XING LONG TANG - Finom elmĂ©letek magyarĂĄzata ă€Šé—ĄćŸźè«–ă€‹



   



A finom elmĂ©letek magyarĂĄzata ă€Šé—ĄćŸźè«–ă€‹

Hu Yisheng Mester 锝æč–èƒĄéș生著 jegyzete 1933 mĂĄrciusĂĄbĂłl

❀ ❀ ❀

Kexiu Chan Mester rövid Ă©letrajza - 可修禪師小傳

KeXiu Chan Mester portrĂ©ja (可修禪師)

揯俼çŠȘćž«äż—ć§“ćŠ‰ă€‚äž–ć±…æ±Ÿè„żć—æ˜Œă€‚æ·žć…‰ç·’é–“ć•æŸæ­ŠćŒéŠé‰›ć±±ă€‚æ­ŠćŒçœ·ćŽ»ă€‚ä»„æŠ€æ“ŠæŽˆćŸ’è‡Șç”Šă€‚æ—‹è–™é«źć…„é”æč–泯頂ćŻșç‚șćƒ§ă€‚ćŸŒç‚șè©ČćŻșæ–čäžˆă€‚ä»ŠćčŽèż‘ć…­ćă€‚çŒ¶çŸŻć„ćŠ‚æ˜”ă€‚ćčŒæ™‚è°ç©ŽæŽ»æœ‘ç•°ćžžă€‚ç‚șçˆ¶ćŸ·é‚”æŸæ‰€éŸæ„›ă€‚çŽç‚șçŸ©ć­ă€‚äčæ­Čć°±æŸććƒ§çż’æ­ŠèĄ“ă€‚æœȘæˆă€‚çŸ©çˆ¶é‚”äčƒç•™ć…¶ćź¶èŠȘ敎äč‹ă€‚é‚”ç‚șć°‘æž—ć«Ąçł»ă€‚ćŠŸćŠ›æ»żæ·±ă€‚ç¶“ć…¶æŒ‡é»žă€‚è—äčƒć€§é€Čă€‚ć­žæˆćŸŒćčŽçș”ćć››ă€‚äșșæŹČè§€ć…¶è—ă€‚äčƒæ…«æżèˆ‡ç•¶ćœ°æ‹łćž«èŒƒă€‚èż­æ•—ćé€˜èˆ˜ă€‚ç”±æ˜Żćć€§ć™Șă€‚ćŸŒæ”Ș遊江æč–ă€‚ć‹ć…¶èłąè±Șă€‚çŸ©çˆ¶æ›ŽæŽˆä»„é»žç©ŽèĄ“ă€‚è—ç›ŠçČŸè€Œæ°Łç›Šæ­›ă€‚èżšè‡łé‰›ć±±æ™‚ă€‚æœ‰äŸ†èŒƒè—è€…ă€‚ćż…ć†äž‰ć©‰è«žäč‹ă€‚èżšäžçČć·±è€ŒćŸŒèŒƒă€‚ć‹ç„Ąè‡Ș矜è‰Č。慶äșș體䌌ć°ȘćŒ±ă€‚ç„Ąé­æą§ć„‡ć‰äč‹ç‹€ă€‚ç„¶é‹ć‹æ–ŒæŒ‡ă€‚èƒœæŽžćą»ćŁă€‚ç«™æšæ—Łćźšă€‚ä»€ćŁŻć€«æ•žäșș仄çč©æ›łć…¶è¶łă€‚ć±č然䞍ç‚ș拕。揈çČŸć‚·ç§‘ă€‚ć‡ĄæŠ˜éȘšæŽžè†šè€…çš†ćŸ€æ±‚æȻ。æČ»ç„Ąäžç—Šă€‚æ•…ć©Šć­șèŽ«äžçŸ„ć…¶ćç„‰ă€‚ 锝æč–é„’è‰æŠźæ•Źæ’°

Ke Xiu Chanbuddhista Mester (可修禪師) vilĂĄgi csalĂĄdneve Liu (劉) volt, kinek csalĂĄdja szĂĄmos nemzedĂ©ket töltött Nanchang -ban (南昌), Jiangxi (江西) tartomĂĄnyban. Guang Xu csĂĄszĂĄr (光緒, 1875-1908) uralkodĂĄsa alatt egy katona kĂ­sĂ©retĂ©ben Ă©rkezett Qianshan megyĂ©be (鉛山) [mintegy szĂĄz mĂ©rföldre Nanchang keleti irĂĄnyĂĄtĂłl]. MiutĂĄn a fĂ©rfi tovĂĄbbĂĄllt, Ke Xiu a harcmƱvĂ©szet gyakorlĂĄsa felĂ© fordult. Nem sokkal ezt követƑen leborotvĂĄlta fejĂ©t, Ă©s tagja lett az E-hu hegyen ĂĄllĂł Chan templomnak (鵝湖峯頂寺, Ehu Feng Ding Si). SzerzeteskĂ©nt husszĂș idƑt töltött el itt, majd kĂ©sƑbb e Kolostor ApĂĄtjĂĄvĂĄ (方丈) vĂĄlt. Ekkor mĂĄr 60 Ă©vesen [1870 közepĂ©n szĂŒletett] erƑsebb Ă©s egĂ©szsĂ©gesebb volt, mint valaha. MĂĄr fiĂșkĂ©nt is szokatlanul intelligens Ă©s energikus volt. Apja barĂĄtja, Shao (邵) adoptĂĄlta s fiĂĄvĂĄ fogadta. Kilenc Ă©ves korĂĄban egy szerzetestƑl tanulta a harcmƱvĂ©szetet, de tanulmĂĄnyait nem tudta befejezni. Így nevelƑapjĂĄhoz, Shao-hoz költözött, kinek - Shaolin hivatalos tanĂ­tvĂĄnyakĂ©nt - kĂ©pessĂ©ge (功力) igen mĂ©ly volt (滿深) - otthon, szemĂ©lyesen tanĂ­totta. Ezzel az ĂștmutatĂĄssal drĂĄmai mĂłdon fejlƑdött a kĂ©pessĂ©ge. Amikor vĂ©gzett, csak tizennĂ©gy Ă©ves volt. Az emberek lĂĄtni kĂ­vĂĄntĂĄk a kĂ©pessĂ©geit, ösztönöztĂ©k arra, hogy versenyezzen a helyi harcmƱvĂ©szekkel. Szinte mindekit legyƑzött, tanĂĄrokat is egy tucat iskolĂĄbĂłl. HĂ­rneve ezutĂĄn növekedĂ©snek indult. Ezt követƑen az egĂ©sz orszĂĄgban utazgatott, sok erĂ©nyes harcossal, mesterrel barĂĄtkozott. NevelƑapja tovĂĄbb tanĂ­totta, megsimerte a vitĂĄlis pontok stimulĂĄlĂĄsĂĄnak mƱvĂ©szetĂ©t (點穴術). MinĂ©l kifinomultabbĂĄ vĂĄlt a kĂ©szsĂ©ge, annĂĄl nagyobb lett belsƑ ereje. Amikor Qianshan -ba (鉛山) Ă©rkezett, meglĂĄtogattĂĄk a kihĂ­vĂłi, akikkel mindig udvarias volt, soha nem akarta hĂ­rnevĂ©t tovĂĄbb növelni e verekedĂ©sekkel, s gyƑzedelmekkel. A teste sĂĄpadtnak Ă©s gyengĂ©nek tƱnt, s egyĂĄltalĂĄn nem volt nagyszerƱ, de mikor erejĂ©t az ujjhegyeibe vezette, kĂ©pes volt lyukat ĂŒtni a falba velĂŒk. ÁllĂĄsa olyan stabil volt, hogy több erƑs ember kötelekkel sem tudta elhĂșzni - bĂŒszkĂ©n Ă©s mozdulatlanul ĂĄllt. A traumĂĄk gyĂłgyĂ­tĂĄsĂĄban is jĂĄrtas Ke Xiu mindĂ­g megtalĂĄlta a törött csontok Ă©s bƑrbetegsĂ©gek helyes kezelĂ©sĂ©t, Ă­gy az ebben szenvedƑk mindig felĂ©pĂŒltek. EzĂ©rt hĂ­rnevĂ©t a nƑk Ă©s a gyermekek is ismertĂ©k.

tiszteletteljesen Ă­rta e'hu-i Rao Caorong 鵝湖饒草榮敬撰



    自衛奮鬥
    强種救國

    VĂ©dd meg magadat, ha harcban ĂĄllsz.
    Meg kell erƑsĂ­teni a tömegeket a nemzet vĂ©delmĂ©hez.

    恢復固有技能
    發揚民族精神

    A belsƑ kĂ©szsĂ©gek helyreĂĄllĂ­tĂĄsa
    megerƑsĂ­ti a nemzeti szellemĂŒnket.

    願全民衆
    均國術化

    RemĂ©ljĂŒk, hogy mindenki
    åtalakítja magåt a harcmƱvészet ålltal


    鍊脩並重
    gyakorlĂĄs Ă©s fejlesztĂ©s - mindkettƑ egyarĂĄtnt fontos.
    中央國術館題〔中央國術館館長之章〕
    Központi HarcmƱvĂ©szeti IntĂ©zet igazgatĂłjĂĄnak kalligrĂĄfiĂĄja [張之江 Zhang Zhijiang, 1882-1966]


    昌明武學
    A harci tanulmĂĄnyok virĂĄgzĂĄsĂĄhoz

    健身強種
    ErƑsĂ­tsd meg önmagad a tömegek megerƑsĂ­tĂ©sĂ©hez.

    武術津梁
    A HarcmƱvészetek egy híd



Az ambĂ­ciĂł fenntartĂĄsa - æŒćż—

昔äșșæœ‰èš€æ›°ă€‚äșșè€Œç„Ąæ†ă€‚äžćŻä»„äœœć·«é†«ă€‚ć€«çż’ć·«é†«ă€‚çŒ¶ćż…æœ‰æ†ă€‚è€Œć†”æ‹łèĄ“äč‹é›Łæˆă€‚äž”ć€è“°æ–Œć·«èĄ“é†«é“ă€‚æ•…æœ‰æ†äșŒć­—。毊ç‚șçż’æ‹łèĄ“äč‹ç„ĄäžŠäžŠäč˜ćŁèšŁă€‚而應鐫äč‹æ–Œćżƒç‰ˆè€…äčŸă€‚ć€ä»Šä»„ç”•æŠ€éłŽè€…ă€‚ćż…æœ‰ć …ć†łäč‹æ„ćż—ă€‚è€Œäžç‚șäșșäș‹æ‰€ç§»æ˜“ă€‚ć…¶çż’æŠ€äčŸă€‚ć­œć­œäžć€Šă€‚ç„¶ćŸŒäž‰ćčŽć°æˆă€‚捁ćčŽć€§æˆă€‚

A rĂ©gi embereknek van egy mondĂĄsa [Lun Yu 13.22]: "Az ember kitartĂĄs nĂ©lkĂŒl (無恆) nem vĂĄlhat [hagyomĂĄnyos] gyĂłgyĂ­tĂłvĂĄ (巫醫)". Ha azok, akik gyĂłgyĂ­tĂłkkĂĄ vĂĄltak Ă©s kitartĂĄsra volt szĂŒksĂ©gĂŒk, mennyivel nehezebb lesz sikerrel jĂĄrni a harcmƱvĂ©szetben, mely sokszor több, mint a [hagyomĂĄnyos] orvostudomĂĄny kĂ©szsĂ©geinek Ă©s mĂłdszereinek elsajĂĄtĂ­tĂĄsa. EzĂ©rt mondjuk: "kitartĂĄs szĂŒksĂ©ges". A harcmƱvĂ©szetek (拳術) valĂłban a legmagasabbak a legmagasabbak között, s a tudatot is Ă­gy kell alakĂ­tani. Mind az Ƒsi, mind pedig a modern idƑkben, akiket ĂŒnnepeltek - mivel olyan kĂ©szsĂ©ggel rendelkeznek, amelyekhez hatĂĄrozott szĂĄndĂ©k (意志) volt szĂŒksĂ©ges -, Ă­gy ezt nem vĂĄltoztatja meg bĂĄrmĂ­ly ĂĄltalĂĄnos, emberi ĂŒgy. A harcmƱvĂ©szet gyakorlĂĄsĂĄhoz szorgalom (孜孜) Ă©s fĂĄradhatatlansĂĄg (不倦) szĂŒksĂ©ges. HĂĄrom Ă©v elteltĂ©vel kis sikered lesz. TĂ­z Ă©v mĂșlva nagy sikerrel jĂĄrsz.

äž–æœ‰ć„œéŹ„äč‹ćŸ’ă€‚æ‰€ćż—äčƒć€§ç•°äčŽæ­€ă€‚ćœŒä»„ç‚șçż’æ•žćæ—„äč‹äč…ă€‚ćœćŻç”šä»„擊äșșă€‚è€Œé„•æ›Čäč‹æ‹łćž«ă€‚ć…¶èš­èˆ˜æŽˆćŸ’ă€‚äșŠç«Ÿä»„ć››ćæ—„ç‚șæœŸă€‚çż’äč‹è€…é‚èŹ‚ć·ČćŸ—ć…¶ç§˜è€ŒćŻçš±é›„æ–Œäž€æ–čă€‚æœ‰è«‹æ„­æ–Œæ•žćž«è€…ă€‚èŒ™ć‚Č然èȘžæ”èŒ©æ›°ă€‚ćŸæ›Ÿçż’æ•žèˆ˜ă€‚ç„¶æ‰€èŹ‚æ•žèˆ˜è€…ă€‚äșŠäžéŽć››ćæ—„äč‹æ•žć€è€Œć·ČäčŸă€‚æˆ–é‡äž€è€ćŒ±èˆ‡éŹ„è€Œć‹äč‹ă€‚ć‰‡é©•çŸœéœČæ–ŒéĄè‰Č。è‡Ș仄ç‚șèŹć€«èŽ«æ•”äčŸă€‚äž€æ—Šèą«æ‰‘æ–ŒćŒșćŁŻă€‚é‚çˆŸè‰ČæČźè€Œèż”ă€‚ćˆè‡Șæšæ‰‹æł•äč‹èŽ«ć±•ă€‚ćŁèšŁäč‹äžéˆă€‚çŒ¶äžæ‚Ÿæ‹łèĄ“äč‹çšźæŻ›äž”æœȘćŸ—ç„‰ă€‚è‹„è€Œäșșè€…ă€‚æƒĄè¶łä»„èȘžæ‹łèĄ“ă€‚é–“æœ‰æ˜Žé”äč‹èŒ©ă€‚äșŠæ·±çŸ„æ‹łèĄ“ä»„ć„èș«ç‚ș體。è‡ȘèĄžç‚șç”šă€‚è€Œćż…æœć€•ç·Žçż’ă€‚ć§‹ć…‹æ”¶ć…¶æ•ˆç„‰ă€‚ç•¶ć…¶çż’æŠ€äč‹ć§‹ă€‚æœȘć˜—äžć„źç™Œæœ‰ç‚ș。äč…äč‹ă€‚æˆ–ä»„ć„œè‰Čæžć…¶ćżƒă€‚æˆ–ä»„ć„œèČšæ˜ć…¶æ™șă€‚æ–Œæ˜Żć»ąæ–ŒćŠé€”è€…æœ‰äč‹ă€‚è™§æ–Œäž€ç°Łè€…äșŠæœ‰äč‹ă€‚æ­€äč‹èŹ‚äžèƒœæŒć…¶ćż—ă€‚æ˜Żæ•…èƒœæˆç”•æŠ€äč‹ć€«ă€‚ćż…æœ‰é«˜äșșäč‹æŠ±ă€‚æˆ–éŻè·Ąæ–Œć±±è°·ă€‚æˆ–ć’Œć…‰æ–Œćž‚ć»›ă€‚

A vilĂĄgon vannak gyakorlĂłk, akik harciasan (好鬥) cselekszenek, s nagyon kĂŒlönbözƑ (大異乎) mentalitĂĄssal rendelkeznek. Úgy gondoljĂĄk, hogy csak nĂ©hĂĄny hĂ©t gyakorlat utĂĄn kĂ©pesek lesznek emberekkel harcolni. EzutĂĄn megkörnyĂ©kezik a helyi harcmƱvĂ©sz mestereket (拳師) akik mĂĄr iskolĂĄkat alapĂ­tottak, azzal az elkĂ©pzelĂ©ssel, hogy nĂ©hĂĄny hĂ©t utĂĄn a Mester hajlandĂł lesz arra, hogy elmondja a titkokat Ă©s Ă­gy uralkodĂłvĂĄ tegye Ƒket a rĂ©giĂłban. Van mĂ©g egy olyan tĂ­pus is, aki sokfĂ©le tanĂ­tĂĄst keres sok tanĂĄrtĂłl, aztĂĄn bĂŒszkĂ©n emlĂ­ti Ƒket azzal, hogy több iskolĂĄban tanult. De amit több iskola mond, nem több, mint egy hĂłnap iskolĂĄnkĂ©nt. Amikro talĂĄlkozik egy gyenge öregemberrel, kĂŒzdelemben felĂŒlkerekedik, dölyfösen (驕矜) arca szĂ­nes (顏色) azt gondolvĂĄn, nincs ellenfele sem (莫敵). Amikor egy nap, erƑs fiatal leĂŒti, depressziĂłs lesz, s gyƱlöli magĂĄt az elmaradt technikĂĄi Ă©s hiĂĄnyos ismeretei miatt. Úgy Ă©rzi, nem Ă©rtette meg a harcmƱvĂ©szet szƑrzetĂ©t (不悟拳術之皮毛), nem Ă©rte el (未得) azt. Az ilyen szemĂ©ly nem mĂ©ltĂł a harcmƱvĂ©szet megvitatĂĄsĂĄhoz (惡足以語拳術), de ismert Mesterek ismerete rĂ©vĂ©n megĂ©rtheti, az egĂ©szsĂ©g a harcmƱvĂ©szet lĂ©nyege, ahol az önvĂ©delem (自衞) a funkciĂł (用), s az eredmĂ©nyek elĂ©rĂ©sĂ©hez napi gyakorlĂĄs szĂŒksĂ©ges (而必朝夕練習). A gyakorlĂĄs kezdetĂ©tƑl mindig Ă©s mindenkor hosszasan (久之) bele kell vetned magad. Van, kinek nemi vĂĄgya (好色) elvonja a szĂ­vĂ©t, vagy a gazdagsĂĄg irĂĄnti szeretete szĂ©tszĂłrja eszmĂ©it, fĂ©lĂșton ki fog szĂĄllni, "szĂĄmĂĄra hiĂĄnyzik majd az utolsĂł anyagkosĂĄr" [TörtĂ©neti könyv, 33. fejezet]. Ezek azok, akik nem tudjĂĄk fenntartani a akaraterƑt. EzĂ©rt ahhoz, hogy tökĂ©letes jĂĄrtassĂĄgot Ă©rj el (絕技之倫), meg kell ölelned a legnemesebb embersĂ©get (高人之抱), mint pĂ©ldĂĄul a remete, aki a hegy völgyĂ©ben Ă©l, vagy a bölcs, aki erkölcsi pĂ©ldĂĄt mutat a piacon.

ć°‘è‰Ÿäžèƒœç§»ć…¶æ“ă€‚æŠźæžŻäžèƒœć‹•ć…¶ćż”ă€‚æƒŸä»„ç•ąç”Ÿäč‹çČŸç„žă€‚ć…ąć…ąç„‰è‚†ćŠ›æ–Œæ–ŻæŠ€è€Œć·ČçŸŁă€‚ç”±æ˜Żè§€äč‹ă€‚䞍æŹČæŠ€æˆć‰‡ć·Č。æŹČæˆă€‚ć‰‡æ†ćżƒäžćŻäžæœ‰äčŸă€‚䞍æŹČäżć…¶æ†ćżƒć‰‡ć·Č。橂æŹČ保äč‹ă€‚ć‰‡æ‰€ćż—äžćŻäžæŒäčŸă€‚ć€«ćż—çŒ¶èˆ”ç„¶ă€‚èˆŸć­äč‹èĄŒèˆŸă€‚æŹČæ±ă€‚ćż…ç·ŠæŒèˆ”è€Œäč‹æ±ă€‚ç„¶ć‰‡ćŸäșșäč‹çż’æŠ€ă€‚äșŠćż…æœ‰ć …ć†łäč‹ćż—ć‘ă€‚ç·ŠæŒè€Œäžè‚Żæˆ–ç§»ă€‚ćș¶äčŽćŻé”ć…¶ç›źçš„ă€‚æ‰€èŹ‚ç›źçš„è€…ă€‚è“‹äžć€–ć„èș«èˆ‡è‡ȘèĄžă€‚æ˜”é”æ‘©ç„–ćž«é§éŒ«ć°‘ćź€ă€‚ć› ć…¶ćŸ’è¶ș材揃çŠȘäč‹éš›ă€‚皆昏æȉæŹČ睡。äčƒæŽˆäč‹æ‹łæł•ă€‚ä»„æŒŻćˆ·ć…¶çČŸç„žă€‚æ­€ć°‘æž—æ‹łæł•äč‹ć§‹äčŸă€‚ćŸŒäž–ćƒ§äșșä»„ć±±èĄŒé‡Žćźżă€‚çˆ°çż’æ­€ä»„ćŸĄæšŽćŸ’çŒ›çžă€‚é›–çšé›ąç„–æ„ă€‚èŠçš†ç”šä»„è‡ȘèĄžă€‚è€Œäžæ•ąæ•…æ„ć‚·äșșă€‚æ˜Żæ•…ćŸäșșć°æ–Œæ‹łèĄ“æ‡‰æœ‰äč‹èȘè­˜æœ‰äșŒă€‚

A fiatal nem vĂĄltoztathat gyakorlatĂĄn [viselkedĂ©s] (操), Ă©s az öreg nem tud szemlĂ©letĂ©n [eredetisĂ©g] (念) vĂĄltoztatni, de a lĂ©lek Ă©letĂștjĂĄn (畢生之精神) a lelkiismeretesen vĂ©gzett legmagasabb törekvĂ©ssel (兢兢焉肆力) ez a mƱvĂ©szet sikeres lesz (已矣). EbbƑl a szempontbĂłl nĂ©zve, ha nem akarsz sikeres lenni a mƱvĂ©szetben, akkor nem nem is leszel. Ha sikerre vĂĄgysz, akkor lĂ©gy kitartĂł (恆心). Ha nem akarod megtartani a kitartĂĄsod (不欲保其), akkor [mĂĄr] kĂ©szen ĂĄllsz (恆心則已). Ha [mĂ©g] meg akarod Ƒrizni azt, meg kell tartanod az akaraterƑd. Az akaraterƑ olyan, mint a hajĂł kormĂĄnylapĂĄtja. Ha a csĂłnakos a hajĂłjĂĄt keleti irĂĄnyban akarja vezetni, hatĂĄrozottan megragadja a kormĂĄnylapĂĄtot (舵), Ă©s Ă­gy a hajĂł a keleti irĂĄnyba Ă©r. EzĂ©rt, amikor kĂ©szsĂ©gfejlesztĂ©st vĂ©gzĂŒnk, hatĂĄrozottan el kell dönteni ezt (堅决之志向), ragaszkodnod kell e döntĂ©shez, s nem akarsz elveszni, akkor elĂ©red a cĂ©lt. A cĂ©l pedig nem mĂĄs, mint az egĂ©szsĂ©g (健身) Ă©s az önvĂ©delem (自衞). RĂ©gen Damo Zushi (達摩祖師) lĂĄtogatĂĄst tett a Shao Shi (少室) [ld.: Shaolin Kolostor]. Mivel a szerzetesek elaludtak (欲睡) a meditĂĄciĂłs gyakorlatuk alatt (坐參禪之際), oktatta Ƒket a harcmƱvĂ©szetĂ©re (授之拳法), hogy Ă­gy Ă©lĂ©nkĂ­tsĂ©k szellemĂŒket (精神). Ez volt a Shaolin Quan Fa (少林拳法) mƱvĂ©szetĂ©nek kezdete. A szerzetesek kĂ©sƑbbi generĂĄciĂłi, akik a hegyekben Ă©ltek vagy aludtak a vadonban, gyakoroltĂĄk a mƱvĂ©szeteket, hogy megvĂ©djĂ©k magukat a gazemberektƑl Ă©s az ĂĄllatoktĂłl. BĂĄr mĂĄr vanolyan, ami eltĂ©r az eredeti szĂĄndĂ©ktĂłl (稍離祖意), de csak az önvĂ©delemre kell szert tenni, Ă©s soha nem ĂĄrtani szĂĄndĂ©kosan az embereknek (不敢故意傷人). EzĂ©rt kell ismerned a harcmƱvĂ©szet (拳術) gyakorlĂĄsĂĄnak, megismerĂ©snek (認識) kĂ©t aspektusĂĄt:

Az elsƑ: a testi egĂ©szsĂ©g (alkalmassĂĄg) 健身

呂氏春秋云。流水不腐。戶樞不蛀。形氣亦然。故胼手胝足者。常有健全之軀。席豐履厚者。類多孱弱之體。此其明證也。蓋四體不動。則氣血不流。益以油膩滯其臟腑。色慾削其元精。欲求强健。不亦難乎。是以拳勇之為技。習之得其道。則氣機內行於臟腑。外流於肌膚。內體充實。病不能侵。趺坐功深者。萃面盎背。一望可見。久行不懈。可致金剛之軀。又何况却病延年乎。余初習技時。師語我曰。斯技能療痼疾。同門有患嘔血者。習之半載遂愈。以事間斷月餘。其病復發。厥後乃不敢再曠業矣。初聞之。將信將疑。後亦獲奇效。先是。余鼻左孔。氣閉不通者數年。習技數月。遂豁然貫通。以此證之。拳術之足健身。功效實勝於補品。吾人之習拳術。固當以健身為主要之目標也。

A Lu Shi Chunqiu (呂氏春秋) azt mondja: "A folyĂł vĂ­z soha nem poshad meg (流水不腐), az ajtĂł zsanĂ©rja, amelyet hasznĂĄlnak, nem lesz rozsdĂĄs (戶樞不蛀)." Ugyanilyen a tested Ă©s az energiĂĄd. Azok, akik fizikai gyakorlĂĄsban Ă©lnek, jellemzƑen nagyon erƑteljes a testĂŒk, mĂ­g azok, akik könnyƱ [kĂ©nyelmes] Ă©letet Ă©lnek, gyakran gyengĂ©k Ă©s erƑtlenek. EegyĂ©rtelmƱ, ha a vĂ©gtagok nem mozognak (不動), az energia Ă©s a vĂ©r nem ĂĄramlik (氣血不流) [megfelelƑen]. Ha zsĂ­ros Ă©telekkel tĂĄplĂĄlod tested, vagy hagyod, hogy a nemi vĂĄgy (色慾) megtĂĄmadja az Ƒs esszenciĂĄt (元精 ld.: "Yuan Jing"), az egĂ©szsĂ©g irĂĄnti vĂĄgy (欲求) nem valĂłszĂ­nƱ, hogy teljesĂŒl (不亦難乎). Az erƑs harcosok szĂĄmĂĄra, akik jĂĄratossĂĄ vĂĄltak, addig gyakoroltak, mĂ­g meg nem ragadtĂĄk az ĂștjĂĄt annak, hogy az energia a belsƑ szervektƑl (臟腑 ld.: "Zang Fu" -k) tovĂĄbb halad a bƑr felĂ© (外流於肌膚). A belsƑ test (內體) megerƑsödött, Ă­gy a betegsĂ©g nem tud behatolni (病不能侵). Azok, akik mĂ©lyen (深) kĂ©pzettek a meditĂĄciĂłban (坐功, ld.: "Zuo Gong"), olyan energiĂĄval rendelkeznek, amely az arcukat kitölti, belĂŒlrƑl csordulva mely egy pillanat alatt lĂĄthatĂł (一望可見). LazĂ­tĂĄs nĂ©lkĂŒli hosszĂș gyakorlĂĄs fejlesztheti a harcmƱvĂ©sz testĂ©t, sƑt megakadĂĄlyozhatja a betegsĂ©get is (病), meghosszabbĂ­tva az Ă©letet. Amikor elkezdtem gyakorolni ezt a mƱvĂ©szetet, a TanĂ­tĂłm azt mondta nekem (師語我曰): "Ez a mƱvĂ©szet kĂ©pes megbetegĂ­teni. Egyik tanĂ­tvĂĄnyom vĂ©rt hĂĄnyt (患嘔血), majd fĂ©l Ă©v [gyakorlĂĄs] kellett, hogy gyĂłgyuljon (遂愈). AztĂĄn kihagyott egy hĂłnapot, a betegsĂ©ge pedig visszatĂ©rt (其病復發). EzutĂĄn mert mert tartĂłzkodni a gyakorlĂĄstĂłl többet." Amikor elƑször hallottam ezt, szkeptikus voltam, de kĂ©sƑbb magam is rendkĂ­vĂŒli hatĂĄsokat tapasztaltam. KorĂĄbban az orrom bal oldala több Ă©ve eldugult volt. NĂ©hĂĄny hĂłnap gyakorlĂĄst követƑen Ășjra lĂ©legezni tudtam rajta. E pĂ©ldĂĄk mutatjĂĄk, hogy a harcmƱvĂ©szet technikĂĄi elegendƑek a test megerƑsĂ­tĂ©sĂ©re (拳術之足健身), s e gyakorlĂĄs sorĂĄn biztosan lĂĄtnod kell a test egĂ©szsĂ©gĂ©t, mint fƑ cĂ©lt (主要之目標).

A mĂĄsodik: az önvĂ©delem 自衞

老子曰。柔者、生之徒。剛者、死之徒。又曰。强梁者、不得其死。吾人之處世。無拳無勇。固不當暴戾恣睢。行法强梁。卽使身懷絕技。亦應和光同塵。慈藹待物。切不可自恃藝高。目無餘子。須知學無止境。天下之能者頗多。若剛愎無禮。卽是取死之道。縱至不得已之時。亦應審情察勢以禦之。愼勿出手以〔卽〕喪人命。致傷天和。一言以蔽之。吾人處無可退步之時。卽拳術致用之日。例如盜賊以白刃相加。則奪其刃以戮之可也。至若市井無賴。詬我毀我。儘可掩耳而走。苟捉而重創之。斯為過矣。以此類推。則自衞之義明矣。夫自衞、不常遘之事也。而身體之强健。則為吾人時刻不可缺乏之要素。故吾人之習拳術。必以健身為本。而以自衞為末。

Laozi (老子) azt mondta [Daode Jing, 75. fejezet]: "A lĂĄgysĂĄg összhangban van az Ă©lettel. A kemĂ©nysĂ©g összhangban van a halĂĄllal." (柔者、生之徒。剛者、死之徒。) De azt is mondta [41. fejezet]: "A kegyetlen kirĂĄly nem hal meg termĂ©szetes Ășton." (强梁者, 不得其死。) MagatartĂĄsunk a tĂĄrsadalomban "harc nĂ©lkĂŒli (無拳), merĂ©szsĂ©g nĂ©lkĂŒli (無勇)" [ld.: Dalok Könyve, 198. vers]. A zsarnoksĂĄg Ă©s a tĂ©bolyodĂĄs valĂłban nem helyĂ©nvalĂł, mint a "kegyetlen kirĂĄly" viselkedĂ©se. Ahhoz, hogy a tested elĂ©rje a megfelelƑ kĂ©pessĂ©get, közömbösnek kell maradnod a vilĂĄgi sikerhez, könyörĂŒletes Ă©s kedves mĂĄsok irĂĄnt (慈藹待物). Biztosnak kell lenned abban is, hogy nem nĂ©zve le mĂĄsokat nem vagy tĂșlzĂłn magabiztos sajĂĄt kĂ©szsĂ©gedben (不可自恃藝高). Meg kell Ă©rtened, hogy nincs vĂ©ge a tanulĂĄsnak (學無止境), s nagyon sok kĂ©pzett gyakorlĂł van a vilĂĄgon. Ha durva (剛愎) Ă©s elrettentƑ (無禮) vagy, az a halĂĄlod keresĂ©sĂ©nek mĂłdja (死之道) csak. Ha egy olyan pillanatban vĂ©gzƑdik, amelyben nincs mĂĄs vĂĄlasztĂĄs, meg kell vizsgĂĄlnod a helyzetet, hogy megvĂ©d magad. VigyĂĄzz, nehogy kezet emelj az emberekre, csak lĂ©gy kegyelmes Ă©s mĂ©rsĂ©kelt. Ennek összege, hogy amikor olyan körĂŒlmĂ©nyek között talĂĄlod magad, ahol nem tudsz visszavonulni (無可退步), az egy olyan pillanat, amikor a harcmƱvĂ©szet technikĂĄi alkalmazĂĄsra kerĂŒlhetnek (拳術致用). PĂ©ldĂĄul, amikor a tolvajok pengĂ©iket szegezik rĂĄd, akkor engedhetƑ meg az, hogy elvedd fegyvereidet, Ă©s levĂĄgod Ƒket. Ami a tipikus vĂĄrosi tolvajokat illeti, el tudnak kerĂŒlni, meleƑzvĂĄn a bĂĄntalmazĂĄst, mert tudom, hogyan takarjam el a fĂŒleimet Ă©s haladjak tovĂĄbb, mĂ­g megragadni az egyiket aki sĂșlyosan megsĂ©rĂŒlne, igazĂĄn tĂșlzott lenne. Ennek alapjĂĄn az önvĂ©delem (自衞) jelentĂ©se egyĂ©rtelmƱ: szokatlan esemĂ©nyek kezelĂ©sĂ©re (不常遘之事也). Azonban testĂŒnknek erƑsnek (强) Ă©s egĂ©szsĂ©gesnek (健) kell lennie, hogy amikor e pillanat eljƑ, minden [kĂ©szsĂ©g Ă©s kĂ©pessĂ©g] kĂ©znĂ©l legyen, amire szĂŒksĂ©g van (不可缺乏之要素). EzĂ©rt a technikĂĄk gyakorlĂĄsa sorĂĄn a test egĂ©szsĂ©gĂ©nek megerƑsĂ­tĂ©sĂ©t (健身為本), mint alapot, az önvĂ©delmet meghaladva (自衞為末) kell gyakorolnod.

吾人對於拳術之槪念旣明。則練習之志向宜堅。而應守之條件有四。

Amint tisztĂĄban vagy a harcmƱvĂ©szet technikai tanĂ­tĂĄsĂĄval (拳術之槪念旣明), akkor az akaraterƑ kĂ©pzĂ©sĂ©t meg kell szilĂĄrdĂ­tanod (宜堅). NĂ©gy dolgot / kondĂ­ciĂłt (條件) kell megfigyelned [ezzel kapcsolatban]:

    VĂĄgyaid megfĂ©kezĂ©se 戒色

    色之為害。罄竹難書。習技者遭之。輒滅其前功。墮其意志。故列為首戒。

    A vĂĄgy (色) kĂĄros (為害) s tĂșl sok ahhoz, hogy leĂ­rhassuk. Aki e mƱvĂ©szetet tanulja, de leereszkedik a mocsokba, kioltja mindazt, amin eddig dolgozott (滅其前功). Feloldja az elszĂĄntsĂĄgot (意志), ezĂ©rt ez az elsƑ olyan tĂ©nyezƑ, amely megakadĂĄlyoz [a helyes gyakorlĂĄsban].

    KapzsisĂĄgod megfĂ©kezĂ©se 戒貪

    古人有言。人咬得菜根。則百事可做。能存是念。自可安貧。若慕繁華。貪名利。所習勢必中輟。

    A rĂ©giek azt mondtĂĄk: "Aki a növĂ©nyi gyökereket eszik (咬得菜根), mindent meg tud tenni (百事可做)." Ha ezt szem elƑtt tartod, termĂ©szetesen egyszerƱ Ă©letet Ă©lhetsz. Ha irigyled a gazdagsĂĄgot, a hĂ­rnevet Ă©s a jĂłlĂ©tet, akkor valĂłszĂ­nƱleg gyakorlĂĄsod vĂ©get Ă©r a kĂ©pzĂ©sed felĂ©nĂ©l.

    Tartsd tĂĄvol magad az alkoholtĂłl 戒酒

    酒以成禮。飲少許不無裨益。然過量則亂性。如素不狎妓者。醉後亦竟破戒。故習拳術者。不若戒飲之為愈也。

    A bort ĂŒnnepi cĂ©lokra hasznĂĄljĂĄk, Ă©s kis mennyisĂ©gƱ italok bizonyos elƑnyökkel jĂĄrhatnak. Azonban a tĂșlzott mennyisĂ©gƱ alkoholfogyasztĂĄs mentĂĄlis kĂĄoszt okoz (過量則亂性). PĂ©ldĂĄul, aki egy eskĂŒvƑn megeskĂŒdött, hirtelen megtörheti a szabĂĄlyokat, miutĂĄn rĂ©szegedett. Így a harcmƱvĂ©szet gyakorlĂłi szĂĄmĂĄra jobb elkerĂŒlni az alkoholt.

    BetegsĂ©gek megakadĂĄlyozĂĄsa 防病

    諺云。病從口入。禍從口出。欲預防疾病。必以愼飲食為主。次之。則起居有恆。寒暑無忽。蓋初習技時。體未堅實。偶一忽略。遂遭病魔。所習亦勢必中輟。

    Van egy mondĂĄs: "A betegsĂ©g a szĂĄjon keresztĂŒl jön be (病從口入) [ld.: mindenfĂ©le dolgok amit megeszel]. A baj a szĂĄjon keresztĂŒl jön ki (禍從口出) [a hĂŒlyesĂ©g, amit beszĂ©lsz]. Ha meg kĂ­vĂĄnod elƑzni a betegsĂ©get, elƑször is vigyĂĄzz arra, hogy mit iszol (飲), eszel (食), Ă©lj következetesen (則起居有恆) tekintet nĂ©lkĂŒl a tĂ©lre Ă©s a nyĂĄrra. A gyakorlĂĄsod elejĂ©n, amikor a tested mĂ©g nem robusztus, alkalmankĂ©nt könnyelmƱvĂ© vĂĄlsz, s a tested megbetegĂ­t. Ilyen körĂŒlmĂ©nyek között gyakorlĂĄsod valĂłszĂ­nƱleg vĂ©get Ă©r a kĂ©pzĂ©sed felĂ©nĂ©l.

今夫色也。貪也。酒也。病也。於吾身心一無所染。持之有恆。修之不輟。可養成健全之身體。且可養成高尚之人格。又豈特習技之成功哉。

A vĂĄgy (色), kapzsisĂĄg (貪), alkohol (酒) vagy a betegsĂ©g (病) semmikĂ©pp se engedd, hogy beszennyezze a testet (身) Ă©s a tudatod (心). Tartd fenn tartĂłsan az [egĂ©szsĂ©ges] ĂĄllapotot, szĂŒntelenĂŒl mƱveld magunkat. Ha sikerĂŒl ĂĄpolnod a test jĂłsĂĄgĂĄt Ă©s a belsƑ Ă©rtĂ©keid nemessĂ©gĂ©t (高尚之人格), akkor kĂŒlönösen sikeres (成功) leszel a kĂŒlönleges kĂ©pessĂ©gek gyakorlĂĄsĂĄban (豈特習技)

Esszencia vĂ©delme - 保精

世有採戰之流。謂其術本乎容成廣御少女而不洩精。以為卽採陰補陽之道。夫人身自有陰陽。何須取之於外。若而人者。誠所謂逆路伽耶陀。而吾道之保精。則非此之謂也。蓋精之為物。藏於骨內。鎭乎坎宮。若慾火一發。則元精一點離位而被燒。雖得女人陰濁之氣。何足償其所失。設遇强敵。則一敗塗地。性命不保、又何陽之可補乎。故吾道以不御婦女。惜精如命為主旨。然不孝有三。無後為大。習拳術者。豈能胥皆終身不娶。是以童眞之習技。必待成功而後婚。旣娶妻矣。則以節慾為要。至若先娶而後習者。則必絕慾以保精。始可收效於桑榆。今試舉火車以喩之。人身猶機器也。精猶煤也。精少則體力不强。煤少則火力不足。火力不足。則機器不靈轉。體力不足則身軀不活潑。以不活潑之身軀。而欲習拳術。譬如以不靈轉之機器。而欲開快車。是皆不可能之事也。是故習技者。於其陽精必惜之保之。使之充盈於骨隙。固結於坎宮。一如道家之塞漏築基然。始可望其成功焉。

Ott van a vilĂĄgban az erƑ növelĂ©sĂ©nek hagyomĂĄnya valaki mĂĄs energiĂĄjĂĄnak elvĂ©telĂ©vel. Ez azt mondja, hogy a mƱvĂ©szet Rong Cheng (容成) tanĂ­tĂĄsĂĄval kezdƑdött, azaz a fĂ©rfiak az ejakulĂĄciĂł elkerĂŒlĂ©sĂ©vel nemi kapcsolatot ĂĄpolva fiatal nƑkkel, Ă­gy Yin (nƑ passzĂ­v aspektusa) feltölti a Yang ÚtjĂĄt (aktĂ­v aspektusuk tĂĄplĂĄlĂĄsa) (陰補陽之道). Mivel az emberi test passzĂ­v-, Ă©s aktĂ­v aspektussal termĂ©szetszerƱen rendelkezik (陰陽), nincs szĂŒksĂ©g arra, hogy ezt valaki mĂĄsbĂłl vedd ki. Ha valaki ezzel ellentĂ©ses mĂłdon cselekszik, akkor minden bizonnyal anti-materialista (路伽耶陀, Lokāyata) [vama-lokayata, 左世 (外道顺)] -nak tekinthetƑ. MĂłdszerĂŒnk az esszencia vĂ©delme (道之保精). Ez nem ugyanaz! Az esszencia (蓋精, "gai jing") olyan anyag, amely rejtett a csont belsejĂ©ben [csontvelƑben tĂĄrolĂłdik] (藏於骨內), majd kondenzĂĄlĂłdik a "Kan PalotĂĄban" (坎宮, megj.: kan trigramm a "vĂ­z" trigrammja, amely a vesĂ©khez kötött, Ă­gy a Kan PalotĂĄja = vese). Ha egy Ă©gƑ vĂĄgy (慾火) keletkezik, akkor az (Ƒs)esszencia (元精 "Yuan Jing") elhagyja helyĂ©t, fƑni kezd. MĂ©g ha megkapnĂĄd egy nƑ passzĂ­v energiĂĄjĂĄt is (女人陰濁之氣), mennyire lenne elegendƑ a vesztesĂ©ged kompenzĂĄlĂĄsĂĄra? Ha erƑs ellenfĂ©llel (强敵) talĂĄlkozol, akkor megalĂĄzĂł veresĂ©get szenvedsz (一敗塗地). Életed (性命) nem biztosĂ­tott (不保) [esszenciĂĄd megtartĂĄsa nĂ©lkĂŒl], akkor hogyan lehet az aktĂ­v aspektusodat tĂĄplĂĄlni (陽之可補乎)?

EzĂ©rt a mi mĂłdszerĂŒnk nem a nƑkkel valĂł nemi aktust hasznĂĄlja, hanem Ă©letĂŒnk legfontosabb anyagĂĄnak (精, ld.: esszencia, Jing) ĂĄpolĂĄsĂĄt. Ezt mondja [Meng Zi 4a] a "minden közĂŒl a legszenvedĂ©lyesebb nem nemzeni a következƑ generĂĄciĂłt" s ekĂ©pp a harcmƱvĂ©szet gyakorlĂłi közĂŒl sem mindenki kĂ©pes hĂĄzassĂĄg nĂ©lkĂŒl leĂ©lni az Ă©letĂ©t. De a mƱvĂ©szet kezdƑ gyakorlĂłjakĂ©nt elƑször Ă©rj el sikereket (必待成功) [a gyakorlĂĄsban], majd ezt követƑen meghĂĄzasodhatsz (而後婚). S miutĂĄn felesĂ©ged (妻) lett, az absztinencia fontos (節慾為要), hogy nemi vĂĄgyban fĂ©kezd, Ƒrizd az esszenciĂĄd (必絕慾以保精). Azok szĂĄmĂĄra, akik a kezdeti Ă©s kĂ©sƑbbi gyakorlĂĄsaik sorĂĄn hĂĄzasodnak, meg kell elnƑzniĂŒk az aktusaikat, hogy az esszenciĂĄt vĂ©djĂ©k, csak Ă­gy Ă©rhetnek el eredmĂ©nyeket idƑs korukban.

Az ember teste (人身) olyan, akĂĄr a gĂ©p (機器). Az esszenciĂĄja (精) a szĂ©n (煤), amely tĂĄplĂĄlja azt. A tĂșl kicsi esszencia (精少) miatt a test fizikailag (sem) lesz erƑs (體力不强), csakĂșgy, mint a tĂșl kevĂ©s szĂ©n (煤少) sem tĂĄplĂĄlja elĂ©gsĂ©gesen a tƱz erejĂ©t (火力不足). Ha pedig a tƱz elĂ©gtelen, a gĂ©p nem mƱködik (機器不靈轉). Ha a test fizikai ereje nem kielĂ©gĂ­tƑ (體力不足), a test nem lesz Ă©lĂ©nk (身軀不活潑). Ha harcmƱvĂ©szetet szeretnĂ©l gyakorolni olyan testi szervezettel, amely nem Ă©lĂ©nk, az Ă©pp olyan, mint egy olyan motor, amely nem funkcionĂĄl megfelelƑen (不靈轉之機器), de teljes erƑvel kĂ­vĂĄn mƱködni (而欲開快車). Lehetetlen dolog (不可能之事). EzĂ©rt a harcmƱvĂ©szeknek fĂ©rfias lĂ©nyegĂŒket (陽精, "Yang Jing") vĂ©deniĂŒk (保) szĂŒksĂ©ges. Fejlesztd bƑven [azt] a csontokban (骨), gyƱjtsd sƱrƱn (固結) a vesĂ©kben (坎宮, Kan Palota), Ă©pp, ahogyan a taoista mondĂĄs tartja: "ĂĄllĂ­tsd meg a szivĂĄrgĂĄst az alap megszilĂĄrdĂ­tĂĄsĂĄhoz". Így vĂĄrhatod a sikereket (成功).

且也。精之於人體。尤有特殊之奇妙。若吾人有天癸後。未洩少許。積十數年。眞火必旺。設遇必要時。以武火鍊之。則骨軟如飴。可屈而不折。然必跌坐不間。始克臻此。昔六祖慧能避難山中。適追者已至乃隱身石罅。載在壇經。確鑿可考。事非神異。理有必然。蓋以童眞之身。鍊成如飴之骨。石罅雖狹。何能阻之。閱者至此。亦將有所懷疑乎。今更取諸近以證之。老人之骨硬。孩童之骨軟。此為人所共知也。江湖賣藝童子。其體可屈曲如環。此人所共見也。至若眞火之說。普通人士。尤所不解。今試以煤火喩眞火。以玻璃喩人骨。夫人骨與玻璃。皆至脆之物。碰堅物則碎。遇凡火則裂。若置玻璃於勢熾之煤火中。則可見其軟化如飴。故人骨鍊以至盛之眞火。自當如玻璃之遇煤火矣。就此論之。精之在人身中。實為至重要之物。然與拳術究有何種密切關係。請詳言之。夫拳術之所尚者。勁也。勁者何。卽由氣所生之抵力也。吾人呼力亦曰氣力。蓋力必由氣生。氣衰則力弱。氣盛則力强。試以繩縛藝高者之手。彼一提氣。則繩可寸寸斷。旁觀者必動。容相告曰。何勁之大也。孰知其氣之盛。乃百倍於常人。然則其氣何以若是其盛也。此無他。保精而已矣。道云。鍊精化炁。鍊炁化神。習技者雖不能至於鍊炁化神之境。然保其神〔精〕而鍊為炁。則為不可少之工夫也。蓋積一分之精。卽增一分之氣。增一分之氣。卽生一分之力。日積月累。生生不己。於是化成至剛至猛之勁。其功深者。可禦刀槍。卽所謂金鐘罩、鐵布衫、是也。惟金鐘罩、鐵布衫、必以童體鍊之。於此可知精氣關係之密切矣。故習技者之體。如足球然。其始也空空無所有。及其積精而增氣。則如壓氣筒之打氣矣。及其精足而氣盛。則如足球之打足氣矣。球中氣足。則生最高之彈力。體中氣盛。遂生至剛至猛之勁。此勢所必至而毫無疑義者也。

SƑt! (且也) Az emberi test esszenciĂĄja kĂŒlönösen csodĂĄlatos (奇妙) tulajdonsĂĄgokkal rendelkezik. Ha egyszer a test meghaladta a pubertĂĄs korĂĄt (天癸後) Ă©s magjait ekkor soha nem szĂłrja (未洩少許), mely több Ă©vtizedig halmozĂłdik (積十數年), a "valĂłdi tƱz" (眞火) virĂĄgozni fog. Akkor, amikor eljön az idƑ, a "harci tƱz" (武火) kĂ©pzĂ©se könnyen megvalĂłsĂ­thatĂł, az Ă­zĂŒletek rugalmassĂĄ (骨軟) vĂĄlnak akĂĄr a karamell(cukorka); vagyis törĂ©s nĂ©lkĂŒl (不折) hajlĂ­thatĂłk (可屈). MindazonĂĄltal, folyamatosan gyakorolnod kell a meditĂĄciĂłt ahhoz (然必跌坐不間), hogy ezt elĂ©rhesd. RĂ©gen, a Hatodik PĂĄtriĂĄrka, Hui Neng (六祖慧能) ĂŒgyesen tudott menedĂ©ket keresni a hegyekben, lerĂĄzva ĂŒldözƑit eltƱnt a repedĂ©sek Ă©s a sziklaalakzatok csatornĂĄi között. Ez tĂ©nykĂ©nt ellenƑrizhetƑ, mert nem valami varĂĄzslat, hanem igaz tĂ©ny (理有必然). A buddhista Ășjonc teste egy olyan edzĂ©sen megy keresztĂŒl, amely lĂĄgyabbĂĄ teszi csontjait (鍊成如飴之骨), Ă©s bĂĄr a sziklĂĄkon ĂĄttörni szƱk lehet, de ez sem akadĂĄlyozhatja az ĂștjĂĄt. Az olvasĂłnak mindig lehetnek kĂ©tsĂ©gei ezzel kapcsolatban, ezĂ©rt most ehhez több bizonyossĂĄgot nyĂșjtok (閱者至此亦將有所懷疑乎):

Az öregek (老人) csontjai kemĂ©nyek (骨硬), a gyermekekĂ© (孩童) puha (骨軟). Ez mindenki szĂĄmĂĄra nyilvĂĄnvalĂł. Az utazĂł mutatvĂĄnyosok körĂ©ben Ă©lƑ gyermekek gyƱrƱ (環) alakĂșra kĂ©pesek torzĂ­tani testĂŒket, melynek mindenki tanĂșja lehet. Amikor az "eredeti tƱzrƑl" (眞火) beszĂ©lĂŒnk, az ĂĄtlagember (通人士) ezt tĂ©nyleg nem Ă©rti (尤所不解). VizsgĂĄljuk meg ezt a "szĂ©n tĂŒzĂ©nek" (煤火) Ă©s az "eredeti tƱz" (眞火) összehasonlĂ­tĂĄsĂĄban az "ĂŒveg" (玻璃) s az "ember csontjait"(人骨). Az emberi csont Ă©s az ĂŒveg egyarĂĄnt törĂ©keny (脆) dolog. Amikor kemĂ©ny tĂĄrgyakkal (堅物) ĂŒtközik, törik (碎), vagy [reped] mikor tƱzbe kerĂŒl. A szĂ©n lĂĄngolĂł tĂŒzĂ©ben (熾之煤火) az ĂŒveg lĂĄgyul (軟化). Így, mikor az emberi csontokat addig tanĂ­tjĂĄk, hogy az "eredeti tĂŒzet" (眞火) tartalmazzĂĄk, termĂ©szetesen mĂłdon lesznek olyanok, mint a szĂ©n tƱzĂ©be helyezett ĂŒveg (玻璃之遇煤火). Ebben a tekintetben (就此論之). E leĂ­rĂĄs alapjĂĄn az esszencia (精) az emberi testben valĂłban kulcsfontossĂĄgĂș anyag (重要之物). De milyen szoros kapcsolat (何種密切關係) az esszencia Ă©s a harcmƱvĂ©szet (拳術) gyakorlĂĄsa közt? Hadd magyarĂĄzzam rĂ©szletesen (請詳言之). A harcmƱvĂ©szet Ă©rtĂ©ke a kimƱvelt erƑ (勁, "jin"). Mi a kimƱvelt erƑ? A rezisztens erƑ (力, "li") az energiĂĄbĂłl (氣, "qi") szĂĄrmazik. Amikor kilĂ©gzel, azt az erƑt (呼力) "energia erejĂ©nek" (氣力, megj.: pontosabb a kilĂ©gzĂ©s ereje) is nevezzĂŒk. Az erƑnek az energiĂĄbĂłl kell szĂĄrmaznia (力必由氣生). Ha az energia gyenge (氣衰), az erƑ is gyenge (力弱) lesz. Ha az energia bƑsĂ©ges (氣盛), az erƑ is erƑs (力强) lesz. PrĂłbĂĄlj megkötözni valakit aki magasan kĂ©pzett. Egyetlen energia-felhalmozĂĄssal darabokra bontja (寸寸斷) a kötelet (繩) a szemlĂ©lƑk kĂ©tsĂ©gtelen meglepetĂ©sĂ©re. Rong Cheng azt mondja: "mi teszi erejĂ©t hatalmassĂĄ? Ez az, tudom. Az energia szĂĄzszor bƑsĂ©gesebb az ĂĄtlagos emberekĂ©nĂ©l" (何勁之大也 孰知其氣之盛。乃百倍於常人。).

Hogyan lehet az energia ennyire bƑsĂ©ges? Bizony, ez nem mĂĄs, mint az esszencia megƑrzĂ©se. A taoistĂĄk azt mondjĂĄk (道云): "eddzed az esszenciĂĄt Ă©s alakĂ­tsd azt energiĂĄvĂĄ. Eddzed az energiĂĄt Ă©s alakĂ­tasd azt szellemeddĂ©" (鍊精化炁。鍊炁化神。). MĂ©g akkor is, ha azok, akik gyakoroljĂĄk e mƱvĂ©szetet, nem kĂ©pesek energiĂĄt szellembe alakĂ­tani (化神之境), legalĂĄbb megƑrizhetik azt (esszenciĂĄjukat) (保其神〔精〕), hogy kĂ©pessĂ©/alkalmassĂĄ tegyĂ©k az energiĂĄjukat. Ez nĂ©lkĂŒlözhetetlen rĂ©sze a harcmƱvĂ©szet gyakorlĂĄsĂĄnak (不可少之工夫). AzĂ©rt, mert tĂ­z szĂĄzalĂ©k esszenciĂĄlis (一分之精) felhalmozĂłdĂĄs (蓋積) tĂ­z szĂĄzalĂ©k energia (一分之氣) növekedĂ©sĂ©t okozza (卽增), ami tĂ­z szĂĄzalĂ©kos erƑt (一分之力) eredmĂ©nyez (卽生). HosszĂș idƑ alatt felhalmozĂłdva, szĂŒntelenĂŒl lĂ©trehozva, ĂĄtalakul, Ă­gy az ember kimƱvelt ereje kemĂ©ny Ă©s erƑteljes lesz (至剛至猛之勁). Azok, akik mĂ©ly kĂ©pessĂ©gekkel rendelkeznek mĂĄr (其功深者), ellenĂĄllhatnak a kardok Ă©s a lĂĄndzsĂĄk pengĂ©inek. Ez az "arany harang" (金鐘罩 jīn zhōng zhào) vagy "vasing" (鐵布衫 tiě bù shān) kĂ©pessĂ©ge. Az "aranyharang" Ă©s a "vasing" kĂ©szsĂ©gĂ©t azonban gyermekkortĂłl kell kĂ©pezni. EbbƑl Ă©rthetƑ az intim kapcsolat a esszencia Ă©s az energia között. A gyakorlĂł teste rugalmas, mint egy gömb (球, ĂĄtv.: labda). Üres (空空) Ă©s lĂ©nyeg-nĂ©lkĂŒli, (無所有) majd az esszencia akkumulĂĄciĂłjĂĄval (積精) s az energia növelĂ©sĂ©vel (增氣) olyan lesz, mintha levegƑvel telt volna meg (壓氣筒之打氣矣). Amikor az esszencia elegendƑ (精足), az energia bƑsĂ©ges (氣盛), mint amikor a labdĂĄt elĂ©g levegƑvel fĂșjod fel azĂ©rt, hogy azt rĂșgni lehessen. MiutĂĄn elegendƑ levegƑ van a labdĂĄban (球中氣足), ez maximĂĄlis rugalmassĂĄgot (mint erƑ) biztosĂ­t (生最高之彈力). Amikor az energia bƑsĂ©ges a testen belĂŒl (體中氣盛), akkor a kimƱvelt erƑ (勁) rendkĂ­vĂŒl kemĂ©ny Ă©s heves lesz (遂生至剛至猛). Hogy ez a feltĂ©tel teljesĂŒl, az kĂ©tsĂ©gtelen (此勢所必至而毫無疑義者也).

曷觀於伶人之習唱乎。其藝將成。師必謹防其破體。設一破體。則嗓音陡壞。伶界名曰倒倉。極難復原。從此不能高唱入雲以歡顧客矣。夫伶人之唱戲。所恃者中氣之足。以是猶不得不保其精。而况吾人之習技乎。習技之初。必從事跕〔站〕樁。跕〔站〕樁愈久。則下部愈穩。昔同門有能久跕〔站〕者。一日跕〔站〕不片刻。師卽斥其犯戒。注目觀之。見其腿膝顫動不已。於是知洩精之為害至烈。而不敢不兢兢焉引為炯戒矣。昔有拳師與隣婦私。敎以死穴之部位。使乘其夫洩精之際。故意調笑以傷之。夫死而不露跡。後自洩於人。始發其奸。由是觀之。精也者。固不可須臾離乎身也。而人於洩精後。偶不經意。輙致難療之疾。蓋乘其虛以入也。如夾陰傷寒。治之若不得法。未有不死者矣。噫嘻。後之學者。苟欲其技之底於成。於保精之說。豈可忽乎哉。

Mi törtĂ©nik, mikor egy szĂ­nĂ©szt lĂĄtsz Ă©nekelni (伶人之習唱乎)? Ahhoz, hogy Ɛ ezt a kĂ©pessĂ©gĂ©t kialakĂ­tsa, a MesterĂ©nek Ăłvnia kell a mƱvĂ©sz testĂ©t a kĂĄrosodĂĄs ellen (必謹防其破體). Ha a teste megsĂ©rĂŒl (設一破體), a hangja romlott lesz (則嗓音陡壞). A szĂ­nĂ©szi vilĂĄgban (伶界) ez a "magtĂĄr tĂșlcsordulĂĄsĂĄnak" nevezik (倒倉), mert nagyon nehĂ©z visszaĂĄllĂ­tani az eredeti ĂĄllapotot (極難復原), s ezutĂĄn kĂ©ptelensĂ©g hangosan Ă©s szĂ©pen Ă©nekelni (不保其精), a hallgatĂłsĂĄg örömĂ©re. EttƑl fĂŒggenek a hagyomĂĄnyos opera szereplƑi is, hogy elegendƑ energiĂĄjuk van-e, ezĂ©rt meg kell ƑrizniĂŒk az esszenciĂĄjukat, s annĂĄl is inkĂĄbb nekĂŒnk-, gyakorlĂłknak. A gyakorlĂĄs kezdetĂ©n biztosĂ­tanod kell az ĂĄllĂł gyakorlatok elvĂ©gzĂ©sĂ©t. MinĂ©l hosszabb ideig gyakorolod az ĂĄllĂĄsokat (站), annĂĄl stabilabb lesz az alsĂł tested (則下部愈穩). Az egyik tanĂ­tvĂĄnyom nagyon sokĂĄig volt kĂ©pes ĂĄllni, de egy nap, mikor mĂ©g csak rövid ideig ĂĄllhatott, tanĂĄrunk megdorgĂĄlta Ƒt a szabĂĄlyok megsĂ©rtĂ©se miatt. Jobban megfigyelve Ƒt lĂĄttuk (注目觀之), hogy tĂ©rdei remegnek (腿膝顫動不已). Ezt követƑen megĂ©rtettĂŒk, hogy mĂ­ly erƑs az ejakulĂĄciĂł (洩精) veszĂ©lye (為害至烈) Ă©s szorgalmasan figyelte az ilyen vilĂĄgos figyelmeztetĂ©st (戒矣). Volt egyszer egy harcmƱvĂ©sz tanĂĄr (拳師), aki titokban a halĂĄlos vitĂĄlis pontokat tanĂ­totta a szomszĂ©d felesĂ©gĂ©nek (隣婦). Ɛ viccbƑl alkalmazta a tanultakat csak azĂ©rt, hogy fĂĄjdalmat okozzon neki (死穴之部位。), amĂ­g fĂ©rje (夫) ejakulĂĄlt (洩精之際), aki aztĂĄn minden jel nĂ©lkĂŒl Ă©letĂ©t vesztette (不露跡). FĂ©rje kibocsĂĄtĂĄsĂĄt kĂ©sƑbb vette Ă©szre s ĂĄtkozta magĂĄt az ĂĄrulĂĄsĂ©rt. EbbƑl a szempontbĂłl nĂ©zve, a lĂ©nyeg az, hogy soha ne hagyd el a testet (不可須臾離乎身), mert ha egy ember nem vigyĂĄz, miutĂĄn ejakulĂĄl, olyan betegsĂ©ggel lesz összefĂŒggĂ©s, melyet nehĂ©z kezelni. A betegsĂ©g kihasznĂĄlta gyenge ĂĄllapotot s kialakult, mint egy remĂ©nytelen meghƱlĂ©s Ă©s kezelĂ©s nĂ©lkĂŒl az eredmĂ©ny halĂĄl lesz sajnos. És Ă­gy a tanĂ­tvĂĄnyok legĂșjabb generĂĄciĂłjĂĄra (後之學), ha szeretnĂ©k elĂ©rni a siker Ă©pĂ­tĂ©sĂ©nek kĂ©pessĂ©gĂ©t (技之底於成), akkor hogyan lehet figyelmen kĂ­vĂŒl hagyni az esszencia vĂ©delmĂ©t (保精)?

Az energia ĂĄpolĂĄsaA - 養氣

人無氣則死。氣盛則强。氣之宜盛者固無疑矣。然水能行舟。亦能覆舟。故氣能强體。亦能毀體。何則。以其盛極而不養。猶夫水之澎湃而不平也。孔子曰。血氣方剛。戒之在鬥。夫氣剛之夫。且有好鬥之弊。而况精足氣盛躍躍欲試之習技者乎。顧鬥於弱者則傷人。鬥於能者則受傷。傷人或至於論抵。受傷或至於喪命。故曰。氣盛亦足毀其體也。蓋氣於人身。為最易馳散而最易僨事之物。是以古人與酒、色、財、並列為炯戒。而釋氏之忍辱波羅密。卽對此痛下針砭也。第釋氏言空。其忍辱也。乃使意氣務歸烏有。吾儒不能遺世離俗。或有氣貫斗牛之時。故曰。我善養吾浩然之氣也。

Az energia nĂ©lkĂŒli ember elpusztul, de bƑsĂ©ges energiĂĄval, erƑs. Azoknak, akik elegendƑ energiĂĄval rendelkeznek, valĂłjĂĄban nem kell aggĂłdniuk, mĂ©gis, ahogy a vĂ­z ĂĄrad s felborĂ­tja a csĂłnakot, az energia egyarĂĄnt erƑsĂ­theti vagy pusztĂ­thatja a testet. Mert amikor az energia tĂșlĂĄrad, megszƱnik tĂĄplĂĄlĂł lenni, akĂĄr a turbulens vĂ­z, amely nem nyugodt. Konfuciusz azt mondta [Lun Yu, 16.7]: „[Ha egy Ășriember önmaga szĂĄmĂĄra elsƑdleges] vĂ©re Ă©s energiĂĄja megalĂĄzhatatlan Ă­gy elkerĂŒli harcot" (血氣方剛戒之在鬥) A fĂ©kezhetetlen energiĂĄjĂĄval rendelkezƑ nem kĂ©pes rendesen harcolni. Így az ember, kinek bƑsĂ©ges az esszenciĂĄja Ă©s energiĂĄja, mĂ©g inkĂĄbb meg kĂ­vĂĄnja prĂłbĂĄlni az ilyen mƱvĂ©szetek gyakorlĂłival valĂł talĂĄlkozĂĄst. Vedd Ășgy, amikor gyenge ember harcolsz talĂĄn okozhatsz sĂ©rĂŒlĂ©st, de amikor egy jĂĄratos gyakorlĂłval harcolsz, Te sĂ©rĂŒlhetsz meg. S amikor sĂ©rĂŒl valaki, akkor tĂșlzĂĄsba kerĂŒlsz. Ha megsĂ©rĂŒltĂ©l, akĂĄr letedet is elvesztheted (喪命). EzĂ©rt mondjuk azt, hogy a bƑsĂ©ges energia elĂ©gsĂ©ges a test megrontĂĄsĂĄhoz. Az emberi test energiĂĄjĂĄt a legegyszerƱbb pazarolni vagy elrontani. Így a rĂ©giek (古人) azonnal figyelmeztettek az alkohollal (酒)-, vĂĄgyakkal (色) vagy a pĂ©nzzel, gazdagsĂĄggal (財) szemben. Az egyik buddhista tökĂ©letessĂ©g (波羅密) a "bĂ©ketƱrĂ©s vagy tolerancia" (忍, kṣānti v. 忍辱), ami figyelmeztet ezekre a veszĂ©lyekre (痛). Amikor "ĂŒressĂ©grƑl" (空) beszĂ©lĂŒnk, akkor ez a "bĂ©ketƱrĂ©s" (忍辱) az, amiben az emberi temperamentum megszƱnik. KonfuciĂĄnusok nem vonulhatnak vissza a vilĂĄgbĂłl, Ă­gy talĂĄn van energia, mely magasabbra Ă©rhet, mint a Nagy Göncöl Ă©s Altair [egy csillag a Sas csillagkĂ©pben] (有氣貫斗牛之時). Így azt mondjuk [Mengzi, 2a. fejezetbƑl]: "JĂł vagyok a nemes energiĂĄm ĂĄpolĂĄsĂĄban." (浩然之氣)

曷謂氣貫斗牛之時。如古之忠臣義士。殺身成仁。舍生取義是也。當其成仁取義之際。從容就死。不改其色。若非養之有素。未有不氣亂血沸而至於觳觫者也。嗚呼。氣盛而知養。則為忠臣。為義士。反是。則為兇徒。為亡命。何若是其截然不同也。或曰。若子之言。毋乃太迂乎。夫拳術所尚者勇耳。而責以儒者之養氣。何也。曰。惟能養氣者。然後能勇也。昔者曾子謂子襄曰。子好勇乎。吾嘗聞大勇於夫子矣。自反而不縮。雖褐寬博吾不惴焉。自反而縮。雖千萬人吾往矣。曷謂自反而縮。蓋此至大至剛之氣。以直養而無害。則塞乎天地之間。雖千萬人吾何懼焉。故曰。仁者必有勇。異苑載楊豐為虎所啣。其女香年十四。手無刀刃。直前搤虎頭。免父難。夫虎、至可畏之獸也。懦者談之而變色。楊香何以搤之若貓然。此無他。積其平日之孝忱。發為冲天之浩氣也。斯時也。知有父而不知有虎也。設有人焉。行素遠仁。際乎斯時。偶動天性。雖欲救之。必趦趄而不敢矣。是故習技者果能若儒者之養氣。則際於至險之時。踏於至危之機。亦可如楊香之搤虎矣。

MiĂ©rt mondom, hogy "olyan energia, amely kĂ©pes tĂșlhaladni a Nagy Göncölön Ă©s Altair-on? (氣貫斗牛之時)

    ćŠ‚ć€äč‹ćż è‡ŁçŸ©ćŁ«
    "Tekintsd a rĂ©gi csĂĄszĂĄri igazlelkƱ tisztsĂ©gviselƑket"

    [A HĂĄrom KirĂĄlysĂĄg regĂ©nyei, Wang Wei 19 könyve, ă€Šæ–‡äżĄćœ‹é›†æœè©©ă€‹ćș (王恉)]

    æźșèș«æˆä»
    "Felåldoznåm az életem, hogy teljesítsem az erény erejét"

    [Lun Yu, 15.9, 《èźșèŻ­ă€‹èŻ‘è§ŁïŒš15.9 杀èș«æˆä»]

    èˆç”Ÿć–çŸ©
    "feladom az életem az igazsågért."

    [Mengzi, 6a fejezet; azaz az Ă©letre vonatkozĂł becsĂŒlet vĂĄlasztĂĄsĂĄĂ©rt inkĂĄbb ĂĄldoznĂĄ az Ă©letĂ©t, sem mint az elveket]

Ez a felĂĄldozĂĄs az igazsĂĄg (成仁) tiszteletĂ©re vagy annak vĂĄlasztĂĄsĂĄhoz-, ez a nyugalom a halĂĄllal szemben anĂ©lkĂŒl, hogy vĂĄgyai eltorzĂ­tanĂĄk (不改其色) akkor lehetsĂ©ges, ha a [belsƑ] fejlesztĂ©se szilĂĄrd alapon ĂĄll, mĂĄskĂŒlönben az energia fĂ©lelemtƑl remegƑn kĂĄoszba fordul (不氣亂血沸, 至於觳觫者也). Sajnos, bĂĄr az energia bƑsĂ©ges Ă©s annak fejlesztĂ©sĂ©t Ă©rtjĂŒk, ez "hƱsĂ©ges tisztviselƑk Ă©s igazlelkƱ emberek" lelkĂŒletĂ©t okozza, ellenkezƑleg (反) az eredmĂ©ny bƱnözĂ©s (兇徒) , ĂĄdĂĄz kĂ©tsĂ©gbeesĂ©s (亡命). Hogyan lehet ilyen tökĂ©letes a kĂŒlönbsĂ©g (其截然不同)? Valaki mondhatja: "BeszĂ©lgetĂ©s közben nem gondolod tĂșl? (若子之言毋乃太迂乎) A harci mƱvĂ©szet Ă©rtĂ©ke a bĂĄtorsĂĄg (夫拳術所尚者勇耳), mĂ­g a konfuciĂĄnus Ă©rzĂ©kenysĂ©g az energia fejlesztĂ©sĂ©ben mutatkozik meg (而責以儒者之養氣). Nem? De az, aki kĂ©pes az energiĂĄt fejleszteni (惟能養氣者), bĂĄtorsĂĄgot is szerezhet (然後能勇也). [Mengzi, 2a:] "Ahogy Ceng Zi (曾子) mondta Zi Xiang-nak (子襄): "SzĂłval szereted a bĂĄtorsĂĄgot, ugye? Nagyon nagy bĂĄtorsĂĄgrĂłl hallottam a MesterĂŒnkrƑl. Ha önmagamat vizsgĂĄlva megĂĄllapĂ­tom, hogy az igazlelkƱsĂ©g ĂĄltal visszatartottan, nem fogok-e fĂ©lni, mikor egy durva fickĂłval talĂĄlkozom az utcĂĄn? De ha Ășgy talĂĄlom magam, hogy igazam van, mĂ©g akkor is, ha szĂĄzezer ezer sereg vesz körĂŒl, tovĂĄbbmegyek." (自反而不縮。雖褐寬博吾不惴焉。自反而縮。雖千萬人吾往矣。) Mit Ă©rt az alatt, hogy "vizsgĂĄltam magam azt talĂĄlva, az igazlelkƱsĂ©g ĂĄltal visszatartottan..." (自反而縮) Nos, ez az energia "nagysĂĄgĂĄra Ă©s indokolhatatlansĂĄgĂĄra" vonatkozik. "AzĂĄltal, hogy ĂĄrtatlansĂĄggal (無害) tĂĄplĂĄlja, nem lesz romlott, Ă©s Ă­gy kitölt mindent Ég Ă©s Föld közt (天地之間)" MiĂ©rt fĂ©lsz egy nagy seregtƑl (千萬人)? Így azt mondjĂĄk [Lun Yu, 14.4]: "a jĂłakaratnak (仁) bĂĄtorsĂĄgra (勇) van szĂŒksĂ©ge." A KĂŒlönös ElƑfordulĂĄsok c. könyv azt mondja: "Yang Feng -et (楊豐) egy tigris szorĂ­totta össze. LĂĄnya, Xiang (香), aki tizennĂ©gy Ă©ves volt - s mĂ©g penge sem volt vele (手無刀刃) -, azonnal a tigris nyakĂĄra ĂŒtött Ă©s megmentette az apjĂĄt. A tigris - rĂ©misztƑ ĂĄllat lĂ©vĂ©n - bĂĄrmit is tenne, gyĂĄva sirĂĄnkozĂĄst Ă©s sĂĄpadsĂĄgot okozna. De hogyan törtĂ©nhetett, hogy Yang Xiang (楊香) megragadta az ĂĄllatot, mĂ©g ha az egy sovĂĄnyabb macskafĂ©le? Semmi mĂĄs oknĂĄl fogva, mint hĂ©tköznapi, gyermeki Ă©rzĂ©sĂ©nek felhalmozĂłdĂĄsa miatt (平日之孝忱); nemes szelleme magasabb volt az Ă©gnĂ©l (冲天之浩氣). Abban a pillanatban csak az apjĂĄrĂłl tudott (知有父), s nem a tigrisrƑl (不知有虎). Az emberek ĂĄltalĂĄnos viselkedĂ©sĂŒkben nem igazĂĄn egyĂŒttĂ©rzƑk (仁), de ilyen pillanatban ösztönök vezĂ©rlik Ƒket (偶動天性), Ă©s mĂ©g ha biztonsĂĄgra (救) is törekednek, a gondolat sem fogja eltĂĄntorĂ­tani cselekvĂ©sĂŒktƑl. EzĂ©rt ha a gyakorlĂłk energiĂĄjukat fejlesztik ahogy konfuciĂĄnusok teszik (儒者之養氣), akkor a veszĂ©ly pillanataiban kockĂĄzatot vĂĄllalnak, Ă©s olyanok lesznek, mint Yang Xiang, aki megragadta a tigrist.

或曰。習技者之養氣。亦有說以約之乎。曰。躬自厚而薄責於人。惡聲至可以不反矣。學而時習之。人不知而不慍。則技高而不矜矣。言寡尤。行寡悔。則不忤於物矣。夫如是。則充於體者。惟道與義。一旦發之。卽所謂浩然之氣。孟子曰。夫志、氣之帥也。氣、體之充也。故氣無志帥。則亂氣。亂則神馳。神馳則心慌。心慌則手滯。然則無所養者。必無志以帥氣。其遇勁敵也必敗。此養氣之與臨敵。尤有莫大之關係。而為習技者不可不知者也。昔師語吾曰。往者有求較技者。我必接之以禮。婉言以謝。雖惡言相加。不敢稍動無明。不得已而後較。未嘗有失。以此證之。則前言為不虛矣。更有進者。點穴之技未臻上乘者。其傷人也。必乘其張脈僨興而入之。蓋氣狡僨於外。則血脈必隨氣張動。周身而作。順其勢以閉之。則不行而死。較技者可不注意乎。釋氏謂無明一發。可焚三界。道流謂妄動無明。必致走丹。吾昔不信。後習坐功。偶與人諍。心忿氣動。不禁引吭大叫。俄覺腹中有物蒸蒸而上。腰間遂爾若有所失。感不舒暢者數日。於是知動氣之無益。不如涵養之為佳。吾故曰。習技者旣知保精矣。尤必知養氣。其肺腑之中。肝胆之內。必鐫以二語曰。敏於事而愼於言。持其志毋暴其氣。

Valaki azt mondhatja: "Az energiamƱvelĂ©s gyakorlĂłi szĂĄmĂĄra nincsenek-e olyan korlĂĄtozĂĄsok, amelyekrƑl beszĂ©lni kell?" (習技者之養氣亦有說以約之乎)

VĂĄlaszolok:

Ily mĂłdon viselkedve az energia fel fogja tölteni a testetd, Ă©s az Út Ă©s az igazsĂĄg hamarosan "nemes energiakĂ©nt" fog megjelenni. Mengzi azt mondta [孟子曰, Mengzi, 2a]: "Az akarat az energia parancsnoka, az energia pedig ĂĄtjĂĄrja a testet." (夫志, 氣之帥也。氣, 體之充也。) EzĂ©rt tudat nĂ©lkĂŒl (無志帥), az energia kĂĄoszba fullad. Zavart energiĂĄd (亂氣) miatt a szellemed zavarttĂĄ vĂĄlik (亂則神馳). A szellem elterelĂ©sĂ©vel (神馳) pĂĄnikba sĂŒllyedsz (心慌). Az Ă©rzelmeid pĂĄnikĂĄban a kezed stagnĂĄl (手滯). Ez az a helyzet, aki nem mƱveli az energiĂĄjĂĄt, nem hasznĂĄlja a tudatĂĄnak energiĂĄt (必無志以帥氣), akkor, mikor egy erƑteljes ellenfĂ©llel (勁敵) talĂĄlkozik, biztosan veszĂ­t. TehĂĄt az energiamƱvelĂ©s nagymĂ©rtĂ©kben szĂĄmĂ­t Ă©s alkalmazott az ellenfelek elleni vĂ©dekezĂ©sben, s a gyakorlĂłknak nem szabad nem megĂ©retniĂŒk ezt (不可不知). Mesterem (師) egyszer azt mondta: "Amikor valaki jön Ă©s provokĂĄl engem, udvariasan ĂŒdvözölnĂ©m Ƒt, s tapintatos szavakkal köszöntenĂ©m. MĂ©g akkor is, ha sĂ©rteget, mĂ©g akkor sem mernĂ©k impulzĂ­van cselekedni. Csak akkor, ha nincs mĂĄs vĂĄlasztĂĄsom, harcolnĂ©k, Ă©s Ă­gy sohasem veszĂ­tek." Ezzel a bizonysĂĄggal e szavak, melyk bemutattĂĄk ezt a helyzetet, bizony nem ĂŒresek. A tĂ©ma tovĂĄbbi kifejtĂ©sĂ©hez (更有進者), ha a nyomĂĄspontok (點穴) kĂ©szsĂ©ge nem ĂĄll a legmagasabb szinten (未臻上乘), sĂ©rĂŒlĂ©st (傷) is okozhatsz. Ki kell hasznĂĄlnod a pozĂ­ciĂłjĂĄt Ă©s a tĂĄmadĂĄsĂĄt, ahol az erek lĂĄthatĂłvĂĄ vĂĄllnak az erƑfesztĂ­Ă©stƑl. Amikor az energiĂĄja dĂŒhösen tör ki, az edĂ©nyei (血脈) megduzzadnak az energiĂĄjĂĄval (必隨氣) egyĂŒtt, mely közvetlen hatĂĄssal van az egĂ©sz testĂ©re (周身而作). Kövesd a lendĂŒletĂ©t, s zĂĄrd le (閉之), de ne tĂ©gy olyat, amitƑl meghalhat (不行而死). MĂĄsok kihĂ­vĂĄsakor hogyan lehet ezt figyelmen kĂ­vĂŒl hagyni? A [buddhistĂĄk tanĂ­tjĂĄk], hogy a tudatlansĂĄg egyetlen megnyilvĂĄnulĂĄsa (無明一發) [無明, avidya] elpusztĂ­thatja a vilĂĄgot (可焚三界 = lĂ©tforgatag HĂĄrom VilĂĄgĂĄt). A taoistĂĄk szerint a szĂĄndĂ©k (妄動) megĂ©rtĂ©se (無明) nĂ©lkĂŒli ĂŒtĂ©s hatĂĄsa elixĂ­r elvesztĂ©sĂ©t okozza (必致走丹). Nem hittem (不信) ezt mindaddig, amĂ­g nem gyakoroltam a meditĂĄciĂłt (坐功). Egyszer valaki bĂ­rĂĄlatakor az Ă©rzelmek dĂŒhbe fordultak, energiĂĄm aktivĂĄ vĂĄlt Ă©s semmi sem volt kĂ©pes eltĂĄntorĂ­tani a kiabĂĄlĂĄstĂłlb (大叫). Hirtelen Ă©reztem (覺) a dĂŒhöngƑ emelkedĂ©st a hasam tĂĄjĂ©kĂĄtĂłl, mely elvĂĄllt a törzsemtƑl, s több napig kĂ©nyelmetlenĂŒl (不舒暢) Ă©reztem magam. Ezt követƑen tudtam, hogy az ilyen energiamozgĂĄs haszontalan (動氣之無益) Ă©s meglehetƑsen rosszabb az önuralom (涵養) szĂ©psĂ©gĂ©nĂ©l. EzĂ©rt mondom, hogy a gyakorlĂłknak, akik megĂ©rtettĂ©k a lĂ©nyeg vĂ©delmĂ©t, akkor meg kell Ă©rteniĂŒk az energia ĂĄpolĂĄsĂĄt (養氣) is. A tĂŒdejĂŒnkben (肺), szerveikben (腑) Ă©s belĂŒl a mĂĄjban Ă©s az epehĂłlyagban (肝胆之內) Fel kell vĂ©sni e szavakat:

    敏於事而愼於言
    ÉrzĂ©keny vagyok az esemĂ©nyekre, Ăłvatos beszĂ©demben

    持其志毋暴其氣。
    Kontoll alat tartom gondolataim Ă©s nem kapkodom az energiĂĄmmal.



A szellem összegyƱjtĂ©se - 存神

道經曰。神能入石。神能飛形。大矣哉。神之為用也。往古有一旅客。孤行曠野。遇盗刧其財物。投之於眢井。掩之以磨石。其人悲號呼救。野無應者。天狐過而憫之。授以凝神之法。令其注視磨孔。遂得飛身而上。有一緇流。欲習其法。置身於井。使人亦以磨石掩之。此人遠去。緇流遂斃。夫居井則一。而生死不同。何也。是蓋存神之得法與否有以别之也。蓋神之為用雖大。存之無法則不驗。然則果何法以存之乎。此無他。有能毋意毋必。勿忘勿助者則可矣。彼緇流之入井。故意習其法也。掩之以磨石。心必飛其身也。念念不忘。而執著於相。則如宋人之揠其苗而助長也。是皆所謂非其法。若之何不死也。或曰。是乃不經之談。無稽之事。不足信也。曰。

A taoista klasszikusokban [JĂĄde CsĂĄszĂĄr BelsƑ IgazsĂĄg Klasszikusa] azt olvashatjuk: "A szellem behatolhat a kƑbe. A LĂ©lek repĂŒlni tud." (神能入石神能飛形) A szellem hasznĂĄlata hatalmas, valĂłban. Egyszer volt egy ember, aki egyedĂŒl utazott a pusztasĂĄgban. Tolvajok tĂĄmadtak rĂĄ, akik elvettĂ©k mindenĂ©t Ă©s Ɛt magĂĄt pedig egy szĂĄraz kĂștba vetettĂ©k, melyet egy malomkƑvel fedtek le. KĂ©tsĂ©gbeesetten kiĂĄltott segĂ­tsĂ©gĂ©rt, de a pusztĂĄban senki nem hallotta. Egy "mennyei rĂłka" jelent meg, megszĂĄnta Ɛt, s Ă­gy tanĂ­totta meg a szellem összegyƱjtĂ©sĂ©nek mĂłdjĂĄt. Azt mondta neki, hogy nĂ©zzen ĂĄt a malomkƑ lyukĂĄn keresztĂŒl Ă©s teste kiszĂĄll a kĂștbĂłl. Volt egy buddhista szerzetes, aki ezt a mĂłdszert kĂ­vĂĄnta gyakorolni. Leereszkedett egy kĂștba, s kĂ©rte az embereket, hogy fedjĂ©k le egy malomkƑvel. Ezt követƑen az emberek hĂĄtrahagytĂĄk a szerzetest, de Ƒ Ă©letĂ©t vesztette. Leereszkedni egy kĂștba egy dolog, de az Ă©let Ă©s halĂĄl kĂ©rdĂ©se egy mĂĄsik. MiĂ©rt? Mert megkĂŒlönböztetjĂŒk a szellem összegyƱjtĂ©sĂ©nek mĂłdjĂĄt a nem összegyƱjtĂ©stƑl. BĂĄr a szellem hasznĂĄlata nagyszerƱ, de a mĂłdszere hasznĂĄlhatatlan az összegyƱjtĂ©se nĂ©lkĂŒl. Ebben az esetben mi az a mĂłdszer? Nem mĂĄs, mint ezen kĂ©pessĂ©gek: "nincs remĂ©nykedĂ©s", "nincs elvĂĄrĂĄs", "nincs zaklatottsĂĄg" Ă©s "nincs segĂ­tsĂ©g". Akkor mƱködni fog. Ez a szerzetes szĂĄndĂ©kosan ereszkedett a kĂștba a mĂłdszer gyakorlĂĄsĂĄval. MiutĂĄn a malomkƑ elfedte Ƒt, a tudata megkövetelte a testtƑl, hogy repĂŒljön. A tudata nem volt elterelve, de cĂ©ljĂĄban merev volt, mint a földmƱves, aki a növĂ©nyekre tĂĄmaszkodott azĂ©rt, hogy segĂ­tse a növekedĂ©sĂŒket. [Mengzi, 2a. Fejezet]. Ezek rossz mĂłdszerek. TermĂ©szetesen meghalt. Valaki azt mondhatja: "Az ilyen mesĂ©k nevetsĂ©gesek Ă©s hihetetlenek."

稽之古籍。亦有可引證者載焉。昔者楚熊渠子夜行。見寢石以為伏虎。彎弓而射。沒金飲羽。下視知其為石。李廣出獵。見草中石。以為虎而射之。中石沒矢。視之石也。夫石、至堅之物也。石巨而如虎。雖以今日至精之火器。實彈而擊之。猶且不能洞之也。古人雖善射。又烏能沒其金而飲其羽哉。蓋彼善射者。遇虎可一矢而洞之。當其見石以為虎之時。固毫不知虎之為石也。斯時也。神在虎而不在石。故一發而沒矢。乃如平昔之射虎然。設明知其為石。而有必穿之意。奮臂而引弓。助力以發矢。必激而反之。雖至於矢盡弓折。猶不能洞之矣。今夫知之而不執。則得毋意之道矣。由之而不著。則得毋必之道矣。念之而不縈。則得勿忘之道矣。行之而不勉。則得勿助之道矣。反是。則太過而不中。不中則不得其自然。其神將何所存之哉。釋氏有言曰。三界唯心。萬法唯識。蓋天下之萬事萬物。皆由識流性海所生。山河大地。亦依建立。三昧六通。由兹發現。故以石為虎。射之則沒矢。苟以虎為石。射之且折弓。何則。存其神則神全。神全則物唯心造。履水而不溺。入火而不焚。遇石而無阻。被刃而無傷。又何况射石而沒其矢乎。是故習技者。苟欲不為下駟而躋上乘。則舍存神之外。誠無他道矣。世有高手。戟指可洞牛腹。側掌可碎牛首。下乘羡之。實不足異。蓋其習技得法於存神而已矣。其法若何。請詳言之。凡吾人之習技。必須有舂容大雅之槪。勿徒示赳赳武夫之雄。其眼雖外觀而實內視。其耳雖外聞而實內聽。其鼻張而口閉。其舌撟而抵腭。其身如當春楊柳而生機勃勃。其意如一泓止水而心氣和平。移步則神存於足。舉手則神存於指。不故意用力。不必其勁來。念常覺而不忘。勁已至而不助。以至於行住坐臥。無不存其神焉。其行也步緩而不急。臂垂而不舉。目視不過一丈。手搖不過半尺。食指伸而不屈。直而不挺。餘四指屈而不握。鬆而不緊。於是神存於食指之尖。久之神隨氣至。氣隨念至。抵於指尖。而成陰勁。其住也。如塔之高聳。不仰不俯。不左欹右傾。耳不亂聽。目不四顧。意不外馳。而守於一。於是神存於食指之尖。而指之姿勢。一如行時。若所立之處。有几案在傍。亦可以指尖擱其上。或傍有較低之物。則以指竪立可也。其坐也。頭正身直。脊骨常挺。目視於三尺之內。兩足距可盈尺。膝不亂搖。體不亂動。肩臂之筋。舒而不縮。三關骨節。鬆而不緊。其神存於食指之尖。指之姿勢。仍與行住同。竪立於坐具。但不可猛力抵之。其臥也。身側而不仰。曲而不直。口不多言。心不妄念。其神存於食指之尖。而指勢如前。竪立於席上。務使臂腕無所依倚。始必麻木。宜堅忍之。左脇貼席。則以右指竪。右脇貼席。則以左指竪。初習者。眼欲合則指卽傾。務宜卽時竪起。一如前勢。久之雖睡熟亦可不傾。而其功效勝於行住坐時。實不止倍蓰。益之以抓繃子。則陰勁之成功。不逾乎一年之久矣。

Erre azt vĂĄlaszolom, hogy mĂ©g több bizonyĂ­tĂ©k van az Ƒsi szövegekben:

[A Mester Han KĂŒlsƑ kommentĂĄrjĂĄbĂłl a versekhez, 6. könyve, a 263. vershez:] "MĂ­g Chu-bĂ©li Xiong Quzi Ă©jjel utazott, gondolta, hogy egy szikla tövĂ©ben megpihen, mely rejtƑzködƑ tigris volt, Ă­gy kihĂșzta Ă­jjĂĄt Ă©s egy nyilat lött ki rĂĄ. A nyĂ­l hegyĂ©tƑl a tollĂĄig eltƱnt benne, s mikor lenĂ©zett, rĂĄjött, hogy ez mĂ©gis csak egy szikla.

[TörtĂ©neti FeljegyzĂ©sekbƑl, 109. fejezet:] "MĂ­g Li Guang kint vadĂĄszott, egy sziklĂĄt lĂĄtott a fƱben, amirƑl azt gondolta, hogy egy tigris. KeresztĂŒllƑtte a nyilĂĄval, mely eltƱnt benne, aztĂĄn egyszerre csak lĂĄtta, hogy mĂ©gis egy szikla.

A kƑ egy rendkĂ­vĂŒl kemĂ©ny tĂĄrgy. Egy nagy szikla talĂĄn hasonlĂ­that egy tigrishez - nappali fĂ©nyben vagy erƑs lĂĄmpafĂ©nyben is, mĂ©g ha egy golyĂł talĂĄlja is el, az sem tudja ĂĄtĂŒtni. Annak ellenĂ©re, hogy e rĂ©gi emberek kivĂĄlĂłan kezeltĂ©k az ijjat, hogyan tudtĂĄk a nyĂ­lvesszƑt ĂĄtlƑni rajta hegyĂ©tƑl a tollĂĄig? Amikor az Ă­jĂĄszok tigrisekkel talĂĄlkoztak, nyĂ­lvesszƑket lƑttek belĂ©jĂŒk. S amikor meglĂĄttak egy sziklĂĄt Ă©s azt hittĂ©k, hogy az egy tigris, nem tudtĂĄk, hogy a [vĂ©lt] tigris valĂłjĂĄban egy szikla. E pillanatok alatt a szellemĂŒk a tigrisekre összpontosult, nem pedig a sziklĂĄkra. EzĂ©rt, amikor lƑttek, nyiluk Ășgy haladt keresztĂŒl, mintha tigrisre lƑttek volna Ășgy, ahogy megszoktĂĄk. Ha jĂłl tudjĂĄk, hogy egy szikla van elƑttĂŒk Ă©s szĂĄndĂ©kukban ĂĄllt egy nyĂ­llal ĂĄtlƑni azt, fel kellene emelniĂŒk a karjukat, meg kellene ragadniuk a Ă­jjukat, hogy többlet erƑvel megprĂłbĂĄltĂĄk kilƑni nyilat hatĂĄrozottan visszahĂșzva, s mĂ©g a nyilakat is hĂĄtul tartva egĂ©szen koppanĂĄsig, mĂ­g a nyĂ­l hegye az Ășjjhoz nem Ă©r, akkor sem tudjĂĄt ĂĄtlƑni a sziklĂĄt.

Ha a tudatod nem makacs, akkor elĂ©rte a "nem remĂ©nykedĂ©s" ĂștjĂĄt.

Ha motĂ­vĂĄciĂłd nincs elƑtĂ©rben, akkor elĂ©red "nincs elvĂĄrĂĄs" ĂștjĂĄt. Ha a tudatod nem becsapott, akkor a "nincs zaklatottsĂĄg" ĂștjĂĄn halad. Ha a gyakorlatban nincs erƑfeszĂ­tĂ©s, akkor elĂ©rte a "nincs segĂ­tsĂ©g"mĂłdjĂĄt. EllenkezƑ esetben tĂșlzĂĄsba esel, elveszĂ­tve a jelzĂ©seket, ily mĂłdon pedig nem fogod elĂ©rni a termĂ©szetessĂ©get, a lelked nem gyƱjtheted sehol. Buddha azt mondta: "A vilĂĄg minden rĂ©tege csak a tudat, a vilĂĄg minden mĂłdszere csak tudĂĄs." Minden jelensĂ©g Ă©s dolog a vilĂĄgon a "tudĂĄs folyĂłja Ă©s az Ă©rzelmek ĂłceĂĄnja" -bĂłl szĂĄrmazik. Ez a hegyek-, folyĂłk Ă©s a föld forrĂĄsa. S ebbƑl a megĂ©rtĂ©sbƑl jön a megvilĂĄgosodĂĄs Ă©s a felĂŒlmĂșlhatatlansĂĄg. EzĂ©rt egy sziklĂĄt tigrisnek nĂ©zve, nyilai valĂłban ĂĄthaladnak azon. Mivel ha egy tigrist nĂ©znĂ©nek sziklĂĄnak, akkor nyilaik lepattannak arrĂłl, ha megprĂłbĂĄljĂĄk lelƑni. MiĂ©rt van ez Ă­gy? A szellem összegyƱjtĂ©sĂ©vel a szellem tökĂ©letessĂ© vĂĄlik. Amikor a szellem teljes, akkor a dolgok csupĂĄn mentĂĄlis jelensĂ©gek, konstrukciĂłk. VĂ­zbe mehetsz anĂ©lkĂŒl, hogy megfulladnĂĄl, tƱzbe lĂ©phetsz anĂ©lkĂŒl, hogy megĂ©gnĂ©l. ["Jade CsĂĄszĂĄr" sorai, amelyek az elƑzƑek utĂĄn következnek]. Nem korlĂĄtozod magad sem sziklĂĄkkal, sem sĂ©rĂŒlt a pengĂ©k, nem is beszĂ©lve arrĂłl, hogy kĂ©pesek-e ĂĄtlƑni a nyilakat a sziklĂĄkon keresztĂŒl.

EzĂ©rt ha a gyakorlĂłk szeretnĂ©nek lemondani a "harmadik osztĂĄlyĂș lovakrĂłl", Ă©s a legmagasabb szintre emelkednek, akkor a szellem összegyƱjtĂ©se mellett valĂłban nincs mĂĄs Ășt. Vannak olyan szakĂ©rtƑk a vilĂĄgon, akik hegyes ujjukkal behatolhatnak a tehenek hasĂĄba, vagy a tehĂ©n koponyĂĄjĂĄt törik be egyetlen tenyĂ©rcsapĂĄssal. Az alacsonyabb szintƱ gyakorlĂłk csodĂĄljĂĄk ezt, de Ɛk tĂ©nyleg nem olyan kĂŒlönlegesek. Ɛk egyszerƱen gyakoroltĂĄk a kĂ©szsĂ©gĂŒket, s megszereztĂ©k a szellem összegyƱjtĂ©sĂ©nek mĂłdjĂĄt. Mi a mĂłdszer? Most megmagyarĂĄzom:

Amikor gyakorlod e kĂ©szsĂ©geket, arra kell törekedned, hogy elegĂĄnsabb lĂ©gy, mintsem imitĂĄld a "bĂĄtor harcmƱvĂ©sz" impozĂĄns lĂ©tĂ©t [Versek könyve, vers 7]. BĂĄr a szemed kifelĂ© nĂ©z, befelĂ© figyelj. BĂĄr a fĂŒled kifelĂ© hall, befelĂ© hallgasson. Ha az orrod nyitva s a szĂĄd csukott, Ă©rintsd meg a nyelved a felsƑ szĂĄlypadlĂĄssal. A tested tele van vitalitĂĄssal, mint a nyĂĄrfĂĄk Ă©s a fƱz tavasszal. Tudatod Ă©rzelmileg nyugodt, mint a csendes vĂ­z. FelfelĂ© lĂ©pve a szellem a lĂĄbban gyƱlik. Amikor felemeled a kezed, a szellemed az ujjakba összegyƱlik. Nincsenek igĂ©nyek vagy elvĂĄrĂĄsok, semmilyen erƑfeszĂ­tĂ©s. Ha nincs igĂ©nyed rĂĄ, akkor az erƑ meg fog jelenni. Az egyszerƱ Ă©rzetĂ©vel ne törƑdj. Az erƑ minden [kĂŒlsƑ] segĂ­tsĂ©g nĂ©lkĂŒl megjelenik. MĂ©g sĂ©tĂĄlva, ĂĄllva, ĂŒlve vagy fekve is lehet, hogy mindig gyƱjtöd a szellemed.

SĂ©ta közben lassan lĂ©pj, ne siess, vĂĄllaid se emelkedjenek meg, szemed ne nĂ©zzen tĂĄvolabb mint tĂ­z mĂ©ter, a karjaid ne rĂĄzd, fĂ©l lĂĄbra lengjenek ki, ujjaid inkĂĄbb nyitottak legyenek, sem mint összezĂĄrtak - bĂĄr mereven egyenesek sem. Ennek eredmĂ©nye, hogy a szellemed ujjaid hegyĂ©ben gyƱlnek össze. HosszĂș idƑ eltetlĂ©vel a szellemet energia követi, az energia pedig a gondolatot, mely mindegyike az ujjhegyekre Ă©rkezik. PasszĂ­v energiĂĄt Ă©pĂ­tesz.

Amikor ĂĄllsz, lĂ©gy egyenes, mint egy pagoda, sem elƑre, sem hĂĄtra ne hajolj el. Balra vagy jobbra sem. A fĂŒled ne zavartan hallgasson, szemed ne nĂ©zzen körbe. Tudatod ne kĂŒlsƑ dolgora ugorjon, inkĂĄbb tartsd egy dolgon. Az eredmĂ©ny az, hogy a szellemed az ujjak csĂșcsĂĄn gyƱlik össze. Az ujjak helyzete ugyanolyan, mint a sĂ©tĂĄlĂĄsĂĄnĂĄl. Ha ĂĄllsz, s van egy kis asztal a közeledben, megĂ©rintheted azt az ujjhegyekkel, vagy ha van olyan tĂĄrgy, amelynek magassĂĄga kissĂ© alacsonyabb, Ă©rintse meg azt ujjaid hegyĂ©t fĂŒggƑlegesen tartva.

Amikor ĂŒlsz, emeld meg a fejed, tested Ă©s gerinced egyenes legyen. A szemeid nem több, mint hĂĄrom lĂĄbnyira elƑre nĂ©zzenek. E tĂĄvolsĂĄra legyenek a lĂĄbaid is egymĂĄstĂłl. A tĂ©rd nem reszket, a test sem ingadozik. A vĂĄllizmok lazĂĄk, nem pedig összehĂșzĂłdottak, a kar mindhĂĄrom Ă­zĂŒlete inkĂĄbb nyugodt, mint szƱk. A szellem összegyƱlik az ujjak hegyĂ©n. Az ujjak helyzete ugyanaz, mint a gyaloglĂĄsnĂĄl vagy ĂĄllĂł helyzetben. Egyenesen le kell ĂŒlnöd, de nem szabad erƑltetned magad.

Amikor fekszel, oldaladon fekĂŒdj, ne felfelĂ© nĂ©zve, kissĂ© görbĂ©n, ne kiegyenesedve. A szĂĄd ne mondjon sokat, tudatod ne ugrĂĄljon egyik gondolatrĂłl a mĂĄsikra. A szellem összegyƱlik az Ășjjak hegyĂ©n. Az ujjak helyzete ugyanaz, mint fent. GyƑzƑdj meg arrĂłl, hogy nem nyomod le a karjod Ă©s a csuklĂłd, mert akkor zsibbadtĂĄ vĂĄlik, mert mĂ©g tartĂłsan kell ebben a testtartĂĄsban maradnod. Ha a bal bordĂĄd leĂ©r, a jobb mutatĂłujja [a jobb oldali karoddal] egyenesen ĂĄlljon. Amikor a jobb bordĂĄid Ă©rnek le, a baloldali mutatĂłujjad [a bal oldali karoddal egyĂŒtt] egyenesen ĂĄll. A gyakorlat kezdetĂ©n a szemeid le akarnak csukĂłdni, a mutatĂłujj Ă­gy leesik. Akkor azonnal fel kell ĂĄllnod, hogy olyan legyĂ©l, mint korĂĄbban. HosszĂș idƑ utĂĄn aludni tudsz, anĂ©lkĂŒl, hogy a mutatĂłujjad leesne. Ennek hatĂĄsa nagyobb lesz, mint amikor sĂ©tĂĄlsz, ĂĄllsz vagy ĂŒlsz, több idƑt vĂ©ve igĂ©nybe, mint a többi vĂĄltozatnĂĄl.

Vedd ezekhez a hĂ­mzƑkeret összenyomĂĄsĂĄt Ă©s Ă­gy a passszĂ­v erƑ egy Ă©ven belĂŒl elĂ©rhetƑ lesz.

A helyes ösvĂ©ny megvalĂłsĂ­tĂĄsa - 取徑

曷觀於文人之吟詩乎。有下里巴人之歌。有白雪陽春之曲。淸拔也。鄙俗也。乃如淸渭濁涇。不可或混焉。今夫拳術之有軟硬。實無異詩意之有雅俗也。然則果何故以致之歟。曰。是亦取徑之不同而已矣。彼自命為天才卓異之詩人。其入門也。不求淸高而趨鄙俚。於是下劣詩魔。盤踞於肺腑之間。終其身焉。不可驅去。迄其下筆。則躍然於紙上。彼且自謂如斯傑句。壽世無疑鄕塾冬烘。從而欣賞。於是擬付手民。思災梨棗。若夫以示於大方之家。法眼一矚。則如溫嶠之燃犀照水。奇形異狀。無不畢露。彼或知羞。翻然悔悟。求正法眼藏。一掃夙障。然後得知昔者不擇正道。致入歧途。從此吟咏必重事揣摩。而昔之所謂佳章。乃不敢用其一字。嗟呼。

MiĂ©rt van az, hogy amikor meghalljuk a költemĂ©nyeket olvasĂł tudĂłsokat, akkor vannak nĂ©pszerƱ nĂ©pdalok Ă©s kultĂșrsznob mƱvĂ©szek versei? Az egyik stĂ­lus megkĂŒlönböztetett, mĂ­g a mĂĄsik ĂĄltalĂĄnos, Ă©ppĂșgy, mint a Wei-folyĂł tiszta vize Ă©s a Jing-folyĂł sĂĄros vize, amely nem keverhetƑ össze. A harcmƱvĂ©szetben is vannak lĂĄgy Ă©s kemĂ©ny. Ez valĂłjĂĄban nem kĂŒlönbözik attĂłl, hogy a költĂ©szet vagy kifinomult vagy nyers. Mi az oka ennek? EgyszerƱen mĂĄs utakra van szĂŒksĂ©g. NĂ©hĂĄny költƑ Ășgy dönt, hogy mindenek elƑtt tehetsĂ©ges lesz. Megtanulta az alapokat, de ahelyett, hogy a mĂ©ltĂłsĂĄgteljesen folytatnĂĄ a gyakorlĂĄst, a közössĂ©g felĂ© igyekszik, s ennek következtĂ©ben gyengĂ©bb a stĂ­lusban, a stĂ­lusban melyetben egĂ©sz Ă©lete elakadhat. KĂ©ptelen azt vezetni, mĂ­g erƑteljesen nyomja tollĂĄt a papĂ­rra, kijelentve, hogy kifejezĂ©sei kiemelkedƑk, egĂ©szen biztosan maradandĂłak. MagĂĄniskolĂĄk pedĂĄnsai csodĂĄljĂĄk. AztĂĄn egy kiadĂłhoz veszi munkĂĄjĂĄt, hogy minden izgalmas gondolatĂĄt nyomtatott formĂĄban is bemutassa a közönsĂ©gnek. Amint rĂĄnĂ©z a befejezett mƱvĂ©re, Ășgy tƱnik szĂĄmĂĄra, mint ahogy a hegygerinc kiemelkedik a ködbƑl, s kĂ©pe a vĂ­z felszĂ­nĂ©n tĂŒkrözƑdik, "figyelemre mĂ©ltĂł Ă©s egyedĂŒlĂĄllĂł" stĂ­lusa vĂ©gĂŒl teljesen feltĂĄrul szĂĄmĂĄra. AztĂĄn a szĂ©gyen Ă©rzete, mert hirtelen rĂĄjön a hibĂĄjĂĄra amikor a helyes betekintĂ©st keresve mindenen ĂĄtgĂĄzol, amely megĂ©rdemli, hogy megƑrizzĂ©k [megƑrzendƑ]. S tudja mĂĄr, hogy nem a helyes utat vĂĄlasztotta, rossz ösvĂ©nyen haladt. E pillanattĂłl, amikor verset szaval, gondosan mĂ©rlegelni fogja azt, amit egy gyönyörƱ kompozĂ­ciĂłnak tekint, Ă©s mĂĄr nem merĂ©szkedik egy szĂłval: Ó, igen, ez Ɛ...

彼所謂硬勁功深之拳師。又何以異乎此哉。其揮拳也。每出一手。難卽收囘。彼則曰。吾拳可擊傾泰山。每移一步。難於靈轉。彼則曰。吾脚可踏翻世界。然其骨剝剝有聲。頗足動聽。其體距躍作勢。亦有可觀。常人覩之。贊嘆不已。彼乃自滿。矜為絕技。或有名家。從旁嗤之。彼必恚怒。叱而與較。轉瞬之間。身仆數步。始知己技。遠不如人。彼或請業。獲知正宗。則知昔日所習。不能用其一手。昔日所長。不能取其一勢。何也。蓋已誤於取徑。而前功不可不盡棄也。譬諸將之閩。必取道於南。將之燕。必取道於北。旣已北矣。而又欲南。則必返自北。然後可達於南。吾故曰。習拳之始。斷乎不能昧於取徑也。且夫拳術之鍊勁。自應遵乎正鵠。固無所謂軟硬也。彼不得其法以鍊。遂自命曰硬。異於已者。則强名曰軟。後世因之。乃成二派。今仍舊稱。試舉其利弊而比較之。庶乎知軟勁之不可硬。而硬勁之遜於軟矣。蓋吾技之所謂軟者。以貴柔而不貴剛。

Hogyan Ă­tĂ©lik meg a harcmƱvĂ©szet oktatĂłjĂĄt a kemĂ©ny teljesĂ­tmĂ©ny Ă©s a mĂ©ly kĂ©pessĂ©g közötti kĂŒlönbsĂ©gek tekintetĂ©ben a fentiek alapjĂĄn? NĂ©hĂĄny gyakorlĂł ĂŒt, de alig hĂșzĂłdik vissza mielƑtt Ășjra ĂŒtne. Azt mondja: "az ĂŒtĂ©semtƑl összeomlik a Tai Hegye". Minden lĂ©pĂ©se a bonyolultsĂĄg magas fokĂĄn ĂĄll, fordulatai igen gyorsak. Ɛ ekkor azt mondja: " rĂłgĂĄsom megfordĂ­tja a vilĂĄgot" A testĂ©nek hangjai kellemes csilingelĂ©shez hasonlĂ­tanak, ugrĂĄsai oly lenyƱgözƑk. Az ĂĄtlagos emberek mikor figyelik, csak dĂ­csĂ©rni tudjĂĄk. Így a gyakorlĂł önmagĂĄval telve bĂŒszkĂ©n mutatja kĂ©szsĂ©geit. AztĂĄn nĂ©hĂĄny nemes szakĂ©rtƑ zaklatja a pĂĄlya szĂ©lĂ©n, Ă­gy termĂ©szetesen dĂŒhöt Ă©rezve kihĂ­vja Ƒket. Egy szempillantĂĄs alatt a teste több lĂ©pĂ©snyire hull, vĂ©gĂŒl belĂĄtva, hogy sajĂĄt kĂ©szsĂ©ge igencsak alacsonyabb a többieknĂ©l. Majd kĂ©ri, hogy tanĂ­tsĂĄk, hogy megtanulhassa az autentikus anyagot, mĂĄr tudatĂĄban annak, hogy kĂ©ptelen egyetlen technikĂĄt hasznĂĄlni arra, amiĂ©rt gyakorolt, vagy, egyetlen testhelyzetet fogott fel csupĂĄn abbĂłl, amit [eddig] edzett. MiĂ©rt van ez Ă­gy? Mivel rossz Ășton haladt, teljesen el kell dobnia korĂĄbbi gyakorlĂĄsĂĄt. HasonlĂ­tsd ezt a Fujianba [HangzhoubĂłl] vezetƑ Ășttal. El kell menned a dĂ©l felĂ© vezetƑ Ășton. MĂ­g a Hebei-be Ă©rsz, az Ă©szak felĂ© vezetƑ Ășton kell haladnod. De ha mĂĄr Ă©szakon jĂĄrsz - de dĂ©lre kĂ­vĂĄnsz menni -,akkor fordulj Ă©szakra, s haladj tovĂĄbb, hogy elĂ©rd a dĂ©li irĂĄnyt. EzĂ©rt mondom, hogy a gyakorlĂĄs kezdetĂ©n nem engedheted meg magadnak, hogy tudatlan lĂ©gy abban, hogy melyik Ășton jĂĄrj. Az erƑt fejlesztve a harcmƱvĂ©szetben, meg kell tartani a megfelelƑ cĂ©lokat fĂŒggetlenĂŒl a kemĂ©nysĂ©gtƑl Ă©s a lĂĄgysĂĄgtĂłl. Az, aki nem szerzi meg a kĂ©pzĂ©s helyes mĂłdszerĂ©t, akkor termĂ©szetesen kemĂ©nynek tekintendƑ, mĂ­g az, ki nem lesz hatĂĄrozottan erƑteljes, lĂĄgy. Emiatt pedig generĂĄciĂłk jöttek lĂ©tre s alakĂ­tottĂĄk ki e kĂ©t ĂĄgat [belsƑ Ă©s kĂŒlsƑ], melyek elnevezĂ©sĂ©t ma is hasznĂĄljuk. Amikor megprĂłbĂĄljuk összehasonlĂ­tani Ƒket elƑnyeik vagy hĂĄtrĂĄnyaik tekintetĂ©ben, mindenki tudja, hogy a puha erƑ hiĂĄnyzik a kemĂ©nysĂ©gben, de a kemĂ©ny erƑ alacsonyabb a lĂĄgy erƑ.

貴靈轉而不貴呆笨。呼吸以鼻而不以口。舉止存神而不奮力。何則。柔則氣流而不阻。血行而不滯。靈轉則敵手將變。而吾手卽變。敵手旣變。而吾手已入。呼吸以鼻。則氣息均匀。而冷氣不能入肺以傷營衞。舉止存神。則神氣合一。而陰勁貫於指末以摧强敵。彼則不然。務剛以阻其氣機。使血不暢流而致疾。務呆而失於生硬。以致敵手一變而不能卽應。及其將應。則已居下風。其口開而不閉。且大聲吆喝。迨至汗流氣喘。口益哆然而張。於是冷風湧入。挾氣以游於臟腑。其為害也。不言可喩。且也。距踴之時。塵埃四起。內羼病菌。實不能免。故閉口而張鼻。則鼻有阻菌之毛。復有殺菌之液。開口而不閉。則病菌雜塵。長驅直入。體中薄於抵抗力者。遂有採薪之憂焉。至於彼之奮力而不存神。則勁阻於肩。而不透於指。譬諸秤然。肩猶秤本。肘猶秤中。而指猶秤末。勁則猶秤之有錘也。夫秤之稱重物也。必推錘而至於末。今固繫其錘於秤本。則秤之可稱千斤者。且不能稱百兩。故習拳而使力。是繫錘於秤本矣。

Az Ă©n mƱvĂ©szetem lĂĄgynak szĂĄmĂ­t, mert Ă©rtĂ©kesen hasznĂĄlja a lĂĄgysĂĄgot, nem pedig a kemĂ©nyet, gyorsabb az alkalmazkodĂĄsban, nem pedig a kĂ­nos merevsĂ©gben, az orr lĂ©legzik a szĂĄj helyett, inkĂĄbb a szellem egyensĂșlyĂĄt hasznĂĄlja a hatĂĄrozott erƑfeszĂ­tĂ©s helyett. MiĂ©rt is? LĂĄgysĂĄggal az energia elzĂĄrĂłdĂĄs nĂ©lkĂŒl-, a vĂ©r stagnĂĄlĂĄs nĂ©lkĂŒl ĂĄramlik. "Nemes alkalmazĂĄs" azt jelenti, hogy amikor az ellenfĂ©l karjai "kĂ©szen ĂĄllnak a beĂĄllĂ­tĂĄsra" [beĂĄllĂ­thatĂł, mĂłdosĂ­thatĂł], akkor kezeim beĂĄllĂ­tjĂĄk [azt], mĂĄris talĂĄltam ezzel egy utat befelĂ©. A többi mƱvĂ©szet gyakorlĂłja nem ilyen. HangsĂșlyozza a kemĂ©nysĂ©get, mellyel akadĂĄlyozza az energia mozgĂĄsĂĄt Ă©s visszatartja vĂ©rĂ©t a sima ĂĄramlĂĄstĂłl, ennek eredmĂ©nye pedig a betegsĂ©g lesz. Merev, Ă­gy hibĂĄt okoz a kemĂ©nysĂ©g, az eredmĂ©ny pedig az lesz, hogy mikor az ellenfĂ©l keze beĂĄllĂ­thatĂł, nem tud vĂĄlaszolni, Ă©s amikor [vĂ©gre] reagĂĄl [a helyzetre], mĂĄr hĂĄtrĂĄnnyban ĂĄll. A szĂĄja nyitva van a lezĂĄrt helyett, hangosan ordĂ­t, verejtĂ©kezik, mozgĂĄsa zaklatottan vĂ©gzƑdik, szĂĄja mĂ©g inkĂĄbbb nyitottabb, majd a hideg levegƑ beĂĄramlik, hatĂĄsa a szervek felĂ© jut. Ez olyan kĂĄrokat okoz, amilyet szavakkal nem lehet leĂ­rni. RĂĄadĂĄsul, miközben belĂ©legzi a tĂĄvolsĂĄgot, a por elfed mindent Ă©s tele lesz olyan baktĂ©riumokkal, amelyeket [Ă­gy] nem lehet elkerĂŒlni. EzĂ©rt, zĂĄrd a szĂĄd Ă©s hasznĂĄld az orrod, mert az orrodban lĂ©vƑ szƑrszĂĄlak blokkoljĂĄk port, a nyĂĄlkahĂĄrtya pedig kikĂŒszöböli a baktĂ©riumokat. Ha a szĂĄd nyitva s nem zĂĄrt, a porba keveredett baktĂ©riumok rohanni fognak egyenesen, gyengĂ­tve a test ellenĂĄllĂłkĂ©pessĂ©gĂ©t mindaddig, amĂ­g az nem engeded a betegsĂ©gnek. Ami azt illeti, aki a szellem összegyƱjtĂ©se helyett erƑfeszĂ­tĂ©seket tesz, annak vĂĄllai elzĂĄrjĂĄk az erƑt, mely Ă­gy nem jut le az ujjhegyekig. HasonlĂ­tsd ezt egy mĂĄzsĂĄlĂłrĂșdhoz. A vĂĄllad olyan, mint az emelƑ pontja, a könyök a közĂ©psƑ szakasz, az ujjak a vĂ©grĂ©sz, Ă©s az erƑ olyan, mint az ellensĂșly. Ahhoz, hogy a mĂĄzsĂĄlĂłrĂșd nehĂ©z tĂĄrgyakat legyen kĂ©pes mĂ©rni, annak ellensĂșlyĂĄt a vĂ©gszakasz felĂ© kell csĂșsztatni. A mĂĄsik vĂ©gĂ©re akasztott tömeg mĂĄr mĂ©rlegelhetƑ, de csak akkor, ha nagyon nehĂ©z. Ha nagyon könnyƱ, akkor nem. EzĂ©rt a harcmƱvĂ©szek, akik [nyers] erƑ kĂ©pessĂ©gĂ©t gyakoroljĂĄk, a sĂșlyukat a mĂĄzsĂĄlĂłrĂșd mĂĄsik [forgĂĄspont felöli] vĂ©gĂ©re helyezik [ahelyett, hogy az erƑ ĂĄramlĂĄsĂĄt egĂ©szen az ujjak heyĂ©ig hagytĂĄk volna, mint ahogy azellensĂșly sĂșlya egĂ©szen a rĂșd vĂ©gĂ©ig csĂșszik].

設A為本體所能生之力。為此秤所能秤之物。設B為肩。為秤紐。設C為指尖。為秤末。設D為勁。為秤錘。今習拳而故意使力。則勁阻於肩。本體縱有千斤之力。亦無大用。如稱物時繫錘於紐。則此秤雖可以稱千斤之物。亦不能顯出其能力。故必將勁透於指末。則本體所有之力。可顯出而用之。如推錘於秤末。則此秤之所能稱者。卽可以稱之矣。

A test ĂĄltal lĂ©trehozhatĂł erƑ A), a tĂĄrgy, melyet a mĂĄzsĂĄlĂłrĂșdnak mĂ©rnie kell-, B), a vĂĄll a forgĂłpont, C), az Ășjj hegye, mely a mĂĄzsĂĄlĂłrĂșd vĂ©ge. D), az erƑ, az ellenerƑ (vagy ellensĂșly). Amikor a gyakorlĂłk szĂĄndĂ©kosan erƑszakot hasznĂĄlnak, a az erƑ a vĂĄllnĂĄl megragad. MĂ©g akkor is, ha a teste ezer font erƑvel rendelkezik, [ebbƑl] nem kĂ©pes sokat felhasznĂĄlni, mint ahogyan a sĂșly a lengƑponton lĂłg. MĂ©g ha a mĂĄzsĂĄlĂłrĂșd ezer font sĂșlyĂĄ tĂĄrgya mĂ©rne, ilyen helyzetben nem kĂ©pes kifejezni azt az erƑt, melyre kĂ©pes. EzĂ©rt Ă©rdemes ĂĄtadni az erƑt, hogy az egĂ©sz test ereje nyilvĂĄnvalĂłvĂĄ vĂĄljon Ă©s valĂłban hasznos legyen. Az ellensĂșlyt vĂ©gigtolva a mĂĄzsĂĄlĂłrĂșd a tĂĄrgyak teljes sĂșlyĂĄt kĂ©pes megmĂ©rni, amire csak kĂ©pes.

嗟呼。彼習硬勁之流。咯血者有之。患咳者有之。察其病之所由。皆傷氣之所致也。不急療治。且致其死。洵可慨也。是以體弱之夫。望門却步。懼其體力不健之不能習。而不知彼之非法之不能習焉。顧習彼技。則可致病。習吾技且可療之者。何也。此無他。我順彼逆而已矣。蓋氣、猶水也。夫水疏之則暢流。逆之則泛濫。泛濫則禍作。此必然之勢也。今也於其氣。阻之使不暢。激之使亂冲。然而不病者鮮矣。嗚呼。取徑者。可不愼之又愼乎。

Sajnos, aki kemĂ©ny erejĂ©t Ă­ly mĂłdon gyakorolja, nĂ©ha vĂ©rt köp, vagy aggasztĂł köhögĂ©s fogja el. Az ilyen betegsĂ©gek forrĂĄsĂĄt vizsgĂĄlva mindez az energia kĂĄrosĂ­tĂĄsĂĄnak eredmĂ©nye. Ha ezt sĂŒrgƑsen nem kezelik, halĂĄl lehet az eredmĂ©ny, mely valĂłban szĂĄnalmas helyzet. EzĂ©rt van, hogy egy gyenge testƱ ember elhagyja az ilyen iskolĂĄt, mert attĂłl tart, hogy a teste nem elĂ©g egĂ©szsĂ©ges ahhoz, hogy gyakoroljon, Ă©s nem tudja, hogy valĂłjĂĄban helytelen mĂłdszert szerint gyakorol, melyet egyĂ©bkĂ©nt sem szabad gyakorolni. LĂĄttam, hogy az ilyen mƱvĂ©szetek gyakorlĂĄsa betegsĂ©geket okozhat, mĂ­g a mƱvĂ©szetem gyakorlĂłja gyĂłgyĂ­tja Ƒket. MiĂ©rt van ez Ă­gy? Nincs mĂĄs ok, mint hogy energiĂĄm sima, mĂ­g az Ɛ energiĂĄjuk durva. Az energia olyan, mint a vĂ­z. Akkor folyik, ha akadĂĄlytalan. Ha el van zĂĄrva valahol, akkor tĂșlcsordul. S mikor ĂĄrvĂ­z van, akkor katasztrĂłfa, elkerĂŒlhetetlen eredmĂ©ny. Amikor az energia elzĂĄrt, akkor nem fog simĂĄn ĂĄramlani, Ă©s amikor tĂșlfeszĂŒlt, az kĂĄoszhoz vezet. AkĂĄrhogy is, az egĂ©szsĂ©g szomorĂșan ritka ĂĄllapot. TehĂĄt Ăłvatosan vĂĄlaszd meg az utat!

Az erƑ fejlesztĂ©se - 鍊勁

力、猶鐵也。勁、猶鋼也。力不鍊則不能成勁。鐵不鍊則不能成鋼。列子云。鍊鋼赤刃。用之切玉知〔如〕切泥焉。故古有削鐵之利劍。而無切玉之鐵刀。何則。一鍊一未鍊也。俗語云。拳打力不開。力打勁不開。此云得法而無勁。不能以敵力士。得法而有勁。則彼力如虎。亦無所施。是故勁可以尅力。而力不能尅勁。猶夫鋼可以尅鐵。而鐵不能尅鋼。蓋用力之際。手臂之韌帶(=!ínszalagok)必須收縮。全身之血脈必須僨興。用之過當。且可致傷。勁則不然。一戟指一按掌之間。卽可中傷敵人。無須牽動全部之肌肉也。然則勁之優於力者。自不待言。習技者之鍊勁。能不視為先務哉。今試論勁之種類而述其鍊習之法度。夫勁之有剛與陰。亦猶鋼之有堅與柔也。鋼粗鍊之則堅精鍊之則柔。

Az erƑ (力) olyan, akĂĄr a vas (猶鐵也。). A kĂ©pzett erƑ (勁) olyan, mint az acĂ©l (, 猶鋼也。). Ha az erƑ nem kĂ©pzett, akkor kĂ©ptelen lesz a Jin (勁) elĂ©rĂ©sĂ©re. Ha a vas nem olvad el, nem lehet belƑle acĂ©l. Liezi azt mondja [5. fejezet]: "Az edzett acĂ©l pengĂ©je a jĂĄdĂ©t keresztĂŒl vĂĄgta, mintha az sĂĄr lenne. BĂĄr az Ƒsök kardja elĂ©g Ă©les volt ahhoz, hogy ĂĄtvĂĄgjĂĄk a vasat, a vaspengĂ©k mĂ©gsem tudtak ĂĄtjutni a jadĂ©n." MiĂ©rt van egy Ă­gy? Mert egyetlen "olvasztĂĄs" sem ment vĂ©gbe. Egy ĂĄltalĂĄnos mondĂĄs: "Az erƑ ellen ĂŒtni nem lehet, de erƑt hasznĂĄlni az energia ellen sem mƱködik." Ez azt jelenti, hogy ha technikĂĄd van, de nincs Jin-ed (勁), akkor nem tudsz egy erƑs ellenfĂ©lhez illeszkedni, de ha technikĂĄd van, Ă©s van is hatalmad benne (alkalmazod a Jin-t (勁), Ășgy mĂ©g akkor is, ha [az ellenfĂ©l] ereje olyan mint egy tigris, semmit sem tehet. EzĂ©rt a Jin (勁) [ld.: valĂłdi erƑ megnyilvĂĄnulĂĄsa] kĂ©pes legyƑzni az [nyers] erƑt (力), miközben az erƑ (力) nem kĂ©pes legyƑzni a azt (勁). UgyanĂșgy, ahogyan az acĂ©l felĂŒlkerekedik a vason, de a vas nem tudja legyƑzni az acĂ©lt. ErƑ hasznĂĄlatakor a karokban lĂ©vƑ szalagok [izmok] megszƱnnek, az egĂ©sz test vĂ©rerei megduzzadnak Ă©s deformĂĄlt lesz, Ă­gy pedig akĂĄr önmagĂĄnak is ĂĄrt. Nem ez a helyzet a Jin-el, mely az ellenfelet akĂĄr az ujj nyomĂĄsĂĄa ĂștjĂĄn is kĂĄrosĂ­thatja, vagy egy tenyĂ©rĂŒtĂ©ssel, melyben a test izmai nem feszĂŒlnek meg. EzĂ©rt magĂĄtĂłl Ă©rtetƑdƑ, hogy a Jin (勁) jobb, mint az erƑ (Li, 力). Nos, a gyakorlĂłk hogyan fejlesztik a valĂłdi erƑt? BeszĂ©lnem kell a valĂłdi erƑ tĂ­pusairĂłl Ă©s a kĂ©pzĂ©sĂŒk mĂłdjĂĄrĂłl. A valĂłdi erƑ kemĂ©ny Ă©s passzĂ­v ugyanĂșgy, ahogy az acĂ©l merev, de rugalmas. Amikor durvĂĄn megolvadt az acĂ©l tĂșl kemĂ©ny lesz, de amikor szakszerƱen olvasztjuk, rugalmassĂĄgot kapunk.

古語有云。百鍊鋼化為繞指柔。故鍊之愈精則愈柔。勁亦猶是。苟不精究其法而久鍊。則不能成陰勁。至若剛勁。亦必假以時日。始可成功。其始鍊也。每日早晚固立一樁。務使膝緊襠消。兩足不丁不八。然後伸張兩臂。使與軀幹成一十字。食指上指。餘四指屈而不握。虎口朝上。令與肩骨成水平線。肘骨向後。勿使朝下。肩骨落下。勿使墳起。自肩至手。除食指外。不可意稍用力。如是。則勁路易通。而勁易致。蓋肩骨墳起。乃運用肩力之現象。犯此。則勁阻於肩而不透於指。肘骨不令朝後。虎口不與肩骨成一直線。則筋扭而不舒。脈結而不透。犯之。則勁不易致。食指雖伸而餘指緊握。則勁不能歸一。犯之。則不克奏其膚切。以上皆初鍊之要訣。習者務宜注意。至於鍊勁之時間。尤不可減短或更移。每日晨起及將睡。須鍊一時許。愈久則愈佳。惟宜持之有恆。不可今日久而明日暫。夫如是。則基礎成矣。

Egy Ƒsi mondĂĄs Ășgy tartja [ld.: Jin dinasztia, a Liu Kun-tĂłl Lu Chen-ig terjedƑ költemĂ©ny ajĂĄndĂ©kĂĄig]: "A szĂĄzszor összehajtott acĂ©l elĂ©ggĂ© puha lesz ahhoz, hogy körbetekerje az ujjad." (百鍊鋼化為繞指柔) EzĂ©rt, minĂ©l több acĂ©lt hevĂ­tesz, rugalmassĂĄgot kapsz. A Jin hasonlĂł ehhez. Ha nem gondosan tanulmĂĄnyozod a mĂłdszereket Ă©s nem gyakorlod azt hosszĂș ideig, akkor nem leszel kĂ©pes a passzĂ­v erƑ elĂ©rĂ©sĂ©re, csak kemĂ©ny erƑt hasznĂĄlsz. Sok idƑt kelladnod magadnak, akkor sikerĂŒlhet. A Jin fejlesztĂ©sĂ©hez minden reggel Ă©s este ĂĄllĂĄsgyakorlatokat kell vĂ©gezned. A tĂ©rdeid egymĂĄs felĂ© fordĂ­tsd, hĂșzd magad alĂĄ az ĂĄgyĂ©kod. A lĂĄbaid egymĂĄssal szögben ĂĄllnak, több mint negyvenöt fok de kevesebb, mint kilencven. NyĂșjtsd a karjaidat törzseddel merƑleges helyzetbe, az [hĂŒvelyk]ujjad felfelĂ© mutasson, a mĂĄsik nĂ©gy hajlott legyen, de ne legyen összeszorĂ­tott. A tigris szĂĄj felfelĂ© nĂ©z a vĂĄll szintjĂ©n, a könyök kissĂ© mögötte mutat, nem pedig közvetlenĂŒl lefelĂ©, a vĂĄllak pedig lĂłgnak, Ă©s nem ragadnak fel. A vĂĄlltĂłl a kĂ©zig a legkisebb szĂĄndĂ©k sem lehet, a mutatĂłtĂłl eltekintve. EzĂĄltal a Jin Ăștvonala vilĂĄgos lesz, mely könnyen elĂ©rhetƑvĂ© vĂĄlik. Ha a vĂĄllod felhĂșzott, megjelenik az [nyers] erƑ alkalmazĂĄsa. Így a mĂłdszer sĂ©rĂŒl, az Jin ĂĄramlĂĄst a vĂĄll akadĂĄlyozza, mely nem jut az ujjhoz. Ha a könyök nem mutat hĂĄtra, Ă©s a tigris szĂĄj nincs összhangban a vĂĄlladdal, akkor az inak csavarodnak Ă©s az kellemetlen lesz, az erek szorosan összehĂșzĂłdnak. A mĂłdszer sĂ©rĂŒl, Ă­gy pedig nem lesz könnyƱ elĂ©rni a Jin-t. Ha a többi ujjad szorosan a mutatĂłujjadhoz tapad, a Jin nem lesz koncentrĂĄlt. Így megsĂ©rted a mĂłdszert, nem tudsz pontokat talĂĄlva ĂŒtni az ellenfĂ©l bƑrĂ©n, pontosan. A fentiek mind alapvetƑ fontossĂĄgĂșak mĂĄr a gyakorlĂĄs elejĂ©n, dolgok, melyekre a gyakorlĂłnak figyelni kell. Amikor az erƑ fejlesztĂ©sĂ©nek mĂłdszerĂ©t gyakorolod, akkor kĂŒlönösen fontos, hogy soha nem szabad figyelmen kĂ­vĂŒl hagyni ezeket a dolgokat, sem megvĂĄltoztatni azokat. Minden nap, miutĂĄn felĂ©bredsz Ă©s mielƑtt lefekszel, gyakorolnod kell egy ideig. MinĂ©l hosszabb, annĂĄl jobb. Mindenesetre tartĂłsan tedd. Nem gyakorolj hosszan ma, holnap is csak egy rövid idƑt. Ily mĂłdon hozd lĂ©tre az alapot.

於是製沙囊二。始置沙五斤。懸於兩臂。身手姿勢。仍與前同。張臂之時間亦不可減短。迨至兩臂毫不覺重。則推之向外。漸漸達於虎口。然每次推移沙囊之期。均以懸之自如。久而不感沉重為限。迨至懸於虎口。亦能久而自如。卽須將沙逐次加重。每次加沙之期。亦以懸之自如。久而不感沉重為限。如是。添沙至三四十斤。則剛勁成矣。復次。用厚布製一沙囊。四角以革裹之。實沙四五十斤。手持其角向上拋之。承之以掌。或格以臂。以腿掃之。或蹴以足。練之純熟。如熊宜僚之弄丸。然後逐次加沙。加至八十斤時。一揮手可使魁偉之敵。顚覆於丈外矣。惟拋沙囊一事。須於空闊之高厦中習之。如有房屋狹矮不能行此法者。可將盈握之竹棍或木棒。釘其兩端於柱上。務令穩固不搖。下端高與肩齊。長約尺許。與柱成兩平行線。棍與柱之距離。以能入手握棍為度。再鋸巨竹一段。長約尺五。置於柱下。鍊時手握竹棍。足踏竹筒。手與肩骨成水平線。足踏筒令轉。初感困難。久之自能轉動。鍊之純熟。可使筒如輪轉而足不着地。厥後將筒蹴遠。亦可懸空而立。斯時指掌之勁。已足驚人。惟左手之力。多遜於右手。鍊時宜用左手握棍。則兩手之勁可以平均。

Ezt követƑen vĂ©gy kĂ©t homokzsĂĄkot, töltsd belĂ©jĂŒk homokot mĂ­g mindegyik öt font sĂșlyĂș nem lesz, s mindkĂ©t karodrĂłl lĂłgjon egy. Ekkor a test Ă©s a karok tartĂĄsa ugyanolyan, mint korĂĄbban. A karjaidat ki kell nyĂșjtani Ă©s nem szabad behĂșzni. Ha mĂĄr azon a ponton Ă©rzed magad, hogy a karjaid nem Ă©rzik a sĂșlyt, csĂșsztassd tovĂĄbb kifelĂ©, amĂ­g fokozatosan el nem Ă©ri a tigris szĂĄjĂĄt. De minden alkalommal, amikor tovĂĄbb tolod a zsĂĄkokat, minden egyes ponton fel kell fĂŒggeszteni, amĂ­g az Ă©rzet könnyƱ lesz, majd hosszĂș idƑ elteltĂ©vel nem Ă©rzed a zsĂĄkok korlĂĄtozĂł jellegĂ©t. MiutĂĄn megĂ©rkeztek, hogy lĂłgjanak a tigris szĂĄjĂĄbĂłl, Ă©s Ășjra kĂ©pes vagy arra, hogy könnyƱnek Ă©rezd magad, akkor hozzĂĄ kell adni mĂ©g több homokot. Minden alkalommal, amikor mĂ©g több homokot adsz, hagyd Ƒket a karodtĂłl, amĂ­g Ășjra könnyƱvĂ© vĂĄlik, Ă©s hosszĂș idƑ utĂĄn nem Ă©rzed a sĂșlyt megszorĂ­tĂłnak. Így, egyszer elĂ©red a 30-40 font sĂșlyt, akkor a kemĂ©ny erƑ elĂ©rhetƑvĂ© vĂĄlt. EzutĂĄn kĂ©szĂ­ts Ășj homokzsĂĄkokat, vastagabb anyagbĂłl Ă©s bƑrrel borĂ­tott sarkokkal, önts homokot belĂ©jĂŒk, amĂ­g mindegyikĂŒk negyvenöt Ă©s ötven font közötti sĂșlyĂș nem lesz. Kezediben tartd azt egyik sarkĂĄnĂĄl, tenyeredben, vagy az alkarodra akasztva. LĂĄbaid felĂ© vĂ­ve, rĂșgd azokat. Addig gyakorold, amĂ­g annyira ĂŒgyes nem vagy, mint egy medve, aki labdĂĄval jĂĄtszik. EzutĂĄn fokozatosan adj hozzĂĄ több homokot. MiutĂĄn a sĂșly nyolcvan font, a hullĂĄm melyet te mĂĄr kĂ©pes vagy kĂŒldeni, egy nagy ellenfĂ©l több mint tĂ­z mĂ©terre esik el. HomokzsĂĄkok dobĂĄlĂĄsĂĄt tĂĄgas Ă©s magas mennyezetƱ helyisĂ©gben gyakorold. Ha szƱk Ă©s alacsony mennyezetƱ helyisĂ©gben vagy, akkor nem tudod ezt a mĂłdszer gyakorolni. Vehetsz egy bambusz vagy fabotot, amely felĂŒlete jĂłl tapad, s a kĂ©t vĂ©gĂ©t egy oszlopon tĂĄmasztod, legyen az szilĂĄrd Ă©s ne meggondolatlan. AlsĂł vĂ©ge vĂĄllmagassĂĄgban, a bot hossza kb. egy lĂĄb s pĂĄrhuzamos az oszloppal. Legyen elĂ©g hely a bot Ă©s az oszlop között, a kezednek, hogy megragadhasd a botot. Most vĂ©gj le a bambuszbĂłl egy mĂĄĂĄsfĂ©l lĂĄb fosszĂș darabot s helyezt az oszlop aljĂĄra. A gyakorlĂĄshoz ragaddd meg a botot/bambuszt, miközben rĂĄĂĄllsz a vastag bambuszra (lent), a kezed vĂĄllmagassĂĄgban, lĂĄbaddal pedig a vastag bambuszt forgasd. Kezdetben ez nagyon nehĂ©z lesz, de hosszĂș idƑ mĂșlva termĂ©szetesen tudod elforgatni. Amint megszerezted a kĂ©pessĂ©get, akkor mĂĄr tudod, hogy a vastag bambusz forgathatĂł anĂ©lkĂŒl, hogy a talpad egyĂĄltalĂĄn a talajt Ă©rintette volna. MiutĂĄn elrĂșgod ezt a platformot, ĂĄllhatsz a levegƑben fĂŒggesztve is. Ez az erƑ az ujjaiban Ă©s a tenyerĂ©ben mĂĄr elegendƑ az ellenfĂ©l elriasztĂĄsĂĄra. Azonban a bal kĂ©z ereje ĂĄltalĂĄban rosszabb, mint a jobb kezĂ©zĂ©. Így, mikor gyakorolsz, gyakrabban kell hasznĂĄlnod a bal kezed a bot tartĂĄsĂĄra, Ă­gy kiegyenlĂ­thete kezeid erejĂ©t.

以上所述。為鍊剛勁之大槪。至若陰勁之鍊法。則又異乎此也。夫陰勁胡為別乎剛勁。而名之曰陰。是則不可不論。蓋陰勁之來。起於何所。止於何處。寸心明明知之甚確。而剛勁則不然。陰勁之來。筋脈緊張。其聲嘰咕。達於指頭。歙張作勢。而剛勁則不然。陰勁之來。一線陰氣。可透木鐵。故人衣皮棉。亦可入其經絡臟腑。而剛勁則不能。當其鍊成之後。以指頭就日下或燈下照之。則見透明如黃蠟。而毫無血色。功愈深則透明之部分亦愈長。若竪指於腿上。而運勁於指末。則覺着指之處。有涼風一線。自上而下。穿腿而過。頓時麻木不仁。宜卽以指頭徐徐推動。此種試驗。足證陰勁之已告成功。此後指頭不可亂着人身。恐傷要害。令人不知不覺魂歸蒿里。若夫鍊之之法。則以抓繃子為主。而行住坐臥。亦宜持法。其法已揭櫫於存神之論。不必贅述。茲將繃子之抓法。一一詳言。俾習者有所遵守焉。蓋繃子之為用。取其富於彈性也。長約五寸。寬約五分。以牛角或毛竹為之。竹製者須每次數換。否則彈性漸失。頗不適用。故宜多備。角製者亦宜備數事。因角質遇熱則軟。故不可久抓。而必迭次更換也。初鍊宜薄。則指頭活動。而勁不阻於虎口。宜以線繫其兩端。使成弓形。則脫手之時。不致彈出傷人面目。厥後手法純熟。可不必繫之以線。並須厚薄各備數事。先取薄者抓之數十。乃取厚者亦抓數十。指酸卽止。不必勉强。如是左右更換。厚薄迭抓。每日數次。不可間斷。每次默數其數。不令減少。臨睡必抓。夢醒卽抓。日中日暮。俱宜抓之。法以拇指抵其一端。食中二指合抵一端。指與虎口必成弧形。指末微以力抓。其餘部分切勿用力。若行之非法。則勞而無功。不可不愼也。

A fenti leĂ­rĂĄsok a kemĂ©ny erƑ kifejlesztĂ©sĂ©nek ĂĄltalĂĄnos mĂłdjait nyĂșjtjĂĄk. Ami a passzĂ­v energia kifejlesztĂ©sĂ©nek mĂłdjĂĄt illeti, teljesen mĂĄs. Mi teszi a passzĂ­v energiĂĄt annyira elkĂŒlönĂŒlttĂ© a kemĂ©ny energiĂĄtĂłl, hogy azt "passzĂ­vnak" nevezhetjĂŒk? Ezt meg kell vitatni. Amikor a passzĂ­v erƑ (Jin) lĂ©trejön, vilĂĄgosan Ă©rzed majd, hol kezdƑdik Ă©s hogy hol Ă©r vĂ©get. Tudni fogod, hogy pontosan helyes. Ez nem Ă­gy van a kemĂ©ny erƑvel. Amikor a passzĂ­v erƑ (Jin) kijön, a csatornĂĄid energetizĂĄltak, a hangod suttogĂł. Ahogy elĂ©rte az ujjaid, az egy belĂ©gzĂ©s, amely a testtartĂĄst adja. Ez nem Ă­gy van a kemĂ©ny erƑvel. Amikor a passzĂ­v erƑ (Jin) kijön, egyetlen mutatĂłujjad ĂĄthatolhat a fĂĄn vagy a vason. EzĂ©rt az ellenfĂ©l ruhĂĄjĂĄn keresztĂŒl kĂ©pes vagy behatolni az energiacsatornĂĄiba Ă©s szerveibe. Ez nem Ă­gy van a kemĂ©ny erƑvel. KözvetlenĂŒl a gyakorlĂĄs utĂĄn, tartsd az ujjaid a nap-, vagy lĂĄmpafĂ©nyhez, s lĂĄtni fogod, hogy azok ĂĄtlĂĄtszĂłak mint a mĂ©hviasz, nincs vĂ©szĂ­nƱ rĂłzsaszĂ­nsĂ©g. MinĂ©l mĂ©lyebb a kĂ©szsĂ©ged, annĂĄl tovĂĄbb tart az ĂĄtlĂĄthatĂłsĂĄg. Ha az ujjad merƑlegesen a combodra irĂĄnyĂ­tod Ă©s az ujjhegyre kĂŒldöd az erƑt, akkor azon a helyen Ă©rezni fogsz egy hƱvössĂ©get, ami fentrƑl lefelĂ© halad , s ĂĄthatol a combodon annak mĂĄsik oldalĂĄig, Ă©s azonnal zsibbad. EzutĂĄn az ujjaidat Ăłvatosan dörzsöld. Ez a "teszt" elegendƑ lesz ahhoz, hogy ellenƑrizni lehessen a passzĂ­v energiĂĄt (Jin). EzutĂĄn az ujjaid nem jĂĄtszhatnak vĂ©letlenszerƱen az ellenfĂ©l testĂ©n, mert stimulĂĄlhatja a lĂ©tfontossĂĄgĂș pontjait Ă©s a hangulata öntudatlanul a "keserƱ mĂ©rföld" [ez utalĂĄs CaoCao egyik siralom-versĂ©re, a csatatĂ©ren bekövetkezƑ halĂĄlrĂłl; vagyis az ellenfĂ©l Ășgy Ă©rzi, hogy meg fog halni] ĂĄllapotĂĄba esik. Az erosĂ­tĂ©s mĂłdszere elsƑsorban a hĂ­mzƑkeret összenyomĂĄsĂĄval törtĂ©nik. A jĂĄrĂĄs, ĂĄllĂĄs, ĂŒlĂ©s vagy fekvĂ©s gyakorlata ugyanaz mint ahogy fent emlĂ­tettem, ezĂ©rt itt nem szĂŒksĂ©ges ismĂ©telni ezeket. Az alĂĄbbiak rĂ©szletesen ismertetik a hĂ­mzƑkeret alkalmazĂĄsĂĄt, ahogy a gyakorlĂłk teszik. Olyan hĂ­mzƑkeretet vĂĄlassz, melyeknek nagy rugalmassĂĄguk van. KörĂŒlbelĂŒl öt hĂŒvelyk hosszĂș Ă©s kb. fĂ©l hĂŒvelyk vastag legyen, ökörszarvbĂłl vagy bambuszbĂłl. A bambuszbĂłl kĂ©szĂŒlteket mindig egymĂĄshoz kell fogni, mert rugalmassĂĄguk fokozatosan csökken, Ă©s ellenkezƑ esetben nem lesz helyĂ©nvalĂł a hasznĂĄlatuk. EzĂ©rt legyen sok a kezed ĂŒgyĂ©ben. Az ökörszarvbĂłl kĂ©szĂŒlteknek szintĂ©n nagy mennyisĂ©gben kell lenniĂŒk. AzĂ©rt, mert az ökörszarv lĂĄgyul ahogy felmelegszik, ezĂ©rt nem lehet hosszĂș ideig nyomni Ƒket, gyakran ĂĄt kell vĂĄltani egy mĂĄsikra. A gyakorlĂĄs kezdetekor vĂ©konyaknak kell lenniĂŒk, akkor az ujjhegyek Ă©lĂ©nkek lesznek, Ă©s a Jin nem akadĂĄlyozott a tigrisszĂĄjhoz eljutĂĄsban. Köss egy "hĂșrt" mindkĂ©t oldalra, Ă­jformĂĄra hĂșzva az oldalakat, de vigyĂĄzz, ne ugorjon ki a kezedbƑl, Ă­gy ne lövöldözz vele, nem sĂ©rtheted meg valaki arcĂĄt vagy kezĂ©t. KĂ©sƑbb, amikor ĂŒgyesebb vagy, nem lesz szĂŒksĂ©ged arra, hogy kötsd magad. SzĂŒksĂ©ged lesz vĂ©konyra is Ă©s vastagra is a kĂŒlönbözƑ [tĂ­pusĂș] összenyomĂĄshoz. Kezd Ășgy, hogy a vĂ©konyokat több tucatszor nyomod, majd jöhet a vastag, szintĂ©n több tucatszor. Amikor az ujjaid elfĂĄradtak, ĂĄllj meg. Nem szĂŒksĂ©ges eröltetni. CsinĂĄld ily mĂłdon, bal Ă©s jobb kezeddel vĂĄltakozva, vastaggal Ă©s vĂ©konnyal, naponta többször, megszakĂ­tĂĄs nĂ©lkĂŒl. Minden alkalommal csendben szĂĄmold, ne engedd, a csökkenĂ©st. Nyomja a karikĂĄkat lefekvĂ©s elƑtt, Ă©bredĂ©s utĂĄn, dĂ©lben Ă©s napnyugtakor is, mindĂ­g. Ha a hĂŒvelykujjad az egyik oldalon nyomja a mĂĄsik nĂ©gy ujjad, az ujjak s a tigrisszĂĄj alakja Ă­velt lesz. Az ujjhegyek enyhĂ©n erƑt hasznĂĄlnak, de a kezed többi rĂ©szĂ©nek nem szabad. Ha e mĂłdszer nĂ©lkĂŒl gyakorolsz, hiĂĄba is prĂłbĂĄlkozol. Ezt szem elƑtt kell tartanod.

迨至陰勁旣已成功。然後訪名師。習小手。精究氣血之流行與乎穴道之所在。則小小之指頭。可用以傷敵。亦可用以推傷。其功效之奇特。誠出乎常人之意表。吾人欲成絕技。可不習此乎。

MiutĂĄn elĂ©rted a passzĂ­v erƑt (Jin), keress egy mestert a kĂ©ztechnikĂĄk, a vĂ©r Ă©s az energiaĂĄramlĂĄs valamint a vitĂĄlis pontok gyakorlĂĄsĂĄhoz / tanulĂĄsĂĄhoz. EzutĂĄn ha gyakorlod az ujjnyomĂĄs mĂłdszerĂ©t, az ellenfeled megsĂ©theted vagy kezelhetsz sĂ©rĂŒlĂ©seket is. Ennek hatĂĄsai szokatlanok, valĂłban meghaladjĂĄk a hĂ©tköznapi emberek kĂ©pessĂ©geit. Ha tökĂ©letes kĂ©szsĂ©get szeretnĂ©l elĂ©rni, hogyan kerĂŒlhetnĂ©d el az ilyen mĂłdszer alkalmazĂĄsĂĄt?

A test könnyĂ­tĂ©se - 輕身

輕身之術。皆秘而不傳。習之者遂亦罕見。今日之跳高。雖形式略同。而內容實異。蓋跳高必奮勇作勢。猛起猛落。抵地沉重。如石下墜。張脉僨興。外强中乾。稍一不愼。臟腑震傷。能輕身者則不然。其起也。如飛燕之掠空。其落也。如蜻蜒之點水。着瓦不響。抵地無聲。何則。浮勁充於一身也。

A test könnyĂ­tĂ©sĂ©nek kĂ©pessĂ©ge mindig is titkos volt, Ă©s adtĂĄk tovĂĄbbb [nyilvĂĄnosan]. GyakorlĂłkat ritkĂĄn lĂĄtunk. Lehet, hogy szinte ugyanaz, mint a modern, magasra ugrĂĄs, de a lĂ©nyege tĂ©nylegesen mĂĄs. A magasra ugrĂĄs vĂ©grehajtĂĄsĂĄhoz erƑt kell magadon venni, bĂĄtran Ă©s agresszĂ­ven elemelkedni, majd ekkor Ășgy Ă©rni földet, mint amikor egy sziklaszĂ­rt leesik. A vĂ©nĂĄk kidudorodnak a törzsbƑl. ErƑs a kĂŒlsƑ, de belĂŒl ĂŒreges. A gondatlansĂĄg legkisebb pillanatĂĄban a szervek azonnal kĂĄrosodnak. Azok, akik rendelkezik a könnyƱ test kĂ©pessĂ©gĂ©vel, teljesen mĂĄsok. Úgy emelkedik, mint egy madĂĄr mely a levegƑben szĂĄll, Ă©s Ășgy Ă©r földet, mint a szitakötƑ, amely megĂ©rinti a vizet, s hang nĂ©lkĂŒl Ă©r földet. Hogyan? FelfĂșjja a testĂ©t keringƑ energiĂĄval.

人身無翼。不能久住於空中耳。彼習跳高者。不無浮勁。第鍊之而不得其法。故浮勁不大。譬如飛機之馬力不足。而欲載重。上昇固不易。下降亦為艱。欲求不僨事者難矣。兹將浮勁之練法詳述於下。學者果依法行持。必能輕其身矣。凡吾人之欲習是術者。須擇一寬大之室。下舖以地板。板面每距尺餘。釘一竹弓。弓長尺五。弦長一尺。以一端固定於板上。使弦與地板成一九十度之直角。初鍊弓宜稍厚。庶可乘重。兩旁各置一竹竿。使與地板成平行線。高度在站立弓。上便於扶手之處。因初時不能隨意行走於弓上。須扶此始可開步也。鍊時須穿特製之袴。略如今日軍人之馬袴。膝下至踝。釘以密扣。以便緊縳於腿上。庶使行時無所罥罣。而免傾跌。袴面須用生漆髹之。務令堅如牛革。蓋竹富彈性。履之不穩。卽時下墜。若穿未漆之袴。遭彈必破。且令腿受痛苦。行時足履弓梢。稍踏卽行。不可久站。初扶竹竿。步法旣熟。可撤去勿用。迨至已能行走如飛。則換較薄之竹弓。待至步法純熟。如履厚弓。復換更薄之弓。必至足踏弓梢。不覺其軟。一踏卽去。往返如飛。斯時浮勁基礎始成。乃將鉛鐲束於踝上。束時宜緊。鬆則無效。可換稍厚之弓。以便載重。行之若無鐲時。卽須添束一鐲。添之復添。至於膝下。待至步履如飛。毫不覺重。卽須仍換薄弓。行之若無鐲然。則踏弓之能事畢矣。斯時可習距躍。此種距躍。與學校跳高之姿勢。絕對不同。躍時腿灣必須束緊。令不能彎。則力提於上部。如飛機之發動機置於首而不置於尾。鍊時雖感困難。及其成功。則身體之靈便。實足令人驚異。足一按地。卽可登屋。而無須下蹲作勢矣。初躍之高度。以五寸為宜。厥後可逐漸增高。若能躍過三尺。除其鉛鐲。便可躍過三丈。此為秘傳之輕身術。從未見諸於文字。殆五祖所謂師師密付本心。學人有志於斯。必須斷疑生信。習之不懈。則其成功可逆覩矣。

Az Észak-dinasztiĂĄk TörtĂ©neti FeljegyzĂ©seiben ez olvashatĂł: "A Csendes MeditĂĄciĂł TemplomĂĄban a [szĂĄz mĂ©ter magas] zĂĄszlrĂșd kötele elszakadt. Shen Guang a kötĂ©l vĂ©gĂ©t a szĂĄjĂĄba vĂ©ve a rudat megragadta Ă©s felmĂĄszott rĂĄ a csĂșcsa felĂ©. Amint visszahelyezte a kötelĂ©t, levegƑbe ugrott Ă©s leereszkedett, tenyerĂ©vel lökött a földön egyet, majd több mint tĂ­z mĂ©terre hĂĄtra. Az emberek ezt követoen "fizikailag repĂŒlƑ halhatatlan" -nak neveztĂ©k. Shen nem szĂŒletett ezzel a kĂ©pessĂ©ggel, csak addig gyakorolt, mĂ­g kialakĂ­totta. AzĂĄltal, hogy rendszeresen gyakorolt, a keringƑ energia megtöltötte a vĂ©gtagjait, s kĂ©pes lett a levegƑbe ugrani majd földet tĂ©rni akĂĄr mint egy szĂĄrnyas madĂĄr. Ha egy tĂĄrgy leesik, az mindig ez a gravitĂĄciĂłs erƑnek köszönhetƑ, mely a Föld közĂ©ppontjĂĄbĂłl szĂĄrmazik. Ha olyan mĂłdszert hasznĂĄlunk, amely ellenĂĄll ennek az erƑnek, akkor felemelkedhetĂŒnk Ă©s leereszkedhetĂŒnk fĂŒggetlenĂŒl ezen erƑ hatĂĄsĂĄnak. A repĂŒlƑ szĂĄrnyai a levegƑt metszik, ezt mindenki lĂĄthatja. BĂĄr a gĂ©p teste nehezebb, mint a levegƑ, mĂ©gis simĂĄn emelkedik Ă©s alĂĄszĂĄll, mert kĂ©pes hatni a Föld gravitĂĄciĂłjĂĄra. Hogyan jön lĂ©tre ez az erƑ? AzĂ©rt van, mert a motorja elƑremutatĂł erƑt generĂĄl. TestĂŒnk sokszor nehezebb, mint a levegƑ. Egy közönsĂ©ges ember teste biztosan nem tud felugrani a tetƑre. Ha pedig le akarna ugrani a tetƑrƑl, az is biztos, hogy eltörik a csontja vagy inai kĂĄrosodnak, sĂ©rĂŒlnek - ha meg nem hal Ă©ppen. MiĂ©rt? HiĂĄnyzik a erƑ, amely a Föld gravitĂĄciĂłjĂĄt meghiusĂ­thatja. EzĂ©rt ha tĂĄmadni akarod a gravitĂĄciĂłs erƑt, akkor egyfajta ĂșszĂł energiĂĄt alakĂ­ts ki annak Ă©rdekĂ©ben, hogy kĂ©pes lĂ©gy erre. Ez az energia ugyanolyan tulajdonsĂĄgokkal rendelkezik, mint egy repĂŒlƑgĂ©p motorja, ezĂ©rt leszel kĂ©pes felemelkedni Ă©s leszĂĄllni olyan simĂĄn, ezzel pedig nagyon egyedinek mutatkozol majd.

人身無翼。不能久住於空中耳。彼習跳高者。不無浮勁。第鍊之而不得其法。故浮勁不大。譬如飛機之馬力不足。而欲載重。上昇固不易。下降亦為艱。欲求不僨事者難矣。兹將浮勁之練法詳述於下。學者果依法行持。必能輕其身矣。凡吾人之欲習是術者。須擇一寬大之室。下舖以地板。板面每距尺餘。釘一竹弓。弓長尺五。弦長一尺。以一端固定於板上。使弦與地板成一九十度之直角。初鍊弓宜稍厚。庶可乘重。兩旁各置一竹竿。使與地板成平行線。高度在站立弓。上便於扶手之處。因初時不能隨意行走於弓上。須扶此始可開步也。鍊時須穿特製之袴。略如今日軍人之馬袴。膝下至踝。釘以密扣。以便緊縳於腿上。庶使行時無所罥罣。而免傾跌。袴面須用生漆髹之。務令堅如牛革。蓋竹富彈性。履之不穩。卽時下墜。若穿未漆之袴。遭彈必破。且令腿受痛苦。行時足履弓梢。稍踏卽行。不可久站。初扶竹竿。步法旣熟。可撤去勿用。迨至已能行走如飛。則換較薄之竹弓。待至步法純熟。如履厚弓。復換更薄之弓。必至足踏弓梢。不覺其軟。一踏卽去。往返如飛。斯時浮勁基礎始成。乃將鉛鐲束於踝上。束時宜緊。鬆則無效。可換稍厚之弓。以便載重。行之若無鐲時。卽須添束一鐲。添之復添。至於膝下。待至步履如飛。毫不覺重。卽須仍換薄弓。行之若無鐲然。則踏弓之能事畢矣。斯時可習距躍。此種距躍。

Mivel az emberi testnek nincs szĂĄrnya, kĂ©ptelen a levegƑben hosszĂș ideig maradni. Azok, akik a magas ugrĂĄs kĂ©pessĂ©gĂ©t gyakoroljĂĄk a lebegƑ energia nĂ©lkĂŒl, helyes mĂłdszer nĂ©lkĂŒl gyakorolnak. Ha az ember lebegƑ energiĂĄja nem nagy (kiterjedt), olyan mint mikor a repĂŒlƑgĂ©p lĂłerƑje nem elegendƑ a rakomĂĄnyĂĄnak szĂĄllĂ­tĂĄsĂĄra. A felszĂĄllĂĄs valĂłban nem lesz könnyƱ, s a leszĂĄllĂĄs ugyanolyan nehĂ©z, s nehĂ©z lenne elkerĂŒlni a halĂĄlt. A lebegƑ energia kifejlesztĂ©sĂ©nek mĂłdja az alĂĄbbi, Ă­gy ha ezen elvek szerint gyakorolsz, biztosan kĂ©pes leszel arra, hogy tested könnyƱvĂ© vĂĄljon. Ha ezt a kĂ©pessĂ©get szeretnĂ©d kigyakorolni, vĂĄlassz egy nagyon tĂĄgas, padlĂłlapos szobĂĄt. Kevesebb mint egy lĂĄbnyira, leszögelsz egy bambusz Ă­jakat a padlĂłra. A Ă­jaknak egy Ă©s fĂ©l lĂĄb hosszĂșnak kell lennĂŒk, a hĂșrjuk egy lĂĄb hosszĂș. Egy Ă­j egyik vĂ©ge a fapadlĂłn rögzĂ­tett Ășgy, hogy a hĂșrja 90 fokos szögben legyen a padlĂłlappokkal. A gyakorlĂĄs kezdetĂ©n, kissĂ© vastagabb Ășjjakat hasznĂĄlj, hogy a sĂșlyodat elbĂ­rjĂĄk. MindkĂ©t oldalon egy bambusz oszlop van, melyek pĂĄrhuzamosak a padlĂłlapokkal. A magassĂĄg az ĂĄllĂł Ă­jakhoz kĂ©pest olyan, hogy kĂ©nyelmes helyet nyĂșjtson a kezeid szĂĄmĂĄra. Ennek az az oka, hogy a kĂ©pzĂ©s kezdetĂ©n nem tudsz jĂĄrni, ahogy tetszik a tĂŒskĂ©k tetejĂ©n, Ă­gy segĂ­tened kell a kezeiddel, hogy lĂ©pni tudj. Ennek gyakorlĂĄsa sorĂĄn speciĂĄlis nadrĂĄgot kell viselned, amely inkĂĄbb egy modern katona lovas nadrĂĄgjĂĄhoz hasonlĂ­t. A tĂ©rdtƑl a bokĂĄig szorosra kell varrni. Mivel szorosan illeszkedik a lĂĄbadhoz, nem fog Ăștban lenni hogy beleakadjon az Ă­jakba, ahogyan sĂ©tĂĄlsz, megakadĂĄlyoz abban is, hogy leess. A nadrĂĄg felĂŒletĂ©t lakkal is be kell kenni, hogy olyan kemĂ©ny legyen, mint a marhabƑr. Mivel a bambusz nagyon rugalmas, nem stabil a lĂ©pĂ©snĂ©l, bĂĄrmely pillanatban leeshetsz. Ha a nadrĂĄgod nem lett lakkozva, elkerĂŒlhetetlenĂŒl szakadni fognak, lĂĄbad pedig fĂĄjdalmat szenved. SĂ©ta közben a lĂĄbai az Ă­j hegyĂ©re lĂ©pnek. LĂ©pjen csak le egy kicsit, majd azonnal menjen el, mert hosszĂș ideig nem bĂ­rsz. Kezdetben, tĂĄmogasd magad a bambusz oszlopok mellett a kezeiddel, mikor pedig a lĂ©pdelĂ©sed ĂŒgyes, elengedheted Ƒket. Amikor Ășgy leszel kĂ©pes jĂĄrni, hogy Ășgy gondolod mintha repĂŒlnĂ©l, vĂĄlts vĂ©konyabb bambusz Ă­jakra, majd kĂ©sƑbb, amikor nagyon ĂŒgyes leszel, a vastag talpĂș cipƑd legyen vĂ©konyfalĂș. Ekkor mĂĄr Ășg ykell lĂ©pned, hogy nem Ă©rzed az Ășjak megjalĂĄsĂĄt. Amint rĂĄlĂ©psz egyre, azonnal lĂ©pj le arrĂłl. Haladj oda-vissza, mintha repĂŒlnĂ©l. MegkezdƑdött az alap kialakĂ­tĂĄsa a lebegƑ energia fejlesztĂ©sĂ©ben. Ezt követƑen alkalmazz Ăłlom bokasĂșlyokat. Szorosan rögzĂ­tsd magadon ezeket, mert a laza sĂșlyok hatĂĄstalanok. A vastagabb Ă­jakra vĂĄltva megkönnyĂ­theted azok ĂĄtvitelĂ©t. Ha mĂĄr nem Ă©szleled a [sĂșlyokkal terhelt] bokĂĄidat miközben sĂ©tĂĄlsz, adj hozzĂĄ mĂ©g többet, majd többet. Addig, mĂ­g el nem Ă©rik a rĂĄcsatolt sĂșlyok a tĂ©rdeidet. Ha vĂ©gĂŒl lĂ©pĂ©sed olyannĂĄ vĂĄlik, mintha repĂŒlnĂ©l, egyĂĄltalĂĄn nem Ă©rezve a sĂșlyt, akkor ismĂ©t tĂ©rj ĂĄt vĂ©konyabb Ă­jakra. Amint ismĂ©t nem Ă©szleled a bokĂĄidat sĂ©tĂĄlĂĄs közben, akkor az Ă­jjal kapcsolatos edzĂ©s teljesnek tekinthetƑ. MĂĄr gyakorolhatod az ugrĂĄst.

與學校跳高之姿勢。絕對不同。躍時腿灣必須束緊。令不能彎。則力提於上部。如飛機之發動機置於首而不置於尾。鍊時雖感困難。及其成功。則身體之靈便。實足令人驚異。足一按地。卽可登屋。而無須下蹲作勢矣。初躍之高度。以五寸為宜。厥後可逐漸增高。若能躍過三尺。除其鉛鐲。便可躍過三丈。此為秘傳之輕身術。從未見諸於文字。殆五祖所謂師師密付本心。學人有志於斯。必須斷疑生信。習之不懈。則其成功可逆覩矣。

Ez a fajta ugrĂĄs teljesen kĂŒlönbözik az iskolai magasugrĂĄstĂłl. Amikor gyakorolsz, tĂ©rdeidet össze kell kötni, hogy ne hajoljanak be, Ă­gy az erƑd felemelkedik a felsƑtestbe, Ă©pp, ahogyan a repĂŒlƑgĂ©p motorja is elöl van, nem pedig annak farkĂĄnĂĄl. BĂĄr a gyakorlĂĄs nehĂ©zkes lesz, ha sikerĂŒl, a tested fĂŒrgesĂ©ge valĂłban megdöbbenteti az embereket. A lĂĄbaddal a talajrĂłl elrugaszkodva valĂłban elĂ©rheted a tetƑt anĂ©lkĂŒl, hogy elƑször leguggolnĂĄl. Az ilyen ugrĂĄsok magassĂĄga elƑször öt hĂŒvelyk, majd ezt fokozatosan növelni lehet. Ha hĂĄrom lĂĄb fölĂ© tudsz ugrani, vedd le bokafix-eket, s akkor mĂĄr 30 lĂĄb fölĂ© ugorhatsz.

Ezek a könnyƱ test kĂ©pessĂ©gĂ©nek titkos tanĂ­tĂĄsai. Ha mĂ©g soha nem voltĂĄl szemtanĂșja az itt Ă­rt dolgoknak, az lesz, amint azt a Wuzu stĂ­lus gyakorlĂłi mondanak: "minden tanĂĄr titokban ĂĄtadja az igazi dolgokat". Azoknak a gyakorlĂłknak, akik erre törekszenek, el kell hagyniuk a kĂ©tsĂ©geiket Ă©s hinniĂŒk kell benne. Mindaddig, amĂ­g kitartĂłan gyakorolsz, bizton vĂĄrhatod a sikereket.

MeditĂĄciĂł - 靜坐

夫技擊之所尚者。動也。而示之以靜坐。何也。蓋習技之流。外部雖堅。而內體實脆。必賴靜坐以堅其內也。彼未習靜功者。氣機行於外而不能行於內。其肢體堅則堅矣。然僅可任壯夫之猛擊。而不能受能手之一指。以其臟腑之間。仍無以異於常人也。常人之軀。未經鍛鍊。氣機不暢。肢體不堅。受擊則傷矣。故未堅其內者。內體之易於傷。亦如常人外部之易於傷也。或難曰。外旣堅矣。則藏於內者已受其保護。又何必堅也。

A harcmƱvĂ©szetek Ă©rtĂ©ke a mozgĂĄs, de amit meg kell jelenĂ­teni, az meditĂĄciĂł. MiĂ©rt van ez Ă­gy? Mert a technikĂĄk gyakorlĂĄsa közben - mĂ©g akkor is, ha a test kĂŒlsƑleg kemĂ©ny - belsƑleg valĂłban törĂ©keny. TĂĄmaszkodnod kell a meditĂĄciĂł belsƑ megszilĂĄrdĂ­tĂĄsĂĄra. Akik mĂ©g nem gyakoroltak meditĂĄciĂłt, az energiĂĄt kĂŒlsƑleg mozgatjĂĄk, mĂ©g nem kĂ©pesek azt belsƑleg mozgatni. BĂĄr testĂŒk szilĂĄrd, csak az eros emberek heves ĂŒtĂ©seit hajthatjĂĄk vĂ©gre, nem tudjĂĄk kezelni az ujjnyomĂĄst egy haladĂł gyakorlĂłtĂłl, mert a szerveik mĂ©g mindig nem kĂŒlönböznek egy közönsĂ©ges embertƑl. A hĂ©tköznapi ember teste nem kĂ©pzett. EnergiĂĄja nem ĂĄramlik megfelelƑen, s testĂ©t nem kemĂ©nyĂ­tettĂ©k. Amikor ĂŒtĂ©st kap, sĂ©rĂŒl. Azok, akik nem szilĂĄrdultak meg belsƑleg, olyan könnyen megsĂ©rĂŒlnek, mint ahogy egy ĂĄtlagember sĂ©rĂŒl kĂŒlsƑleg. Valaki nem Ă©rt egyet ezzel, ezt mondja: "a kĂŒlsƑ szilĂĄrdsĂĄggal a belsƑ szervek mĂĄr vĂ©dettek. Hogy-hogy nincs szilĂĄrdsĂĄg?"

曰。玻璃之貯於鐵櫃。可敲之以木棒矣。然以巨力震之。則玻璃必破。故曰。未堅其內者。可任壯夫之猛擊而不能受能手之一指也。夫能手一指之勁。可直透於內體。等於巨力之震於櫃中。彼外部雖堅如鐵櫃。而內之玻璃能不破乎。苟吾人不欲臟腑之為玻璃。則靜坐之道。不可不明。而靜坐之功。不可不習矣。張紫陽眞人曰。以眼不視而魂在肝。以耳不聞而精在腎。以鼻不臭而魄在肺。以舌不聲而神在心。以四肢不動而意在脾。是謂之五炁朝元。蓋不視、不聞、不臭、不聲、不動、靜之極也。靜極則元氣充於臟腑。損者補之。虛者益之。以此內體遂堅而不脆矣。然非一朝一夕之故。必日積月累。年久功深。而後可致也。

Erre Ă­gy vĂĄlaszolok: "A vasdobozba zĂĄrt ĂŒveg ellenĂĄll egy tĂĄmadĂĄsnak, de erƑteljes rĂĄzkĂłdĂĄskor az ĂŒveg eltörik." EzĂ©rt mondhatjuk, hogy ha belsƑleg nincs szilĂĄrdsĂĄg, akkor bĂĄr elviselhetƑ egy erƑs ember erƑs ĂŒtĂ©se, de mĂ©gsem viselhetƑ el egy ĂșjjnyomĂĄs egy szakĂ©rtƑtƑl. Az ujjtĂĄmadĂĄs közvetlenĂŒl hatol a belsƑ testbe. Ez pedig ugyanolyan, mint a vasdoboz rĂĄzĂĄsa. MĂ©g akkor is, ha olyan kemĂ©ny dologrĂłl van szĂł, mint egy vasdoboz, az ĂŒveg belĂŒl mĂ©gis összetörtik. Ha nem kĂ­vĂĄnod, hogy a szerveid olyan törĂ©kenyek legyenek, mint az ĂŒveg, akkor a meditĂĄciĂł mĂłdszereit meg kell Ă©rtened Ă©s be kell vonnod azt a gyakorlĂĄsodba is. A taoista Zhang Ziyang mondta: [lĂĄsd: NĂ©gyszĂĄz szĂł az Arany ElixĂ­rrƑl" mƱ elƑszavĂĄban]: "Amikor a szem nem figyel, a földi lĂ©lek a mĂĄjban marad. Amikor a fĂŒlek nem hallgatnak, az esszencia a vesĂ©ben marad. Amikor az orr nem szagol, az Ă©teri lĂ©lek a tĂŒdƑben marad. Amikor a nyelv nem beszĂ©l, a szellem a szĂ­vben marad. Amikor a vĂ©gtagok nem mozognak, szĂĄndĂ©k lĂ©pben marad. Ezt nevezik "az öt energiĂĄnak, amely visszatĂ©r az eredeti ĂĄllapotkba" FigyelĂ©s, hallgatĂĄs, szaglĂĄs, beszĂ©d vagy mozgĂĄs nĂ©lkĂŒl a legmĂ©lyebb nyugalomban vagy. A lehetƑ legnagyobb nyugalomban pedig a vitalitĂĄs kitölti a szerveket. Amit csökkentett, feltöltik. Ami elköltött, megtĂ©rĂŒl. Ha ez Ă­gy törtĂ©nik, akkor a test belĂŒl szilĂĄrd lesz, nem pedig törĂ©keny. De minden nap dolgoznod kell eze, halmozva a napokat, hĂłnapokat Ă©s Ă©veket, hogy elmĂ©lyĂ­tsd az ĂŒgyessĂ©ged, Ă©s mondhatod, hogy elĂ©rted.

道經曰。人心能淸靜。天地悉皆歸。故靜之為用。不可盡述。又豈僅堅其內體也哉。第吾人入世愈久。私欲愈多。使之坐則可。使之靜則難。使之至於不視、不聞、不臭、不聲、不動、則尤難矣。然所謂難者。非謂其必不能也。古人云。有志者事竟成。是又在乎持其志而已矣。學人有志於斯。請言其法。兢兢守之。庶乎難關可度也。凡跌坐之時。以拂曉為最佳。先解項下之鈕。次鬆腰間之帶。足繫有帶。亦宜除之。斯時心中務須萬緣放下。一塵不染。待至心氣和平。始徐徐坐下。眼不可遠視。遠則傷神。頭不可低垂。低則欲睡。脊骨不可彎曲。彎曲則任督不通。初坐之際。妄念時生。遊思迭起。雖欲一槪屏去。無如起於不覺。法在止觀於氣海。乃可漸漸消除。氣海者。臍堂下靈龜上之空穴也。吾心止於是而內觀之。心照穴中。與氣相守。息息歸根。合自然之造化。巍巍不動。參淸靜之玄機。於是一線心光。與一縷眞炁相接。心在炁中。而不知炁包心外。而不覺氤氤氲氲。打成一片。直造於杳冥。不求靜而自靜矣。

A taoista Ă­rĂĄsokban ezt olvassuk: [lĂĄsd: Tiszta Nyugalom Klasszikusa, III. fejezet]: "ha kĂ©pes vagy a tudatodban tiszta Ă©s csendes lenni, a TermĂ©szet megĂ©rtĂ©sĂ©e megĂ©rkezik." A "nyugalom" jelentƑsĂ©ge teljesen mĂ©rtĂ©kben nem magyarĂĄzhatĂł meg, s ezenkĂ­vĂŒl, ez nem csak belsƑleg megszilĂĄrdulĂł dolog. MinĂ©l tovĂĄbb haladsz az Ă©letben, annĂĄl több vĂĄgyad alakul ki. Ahhoz, hogy az egymagadban valĂł ĂŒlĂ©s megvalĂłsĂ­thatĂłvĂĄ vĂĄljon, csendesnek kell lenned, törekedve arra, hogy elĂ©rd azt az ĂĄllapotot, hogy nem figyelsz, nem hallgatsz, nem szagolsz, nem beszĂ©lsz, s nem mozogsz hatĂĄrozottan [megj.: ezek Ă©rtelmezĂ©sĂ©t engeded el]. Azonban a nehĂ©zsĂ©g nem azt jelenti, hogy lehetetlen. Ahogy a rĂ©gi mondĂĄs Ă­gy szĂłl: "Ahol van akarat, ott van mĂłd is." [megj.: a kĂ­nai vĂĄltozat közelebb ĂĄll: "akaraterƑvel sikerĂŒlni fog." MielƑtt ĂĄltalĂĄnosan hasznĂĄlt kĂ­nai idiĂłma lett volna, eredetileg a kĂ©sƑi Han Könyvek, Geng Yan biogrĂĄfiĂĄjĂĄban jelent meg, melyben Guang Wu csĂĄszĂĄr dicsĂ©rte Geng Yan tĂĄbornokot a hadsereg Ă©s csĂĄszĂĄri tisztviselƑk elƑtt, azt modvĂĄn: "van akaratereje, sikerĂŒlt!"]. Mindez a törekvĂ©s-, a szĂĄndĂ©k fenntartĂĄsa. Amikor egy gyakorlĂł, aki ilyen törekvĂ©ssel kĂ©rdez a mĂłdszer magyarĂĄzatĂĄrĂłl, a Mesterek Ăłvatosak Ă©s Ƒrzik titkaikat, valĂłszĂ­nƱleg nehĂ©zsĂ©get okoz ez az informĂĄciĂł megszerzĂ©sĂ©ben. ÁltalĂĄban a meditĂĄlĂĄsra a hajnal a legjobb idƑszak. ElƑször gombold ki a felsƑdet, lazĂ­tsd meg a szĂ­jadat Ă©s vedd le a cipƑd. Majd tedd fĂ©lre minden gondolatod, egyetlen se fedje a tudatodat. Ha a tudat bĂ©kĂ©ben van kezd el ĂŒlni. A tekinteted ne meredjen a tĂĄvolba, mert messzirƑl nĂ©zve ez kĂĄrosĂ­tja a szellemed. A fejed ne essen elƑre, mert ez ĂĄlmossĂĄgot okoz. A hĂĄtad ne Ă©rezd; ne legyen görbe, mert akkor a Ren [elöl lĂ©vƑ fƑmeridiĂĄn] Ă©s a Du [a gerinc mentĂ©n felfutĂł hĂĄtsƑ fƑmeridiĂĄn] akadĂĄlyozottak lesznek. Az ĂŒlĂ©s gyakorlĂĄsĂĄnak kezdetĂ©n sok zavarĂł gondolat jön lĂ©tre, melyek folyamatosan vĂĄndorolnak. MĂ©g akkor is, ha meg akarsz szabadulni minden egyes gondolattĂłl, sajnos öntudatlanul fel fognak merĂŒlni Ășjra. A mĂłdszer abban ĂĄll, hogy az Ă©bersĂ©ged helyezd az "energiĂĄd tengerĂ©re" [ugyanĂșgy, mint az alhas megemelĂ©sekor] akkor fokozatosan feloszlanak majd. A "energia tengere" pont a köldök alatt helyezkedik el a Ling Gui felett [ld.: Guan Yuan]. A tudat megĂĄll ott, Ă©s befelĂ© nĂ©zel. Ha a tudat a vitĂĄlis ponton ĂĄll, ez Ă©s az energia Ƒrzik egymĂĄst. A lĂ©gzĂ©se az alapvetƑ ritmusĂĄhoz tĂ©r vissza, megfelelve a termĂ©szetes mĂłdszernek, Ă©s elkötelezƑdsz a mozdulatlansĂĄgnak. Ez a titokzatos "tiszta csend", amely összekapcsolja a tudat fĂ©nyĂ©nek szĂĄlĂĄt a valĂłdi energia szĂĄlĂĄval. A tudat az energiĂĄban rejlik, de nem tudja, hogy az energia a tudat körĂ© csavarodik Ă©s azt sem Ă©rzĂ©keli, milyen sƱrƱ az. Ez az integrĂĄciĂł egy olyan ĂŒressĂ©get hoz lĂ©tre, melyben a csendet nem kell keresni, az megjelenik majd.

迨其三陽旣充。必現異象。此時不可驚惶。仍須鎭靜如常。心定不動。厥後工程卽蒸蒸日上。惟每次趺坐。必待精神淸爽。如夢初醒。四肢暢然。如浴已畢。始為工程圓滿之憑證。易曰。美在其中。暢於四支。卽此之謂也。此時務宜再靜坐片刻。待氣復歸原位。然後徐徐散盤。徐徐起立。坐後不可遽行便溺。或高聲大叫。坐時若在工程發動之際。尤不可擅自散盤起立。昔游酢楊時。初見程伊川。伊川瞑目而坐。二子侍立不去。旣覺。謂二子曰。賢輩尚在此乎。今旣晚。且休。及出門。門外雪深三尺。蓋宋儒多習靜坐。而靜坐實有欲罷不能之時。如其可罷。則任人之立深三尺。殊屬不近人情。尚何理學之足道乎。若夫旣習靜坐。則務須絕慾。否則如蒸沙作飯。徒勞而無益也。吾人旣破體矣。卽屬五漏之軀。苟不塞其漏而補之。則基不能築。而工程永無進步之日。譬諸欲建摘星之樓。而無鞏固之基。其工程之能否告竣。亦無庸辯之矣。且下漏之弊。已詳於保精之說。不習靜坐者猶宜戒之。而况欲成內功者乎。學人於此。幸毋忽焉。

Amikor a San Yang pontok telĂ­tettek, ez arra kĂ©sztet, hogy az ĂŒressĂ©g Ă©rzĂ©se lĂĄtszĂłdjĂ©k. Ekkor nem szabad megijedni, hanem lĂ©gy nyugodt mint korĂĄbban, figyelj folyamatosan Ă©s mozdulatlanul, majd a tetted kiteljeseik. Azonban minden alkalommal, amikor meditĂĄlsz, meg kell vĂĄrnod, hogy a lelked tiszta Ă©s vilĂĄgos legyen, mint amikor az ĂĄlmodbĂłl Ă©bredsz fel. Amikor a vĂ©gtagjaidat Ășgy Ă©rzed, mintha csak most fĂŒrödtĂ©l volna, akkor az azt mutatja, jĂłl haladsz. A VĂĄltozĂĄsok KönyvĂ©ben [a Kun gua-ra vonatkozĂł kommentĂĄr] ez olvashatĂł: "a szĂ©psĂ©g belĂŒlrƑl fakad a nĂ©gy vĂ©gtagon ĂĄt haladva." (美在其中。暢於四支。) Ez a mĂłd. Ülj tovĂĄbbra is nyugodtan egy ideig, vĂĄrd, hogy energiĂĄd visszatĂ©rjen az eredeti ĂĄllapotĂĄhoz, majd lassan engedd ki keresztbetett lĂĄbaid Ă©s ĂĄllj fel lassan. ÜlĂ©st követƑen nem szabad hirtelen elrohannod vizelni, sem hangosan beszĂ©lni. Amikor ĂŒlsz, lĂ©gy olyan, mint a gyakorlĂĄs kezdetekor. Nem szabad hirtelen lazĂ­tanod a helyzetedet Ă©s felĂĄllnod. RĂ©gen, amikor You Cu (游酢) Ă©s Yang Shi (楊時) elƑször lĂĄtogatĂĄst tett Cheng Yi (程伊)-nĂ©l, Cheng lehunyta a szemĂ©t [Ă©beren] (瞑目) Ă©s meditĂĄlt (). Ahelyett, hogy Ɛk elmentek volna, egyszerƱen csak vĂĄrtak. Mikor aztĂĄn Cheng visszatĂ©rt [meditĂĄciĂłjĂĄbĂłl], azt mondta: "Uraim, mĂ©g mindig itt vagytok? KĂ©sƑ van, gyertek be Ă©s pihenjetek." Ɛk kint vƱrakoztak hĂĄrom lĂĄbnyi havon, az ajtĂł elƑtt. [ez a törtĂ©nep pedig Ășjabb idiĂłmĂĄba alakult az idƑk sorĂĄn: "ĂĄll a hĂłban, Cheng ajtajĂĄn", ami a tanĂĄr irĂĄnti tiszteletet fejezi ki]. E Song-dinasztia-beli filozĂłfusok gyakran ĂŒldözött meditĂĄciĂłt gyakoroltak, s nĂ©ha kĂ©ptelenek voltak megĂĄllni [elcsendesedni]. Ha Cheng kĂ©pes volt megĂĄllni a meditĂĄciĂłjĂĄban, alkalmad adva arra, hogy e fĂ©rfiak a hĂĄrom lĂĄb mĂ©ly hĂłban ĂĄlljanak, akkor az inkĂĄbb embertelen lenne rĂ©szĂ©rƑl, sem mint filozĂłfiĂĄjĂĄnak [tanĂ­tĂĄs] Útja. A csendes meditĂĄciĂł gyakorlĂĄsakor meg kell szabadulnod a vĂĄgyaktĂłl, kĂŒlönben olyan lenne, mintha gƑzölgƑ homokbĂłl kĂ©szĂ­tenĂ©nek rizs; hiĂĄbavalĂł Ă©s haszontalan. TestĂŒnket öt szivĂĄrgĂĄssal kĂĄrosĂ­tjuk [földi lelkĂŒnk, esszenciĂĄnk, Ă©teri lelkĂŒnk, szellemĂŒnk Ă©s szĂĄndĂ©kunk, melyek kiszivĂĄrognak a szemĂŒnk, fĂŒlĂŒnk, orrunk, beszĂ©dĂŒnk Ă©s mozgĂĄsunk ĂĄltal]. Hacsak nem zĂĄrod le ezeket a szivĂĄrgĂĄsokat s nem pĂłtlod azt, ami elveszett, alapokat nem lehet megĂ©pĂ­teni, Ă©s gyakorlĂĄsodban sohasem fog haladni. PĂ©ldĂĄul, ha fel akarnak Ă©pĂ­teni egy felhƑkarcolĂłt melyhez nem Ă©pĂ­tenek alapot, nem lenne Ă©rtelme annak megvitatĂĄsĂĄra sem, hogy az Ă©pĂ­tkezĂ©s egyĂĄltalĂĄn befejezƑdhet-e vagy sem. E szivĂĄrgĂĄs hĂĄtrĂĄnyait fent mĂĄr emlĂ­tettem. Azoknak, akik nem gyakoroljĂĄk az ĂŒlƑ meditĂĄciĂłt, Ășgy tƱnik, vĂĄltoztatniuk szĂŒksĂ©ges. EgyĂ©bkĂ©nt hogyan lehetne valaha is remĂ©nykedni a belsƑ kĂ©szsĂ©g kialakĂ­tĂĄsĂĄban? RemĂ©lem, a mƱvĂ©szet gyakorlĂłi nem fogjĂĄk elhanyagolni.

Javasolt irodalom Ă©s forrĂĄsok

1. ...
2. ...
3. ...
4. ...
5. ...


❀ ❀ ❀

Köszönetet mondunk minden barĂĄtunknak, mindazon szerzƑknek, tanĂ­tĂłknak, buddhistĂĄknak Ă©s harcmƱvĂ©szeknek, akik hozzĂĄjĂĄrultak a harcmƱvĂ©szet-törtĂ©neti-, buddhista-, bölcseleti Ă©s egyĂ©b tanĂ­tĂĄsokkal, Ă­rĂĄsokkal, tanulmĂĄnyokkal, jegyzetekkel minden Ă©rzƑ lĂ©ny tanĂ­tĂĄsĂĄhoz Ă©s tanulĂĄsĂĄhoz. BuddhĂĄk Ă©s Mesterek tanĂ­tĂĄsait megosztani Ă©rdem, mindezen Ă©rdemeket felajĂĄnljuk az összes BuddhĂĄknak. A Xing Long Tang elfogulatlan, pĂĄrtatlan, szektarianizmustĂłl mentes elv alapjĂĄn törekszik a DharmĂĄt, a Chan hagyomĂĄnyvonal tanĂ­tĂĄsĂĄt, a harcmƱvĂ©szeti stĂ­lusok törtĂ©neteit megosztani. 武林一家! 阿弥陀佛!

各位朋友, 作者, 老师, 佛教徒和功夫爱好者, 请允许我向你们表示感谢, 感谢你们一直以来用功夫, 历史, 佛教, 哲学和各类教学, 文章, 研究和教义, 对教学和学习的支持。分享佛教和大师的教义非常有价值, 我们以此恭敬诸佛。《醒龙堂》 将依据不偏依, 不分宗派的原则努力分享佛法, 传承佛教思想和传统功夫。

Magyar nyelvre fordította: XiaoFeng Cserkész Gåbor Mester @ Xing Long Tang | 2017 v3;
Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 licenc alkalmazĂĄsĂĄval | 署名-非商业性使用-禁止演绎 4.0 国际
Ha hibĂĄkat, megjelenĂ©si vagy egyĂ©b problĂ©mĂĄkat talĂĄlsz, Ă­rj nekĂŒnk: master [at] rgm [pont] hu

武林一家 |

vissza | ❀ index | ❀ jegyzetek Ă©s publikĂĄciĂłk | ❀ Pu Ji Chan Templom 普济寺 facebook oldala - Kövess minket itt is!




0

XING LONG TANG 醒龙堂 中国武术研究会 | Honorary President: ZHANG ERYU Grandmaster | Master: XIAO FENG | Contact us: master [at] rgm.hu
Member of Hungarian Traditional Gong-Fu and Wushu Federation | HQ & Cultural Xchange: CHINESE ART CENTER 匈中文化交流中心.
Your use of this website is subject to, and constitutes acknowledgement and acceptance of, our Terms & Conditions @ 1995-2017
How you may Enhance your Health, Combat Efficiency, Mental Freshness and Spiritual Joy through autentic Gong Fu and Chan Teachings