Shaolin Rou Gong kialakulásának chan buddhista hátteréről



   



Shaolin Rou Gong 《柔功》 módszerek Chan buddhista hátteréről

❀ ❀ ❀

    Buddha tanítása azzal kezdődik, hogy részletezi azokat a spirituális problémákat, amelyekkel ő szembekerült. Ez a dukkha (❀ , ku), amely közelítőleg szenvedést, örömtelenséget jelent. Magyarázata szerint az az állapot, amelyben úgy érezzük, az élet nem kielégítő, ezért folyvást hajszoljuk a nem tartós boldogságot. Ez az elégedetlenség szerinte gyakran szomorúsághoz, bánathoz és csalódottsághoz vezet. Folyamatosan ficánkol a tudatunkban, de valahogy soha nem lesz olyan teljesen, mint amilyet szeretnénk. Az érző lények minden pillanatban a boldogságot keresik: az étel a gyomor éhségét csillapítja, a partner a szív vágyait csillapítja, az utód, a szakma és az ambíció a sikeresség utáni vágyakozásában segít, a szavak és gondolatok az intellektuális éhséget enyhítik. Ezek egyike sem tökéletesen kielégítő. Végül mindenkinek meg kell halnia, hátrahagyva mindent, amit addig keservesen összekuporgatott. Ráadásul továbbra sem szűntek meg az elégedetlenséget szülő álmok. Ezek halálunk után sem szűnnek meg (lásd szamszára (❀ 轮回, lun hui) és újjászületés (❀ 結生, jie sheng). Erről a spirituális problémáról gondolta azt a történelmi Buddha, hogy érdemes megoldani. Buddha a szamszárát nem egy fizikai helynek írta le. Egy olyan folyamatnak, mely során örömöket és vágyakat gyűjtünk és fogyasztunk. A buddha erre a problémára kereste a megoldást. A páli kánon Buddhát egy tehetséges orvoshoz hasonlítja, aki egy betegséget diagnosztizált, majd előállt egy gyógymóddal. Buddha megállapította a problémát (dukkha, 苦, ku), majd azt is, hogy miért marad is marad fent (az első két nemes igazság). Ezután megnyugtatta hallgatóságát, hogy létezik egy mód a dukkhától való megszabadulásra (a harmadik nemes igazság). Végül leírta, hogy milyen módszerrel érhető el a teljes megszabadulás (nemes nyolcrétű ösvény, azaz a negyedik nemes igazság). Általában a pratítja-szamutpáda (azaz a függő keletkezés, ❀ 緣起, yuan qi) a második nemes igazság kifejtése, amelynek állítása szerint a dukkhának van oka. Az okokkal való nemtörődés miatt vándorlunk szüntelen a szamszárában összezavarodva, elégedetlenül és nyugtalanul. Ha ki tudunk fejleszteni teljesen ellentétes tényezőket, amelyek nem tartják fent a dukkhát, és ha az okokat teljesen elhalványítjuk, akkor elérhető a teljes megszabadulás.

    „Ha az ember nem-tudásban él (tévelygés), vagyis nincs tudatában önnön szabadságának, és csak saját lételemeihez kötözötten képes létezni, akkor testi, nyelvi és tudati síkon késztetései támadnak arra, hogy érvényre jusson ebben a létezésben. E késztetések csomópontjában kialakul tudat-magja (tudatosság),ami a létezést már csak a „név-alakzat” (név és forma) kettősségben, vagyis alany-tárgy relációban képes szemlélni. A tárgyvilágra sóvárgó tudat-mag a létet az öt érzékszerv és a gondolkodás alapján hat tartományban (hat érzékszerv) éli meg. Ezekben a „tartományokban” történik meg az érzékelés (kapcsolódás), az alanyi és tárgyi tartalmak folytonos érintkezése. Az ebből keletkező érzetek (érzés) visszahatnak a folyamat hátterében álló éntudati magra, ami az érzeteket megítéli és kategorizálja. A tapasztalás során az éntudat énképzetté alakul át, ez rászokik arra, hogy az érzeteket jónak, rossznak, kellemesnek, kellemetlennek stb. minősítse, és önmagát ebben a minősítésben élje meg. Így alakul ki a létszomj (sóvárgás), a tapasztalás szomjazása, ami az énképzetet saját tárgyvilágához köti (ragaszkodás). Ez a szomj és ragaszkodás olyan erő, amely a tapasztalót újra meg újra a létesülés felé löki. A létesülés azonban a keletkezés és elmúlás, a születés és vénülés-halál törvényeinek alávetett, ezért arra az emberre, aki önmaga biztonságát a tárgyi és tudati tartalmakban keresi, szenvedés, gond, panasz, fájdalom, szomorúság és csüggedés vár.

    A Tan Kapuja Buddhista Főiskola jegyzetéből


Bevezetés

A Shaolin Rou Gong (少林柔功) nem csak a harcművészet fejlődése miatt jelentős, hanem a chan buddhista célok megvalósítása-, a (test) belső fejlődés miatt is igen mély témát nyújt mind a chan tanítások, mind pedig az autentikus kínai harcművészet tanulmányozása-, módszereinek kutatása terén. A kifejezés megértése hasonló, mint a Qi Gong (气功)-, vagy a Nei Gong (内功) kapcsán, ahol az előbbi a Qi-vel történő munkára utal, az utóbbi pedig a testben-, belső folyamatok mentén történő törekvést jelenti. A Rou Gong (柔功) tehát a lágyság (test rugalmasságának) elérését és fenntartását megvalósító módszereket és gyakorlatokat jelenti. Művelésével a kemény test lazává válik, koncentráció megerősödik lehetővé téve különböző képességek kialakítását. Ez az állapot radikálisan változtatja meg a technikai hatékonyságot is. A harcművészetek fejlődésének hosszú történelmében számos ismert stílus merített a Rou Gong szemléletéből és módszereiből.

szerzetesek Bodhidharma Yi Jin Jing gyakorlatsorának gyakorlását végzik a Shaolin Kolostorban

Az alapító Mesterek mindegyike magas szellemi szintet ért el mikor kialakították a formákat és a technikákat: példaként, a Liang Dinasztiában (502–557) élt Bodhidharma (菩提达摩, vagy Da Mo 達摩), a Chan Buddhizmus I.Pátriárkájára, aki 520-as években dolgozta ki gyakorlatát a Shaolin Kolostorban. Bodhidharmának számos művet tulajdonítanak, ezeknek azonban nagy része apokrif, mindössze az egyik tanítványa, Tan Lin (❀ 曇林 506–574) által lejegyzett ❀ „Értekezés a Két Belépésről és a Négy Gyakorlatról” (二入四行論, Er Ru Si Xing Lun) melyre a szerzetesek Shao Shi Liu Men (少室六門) néven - azaz a Shaosi (Hegy) Hat Kapuja - hivatkoztak) című munkát tartják hivatalosan autentikusnak.

    Shao Shi Liu Men (少室六門) tartozó tanítások:

    1. 心經頌 Xin Jing Song (Elme Tana, Szív Szútra),
    2. 破相論 Po Xiang Lun - Értekezés a Gondolatok Megszüntetéséről. Ua. mint 觀心論 Guan Xin Lun - Értekezés a Gondolatok Szemléléséről, melyet Bodhidharmának tulajdonítanak, de történeti kutatások azt támasztják alá, hogy ❀ Shenxiu az Északi Iskola Pátriárkája (神秀 , 606?-706) írt.
    3. 二種入 Er zhong ru - Két Bejárat,
    4. 安心法門 An Xin Fa Men - Dharma Kapuja az Elme Elcsendesítéséhez,
    5. 悟性論 Wu Xing Lun - Értekezés az Elme Természetének Felébresztéséről
    6. 血脈論 Xue Mai Lun - Értekezés az Átadásról (Véráram Beszéd; az igazi természet meglátásáról szóló szentbeszéd)

    Shao Shi Liu Men (少室六門)

Dazu HuiKe (大祖慧可) Mester, a Kolostor II. Apátjára, ❀ Bodhidharma örököse, a testgyakorlataival a Rou Quan alapjait fektette le. A Rou Gong szemléletét és gyakorlatait átjárja a Chan (禪那) szellemisége. E gyakorlatok megértése csak ezzel együtt éretlemzhetők, így e tanulmányban a Rou Gong mögött meghúzódó Chan indíttatást és célokat vizsgáltuk, amelyek a harcművészetekben széles körben használt képességek kialakításához vezettek. Mielőtt a chan törekvésekre térnénk, meg kell említeni az 1934-ben írodott művet (少林七十二绝技), mely az akkori főapát, Miao Xing (妙兴大和尚, 1891-1927, Shaolin Főapátja 1923-1927 közt) felügyelete mellett íródott, a "Shaolin 72 Harci Képességek" címen. E kötetben a szerzetesek 36 Kemény Gong -ot (三十六硬功, Ying Gong) és 36 Lágy Gong-ot (三十六柔功, Rou Gong) neveznek meg, melynek mindegyike egy-egy gong, "képesség". A harci Qi Gong tipikus kemény, „Wai Dan” gyakorlat (三十六外功). Egyszerű, hatékony módszer az állóképesség növelésére, mely jelentősen növeli a kemény v. külső harci képességeket is. A technika az izmok tökéletes megfeszítésén alapszik, amit a koncentrált tudat tovább erősít. Ez a Ying Gong (硬功), melyet a harci szerzetesek gyakorltak, a Shaolin Quan Fa technikáit tette hatékonnyá. A belső, "Nei Dan" módszerek (三十六内功) lényegesen mélyebbek: nem csak lazító-nyújtó gyakorlatokat tartalmaznak, hanem a légzésszabályozásra-, a lassabb körök mentén a test egységét és energiáinak mozgósítására fókuszálnak. Ez a Rou Gong (柔功), mely alapgyakorlatai már Boddhidharma idején a szerzetesi élet alapjai lettek. A Rou Gong Qi Gong gyakorlatai napjainkban népszerűnek számítanak (ld: Ba Duan Jin (八段錦), Yi Jin Jing (易筋经), Chan Yuan Gong (禅圆功), Liu He Gong (六合功) ... ), sok esetben azonban a gyakorlók csak a mozgást látják a belső törekvések megértése nélkül.

A buddhista szellemiség és törekvések

Vajon mi okból jöttek létre ezek a gyakorlatok és melyek voltak az elsődleges célok?

A szerzetesek azért dolgoztak magukon, hogy tudatuk fejlesztésével felébredjenek (más szóval: megvilágosodjanak), megszabaduljanak lét körforgásából. Életükben pedig segítsék a többi embert a felébredésben. A tanításokat mindennapi életben alkalmazva mély bizalom fejlődik abban, hogy minden helyzet jelentőségteljessé tehető és fejlődést hozhat. Ahogy a szerzetesek ráébrednek a dolgok feltételektől függő emberi természetre, a merev elképzelések széthullnak és a test és tudat tökéletes tulajdonsága természetesen jelennek meg. A Chan gyakorlás első lényeges állomása - a megvilágosodás a túlhaladó tökéletesség állapota.

A Mesterek felismerték, hogy a fizikai test és annak szükségletei közvetlenül hatnak a tudatra (és fordítva), így a Rou Gong alapkérdése az lett, hogy a test, hol, és hogyan segít a szellemi fejlődésben a megvilágosodás keresésének útján. A Chan-ban fel kell ismerni az Ok és Okozat törvényszerűségét, megérteni a karma és a függő keletkezés okait, meg kell szabadulni a vágytól így kerülve el a további szenvedést.

    Az Ok és Okozat szerint (緣起), mikor egy bizonyos okot teremtünk, annak a bizonyos oknak a jövőbeni következménye rejtetten már létezik lényünk legmélyén. A megfelelő körülmények hatására felszínre jön az okozat, és meg is tapasztaljuk. Ez a tanítás központi helyet foglal el. A Chan harcművészetben a belső ok és a külső okozat egyidejűsége van jelen. Ez azt jelenti, hogy a gyakorlásban megteremtjük a buddhaság állapotának eléréséhez szükséges okokat és ennek következménye (okozata) az okkal egyidejűen létezik. A gyakorláson keresztül direkt módon idézzük elo buddhaállapot megjelenését. A lótusz virág a víz felszínén él és szépsége a gyökerein keresztül a mocsárból táplálkozik. Ez a metafora saját életünkre is alkalmazható: a Chan harcművészet-, a meditáció gyakorlásában életünk „mocsarát” használjuk fel ahhoz, hogy felszínre hozzuk legmagasabb életállapotunkat. A lótusz virág azonban más szempontból is érdekes: egyszerre hoz ugyanis magot és virágot. Kitűnően szemlélteti, hogyan muködik egyidejűen az ok és okozat életünkben.

Ezek a tudati célok, amelyhez tanulni kell. A test azonban komoly akadályként áll e folyamatban, hiszen (természetes, emberi) szükségletei érzelmeket váltanak ki. Az érzelmek túláradása befolyásolja az elmélyülés gyakorlatait. Budhidharma a szerzetesek számára egyszerű gyakorlatot dolgozott ki a test megismerésére-, átalakítására és így felkészültté téve azt a képességek kialakítására. Gyakorlatait később számos hasonló forma követett, melyeket a Rou Gong kifejezés fog össze. Az ide tartozó belső gyakorlatokat ma is használjuk az autentikus harcművészet világában. A buddhista szellemi tanítások-, gyakorlatok megértése saját tapasztalatok által keletkezik. Ez a megélés pedig a gyakorló saját belső dolga. A Chan tanítások iránymutatást próbálnak nyújtani e tapasztalatok értelmezésére, azonban sok esetben nem voltak elegendők. Így jelentek meg tévutak is. Ahhoz, hogy ezeket elkerüljék, pontosan érteni kell a Tanítást, Érdekes, hogy a fennmaradt írások nem tartalmaznak konkrétumokat a Tudat Eredendő Természetéről (okkal), amely nagyon hasonló mint a Dao (道), a Dao De Jing (道德經) számos versében: ezekben több utalást olvashatsz, hogy a Dao az, amiről nem lehet beszélni, hiszen nincs az a szó, ami illethetné. S mivel sok-, lényeges dologról nem lehetet nyíltan beszélni a régi korokban, a tanítások lényege hosszú időn át "rejtve maradt".

A chan buddhizmus (禪那) és a taoizmus (道教, 道家思想) között nagyon mély kapcsolat van. A chan mesterek legtöbbje a taoista hagyományból érkezik. A taoizmus nagyon könnyed út, a szabadság, az elengedés ösvénye. Ezért veszi át a buddhizmus a taoizmus nézeteit és építi bele a saját stílusába. A múltban a taoizmus a gyakorlásnak egy olyan formája volt, amellyel mindenki foglalatoskodott. Ha valaki fejlődni akart, akkor a taoizmus vonzotta Őt. Itt megtanulta, hogyan őrizheti meg a testi energiáit, hogyan élhet a természettel összhangban. A múltban a kínai emberek nagyon természet közeliek voltak, ezért a taoizmus összefonódott a természettel. A chan buddhizmus gyakorolása egy taoista hozzáállásával kezdhető meg: ez pedig az elengedés hozzáállása. Ez azt jelenti, hogy az EGO feladása a megszabadulást is jelentheti, egyben a természettel (világgal) való összhang a tudati fejlődés okozata lesz. Azok számára, akik gyakorolták a taoizmust, természetes továbblépési lehetőség a chan felé való közeledés. Így folytatódott a fejlődés. Ezért a chan buddhizmus sok-sok évszázadon át mindig együttműködött a taoizmussal. Ez abból is látszik, hogy a taoista szempontból a Song Rou Gong (松柔功) kifejezéssel találkozhatunk.

A kínaiak szemében Buddha közel állt a taoista istenségekhez, a buddhizmus és a taoizmus szorosan összefonódott, a buddhista hitet a taoista hit részeként fogadták el. Valószínűleg ez az oka annak, hogy a dinasztikus történelmi munkák nem említik meg a buddhizmust külön. A két vallás azonosításában a külső hasonlóságok elrejtették a tanítások különbözőségét. Egyik sem használt állat áldozatot szertartásaikban, mindegyik hangsúlyozta a koncentrációt és meditációt, a légző gyakorlatokat, mindegyik tartózkodott bizonyos ételektől. A buddhisták a lélek halhatatlanságát hirdették, és az újjászületést Brahma égi birodalmába. A taoisták úgy hitték, hogy a Keleti Tengerben rejtőzik a halhatatlanok földje, illetve a Nagy Tisztaság égi birodalmában remélték elérni a halhatatlanságot. A buddhizmus számára előnyt jelentettek ezek a hason¬lóságok, mivel lehetővé tették, hogy a kínaiak között tanításai nyitott fülekre találjanak, mivel a kínaiak eredendően előítélettel viseltettek bármiféle idegen,"barbár" dologgal szemben, s ez alól a buddhizmus sem volt kivétel. A külföldi buddhista mesterek segítői a taoisták közül kerültek ki. A taoista hatás érződik a lefordított szövegek megválasztásában valamint a kifejezések használatában. Ha végignézzük a han-kori fordításokat,akkor azt találjuk, hogy a szövegek többsége nem a buddhista alaptanításokkal foglalkozik: a négy nemes igazság, a függő keletkezés, az éntelenség, a nirvána és a múlandóság. Sokkal inkább azok a témák kerültek előtérbe, amelyek jobban megfeleltek a taoista "ízlésnek": koncentráció, légző gyakorlatok. Valószínűleg a kínai követők kérték, hogy ezeket a szövegeket fordítsák le, illetve a mesterek látták, hogy ezek a művek számíthatnak a kínaiak érdeklődésére.

A Rou Gong "mozgásos" gyakorlatai arról szólnak, hogyan áramoltatható a belső energia, a Qi (气). E gyakorlás bármilyen formája a szerzetesek segítségére volt, hiszen a meditációt és törekvéseiket nagymértékben támogatta. Más szavakkal, az nem elég, hogy a gyakorlás fő célja egy erős, energikus test létrehozása, a Rou Gong harmóniát teremt a testben és a tudatban, ellentétben a Qi Gong -gal, mely pusztán belső energiával dolgozik. Gyakorolni kell a Rou Gong formáit amely sokféle gyakorlatot követ; általa erős és működő, meditációra alkalmas test lesz. A Rou Gong gyakorlatok megértésében nem a köztük lévő összefüggés a lényeges, hanem az egységessé vált tudatosság. Az élet egy szintjén nem láthatóak ezen tevékenységek közötti összefüggések. Ha a szív kinyílik egy kicsit, egyre több tevékenységet vonz be. Ahogyan nyílik a szív, úgy lesz képes az ember egyre több dolgot csinálni, egyre több dolgot befogadni. Kicsivel több meditáció és a tudat emelkedettebbé válik. Kicsit magasabb szintre kerül a "látás". Egyszer, egy időpillanatban, a tudat nagyon összpontosítottá és emelkedetté válik. Ekkor mindent felemel, és látható, hogy minden kapcsolatban áll egymással. Minden jelentőséggel bír, s mindezek a kapcsolódások, szükségszerűen ott vannak már most is. Pusztán egyensúlyba kell kerülni és egy átható látásmóddal kell rendelkeznni. Le kell csillapodni és egyre nyugodtabbá és nyugodtabbá válni. A szellemi utat követő gyakorló életformája eltér a nem szellemi utat járóétól. Fontos a fizikai gyakorlat, a meditáció és az életforma. Az életforma pedig az, ahogyan eszel, ahogyan másokkal beszélsz, amilyen módon együttműködsz más emberekkel, ahogyan dolgozol, ahogyan a természetben viselkedsz. Tehát Minden.

Chan szemlélet a gyakorlásban

A szerzetesek a korai időktől fogva egyidejűleg fejlesztik a „Yi”-t (tudat v. szándék - 意) és a technikákat. A „Yi” hiányában a tanult képességek és technikák rossz dolgokra használhatók. A Chan gyakorlás (és a meditáció) fejleszti a „Xin”-t (心) és a „Shén”-t (神), ezért a gyakorló szerzetesek jószívűek, lelkiismeretesek, tetteik követik a helyes utat. A gyakorlásban a Zhong Qi-t (中氣) fejlesztik, mely egyre magasabbra kerül. Felérhet a mennybe, vagy a földön marad. A „baihui” (百會) a menny, és a „huiyin” (會陰) a föld. A Rou Gong során a legfontosabb a test (és tudat) lazaságának és a Qi irányításának elérése. Aki nem ezen az úton halad, a harcművészetben sem tud magas szintet elérni. A helyes gyakorlás során a Qi zavartalan és csendes, miközben a Jing - Qi - Shén hármas is fejlődik. Harcművészeti szempontból a Rou Gong gyakorlása olyan érzékenységet hoz létre, amelyben a megnyílnak-, érzékelhetővé válnak a valós testi folyamatok és az ezekkel tudatosan irányítható belső energia. Ennek illuszrálására pár gondolat a legfontosabb tanítások és gong fu gyakorlás kapcsolatáról:

Alapfogalmak

Ha valaki azt mondta régen, hogy a Föld kerek, hát meg kellett halnia. Régen minden szónak súlya volt, értelme, következménye. Ma azonban bármit mondhatunk következmények nélkül: a közösségi oldalakon, levelező listákon vagy kommentekben bárki, bármit írhat, nincs igazán következmény. Így beszélhetünk arról, amiről régen „nem lehet beszélni”. Hui Ke (慧可), Sheng Can (僧燦), DaoXin (道信), más Chan Mesterek korában hiába kérdezték Őket a Tudat Eredendő Természetéről (a Taoisták körében a Dao –ról), a megvilágosodásról, a gyakorlatokról, módszerekről ... mindig elutasítóak voltak: „olyan, amilyen” - mondták. Ma sok könyvet olvashatsz, ahol olyan szavakat használnak amelyeknek napjainkban nincs értelme - átlagemberként nem tudjuk értelmezni: ilyen az „üresség”, az „eredendő természet”, a „tudat eredendő természete”, a „végtelenség”. Amikor a Rou Gong keletkezését és buddhista irányultságát vizsgáljuk, meg kell különböztetnünk a Rou Gong céljait azoktól a hatóerőktől, amely minket (és a modern tudomány alapvető axiómáit: ld. matematika, fizika, kémia) létrehoztak.

A Buddhizmusban két fontos folyamatot kell vizsgálnod. A tudat vizsgálata során milyen törvényszerűségek fedezhetők fel. A másik, hogy a tudatodban megjelenő jelenségek és dolgok milyen törvényszerűségek mentén „keletkeznek és léteznek”. Ha a tudatot vizsgálod, akkor az a lehetőségekkel teli tárházát mutatja, s bizony ebből a Mesterek sok kulturális és bölcseleti értéket teremtettek régen. Ám ezek passzív tulajdonságok. Ahhoz hogy minden jelenség a tudatodban tapasztalható legyen, valamilyen törvényszerűség mentén létre kell, hogy létrejöjjön. Mi az a törvény, amely Téged (belül) irányít? A Buddhizmus nyolcféle tudatosság tanítása szerint a Tudat (Egyenes Kogníció, Citta,kínai: 可乃末那識), az Értelem (Következtető Kogníció, Manas, kínai: 阿賴耶識) és ezeken kívül még Hat Érzékszervi Tudatosság (Vijnanák, kínaiul: 六識) létezik. A tanítások szerint ennek a nyolcféle tudatosságnak az eredeti természete (Svabháva), nyugodt, tiszta és mentes minden szennyezettségtől. Azaz nem öntermészetük eredménye a duális világképet kialakító megkülönböztetés. Sőt, kezdetben ez a nyolcféle tudati minőség nem is válik szét, elkülönítethetetlen egymástól. Mégis valamiért létrejön ezeknek a tudati minőségeknek a szétválása. Ennek értelmében valamiféle önmozgás, mozgásba kerülés az oka a különböző tudati minőségek különválásának.

El is érkeztünk a Xing (性) és a Ming (命) kifejezésekig.

A Xing (korábban 自然) mint kifejezés nehezen értelmezhető, de a „tudat eredendő természete” alkalmazható, vagy az "ember természete" -ként írható le. A Ming (命) minden olyan formát, nevet és törvényszerűséget jelent, ami Téged irányít. Az emberi természet (Xing) és az ember sorsa (Ming) nem függ össze egymással, ezért könnyen meglehet, hogy valaki erkölcsileg jó, de sorsa mégis szörnyű. Más szavakkal: az egyéni szinten megjelenő princípium a sors (Ming), mely meghatározza az egyén születését, lehetőségeit és életének egyéb körülményeit. A belső, alapvető természetben (Xing) adott ennek a sorsnak a követése, azonban az ember belső természete megpróbálhatja elkerülni sorsát, amely kiemelkedő erőfeszítést követel, vágyakhoz vezet, mely szenvedést okoz. Így, vajon, hol van a határ aközött, hogy mennyire használhatjuk szabadon a testünket, érzelmeinket és gondolatainkat következmények nélkül (vágy, szenvedés, ...)? Hol van az egyén határa, ahol már nem szabad, hogy erőltesse a dolgokat?

Nos, a válaszokat a Chan mesterek különböző gyakorlatokban lelték meg. Mindenek előtt a testen dolgoztak (ld: Buddhidharma első gyakorlatai), azon a „visszajelző összességen”, ami folyamatosan jelzi, hogy összhangban vannak-e a törvényekkel vagy sem. A testen, amely rugalmassága hihetetlen mértékben tágítja a határokat, alkalmazkodóvá teszi az embert, így csendesíti a szívet és tudatot. Könnyen beindulnak az öngyógyító képességek és magas fokra növelhető a koncentráció.

A Chan egyik legfontosabb állomása, amikor a tudat felismeri önmagát, mint a testtől függetlenül létező dologot. (erre számos meditációs technika létezik, amellyel a tudat kiléphet a testből: „testem valójában nem én vagyok”) A Rou Gong módszerek azért is célozzák a test alakítását (és a képességek kidolgozását) mert az az életkor előrehaladtával fiziológiai folyamatok mentén beszűkülő lehetőségekkel, komoly nehézséget támaszt a tudat felszabadítása elé. A testen dolgozva pedig léteznek azt működtető meghatározó törvények, amiket fel kell ismerni és velük együtt kell munkálkodni, s vannak olyanok, amikkel nem. Hol találjuk meg e határmezsgyét? Vajon erről mit tanított Boddhidharma, vagy az Őt követő Nagy Tanítók?

A Ming-eket szabályzó törvényszerűségek már akkor megjelentek, amikor a matematikáról, fizikáról, biológiáról vagy kémiáról mit sem tudtunk. A Ming-ek járják át a külső törvényszerűségeket. Konkrétabbak, mint belső, alapvető természetünk-, vagy a Tudatunk Eredendő Természetét leíró törvények (Xing). Valójában, amikor összhangban szeretnénk lenni a világgal, környezetünkkel és a történésekkel, akkor ezt, ezek a törvényszerűségek teszik lehetővé. A Ming a minket mozgató princípiumokat hozza létre, melynek vannak elmei, tudati törvényei (ld: önfennmaradás törvények). E kettő közt azonban hatalmas távolság lehet. Ha belegondolsz, akkor tulajdonképp az egyik jelentős kérdés az, hogy e kettő közt milyen kompromisszumot tudsz létrehozni: az egyéni törekvések és vágyak-, valamint a világot (természetet, univerzumot, stb...) irányító törvények közt hol található a megfelelő összhang. S ebben testnek (és folyamatainak) óriási nagy szerepe van.

A Három Kincs.

Ahhoz, hogy a Mingek - mint hatóerők - létrehozzanak minket, eszközöket teremtenek. Ez az eszköz az emberi testben a Három Kincs, kínai nyelven San Bao (三寶). Ez egy olyan kifejezés, melyet fizikai kincsre véletlenül sem mondanak, hiszen valóban csak nagyon eredendő, nagyon értékes dologra használják. A Három Kincs az, amelyet fizikai gyakorlatain keresztül a Rou Gong folyamatosan alakít és művel. Amennyiben a Három Kincs jelen van, akkor biztosan jól érzed magad. Ha nincs jelen, mindegy milyen feltételek vesznek körül, rosszul fogod érezni magad. A Három Kincs három központhoz csatolható (alső, középső és felső Dantian).

A legalsóban van a Jing (精), az esszencia, mely fordítható életerőnek is. Amennyiben lefelé mozdul 12-16 éves korban, akkor szexuális vággyá alakul át: arra a törekvéssé, hogy a lányoknak mestruációjuk, a fiúknak orgazmusuk legyen. Ha felfelé emelkedik, akkor különböző képességeket aktivál, míg a fejtetőre jutva megvilágosodáshoz vezet. Ha sok a Jing, akkor szívesen indulsz útnak, menni akarsz, csinálni valamit, proaktív vagy. A Jing a harcművészetre ösztökélő erő. 16 évesen sok a Jing, onnan pedig fogy, pótlása roppant nehézkes. Szüleid aktivitásától, a nemzés idején uralkodó időjárástól és még számos dologtól függ, mennyi Jing-el jössz e világra. Erre nagyon vigyáznod kell.

A következő Kincs a Qi (氣) amelyről sokat hallottál már. Talán félúton van a konkrét minőség/esszencia (azaz a Jing) és a szellemi sík a Shen (神) közt. A Qi lebeg, számtalan formája van, nagyon irányítható, a lehetőségek tárházát jelenti számodra. Mennyiségileg rengeteg van belőle, hiszen ételből és fényből rengeteget tudsz gyűjteni és igazán minőségi dolgokról van szó. A legfontosabb törvénye a mozogás. Ha mozog, minden rendben van, ha stagnál, akkor problémák lesznek.

A Shen (神) a szellem, azaz a tudat olyan minősége, a Bölcsesség. S mint ilyen csak az embernek van. Ha benned van Buddha és az ember eredendő természete tartalmazza Buddha Bölcsességét, akkor miért nem világosodsz meg csak úgy? A válasz egyszerű: mert szabad akaratból döntesz s éled az életed. A buddhista gondolkodás szerint a Shen egészen parányi, csupán a tudat 1/8-ad része. Ahhoz elegendő, hogy megtaláld magadban, de ahhoz nem elég, hogy csak ülj és várd a megvilágosodást (vagy az eredményeket) minden törekvés nélkül. Mindenképp dolgoznod kell magadon. Ha Shen -ből határozol el valamit, akkor azt végigviszed. Ám minden más tudati akarás nagyon labilis. A Shen tartja a kapcsolatot Buddhával… Ezzel pedig meg is fogalmaztuk az emberi élet célját is. A gyakorlások mentén mindenek előtt el kell érned saját magad. A Shen-t, ez a pici részét a tudatnak, amely ekkor kinyílik. Személyes munkával indul minden, saját testeden kell munkálkodnod, ami az összefüggéseinek megértésével kezdődik.

Képzeld el az állapotot, amelyben mindenből bőven van jelen. 16 éves tested tetterejét birtoklod, tele vagy életakarással. Menni akarsz, dolgozni, gyakorolni. Qi is rengeteg van, mely áramlik, mozog: ekkor nagyon finomak az érzékszerveid. Kedved van megérinteni mindent. A Rou Gong egyik alapgyakorlatában a Chan Yuan Gong páros gyakorlataiban finoman érinted össze a karokat és erőhatás nélkül gyakorold az elvezetés és kibillentés technikáit. Ez fejleszti a képességet, amellyel az ember (szavak nélkül) kommunikálni, érzékelni képes. Ha a Shen rendben van, akkor kettős állapotban vagy jelen: a végtelenben mely fantasztikusan szabad érzés, azonban tartasz egy középpontot, ami békét és nyugalmat áraszt. Most add össze ezt a három állapotot. A Rou Gong kívülről haladva befelé ezt teremti meg. A Három Kincs hiányában azonban nem tudod megismerni a körülötted lévő világot és viszonyokat, amelyben létezel. A Három Kincs maga a kapcsolat ezzel s annak minden törvényszerűségével.

Tehát, tudatod jellemzőit a Shen tartalmazza. A világegyetemet irányító törvények minőségei pedig lent vannak. Amikor történik veled valami, akkor abban már benne van, hogy az miért történt. Közte pedig Te magad vagy. Mindezt a Qi mozgása, a három törvénye közvetíti számodra. Felismered-e milyen kommunikáció van a kettő közt (fent és lent), mennyire tudod az információkat innen kinyerni és az életedben használni. A Qi első törvénye a mozgás, az áramlás. Ha stagnál, vagy túl gyors, akkor gondok lesznek. Ha a patak lassan folyik, de sok víz van benne; az nagyon jó. Holtágaiban azonban áll a víz, büdös és poshadt; ez betegségeket okoz. Ha a Qi túl gyors, akkor yang tüneteket okoz, így - a harcművészetben - túlságosan irányíthatóvá válik az ember: a küzdelemben a túl erős támadás könnyen továbbvezethető, vagy "üresbe engedhető", így az ellenfél támadhatóvá válik. A stagnálás és merevség szintén ilyen: a megfeszült ember könnyen kibillenthető: nem tud elhajolni és alkalmazkodni. E két szélsőség közt pedig a Qi állapota van.

A kolostorok kialakítását kívül és belül az ősi térrendezés elvei alapján határozták meg. Ez a Feng Shui, melynek jelentése Szél és Víz. Ha ez nem megfelelő, akkor nagyon rosszul éreznék magukat a szerzetesek. Lehet nagyon meleg, vagy hideg, lehet sok fény vagy sötétség, de ha a fekhely szeles és a hálóruha nedves, akkor bizony igen kellemetlen érzések fognak el. E két elemet kell vizsgálni magunkon belül is. A Feng Shui pedig azt mondja, hogyan hömpolyög, áramlik a levegő, annak szél és víz része. Ha túl gyors, vagy valahol áll, ott szabályozni kell.

Rou Gong és a mozgás - a gyakorlatok

Ugyan ez van a Rou Gong szemléletében is. Általuk tanulsz meg állni. Újra megtanulod a lélegezést; a helyes légzést és technikáit. Az alapmozdulatok végrehjtására figyelve fedezed fel saját tested adottságait. Bár e gyakorlatok kötött formák, azonban az energiákkal szabadon játszhatsz. Minél inkább figyelsz befelé, annál jobban érzed és megérted, hogy a Qi-nek milyen szabályai vannak. Hogyan hömpölyög s irányítható oda, ahol kevesebb van. Ahol pedig sok, onnan hogyan vezethető el. Ezáltal a Qi végzi a dolgát: gyógyít és áramlik. Ez az első szint a Rou Gongban. A Mesterek úgy gondolják, hogy ha a belső energetikai egészség nem alakult ki – hiába vagy nagyon gyors, nagyon kemény – nem leszel képes az ellenféllel kapcsolatba lépni. Nem tudod megérzeni a szándékait. Tudod te is, hogy az erősebbnél mindig van erősebb, a gyorsabbnál mindig van gyorsabb. Azonban ha kapcsolat van köztetek, kiszélesednek a lehetőségeid és érdekes dolgokat tudsz létrehozni. A Rou Gong alapgyakorlataival hosszú éveket tudsz eltölteni anélkül, hogy küzdenél vagy különféle harci stratégiákon gondolkodnál. A Rou Gong saját tested adottságaira-, a fel nem fedezett részeire mutat rá, így felismered a test és tudat egymástól való függetlenségét. Megtanulsz "úszni", "lebegni", "érzékelni", "kapcsolatot teremteni". Mindez nagyon lágy művészet, amely mögött kényelmes és kellemes értékek vannak. Majd átalakulni egy agresszív küzdelmekké. A Rou Gong egy nagyon szépen kidolgozott módszertan, amely a test határait dönti le, felszabadítva a tudatot. Így a kapcsolatot teszi lehetővé az ember és környezete-, illetve az ember és ember közt (ld.: ellenfél) E kapcsolat nélkül értéktelen minden stratégia, minden erős és gyors ütés. Ha nincs energetikai csere, azaz nincs jó Gong, nem létezik megfelelő Quan. S ez a Qi tudatosságát jelenti.

A Rou Gong alapvető lényege a lágyság és a rugalmasság megszerzése, fenntratása valamint a Qi áramlásának képessége. Általa érzékeled a Qi-t-, a szerveid-, azok energetikai állapotait melyek folyamatosan jeleznek számodra. Minden érzékszerv küld impulzust feléd, ha a határaidhoz értél. Érzékelni a tested nem ugyanaz, mint figyelni azt! A buddhizmusban ezt mentális érzékelésnek és érzékszervi érzékelésnek nevezzük, mely két külön dolog. Tehát, nem én figyelem a testem a Rou Gong-ban, hanem a testem figyeli önmagát. Testtel érzékeled azt ami van, amely azon képesség kialakulásához vezet, hogy a szervekből érkező jelzéseket is érezed. Ilyen, amikor étkezés közben hamarabb jelez a gyomor, hogy elég, mint ahogy a jóllakotsság érzését azonosítanád és felfognád. Néha pedig azt is jelzi, hogy több savanyú kell.

Bár a Rou Gong buddhista célok elérését szolgálják, közvetett módon olyan képességeket is kialakítanak, amelyek a küzdelemben fantasztikusan előnyösek. Hiszen, meg tudod előzni az ellenfél szándékát. E gyakorlatok – nei gong folyamatok mentén – választ adnak arra is, hogy zárd vissza magadba a kisugárzásod. Azt jelenti, hogy az ellenfél ne tudja megérezni mit is szeretnél. Úgy kell készen állni (felhúzva lenni), hogy abban semmi kisugárzás ne legyen. Egy rendkívül aktív állapot, de ebben az állapotban nem tudod Te sem, mikor támadsz. Mert nem Te döntöd el, mikor akarsz ütni, hanem az ellenfél helyzete dönti azt el. Az ilyen támadás pedig lassan is győzhet. Számos írás szól arról, hogy idősebb Mesterek a legagresszívebb küzdőkkel szemben hogyan győztek. Ők mind 70 év feletti Mesterek voltak. Nem voltak gyorsak, hiszen az emberi gén nem engedi. Bármennyit is gyakoroltak, bizony egy 70-80 éves Mester lassú. Hogy tudott győzni egy Mester, aki biztosan lassabb és gyengébb is mint az ellenfele? Csak ilyen képességek alkalmazásával. Nyugodt állapotában nem sugározza ki az ütéseit. Az ellenfél gyengéit használja ki. A Rou Gong tuljdonépp semmi más, lecsendesített tudat és testtel való érzékelés, amelyen keresztül létrehozható a legtermészetesebb, legfinomabb kapcsolat két ember vagy az ember és környezete közt. Minden állapotot a test folyamatosan közöl, de rajtad múlik, felismered-e és alkalmazkodsz –e. Ezeket a jeleket ha veszed, bármennyire is a chan tanítások mint szellemi út az, amelyen jársz, a testnek mint mesternek van jelentősége. Amíg e testben időzöl, nem legyőzni kell azt, hanem túljutni rajta, benne időzve pedig munkálkodni vele.

Erre jött létre a Rou Gong, melynek jelenlegi, hivatalos templomi gyakorlatai:

A kialakítható képességekről (gong)

...feltöltés alatt...

1934-ben Miao Xing Apát (妙兴大和尚, 1891-1927, Shaolin Kolostor Főapátja 1923-1927 közt) felügyelete mellett készült el a "Shaolin 72 Képessége" 《少林七十二绝技》 c. mű, melyben a szerzetesek 36 Kemény Gong -ot (三十六硬功, Ying Gong) és 36 Lágy Gong-ot (三十六柔功, Rou Gong) neveztek meg, mint képességek. Fontos megjegyezni, hogy egy külső stílusú harcművész nem feltétlenül a „kemény”-, és egy belső stílust gyakorló nem feltétlenül a „puha” képességeket használ. A Rugalmasság Művészete "külső" képességhez tartozik, mégis "puha". Az Ín Átalakítása belső, de valójában kemény. Azt is látni kell, hogy a „kemény” és „lágy” minőségek nem azok, amire a legtöbb ember gondol. E két fogalmat kínaiul "gong" és "rou" (kantoni nyelvjárásban "kung" és "yau") hívjuk. A kínai harcművészetben a „puha” erő erősebb lehet, mint a "kemény” erő. A belső erő sem feltétlenül erősebb, mint a külső erő, bár általában ez igaz. Minden az életkortól, mérettől és nemtől függ - azaz a gyakorlótól saját magától.

A történetírások szerint nem valószínű, hogy a Shaolin 72 Képessége volt az elsőként használt felosztás. Biztosan állítható azonban, hogy a Ming dinasztia idején használatban volt, amely - a harcművészet fejlődéstörténetében - a késői időszakok egyike (ld.: a Shaolin kungfu fejlődésének 6. századi-, Sui-dinasztia kezdete). Mivel a kínai harcművészetben a Shaolinnak van a leghosszabb történelme más stílusokkal szemben (ahol ahol napjainkban már csak párszáz évre lehet visszatekinteni). Így aztán a 72 -es felsorolásnak már számos változata létezik, olyanok is, melyek igen különböznek másoktól. Léteznek 36, 72 és 108 általánosan használt shaolin terminlógia mentén összeállított felsorolások, amelyek Bodhidharma 18 Luohan Kéz gyakorlatsorának alapján születtek meg: számos kifejezés, forma és kombináció a 18 többszörösei (pl.: 36 Lábtechnika, és 108 Shaolin testhelyzet).

Javasolt irodalom és források

1. SHAOLIN.ORG.CN / 其它功法
2. BGT ENT - Sal Canzonieri, Dao Yin
3. www.kungfulibrary.com
4. 南少林之谜:两百多年前为何突然消失无影踪
5. Xu Gaoseng Zhuan
6. Lin, Boyuan (1996), Zhongguó wushu shi 中國武術史, Taipei 臺北: Wuzhou chubanshe 五洲出版社
7. Shahar, Meir, The Shaolin Monastery: History, Religion, and the Chinese Martial Arts
8. 程宗猷
9. ARCHIVE.ORG 紀效新書·卷十八
10. ...

❀ ❀ ❀

Köszönetet mondunk minden barátunknak, mindazon szerzőknek, tanítóknak, buddhistáknak és harcművészeknek, akik hozzájárultak a harcművészet-történeti-, buddhista-, bölcseleti és egyéb tanításokkal, írásokkal, tanulmányokkal, jegyzetekkel minden érző lény tanításához és tanulásához. Buddhák és Mesterek tanításait megosztani érdem, mindezen érdemeket felajánljuk az összes Buddháknak. A Xing Long Tang elfogulatlan, pártatlan, szektarianizmustól mentes elv alapján törekszik a Dharmát, a Chan hagyományvonal tanítását, a harcművészeti stílusok történeteit megosztani. 武林一家! 阿弥陀佛!

XiaoFeng Cserkész Gábor Mester @ Xing Long Tang | 2017 v1; első kiadás
Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 licenc alkalmazásával | 署名-非商业性使用-禁止演绎 4.0 国际
Ha hibákat, megjelenési vagy egyéb problémákat találsz, írj nekünk: master [at] rgm [pont] hu

武林一家 |

vissza | ❀ index | ❀ harcművészeti jegyzetek és publikációk




0

XING LONG TANG 醒龙堂 中国武术研究会 | Honorary President: ZHANG ERYU Grandmaster | Master: XIAO FENG | Contact us: master [at] rgm.hu
Member of Hungarian Traditional Gong-Fu and Wushu Federation | HQ & Cultural Xchange: CHINESE ART CENTER 匈中文化交流中心.
Your use of this website is subject to, and constitutes acknowledgement and acceptance of, our Terms & Conditions @ 1995-2017
How you may Enhance your Health, Combat Efficiency, Mental Freshness and Spiritual Joy through autentic Gong Fu and Chan Teachings