XING LONG TANG - Négy Nemes Igazsåg harcmƱvész szemmel



   



NĂ©gy Nemes IgazsĂĄg harcmƱvĂ©sz szemmel (四圣谛)

❀ ❀ ❀

    "Senki nem tudja, mit hoz a jövƑ. De a mĂșlt tettei a mĂĄban, ezekben a pillanatokban hozzĂĄk meg termĂ©sĂŒket. Sem az egeket, sem az isteneket sem embertĂĄrsaimat nem vonhatom felelƑssĂ©gre sorsomĂ©rt. Csak Ă©s kizĂĄrĂłlag mĂșltbĂ©li tetteim következmĂ©nye mindaz, amit ma megĂ©lek. Ha ma Ă©lek Ă©s szenvedek, az azĂ©rt van, amit a mĂșltban Ă©n tettem, Ă©s senki mĂĄst nem vonhatok Ă©rte felelƑssĂ©gre."

    Bodhidharma

A kĂ­nai harcmƱvĂ©szet szellemisĂ©gĂ©t a taoizmus, konfucianizmus Ă©s a buddhizmus szemlĂ©lete alakĂ­totta. StĂ­lusainak ideolĂłgiĂĄjĂĄt keletkezĂ©sĂŒk körĂŒlmĂ©nyei-, alapĂ­tĂł Mestereinek vilĂĄglĂĄtĂĄsa hatĂĄrozta meg. A Chan stĂ­lusok gyökere ❀ Bodhidharma tanĂ­tĂĄsaiban lelhetƑ fel, a harcmƱvĂ©szetek vilĂĄgĂĄban a buddhista szellemisĂ©g Bodhidharma tanĂ­tĂĄsainak követĂ©se, a Chan szellemisĂ©ge. ArrĂłl szĂłl, amit maga Siddhartha Gautama tanĂ­tott. ÉrzĂ©kszervi lĂ©tben Ă©lsz, ebben veszel el. Gonolati-Ă©rzelmi tartalmaidhoz, "termĂ©keidhez" valĂł ragaszkodĂĄsod akadĂĄlyozza a valĂłdĂĄg valĂłdi termĂ©szetĂ©nek meglĂĄtĂĄsĂĄt. Nem tudod, ki vagy valĂłjĂĄban, mire vagy kĂ©pes. Minden, amit Ă©rzĂ©kelsz, amit tapasztalsz, minden gondolatod valamilyen forrĂĄsbĂłl szĂĄrmazik. Ezt a forrĂĄst nehĂ©z megtalĂĄlni. Ha a forrĂĄs nem tiszta, a tiszta tudatod nem tud megnyilatkozni. A harcmƱvĂ©szet valĂłdi gyakorlĂĄsa, a meditĂĄciĂł az Út (eszköz), ahol az ember a hamis azonosulĂĄsokat kĂ©pes megszĂŒntetni. RagaszkodĂĄsaidat itt tudod felszĂĄmolni, az illĂșziĂłkat, hamis vĂĄgykĂ©peket Ă©s törekvĂ©seket hĂĄtra tudod hagyni: sajĂĄt, felesleges kötöttsĂ©geid veszĂ­ted el. MegszĂŒntetve a kĂŒlönfĂ©le irĂĄnyok szeleit, a tenger nyugodttĂĄ vĂĄlik. Ha pedig elnyugodott a tenger, akkor lehetƑsĂ©ged nyĂ­lik lenĂ©zni egĂ©szen a fenekĂ©ig is.

Siddhartha Gautama (释迦牟尼佛, Śākyamuni) a Nyolc Tudat feltĂĄrĂĄsĂĄhoz a NĂ©gy Nemes IgazsĂĄgot (四圣谛), a Nemes NyolcrĂ©tƱ ÖsvĂ©nyt (八正道), a FĂŒggƑ KeletkezĂ©st (緣起) Ă©s az ÉntelensĂ©get (无我) tanĂ­totta.

चत्तारि अरियसच्चानि - cattari ariyasaccani, 四圣谛 - sìshèngdì

A "NĂ©gy Nemes IgazsĂĄg" nĂ©gy megközelĂ­tĂ©sben beszĂ©l a szenvedĂ©srƑl. MeghatĂĄrozza, mi az. Megmondja hogyan jön lĂ©tre (ok). ÁllĂ­tja, hogy megszƱntethetƑ, majd megadja a mĂłdszert, amivel ez elĂ©rhetƑ. A NĂ©gy Nemes IgazsĂĄg a "fĂŒggƑ keletkezĂ©s" (緣起) egyszerƱsĂ­tett sĂ©mĂĄjĂĄt adja vissza: ha van ez, az is van; ebbƑl következƑen lĂ©trejön az is. Ha nincs ez, az sincs; ennek megszƱnĂ©sĂ©vel megszƱnik az is. Ennek az alapvetƑ tannak a nĂ©gy fogalma:

  • Dukkha (苦谛), melyet leginkĂĄbb szenvedĂ©snek fordĂ­tunk. JelentĂ©se ennĂ©l sokrĂ©tƱbb: "nem kielĂ©gĂ­tƑ", "akadĂĄlyozottsĂĄg", "limitĂĄltsĂĄg", "fĂĄjdalmas", "szenvedĂ©s" jelentĂ©ssel bĂ­r.
  • Samudaya (集諦), amely valaminek az okĂĄt jelöli; amiĂ©rt a dukkha-, tehĂĄt a szenvedĂ©s maga keletkezik. Egy kapocs a valamihez valĂł ragaszkodĂĄshoz (vĂĄgy) - ami a karmĂĄt hozza lĂ©tre, szĂŒntelen megĂșjulĂĄsĂĄval. EzĂ©rt pedig csapdĂĄba elyt, hiszen folyamatosan megĂșjul az elĂ©gedetlensĂ©g, akadĂĄlyozottsĂĄg, a vĂĄgy, a limitĂĄltsĂĄg, ĂșjjĂĄszĂŒletĂ©s. Az ok bennĂŒnk-, a tudatunkban van, amely KarmĂĄt (cselekvĂ©s, tett) hozza lĂ©tre. Oka a hamis tudat vagy a nem-tudĂĄs (无明). A ragaszkodĂĄs vagy vĂĄgy Ă©s a tudattalansĂĄg erƑsĂ­tik egymĂĄst, amely pedig a szenvedĂ©st tartja fenn.
  • Nirodha (滅諦) amely megszĂŒntetĂ©st jelent, mert a dukkha, azaz a szenvedĂ©s megszĂŒntethetƑ. Az elĂ©gedetlensĂ©g, akadĂĄlyozottsĂĄg, limitĂĄciĂł, vĂĄgy, ragaszkodĂĄs nem merĂŒl fel Ășjra: nem keletkezik többĂ© karma, nem jön lĂ©tre az ĂșjjĂĄszĂŒletĂ©s. Fel kell szĂĄmolni a ragaszkodĂĄst, vĂĄgyat fenntartĂł FĂŒggƑ KeletkezĂ©s LĂĄncolatĂĄt.
  • Magga (道諦,), azaz mĂłdszer, vagy Út. Ez a Nemes NyolcrĂ©tƱ ÖsvĂ©ny (八正道), mely a dukkha alĂłl valĂł felszabadulĂĄs mĂłdszerĂ©t jelenti. A felismerĂ©s, majd az ezt megvalĂłsĂ­tĂł elhatĂĄrozĂĄs mentĂ©n a tiszta beszĂ©det-, megfelelƑ cselekvĂ©st Ă©s megĂ©lhetĂ©si mĂłdot követve szilĂĄrd erƑfeszĂ­tĂ©ssel, az Ă©bersĂ©g folyamatos gyakorlĂĄsĂĄval a helyes elmĂ©llyedĂ©s Ăștja.

Bodhidharma ❀ "Út Ă©s NĂ©gy Gyakorlat" (❀ 菩提達磨大師略辨大乘入道四行觀) tanĂ­tĂĄsĂĄban Ă­gy olvashatĂł:

    行入謂四行,其餘諸行,悉入此中。何等四耶。一報冤行, 二隨緣行,三無所求行,四稱法行
    "A nĂ©gy gyakorlatot nevezik a gyakorlĂĄssal rĂĄlĂ©pĂ©snek. Ezek magukban foglaljĂĄk az összes gyakorlatot. Mi ez a nĂ©gy? Az elsƑ: a nehĂ©zsĂ©gek elviselĂ©sĂ©nek gyakorlata. A mĂĄsodik: a körĂŒlmĂ©nyekhez alkalmazkodĂĄs gyakorlata. A harmadik: a semmit sem keresĂ©s gyakorlata. A negyedik: a Dharma gyakorlĂĄsĂĄnak gyakorlata.

    Bodhidharma: Út Ă©s NĂ©gy Gyakorlat 菩提達磨大師略辨大乘入道四行觀

Boddhidharma ĂĄltal emlĂ­tett "nĂ©gy gyakorlat" (四行) a NĂ©gy Nemes IgazsĂĄgra (四圣谛) vonatkozik: minden lĂ©tezĂ©s szenvedĂ©steli (azaz "a nehĂ©zsĂ©gek elviselĂ©sĂ©nek gyakorlata"); van oka a szenvedĂ©snek (azaz "a körĂŒlmĂ©nyekhez alkalmazkodĂĄs gyakorlata"); a szenvedĂ©s megszĂŒntethetƑ (azaz "a semmit sem keresĂ©s gyakorlata"); Ă©s a megszĂŒntetĂ©s Ăștja a Nemes NyolcrĂ©tƱ ÖsvĂ©ny (azaz "Dharma gyakorlĂĄsĂĄnak gyakorlata"). Ez a tökĂ©letes szemlĂ©let (vagy belĂĄtĂĄs, 正見) Ă©s tökĂ©letes szĂĄndĂ©k (正思惟), ebbƑl szĂĄrmazik a tökĂ©letes beszĂ©d (正語) Ă©s a tökĂ©letes cselekvĂ©s (正業), Ă­gy jön lĂ©tre a tökĂ©letes Ă©letvitel (正命), tökĂ©letes törekvĂ©s (正精進), tökĂ©letes Ă©bersĂ©g (正念), tökĂ©letes elmĂ©llyedĂ©s (正定) azaz Chan. Aki ismeri a ❀ Chan buddhizmust Ă©s alaptanĂ­tĂĄsait, lĂĄthatja, hogy a NĂ©gy Nemes IgazsĂĄg kevĂ©sbĂ© feltƱnƑ a ❀ Mahayana hagyomĂĄnyokban, hiszen a ❀ ƚunyata-t (空, kong) azaz a Bodhiszattva ÖsvĂ©nyt, mĂĄs szĂłval Buddha TermĂ©szetet (ĂŒressĂ©g) hangsĂșlyozza. A tudattal foglalkozik. Bodhidharma a ❀ Dhyana mĂłdszerĂ©t tanĂ­totta: logikus Ă©s egymĂĄsra Ă©pĂŒlƑ tanĂ­tĂĄsai az ĂŒressĂ©g, az Ă©n-mentessĂ©g, a valĂłsĂĄg megtapasztalĂĄsĂĄt hangsĂșlyozzĂĄk. Gyakorlatait (ide Ă©rtve a Dhyana-t tĂĄmogatĂł egyĂ©b testgyakorlatokat is) a fentiekkel magyarĂĄzta. Azonban kĂ©tsĂ©gtelen, hogy alapja a NĂ©gy Nemes IgazsĂĄg megĂ©rtĂ©se. KimƱvelni azokat a kĂ©pessĂ©geket, melyekkel a rĂ©gi Mesterek bĂ­rtak csak Ășgy lehet, ha a harcmƱvĂ©szetet e tanĂ­tĂĄsok megĂ©rtĂ©se mentĂ©n gyakoroljuk. EgyszerƱen azĂ©rt, mert a szemĂ©lyisĂ©g, lelkĂŒlet, hozzĂĄĂĄllĂĄs Ă­gy vĂĄlik "megfelelƑ körĂŒlmĂ©nnyĂ©", amely Ă­gy okok Ă©s feltĂ©telek mentĂ©n a vĂĄltozĂĄst ebbe az irĂĄnyba indĂ­tjĂĄk el. De semmi sem kötelezƑ.

Az ElsƑ Nemes IgazsĂĄg: LĂ©tesĂŒlĂ©s SzenvedĂ©ssel Teli (四谛的苦谛)

    „
ez tehĂĄt a szenvedĂ©s nemes igazsĂĄga, szerzetesek: a szĂŒletĂ©s szenvedĂ©s, az öregsĂ©g szenvedĂ©s, a betegsĂ©g szenvedĂ©s, a halĂĄl szenvedĂ©s, a szomorĂșsĂĄg, kesergĂ©s, fĂĄjdalom, bĂĄnat Ă©s kĂ©tsĂ©gbeesĂ©s szenvedĂ©s. EgyĂŒtt lenni azzal, amit nem szeretĂŒnk, szenvedĂ©s, elvĂĄlasztva lenni attĂłl, amit szeretĂŒnk, szenvedĂ©s, nem jutni hozzĂĄ ahhoz, amit kĂ­vĂĄnunk, szenvedĂ©s. Mindent egybevetve a szenvedĂ©s a ragaszkodĂĄsnak alĂĄvetett öt lĂ©thalmaz.”

    巴利三藏(巴利文:Tipiṭaka;英语:Pāli Canon, bƑvebben: http://www.palicanon.org/)

Minden "lĂ©tesĂŒlĂ©s", "(meg)szĂŒletĂ©s" a lĂ©trejövƑ forma "lĂ©tezĂ©se" karmikus körforgĂĄsban törtĂ©nƑ formavĂ©telt jelöl. A szanszkrit nyelvben a maga a „lĂ©t” a szintĂ©n többĂ©rtelmƱ „sat” szĂł jelenti, amely alatt "fĂ©nyessĂ©get", "tisztasĂĄgot" is Ă©rtĂŒnk (mondhatjuk Ășgy is: „az Ă©let tiszta fĂ©nyessĂ©ge”). Amikor azonban formĂĄt ölt, konkrĂ©tummĂĄ vĂĄlik: betölt egy lĂ©tformĂĄt, Ă©letformĂĄt, funkciĂłt, stb... Szerzetesek Ășgy tanĂ­tjĂĄk, a harcmƱvĂ©szetben a technika lĂ©trejötte egy forma lĂ©tesĂŒlĂ©se (招法, zhao fa), melynek bizonyos (belsƑ) kĂ©sztetĂ©sek mentĂ©n nyilvĂĄnulnak meg (kĂŒlsƑ). AlapvetƑen a gong fu technikĂĄk azĂ©rt jönnek lĂ©tre, hogy azok hasznĂĄlhatĂłak legyenek a vĂ©dekezĂ©sben, önvĂ©delemben. Magas szinten minden technika "az erƑ formai megjelenĂ©se". A technika hatĂ©konysĂĄga a hasznĂĄlhatĂłsĂĄggal jön lĂ©tre. BelĂĄthatĂł, hogy az a kombinĂĄciĂł, ami nem hasznĂĄlhatĂł, nem lehet hatĂ©kony a harcmƱvĂ©szetben. Mikor vĂĄlik a technika önmagad szĂĄmĂĄra korlĂĄtozĂłvĂĄ? HasznĂĄlhatĂł-e a forma egyĂĄltalĂĄn? A hatĂ©konysĂĄg tĂĄg hatĂĄrok közt a gyakorlĂłtĂłl fĂŒgg: nem csak fizikai, hanem mentĂĄlis jellemzƑk alakĂ­tjĂĄk. Minden, ami a buddhizmusban a formavĂ©telt jellemzi, a gyakorlĂł ĂĄltal lĂ©trehozott technikĂĄra is igaz.

A szenvedĂ©s (苦) azt jelenti, hogy egy tapasztalat vagy Ă©lmĂ©ny szĂĄmodra nem kielĂ©gĂ­tƑ, nem boldogĂ­t. A szankszrit „kha” szĂł a szekĂ©rkerekek tengelylyukĂĄt jelöli. Ha ez jĂłl funkcionĂĄl, a kerĂ©k jĂłl forog, akadĂĄlymentes: akkor az „egy jĂł lyuk”. Erre a Sukkha kifejezĂ©s hasznĂĄlatos, melynek jelentĂ©se „gyönyör” (jĂłl haladnak-, akadĂĄlytalanok a dolgok, azaz „szĂ©pen Ă©s csendben forog a kerĂ©k”). Viszont ha valami megakasztja, akkor arra a Dukkha a helyes kifejezĂ©s, amelynek Ă­gy többes jelentĂ©se van: „limitĂĄltsĂĄg”, „korlĂĄtozottsĂĄg”, „lehatĂĄroltsĂĄg”, vagy „nem könnyĆ±â€. TehĂĄt nem kifejezetten a fizikai/lelki sanyarĂșsĂĄgot vagy fĂĄjdalmat jelent. SzenvedĂ©st abban az Ă©rtelemben, hogy az akadĂĄlyozottsĂĄg, kielĂ©gĂ­tetlensĂ©g, limitĂĄciĂł folyamatos, Ășjra Ă©s Ășjra megjelenik, Ă­gy a jelensĂ©gek (kellemes Ă©s kellemetlen egyarĂĄnt) megtapasztalĂĄsĂĄt jelenti. Ez sokszor jelenthet szenvedĂ©st (a betegsĂ©g vagy a lelki fajdalom), de akĂĄr kitörƑ nevetĂ©st is. Minden viszonyulĂĄst maga az ember Ă­tĂ©li meg jĂłnak vagy rossznak. Ha gong fu-ban könnyed Ă©s hatĂ©kony egy elvezetĂ©s vagy tĂĄmadĂĄs, akkor abban egĂ©szen biztos, hogy kevĂ©s volt a Li (nyers erƑ Ă©s "akarĂĄs"). Eközben lĂ©trejön milliĂĄrd tapasztalat, vĂ©lemĂ©ny, szĂĄmos hatĂĄrozott ĂĄllĂ­tĂĄs, amelyhez a gyakorlĂł aztĂĄn igazodni prĂłbĂĄl. A mindennapi Ă©letedben vannak oylan Ă©rzĂ©sek, amik Ă©lvezetesek ezĂ©rt szereted ezeket. De vannak olyanok is, amiktƑl tartasz, ezĂ©rt menekĂŒlsz ezektƑl. Az ember Ă©letĂ©ben azt keresi, ami Ă©lvezetes, s ha rĂĄtalĂĄl, akkor prĂłbĂĄlja megtartani. Ami fĂĄjdalmas, attĂłl menekĂŒlsz, s ha ez sikerĂŒl, igyekszel tĂĄvol tartani magad tƑle. A Dukkha - az akadĂĄlyozottsĂĄg, kielĂ©gĂ­tetlensĂ©g vagy szenvedĂ©s - abban ĂĄll, hogy az ember nem talĂĄl soha egy kielĂ©gĂ­tƑ, biztonsĂĄgos ĂĄllapotot. PrĂłbĂĄl Ă©lvezetet talĂĄlni, de nem sikerĂŒl; prĂłbĂĄlja megtartani az Ă©lvezetest, de elveszĂ­ti; igyekszik elmenekĂŒlni a fĂĄjdalmastĂłl, de nem tud; prĂłbĂĄlja tĂĄvol tartani magĂĄt ettƑl, viszont az Ășjra Ă©s Ășjra megjelenik. Így ezen Ă©lmĂ©nyek megjelennek s elmĂșlnak, egyik követi a mĂĄsikat. A lĂ©tezĂ©sben ezĂ©rt akadĂĄlyozott, behatĂĄrolt, limitĂĄlt, Ă©s elszenvedi ezeket akkor is, ha valami Ă©lvezetes, s akkor is, ha valami fĂĄjdalmas. Bodhidharma tanait követve a szerzetesek felismertĂ©k, hogy a gong fu gyakorlĂĄsban minden ĂĄltaluk lĂ©trehozott technika nem-mentes az „éntƑl”. Az ĂŒtĂ©st technikai oldalrĂłl megközelĂ­tve ragaszkodĂĄsrĂłl beszĂ©lĂŒnk, ami tĂ©vĂșt. Az Ă©rzelmi tudat [megtĂ©vesztett tudatossĂĄg, hetedik tudat, 末那識] ĂĄltal vezĂ©relt: Ă©rzelmekkel, vĂ©lemĂ©nnyel, elvĂĄrĂĄssal, akarĂĄssal, önĂĄllĂł meglĂĄtĂĄssal Ă©s ezekhez valĂł ragaszkodĂĄssal teli. Ez a „telisĂ©g” alapjĂĄban helytelen testi okozatokat hoz lĂ©tre: tĂșlzott izomerƑ jelenik meg minden mozdulatban. Legyen bĂĄrmilyen forma vagy technika, bĂĄrmilyen stĂ­lus: akadĂĄlyozott, behatĂĄrolt, limitĂĄlt lesz az Ă©rzelmi tudat telĂ­tettsĂ©ge ĂĄltal.

HarcmƱvĂ©szet szempontjĂĄbĂłl Buddha ElsƑ Nemes IzazsĂĄga abban mutatkozik meg, hogy a forma Ă©rtĂ©kelĂ©se korlĂĄtok közĂ© szorĂ­t: arra figyelsz, azt fejleszted, csiszolod. S ebben a tĂ©nykedĂ©sedben minĂ©l nagyobb az akarĂĄs, annĂĄl erƑsebb a szĂŒntelen vĂĄltozĂł cĂ©lokhoz valĂł ragaszkodĂĄsod is. Mivel visszafordĂ­thatatlanul telik a gyakorlĂĄssal töltött idƑ, hatalmasodik az Ă©rzĂ©s, hogy a haladĂĄs nem olyan ĂŒtemƱ, ahogy elvĂĄrod. Ennek következmĂ©nyes a csalĂłdĂĄs, miközben sajĂĄt magad Ășgy vĂ©led, megtettĂ©l mindent a kĂ­vĂĄnt cĂ©l Ă©rdekĂ©ben. ValĂłjĂĄban nem fejlƑdsz semmit, ha nem lĂĄtod be ezt a tanĂ­tĂĄst. A "lĂ©tesĂŒlĂ©s" pedig ott van mindenĂŒtt: gondolataidban, cselekedeteidben is.

A MĂĄsodik Nemes IgazsĂĄg: SzenvedĂ©s oka a VĂĄgy (szomj) (四谛的集谛)

    „
ez tehĂĄt a szenvedĂ©s keletkezĂ©sĂ©nek nemes igazsĂĄga, szerzetesek: ez a szomj, ami ĂșjraszĂŒletĂ©shez vezet, Ă©lvezet Ă©s vĂĄgy kĂ­sĂ©ri, hol ebben, hol abban gyönyörködik, nevezetesen az Ă©rzĂ©kek szomja, a lĂ©tezĂ©s szomja, a nemlĂ©tezĂ©s szomja.”

    巴利三藏(巴利文:Tipiṭaka;英语:Pāli Canon, bƑvebben: http://www.palicanon.org/)

Ez a lĂĄcolatban a lĂĄncszem, az ok. A lĂ©tesĂŒlĂ©s mindĂ­g okkal jön lĂ©tre, a lĂ©trejött formĂĄhoz valĂł ragaszkodĂĄs (vagy vĂĄgy) korlĂĄtozottsĂĄgot, behatĂĄroltsĂĄgot, limitĂĄltsĂĄgot, Ă­gy szenvedĂ©st okoz. Ez a mĂĄsodik igazsĂĄg fĂŒggƑsĂ©gi viszonyt fejez ki: azaz ennek oka a vĂĄgy-, vagy törekvĂ©s (贪爱). A buddhista tanĂ­tĂĄs szerint a szenvedĂ©s oka a vĂĄgy, az összes lĂ©tesĂŒlt (lĂ©t)forma, lĂ©tesĂŒlĂ©s irĂĄnti szomjazĂĄs, vĂĄgyakozĂĄs. A mindennapi Ă©letben egyszerƱen Ășgy jelentkezik, hogy az ember vĂĄgyik valamire mindaddĂ­g, mĂ­g meg nem szerzi. Majd fĂ©lteni kezdi azt azĂ©rt, hogy minĂ©l tovĂĄbb az övĂ© maradhasson, azonban a mĂșlandĂłsĂĄggal nem tud mit kezdeni. Nem szĂĄmĂ­t, mennyire vigyĂĄzol a megszerzett dologra, elƑbb vagy utĂłbb elmĂșlik. A szenvedĂ©s Ă­gy Ășjra Ă©s Ășjra keletkezik (mert Ășjra megjelenik a vĂĄgy-, a törekvĂ©s), Ă­gy az ĂĄllandĂłan jelen lesz. Ez az ĂșjrakeletkezĂ©s hozza lĂ©tre a szenvedĂ©st. A vĂĄgy, minek folytĂĄn hajszolod az Ă©lvezeteset Ă©s menekĂŒlsz a fĂĄjdalmastĂłl. Ez jelenik meg olyan nagy Ă©s hosszĂș tĂĄvĂș esemĂ©nyekben, mint a karrierĂ©pĂ­tĂ©s, a csalĂĄdalapĂ­tĂĄs, a tanulĂĄs, Ă©s olyan semmisĂ©gnek lĂĄtszĂł tettekben is, mint az, amikor a szĂ©ken helyezkedsz vagy Ă©pp a karod vakarod. A mindennapi Ă©letben törekszel egy tökĂ©letes ĂĄllapotra, ha Ă­gy nem is gondolsz rĂĄ. Ha beteljesĂŒlt egy: mĂĄr mĂșlik is el, s jelenik meg a következƑ. A Mesterek tanĂ­tĂĄsa szerint a legtöbb gong fu gyakorlĂł azĂ©rt nem kĂ©pes a helyes gyakorlĂĄsra, mert kĂ©ptelenek a tudatossĂĄgra a fizikai erƑ alkalmazĂĄsa helyett. ErƑsen Ă©s gyorsan AKAR mozdulni, erƑbƑl is mozdul: a Li-t (力, nyers-, "buta erƑ") hasznĂĄlja ehhez, amely szĂŒntelen hullĂĄmozĂł/vĂĄltozĂł minƑsĂ©gĂ©t az Ă©rzelmi tudata [megtĂ©vesztett tudatossĂĄg, hetedik tudat, 末那識] hatĂĄrozza meg. EzĂ©rt mondjuk, hogy minden forma nem-mentes az „énsĂ©gtƑl”, az egĂłdtĂłl. AttĂłl a hamis kĂ©pzettƑl, gondolattĂłl, vĂ©lemĂ©nytƑl, amely az erƑt hatĂĄrozza meg szĂĄmodra minden mozzanatban, minden technikĂĄban. A formĂĄk Ă©s technikĂĄk erƑhöz-, gyorsasĂĄghoz-, ĂĄltalad elkĂ©pzelt vagy vĂ©lt hatĂ©konysĂĄghoz valĂł ragaszkodĂĄs miatt hamisak. A szerzetesek a szenvedĂ©st törött kerekƱ taligĂĄval ĂĄbrĂĄzoltĂĄk, amely mindig zökken egyet, amikor a törött rĂ©szhez Ă©r forgĂĄs közben. Amikor a vĂĄltozĂł jelensĂ©gekhez ragaszkodsz, azonnal lĂ©trehozod a szenvedĂ©st. Ez pedig menthetetlenĂŒl lĂ©trehozza a karmĂĄt, amely összeköti az okkal Ă©s okozattal, a szamszĂĄrĂĄval (轮回), a halĂĄl Ă©s ĂșjjĂĄszĂŒletĂ©s körforgĂĄsĂĄval. A formĂĄkhoz, erƑhöz Ă©s gyorsasĂĄghoz ragaszkodni butasĂĄg. SzemlĂ©lni Ă©s megĂ©rteni a dolgok vĂĄltozĂĄsait, alkalmazkodni: a helyes gyakorlĂĄs alapja. Nem gong fu gyakorlĂĄs az, amikor ez a ragaszkodĂĄs megjelenik, ahol a formĂĄk (kĂŒlsƑ) csiszolĂĄsa törtĂ©nik azĂ©rt, hogy az mĂ©g kemĂ©nyebb Ă©s erƑsebb legyen. Mert ez a vĂĄgy nem mĂĄs, mint ragaszkodĂĄs egy olyan illĂșziĂłhoz, amely mĂĄr el is mĂșlt. Vajon holnap ugyanaz az ember leszel-e, aki elmegy gyakorlni, ki tegnap volt ott?

A SzenvedĂ©s Oka a VĂĄgy (ragaszkodĂĄs). HarcmƱvĂ©szet szempontjĂĄbĂłl a MĂĄsodik Nemes IgazsĂĄg a lĂ©trehozott technikĂĄk ĂĄltalad vĂ©lt minƑsĂ©gĂ©nek az ĂĄltalad elkĂ©pzelt hatĂĄsĂĄhoz valĂł feltĂ©tlen ragaszkodĂĄsod jelenti, amit megtĂ©vesztett tudatossĂĄg (末那識) tĂĄplĂĄl. Az ilyen gyakorlĂĄs csekĂ©ly mĂ©rtĂ©kben hatĂ©kony, hamar lehetetlennĂ© teszi a koncentrĂĄciĂł (定力) fenntartĂĄsĂĄt. A technikĂĄid nyersek, csupĂĄn fizikai erƑvel (力, li)-, Ă©s limitĂĄltan telĂ­tettek. Ilyenkor butĂĄn Ă©s ostobĂĄn gyakorolsz. Jobb, ha belĂĄtod ezt a tanĂ­tĂĄst; ekkor fejlƑdni fogsz.

A Harmadik Nemes IgazsĂĄg: SzenvedĂ©s megszĂŒntethetƑ (四谛的灭谛)

    „
ez tehĂĄt a szenvedĂ©s megszƱnĂ©sĂ©nek nemes igazsĂĄga, szerzetesek: ez pedig ugyanannak a szomjnak maradĂ©ktalan elhagyĂĄsa, megszƱnĂ©se, feladĂĄsa, a lemondĂĄs, megszabadulĂĄs, elszakadĂĄs attĂłl.”

    巴利三藏(巴利文:Tipiṭaka;英语:Pāli Canon, bƑvebben: http://www.palicanon.org/)

A megszƱnĂ©s nem mĂĄs, mint a vĂĄgyakozĂĄs vagy szomj kialvĂĄsa. TĂĄgabb Ă©rtelemben annak a törekvĂ©snek az elmĂșlĂĄsa, hogy az ember elĂ©rjen egy örökkĂ©valĂł tökĂ©letes ĂĄllapotot, hiszen ez nem lehetsĂ©ges. BelĂĄthatĂł, a megszabadulĂĄs nem egy hely, nem egy lĂ©tforma; a sĂłvĂĄrgĂĄs megszƱnĂ©se. Nem azt jelenti, hogy mindent megsemmisĂŒlne, hogy minden elpusztulna. CsupĂĄn a ragaszkodĂĄs, a vĂĄgy az, ami kialszik. Az foszlik el, hogy az ember a szĂŒntelen mĂșlĂł dolgok Ă©s jelensĂ©gek irĂĄnt ragaszkodjon. Érdekes tapasztalĂĄs ez a harcmƱvĂ©szetben. El kell jutni oda, ahol mĂĄr nem AKAROD erƑsen Ă©s gyorsan az ĂŒtĂ©st. A gyakorolĂĄs a gyakorlĂĄs kedvĂ©Ă©rt törtĂ©nik. MozdulĂĄs a mozdulĂĄs kedvĂ©Ă©rt megy vĂ©gbe, lazĂĄn. A forma nem akarĂĄs mentĂ©n keletkezik, hanem a teljes összhang ĂĄltal. Nem jelenik meg a ragaszkodĂĄs a "mĂ©g pontosabban", "mĂ©g kemĂ©nyebben" törekvĂ©sben. A szerzetesek Ășgy mondjĂĄk: elengededĂ©s. Ekkor a fizikai erƑre valĂł feltĂ©telen figyelem alĂĄbbhagy, tudat koncentrĂĄlt, ennek okĂĄn a tiszta szĂĄndĂ©k erƑs, amely könnyed, lĂĄgy, erƑteljes mozgĂĄst indĂ­t meg. Nem a forma, a formĂĄhoz valĂł ragaszkodĂĄs a lĂ©nyeg, hanem az ĂĄllapot, amely tökĂ©letesen alkalmazkodĂł minden körĂŒlmĂ©nyhez. Amely nem sebez, nem ĂĄrt, mĂ©gis a vĂ©gtelen energiĂĄval jellemezhetƑ, Ă­gy tĂșlmutat a fizikai erƑn Ă©s testi kĂ©pessĂ©gen. Nem az szĂĄmĂ­t, hogy mit csinĂĄlsz, hanem az, hogy mivĂ© vĂĄlsz közben.

A SzenvedĂ©s MegszĂŒntethetƑ. HarcmƱvĂ©szet szempontjĂĄbĂłl a Harmadik Nemes IgazsĂĄg a technikĂĄk Ă©s kombinĂĄciĂłk vĂ©lt hatĂĄsĂĄhoz valĂł feltĂ©tlen, vak ragaszkodĂĄs megszĂŒnĂ©sĂ©t jelenti. Az elengedĂ©st. Így - a helyes gyakorlĂĄs mentĂ©n - az Ă©rzelmi tudat megaladhatĂł a szĂĄndĂ©k kristĂĄlytiszta lesz. Ez a Chan harcmƱvĂ©szet helyes gyakorlĂĄsĂĄnak kezdete. A Kapu. Ezen haladva Ă©rdemi munka kezdƑdik a tudattal, Ă­gy valĂłdi kĂ©pessĂ©geid fejlƑdnek ki. Ez az ÖsvĂ©ny, amelyet Bodhidharma hirdetett, amin minden Chan harcmƱvĂ©szetet gyakorlĂłnak jĂĄrnia kell.

A Negyedik Nemes IgazsĂĄg: Nemes NyolcrĂ©tƱ ÖsvĂ©ny (八正道)

    „
ez tehĂĄt a szenvedĂ©s megszƱnĂ©sĂ©hez vezetƑ Ășt nemes igazsĂĄga, szerzetesek: ez bizony a nemes nyolcas Ășt, nevezetesen a helyes szemlĂ©let, helyes elhatĂĄrozĂĄs, helyes beszĂ©d, helyes cselekedet, helyes Ă©letvitel, helyes törekvĂ©s, helyes figyelem, helyes összeszedettsĂ©g.

    巴利三藏(巴利文:Tipiṭaka;英语:Pāli Canon, bƑvebben: http://www.palicanon.org/)

BĂĄr a Nemes NyolcrĂ©tƱ ÖsvĂ©ny a NĂ©gy Nemes IgazsĂĄg negyedik tanĂ­tĂĄsa, annak elsƑ pontja megegyezik a NĂ©gy Nemes IgazsĂĄg megĂ©rtĂ©sĂ©vel. Ezt nevezik a buddhizmusban "KözĂ©pĂștnak" (中道 (佛教). A Nemes NyolcrĂ©tƱ ÖsvĂ©ny (八正道) konkrĂ©t gyakorlat, melyre a szerzetesek azt mondjĂĄk: a szenvedĂ©s megszĂŒntetĂ©sĂ©nek Ăștja. HĂĄrom fƑ rĂ©szt tartalmaz: az erĂ©nyessĂ©get, az elmĂ©lyĂŒlĂ©st Ă©s a bölcsessĂ©get. A Chan harcmƱvĂ©szetet gyakorlĂłk szĂĄmĂĄra ez a nyolc irĂĄnymutatĂĄs Ă©letĂŒk minden szakaszĂĄban jelen van, melyek összekapcsolĂłdnak egymĂĄssal. Itt is van kölcsönössĂ©g: az egyik erĂ©ny vonzza a mĂĄsikat, kölcsönösen feltĂ©telezik egymĂĄst. Így alakul ki a tĂŒrelem (耐心, nai xin). A tĂŒrelem erĂ©nye azt jelenti a gyakorlĂłnak, hogy tudja: az Ășton van, lĂĄtja hogy a lĂ©tezĂ©sben minden keletkezik Ă©s elmĂșlik. A technikĂĄk gyakorlĂĄsĂĄban nincs kĂ©t ugyanolyan pillanat. A cĂ©lhoz is elĂ©r egyszer, amely valĂłjĂĄban nem fontos, inkĂĄbb az, hogy milyennĂ© vĂĄlik az Úton. Mivel gyakorlĂĄs folyamatos, nem kell kapkodnia. A kĂŒlsƑtƑl, felszĂ­nessĂ©gtƑl a valĂłdi megismerĂ©s irĂĄnyĂĄba halad. Az elmĂ©lyĂ­tĂ©s a tanulĂĄs lĂ©nyege, mert a mĂ©lyebb rĂ©tegekben rejtƑzƑ megĂ©rtĂ©s idƑvel megvilĂĄgĂ­tja az összefĂŒggĂ©seket. A Chan harcmƱvĂ©szet gyakorlĂĄsa a tiszteleten (尊重, zun zhong) alapszik. A tĂŒrelem Ă©s a tisztelet a megismerĂ©s kapujĂĄt nyitja: elfogadĂłvĂĄ Ă©s befogadĂłvĂĄ teszi a gyakorlĂłt. Ennek okĂĄn közös gyakorlĂĄs kezdƑdik, ezĂ©rt a gyakorlĂłközössĂ©g (僧伽, Sēngjiā) kiemelten fontos a harcmƱvĂ©szetben: a tanulĂĄs, növekedĂ©s magja ĂŒltethetƑ. A tapasztalatok, felismerĂ©sek alĂĄzattal Ă©rhetƑk el. Az ĂĄllhatatossĂĄg (恒心, heng xin) okĂĄn a gyakorlĂł kĂ©pesĂ©veken ĂĄt bizonyos feladaton dolgozni, Ă­gy a szorgalom meglĂ©te magasabb szintre emeli a gyakorlĂĄst, mely jĂĄrtassĂĄggĂĄ nemesedik. A Chan szellemi tanĂ­tĂĄsai rendkĂ­vĂŒl gyakorlatiasak Ă©s könnyen megĂ©rthetƑek. A gong fu gyakorlĂĄs a tudatossĂĄgot erƑsĂ­ti: erƑs figyelemösszpontosĂ­tĂĄs ĂĄltal alakul ki a jelenben töltött egyre több idƑ. KevĂ©s Li (力) erƑsebb Yi (意), ĂĄtĂ©lni a pillanatot annak teljessĂ©gĂ©ben egy tiszta, mozdulatlan tudatĂĄllapotban, amely utĂĄna visszatĂŒkrözƑdik egy technikĂĄban.

VĂ©gezetĂŒl

Az egyetemes buddhista tanok Ă©s a Chan az autentikus harcmƱvĂ©szet gyökerei - melyeket tĂĄplĂĄlva virĂĄgba borul bĂĄrmely stĂ­lus. Ha törekszel gyakorlatias Ă©letre, az javadra szolgĂĄl majd. Hasztalan, ha ĂŒldögĂ©lsz a lĂ©pcsƑfokokat bĂĄmulva anĂ©lkĂŒl, hogy elindulnĂĄl felfelĂ© azon a lĂ©pcsƑsoron. A fentiek tĂŒkrözƑdnek a ❀ Rou Gong Quan chanbuddhista harcmƱvĂ©szet valĂłdi megĂ©rtĂ©sĂ©ben, mely 12 lĂ©pcsƑbƑl ĂĄll 《正规训练的十二级》, mely a helyzethez (akĂĄr "harci" szituĂĄciĂłhoz) valĂł alkalmazkodĂĄst hangsĂșlyozza. E stĂ­lusban a mozgĂĄs a termĂ©szetes reflexek-, az ösztön-, a szĂĄndĂ©k Ă©s a hatĂ©kony koordinĂĄciĂł mentĂ©n valĂłsul meg. GyakorlĂĄsĂĄnak elsƑ szakasza amellett, hogy a technikai alapok kialakĂ­tĂĄsĂĄval foglalkozik, a HĂĄrom BelsƑ Gyakorlattal vezet rĂĄ arra, hogy ne Ă©rtĂ©keld tĂșl a technikĂĄt: minden kemĂ©ny Ă©s gyors tĂĄmadĂĄs elvezethetƑ a lĂĄgy mozdulattal. Minden lĂĄgy Ă©s körkörös technika megtörhetƑ rövid, egyenes kombinĂĄciĂłval. Arra, hogy minden mĂșlandĂł, hiszen a kezdeti nehĂ©zsĂ©gek idƑvel megszelidĂŒlnek. Az ami ma jĂłl megy, mĂĄsnap nem lesz jelen. BĂĄr a technika bizonyos szempontbĂłl fontos, de bekorlĂĄtoz fizikailag Ă©s mentĂĄlisan is. A haladĂł gyakorlĂĄsban (mĂĄsodik szakasz) az alaptanĂ­tĂĄsok megĂ©rtĂ©se Ă©s megvalĂłsĂ­tĂĄsukra valĂł törekvĂ©s nĂ©lkĂŒl nem lehet haladni. A Rou Gong Quan kombinĂĄciĂłk hatĂ©konysĂĄgĂĄt a körkörössĂ©g Ă©s a vĂ©gpontban kirobbanĂł erƑ összhangja jelenti. EredmĂ©nyes akkor lesz a gyakorlĂĄs, ha a technikĂĄk vĂ©lt hatĂĄsĂĄhoz valĂł feltĂ©tlen, vak ragaszkodĂĄs nem lesz jelen. Nem csak testben Ă©s mozgĂĄsban, hanem tudatban is laza, rugalmas hozzĂĄĂĄllĂĄs jellemez. A harmadik szakasz ekkor, s innen kezdƑdik, Ă©rdemben Ă­gy lehet elmĂ©llyĂŒlnöd a kombinĂĄciĂłk kifinomult tanulĂĄsĂĄban, ahol a lĂĄgy Ă©s kemĂ©ny-, Yin Ă©s Yang összhangja a belsƑ energia kiegyensĂșlyozĂĄsĂĄgĂĄt rejti. ElĂ©red akkor, ha gyakorlod az elengedĂ©st, az Ă©rzelmi tudat [megtĂ©vesztett tudatossĂĄg, hetedik tudat, 末那識] lecsillapĂ­tĂĄsĂĄt. Ezt hĂ­vjuk Rugalmas ErƑ ÖklĂ©nek. A legfelsƑ szint a harc meghaladĂĄsa, pĂ©ldĂĄt mutatva tanĂ­tani, tovĂĄbbadni a Tant. Maga a bölcsessĂ©g, a Nemes NyolcrĂ©tƱ ÖsvĂ©ny-, tökĂ©letes erƑfeszĂ­tĂ©s, Ă©bersĂ©g Ă©s elmĂ©lyedĂ©s gyakorlĂĄsa.

Javasolt irodalom Ă©s forrĂĄsok

1. http://www.palicanon.org/
2. ...

❀ ❀ ❀

各位朋友, 作者, 老师, 佛教徒和功夫爱好者, 请允许我向你们表示感谢, 感谢你们一直以来用功夫, 历史, 佛教, 哲学和各类教学, 文章, 研究和教义, 对教学和学习的支持。分享佛教和大师的教义非常有价值, 我们以此恭敬诸佛。 醒龙堂 将依据不偏依, 不分宗派的原则努力分享佛法, 传承佛教思想和传统功夫。

Köszönetet mondunk minden barĂĄtunknak, mindazon szerzƑknek, tanĂ­tĂłknak, buddhistĂĄknak Ă©s harcmƱvĂ©szeknek, akik hozzĂĄjĂĄrultak a harcmƱvĂ©szet-törtĂ©neti-, buddhista-, bölcseleti Ă©s egyĂ©b tanĂ­tĂĄsokkal, Ă­rĂĄsokkal, tanulmĂĄnyokkal, jegyzetekkel minden Ă©rzƑ lĂ©ny tanĂ­tĂĄsĂĄhoz Ă©s tanulĂĄsĂĄhoz. BuddhĂĄk Ă©s Mesterek tanĂ­tĂĄsait megosztani Ă©rdem, mindezen Ă©rdemeket felajĂĄnljuk az összes BuddhĂĄknak. A Xing Long Tang elfogulatlan, pĂĄrtatlan, szektarianizmustĂłl mentes elv alapjĂĄn törekszik a DharmĂĄt, a Chan hagyomĂĄnyvonal tanĂ­tĂĄsĂĄt, a harcmƱvĂ©szeti stĂ­lusok törtĂ©neteit megosztani. 武林一家! 阿弥陀佛!

XiaoFeng Cserkész Gåbor Mester @ Xing Long Tang | 2016/2017 v1.5;
Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 licenc alkalmazĂĄsĂĄval | 署名-非商业性使用-禁止演绎 4.0 国际
Ha hibĂĄkat, megjelenĂ©si vagy egyĂ©b problĂ©mĂĄkat talĂĄlsz, Ă­rj nekĂŒnk: master [at] rgm [pont] hu

武林一家 |

vissza | ❀ index | ❀ harcmƱvĂ©szeti jegyzetek Ă©s publikĂĄciĂłk | ❀ Pu Ji Chan Templom 普济寺 a facebook-on (Kövess minket itt is!)




0

XING LONG TANG 醒龙堂 中国武术研究会 | Honorary President: ZHANG ERYU Grandmaster | Master: XIAO FENG | Contact us: master [at] rgm.hu
Member of Hungarian Traditional Gong-Fu and Wushu Federation | HQ & Cultural Xchange: CHINESE ART CENTER 匈中文化交流中心.
Your use of this website is subject to, and constitutes acknowledgement and acceptance of, our Terms & Conditions @ 1995-2017
How you may Enhance your Health, Combat Efficiency, Mental Freshness and Spiritual Joy through autentic Gong Fu and Chan Teachings