XING LONG TANG - Xu Yun: Sangha degener√°ci√≥ja a Dharma-v√©g kor√°ban 《末法僧徒之衰相》



   



Xu Yun: Sangha degener√°ci√≥ja a Dharma-v√©g kor√°ban 《末法僧徒之衰相》

Xu Yun Mester (虚云老和尚, 1840-1959), 1953-ban I ford√≠totta: Yao Dong jushi 翻译: 耀东居士

❀ ❀ ❀

1953年,虚云老和尚在北京广济寺启建世界和平息灾法会上
1953/54-ben, Xu Yun Mester a Guang Ji Templomban Pekingben vett részt a Megnyugtató Dharma Világkonferenciáján.

ElŇĎsz√≥

Xu Yun Mester √∂n√©letrajz√°nak (虚云和尚年谱) eredeti, k√≠nai nyelvŇĪ fejezet√©nek megfelelŇĎ szakasza, magyar ford√≠t√°sban, 1953-b√≥l: a "末法僧徒之衰相" "Sangha degener√°ci√≥ja a Dharma-v√©g kor√°ban".

1953-ban Xu Yun mester 114. √©let√©v√©ben j√°rt. Ezen √©v 4. h√≥napj√°ban a K√≠nai Buddhista Sz√∂vets√©g alakul√≥ k√∂zgyŇĪl√©s√©t a pekingi Guang Ji Templomban tartott√°k. Xu Yun Mester r√©szt vett ezen a tal√°lkoz√≥n, amelyre sok buddhista √©rkezett eg√©sz K√≠n√°b√≥l. A buddhista k√∂z√∂ss√©g √©s az √ļj kommunista korm√°ny vit√°ja is itt zajlott egy olyan konferenci√°n kereszt√ľl, amely a buddhizmus √©s a buddhista gyakorlat jogi helyzet√©nek megv√°laszt√°s√°ra ir√°nyult. Minden buddhist√°nak lehetŇĎs√©ge volt arra, hogy kifejtse v√©lem√©ny√©t √©s javaslatokat terjesszen elŇĎ a jogi keretre. Xu Yun Mester (√©letrajz√°ban) azt jegyzi fel, hogy egy "reneg√°t" szerzetescsoport arra k√©rte a korm√°nyt, hogy hagyjon fel a Vinaya Fegyelm√©bŇĎl (Vinaya Piṭaka ‚Äď A Fegyelem GyŇĪjtem√©nye). Ez a javasolt "felhagy√°s" egy sz√©lesebb k√∂rŇĪ napirend r√©sze volt, amely el akarta utas√≠tani a hagyom√°nyos k√≠nai buddhista napt√°r fenntart√°s√°t (elt√©rve a Theravada - orsz√°gokban k√∂vetettektŇĎl). Xu Yun Mester hat√°rozottan elutas√≠totta ezt a javaslatot, ellent√©tes javaslatot terjesztett elŇĎ, amely arra k√©sztette a korm√°nyt, hogy jogi √©rtelemben ismerje el a Vinaya Fegyelmet-, k√∂vetkez√©sk√©pp az √∂sszes k√≠nai buddhista hagyom√°ny √©s gyakorlat fontoss√°g√°t. A korm√°ny egyet√©rtett a Xu Yun Mesterrel abban, hogy a k√≠nai buddhizmus a k√≠nai vil√°gi t√∂rv√©ny v√©delme alatt √°ll. Ezt k√∂vetŇĎen Xu Yun Mester meg√≠rta a "Sangha degener√°ci√≥ja a Dharma-v√©g kor√°ban" c√≠mŇĪ feljegyz√©s√©t. Ez a szerepel Xu Yun Mester Xu Lu Xu Lu √∂n√©letrajz√°nak eredeti k√≠nai nyelvŇĪ v√°ltozat√°ban, s az 1953. √©vi esem√©nyek "f√ľggel√©ke" lett. √Črdekes megjegyezni, hogy ebben a sz√∂vegben Xu Yun Mester elmagyar√°zza, hogy nemcsak a buddhizmus megakad√°lyoz√°s√°t jelentŇĎ k√°ros reformokat k√∂vetelte az 1950-es √©vekben, hanem a nacionalista korm√°ny 1912-ben tett hasonl√≥ k√≠s√©rlet√©tŇĎl is.

    时至今日,佛教业已经历了一些变革,然无论外界如何变化,只要遵循佛陀遗教,以戒为师,如来正法就会久住世间。
    Ma, a buddhizmus v√°ltoz√°sokon megy kereszt√ľl. Nem sz√°m√≠t, hogy a k√ľlvil√°g hogyan v√°ltozik, am√≠g k√∂veted Buddha tan√≠t√°s√°t (佛陀遗教), a tan√≠t√°sokat tan√≠t√≥k√©nt kezelve a Tathagata Igaz Dharm√°ja (如来正法) sok√°ig √©l a vil√°gban.


Sangha degener√°ci√≥ja a Dharma-v√©g kor√°ban 《末法僧徒之衰相》

問。現今更改佛曆年月。不用四月初八日為浴佛節。當否。

K√ČRD√ČS: E modern napon mi√©rt nem hagyja el a buddhista napt√°rat, √©s nem √ľnnepli meg a Buddha sz√ľlet√©snapj√°t a 4. holdh√≥nap 8. napj√°n (浴佛節)

答曰。釋迦佛的法運。有正像末三期。正法像法各一千年。末法一萬年。正像時期已過了。末法到現在已經過了九百八十二年了。末者沒也。法怎會沒得了呢。擁護佛法的人多。佛法就萬古長存。事相雖有正像末。但人正則末法時期。也是正法。若自生退屈。則正法時期也成末法。末法經上所說種種衰相。現在都出現了。僧娶尼嫁。袈裟變白。白衣上座。比丘下座。這些末法衰相都出現了。 釋迦佛的法。到人壽三十歲時。大乘法就滅了。人壽二十歲。連小乘法也滅了。人壽十歲時。只剩南無阿彌陀佛六字。法末之時。佛所說的法。都要滅的。先從《楞嚴經》滅起。其次就是《般舟三昧經》。如歐陽竟無居士。以他的見解。作《楞嚴百偽說》。來反對《楞嚴》。還有香港某法師說《華嚴》。《圓覺》。《法華》等經和《起信論》。都是假的。這就是法末的現象。

XU YUN: Shakyamuni Buddha az igazi Dharma-t adta √°t, megk√ľl√∂nb√∂ztetve h√°rom idŇĎszakot (三期). Az Igaz Dharma (正法, saddharma) √©s a L√°tszat (Hamis) Dharma (像法, saddharmapratirūpaka) kora ezer-ezer √©ves (一千年) Dharma √°tvitelt jelent, a Dharma-v√©g (末法) korszaka t√≠zezer √©ves idŇĎszak (一万年). Minden ezer √©v elm√ļlt√°val a Dharma tisztas√°ga cs√∂kken, vesz√≠t transzform√°ci√≥s erej√©bŇĎl. Most, (1953) a Dharma-v√©g kor√°ban m√°r kilencsz√°znyolcvank√©t √©v telt el. A k√∂z√∂ns√©ges l√©nyek elvesztik √ļtjukat. Nem tudj√°k, hogyan szerezz√©k meg a val√≥di Dharm√°t, viszont m√©g mindig egyre t√∂bben fordulnak a Buddhadharm√°hoz √ļtmutat√°s √©s t√°mogat√°s miatt. Az √≥kori Buddhadharma hossz√ļ ideig √°llt, s m√©g ebben a Dharma-v√©g korban is l√©teznek pozit√≠v szempontok, de ezeket a buddhista gyakorlat √°ltal√°nos degener√°ci√≥ja fenyegeti. Az emberek f√©lre√©rtik az igazi Dharma-t, helytelen√ľl alkalmazz√°k a Buddha tan√≠t√°s√°t. A sz√ľlet√©s √©s a hal√°l (√©s az √ļjj√°sz√ľlet√©s) folytat√≥dik a Dharma degener√°ci√≥j√°nak √©s a sz√ļtr√°k (经) val√≥di meg√©rt√©s√©nek hi√°nya k√∂vetkezt√©ben. Ebben az idŇĎszakban n√©h√°ny felszentelt buddhista szerzetes √©s ap√°ca h√°zasodik, ruh√°jukat a laikusok feh√©r ruh√°j√°ra cser√©li. Ez m√©g azokra a szerzetesekre is √©rv√©nyes, akik magas hatalommal rendelkeznek (feh√©r ruh√°juk ok√°n megk√ľl√∂nb√∂ztethetetlenek a laikusokt√≥l), m√≠g a Dharma-t k√∂vetŇĎ szerzetesek (比丘) alacsony tekint√©lyŇĪre csorbulnak. Ez a viselked√©s ma l√©tezik a vil√°gban, mert bel√©pt√ľnk a Dharma-v√©g kor√°ba. Az elm√ļlt harminc √©vben a Mahayana tan√≠t√°sok (大乘法) eltŇĪnnek (灭). Az elm√ļlt h√ļsz √©vben a Hinayana tan√≠t√°sok eltŇĪnnek - m√≠g az elm√ļlt t√≠z √©vben az egyetlen gyakorlat az Amitabha Buddha mantr√°j√°nak hat sz√≥tagj√°nak k√°nt√°l√°sa (‚ÄėNa Mo E Mi Tuo Fo‚Äô (南无阿弥陀佛) lesz. A Dharma-v√©g korban a Buddha igaz tan√≠t√°s√°t megvetik. Az elsŇĎ Dharma-sz√∂veg, amely eltŇĪnik, a Surangama Sutra (楞严经- Leng Yan Jing), majd a Pratyutpanna Samadhi Sutra (般舟三昧经- Ban Zhou San Mei Jing). Ouyang Jing Wu (欧阳竟无) nevŇĪ laikus tud√≥s (居士) t√©vesen tan√≠totta, hogy a Surangama Sutra hamis (楞严百伪说, Leng Yan Sz√°z √Ālmondata). Egy hongkongi Dharma-mester azt mondta, hogy a Hua Yan (华严 Hua Yan) Iskola-, Megvil√°gosod√°s (圆觉 Yuen Jue) , Fa Hua (法华 Fa Hua) √©s egy√©b sz√ļtr√°k (经)-, a Megvil√°g√°s√°d√°s hite a Mahayan√°ban (起信论 Qi Xin Lun) mind hamis. Ezek a p√©ld√°k a Dharma-v√©g kor t√©veszm√©j√©nek a term√©kei.

過去迦葉佛入滅後。諸天把他的三藏聖教。收集歸藏。建塔供養。唐時天人與宣律師說。於渭南高四台。暨終南庫藏聖蹟。均是迦葉佛末法時經像所藏之處。今現有十三圓覺菩薩在谷內守護。至今每逢年臘月。空中有天鼓響。 前年中國佛教協會開成立大會。大家議論佛法之滅。是佛弟子自己滅的。政府不管你滅不滅。開會時候。政府派員出席。會中許多教徒紛紛討論。所謂教徒者。竟提出教中《梵網經》。《四分律》。《百丈清規》。這些典章。害死了許多青年男女。應該取消。又說大領衣服。是漢人俗服。不是僧服。現在僧人應當要改革。不准穿。如其再穿。就是保守封建制度。又說信教自由。僧娶尼嫁。飲酒食肉。都應自由。誰也不能管。 我聽說這番話。大不以為然。與他們反對。他們對浴佛節。也有不同說法。不承認四月初八日為浴佛節。我憑《法本內傳》。及摩騰法師對明帝曰。佛以甲寅之歲。四月八日生。此當周昭王二十四年。

A m√ļltban, mielŇĎtt Kasyapa Buddha (迦叶佛 - Jia Ye Fo) bel√©pett Nirvana-ba, soha nem hagyta abba a tan√≠t√°st √©s a Tripitaka (三藏) magasztal√°s√°t. Shakyamuni tan√≠t√≥jak√©nt, felelŇĎs volt a Dharma megfogalmaz√°s√°√©rt, s hogy a tan√≠t√°sokat √∂sszegyŇĪjts√©k √©s t√°rolj√°k egy pagod√°ban. A Tang-dinasztia idej√©n (唐时) a jog√°szok (律师- Lu Shi) meg√°llap√≠tott√°k, hogy az isteni l√©nyek (天人 - Tian Ren) igaznak tarthat√≥k. Weinan -ban (渭南) n√©gy magas olt√°r van (fŇĎ olt√°r), m√≠g Zhongnan ‚Äďban (终南) k√∂nyvt√°r √°ll (a Tripitak√°nak), s a szent erekly√©knek. Ez az a hely, ahol a Kasyapa Buddha Sz√ļtr√°ja el van rejtve, meg√≥vva azt a Dharma-v√©g kor√°t√≥l, tov√°bb√° tizenh√°rom teljesen megvil√°gosodott Bodhiszattva, amelynek feladata a Dharma v√©delme. Eddig mindig a 12. holdh√≥napban dob hallhat√≥ (鼓响) az √ľres √©g alatt. K√©t √©vvel ezelŇĎtt r√©szt vettem a K√≠nai Buddhista Egyes√ľlet (中国佛教协会) alakul√≥ √ľl√©s√©n (开成立大会), ahol mindenki jelen volt, s megvitattuk a Dharma-t. Az √©rintett fŇĎ k√©rd√©sek k√∂z√© tartozott bizonyos buddhist√°k Dharma-gyakorlata, amelyek bel√ľlrŇĎl tett√©k t√∂nkre Buddha tan√≠t√°sait, √©s a korm√°nyzat hozz√°√°ll√°sa a buddhizmus fel√© e torz√≠tott gyakorlat f√©ny√©ben. Ez az, ami√©rt a korm√°ny k√ľld√∂tteket k√ľld√∂tt. Ezen a konferenci√°n Buddha sok elk√∂telezett k√∂vetŇĎje vett r√©szt elŇĎadva v√©lem√©ny√ľket. Javasolt√°k, hogy a Bodhisattva-tan√≠t√°sok a Brahmajala sz√ļtr√°ban (梵网经- Fan Wang Jing) tan√≠tott√°k, a Vinaya szekci√≥ n√©gy r√©sz√©ben (四分律 - Si Fen Lu) foglalt fogadalmak, a Baizhang Tiszta Szab√°lyzata (百丈清规 - Bai Zhang Qing Gui) √©s minden ilyen kialakult buddhista t√∂rv√©nyt el kell t√∂r√∂lni, mert √°rtanak a fiataloknak, √©s h√°tr√°nyosak a f√©rfiak √©s a nŇĎk j√≥l√©te szempontj√°b√≥l. Tov√°bb√° azt is javasolta, hogy az elrendelt Sangha-t meg kell reform√°lni √©s m√°r nem viselik a szerzetesekkel √©s ap√°c√°kkal kapcsolatos hagyom√°nyos ruh√°kat. Ezeknek a javaslatoknak az indokl√°sa azon a meggyŇĎzŇĎd√©sen alapult, hogy a hagyom√°nyos buddhista gyakorlat csup√°n visszaford√≠tott feud√°lis konzervativizmus, de a k√©rd√©s val√≥j√°ban a vall√°sszabads√°gr√≥l sz√≥lt. Azt javasolt√°k, hogy a szerzetesek √©s ap√°c√°k h√°zasodhassanak, ihassanak alkoholt √©s ehessenek h√ļst, mentes√ľlve a fegyelmi k√∂vetelm√©nyek al√≥l. Amint hallottam e szavakat, azonnal reag√°ltam r√°juk, nem √©rtettem egyet tartalmukkal. A javaslatokat megvet√©ssel kezeltem. Az a gondolat, hogy elhagyj√°k a Buddha sz√ľlet√©snapi √ľnnepl√©s√©t, arra a megfigyel√©sre vezethetŇĎ vissza, hogy k√ľl√∂nb√∂zŇĎ buddhista hagyom√°nyok k√ľl√∂nb√∂zŇĎ idŇĎpontokban √ľnneplik ezt az esem√©nyt. Ami engem illet, ez a hagyom√°ny egy t√∂rv√©nyes Dharma gyakorlat K√≠n√°ban, amely az indiai Dharma-tan√°r Kasyapa-Matanga (摩腾法师- Mo Teng Fa Shi) tan√≠t√°sain alapul, aki az 1. sz√°zadban K√≠n√°ba utazott, tal√°lkozott-, s instru√°lta Ming Cs√°sz√°r√°t (明帝‚Äď Ming Di) a k√©sŇĎi Han korban. Matanga azt tan√≠totta, hogy a Buddha a Tigris [√©v√©nek] 51. √©vben sz√ľletett, amelyet a "Jin (甲)‚ÄĚ √Čgi Gy√∂k √©s a "Yin (寅)‚ÄĚ F√∂ldi √Āg reprezent√°l. Matanga k√©sŇĎbb kijelentette, hogy a Buddha sz√ľlet√©se korrel√°l a 4. holdh√≥nap 8. napj√°val. A pontos d√°tum a Zhao kir√°ly (昭王) uralkod√°s√°nak 24. √©ve (i.e 1052-1002, Matanga szerint: i.e 1028/29).

魏書沙門曇謨最曰。佛以周昭王二十四年四月八日生。穆王五十二年二月十五日滅。這樣年月。多少朝代都遵奉不改。周昭王甲寅到現今已二九八二年了。現在他們要改為二五零二年。本來孔子老子生在佛後。今他把孔老擺在佛先。我當時在大會上。和他們爭論戒律。年號。漢服不准毀。 把佛法傳入中國的印度摩騰竺法蘭二尊者。去佛滅的年代還不遠。當時白馬寺東。夜有異光。摩騰指出為阿育王藏佛舍利之處。明帝建塔其上。佛道角試優劣。摩騰踊身虛空。廣現神變。法蘭出大法音。宣明佛法。二尊者的智慧神通。難道說不清年月。後來的高僧。如羅什。法顯。玄奘。道宣。雖有幾種傳說。也沒有確定改變。及至民國二年。章太炎等居士。在北京法源寺召開無遮大會。討論佛的紀念日。議決四月初八日為浴佛節。 現在世界多用耶曆。而政府亦沒有叫佛教改用耶曆。我主張應用自己的佛曆。是與不是。還以遵古為宜。改了不好。而他們硬要把二月八日。四月八日。二月十五日。臘月八日古有的紀念日都不要了。他們不用四月八日作浴佛節。改四月十五纔是浴佛節。

A Śramaṇa (沙門 - Sha Men) buddhista szerzetes, Tan Mo Zui (曇謨最) t√∂rt√©neti k√∂nyve (魏书- Wei Shu) r√∂gz√≠ti, hogy a Buddha Zhao kir√°ly (昭王) uralkod√°s√°nak 24. √©v√©nek 4. holdh√≥nap 8. napj√°n sz√ľletett, Mu Wang (穆王) 52. √©v√©nek 2. holdh√≥nap 15. napj√°n Nirv√°n√°ba l√©pett. [azt jelenti, hogy a Buddha i.e 948 / 49 k√∂r√ľl halt meg] Az ezt k√∂vetŇĎ k√≠nai dinaszti√°k sor√°n ez a hagyom√°ny helyt√°ll√≥nak bizonyult √©s fennmaradt. A Zhou-dinasztia Wang kir√°ly idej√©bŇĎl (1952/53) az√≥ta meg√°llapodott abban, hogy 2981/82 √©v telt el a Buddha sz√ľlet√©s√©nek idŇĎpontj√°t√≥l. Most vannak, akik e d√°tumot szeretn√©k megv√°ltoztatni mind√∂ssze 2502 √©vre. (Buddha sz√ľlet√©se √≥ta - a hagyom√°nyos √©vek mintegy 480 √©vvel t√∂rt√©nŇĎ cs√∂kkent√©se). Amint ez √°ll, a Buddha Konfuciusz (孔子 - Kong Zi) √©s Laozi (老子) elŇĎtt sz√ľletett, de ha ezt a v√°ltoz√°st elfogadj√°k, akkor a Buddha Konfuciusz √©s Laozi ut√°n sz√ľletik. Ezt a Han-dinasztia hagyom√°ny√°t nem szabad megengedni megsemmis√≠teni, mert K√≠n√°b√≥l √©rkezett Indi√°ba a tiszteletre m√©lt√≥ Kasyapa Matanga (摩騰, Mo Teng) √©s a tiszteletre m√©lt√≥ Dharmaratna (竺法蘭- Zhu Fa Lan) √°lltal. Ma a Dharma-v√©gsŇĎ korszak hat re√°nk, de mikor Matanga a Feh√©r L√≥ Templomot (白馬寺- Bai Ma Si) √©p√≠tette K√≠n√°ban ezer √©vvel ezelŇĎtt, az idŇĎ f√©nyesebb √©s k√∂zelebb √°llt a Buddha tan√≠t√°sainak eredeti f√©ny√©hez. Matanga Buddha egy relikvi√°j√°t hozta el Ashoka Kir√°ly (阿育王) uralkod√°s√°nak idej√©n, Ming Cs√°sz√°ra (明帝) pedig elrendelte, hogy K√≠n√°ba √©p√≠ts√©k a pagod√°t ennek. Matanga szint√©n vil√°gosan kifejtette a Buddha √ļtj√°t (佛道 - Fo Dao); mi megengedett, s mi nem [az a val√≥di buddhista gyakorlatban]. Matanga megvil√°gosod√°sa felugrott a forma √©s nem-forma kettŇĎss√©ge f√∂l√∂tt, behatolva a m√©ly √ľress√©gbe (虛空 - Xu Kong), a dharma meg√©rt√©se hatalmas √©s nagy volt. Val√≥j√°ban mindk√©t tiszteletrem√©lt√≥ indiai szerzetes rendelkezett a helyes Buddha-dharma m√≥dszerrel, s k√©sŇĎbb az eminens k√≠nai szerzetesek, mint Luo Shen (羅什), Fa Xian (法顯), Xuan Zang (玄奘) √©s Dao Xuan (道宣), valamint sok j√≥l ismert szerzetes, nem merte megv√°ltoztatni a Buddha tan√≠t√°sait vagy a buddhista napt√°rat. Val√≥j√°ban csak a K√≠nai K√∂zt√°rsas√°g (民國 Ming Guo) 2. √©v√©ben volt [1912 k√∂r√ľl], hogy ezt a hagyom√°nyt megk√©rdŇĎjelezte Zhang Taiyan (章太炎) √©s m√°s laikus gyakorl√≥k (居士), amikor Pekingben, a Dharma Forr√°s Templomban (法源寺 Fa Yuan Si) egy √°ltal√°nos gyŇĪl√©st h√≠vtak √∂ssze. Ezt az √ľgyet azzal a meggyŇĎzŇĎd√©ssel oldott√°k meg, hogy Buddha sz√ľlet√©snapja a 4. holdh√≥nap 8. napj√°ra esett vissza annak ellen√©re, hogy a kereszt√©ny napt√°rat a korm√°ny (eg√©sz vil√°gon elterjedts√©g√©nek k√∂sz√∂nhetŇĎen) elfogadta. A korm√°ny azt akarta, hogy a buddhista napt√°rat v√°ltsa fel a kereszt√©ny napt√°r ‚Äď de Buddha-dharma t√°mogat√≥jak√©nt elleneztem ezt, elutas√≠tottam a javasolt alternat√≠v d√°tumokat Buddha sz√ľlet√©snapj√°ra (浴佛節), mint p√©ld√°ul a febru√°r 8., √°prilis 8., febru√°r 15., tizenkettedik holdh√≥nap 8. Mi √°prilis 8.-√°n nem tartunk Buddha Sz√ľlet√©snapot (浴佛節). √Āprilis 15.-√©n van Buddha Sz√ľlet√©snapja.

《梵網律》屬華嚴時。《四分律》屬阿含時。都要被他們毀了。《百丈清規》。由唐至今。天下奉行。他們要改。漢朝到今。穿的大領衣也要改。你看是不是末法。因此和他們爭論。說你們要改。你改你的。佛是印度人。印度一年分三季。一季四個月。我國一年分四季。一季三個月。我國有甲子分年號。印度沒有。所以改朝換代。未免不錯亂。故弄不清楚。玄奘在印度十八年。也未曾確定了年代。前人行了一兩千年的四八浴佛。臘八粥。一旦改了不方便。我們何苦自己要改呢。 我和李任潮商量。說這些壞教徒。要改佛制。政府如不作主。任縱這些教徒亂為。便能使到國際間的佛徒。發生懷疑。政府叫我入京。招待國際佛教友人。豈由他們亂改佛制規律。李任潮等叫我忍辱。政府見鬧得不開交。就問改制的原故。有人說僧尼要穿壞色衣。政府問何為壞色。能法師說。袈裟纔是壞色。其他不是。大家聽了齊聲說。只留袈裟。取消其他。我說能法師說不錯。梵語袈裟。華言壞色。

Fan Wang Lu (梵網律) a Hua Yan (华严) idej√©bŇĎl. Si Fen Lu (四分律) A Han (阿含) idej√©bŇĎl. T√∂nkretett√©k ezeket. Mint Baizhang Chan Master Tang-dinaszti√°ban kidolgozott szab√°lyait √©s elŇĎ√≠r√°sait. Tang kort√≥l napjainkig. Ezeket mind k√∂vett√ľk. Ňźk pedig szeretn√©k megv√°ltoztatni. √ćgy szerett√©k volna a szerzetesek √∂lt√∂zni √©s √ļgy viselkednek, mint a k√∂z√∂ns√©ges t√°rsadalomban √©lo laikusok, √©s √≠gy, befejezni a k√≠nai Han-dinasztia alatt kezdŇĎdŇĎ buddhista hagyom√°nyt. Meg√°llap√≠tottam, hogy ez rossz √©s a Dharma-v√©g kor√°nak term√©ke. Miut√°n ezt mondtam, a jelenl√©vŇĎk tov√°bb vitatt√°k ezt a dolgot velem, de hat√°rozottan √°lltam a helyemen. Azt mondtam, hogy a buddhizmus reform√°l√°s√°val ebben a destrukt√≠v m√≥don a k√≠nai buddhizmus elvesz√≠ti eredeti "indiai" term√©szet√©t. India (印度) egyetlen √©vben 3 szezont k√ľl√∂nb√∂ztet meg - mindegyik szezonban 4 h√≥nap √°ll. Orsz√°gomban [K√≠n√°ban] egy √©v n√©gy szezonb√≥l √°ll, ahol egy szezon h√°rom h√≥nap. Orsz√°gomban olyan napt√°rral mŇĪk√∂d√ľnk egy√ľtt, amely egy 60 √©ves ciklus ism√©tl√©se, m√≠g Indi√°ban nincs ilyen. Nem k√ľl√∂nb√∂ztette meg a birodalmi uralmat, √≠gy n√©ha nem mindig k√∂nnyŇĪ felismerni az esem√©nyeket. Xuan Zang 18 √©vet t√∂lt√∂tt Indi√°ban, de nem tudta megk√ľl√∂nb√∂ztetni a korszakot az indiai t√∂rt√©nelemben. Azt mondj√°k, hogy az elm√ļlt 12 ezer √©vben Indi√°ban 48 Buddha sz√ľletett a vil√°gban. Shakyamuni Buddha el√©rte a megvil√°gosod√°st a 12. holdh√≥nap 8. napj√°n, √©s az elsŇĎ vacsor√°t, amelyet az esem√©ny ut√°n evett, az √ļgynevezett La Ba Zhou '(臘八粥). V√©lem√©nyem, hogy a Buddha (√©s a buddhista t√∂rt√©nelemnek) indiai t√©nyek megv√°ltoztat√°sa felesleges, elfogadhatatlan, mi√©rt kell ezeket a hagyom√°nyokat megv√°ltoztatni? E k√©rd√©seket Li Renchao-val (李任潮) t√°rgyaltam, elmondva, a kereszt√©nyek a k√≠nai kult√ļr√°t √©s a k√≠nai buddhizmust "gonosznak" l√°tj√°k, ez√©rt nem szabad elfogadnunk a nyugati napt√°rat, mint saj√°t buddhista napt√°runk helyett (mely Indi√°b√≥l ered). A korm√°ny nem akart teljes felelŇĎss√©get v√°llalni egy ilyen v√°ltoz√°s√©rt, ilyen v√°ltoz√°st a nemzetk√∂zi buddhista k√∂z√∂ss√©gben lehet vizsg√°lni, ez√©rt h√≠vtak engem Pekingbe t√°rgyalni. Mit gondoln√°nak m√°s orsz√°gok buddhist√°i, ha K√≠na elt√∂r√∂ln√© a hagyom√°nyos buddhista napt√°rat √©s a fegyelmezett gyakorlatokat. Azt mondtam Li Renchao-nak, hogy ha ilyen v√°ltoz√°s k√∂vetkezne be, nem tudn√°m viselni a sz√©gyenemet (忍辱). Megk√©rdezte, mi olyan rossz a szerzetesekn√©l, akik nem viselik a megfelelŇĎ sz√≠nŇĪ, de azt mondtam, hogy az ŇĎsi indiai helyes, mert a Buddha idej√©bŇĎl sz√°rmazott, m√≠g a k√≠nai ruha nem. A kijelent√©s hallat√°n mindenki egyet√©rt velem, √≠gy a korm√°ny k√©pviselŇĎi ejtett√©k a buddhista ruh√°k megv√°ltoztat√°s√°nak t√©m√°j√°t.

有五衣七衣大衣三種。並一裏衣和下裙。印度用三衣裙就是我們此土的衣褲。此衣裙隨身。睡以為被。死亦不離。佛說法在印度。氣候煖。中國氣候冷。所以內穿俗服。不准彩色。將俗衣染成壞色。如做佛事外搭袈裟。袈裟便不常著。看為尊敬了。

Megmagyar√°ztam, hogy a k√≠nai szerzetesek 5 vagy 7 als√≥nemŇĪvel rendelkeznek, 3 k√ľlsŇĎ k√∂pennyel, valamint nadr√°got √©s als√≥nemŇĪt is hordanak. Indi√°ban a buddhista szerzetesek csak 3 ruh√°ban voltak, nem haszn√°ltak k√ľl√∂nleges als√≥ nem√ľket, amikor a csupasz f√∂ld√∂n √ľltek. √Čltek √©s haltak ezekben az egyszerŇĪ ruh√°kban, nem hagyt√°k el ezt a st√≠lust. K√≠n√°ban, megŇĎrizz√ľk az indiai ruh√°k st√≠lus√°t √©s sz√≠n√©t. India √©ghajlata (氣候) forr√≥ (煖). K√≠na hideg (冷), a k√≠nai szerzetesek megengedik, hogy t√∂bb ruh√°t hordjanak - de ennek ellen√©re a mennyis√©gk√ľl√∂nbs√©g ‚Äď nem megengedhetŇĎ k√ľl√∂nbs√©g sem sz√≠nben, formatervez√©sben. Hivatalos buddhista r√≠tus vagy √ľnneps√©g k√©rd√©s√©ben a k√ľlsŇĎ ruh√°t viselni kell tisztelet √©s dicsŇĎs√©g √ľgy√©ben.

宋金元朝代把漢衣改了。僧人至今未改。漢衣成了僧衣。故說這個大領衣。就是壞色衣。若說劃清界限。就不要改。若將大領衣改了。則僧俗不分了。就是僧俗界線分不開。政府聽我此說。贊成同意我說。並說佛律祖規。不能改動。加以保留。暫告結局。你看這是不是僧人自毀佛法。雲老矣。無力匡扶。惟望具正知見的僧伽。共挽狂瀾。佛法不會滅的。

A Song (宋), a Jin (金) √©s a Yin (元) korban a vil√°gi k√≠nai ruha st√≠lusa megv√°ltozott - de a k√≠nai buddhista szerzetesek ruh√°inak st√≠lusa egy√°ltal√°n nem v√°ltozott. Ez indokolja, hogy a buddhista szerzetesek elhagyj√°k a hagyom√°nyos ruh√°kat √©s kezdenek Dharma √©letm√≥dra nem megfelelŇĎ ruh√°t viselni. Azt javaslom, hogy ez kell elhagyni, nem pedig a buddhista szerzetesek √©s ap√°c√°k hagyom√°nyos szerzetesruh√°zat√°t. Ha a szerzetesek √©s ap√°c√°k nem viselnek megk√ľl√∂nb√∂ztetŇĎ ruh√°t, akkor nem lehet mondani egy laikusnak a szerzetesektŇĎl, aki k√∂veti a fogadalmat. A korm√°ny hallgatta a szavaimat √©s egyet√©rtett e k√©rd√©sek √©rt√©kel√©s√©vel. Tov√°bb√° egyet√©rtettek abban, hogy a buddhista Dharma tan√≠t√°sok megtartand√≥k, minden buddhista szerzetesnek k√∂vetnie kell. Ez a meg√°llapod√°s magam √©s a korm√°ny k√∂z√∂tt megakad√°lyozta, hogy a buddhizmus √©s a szangha az √∂npuszt√≠t√°s √°llapot√°ba essen. B√°r √©n - Xu Yun - egy r√©gi szerzetes, kev√©s k√©pess√©ggel, az igazs√°gr√≥l besz√©ltem, hogy fenntartsam a Buddha-dharm√°t megakad√°lyozva megsemmis√ľl√©s√©t (sz√ľks√©gtelen politikai reformok r√©v√©n).

Javasolt irodalom és források

Xu Yun Mester √°ltal eml√≠tett sz√ļtr√°k a nemzetk√∂zi adatb√°zisban:

1. T22n1428 四分律 (Si Fen Lu) Szab√°lygyŇĪjtem√©ny a Buddhista szerzetes k√∂z√∂ss√©gek sz√°m√°ra. A sz√∂veggyŇĪjtem√©ny a Vinaja-pitak√°ban tal√°lhat√≥. Buddha tan√≠t√°sai, avagy a Buddhadharma k√©t nagy csoportra oszthat√≥: 'Dharma' - tan √©s 'Vinaja' - magaviselet. 第 22 冊 No. 1428 姚秦 佛陀耶舍共竺佛念等譯 共 60 卷,點選底下卷數可進入該卷
2. T24n1484 梵網經 (Fa Wang Jing) Brahmajala Sutra ‚Äď 第 24 冊 No. 1484梵網經 後秦 鳩摩羅什譯 共 2 卷,點選底下卷數可進入該卷
3. T48n2025 勅修百丈清規 (Chi xiu baizhang qinggui, Baizhang Tiszta Szab√°lyai) -第 48 冊 No. 2025勅修百丈清規 元 德煇重編 共 8 卷,點選底下卷數可進入該卷
4. T19n0945 大佛頂如來密因修證了義諸菩薩萬行首楞嚴經 (Leng Yan Jing, Surangama Sz√ļtra) ‚Äď 第 19 冊 No. 0945 大佛頂如來密因修證了義諸菩薩萬行首楞嚴經 唐 般剌蜜帝譯 共 10 卷,點選底下卷數可進入該卷
5. T13n0417 般舟三昧經 (Ban zhou sanmei jing, Pratyutpanna Samadhi Sutra) ‚Äď第 13 冊 No. 0417 般舟三昧經 後漢 支婁迦讖譯 共 1 卷,點選底下卷數可進入該卷
6. T32n1667 大乘起信論 (Dach√©ng qi xin lun) ‚Äď 第 32 冊 No. 1667 大乘起信論 馬鳴菩薩造 唐 實叉難陀譯 共 2 卷,點選底下卷數可進入該卷
7. T09n0262 妙法蓮華經 (Miaofa li√°nhu√° jing, L√≥tusz sz√ļtra) - 第 9 冊 No. 0262 妙法蓮華經 姚秦 鳩摩羅什譯 共 7 卷,點選底下卷數可進入該卷
8. T10n0279 大方廣佛華嚴經 (Dafang guang f√ļ hu√° y√°n jing, Avatamszaka-sz√ļtra) - 第 10 冊 No. 0279 大方廣佛華嚴經 唐 實叉難陀譯 共 80 卷,點選底下卷數可進入該卷
9. T17n0842 大方廣圓覺修多羅了義經 (Dafang guang yu√°n ju√© xiuduolu√≥le yi jing, Sutra of Perfect Enlightenment) - 第 17 冊 No. 0842 大方廣圓覺修多羅了義經 唐 佛陀多羅譯 共 1 卷,點選底下卷數可進入該卷
10. ...
11. ...


❀ ❀ ❀

K√∂sz√∂netet mondunk minden bar√°tunknak, mindazon szerzŇĎknek, tan√≠t√≥knak, buddhist√°knak √©s harcmŇĪv√©szeknek, akik hozz√°j√°rultak a harcmŇĪv√©szet-t√∂rt√©neti-, buddhista-, b√∂lcseleti √©s egy√©b tan√≠t√°sokkal, √≠r√°sokkal, tanulm√°nyokkal, jegyzetekkel minden √©rzŇĎ l√©ny tan√≠t√°s√°hoz √©s tanul√°s√°hoz. Buddh√°k √©s Mesterek tan√≠t√°sait megosztani √©rdem, mindezen √©rdemeket felaj√°nljuk az √∂sszes Buddh√°knak. A Xing Long Tang elfogulatlan, p√°rtatlan, szektarianizmust√≥l mentes elv alapj√°n t√∂rekszik a Dharm√°t, a Chan hagyom√°nyvonal tan√≠t√°s√°t, a harcmŇĪv√©szeti st√≠lusok t√∂rt√©neteit megosztani. 武林一家! 阿弥陀佛!

各位朋友, 作者, 老师, 佛教徒和功夫爱好者, 请允许我向你们表示感谢, 感谢你们一直以来用功夫, 历史, 佛教, 哲学和各类教学, 文章, 研究和教义, 对教学和学习的支持。分享佛教和大师的教义非常有价值, 我们以此恭敬诸佛。《醒龙堂》 将依据不偏依, 不分宗派的原则努力分享佛法, 传承佛教思想和传统功夫。

magyar nyelvre ford√≠totta Yao Dong jushi 翻译: 耀东居士 @ Xing Long Tang | 2017.08 v1; elsŇĎ kiad√°s
Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 licenc alkalmaz√°s√°val | 署名-非商业性使用-禁止演绎 4.0 国际
Ha hib√°kat, megjelen√©si vagy egy√©b probl√©m√°kat tal√°lsz, √≠rj nek√ľnk: master [at] rgm [pont] hu

武林一家 |

vissza | ❀ index | ❀ jegyzetek √©s publik√°ci√≥k | ❀ Pu Ji Chan Templom 普济寺 facebook oldala - K√∂vess minket itt is!




0

XING LONG TANG 醒龙堂 中国武术研究会 | Honorary President: ZHANG ERYU Grandmaster | Master: XIAO FENG | Contact us: master [at] rgm.hu
Member of Hungarian Traditional Gong-Fu and Wushu Federation | HQ & Cultural Xchange: CHINESE ART CENTER 匈中文化交流中心.
Your use of this website is subject to, and constitutes acknowledgement and acceptance of, our Terms & Conditions @ 1995-2017
How you may Enhance your Health, Combat Efficiency, Mental Freshness and Spiritual Joy through autentic Gong Fu and Chan Teachings