XING LONG TANG - A Shaolin Rou Gong 《柔功》 és Chan buddhista háttere



   



A Shaolin Rou Gong 《柔功》 és Chan buddhista háttere

❀ ❀ ❀

A Rou Gong (柔功) a kínai harcművészet fejlődése és a Chan (禅) gyakorlásának módszerei miatt izgalmas terület a buddhista tanítás (佛法) és az autentikus kínai harcművészet (传统功夫) kutatása terén. A Rou Gong (柔功) kifejezéssel a Shaolin kultúrában (少林文化) találkozhatsz leginkább, mely a kínai Chan buddhizmus (禅文化) legelső állomása volt. A megnevezésben a "gong" (功) a kiművelt és megszilárdított készségre utal, mely bizonyos tevékenység gyakori ismétlődése révén ténylegesen automatizálódik, majd a cselekvés során akaratlagos felidézés nélkül működik. Azt jelenti, hogy egy egyszerű mozgásban vagy technikai végrehajtásban nem kell az ismeretet (mint pl.: a körkörösség, rugalmasság, tiszta végponti feszítés, stb...) "akarni", hanem az a cselekvés során - éber tudatállapotban (正念, zheng nian) - automatikusan aktivizálódik. A készség (功) mindig hosszú gyakorlás eredménye, a Rou Gong (柔功) a gyakorlatai révén hathatós eredményeket nyújt, így vált a művelés (修, xiu) elválaszthatatlan részévé.

Mit jelent ez? Röviden (de felszínesen) fogalmazva: nem-ragaszkodó tudattal (无住生心, wu zhu sheng xin), a mozgás természetessége (自然, zi ran) és egysége (合, he) mentén a technikák nem a nyers (力, li) -, hanem a kiművelt erővel (劲, jin) telnek meg, s mivel nincs jelen az akaratlagos tudat (爱己注意, ai ji zhu yi ~ ego), annak hatása sem létezik-, ezért nem jön létre az ebből fakadó korlátozottság sem, így pedig a mozgás/technika hatása sokszorosa az általános módon végrehajtott technikáknak. Ez a Rou Gong.

Máris érezhető, ez nem csak a mozgástanulás és gyakorlás-, hanem a tudat művelésének alapelve is. Ezért tekintjük az autentikus buddhista harcművészet alapjának.

Váljék minden lény üdvére!

szerzetesek a Yijin Jing (易筋經) gyakorlatsorát végzik a Shaolin Kolostorban

“柔功” 是少林外功范畴的一种初步功法,其特点是意静、体松、动柔,势则用意不用力。少林寺僧长期行于坐禅功,虽有修心养性和不会因七情而致疾之益,但也有于身体不利之处,内经云:“久卧伤气,久坐伤肉”。寺僧对此体会至深,故使内气功逐步向外气功演变,柔功就是由此而生。柔功长于舒筋活络,畅通气血,平衡阴阳,调整五脏功能,增进食欲,振奋精神,免疫祛病,健体长寿。历代寺僧长练的有风摆柳、八段锦、易筋经、行功七大式、一指金、金刚拳等。

"Rou Gong" fogalma (柔功)

A rou (柔) jelentése: "rugalmas". Értelmezése ennél mélyebb, mert jellege okán fordítható még úgy is, mint "lágyság", "finomság", "engedés"/"elengedés", "hajlékonyság".

Külső szempontból azt jelenti, hogy a test [és mozgása] mindig egyensúlyban van. Ez megegyezik a "mozdulatlanság" (静止, jing zhi) állapotával, mely felszínesen az "állandóság" illúzióját kelti. Minden mozdulata ezen állapottal egy időben dinamikus, amely a változás-, a nem-állandóság (无常, wu chang) igazsága. Bár ez látszólag ellentmondás, azonban a Rou Gong (柔功) gyakorlatainak mélyebb megértésével belátható a létezés ezen természetessége.

A belső szempontjából a megértést a buddhista gyakorlat (禅修) és tanítás (佛法) átérzése nyújtja. A test mindig úgy mozdul, ahogyan azt a tudat (tudatosan és tudat alatt) különböző késztetések mentén kiváltja. A kiegyensúlyozott és harmonikus mozgás a nyugodt tudat természetes működése okán jön létre, míg a darabos-, nem egységes vagy diszharmonikus mozgás a tudat csapongása okán keletkezik amellett, hogy ez energiát köt meg. Ebből következik az is, hogy a nyers erő (izomerő – 力, li) alkalmazásához nem igazán szükséges a tudat módszeres művelése, az erős akarat érzete okán az izmok lokálisan kötik meg az energiát, áramlása bekorlátozódik. Ezzel szemben a kiművelt erő (劲, jin) kizárólag a tudat nyugodtsága (安, an)-, csendessége (静, jing)-, egyhegyűsége (定, ding) okán felszabadulva áramlik (连, lian ~a mozgásban), mely állapot a teljes elengedésben ((无贪, wu dan ~"nem-ragaszkodás") keletkezik, így élhető át akadálytalanság egyetemes érzése.

E tudatállapotot borzasztóan nehéz megvalósítani és megtartani, különösen harci körülmények-, vagy veszély közt. Egy átlagember számára ez egyszerűen lehetetlennek tűnik, azonban a buddhista gyakorlás során ez a készség kialakítható. Amellett tehát, hogy a fizikai test rugalmasságának (柔, rou) kialakítása (ezek a külső gyakorlatok) fontos szempont a kínai harcművészetben, lényegesebb a testi mozgás-, és reakciók okának feltárása és megértése-, a tudat lassítása és elcsendesítése (ezek a belső gyakorlatok). Bizonyos értelemben pedig ez is "rou" (柔); mert a tudat nem lekötött, hanem tágas teres, határtalan (无量, wu liang), mindent befogad és átenged ... Nos, ezért beszélünk a Rou Gong (柔功) kapcsán a kínai harcművészetben készségről (gong, 功).

Rou Gong (柔功) a készségek (功) művelése

Általánosan, a kínai buddhista harcművészetben a gong (功) gyakorlása az alapozás (基本功, jiben gong), mellyel az energia (气, qi) keringésének (akadályoktól mentes) megerősítése történik. A kiművelt, "jó alap" segítségével válik gyakorolhatóvá a harcművészet magas szintje. Nélküle minden alkalmazás (拳, quan) értéktelen. A helyes gyakorlásban csak a forma gyakorlása nem elégséges. Ezért mondjuk:

    „a Quan-t kihagyhatod, de a Gong-ot nem. Ha már ismered a Gong-ot, akkor ismerheted a Quan-t is”

    kínai mondás

A Rou Gong (柔功) gyakorlati módszereivel elsősorban készségeket (功) fejlesztünk, melyek a tudatos cselekvés automatizált-, de éber komponensei. Ezek teszik lehetővé azt, hogy a mozgás során a lényegére figyelj: az éber figyelem áttevődhessen a technika által elérni kívánt eredményekhez vezető fő folyamatokra és az eredmény kontrollálására. Ezért a készségek művelése belső gyakorlás, míg a technikák a külső gyakorlatokhoz tartoznak. A készségek (功) kialakulása és művelésének folyamata meghatározott fázisok szerint történik. Igaz ez a harcművészeti készségekre és az általános emberi alapkészségekre egyaránt. A különböző harcművészeti és buddhista ismeretek gyakorlati alkalmazása során csak évek múltán alakulnak ki viszonylag szilárd képességek (能). Az alapvető készség (功) és képesség (能) optimális elsajátítását az egyszerűbbek esetén is legalább 3-5 éves időtartamban-, bonyolultabbak pedig 5-10 év időtartamban határozhatók meg. Ezért sem lehetséges az autentkus harcművészet alapjait rövid idő alatt elsajátítani. A velem együtt gyakorlók ezért hallják tőlem gyakran:

    慢慢禅路 (man man chan lu)
    Chan Útja Lassú, csak lépésről-lépésre".

A készségek (功) és képesség (能) művelése jelentős részben a Rou Gong (柔功) gyakorlatok rendszerességével történik, melyek technikai gyakorlással egészülnek ki. Egy idő után már jártasságról (度) beszélhetünk. A gyakorló akkor szerezi ezt meg, ha már az új helyzeteket az ismeretek alkotó (kombinatív) felhasználása útján oldja meg. Mert a jártasság az ismeretek és készségek (功) alkotó és szabad alkalmazására-, az elsajátított ismeretek alapján éber tudatosságban végrehajtott gyakorlati tevékenységre való felkészültséget jelenti. A buddhista harcművészetben ezt a fogalmat a "tökéletesség" (度) szinonímájaként használjuk. Hiszen

    akkor válsz harcművészetet gyakorlóvá, ha nem a technikákat ismételgeted, hanem a rendszert és alapelveit-, annak bölcsességét alkalmazod az okok és az éppen-jelen-lévő-illékony-körülmények mentén, azokkal teljes összhangban.

Mi más ez, ha nem tökéletesség (度, du/duo)? A harcművészetben a technikák és kombinációk alkalmazását épp ezért ugyanúgy tanítjuk, mint magát az ismeretet és a készségek (功) művelését. Ezek pedig átható tudássá (azaz bölcsességgé - 智慧, zhu hui) csak a könnyed gyakorlati alkalmazás útján válhatnak. A bölcsesség pedig a jártasságra (度) épül. A készség (功) és jártasság (度) tanítható, tanulható a Rou Gong (柔功) gyakorlatai épp ezért rendelkeznek egyszerű-, Chan alapokon nyugvó módszerekkel. Az itt kiművelt készség (功) és jártasság (度) akár rövidebb idő alatt is alkalmazható, de ha nem használod, hamar elhalványul. A képesség (能) a fentiekkel ellentétben nem tanítható és nem tanulható, hanem fejleszthető, így kiművelése hosszabb folyamat. Ha kifejlődik (pl.: erő-elvezetés képessége-, jin (劲) felszabadítsának alapképessége, stb...), akkor azonban tartósan rendelkezésedre áll. A művelés gyakorlata - stílustól stílusig más és más hangsúlyokkal - meghatározott ismeretanyag feldolgozásának folyamán történik. A képesség valamely cselekvésre-, teljesítményre való alkalmasság, illetve ennek mértéke. Minőségét részben a gyakorló veleszületett adottságai, hajlamai-, részben a környezeti hatások együttesének befolyására szerzett tapasztalatok (ismeretek, készségek (功) határozzák meg. A képesség (能) az emberi tevékenység-, így a gyakorlás folyamán alakul ki. Az adottságok mindenkinél mások, épp ezért az autentikus harcművészetben a képességfejlesztést személyre szólóan végezzük (a sportban erre azonban nagyon kevés az esély). A már kifejlődött képesség (能) függetlenné válik az adott tananyagtól, és teljesen új információk megértése-, elsajátítása során is dinamikusan működik. Ez az egyik magyarázata annak, hogy kezdőként miért olyan nehéz a kitartó gyakorlás, haladó vagy mester szinten pedig miért érezhető "magától értetődőnek".

Gyakorló buddhista közösségek harcművészetében sok készséget (功) kell kiművelni, a Chan gyakoratokkal együtt végzett Rou Gong (柔功) erre kínál évszázadok óta működő módszertant. Boddhidharma hagyományvonalának megszűnte utáni idők során a

    Rou Gong (柔功) átfogó fogalommá és gyakorlatok gyűjteményévé vált, mert az elengedést (无贪, wu dan) hansúlyozza.

Ebből számos módszer-, e gyakorlatok mentén pedig számos alapkészség kialakítása vált lehetővé. Ebben a művelés - Chan tanítások mentén - az egyszerű gyakorlatok sokszori alkalmazásán nyugszik. Az ismeretnek, melyen a készség (功) alapul, különösen szilárnak kell lennie. Az autentikus harcművészet gyakorlása során készségek egész rendszerét kell kiművelni. A Rou Gong (柔功) rendszerességével a kemény test lazává válik, koncentráció megerősödik (定力, ding li) lehetővé téve az erre épülő képességek (能) fejlesztését. Ezek pedig radikálisan változtatták meg a kínai harcművészet technikai hatékonyságát, ezért fejlődés időszakában sok stílus merített a Rou Gong (柔功) buddhista módszereiből. A buddhista gyakorlók harcművészete talán éppen ezért igen hatékony a művelt intellektuális készségeik (tudat működésén alapuló készségek, érzetek, az ok-okozat / karma átérzése, stb…) valamint a manuális készségeik (pl a kéztechnikák végrehajtásának készsége, helyes lépések vagy a láb-kéz kombinációk helyes végrehajtása, stb…) alkalmazása miatt. Ezek az alapgyakorlatok a szerzetesi élet alapjait jelentették. A buddhista szerzetesek (biqiū 比丘 vagy héshang 和尚) így tartották karban testüket és védték egészségüket. Belső folyamataikat igyekezték feltárni és megérteni. A harcos szerzetesek (wusheng 武僧 vagy shengbing 僧兵) célja a harci készségek kimunkálása volt. Itt megjegyzendő, hogy egy külső stílusú gyakorló (mint pl.: Shaolin Chang Quan, 少林长拳) nem feltétlenül a "kemény"-, és egy belső stílust gyakorló sem feltétlenül a "puha" készségeket használ. A rugalmasság művészete "külső" képességhez tartozik, mégis "puha". Az ín átalakítása belső, de valójában kemény. A kínai terminológiában a „kemény” (刚) és „lágy” (柔) minőségek nem azok, amire a legtöbb ember gondol. A "puha" erő átfogóbban vagy mélyebben hat, mint a "kemény" erő. Valójában minden a tudat állapotától függ.

    Shaolin 72 Harci Képességek 少林七十二绝技

    1934-ben a Shaolin Kolostorban Miao Xing Főapát (妙兴大和尚, 1891-1927, regnálás: 1923-1927) felügyelete mellett íródott a "Shaolin 72 Harci Képességek" (少林七十二绝技) mű, melyet a korábbi időkben számos hasonló témájú felosztás előzött meg. E műben 36 kemény gong -ot (三十六硬功, ying gong) és 36 lágy gong-ot (三十六柔功, rou gong) neveznek meg, melynek mindegyike egy-egy "készség" (功). A harci készségek kialakítására "waidan" (外丹) gyakorlatokat (三十六外功) használtak leginkább. Ezek egyszerű, hatékony módszerei például az állóképesség növelésnek vagy különféle harci jártasság növelésének. Itt a technikák az izmok tökéletes megfeszítésén alapulnak, melyet a tudati koncentráció tovább szilárdíthat. Ez a Ying Gong (硬功), melyet leginkább a harci szerzetesek (武僧, wu sheng) gyakoroltak és a Shaolin Quan Fa (少林拳法) technikáit tette keményé. A belső, "neidan" (内丹) módszerek (三十六内功) mélyebbek és szélesebbek: nem csak lazító-nyújtó gyakorlatokat tartalmaznak, hanem a légzésszabályozás buddhista módszereit-, a körök mentén alapuló testi egységet-, az energia mozgósításának alapgyakorlatait stb… is. Ezekre építve egyes technikák különlegesen hatékonnyá váltak, így e módszereket más stílusok is alkalmazták.

Az autentikus harcművészetben a készségek (功) helyes (!) gyakorlását a személyiségfejlődés miatt is kulcsfontosságúnak tartjuk. Ezért nem hagyható el a buddhizmus gyakorlása, mert egyrészt erkölcsi alapot nyújt, másrészt csak a Dharma igazságának átérzése teszi lehetővé a mélyebb készségek művelhetőségét. Vannak megkerülhetetlen alapkészségek, melyeknek optimális működési hiánya vagy nem kellő mértékű begyakorlottsága gátolja harcművészetének további fejlődését. A teljesség igénye nélkül a legfontosabbak közé tartozik a(z):

  • észlelés készségének kiszélesítése, mely összefügg az éber tudat művelésével. Az észlelés okán keletkeznek a mentális és fizikai késztetések, reakciók, melyek közvetlenül befolyásolják a mozgás minőségét.
  • figyelem készségének elmélyítése, mely a tudati koncentráció (定, ding) alapja, a megosztással (több dologra történő egyidejű figyelemmel), a fluktuálással (elterelhetőséggel, ingadozással) közvetlen kapcsolatban.
  • mozgáskészségek művelése, ahol az alapvető természetes mozgások-, térbeliséghez/időhöz alkalmazkodó mozgásminták-, illetve a statikus/dinamikus egyensúly-, körkörös laza mozgások speciális gyakorlatai állnak.
  • ...
  • ...

A Rou Gong (柔功) által művelt alapképességek a buddhista harcművészetben nagyon hangsúlyosak: rutinokból, egyszerűbb készségekből, ismeretekből szerveződő összetevők, amelyek tudatosan is működtethetőek.

  • Körkörösség - 圆

    Az egységességhez való visszatérést jelenti. A körkörösség elengedés (无贪, wu dan). Az akadályoktól mentes-, körkörös mozgás befolyásolja energiarendszert, megnyugtatja és regenerálja szervezetet. Így könnyen beindulnak az öngyógyító képességek. Az átlagember képtelen a benne rejlő erőt és értelmet az adott pillanatban egyszerre felfogni. Ezért kívülről nézve a körkörös technikák gyakran keltik a védhetetlenség illúzióját, azonban nem az a fontos, amit a gyakorló ezáltal létrehoz (forma), hanem az, amivé közben (a gyakorlása által) válik.

  • Kemény és lágy egyidejűsége 刚柔合一

    Ez a "nem kettő tanítás" (无二) lényegének gyakorlata (mozgás művelése során). Minden jelenség (法, dharma) nem-kettős természetének felismerése (空有不二, kong you bu er, az üresség és létezés nem-kettőssége). A buddhista harcművészet a kiművelt erővel (劲, jin) dolgozik (a tudat művelésének okozata), a hatása annak áramlásában (lásd: 涟, lian) áll. Ennek azonban sem kezdete, sem vége nincsen. Ezért az egyik helytelen megközelítés a kungfu gyakorlásában az, ha a gyakorló az "energiáját akarja áramoltatni".

  • Statikus és dinamikus egyensúly - 静态/动态平衡
  • Dinamika
  • ...
  • ...

Rou Gong (柔功) a Chan (禅) buddhista tanítás tükrében

    Zhang mester így tanít.

    „传统禅功夫乃动中求静之拳术,与外家拳之专主于动者不同,是以演式时,虽全体各部,运动不息,而心理上反收宁静之效;彼初学者,不谙此理,于演习之际,心不专一,意念纷纭,则不特姿势谬误,动作呆滞,且丝毫不能收效,与不练等耳;故练此拳者,必须意念惟一,心不旁鹜、自觉全体轻灵,举动自然,而心理宁静,精神愉快,功深者眞有飘飘欲仙之想矣。”

    "A Chan autentikus kungfu -ban a mozdulatok nyugalmát keresd (乃动中求静). Ez határozott különbség az egyértelműen külső stílusoktól, amelyek csak a mozgásra koncentrálnak. Ezért a technikák során az egész test szüntelen mozogásban van, a tudat pedig nyugodt. A kezdők általában nem értik meg ezt a gyakorlatot, így tudatuk nem koncentrált, gondolataik rendezetlenek. Ennek következtében a technikák hibásak, a mozgásuk pedig stagnál és képtelenek eredményt elérni. Ezért egyáltalán nem helyesen gyakorolnak. Ebben a harcművészetben a helyes gyakorlásra kell összpontosítani, melyet nem lehet figyelmen kívül hagyni. Ennek okozataként érezni fogod, hogy tested rugalmas, mozgásod természetes (举动自然), és tudatod nyugodt (心理宁静), lelked vidám (精神愉快). Az igazán ügyes gyakorló körül érezni ezt."

Korábban azt írtam, hogy

    a Rou Gong az elengedésről (无贪, wu dan ~ "nem-ragaszkodás") szól.

A gyakorlásban (mint ahogyan a hétköznapi életben is) meg kell tanulni elengedni a dolgokat. Az ehhez vezető út nem egyszerű. Az "úton járó" gyakorlónak át kell éreznie, hogy a testnek nincs igazából jelentősége, mert azt is elengedi egyszer az ember. Te is el fogod engedni.

    A testnek egyik leglényegesebb funkciója, hogy hordozza a tudatodat, amelyet képes vagy a gyakorlás során megtisztítani.

Tehát a gyakorlással egyre feljebb és feljebb juthatsz. A nem-elengedett vágyak újra és újra késztetéseket váltanak ki, kényszerítenek, hogy birtokolj valamit. Az elvesztés mindig fájdalommal fog járni. A könnyű elengedés elsajátításához, ahhoz, hogy (autonóm) önálló, másoktól független gyakorló légy-, a Dharma tanulása (佛法) nélkülözhetetlen. A buddhista gyakorló az elengedéssel (vagy lemondással) minden érző lény javára "teljesít". Azt jelenti, hogy minden gyakorló kivétel nélkül, egyformán a bölcsességet és azon értékeket szolgálja, melyek e "létforgatagban" veled együtt - Kedves Olvasó - éppen jelen vannak.

   

a Dharma tanulása és testgyakorlatok a szerzetesi élet napi gong-jai.

A kínai harcművészetekben ez buddhista gyökér: Bodhidharma tanítása - a Chan szellemisége. Bodhidharma Nagymester értekezése a Mahayana-ra lépés Útjáról és Négy Gyakorlatáról 菩提達磨大師略辨大乘入道四行觀 az a korai tanítás, mely átfogó módon közelíti meg a Chan gyakorlást (禅修). Bodhidharma ebben azt tanította, hogy az Útra lépés két irányból történik: az egyik az alapelv (理) szerinti belépés, a másik pedig a gyakorlás-, vagy cselekvés (行) általi belépés. A helyes gyakorlásnak négy típusa (四行) van:

  • Nehézségek elviselésének gyakorlata (报怨行, bàoyuàn xíng)
  • Az okok és a következményekhez való alkalmazkodás gyakorlata (随缘行 suíyuán xíng)
  • A semmit sem keresés gyakorlata (无所求行 wúsuoqiú xíng)
  • A Dharmával való összhang gyakorlata (称法行 chènfa xíng)

Tehát a valódi gyakorlás - a Rou Gong (柔功) minden gyakorlata is egyben - a tudat éberségéről szól (erről már írtam feljebb) mely "éberség" (念) a tudat alakításának leghatékonyabb eszköze. Ez a feltétele a Hat Tökéletesség (六婆罗蜜) tudatos gyakorlásának is. A Chan gyakorló azzal tudja bejárni a bodhisattva ösvényt (菩萨道), hogy a Hat Tökéletességet gyakorolja, fejleszti, magas szinten műveli. A Rou Gong (柔功) chanbuddhista alapjai okán középpontként tekinti az éberség gyakorlását, melyet Buddha is a legfontosabb ösvénynek tartott. Ez tekinthető a buddhista meditáció alapjának, a buddhista meditáció szívének.

A Rou Gong (柔功) gyakorlatait egységben kell kezelni, de nem a köztük lévő technikai összefüggések a lényegesek, hanem az egységessé vált éber tudatosság. Az éberség (念, nian) jelentése: "emlékezet", "megőrzés", "felidézés". Arra a tapasztalatra tudsz könnyebben visszaemlékezni, amire az átélésekor jól odafigyeltél.

    A "nian" (念) buddhista fogalma ennél többet jelent. Nem maga az emlékezés, hanem az, ami megelőzi, lehetővé teszi, megalapozza azt, hogy egy jelenségre ráirányított figyelem oly mértékű legyen, hogy a tapasztalt dolgok bevésődjenek (az emlékezetbe).

Ez annyira lényeges, hogy olvasd el még egyszer: nem maga az emlékezés, hanem az, ami megelőzi, lehetővé teszi, megalapozza azt, hogy egy jelenségre ráirányított figyelem oly mértékű legyen, hogy a tapasztalt dolgok bevésődjenek (az emlékezetbe). Azaz, nemcsak a pillanatnyi jelenséget veszi figyelembe, hanem képes arra, hogy a korábban éberen megfigyelt jelenségeket felidézze és összefüggésüket átérezze, szemlélje. Az éberség minden fontos buddhista tanításban megtalálható. A kínai harcművészetben is támaszkodunk rá, bár sajnos a modern teljesítményorientált gyakorlás figyelmen kívül hagyja, tudatos művelése nem történik meg. Az éberség a Nemes Nyolcrétű Ösvénynek (八正道) a hetedik tagja, mint Tökéletes Éberség (正念). A Tökéletes Erőfeszítés és a Tökéletes Elmélyedés között helyezkedik el, de nem véletlenül. Az erőfeszítés, az igyekezet néha túlzásokba esik, az éberség akadályozza meg a kedvezőtlen tudatállapotok megjelenését azáltal, hogy megfegyelmezi az érzékeket. Ez a vágyaktól-, elégedetlenségtől mentes tudatállapot pedig támogatja az összeszedettséget. A képességek és erők között szintúgy középen, kiegyensúlyozó szerepet tölt be. A bizalom (信任, xin ren) és bölcsesség (智慧, zhi hui), illetve tetterő és összeszedettség párokat tartja egyensúlyban. Az éberség (éber tudat) a meditáció és megvilágosodás alapja, a hét megvilágosodási tényező (七觉支, qi jue zhi) közül a legelső [Laṅkāvatāra Sūtra 《入楞伽經》: (1) 念覺支,心中明白 perception of the truth], hiszen ez képezi a következő hat tényező kibontakozásának az alapját azáltal, hogy a teres, távlati szemléletmódot biztosít a tudat számára.

    Az éberség tudatállapotában válik lehetővé a valóság észlelése. Ebben az állapotban a gyakorló tudatában van minden egyes tudat-pillanatnak, melyben tartózkodik, amit kisugároz, ami benne felmerül. Ezért fontos a Rou Gong (柔功) gyakorlása.

A gyakorlótól függ, mit hoz mozgásba. Vagy az összefüggéseket átlátó bölcsességet sugároz, vagy hagyja a kaotikus jelenségek illúzióját, esetleg megbénítja a félelem és a védekezési kényszer, és az ettől elválaszthatatlan agressziót hagyja eluralkodni. A tudatban minden benne van. Létre tud hozni zaklatottságot is, de békét is. Azáltal, hogy lehetővé teszi a kedvező és kedvezőtlen közötti megkülönböztetést, az éberség (念, nian) megóvja attól, hogy nem üdvös cselekedeteket hajtson végre.

    A Rou Gong (柔功) egyszerű gyakorlatai támogatják lejobban a mértékletességet és a mozgásban való elméllyülést (乃动中求静)

a szappanbuborék a Song-hegyen (嵩山), a Shaolin Kolostor mellett. A szappanbuborékot létrehozod ugyan, de nem tarthatod meg azokat. Lényegük az elengedésben van.

A kezdeti cél az egység (egységesség, 合一, he yi) megtapasztalása, mely nem valósítható meg az éber tudat fejlesztése nélkül. S valóban: ez kezdetben a "valamit-csinálás", de haladó szinten már e gyakorlatok nem a cselekvésről szólnak, hanem az elengedésről (无贪, wu dan). Így alakul ki lépésről-lépésre az üresség (空, kong), az érzékelés egy változata, a tapasztalásra tekintés egy módja [megj.: a Rou Gong Quan-ban ezért fontos az Öt Készség" (五工, wu gong) megértése és gyakorlása - ld.: Guan 《观》]. Ez (az állapot) nem ad hozzá és nem vesz el semmit a tudati és fizikai események nyers információihoz és információiból. A gyakorló úgy szemléli a jelenséget (法), hogy közben nem fogalmaz meg-, nem gondol ki (无相, wu xiang) magában semmi olyat, hogy lehet-e valami az érzékelésének hátterében (观法无相, guan fa wu xiang, azaz "elgondolás-nélküliség megvalósítása"). Mentes az előfeltevésektől amiket az ember általában a tapasztalathoz kapcsol azért, hogy értelmet adjon azoknak. Attól a pillanattól fogva, amikor a gyakorló képes alkalmazni az üresség (空, kong) szemléletét, nem cselekszik a dühtől hajtva, nem reagál a dühre. Csak ha a jelenségek sorozatának tekinti a maga önvalójában, akkor láthatja meg azt, hogy a düh (is) üres mindentől, amivel azonosíthatná magát vagy amit birtokolhatna. Ahogy következetesen, gyakorlásában egyre kiteljesíti ezt az álapotot, láthatja, hogy ez nem csak az erős, burjánzó érzelemre igaz (mint a düh), hanem a tapasztalatok birodalmának még a legszélsőségesebb eseményeire is: valójában minden üres. Amikor a dolgokat úgy látja, hogy felismeri az "én" (我) és "enyém" (我的) címkék helytelségét. Teljes mértékben elengedve e képzeteket, az érzékelés egy olyan fajtáját műveli ki, amely még ennél is mélyebben található: melyben teljes szabadság van. Az üresség-szemléletű érzékelés elsajátítása megköveteli a szilárd erények, koncentráció (定) és tisztánlátás gyakorlását. Ezek gyakorlása nélkül a tudat hajlama továbbra is erős a történetek és világnézetek, illúziók létrehozására. Ezért fontos a Rou Gong (柔功) gyakorlása

A buddhista szútrákban (佛经) Buddha különböző emberek életéről szóló történetek által tanított. Így mutatta meg a hallgatóságnak a Buddhadahrama (佛法) igazságát. Azt, hogy a szenvedés hogyan jön létre a cselekedeteik mögött meghúzódó érzékelésből, hogyan születhet meg a szenvedésből való megszabadulás az érzékelés fejlesztésével. Elmondta az újraszületési körforgás alapvető törvényeit, hogy bemutassa, hogy a rossz szándéktól vezérelt tettek szenvedéshez vezetnek, a jó szándékúak örömhöz, és azt, hogy az igazán gyakorlott érzékeléssel véghezvitt cselekedetek hogyan helyeznek valakit az egész újjászületési körforgáson kívül. A tanítások azt a célt szolgálták, hogy az emberek figyelme az érzékelés minőségére, tudatuk szándékai pedig a jelenre irányuljanak. Röviden: hogy eljuttassa őket az üresség állapotába. Az emberek pedig ezzel az álapottal azonnal feloldották a nézetekhez-, történetekhez-, feltételezésekhez való ragaszkodást és kötődést, hátrahagyva minden önzést-, dühöt és káprázatot. Amikor a gyakorló eljut ebbe az állapotba, ráébred: valójában csak az üresség számít. Ezt a megközelítése a Rou Gong (柔功) gyakorlatainak is,

    melyek az alapmozgások és alapkészségek mentén fedik fel a gyakorló számára, hogyan jön létre a mozdulatai mögött meghúzódó érzékelésből a technika (拳), hogyan jöhet létre minden mozdulat üressége. E gyakorlatok mentén tapasztalható meg a mozgás elemeinek egyásba fonódása, e láncolatan létrejövő helytelen technikák a túlzott motiváció / vagy nem tiszta szándék okozataként. De kiművelt tudattal minden mozdulat kiüresíthető, mely állapotban a kiművelt erő (劲, jin) akadályoktól mentes átramlása jön létre.

A tudat felszabadításában a test-, a testiség-, a test-tudatosság, mint emberi létezésünk formavétele akadályként is jelentkezik. Bekorlátoz, érzékszervein keresztül áramló érzetek milliárdjaihoz a tudat öntudatlan módon tapad, hogy aztán az egyéni tapasztalatok és benyomások (illúziók) alapján tudatosítson, felismerjen-, majd érzelmek óceánját szabadítsa a pillanatra. Az érzelmek ezen túláradása pedig elfedi a valóság megtapasztalását. Emberként, a Hat Tudatosság (六根) okán a figyelem leginkább kifelé irányul, a külső jelenségek okán keletkező érzeteket ragadja meg. A Rou Gong (柔功) alapirányultsága az éberség-, s annak megszilárdítása. Ezen állpotban a fizikai test korlátozó jellegének felismerése-, e hatás átalakítása, hogy a korlátozottság csökkenő módon legyen jelen a pillanatban.

A buddhista harcművészet gyakorlása (禅功功夫 vagy 佛家功夫) feltárja azt is, hogy miért fontos az éberség (念) fenntartása. Itt magáról a bódhicsittáról (菩提心, puti xin) van szó. Ezért a lehető legnagyobb éberséggel-, figyelmességgel kell eljárni. A hétköznapi élet pontosan mutatja, milyen következményei lehetnek annak, ha nem gyakorolsz megfelelően. Te mit teszel egy kellemetlen szituációban? ... ... Igen, általában belebonyolódsz a helyzetbe. Viszont amikor késztetést érzel tudatodban ragaszkodásra (azaz a megragadásra), vagy haragra, csak légy mozdulatlan (动静一如). 'hogy átérezd, mit jelent ez a helyzet, mit lehet vele kezdeni és hogyan küszöböld ki, hogy negatív válaszreakciókat adj rá. Megjelennek viselkedésminták, hajtóerők. Itt felismerheted a nyolc világi szelet (八风, mint: büszkeség, arrogancia, gúny; dicséretre vágyakozás és mások becsmérlése, hogy magad előtérbe helyezd; vagyonra, hírnévre vágyakozás; mások javának a magad érdekei mögé helyezd; fecsegés, türelmetlenség, lustaság) is. Ezek sajnos mindaddig jellemzőek lesznek, míg fel nem ismered, hogy másként kell viselkedned.

A Rou Gong (柔功) rendszerességével törekedj az éberség fenntartására, ezzel pedig igen kedvező eredményeket érhetsz el. Attitűdben, tudati tisztaságban, mozgásban, lézetésben.

Rou Gong (柔功) és a mozgás (动) (gyakorlatok)

A gyakorló nemcsak azért szerzi meg az ismereteket, hogy helyesen értelmezze a környező világot és annak jelenségeit. Azért is, hogy a megszerzett ismeretek, tudás segítségével aktív legyen a változásban. Az ismeretek megértése és készségszintű megtanulása nagyon fontos, de nem elegendő. Tudod, nem egyszerűen a tudás kell, hanem akadálytalanul alkalmazható tudás, mondhatom úgy is: bölcsesség (智慧, zhi hui). Hosszú évek gyakorlásában elsajátított ismeretek aktív, alkotó alkalmazása. Ehhez ki kell fejleszteni azokat a képességeket (能), amelyek az ismeretek és készségek (功) felhasználását/alkalmazását teszik lehetővé. Az autentikus harcművészet alkalmazásképes tudása azt jelenti, hogy a gyakorló azt és akkor tudja mozgósítani (előhívni), amely akkor-, az adott szituáció megoldásához szükséges. Azokat az ismereteit és készségeit alkalmazza természetes módon és akadálytalanul, amelyeket az adott feladat vagy szituáció éppen igényel. E bölcsességre pedig csak úgy lehet szert tenni, ha a művelés időszakában megfelelő volt a készségek és képességek művelése, azok sokféle helyzetben, sajátos gyakorlatokkal mentek végbe. Az alábbiakban csak a legfontosabbakra-, és jellemzően a mozgásra alapozottakra térek ki, melyek a buddhista gyakorlás során művelendőek:

A Rou Gong (柔功) gyakorlatait a mozgás szintjén vizsgálva a helyes állás tanulása áll az elsők közt. E gyakorlatokban megfigyelhető (és átérezhető) a test struktúrája, egyensúlya, majd meghaladható a testrészeket figyelő tudati tagoltság is. Ezáltal válik a test egységgé, mely állapotban a légzés már a test egészét kitölti. Az érzékelés folyamata szemlélhetővé (观, guan) válik, így pedig a tudatfolyam is megfigyelhető, tisztán, érzelmek / gondolatok kialakulása (és megragadása) nélkül. Ez egy hosszú út.

A helyes állásban aztán újratanulható a légzés. A helyes lélegzés teljes folyamata és annak technikái. Folytonos mozgásban nem-szakaszosan, hanem folytonosan lélegzel, mélyre. A légzés figyelése azonos a Chan meditációs technikával, amelyet anapana –nak (安那般那) nevezünk (=légzés tudatossága). A légzés nyugodtsága a tudat elcsendesedését hozza, mely állapotban annak érzékenysége kinyílik, mindent befogad de semmit sem ragad meg. Ezzel a nem-ragaszkodó tudat állapota alapozható meg.

A Rou Gong (柔功) gyakorlatai alapmozdulatokból állnak, ezezkből épülnek fel az egyes gyakorlatok. Ezekkel közvetlenül fejlesztjük a finom testi képességeket. Befelé figyelve az érzékelés folyamatának szemlélésével azon hatások tárulnak fel, melyek a késztetések révén a test fizikai működését határozzák meg. Közvetlen hatással vannak az egyensúlyra, rugalmasságra, mozgás egészének összhangjára. Az alapmozdulatok (gyakorlatok) során a körkörösség, a laza mozgás egyidejű keménysége, a helyes lépés, stb... mélyíthető el. Ezekkel hosszú évek tölthetőek el anélkül, hogy a gyakorló egy másik emberrel küzdene vagy különféle harci stratégiákon gondolkodna.

A Rou Gong (柔功) gyakorlataival lépésről-lépésre haladva a korlátozottság meghaladható, a tudat felszabadítható. Így jön létre a mindent átérző kapcsolat ember és környezete-, illetve ember és ember közt. E nélkül minden stratégia-, minden erős és gyors ütés értéktelen. Ha nincs akadályoktól mentes energiaáramlás-, energia-csere, nincs jó gong, nem létezik jó quan sem. E gyakorlatok olyan készségeket is kialakítanak, amelyek a küzdelemben is előnyösek, mert általuk megelőzhető az ellenfél szándéka. Választ adnak arra is, hogyan tartsd meg az energiát-, hogyan "zárd vissza a kisugárzásod". Ezért, hogy az ellenfél ne tudja megérezni mit szeretnél. Úgy állsz készen, hogy abban semmi kisugárzás se legyen. Ez egy rendkívül aktív állapot, de ebben az állapotban nem tudod Te sem, mikor támadsz. Mert nem Te döntöd el, mikor akarsz ütni, hanem a körülmény. Az ilyen jellegű technika pedig lassan is "győzhet". Az idős Mesterekkel (70+) szemben a legagresszívebb küzdők alul maradnak. Ezek a Mesterek nem gyorsak (a gének nem engedik), bármennyit is gyakorol-, egy 70-80 éves Mester bizony lassú. Hogy tudott győzni, aki lassabb és gyengébb is mint az ellenfele? Nyugodt állapotában nem sugározza ki a szándékát. A Rou Gong tulajdonképp elcsendesedés, lelassult éber tudat kitárult érzékelése, amelyen keresztül létrehozható a legtermészetesebb, legfinomabb kapcsolat két ember vagy ember és környezete közt. Minden jelenség az információs folyam része, mely a Hat Kapun keresztül része a tudatfolyamnak is. De rajtad múlik, felismered-e és alkalmazkodsz –e. Amíg e testben időzöl, nem legyőzni kell azt, hanem túljutni rajta, benne időzve pedig munkálkodni vele.

A Rou Gong (柔功) hivatalos templomi gyakorlatai:

A még-nem-megvilágosodott tudat állapota (无明, wu ming - "nem tudás") okán nem vagyunk képesek arra, hogy tökéletesen végezzük a gyakorlatokat. Ezért addig kell ugyanezeket gyakorolnunk, amíg a készségeket ki nem alakítottuk. Amíg nem vagyunk elég éberek, s amíg a tudatunkat nem iskoláztuk megfelelően, addig nem is érdemes továbblépni. A gyakorlás alapja a motiváció, a Mesterek tisztelete és a képzés. A hallgatás, elmélkedés és meditálás. A legfontosabb ezeknek gyakorlati alkalmazása, mindig az adott helyzetnek megfelelő módon, ahol az eredményt a lények javára fordítjuk. A test, beszéd és tudat megfigyelésével tartsuk fenn az éberséget. A gyakorlásunknak a gyümölcsét pedig valóra is kell váltanunk, alkalmaznunk kell, és tettekké kell formáljuk azokat. Az egyik mahayana sutra (大宝积经) így ír: "Mindennek a tudat az előzménye. Aki megismeri a tudatot, mindent megismer. A tudat örvénylik, mint a kavargó zsarátnok; a tudat állandó rezgésben van, mint a hullám; a tudat ég, mint az erdőtűz; a tudat árad, mint egy hatalmas folyam. Ha valaki ezt alaposan megfontolja, akkor a tudatára szegezett éberséggel él. Nem hagyja, hogy a tudat maga alá gyűrje, hanem maga gyakorolja az uralmat a tudat fölött. Aki uralja a tudatot, az mindent ural.”

A Mester a buddhista harcművészet oktatásában (és a képességfejlesztésben)

Mester gyakorolja a napi gong-ját a Shaolin Kolostor szerzetesi lakrészeinek egyik csarnokában.

A Mester - egyénisége; ismereteinek, tudásának a minősége, mennyisége; módszertani kultúráltsága; a tananyagra, ismeretanyagra való rálátása, céllátása; intelligenciája; emberismerete; empatikus képessége; érdeklődése; nyitottsága; tanulást segítő, döntést hozó, kommunikációs képessége; saját követelményrendszere önmagához, tanítványához; gondolkodásmódja, biztonságérzete; igényessége a felkészülésben, a saját képzésében, ismeretszerzésében, ismereteinek a megújításában - meghatározó a tanítvány képességeinek fejlesztésében. A Mester önismerete az, hogy tudja, mit tesz és annak milyen következményei vannak. És ez adja a biztonságot önmaga és tanítványai számára. Ami képességet fejleszteni akar, annak birtokában van, rendelkezik azzal. A buddhista Mesterek vagy Tanítók jobban kommunikáló Mesterek, egyszerűen azért, mert a Dharma gyakorlójaként érdeklődéssel végzik a munkájukat, folyamatosan tanulnak. Így a Tanítvány is érdeklődéssel fog dolgozni. A Mester értékeket közvetít, képességeket fejleszt és a Tanítványt is megnyeri a tanulásnak, az értékek képviselőjének. Ismeri a tanulás segítésének, a képességek fejlesztésének módszertanát. A képességek fejlesztéséhez átérzi minden Tanítvány egyéni képességének szintjét, így az elérendő követelmények, célok érdekében a tevékenységet, tevékenységláncolatot végigviszi. Tudja azt is, hogy az adott anyagból/gyakorlatból/tanításból melyek azok, amelyek épp akor, itt-és-most feltétlenül szükségesek a továbbhaladáshoz, amelyek a későbbiek során alapul szolgálnak a következő-, magasabb szintű ismeret elsajátításához.

Végszó helyett

E téma széles, gyakorlatainak bölcsessége írásos formában nem átadható. Ha erre alapozol, tévúton jársz. A fenti fejezetek felszínes témavezetése talán alkalmas arra, hogy érzékeltesse: e módszerek mentén jóval többről van szó, mint nyújtásról és a test rugalmasságának gyakorlásáról (ahogy azt a mai közösségi felületek mutatják). Chan (禅) nélkül a gyakorlatok nem teljesek, melynek következménye téves út-, s felszínességhez ragadt gyakorlás. A gyakorlatok nélkül a Chan sem teljes és szintúgy félreértésekhez vezet, a következmény pedig a téves út-, s gyakorlás. Ha érdekel a fenti téma, vizsgáld meg magadban! Tedd fel kérdéseid, legyen tapasztalatod, szívesen látunk Téged is.

Kapcsolódó

1. Xiaofeng: Kungfu és Chan - 功夫与禅
2. "Képesség (能) és Készség (功)" - facebook jegyzet
3. Az érzékelés folyamata és tudatosság avagy hogyan buddhista egy kungfu?
4. ...


❀ ❀ ❀

Köszönetet mondunk minden barátunknak, mindazon szerzőknek, tanítóknak, buddhistáknak és harcművészeknek, akik hozzájárultak a harcművészet-történeti-, buddhista-, bölcseleti és egyéb tanításokkal, írásokkal, tanulmányokkal, jegyzetekkel minden érző lény tanításához és tanulásához. Buddhák és Mesterek tanításait megosztani érdem, mindezen érdemeket felajánljuk az összes Buddháknak. A Xing Long Tang elfogulatlan, pártatlan, szektarianizmustól mentes elv alapján törekszik a Dharmát, a Chan hagyományvonal tanítását, a harcművészeti stílusok történeteit megosztani. 武林一家! 阿弥陀佛!

各位朋友, 作者, 老师, 佛教徒和功夫爱好者, 请允许我向你们表示感谢, 感谢你们一直以来用功夫, 历史, 佛教, 哲学和各类教学, 文章, 研究和教义, 对教学和学习的支持。分享佛教和大师的教义非常有价值, 我们以此恭敬诸佛。《醒龙堂》 将依据不偏依, 不分宗派的原则努力分享佛法, 传承佛教思想和传统功夫。

Xiao Feng Cserkész Gábor Mester @ Xing Long Tang | 2019.08 v2; második javított kiadás
Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 licenc alkalmazásával | 署名-非商业性使用-禁止演绎 4.0 国际
Ha hibákat, megjelenési vagy egyéb problémákat találsz, írj nekünk: master [at] rgm [pont] hu

武林一家 |

vissza | ❀ index | ❀ jegyzetek és publikációk | ❀ Pu Ji Chan Templom 普济寺 facebook oldala - Kövess minket itt is!




0

XING LONG TANG 醒龙堂 中国武术研究会 | Honorary President: ZHANG ERYU Grandmaster | Master: XIAO FENG | Contact us: master [at] rgm.hu
Member of Hungarian Traditional Gong-Fu and Wushu Federation | HQ & Cultural Xchange: CHINESE ART CENTER 匈中文化交流中心.
Your use of this website is subject to, and constitutes acknowledgement and acceptance of, our Terms & Conditions @ 1995-2017
How you may Enhance your Health, Combat Efficiency, Mental Freshness and Spiritual Joy through autentic Gong Fu and Chan Teachings