Gyémánt Szútra 《金剛般若波羅蜜多經》

姚秦天竺三藏鳩摩羅什譯, szankszritról kínaira: Yao Qin Tianzhu San Zang Kumarajiva álltal

❀ T08n0235_001 金剛般若波羅蜜經 第1卷
CBETA 電子佛典集成 » 大正藏 (T) » 第 8 冊 » No.0235 » 第 1 卷　 | ford.: Yao Dong jushi 翻译: 耀东居士

❀ ❀ ❀

[0748c20] 如是我聞：

Így halottam.

[0748c20] 一時，佛在舍衛國祇樹給孤獨園，與大比丘眾千二百五十人俱。爾時，世尊食時，著衣持鉢，入舍衛大城乞食。於其城中，次第乞已，還至本處。飯食訖，收衣鉢，洗足已，敷座而坐。

Amikor Buddha Sāvatthī (舍衛國) mellett Jetevana (祇樹給孤獨園) (jeta liget) kertjében tartózkodott, nagy csapat bhiksu (比丘) követte, mintegy ezerkétszázötven ember (千二百五十人). Mikor (爾時) [eljött] az evés ideje (食時), a Magasztos (世尊) köntösével, kolduló csészéjével (衣, 持鉢) belépett (入) Sāvatthī nagy városába (舍衛大城) élelmet koldulni (乞食). Befejezve koldulást, visszatért a kertbe, elfogyasztotta ételét (飯食), félretette köntösét, csészéjét (收衣鉢), megmosta a lábát (洗足), s ülőhelyét elrendezve leült (敷座而坐).

[0748c24] 時，長老須菩提在大眾中即從座起，偏袒右肩，右膝著地，合掌恭敬而白佛言：「希有！世尊！如來善護念諸菩薩，善付囑諸菩薩。世尊！善男子、善女人，發阿耨多羅三藐三菩提心，應云何住？云何降伏其心？」

Mikor (時), idősebb (長老) Subhūti (須菩提) a nyilvánosság előtt (在大眾中) fölemelkedett üléséből (即從座起) részlegesen (偏袒) [kitakarva] jobb vállát (右肩), jobb térdével a földre ereszkedett (右膝著地), tenyereit tiszteletteljesen helyezve (合掌恭敬) Buddhához szólt (白佛言): - Csodálatos az, ó Magasztos, hogy a Tathāgata (如來) oly sokszor gondol minden Bódhiszattvára (諸菩薩), véd (護) s útba igazít (囑) minden Bódhiszattvát (諸菩薩). Jó szándékú férfi (善男子), jó szándékú nő (善女人) keresi a Tökéletes Végső Megvilágosodott tudatot (阿耨多羅三藐三菩提 心), hogy kellene élnie? Hogyan tudja uralma alatt tartani tudatát?

[0748c29] 佛言：「善哉，善哉！須菩提！如汝所說：『如來善護念諸菩薩，善付囑諸菩薩。』汝今諦聽，當為汝說。善男子、善女人，發阿耨多羅三藐三菩提心，應如是住，如是降伏其心。」

Buddha így válaszolt: - Nagyon jó, nagyon jó! Subhūti (須菩提)! Mint mondod: oly sokszor gondol minden Bódhiszattvára (諸菩薩), véd (護) s útba igazít (囑) minden Bódhiszattvát (諸菩薩). Te most jól figyelj (諦聽), mikor te mondod (當為汝說). Jó szándékú férfi (善男子), jó szándékú nő (善女人) keresi a Tökéletes Végső Megvilágosodott tudatot (阿耨多羅三藐三菩提 心) úgy kell élnie (應如是住), mert uralma alatt tudja tartani tudatát.

[0749a04] 「唯然。世尊！願樂欲聞。」

- Kérlek Magasztos (世尊)! Beszélj, én hallgatni foglak.

[0749a05] 佛告須菩提：「諸菩薩摩訶薩應如是降伏其心：『所有一切眾生之類，若卵生、若胎生、若濕生、若化生，若有色、若無色，若有想、若無想、若非有想非無想，我皆令入無餘涅槃而滅度之。』如是滅度無量無數無邊眾生，實無眾生得滅度者。何以故？須菩提！若菩薩有我相、人相、眾生相、壽者相，即非菩薩。

Buddha mondta Subhūti -nak (須菩提). - Minden Bódhiszattva (諸菩薩) fegyelmezni tudja a gondolatait, ha megfontolja a következőket: az összes teremtmény - szülessen akár nedvességből (若卵生), tojásból (若胎生), anyaméhből (若濕生), vagy átalakulás [mennyie v. karmikus] (若化生) útján; formával bíró vagy nem (若有色若無色，); legyen akár tudatos vagy nem (若有想若無想); tartozzék akár elképzelhető, akár elképzelhetetlen fajtájához a lényeknek - általam belép (入) a Nirvánába (涅槃), tökéletesen megszabadul (滅度之). Megszabadult mérhetetlen (無量), megszámlálhatatlan (無數) s végtelen (無邊) érző lények (眾生) nem érző lények többé (實無眾生), akik örökre felszabadultak (滅度). Miért? Azért, Subhūti (須菩提), ha (若) [egy] Bódhiszattva (菩薩) kötődnek [lenne] énhez (我相), a személyiség (人相), a érző lényhez (眾生相) vagy az egyéniség (壽者相), nem [lehetne továbbra is] Bódhiszattva (即非菩薩).

[0749a12] 「復次，須菩提！菩薩於法，應無所住，行於布施，所謂不住色布施，不住聲、香、味、觸、法布施。須菩提！菩薩應如是布施，不住於相。何以故？若菩薩不住相布施，其福德不可思量。

Tehát, Subhūti (須菩提), [mikor egy] Bodhiszattva (菩薩) a Dharmában (於法) könyörületet gyakorolja (行於布施), nem él (不住) [nem befolyásolja] a könyörület gyakorlásának megjelenéseivel (色布施，), nem él (不住) [nem befolyásolja] hanggal (聲), illattal (香), ízzel (味), tapintással (觸), könyörület eszményével (法布施). Subhūti (須菩提)! Bodhisattva jótékonyságot gyakorol, nem él [ragaszkodik] semmilyen formához (相). Miért? Azért, ha (若) Boddhisattva (菩薩) nem él (不住) a buddhista gyakorlat formáival (相布施), [így] erényeit (福德) nem lehetséges (不可) figyelembe venni (思量) [elképzelhetetlen]

[0749a16] 「須菩提！於意云何？東方虛空可思量不？」

Subhūti (須菩提)! Mi ez [mit gondolsz]? A tér kiterjedése kelet felé (東方虛空) lehet (可思量) vagy sem (不)?

[0749a17] 「不也，世尊！」

- Nem. Magasztos (世尊).

[0749a17] 「須菩提！南西北方四維上下虛空可思量不？」

- Subhūti (須菩提)! Dél-, nyugat vagy észak irányában (南西北方), a négy dimenzióban (四維), felfelé (上) és lefelé (下) a tér kiterjedése (虛空) lehet (可思量) vagy sem (不)?

[0749a18] 「不也，世尊！」

- Nem. Magasztos (世尊).

[0749a18] 「須菩提！菩薩無住相布施，福德亦復如是不可思量。須菩提！菩薩但應如所教住。

- Nos, Subhūti (須菩提), Bodhisattva (菩薩) nem él (無住) könyörületesség formáiban (相布施), erénye (福德) felmérhetetlen (復), nem lehet (不可) figyelembe venni (思量) [elképzelhetetlen]. Subhūti (須菩提)! Bodhisattvának (菩薩) csak a tanításban kell élnie [a Dharmára kell összpontostania].

[0749a21] 「須菩提！於意云何？可以身相見如來不？」

- Subhūti (須菩提)! Mit gondolsz? Lehet (可以) [valamely] testi alakját (身相) látni (見) a Tathāgatának (如來) [vagy] nem (不) ?

[0749a22] 「不也，世尊！不可以身相得見如來。何以故？如來所說身相，即非身相。」

- Nem. Magasztos (世尊)! Nem lehet (不可以) [valamely] testi alakját (身相) meglátni (得見) a Tathāgatának (如來). Miért? Mert a Tathāgata (如來) (-nak) mondott (說) testi alakját (身相) valójában nem testi alak (非身相).

[0749a23] 佛告須菩提：「凡所有相，皆是虛妄。若見諸相非相，則見如來。」

Buddha (佛) mondta (告) Subhūti-nak (須菩提): - Minden (凡) alakkal rendelkező (有相), hamis (虛妄) [látszólagos léttel rendelkező]. Ha látod, hogy valójában minden (諸) alak nem-alak (相,非相), majd (則) látod (見) a Tathāgatát (如來).

[0749a26] 須菩提白佛言：「世尊！頗有眾生，得聞如是言說章句，生實信不？」

Subhūti (須菩提) így szólt Buddhához: - Magasztos (世尊)! Lesznek érző lények (有, 眾生) hallván ezeket a szavakat (言) és mondatokat (說) valódi hithez (實信) jutnak?

[0749a27] 佛告須菩提：「莫作是說。如來滅後，後五百歲，有持戒修福者，於此章句能生信心，以此為實，當知是人不於一佛二佛三四五佛而種善根，已於無量千萬佛所種諸善根，聞是章句，乃至一念生淨信者，須菩提！如來悉知悉見是諸眾生得如是無量福德。 何以故？是諸眾生無復我相、人相、眾生相、壽者相。

Buddha [erre így] válaszolt Subhūti-nak (須菩提): - Ne mondj ilyeneket. A Tathāgata (如來) elpusztulása után (滅後) ötszázéves (後五百歲) korszakban lesznek azok, akik betartják az erkölcsi fegyelmet és ápolják az érdemeket (有持戒修福者), e szavakat (此章句) képesek igazzá tenni (能, 生信心). Tudnod kellene, hogy az emberek nem egy Buddhától (一佛)-, kettő Buddhától (二佛)-, vagy három-, négy-, öt Buddhától (三四五佛) ismerik fel jó(féle) gyökerüket (種善根) [erényeik is mindig különbözők]. Minden(féle) erényes gyökereket (種諸善根) finomítják megszámlálhatatlan (無量) tízmillió Buddhával (千萬佛), hallván (聞) ezeket a részeket (章句) [tanítás] egyetlen gondolatban (乃至一念) [pillanatban] létrehozzák (生) a tiszta hitet (淨信). Subhūti-nak (須菩提)! A Tathāgata (如來) ismerni tudja (悉知), látni tudja (悉見) [ezen] érző lények sokaságát (諸眾生), csakúgy (得如) mint határtalan erényeket (無量福德). Miért? Mert Azért, mert ezek mind érző lények mentesek az én (我相)-, ember (人相)-, érző lények (眾生相)-, s a létezés fomáinak (壽者相) összetettségeitől (復)).

[0749b05] 「無法相，亦無非法相。何以故？是諸眾生若心取相，則為著我、人、眾生、壽者。

[Ha] nincs dharma fogalom (無法相) vagy sem nem dharma fogalom (無非法相). Miért? Azért. Ha ezek az érző lények (眾生), akik tudata e fogalmak szerint (心取相), az "én"-hez (我), "személy"-hez (人), "érző lény"-hez (眾生), "hosszú élet"-hez (壽) ragaszkodik.

[0749b07] 「若取法相，即著我、人、眾生、壽者。何以故？若取非法相，即著我、人、眾生、壽者，是故不應取法，不應取非法。以是義故，如來常說：『汝等比丘，知我說法，如筏喻者，法尚應捨，何況非法。』

Ha figyelembe veszik (若取) a dharma fogalmát (法相), az "én"-hez (我), "személy"-hez (人), "érző lény"-hez (眾生), "hosszú élet"-hez (壽) ragaszkodnak. Miért? Azért, mert figyelembe veszik a sem nem dharma fogalomát (無非法相), [de így] az "én"-hez (我), "személy"-hez (人), "érző lény"-hez (眾生), "hosszú élet"-hez (壽) kötődnek. Nem szabad elfogadni és tagadni a dharmát (不應取非法) [jelenségeket]. Tehát az igazság, a Tathāgata mindíg azt tanítja: Te, s minden szerzetes, értsétek helyes tanításomat, mint tutajt (如筏). A helyes tanításomat is el kell hagyni (捨), így a még több helytelen tanítást (非法).

[0749b12] 「須菩提！於意云何？如來得阿耨多羅三藐三菩提耶？如來有所說法耶？」

- Subhūti (須菩提)! Mit gondolsz? A Tathāgata (如來) elérte a tökéletes és végső megvilágosodást (阿耨多羅三藐三菩提)? A Tathāgata (如來) van mondható (所說) [szavakkal kifejezhető] tanítása (法)?

[0749b13] 須菩提言：「如我解佛所說義，無有定法名阿耨多羅三藐三菩提，亦無有定法，如來可說。何以故？如來所說法，皆不可取、不可說、非法、非非法。所以者何？一切賢聖皆以無為法而有差別。」

Subhūti (須菩提) [így] beszélt: - Mint magyaráztam Buddha igazságát (解佛所說義), nincs rögzített dharma [elv, tanítás sem] ami a tökéletes, végső megvilágosodás (阿耨多羅三藐三菩提). Nincs (無有) rögzített dharma (定法) [elv, tanítás], [amit] a Tathāgata (如來) szavakkal kifejezhet (可說). Miért? Azért, mert a Tathāgata (如來) szerint az igazság szavak által felfoghatatlan (不可取) így kimondhatatlan (不可說). Nem-Dharma, sem nem-Dharma. Miért? (所以者何？) Minden bölcsesség (一切賢) [alapja] a "megfoghatatlan Dharma" (無為法) akkor is, ha különböző (差別) [iskolához tartoznak].

[0749b18] 「須菩提！於意云何？若人滿三千大千世界七寶以用布施，是人所得福德，寧為多不？」

- Subhūti (須菩提)! Mit gondolsz? Ha egy ember képes megtölteni a háromezerszeres világrendszert (三千大千世界)a Hét Kincsel (七寶), jótékonyságot (könyörületességet) gyakorolva (用布施), [mondhatjuk], hogy nagy érdemeket szerzett?

[0749b20] 須菩提言：「甚多，世尊！何以故？是福德即非福德性，是故如來說福德多。」

Subhūti (須菩提) így válaszolt: - Sokkal többet (甚多), Magasztos (世尊)! Miért? Mert [az ilyen] erény (福德) egyúttal nem-erény (非福德) természetű (性), a Tathāgata (如來) [ezért] beszél (說) [róla úgy mint] több erény (福德多).

[0749b21] 「若復有人，於此經中受持，乃至四句偈等，為他人說，其福勝彼。何以故？須菩提！一切諸佛，及諸佛阿耨多羅三藐三菩提法，皆從此經出。須菩提！所謂佛法者，即非佛法。

Buddha erre így szólt: - Ha valaki csak négy sort képes megjegyezni és elméjében tartani ebből a szútrából, és másoknak tanítva tovább adja azt, az ő erényei fölülmúlják mindezeket. Miért? Azért, Subhūti (須菩提), mert ebből a párbeszédből ered valamennyi Buddha és valamennyi Buddha tökéletes, végső megvilágosodásra vonatkozó tanítása. A valódi erény túlnő a meghatározásokon, ezért amit a Buddha tanításának hívnak, az nem a Buddha tanítása.

[0749b26] 「須菩提！於意云何？須陀洹能作是念：『我得須陀洹果。』不？」

- Mit gondolsz, Subhūti (須菩提), ha egy tanítvány a szent élet folyamának áramába lép, mondhatja-e magában: most elnyerem a folyamba-lépő (szotápanna) érdemeinek gyümölcsét?

[0749b27] 須菩提言：「不也，世尊！何以故？須陀洹名為入流，而無所入，不入色、聲、香、味、觸、法，是名須陀洹。」

Subhūti (須菩提) így válaszolt: - Semmiképpen sem, ó Magasztos (世尊). Miért? Azért, mert a "folyamba-lépő" kifejezés csupán egy név. S valójában nincs folyam, amibe a tanítvány beleléphetne. Az a tanítvány viszont, akit sem hang, sem alak, sem illat, sem tapintás vagy bármely egyéb érzéklet nem befolyásol már, folyamba-lépőnek nevezhető.

[0749b29] 「須菩提！於意云何？斯陀含能作是念：『我得斯陀含果。』不？」

- Mit gondolsz, Subhūti (須菩提), az olyan mester, akinek már csak egyszer kell újraszületnie, mondhatja-e magában: most elnyerem a már-csak-egyszer-visszatérő (szakadágámi) érdemeinek gyümölcsét?

[0749c01] 須菩提言：「不也，世尊！何以故？斯陀含名一往來，而實無往來，是名斯陀含。」

Subhūti (須菩提) így válaszolt: - Semmiképpen sem, ó Magasztos (世尊). Miért? Azért, mert a "már-csak-egyszer-visszatérő" kifejezés pusztán egy név. Hiszen a létből sem kilépni, sem abba visszalépni nem lehet. Aki képes fölismerni ezt, az már-csak-egyszer-visszatérőnek nevezhető.

[0749c03] 「須菩提！於意云何？阿那含能作是念：『我得阿那含果。』不？」

- Mit gondolsz, Subhūti (須菩提), ha egy tiszteletre méltó bölcs nem akar már egyszer sem újraszületni, mondhatja-e magában: most elnyerem a nem-visszatérő (anágámi) érdemeinek gyümölcsét?

[0749c04] 須菩提言：「不也，世尊！何以故？阿那含名為不來，而實無來，是故名阿那含。」

Subhūti (須菩提) így válaszolt: - Semmiképpen sem, ó Magasztos (世尊). Miért? Azért, mert a "nem-visszatérő” kifejezés pusztán egy név. Valójában nem létezik nem-visszatérés. S ezért a "nem-visszatérő" elnevezés is csak megjelölés.

[0749c06] 「須菩提！於意云何？阿羅漢能作是念：『我得阿羅漢道。』不？」

- Mit gondolsz, Subhūti (須菩提), egy szent ember (arhat) mondhatja-e magában: elértem a tökéletes, végső megvilágosodást?

[0749c07] 須菩提言：「不也，世尊！何以故？實無有法名阿羅漢。世尊！若阿羅漢作是念：『我得阿羅漢道。』即為著我、人、眾生、壽者。

Subhūti (須菩提) így válaszolt: - Semmiképpen sem, ó Magasztos (世尊). Miért? Azért, mert nincs olyan állapot, amit tökéletes, végső megvilágosodásnak lehetne nevezni. Ha egy szent ember azt mondaná magában: "megvilágosodott vagyok" - szükségszerűen belebonyolódna az én, a személyiség, a lélek vagy az egyéniség fogalmaiba.

世尊！佛說我得無諍三昧人中最為第一，是第一離欲阿羅漢。我不作是念：『我是離欲阿羅漢。』世尊！我若作是念：『我得阿羅漢道。』世尊則不說須菩提是樂阿蘭那行者。以須菩提實無所行，而名須菩提是樂阿蘭那行。」

Ezért még ha a Buddha kijelentené is, ó Magasztos (世尊), hogy valamennyi szentet fölülmúlok a jóga tökéletes nyugalmában, és visszavonultságomban megszabadultam a szenvedélyektől, akkor sem mondhatnám magamról, hogy elértem a tökéletes megvilágosodást. Ha viszont valamiképp mégis ezt állítanám magamról, egyszerűen nem tartana méltónak ilyen szavakra. Mivel azonban Subhūti (須菩提) az égvilágon nem ragaszkodik semmihez, ezt kell hallania: "Subhūti (須菩提) visszavonultságában derűsen elmélyült szentnek tekinthető."

[0749c16] 佛告須菩提：「於意云何？如來昔在然燈佛所，於法有所得不？」

Buddha így szólt: - Mit gondolsz, Subhūti (須菩提), régen, amikor Dipankara volt a megtestesült Tathāgata (如來), megragadta-e bármi módon is a tan lényegét?

[0749c17] 「世尊！如來在然燈佛所，於法實無所得。」

Subhūti (須菩提) így válaszolt: - Egyáltalán nem, ó Magasztos (世尊), Dipankara Buddha semmi ilyesmit nem ragadott meg.

[0749c18] 「須菩提！於意云何？菩薩莊嚴佛土不？」

[0749c19] 「不也，世尊！何以故？莊嚴佛土者，則非莊嚴，是名莊嚴。」

- Subhūti (須菩提), mit gondolsz, létrehozhat-e egy Bódhiszattva valamely Buddha-birodalmat

[0749c20] 「是故須菩提，諸菩薩摩訶薩應如是生清淨心，不應住色生心，不應住聲、香、味、觸、法生心，應無所住而生其心。

Subhūti (須菩提) így válaszolt: - Nem hozhat létre, ó Magasztos (世尊). Miért? Azért, mert a "Buddha-birodalom létrehozása" kifejezés valójában csak megjelölés.

Buddha így folytatta: - Következésképpen, Subhūti (須菩提), valamennyi Bódhiszattva-hős, nevezzük őket akár kisebbnek, akár nagyobbnak, tiszta és világos tudatot fejleszt ki magában, amelyet nem befolyásolhat sem hang, sem alak, sem illat, sem tapintás vagy bármely egyéb érzéklet. Egy Bódhiszattva tudata - azzal, hogy még a legkisebb dolgokhoz sem kötődik - nyugalmában sérthetetlen.

[0749c23] 「須菩提！譬如有人，身如須彌山王，於意云何？是身為大不？」

Mit gondolsz, Subhūti (須菩提), ha egy emberi test olyan hatalmas lehetne, mint a Szuméru-hegy, nagy testnek nevezhetnénk?

[0749c24] 須菩提言：「甚大，世尊！何以故？佛說非身，是名大身。」

Subhūti (須菩提) így válaszolt: - Feltétlenül nagynak, ó Magasztos (世尊). Buddha szerint ugyanis a “nagy test” kifejezés csupán egy név. A valódi nagyság viszont semmihez sem fogható.

[0749c25] 「須菩提！如恒河中所有沙數，如是沙等恒河，於意云何？是諸恒河沙寧為多不？」

- Subhūti (須菩提), ha annyi Gangesz folyó lenne, ahány homokszem van a Gangeszben, soknak mondhatnánk a bennük található homokszemek számát?

[0749c27] 須菩提言：「甚多，世尊！但諸恒河尚多無數，何況其沙。」

Subhūti (須菩提) így válaszolt: - Nagyon is soknak, ó Magasztos (世尊)! A folyók számát is képtelenség lenne megállapítani, hát még a bennük lévő homokszemekét!

[0749c28] 「須菩提！我今實言告汝。若有善男子、善女人，以七寶滿爾所恒河沙數三千大千世界，以用布施，得福多不？」

- Subhūti (須菩提), jól figyelj arra, amit most mondok neked. Ha egy jó szándékú férfi vagy nő, merő önzetlenségből, a világok háromezer csillaghalmazát töltené meg a hét drága kincs oly mértékű tömegével, mint amennyi az említett Gangesz folyókban található homokszemek összessége, akkor vajon érdemekben sokat gazdagodna?

[0750a02] 須菩提言：「甚多，世尊！」

Subhūti (須菩提) így válaszolt: - Feltétlenül sokat gazdagodna, ó Magasztos (世尊)!

[0750a02] 佛告須菩提：「若善男子、善女人，於此經中，乃至受持四句偈等，為他人說，而此福德勝前福德。

Buddha erre kijelentette: - Nos, Subhūti (須菩提), ha egy jó szándékú férfi vagy nő tanulmányozza ezt a párbeszédet, és csupán csak négy sort képes megjegyezni és elméjében tartani ebből, és másoknak tanítva tovább adja ezt, az ő erényei felülmúlják mindezeket.

[0750a06] 「復次，須菩提！隨說是經，乃至四句偈等，當知此處，一切世間天、人、阿修羅，皆應供養，如佛塔廟，何況有人盡能受持讀誦。須菩提！當知是人成就最上第一希有之法，若是經典所在之處，則為有佛，若尊重弟子。」

Tudd meg hát, Subhūti (須菩提), hogy bárhol is hirdessék e szútra legapróbb részletét a világon, azt a helyet olyan nagy becsben fogják tartani az istenségek, emberek és titánok birodalmában egyaránt, mintha az egy Buddha-szentély kellős közepén volna. Mennyivel inkább igaz ez akkor, ha valaki az egész párbeszédet képes megjegyezni és elméjében tartani, majd másoknak tanítva továbbadni azt. Tudd meg, Subhūti (須菩提), hogy az ilyen személy képes elérni a legemelkedettebb és legcsodálatosabb igazságot. Tehát akárhol is találjon nyitott fülekre ez a szútra, azt a helyet egyszerűen úgy kell tekinteni, mintha ott maga a Buddha vagy egy tiszteletreméltó tanítványa lenne jelen.

[0750a11] 爾時，須菩提白佛言：「世尊！當何名此經？我等云何奉持？」

Subhūti (須菩提) így szólt Buddhához: - Hogy nevezzük, ó Magasztos (世尊), és hogyan tartsuk emlékezetünkben ezt a párbeszédet?

[0750a12] 佛告須菩提：「是經名為『金剛般若波羅蜜』。以是名字，汝當奉持。所以者何？須菩提！佛說般若波羅蜜，則非般若波羅蜜。須菩提！於意云何？如來有所說法不？」

Buddha így válaszolt: - Subhūti (須菩提), amit most hallotok, az az "értelem feletti tudás tökéletes gyémántja"[14], így tartsátok emlékezetetekben. Hogy miért? Azért, mert Buddha tanítása szerint az értelem feletti tudás tökéletes gyémántja valójában nem az "értelem feletti tudás tökéletes gyémántja". E párbeszéd elnevezése sem más, mint megjelölés. Subhūti (須菩提), mit gondolsz, van a Tathágatának kimondható tanítása?

[0750a15] 須菩提白佛言：「世尊！如來無所說。」

Subhūti (須菩提) így válaszolt: - A Tathágatának semmiféle tanítása nincs, ó Magasztos (世尊).

[0750a16] 「須菩提！於意云何？三千大千世界所有微塵是為多不？」

- Subhūti (須菩提), mit gondolsz, a világok háromezer csillaghalmaza sok porszemből áll össze?

[0750a18] 須菩提言：「甚多，世尊！」

Subhūti (須菩提) így válaszolt: - Nagyon is sokból, ó Magasztos (世尊)!

[0750a18] 「須菩提！諸微塵，如來說非微塵，是名微塵。如來說世界，非世界，是名世界。

- Subhūti (須菩提), a Tathāgata (如來) szerint a porszemek valójában nem "porszemek", s a világok valójában nem "világok", mert csak nevükben azok, amiknek hívjuk őket.

[0750a20] 「須菩提！於意云何？可以三十二相見如來不？」

Subhūti (須菩提), mit gondolsz, fölismerhető a Tathāgata (如來) a kiváló bölcsek harminckét testi jegye alapján?

[0750a21] 「不也，世尊！不可以三十二相得見如來。何以故？如來說三十二相，即是非相，是名三十二相。」

- Nem, ó Magasztos (世尊), a Tathāgata (如來) nem ismerhető fel a harminckét testi jegy alapján. Miért? Azért, mert a Tathāgata (如來) szerint a harminckét testi jegy valójában nem "harminckét testi jegy", hanem puszta megjelölés.

[0750a23] 「須菩提！若有善男子、善女人，以恒河沙等身命布施；若復有人，於此經中，乃至受持四句偈等，為他人說，其福甚多。」

- Subhūti (須菩提), ha egy jó szándékú férfi vagy nő annyi áldozatot hoz is, ahány homokszem van a Gangeszben, érdemekben akkor is felülmúlja mindezeket az, aki csak négy sort képes megjegyezni és elméjében tartani e párbeszédből, és másoknak tanítva tovább adja azt.

[0750a27] 爾時，須菩提聞說是經，深解義趣，涕淚悲泣，而白佛言：「希有！世尊！佛說如是甚深經典，我從昔來所得慧眼，未曾得聞如是之經。世尊！若復有人得聞是經，信心清淨，則生實相，當知是人成就第一希有功德。世尊！是實相者，則是非相，是故如來說名實相。

Ekkor Subhūti (須菩提)nak a belső felismeréstől megindultan könnybe lábadtak a szemei. Majd így szólt Buddhához: - Csodálatos az, ó Magasztos (世尊), hogy megosztod velünk ezt a mély értelmű tanítást. Soha nem hallottam még ehhez fogható szútrát, amióta csak tudatom megnyílt a Nemes Igazságok előtt. Ha valaki nyitott szívvel, tiszta és világos tudattal fogadja be az itt hallottakat, az minden bizonnyal eléri végső célját: a Valóság Világos Megértését[16]. Az ilyen ember, ó Magasztos (世尊), szert tesz a legfigyelemreméltóbb erényre. Mivel azonban a Valóság Világos Megértése valójában csak egy megkülönböztető fogalom, a Tathāgata (如來) így tanít: a “Valóság Világos Megértése” csupán egy név.

世尊！我今得聞如是經典，信解受持不足為難，若當來世，後五百歲，其有眾生，得聞是經，信解受持，是人則為第一希有。何以故？此人無我相、人相、眾生相、壽者相。所以者何？我相即是非相，人相、眾生相、壽者相即是非相。何以故？離一切諸相，則名諸佛。」

Tanításodat hallgatva, ó Magasztos (世尊), nem nehéz elhinnem, megértenem és emlékezetben tartanom mindazt, amit mondasz. Ám ha az eljövendő ötszáz évben is lesznek olyanok, akik - megismerve ezt a párbeszédet - képesek lesznek befogadni és megőrizni szavaidat, akkor ők is olyan emberekké válnak majd, akik a legfigyelemreméltóbb eredményt érik el. Miért? azért, mert ezek a kiemelkedő képességű emberek szabadok lesznek az én, a személyiség, a lélek vagy az egyéniség fogalmától. S hogy miért lesznek szabadok? Azért, mert az én megkülönböztetése és különválasztása a világtól: tévedés. Tévedés ugyanúgy, mint a személyiség, a lélek vagy az egyéniség különválasztása. Következésképpen azok, akik maguk mögött hagyják valamennyi jelenség fogalmi megközelítésének kényszerét, Buddháknak tekinthetőek.

[0750b09] 佛告須菩提：「如是，如是！若復有人得聞是經，不驚、不怖、不畏，當知是人甚為希有。何以故？須菩提！如來說第一波羅蜜，非第一波羅蜜，是名第一波羅蜜。

Buddha erre így szólt: – Ahogy mondod, Subhūti (須菩提)! Ha valaki – hallgatva e párbeszédet – nem telik meg félelemmel, aggodalommal vagy rettegéssel, akkor figyelemreméltó képességekkel rendelkezik. Miért? Azért, mert a Tathāgata (如來) tanítása szerint az Első Tökéletesség[17] (az Adakozás Tökéletessége) valójában nem az “Első Tökéletesség”, hanem pusztán egy név.

須菩提！忍辱波羅蜜，如來說非忍辱波羅蜜。何以故？須菩提！如我昔為歌利王割截身體，我於爾時，無我相、無人相、無眾生相、無壽者相。何以故？我於往昔節節支解時，若有我相、人相、眾生相、壽者相，應生瞋恨。須菩提！又念過去於五百世作忍辱仙人，於爾所世，無我相、無人相、無眾生相、無壽者相。是故須菩提！菩薩應離一切相，發阿耨多羅三藐三菩提心，不應住色生心，不應住聲、香、味、觸、法生心，應生無所住心。若心有住，則為非住。是故佛說：『菩薩心不應住色布施。』“

Subhūti (須菩提), a Tathāgata (如來) szerint ilyenformán a Türelem Tökéletessége is csak megjelölés. Hogy miért? Mindjárt elmagyarázom. Egy korábbi inkarnációmban Kalinga[18] király bosszúból feldaraboltatta a testemet. Abban az időben aszkéta voltam, aki már megszabadult az én, a személyiség, a lélek és az egyéniség fogalmától. Hogy honnan tudom ezt? Onnan, hogy amikor a végtagjaimat sorra levágták, nem ébredt föl bennem sem a düh, sem a gyűlölet. Márpedig, ha kötődtem volna az én, a személyiség, a lélek vagy az egyéniség fogalmához, ez utóbbi érzések bizonyára fölébredtek volna bennem. Subhūti (須菩提), emlékszem, hogy az utolsó ötszáz inkarnációm közül egyszer egy szüntelenül türelmet gyakorló aszkéta voltam. S akkor is függetlenítettem tudatomat az "én" sajátos megkülönböztetéseitől. Egy Bódhiszattvának maga mögött kell hagynia a jelenségek fogalmi megkülönböztetését, s így elérheti a Tökéletes Végső Megvilágosodást. Ezt azonban csak úgy tudja megvalósítani, ha tudatát nem befolyásolják az érzéki világ által keltett elképzelések, melyeknek forrása rendszerint valamely hang, forma, illat, tapintás vagy bármely más érzéklet. A tudatnak tehát függetlennek kell maradnia bármely benne fölkeltett gondolattól. Addig ugyanis, amíg bármihez is kötődik, még nem ért biztos révbe. Buddha tanítása szerint egy Bódhiszattva úgy tud jótékonyságot gyakorolni, és csak olyan módon lehet minden lény hasznára, ha nincs tekintettel a dolgok külső megjelenésére. A Tathāgata (如來) kijelenti, hogy a jellemző vonások nem jellemző vonások, továbbá, hogy az élőlények valójában nem élőlények.

[0750b24] 「須菩提！菩薩為利益一切眾生，應如是布施。如來說：『一切諸相，即是非相。』又說：『一切眾生，則非眾生。』

Subhūti (須菩提), a Tathāgata (如來) tudja, hogy mi a végső igazság. Az ő szavaiban nincs csalás és nincs hazugság. Ezért, amit ő mond, az ugyanúgy független attól, ami valóságos, mint ami nem valóságos.

[0750b27] 「須菩提！如來是真語者、實語者、如語者、不誑語者、不異語者。

Subhūti, my words are true — they are authentic, and they explain things they way they are. My words are not deceptions, and they are not erroneous. Subhūti, the dharma that I have attained, as a teaching, has neither truth nor falsity.

[0750b28] 「須菩提！如來所得法，此法無實無虛。須菩提！若菩薩心住於法而行布施，如人入闇，則無所見；若菩薩心不住法而行布施，如人有目，日光明照，見種種色。

Subhūti (須菩提), ha egy Bódhiszattva úgy gyakorolja a jótékonyságot, hogy közben tudatával ragaszkodik valamely konkrét fogalomhoz, olyanná válik, mint a sötétben tapogatódzó ember; ha viszont úgy teszi mindezt, hogy megőrzi tudatának függetlenségét, látása hasonló lesz az olyan emberéhez, aki a ragyogó nappali világosságban minden tárgyat jól lát maga körül.

[0750c03] 「須菩提！當來之世，若有善男子、善女人，能於此經受持讀誦，則為如來以佛智慧，悉知是人，悉見是人，皆得成就無量無邊功德。

Subhūti (須菩提), ha egy jó szándékú férfi vagy nő a jövőben képes befogadni és továbbadni ezt a tanítást a maga teljességében, akkor erényekben mérhetetlenül gazdaggá válik, s a Tathāgata (如來) észreveszi és fölismeri őt Buddha-tudásával.

[0750c07] 「須菩提！若有善男子、善女人，初日分以恒河沙等身布施，中日分復以恒河沙等身布施，後日分亦以恒河沙等身布施，如是無量百千萬億劫以身布施；若復有人聞此經典，信心不逆，其福勝彼，何況書寫、受持、讀誦、為人解說。

Subhūti (須菩提), ha egy jó szándékú férfi vagy nő merő önzetlenségből reggel, délben és este annyi jócselekedetet visz végbe, ahány homokszem van a Gangeszben, s mindezt számtalan korszakon át teszi, még akkor sem múlja fölül erényekben azt az embert, aki nyitott szívvel és teljes bizalommal hallgatja ezt a párbeszédet. Nem is beszélve arról, aki leírja, elmélyül benne, majd másoknak is tovább adja e tanítást!

[0750c12] 「須菩提！以要言之，是經有不可思議、不可稱量、無邊功德。如來為發大乘者說，為發最上乘者說。若有人能受持讀誦，廣為人說，如來悉知是人，悉見是人，皆得成就不可量、不可稱、無有邊、不可思議功德，如是人等，則為荷擔如來阿耨多羅三藐三菩提。何以故？須菩提！若樂小法者，著我見、人見、眾生見、壽者見，則於此經，不能聽受讀誦、為人解說。

[0750c20] 「須菩提！在在處處，若有此經，一切世間天、人、阿修羅，所應供養；當知此處則為是塔，皆應恭敬，作禮圍繞，以諸華香而散其處。

Subhūti (須菩提), összefoglalva a szútra lényegét, azt mondhatjuk, hogy olyasmiről van itt szó, aminek teljes értékét, vagy bárminemű határát még fölfogni vagy elképzelni sem tudjuk. A Tathāgata (如來) azoknak tanítja ezt, akik fölébredtek a Nagy Járműben, ami valójában Határtalanul Nagy Jármű. Bárki, aki képes megjegyezni és elméjében tartani e tanítást és másoknak bárhol tanítva tovább adja ezt, az a Tathāgata (如來) figyelmét nyomban magára vonja, s erényekben mérhetetlenül gazdaggá válik – az ilyen tökéletes erényesség nem ismer határokat, épp ezért elképzelhetetlen. Így a Tathāgata (如來) szerint, aki a fenti erényekkel rendelkezik, eléri a Tökéletes Végső Megvilágosodást. Miért? Azért, Subhūti (須菩提), mert aki vigaszra lel valamely meghatározott (fogalmi korlátokkal rendelkező) tanban, az óhatatlanul belebonyolódik az én, a személyiség, a lélek vagy az egyéniség fogalmaiba. Következésképpen alkalmatlanná válik arra, hogy e párbeszéd lényegét befogadja, elméjében tartsa és nyíltan tovább adja. Subhūti (須菩提), minden olyan hely, ahol ezt a szútrát megbecsülés övezi, az istenségek, emberek és titánok felajánlásai által az imádat helyének számít. Ezért tudnod kell, hogy az ilyen hely, bárhol legyen is, Buddha-szentélynek tekinthető, ahol a hívők egybegyűlnek, s hódolatuk jeléül virágokat szórnak és füstölőt égetnek.

[0750c24] 「復次，須菩提！善男子、善女人，受持讀誦此經，若為人輕賤，是人先世罪業，應墮惡道，以今世人輕賤故，先世罪業則為消滅，當得阿耨多羅三藐三菩提。

[0750c27] 「須菩提！我念過去無量阿僧祇劫，於然燈佛前，得值八百四千萬億那由他諸佛，悉皆供養承事，無空過者；若復有人，於後末世，能受持讀誦此經，所得功德，於我所供養諸佛功德，百分不及一，千萬億分、乃至算數譬喻所不能及。

Subhūti (須菩提), van olyan jó szándékú férfi vagy nő, aki a befogadott tanítást képtelen megőrizni és továbbadni, mivel előző életeinek rossz karmája elkerülhetetlenül ránehezedik sorsára. Jelenlegi életének erényei folytán azonban bárki elháríthatja magától a múlt sötét árnyait, s így képes elérni a Tökéletes Végső Megvilágosodást. Subhūti (須菩提), én emlékszem a Dipankara Buddha előtti végtelen múltra. Akkoriban több milliószor nyolcszáznegyvenmillió Buddhát ismertem. Valamennyiüknek fölajánlásokat tettem, és kifogástalanul szolgáltam őket. Mindazonáltal, ha valaki képes befogadni, elméjében tartani és tovább adni e tanítást az utolsó ötszázéves időszakban, erénye fölülmúlja az enyémet. S az én szolgálatom valamennyi Buddhának csupán század-, ezred- vagy milliószor százezred része az övének. Ebből is látható, hogy valóban lehetetlen bármiféle összehasonlítás.

[0751a04] 「須菩提！若善男子、善女人，於後末世，有受持讀誦此經，所得功德，我若具說者，或有人聞，心則狂亂，狐疑不信。須菩提！當知是經義不可思議，果報亦不可思議。」

Subhūti (須菩提), ha részletezném egy olyan jó szándékú férfinak vagy nőnek az erényeit, aki képes volt befogadni, elméjében tartani és tovább adni e párbeszéd lényegét az elmúlt időszakban, akkor a hallgatóimban kétely és hitetlenség ébredne, s ezáltal tudatuk megzavarodna. Hisz jól tudod, Subhūti (須菩提), hogy e szútra valódi értelme – csakúgy, mint az erényesség jutalmának gyümölcse – puszta fogalmakkal fölfoghatatlan.

[0751a08] 爾時，須菩提白佛言：「世尊！善男子、善女人，發阿耨多羅三藐三菩提心，云何應住？云何降伏其心？」

Subhūti (須菩提) így szólt Buddhához: – Mindezek fényében, ó Magasztos (世尊), ha valamely jó szándékú férfi vagy nő keresi a Tökéletes Végső Megvilágosodást, hogyan tud rátalálni arra, s miképpen időzhet abban? Hogyan tudja uralma alatt tartani gondolatait?

[0751a10] 佛告須菩提：「善男子、善女人，發阿耨多羅三藐三菩提者，當生如是心：『我應滅度一切眾生。滅度一切眾生已，而無有一眾生實滅度者。』何以故？須菩提！若菩薩有我相、人相、眾生相、壽者相，則非菩薩。所以者何？須菩提！實無有法發阿耨多羅三藐三菩提者。

Buddha erre így válaszolt Subhūti (須菩提)nak: – Ha egy jó szándékú férfi vagy nő keresi a Tökéletes Végső Megvilágosodást, tudati beállítottságának eltökéltnek kell lennie. Ezáltal így szól majd magához: minden élőlényt föl kell szabadítanom, még akkor is, ha már valamennyi fölszabadult, hiszen valójában egy sem szabadult föl. Miért? Azért, Subhūti (須菩提), mert ha egy Bódhiszattva ragaszkodna az olyan fogalmakhoz, mint amilyen az én, a személyiség, a lélek vagy az egyéniség, egyszerűen nem lenne Bódhiszattva. Ennek következtében nem létezik olyan tanítás[22] sem, amely meghatározná, miképpen lehet elérni és megvalósítani a Tökéletes Végső Megvilágosodást.

[0751a16] 「須菩提！於意云何？如來於然燈佛所，有法得阿耨多羅三藐三菩提不？」

Mit gondolsz, Subhūti (須菩提), régen, amikor Dipankara volt a megtestesült Tathāgata (如來), volt valamilyen követendő tan, ami a Tökéletes Végső Megvilágosodás elérését magyarázza?

[0751a18] 「不也，世尊！如我解佛所說義，佛於然燈佛所，無有法得阿耨多羅三藐三菩提。」

– Nem volt ilyen, ó Magasztos (世尊). Buddha tanítása szerint semmiféle olyan tan nem létezett, amely által a Tathāgata (如來) elérte a Tökéletes Végső Megvilágosodást.

[0751a19] 佛言：「如是，如是！須菩提！實無有法，如來得阿耨多羅三藐三菩提。須菩提！若有法如來得阿耨多羅三藐三菩提者，然燈佛則不與我受記：『汝於來世，當得作佛，號釋迦牟尼。』以實無有法得阿耨多羅三藐三菩提，是故然燈佛與我受記，作是言：『汝於來世，當得作佛，號釋迦牟尼。』

Buddha így szólt: – Igazad van, Subhūti (須菩提)! Ha lett volna ilyen tan, akkor Dipankara Buddha nem jósolhatta volna meg a következőt: "A jövőben Buddha leszel és Sákjamuninak fognak hívni." Dipankara azért jósolta meg mostani újraszületésemet, mert a Tökéletes Végső Megvilágosodás elérésének nincs meghatározott módja. Ha valaki mégis azt mondaná, hogy a Tathāgata (如來) elérte a Tökéletes Végső Megvilágosodást, tudd meg, Subhūti (須菩提), hogy a Tathāgata (如來) nem valamely tan segítségével érte el azt, hiszen a Buddha a tanítások összességét birtokolja. Így aztán a "tanok összessége" kifejezés is csupán egy megjelölés.

何以故？如來者，即諸法如義。

[0751a27] 「若有人言：『如來得阿耨多羅三藐三菩提。』須菩提！實無有法，佛得阿耨多羅三藐三菩提。須菩提！如來所得阿耨多羅三藐三菩提，於是中無實無虛。是故如來說：『一切法皆是佛法。』須菩提！所言一切法者，即非一切法，是故名一切法。

“And why? Because ‘Tathagata’ means ‘all phenomena (dharmas) as they really are.’ Subhūti, if someone says that the Tathāgata attains peerless perfect enlightenment, there is in fact, no such thing as the Buddha attaining peerless perfect enlightenment. Subhūti, the peerless perfect enlightenment attained by the Tathāgata is neither real nor unreal. Therefore the Tathāgata teaches that all dharmas are the buddhadharma. Subhūti, those things that are described as ‘all dharmas’ are not all dharmas. Therefore they are called ‘all dharmas.’”

[0751b03] 「須菩提！譬如人身長大。」

Subhūti (須菩提), ez is csak olyan, akár a hatalmas emberi test példája.

[0751b04] 須菩提言：「世尊！如來說人身長大，則為非大身，是名大身。」

Subhūti (須菩提) erre így válaszolt: – Valóban, hiszen a Magasztos (世尊) kijelentette, hogy az ilyen test valójában nem hatalmas test, mivel a “hatalmas test” kifejezés csupán egy név.

[0751b05] 「須菩提！菩薩亦如是。若作是言：『我當滅度無量眾生。』則不名菩薩。何以故？須菩提！實無有法名為菩薩。是故佛說：『一切法無我、無人、無眾生、無壽者。』須菩提！若菩薩作是言：『我當莊嚴佛土。』是不名菩薩。何以故？如來說莊嚴佛土者，即非莊嚴，是名莊嚴。須菩提！若菩薩通達無我法者，如來說名真是菩薩。

Subhūti (須菩提), ugyanez áll a Bódhiszattvákra is. Ha ugyanis egy Bódhiszattva kijelentené: minden élőlényt fel akarok szabadítani – nem lehetne Bódhiszattvának tekinteni. Miért? Azért, Subhūti (須菩提), mert valójában nincs olyan állapot (változatlan lényegiség), amit bódhiszattvaságnak hívhatnánk. Buddha szerint minden dolog természete szerint üres[25], azaz nélkülözi az önvalót, az ént, a személyiséget vagy az egyéniséget. Subhūti (須菩提), ha egy Bódhiszattva kijelentené: létre akarok hozni egy Buddha-birodalmat – nem lehetne többé Bódhiszattvának tekinteni. Hiszen a Tathāgata (如來) szerint a "Buddha-birodalom létrehozása" kifejezés valójában csak megjelölés. Subhūti (須菩提), ezért csak az tekinthető igazi Bódhiszattvának, aki teljes mértékben független a fogalmaktól és az egyéni lélek képzetétől.

[0751b13] 「須菩提！於意云何？如來有肉眼不？」

– Mit gondolsz, Subhūti (須菩提), vajon rendelkezik a Tathāgata (如來) emberi szemmel?

[0751b13] 「如是，世尊！如來有肉眼。」

– Igen, ó Magasztos (世尊), rendelkezik ilyennel

[0751b14] 「須菩提！於意云何？如來有天眼不？」

– Mit gondolsz, Subhūti (須菩提), rendelkezik a Tathāgata (如來) isteni szemmel?

[0751b15] 「如是，世尊！如來有天眼。」

– Igen, ó Magasztos (世尊), rendelkezik ilyennel.

[0751b15] 「須菩提！於意云何？如來有慧眼不？」

– Mit gondolsz, Subhūti (須菩提), rendelkezik a Tathāgata (如來) a misztikus látás szemével?

[0751b16] 「如是，世尊！如來有慧眼。」

– Igen, ó Magasztos (世尊), rendelkezik ilyennel.

[0751b17] 「須菩提！於意云何？如來有法眼不？」

“Subhūti, what do you think? Does the Tathāgata have the dharma eye?” – Mit gondolsz, Subhūti (須菩提), rendelkezik a Tathāgata (如來) az értelemfölötti bölcsesség szemével?

[0751b18] 「如是，世尊！如來有法眼。」

– Igen, ó Magasztos (世尊), rendelkezik ilyennel.

[0751b18] 「須菩提！於意云何？如來有佛眼不？」

“Subhūti, what do you think? Does the Tathāgata have the buddha eye?” – Mit gondolsz, Subhūti (須菩提), rendelkezik a Tathāgata (如來) a mindentudás Buddha-szemével?

[0751b19] 「如是，世尊！如來有佛眼。」

– Igen, ó Magasztos (世尊), rendelkezik ilyennel.

[0751b20] 「須菩提！於意云何？恒河中所有沙，佛說是沙不？」

– Subhūti (須菩提), emlékszel arra, amit a Gangesz homokszemeivel kapcsolatban tanított a Buddha?

[0751b21] 「如是，世尊！如來說是沙。」

– Igen, ó Magasztos (世尊), emlékszem a Tathágatának erre a tanítására.

[0751b21] 「須菩提！於意云何？如一恒河中所有沙，有如是等恒河，是諸恒河所有沙數佛世界，如是寧為多不？」

– Nos Subhūti (須菩提), ha annyi Gangesz folyó lenne, ahány homokszem van a Gangeszben, továbbá annyi Buddha-birodalom lenne, ahány homokszem található az említett összes Gangesz folyóban, akkor soknak mondhatnánk a Buddha-birodalmak számát?

[0751b24] 「甚多，世尊！」

– Nagyon is soknak, ó Magasztos (世尊)!

[0751b24] 佛告須菩提：「爾所國土中，所有眾生，若干種心，如來悉知。何以故？如來說諸心，皆為非心，是名為心。所以者何？須菩提！過去心不可得，現在心不可得，未來心不可得。

– Subhūti (須菩提), annak ellenére, hogy sokkal több élőlény létezik, mint az így kapott Buddha-birodalmak száma, s ezeknek az élőlényeknek a tudata is más-más természetű, a Tathāgata (如來) mégis mindegyiket jól ismeri. Hogy miért? Azért, mert a Tathāgata (如來) szerint egyik élőlény tudata sem tökéletes Tudat[26], hanem csupán az elnevezése szerint “tudat”. Subhūti (須菩提), ahogyan lehetetlen megőrizni valamely múltbéli tudatot, éppúgy lehetetlen megtartani a jelenbéli tudatot, és ugyanúgy lehetetlen fölfogni a jövőbéli tudatot is.

[0751b29] 「須菩提！於意云何？若有人滿三千大千世界七寶以用布施，是人以是因緣，得福多不？」

– Mit gondolsz, Subhūti (須菩提), ha valaki a világok háromezer csillaghalmazát képes megtölteni a hét drága kinccsel, és mindezt merő jótékonyságból teszi, mondhatjuk-e róla, hogy nagy érdemeket szerzett?

[0751c02] 「如是，世尊！此人以是因緣，得福甚多。」

– Feltétlenül mondhatjuk róla, ó Magasztos (世尊)!

[0751c03] 「須菩提！若福德有實，如來不說得福德多；以福德無故，如來說得福德多。

– Subhūti (須菩提), ha az ilyen érdemek nem volnának valósak, a Tathāgata (如來) nem nevezné őket nagynak; de mivel viszonylagosságuk is nyilvánvaló, a Tathāgata (如來) ezért egyszerűen "nagy"-nak hívja őket.

[0751c05] 「須菩提！於意云何？佛可以具足色身見不？」

– Mit gondolsz, Subhūti (須菩提), fölismerhető a Buddha tökéletes testi alakja szerint?

[0751c06] 「不也，世尊！如來不應以具足色身見。何以故？如來說具足色身，即非具足色身，是名具足色身。」

– Nem ismerhető fel, ó Magasztos (世尊), a Tathāgata (如來) szerint a "tökéletes testi alak" kifejezés valójában csak egy megjelölés.

[0751c08] 「須菩提！於意云何？如來可以具足諸相見不？」

– Mit gondolsz, Subhūti (須菩提), fölismerhető a Tathāgata (如來) rendkívüli jellemvonásai alapján?

[0751c09] 「不也，世尊！如來不應以具足諸相見。何以故？如來說諸相具足，即非具足，是名諸相具足。」

– Nem ismerhető fel, ó Magasztos (世尊), a Tathāgata (如來) tanítása szerint a "rendkívüli jellemvonás" kifejezés is csak puszta megjelölés.

[0751c11] 「須菩提！汝勿謂如來作是念：『我當有所說法。』莫作是念，何以故？若人言：『如來有所說法。』即為謗佛，不能解我所說故。須菩提！說法者，無法可說，是名說法。」

– Subhūti (須菩提), sohase mondd: a Tathágatának föltett szándéka, hogy kifejtse a tanítást. Bárki mondana is ilyesmit, gyalázná a Buddhát, az ilyennek fogalma sincs arról, amit én tanítok. Mivel az igazság valójában kimondhatatlan, így bármely igazság-kinyilatkoztató rendszer csak nevében "kinyilatkoztatás".

[0751c16] 爾時，慧命須菩提白佛言：「世尊！頗有眾生，於未來世，聞說是法，生信心不？」

Subhūti (須菩提) erre így szólt Buddhához: – Bizonyára mindig lesznek olyanok, ó Magasztos (世尊), akikben tanításod hatására felébred majd az őszinte hit?

[0751c17] 佛言：「須菩提！彼非眾生，非不眾生。何以故？須菩提！眾生、眾生者，如來說非眾生，是名眾生。」

Buddha így válaszolt: – Subhūti (須菩提), azok, akikre te hivatkozol, valójában nem élőlények, de nem is nem-élőlények. Miért? Azért, mert az "élőlény" kifejezés csupán egy név.

[0751c20] 須菩提白佛言：「世尊！佛得阿耨多羅三藐三菩提，為無所得耶？」

Subhūti (須菩提) így szólt Buddhához: – Ezek szerint, ó Magasztos (世尊), a Tökéletes Végső Megvilágosodás elérése sem jelent semmiféle nyereséget a Buddhának?

[0751c21] 「如是，如是！須菩提！我於阿耨多羅三藐三菩提乃至無有少法可得，是名阿耨多羅三藐三菩提。

Buddha így válaszolt: – Pontosan így van, Subhūti (須菩提). A Tökéletes Végső Megvilágosodás által még a lehető legcsekélyebb nyereségre sem tettem szert, ezért "Tökéletes Végső Megvilágosodás".

[0751c24] 「復次，須菩提！是法平等，無有高下，是名阿耨多羅三藐三菩提；以無我、無人、無眾生、無壽者，修一切善法，則得阿耨多羅三藐三菩提。須菩提！所言善法者，如來說非善法，是名善法。

Subhūti (須菩提), aki elérte a Tökéletes Végső Megvilágosodást, annak megkülönböztetés és rangsorolás nélkül Minden Mindenben Egy. Aki szabaddá válik az egyéni lélek képzetétől, továbbá a jóság különböző válfajaitól is, az nyomban elérheti ezt. Subhūti (須菩提), bár a jóságról beszélünk, a Tathāgata (如來) szerint a jóság valójában nem “jóság”, hanem pusztán egy név.

[0751c29] 「須菩提！若三千大千世界中所有諸須彌山王，如是等七寶聚，有人持用布施；若人以此般若波羅蜜經，乃至四句偈等，受持讀誦、為他人說，於前福德百分不及一，百千萬億分，乃至算數譬喻所不能及。

Subhūti (須菩提), ha valaki merő jótékonyságból a hét drága kincsből oly sok Szuméru-hegynyit tudna ajándékozni, mint amennyit a világok háromezer csillaghalmaza kitesz együttvéve, erényekben akkor sem tudná felülmúlni azt, aki csak négy sort képes megjegyezni és elméjében tartani az értelem feletti tudás e párbeszédéből, azért, hogy másoknak tanítva tovább adja azt. Ekképpen kettejük erényei egyszerűen összehasonlíthatatlanok.

[0752a05] 「須菩提！於意云何？汝等勿謂如來作是念：『我當度眾生。』須菩提！莫作是念。何以故？實無有眾生如來度者，若有眾生如來度者，如來則有我、人、眾生、壽者。須菩提！如來說：『有我者，則非有我，而凡夫之人以為有我。』須菩提！凡夫者，如來說則非凡夫。

Subhūti (須菩提), ha valaki azt mondaná, hogy a Tathágatának föltett szándéka az összes élőlény fölszabadítása, ne ragadjon el a képzelet. Miért? Azért, mert a Tathāgata (如來) valójában nem szabadít föl élőlényeket. Ha ilyesmi állna szándékában, akkor köze lenne az olyan fogalmakhoz, mint amilyen az én, a személyiség és az egyéniség. Subhūti (須菩提), habár az egyszerű emberek valóságosnak képzelik énjüket, a Tathāgata (如來) kijelenti, hogy az én nem különbözik a nem-éntől. Subhūti (須菩提), akiket a Tathāgata (如來) egyszerű embereknek hív, valójában nem "egyszerű emberek", hisz az ilyen kategória sem más, csupán egy név.

[0752a11] 「須菩提！於意云何？可以三十二相觀如來不？」

– Mit gondolsz, Subhūti (須菩提), fölismerhető a Tathāgata (如來) a kiváló bölcsek harminckét testi jegye alapján?

[0752a12] 須菩提言：「如是，如是！以三十二相觀如來。」

– Igen, bizonyára felismerhető, ó Magasztos (世尊).

[0752a13] 佛言：「須菩提！若以三十二相觀如來者，轉輪聖王則是如來。」

– Subhūti (須菩提), ha a Tathāgata (如來) fölismerhető lenne a harminckét testi jegy alapján, úgy olyan lenne, mint bármely nagy birodalmi uralkodó.

[0752a14] 須菩提白佛言：「世尊！如我解佛所說義，不應以三十二相觀如來。」

– Ahogyan én értem szavaidat, ó Magasztos (世尊), a Tathāgata (如來) mégsem ismerhető fel a harminckét testi jegy alapján

[0752a16] 爾時，世尊而說偈言：

Erre a Magasztos (世尊) a következő verset mondta:

若以色見我，
以音聲求我，
是人行邪道，
不能見如來。

Aki látni vél engem valamely forma alapján,
s aki hallani vél engem valamely hang alapján:
az rég nem jár a helyes úton,
és képtelen fölismerni a Tathágatát.

[0752a19] 「須菩提！汝若作是念：『如來不以具足相故，得阿耨多羅三藐三菩提。』須菩提！莫作是念。如來不以具足相故，得阿耨多羅三藐三菩提。

[0752a22] 「須菩提！汝若作是念：『發阿耨多羅三藐三菩提者，說諸法斷滅相。』莫作是念。何以故？發阿耨多羅三藐三菩提心者，於法不說斷滅相。

Subhūti (須菩提), még a gondolatát is vesd el annak, hogy a Tathāgata (如來) kiváló testi jegyei alapján érte el a Tökéletes Végső Megvilágosodást. A Tathāgata (如來) nem e jegyek alapján érte el azt. De azt se gondold, hogy bárki, akiben még csak derengeni kezd a Tökéletes Végső Megvilágosodás fénye, kijelentheti, hogy a tanok összességét meghaladta. Miért? Azért, mert az ilyen ember még csak azt sem állíthatja, hogy a tan bármely alakját végleg maga mögött hagyta.

[0752a25] 「須菩提！若菩薩以滿恒河沙等世界七寶布施；若復有人知一切法無我，得成於忍，此菩薩勝前菩薩所得功德。須菩提！以諸菩薩不受福德故。」

– Subhūti (須菩提), ha egy Bódhiszattva merő jótékonyságból annyi világot tölt meg a hét drága kinccsel, ahány homokszem van a Gangeszben, erényekben akkor sem múlja felül azt, aki türelem és önfeláldozás révén jut el a tökéletes tudásig, a dolgok önvaló nélküli lényegének belátásáig. Miért? Azért, Subhūti (須菩提), mert minden igazi Bódhiszattva érzéketlen erényei jutalmazása iránt.

[0752a28] 須菩提白佛言：「世尊！云何菩薩不受福德？」

Subhūti (須菩提) így szólt Buddhához: – Mit jelent az, ó Magasztos (世尊), hogy valaki érzéketlen erényei jutalmazása iránt?

[0752a29] 「須菩提！菩薩所作福德，不應貪著，是故說不受福德。

Buddha így válaszolt: – Subhūti (須菩提), ha egy Bódhiszattva érdemeket szerez, s ragaszkodik azok jutalmához, béklyóba veri magát. Ezért jobb neki, ha nem fogad el semmiféle jutalmat.

[0752b03] 「須菩提！若有人言：『如來若來若去、若坐若臥。』是人不解我所說義。何以故？如來者，無所從來，亦無所去，故名如來。

– Subhūti (須菩提), ha valaki azt mondaná, hogy a Tathāgata (如來) jön vagy megy, ül vagy fekszik, az félreértené a tanításomat. Miért? Azért, mert a Tathāgata (如來)[31] nem jelenik meg és nem tűnik el, következésképpen ő a "Tathāgata (如來)".

[0752b06] 「須菩提！若善男子、善女人，以三千大千世界碎為微塵，於意云何？是微塵眾寧為多不？」

– Subhūti (須菩提), ha egy jó szándékú férfi vagy nő porrá törné a világok végtelen számú csillaghalmazait, soknak mondhatnánk az így kapott parányi részecskék számát?

[0752b08] 「甚多，世尊！何以故？若是微塵眾實有者，佛則不說是微塵眾。所以者何？佛說微塵眾，則非微塵眾，是名微塵眾。世尊！如來所說三千大千世界，則非世界，是名世界。何以故？若世界實有者，則是一合相。如來說一合相，則非一合相，是名一合相。」

Subhūti (須菩提) így válaszolt: – Feltétlenül soknak, ó Magasztos (世尊)! Másrészt viszont, még ha lennének is ilyen parányi részecskék, a Buddha nem beszélne így róluk. Buddha tanítása szerint a "parányi részecskék" kifejezés valójában csak egy megjelölés. Ezért, ó Magasztos (世尊), amikor a Tathāgata (如來) világok csillaghalmazairól beszél, valójában nem “világokról” van szó. Hiszen ezek a világok nem önálló létezők, így egy világ valójában csak neve által "világ".

[0752b13] 「須菩提！一合相者，則是不可說，但凡夫之人貪著其事。

Buddha így szólt: – Subhūti (須菩提), a szavak nem tudják kifejezni egy világ valódi természetét. Csak az egyszerű emberek kötik magukat a nyelv önkényes korlátaihoz.

[0752b15] 「須菩提！若人言：『佛說我見、人見、眾生見、壽者見。』須菩提！於意云何？是人解我所說義不？」

– Subhūti (須菩提), ha valaki azt állítaná, hogy a Buddha tanítása kötődik az önvaló bárminemű fogalmához, helyes lenne az ilyen ember felfogása?

[0752b17] 「世尊！是人不解如來所說義。何以故？世尊說我見、人見、眾生見、壽者見，即非我見、人見、眾生見、壽者見，是名我見、人見、眾生見、壽者見。」

– Semmiképpen sem, ó Magasztos (世尊). Az ilyen ember egy szót sem értene abból, amit a Tathāgata (如來) tanít, mert a Magasztos (世尊) szerint az önvaló, az én, a személyiség és az egyéniség fogalmai téves felfogáson alapulnak, s lényegében nem mások, mint a nyelv különböző alakzatai, puszta jelölései.

[0752b20] 「須菩提！發阿耨多羅三藐三菩提心者，於一切法，應如是知，如是見，如是信解，不生法相。須菩提！所言法相者，如來說即非法相，是名法相。

Buddha erre így válaszolt: – Subhūti (須菩提), annak, aki a Tökéletes Végső Megvilágosodásra törekszik, föl kell ismernie és meg kell értenie, hogy a dolgok azáltal válnak külön egymástól, hogy különböző nyelvi megjelöléseket kapnak. S ha mindezt képes belátni, egyúttal függetleníteni is tudja magát a különböző nézőpontoktól. Subhūti (須菩提), a nézőpontok valójában nem nézőpontok, a Tathāgata (如來) szerint a "nézőpontok" kifejezés is csak egy megjelölés.

[0752b23] 「須菩提！若有人以滿無量阿僧祇世界七寶持用布施，若有善男子、善女人，發菩薩心者，持於此經，乃至四句偈等，受持讀誦，為人演說，其福勝彼。云何為人演說？不取於相，如如不動。何以故？

Subhūti (須菩提), ha valaki számtalan világot megtölt a hét drága kinccsel, s mindezt merő jótékonyságból teszi, erényekben akkor sem tudja felülmúlni azt a jó szándékú férfit vagy nőt, akiben felébred a megvilágosodás utáni vágy, s akárcsak négy sort megőriz szívében e párbeszédből, és másoknak tanítva tovább adja azt. Hogy milyen módon adja át a tant másoknak? Nos, csakis úgy, ha a jelenségektől függetlenül hű tud maradni a Valódi Igazsághoz

一切有為法，
如夢、幻、泡、影，
如露亦如電，
應作如是觀。

Mert a múló világban minden lételem olyan:
akár egy csillag a derengő hajnalban, vagy
egy buborék a folyó felszínén, olyan:
mint a villámfény a nyári felhők között, olyan:
mint az ellobbanó lámpafény, a futó jelenés, vagy a röpke álom.

[0752b30] 佛說是經已，長老須菩提及諸比丘、比丘尼、優婆塞、優婆夷，一切世間天、人、阿修羅，聞佛所說，皆大歡喜，信受奉行。

金剛般若波羅蜜經

真言

[0752c05] 那謨婆伽跋帝　鉢喇壤　波羅弭多曳　唵伊利底　伊室利　輸盧馱　毘舍耶　毘舍耶　莎婆訶

Mikor Buddha befejezte mondanivalóját, a tiszteletre méltó Subhūti-t (須菩提) és az összes jelenlévőt az őszinte hála érzése töltötte el. S miután meghallgatták e csodás párbeszédet, szívükben örvendezve továbbhaladtak útjukon.

Szójegyzék