fó) számára felajánlott adományait (供養之具, gōngyǎng zhī jù) a bódhiszattva (菩薩, púsà) mind láthatóvá teheti egyetlen hajszálpórusban (毛孔, máokǒng). Továbbá, a tíz irány (十方, shífāng) országainak (國土, guótǔ) minden napját, holdját és csillagképét (日、月、星宿, rì, yuè, xīngxiù) mind láthatóvá teheti egyetlen hajszálpórusban (毛孔, máokǒng).

又，舍利弗！十方世界所有諸風，菩薩悉能吸著口中，而身無損，外諸樹木亦不摧折；又十方世界劫盡燒時，以一切火內於腹中，火事如故而不為害。

又於下方過恒河沙等諸佛世界，取一佛土舉著上方，過恒河沙無數世界，如持鍼鋒舉一棗葉，而無所嬈。

Továbbá, Sáriputra (舍利弗, Shèlìfú)! A tíz irány (十方, shífāng) világainak (世界, shìjiè) minden szelét (諸風, zhū fēng) a bódhiszattva (菩薩, púsà) képes beszívni a szájába anélkül, hogy teste megsérülne, és anélkül, hogy a kinti fák letörnének. Továbbá, amikor a tíz irány (十方, shífāng) világai (世界, shìjiè) elégnek a kalpa végén (劫盡燒時, jié jìn shāo shí), képes minden tüzet (一切火, yīqiè huǒ) a hasába fogadni, ahol a tűz [természete] változatlan marad, de nem okoz kárt.

Továbbá, az alsó irányból, Gangesz homokszemeinek (恒河沙, hénghéshā) számával megegyező Buddha-világokon (諸佛世界, zhū fó shìjiè) túlról felvehet egy Buddha-földet (佛土, fótǔ), és felemelheti azt a felső irányba, Gangesz homokszemeinek számával megegyező megszámlálhatatlan világon (世界, shìjiè) túlra, mintha egy tű hegyén (鍼鋒, zhēnfēng) emelne fel egy datolyalevelet (棗葉, zǎoyè), anélkül, hogy bármit megzavarna.

又，舍利弗！住不可思議解脫菩薩，能以神通現作佛身，或現辟支佛身，或現聲聞身，或現帝釋身，或現梵王身，或現世主身，或現轉輪王身。又十方世界所有眾聲上、中、下音，皆能變之令作佛聲，演出無常、苦、空、無我之音，及十方諸佛所說種種之法，皆於其中普令得聞。

Továbbá, Sáriputra (舍利弗, Shèlìfú)! Az Elképzelhetetlen Megszabadulásban (不可思議解脫, bùkěsīyì jiětuō) időző bódhiszattva (菩薩, púsà) képes természetfeletti képességeivel (神通, shéntōng) Buddha testeként (佛身, fó shēn) megjelenni, vagy pratjékabuddha testeként (辟支佛身, pìzhīfó shēn), vagy srávaka testeként (聲聞身, shēngwén shēn), vagy Indra testeként (帝釋身, Dìshì shēn), vagy Brahmá király testeként (梵王身, Fànwáng shēn), vagy Világ Ura testeként (世主身, shìzhǔ shēn), vagy Csakravartin király testeként (轉輪王身, zhuǎnlúnwáng shēn) megjelenni. Továbbá, a tíz irány (十方, shífāng) világainak (世界, shìjiè) minden hangját – legyen az magas, közepes vagy mély – képes átváltoztatni Buddha hangjává (佛聲, fó shēng), hirdetve a mulandóság (無常, wúcháng), a szenvedés (苦, kǔ), az üresség (空, kōng) és az éntelenség (無我, wúwǒ) hangját, valamint a tíz irány (十方, shífāng) minden Buddhája (諸佛, zhū fó) által tanított különféle dharmákat (種種之法, zhǒngzhǒng zhī fǎ), mindezeket egyetemesen hallhatóvá téve e hangokban.

舍利弗！我今略說菩薩不可思議解脫之力，若廣說者，窮劫不盡。」

Sáriputra (舍利弗, Shèlìfú)! Most röviden beszéltem a bódhiszattva (菩薩, púsà) Elképzelhetetlen Megszabadulásának (不可思議解脫, bùkěsīyì jiětuō) erejéről (力, lì). Ha részletesen kifejteném, még végtelen kalpák (劫, jié) alatt sem érnék a végére.”

是時大迦葉聞說菩薩不可思議解脫法門，歎未曾有，謂舍利弗：

「譬如有人，於盲者前現眾色像，非彼所見；一切聲聞聞是不可思議解脫法門，不能解了，為若此也！智者聞是，其誰不發阿耨多羅三藐三菩提心？

Ekkor Mahákásjapa (大迦葉, Dàjiāshè), hallva a bódhiszattva (菩薩, púsà) Elképzelhetetlen Megszabadulásának (不可思議解脫, bùkěsīyì jiětuō) dharma-kapujáról (法門, fǎmén) szóló tanítást, felkiáltott, hogy ez példátlan (未曾有, wèicéngyǒu), és így szólt Sáriputrához (舍利弗, Shèlìfú):

„Ez olyan, mintha valaki egy vak ember előtt különféle színeket és formákat mutatna, de az nem láthatná őket. Ugyanígy, minden srávaka (聲聞, shēngwén), aki hallja ezt az Elképzelhetetlen Megszabadulás (不可思議解脫, bùkěsīyì jiětuō) dharma-kapuját (法門, fǎmén), képtelen azt felfogni és megérteni! Ha bölcs emberek hallják ezt, ki ne ébresztené fel magában az anuttará-szamjak-szambódhi (阿耨多羅三藐三菩提, ānòuduōluó sānmiǎo sānpútí) tudatát (心, xīn)?

我等何為永絕其根，於此大乘已如敗種！一切聲聞聞是不可思議解脫法門，皆應號泣，聲震三千大千世界；一切菩薩應大欣慶，頂受此法。若有菩薩信解不可思議解脫法門者，一切魔眾無如之何。」大迦葉說是語時，三萬二千天子皆發阿耨多羅三藐三菩提心。

Miért van az, hogy mi [srávakák] örökre elvágtuk ennek a gyökerét önmagunkban, és e Mahájána (大乘, dàchéng) tanítás tekintetében olyanok vagyunk, mint a korhadt magvak (敗種, bài zhǒng)! Minden srávakának (聲聞, shēngwén), aki hallja ezt az Elképzelhetetlen Megszabadulás (不可思議解脫, bùkěsīyì jiětuō) dharma-kapuját (法門, fǎmén), hangosan kellene sírnia, hogy hangja belerengesse a háromezer nagy-ezer világrendszert (三千大千世界, sānqiān dàqiān shìjiè)! Minden bódhiszattvának (菩薩, púsà) pedig nagy örömmel kellene fogadnia és a legmélyebb tisztelettel (頂受, dǐng shòu) elfogadnia ezt a Dharmát (法, fǎ). Ha vannak bódhiszattvák (菩薩, púsà), akik hisznek az Elképzelhetetlen Megszabadulás (不可思議解脫, bùkěsīyì jiětuō) dharma-kapujában (法門, fǎmén) és megértik azt, akkor Mára (魔, mó) minden serege (眾, zhòng) tehetetlen velük szemben.” Amikor Mahákásjapa (大迦葉, Dàjiāshè) ezeket a szavakat kimondta, harminckétezer dévaputra (天子, tiānzǐ) ébresztette fel magában az anuttará-szamjak-szambódhi (阿耨多羅三藐三菩提, ānòuduōluó sānmiǎo sānpútí) tudatát (心, xīn).

爾時維摩詰語大迦葉：

「仁者！十方無量阿僧祇世界中作魔王者，多是住不可思議解脫菩薩。以方便力教化眾生，現作魔王。又，迦葉！十方無量菩薩，或有人從乞手足耳鼻、頭目髓腦、血肉皮骨、聚落城邑、妻子奴婢、象馬車乘、金銀琉璃、車磲馬碯、珊瑚琥珀、真珠珂貝、衣服飲食，如此乞者，多是住不可思議解脫菩薩，以方便力而往試之，令其堅固。所以者何？住不可思議解脫菩薩，有威德力，故現行逼迫，示諸眾生如是難事；凡夫下劣，無有力勢，不能如是逼迫菩薩。譬如龍象蹴踏，非驢所堪。是名住不可思議解脫菩薩智慧方便之門。」

Ekkor Vimalakírti (維摩詰, Wéimójié) így szólt Mahákásjapához (大迦葉, Dàjiāshè):

„Tiszteletreméltó (仁者, rénzhě)! A tíz irány (十方, shífāng) megszámlálhatatlan (無量, wúliàng) aszankhjéja (阿僧祇, āsēngqí) világában (世界, shìjiè) Márakirályként (魔王, mówáng) működők többnyire az Elképzelhetetlen Megszabadulásban (不可思議解脫, bùkěsīyì jiětuō) időző bódhiszattvák (菩薩, púsà). Ügyes módszereik (方便, fāngbiàn) erejével (力, lì) tanítják és átalakítják a lényeket, Márakirályként (魔王, mówáng) megjelenve. Továbbá, Kásjapa (迦葉, Jiāshè)! A tíz irány (十方, shífāng) megszámlálhatatlan bódhiszattvájától (菩薩, púsà) néha emberek kérnek [olyasmit, mint]: kezeket, lábakat, füleket, orrokat, fejet, szemeket, velőt, agyat, vért, húst, bőrt, csontokat (手足耳鼻、頭目髓腦、血肉皮骨); falvakat, városokat (聚落城邑, jùluò chéngyì); feleséget, gyerekeket, szolgákat (妻子奴婢, qī zǐ núbì); elefántokat, lovakat, kocsikat (象馬車乘, xiàng mǎ chē shèng); aranyat, ezüstöt, lápisz lazulit, gyöngyházat, achátot, korallt, borostyánt, igazgyöngyöt, kauri kagylót (金銀琉璃、車磲馬碯、珊瑚琥珀、真珠珂貝); ruhát, ételt, italt (衣服飲食, yīfú yǐnshí). Az ilyen koldusok többnyire az Elképzelhetetlen Megszabadulásban (不可思議解脫, bùkěsīyì jiětuō) időző bódhiszattvák (菩薩, púsà), akik ügyes módszereik (方便, fāngbiàn) erejével (力, lì) teszik próbára [a másik bódhiszattvát], hogy megszilárdítsák [eltökéltségét]. Miért van ez így? Mert az Elképzelhetetlen Megszabadulásban (不可思議解脫, bùkěsīyì jiětuō) időző bódhiszattvák (菩薩, púsà) félelmetes erővel és erénnyel (威德力, wēidé lì) rendelkeznek, ezért jelenítenek meg [ilyen] kényszerítő cselekedeteket, hogy megmutassák a lényeknek, hogy ilyen nehézségek [is leküzdhetők]. A közönséges lények (凡夫, fánfū) alacsonyabb rendűek, nincs meg az erejük és hatalmuk (力勢, lì shì) ahhoz, hogy ilyen nyomást gyakoroljanak egy bódhiszattvára (菩薩, púsà). Ez olyan, mint amikor egy sárkány-elefánt (龍象, lóngxiàng) tapos: azt egy szamár (驢, lǘ) nem bírja elviselni. Ezt nevezik az Elképzelhetetlen Megszabadulásban (不可思議解脫, bùkěsīyì jiětuō) időző bódhiszattva (菩薩, púsà) bölcsességének (智慧, zhìhuì) és ügyes módszereinek (方便, fāngbiàn) kapujának (門, mén).”

[＊]維摩詰[＊]所說經觀眾生品第七
Vimalakīrti Sutra Hetedik fejezet - A lények megfigyelése

arról, hogy hogyan figyelik a Bodhiszattvák és más tanítók a lényeket, hogyan értékelik és hogyan segítik őket az úton. Ez a fejezet a szútra egyik fontos része, mivel bemutatja a Bodhiszattvák és a különféle szent lények hatalmát és bölcsességét, amellyel képesek segíteni a szenvedő lényeket. A szútra ezt a fejezetet annak érdekében említi, hogy megmutassa, hogyan alkalmazzák a tanítók a tanítást a lények megmentésére, és hogyan teszik lehetővé számukra, hogy felismerjék a szenvedés forrásait és elérjék a megszabadulást.

爾時文殊師利問維摩詰言：「菩薩云何觀於眾生？」

Ekkor Mandzsusrí (文殊師利, Wénshūshīlì) megkérdezte Vimalakírtit (維摩詰, Wéimójié): „Hogyan szemléli a bódhiszattva (菩薩, púsà) az érző lényeket (眾生, zhòngshēng)?”

維摩詰言：

「譬如幻師，見所幻人，菩薩觀眾生為若此。如智者見水中月，如鏡中見其面像，如熱時焰，如呼聲響，如空中雲，如水聚沫，如水上泡，如芭蕉堅，如電久住，如第五大，如第六陰，如第七情，如十三入，如十九界，菩薩觀眾生為若此。如無色界色，如焦穀牙，如須陀洹身見，如阿那含入胎，如阿羅漢三毒，如得忍菩薩貪恚毀禁，如佛煩惱習，如盲者見色，如入滅盡定出入息，如空中鳥跡，如石女兒，如化人起煩惱，如夢所見已寤，如滅度者受身，如無因之火，菩薩觀眾生為若此。」

Vimalakírti (維摩詰, Wéimójié) így felelt:

„Ahogyan a bűvész (幻師, huànshī) látja az általa elővarázsolt embereket (幻人, huàn rén), a bódhiszattva (菩薩, púsà) is így tekint az érző lényekre (眾生, zhòngshēng). Mint a bölcs ember, ki a holdat (月, yuè) látja a vízben (水中, shuǐ zhōng); mint a tükörben (鏡中, jìng zhōng) látott arc képmása (面像, miàn xiàng); mint a délibáb (焰, yàn) a hőségben; mint a visszhang (響, xiǎng) a kiáltásra; mint a felhő (雲, yún) az égen; mint a hab (沫, mò) a vízen; mint a buborék (泡, pào) a vízen; mint a banánfa (芭蕉, bājiāo) szilárdsága; mint a villám (電, diàn) tartóssága; mint az ötödik nagy elem (第五大, dì wǔ dà); mint a hatodik halmaz (第六陰, dì liù yīn); mint a hetedik érzelem (第七情, dì qī qíng); mint a tizenharmadik érzéktartomány (十三入, shísān rù); mint a tizenkilencedik elem (十九界, shíjiǔ jiè) – a bódhiszattva (菩薩, púsà) így tekint az érző lényekre (眾生, zhòngshēng). Mint a forma (色, sè) a formátlan birodalomban (無色界, wúsè jiè); mint a csíra (牙, yá) az égett gabonából (焦穀, jiāo gǔ); mint a folyamba lépett (須陀洹, xūtuóhuán) önmaga-nézete (身見, shēnjiàn); mint a vissza-nem-térő (阿那含, ā'nàhán) méhbe lépése (入胎, rù tāi); mint az arhat (阿羅漢, āluóhán) három mérge (三毒, sāndú); mint a türelmet (忍, rěn) elért bódhiszattva (菩薩, púsà) kapzsisága (貪, tān), gyűlölete (恚, huì) vagy fogadalom-szegése (毀禁, huǐ jìn); mint a Buddha (佛, fó) szennyeződés-hajlamai (煩惱習, fánnǎo xí); mint a vak (盲者, máng zhě) forma-látása (見色, jiàn sè); mint a ki- és belégzés (出入息, chū rù xī) a megszűnés elérésében (滅盡定, mièjìndìng); mint a madár (鳥, niǎo) nyoma (跡, jì) az égen (空中, kōng zhōng); mint a meddő nő (石女, shí nǚ) gyermeke (兒, ér); mint egy [varázslattal] teremtett lény (化人, huà rén) szennyeződései (煩惱, fánnǎo); mint az álomban (夢, mèng) látottak ébredés (寤, wù) után; mint a nirvánát (滅度, miè dù) elért lény új testet öltése (受身, shòu shēn); mint az ok nélküli tűz (無因之火, wú yīn zhī huǒ) – a bódhiszattva (菩薩, púsà) így tekint az érző lényekre (眾生, zhòngshēng).”

文殊師利言：「若菩薩作是觀者，云何行慈？」

Mandzsusrí (文殊師利, Wénshūshīlì) szólt: „Ha a bódhiszattva (菩薩, púsà) így szemlélődik, hogyan gyakorolja az együttérzést (慈, cí)?”

維摩詰言：「菩薩作是觀已，自念：『我當為眾生說如斯法。』

Vimalakírti (維摩詰, Wéimójié) így felelt: „Amikor a bódhiszattva (菩薩, púsà) így szemlélődött, azt gondolja magában: ’Ilyen Dharmát (法, fǎ) kell tanítanom az érző lényeknek (眾生, zhòngshēng).’

是即真實慈也。

Ez valóban az igazi együttérzés (真實慈, zhēnshí cí).

行寂滅慈，無所生故；行不熱慈，無煩惱故；行等之慈，等三世故；行無諍慈，無所起故；行不二慈，內外不合故；行不壞慈，畢竟盡故；行堅固慈，心無毀故；行清淨慈，諸法性淨故；行無邊慈，如虛空故；行阿羅漢慈，破結賊故；行菩薩慈，安眾生故；行如來慈，得如相故；行佛之慈，覺眾生故；行自然慈，無因得故；行菩提慈，等一味故；行無等慈，斷諸愛故；行大悲慈，導以大乘故；行無厭慈，觀空無我故；行法施慈，無遺惜故；行持戒慈，化毀禁故；行忍辱慈，護彼我故；行精進慈，荷負眾生故；行禪定慈，不受味故；行智慧慈，無不知時故；行方便慈，一切示現故；行無隱慈，直心清淨故；行深心慈，無雜行故；行無誑慈，不虛假故；行安樂慈，令得佛樂故。

[Ez az együttérzés:] A kioltás együttérzésének (寂滅慈, jìmiè cí) gyakorlása, mert semmi sem keletkezik (無所生, wú suǒ shēng); A hűvös együttérzés (不熱慈, bù rè cí) gyakorlása, mert mentes a szennyeződésektől (無煩惱, wú fánnǎo); Az egyenlő együttérzés (等之慈, děng zhī cí) gyakorlása, mert egyenlő [minden] a három időben (等三世, děng sān shì); A küzdelem-nélküli együttérzés (無諍慈, wú zhēng cí) gyakorlása, mert nincs minek keletkeznie (無所起, wú suǒ qǐ); A nem-kettős együttérzés (不二慈, bù èr cí) gyakorlása, mert a belső és külső nem [valódi] egység (內外不合, nèi wài bù hé); A elpusztíthatatlan együttérzés (不壞慈, bù huài cí) gyakorlása, mert [minden] végül megszűnik (畢竟盡, bìjìng jìn); A szilárd együttérzés (堅固慈, jiāngù cí) gyakorlása, mert a tudat elpusztíthatatlan (心無毀, xīn wú huǐ); A tiszta együttérzés (清淨慈, qīngjìng cí) gyakorlása, mert minden dharma természete tiszta (諸法性淨, zhū fǎ xìng jìng); A határtalan együttérzés (無邊慈, wúbiān cí) gyakorlása, mert olyan, mint a tér (如虛空, rú xūkōng); Az arhat együttérzés (阿羅漢慈, āluóhàn cí) gyakorlása, mert lerombolja a béklyók tolvajait (破結賊, pò jié zéi); A bódhiszattva együttérzés (菩薩慈, púsà cí) gyakorlása, mert békét hoz a lényeknek (安眾生, ān zhòngshēng); A Tathágata együttérzés (如來慈, Rúlái cí) gyakorlása, mert eléri az Így-levés természetét (得如相, dé rú xiāng); A Buddha együttérzés (佛之慈, fó zhī cí) gyakorlása, mert felébreszti a lényeket (覺眾生, jué zhòngshēng); A természetes együttérzés (自然慈, zìrán cí) gyakorlása, mert ok nélkül érik el (無因得, wú yīn dé); A bódhi együttérzés (菩提慈, pútí cí) gyakorlása, mert [minden] egyenlő és egy ízű (等一味, děng yī wèi); A páratlan együttérzés (無等慈, wú děng cí) gyakorlása, mert elvág minden vágyat (斷諸愛, duàn zhū ài); A nagy könyörület együttérzésének (大悲慈, dàbēi cí) gyakorlása, mert a Mahájánával (大乘, dàchéng) vezet; A fáradhatatlan együttérzés (無厭慈, wú yàn cí) gyakorlása, mert az ürességet (空, kōng) és éntelenséget (無我, wúwǒ) szemléli; A Dharma-adás együttérzésének (法施慈, fǎ shī cí) gyakorlása, fenntartás nélkül (無遺惜, wú yí xī); A fogadalomtartás együttérzésének (持戒慈, chí jiè cí) gyakorlása, [mert] átalakítja a fogadalomszegőket (化毀禁, huà huǐ jìn); A türelem együttérzésének (忍辱慈, rěnrǔ cí) gyakorlása, [mert] védelmezi őt és önmagát (護彼我, hù bǐ wǒ); A törekvés együttérzésének (精進慈, jīngjìn cí) gyakorlása, [mert] hordozza a lények terhét (荷負眾生, hè fù zhòngshēng); A dhjána együttérzés (禪定慈, chándìng cí) gyakorlása, [mert] nem ragaszkodik [az elmélkedés] ízéhez (不受味, bù shòu wèi); A bölcsesség együttérzésének (智慧慈, zhìhuì cí) gyakorlása, [mert] mindig tudja a megfelelő időt (無不知時, wú bù zhī shí); Az ügyes módszerek együttérzésének (方便慈, fāngbiàn cí) gyakorlása, [mert] mindent megnyilvánít (一切示現, yīqiè shì xiàn); A rejtőzés nélküli együttérzés (無隱慈, wú yǐn cí) gyakorlása, mert az egyenes szív (直心, zhí xīn) tiszta (清淨, qīngjìng); A mély szív együttérzésének (深心慈, shēn xīn cí) gyakorlása, mert mentes a kevert cselekedetektől (無雜行, wú zá xíng); A csalás nélküli együttérzés (無誑慈, wú kuáng cí) gyakorlása, mert mentes a hamisságtól (不虛假, bù xūjiǎ); A boldogság együttérzésének (安樂慈, ānlè cí) gyakorlása, mert elvezeti [a lényeket] a Buddha-boldogsághoz (令得佛樂, lìng dé fó lè). A bódhiszattva (菩薩, púsà) együttérzése (慈, cí) ilyen.”

菩薩之慈，為若此也。」

A bódhiszattva (菩薩, púsà) együttérzése (慈, cí) ilyen.”

文殊師利又問：「何謂為悲？」

Mandzsusrí (文殊師利, Wénshūshīlì) ismét kérdezte: „Mit jelent a könyörület (悲, bēi)?”

答曰：「菩薩所作功德，皆與一切眾生共之。」

[Vimalakírti] így felelt: „A bódhiszattva (菩薩, púsà) által létrehozott érdemeket (功德, gōngdé) mind megosztja minden érző lénnyel (眾生, zhòngshēng).”

「何謂為喜？」

„Mit jelent az öröm (喜, xǐ)?”

答曰：「有所饒益，歡喜無悔。」

[Vimalakírti] így felelt: „Amikor [másoknak] hasznára válik [a cselekedet], örvendezni (歡喜, huānxǐ) megbánás nélkül (無悔, wú huǐ).”

「何謂為捨？」

„Mit jelent a felülemelkedettség/egykedvűség (捨, shě)?”

答曰：「所作福祐，無所悕望。」

[Vimalakírti] így felelt: „Az [általunk] létrehozott érdemekért (福祐, fúyòu) nem várni (悕望, xīwàng) semmit.”

文殊師利又問：「生死有畏，菩薩當何所依？」

Mandzsusrí (文殊師利, Wénshūshīlì) ismét kérdezte: „A születés és halál (生死, shēngsǐ) félelmetes. Mire támaszkodjon (依, yī) a bódhiszattva (菩薩, púsà)?”

維摩詰言：「菩薩於生死畏中，當依如來功德之力。」

Vimalakírti (維摩詰, Wéimójié) mondta: „A Bódhiszattvának (菩薩, Púsà) a születés és halál (生死, shēngsǐ) félelmében a Tathágata (如來, Rúlái) érdemeinek (功德, gōngdé) erejére kell támaszkodnia.”

文殊師利又問：「菩薩欲依如來功德之力，當於何住？」

Mandzsusrí (文殊師利, Wénshūshīlì) újra kérdezte: „Ha a Bódhiszattva (菩薩, Púsà) a Tathágata (如來, Rúlái) érdemeinek (功德, gōngdé) erejére kíván támaszkodni, miben kell megmaradnia (住, zhù)?”

答曰：「菩薩欲依如來功德力者，當住度脫一切眾生。」

A válasz így szólt: „Annak a Bódhiszattvának, aki a Tathágata érdemeinek erejére kíván támaszkodni, minden érző lény (一切眾生, yīqiè zhòngshēng) megszabadításában (度脫, dùtuō) kell megmaradnia (住, zhù).”

又問：「欲度眾生，當何所除？」

Újra kérdezte: „Ha az érző lényeket (眾生, zhòngshēng) akarja megszabadítani (度, dù), mit kell megszüntetnie?”

答曰：「欲度眾生，除其煩惱。」

A válasz így szólt: „Ha az érző lényeket akarja megszabadítani, szüntesse meg azok szennyeződéseit (煩惱, fánnǎo).”

又問：「欲除煩惱，當何所行？」

Újra kérdezte: „Ha a szennyeződéseket (煩惱, fánnǎo) akarja megszüntetni, mit kell gyakorolnia (行, xíng)?”

答曰：「當行正念。」

A válasz így szólt: „A helyes éberséget (正念, zhèngniàn) kell gyakorolnia (行, xíng).”

又問：「云何行於正念？」

Újra kérdezte: „Hogyan kell gyakorolni (行, xíng) a helyes éberséget (正念, zhèngniàn)?”

答曰：「當行不生不滅。」

A válasz így szólt: „A nem-keletkezőt és nem-megszűnőt (不生不滅, bùshēng bùmiè) kell gyakorolni.”

又問：「何法不生？何法不滅？」

Újra kérdezte: „Mely jelenségek (法, fǎ) nem keletkeznek? Mely jelenségek nem szűnnek meg?”

答曰：「不善不生，善法不滅。」

A válasz így szólt: „Az ártó (不善, bùshàn) ne keletkezzen; az üdvös jelenségek (善法, shàn fǎ) ne szűnjenek meg.”

又問：「善、不善孰為本？」

Újra kérdezte: „Az üdvösnek és az ártónak mi a gyökere/alapja (本, běn)?”

答曰：「身為本。」

A válasz így szólt: „A test (身, shēn) a gyökere/alapja.”

又問：「身孰為本？」

Újra kérdezte: „A testnek mi a gyökere/alapja?”

答曰：「欲貪為本。」

A válasz így szólt: „A vágy és sóvárgás (欲貪, yùtān) a gyökere.”

又問：「欲貪孰為本？」

Újra kérdezte: „A vágynak és sóvárgásnak mi a gyökere?”

答曰：「虛妄分別為本。」

A válasz így szólt: „Az illuzórikus megkülönböztetés (虛妄分別, xūwàng fēnbié) a gyökere.”

又問：「虛妄分別孰為本？」

Újra kérdezte: „Az illuzórikus megkülönböztetésnek mi a gyökere?”

答曰：「顛倒想為本。」

A válasz így szólt: „A téves felfogás (顛倒想, diāndǎo xiǎng) a gyökere.”

又問：「顛倒想孰為本？」

Újra kérdezte: „A téves felfogásnak mi a gyökere?”

答曰：「無住為本。」

A válasz így szólt: „A nem-ragaszkodás (無住, wúzhù) a gyökere.”

又問：「無住孰為本？」

Újra kérdezte: „A nem-ragaszkodásnak mi a gyökere?”

答曰：「無住則無本。文殊師利！從無住本，立一切法。」

A válasz így szólt: „A nem-ragaszkodásnak (無住, wúzhù) nincs gyökere, Mandzsusrí (文殊師利, Wénshūshīlì)! A gyökértelen nem-ragaszkodástól (從無住本, cóng wúzhù běn) jön létre minden jelenség (一切法, yīqiè fǎ).”

時維摩詰室有一天女，見諸大人聞所說法，便現其身，即以天華散諸菩薩、大弟子上。華至諸菩薩，即皆墮落，至大弟子，便著不墮。一切弟子神力去華，不能令去。爾時天女問舍利弗：「何故去華？」

Abban az időben Vimalakírti (維摩詰, Wéimójié) szobájában volt egy égi nő (天女, tiānnǚ), aki látva a nagy lényeket, amint hallgatják a Dharma (法, fǎ) tanítását, megmutatta alakját, és mennyi virágokat (天華, tiānhuā) szórt a Bódhiszattvákra (菩薩, Púsà) és a nagy tanítványokra (大弟子, dàdìzǐ). Amikor a virágok a Bódhiszattvákhoz értek, mind lehullottak; amikor a nagy tanítványokhoz értek, megtapadtak rajtuk és nem hullottak le. Minden tanítvány természetfeletti erejével (神力, shénlì) próbálta eltávolítani a virágokat, de nem tudták elérni, hogy lekerüljenek. Ekkor az égi nő megkérdezte Sáriputrát (舍利弗, Shèlìfú): „Miért akarod eltávolítani a virágokat?”

答曰：「此華不如法，是以去之。」

(Sáriputra) válaszolt: „Ezek a virágok nem a Dharma szerint valók (不如法, bù rú fǎ), ezért távolítom el őket.”

天曰：「勿謂此華為不如法。所以者何？是華無所分別，仁者自生分別想耳！若於佛法出家，有所分別，為不如法；若無所分別，是則如法。觀諸菩薩華不著者，已斷一切分別想故。譬如人畏時，非人得其便；如是弟子畏生死故，色、聲、香、味、觸得其便也。已離畏者，一切五欲無能為也；結習未盡，華著身耳！結習盡者，華不著也。」

A mennyei leány így szólt:

Az égi nő (天, tiān) így szólt: „Ne mondd, hogy ezek a virágok nem a Dharma szerint valók (不如法, bù rú fǎ). Miért? Mert ezek a virágok nem tesznek különbséget (無所分別, wú suǒ fēnbié); Tisztelendő Úr, te magad hozod létre a megkülönböztető gondolatokat (分別想, fēnbié xiǎng)! Ha valaki a Buddha-Dharmában (佛法, fó fǎ) világi élettől visszavonultan (出家, chūjiā) él, de megkülönböztetéseket (有所分別, yǒu suǒ fēnbié) tesz, az nem a Dharma szerint való (不如法, bù rú fǎ); ha nem tesz megkülönböztetéseket (無所分別, wú suǒ fēnbié), az a Dharma szerint való (如法, rú fǎ). Figyeld meg a Bódhiszattvákat (菩薩, Púsà), akikre nem tapadnak a virágok (華不著, huā bù zhuó); ez azért van, mert már megszüntettek (斷, duàn) minden megkülönböztető gondolatot (一切分別想, yīqiè fēnbié xiǎng). Például, amikor egy ember fél (畏, wèi), a nem-emberek (非人, fēirén) lehetőséget kapnak [hogy ártsanak neki]; ugyanígy, mivel a tanítványok (弟子, dìzǐ) félnek a születéstől és haláltól (生死, shēngsǐ), a forma, hang, szag, íz és érintés (色、聲、香、味、觸, sè, shēng, xiāng, wèi, chù) lehetőséget kapnak [hogy hassanak rájuk]. Aki már megszabadult a félelemtől (離畏, lí wèi), arra az öt vágy (五欲, wǔyù) semmilyen hatással sincs; mivel a [te] kötelékeid és hajlamaid (結習, jiéxí) még nem merültek ki (未盡, wèi jìn), a virágok a testedhez tapadnak! Akinek a kötelékei és hajlamai kimerültek (盡, jìn), arra a virágok nem tapadnak.”

舍利弗言：「天止此室，其已久如？」

Sáriputra (舍利弗, Shèlìfú) szólt: „Égi lény (天, tiān), mióta tartózkodsz ebben a szobában?”

答曰：「我止此室，如耆年解脫。」

(Az égi nő) válaszolt: „Az én tartózkodásom ebben a szobában olyan, mint egy idős [szerzetes] (耆年, qí nián) megszabadulása (解脫, jiětuō).”

舍利弗言：「止此久耶？」

Sáriputra szólt: „Régóta tartózkodsz itt?”

天曰：「耆年解脫，亦何如久？」

Az égi nő szólt: „Az idős [szerzetes] megszabadulásának (耆年解脫, qí nián jiětuō) van-e időtartama?”

舍利弗默然不答。天曰：「如何耆舊大智而默？」

Sáriputra csendben maradt (默然, mòrán) és nem válaszolt. Az égi nő szólt: „Hogy lehet, hogy egy nagy bölcsességű (大智, dàzhì) idős [szerzetes] (耆舊, qíjiù) csendben marad?”

答曰：「解脫者無所言說，故吾於是不知所云。」

(Sáriputra) válaszolt: „A megszabadulás (解脫, jiětuō) túl van a szavakon és a beszéden (無所言說, wú suǒ yánshuō), ezért nem tudom, mit mondjak róla.”

天曰：「言說文字，皆解脫相。所以者何？解脫者，不內不外，不在兩間；文字亦不內不外，不在兩間。是故，舍利弗！無離文字說解脫也。所以者何？一切諸法是解脫相。」

Az égi nő szólt: „A beszéd (言說, yánshuō) és az írott szavak (文字, wénzì) mind a megszabadulás megnyilvánulásai (解脫相, jiětuō xiāng). Miért? A megszabadulás (解脫, jiětuō) nem belső, nem külső, és nincs a kettő között (不內不外，不在兩間, bù nèi bù wài, bù zài liǎng jiān); az írott szavak sem belsők, sem külsők, és nincsenek a kettő között. Ezért, Sáriputra! Ne beszélj a megszabadulásról az írott szavaktól (文字, wénzì) elválasztva (無離, wú lí)! Miért? Minden jelenség (一切諸法, yīqiè zhū fǎ) a megszabadulás megnyilvánulása (解脫相, jiětuō xiāng).”

舍利弗言：「不復以離婬、怒、癡為解脫乎？」

Sáriputra szólt: „Akkor a megszabadulás már nem a vágytól, haragtól és tudatlanságtól (離婬、怒、癡, lí yín, nù, chī) való megszabadulás?” 天曰：「佛為增上慢人說離婬、怒、癡為解脫耳；若無增上慢者，佛說婬、怒、癡性，即是解脫。」

Az égi nő szólt: „A Buddha (佛, Fó) csak az önhitt embereknek (增上慢人, zēngshàngmàn rén) tanította, hogy a vágytól, haragtól és tudatlanságtól való megszabadulás (離婬、怒、癡, lí yín, nù, chī) a megszabadulás (解脫, jiětuō); azoknak azonban, akik nem önhittek (無增上慢, wú zēngshàngmàn), a Buddha azt tanította, hogy a vágy, harag és tudatlanság természete (婬、怒、癡性, yín, nù, chī xìng) maga a megszabadulás (即是解脫, jí shì jiětuō).” 舍利弗言：「善哉，善哉！天女！汝何所得？以何為證？辯乃如是！」

Sáriputra szólt: „Kiváló, kiváló (善哉，善哉, shànzāi, shànzāi)! Égi nő (天女, tiānnǚ)! Mit értél el (所得, suǒ dé)? Mi a megvalósításod (證, zhèng)? Hogy ilyen az éleslátásod (辯, biàn)?”

天曰：「我無得無證，故辯如是。所以者何？若有得有證者，即於佛法為增上慢。」舍利弗問天：「汝於三乘為何志求？」

Az égi nő szólt: „Nincs elérni valóm (無得, wú dé) és nincs megvalósításom (無證, wú zhèng), ezért ilyen az éleslátásom. Miért? Mert ha valakinek van elérni valója és megvalósítása, az a Buddha-Dharmával (佛法, fó fǎ) szemben önhitt (增上慢, zēngshàngmàn).” Sáriputra megkérdezte az égi nőt: „A Három Jármű (三乘, sānchéng) közül mi a te törekvésed (志求, zhìqiú)?”

天曰：「以聲聞法化眾生故，我為聲聞；以因緣法化眾生故，我為辟支佛；以大悲法化眾生故，我為大乘。舍利弗！如人入瞻蔔林，唯嗅瞻蔔，不嗅餘香。如是，若入此室，但聞佛功德之香，不樂聞聲聞、辟支佛功德香也。舍利弗！其有釋、梵、四天王，諸天、龍、鬼神等，入此室者，聞斯上人講說正法，皆樂佛功德之香，發心而出。舍利弗！吾止此室十有二年，初不聞說聲聞、辟支佛法，但聞菩薩大慈大悲、不可思議諸佛之法。舍利弗！此室常現八未曾有難得之法。

Az égi nő (天, tiān) szólt: „Mivel a srávakák (聲聞, shēngwén) Dharmájával (法, fǎ) tanítom az érző lényeket (眾生, zhòngshēng), srávaka vagyok; mivel a függő keletkezés (因緣, yīnyuán) Dharmájával tanítom az érző lényeket, pratjékabuddha (辟支佛, pìzhīfó) vagyok; mivel a nagy együttérzés (大悲, dàbēi) Dharmájával tanítom az érző lényeket, a Mahájána (大乘, dàchéng) követője vagyok. Sáriputra (舍利弗, Shèlìfú)! Mint amikor valaki belép egy csampaka (瞻蔔, zhānbù) erdőbe, csak a csampaka illatát érzi, és semmi másét. Hasonlóképpen, aki belép ebbe a szobába, csak a Buddha (佛, Fó) érdemeinek (功德, gōngdé) illatát érzi, és nem leli örömét a srávakák és pratjékabuddhák érdemeinek illatában. Sáriputra! Ha Sakra (釋, Shì), Brahmá (梵, Fàn), a Négy Égi Király (四天王, Sìtiānwáng), különféle dévák (諸天, zhū tiān), nágák (龍, lóng), szellemek (鬼神, guǐshén) és mások belépnek ebbe a szobába, és hallják ezt a kiváló mestert (上人, shàngrén) az igaz Dharmát (正法, zhèngfǎ) kifejteni, mind örömüket lelik a Buddha érdemeinek illatában, és a [mahájána] törekvést felébresztve (發心, fāxīn) távoznak. Sáriputra! Tizenkét éve tartózkodom ebben a szobában, és soha nem hallottam a srávakák vagy pratjékabuddhák Dharmáját tanítani, csak a Bódhiszattvák (菩薩, Púsà) nagy jóakaratáról (大慈, dàcí) és nagy együttérzéséről (大悲, dàbēi), valamint a felfoghatatlan (不可思議, bùkěsīyì) Buddhák Dharmájáról (諸佛之法, zhū Fó zhī fǎ). Sáriputra! Ez a szoba állandóan nyolc, eddig sosem látott, csodálatos jelenséget (八未曾有難得之法, bā wèicéngyǒu nándé zhī fǎ) mutat meg.

何等為八？此室常以金色光照，晝夜無異，不以日月所照為明，是為一未曾有難得之法；此室入者，不為諸垢之所惱也，是為二未曾有難得之法；此室常有釋、梵、四天王、他方菩薩來會不絕，是為三未曾有難得之法；此室常說六波羅蜜不退轉法，是為四未曾有難得之法；此室常作天人第一之樂，絃出無量法化之聲，是為五未曾有難得之法；此室有四大藏，眾寶積滿，賙窮濟乏，求得無盡，是為六未曾有難得之法；此室釋迦牟尼佛、阿彌陀佛、阿閦佛、寶德、寶炎、寶月、寶嚴、難勝、師子響一切利成，如是等十方無量諸佛，是上人念時即皆為來，廣說諸佛秘要法藏，說已還去，是為七未曾有難得之法；此室一切諸天嚴飾宮殿、諸佛淨土，皆於中現，是為八未曾有難得之法。

Melyik ez a nyolc? Ezt a szobát állandóan arany fény (金色光, jīnsè guāng) világítja meg, nincs különbség nappal és éjszaka között, és fényessége nem a Nap vagy a Hold (日月, rì yuè) fényétől függ. Ez az első, eddig sosem látott, csodálatos jelenség. Aki belép ebbe a szobába, azt nem zavarják a szennyeződések (垢, gòu). Ez a második, eddig sosem látott, csodálatos jelenség. Ebbe a szobába Sakra, Brahmá, a Négy Égi Király és más világokból (他方, tāfāng) érkező Bódhiszattvák szüntelenül eljönnek gyülekezni (來會不絕, lái huì bù jué). Ez a harmadik, eddig sosem látott, csodálatos jelenség. Ebben a szobában állandóan a Hat Páramitát (六波羅蜜, liù bōluómì) és a vissza nem fordulás (不退轉, bùtuìzhuǎn) Dharmáját tanítják. Ez a negyedik, eddig sosem látott, csodálatos jelenség. Ez a szoba állandóan a dévák és emberek (天人, tiānrén) legkiválóbb zenéjét (樂, yuè) játssza, melynek hangszereiből (絃, xián) a mérhetetlen (無量, wúliàng) Dharma-tanítás (法化, fǎhuà) hangja (聲, shēng) árad. Ez az ötödik, eddig sosem látott, csodálatos jelenség. Ebben a szobában négy nagy kincstár (四大藏, sì dà zàng) van, telve különféle drágaságokkal (眾寶積滿, zhòng bǎo jī mǎn), hogy a szegényeket és nélkülözőket (賙窮濟乏, zhōu qióng jì fá) segítsék, akik kimeríthetetlenül (無盡, wújìn) kapnak, ha kérnek. Ez a hatodik, eddig sosem látott, csodálatos jelenség. Sákjamuni Buddha (釋迦牟尼佛, Shìjiāmóuní Fó), Amitábha Buddha (阿彌陀佛, Ēmítuó Fó), Aksobhja Buddha (阿閦佛, Āchù Fó), Baode (寶德, Bǎodé), Baojan (寶炎, Bǎoyán), Baojüe (寶月, Bǎoyuè), Baojan (寶嚴, Bǎoyán), Nanseng (難勝, Nánshèng), Sizixiang (師子響, Shīzixiǎng), Jicsielicseng (一切利成, Yīqiè lìchéng) és a tíz irány (十方, shífāng) más mérhetetlen Buddhái (無量諸佛, wúliàng zhū Fó) – mind azonnal eljönnek, amikor ez a kiváló mester rájuk gondol (念, niàn), és részletesen kifejtik a Buddhák titkos és lényegi Dharma-kincstárát (秘要法藏, mìyào fǎzàng), majd távoznak. Ez a hetedik, eddig sosem látott, csodálatos jelenség. Minden déva csodálatosan díszített palotája (諸天嚴飾宮殿, zhū tiān yánshì gōngdiàn) és a Buddhák Tiszta Földjei (諸佛淨土, zhū Fó jìngtǔ) mind megjelennek ebben a szobában. Ez a nyolcadik, eddig sosem látott, csodálatos jelenség.

舍利弗！此室常現八未曾有難得之法, 誰有見斯不思議事，而復樂於聲聞法乎？」

Sáriputra! Ez a szoba állandóan ezt a nyolc, eddig sosem látott, csodálatos jelenséget mutatja meg. Ki az, aki látva ezeket a felfoghatatlan dolgokat (不思議事, bùkěsīyì shì), még mindig a srávakák Dharmájában lelné örömét?”

舍利弗言：「汝何以不轉女身？」

Sáriputra szólt: „Miért nem változtatod meg női testedet (女身, nǚ shēn)?”

天曰：「我從十二年來，求女人相了不可得，當何所轉？譬如幻師化作幻女，若有人問：『何以不轉女身？』是人為正問不？」

A mennyei leány így szólt:

Az égi nő szólt: „Tizenkét éve keresem a ’nő’ ismertetőjegyét (女人相, nǚrén xiāng), de teljességgel fellelhetetlen (了不可得, liǎo bù kě dé). Mit kellene megváltoztatnom? Például, ha egy mágus (幻師, huànshī) létrehoz egy illuzórikus nőt (幻女, huàn nǚ), és valaki megkérdezi tőle: 'Miért nem változtatod meg női testedet?', helyes kérdést (正問, zhèng wèn) tesz-e fel az illető?”

舍利弗言：「不也！幻無定相，當何所轉？」

Sáriputra szólt: „Nem! Az illúziónak (幻, huàn) nincsenek rögzített jellemzői (無定相, wú dìng xiāng). Mit kellene megváltoztatnia?”

天曰：「一切諸法亦復如是，無有定相，云何乃問不轉女身？」

即時天女以神通力，變舍利弗令如天女，天自化身如舍利弗，而問言：「何以不轉女身？」舍利弗以天女像而答言：「我今不知何轉而變為女身？」

Abban a pillanatban az égi nő természetfeletti erejével (神通力, shéntōng lì) Sáriputrát önmaga hasonmásává változtatta, ő maga pedig Sáriputra alakját vette fel (自化身如舍利弗, zì huà shēn rú Shèlìfú), és megkérdezte [a női alakban lévő Sáriputrát]: „Miért nem változtatod meg női testedet?” Sáriputra az égi nő alakjában (以天女像, yǐ tiānnǚ xiàng) így válaszolt: „Nem tudom, miből változtam át (何轉, hé zhuǎn), hogy női testté lettem?”

天曰：「舍利弗！若能轉此女身，則一切女人亦當能轉。如舍利弗非女而現女身，一切女人亦復如是，雖現女身，而非女也。是故佛說一切諸法非男、非女。」

Az égi nő [Sáriputra alakjában] szólt: „Sáriputra! Ha te meg tudnád változtatni ezt a női testet, akkor minden nő is képes lenne rá. Ahogyan te, Sáriputra, nem vagy nő (非女, fēi nǚ), mégis női testben jelensz meg, úgy minden nő is ilyen: bár női testben jelennek meg, [lényegüket tekintve] nem nők (而非女也, ér fēi nǚ yě). Ezért tanította a Buddha, hogy minden jelenség se nem férfi, se nem nő (非男、非女, fēi nán, fēi nǚ).”

即時天女還攝神力，舍利弗身還復如故。天問舍利弗：「女身色相今何所在？」

Azonnal visszavonta (還攝, huán shè) az égi nő a természetfeletti erejét, és Sáriputra teste visszatért eredeti állapotába (還復如故, huán fù rú gù). Az égi nő megkérdezte Sáriputrát: „A női test formája és jellemzői (色相, sè xiāng) most hol vannak?”

舍利弗言：「女身色相，無在無不在。」

Sáriputra szólt: „A női test formája és jellemzői sem nem léteznek, sem nem nem-léteznek (無在無不在, wú zài wú bù zài).”

天曰：「一切諸法，亦復如是，無在無不在。夫無在無不在者，佛所說也。」

Az égi nő (天, tiān) szólt: „Minden jelenség (一切諸法, yīqiè zhū fǎ) is ilyen: sem nem létezik, sem nem nem-létezik (無在無不在, wú zài wú bù zài). Ezt a ’sem nem létezik, sem nem nem-létezik’ elvét tanította a Buddha (佛, Fó).”

舍利弗問天：「汝於此沒，當生何所？」

Sáriputra (舍利弗, Shèlìfú) megkérdezte az égi nőt: „Miután innen távozol (於此沒, yú cǐ mò), hol fogsz megszületni (生, shēng)?”

天曰：「佛化所生，吾如彼生。」

Az égi nő szólt: „[Mint] a Buddha átalakító erejéből született lények (佛化所生, Fó huà suǒ shēng), én is úgy születek.”

曰：「佛化所生，非沒生也。」

(Sáriputra) szólt: „A Buddha átalakító erejéből született lények [születése] nem [valódi] halál és születés (非沒生也, fēi mò shēng yě).”

天曰：「眾生猶然，無沒生也。」

Az égi nő szólt: „Az érző lények (眾生, zhòngshēng) is ugyanígy vannak (猶然, yóurán); nekik sincs [valódi] haláluk és születésük (無沒生也, wú mò shēng yě).”

舍利弗問天：「汝久如當得阿耨多羅三藐三菩提？」

Sáriputra megkérdezte az égi nőt: „Mikor fogod elérni (得, dé) a Felülmúlhatatlan, Tökéletes Megvilágosodást (阿耨多羅三藐三菩提, Ānòuduōluó Sānmiǎo Sānpútí)?”

天曰：「如舍利弗還為凡夫，我乃當成阿耨多羅三藐三菩提。」

Az égi nő szólt: „Akkor, amikor Sáriputra újra közönséges emberré (凡夫, fánfū) válik, csak akkor fogom elérni (成, chéng) a Felülmúlhatatlan, Tökéletes Megvilágosodást.”

舍利弗言：「我作凡夫，無有是處。」

Sáriputra szólt: „Az lehetetlen (無有是處, wú yǒu shì chù), hogy én közönséges emberré váljak.”

天曰：「我得阿耨多羅三藐三菩提，亦無是處。所以者何？菩提無住處，是故無有得者。」

Az égi nő szólt: „Az is lehetetlen (亦無是處, yì wú yǒu shì chù), hogy én elérjem a Felülmúlhatatlan, Tökéletes Megvilágosodást. Miért? Mert a Megvilágosodásnak (菩提, Pútí) nincs lakhelye (無住處, wú zhù chù); ezért nincs, aki elérje (無有得者, wú yǒu dé zhě).”

舍利弗言：「今諸佛得阿耨多羅三藐三菩提，已得、當得如恒河沙，皆謂何乎？」

Sáriputra szólt: „De a Buddhák, akik elérték, elérik és el fogják érni (已得、當得, yǐ dé, dāng dé) a Felülmúlhatatlan, Tökéletes Megvilágosodást, annyian vannak, mint a Gangesz homokszemei (恒河沙, hénghéshā). Hogy magyarázható ez?”

天曰：「皆以世俗文字數故，說有三世，非謂菩提有去、來、今。」

Az égi nő szólt: „Mindez csupán a konvencionális (世俗, shìsú) szavak (文字, wénzì) és számítások (數, shù) miatt van, hogy a három időről (三世, sānshì) beszélünk; ez nem jelenti azt, hogy a Megvilágosodásnak (菩提, Pútí) van múltja (去, qù), jövője (來, lái) vagy jelene (今, jīn).”

天曰：「舍利弗！汝得阿羅漢道耶？」

Az égi nő szólt: „Sáriputra! Elérted az Arhat (阿羅漢, Āluóhàn) állapotát (道, dào)?”

曰：「無所得故而得。」

(Sáriputra) szólt: „Mivel nem volt mit elérni (無所得, wú suǒ dé), [ezért] elértem.”

天曰：「諸佛、菩薩亦復如是，無所得故而得。」

Az égi nő szólt: „A Buddhák (諸佛, zhū Fó) és Bódhiszattvák (菩薩, Púsà) is ugyanígy vannak: mivel nem volt mit elérni (無所得故, wú suǒ dé gù), [ezért] elérik.”

爾時維摩詰語舍利弗：「是天女已曾供養九十二億佛，已能遊戲菩薩神通，所願具足，得無生忍，住不退轉；以本願故，隨意能現，教化眾生。」

Abban az időben Vimalakírti (維摩詰, Wéimójié) így szólt Sáriputrához (舍利弗, Shèlìfú): „Ez az égi nő (天女, tiānnǚ) már kilencvenkét milliárd (九十二億, jiǔshíèr yì) Buddhának (佛, Fó) tett felajánlásokat (供養, gòngyǎng) a múltban. Már képes a Bódhiszattvák (菩薩, Púsà) természetfeletti képességeivel (神通, shéntōng) könnyedén bánni / játszi könnyedséggel használni (遊戲, yóuxì), törekvései (願, yuàn) maradéktalanul beteljesültek (具足, jùzú), elérte (得, dé) a nem-keletkezés [türelmes] elfogadását (無生忍, wúshēng rěn), és a vissza nem fordulás (不退轉, bùtuìzhuǎn) állapotában időzik (住, zhù). Eredeti fogadalmai (本願, běn yuàn) miatt (故, gù) tetszése szerint (隨意, suíyì) képes megjelenni (能現, néng xiàn), hogy tanítsa és átalakítsa (教化, jiàohuà) az érző lényeket (眾生, zhòngshēng).”

[＊]維摩詰[＊]所說經佛道品第八
A Vimalakirti Szútra, 8. fejezet: A Buddha Ösvénye

爾時文殊師利問維摩詰言：「菩薩云何通達佛道？」

Abban az időben Mandzsusrí (文殊師利, Wénshūshīlì) megkérdezte Vimalakírtit (維摩詰, Wéimójié): „Hogyan hatol át (通達, tōngdá) a Bódhiszattva (菩薩, Púsà) a Buddha Útján (佛道, Fódào)?”

維摩詰言：「若菩薩行於非道，是為通達佛道。」

Vimalakírti így szólt: „Ha a Bódhiszattva a nem-ösvényen (非道, fēidào) jár (行, xíng), az a Buddha Útján való áthatolás.”

又問：「云何菩薩行於非道？」

(Mandzsusrí) újra kérdezte: „Hogyan jár a Bódhiszattva a nem-ösvényen?”

答曰：「若菩薩行五無間，而無惱恚；至于地獄，無諸罪垢；至于畜生，無有無明、憍慢等過；至于餓鬼，而具足功德；行色、無色界道，不以為勝。

A válasz így szólt: „Ha a Bódhiszattva elköveti az öt főbűnt (五無間, wǔ wújiàn), mégsem érez bosszúságot vagy haragot (惱恚, nǎohuì); a poklokba (地獄, dìyù) jut, de mentes a bűn szennyétől (罪垢, zuìgòu); az állatok (畜生, chùshēng) birodalmába jut, de mentes a tudatlanság (無明, wúmíng), gőg (憍慢, jiāomàn) és hasonló hibáktól (過, guò); az éhes szellemek (餓鬼, èguǐ) birodalmába jut, de teljesen birtokában van az érdemeknek (功德, gōngdé); a forma birodalmának (色界, sèjiè) és a formátlan birodalomnak (無色界, wúsèjiè) útjain (道, dào) jár, de nem tekinti azokat kiválónak.

示行貪欲，離諸染著；示行瞋恚，於諸眾生無有恚閡；示行愚癡，而以智慧調伏其心；示行慳貪，而捨內外所有，不惜身命；示行毀禁，而安住淨戒，乃至小罪猶懷大懼；示行瞋恚，而常慈忍；示行懈怠，而懃修功德；示行亂意，而常念定；示行愚癡，而通達世間、出世間慧；示行諂偽，而善方便隨諸經義；示行憍慢，而於眾生猶如橋梁；示行諸煩惱，而心常清淨；示入於魔，而順佛智慧，不隨他教；示入聲聞，而為眾生說未聞法；示入辟支佛，而成就大悲，教化眾生；示入貧窮，而有寶手，功德無盡；示入形殘，而具諸相好，以自莊嚴；示入下賤，而生佛種姓中，具諸功德；示入羸劣醜陋，而得那羅延身，一切眾生之所樂見；示入老病，而永斷病根，超越死畏；示有資生，而恒觀無常，實無所貪；示有妻妾采女，而常遠離五欲淤泥；現於訥鈍，而成就辯才，總持無失；示入邪濟，而以正濟度諸眾生；現遍入諸道，而斷其因緣；現於涅槃，而不斷生死。文殊師利！菩薩能如是行於非道，是為通達佛道。」

Látszólag (示行, shì xíng) a vágy (貪欲, tānyù) szerint cselekszik, de mentes minden szennyező ragaszkodástól (染著, rǎn zhuó); látszólag a harag (瞋恚, chēn huì) szerint cselekszik, de egyetlen érző lénnyel (眾生, zhòngshēng) szemben sem érez haragot vagy ellenszenvet (恚閡, huì ài); látszólag a tudatlanság (愚癡, yúchī) szerint cselekszik, de bölcsességgel (智慧, zhìhuì) fékezi meg (調伏, tiáofú) elméjét (心, xīn); látszólag fukarságot (慳貪, qiāntān) mutat, de lemond (捨, shě) minden külső és belső tulajdonáról, nem kímélve testét és életét (身命, shēn mìng); látszólag megszegi a fogadalmakat (毀禁, huǐjìn), de szilárdan megmarad (安住, ānzhù) a tiszta erkölcsiségben (淨戒, jìngjiè), sőt, még a legkisebb vétségtől (小罪, xiǎo zuì) is nagy félelmet (大懼, dà jù) érez; látszólag haragot mutat, de mindig együttérző (慈, cí) és türelmes (忍, rěn); látszólag restséget (懈怠, xièdài) mutat, de szorgalmasan gyakorolja (懃修, qín xiū) az érdemeket; látszólag szétszórt elméjű (亂意, luàn yì), de mindig tudatában van (念, niàn) az összeszedettségnek (定, dìng); látszólag tudatlanságot mutat, de teljesen átlátja (通達, tōngdá) a világi (世間, shìjiān) és világon túli (出世間, chūshìjiān) bölcsességet (慧, huì); látszólag hízelgő és álnok (諂偽, chǎnwěi), de ügyes (善, shàn) eszközökkel (方便, fāngbiàn) követi a szútrák (經, jīng) értelmét; látszólag gőgös (憍慢, jiāomàn), de olyan az érző lények számára, mint egy híd (橋梁, qiáoliáng); látszólag különféle szennyeződéseket (諸煩惱, zhū fánnǎo) mutat, de elméje mindig tiszta (清淨, qīngjìng); látszólag Mára (魔, mó) birodalmába lép, de a Buddha bölcsességét (佛智慧, Fó zhìhuì) követi, és nem más tanításokat (他教, tā jiào); látszólag a srávakák (聲聞, shēngwén) útjára lép, de olyan Dharmát tanít az érző lényeknek, amit még nem hallottak (未聞法, wèiwén fǎ); látszólag a pratjékabuddhák (辟支佛, pìzhīfó) útjára lép, de megvalósítja (成就, chéngjiù) a nagy együttérzést (大悲, dàbēi) és tanítja, átalakítja (教化, jiàohuà) az érző lényeket; látszólag szegénységben (貧窮, pínqióng) él, de adakozó „drágakő kezei” (寶手, bǎoshǒu) vannak, és érdemei kimeríthetetlenek (無盡, wújìn); látszólag testi fogyatékossággal (形殘, xíngcán) él, de birtokában van minden fő- és mellékjegynek (相好, xiànghǎo), melyekkel ékesíti (莊嚴, zhuāngyán) magát; látszólag alantas (下賤, xiàjiàn) sorban él, de a Buddha nemzetségébe (佛種姓, Fó zhǒngxìng) született, és minden érdemmel rendelkezik; látszólag gyenge, alsóbbrendű és csúnya (羸劣醜陋, léiliè chǒulòu), de elnyeri Nárájana testét (那羅延身, Nàluóyán shēn), melyet minden érző lény örömmel lát (樂見, lè jiàn); látszólag öregségben és betegségben (老病, lǎobìng) él, de örökre megszüntette (永斷, yǒng duàn) a betegség gyökerét (病根, bìng gēn), és túllépett a halálfélelmen (死畏, sǐ wèi); látszólag vagyona és megélhetése (資生, zīshēng) van, de állandóan a mulandóságot (無常, wúcháng) szemléli (恒觀, héng guān), és valóban mentes a kapzsiságtól (貪, tān); látszólag feleségei, ágyasai és udvarhölgyei (妻妾采女, qī qiè cǎi nǚ) vannak, de mindig távol marad (常遠離, cháng yuǎnlí) az öt vágy (五欲, wǔyù) szennyétől (淤泥, yūní); látszólag nehéz felfogású és dadogó (訥鈍, nèdùn), de tökéletes ékesszólással (辯才, biàncái) rendelkezik, és a dháraníkat (總持, zǒngchí) hibátlanul ismeri; látszólag helytelen utakon (邪濟, xié jì) jár, de a helyes [úttal] (正, zhèng) vezeti át (濟度, jìdù) az érző lényeket; látszólag minden létösvényre (諸道, zhū dào) belép, de megszünteti azok okait és feltételeit (因緣, yīnyuán); látszólag a Nirvánába (涅槃, nièpán) távozik, de nem szakítja meg a születés és halál (生死, shēngsǐ) körforgását. Mandzsusrí! Ha a Bódhiszattva képes így járni a nem-ösvényen, az a Buddha Útján való [igazi] áthatolás.”

於是維摩詰問文殊師利：「何等為如來種？」

Ekkor Vimalakírti megkérdezte Mandzsusrít: „Mi a Tathágata (如來, Rúlái) magja (種, zhǒng)?”

文殊師利言：「有身為種，無明有愛為種，貪恚癡為種，四顛倒為種，五蓋為種，六入為種，七識處為種，八邪法為種，九惱處為種，十不善道為種：以要言之，六十二見及一切煩惱，皆是佛種。」

Mandzsusrí így szólt: „A testtel (身, shēn) bírás a mag; a tudatlanság (無明, wúmíng) és a lét utáni vágy (有愛, yǒu ài) a mag; a kapzsiság (貪, tān), harag (恚, huì) és tévelygés (癡, chī) a mag; a négy visszásság (四顛倒, sì diāndǎo) a mag; az öt akadály (五蓋, wǔ gài) a mag; a hat érzékszerv-alap (六入, liù rù) a mag; a tudat hét lakhelye (七識處, qī shí chù) a mag; a nyolc helytelen tényező (八邪法, bā xié fǎ) a mag; a kilenc bosszúság-forrás (九惱處, jiǔ nǎo chù) a mag; a tíz ártó cselekedet útja (十不善道, shí bùshàn dào) a mag. Röviden szólva: a hatvankét [téves] nézet (六十二見, liùshíèr jiàn) és minden szennyeződés (一切煩惱, yīqiè fánnǎo) – mind a Buddha magja (佛種, Fó zhǒng).”

曰：「何謂也？」

(Vimalakírti) szólt: „Ez mit jelent?”

答曰：「若見無為入正位者，不能復發阿耨多羅三藐三菩提心。譬如高原陸地不生蓮華，卑濕淤泥乃生此華；如是見無為法入正位者，終不復能生於佛法，煩惱泥中，乃有眾生起佛法耳！

A válasz így szólt: „Aki látja (見, jiàn) a feltétel-nélkülit (無為, wúwéi) és belép a [hinajána] végleges állapotába (正位, zhèngwèi), az többé nem képes felébreszteni (發, fā) a Felülmúlhatatlan, Tökéletes Megvilágosodás iránti tudatot (阿耨多羅三藐三菩提心, Ānòuduōluó Sānmiǎo Sānpútí xīn). Például a magas, száraz fennsíkokon nem nő lótuszvirág (蓮華, liánhuā), csak az alacsony, nedves sárban (卑濕淤泥, bēishī yūní) terem meg ez a virág. Hasonlóképpen, aki látja a feltétel-nélküli Dharmát (無為法, wúwéi fǎ) és belép a végleges állapotba, az végül (終, zhōng) már nem képes létrehozni (生, shēng) a [mahájána] Buddha-Dharmát (佛法, Fófǎ); csak a szennyeződések (煩惱, fánnǎo) sarában (泥, ní) képesek az érző lények (眾生, zhòngshēng) a Buddha-Dharmát felébreszteni (起,

又如殖種於空，終不得生，糞壤之地，乃能滋茂；如是入無為正位者，不生佛法，起於我見如須彌山，猶能發于阿耨多羅三藐三菩提心，生佛法矣！是故，當知一切煩惱為如來種。譬如不下巨海，不能得無價寶珠；如是不入煩惱大海，則不能得一切智寶。」

Továbbá, ha magokat (種, zhǒng) vetünk az üres térbe (空, kōng), azok soha nem kelnek ki; csak a trágyás földben (糞壤之地, fènrǎng zhī dì) képesek növekedni és gyarapodni (滋茂, zīmào). Hasonlóképpen, aki belép a feltétel-nélküli végleges állapotba, az nem hozza létre a Buddha-Dharmát. De aki én-nézetet (我見, wǒjiàn) dédelget, mely magas, mint a Szuméru-hegy (須彌山, Xūmíshān), az még mindig (猶能, yóu néng) képes felébreszteni a Felülmúlhatatlan, Tökéletes Megvilágosodás iránti tudatot, és létrehozni a Buddha-Dharmát! Ezért tudni kell (當知, dāng zhī), hogy minden szennyeződés (一切煩惱, yīqiè fánnǎo) a Tathágata magja (如來種, Rúlái zhǒng). Például, aki nem száll le a nagy óceán (巨海, jùhǎi) mélyére, nem szerezhet felbecsülhetetlen értékű drágaköveket (無價寶珠, wújià bǎozhū); hasonlóképpen, aki nem lép be a szennyeződések nagy óceánjába (煩惱大海, fánnǎo dàhǎi), az nem szerezheti meg a mindentudás (一切智, yīqiè zhì) drágakövét (寶, bǎo).”

爾時大迦葉歎言：「善哉，善哉！文殊師利！快說此語。誠如所言，塵勞之疇為如來種；我等今者，不復堪任發阿耨多羅三藐三菩提心，乃至五無間罪，猶能發意生於佛法，而今我等永不能發。譬如根敗之士，其於五欲不能復利；如是聲聞諸結斷者，於佛法中無所復益，永不志願。是故，文殊師利！凡夫於佛法有返復，而聲聞無也。所以者何？凡夫聞佛法，能起無上道心，不斷三寶；正使聲聞終身聞佛法、力、無畏等，永不能發無上道意。」

Akkor Mahákásjapa (大迦葉, Dà Jiāshè) felkiáltott (歎言, tàn yán): „Kiváló, kiváló (善哉，善哉, shànzāi, shànzāi)! Mandzsusrí (文殊師利, Wénshūshīlì)! Milyen jól mondtad ezt! Valóban (誠, chéng), ahogy mondod: a világi por és szenny (塵勞, chénláo) tartománya (疇, chóu) a Tathágata magja! Mi (Arhatok) most már nem vagyunk képesek (不復堪任, bù fù kānrèn) felébreszteni a Felülmúlhatatlan, Tökéletes Megvilágosodás iránti tudatot. Még azok is, akik az öt főbűnt (五無間罪, wǔ wújiàn zuì) követik el, képesek lehetnek felébreszteni a szándékot (發意, fāyì) és létrehozni a Buddha-Dharmát, de mi most már soha (永, yǒng) nem ébreszthetjük fel. Mint az az ember, akinek érzékszervei/képességei tönkrementek (根敗之士, gēn bài zhī shì), és aki már nem leli örömét (利, lì) az öt vágyban (五欲, wǔyù); hasonlóképpen a srávakák (聲聞, shēngwén), akik minden köteléket (結, jié) megszüntettek (斷, duàn), többé nem nyerhetnek hasznot (益, yì) a [mahájána] Buddha-Dharmából, és soha nem törekednek (志願, zhìyuàn) [rá]. Ezért, Mandzsusrí! A közönséges emberek (凡夫, fánfū) a Buddha-Dharmában még fordulhatnak [a Mahájána felé] (有返復, yǒu fǎnfù), de a srávakák nem! Miért? Mert a közönséges emberek, hallva a Buddha-Dharmát, képesek felébreszteni a legfelsőbb út iránti tudatot (無上道心, wúshàng dào xīn), anélkül, hogy megszakítanák [hitüket] a Három Drágaságban (三寶, sānbǎo). De még ha (正使, zhèngshǐ) a srávakák egész életükben (終身, zhōngshēn) hallgatják is a Buddha-Dharmát, a [Tíz] Erőt (力, lì), a [Négy] Félelemnélküliséget (無畏, wúwèi) és a többit, soha nem képesek felébreszteni a legfelsőbb út iránti szándékot (意, yì).”

爾時會中有菩薩，名普現色身，問維摩詰言：「居士！父母妻子、親戚眷屬、吏民知識，悉為是誰？奴婢僮僕、象馬車乘，皆何所在？」

Abban az időben a gyülekezetben (會中, huì zhōng) volt egy Bódhiszattva (菩薩, Púsà), név szerint „Mindenütt Megjelenő Test” (普現色身, Pǔxiàn Sèshēn), aki megkérdezte Vimalakírtit (維摩詰, Wéimójié): „Világi gyakorló (居士, jūshì)! Kik a te szüleid, feleséged, gyermekeid, rokonaid, kíséreted, hivatalnokaid, alattvalóid és barátaid? Hol vannak a szolgáid, szolgálóid, elefántjaid, lovaid és kocsijaid?”

於是維摩詰以偈答曰：

Ekkor Vimalakírti versekben (偈, jì) válaszolt:

「智度菩薩母，方便以為父，
一切眾導師，無不由是生。
法喜以為妻，慈悲心為女，
善心誠實男，畢竟空寂舍。
弟子眾塵勞，隨意之所轉，
道品善知識，由是成正覺。
諸度法等侶，四攝為伎女，
歌詠誦法言，以此為音樂。
總持之園苑，無漏法林樹，
覺意淨妙華，解脫智慧果。
八解之浴池，定水湛然滿，
布以七淨華，浴此無垢人。
象馬五通馳，大乘以為車，
調御以一心，遊於八正路。
相具以嚴容，眾好飾其姿，
慚愧之上服，深心為華鬘。
富有七財寶，教授以滋息，
如所說修行，迴向為大利。
四禪為床座，從於淨命生，
多聞增智慧，以為自覺音。
甘露法之食，解脫味為漿，
淨心以澡浴，戒品為塗香。
摧滅煩惱賊，勇健無能踰，
降伏四種魔，勝幡建道場。
雖知無起滅，示彼故有生，
悉現諸國土，如日無不見。
供養於十方，無量億如來，
諸佛及己身，無有分別想。
雖知諸佛國，及與眾生空，
而常修淨土，教化於群生。
諸有眾生類，形聲及威儀，
無畏力菩薩，一時能盡現。
覺知眾魔事，而示隨其行，
以善方便智，隨意皆能現。
或示老病死，成就諸群生，
了知如幻化，通達無有礙；
或現劫盡燒，天地皆洞然，
眾人有常想，照令知無常。
無數億眾生，俱來請菩薩，
一時到其舍，化令向佛道。
經書禁呪術，工巧諸伎藝，
盡現行此事，饒益諸群生。
世間眾道法，悉於中出家，
因以解人惑，而不墮邪見。
或作日月天，梵王世界主，
或時作地水，或復作風火。
劫中有疾疫，現作諸藥草，
若有服之者，除病消眾毒；
劫中有飢饉，現身作飲食，
先救彼飢渴，却以法語人；
劫中有刀兵，為之起慈悲，
化彼諸眾生，令住無諍地。
若有大戰陣，立之以等力，
菩薩現威勢，降伏使和安。
一切國土中，諸有地獄處，
輒往到于彼，勉濟其苦惱；
一切國土中，畜生相食噉，
皆現生於彼，為之作利益。
示受於五欲，亦復現行禪，
令魔心憒亂，不能得其便。
火中生蓮華，是可謂希有，
在欲而行禪，希有亦如是。
或現作婬女，引諸好色者，
先以欲鉤牽，後令入佛智；
或為邑中主，或作商人導，
國師及大臣，以祐利眾生。
諸有貧窮者，現作無盡藏，
因以勸導之，令發菩提心。
我心憍慢者，為現大力士，
消伏諸貢高，令住無上道。
其有恐懼眾，居前而慰安，
先施以無畏，後令發道心。
或現離婬欲，為五通仙人，
開導諸群生，令住戒忍慈。
見須供事者，現為作僮僕，
既悅可其意，乃發以道心，
隨彼之所須，得入於佛道，
以善方便力，皆能給足之。
如是道無量，所行無有涯，
智慧無邊際，度脫無數眾。
假令一切佛，於無量億劫，
讚歎其功德，猶尚不能盡。
誰聞如是法，不發菩提心？
除彼不肖人，癡冥無智者。」

[＊]維摩詰[＊]所說經入不二法門品第九
A Vimalakirti Szútra, Kilencedik fejezet: A Nem-Kettősség Dharma Kapujába Lépés

爾時維摩詰謂眾菩薩言：「諸仁者！云何菩薩入不二法門？各隨所樂說之。」

Abban az időben Vimalakírti (維摩詰, Wéimójié) így szólt a Bódhiszattvák (菩薩, Púsà) gyülekezetéhez: „Erényesek (諸仁者, zhū rénzhě)! Hogyan lép be (入, rù) a Bódhiszattva a kettősségmentes (不二, bù'èr) Dharma-kapuba (法門, fǎmén)? Ki-ki mondja el (說之, shuō zhī) saját tetszése/belátása szerint (各隨所樂, gè suí suǒ lè).”

會中有菩薩名法自在，說言：「諸仁者！生滅為二。法本不生，今則無滅，得此無生法忍，是為入不二法門。」

A gyülekezetben (會中, huì zhōng) volt egy Bódhiszattva, név szerint Dharma Szabadság (法自在, Fǎzìzài), aki így szólt: „Erényesek! A keletkezés (生, shēng) és elmúlás (滅, miè) kettősség (為二, wéi èr). A dharmák (法, fǎ) alapvetően (本, běn) nem keletkeznek (不生, bù shēng), így most (今則, jīn zé) nem is múlnak el (無滅, wú miè). Ennek a nem-keletkező dharma [türelmes] elfogadásának (無生法忍, wúshēng fǎrěn) elérése (得, dé) – ez a belépés a kettősségmentes Dharma-kapuba.”

德守菩薩曰：「我、我所為二。因有我故，便有我所；若無有我，則無我所，是為入不二法門。」

Az Erényt Őrző (德守, Déshǒu) Bódhiszattva így szólt (曰, yuē): „Az ’én’ (我, wǒ) és az ’enyém’ (我所, wǒsuǒ) kettősség. Mivel (因...故, yīn...gù) van ’én’, ezért (便, biàn) van ’enyém’. Ha nincs (若無, ruò wú) ’én’, akkor (則, zé) nincs ’enyém’. Ez a belépés a kettősségmentes Dharma-kapuba.”

不眴菩薩曰：「受、不受為二。若法不受，則不可得；以不可得故，無取無捨、無作無行，是為入不二法門。」

A Pislogás Nélküli (不眴, Bùxuàn) Bódhiszattva így szólt: „Az elfogadás/érzékelés (受, shòu) és a nem-elfogadás/nem-érzékelés (不受, bù shòu) kettősség. Ha a dharmákat (法, fǎ) nem fogadjuk el / nem érzékeljük (不受, bù shòu), akkor azok megragadhatatlanok (不可得, bùkě dé). Mivel megragadhatatlanok (以不可得故, yǐ bùkě dé gù), nincs megragadás (無取, wú qǔ) és nincs elutasítás (無捨, wú shě), nincs cselekvés (無作, wú zuò) és nincs működés (無行, wú xíng). Ez a belépés a kettősségmentes Dharma-kapuba.”

德頂菩薩曰：「垢、淨為二。見垢實性，則無淨相，順於滅相，是為入不二法門。」

Az Erény Csúcsa (德頂, Détǐng) Bódhiszattva (菩薩, Púsà) így szólt (曰, yuē): „A szennyezett (垢, gòu) és a tiszta (淨, jìng) kettősség (為二, wéi èr). Látva (見, jiàn) a szennyezettség valódi természetét (實性, shíxìng), nincs a tisztaságnak jellemzője (無淨相, wú jìng xiāng); a megszűnés (滅, miè) jellemzőjéhez (相, xiāng) igazodva (順於, shùn yú) – ez a belépés a kettősségmentes Dharma-kapuba (不二法門, bù'èr fǎmén).”

善宿菩薩曰：「是動、是念為二。不動則無念，無念則無分別，通達此者，是為入不二法門。」

A Jó Csillagzat (善宿, Shànxiù) Bódhiszattva így szólt: „A mozgás/zaklatottság (動, dòng) és a gondolat/tudatosság (念, niàn) kettősség. Ha nincs mozgás (不動, bú dòng), akkor (則, zé) nincs gondolat; ha nincs gondolat (無念, wú niàn), akkor nincs megkülönböztetés (無分別, wú fēnbié). Aki ezt teljesen átlátja (通達此者, tōngdá cǐ zhě), az lép be a kettősségmentes Dharma-kapuba.”

善眼菩薩曰：「一相、無相為二。若知一相即是無相，亦不取無相，入於平等，是為入不二法門。」

A Jó Szem (善眼, Shànyǎn) Bódhiszattva így szólt: „Az egyetlen jellemző (一相, yīxiāng) és a jellemző-nélküliség (無相, wúxiāng) kettősség. Ha tudjuk (若知, ruò zhī), hogy az egyetlen jellemző pontosan (即是, jí shì) a jellemző-nélküliség, és nem ragaszkodunk (不取, bù qǔ) a jellemző-nélküliséghez sem (亦, yì), belépve (入於, rù yú) az egyenlőségbe (平等, píngděng) – ez a belépés a kettősségmentes Dharma-kapuba.”

妙臂菩薩曰：「菩薩心、聲聞心為二。觀心相空如幻化者，無菩薩心、無聲聞心，是為入不二法門。」

A Csodás Kar (妙臂, Miàobì) Bódhiszattva így szólt: „A Bódhiszattva-tudat (菩薩心, Púsà xīn) és a Srávaka-tudat (聲聞心, Shēngwén xīn) kettősség. Aki szemléli (觀, guān) a tudat (心, xīn) természetét (相, xiāng) mint ürességet (空, kōng), akár a káprázatot (如幻化者, rú huànhuà zhě), annak nincs Bódhiszattva-tudata és nincs Srávaka-tudata (無...無..., wú...wú...). Ez a belépés a kettősségmentes Dharma-kapuba.”

弗沙菩薩曰：「善、不善為二。若不起善、不善，入無相際而通達者，是為入不二法門。」

A Pusja (弗沙, Fúshā) Bódhiszattva így szólt: „A jó (善, shàn) és a nem-jó (不善, bùshàn) kettősség. Ha nem ébresztünk (不起, bù qǐ) jót vagy nem-jót, belépünk a jellemző-nélküliség (無相, wúxiāng) birodalmába (際, jì) és teljesen átlátjuk (通達者, tōngdá zhě) azt – ez a belépés a kettősségmentes Dharma-kapuba.”

師子菩薩曰：「罪、福為二。若達罪性，則與福無異，以金剛慧決了此相，無縛無解者，是為入不二法門。」

Az Oroszlán (師子, Shīzǐ) Bódhiszattva így szólt: „A vétek (罪, zuì) és az érdem (福, fú) kettősség. Ha megértjük (達, dá) a vétek természetét (性, xìng), akkor (則, zé) az nem különbözik (無異, wú yì) az érdemtől. Gyémánt-bölcsességgel (金剛慧, jīngāng huì) döntően megértve (決了, juéliǎo) ezt a természetet (相, xiāng), nincs kötöttség (無縛, wú fù) és nincs megszabadulás (無解, wú jiě). Ez a belépés a kettősségmentes Dharma-kapuba.”

師子意菩薩曰：「有漏、無漏為二。若得諸法等，則不起漏、不漏想，不著於相，亦不住無相，是為入不二法門。」

Az Oroszlán Szándéka (師子意, Shīzǐyì) Bódhiszattva így szólt: „A szennyezett/kiáramlásokkal teli (有漏, yǒulòu) és a szennyezetlen/kiáramlásoktól mentes (無漏, wúlòu) kettősség. Ha elérjük (得, dé) minden dharma (諸法, zhū fǎ) egyenlőségét (等, děng), akkor (則, zé) nem ébresztünk (不起, bù qǐ) ’szennyezett’ vagy ’szennyezetlen’ gondolatokat (想, xiǎng), nem ragaszkodunk (不著, bù zhuó) a jellemzőkhöz (相, xiāng), és nem is időzünk (不住, bù zhù) a jellemző-nélküliségben (無相, wúxiāng). Ez a belépés a kettősségmentes Dharma-kapuba.”

淨解菩薩曰：「有為、無為為二。若離一切數，則心如虛空，以清淨慧無所礙者，是為入不二法門。」

A Tiszta Megértés (淨解, Jìngjiě) Bódhiszattva (菩薩, Púsà) így szólt (曰, yuē): „A feltételekhez kötött (有為, yǒuwéi) és a feltétel-nélküli (無為, wúwéi) kettősség (為二, wéi èr). Ha elszakadunk (離, lí) minden fogalmi megkülönböztetéstől/számtól (一切數, yīqiè shù), akkor (則, zé) a tudat (心, xīn) olyan, mint az üres tér (虛空, xūkōng); tiszta (清淨, qīngjìng) bölcsességgel (慧, huì) akadálytalannak lenni (無所礙者, wú suǒ ài zhě) – ez a belépés a kettősségmentes Dharma-kapuba (不二法門, bù'èr fǎmén).”

那羅延菩薩曰：「世間、出世間為二。世間性空，即是出世間，於其中不入、不出、不溢、不散，是為入不二法門。」

A Nárájana (那羅延, Nàluóyán) Bódhiszattva így szólt: „A világi (世間, shìjiān) és a világon túli (出世間, chūshìjiān) kettősség. A világi természetének (性, xìng) üressége (空, kōng) pontosan (即是, jí shì) a világon túli. Ebben [a megértésben] nincs belépés (不入, bù rù), nincs kilépés (不出, bù chū), nincs túlcsordulás (不溢, bù yì), nincs szétszóródás (不散, bù sàn). Ez a belépés a kettősségmentes Dharma-kapuba.”

善意菩薩曰：「生死、涅槃為二。若見生死性，則無生死，無縛無解，不然不滅，如是解者，是為入不二法門。」

A Jó Szándék (善意, Shànyì) Bódhiszattva így szólt: „A szanszára (生死, shēngsǐ) és a Nirvána (涅槃, nièpán) kettősség. Ha látjuk (見, jiàn) a szanszára természetét (性, xìng), akkor (則, zé) nincs szanszára (無生死, wú shēngsǐ), nincs kötöttség (無縛, wú fù) és nincs megszabadulás (無解, wú jiě), nincs fellobbanás (不然, bù rán) és nincs kialvás (不滅, bù miè). Aki így érti (解者, jiě zhě), az lép be a kettősségmentes Dharma-kapuba.”

現見菩薩曰：「盡、不盡為二。法若究竟盡、若不盡，皆是無盡相；無盡相即是空，空則無有盡、不盡相。如是入者，是為入不二法門。」

A Közvetlen Látás (現見, Xiànjiàn) Bódhiszattva így szólt: „A kimerülés (盡, jìn) és a nem-kimerülés (不盡, bú jìn) kettősség. Akár véglegesen (究竟, jiūjìng) kimerülnek a dharmák (法, fǎ), akár nem, mindkettő a kimeríthetetlenség (無盡, wújìn) jellemzője (相, xiāng); a kimeríthetetlenség jellemzője pedig pontosan az üresség (空, kōng); az ürességnek (空則, kōng zé) pedig nincs sem kimerülés, sem nem-kimerülés jellemzője. Aki így lép be (入者, rù zhě), az lép be a kettősségmentes Dharma-kapuba.”

普守菩薩曰：「我、無我為二。我尚不可得，非我何可得？見我實性者，不復起二，是為入不二法門。」

Az Egyetemesen Őrző (普守, Pǔshǒu) Bódhiszattva így szólt: „Az én (我, wǒ) és az éntelen (無我, wúwǒ) kettősség. Már az ’én’ sem megragadható (尚不可得, shàng bùkě dé), hogyan lenne megragadható (何可得, hé kě dé) a ’nem-én’ (非我, fēi wǒ)? Aki látja (見...者, jiàn...zhě) az én valódi természetét (實性, shíxìng), az többé nem támaszt kettősséget (不復起二, bù fù qǐ èr). Ez a belépés a kettősségmentes Dharma-kapuba.”

電天菩薩曰：「明、無明為二。無明實性即是明，明亦不可取，離一切數，於其中平等無二者，是為入不二法門。」

Diàntiān (電天, Diàntiān) Bódhiszattva így szólt: „A tudás/világosság (明, míng) és a tudatlanság (無明, wúmíng) kettősség. A tudatlanság valódi természete (實性, shíxìng) pontosan a tudás/világosság. A tudás/világosság sem ragadható meg (不可取, bùkě qǔ). Elszakadva minden fogalmi megkülönböztetéstől (離一切數, lí yīqiè shù), ebben egyenlőnek és kettősségmentesnek lenni (平等無二者, píngděng wú èr zhě) – ez a belépés a kettősségmentes Dharma-kapuba.”

喜見菩薩曰：「色、色空為二。色即是空，非色滅空，色性自空；如是，受、想、行、識、識空為二，識即是空，非識滅空，識性自空，於其中而通達者，是為入不二法門。」

Az Örömteli Látás (喜見, Xǐjiàn) Bódhiszattva így szólt: „A forma (色, sè) és a forma üressége (色空, sè kōng) kettősség. A forma pontosan az üresség (色即是空, sè jí shì kōng); nem a forma megsemmisítése (滅, miè) az üresség, hanem a forma természete (性, xìng) önmagában (自, zì) üres (空, kōng). Hasonlóképpen (如是, rúshì): az érzés (受, shòu), észlelés (想, xiǎng), késztetések (行, xíng), tudatosság (識, shí), és a tudatosság üressége (識空, shí kōng) kettősség. A tudatosság pontosan az üresség; nem a tudatosság megsemmisítése az üresség, hanem a tudatosság természete önmagában üres. Aki ezt teljesen átlátja (通達者, tōngdá zhě), az lép be a kettősségmentes Dharma-kapuba.”

明相菩薩曰：「四種異、空種異為二。四種性即是空種性，如前際、後際空故，中際亦空。若能如是知諸種性者，是為入不二法門。」

A Fényes Jegy (明相, Míngxiāng) Bódhiszattva így szólt: „A négy elem (四種, sì zhǒng) különbözősége (異, yì) és az üresség-elem (空種, kōng zhǒng) különbözősége kettősség. A négy elem természete (性, xìng) pontosan az üresség-elem természete. Ahogyan (如, rú) a múlt (前際, qiánjì) és a jövő (後際, hòujì) üres (空故, kōng gù), úgy a jelen (中際, zhōngjì) is (亦, yì) üres. Ha valaki képes (能, néng) így (如是, rúshì) ismerni (知, zhī) minden elem természetét (諸種性, zhū zhǒng xìng), az lép be a kettősségmentes Dharma-kapuba.”

妙意菩薩曰：「眼、色為二。若知眼性，於色不貪、不恚、不癡，是名寂滅；如是，耳、聲，鼻、香，舌、味，身、觸，意、法為二，若知意性，於法不貪、不恚、不癡，是名寂滅，安住其中，是為入不二法門。」

A Csodás Szándék (妙意, Miàoyì) Bódhiszattva (菩薩, Púsà) így szólt (曰, yuē): „A szem (眼, yǎn) és a forma (色, sè) kettősség (為二, wéi èr). Ha ismerjük (知, zhī) a szem természetét (性, xìng), a formával (色, sè) kapcsolatban nem érzünk kapzsiságot (不貪, bù tān), gyűlöletet (不恚, bù huì), vagy tévelygést (不癡, bù chī); ezt nevezik (是名, shì míng) nyugodt kialvásnak (寂滅, jìmiè). Hasonlóképpen (如是, rúshì): a fül (耳, ěr) és a hang (聲, shēng), az orr (鼻, bí) és a szag (香, xiāng), a nyelv (舌, shé) és az íz (味, wèi), a test (身, shēn) és az érintés (觸, chù), a tudat (意, yì) és a gondolati tárgyak/dharmák (法, fǎ) kettősség. Ha ismerjük a tudat (意, yì) természetét, a gondolati tárgyakkal (法, fǎ) kapcsolatban nem érzünk kapzsiságot, gyűlöletet, vagy tévelygést; ezt nevezik nyugodt kialvásnak. Ebben békében időzni (安住其中, ānzhù qí zhōng) – ez a belépés a kettősségmentes Dharma-kapuba (不二法門, bù'èr fǎmén).”

無盡意菩薩曰：「布施、迴向一切智為二。布施性即是迴向一切智性，如是，持戒、忍辱、精進、禪定、智慧、迴向一切智為二，智慧性即是迴向一切智性，於其中入一相者，是為入不二法門。」

A Kimeríthetetlen Szándék (無盡意, Wújìnyì) Bódhiszattva így szólt: „Az adakozás (布施, bùshī) és [az érdem] mindentudás (一切智, yīqiè zhì) felé fordítása (迴向, huíxiàng) kettősség. Az adakozás természete (性, xìng) pontosan (即是, jí shì) a mindentudás felé fordítás természete. Hasonlóképpen: az erkölcsösség (持戒, chíjiè), a türelem (忍辱, rěnrǔ), az erőfeszítés (精進, jīngjìn), a meditáció (禪定, chándìng), a bölcsesség (智慧, zhìhuì), és a mindentudás felé fordítás kettősség. A bölcsesség természete pontosan a mindentudás felé fordítás természete. Ebben az egyetlen jellemzőbe (一相, yī xiāng) belépni (入...者, rù...zhě) – ez a belépés a kettősségmentes Dharma-kapuba.”

深慧菩薩曰：「是空、是無相、是無作為二。空即無相，無相即無作；若空、無相、無作，則無心、意、識，於一解脫門即是三解脫門者，是為入不二法門。」

A Mély Bölcsesség (深慧, Shēnhuì) Bódhiszattva így szólt: „Az üresség (空, kōng), a jellemzőnélküliség (無相, wúxiāng) és a vágytalanság/nem-cselekvés (無作, wúzuò) [mint különálló fogalmak] kettősség. Az üresség pontosan a jellemzőnélküliség; a jellemzőnélküliség pontosan a vágytalanság/nem-cselekvés. Ha van üresség, jellemzőnélküliség és vágytalanság/nem-cselekvés, akkor (則, zé) nincs elme (心, xīn), nincs gondolkodás (意, yì), és nincs tudatosság (識, shí). Annak megértése, hogy az egy megszabadulás-kapu (一解脫門, yī jiětuō mén) pontosan a három megszabadulás-kapu (三解脫門, sān jiětuō mén) – ez a belépés a kettősségmentes Dharma-kapuba.”

寂根菩薩曰：「佛、法、眾為二。佛即是法，法即是眾，是三寶皆無為相，與虛空等，一切法亦爾。能隨此行者，是為入不二法門。」

A Nyugodt Gyökér (寂根, Jìgēn) Bódhiszattva így szólt: „A Buddha (佛, Fó), a Dharma (法, Fǎ) és a Szangha (眾, Zhòng) [mint különálló fogalmak] kettősség. A Buddha pontosan a Dharma; a Dharma pontosan a Szangha. Ez a Három Drágaság (三寶, sānbǎo) mind (皆, jiē) feltétel-nélküli (無為, wúwéi) természetű (相, xiāng), egyenlő (等, děng) az üres térrel (虛空, xūkōng); minden dharma (一切法, yīqiè fǎ) szintén (亦, yì) ilyen (爾, ěr). Aki képes (能, néng) ennek megfelelően (隨此, suí cǐ) gyakorolni (行者, xíng zhě) – ez a belépés a kettősségmentes Dharma-kapuba.”

心無礙菩薩曰：「身、身滅為二。身即是身滅。所以者何？見身實相者，不起見身及見滅身，身與滅身無二無分別，於其中不驚、不懼者，是為入不二法門。」

Az Akadálytalan Tudat (心無礙, Xīnwú'ài) Bódhiszattva így szólt: „A test (身, shēn) és a test megszűnése (身滅, shēn miè) kettősség. A test pontosan a test megszűnése. Miért (所以者何, suǒyǐ zhě hé)? Aki látja (見...者, jiàn...zhě) a test valódi természetét (實相, shíxiāng), az nem támasztja (不起, bù qǐ) sem a test nézetét (見身, jiàn shēn), sem a test megszűnésének nézetét (見滅身, jiàn miè shēn). A test és a test megszűnése kettősségmentes (無二, wú èr) és megkülönböztetés nélküli (無分別, wú fēnbié). Ebben nem megriadni (不驚, bù jīng) és nem félni (不懼者, bù jù zhě) – ez a belépés a kettősségmentes Dharma-kapuba.”

上善菩薩曰：「身、口、意業為二。是三業皆無作相，身無作相，即口無作相；口無作相，即意無作相；是三業無作相，即一切法無作相。能如是隨無作慧者，是為入不二法門。」

A Legfőbb Jó (上善, Shàngshàn) Bódhiszattva (菩薩, Púsà) így szólt (曰, yuē): „A testi (身, shēn), szóbeli (口, kǒu) és tudati (意, yì) cselekedet (業, yè) kettősség (為二, wéi èr). Ez a három cselekedet (三業, sān yè) mind (皆, jiē) a nem-cselekvés (無作, wú zuò) jellemzőjével (相, xiāng) bír. A test nem-cselekvés jellemzője pontosan (即, jí) a szó nem-cselekvés jellemzője; a szó nem-cselekvés jellemzője pontosan a tudat nem-cselekvés jellemzője. Ha a három cselekedet a nem-cselekvés jellemzőjével bír, akkor minden dharma (一切法, yīqiè fǎ) is a nem-cselekvés jellemzőjével bír. Aki képes (能, néng) így (如是, rúshì) a nem-cselekvés bölcsességéhez (無作慧, wú zuò huì) igazodni (隨...者, suí...zhě) – ez a belépés a kettősségmentes Dharma-kapuba (不二法門, bù'èr fǎmén).”

福田菩薩曰：「福行、罪行、不動行為二。三行實性即是空，空則無福行、無罪行、無不動行。於此三行而不起者，是為入不二法門。」

Az Érdem Mezeje (福田, Fútián) Bódhiszattva így szólt: „Az érdemszerző cselekedet (福行, fú xíng), a vétkes cselekedet (罪行, zuì xíng) és a rendíthetetlen cselekedet (不動行, bú dòng xíng) kettősség. E három cselekedet (三行, sān xíng) valódi természete (實性, shíxìng) pontosan az üresség (空, kōng). Az ürességben (空則, kōng zé) pedig nincs érdemszerző, nincs vétkes és nincs rendíthetetlen cselekedet. Aki e három cselekedet kapcsán nem támaszt [megkülönböztetést] (不起者, bù qǐ zhě) – ez a belépés a kettősségmentes Dharma-kapuba.”

華嚴菩薩曰：「從我起二為二。見我實相者，不起二法；若不住二法，則無有識；無所識者，是為入不二法門。」

A Virágfüzér (華嚴, Huáyán) Bódhiszattva így szólt: „Az énből (我, wǒ) fakadó (從...起, cóng...qǐ) kettősség (二, èr) [maga is] kettősség. Aki látja (見...者, jiàn...zhě) az én valódi természetét (實相, shíxiāng), az nem támaszt kettős dharmákat (不起二法, bù qǐ èr fǎ). Ha nem időzik (不住, bú zhù) kettős dharmákban, akkor (則, zé) nincs [kettős] tudatosság/megismerés (無有識, wú yǒu shí); akinek nincs mit megismernie (無所識者, wú suǒ shí zhě) – ez a belépés a kettősségmentes Dharma-kapuba.”

德藏菩薩曰：「有所得相為二。若無所得，則無取捨；無取捨者，是為入不二法門。」

Az Erény Kincstára (德藏, Dézàng) Bódhiszattva így szólt: „Az elérés/megszerzés (有所得, yǒu suǒ dé) látszata/jellemzője (相, xiāng) kettősség. Ha nincs mit elérni/megszerezni (無所得, wú suǒ dé), akkor (則, zé) nincs megragadás (取, qǔ) és elutasítás (捨, shě). Akinek nincs megragadása és elutasítása (無取捨者, wú qǔ shě zhě) – ez a belépés a kettősségmentes Dharma-kapuba.”

月上菩薩曰：「闇與明為二。無闇、無明，則無有二。所以者何？如入滅受想定，無闇、無明，一切法相亦復如是，於其中平等入者，是為入不二法門。」

A Hold Fensége (月上, Yuèshàng) Bódhiszattva így szólt: „A sötétség (闇, àn) és a világosság (明, míng) kettősség. Ha nincs sötétség és nincs világosság (無闇、無明, wú àn, wú míng), akkor (則, zé) nincs kettősség (無有二, wú yǒu èr). Miért (所以者何, suǒyǐ zhě hé)? Mint amikor belépünk (入, rù) az érzés és észlelés megszüntetésének összpontosításába (滅受想定, mièshòuxiǎng dìng), nincs sötétség és nincs világosság; minden dharma (一切法, yīqiè fǎ) jellemzője (相, xiāng) szintén (亦復, yì fù) ilyen (如是, rúshì). Ebben egyenlően (平等, píngděng) belépni (入者, rù zhě) – ez a belépés a kettősségmentes Dharma-kapuba.”

寶印手菩薩曰：「樂涅槃、不樂世間為二。若不樂涅槃、不厭世間，則無有二。所以者何？若有縛，則有解；若本無縛，其誰求解？無縛無解，則無樂、厭，是為入不二法門。」

A Drágakő Pecsét Kéz (寶印手, Bǎoyìnshǒu) Bódhiszattva így szólt: „Örülni (樂, lè) a Nirvánának (涅槃, Nièpán) és nem örülni (不樂, bú lè) a világnak (世間, shìjiān) kettősség. Ha nem örülünk a Nirvánának és nem undorodunk (不厭, bú yàn) a világtól, akkor (則, zé) nincs kettősség. Miért? Ha van kötöttség (縛, fù), akkor van megszabadulás (解, jiě). Ha alapvetően (本, běn) nincs kötöttség, ki (誰, shéi) keresne (求, qiú) megszabadulást? Ha nincs kötöttség és nincs megszabadulás (無縛無解, wú fù wú jiě), akkor nincs öröm (樂, lè) vagy undor (厭, yàn). Ez a belépés a kettősségmentes Dharma-kapuba.”

珠頂王菩薩曰：「正道、邪道為二。[6]住正道者，則不分別是邪是正，離此二者，是為入不二法門。」

A Drágakő Koronás Király (珠頂王, Zhūdǐngwáng) Bódhiszattva így szólt: „A helyes út (正道, zhèngdào) és a téves út (邪道, xiédào) kettősség. Aki a helyes úton időzik (住正道者, zhù zhèngdào zhě), az (則, zé) nem tesz különbséget (不分別, bù fēnbié), hogy mi a téves és mi a helyes. Ettől a kettősségtől (此二, cǐ èr) megszabadulni (離...者, lí...zhě) – ez a belépés a kettősségmentes Dharma-kapuba.”

樂實菩薩曰：「實、不實為二。實見者尚不見實，何況非實？所以者何？非肉眼所見，慧眼乃能見，而此慧眼，無見無不見，是為入不二法門。」

A Valóságban Gyönyörködő (樂實, Lèshí) Bódhiszattva így szólt: „A valódi (實, shí) és a nem-valódi (不實, bù shí) kettősség. Aki a valóságot látja (實見者, shí jiàn zhě), az még (尚, shàng) a ’valódit’ sem látja (不見實, bú jiàn shí), mennyivel kevésbé (何況, hékuàng) a ’nem-valódit’ (非實, fēi shí)? Miért? Mert ezt nem a hús-szem (肉眼, ròuyǎn) látja; csak (乃, nǎi) a bölcsesség-szem (慧眼, huìyǎn) képes (能, néng) látni (見, jiàn). De ez a bölcsesség-szem sem nem lát, sem nem nem-lát (無見無不見, wú jiàn wú bú jiàn). Ez a belépés a kettősségmentes Dharma-kapuba.”

如是諸菩薩各各說已，問文殊師利：「何等是菩薩入不二法門？」

Miután így (如是, rúshì) a Bódhiszattvák (諸菩薩, zhū Púsà) mind (各各, gègè) elmondták (說已, shuō yǐ) [véleményüket], megkérdezték (問, wèn) Mandzsusrít (文殊師利, Wénshūshīlì): „Mi (何等, héděng) a Bódhiszattva belépése (入, rù) a kettősségmentes Dharma-kapuba (不二法門, bù'èr fǎmén)?”

文殊師利曰：「如我意者，於一切法無言無說，無示無識，離諸問答，是為入不二法門。」

Mandzsusrí így szólt (曰, yuē): „Az én (我, wǒ) felfogásom (意, yì) szerint (如...者, rú...zhě): minden dharmával (一切法, yīqiè fǎ) kapcsolatban nincs szó (無言, wú yán), nincs magyarázat (無說, wú shuō), nincs jelzés (無示, wú shì), nincs megismerés (無識, wú shí); túllépni (離, lí) minden kérdésen és válaszon (諸問答, zhū wèndá) – ez a belépés a kettősségmentes Dharma-kapuba.”

於是文殊師利問維摩詰：「我等各自說已，仁者當說何等是菩薩入不二法門？」

Ekkor (於是, yúshì) Mandzsusrí megkérdezte Vimalakírtit (維摩詰, Wéimójié): „Mi (我等, wǒ děng) mind (各自, gèzì) elmondtuk [véleményünket]. Erényes (仁者, rénzhě), most te mondd el (當說, dāng shuō): mi a Bódhiszattva belépése a kettősségmentes Dharma-kapuba?”

時維摩詰默然無言。

Abban a pillanatban (時, shí) Vimalakírti csendben maradt (默然, mòrán), szó nélkül (無言, wú yán).

文殊師利歎曰：「善哉，善哉！乃至無有文字、語言，是真入不二法門。」

Mandzsusrí felkiáltott (歎曰, tàn yuē): „Kiváló, kiváló (善哉，善哉, shànzāi, shànzāi)! Még (乃至, nǎizhì) írott szavak (文字, wénzì) vagy beszélt nyelv (語言, yǔyán) sem létezik – ez az igazi (真, zhēn) belépés a kettősségmentes Dharma-kapuba!”

說是入不二法門品時，於此眾中五千菩薩，皆入不二法門，得無生法忍。

Amikor ezt a „Belépés a kettősségmentes Dharma-kapuba” című fejezetet (品, pǐn) elmagyarázták (說...時, shuō...shí), a gyülekezetben (眾中, zhòng zhōng) ötezer (五千, wǔqiān) Bódhiszattva mind (皆, jiē) belépett a kettősségmentes Dharma-kapuba, és elérte (得, dé) a nem-keletkező dharma [türelmes] elfogadását (無生法忍, wúshēng fǎrěn).

維摩[＊]詰所說經卷中
A Vimalakírti által mondott Szútra (維摩詰所說經, Wéimójié suǒ shuō jīng), középső tekercs (卷中, juǎn zhōng).

維摩詰所說經卷下香積佛品第十
A Vimalakírti Szútra Második Tekercs, Tizedik fejezet: A Felhalmozott Illat Buddhája

於是舍利弗心念：「日時欲至，此諸菩薩當於何食？」

Ekkor (於是, yúshì) Sáriputra (舍利弗, Shèlìfú) így gondolkodott magában (心念, xīn niàn): „Közeledik (欲至, yù zhì) a déli étkezés (食, shí) ideje (日時, rì shí). Hol fognak ezek a Bódhiszattvák (諸菩薩, zhū Púsà) enni?”

時維摩詰知其意而語言：「佛說八解脫，仁者受行，豈雜欲食而聞法乎？若欲食者，且待須臾，當令汝得未曾有食。」

Akkor (時, shí) Vimalakírti (維摩詰, Wéimójié), ismerve (知, zhī) gondolatát (意, yì), így szólt (語言, yǔ yán) hozzá: „A Buddha (佛, Fó) a Nyolc Megszabadulást (八解脫, bā jiětuō) tanította; te, Erényes (仁者, rénzhě), elfogadod (受, shòu) és gyakorlod (行, xíng) [azokat]. Hogyan (豈, qǐ) keverhetnéd (雜, zá) az étel (食, shí) iránti vágyat (欲, yù) a Dharma (法, fǎ) hallgatásával (聞, wén)? Ha enni kívánsz (若欲食者, ruò yù shí zhě), várj (待, dài) egy pillanatot (須臾, xūyú), és én adok (當令汝得, dāng lìng rǔ dé) neked olyan ételt, amilyen még sosem volt (未曾有食, wèicéngyǒu shí).”

時維摩詰即入三昧，以神通力示諸大眾上方界分，過四十二恒河沙佛土，有國名眾香，佛號香積，今現在。其國香氣，比於十方諸佛世界人、天之香，最為第一。彼土無有聲聞、辟支佛名，唯有清淨大菩薩眾，佛為說法。其界一切皆以香作樓閣，經行香地，苑園皆香。其食香氣，周流十方無量世界。

時彼佛與諸菩薩方共坐食，有諸天子皆號香嚴，悉發阿耨多羅三藐三菩提心，供養彼佛及諸菩薩，此諸大眾莫不目見。

Ekkor Vimalakírti azonnal (即, jí) Szamádhiba (三昧, sānmèi) merült (入, rù), és természetfeletti erejével (神通力, shéntōng lì) megmutatta (示, shì) a nagy gyülekezetnek (諸大眾, zhū dàzhòng) a felső (上方, shàngfāng) égtáj egy tartományát (界分, jièfēn), túl (過, guò) negyvenkét (四十二, sìshíèr) Gangesz-homoknyi (恒河沙, hénghéshā) Buddha-földön (佛土, Fótǔ). Ott van egy ország (國, guó), melynek neve (名, míng) Sok Illat (眾香, Zhòngxiāng), Buddhájának (佛, Fó) neve (號, hào) Illat Halom (香積, Xiāngjī), aki most (今, jīn) is ott tartózkodik (現在, xiànzài). Annak az országnak (其國, qí guó) illata (香氣, xiāngqì), összehasonlítva (比於, bǐ yú) a tíz irány (十方, shífāng) Buddha-világainak (諸佛世界, zhū Fó shìjiè) emberi (人, rén) és égi (天, tiān) illataival (香, xiāng), a legkiválóbb (最為第一, zuì wéi dìyī). Abban a földben (彼土, bǐ tǔ) még a Srávaka (聲聞, Shēngwén) és Pratjékabuddha (辟支佛, Pìzhīfó) név (名, míng) sem létezik (無有, wú yǒu); csak (唯有, wéiyǒu) tiszta (清淨, qīngjìng), nagy (大, dà) Bódhiszattvák (菩薩, Púsà) gyülekezete (眾, zhòng) van ott, akiknek a Buddha (佛, Fó) a Dharmát (法, fǎ) tanítja (說法, shuō fǎ). Abban a birodalomban (其界, qí jiè) minden (一切, yīqiè) illatból (香, xiāng) készült (作, zuò): a tornyok és pavilonok (樓閣, lóugé), az illatos föld (香地, xiāng dì), amelyen sétáló meditációt (經行, jīngxíng) végeznek, és a kertek (苑園, yuànyuán) is mind illatosak (皆香, jiē xiāng). Ételük (食, shí) illata (香氣, xiāngqì) bejárja (周流, zhōuliú) a tíz irány (十方, shífāng) mérhetetlen (無量, wúliàng) világát (世界, shìjiè).

Akkor (時, shí) az a Buddha (彼佛, bǐ Fó) és a Bódhiszattvák (諸菩薩, zhū Púsà) éppen (方, fāng) együtt ültek (共坐, gòng zuò) és étkeztek (食, shí). Voltak ott különféle dévafiák (天子, tiānzǐ), akiknek mind (皆, jiē) Illatos Ékesség (香嚴, Xiāngyán) volt a nevük (號, hào), és mind (悉, xī) felébresztették (發, fā) a Felülmúlhatatlan, Tökéletes Megvilágosodás iránti tudatot (阿耨多羅三藐三菩提心, Ānòuduōluó Sānmiǎo Sānpútí xīn), felajánlásokat téve (供養, gòngyǎng) annak a Buddhának és a Bódhiszattváknak. Ezt a nagy gyülekezet (此諸大眾, cǐ zhū dàzhòng) mind (莫不, mò bù) saját szemével látta (目見, mù jiàn).

時維摩詰問眾菩薩言：「諸仁者！誰能致彼佛飯？」以文殊師利威神力故，咸皆默然。

維摩詰言：「仁此大眾，無乃可恥？」

Akkor (時, shí) Vimalakírti (維摩詰, Wéimójié) megkérdezte a Bódhiszattvák (眾菩薩, zhòng Púsà) gyülekezetét: „Erényesek (諸仁者, zhū rénzhě)! Ki (誰, shéi) képes (能, néng) elhozni (致, zhì) annak a Buddhának (彼佛, bǐ Fó) az ételét (飯, fàn)?” Mandzsusrí (文殊師利, Wénshūshīlì) félelmetes szellemi ereje (威神力, wēishénlì) miatt (故, gù) mindannyian (咸皆, xián jiē) csendben maradtak (默然, mòrán).

Vimalakírti így szólt: „E nagy gyülekezet (此大眾, cǐ dàzhòng) erényesei (仁, rén), nem szégyenletes (無乃可恥, wú nǎi kěchǐ) ez?”

文殊師利曰：「如佛所言，勿輕未學。」

Mandzsusrí így szólt (曰, yuē): „Ahogy a Buddha (佛, Fó) mondta (所言, suǒ yán): Ne nézzétek le (勿輕, wù qīng) a még tanulókat (未學, wèixué).”

於是維摩詰不起于座，居眾會前化作菩薩——相好光明，威德殊勝，蔽於眾會——而告之曰：

Ekkor (於是, yúshì) Vimalakírti anélkül, hogy felállt volna (不起于座, bù qǐ yú zuò) helyéről (座, zuò), a gyülekezet (眾會, zhònghuì) előtt (前, qián) varázsolt (化作, huà zuò) egy Bódhiszattvát (菩薩, Púsà) – akinek fő- és mellékjegyei (相好, xiànghǎo) és ragyogása (光明, guāngmíng), valamint félelmetes erénye (威德, wēidé) kivételesek (殊勝, shūshèng) voltak, elhomályosítva (蔽於, bì yú) az egész gyülekezetet – és így szólt (告之曰, gào zhī yuē) hozzá (之, zhī):

「汝往上方界分，度如四十二恒河沙佛土，有國名眾香，佛號香積，與諸菩薩方共坐食。汝往到彼，如我辭曰：『維摩詰稽首世尊足下！致敬無量，問訊起居，少病少惱，氣力安不？願得世尊所食之餘，當於娑婆世界施作佛事，令此樂小法者得弘大道，亦使如來名聲普聞。』」

„Te (汝, rǔ) menj (往, wǎng) a felső (上方, shàngfāng) égtáj tartományába (界分, jièfēn), áthaladva (度如, dù rú) negyvenkét (四十二, sìshíèr) Gangesz-homoknyi (恒河沙, hénghéshā) Buddha-földön (佛土, Fótǔ). Ott van egy ország (國, guó), neve (名, míng) Sok Illat (眾香, Zhòngxiāng), Buddhájának (佛, Fó) neve (號, hào) Illat Halom (香積, Xiāngjī), aki éppen most (方, fāng) együtt ül (共坐, gòng zuò) és étkezik (食, shí) a Bódhiszattvákkal (諸菩薩, zhū Púsà). Menj (往, wǎng) oda (到彼, dào bǐ), és az én (我, wǒ) szavaimmal (辭, cí) mondd (曰, yuē) a következőket: »Vimalakírti (維摩詰, Wéimójié) leborul (稽首, qǐshǒu) a Magasztos (世尊, Shìzūn) lábaihoz (足下, zúxià)! Mérhetetlen (無量, wúliàng) tiszteletét (致敬, zhìjìng) küldi, és érdeklődik (問訊, wènxùn) hogyléte (起居, qǐjū) felől: kevés-e betegsége (少病, shǎo bìng), kevés-e gondja (少惱, shǎo nǎo), ereje (氣力, qìlì) rendben van-e (安不, ān bù)? Kívánja (願, yuàn) elnyerni (得, dé) a Magasztos ételének (所食, suǒ shí) maradékát (餘, yú), hogy a Szahá-világban (娑婆世界, Suōpó shìjiè) Buddha-cselekedeteket (佛事, Fóshì) vigyen véghez (施作, shī zuò), hogy azok (者, zhě), akik itt (此, cǐ) a Kis Ösvényben (小法, xiǎofǎ) lelik örömüket (樂, lè), elérhessék (得, dé) a tágas (弘, hóng) Nagy Utat (大道, dàdào), és hogy a Tathágata (如來, Rúlái) neve/híre (名聲, míngshēng) mindenütt (普, pǔ) ismertté váljon (聞, wén).«”

時化菩薩即於會前，昇于上方。舉眾皆見其去，到眾香界，禮彼佛足，又聞其言：「維摩詰稽首世尊足下！致敬無量，問訊起居，少病少惱，氣力安不？願得世尊所食之餘，欲於娑婆世界施作佛事，使此樂小法者得弘大道，亦使如來名聲普聞。」

Akkor (時, shí) a megteremtett Bódhiszattva (化菩薩, huà Púsà) azonnal (即, jí) a gyülekezet előtt (於會前, yú huì qián) felemelkedett (昇, shēng) a felső égtáj (上方, shàngfāng) felé. Az egész gyülekezet (舉眾, jǔ zhòng) látta (皆見, jiē jiàn) távozását (其去, qí qù). Megérkezett (到, dào) a Sok Illat birodalmába (眾香界, Zhòngxiāng jiè), hódolt (禮, lǐ) annak a Buddhának (彼佛, bǐ Fó) lábai (足, zú) előtt, és [a gyülekezet itt] hallotta (聞, wén) szavait (其言, qí yán): „Vimalakírti leborul a Magasztos lábaihoz! Mérhetetlen tiszteletét küldi, és érdeklődik hogyléte felől: kevés-e betegsége, kevés-e gondja, ereje rendben van-e? Kívánja elnyerni a Magasztos ételének maradékát, hogy a Szahá-világban Buddha-cselekedeteket vigyen véghez, hogy azok, akik itt a Kis Ösvényben lelik örömüket, elérhessék a tágas Nagy Utat, és hogy a Tathágata neve/híre mindenütt ismertté váljon.”

彼諸大士見化菩薩，歎未曾有：「今此上人從何所來？娑婆世界為在何許？

云何名為樂小法者？」即以問佛。佛告之曰：「下方度如四十二恒河沙佛土，有世界名娑婆，佛號釋迦牟尼，今現在。於五濁惡世，為樂小法眾生敷演道教。彼有菩薩名維摩詰，住不可思議解脫，為諸菩薩說法，故遣化來，稱揚我名，并讚此土，令彼菩薩增益功德。」

Amikor azok a nagy lények (彼諸大士, bǐ zhū dàshì) meglátták (見, jiàn) a megteremtett Bódhiszattvát, csodálkozva (歎, tàn) kiáltottak fel az eddig nem látott (未曾有, wèicéngyǒu) [eseményen]: „Honnan (從何所來, cóng hé suǒ lái) jött ez a kiváló személy (上人, shàngrén)? Hol (何許, hé xǔ) található (為在, wéi zài) a Szahá-világ (娑婆世界, Suōpó shìjiè)? Mit (云何, yúnhé) jelent az (名為, míng wéi), hogy ’akik a Kis Ösvényben lelik örömüket’ (樂小法者, lè xiǎofǎ zhě)?” Ezzel azonnal (即以, jí yǐ) a Buddhához (佛, Fó) fordultak kérdésükkel (問, wèn).

A Buddha így szólt (告之曰, gào zhī yuē) hozzájuk: „Az alsó (下方, xiàfāng) égtájban, áthaladva (度如, dù rú) negyvenkét Gangesz-homoknyi Buddha-földön, van egy világ (世界, shìjiè), melynek neve Szahá (娑婆, Suōpó), Buddhájának (佛, Fó) neve (號, hào) Sákjamuni (釋迦牟尼, Shìjiāmóuní), aki most (今, jīn) is ott tartózkodik (現在, xiànzài). Az öt szennyeződés (五濁, wǔ zhuó) gonosz korában (惡世, è shì) tanítja (敷演, fūyǎn) az Ösvény tanait (道教, dàojiào) az érző lényeknek (眾生, zhòngshēng), akik a Kis Ösvényben (樂小法, lè xiǎofǎ) lelik örömüket. Ott (彼, bǐ) van egy Bódhiszattva, név szerint Vimalakírti, aki a felfoghatatlan (不可思議, bùkěsīyì) megszabadulásban (解脫, jiětuō) időzik (住, zhù), és a Bódhiszattváknak tanítja a Dharmát (說法, shuōfǎ). Ezért (故, gù) küldte (遣, qiǎn) ide ezt a teremtett lényt (化, huà), hogy magasztalja (稱揚, chēngyáng) nevemet (我名, wǒ míng), és dicsérje (讚, zàn) ezt a földet (此土, cǐ tǔ), hogy azok a Bódhiszattvák [ott] növelhessék (增益, zēngyì) érdemeiket (功德, gōngdé).”

彼菩薩言：「其人何如，乃作是化？德力無畏，神足若斯！」佛言：「甚大！一切十方皆遣化往，施作佛事饒益眾生。」

Azok a Bódhiszattvák (彼菩薩, bǐ Púsà) így szóltak: „Milyen ember (其人何如, qí rén hérú) az, aki képes (乃, nǎi) ilyen teremtett lényt (是化, shì huà) létrehozni (作, zuò)? Hogy lehet ilyen (若斯, ruò sī) az erénye (德, dé), ereje (力, lì), félelemnélkülisége (無畏, wúwèi) és természetfeletti képessége (神足, shénzú)?” A Buddha (佛, Fó) így szólt: „Rendkívül nagy (甚大, shèn dà)! Minden (一切, yīqiè) tíz irányba (十方, shífāng) küld (遣, qiǎn) teremtett lényeket (化, huà) mindenfelé (皆...往, jiē...wǎng), hogy Buddha-cselekedeteket (佛事, Fóshì) vigyenek véghez (施作, shī zuò), és bőségesen (饒益, ráoyì) hasznára legyenek az érző lényeknek (眾生, zhòngshēng).” Ekkor (於是, yúshì) az Illat Halom (香積, Xiāngjī) Tathágata (如來, Rúlái) egy számtalan illatból (眾香, zhòngxiāng) készült tálat (鉢, bō) megtöltött (盛滿, chéng mǎn) illatos étellel (香飯, xiāng fàn), és odaadta (與, yǔ) a megteremtett Bódhiszattvának (化菩薩, huà Púsà).

於是香積如來以眾香鉢盛滿香飯，與化菩薩。時彼九百萬菩薩俱發聲言：「我欲詣娑婆世界供養釋迦牟尼佛，并欲見維摩詰等諸菩薩眾。」

佛言：「可往。攝汝身香，無令彼諸眾生起惑著心；又當捨汝本形，勿使彼國求菩薩者，而自鄙恥；又汝於彼莫懷輕賤，而作礙想。所以者何？十方國土，皆如虛空，又諸佛為欲化諸樂小法者，不盡現其清淨土耳！」

時化菩薩既受鉢飯，與彼九百萬菩薩俱，承佛威神及維摩詰力，於彼世界忽然不現，須臾之間至維摩詰舍。

Abban a pillanatban (時, shí) az a kilencmillió (九百萬, jiǔbǎi wàn) Bódhiszattva (彼...菩薩, bǐ...Púsà) együtt (俱, jù) szólalt meg (發聲言, fā shēng yán): „Szeretnénk (欲, yù) elmenni (詣, yì) a Szahá-világba (娑婆世界, Suōpó shìjiè), hogy felajánlásokat tegyünk (供養, gòngyǎng) Sákjamuni (釋迦牟尼, Shìjiāmóuní) Buddhának (佛, Fó), és (并, bìng) szeretnénk (欲, yù) látni (見, jiàn) Vimalakírtit (維摩詰, Wéimójié) és (等, děng) a Bódhiszattvák (諸菩薩, zhū Púsà) gyülekezetét (眾, zhòng).”

A Buddha [Illat Halom] így szólt: „Elmehettek (可往, kě wǎng). Vonjátok vissza (攝, shè) testetek illatát (汝身香, rǔ shēn xiāng), nehogy (無令, wú lìng) az ottani (彼, bǐ) érző lényekben (諸眾生, zhū zhòngshēng) zavaros (惑, huò) és ragaszkodó (著, zhuó) tudat (心, xīn) ébredjen (起, qǐ); továbbá (又, yòu) hagyjátok el (捨, shě) eredeti alakotokat (汝本形, rǔ běn xíng), nehogy (勿使, wù shǐ) az ottani országban (彼國, bǐ guó) azok, akik a Bódhiszattva-[útra] törekszenek (求菩薩者, qiú Púsà zhě), alacsonyrendűnek (鄙, bǐ) és szégyellnivalónak (恥, chǐ) érezzék (自, zì) magukat; továbbá, irántuk (於彼, yú bǐ) ne tápláljatok (莫懷, mò huái) megvetést (輕賤, qīngjiàn), és ne gondoljatok (作...想, zuò...xiǎng) rájuk akadályként (礙, ài). Miért (所以者何, suǒyǐ zhě hé)? A tíz irány (十方, shífāng) országai (國土, guótǔ) mind (皆, jiē) olyanok, mint az üres tér (虛空, xūkōng). Továbbá (又, yòu) a Buddhák (諸佛, zhū Fó), abból a célból (為欲, wèi yù), hogy átalakítsák (化, huà) azokat, akik a Kis Ösvényben (樂小法者, lè xiǎofǎ zhě) lelik örömüket, nem mutatják meg (不盡現, bú jìn xiàn) teljesen (盡, jìn) az ő Tiszta Földjeiket (清淨土, qīngjìng tǔ), ez minden (耳, ěr)!”

Akkor (時, shí) a megteremtett Bódhiszattva (化菩薩, huà Púsà), miután (既, jì) megkapta (受, shòu) az étellel teli tálat (鉢飯, bō fàn), azzal a kilencmillió Bódhiszattvával együtt (與...俱, yǔ...jù), a Buddha (佛, Fó) félelmetes szellemi erejére (威神, wēishén) és (及, jí) Vimalakírti erejére (力, lì) támaszkodva (承, chéng), abból a világból (於彼世界, yú bǐ shìjiè) hirtelen (忽然, hūrán) eltűnt (不現, bú xiàn), és egy pillanat (須臾之間, xūyú zhī jiān) alatt Vimalakírti házához (舍, shè) érkezett (至, zhì).

時維摩詰即化作九百萬師子之座，嚴好如前，諸菩薩皆坐其上。是化菩薩以滿鉢香飯與維摩詰，飯香普熏毘耶離城及三千大千世界。時毘耶離婆羅門、居士等，聞是香氣，身意快然，歎未曾有！於是長者主月蓋從八萬四千人，來入維摩詰舍。見其室中菩薩甚多，諸師子座高廣嚴好，皆大歡喜，禮眾菩薩及大弟子，却住一面。諸地神、虛空神及欲、色界諸天，聞此香氣，亦皆來入維摩詰舍。

Akkor (時, shí) Vimalakírti (維摩詰, Wéimójié) azonnal (即, jí) varázsolt (化作, huà zuò) kilencmillió (九百萬, jiǔbǎi wàn) oroszlán trónust (師子座, shīzi zuò), melyek ékesek (嚴, yán) és szépek (好, hǎo) voltak, mint a korábbiak (如前, rú qián), és a Bódhiszattvák (諸菩薩, zhū Púsà) mind (皆, jiē) helyet foglaltak (坐, zuò) rajtuk (其上, qí shàng). Az a megteremtett Bódhiszattva (化菩薩, huà Púsà) a teli tál (滿鉢, mǎn bō) illatos étellel (香飯, xiāng fàn) odaadta (與, yǔ) azt Vimalakírtinek. Az étel illata (飯香, fàn xiāng) bejárta és betöltötte (普熏, pǔ xūn) Vaisálí (毘耶離, Píyélí) városát (城, chéng) és (及, jí) a háromezer nagy ezer világot (三千大千世界, sānqiān dàqiān shìjiè). Abban az időben (時, shí) Vaisálí bráhmanái (婆羅門, póluómén), világi gyakorlói (居士, jūshì) és mások (等, děng), érezve (聞, wén) ezt az illatot (香氣, xiāngqì), testükben (身, shēn) és tudatukban (意, yì) örömöt (快然, kuàirán) éreztek, és csodálkozva kiáltottak fel (歎, tàn) az eddig nem látott (未曾有, wèicéngyǒu) [dolgon]! Ekkor (於是, yúshì) a fő (主, zhǔ) elöljáró (長者, zhǎngzhě), Jüe-kaj (月蓋, Yuègài), nyolcvannégyezer (八萬四千, bāwàn sìqiān) ember kíséretében (從, cóng), eljött (來, lái) és belépett (入, rù) Vimalakírti házába (舍, shè). Látva (見, jiàn) a szobában (室中, shì zhōng) a rendkívül sok (甚多, shèn duō) Bódhiszattvát, és az oroszlán trónusokat (諸師子座, zhū shīzi zuò), melyek magasak (高, gāo), szélesek (廣, guǎng), ékesek (嚴, yán) és szépek (好, hǎo) voltak, mind (皆, jiē) nagy öröm (大歡喜, dà huānxǐ) töltötte el őket. Hódoltak (禮, lǐ) a Bódhiszattvák gyülekezetének (眾菩薩, zhòng Púsà) és (及, jí) a nagy tanítványoknak (大弟子, dàdìzǐ), majd (却, què) félreálltak (住一面, zhù yī miàn). A különféle föld-szellemek (地神, dìshén), tér-szellemek (虛空神, xūkōng shén), valamint (及, jí) a vágy-birodalom (欲界, yùjiè) és forma-birodalom (色界, sèjiè) dévái (諸天, zhū tiān), érezve ezt az illatot, szintén (亦, yì) mind (皆, jiē) eljöttek és beléptek Vimalakírti házába.

時維摩詰語舍利弗等諸大聲聞：「仁者可食。如來甘露味飯，大悲所熏，無以限意食之，使不消也。」有異聲聞念：「是飯少，而此大眾人人當食。」

化菩薩曰：「勿以聲聞小德小智稱量如來無量福慧！四海有竭，此飯無盡！使一切人食，揣若須彌，乃至一劫，猶不能盡。所以者何？無盡戒、定、智慧、解脫、解脫知見功德具足者所食之餘，終不可盡。」於是鉢飯悉飽眾會，猶故不𣩠。其諸菩薩、聲聞、天、人，食此飯者，身安快樂，譬如一切樂莊嚴國諸菩薩也；又諸毛孔皆出妙香，亦如眾香國土諸樹之香。

Akkor Vimalakírti így szólt (語, yǔ) Sáriputrához (舍利弗, Shèlìfú) és (等, děng) a többi nagy Srávakához (諸大聲聞, zhū dà Shēngwén): „Erényesek (仁者, rénzhě), egyetek (可食, kě shí)! Ez a Tathágata (如來, Rúlái) ambrózia (甘露, gānlù) ízű (味, wèi) étele (飯, fàn), melyet nagy együttérzés (大悲, dàbēi) hat át (所熏, suǒ xūn). Ne (無以...食之, wú yǐ...shí zhī) korlátozott tudattal (限意, xiàn yì) egyétek, nehogy (使, shǐ) ne tudjátok megemészteni (不消, bù xiāo)!” Egy bizonyos (異, yì) Srávaka (聲聞, Shēngwén) így gondolta (念, niàn): „Ez az étel (飯, fàn) kevés (少, shǎo), pedig ebben a nagy gyülekezetben (大眾, dàzhòng) mindenkinek (人人, rénrén) ennie kell (當食, dāng shí).”

A megteremtett Bódhiszattva (化菩薩, huà Púsà) így szólt: „Ne (勿, wù) mérjétek (稱量, chēngliáng) a Tathágata mérhetetlen (無量, wúliàng) érdemét (福, fú) és bölcsességét (慧, huì) a Srávakák kicsiny erényével (小德, xiǎo dé) és kicsiny bölcsességével (小智, xiǎo zhì)! A négy tenger (四海, sìhǎi) kiapadhat (有竭, yǒu jié), de ez az étel kimeríthetetlen (無盡, wújìn)! Még ha (使, shǐ) minden ember (一切人, yīqiè rén) enné is, Szuméru-hegynyi (須彌, Xūmí) adagokat (揣若, chuāi ruò) véve, akár (乃至, nǎizhì) egy egész világkorszakon (一劫, yī jié) át, akkor sem (猶, yóu) tudná kimeríteni (不能盡, bù néng jìn). Miért (所以者何, suǒyǐ zhě hé)? Mert annak, aki teljességében bírja (具足者, jùzú zhě) a kimeríthetetlen (無盡, wújìn) erkölcsiség (戒, jiè), összeszedettség (定, dìng), bölcsesség (智慧, zhìhuì), megszabadulás (解脫, jiětuō), és a megszabadulás tudásának és látásának (解脫知見, jiětuō zhījiàn) érdemeit (功德, gōngdé), annak ételének (所食, suǒ shí) maradéka (餘, yú) soha (終不可, zhōng bù kě) nem merülhet ki (盡, jìn).” Ekkor (於是, yúshì) a tálban (鉢, bō) lévő étel (飯, fàn) teljesen (悉, xī) jóllakatta (飽, bǎo) az egész gyülekezetet (眾會, zhònghuì), és mégsem (猶故, yóu gù) fogyott el (不盡, bù jìn - [𣩠 helyett]). Azok a Bódhiszattvák, Srávakák, dévák (天, tiān) és emberek (人, rén), akik ettek (食...者, shí...zhě) ebből az ételből, testükben (身, shēn) békét (安, ān) és örömöt (快樂, kuàilè) éreztek, mint (譬如, pìrú) a „Minden Öröm Ékessége” nevű ország (一切樂莊嚴國, Yīqiè Lè Zhuāngyán guó) Bódhiszattvái. Továbbá (又, yòu) minden (皆, jiē) pórusukból (諸毛孔, zhū máokǒng) csodás illat (妙香, miào xiāng) áradt (出, chū), akár (亦如, yì rú) a Sok Illat (眾香, Zhòngxiāng) országának (國土, guótǔ) fáié (諸樹, zhū shù).

爾時維摩詰問眾香菩薩：「香積如來以何說法？」

Ekkor Vimalakírti megkérdezte a Sok Illat [országból érkezett] Bódhiszattvákat (眾香菩薩, Zhòngxiāng Púsà): „Az Illat Halom Tathágata (香積如來, Xiāngjī Rúlái) hogyan (以何, yǐ hé) tanítja a Dharmát (說法, shuō fǎ)?”

彼菩薩曰：「我土如來無文字說，但以眾香令諸天、人得入律行。菩薩各各坐香樹下，聞斯妙香，即獲一切德藏三昧。得是三昧者，菩薩所有功德皆悉具足。」

Azok a Bódhiszattvák így szóltak: „A mi földünkön (我土, wǒ tǔ) a Tathágata (如來, Rúlái) nem használ (無...說, wú...shuō) írott szavakat (文字, wénzì) vagy beszédet (說, shuō). Csupán (但, dàn) különféle illatokkal (眾香, zhòng xiāng) éri el (令, lìng), hogy a dévák (諸天, zhū tiān) és emberek (人, rén) belépjenek (得入, dé rù) a fegyelembe (律, lǜ) és gyakorlásba (行, xíng). A Bódhiszattvák mind (各各, gègè) illatos fák (香樹, xiāng shù) alatt (下, xià) ülnek (坐, zuò), és ezt (斯, sī) a csodás illatot (妙香, miào xiāng) érezve (聞, wén) azonnal (即, jí) elnyerik (獲, huò) a Minden Erény Kincstára Szamádhit (一切德藏三昧, Yīqiè Dézàng sānmèi). Aki eléri (得...者, dé...zhě) ezt a Szamádhit, annak a Bódhiszattva minden (所有, suǒyǒu) érdeme (功德, gōngdé) teljesen (皆悉, jiē xī) tökéletessé válik (具足, jùzú).”

彼諸菩薩問維摩詰：「今世尊釋迦牟尼以何說法？」

Azok a Bódhiszattvák (彼菩薩, bǐ Púsà) így szóltak: „A mostani (今, jīn) Magasztos (世尊, Shìzūn), Sákjamuni (釋迦牟尼, Shìjiāmóuní), hogyan (以何, yǐ hé) tanítja a Dharmát (說法, shuō fǎ)?”

維摩詰言：「此土眾生剛強難化，故佛為說剛強之語以調伏之。言是地獄、是畜生、是餓鬼，是諸難處，是愚人生處；是身邪行，是身邪行報；是口邪行，是口邪行報；是意邪行，是意邪行報；是殺生，是殺生報；是不與取，是不與取報；是邪婬，是邪婬報；是妄語，是妄語報；是兩舌，是兩舌報；是惡口，是惡口報；是無義語，是無義語報；是貪嫉，是貪嫉報；是瞋惱，是瞋惱報；是邪見，是邪見報；是慳悋，是慳悋報；是毀戒，是毀戒報；是瞋恚，是瞋恚報；是懈怠，是懈怠報；是亂意，是亂意報；是愚癡，是愚癡報；是結戒，是持戒，是犯戒；是應作，是不應作；是障礙，是不障[＊]礙；是得罪，是離罪；是淨，是垢；是有漏，是無漏；是邪道，是正道；是有為，是無為；是世間，是涅槃。以難化之人心如猨猴，故以若干種法制御其心，乃可調伏，譬如象馬，𢤱悷不調，加諸楚毒乃至徹骨，然後調伏。如是剛強難化眾生，故以一切苦切之言，乃可入律。」

Vimalakírti (維摩詰, Wéimójié) így szólt: „Ennek a földnek (此土, cǐ tǔ) érző lényei (眾生, zhòngshēng) makacsok (剛強, gāngqiáng) és nehezen alakíthatók (難化, nán huà). Ezért (故, gù) a Buddha (佛, Fó) kemény szavakat (剛強之語, gāngqiáng zhī yǔ) mond (說, shuō) nekik (為, wèi), hogy megfékezze (調伏, tiáofú) őket (之, zhī). Azt mondja (言, yán): ’Ez a pokol (地獄, dìyù), ez az állatok birodalma (畜生, chùshēng), ez az éhes szellemek birodalma (餓鬼, èguǐ); ezek a nehéz helyek (諸難處, zhū nán chù), ezek a balgák (愚人, yúrén) születési helyei (生處, shēng chù).’ ’Ez a testi helytelen cselekedet (身邪行, shēn xiéxíng); ez a testi helytelen cselekedet visszahatása (報, bào). Ez a szóbeli helytelen cselekedet (口邪行, kǒu xiéxíng); ez a szóbeli helytelen cselekedet visszahatása. Ez a tudati helytelen cselekedet (意邪行, yì xiéxíng); ez a tudati helytelen cselekedet visszahatása.’ ’Ez az élet elvétele (殺生, shāshēng); ez az élet elvételének visszahatása. Ez annak elvétele, amit nem adtak (不與取, bù yǔ qǔ); ez annak elvételének visszahatása, amit nem adtak. Ez a helytelen szexuális magatartás (邪婬, xiéyín); ez a helytelen szexuális magatartás visszahatása. Ez a hazugság (妄語, wàngyǔ); ez a hazugság visszahatása. Ez a viszálykeltő beszéd (兩舌, liǎngshé); ez a viszálykeltő beszéd visszahatása. Ez a durva beszéd (惡口, èkǒu); ez a durva beszéd visszahatása. Ez a haszontalan fecsegés (無義語, wúyì yǔ); ez a haszontalan fecsegés visszahatása.’ ’Ez a kapzsiság és irigység (貪嫉, tānjí); ez a kapzsiság és irigység visszahatása. Ez a rosszindulat és bosszúság (瞋惱, chēnnǎo); ez a rosszindulat és bosszúság visszahatása. Ez a téves nézet (邪見, xiéjiàn); ez a téves nézet visszahatása.’ ’Ez a fösvénység (慳悋, qiānlìn); ez a fösvénység visszahatása. Ez a fogadalmak megszegése (毀戒, huǐjiè); ez a fogadalmak megszegésének visszahatása. Ez a harag (瞋恚, chēn huì); ez a harag visszahatása. Ez a restség (懈怠, xièdài); ez a restség visszahatása. Ez a szétszórt tudat (亂意, luàn yì); ez a szétszórt tudat visszahatása. Ez a tudatlanság (愚癡, yúchī); ez a tudatlanság visszahatása.’ ’Ez a fogadalomtétel (結戒, jiéjiè), ez a fogadalmak betartása (持戒, chíjiè), ez a fogadalmak megszegése (犯戒, fànjiè). Ez az, amit tenni kell (應作, yīng zuò); ez az, amit nem szabad tenni (不應作, bù yīng zuò). Ez akadály (障礙, zhàng'ài); ez nem akadály (不障礙, bù zhàng'ài). Ez vétek elkövetése (得罪, dézuì); ez a vétektől való megszabadulás (離罪, lízuì). Ez tiszta (淨, jìng); ez szennyezett (垢, gòu). Ez szennyezett/kiáramlásokkal teli (有漏, yǒulòu); ez szennyezetlen/kiáramlásoktól mentes (無漏, wúlòu). Ez a téves út (邪道, xiédào); ez a helyes út (正道, zhèngdào). Ez feltételekhez kötött (有為, yǒuwéi); ez feltétel-nélküli (無為, wúwéi). Ez a világ (世間, shìjiān); ez a Nirvána (涅槃, Nièpán).’ Mivel (以, yǐ) a nehezen alakítható emberek (難化之人, nán huà zhī rén) tudata (心, xīn) olyan, mint a majmoké (猨猴, yuánhóu), ezért (故, gù) különféle (若干種, ruògān zhǒng) módszerekkel (法, fǎ) kell megfékezni (制御, zhìyù) tudatukat, csak így (乃可, nǎi kě) válnak szelíddé (調伏, tiáofú). Mint (譬如, pìrú) az elefántok (象, xiàng) és lovak (馬, mǎ), melyek makacsok/önfejűek (𢤱悷/頑劣, wánliè) és betöretlenek (不調, bù tiáo): különféle (諸, zhū) fájdalmat (楚毒, chǔdú) kell nekik okozni (加, jiā), akár (乃至, nǎizhì) csontig hatolóan (徹骨, chègǔ), csak azután (然後, ránhòu) válnak szelíddé (調伏, tiáofú). Hasonlóképpen (如是, rúshì), a makacs és nehezen alakítható érző lények (剛強難化眾生, gāngqiáng nán huà zhòngshēng) esetében, ezért (故, gù) mindenféle (一切, yīqiè) kemény és metsző (苦切, kǔqiè) szóval (言, yán) lehet csak (乃可, nǎi kě) őket a fegyelembe (律, lǜ) vezetni (入, rù).”

彼諸菩薩聞說是已，皆曰：「未曾有也！如世尊釋迦牟尼佛，隱其無量自在之力，乃以貧所樂法度脫眾生；斯諸菩薩亦能勞謙，以無量大悲生是佛土。」

Azok a Bódhiszattvák (彼諸菩薩, bǐ zhū Púsà), hallva (聞...已, wén...yǐ) ezt a magyarázatot (說是, shuō shì), mind (皆, jiē) így szóltak (曰, yuē): „Soha nem látott (未曾有也, wèicéngyǒu yě)! Hogy a Magasztos (世尊, Shìzūn), Sákjamuni (釋迦牟尼, Shìjiāmóuní) Buddha (佛, Fó) elrejti (隱, yǐn) mérhetetlen (無量, wúliàng) önrendelkező erejét (自在之力, zìzài zhī lì), és inkább (乃, nǎi) a gyengébb képességűeknek megfelelő (貧所樂, pín suǒ lè) módszerekkel (法, fǎ) szabadítja meg (度脫, dùtuō) az érző lényeket! És ezek (斯, sī) a Bódhiszattvák [itt] képesek (能, néng) elviselni a nehézségeket és alázatosnak lenni (勞謙, láoqiān), mérhetetlen (無量, wúliàng) nagy együttérzéssel (大悲, dàbēi) születve (生, shēng) ebben (是, shì) a Buddha-földben (佛土, Fótǔ).”

維摩詰言：「此土菩薩於諸眾生大悲堅固，誠如所言。然其一世饒益眾生，多於彼國百千劫行。所以者何？此娑婆世界有十事善法，諸餘淨土之所無有。

何等為十？以布施攝貧窮，以淨戒攝毀禁，以忍辱攝瞋恚，以精進攝懈怠，以禪定攝亂意，以智慧攝愚癡，說除難法度八難者，以大乘法度樂小乘者，以諸善根濟無德者，常以四攝成就眾生，是為十。」

Vimalakírti így szólt: „Ennek a földnek Bódhiszattvái az érző lények iránti nagy együttérzése szilárd (堅固, jiāngù), valóban (誠, chéng), ahogy mondjátok (如所言, rú suǒ yán). Azonban (然, rán) az a haszon (饒益, ráoyì), amit egyetlen életük (一世, yī shì) alatt hoznak az érző lényeknek, több (多於, duō yú), mint a ti földeteken (彼國, bǐ guó) száz vagy ezer (百千, bǎiqiān) világkorszakon (劫, jié) át tartó gyakorlás (行, xíng) [haszna]. Miért (所以者何, suǒyǐ zhě hé)? Mert ennek a Szahá-világnak (娑婆世界, Suōpó shìjiè) van tízféle (十事, shí shì) ügyes/jó módszere (善法, shàn fǎ), ami más (諸餘, zhū yú) Tiszta Földeken (淨土, jìngtǔ) nincs meg (無有, wú yǒu).

Melyik ez a tíz (何等為十, héděng wéi shí)? 1. Az adakozással (布施, bùshī) segíteni (攝, shè) a szegényeket (貧窮, pínqióng). 2. Tiszta erkölcsiséggel (淨戒, jìngjiè) segíteni a fogadalomszegőket (毀禁, huǐjìn). 3. Türelemmel (忍辱, rěnrǔ) segíteni a gyűlölködőket (瞋恚, chēn huì). 4. Erőfeszítéssel (精進, jīngjìn) segíteni a resteket (懈怠, xièdài). 5. Meditációval (禪定, chándìng) segíteni a szétszórt elméjűeket (亂意, luàn yì). 6. Bölcsességgel (智慧, zhìhuì) segíteni a tudatlanokat (愚癡, yúchī). 7. A nehézségek leküzdésének Dharmáját (除難法, chú nán fǎ) tanítani, hogy megszabadítsák (度, dù) a nyolc nehéz helyzetben (八難, bā nán) lévőket. 8. A Nagy Jármű (大乘, dàchéng) Dharmájával megszabadítani azokat, akik a Kis Járművet (小乘, xiǎochéng) kedvelik (樂...者, lè...zhě). 9. Különféle erénygyökerekkel (諸善根, zhū shàngēn) segíteni (濟, jì) az erényteleneket (無德者, wú dé zhě). 10. Folyamatosan (常, cháng) a Négy Összegyűjtő Módszerrel (四攝, sì shè) érlelni (成就, chéngjiù) az érző lényeket. Ez a tíz.”

彼菩薩曰：「菩薩成就幾法？於此世界行無瘡疣，生于淨土。」

Azok a Bódhiszattvák így szóltak: „Hány (幾, jǐ) tulajdonságot/dharmát (法, fǎ) kell tökéletesítenie (成就, chéngjiù) egy Bódhiszattvának, hogy ebben a világban (於此世界, yú cǐ shìjiè) hiba/szeplő nélkül (無瘡疣, wú chuāngyóu) gyakoroljon (行, xíng), és [majd] Tiszta Földön (淨土, jìngtǔ) szülessen (生, shēng)?”

維摩詰言：「菩薩成就八法，於此世界行無瘡疣，生于淨土。何等為八？饒益眾生，而不望報；代一切眾生受諸苦惱，所作功德盡以施之；等心眾生，謙下無[＊]礙；於諸菩薩視之如佛；所未聞經，聞之不疑；不與聲聞而相違背；不嫉彼供，不高己利，而於其中調伏其心；常省己過，不訟彼短，恒以一心求諸功德，是為八法。」

Vimalakírti (維摩詰, Wéimójié) így szólt: „Ha a Bódhiszattva (菩薩, Púsà) tökéletesít (成就, chéngjiù) nyolc tulajdonságot (八法, bā fǎ), ebben a világban (於此世界, yú cǐ shìjiè) hiba nélkül (無瘡疣, wú chuāngyóu) gyakorol (行, xíng), és Tiszta Földön (淨土, jìngtǔ) születik (生, shēng). Melyik ez a nyolc (何等為八, héděng wéi bā)? Hasznára van (饒益, ráoyì) az érző lényeknek (眾生, zhòngshēng), de nem vár (不望, bù wàng) viszonzást (報, bào); Magára veszi (代...受, dài...shòu) minden érző lény (一切眾生, yīqiè zhòngshēng) szenvedését és gyötrelmét (諸苦惱, zhū kǔnǎo), és minden megszerzett (所作, suǒ zuò) érdemét (功德, gōngdé) teljesen (盡, jìn) nekik adományozza (施之, shī zhī); Minden érző lény iránt egyenlő tudattal (等心, děng xīn) viseltetik, alázatos (謙下, qiānxià) és akadálytalan/gőgtől mentes (無礙, wú'ài); Minden Bódhiszattvára (諸菩薩, zhū Púsà) úgy tekint (視之如, shì zhī rú), mint a Buddhára (佛, Fó); A korábban nem hallott (所未聞, suǒ wèiwén) szútrákat (經, jīng) hallva (聞之, wén zhī), nem kételkedik (不疑, bù yí); Nem cselekszik ellentétesen (不...相違背, bù...xiāng wéibèi) a Srávakákkal (聲聞, Shēngwén); Nem irigy (不嫉, bú jí) a másoknak (彼, bǐ) adott felajánlásokra (供, gōng), nem magasztalja fel (不高, bù gāo) saját (己, jǐ) hasznát/nyereségét (利, lì), és ezek közepette (而於其中, ér yú qí zhōng) megfékezi (調伏, tiáofú) tudatát (其心, qí xīn); Folyamatosan (常, cháng) vizsgálja (省, xǐng) saját (己, jǐ) hibáit (過, guò), nem teregeti ki (不訟, bù sòng) mások (彼, bǐ) hiányosságait (短, duǎn), és állandóan (恒, héng) összpontosított tudattal (一心, yīxīn) törekszik (求, qiú) minden érdemre (諸功德, zhū gōngdé). Ez a nyolc tulajdonság (是為八法, shì wéi bā fǎ).”

維摩詰、文殊師利於大眾中說是法時，百千天、人皆發阿耨多羅三藐三菩提心，十千菩薩得無生法忍。

Amikor (時, shí) Vimalakírti és Mandzsusrí (文殊師利, Wénshūshīlì) ezt a Dharmát (是法, shì fǎ) tanították (說, shuō) a nagy gyülekezetben (大眾中, dàzhòng zhōng), száz vagy ezer (百千, bǎiqiān) déva (天, tiān) és ember (人, rén) mind (皆, jiē) felébresztette (發, fā) a Felülmúlhatatlan, Tökéletes Megvilágosodás iránti tudatot (阿耨多羅三藐三菩提心, Ānòuduōluó Sānmiǎo Sānpútí xīn), és tízezer (十千, shí qiān) Bódhiszattva elérte (得, dé) a nem-keletkező dharma [türelmes] elfogadását (無生法忍, wúshēng fǎrěn).

維摩詰所說經菩薩行品第十一
Vimalakírti Szútra – Tizenegyedik fejezet: A Bódhiszattva Gyakorlata

是時佛說法於菴羅樹園，其地忽然廣博嚴事，一切眾會皆作金色。阿難白佛言：「世尊！以何因緣，有此瑞應？是處忽然廣博嚴事，一切眾會皆作金色。」

Abban az időben (是時, shì shí) a Buddha (佛, Fó) az Ámrapálí-kertben (菴羅樹園, Ānluóshùyuán) tanította a Dharmát (說法, shuō fǎ). A hely (其地, qí dì) hirtelen (忽然, hūrán) tágassá (廣博, guǎngbó) és ékessé (嚴事, yánshì) vált, és az egész gyülekezet (一切眾會, yīqiè zhònghuì) aranyszínűvé (金色, jīnsè) lett (作, zuò). Ánanda (阿難, Ānán) így szólt (白...言, bái...yán) a Buddhához: „Magasztos (世尊, Shìzūn)! Milyen ok és feltétel (以何因緣, yǐ hé yīnyuán) miatt jelent meg ez a kedvező előjel (瑞應, ruìyìng)? Ez a hely (是處, shì chù) hirtelen tágassá és ékessé vált, és az egész gyülekezet aranyszínűvé lett.”

佛告阿難：「是維摩詰、文殊師利，與諸大眾恭敬圍繞，發意欲來，故先為此瑞應。」

A Buddha így szólt (告, gào) Ánandához: „Vimalakírti (維摩詰, Wéimójié) és Mandzsusrí (文殊師利, Wénshūshīlì) az, akik a nagy gyülekezettel (諸大眾, zhū dàzhòng) tiszteletteljesen (恭敬, gōngjìng) körülvéve (圍繞, wéirào) szándékot (意, yì) ébresztettek (發, fā), hogy eljöjjenek (欲來, yù lái). Ezért (故, gù) jelent meg (為, wèi) előzetesen (先, xiān) ez a kedvező előjel.”

於是維摩詰語文殊師利：「可共見佛，與諸菩薩禮事供養。」

Ekkor [Vimalakírti házában] (於是, yúshì) Vimalakírti így szólt (語, yǔ) Mandzsusríhez: „Elmehetnénk (可, kě) együtt (共, gòng) meglátogatni (見, jiàn) a Buddhát, hogy a Bódhiszattvákkal (諸菩薩, zhū Púsà) együtt hódoljunk (禮, lǐ), szolgáljuk (事, shì) és felajánlásokat tegyünk (供養, gòngyǎng) neki.”

文殊師利言：「善哉！行矣！今正是時。」

Mandzsusrí így szólt: „Kiváló (善哉, shànzāi)! Menjünk (行矣, xíng yǐ)! Most (今, jīn) van itt az ideje (正是時, zhèng shì shí).”

維摩詰即以神力持諸大眾并師子座，置於右掌，往詣佛所。到已著地，稽首佛足，右遶七匝，一心合掌，在一面立；

其諸菩薩即皆避座，稽首佛足，亦繞七匝，於一面立；諸大弟子、釋、梵、四天王等，亦皆避座，稽首佛足，在一面立。

Vimalakírti azonnal (即, jí) természetfeletti erejével (神力, shénlì) felemelte (持, chí) az egész nagy gyülekezetet (諸大眾, zhū dàzhòng), az oroszlán trónusokkal (師子座, shīzi zuò) együtt (并, bìng), jobb tenyerére (右掌, yòu zhǎng) helyezte (置於, zhì yú), és elment (往詣, wǎng yì) a Buddha tartózkodási helyére (佛所, Fó suǒ). Megérkezve (到已, dào yǐ) letette (著地, zhuó dì) [őket] a földre, leborult (稽首, qǐshǒu) a Buddha lábaihoz (佛足, Fó zú), hétszer (七匝, qī zā) jobbról (右, yòu) körbejárta (遶, rào) [őt], egyhegyű elmével (一心, yīxīn) összetette tenyerét (合掌, hézhǎng), és félreállt (在一面立, zài yīmiàn lì).

Azok a Bódhiszattvák (其諸菩薩, qí zhū Púsà) azonnal (即, jí) mind (皆, jiē) elhagyták (避, bì) helyüket (座, zuò), leborultak a Buddha lábaihoz, szintén (亦, yì) hétszer körbejárták, és félreálltak. A nagy tanítványok (諸大弟子, zhū dàdìzǐ), Sakra (釋, Shì), Brahmá (梵, Fàn), a Négy Égi Király (四天王, Sìtiānwáng) és mások (等, děng) szintén mind elhagyták helyüket, leborultak a Buddha lábaihoz, és félreálltak.

於是世尊如法慰問諸菩薩已，各令復坐，即皆受教。眾坐已定，佛語舍利弗：「汝見菩薩大士自在神力之所為乎？」

Ekkor (於是, yúshì) a Magasztos (世尊, Shìzūn), miután a Dharma szerint (如法, rú fǎ) üdvözölte (慰問...已, wèiwèn...yǐ) a Bódhiszattvákat (諸菩薩, zhū Púsà), mindegyiküket (各, gè) leültette (令復坐, lìng fù zuò), és azok azonnal (即, jí) mind (皆, jiē) elfogadták (受, shòu) az utasítást (教, jiào). Miután a gyülekezet (眾, zhòng) helyet foglalt (坐已, zuò yǐ) és elcsendesedett (定, dìng), a Buddha (佛, Fó) így szólt (語, yǔ) Sáriputrához (舍利弗, Shèlìfú): „Láttad-e, mit tett (之所為, zhī suǒ wéi) a Bódhiszattva (菩薩, Púsà) Mahászattva (大士, dàshì) az ő önrendelkező (自在, zìzài) természetfeletti erejével (神力, shénlì)?”

「唯然，已見！」

„Bizony (唯然, wéirán), láttam (已見, yǐ jiàn)!”

「於汝意云何？」「世尊！我覩其為不可思議，非意所圖，非度所測。」

„Mi a véleményed (於汝意云何, yú rǔ yì yúnhé) róla?” „Magasztos (世尊, Shìzūn)! Úgy látom (我覩其為, wǒ dǔ qí wéi), hogy az felfoghatatlan (不可思議, bùkěsīyì), értelemmel (意, yì) ki nem gondolható (非...所圖, fēi...suǒ tú), mértékkel (度, dù) fel nem mérhető (非...所測, fēi...suǒ cè).”

爾時阿難白佛言：「世尊！今所聞香，自昔未有，是為何香？」

Abban az időben (爾時, ěr shí) Ánanda (阿難, Ānán) így szólt (白...言, bái...yán) a Buddhához: „Magasztos! Ezt az illatot (香, xiāng), amit most (今, jīn) érzünk (所聞, suǒ wén), azelőtt (自昔, zì xī) sohasem (未有, wèi yǒu) [éreztem]. Milyen (何, hé) illat ez?”

佛告阿難：「是彼菩薩毛孔之香。」

A Buddha így szólt Ánandához: „Ez azoknak a Bódhiszattváknak (彼菩薩, bǐ Púsà) pórusaiból (毛孔, máokǒng) áradó illat (香, xiāng).”

於是舍利弗語阿難言：「我等毛孔亦出是香。」

Ekkor Sáriputra így szólt Ánandához: „A mi (我等, wǒ děng) pórusainkból is (亦, yì) ez az illat (是香, shì xiāng) árad (出, chū).”

阿難言：「此所從來？」

Ánanda így szólt: „Honnan (所從來, suǒ cóng lái) ered ez (此, cǐ)?”

曰：「是長者維摩詰從眾香國取佛餘飯，於舍食者，一切毛孔皆香若此。」

(Sáriputra) így szólt: „Azért van, mert az elöljáró (長者, zhǎngzhě), Vimalakírti (維摩詰, Wéimójié), elhozta (取, qǔ) a Buddha (佛, Fó) ételének (飯, fàn) maradékát (餘, yú) a Sok Illat országából (眾香國, Zhòngxiāng guó); azoknak, akik a házában (舍, shè) esznek (食者, shí zhě) [belőle], minden (一切, yīqiè) pórusuk (毛孔, máokǒng) így (若此, ruò cǐ) illatozik (香, xiāng).”

阿難問維摩詰：「是香氣住當久如？」

Ánanda (阿難, Ānán) megkérdezte Vimalakírtit: „Ez az illat (香氣, xiāngqì) meddig (久如, jiǔ rú) marad (住, zhù) meg?”

維摩詰言：「至此飯消。」

Vimalakírti így szólt: „Amíg ez az étel meg nem emésztődik (消, xiāo).”

曰：「此飯久如當消？」

(Ánanda) kérdezte: „Ez az étel meddig emésztődik?”

曰：「此飯勢力至于七日，然後乃消。又，阿難！若聲聞人未入正位，食此飯者，得入正位，然後乃消；已入正位，食此飯者，得心解脫，然後乃消；若未發大乘意，食此飯者，至發意乃消；已發意，食此飯者，得無生忍，然後乃消；已得無生忍，食此飯者，至一生補處，然後乃消。譬如有藥，名曰上味，其有服者，身諸毒滅，然後乃消；此飯如是，滅除一切諸煩惱毒，然後乃消。」

(Vimalakírti) így szólt: „Ennek az ételnek az ereje (勢力, shìlì) hét napig (七日, qī rì) tart (至于, zhìyú), csak azután (然後乃, ránhòu nǎi) múlik el (消, xiāo). Továbbá (又, yòu), Ánanda! Ha egy Srávaka (聲聞人, Shēngwén rén), aki még nem lépett be (未入, wèi rù) a végleges állapotba (正位, zhèngwèi), eszik ebből az ételből, eléri (得入, dé rù) a végleges állapotot, és csak azután múlik el [az étel hatása]. Ha az, aki már belépett a végleges állapotba (已入正位, yǐ rù zhèngwèi), eszik ebből az ételből, eléri (得, dé) a tudat megszabadulását (心解脫, xīn jiětuō), és csak azután múlik el. Ha az, aki még nem ébresztette fel (未發, wèi fā) a Nagy Jármű (大乘, dàchéng) szándékát (意, yì), eszik ebből az ételből, [a hatás] csak a szándék felébresztéséig (至發意, zhì fā yì) tart. Ha az, aki már felébresztette a szándékot (已發意, yǐ fā yì), eszik ebből az ételből, eléri (得, dé) a nem-keletkezés [türelmes] elfogadását (無生忍, wúshēng rěn), és csak azután múlik el. Ha az, aki már elérte (已得, yǐ dé) a nem-keletkezés elfogadását, eszik ebből az ételből, [a hatás] csak addig tart, míg eléri (至, zhì) az egyetlen születésnyire [a buddhaságtól lévő] állapotot (一生補處, yīshēng bǔchù), csak azután múlik el. Például (譬如, pìrú) van egy orvosság (藥, yào), melynek neve (名曰, míng yuē) ’Legkiválóbb Íz’ (上味, shàngwèi). Ha valaki (其有...者, qí yǒu...zhě) beveszi (服, fú), testében (身, shēn) minden méreg (諸毒, zhū dú) megsemmisül (滅, miè), és csak azután múlik el [a hatása]. Ez az étel is ilyen (如是, rúshì): eltöröl (滅除, mièchú) minden (一切, yīqiè) szennyeződés-mérget (諸煩惱毒, zhū fánnǎo dú), és csak azután múlik el.”

阿難白佛言：「未曾有也！世尊！如此香飯能作佛事。」

Ánanda így szólt (白...言, bái...yán) a Buddhához: „Soha nem látott (未曾有也, wèicéngyǒu yě)! Magasztos (世尊, Shìzūn)! Hogy ilyen illatos étel (如此香飯, rú cǐ xiāng fàn) képes (能, néng) Buddha-cselekedeteket (佛事, Fóshì) végrehajtani (作, zuò)!”

佛言：「如是，如是！阿難！或有佛土以佛光明而作佛事，有以諸菩薩而作佛事，有以佛所化人而作佛事，有以菩提樹而作佛事，有以佛衣服、臥具而作佛事，有以飯食而作佛事，有以園林臺觀而作佛事，有以三十二相、八十隨形好而作佛事，有以佛身而作佛事，有以虛空而作佛事；眾生應以此緣得入律行。有以夢、幻、影、響、鏡中像、水中月、熱時炎如是等喻，而作佛事；有以音聲、語言、文字而作佛事；或有清淨佛土，寂寞無言、無說、無示、無識、無作、無為，而作佛事。如是，阿難！諸佛威儀進止，諸所施為，無非佛事。

A Buddha így szólt: „Úgy van, úgy van (如是，如是, rúshì, rúshì)! Ánanda! Van (或有, huò yǒu) olyan Buddha-föld (佛土, Fótǔ), ahol a Buddha ragyogásával (佛光明, Fó guāngmíng) hajtják végre a Buddha-cselekedeteket; van, ahol a Bódhiszattvákkal (諸菩薩, zhū Púsà) hajtják végre a Buddha-cselekedeteket; van, ahol a Buddha által teremtett lényekkel (佛所化人, Fó suǒ huà rén) hajtják végre a Buddha-cselekedeteket; van, ahol a Bódhifával (菩提樹, Pútíshù) hajtják végre a Buddha-cselekedeteket; van, ahol a Buddha ruháival (衣服, yīfú) és fekhelyével (臥具, wòjù) hajtják végre a Buddha-cselekedeteket; van, ahol étellel (飯食, fànshí) hajtják végre a Buddha-cselekedeteket; van, ahol kertekkel (園林, yuánlín), teraszokkal (臺, tái) és pavilonokkal (觀, guān) hajtják végre a Buddha-cselekedeteket; van, ahol a harminckét főjellel (三十二相, sānshíèr xiàng) és a nyolcvan mellékjellel (八十隨形好, bāshí suíxíng hǎo) hajtják végre a Buddha-cselekedeteket; van, ahol a Buddha testével (佛身, Fó shēn) hajtják végre a Buddha-cselekedeteket; van, ahol az üres térrel (虛空, xūkōng) hajtják végre a Buddha-cselekedeteket. Az érző lények (眾生, zhòngshēng) ezeknek a feltételeknek (此緣, cǐ yuán) megfelelően (應以, yìng yǐ) lépnek be (得入, dé rù) a fegyelembe és gyakorlásba (律行, lǜ xíng). Van, ahol álmokkal (夢, mèng), káprázatokkal (幻, huàn), árnyakkal (影, yǐng), visszhangokkal (響, xiǎng), tükörképekkel (鏡中像, jìng zhōng xiàng), a vízben tükröződő holddal (水中月, shuǐ zhōng yuè), délibábbal (熱時炎, rè shí yán) és hasonló (如是等, rúshì děng) hasonlatokkal (喻, yù) hajtják végre a Buddha-cselekedeteket. Van, ahol hangokkal (音聲, yīnshēng), beszélt nyelvvel (語言, yǔyán) és írott szavakkal (文字, wénzì) hajtják végre a Buddha-cselekedeteket. Vagy (或有, huò yǒu) vannak Tiszta Buddha-földek (清淨佛土, qīngjìng Fótǔ), melyek csöndesek (寂寞, jìmò), szótlanok (無言, wú yán), beszéd nélküliek (無說, wú shuō), jelzés nélküliek (無示, wú shì), megismerés nélküliek (無識, wú shí), cselekvés nélküliek (無作, wú zuò), feltétel nélküliek (無為, wúwéi), és így hajtják végre a Buddha-cselekedeteket. Így (如是, rúshì), Ánanda! A Buddhák (諸佛, zhū Fó) viselkedése (威儀, wēiyí), mozdulatai (進止, jìnzhǐ), minden (諸所, zhū suǒ) tettük (施為, shīwéi) – mind (無非, wú fēi) Buddha-cselekedet (佛事, Fóshì).”

「阿難！有此四魔、八萬四千諸煩惱門，而諸眾生為之疲勞，諸佛即以此法而作佛事，是名入一切諸佛法門。菩薩入此門者，若見一切淨好佛土，不以為喜，不貪不高；若見一切不淨佛土，不以為憂，不[＊]礙不沒；但於諸佛生清淨心，歡喜恭敬，未曾有也！諸佛如來功德平等，為[1]化眾生故，而現佛土不同。阿難！[2]汝見諸佛國土，地有若干，而虛空無若干也；如是見諸佛色身有若干耳，其無[＊]礙慧無若干也。

„Ánanda (阿難, Ānán)! Létezik ez a négy Mára (四魔, sì mó) és a nyolcvannégyezer (八萬四千, bāwàn sìqiān) szennyeződés-kapu (諸煩惱門, zhū fánnǎo mén), melyek miatt az érző lények (諸眾生, zhū zhòngshēng) kimerülnek (疲勞, píláo). A Buddhák (諸佛, zhū Fó) pontosan (即, jí) ezeket a dolgokat (此法, cǐ fǎ) használják (以, yǐ) arra, hogy Buddha-cselekedeteket (佛事, Fóshì) hajtsanak végre (作, zuò). Ezt nevezik (是名, shì míng) belépésnek (入, rù) minden Buddha Dharma-kapujába (一切諸佛法門, yīqiè zhū Fó fǎmén). Azok a Bódhiszattvák (菩薩, Púsà), akik belépnek (入, rù) ebbe a kapuba (此門, cǐ mén), ha (若, ruò) bármilyen (一切, yīqiè) tiszta (淨, jìng) és jó (好, hǎo) Buddha-földet (佛土, Fótǔ) látnak (見, jiàn), nem tekintik (不以為, bù yǐwéi) azt örömtelinek (喜, xǐ), nem vágynak (不貪, bù tān) rá és nem fuvalkodnak fel (不高, bù gāo); ha bármilyen tisztátalan (不淨, bú jìng) Buddha-földet látnak, nem tekintik azt bánatosnak (憂, yōu), nem akadnak el (不礙, bú ài) és nem csüggednek el (不沒, bú mò). Csupán (但, dàn) a Buddhák (諸佛, zhū Fó) iránt ébresztenek (生, shēng) tiszta tudatot (清淨心, qīngjìng xīn), örömteli (歡喜, huānxǐ) és tiszteletteljes (恭敬, gōngjìng) [érzéseket táplálva], melyekhez fogható még nem volt (未曾有也, wèicéngyǒu yě)! Minden Buddha Tathágata (諸佛如來, zhū Fó Rúlái) érdeme (功德, gōngdé) egyenlő (平等, píngděng); azért (為...故, wèi...gù), hogy átalakítsák (化, huà) az érző lényeket (眾生, zhòngshēng), nyilvánítanak meg (現, xiàn) különböző (不同, bù tóng) Buddha-földeket (佛土, Fótǔ). Ánanda! Látod (汝見, rǔ jiàn), hogy a Buddhák országainak (諸佛國土, zhū Fó guótǔ) földje (地, dì) különféle (若干, ruògān), de az üres tér (虛空, xūkōng) nem különféle (無若干也, wú ruògān yě). Hasonlóképpen (如是, rúshì), látod, hogy a Buddhák forma-testei (色身, sèshēn) különfélék (有若干耳, yǒu ruògān ěr), de (其, qí) akadálytalan (無礙, wú'ài) bölcsességük (慧, huì) nem különféle (無若干也, wú ruògān yě).

「阿難！諸佛色身、威相、種性，戒、定、智慧、解脫、解脫知見，力、無所畏、不共之法，大慈、大悲，威儀所行及其壽命，說法教化，成就眾生，淨佛國土，具諸佛法，悉皆同等，是故名為三藐三佛陀，名為多陀阿伽度，名為佛陀。阿難！若我廣說此三句義，汝以劫壽不能盡受；正使三千大千世界滿中眾生，皆如阿難多聞第一，得念總持，此諸人等以劫之壽亦不能受。如是，阿難！諸佛阿耨多羅三藐三菩提無有限量，智慧辯才不可思議。」

Ánanda! A Buddhák (諸佛, zhū Fó) forma-teste (色身, sèshēn), fenséges jegyei (威相, wēixiāng), nemzetsége/természete (種性, zhǒngxìng), erkölcsisége (戒, jiè), összeszedettsége (定, dìng), bölcsessége (智慧, zhìhuì), megszabadulása (解脫, jiětuō), a megszabadulás tudása és látása (解脫知見, jiětuō zhījiàn), [tíz] Ereje (力, lì), [négy] Félelemnélkülisége (無所畏, wúsuǒwèi), egyedi tulajdonságai (不共之法, bùgòng zhī fǎ), nagy szeretete (大慈, dàcí), nagy együttérzése (大悲, dàbēi), viselkedése (威儀, wēiyí) és cselekedetei (所行, suǒ xíng), valamint (及, jí) élettartamuk (壽命, shòumìng), Dharma-tanításuk (說法, shuōfǎ) és nevelésük (教化, jiàohuà), az érző lények érlelése (成就眾生, chéngjiù zhòngshēng), a Buddha-földek megtisztítása (淨佛國土, jìng Fó guótǔ), és minden Buddha-dharma (諸佛法, zhū Fófǎ) tökéletesítése (具, jù) – mindezek (悉皆, xī jiē) azonosak és egyenlőek (同等, tóngděng). Ezért (是故, shìgù) nevezik (名為, míng wéi) őket Szamjakszambuddhának (三藐三佛陀, Sānmiǎo Sānfótuó), nevezik Tathágatának (多陀阿伽度, Duōtuó'āqiédù), nevezik Buddhának (佛陀, Fótuó). Ánanda! Ha (若, ruò) én (我, wǒ) részletesen kifejteném (廣說, guǎng shuō) e három kifejezés (三句, sān jù) jelentését (義, yì), te (汝, rǔ) egy világkorszaknyi (劫, jié) élettartammal (壽, shòu) sem tudnád teljesen befogadni (不能盡受, bù néng jìn shòu). Még ha (正使, zhèngshǐ) a háromezer nagy ezer világ (三千大千世界, sānqiān dàqiān shìjiè) tele (滿中, mǎn zhōng) lenne érző lényekkel, akik mind (皆, jiē) olyanok lennének, mint te, Ánanda, elsők (第一, dìyī) a kiterjedt tudásban (多聞, duōwén), és elérnék az éberséget (念, niàn) és a dháraníkat (總持, zǒngchí), ezek az emberek (此諸人等, cǐ zhū rén děng) egy világkorszaknyi élettartammal sem tudnák befogadni. Így (如是, rúshì), Ánanda! A Buddhák (諸佛, zhū Fó) Felülmúlhatatlan, Tökéletes Megvilágosodása (阿耨多羅三藐三菩提, Ānòuduōluó Sānmiǎo Sānpútí) határtalan és mérhetetlen (無有限量, wú yǒu xiànliàng); bölcsességük (智慧, zhìhuì) és ékesszólásuk (辯才, biàncái) felfoghatatlan (不可思議, bùkěsīyì).”

阿難白佛言：「我從今已往，不敢自謂以為多聞。」

Ánanda így szólt a Buddhához: „Mostantól fogva (從今已往, cóng jīn yǐ wǎng) nem merem (不敢, bù gǎn) magamat (自謂, zì wèi) a legtöbbet tudónak (以為多聞, yǐwéi duōwén) nevezni.”

佛告阿難：「勿起退意！所以者何？我說汝於聲聞中為最多聞，非謂菩薩。且止，阿難！其有智者不應限度諸菩薩也；一切海淵尚可測量，菩薩禪定、智慧、總持、辯才一切功德不可量也。阿難！汝等捨置菩薩所行，是維摩詰一時所現神通之力，一切聲聞、辟支佛於百千劫，盡力變化所不能作。」

A Buddha így szólt Ánandához: „Ne (勿, wù) táplálj (起, qǐ) visszaeső gondolatokat (退意, tuì yì)! Miért (所以者何, suǒyǐ zhě hé)? Azt mondtam (我說, wǒ shuō), hogy te (汝, rǔ) a Srávakák (聲聞, Shēngwén) között (中, zhōng) vagy a legtöbbet tudó (最多聞, zuì duōwén); nem a Bódhiszattvákhoz (菩薩, Púsà) képest (非謂, fēi wèi). Hagyd ezt (且止, qiě zhǐ), Ánanda! Akik bölcsek (有智者, yǒu zhì zhě), azoknak nem szabad (不應, bù yīng) határokat szabniuk vagy mérniük (限度, xiàndù) a Bódhiszattvákat. Még (尚, shàng) az óceánok (海淵, hǎiyuān) mélysége is (一切, yīqiè) felmérhető (可測量, kě cèliáng), de a Bódhiszattvák összeszedettsége (禪定, chándìng), bölcsessége (智慧, zhìhuì), dháraníja (總持, zǒngchí), ékesszólása (辯才, biàncái) és minden (一切, yīqiè) érdeme (功德, gōngdé) felmérhetetlen (不可量也, bù kě liáng yě). Ánanda! Hagyjátok figyelmen kívül (捨置, shězhì) [azt, hogy megértsétek] ti (汝等, rǔ děng) a Bódhiszattvák tetteit (所行, suǒ xíng). Azt a természetfeletti képességek (神通, shéntōng) erejével (力, lì) végrehajtott megnyilvánulást (所現, suǒ xiàn), amit Vimalakírti (維摩詰, Wéimójié) az imént (一時, yīshí) mutatott, minden (一切, yīqiè) Srávaka (聲聞, Shēngwén) és Pratjékabuddha (辟支佛, Pìzhīfó) száz vagy ezer (百千, bǎiqiān) világkorszakon (劫, jié) át, minden erejét (盡力, jìnlì) bevetve (變化, biànhuà) sem tudná véghezvinni (不能作, bù néng zuò).”

爾時眾香世界菩薩來者，合掌白佛言：「世尊！我等初見此土生下劣想，今自悔責，捨離是心。所以者何？諸佛方便不可思議，為度眾生故，隨其所應，現佛國異。唯然世尊！願賜少法，還於彼土當念如來。」

Abban az időben (爾時, ěr shí) a Sok Illat világából (眾香世界, Zhòngxiāng shìjiè) érkezett (來者, lái zhě) Bódhiszattvák összetett tenyérrel (合掌, hézhǎng) így szóltak (白...言, bái...yán) a Buddhához [Sákjamunihoz]: „Magasztos (世尊, Shìzūn)! Mi (我等, wǒ děng) először (初, chū), mikor megláttuk (見, jiàn) ezt a földet (此土, cǐ tǔ), alacsonyrendűségének (下劣, xiàliè) gondolatát (想, xiǎng) tápláltuk (生, shēng). Most (今, jīn) megbánjuk (悔, huǐ) és korholjuk (責, zé) magunkat (自, zì), és elhagyjuk (捨離, shělí) ezt a gondolkodást (是心, shì xīn). Miért (所以者何, suǒyǐ zhě hé)? A Buddhák (諸佛, zhū Fó) ügyes eszközei (方便, fāngbiàn) felfoghatatlanok (不可思議, bùkěsīyì)! Azért (為...故, wèi...gù), hogy megszabadítsák (度, dù) az érző lényeket (眾生, zhòngshēng), annak megfelelően (隨其所應, suí qí suǒ yìng), ami [számukra] helyénvaló, különböző (異, yì) Buddha-országokat (佛國, Fóguó) nyilvánítanak meg (現, xiàn). Bizony (唯然, wéirán), Magasztos! Kérünk (願, yuàn), adj (賜, cì) nekünk egy rövid Dharma-tanítást (少法, shǎo fǎ), hogy visszatérve (還, huán) arra a földre (彼土, bǐ tǔ) emlékezhessünk (當念, dāng niàn) a Tathágatára (如來, Rúlái).”

佛告諸菩薩：「有盡無盡解脫法門，汝等當學。何謂為盡？謂有為法。何謂無盡？謂無為法。如菩薩者，不盡有為，不住無為。

A Buddha (佛, Fó) így szólt a Bódhiszattvákhoz (諸菩薩, zhū Púsà): „Van a kimeríthető (盡, jìn) és kimeríthetetlen (無盡, wújìn) megszabadulás (解脫, jiětuō) Dharma-kapuja (法門, fǎmén), melyet nektek (汝等, rǔ děng) meg kell tanulnotok (當學, dāng xué). Mit jelent a ’kimeríthető’? A feltételekhez kötött dharmákat (有為法, yǒuwéi fǎ). Mit jelent a ’kimeríthetetlen’? A feltétel-nélküli dharmákat (無為法, wúwéi fǎ). A Bódhiszattva (菩薩者, Púsà zhě) nem meríti ki (不盡, bú jìn) [teljesen] a feltételekhez kötöttet (有為, yǒuwéi), és nem időzik (不住, bú zhù) [véglegesen] a feltétel-nélküliben (無為, wúwéi).

「何謂不盡有為？謂不離大慈，不捨大悲；深發一切智心，而不忽忘；教化眾生，終不厭倦，於四攝法，常念順行；護持正法，不惜軀命，種諸善根，無有疲厭；志常安[＊]住，方便迴向，求法不懈，說法無悋；勤供諸佛；故入生死而無所畏，於諸榮辱，心無憂喜；不輕未學，敬學如佛，墮煩惱者，令發正念，於遠離樂，不以為貴，不著己樂，慶於彼樂；在諸禪定，如地獄想，於生死中，如園觀想；見來求者，為善師想，捨諸所有，具一切智想；見毀戒人，起救護想；諸波羅蜜，為父母想，道品之法，為眷屬想；發行善根，無有齊限，以諸淨國嚴飾之事，成己佛土；行無限施，具足相好，除一切惡，淨身、口、意；生死無數劫，意而有勇，聞佛無量德，志而不倦；以智慧劍，破煩惱賊，出陰、界、入，荷負眾生，永使解脫；以大精進，摧伏魔軍，常求無念實相智慧行；於世間法少欲知足，於出世間求之無厭，而不捨世間法，不壞威儀法而能隨俗；起神通慧，引導眾生，得念總持，所聞不忘；善別諸根，斷眾生疑，以樂說辯，演法無礙；淨十善道，受天、人福；修四無量，開梵天道；勸請說法，隨喜讚善，得佛音聲；身、口、意善，得佛威儀；深修善法，所行轉勝，以大乘教，成菩薩僧；心無放逸，不失眾善：行如此法，是名菩薩不盡有為。

Mit jelent ’nem kimeríteni a feltételekhez kötöttet’? Azt jelenti, hogy nem távolodik el (不離, bù lí) a nagy szeretettől (大慈, dàcí), nem adja fel (不捨, bù shě) a nagy együttérzést (大悲, dàbēi); mélyen felébreszti (深發, shēn fā) a mindentudás tudatát (一切智心, yīqiè zhì xīn), és nem felejti el (不忽忘, bù hū wàng); tanítja és átalakítja (教化, jiàohuà) az érző lényeket (眾生, zhòngshēng), soha (終不, zhōng bù) nem fáradva bele (厭倦, yànjuàn); a Négy Összegyűjtő Módszerrel (四攝法, sì shè fǎ) kapcsolatban mindig tudatos (常念, cháng niàn) és azoknak megfelelően cselekszik (順行, shùn xíng); fenntartja (護持, hùchí) az Igaz Dharmát (正法, zhèngfǎ), nem kímélve (不惜, bù xī) testét és életét (軀命, qūmìng); elülteti (種, zhòng) az erénygyökereket (諸善根, zhū shàngēn) fáradtság és belefáradás nélkül (無有疲厭, wú yǒu píyàn); törekvése (志, zhì) mindig (常, cháng) szilárdan megmarad (安住, ānzhù), ügyes eszközökkel (方便, fāngbiàn) ajánlja fel [érdemeit] (迴向, huíxiàng); keresi (求, qiú) a Dharmát (法, fǎ) lankadatlanul (不懈, bù xiè), tanítja a Dharmát (說法, shuō fǎ) fösvénység nélkül (無悋, wú lìn); szorgalmasan (勤, qín) tesz felajánlásokat (供, gōng) a Buddháknak (諸佛, zhū Fó); ezért belép a szanszárába (入生死, rù shēngsǐ) félelem nélkül (無所畏, wúsuǒwèi); a megbecsülés és megaláztatás (榮辱, róngrǔ) közepette tudata (心, xīn) nem érez bánatot (憂, yōu) vagy örömöt (喜, xǐ); nem nézi le (不輕, bù qīng) a kezdőket (未學, wèixué), úgy tiszteli a tanulókat (敬學, jìng xué), mint a Buddhát; azokat, akik a szennyeződésekbe (煩惱, fánnǎo) estek (墮...者, duò...zhě), a helyes éberség (正念, zhèngniàn) felébresztésére (令發, lìng fā) készteti; az elkülönülés (遠離, yuǎnlí) örömét (樂, lè) nem tartja (不以為, bù yǐwéi) értékesnek (貴, guì); nem ragaszkodik (不著, bù zhuó) saját (己, jǐ) öröméhez, örvendezik (慶, qìng) mások (彼, bǐ) örömének; a különféle meditációs állapotokban (在諸禪定, zài zhū chándìng) úgy [gondolkodik], mintha a pokolban (如地獄想, rú dìyù xiǎng) lenne; a szanszárában (於生死中, yú shēngsǐ zhōng) úgy [gondolkodik], mintha parkokban és pavilonokban (如園觀想, rú yuánguān xiǎng) lenne; látva azokat, akik keresve (求, qiú) jönnek (來...者, lái...zhě), jó tanítónak (善師想, shàn shī xiǎng) tekinti őket; lemondva (捨, shě) minden tulajdonáról (諸所有, zhū suǒyǒu), a mindentudás (一切智, yīqiè zhì) [elérésének] gondolatát (想, xiǎng) táplálja (具, jù); látva a fogadalomszegő embereket (毀戒人, huǐjiè rén), a megmentésük és védelmezésük (救護想, jiùhù xiǎng) gondolatát ébreszti fel (起, qǐ); a Páramitákat (諸波羅蜜, zhū Bōluómì) szülőknek (父母想, fùmǔ xiǎng) tekinti; az ösvény tényezőit (道品之法, dàopǐn zhī fǎ) családtagoknak (眷屬想, juànshǔ xiǎng) tekinti; az erénygyökerek (善根, shàngēn) felébresztése és gyakorlása (發行, fāxíng) nem ismer határokat (無有齊限, wú yǒu qíxiàn); a Tiszta Országok (諸淨國, zhū jìng guó) ékességeivel (嚴飾之事, yánshì zhī shì) tökéletesíti (成, chéng) saját (己, jǐ) Buddha-földjét (佛土, Fótǔ); határtalan adakozást (無限施, wúxiàn shī) gyakorol, tökéletesíti (具足, jùzú) a fő- és mellékjegyeket (相好, xiànghǎo); eltávolít minden rosszat (除一切惡, chú yīqiè è), megtisztítja (淨, jìng) a testet, beszédet és tudatot (身口意, shēn kǒu yì); számtalan (無數, wúshù) világkorszakon (劫, jié) át [marad] a szanszárában (生死, shēngsǐ), tudata (意, yì) mégis bátor (勇, yǒng); hallva a Buddha mérhetetlen (無量, wúliàng) erényeiről (德, dé), törekvése (志, zhì) lankadatlan (不倦, bù juàn); a bölcsesség (智慧, zhìhuì) kardjával (劍, jiàn) legyőzi (破, pò) a szennyeződés (煩惱, fánnǎo) tolvajait (賊, zéi); kilép a halmazokból (陰, yīn), elemekből (界, jiè) és érzékszerv-alapokból (入, rù); vállára veszi (荷負, hèfù) az érző lényeket, örök (永, yǒng) megszabadulásukat (解脫, jiětuō) előidézve (使, shǐ); nagy erőfeszítéssel (大精進, dà jīngjìn) legyőzi (摧伏, cuīfú) Mára seregeit (魔軍, mójūn); mindig (常, cháng) a gondolatnélküli (無念, wúniàn), valós természetű (實相, shíxiāng) bölcsesség (智慧, zhìhuì) gyakorlását (行, xíng) keresi (求, qiú); a világi dolgokkal (世間法, shìjiān fǎ) kapcsolatban kevés vággyal (少欲, shǎoyù) bír és elégedett (知足, zhīzú); a világon túlit (出世間, chūshìjiān) keresi (求之, qiú zhī) belefáradás nélkül (無厭, wú yàn), de nem adja fel (不捨, bù shě) a világi dolgokat; nem sérti meg (不壞, bù huài) a viselkedési szabályokat (威儀法, wēiyí fǎ), mégis képes (能, néng) a világi szokásokhoz (隨俗, suí sú) igazodni; felébreszti (起, qǐ) a természetfeletti képességeket (神通, shéntōng) és a bölcsességet (慧, huì), vezetve (引導, yǐndǎo) az érző lényeket; eléri (得, dé) az éberséget (念, niàn) és a dháraníkat (總持, zǒngchí), nem felejti (不忘, bù wàng) a hallottakat (所聞, suǒ wén); ügyesen megkülönbözteti (善別, shàn bié) a különféle [lények] képességeit (諸根, zhū gēn), megszünteti (斷, duàn) az érző lények kétségeit (眾生疑, zhòngshēng yí); örömteli ékesszólással (樂說辯, lèshuō biàn) akadálytalanul (無礙, wú'ài) fejti ki (演, yǎn) a Dharmát (法, fǎ); megtisztítja (淨, jìng) a Tíz Erényes Utat (十善道, shí shàn dào), elnyerve (受, shòu) az égi (天, tiān) és emberi (人, rén) jutalmakat (福, fú); gyakorolja (修, xiū) a Négy Mérhetetlent (四無量, sì wúliàng), megnyitva (開, kāi) a Brahmá-égbe (梵天, Fàntiān) vezető utat (道, dào); kéri (勸請, quànqǐng) [a Buddhákat] a Dharma tanítására (說法, shuōfǎ), együtt örül (隨喜, suíxǐ) és dicséri (讚, zàn) a jót (善, shàn), elnyerve a Buddha hangját (佛音聲, Fó yīnshēng); teste, beszéde és tudata tökéletes (善, shàn), elnyerve a Buddha viselkedését (佛威儀, Fó wēiyí); mélyen gyakorolja (深修, shēn xiū) az erényes dharmákat (善法, shàn fǎ), gyakorlása (所行, suǒ xíng) egyre kiválóbbá válik (轉勝, zhuǎn shèng); a Nagy Jármű (大乘, dàchéng) tanításával (教, jiào) formálja (成, chéng) a Bódhiszattva Szanghát (菩薩僧, Púsà sēng); tudata (心, xīn) hanyagságtól mentes (無放逸, wú fàngyì), nem veszti el (不失, bù shī) az erényeket (眾善, zhòng shàn). Ilyen módszereket (如此法, rú cǐ fǎ) gyakorolni (行, xíng) – ezt nevezik a Bódhiszattva ’nem kimeríteni a feltételekhez kötöttet’ [gyakorlatának].

「何謂菩薩不住無為？謂修學空，不以空為證；修學無相、無作，不以無相、無作為證；修學無起，不以無起為證；觀於無常，而不厭善本；觀世間苦，而不惡生死；觀於無我，而誨人不倦；觀於寂滅，而不永滅；觀於遠離，而身心修善；觀無所歸，而歸趣善法；觀於無生，而以生法荷負一切；觀於無漏，而不斷諸漏；觀無所行，而以行法教化眾生；觀於空無，而不捨大悲；觀正法位，而不隨小乘；觀諸法虛妄，無牢無人、無主無相，本願未滿，而不虛福德、禪定、智慧：修如此法，是名菩薩不住無為。

Mit jelent ’a Bódhiszattva nem időzik a feltétel-nélküliben’? Azt jelenti, hogy gyakorolja és tanulmányozza (修學, xiūxué) az ürességet (空, kōng), de nem tekinti (不以...為證, bù yǐ...wéi zhèng) az ürességet [végső] megvalósításnak (證, zhèng); gyakorolja és tanulmányozza a jellemzőnélküliséget (無相, wúxiāng) és a vágytalanságot/nem-cselekvést (無作, wúzuò), de nem tekinti a jellemzőnélküliséget és a vágytalanságot/nem-cselekvést [végső] megvalósításnak; gyakorolja és tanulmányozza a nem-keletkezést (無起, wú qǐ), de nem tekinti a nem-keletkezést [végső] megvalósításnak; szemléli (觀於, guān yú) a mulandóságot (無常, wúcháng), de nem fárad bele (不厭, bù yàn) az erénygyökerekbe (善本, shànběn); szemléli a világi szenvedést (世間苦, shìjiān kǔ), de nem iszonyodik (不惡, bù è) a szanszárától (生死, shēngsǐ); szemléli az éntelenséget (無我, wúwǒ), de fáradhatatlanul (不倦, bù juàn) tanítja (誨, huì) az embereket; szemléli a nyugodt kialvást (寂滅, jìmiè), de nem alszik ki (不永滅, bù yǒng miè) örökre; szemléli az elkülönülést (遠離, yuǎnlí), de testtel és tudattal (身心, shēnxīn) az erényt gyakorolja (修善, xiū shàn); szemléli, hogy nincs [végső] menedék (無所歸, wú suǒ guī), de az erényes dharmákhoz (善法, shàn fǎ) fordul (歸趣, guīqù); szemléli a nem-keletkezést (無生, wúshēng), de a keletkező dharmákkal (生法, shēng fǎ) vállára veszi (荷負, hèfù) mindenséget (一切, yīqiè); szemléli a szennyezetlent (無漏, wúlòu), de nem szünteti meg (不斷, bù duàn) [idő előtt] a kiáramlásokat (諸漏, zhū lòu); szemléli, hogy nincs [végső] gyakorlás (無所行, wú suǒ xíng), de gyakorlási módszerekkel (行法, xíng fǎ) tanítja és átalakítja (教化, jiàohuà) az érző lényeket (眾生, zhòngshēng); szemléli az ürességet (空無, kōng wú), de nem adja fel (不捨, bù shě) a nagy együttérzést (大悲, dàbēi); szemléli az Igaz Dharma állapotát (正法位, zhèng fǎwèi), de nem követi (不隨, bù suí) a Kis Járművet (小乘, xiǎochéng); szemléli, hogy minden dharma (諸法, zhū fǎ) illuzórikus (虛妄, xūwàng), szilárdság nélküli (無牢, wú láo), személytelen (無人, wú rén), birtokos nélküli (無主, wú zhǔ), jellemző nélküli (無相, wú xiāng), [és mivel] eredeti fogadalma (本願, běn yuàn) még nem teljesült (未滿, wèi mǎn), nem teszi hiábavalóvá (不虛, bù xū) az érdemet (福德, fúdé), az összeszedettséget (禪定, chándìng) és a bölcsességet (智慧, zhìhuì). Ilyen módszereket (如此法, rú cǐ fǎ) gyakorolni (修, xiū) – ezt nevezik a Bódhiszattva ’nem időzni a feltétel-nélküliben’ [gyakorlatának].

「又具福德故，不住無為；具智慧故，不盡有為。大慈悲故，不住無為；滿本願故，不盡有為。集法藥故，不住無為；隨授藥故，不盡有為。知眾生病故，不住無為；滅眾生病故，不盡有為。諸正士菩薩以修此法，不盡有為、不住無為，是名盡無盡解脫法門，汝等當學。」

Továbbá (又, yòu), mivel bírnak (具, jù) érdemmel (福德, fúdé), nem időznek a feltétel-nélküliben; mivel bírnak bölcsességgel (智慧, zhìhuì), nem merítik ki [teljesen] a feltételekhez kötöttet. A nagy szeretet és együttérzés (大慈悲, dà cíbēi) miatt nem időznek a feltétel-nélküliben; eredeti fogadalmaik (本願, běn yuàn) teljesítése (滿, mǎn) miatt nem merítik ki [teljesen] a feltételekhez kötöttet. A Dharma-orvosságok (法藥, fǎ yào) gyűjtése (集, jí) miatt nem időznek a feltétel-nélküliben; az orvosságok [szükség szerinti] adagolása (隨授藥, suí shòu yào) miatt nem merítik ki [teljesen] a feltételekhez kötöttet. Mivel ismerik (知, zhī) az érző lények betegségeit (眾生病, zhòngshēng bìng), nem időznek a feltétel-nélküliben; az érző lények betegségeinek megszüntetése (滅, miè) miatt nem merítik ki [teljesen] a feltételekhez kötöttet. A nemes (正士, zhèngshì) Bódhiszattvák (菩薩, Púsà) ezt a dharmát gyakorolva (以修此法, yǐ xiū cǐ fǎ) nem merítik ki a feltételekhez kötöttet, és nem időznek a feltétel-nélküliben. Ezt nevezik (是名, shì míng) a kimeríthető és kimeríthetetlen megszabadulás Dharma-kapujának (盡無盡解脫法門, jìn wújìn jiětuō fǎmén), melyet nektek (汝等, rǔ děng) meg kell tanulnotok (當學, dāng xué).”

爾時彼諸菩薩聞說是法，皆大歡喜，以眾妙華、若干種色、若干種香，散遍三千大千世界，供養於佛及此經法并諸菩薩已，稽首佛足，歎未曾有，言：「釋迦牟尼佛乃能於此善行方便。」言已，忽然不現，還到彼國。

Abban az időben (爾時, ěr shí) azok a Bódhiszattvák (彼諸菩薩, bǐ zhū Púsà), hallva (聞, wén) ezt a Dharma-tanítást (說是法, shuō shì fǎ), mind (皆, jiē) nagy örömöt (大歡喜, dà huānxǐ) éreztek. Különféle (眾, zhòng) csodás virágokat (妙華, miào huā), sokféle (若干種, ruògān zhǒng) színűt (色, sè), sokféle illatút (香, xiāng) szórtak (散, sàn) szét mindenütt (遍, biàn) a háromezer nagy ezer világban (三千大千世界, sānqiān dàqiān shìjiè), felajánlásként (供養, gòngyǎng) a Buddhának (佛, Fó), ennek a Szútra-Dharmának (此經法, cǐ jīng fǎ), valamint (并, bìng) a Bódhiszattváknak. Miután (已, yǐ) ezt megtették, leborultak (稽首, qǐshǒu) a Buddha lábaihoz (佛足, Fó zú), csodálkozva (歎, tàn) [kiáltottak fel] az eddig nem látotton (未曾有, wèicéngyǒu), és így szóltak (言, yán): „Sákjamuni (釋迦牟尼, Shìjiāmóuní) Buddha (佛, Fó) valóban képes (乃能, nǎi néng) itt (於此, yú cǐ) ügyesen gyakorolni (善行, shàn xíng) az ügyes eszközöket (方便, fāngbiàn)!” Miután szóltak (言已, yán yǐ), hirtelen (忽然, hūrán) eltűntek (不現, bú xiàn), és visszatértek (還到, huán dào) hazájukba (彼國, bǐ guó).

[＊]維摩詰所說經見阿閦佛品第十二
A Vimalakirti-szútra, Tizenkettedik fejezet: Az Aksóbhja Buddháról

爾時世尊問維摩詰：「汝欲見如來，為以何等觀如來乎？」

Abban az időben (爾時, ěr shí) a Magasztos (世尊, Shìzūn) megkérdezte Vimalakírtit (維摩詰, Wéimójié): „Látni kívánod (欲見, yù jiàn) a Tathágatát (如來, Rúlái); hogyan (為以何等, wéi yǐ héděng) szemléled (觀, guān) hát a Tathágatát?

維摩詰言：「如自觀身實相，觀佛亦然。我觀如來前際不來，後際不去，今則不住；不觀色，不觀色如，不觀色性，不觀受、想、行、識，不觀識如，不觀識性，非四大起，同於虛空；六入無積，眼、耳、鼻、舌、身、心已過；不在三界，三垢已離，順三脫門，具足三明，與無明等；不一相、不異相，不自相、不他相，非無相、非取相；不此岸，不彼岸，不中流而化眾生；觀於寂滅，亦不永滅；不此不彼，不以此，不以彼；不可以智知，不可以識識；無晦無明，無名無相，無強無弱，非淨非穢；不在方，不離方，非有為，非無為，無示無說；不施不慳，不戒不犯，不忍不恚，不進不怠，不定不亂，不智不愚，不誠不欺，不來不去，不出不入，一切言語道斷；非福田，非不福田，非應供養，非不應供養；非取非捨，非有相，非無相；同真際，等法性，不可稱，不可量，過諸稱量；非大非小，非見非聞，非覺非知，離眾結縛；等諸智，同眾生，於諸法無分別；一切無失，無濁無惱，無作無起，無生無滅；無畏無憂，無喜無厭無著；無已有，無當有，無今有；不可以一切言說分別顯示：世尊！如來身為若此，作如是觀，以斯觀者，名為正觀；若他觀者，名為邪觀。」

Vimalakírti így szólt: „Ahogyan (如, rú) az ember saját (自, zì) testének (身, shēn) valódi természetét/valóságát (實相, shíxiāng) szemléli (觀, guān), úgy (亦然, yì rán) szemléli a Buddhát (佛, Fó) is. Én (我, wǒ) úgy szemlélem a Tathágatát, hogy a múltból (前際, qiánjì) nem jön (不來, bù lái), a jövőbe (後際, hòujì) nem megy (不去, bù qù), és a jelenben (今, jīn) nem időzik (不住, bú zhù); nem szemlélem [őt] formaként (色, sè), nem szemlélem a forma ilyen-ségét (色如, sè rú), nem szemlélem a forma természetét (色性, sè xìng); nem szemlélem az érzést (受, shòu), észlelést (想, xiǎng), késztetéseket (行, xíng) vagy tudatosságot (識, shí), nem szemlélem a tudatosság ilyen-ségét, nem szemlélem a tudatosság természetét; nem a négy nagy elemből (四大, sìdà) keletkezett (起, qǐ), hanem azonos (同於, tóng yú) az üres térrel (虛空, xūkōng); a hat érzékszerv-alapnak (六入, liù rù) nincs felhalmozódása (無積, wú jī), a szem (眼, yǎn), fül (耳, ěr), orr (鼻, bí), nyelv (舌, shé), test (身, shēn) és tudat (心, xīn) már meghaladott (已過, yǐ guò); nincs (不在, bú zài) a három világban (三界, sānjiè), a három szennyeződéstől (三垢, sān gòu) már megszabadult (已離, yǐ lí); összhangban (順, shùn) van a három megszabadulás-kapuval (三脫門, sān tuō mén), teljességében bírja (具足, jùzú) a három tudást (三明, sān míng), és egyenlő (等, děng) a tudatlansággal (無明, wúmíng); nem egyetlen jellemző (不一相, bù yī xiāng), nem különböző jellemzők (不異相, bù yì xiāng); nem ön-jellemző (不自相, bù zì xiāng), nem más-jellemző (不他相, bù tā xiāng); sem nem jellemző-nélküli (非無相, fēi wúxiāng), sem nem jellemzőket megragadó (非取相, fēi qǔ xiāng); nem ezen a parton (不此岸, bù cǐ àn), nem a túlsó parton (不彼岸, bù bǐ àn), nem a köztes áramlatban (不中流, bù zhōngliú), mégis átalakítja az érző lényeket (而化眾生, ér huà zhòngshēng); szemléli (觀於, guān yú) a nyugodt kialvást (寂滅, jìmiè), de nem is alszik ki (亦不永滅, yì bù yǒng miè) örökre; nem ez, nem az (不此不彼, bù cǐ bù bǐ); nem ezáltal, nem azáltal (不以此，不以彼, bù yǐ cǐ, bù yǐ bǐ); nem ismerhető meg (不可以...知, bù kěyǐ...zhī) bölcsességgel (智, zhì), nem ismerhető meg (不可以...識, bù kěyǐ...shí) tudatossággal (識, shí); nincs sötétség (無晦, wú huì), nincs világosság (無明, wú míng); nincs neve (無名, wú míng), nincs jellemzője (無相, wú xiāng); nincs erő (無強, wú qiáng), nincs gyengeség (無弱, wú ruò); sem nem tiszta (非淨, fēi jìng), sem nem szennyezett (非穢, fēi huì); nincs (不在, bú zài) helyen (方, fāng), és nincs helyen kívül (不離方, bù lí fāng); sem nem feltételekhez kötött (非有為, fēi yǒuwéi), sem nem feltétel-nélküli (非無為, fēi wúwéi); nincs jelzés (無示, wú shì), nincs magyarázat (無說, wú shuō); nem adakozó (不施, bù shī), nem fukar (不慳, bù qiān); nem tartja be (不戒, bù jiè) [a fogadalmakat], nem szegi meg (不犯, bù fàn) [azokat]; nem türelmes (不忍, bù rěn), nem haragos (不恚, bù huì); nem igyekvő (不進, bù jìn), nem lusta (不怠, bù dài); nem összeszedett (不定, bú dìng), nem szétszórt (不亂, bù luàn); nem bölcs (不智, bù zhì), nem tudatlan (不愚, bù yú); nem őszinte (不誠, bù chéng), nem álnok (不欺, bù qī); nem jön (不來, bù lái), nem megy (不去, bù qù); nem lép ki (不出, bù chū), nem lép be (不入, bù rù); minden szó útja (一切言語道, yīqiè yányǔ dào) el van vágva (斷, duàn); sem nem érdem-mező (非福田, fēi fútián), sem nem nem-érdem-mező (非不福田, fēi bù fútián); sem nem méltó a felajánlásokra (非應供養, fēi yīng gòngyǎng), sem nem méltatlan a felajánlásokra (非不應供養, fēi bù yīng gòngyǎng); sem nem ragad meg (非取, fēi qǔ), sem nem utasít el (非捨, fēi shě); sem nem bír jellemzőkkel (非有相, fēi yǒu xiāng), sem nem jellemzők nélküli (非無相, fēi wú xiāng); azonos (同, tóng) a valódi határral (真際, zhēnjì), egyenlő (等, děng) a Dharma-természettel (法性, fǎxìng); nem mérlegelhető (不可稱, bùkě chēng), nem mérhető (不可量, bùkě liáng), túl (過, guò) van minden mértéken (諸稱量, zhū chēngliáng); sem nem nagy (非大, fēi dà), sem nem kicsi (非小, fēi xiǎo); sem nem látható (非見, fēi jiàn), sem nem hallható (非聞, fēi wén); sem nem érzékelhető (非覺, fēi jué), sem nem tudható (非知, fēi zhī); mentes (離, lí) minden kötöttségtől és köteléktől (眾結縛, zhòng jié fù); egyenlő (等, děng) minden bölcsességgel (諸智, zhū zhì), azonos (同, tóng) az érző lényekkel (眾生, zhòngshēng), a dharmák (諸法, zhū fǎ) tekintetében nincs megkülönböztetése (無分別, wú fēnbié); teljesen (一切, yīqiè) hibátlan (無失, wú shī); nincs [benne] szenny (無濁, wú zhuó), nincs gyötrelem (無惱, wú nǎo); nincs cselekvés (無作, wú zuò), nincs keletkezés (無起, wú qǐ); nincs születés (無生, wú shēng), nincs megszűnés (無滅, wú miè); nincs félelem (無畏, wú wèi), nincs aggodalom (無憂, wú yōu); nincs öröm (無喜, wú xǐ), nincs csömör (無厭, wú yàn), nincs ragaszkodás (無著, wú zhuó); nincs múltbeli létezés (無已有, wú yǐ yǒu), nincs jövőbeli létezés (無當有, wú dāng yǒu), nincs jelenbeli létezés (無今有, wú jīn yǒu); nem lehet (不可以, bù kěyǐ) semmiféle (一切, yīqiè) szóval (言說, yányuō), megkülönböztetéssel (分別, fēnbié) megmutatni (顯示, xiǎnshì). Magasztos! A Tathágata teste/valósága (如來身, Rúlái shēn) ilyen (若此, ruò cǐ). Így (如是, rúshì) szemlélni (作...觀, zuò...guān) – aki így (以斯, yǐ sī) szemlél (觀者, guān zhě), azt nevezik (名為, míng wéi) helyes szemléletnek (正觀, zhèngguān); ha másként (他, tā) szemlél (觀者, guān zhě), azt nevezik téves szemléletnek (邪觀, xiéguān).”

爾時舍利弗問維摩詰：「汝於何沒而來生此？」

Ekkor Sáriputra (舍利弗, Shèlìfú) megkérdezte Vimalakírtit: „Honnan (於何, yú hé) haltál meg (沒, mò), hogy ide (此, cǐ) jöttél (來, lái) megszületni (生, shēng)?”

維摩詰言：「汝所得法有沒生乎？」

Vimalakírti így szólt: „A Dharma (法, fǎ), amit te (汝, rǔ) elértél (所得, suǒ dé), tartalmaz-e (有...乎, yǒu...hū) meghalást (沒, mò) és születést (生, shēng)?”

舍利弗言：「無沒生也。」

Sáriputra így szólt: „Nincs [benne] meghalás és születés (無沒生也, wú mò shēng yě).”

「若諸法無沒生相，云何問言：『汝於何沒而來生此？』於意云何？譬如幻師，幻作男女，寧沒生耶？」

„Ha (若, ruò) a dharmáknak (諸法, zhū fǎ) nincs (無...相, wú...xiāng) meghalás és születés jellemzője (沒生, mò shēng), miért (云何, yúnhé) kérdezed (問言, wèn yán): ’Honnan haltál meg, hogy ide jöttél megszületni?’ Mi a véleményed (於意云何, yú yì yúnhé)? Például (譬如, pìrú), ha egy mágus (幻師, huànshī) varázsol (幻作, huàn zuò) férfiakat és nőket (男女, nán nǚ), vajon (寧...耶, nìng...yé) meghalnak és megszületnek ők?”

舍利弗言：「無沒生也。」

Sáriputra így szólt: „Nincs [bennük] meghalás és születés.”

「汝豈不聞佛說諸法如幻相乎？」

„Talán (豈不, qǐ bù) nem hallottad (聞, wén) a Buddhát (佛, Fó) mondani (說, shuō), hogy minden dharma (諸法, zhū fǎ) olyan, mint a káprázat (如幻相乎, rú huàn xiāng hū)?”

答曰：「如是！」

A válasz így szólt (答曰, dá yuē): „De igen (如是, rúshì)!”

「若一切法如幻相者，云何問言：『汝於何沒而來生此？』舍利弗！沒者為虛誑法，敗壞之相；生者為虛誑法，相續之相。菩薩雖沒，不盡善本；雖生，不長諸惡。」

„Ha (若...者, ruò...zhě) minden dharma (一切法, yīqiè fǎ) olyan, mint a káprázat (如幻相, rú huàn xiāng), miért (云何, yúnhé) kérdezed (問言, wèn yán): ’Honnan (於何, yú hé) haltál meg (沒, mò), hogy ide (此, cǐ) jöttél (來, lái) megszületni (生, shēng)?’ Sáriputra (舍利弗, Shèlìfú)! A meghalás (沒者, mò zhě) egy illuzórikus jelenség (虛誑法, xūkuáng fǎ), a pusztulás (敗壞, bàihuài) jellemzője (相, xiāng); a születés (生者, shēng zhě) egy illuzórikus jelenség, a folytatódás (相續, xiāngxù) jellemzője. Bár (雖, suī) a Bódhiszattva (菩薩, Púsà) meghal (沒, mò), nem meríti ki (不盡, bú jìn) erénygyökereit (善本, shànběn); bár megszületik (生, shēng), nem növeli (不長, bù zhǎng) a rossz [hajlamokat] (諸惡, zhū è).”

是時佛告舍利弗：「有國名妙喜，佛號無動。是維摩詰於彼國沒，而來生此。」

Abban az időben (是時, shì shí) a Buddha (佛, Fó) így szólt (告, gào) Sáriputrához: „Van egy ország (國, guó), melynek neve (名, míng) Örömteli (妙喜, Miàoxǐ), Buddhájának (佛, Fó) neve (號, hào) Rendíthetetlen (無動, Wúdòng). Ez a Vimalakírti (維摩詰, Wéimójié) abból az országból (彼國, bǐ guó) halt meg (沒, mò), és ide (此, cǐ) jött (來, lái) megszületni (生, shēng).”

舍利弗言：「未曾有也！世尊！是人乃能捨清淨土，而來樂此多怒害處。」

Sáriputra így szólt: „Soha nem látott (未曾有也, wèicéngyǒu yě)! Magasztos (世尊, Shìzūn)! Hogy ez az ember (是人, shì rén) képes volt (乃能, nǎi néng) elhagyni (捨, shě) egy Tiszta Földet (清淨土, qīngjìng tǔ), és idejönni (來, lái), ebbe a sok (多, duō) haraggal (怒, nù) és ártással (害, hài) teli helyre (處, chù) [örömest/szándékkal] (樂, lè)?”

維摩詰語舍利弗：「於意云何？日光出時與冥合乎？」

Vimalakírti így szólt Sáriputrához: „Mi a véleményed (於意云何, yú yì yúnhé)? Amikor a napfény (日光, rìguāng) megjelenik (出時, chū shí), egyesül-e (合乎, hé hū) a sötétséggel (冥, míng)?”

答曰：「不也！日光出時，即無眾冥。」

A válasz így szólt (答曰, dá yuē): „Nem (不也, bù yě)! Amikor a napfény megjelenik, azonnal (即, jí) eltűnik (無, wú) minden sötétség (眾冥, zhòng míng).”

維摩詰言：「夫日何故行閻浮提？」

Vimalakírti így szólt: „Nos (夫, fú), a nap (日, rì) miért (何故, hégù) jár (行, xíng) Dzsambudvípa (閻浮提, Yánfútí) felett?”

答曰：「欲以明照，為之除冥。」

A válasz így szólt: „Azért, hogy (欲, yù) fényével (明, míng) világítson (照, zhào), és így (為之, wèi zhī) eloszlassa (除, chú) a sötétséget (冥, míng).”

維摩詰言：「菩薩如是！雖生不淨佛土，為化眾生故，不與愚闇而共合也，但滅眾生煩惱闇耳！」

Vimalakírti így szólt: „A Bódhiszattva (菩薩, Púsà) is ilyen (如是, rúshì)! Bár (雖, suī) tisztátalan (不淨, bú jìng) Buddha-földön (佛土, Fótǔ) születik (生, shēng), hogy átalakítsa (化, huà) az érző lényeket (眾生故, zhòngshēng gù), nem (不...也, bù...yě) egyesül (共合, gòng hé) a tudatlansággal és sötétséggel (愚闇, yú àn); csupán (但, dàn) az érző lények szennyeződéseinek (眾生煩惱, zhòngshēng fánnǎo) sötétségét (闇, àn) oszlatja el (滅, miè), ez minden (耳, ěr)!”

是時大眾渴仰，欲見妙喜世界無動如來，及其菩薩、聲聞之眾。佛知一切眾會所念，告維摩詰言：「善男子！為此眾會，現妙喜國無動如來，及諸菩薩、聲聞之眾，眾皆欲見。」

Abban az időben (是時, shì shí) a nagy gyülekezet (大眾, dàzhòng) vágyakozott (渴仰, kèyǎng), látni (欲見, yù jiàn) kívánta az Örömteli világot (妙喜世界, Miàoxǐ shìjiè), a Rendíthetetlen Tathágatát (無動如來, Wúdòng Rúlái), valamint (及, jí) annak (其, qí) Bódhiszattva (菩薩, Púsà) és Srávaka (聲聞, Shēngwén) gyülekezetét (眾, zhòng). A Buddha (佛, Fó) tudta (知, zhī), mire gondol (所念, suǒ niàn) az egész gyülekezet (一切眾會, yīqiè zhònghuì), ezért így szólt (告...言, gào...yán) Vimalakírtihez (維摩詰, Wéimójié): „Jó fiam (善男子, shàn nánzǐ)! Ennek a gyülekezetnek (為此眾會, wèi cǐ zhònghuì) a kedvéért nyilvánítsd meg (現, xiàn) az Örömteli országot (妙喜國, Miàoxǐ guó), a Rendíthetetlen Tathágatát (無動如來, Wúdòng Rúlái), valamint a Bódhiszattvák és Srávakák gyülekezetét. A gyülekezet (眾, zhòng) mind (皆, jiē) látni kívánja (欲見, yù jiàn) [őket].”

於是維摩詰心念：「吾當不起于座，接妙喜國鐵圍山川、溪谷江河、大海泉源、須彌諸山及日月星宿、天龍鬼神、梵天等宮，并諸菩薩、聲聞之眾，城邑聚落、男女大小乃至無動如來，及菩提樹、諸妙蓮華，能於十方作佛事者——三道寶階從閻浮提至忉利天，以此寶階諸天來下，悉為禮敬無動如來，聽受經法；閻浮提人亦登其階，上昇忉利，見彼諸天：妙喜世界成就如是無量功德——上至阿迦膩吒天，下至水際，以右手斷取，如陶家輪，入此世界，猶[12]持華鬘，示一切眾。」

Ekkor (於是, yúshì) Vimalakírti így gondolkodott magában (心念, xīn niàn): „Én (吾, wú) anélkül, hogy felállnék (不起于座, bù qǐ yú zuò) helyemről, elhozom (接, jiē) az Örömteli országot (妙喜國, Miàoxǐ guó) – annak Vas-kerítés hegységét (鐵圍山, Tiěwéishān) és folyóit (山川, shānchuān), patakjait (溪, xī), völgyeit (谷, gǔ), folyamait (江河, jiānghé), nagy óceánjait (大海, dàhǎi) és forrásait (泉源, quányuán), a Szuméru-hegyet (須彌, Xūmí) és más hegyeit (諸山, zhū shān), valamint (及, jí) napját (日, rì), holdját (月, yuè), csillagait (星, xīng) és csillagzatait (宿, xiù), a dévák (天, tiān), nágák (龍, lóng), szellemek (鬼神, guǐshén), Brahmák (梵天, Fàntiān) és mások (等, děng) palotáit (宮, gōng), továbbá (并, bìng) a Bódhiszattvák és Srávakák gyülekezetét (眾, zhòng), városait (城邑, chéngyì) és falvait (聚落, jùluò), férfiait (男, nán), nőit (女, nǚ), felnőttjeit (大, dà) és gyermekeit (小, xiǎo), sőt (乃至, nǎizhì) magát a Rendíthetetlen Tathágatát (無動如來, Wúdòng Rúlái) is, a Bódhifát (菩提樹, Pútíshù) és a csodás lótuszvirágokat (諸妙蓮華, zhū miào liánhuā), [mindazokat,] akik képesek (能...者, néng...zhě) a tíz irányban (十方, shífāng) Buddha-cselekedeteket (作佛事, zuò Fóshì) végrehajtani; [még] a háromágú drágakő lépcsőt (三道寶階, sān dào bǎojiē) is, mely Dzsambudvípáról (閻浮提, Yánfútí) a Trájasztrimsza égbe (忉利天, Dāolìtiān) vezet (至, zhì), mely lépcsőn (以此寶階, yǐ cǐ bǎojiē) a dévák (諸天, zhū tiān) lejönnek (來下, lái xià), mind (悉, xī) azért, hogy hódoljanak (禮敬, lǐjìng) a Rendíthetetlen Tathágatának és hallgassák, befogadják (聽受, tīngshòu) a Szútra-Dharmát (經法, jīng fǎ); és Dzsambudvípa emberei (閻浮提人, Yánfútí rén) is (亦, yì) fellépnek (登, dēng) e lépcsőre (其階, qí jiē), felemelkedve (上昇, shàngshēng) a Trájasztrimsza égbe, hogy lássák (見, jiàn) azokat a dévákat (彼諸天, bǐ zhū tiān); az Örömteli világ (妙喜世界, Miàoxǐ shìjiè) ilyen (如是, rúshì) mérhetetlen (無量, wúliàng) érdemekkel (功德, gōngdé) rendelkezik (成就, chéngjiù) – [ezt az egész világot] fentről (上至, shàng zhì) az Akanistha égtől (阿迦膩吒天, Ākānízhà tiān) lefelé (下至, xià zhì) a víz határáig (水際, shuǐ jì) jobb kezemmel (右手, yòu shǒu) egészében (斷, duàn) felveszem (取, qǔ), mint (如, rú) egy fazekas (陶家, táo jiā) korongját (輪, lún), behozza (入, rù) ebbe a világba (此世界, cǐ shìjiè), mintha (猶, yóu) csak egy virágfüzért (華鬘, huāmán) tartana (持, chí), és megmutatom (示, shì) az egész gyülekezetnek (一切眾, yīqiè zhòng).”

作是念已，入於三昧現神通力，以其右手斷取妙喜世界，置於此土。

Miután (已, yǐ) ezt gondolta (作是念, zuò shì niàn), Szamádhiba (三昧, sānmèi) merült (入於, rù yú), megnyilvánította (現, xiàn) természetfeletti erejét (神通力, shéntōng lì), és jobb kezével (以其右手, yǐ qí yòu shǒu) egészében felvette (斷取, duàn qǔ) az Örömteli világot (妙喜世界, Miàoxǐ shìjiè), és elhelyezte (置於, zhì yú) ebben a földben (此土, cǐ tǔ).

彼得神通菩薩及聲聞眾，并餘天、人俱發聲言：「唯然，世尊！誰取我去，願見救護。」無動佛言：「非我所為，是維摩詰神力所作。」其餘未得神通者，不覺不知己之所往。妙喜世界，雖入此土而不增減，於是世界亦不迫隘，如本無異。

Azok (彼, bǐ) a természetfeletti képességekkel bíró (得神通, dé shéntōng) Bódhiszattvák és Srávaka gyülekezetek (菩薩及聲聞眾, Púsà jí Shēngwén zhòng), valamint (并, bìng) a többi (餘, yú) déva (天, tiān) és ember (人, rén) együtt (俱, jù) felkiáltottak (發聲言, fā shēng yán): „Bizony (唯然, wéirán), Magasztos (世尊, Shìzūn)! Ki (誰, shéi) vitt (取...去, qǔ...qù) el minket (我, wǒ)? Kérünk (願, yuàn), ments meg és védelmezz (救護, jiùhù) minket!” A Rendíthetetlen Buddha (無動佛, Wúdòng Fó) így szólt: „Nem (非, fēi) én (我, wǒ) tettem (所為, suǒ wéi); ez Vimalakírti (維摩詰, Wéimójié) természetfeletti erejének (神力, shénlì) műve (所作, suǒ zuò).” A többiek (其餘, qíyú), akik nem érték el (未得...者, wèi dé...zhě) a természetfeletti képességeket (神通, shéntōng), nem észlelték (不覺, bù jué) és nem tudták (不知, bù zhī), hová (所往, suǒ wǎng) kerültek (己之...往, jǐ zhī...wǎng). Az Örömteli világ (妙喜世界, Miàoxǐ shìjiè), bár (雖, suī) belépett (入, rù) ebbe a földbe (此土, cǐ tǔ), nem növekedett vagy csökkent (不增減, bù zēngjiǎn); és (於是, yú shì) ez a világ (世界, shìjiè) sem (亦, yì) lett szűkebb (不迫隘, bù pò'ài), hanem olyan maradt (如...無異, rú...wú yì), mint eredetileg (本, běn) volt.

爾時釋迦牟尼佛告諸大眾：「汝等且觀妙喜世界無動如來，其國嚴飾，菩薩行淨，弟子清白。」

Abban az időben (爾時, ěr shí) Sákjamuni (釋迦牟尼, Shìjiāmóuní) Buddha (佛, Fó) így szólt (告, gào) a nagy gyülekezethez (諸大眾, zhū dàzhòng): „Most (且, qiě) szemléljétek (觀, guān) ti (汝等, rǔ děng) az Örömteli világot (妙喜世界, Miàoxǐ shìjiè), a Rendíthetetlen Tathágatát (無動如來, Wúdòng Rúlái), országának (其國, qí guó) ékességeit (嚴飾, yánshì), a Bódhiszattvák (菩薩, Púsà) gyakorlásának (行, xíng) tisztaságát (淨, jìng), és a tanítványok (弟子, dìzǐ) szeplőtlenségét (清白, qīngbái).”

皆曰：「唯然已見。」

Mind (皆, jiē) így szóltak (曰, yuē): „Bizony (唯然, wéirán), láttuk (已見, yǐ jiàn)!”

佛言：「若菩薩欲得如是清淨佛土，當學無動如來所行之道。」

A Buddha (佛, Fó) így szólt: „Ha (若, ruò) a Bódhiszattvák (菩薩, Púsà) ilyen (如是, rúshì) Tiszta Buddha-földet (清淨佛土, qīngjìng Fótǔ) kívánnak elérni (欲得, yù dé), akkor tanulmányozzák (當學, dāng xué) a Rendíthetetlen (無動, Wúdòng) Tathágata (如來, Rúlái) által járt (所行, suǒ xíng) Ösvényt (道, dào).”

現此妙喜國時，娑婆世界十四那由他人，發阿耨多羅三藐三菩提心，皆願生於妙喜佛土。釋迦牟尼佛即記之曰：「當生彼國。」時妙喜世界於此國土所應饒益其事訖已，還復本處，舉眾皆見。

Amikor (時, shí) ez az Örömteli ország (妙喜國, Miàoxǐ guó) megjelent (現, xiàn), a Szahá-világban (娑婆世界, Suōpó shìjiè) tizennégy (十四, shísì) najuta (那由他, nàyóutā) ember (人, rén) felébresztette (發, fā) a Felülmúlhatatlan, Tökéletes Megvilágosodás iránti tudatot (阿耨多羅三藐三菩提心, Ānòuduōluó Sānmiǎo Sānpútí xīn), és mind (皆, jiē) azt kívánták (願, yuàn), hogy az Örömteli (妙喜, Miàoxǐ) Buddha-földön (佛土, Fótǔ) szülessenek (生, shēng). Sákjamuni (釋迦牟尼, Shìjiāmóuní) Buddha (佛, Fó) azonnal (即, jí) megjövendölte (記, jì) nekik (之, zhī), mondván (曰, yuē): „Abban az országban (彼國, bǐ guó) fognak születni (當生, dāng shēng).” Akkor (時, shí) az Örömteli világ (妙喜世界, Miàoxǐ shìjiè), miután (已, yǐ) elvégezte (訖, qì) feladatát (其事, qí shì), hogy hasznára legyen (所應饒益, suǒ yìng ráoyì) ennek az országnak (此國土, cǐ guótǔ), visszatért (還復, huán fù) eredeti helyére (本處, běn chù). Az egész gyülekezet (舉眾, jǔ zhòng) látta (皆見, jiē jiàn) ezt.

佛告舍利弗：「汝見此妙喜世界及無動佛不？」

A Buddha megkérdezte (告, gào) Sáriputrát (舍利弗, Shèlìfú): „Láttad-e (汝見...不, rǔ jiàn...bù) ezt az Örömteli világot és a Rendíthetetlen Buddhát (無動佛, Wúdòng Fó)?”

「唯然已見，世尊！願使一切眾生得清淨土，如無動佛；獲神通力，如維摩詰。世尊！我等快得善利，得見是人，親近供養。其諸眾生，若今現在，若佛滅後，聞此經者，亦得善利；況復聞已信解、受持、讀誦、解[13]說，如法修行？若有手得是經典者，便為已得法寶之藏；若有讀誦解釋其義，如說修行，即為諸佛之所護念；其有供養如是人者，當知即為供養於佛；其有書持此經卷者，當知其室即有如來；若聞是經能隨喜者，斯人即為取一切智；若能信解此經，乃至一四句偈，為他說者，當知此人即是受阿耨多羅三藐三菩提記。」

„Bizony láttam, Magasztos (世尊, Shìzūn)! Bárcsak (願使, yuàn shǐ) minden érző lény (一切眾生, yīqiè zhòngshēng) olyan Tiszta Földet (清淨土, qīngjìng tǔ) érne el (得, dé), mint a Rendíthetetlen Buddha; és olyan természetfeletti erőre (神通力, shéntōng lì) tenne szert (獲, huò), mint Vimalakírti (維摩詰, Wéimójié)! Magasztos! Mi (我等, wǒ děng) hamar (快, kuài) nagy haszonra (善利, shàn lì) tettünk szert (得, dé) azáltal, hogy láthattuk (得見, dé jiàn) ezt az embert (是人, shì rén), közelébe kerülhettünk (親近, qīnjìn) és felajánlásokat tehettünk (供養, gòngyǎng). Azok az érző lények (其諸眾生, qí zhū zhòngshēng), akár (若, ruò) most (今, jīn), a jelenben (現在, xiànzài), akár (若, ruò) a Buddha (佛, Fó) parinirvánája (滅, miè) után (後, hòu), akik hallják (聞...者, wén...zhě) ezt a Szútrát (此經, cǐ jīng), szintén (亦, yì) nagy haszonra tesznek szert (得善利, dé shàn lì); mennyivel inkább (況復, kuàng fù) azok, akik miután hallották (聞已, wén yǐ), hisznek benne és megértik (信解, xìnjiě), befogadják és fenntartják (受持, shòuchí), olvassák és recitálják (讀誦, dú sòng), kifejtik (解說, jiěshuō), és a Dharma szerint (如法, rú fǎ) gyakorolnak (修行, xiūxíng)? Ha valaki (若有...者, ruò yǒu...zhě) kezébe kapja (手得, shǒu dé) ezt az írást (是經典, shì jīngdiǎn), az olyan (便為, biàn wéi), mintha máris (已, yǐ) megszerezte (得, dé) volna a Dharma-Drágakő (法寶, fǎbǎo) kincstárát (藏, zàng). Ha valaki olvassa, recitálja (讀誦, dú sòng), kifejti (解釋, jiěshì) annak jelentését (其義, qí yì), és a tanítás szerint (如說, rú shuō) gyakorol (修行, xiūxíng), azt azonnal (即為, jí wéi) minden Buddha (諸佛, zhū Fó) védelmébe és gondolataiba fogadja (之所護念, zhī suǒ hùniàn). Aki (其有...者, qí yǒu...zhě) egy ilyen (如是, rúshì) embernek (人, rén) felajánlásokat tesz (供養, gòngyǎng), tudnia kell (當知, dāng zhī), hogy ez olyan (即為, jí wéi), mintha a Buddhának (佛, Fó) tenne felajánlásokat. Aki leírja (書, shū) és őrzi (持, chí) ezt a Szútra-tekercset (此經卷, cǐ jīng juàn), tudnia kell, hogy szobájában (其室, qí shì) jelen van (即有, jí yǒu) a Tathágata (如來, Rúlái). Ha valaki hallva (聞, wén) ezt a Szútrát (是經, shì jīng), képes (能, néng) együtt örülni (隨喜者, suíxǐ zhě), az az ember (斯人, sī rén) máris (即為, jí wéi) a mindentudást (一切智, yīqiè zhì) ragadja meg (取, qǔ). Ha valaki képes (能, néng) hinni ebben a Szútrában és megérteni (信解此經, xìnjiě cǐ jīng) azt, akár (乃至, nǎizhì) csak egyetlen négysoros versszakot (一四句偈, yī sìjù jì) is, és azt másoknak (為他, wèi tā) elmagyarázza (說者, shuō zhě), tudnia kell (當知, dāng zhī), hogy ez az ember (此人, cǐ rén) azonnal (即是, jí shì) megkapta (受, shòu) a Felülmúlhatatlan, Tökéletes Megvilágosodás (阿耨多羅三藐三菩提, Ānòuduōluó Sānmiǎo Sānpútí) elérésének jövendölését (記, jì).”

[＊]維摩詰[＊]所說經法供養品第十三
A Vimalakirti-szútra, Tizenharmadik fejezet: A Dharma felajánlása

爾時釋提桓因於大眾中白佛言：

「世尊！我雖從佛及文殊師利聞百千經，未曾聞此不可思議、自在神通、決定實相經典。如我解佛所說義趣，若有眾生聞是經法，信解、受持、讀誦之者，必得是法不疑，何況如說修行？斯人即為閉眾惡趣開諸善門，常為諸佛之所護念；降伏外學，摧滅魔怨；修治[2]菩提，安處道場；履踐如來所行之跡。世尊！若有受持讀誦、如說修行者，我當與諸眷屬供養給事；所在聚落城邑、山林曠野有是經處，我亦與諸眷屬聽受法故，共到其所；其未信者，當令生信，其已信者，當為作護。」

Abban az időben (爾時, ěr shí) Sakra Dévánám Indra (釋提桓因, Shìtí Huányīn) a nagy gyülekezetben (大眾中, dàzhòng zhōng) így szólt (白...言, bái...yán) a Buddhához (佛, Fó):

„Magasztos (世尊, Shìzūn)! Bár (雖, suī) hallottam (聞, wén) a Buddhától és (及, jí) Mandzsusrítől (文殊師利, Wénshūshīlì) száz vagy ezer (百千, bǎiqiān) szútrát (經, jīng), soha ezelőtt nem hallottam (未曾聞, wèi céng wén) ezt a felfoghatatlan (不可思議, bùkěsīyì), önrendelkező (自在, zìzài) természetfeletti erőről (神通, shéntōng) és a végleges (決定, juédìng) valós természetről (實相, shíxiāng) szóló Írást (經典, jīngdiǎn). Ahogy én (我, wǒ) értelmezem (解, jiě) a Buddha által mondottak (佛所說, Fó suǒ shuō) értelmét és lényegét (義趣, yìqù), ha (若有, ruò yǒu) érző lények (眾生, zhòngshēng) hallják (聞, wén) ezt a Szútra-Dharmát (是經法, shì jīng fǎ), azok (之者, zhī zhě), akik hisznek benne és megértik (信解, xìnjiě), befogadják és fenntartják (受持, shòuchí), olvassák és recitálják (讀誦, dú sòng), kétségtelenül (不疑, bù yí) elnyerik (必得, bì dé) ezt a Dharmát (是法, shì fǎ); mennyivel inkább (何況, hékuàng), ha a tanítás szerint (如說, rú shuō) gyakorolnak (修行, xiūxíng)? Az ilyen ember (斯人, sī rén) azonnal (即為, jí wéi) bezárja (閉, bì) a különféle rossz létállapotok (眾惡趣, zhòng èqù) [kapuit], és megnyitja (開, kāi) a jó [létállapotok] kapuit (諸善門, zhū shàn mén); állandóan (常為, cháng wéi) minden Buddha (諸佛, zhū Fó) védelmében és gondolataiban részesül (之所護念, zhī suǒ hùniàn); legyőzi (降伏, xiángfú) a külső tanokat/követőket (外學, wàixué), elpusztítja (摧滅, cuīmiè) Márát (魔, mó) és az ellenségeket (怨, yuàn); műveli és tisztítja (修治, xiūzhì) a Bódhit (菩提, Pútí), biztonságban időzik (安處, ān chǔ) a megvilágosodás helyén (道場, dàochǎng); a Tathágata (如來, Rúlái) által járt (所行, suǒ xíng) nyomdokain (跡, jì) halad (履踐, lǚjiàn). Magasztos! Ha van valaki, aki befogadja, fenntartja, olvassa, recitálja és a tanítás szerint gyakorol (受持讀誦、如說修行者, shòuchí dú sòng, rú shuō xiūxíng zhě), én (我, wǒ) kíséretemmel (諸眷屬, zhū juànshǔ) együtt felajánlásokat teszek (供養, gòngyǎng) és szolgálatokat nyújtok (給事, jǐ shì) neki. Bárhol (所在...處, suǒzài...chù) – falvakban (聚落, jùluò), városokban (城邑, chéngyì), hegyi erdőkben (山林, shānlín), pusztaságokban (曠野, kuàngyě) – ahol ez a Szútra (是經, shì jīng) megtalálható, én is kíséretemmel együtt odamegyek (共到其所, gòng dào qí suǒ), hogy hallgassuk és befogadjuk (聽受, tīngshòu) a Dharmát (法故, fǎ gù). Akik még nem hisznek (其未信者, qí wèi xìn zhě), azokat hitre (信, xìn) indítjuk (當令生, dāng lìng shēng); akik már hisznek (其已信者, qí yǐ xìn zhě), azoknak védelmezői (護, hù) leszünk (當為作, dāng wéi zuò).”

佛言：「善哉，善哉！天帝！如汝所說，吾助爾喜。此經廣說過去、未來、現在諸佛不可思議阿耨多羅三藐三菩提。是故，天帝！若善男子、善女人受持、讀誦、供養是經者，即為供養去、來、今佛。天帝！正使三千大千世界如來滿中，譬如甘蔗、竹𥯤、稻麻、叢林；若有善男子、善女人，或一劫、或減一劫，恭敬尊重，讚歎供養，奉諸所安，至諸佛滅後，以一一[4]全身舍利起七寶塔——縱廣一四天下，高至梵天，表剎莊嚴——以一切華香、瓔珞、幢幡、伎樂微妙第一，若一劫、若減一劫，而供養之，於天帝意云何，其人植福寧為多不？」

A Buddha így szólt: „Kiváló, kiváló (善哉，善哉, shànzāi, shànzāi)! Égiek Ura (天帝, Tiāndì)! Úgy van (如, rú), ahogy mondod (汝所說, rǔ suǒ shuō), osztom (助, zhù) örömödet (爾喜, ěr xǐ). Ez a Szútra (此經, cǐ jīng) részletesen kifejti (廣說, guǎng shuō) a múlt (過去, guòqù), jövő (未來, wèilái) és jelen (現在, xiànzài) Buddháinak (諸佛, zhū Fó) felfoghatatlan (不可思議, bùkěsīyì) Felülmúlhatatlan, Tökéletes Megvilágosodását (阿耨多羅三藐三菩提, Ānòuduōluó Sānmiǎo Sānpútí). Ezért (是故, shìgù), Égiek Ura! Ha (若, ruò) egy jó fiú (善男子, shàn nánzǐ) vagy jó leány (善女人, shàn nǚrén) befogadja, fenntartja, olvassa, recitálja és felajánlásokat tesz (受持、讀誦、供養是經者, shòuchí, dú sòng, gòngyǎng shì jīng zhě) ennek a Szútrának, az olyan (即為, jí wéi), mintha a múlt (去, qù), jövő (來, lái) és jelen (今, jīn) Buddháinak tenne felajánlásokat (供養...佛, gòngyǎng...Fó). Égiek Ura! Még ha (正使, zhèngshǐ) a háromezer nagy ezer világ (三千大千世界, sānqiān dàqiān shìjiè) tele (滿中, mǎn zhōng) lenne is Tathágatákkal (如來, Rúlái), sűrűn (譬如, pìrú), mint a cukornád (甘蔗, gānzhè), a bambusz és nád (竹𥯤/竹葦, zhúwěi), a rizs (稻, dào) és kender (麻, má), vagy a bozótos erdők (叢林, cónglín); ha egy jó fiú vagy jó leány akár (或, huò) egy világkorszakon (一劫, yī jié), akár (或, huò) egy kevesebb, mint egy világkorszakon (減一劫, jiǎn yī jié) át tisztelettel (恭敬, gōngjìng) és megbecsüléssel (尊重, zūnzhòng) dicsérné (讚歎, zàntàn) és felajánlásokat tenne (供養, gòngyǎng) [nekik], felajánlva (奉, fèng) mindent (諸所, zhū suǒ), ami kényelmüket (安, ān) szolgálja; majd (至, zhì) a Buddhák (諸佛, zhū Fó) parinirvánája (滅, miè) után (後, hòu) mindegyikük (一一, yīyī) teljes testi ereklyéiből (全身舍利, quánshēn shèlì) hét drágaságból (七寶, qībǎo) sztúpát (塔, tǎ) emelne (起, qǐ) – mely kiterjedne (縱廣, zòngguǎng) egy egész négy kontinensből álló világrendszerre (一四天下, yī sì tiānxià), magassága (高, gāo) elérné (至, zhì) a Brahmá-eget (梵天, Fàntiān), jelzőoszlopokkal (表剎, biǎochà) és díszítésekkel (莊嚴, zhuāngyán) ellátva – és azt mindenféle (一切, yīqiè) virággal (華, huā), füstölővel (香, xiāng), ékszerfüzérrel (瓔珞, yīngluò), zászlóval (幢幡, chuángfān), és a legkifinomultabb (微妙, wēimiào) és legkiválóbb (第一, dìyī) zenével (伎樂, jìyuè) egy világkorszakon vagy kevesebb, mint egy világkorszakon át tisztelné (供養之, gòngyǎng zhī); a te véleményed szerint (於天帝意云何, yú Tiāndì yì yúnhé), Égiek Ura, az az ember (其人, qí rén) vajon (寧為...不, nìng wéi...bù) sok (多, duō) érdemet (福, fú) gyűjtene (植, zhí)?”

釋提桓因言：「多矣！世尊！彼之福德，若以百千億劫說不能盡。」

akra Dévánám Indra így szólt: „Bizony sokat (多矣, duō yǐ)! Magasztos! Annak (彼之, bǐ zhī) az érdemét (福德, fúdé), még ha száz vagy ezer milliárd (百千億, bǎiqiān yì) világkorszakon (劫, jié) át beszélnénk (說, shuō) is róla, nem lehetne kimeríteni (不能盡, bù néng jìn).”

佛告天帝：「當知是善男子、善女人聞是不可思議解脫經典，信解受持，讀誦修行，福多於彼。所以者何？諸佛菩提皆從[＊]是生；菩提之相不可限量，以是因緣福不可量。」

A Buddha így szólt az Égiek Urához: „Tudnod kell (當知, dāng zhī), hogy annak a jó fiúnak vagy jó leánynak (是善男子、善女人, shì shàn nánzǐ, shàn nǚrén), aki hallja (聞, wén) ezt a Felfoghatatlan Megszabadulásról (不可思議解脫, bùkěsīyì jiětuō) szóló Írást (經典, jīngdiǎn), hisz benne, megérti, befogadja, fenntartja, olvassa, recitálja és gyakorolja (信解受持，讀誦修行, xìnjiě shòuchí, dú sòng xiūxíng), az érdeme (福, fú) több (多於, duō yú), mint annak (彼, bǐ). Miért (所以者何, suǒyǐ zhě hé)? Mert minden Buddha (諸佛, zhū Fó) Bódhija (菩提, Pútí) mind (皆, jiē) ebből (從是, cóng shì) születik (生, shēng); a Bódhi természete (菩提之相, Pútí zhī xiāng) nem korlátozható és nem mérhető (不可限量, bù kě xiànliàng). Ezen ok és feltétel (以是因緣, yǐ shì yīnyuán) miatt az érdem (福, fú) felmérhetetlen (不可量, bù kě liáng).”

佛告天帝：

「過去無量阿僧祇劫，時世有佛，號曰藥王如來、應供、正遍知、明行足、善逝、世間解、無上士、調御丈夫、天人師、佛、世尊。世界[7]名大莊嚴，劫曰莊嚴，佛壽二十小劫。其聲聞僧三十六億那由他，菩薩僧有十二億。

天帝！是時有轉輪聖王，名曰寶蓋，七寶具足，主四天下。王有千子，端正勇健，能伏怨敵。

A Buddha így szólt az Égiek Urához:

„A múltban (過去, guòqù), mérhetetlen (無量, wúliàng) aszankhjéja (阿僧祇, āsēngqí) világkorszakal (劫, jié) ezelőtt, volt a világban (時世有, shí shì yǒu) egy Buddha, akit így hívtak (號曰, hào yuē): Gyógyító Király (藥王, Yàowáng) Tathágata (如來, Rúlái), Arhat (應供, Yìnggòng), Tökéletesen Megvilágosodott (正遍知, Zhèngbiànzhī), Tudásban és Viselkedésben Tökéletes (明行足, Míngxíngzú), Jól Távozott (善逝, Shànshì), Világ Ismerője (世間解, Shìjiānjiě), Felülmúlhatatlan Vezető (無上士, Wúshàngshì), Emberek Megfékezője (調御丈夫, Tiáoyù zhàngfū), Istenek és Emberek Tanítója (天人師, Tiānrénshī), Buddha (佛, Fó), Magasztos (世尊, Shìzūn). Világa (世界, shìjiè) neve (名, míng) Nagy Ékesség (大莊嚴, Dàzhuāngyán) volt, a világkorszak (劫, jié) neve (曰, yuē) Ékes (莊嚴, Zhuāngyán) volt, a Buddha élettartama (佛壽, Fó shòu) húsz (二十, èrshí) kis világkorszak (小劫, xiǎo jié) volt. Az ő Srávaka Szanghája (聲聞僧, Shēngwén sēng) harminchat (三十六, sānshíliù) kóti (億, yì) najutát (那由他, nàyóutā) számlált, a Bódhiszattva Szangha (菩薩僧, Púsà sēng) pedig tizenkét (十二, shíèr) kótit (億, yì).

Égiek Ura! Abban az időben (是時, shì shí) volt (有, yǒu) egy Csakravartin király (轉輪聖王, zhuǎnlún shèngwáng), akit (名曰, míng yuē) Drágakő Mennyezetnek (寶蓋, Bǎogài) hívtak, a hét drágaság (七寶, qībǎo) birtokában (具足, jùzú), aki a négy kontinens (四天下, sì tiānxià) felett uralkodott (主, zhǔ). A királynak (王, wáng) ezer (千, qiān) fia (子, zǐ) volt, jóképűek (端正, duānzhèng) és bátrak (勇健, yǒngjiàn), akik képesek (能, néng) voltak legyőzni (伏, fú) ellenségeiket (怨敵, yuàndí).”

「爾時寶蓋與其眷屬，供養藥王如來，施諸所安，至滿五劫。過五劫已，告其千子：『汝等亦當如我，以深心供養於佛。』於是千子受父王命，供養藥王如來，復滿五劫，一切施安。其王一子，名曰月蓋，獨坐思惟：『寧有供養殊過此者？』以佛神力，空中有天曰：『善男子！法之供養勝諸供養。』即問：『何謂法之供養？』天曰：『汝可往問藥王如來，當廣為汝說法之供養。』

„Abban az időben (爾時, ěr shí) Drágakő Mennyezet (寶蓋, Bǎogài) kíséretével (眷屬, juànshǔ) együtt felajánlásokat tett (供養, gòngyǎng) a Gyógyító Király (藥王, Yàowáng) Tathágatának (如來, Rúlái), ellátva (施, shī) őt minden szükségessel (諸所安, zhū suǒ ān), egészen (至滿, zhì mǎn) öt világkorszakon (五劫, wǔ jié) át. Öt világkorszak elmúltával (過...已, guò...yǐ) így szólt (告, gào) ezer fiához (其千子, qí qiān zǐ): ’Nektek (汝等, rǔ děng) is (亦, yì), hozzám (我, wǒ) hasonlóan (如, rú), mély szívvel (深心, shēnxīn) kell (當, dāng) felajánlásokat tennetek a Buddhának (佛, Fó).’ Ekkor (於是, yúshì) az ezer fiú, elfogadva (受, shòu) atyja, a király (父王, fù wáng) parancsát (命, mìng), felajánlásokat tett a Gyógyító Király Tathágatának újabb (復, fù) teljes (滿, mǎn) öt világkorszakon át, ellátva őt minden szükségessel (一切施安, yīqiè shī ān). Annak a királynak (其王, qí wáng) az egyik fia (一子, yī zǐ), akit (名曰, míng yuē) Hold Mennyezetnek (月蓋, Yuègài) hívtak, egyedül ülve (獨坐, dú zuò) eltöprengett (思惟, sīwéi): ’Vajon (寧有...者, nìng yǒu...zhě) létezik-e ennél (此, cǐ) különlegesebb (殊過, shū guò) felajánlás (供養, gòngyǎng)?’ A Buddha (佛, Fó) természetfeletti ereje (神力, shénlì) által az égben (空中, kōng zhōng) egy déva (天, tiān) így szólt (曰, yuē): ’Jó fiam (善男子, shàn nánzǐ)! A Dharma felajánlása (法之供養, fǎ zhī gòngyǎng) felülmúl (勝, shèng) minden más felajánlást (諸供養, zhū gòngyǎng).’ [A herceg] azonnal (即, jí) megkérdezte (問, wèn): ’Mit jelent (何謂, hé wèi) a Dharma felajánlása?’ A déva így szólt: ’Elmehetsz (汝可往, rǔ kě wǎng) és megkérdezheted (問, wèn) a Gyógyító Király Tathágatát; ő majd részletesen (廣, guǎng) elmagyarázza (當...說, dāng...shuō) neked (為汝, wèi rǔ) a Dharma felajánlását.’

「即時月蓋王子行詣藥王如來，稽首佛足，却住一面，白佛言：『世尊！諸供養中，法供養勝。云何為法供養？』

Azonnal (即時, jí shí) Hold Mennyezet herceg (王子, wángzǐ) elment (行詣, xíng yì) a Gyógyító Király Tathágatához, leborult (稽首, qǐshǒu) a Buddha lábaihoz (佛足, Fó zú), majd (却, què) félreállt (住一面, zhù yī miàn), és így szólt (白...言, bái...yán) a Buddhához: ’Magasztos (世尊, Shìzūn)! Minden felajánlás (諸供養, zhū gòngyǎng) között (中, zhōng) a Dharma felajánlása (法供養, fǎ gòngyǎng) a legkiválóbb (勝, shèng). Mit (云何, yúnhé) jelent a Dharma felajánlása?’

佛言：『善男子！法供養者，諸佛所說深經，一切世間難信難受，微妙難見，清淨無染，非但分別思惟之所能得，菩薩法藏所攝，陀羅尼印印之；至不退轉，成就六度，善分別義，順菩提法，眾經之上；入大慈悲，離眾魔事及諸邪見；順因緣法，無我、無人、無眾生、無壽命，空、無相、無作、無起；能令眾生坐於道場而轉法輪，諸天、龍神、乾闥婆等所共歎譽；能令眾生入佛法藏，攝諸賢聖一切智慧；說眾菩薩所行之道；依於諸法實相之義，明宣無常、苦、空、無我、寂滅之法；能救一切毀禁眾生，諸魔外道及貪著者能使怖畏，諸佛賢聖所共稱歎；背生死苦，示涅槃樂，十方三世諸佛所說；若聞如是等經，信解、受持、讀誦，以方便力為諸眾生分別解說，顯示分明，守護法故，是名法之供養。又於諸法如說修行，隨順十二因緣，離諸邪見，得無生忍；決定無我無有眾生，而於因緣果報無違無諍，離諸我所；依於義不依語，依於智不依識，依了義經不依不了義經，依於法不依人；隨順法相，無所入，無所歸；無明畢竟滅故，諸行亦畢竟滅，乃至生畢竟滅故，老死亦畢竟滅：作如是觀十二因緣，無有盡相，不復起見，是名最上法之供養。』」

A Buddha így szólt: ’Jó fiam! A Dharma felajánlása (法供養者, fǎ gòngyǎng zhě) [azt jelenti, hogy fenntartjuk] a Buddhák által tanított mélyenszántó szútrákat (諸佛所說深經, zhū Fó suǒ shuō shēn jīng), melyeket az egész világ (一切世間, yīqiè shìjiān) nehezen hisz el (難信, nán xìn) és nehezen fogad be (難受, nán shòu), melyek finomak (微妙, wēimiào) és nehezen láthatók (難見, nán jiàn), tiszták (清淨, qīngjìng) és szennyezetlenek (無染, wú rǎn), melyeket nem lehet (非...能得, fēi...néng dé) csupán (但, dàn) megkülönböztetéssel (分別, fēnbié) és fogalmi gondolkodással (思惟, sīwéi) elérni, melyeket a Bódhiszattva Dharma Kincstára (菩薩法藏, Púsà fǎzàng) tartalmaz (所攝, suǒ shè), és a Dháraní (陀羅尼, tuóluóní) pecsétjével (印, yìn) pecsételtek le (印之, yìn zhī); melyek elvezetnek (至, zhì) a vissza nem fordulás (不退轉, bùtuìzhuǎn) állapotába, beteljesítik (成就, chéngjiù) a Hat Tökéletességet (六度, liù dù), ügyesen elemzik (善分別, shàn fēnbié) a jelentést (義, yì), összhangban vannak (順, shùn) a Bódhi (菩提, Pútí) Dharmájával (法, fǎ), és minden szútra (眾經, zhòng jīng) felett állnak (之上, zhī shàng); melyek elvezetnek a nagy szeretetbe és együttérzésbe (入大慈悲, rù dà cíbēi), távol tartanak (離, lí) minden Mára-cselekedettől (眾魔事, zhòng mó shì) és (及, jí) minden téves nézettől (諸邪見, zhū xiéjiàn); melyek összhangban vannak a Függő Keletkezés Dharmájával (順因緣法, shùn yīnyuán fǎ): nincs én (無我, wú wǒ), nincs személy (無人, wú rén), nincs lény (無眾生, wú zhòngshēng), nincs élettartam (無壽命, wú shòumìng), [ezek] üresség (空, kōng), jellemzőnélküliség (無相, wúxiāng), vágytalanság/nem-cselekvés (無作, wúzuò), nem-keletkezés (無起, wú qǐ); melyek képessé teszik (能令, néng lìng) az érző lényeket, hogy a megvilágosodás helyén (道場, dàochǎng) ülve (坐於, zuò yú) forgassák a Dharma kerekét (轉法輪, zhuǎn fǎlún); melyeket a dévák (諸天, zhū tiān), nága szellemek (龍神, lóngshén), gandharvák (乾闥婆, qiántàpó) és mások (等, děng) együtt dicsérnek (所共歎譽, suǒ gòng tànyù); melyek képessé teszik az érző lényeket, hogy belépjenek a Buddha Dharma Kincstárába (入佛法藏, rù Fó fǎzàng), magukba foglalva (攝, shè) a Bölcsek és Szentek (諸賢聖, zhū xiánshèng) minden (一切, yīqiè) bölcsességét (智慧, zhìhuì); melyek elmagyarázzák (說, shuō) a Bódhiszattvák (眾菩薩, zhòng Púsà) által járt (所行, suǒ xíng) ösvényt (道, dào); melyek minden dharma (諸法, zhū fǎ) valódi természetének (實相, shíxiāng) értelmén (義, yì) alapulnak (依於, yī yú), világosan hirdetve (明宣, míng xuān) a mulandóság (無常, wúcháng), szenvedés (苦, kǔ), üresség (空, kōng), éntelenség (無我, wúwǒ) és nyugodt kialvás (寂滅, jìmiè) Dharmáját; melyek képesek megmenteni (能救, néng jiù) minden (一切, yīqiè) fogadalomszegő érző lényt (毀禁眾生, huǐjìn zhòngshēng); melyek képesek félelmet (怖畏, bùwèi) kelteni (能使, néng shǐ) a Márákban (諸魔, zhū mó), nem-buddhistákban (外道, wàidào) és (及, jí) a kapzsisághoz ragaszkodókban (貪著者, tān zhuó zhě); melyeket minden Buddha (諸佛, zhū Fó), Bölcs és Szent (賢聖, xiánshèng) együtt dicsér (所共稱歎, suǒ gòng chēngtàn); melyek hátat fordítanak (背, bèi) a szanszára (生死, shēngsǐ) szenvedésének (苦, kǔ), és megmutatják (示, shì) a Nirvána (涅槃, Nièpán) boldogságát (樂, lè); melyeket a tíz irány (十方, shífāng) és három idő (三世, sānshì) Buddhái (諸佛, zhū Fó) tanítottak (所說, suǒ shuō). Ha valaki hallva (若聞, ruò wén) az ilyen (如是等, rúshì děng) szútrákat (經, jīng), hisz bennük, megérti, befogadja, fenntartja, olvassa és recitálja azokat (信解、受持、讀誦, xìnjiě, shòuchí, dú sòng), ügyes eszközök (方便, fāngbiàn) erejével (力, lì) minden érző lény (為諸眾生, wèi zhū zhòngshēng) számára elemzi és kifejti (分別解說, fēnbié jiěshuō), világosan megmutatja (顯示分明, xiǎnshì fēnmíng) [tartalmukat], és így védi (守護, shǒuhù) a Dharmát (法故, fǎ gù) – ezt nevezik (是名, shì míng) a Dharma felajánlásának (法之供養, fǎ zhī gòngyǎng). Továbbá (又, yòu), minden dharmával (於諸法, yú zhū fǎ) kapcsolatban a tanítás szerint (如說, rú shuō) gyakorolni (修行, xiūxíng); összhangban lenni (隨順, suíshùn) a Tizenkét Láncszemű Függő Keletkezéssel (十二因緣, shí'èr yīnyuán); megszabadulni (離, lí) minden téves nézettől (諸邪見, zhū xiéjiàn); elérni (得, dé) a nem-keletkezés [türelmes] elfogadását (無生忍, wúshēng rěn); biztosan (決定, juédìng) tudni, hogy nincs én (無我, wú wǒ) és nincs érző lény (無有眾生, wú yǒu zhòngshēng), mégis (而, ér) az ok, feltétel (因緣, yīnyuán), okozat és visszahatás (果報, guǒbào) tekintetében nincs ellentmondás (無違, wú wéi) vagy viszály (無諍, wú zhēng); megszabadulni minden ’enyém’-től (離諸我所, lí zhū wǒsuǒ); a jelentésre (義, yì) támaszkodni (依, yī), nem a szavakra (語, yǔ); a bölcsességre (智, zhì) támaszkodni, nem a tudatosságra (識, shí); a végleges jelentésű szútrákra (了義經, liǎoyì jīng) támaszkodni, nem a magyarázatra szoruló jelentésű szútrákra (不了義經, bùliǎoyì jīng); a Dharmára (法, fǎ) támaszkodni, nem a személyre (人, rén); összhangban lenni a dharmák jellemzőivel (隨順法相, suíshùn fǎ xiāng), nincs hová belépni (無所入, wú suǒ rù), nincs hová fordulni (無所歸, wú suǒ guī); mivel (故, gù) a tudatlanság (無明, wúmíng) véglegesen megszűnik (畢竟滅, bìjìng miè), a késztetések (諸行, zhū xíng) is (亦, yì) véglegesen megszűnnek; egészen addig (乃至, nǎizhì), hogy mivel a születés (生, shēng) véglegesen megszűnik, az öregség és halál (老死, lǎosǐ) is véglegesen megszűnik – így (作如是, zuò rúshì) szemlélve (觀, guān) a Tizenkét Láncszemű Függő Keletkezést (十二因緣, shí'èr yīnyuán), anélkül, hogy [nihilisztikus] megszüntetés (盡相, jìn xiāng) jellemzőjét látnánk, és nem támasztva többé (不復起, bú fù qǐ) [szélsőséges] nézeteket (見, jiàn) – ezt nevezik a legkiválóbb (最上, zuìshàng) Dharma felajánlásának.’»

佛告天帝：「王子月蓋從藥王佛聞如是法，得柔順忍。即解寶衣嚴身之具，以供養佛，白佛言：

A Buddha [Sákjamuni] így szólt az Égiek Urához: „Hold Mennyezet herceg, hallva (聞, wén) ezt a Dharmát (如是法, rúshì fǎ) a Gyógyító Király Buddhától (從藥王佛, cóng Yàowáng Fó), elérte (得, dé) a Hajlékony Elfogadást (柔順忍, róushùn rěn). Azonnal (即, jí) levette (解, jiě) drágakő ruháit (寶衣, bǎoyī) és testének ékességeit (嚴身之具, yán shēn zhī jù), felajánlotta (以供養, yǐ gòngyǎng) azokat a Buddhának, és így szólt (白佛言, bái Fó yán) a Buddhához:

『世尊！如來滅後，我當行法供養，守護正法。願以威神加哀建立，令我得降魔怨，修菩薩行。』

’Magasztos (世尊, Shìzūn)! A Tathágata (如來, Rúlái) parinirvánája (滅, miè) után (後, hòu) én (我, wǒ) gyakorolni (行, xíng) fogom (當, dāng) a Dharma felajánlását (法供養, fǎ gòngyǎng), és őrizni (守護, shǒuhù) fogom az Igaz Dharmát (正法, zhèngfǎ). Kívánom (願, yuàn), hogy [a te] félelmetes szellemi erőddel (威神, wēishén) adj (加, jiā) nekem együttérzést (哀, āi) és támogass (建立, jiànlì), hogy képes legyek (令我得, lìng wǒ dé) legyőzni (降, xiáng) Márát (魔, mó) és az ellenségeket (怨, yuàn), és gyakorolni (修, xiū) a Bódhiszattva (菩薩, Púsà) ösvényét (行, xíng).’

佛知其深心所念，而記之曰：『汝於末後守護法城。』

A Buddha [Gyógyító Király], ismerve (知, zhī) az ő (其, qí) mély szívbéli (深心, shēnxīn) szándékát (所念, suǒ niàn), így (而, ér) adta neki a jövendölést (記之曰, jì zhī yuē): ’Te (汝, rǔ) a végső időkben (於末後, yú mòhòu) őrizni fogod (守護, shǒuhù) a Dharma Fellegvárát (法城, fǎchéng).’”

天帝！時王子月蓋，見法清淨，聞佛授記，以信出家，修[17]集善法；精進不久，得五神通，逮菩薩道，得陀羅尼，無斷辯才。於佛滅後，以其所得神通、總持、辯才之力，滿十小劫，藥王如來所轉法[19]輪隨而分布。月蓋比丘以守護法，勤行精進，即於此身，化百萬億人於阿耨多羅三藐三菩提立不退轉；十四那由他人，深發聲聞、辟支佛心；無量眾生得生天上。天帝！時王寶蓋豈異人乎？

今現得佛，號寶炎如來；其王千子，即賢劫中千佛是也——從迦羅鳩[1]孫駄為始得佛，最後如來號曰樓至。月蓋比丘，即我身是。如是，天帝！當知此要：以法供養於諸供養為上為最，第一無比。是故，天帝！當以法之供養，供養於佛。」

„Égiek Ura (天帝, Tiāndì)! Akkor (時, shí) Hold Mennyezet (月蓋, Yuègài) herceg (王子, wángzǐ), látva (見, jiàn) a Dharma (法, fǎ) tisztaságát (清淨, qīngjìng), és hallva (聞, wén) a Buddha (佛, Fó) jövendölését (授記, shòujì), hitéből (以信, yǐ xìn) felvette a szerzetesi életet (出家, chūjiā), és művelte, gyűjtötte (修集, xiūjí) az erényes dharmákat (善法, shàn fǎ). Nem sokáig (不久, bù jiǔ) tartó szorgalmas gyakorlás (精進, jīngjìn) után elérte (得, dé) az öt természetfeletti képességet (五神通, wǔ shéntōng), elérte (逮, dài) a Bódhiszattva (菩薩, Púsà) ösvényét (道, dào), elérte a dháraníkat (陀羅尼, tuóluóní), és a szüntelen (無斷, wúduàn) ékesszólást (辯才, biàncái). A Buddha (佛, Fó) parinirvánája (滅, miè) után (後, hòu), az általa elért (其所得, qí suǒ dé) természetfeletti képességek (神通, shéntōng), dháraník (總持, zǒngchí) és ékesszólás (辯才, biàncái) erejével (力, lì) teljes (滿, mǎn) tíz (十, shí) kis világkorszakon (小劫, xiǎo jié) át terjesztette (隨而分布, suí ér fēnbù) a Gyógyító Király (藥王, Yàowáng) Tathágata (如來, Rúlái) által megforgatott (所轉, suǒ zhuǎn) Dharma-kereket (法輪, fǎlún). Hold Mennyezet bhiksu (比丘, bǐqiū), a Dharma védelmezése (守護法, shǒuhù fǎ) és szorgalmas, erőteljes gyakorlása (勤行精進, qín xíng jīngjìn) által (以, yǐ), még abban az életében (即於此身, jí yú cǐ shēn) millió kótinyi (百萬億, bǎiwàn yì) embert (人, rén) alakított át (化, huà), és elvezette (立, lì) őket a Felülmúlhatatlan, Tökéletes Megvilágosodás (阿耨多羅三藐三菩提, Ānòuduōluó Sānmiǎo Sānpútí) felé vezető visszafordíthatatlan (不退轉, bùtuìzhuǎn) útra. Tizennégy (十四, shísì) najuta (那由他, nàyóutā) ember mélyen (深, shēn) felébresztette (發, fā) a Srávaka (聲聞, Shēngwén) vagy Pratjékabuddha (辟支佛, Pìzhīfó) tudatát (心, xīn); mérhetetlen (無量, wúliàng) érző lény (眾生, zhòngshēng) pedig az egekben (天上, tiān shàng) való születést (生, shēng) érte el (得, dé). Égiek Ura! Vajon (豈...乎, qǐ...hū) az akkori (時, shí) Drágakő Mennyezet (寶蓋, Bǎogài) király (王, wáng) más (異人,

Ő most (今, jīn) elérte (現得, xiàn dé) a buddhaságot (佛, Fó), neve (號, hào) Ékkő Láng (寶炎, Bǎoyán) Tathágata (如來, Rúlái). A király ezer fia (其王千子, qí wáng qiān zǐ) pedig pontosan (即...是也, jí...shì yě) a Szerencsés Világkorszak (賢劫, Xiánjié) ezer Buddhája (千佛, qiān Fó) – kezdve (從...為始, cóng...wéi shǐ) Krakucsandával (迦羅鳩孫駄, Jiāluójiūsūntuó), aki [elsőként] elérte a buddhaságot, az utolsó (最後, zuìhòu) Tathágata neve pedig Rucsika (樓至, Lóuzhì) lesz. Hold Mennyezet bhiksu (月蓋比丘, Yuègài bǐqiū) pedig pontosan (即...是, jí...shì) én magam (我身, wǒ shēn) voltam. Így hát (如是, rúshì), Égiek Ura! Tudd meg (當知, dāng zhī) ezt a lényeget (此要, cǐ yào): a Dharma felajánlása (以法供養, yǐ fǎ gòngyǎng) minden felajánlás (於諸供養, yú zhū gòngyǎng) közül a legmagasabb (為上, wéi shàng), a legkiválóbb (為最, wéi zuì), első (第一, dìyī) és páratlan (無比, wúbǐ). Ezért (是故, shìgù), Égiek Ura! A Dharma felajánlásával (以法之供養, yǐ fǎ zhī gòngyǎng) tedd meg felajánlásodat (供養於, gòngyǎng yú) a Buddhának (佛, Fó).”

[＊]維摩詰[＊]所說經囑累品第十四
Vimalakirti-szútra, Tizennegyedik fejezet: A rábízás

於是佛告彌勒菩薩言：

Ekkor (於是, yúshì) a Buddha (佛, Fó) így szólt (告...言, gào...yán) Maitréja (彌勒, Mílè) Bódhiszattvához (菩薩, Púsà):

「彌勒！我今以是無量億阿僧祇劫所集阿耨多羅三藐三菩提法，付囑於汝。如是輩經，於佛滅後末世之中，汝等當以神力廣宣流布於閻浮提，無令斷絕。所以者何？未來世中，當有善男子、善女人及天、龍、鬼神、乾闥婆、羅剎等，發阿耨多羅三藐三菩提心，樂于大法；若使不聞如是等經，則失善利。如此輩人聞是等經，必多信樂，發希有心，當以頂受，隨諸眾生所應得利，而為廣說。

„Maitréja! Én (我, wǒ) most (今, jīn) ezt a Felülmúlhatatlan, Tökéletes Megvilágosodás (阿耨多羅三藐三菩提, Ānòuduōluó Sānmiǎo Sānpútí) Dharmáját (法, fǎ), melyet mérhetetlen (無量, wúliàng) kóti (億, yì) aszankhjéja (阿僧祇, āsēngqí) világkorszakon (劫, jié) át gyűjtöttem (所集, suǒ jí), rád (汝, rǔ) bízom (付囑於, fùzhǔ yú). Az ilyen fajta (如是輩, rúshì bèi) szútrákat (經, jīng) a Buddha (佛, Fó) parinirvánája (滅, miè) utáni (後, hòu) végső korban (末世之中, mòshì zhī zhōng) nektek (汝等, rǔ děng) természetfeletti erőtökkel (神力, shénlì) kell (當, dāng) széles körben hirdetnetek (廣宣, guǎng xuān) és terjesztenetek (流布, liúbù) Dzsambudvípán (閻浮提, Yánfútí), nem engedve (無令, wú lìng), hogy [a hagyomány] megszakadjon (斷絕, duànjué). Miért (所以者何, suǒyǐ zhě hé)? Mert a jövő korokban (未來世中, wèilái shì zhōng) lesznek (當有, dāng yǒu) jó fiúk (善男子, shàn nánzǐ) és jó leányok (善女人, shàn nǚrén), valamint (及, jí) dévák (天, tiān), nágák (龍, lóng), szellemek (鬼神, guǐshén), gandharvák (乾闥婆, qiántàpó), ráksaszák (羅剎, luóshā) és mások (等, děng), akik felébresztik (發, fā) a Felülmúlhatatlan, Tökéletes Megvilágosodás iránti tudatot (阿耨多羅三藐三菩提心, Ānòuduōluó Sānmiǎo Sānpútí xīn), és örömüket (樂于, lè yú) lelik a Nagy Dharmában (大法, dà fǎ). Ha (若使, ruò shǐ) nem hallják (不聞, bù wén) az ilyen (如是等, rúshì děng) szútrákat (經, jīng), akkor (則, zé) elveszítik (失, shī) a nagy hasznot (善利, shàn lì). Az ilyen fajta (如此輩, rú cǐ bèi) emberek (人, rén), hallva (聞, wén) ezeket a szútrákat (是等經, shì děng jīng), biztosan (必, bì) nagy (多, duō) hittel (信, xìn) és örömmel (樂, lè) telnek el, ritka (希有, xīyǒu) törekvést (心, xīn) ébresztenek (發, fā), és a fejük búbjával fogadják (當以頂受, dāng yǐ dǐng shòu) [azokat]. Annak a haszonnak (利, lì) megfelelően (隨...所應得, suí...suǒ yìng dé), amit a különféle érző lényeknek (諸眾生, zhū zhòngshēng) el kell érniük, részletesen (廣, guǎng) magyarázd el (而為...說, ér wèi...shuō) [nekik].

「彌勒！當知菩薩有二相。何謂為二？

Maitréja! Tudnod kell (當知, dāng zhī), hogy a Bódhiszattváknak (菩薩, Púsà) két (二, èr) aspektusa/típusa (相, xiāng) van. Mi (何謂, hé wèi) ez a kettő?

一者、好於雜句文飾之事；二者、不畏深義如實能入。

若好雜句文飾事者，當知是為新學菩薩；若於如是無染無著，甚深經典無有恐畏，能入其中，聞已心淨，受持讀誦，如說修行，當知是為久修道行。

Egyik (一者, yī zhě) a vonzódás (好於, hào yú) a vegyes mondatokhoz (雜句, zá jù) és díszes (文飾, wénshì) dolgokhoz (事, shì); a másik (二者, èr zhě) az, hogy nem félnek (不畏, bú wèi) a mély jelentéstől (深義, shēn yì), és képesek (能, néng) a valóságnak megfelelően (如實, rú shí) belépni (入, rù) [abba].

Ha valaki (若...者, ruò...zhě) vonzódik (好, hào) a vegyes mondatokhoz és díszes dolgokhoz, tudd meg (當知, dāng zhī), hogy ő (是為, shì wéi) egy kezdő Bódhiszattva (新學菩薩, xīnxué Púsà). Ha valaki az ilyen (如是, rúshì) szennyezetlen (無染, wú rǎn) és ragaszkodásmentes (無著, wú zhuó), rendkívül mély (甚深, shèn shēn) írásokkal (經典, jīngdiǎn) kapcsolatban nem táplál (無有, wú yǒu) félelmet (恐畏, kǒngwèi), képes (能, néng) belépni (入, rù) azokba (其中, qí zhōng), hallatukra (聞已, wén yǐ) tudata (心, xīn) megtisztul (淨, jìng), befogadja, fenntartja, olvassa és recitálja (受持讀誦, shòuchí dú sòng) azokat, és a tanítás szerint (如說, rú shuō) gyakorol (修行, xiūxíng), tudd meg, hogy ez (是為, shì wéi) a hosszú ideje tartó ösvény-gyakorlás (久修道行, jiǔ xiū dàohéng) [jellemzője].”

「彌勒！復有二法名[＊]新學者，不能決定於甚深法。何等為二？一者、所未聞深經，聞之驚怖生疑，不能隨順，毀謗不信，而作是言：『我初不聞，從何所來？』二者、若有護持、解說如是深經者，不肯親近、供養、恭敬，或時於中說其過惡。有此二法，當知是為[＊]新學菩薩，為自毀傷，不能於深法中調伏其心。

„Maitréja (彌勒, Mílè)! Továbbá (復, fù) van két (二法, èr fǎ) [jellemző], mely a kezdőket (名新學者, míng xīnxué zhě) [jelöli], akik nem képesek (不能, bù néng) bizonyosságra jutni (決定於, juédìng yú) a rendkívül mély Dharmával (甚深法, shèn shēn fǎ) kapcsolatban. Mi (何等, héděng) ez a kettő? Egyik (一者, yī zhě): a korábban nem hallott (所未聞, suǒ wèiwén) mélyenszántó szútrák (深經, shēn jīng) hallatán (聞之, wén zhī) megriadnak (驚怖, jīngbù), kétséget (疑, yí) támasztanak (生, shēng), nem képesek (不能, bù néng) összhangba kerülni (隨順, suíshùn) [velük], rágalmazzák (毀謗, huǐbàng) és nem hisznek (不信, bù xìn) [bennük], és ilyeneket mondanak (而作是言, ér zuò shì yán): ’Én (我, wǒ) ezt még sohasem (初不, chū bù) hallottam (聞, wén)! Honnan (從何, cóng hé) jött (所來, suǒ lái)?’ Másik (二者, èr zhě): ha vannak olyanok (若有...者, ruò yǒu...zhě), akik fenntartják (護持, hùchí) és kifejtik (解說, jiěshuō) az ilyen (如是, rúshì) mélyenszántó szútrákat, [a kezdők] nem hajlandók (不肯, bù kěn) közeledni (親近, qīnjìn) hozzájuk, felajánlásokat tenni (供養, gòngyǎng) nekik, vagy tisztelni (恭敬, gōngjìng) őket, sőt (或時, huò shí) néha (於中, yú zhōng?) hibáikat és rosszaságukat (過惡, guò è) terjesztik (說其, shuō qí). E két jellemző (有此二法, yǒu cǐ èr fǎ) alapján tudd meg (当知, dāng zhī), hogy ő (是為, shì wéi) egy kezdő Bódhiszattva (新學菩薩, xīnxué Púsà). Ezzel (為, wéi) saját magát sérti meg (自毀傷, zì huǐshāng), és nem képes (不能, bù néng) a mély Dharmában (於深法中, yú shēn fǎ zhōng) megfékezni (調伏, tiáofú) tudatát (其心,

「彌勒！復有二法，菩薩雖信解深法，猶自毀傷，而不能得無生法忍。何等為二？

一者、輕慢[＊]新學菩薩，而不教誨；二者、雖解深法，而取相分別。是為二法。」

Maitréja! Továbbá van két [jellemző], mely miatt a Bódhiszattva (菩薩, Púsà), bár (雖, suī) hiszi és érti (信解, xìnjiě) a mély Dharmát (深法, shēn fǎ), mégis (猶, yóu) megsérti magát (自毀傷, zì huǐshāng), és nem képes elérni (不能得, bù néng dé) a nem-keletkező dharma [türelmes] elfogadását (無生法忍, wúshēng fǎrěn). Mi ez a kettő?

Egyik: lenézi (輕慢, qīngmàn) a kezdő Bódhiszattvákat (新學菩薩, xīnxué Púsà), és nem tanítja (不教誨, bù jiàohuì) őket. Másik: bár érti (雖解, suī jiě) a mély Dharmát, mégis megragadja (取, qǔ) a jellemzőket (相, xiāng) és megkülönböztetéseket (分別, fēnbié) tesz. Ez a két [jellemző].”

彌勒菩薩聞說是已，白佛言：「世尊！未曾有也！如佛所說，我當遠離如斯之惡，奉持如來無數阿僧祇劫所集阿耨多羅三藐三菩提法。若未來世善男子、善女人求大乘者，當令手得如是等經，與其念力，使受持讀誦、為他廣說。世尊！若後末世，有能受持讀誦、為他說者，當知皆是彌勒神力之所建立。」

Maitréja Bódhiszattva, hallva (聞...已, wén...yǐ) ezt a magyarázatot (說是, shuō shì), így szólt (白...言, bái...yán) a Buddhához: „Magasztos (世尊, Shìzūn)! Soha nem látott (未曾有也, wèicéngyǒu yě)! Ahogy a Buddha (佛, Fó) tanította (如...所說, rú...suǒ shuō), én (我, wǒ) távol fogom tartani magam (當遠離, dāng yuǎnlí) az ilyen (如斯, rú sī) rossztól (惡, è), és fenn fogom tartani (奉持, fèngchí) a Tathágata (如來, Rúlái) által számtalan (無數, wúshù) aszankhjéja világkorszakon (阿僧祇劫, āsēngqí jié) át összegyűjtött (所集, suǒ jí) Felülmúlhatatlan, Tökéletes Megvilágosodás Dharmáját (阿耨多羅三藐三菩提法, Ānòuduōluó Sānmiǎo Sānpútí fǎ). Ha a jövő korokban (若未來世, ruò wèilái shì) jó fiúk (善男子, shàn nánzǐ) és jó leányok (善女人, shàn nǚrén) a Nagy Járművet (大乘, dàchéng) keresik (求...者, qiú...zhě), el fogom érni (當令, dāng lìng), hogy kezükbe kapják (手得, shǒu dé) az ilyen (如是等, rúshì děng) szútrákat (經, jīng), megadom (與, yǔ) nekik (其, qí) az éber tudat erejét (念力, niàn lì), hogy képesek legyenek (使, shǐ) befogadni, fenntartani, olvasni, recitálni (受持讀誦, shòuchí dú sòng), és másoknak (為他, wèi tā) részletesen elmagyarázni (廣說, guǎng shuō) [azokat]. Magasztos! Ha a későbbi (後, hòu) végső korban (末世, mòshì) lesznek olyanok (有能...者, yǒu néng...zhě), akik képesek befogadni, fenntartani, olvasni, recitálni és másoknak elmagyarázni, tudni kell (當知, dāng zhī), hogy ez mind (皆是, jiē shì) Maitréja (彌勒, Mílè) szellemi ereje (神力, shénlì) által jön létre (之所建立, zhī suǒ jiànlì).”

佛言：「善哉，善哉！彌勒！如汝所說，佛助爾喜。」

A Buddha így szólt: „Kiváló, kiváló! Maitréja! Ahogy mondod, a Buddha osztja örömödet (佛助爾喜, Fó zhù ěr xǐ).”

於是一切菩薩合掌白佛：「我等亦於如來滅後，十方國土廣宣流布阿耨多羅三藐三菩提[8]法，復當開導諸說法者，令得是經。」

Ekkor (於是, yúshì) minden Bódhiszattva (一切菩薩, yīqiè Púsà) összetett tenyérrel (合掌, hézhǎng) szólt a Buddhához: „Mi (我等, wǒ děng) szintén (亦, yì), a Tathágata parinirvánája (如來滅後, Rúlái miè hòu) után, a tíz irány (十方, shífāng) országaiban (國土, guótǔ) széles körben hirdetni és terjeszteni fogjuk (廣宣流布, guǎng xuān liúbù) a Felülmúlhatatlan, Tökéletes Megvilágosodás Dharmáját (阿耨多羅三藐三菩提法, Ānòuduōluó Sānmiǎo Sānpútí fǎ). Továbbá (復, fù) tanítani és vezetni (開導, kāidǎo) fogjuk (當, dāng) a Dharma magyarázóit (諸說法者, zhū shuō fǎ zhě), hogy elnyerhessék (令得, lìng dé) ezt a Szútrát (是經, shì jīng).”

爾時四天王白佛言：「世尊！在在處處、城邑聚落、山林曠野，有是經卷、讀誦解說者，我當率諸官屬為聽法故，往詣其所，擁護其人，面百由旬，令無伺求得其便者。」

Abban az időben (爾時, ěr shí) a Négy Égi Király (四天王, Sìtiānwáng) így szólt a Buddhához: „Magasztos! Bárhol (在在處處, zài zài chùchù) – városokban (城邑, chéngyì), falvakban (聚落, jùluò), hegyi erdőkben (山林, shānlín), pusztaságokban (曠野, kuàngyě) – ahol ez a Szútra-tekercs (是經卷, shì jīng juàn) megtalálható, és vannak, akik olvassák, recitálják és kifejtik (讀誦解說者, dú sòng jiěshuō zhě), mi (我, wǒ) vezetni (率, shuài) fogjuk (當, dāng) kíséretünket (諸官屬, zhū guānshǔ), hogy a Dharma hallgatása végett (為聽法故, wèi tīng fǎ gù) odamenjünk (往詣其所, wǎng yì qí suǒ), védelmezni (擁護, yōnghù) fogjuk azokat az embereket (其人, qí rén) száz jodzsana (百由旬, bǎi yóuxún) körzetben (面, miàn), és nem engedjük (令無...者, lìng wú...zhě), hogy azok, akik a gyengeségüket keresik (伺求, cìqiú), fogást találjanak (得其便, dé qí biàn) rajtuk.”

是時佛告阿難：「受持是經，廣宣流布。」

Ekkor (是時, shì shí) a Buddha így szólt (告, gào) Ánandához (阿難, Ānán): „Fogadd be és tartsd fenn (受持, shòuchí) ezt a Szútrát (是經, shì jīng), és széles körben hirdesd és terjeszd (廣宣流布, guǎng xuān liúbù).”

阿難言：「唯然！我已受持要者。世尊！當何名斯經？」

Ánanda (阿難, Ānán) így szólt: „Valóban (唯然, wéirán)! Már (已, yǐ) befogadtam és megőriztem (受持, shòuchí) a lényegét (要者, yào zhě). Magasztos (世尊, Shìzūn)! Mi (何, hé) legyen (當...名, dāng...míng) ennek a Szútrának (斯經, sī jīng) a neve?”

佛言：「阿難！是經名為『維摩詰所說』，亦名『不可思議解脫法門』，如是受持。」

A Buddha (佛, Fó) így szólt: „Ánanda! Ennek a Szútrának (是經, shì jīng) a neve (名為, míng wéi) ’A Vimalakírti által mondott’ (維摩詰所說, Wéimójié suǒ shuō), és (亦, yì) a neve ’A Felfoghatatlan Megszabadulás Dharma-kapuja’ (不可思議解脫法門, bùkěsīyì jiětuō fǎmén). Így (如是, rúshì) fogadd be és tartsd fenn (受持, shòuchí).”

佛說是經已，長者維摩詰、文殊師利、舍利弗、阿難等，及諸天、人、阿修羅一切大眾，聞佛所說，皆大歡喜。

Miután (已, yǐ) a Buddha (佛, Fó) elmondta (說, shuō) ezt a Szútrát (是經, shì jīng), az elöljáró (長者, zhǎngzhě) Vimalakírti (維摩詰, Wéimójié), Mandzsusrí (文殊師利, Wénshūshīlì), Sáriputra (舍利弗, Shèlìfú), Ánanda (阿難, Ānán) és mások (等, děng), valamint (及, jí) a dévák (諸天, zhū tiān), emberek (人, rén), aszúrák (阿修羅, āxiūluó) és az egész (一切, yīqiè) nagy gyülekezet (大眾, dàzhòng), hallva (聞, wén) a Buddha szavait (佛所說, Fó suǒ shuō), mind (皆, jiē) nagy örömre (大歡喜, dà huānxǐ) lobbantak.

維摩詰經卷下
Vimalakīrti szútra, második kötet

Jegyzetek, kapcsolódó hivatkozások

Ha többet szeretnél megtudni, tanulmányozd Buddha tanításait.
Ha megpróbálnád azt gyakorlás közben megtapasztalni, gyere el a Xing Long Tang -ba, gyakorolj velünk.

Vimalakirti Szútra 《維摩詰所說經》

佛國品第一 Első fejezet: Buddha-föld

維摩詰所說經方便品第二 Vimalakirti Szútra - második fejezet: Az ügyes eszközök.

[＊]維摩詰[＊]所說經弟子品第三 A Vimalakirti-szútra - harmadik fejezet: A tanítványok.

[＊]維摩詰[＊]所說經菩薩品第四 Vimalakirti Szútra – negyedik fejezet: A Bodhiszattvák

維摩詰所說經卷中文殊師利問疾品第五 Vimalakirti Szútra – Középső kötet ötödik fejezet - Mandzsusrí érdeklődése a betegség felől,

維摩詰所說經不思議品第六 Vimalakírti Szútra – Hatodik fejezet. A kifejezhetetlen felszabadulás.

[＊]維摩詰[＊]所說經觀眾生品第七 Vimalakīrti Sutra Hetedik fejezet - A lények megfigyelése

[＊]維摩詰[＊]所說經佛道品第八 A Vimalakirti Szútra, 8. fejezet: A Buddha Ösvénye

[＊]維摩詰[＊]所說經入不二法門品第九 A Vimalakirti Szútra, Kilencedik fejezet: A Nem-Kettősség Dharma Kapujába Lépés

維摩詰所說經卷下 香積佛品第十 A Vimalakírti Szútra Második Tekercs, Tizedik fejezet: A Felhalmozott Illat Buddhája

維摩詰所說經菩薩行品第十一 Vimalakírti Szútra – Tizenegyedik fejezet: A Bódhiszattva Gyakorlata

[＊]維摩詰所說經見阿閦佛品第十二 A Vimalakirti-szútra, Tizenkettedik fejezet: Az Aksóbhja Buddháról

[＊]維摩詰[＊]所說經法供養品第十三 A Vimalakirti-szútra, Tizenharmadik fejezet: A Dharma felajánlása

[＊]維摩詰[＊]所說經囑累品第十四 Vimalakirti-szútra, Tizennegyedik fejezet: A rábízás