Négy Nemes Igazság harcművész szemmel (四圣谛)

❀ ❀ ❀

"Senki nem tudja, mit hoz a jövő. De a múlt tettei a mában, ezekben a pillanatokban hozzák meg termésüket. Sem az egeket, sem az isteneket sem embertársaimat nem vonhatom felelősségre sorsomért. Csak és kizárólag múltbéli tetteim következménye mindaz, amit ma megélek. Ha ma élek és szenvedek, az azért van, amit a múltban én tettem, és senki mást nem vonhatok érte felelősségre."

❀ Bodhidharma

A kínai harcművészet szellemiségét a taoizmus, konfucianizmus és a buddhizmus szemlélete alakította. Stílusainak ideológiáját keletkezésük körülményei-, alapító Mestereinek világlátása határozta meg. A Chan stílusok gyökere ❀ Bodhidharma tanításaiban lelhető fel, a harcművészetek világában a buddhista szellemiség Bodhidharma tanításainak követése, a Chan szellemisége. Arról szól, amit maga Siddhartha Gautama tanított. Érzékszervi létben élsz, ebben veszel el. Gonolati-érzelmi tartalmaidhoz, "termékeidhez" való ragaszkodásod akadályozza a valódág valódi természetének meglátását. Nem tudod, ki vagy valójában, mire vagy képes. Minden, amit érzékelsz, amit tapasztalsz, minden gondolatod valamilyen forrásból származik. Ezt a forrást nehéz megtalálni. Ha a forrás nem tiszta, a tiszta tudatod nem tud megnyilatkozni. A harcművészet valódi gyakorlása, a meditáció az Út (eszköz), ahol az ember a hamis azonosulásokat képes megszüntetni. Ragaszkodásaidat itt tudod felszámolni, az illúziókat, hamis vágyképeket és törekvéseket hátra tudod hagyni: saját, felesleges kötöttségeid veszíted el. Megszüntetve a különféle irányok szeleit, a tenger nyugodttá válik. Ha pedig elnyugodott a tenger, akkor lehetőséged nyílik lenézni egészen a fenekéig is.

❀ Siddhartha Gautama (释迦牟尼佛, Śākyamuni) a Nyolc Tudat feltárásához a Négy Nemes Igazságot (四圣谛), a Nemes Nyolcrétű Ösvényt (八正道), a Függő Keletkezést (緣起) és az Éntelenséget (无我) tanította.

चत्तारि अरियसच्चानि - cattari ariyasaccani, 四圣谛 - sìshèngdì

A "Négy Nemes Igazság" négy megközelítésben beszél a szenvedésről. Meghatározza, mi az. Megmondja hogyan jön létre (ok). Állítja, hogy megszűntethető, majd megadja a módszert, amivel ez elérhető. A Négy Nemes Igazság a "függő keletkezés" (緣起) egyszerűsített sémáját adja vissza: ha van ez, az is van; ebből következően létrejön az is. Ha nincs ez, az sincs; ennek megszűnésével megszűnik az is. Ennek az alapvető tannak a négy fogalma:

• Dukkha (苦谛), melyet leginkább szenvedésnek fordítunk. Jelentése ennél sokrétűbb: "nem kielégítő", "akadályozottság", "limitáltság", "fájdalmas", "szenvedés" jelentéssel bír.
• Samudaya (集諦), amely valaminek az okát jelöli; amiért a dukkha-, tehát a szenvedés maga keletkezik. Egy kapocs a valamihez való ragaszkodáshoz (vágy) - ami a karmát hozza létre, szüntelen megújulásával. Ezért pedig csapdába elyt, hiszen folyamatosan megújul az elégedetlenség, akadályozottság, a vágy, a limitáltság, újjászületés. Az ok bennünk-, a tudatunkban van, amely Karmát (cselekvés, tett) hozza létre. Oka a hamis tudat vagy a nem-tudás (无明). A ragaszkodás vagy vágy és a tudattalanság erősítik egymást, amely pedig a szenvedést tartja fenn.
• Nirodha (滅諦) amely megszüntetést jelent, mert a dukkha, azaz a szenvedés megszüntethető. Az elégedetlenség, akadályozottság, limitáció, vágy, ragaszkodás nem merül fel újra: nem keletkezik többé karma, nem jön létre az újjászületés. Fel kell számolni a ragaszkodást, vágyat fenntartó Függő Keletkezés Láncolatát.
• Magga (道諦,), azaz módszer, vagy Út. Ez a Nemes Nyolcrétű Ösvény (八正道), mely a dukkha alól való felszabadulás módszerét jelenti. A felismerés, majd az ezt megvalósító elhatározás mentén a tiszta beszédet-, megfelelő cselekvést és megélhetési módot követve szilárd erőfeszítéssel, az éberség folyamatos gyakorlásával a helyes elméllyedés útja.

Bodhidharma ❀ "Út és Négy Gyakorlat" (❀ 菩提達磨大師略辨大乘入道四行觀) tanításában így olvasható:

行入謂四行，其餘諸行，悉入此中。何等四耶。一報冤行， 二隨緣行，三無所求行，四稱法行
"A négy gyakorlatot nevezik a gyakorlással rálépésnek. Ezek magukban foglalják az összes gyakorlatot. Mi ez a négy? Az első: a nehézségek elviselésének gyakorlata. A második: a körülményekhez alkalmazkodás gyakorlata. A harmadik: a semmit sem keresés gyakorlata. A negyedik: a Dharma gyakorlásának gyakorlata.

❀ Bodhidharma: Út és Négy Gyakorlat 菩提達磨大師略辨大乘入道四行觀

Boddhidharma által említett "négy gyakorlat" (四行) a Négy Nemes Igazságra (四圣谛) vonatkozik: minden létezés szenvedésteli (azaz "a nehézségek elviselésének gyakorlata"); van oka a szenvedésnek (azaz "a körülményekhez alkalmazkodás gyakorlata"); a szenvedés megszüntethető (azaz "a semmit sem keresés gyakorlata"); és a megszüntetés útja a Nemes Nyolcrétű Ösvény (azaz "Dharma gyakorlásának gyakorlata"). Ez a tökéletes szemlélet (vagy belátás, 正見) és tökéletes szándék (正思惟), ebből származik a tökéletes beszéd (正語) és a tökéletes cselekvés (正業), így jön létre a tökéletes életvitel (正命), tökéletes törekvés (正精進), tökéletes éberség (正念), tökéletes elméllyedés (正定) azaz Chan. Aki ismeri a ❀ Chan buddhizmust és alaptanításait, láthatja, hogy a Négy Nemes Igazság kevésbé feltűnő a ❀ Mahayana hagyományokban, hiszen a ❀ Śunyata-t (空, kong) azaz a Bodhiszattva Ösvényt, más szóval Buddha Természetet (üresség) hangsúlyozza. A tudattal foglalkozik. Bodhidharma a ❀ Dhyana módszerét tanította: logikus és egymásra épülő tanításai az üresség, az én-mentesség, a valóság megtapasztalását hangsúlyozzák. Gyakorlatait (ide értve a Dhyana-t támogató egyéb testgyakorlatokat is) a fentiekkel magyarázta. Azonban kétségtelen, hogy alapja a Négy Nemes Igazság megértése. Kiművelni azokat a képességeket, melyekkel a régi Mesterek bírtak csak úgy lehet, ha a harcművészetet e tanítások megértése mentén gyakoroljuk. Egyszerűen azért, mert a személyiség, lelkület, hozzáállás így válik "megfelelő körülménnyé", amely így okok és feltételek mentén a változást ebbe az irányba indítják el. De semmi sem kötelező.

Az Első Nemes Igazság: Létesülés Szenvedéssel Teli (四谛的苦谛)

„…ez tehát a szenvedés nemes igazsága, szerzetesek: a születés szenvedés, az öregség szenvedés, a betegség szenvedés, a halál szenvedés, a szomorúság, kesergés, fájdalom, bánat és kétségbeesés szenvedés. Együtt lenni azzal, amit nem szeretünk, szenvedés, elválasztva lenni attól, amit szeretünk, szenvedés, nem jutni hozzá ahhoz, amit kívánunk, szenvedés. Mindent egybevetve a szenvedés a ragaszkodásnak alávetett öt léthalmaz.”

巴利三藏（巴利文：Tipiṭaka；英语：Pāli Canon, bővebben: http://www.palicanon.org/)

Minden "létesülés", "(meg)születés" a létrejövő forma "létezése" karmikus körforgásban történő formavételt jelöl. A szanszkrit nyelvben a maga a „lét” a szintén többértelmű „sat” szó jelenti, amely alatt "fényességet", "tisztaságot" is értünk (mondhatjuk úgy is: „az élet tiszta fényessége”). Amikor azonban formát ölt, konkrétummá válik: betölt egy létformát, életformát, funkciót, stb... Szerzetesek úgy tanítják, a harcművészetben a technika létrejötte egy forma létesülése (招法, zhao fa), melynek bizonyos (belső) késztetések mentén nyilvánulnak meg (külső). Alapvetően a gong fu technikák azért jönnek létre, hogy azok használhatóak legyenek a védekezésben, önvédelemben. Magas szinten minden technika "az erő formai megjelenése". A technika hatékonysága a használhatósággal jön létre. Belátható, hogy az a kombináció, ami nem használható, nem lehet hatékony a harcművészetben. Mikor válik a technika önmagad számára korlátozóvá? Használható-e a forma egyáltalán? A hatékonyság tág határok közt a gyakorlótól függ: nem csak fizikai, hanem mentális jellemzők alakítják. Minden, ami a buddhizmusban a formavételt jellemzi, a gyakorló által létrehozott technikára is igaz.

A szenvedés (苦) azt jelenti, hogy egy tapasztalat vagy élmény számodra nem kielégítő, nem boldogít. A szankszrit „kha” szó a szekérkerekek tengelylyukát jelöli. Ha ez jól funkcionál, a kerék jól forog, akadálymentes: akkor az „egy jó lyuk”. Erre a Sukkha kifejezés használatos, melynek jelentése „gyönyör” (jól haladnak-, akadálytalanok a dolgok, azaz „szépen és csendben forog a kerék”). Viszont ha valami megakasztja, akkor arra a Dukkha a helyes kifejezés, amelynek így többes jelentése van: „limitáltság”, „korlátozottság”, „lehatároltság”, vagy „nem könnyű”. Tehát nem kifejezetten a fizikai/lelki sanyarúságot vagy fájdalmat jelent. Szenvedést abban az értelemben, hogy az akadályozottság, kielégítetlenség, limitáció folyamatos, újra és újra megjelenik, így a jelenségek (kellemes és kellemetlen egyaránt) megtapasztalását jelenti. Ez sokszor jelenthet szenvedést (a betegség vagy a lelki fajdalom), de akár kitörő nevetést is. Minden viszonyulást maga az ember ítéli meg jónak vagy rossznak. Ha gong fu-ban könnyed és hatékony egy elvezetés vagy támadás, akkor abban egészen biztos, hogy kevés volt a Li (nyers erő és "akarás"). Eközben létrejön milliárd tapasztalat, vélemény, számos határozott állítás, amelyhez a gyakorló aztán igazodni próbál. A mindennapi életedben vannak oylan érzések, amik élvezetesek ezért szereted ezeket. De vannak olyanok is, amiktől tartasz, ezért menekülsz ezektől. Az ember életében azt keresi, ami élvezetes, s ha rátalál, akkor próbálja megtartani. Ami fájdalmas, attól menekülsz, s ha ez sikerül, igyekszel távol tartani magad tőle. A Dukkha - az akadályozottság, kielégítetlenség vagy szenvedés - abban áll, hogy az ember nem talál soha egy kielégítő, biztonságos állapotot. Próbál élvezetet találni, de nem sikerül; próbálja megtartani az élvezetest, de elveszíti; igyekszik elmenekülni a fájdalmastól, de nem tud; próbálja távol tartani magát ettől, viszont az újra és újra megjelenik. Így ezen élmények megjelennek s elmúlnak, egyik követi a másikat. A létezésben ezért akadályozott, behatárolt, limitált, és elszenvedi ezeket akkor is, ha valami élvezetes, s akkor is, ha valami fájdalmas. Bodhidharma tanait követve a szerzetesek felismerték, hogy a gong fu gyakorlásban minden általuk létrehozott technika nem-mentes az „éntől”. Az ütést technikai oldalról megközelítve ragaszkodásról beszélünk, ami tévút. Az érzelmi tudat [megtévesztett tudatosság, hetedik tudat, 末那識] által vezérelt: érzelmekkel, véleménnyel, elvárással, akarással, önálló meglátással és ezekhez való ragaszkodással teli. Ez a „teliség” alapjában helytelen testi okozatokat hoz létre: túlzott izomerő jelenik meg minden mozdulatban. Legyen bármilyen forma vagy technika, bármilyen stílus: akadályozott, behatárolt, limitált lesz az érzelmi tudat telítettsége által.

Harcművészet szempontjából Buddha Első Nemes Izazsága abban mutatkozik meg, hogy a forma értékelése korlátok közé szorít: arra figyelsz, azt fejleszted, csiszolod. S ebben a ténykedésedben minél nagyobb az akarás, annál erősebb a szüntelen változó célokhoz való ragaszkodásod is. Mivel visszafordíthatatlanul telik a gyakorlással töltött idő, hatalmasodik az érzés, hogy a haladás nem olyan ütemű, ahogy elvárod. Ennek következményes a csalódás, miközben saját magad úgy véled, megtettél mindent a kívánt cél érdekében. Valójában nem fejlődsz semmit, ha nem látod be ezt a tanítást. A "létesülés" pedig ott van mindenütt: gondolataidban, cselekedeteidben is.

A Második Nemes Igazság: Szenvedés oka a Vágy (szomj) (四谛的集谛)

„…ez tehát a szenvedés keletkezésének nemes igazsága, szerzetesek: ez a szomj, ami újraszületéshez vezet, élvezet és vágy kíséri, hol ebben, hol abban gyönyörködik, nevezetesen az érzékek szomja, a létezés szomja, a nemlétezés szomja.”

巴利三藏（巴利文：Tipiṭaka；英语：Pāli Canon, bővebben: http://www.palicanon.org/)

Ez a lácolatban a láncszem, az ok. A létesülés mindíg okkal jön létre, a létrejött formához való ragaszkodás (vagy vágy) korlátozottságot, behatároltságot, limitáltságot, így szenvedést okoz. Ez a második igazság függőségi viszonyt fejez ki: azaz ennek oka a vágy-, vagy törekvés (贪爱). A buddhista tanítás szerint a szenvedés oka a vágy, az összes létesült (lét)forma, létesülés iránti szomjazás, vágyakozás. A mindennapi életben egyszerűen úgy jelentkezik, hogy az ember vágyik valamire mindaddíg, míg meg nem szerzi. Majd félteni kezdi azt azért, hogy minél tovább az övé maradhasson, azonban a múlandósággal nem tud mit kezdeni. Nem számít, mennyire vigyázol a megszerzett dologra, előbb vagy utóbb elmúlik. A szenvedés így újra és újra keletkezik (mert újra megjelenik a vágy-, a törekvés), így az állandóan jelen lesz. Ez az újrakeletkezés hozza létre a szenvedést. A vágy, minek folytán hajszolod az élvezeteset és menekülsz a fájdalmastól. Ez jelenik meg olyan nagy és hosszú távú eseményekben, mint a karrierépítés, a családalapítás, a tanulás, és olyan semmiségnek látszó tettekben is, mint az, amikor a széken helyezkedsz vagy épp a karod vakarod. A mindennapi életben törekszel egy tökéletes állapotra, ha így nem is gondolsz rá. Ha beteljesült egy: már múlik is el, s jelenik meg a következő. A Mesterek tanítása szerint a legtöbb gong fu gyakorló azért nem képes a helyes gyakorlásra, mert képtelenek a tudatosságra a fizikai erő alkalmazása helyett. Erősen és gyorsan AKAR mozdulni, erőből is mozdul: a Li-t (力, nyers-, "buta erő") használja ehhez, amely szüntelen hullámozó/változó minőségét az érzelmi tudata [megtévesztett tudatosság, hetedik tudat, 末那識] határozza meg. Ezért mondjuk, hogy minden forma nem-mentes az „énségtől”, az egódtól. Attól a hamis képzettől, gondolattól, véleménytől, amely az erőt határozza meg számodra minden mozzanatban, minden technikában. A formák és technikák erőhöz-, gyorsasághoz-, általad elképzelt vagy vélt hatékonysághoz való ragaszkodás miatt hamisak. A szerzetesek a szenvedést törött kerekű taligával ábrázolták, amely mindig zökken egyet, amikor a törött részhez ér forgás közben. Amikor a változó jelenségekhez ragaszkodsz, azonnal létrehozod a szenvedést. Ez pedig menthetetlenül létrehozza a karmát, amely összeköti az okkal és okozattal, a szamszárával (轮回), a halál és újjászületés körforgásával. A formákhoz, erőhöz és gyorsasághoz ragaszkodni butaság. Szemlélni és megérteni a dolgok változásait, alkalmazkodni: a helyes gyakorlás alapja. Nem gong fu gyakorlás az, amikor ez a ragaszkodás megjelenik, ahol a formák (külső) csiszolása történik azért, hogy az még keményebb és erősebb legyen. Mert ez a vágy nem más, mint ragaszkodás egy olyan illúzióhoz, amely már el is múlt. Vajon holnap ugyanaz az ember leszel-e, aki elmegy gyakorlni, ki tegnap volt ott?

A Szenvedés Oka a Vágy (ragaszkodás). Harcművészet szempontjából a Második Nemes Igazság a létrehozott technikák általad vélt minőségének az általad elképzelt hatásához való feltétlen ragaszkodásod jelenti, amit megtévesztett tudatosság (末那識) táplál. Az ilyen gyakorlás csekély mértékben hatékony, hamar lehetetlenné teszi a koncentráció (定力) fenntartását. A technikáid nyersek, csupán fizikai erővel (力, li)-, és limitáltan telítettek. Ilyenkor bután és ostobán gyakorolsz. Jobb, ha belátod ezt a tanítást; ekkor fejlődni fogsz.

A Harmadik Nemes Igazság: Szenvedés megszüntethető (四谛的灭谛)

„…ez tehát a szenvedés megszűnésének nemes igazsága, szerzetesek: ez pedig ugyanannak a szomjnak maradéktalan elhagyása, megszűnése, feladása, a lemondás, megszabadulás, elszakadás attól.”

巴利三藏（巴利文：Tipiṭaka；英语：Pāli Canon, bővebben: http://www.palicanon.org/)

A megszűnés nem más, mint a vágyakozás vagy szomj kialvása. Tágabb értelemben annak a törekvésnek az elmúlása, hogy az ember elérjen egy örökkévaló tökéletes állapotot, hiszen ez nem lehetséges. Belátható, a megszabadulás nem egy hely, nem egy létforma; a sóvárgás megszűnése. Nem azt jelenti, hogy mindent megsemmisülne, hogy minden elpusztulna. Csupán a ragaszkodás, a vágy az, ami kialszik. Az foszlik el, hogy az ember a szüntelen múló dolgok és jelenségek iránt ragaszkodjon. Érdekes tapasztalás ez a harcművészetben. El kell jutni oda, ahol már nem AKAROD erősen és gyorsan az ütést. A gyakorolás a gyakorlás kedvéért történik. Mozdulás a mozdulás kedvéért megy végbe, lazán. A forma nem akarás mentén keletkezik, hanem a teljes összhang által. Nem jelenik meg a ragaszkodás a "még pontosabban", "még keményebben" törekvésben. A szerzetesek úgy mondják: elengededés. Ekkor a fizikai erőre való feltételen figyelem alábbhagy, tudat koncentrált, ennek okán a tiszta szándék erős, amely könnyed, lágy, erőteljes mozgást indít meg. Nem a forma, a formához való ragaszkodás a lényeg, hanem az állapot, amely tökéletesen alkalmazkodó minden körülményhez. Amely nem sebez, nem árt, mégis a végtelen energiával jellemezhető, így túlmutat a fizikai erőn és testi képességen. Nem az számít, hogy mit csinálsz, hanem az, hogy mivé válsz közben.

A Szenvedés Megszüntethető. Harcművészet szempontjából a Harmadik Nemes Igazság a technikák és kombinációk vélt hatásához való feltétlen, vak ragaszkodás megszünését jelenti. Az elengedést. Így - a helyes gyakorlás mentén - az érzelmi tudat megaladható a szándék kristálytiszta lesz. Ez a Chan harcművészet helyes gyakorlásának kezdete. A Kapu. Ezen haladva érdemi munka kezdődik a tudattal, így valódi képességeid fejlődnek ki. Ez az Ösvény, amelyet Bodhidharma hirdetett, amin minden Chan harcművészetet gyakorlónak járnia kell.

A Negyedik Nemes Igazság: Nemes Nyolcrétű Ösvény (八正道)

„…ez tehát a szenvedés megszűnéséhez vezető út nemes igazsága, szerzetesek: ez bizony a nemes nyolcas út, nevezetesen a helyes szemlélet, helyes elhatározás, helyes beszéd, helyes cselekedet, helyes életvitel, helyes törekvés, helyes figyelem, helyes összeszedettség.

巴利三藏（巴利文：Tipiṭaka；英语：Pāli Canon, bővebben: http://www.palicanon.org/)

Bár a Nemes Nyolcrétű Ösvény a Négy Nemes Igazság negyedik tanítása, annak első pontja megegyezik a Négy Nemes Igazság megértésével. Ezt nevezik a buddhizmusban "Középútnak" (中道 (佛教). A Nemes Nyolcrétű Ösvény (八正道) konkrét gyakorlat, melyre a szerzetesek azt mondják: a szenvedés megszüntetésének útja. Három fő részt tartalmaz: az erényességet, az elmélyülést és a bölcsességet. A Chan harcművészetet gyakorlók számára ez a nyolc iránymutatás életük minden szakaszában jelen van, melyek összekapcsolódnak egymással. Itt is van kölcsönösség: az egyik erény vonzza a másikat, kölcsönösen feltételezik egymást. Így alakul ki a türelem (耐心, nai xin). A türelem erénye azt jelenti a gyakorlónak, hogy tudja: az úton van, látja hogy a létezésben minden keletkezik és elmúlik. A technikák gyakorlásában nincs két ugyanolyan pillanat. A célhoz is elér egyszer, amely valójában nem fontos, inkább az, hogy milyenné válik az Úton. Mivel gyakorlás folyamatos, nem kell kapkodnia. A külsőtől, felszínességtől a valódi megismerés irányába halad. Az elmélyítés a tanulás lényege, mert a mélyebb rétegekben rejtőző megértés idővel megvilágítja az összefüggéseket. A Chan harcművészet gyakorlása a tiszteleten (尊重, zun zhong) alapszik. A türelem és a tisztelet a megismerés kapuját nyitja: elfogadóvá és befogadóvá teszi a gyakorlót. Ennek okán közös gyakorlás kezdődik, ezért a gyakorlóközösség (僧伽, Sēngjiā) kiemelten fontos a harcművészetben: a tanulás, növekedés magja ültethető. A tapasztalatok, felismerések alázattal érhetők el. Az állhatatosság (恒心, heng xin) okán a gyakorló képeséveken át bizonyos feladaton dolgozni, így a szorgalom megléte magasabb szintre emeli a gyakorlást, mely jártassággá nemesedik. A Chan szellemi tanításai rendkívül gyakorlatiasak és könnyen megérthetőek. A gong fu gyakorlás a tudatosságot erősíti: erős figyelemösszpontosítás által alakul ki a jelenben töltött egyre több idő. Kevés Li (力) erősebb Yi (意), átélni a pillanatot annak teljességében egy tiszta, mozdulatlan tudatállapotban, amely utána visszatükröződik egy technikában.

Bővebben olvashatsz a Nemes Nyolcrétű Ösvény jelentőségéről a harcművészetben a ❀ Nyolcrétű Nemes Ösvény harcművész szemmel c. jegyzetben.

Végezetül

Az egyetemes buddhista tanok és a Chan az autentikus harcművészet gyökerei - melyeket táplálva virágba borul bármely stílus. Ha törekszel gyakorlatias életre, az javadra szolgál majd. Hasztalan, ha üldögélsz a lépcsőfokokat bámulva anélkül, hogy elindulnál felfelé azon a lépcsősoron. A fentiek tükröződnek a ❀ Rou Gong Quan chanbuddhista harcművészet valódi megértésében, mely 12 lépcsőből áll 《正规训练的十二级》, mely a helyzethez (akár "harci" szituációhoz) való alkalmazkodást hangsúlyozza. E stílusban a mozgás a természetes reflexek-, az ösztön-, a szándék és a hatékony koordináció mentén valósul meg. Gyakorlásának első szakasza amellett, hogy a technikai alapok kialakításával foglalkozik, a Három Belső Gyakorlattal vezet rá arra, hogy ne értékeld túl a technikát: minden kemény és gyors támadás elvezethető a lágy mozdulattal. Minden lágy és körkörös technika megtörhető rövid, egyenes kombinációval. Arra, hogy minden múlandó, hiszen a kezdeti nehézségek idővel megszelidülnek. Az ami ma jól megy, másnap nem lesz jelen. Bár a technika bizonyos szempontból fontos, de bekorlátoz fizikailag és mentálisan is. A haladó gyakorlásban (második szakasz) az alaptanítások megértése és megvalósításukra való törekvés nélkül nem lehet haladni. A Rou Gong Quan kombinációk hatékonyságát a körkörösség és a végpontban kirobbanó erő összhangja jelenti. Eredményes akkor lesz a gyakorlás, ha a technikák vélt hatásához való feltétlen, vak ragaszkodás nem lesz jelen. Nem csak testben és mozgásban, hanem tudatban is laza, rugalmas hozzáállás jellemez. A harmadik szakasz ekkor, s innen kezdődik, érdemben így lehet elméllyülnöd a kombinációk kifinomult tanulásában, ahol a lágy és kemény-, Yin és Yang összhangja a belső energia kiegyensúlyozáságát rejti. Eléred akkor, ha gyakorlod az elengedést, az érzelmi tudat [megtévesztett tudatosság, hetedik tudat, 末那識] lecsillapítását. Ezt hívjuk Rugalmas Erő Öklének. A legfelső szint a harc meghaladása, példát mutatva tanítani, továbbadni a Tant. Maga a bölcsesség, a Nemes Nyolcrétű Ösvény-, tökéletes erőfeszítés, éberség és elmélyedés gyakorlása.

Javasolt irodalom és források

1. http://www.palicanon.org/
2. ...

❀ ❀ ❀

各位朋友, 作者, 老师, 佛教徒和功夫爱好者, 请允许我向你们表示感谢, 感谢你们一直以来用功夫, 历史, 佛教, 哲学和各类教学, 文章, 研究和教义, 对教学和学习的支持。分享佛教和大师的教义非常有价值, 我们以此恭敬诸佛。 醒龙堂 将依据不偏依, 不分宗派的原则努力分享佛法, 传承佛教思想和传统功夫。

Köszönetet mondunk minden barátunknak, mindazon szerzőknek, tanítóknak, buddhistáknak és harcművészeknek, akik hozzájárultak a harcművészet-történeti-, buddhista-, bölcseleti és egyéb tanításokkal, írásokkal, tanulmányokkal, jegyzetekkel minden érző lény tanításához és tanulásához. Buddhák és Mesterek tanításait megosztani érdem, mindezen érdemeket felajánljuk az összes Buddháknak. A Xing Long Tang elfogulatlan, pártatlan, szektarianizmustól mentes elv alapján törekszik a Dharmát, a Chan hagyományvonal tanítását, a harcművészeti stílusok történeteit megosztani. 武林一家! 阿弥陀佛!

XiaoFeng Cserkész Gábor Mester @ Xing Long Tang | 2016/2017 v1.5;
Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 licenc alkalmazásával | 署名-非商业性使用-禁止演绎 4.0 国际
Ha hibákat, megjelenési vagy egyéb problémákat találsz, írj nekünk: master [at] rgm [pont] hu

武林一家 |

❀ vissza | ❀ index | ❀ harcművészeti jegyzetek és publikációk | ❀ Pu Ji Chan Templom 普济寺 a facebook-on (Kövess minket itt is!)

XING LONG TANG 醒龙堂 中国武术研究会 | Honorary President: ZHANG ERYU Grandmaster | Master: XIAO FENG | Contact us: master [at] rgm.hu Member of Hungarian Traditional Gong-Fu and Wushu Federation | HQ & Cultural Xchange: CHINESE ART CENTER 匈中文化交流中心. Your use of this website is subject to, and constitutes acknowledgement and acceptance of, our Terms & Conditions @ 1995-2017 How you may Enhance your Health, Combat Efficiency, Mental Freshness and Spiritual Joy through autentic Gong Fu and Chan Teachings