XING LONG TANG - Nemes Nyolcrétű Ösvény a harcművészet szemszögéből



   



NYOLCRÉTŰ NEMES ÖSVÉNY harcművész szemmel
आर्याष्टाङगमार्ग - āryāṣṭāṅgamārga, 八正道 Bazhengdao

❀ ❀ ❀

    "Senki nem tudja, mit hoz a jövő. De a múlt tettei a mában, ezekben a pillanatokban hozzák meg termésüket. Sem az egeket, sem az isteneket sem embertársaimat nem vonhatom felelősségre sorsomért. Csak és kizárólag múltbéli tetteim következménye mindaz, amit ma megélek. Ha ma élek és szenvedek, az azért van, amit a múltban én tettem, és senki mást nem vonhatok érte felelősségre."

    Bodhidharma

A kínai harcművészet szellemisége a taoizmus, konfucianizmus és a buddhizmus szemléletéből alakult ki. Stílusainak ideológiáját keletkezésük körülményei-, alapító Mestereinek világlátása határozta meg. A Chan stílusok gyökere Bodhidharma tanításaiban lelhető fel. A harcművészetek fejlődéstörténetének első korszakában a gyakorlás kolostorokban zajlott, a szerzetesek a Tan gyakorlásának és az önfejlesztés fontos eszközeként tekintették a harcművészetet. A Yuan dinasztia korától a szerzetesvándorlások során Buddha tanításai, a Chan-, és számos gyakorlat kikerült e kolostorból, és egyre szélesebb körben gyakorlottá váltak. A Ming-Qing dinasztia fordulójának korára megannyi stílus kialakulását lényegében ez teremtette meg: a legtöbb ma ismert és gyakorolt stílus ekkor újult meg vagy keletkezett. A harcművészetek világában a buddhista szellemiség Bodhidharma tanításainak követése, a Chan szellemisége.

Siddhartha Gautama azt tárta fel, ami a mai napig igaz, egyetemes, valódi igazság. Érzékszervi létben élsz, ebben veszel el. Gonolati-érzelmi tartalmaidhoz, "termékeidhez" való ragaszkodásod akadályozza a valódág valódi természetének meglátását. Nem tudod, ki vagy valójában, mire vagy képes. Minden, amit érzékelsz, amit tapasztalsz, minden gondolatod valamilyen forrásból származik. Ezt a forrást nehéz megtalálni. Ha a forrás nem tiszta, a tiszta tudatod nem tud megnyilatkozni. A harcművészet belső irányzatai, a meditáció az Út - vagy nevezhető eszköznek is -, ahol az ember a helyes gyakorlás mentén a hamis azonosulásokat képes megszüntetni. Ragaszkodásaidat itt tudod felszámolni, az illúziókat, hamis vágyképeket és törekvéseket hátra tudod hagyni: saját, felesleges kötöttségetid veszíted el. Megszüntetve a különféle irányok szeleit, a tenger nyugodttá válik. Ha pedig elnyugodott a tenger, akkor lehetőséged nyílik lenézni egészen a fenekéig is.

A „Négy Nemes Igazság” szinte mindenki számára ismert fogalom. Siddhartha Gautama e tanításban négy megközelítésben beszél a szenvedésről. Meghatározza, mi az. Megmondja hogyan jön létre (ok). Állítja, hogy megszűntethető, majd megadja a módszert, amivel ez elérhető. A Négy Nemes Igazság a „függő keletkezés” (緣起, Yuán Qi) egyszerűsített sémáját adja vissza: ha van ez, az is van; ebből következően létrejön az is. Ha nincs ez, az sincs; ennek megszűnésével megszűnik az is. Bodhidharma "Út és Négy Gyakorlat" (❀ 菩提達磨大師略辨大乘入道四行觀) tanításában így olvasható:

    行入謂四行,其餘諸行,悉入此中。何等四耶。一報冤行, 二隨緣行,三無所求行,四稱法行
    "A négy gyakorlatot nevezik a gyakorlással rálépésnek. Ezek magukban foglalják az összes gyakorlatot. Mi ez a négy? Az első: a nehézségek elviselésének gyakorlata. A második: a körülményekhez alkalmazkodás gyakorlata. A harmadik: a semmit sem keresés gyakorlata. A negyedik: a Dharma gyakorlásának gyakorlata.

    Bodhidharma: Út és Négy Gyakorlat 菩提達磨大師略辨大乘入道四行觀

Boddhidharma által említett "négy gyakorlat" a Négy Nemes Igazságra vonatkozik: minden létezés szenvedésteli (azaz "a nehézségek elviselésének gyakorlata"); van oka a szenvedésnek (azaz "a körülményekhez alkalmazkodás gyakorlata"); a szenvedés megszüntethető (azaz " a semmit sem keresés gyakorlata"); és a megszüntetés útja a Nemes Nyolcrétű Ösvény (azaz "Dharma gyakorlásának gyakorlata"). Ez a tökéletes szemlélet (vagy belátás), tökéletes elhatározás vagy gondolat, tökéletes beszéd, tökéletes cselekvés, tökéletes életvitel, tökéletes törekvés, tökéletes éberség, tökéletes elméllyedés azaz Chan. Aki ismeri a ❀ Chan buddhizmust és alaptanításait, láthatja, hogy a Négy Nemes Igazság kevésbé feltűnő a ❀ Mahayana hagyományokban, hiszen a ❀ Śunyata-t (空, kong) azaz a Bodhiszattva Ösvényt, más szóval Buddha Természetet (üresség) hangsúlyozza. A tudattal foglalkozik. Bodhidharma a ❀ Dhyana módszerét tanította: logikus és egymásra épülő tanításai az üresség, az én-mentesség, a valóság megtapasztalását hangsúlyozzák. Gyakorlatait (ide értve a Dhyana-t támogató egyéb testgyakorlatokat is) a fentiekkel magyarázta. Azonban kétségtelen, hogy alapja a Négy Nemes Igazság megértése (is), mely felismerés a Chan ideológiájú (belső) harcművészetek gyökere.


A Negyedik Nemes Igazság, a Nemes Nyolcrétű Ösvény (八正道 Bazhengdao)
āryāṣṭāṅgamārga (आर्याष्टाङगमार्ग), Si Di De Dao Di (四谛的道谛)

    „…ez tehát a szenvedés megszűnéséhez vezető út nemes igazsága, szerzetesek: ez bizony a nemes nyolcas út, nevezetesen a helyes szemlélet, helyes elhatározás, helyes beszéd, helyes cselekedet, helyes életvitel, helyes törekvés, helyes figyelem, helyes összeszedettség.

    巴利三藏(巴利文:Tipiṭaka;英语:Pāli Canon, bővebben: http://www.palicanon.org/)

आर्याष्टाङगमार्ग - āryāṣṭāṅgamārga, 八正道 Bazhengdao

A Nemes Nyolcrétű Ösvény a Négy Nemes Igazság negyedik tanítása, annak első pontja megegyezik a Négy Nemes Igazság megértésével. Ezt nevezik a buddhizmusban "Középútnak" (中道 Zhong Dao). A Nemes Nyolcrétű Ösvény (八正道 Bazhengdao) konkrét gyakorlat, amely a megszabaduláshoz vezet: a szenvedés megszüntetésének útja. Három fő részt tartalmaz: az erényességet, az elmélyülést és a bölcsességet. A Chan harcművészetet gyakorlók számára ez a nyolc iránymutatás életük minden szakaszában jelen van, melyek összekapcsolódnak egymással, s néhol átfedés figyelhető meg. Valójában itt is van kölcsönösség, egyik erény vonzza a másikat, kölcsönösen feltételezik egymást. Így alakul ki a türelem (耐心, nai xin). A türelem erénye azt jelenti a gyakorlónak, hogy tudja: az úton van, látja hogy a létezésben minden keletkezik és elmúlik. A technikák gyakorlásában nincs két ugyanolyan pillanat. A célhoz is elér egyszer, amely valójában nem fontos, inkább az, hogy milyenné válik az Úton. Mivel gyakorlás folyamatos, nem kell kapkodnia. A külsőtől, felszínességtől a valódi megismerés irányába halad. Az elmélyítés a tanulás lényege, mert a mélyebb rétegekben rejtőző megértés idővel megvilágítja az összefüggéseket. A Chan harcművészet gyakorlása a tiszteleten (尊重, zun zhong) alapszik. A türelem és a tisztelet a megismerés kapuját nyitja: elfogadóvá és befogadóvá teszi a gyakorlót. Ennek okán közös gyakorlás kezdődik, ezért a gyakorlóközösség (僧伽, Sēngjiā) kiemelten fontos a harcművészetben: a tanulás, növekedés magja ültethető. A tapasztalatok, felismerések alázattal érhetők el. Az állhatatosság (恒心, heng xin) okán a gyakorló képeséveken át bizonyos feladaton dolgozni, így a szorgalom megléte magasabb szintre emeli a gyakorlást, mely jártassággá nemesedik. A Chan szellemi tanításai rendkívül gyakorlatiasak és könnyen megérthetőek. A gong fu gyakorlás a tudatosságot erősíti: erős figyelemösszpontosítás által alakul ki a jelenben töltött egyre több idő. Kevés Li és több Yi, átélni a pillanatot annak teljességében egy tiszta, mozdulatlan tudatállapotban, amely utána visszatükröződik egy technikában. A Nemes Nyolcrétű Ösvényt a Dharmacsakra (法輪, fălún, jelképe: ☸) jelképezi, amelynek szó szerinti jelentése a "Dharma kereke" vagy "sors kereke", az indiai buddhizmus korai időszaka óta a Siddhartha Gautama megvilágosodáshoz vezető tanításainak egyik szimbóluma.

☸ Erényesség ☸

Siddhartha Gautama azt tanította, hogy az erényesség lényege külsőleg a helytelen tettek elkerülése (melyekkel magadnak és másoknak a kárára vagy), belsőleg pedig minden rossz elkerülése. Az erényes tettekkel, szavakkal és gondolatokkal a gyakorló békét és nyugalmat hoz létre, melyek jó következményekkel jár ebben és az elkövetkezendő életekben is. Az erényesség a Buddhista Ösvény alapja, hiszen védi a tudatot a durva szennyeződésektől, melyek zaklatottságot és az alsóbb létbirodalmakba születést eredményeznek.

  • A Tökéletes Szemlélet (正見, Zheng Jian) vagy Belátás a Négy Nemes Igazság belátása. Harcművészetben az a felismerés, ahogyan a technika létrejön, ahogyan hat és ahogy átalakul, elmúlik. Nyilvánvalóvá válik a létesülés korlátozottsága az ebből fakadó elégedetlenség (szenvedés). Az ok a ragaszkodásban (vágyakban) rejlik, mely megszüntetése magát a szenvedést is megszünteti. A szerzetesek úgy tanítják, hogy a Tökéletes Belátás az első és utolsó lépés is egyben: a karma törvénye, kölcsönös függés, ok-okozatiság, így az első, amiben hinni kell, az a Karma Törvénye. A gyakorló tegyen bármit, az a tett megfelelő következménnyel jár. Ha jót vagy helyesen cselekszik, arra jó következik; ha gonoszságot, az gonoszságot eredményez. Ha megvan benne a Helyes Meggyőződés a Karma Törvényében, figyel arra, mit mond vagy gondol. Így válik helyessé a gyakorlás.

    Karma belátása és a Chan harcművészet gyakorlásában. A karmát mindenki maga teremti; az minden egyes gyakorló saját tetteinek, gondolatainak és vágyainak az eredménye. Ha tudni valaki múltbeli karmáját vagy tetteit, elég megtekinteni jelenlegi életét. Megismerhető valaki jövője a jelenlegi tettei okán. Azonban semmi ráhatás már nincs azon karmákra, amelyek a múltban keletkeztek: azok olyan nyilak, amelyeket már kilőttél, néhányuk már földet ért, mások még nem. A gyakorló bármit tesz, ahogy gyakorol, ahogy viszonyul a másikhoz, vagy gondolkodik: karma. A szó azt is jelenti, hogy amit elvetett, azt elkerülhetetlenül le is kell aratnia. Minden cselekedet valamilyen visszahatást vált ki. Minden oknak van valamilyen következménye. Minden gondolat, szó, tett, sajátos következményekkel jár. A helyes gyakorlás jó eredményekhez vezet. Az ego vagy saját kényelem által vezetett gyakorlás nem hoz létre jó gong fu-t. A hatás és ellenhatás törvénye érleli e gyümölcsöket, senki más nem hibáztatható miattuk. Az Ok-Okozat törvénye magában foglalja a hatás-ellenhatás törvényét, a kiegyenlítődés törvényét és a megtorlás törvényét. Ezek a Karma Tana alá tartoznak. A Chan nem engedi, hogy a gyakorló harc közben bárkinek is sérülést okozon. Ha megsebesít valakit, maga is sérülni fog, máskor. A hatások és ellenhatások mindig kiegyenlítik egymást, ugyanakkor egymás ellentétei. Ilyen a gong fu gyakorlása is. Sokszor az eredmények több, látszólag különálló vagy összefüggéstelen módszer eredményeként jönnek létre. Ha a gyakorló nem érti a karmát, nem értheti meg a Chan harcművészet haladó szintű gyakorlását sem. Nincs olyan hatalom a Földön, amely meggátolhatná, hogy a cselekedetek vagy a gyakorlás gyümölcsei beérjenek. A Chan Mesterek azt tanítják, hogy a gondolkodás az igazi karma, ezért kell foglalkozni a tudattal (Xin és Yi). A gondolat formálja a jellemet és a belső képességeket kialakulását engedi. A gondolat testet ölt, s cselekedetté lesz. Harcművészetben ismert az a tanítás, mely szerint a Yi a parancsnok, a Qi a kormányos. Ha a gyakorló engedi elméjét jó és emelkedett gondolatokon időzni, nemes jellemeket fejleszt ki, jó, hasznos és mások számára segítséget nyújtó gong fu -ja lesz. A rossz gondolatok okán jelleme alantassá válik, gong fu -ja (és az élete) örökös küzdelem, melyben nem lel békére. Ez a természet megváltozhatatlan törvénye. A sorsát maga teremti gondolatai majd a cselekedetei által. A szerzetesek ezért fejlesztik egyidejűleg a „Yi”-t a technikákkal. A karma egyben "sors" is, amennyiben az ember tudatában van annak, hogy minden tett következményeket von maga után, hiszen a tett Ok, amely Okozatot teremt. A gong fu -ban akció, amely reakciót szül. Ezt felismerve, ebben a szemléletben kell gyakorolni a harcművészetet: csendes tudat nélkül nincs növekvő érzékenység. Növekvő érzékenység és elengedés nem okoz valódi ellazulást. Valódi ellazulás nélkül nincs igazi egység, v. harmónia, így a Qi tudatossága sem lesz teljes. Következésképp a gyakorló nem tudja létrehozni a Jin erőt, amit aztán a technikákba vezethet. A karma törvénye nem jelent eleve elrendeltetést, sem véletlenek sorozatát, hiszen szabad cselekedeteiből, szabadságából eredően minden lehetősége megvan befolyásolni élete alakulását. A gong fu gyakorlása nem jelenti azt, hogy meg is tanulja, ki is munkálja azt magában. Természetes, hogy az ember a gyakorlás során hibázik, vagy bizonyos ideig nem képes megvalósítani a gyakorlásban kitűzött célokat. A Chan -ban a karma annyiban keletkezik és fejti ki hatását, amennyiben tetten érhető a szándék, amellyel elkövették. A buddhista felfogás tehát nem a sors kiszámíthatatlan (bár a szabad akarattal módosítható) szeszélyét vizsgálja a karmában, hanem a szándékot. Ez a szándék pedig ugyan az a szándék (意), ami a Jin-t is mozgásra bírja, technikákba vezeti. A Chan szerzetesek úgy tanítják, hogy az akarat határozza meg a karma és a gong fu minőségét, így a szándék, a késztetés döntő jelentőségű. (用意不用力 - "használd a Yi-t a Li helyett")

  • A Tökéletes Elhatározás (正思惟, Zheng Si Wei) a helyes szemléletből fakadó elhatározásokat jelenti. Jóakarattal és az ártó szándék elkerülésével a gyakorló lemond az illúziókon alapuló-, vágyak által fűtött életcélok eléréséről. A harcművészet gyakorlása szelíden rávezet arra, hogy a gyakorló mindenre megalapozottan, átgondoltan válaszoljon, határozza el magát, mindenre megfontolt oka legyen. Tartsa tudatát távol a meggondolatlan, jelentős ok nélküli tettektől. Egy buddhista nem teheti meg pusztán azt, hogy menedéknek tekinti a Tant és bízik tanításaiban. Tetteiben is követnie kell azt. Nem taníthatok úgy, ahogy Mesterem, vagy annak idején Gautama tanított, nem élhetem az ő életét; ám alapvető kötelesség arra törekedni, hogy a lehető legjobban kövessem, kövessük a tanításokat. Gautama - miután elnyerte a Megszabadulást -, negyvenöt éven át azzal töltötte életét, hogy a Gangesz völgyében vándorolt, és a Tant tanította. Mindezt nem önmagáért tette, hanem az emberekért. Tettei párezer év után közvetlenül hatnak ránk is. A harcművészetben elért jártasság elpusztul, ha nem adod tovább abban a hitben és reményben, hogy mások is könyebb és bölcsebb életet élhetnek ezzel.

☸ Elméllyedés ☸

Az elmélyedés a tudat finomabb ragaszkodásait kezeli, aminek következtében a nyugalom és öröm mélyebbé válik úgy, hogy nem kerül alá különféle külső körülmények hatásainak. Az elmélyedés teremti meg az alapját annak, hogy a gyakorló mélyrehatóan vizsgálhassa önmagát és a jelenségek valódi természetét. Ha a tudat olyan, mint a tenger, akkor az erényesség az, ami leállítja a tomboló viharokat. Az elmélyedés pedig megszünteti a különféle irányok szeleit, aminek következtében a tenger nyugodttá válik. Ha pedig elnyugodott a tenger, akkor a gyakorlónak lehetősége nyílik lenézni egészen a fenekéig is. Az alábbi ösvények azt a célt szolgálják, hogy az élet-, és ezen keresztül a tudat megtisztuljon, s alkalmas tereppé váljon a gyakorláshoz és a szellemi fejlődéshez (erkölcsi iránymutatásokként is felfogható).

  • A Tökéletes Beszéd (正語, Zheng Yu) azt jelenti, hogy a gyakorló azt mondja, amit csinál. Nem mond mást, nem vezet félre. Gautama négy dolgot említ: tartózkodás a hazugságtól, a rágalmazástól, a durva beszédtől és az üres fecsegéstől. A szerzetesek azt tanítják, hogy törekedni kell a lényegre törő fogalmazásmódra; a barátságot, összhangot elősegítő beszédre; a szelídségre és a gyakorlótársak-, mások iránti türelemre. A beszéd hűen tükrözze a külvilág folyamatait. Ha az ember jó dolgokra gondol, nem beszél rosszakról, mert azt mondja, ami az elmében van. Ha a gondolat és a beszéd jó, a rá következő tett is az. Így hát szükség van arra, hogy a gyakorló törődjön a gondolataival. Megfontolja egy tett következményeit, mielőtt azt végrehajtaná
  • A Tökéletes Cselekvés (正業, Zheng Ye) abban áll, hogy tartózkodni kell a testtel elkövethető káros tettektől, érző lények elpusztításától, ártástól, nem adott dolog elvételétől és helytelen szexuális viselkedéstől, a vágyak mértéktelen kiélésétől. Megelégedettség, mértékletesség, nagylelkűség. A Chan harcművészet gyakorlása nem engedi, hogy a gyakorló harc közben bárkinek is sérülést okozzon, mert ezzel rontja saját erkölcsét. A magas szintű gong fu a helyes gyakorlás eredménye, harcra használni nagy jártasságot igénylő feladat, hiszen úgy kell az ellenfélen felülkerekedni, hogy ne szenvedjen kárt benne. A magas szintű gong fu hatása, hogy az ellenfél eláll támadó szándékától. "Gong" nélkül a gyakorlatok, és minden alkalmazás szánalmas gyakorlás. A szerzetesek a korai időktől fogva egyidejűleg fejlesztik a „Yi”-t (tudat v. szándék - 意) és a technikákat: ez jelenti a Chan harcművészet gyakorlását. A Chan meditáció fejleszti a „Xin”-t (心) és a „Shén”-t (神), ezért jószívűek, lelkiismeretesek a gyakorló szerzetesek, tetteik így a helyes utat követik. A gyakorlásban a Zhong Qi-t (中氣) fejlesztik, mely egyre magasabbra kerül.

    A légzés a harcművészetben és a Chan tanítás.. A szerzetesek megértik: ami megszületik, az meg is hal. Azt hinni, hogy a halállal mindennek vége, ahhoz a téves következtetéshez vezet, hogy az "életet élni kell", s kiélvezni mindent, amit csak lehet. Ez a hedonista gondolkodás, ami szenvedéshez vezet: az ember minél inkább élvezeteket akar, annál több dolgot nem kap meg és veszít el amit mégis megkapott. Ezek mind fájdalommal járnak majd, pont azért, mert nem érti, hogy ami születik, az meg is hal. A harcművészetben ez a "külső" gyakorlás: minél több technikát vagy kombinációt akar a gyakorló, annál inkább nem lesz valódi tartalom és tapasztalat, melyből valódi megértés fakad. Ez csalódással jár majd. A másik megközelítés az, amikor az ember úgy hiszi, mindegy - mert meghal, s ezért aztán nem látni semminek sem az értelmét, ez apatikus gondolkodás. Szintén szenvedéshez vezet. Mert minél kevésbé látja bárminek is az értelmét, annál inkább hiányzik, hogy legyen valami jelentősége a dolgoknak. Ez fájdalommal jár, pont azért, mert nem értette meg, hogy ami születik, az meg is hal. A harcművészetben ez a túlzott befelé fordulás, amely a technikáknak nem ad "vázat", formát. A gyakolrás fájdalommal jár majd. Aztán van az a megközelítés: hinni, hogy van valami az életen és halálon túl, ami örök, ami megmarad, s ezzel szembe állítani jelen életet, aszketikus gondolkodás. Az ember ki akar menekülni az életből és halálból, s ez szenvedéshez vezet. Mert minél inkább egy másik, örökkévaló világot akar, annál jobban szembesül vele újra és újra, hogy a test, az érzések és a gondolatok rabja. Minden erőfeszítése csak fájdalommal jár, pontosan azért, mert nem értette meg, hogy ami születik, az meg is hal. "Valóban megérteni a létezés igazságát elegendő, ha a légzésre figyelsz" - tanítja Zhang Mester. A légzést nem lehet megőrizni, megtartani vagy megszerezni, így az a kívánság, hogy jól kiélvezd valamely lélegzetet, teljesen értelmetlen. A belégzést kilégzés követi, a levegő mindenképp eltávozik. A légzést nem lehet figyelmen kívül hagyni, mert ha akar csak egy belégzés is elakad, azonnal levegő után kapkodsz. A légzést nem lehet megszüntetni sem, nem tudod csak kifújni a levegőt, hogy abból kilépjél, mert a kilégzést egy újabb belégzés követ. A légzés egyszerű igazsága az, hogy lélegzünk. Nem lehet megtartani, nem lehet figyelmen kívül hagyni, nem lehet megszüntetni. Ezért ha bármelyikkel is próbálkozunk, a sikertelenség biztosított és elkerülhetetlen. Amit tehetünk, hogy belátjuk saját magunknak, a légzés nem állandó, mert a belégzés és kilégzés folyamatosan váltakozik. Ha bármit is állandósítani akarsz a légzésen, akkor csak szenvedsz rajta. Nincs igazán hatalmad a légzés felett, nem vagy annak ura. Amikor ezt beláttad, akkor többé nincs helye a sóvárgásnak, az érdektelenségnek vagy az ellenkezésnek. Amikor ezek az elképzelések és érzelmek nem befolyásolnak, akkor a légzés gondtalan. Ahogy a belégzés, úgy a születés. Ahogy a kilégzés, úgy a halál. Ahogy a légzés, úgy a létezés. Ilyen egyszerű az igazság. A Rou Gong Quan -ban a külső és belső egyesül. Tudatodon ugyanúgy kell dolgoznod, mint a technikáidon.

  • A Tökéletes Megélhetési Mód (正命, Zheng Ming) az életvitelre vonatkozik, amelyben a javak békés úton, tisztességesen és másoknak szenvedést nem okozva szerezhetőek meg. Az ember ezen az ösvényen járva nem hágja át a Tökéletes Beszéd és Tökéletes Cselekvés elveit. Gautama öt foglalkozást említ negatív példaként: fegyverekkel, emberekkel, élőlényekkel, bódító szerekkel és mérgekkel való kereskedés A gyakorlóknak törekedniük szükséges a szorgalmas és lelkiismeretes gyakorlásra, munkára, tiszteletre és figyelemre. Ez megalapozza a tisztességes üzleti életet is.

☸ Bölcsesség ☸

Ez a bölcsesség, amivel a gyakorló a belátás különböző fokaira érhet, hogy végül felismerje minden jelenség állandótlanságát, szenvedés-teliségét és „éntelenségét”. Véglegesen megszabadulhasson a ragaszkodástól, sóvárgástól, szomjtól.Ez a szenvedéstől megszabaduláshoz vezető út.

  • Tökéletes Erőfeszítés (正精進, Zheng Jing Jin) hivatott arra, hogy biztosítsa a hosszú és fáradságos út végigjárásához szükséges energiát, így teszi lehetővé, hogy a gyakorló gátat vessen a gondolataidban feltörő szennyeződéseknek. Igen fontos lépés. Az erőfeszítés energia. Energia, jó, bőséges energia a cél eléréséhez. Ezért csak jót, előmozdító gondolatokat ápol és fejleszt. Törekszik saját tudatállapotának megfigyelésére, ellenőrzésére és alakítására, így ismeri fel minden emberi tudat jellegét. Ennek segítségével próbálja megelőzni (vagy elhagyni) az olyan káros tudatállapotokat, mint pl. a rosszakarat, tompaság, aggodalmaskodás, és helyükbe állítani az éberség, nyugalom és kiegyensúlyozottság attitűdjét. Gautama tanítása itt négy elvet említ: megsemmisíteni mindazt a rosszat, ami már felmerült benned, megakadályozni a még meg nem született rossz létrejöttét, elősegíteni a még meg nem született jó létrejöttét, s megtartani a már meglévő jót. A harcművészet gyakorlásában a szerzetesek a szüntelen változó körülményekhez való alkalmazkodást szorgalmazzák. A Zheng Jing Jin kifejezésben ott a "Jing" (精进), amely a buddhizmusban a "Viriya" kifejezéssel azonosítható (sznkrt: विर्या,). A tudat szándékát jelöli, hogy az mindig aktív legyen, eltökélt, megingathatatlan és fáradhatatlan. Tökéletesíti és megvalósítja azt, ami a pozitív dolgokat elősegíti. Ez a hozzáállás a helyes gyakorlás alapja. Mindenkinek van valamilyen befolyása a barátai, ismerősei felett. Ez a befolyás hatalmat jelent, és az ember visszafordíthatatlanul felelős azért, hogy helyesen éljen ezzel a befolyással. Vannak gyermekeid, rokonaid, munkatársaid, vagy esetleg tanítványod a gong fu -ban, és törődnöd kell azzal, mit és hogyan beszélsz, mit és hogyan cselekszel, mert ők utánoznak. Mindíg figyelni kell arra, hogy a kiváltott hatásnak jónak kell lennie, nem pedig ártalmasnak. A Helyes Erőfeszítés azt jelenti, hogy a munka hasznos dolgokra és ne haszontalanságokra fordítódjék.
  • Tökéletes Éberség (正念, Zheng Nian) a dolgok, tapasztalatok (a test, érzések, tudat és a külső jelenségek) nem megítélése, nem minősítése. A gyakorló szerzetesek egyszerűen hagyják saját természetük szerint megjelenni azokat. Nem vonódnak bele az eseményekbe, hanem a jelen pillanat történéseit szemlélik anélkül, hogy a érdekeik és nézeteik által gerjesztett gondolati társítások elfednék azokat. Ez gyakorlatilag éber tudatosságot jelent minden cselekedetben. A megvilágosodás hét tényezője: éberség, a jelenségek elfogulatlan vizsgálata, a tetterő, az öröm, a bizalom, az elmélyedés, a felülemelkedett egykedvűség. Minden embert érnek kellemes és kellemetlen dolgok, minden gyakorlót is a gongfu gyakorlásában. A bölcs ember a jót őrizgeti emlékezetében és megfeledkezik a rosszakról.
  • Tökéletes Elmélyedés vagy Koncentráció (正定, Zheng Ding) - a Chan -ra vonatkozik. A csapongó gondolatok és az állandóan felkavarodó érzelmek elnyugtatása (lásd: Majom Tudat). Az ember legtöbbször nincs is tudatában annak, hogy gondolatai megállás-, pillanatnyi szünet nélkül áramlanak. Annyira hozzászokott ehhez, hogy szinte azonosítja magát a gondolataival. Legtöbben nem is szeretnék, ha ez a tudati fecsegés alábbhagyna, mert a csend élménye megkérdőjelezné ezt az azonosulást. A tökéletes elmélyedés az előző lépések jelenléte mellett fokozatosan valósul meg, mely egy tárgyra való koncentrációval kezdődik. Gautama négy szintet ismertet az elmélyedésben. Az elsőt gondolati felfogás, fogalmi működés, elragadtatás, boldogság és egyhegyűség jellemzi. A másodikban az első két elem eltűnik, a harmadikban az elragadtatás is. Az utolsóban, a negyedikben csak az egyhegyűség marad. A meditáció a teljes kiüresítést jelenti. Ezt a Tant hozta magával Bodhidharma a Liang dinasztiában, a Song hegyre.

    Megvilágosodás törekvése és a Chan harcművészeti gyakorlás. A Chan -ban a megvilágosodás összekapcsolódik az ürességről szóló tanítással. Bodhidharma azt tanítja, hogy minden jelenség mentes az én-től, azaz üres. A jó gong fu-ban a technikának üresnek kell lennie, hogy a mozdulatba a Jin bevezethető legyen. A Chan harcművészet a gong fu-t a megvilágosodás eszközének tekinti, a "gong" -ok gyakorlása ezért kiemelten fontos. Miért? A legtöbb gyakorló jellegzetesnek és állandónak érzékeli a körülötte lévő élőlényeket és dolgokat. Tévesen. Valójában az érzékelhető világ állandóan változó Okok és Feltételek kapcsolatából áll (ld: Függő Keletkezés). A Téged körülvevő élőlények és dolgok mentesek az én-től, azaz üresek (ld: Két Igazság). nem valódiak, de nem is nem-valódiak. A harcművészet gyakorlása a nem-állandóság igazságát fedi fel. Nyugaton úgy tartják, a megvilágosodás egy tapasztalat, azonban a kínai Chan mesterek és szövegek elmagyarázzák, hogy a megvilágosodás nem csupán egy tapasztalat. Ha hibátlanul meg tudod csinálni a formádat, az nem jelenti azt, hogy jó a gong fu-d. A Chan Mesterek úgy tanítják, hogy a Buddha-természet nem más, mint a minden lényben benne rejlő buddhaság. Mert minden lény már Buddha, így a feladat nem a megvilágosodás elérése, hanem annak feltárása. A Chan harcművészetben a képességek kimunkálásához nem kemény akarásra van szükség, hanem elengedésre, a lágyság megteremtésére. Ekkor minden kinyílik. Önmagában a tapasztalás (legyen az meditációban vagy a gong fu gyakorlásakor) még nem megvilágosodás vagy létrejövő képesség. Lehet, hogy az ilyen tapasztalást egy mély belátás kísér (mint mikor jól érzékelhetően sikerült a mozdulatban úgy összerendezni minden változót, hogy úgy tűnik, létejön a Fa Jin), de az is lehet, hogy egyáltalán nem. Ezért szól a Rou Gong Quan gyakorlása egy életre. Ez nem olyan, amit elvégzettnek tekintve kipipálhatunk, miután a célt elértük. Érdekes, hogy azon gyakorlók számára, akik nem tapasztalták a Qi hatását a formákban, a jelenség valami csodálatos dolog. De amikor elérik, akkor semmi. De most még nem semmi. Érted? Egy Mesternek semmi különleges nincs abban, hogy tudatosan gyakorol a Qi-vel és képes valóban összetett kombinációkat végezni. Tehát, ha gyakorlod a harcművészetet, mind jobban és jobban szert teszel valamire – semmi különlegesre, de mégis valamire. Mondhatod rá, hogy megértetted és elérted Jin-t, megvan a tökéletes összhang, ... sőt, nevezheted több néven is a különböző állapotokat, de annak, aki elérte, ez semmi és ez valami. Jó kérdés, hogy a Mesterek vagy Te magad honnan ismered fel, amikor az egyes vélokat meghaladod? Ahogyan a megvilágosodás nem tulajdonság, aminek a birtokában vagy, épp ilyen a Jin kimunkálása is. A gyakorlók közismerten rosszul ítélik meg saját szintjüket. Ne csüggedj el, ha az, amiről azt képzeled, hogy neked “megvan”, darabokra törik a Mestered alapos vizsgálata által. A valódi belátásod nem törik szét.

Bodhidharma barlangja (Mo Xuan Chu) a Wuru Csúcson

Végezetül

Az egyetemes buddhista tanok és a Chan tanításai az autentikus harcművészet gyökerei - melyeket táplálva virágba borul bármely stílus. Ha törekszel gyakorlatias életre, az javadra szolgál majd. Hasztalan, ha üldögélsz a lépcsőfokokat bámulva anélkül, hogy elindulnál felfelé azon a lépcsősoron. A fentiek tükröződnek a ❀ Rou Gong Quan chanbuddhista harcművészet valódi megértésében, mely 12 lépcsőből áll 《正规训练的十二级》, mely a helyzethez (akár "harci" szituációhoz) való alkalmazkodást hangsúlyozza. E stílusban a mozgás a természetes reflexek-, az ösztön-, a szándék és a hatékony koordináció mentén valósul meg. Gyakorlásának első szakasza amellett, hogy a technikai alapok kialakításával foglalkozik, a Három Belső Gyakorlattal vezet rá arra, hogy ne értékeld túl a technikát: minden kemény és gyors támadás elvezethető a lágy mozdulattal. Minden lágy és körkörös technika megtörhető rövid, egyenes kombinációval. Arra, hogy minden múlandó, hiszen a kezdeti nehézségek idővel megszelidülnek. Az ami ma jól megy, másnap nem lesz jelen. Bár a technika bizonyos szempontból fontos, de bekorlátoz fizikailag és mentálisan is. A haladó gyakorlásban (második szakasz) az alaptanítások megértése és megvalósításukra való törekvés nélkül nem lehet haladni. A Rou Gong Quan kombinációk hatékonyságát a körkörösség és a végpontban kirobbanó erő összhangja jelenti. Eredményes akkor lesz a gyakorlás, ha a technikák vélt hatásához való feltétlen, vak ragaszkodás nem lesz jelen. Nem csak testben és mozgásban, hanem tudatban is laza, rugalmas hozzáállás jellemez. A harmadik szakasz ekkor, s innen kezdődik, érdemben így lehet elméllyülnöd a kombinációk kifinomult tanulásában, ahol a lágy és kemény-, Yin és Yang összhangja a belső energia kiegyensúlyozáságát rejti. Eléred akkor, ha gyakorlod az elengedést, érzelmi tudatod (Xin) lecsillapítását. Ezt hívjuk Rugalmas Erő Öklének. A legfelső szint a harc meghaladása, példát mutatva tanítani, továbbadni a Tant. Maga a bölcsesség, a Nemes Nyolcrétű Ösvény-, tökéletes erőfeszítés, éberség és elmélyedés gyakorlása. Az udvariasság és a fegyelem terében az ősi erkölcsi tanítások életre kelnek, értéket teremtve mindazok számára, akik ezt képesek elfogadni és magukévá tenni.

Javasolt irodalom és források

1. http://a-buddha-ujja.wikidot.com/tenigl-alaptan-nyolcretu
2. Red Pine, trans. 1987.
3. Budhista Misszió - A Négy Nemes Igazság és a Nemes Nyolcrétű Ösvény
4. Walpola Rahula. What the Buddha Taught. New York: Grove Press, 1974. ISBN 0-8021-3031-3.
5. Rewata Dhamma. The First Discourse of the Buddha. Somerville, Massachusetts: Wisdom Publications, 1997. ISBN 0-86171-104-1.
6. Snelling, John. The Buddhist Handbook: A Complete Guide to Buddhist Schools, Teaching, Practice, and History. Rochester: Inner Traditions, 1991. ISBN.
7. Sri Lanka Buddha Jayanti Tipitaka Series (SLTP) (n.d.). Avijjavaggo (Samyutta Nikaya 44 [Sinhalese ed.], ch. 1, in Pali)
8. Thánisszaró Bhikkhu (ford.) Magga-vibhanga Sutta: An Analysis of the Path (Samyutta Nikaya 45.8), 1996.
9. Watson, Gay. Buddhism Meets Western Science
10. ...

❀ ❀ ❀

Köszönetet mondunk minden barátunknak, mindazon szerzőknek, tanítóknak, buddhistáknak és harcművészeknek, akik hozzájárultak a harcművészet-történeti-, buddhista-, bölcseleti és egyéb tanításokkal, írásokkal, tanulmányokkal, jegyzetekkel minden érző lény tanításához és tanulásához. Buddhák és Mesterek tanításait megosztani érdem, mindezen érdemeket felajánljuk az összes Buddháknak. A Xing Long Tang elfogulatlan, pártatlan, szektarianizmustól mentes elv alapján törekszik a Dharmát, a Chan hagyományvonal tanítását, a harcművészeti stílusok történeteit megosztani. 武林一家! 阿弥陀佛!

XiaoFeng Cserkész Gábor Mester @ Xing Long Tang | 2016 v1; első kiadás
Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 licenc alkalmazásával | 署名-非商业性使用-禁止演绎 4.0 国际
Ha hibákat, megjelenési vagy egyéb problémákat találsz, írj nekünk: master [at] rgm [pont] hu

武林一家 |

vissza | ❀ index | ❀ harcművészeti jegyzetek és publikációk




0

XING LONG TANG 醒龙堂 中国武术研究会 | Honorary President: ZHANG ERYU Grandmaster | Master: XIAO FENG | Contact us: master [at] rgm.hu
Member of Hungarian Traditional Gong-Fu and Wushu Federation | HQ & Cultural Xchange: CHINESE ART CENTER 匈中文化交流中心.
Your use of this website is subject to, and constitutes acknowledgement and acceptance of, our Terms & Conditions @ 1995-2017
How you may Enhance your Health, Combat Efficiency, Mental Freshness and Spiritual Joy through autentic Gong Fu and Chan Teachings