HarcmŇĪv√©szeti st√≠lusok fejlŇĎd√©se a Qing Dinasztia kor√°ban (1644‚Äď1912)



   



HarcmŇĪv√©szeti st√≠lusok fejlŇĎd√©se a Qing Dinasztia kor√°ban (1644‚Äď1912)

❀ ❀ ❀

Az 1600-1700-as √©vek fordul√≥j√°nak √©vtizedeiben a k√≠nai harcmŇĪv√©szetben nagy fejlŇĎd√©s k√∂vetkezett be. L√©nyeg√©ben egyes√ľlt a Shaolin legjava a Wudang hagyom√°nyaival. Ez volt a Chen TaiJi Quan (陳式太極拳) kialakul√°s√°nak idŇĎszaka is. Huang Baijie a Wudang hegyen tanulta ki tudom√°ny√°t. Gan Fengchi (甘风池) tan√≠t√≥ mestere volt. Gan Fengchi felhaszn√°lta amit a Wudang belsŇĎ st√≠lusr√≥l tanult, majd √∂sszekombin√°lva a Shaolin Quan Fa-val, l√©trehozott egy st√≠lus, amit Hua Quan-nak neveztek el. Ez a st√≠lus iz√ľletek blokkol√°s√°val, f√∂ldharccal, dob√°sokkal, es√©sekkel √©s sok k√ľl√∂nb√∂zŇĎ √ľt√©s √©s r√ļg√°s tipusokkal jellemezhetŇĎ. L√©trehoz√°s√°nak c√©lja az volt, hogy kialak√≠tsanak egy kem√©ny Wudang st√≠lust, amely a mandzsuk ellen hat√©konyan haszn√°lhat√≥. A Hua Quan st√≠lus egyes technik√°i, k√ľl√∂n√∂sen a Chin Na (擒拿) technik√°k hasonl√≥s√°got mutatnak a Yang Tai Chi Quan (楊氏太極拳) technik√°ival, bele√©rtve a k√∂z√∂s gy√∂kereket.

Chang Sun Chi is tanult Wudang Quan-t √©s belsŇĎ st√≠lusokat. Ez a st√≠lus csak h√°rom technik√°b√≥l √°llt sok alkalmaz√°ssal amit Lao San Dao (老三刀, r√©gi h√°rom v√°g√°s) h√≠vtak. (Ezt a st√≠lust, amit Nei Jia San Quan is nevezik √©s gyakorolt√°k Wudang-ban a Qing kor alatt) Ez a st√≠lust kapta meg Chang Sun Chi aki Wang Zhongyue ‚Äďt (王宗岳) tan√≠totta. Wang Henan tartom√°ny k√∂zel√©ben utazgatott Shaolin √©s Chen csal√°d faluj√°nak k√∂rny√©k√©n.

Xing Yi Quan (形意拳) st√≠lus elŇĎsz√∂r a Song korban (1127-1278) alakult ki. Eredetileg a Xing Yi st√≠lus h√°rom tipus√ļ mozdulatb√≥l √°llt: nyom√°s/tol√°s, f√ļr√°s, megragad√°s, ami egy l√©legzetv√©tellel integr√°lt sorrendben volt v√©grehajtva, ami h√°romt√≠pus√ļ kombin√°lt erŇĎhat√°st hozott l√©tre. Shaolin tartalmazott egy ŇĎsi st√≠lust ami hasonl√≥ technik√°kat haszn√°lt amit Xin Yi Quan ‚Äďnak (心意拳) h√≠vtak, √©s ez nem sokkal a 18 Lohan forma (罗汉十八手) kialakul√°sa ut√°n fejlŇĎd√∂tt ki. Ahogy a Lohan st√≠lus emberek mozdulatait ut√°nozta a Xin Yi az √°llatok mozdulatait m√°solta.

A Qing kor idej√©n a BaGua (八卦掌) is n√©pszerŇĪs√©gnek √∂rvendett. Az elsŇĎ √≠r√°sos eml√©k ahol a st√≠lust eml√≠tett√©k, az egy 1797-es feljegyz√©s, mely arr√≥l sz√≥l, hogy Wang Xiang harcos BaGua technik√°kat tan√≠tott Feng Keshan-nak (冯克善, 1776-1813). 1811-ben Feng tal√°lkozott Niu LiangChen Mesterrel, aki felismerte a ‚Äěnyolc-n√©gyzetes l√©p√©st‚ÄĚ Feng mozdulataiban. Niu Mester tov√°bb tan√≠totta Feng-et a st√≠lus m√©lyebb aspektusaira. L√©tezik egy r√©gi taoista st√≠lus, amit Chi Men Quan (jelent√©se: misztikus st√≠lus√ļ box) n√©ven ismertek, s hasonl√≥ elveket mutat a BaGua -val. Tong HaiChuan Mester tan√≠totta a taoista medit√°ci√≥s k√∂rk√∂r√∂s j√°r√°st √©s az egykezes-, k√©tkezes v√°lt√°sokat (eredeti r√©sze volt a st√≠lusnak). Kiut√°n Tong Mester √°tk√∂lt√∂z√∂tt Pekingbe, BaGua-t tan√≠tott √©s az 1930-as √©vekben sok h√≠res tan√≠tv√°nya volt, akik tov√°bbfejlesztett√©k a st√≠lust. Ennek az oka az volt, hogy Tong Mester azt tan√≠totta, hogyan lehets√©ges a BaGua-t be√©p√≠teni m√°s a harcmŇĪv√©szeti st√≠lusokba, melyeket a tan√≠tv√°nyai kor√°bban tanultak. √ćgy a BaGua egy metodol√≥gia volt: hogyan v√°ltoztassuk meg a tanult k√ľlsŇĎ st√≠lust egy belsŇĎ st√≠luss√°-, √≠gy az egy√©n erej√©t bel√ľlrŇĎl kifel√© vezetve.

    Egy kev√©ss√© ismert, hogy Zhang Zhaodong, Tong Mester tan√≠tv√°nya ismerte a Xing Yi-, Mi Zong-, √©s Shaolin Luohan st√≠lusokat is. Az ŇĎ BaGua st√≠lus√°ban a 108 Lohan Shaolin-ra helyezte a hangs√ļlyt √©s elv√°rta az √ļj tan√≠tv√°nyokt√≥l azt, hogy tanulj√°k meg ezt a form√°t elŇĎsz√∂r. Ugyancsak kombin√°lta a 108 Luohan mozdulatait a BaGua harci technik√°kkal (nem a l√©p√©seket-, k√∂rk√∂r√∂s j√°r√°st √©s k√©zcser√©ket mert azok a taoist√°kt√≥l sz√°rmaznak). Ez√©rt mondjuk, hogy a modern BaGua-ra is nagy hat√°ssal volt a Luohan.

A Qing dinasztia alatt egy m√°sik ritka, belsŇĎ st√≠lus kezdett megjelenni. Ez volt a Liu He Ba Fa (六合八法, jelent√©se: Hat Harm√≥nia Nyolc M√≥dszer). A Sung korban Chen Tuan taoista mester (ismert m√©g: 陳希夷 Chen Xi Yi n√©ven, beceneve: Chen Po) hozta l√©tre. Sokan tisztelt√©k tanult tud√≥sk√©nt. Shanxi tartom√°nyban visszavonultan √©lt, mialatt st√≠lusa kialak√≠t√°s√°n dolgozott. Az ŇĎsi k√≠nai gy√≥gy√°szat, filoz√≥fia stb. tud√°s√°ra alapozva kombin√°lta az √©lettani tud√°s√°t, taoista elveit, Nei Gong-ot √©s Nei Jia Quan st√≠lust (Chang Sanfeng-tŇĎl). L√©trehozott k√©t form√°t: az ‚Äěalv√≥‚ÄĚ form√°t, √©s a 24 Qi ir√°ny√≠t√≥ m√≥dszer form√°j√°t. Ezek belsŇĎ k√ľzdelmi technik√°kat haszn√°ltak hat kombin√°ci√≥ban (harm√≥ni√°nak vagy √ļtnak is h√≠vt√°k) √©s nyolc metodol√≥giban. Megtan√≠totta a st√≠lust Li Dongfeng -nek (李東風) aki elterjesztette Henan √©s Hobei tartom√°nyokban.

A LiuHe BaFa belsŇĎ st√≠llus √©rdekess√©ge hogy b√°r r√©gen alakult ki (kb 1000 √©ve) m√©gis sok hasonl√≥s√°got mutat m√°sik h√°rom j√≥l ismert belsŇĎ st√≠lussal a Xing Yi-, BaGua √©s a Yang TaiJi Quan-nal. LiuHe BaFa magj√°t √©s a val√≥di erŇĎ l√©trehoz√°s√°nak m√≥dja nagyon hasonl√≥ a Xing Yi-hez. A l√©p√©s mint√°zata hasnol√≥ a BaGua-hoz. Technik√°inak l√°gys√°ga a TaiJi Quan mozg√°skombin√°ci√≥it id√©zik. A Sung dinasztia idej√©re - amikor Chen Po √©lt -, az √°ltala tanulm√°nyozott taoista k√ľzd√©stechnik√°k m√°r legal√°bb 300-400 √©ve l√©teztek, √≠gy hat√°rozott st√≠lusok √°lltak rendelkez√©sre, hogy Chen Mester alak√≠tani tudja saj√°t technik√°it √©s st√≠lus√°t. LiuHe BaFa nagyon hasonl√≠t a Nei Jia San Quan st√≠lusra amit a Qing korban gyakoroltak. De hasonl√≥s√°gokat mutat az eredeti belsŇĎ st√≠lusokkal (olyannyira hogy n√©h√°nyan azt hiszik, hogy a LiuHe BaFa is a Qing dinaszti√°ban alakult ki, elvetve a t√©nyleges eredetet). Tov√°bb sz√≠nezi a harcmŇĪv√©szet fejlŇĎd√©s√©nek palett√°j√°t, hogy a Taiji Quan gy√∂kerei ment√©n a Kinai K√∂zt√°rsas√°g idej√©n, kialakult a k√©sei Yang st√≠lus√ļ TaiJi. 1931-ben figyelemrem√©lt√≥ felfedez√©st tettek a TaiJi Quan -nal kapcsolatban. Hobei tartom√°nyban Cheng Dongsheng (常東昇, 1908 - 1986)-, egy Shuai Jiao (摔跤, k√≠nai b√≠rk√≥z√°s) mester k√ľzd√∂tt egy Yang TaiJi Quan mesterrel, Li JingLin (李景林, 1885 ‚Äď 1931) t√°bornokkak aki a tartom√°ny korm√°nyz√≥ja volt. A k√ľzdelem sor√°n Zhang k√©pes volt Li taji mozdulatait h√°r√≠tani illetve elŇĎre l√°tni. Valami miatt nagy hasonl√≥s√°g volt a k√©t st√≠lus k√∂z√∂tt. Senki se vette √©szre kor√°bban, hogy a TaiJi √©s Shuai Jiao (摔跤) ennyire k√∂zeli hasonl√≥s√°got mutatnak a technik√°ikban. Form√°ik (mozdulataik sorrendje) k√ľl√∂nb√∂zŇĎnek n√©ztek ki, viszont mozdulataik √©s harci alkalmaz√°saik megegyeztek. Zhang √©s Li egy√ľtt dolgoztak hogy felt√°rj√°k a hasonl√≥s√°gokat a k√©t st√≠lusban. Ahogy Li tan√≠totta Zhang-ot a Yang st√≠lusra, √©szrevette, hogy a TaiJi forma, amit csin√°lt majdnem megegyezett a shuai jiao alkalmaz√°saival √©s technik√°ival. Az egyetlen k√ľl√∂nbs√©g az volt, hogy a Yang forma elrejtette a ahuai jiao l√°b mozdulatait. V√©g√ľl hat mozdulatot m√≥dos√≠tottak a Yang form√°ban, √≠gy annak alkalmaz√°sai k√∂zelebb ker√ľltek a shuai jiao -hoz. A megŇĎrizt√©k az eredeti 108-as form√°t, de a technik√°i k√∂zelebb √°llnak a harci alkalmaz√°sokhoz. A st√≠lust elnevezt√©k Chang st√≠lus√ļ TaiJi-nek (常氏太極拳).

    Chang Dong Sheng "Rep√ľlŇĎ Pillang√≥" - A Chang st√≠lus megalap√≠t√≥ja

    HarcmŇĪv√©szek szerint Chang Dongsheng mester a XX. sz√°zad egyik legnagyobb harcmŇĪv√©sze volt. A shuai jiao (摔跤) nagymestere sohasem h√°tr√°lt meg egy kih√≠v√°s elŇĎl sem, √©s ami enn√©l is fontosabb, sohasem t√°vozott vesztesen egy kih√≠v√°s ut√°n sem. Sz√°mos st√≠lusban j√°ratos volt - Shuai Jiao, LuoHan, BaGua, Shaolin kung fu. A Taiji Quan-t Li Jinglin -tŇĎl tanulta meg. A harcmŇĪv√©szet magas fok√ļ √°t√©l√©se √©s a harcmŇĪv√©sz t√°rsadalomban szerzett h√≠rneve folyt√°n ezek k√∂z√ľl k√©t st√≠lust alak√≠tott √°t: az egyik a Chang Shi Taiji Quan, a m√°sik a Xing Yi Quan. Chang Nagymester oktatott n√©h√°ny k√ľl√∂nleges helyen is: Tajpeji K√∂zponti RendŇĎrakad√©mia, Nankingi HarcmŇĪv√©szeti Int√©zet. Ňź volt Taiwanon minden nemzeti bajnoks√°g hivatalos felelŇĎse, ezen k√≠v√ľl a hadsereg √©s a rendŇĎrs√©g fŇĎ kik√©pzŇĎje. Nagyon sok idŇĎt szentelt mŇĪv√©szete terjeszt√©s√©nek, beutazta az eg√©sz vil√°got, bemutat√≥kat √©s szemin√°riumokat tartott. 78 √©ves kor√°ban hunyt el. Taiwanban "√©lŇĎ nemzeti kincs"-nek tekintett√©k √©s m√°ig ŇĎ az egyetlen mester, akinek a piros-feh√©r-k√©k (Tajvan nemzeti sz√≠nei) √∂vet adom√°nyozt√°k. Az √∂vet vele egy√ľtt eltemett√©k. 1982-ben Chang nagymester megalap√≠totta a I.S.C.A.-t, √©s nagyon sok idŇĎt szentelt mŇĪv√©szete terjeszt√©s√©nek. Beutazta az eg√©sz vil√°got, bemutat√≥kat √©s szemin√°riumokat tartott. A Chang st√≠lus tov√°bb √©l Huang Ching Zeng √°ltal, aki Chang mester egy taiwani tan√≠tv√°nya.

1940-re egy m√°sik belsŇĎ st√≠lus alakult, Da Chen Quan () n√©ven, amely Wang Xiangzhai (王芗斋, 1885.11.26 ‚Äď 1963.07.12) mester st√≠lusa volt. Wang Mester gyermekkor√°ban Xing Yi Quan-t tanult, amit gyorsan mesteri szintre emelt. Sok √©ven √°t utazgatott vid√©ken, k√∂zben k√ľl√∂nb√∂zŇĎ st√≠lusok mestereitŇĎl tanulva tanulm√°nyozta a harcmŇĪv√©szeti st√≠lusokat. Elutazott Shaolinba √©s h√≥napokat t√∂lt√∂tt ott, hogy a legjobb mesterektŇĎl tanuljon. Tanult Wudang-, √©s Fujian-i Daru Mestern√©l is. Yang ShaoHou-t√≥l TaiJi Quan-t-, Lin Fengchun ‚ÄďtŇĎl BaGua Zhang -ot. A 1920-as √©vek k√∂zep√©n Wang elkezdte tan√≠tani a Xing Yi saj√°t verzi√≥j√°t, melyet Yi Quan ‚Äďnak (意拳) nevezett. A hangs√ļlyt sokkal ink√°bb a megk√∂zel√≠t√©s l√©nyeg√©re helyezte, sem mint az √°ll√°sokra. Elk√∂telezett volt, hogy felt√°rja minden iskola siker√©nek titkait √©s kivegye mindegyikbŇĎl a legjobbat. V√©g√ľl √ļgy √©rezte, elk√©sz√ľlt. megalap√≠totta a Da Cheng Quan -t. Ebben a st√≠lusban √∂tv√∂zte azokat az alapelveket, amik minden st√≠lusban megtal√°lt √©s tanulm√°nyozott. A Xing Yi mechanik√°j√°t, a taoizmus √©s buddhizmus Qigong gyakorlatait. St√≠lus√°ban nincsenek form√°k, minen technik√°ja harci-, √©s √∂szt√∂n√∂sen k√ľzdelemre alkamazott. Mindegyik √°ll√≥ medit√°ci√≥s √°ll√°sokb√≥l alakult ki (ld.: Zhan Zhuang). A cselekv√©s t√©tlens√©gbŇĎl ered, a kevesebb t√∂bb.

Egyéb feljegyzett stílusok a Qing korból

Az 1730-as √©vekben, a belsŇĎ/k√ľlsŇĎ Ba Ji (八極拳) st√≠lust Wu Zhong (吳鍾) (1712‚Äď1802) alak√≠totta Cangzhou (滄州), Hebei tartom√°nyban. K√©t taoista Qing l√°zad√≥ tan√≠totta (吳秀峰, Wu Xiufeng √©s 李書文 Li Shuwen (1864‚Äď1934) a rendszert. Sok k√≠nai muszlim volt hŇĪs√©ges k√≠nai birodalom p√°rti √©s rendszeresen szolg√°ltak a k√≠nai hadseregben k√ľl√∂nb√∂zŇĎ cs√°sz√°rok uralkod√°sa alatt. Wu Zhong-nak is voltak Qing l√°zad√°s kapcsolatai. A k√ľzdelmi st√≠lusa taoista qigong aspektusokkal rendelkezett, kombin√°lva erŇĎs katonai t√≠pus√ļ harci alkalmaz√°sokkal. BaJi r√∂vid mozdulatokb√≥l √°ll, er√©lyes, erŇĎteljes √©s v√°ratlan. A kirobban√≥ erŇĎ a l√©gz√©s kontroll√°l√°s√°b√≥l gener√°l√≥dik.

A PiGua (劈掛拳) ugyancsak ebben a korban alakult ki √©s sok BaJi gyakorl√≥ tanulta. Keveset tudunk az eredet√©rŇĎl. Az ŇĎsi idŇĎkben ‚Äěp√°nc√©lviselŇĎ boksznak‚ÄĚ hivt√°k. JellemzŇĎje a nyitott k√©zŇĪ csap√°sok, puszt√≠t√≥ t√°mad√°sok, hirtelen le√°ll√°s √©s ind√≠t√°s, nagyon alacsony √©s nagyon magas √°ll√°sok.

A muszlim Cha Quan (查拳) √©s a Tan Tui (弹腿) st√≠lusok a Ming √©s Qing dinaszti√°k k√∂z√∂tti idŇĎszakban Zhamir (查密尔, m√°s n√©ven Xianyi 尚义) fejlesztette ki. Zha Mir katona volt a Ming hadseregben, lebetegedett Shandong k√∂zel√©ben. K√∂sz√∂netk√©ppen az embereknek, akik √°polt√°k megtan√≠totta a muszlim harci technik√°kat: 10 rug√°st k√©ztechnik√°k t√°mogat√°s√°val. A testet m√©ly guggol√≥ √°ll√°sban tartj√°k ami fejleszti a l√°b izmait √©s a test √°ltal√°nos √°ll√≥k√©pess√©g√©t. A st√≠lust a Long Tam kolostor (k√©sŇĎbb a Shaolin) szerzetesei karolt√°k fel √©s Cha Mir 10 rutinj√°t 12 gyakorlatt√° v√°ltoztatt√°k. A st√≠lust sz√©lesk√∂rben gyakorolj√°k edz√©s formak√©nt.

Az 1800-1900-as √©vekben a Bei Shaolin st√≠lust Yan XiWan szerzetes fejlesztette ki. Form√°it Gu Ru Zhang egys√©ges rendszerr√© gy√ļrta. Nagy aggodalomra adott okot ez az idŇĎszak, mivel az √©vek m√ļl√°s√°val a Shaolin tov√°bb cs√∂kkent, √≠gy sokan tartottak att√≥l, hogy technik√°i elveszhetnek. √Ėsszekombin√°ltak k√ľl√∂nb√∂zŇĎ technik√°it √©s 10 k√©sz form√°t hoztak l√©tre, ami tartalmazta a teljes test technik√°it. Az √©szaki Shaolin rendszert ezek alkotj√°k, melyet k√ľl√∂nb√∂zŇĎ √©szaki st√≠lusokb√≥l sz√°rmaz√≥ edz√©stechnik√°kkal eg√©sz√≠tettek ki.

A Qing-dinasztia alatt sz√°mos ismeretlen, mind k√ľlsŇĎ √©s belsŇĎ, k√≠nai harcmŇĪv√©szeti st√≠lus fejlŇĎd√∂tt A legfontosabb az √©szaki-, belsŇĎ st√≠lusok vir√°gz√°sa mellett, hogy sok d√©l-k√≠nai st√≠lus keletkezett ebben az idŇĎben. Ezek a st√≠lusok a Qing udvar elleni l√°zad√°sok k√∂zvetlen k√∂vetkezm√©nyei voltak.

Újkori szövetségek és a Guo Shu

A templom inakt√≠v lett, maradv√°nyai, mint ereklye √°lltak a hegy l√°b√°n√°l √©vekig. H√≠res harcmŇĪv√©szek, hŇĎs√∂k, akik harcoltak a mandzsuk ellen: Hung HeiGun (Hung Gar alap√≠t√≥); NgMui (ap√°ca, aki sok st√≠lust kidolgozott, de legjelentŇĎsebb a Wing Chun lett); Tsui Fa; Fong Sai Yok; Lee Pa Shan; hogy csak n√©h√°nyat eml√≠ts√ľnk. 1909-1937 idŇĎszakban k√ľl√∂nb√∂zŇĎ harcmŇĪv√©szeti atl√©tikai szervezetek alakultak: ilyen volt a Jing Wu Sz√∂vets√©g (精武體育會) amely sz√°mos mester √©s st√≠lus hagyom√°nyainak megŇĎrz√©s√©√©rt j√∂tt l√©tre. Tagja volt Chen ZiZheng (陳子正) Mester a Saskarom Ir√°nyzattal (鷹爪門), Luo GuangYu (羅光玉) Mester az √Čszaki Im√°dkoz√≥ S√°ska Ir√°nyzattal, (北螳螂拳門), Geng XiaGuang (耿霞光) Mester a XingYi Ir√°nyzattal (形意門), √©s Wu JianQuan (吳鑑泉) Mester a Wu St√≠lus√ļ Taiji Quan (吳式太極拳) -al. A Jing Wu mellett megalakult a Nanjing K√∂zponti GuoShu Int√©zet (南京中央國術館, 1928) Zhang ZhiLiang (張之江) igazgat√°sa alatt. A mesterek rendszeresen tal√°lkoztak √©s inform√°ci√≥t cser√©ltek. A Nanjing K√∂zponti GuoShu Int√©zetbe invit√°lt Mesterek alak√≠tott√°k ki a ma ismert Chang Quan Kungfu (長拳功夫) st√≠lus√°t, ŇĎk voltak: Gu RuZhang (顧汝章), Wan LaiSheng (萬籟聲), Fu Zhendal (傅振嵩), Wang ShaoZhou (王 少 周) √©s Li XianWu (李先 五), mint az √©szaki st√≠lusok (北少林), a term√©szetes Ir√°nyzat (自然門), a Bagua Ir√°nyzat (八卦掌門), LiHua L√°ndzsa (梨花槍) √©s Tan Tui Ir√°nyzat (潭腿門) Nagymesterei. Ňźket az √Ėt √Čszaki Tigris -k√©nt (五 北 虎) ismertek. K√©sŇĎbb, az √Ėt √Čszaki Tigris Guangdong tartom√°nyba ment, hogy segts√©k Li RenChao (李任潮) t√°bornokot egy m√°sik-, a K√∂z√©p Guoshu Int√©zet alapt√°s√°ban. Ez√ļttal a h√≠res d√©li mestereket h√≠vt√°k meg, √≠gy Lin YinTang (林蔭棠) Mestert a Mo Jia Quan Ir√°nyzattal (莫家拳門), Tan San (譚 三) Mestert a Cai Li Fo Ir√°nyzattal (蔡李佛 派), Lin YaoGui (林耀桂) Mestert a S√°rk√°ny St√≠lus Ir√°nyzattal (龍形派), Zhang LiQuan (張禮泉) Mestert a Feh√©r Szem√∂ld√∂k Ir√°nyzattal (白眉 派), Lin ShiRong (林世榮) Mestert a Hung Gar Ir√°nyzattal (洪 家 拳), √©s Wu ZhaoZhong (吳 肇 鐘) Mestert a Feh√©r Daru Ir√°nyzattal (白鶴 拳). Az √öj Int√©zet az √©szaki √©s d√©li st√≠lusok tal√°lkoz√≥helye lett, amely √ļjabb, hat√©konyabb √©s sokoldal√ļ technik√°k l√©trej√∂tt√©t seg√≠tette. majd kit√∂rt a m√°sodik vil√°gh√°bor√ļ, Jap√°n megsz√°llta K√≠n√°t. Nem sokkal ezut√°n a kommunist√°k ker√ľltek hatalomra Mao CeTung vezet√©s√©vel (1949), aki hatalmas katonai t√°mogat√°st kapott a szeg√©ny parasztokt√≥l. Rengeteg ilyen helyeket z√°rtak le, am√≠g az √ļj korm√°ny √ļgy nem d√∂nt√∂tt, hogy tev√©kenys√©g√ľk teljes √∂sszhangban van a politikai c√©lokkal.

Javasolt irodalom és források

1. Nell'onomastica cinese il cognome precede il nome. "Feng" e il cognome.
2. Tesi riportata dal maestro Jiang Rongqiao (姜容樵)
3. Han Jianzhong 韩建中, Feng Keshan yuanxi meihuaquan menpai ren 冯克善原系梅花拳门派人 , articolo pubblicato sulla rivista Zhonghua Wushu, nel numero 07 del 2005
4. Ma Aimin 马爱民 ,Kangxi Wu Tanhua Yang Bing yu Meihuaquan de Chuanbo 康熙武探花杨炳与梅花拳的传播, articolo pubblicato su "Tiyu Wenhua Huadao" nel numero 2 del 2002
5. Liu Jingshan 刘景山, Chuojiao 戳脚, 1983
6. ...

❀ ❀ ❀

K√∂sz√∂netet mondunk minden bar√°tunknak, mindazon szerzŇĎknek, tan√≠t√≥knak, buddhist√°knak √©s harcmŇĪv√©szeknek, akik hozz√°j√°rultak a harcmŇĪv√©szet-t√∂rt√©neti-, buddhista-, b√∂lcseleti √©s egy√©b tan√≠t√°sokkal, √≠r√°sokkal, tanulm√°nyokkal, jegyzetekkel minden √©rzŇĎ l√©ny tan√≠t√°s√°hoz √©s tanul√°s√°hoz. Buddh√°k √©s Mesterek tan√≠t√°sait megosztani √©rdem, mindezen √©rdemeket felaj√°nljuk az √∂sszes Buddh√°knak. A Xing Long Tang elfogulatlan, p√°rtatlan, szektarianizmust√≥l mentes elv alapj√°n t√∂rekszik a Dharm√°t, a Chan hagyom√°nyvonal tan√≠t√°s√°t, a harcmŇĪv√©szeti st√≠lusok t√∂rt√©neteit megosztani. 武林一家! 阿弥陀佛!

XiaoFeng Cserk√©sz G√°bor Mester @ Xing Long Tang | 2016 v1; elsŇĎ kiad√°s
Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 licenc alkalmaz√°s√°val | 署名-非商业性使用-禁止演绎 4.0 国际
Ha hib√°kat, megjelen√©si vagy egy√©b probl√©m√°kat tal√°lsz, √≠rj nek√ľnk: master [at] rgm [pont] hu

武林一家 |

vissza | ❀ index | ❀ harcmŇĪv√©szeti jegyzetek √©s publik√°ci√≥k




0

XING LONG TANG 醒龙堂 中国武术研究会 | Honorary President: ZHANG ERYU Grandmaster | Master: XIAO FENG | Contact us: master [at] rgm.hu
Member of Hungarian Traditional Gong-Fu and Wushu Federation | HQ & Cultural Xchange: CHINESE ART CENTER 匈中文化交流中心.
Your use of this website is subject to, and constitutes acknowledgement and acceptance of, our Terms & Conditions @ 1995-2017
How you may Enhance your Health, Combat Efficiency, Mental Freshness and Spiritual Joy through autentic Gong Fu and Chan Teachings