XING LONG TANG Martial Arts Research Society
ăć°æć§ć
”çéäș§ă
Shaolin harcos szerzetesek öröksége
Shaolin a kĂŒlsĆ harcmƱvĂ©szeti stĂlusok olvasztĂłtĂ©gelye. Szerzetesei szĂĄmos stĂlust dolgoztak ki, tanĂtvĂĄnyaik pedig e stĂlusok elterjedĂ©sĂ©ben jĂĄtszottak kiemelt szerepet. HĂres szerzetesek közĂ© tartozott Tiezhai (éæ), Zhishan (èŽć), Zhiguo (èŽæ), Tianhong (怩èč), Zhanju (æč䞟), Wumei (äșæ), Gulun (ć€èœź), Miaoxing (ćŠć
Ž), Zhenxu (èŽç»), Degen (ćŸ·æ č) Mesterek. KĂna szerte sok templom tartozott a Shaolin rendhez. A dĂ©li templom Jiu Lian Shan hegyen, a Fujian-i Putian-ben (çŠć»șèç°äčèżć±±) (akkor Xinghua nĂ©ven (èć) ismert) jött lĂ©rte a Sui Ă©s a Tang dinasztia Ă©veiben. ... Shaolin a kĂŒlsĆ harcmƱvĂ©szeti stĂlusok olvasztĂłtĂ©gelye. Szerzetesei szĂĄmos stĂlust dolgoztak ki, tanĂtvĂĄnyaik pedig e stĂlusok elterjedĂ©sĂ©ben jĂĄtszottak kiemelt szerepet. ❀ TovĂĄbb >>
The Xing Long Tang ăééŸć ă as a Research Society (æŠæŻç 究äŒ) and an Autentic Kungfu School to post several studies and white papers in an attempt to highlight the numerous aspects of the Martial Arts and sciences and how they might be of serious interest and value as objects of research by various specialists. It is not only practitioners with a more intellectual leaning that would find much of interest in a study of the Chinese Martial Arts. Learn more about Us and our research areas.
Köszönetet mondunk minden barĂĄtunknak, szerzĆknek, tanĂtĂłknak, buddhistĂĄknak Ă©s harcmƱvĂ©szeknek, akik hozzĂĄjĂĄrulnak a harcmƱvĂ©szet-törtĂ©neti-, buddhista Ă©s egyĂ©b tanĂtĂĄsokkal, ĂrĂĄsokkal, tanulmĂĄnyokkal minden Ă©rzĆ lĂ©ny tanĂtĂĄsĂĄhoz Ă©s tanulĂĄsĂĄhoz. BuddhĂĄk Ă©s Mesterek tanĂtĂĄsait megosztani Ă©rdem, mindezen Ă©rdemeket felajĂĄnljuk az összes BuddhĂĄknak.
ćäœæć, äœè
, èćž, äœæćŸćć怫ç±ć„œè
, èŻ·ć
èźžæćäœ ä»ŹèĄšç€șæè°ą, æè°ąäœ ä»ŹäžçŽä»„æ„çšć怫, ććČ, äœæ, ćČćŠććç±»æćŠ, æç« , ç 究ćæäč, ćŻčæćŠććŠäč çæŻæăćäș«äœæć性ćžçæäčéćžžæä»·ćŒ, æ仏仄æ€ææŹèŻžäœăăééŸć ă ć°äŸæźäžćäŸ, äžććźæŽŸçćććȘććäș«äœæł, äŒ æżäœæææłćäŒ ç»ć怫ă
A Chan tanĂtĂĄsa szerint a megvilĂĄgosodĂĄs mĂłdja a meditĂĄciĂł (ćçŠ
, ć„æł), a meditĂĄciĂł legfontosabb eleme pedig a koncentrĂĄciĂł (Ă©bersĂ©g), melyhez vilĂĄgos Ă©s tiszta tudat szĂŒksĂ©ges. A megvilĂĄgosodĂĄshoz vezetĆ Ășt egy folyamat, amely olyan akĂĄr a tea forrĂĄzata: elsĆ pillanatban keserƱ, de idĆvel Ă©des lesz. PĂ©ldĂĄzata a törekvĂ©s-, erĆfeszĂtĂ©s Ă©s elkötelezettsĂ©g mentĂ©n keletkezĆ cĂ©lok elĂ©rĂ©sĂ©nek. A vĂ©gsĆ ĂĄllomĂĄs maga a MegvilĂĄgosodĂĄs, mely akkor törtĂ©nik, mikor a gyakorlĂł "felĂ©bred". A szerzetesek szerint a tea a földi tisztasĂĄg szimbĂłluma, mely termĂ©szetĂ©ben van valami, ami az Ă©let csendes szemlĂ©lĂ©sĂ©nek vilĂĄgĂĄba vezet. ElkĂ©szĂtĂ©sĂ©nek folyamatĂĄban kialakulĂł figyelem Ă©s koncentrĂĄciĂł a helyes meditĂĄciĂł lelkĂŒletĂ©t adja. ForrĂĄzatĂĄnak kesernyĂ©s Ăze pedig "hƱti a szĂvet", Ăgy közvetlenĂŒl segĂti az elme lecsendesĂtĂ©sĂ©t. A Chan az egyszerƱsĂ©get Ă©s termĂ©szetessĂ©get hangsĂșlyozza, Ăgy a Chan Cha (çŠ
è¶) gyakorlĂĄsa sorĂĄn sem talĂĄlsz gazdagon dĂszĂtett eszközöket: az egyszerƱ, termĂ©szetes anyagok-, a mĂĄzatlan yixing kannĂĄk Ă©s fĂ©m forralĂłk lettek a kolostorok teakĂ©szĂtĂ©sĂ©nek eszközei. ❀ TovĂĄbb >>
çŠ
è¶é
Chanbuddhista Tea Ătja
中国武术的史
KĂnai harcmƱvĂ©szetek törtĂ©nete
A kĂnai harcmƱvĂ©szet stĂlusainak kialakulĂĄsĂĄt KĂna törtĂ©nelmileg is fontos esemĂ©nyei vĂĄltottĂĄk ki. Ezeket a stĂlusokat ĂĄltalĂĄban a közös jellemzĆik alapjĂĄn kĂŒlönfĂ©le kategĂłriĂĄkba soroljuk, Ăgy a csalĂĄd (Jia, 家), irĂĄnyzat (Pai, 派) vagy iskola (men, 門). A kĂnai harcmƱvĂ©szetek eredetĂ©t az önvĂ©delemre, a vadĂĄszat mĂłdszereire Ă©s a katonai kikĂ©pzĂ©si mĂłdszereire szokĂĄs visszavezetni. ElsĆ utalĂĄsok az i.e. V. szĂĄzadban keletkezett Tavasz Ă©s Ćsz KrĂłnikĂĄjĂĄban (ChunQiu, 春秋) talĂĄlhatĂłak, ahol a pusztakezes kĂŒzdelemrĆl, valamint a âkemĂ©nyâ Ă©s âlĂĄgyâ technikĂĄkrĂłl is szĂł esik. TörtĂ©nelmi fordulĂłpontokrĂłl hĂĄromrĂ©szes ĂrĂĄsunkban olvashatsz.
《武术的根》
TradicionĂĄlis KĂnai
HarcmƱvészetek Gyökere
《武术在14-16世纪》
HarcmƱvészet a
14-16 szĂĄzadi KĂnĂĄban
《武术在清代》
HarcmƱvĂ©szet fejlĆdĂ©se a
Qing-dinasztia korĂĄban
A Jin Dinasztia - Tang Dinasztia 265-907 kora a kĂnai harcmƱvĂ©szet stĂlusainak kialakulĂĄsĂĄnak idĆszaka, melyet KĂna törtĂ©nelmileg fontos esemĂ©nyei vĂĄltottak ki. ❀ TovĂĄbb >>
Ming kor az egyik legfontosabb idĆszak: a legtöbb ma ismert Ă©s gyakorolt stĂlus gyökere erre a korra nyĂșlik vissza. A stĂlusok kĂŒlönĂĄllĂł iskolĂĄkba szervezĆdtek. ❀ TovĂĄbb >>
Az 1600-1700-as Ă©vek fordulĂłjĂĄnak Ă©vtizedeiben a kĂnai harcmƱvĂ©szetben nagy fejlĆdĂ©s következett be, lĂ©nyegĂ©ben egyesĂŒlt a Shaolin legjava a Wudang hagyomĂĄnyaival. ❀ TovĂĄbb >>
Rou Gong 《柔功》 mĂłdszerek
chan buddhista hĂĄtterĂ©rĆl
A Rou Gong (柔功) nem csak a harcmƱvĂ©szet fejlĆdĂ©se miatt jelentĆs, hanem a Chan buddhista cĂ©lok megvalĂłsĂtĂĄsa-, a (test) belsĆ fejlĆdĂ©s miatt is igen mĂ©ly tĂ©mĂĄt nyĂșjt mind a Chan tanĂtĂĄsok, mind pedig az autentikus kĂnai harcmƱvĂ©szet tanulmĂĄnyozĂĄsa-, mĂłdszereinek kutatĂĄsa terĂ©n. A kifejezĂ©s megĂ©rtĂ©se hasonlĂł, mint a Qi Gong (气功)-, vagy a Nei Gong (内功) kapcsĂĄn, ahol az elĆbbi a Qi-vel törtĂ©nĆ munkĂĄra utal, az utĂłbbi pedig a testben-, belsĆ folyamatok mentĂ©n törtĂ©nĆ törekvĂ©st jelenti. A Rou Gong (柔功) tehĂĄt a lĂĄgysĂĄg (test rugalmassĂĄgĂĄnak, tudat nem-ragaszkodĂĄsĂĄnak) elĂ©rĂ©sĂ©t Ă©s fenntartĂĄsĂĄt megvalĂłsĂtĂł mĂłdszereket Ă©s gyakorlatokat jelenti. ... Az alapĂtĂł Mesterek mindegyike magas szellemi szintet Ă©rt el mikor kialakĂtottĂĄk a formĂĄkat Ă©s a technikĂĄkat: pĂ©ldakĂ©nt, a Liang DinasztiĂĄban (502â557) Ă©lt Bodhidharma (菩提达摩, vagy Da Mo 達摩), a Chan Buddhizmus I.PĂĄtriĂĄrkĂĄjĂĄra, aki 520-as Ă©vekben dolgozta ki gyakorlatĂĄt a Shaolin Kolostorban. BodhidharmĂĄnak szĂĄmos mƱvet tulajdonĂtanak, ezeknek azonban nagy rĂ©sze apokrif, mindössze az egyik tanĂtvĂĄnya, Tan Lin (曇林 506â574) ĂĄltal lejegyzett ❀ âĂrtekezĂ©s a KĂ©t BelĂ©pĂ©srĆl Ă©s a NĂ©gy GyakorlatrĂłlâ (二入四行論, Er Ru Si Xing Lun) melyre a szerzetesek Shao Shi Liu Men (少室六門) nĂ©ven - azaz a Shaosi (Hegy) Hat Kapuja - hivatkoztak) cĂmƱ munkĂĄt tartjĂĄk hivatalosan autentikusnak. ... Dazu HuiKe (大祖慧可) Mester, a Kolostor II. ApĂĄtjĂĄra, Bodhidharma örököse, a testgyakorlataival a Rou Quan alapjait fektette le. A Rou Gong gyakorlatait ĂĄtjĂĄrja a buddhista (禪那 Chan Na) szellemisĂ©g. ❀ TovĂĄbb >>
❀ 《少林柔拳》 Rou Quan - Shaolin LĂĄgy Ăköl a Shaolin harcmƱvĂ©szet belsĆ stĂlusa, a keletkezĂ©s szempontjĂĄbĂłl a legkorĂĄbbra datĂĄlhatĂł. HuiKe ApĂĄtot tekintik alapĂtĂłnak, gyakorlĂĄsa a Tang Dinasztia Ă©veitĆl mindennapossĂĄ vĂĄlt.
❀ 《柔功拳》 Rou Gong Quan - HajlĂ©kony Munka StĂlusa / v. Rugalmas ErĆ Ăkle az autentikus harcmƱvĂ©szet egyik Chan buddhista ĂĄtmeneti (kemĂ©ny-lĂĄgy) stĂlusa, a lĂĄgysĂĄg Ă©s kemĂ©nysĂ©g egyĂŒttes alkalmazĂĄsĂĄnak összhangja vĂĄltozĂł dinamikĂĄt hoz lĂ©tre.
VallĂĄs Ă©s filozĂłfia
Buddhista mantrĂĄk Ă©s szutrĂĄk
❀ 《汉传佛教》 KĂnai Buddhizmus TörtĂ©nete . A törtĂ©nelem kezdetĂ©tĆl az emberek erejĂŒk Ă©s bölcsessĂ©gĂŒk hatĂĄrainak kitolĂĄsĂĄra törekszenek, Ă©s az abszolĂșt erĆ, abszolĂșt bölcsessĂ©g elĂ©rĂ©sĂ©re vĂĄgynak.
❀ Ălet a Kolostorban jegyzetĂŒnkben megismerheted, hogy KĂnĂĄban a buddhizmus a mindennapi kapcsolatok rĂ©sze, ahol a tradicionĂĄlis kolostori kĂ©pzĂ©s Ă©vszĂĄzadokon keresztĂŒl a mai napig fennmaradt.
《北少林寺的历史》
The True North Shaolin Monastery
The premier mountain retreat in China for those in search of the twin lures of enlightenment and martial perfection and for a long line of Chinaâs most notable Emperors before being destroyed and even lost to memory is now being rebuilt bigger and more beautiful than ever.
The ChĂĄn (Zen) Buddhist North ShaolĂn Monastery currently being reconstructed on Pan Mountain (盘山, Panshan) in Ji County (Jixian), 120 Km. north of Tianjin and 90 Km. east of Beijing in northeast China is in the imperial heartland of China and thus was exposed to much more direct mostly foreign aggression than the older headquarter Songshan ShaolĂn which is located closer to central China. ❀ Learn more >>
❀ 禅佛教 - Chan Buddhism in China and the Shaolin . Without Chan Buddhism there would have been no Shaolin Kung Fu. Chan provided the peaceful center, necessary mental discipline and emotional grounding essential to the creation of an environment where the most explosively powerful martial artists could come together and forge something more powerful than the world had ever seen before. It is also true that the destinies of the parent Songshan Shaolin Monastery and North Shaolin Monastery were different yet simultaneously intertwined. Sometimes they paralleled each other, sometimes they diverged, but they were always closely connected. ... The following is a quote by Shaolin Temple Abbot Shi Yong Xin posted on the ❀ official Shaolin website ...
Related links:
Az alĂĄbbi jegyzetek a MASTER kukac RGM pont HU cĂmen elĂ©rhetĆek:
❀ 黃帝內經 - Huang Di Nei Jing (1553 pages, 9116 kb
释德建 少林气功 - Shi DeQian: Shaolin Qigong
Ming-Period Evidence of Shaolin Martial Practice, Meir Sharar
Chinese Martial Arts From Antiquity to the Twenty-First Century, Peter A. Lorge, Assistant Professor of History at Vanderbilt University
Epigraphy, Buddhist Historiography, and Fighting Monks: The Case of The Shaolin Monastery, Meir Sharar
戚继光 拳经捷要篇 - Qi JiGuang's "Quan Jing Jie Yao Pian" (Chanpetr on the First Canon and The Essentials of Nimbleness) from the Ji Xiao Xin Shu (纪效新书) (❀ cn page )
少林寺武術百科全書 - Encyclopedia of Shaolin Martial Arts - (1) History and Basics
少林寺武術百科全書 - Encyclopedia of Shaolin Martial Arts - (2) Styles
少林寺武術百科全書 - Encyclopedia of Shaolin Martial Arts - (3) Weapons
少林寺武術百科全書 - Encyclopedia of Shaolin Martial Arts - (4) Skills
TOVĂBBI BUDDHISTA SZAKCIKKEK ĂS SZAKFORDĂTĂSOK (bĆvĂŒlĆ lista):
Szakcikkek Ă©s jegyzetek:
- Wholesome Vison kiadĂł buddhista könyvek magyar szakfordĂtĂĄsai
[bĆvebben: Xuanzang TANterem ]:
- Magyar-KĂnai szakfordĂtĂĄsok:
- English-Chinese translations:
HarcmƱvészet és Chanbuddhizmus
E gyökĂ©r kapcsĂĄn alakul ki a tĂŒrelem (耐心, nai xin), melynek erĂ©nye azt jelenti: Ășton vagy. LĂĄtod, hogy a lĂ©tezĂ©sben minden keletkezik Ă©s elmĂșlik. A technikĂĄk gyakorlĂĄsĂĄban nincs kĂ©t ugyanolyan pillanat. A kĂŒlsĆtĆl, felszĂnessĂ©gtĆl a valĂłdi megismerĂ©s irĂĄnyĂĄba haladsz. Ez az elmĂ©llyĂŒlĂ©s a tanulĂĄs valĂłdi lĂ©nyege, hiszen itt rejtĆzĆ megĂ©rtĂ©s vilĂĄgĂtja meg az összefĂŒggĂ©seket. A Chan harcmƱvĂ©szet gyakorlĂĄsa a tiszteleten (尊重, zun zhong) alapszik. Ez tesz befogadĂłvĂĄ. A gyakorlĂłközössĂ©g (僧伽, Sengjia) Ă©pp ezĂ©rt kiemelten fontos a harcmƱvĂ©szetben: itt törtĂ©nik a tanulĂĄs, megĂ©rtĂ©s Ă©s növekedĂ©s. Csak itt lehet Ă©veken ĂĄt bizonyos feladaton dolgozni, Ăgy jĂĄrtassĂĄgot szerezni. A Chan szellemi tanĂtĂĄsai rendkĂvĂŒl gyakorlatiasak Ă©s könnyen megĂ©rthetĆek. A gong fu gyakorlĂĄs a tudatossĂĄgot erĆsĂti: erĆs figyelemösszpontosĂtĂĄs ĂĄltal alakul ki a jelenben töltött egyre több idĆ. KevĂ©s Li Ă©s több Yi, ĂĄtĂ©lni a pillanatot annak teljessĂ©gĂ©ben egy tiszta, mozdulatlan tudatĂĄllapotban, amely utĂĄna visszatĂŒkrözĆdik egy technikĂĄban. AlĂĄbb talĂĄlod a Chan Ă©s a harcmƱvĂ©szet közötti szoros kapcsolatot felfedĆ jegyzeteinket:
Amit az "Amituofo" köszöntĂ©srĆl tudni kell
MagyarorszĂĄgon legtöbben a kungfusok körĂ©ben halljĂĄk ezt a kifejezĂ©st, mint köszöntĂ©st. Sokan fĂ©lreĂ©rtelmezik-, vagy nincsenek tisztĂĄban a jelentĂ©sĂ©vel, ezĂ©rt ebben a jegyzetben igyekszem tisztĂĄzni ezt, mint fogalmat-, s mint annak hasznĂĄlatĂĄt a kĂnai hagyomĂĄnyban. Az Amituofo (阿弥陀佛) egy Buddha neve-, Amituo (阿弥陀, Amitābha) BuddhĂĄĂ© (佛), aki a Nyugati Tiszta Föld BuddhĂĄja. Neve azt jelenti, hogy "vĂ©gtelen fĂ©nyessĂ©g (无量光)", "vĂ©gtelen Ă©let (无量寿)", "vĂ©gtelen bölcsessĂ©g (无量智慧)". Egy közös kifejezĂ©s a (shaolin) kungfu iskolĂĄkban Ă©s a kĂnai buddhista tradĂciĂłban - utĂłbbival kapcsolatban a Tiszta Föld (净土宗) Ă©s a Chan (禅宗) irĂĄnyzatokra gondolok. Az Amituofo -t (阿弥陀佛) leggyakrabban mint ĂŒdvözlĂ©st (致敬) hallod, mert Ăgy köszöntik egymĂĄst a kĂnai buddhista szerzetesek Ă©s buddhista gyakorlĂłk, hĂvĆk. A kĂnai harcmƱvĂ©szet forrĂĄsa egy buddhista kolostor, az itt Ă©lĆ buddhista szerzetesekbĆl kivĂĄlĂł "harcos szerzetesek (少林僧兵) " is Ăgy köszöntöttĂ©k egymĂĄst. Ez a tradĂciĂł maradt fenn, Ăgy ezt a köszöntĂ©st hasznĂĄljĂĄk a ... ...
❀ TovĂĄbb >>
Chan és HarcmƱvészet
gyakorlĂĄsa hĂĄrom
megközelĂtĂ©sben
《四圣谛》
NĂGY NEMES IGAZSĂG
harcmƱvész szemmel
《八正道》
NYOLCAS NEMES ĂSVĂNY
harcmƱvész szemmel
Amikor edzĂ©sen egy formĂĄt gyakorolsz majd Ășjrakezded, mĂĄs ĂŒtĂ©sek Ă©s vĂ©dĂ©sek keletkeznek: mĂĄshol kezdĆdnek majd, mĂĄshol lesz a vĂ©gpont is. Nincs kĂ©t egyforma technika ...
❀ TovĂĄbb >>
... gyakorlĂł tĂșlĂ©rtĂ©keli, jelentĆsĂ©gteljesebbnek hiszi a technikĂĄt abban az Ă©rtelemben, hogy (csak) arra figyel, azt fejleszti, azt csiszolja. Az ilyen gyakorlĂĄs hamar igen szƱk korlĂĄtok közĂ© szorĂt
❀ TovĂĄbb >>
A Chan harcmƱvĂ©szetet gyakorlĂłk szĂĄmĂĄra ez a nyolc irĂĄnymutatĂĄs Ă©letĂŒk minden szakaszĂĄban jelen van, melyek összekapcsolĂłdnak egymĂĄssal
❀ TovĂĄbb >>
《心猿意馬》
Majom Tudat
《上封佛心才禪師坐禪儀》
MeditĂĄciĂłs ĂștmutatĂł
A Buddhizmus gyakran hasznĂĄlja e fogalmat a meditĂĄciĂł tanĂtĂĄsĂĄban. ... mert mindenkinek van egy egy ĆrĂŒlt majom a fejĂ©ben ... ❀ TovĂĄbb >>
Egy Song-kori (960â1279) meditĂĄciĂłs ĂștmutatĂł a LinJi iskola (alapĂtĂłja: 臨濟義玄, Linji Yixuan ) egy tanĂtĂłjĂĄtĂłl. ❀ TovĂĄbb >>
Linji Mester (臨濟義玄, Linji Yixuan, ? â 867, Ă©letrajzĂĄt itt olvashatod ) tanĂtĂĄsa (❀ 《鎮州臨濟慧照禪師語錄》 Zhen Zhou LĂnji Hui Zhao ChĂĄnShi Yu Lu) Ăgy szĂłl: "Nagy Ă©rdemƱ szerzetesek! Cipelitek az edĂ©nyes szatyrotok Ă©s vonszoljĂĄtok a szarzsĂĄkotok, futtok egyik helyrĆl a mĂĄsikra a BuddhĂĄt Ă©s a DharmĂĄt keresve. TudjĂĄtok, ki az most, aki Ăgy keresve rohangĂĄl körbe? MozgĂ©kony Ă©s eleven, nincsenek gyökerei. MegragadnĂĄtok, de nem tudjĂĄtok összefogni; ellöknĂ©tek, de nem tudjĂĄtok lerĂĄzni. Ha keresitek, egyre messzebb kerĂŒl, de ha nem keresitek, ott van pontosan a szemetek elĆtt, csodĂĄlatos hangja zĂșg a fĂŒletekben. Ha nem hiszel benne, elvesztegeted az Ă©leted."
Amikor a gong fu gyakorlĂĄs sorĂĄn szĂłba kerĂŒl a Chan, azt mondjuk, hogy ez a filozĂłfiĂĄja a harcmƱvĂ©szetnek: Ă©letfilozĂłfia, szemlĂ©let. Ha mĂ©lyĂŒl az Ă©rdeklĆdĂ©s, bizony hittĂ© kovĂĄcsolĂłdnak a tanĂtĂĄsok. A pedig hit abban ĂĄll, hogy a tudat a buddha s mindenkinek buddha-tudata van. Linji halĂĄla utĂĄn kĂ©t tanĂtvĂĄnya gyƱjtemĂ©nyt ĂĄllĂtott össze legfontosabb tanĂtĂĄsaibĂłl "FeljegyzĂ©sek Linji" -rĆl (ld fent) cĂmmel. ElĆször a XI. szĂĄzadban nyomtattĂĄk ki (addig kĂ©ziratos formĂĄban terjedt), s ma is Ćrzi a bölcs Chanbuddhista apĂĄt emlĂ©kĂ©t. Innen szemezgettĂŒnk. ❀ TovĂĄbb >>
Bodhidharma tanĂtĂĄsai, Ă©rtekezĂ©sek fordĂtĂĄsai
âKĂŒlön hagyomĂĄny a tanon tĂșl, nem alapul Ărott jegyen,
Menten az ember szĂvĂ©hez szĂłl, hogy feleszmĂ©ljen, Buddha legyen.â
Egyes forrĂĄsok Ășgy emlĂtik, mint egy kirĂĄly harmadik fia, mĂĄsok szerint harcos csalĂĄdbĂłl szĂĄrmazott Bodhidharma, a Nagy TanĂtĂł (बोधिधर्म, 菩提達摩). Az Indiai szĂĄrmazĂĄsĂș Mesternek volt kĂ©t testvĂ©re, akik teljesen mĂĄs szellemi utat követtek mint Ć. A legenda szerint, mikor egy drĂĄgakĆkövet vĂ©lemĂ©nyeztek mindhĂĄrman Bodhidharma Mestere elĆtt, s mĂg testvĂ©rei magasztaltĂĄk a dĂĄrgakövet, Bodhidharma Ășgy vĂ©lekedett, hogy az a drĂĄgakĆ Ă©rtĂ©ktelen, mert az igazi Ă©rtĂ©k a bölcsessĂ©g Ă©s ez a drĂĄgakĆ is csak ĂŒres, mert minden a tudatban van. Apja halĂĄla utĂĄn MesterĂ©tĆl tanĂtĂĄsokat kapott. Gyakorolt, majd rĂĄĂ©bredt a legfelsĆbb bölcsessĂ©gre. KĂnĂĄba ment, Ăștja 3 Ă©vig tartott. Több forrĂĄs szerint is 527-ben Ă©rkezett meg, ahol talĂĄlkozott a Liang-dinasztia beli Wu csĂĄszĂĄrral (502-549), aki nagy tĂĄmogatĂłja volt a buddhizmusnak Ă©s maga is buddhista elveket követett. KöztĂŒk zajlott pĂĄrbeszĂ©d ma is pĂ©ldaĂ©rtĂ©kƱ. MiutĂĄn tĂĄvozott az udvarbĂłl az Ă©szak-kĂnai Wei kirĂĄlysĂĄg felĂ© vette az ĂștjĂĄt. A Song hegyre ment, ahol egy Shaolin templom barlangjĂĄba vonult. Itt 9 Ă©vet töltött mĂ©ly meditĂĄciĂłban (biguan). A Mester tanĂtĂĄsainak fordĂtĂĄsait adjuk közre. ❀ AntolĂłgiĂĄja ezen a linken elĂ©rhetĆ . Bodhidharma tanĂtani kezdte a szerzeteseket, tanĂtĂĄsa nyomĂĄn jött lĂ©tre a Chan, s Ć lett a Kolostor ApĂĄtja, a Chan I. PĂĄtriĂĄrkĂĄja.
- - - - -
Here we will examine the rise of Chán 禪, of special interest is the transformation of Tathāgata Chán (rúlái chán 如來禪) into patriarch Chán (zǔshī chán 祖師禪), how the Buddha was effectively replaced by the ancestor during the Golden Age of Chán in China. BODHIDHARMA (菩提達磨) AND THE CHAN (禪) LINEAGE. ... One early account claimed that he arrived during the Liú Sòng 劉宋 period (420-479), and later accounts dated his arrival during the Liáng 梁 dynasty (502-557), but he was primarily active in the Northern Wèi (386-534). Modern scholars date him around the early fifth century, so that the 6th century can be said to be "the Bodhidharma Century." According to a well known account, Bodhidharma, failing to make a favourable impression in southern China, headed northwards to Northern Wèi and lived in a cave near the Shàolín monastery 少林寺. It was in this connection that legends about his association of Chinese kungfu arose. While living in the cave, he was said to have "faced a wall for nine years, not speaking for the entire time." A version of this legend says after sitting in meditation for that long his legs atrophied, which is why East Asian Daruma "wobble" dolls (bùdǎowēng 不倒翁) have no legs! ❀ More >>
- - - - -
buddhista szakfordĂtĂĄsok: Yao Dong Jushi 翻译: 耀东居士 @ Xing Long Tang | 2018
達摩祖師著《心經頌》
A SzĂv SzĂștra
Ăneke (1)
达摩祖师《破相論》
ĂrtekezĂ©s a Gondolatok
MegszĂŒntetĂ©sĂ©rĆl (2)
达摩祖师《二入四行論》
KĂ©t Ăt NĂ©gy Gyakorlat (3)
A "SzĂv SzĂștra Ăneke" 《心經頌》 Bodhidharma tanĂtĂĄsa (1), a ❀ SzĂv SzĂștra Chan tanĂtĂĄsa ❀ TovĂĄbb >>
Bodhidharma Ă©rtekezĂ©se a Gondolatok MegszĂŒntetĂ©sĂ©rĆl (ĂttörĂ©s BeszĂ©d v. szĂștra) ❀ TovĂĄbb >>
TörtĂ©nelmileg alĂĄtĂĄmaszthatĂł tanĂtĂĄs, melyet DaMo tanĂtvĂĄnya Tan Lin (曇林 506â574) jegyezett le. Nem aprokif ❀ TovĂĄbb >>
达摩祖师《安心法门》
Nyugalomba MaradĂł
Dharma (4)
达摩祖师《悟性論》
A MegvilĂĄgosodĂĄs
TermĂ©szetĂ©rĆl (5)
达摩祖师《血脉论》
ĂrtekezĂ©s az ĂtadĂĄsrĂłl (6)
Bodhidharma: An Xin Fa Men - "Nyugalomba MaradĂł Dharma" tanĂtĂĄsa (4) ❀ TovĂĄbb >>
Bodhidharma "Tudat Igaz TermĂ©szetĂ©nek FelĂ©bresztĂ©se" c. tanĂtĂĄsa ❀ TovĂĄbb >>
Bodhidharma Ă©rtekezĂ©se az ĂtadĂĄsrĂłl (azaz VĂ©rĂĄram BeszĂ©d v. szĂștra) ❀ TovĂĄbb >>
KĂ©t Ăt NĂ©gy Gyakorlat
KOMMENTĂRJA
《易筋經總論》
Izom Ă©s Ăn ĂtalakĂtĂĄsa
(Yijin Jing)
《洗髓经》
VelĆtisztĂtĂł Qigong
(Xisui Jing)
Bodhidharma "KĂ©t Ăt NĂ©gy Gyakorlat" 《二入四行論》 tanĂtĂĄsĂĄnak kommentĂĄrja ❀ TovĂĄbb >>
Bodhidharma "Izom Ă©s Ăn ĂtalakĂtĂĄsa" qigong mĂłdszere Ă©s gyakorlata❀ TovĂĄbb >> -->
Bodhidharma "VelĆtisztĂtĂł GyakorlatĂĄnak ĂrtekezĂ©se" ❀ TovĂĄbb >> -->
SzĂștrafordĂtĂĄsok 佛经的翻译
《般若波羅蜜多心經》
SzĂv szĂștra
(Xin Jing)
《妙法蓮華經》
Lotusz SzĂștra
(Fahua Jing)
《楞伽經》
Lankāvatāra-sūtra
(Lengjia Jing)
A SzĂv szĂștra a MahĂĄjĂĄna tudatosan összefĂŒggĆnek szĂĄnt tökĂ©letes bölcsessĂ©g szĂștrĂĄi közĂ© tartozik ❀ TovĂĄbb >>
Gautama Ă©lete vĂ©ge felĂ© tartott beszĂ©de, magasrendƱ tanĂtĂĄsokkal, melyeket akkor nem Ă©rtettek az emberek ❀ TovĂĄbb >>
Mahayana pszicholĂłgia Ă©s ismeretelmĂ©let egyik alapvetĆ mƱve, elsĆ kĂnai fordĂtĂĄsĂĄt Kr.u. 443-ban emlĂtik. ❀ TovĂĄbb >>
《藥師琉璃光如來本願功德經》
GyĂłgyĂtĂł Buddha
SzĂștrĂĄja
《佛说阿弥陀经》
Buddha elĆadĂĄsa
Amita Buddha SzĂștrĂĄjĂĄrĂłl
(Amituo Jing)
《金剛般若波羅蜜多經》
GyĂ©mĂĄnt SzĂștra
(Jin Gang Jing)
A GyĂłgyĂtĂł Buddha SzĂștrĂĄjĂĄnak fordĂtĂĄsa. ❀ TovĂĄbb >>
A Chan egyik legfontosabb szĂștrĂĄja, amely a "Tiszta Föld" -rĆl Amita Buddha vilĂĄgĂĄrĂłl szĂłl. ❀ TovĂĄbb >>
A Mahayana buddhista hagyomĂĄny egyik legjelentĆsebb szĂștrĂĄja, amelyet a Chan iskolĂĄban a legtöbbet Ă©nekelnek Ă©s tanĂtanak. ❀ TovĂĄbb >>
《大方廣圓覺修多羅了義經》
Tökéletes Megvilågosodås
SzĂștrĂĄja
《佛說八大人覺經》
NagyszerƱ Lények
Nyolc Felébredésének
SzĂștrĂĄja
《勝鬘師子吼一乘
乘大方便方廣經》
Śrīmālā SzĂștrĂĄja
Chan Ă©s Huayan irĂĄnyzatok gyakorlati körĂ©ben szĂŒletett. NĂ©pszerƱ tanĂtĂĄs, befolyĂĄsa jelentĆs a meditĂĄciĂł-orientĂĄlt irĂĄnyzatokban ❀ TovĂĄbb >>
BodhisattvĂĄk nyolc tudatossĂĄgĂĄnak szĂștrĂĄja. ❀ TovĂĄbb >>
Śrīmālā SzĂștrĂĄjĂĄban fontos tĂ©ma az "Egy igaz jĂĄrmƱ" Ă©s a dharmakaya elmĂ©lete. ❀ TovĂĄbb >>
《大乘遍照光明藏無字法門經》
Mahāyāna Sūtra of the
Illuminating Everywhere
Radiance-Store Wordless
Dharma Door
《六祖大師法寶壇經》
Hatodik PĂĄtriĂĄrka
Platform SzĂștrĂĄja
《坐禪三昧經》
ĂlĆ MeditĂĄciĂł Samadhi
SzĂștrĂĄja
Buddha tanĂtĂĄsĂĄnak lĂ©nyegĂ©t mutatja be, elmagyarĂĄzva a viszonylagos igazsĂĄgot. A 830-ban keletkezett szĂștra fordĂtĂĄsa ❀ TovĂĄbb >>
Hui Neng, a Hatodik PĂĄtriĂĄrka Ă©letĂ©t Ă©s tanĂtĂĄsait bemutatĂł Chan szĂștra ❀ TovĂĄbb >>
Kumarajiva ezen fordĂtĂĄsa megalapozta a Chan Ă©s a Tiantai meditĂĄciĂł alapjait ❀ TovĂĄbb >>
僧璨大師 《信心銘》
Seng Can
Xin Xin Ming
《大乘顯識經》
A Tudat FeltĂĄrĂĄsĂĄnak
Mahāyāna SzĂștrĂĄja
《大方等如來藏經》
Tathāgatagarbha Sūtra
A III. PĂĄtriĂĄrka, a Seng Can Chan mester szĂștrĂĄja
❀ TovĂĄbb >>
Divakara Mester (地婆訶羅, 613-687) kĂnai fordĂtĂĄsa, melyben Buddha a nyolcadik tudatot, az ālaya-vijñāna-t tanĂtja ❀ TovĂĄbb >>
A tathĂĄgata-garbha tan legrĂ©gibb tanĂtĂĄsa, a tathĂĄgata-garbha fogalma is ebben a szĂștrĂĄban szerepelt legelĆször.... ❀ TovĂĄbb >>
《佛說 不增不減經》
Sem Növekedés Sem
CsökkenĂ©s SzĂștrĂĄja
《地藏菩薩本願經》
Di Zang Boddhisattva
ElĆzetes FogadalmĂĄnak
SzĂștrĂĄja
《四十八願》
Amitabha Buddha
48 fogadalma
Anunatva-Apurnatva-Nirdesa, mely a Thatagatagarba szĂștrĂĄk körĂ©be tartozik. Buddha tanĂtĂĄsa a Buddha-termĂ©szetrĆl ❀ TovĂĄbb >>
Mahāyāna tanĂtĂĄs Kṣitigarbha BodhisattvĂĄrĂłl, annak Ă©rdemeirĆl, aki Nagy Fogadalom BoddhisattvĂĄja nĂ©ven ismert ❀ TovĂĄbb >>
Amithaba Buddha fogadalmai ❀ TovĂĄbb >>
《般舟三昧經》
A jelen BuddhĂĄival
szemtĆl szembe valĂł
talĂĄlkozĂĄs szamadhijĂĄnak
szĂștrĂĄja
ăäœèȘȘè§çĄéćŁœäœç¶ă
VĂ©gtelen Ălet BuddhĂĄjĂĄn
ValĂł SzemlĂ©lĆdĂ©s
SzĂștrĂĄja
ăäœèȘȘçĄéćŁœç¶ă
Buddha ElĆadja a
VĂ©gtelen Ălet
BuddhĂĄjĂĄnak SzĂștrĂĄjĂĄt
E szĂștra emlĂti legelĆször (179) Amitabha BuddhĂĄt Ă©s a Tiszta Földet a nienfo gyakorlat bemutatĂĄsĂĄval ❀ TovĂĄbb >>
Egyike a hĂĄrom alapvetĆ Tiszta Föld SzĂștrĂĄknak, elsĆsorban a komplex vizualizĂĄciĂłt magĂĄban foglalĂł meditĂĄciĂłra összpontosĂt... ❀ TovĂĄbb >>
Tiszta Föld irĂĄnyzat HosszĂș SukhÄvatÄ«vyĆ«ha SzĂștrĂĄ ja ❀ TovĂĄbb >>
ă性æč滣ćŠäŸäžæè°ćąçç¶ă
TathÄgata
Elképzelhetetlen Birodalma
SzĂștra
A szĂștra leĂrja, amikor Buddha elĂ©rte a tökĂ©letes megvilĂĄgosodĂĄst a Bodhi-fa alatt, a Magadha KirĂĄlysĂĄgĂĄban... ❀ TovĂĄbb >>
龍樹菩薩: 《中論》
Nāgārjuna
A KözĂ©pĂșt Alapversei
《六十正理論》
Nāgārjuna
ĂrvelĂ©s Hatvan Versben
A KözĂ©pĂșt Iskola (中觀派, Zhōng Guān Pài) gondolat-rendszere a legfontosabb helyet foglalja el a Buddhizmusban... ❀ TovĂĄbb >>
Az elvĂĄlaszthatatlansĂĄga a kĂ©t igazsĂĄgnak: egyikbĆl következik a mĂĄsik. A fĂŒggĆ keletkezĂ©srĆl valĂł megĂ©rtĂ©sĂŒnk tökĂ©letesĂtĂ©se... ❀ TovĂĄbb >>
Fa Xiang Iskola (法相宗) tanĂtĂĄsai - a tudat tana a buddhizmusban
A Fa Xiang (法相) (唯識宗; Wéishí Zōng "Consciousness-Only School" vagy 唯識瑜伽行派, Wéishí Yúqiexíng Pài "Consciousness-Only Yogācāra School", 法相宗, Fǎxiàng Zōng "Dharmalakṣaṇa School" vagy 慈恩宗, Cí'ēn Zōng "Ci'en School") a buddhista filozĂłfia Ă©s pszicholĂłgia egy jelentĆs, igen meghatĂĄrozĂł iskolĂĄja, mely Xuan Zang (玄奘, 596â664) ĂĄltal vĂĄlt nĂ©pszerƱvĂ©. Mesterei Paramārtha (真諦, 499–569), Xuanzang (玄奘, 602–664), Kuījī (窺基, 632–682). A tudatra, a "bölcsessĂ©gre" (pradzsnĂĄ), a fogalmi vilĂĄgra - a jelensĂ©gvilĂĄg elutasĂtĂĄsĂĄra - helyezi a hangsĂșlyt. A Xuan Zang a VII. szĂĄzadban jĂĄrt IndiĂĄban, hogy eredeti buddhista szövegeket gyƱjtsön. Eljutott a NĂĄlanda egyetemre is, ahol Yogachara filozĂłfiĂĄt tanult egy Szilabhadra szerzetestĆl. Ăvekkel kĂ©sĆbb tĂ©rt csak vissza KĂnĂĄba rengeteg Buddha relikviĂĄval Ă©s mintegy 650 buddhista szöveggel. Az Ă©lete hĂĄtralevĆ rĂ©szĂ©t a szövegek fordĂtĂĄsĂĄra fordĂtotta. A szövegek kĂnai nyelvƱ fordĂtĂĄsaihoz ĂĄllami tĂĄmogatĂĄst is kapott, amelybĆl egy egĂ©sz fordĂtĂł csapatot ĂĄllĂtott fel. A jĂłgĂĄcsĂĄra tanĂtĂĄsok nĂ©pszerƱek maradtak a kĂnai buddhizmusban, beleĂ©rtve MaitrĂ©ya (az eljövendĆ Buddha) tiszteletĂ©t. A XX. szĂĄzad elejĂ©n Yang Wenhui Ă©s Ou-Yang Qian (歐陽漸) (1871â1943) terjesztette KĂnĂĄban a buddhizmust, Ă©s megnövekedett az Ă©rdeklĆdĂ©s a jĂłgĂĄcsĂĄra, a szan-lun Ă©s a Hua Yen irĂĄnt.
法相, 从业人员者指南
Buddhista gyakorlĂłi
fogalomtĂĄr
八个奇妙的心
Nyolc csodĂĄlatos tudat
世親 《唯識三十論頌》
Vasubandhu
Harminc Vers
A kĂnai buddhizmus fogalmi rendszere Ă©s azok rövid magyarĂĄzatait erre a lapra gyƱjtöttem. (ENG) TovĂĄbb >>
Shakyamuni tanĂtĂĄsa szerint nyolc kĂŒlönbözĆ tudatra tĂĄmaszkodsz. Tudd meg, mik azok! ❀ TovĂĄbb >>
Vaszubandhu a buddhizmus történetének egyik legbefolyåsosabb alakja, hozzåjårult a buddhista logika kidolgozåsåhoz... Tovåbb >>
性äčçŸæłæéšèźș
ĂrtekezĂ©s a Mahayana
SzĂĄz Dharma
Megértésének Kapujåról
ăæ性äčè«æŹă
MahÄyÄnasaáčgraha
A Nagy Kocsi ĂsszegzĂ©se
Az ElsĆ Földre lĂ©pĂ©s szĂĄz dharmĂĄjĂĄt Vasubandu (äžèŠȘè©èš ShiQin Pusa) Ă©rtekezĂ©sĂ©ben ismerhetĆ meg TovĂĄbb >>
Asanga mƱve kifejti a Mahayana Yogacara iskola fĆbb tanait. KĂnai vĂĄltozatĂĄt Xuanzang kĂ©szĂtette el ❀ TovĂĄbb >>
玄奘《成唯識論》
Xuan Zang: ĂrtekezĂ©s
a Csak-tudat TanĂtĂĄsrĂłl
çć„ ăć
«èèŠç©é è§Łă
Xuan Zang: A Nyolc
TudatossĂĄg Verse
阿賴耶識
ālaya, a nyolcadik tudat
Xuan Zang Mester a csak a tudat tökĂ©letessĂ©gĂ©rĆl szĂłlĂł Ă©rtekezĂ©se a Yogacara központi tanĂtĂĄsairĂłlTovĂĄbb >>
Xuan Zang verses magyarĂĄzata a Csak Tudat irĂĄyzat legalapvetĆbb tanĂtĂĄsĂĄrĂłl: a tudatossĂĄgrĂłl... TovĂĄbb >>
A Lankāvatāra-sūtra 《楞伽經》 közĂ©ppontjĂĄban a nyolc tudatrĂłl szĂłlĂł tanĂtĂĄs ĂĄll. Ismerd meg a legfontosabbat... TovĂĄbb >>
buddhista szakfordĂtĂĄsok: Yao Dong Jushi 翻译: 耀东居士 @ Xing Long Tang | 2018
氣功的历史
Qi Gong alapjai és történeti åttekintése
A ma ismert fogalmat, a Qi Gong -ot a korai idĆkben Yang Xing -nak (养性) neveztĂ©k, mely Yang Sheng -re (养生, a test tĂĄplĂĄlĂĄsa), illetve Yang Shen -re (养神, szellem tĂĄplĂĄlĂĄsa) osztottak. RĂ©gĂ©szeti leletek arra utalnak, hogy a Qi Gong elsĆ formĂĄi az Ćsi sĂĄmĂĄnisztikus meditatĂv gyakorlatokhoz köthetĆek (ld.: Wu Yi). Egy közel 7000 Ă©ves ĂșjkĆkori edĂ©ny egy sĂĄmĂĄnisztikus meditatĂv gyakorlatot (巫覡, Wu Xi) ĂĄbrĂĄzol korai Qi Gong gyakorlatkĂ©nt. A sĂĄmĂĄni rituĂĄlĂ©k Ă©s nĂ©zetek vĂ©gĂŒl a taoista szemlĂ©letben Ă©s hitvilĂĄgban formalizĂĄlĂłdtak, ahonnan a hagyomĂĄnyos kĂnai orvoslĂĄs is kialakult. Ezeket a gyakorlatokat Dao Yin -nek (導引) neveztĂ©k. Az Ăłkorban azonban sok kifejezĂ©s volt hasznĂĄlatban e gyakorlatokra Ă©s mĂłdszerekre, a rĂ©gi iratokban olyan kifejezĂ©sekkel talĂĄlkozunk, mint "Tuna" (kilĂ©gzĂ©s Ă©s belĂ©gzĂ©s, 吐纳), Daoyin (testgyakorlatok, 导引), Anqiao (masszĂĄzs, 按蹻), Xiulian (ĂĄpolĂĄsa Ă©s finomĂtĂĄs 修炼), Jingzuo (ĂŒlĆ meditĂĄciĂł, 静坐), Ă©s Xingqi (Qi KeringetĂ©se, 行气). ❀ TovĂĄbb >>
内功世界
Nei Gong - bevezetés
内功基本理论
Neigong - alapelméletek
菩提达摩 《易筋经》
Yi Jin Jing tĂŒkrĂ©ben
Nei Gong a testben-, a belsĆ folyamatok mentĂ©n zajlĂł folyamatok. "BelsĆ Munka", azaz sajĂĄt magaddal, fenntartĂł folyamataid megĂ©rtĂ©sĂ©vel kapcsolatos törekvĂ©s. ❀ TovĂĄbb >>
A harcmƱvĂ©szetben a Yin Ă©s Yang egyensĂșlyban van. Az emberi lĂ©lek, az Ă©rzĂ©kszervek, a belsĆ szervek Ă©s a vĂ©gtagok mozdulatai összhangban ĂĄllnak. ❀ TovĂĄbb >>
Wei Boyang összehangolt rendszerrĂ© alakĂtotta Ă©s tanĂtotta a filozĂłfiai taoizmust, melyet Bodhidharma Yi Jinjing gyakorlata mentĂ©n tĂĄrunk elĂ©d. ❀ TovĂĄbb >>
柳華陽《慧命經》
Liu Huayang: Hui Ming Jing
Ha tökĂ©letesre akarod formĂĄlni a kiĂĄramlĂĄs nĂ©lkĂŒli gyĂ©mĂĄnttestet, szorgalmasan hevĂtsed a tudatossĂĄg Ă©s Ă©let gyökerĂ©t.
GyĂșjts vilĂĄgot az ĂĄldott vidĂ©ken, amely mindig kĂ©znĂ©l van Ă©s elrejtve idĆzzön ott mindig igazi önmagad.
TudatossĂ©g Ă©s Ălet Könyve 《慧命經》, melyet 1794-ben a Chan Mester, Liu Huayang (柳華陽, 1736年-?) Ărt. SzĂĄmĂĄra a taoista meditĂĄciĂł ugyanaz volt, mint a Dharma, amelyet Hui Neng tanĂtott. ĂrĂĄsĂĄt szĂĄmos buddhista magyarĂĄzattal lĂĄtta el: Liu Mester meditĂĄciĂłs gyakorlata a Chan Ă©s a taoista gyakorlatok ötvözete. Az eredeti irat fordĂtĂĄsĂĄst itt olvashatod el. ❀ TovĂĄbb >>
❀ 《金钟罩》 Jin Zhong Zhao, Aranyharang az egyik legismertebb "kemĂ©ny qigong" kĂ©pessĂ©g. Zhou Tong (周同 Ă©s 周侗, 1040-1119), aki Yue Fei TĂĄbornok mĂĄsodik tiszti segĂ©dje, aki Shaanxi tartomĂĄnyban szĂŒletett. Fiatal korĂĄban a Shaolin Kolostorban tanult. Mestere Tan Zheng Fang volt (少林大师谭正芳). Ć is aktĂv gyakorolĂłja volt a Nyolc KiemelkedĆ Gong -nak (肾子八大奇功, Shen Zi Ba Da Qi Gong), melyet ebben a korban a Wudang hegyen tanĂtottak. ... Az egyik legismertebb "KemĂ©ny Gong" gyakorlata hĂĄrom rĂ©szbĆl ĂĄll, ideĂĄlis esetben mindegyik 3 Ă©vet vesz igĂ©nybe. 9 Ă©v utĂĄn a megszerzett energiĂĄk fejlesztĂ©se következik, mely Ășjabb 9-12 Ă©vet jelent. Fokozatosan kell elsajĂĄtĂtani e gyakorlat, az Aranyharang - Jin Zhong Zhao egyes gyakorlatait.
JelentĆs Qi Gong gyakorlatok
XING LONG TANG 醒龙堂 中国武术研究会 | Honorary President: ZHANG ERYU Grandmaster | Master: XIAO FENG | Contact us: master [at] rgm.hu
Member of Hungarian Traditional Gong-Fu and Wushu Federation | HQ & Cultural Xchange: CHINESE ART CENTER 匈中文化交流中心 .
Your use of this website is subject to, and constitutes acknowledgement and acceptance of, our Terms & Conditions @ 1995-2017
How you may Enhance your Health, Combat Efficiency, Mental Freshness and Spiritual Joy through autentic Gong Fu and Chan Teachings