XING LONG TANG - Vasubandhu: Harminc Vers 世親 《唯識三十論頌》



   



Vasubandhu - Harminc Vers 世親 《唯識三十論頌》

世親菩薩造 大唐三藏法師玄奘奉詔譯
ford√≠t√°s szanszkritrŇĎl k√≠naira Tang dinaszti√°ban, Tripitaka Mester Xuan Zang √°ltal

T31n1586_001 唯識三十論頌 第1卷
CBETA 電子佛典集成 » 大正藏 (T) » 第 31 冊 » No.1586

❀ ❀ ❀

Vasubandhu 世親法师

[0060a20] 護法等菩薩約此三十頌造《成唯識》,今略標所以。謂此三十頌中,初二十四行頌明唯識相;次一行頌明唯識性;後五行頌明唯識行位。就二十四行頌中,初一行半略辯唯識相;次二十二行半廣辯唯識相。謂外問言:「若唯有識,云何世間及諸聖教說有我法?」舉頌詶答,頌曰:

...

由假說我法,
有種種相轉。
彼依識所變,
此能變唯三:

Az ātman (我) √©s a Dharm√°k (法) megt√©veszt√©s√©bŇĎl,
k√ľl√∂nb√∂zŇĎ (種種) megnyilv√°nul√°sok k√∂zvet√≠t√©s√©vel (相) j√∂n [l√©tre];
Ezeket [a megnyilv√°nul√°sokat] az tudat (識, vijñāna) t√°mogatja √©s √°talak√≠tja (變),
√°talakul√°sra k√©pes (能變) tudat h√°rom [f√©le] (唯三).

Az ātman √©s a dharm√°k fogalmai nem egy igazi ātman √©s val√≥di dharm√°k l√©tez√©s√©t jelentik, hanem [sz√°mos okb√≥l] puszt√°n fikt√≠v konstrukci√≥k. Emiatt a jelens√©gek kialakul√°s√°nak-, megjelen√©s√©nek √©s tulajdons√°gainak minden fajt√°ja felmer√ľl. Az ātman √©s a dharma jelens√©gei az √∂ntudat megnyilv√°nul√°s√°n √©s transzform√°ci√≥j√°n alapulnak. A kibontakoz√°sra vagy megnyilv√°nul√°sra k√©pes tudatoss√°gok h√°rom √°ltal√°nos kateg√≥ri√°ba sorolhat√≥k:

謂異熟, 思量,
及了別境識。

[0060b01] 次二十二行半廣辯唯識相者,由前頌文略標三能變,今廣明三變相。且初能變其相云何?頌曰: 「 初阿賴耶識,  異熟一切種,

初阿賴耶識,
異熟一切種,

Ezek (謂) k√ľl√∂nb√∂zŇĎ be√©retts√©ge (異熟, vipāka)-, elgondol√°sa (思量, manana)
√©s felfog√°sa (megk√ľl√∂nb√∂ztet√©se) (了別, vijñapti) a tudat hat√°rmezsd√©je (境識).
Az elsŇĎ az ālaya vijñāna (阿賴耶識),
mely [maga] a be√©r√©s ((異熟, vipāka), az √∂sszes mag (一切種).

A tudatoss√°g (vijñāna), amelynek gy√ľm√∂lcsei (karmikus k√∂vetkezm√©ny-, megtorl√°s ok√°n, mint a karma indirekt k√∂vetkezm√©nyek√©nt - 異熟, vipāka) k√ľl√∂nb√∂zŇĎ idŇĎpontokban bek√∂vetkeznek, (nyolcadik vagy "rakt√°r" tudat vagy ālaya vijñāna) s tudat, amely gonolkodik vagy sz√°nd√©kszik (azaz a manas hetedik vagy gondolat-k√∂zpont√ļ tudata); √©s a tudat, amely felfogja, meg√©rti √©s megk√ľl√∂nb√∂zteti az objektumok vonalait (azaz a hatodik vagy √©rtelem-k√∂zpont√ļ tudat vagy a mano-vijñāna √©s az √∂t √©rz√©k-tudatok). Az elsŇĎ [√°talakul√°s eredm√©nye] az ālaya vijñāna. Ezt vipāka vijñāna n√©ven is nevezik (megtorl√≥ tudat) √©s sarvabijaka vijñāna (minden magot tartalmaz√≥ tudat) [Az √∂sszes magot hordozva, l√©trehozva a j√≥ √©s a rossz tettek hat√°sak√©nt].

不可知執受,
處了常與觸,
作意, 受, 想, 思,
相應唯捨受。

Nem lehet (不可) tudni/el√©rni (知)-, elk√©pzel√©s√©t megragadni-, (受執, upādi),
t√°mogatott (處) mindig (常) ment√°lis kapcsolattal (觸),
figyelem (作意, manaskāra)-, al√°vetetts√©g-,/mint √©rz√©s (受, vedanā), felfog√°s-, (想, saṃjñā) √©s gondolkod√°s (思 cetanā);
megfelel (相應) az √∂r√∂m √©s a f√°jdalom k√∂z√∂mb√∂ss√©g√©nek (捨受)

Nem lehet teljesen meg√©rteni hogy mit tart √©s mit fogad (upadhi)-, mi a helyzete (sthana) √©s hat√°sa (vijnapti). Mindig √∂t ment√°lis attrib√ļtummal (caitta) kapcsolatos, √≠gy a ment√°lis kapcsol√≥d√°ssal (觸, Sparsa), figyelemmel (作意, manaskāra), √©rz√©ssel (受, vedanā), felfog√°ssal (想, saṃjñā) √©s gondolattal (思 cetanā). Ezekhez azonban mindig csak a "k√∂z√∂mb√∂ss√©ge" (upeksa) t√°rsul: az √∂r√∂m √©s a f√°jdalom k√∂z√∂mb√∂ss√©ge, mely a H√°rom √Črz√©s (三受) egyike. (ld.: Ding, 捨受; FGDB 捨受; SH 捨受)

是無覆無記,
觸等亦如是,
恒轉如瀑流,
阿羅漢位捨。

nem szenved√©lyes (無覆, aklista), karmikusan semleges (無記, avyākata);
A ment√°lis kapcsolat (觸, sparśa ) √©s a t√∂bbi (等) is ilyen (亦如是).
Folytonos (恒) √°raml√°sa/k√∂zvet√≠t√©se (轉), mint v√≠zes√©s (瀑流),
az arhats√°gban (阿羅漢) elhagyott [meghaladott] (位捨)

[ālaya] nem szennyezett, nem meghat√°rozhat√≥ alapja a tudatnak. Ugyanez igaz a ment√°lis kapcsol√≥d√°sra (觸, Sparsa) √©s a t√∂bbire... Folyamatosan megjelenik √©s k√∂zvet√≠t, mint a v√≠zes√©s vize, de megszŇĪnik az ālaya’-nak nevezni az arhats√°gban (阿羅漢, a nirvana-ba l√©pŇĎ √°llapota).

[0060b09] 已說初能變,第二能變其相云何?頌曰:

次第二能變,
是識名末那,
依彼轉緣彼,
思量為性相。

A k√∂vetkezŇĎ a m√°sodik, amely k√©pes az √°talakul√°sra (能變),
Ezt a tudatot (識) Manas-nak (末那) nevezz√ľk.
ElŇĎzŇĎnek megfelelŇĎen tov√°bb√≠tja (轉) az elŇĎre meghat√°rozott affinit√°st (緣) ez;
m√©rlegeli / elgondolja ((思量)) a l√©tes√ľl√©sek [form√°k, jelens√©gek] term√©szet√©t (性相).

A második változó tudat a Manas, mely az alaya-vijnana támogatásaként nyilvánul meg - ezt a tudatot céljának tekinti. A kogníció vagy az intellektus jellegével, mérlegeléssel, gondolkodással rendelkezik.

四煩惱常俱,
謂我癡, 我見,
并我慢, 我愛,
及餘觸等俱。

N √©gy szenved√©s (四煩惱, kleŇõa) [k√≠s√©ri] mind√≠g (常), kiv√©tel n√©lk√ľl (俱)
Melyek az √∂nigazol√°s (我癡, ātmamoha), egy √∂n√°m√≠t√°s (我見, ātmadṛṣṭi),
Valamint (并) az √∂n√©rzet (我慢, ātmamāna) √©s √∂nim√°dat [egoizmus] (我愛, ātmasneha) ,
El√©rve extra (餘) a ment√°lis kapcsolat/√©rz√©st (觸) stb..., kiv√©tel n√©k√ľl (俱).

Mindig n√©gy klesa (四煩惱,) vagy bosszant√≥ szenved√©ly (megt√©veszt√©s forr√°sa) kapcsol√≥dik a manas-hoz, nevezetesen az √∂n√°m√≠t√°s (atmamoha), meggyŇĎzŇĎd√©s (√∂nigazol√°s) (atmadrsti), valamint az √∂nbecs√ľl√©s, √∂n√©rzet (atmamana) √©s az √∂nszeretet [egoizmus] (atmasneha) k√≠s√©rik. A t√∂bbi ment√°lis funkci√≥ (caitta), vagyis a ment√°lis kapcsolat (sparsa) √©s √≠gy tov√°bb (figyelem, √©rz√©s, elk√©pzel√©s √©s akarat) k√≠s√©ri.

有覆無記攝,
隨所生所繫,
阿羅漢滅定,
出世道無有。

Megtisztított és erkölcsileg meghatározatlan,
Helye/helyzete a létéhez kötött.
Arhatok (阿羅漢) az √©szel√©s/√©rz√©kel√©s megsz√ľntet√©s√©ben (滅定, nirodha samāpatti)
kil√©p√©s (出) a Supra-mundane √Ėsv√©ny√©re (世道, lokottara) nem l√©tezik (無有).

Ez a "szennyezett-nem meghat√°rozott erk√∂lcsi szint" (sem j√≥ sem rossz de szennyezett) a dhatu vagy a bhumi -ban akt√≠v - amelyben az √©rzŇĎ l√©ny sz√ľletik -, melyhez k√∂tve van. A nem-√©szlel√©s sem nem-√©szlel√©s dimenzi√≥ja (nirodha-samāpatti) arhat √©ri el. Ebben az √°llapot√°ban az √©szlel√©s √©s √©rz√©kel√©s -, s m√°s ment√°lis tulajdons√°gok teljesen megszŇĪnik.

[0060b16] 如是已說第二能變,第三能變其相云何?頌曰:

次第三能變,
差別有六種,
了境為性相,
善不善俱非。

K√∂vetkezŇĎ a harmadik, amely k√©pes √°talakulni (能變),
K√ľl√∂nb√∂zŇĎs√©ge (差別) hat f√©le (六種);
√Čszlelet [az √©szlel√©s t√°gya] (了境) term√©szet√©ben (性) s megjelen√©s√©ben (相)
lehet j√≥ (善), rossz (不善) vagy semelyik sem (俱非).

Harmadik a fejlŇĎdŇĎ tudat, amely a h√°tr√°nyos megk√ľl√∂nb√∂ztet√©s hat kateg√≥ri√°j√°ra oszlik (sparśa, 觸 mint kapcsolat vagy √©rz√©ki benyom√°s: szem-√©rz√©kel√©s, f√ľl-√©rz√©kel√©s, orr-√©rz√©kel√©s, nyelv-√©rz√©kel√©s, testkontaktus, 6. tudat-√©rz√©kel√©s), ezek "upalabdhi" mint tiszta, egyszerŇĪ felfog√°sok. Term√©szet√ľk √©s jelleg√ľk a t√°rgyak k√∂r√©nek √©szlel√©s√©bŇĎl √©s megk√ľl√∂nb√∂ztet√©s√©bŇĎl √°ll. J√≥, rossz, √©s sem-j√≥-sem-nem-rossz.

此心所遍行,
別境, 善, 煩惱,
隨煩惱, 不定,
皆三受相應。

Ezek a ment√°lis t√©nyezŇĎk (心所, caitasika) egyszerre cselekednek (遍行) [√∂sszef√ľggnek],
√©szlelet meghat√°roz√°s√°val (別境心所), er√©nyes t√©nyezŇĎkkel (善心所, kuśala)-, √°rtalmas gy√∂k√©r t√©nyezŇĎkkel (煩惱心所 caitta),
valamint m√°sodlagos k√©ros t√°nyezŇĎkkel (隨煩惱心所, kleśa) √©s megv√°ltoztathat√≥kkal (不定心所, upakleśa).
Az érzékelés tónusa háromféle [vedana -k: öröm, bánat és közöny].

Ezek (心所法) az univerz√°lis caitt√° -khoz (a tudat - citta - ment√°lis √°llapota, funkci√≥i) kapcsol√≥dnak, k√ľl√∂nleges caitt√° -khoz, j√≥ caitt√° -khoz, a kl√©sa-khoz (zavar√≥ szenved√©lyek vagy ment√°lis tulajdons√°gok), upaklesa -khoz (m√°sodlagos zavar√≥ szenved√©lyek vagy ment√°lis tulajdons√°gok) √©s az Aniyata -khoz (hat√°rozatlan ment√°lis t√°rsul√°sokhoz). Mind a h√°rom √©rz√©ssel (Vedanas) t√°rsulnak (√∂r√∂m, b√°nat √©s k√∂z√∂ny).

Sarvatraga: √∂t univerz√°lis ment√°lis t√©nyezŇĎ (遍行心所): (觸, Sparśa) √©rintkez√©s, √©rz√©ki benyom√°s - h√°rom t√©nyezŇĎ egy√ľttl√©t√©nek (√©rz√©ki szerv, az √©rz√©kel√©s objektuma √©s a tudat √©rz√©kel√©se (vijnana), (受, Vedanā) √©rz√©s, mely arra utal, hogy a kellemes-, kellemetlen √©s semleges √©rz√©sek jelentkeznek, ha az √©rz√©kszervek √©rintkez√©sbe l√©pnek t√°rgyakkal √©s a "hozz√° tartoz√≥" tudattal, (想, Saṃjñā) √©szlel√©s vagy megismer√©snek, mely megk√ľl√∂nb√∂ztetŇĎ jellemzŇĎkkel megfoghat√≥. (思, Cetanā) akar√°s, sz√°nd√©k, ir√°nyults√°g, (作意, Manasikara) figyelem vagy "ego-centrikus ig√©ny", mely az elme folyamata, amely r√∂gz√≠ti az objektumot.

Ezeken k√≠v√ľl kapcsol√≥dik az √∂t objektumf√ľggŇĎ ment√°lis t√©nyezŇĎh√∂z (別境心所), a tizenegy er√©nyes ment√°lis t√©nyezŇĎh√∂z (善心所), a hat √°rtalmas ment√°lis gy√∂k√©r t√©nyezŇĎh√∂z (煩惱心所), a h√ļsz m√°sodlagos k√°ros ment√°lis t√©nyezŇĎh√∂z (隨煩惱心所) √©s a n√©gy megv√°ltoztathat√≥ ment√°lis t√©nyezŇĎ (不定心所)

初遍行觸等,
次別境謂欲,
勝解, 念, 定, 慧,
所緣事不同。

ElŇĎsz√∂r (初) a [minden√ľtt jelenl√©vŇĎ/mindenhova eljut√≥] ment√°lis faktorok [√°ltal√°nos caitta-k] (遍行) stb... (等)
M√°sodszor (次) azobjektumf√ľggŇĎ ment√°lis t√©nyezŇĎk (別境), amelyek [cselekv√©s] v√°gyak (欲, chanda),
hat√°rozott meggyŇĎzŇĎd√©s (勝解, adhimokṣa), √©bers√©g (念, smṛti), koncentr√°ci√≥ (定, samādhi), b√∂lcsess√©g (慧, prajñā)
ezek jelens√©gei (緣事) nem ugyanazok (不同).

ElŇĎsz√∂r az √°ltal√°nos caitta -k, a [√∂t univerz√°lis ment√°lis t√©nyezŇĎ (sarvatraga)] ment√°lis √©rintkez√©sek, majd a k√ľl√∂nleges caitta- k, vagyis amelyek [cselekv√©s] v√°gya (欲, chanda), hat√°rozott meggyŇĎzŇĎd√©s (勝解, adhimokṣa), √©bers√©g (念, smṛti), koncentr√°ci√≥ (定, samādhi), b√∂lcsess√©g (慧, prajñā) mer√ľlnek fel, melyeket az objektumf√ľggŇĎ ment√°lis t√©nyezŇĎk a k√∂vetnek, melyek mint k√ľl√∂nleges caitta-k, √©rz√©kel√©s√ľk k√ľl√∂n√∂s √©s v√°ltozatos.

善謂信, 慚, 愧,
無貪等三根,
勤, 安, 不放逸,
行捨及不害。

Helyes (善) a hit (信), a lelkiismeret (慚), a sz√©gyen√©rzet (愧),
nem-ragaszkod√°s (無貪, alobha) stb (等)... a h√°rom gy√∂ker (三根).
√Čs az erŇĎfesz√≠t√©s (勤, viriya), nyugodts√°g (安, praśrabdhi), lelkiismeret (不放逸, apramāda),
EgykedvŇĪs√©g (行捨) √©s egy√ľtt√©rz√©s (不害, avihiṃsā) [√°rtalmatlans√°g].

A j√≥/helyes caitta -k (er√©nyes ment√°lis t√©nyezŇĎk 善心所) megfelelnek a hitnek (信, sraddha), a sz√©gyen√©rzetnek (愧, Hri), a lelkiismeret (慚, Apatrapa), nem-ragaszkod√°s h√°rom gy√∂ker√©nek (無貪, alobha) √©s √≠gy tov√°bb [mint: haragtalans√°g (Advesa) √©s nem-megt√©veszt√©s (Amoha)], erŇĎfesz√≠t√©s (勤, viriya), az elme nyugodts√°ga (安, praśrabdhi), √©bers√©g vagy lelkiismeret (不放逸, apramādha), EgykedvŇĪs√©g (行捨, upeska) √©s egy√ľtt√©rz√©s (不害, avihiṃsā) [√°rtalmatlans√°g].

煩惱謂貪, 瞋,
癡, 慢, 疑, 惡見。
隨煩惱謂忿,
恨, 覆, 惱, 嫉, 慳,

Szenved√©s (煩惱) ami kapzsis√°g (貪, lobha), harag (恚, paṭigha)
Csal√≥d√°s (癡, moha), b√ľszkes√©g (慢, Māna), k√©tely (疑, Vicikitsā), helytelen n√©zet (惡見, Dṛiṣṭi )
Másodlagos káros tényező (隨煩惱), ami düh/harag (忿),
megb√°nt√°s (恨, upan√°ha), titkol√≥z√°s (覆, mraksa), rosszindulat (惱, prad√°sa), irigység (嫉, irsja), kapzsis√°g (慳, m√°csarja),

Hat √°rt√≥ gy√∂k√©r t√©nyezŇĎ (煩惱心所) a mūlakleśa. H√ļsz m√°sodlagos √°rt√≥ t√©nyezŇĎ vagy faktor (隨煩惱心所) vagy upakleśa.

誑, 諂與害, 憍,
無慚及無愧,
掉舉與惛沈,
不信并懈怠,

hazugs√°g (誑, m√°j√°) √©s (與) k√©pmutat√°s (諂, s√°thja), √∂nel√©g√ľlts√©g (害, mada), ellens√©gess√©g/kegyetlens√©g (憍, vihimsz√°)
Sz√©gyentelens√©g (無慚, āhrīkya), nemt√∂rŇĎd√∂ms√©g (無愧, anapatrāpy),
nyugtalans√°g (掉舉 uddhacca) √©s (與) leverts√©g (惛沈, sztj√°na)
Hitetlens√©g/bizalmatlans√°g (不信, √°sraddhja) valamint (并) lustas√°g (懈怠, kausz√≠dja)


放逸及失念,
散亂, 不正知。
不定謂悔, 眠, 尋,
伺二各二。」

[0060c03] 已說六識心所相應,云何應知現起分位?頌曰:

Makacss√°g (放逸, pram√°da), valamint a feled√©kenys√©g (失念, musitaszmrtit√°),
zaklatotts√°g (散亂, vikṣepa) √©s figyelmetlens√©g (不正知, aszampradzsanja).
A megv√°ltoztathat√≥ (不定) [ment√°lis faktor] a megb√°n√°s (悔/惡作, kaukṛtya), √°lmoss√°g (眠/睡眠, middha), kezdeti gondolat (尋, vitarka)
alkalmazott gondolat (伺, vicāra), ez a k√©t [utols√≥] p√°r k√©tf√©le lehet.


依止根本識,
五識隨緣現,
或俱或不俱,
如濤波依水。

Csak a gy√∂ker√ľk (止根) szerint (依) a tudatban alapj√°ban [本識 ālaya]
Az √∂t tudatoss√°g [五識 √∂t vijñāna] felt√©telek szerint jelenik meg;
[e megnyilv√°nul√°sok] egy√ľtt (或俱) vagy k√ľl√∂n-k√ľl√∂n (或不俱) [elŇĎfordulhatnak],
Ahogy alakulnak a v√≠z hull√°mai (波依水).

A gy√∂k√©r tudatoss√°gt√≥l (vagyis a nyolcadik tudatt√≥l, ālaya vijñāna-t√≥l) az √∂t √©rz√©k tudatok (az √©rz√©kek) a karmikus okok √©s felt√©telek szerint j√∂nnek l√©tre. N√©ha egy√ľtt, n√©ha k√ľl√∂n-k√ľl√∂n, ahogyan a hull√°mok a v√≠z k√∂r√ľlm√©nyeitŇĎl f√ľggŇĎen nyilv√°nulnak meg.

意識常現起,
除生無想天,
及無心二定,
睡眠與悶絕。」

A gondolat tudatoss√°ga (意識, manovijñāna) mindig megmutatkozik (常現起)
Eltekintve (除) az √©rtelmez√©sn√©lk√ľlis√©g vil√°g√°ban (無想天) sz√ľletettektŇĎl (生) [asaṃjñika],
√©s (及) a gondolatok n√©lk√ľli (無心) k√©t szam√°dhiban (二定) l√©vŇĎktŇĎl,
s akik, √°lmosak (睡眠) vagy eszm√©letlenek [v. tudattalanok] (悶絕)

De a hatodik tudat (意識, manovijñāna) mindig megnyilv√°nul, Kiv√©ve azon l√©nyekn√©l, melyek a "mennyei vil√°gban gondolkod√°s n√©lk√ľl sz√ľletnek" (asaṃjñika, akikben a gondolkod√°s teljesen megszŇĪnt), a medit√°ci√≥ k√©t form√°j√°ban l√©vŇĎkn√©l, melyben nincs t√∂bb gondolkod√°s √©s azokn√°l, akik az √°lmatlans√°g vagy az eszm√©letveszt√©s √°llapot√°ban vannak.

[0060c09] 已廣分別三能變相為自所變二分所依,云何應知依識所變假說我、法非別實有,由斯一切唯有識耶?頌曰:

是諸識轉變,
分別, 所分別,
由此彼皆無,
故一切唯識。

Ezek a k√ľl√∂nf√©le (v. minden) (諸) tudatoss√°gok (識, vijñana) √°talakultak (轉變) [ment√°lis konstrukci√≥ (vikalpa)]
A h√°tr√°nyos megk√ľl√∂nb√∂ztet√©s √©s a diszkrimin√°ci√≥ szempontj√°b√≥l,
√Čs ezzel az alapon mind √ľresek [nem l√©tezik √∂nmag√°ban] (皆無),
Ez√©rt (故) minden (一切) csak tudat (唯識, vijñapti-mātra).

A k√ľl√∂nb√∂zŇĎ tudatoss√°gok l√©trehozz√°k √∂nmagukat, aminek k√©t r√©sze van: percepci√≥ v. √©rz√©kel√©s (darsana bhaga) √©s az √©rz√©kel√©s t√°rgya (nimitta bhaga). Emiatt az atman √©s a dharm√°k nem l√©teznek. Emiatt pedig minden puszta tudatoss√°g.

[0061a04] 若唯有識,都無外緣,由何而生種種分別?頌曰:

由一切種識,
如是如是變,
以展轉力故,
彼彼分別生。

minden (一切) mag (種) [ālaya-vijñāna] tudat√°val (識)
az √°talakul√°sok (變) ilyen √©s olyan m√≥don (如是如是) [t√∂rt√©nnek].
A k√∂lcs√∂n√∂s [befoly√°s] (展轉) hatalm√°t√≥l/erej√©tŇĎl (力),
ez √©s az a l√©tes√ľl√©s (vikalpa) (彼彼分別) keletkezik (生).

A tudatb√≥l (ālaya-vijñāna), amely tartalmazza az √∂sszes Bija -t (mag), k√ľl√∂nf√©le, azaz ilyen-meg-olyan evol√ļci√≥ vagy √°talakul√°s t√∂rt√©nik. A t√©nyleges Dharm√°k k√∂lcs√∂n√∂s egy√ľttmŇĪk√∂d√©s√©nek erej√©vel ilyen-meg-olyan jellegŇĪ megk√ľl√∂nb√∂ztet√©s (vikalpa, amely az √∂tf√©le gondolatt√≠pus, vagy tev√©kenys√©g √©s mozg√°s egyik√©re utal a tudatban: k√©pzelet, fant√°zia vagy ill√ļzi√≥) keletkezik.

[0061a08] 雖有內識而無外緣,由何有情生死相續?頌曰:

由諸業習氣,
二取習氣俱,
前異熟既盡,
復生餘異熟。

Minden (諸) akci√≥k (業) h√°tramaradt jelleg√©nek (習氣, vāsanā) k√∂sz√∂nhetŇĎen,
A dualista felfog√°s (二取) h√°tramaradt jelleg√©vel (習氣, vāsanā) egy√ľtt (俱),
Akkor is, ha a kor√°bbi (前) megtorl√°s (異熟 vipaka) hat√°sa megt√∂rt√©nt (既盡),
megt√∂rt√©nik (生) a megtorl√°s (異熟 vipāka) meg√ļjult felmer√ľl√©se (餘).

A k√ľl√∂nb√∂zŇĎ kor√°bbi tettek szok√°sainak jellege v. energi√°ja (vāsanā, mely technikai kifejez√©s a magatart√°si tendenci√°ra vagy karmikus lenyomatra, amely befoly√°solja egy szem√©ly jelenlegi viselked√©s√©t), a k√©t "felfog√°s" (graha) szok√°sainak energi√°j√°val egy√ľtt, mivel a kor√°bbi l√©tezŇĎk karm√°ja (megtorl√°s v. k√∂vetkezm√©nye) kimer√ľlt, (a k√©sŇĎbbi l√©tez√©st k√∂vetŇĎen) pillanatban √©rezhetŇĎ v. sikeres k√∂vetkezm√©nyek (megtorl√°s) j√∂nnek l√©tre.

[0061a12] 若唯有識,何故世尊處處經中說有三性?應知三性亦不離識,所以者何?頌曰:

由彼彼遍計,
遍計種種物,
此遍計所執,
自性無所有。

EbbŇĎl √©s abb√≥l (彼彼) alakul√≥ k√©pzeletbŇĎl (遍計) (vikalpa),
Ilyen √©s olyan [種種, mindenf√©le] t√°rgyakat/dolgokat (物) k√©pz√ľnk (遍計);
Az elj√∂vendŇĎ elk√©pzelt (遍計) t√°rgyak l√©trej√∂nnek (執)
melyek nincsenek √∂nmagukban (性無所有, parikalpita).

Az ilyen √©s az olyan, azaz a k√ľl√∂nb√∂zŇĎ elk√©pzel√©sek miatt, k√ľl√∂nb√∂zŇĎ (ilyen √©s olyan) dolgok "k√©pzelete" [azaz az elk√©pzel√©s √°ltal fogantat√°s ok√°n] j√∂n l√©tre. Amit ez a k√©pzelŇĎerŇĎ k√©pzel, (parikalpitasvabhava azaz k√©pzelt minta), √≠gy az elk√©pzelt dolgoknak saj√°t term√©szete nincsen.

依他起自性,
分別緣所生。
圓成實於彼,
常遠離前性。

A k√∂lcs√∂n√∂s f√ľggŇĎs√©g (起, paratantra) [relat√≠v term√©szet] √∂n-term√©szete (自性, svabhāva) [= pratitya-samutpada: 緣起 f√ľggŇĎ keletkez√©s] egy l√©tes√ľl√©s (vikalpa)
felt√©telek megk√ľl√∂nb√∂ztet√©sbŇĎl (緣, 分別) j√∂n l√©tre (生)
a v√©gsŇĎ igazs√°g (圓成 parini?panna) gy√ľm√∂lcse
mindig (常) f√ľggetlen (遠離) a kor√°bbi (前) [azaz. 實性, svabhāva] term√©szet√©tŇĎl (性).

Az √∂nterm√©szet, amely m√°st√≥l val√≥ f√ľggŇĎs√©gbŇĎl ered (paratantra) az okok √©s felt√©telek √°ltal elŇĎid√©zett megk√ľl√∂nb√∂ztet√©sbŇĎl √°ll. A k√ľl√∂nbs√©g a v√©gsŇĎ igazs√°g szintj√©nek (parinispanna) term√©szete √©s a m√°sokt√≥l val√≥ f√ľggŇĎs√©g term√©szete (paratantra) k√∂zt az, hogy a az elŇĎbbi m indig v. √∂r√∂kk√© mentes az ut√≥bbi-, azaz a parikalpita term√©szettŇĎl (a k√©pzelet fogalm√°t√≥l).

故此與依他,
非異非不異,
如無常等性,
非不見此彼。

Ez√©rt kapcsolatban az egym√°st√≥l f√ľggŇĎ,
Sem m√°s (非異), sem nem m√°s (非不異)
Csak√ļgy, mint a m√ļl√≥ jelleg (無常) stb... (等) term√©szete (性)
egyiket sem √©rz√©kelik (非不見), m√≠g a m√°sikat (彼) [v√©gsŇĎ igazs√°g (圓成 parini?panna)] nem √©rz√©kelik.

√ćgy a V√©gsŇĎ Val√≥s√°g term√©szete √©s a m√°sokt√≥l val√≥ f√ľggŇĎs√©g term√©szete nem k√ľl√∂nb√∂znek-, sem nem-k√ľl√∂nb√∂znek egym√°st√≥l, csak√ļgy, ahogy valaminek a m√ļl√≥ jellege sem k√ľl√∂nb√∂zik, sem nem k√ľl√∂nb√∂zik a felt√©tlen dharm√°kt√≥l. Az ember nem √©rz√©keli a m√°sokt√≥l val√≥ f√ľggŇĎs√©g term√©szet√©t, am√≠g a V√©gsŇĎ Val√≥s√°got nem √©rz√©kelt√ľk.

[0061a20] 若有三性,如何世尊說一切法皆無自性?頌曰:

即依此三性,
立彼三無性,
故佛密意說,
一切法無性。

A h√°rom fajta √∂n-term√©szet (三性) szerint (即依)
L√©trej√∂n a m√°sik (立彼): az √∂n-term√©szet h√°rmas hi√°nya (三無性, niḥsvabhāvatā);
Ez√©rt (故) Buddha (佛) rejtett sz√°nd√©kkal (密意) besz√©lt (說)
Arr√≥l, hogy minden dharm√°nak (一切法) nincs saj√°t term√©szete (無性).

A l√©tez√©s h√°rom term√©szet√©nek alapj√°n l√©trej√∂n a nem-l√©tezŇĎ h√°rom term√©szet (nihsvabhava). Ez√©rt a Buddha titkos sz√°nd√©kkal tan√≠totta azt, hogy minden dharm√°nak saj√°t term√©szete nincsen.

初即相無性,
次無自然性,
後由遠離前,
所執我, 法性。

ElsŇĎ (初) ami (即) a jellegek (相) √∂n-term√©szet-n√©lk√ľlis√©ge (無性, niḥsvabhāva),
M√°sodik (次) az √∂n-l√©t (性) term√©szet-n√©lk√ľlis√©ge (無自然 na svayaṃbhāva);
Az utols√≥ (後由) az elsŇĎtŇĎl val√≥ lev√°l√°s/elk√ľl√∂n√ľl√©s (遠離前),
mikor az √©n [atman] √©s a dharm√°k term√©szete (我, 法性) megragadhat√≥.

Az elsŇĎ a form√°k/jellegek/jelnt√©sek val√≥di term√©szet√©nek hi√°nya (無性, niḥsvabhāva), mivel ŇĎk csak a k√©pzelet term√©kei, a m√°sodik pedig a l√©tez√©s vagy l√©tek val√≥di term√©szet√©nek hi√°nya (utpattinihsvabhava), mivel az a diszkrimin√°ci√≥ eredm√©nye. Az utols√≥ minden dharma LegfelsŇĎbb Igazs√°g√°ra vonatkoz√≥ nem-l√©tez√©s (paramarthanihsvabhava), amely t√°vol van az elsŇĎ, "puszta-k√©pzelŇĎerŇĎ" jelleg√©tŇĎl, amelyben a dolgok val√≥j√°ban egy igazi Atman (我) √©s val√≥di (法) dharm√°k.

此諸法勝義,
亦即是真如,
常如其性故,
即唯識實性。

Ez minden (諸) dharma (法) fel√ľlm√ļlhatatlans√°ga (勝義),
Ugyanaz, mint az Ilyens√©g (真如 tathatā)
Min√≠g (常) ahogy (如其) term√©szete (性) [ilyen],
Ez (即) a csak-tudat (唯識) val√≥di term√©szete (實性, vijñapti-mātra).

Ez a legfelsŇĎbb igazs√°g minden dharm√°r√≥l (dharmaparamartha) amely bhutatathatā (真如, abszol√ļt val√≥s√°g). Mivel v√°ltozatlan, term√©szet√©n√©l fogva √°lland√≥an √≠gy marad. Ez vijñapti-mātra (唯識) igazi term√©szete.

[0061a28] 後五行頌明唯識行位者,論曰:「如是所成唯識性、相,誰依幾位?如何悟入?」謂具大乘二種種性:一、本性種性,謂無始來依附本識,法爾所得無漏法因;二、謂習所成種性,謂聞法界等流法已,聞所成等熏習所成。具此二性方能悟入。何謂五位?一、資糧位,謂修大乘順解脫分,依識性、相能深信解。其相云何?頌曰:

乃至未起識,
求住唯識性,
於二取隨眠,
猶未能伏滅。

Mindaddig, am√≠g (乃至) [az ember] nem hozta l√©tre (未起) a tudatot (識),
Amely a csak-tudat term√©szet√©ben (唯識性) l√©tez√©sre t√∂rekszik (求住)
K√©tszeres megragad√°sban (二取 graha-dvaya) a l√°tens tendenci√°t vagy hajlamot (随眠 anuśaya)
m√©g mindig (猶) nem k√©pes (未能) elfojtani √©s kioltani (伏滅).

Mindaddig, am√≠g az elme nem ker√ľl a megismer√©s √°llapot√°ba, a csak-tudat term√©szetes √°llapot√°ban van. A kettŇĎs megragad√°s √°llapot√°ba ker√ľlve azonban a l√°tens tendeci√°it vagy hajlamait nem k√©pes v√©gleg megsz√ľntetni. A buddhizmusban a hajlam vagy l√°tens tendencia (随眠 anuśaya) diszpoz√≠ci√≥k, melyek √°tker√ľlnek a k√∂vetkezŇĎ √©letbe s l√©teznek m√°r az √ļjsz√ľl√∂ttben is. Am√≠g a tudatoss√°g (b√∂lcsess√©g) nem mer√ľl fel, hogy a vijñapti-mātra (唯識) √°llapot√°ba maradjon, a k√©t "ragaszkod√°sb√≥l" sz√°rmaz√≥ "k√∂tŇĎd√©s" √©s "√°lmoss√°g" (随眠 anuśaya-k) nem nyomhat√≥ak-, s t√∂r√∂lhetŇĎek el.

[0061b08] 二、加行位,謂修大乘順決擇分,在加行位能漸伏除所取、能取。其相云何?

現前立少物,
謂是唯識性,
以有所得故,
非實住唯識。

Valami el√© √°ll√≠tani (前立) csek√©ly [v√©lt] igazs√°got / kreat√ļr√°t (少物)
mondv√°n, ez (謂) csak-tudat term√©szete (唯識性),
Mivel (以) m√©g [mindig van] valami (有) megragadhat√≥ (所得)
Nem val√≥di csak-tudat (非實住唯識).

Mindaddig, m√≠g valaki valamit √∂nmaga el√© helyez √©s objektumk√©nt tekinti, kijelenti, hogy ez a mere-tudat term√©szete val√≥j√°ban nem tart√≥zkodik a mere-tudat √°llapot√°ban, mert valaminem a birtok√°ban idŇĎzik.

[0061b12] 三、通達位,謂諸菩薩所住見道,在通達位如實通達。其相云何?

若時於所緣,
智都無所得,
爾時住唯識,
離二取相故。

Ha akkor (若時) nem ragadja meg a form√°t (於所緣, ahol a 缘, pratyaya)
A teljes (都) nem-megragad√°s (無所得) b√∂lcsess√©g√©vel (智),
Akkor (爾時) √©l a csak-tudatoss√°gban (住唯識),
Mentesen a l√°tszat (相 v. √©rtelmez√©s) megragad√°s√°nak kettŇĎss√©g√©tŇĎl (二取).

Ha a l√©tes√ľl√©sek (t√°rgyak, elk√©pzel√©sek, form√°k) form√°inak √©rz√©kel√©s√©vel a b√∂lcsess√©g (jnana) m√°r nem √©rtelmezi a l√©tes√ľl√©st, ez a b√∂lcsess√©g a 實性, vijñapti-mātra √°llapot√°ban van, mert mind a hozz√° csatolt t√°rgy, mind a tudatoss√°g √°lltali felfog√°s hi√°nyzik.

[0061b16] 四、修習位,謂諸菩薩所住修道,修習位中如實見理,數數修習。其相云何?

無得不思議,
是出世間智,
捨二麁重故,
便證得轉依。

felfog√°s n√©lk√ľl (無得, acitta) √©s nem megfogalmazva (不思, anupalambha) szeml√©lve,
Ez a szupramund√°n birodalm√°nak (出世间 lokottara) b√∂lcsess√©ge (智)
Feladja (捨) a dualit√°s (kleśāvaraṇa és jñeyāvaraṇa) durvas√°g√°r√≥l/neh√©zs√©g√©rŇĎl (重)
√Čs term√©szetesen √©ri el (便證得) az alap √°talak√≠t√°s√°t (轉依 ārayraya parāvṛtti) .

√Čszlel√©s/√©rz√©kel√©s-, felfog√°s √©s elk√©pzel√©s n√©lk√ľl transzcendet√°lis "mennyei" b√∂lcsess√©g (智 jñāna) j√∂n l√©tre. Mert a k√©t akad√°ly (avarna -k) nyers sav√≥j√°nak v. neh√©zs√©geinek elhagy√°sa a belsŇĎ transzform√°ci√≥ (asrayaparavrtti) t√∂k√©letes b√∂lcsess√©gg√© v√°lik - alap √°talak√≠t√°s√°t (轉依 ārayraya parāvṛtti).

[0061b20] 五、究竟位,謂住無上正等菩提,出障圓明,能盡未來化有情類。其相云何?

此即無漏界,
不思議善常,
安樂解脫身,
大牟尼名法。

Ez, amely a Tisztas√°g [szeplŇĎtlen] Birodalma (無漏界, anāsravadhātu),
Elk√©pzelhetetlen (不思, acintya) szeml√©lt (議), j√≥ (善) √∂r√∂k (常),
A b√©k√©s √©s boldog (安樂) felszabadult (解脫, vimokṣa) test (身) [szennyez√©s n√©lk√ľli (anāsrava) "elem" (dhātu)],
amelyet Da Mouni (大牟尼) nevezett (名) Dharma-nak (法).

Ez a Tiszta Dhatu (a szeplŇĎtlen, tiszta rakt√°r birodalma), ami elk√©pzelhetetlen, √©rthetetlen, j√≥ √©s √∂r√∂k, ahol az √©rzŇĎ l√©ny boldogs√°gban van felszabadult test√©vel (vimuktikaya); Ez a "nagy csend" t√∂rv√©nye (mahamuni) a Dharmakaya, melyet a nagy Buddha, Sakyamuni fedett fel.

Javasolt irodalom és források

1. CBETA 電子佛典集成 » 大正藏 (T) » 第 31 冊 » No.1586
2. Dictionaries for the Study of Buddhist and East Asian Language and Thought 佛光山南天大學佛教文本閱讀器。 Fo Guang Shan Nan Tien Institute 佛光山南天大學
3. További buddhista iratok, fordítások és tanítások
4. ...


❀ ❀ ❀

K√∂sz√∂netet mondunk minden bar√°tunknak, mindazon szerzŇĎknek, tan√≠t√≥knak, buddhist√°knak √©s harcmŇĪv√©szeknek, akik hozz√°j√°rultak a harcmŇĪv√©szet-t√∂rt√©neti-, buddhista-, b√∂lcseleti √©s egy√©b tan√≠t√°sokkal, √≠r√°sokkal, tanulm√°nyokkal, jegyzetekkel minden √©rzŇĎ l√©ny tan√≠t√°s√°hoz √©s tanul√°s√°hoz. Buddh√°k √©s Mesterek tan√≠t√°sait megosztani √©rdem, mindezen √©rdemeket felaj√°nljuk az √∂sszes Buddh√°knak. A Xing Long Tang elfogulatlan, p√°rtatlan, szektarianizmust√≥l mentes elv alapj√°n t√∂rekszik a Dharm√°t, a Chan hagyom√°nyvonal tan√≠t√°s√°t, a harcmŇĪv√©szeti st√≠lusok t√∂rt√©neteit megosztani. 武林一家! 阿弥陀佛!

各位朋友, 作者, 老师, 佛教徒和功夫爱好者, 请允许我向你们表示感谢, 感谢你们一直以来用功夫, 历史, 佛教, 哲学和各类教学, 文章, 研究和教义, 对教学和学习的支持。分享佛教和大师的教义非常有价值, 我们以此恭敬诸佛。《醒龙堂》 将依据不偏依, 不分宗派的原则努力分享佛法, 传承佛教思想和传统功夫。

magyar nyelvre ford√≠totta Yao Dong jushi 翻译: 耀东居士 @ Xing Long Tang | 2017 v1; elsŇĎ kiad√°s
Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 licenc alkalmaz√°s√°val | 署名-非商业性使用-禁止演绎 4.0 国际
Ha hib√°kat, megjelen√©si vagy egy√©b probl√©m√°kat tal√°lsz, √≠rj nek√ľnk: master [at] rgm [pont] hu

武林一家 |

vissza | ❀ index | ❀ jegyzetek √©s publik√°ci√≥k | ❀ Pu Ji Chan Templom 普济寺 facebook oldala - K√∂vess minket itt is!




0

XING LONG TANG 醒龙堂 中国武术研究会 | Honorary President: ZHANG ERYU Grandmaster | Master: XIAO FENG | Contact us: master [at] rgm.hu
Member of Hungarian Traditional Gong-Fu and Wushu Federation | HQ & Cultural Xchange: CHINESE ART CENTER 匈中文化交流中心.
Your use of this website is subject to, and constitutes acknowledgement and acceptance of, our Terms & Conditions @ 1995-2017
How you may Enhance your Health, Combat Efficiency, Mental Freshness and Spiritual Joy through autentic Gong Fu and Chan Teachings