XING LONG TANG - Teljes Megvil√°gosod√°s Sz√ļtr√°ja 《大方廣圓覺修多羅了義經》



   



T√∂k√©letes Megvil√°gosod√°s Mahāvaipulya Sz√ļtr√°ja 《大方廣圓覺修多羅了義經》

T17n0842_001 大方廣圓覺修多羅了義經 第1卷
CBETA 電子佛典集成 » 大正藏 (T) » 第 17 冊 » No.0842 » 第 1 卷 | magyar ford√≠t√°s: Yao Dong jushi 翻译: 耀东居士

❀ ❀ ❀

√Ėsszeh√≠v√°s 經序文

[0913a27] 如是我聞。

√ćgy hallottam.

[0913a27] 一時婆我婆入於神通大光明藏三昧正受。 一切如來光嚴住持。是諸衆生淸淨覺地。身心寂滅平等本際。圓滿十方不二隨順。 於不二境、現諸淨土。與大菩薩摩訶薩十萬人倶。其名曰文殊師利菩薩、普賢菩 薩、普眼菩薩、金剛藏菩薩、彌勒菩薩、淸淨慧菩薩、威德自在菩薩、辨音菩薩、 淨諸業障菩薩、普覺菩薩、圓覺菩薩、賢善首菩薩、而爲上首。與諸眷屬、皆入三 昧、同住如來平等法會。

Egyszer (一時), a Bhagavān (婆我婆) bel√©pett (入於) f√∂ld√∂nt√ļli k√©pess√©g √°ltal (神通) a nagy sug√°rz√≥ f√©nyes helyre [tudat] (大光明藏) az √©ppen-most el√©rt samādhi (三昧正受) -ban. Itt minden tathāgata (一切如來) ragyog√≥ f√©nyben l√©tezik. Ez az √©rzŇĎ l√©nyek (衆生) tiszta megvil√°gosod√°s√°nak f√∂ldje (淸淨覺地), a test √©s a tudat (身心) teljes t√∂rl√©s√©vel (寂滅) [l√©trej√∂vŇĎ] egyenlŇĎ, eredeti jelen (平等本際). Teljesen kit√∂lt√∂tte a t√≠z ir√°nyt (圓滿十方) a nem-kettŇĎss√©ggel (不二隨順), s ebben a nem-kettŇĎs √°llapotban (不二境) megjelent (現) sz√°mtalan (諸) tiszta f√∂ld (淨土). A Nagy Bodhisattva Mahasattv√°val (大菩薩摩訶薩) t√≠zezren (十萬人) voltak jelen. A gy√ľlekezet, akik vezetŇĎk√©nt nevezt√©k meg ManjuŇõri Bodhisattva (文殊師利菩薩), Samantabhadra Bodhisattva (普賢菩薩), Univerz√°lis L√°t√°s Bodhisattva (普眼菩薩), Vajragarbha Bodhisattva (金剛藏菩薩), Maitreya Bodhisattva (彌勒菩薩), Tiszta B√∂lcsess√©g Bodhiszattva (淸淨慧菩薩), Hatalmass√°g √©s Akad√°lytalan Er√©ny B√≥dhiszattva (威德自在菩薩), Megk√ľl√∂nb√∂ztet√©s Hangja Bodhisattva (辨音菩薩), Minden Karmikus Megr√°zk√≥dtat√°s Tiszt√≠t√≥ja Bodhisattva (淨諸業障菩薩), √Āltal√°nos Megvil√°gosod√°s Boddhisattva (普覺菩薩), T√∂k√©letes Megvil√°gosod√°s Bodhisattva (圓覺菩薩) √©s a Legt√∂bb Kiv√°l√≥ B√∂lcsess√©g Bodhisattva (賢善首菩薩). Az ŇĎ vonalain, mind ugyanabba a szam√°dhiba (三昧) l√©p be √©s mint tathāgata (如來), egyenlŇĎ e Dharma T√°rsas√°gban (平等法會).

Mañjuśrī Bodhisattva 文殊師利 (Wénshū shī lì)

[0913b07] 於是文殊師利菩薩在大衆中卽從座起。 頂禮佛足右繞三匝。長跪叉手而白佛言: 大 悲世尊願爲此會諸來法衆、說於如來本起因地法行。及說菩薩於大乘中發淸淨心遠 離諸病、能使未來末世求大乘者不墮邪見。作是語已、五體投地。如是三請終而復 始。

Akkor (於是) Mañjuśrī Bodhisattva (文殊師利菩薩) e nagy gy√ľlekezetben (在大衆中) felemelkedett √ľlŇĎhely√©rŇĎl (座). Lehajtotta a fej√©t Buddha l√°b√°n√°l (佛足), majd h√°romszor jobbra k√∂rbej√°rta [ŇĎt] (右繞三匝). Azt√°n let√©rdelt kez√©t √∂sszekulcsolva (長跪叉手), s Buddh√°nak mondv√°n (白佛言): "Nagy Magasztos (大悲世尊). K√©rlek, e gy√ľlekezet (爲此會) minden tagja sz√°m√°ra, akik a Dharm√°√©rt j√∂ttek (諸來法衆), mond (說) a Tathagata eredeti oks√°g√°b√≥l sz√°rmaz√≥ Dharma-gyakorlat√°r√≥l (如來本起因地法行). √Čs mond (及說) a Bodhisattv√°knak a Nagy Kocsiban (菩薩於大乘中), hogy fel√©bressz√©k tiszta tudatukat (淸淨心), elt√°volodva (遠 ) minden betegs√©gtŇĎl (離諸病) oly m√≥don, hogy lehessen j√∂vŇĎt csin√°lni [akik] a Dharma-kor v√©g√©ben (能使未來末世) a nagy j√°rmŇĪt keresve (求大乘), s nehogy t√©ves n√©zetekbe essenek (不墮邪見)." Miut√°n ezt mondta (語已), √∂t testr√©sz√©t f√∂lre √©rintette (五體投地). H√°romszor egym√°s ut√°n ezt a k√©rd√©st feltette, sikeresen.

[0913b14] 爾時世尊、吿文殊師利菩薩言: 善哉、 善哉。善男子、汝等乃能爲諸菩薩 諮詢如來因地法行 令諸菩薩於大乘中 發淸 淨心。乃令末世一切衆生 求大乘者 得正住持 不墮邪見。 汝等諦聽、當爲汝說。 時文殊師利菩薩奉教歡喜、及諸大衆默然而聽。

Ekkor (爾時) a Magasztos (世尊), Mañjuśrī Bodhisattv√°hoz (文殊師利菩薩) sz√≥lt (言): "Kiv√°l√≥! Kiv√°l√≥! (善哉) J√≥ ember (善男子), te a bodhisattv√°k nev√©ben √ľgyesen k√©rdezt√©l (汝等乃能爲諸菩薩) a Tathagata (如來) ok-okozati √°llapot√°nak val√≥di gyakorl√°s√°r√≥l (因地法行), √©s az √∂sszes bodhisattv√°t arra k√©sztetted a Nagy Kocsiban (菩薩於大乘中), hogy kelts√©k fel a tiszta tudatot (發淸 淨心). A Dharma-kor V√©g√©ben (乃令末世) minden √©rzŇĎ l√©ny (一切衆生) a Nagy Kocsit keresi (求大乘者) a helyes √©letvitel √©rdek√©ben (得正住持), elker√ľlv√©n a t√©ves n√©zetekbe ess√©s√ľket (不墮邪見). Hallgass √©s figyelj (汝等諦聽), elmondom. Mañjuśrī Bodhisattva (文殊師利菩薩) a tan√≠t√°st tisztelettel √©s √∂r√∂mmel fogadta (奉教歡喜); mindenki e nagy √∂sszej√∂vetelben (諸大衆) csendben (默) maradt √©s hallgatott (聽).

[0913b19] 善男子、無上 法王有大陀羅尼門。名爲圓覺。流出一切淸淨、眞如、菩提、涅槃及波羅蜜、教授 菩薩。一切如來本起因地皆依圓照淸淨覺相、永斷無明方成佛道。

"J√≥ ember (善男子), a fel√ľlm√ļlhatatlan (無上) Dharma kir√°lya (法王) rendelkezik a Nagy Dhāraṇī Kapuj√°val (大陀羅尼門). Ezt nevezz√ľk "t√∂k√©letes megvil√°gosod√°snak" (圓覺). EttŇĎl nyilv√°nul meg minden (一切) tisztas√°g-, (淸淨) olyans√°g-, (眞如) bodhi-, (菩提) nirv√°na (涅槃) √©s a paramit√°k (波羅蜜), tan√≠t√°st adva a bodhisattv√°knak (教授 菩薩). Minden tathagat√°k (一切如來) az eredetileg kialakult oks√°gi szakasz√°ban a tiszta megvil√°gosod√°s jellemzŇĎinek t√∂k√©letes megvil√°g√≠t√°s√°ra t√°maszkodnak (本起因地皆依圓照淸淨覺相), hogy v√©gleg megszak√≠ts√°k a tudatlans√°got (永斷無明), k√∂zvetlen√ľl teljes√≠ts√©k be a Buddha-utat (佛道)."

云何無明。善 男子、一切衆生從無始來種種顚倒。猶如迷人四方易處、妄認四大爲自身相、六 塵緣彰爲自心相。譬彼病目見空中華、及第二月。善男子、空實無華、病者妄執。 由妄執故、非唯惑此虛空自性。亦復迷彼實華生處。由此妄有輪轉生死。故名無明。

Mi a tudatlans√°g (無明)? J√≥ ember (善男子), minden √©rzŇĎ l√©ny (一切衆生) kezdet n√©lk√ľl (無始來) k√ľl√∂nf√©le felford√≠tott n√©zetekbe vesznek (種種顚倒). Csak√ļgy, mint megzavart szem√©ly (迷人), aki zavarba hozza a n√©gy ir√°nyt (四方), t√©vesen veszi (妄認) a N√©gy Elemet (四大), mint a test√©nek tulajdons√°gait (身相) √©s a Hat Objektum kondicion√°lt √°rny√©kait (六塵緣彰) mint tudat√°nak form√°ik√©nt (心相). Olyan, mintha szem√ľnk beteg (病) lenne, s vir√°gokat l√°tn√°nak az √©gen (見空中華), vagy egy m√°sodik holdat (及第二月). J√≥ ember, (善男子), az √ľrss√©gben val√≥j√°ban (空實) nincs vir√°g (無華), azok beteg szem√©ly hamis k√∂tŇĎd√©sei (妄執). √Čs ennek a hamis k√∂tŇĎd√©snek k√∂sz√∂nhetŇĎen, nem csak az √ľress√©g √∂n trem√©szet√©n (虛空自性) zavarodunk meg, √∂sszekevered√ľnk azzal a hellyel is (亦復迷彼), ahonnan a val√≥di vir√°gok sz√°rmaznak (實華生處). EbbŇĎl sz√°rmazik (由此妄) a hamisan l√©tezŇĎ v√°ltakoz√°s √©let √©s hal√°l kereszt√ľl (輪轉生死). Ez√©rt nevezz√ľk (故名) "tudatlans√°gnak" (無明).

[0913b19] 善男子、此無明者 非實無體。如夢中人。夢時非無、及至於醒了無所得。如衆空華滅於虛空、不可說 言有定滅處。何以故? 無生處故。一切衆生於無生中妄見生滅。是故說名輪轉生死。

"J√≥ ember (善男子), ez a "tudatlans√°g" (無明) val√≥ban mentes (非實) l√©nyeg n√©lk√ľlis√©gtŇĎl (無體). Olyan, mint √°lomban l√©vŇĎ ember (夢中人). Az √°lom idej√©n (夢時) nincs l√©tez√©s (非無). De amikor fel√©bred (至於醒了), nincs semmi megfoghat√≥ (無所得). Hasonl√≥k√©ppen, amikor az √©g-vir√°gok (空華) eltŇĪnnek (滅) az √ľress√©gben (虛空), nem mondhat√≥ (不可說), hogy l√©tezik az eltŇĪn√©s√ľk meghat√°rozott pontja (定滅處). Mi√©rt? (何以故?) Mert nincs √©rtelme annak amibŇĎl keletkeztek (無生處). Minden (一切) √©rzŇĎ l√©ny (衆生) hamisan √©szleli (於無生中妄見) √©let√©t √©s hal√°l√°t (生滅) a fel nem mer√ľlŇĎben. Ez√©rt azt mondj√°k, l√©tezik az √°tvitel √©leten √©s hal√°lon √°t (輪轉生死)

善男子、如來因地修圓覺者知是空華卽無輪轉、亦無身心受彼生死。非作故無。本 性無故。彼知覺者猶如虛空。知虛空者卽空華相。亦不可說無知覺性。有無倶遣。 是則名爲淨覺隨順。

"J√≥ ember (善男子), a Tathāgata ok-okozati √°llapot√°nak t√∂k√©letes megvil√°gosod√°s√°nak gyakorlat√°ban (如來因地修圓覺) meg√©rthetŇĎ (知) ezen "√ľress√©g-vir√°gok" (空華), √≠gy nincs √°tvitel (卽無輪轉), sem a testi / tudati (無身心) hogy az √©letet √©s hal√°lt √©ljen (受彼生死). De nem okoznak (非作) nem-l√©tez√©st (無). Mert eredeti term√©szete (本性) hi√°nyzik (無). Most, ez a tudatoss√°g (知覺) olyan mint (猶如) az √ľres t√©r (虛空). √úres t√©r tudatoss√°ga (知虛空), nem m√°s, mint az √ľress√©g-vir√°gok megjelen√©se (空華相), akkor sem mondhat√≥ (不可說), hogy nincs tudatoss√°g term√©szete (無知覺性). Nem-l√©tez√©st √©s l√©tez√©st eloszlatva (有無倶遣) nevezz√ľk "tiszta megvil√°gosod√°snak" (淨覺隨順).

何以故? 虛空性故;常不動故;如來藏中無起滅故、無知見故。 如法界性、究竟圓滿遍十方故。是則名爲因地法行。菩薩因此於大乘中發淸淨心。 末世衆生依此修行、不墮邪見。

"Mi√©rt? (何以故? ) Mivel a term√©szete teljesen √ľres (虛空性故); mert √∂r√∂kk√© v√°ltozatlan (常不動故); mert a Tathāgata tudatban (如來藏中) sem fel-nem-mer√ľl, sem megszŇĪnik (無起滅故), √©s mivel nincs r√∂gz√≠tett n√©zŇĎpontja (無知見故). A Dharma Vil√°g term√©szet√©hez hasonl√≥an (法界性) teljes √©s t√∂k√©letes (究竟圓), √°thatja a t√≠z ir√°nyt (滿遍十方). Ez√©rt az √ļgynevezett "az oks√°gi f√∂ldj√©nek Dharma gyakorlata" (因地法行). A bodhiszattv√°k (菩薩), ez√©rt a Nagy Kocsiban (因此於大乘中), √©bresztik fel tiszta tudatukat (發淸淨心). A Dharma-kor v√©g√©nek √©rzŇĎ l√©nyei (末世衆生) e k√∂vetve (依此) e gyakorlatot (修行) nem fognak hib√°s n√©zetekbe esni (不墮邪見)."

[0913c11] 爾時世尊欲重宣此義而說偈言。

Azt√°n (爾時) a Magasztos (世尊), szeretn√©m megism√©telni ennek l√©nyeg√©t, sz√≥ljon egy vers (欲重宣此義). Azt mondta (說偈言。):

    [0913c11]

    文殊汝當知 一切諸如來
    從於本因地 皆以智慧覺
    了達於無明 知彼如空華
    卽能免流轉 又如夢中人
    醒時不可說 覺者如虛空
    平等不動轉 覺遍十方界
    卽得成佛道 衆幻滅無處
    成道亦無得 本性圓滿故
    菩薩於此中 能發菩提心
    末世諸衆生 修此免邪見


    Mañjuśrī, tudnod kell, Minden Tathāgat√°k
    Az eredetileg felmer√ľlŇĎ ok-okozati szakaszukt√≥l, √°tt√∂rik a tudatlans√°got
    Megvil√°gosodott b√∂lcsess√©ggel. Tudv√°n, hogy olyan, mint az "√ľress√©g-vir√°gok"
    El tudj√°k ker√ľlni az √°tvitelet. Olyan ez, mint az ember √°lm√°ban
    Kinek nincs semmit megtartania az ébredéskor. A tudatosság olyan, mint a tér
    EgyenlŇĎ, v√°ltozatlan. A t√≠z ir√°nyzat vil√°g√°t √°tj√°r√≥ megvil√°gosod√°s
    Nincs m√°s, mint a Buddha-√ļt el√©r√©se. Minden ill√ļzi√≥ megszŇĪnik a semmiben
    √Čs az √öt megval√≥s√≠t√°s√°ban semmi nem √©rhetŇĎ el. Ez az√©rt van, mert az eredeti term√©szete teljes, t√∂k√©letes.
    Ebben, bodhisattvák képesek bodhicitta termelésére
    A Dharma-kor v√©g√©nek inden √©rzŇĎ l√©nye, ennek gyakorl√°s√°val elker√ľlik a t√©ves n√©zeteket.


Samantabhadra Bodhisattva 普賢菩薩 (Pǔ Xián Púsà)

[0913c23] 於是普賢菩薩在大眾中即從座起,頂禮佛足右遶三匝,長跪叉手而白佛言:「大悲世尊!願為此會諸菩薩眾,及為末世一切眾生修大乘者,聞此圓覺清淨境界,云何修行?世尊!若彼眾生,知如幻者,身心亦幻,云何以幻還修於幻?若諸幻性,一切盡滅,則無有心,誰為修行?云何復說修行如幻?若諸眾生本不修行,於生死中常居幻化,曾不了知如幻境界,令妄想心云何解脫?願為末世一切眾生,作何方便漸次修習,令諸眾生永離諸幻。」作是語已五體投地,如是三請終而復始。

Ezut√°n Samantabhadra Bodhisattva (普賢菩薩) e nagy gy√ľlekezetben (在大衆中) felemelkedett √ľlŇĎhely√©rŇĎl (座). Lehajtotta a fej√©t Buddha l√°b√°n√°l (佛足), majd h√°romszor jobbra k√∂rbej√°rta [ŇĎt] (右繞三匝). Azt√°n let√©rdelt a kez√©vel √∂sszekulcsolva (長跪叉手), s Buddh√°nak mondv√°n (白佛言): "Nagy K√∂ny√∂r√ľletes Magasztos (大悲世尊). Szeretn√©m k√©rni (願) a bodhisattv√°kat e gyŇĪl√©sen (會諸菩薩), √©s a Dharma-v√©g kor√°nak (末世) minden √©rzŇĎ l√©nyei sz√°m√°ra (一切衆生) akik gyakorolj√°k a Nagy Kocsit (修大乘). K√©rlek t√°rd fel (開示 ) a gyakorlati c√©lokat (修行方便漸次), √©s hadd hallj√°k (聞) a t√∂k√©letes megvil√°gosod√°st e tiszta ter√ľletrŇĎl (圓覺淸淨境). Hogyan kell gyakorolni (修行)? " Magasztos (世尊), ha ezek az √©rzŇĎ l√©nyek (衆生) tudnak (知) az "ill√ļzi√≥r√≥l" (幻), valamint a test √©s a tudat (身心) is ill√ļzi√≥ (幻), hogyan tudj√°k orvosolni az ill√ļzi√≥t (何以幻還修) az ill√ļzi√≥ haszn√°lat√°val (於幻)? Ha minden illuz√≥rikus term√©szet teljesen megsemmis√ľl (諸幻性一切盡滅 ), akkor nincs tudat (無有心). Ki fog gyakorlolni (誰爲修行)? Tov√°bb√°, ennek alapj√°n hogyan tan√≠thatod az "ill√ļzi√≥" gyakorl√°s√°t (行如幻)? Ha az √∂sszes √©rzŇĎ l√©ny eredendŇĎen nem gyakorol (衆生本不修行 ), akkor √©let√ľk √©s hal√°luk (於生死中) √∂r√∂kk√© tart√≥ csapd√°ban az ill√ļzi√≥val (常居幻化). Miut√°n nem jutott be az illuz√≥rikus birodalm√°ba (曾不了知如幻境界 ), hogyan fogj√°k (令) felszabad√≠tani a tudat fogalm√°t (妄想心) a hamis felfog√°sban? "Az √∂sszes bodhisattva nev√©ben im√°dkozom (願為) e gy√ľlekezetben, valamint a Dharma-kor v√©g√©nek minden √©rzŇĎ l√©nye ir√°nt (末世一切眾生): milyen c√©lravezetŇĎ fokozatos gyakorlatnak (方便漸次修習), hogy az √©rzŇĎ l√©nyek ((令諸眾生) ) √∂r√∂kre megszabaduljanak minden ill√ļzi√≥t√≥l (永離諸幻)?" Miut√°n ezt mondta (語已), √∂t testr√©sz√©t f√∂lre √©rintette (五體投地). H√°romszor egym√°s ut√°n ezt a k√©rd√©st feltette, sikeresen.

[0914a05] 爾時世尊吿普賢菩薩言: 善哉、善哉。 汝等乃能爲諸菩薩 及末世衆生 諮問如來修習菩薩如幻三昧方便漸次、令諸衆生得離諸幻。汝今諦聽、 當爲汝說。時普賢菩薩奉教歡喜、及諸大衆默然而聽。

Akkor (爾時) a Magasztos (世尊) Samantabhadra Bodhisattva besz√©d√©re √≠gy sz√≥lt (吿普賢菩薩言): "KitŇĪnŇĎ, kiv√°l√≥! (善哉) J√≥ ember (善男子), minden bodhisattv√°k (諸菩薩) √©s a Dharma kor v√©g√©nek √©rzŇĎ l√©nyei (末世衆生) nev√©ben j√≥l k√©rdezte a Thatagata-t (諮問如來) a bodhisattva-gyakorlatok (修習菩薩) 'as-illusion-samadhi. (幻三昧) c√©lszerŇĪ szakaszair√≥l (方便漸次). Mindenf√©le √©rzŇĎ l√©ny sz√°m√°ra (諸衆生) ez a gyakorlat lehetŇĎv√© teszi mindef√©le ill√ļzi√≥t√≥l val√≥ szabads√°got (得離諸幻). Most (汝今) hallgasd meg j√≥l (諦聽), mikor (當爲) megmagyar√°zom (汝說). Ekkor (時) Samantabhadra Bodhisattva (普賢菩薩) e tan√≠t√°s hit√©t (奉教) nagy √∂r√∂mmel fogadta (歡喜) e tan√≠t√°st, mindenki, a nagy √∂sszej√∂vetelen (諸大衆默然) csendben volt √©s hallgatott (聽).

[0914a10] 善男子、一切衆生種種幻化皆生如來圓覺妙心、猶如空華從 空而有。幻華雖滅、空性不壞。衆生幻心還依幻滅、諸幻盡滅、覺心不動。依幻說 覺亦名爲幻。若說有覺、猶未離幻。說無覺者、亦復如是。是故幻滅名爲不動。

"J√≥ ember (善男子), minden √©rzŇĎ l√©ny (一切衆生) k√ľl√∂nb√∂zŇĎ ill√ļzi√≥i (種種幻化) a Tathagata t√∂k√©letesen megvil√°gosodott csod√°latos tudat√°b√≥l sz√ľletnek (生如來圓覺妙心) mint (猶如) az √ľress√©g-vir√°gok (空華) l√©teznek az √ľress√©gben (從空而有). Noha az illuz√≥rikus vir√°gok (幻華) eltŇĪnnek (雖滅), az √ľress√©g term√©szete (空性) elpuszt√≠thatatlan (不壞). Az √©rzŇĎ l√©nyek illuz√≥rikus tudata (衆生幻心) is eltŇĪnik az ill√ļzi√≥ megszŇĪn√©s√©vel (還依幻滅), √©s m√≠g az √∂sszes ill√ļzi√≥t teljes m√©rt√©kben megsemmis√≠ti (諸幻盡滅), a megvil√°gosodott tudat nem mozdul (覺心不動). Ill√ļzi√≥t haszn√°lva megvil√°gosod√°sr√≥l besz√©lni (依幻說覺) ill√ļzi√≥nak is nevezhetŇĎ (名爲幻). Ha azt mondod, van megvil√°gosod√°s (說有覺), m√©g nem vagy mentes az ill√ļzi√≥kt√≥l (未離幻). Ha azt mondod, nincs megvil√°gosod√°s (說無覺), az ugyanaz a dolog (復如是). Ez√©rt az ill√ļzi√≥ megszŇĪn√©s√©t (幻滅) "mozdulatlannak" nevezhetŇĎ. (名爲不動)

善男子、一切菩薩及末世衆生應當遠離一切幻化虛妄境界。 由堅執持遠離心故、心如幻者亦復遠離。遠離爲幻亦復遠離。遠離離幻亦復遠離。 得無所離卽除諸幻。比如鑽火兩木相因。火出木盡灰飛烟滅。以幻修幻亦復如是。 諸幻雖盡不入斷滅。

"J√≥ ember (善男子), minden bodhisattv√°nak (一切菩薩), a Dharma-kor v√©g√©nek √©rzŇĎ l√©ny√©nek (末世衆生) t√°vol kell maradnia (應當遠離) minden illuz√≥rikus (一切幻化) √©s hamis (虛妄) birodalomt√≥l (境界). Az√°ltal, hogy hat√°rozottan megmaradt elv√°lasztva (由堅執持) a tudatt√≥l [goldolkod√°s] elv√°lasztva (遠離心), az ill√ļzi√≥ gondolat√°t√≥l (心如幻) magad is elk√ľl√∂n√ľlsz (亦復遠離). Elk√ľl√∂n√ľlsz az "elk√ľl√∂n√ľl√©s" ill√ļzi√≥j√°t√≥l (遠離爲幻亦復遠離). Elk√ľl√∂n√ľlsz ettŇĎl az elk√ľl√∂n√ľl√©stŇĎl, mely elk√ľl√∂n√ľl az elk√ľl√∂n√ľl√©s ill√ļzi√≥j√°t√≥l (遠離離幻亦復遠離). El√©red (得) "semmitŇĎl sem val√≥ elk√ľl√∂n√ľl√©st" (無所離), ami minden ill√ļzi√≥ elt√°vol√≠t√°sa (除諸幻). Olyan ez (比如), mintha egy t√ľzet (鑽火) csin√°ln√°l k√©t bottal. A tŇĪz f√°b√≥l j√∂n (火出木), az elfogy; a hamu elrep√ľl (盡灰飛) √©s a f√ľst eltŇĪnik (烟滅). Az ill√ļzi√≥t haszn√°lva ill√ļzi√≥ra (att√≥l mentes√ľl√©sre) (幻修幻) pontosan ilyen (亦復如是). M√©g akkor is, ha minden ill√ļzi√≥ kialudt (諸幻雖盡), sem l√©psz be a kialv√°sba [elloban√°sba]. (不入斷滅)"

善男子、知幻卽離、不作方便。離幻卽覺亦無漸次。一切菩 薩及末世衆生依此修行如是乃能永離諸幻。

"J√≥ ember (善男子), megismerve az ill√ļzi√≥t (知幻), szabadultok an√©lk√ľl (離), hogy c√©lszerŇĪ eszk√∂z√∂ket tal√°ln√°tok (不作方便). Az ill√ļzi√≥t√≥l val√≥ mentess√©g (離幻) √∂nmag√°ban megvil√°gosod√°s (卽覺), nincs szakasz (無漸次). Minden bodhisattva (一切菩薩) √©s a Dharma-kor v√©g√©nek √©rzŇĎ l√©nyei (末世衆生), akik √≠gy gyakorolnak (依此修行), √°lland√≥an mentesek lesznek minden ill√ļzi√≥t√≥l (能永離諸幻)."

[0914a23] 爾時世尊、欲重宣此義而說偈言。

Azt√°n (爾時) a Magasztos (世尊), szeretn√©m megism√©telni ennek l√©nyeg√©t, sz√≥ljon egy vers (欲重宣此義). Azt mondta (說偈言。):

    普賢汝當知 一切諸衆生
    無始幻無明 皆從諸如來
    圓 覺心建立 猶如虛空華
    依空而有相 空華若復滅
    虛空本不動 幻從 諸覺生
    幻滅覺圓滿 覺心不動故
    若彼諸菩薩 及末世衆生
    常應遠離幻 諸幻悉皆離
    如木中生火 木盡火還滅
    覺則無漸次 方 便亦如是

    Samantabhadra, tudnod kell, a kezdetleges illuzórikus tudatlanság
    Az √∂sszes √©rzŇĎ l√©ny k√∂z√ľl mindenben l√©trej√∂n
    A Tathagata t√∂k√©letesen megvil√°gosodott tudat√°b√≥l. Olyan, mint az √ľress√©g-vir√°gok
    Melynek megjelen√©se az √ľress√©ghez viszonyulnak; B√°r az √ľress√©g-vir√°gok eltŇĪnnek
    Az √ľress√©g soha nem v√°ltozott. Az ill√ļzi√≥ a megvil√°gosod√°st√≥l sz√ľletik;
    Az ill√ļzi√≥ megszak√≠t√°sakor a megvil√°gosod√°s t√∂k√©letesen teljes marad. Ez az√©rt van, mert a megvil√°gosodott tudat v√°ltozatlan.
    Ha ezek a bodhisattv√°k, √©s a Dharma-kor v√©g√©nek √©rzŇĎ l√©nyei
    Mindig megfelelŇĎen elk√ľl√∂n√ľlnek az ill√ļzi√≥t√≥l, teljesen megszabadulnak tŇĎle.
    Mint a l√°ng, amely f√°b√≥l sz√°rmazik: a fa elfogy √©s a l√°ng eltŇĪnik.
    Ha megvil√°gosodtok, akkor nincs gyakorlati szakasz, sem semmi olyan eszk√∂z, mely c√©lszerŇĪ eszk√∂z.



Egyetemes L√°t√°s Bodhisattva 普眼菩薩 (Pǔ Yǎn Púsà)

[0914b05] 於是普眼菩薩在大衆中、卽從座起。頂禮佛足右繞三匝。長 跪叉手而白佛言: 大悲世尊。願爲此會諸菩薩衆及爲末世一切衆生、演說菩薩修行 漸次。云何思惟? 云何住持? 衆生未悟、作何方便普令開悟?

Ezut√°n Egyetemes L√°t√°s Bodhisattv√°ja (普眼菩薩) e nagy gy√ľlekezetben (在大衆中) felemelkedett √ľlŇĎhely√©rŇĎl (座). Lehajtotta a fej√©t Buddha l√°b√°n√°l (佛足), majd h√°romszor jobbra k√∂rbej√°rta [ŇĎt] (右繞三匝). Azt√°n let√©rdelt a kez√©vel √∂sszekulcsolva (長跪叉手), s Buddh√°nak mondv√°n (白佛言): "Nagy K√∂ny√∂r√ľletes Magasztos (大悲世尊). K√∂ny√∂rg√∂m neked, e gy√ľlekezet (此會) sz√°mos (諸) bodhisattv√°i√©rt (菩薩) √©s a Dharma-kor v√©g√©nek (末世) minden √©rzŇĎ l√©ny√©√©rt (一切衆生) fejtsd ki (演說) a bodhisattva gyakorlatot (菩薩修行) √©s fokozatot (漸次) [√°llapot]. Hogy gondolhat√≥? (思惟) Hogy tarthat√≥ be (住持)? √ČrzŇĎ l√©nyek (衆生) akik nem √©bredtek fel (未悟), milyen megfelelŇĎ (方便) √°ltal√°nos (普) gyakorlatot v√©gezzenek a fel√©bred√©s√ľk√©rt? (開悟)"

世尊、若彼衆生 無正方便及正思惟、聞佛如來說此三昧、心生迷悶、不能悟入。願興慈悲爲我等輩 及末世衆生、假說方便。作是語已、五體投地。如是三請終而復始。

"Magasztos (世尊), ha ezek (若彼) az √©rzŇĎ l√©nyek (衆生) nem rendelkeznek helyes c√©lokkal (無正方便) √©s helyes gondolkod√°ssal (正思惟), meghallj√°k (聞) Buddha tudata mondott (佛如來說) szam√°dhi-t (三昧) [magyar√°zat], az zavart kelt a tudatukban (心生迷悶) √©s nem tudnak (不能) fel√©bredni (悟入). K√©rem, √©breszd (願興) egy√ľtt√©rz√©sed (慈悲) sz√°momra (我) √©s a Dharma-kor v√©g√©nek √©rzŇĎ l√©nyei sz√°m√°ra (末世衆生) [magyar√°zd] e felvet√©s megfelel√©s√©t (假說方便)." Miut√°n ezt mondta (語已), √∂t testr√©sz√©t f√∂lre √©rintette (五體投地). H√°romszor egym√°s ut√°n ezt a k√©rd√©st feltette, sorozatban.

[0914b14] 爾時世尊、吿普眼菩薩言: 善哉、善哉。善男子、汝等乃 能爲諸菩薩及末世衆生問於如來修行漸次、思惟、住持、乃至假說種種方便。汝今 諦聽、當爲汝說。時普眼菩薩奉教歡喜、及諸大衆默然而聽。

Ekkor (爾時), a Magasztos (世尊) az Egyetemes L√°t√°s Bodhisattv√°j√°nak (普眼菩薩) √≠gy sz√≥l (言): "KitŇĪnŇĎ, kitŇĪnŇĎ! (善哉) J√≥ ember (善男子), a buddhisattv√°k- (菩薩), √©s a Dharma-kor v√©g√©nek √©rzŇĎ l√©nyei (末世衆生) sz√°m√°ra k√©rdezt√©l (問) a Tathagata (如來) gyakorlat√°nak (修行) fokozatair√≥l (漸次); gondolatair√≥l (思惟) √©s maradand√≥r√≥l (住持), valamint e felvet√©s (假說) k√ľl√∂nb√∂zŇĎ (種種) megfelel√©s√©rŇĎl (方便). Most (汝今) figyelj (諦聽), mikor (當) megmagyar√°zom (汝說). Egyetemes L√°t√°s Bodhisattv√°ja (普眼菩薩) a tan√≠t√°st tisztelettel √©s √∂r√∂mmel fogadta (奉教歡喜); mindenki e nagy √∂sszej√∂vetelben (諸大衆) csendben (默) maradt √©s hallgatott (聽).

[0914b19] 善男子、彼新學菩薩及末世衆生欲求如來淨圓覺心、應當正 念遠離諸幻、先依如來奢摩他行。堅持禁戒安處徒衆、宴坐靜室恆作是念: 我今此 身四大和合。所謂髮毛爪齒皮肉筋骨髓腦垢色皆歸於地。唾涕膿血津液涎沫淡淚精 氣大小便利、皆歸於水。煖氣歸火、動轉歸風。四大各離、今者妄身當在何處? 則知此身畢竟無體。和合爲相、實同幻化。四緣假合、妄有六根。六根四大中外合 成、妄有緣氣。於中積聚、似有緣相假名爲心。

"J√≥ ember (善男子), az √ļjonnan fel√©bredt bodhisattv√°k (新學菩薩) √©s Dharma-kor v√©g√©nek √©rzŇĎ l√©nyei (末世衆生), k√©ritek (欲求) a Tathāgata (如來) tiszta (淨), teljesen megvil√°gosodott tudat√°t (圓覺心), kijav√≠tj√°k gondolataikat (應當正念) √©s megszabadulnak minden ill√ļzi√≥t√≥l (遠離諸幻), elŇĎsz√∂r (先依) a Tathāgata śamatha gyakorl√°s√°ra t√°maszkodnak (如來奢摩他行). ErŇĎsen megalapozott erk√∂lcsi fegyelemben √©s hasonl√≥an gondolkod√≥ gyakorl√≥kkal harm√≥ni√°ban √©lve (堅持禁戒安處徒衆), majd √ľlnek (坐) egy csendes szob√°ban (靜室), folyamatosan gyakorolva gondolva [k√∂vetkezŇĎkre] (恆作是念):" "Jelenlegi testem (我今此身) a N√©gy Elem √∂sszhangja (四大和合). A haj (髮), szŇĎr (毛), a k√∂rm√∂k (爪), a fogak (齒), a bŇĎr (皮), a h√ļs (肉), izom (筋), a csontok (骨), a csontvelŇĎ (髓), az agy (腦), leped√©k/szenny (垢) √©s a pigment (色) mind (皆) a F√∂ld attrib√ļtumai (歸於地). A ny√°l (唾), a ny√°lka (涕), a genny (膿), a v√©r (血), a k√∂pet, a s√∂pred√©k, a v√°lad√©k, a k√∂nnyek, a sperma, a vizelet √©s az √ľr√ľl√©k (津液涎沫淡淚精 氣大小便利、) mind (皆) a V√≠z attrib√ļtumai (歸於水). A hŇĎ (煖氣) visszat√©r (歸) a TŇĪzh√∂z (火), a mozg√°s (動轉) visszat√©r (歸) a Sz√©lhez (風). Amikor a N√©gy Elem (四大) elk√ľl√∂n√ľlt egym√°st√≥l (各離), ezekkel (今者) teljes test (妄身) hol √©s hogyan lesz (當在何處)? √ćgy (則) [m√°r] tudod (知), hogy e testnek (此身) mindezek ut√°n (畢竟) nincs anyaga (無體). Mint harm√≥niak√©nt (和合) [√∂ssze√°ll√≥n] megjelenŇĎ (爲相), de val√≥s√°gban (實同) illuz√≥rikus alakul√°s (幻化). "Amikor e N√©gy Elem [faktor, t√©nyezŇĎ] √°tmenetileg √∂sszeilleszkedik (四緣假合), a hamisan megjelenik a Hat Gy√∂k√©r (妄有六根); a Hat Gy√∂k√©r √©s a N√©gy Elem belsŇĎ √©s k√ľlsŇĎ illeszt√©se r√©v√©n (六根四大中外合 成) van megt√©vesztett felfog√°sa (妄有) a kondicion√°lt [felt√©telekhez k√∂t√∂tt] energi√°nak (緣氣). Az √∂sszehalmoz√≥d√°son bel√ľl (於中積聚) mint (似) kondicion√°lt [felt√©telekhez k√∂t√∂tt] form√°kat (有緣相), hamisan nevezz√ľk (假名) "tudat" -nak (心).

善男子、此虛妄心若無六塵則不能 有。四大分解無塵可得。於中緣塵各離散滅、畢竟無有緣心可見。

J√≥ ember (善男子), ha ez a hamis tudat (此虛妄心) nem rendelkezik a Hat Objektum√°val (若無六塵則), akkor nem tud (不能) l√©tezni (有). Ha a N√©gy Elem (四大) elv√°lasztott (分解), nincsenek tapasztalhat√≥ t√°rgyak (無塵可得). Ebben a felismert objektumok (於中緣塵各離) eloszlanak √©s eltŇĪnnek (散滅), s v√©gsŇĎ soron (畢竟) nincs (無有) olyan f√ľggŇĎn keletkezett tudat (緣心), mely l√°that√≥ (可見)."

[[0914c02] 善男子、彼之衆生幻身滅故、幻心亦滅。幻心滅故、幻塵亦 滅。幻塵滅故、幻滅亦滅。幻滅滅故、非幻不滅。比如磨鏡、垢盡明現。

"J√≥ ember (善男子), mivel ennek az √©rzŇĎ l√©nynek illuz√≥rikus teste (彼之衆生幻身) eltŇĪnik (滅), az illuz√≥rikus tudat (幻心) is eltŇĪnik (亦滅). Mivel az illuz√≥rikus tudat eltŇĪnik (幻心滅), az illuz√≥rikus por is eltŇĪnnek (幻塵亦滅). Mivel az illuz√≥rikus por (幻塵) eltŇĪnnek (滅), az illuz√≥rikus eltŇĪn√©s (幻滅) is eltŇĪnik (亦滅). Mivel az illuz√≥rikus eltŇĪn√©s eltŇĪnik (幻滅滅), az nem-ill√ļzi√≥ (非幻) nem tŇĪnik el (不滅). Olyan ez, mint a t√ľk√∂r pol√≠roz√°sa (磨鏡): amikor a mocsok eltŇĪnik (垢盡), a f√©nyess√©ge term√©szetesen megjelenik (明現).

善男子、 當知身心皆爲幻垢。垢相永滅十方淸淨。

"J√≥ ember (善男子), ha (當) meg√©rted a testet √©s a tudatot (知身心), [meg√©rted, hogy] minden (皆) ill√ļzi√≥ (爲幻垢). Ha a szennyezett aspektusok v√©glegesen megszŇĪnnek (垢相永滅), a t√≠zezer ir√°ny [univerzum] tiszta lesz. (十方淸淨)"

善男子、比如淸淨摩尼寶珠、映於五色隨 方各現。諸愚癡者見彼摩尼實有五色。

"J√≥ ember (善男子), olyan ez (比如), mint a tiszta (淸淨) gy√∂ngy (摩尼寶珠 (Cintāmaṇi), mely visszat√ľkr√∂zi az √∂t sz√≠nt (映於五色), [att√≥l f√ľggŇĎen, ahogy] k√∂rnyezete √°rasztja (隨方各現). Az ostoba √≠gy l√°tja ezt (隨方各現), a gy√∂ngynek (摩尼實) [val√≥j√°ban] √∂t sz√≠ne van (有五色).

善男子、圓覺淨性現於身心、隨類各應。彼 愚癡者說淨圓覺實有如是身心自相、亦復如是。由此不能遠於幻化。是故我說身心 幻垢。對離幻垢說名菩薩。垢盡對除、卽無對垢及說名者。

J√≥ ember (善男子), a T√∂k√©letes Megvil√°gosod√°s tiszta term√©szete (圓覺淨性) felfedi mag√°t (現於)a testben √©s tudatban (身心), minden egyedi t√≠pus szerint (隨類各應). Amikor ezek a tudatlanok azt mondj√°k (彼愚癡者說), hogy a t√∂k√©letes megvil√°gosod√°s (淨圓覺) val√≥ban (實) l√©tezik (有), ek√©ppen (如是) test √©s tudat saj√°t form√°ja (身心自相), ugyanaz a fajta !hiba (亦復如是). Csak, mert ezek az emberek k√©ptelenek (不能) megszabadulni (遠於) az illuz√≥rikus megjelen√©sektŇĎl (幻化). Emiatt (是故) mondom (我說), a test √©s tudat illuz√≥rikus mocska (身心 幻垢). Aki ellenzi √©s elt√ľnteti az illuz√≥rikus mocskot (對離幻垢), bodhisattv√°nak nevezhetŇĎ (說名菩薩). Amikor a mocskok eltŇĪnik az ellen√°ll√°s elt√°vol√≠tott (垢盡對除); akkor nincs ellen√°ll√°s, semmif√©le mocsok- (無對垢), sem m√°s nincsen ami megnevezhetŇĎ. (及說名者)"

[0914c12] 善男子、此菩薩及末世衆生證得諸幻、滅影像故、爾時便得 無方淸淨。

"J√≥ ember (善男子), mert a bodhisattv√°k (菩薩) √©s a Dharma-kor v√©g√©nek √©rzŇĎ l√©nyei (末世衆生) teljes m√©rt√©kben megl√°tj√°k az √∂sszes ill√ļzi√≥t (證得諸幻) s eloszlatj√°k az √∂sszes k√©pet (滅影像故), ekkor (爾時) azonnal !hat√°rtalan tisztas√°got tapasztalnak" (便得 無方淸淨).

善男子、無邊虛空覺所顯發。覺圓明故顯心淸淨。心淸淨故、見塵淸 淨。見淸淨故、眼根淸淨。根淸淨故、眼識淸淨。識淸淨故、聞塵淸淨。聞淸淨故、 耳根淸淨。根淸淨故、耳識淸淨。識淸淨故、覺塵淸淨。如是乃至鼻舌身意亦復如 是。

"J√≥ ember (善男子), a megvil√°gosod√°s hat√°rtalan √ľress√©get (無邊虛空覺) fed fel (顯發). Mivel a megvil√°gosod√°s vil√°gos (覺圓明), a kifejezett tudat (顯心) tiszta (淸淨). Mivel [ez] a tudat tiszta (心淸淨), a l√°t√°s porai [t√°rgyai] tiszt√°k (見塵淸淨). Mivel a l√°t√°s tiszta (見淸淨), a szem gy√∂kere tiszta (眼根淸淨). Mivel a gy√∂k√©r tiszta (根淸淨), a szem tudata tiszta (眼識淸淨). Mivel ez a tudat tiszta (識淸淨), a hall√°s pora [t√°rgyai] tiszta (聞塵淸淨). Mivel a hall√°s tiszta (聞淸淨), a f√ľl gy√∂kere tiszta (耳根淸淨). Mivel a gy√∂k√©r tiszta (根淸淨), a hall√°s tudata tiszta (耳識淸淨). Mivel a tudat tiszta (識淸淨), minden √©szlel√©s tiszta (覺塵淸淨), √©s √≠gy a szag-, az √≠z-, az √©rint√©s √©s a felfog√°s (鼻舌身意) is igy van."

善男子、根淸淨故、色塵淸淨。色淸淨故、聲塵淸淨。香味觸法亦復如是。

"J√≥ ember (善男子), mivel a szem gy√∂kere tiszta (根淸淨), a sz√≠nek porai tiszt√°k (色塵淸淨). Hiszen a sz√≠n tiszta (色淸淨), a hangz√°s porai [t√°rgyai] is tiszta (聲塵淸淨). A szagl√°s-, √≠zlel√©s-, √©rint√©s-, √©s a gondolat (香味觸法) ter√ľlete is √≠gy van (亦復如是)"

善男子、六塵淸淨故、地大淸淨。地淸淨故、水大淸淨。火 大風大亦復如是。善男子、四大淸淨故、十二處、十八界、二十五有淸淨。彼淸淨 故、十力、四無所畏、四無礙智、佛十八不共法、三十七助道品淸淨。如是乃至八 萬四千陀羅尼門一切淸淨。善男子、一切實相性淸淨故、一身淸淨。一身淸淨故、 多身淸淨。多身淸淨故、如是乃至十方衆生圓覺淸淨。善男子、一世界淸淨故、多 世淸淨。多世淸淨故、如是乃至盡於虛空、圓裹三世、一切平等淸淨不動。

"J√≥ ember (善男子), mivel a Hat Por tiszta (六塵淸淨), a F√∂ld elem tiszta (地大淸淨). Mivel a F√∂ld tiszta (地淸淨), a V√≠z tiszta (水大淸淨), √©s √≠gy a TŇĪz- (火大), s a Sz√©l (風大) √ļgyan√≠gy van (亦復如是). J√≥ ember (善男子), mivel a N√©gy Elem tiszta (四大淸淨), !a Tizenk√©t Loci (十二處), a Tizennyolc Vil√°g (十八界) √©s a Huszon√∂t-fajta L√©tez√©s is tiszta (二十五有淸淨). Mivel ezek tiszt√°k (彼淸淨), a T√≠z Hatalom (十力), a B√°tors√°g N√©gy Fajt√°ja (四無所畏), az Akad√°lytalan B√∂lcsess√©g N√©gy T√≠pusa (四無礙智), a Buddha Tizennyolc megk√ľl√∂nb√∂ztetŇĎ JellemzŇĎi (佛十八不共法), √©s a Megvil√°gosod√°s Harminnyolc T√°mogat√≥ja tiszta (三十七助道品淸淨). √ćgy a Nyolcvann√©gyezer dhāraṇī Bej√°rata is (八萬四千陀羅尼門), minden tiszta 一切淸淨. " "J√≥ ember (善男子), mivel minden val√≥di forma term√©szet√©n√©l fogva tiszta (一切實相性淸淨), az egy test tiszta (一身淸淨). Mivel egy test tiszta (一身淸淨), megannyi test tiszta (多身淸淨). Mivel megannyi test tiszta (多身淸淨), ugyanez vonatkozik (如是乃至) mind a t√≠z ir√°ny √∂sszes √©rzŇĎ l√©ny√©nek megvil√°gosod√°s√°ra, mely t√∂k√©letesen tiszta (十方衆生圓覺淸淨). J√≥ ember (善男子), mivel egy vil√°g tiszta (一世界淸淨), megannyi vil√°g tiszta (多 世淸淨). Mivel sok vil√°g tiszta (多世淸淨), ugyanez (如是乃至) t√∂rt√©nik az eg√©sz t√©rben (盡於虛空), teljesen, bele√©rtve H√°rom Vil√°gban (圓裹三世), minden egyenlŇĎ (一切平等), tiszta (淸淨) √©s v√°ltozatlan (不動)."

[0915a02] 善男子、虛空如是平等不動、當知覺性平等不動。四大不動 故、當知覺性平等不動。如是乃至八萬四千陀羅尼門平等不動。當知覺性平等不動。

"J√≥ ember (善男子), ak√©pp (虛空) a t√©r [√ľress√©g] (如是) egyenlŇĎ (平等) √©s v√°ltozatlan (不動), tudnod kell, hogy a megvil√°gosod√°s term√©szete (覺性) egyenlŇĎ (平等) √©s v√°ltozhatatlan (不動). Mivel a N√©gy Elem v√°ltozatlan (四大不動), tudd (知), hogy a megvil√°gosod√°s term√©szete (覺性) egyenlŇĎ (平等) √©s v√°ltozhatatlan (不動). Ek√©pp (如是) mind√≠g (乃至) a Nyolcvann√©gyezer Dhara?i Bej√°rat (八萬四千陀羅尼門) egyenlŇĎ (平等) √©s v√°ltozatlan (不動). Tudd, (知), hogy a megvil√°gosod√°s term√©szete (覺性) egyenlŇĎ (平等) √©s v√°ltozhatatlan (不動)."

善男子、覺性遍滿淸淨不動圓無際故、當知六根遍滿法界。根遍滿故、當知六塵遍滿法 界。塵遍滿故、當知四大遍滿法界。如是乃至陀羅尼門遍滿法界。

"J√≥ ember (善男子), a megvil√°gosod√°s term√©szet√©nek (覺性) !mindent kit√∂ltŇĎ (遍滿) tisztas√°ga (淸淨) √©s mozdulatlans√°ga (不動) korl√°tok n√©lk√ľli (圓無際). Tudd (知), a Hat Gy√∂k√©r (六根) !mindent kit√∂ltŇĎ (遍滿) a Dharma Vil√°gban (法界). A gy√∂kerek (根) !mindent kit√∂ltŇĎek (遍滿), tudd, (知) a Hat Por (六塵) [√©rz√©kel√©s t√°rgyai] !mindent kit√∂ltenek (遍滿) a Dharma Vil√°gban (法界). Mivel az √©rz√©kel√©s / por (塵) !mindent kit√∂ltŇĎ (遍滿), tudd (知) hogy a N√©gy Elem (四大) !mindent kit√∂lt (遍滿) a Dharma Vil√°gban (法界). Ek√©pp, mindenre is, a dhāraṇī-bej√°ratok is (陀羅尼門), !mindent kit√∂ltŇĎek (遍滿) a Dharma Vil√°gban (法界)."

善男子、由彼妙覺 性遍滿故、根性塵性無壞無雜。根塵無壞故、如是乃至陀羅尼門無壞無雜。如百千 燈光照一室。其光遍滿無壞無雜。

"J√≥ ember (善男子), mivel a megvil√°gosod√°s csod√°latos term√©szete !mindent kit√∂ltŇĎ (由彼妙覺性 遍滿), a gy√∂kerek [√©rz√©k] term√©szet√©vel (根性) √©s √©rz√©kel√©s [t√°rgyai] term√©szet√©vel (塵性) nincs sem konfliktus (無壞), sem zavarts√°g (無雜). A gy√∂k√©r [√©rz√©k] √©s √©rz√©kel√©s [t√°rgyak] (根塵) nem roosz (無壞) ek√©pp (如是) minden ilyen (乃至), mint a dhāraṇī-bej√°ratok (陀羅尼門), amelyeknek sem konfliktusa (無壞), sem zavara nincsen (無雜). Olyan, mint egy sz√°zezer l√°mpa f√©nye (百千燈光) vil√°g√≠t egy szob√°ban (照一室). F√©ny√ľk (光) !mindent kit√∂lt (遍滿) konfliktus (無壞) vagy zavarts√°g (無雜) n√©lk√ľl."

善男子、覺成就故、當知菩薩不與法縛、不求法脫。不厭生 死、不愛涅槃。不敬持戒、不憎毀禁。不重久習、不輕初學。何以故? 一切覺故。 譬如眼光曉了前境。其光圓滿得無憎愛。何以故? 光體無二、無憎愛故。

"J√≥ ember (善男子), a megvil√°gosod√°s teljesen t√∂k√©letes (覺成就), ez√©rt tudd (故, 知), a bodhiszattv√°k (菩薩) nem ragaszkodnak a Dharm√°hoz, √©s nem keresik a Dharm√°t√≥l val√≥ szabadul√°st [sem] (不與法縛不求法脫). Nem ut√°lja az √©letet √©s hal√°lt [saṃsāra] (不厭生死), √©s nem szereti a nirv√°n√°t (不愛涅槃). Nem tiszteli (不敬) a !gyakorl√≥k betrat√°s√°t (持戒), nem veti meg (不憎) aki !megt√∂ri azokat (毀禁). Nem tiszteli a tapasztaltakat (不重久習) √©s !nem k√∂nnyelmŇĪ (不輕) a kezdŇĎkel (初學). Mi√©rt? Mert mind megvil√°gosodtak (一切覺). Olyan ez [p√©ld√°ul] (譬如), ahogy a l√°t√°s (眼光) a t√°rgy√°t l√°tja (曉了前境). A l√°t√°s (光) teljesen kit√∂lt (圓滿), a szeretet √©s ut√°lat n√©lk√ľl (無憎愛). Mi√©rt? A l√°t√°sban (光) l√©nyeg√©ben (體) nincs kettŇĎss√©g (無二), √≠gy nincsen szeretet √©s ut√°lat (無憎愛)."

[0915a16] 善男子、此菩薩及末世衆生修習此心得成就者、與此無修亦 無成就。圓覺普照寂滅無二。與中百千滿億阿僧祇不可說恆河沙諸佛世界猶如空華、 亂起亂滅。不卽不離無縛無脫。始知衆生本來成佛、生死涅槃猶如昨夢。

J√≥ ember (善男子), ezek a bodhisattv√°k (此菩薩) √©s (及) a Dharma-kor v√©g√©nek √©rzŇĎ l√©nyei (末世衆生), akik gyakorolva (修習) ezt a tudatot √°polj√°k √©s teljesen t√∂k√©letes√≠tik (此心得成就), rendelkeznek a se-nem-mŇĪvel√©ssel (無修) se-nem-beteljes√≠t√©sel (無成). T√∂k√©letes megvil√°gosod√°suk (圓覺) minden√ľtt vil√°g√≠t (普照), t√∂k√©letesen nyugodt (寂滅), kettŇĎss√©g n√©lk√ľli (無二). !!Melyben sz√°zmilli√≥ (百千滿億 阿僧祇 [asaṃkhyeya = kisz√°m√≠thatatlan] asaṃkhyeya, nem mondhat√≥ (不可說), hogy a Gangesz foly√≥ homokszemei (恆河沙) Buddha Vil√°gok (佛世界) mint vir√°gok az √ľress√©gben (空華). V√©letlenszerŇĪen felmer√ľlve √©s megsemmis√ľlve (亂起亂滅). Nincs azonoss√°g (不卽), sem k√ľl√∂nbs√©g (不離), sem megk√∂t√©s (無縛), sem elhagy√°s (無脫). Most elŇĎsz√∂r tudj√°tok (始知), hogy az √©rzŇĎ l√©ny (衆生) eredetileg t√∂k√©letes buddha (本來成佛); hogy az √©let √©s hal√°l (生死) [saṃsāra] √©s a nirvana (涅槃) olyan, mint a tegnapi √°lom (猶如昨夢). "

善男子、 如昨夢故、當知生死及與涅槃無起無滅無來無去。其所證者、無得無失、無取無捨。 其能證者、無作無止、無任無滅。於此證中無能無所畢竟無證亦無證者。一切法性 平等不壞。

"J√≥ ember (善男子), mint (如) a tegnapi √°lom (昨夢) tudd (知), √©let √©s hal√°l (生死) [saṃsāra] √©s valamint (及與) a nirvana (涅槃) sem mer√ľl fel (無起) sem szŇĪnik meg (無滅), sem j√∂n (無來), sem megy (無去). Ennek megval√≥s√≠t√°s√°ban (其所證) nincs nyeres√©g (無得), nincs (無失), sem megragad√°s (無取), sem elenged√©s (無捨). Az, aki r√°j√∂n (其能證), nincs kezdet [l√©trehoz] (無作), nincs meg√°ll√°s [v√©g] (無止), megt√©veszt√©s (無任) vagy megsemmis√ľl√©s (無滅). Ebben a megval√≥s√≠t√°sban (於此證中) nincs sem k√©pess√©g (無能), sem [annak] t√°rgya (無所), mindezek ut√°n [v√©gsŇĎ soron] (畢竟) sem bizonyoss√°g sem a val√≥ra v√°lt√°sa (無證亦無證). A Dharm√°k term√©szete (一切法性) egyenlŇĎ (平等) √©s elpuszt√≠thatatlan (不壞)."

善男子、彼諸菩薩如是修行、如是漸次、如是思惟、如是住持、如是方便、如是開悟。求如是法、亦不迷悶。

"J√≥ ember (善男子), ezek a bodhisatt√°k (彼諸菩薩) ek√©pp gyakorlolva (如是修行), ek√©pp fokozatosan haladva (如是漸次), ek√©pp goldolva (如是思惟) !ek√©pp megtratva (如是住持√©pp megfelelve (如是方便), ek√©pp megvil√°gosodva (如是開悟). Ha ilyenfajta Dharm√°t keresel (求如是法), √ļgy nem leszel zavaros / zaklatott (亦不迷悶).

[0915a28] 爾時世尊、欲重宣此義而說偈言。

Ekkor (爾時) a Magasztos (世尊), szeretn√©m megism√©telni ennek l√©nyeg√©t, sz√≥ljon egy vers (欲重宣此義). Azt mondta (說偈言。):

    普眼汝當知 一切諸衆生
    身心皆如幻 身相屬四大
    身性歸六塵 四大體各離
    誰爲和合者 如是漸修行
    一切悉淸淨 不動遍法界
    無作止任滅 亦無能證者
    一切佛世界 猶如虛空華
    三世悉平等 畢竟無來去
    初發心菩薩 及末世衆生
    欲求入佛道 應如是修習

    Egyetemes L√°t√°s, tudnod kell, minden √©rzŇĎ l√©ny
    teste √©s tudata csak ill√ļzi√≥. A test megjelen√©se N√©gy ElembŇĎl √°ll;
    A test term√©szete Hat Gy√∂k√©rtŇĎl f√ľgg. Amikor a N√©gy Elem eloszlik,
    Ki lesz ott, mint felhalmozódás? Eképp a gyakorlásban
    Minden teljesen tiszta, v√°ltozatlan, √°thatja a Dharma Vil√°g√°t.
    kezdet [l√©trehoz√°s]-, meg√°ll√°s [v√©g]-, megt√©veszt√©s megsemmis√ľl√©s n√©lk√ľl, [szubjekt√≠v] val√≥rav√°lt√°s k√©pess√©ge n√©lk√ľl is,
    Minden Buddha-vil√°g, m√©g mindig mint az √ľress√©g-vir√°gok.
    H√°rom Vil√°gban megismerve az egyenlŇĎs√©get, mindezek ut√°n [v√©gsŇĎ soron] sem j√∂n, sem megy.
    Bodhisattva, kinek a tudat a k√∂zelm√ļltban mer√ľlt fel, √Čs a Dharma-kor v√©g√©nek √©rzŇĎ l√©nye
    Ki belépni kíván a Buddha Útra, ily módon kell gyakorolnia.


Vajragarbha Bodhisattva 金剛藏菩薩 (Jīngāng Cáng Púsà)

[0915b10] 於是金剛藏菩薩在大衆中、卽從座起。頂禮佛足右繞三匝、 長跪叉手而白佛言: 大悲世尊。善爲一切諸菩薩衆宣揚如來圓覺淸淨大陀羅尼因地 法行漸次方便。與諸衆生開發蒙昧、在會法衆承佛慈誨、幻翳朗然、慧目淸淨。

Ezut√°n Vajragarbha Bodhisattv√°ja (金剛藏菩薩) e nagy gy√ľlekezetben (在大衆中) felemelkedett √ľlŇĎhely√©rŇĎl (座). Lehajtotta a fej√©t Buddha l√°b√°n√°l (佛足), majd h√°romszor jobbra k√∂rbej√°rta [ŇĎt] (右繞三匝). Azt√°n let√©rdelt a kez√©t √∂sszekulcsolva (長跪叉手), s Buddh√°nak mondv√°n (白佛言): Nagy K√∂ny√∂r√ľletes, Magasztos, kiv√°l√≥an oktattad minden Bodhisattv√°t a t√∂k√©letes felvil√°gosod√°s tisztas√°g√°r√≥l, a nagy dhāraṇī -r√≥l, az ok-okozat dharma gyakorlat√°r√≥l a gradiens gyakorlatokr√≥l az ideiglenes magyar√°zatok szerint. Megtiszt√≠tottad az √©rzŇĎ l√©nyek s√∂t√©t felhŇĎit; mindazok, akik ebben a Dharma gy√ľlekezetben kapt√°k meg k√∂ny√∂r√ľletes utas√≠t√°said, egy√©rtelmŇĪv√© tett√©k az !optikai ill√ļzi√≥ikat √©s finom√≠tott√°k b√∂lcsess√©g-szem√ľket.

世尊、若諸衆生本來成佛、何故復有一切無明? 若諸無明衆生本有、何因緣故如來 復說本來成佛? 十方異生本成佛道、後起無明、何時復生一切煩惱? 惟願不捨無 遮大慈、爲諸菩薩及末世衆生開祕密藏。令諸菩薩得決定心、及令末世一切衆生得 聞如是修多羅教了義法門永斷疑悔。作是語已、五體投地。如是三請終而復始。

"Magasztos, ha minden √©rzŇĎ l√©ny eredetileg t√∂k√©letes buddha, akkor hogyan tudnak a tudatlans√°ggal rendelkezni? Ha az √©rzŇĎ l√©nyek eredetileg tudatlanok, hogyan mondhatod, hogy mindig t√∂k√©letes buddh√°k voltak? Ha minden vil√°gi a t√≠z ir√°nyzban eredetileg t√∂k√©letesen megvil√°gosodott, de k√©sŇĎbb felmer√ľlt a tudatlans√°g, milyen ponton tesz meg mindent a tathagat√°k, hogy regener√°lj√°k ezeket a nyomor√ļs√°gokat? Az egyetlen k√©r√©sem, ne dobja el hat√°rtalan nagy k√∂ny√∂r√ľlet√©t √©s t√°rja fel a rejtett kincs√©t a bodhisattv√°knak, √©s a Dharma-kor v√©g√©nek √©rzŇĎ l√©nyeinek. Ez√°ltal a bodhisattv√°k rend√≠thetetlen hitet kapnak √©s lehetŇĎv√© teszik, hogy a Dharma-kor v√©g√©nek minden √©rzŇĎ l√©nye hozz√°f√©rjen ehhez a tan√≠t√°shoz, mely a teljes tan√≠t√°s sz√ļtr√°ja oly m√≥don, hogy k√©pesek legyen tart√≥san megsz√ľntetni tart√≥san k√©ts√©get √©s sajn√°latot. " Miut√°n ezt mondta (語已), √∂t testr√©sz√©t f√∂lre √©rintette (五體投地). H√°romszor egym√°s ut√°n ezt a k√©rd√©st feltette, sorozatban.

[0915b23] 爾時世尊 吿金剛藏菩薩言: 善哉、善哉。 善男子、汝等乃 能爲諸菩薩及末世衆生問於如來甚深祕密究竟方便。是諸菩薩最上教誨了義大乘、 能使十方修學菩薩及末世一切衆生得決定心、永斷疑悔。汝今諦聽 、當爲汝說。 時金剛藏菩薩奉教歡喜、及諸大衆默然而聽。

Ekkor a Magasztos Vajragarbha Bodhisattvahoz sz√≥lva mondta: Kiv√°l√≥, kiv√°l√≥! J√≥ ember (善男子), j√≥l k√©rdezted a Dharma-kor v√©g√©nek bodhisattv√°i √©s √©rzŇĎ l√©nyei sz√°m√°ra a Tathagata rendk√≠v√ľl m√©ly √©s rejt√©lyes v√©gsŇĎ c√©l√ļ eszk√∂z√©rŇĎl. Ez a legmagasabb tan√≠t√°s, amelyet a bodhisattv√°k adnak, a Nagy J√°rmŇĪ teljesen felt√°rt doktr√≠n√°ja, amely k√©pes a t√≠z ir√°ny megvil√°gosodott Bodhisattv√°t okozni, valamint a Dharma-kor v√©g√©nek √©rzŇĎ l√©nyei sz√°m√°ra rend√≠thetetlen hitet szerezni √©s tart√≥san elv√°lasztani k√©ts√©g √©s megb√°n√°st. Most figyelj, megmagyar√°zom. Egyetemes Vajragarbha Bodhisattva (金剛藏菩薩) a tan√≠t√°st tisztelettel √©s √∂r√∂mmel fogadta (奉教歡喜); mindenki e nagy √∂sszej√∂vetelben (諸大衆) csendben (默) maradt √©s hallgatott (聽).

[0915c01] 善男子、一切世界始終生滅、前後有無、聚散起止循環往復 念念相續種種取捨皆是輪廻。未出輪廻而辨圓覺、彼圓覺性卽同流轉。若免輪廻無 有是處。譬如動目能搖湛水。亦如定眼由廻轉火。雲駛月運、舟行岸移、亦復如是。 善男子、諸旋未息。彼物先住尚不可得。何況輪轉生死垢心、曾未淸淨、觀佛圓覺 而不旋復? 是故汝等便生三惑。

"J√≥ ember (善男子), minden vil√°g keletkezik √©s elm√ļlik, sz√ľlet √©s meghal, van elŇĎtte √©s ut√°nna, l√©tezik √©s nem-l√©tezik, √∂sszegyŇĪlik √©s sz√©tsz√≥r√≥dik, felmer√ľl √©s megszŇĪnik. Ez a men√©s √©s visszat√©r√©s k√∂rk√∂r√∂s mozg√°sa pillanatnyi idŇĎ eltelte n√©lk√ľl, k√ľl√∂nb√∂zŇĎ m√≥don megragadva √©s felszabad√≠tva, minden ciklikus l√©tez√©s.A t√∂k√©letes megvil√°gosod√°s term√©szete, amelyet a ciklikus l√©tez√©s elhagy√°sa n√©lk√ľl √©szlelnek, egyszerŇĪen !√°tt√©teles [hal√°l ut√°n egy m√°sik testbe jutni]. Ha √ļgy gondolod, hogy ilyen m√≥don elker√ľlheted a ciklikus l√©tez√©st, akkor teljesen elhagyod a t√°j√©koz√≥d√°st. "Ez hasonl√≠that√≥ ahhoz a m√≥dhoz, ahogyan a szemet r√°zva a v√≠z m√©g mindig mozogni l√°tszik, vagy olyan m√≥don, a √°td√∂f√∂tt [transzfekt√°lt] tekintet lehetŇĎv√© teszi a tŇĪzker√©k megjelen√©s√©t.. Ugyan√ļgy, a Hold mellett mozg√≥ felhŇĎk √ļgy l√°tszanak, mintha mozogni kezden√©nek, s amikor egy mozg√≥ haj√≥ban vagy, a part l√°that√≥an mozog. J√≥ ember (善男子), mindezek a dolgok v√©g n√©lk√ľl mozognak, √©s b√°r az objektumok m√°r helyhez k√∂t√∂ttek, nem tudsz jav√≠tani rajtuk. Hogy v√°rhatn√°l arra, hogy megpillantsad Buddha t√∂k√©letes megvil√°gosod√°s√°t a ciklikus-, samsarikus, foltos tudattal, ami soha nem volt egy√©rtelmŇĪ? Emiatt vagy hajlamos felkelni a h√°rom ment√°lis zavart."

[0915c09] 善男子、譬如幻翳妄見空華。幻翳若除、不可說言: 此翳已 滅、何時更起一切諸翳? 何以故? 翳華二法非相對故。亦如空華滅於空時、不可 說言: 虛空何時更起空華? 何以故? 空本無華、非起滅故。生死涅槃同於起滅。 妙覺圓照離於華翳。

"J√≥ ember (善男子), olyan, mint egy illuz√≥rikus szem betegs√©ge, amely hamis m√≥don az √ľress√©g vir√°gainak elk√©pzel√©s√©t hozza l√©tre. Ha az illuz√≥rikus szem betegs√©get elt√°vol√≠tj√°k, nem k√©rdezheted: "most, hogy ez a szem-betegs√©g elt√∂r√∂lt, mikor jelentkeznek m√°s szem betegs√©gek?" Mi√©rt? Mert ez a k√©t dolog - a vir√°gok √©s a szem betegs√©ge - nem f√ľgg egym√°st√≥l. Olyan, mint az √ľress√©g-vir√°gok eltŇĪn√©se az √ľress√©gben. Nem mondhatod, hogy "mikor fognak √ļjra megjelenni az √ľress√©g-vir√°gok?" Mi√©rt? Mivel az √ľress√©gben eredetileg sem volt vir√°g, nem keletkeznek √©s nem szŇĪnnek meg. A saṃsāra √©s a nirvana ugyanazok, mint a felmer√ľl√©s √©s a megszŇĪn√©s; a csod√°latos megvil√°gosod√°s t√∂k√©letesen vil√°g√≠t √©s nincs vir√°g vagy szem betegs√©g."

[0915c17] 善男子、當知虛空非是暫有、亦非暫無。況復如來隨順圓覺、 而爲虛空平等本性?

"J√≥ ember (善男子), tudd, hogy az √ľress√©g nem l√©tezik egy pillanatra, sem nem-l√©tezik egy pillanatra. Mennyivel ink√°bb a Tathāgata t√∂k√©letesen megvil√°gosodott csod√°latos tudat√°val az √ľress√©g egyenlŇĎ eredeti term√©szet√©v√© v√°lik?"

善男子、如銷金鑛。金非銷有。旣已成金、不重爲鑛。經無窮 時、金性不壞。不應說言本非成就。如來圓覺亦復如是。

"J√≥ ember (善男子), olyan, mint az aranyolvaszt√°s. Az arany nem keletkezik az olvaszt√°s miatt; ez m√°r t√∂k√©letes arany √©s a finom√≠t√°s ut√°n soha t√∂bb√© nem lesz √©rc. B√°r v√©gtelen idŇĎn √°t tart az arany term√©szete sohasem s√©r√ľlt meg. T√©ves mondani, hogy eredetileg nem t√∂k√©letes. A Tathāgata t√∂k√©letes megvil√°gosod√°sa is √≠gy van."

[0915c22] 善男子、一切如來妙圓覺心本無菩提及於涅槃、亦無成佛及 不成佛、無妄輪廻及非輪廻。

"J√≥ ember (善男子), a tathāgat√°k csod√°latos, t√∂k√©letesen megvil√°gosodott tudata eredetileg sem bodhi, sem nirvana; nem rendelkezik sem a Buddha-term√©szet megval√≥s√≠t√°s√°val sem a Buddha-term√©szet nem-megval√≥s√≠t√°s√°val; nincs hamis ciklikus l√©tez√©s sem nem-ciklikus l√©tez√©s. "

善男子、但諸聲聞所圓境界、身心語言皆悉斷滅。終 不能至彼之親證所現涅槃。何況能以有思惟心、測度如來圓覺境界? 如取螢火燒須 彌山、終不能著。以輪廻心、生輪廻見、入於如來大寂滅海、終不能至。是故我說 一切菩薩及末世衆生先斷無始輪廻根本。

"J√≥ ember (善男子), az √°llapotban a k√∂zvetlen tan√≠tv√°ny √ļt teljes√≠t√©se a szavak, gondolatok √©s cselekv√©s karmikus aktivit√°s√°nak teljes elv√°laszt√°sa. "Ňźk m√©g mindig k√©ptelenek el√©rni saj√°t aktualiz√°lt √©s nyilv√°nval√≥ nirv√°naikat. Hogyan sz√°m√≠thatsz arra, hogy a Tathāgata t√∂k√©letes megvil√°gosod√°s √°llapot√°t meg√©rten√© a diszkurz√≠v gondolat seg√≠ts√©g√©vel? Olyan, mintha megpr√≥b√°ln√°m √©getni Sumeru hegyet a szentj√°nosbog√°r tŇĪz√©vel, mely lehetetlen! "A ciklikus elme haszn√°lat√°val, ciklikus szeml√©letet hozol l√©tre √©s soha nem fogsz tudni bel√©pni Tathāgata √≥ce√°nj√°nak a t√∂k√©letes nyugalm√°ba. Ez√©rt mondom, hogy a Dharma-kor v√©g√©nek minden bodhisattv√°ja √©s √©rzŇĎ l√©nye elŇĎbb meg kell sz√ľntesse a ciklikus l√©t kezdet n√©lk√ľli gy√∂kereit."

[0915c22] 善男子、有作思惟從有心起。皆是六塵妄想緣氣非實心體、已如空華。用此思惟辨於佛境猶如空華復結空果。展轉妄想無有是處。

"J√≥ ember (善男子), a megszokott kifejtŇĎ gondolat a felt√©telezett tudatb√≥l ered. A hat adatmezŇĎ, a hamis felfog√°s √©s a felt√©telekhez k√∂t√∂tt [kondicion√°lt] energi√°k nem a tudat igazi l√©nyege - val√≥j√°ban olyan, mint az √ľress√©g vir√°gai De a kifejtŇĎ gondolkod√°s a Buddha-√°llapot felismer√©s√©re olyan, mint az √ľress√©g-vir√°gok, amelyek m√©g tov√°bb hoznak l√©tre "√ľress√©g-gy√ľm√∂lcs√∂ket". A k√∂rk√∂r√∂s hamis gondolatok itt haszontalanok."

善男子、虛妄浮心多諸巧見不能成就圓覺方便。如是分別非爲正問。 爾時世尊、欲重宣此義而說偈言。

"J√≥ ember (善男子), hamis, lebegŇĎ gondolatok √©s sz√°mos okos n√©zet k√©ptelen t√∂k√©letes√≠teni a t√∂k√©letes megvil√°gosod√°s c√©lszerŇĪ eszk√∂z√©t. Ezt a fajta megk√ľl√∂nb√∂ztet√©st haszn√°lva, nem tudsz megfogalmazni megfelelŇĎ k√©rd√©st."

[0916a03] 爾時,世尊欲重宣此義而說偈言:

Aztán a magasztos, azzal a céllal, hogy megismételje ennek lényegét, verset mondott, mondván:

    金剛藏當知 如來寂滅性
    未曾有終始 若以輪廻心
    思惟卽旋復 但至輪廻際
    不能入佛海 譬如銷金鑛
    金非銷故有 雖復本來金
    終以銷成就 一成眞金體
    不復重爲鑛 生死與涅槃
    凡夫及諸佛 同爲空華相
    思惟猶幻化 何況結虛妄
    若能了此心 然後求圓覺

    Vajragarbha, tudd, a Tathāgata teljesen nyugodt term√©szet√©nek
    Soha nem volt kezdete vagy vége. Ha a ciklikus tudatod használod
    a kifejtŇĎ gondolkod√°s csak a leggyakrabban, a ciklikus l√©tez√©s korl√°tait √©ri el,
    √Čs nem tudsz bel√©pni a Buddha-tengerbe. Olyan ez, mint az arany√©rc olvaszt√°sa:
    Az arany nem létezik olvasztás miatt, Mégis nyers arany, olvasztásból.
    Miut√°n ezt k√∂vetŇĎen t√∂k√©letes√≠tett, Soha nem t√©r vissza az √©rc √°llapot√°ba.
    Samsara √©s nirvana, Vil√°giak √©s Buddh√°k Mint az √ľress√©g-vir√°gok, a megjelen√©sek. A kifejtŇĎ gondolat csak illuz√≥rikus jelens√©g:
    Hogyan tud behatolni a hamiss√°gba? Csak azt k√∂vetŇĎen, hogy teljes m√©rt√©kben ismered ezt a tudatot
    Kereshetsz tökéletes felvilágosodást.


Maitreya Bodhisattva 彌勒菩薩 (Mílè Púsà)

[0916a15] 於是彌勒菩薩在大衆中、卽從座起。頂禮佛足右繞三匝。長 跪叉手而白佛言: 大悲世尊。廣爲菩薩開祕密藏、令諸大衆深悟輪廻、分別邪正。 能施末世一切衆生無畏道眼於大涅槃生決定信。無復重隨輪轉境界、起循環見。

Ezut√°n Maitreya Bodhisattv√°ja (彌勒菩薩) e nagy gy√ľlekezetben (在大衆中) felemelkedett √ľlŇĎhely√©rŇĎl (座). Lehajtotta a fej√©t Buddha l√°b√°n√°l (佛足), majd h√°romszor jobbra k√∂rbej√°rta [ŇĎt] (右繞三匝). Azt√°n let√©rdelt a kez√©t √∂sszekulcsolva (長跪叉手), s Buddh√°nak mondv√°n (白佛言): "Nagy K√∂ny√∂r√ľletes, Magasztos (大悲世尊), sz√©lesre nyitottad a bodhisattv√°k (廣爲菩薩開) a titkos tudat√°t (祕密藏) √©s megt√©ve mindent az √°tv√°ndorl√°s kapcs√°n a nagy gy√ľlekezet m√©ly fel√©bred√©s√©ben (令諸大衆深悟輪廻) √©s k√ľl√∂nbs√©get helytelen (邪) √©s igaz (正) k√∂zt. K√©pes volt√°l √°tadni a Dharma-kor √©rzŇĎ l√©nyeinek (末世一切衆生) az √öt Rettenthetetlen Szem√©t (無畏道眼) √©s a nagy nirvanaban (於大涅槃) a rend√≠thetetlen hitet; nem fogj√°k ism√©t k√∂vetni (無復重隨) a ciklikus vil√°gokat [l√©tez√©st] (輪轉境界), vagy felkelteni a ciklikus n√©zeteket (起循環見)."

世尊、若諸菩薩及末世衆生欲遊如來大寂滅海、云何當斷輪廻根本? 於諸輪廻有幾 種性? 修佛菩提幾等差別? 廻入塵勞當設幾種教化方便度諸衆生? 惟願不捨救 世大悲令諸修行一切菩薩及末世衆生慧目肅淸、照輝心鏡、圓悟如來無上知見。作 是語已、五體投地。如是三請、終而復始。

"Magasztos (世尊), ha a bodhisattv√°k (若諸菩薩) √©s a Dharma-kor v√©g√©nek √©rzŇĎ l√©nyei (末世衆生) √ļszni [lebegni] akarnak (欲遊) a Tathāgata (如來) nagy nyugodt √≥ce√°nj√°n (大寂滅海), hogyan t√∂rj√©k meg (斷) a l√©t kerek√©nek gy√∂kereit (輪廻根本)? A ciklikus l√©tez√©s kerek√©ben (於諸輪廻), mennyi l√©ny l√©tezik (有幾種性)? Buddha bodhi gyakorl√°ban (修佛菩提) mennyi k√ľl√∂nbs√©g l√©tezik (幾等差別)? Amikor mi visszat√©r√ľnk a piszkos √©s neh√©z vil√°gba, milyen t√≠pus√ļ oktat√≥eszk√∂z√∂ket kell l√©trehoznunk ahhoz, hogy minden √©rzŇĎ l√©nyt megments√ľnk? K√∂ny√∂rg√∂m, ne laz√≠ts a vil√°g-gmentŇĎ nagy k√∂ny√∂r√ľleteden, hogy vil√°goss√° tedd a Dharma-kor v√©g√©nek minden gyakorl√≥ bodhisattv√°j√°nak √©s √©rzŇĎ l√©ny√©nek b√∂lcsess√©g-szem√©t, vil√°g√≠tsa meg elm√©j√ľk t√ľkr√©t √©s teljesen √©bressze fel a Tathāgata fel√ľlm√ļlhatatlan betekint√©s√©t." Miut√°n ezt mondta (語已), √∂t testr√©sz√©t f√∂lre √©rintette (五體投地). H√°romszor egym√°s ut√°n ezt a k√©rd√©st feltette, sorozatban.

[0916a27] 爾時世尊 吿彌勒菩薩言: 善哉、善哉。

Akkor a Magasztos, Maitreya Bopdhisattva-nak mondva így szólt: "Kiváló, kiváló!"

善男子、汝等乃能 爲諸菩薩及末世衆生請問如來深奧祕密微妙之義、令諸菩薩潔淸慧目、及令一切末 世衆生永斷輪廻。心悟實相具無生忍。汝今諦聽、當爲汝說。時彌勒菩薩奉教歡喜、 及諸大衆默然而聽。

J√≥ ember (善男子), j√≥l k√©rdezt√©l a Dharma-kor v√©g√©nek bodhisattv√°i √©s √©rzŇĎ l√©nyei nev√©ben a Tathaāgata misztikus, titkos, finom tan√°r√≥l. Enged√©lyezted a b√≥dhiszatt√°knak, hogy tiszt√≠ts√°k b√∂lcsess√©g-szem√ľket, s lehetŇĎv√© tetted, hogy a Dharma-kor v√©g√©nek minden √©rzŇĎ l√©nye hogy v√©glegesen elszakadjanak a ciklikus l√©tez√©stŇĎl. A tudatuk fel√©breszti val√≥di jelleg√ľket, s rendelkezni fognak az egyenlŇĎs√©ggel ami a l√©t nem-felmer√ľlŇĎ jelleg√©nek l√©tez√©s√©nek tudatoss√°g√°val j√°r. Figyelj, √©s megmagyar√°zom neked. Maitreya Bopdhisattva (彌勒菩薩) a tan√≠t√°st tisztelettel √©s √∂r√∂mmel fogadta (奉教歡喜); mindenki e nagy √∂sszej√∂vetelben (諸大衆) csendben (默) maradt √©s hallgatott (聽).

[0916b04] 善男子、一切衆生、從無始際、由有種種恩愛貪欲、故有輪 廻。若諸世界一切種性、卵生、胎生、濕生、化生、皆因淫欲而正性命、當知輪 廻愛爲根本。由有諸欲助發愛性、是故能令生死相續。欲因愛生、命因欲有。衆生 愛命還依欲本。愛欲爲因愛命爲果。由於欲境起諸違順。境背愛心而生憎嫉、造種 種業。是故復生地獄餓鬼。知欲可厭、愛厭業道、捨惡樂善復現天人。還知諸愛可 厭惡故、棄愛樂捨。還滋愛本、便現有爲增上善果。皆輪廻故不成聖道。是故衆生 欲脫生死免諸輪廻、先斷貪欲及除愛渴。

"J√≥ ember (善男子), minden √©rzŇĎ l√©ny v√°ndorol a birtokl√°suk [megsz√°llotts√°g] ok√°n, kezdetektŇĎl fogva, lelki√°llapotuk-, a szeretethez val√≥ ragaszkod√°suk-, s√≥v√°rg√°suk √©s v√°gyaik miatt." "Mivel k√ľl√∂nb√∂zŇĎ t√≠pus√ļ l√©nyek mindegyike - akik toj√°sb√≥l sz√ľletettek, akik m√©hbŇĎl sz√ľlettek, akik nedvess√©gtŇĎl sz√ľlettek √©s akik √°talakul√°ssal sz√ľlettek - megkapja a sz√ľlet√©s√©t √©s az √©let√©t a szexu√°lis v√°gyt√≥l, fel kell ismerned, hogy a ciklikus l√©tez√©s alapja a szerelemhez val√≥ [szeretet] ragaszkod√°s. Ez csatolt szeretet megragad√°s√°nak hajlama a v√°gyak l√©tez√©s√©re t√°maszkodik, ez√©rt k√©pes a √©let √©s hal√°l [saṃsāra] folytonoss√°g√°nak felhatalmaz√°s√°ra. A v√°gy a szeretettŇĎl f√ľggŇĎen keletkezik; az √©leterŇĎ a v√°gyt√≥l f√ľggŇĎen l√©tezik. R√°ad√°sul az √©rzŇĎ l√©nyek szeretethez √©s √©lethez val√≥ ragaszkod√°s√°nak v√°gya mint a gy√∂kereik. A szerelemhez √©s v√°gyhoz val√≥ ragaszkod√°s az ok, a szerelemhez val√≥ ragaszkod√°s √©s az √©let az eredm√©ny." "Ez a v√°gy t√°rgyaira utal, melyet felkeltesz minden "szeretettel" √©s "√ļt√°lattal". Ha a t√°rgy ellent√©tes a ragaszkod√≥ tudattal, felkelted az √≠rt√≥z√°s √©s f√©lt√©kenys√©g [√©rzet√©t] s k√∂rbefutva mindenf√©le karm√°t hozol l√©tre. Ez az√©rt van √≠gy, mert √ļjj√°sz√ľletsz a pokol l√©nyek√©nt vagy egy √©hes szellemk√©nt. De azt√°n, tudv√°n, hogy a v√°gyat el kell hagyni, √©s ragaszkodnod kell a karmikus tev√©kenys√©g elhagy√°s√°nak √ļtj√°hoz, eldobtad a gonoszt √©s √©lvezed a j√≥s√°got; enn√©l fogva √ļjj√°sz√ľletsz, mint egy isten vagy egy ember. √öjra, tudv√°n, hogy nem kellene szeretned a ragaszkod√°s minden form√°j√°t, elhagyod a ragaszkod√°st √©s √©lvezed a nem-ragaszkod√°st. Ez nagyban t√°pl√°lja a ragaszkod√°s gy√∂kereit √©s te automatikusan elŇĎ√°ll√≠tod a felt√©telesen jav√≠tott pozit√≠v √°llapotokat. De mivel mindez ciklikus l√©tez√©s,m√©g mindig nem √©red el a megfontolt [b√∂lcs] m√≥dot / utat. Ez√©rt az √©rzŇĎ l√©nyek, akik v√°gynak arra, hogy a sz√ľlet√©stŇĎl √©s a hal√°lukt√≥l mentesek legyenek √©s szeretn√©k elker√ľlni a ciklikus l√©tez√©st, elŇĎsz√∂r meg kell sz√ľntetni√ľk a v√°gyat √©s megszaba√≠tani √∂nmagukat a szeretet / szerelem ragaszkod√°s√°t√≥l.

[0916b15] 善男子、菩薩變化示現世間、非愛爲本。但以慈悲令彼捨愛 假諸貪欲而入生死。若諸末世一切衆生能捨諸欲及除憎愛、永斷輪廻。勤救如來圓 覺境界於淸淨心、便得開悟。

"J√≥ ember (善男子), amikor a bodhisattv√°k megjelennek a vil√°gon, hogy tan√≠tsanak, ez nem a ragaszkod√°son alapul. Csak az ŇĎ k√∂ny√∂r√ľletes sz√°nd√©kuk, hogy az √©rzŇĎ l√©nyek eldobj√°k a ragaszkod√°st hogy ideiglenesen mindenf√©le v√°gyat vesznek √©s bel√©pnek a sz√ľlet√©s √©s a hal√°lba." "Ha a Dharma-kor v√©g√©nek minden √©rzŇĎ l√©nye eldobja v√°gyait √©s elt√°vol√≠tja a szeretetet √©s gyŇĪl√∂letet, v√©glegesen megsz√ľntetik ciklikus l√©tez√©s√ľket. A Tathāgata t√∂k√©letesen megvil√°gosodott √°llapot√°nak keres√©se az Ňź tiszta gondolkod√°sukban, k√∂zvetlen√ľl fogj√°k el√©rni az √©bred√©st."

[0916b20] 善男子、一切衆生由本貪欲發揮無明、顯出五性差別 不等。依二種障而現深淺。云何二障? 一者理障、礙正知見。二者事障、續諸生 死。云何五性? 善男子、若此二障未得斷滅、名未成佛。若諸衆生永捨貪欲、先 除事障、未斷理障、但能悟入聲聞緣覺、未能顯住菩薩境界。

"J√≥ ember (善男子), az √©rzŇĎ l√©nyek, a v√°gyaik alapja miatt, tudatlans√°got hoznak l√©tre √©s nyilv√°nval√≥v√° teszik az √Ėt Term√©szet k√ľl√∂nbs√©geit √©s egyenlŇĎtlens√©geit. A k√©t akad√°ly miatt m√©ly √©s sek√©ly megnyilv√°nul√°sa van. Mi a !K√©t Akad√°ly? ElŇĎsz√∂r a !Noumen√°lis Akad√°ly, mely akad√°lyozza a helyes tudatoss√°got; a m√°sodik a !Fenomen√°lis Akad√°ly amely lehetŇĎv√© teszi a saṃsāra folytat√°s√°t." "Melyek az" √Ėt Term√©szet"? J√≥ ember (善男子), ha az √©rzŇĎ l√©nyek m√©g nem tudt√°k elpuszt√≠tani a K√©t Akad√°lyt, ezt nevezik "a Buddha-term√©szet nem-teljes√≠t√©s√©nek". Ha az √©rzŇĎ l√©nyek v√©gleg elvetik a v√°gyat, elŇĎsz√∂r elt√°vol√≠tva a Fenomen√°lis Akad√°lyt, de m√©g nem sz√ľntett√©k meg a Noumen√°lis Akad√°lyt, k√©pesek arra, hogy fel√©bredjenek a k√∂zvetlen tan√≠tv√°nyok √©s mag√°nyos megval√≥s√≠t√≥k √ļtj√°n, de nem k√©pesek megnyilv√°nulni √©s lakni a bodhisattva √°llapot√°ban. "

善男子、若諸末世一切衆生欲汎如來大圓覺海、先當發願勤 斷二障。二障已伏卽能悟入菩薩境界。若事理障已永斷滅、卽入如來微妙圓覺、滿 足菩提及大涅槃。

"J√≥ ember (善男子), ha a Dharma-kor v√©g√©nek minden √©rzŇĎ l√©nye a Tathāgata t√∂k√©letes megvil√°gosod√°s√°nak nagy √≥ce√°nj√°n k√≠v√°n lebegni, elŇĎsz√∂r fel kell √©breszetni√ľk elhat√°roz√°sukat, hogy megsz√ľntess√©k a K√©t Akad√°lyt. Miut√°n a K√©t Akad√°lyt elnyomt√°k, fel lehet √©bredni √©s bel√©pni a bodhisattva √°llapot√°ba; miut√°n v√©gleg elpuszt√≠totta a Noumen√°lis √©s a Fenomen√°lis Akad√°lyokat, az ember k√©pes bel√©pni a Tathagata-f√©le Teljes Megvil√°gosod√°sba, √©s k√©pes teljes m√©rt√©kben beteljes√≠teni a Bodhi-t √©s a nagy nirvana-t."

善男子、一切衆生皆證圓覺。逢善知識、依彼所作因地法行。時 事修習便有頓漸。若遇如來無上菩提正修行路、根無大小。皆成佛果。若諸衆生雖 求善友遇邪見者、未得正悟。是則名爲外道種性。邪師過謬非衆生咎。是名衆生五 性差別。

"J√≥ ember (善男子), minden √©rzŇĎ l√©ny kiv√©tel n√©lk√ľl megval√≥s√≠thatja a t√∂k√©letes megvil√°gosod√°st." "Amikor val√≥di tan√°rral tal√°lkozol, t√°maszkodj az oks√°gi √°llapot val√≥di gyakorlat√°ra, amit ŇĎ √°ll√≠t fel neked. Ha ezt a gyakorlatot k√∂veted, mind a hirtelen, mind a fokozatos tartalmazott lesz. Ha a Tathāgat√°k fel√ľlm√ļlhatatlan bodhi-j√°nak gyakorlati √ļtj√°ra l√©psz, akkor nincs "felsŇĎbb" vagy "alacsonyabb" k√©pess√©gŇĪ ember: mindenki el√©ri a Buddhas√°got. Ha egy igazi tan√≠t√≥ keres√©se k√∂zben, az √©rzŇĎ l√©nyek tal√°lkoznak a t√©ves n√©zetekkel, nem fogj√°k megszerezni a helyes √©bred√©st. B√°r ez a "t√©ves hitŇĪ hiba", a tan√°r hib√°ja √©s nem az √©rzŇĎ l√©nyek√©. Ez az √©rzŇĎ l√©nyek "√Ėt k√ľl√∂nb√∂zo Term√©szet√©nek" k√ľl√∂nbs√©ge.

[0916c07] 善男子、菩薩唯以大悲方便入諸世間、開發未悟、乃至示現 種種形相、逆順境界。與其同事化令成佛。皆依無始淸淨願力。若諸末世一切衆生 於大圓覺起增上心當發菩薩淸淨大願。應作是言: 願我今者住佛圓覺求善知識、莫 値外道及與二乘。依願修行漸斷諸障。障盡、願滿、便登解脫淸淨法殿、證大圓 覺妙莊嚴域。爾時世尊、欲重宣此義而說偈言。

"J√≥ ember (善男子), csak a Nagy K√∂ny√∂r√ľletess√©g c√©ljuk r√©v√©n a bodhisattv√°k bel√©pnek a vil√°gi vil√°gba, fel√©breszteni a nem-megvil√°gosodottakat, k√ľl√∂nb√∂zŇĎ form√°kban √©s alakokban megnyilv√°nulva, kellemes √©s kellemetlen k√∂r√ľlm√©nyek k√∂z√∂tt tev√©kenykedve. Csak a fogadalomuk kezdeti tiszta erej√©re t√°maszkodnak, hogy megments√©k az √∂sszes l√©nyt, hogy fizikailag egy√ľtt dolgoznak ezekkel az emberekkel √©s okok legyenek sz√°mukra, hogy beteljes√≠ts√©k a Buddhas√°got. A Dharma-kor v√©g√©nek minden √©rzŇĎ l√©nye, aki szeretn√© fel√©breszti tudat√°t felerŇĎs√∂d√∂tt a t√∂k√©letes megvil√°gosod√°s fel√©, fel kell √©bresztenie a bodhisattv√°k tiszta, nagy elsz√°nts√°g√°t. Azt kell mondania: "Meg√≠g√©rem, hogy a Buddha Teljes Megvil√°gosod√°s√°ban lakom, hogy igyekezv√©n val√≥di tan√°rokat keresni, √©s nem tenni gy√∂kereket a K√©t J√°rmŇĪ heterodox √ļtjaiba vagy gyakorl√≥iba." Ennek a fogadalomnak a gyakorl√°sa egyenk√©nt szak√≠tja meg az akad√°lyokat. Amikor megszŇĪnnek az akad√°lyok, a fogadalom teljes√ľl. Automatikusan felkelted a Megszabadul√°s Tiszta Dharma Palot√°j√°t, √©s aktualiz√°lod a Nagy t√∂k√©letes felvil√°gosod√°s csod√°latosan d√≠sz√≠tett birodalm√°t. "

[0916c14] 爾時世尊、欲重宣此義而說偈言。

Aztán a Magasztos, azzal a céllal, hogy megismételje ennek lényegét, verset mondott, mondván:

    彌勒汝當知 一切諸衆生
    不得大解脫 皆由貪欲故
    墮落於生死 若能斷憎愛
    及與貪瞋癡 不因差別性
    皆得成佛道 二障永銷滅
    求師得正悟 隨順菩薩願
    依止大涅槃 十方諸菩薩
    皆以大悲願 示現入生死
    現在修行者 及末世衆生
    勤斷諸愛見 便歸大圓覺

    Maitreya, tudnod kell, hogy a Nagy Megszabadulás nem-teljesítése
    Minden √©rzŇĎ l√©ny √°ltal, csak v√°gyakoz√°s;
    Ez√©rt sz√ľletnek √©s halnak meg. Ha elk√ľl√∂n√≠ted magad a "tetszik"-tŇĎl √©s "nem tetszik"-tŇĎl,
    Csak√ļgy, mint a v√°gy, a gyŇĪl√∂let √©s a tudatlans√°g, mindennel t√∂k√©letes√≠ted a Buddha √ötj√°t √Čs tart√≥san lerombolod a K√©t Akad√°lyt, an√©lk√ľl, hogy b√°rmilyen "term√©szetbeli k√ľl√∂nbs√©gre" lenne sz√ľks√©ged.
    Keresd a tan√°rt, akinek √©bred√©se megfelelŇĎ. Gyakorold a fogadalmat, hogy felkeltse a bodhi-tudatot
    Támaszkodj Nagy Nirvánára. A bodhisattvák a tíz irányban
    megjelenek a saṃsāra vil√°g√°ban, a Nagyon Egy√ľtt√©rz√©s fogadalomra t√°maszkodva.
    Jelenlegi gyakorl√≥k, valamint a Dharma-kor v√©g√©nek √©rzŇĎ l√©nyei
    T√∂rekedni√ľk kell arra, hogy megsz√ľntesse az √∂sszes ragaszkod√≥ n√©zet√ľket √©s k√∂zvetlen√ľl visszat√©rve a Nagy Teljes Megvil√°gosod√°shoz.


Tiszta B√∂lcsess√©g Bodhisattva 淸淨慧菩薩 (Qīng Jìng Huì Púsà)

[0916c26] 於是淸淨慧菩薩在大衆中、卽從座起。頂禮佛足右繞三匝。 長跪叉手而白佛言: 大悲世尊。爲我等輩廣說如是不思議事、本所不見本所不聞。 我等今者蒙佛善誘、身心泰然、得大饒益。願爲諸來一切法衆重宣法王圓滿覺性。 一切衆生及諸菩薩、如來世尊、所證所得云何差別? 令末世衆生聞此聖教、隨順 開悟漸次能入。作是語已、五體投地。如是三請終而復始。

Ezut√°n Tiszta B√∂lcsess√©g Bodhisattv√°ja (淸淨慧菩薩) e nagy gy√ľlekezetben (在大衆中) felemelkedett √ľlŇĎhely√©rŇĎl (座). Lehajtotta a fej√©t Buddha l√°b√°n√°l (佛足), majd h√°romszor jobbra k√∂rbej√°rta [ŇĎt] (右繞三匝). Azt√°n let√©rdelt a kez√©t √∂sszekulcsolva (長跪叉手), s Buddh√°nak mondv√°n (白佛言): "Magasztos, √∂nzetlen√ľl elmagyar√°ztad a teljes csoportnak ezt a felfoghatatlan dolgot, mely eredetileg nem l√°that√≥ √©s eredetileg nem hallhat√≥. Mi, akik itt vagyunk √©s megkaptuk a kiv√°l√≥ utas√≠t√°st, megszerezt√ľk a test √©s a tudat nyugalm√°t, nagy haszonnal j√°rtunk. Szeretn√©m k√©rdezni: √ļjra magyar√°zn√°d a Dharma Kir√°ly T√∂k√©letes Teljes Megvil√°gosod√°s√°nak term√©szet√©t azok sz√°m√°ra, akik a tan√≠t√°sod√©rt j√∂ttek? Milyen k√ľl√∂nbs√©gek vannak ak√∂z√∂tt, melyeket az √©rz√©ki l√©nyek-, bodhisattv√°k √©s a Magasztos Tathāgat√°k megragadnak √©s megval√≥s√≠tanak? K√©rem, engedd, hogy a Dharma-kor v√©g√©nek √©rzŇĎ l√©nyei meghallj√°k ezt a b√∂lcs tan√≠t√°st, melynek megfelelhetnek, fel√©bredjenek rajta kereszt√ľl √©s melybe fokozatosan k√©pesek bel√©pni." Miut√°n ezt mondta (語已), √∂t testr√©sz√©t f√∂lre √©rintette (五體投地). H√°romszor egym√°s ut√°n ezt a k√©rd√©st feltette, sorozatban.

[0917a06] 爾時世尊 吿淸淨慧菩薩言: 善哉、善哉。善男子、汝等乃 能爲末世衆生請問如來漸次差別。汝今諦聽 、當爲汝說。時淸淨慧菩薩奉教歡喜、 及諸大衆默然而聽。

Azt√°n a Magasztos Tiszta B√∂lcsess√©g Bodhisattv√°nak v√°laszolva azt mondta: "KitŇĪnŇĎ, kiv√°l√≥! J√≥ ember (善男子), j√≥l k√©rted a Dharma-kor v√©g√©nek bodhisattvai √©s √©rzŇĎ l√©nyei sz√°m√°ra a Tathagata szintk√ľl√∂nbs√©g√©rŇĎl. Figyelj, megmagyar√°zom neked. Pure Wisdom Bodhisattva 淸淨慧菩薩 a tan√≠t√°st tisztelettel √©s √∂r√∂mmel fogadta (奉教歡喜); mindenki e nagy √∂sszej√∂vetelben (諸大衆) csendben (默) maradt √©s hallgatott (聽).

[0917a10] 善男子、圓覺自性非性、性有循諸性起。無取無證。於實相 中、實無菩薩及諸衆生。何以故? 菩薩衆生皆是幻化、幻化滅故無取證者。譬如 眼根不自見眼、性自平等無平等者。衆生迷倒、未能除滅一切幻化。於滅未滅、妄 功用中便顯差別。若得如來寂滅隨順、實無寂滅及寂滅者。

"J√≥ ember (善男子), b√°r a t√∂k√©letes megvil√°gosod√°s √∂n-term√©szete nem egy term√©szet [mint ld.: Maitreya fejezet√©nek kor√°bban √≠rt √Ėt Term√©szete], ennek ellen√©re l√©tezik olyan term√©szet, amely egyidejŇĪleg l√©tezik mindenf√©le term√©szet megteremt√©s√©vel. De nincs sem ennek megszerz√©se, sem ennek megval√≥s√≠t√°sa. A val√≥s√°g szempontj√°b√≥l voltak√©ppen nincsenek bodhisattv√°k, sem √©rzŇĎ l√©nyek. Mi√©rt? A bodhisattv√°k √©s az √©rzŇĎ l√©nyek nem m√°sok, mint illuz√≥rikus megjelen√©sek √©s mivel az illuz√≥rikus megjelen√©seket t√∂rlik, nincs "megszerzŇĎ" vagy "megval√≥s√≠t√≥". Olyan, mint a szem, nem k√©pes √∂nmag√°t l√°tni: a term√©szet saj√°t egyenlŇĎs√©g√©ben nincs semmi, ami "egyenlŇĎ". Az √©rzŇĎ l√©nyek alaposan √∂sszezavarodnak, s nem tudnak megszabadulni minden ill√ļzi√≥t√≥l. Mivel nem sz√ľntett√©k meg a megsz√ľntet√©s [jel√©t], az illuz√≥rikus tev√©kenys√©gben automatikusan megk√ľl√∂nb√∂ztet√©st tesznek. Ha megval√≥s√≠tj√°k az √∂sszhangot a Tathāgata megszŇĪn√©s√©vel, val√≥j√°ban nincs sem abbahagy√°s, sem pedig szem√©ly, aki v√©get vet a megsz√ľntet√©snek."

[0917a16] 善男子、一切衆生從無始來由妄想我及愛我者、曾不知念念 生滅、故起憎愛、耽著五欲。若遇善友教令開悟淨圓覺性。發明起滅卽知此心性自 勞慮。若復有人勞慮永斷得法界淨、卽彼淨解爲自障礙。故於圓覺而不自在。此名 凡夫隨順覺性。

"J√≥ ember (善男子), minden √©rzŇĎ l√©nynek van, a megt√©vesztŇĎn fogantatott "√©n"-, s az √∂nmag√°hoz val√≥ ragaszkod√°s miatt, kezdetn√©lk√ľlien, soha nem ismert pillanatr√≥l-pillanatra jelentkezŇĎ √©s megsz√ľntet√©se maguk sz√°m√°ra; ez√©rt ŇĎk felkeltik a "tetszik" -et √©s "nem-tetszik" -et, √©s f√ľggŇĎkk√© v√°lnak az √∂t √©rz√©kcsatorn√°ban l√©vŇĎ t√°rgyakt√≥l. Ha tal√°lkoznak val√≥di tan√°rral, fel√©breszteti ŇĎket a tiszta t√∂k√©letes megvil√°gosod√°s l√©nyeg√©vel. Felfedez√©s a felbukkan√°s √©s megsz√ľntet√©s, ŇĎk k√∂zvetlen√ľl tudni fogj√°k, hogy ez a tudat nagyon term√©szete a szorong√°s. Lehet egy szem√©ly, aki v√©gleg megsz√ľnteti ezt a szorong√°st √©s tapasztalja a val√≥s√°g birodalm√°nak tisztas√°g√°t, de aki megengedi a tisztas√°g meg√©rt√©s√©t, ez akad√°lly√° v√°lik sz√°m√°ra. Ez a szem√©ly a t√∂k√©letes felvil√°gosod√°s fel√© hajlik, de nem teljesen szabad. √ögy h√≠vj√°k, hogy 'olyan vil√°gi, aki a megvil√°gosod√°s term√©szet√©vel √∂sszhangban van.'

[0917a21] 善男子、一切菩薩見解爲礙。 雖斷解礙、猶住見覺。覺礙爲 礙而不自在。此名菩薩未入地者隨順覺性。

"J√≥ ember (善男子), minden bodhisattva l√°tja a meg√©rt√©s√ľket mint egy megreked√©s [elakad√°s]. De m√©g akkor is, ha kik√ľsz√∂b√∂lik a "meg√©rt√©s-megreked√©st" m√©g mindig tart√≥zkodnak a megvil√°gosod√°s szemsz√∂g√©bŇĎl. Ez a "megvil√°gosod√°s-megreked√©s" akad√°lly√° v√°lik, √©s ŇĎk nem teljesen szabadok. Ňźket bodhisattv√°knak h√≠vj√°k, akik m√©g nem l√©ptek be a bodhisattva f√∂ldj√©re, akik a megvil√°gosod√°s term√©szet√©vel √∂sszhangban vannak."

[0917a24] 善男子、有照有覺倶名障礙、是故菩薩 常覺不住。照與照者同時寂滅。譬如有人自斷其首。首已斷故無能斷者。則以礙心 自滅諸礙。礙已斷滅無滅礙者。此名菩薩已入地者隨順覺性。

"J√≥ ember (善男子), mivel a meg√©rt√©s birtokl√°s√°t √©s a megvil√°gosod√°st egy√ľttesen "akad√°lynak" √©s "megreked√©snek" nevezik, a bodhisattva mindig megvil√°gosodik, an√©lk√ľl, hogy betartan√°. A meg√©rt√©s √©s a meg√©rtŇĎ egyidejŇĪleg eltŇĪnik. Olyan mint egy ember, aki lev√°gja a fej√©t - amikor a fej√©t lev√°gj√°k, nincs t√∂bb√© "v√°g√≥". Enn√©lfogva az megrekedt tudat haszn√°lata az √∂sszes akad√°ly megsz√ľntet√©se √©rdek√©ben: ha az akad√°lyok megszŇĪntek, senki sincs, aki elt√°vol√≠tja a megreked√©st. Ezeket a "bodhisattv√°k, akik akik bel√©ptek a bodhisattva f√∂ldj√©re, akik a megvil√°gosod√°s term√©szet√©vel √∂sszhangban vannak."

[0917b02] 善男子、一切障礙卽 究竟覺。得念失念無非解脫。成法破法皆名涅槃。智慧愚癡痛爲般若。菩薩外道所 成就法同是菩提。無明眞如無異境界。諸戒定慧及淫怒癡倶是梵行。衆生國土同一 法性。地獄天宮皆爲淨土。友性無性齊成佛道。一切煩惱畢竟解脫。法界海慧照了 諸相猶如虛空。此名如來隨順覺性。

"J√≥ ember (善男子), minden akad√°ly nem m√°s mint a v√©gsŇĎ megvil√°gosod√°s. Vajon el√©red a tudatoss√°got vagy elhagyod a tudatoss√°got, nincs nem-megszabadul√°s. A Dharma l√©trehoz√°sa √©s a Dharma megc√©fol√°sa mind nirv√°n√°nak nevezhetŇĎ; a b√∂lcsess√©g √©s a bolonds√°g egyar√°nt prajna; a m√≥dszer, amelyet a bodhisattv√°k √©s a hamis tan√≠t√≥k t√∂k√©letes√≠tenek, ugyanaz a bodhi; a tudatlans√°g √©s az "olyans√°g" [thathata] nem k√ľl√∂nb√∂zŇĎ birodalmak; az erk√∂lcsis√©g, a koncentr√°ci√≥ √©s a b√∂lcsess√©g, valamint a v√°gy, a gyŇĪl√∂let √©s a tudatlans√°g minden isteni gyakorlat; az √©rzŇĎ l√©nyek √©s a !meg√©rkezŇĎk ugyanazon Dharma term√©szeten osztoznak; a pokol √©s az √©g mindkettŇĎ a Tiszta F√∂ld; azok, akiknek Buddha-term√©szete van, √©s akik nem rendelkeznek vele ugyan√ļgy teljes√≠tik be Buddha megvil√°gosod√°s√°t. Minden szennyezŇĎd√©s v√©gsŇĎ soron felszabadul. A val√≥s√°gos birodalmak √≥ce√°nszerŇĪ b√∂lcsess√©ge teljesen felismeri a jeleket hogy olyan legyen, mint az √ľres t√©r. Ez a "Tathāgata √∂sszhangja a megvil√°gosod√°s term√©szet√©vel".

[0917b09] 善男子、但諸菩薩及末世衆生居一切時、不起妄念。於諸妄心、亦不息滅。住妄想 境、不加了知。於無了知、不辨眞實。彼諸衆生聞是法門、信解受持不生驚畏、是 則名爲隨順覺性。

"J√≥ ember (善男子), ha a Dharma-kor v√©g√©nek minden bodhisattv√°ja √©s √©rzŇĎ l√©nye csak ezt tenn√©: minden idŇĎben, ne mer√ľlj√∂n fel hamis gondolat; hamis tudat√°llapot;, ne t√∂rekedjen a megszŇĪntet√©sre; ha hamis t√°rgyakban marad, ne pr√≥b√°ljon meg teljes meg√©rt√©st el√©rni; mik√∂zben hi√°nyzik a teljes meg√©rt√©s, nem pr√≥b√°lja elemezni az igazi val√≥s√°got. Ha ezek az √©rzŇĎ l√©nyek hallgatj√°k ezt a tan√≠t√°st, hisznek, meg√©rtik, !magukba olvasztj√°k √©s eml√©keznek erre an√©lk√ľl, hogy megd√∂bbennek vagy megijednek ettŇĎl, azt mondj√°k, hogy "a megvil√°gosod√°s term√©szet√©vel √∂sszhangban" lenni.

善男子、汝等當知如是衆生已曾供養百千萬億恆河沙諸佛及大菩 薩、植衆德本。佛說是人名爲成就一切種智。

"J√≥ ember (善男子), tiszt√°ban kell lenned mindazzal, hogy ezek az √©rzŇĎ l√©nyek m√°r szolg√°ltak sz√°mtalan Buddh√°kat trilli√≥ [quintillion=10|18.-on] alkalommal, mint a homokszemcs√©k a Ganges-foly√≥ban, √©s az er√©ny gy√∂kereit ugyanolyan nagy bodhisattv√°kkal gazdag√≠tott√°k. Ezeket az embereket √ļgy h√≠vom: "teljes fejleszt√©s a mindentud√°sban."

[0917b15] 爾時,世尊欲重宣此義而說偈言:

Aztán a Magasztos, azzal a céllal, hogy megismételje ennek lényegét, verset mondott, mondván:

    淸淨慧當知 圓滿菩提性
    無取亦無證 無菩薩衆生
    覺於未覺時 漸次有差別
    衆生爲解礙 菩薩未離覺
    入地永寂滅 不住一切相
    大覺悉圓滿 名爲遍隨順
    末世諸衆生 心不生虛妄
    佛說如是人 現世卽菩薩
    供養恆沙佛 功德已圓滿
    雖有多方便 皆名隨順智

    Tiszta Bölcsesség, tudnod kell, a tökéletes bodhi természete
    Nem szerez meg, nem hoz l√©tre, Sem bodhisattva, sem √©rzŇĎ l√©ny.
    M√©gis a megvil√°gosod√°s √©s a nem-megvil√°gosod√°s ideje k√∂zt, k√ľl√∂nb√∂zŇĎ szintek vannak.
    Az √©rzŇĎ l√©nyeket megakad√°lyozz√°k saj√°t meg√©rt√©s√ľk; A bodhisattv√°k nem szabadok a megvil√°gosod√°st√≥l.
    Bel√©pve a bodhisattva √°llapotba Ňźk √∂r√∂kre megnyugodnak, √©s nem viselnek semmi megjel√∂l√©sben.
    A nagy megvil√°gosod√°s mindent mag√°ban foglal, √©s "mindenre kiterjedŇĎ" -nek nevezhetŇĎ.
    A Dharma-kor v√©g√©nek √©rzŇĎ l√©nyei, akiknek tudat√°ban nem mer√ľl fel a hamiss√°g
    √ögy h√≠vom: "vil√°gban megjelenŇĎ bodhisattv√°k."
    Sz√°mtalan buddh√°t szolg√°ltak, √Čs m√°r erŇĎteljes √©rdemŇĪek.
    Annak ellen√©re, hogy sok c√©lszerŇĪ tan√≠t√°si m√≥dszer l√©tezik, √Ėsszess√©g√©ben ŇĎket √ļgy h√≠vj√°k: "a b√∂lcsess√©g, amely mindent el√©ri."


Akad√°lytalan ErŇĎ √©s Er√©ny Bodhisattva 威德自在菩薩 (Wēi Dé Zìzài Púsà)

[0917b27] ◎於是威德自在菩薩在大眾中即從座起,頂禮佛足右遶三匝,長跪叉手而白佛言:「大悲世尊!廣為我等分別如是隨順覺性,令諸菩薩覺心光明承佛圓音,不因修習而得善利。世尊!譬如大城外有四門,隨方來者非止一路,一切菩薩莊嚴佛國及成菩提非一方便。唯願世尊!廣為我等宣說一切方便漸次,并修行人總有幾種?令此會菩薩及末世眾生求大乘者,速得開悟,遊戲如來大寂滅海。」作是語已五體投地,如是三請終而復始。

Ezut√°n Akad√°lytalan ErŇĎ √©s Er√©ny Bodhisattv√°ja (威德自在菩薩) e nagy gy√ľlekezetben (在大衆中) felemelkedett √ľlŇĎhely√©rŇĎl (座). Lehajtotta a fej√©t Buddha l√°b√°n√°l (佛足), majd h√°romszor jobbra k√∂rbej√°rta [ŇĎt] (右繞三匝). Azt√°n let√©rdelt a kez√©vel √∂sszekulcsolva (長跪叉手), s Buddh√°nak mondv√°n (白佛言): "Magasztos, hosszan elemezte vel√ľnk ezt √∂sszhangban a megvil√°gosodott term√©szet√©vel, ami a bodhisattv√°k megvil√°gosodott tudat√°t okozza, kivir√°gozz√©k √©s megkapj√°k a Buddha T√∂k√©letes Hangj√°t, olyan kiv√°l√≥ elŇĎny√∂kben r√©szes√ľlve, melyet nem a vall√°si gyakorlat okoz. Magasztos, ez olyan, mint egy nagy v√°ros, amelyen n√©gy kapu van a k√ľlsŇĎ r√©szen - azok, akik k√ľl√∂nb√∂zŇĎ ir√°nyokb√≥l √©rkeznek, nem korl√°toz√≥dnak egyetlen √ļtra. Hasonl√≥k√©pp, minden bodhisattv√°k, akik Buddha-f√∂ldeket d√≠sz√≠tenek √©s akik t√∂k√©letes megvil√°gosodott b√∂lcsess√©ge nem korl√°toz√≥dik egyetlen c√©lszerŇĪ m√≥dszerre. Magasztos, az egyetlen k√≠v√°ns√°gom, hogy r√©szletesen elmagyar√°zd nek√ľnk minden c√©lszerŇĪ m√≥dszer fokozatoss√°g√°t. √Āltal√°ban mennyi f√©le vall√°si gyakolr√≥ van ott? Engedd, hogy a Dharma-kor v√©g√©nek bodhisattv√°i √©s √©rzŇĎ l√©nyei akik keresik a Nagy Kocsit az√©rt, hogy gyorsan el√©rj√©k az √©bred√©st √©s a !testgyakorl√°st a "megsz√ľn√©s-kihal√°s Tathagata √≥ce√°nj√°r√≥l". Miut√°n ezt mondta (語已), √∂t testr√©sz√©t f√∂lre √©rintette (五體投地). H√°romszor egym√°s ut√°n ezt a k√©rd√©st feltette, sorozatban.

[0917c07] 爾時,世尊告威德自在菩薩言:「善哉!善哉!善男子!汝等乃能為諸菩薩及末世眾生,問於如來如是方便。汝今諦聽!當為汝說。」時,威德自在菩薩奉教歡喜,及諸大眾默然而聽。

Ekkor (爾時), a Magasztos (世尊) az Akad√°lytalan ErŇĎ √©s Er√©ny Bodhisattv√°ja (威德自在菩薩) √≠gy sz√≥l (言): "Kiv√°l√≥, kiv√°l√≥! J√≥ ember (善男子), j√≥l k√©rdezt√©l a Dharma-kor v√©g√©nek bodhisattv√°i √©s √©rzŇĎ l√©nyei sz√°m√°ra a Tathāgata ezen c√©lszerŇĪ m√≥dszereirŇĎl. Most (汝今) figyelj (諦聽), mikor (當) megmagyar√°zom (汝說). Akad√°lytalan ErŇĎ √©s Er√©ny Bodhisattv√°ja (威德自在菩薩) a tan√≠t√°st tisztelettel √©s √∂r√∂mmel fogadta (奉教歡喜); mindenki e nagy √∂sszej√∂vetelben (諸大衆) csendben (默) maradt √©s hallgatott (聽).

[0917c11] 「善男子!無上妙覺遍諸十方出生如來,與一切法同體平等,於諸修行實無有二。方便隨順其數無量,圓攝所歸,循性差別當有三種。

"J√≥ ember (善男子), a fel√ľlm√ļlhatatlan csod√°latos megvil√°gosod√°s √°thatja mind a t√≠z ir√°nyt. √Ėsszes tathāgat√°k sz√ľlet√©s√©t hozza l√©tre, akik ugyanazt az esszenci√°t osztj√°k minden Dharm√°val. Teh√°t, ami a k√ľl√∂nb√∂zŇĎ gyakorlatokat illeti, val√≥j√°ban nincs kettŇĎss√©g. Mindazon√°ltal a t√∂k√©letes megvil√°gosod√°s megfelelŇĎ c√©lszerŇĪ m√≥dszerei sz√°mtalanok. Ezek k√∂z√ľl h√°rom √°ltal√°nos t√≠pus l√©tezik, amelyekre az √∂sszes gyakorl√≥ t√°maszkodik, a hajland√≥s√°guk k√ľl√∂nbs√©g√©nek megfelelŇĎen."

[0917c14] 「善男子!若諸菩薩悟淨圓覺,以淨覺心,取靜為行;由澄諸念,覺識煩動,靜慧發生,身心客塵從此永滅,便能內發寂靜輕安;由寂靜故,十方世界諸如來心於中顯現,如鏡中像。此方便者名奢摩他。

"J√≥ ember (善男子), n√©h√°ny bodhisattva fel√©breszti a tiszta t√∂k√©letes megvil√°gosod√°st √©s a tiszta megvil√°gosod√°s tudat√°t haszn√°lva, a nyugalmat [csend] hozz√°k l√©tre mint gyakorlatuk. Ezut√°n minden gondolat rendbet√©tel√©vel tudatos√≠tja a tudat felzavart mozg√°s√°t √©s √≠gy nyugodt b√∂lcsess√©get termel. EttŇĎl fogva a tudat-, a test √©s a k√ľlsŇĎ t√°rgyak v√©glegesen megszŇĪnnek √©s k√∂zvetlen√ľl hoznak l√©tre nyugodt alkalmazkod√°st √∂nmagunon bel√ľl. Emiatt a besz√ľntet√©s √©s nyugalom miatt az √∂sszes tathāgat√°k tudata minden vil√°gban, a t√≠z ir√°nyban megnyilv√°nul, csak√ļgy, mint a t√ľk√∂rben l√©vŇĎ k√©pek. E c√©lt szolg√°l√≥ m√≥dszert śamatha h√≠vj√°k. "

[0917c20] 「善男子!若諸菩薩悟淨圓覺,以淨覺心,知覺心性及與根塵皆因幻化,即起諸幻以除幻者,變化諸幻而開幻眾;由起幻故便能內發大悲輕安,一切菩薩從此起行,漸次增進。彼觀幻者非同幻故,非同幻觀皆是幻故,幻相永離;是諸菩薩所圓妙行,如土長苗。此方便者名三摩鉢提。

"J√≥ ember (善男子), n√©h√°ny bodhisattva fel√©breszti a tiszta t√∂k√©letes megvil√°gosod√°st, majd a tiszta megvil√°gosodott tudat seg√≠ts√©g√©vel teljesen felismeri, hogy a tudat term√©szete, valamint a k√©pess√©gek √©s t√°rgyak mind illuz√≥rikus √°talakul√°sokon alapulnak. Itt akkor k√ľl√∂nb√∂zŇĎ ill√ļzi√≥kat hoznak l√©tre az ill√ļzi√≥ elt√°vol√≠t√°sa √©rdek√©ben. Az ill√ļzi√≥k l√©trehoz√°s√°val (√°talak√≠t√°s√°val), megvil√°g√≠tj√°k az illuz√≥rikus sokas√°got. Az ill√ļzi√≥ l√©trehoz√°s√°t√≥l k√©pesek arra, hogy nagy k√∂ny√∂r√ľletess√©g alkalmazkod√°s√°t kelts√©k fel magukban. Minden olyan bodhisattva, aki k√∂veti ezt a "felmer√ľlŇĎ gyakorlatot", fokozatosan halad elŇĎre. Mivel az "ill√ļzi√≥n val√≥ medit√°ci√≥" nem ugyanaz, mint az ill√ļzi√≥, ez nem ugyanaz, mint az "illuz√≥rikus megfigyel√©s". Mivel mindkettŇĎt [illuz√≥rikusnak] ismerik, az illuz√≥rikus jeleket v√©glegesen elt√°vol√≠tj√°k. Ez a csod√°latos gyakorlat, amelyet a bodhisattv√°k t√∂k√©letes√≠tenek olyan, mint a f√∂ldbŇĎl kin√∂vŇĎ hajt√°s. Ezt a c√©lt szolg√°l√≥ m√≥dszert samapatti -nak nevezik. "

[0917c27] 「善男子!若諸菩薩悟淨圓覺,以淨覺心不取幻化及諸淨相,了知身心皆為罣礙;無知覺明不依諸礙,永得超過礙無礙境、受用世界及與身心,相在塵域;如器中鍠聲出於外,煩惱涅槃不相留礙,便能內發寂滅輕安、妙覺隨順、寂滅境界,自他身心所不能及,眾生壽命皆為浮想。此方便者名為禪那。

"J√≥ ember (善男子), n√©h√°ny bodhisattva fel√©bresztik a tiszta t√∂k√©letes megvil√°gosod√°st, √©s a tiszta megvil√°gosodott tudat haszn√°lat√°val nem ragaszkodik az illuz√≥rikus √°talakul√°shoz vagy a nyugalomhoz, √©s teljesen felismerik a testet √©s az elm√©t, mint akad√°lyok. A (śamatha) megvil√°gosod√°s megvil√°g√≠t√°s√°nak tudatos√≠t√°sa n√©lk√ľl √©s mindenf√©le akad√°lytŇĎl f√ľggetlen√ľl (a samapattiban elemzett ill√ļzi√≥k), √∂r√∂kk√©val√≥n meghaladj√°k a megreked√©s √©s a nem-megreked√©s birodalm√°t, fogadj√°k √©s haszn√°lj√°k a vil√°got valamint a testet √©s a tudatot, melynek jelz√©sei megmaradnak az objekt√≠v birodalomban. Ez √∂sszehasonl√≠that√≥ a csengŇĎhang cseng√©s√©vel, mely √°tj√°r [mindent] odakint. A szorong√°s √©s a nirvana nem akad√°lyozz√°k egym√°st, k√∂zvetlen√ľl k√©pesek l√©trehozni a megszŇĪn√©s-kihal√°s alkalmazkod√°s√°t bel√ľlrŇĎl. A csod√°latos megvil√°gosod√°ssal √©s a megszŇĪn√©s √©s kihal√°s birodalm√°val √∂sszhangban van olyan, amit "√©n" √©s "m√°s", "test" √©s "tudat" nem k√©pes el√©rni. Az √©rzŇĎ l√©nyek √©s az √©let csak lebegŇĎ fogalmak. Ezt a c√©lszerŇĪ m√≥dszert "dhyāna" -nak nevezik.

[0918a05] 「善男子!此三法門皆是圓覺。親近隨順十方如來,因此成佛十方菩薩種種方便,一切同異皆依如是三種事業,若得圓證即成圓覺。

"J√≥ ember (善男子), mindh√°rom gyakorlat t√∂k√©letesen illeszkedik a t√∂k√©letes megvil√°gosod√°shoz; a tathāgat√°k a t√≠z ir√°nyban el√©rik a Buddhas√°got ezektŇĎl-, √©s a t√≠z ir√°ny bodhisattv√°inak minden k√ľl√∂nb√∂zŇĎ √©s k√ľl√∂nf√©le c√©lszerŇĪ m√≥dszereitŇĎl f√ľggŇĎen, minden hasonl√≥s√°gukkal √©s k√ľl√∂nbs√©g√ľkkel, melyek kiv√©tel n√©lk√ľl e h√°rom tev√©kenys√©gbŇĎl sz√°rmazik. Ha t√∂k√©letesen megval√≥s√≠tj√°tok ezeket, ugyanaz, mint a t√∂k√©letesen megval√≥s√≠tott megvil√°gosod√°s."

善男子!假使有人修於聖道,教化成就百千萬億阿羅漢、辟支佛果,不如有人聞此圓覺無礙法門,一剎那頃隨順修習。」

"J√≥ ember (善男子), ha van olyan ember, aki mŇĪvelt a b√∂lcs √∂sv√©nyen √©s felemelt egy kvadrilli√≥ embert az arhat √°llapot√°ba √©s a mag√°nyos megval√≥s√≠t√≥ra, nem lenne egyenlŇĎ a szem√©llyel aki hallotta ezt a t√∂k√©letes megvil√°gosod√°s akad√°lytalan tan√≠t√°s√°t √©s csak egy pillanatra gyakorolta ezt."

[0918a10] 爾時,世尊欲重宣此義而說偈言:

Ekkor (爾時) a Magasztos (世尊), azzal az √≥hajjal, hogy megism√©telje ennek l√©nyeg√©t, sz√≥ljon egy vers (欲重宣此義). Azt mondta (說偈言。):

    威德汝當知 無上大覺心
    本際無二相 隨於諸方便
    其數卽無量 如來總開示
    便有三種類 寂靜奢摩他
    如鏡照諸像 如幻三摩提
    如苗漸增長 禪那唯寂滅
    如彼器中鍠 三種妙法門
    皆是覺隨順 十方諸如來
    及諸大菩薩 因此得成道
    三事圓證故 名究竟涅槃

    Power-Virtue, tudnod kell, m√©g akkor is, ha a nagyszerŇĪ megvil√°gosod√°s fel√ľlm√ļlhatatlan tudata
    Eredetileg m√©g nincs is k√©t jel√∂l√©se. A c√©lszerŇĪ m√≥dszerek ennek megfelelŇĎen
    Számtalanok. Mmikor általános típus szerint magyarázom ezeket,
    H√°romf√©le van: Stabil śamatha
    Olyan, mint egy t√ľk√∂r, amely minden k√©pet t√ľkr√∂z; mints-ill√ļzi√≥ samādhi
    Olyan, mint egy hajt√°s a f√∂ldbŇĎl; A Dhyāna csak megszŇĪn√©s-kihal√°s
    Mint a csngŇĎhang a harangban. Ez a h√°rom csod√°latos Dharma-gyakorlat
    Mind √∂sszhangban vannak a megvil√°gosod√°ssal. T√≠z tathāgat√°k a t√≠z ir√°nyban
    Csak√ļgy, mint az √∂sszes nagy bodhisattv√°k, k√©pesek el√©rni a Dao -t ezek alapj√°n
    E h√°rom tev√©kenys√©g teljes megval√≥s√≠t√°sa, az "abszol√ļt nirv√°na".


Bel√°t√°s Hangja Bodhisattva 辨音菩薩 (Biàn Yīn Púsà)

[0918a22] 於是辯音菩薩在大眾中即從座起,頂禮佛足右遶三匝,長跪叉手而白佛言:「大悲世尊!如是法門甚為希有!世尊!此諸方便一切菩薩於圓覺門有幾修習?願為大眾及末世眾生,方便開示令悟實相。」作是語已五體投地,如是三請終而復始。

Ezut√°n Bel√°t√°s Hangja Bodhisattva 辨音菩薩 e nagy gy√ľlekezetben (在大衆中) felemelkedett √ľlŇĎhely√©rŇĎl (座). Lehajtotta a fej√©t Buddha l√°b√°n√°l (佛足), majd h√°romszor jobbra k√∂rbej√°rta [ŇĎt] (右繞三匝). Azt√°n let√©rdelt a kez√©vel √∂sszekulcsolva (長跪叉手), s Buddh√°nak mondv√°n (白佛言): Magasztos, ez a tan√≠t√°s meglehetŇĎsen csod√°latos! Magasztos, minden olyan bodhisattv√°nak, aki r√©szt vesz a tan√≠t√°sban √©s a t√∂k√©letes megvil√°gosod√°s gyakorlat√°ban, h√°nyf√©le ilyen c√©lravezetŇĎ m√≥dszer van ott? K√©rlek t√©ged, hogy c√©lszerŇĪ m√≥dszereket alkalmazz arra, hogy megtan√≠tsd a nagyszerŇĪ gy√ľlekezetet √©s a Dhar-kor v√©g√©nek √©rzŇĎ l√©nyeit, arra k√©sztetve ŇĎket, hogy fel√©bredjenek a val√≥s√°g jelens√©geire." Miut√°n ezt mondta (語已), √∂t testr√©sz√©t f√∂lre √©rintette (五體投地). H√°romszor egym√°s ut√°n ezt a k√©rd√©st feltette, sorozatban.

[0918a28] 爾時世尊、吿辨音菩薩言: 善哉、善哉。善男子、汝等乃能 爲諸大衆及末世衆生問於如來如是修習。汝今諦聽、當爲汝說。時辨音菩薩奉教歡 喜、及諸大衆默然而聽。

Ekkor a Magasztos, Bel√°t√°s Hangja Bodhisattv√°hoz (辨音菩薩) sz√≥lv√°n ezt mondta: "KitŇĪnŇĎ, kitŇĪnŇĎ! J√≥ ember (善男子), j√≥l k√©rdezted a Dharma-kor v√©g√©nek bodhisattv√°i √©s √©rzŇĎ l√©nyei sz√°m√°ra a Tathāgata k√ľl√∂nb√∂zŇĎ gyakorlatait. Most (汝今) figyelj (諦聽), mikor (當) megmagyar√°zom (汝說). Bel√°t√°s Hangja Bodhisattv√°hoz (辨音菩薩) a tan√≠t√°st tisztelettel √©s √∂r√∂mmel fogadta (奉教歡喜); mindenki e nagy √∂sszej√∂vetelben (諸大衆) csendben (默) maradt √©s hallgatott (聽).

[0918b03] 「善男子!一切如來圓覺清淨本無修習及修習者,一切菩薩及末世眾生依於未覺幻力修習,爾時便有二十五種清淨定輪:

"J√≥ ember (善男子), az √∂sszes tathāgat√°k t√∂k√©letes megvil√°gosod√°s√°nak tisztas√°ga eredetileg sem gyakorlat, sem gyakorl√≥. Amikor gyakorolnak, a Dharma-kor v√©g√©nek minden bodhisattv√°ja √©s √©rzŇĎ l√©nye a nem-megvil√°gosodott ill√ļzi√≥ erej√©tŇĎl f√ľgg. Abban az idŇĎben (a gyakorlat ideje az ill√ļzi√≥n f√ľgg) huszon√∂t-f√©le tiszta medit√°ci√≥s alkalmaz√°s van."

[0918b06] 「若諸菩薩唯取極靜,由靜力故永斷煩惱究竟成就,不起于座便入涅槃;此菩薩者,名單修奢摩他。

"Ha a bodhisattv√°k (若諸菩薩) kiz√°r√≥lag v√©gsŇĎ nyugalmat [csend] tartja, √©s a nyugv√≥s√°g ereje r√©v√©n v√©gleg megszak√≠tja a szenved√©st √©s t√∂k√©letesen, √©s k√∂zvetlen√ľl bel√©p a nirv√°n√°ba, an√©lk√ľl, hogy felemelkedne az √ľl√©s√©bŇĎl. Ezeket a bodhisattv√°kat "csak a śamatha gyakorl√≥i" -nak nevezik. "

[0918b09] 「若諸菩薩唯觀如幻,以佛力故變化世界種種作用,備行菩薩清淨妙行,於陀羅尼不失寂念及諸靜慧,此菩薩者,名單修三摩鉢提。

"Ha a bodhisattv√°k (若諸菩薩) kiz√°r√≥lag az ill√ļzi√≥t szeml√©li, √©s a Buddha-erŇĎ jelent√©s√©vel alak√≠tja √°t a vil√°got √©s k√ľl√∂nf√©le tev√©kenys√©geket hordoz, teljesen gyakorlatba √ľltetve az √∂sszes csod√°latosan tiszta bodiszattva gyakorlatot. Minden folyamatos koncentr√°ci√≥ban nem vallanak kudarcot a gondolkod√°s megsz√ľntet√©s√©ben √©s nyugalmi b√∂lcsess√©gben. Ezeket a bodhisatt√°kat "csak a samapatti gyakorl√≥i" -nak nevezik. "

[0918b12] 「若諸菩薩唯滅諸幻,不取作用獨斷煩惱,煩惱斷盡便證實相;此菩薩者,名單修禪那。

"Ha a bodhisattv√°k (若諸菩薩) kiz√°r√≥lag az √∂sszes ill√ļzi√≥t sz√ľnteti meg, √©s tev√©kenys√©g n√©lk√ľl a vil√°gon egyedileg sz√ľnteti meg a szenved√©st. A szenved√©s teljesen megszakadt, ŇĎk k√∂zvetlen√ľl val√≥s√≠tj√°k meg a val√≥s√°g jelens√©geit. Ezeket a bodhisattv√°kat "csak dhyana gyakorl√≥i" -nak nevezik."

[0918b14] 「若諸菩薩先取至靜,以靜慧心照諸幻者,便於是中起菩薩行;此菩薩者,名先修奢摩他,後修三摩鉢提。

"Ha a bodhisattv√°k (若諸菩薩) elŇĎsz√∂r el√©ri a t√∂k√©letes nyugalomat, √©s a nyugv√≥ b√∂lcsess√©g tudat√°n kereszt√ľl r√°vil√°g√≠t minden ill√ļzi√≥ra √©s k√∂zvetlen√ľl ezen ill√ļzi√≥kon bukkannak fel a bodhisattva gyakorlatok. Ezeket a bodhisattv√°kat "elŇĎsz√∂r śamatha majd samapatti gyakorl√≥" -nak nevezik."

[0918b17] 「若諸菩薩以靜慧故證至靜性,便斷煩惱永出生死;此菩薩者,名先修奢摩他,後修禪那。

"Ha a bodhisattv√°k (若諸菩薩) megval√≥s√≠tja a t√∂k√©letes nyugalom term√©szet√©t a nyugodt b√∂lcsess√©gen kereszt√ľl, √©s akkor k√∂zvetlen√ľl sz√ľnteti meg a szenved√©st √©s v√©glegesen ker√ľli el a sz√ľlet√©st √©s a hal√°lt. Ezeket a bodhisatt√°kat "elŇĎsz√∂r śamatha ut√°na dhyana gyakorl√≥" -nak nevezik."

[0918b19] 「若諸菩薩以寂靜慧,復現幻力種種變化度諸眾生,後斷煩惱而入寂滅;此菩薩者,名先修奢摩他,中修三摩鉢提,後修禪那。

"Ha a bodhisattv√°k (若諸菩薩) a megszŇĪn√©s-nyugalmi b√∂lcsess√©get haszn√°lja az ill√ļzi√≥-erŇĎ √ļjra-megnyilv√°nul√°s√°ra √©s mindenfajta √°talakul√°sok l√©trehoz√°s√°ra az √©rzŇĎ l√©nyek megment√©s√©hez. Ezt k√∂vetŇĎen megszak√≠tj√°k a szenved√©st √©s bel√©p a megsz√ľn√©s-kiolt√°sba. Ezeket a bodhisatt√°kat "elsŇĎk√©nt śamatha, majd samapatti, v√©g√ľl dhyāna gyakorl√≥" -inak nevezik.

[0918b22] 「若諸菩薩以至靜力斷煩惱已,後起菩薩清淨妙行度諸眾生;此菩薩者,名先修奢摩他,中修禪那,後修三摩鉢提。

"Ha a bodhisattv√°k (若諸菩薩) haszn√°lja a t√∂k√©letes nyugalom erej√©t az √∂sszes szenved√©s megsz√ľntet√©s√©hez. Ňźk ekkor felkeltik a tiszta csod√°latos bodhisattva gyakorlatokat √©s megmentik az √∂sszes √©rzŇĎ l√©nyt. Ezeket a bodhisatt√°kat "elsŇĎsz√∂r śamatha, majd dhyāna, v√©g√ľl samapatti-nak nevezik. "

[0918b25] 「若諸菩薩以至靜力心斷煩惱,後度眾生建立世界;此菩薩者,名先修奢摩他,齊修三摩鉢提及修禪那。

"Ha a bodhisattv√°k (若諸菩薩) haszn√°lja tudatz k√©pess√©g√©t a t√∂k√©letes nyugalommal megsz√ľntetve a szenved√©st √©s megmenti az √©rzŇĎ l√©nyeket, √©s elfogulatlan [objekt√≠v] birodalmakat hozzon l√©tre. Ezeket a bodhisatt√°kat "elŇĎsz√∂r śamatha majd egy√ľttesen samapatti √©s dhyāna gyakorl√≥" -knak nevezik."

[0918b28] 「若諸菩薩以至靜力資發變化,後斷煩惱;此菩薩者,名齊修奢摩他、三摩鉢提,後修禪那。

"Ha a bodhisattv√°k (若諸菩薩) haszn√°lja a t√∂k√©letes nyugalom erej√©t, hogy seg√≠tsen az √°talakul√°sok megkezd√©s√©ben, majd ezt k√∂vetŇĎen sz√ľntesse meg a szenved√©st. Ezeket a bodhisattv√°kat "egyidejŇĪ śamatha √©s samapatti dhyāna gyakorlat√°nak k√∂vet√©s√©vel gyakorl√≥" -inak nevezik."

[0918c01] 「若諸菩薩以至靜力用資寂滅,後起作用變化境界;此菩薩者,名齊修奢摩他、禪那,後修三摩鉢提。

"Ha a bodhisattv√°k (若諸菩薩) haszn√°lja t√∂k√©letes nyugalmat a kiolt√°s t√°mogat√°s√°ra, ezt k√∂vetŇĎen v√©grehajta a tev√©kenys√©geket a vil√°g √°talak√≠t√°s√°hoz. Ezeket a bodhisattv√°kat "egyidejŇĪ śamatha √©s dhyāna gyakorl√≥inak nevezik, akik k√©sŇĎbb a samapatti gyakorl√°s√°t v√©gzik."

[0918c04] 「若諸菩薩以變化力種種隨順,而取至靜;此菩薩者,名先修三摩鉢提,後修奢摩他。

"Ha a bodhisattv√°k (若諸菩薩) haszn√°lja az √°talakul√°s erej√©t hogy k√ľl√∂nb√∂zŇĎ t√≠pus√ļ √∂sszhangot hozzon l√©tre s ez√°ltal t√∂k√©letes nyugalmat val√≥s√≠tson meg. Ezeket a bodhisatt√°kat "elŇĎsz√∂r samapatti ut√°na śamatha gyakorl√≥" -nak nevezik.

[0918c06] 「若諸菩薩以變化力種種境界,而取寂滅;此菩薩者,名先修三摩鉢提,後修禪那。

"Ha a bodhisattv√°k (若諸菩薩) haszn√°lja az √°talakul√°s erej√©t k√ľl√∂nb√∂zŇĎ birodalmak l√©trehoz√°s√°hoz, √©s ez√°ltal val√≥s√≠tja meg a megsz√ľn√©s-kiolt√°st. Ezeket a bodhisattv√°kat "elŇĎsz√∂r samapatti ut√°na dhyāna gyakorl√≥"-nak nevezik."

[0918c08] 「若諸菩薩以變化力而作佛事,安在寂靜,而斷煩惱;此菩薩者,名先修三摩鉢提,中修奢摩他,後修禪那。

"Ha a bodhisattv√°k (若諸菩薩) haszn√°lja √°talakul√°s erej√©t Buddha-mŇĪvek megval√≥s√≠t√°s√°hoz. Azt√°n, maradva a megszŇĪ√©s-nyugalomban, megszak√≠tj√°k a szenved√©st. Ezeket a bodhisatt√°kat "elŇĎsz√∂r samapatti majd śamatha s v√©g√ľl dhyāna gyakorl√≥"-nak nevezik. "

[0918c11] 「√≥若諸菩薩以變化力無礙作用,斷煩惱故,安住至靜;此菩薩者,名先修三摩鉢提,中修禪那,後修奢摩他。

"Ha a bodhisattv√°k (若諸菩薩) haszn√°lja az √°talakul√°s erej√©nek akad√°lytalan funkci√≥j√°t a szenved√©s megszak√≠t√°s√°ra, ez√©rt t√∂k√©letes nyugalomban k√©pesek maradni. Ezeket a bodhisattattv√°kat "elŇĎsz√∂r samapatti, majd dhyāna s v√©g√ľl śamatha gyakorl√≥"-nak nevezik."

[0918c14] 「若諸菩薩以變化力方便作用,至靜、寂滅二俱隨順;此菩薩者,名先修三摩鉢提,齊修奢摩他、禪那。

"Ha a bodhisattv√°k (若諸菩薩) haszn√°lja transzform√°ci√≥ erej√©t a c√©lszerŇĪ tan√≠t√°s tev√©kenys√©g√©hez √©s gyakorolja mind a t√∂k√©letes nyugalomban √©s a kiolt√°sban egy√ľttesen. Ezeket a bodhisattv√°kat "elsŇĎk√©nt samapatti, majd egy√ľttesen śamatha √©s dhyāna gyakorl√≥"-nak nevezik."

[0918c17] 「若諸菩薩以變化力種種起用,資於至靜,後斷煩惱;此菩薩者,名齊修三摩鉢提、奢摩他,後修禪那。

"Ha a bodhisattv√°k (若諸菩薩) haszn√°lja az √°talakul√°s erej√©nek k√ľl√∂nb√∂zŇĎ felbukkan√≥ funkci√≥it a t√∂k√©letes nyugalom el√©r√©se √©s a k√©sŇĎbbi szenved√©s megakad√°lyoz√°sa √©rdek√©ben. Ezeket a bodhisattv√°kat "egyidejŇĪ samapatti √©s śamatha gyakorl√≥i dhyāna gyakorl√°s√°t k√∂vetve" nevezik.

[0918c20] 「若諸菩薩以變化力資於寂滅,後住清淨,無作靜慮;此菩薩者,名齊修三摩鉢提、禪那,後修奢摩他。

"Ha a bodhisattv√°k (若諸菩薩) haszn√°lja az √°talakul√°s erej√©t a kiolt√°s t√°mogat√°s√°ra, √©s ezut√°n a tiszta-, meg-nem-teremtett nyugalmaom gondolat√°ban marad. Ezeket a bodhisattv√°kat "egyidejŇĪ a samapatti √©s dhyāna gyakorl√°sban a śamatha -t k√∂vetve gyakorl√≥"-nak nevezik."

[0918c23] 「若諸菩薩以寂滅力而起至靜,住於清淨;此菩薩者,名先修禪那,後修奢摩他。

"Ha a bodhisattv√°k (若諸菩薩) haszn√°lja kiolt√°s erej√©t a t√∂k√©letes nyugalom el√©r√©s√©hez √©s a tisztas√°gban marad√°shoz. Ezek a bodhisattv√°k "dhyāna elŇĎsz√∂r, majd śamatha gyakorl√≥"-nak nevezik."

[0918c25] 「若諸菩薩以寂滅力而起作用,於一切境寂用隨順;此菩薩者,名先修禪那,後修三摩鉢提。

Ha a bodhisattv√°k (若諸菩薩) haszn√°lja a kiolt√°s erej√©t, m√©gis bel√©pnek a tev√©kenys√©gbe, √©s ezt a tagad√≥ funkci√≥t minden birodalomban gyakorolj√°k. Ezeket a bodhisattv√°kat a dhy "elsŇĎk√©nt √©s a samapatti" gyakorl√≥inak nevezik. "

[0918c27] 「若諸菩薩以寂滅力種種自性,安於靜慮,而起變化;此菩薩者,名先修禪那,中修奢摩他,後修三摩鉢提。

"Ha a bodhisattv√°k (若諸菩薩) haszn√°lja a kiolt√°s erej√©nek k√ľl√∂nf√©le √∂n-term√©szet√©t, √©s a ment√°lis nyugalomban maradva, √°talakul√°st hoznak l√©tre. Ezeket a bodhisattv√°kat "elŇĎsz√∂r dhyāna, majd śv√©g√ľl samapatti gyakorl√≥" -nak nevezik."

[0919a01] 「若諸菩薩以寂滅力無作自性起於作用,清淨境界歸於靜慮;此菩薩者,名先修禪那,中修三摩鉢提,後修奢摩他。

Ha a bodhisattv√°k (若諸菩薩) haszn√°lja a kiolt√°s erej√©nek inakt√≠v √∂n-term√©szet√©t, tev√©kenys√©gben eljegyezve, majd tiszt√≠tj√°k az elfogulatlan birodalmat √©s visszat√©rnek a nyugalomba. Ezeket a bodhisattv√°kat "elŇĎsz√∂r dhyāna, majd samapatti s v√©g√ľl śamatha gyakorl√≥"-nak nevezik."

[0919a04] 「若諸菩薩以寂滅力種種清淨,而住靜慮起於變化;此菩薩者,名先修禪那,齊修奢摩他、三摩鉢提。

Ha a bodhisattv√°k (若諸菩薩) haszn√°lja a kiolt√°s erej√©nek sz√°mos tisztas√°g√°t, majd ment√°lis egyens√ļlyban maradva √°talak√≠t√°sokat val√≥s√≠tanak meg. Ezeket a bodhisattv√°kat "slŇĎsz√∂r dhyāna gyakorl√≥ k√∂vetve az egyidejŇĪ śamatha √©s samapatti gyakorl√≥"-nak nevezik.

[0919a07] 「若諸菩薩以寂滅力資於至靜,而起變化;此菩薩者,名齊修禪那、奢摩他,後修三摩鉢提。

Ha a bodhisattv√°k (若諸菩薩) haszn√°lja a kiolt√°s erej√©t a nyugalom megval√≥s√≠t√°s√°nak t√°mogat√°s√°ra, √©s √≠gy √°talakul√°sokat eredm√©nyeznek. Ezeket a bodhisattv√°kat "egyeidejŇĪ dhyāna √©s śamatha-, k√∂vetve samapatti-val gyakorl√≥"-nak nevezik.

[0919a09] 「若諸菩薩以寂滅力資於變化,而起至靜清明境慧;此菩薩者,名齊修禪那、三摩鉢提,後修奢摩他。

Ha a bodhisattv√°k (若諸菩薩) haszn√°lja a kiolt√°s erej√©t az √°talakul√°s t√°mogat√°s√°ra, t√∂k√©letes nyugalmat teremtve, amely megtiszt√≠tja √©s megvil√°g√≠tja a vil√°got. Ezeket a bodhisattv√°kat "egyidejŇĪ dhyāna √©s samapatti-, k√∂vetve śamatha-val gyakorl√≥"-nak nevezik.

[0919a12] 「若諸菩薩以圓覺慧圓合一切,於諸性相無離覺性;此菩薩者,名為圓修三種自性清淨隨順。

Ha a bodhisattv√°k (若諸菩薩) haszn√°lva a t√∂k√©letes megvil√°gosod√°s b√∂lcsess√©g√©t, harmonikusan √∂tv√∂zve mindezeket, √©s ebben a kapcsolatban az eg√©sz term√©szet√©vel √©s jellemzŇĎivel kapcsolatban, soha nem k√ľl√∂n√ľl el a megvil√°gosodott term√©szettŇĎl. Ezeket a bodhisatt√°kat az "√∂sszhang h√°rom t√≠pusa √∂n-term√©szet tisztas√°g√°val gyakorl√≥"-nak nevezik.

[0919a14] 「善男子!是名菩薩二十五輪,一切菩薩修行如是。若諸菩薩及末世眾生依此輪者,當持梵行,寂靜思惟,求哀懺悔,經三七日。於二十五輪各安標記,至心求哀,隨手結取;依結開示便知頓漸,一念疑悔即不成就。」

J√≥ ember (善男子), ezeket nevezik "bodhisattv√°k huszon√∂t alkalmaz√°s√°nak". A sz√ļtr√°k tan√≠t√°sa olyan, mint a holdra mutat√≥ ujj. Ha a holdra is n√©zel, √©s teljesen meg√©rted, akkor az ami azt mutatja, v√©gsŇĎ soron nem a hold. A Tathāgata k√ľl√∂nb√∂zŇĎ szavai √©s magyar√°zatai, amelyek a bodhisattv√°k fel√©breszt√©s√©re szolg√°lnak, szint√©n hasonl√≥k. Minden bodhisattva √≠gy gyakorol. " Ha a Dharma-kor v√©g√©nek bodhisattv√°i √©s √©rzŇĎ l√©nyei haszn√°lj√°k ezeket az "alkalmaz√°sokat", meg kell ŇĎrizni√ľk a tisztas√°g gyakorlatait, nyugalmat √©s szeml√©lŇĎd√©st, √©s ŇĎszinte megb√°n√°st. Akkor h√°rom h√©ten √°t, szil√°rd√≠ts a huszon√∂t alkalmaz√°s b√°rmelyik√©n e t√©tsoron szerepel. Teljes tudattal √©s megb√°n√≥ l√©lekkel azonnal v√°lassz egyet. Att√≥l f√ľggŇĎen, hogy mi szerepel a kiv√°lasztott t√©telen, azonnal tudni fogod, vajon hirtelen vagy fokozatos gyakorl√°sr√≥l van sz√≥. Ha pillanatnyi k√©ts√©g is felmer√ľl, √ļgy nem leszel k√©pes el√©rni a hozz√°rendelt alkalmaz√°st."

[0919a18] 爾時,世尊欲重宣此義而說偈言:

Aztán a magasztos, azzal a céllal, hogy megismételje ennek lényegét, verset mondott, mondván:

    辨音如當知 一切諸菩薩
    無礙淸 淨慧 皆依禪定生
    所謂奢摩他 三摩提禪那
    三法頓漸修 有二十五 種
    十方諸如來 三世修行者
    無不因此法 而得成菩提
    唯除 頓覺人 幷法不隨順
    一切諸菩薩 及末世衆生
    常當持此輪 隨順勤 修習
    依佛大悲力 不久證涅槃

    Megk√ľl√∂nb√∂ztet√©s Hangja, tudnod kell, Minden bodhisattva
    Akad√°lytlan tiszta b√∂lcsess√©ge, kiv√©tel n√©lk√ľl, medit√°ci√≥b√≥l sz√°rmazik.
    Az √ļgynevezett śamatha, samapatti and dhyāna—
    A hirtelen és fokozatos gyakorlat három módszere, s annak Huszonöt alkalmazása.
    Nincs semmi a t√≠z r√°ny tathāgat√°i k√∂zt, √©s a h√°rom vil√°g gyakorl√≥i
    Akik nem támaszkodnak e módszerekre, a bodhi tökéletességének eléréseikben;
    Kivéve a hirtelen megvilágosodott embereknek, és azoknak, kiknek semmi köze a Dharmához.
    Minden bodhisattva, √©s a Dharma-kor v√©g√©nek √©rzŇĎ l√©nyei,
    Mindig √°t kell √∂lelni√ľk ezen "alkalmaz√°sokat", k√∂vetve ŇĎket, igyekezve gyakorolni ŇĎket.
    A Buddha nagy k√∂ny√∂r√ľletess√©g√©re t√°maszkodva, nemsok√°ra megval√≥s√≠tj√°k a nirv√°n√°t.


Minden Karmikus Akad√°lyt Megtiszt√≠t√≥ Bodhisattva 淨諸業障菩薩 (Jìng Zhū Yèzhàng Púsà)

[0919b01] 於是淨諸業障菩薩在大衆中、卽從座起。頂禮佛足右繞三匝、 長跪叉手而白佛言: 大悲世尊。爲我等輩廣說如是不思議事、一切如來因地行相、 令諸大衆得未曾有。覩見調御歷恆沙劫勤苦境界一切功用猶如一念。我等菩薩深自 慶慰。

Ezut√°n Minden Karmikus Akad√°lyt Megtiszt√≠t√≥ Bodhisattva (淨諸業障菩薩) e nagy gy√ľlekezetben (在大衆中) felemelkedett √ľlŇĎhely√©rŇĎl (座). Lehajtotta a fej√©t Buddha l√°b√°n√°l (佛足), majd h√°romszor jobbra k√∂rbej√°rta [ŇĎt] (右繞三匝). Azt√°n let√©rdelt a kez√©vel √∂sszekulcsolva (長跪叉手), s Buddh√°nak mondv√°n (白佛言): Nagy K√∂ny√∂r√ľletes, Magasztos, hosszan fejtetted ki mindannyiunk sz√°m√°ra ezt a megfoghatatlan k√©rd√©st minden Tathāgat√°k ok-okozati √°llapot√°nak gyakorlat√°r√≥l, lehetŇĎv√© t√©ve e nagy √∂sszej√∂vetel sz√°m√°ra, hogy megszerezz√©k azt, amit soha nem l√°ttak. Miut√°n megkapt√°k ezt az es√©lyt, hogy l√°thassa a Tamert, a megsz√°ml√°lhatatlan Kalp√°k szenved√©s birodalmain kereszt√ľli √∂sszes √°thalad√°s a gondolat egy pillanat√°nak tŇĪnik. Mi, Bodhisattv√°k nagym√©rt√©kben √∂szt√∂n√∂z√∂ttek vagyunk."

世尊、若此覺心本性淸淨、因何染汚使諸衆生迷悶不入? 唯願如來廣爲我 等開示法性、令此大衆及末世衆生作將來眼。說是語已、五體投地。如是三請終而 復始。

Magasztos, ha ez a megvil√°gosodott tudat eredetileg tiszta, milyen fajta szennyez√©sek okozz√°k az √©rzŇĎ l√©nyek sz√°m√°ra a t√©veszm√©ktŇĎl val√≥ szenved√©st, √©s a nem-bel√©p√©s√ľket? Az egyetlen k√©r√©sem, hogy alaposan t√°rd fel a jelens√©gek jelleg√©t [Dharm√°k] √©s okokat, amik e nagy √∂sszej√∂vetelben √©s Dharma-kor v√©g√©nek √©rzŇĎ l√©nyeiben hozt√°k l√©tre a "j√∂vŇĎ szem√©t". Miut√°n befejezte a besz√©det, leereszkedett a f√∂ldre. H√°romszor egym√°s ut√°n k√©rdezte, sorozatban.

[0919b10] 爾時世尊吿淨諸業障菩薩言: 善哉、善哉。善男子、汝等乃 能爲諸大衆及末世衆生諮問如來如是方便。汝今諦聽、當爲汝說。時淨諸業障菩 薩奉教歡喜、及諸大衆默然而聽。

Ekkor (爾時), a Magasztos (世尊) a Minden Karmikus Akad√°lyt Megtiszt√≠t√≥ Bodhisattv√°hoz (淨諸業障菩薩) √≠gy sz√≥l (言): "KitŇĪnŇĎ, kitŇĪnŇĎ! J√≥ ember (善男子), j√≥l k√©rdezted a Dharma-kor v√©g√©nek √©rzŇĎ l√©nyei sz√°m√°ra a Tathāgata √ľgyes m√≥dszereirŇĎl. Most (汝今) figyelj (諦聽), mikor (當) megmagyar√°zom (汝說). Minden Karmikus Akad√°lyt Megtiszt√≠t√≥ Bodhisattv√°hoz (淨諸業障菩薩) a tan√≠t√°st tisztelettel √©s √∂r√∂mmel fogadta (奉教歡喜); mindenki e nagy √∂sszej√∂vetelben (諸大衆) csendben (默) maradt √©s hallgatott (聽).

[0919b14] 善男子、一切衆生從無始來、妄想執有我人衆生及與壽命、 認四顚倒爲實我體。由此便生憎愛二境。於虛妄體重執虛妄。二妄相依生妄業道。 有妄業故妄見流轉。厭流轉者妄見涅槃。由此不能入淸淨覺。非覺違拒諸能入者。 有諸能入非覺入故。是故動念及與息念皆歸迷悶。何以故? 由有無始本起無明爲 己主宰、一切衆生生無慧目。身心等性皆是無明。譬如有人不自斷命。是故當知有 愛我者。我與隨順非隨順者、便生憎怨。爲憎愛心養無明故、相續求道、皆不成就。

"J√≥ ember (善男子), kezdetektŇĎl fogva minden √©rzŇĎ l√©ny t√©vesen fogant √©s az "√©n", "szem√©ly", "√©rzŇĎ l√©ny" √©s "√©lettartam" l√©tez√©s√©hez kapcsol√≥dnak - e n√©gy torzul√°sok egy val√≥di √∂n√©rzettel rendelkeznek." "EbbŇĎl sz√°rmaznak k√∂zvetlen√ľl a "szeret" √©s "nem szeret" k√©t √°llapota. Ebben a hamis l√©nyegben ŇĎk ism√©t hamiss√°ghoz k√∂tŇĎdnek. Ez a k√©t t√©veszme k√∂lcs√∂nhat√°sa l√©trehozza a megt√©vesztett tev√©kenys√©g √ļtj√°t [karma], √©s mivel l√©tezik a megt√©vesztett karma, ŇĎk megt√©vesztŇĎen √©rz√©kelik az √°tvitelet. Azok kik j√∂nnek √ļt√°lj√°k [elutas√≠t√°s] a saṃsāra-t, megt√©vesztŇĎen √©szlelik a nirv√°n√°t, √©s ennek k√∂vetkezt√©ben k√©ptelenek a tiszta megvil√°gosod√°sra. Nem ez az a felvil√°gosod√°s elutas√≠tja azokat, akik k√©pesek bel√©pni - ink√°bb az√©rt, mert a bel√©p√©sre k√©pesek nem fel√©brednek √©s nem l√©pnek be. Ez√©rt van az ember gondolatai ugr√°lnak vagy elhallgattatj√°k - mindk√©t felt√©tel v√©gsŇĎ soron visszat√©r a megt√©veszt√©shez. Mi√©rt? Mivel kezdetleges, eredetileg felmer√ľlŇĎ tudatlans√°gr√≥l van sz√≥, amely a szubjekt√≠v eg√≥v√° v√°lik; √≠gy minden √©rzŇĎ l√©ny a tudatlans√°g szemeit hozza l√©tre. A test, a tudat stb. k√ľl√∂nf√©le term√©szetei nem m√°s, mint a tudatlans√°g. Vegy√ľk p√©ld√°ul azt a szem√©lyt, aki nem akarja befejezni a saj√°t √©let√©t. Ez√©rt tudnia kell, hogy az "√∂nmag√°t" √©lvezi, amikor a dolgok j√≥l mennek. Amikor a dolgok nem olyanok, mint amilyennek tetszik, akkor gyŇĪl√∂let √©s d√ľh keletkezik. Mivel ez a tudat / irt√≥z√°s t√°pl√°lja a tudatlans√°got, azok, akik arra t√∂rekszenek, hogy √°polj√°k az utat, soha nem √©rik el azt."

[0919b25] 善男子、云何我相? 謂諸衆生心所證者。

"J√≥ ember (善男子), mi az "√∂nmaga k√©pzete (√∂nn√∂n maga k√©pzet / elk√©pzel√©s)"? Ez az, amit az √©rzŇĎ l√©nyek elm√©je tan√ļs√≠t.

善男子、譬如有人 百骸調適忽忘我身。四支弦緩、攝養乖方微加針艾、則知有我。是故證取方現我體。

J√≥ ember (善男子), amikor j√≥ eg√©szs√©gi √°llapotban vagy, term√©szetesen elfelejted a tested. De amikor a test beteg lesz, √©s erŇĎfesz√≠t√©seket teszel a s√©r√ľl√©s helyesb√≠t√©s√©re, a moxa √©s az akupunkt√ļra legkisebb alkalmaz√°s√°val azonnal tudat√°ban vagy a l√©tez√©snek, mint √∂nmagadnak. √ćgy, ez csak hivatkoz√°sa ennek a "tan√ļz√°s"-nak, hogy √©szreveszel √©s felfogsz egy nyilv√°nval√≥ √∂n√©rzetet.

善男子、其心乃至證於如來畢竟了知淸淨涅槃皆是我相。

J√≥ ember (善男子), minden fajta tan√ļz√°s ettŇĎl a szinttŇĎl eg√©szen a nirv√°na Tathāgata tiszta t√∂k√©letes felfog√°s√°ig, minden "√∂nmaga k√©pzet".

[0919c01] 善男子、云何人相? 謂諸衆生心悟證者。善男子、悟有我者 不復認我。所悟非我悟亦如是。悟已超過一切證者悉爲人相。善男子、其心乃至圓 悟涅槃倶是我者備殫證理心存少悟皆名人相。

"J√≥ ember (善男子), mi a "szem√©ly k√©pzete"? Ez az √©rzŇĎ l√©nyek elŇĎzetes "tan√ļbizonys√°g√°nak" √©szlel√©se. J√≥ ember (善男子), miut√°n az "√∂nmaga" √©szlelt, nem ismerhetŇĎ fel √ļjra ugyan√ļgy. Ugyanaz a helyzet abban az esetben, ha a "nem-√∂nmaga" ("nem-√©n") az √©szlelt. Ez az az "√©szlel√©s" [megismer√©s], amely t√ļlmutatott minden "tan√ļbizonys√°gon": a "szem√©ly k√©pzete". J√≥ ember, ha, az "√∂nmaga" alapszintŇĪ felismer√©s√©nek e szintj√©tŇĎl a nirvana t√∂k√©letes elismer√©s√©ig mint "√∂nmaga", teljesen mag√°ban foglalva az elvek tan√ļbizonys√°g√°t, ott marad a tudatban m√©g a legkisebb √©szlel√©s is, mindegyik√ľket "szem√©ly nyom√°nak" nevezik."

[0919c06] 善男子、云何衆生相? 謂諸衆生心自證悟所不及者。善男子、 譬如有人作如是言: 我是衆生。則知彼人非我非彼。云何非我? 我是衆生、則非 是我。云何非彼? 我是衆生則非彼故。善男子、但諸衆生了證了悟皆爲我人而我 人相所不及者存有所了名衆生相。

"J√≥ ember (善男子), mi az "√©rzŇĎ l√©ny k√©pzete"? Ez az, ami t√ļl van az √∂nmaga-tan√ļbizonys√°n √©s minden √©rzŇĎ l√©ny tudat√°nak √©szlel√©s√©n. J√≥ ember (善男子), vedd p√©ld√°ul azt a szem√©lyt, aki azt mondja: "√©rzŇĎ l√©ny vagyok". Amit ez a szem√©ly "√©rzŇĎ l√©nynek" nevezett, nem √∂nmaga, sem nem m√°s. Mi√©rt nem "√∂nmaga"? Mivel az "√∂nmaga" "√©rzŇĎ l√©ny", s ez nem √∂nmag√°t jelenti. Mi√©rt nem m√°s? Mivel az "√∂nmaga" √©rzŇĎ l√©ny, ez√©rt nem m√°s. J√≥ ember (善男子), milyen √©rzŇĎ l√©ny val√≥sul meg a tan√ļbizonyoss√°gban √©s val√≥sul meg az √©szlel√©sben; nem m√°s, mint az "√∂nmaga k√©pzete" √©s a "szem√©ly k√©pzete". Ami nem √©ri el az √©rzŇĎ l√©ny "√∂nmaga nyom√°t"-, ami tov√°bbra is megval√≥sulva marad, az "√©rzŇĎ l√©ny k√©pzete".

[0919c12] 善男子、云何壽命相? 謂諸衆生心照淸淨覺所了者。善男子、 一切業智所不自見猶如命根。如湯銷冰無別有冰知冰銷者。無我覺我亦復如是。善 男子、若心照見一切覺者皆爲塵垢。覺所覺者不離塵故名壽命相。

"J√≥ ember (善男子), mi az "√©lettartam k√©pzete"? Ez arra utal, amit az √©rzŇĎ l√©nyek a tudat vil√°g√≠t√≥ tiszta tudatoss√°g√°n kereszt√ľl val√≥s√≠tanak meg. J√≥ ember (善男子), az, ami nem √©szlelhetŇĎ a karmikus b√∂lcsess√©g teljes eg√©sz√©vel, √©pp olyan, mint az √©let-k√©pess√©g. Ez olyan, mint a melegv√≠z mely a jegyet olvassza: nem l√©tezik a j√©g l√©tez√©s√©nek h√°tr√°nyos megk√ľl√∂nb√∂ztet√©se vagy a j√©g olvad√°s√°nak ismerete. Az √∂nmaga nem l√©tez√©se √©s az √∂nmaga tudatoss√°ga √©ppen √≠gy van. J√≥ ember (善男子), amikor valaki l√°t a tudat megvil√°g√≠t√°s√°val, ezek a tudatoss√°gok semmik, de szennyez√©s. Mivel ez a tudatoss√°g tudat√°ban van, amely nem k√ľl√∂nb√∂zik a szennyez√©stŇĎl, ezt "√©lettartam nyom√°nak" nevezik.

[0919c17] 善男子、末世衆生不了四相、雖經多劫勤苦修道、但名有 爲。終不能成一切聖果。何以故? 認一切我爲涅槃故、有證有悟名成就故。譬如有 人認賊爲子。其家財寶終不成就。何以故? 有我愛者亦愛涅槃、伏我愛根爲涅槃 相。有憎我者亦憎生死、不知愛者眞生死故別憎生死、名不解脫。

"J√≥ ember (善男子), a Dharma-kor v√©g√©nek √©rzŇĎ l√©nyei nem √©rz√©kelik a N√©gy Nyomot, s b√°r sok neh√©z kalp√°val k√ľszk√∂dhetnek a Dao mŇĪvel√©se mellett m√©g mindig csak a felt√©telekhez k√∂t√∂tt [kondicion√°lt] l√©tez√©s. V√©g√ľl k√©ptelennek bizonyulnak a !sagehood gy√ľm√∂lcseinekt√∂k√©letes√≠t√©s√©re" Mi√©rt? Mivel ezeket az "√∂nmaga nyomokat" nirv√°n√°nak tekintik, √©s a tan√ļbizonys√°gukat √©s a megismer√©s√ľket a megvil√°gosod√°s teljes√≠t√©s√©nek tekintik. Olyan, mint egy ember aki tolvajs√°g hib√°j√°t k√∂veti el a fi√°nak. A csal√°dja gazdas√°ga mindig r√∂vid lesz. Mi√©rt? Mivel az √∂nmaga ["az √©n"] szeretŇĎje is szereti a nirvan√°t, √©s elnyomja az √∂nmaga-t (√©n) mint a nirvana jellemzŇĎje. Az √∂nmaga gyŇĪl√∂lk√∂d√©se ugyancsak gyŇĪl√∂li a saṃsāra-t. Nem tudva, hogy maga a ragaszkod√≥ szeretet tulajdonk√©ppen saṃsāra, ŇĎ elk√ľl√∂n√≠ti a saṃsāra-t a gyŇĪl√∂let√©rt. Ezt "nem felszabad√≠t√°snak" nevezik.

[0919c23] 云何當知法不解脫? 善男子、彼末世衆生習菩提者以己微證 爲自淸淨。由未能盡我相根本。若復有人讚歎彼法卽生歡喜便欲濟度。若復誹謗彼 所得者、便生瞋恨。卽知我相堅固執持潛伏藏識。遊戲諸根、曾不間斷。

"Hogyan ismerheted ezt a Dharm√°t "nem-felszabadul√°snak"? J√≥ ember (善男子), a Dharma-kor v√©g√©nek ezen √©rzŇĎ l√©nyei, akik a bodhi gyakorl√°s√°ban az eg√≥ v√©gtelen felfog√°s√°nak tekintik mint saj√°t tisztas√°guk, √©s ez√©rt k√©ptelenek behatolni az "√∂nmaga-nyom√°nak" gy√∂ker√©hez. Ha valaki dics√©ri a [t√©ves] Dharm√°jukat, akkor ŇĎk elragadtatottak lesznek √©s azonnal pr√≥b√°lj√°k megmenteni ŇĎt. De ha valaki b√≠r√°lja az eredm√©nyeiket, ŇĎk haraggal √©s bosszankod√°ssal tel√≠tettek lesznek.

善男子、 彼修道者不除我相、是故不能入淸淨覺。

"Enn√©lfogva, tudod azt, az "√∂nmaga-nyom√°t" szil√°rdan tart√°s; az rejtett a rakt√°r tudatban √©s szabadon j√°tszik a k√©pess√©gekkel megszak√≠t√°s n√©lk√ľl."

善男子、若知我空無毀我者。有我說法 我未斷故、衆生壽命亦復如是。

J√≥ ember (善男子), ha ezek az aspir√°nsok nem t√°vol√≠tj√°k el az "√∂nmaga-nyom√°t", nem fognak bel√©pni a tiszta megvil√°gosod√°sba. J√≥ ember (善男子), ha az "√∂nmaga √ľress√©g√©t" ismert, nem lehet "√∂nmaga megsz√ľntet√©se". Ha tartva √∂nmag√°t, elmagyar√°zod ezt a Dharm√°t, az√©rt van, mert m√©g nem sz√ľntette meg "√∂nmag√°t". Ugyanaz a "√©rzŇĎ l√©ny"-el √©s "√©lettartam"-al.

[0920a02] 善男子、末世衆生說病爲法。是故名爲可憐愍者。雖勤精進 增益諸病、是故不能入淸淨覺。

"J√≥ ember (善男子), a Dharma-kor v√©g√©nek √©rzŇĎ l√©nyei t√©vesen √©rtik meg ezeket a k√≥rs√°gokat [betegs√©g], hogy a Dharma legyen. Ez√©rt nevezik "megvetendŇĎnek". B√°r nagy erŇĎfesz√≠t√©ssel k√ľzdenek, csak fokozz√°k k√ľl√∂nb√∂zŇĎ betegs√©geiket, √©s ez√©rt k√©ptelenek bel√©pni a tiszta megvil√°gosod√°sba."

善男子、末世衆生不了四相、以如來解及所行 處爲自修行、終不成就。或有衆生未得謂得、未證謂證、見勝進者心生嫉妬。 由彼衆生未斷我愛、是故不能入淸淨覺。

"J√≥ ember (善男子), a Dharma-kor v√©g√©nek √©rzŇĎ l√©nyei nem ismerik fel a N√©gy Nyomot, s t√©vesen a Tathāgata meg√©rt√©s√©t √©s gyakorl√°s√°t saj√°t gyakorlatuknak tekintik, v√©g√ľl nem val√≥s√≠tj√°k meg a megvil√°gosod√°st. √Čs √≠gy vannak √©rzŇĎ l√©nyek akik meg√©rtik, hogy a nem-el√©r√©s el√©r√©se-, a nem-megval√≥s√≠t√°s megval√≥s√≠t√°snak tekinthetŇĎ. Amikor val√≥di tapasztalt gyakorl√≥t l√°tnak, tele vannak f√©lt√©kenys√©ggel. Pontosan az√©rt, mert ezek az √©rzŇĎ l√©nyek nem sz√ľneteltetik √∂nmaguk ir√°nti szeretet√ľket, √≠gy nem tudnak bel√©ptetni a tiszta megvil√°gosod√°sba."

[0920a02] 「善男子!末世眾生說病為法,是故名為可憐愍者;雖勤精進增益諸病,是故不能入清淨覺。善男子!末世眾生不了四相,以如來解及所行處為自修行終不成就。或有眾生未得謂得、未證謂證,見勝進者心生嫉妬;由彼眾生未斷我愛,是故不能入清淨覺。善男子!末世眾生希望成道無令求悟,唯益多聞增長我見;但當精勤降伏煩惱起大勇猛,未得令得、未斷令斷,貪、瞋、愛、慢、諂曲、嫉妬對境不生,彼我恩愛一切寂滅,佛說是人漸次成就。求善知識不墮邪見,若於所求別生憎愛,則不能入清淨覺海。」

"J√≥ ember (善男子), a Dharma-kor v√©g√©nek √©rzŇĎ l√©nyei rem√©nykednek a Buddhas√°gban de nem gyakorolnak hat√°s √∂nmagukra az √©bred√©s el√©r√©s√©hez; csak kiterjesztik intellektu√°lis tud√°sukat, tov√°bb erŇĎs√≠tve az "√∂nmaga" [√©n] l√°t√°s√°t. Amit tenni√ľk kell, csak arra t√∂rekedni, hogy elnyomj√°k a szenved√©st √©s felkelts√©k a nagy b√°tors√°got: el√©rni, amit nem √©rtek el, megsz√ľntetni, amit nem szak√≠tottak meg. Nem engedve a kapzsis√°gnak, d√ľhnek, szeretetnek, b√ľszkes√©gnek, h√≠zelg√©snek, perverzi√≥nak, f√©lt√©kenys√©gnek √©s irigys√©gnek, amelyek az objekt√≠v birodalom fel√© ir√°nyulva felmer√ľlnek, √©s eltasz√≠tva minden szeretetet √©s kapcsolatot az "√∂nmaga"-val [√©n] √©s m√°ssal - ezeket az embereket "fokozatosan t√∂k√©letesedŇĎ" -knek nevezik. Val√≥di tan√°r megtal√°l√°sa nem esik bele t√©ves n√©zetekbe. Ez√©rt az √ļgynevezett "igazi Dharma a Dharma-kor v√©g√©n".

"De ha diszkrimin√°lsz, √©s k√ľl√∂n√∂s v√°gyat √©rzel vagy √ļt√°latot [tan√°r t√≠pusa ir√°nt, b√°r] keresel, nem tudsz bejutni a tiszta megvil√°gosod√°s √≥ce√°nj√°ba."

[0920a13] 爾時,世尊欲重宣此義而說偈言:

Aztán a Magasztos, azzal a céllal, hogy megismételje ennek lényegét, verset mondott, mondván:

    淨業如當知 一切諸衆生
    皆由執我愛 無始妄流轉
    未除四種相 不得成菩提
    愛憎生於心 諂曲存諸念
    是故多迷悶 不能入覺城
    若能歸悟刹 先去貪瞋癡
    法愛不存心 漸次可成就
    我心本不有 憎愛何由生
    此人求善友 終不墮邪見
    所求別生心 究竟非成就

    Karma Tisztítója, tudnod kell, hogy a ragaszkodás és az "önmaga" [én] szeretete miatt
    Minden √©rzŇĎ l√©ny, megt√©vesztetten !sz√ľletik √ļjj√°, kezdet n√©lk√ľl.
    Nem eltávolítva a Négyféle Nyomot, Nem tudják megvalósítani a bodhit.
    Mivel a szeretet √©s a gyŇĪl√∂let felmer√ľl a tudatban, √©s a h√≠zelg√©s √©s a romlotts√°g marad minden gondolatban
    Sok t√©veszme √©s f√°jdalom/szomor√ļs√°g van; Nem tudsz bejutni a felvil√°gosod√°s fellegv√°r√°ba.
    Ha szeretn√©l visszat√©rni a megvil√°gosodott birodalomba, elŇĎsz√∂r hagyd el az √∂sszes v√°gyat, gyŇĪl√∂letet √©s tudatlans√°got.
    Amikor a szeretet Dharma nem marad a tudatban, fokozatosan tökéletes megvilágosodást elérheted.
    Az "√∂nmaga" [√©n] eredetileg nem l√©tezik: Hogyan mer√ľl fel a szeretet √©s a gyŇĪl√∂let?
    Ha ez a személy valódi tanítót keres, soha nem esik gonosz nézetekbe.
    De ha a "a 'valami' ami keresett elk√ľl√∂n√ľl√©se" felmer√ľl a tudatban, v√©gsŇĎ soron nem lesz megvil√°gosod√°s.



Egyetemes Megvil√°gosod√°s Bodhisattva 普覺菩薩 (Pǔ Jué Púsà)

[0920a25] 於是普覺菩薩在大衆中、卽從座起。頂禮佛足、右繞三匝。 長跪叉手而白佛言: 大悲世尊。快說禪病令諸菩薩得未曾有。心意蕩然獲大安隱。 世尊、末世衆生去佛漸遠賢聖隱伏、邪法增熾。使諸衆生求何等人? 除去何病? 云何發心令彼羣盲不墮邪見? 作是語已、五體投地。如是三請終而復始。

Ezut√°n Egyetemes Megvil√°gosod√°s Bodhisattva (普覺菩薩) e nagy gy√ľlekezetben (在大衆中) felemelkedett √ľlŇĎhely√©rŇĎl (座). Lehajtotta a fej√©t Buddha l√°b√°n√°l (佛足), majd h√°romszor jobbra k√∂rbej√°rta [ŇĎt] (右繞三匝). Azt√°n let√©rdelt a kez√©vel √∂sszekulcsolva (長跪叉手), s Buddh√°nak mondv√°n (白佛言): "Magasztos, vil√°gosan elmagyar√°ztad a medit√°ci√≥s betegs√©geket, lehetŇĎv√© t√©ve a bodhisattv√°k sz√°m√°ra, hogy el√©rj√©k azt, amit m√©g nem tapasztaltak. " "Az Ňź tudatuk teljesen mozdulatlan √©s nagy nyugalmat √©rtek el. magasztos, mint az √©rzŇĎ l√©ny t√°voz√°sa a Buddha kor√°t√≥l egyre [fokozatosan] t√°volibb lesz, a b√∂lcsek √©s a m√©lt√≥s√°gok elrejtik magukat, m√≠g a t√©ves Dharma nŇĎ √©s terjed. Milyen embernek kell lenn√ľnk ha az √©rzŇĎ l√©nyek keresn√©nk? Ňźk milyen t√≠pus√ļ tan√≠t√°sokra sz√°m√≠thatnak? Milyen gyakorlatot kellene v√©gezni√ľk? Milyen betegs√©geket kell elt√°vol√≠tani, √©s milyen elhat√°roz√°st kell tenni√ľk, hogy megakad√°lyozz√°k a vak t√∂megek t√©ves n√©zetekbe es√©s√©t?" Miut√°n befejezte a besz√©det, leereszkedett a f√∂ldre. H√°romszor egym√°s ut√°n k√©rdezte, sorozatban.

[0920b04] 爾時,世尊告普覺菩薩言:「善哉!善哉!善男子!汝等乃能諮問如來如是修行,能施末世一切眾生無畏道眼,令彼眾生得成聖道。汝今諦聽!當為汝說。」時,普覺菩薩奉教歡喜,及諸大眾默然而聽。

Ekkor (爾時), a Magasztos (世尊) az Egyetemes Megvil√°gosod√°s Bodhisattv√°hoz (普覺菩薩) √≠gy sz√≥l (言): Kiv√°l√≥, kiv√°l√≥! J√≥ ember (善男子), k√©pes volt√°l megk√©rdezni a Tathāgata -t az ilyen jellegŇĪ gyakorlatr√≥l, mely k√©pes arra, hogy minden √©rzŇĎ l√©nynek √°tadja az √öt F√©lelem N√©lk√ľli Szemeit, s okot adjon a b√∂lcs √öt el√©r√©s√©re. Most (汝今) figyelj (諦聽), mikor (當) megmagyar√°zom (汝說). Egyetemes Megvil√°gosod√°s Bodhisattva (普覺菩薩) a tan√≠t√°st tisztelettel √©s √∂r√∂mmel fogadta (奉教歡喜); mindenki e nagy √∂sszej√∂vetelben (諸大衆) csendben (默) maradt √©s hallgatott (聽).

[0920b09] 「善男子!末世眾生將發大心求善知識欲修行者,當求一切正知見人。心不住相,不著聲聞、緣覺境界,雖現塵勞心恒清淨,示有諸過讚歎梵行,不令眾生入不律儀。求如是人即得成就阿耨多羅三藐三菩提;末世眾生見如是人應當供養不惜身命。彼善知識四威儀中常現清淨,乃至示現種種過患,心無憍慢,況復摶財、妻子、眷屬。若善男子於彼善友不起惡念,即能究竟成就正覺,心花發明照十方剎。

J√≥ ember (善男子), a Dharma-kor v√©g√©nek √©rzŇĎ l√©nyeinek musz√°ly fel√©breszteni a "nagyszerŇĪ tudatot" √©s val√≥di tan√°rokat keresni. Azok, akik gyakorolni akarnak, csak olyan szem√©lyeket keressenek, akiknek helyes betekint√©se van, kiknek gondolata nem tart√≥zkodik jellegzetess√©gekben, akik nem kapcsol√≥dnak az arhatok √©s a mag√°nyos megval√≥s√≠t√≥k birodalm√°hoz, s akinek tudata folyamatosan tiszta m√©g a vil√°g megpr√≥b√°ltat√°sainak kivet√ľl√©sekor is. M√©g ha r√°mutatsz a k√ľl√∂nb√∂zŇĎ hib√°idra is, dics√©ri a tisztas√°g gyakorlatait, √©s megakad√°lyozza, hogy megt√∂rd a fogadalmakat. Ha ilyen embert tal√°lsz, el√©rheted a Fel√ľlm√ļlhatatlan Helyes Egyetemes Igaz Megvil√°gosod√°st. A Dharma-kor v√©g√©nek √©rzŇĎ l√©nyei, akik ilyen emberrel tal√°lkoznak, felaj√°nl√°st kell tenni√ľk neki, nem k√≠m√©lve a testet vagy az √©letet, m√©g akkor is, ha tulajdont-, feles√©get-, gyermeket-, √©s alkalmazottak tartanak. Ez az Eredeti Tan√≠t√≥ folyamatosan bizony√≠tja a tisztas√°got a n√©gy √°llapotban. B√°r mindenf√©le hib√°ra √©s neh√©zs√©gre r√°mutat, tudata mentes a b√ľszkes√©gtŇĎl. J√≥ ember (善男子), ha nem √©bresztesz negat√≠v √©rzelmeket e J√≥bar√°t fel√©, v√©g√ľl k√©pes leszel a megfelelŇĎ megvil√°gosod√°s el√©r√©s√©re. A tudat-vir√°god kivir√°gzik, megvil√°g√≠tva a T√≠z Ir√°ny Vil√°gait.

[0920b19] 善男子、彼善知識諸證妙法應離四病。云何四病?

J√≥ ember (善男子), a Val√≥di Tan√≠t√≥ √°ltal megval√≥s√≠tott finom Dharm√°k mentesek a N√©gy Betegs√©gtŇĎl. Mi ez a N√©gy Betegs√©g?

一者作病。 若復有人作如是言、我於本心作種種行、欲求圓覺。彼圓覺性非作得故說名爲病。

Az elsŇĎ a "elgondol√°s / terv" betegs√©ge. P√©ldak√©nt mondva, van valaki, aki azt mondja: "az eredeti elgondol√°som szerint k√ľl√∂nb√∂zŇĎ gyakorlatokat fogok v√©gezni" √©s √≠gy k√≠v√°n t√∂k√©letes megvil√°gosod√°st el√©rni. Mivel a t√∂k√©letes megvil√°gosod√°s term√©szete nem "valami", melyet el lehet √©rni a megterm√©keny√≠t√©ssel, [ez√©rt] ezt "betegs√©gnek" nevezik.

二者任病。若復有人作如是言。我等今者不斷生死不求涅槃。涅槃生死無起滅念。 任彼一切隨諸法性、欲求圓覺。彼圓覺性非任有故、說名爲病。ű

A m√°sodik a "naturalisztikus" betegs√©g. P√©ldak√©nt mondva, van valaki, aki azt mondja: "jelenleg nem kell elv√°gnunk sem a samsar√°t, sem keresn√ľnk a nirv√°n√°t. A samsara √©s nirvana val√≥j√°ban mentes a "felmer√ľl√©s" √©s "megszŇĪn√©s" minden elk√©pzel√©s√©tŇĎl. Term√©szetesen el kell haladnunk a val√≥s√°g "k√ľl√∂nf√©le term√©szet√©vel" egy√ľtt...", √©s √≠gy k√≠v√°n t√∂k√©letes megvil√°gosod√°st el√©rni. Mivel a t√∂k√©letes megvil√°gosod√°s term√©szete nem j√∂n arr√≥l, hogy elfogadja a dolgokat, ahogy vannak, ez√©rt ezt "betegs√©gnek" nevezik.

三者止病。若復有 人作如是言。我今自心永息諸念得一切性寂然平等、欲求圓覺。彼圓覺性非止合故、 說名爲病。

A harmadik a "meg√°ll√°s" betegs√©ge. P√©ldak√©nt mondva, van valaki, aki azt mondja: "a jelenlegi gondolkod√°somban v√©glegesen meg√°ll√≠tom a gondolatokat, √©s √≠gy meg√©rtem minden term√©szet megsz√ľntet√©s√©t √©s nyugalm√°t" √©s √≠gy k√≠v√°n t√∂k√©letes megvil√°gosod√°st el√©rni. Mivel a t√∂k√©letes felvil√°gosod√°s term√©szete nem teljes√ľl a gondolatok meg√°ll√≠t√°s√°n kereszt√ľl, ez√©rt ezt "betegs√©gnek" nevezik.

四者滅病。若復有人作如是言。我今永斷一切煩惱、身心畢竟空無所有、 何況根塵虛妄境界一切永寂、欲求圓覺。彼圓覺性非寂相故、說名爲病。離四病者 則知淸淨。作是觀者名爲正觀。若他觀者名爲邪觀。

A negyedik a "megsemmis√ľl√©s" betegs√©ge. P√©ldak√©nt mondva, van valaki, aki azt mondja: "Most v√©gleg megsemmis√≠tek minden szennyezŇĎd√©st. A test √©s a tudat v√©g√ľl √ľres, mindentŇĎl mentes. Mennyivel jobban kellene az √©rz√©kszervek √©s t√°rgyaik hamis birodalmai v√©glegesen t√∂r√∂lni" √©s √≠gy keres t√∂k√©letes felvil√°gosod√°st. Mivel a t√∂k√©letes megvil√°gosod√°s term√©szete nem a megsemmis√ľl√©s, ez√©rt ezt "betegs√©gnek" nevezik. Ha a N√©gy Betegs√©gtŇĎl mentes vagy, tiszt√°ban leszel a tisztas√°ggal. Ezt a megfigyel√©st "helyes betekint√©snek" nevezik. Minden m√°s betekint√©st "t√©ves betekint√©snek" neveznek.

[0920c04] 善男子!末世眾生欲修行者,應當盡命供養善友、事善知識,彼善知識欲來親近應斷憍慢,若復遠離應斷瞋恨;現逆順境猶如虛空,了知身心畢竟平等,與諸眾生同體無異,如是修行方入圓覺。

"J√≥ ember (善男子), a Dharma-kor v√©g√©nek √©rzŇĎ l√©nyeinek ki kell terjeszteni√ľk az √©let energi√°jukat a felaj√°nl√°sokba a j√≥ buddhista bar√°tok √©s az Igazi Tan√°rok szolg√°lat√°ra. Ha az Igaz Tan√°r k√∂zeli √©s ismerŇĎs lesz, nem lehetsz b√ľszke. Ha t√°voli, akkor nem lehetsz megb√°ntott. A kellemetlen √©s kellemes √°llapotok olyanok, mint az !√ľres √©g. Teljes m√©rt√©kben r√°j√∂nni [megval√≥s√≠tani azt], hogy a test √©s a tudat v√©gsŇĎ soron egyenrang√ļak, √©s arram, hogy ugyanazt a l√©nyeget [esszenci√°t] osztod meg minden √©rzŇĎ l√©nnyel k√ľl√∂nbs√©g n√©lk√ľl. Ha ilyen m√≥don gyakorolsz, be fogsz l√©pni a t√∂k√©letes megvil√°gosod√°sba.

善男子!末世眾生不得成道,由有無始自他憎愛一切種子故未解脫。若復有人,觀彼怨家如己父母心無有二,即除諸病;於諸法中自他憎愛亦復如是。

"J√≥ ember (善男子), amikor a Dharma-kor v√©g√©nek √©rzŇĎ l√©nyei nem k√©pesek el√©rni az Utat, az√©rt van, mert jelen van az "√∂nmaga" [√©n] √©s "m√°s"-, "szeret" √©s nem-szeret" kezdetn√©lk√ľli magja. Ez√©rt nem szabadulnak meg. Ha van valaki, aki az ellens√©g√©re n√©z, ugyan√ļg mintha az apj√°ra n√©zne, √©s !az anyai tudata teljesen mentes a kettŇĎss√©gtŇĎl, akkor megsz√ľnteti az √∂sszes betegs√©get. √ćgy minden Dharm√°ban, "√∂nmaga" √©s m√°s-, a "szeretet" √©s "nem-szeretet" is megszŇĪnik ugyanezen az √ötban.

善男子!末世眾生欲求圓覺應當發心作如是言:『盡於虛空一切眾生,我皆令入究竟圓覺,於圓覺中無取覺者,除彼、我、人一切諸相。』如是發心不墮邪見。

"J√≥ ember (善男子), a Dharma-kor v√©g√©nek minden √©rzŇĎ l√©nye, kik meg akarj√°k keresni a t√∂k√©letes megvil√°gosod√°st, a k√∂vetkezŇĎket mondj√°k: "Megfogadom, hogy okot teremtek minden √©rzŇĎ l√©ny sz√°m√°ra az eg√©sz vil√°gegyetemben, hogy bel√©pjenek a V√©gsŇĎ Teljes Megvil√°gosod√°sba." "A t√∂k√©letes megvil√°gosod√°sban nincs ragaszkod√°s a "megvil√°gosod√°ssal", sem sz√°mos √∂nmaga-k√©pzet√©vel, szem√©ly-k√©pzet√©vel stb... Ha ilyen jellegŇĪ megold√°st teszel, nem fogsz t√©ves n√©zetekbe esni."

[0920c15] 爾時,世尊欲重宣此義而說偈言:

Aztán a Magasztos, azzal a céllal, hogy megismételje ennek lényegét, verset mondott, mondván:

    普覺如當知 末世諸衆生
    欲求善知識 應當求正見
    心遠二乘者 不犯非律儀
    戒根永淸淨 法中除四病
    謂作止任滅 親近無慢
    遠離無瞋恨 見種種境界
    心當生希有 還如佛出世
    度一切衆生 究竟入圓覺
    無彼我人相 常依止智慧
    便得超邪見 證覺般涅槃

    Egyetemes megvil√°gosod√°s, tudnod kell, hogy a Dharma-kor v√©g√©nek √©rzŇĎ l√©nyei
    Ki vágyik az Igaz Tanár megtalálására, meg kell keresnie azt [a személyt] a Helyes Nézetekkel
    Kinek tudata messze távol a Két Kocsitól, aki nem töri meg a fogadalmakat
    √Čs e fogadalmak gy√∂kere folyamatosan tiszta. √Čs a Dharm√°t illetŇĎen elt√°vol√≠tott a N√©gy Betegs√©g,
    Melyek az √ļgynevezett: "elk√©pzel√©s", "meg√°ll√°s", "naturalizmus" √©s "megsemmis√ľl√©s". Ha k√∂zel √°ll hozz√°d, ne b√ľszk√©lkedj
    √Čs ha t√°voli, ne haragudj. Figyelembe v√©ve a k√ľl√∂nb√∂zŇĎ birodalmakat, a tudatod majd l√©trehozza a csod√°t.
    √Čs ha elhagyod otthonodat, mint a Buddha, akkor megmented az √∂sszes √©rzŇĎ l√©nyt
    Hogy v√©g√ľl bel√©pjenek a t√∂k√©letes megvil√°gosod√°sba. A nyomokt√≥l mentes, mint az "√∂nmaga" √©s a "szem√©ly"
    Folyamatosan pihensz a bölcsességben, természetesen eléred a téves nézetek fel-nem-fogását.
    Megvalósítva a megvilágosodást és a pari-nirvana-t


Teljes Megvil√°gosod√°s Bodhisattva 圓覺菩薩 (Yuán Jué Púsà)

[0920c27] 於是圓覺菩薩在大衆中、卽從座起。頂禮佛足、右繞三匝。 長跪叉手而白佛言:

Ezut√°n Teljes Megvil√°gosod√°s Bodhisattva (圓覺菩薩) e nagy gy√ľlekezetben (在大衆中) felemelkedett √ľlŇĎhely√©rŇĎl (座). Lehajtotta a fej√©t Buddha l√°b√°n√°l (佛足), majd h√°romszor jobbra k√∂rbej√°rta [ŇĎt] (右繞三匝). Azt√°n let√©rdelt a kez√©vel √∂sszekulcsolva (長跪叉手), s Buddh√°nak mondv√°n (白佛言):

大悲世尊。爲我等輩廣說淨覺種種方便、令末世衆生有大增益。 世尊、我等今者已得開悟。若佛滅後末世衆生未得悟者、云何安居, 修此圓覺淸淨 境界? 此圓覺中三種淨觀以何爲首? 惟願大悲爲諸大衆及末世衆生施大饒益。作 是語已、五體投地。如是三請、終而復始。

"Magasztos! Nagym√©rt√©kben kifejtetted nek√ľnk a tiszta megvil√°gosod√°st, valamint k√ľl√∂nb√∂zŇĎ c√©lszerŇĪ m√≥dszereket. A Dharma-kor v√©g√©nek √©rzŇĎ l√©nyei teljes√≠tŇĎk√©pess√©g√©t nagyban meggyors√≠tottad. Magasztos! Az itt jelenl√©vŇĎk m√°r fel√©bredtek. De mi a helyzet az elt√°voz√°sod ut√°n a Dharma-kor v√©g√©nek √©rzŇĎ l√©nyeivel, akik m√©g nem tudtak fel√©bredni? Hogyan kell medit√°ci√≥s visszavonul√°sokat folytatniuk a t√∂k√©letes felvil√°gosod√°s e tiszta birodalm√°nak √°pol√°sa √©rdek√©ben? √Čs a h√°rom t√∂k√©letes megvil√°gosod√°s medit√°ci√≥j√°nak gyakorlat√°ban melyek a kezdeti l√©p√©sek? K√∂ny√∂rg√∂m a nagy egy√ľtt√©rz√©sed√©rt, hogy nagyszerŇĪen r√©szes√ľlhessenek e nagy √∂sszej√∂vetel tagjai √©s a Dharma-kor v√©g√©nek √©rzŇĎ l√©nyei." Miut√°n befejezte a besz√©det, leereszkedett a f√∂ldre. H√°romszor egym√°s ut√°n k√©rdezte, sorozatban.

[0921a06] 爾時世尊吿圓覺菩薩言: 善哉、善哉。善男子、汝等乃能問 於如來如是方便、以大饒益、施諸衆生。汝今諦聽、當爲汝說。時圓覺菩薩 奉教 歡喜、及諸大衆默然而聽。

Ekkor (爾時), a Magasztos (世尊) a Teljes Megvil√°gosod√°s Bodhisattv√°hoz (圓覺菩薩) √≠gy sz√≥l (言): "Kiv√°l√≥! KitŇĪnŇĎ! J√≥ ember (善男子), j√≥l k√©rdezted a Tathagata-t ezekrŇĎl a fajta c√©lszerŇĪ eszk√∂z√∂krŇĎl, mely nagyon hasznosak az √©rzŇĎ l√©nyek sz√°m√°ra. Most (汝今) figyelj (諦聽), mikor (當) megmagyar√°zom (汝說). Teljes Megvil√°gosod√°s Bodhisattv√°hoz (圓覺菩薩) a tan√≠t√°st tisztelettel √©s √∂r√∂mmel fogadta (奉教歡喜); mindenki e nagy √∂sszej√∂vetelben (諸大衆) csendben (默) maradt √©s hallgatott (聽).

[0921a10] 「善男子!一切眾生,若佛住世,若佛滅後、若法末時,有諸眾生具大乘性,信佛祕密大圓覺心,欲修行者,若在伽藍安處徒眾,有緣事故隨分思察,如我已說;若復無有他事因緣,即建道場當立期限,若立長期百二十日,中期百日,下期八十日,安置淨居。若佛現在,當正思惟;若佛滅後,施設形像,心存目想生正憶念,還同如來常住之日。懸諸幡花經三七日,稽首十方諸佛名字,求哀懺悔;遇善境界得心輕安。過三七日,一向攝念。

"J√≥ ember (善男子), minden √©rzŇĎ l√©ny k√∂z√∂tt, - hogy a Buddha √©let√©ben, vagy elhal√°loz√°sa ut√°n, vagy ak√°r a Dharma-kor v√©g√©nek idŇĎszak√°ban - vannak olyanok, akik rendelkeznek Mahayana alkalmass√°g√°val √©s akik hisznek a nagy t√∂k√©letes megvil√°gosod√°s budda-tudat√°ban, s akik szeretn√©k gyakorolni. Ha a templomban sok m√°s k√∂vetŇĎvel √©lnek, akkor sz√°mos k√∂telezetts√©gv√°llal√°ssal rendelkeznek √©s √≠gy ŇĎk csak a helyzet szerint elemeznek, mint ahogy m√°r tan√≠tottam." "M√°sr√©szrŇĎl, ha nem k√∂tŇĎdnek k√∂telezetts√©gv√°llal√°sokhoz, akkor fel kell √°ll√≠taniuk a megvil√°gosod√°s helysz√≠n√©t, √©s intenz√≠v visszavonul√°st kell l√©tes√≠teni√ľk. A hossz√ļ t√°v√ļ visszavonul√°snak sz√°zh√ļsz nap kell lennie. A k√∂zepes hossz√ļs√°g√ļ visszavonul√°sn sz√°z napos. R√∂vid, nyolcvan nap, csendesen √ľlve tiszta k√∂rnyezetben. Ha a Buddha jelen van, akkor k√∂zvetlen√ľl korrig√°lhatja gondolataidat. Ha m√°r elhunyt, akkor √°ll√≠ts fel egy k√©pet r√≥la, √©s hagyd, hogy a tudatod a k√©p ment√°lis k√©p√©ben maradjon, tudod hozni a megfelelŇĎ tudatoss√°got, ugyan√ļgy, mint amikor [Buddha] itt volt. Miut√°n felakasztottad a lobog√≥kat/k√©peket √©s a vir√°gokat, h√°rom h√©t idŇĎtartamon kereszt√ľl haladva, mindegyik Buddha nev√©t tiszteletteljesen T√≠z Ir√°nyban ir√°ny√≠tva, megb√°nva √©s beismerve minden v√©tkedet. H√°rom h√©ten √°t a gondolataid k√∂z√© koncentr√°lva, kiv√°l√≥ √°llapotokat fogsz tapasztalni, √©s a tudatod el√©ri a rugalmass√°got."

[0921a19] 「若經夏首,三月安居,當為清淨菩薩止住,心離聲聞不假徒眾。至安居日即於佛前作如是言:『我比丘、比丘尼、優婆塞、優婆夷某甲,踞菩薩乘修寂滅行,同入清淨實相住持,以大圓覺為我伽藍,身心安居,平等性智,涅槃自性,無繫屬故。今我敬請不依聲聞,當與十方如來及大菩薩三月安居,為修菩薩無上妙覺大因緣故不繫徒眾。』

Ha √°tm√©sz a visszavonul√°s kezdet√©re, akkor h√°rom h√≥napig fogsz a csendben maradni, √©s v√©gezd el a bodhisattv√°k tiszta csendes √ľl√©s√©t, k√∂zvetlen tan√≠tv√°nyok terveitŇĎl √©s m√°s gyakorl√≥kkal val√≥ egy√ľttmŇĪk√∂d√©stŇĎl mentes tudattal. Amikor elj√∂ssz a visszavonul√°s napj√°ra, a Buddha elŇĎtt, ezt mondd: "√Čn, bhiksu/bhiksuni/upasaka/upasika, a bodhisattv√°k j√°rmŇĪv√©re sz√°lltam, √°poln√°m a megszŇĪn√©s-kihal√°s gyakorlataikat, √©s bel√©ptek vel√ľk a Val√≥s√°g igazi tiszta jelens√©geibe. NagyszerŇĪ t√∂k√©letes megvil√°gosod√°st el√©rem mint templomom, a testemmel √©s a tudatommal a term√©szet egyenlŇĎs√©g√©nek b√∂lcsess√©g√©ben csendesen tart√≥zkodva. Mivel a nirv√°na √∂n-term√©szete semmilyen m√≥don nem korl√°toz√≥dik, most tisztelettel fogadom, hogy ne tart√≥zkodjam a k√∂zvetlen tan√≠tv√°nyok n√©zeteiben. H√°rom h√≥napnyi nyugodt visszavonul√°st fogok tartani a tathāgat√°kkal √©s a t√≠z ir√°ny nagy bodhisattvival. Mivel a bodhisattv√°k fel√ľlm√ļlhatatlan csod√°latos megvil√°gosod√°s√°nak nagyszerŇĪ kiv√°lt√≥ okait √©s felt√©teleit √°polhatom, nem vagyok k√©nyszer√≠tett a t√∂bbi gyakorl√≥ korl√°tai √°ltal."

善男子!此名菩薩示現安居,過三期日隨往無礙。善男子!若彼末世修行眾生求菩薩道入三期者,非彼所聞一切境界終不可取。

"J√≥ ember (善男子), ezt a "bodhisattv√°k" p√©ld√°s csendes visszavonul√°snak nevezik. Miut√°n √°thaladva a h√°rom idŇĎszakon, b√°rhol korl√°toz√°smentesen gyakorolhatsz"

[0921b02] 善男子!若諸眾生修奢摩他,先取至靜不起思念,靜極便覺。如是初靜,從於一身至一世界,覺亦如是。

"J√≥ ember (善男子), ha, amikor ezen gyakorl√≥ Dharma-kor v√©g√©g√©nek √©rzŇĎ l√©nyei akik keresik a bodhisattv√°k √ļtj√°t, bel√©pnek a h√°rom medit√°ci√≥s idŇĎszakba, ŇĎk medit√°ci√≥s √°llapotokat tapasztalnak amelyek elt√©rŇĎek az e szutr√°ban k√∂rvonalazottakt√≥l, nem ragaszkodnak hozz√°.

善男子!若覺遍滿一世界者,一世界中有一眾生起一念者皆悉能知,百千世界亦復如是;非彼所聞一切境界終不可取。

J√≥ ember (善男子), azok az √©rzŇĎ l√©nyek, akik a śamatha-t gyakorolj√°k, elŇĎsz√∂r meg kell felelni√ľk a t√∂k√©letes nyugalomnak, nem mer√ľlve fel semmif√©le gondolkod√°s / t√∂preng√©s. A legt√°volabb esŇĎ nyugalmi √°llapot [t√©tlens√©g] k√∂zvetlen√ľl a megvil√°gosod√°st eredm√©nyez. Ha lehet ilyenfajta kezdeti nyugalom, majd egy testbŇĎl haladva a megvil√°gosod√°s egy eg√©sz vil√°gon √≠gy kiterjed. J√≥ ember (善男子), amikor a megvil√°gosod√°s teljesen √°that egy eg√©sz vil√°got, ha van egy olyan √©rzŇĎ l√©ny, aki abban a vil√°gban van, akiben egyetlen gondolat felmer√ľl, kiv√©tel n√©lk√ľl tudni fogja ezt. Ugyanez igaz sz√°zezer vil√°g eset√©ben. Ha nem az egyik olyan medit√°ci√≥s √°llapotr√≥l van sz√≥, amelyrŇĎl kor√°bban tan√≠tottam, akkor ne ragaszkodj hozz√°.

[0921b08] 「善男子!若諸眾生修三摩鉢提,先當憶想十方如來、十方世界一切菩薩,依種種門漸次修行勤苦三昧,廣發大願自熏成種;非彼所聞一切境界終不可取。

J√≥ ember (善男子), azok az √©rzŇĎ l√©nyek akik a samapattit akarj√°k gyakorolni, elŇĎsz√∂r meg kell figyelni√ľk a t√≠z ir√°ny √∂sszes tathāgat√°it √©s az √∂sszes vil√°g bodhisattv√°it a t√≠z ir√°nyban. K√ľl√∂nb√∂zŇĎ m√≥dszereiktŇĎl f√ľggŇĎen fokozatosan kell n√∂vekedni√ľk a gyakorlatban, k√ľzdve a samādhi val√≥ t√ľrelmetlens√©g ellen, nyiltan [ŇĎszint√©n] kimutatva az √©rzŇĎ l√©nyek megment√©s√©nek nagy fogadalm√°t, mely illatos√≠t√°s magokat hoz l√©tre. De ha nem az egyik olyan √°llapotr√≥l van sz√≥, amelyrŇĎl kor√°bban t√°j√©koztatva lett√©l, akkor ne ragaszkodj hozz√°.

[0921b12] 「善男子!若諸眾生修於禪那,先取數門,心中了知生住滅念,分齊頭數,如是周遍四威儀中,分別念數無不了知,漸次增進乃至得知百千世界一滴之雨,猶如目覩所受用物;非彼所聞一切境界終不可取。是名三觀初首方便。

J√≥ ember (善男子), azok az √©rzŇĎ l√©nyek, akik a dhyāna-t akarj√°k gyakorolni, elŇĎsz√∂r haszn√°lniuk kell a l√©gz√©s megfigyel√©s√©nek m√≥dj√°t, √©s tudatuk m√©ly√©n teljes m√©rt√©kben tiszt√°ba kell legyenek a felmer√ľlŇĎ-, megtart√≥-, megszŇĪnŇĎ minden gondolatokkal. Tiszt√°ban kell lenni√ľk a l√©gz√©s√ľk sz√°ml√°l√°s√°nak megk√ľl√∂nb√∂ztet√©s√©t √©s gyakorolni ezt a n√©gy testhelyzet mindegyik√©ben. Nincs korl√°toz√°s milyen messzire juthat [hatolhat be] a l√©gz√©s megk√ľl√∂nb√∂ztet√©s tudatoss√°ga, mint k√©pes fokozatosan elŇĎre haladni addig a pontig, ahol k√©pes tudatos lenni sz√°zezer vil√°gok-, vagy egy csepp esŇĎ lehull√°s√°nak ter√ľlet√©n, mint ha ez egy t√°rgy volt k√∂zvetlen√ľl bemutatva sz√°m√°ra. De ha ez val√≥j√°ban nem az elme egy √°llapotai [k√∂z√ľl] amirŇĎl kor√°bban tan√≠t√°st kapt√°l, majd ut√°na ne kellene ragaszkodnod hozz√°. Ezeket "a h√°rom medit√°ci√≥ bevezetŇĎ c√©ljai"-nak nevezik."

若諸眾生,遍修三種勤行精進,即名如來出現于世;若後末世鈍根眾生心欲求道,不得成就由昔業障,當勤懺悔常起希望,先斷憎、愛、嫉妬、諂曲,求勝上心,三種淨觀隨學一事,此觀不得復習彼觀,心不放捨漸次求證。」

Ha az √©rzŇĎ l√©nyek mindent √°that√≥ m√≥don gyakorolj√°k ezt a h√°romf√©le medit√°ci√≥t, √©s szorgalmasan dolgoznak az elŇĎrehalad√°s√©rt, "tathāgat√°k megjelen√©s√©nek" fogj√°k ŇĎket nevezni a vil√°gban." Ha az elbutult k√©pess√©gek degener√°lt kor√°nak (Dharma-kor v√©ge) k√©sŇĎbbi √©rzŇĎ l√©nyei v√°gynak sz√≠v√ľkben az √öt el√©r√©s√©re, de valahogy mindig elmaradnak a c√©ljukt√≥l, az a m√ļlt karmikus akad√°lyai miatt t√∂rt√©nt. T√∂rekedni√ľk kell a bŇĪnb√°natra, √©s beismer√©sre, √©s folyamatosan felmer√ľlŇĎ rem√©nyeikre. ElŇĎsz√∂r meg kell sz√ľntetni√ľk a szeretetet √©s a gyŇĪl√∂letet, a f√©lt√©kenys√©get, az irigys√©get, a h√≠zelg√©st √©s a csal√≥d√°st, t√∂rekedni√ľk kell a fel√ľlm√ļlhatatlan tudat-√°llapotra. Mivel a h√°romf√©le medit√°ci√≥ ugyanannak az egyetlen anyagnak vizsg√°lata, ha egy medit√°ci√≥ nem mŇĪk√∂dik, pr√≥b√°lkozni kell √ļjra a t√∂bbivel. Nem hagyva, hogy a tudatod eloszlassa, fokozatosan t√∂rekedve a megval√≥s√≠t√°sra. "

[0921b22] 爾時,世尊欲重宣此義而說偈言:

Aztán a Magasztos, azzal a céllal, hogy megismételje ennek lényegét, verset mondott, mondván:

    圓覺汝當知 一切諸衆生
    欲求無上道 先當結三期
    懺悔無始業 經於三七日
    然後正思惟 非彼所聞境
    畢竟不可取 奢摩他至靜
    三摩正憶持 禪那明數門
    是名三淨觀 若能勤修習
    是名佛出世 鈍根未成者
    常當勤心懺 無始一切罪
    諸障若消滅 佛境便現前

    Teljes megvil√°gosod√°s, tudnod kell, hogy minden √©rzŇĎ l√©ny
    Aki keresni akarja a fel√ľlm√ļlhatatlant, Sz√ľks√©ges, a h√°rom visszavonul√°s kezdetekor
    B√°nja meg √©s ismerj√©k el kezdet n√©lk√ľli cselekedeteiket, h√°rom h√©tig;
    Ezekut√°n helyes gondolataik lesznek. De ha nem tapasztalj√°k meg az √°llapotokat, ahogy tanult√°k ŇĎket,
    Nem fogj√°k megragadni ŇĎket. śamatha-ban, t√∂k√©letes nyugalom; A samapatti -ban, helyes tudatoss√°g; A dhyāna-ban, a l√©gz√©s tiszta megfigyel√©se.
    Ezeket a "három tisztító meditációnak" nevezik. Azok, akik szorgalmasan gyakorolják
    √ögy h√≠vj√°k, hogy "Buddha megjelenik a vil√°gon". Azok a tompa k√©pess√©g[ŇĪ]ek, akik ezt nem tudj√°k megval√≥s√≠tani
    Folyamatosan t√∂rekedni√ľk kell a bŇĪnb√°natra, kezdetn√©lk√ľli bŇĪneikre.
    Amikor minden akad√°ly megsz√ľntetett, a Buddha-√°llapot a szemed elŇĎtt jelenik meg.


√Črdemek Legkiv√°l√≥bbika Bodhisattva 賢善首菩薩 (Xián Shàn Shǒu Púsà)

[0921c04] 於是賢善首菩薩在大眾中即從座起,頂禮佛足右遶三匝,長跪叉手而白佛言:

Ezut√°n √Črdemek Legkiv√°l√≥bbika Bodhisattva (賢善首菩薩) e nagy gy√ľlekezetben (在大衆中) felemelkedett √ľlŇĎhely√©rŇĎl (座). Lehajtotta a fej√©t Buddha l√°b√°n√°l (佛足), majd h√°romszor jobbra k√∂rbej√°rta [ŇĎt] (右繞三匝). Azt√°n let√©rdelt a kez√©vel √∂sszekulcsolva (長跪叉手), s Buddh√°nak mondv√°n (白佛言):

「大悲世尊!廣為我等及末世眾生,開悟如是不思議事。世尊!此大乘教名字何等?云何奉持?眾生修習得何功德?云何使我護持經人?流布此教至於何地?」作是語已五體投地,如是三請終而復始。

"Nagyon k√∂ny√∂r√ľletŇĪ Magasztos. Nagyon megvil√°g√≠tottad sz√°munkra √©s a Dharma-kor v√©g√©nek √©rzŇĎ l√©nyei sz√°m√°ra ezt az elk√©pzelhetetlen dolgot. Magasztos. Milyen neveket alkalmazottak erre a Mahayana tan√≠t√°sra? Hogyan kell ehhez j√°rulni √©s gyakorolni? Milyen t√≠pus√ļ √©rdemek √©rhetŇĎek el √©rzŇĎ l√©nyek √°ltal, akik ennek megfelelŇĎen gyakorolnak? Hogyan k√∂telesek v√©deni azokat, akik ehhez j√°rulnak √©s gyakorolnak? S milyen f√∂ldekre kell ezt a tan√≠t√°st szapor√≠tani?" Miut√°n befejezte a besz√©det, leereszkedett a f√∂ldre. H√°romszor egym√°s ut√°n k√©rdezte, sorozatban.

[0921c11] 爾時,世尊告賢善首菩薩言:「善哉!善哉!善男子!汝等乃能為諸菩薩及末世眾生,問於如來如是經教功德名字。汝今諦聽!當為汝說。」時,賢善首菩薩奉教歡喜,及諸大眾默然而聽。

Ekkor (爾時), a Magasztos (世尊) az √Črdemek Legkiv√°l√≥bbika Bodhisattv√°hoz (賢善首菩薩) √≠gy sz√≥l (言): Kiv√°l√≥! Kiv√°l√≥! J√≥ ember (善男子), j√≥l k√©rdezt√©l a bodhisattv√°k √©s a Dharma-kor v√©g√©nek √©rzŇĎ l√©nyei sz√°m√°ra a sz√ļtra tan√≠t√°s√°nak √©rdemeirŇĎl √©s nev√©rŇĎl. Most (汝今) figyelj (諦聽), mikor (當) megmagyar√°zom (汝說). √Črdemek Legkiv√°l√≥bbika Bodhisattva (賢善首菩薩) a tan√≠t√°st tisztelettel √©s √∂r√∂mmel fogadta (奉教歡喜); mindenki e nagy √∂sszej√∂vetelben (諸大衆) csendben (默) maradt √©s hallgatott (聽).

[0921c16] 「善男子!是經百千萬億恒河沙諸佛所說,三世如來之所守護,十方菩薩之所歸依,十二部經清淨眼目,是經名大方廣圓覺陀羅尼,亦名修多羅了義,亦名祕密王三昧,亦名如來決定境界,亦名如來藏自性差別,汝當奉持。

J√≥ ember (善男子), ez a szent√≠r√°s az, amit milli√°rdok tan√≠tanak a megsz√°mtalan buddh√°k milli√°rdjain; ez az, amelyet a h√°rom vil√°g tathāgat√°i (三世如來) v√©denek (守護); ez az, amire a t√≠z ir√°ny bodhisattv√°i (十方菩薩) t√°maszkodnak (歸依); ez a sz√ļtra tizenk√©t r√©sze (十二部經) tiszta szem (清淨眼目). Ez a sz√ļtra neve (經名) a Nagy Gy√≥gy√≠t√≥ Kiterjedt Teljes Megvil√°gosod√°s Dhāraṇī (大方廣圓覺陀羅尼); ezt a Teljesen Felt√°rt √Črtelem Sz√ļtr√°jak (修多羅了義) is nevezik; ezt a Titokzatos Kir√°lyi Samādhi (祕密王三昧) n√©ven is nevezik; ezt a Tathāgata Teljes Birodalm√°nak (如來決定境界) is nevezik; ezt a Tathāgatagarbha √Ėn-term√©szet√©nek K√ľl√∂nbs√©g√©nek (如來藏自性差別) is nevezik. Hinned (奉) kell benne √©s [ennek megfelelŇĎen] tartanod (持) [gyakorolnod]."

善男子!是經唯顯如來境界,唯佛如來能盡宣說;若諸菩薩及末世眾生依此修行,漸次增進至於佛地。

J√≥ ember (善男子), ez a sz√ļtra (是經) a Tathāgat√°k birodalm√°t fejezi ki (唯顯如來境界), √©s csak (唯) a Buddha-Tathāgata (佛如來) k√©pes (能盡) teljes m√©rt√©kben megmagyar√°zni (宣說). Ha a budhisattv√°k (菩薩) √©s a Dharma-kor v√©g√©nek √©rzŇĎ l√©nyei (末世眾生) ennek megfelelŇĎen (依此) gyakorolnak (修行), fokozatosan (漸次) erŇĎs√∂dve (增進) haladnak a Buddha f√∂ldj√©re (佛地). "

善男子!是經名為頓教大乘,頓機眾生從此開悟,亦攝漸修一切群品。譬如大海不讓小流,乃至蚊虻及阿修羅飲其水者,皆得充滿。

J√≥ ember (善男子), ezt a sz√ļtr√°t nevezik (是經名) Mahayana Hirtelen Tan√≠t√°s√°nak (頓教大乘), √©s ezzel a [sz√ļtr√°val] (頓機) az √©rzŇĎ l√©nyek (眾生) ettŇĎl fel√©brednek (從此開悟). De ez mag√°ban foglalja az √∂sszes l√©ny (一切群品) fokozatos gyakorl√°s√°t (漸修). kereszt√ľl. P√©ld√°ul (譬如) olyan, mint egy nagy tenger (大海), amely nem tagadja (不讓) a kis patakok (小流) [torkoll√°s√°t]; √©s sz√ļnyogok (蚊虻) √©s asur√°k (阿修羅) is issz√°k viz√©t (飲其水), mellyel mindketten megtelnek (皆得充滿).

[0921c26] 「善男子!假使有人純以七寶積滿三千大千世界以用布施,不如有人聞此經名及一句義。

J√≥ ember (善男子), Gondold el (假使), volt egy ember (有人), a legtiszt√°bb motiv√°ci√≥kkal gyŇĪjt√∂tt h√©t √©kszert (純以七寶積), mely elegendŇĎ volt ahhoz, hogy kit√∂lts√∂n h√°romezer galaxist (滿 / 三千大千世界), √©s akkor mindet j√≥t√©konys√°gra haszn√°lta (以用布施). Ennek √©rdeme nem egyezik meg (不如) az ember√©vel (有人), aki hallotta a sz√ļtra nev√©t √©s meg√©rtette egyetlen passzus√°nak jelent√©s√©t (聞此經名及一句義).

善男子!假使有人教百千恒河沙眾生得阿羅漢果,不如有人宣說此經分別半偈。 善男子!若復有人聞此經名信心不惑,當知是人非於一佛二佛種諸福慧,如是乃至盡恒河沙一切佛所種諸善根聞此經教。

J√≥ ember (善男子), gondold el (假使), volt egy f√©rfi (有人), aki tan√≠totta (教) az √©rzŇĎ l√©nyeken annyiszor, mint a Gangsz foly√≥ homokszemeinek sz√°zszorosa (百千恒河沙眾生) [oly m√≥don], hogy el√©rt√©k (得) az arhats√°g (阿羅漢) gy√ľm√∂lcs√©t (果). Ennek √©rdeme nem egyezik meg (不如), azzal az emberrel (有人) aki kifejti ennek e sz√ļtra verseinek [gatha] a fel√©t (宣說此經分別半偈).

J√≥ ember (善男子), Ha, van ember (若復有人), aki hallja a sz√ļtra nev√©t (聞此經名) √©s hisz benne teljes k√©ts√©gek n√©lk√ľl (信心不惑), akkor tudd (當知), az ember (是人) nem csak √°ld√°sok √©s a b√∂lcsess√©g magjait vette egy buddh√°val vagy k√©t buddh√°val (非於一佛二佛種諸福慧), ek√©pp (如是) Gangesz homokszemeit [meghalad√≥] √∂sszes Buddha beteljes√≠t√©s√©vel (盡恒河沙一切佛) j√≥s√°g gy√∂ker√©t √°polva (種諸善根), hallgatva e szutra tan√≠t√°s√°t (聞此經教).

汝善男子!當護末世是修行者,無令惡魔及諸外道惱其身心令生退屈。」

J√≥ ember (善男子), v√©dened kell (護) a Dharma-kor v√©g√©nek gyakorol√°s√°t (末世是修行), √©s ne hagyd (無令), hogy a gonosz szellemek (惡魔) √©s eretnekek felkavarj√°k a testet √©s tudatot (外道惱其身心) √©s [√≠gy] visszaessenek (令生退屈)."

爾時世尊、欲重宣此義而說偈言。

///

Ekkor (爾時) a Magasztos (世尊), √ļjra megism√©telte ennek l√©nyeg√©t, verset mondott (欲重宣此義). √ćgy sz√≥lt (說偈言。):

    賢善首當知 是經諸佛說
    如來善護持 十二部眼目
    名爲大方廣 圓覺陀羅尼
    現如來境界 依此修行者
    增進至佛地 如海納百川
    飮者皆充滿 假使施七寶
    積滿三千界 不如聞此經
    若化河沙衆 皆得阿羅漢
    不如宣半偈 汝等於來世
    護是宣持者 無令生退屈

    √Črdemek legt√∂k√©letesebbike, tudnod kell, ez a sz√ļtra az, amit minden buddha tan√≠t
    √Čs az, amit az √∂sszes katon√°k j√≥l v√©denek, ez a Tizenk√©t Feloszt√°s Szeme.
    √ögy h√≠vj√°k, a Nagy Gy√≥gy√≠t√≥ Kiterjedt Teljes Megvil√°gosod√°s Dhāraṇī,
    Ez a Tathāgata birodalm√°nak kifejezŇĎd√©se, azok, akik e szerint gyakorolnak
    Fokozatosan haladnak a Buddhatermészet megvalósításához. Olyan, mint egy óceán, amely elfogad minden folyót
    √Čs megadja minden szomjaz√≥ !felfriss√ľl√©s√©t. Ha volt olyan ember, aki a h√©t √©kszert adom√°nyozott
    ElegendŇĎt ahhoz hogy h√°romezer galaxist kit√∂lts√∂n. Nem lenne egyenlŇĎ e sz√ļtra meghallgat√°s√°val.
    Ha valaki számtalan lényt alakított át oly módon, hogy mindenki elérte az arhat-ságot
    Nem lenne egyenlŇĎ a f√©l gatha kifejt√©s√©vel. Mindenkinek meg kell, a k√©sŇĎbbi gener√°ci√≥k sz√°m√°ra
    V√©deni azokat, akik adj√°k √©s kapj√°k e tan√≠t√°st, √©s ne engedj√©tek ŇĎket h√°tr√°lni.

///

[0922a05] 爾時,會中有火首金剛、摧碎金剛、尼藍婆金剛等八萬金剛并其眷屬即從座起,頂禮佛足而白佛言:「世尊!若後末世,一切眾生有能持此決定大乘,我當守護如護眼目;乃至道場所修行處,我等金剛自領徒眾晨夕守護,令不退轉。其家乃至永無災障,疫病銷滅,財寶豐足常不乏少。」

Akkor, e nagy √∂sszej√∂vetel k√∂zep√©bŇĎl, felemelkedik √ČgŇĎ-haj√ļ Vajra-harcosok (火首金剛), Sz√©tz√ļt√≥ Vajra-harcosok (摧碎金剛 尼藍婆金剛), K√©k Vajra-harcosok (摧碎金剛 尼藍婆金剛) - √∂sszesen nyolcvanezer Vajra-harcosok (八萬金剛) egy√ľttesen, k√≠s√©ret√ľkkel (并其眷屬即) fel√°lltak a hely√ľkrŇĎl (從座起). Meghajtott√°k fej√ľket a Buddha l√°b√°hoz (頂禮佛足), √©s (而) Buddh√°hoz sz√≥ltak (白佛言): "Magasztos (世尊!), ha a Dharma-kor minden √©rzŇĎ l√©nyei (末世一切眾生) k√©pesek megtartani (能持) e Mahayana elsz√°nts√°gukat (決定大乘), akkor √©n mint v√©delmezŇĎ (我當守護) megv√©dem a szemet (如護眼目), √©s megv√©dj√ľk azokat az utakat √©s helyeket is (道場所), ahol gyakorlatot hajtanak v√©gre (修行處). Vajra-harcosok v√©dik ŇĎket, v√©dve ŇĎket reggel √©s este (我等金剛自領徒眾晨夕守護), hogy ne essenek vissza (令不退轉). Otthonuk (家) soha nem fog szenvedni a szerencs√©tlens√©g miatt (永無災障); a betegs√©get meg kell sz√ľntetni (疫病銷滅); anyagi javaknak (財寶) bŇĎs√©gesnek (豐足) √©s soha nem [szenvednek] szeg√©nys√©gtŇĎl (常不乏少)."

[0922a13] 爾時,大梵天王、二十八天王并須彌山王、護國天王等即從座起,頂禮佛足,右繞三匝而白佛言:「世尊!我亦守護是持經者,常令安隱心不退轉。」

Azt√°n a Nagy Brahma Kir√°lyok (大梵天王), a Huszonnyolc Mennyek [Egek] Kir√°lyai (二十八天王), egy√ľtt a Sumeru Hegy Kir√°lyaival (并須彌山王) √©s a nemzetv√©dŇĎ Kir√°lyokkal (護國天王) az √ľl√©seikbŇĎl felkeltek (即從座起). Fej√ľket a Buddha l√°b√°hoz hajtott√°k (頂禮佛足), jobbra k√∂r√ľls√©t√°lt√°k (右繞三匝), s (而) mondv√°n hozz√° √≠gy sz√≥ltak (白佛言): "Magasztos (世尊), √Čn v√©dem (我亦守護), aki [be]tartja e sz√ļtr√°t (持經) . Mi nyugalmat hozok neki (常令安隱心) nem [engedve], hogy visszaessen. (不退轉)

[0922a17] 爾時,有大力鬼王名吉槃茶與十萬鬼王即從座起,頂禮佛足,右繞三匝而白佛言:「世尊!我亦守護是持經人,朝夕侍衛令不退屈,其人所居一由旬內,若有鬼神侵其境界,我當使其碎如微塵。」

Azt√°n egy Nagy Hatalmas D√©mon Kir√°ly (大力鬼王), kinek neve Kumbhāṇḍa (吉槃茶) volt, sz√°zezer Demon Kir√°lyokkal (十萬鬼王) egy√ľtt felemelkedett √ľl√©s√©bŇĎl (即從座起). Meghajtotta fej√©t a Buddha l√°b√°hoz (頂禮佛足), √©s h√°romszor jobbra k√∂rbej√°rta ŇĎt (右繞三匝). A Buddh√°hoz mondv√°n √≠gy sz√≥lt (白佛言): "Magasztos! (世尊) √©n is megv√©dem (我亦守護) a sz√ļtr√°t (meg)tart√≥ embert (持經人), ŇĎrk√∂d√∂m felett√ľk reggel √©s este (朝夕侍衛), nem hagyom visszaesni (令不退屈). Ha egy gonosz l√©lek (鬼神) megt√°madja (侵) vil√°g√°nak hat√°r√°t (境界), √∂sszet√∂r√∂m (我當使其碎) porszemekre (微塵)"

[0922a21] 佛說此經已,一切菩薩、天龍、鬼神八部眷屬及諸天王、梵王等一切大眾,聞佛所說,皆大歡喜,信受奉行。

Buddha elmondta e sz√ļtr√°t (佛說此經已), minden bodhisattva (一切菩薩), a dev√°k (天龍), a nag√°k (鬼神), a raks√°k √©s a nyolcf√©le spiritu√°lis l√©nyek √©s r√©szeik (八部眷屬及諸), valamint a Mennyei Kir√°lyok (天王), a Brahma Kir√°lyok (梵王) √©s a nagy √∂sszej√∂vetel t√∂bbi tagja (一切大眾), meghallgatt√°k, amit a Buddha tan√≠tott (聞佛所說), nagyon boldogok voltak (皆大歡喜. Hitt√©k, megtestes√≠tett√©k, gyakorolt√°k (信受奉行).

❀ ❀ ❀

Rövid összefoglalás

A Teljes Megvil√°gosod√°s Sz√ļtr√°ja 《圓覺經》 a Chan √©s Huayan ir√°nyzatok tanulm√°nyi-, gyakorlati k√∂r√©ben sz√ľletett, feltehetŇĎleg a nyolcadik sz√°zad elej√©n, K√≠n√°ban. Egy igen n√©pszerŇĪ tan√≠t√°s, amely befoly√°sa igen jelentŇĎs volt a medit√°ci√≥-orient√°lt buddhista iskol√°kban, √≠gy elsŇĎk√©nt a k√≠nai Chanban, majd megjelent a koreai Seonban (Jogye hivatalos szerzetesi tanterve lett). N√©pszerŇĪs√©ge k√©t fŇĎ t√©nyezŇĎnek tulajdon√≠that√≥.

Az elsŇĎ a sz√ļtra a megszabadul√°s egy√©rtelmŇĪ kelet-√°zsiai metafizikai dimenzi√≥ja: szorosan szervezett form√°tumban a megvil√°gosod√°s term√©szet√©nek legfontosabb elm√©leti k√©rd√©seit t√°rgyalja, melyek a kelet-√°zsiai buddhista tudatoss√°g elŇĎtt √°ll√≥ "√©rlel√©si idŇĎszak". Ezeket olyan fogalmi kereteken kereszt√ľl mutatja be, amelyek elŇĎzm√©nyei a kelet-√°zsiai ŇĎshonos buddhista sz√∂vegekben, mint Hit Felébredése a Mahāyānaban Szútra (大乘起信論) √©s a Vajrasamadhi Sz√ļtra (金剛三昧經) fel√©bred√©se-, a K√≠n√°ban keletkezŇĎ buddhista ir√°nyzatok, mint pl.: Tiantai (天台宗) √©s Huayan (華嚴宗) ir√°nyzatokn√°l l√°that√≥.

A m√°sodik a sz√ļtra rendk√≠v√ľl praktikus √©s t√∂m√∂r f√≥kusz√°lts√°ga: a tartalom nagy r√©sze a medit√°ci√≥ √©s m√°s kapcsol√≥d√≥ buddhista k√©rd√©sek k√∂zvetlen tan√≠t√°s√°b√≥l √°ll. Itt l√°thatod a szerzetesi ritu√°l√©-, a vallom√°s-, a megfelelŇĎ tan√°r kiv√°laszt√°s√°nak eszk√∂zeit-, a megfelelŇĎ kapcsolat fenntart√°s√°t egy ilyen tan√°rral. A medit√°ci√≥hoz kapcsol√≥d√≥ magyar√°zatok nagy r√©sze nem csak le√≠r√≥, hanem elŇĎad√≥i jellegŇĪ is, ez√©rt az ilyen r√©szek olvas√°sa √∂nmag√°ban egy meditat√≠v gyakorlat. A Teljes Megvil√°gosod√°s Sz√ļtr√°ja nem csak sz√°modra magyar√°zza a filoz√≥fi√°t, amely az "ill√ļzi√≥ samadhi" -j√°t alapozza meg, k√∂zvetlen√ľl az olvas√°s sor√°n megval√≥sul√≥ gyakorlathoz is vezet.

A "t√∂k√©letes megvil√°gosod√°s" kifejez√©s (阿耨多羅三藐三菩提, anuttarā-samyak-saṃbodhi) - ahogyan a sz√ļtra tan√≠tj√°a- nem korl√°toz√≥dik a hat√≥k√∂rre. Ez nem egy megvil√°gosod√°s, amely a buddhista tan√≠t√°s r√©szleges meg√©rt√©s√©nek (√°t√©rz√©s√©nek) vonatkoz√°s√°b√≥l sz√°rmazik (mint az √ļn.: "elemi" tan√≠t√°sok, prajñāpāramitā tan√≠t√°sok, stb...). A legmagasabb t√∂k√©letes fel√©bred√©s, mely √°t√©rzi-, minden zavar√≥ gondolat vagy k√©ts√©g n√©lk√ľl elfogadja-, magyar√°zza a buddhista tan√≠t√°s k√ľl√∂nb√∂zŇĎ (b√°rmely) aspektusait. Ez√©rt a kelet-√°zsiai buddhista k√°nonban (大藏經, dàzàng jīng vagy 大正新脩大藏經, dàzhèng xīn xiū dàzàng jīng ismertebb nevén: Taishō Tripiṭaka) felsorolt sz√ļtra teljes, form√°lis neve: A Teljes Tan√≠t√°s Fel√ľlm√ļlhatatlan Jav√≠t√≥ Teljes Megvil√°gosod√°s Sz√ļtr√°ja (大方廣圓覺修多羅了義經, dàfāng guǎng yuán jué xiūduōluóle yì jīng).

Tizenk√©t fejezetbŇĎl √°ll, a kihallgat√°si r√©sze le√≠rja a tan√≠t√°s jelenet√©t √©s felsorolja a fŇĎ r√©sztvevŇĎket. A helysz√≠n egy m√©ly medit√°ci√≥ (samadhi, 三摩地), a r√©sztvevŇĎk pedig Buddha, valamint sz√°zezer nagy b√≥dhiszattv√°k, k√∂zt√ľk tizenk√©t kiemelkedŇĎ bodhisattva. E tizenkettŇĎk mindegyike felemelkedik egyenk√©nt √ľl√©s√©bŇĎl, s a Buddh√°nak k√©rd√©seket tesz fel a tan√≠t√°sr√≥l, a gyakorlatr√≥l √©s a megvil√°gosod√°sr√≥l. Ha megfigyeled a sz√ļtra stukt√ļr√°j√°t, l√°thatod, hogy ink√°bb "l√©nyeges" √©s hirtelen besz√©lget√©sek t√∂rt√©nnek az elsŇĎ fejezetekben, a "funkcion√°lisabb" √©s fokozott p√°rbesz√©dek k√©sŇĎbb olvashat√≥k. Ez a fajta strukt√ļra egy√©bk√©nt a Huayan Iskola tan√≠t√°s√°val kapcsolatos mot√≠vumot t√ľkr√∂zi, megerŇĎs√≠ti, hogy a Buddha az elsŇĎ pr√©dik√°ci√≥j√°t a hamis Huayan Jing -nek adta √°t (Avatamsaka Sutra (華嚴經, huáyán jīng), azzal a c√©llal, hogy k√∂zvetlen√ľl fel√©bressze azokat, akik j√≥l √©rtett√©k az er√©ny gy√∂kereit. Olyan komment√°torok, mint Guīfēng Zōngmì (圭峰宗密, 780-842) √©s Gihwa (기화, 1376–1433) haszn√°lj√°k e m√©ly k√©pess√©gŇĪ gyakorl√≥kat, rendelkeznek a "hirtelen megvil√°gosod√°s" tan√≠t√°s√°nak k√©pess√©g√©vel - k√∂zvetlen fel√©bred√©s a val√≥s√°g nem kettŇĎss√©g√©vel, ami felt√©tlen√ľl kiz√°rja a fokozatos, "c√©lorient√°lt" gyakorlatot. Gihwa szerint az elsŇĎ h√°rom fejezet a kiv√°l√≥ k√©pess√©gŇĪek, a k√∂vetkezŇĎ h√©t a k√∂zepes-, m√≠g a v√©gsŇĎ kettŇĎ a gyeng√©bb k√©pess√©gŇĪek√©. Ez a kategoriz√°l√°s azonban nem jelenti azt, hogy a k√©sŇĎbbi fejezetek fokozatosan k√∂nnyebben olvashat√≥k √©s √©rthetŇĎk.

Az elsŇĎ k√©t fejezetben (ld.: ManjuŇõri √©s a Samantabhadra fejezetei) Buddha nagyon szigor√ļan a hirtelen poz√≠ci√≥hoz tart, tagadva a megvil√°gosod√°s fokozatos lehetŇĎs√©g√©t. A harmadik fejezetben egy kiss√© fokozatos n√©zŇĎpontot nyit, √©s a k√∂vetkezŇĎ n√©h√°ny fejezet a kettŇĎ kever√©k√©v√© v√°lik. Az utols√≥ n√©h√°ny fejezet teljes fok√ļ perspekt√≠v√°t k√≠n√°l. Val√≥j√°ban a legnehezebb vit√°k egy r√©sze a k√©sŇĎbbi fejezetekben tal√°lhat√≥ meg. Ebben a tekintetben legink√°bb figyelemre m√©lt√≥ az "√∂nmaga" [vagyis az "√©n"] (我相), a "szem√©ly" (人相), az "√©rzŇĎ l√©ny" (衆生相) √©s az "√©lettartam" (壽命相) k√©pzete-, a "n√©gy k√©pzet/(el)k√©pzel√©s" a 9. fejezetben. Mivel ez a n√©gy k√ľl√∂nbs√©g rendk√≠v√ľl finom, valamint, maga a sz√∂veg megfogalmaz√°sa sem nem olyan vil√°gos, ez az egyik legnehezebb fejezet, amely a meg√©rt√©st jelenti.



Javasolt irodalom és források

1. Sutra of Perfect Enlightenment or Complete Enlightenment - 圆觉经; pinyin: Yuánjué jīng; WIKI
2. Sutra of Perfect Enlightenment are such influential texts
3. ...
4. ...
5. ...

❀ ❀ ❀

K√∂sz√∂netet mondunk minden bar√°tunknak, mindazon szerzŇĎknek, tan√≠t√≥knak, buddhist√°knak √©s harcmŇĪv√©szeknek, akik hozz√°j√°rultak a harcmŇĪv√©szet-t√∂rt√©neti-, buddhista-, b√∂lcseleti √©s egy√©b tan√≠t√°sokkal, √≠r√°sokkal, tanulm√°nyokkal, jegyzetekkel minden √©rzŇĎ l√©ny tan√≠t√°s√°hoz √©s tanul√°s√°hoz. Buddh√°k √©s Mesterek tan√≠t√°sait megosztani √©rdem, mindezen √©rdemeket felaj√°nljuk az √∂sszes Buddh√°knak. A Xing Long Tang elfogulatlan, p√°rtatlan, szektarianizmust√≥l mentes elv alapj√°n t√∂rekszik a Dharm√°t, a Chan hagyom√°nyvonal tan√≠t√°s√°t, a harcmŇĪv√©szeti st√≠lusok t√∂rt√©neteit megosztani. 武林一家! 阿弥陀佛!

各位朋友, 作者, 老师, 佛教徒和功夫爱好者, 请允许我向你们表示感谢, 感谢你们一直以来用功夫, 历史, 佛教, 哲学和各类教学, 文章, 研究和教义, 对教学和学习的支持。分享佛教和大师的教义非常有价值, 我们以此恭敬诸佛。《醒龙堂》 将依据不偏依, 不分宗派的原则努力分享佛法, 传承佛教思想和传统功夫。

magyar nyelvre ford√≠totta Yao Dong jushi 翻译: 耀东居士 @ Xing Long Tang | 2018.03 v1; elsŇĎ kiad√°s
--> Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 licenc alkalmaz√°s√°val | 署名-非商业性使用-禁止演绎 4.0 国际
Ha hib√°kat, megjelen√©si vagy egy√©b probl√©m√°kat tal√°lsz, √≠rj nek√ľnk: master [at] rgm [pont] hu

武林一家 |

vissza | ❀ index | ❀ jegyzetek √©s publik√°ci√≥k | ❀ Pu Ji Chan Templom 普济寺 facebook oldala - K√∂vess minket itt is!




0

XING LONG TANG 醒龙堂 中国武术研究会 | Honorary President: ZHANG ERYU Grandmaster | Master: XIAO FENG | Contact us: master [at] rgm.hu
Member of Hungarian Traditional Gong-Fu and Wushu Federation | HQ & Cultural Xchange: CHINESE ART CENTER 匈中文化交流中心.
Your use of this website is subject to, and constitutes acknowledgement and acceptance of, our Terms & Conditions @ 1995-2017
How you may Enhance your Health, Combat Efficiency, Mental Freshness and Spiritual Joy through autentic Gong Fu and Chan Teachings