rgm.hu jegyzet div

Neigong Világa (内功世界)

Oldal felolvasása Felolvasás szüneteltetése Felolvasás folytatása

❀ ❀ ❀

Bevezetés

Mikor a Nei Gong-rĂłl (内功) beszĂ©lĂĽnk, akkor a testben-, a belsĹ‘ folyamatok mentĂ©n zajlĂł folyamatokat látjuk. "BelsĹ‘ Munka", azaz saját magaddal, saját fenntartĂł folyamataid megĂ©rtĂ©sĂ©vel kapcsolatos törekvĂ©s. Eszköze a Qi Gong, a Qi tudatos irányĂ­tásának elĂ©rĂ©se Ă©s fenntartása. MĂłdszere Ă©s gyakorlatai alkotják azokhoz a Gong-okhoz vezetĹ‘ utat, amely az autentikus harcművĂ©szet számára nĂ©lkĂĽlözhetetlenek. TermĂ©szetesen minden dolognak több oldala van: Ă­gy nem csak testgyakorlatokat láthatod, hanem azok magyarázataiban vallási tanĂ­tásokat is. Amennyiben a törtĂ©netĂ­rásokat veszed alapul Ă©s a legendák szerint tekinted az Ă©vezredes folyamatot, akkor Boddhidharma gyakorlatait megelĹ‘zĹ‘ kolostori szemlĂ©letet is ismerni kell ahhoz, hogy valĂłs kĂ©pet kapj a gyakorlatok cĂ©ljárĂłl. Itt pedig nem csak a Chan Buddhizmus, hanem a Taoista világszemlĂ©let is jelen van, Ă­gy az "alkĂ­mia" fogalmát is ismerned kell: több mint kĂ©tezer Ă©ves törtĂ©nelemre tekint vissza, Ă­rott forrásai az i. e. 2. századtĂłl napjainkig terjednek. EbbĹ‘l is láthatĂł, hogy Boddhidharma Ă©rkezĂ©sĂ©t megelĹ‘zĹ‘ Ă©vszázadok e jellegű tapasztalatai aktĂ­van voltak jelen a napi Ă©letben: talán ebbĹ‘l (is) fakadhat az a fizikai gyengesĂ©g, melyet Boddhidharma tapasztalt a szerzetesi körben, s megszĂĽntetĂ©sĂ©re a mai ismert gyakorlatait kidolgozta. Az alkĂ­mia kĂ©t fĹ‘ ága, a waidan -kĂ©nt ismert kĂĽlsĹ‘ alkĂ­mia Ă©s a Nei Dan -kĂ©nt ismert bensĹ‘ alkĂ­mia rĂ©szben azonos tanokon alapul, eljárásaiban kĂĽlönbözik egymástĂłl. A korábban lĂ©trejött Wai Dan (外丹) - szĂł szerint „kĂĽlsĹ‘ elixĂ­r” - termĂ©szeti anyagok átalakĂ­tása, valamint az összetevĹ‘k olvasztĂłtĂ©gelyben törtĂ©nĹ‘ hevĂ­tĂ©se rĂ©vĂ©n elixĂ­rek vegyĂ­tĂ©sĂ©n alapszik. Szövegei az összetevĹ‘k leĂ­rásával ellátott receptekbĹ‘l, szertartási szabályokbĂłl, illetve az ásványok, fĂ©mek, eszközök Ă©s műveletek kozmolĂłgiai társĂ­tásaival foglalkozĂł rĂ©szekbĹ‘l tevĹ‘dnek össze. A Nei Dan (內丹) - melynek jelentĂ©se „bensĹ‘ elixĂ­r” - szĂłkincsĂ©nek Ă©s jelkĂ©peinek jelentĹ‘s rĂ©szĂ©t korábbi társátĂłl kölcsönzi. CĂ©lja, hogy az elixĂ­rt az alkimista (gyakorlĂł) szemĂ©lyĂ©ben hozza lĂ©tre. Ehhez a világmindensĂ©g Ă©s az emberi lĂ©ny elsĹ‘dleges alkotĂłelemeit használja fel hozzávalĂłkkĂ©nt. A Nei Dan szövegek, a Wai Dannal összevetve, szĂ©lesebb körű tĂ©mákat ölelnek fel: kĂ©t vĂ©gpontján a daĂłrĂłl (az abszolĂşt Ă©s a megnyilvánult világ eredete), vagy a "buddha-termĂ©szetrĹ‘l" adott szellemi tanĂ­tások, valamint Ă©lettani gyakorlatok leĂ­rásai találhatĂłk. Az elixĂ­r fĹ‘ elnevezĂ©sei a következĹ‘k: huandan (還丹) vagy visszaáramoltatott elixĂ­r Ă©s – kĂĽlönösen a „benső” alkĂ­miában – jindan (金丹) vagy aranyelixĂ­r. Az arany, jin (金) a világmindensĂ©get jellemzĹ‘ változást Ă©s mĂşlĂ©konyságot meghaladĂł állandĂłság Ă©s megváltozhatatlanság állapotát jelöli. Ami a dant (丹), mint „elixĂ­r”-t illeti, a szĂłtani elemzĂ©s kimutatta, hogy e kifejezĂ©s jelentĂ©stani mezeje – amely a vörös egyik árnyalatát is jelöli – a „lĂ©nyeg, esszencia” gyökjelentĂ©sĂ©bĹ‘l fejlĹ‘dött ki. MellĂ©kjelentĂ©sei közĂ© tartozik egy lĂ©tezĹ‘ valĂłdi, alapvetĹ‘ vagy igazi termĂ©szete, vagy a legalapvetĹ‘bb Ă©s legjelentĹ‘sebb alkotĂłeleme, minĹ‘sĂ©ge vagy tulajdonsága. E kifejezĂ©sre alapozva, az alkĂ­miai szövegek szerzĹ‘i hagyományukat gyakran hĂ­vják az aranyelixĂ­r Ăştjának (金丹之道, jindan zhi dao ) is.

范曾: 《老子出关图》 Fan Zeng: "Lao Zi Mester lemegy a tĂ©rkĂ©prĹ‘l" további festmĂ©nyek itt

Alapvető tantételek

Sem az alkĂ­mia egĂ©sze, sem a Wai Dan vagy a Nei Dan önmagában nem alkot „iskolát”, meghatározott kanonizált szövegtesttel Ă©s egy egyedĂĽli átadási vonallal. Épp ellenkezĹ‘leg, mindkĂ©t fĹ‘ ág rendkĂ­vĂĽli változatosságot mutat a tantĂ©telek megfogalmazása Ă©s a gyakorlási formák terĂ©n. EltĂ©rĹ‘ Ă©s szinte vĂ©gtelen önkifejezĂ©si mĂłdjain tĂşl azonban az aranyelixĂ­r Ăştját azok a tantĂ©telbeli alapelvek jellemzik, amelyeket elĹ‘ször a taoizmust megalapozĂł szövegekben – kĂĽlönösen a Daode Jingben (道德經), avagy Az Ăšt Ă©s ErĂ©ny KönyvĂ©ben – fektettek le, Ă©s amelyek a dao (道) Ă©s a világmindensĂ©g közti kapcsolattal foglalkoznak. Az általunk ismert világmindensĂ©g az átalakulások sorozatának utolsĂł szakaszában fogant meg. Ezek az átalakulások egyidejű váltások sorozatát idĂ©zik elĹ‘, a nemlĂ©tezĂ©sbĹ‘l (無, Wu) az egysĂ©gbe (一, Yi), a kettĹ‘ssĂ©gbe (陰 Yin Ă©s 陽, Yang) Ă©s vĂ©gĂĽl a sokfĂ©lesĂ©gbe (萬物, Wan Wu a „tĂ­zezer lĂ©tező”). Az alkimista feladata, hogy ezt a folyamatot visszakövesse. A gyakorlást egy mester szigorĂş felĂĽgyelete alatt kell vĂ©gezni, aki „szĂłbeli utasĂ­tásokkal” (口訣, Kou Jue) látja el a beavatottat, melyek az ásványokkal Ă©s fĂ©mekkel vĂ©gzett vagy a belĂĽl vĂ©gbemenĹ‘ folyamatok megĂ©rtĂ©sĂ©hez szĂĽksĂ©gesek.

A tűz idĹ‘szakainak (火候 Huo Hou) ábrája, mely bemutatja az alkĂ­miában használt kozmolĂłgiai
jelkĂ©pek fĹ‘ csoportjait Ă©s azok megfeleltetĂ©seit. Yu Yan (1258– 1314), Yi Wai Bie Zhuan (易外別傳,
Különálló átadás a Változások könyvén kívül).

Mind a Wai Danban, mind a Nei Danban azt tartják a gyakorlásról, hogy különféle eredményeket biztosít: transzcendens állapotot (ezt olyan kifejezésekkel írják le, mint az „összekapcsolódás a daóval”), halhatatlanságot (szellemi állapotként vagy néha szó szerint értve), hosszú életet, gyógyulást (ismét csak mind tág értelemben, mind egy adott betegségre vonatkozólag), valamint – különösen a Wai Dan hagyományban – kapcsolatteremtést a mennyei panteon istenségeivel, és védelmet a szellemekkel, gonosz kísértetekkel és egyéb ártó lényekkel szemben.

Az alkímiai szövegtest

Bár a törtĂ©neti Ă©s irodalmi források (beleĂ©rtve a költĂ©szetet is) sok idevágĂł rĂ©szlettel szolgálnak, a kĂ­nai alkĂ­miai források fĹ‘ tárháza a Taoista kánon (道藏, Dao Zang), a taoista művek legnagyobb gyűjtemĂ©nye. 1500 szövegĂ©nek Ăşgy egyötöde kapcsolĂłdik szorosan a kĂĽlönfĂ©le Wai Dan Ă©s Nei Dan alkĂ­miai hagyományokhoz, melyek a 15. század közepĂ©ig alakultak ki, amikor a jelenlegi kánont összeszerkesztettĂ©k Ă©s kinyomtatták. Számos kĂ©sĹ‘bbi, a Nei Dan irányzathoz tartozĂł szöveg a Dao Zang Ji Yao -ban (道藏輯要) (a taoista kánon lĂ©nyegi elemei, eredetileg 1800 körĂĽl szerkesztettĂ©k össze, majd 1906-ban kibĹ‘vĂ­tettĂ©k) találhatĂł meg, illetve sok más Ă­rást kisebb gyűjtemĂ©nyekben vagy önállĂł művekkĂ©nt adtak ki. A kĂ­nai alkĂ­miai irodalom modern tanulmányozása a mĂşlt században kezdĹ‘dött, miután 1926-ban a kánont Ăşjranyomtatták Ă©s szĂ©les körben is elĂ©rhetĹ‘vĂ© tettĂ©k. Az alábbi kutatĂłkat emlĂ­thetjĂĽk meg mint akik nyugati nyelveken nagyban hozzájárultak a tĂ©ma feltĂ©rkĂ©pezĂ©sĂ©hez: Joseph Needham (1900–1995), Ho Peng Yoke Ă©s Nathan Sivin a Wai Danhoz, valamint Isabelle Robinet (1932–2000), Farzeen Baldrian-Hussein (1945–2009) Ă©s Catherine Despeux a Nei Danhoz.

A Wai Dan eredete

TörtĂ©neti nĂ©zĹ‘pontbĂłl semmit nem tudni a kĂ­nai alkĂ­mia kezdeteirĹ‘l. A korai források tanaikat Ă©s mĂłdszereiket istensĂ©geknek tulajdonĂ­tják, akik elĹ‘ször egymásnak adták át azokat a mennyekben, Ă©s vĂ©gĂĽl felfedtĂ©k az emberisĂ©gnek. Más források a halhatatlanság keresĂ©sĂ©rĹ‘l szĂłlĂł elbeszĂ©lĂ©sekbĹ‘l vagy a halhatatlanok mennyországaiban találhatĂł, „az örök Ă©let gyĂłgyszerĂ©rĹ‘l” szĂłlĂł legendákbĂłl állnak. Több forrás Ă©s tanulmány társĂ­totta az alkĂ­mia eredetĂ©t a Fang Shi -kel (方士, "a mĂłdszerek mesterei”), azzal a nagyszámĂş Ă©s vegyes csoportosulással, melynek tagjai kĂĽlönfĂ©le technikákat – számmisztikát, asztrolĂłgiát, jĂłslást, szelleműzĂ©st Ă©s gyĂłgyászatot – gyakoroltak, Ă©s a Han-dinasztia (i. e. 2. sz. – i. sz. 2. sz.) alatt, majd a kĂ©sĹ‘bbi idĹ‘kben gyakran bebocsátást nyertek a császárok Ă©s a helyi uralkodĂłk udvarába. Bár a törtĂ©neti források szerint kevĂ©s fangshi foglalkozott elixĂ­rkĂ©szĂ­tĂ©ssel, egyikĹ‘jĂĽknek tulajdonĂ­tják az alkĂ­mia elsĹ‘ emlĂ­tĂ©sĂ©t KĂ­nában. I. e. 133 körĂĽl Li Shaojun (李少君) azt javasolta a Han-dinasztiabeli Wu császárnak, hogy a mitikus Sárga Császár (黃帝, Huang Di) pĂ©ldáját kövesse, aki egy alkĂ­miai mĂłdszert vĂ©gzett el az emberi idĹ‘számĂ­tás kezdetĂ©n. Li Shaojun azt javasolta a császárnak, hogy mutasson be felajánlást az alkĂ­miai kemencĂ©nek annak Ă©rdekĂ©ben, hogy termĂ©szetfölötti lĂ©nyeket idĂ©zzen meg, kiknek jelenlĂ©tĂ©ben a cinĂłber átalakul arannyá. Elmondása szerint, ha a császár ebbĹ‘l az aranybĂłl kĂ©szĂ­tett csĂ©szĂ©kbĹ‘l Ă©s edĂ©nyekbĹ‘l eszik-iszik, akkor meghosszabbodik Ă©lete, Ă©s lehetĹ‘vĂ© válik számára, hogy találkozzon a halhatatlanokkal. Majd miután bemutatja a fĹ‘ császári szertartásokat az Égnek Ă©s a Földnek, a császár elnyeri a halhatatlanságot (Needham 1976: 29–33; Pregadio 2006: 28–30). [A fangshi további lehetsĂ©ges fordĂ­tásai: „a kĂ©pletek mestere, receptmester, varázslĂł, szakĂ©rtő”] Meg kell jegyezni, hogy bár e beszámolĂł alapján az alkĂ­mia az i. e. 2. századi KĂ­nában már lĂ©tezett, nem Ă­rja le az elixĂ­r elkĂ©szĂ­tĂ©sĂ©nek tĂ©nyleges mĂłdszerĂ©t, Ă©s mĂ©g fontosabb, hogy Li Shaojun elixĂ­rje nem elfogyasztásra szolgált, hanem csupán arra, hogy edĂ©nyeket kĂ©szĂ­tsenek belĹ‘le. Az elixĂ­rfogyasztás legkorábbi emlĂ­tĂ©se a Yan Tie Lun (鹽鐵論, EszmecserĂ©k a SĂłrĂłl Ă©s a VasrĂłl) cĂ­mű műben találhatĂł, amely kb. i. e. 60-ban keletkezhetett (WikipĂ©dián itt, Sivin 1968: 25–26; Pregadio 2006: 30–31). MásrĂ©szrĹ‘l, ahogy azt látni fogod, Li Shaojun eljárásának szertartásos vonásai továbbra is fĹ‘szerepet játszottak a kĂ©sĹ‘bbi Wai Dan hagyományban.

Li Shaojun mĂłdszere [Li] Shaojun Ă­gy szĂłlt a császárhoz: „A kemencĂ©nek tett felajánlásokkal meg lehet idĂ©zni a termĂ©szetfölötti lĂ©nyeket (致物 Zhi Wu). Ha valaki megidĂ©zi Ĺ‘ket, a cinĂłbert át lehet alakĂ­tani arannyá. Miután lĂ©trejött az arany, majd evĹ‘- Ă©s ivĂłedĂ©nyeket kĂ©szĂ­tettek belĹ‘le, az ember kĂ©pes meghosszabbĂ­tani Ă©letĂ©t. Ha meghosszabbĂ­totta Ă©letĂ©t, kĂ©pes lesz a tenger közepĂ©n találhatĂł Penglai-szigetrĹ‘l (蓬萊) származĂł halhatatlanokkal találkozni. Ha meglátja Ĺ‘ket, Ă©s bemutatja a feng (封) Ă©s a shan (禪) szertartást, soha nem fog meghalni. A Sárga Császár is pontosan Ă­gy tett. … Erre föl a császár elĹ‘ször tett szemĂ©lyesen felajánlásokat a kemencĂ©nek. ElkĂĽldött nĂ©hány fangshit (方士, „a mĂłdszerek mestereit”) a tengerre, hogy megkeressĂ©k a Penglai-szigetet Ă©s az Anqi 安期 mesterhez hasonlatos lĂ©nyeket, Ă©s ezután a cinĂłber Ă©s egyĂ©b anyagok arannyá változtatásának szentelte magát.

A taiqing 太清 (hatalmas tisztaság) hagyomány

Az elsĹ‘, egyĂ©rtelműen meghatározhatĂł Wai Dan hagyományrĂłl szĂłlĂł rĂ©szletek mintegy három Ă©vszázaddal Li Shaojun (李少君, i.e 133 körĂĽl) után kerĂĽlnek napvilágra. A kinyilatkoztatásait biztosĂ­tĂł Ég nevĂ©t viselĹ‘ Tai Qing (太清, Hatalmas Tisztaság) hagyomány Jiang Nan -bĂłl (江南), a Yangzi alsĂł folyásátĂłl dĂ©lre esĹ‘ terĂĽletrĹ‘l származott, ami a Hat dinasztia (3–6. sz.) alatti taoizmus törtĂ©netĂ©ben is kritikus szereppel bĂ­rt. A kĂĽlönfĂ©le forrásokban találhatĂł beszámolĂłk szerint szövegeiben Ă©s mĂłdszereiben elĹ‘ször a Sárga Császár (Huangdi 黃帝) rĂ©szesĂĽlt, akit – többek között – a RejtĂ©lyes NĹ‘ (玄女, Xuan NĂĽ) vezetett be a titkos tanokba. KĂ©sĹ‘bb, a 200-as Ă©v környĂ©kĂ©n egy „isteni ember” (shenren 神人) felfedte azokat Zuo Ci -nek (左慈), egy Han-dinasztiabeli Fang Shi -nek (方士), akit más taoista hagyományok eredetĂ©vel is kapcsolatba hoznak. A taiqing szövegek ezután Ge Hong (葛洪, 283–343) családjának tulajdonába kerĂĽltek, aki a jĂłl ismert Bao Pu Zi (抱朴子, A termĂ©szetes egyszerűsĂ©get átölelĹ‘ mester könyve) cĂ­mű művĂ©ben összegezte azokat. A három fĹ‘ taiqing szöveg a "Hatalmas Tisztaság könyve" (太清經, Tai Qing Jing ), a "Kilenc ElxĂ­r Könyve" (九丹經, Jiu Dan Jing) Ă©s az "AranyfolyadĂ©k Könyve" (金液經, Jin Ye Jing). E művek Taoista kánonban megtalálhatĂł változatai lehetĹ‘vĂ© teszik, hogy eredeti formájukban vizsgálhassuk a korai kĂ­nai alkĂ­mia több sarkalatos pontját (Pregadio 2006). Szertartás A taiqing szövegekben az elixĂ­r vegyĂ­tĂ©se egy több szakaszt magában foglalĂł folyamat központi rĂ©sze, melynek mindegyik elemĂ©t rĂ­tusok Ă©s szertartások bemutatása kĂ­sĂ©ri. Az alkĂ­miai gyakorlatot az egĂ©sz folyamat alkotja, Ă©s nem csak a tűzhelynĂ©l elvĂ©gzett munka.

A szövegekĂ©rt Ă©s az ĂştmutatásokĂ©rt a tanĂ­tvány jelkĂ©pes felajánlásokat tesz mesterĂ©nek, Ă©s titoktartást fogad. Ezután kĂ­sĂ©rĹ‘ivel elvonul egy hegyre vagy egy elhagyatott helyre, Ă©s elvĂ©gzi a szertartásos mosdásokbĂłl Ă©s az elĹ‘Ă­rások betartásábĂłl állĂł, több hĂłnapig tartĂł elĹ‘kĂ©szĂ­tĹ‘, tisztĂ­tĂł szertartásokat. Talizmánokkal (符, fu) körĂĽlhatárolja a szertartásteret, hogy megvĂ©dje a káros befolyásoktĂłl, Ă©s közepĂ©n felĂ©pĂ­ti az elixĂ­rek kamráját (丹室, Dan Shi azaz az alkĂ­miai műhelyt), ahova csak Ĺ‘ Ă©s kĂ­sĂ©rĹ‘i lĂ©phetnek be. A tűzhelyet az elixĂ­rek kamrájának közepĂ©n helyezi el. Miután a tisztĂ­tĂł gyakorlatokat befejezte, a hagyományos naptárrendszer által megfelelĹ‘nek Ă­tĂ©lt napon a beavatott felszĂ­thatja a tĂĽzet. Ezt az állomást a legfĹ‘bb istenekhez, nevezetesen a Dao Hatalmas Urához (大道君, Da Dao Jun) Ă©s kĂ©t kĂ­sĂ©rĹ‘jĂ©hez, Lao Ăšrhoz (老君, Lao Jun azaz 老子, Lao Zi istennĂ© emelt alakja) Ă©s a Hatalmas Ă–sszhang Urához (太和君, Tai He Jun) cĂ­mzett könyörgĂ©s jelöli. EttĹ‘l a pillanattĂłl az alkimista figyelmĂ©t az olvasztĂłtĂ©gelyre összpontosĂ­tja, Ă©s az elixĂ­rt a szövegekben találhatĂł, valamint a mesterĂ©tĹ‘l kapott Ăştmutatásokat követve vegyĂ­ti. Amikor az elixĂ­r elkĂ©szĂĽl, kĂĽlönfĂ©le istensĂ©geknek eltĂ©rĹ‘ mennyisĂ©geket ajánl fel belĹ‘le. VĂ©gĂĽl ismĂ©t tiszteletĂ©t fejezi ki az isteneknek, Ă©s hajnalban elfogyasztja az elixĂ­rt.

„Amikor meggyĂşjtjuk a tĂĽzet, szertartást kell bemutatnunk az olvasztĂłtĂ©gely mellett. VegyĂĽnk ötpintnyi jĂł minĹ‘sĂ©gű pálinkát, háromfontnyi szárĂ­tott ökörhĂşst, ugyanennyi szárĂ­tott birkahĂşst, kĂ©t-kĂ©t icce sárga kölest Ă©s rizst, háromfontnyi nagy datolyát Ă©s egy szakajtĂł körtĂ©t, harminc fĹ‘tt tyĂşktojást Ă©s három pontyot, melyek egyenkĂ©nt három fontot nyomjanak. HelyezzĂĽk Ĺ‘ket három állványra, Ă©s mindegyik állványon Ă©gessĂĽnk fĂĽstölĹ‘t kĂ©t csĂ©szĂ©ben. VĂ©gezzĂĽnk tiszteletadást kĂ©tszer, Ă©s hallassuk a következĹ‘ könyörgĂ©st: „16 Az aranyelixĂ­r Ăştja: A taoista alkĂ­mia törtĂ©neti áttekintĂ©se E jelentĂ©ktelen ember, (a szertartást vĂ©gzĹ‘ neve), tökĂ©letesen Ă©s teljesen a Dao Hatalmas Urának (大道君, Da Dao Jun), Lao Ăšrnak (老子, Lao Jun) Ă©s a Hatalmas Ă–sszhang Urának (太和君, Tai He Jun) szenteli gondolatait. Ă“, ez a jelentĂ©ktelen ember, (a szertartást vĂ©gzĹ‘ neve), az Ă©let gyĂłgyĂ­rjai után sĂłvárog! VezessĂ©tek Ĺ‘t, hogy a tűz ne párologtassa Ă©s ne veszejtse el a gyĂłgyĂ­rokat, hanem állĂ­tsa helyre azokat! A gyĂłgyĂ­rok legyenek jĂłk Ă©s hatĂ©konyak, az átalakulások kĂ©slekedĂ©s nĂ©lkĂĽl menjenek vĂ©gbe, a sárga Ă©s a fehĂ©r teljes egĂ©szĂ©ben álljon helyre! Amikor elfogyasztja a gyĂłgyĂ­rokat, repĂĽljön, mint egy halhatatlan, rĂ©szesĂĽljön kihallgatásban a BĂ­bor Palotában (紫宮, zi gong), 3 Ă©ljen vĂ©get nem Ă©rĹ‘ Ă©letet Ă©s váljon beteljesedett emberrĂ© (至人, zhi ren)! Ajánljuk fel az italt, emelkedjĂĽnk fel, Ă©s vĂ©gezzĂĽnk tiszteletadást mĂ©g kĂ©tszer. VĂ©gĂĽl ajánljunk fel kajamagot, mandarint Ă©s pomelĂłt. Ezután a mĂłdszer szerint meg lehet gyĂşjtani a tĂĽzet.”

Jiu Dan Jing 九丹經 (A kilenc elixĂ­r könyve)

MĂłdszerek Ă©s ĂĽdvök Szertartásos jegyei mellett a taiqing hagyományt több alapvetĹ‘ mĂłdszer jellemzi. A fĹ‘ technikai jellemvonásokat a következĹ‘kĂ©ppen lehet összefoglalni. Az összetevĹ‘ket egy olvasztĂłtĂ©gelyben hevĂ­tik, melyet egy másik, felfordĂ­tott olvasztĂłtĂ©gellyel zárnak le. A tűz hatásának kitĂ©ve az összetevĹ‘k átalakulnak, Ă©s kiengedik tiszta lĂ©nyegĂĽket. A kitűzött napok elteltĂ©vel az olvasztĂłtĂ©gelyt hagyják lehűlni, Ă©s kinyitják. Az elixĂ­r az edĂ©ny felsĹ‘ rĂ©szĂ©n sűrűsödik össze, ahonnan Ăłvatosan összegyűjtik, Ă©s más anyagokat adnak hozzá. Bizonyos esetekben ismĂ©t behelyezik az olvasztĂłtĂ©gelybe Ă©s ĂşjbĂłl hevĂ­tik, máskĂĽlönben elraktározzák, hogy kĂ©sĹ‘bb fogyasszák el. A taiqing szövegekben leggyakrabban használt összetevĹ‘k a higany, az arzĂ©nszulfid, az auripigment (arzĂ©n-triszulfid), a malachit, a mágnesvasĂ©rc Ă©s az arzenolit. Az alkĂ­miai folyamatban a fĹ‘szerepet azonban maga az olvasztĂłtĂ©gely játssza. A világmindensĂ©g megszĂĽletĂ©sekor fennállĂł kezdeti állapot (混沌, hun dun) ĂşjrateremtĂ©se Ă©rdekĂ©ben az edĂ©nyt lĂ©gmentesen le kell zárni, hogy a lĂ©legzet (氣, Qi) ne szĂłrĂłdjon szĂ©t. E cĂ©lbĂłl egy hĂ©t összetevĹ‘bĹ‘l állĂł sarat kennek szĂ©t kĂĽlsĹ‘ Ă©s belsĹ‘ felszĂ­nĂ©n, valamint kĂ©t felĂ©nek összetalálkozásánál. Ezt az elegyet ismerik hatos Ă©s egyes sárkĂ©nt (六一泥,liuyi ni) vagy isteni sárkĂ©nt (神泥, shenni), amivel az alkĂ­miai folyamatban betöltött fontosságát hangsĂşlyozzák. Több mĂłdszerben az Ég Ă©s a Föld, vagy a 陰,yin Ă©s a 陽,yang összekapcsolĂłdását jelkĂ©pezĹ‘ Ăłlom-higany elegyet is rákenik az edĂ©nyre, vagy a többi összetevĹ‘vel egyĂĽtt belehelyezik.

„Az ötödik isteni elixírt golyóformájú elixírnek nevezik. Vegyünk egyfontnyi higanyt, és helyezzük a hatos és egyes [sárral betapasztott] olvasztótégelybe. Azután vegyünk egyfontnyi arzénszulfidot, zúzzuk össze, míg porhoz válik hasonlatossá, és fedjük be vele a higanyt. Ezután fogjunk egyfontnyi hematitot (vörösvasércet), zúzzuk össze, míg porhoz válik hasonlatossá, és fedjük be vele az arzénszulfidot. Egy másik, hatos és egyes olvasztótégellyel zárjuk le az olvasztótégelyt, majd hatos és egyes sárral betapasztva és tömítve az illesztékeket hagyjuk megszáradni. Helyezzük az olvasztótégelyt lótrágyából vagy pelyvából rakott tűz fölé kilenc napra és kilenc éjszakára. Oltsuk el a tüzet, és helyezzük az olvasztótégelyt faszénből rakott tűz fölé kilenc napra és kilenc éjszakára. Oltsuk el a tüzet, egy napig hagyjuk hűlni az olvasztótégelyt, majd nyissuk ki. A gyógyír teljesen megtisztult és a felső olvasztótégelyhez tapadt...”

Jiu Dan Jing 九丹經 (A kilenc elixĂ­r könyve)

Az olvasztĂłtĂ©gelyben az összetevĹ‘k „visszaáramlanak” (還, huan) eredeti állapotukba (innen a fent emlĂ­tett visszaáramoltatott elixĂ­r neve). Az egyik taiqing szöveg 7. századi szövegmagyarázata ezt a finomĂ­tott anyagot a „lĂ©nyeggel” ( 精, jing) azonosĂ­tja, amely a Daode jing 道德經 kijelentĂ©se szerint (21. fejezet) rejtve van a 道 dao mĂ©hĂ©ben, Ă©s Ă©letet ad a világnak: „Alig kivehetĹ‘! Meghatározhatatlan! Benne azonban van valami. SötĂ©t! Homályos! Benne azonban lĂ©nyeg lakozik.” Ebben a tekintetben az elixĂ­r a világmindensĂ©get lĂ©trehozĂł mag megfoghatĂł jele, Ă©s lehetĹ‘vĂ© teszi a dao önmegnyilvánulását. Ezt a prima materiát lehet átalakĂ­tani alkĂ­miai arannyá. Az elixĂ­r elfogyasztásárĂłl azt tartják, hogy transzcendens állapottal, halhatatlansággal ruház fel, Ă©s bebocsátást enged a mennyei közigazgatás soraiba. Mi több, az elixĂ­r biztosĂ­tja a betegsĂ©gekbĹ‘l valĂł felgyĂłgyulást, sĹ‘t gonosz kĂ­sĂ©rtetekkel, szellemekkel Ă©s további veszĂ©lyekkel, Ăşgymint fegyverekkel, vadállatokkal Ă©s mĂ©g tolvajokkal szemben is vĂ©delmet nyĂşjt. E járulĂ©kos ĂĽdvök biztosĂ­tásáért az elixĂ­rt nem szĂĽksĂ©ges elfogyasztani, hanem erĹ‘teljes, rontás ellen vĂ©dĹ‘ talizmánkĂ©nt elegendĹ‘ egyszerűen kĂ©zben fogni vagy az övön hordani.

„A lĂ©gzĂ©s Ă©s a DaoYin (導引) gyakorlása, a rĂ©gi lĂ©legzet kifĂşjása Ă©s az Ăşj lĂ©legzet beszĂ­vása, a gyĂłgynövĂ©nyekbĹ‘l Ă©s egyĂ©b növĂ©nyekbĹ‘l kĂ©szĂ­tett gyĂłgyĂ­rok elfogyasztása meghosszabbĂ­thatja Ă©letĂĽnket, nem teszi lehetĹ‘vĂ© azonban, hogy megszökjĂĽnk a halál elĹ‘l. Amikor viszont az isteni elixĂ­reket fogyasztjuk el, isteni halhatatlanná válunk, Ă©s meghaladjuk a [halandĂłk] nemzedĂ©keit. … TĂ­zezer isten lesz a kĂ­sĂ©rĹ‘nk Ă©s vĂ©delmezĹ‘nk, jáde nĹ‘k állnak a szolgálatunkra. Isteni halhatatlanok ĂĽdvözölnek, Ă©s felemelkedĂĽnk az Ă©gbe. A száz gonosz kĂ­sĂ©rtet, a talaj Ă©s a gabona istenei, a szĂ©l grĂłfja Ă©s az esĹ‘ ura ĂĽdvözöl Ă©s szolgálatunkra áll. … Jáde nĹ‘k lesznek a kĂ­sĂ©rĹ‘ink. A vĂ©gzet igazgatĂłja kitörli nevĂĽnket a halottak jegyzĂ©kĂ©bĹ‘l, Ă©s beĂ­rja a halhatatlanok nyilvántartásába...”

Jiu Dan Jing 九丹經 (A kilenc elixĂ­r könyve)

A taiqing alkímia és a későbbi Wai Dan hagyomány

A taiqing hagyománybĂłl láthatjuk, hogy a kĂ­nai alkĂ­mia kezdetben szertartásos gyakorlat, melyet azĂ©rt vĂ©geznek, hogy a gyakorlĂłk kapcsolatot lĂ©tesĂ­tsenek a jĂłindulatĂş istensĂ©gekkel, Ă©s elűzzĂ©k a veszĂ©lyes szellemeket. A szertartás hangsĂşlyozása szorosan összefĂĽgg egy másik fĹ‘ jellemvonással: egyik taiqing szöveg sem a kĂ­nai kozmolĂłgia jelkĂ©peit, kĂ©pi világát, nyelvezetĂ©t Ă©s megfeleltetĂ©si rendszereit felhasználva Ă­rja le az alkĂ­miai folyamatot. Bár nĂ©hány mĂłdszer felidĂ©zi az alapvetĹ‘ kozmolĂłgiai mintákat, mint a yin-yangot Ă©s az öt hajtĂłerĹ‘t 20 Az aranyelixĂ­r Ăştja: A taoista alkĂ­mia törtĂ©neti áttekintĂ©se (五行, wu xing), legtöbbjĂĽk nagyobb számban használ összetevĹ‘ket anĂ©lkĂĽl, hogy azok meghatározott kapcsolatban lennĂ©nek a kozmolĂłgiai alapelvekkel. A taiqing szövegek nem emlĂ­tik meg továbbá a Változások könyvĂ©nek (易經, yi jing) trigramjait Ă©s hexagramjait, valamint a hasonlĂł jelkĂ©peket sem, amelyek a kĂ©sĹ‘bbi hagyományokban kulcsfontosságĂş szerepet töltenek be az alkĂ­miai eszmĂ©k Ă©s gyakorlatok alakĂ­tásában.

Taoista meditáció és a NeiDan eredete

A törtĂ©neti sorrendisĂ©get követve most teszĂĽnk egy kitĂ©rĹ‘t, Ă©s röviden áttekintjĂĽk a bensĹ‘ istenekkel vĂ©gzett meditáciĂłn alapulĂł korai taoista hagyományokat. Bár e hagyományok tanai Ă©s gyakorlatai rendkĂ­vĂĽl kĂĽlönböznek az imĂ©nt emlĂ­tettektĹ‘l, ugyanazon a tájegysĂ©gen Ă©s ugyanakkor fejlĹ‘dtek ki, mint a Tai Qing (太清) alkĂ­mia. A szĂł szoros Ă©rtelmĂ©ben nem kĂ©peznek alkĂ­miai irányzatot, mĂ©gis nĂ©lkĂĽlözhetetlenek a Nei Dan (內丹) eredetĂ©nek megĂ©rtĂ©sĂ©hez, mind tantĂ©telbeli, mind törtĂ©neti nĂ©zĹ‘pontbĂłl. (Ez a fejezet csak a meditáciĂł Ă©s a Nei Dan közti fĹ‘ párhuzamokra szorĂ­tkozik, a korai taoista meditáciĂł átfogĂł bemutatásárĂłl lásd: Robinet 1993.) A bensĹ‘ istenek Ă©s táplálásuk A korai taoista meditáciĂłs gyakorlatokat dokumentálĂł kĂ©t fĹ‘ szöveg a Laozi Központi Könyve (老子中經, Lozi Zhong Jing) Ă©s a Sárga Udvar Könyve (黃庭經, Huang Ting Jing). EredetĂĽk tisztázatlan, a 3. századra Jiangnan -ban egyes taoista átadási vonalak azonban már mindkettĹ‘t áthagyományozták. MindkĂ©t szöveg Ăşgy Ă­rja le az emberi lĂ©nyt, mint aki istenek valĂłságos panteonjának ad otthont. KözöttĂĽk a legfontosabbak az alaktalan daĂłt jelenĂ­tik meg, vagy olyan kozmolĂłgiai alapelveket, mint a yin Ă©s a yang vagy az öt hajtĂłerĹ‘. Mi több, a bensĹ‘ istenek többfĂ©le szerepet töltenek be: lehetĹ‘vĂ© teszik az emberi lĂ©ny számára, hogy kapcsolatot lĂ©tesĂ­tsen a mennyei panteon velĂĽk párhuzamban állĂł isteneivel, ezenkĂ­vĂĽl az emberi test igazgatĂłikĂ©nt szolgálnak, Ă©s működĂ©sĂ©nek egyensĂşlyát felĂĽgyelik. A legbensĹ‘ istensĂ©g a Vörös Gyermek (赤子, Chizi), akire utalnak GyermekcinĂłberkĂ©nt (子丹, Zidan) is. A gyomorban – a test számos központja közĂĽl az egyikben – lakozik, Ă©s a LegfelsĹ‘ Hatalmas Egyetlenhez (上上太一, Shangshang Taiyi, a legfĹ‘bb isten) hasonlĂłan Ĺ‘ is a dao lĂ©legzetĂ©nek megnyilvánulása. A Vörös GyermekrĹ‘l azt mondják, hogy az ember saját „valĂłdi Ă©njĂ©t” (真吾, zhenwu) jelkĂ©pezi. Ebben a szerepĂ©ben a „magzat” Ă©s az „újszĂĽlött” elĹ‘futára, melyet Ă©vszázadokkal kĂ©sĹ‘bb majd a Nei Dan beavatottak gyakorlataikkal lĂ©trehoznak Ă©s táplálnak.

„A Vörös Gyermek …Pontosan a gyomor járataiban lakozik, a hatalmas magtárban. Pontosan dél felé nézve ül egy jáde- és gyöngykanapén, és sárga felhőkből álló virágos ponyva takarja el. Ötféle színárnyalatú gyöngyökkel kirakott öltözetet visel. Anyja fölötte, a jobbján időzik, átöleli és táplálja, apja fölötte, a balján tartózkodik, tanítja és védelmezi. … Gondoljunk ezért állandóan a gyomor palotájában, a hatalmas magtárban lakozó valódi ember Gyermekcinóberére (Zidan). Egyenesen dél felé nézve ül, sárga lényegből és vörös lélegzetből táplálkozik, a nektár forrását (azaz a nyálat) issza és nyeli. A Gyermekcinóber, az eredendő yang, kilenctizednyi hüvelyk magas, de képzeljük úgy, hogy testünkkel azonos méretű...”

Laozi Zhong Jing 老子中經 (Laozi központi könyve), 12. szakasz.

Hogy a Vörös Gyermek Ă©s a többi isten a lakhelyĂ©n maradjon – távozásuk halált okozna –, táplálni kell Ĺ‘ket Ă©s lakhelyĂĽket. A beavatottat kĂĽlönösen arra tanĂ­tják meg, hogy idĂ©zze fel Ă©s keringesse testĂ©ben a Holddal (陰, yin) társĂ­tott „sárga lĂ©nyeget” (黃精,huang jing) Ă©s a Nappal (陽,yang) társĂ­tott „vörös lĂ©legzetet” (赤氣,chiqi), majd juttassa az isteneknek. EgyĂ©rtelmű párhuzamok vannak e lĂ©nyegi összetevĹ‘k Ă©s lĂ©legzetek, valamint azon yin Ă©s yang eszenciák Ă©s párák között, amelyekkel a Nei Dan beavatott megtermĂ©kenyĂ­ti Ă©s táplálja bensĹ‘ „magzatát”. Az istenek további táplálĂ©kforrásai a gyakorlĂł saját nyálnedvei. Ezek a nedvek szolgálnak az istenek lakhelyĂ©t jelentĹ‘ belsĹ‘ szervek „öntözĂ©sĂ©re” (guan). A nyálnedvek jelölĂ©sĂ©re használt kifejezĂ©sek egyĂ©rtelmű alkĂ­miai mellĂ©kjelentĂ©sekkel bĂ­rnak. KözĂ©jĂĽk tartozik a jádefolyadĂ©k (玉液,yuye), az aranynektár (jinli) Ă©s mĂ©g az aranyfolyadĂ©k (金液, jinye az egyik taiqing elixĂ­r neve) is.

„Sárga lĂ©nyeg Ă©s vörös lĂ©legzet. Ă