Vasubandhu - Harminc Vers 世親 《唯識三十論頌》

世親菩薩造 大唐三藏法師玄奘奉詔譯
fordítás szanszkritről kínaira Tang dinasztiában, Tripitaka Mester Xuan Zang által

❀ T31n1586_001 唯識三十論頌 第1卷
CBETA 電子佛典集成 » 大正藏 (T) » 第 31 冊 » No.1586

❀ ❀ ❀

Vasubandhu 世親法师

[0060a20] 護法等菩薩約此三十頌造《成唯識》，今略標所以。謂此三十頌中，初二十四行頌明唯識相；次一行頌明唯識性；後五行頌明唯識行位。就二十四行頌中，初一行半略辯唯識相；次二十二行半廣辯唯識相。謂外問言：「若唯有識，云何世間及諸聖教說有我法？」舉頌詶答，頌曰：

...

由假說我法,
有種種相轉。
彼依識所變,
此能變唯三：

Az ātman (我) és a Dharmák (法) megtévesztéséből,
különböző (種種) megnyilvánulások közvetítésével (相) jön [létre];
Ezeket [a megnyilvánulásokat] az tudat (識, vijñāna) támogatja és átalakítja (變),
átalakulásra képes (能變) tudat három [féle] (唯三).

Az ātman és a dharmák fogalmai nem egy igazi ātman és valódi dharmák létezését jelentik, hanem [számos okból] pusztán fiktív konstrukciók. Emiatt a jelenségek kialakulásának-, megjelenésének és tulajdonságainak minden fajtája felmerül. Az ātman és a dharma jelenségei az öntudat megnyilvánulásán és transzformációján alapulnak. A kibontakozásra vagy megnyilvánulásra képes tudatosságok három általános kategóriába sorolhatók:

謂異熟, 思量,
及了別境識。

[0060b01] 次二十二行半廣辯唯識相者，由前頌文略標三能變，今廣明三變相。且初能變其相云何？頌曰： 「　初阿賴耶識，　　異熟一切種，

初阿賴耶識,
異熟一切種,

Ezek (謂) különböző beérettsége (異熟, vipāka)-, elgondolása (思量, manana)
és felfogása (megkülönböztetése) (了別, vijñapti) a tudat határmezsdéje (境識).
Az első az ālaya vijñāna (阿賴耶識),
mely [maga] a beérés ((異熟, vipāka), az összes mag (一切種).

A tudatosság (vijñāna), amelynek gyümölcsei (karmikus következmény-, megtorlás okán, mint a karma indirekt következményeként - 異熟, vipāka) különböző időpontokban bekövetkeznek, (nyolcadik vagy "raktár" tudat vagy ālaya vijñāna) s tudat, amely gonolkodik vagy szándékszik (azaz a manas hetedik vagy gondolat-központú tudata); és a tudat, amely felfogja, megérti és megkülönbözteti az objektumok vonalait (azaz a hatodik vagy értelem-központú tudat vagy a mano-vijñāna és az öt érzék-tudatok). Az első [átalakulás eredménye] az ālaya vijñāna. Ezt vipāka vijñāna néven is nevezik (megtorló tudat) és sarvabijaka vijñāna (minden magot tartalmazó tudat) [Az összes magot hordozva, létrehozva a jó és a rossz tettek hatásaként].

不可知執受,
處了常與觸,
作意, 受, 想, 思,
相應唯捨受。

Nem lehet (不可) tudni/elérni (知)-, elképzelését megragadni-, (受執, upādi),
támogatott (處) mindig (常) mentális kapcsolattal (觸),
figyelem (作意, manaskāra)-, alávetettség-,/mint érzés (受, vedanā), felfogás-, (想, saṃjñā) és gondolkodás (思 cetanā);
megfelel (相應) az öröm és a fájdalom közömbösségének (捨受)

Nem lehet teljesen megérteni hogy mit tart és mit fogad (upadhi)-, mi a helyzete (sthana) és hatása (vijnapti). Mindig öt mentális attribútummal (caitta) kapcsolatos, így a mentális kapcsolódással (觸, Sparsa), figyelemmel (作意, manaskāra), érzéssel (受, vedanā), felfogással (想, saṃjñā) és gondolattal (思 cetanā). Ezekhez azonban mindig csak a "közömbössége" (upeksa) társul: az öröm és a fájdalom közömbössége, mely a Három Érzés (三受) egyike. (ld.: Ding, 捨受; FGDB 捨受; SH 捨受)

是無覆無記,
觸等亦如是,
恒轉如瀑流,
阿羅漢位捨。

nem szenvedélyes (無覆, aklista), karmikusan semleges (無記, avyākata);
A mentális kapcsolat (觸, sparśa ) és a többi (等) is ilyen (亦如是).
Folytonos (恒) áramlása/közvetítése (轉), mint vízesés (瀑流),
az arhatságban (阿羅漢) elhagyott [meghaladott] (位捨)

[ālaya] nem szennyezett, nem meghatározható alapja a tudatnak. Ugyanez igaz a mentális kapcsolódásra (觸, Sparsa) és a többire... Folyamatosan megjelenik és közvetít, mint a vízesés vize, de megszűnik az ālaya’-nak nevezni az arhatságban (阿羅漢, a nirvana-ba lépő állapota).

[0060b09] 已說初能變，第二能變其相云何？頌曰：

次第二能變,
是識名末那,
依彼轉緣彼,
思量為性相。

A következő a második, amely képes az átalakulásra (能變),
Ezt a tudatot (識) Manas-nak (末那) nevezzük.
Előzőnek megfelelően továbbítja (轉) az előre meghatározott affinitást (緣) ez;
mérlegeli / elgondolja ((思量)) a létesülések [formák, jelenségek] természetét (性相).

A második változó tudat a Manas, mely az alaya-vijnana támogatásaként nyilvánul meg - ezt a tudatot céljának tekinti. A kogníció vagy az intellektus jellegével, mérlegeléssel, gondolkodással rendelkezik.

四煩惱常俱,
謂我癡, 我見,
并我慢, 我愛,
及餘觸等俱。

N égy szenvedés (四煩惱, kleśa) [kíséri] mindíg (常), kivétel nélkül (俱)
Melyek az önigazolás (我癡, ātmamoha), egy önámítás (我見, ātmadṛṣṭi),
Valamint (并) az önérzet (我慢, ātmamāna) és önimádat [egoizmus] (我愛, ātmasneha) ,
Elérve extra (餘) a mentális kapcsolat/érzést (觸) stb..., kivétel nékül (俱).

Mindig négy klesa (四煩惱,) vagy bosszantó szenvedély (megtévesztés forrása) kapcsolódik a manas-hoz, nevezetesen az önámítás (atmamoha), meggyőződés (önigazolás) (atmadrsti), valamint az önbecsülés, önérzet (atmamana) és az önszeretet [egoizmus] (atmasneha) kísérik. A többi mentális funkció (caitta), vagyis a mentális kapcsolat (sparsa) és így tovább (figyelem, érzés, elképzelés és akarat) kíséri.

有覆無記攝,
隨所生所繫,
阿羅漢滅定,
出世道無有。

Megtisztított és erkölcsileg meghatározatlan,
Helye/helyzete a létéhez kötött.
Arhatok (阿羅漢) az észelés/érzékelés megszüntetésében (滅定, nirodha samāpatti)
kilépés (出) a Supra-mundane Ösvényére (世道, lokottara) nem létezik (無有).

Ez a "szennyezett-nem meghatározott erkölcsi szint" (sem jó sem rossz de szennyezett) a dhatu vagy a bhumi -ban aktív - amelyben az érző lény születik -, melyhez kötve van. A nem-észlelés sem nem-észlelés dimenziója (nirodha-samāpatti) arhat éri el. Ebben az állapotában az észlelés és érzékelés -, s más mentális tulajdonságok teljesen megszűnik.

[0060b16] 如是已說第二能變，第三能變其相云何？頌曰：

次第三能變,
差別有六種,
了境為性相,
善不善俱非。

Következő a harmadik, amely képes átalakulni (能變),
Különbözősége (差別) hat féle (六種);
Észlelet [az észlelés tágya] (了境) természetében (性) s megjelenésében (相)
lehet jó (善), rossz (不善) vagy semelyik sem (俱非).

Harmadik a fejlődő tudat, amely a hátrányos megkülönböztetés hat kategóriájára oszlik (sparśa, 觸 mint kapcsolat vagy érzéki benyomás: szem-érzékelés, fül-érzékelés, orr-érzékelés, nyelv-érzékelés, testkontaktus, 6. tudat-érzékelés), ezek "upalabdhi" mint tiszta, egyszerű felfogások. Természetük és jellegük a tárgyak körének észleléséből és megkülönböztetéséből áll. Jó, rossz, és sem-jó-sem-nem-rossz.

此心所遍行,
別境, 善, 煩惱,
隨煩惱, 不定,
皆三受相應。

Ezek a mentális tényezők (心所, caitasika) egyszerre cselekednek (遍行) [összefüggnek],
észlelet meghatározásával (別境心所), erényes tényezőkkel (善心所, kuśala)-, ártalmas gyökér tényezőkkel (煩惱心所 caitta),
valamint másodlagos kéros tányezőkkel (隨煩惱心所, kleśa) és megváltoztathatókkal (不定心所, upakleśa).
Az érzékelés tónusa háromféle [vedana -k: öröm, bánat és közöny].

Ezek (心所法) az univerzális caittá -khoz (a tudat - citta - mentális állapota, funkciói) kapcsolódnak, különleges caittá -khoz, jó caittá -khoz, a klésa-khoz (zavaró szenvedélyek vagy mentális tulajdonságok), upaklesa -khoz (másodlagos zavaró szenvedélyek vagy mentális tulajdonságok) és az Aniyata -khoz (határozatlan mentális társulásokhoz). Mind a három érzéssel (Vedanas) társulnak (öröm, bánat és közöny).

Sarvatraga: öt univerzális mentális tényező (遍行心所): (觸, Sparśa) érintkezés, érzéki benyomás - három tényező együttlétének (érzéki szerv, az érzékelés objektuma és a tudat érzékelése (vijnana), (受, Vedanā) érzés, mely arra utal, hogy a kellemes-, kellemetlen és semleges érzések jelentkeznek, ha az érzékszervek érintkezésbe lépnek tárgyakkal és a "hozzá tartozó" tudattal, (想, Saṃjñā) észlelés vagy megismerésnek, mely megkülönböztető jellemzőkkel megfogható. (思, Cetanā) akarás, szándék, irányultság, (作意, Manasikara) figyelem vagy "ego-centrikus igény", mely az elme folyamata, amely rögzíti az objektumot.

Ezeken kívül kapcsolódik az öt objektumfüggő mentális tényezőhöz (別境心所), a tizenegy erényes mentális tényezőhöz (善心所), a hat ártalmas mentális gyökér tényezőhöz (煩惱心所), a húsz másodlagos káros mentális tényezőhöz (隨煩惱心所) és a négy megváltoztatható mentális tényező (不定心所)

初遍行觸等,
次別境謂欲,
勝解, 念, 定, 慧,
所緣事不同。

Először (初) a [mindenütt jelenlévő/mindenhova eljutó] mentális faktorok [általános caitta-k] (遍行) stb... (等)
Másodszor (次) azobjektumfüggő mentális tényezők (別境), amelyek [cselekvés] vágyak (欲, chanda),
határozott meggyőződés (勝解, adhimokṣa), éberség (念, smṛti), koncentráció (定, samādhi), bölcsesség (慧, prajñā)
ezek jelenségei (緣事) nem ugyanazok (不同).

Először az általános caitta -k, a [öt univerzális mentális tényező (sarvatraga)] mentális érintkezések, majd a különleges caitta- k, vagyis amelyek [cselekvés] vágya (欲, chanda), határozott meggyőződés (勝解, adhimokṣa), éberség (念, smṛti), koncentráció (定, samādhi), bölcsesség (慧, prajñā) merülnek fel, melyeket az objektumfüggő mentális tényezők a követnek, melyek mint különleges caitta-k, érzékelésük különös és változatos.

善謂信, 慚, 愧,
無貪等三根,
勤, 安, 不放逸,
行捨及不害。

Helyes (善) a hit (信), a lelkiismeret (慚), a szégyenérzet (愧),
nem-ragaszkodás (無貪, alobha) stb (等)... a három gyöker (三根).
És az erőfeszítés (勤, viriya), nyugodtság (安, praśrabdhi), lelkiismeret (不放逸, apramāda),
Egykedvűség (行捨) és együttérzés (不害, avihiṃsā) [ártalmatlanság].

A jó/helyes caitta -k (erényes mentális tényezők 善心所) megfelelnek a hitnek (信, sraddha), a szégyenérzetnek (愧, Hri), a lelkiismeret (慚, Apatrapa), nem-ragaszkodás három gyökerének (無貪, alobha) és így tovább [mint: haragtalanság (Advesa) és nem-megtévesztés (Amoha)], erőfeszítés (勤, viriya), az elme nyugodtsága (安, praśrabdhi), éberség vagy lelkiismeret (不放逸, apramādha), Egykedvűség (行捨, upeska) és együttérzés (不害, avihiṃsā) [ártalmatlanság].

煩惱謂貪, 瞋,
癡, 慢, 疑, 惡見。
隨煩惱謂忿,
恨, 覆, 惱, 嫉, 慳,

Szenvedés (煩惱) ami kapzsiság (貪, lobha), harag (恚, paṭigha)
Csalódás (癡, moha), büszkeség (慢, Māna), kétely (疑, Vicikitsā), helytelen nézet (惡見, Dṛiṣṭi )
Másodlagos káros tényező (隨煩惱), ami düh/harag (忿),
megbántás (恨, upanáha), titkolózás (覆, mraksa), rosszindulat (惱, pradása), irigység (嫉, irsja), kapzsiság (慳, mácsarja),

Hat ártó gyökér tényező (煩惱心所) a mūlakleśa. Húsz másodlagos ártó tényező vagy faktor (隨煩惱心所) vagy upakleśa.

誑, 諂與害, 憍,
無慚及無愧,
掉舉與惛沈,
不信并懈怠,

hazugság (誑, májá) és (與) képmutatás (諂, sáthja), önelégültség (害, mada), ellenségesség/kegyetlenség (憍, vihimszá)
Szégyentelenség (無慚, āhrīkya), nemtörődömség (無愧, anapatrāpy),
nyugtalanság (掉舉 uddhacca) és (與) levertség (惛沈, sztjána)
Hitetlenség/bizalmatlanság (不信, ásraddhja) valamint (并) lustaság (懈怠, kauszídja)

放逸及失念,
散亂, 不正知。
不定謂悔, 眠, 尋,
伺二各二。」

[0060c03] 已說六識心所相應，云何應知現起分位？頌曰：

Makacsság (放逸, pramáda), valamint a feledékenység (失念, musitaszmrtitá),
zaklatottság (散亂, vikṣepa) és figyelmetlenség (不正知, aszampradzsanja).
A megváltoztatható (不定) [mentális faktor] a megbánás (悔/惡作, kaukṛtya), álmosság (眠/睡眠, middha), kezdeti gondolat (尋, vitarka)
alkalmazott gondolat (伺, vicāra), ez a két [utolsó] pár kétféle lehet.

依止根本識,
五識隨緣現,
或俱或不俱,
如濤波依水。

Csak a gyökerük (止根) szerint (依) a tudatban alapjában [本識 ālaya]
Az öt tudatosság [五識 öt vijñāna] feltételek szerint jelenik meg;
[e megnyilvánulások] együtt (或俱) vagy külön-külön (或不俱) [előfordulhatnak],
Ahogy alakulnak a víz hullámai (波依水).

A gyökér tudatosságtól (vagyis a nyolcadik tudattól, ālaya vijñāna-tól) az öt érzék tudatok (az érzékek) a karmikus okok és feltételek szerint jönnek létre. Néha együtt, néha külön-külön, ahogyan a hullámok a víz körülményeitől függően nyilvánulnak meg.

意識常現起,
除生無想天,
及無心二定,
睡眠與悶絕。」

A gondolat tudatossága (意識, manovijñāna) mindig megmutatkozik (常現起)
Eltekintve (除) az értelmezésnélküliség világában (無想天) születettektől (生) [asaṃjñika],
és (及) a gondolatok nélküli (無心) két szamádhiban (二定) lévőktől,
s akik, álmosak (睡眠) vagy eszméletlenek [v. tudattalanok] (悶絕)

De a hatodik tudat (意識, manovijñāna) mindig megnyilvánul, Kivéve azon lényeknél, melyek a "mennyei világban gondolkodás nélkül születnek" (asaṃjñika, akikben a gondolkodás teljesen megszűnt), a meditáció két formájában lévőknél, melyben nincs több gondolkodás és azoknál, akik az álmatlanság vagy az eszméletvesztés állapotában vannak.

[0060c09] 已廣分別三能變相為自所變二分所依，云何應知依識所變假說我、法非別實有，由斯一切唯有識耶？頌曰：

是諸識轉變,
分別, 所分別,
由此彼皆無,
故一切唯識。

Ezek a különféle (v. minden) (諸) tudatosságok (識, vijñana) átalakultak (轉變) [mentális konstrukció (vikalpa)]
A hátrányos megkülönböztetés és a diszkrimináció szempontjából,
És ezzel az alapon mind üresek [nem létezik önmagában] (皆無),
Ezért (故) minden (一切) csak tudat (唯識, vijñapti-mātra).

A különböző tudatosságok létrehozzák önmagukat, aminek két része van: percepció v. érzékelés (darsana bhaga) és az érzékelés tárgya (nimitta bhaga). Emiatt az atman és a dharmák nem léteznek. Emiatt pedig minden puszta tudatosság.

[0061a04] 若唯有識，都無外緣，由何而生種種分別？頌曰：

由一切種識,
如是如是變,
以展轉力故,
彼彼分別生。

minden (一切) mag (種) [ālaya-vijñāna] tudatával (識)
az átalakulások (變) ilyen és olyan módon (如是如是) [történnek].
A kölcsönös [befolyás] (展轉) hatalmától/erejétől (力),
ez és az a létesülés (vikalpa) (彼彼分別) keletkezik (生).

A tudatból (ālaya-vijñāna), amely tartalmazza az összes Bija -t (mag), különféle, azaz ilyen-meg-olyan evolúció vagy átalakulás történik. A tényleges Dharmák kölcsönös együttműködésének erejével ilyen-meg-olyan jellegű megkülönböztetés (vikalpa, amely az ötféle gondolattípus, vagy tevékenység és mozgás egyikére utal a tudatban: képzelet, fantázia vagy illúzió) keletkezik.

[0061a08] 雖有內識而無外緣，由何有情生死相續？頌曰：

由諸業習氣,
二取習氣俱,
前異熟既盡,
復生餘異熟。

Minden (諸) akciók (業) hátramaradt jellegének (習氣, vāsanā) köszönhetően,
A dualista felfogás (二取) hátramaradt jellegével (習氣, vāsanā) együtt (俱),
Akkor is, ha a korábbi (前) megtorlás (異熟 vipaka) hatása megtörtént (既盡),
megtörténik (生) a megtorlás (異熟 vipāka) megújult felmerülése (餘).

A különböző korábbi tettek szokásainak jellege v. energiája (vāsanā, mely technikai kifejezés a magatartási tendenciára vagy karmikus lenyomatra, amely befolyásolja egy személy jelenlegi viselkedését), a két "felfogás" (graha) szokásainak energiájával együtt, mivel a korábbi létezők karmája (megtorlás v. következménye) kimerült, (a későbbi létezést követően) pillanatban érezhető v. sikeres következmények (megtorlás) jönnek létre.

[0061a12] 若唯有識，何故世尊處處經中說有三性？應知三性亦不離識，所以者何？頌曰：

由彼彼遍計,
遍計種種物,
此遍計所執,
自性無所有。

Ebből és abból (彼彼) alakuló képzeletből (遍計) (vikalpa),
Ilyen és olyan [種種, mindenféle] tárgyakat/dolgokat (物) képzünk (遍計);
Az eljövendő elképzelt (遍計) tárgyak létrejönnek (執)
melyek nincsenek önmagukban (性無所有, parikalpita).

Az ilyen és az olyan, azaz a különböző elképzelések miatt, különböző (ilyen és olyan) dolgok "képzelete" [azaz az elképzelés által fogantatás okán] jön létre. Amit ez a képzelőerő képzel, (parikalpitasvabhava azaz képzelt minta), így az elképzelt dolgoknak saját természete nincsen.

依他起自性,
分別緣所生。
圓成實於彼,
常遠離前性。

A kölcsönös függőség (起, paratantra) [relatív természet] ön-természete (自性, svabhāva) [= pratitya-samutpada: 緣起 függő keletkezés] egy létesülés (vikalpa)
feltételek megkülönböztetésből (緣, 分別) jön létre (生)
a végső igazság (圓成 parini?panna) gyümölcse
mindig (常) független (遠離) a korábbi (前) [azaz. 實性, svabhāva] természetétől (性).

Az öntermészet, amely mástól való függőségből ered (paratantra) az okok és feltételek által előidézett megkülönböztetésből áll. A különbség a végső igazság szintjének (parinispanna) természete és a másoktól való függőség természete (paratantra) közt az, hogy a az előbbi m indig v. örökké mentes az utóbbi-, azaz a parikalpita természettől (a képzelet fogalmától).

故此與依他,
非異非不異,
如無常等性,
非不見此彼。

Ezért kapcsolatban az egymástól függő,
Sem más (非異), sem nem más (非不異)
Csakúgy, mint a múló jelleg (無常) stb... (等) természete (性)
egyiket sem érzékelik (非不見), míg a másikat (彼) [végső igazság (圓成 parini?panna)] nem érzékelik.

Így a Végső Valóság természete és a másoktól való függőség természete nem különböznek-, sem nem-különböznek egymástól, csakúgy, ahogy valaminek a múló jellege sem különbözik, sem nem különbözik a feltétlen dharmáktól. Az ember nem érzékeli a másoktól való függőség természetét, amíg a Végső Valóságot nem érzékeltük.

[0061a20] 若有三性，如何世尊說一切法皆無自性？頌曰：

即依此三性,
立彼三無性,
故佛密意說,
一切法無性。

A három fajta ön-természet (三性) szerint (即依)
Létrejön a másik (立彼): az ön-természet hármas hiánya (三無性, niḥsvabhāvatā);
Ezért (故) Buddha (佛) rejtett szándékkal (密意) beszélt (說)
Arról, hogy minden dharmának (一切法) nincs saját természete (無性).

A létezés három természetének alapján létrejön a nem-létező három természet (nihsvabhava). Ezért a Buddha titkos szándékkal tanította azt, hogy minden dharmának saját természete nincsen.

初即相無性,
次無自然性,
後由遠離前,
所執我, 法性。

Első (初) ami (即) a jellegek (相) ön-természet-nélkülisége (無性, niḥsvabhāva),
Második (次) az ön-lét (性) természet-nélkülisége (無自然 na svayaṃbhāva);
Az utolsó (後由) az elsőtől való leválás/elkülönülés (遠離前),
mikor az én [atman] és a dharmák természete (我, 法性) megragadható.

Az első a formák/jellegek/jelntések valódi természetének hiánya (無性, niḥsvabhāva), mivel ők csak a képzelet termékei, a második pedig a létezés vagy létek valódi természetének hiánya (utpattinihsvabhava), mivel az a diszkrimináció eredménye. Az utolsó minden dharma Legfelsőbb Igazságára vonatkozó nem-létezés (paramarthanihsvabhava), amely távol van az első, "puszta-képzelőerő" jellegétől, amelyben a dolgok valójában egy igazi Atman (我) és valódi (法) dharmák.

此諸法勝義,
亦即是真如,
常如其性故,
即唯識實性。

Ez minden (諸) dharma (法) felülmúlhatatlansága (勝義),
Ugyanaz, mint az Ilyenség (真如 tathatā)
Miníg (常) ahogy (如其) természete (性) [ilyen],
Ez (即) a csak-tudat (唯識) valódi természete (實性, vijñapti-mātra).

Ez a legfelsőbb igazság minden dharmáról (dharmaparamartha) amely bhutatathatā (真如, abszolút valóság). Mivel változatlan, természeténél fogva állandóan így marad. Ez vijñapti-mātra (唯識) igazi természete.

[0061a28] 後五行頌明唯識行位者，論曰：「如是所成唯識性、相，誰依幾位？如何悟入？」謂具大乘二種種性：一、本性種性，謂無始來依附本識，法爾所得無漏法因；二、謂習所成種性，謂聞法界等流法已，聞所成等熏習所成。具此二性方能悟入。何謂五位？一、資糧位，謂修大乘順解脫分，依識性、相能深信解。其相云何？頌曰：

乃至未起識,
求住唯識性,
於二取隨眠,
猶未能伏滅。

Mindaddig, amíg (乃至) [az ember] nem hozta létre (未起) a tudatot (識),
Amely a csak-tudat természetében (唯識性) létezésre törekszik (求住)
Kétszeres megragadásban (二取 graha-dvaya) a látens tendenciát vagy hajlamot (随眠 anuśaya)
még mindig (猶) nem képes (未能) elfojtani és kioltani (伏滅).

Mindaddig, amíg az elme nem kerül a megismerés állapotába, a csak-tudat természetes állapotában van. A kettős megragadás állapotába kerülve azonban a látens tendeciáit vagy hajlamait nem képes végleg megszüntetni. A buddhizmusban a hajlam vagy látens tendencia (随眠 anuśaya) diszpozíciók, melyek átkerülnek a következő életbe s léteznek már az újszülöttben is. Amíg a tudatosság (bölcsesség) nem merül fel, hogy a vijñapti-mātra (唯識) állapotába maradjon, a két "ragaszkodásból" származó "kötődés" és "álmosság" (随眠 anuśaya-k) nem nyomhatóak-, s törölhetőek el.

[0061b08] 二、加行位，謂修大乘順決擇分，在加行位能漸伏除所取、能取。其相云何？

現前立少物,
謂是唯識性,
以有所得故,
非實住唯識。

Valami elé állítani (前立) csekély [vélt] igazságot / kreatúrát (少物)
mondván, ez (謂) csak-tudat természete (唯識性),
Mivel (以) még [mindig van] valami (有) megragadható (所得)
Nem valódi csak-tudat (非實住唯識).

Mindaddig, míg valaki valamit önmaga elé helyez és objektumként tekinti, kijelenti, hogy ez a mere-tudat természete valójában nem tartózkodik a mere-tudat állapotában, mert valaminem a birtokában időzik.

[0061b12] 三、通達位，謂諸菩薩所住見道，在通達位如實通達。其相云何？

若時於所緣,
智都無所得,
爾時住唯識,
離二取相故。

Ha akkor (若時) nem ragadja meg a formát (於所緣, ahol a 缘, pratyaya)
A teljes (都) nem-megragadás (無所得) bölcsességével (智),
Akkor (爾時) él a csak-tudatosságban (住唯識),
Mentesen a látszat (相 v. értelmezés) megragadásának kettősségétől (二取).

Ha a létesülések (tárgyak, elképzelések, formák) formáinak érzékelésével a bölcsesség (jnana) már nem értelmezi a létesülést, ez a bölcsesség a 實性, vijñapti-mātra állapotában van, mert mind a hozzá csatolt tárgy, mind a tudatosság álltali felfogás hiányzik.

[0061b16] 四、修習位，謂諸菩薩所住修道，修習位中如實見理，數數修習。其相云何？

無得不思議,
是出世間智,
捨二麁重故,
便證得轉依。

felfogás nélkül (無得, acitta) és nem megfogalmazva (不思, anupalambha) szemlélve,
Ez a szupramundán birodalmának (出世间 lokottara) bölcsessége (智)
Feladja (捨) a dualitás (kleśāvaraṇa és jñeyāvaraṇa) durvaságáról/nehézségéről (重)
És természetesen éri el (便證得) az alap átalakítását (轉依 ārayraya parāvṛtti) .

Észlelés/érzékelés-, felfogás és elképzelés nélkül transzcendetális "mennyei" bölcsesség (智 jñāna) jön létre. Mert a két akadály (avarna -k) nyers savójának v. nehézségeinek elhagyása a belső transzformáció (asrayaparavrtti) tökéletes bölcsességgé válik - alap átalakítását (轉依 ārayraya parāvṛtti).

[0061b20] 五、究竟位，謂住無上正等菩提，出障圓明，能盡未來化有情類。其相云何？

此即無漏界,
不思議善常,
安樂解脫身,
大牟尼名法。

Ez, amely a Tisztaság [szeplőtlen] Birodalma (無漏界, anāsravadhātu),
Elképzelhetetlen (不思, acintya) szemlélt (議), jó (善) örök (常),
A békés és boldog (安樂) felszabadult (解脫, vimokṣa) test (身) [szennyezés nélküli (anāsrava) "elem" (dhātu)],
amelyet Da Mouni (大牟尼) nevezett (名) Dharma-nak (法).

Ez a Tiszta Dhatu (a szeplőtlen, tiszta raktár birodalma), ami elképzelhetetlen, érthetetlen, jó és örök, ahol az érző lény boldogságban van felszabadult testével (vimuktikaya); Ez a "nagy csend" törvénye (mahamuni) a Dharmakaya, melyet a nagy Buddha, Sakyamuni fedett fel.

Javasolt irodalom és források

1. CBETA 電子佛典集成 » 大正藏 (T) » 第 31 冊 » No.1586
2. Dictionaries for the Study of Buddhist and East Asian Language and Thought 佛光山南天大學佛教文本閱讀器。 Fo Guang Shan Nan Tien Institute 佛光山南天大學
3. További buddhista iratok, fordítások és tanítások
4. ...

❀ ❀ ❀

Köszönetet mondunk minden barátunknak, mindazon szerzőknek, tanítóknak, buddhistáknak és harcművészeknek, akik hozzájárultak a harcművészet-történeti-, buddhista-, bölcseleti és egyéb tanításokkal, írásokkal, tanulmányokkal, jegyzetekkel minden érző lény tanításához és tanulásához. Buddhák és Mesterek tanításait megosztani érdem, mindezen érdemeket felajánljuk az összes Buddháknak. A Xing Long Tang elfogulatlan, pártatlan, szektarianizmustól mentes elv alapján törekszik a Dharmát, a Chan hagyományvonal tanítását, a harcművészeti stílusok történeteit megosztani. 武林一家! 阿弥陀佛!

各位朋友, 作者, 老师, 佛教徒和功夫爱好者, 请允许我向你们表示感谢, 感谢你们一直以来用功夫, 历史, 佛教, 哲学和各类教学, 文章, 研究和教义, 对教学和学习的支持。分享佛教和大师的教义非常有价值, 我们以此恭敬诸佛。《醒龙堂》 将依据不偏依, 不分宗派的原则努力分享佛法, 传承佛教思想和传统功夫。

magyar nyelvre fordította Yao Dong jushi 翻译: 耀东居士 @ Xing Long Tang | 2017 v1; első kiadás
Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 licenc alkalmazásával | 署名-非商业性使用-禁止演绎 4.0 国际
Ha hibákat, megjelenési vagy egyéb problémákat találsz, írj nekünk: master [at] rgm [pont] hu

武林一家 |

❀ vissza | ❀ index | ❀ jegyzetek és publikációk | ❀ Pu Ji Chan Templom 普济寺 facebook oldala - Kövess minket itt is!

XING LONG TANG 醒龙堂 中国武术研究会 | Honorary President: ZHANG ERYU Grandmaster | Master: XIAO FENG | Contact us: master [at] rgm.hu Member of Hungarian Traditional Gong-Fu and Wushu Federation | HQ & Cultural Xchange: CHINESE ART CENTER 匈中文化交流中心. Your use of this website is subject to, and constitutes acknowledgement and acceptance of, our Terms & Conditions @ 1995-2017 How you may Enhance your Health, Combat Efficiency, Mental Freshness and Spiritual Joy through autentic Gong Fu and Chan Teachings