Sun Bin élete 《孙膑》
❀ ❀ ❀
Sun Bin művét, A hadviselés szabályai (❀ 孙膑兵法, Sun Bin Bing Fa) című hadtudományos értekezést kétezer évig elveszettnek hitték. 1972 áprilisában a Sandong tartomány-beli Linjinél található Yinque Shan (❀ 銀雀山) közelében feltárt sírkomplexum egyikében – amely a Nyugati Han-dinasztia idején, feltehetően i.e. 134. és i.e. l18. között került lezárásra – számos tárgyi lelet (edények, fegyverek stb.) és más, már ismert hadtudományos mű mellett 364 bambuszcsík is előkerült. A rajta olvasható több mint 11 000 írásjegy Sun Bin elveszettnek hitt művét tartalmazza. Az erősen töredékes szöveg rekonstrukciója során az első problémát az okozta, hogy a műről azt hitték, hogy valamikor 89 fejezetből állt, az előkerült töredékekből azonban összesen csak 30 fejezetet lehetett többé-kevésbé rekonstruálni. A kötetekbe sorolást a tudósok önkényesen hajtották végre, hiszen a fellelt anyag erre semmiféle utalást nem tartalmazott. A hajdani 4 kötet helyet csupán 2 kötetet különítettek el. A felosztás alapja pedig az lett, hogy az első kötetbe sorolt 15 fejezet mindegyike a „Szun-ce mondotta” bevezetéssel kezdődik, és Sun Zi neve mindegyik fejezetben megjelenik, míg a második kötetbe sorolt 15 fejezet egyike sem tartalmazza a Sun Zi nevet. A későbbi kiadások kínai szerkesztői általánosan azt az álláspontot fogadták el, hogy csupán Az első kötet tartalmazta 15 fejezet tekinthető a Sun Bin Bing Fa részének. Ezt a 15 fejezetet kiegészítették egy 16. fejezettel, amelyet szintén a Sun Bin Bing Fa -t is tartalmazó sírban találtak, azonban egyetlen ismert mű részeként sem tudták azonosítani. A mű történetileg legizgalmasabb és legértékesebb része az első fejezet, amely a Guiling -nél (桂陵之戰, Handan, Daliang, és Guiling területein, napjainkban: Handan, Kaifeng and Changyuan) és Maling-nál (馬陵之戰, Dazhangjia városnál (大張家鎮), Henan tartományi Shen Államban (莘县) 342-ben) vívott csatákat meséli el (történeti aspektusból és párbeszédes formában feldolgozva). A Sun Bin Bing Fa filológia vizsgálatai a mai napig is tartanak, azonban már igen sok nyelvre lefordították. Magyarul "A háború művészete" címen Tokaji Zsolt tolmácsolásában olvasható.
Sun Bin Ökle
A Sun Bin Quan (❀ 孙膑拳/孫臏拳) néven ismert egy hagyományos gongfu stílus, amely a hosszú ököl irányzatok közé tartozik. Ismert még Wu Zi Quan (武子拳) néven is Az egyik legrégebbi stílus, mesterei úgy tartják, hogy technikáit a legendás katonai stratéga Sun Bin alkotta meg - bár erre nem állnak rendelkezésre írásos emlékek. Az első kézzelfogható bizonyíték a Qing kor második felére datálható: Yang Mingli (1882-1941) Zhang ChunYou Mester tanítványa volt (Qingdao, Shandong) aki egyébként pamutkereskedőként dolgozott. A Mester gyermekkorától kezdve gyakorolta a stílust. Amikor konfliktusba keveredett, mindíg nyert, így a Sun Bin Quan ismert stílussá vált. Gao Fangxian (高芳先) 1914-ben született 1922-27 közt számos mestertől tanult: Wang Yongbin, Yang Tingdong, Tian Hongye, Li Yisam és Zhang Bingyi mesterektől. 1933-ban bírkózásban bajnok lett. A Sun Bin Quan alapvető jellemzője az erőteljes koncentráltság és a kiszámíthatatlanság. A hagyományos Sun Bin Quan stílusnak csupán három formája létezik: 32-es kéz-, 64-es kéz és 96 kézformák, amelyek könnyen tanulhatóak. Egyes feljegyzésekből az olvasható, hogy "... Sun Bin maga után hagyott formája hosszú ököl forma, háromszázhatvan összekapcsolt ütéssl, kakas lábbal, sárkány derékkal és majom ösztönnel, sas szemmel, gorilla karokkal és elefánt törzsel"
|
Gao Mester tanítás közben |
Gao Zuolin Mester (高作霖), Shandong, Kína |
孙膑拳广
布于山东省境内的一个汉地方拳派，附会为战国时期军事家齐人孙膑所创，但无文字记载。因其演练出击时常以长袖藏手，故又称“长袖拳”。清末，孙膑故乡青年武士杨明斋学孙膑拳于张姓车把式。杨曾执教于山东省武术传习所，20年代初在青岛授拳，后在青岛国术馆任教至1936年。他以孙膑拳为主要教学内容之一，使其传播于青岛。孙膑拳有着自己的一套理论系统，蹲走跛行是其最突出的特点，出拳走曲不走直，曲中能够求直，看似偏离，但击中点却是那样准确。这种曲线出拳的理论以不招不架、转向进取为表征，最容易使对手产生错觉。孙膑拳现主要在青岛、淄博（淄博传统孙膑拳是由高作霖大师所传下来的）、济南流传。 孙膑拳也叫“武子拳”，据说是《清朝·同治》年间，山东莱州府掖北人氏施德所传，其师不详。施德字仲义号逸翁，他一生惟慎，择徒严谨，活到一百另四岁，虽多子多孙，也只选其一子施仁方传承，同时收有一男一女、皆为好友之后为徒，男栾二公、女于秀莲（后收为儿媳改名于娴助），从此，施家沿袭门规，一直到解放建国前，再未外传。 栾二公、山东莱州府掖北人，力大无穷，终身未娶，其堂侄栾秉信为人忠厚，长年在外赶脚（赶大车），为求防身、公将所学尽授其侄，侄在外又收山东、东阿县张家楼张好春 张再春兄弟二人为徒（二人皆为赶车人），其中一人收山东阳谷县杨廷栋为徒。 杨廷栋，1926年来青岛承接韩魁生（韩去世）的“国技学社”，改名杨明斋，教授孙膑拳。1934年11月“青岛国术馆”新馆在广东路一号建成，杨明斋出任二课课长，杨即打破门规，在青岛广收门徒授艺，从此孙膑拳在青岛民间有所流传。由于杨明斋参加抗日离青，在青授艺时间不长，杨为了推进教授孙膑拳的进度，在众多弟子中，采用了教 “大架”不教“小架”，会“小架”的不教“大架”，所以大多数弟子能有机会系统的学练孙膑拳者、实属不多。更由于当时授艺也仅限于“身教、口授、心悟”的方式，惜未能留下有关文字方面的记述。 附：杨明斋嫡授的十大弟子刘慎思 谭会朋 高作霖 王茂祯 刘文炳 祝正森 杜玉岚 张文德徐自良 栾秀云（女） 十大弟子多已作古，听说高作霖老师还健在，栾秀云在北京，改名栾素贞，如健在也已有92岁高令。 杨钧韶名廷岳，杨明斋之兄，（五、六十年代曾在青岛小阳路小学工作，文革期间离青）文武兼备。一生坚承家传“洪门拳”和“黑虎拳”，长短兵刃无一不精，二、三十年代，以多种长短拳械对练着称，实为一代武术大师，但他不会孙膑拳。 杨庆章，杨明斋之子，（住济南干石桥）69年7月在济南，应杨钧韶之约，与杨庆章有过几次接触，很是遗憾，他没有学过武术。 杨庆先，（杨钧韶之子）高芳先（杨钧韶之义子）均为杨明斋之弟子，都在台湾，现皆已作古。 张文德，杨明斋的嫡授弟子，善“搏击”和“摔跤”，现已作古，享年九十三岁，他生前为传授孙膑拳法默默地耕耘一生。可谓“桃李满天下”，遗憾地是对其弟子大都知其姓不知其名，不便登录。 傅志文，张文德嫡授的得意弟子。自幼习武、酷爱中国传统武术，善“搏击”，为了继承先师遗愿，继续发扬光大孙膑拳法。
孙膑拳之详论
孙膑拳为汉族固有优良之拳种，一百余年前传至山东省阳谷县阿城镇一带。虽名为“孙膑拳”但是否为孙膑所创所传，则无从稽考，孙膑为战国时代兵家，也是当时伟大的军略家。孙膑之前有孙武，是春秋时晚期的齐人，也是我国人人皆知的一位权威性的军事学家,，他的所谓权威，并不只是在他的时代是权威，即是在整个中国史上，到了现代仍然不失其权威的地位，甚之在全也界的兵学史上，也有其极为崇高的地位，一般人称之为孙子，他着有孙子兵法十三篇，是兵学上的最高成就。
解析历史
孙膑拳
孙膑拳图册 太史公为 孙武和孙膑立传，为表示尊敬，合称这两位兵学名家为“孙子”，而不着其名，他说：“孙武既死后百余岁，有孙膑，膑生阿、鄄之间亦孙武之后世子孙也。”由这一段记述来研究分析，可以首先确定两点应无疑异：第一、孙武与孙膑同是山东人，而“生于阿、鄄之间”即今天的山东省西部濮县境内之鄄城，并且是��孙关系。第二、孙膑拳传留的地点位置，也正在山东省西部附近一带。在这两点上，颇有巧合之处。但是这一套拳路的名称，虽然为“孙膑拳”，但事经两千余年，在文字记载上，则毫无依据可寻，即算真是孙膑当年所传，但是孙膑通晓拳术则极有可能。因为我国自周初起始，就讲究文人可以带兵作战的很多，军人可以胜任政治事务的也很多，既有事实，又有记载，所以推断孙膑通晓拳术，是有依据的.。再就当时国家重视文武合一教育的风气又因为孙膑原来就是学兵法，学剑是一人敌，学兵，乃是万人敌，一人敌万人敌，都是武事，这是推断孙膑通晓拳术的第二因素。
孙膑拳
孙膑拳三十二手 横掌蹬踹 黄连顺
孙膑拳身法要求: 腰
似车轮上下稳，头足臀要动静称, 左摇右摆难捉摸，前进后退脚趾功。 孙膑拳三十二手提腿砸拳 黄连顺 孙膑拳步法要求： 跋根掀脚，蹒跚跛行。 孙膑拳拳诀：孙膑长袖技击放,以柔克刚似海江, 拳内玄机虚实诓，寻经点穴手中藏。 孙膑拳特点：世间无不可用之拳术，但必须具备使用拳招之功力，有功力招招可用,如功力不足虽有好招而也无用。孙膑拳虽非天下之一等拳术,但也是天下之好拳术，特举其特点分述于后：孙膑拳共计三百六十五手，有三套拳路，为三十二手；六十四手(小架)；九十六手(大架)；另一百六十三手为散手，也是大部分由以上三套拳路中拆化而来。以上为最初传出时，教授“大架九十六手，小架六十四手，孙膑三十二手”三种拳路。迄七七事变前夕杨明齐师讲授“孙膑拳谱”则汇整为：“大架第一段九十六手，中架第二段三十二手，小架第三段七十四手，四架第四段一零八手，五架第五段五十五手，对练架第六与第七段，另八架第八段”。前五架共三百六十五手，故拳谱云:：“孙膑拳至五套架，三百六十五莫差”每一手为一个用法，再相串联成各种组合形式，进攻时采用组合连击，讲究“一掌不到二掌跟，三掌四掌齐跟进”的紧迫逼人气势。 黄连顺演示 孙膑拳
A történeti Sun Bin
Tao Kai Tokaji Zsolt írása
A „Sun” (孙) nemzetség eredetileg a nagy és hatalmas Qi államból (齊) származott, valamikor Kr. e. a 6. század közepe táján. A Tavaszok és őszök korszakot (Kr. e. 772-481) követő valamivel kevesebb, mint két évszázadot a Hadakozó fejedelemségek korszakának (Kr. e. 403-221) nevezik. A korszak váltó dátum a korábbi nagyhatalomnak számító Jin állam szétesése jelzi. Jin fejedelemség három önálló államra: Weire, Hanra és Zhaora bomlott fel. Ebben az időszakban több kisebb nagyobb fejedelemség vívott véres háborút a hegemónia megszerzésért, hogy a többi fejedelemséget vazallusává tegye, adóit megszerezze. A harcok, háborúk szünet nélkül a Középső Síkságot, és szinte semmiféle rendezőelvet, logikát nem mutattak. Hosszú évszázadokon át az önkényes mészárlásoknak nem volt egy előremutató céljuk.
❀ Sun Bin (孙膑, Kr. e. 380–316) a Hadakozó fejedelemségek középső korszakában élt, amikor a fejedelemségek politikai megmaradásukért vívtak fegyveres harcokat egymással. Ebben az időszakban egyre világosabbá kellett válni az uralkodók számára, hogy csak a totális győzelem révén kerülhetik a pusztulást. Az egymással rivalizáló fejedelemségek közül Wei fejlődött a legdinamikusabban, ő vált a legerősebbé mind közül. Wei hegemóniája megkérdőjelezhetetlen volt a Közép-Kínában, olyan hatalommal, amelyre korábban nem volt példa, a Hadakozó fejedelemségeket megelőző korszakokban. Miközben állandó fenyegette Han (韓) és Zhao (趙) államokat, több ízben csapást mért Jinre (晉), Chura (楚), Qire (齊) és más kisebb fejedelemségekre, hatalmas területeiket bekebelezve. Wei (魏) trónjára Kr. e. 370-ben Hui király (魏惠王) léphetett, aki országa valamennyi szomszédja ellen háborút viselt, még több ellenséget szerezve magának. Szövetségre lépett azzal a Han és Zhao fejedelemséggel, akikkel korábban a Jin államot alkották. Wei tekintélye és hatalma ahhoz is elég volt, hogy ne csupán e két szövetségese tartsa fenn vele jó viszonyát, de a többiek is igyekeztek közeledni felé. Kr. e. 356-ban még egy liga is létrejött, amely célja egyértelműen a keleti Qi fejedelemség megtörése volt. Ekkor úgy tűnt, hogy északon létrejött egy szilárd hatalom. A ligát alkotó államok szomszédjainak azonban ez nem állt érdekében, hiszen attól tartottak, hogy a hajdani erős Jin újjáéled, ezért minden eszközzel azon voltak, hogy a ligában szövetkezett államokat szétszakítsák egymástól. Végül a ligán belüli ellentétek és a külső nyomás hatására megroppanni látszott Wei presztízse, csupán Han maradt hozzá továbbra is hűséges.
Sun Bin 孙膑 - részlet a Hadakozó Államok 《战国》 c. mozifilmből
Ebben az időszakban már csupán két fejedelemség volt elég erős ahhoz, hogy Közép-Kína sorsát eldöntse. A nyugati Qin (秦) és a keleti Qi (齊) nézett egymással farkasszemet. Qi erejét leginkább Wei királynak köszönhette, aki Kr. e. 357-ben lépett a fejedelemség trónjára. Bölcs uralkodóként maga köré gyűjtötte a legtehetségesebb tanácsadókat, akik segítségével reformokat vezetett be a kormányzati politikába, a gazdaságba és a hadseregbe egyaránt. Hasonló reformoknak köszönheti a felemelkedését Qin is, ahol a Kr. e. 361-ben lépett trónra Xiao a könyörtelennek bizonyuló Shang Yang (akit egyébiránt hazájából Weiből száműztek) kinevezésével jelentős változásokat idézett elő az ország politikájában, gazdaságában, megerősítve ezzel Qin központi helyzetét. Wei és Han fejedelemség dolgát megnehezített, hogy a liga felbomlását követően Qi befolyása folyamatos növekedett a térségbe. Az egyre erősödő állam ellen kénytelenek voltak Qinnel szövetségre lépni Kr. e. 350-ben. A következő évben átengedték területeiken a Qi ellen vonuló seregeket. Ám ez a szövetség is gyorsan felbomlott, amikor Han a meggyöngült Wei fejedelemséggel szemben fegyveresen lépett fel. Qi örömmel szemlélte a riválisai közt kibontakozó feszültséget, és mihelyt lehetősége nyílt rá katonai segítséggel sietett Han védelmére Wei-jel szemben. A küzdelem Wei vereségével zárult, akinek hatalma ezzel végleg megtört. Ilyen történelmi viszonyok között jelent meg Sun Bin (孙膑, kb. Kr. e. 380-316) a színen, amikor hosszú, véres háború dúlt Qi és Wei fejedelemség között.
A fiatal Sun Bin a veszélyes időszakban, minden bizonnyal embert próbáló eseményeket élt át. Országát, ahol gyermekkorát és ifjúságát élte, Wei, Han, Zhao, Yan és a többi fejedelemség állandó betörésekkel fenyegette, így első kézből volt alkalma szembesülni a háborúk borzalmaival, és az állandó hadi készültség szükségével. Ebben a bizonytalan, veszélyes időszakban Sun Bin, akárcsak akkoriban valamennyi fiatal, aki tanulni vágyott, elhagyta otthonát, szülőföldjét, és a hagyomány szerint ő is a hegyek közé vonult, ahol Guiguzivel (鬼谷子, Wang Xu 王诩), az „Ördögvölgyi mesterrel” tanult. Su Qin (苏秦, 380–284) és Zhang Yi (张仪, 329?–309) életrajzaiból tudjuk, hogy ők is a titokzatos Ördögvölgyi mester tanítványai voltak. Azért különösen fontos ezt megemlíteni, hogy ők azok, akiket a Qin elleni ún. „vertikális szövetség”, és a Chu elleni ún. „horizontális szövetség” kidolgozóinak tartanak. Jól lehet Guiguzi történeti hitelessége, valamint a nevét viselő mű hitessége máig élénk viták tárgya, mégis érdekes az a törekvés, ahogy több stratégát is ugyanarra a leszármazási vonalra akarnak visszavezetni.
A történetíró följegyzéseiben (史记, Shi Ji, kiadása: kb. i.e. 91.) azt olvashatjuk, hogy Sun Bin valahol a Qi államban található E és Juan városok között született, több mint egy évszázaddal a legendás Sun Wu (孙武, i.e. 544–i.e. 496), az első Sunzi, azaz Sun mester halála után, sőt magának a nagy stratégának kései leszármazottja is volt.
Sun Bin neve tulajdonképpen beszélőnév, hiszen a nagy hadvezér személyes tragédiájára utal. A bin (膑) írásjegy egyik jelentése: „térdkalács”, azonban jelenti a lábak térdből történő eltávolítását is, amelyet Sun Bin korában csonkításos büntetésként használtak. Világosan látszik, hogy Sun Bin nevét, a történeti írásokban is feljegyzett büntetéséről kapta, amelyet a vele egyívású, egykori diáktársa, Pang Juan (庞涓, ?-342) ármánykodása miatt volt kénytelen elszenvedni:
Sun Bin Pang Juannal együtt tanulta a hadművészetet. Pang Juan amikor Weiben szolgált, Hui fejedelem kinevezte tábornokká, de jól tudta magáról, hogy tehetsége nem mérhető a Sun Binéhez. Majd titokban egy futárral magához hivatta Sun Bint. Mikor (Sun) Bin megérkezett Pang Juan attól félve, hogy érdemeivel különbnek bizonyul nálánál, féltékenységében azzal büntette, hogy levágatta mindkét lábát, és billogot égetett arcára, el akarta őt rejteni, hogy ne is mutatkozzon.
Noha Pang Juan első támadása Sun Bin ellen sikeres volt, hiszen elmozdította Wei -béli hivatalából őt, ám mégis végzetes hibát követett el azzal, hogy alábecsülte leleményes ellenségét. A csonkításos büntetés az egyént nem csupán kirekesztette a társadalomból azzal, hogy bűnözőnek minősítették, de ráadásul még őseire is szégyent hozott. Aki temetésekor nem rendelkezett teste valamennyi porcikájával, az nem tett eleget a gyermeki szeretet, a szülő tisztelet törvényének. Az ilyen személyt tehát még életében kirekesztették a közösség társadalmi és vallási tevékenységeiből, és magányos szolgai munkára, vagy még ennél alantasabb munkára osztották be. Így aztán Pang Juan még csak nem is sejthette, hogy Sun Bin, akivel sikerült így elbánnia, esetleg egy rivális ország szolgálatába állíthatja stratégiai talentumát. Fogyatékossága ellenére, Sun Bin katonai karrierje nem rekedt meg:
Egyszer egy Qibeli követ érkezett Liangba. Sun Bin büntetése miatt csak titokban találkozhatott és beszélhetett vele. A Qibeli követ rendkívüli tehetségnek tartotta őt, ezért titokban Qibe csempészte. Qi tábornoka, Tian Ji (田忌) is nagyra becsülte és vendégnek kijáró tisztelettel fogadta.
Ahogy Pang Juan vált Sun Bin legádázabb ellenségévé, úgy vált Tian Ji az ő legközelebbi barátjává és pátfogójává. Egész életre szóló barátságuk kezdetét az egyik történet is megörökítette, amely nem nélkülöz némi humort sem, ám mind emellett jól rávilágít Sun Bin katonai filozófiájának egy bizonyos aspektusára is:
(Tian) Ji és a hercegek időről-időre lovaglással versengtek. Sunzi megfigyelte, hogy lovaik erőnléte nem egyforma, és a lovakat eszerint első, másod és harmad osztályba rangsorolta, majd így szólt Tian Jihez: – Te csak a versennyel törődj, a többit én el tudom úgy intézni, hogy te győzz. Tian Ji hallgatott a szavára, és ezer aranyban fogadott a fejedelemmel a hercegek ellenébe. Amikor közelgett a verseny kezdete, Sunzi azt mondta neki: – Most a harmad osztályú lovadat állítsd ki az ő első osztályú lovaikkal szemben, majd a te első osztályú lovad az ő másod osztályú lovaival versenyezzenek és végül a te másod osztályú lovad az ő harmad osztályú lovaikkal szemben állítsd ki. A három futamból Tian Ji egyet elveszített, és kettőt megnyert, és így végül elnyerte a fejedelem ezer aranyát. Ezt követően (Tian) Ji beajánlotta őt Wei fejedelemnek. Wei fejedelem a hadművészetről kérdezgette, majd megtette tanítómesterének.
Mi lehet ennek az eseménynek a filozófiai jelentősége? Először is, arra hívja fel a figyelmünket, hogy mindenekelőtt az adott feltételeket kell alaposan ismerni ahhoz, hogy a megoldandó ügyet úgy tudjuk irányításunk alatt tartani, hogy saját magunk malmára hajtsuk a hasznot. Ez az elvárás abban áll, hogy meg kell értenünk magunk és a velünk szemben álló közt meglévő viszonyokat, amely a yin-yang folyamatos változásától függ. A yin-yang-ot ez esetben egymással szemben álló ellentétpárokként kell értelmezni, úgy is mint: erős–gyenge, gyors–lassú, sok–kevés, stb. Végül pedig, mihelyt eljutunk odáig, hogy megértsük az ellenfelünktől függő saját alakzatunkat, akkor csak azt a kritikus tényezőt (yi) kell kivárnunk, amikor a legkedvezőbb alkalommal tudjuk saját hasznunkra fordítani az adott helyzetet.
A Sun Bin és Tian Ji közötti együttműködésről a korszak eseményeit tárgyaló történeti följegyzések tudósítanak. Kettejük szövetsége különösen szoros volt a Wei elleni hadjáratban, amikor is Qi katonai segítséget nyújtott Zhaonak Kr. e. 354-ben. Noha Tian Jit száműzték Qiből, Xuan király azonban visszahelyezte őt korábbi tisztségébe, hogy a Qi seregeket ő vezesse a Malingnál vívott harcba, Kr. e. 341-ben. Noha, a következő történelmi epizód kronológiai sorrendjére és a szereplők pontos kilétére vonatkozóan némi ellentmondást figyelhetünk meg a forrásainkban, a legjelentősebb események így is rekonstruálhatók. Wei hadseregével megtámadta Zhaot. Pang Juan egy nyolcvanezer fős Wei sereg élén ostrom alá vette Zhao fővárosát, Hantant. Zhao segítséget kért Qitől, amit Wei király meg is ígért. Csakhogy Wei fejedelemség katonai erejétől tartva, csupán egy kisebb különítmény bevetésével szeretett volna kockázatot vállalni, amelyet két kisebb fejedelemség, Sung és Wéi erőivel szövetségbe küldött ki. Amikor Qi Sung és Wéi fejedelemség erőivel egyesült serege ostrom alá vette Xianglinget, Wei fejedelemség délkeleti határvidékén, Wei serege több mint egy esztendő után, a végső győzelem előtt alig valamivel felhagyott Hantan ostromával. Ekkor azonban nyugatról és dél felől Qin és Chu seregei is megindultak Wei ellen kihasználva annak egyre apadó tartalékait. Qi uralkodója, Wei király pedig kiadta a parancsot csapatainak az ütközetre.
A függöny szétnyílt, és a Qi seregek készen álltak egy Wei elleni végső harcra Guilingnál, kb. Kr. e. 354-ben:
… Wei megtámadta Zhaot. Zhao ijedtében segítséget kért Qitől. Qi fejedelme, Wei Sun Bint szerette volna kinevezni tábornokká, ám ő így szabadkozott: – Egy nyomorék nem lehet tábornok. Így aztán Tian Ji lett a tábornok, Sunzi pedig a főparancsnok, és egy ponyvás szekér ül tervelte ki a stratégiát. Tian Ji egyenest Zhaoba akarta irányítani a hadsereget, de Sunzi azt tanácsolta: – Aki az összegubancolódott kötelet akarja kibogozni, nem fogja rángatni, cibálni, s aki verekedőket akar lecsillapítani, nem fog maga is közéjük keveredni. Torkon kell ragadni, a gyönge pontjára kell lecsapni, akkor megváltoztatja majd csatarendjét, ereje megtörik és így magától összeomlik. Most, hogy Wei Zhaora támadt, könnyű csapatainak színe-javát az országon kívül kell bevetnie, így az országban csak az öreg, gyönge és beteg katonák maradtak. Ha te most seregedet gyorsan Daliangba irányítod, és elfoglalod a kulcsfontosságú útjait és csapást mérsz a leggyöngébb részére, akkor fel kell hagynia Zhao ostromával, hogy saját országát megmenthesse. Így aztán egy füst alatt megtörjük Zhao örül az ostromgyűrűt és Weit is megleckéztetjük. Tian Ji a hallottak szerint járt el, és Wei csakugyan felhagyott Handan ostromával és megütközött Qivel Guilingnál, ahol Qi nagy vereséget mért seregükre.
A történetíró följegyzéseiben, Sun Bin életrajzában hosszú leírását olvashatjuk a kb. Kr. e. 341-ben, Malingnál vívott háborúnak is:
Tizenhárom évvel később Wei szövetségben Zhaoval megtámadta Hant. Han Qihez fordult segítségért. Elküldték Tian Jit, aki immár egyenest Daliang felé indult. Pang Juan amikor ennek hírét vette, otthagyván Hant rögtön visszafordult. Qi serege addigra már nyugatról átlépte az országa határát. Sunzi azt mondta Tian Jinek: – A Három Jin hadserege gyors és bátor, de alábecsüli Qit, és minket, Qibelieket gyávának tart. A jó hadvezér a kedvező helyzetét kihasználva előnyökkel csalogathatja ellenségét. A háború művészete azt mondja: „Ha száz mérföldről akarják megszerezni az előnyöket, akkor odavész a hadvezér; ha ötven mérföldről akarják megszerezni az előnyöket, akkor csak a sereg fele ér célba.” Ha a sereged benyomult Wei területére gyújtson százezer tábortüzet. Másnap csak ötvenezer tábortüzet rakjon, s a rákövetkező nap csak harmincezer tábortűz maradjon. Pang Juan három nap elteltével, örömmel állapította meg: – Íme meggyőződhettünk Qi hadseregének gyávaságáról. Hiszen három napra rá, hogy benyomult területünkre katonáinak több mint a fele kereket oldott. Ezek után pedig hátrahagyván gyalogságát, könnyen felszerelt élcsapatával erőltetett menetben üldözőbe vette ellenségét. Sunzi felmérte az előre nyomulásukat, és még az éjjel Maling felé vonult. A Malingba vezető út mentén sok veszélyes szoros húzódott, ahol jól elrejtőzhettek a katonák. Majd lehántották egy nagyobb fa kérgét és a következőket írták rá: „Pang Juan e fának a tövében halt meg.” Majd Sunzi megparancsolta, hogy a sereg tízezer legkiválóbb harcosa számszeríjaikkal rejtőzzön el az út menti fák között, és meghagyta, hogy ha az éjszaka folyamán tüzet látnának, mindenki lőjön. Pang Juan még azon az éjjel csakugyan megérkezett a lehántott fa alá, és észrevette a csupasz törzsön az írást. Fáklyát gyújtva világította meg, de még végig sem olvashatta a felírást, amikor Qi seregének tízezer számszeríjásza egyszerre tüzelni kezdett. Wei seregében óriási felfordulás támadt, katonái egymás után vesztek oda. Pang Juan felismerte, hogy elveszítette a háborút, saját kardjába dőlt miközben azt kiáltotta: – Hát végül híressé lett ez a fickó! Qi diadalt aratott, teljesen megsemmisítette Wei seregét és foglyul ejtve a Weibeli Shen herceget, visszavonultak. Sun Bin híre-neve elterjedt az egész égalattiban, és nemzedékről nemzedékre szállt a hadművészete.
A Guilingnál vívott csata itt idézett részleteit A történetíró följegyzéseinek más részletei is megerősítik, valamint a malingi csata leírását is újra közli A történetíró följegyzései és A hadakozó fejedelemségek intrikái. Továbbá, amikor Menciusz első könyvében Liang fejedelemség uralkodója, Hui király (ur. Kr. e. 370-319) elmeséli szenvedésekkel teli életét, a következőt mondja:
Az én időmben következett be, hogy Qi karja lesújtott ránk, és keleten vereséget szenvedtünk, ekkor legidősebb fiam is életét vesztette.
A történeti dokumentumok számottevő mennyiségének dacára, a Sun Bin: A háború művészetének 1973-ban előkerült példányának első fejezete, amely a Pang Juan foglyul ejtése címet viseli részletes leírását adja a kuiling-i hadjáratnak, bizonyos kérdéseket vet fel a kuilingi és malingi hadjáratra vonatkozó más történeti följegyzések hitelességével kapcsolatban, különös tekintettel a Wei hadsereg tábornokának kilétére és sorsára ebben a két ütközetben.
A Sun Bin: A háború művészetének megfelelő részleteit tanulmányozva, az eddig ismert időpont helytelennek látszik, hiszen a mű azt korábbra helyezik. Valóban, ha összevetjük, a guilingi és a malingi hadjáratra vonatkozó különböző hivatkozásokat A történetíró följegyzéseiben, A hadakozó fejedelemségek intrikáiban, valamint Sun Bin művében, akkor viszonylag határozottan kijelenthetjük, hogy mindkét alkalommal Tian Ji és Sun Bin vezette a Qi seregeket. A Wei oldalon pedig, a guilingi ütközetkor Pang Juan volt a hadvezér, de a Qi sereg elfogta. Mintegy tizenhárom évvel később a tapasztalatlan és szerencsétlen csillagzat alatt született Weibeli Shen herceg vezette a Wei seregeket, ám Tian Ji és Sun Bin őt is foglyul ejtette Malingnál. A hadakozó fejedelemségek intrikái egy tapasztalatlan fiatalemberként mutatja be Shen herceget, már amennyiben csakugyan ő volt az, akit Pang Juan kísért. Hasonlóképpen számolnak be róla A történetíró följegyzéseinek és a A hadakozó fejedelemségek intrikáinak más részei is. Azok a tudósok, akik azon a nézeten vannak, hogy Pang Juan és Shen herceg együtt vettek részt, ugyanabban az ütközetben, Sun Bin művének a negyedik fejezetében olvasható részlettel támasztják alá véleményüket: „Ezt (a taktikát) használtam akkor, amikor legyőztem Pang [Juant], és amikor rabul ejtettem Shen herceget.” Ámbár, meg kell jegyezni, hogy mivel Sun Bin mindkét ütközetben, Guilingnál és Malingnál egyaránt jelen volt, lehetséges, hogy arra a taktikára hivatkozik, amelyet két hadjárat során alkalmazott, nevezetesen az ellenség fővárosa ellen nyomulni, és így szabadítani meg az ostrom alól a szövetséges államot, mivel a támadó kénytelen erőivel visszavonulni saját területének védelmére. Ez a taktika, amelyet először a guilingi ütközetben használtak, majd azt követően a malingiban a kínai irodalom, és ami még fontosabb a katonai stratégia egyik klasszikus fogásává vált, amelyet úgy emlegetnek, hogy „Wei bekerítésével megmenteni Zhaot” (wei Wei qiu Zhao).
A hadakozó fejedelemségek intrikái jelentős események részleteivel is szolgálnak Sun Bin és Tian Ji életével kapcsolatban, bár az időpont meghatározása meglehetősen bonyolult A történetíró följegyzéseinek és a A hadakozó fejedelemségek intrikáinak eltérő kronológiája miatt.
A Qi sereg hadvezéreként, Tian Ji foglyul ejtette a Weibeli Shen herceget, és Pang Juant is elfogta. Sun Bin azt kérdezte Tian Jitől: – Hadvezér, képes lennél véghezvinni egy államcsínyt? – Mit kellene tennem? – kérdezte Tian Ji. Sun Bin pedig így válaszolt: – Vonulj Qibe, ám ne oszlasd föl a hadsereget. Elsőként a fáradt és kimerült katonáidat ereszd szélnek, leggyöngébb embereidet pedig Zhuban állomásoztasd. Zhu ugyanis egy főútvonalon fekszik, ahol a csapatoknak mindenképpen el kell haladniuk. Ha szélnek ereszted valamennyi fáradt és beteg katonádat, a gyöngéket pedig Zhuban állomásoztatod, akkor egyetlen embereddel azok közül tizet tudsz távol tartani, tíz embereddel távol tarthatsz százat, száz embereddel pedig ezret tudsz távol tartani. Ezt követően pedig a Taishan-heggyel a hátad mögött, Yi-folyóval a balodon és a Tiantang járással a jobbodon indítsd el nehéz társzekereidet Gaoyuan felé, a könnyű harci kocsikat és a lovasságot küld Yongmen ellen, a főváros nyugati kapujához. Ha ekként cselekszel, Qi uralkodója kénytelen lesz megadni magát, Cheng grófja, Zou Ji pedig kénytelen lesz menekülni. Ha viszont nem így cselekszel, nem nyerhetsz avval, ha bevonulsz Qibe. Tian Ji nem fogadta meg a tanácsát, és nem ment vissza Qibe. Ehelyett elmenekült Qiből, és Chuba ment. Zou Ji visszahelyezte őt főminiszteri posztjára. Qi ugyanis attól félt, hogy Tian Ji Chu erejét fölhasználva Qi ellen fordul. Du He, az egyik Chubeli miniszter a következőket mondta Zou Jinek: – Szívesen segítek neked abban, hogy itt marasztaljuk őt Chuban. Ezek után a következőket mondta Chu királyának: – Zou Ji attól fél, hogy mivel országa nem ápol túlságosan jó viszonyt Chuval, Tian Ji esetleg arra vetemedhet, hogy Chu erejének segítségével Qi ellen fordul. A legjobb az lenne, ha felséged birtokot adományozna Tian Jinek valahol Jiangnanban, ezzel jelezvén, hogy Tian Jinek nem áll szándékában visszatérni Qibe. Zou Ji pedig cserébe bizonyára felénk hajlítja majd Qit, és így a Chu érdekeket szolgálja majd, míg Tian Ji, ez a hontalan fickó, bizonyára hálás lesz felségednek a birtokért. S ha, Tian Ji bármikor is visszatérne Qibe, nyugodtak lehetünk afelől, hogy mindig Chu érdekeit fogja szolgálni. Ez a módja annak, hogy mind a kettőjüket a szolgálatunkba állítsuk. Chu végül befogadta Tian Jit és birtokadományba részesítették Jiangnanban.
A hadakozó fejedelemségek intrikái meglehetősen bizonytalan Tian Ji Chuba történő száműzetésének dátumát illetően. Ezt az időpontot A Történetíró följegyzéseinek megfelelő részleteiből sokkal könnyebben rekonstruálhatjuk. A történetíró följegyzéseinek tanúsága szerint úgy tűnik, hogy Tian Ji és fő katonai tanácsadója, Sun Bin a guilingi hadjárat idején a Qibéli Wei király (ur. Kr. e. 378-343) szolgálatában állt. A feljegyzések szerint e hadjárat és Wei Kr. e. 341-es megtámadása között, Tian Ji és feltételezhetően vele együtt Sun Bin is Chuba száműzettek a Qi udvarhoz közelálló, Cheng grófjának, Zou Ji ármánykodásának köszönhetően. Annak valószínűségét, hogy Tian Ji és Sun Bin csakugyan Chuba menekültek, az a tény is megerősíteni látszik, hogy a Qibéli Wei király, hogy később, az uralma alatt hadsereget küldött Qin ellen és Zhaot is megtámadta. Mindkét hadjárat Wei elsöprő győzelmével végződött, bár megjegyzendő, hogy ezeket a hadjáratokat Tian Jinél és Sun Binnál kevésbé híres és tapasztalt tábornokok vezették.
A Qibéli Wei király Kr. e. 343-ban bekövetkezett halála után, Xuan király (ur. Kr. e. 343-324) lépett a trónra. Xuan király tisztában volt Tian Ji száműzetésének politikai jellegével, így aztán nem késlekedett visszahívni őt Chuból, és újból kinevezte a hadsereg tábornokává. Valószínűsíthető, hogy vele együtt Sun Bin is visszatért, és Xuan király uralkodásának második esztendejében már ők vezették Malingnál a Qi seregeket győzelemre a Wei elleni hadjáratban. Tian Ji visszatéréséről, és újbóli kinevezéséről tanúskodik A történetíró följegyzéseinek következő passzusa is:
Cheng grófja, Zou Ji és Tian Ji egymással rivalizáltak a királyi udvarban, végül Cheng hercege megrágalmazta Tian Jit. Tian Ji megrémült, és amikor egy Qivel határos várost ostromolt, amelyet képtelen volt bevenni, el is menekült. Történt azután, hogy Wei király elhunyt, és Xuan király követte őt a trónon. Az új uralkodó tudta jól, hogy Cheng grófja megrágalmazta Tian Jit, így hát visszahívta őt, és kinevezte tábornokának. Xuan király uralkodásának második esztendejében Tian Ji Sun Binnal és Tian Yinggel közösen megtámadták Weit, és Malingnál vereséget mértek rá. Elfogták a Weibéli Shen herceget, valamint foglyul ejtették és kivégezték a Wei sereg hadvezérét, Pang Juant.
A Sun Bin és Tian Ji közötti barátság oly szoros volt, hogy úgy tűnik Sun Bin a nehéz esztendőkben is Tian Ji mellett maradt, még akkor is ez feltételezhető, ha róla külön nem emlékezik meg a történeti irodalom. A 341-es, malingi csatát követően Sun Bintt és Tian Jit is szem elől veszítjük, további sorsukról, a források hiányában semmit nem tudunk.
Qi államban a három családnév: Chen, Tian (mint Tian Ji nevében) és Sun (mint Sun Wu és Sun Bin nevében) bizonyíthatóan közös ősre vezethető vissza. A leszármazási lánc eredeti családneve a Chen volt, a Chen fejedelemség uralkodóházának családneve. Chen egy viszonylag kicsiny és gyönge fejedelemség volt, amely sorozatos megaláztatásokat szenvedett el az erős és hatalmas Chutól, míg végül Kr. e. 477-ben Chu végleg eltörölte és bekebelezte. A Chenek Qibe menekültek, ahol családjuk egyik ága fölvette a Tian nevet. A Tian-ház tagjai később hűbérbirtokot és a „Sun” családnevet kapták Qi akkori uralkodójától, Ying hercegtől (ur. Kr. e. 547-489) valamikor Kr. e. 523. után. Ying herceg nemesi rangra emelte minisztereit. Közülük is kiemelkedik Tian Shu és Chen Shu, akik Ju fejedelemség elleni támadás során jeleskedtek. A Tian család egyre nagyobb befolyásra tett szert Qiben és Kr. e. 386-ban hivatalosan is felváltották a Lu családot az uralkodói trónuson, családjuk leszármazási láncolata pedig töretlenül folytatódott egészen Kr. e. 221-ig, a Qin fejedelemség győzelméig.
Ennek a hitelt érdemlő információnak a birtokában, megkockáztathatjuk kijelenteni, hogy a „Sun” család a katonai dolgokban mutatott érdemeinek köszönhetően szerzett külön nevet magának, feltehetően Sun Bin illusztris elődje, a Sunzi: A háború művészetének szerzője, Sun Wu idején. Azt is tudjuk továbbá, hogy Sun Bin nemesi családból származott, és a Tian Jivel való kapcsolata épp annyira volt vérrokonság, mint közeli jó barátság.
❀ Sun Zi "A Hadviselés művészete" 《孙子兵法》 c. munkáját ezen a linken találod
Javasolt irodalom és források
1. Tokaji Zsolt (wiki)
2. Sun Bin a ❀ ❀ ❀
Köszönetet mondunk minden barátunknak, mindazon szerzőknek, tanítóknak, buddhistáknak és harcművészeknek, akik hozzájárultak a harcművészet-történeti-, buddhista-, bölcseleti és egyéb tanításokkal, írásokkal, tanulmányokkal, jegyzetekkel minden érző lény tanításához és tanulásához. Buddhák és Mesterek tanításait megosztani érdem, mindezen érdemeket felajánljuk az összes Buddháknak. A Xing Long Tang elfogulatlan, pártatlan, szektarianizmustól mentes elv alapján törekszik a Dharmát, a Chan hagyományvonal tanítását, a harcművészeti stílusok történeteit megosztani. 武林一家! 阿弥陀佛!
Tao Kai Tokaji Zsolt @ Quattrocento | XiaoFeng Cserkész Gábor Mester @ Xing Long Tang | 2017 v1; első kiadás
Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 licenc alkalmazásával | 署名-非商业性使用-禁止演绎 4.0 国际
Ha hibákat, megjelenési vagy egyéb problémákat találsz, írj nekünk: master [at] rgm [pont] hu
武林一家 ❀ vissza | ❀ index | ❀ harcművészeti jegyzetek és publikációk
XING LONG TANG 醒龙堂 中国武术研究会 | Honorary President: ZHANG ERYU Grandmaster | Master: XIAO FENG | Contact us: master [at] rgm.hu
Member of Hungarian Traditional Gong-Fu and Wushu Federation | HQ & Cultural Xchange: CHINESE ART CENTER 匈中文化交流中心.
Your use of this website is subject to, and constitutes acknowledgement and acceptance of, our Terms & Conditions @ 1995-2017
How you may Enhance your Health, Combat Efficiency, Mental Freshness and Spiritual Joy through autentic Gong Fu and Chan Teachings
| 
