XING LONG TANG Martial Arts Research Society












   ă€Šć°‘æž—ćƒ§ć…”的遗äș§ă€‹
    Shaolin harcos szerzetesek öröksĂ©ge 


Shaolin a kĂŒlsƑ harcmƱvĂ©szeti stĂ­lusok olvasztĂłtĂ©gelye. Szerzetesei szĂĄmos stĂ­lust dolgoztak ki, tanĂ­tvĂĄnyaik pedig e stĂ­lusok elterjedĂ©sĂ©ben jĂĄtszottak kiemelt szerepet. HĂ­res szerzetesek közĂ© tartozott Tiezhai (铁斋), Zhishan (è‡Žć–„), Zhiguo (臎果), Tianhong (怩è™č), Zhanju (æč›äžŸ), Wumei (äș”æžš), Gulun (ć€èœź), Miaoxing (橙慮), Zhenxu (莞续), Degen (ćŸ·æ č) Mesterek. KĂ­na szerte sok templom tartozott a Shaolin rendhez. A dĂ©li templom Jiu Lian Shan hegyen, a Fujian-i Putian-ben (犏ć»ș莆田äčèżžć±±) (akkor Xinghua nĂ©ven (èˆˆćŒ–) ismert) jött lĂ©rte a Sui Ă©s a Tang dinasztia Ă©veiben. ... Shaolin a kĂŒlsƑ harcmƱvĂ©szeti stĂ­lusok olvasztĂłtĂ©gelye. Szerzetesei szĂĄmos stĂ­lust dolgoztak ki, tanĂ­tvĂĄnyaik pedig e stĂ­lusok elterjedĂ©sĂ©ben jĂĄtszottak kiemelt szerepet. ❀ TovĂĄbb >>





   


The Xing Long Tang ă€Šé†’éŸ™ć ‚ă€‹ as a Research Society (æ­ŠæœŻç ”ç©¶äŒš) and an Autentic Kungfu School to post several studies and white papers in an attempt to highlight the numerous aspects of the Martial Arts and sciences and how they might be of serious interest and value as objects of research by various specialists. It is not only practitioners with a more intellectual leaning that would find much of interest in a study of the Chinese Martial Arts. Learn more about Us and our research areas.

Köszönetet mondunk minden barĂĄtunknak, szerzƑknek, tanĂ­tĂłknak, buddhistĂĄknak Ă©s harcmƱvĂ©szeknek, akik hozzĂĄjĂĄrulnak a harcmƱvĂ©szet-törtĂ©neti-, buddhista Ă©s egyĂ©b tanĂ­tĂĄsokkal, Ă­rĂĄsokkal, tanulmĂĄnyokkal minden Ă©rzƑ lĂ©ny tanĂ­tĂĄsĂĄhoz Ă©s tanulĂĄsĂĄhoz. BuddhĂĄk Ă©s Mesterek tanĂ­tĂĄsait megosztani Ă©rdem, mindezen Ă©rdemeket felajĂĄnljuk az összes BuddhĂĄknak. ć„äœæœ‹ć‹, 䜜者, è€ćžˆ, äœ›æ•™ćŸ’ć’ŒćŠŸć€«çˆ±ć„œè€…, èŻ·ć…èźžæˆ‘ć‘äœ ä»ŹèĄšç€șæ„Ÿè°ą, æ„Ÿè°ąäœ ä»Źäž€ç›Žä»„æ„ç”šćŠŸć€«, 掆ćČ, 䜛教, ć“Čć­Šć’Œć„ç±»æ•™ć­Š, 文章, ç ”ç©¶ć’Œæ•™äč‰, ćŻčæ•™ć­Šć’Œć­Šäč çš„æ”ŻæŒă€‚ćˆ†äș«äœ›æ•™ć’Œć€§ćžˆçš„æ•™äč‰éžćžžæœ‰ä»·ć€Œ, æˆ‘ä»Źä»„æ­€æ­æ•ŹèŻžäœ›ă€‚ă€Šé†’éŸ™ć ‚ă€‹ ć°†äŸæźäžćäŸ, äžćˆ†ćź—æŽŸçš„ćŽŸćˆ™ćŠȘ抛戆äș«äœ›æł•, äŒ æ‰żäœ›æ•™æ€æƒłć’ŒäŒ ç»ŸćŠŸć€«ă€‚


A Chan tanĂ­tĂĄsa szerint a megvilĂĄgosodĂĄs mĂłdja a meditĂĄciĂł (材穅, ć†„æƒł), a meditĂĄciĂł legfontosabb eleme pedig a koncentrĂĄciĂł (Ă©bersĂ©g), melyhez vilĂĄgos Ă©s tiszta tudat szĂŒksĂ©ges. A megvilĂĄgosodĂĄshoz vezetƑ Ășt egy folyamat, amely olyan akĂĄr a tea forrĂĄzata: elsƑ pillanatban keserƱ, de idƑvel Ă©des lesz. PĂ©ldĂĄzata a törekvĂ©s-, erƑfeszĂ­tĂ©s Ă©s elkötelezettsĂ©g mentĂ©n keletkezƑ cĂ©lok elĂ©rĂ©sĂ©nek. A vĂ©gsƑ ĂĄllomĂĄs maga a MegvilĂĄgosodĂĄs, mely akkor törtĂ©nik, mikor a gyakorlĂł "felĂ©bred". A szerzetesek szerint a tea a földi tisztasĂĄg szimbĂłluma, mely termĂ©szetĂ©ben van valami, ami az Ă©let csendes szemlĂ©lĂ©sĂ©nek vilĂĄgĂĄba vezet. ElkĂ©szĂ­tĂ©sĂ©nek folyamatĂĄban kialakulĂł figyelem Ă©s koncentrĂĄciĂł a helyes meditĂĄciĂł lelkĂŒletĂ©t adja. ForrĂĄzatĂĄnak kesernyĂ©s Ă­ze pedig "hƱti a szĂ­vet", Ă­gy közvetlenĂŒl segĂ­ti az elme lecsendesĂ­tĂ©sĂ©t. A Chan az egyszerƱsĂ©get Ă©s termĂ©szetessĂ©get hangsĂșlyozza, Ă­gy a Chan Cha (犅茶) gyakorlĂĄsa sorĂĄn sem talĂĄlsz gazdagon dĂ­szĂ­tett eszközöket: az egyszerƱ, termĂ©szetes anyagok-, a mĂĄzatlan yixing kannĂĄk Ă©s fĂ©m forralĂłk lettek a kolostorok teakĂ©szĂ­tĂ©sĂ©nek eszközei. ❀ TovĂĄbb >>












 çŠ…茶道    
 Chanbuddhista Tea Útja    













中国武术的史   
 KĂ­nai harcmƱvĂ©szetek törtĂ©nete    

A kĂ­nai harcmƱvĂ©szet stĂ­lusainak kialakulĂĄsĂĄt KĂ­na törtĂ©nelmileg is fontos esemĂ©nyei vĂĄltottĂĄk ki. Ezeket a stĂ­lusokat ĂĄltalĂĄban a közös jellemzƑik alapjĂĄn kĂŒlönfĂ©le kategĂłriĂĄkba soroljuk, Ă­gy a csalĂĄd (Jia, 家), irĂĄnyzat (Pai, 派) vagy iskola (men, 門). A kĂ­nai harcmƱvĂ©szetek eredetĂ©t az önvĂ©delemre, a vadĂĄszat mĂłdszereire Ă©s a katonai kikĂ©pzĂ©si mĂłdszereire szokĂĄs visszavezetni. ElsƑ utalĂĄsok az i.e. V. szĂĄzadban keletkezett Tavasz Ă©s Ɛsz KrĂłnikĂĄjĂĄban (ChunQiu, 春秋) talĂĄlhatĂłak, ahol a pusztakezes kĂŒzdelemrƑl, valamint a „kemĂ©ny” Ă©s „lĂĄgy” technikĂĄkrĂłl is szĂł esik. TörtĂ©nelmi fordulĂłpontokrĂłl hĂĄromrĂ©szes Ă­rĂĄsunkban olvashatsz.





   《武术的根》
    TradicionĂĄlis KĂ­nai 
    HarcmƱvĂ©szetek Gyökere 





   《武术在14-16世纪》
    HarcmƱvĂ©szet a 
    14-16 szĂĄzadi KĂ­nĂĄban 





   《武术在清代》
    HarcmƱvĂ©szet fejlƑdĂ©se a 
    Qing-dinasztia korĂĄban 


A Jin Dinasztia - Tang Dinasztia 265-907 kora a kĂ­nai harcmƱvĂ©szet stĂ­lusainak kialakulĂĄsĂĄnak idƑszaka, melyet KĂ­na törtĂ©nelmileg fontos esemĂ©nyei vĂĄltottak ki. ❀ TovĂĄbb >>


Ming kor az egyik legfontosabb idƑszak: a legtöbb ma ismert Ă©s gyakorolt stĂ­lus gyökere erre a korra nyĂșlik vissza. A stĂ­lusok kĂŒlönĂĄllĂł iskolĂĄkba szervezƑdtek. ❀ TovĂĄbb >>


Az 1600-1700-as Ă©vek fordulĂłjĂĄnak Ă©vtizedeiben a kĂ­nai harcmƱvĂ©szetben nagy fejlƑdĂ©s következett be, lĂ©nyegĂ©ben egyesĂŒlt a Shaolin legjava a Wudang hagyomĂĄnyaival. ❀ TovĂĄbb >>













    Rou Gong 《柔功》 mĂłdszerek 
    chan buddhista hĂĄtterĂ©rƑl 


A Rou Gong (柔功) nem csak a harcmƱvĂ©szet fejlƑdĂ©se miatt jelentƑs, hanem a Chan buddhista cĂ©lok megvalĂłsĂ­tĂĄsa-, a (test) belsƑ fejlƑdĂ©s miatt is igen mĂ©ly tĂ©mĂĄt nyĂșjt mind a Chan tanĂ­tĂĄsok, mind pedig az autentikus kĂ­nai harcmƱvĂ©szet tanulmĂĄnyozĂĄsa-, mĂłdszereinek kutatĂĄsa terĂ©n. A kifejezĂ©s megĂ©rtĂ©se hasonlĂł, mint a Qi Gong (气功)-, vagy a Nei Gong (内功) kapcsĂĄn, ahol az elƑbbi a Qi-vel törtĂ©nƑ munkĂĄra utal, az utĂłbbi pedig a testben-, belsƑ folyamatok mentĂ©n törtĂ©nƑ törekvĂ©st jelenti. A Rou Gong (柔功) tehĂĄt a lĂĄgysĂĄg (test rugalmassĂĄgĂĄnak, tudat nem-ragaszkodĂĄsĂĄnak) elĂ©rĂ©sĂ©t Ă©s fenntartĂĄsĂĄt megvalĂłsĂ­tĂł mĂłdszereket Ă©s gyakorlatokat jelenti. ... Az alapĂ­tĂł Mesterek mindegyike magas szellemi szintet Ă©rt el mikor kialakĂ­tottĂĄk a formĂĄkat Ă©s a technikĂĄkat: pĂ©ldakĂ©nt, a Liang DinasztiĂĄban (502–557) Ă©lt Bodhidharma (菩提达摩, vagy Da Mo 達摩), a Chan Buddhizmus I.PĂĄtriĂĄrkĂĄjĂĄra, aki 520-as Ă©vekben dolgozta ki gyakorlatĂĄt a Shaolin Kolostorban. BodhidharmĂĄnak szĂĄmos mƱvet tulajdonĂ­tanak, ezeknek azonban nagy rĂ©sze apokrif, mindössze az egyik tanĂ­tvĂĄnya, Tan Lin (曇林 506–574) ĂĄltal lejegyzett ❀ „ÉrtekezĂ©s a KĂ©t BelĂ©pĂ©srƑl Ă©s a NĂ©gy GyakorlatrĂłl” (二入四行論, Er Ru Si Xing Lun) melyre a szerzetesek Shao Shi Liu Men (少室六門) nĂ©ven - azaz a Shaosi (Hegy) Hat Kapuja - hivatkoztak) cĂ­mƱ munkĂĄt tartjĂĄk hivatalosan autentikusnak. ... Dazu HuiKe (大祖慧可) Mester, a Kolostor II. ApĂĄtjĂĄra, Bodhidharma örököse, a testgyakorlataival a Rou Quan alapjait fektette le. A Rou Gong gyakorlatait ĂĄtjĂĄrja a buddhista (禪那 Chan Na) szellemisĂ©g. ❀ TovĂĄbb >>

《少林柔拳》 Rou Quan - Shaolin LĂĄgy Ököl a Shaolin harcmƱvĂ©szet belsƑ stĂ­lusa, a keletkezĂ©s szempontjĂĄbĂłl a legkorĂĄbbra datĂĄlhatĂł. HuiKe ApĂĄtot tekintik alapĂ­tĂłnak, gyakorlĂĄsa a Tang Dinasztia Ă©veitƑl mindennapossĂĄ vĂĄlt.

《柔功拳》 Rou Gong Quan - HajlĂ©kony Munka StĂ­lusa / v. Rugalmas ErƑ Ökle az autentikus harcmƱvĂ©szet egyik Chan buddhista ĂĄtmeneti (kemĂ©ny-lĂĄgy) stĂ­lusa, a lĂĄgysĂĄg Ă©s kemĂ©nysĂ©g egyĂŒttes alkalmazĂĄsĂĄnak összhangja vĂĄltozĂł dinamikĂĄt hoz lĂ©tre.


Shaolin hĂĄrom ĂĄtadĂĄsi vonala

Érdekes ESSZÉK-k, Ă­rĂĄsok (ezt a lista bƑvĂŒl folyamatosan a tĂ©mĂĄban):


VallĂĄs Ă©s filozĂłfia

Buddhista mantrĂĄk Ă©s szutrĂĄk



《汉传佛教》 KĂ­nai Buddhizmus TörtĂ©nete. A törtĂ©nelem kezdetĂ©tƑl az emberek erejĂŒk Ă©s bölcsessĂ©gĂŒk hatĂĄrainak kitolĂĄsĂĄra törekszenek, Ă©s az abszolĂșt erƑ, abszolĂșt bölcsessĂ©g elĂ©rĂ©sĂ©re vĂĄgynak.



Élet a Kolostorban jegyzetĂŒnkben megismerheted, hogy KĂ­nĂĄban a buddhizmus a mindennapi kapcsolatok rĂ©sze, ahol a tradicionĂĄlis kolostori kĂ©pzĂ©s Ă©vszĂĄzadokon keresztĂŒl a mai napig fennmaradt.












《北少林寺的历史》   
 The True North Shaolin Monastery    

    The premier mountain retreat in China for those in search of the twin lures of enlightenment and martial perfection and for a long line of China’s most notable Emperors before being destroyed and even lost to memory is now being rebuilt bigger and more beautiful than ever.

The ChĂĄn (Zen) Buddhist North ShaolĂ­n Monastery currently being reconstructed on Pan Mountain (盘山, Panshan) in Ji County (Jixian), 120 Km. north of Tianjin and 90 Km. east of Beijing in northeast China is in the imperial heartland of China and thus was exposed to much more direct mostly foreign aggression than the older headquarter Songshan ShaolĂ­n which is located closer to central China. ❀ Learn more >>



禅佛教 - Chan Buddhism in China and the Shaolin. Without Chan Buddhism there would have been no Shaolin Kung Fu. Chan provided the peaceful center, necessary mental discipline and emotional grounding essential to the creation of an environment where the most explosively powerful martial artists could come together and forge something more powerful than the world had ever seen before. It is also true that the destinies of the parent Songshan Shaolin Monastery and North Shaolin Monastery were different yet simultaneously intertwined. Sometimes they paralleled each other, sometimes they diverged, but they were always closely connected. ... The following is a quote by Shaolin Temple Abbot Shi Yong Xin posted on the ❀ official Shaolin website...

Related links:

Az alĂĄbbi jegyzetek a MASTER kukac RGM pont HU cĂ­men elĂ©rhetƑek:

  • 黃帝內經 - Huang Di Nei Jing (1553 pages, 9116 kb
  • 释德建 少林气功 - Shi DeQian: Shaolin Qigong
  • Ming-Period Evidence of Shaolin Martial Practice, Meir Sharar
  • Chinese Martial Arts From Antiquity to the Twenty-First Century, Peter A. Lorge, Assistant Professor of History at Vanderbilt University
  • Epigraphy, Buddhist Historiography, and Fighting Monks: The Case of The Shaolin Monastery, Meir Sharar
  • 戚继光 拳经捷要篇 - Qi JiGuang's "Quan Jing Jie Yao Pian" (Chanpetr on the First Canon and The Essentials of Nimbleness) from the Ji Xiao Xin Shu (纪效新书) (❀ cn page)
  • 少林寺武術百科全書 - Encyclopedia of Shaolin Martial Arts - (1) History and Basics
  • 少林寺武術百科全書 - Encyclopedia of Shaolin Martial Arts - (2) Styles
  • 少林寺武術百科全書 - Encyclopedia of Shaolin Martial Arts - (3) Weapons
  • 少林寺武術百科全書 - Encyclopedia of Shaolin Martial Arts - (4) Skills


TOVÁBBI BUDDHISTA SZAKCIKKEK ÉS SZAKFORDÍTÁSOK (bƑvĂŒlƑ lista):

Szakcikkek Ă©s jegyzetek:

- Wholesome Vison kiadó buddhista könyvek magyar szakfordítåsai
[bƑvebben: Xuanzang TANterem]:

- Magyar-KĂ­nai szakfordĂ­tĂĄsok:

- English-Chinese translations:

HarcmƱvészet és Chanbuddhizmus

E gyökĂ©r kapcsĂĄn alakul ki a tĂŒrelem (耐心, nai xin), melynek erĂ©nye azt jelenti: Ășton vagy. LĂĄtod, hogy a lĂ©tezĂ©sben minden keletkezik Ă©s elmĂșlik. A technikĂĄk gyakorlĂĄsĂĄban nincs kĂ©t ugyanolyan pillanat. A kĂŒlsƑtƑl, felszĂ­nessĂ©gtƑl a valĂłdi megismerĂ©s irĂĄnyĂĄba haladsz. Ez az elmĂ©llyĂŒlĂ©s a tanulĂĄs valĂłdi lĂ©nyege, hiszen itt rejtƑzƑ megĂ©rtĂ©s vilĂĄgĂ­tja meg az összefĂŒggĂ©seket. A Chan harcmƱvĂ©szet gyakorlĂĄsa a tiszteleten (尊重, zun zhong) alapszik. Ez tesz befogadĂłvĂĄ. A gyakorlĂłközössĂ©g (僧伽, Sengjia) Ă©pp ezĂ©rt kiemelten fontos a harcmƱvĂ©szetben: itt törtĂ©nik a tanulĂĄs, megĂ©rtĂ©s Ă©s növekedĂ©s. Csak itt lehet Ă©veken ĂĄt bizonyos feladaton dolgozni, Ă­gy jĂĄrtassĂĄgot szerezni. A Chan szellemi tanĂ­tĂĄsai rendkĂ­vĂŒl gyakorlatiasak Ă©s könnyen megĂ©rthetƑek. A gong fu gyakorlĂĄs a tudatossĂĄgot erƑsĂ­ti: erƑs figyelemösszpontosĂ­tĂĄs ĂĄltal alakul ki a jelenben töltött egyre több idƑ. KevĂ©s Li Ă©s több Yi, ĂĄtĂ©lni a pillanatot annak teljessĂ©gĂ©ben egy tiszta, mozdulatlan tudatĂĄllapotban, amely utĂĄna visszatĂŒkrözƑdik egy technikĂĄban. AlĂĄbb talĂĄlod a Chan Ă©s a harcmƱvĂ©szet közötti szoros kapcsolatot felfedƑ jegyzeteinket:

Amit az "Amituofo" köszöntĂ©srƑl tudni kell

MagyarorszĂĄgon legtöbben a kungfusok körĂ©ben halljĂĄk ezt a kifejezĂ©st, mint köszöntĂ©st. Sokan fĂ©lreĂ©rtelmezik-, vagy nincsenek tisztĂĄban a jelentĂ©sĂ©vel, ezĂ©rt ebben a jegyzetben igyekszem tisztĂĄzni ezt, mint fogalmat-, s mint annak hasznĂĄlatĂĄt a kĂ­nai hagyomĂĄnyban. Az Amituofo (阿弥陀佛) egy Buddha neve-, Amituo (阿弥陀, Amitābha) BuddhĂĄĂ© (佛), aki a Nyugati Tiszta Föld BuddhĂĄja. Neve azt jelenti, hogy "vĂ©gtelen fĂ©nyessĂ©g (无量光)", "vĂ©gtelen Ă©let (无量寿)", "vĂ©gtelen bölcsessĂ©g (无量智慧)". Egy közös kifejezĂ©s a (shaolin) kungfu iskolĂĄkban Ă©s a kĂ­nai buddhista tradĂ­ciĂłban - utĂłbbival kapcsolatban a Tiszta Föld (净土宗) Ă©s a Chan (禅宗) irĂĄnyzatokra gondolok. Az Amituofo -t (阿弥陀佛) leggyakrabban mint ĂŒdvözlĂ©st (致敬) hallod, mert Ă­gy köszöntik egymĂĄst a kĂ­nai buddhista szerzetesek Ă©s buddhista gyakorlĂłk, hĂ­vƑk. A kĂ­nai harcmƱvĂ©szet forrĂĄsa egy buddhista kolostor, az itt Ă©lƑ buddhista szerzetesekbƑl kivĂĄlĂł "harcos szerzetesek (少林僧兵)" is Ă­gy köszöntöttĂ©k egymĂĄst. Ez a tradĂ­ciĂł maradt fenn, Ă­gy ezt a köszöntĂ©st hasznĂĄljĂĄk a ... ... ❀ TovĂĄbb >>





    Chan Ă©s HarcmƱvĂ©szet 
    gyakorlĂĄsa hĂĄrom 
    megközelĂ­tĂ©sben 





   《四圣谛》
    NÉGY NEMES IGAZSÁG 
    harcmƱvĂ©sz szemmel 





   《八正道》
    NYOLCAS NEMES ÖSVÉNY 
    harcmƱvĂ©sz szemmel 


Amikor edzĂ©sen egy formĂĄt gyakorolsz majd Ășjrakezded, mĂĄs ĂŒtĂ©sek Ă©s vĂ©dĂ©sek keletkeznek: mĂĄshol kezdƑdnek majd, mĂĄshol lesz a vĂ©gpont is. Nincs kĂ©t egyforma technika ... ❀ TovĂĄbb >>


... gyakorlĂł tĂșlĂ©rtĂ©keli, jelentƑsĂ©gteljesebbnek hiszi a technikĂĄt abban az Ă©rtelemben, hogy (csak) arra figyel, azt fejleszti, azt csiszolja. Az ilyen gyakorlĂĄs hamar igen szƱk korlĂĄtok közĂ© szorĂ­t ❀ TovĂĄbb >>


A Chan harcmƱvĂ©szetet gyakorlĂłk szĂĄmĂĄra ez a nyolc irĂĄnymutatĂĄs Ă©letĂŒk minden szakaszĂĄban jelen van, melyek összekapcsolĂłdnak egymĂĄssal ❀ TovĂĄbb >>







   《心猿意馬》
    Majom Tudat 






   《上封佛心才禪師坐禪儀》
    MeditĂĄciĂłs ĂștmutatĂł 



A Buddhizmus gyakran hasznĂĄlja e fogalmat a meditĂĄciĂł tanĂ­tĂĄsĂĄban. ... mert mindenkinek van egy egy ƑrĂŒlt majom a fejĂ©ben ... ❀ TovĂĄbb >>


Egy Song-kori (960–1279) meditĂĄciĂłs ĂștmutatĂł a LinJi iskola (alapĂ­tĂłja: 臨濟義玄, Linji Yixuan) egy tanĂ­tĂłjĂĄtĂłl. ❀ TovĂĄbb >>

Linji Mester (臨濟義玄, Linji Yixuan, ? – 867, Ă©letrajzĂĄt itt olvashatod) tanĂ­tĂĄsa (❀ 《鎮州臨濟慧照禪師語錄》 Zhen Zhou LĂ­nji Hui Zhao ChĂĄnShi Yu Lu) Ă­gy szĂłl: "Nagy Ă©rdemƱ szerzetesek! Cipelitek az edĂ©nyes szatyrotok Ă©s vonszoljĂĄtok a szarzsĂĄkotok, futtok egyik helyrƑl a mĂĄsikra a BuddhĂĄt Ă©s a DharmĂĄt keresve. TudjĂĄtok, ki az most, aki Ă­gy keresve rohangĂĄl körbe? MozgĂ©kony Ă©s eleven, nincsenek gyökerei. MegragadnĂĄtok, de nem tudjĂĄtok összefogni; ellöknĂ©tek, de nem tudjĂĄtok lerĂĄzni. Ha keresitek, egyre messzebb kerĂŒl, de ha nem keresitek, ott van pontosan a szemetek elƑtt, csodĂĄlatos hangja zĂșg a fĂŒletekben. Ha nem hiszel benne, elvesztegeted az Ă©leted." Amikor a gong fu gyakorlĂĄs sorĂĄn szĂłba kerĂŒl a Chan, azt mondjuk, hogy ez a filozĂłfiĂĄja a harcmƱvĂ©szetnek: Ă©letfilozĂłfia, szemlĂ©let. Ha mĂ©lyĂŒl az Ă©rdeklƑdĂ©s, bizony hittĂ© kovĂĄcsolĂłdnak a tanĂ­tĂĄsok. A pedig hit abban ĂĄll, hogy a tudat a buddha s mindenkinek buddha-tudata van. Linji halĂĄla utĂĄn kĂ©t tanĂ­tvĂĄnya gyƱjtemĂ©nyt ĂĄllĂ­tott össze legfontosabb tanĂ­tĂĄsaibĂłl "FeljegyzĂ©sek Linji" -rƑl (ld fent) cĂ­mmel. ElƑször a XI. szĂĄzadban nyomtattĂĄk ki (addig kĂ©ziratos formĂĄban terjedt), s ma is Ƒrzi a bölcs Chanbuddhista apĂĄt emlĂ©kĂ©t. Innen szemezgettĂŒnk. ❀ TovĂĄbb >>


Bodhidharma tanítåsai, értekezések fordítåsai

    „KĂŒlön hagyomĂĄny a tanon tĂșl, nem alapul Ă­rott jegyen,
    Menten az ember szĂ­vĂ©hez szĂłl, hogy feleszmĂ©ljen, Buddha legyen.”

Egyes forrĂĄsok Ășgy emlĂ­tik, mint egy kirĂĄly harmadik fia, mĂĄsok szerint harcos csalĂĄdbĂłl szĂĄrmazott Bodhidharma, a Nagy TanĂ­tĂł (बोधिधर्म, 菩提達摩). Az Indiai szĂĄrmazĂĄsĂș Mesternek volt kĂ©t testvĂ©re, akik teljesen mĂĄs szellemi utat követtek mint Ɛ. A legenda szerint, mikor egy drĂĄgakƑkövet vĂ©lemĂ©nyeztek mindhĂĄrman Bodhidharma Mestere elƑtt, s mĂ­g testvĂ©rei magasztaltĂĄk a dĂĄrgakövet, Bodhidharma Ășgy vĂ©lekedett, hogy az a drĂĄgakƑ Ă©rtĂ©ktelen, mert az igazi Ă©rtĂ©k a bölcsessĂ©g Ă©s ez a drĂĄgakƑ is csak ĂŒres, mert minden a tudatban van. Apja halĂĄla utĂĄn MesterĂ©tƑl tanĂ­tĂĄsokat kapott. Gyakorolt, majd rĂĄĂ©bredt a legfelsƑbb bölcsessĂ©gre. KĂ­nĂĄba ment, Ăștja 3 Ă©vig tartott. Több forrĂĄs szerint is 527-ben Ă©rkezett meg, ahol talĂĄlkozott a Liang-dinasztia beli Wu csĂĄszĂĄrral (502-549), aki nagy tĂĄmogatĂłja volt a buddhizmusnak Ă©s maga is buddhista elveket követett. KöztĂŒk zajlott pĂĄrbeszĂ©d ma is pĂ©ldaĂ©rtĂ©kƱ. MiutĂĄn tĂĄvozott az udvarbĂłl az Ă©szak-kĂ­nai Wei kirĂĄlysĂĄg felĂ© vette az ĂștjĂĄt. A Song hegyre ment, ahol egy Shaolin templom barlangjĂĄba vonult. Itt 9 Ă©vet töltött mĂ©ly meditĂĄciĂłban (biguan). A Mester tanĂ­tĂĄsainak fordĂ­tĂĄsait adjuk közre. ❀ AntolĂłgiĂĄja ezen a linken elĂ©rhetƑ. Bodhidharma tanĂ­tani kezdte a szerzeteseket, tanĂ­tĂĄsa nyomĂĄn jött lĂ©tre a Chan, s Ɛ lett a Kolostor ApĂĄtja, a Chan I. PĂĄtriĂĄrkĂĄja.

- - - - -

Here we will examine the rise of Chán 禪, of special interest is the transformation of Tathāgata Chán (rúlái chán 如來禪) into patriarch Chán (zǔshī chán 祖師禪), how the Buddha was effectively replaced by the ancestor during the Golden Age of Chán in China. BODHIDHARMA (菩提達磨) AND THE CHAN (禪) LINEAGE. ... One early account claimed that he arrived during the Liú Sòng 劉宋 period (420-479), and later accounts dated his arrival during the Liáng 梁 dynasty (502-557), but he was primarily active in the Northern Wèi (386-534). Modern scholars date him around the early fifth century, so that the 6th century can be said to be "the Bodhidharma Century." According to a well known account, Bodhidharma, failing to make a favourable impression in southern China, headed northwards to Northern Wèi and lived in a cave near the Shàolín monastery 少林寺. It was in this connection that legends about his association of Chinese kungfu arose. While living in the cave, he was said to have "faced a wall for nine years, not speaking for the entire time." A version of this legend says after sitting in meditation for that long his legs atrophied, which is why East Asian Daruma "wobble" dolls (bùdǎowēng 不倒翁) have no legs! ❀ More >>

- - - - -

buddhista szakfordĂ­tĂĄsok: Yao Dong Jushi 翻译: 耀东居士 @ Xing Long Tang | 2018





   達摩祖師著《心經頌》
    A SzĂ­v SzĂștra 
    Ă‰neke (1) 





   达摩祖师《破相論》
    Ă‰rtekezĂ©s a Gondolatok 
    MegszĂŒntetĂ©sĂ©rƑl (2) 






   达摩祖师《二入四行論》
    KĂ©t Út NĂ©gy Gyakorlat (3) 


A "SzĂ­v SzĂștra Éneke" 《心經頌》 Bodhidharma tanĂ­tĂĄsa (1), a ❀ SzĂ­v SzĂștra Chan tanĂ­tĂĄsa ❀ TovĂĄbb >>


Bodhidharma Ă©rtekezĂ©se a Gondolatok MegszĂŒntetĂ©sĂ©rƑl (ÁttörĂ©s BeszĂ©d v. szĂștra) ❀ TovĂĄbb >>


TörtĂ©nelmileg alĂĄtĂĄmaszthatĂł tanĂ­tĂĄs, melyet DaMo tanĂ­tvĂĄnya Tan Lin (曇林 506–574) jegyezett le. Nem aprokif ❀ TovĂĄbb >>





   达摩祖师《安心法门》
    Nyugalomba MaradĂł      Dharma (4) 





   达摩祖师《悟性論》
    A MegvilĂĄgosodĂĄs       TermĂ©szetĂ©rƑl (5) 






   达摩祖师《血脉论》
    Ă‰rtekezĂ©s az ÁtadĂĄsrĂłl (6) 


Bodhidharma: An Xin Fa Men - "Nyugalomba MaradĂł Dharma" tanĂ­tĂĄsa (4) ❀ TovĂĄbb >>


Bodhidharma "Tudat Igaz TermĂ©szetĂ©nek FelĂ©bresztĂ©se" c. tanĂ­tĂĄsa ❀ TovĂĄbb >>


Bodhidharma Ă©rtekezĂ©se az ÁtadĂĄsrĂłl (azaz VĂ©rĂĄram BeszĂ©d v. szĂștra) ❀ TovĂĄbb >>







    KĂ©t Út NĂ©gy Gyakorlat 
    KOMMENTÁRJA 





   《易筋經總論》
    Izom Ă©s Ín ÁtalakĂ­tĂĄsa      (Yijin Jing) 





   《洗髓经》
    VelƑtisztĂ­tĂł Qigong 
    (Xisui Jing) 


Bodhidharma "KĂ©t Út NĂ©gy Gyakorlat" 《二入四行論》 tanĂ­tĂĄsĂĄnak kommentĂĄrja ❀ TovĂĄbb >>


Bodhidharma "Izom Ă©s Ín ÁtalakĂ­tĂĄsa" qigong mĂłdszere Ă©s gyakorlata❀ TovĂĄbb >>-->


Bodhidharma "VelƑtisztĂ­tĂł GyakorlatĂĄnak ÉrtekezĂ©se" ❀ TovĂĄbb >> -->



SzĂștrafordĂ­tĂĄsok 佛经的翻译





   《般若波羅蜜多心經》
    SzĂ­v szĂștra 
    (Xin Jing) 





   《妙法蓮華經》
    Lotusz SzĂștra 
    (Fahua Jing) 





   《楞伽經》
    Lankāvatāra-sūtra 
   (Lengjia Jing)


A SzĂ­v szĂștra a MahĂĄjĂĄna tudatosan összefĂŒggƑnek szĂĄnt tökĂ©letes bölcsessĂ©g szĂștrĂĄi közĂ© tartozik ❀ TovĂĄbb >>


Gautama Ă©lete vĂ©ge felĂ© tartott beszĂ©de, magasrendƱ tanĂ­tĂĄsokkal, melyeket akkor nem Ă©rtettek az emberek ❀ TovĂĄbb >>


Mahayana pszicholĂłgia Ă©s ismeretelmĂ©let egyik alapvetƑ mƱve, elsƑ kĂ­nai fordĂ­tĂĄsĂĄt Kr.u. 443-ban emlĂ­tik. ❀ TovĂĄbb >>





   《藥師琉璃光如來本願功德經》
    GyĂłgyĂ­tĂł Buddha 
    SzĂștrĂĄja 




   《佛说阿弥陀经》
    Buddha elƑadĂĄsa 
    Amita Buddha SzĂștrĂĄjĂĄrĂłl 
    (Amituo Jing) 





   《金剛般若波羅蜜多經》
    GyĂ©mĂĄnt SzĂștra 
    (Jin Gang Jing) 


A GyĂłgyĂ­tĂł Buddha SzĂștrĂĄjĂĄnak fordĂ­tĂĄsa. ❀ TovĂĄbb >>


A Chan egyik legfontosabb szĂștrĂĄja, amely a "Tiszta Föld" -rƑl Amita Buddha vilĂĄgĂĄrĂłl szĂłl. ❀ TovĂĄbb >>


A Mahayana buddhista hagyomĂĄny egyik legjelentƑsebb szĂștrĂĄja, amelyet a Chan iskolĂĄban a legtöbbet Ă©nekelnek Ă©s tanĂ­tanak. ❀ TovĂĄbb >>





   《大方廣圓覺修多羅了義經》
    TökĂ©letes MegvilĂĄgosodĂĄs 
    SzĂștrĂĄja 




   《佛說八大人覺經》
    NagyszerƱ LĂ©nyek 
    Nyolc FelĂ©bredĂ©sĂ©nek 
    SzĂștrĂĄja 





   《勝鬘師子吼一乘
    乘大方便方廣經》
    Śrīmālā  SzĂștrĂĄja


Chan Ă©s Huayan irĂĄnyzatok gyakorlati körĂ©ben szĂŒletett. NĂ©pszerƱ tanĂ­tĂĄs, befolyĂĄsa jelentƑs a meditĂĄciĂł-orientĂĄlt irĂĄnyzatokban ❀ TovĂĄbb >>


BodhisattvĂĄk nyolc tudatossĂĄgĂĄnak szĂștrĂĄja. ❀ TovĂĄbb >>


Śrīmālā  SzĂștrĂĄjĂĄban fontos tĂ©ma az "Egy igaz jĂĄrmƱ" Ă©s a dharmakaya elmĂ©lete. ❀ TovĂĄbb >>




   《大乘遍照光明藏無字法門經》
    Mahāyāna Sūtra of the 
    Illuminating Everywhere 
    Radiance-Store Wordless 
    Dharma Door 





   《六祖大師法寶壇經》
    Hatodik PĂĄtriĂĄrka 
    Platform SzĂștrĂĄja 





    《坐禪三昧經》
    ĂœlƑ MeditĂĄciĂł Samadhi 
    SzĂștrĂĄja 


Buddha tanĂ­tĂĄsĂĄnak lĂ©nyegĂ©t mutatja be, elmagyarĂĄzva a viszonylagos igazsĂĄgot. A 830-ban keletkezett szĂștra fordĂ­tĂĄsa ❀ TovĂĄbb >>


Hui Neng, a Hatodik PĂĄtriĂĄrka Ă©letĂ©t Ă©s tanĂ­tĂĄsait bemutatĂł Chan szĂștra ❀ TovĂĄbb >>


Kumarajiva ezen fordĂ­tĂĄsa megalapozta a Chan Ă©s a Tiantai meditĂĄciĂł alapjait ❀ TovĂĄbb >>





    僧璨大師 《信心銘》 
    Seng Can 
    Xin Xin Ming 





    《大乘顯識經》 
    A Tudat FeltĂĄrĂĄsĂĄnak  
    Mahāyāna SzĂștrĂĄja 






    《大方等如來藏經》 
    Tathāgatagarbha Sūtra 


A III. PĂĄtriĂĄrka, a Seng Can Chan mester szĂștrĂĄja ❀ TovĂĄbb >>


Divakara Mester (地婆訶羅, 613-687) kĂ­nai fordĂ­tĂĄsa, melyben Buddha a nyolcadik tudatot, az ālaya-vijñāna-t tanĂ­tja ❀ TovĂĄbb >>


A tathĂĄgata-garbha tan legrĂ©gibb tanĂ­tĂĄsa, a tathĂĄgata-garbha fogalma is ebben a szĂștrĂĄban szerepelt legelƑször.... ❀ TovĂĄbb >>





    《佛說 不增不減經》 
    Sem NövekedĂ©s Sem 
    CsökkenĂ©s SzĂștrĂĄja 




    《地藏菩薩本願經》 
    Di Zang Boddhisattva 
    ElƑzetes FogadalmĂĄnak 
    SzĂștrĂĄja 





    《四十八願》 
    Amitabha Buddha 
    48 fogadalma 


Anunatva-Apurnatva-Nirdesa, mely a Thatagatagarba szĂștrĂĄk körĂ©be tartozik. Buddha tanĂ­tĂĄsa a Buddha-termĂ©szetrƑl ❀ TovĂĄbb >>


Mahāyāna tanĂ­tĂĄs Kṣitigarbha BodhisattvĂĄrĂłl, annak Ă©rdemeirƑl, aki Nagy Fogadalom BoddhisattvĂĄja nĂ©ven ismert ❀ TovĂĄbb >>


Amithaba Buddha fogadalmai ❀ TovĂĄbb >>



    《般舟三昧經》 
    A jelen BuddhĂĄival 
    szemtƑl szembe valĂł 
    talĂĄlkozĂĄs szamadhijĂĄnak 
    szĂștrĂĄja 




    ă€Šäœ›èȘȘè§€ç„Ąé‡ćŁœäœ›ç¶“ă€‹ 
    VĂ©gtelen Élet BuddhĂĄjĂĄn 
    ValĂł SzemlĂ©lƑdĂ©s 
    SzĂștrĂĄja 




    ă€Šäœ›èȘȘç„Ąé‡ćŁœç¶“ă€‹ 
    Buddha ElƑadja a 
    VĂ©gtelen Élet 
    BuddhĂĄjĂĄnak SzĂștrĂĄjĂĄt 


E szĂștra emlĂ­ti legelƑször (179) Amitabha BuddhĂĄt Ă©s a Tiszta Földet a nienfo gyakorlat bemutatĂĄsĂĄval ❀ TovĂĄbb >>


Egyike a hĂĄrom alapvetƑ Tiszta Föld SzĂștrĂĄknak, elsƑsorban a komplex vizualizĂĄciĂłt magĂĄban foglalĂł meditĂĄciĂłra összpontosĂ­t... ❀ TovĂĄbb >>


Tiszta Föld irĂĄnyzat HosszĂș SukhāvatÄ«vyĆ«ha SzĂștrĂĄja ❀ TovĂĄbb >>



   ă€Šć€§æ–čć»ŁćŠ‚äŸ†äžæ€è­°ćąƒç•Œç¶“ă€‹
    Tathāgata 
    ElkĂ©pzelhetetlen Birodalma 
    SzĂștra 


A szĂștra leĂ­rja, amikor Buddha elĂ©rte a tökĂ©letes megvilĂĄgosodĂĄst a Bodhi-fa alatt, a Magadha KirĂĄlysĂĄgĂĄban... ❀ TovĂĄbb >>





    龍樹菩薩: 《中論》
    Nāgārjuna  
    A KözĂ©pĂșt Alapversei  





    《六十正理論》
    Nāgārjuna  
    Ă‰rvelĂ©s Hatvan Versben 


A KözĂ©pĂșt Iskola (中觀派, Zhōng Guān Pài) gondolat-rendszere a legfontosabb helyet foglalja el a Buddhizmusban... ❀ TovĂĄbb >>


Az elvĂĄlaszthatatlansĂĄga a kĂ©t igazsĂĄgnak: egyikbƑl következik a mĂĄsik. A fĂŒggƑ keletkezĂ©srƑl valĂł megĂ©rtĂ©sĂŒnk tökĂ©letesĂ­tĂ©se... ❀ TovĂĄbb >>


Fa Xiang Iskola (法相宗) tanĂ­tĂĄsai - a tudat tana a buddhizmusban

A Fa Xiang (法相) (唯識宗; Wéishí Zōng "Consciousness-Only School" vagy 唯識瑜伽行派, Wéishí Yúqiexíng Pài "Consciousness-Only Yogācāra School", 法相宗, Fǎxiàng Zōng "Dharmalakṣaṇa School" vagy 慈恩宗, Cí'ēn Zōng "Ci'en School") a buddhista filozĂłfia Ă©s pszicholĂłgia egy jelentƑs, igen meghatĂĄrozĂł iskolĂĄja, mely Xuan Zang (玄奘, 596–664) ĂĄltal vĂĄlt nĂ©pszerƱvĂ©. Mesterei Paramārtha (真諦, 499–569), Xuanzang (玄奘, 602–664), Kuījī (窺基, 632–682). A tudatra, a "bölcsessĂ©gre" (pradzsnĂĄ), a fogalmi vilĂĄgra - a jelensĂ©gvilĂĄg elutasĂ­tĂĄsĂĄra - helyezi a hangsĂșlyt. A Xuan Zang a VII. szĂĄzadban jĂĄrt IndiĂĄban, hogy eredeti buddhista szövegeket gyƱjtsön. Eljutott a NĂĄlanda egyetemre is, ahol Yogachara filozĂłfiĂĄt tanult egy Szilabhadra szerzetestƑl. Évekkel kĂ©sƑbb tĂ©rt csak vissza KĂ­nĂĄba rengeteg Buddha relikviĂĄval Ă©s mintegy 650 buddhista szöveggel. Az Ă©lete hĂĄtralevƑ rĂ©szĂ©t a szövegek fordĂ­tĂĄsĂĄra fordĂ­totta. A szövegek kĂ­nai nyelvƱ fordĂ­tĂĄsaihoz ĂĄllami tĂĄmogatĂĄst is kapott, amelybƑl egy egĂ©sz fordĂ­tĂł csapatot ĂĄllĂ­tott fel. A jĂłgĂĄcsĂĄra tanĂ­tĂĄsok nĂ©pszerƱek maradtak a kĂ­nai buddhizmusban, beleĂ©rtve MaitrĂ©ya (az eljövendƑ Buddha) tiszteletĂ©t. A XX. szĂĄzad elejĂ©n Yang Wenhui Ă©s Ou-Yang Qian (歐陽漸) (1871–1943) terjesztette KĂ­nĂĄban a buddhizmust, Ă©s megnövekedett az Ă©rdeklƑdĂ©s a jĂłgĂĄcsĂĄra, a szan-lun Ă©s a Hua Yen irĂĄnt.





    法相, 从业人员者指南 
    Buddhista gyakorlĂłi  
    fogalomtĂĄr 






    八个奇妙的心 
    Nyolc csodĂĄlatos tudat 





    世親 《唯識三十論頌》 
    Vasubandhu 
    Harminc Vers 


A kínai buddhizmus fogalmi rendszere és azok rövid magyaråzatait erre a lapra gyƱjtöttem. (ENG) Tovåbb >>


Shakyamuni tanĂ­tĂĄsa szerint nyolc kĂŒlönbözƑ tudatra tĂĄmaszkodsz. Tudd meg, mik azok! ❀ TovĂĄbb >>


Vaszubandhu a buddhizmus történetének egyik legbefolyåsosabb alakja, hozzåjårult a buddhista logika kidolgozåsåhoz... Tovåbb >>





    ć€§äč˜ç™Ÿæł•æ˜Žé—šèźș 
    Ă‰rtekezĂ©s a Mahayana  
    SzĂĄz Dharma  
    MegĂ©rtĂ©sĂ©nek KapujĂĄrĂłl 





    ă€Šæ”ć€§äč˜è«–æœŹă€‹ 
    Mahāyānasaáčƒgraha 
    A Nagy Kocsi ÖsszegzĂ©se 






Az ElsƑ Földre lĂ©pĂ©s szĂĄz dharmĂĄjĂĄt Vasubandu (侖èŠȘ菩萚 ShiQin Pusa) Ă©rtekezĂ©sĂ©ben ismerhetƑ meg TovĂĄbb >>


Asanga mƱve kifejti a Mahayana Yogacara iskola fƑbb tanait. KĂ­nai vĂĄltozatĂĄt Xuanzang kĂ©szĂ­tette el ❀ TovĂĄbb >>







    玄奘《成唯識論》 
    Xuan Zang: ÉrtekezĂ©s  
    a Csak-tudat TanĂ­tĂĄsrĂłl 





    çŽ„ć„˜ ă€Šć…«è­˜èŠçŸ©é Œè§Łă€‹ 
    Xuan Zang: A Nyolc 
    TudatossĂĄg Verse 






    阿賴耶識 
    ālaya, a nyolcadik tudat 


Xuan Zang Mester a csak a tudat tökĂ©letessĂ©gĂ©rƑl szĂłlĂł Ă©rtekezĂ©se a Yogacara központi tanĂ­tĂĄsairĂłlTovĂĄbb >>


Xuan Zang verses magyarázata a Csak Tudat iráyzat legalapvetƑbb tanításáról: a tudatosságról... Tovább >>


A Lankāvatāra-sūtra 《楞伽經》 közĂ©ppontjĂĄban a nyolc tudatrĂłl szĂłlĂł tanĂ­tĂĄs ĂĄll. Ismerd meg a legfontosabbat... TovĂĄbb >>


buddhista szakfordĂ­tĂĄsok: Yao Dong Jushi 翻译: 耀东居士 @ Xing Long Tang | 2018












氣功的历史   
 Qi Gong alapjai Ă©s törtĂ©neti ĂĄttekintĂ©se    


A ma ismert fogalmat, a Qi Gong -ot a korai idƑkben Yang Xing -nak (养性) neveztĂ©k, mely Yang Sheng -re (养生, a test tĂĄplĂĄlĂĄsa), illetve Yang Shen -re (养神, szellem tĂĄplĂĄlĂĄsa) osztottak. RĂ©gĂ©szeti leletek arra utalnak, hogy a Qi Gong elsƑ formĂĄi az Ƒsi sĂĄmĂĄnisztikus meditatĂ­v gyakorlatokhoz köthetƑek (ld.: Wu Yi). Egy közel 7000 Ă©ves ĂșjkƑkori edĂ©ny egy sĂĄmĂĄnisztikus meditatĂ­v gyakorlatot (巫覡, Wu Xi) ĂĄbrĂĄzol korai Qi Gong gyakorlatkĂ©nt. A sĂĄmĂĄni rituĂĄlĂ©k Ă©s nĂ©zetek vĂ©gĂŒl a taoista szemlĂ©letben Ă©s hitvilĂĄgban formalizĂĄlĂłdtak, ahonnan a hagyomĂĄnyos kĂ­nai orvoslĂĄs is kialakult. Ezeket a gyakorlatokat Dao Yin -nek (導引) neveztĂ©k. Az Ăłkorban azonban sok kifejezĂ©s volt hasznĂĄlatban e gyakorlatokra Ă©s mĂłdszerekre, a rĂ©gi iratokban olyan kifejezĂ©sekkel talĂĄlkozunk, mint "Tuna" (kilĂ©gzĂ©s Ă©s belĂ©gzĂ©s, 吐纳), Daoyin (testgyakorlatok, 导引), Anqiao (masszĂĄzs, 按蹻), Xiulian (ĂĄpolĂĄsa Ă©s finomĂ­tĂĄs 修炼), Jingzuo (ĂŒlƑ meditĂĄciĂł, 静坐), Ă©s Xingqi (Qi KeringetĂ©se, 行气). ❀ TovĂĄbb >>







   内功世界
   Nei Gong - bevezetĂ©s






   内功基本理论
   Neigong - alapelmĂ©letek






   菩提达摩 《易筋经》
   Yi Jin Jing tĂŒkrĂ©ben


Nei Gong a testben-, a belsƑ folyamatok mentĂ©n zajlĂł folyamatok. "BelsƑ Munka", azaz sajĂĄt magaddal, fenntartĂł folyamataid megĂ©rtĂ©sĂ©vel kapcsolatos törekvĂ©s. ❀ TovĂĄbb >>


A harcmƱvĂ©szetben a Yin Ă©s Yang egyensĂșlyban van. Az emberi lĂ©lek, az Ă©rzĂ©kszervek, a belsƑ szervek Ă©s a vĂ©gtagok mozdulatai összhangban ĂĄllnak. ❀ TovĂĄbb >>


Wei Boyang összehangolt rendszerrĂ© alakĂ­totta Ă©s tanĂ­totta a filozĂłfiai taoizmust, melyet Bodhidharma Yi Jinjing gyakorlata mentĂ©n tĂĄrunk elĂ©d. ❀ TovĂĄbb >>













   柳華陽《慧命經》
    Liu Huayang: Hui Ming Jing 

    Ha tökĂ©letesre akarod formĂĄlni a kiĂĄramlĂĄs nĂ©lkĂŒli gyĂ©mĂĄnttestet, szorgalmasan hevĂ­tsed a tudatossĂĄg Ă©s Ă©let gyökerĂ©t.
    GyĂșjts vilĂĄgot az ĂĄldott vidĂ©ken, amely mindig kĂ©znĂ©l van Ă©s elrejtve idƑzzön ott mindig igazi önmagad.

TudatossĂ©g Ă©s Élet Könyve 《慧命經》, melyet 1794-ben a Chan Mester, Liu Huayang (柳華陽, 1736年-?) Ă­rt. SzĂĄmĂĄra a taoista meditĂĄciĂł ugyanaz volt, mint a Dharma, amelyet Hui Neng tanĂ­tott. ÍrĂĄsĂĄt szĂĄmos buddhista magyarĂĄzattal lĂĄtta el: Liu Mester meditĂĄciĂłs gyakorlata a Chan Ă©s a taoista gyakorlatok ötvözete. Az eredeti irat fordĂ­tĂĄsĂĄst itt olvashatod el. ❀ TovĂĄbb >>

《金钟罩》 Jin Zhong Zhao, Aranyharang az egyik legismertebb "kemĂ©ny qigong" kĂ©pessĂ©g. Zhou Tong (周同 Ă©s 周侗, 1040-1119), aki Yue Fei TĂĄbornok mĂĄsodik tiszti segĂ©dje, aki Shaanxi tartomĂĄnyban szĂŒletett. Fiatal korĂĄban a Shaolin Kolostorban tanult. Mestere Tan Zheng Fang volt (少林大师谭正芳). Ɛ is aktĂ­v gyakorolĂłja volt a Nyolc KiemelkedƑ Gong -nak (肾子八大奇功, Shen Zi Ba Da Qi Gong), melyet ebben a korban a Wudang hegyen tanĂ­tottak. ... Az egyik legismertebb "KemĂ©ny Gong" gyakorlata hĂĄrom rĂ©szbƑl ĂĄll, ideĂĄlis esetben mindegyik 3 Ă©vet vesz igĂ©nybe. 9 Ă©v utĂĄn a megszerzett energiĂĄk fejlesztĂ©se következik, mely Ășjabb 9-12 Ă©vet jelent. Fokozatosan kell elsajĂĄtĂ­tani e gyakorlat, az Aranyharang - Jin Zhong Zhao egyes gyakorlatait.

JelentƑs Qi Gong gyakorlatok

  • ❀ ...
  • ❀ ...




0

XING LONG TANG 醒龙堂 中国武术研究会 | Honorary President: ZHANG ERYU Grandmaster | Master: XIAO FENG | Contact us: master [at] rgm.hu
Member of Hungarian Traditional Gong-Fu and Wushu Federation | HQ & Cultural Xchange: CHINESE ART CENTER 匈中文化交流中心.
Your use of this website is subject to, and constitutes acknowledgement and acceptance of, our Terms & Conditions @ 1995-2017
How you may Enhance your Health, Combat Efficiency, Mental Freshness and Spiritual Joy through autentic Gong Fu and Chan Teachings