Tradicion√°lis k√≠nai harcmŇĪv√©szetek a XIV.-XVI. sz√°zadi K√≠n√°ban



   



Tradicion√°lis k√≠nai harcmŇĪv√©szetek a XIV.-XVI. sz√°zadi K√≠n√°ban

Kivonat, dolgozunk rajta

❀ ❀ ❀

Bevezetés

1279 -ben meglepet√©sszerŇĪen mongolok t√°madtak √©szakr√≥l √©s megh√≥d√≠tott√°k a K√≠nai Birodalmat. Song elesett, Kubilai K√°n lett K√≠na √ļj Cs√°sz√°ra, √≠gy megalakult a Yuan Dinasztia (元朝, 1271‚Äď1368). A mongol h√≥d√≠t√≥kat nem √©rdekelte a k√≠nai irodalom vagy filoz√≥fia. A k√≠nai buddhizmus is h√°tt√©rbe szorult, mert a mongolok Tibetet is a birodalomhoz csatolt√°k √©s a m√°gikus elemekkel tark√≠tott tibeti buddhizmust helyezt√©k elŇĎt√©rbe. A Shaolin Kolostort bez√°rt√°k, a Quan Fa hossz√ļ ideig tiltott volt. Feh√©r L√≥tusz titkos t√°rsas√°g (白莲教, 1352) egy ex-buddhista szerzetesnek, Zhu YuanZhang -nak (朱元璋, 1328 ‚Äď 1398) seg√≠tett, aki alap√≠t√≥ja lett a kedvelt Ming Dinaszti√°nak (1368-1644), Hong Wu Cs√°sz√°rk√©nt (洪武). Addigra azonban a Quan Fa degrad√°l√≥dott, k√ľlsŇĎ-, nyers √©s p√≥rias utcai vereked√©ss√©, harcmodorr√° v√°lt. Sokan ez√©rt √°br√°ndultak ki belŇĎle. A Ming dinasztia elsŇĎ fel√©ben azonban n√©h√°ny jelentŇĎs fejlŇĎd√©s t√∂rt√©nt, mindegykinek egyetlen fontos c√©lja volt: √ļjraegyes√≠teni a K√≠nai harcmŇĪv√©szetek k√ľlsŇĎ √©s belsŇĎ aspesktusait.

√Črdekess√©g, hogy a mongol rendelkez√©sek ellen√©re Fu Yu Mester (福裕禅师, 1203-1275) a Yuan-dinaszti√°ban √∂t Shaolin Templomot emelt: Helin-n√©l a k√ľlsŇĎ-mongol ter√ľleteken (外蒙和林, Halahelin, a kor√°bbi Hang Ai tartom√°ny, ma: Mong√≥lia), Pan Shan-on Ji Xian-n√©l, Tian Jian-n√°l (天津蓟县盘山), Chang An -ban (长安), Tai Yuan-ban (太原) √©s Luoyang -ban (洛阳). Templomok j√∂ttek l√©tre Jiu Ding Lian Hua hegyen Shandong tartom√°nyban (山东九顶莲花山), Ba Fan She Taiwanon (台湾八番社), az Emei hegys√©gben Sichuan tartom√°nyban (四川峨眉山). √ćgy 10 kolostor √°llt √∂sszesen, amely a Yuan Dinasztia alatt a harcmŇĪv√©szet terjed√©s√©ben kiemelt szerepet j√°tszott.

A Ming Dinasztia (明朝, 1368‚Äď1644) a k√≠nai harcmŇĪv√©szet szempontj√°b√≥l az egyik legfontosabb idŇĎszak volt. A legt√∂bb ma ismert √©s gyakorolt st√≠lus elterjed√©se e korra ny√ļlik vissza. √ögy mondjuk, hogy a k√≠nai harcmŇĪv√©szet "csecsemŇĎkora" a Qin-, √©s Tang-dinasztia idej√©re tehetŇĎ (i.e 221 - i.sz. 907), melyet a "pr√≥b√°k idŇĎszaka" k√∂vetett a Song-dinaszti√°ban (960‚Äď1279). Az "√©rett idŇĎszak" a Yuan-, √©s korai Ming-dinaszti√°kra-, (1271 - 1644) m√≠g a "fejlŇĎd√©s idŇĎszaka" a Ming-dinasztia id√©j√©n (1368‚Äď1644) k√∂vetkezett be. A k√≠nai harcmŇĪv√©szetek "integr√°ci√≥s idŇĎszaka"-, amikor az alapokra sz√°mos kiv√°l√≥ Mester saj√°t kombin√°ci√≥kat √©s st√≠lust fejlesztett - a korai Qing-dinasztia idej√©re (1644‚Äď1700) vezethetŇĎ vissza. Az "√°tmeneti idŇĎszak" pedig a k√∂z√©p-Qing-, (1800) m√≠g a modern kor (1912-) e fej√©lŇĎd√©s v√©g√©t jelentette. A Ming Dinasztia alatt, sz√°mos harcmŇĪv√©szeti st√≠lus, illetve ir√°nyzat szervezŇĎd√∂tt k√ľl√∂n√°ll√≥ iskol√°kba. Az 1500-as √©bekben Qi Jiguang T√°bornok (戚繼光, 1528.11.12 ‚Äď 1588.01.17) volt a Mingek legelismertebb √©s legsikeresebb t√°bornoka. H√≠res volt szigor√ļ fegyelm√©rŇĎl √©s intenz√≠v kik√©pz√©s√©rŇĎl. Qi t√°bornok egyenruh√°s katon√°kb√≥l √©s civil tartal√©kosokb√≥l √°ll√≥ hadsereget vezetett jap√°n kal√≥zok (倭寇, Wokou) ellen Zhejiang tartom√°nyban.

    A Wokou -k (倭寇) Kelet-√Āzsia partjait fosztogat√≥, kevert nemzetis√©gŇĪ kal√≥zok voltak. A sz√≥ jelent√©se ‚Äějap√°n kal√≥z‚ÄĚ vagy ‚Äět√∂rpe kal√≥z‚ÄĚ. A wokou kal√≥zok k√©t elk√ľl√∂n√≠thetŇĎ korban tev√©kenykedtek. Az elsŇĎ wokou-k f√©lreesŇĎ jap√°n szigeteken rendezkedtek be √©s t√ļlnyom√≥ r√©szt jap√°nok volt. Ezzel szemben a k√©sŇĎbbi, 16. sz√°zadi wokou-k k√∂z√∂tt m√°r alig tal√°lunk jap√°nokat. A 16. sz√°zadra a wokou-k nagy r√©sze m√°r k√≠nai volt. A Ming-dinasztia Qi Jiguang √©s Yu Dayou (俞大猷, 1503‚Äď1579) t√°bornokokat b√≠zta meg a partvid√©k v√©delm√©re √©s a kal√≥zok elleni harcra. Munk√°jukat nagyban megnehez√≠tette, hogy a hivatalnokok egy r√©sze j√≥ kapcsolatot √°polt a kal√≥zokkal. A Ming-korban hatalmas m√©reteket √∂ltŇĎ korrupci√≥nak k√∂sz√∂nhetŇĎen a hivatalnokok k√∂nnyen lefizethetŇĎek voltak, a kal√≥zok tev√©kenys√©g√©bŇĎl pedig jelentŇĎs hasznot h√ļzhattak. Fujian tartom√°nyban a mai napig megtekinthetŇĎ n√©h√°ny kal√≥zok ellen √©p√≠tett erŇĎd; ezek k√∂z√ľl a Zhongwu erŇĎd maradt fenn a legjobb √°llapotban. Yu Dayou neves harcmŇĪv√©sz volt, aki a Shaolin Kolostorban tanult. HarcmŇĪv√©szete a ‚ÄěJing √©s Chu Hossz√ļkard‚ÄĚ (荊楚長劍, Jingchu Changjian) volt. Tanulm√°nyai ut√°n meg√≠rta a ‚ÄěVit√°lis Energia Gy√ľlyt√©se (正氣堂集, Zhengqi Tang Ji) munk√°t. Ebben a mŇĪben k√ľl√∂n fejezetben foglalkozik a kardtechnik√°kkal, Kard Klasszikusa c√≠men (劍經, Jian Jing), amely k√©sŇĎbb mag√°nak a k√≠nai harcmŇĪv√©szetnek.

Qi Jiguang p√©ld√°tlan gyŇĎzelmeivel tiszteletet v√≠vott ki mag√°nak. 1560-ban Zhejiang-ban jegyezte le elsŇĎ katonai tanulm√°ny√°t ‚Äě√öj √Črtekez√©s a Fegyelmezett Szolg√°latr√≥l‚ÄĚ (纪效新书, Jixiao Xinshu) c√≠mmel. A tanulm√°ny parancsnokol√°sr√≥l, ir√°ny√≠t√°sr√≥l, taktik√°kr√≥l √©s kik√©pz√©srŇĎl sz√≥lt. A 14. fejezete a ‚ÄěFejezet az √°gy√ļ √∂k√∂lrŇĎl √©s a l√©tfontoss√°g√ļ f√ľrges√©grŇĎl‚ÄĚ c√≠met visel (拳經捷要篇, Quan Jing Jieyao Pian), mely a fegyvertelen harci gyakorlatokat hangs√ļlyozza a katonai csapatok fizikai kik√©pz√©s√©ben. Az irodalomban nem tal√°lhat√≥ hasonl√≥ √≠rott utal√°s ebben a t√©m√°ban (hab√°r t√∂rt√©nelmi bizony√≠t√©kok utalnak arra hogy a Ming elŇĎtti hadseregek is haszn√°ltak valamif√©le harcmŇĪv√©szeti kik√©pz√©st illetve bemutat√≥kat). √Črdkess√©g, hogy Qi T√°bornok e munk√°j√°ban mutatta be a ‚ÄěMandarinkacsa Forma‚ÄĚ-t (鴛鴦阵, yuanyang zhen ), amely a harcokban kiv√°l√≥an alkalmazhat√≥ 11 katona √©s 1 logisztikai szem√©lyzetbŇĎl √°ll√≥ form√°ci√≥ volt. A Quanjing Jieyao Pian a fegyvertelen harcr√≥l sz√≥l. Ebben Qi T√°bornok megveti a fegyvertelen k√ľzdelmet, mivel szerinte semmire sem j√≥ a harct√©ren, b√°r elismerte annak √©rt√©k√©t a felk√©sz√ľl√©s sor√°n. Qi ez√©rt kiv√°lasztott a kor harcmŇĪv√©szete(i) k√∂z√ľl harminck√©t testtart√°st, melyet fizikai √©s ment√°lis kond√≠cion√°l√°sra alkalmazott. A technik√°k le√≠r√°sa verses form√°ban-, 7 karakteres sorokban t√∂rt√©nt. E fejezet bevezetŇĎj√©ben a T√°bornok felsorol tizenhat k√ľl√∂nb√∂zŇĎ st√≠lust, k√∂zt√ľk eml√≠ti a ‚ÄěShaolin Bottechnik√°k‚ÄĚ ‚Äďat is. Ezt k√©sŇĎbb Cheng Zhongyu k√©zik√∂nyve korhŇĪ r√©szletezetts√©ggel dokument√°lta √©s 1610-ben ‚ÄěEredeti Shaolin Bottechnik√°k‚ÄĚ c√≠men kiadta. Qi T√°bornok feljegyz√©s√©ben ez a m√≥dszer nem ker√ľlt le√≠r√°sra. A T√°bornok √ļgy √≠rta le a pusztakezes harcot, mint k√ľlsŇĎ technik√°kat, amelyek nem alapozott a Qi (energia) vagy ment√°lis k√©pess√©gek kialak√≠t√°s√°ra. Ezzel szemben a Ming-Qing korban a k√≠nai harcmŇĪv√©szetek l√©nyege √©pp ez volt. Qi t√°bornok fŇĎ fegyvere a Changdao (长刀, hossz√ļkard, k√©tkezes) volt. 1568-ban a K√≠nai Nagyfal √ļjj√°√©p√≠t√©s√©ben a Ming t√°bornokai k√∂zremŇĪk√∂dtek, Tan Lun (譚綸, 1520-1577) √©s Qi Jiguang is; kettŇĎj√ľknek k√∂sz√∂nhetŇĎ a Nagy Fal ma is j√≥ √°llapotban l√©vŇĎ r√©szei Peking k√∂zel√©ben.

A Ming korban, Bai Jintou (白金斗, 9.-ik gener√°ci√≥s Mei Hua Quan 梅花拳) Mestert tartott√°k sz√°mon a Baijiazhi Meihuaquan (白家支梅花拳) alap√≠t√≥jak√©nt (Shandong tartom√°ny). A Shaolin -i tanulm√°nyaib√≥l sz√°rmaztatj√°k, ahol a Rou Quan (柔拳) technik√°it kombin√°lta a kem√©ny Shaolin k√ľzdelmi form√°kkal (Quan Fa). A st√≠lus gyakorl√°sa k√ľl√∂nb√∂zŇĎ magass√°g√ļ f√∂ldbe√°gyazott fa rudakon illetve fa t√∂nk√∂k√∂n t√∂rt√©nt. A Baijiazhi Meihuaquan k√©ts√©gtelen√ľl egy pr√≥b√°lkoz√°s volt a k√ľlsŇĎ √©s belsŇĎ st√≠lusok √∂sszevon√°s√°ra.

Mindek√∂zben a Wudang hegys√©gben (武当山), a Ming-dinasztia Hongzhi peri√≥dus√°ban (1488-1504) Zhang Shou Xing (张守性) a Longmen Pai (龙门派) nyolcadik gener√°ci√≥s mestere megaloktta a Wudang Tai Yi Wu Xing Quan (武当太乙五行拳) st√≠lust (ismert m√©g Liang Yi Quan (兩儀拳). Zhang Mester a Wudang Lila FelhŇĎ Templom√°ban (Wudangshan Zixiao Gong 武当山 紫霄宫) √©lt √©s a Xuanmen Zhang (玄门 掌) st√≠lust gyakorolta, amely a Taiji 13 Testhelyzet-, Hua Tuo Mester √Ėt √Āllat Qigong-ja √©s n√©h√°ny taoista Daoyin gyakorlat √©s harci technika kombin√°ci√≥ja volt. A Wudang Tai Yi Wu Xing Quan form√°i napjainkban is tanulhat√≥ qigong-, √©s k√ľzdelmi formak√©nt is. A Taiyi Wuxing Quan (太乙 五行 拳) "Wudang Taiyi Qin Pu 23 Shi" (武当 太乙 擒 扑 二十 三 势) Aisin Gioro Pu Xuan (Jin Zitao, 金子弢) n√©pszerŇĪs√≠tette, aki 1929-ben k√∂lt√∂z√∂tt a tanult Zi Xiao Gong (Purple Palace) ‚Äďba. Mestere Li Helin (李合林, 16. gener√°ci√≥s Wudang Long Men Pai Mester volt, Xu Benshan tan√≠tv√°nya).

Yuan-Ming korban Jue Yuan (觉远) Chan szerzetes a 18 Lohan Keze (罗汉十八手, luohan shi ba shou ) st√≠lus technik√°it 72 technik√°ra bŇĎv√≠tette a templomi Louhan √©s k√ľl√∂nb√∂zŇĎ-, m√°s forr√°sokb√≥l tanult harci technik√°k kombin√°ci√≥j√°val. Nyugat-K√≠na Gansu tartom√°ny√°ban Lanzhou v√°ros√°ban tal√°lkozott Li Sou-vel az Hong Quan (紅拳) mester√©vel. Li Sou Jue Yuan-nal visszat√©rt Henan tartom√°nyi Luoyangba, hogy bemutassa Jue Yuan-t Bai Yufeng ‚Äďnek (白玉峰), aki Shanxi tartom√°nyban sz√ľletett Taiyuan-n√°l. Bai a Luoyang Tong Fu Chan Si kolostor belsŇĎ st√≠lus√°nak mestere volt. A Ji Ji Tai Dou belsŇĎ boksz st√≠lust gyakorolta. Li Sou, Bai Yufeng √©s Jue Yuan visszat√©rtek a Shaolin Kolostorba, hogy Jue Yuen 72 luohan technik√°j√°t 173 tecknik√°ra bŇĎv√≠ts√©k. Bai Yufeng korai, m√°r elfelejtett technik√°kat rendszerezve kombin√°lt√°k a form√°kat, √≠gy alak√≠tott√°k ki a k√ľlsŇĎ √©s a belsŇĎ st√≠lust. 10 √©v k√∂z√∂s gyakorl√°s √©s kutat√°s it√°n Li Sou elhagyta a Kolostort. Bai Yufeng √©s fia √ļgy d√∂nt√∂ttek maradnak √©s szerzetesekk√© v√°lnak. Bai Mester a Qiu Yue (秋月禪師) nevet vette fel, k√∂nyvt√°ros lett. Pusztakezes k√ľzdelm√©rŇĎl √©s keskeny peng√©jŇĪ kardtechnik√°ir√≥l volt ismert.

Minden ma l√©tezŇĎ Shaolin st√≠lus az ŇĎ √°ltaluk kidolgozott ir√°nyad√≥ elvek √©s technik√°k ment√©m alapul, amely ebben az idŇĎben teljesen megv√°ltoztatta Shaolin harcmŇĪv√©szet√©t. Li Sou meghagyta a Hong Quan √©s botform√°kat, melyeket ma is gyakorolnak mint Xiao Hong Quan (小洪拳) √©s Da Hong Quan (大洪拳) form√°k. A Hong Quan form√°kat a Shaolin Tai Tzu Chang Quan (太祖长拳) √©s a Rou Quan (柔拳) st√≠lusok befoly√°solt√°k. Ezek a form√°k nagy hat√°ssal voltak sok k√©sŇĎbbi harcmŇĪv√©szeti st√≠lusra is. A Ming idŇĎszak √©s a Qing dinasztia alatt mintegy 300 st√≠lus fejlesztettek ki Shaolinban. Ugyancsak Shaolin szerzetesek voltak azok, akik a szerzetes v√°ndorl√°sok ezen idŇĎszakaiban K√≠na m√°s ter√ľleteirŇĎl is gyŇĪjt√∂tt√©k (s adt√°k √°t) a form√°kat. A Shaolin Kolostoron k√≠v√ľl egy√©b st√≠lusok fejlŇĎd√©s√ľket a Ming-kor alatt fejezt√©k be. Az √©szaki f√∂ldmŇĪvesek k√∂z√∂tt a Ba Shan Fan (八閃翻), amit ma Fanzi Quan-nek h√≠vnak (翻子拳) gyakorl√°sa volt n√©pszerŇĪ, melynek gy√∂kerei a Sung-korig ny√ļlnak vissza, b√°r Qi Jiguang T√°bornokot tartj√°k alap√≠t√≥nak. A Ba Shan Fan belsŇĎ √©s k√ľlsŇĎ st√≠lus, amit lass√ļ √©s gyors √ľt√©sek jellemeznek. A kem√©nyet √©s l√°gyat egyes√≠tik kirobban√≥ mozdulatokban. A st√≠lust a Qing dinaszti√°t√≥l Ba Shan Men ‚Äďnek (八翻门) nevezik.

A Ming korban taoista szerzetesek az Emei hegyen fejlesztett√©k ki a San Huang Pao Chui (三皇炮捶) st√≠lust. Ez gyors, erŇĎteljes √ľt√©sekbŇĎl √°ll, ami a testbŇĎl robban ki. A st√≠lust Pu Zhao szerzetes hozta vissza Shaolinba, aki a Ming-Qing kor elej√©n j√°rt az Emei hegyen √©s tanulta azt egy taoista szerzetestŇĎl. Egy m√°sik st√≠lus is a k√©sŇĎi Ming dinasztia idej√©n Zheng Tianxing Mester Lan Shou (拦手) st√≠lusa (jelent√©se: blokkol√≥ k√©z) (hossz√ļ √∂k√∂l st√≠lus). Blokkol√≥ techink√°kat haszn√°l fordul√°sokkal √©s remeg√©ssel (risz√°l√°ssal), mik√∂zen a l√°b az ellenf√©l gyomr√°t ill. l√°gy r√©szeit t√°madja, √°tv√©ve ill felhaszn√°lva az ellenf√©l energi√°j√°t ezzel legyŇĎzve az ellenf√©l gyorsas√°g√°t.

A Ming dinasztia v√©ge fel√© Shaolin annyi form√°t tartalmazott, hogy nagyon kev√©s szerzetes ismerte ugyanazokat a form√°kat mint t√°rsaik. Egyes szerzetesek tartottak a kor√°bban egys√©ges√≠tett Shaolin Quan elapr√≥z√≥d√°s√°t√≥l, mely a specializ√°ci√≥ ok√°n rengeteg kisebb r√©szre v√°lt sz√©t. A teljes rendszert csak a harci szerzetesek voltak k√©pesek megtanulni, akik azt√°n szakosodtak √©s kialak√≠tott√°k a legjobb k√©pess√©g√ľk szerinti (saj√°t) st√≠lusukat. ElŇĎ√°llt a helyzet, hogy egy tan√≠tv√°ny megtanulta az alapvetŇĎ √Ėt √Āllat St√≠lust, majd szakosodott egy m√°sik szerint. N√©h√°ny √©v eltelt√©vel a szerzetesek a szakosod√°s miatt azt√°n h√°trahagyt√°k az eredeti Quan Fa-t, amely √≠gy a kihal√°s vesz√©ly√©vel n√©zett szembe. R√∂vid idŇĎ eltelt√©vel nem maradt senki, aki tan√≠thatta volna. A Shaolin Quan Mesterek ez√©rt √∂ssze√ľltek, bemutatva a technik√°ikat. N√©h√°nyan kiv√°l√≥ak volta a Qi keringet√©s√©ben-, m√°sok a mozg√©konys√°gban-, vagy az erŇĎ gyakorlatokban. K√ľl√∂nb√∂zŇĎ szempontok szerint a Mesterek √∂t ir√°nyt, ir√°nyzatot v√°lasztottak:

  • Da Mo (达摩) - Qi Gong
  • Feh√©r Daru (白鶴) - Tudat koncentr√°ci√≥;
  • Luo han (罗汉) - Test √©s forma;
  • Tai Zu Hossz√ļ √Ėk√∂l (太祖长拳) - pontos form√°k;
  • Da Sheng (大聖) - mozg√©konys√°g.

A kiv√°lasztott √∂t st√≠lus egyetlen rendszerben egyes√≠tett√©k, melyek az eredeti √©szaki-, "√Ėt Ňźs√∂k St√≠lusa" lett (nem t√©vesztendŇĎ √∂ssze a d√©li √∂t st√≠lussal, amely j√≥val k√©sŇĎbb a Qing Dinasztia idej√©ben keletkezett). A Shaolin Quan e ment√©n tov√°bb fejlŇĎdhetett. M√°s harcmŇĪv√©szek szint√©n megpr√≥b√°lt√°k √∂sszerakni a harcmŇĪv√©szet "szuper-st√≠lus√°t" a dinasztia k√©sŇĎi szakasz√°ban, √Čszak-Kin√°ban. A st√≠lust Wu Zu Quan -nak (五祖拳) h√≠vt√°k. A Wu Zu (五祖) jelent√©se √Ėt Ňźs, amely a 1600-as √©vekben az al√°bbiakb√≥l √°llt √∂ssze:

  • Tai Zu (太祖) - K√≠na cs√°sz√°rai
  • Guan Yin (觀音) - a Kegyelem "vas" IstennŇĎje, amelyet a taoizmus √©s buddhizmus ismer √©s tisztel
  • Luohan (羅漢) - a harcos szerzetesek, akik mindig k√©szek voltak seg√≠teni a Cs√°sz√°rokat a birodalom vid√©ki ter√ľleteinek meg√≥v√°s√°ban a bandit√°k, kal√≥zok √©s idegen megsz√°ll√≥k ellen
  • Da Mo (達尊) - a Chan alap√≠t√≥ja, a Shaolin kolostor p√°tri√°rk√°ja
  • Xuan Nu (玄女) - szerzetesnŇĎ, aki a gy√≥gyn√∂v√©nyhaszn√°lat √©s az akkupunkt√ļra elŇĎmozd√≠t√°s√°√©rt √©rdemeket szerzett

Az 1800-as √©vekben azt√°n a Tai Zu Mesterek √ļjra meghat√°rozt√°k a ‚ÄěWu Zu‚ÄĚ-kat a WuZu Quan-ban. Li Jin Ren (李俊仁) Mester Wu Zu Quan mŇĪv√©szete Yong Chun Wu Zu Quan (永春五祖拳) n√©ven-, m√≠g Chua Giok Beng (蔡玉明) mester Wu Zu Quan st√≠lusa a Wu Zu Quan Ho Yang Pai (五祖拳何阳派) n√©ven lett ismert. Sok WuZu gyakorl√≥ √©s mester csatlakozott hozz√°juk, de voltak olyanok is, akik tov√°bbra is megtartott√°k a Wu Zu eredeti koncepci√≥j√°t. Az eredetei WuZu Quan gyakorlati alkalmaz√°sokat tartalmaz. Nem foglalkozik a ‚Äěmegjelen√©ssel‚ÄĚ: fŇĎ c√©l az ellens√©g megsemmis√≠t√©se. A Qing dinaszti√°ban hat√©konys√°ga miatt sz√©lsek√∂rben elterjedt, sok Mandzsu arisztokrata megtanunlta a st√≠lust, melyet √∂nv√©delemre haszn√°ltak. Fekete K√©z st√≠lus√°nak is h√≠vt√°k, mert sok tisztess√©gtelen harci taktik√°t tartalmazott.

1644-re a Mandzsuk megd√∂nt√∂tt√©k a Ming Dinaszti√°t, elfoglalt√°k K√≠n√°t. Az ellen√°ll√°s √©vsz√°zadaiban sz√°mos t√°rsas√°g alakult, √©s l√°thatatlan mozgalmak szervezkedtek a Qing-ek (1644-1911) megd√∂nt√©s√©n - √≠gy nagyon sok st√≠lus sz√ľletett.

Javasolt irodalom és források

1. Nell'onomastica cinese il cognome precede il nome. "Feng" e il cognome.
2. Tesi riportata dal maestro Jiang Rongqiao (姜容樵)
3. Han Jianzhong 韩建中, Feng Keshan yuanxi meihuaquan menpai ren 冯克善原系梅花拳门派人 , articolo pubblicato sulla rivista Zhonghua Wushu, nel numero 07 del 2005
4. Ma Aimin 马爱民 ,Kangxi Wu Tanhua Yang Bing yu Meihuaquan de Chuanbo 康熙武探花杨炳与梅花拳的传播, articolo pubblicato su "Tiyu Wenhua Huadao" nel numero 2 del 2002
5. Liu Jingshan 刘景山, Chuojiao 戳脚, 1983
6.

❀ ❀ ❀

K√∂sz√∂netet mondunk minden bar√°tunknak, mindazon szerzŇĎknek, tan√≠t√≥knak, buddhist√°knak √©s harcmŇĪv√©szeknek, akik hozz√°j√°rultak a harcmŇĪv√©szet-t√∂rt√©neti-, buddhista-, b√∂lcseleti √©s egy√©b tan√≠t√°sokkal, √≠r√°sokkal, tanulm√°nyokkal, jegyzetekkel minden √©rzŇĎ l√©ny tan√≠t√°s√°hoz √©s tanul√°s√°hoz. Buddh√°k √©s Mesterek tan√≠t√°sait megosztani √©rdem, mindezen √©rdemeket felaj√°nljuk az √∂sszes Buddh√°knak. A Xing Long Tang elfogulatlan, p√°rtatlan, szektarianizmust√≥l mentes elv alapj√°n t√∂rekszik a Dharm√°t, a Chan hagyom√°nyvonal tan√≠t√°s√°t, a harcmŇĪv√©szeti st√≠lusok t√∂rt√©neteit megosztani. 武林一家! 阿弥陀佛!

XiaoFeng Cserk√©sz G√°bor Mester @ Xing Long Tang | 2016 v1; elsŇĎ kiad√°s
Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 licenc alkalmaz√°s√°val | 署名-非商业性使用-禁止演绎 4.0 国际
Ha hib√°kat, megjelen√©si vagy egy√©b probl√©m√°kat tal√°lsz, √≠rj nek√ľnk: master [at] rgm [pont] hu

武林一家 |

vissza | ❀ index | ❀ harcmŇĪv√©szeti jegyzetek √©s publik√°ci√≥k




0

XING LONG TANG 醒龙堂 中国武术研究会 | Honorary President: ZHANG ERYU Grandmaster | Master: XIAO FENG | Contact us: master [at] rgm.hu
Member of Hungarian Traditional Gong-Fu and Wushu Federation | HQ & Cultural Xchange: CHINESE ART CENTER 匈中文化交流中心.
Your use of this website is subject to, and constitutes acknowledgement and acceptance of, our Terms & Conditions @ 1995-2017
How you may Enhance your Health, Combat Efficiency, Mental Freshness and Spiritual Joy through autentic Gong Fu and Chan Teachings