NYOLCRÉTŰ NEMES ÖSVÉNY harcművész szemmel आर्याष्टाङगमार्ग - āryāṣṭāṅgamārga, 八正道 Bazhengdao ❀ ❀ ❀ "Senki nem tudja, mit hoz a jövő. De a múlt tettei a mában, ezekben a pillanatokban hozzák meg termésüket. Sem az egeket, sem az isteneket sem embertársaimat nem vonhatom felelősségre sorsomért. Csak és kizárólag múltbéli tetteim következménye mindaz, amit ma megélek. Ha ma élek és szenvedek, az azért van, amit a múltban én tettem, és senki mást nem vonhatok érte felelősségre." Bodhidharma A kínai harcművészet szellemisége a taoizmus, konfucianizmus és a buddhizmus szemléletéből alakult ki. Stílusainak ideológiáját keletkezésük körülményei-, alapító Mestereinek világlátása határozta meg. A Chan stílusok gyökere Bodhidharma tanításaiban lelhető fel. A harcművészetek fejlődéstörténetének első korszakában a gyakorlás kolostorokban zajlott, a szerzetesek a Tan gyakorlásának és az önfejlesztés fontos eszközeként tekintették a harcművészetet. A Yuan dinasztia korától a szerzetesvándorlások során Buddha tanításai, a Chan-, és számos gyakorlat kikerült e kolostorból, és egyre szélesebb körben gyakorlottá váltak. A Ming-Qing dinasztia fordulójának korára megannyi stílus kialakulását lényegében ez teremtette meg: a legtöbb ma ismert és gyakorolt stílus ekkor újult meg vagy keletkezett. A harcművészetek világában a buddhista szellemiség Bodhidharma tanításainak követése, a Chan szellemisége. Siddhartha Gautama azt tárta fel, ami a mai napig igaz, egyetemes, valódi igazság. Érzékszervi létben élsz, ebben veszel el. Gonolati-érzelmi tartalmaidhoz, "termékeidhez" való ragaszkodásod akadályozza a valódág valódi természetének meglátását. Nem tudod, ki vagy valójában, mire vagy képes. Minden, amit érzékelsz, amit tapasztalsz, minden gondolatod valamilyen forrásból származik. Ezt a forrást nehéz megtalálni. Ha a forrás nem tiszta, a tiszta tudatod nem tud megnyilatkozni. A harcművészet belső irányzatai, a meditáció az Út - vagy nevezhető eszköznek is -, ahol az ember a helyes gyakorlás mentén a hamis azonosulásokat képes megszüntetni. Ragaszkodásaidat itt tudod felszámolni, az illúziókat, hamis vágyképeket és törekvéseket hátra tudod hagyni: saját, felesleges kötöttségetid veszíted el. Megszüntetve a különféle irányok szeleit, a tenger nyugodttá válik. Ha pedig elnyugodott a tenger, akkor lehetőséged nyílik lenézni egészen a fenekéig is. A „Négy Nemes Igazság” szinte mindenki számára ismert fogalom. Siddhartha Gautama e tanításban négy megközelítésben beszél a szenvedésről. Meghatározza, mi az. Megmondja hogyan jön létre (ok). Állítja, hogy megszűntethető, majd megadja a módszert, amivel ez elérhető. A Négy Nemes Igazság a „függő keletkezés” (緣起, Yuán Qi) egyszerűsített sémáját adja vissza: ha van ez, az is van; ebből következően létrejön az is. Ha nincs ez, az sincs; ennek megszűnésével megszűnik az is. Bodhidharma "Út és Négy Gyakorlat" (❀ 菩提達磨大師略辨大乘入道四行觀) tanításában így olvasható: 行入謂四行,其餘諸行,悉入此中。何等四耶。一報冤行, 二隨緣行,三無所求行,四稱法行 "A négy gyakorlatot nevezik a gyakorlással rálépésnek. Ezek magukban foglalják az összes gyakorlatot. Mi ez a négy? Az első: a nehézségek elviselésének gyakorlata. A második: a körülményekhez alkalmazkodás gyakorlata. A harmadik: a semmit sem keresés gyakorlata. A negyedik: a Dharma gyakorlásának gyakorlata. Boddhidharma által említett "négy gyakorlat" a Négy Nemes Igazságra vonatkozik: minden létezés szenvedésteli (azaz "a nehézségek elviselésének gyakorlata"); van oka a szenvedésnek (azaz "a körülményekhez alkalmazkodás gyakorlata"); a szenvedés megszüntethető (azaz " a semmit sem keresés gyakorlata"); és a megszüntetés útja a Nemes Nyolcrétű Ösvény (azaz "Dharma gyakorlásának gyakorlata"). Ez a tökéletes szemlélet (vagy belátás), tökéletes elhatározás vagy gondolat, tökéletes beszéd, tökéletes cselekvés, tökéletes életvitel, tökéletes törekvés, tökéletes éberség, tökéletes elméllyedés azaz Chan. Aki ismeri a ❀ Chan buddhizmust és alaptanításait, láthatja, hogy a Négy Nemes Igazság kevésbé feltűnő a ❀ Mahayana hagyományokban, hiszen a ❀ Śunyata-t (空, kong) azaz a Bodhiszattva Ösvényt, más szóval Buddha Természetet (üresség) hangsúlyozza. A tudattal foglalkozik. Bodhidharma a ❀ Dhyana módszerét tanította: logikus és egymásra épülő tanításai az üresség, az én-mentesség, a valóság megtapasztalását hangsúlyozzák. Gyakorlatait (ide értve a Dhyana-t támogató egyéb testgyakorlatokat is) a fentiekkel magyarázta. Azonban kétségtelen, hogy alapja a Négy Nemes Igazság megértése (is), mely felismerés a Chan ideológiájú (belső) harcművészetek gyökere. A Négy Nemes Igazságról a ❀ NÉGY NEMES IGAZSÁG harcművész szemmel 四圣谛 - sìshèngdì) jegyzetben olvashatsz. A Negyedik Nemes Igazság, a Nemes Nyolcrétű Ösvény (八正道 Bazhengdao) āryāṣṭāṅgamārga (आर्याष्टाङगमार्ग), Si Di De Dao Di (四谛的道谛) „…ez tehát a szenvedés megszűnéséhez vezető út nemes igazsága, szerzetesek: ez bizony a nemes nyolcas út, nevezetesen a helyes szemlélet, helyes elhatározás, helyes beszéd, helyes cselekedet, helyes életvitel, helyes törekvés, helyes figyelem, helyes összeszedettség. 巴利三藏(巴利文:Tipiṭaka;英语:Pāli Canon, bővebben: http://www.palicanon.org/)
आर्याष्टाङगमार्ग - āryāṣṭāṅgamārga, 八正道 Bazhengdao A Nemes Nyolcrétű Ösvény a Négy Nemes Igazság negyedik tanítása, annak első pontja megegyezik a Négy Nemes Igazság megértésével. Ezt nevezik a buddhizmusban "Középútnak" (中道 Zhong Dao). A Nemes Nyolcrétű Ösvény (八正道 Bazhengdao) konkrét gyakorlat, amely a megszabaduláshoz vezet: a szenvedés megszüntetésének útja. Három fő részt tartalmaz: az erényességet, az elmélyülést és a bölcsességet. A Chan harcművészetet gyakorlók számára ez a nyolc iránymutatás életük minden szakaszában jelen van, melyek összekapcsolódnak egymással, s néhol átfedés figyelhető meg. Valójában itt is van kölcsönösség, egyik erény vonzza a másikat, kölcsönösen feltételezik egymást. Így alakul ki a türelem (耐心, nai xin). A türelem erénye azt jelenti a gyakorlónak, hogy tudja: az úton van, látja hogy a létezésben minden keletkezik és elmúlik. A technikák gyakorlásában nincs két ugyanolyan pillanat. A célhoz is elér egyszer, amely valójában nem fontos, inkább az, hogy milyenné válik az Úton. Mivel gyakorlás folyamatos, nem kell kapkodnia. A külsőtől, felszínességtől a valódi megismerés irányába halad. Az elmélyítés a tanulás lényege, mert a mélyebb rétegekben rejtőző megértés idővel megvilágítja az összefüggéseket. A Chan harcművészet gyakorlása a tiszteleten (尊重, zun zhong) alapszik. A türelem és a tisztelet a megismerés kapuját nyitja: elfogadóvá és befogadóvá teszi a gyakorlót. Ennek okán közös gyakorlás kezdődik, ezért a gyakorlóközösség (僧伽, Sēngjiā) kiemelten fontos a harcművészetben: a tanulás, növekedés magja ültethető. A tapasztalatok, felismerések alázattal érhetők el. Az állhatatosság (恒心, heng xin) okán a gyakorló képeséveken át bizonyos feladaton dolgozni, így a szorgalom megléte magasabb szintre emeli a gyakorlást, mely jártassággá nemesedik. A Chan szellemi tanításai rendkívül gyakorlatiasak és könnyen megérthetőek. A gong fu gyakorlás a tudatosságot erősíti: erős figyelemösszpontosítás által alakul ki a jelenben töltött egyre több idő. Kevés Li és több Yi, átélni a pillanatot annak teljességében egy tiszta, mozdulatlan tudatállapotban, amely utána visszatükröződik egy technikában. A Nemes Nyolcrétű Ösvényt a Dharmacsakra (法輪, fălún, jelképe: ☸) jelképezi, amelynek szó szerinti jelentése a "Dharma kereke" vagy "sors kereke", az indiai buddhizmus korai időszaka óta a Siddhartha Gautama megvilágosodáshoz vezető tanításainak egyik szimbóluma. ☸ Erényesség ☸ Siddhartha Gautama azt tanította, hogy az erényesség lényege külsőleg a helytelen tettek elkerülése (melyekkel magadnak és másoknak a kárára vagy), belsőleg pedig minden rossz elkerülése. Az erényes tettekkel, szavakkal és gondolatokkal a gyakorló békét és nyugalmat hoz létre, melyek jó következményekkel jár ebben és az elkövetkezendő életekben is. Az erényesség a Buddhista Ösvény alapja, hiszen védi a tudatot a durva szennyeződésektől, melyek zaklatottságot és az alsóbb létbirodalmakba születést eredményeznek.
☸ Elméllyedés ☸ Az elmélyedés a tudat finomabb ragaszkodásait kezeli, aminek következtében a nyugalom és öröm mélyebbé válik úgy, hogy nem kerül alá különféle külső körülmények hatásainak. Az elmélyedés teremti meg az alapját annak, hogy a gyakorló mélyrehatóan vizsgálhassa önmagát és a jelenségek valódi természetét. Ha a tudat olyan, mint a tenger, akkor az erényesség az, ami leállítja a tomboló viharokat. Az elmélyedés pedig megszünteti a különféle irányok szeleit, aminek következtében a tenger nyugodttá válik. Ha pedig elnyugodott a tenger, akkor a gyakorlónak lehetősége nyílik lenézni egészen a fenekéig is. Az alábbi ösvények azt a célt szolgálják, hogy az élet-, és ezen keresztül a tudat megtisztuljon, s alkalmas tereppé váljon a gyakorláshoz és a szellemi fejlődéshez (erkölcsi iránymutatásokként is felfogható).
☸ Bölcsesség ☸ Ez a bölcsesség, amivel a gyakorló a belátás különböző fokaira érhet, hogy végül felismerje minden jelenség állandótlanságát, szenvedés-teliségét és „éntelenségét”. Véglegesen megszabadulhasson a ragaszkodástól, sóvárgástól, szomjtól.Ez a szenvedéstől megszabaduláshoz vezető út.
Megvilágosodás törekvése és a Chan harcművészeti gyakorlás. A Chan -ban a megvilágosodás összekapcsolódik az ürességről szóló tanítással. Bodhidharma azt tanítja, hogy minden jelenség mentes az én-től, azaz üres. A jó gong fu-ban a technikának üresnek kell lennie, hogy a mozdulatba a Jin bevezethető legyen. A Chan harcművészet a gong fu-t a megvilágosodás eszközének tekinti, a "gong" -ok gyakorlása ezért kiemelten fontos. Miért? A legtöbb gyakorló jellegzetesnek és állandónak érzékeli a körülötte lévő élőlényeket és dolgokat. Tévesen. Valójában az érzékelhető világ állandóan változó Okok és Feltételek kapcsolatából áll (ld: Függő Keletkezés). A Téged körülvevő élőlények és dolgok mentesek az én-től, azaz üresek (ld: Két Igazság). nem valódiak, de nem is nem-valódiak. A harcművészet gyakorlása a nem-állandóság igazságát fedi fel. Nyugaton úgy tartják, a megvilágosodás egy tapasztalat, azonban a kínai Chan mesterek és szövegek elmagyarázzák, hogy a megvilágosodás nem csupán egy tapasztalat. Ha hibátlanul meg tudod csinálni a formádat, az nem jelenti azt, hogy jó a gong fu-d. A Chan Mesterek úgy tanítják, hogy a Buddha-természet nem más, mint a minden lényben benne rejlő buddhaság. Mert minden lény már Buddha, így a feladat nem a megvilágosodás elérése, hanem annak feltárása. A Chan harcművészetben a képességek kimunkálásához nem kemény akarásra van szükség, hanem elengedésre, a lágyság megteremtésére. Ekkor minden kinyílik. Önmagában a tapasztalás (legyen az meditációban vagy a gong fu gyakorlásakor) még nem megvilágosodás vagy létrejövő képesség. Lehet, hogy az ilyen tapasztalást egy mély belátás kísér (mint mikor jól érzékelhetően sikerült a mozdulatban úgy összerendezni minden változót, hogy úgy tűnik, létejön a Fa Jin), de az is lehet, hogy egyáltalán nem. Ezért szól a Rou Gong Quan gyakorlása egy életre. Ez nem olyan, amit elvégzettnek tekintve kipipálhatunk, miután a célt elértük. Érdekes, hogy azon gyakorlók számára, akik nem tapasztalták a Qi hatását a formákban, a jelenség valami csodálatos dolog. De amikor elérik, akkor semmi. De most még nem semmi. Érted? Egy Mesternek semmi különleges nincs abban, hogy tudatosan gyakorol a Qi-vel és képes valóban összetett kombinációkat végezni. Tehát, ha gyakorlod a harcművészetet, mind jobban és jobban szert teszel valamire – semmi különlegesre, de mégis valamire. Mondhatod rá, hogy megértetted és elérted Jin-t, megvan a tökéletes összhang, ... sőt, nevezheted több néven is a különböző állapotokat, de annak, aki elérte, ez semmi és ez valami. Jó kérdés, hogy a Mesterek vagy Te magad honnan ismered fel, amikor az egyes vélokat meghaladod? Ahogyan a megvilágosodás nem tulajdonság, aminek a birtokában vagy, épp ilyen a Jin kimunkálása is. A gyakorlók közismerten rosszul ítélik meg saját szintjüket. Ne csüggedj el, ha az, amiről azt képzeled, hogy neked “megvan”, darabokra törik a Mestered alapos vizsgálata által. A valódi belátásod nem törik szét.
Bodhidharma barlangja (Mo Xuan Chu) a Wuru Csúcson Végezetül Az egyetemes buddhista tanok és a Chan tanításai az autentikus harcművészet gyökerei - melyeket táplálva virágba borul bármely stílus. Ha törekszel gyakorlatias életre, az javadra szolgál majd. Hasztalan, ha üldögélsz a lépcsőfokokat bámulva anélkül, hogy elindulnál felfelé azon a lépcsősoron. A fentiek tükröződnek a ❀ Rou Gong Quan chanbuddhista harcművészet valódi megértésében, mely 12 lépcsőből áll 《正规训练的十二级》, mely a helyzethez (akár "harci" szituációhoz) való alkalmazkodást hangsúlyozza. E stílusban a mozgás a természetes reflexek-, az ösztön-, a szándék és a hatékony koordináció mentén valósul meg. Gyakorlásának első szakasza amellett, hogy a technikai alapok kialakításával foglalkozik, a Három Belső Gyakorlattal vezet rá arra, hogy ne értékeld túl a technikát: minden kemény és gyors támadás elvezethető a lágy mozdulattal. Minden lágy és körkörös technika megtörhető rövid, egyenes kombinációval. Arra, hogy minden múlandó, hiszen a kezdeti nehézségek idővel megszelidülnek. Az ami ma jól megy, másnap nem lesz jelen. Bár a technika bizonyos szempontból fontos, de bekorlátoz fizikailag és mentálisan is. A haladó gyakorlásban (második szakasz) az alaptanítások megértése és megvalósításukra való törekvés nélkül nem lehet haladni. A Rou Gong Quan kombinációk hatékonyságát a körkörösség és a végpontban kirobbanó erő összhangja jelenti. Eredményes akkor lesz a gyakorlás, ha a technikák vélt hatásához való feltétlen, vak ragaszkodás nem lesz jelen. Nem csak testben és mozgásban, hanem tudatban is laza, rugalmas hozzáállás jellemez. A harmadik szakasz ekkor, s innen kezdődik, érdemben így lehet elméllyülnöd a kombinációk kifinomult tanulásában, ahol a lágy és kemény-, Yin és Yang összhangja a belső energia kiegyensúlyozáságát rejti. Eléred akkor, ha gyakorlod az elengedést, érzelmi tudatod (Xin) lecsillapítását. Ezt hívjuk Rugalmas Erő Öklének. A legfelső szint a harc meghaladása, példát mutatva tanítani, továbbadni a Tant. Maga a bölcsesség, a Nemes Nyolcrétű Ösvény-, tökéletes erőfeszítés, éberség és elmélyedés gyakorlása. Az udvariasság és a fegyelem terében az ősi erkölcsi tanítások életre kelnek, értéket teremtve mindazok számára, akik ezt képesek elfogadni és magukévá tenni. Javasolt irodalom és források 1. http://a-buddha-ujja.wikidot.com/tenigl-alaptan-nyolcretu 2. Red Pine, trans. 1987. 3. Budhista Misszió - A Négy Nemes Igazság és a Nemes Nyolcrétű Ösvény 4. Walpola Rahula. What the Buddha Taught. New York: Grove Press, 1974. ISBN 0-8021-3031-3. 5. Rewata Dhamma. The First Discourse of the Buddha. Somerville, Massachusetts: Wisdom Publications, 1997. ISBN 0-86171-104-1. 6. Snelling, John. The Buddhist Handbook: A Complete Guide to Buddhist Schools, Teaching, Practice, and History. Rochester: Inner Traditions, 1991. ISBN. 7. Sri Lanka Buddha Jayanti Tipitaka Series (SLTP) (n.d.). Avijjavaggo (Samyutta Nikaya 44 [Sinhalese ed.], ch. 1, in Pali) 8. Thánisszaró Bhikkhu (ford.) Magga-vibhanga Sutta: An Analysis of the Path (Samyutta Nikaya 45.8), 1996. 9. Watson, Gay. Buddhism Meets Western Science 10. ... ❀ ❀ ❀ Köszönetet mondunk minden barátunknak, mindazon szerzőknek, tanítóknak, buddhistáknak és harcművészeknek, akik hozzájárultak a harcművészet-történeti-, buddhista-, bölcseleti és egyéb tanításokkal, írásokkal, tanulmányokkal, jegyzetekkel minden érző lény tanításához és tanulásához. Buddhák és Mesterek tanításait megosztani érdem, mindezen érdemeket felajánljuk az összes Buddháknak. A Xing Long Tang elfogulatlan, pártatlan, szektarianizmustól mentes elv alapján törekszik a Dharmát, a Chan hagyományvonal tanítását, a harcművészeti stílusok történeteit megosztani. 武林一家! 阿弥陀佛! XiaoFeng Cserkész Gábor Mester @ Xing Long Tang | 2016 v1; első kiadás Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 licenc alkalmazásával | 署名-非商业性使用-禁止演绎 4.0 国际 Ha hibákat, megjelenési vagy egyéb problémákat találsz, írj nekünk: master [at] rgm [pont] hu ❀ vissza | ❀ index | ❀ harcművészeti jegyzetek és publikációk
|