Nyolcágú Nemes Ösvény (八正道) buddhista harcművész szemmel

❀ ❀ ❀

A kínai buddhista harcművészetek stílusai Bodhidharma tanításai mentén fejlődtek. Köztük van olyan, amely megmaradt a szerzetesek és gyakorló buddhisták gyakorlataként és vannak olyanok is, amelyek a testet valódi fegyverré kovácsolták. Az előbbi mentén bemutatható a Nemes Ösvény, Kínában-, szerzetesek és mesterek mellett szerzett tapasztalataim alapján.

Az élet legfőbb célja, hogy helyesen élj, helyesen gondolkodj és cselekedj. A buddhizmus az, ahogy a dolgok vannak. Ha átérzed, hogyan vannak a dolgok, akkor bölcsen tudsz cselekedni, azaz elkerülni a szenvedést, megvaósítva a tartós boldogságot. Buddha látta, hogyan vannak a dolgok. Azt tanította, hogyan kerülje el az ember a nehézségeket, hogy aztán a tartós boldogságot valósítsa meg. Egyébként meg olyanná is válhatsz, mint ő volt.

Alapvetés - az érzékszervi lét

Érzékszervi létben élsz és veszel el. Mivel gondolati-érzelmi tartalmaidhoz ragaszkodsz, ez akadályozza közvetlenül a valóság igaz természetének meglátását. Nem tudod, ki vagy valójában, de azt sem, mire vagy képes. A buddhisták a harcművészetet a buddhista gyakorlásuk egyik eszközeként tekintik, amely mentén a hamis azonosulásokat képesek megszüntetni. Ragaszkodásaidat te is itt tudod felszámolni, meghaladva az illúziókat, hamis vágyképeket és törekvéseket. Ezzel saját, felesleges kötöttségeid számolod fel. Bodhidharma "Út és Négy Gyakorlat" (❀ 菩提達磨大師略辨大乘入道四行觀) tanításában így olvasható:

[0001a20] 行入謂四行。其餘諸行悉入此中。何等四耶。一報冤行。二隨緣行。三無所求行。四稱法行。云何。

A gyakorlással történő belépés (行入) Négy Gyakorlat (四行). Ezek magukban foglalnak minden ismert gyakorlatot. Mi ez a négy. (何等四耶) Az első: a nehézségek (冤) [elviselésének] gyakorlata. A második: az okok és a következmények (緣) [-hez való alkalmazkodás] gyakorlata. A harmadik: a semmit sem keresés (無所求) gyakorlata. A negyedik: a Dharmával való összhang (稱法) gyakorlata. Ez mondható.

❀ Bodhidharma: Út és Négy Gyakorlat 菩提達磨大師略辨大乘入道四行觀

Boddhidharma által említett "négy gyakorlat" (四行) a Négy Nemes Igazságra vonatkozik: minden létezés szenvedésteli (azaz "a nehézségek elviselésének gyakorlata"); van oka a szenvedésnek (azaz "a körülményekhez alkalmazkodás gyakorlata"); a szenvedés megszüntethető (azaz " a semmit sem keresés gyakorlata"); és a megszüntetés útja a Nyolcágú Nemes Ösvény (azaz "Dharma gyakorlásának gyakorlata").

A Nyolcágú Nemes Ösvény (八正道)

• a negyedik Nemes Igazság (四圣谛 )
• a hétköznapi buddhista gyakorlók számára alapvető útmutatás, mely irányt mutat az egyéni gyakorlásukban. E mentén meghaladható minden érzéki csalódás, tisztán átélhető/átérezhető minden jelenség tiszta természete, a kapzsiság és gyűlölet illuzórikussága.
• jelképe a Dharma Kereke (法輪, falun), amely az indiai buddhizmus korai időszaka óta a Siddhartha Gautama megvilágosodáshoz vezető tanításainak egyik szimbóluma. Az ösvények (8) ennek a keréknek a küllői (8).
• azon harcművészetet gyakorlók számára, akik fejlődésükben már nem mások legyőzéséért-, önmaguk győzelméért gyakorolnak, éppen ugyanúgy jelenti a helyes gyakorlás irányvételét, mint a buddhista gyakorlók számára.

A Nyolcágú Nemes Ösvény (八正道) hármasa

A buddhista tanítás az erényesség (尸羅) lényegének a külsőleg a helytelen tettek elkerülését tanítja (melyekkel magadnak és másoknak a kárára vagy), belsőleg pedig minden rossz elkerülését szorgalmazza. Az erényes tettekkel, szavakkal és gondolatokkal békét és nyugalmat hozol létre, melyek jó következményekkel járnak. Az erényesség a gyakorló buddhista út alapja, mert védi a tudatot a durva szennyeződésektől, melyek zaklatottságot eredményeznek. Ezért úgy gyakorolj, hogy annak következtében az erényesség kiteljesedjen. Ez a haladás első feltétele, az ide sorolt ösvények (helyes beszéd, helyes cselekvés és helyes megélhetés). Amíg ezeket nem műveljük, érdemben nehéz vagy lehetetlen lesz a többi rész művelése.

Az elméllyedés (三摩地, 三昧) a tudat finomabb ragaszkodásait kezeli. Ennek a folyamatnak következtében a nyugalom és öröm mélyebbé válik úgy, hogy nem kerül különböző külső körülmények hatásai alá. Az elmélyedés teremti meg az alapját annak, hogy mélyrehatóan vizsgálhasd önmagad és a jelenségek valódi természetét. Ha a tudatot a tengerhez hasonlítjuk, akkor az erényesség állítja meg a tomboló viharokat, az elmélyedés pedig megszünteti a különféle irányok szeleit, aminek következtében a tenger nyugodttá válik. Ha pedig elnyugodott a tenger, akkor a gyakorlónak lehetősége nyílik lenézni egészen a fenekéig is. Az ide tartozó nemes ösvények azt a célt szolgálják, hogy az élet-, és ezen keresztül a tudat megtisztuljon, s alkalmas tereppé váljon a gyakorláshoz és fejlődéshez. Erkölcsi iránymutatásként is felfoghatod, lásd a "WuDe (武德), a shaolin harcos szerzetesek etikája" című szakcikket. Ezért úgy gyakorolj, hogy annak következményeként az elméllyedésed kiteljesedjen. Ez a haladás második feltétele, az ide sorolt ösvények (helyes erőfeszítés, helyes éberség és helyes koncentráció). Amíg ezket nem műveled, nehéz vagy lehetetlen lesz a fennmaradó részek művelése

A buddhizmus tanításában a bölcsesség (智慧) az, amivel a belátásod különböző fokra érhet, hogy végül felismerd minden jelenség állandótlanságát, szenvedés-teliségét és "éntelenségét". A bölcsesség révén leszel képes véglegesen megszabadulni a ragaszkodásaid, vágyaid hatásától. Ezért úgy gyakorolj, hogy annak következtében bölcsességed fejlődjön. Ez a haladás harmadik stádiuma.

A Nyolcágú Nemes Ösvény (八正道) gyakorlata

Ez az a napi gyakorlati hozzáállás, irányvétel, melyet minden gyakorló buddhista követ-, azaz saját útját igyekszik ehhez igazítani. Ez a nyolc "ösvény" egymásra épül és egymásba ágyazódik, azaz nem sorrendben egymás után következő lépések, hanem párhuzamosan, egyszerre fejlesztendők. Hogy jobban megértsd, csak tekintsd ezeket egy hőlégballonnal való utazáshoz szükséges összetevőknek. Ahhoz, hogy ezzel a hőlégbalonnal utazhass, mindegyikre, minden pillanatban szükséged van:

• a helyes szemlélet (1) adja az irányérzéket,
• az helyes elhatározás (2) az elérésre irányuló szándékot
• helyes beszéd (3),
• helyes cselekvés (4) és
• helyes megélhetési mód vagy életvitel (5) segítségével kidobálod a felesleges súlyokat a kosárból
• helyes erőfeszítés (6) szolgáltatja a meleg levegőt, ami levegőben tartja a ballont.
• helyes éberség biztosítja (7) a megfelelő körültekintést, hogy az esetlegesen felmerülő akadályokat el tudd kerülni,
• helyes koncentráció (8) pedig a szükséges összpontosítást nyújtja, amellyel mindezeket az összetevőket koordinálni vagy képes.

Mindezeket egyszerre megtartva és művelve természetes módon valósítod meg a helyes gyakorlást.

आर्याष्टाङगमार्ग - āryāṣṭāṅgamārga, 八正道 Bazhengdao

A helyes szemlélet (1.) az „irányérzék”. Harcművészetben az a felismerés, ahogyan a mozgásban a technika (és annak éppen-olyan-amilyen minősége) létrejön-, hat, ahogy átalakul, elmúlik. Nyilvánvalóvá válik a létesülés (adott technika) korlátozottsága az ebből fakadó elégedetlenség (szenvedés). Az ok a ragaszkodásaid hatásában rejlik, mely megszüntetése magát a szenvedést is megszünteti. A tökéletes szemlélet tulajdonképpen a Négy Nemes Igazság belátása. A szerzetesek úgy tanítják, hogy a a helyes szemlélet az első és utolsó lépés is egyben: a karma törvénye, a kölcsönös függés, az ok-okozatiság. Be kell látnod a Karma törvényszerűségét. Tegyél bármit, az a tett megfelelő következménnyel jár. Ha jót vagy helyesen cselekszel, arra jó következik; ha gonoszságot, az gonoszságot eredményez. Ennek évén felismerhető a szenvedés ténye, annak oka és megszüntethetősége. Ez nem más, mint a valóság természetének megértése.

A helyes elhatározás (2.) mely a célod elérésére irányuló szándékot nyújtja. A harcművészet gyakorlásában kiemelkedő fontosságú. Pontosan tudnod kell, hogy miért gyakorolsz. Mi a cél, és miért éppen az. Milyen okok miatt fogalmazódik meg éppen ez benned. A tökéletes elhatározásból fakadó dolgok nem hoznak létre szenvedő követezményeket, karmát. A buddhista harcművészet gyakorlása szelíden rávezet arra, hogy tartsd távol tudatod a meggondolatlan tettektől. Jóakarattal és az ártó szándék elkerülésével meghaladod az illúziókon alapuló-, vágyak által fűtött célok elérését. Egy buddhista nem teheti meg pusztán azt, hogy menedéknek tekinti a Dharmát és bízik tanításaiban. Tetteiben is követnie kell azt. Ez a gyakorlatban azt is jelenti, hogy szakítasz az illúziókon alapuló célok elérésével és elköteleződsz az Út végigjárására.

A helyes beszéd (3.) segítségével kidobálod a felesleges súlyokat a hőlégballon kosarából. Azt jelenti, hogy csak azt mondd, amit teszel. Így annak következményeitől kevésbé fogsz szenvedni. Figyelned kell arra, hogy ne mondj mást, ne vezess félre másokat. A szerzetesektől azt tanultam, hogy törekedni kell a lényegre törő fogalmazásmódra, az összhangot elősegítő beszédre, a szelídségre és a gyakorlótársak-, valamint mindenki más iránti türelemre. Ha a gondolat és a beszéd jó, annak hatása is az lesz (a függő keletkezés és a karma törvénye okán). Ezért van szükséged arra, hogy törődj a gondolataiddal. Érezd át tetteid következményeit mielőtt végrehajtanád azokat!

A helyes cselekvés (4.) segítségével kidobálod ezket a felesleges súlyokat is a hőlégballon kosarából. Hiszen a vágyaid késztette cselekedetek olyan terhet jelentenek, melyek közvetlen és közvetett hatásai vég-nélküli szenvedést okoznak. A buddhista harcművészet gyakorlása során fontos szempont, hogy tartózkodj a testtel elkövethető káros tettektől, érző lények elpusztításától, ártástól, a vágyak mértéktelen kiélésétől. A buddhista harcművészet helyes gyakorlása nem engedi, hogy bárkinek is sérülést okozz, mert ezzel saját léted lesz nehezebb. A helyes gyakorlás hatása az, hogy nem kerülsz ilyen körülmények közé. A szerzetesek a korai időktől fogva egyidejűleg fejlesztik a „yi”-t (~szándék - 意) és a technikákat (quan, 拳). A meditáció fejleszti a „xin”-t (心) és a „shén”-t (神), ezért a buddhista harcművészet gyakorlói jószívűek, lelkiismeretesek, tetteik a helyes (igaz) utat követik. Gyakorló buddhista szempontból a tökéletes cselekvés olyan aktivitás, amelynek során tartózkodsz az öléstől, a javak önkényes elvételétől és a pazarlástól. A kedvesség és együttérzés kifejlesztésére-, a jóakarat gyakorlati alkalmazására figyelsz. Olyan tulajdonságok jellemzik, mint a becsületesség és tisztelet mások és javaik iránt, megelégedettség, mértékletesség, nagylelkűség.

A helyes megélhetési mód / vagy életvitel (5.) segítségével kidobálod a többi felesleges súlyokat is a hőlégballon kosarából. Az életviteled irányultsága, ahol a szükségleteid békés úton, tisztességesen és másoknak szenvedést nem okozva szerezel meg. Ezen a nemes ösvényen nem sérted a helyes beszéd és a helyes cselekvés elveit. Ezek együttesen azt a célt szolgálják, hogy az életed-, ezzel pedig a tudatod megtisztítd, s alkalmassá tedd a gyakorláshoz és a belső fejlődéshez. A harcművészetben és a buddhizmusban az etika nélkülözhetetlen szerepet játszik a haladásban, a nagy jelentőségű-, pozitív tudati változások előkészítésében. Gyakorlásod során be kell látnod, hogy az agressziótól és hazugságoktól való tartózkodás a harmonikus gyakorló közösség (és/vagy család) életet szolgálja, ugyanakkor olyan környezetet jelent számodra, ahol a tanulmányaidra és személyiséged feltárására tudsz figyelni. Figyeld meg: aki állandóan összeütközésbe kerül környezetével, folyton az emberi kapcsolataiban jelentkező problémák töltik ki tudatát, akkor képtelen lesz arra, hogy tiszta tudattal a jelenben éljen. Ezzel az attitűddel a helyes gyakorlás lehetetlen.

A helyes erőfeszítés (6.), mely a meleg levegőt szolgáltatja, ami levegőben tartja a ballont. Figyelned kell, hogy az általad kiváltott bármely hatás jó legyen, ne pedig ártalmas. Az erőfeszítés biztosítja a hosszú és fáradságos út végigjárásához szükséges energiát. Ez teszi lehetővé, hogy gátat vess a gondolataidban feltörő szennyeződéseknek. Képes legyél elhagyni a már meglévő tökéletlenségeket, helyette pedig jót előmozdító gondolatokat ápolj és fejlessz. Ez törekvés. Ez erőfeszítés, mely elsősorban a saját tudatállapotod megfigyelésére, ellenőrzésére és alakítására irányul. Ha képes vagy ezt így tartani, akkor a rosszakarat, tompaság, aggodalmaskodás megelőzhető, helyükbe pedig az éberség, nyugalom és kiegyensúlyozottság attitűdjét állítod.

Helyes éberség (7.) biztosítja a megfelelő körültekintést, hogy az esetlegesen felmerülő akadályokat a hőlégballonnal el tudd kerülni. Az éber jelenlét azt jelenti, hogy a jelenségeket és tapasztalatokat nem ítéled meg, nem minősíted. Nem vonódsz bele az eseménybe, hanem a jelen pillanat történéseit szemléled anélkül, hogy a saját érdekeid és nézeteid által gerjesztett gondolati társítások elfednék azokat. Ez gyakorlatilag éber tudatosságot jelent minden cselekedetben.

A helyes elmélyedés (8.) a koncentráció, a szükséges összpontosítás, amellyel a fenti hét tényezőt koordinálni vagy képes. Az elmélyedés vagy koncentráció feladata az össze-vissza csapongó gondolatok és az állandóan felkavarodó érzelmek elnyugtatása. Legtöbbször nem vagy tudatában annak, hogy gondolataid megállás-, szünet nélkül áramlanak. Annyira hozzászoktál ehhez (ld: ragaszkodás), hogy ezzel azonosítod magad. Sokan nem is igazán szeretnék, ha ez a tudati kavargás alábbhagyna, mert a csend élménye megkérdőjelezné ezt az azonosulást.

... csak bátran lépj eggyel tovább!

Minden lény a boldogságot keresi.

Mivel nem tudod, hogyan lehet ezt megvalósítani, ezért hibákat követsz el, így okozol szenvedés magadnak és másoknak is. Nem vagy tudatában az ok és okozat működésének. Ezért csak próbáld kerülni azokat a körülményeket, melyek nem kívánt érzéseket ébresztenek benned. Ha ez éppen nem lehetséges, akkor az a bölcs hozzáállás, ha azok mulandóságára (无常) és változó természetére összpontosítasz. A zavaró tudatállapotod nem volt jelen korábban, ezért hamarosan ismét eltűnik majd. Ezért értelmetlen ennek hatására cselekedned, mert ezzel csak további problémák magjait ülteted el ezek gyümölcseit pedig el fogod szenvedni. A helyes gyakorlással el fogsz érni egy olyan állapotba, ahol egyszerűen nem adsz már energiát a nem kívánt érzelmeknek. Ezzel egyre tudatosabban, örömmel ismerheted fel, hogy a fájdalmas tudatállapotok nemcsak, hogy eltűnnek, hanem tiszta formájukban, bölcsességként jelennek meg újra. A buddhista harcművészet és/vagy a buddhizmus gyakorlásával a megszabadulásod elpusztíthatatlan magjait gondozod.

A Chan-ban a meditáció az erőfeszítés nélküli elidőzés abban, ami van. Ez az állapot a tudat lenyugtatásán és összpontosításán keresztül valósul meg. A leghatásosabb mód saját buddhatermészeteddel való állandó azonosulás, nem csak az ülő és sétáló meditációkban, hanem azokon kívül is. A buddhista harcművészet és a meditáció gyakorlásának (禅修) célja, hogy erőfeszítés nélkül behatolj a tudat azon tartományába, amely közvetlenül nem ragadható meg a racionális megértés számára. Úgy, hogy a gondolkodási aktivitásod időlegesen felfüggeszted, szünetelteted.

Miután a gyakorlásban a tudatod és légzésed nyugodttá vált, egy buddhaformával (无相念佛 gyakorlata) azonosulásban (vagy egy külső tárgyra összpontosítva) az intuíció és az átható belső felismerés természetes módon jelenik meg. Így a mentális folyamatok nyugodttá és erőfeszítés nélkülivé válnak. Egy ennyire időtlen bölcsességben felébrednek a tudat önfelszabadító folyamatai és eltávolítanak minden elhomályosulást egészen a cél eléréséig. A fejlődés két lépése ismétlődik: a pozitív benyomások felhalmozása és a bölcsesség kifejlesztése. A jóindulatú gondolatok, szavak és cselekedetek lenyugtatják a tudatot, felismeréseket hoznak és az ilyen visszajelzések még több jó cselekedetre motiválnak. Az Út tehát a bölcsességhez vezető pozitív benyomások felhalmozása, mely egyre több jót termel. Végül minden egyezni fog; s ekkor belül csak boldogság lesz, kívül pedig beteljesülés.

Javasolt irodalom és források

1. ...
2. Red Pine, trans. 1987.
3. ...
4. Walpola Rahula. What the Buddha Taught. New York: Grove Press, 1974. ISBN 0-8021-3031-3.
5. Rewata Dhamma. The First Discourse of the Buddha. Somerville, Massachusetts: Wisdom Publications, 1997. ISBN 0-86171-104-1.
6. Snelling, John. The Buddhist Handbook: A Complete Guide to Buddhist Schools, Teaching, Practice, and History. Rochester: Inner Traditions, 1991. ISBN.
7. Sri Lanka Buddha Jayanti Tipitaka Series (SLTP) (n.d.). Avijjavaggo (Samyutta Nikaya 44 [Sinhalese ed.], ch. 1, in Pali)
8. Thánisszaró Bhikkhu (ford.) Magga-vibhanga Sutta: An Analysis of the Path (Samyutta Nikaya 45.8), 1996.
9. Watson, Gay. Buddhism Meets Western Science
10. ...

❀ ❀ ❀

Köszönetet mondunk minden barátunknak, mindazon szerzőknek, tanítóknak, buddhistáknak és harcművészeknek, akik hozzájárultak a harcművészet-történeti-, buddhista-, bölcseleti és egyéb tanításokkal, írásokkal, tanulmányokkal, jegyzetekkel minden érző lény tanításához és tanulásához. Buddhák és Mesterek tanításait megosztani érdem, mindezen érdemeket felajánljuk az összes Buddháknak. A Xing Long Tang elfogulatlan, pártatlan, szektarianizmustól mentes elv alapján törekszik a Dharmát, a Chan hagyományvonal tanítását, a harcművészeti stílusok történeteit megosztani. 武林一家! 阿弥陀佛!

各位朋友, 作者, 老师, 佛教徒和功夫爱好者, 请允许我向你们表示感谢, 感谢你们一直以来用功夫, 历史, 佛教, 哲学和各类教学, 文章, 研究和教义, 对教学和学习的支持。分享佛教和大师的教义非常有价值, 我们以此恭敬诸佛。《醒龙堂》 将依据不偏依, 不分宗派的原则努力分享佛法, 传承佛教思想和传统功夫。

XiaoFeng Cserkész Gábor Mester @ Xing Long Tang | 2016 v1 / 2019 v2 második kiadás
Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 licenc alkalmazásával | 署名-非商业性使用-禁止演绎 4.0 国际
Ha hibákat, megjelenési vagy egyéb problémákat találsz, írj nekünk: master [at] rgm [pont] hu

武林一家 |

❀ vissza | ❀ index | ❀ jegyzetek és publikációk | ❀ Pu Ji Chan Templom 普济寺 facebook oldala - Kövess minket itt is!

XING LONG TANG 醒龙堂 中国武术研究会 | Honorary President: ZHANG ERYU Grandmaster | Master: XIAO FENG | Contact us: master [at] rgm.hu Member of Hungarian Traditional Gong-Fu and Wushu Federation | HQ & Cultural Xchange: CHINESE ART CENTER 匈中文化交流中心. Your use of this website is subject to, and constitutes acknowledgement and acceptance of, our Terms & Conditions @ 1995-2017 How you may Enhance your Health, Combat Efficiency, Mental Freshness and Spiritual Joy through autentic Gong Fu and Chan Teachings