XING LONG TANG - Teljes Megvilágosodás Szútrája 《圓覺經》



   



Teljes Megvilágosodás Szútrája 《圓覺經》

T17n0842_001 大方廣圓覺修多羅了義經 第1卷
CBETA 電子佛典集成 » 大正藏 (T) » 第 17 冊 » No.0842 » 第 1 卷 | magyar fordítás: Yao Dong jushi 翻译: 耀东居士

❀ ❀ ❀

Összehívás 經序文

[0913a27] 如是我聞。

Így hallottam.

[0913a27] 一時婆我婆入於神通大光明藏三昧正受。 一切如來光嚴住持。是諸衆生淸淨覺地。身心寂滅平等本際。圓滿十方不二隨順。 於不二境、現諸淨土。與大菩薩摩訶薩十萬人倶。其名曰文殊師利菩薩、普賢菩 薩、普眼菩薩、金剛藏菩薩、彌勒菩薩、淸淨慧菩薩、威德自在菩薩、辨音菩薩、 淨諸業障菩薩、普覺菩薩、圓覺菩薩、賢善首菩薩、而爲上首。與諸眷屬、皆入三 昧、同住如來平等法會。

Egyszer (一時), a Bhagavān (婆我婆) belépett (入於) földöntúli képesség által (神通) a nagy sugárzó fényes helyre [tudat] (大光明藏) az éppen-most elért samādhi (三昧正受) -ban. Itt minden tathāgata (一切如來) ragyogó fényben létezik. Ez az érző lények (衆生) tiszta megvilágosodásának földje (淸淨覺地), a test és a tudat (身心) teljes törlésével (寂滅) [létrejövő] egyenlő, eredeti jelen (平等本際). Teljesen kitöltötte a tíz irányt (圓滿十方) a nem-kettősséggel (不二隨順), s ebben a nem-kettős állapotban (不二境) megjelent (現) számtalan (諸) tiszta föld (淨土). A Nagy Bodhisattva Mahasattvával (大菩薩摩訶薩) tízezren (十萬人) voltak jelen. A gyülekezet, akik vezetőként nevezték meg Manjuœri Bodhisattva (文殊師利菩薩), Samantabhadra Bodhisattva (普賢菩薩), Univerzális Látás Bodhisattva (普眼菩薩), Vajragarbha Bodhisattva (金剛藏菩薩), Maitreya Bodhisattva (彌勒菩薩), Tiszta Bölcsesség Bodhiszattva (淸淨慧菩薩), Hatalmasság és Akadálytalan Erény Bódhiszattva (威德自在菩薩), Megkülönböztetés Hangja Bodhisattva (辨音菩薩), Minden Karmikus Megrázkódtatás Tisztítója Bodhisattva (淨諸業障菩薩), Általános Megvilágosodás Boddhisattva (普覺菩薩), Tökéletes Megvilágosodás Bodhisattva (圓覺菩薩) és a Legtöbb Kiváló Bölcsesség Bodhisattva (賢善首菩薩). Az ő vonalain, mind ugyanabba a szamádhiba (三昧) lép be és mint tathāgata (如來), egyenlő e Dharma Társaságban (平等法會).

Mañjuśrī Bodhisattva 文殊師利 (Wénshū shī lì)

[0913b07] 於是文殊師利菩薩在大衆中卽從座起。 頂禮佛足右繞三匝。長跪叉手而白佛言: 大 悲世尊願爲此會諸來法衆、說於如來本起因地法行。及說菩薩於大乘中發淸淨心遠 離諸病、能使未來末世求大乘者不墮邪見。作是語已、五體投地。如是三請終而復 始。

Akkor (於是) Mañjuśrī Bodhisattva (文殊師利菩薩) e nagy gyülekezetben (在大衆中) felemelkedett ülőhelyéről (座). Lehajtotta a fejét Buddha lábánál (佛足), majd háromszor jobbra körbejárta [őt] (右繞三匝). Aztán letérdelt kezét összekulcsolva (長跪叉手), s Buddhának mondván (白佛言): "Nagy Magasztos (大悲世尊). Kérlek, e gyülekezet (爲此會) minden tagja számára, akik a Dharmáért jöttek (諸來法衆), mond (說) a Tathagata eredeti okságából származó Dharma-gyakorlatáról (如來本起因地法行). És mond (及說) a Bodhisattváknak a Nagy Kocsiban (菩薩於大乘中), hogy felébresszék tiszta tudatukat (淸淨心), eltávolodva (遠 ) minden betegségtől (離諸病) oly módon, hogy lehessen jövőt csinálni [akik] a Dharma-kor végében (能使未來末世) a nagy járműt keresve (求大乘), s nehogy téves nézetekbe essenek (不墮邪見)." Miután ezt mondta (語已), öt testrészét fölre érintette (五體投地). Háromszor egymás után ezt a kérdést feltette, sikeresen.

[0913b14] 爾時世尊、吿文殊師利菩薩言: 善哉、 善哉。善男子、汝等乃能爲諸菩薩 諮詢如來因地法行 令諸菩薩於大乘中 發淸 淨心。乃令末世一切衆生 求大乘者 得正住持 不墮邪見。 汝等諦聽、當爲汝說。 時文殊師利菩薩奉教歡喜、及諸大衆默然而聽。

Ekkor (爾時) a Magasztos (世尊), Mañjuśrī Bodhisattvához (文殊師利菩薩) szólt (言): "Kiváló! Kiváló! (善哉) Jó ember (善男子), te a bodhisattvák nevében ügyesen kérdeztél (汝等乃能爲諸菩薩) a Tathagata (如來) ok-okozati állapotának valódi gyakorlásáról (因地法行), és az összes bodhisattvát arra késztetted a Nagy Kocsiban (菩薩於大乘中), hogy keltsék fel a tiszta tudatot (發淸 淨心). A Dharma-kor Végében (乃令末世) minden érző lény (一切衆生) a Nagy Kocsit keresi (求大乘者) a helyes életvitel érdekében (得正住持), elkerülvén a téves nézetekbe essésüket (不墮邪見). Hallgass és figyelj (汝等諦聽), elmondom. Mañjuśrī Bodhisattva (文殊師利菩薩) a tanítást tisztelettel és örömmel fogadta (奉教歡喜); mindenki e nagy összejövetelben (諸大衆) csendben (默) maradt és hallgatott (聽).

[0913b19] 善男子、無上 法王有大陀羅尼門。名爲圓覺。流出一切淸淨、眞如、菩提、涅槃及波羅蜜、教授 菩薩。一切如來本起因地皆依圓照淸淨覺相、永斷無明方成佛道。

"Jó ember (善男子), a felülmúlhatatlan (無上) Dharma királya (法王) rendelkezik a Nagy Dhāraṇī Kapujával (大陀羅尼門). Ezt nevezzük "tökéletes megvilágosodásnak" (圓覺). Ettől nyilvánul meg minden (一切) tisztaság-, (淸淨) olyanság-, (眞如) bodhi-, (菩提) nirvána (涅槃) és a paramiták (波羅蜜), tanítást adva a bodhisattváknak (教授 菩薩). Minden tathagaták (一切如來) az eredetileg kialakult oksági szakaszában a tiszta megvilágosodás jellemzőinek tökéletes megvilágítására támaszkodnak (本起因地皆依圓照淸淨覺相), hogy végleg megszakítsák a tudatlanságot (永斷無明), közvetlenül teljesítsék be a Buddha-utat (佛道)."

云何無明。善 男子、一切衆生從無始來種種顚倒。猶如迷人四方易處、妄認四大爲自身相、六 塵緣彰爲自心相。譬彼病目見空中華、及第二月。善男子、空實無華、病者妄執。 由妄執故、非唯惑此虛空自性。亦復迷彼實華生處。由此妄有輪轉生死。故名無明。

Mi a tudatlanság (無明)? Jó ember (善男子), minden érző lény (一切衆生) kezdet nélkül (無始來) különféle felfordított nézetekbe vesznek (種種顚倒). Csakúgy, mint megzavart személy (迷人), aki zavarba hozza a négy irányt (四方), tévesen veszi (妄認) a Négy Elemet (四大), mint a testének tulajdonságait (身相) és a Hat Objektum kondicionált árnyékait (六塵緣彰) mint tudatának formáiként (心相). Olyan, mintha szemünk beteg (病) lenne, s virágokat látnának az égen (見空中華), vagy egy második holdat (及第二月). Jó ember, (善男子), az ürsségben valójában (空實) nincs virág (無華), azok beteg személy hamis kötődései (妄執). És ennek a hamis kötődésnek köszönhetően, nem csak az üresség ön tremészetén (虛空自性) zavarodunk meg, összekeveredünk azzal a hellyel is (亦復迷彼), ahonnan a valódi virágok származnak (實華生處). Ebből származik (由此妄) a hamisan létező váltakozás élet és halál keresztül (輪轉生死). Ezért nevezzük (故名) "tudatlanságnak" (無明).

[0913b19] 善男子、此無明者 非實無體。如夢中人。夢時非無、及至於醒了無所得。如衆空華滅於虛空、不可說 言有定滅處。何以故? 無生處故。一切衆生於無生中妄見生滅。是故說名輪轉生死。

"Jó ember (善男子), ez a "tudatlanság" (無明) valóban mentes (非實) lényeg nélküliségtől (無體). Olyan, mint álomban lévő ember (夢中人). Az álom idején (夢時) nincs létezés (非無). De amikor felébred (至於醒了), nincs semmi megfogható (無所得). Hasonlóképpen, amikor az ég-virágok (空華) eltűnnek (滅) az ürességben (虛空), nem mondható (不可說), hogy létezik az eltűnésük meghatározott pontja (定滅處). Miért? (何以故?) Mert nincs értelme annak amiből keletkeztek (無生處). Minden (一切) érző lény (衆生) hamisan észleli (於無生中妄見) életét és halálát (生滅) a fel nem merülőben. Ezért azt mondják, létezik az átvitel életen és halálon át (輪轉生死)

善男子、如來因地修圓覺者知是空華卽無輪轉、亦無身心受彼生死。非作故無。本 性無故。彼知覺者猶如虛空。知虛空者卽空華相。亦不可說無知覺性。有無倶遣。 是則名爲淨覺隨順。

"Jó ember (善男子), a Tathāgata ok-okozati állapotának tökéletes megvilágosodásának gyakorlatában (如來因地修圓覺) megérthető (知) ezen "üresség-virágok" (空華), így nincs átvitel (卽無輪轉), sem a testi / tudati (無身心) hogy az életet és halált éljen (受彼生死). De nem okoznak (非作) nem-létezést (無). Mert eredeti természete (本性) hiányzik (無). Most, ez a tudatosság (知覺) olyan mint (猶如) az üres tér (虛空). Üres tér tudatossága (知虛空), nem más, mint az üresség-virágok megjelenése (空華相), akkor sem mondható (不可說), hogy nincs tudatosság természete (無知覺性). Nem-létezést és létezést eloszlatva (有無倶遣) nevezzük "tiszta megvilágosodásnak" (淨覺隨順).

何以故? 虛空性故;常不動故;如來藏中無起滅故、無知見故。 如法界性、究竟圓滿遍十方故。是則名爲因地法行。菩薩因此於大乘中發淸淨心。 末世衆生依此修行、不墮邪見。

"Miért? (何以故? ) Mivel a természete teljesen üres (虛空性故); mert örökké változatlan (常不動故); mert a Tathāgata tudatban (如來藏中) sem fel-nem-merül, sem megszűnik (無起滅故), és mivel nincs rögzített nézőpontja (無知見故). A Dharma Világ természetéhez hasonlóan (法界性) teljes és tökéletes (究竟圓), áthatja a tíz irányt (滿遍十方). Ezért az úgynevezett "az oksági földjének Dharma gyakorlata" (因地法行). A bodhiszattvák (菩薩), ezért a Nagy Kocsiban (因此於大乘中), ébresztik fel tiszta tudatukat (發淸淨心). A Dharma-kor végének érző lényei (末世衆生) e követve (依此) e gyakorlatot (修行) nem fognak hibás nézetekbe esni (不墮邪見)."

[0913c11] 爾時世尊欲重宣此義而說偈言。

Aztán (爾時) a Magasztos (世尊), szeretném megismételni ennek lényegét, szóljon egy vers (欲重宣此義). Azt mondta (說偈言。):

    [0913c11]

    文殊汝當知 一切諸如來
    從於本因地 皆以智慧覺
    了達於無明 知彼如空華
    卽能免流轉 又如夢中人
    醒時不可說 覺者如虛空
    平等不動轉 覺遍十方界
    卽得成佛道 衆幻滅無處
    成道亦無得 本性圓滿故
    菩薩於此中 能發菩提心
    末世諸衆生 修此免邪見


    Mañjuśrī, tudnod kell, Minden Tathāgaták
    Az eredetileg felmerülő ok-okozati szakaszuktól, áttörik a tudatlanságot
    Megvilágosodott bölcsességgel. Tudván, hogy olyan, mint az "üresség-virágok"
    El tudják kerülni az átvitelet. Olyan ez, mint az ember álmában
    Kinek nincs semmit megtartania az ébredéskor. A tudatosság olyan, mint a tér
    Egyenlő, változatlan. A tíz irányzat világát átjáró megvilágosodás
    Nincs más, mint a Buddha-út elérése. Minden illúzió megszűnik a semmiben
    És az Út megvalósításában semmi nem érhető el. Ez azért van, mert az eredeti természete teljes, tökéletes.
    Ebben, bodhisattvák képesek bodhicitta termelésére
    A Dharma-kor végének inden érző lénye, ennek gyakorlásával elkerülik a téves nézeteket.


Samantabhadra Bodhisattva 普賢菩薩 (Pǔ Xián Púsà)

[0913c23] 於是普賢菩薩在大眾中即從座起,頂禮佛足右遶三匝,長跪叉手而白佛言:「大悲世尊!願為此會諸菩薩眾,及為末世一切眾生修大乘者,聞此圓覺清淨境界,云何修行?世尊!若彼眾生,知如幻者,身心亦幻,云何以幻還修於幻?若諸幻性,一切盡滅,則無有心,誰為修行?云何復說修行如幻?若諸眾生本不修行,於生死中常居幻化,曾不了知如幻境界,令妄想心云何解脫?願為末世一切眾生,作何方便漸次修習,令諸眾生永離諸幻。」作是語已五體投地,如是三請終而復始。

Ezután Samantabhadra Bodhisattva (普賢菩薩) e nagy gyülekezetben (在大衆中) felemelkedett ülőhelyéről (座). Lehajtotta a fejét Buddha lábánál (佛足), majd háromszor jobbra körbejárta [őt] (右繞三匝). Aztán letérdelt a kezével összekulcsolva (長跪叉手), s Buddhának mondván (白佛言): "Nagy Könyörületes Magasztos (大悲世尊). Szeretném kérni (願) a bodhisattvákat e gyűlésen (會諸菩薩), és a Dharma-vég korának (末世) minden érző lényei számára (一切衆生) akik gyakorolják a Nagy Kocsit (修大乘). Kérlek tárd fel (開示 ) a gyakorlati célokat (修行方便漸次), és hadd hallják (聞) a tökéletes megvilágosodást e tiszta területről (圓覺淸淨境). Hogyan kell gyakorolni (修行)? " Magasztos (世尊), ha ezek az érző lények (衆生) tudnak (知) az "illúzióról" (幻), valamint a test és a tudat (身心) is illúzió (幻), hogyan tudják orvosolni az illúziót (何以幻還修) az illúzió használatával (於幻)? Ha minden illuzórikus természet teljesen megsemmisül (諸幻性一切盡滅 ), akkor nincs tudat (無有心). Ki fog gyakorlolni (誰爲修行)? Továbbá, ennek alapján hogyan taníthatod az "illúzió" gyakorlását (行如幻)? Ha az összes érző lény eredendően nem gyakorol (衆生本不修行 ), akkor életük és haláluk (於生死中) örökké tartó csapdában az illúzióval (常居幻化). Miután nem jutott be az illuzórikus birodalmába (曾不了知如幻境界 ), hogyan fogják (令) felszabadítani a tudat fogalmát (妄想心) a hamis felfogásban? "Az összes bodhisattva nevében imádkozom (願為) e gyülekezetben, valamint a Dharma-kor végének minden érző lénye iránt (末世一切眾生): milyen célravezető fokozatos gyakorlatnak (方便漸次修習), hogy az érző lények ((令諸眾生) ) örökre megszabaduljanak minden illúziótól (永離諸幻)?" Miután ezt mondta (語已), öt testrészét fölre érintette (五體投地). Háromszor egymás után ezt a kérdést feltette, sikeresen.

[0914a05] 爾時世尊吿普賢菩薩言: 善哉、善哉。 汝等乃能爲諸菩薩 及末世衆生 諮問如來修習菩薩如幻三昧方便漸次、令諸衆生得離諸幻。汝今諦聽、 當爲汝說。時普賢菩薩奉教歡喜、及諸大衆默然而聽。

Akkor (爾時) a Magasztos (世尊) Samantabhadra Bodhisattva beszédére így szólt (吿普賢菩薩言): "Kitűnő, kiváló! (善哉) Jó ember (善男子), minden bodhisattvák (諸菩薩) és a Dharma kor végének érző lényei (末世衆生) nevében jól kérdezte a Thatagata-t (諮問如來) a bodhisattva-gyakorlatok (修習菩薩) 'as-illusion-samadhi. (幻三昧) célszerű szakaszairól (方便漸次). Mindenféle érző lény számára (諸衆生) ez a gyakorlat lehetővé teszi mindeféle illúziótól való szabadságot (得離諸幻). Most (汝今) hallgasd meg jól (諦聽), mikor (當爲) megmagyarázom (汝說). Ekkor (時) Samantabhadra Bodhisattva (普賢菩薩) e tanítás hitét (奉教) nagy örömmel fogadta (歡喜) e tanítást, mindenki, a nagy összejövetelen (諸大衆默然) csendben volt és hallgatott (聽).

[0914a10] 善男子、一切衆生種種幻化皆生如來圓覺妙心、猶如空華從 空而有。幻華雖滅、空性不壞。衆生幻心還依幻滅、諸幻盡滅、覺心不動。依幻說 覺亦名爲幻。若說有覺、猶未離幻。說無覺者、亦復如是。是故幻滅名爲不動。

"Jó ember (善男子), minden érző lény (一切衆生) különböző illúziói (種種幻化) a Tathagata tökéletesen megvilágosodott csodálatos tudatából születnek (生如來圓覺妙心) mint (猶如) az üresség-virágok (空華) léteznek az ürességben (從空而有). Noha az illuzórikus virágok (幻華) eltűnnek (雖滅), az üresség természete (空性) elpusztíthatatlan (不壞). Az érző lények illuzórikus tudata (衆生幻心) is eltűnik az illúzió megszűnésével (還依幻滅), és míg az összes illúziót teljes mértékben megsemmisíti (諸幻盡滅), a megvilágosodott tudat nem mozdul (覺心不動). Illúziót használva megvilágosodásról beszélni (依幻說覺) illúziónak is nevezhető (名爲幻). Ha azt mondod, van megvilágosodás (說有覺), még nem vagy mentes az illúzióktól (未離幻). Ha azt mondod, nincs megvilágosodás (說無覺), az ugyanaz a dolog (復如是). Ezért az illúzió megszűnését (幻滅) "mozdulatlannak" nevezhető. (名爲不動)

善男子、一切菩薩及末世衆生應當遠離一切幻化虛妄境界。 由堅執持遠離心故、心如幻者亦復遠離。遠離爲幻亦復遠離。遠離離幻亦復遠離。 得無所離卽除諸幻。比如鑽火兩木相因。火出木盡灰飛烟滅。以幻修幻亦復如是。 諸幻雖盡不入斷滅。

"Jó ember (善男子), minden bodhisattvának (一切菩薩), a Dharma-kor végének érző lényének (末世衆生) távol kell maradnia (應當遠離) minden illuzórikus (一切幻化) és hamis (虛妄) birodalomtól (境界). Azáltal, hogy határozottan megmaradt elválasztva (由堅執持) a tudattól [goldolkodás] elválasztva (遠離心), az illúzió gondolatától (心如幻) magad is elkülönülsz (亦復遠離). Elkülönülsz az "elkülönülés" illúziójától (遠離爲幻亦復遠離). Elkülönülsz ettől az elkülönüléstől, mely elkülönül az elkülönülés illúziójától (遠離離幻亦復遠離). Eléred (得) "semmitől sem való elkülönülést" (無所離), ami minden illúzió eltávolítása (除諸幻). Olyan ez (比如), mintha egy tüzet (鑽火) csinálnál két bottal. A tűz fából jön (火出木), az elfogy; a hamu elrepül (盡灰飛) és a füst eltűnik (烟滅). Az illúziót használva illúzióra (attól mentesülésre) (幻修幻) pontosan ilyen (亦復如是). Még akkor is, ha minden illúzió kialudt (諸幻雖盡), sem lépsz be a kialvásba [ellobanásba]. (不入斷滅)"

善男子、知幻卽離、不作方便。離幻卽覺亦無漸次。一切菩 薩及末世衆生依此修行如是乃能永離諸幻。

"Jó ember (善男子), megismerve az illúziót (知幻), szabadultok anélkül (離), hogy célszerű eszközöket találnátok (不作方便). Az illúziótól való mentesség (離幻) önmagában megvilágosodás (卽覺), nincs szakasz (無漸次). Minden bodhisattva (一切菩薩) és a Dharma-kor végének érző lényei (末世衆生), akik így gyakorolnak (依此修行), állandóan mentesek lesznek minden illúziótól (能永離諸幻)."

[0914a23] 爾時世尊、欲重宣此義而說偈言。

Aztán (爾時) a Magasztos (世尊), szeretném megismételni ennek lényegét, szóljon egy vers (欲重宣此義). Azt mondta (說偈言。):

    普賢汝當知 一切諸衆生
    無始幻無明 皆從諸如來
    圓 覺心建立 猶如虛空華
    依空而有相 空華若復滅
    虛空本不動 幻從 諸覺生
    幻滅覺圓滿 覺心不動故
    若彼諸菩薩 及末世衆生
    常應遠離幻 諸幻悉皆離
    如木中生火 木盡火還滅
    覺則無漸次 方 便亦如是

    Samantabhadra, tudnod kell, a kezdetleges illuzórikus tudatlanság
    Az összes érző lény közül mindenben létrejön
    A Tathagata tökéletesen megvilágosodott tudatából. Olyan, mint az üresség-virágok
    Melynek megjelenése az ürességhez viszonyulnak; Bár az üresség-virágok eltűnnek
    Az üresség soha nem változott. Az illúzió a megvilágosodástól születik;
    Az illúzió megszakításakor a megvilágosodás tökéletesen teljes marad. Ez azért van, mert a megvilágosodott tudat változatlan.
    Ha ezek a bodhisattvák, és a Dharma-kor végének érző lényei
    Mindig megfelelően elkülönülnek az illúziótól, teljesen megszabadulnak tőle.
    Mint a láng, amely fából származik: a fa elfogy és a láng eltűnik.
    Ha megvilágosodtok, akkor nincs gyakorlati szakasz, sem semmi olyan eszköz, mely célszerű eszköz.



Egyetemes Látás Bodhisattva 普眼菩薩 (Pǔ Yǎn Púsà)

[0914b05] 於是普眼菩薩在大衆中、卽從座起。頂禮佛足右繞三匝。長 跪叉手而白佛言: 大悲世尊。願爲此會諸菩薩衆及爲末世一切衆生、演說菩薩修行 漸次。云何思惟? 云何住持? 衆生未悟、作何方便普令開悟?

Ezután Egyetemes Látás Bodhisattvája (普眼菩薩) e nagy gyülekezetben (在大衆中) felemelkedett ülőhelyéről (座). Lehajtotta a fejét Buddha lábánál (佛足), majd háromszor jobbra körbejárta [őt] (右繞三匝). Aztán letérdelt a kezével összekulcsolva (長跪叉手), s Buddhának mondván (白佛言): "Nagy Könyörületes Magasztos (大悲世尊). Könyörgöm neked, e gyülekezet (此會) számos (諸) bodhisattváiért (菩薩) és a Dharma-kor végének (末世) minden érző lényéért (一切衆生) fejtsd ki (演說) a bodhisattva gyakorlatot (菩薩修行) és fokozatot (漸次) [állapot]. Hogy gondolható? (思惟) Hogy tartható be (住持)? Érző lények (衆生) akik nem ébredtek fel (未悟), milyen megfelelő (方便) általános (普) gyakorlatot végezzenek a felébredésükért? (開悟)"

世尊、若彼衆生 無正方便及正思惟、聞佛如來說此三昧、心生迷悶、不能悟入。願興慈悲爲我等輩 及末世衆生、假說方便。作是語已、五體投地。如是三請終而復始。

"Magasztos (世尊), ha ezek (若彼) az érző lények (衆生) nem rendelkeznek helyes célokkal (無正方便) és helyes gondolkodással (正思惟), meghallják (聞) Buddha tudata mondott (佛如來說) szamádhi-t (三昧) [magyarázat], az zavart kelt a tudatukban (心生迷悶) és nem tudnak (不能) felébredni (悟入). Kérem, ébreszd (願興) együttérzésed (慈悲) számomra (我) és a Dharma-kor végének érző lényei számára (末世衆生) [magyarázd] e felvetés megfelelését (假說方便)." Miután ezt mondta (語已), öt testrészét fölre érintette (五體投地). Háromszor egymás után ezt a kérdést feltette, sorozatban.

[0914b14] 爾時世尊、吿普眼菩薩言: 善哉、善哉。善男子、汝等乃 能爲諸菩薩及末世衆生問於如來修行漸次、思惟、住持、乃至假說種種方便。汝今 諦聽、當爲汝說。時普眼菩薩奉教歡喜、及諸大衆默然而聽。

Ekkor (爾時), a Magasztos (世尊) az Egyetemes Látás Bodhisattvájának (普眼菩薩) így szól (言): "Kitűnő, kitűnő! (善哉) Jó ember (善男子), a buddhisattvák- (菩薩), és a Dharma-kor végének érző lényei (末世衆生) számára kérdeztél (問) a Tathagata (如來) gyakorlatának (修行) fokozatairól (漸次); gondolatairól (思惟) és maradandóról (住持), valamint e felvetés (假說) különböző (種種) megfeleléséről (方便). Most (汝今) figyelj (諦聽), mikor (當) megmagyarázom (汝說). Egyetemes Látás Bodhisattvája (普眼菩薩) a tanítást tisztelettel és örömmel fogadta (奉教歡喜); mindenki e nagy összejövetelben (諸大衆) csendben (默) maradt és hallgatott (聽).

[0914b19] 善男子、彼新學菩薩及末世衆生欲求如來淨圓覺心、應當正 念遠離諸幻、先依如來奢摩他行。堅持禁戒安處徒衆、宴坐靜室恆作是念: 我今此 身四大和合。所謂髮毛爪齒皮肉筋骨髓腦垢色皆歸於地。唾涕膿血津液涎沫淡淚精 氣大小便利、皆歸於水。煖氣歸火、動轉歸風。四大各離、今者妄身當在何處? 則知此身畢竟無體。和合爲相、實同幻化。四緣假合、妄有六根。六根四大中外合 成、妄有緣氣。於中積聚、似有緣相假名爲心。

"Jó ember (善男子), az újonnan felébredt bodhisattvák (新學菩薩) és Dharma-kor végének érző lényei (末世衆生), kéritek (欲求) a Tathāgata (如來) tiszta (淨), teljesen megvilágosodott tudatát (圓覺心), kijavítják gondolataikat (應當正念) és megszabadulnak minden illúziótól (遠離諸幻), először (先依) a Tathāgata śamatha gyakorlására támaszkodnak (如來奢摩他行). Erősen megalapozott erkölcsi fegyelemben és hasonlóan gondolkodó gyakorlókkal harmóniában élve (堅持禁戒安處徒衆), majd ülnek (坐) egy csendes szobában (靜室), folyamatosan gyakorolva gondolva [következőkre] (恆作是念):" "Jelenlegi testem (我今此身) a Négy Elem összhangja (四大和合). A haj (髮), szőr (毛), a körmök (爪), a fogak (齒), a bőr (皮), a hús (肉), izom (筋), a csontok (骨), a csontvelő (髓), az agy (腦), lepedék/szenny (垢) és a pigment (色) mind (皆) a Föld attribútumai (歸於地). A nyál (唾), a nyálka (涕), a genny (膿), a vér (血), a köpet, a söpredék, a váladék, a könnyek, a sperma, a vizelet és az ürülék (津液涎沫淡淚精 氣大小便利、) mind (皆) a Víz attribútumai (歸於水). A hő (煖氣) visszatér (歸) a Tűzhöz (火), a mozgás (動轉) visszatér (歸) a Szélhez (風). Amikor a Négy Elem (四大) elkülönült egymástól (各離), ezekkel (今者) teljes test (妄身) hol és hogyan lesz (當在何處)? Így (則) [már] tudod (知), hogy e testnek (此身) mindezek után (畢竟) nincs anyaga (無體). Mint harmóniaként (和合) [összeállón] megjelenő (爲相), de valóságban (實同) illuzórikus alakulás (幻化). "Amikor e Négy Elem [faktor, tényező] átmenetileg összeilleszkedik (四緣假合), a hamisan megjelenik a Hat Gyökér (妄有六根); a Hat Gyökér és a Négy Elem belső és külső illesztése révén (六根四大中外合 成) van megtévesztett felfogása (妄有) a kondicionált [feltételekhez kötött] energiának (緣氣). Az összehalmozódáson belül (於中積聚) mint (似) kondicionált [feltételekhez kötött] formákat (有緣相), hamisan nevezzük (假名) "tudat" -nak (心).

善男子、此虛妄心若無六塵則不能 有。四大分解無塵可得。於中緣塵各離散滅、畢竟無有緣心可見。

Jó ember (善男子), ha ez a hamis tudat (此虛妄心) nem rendelkezik a Hat Objektumával (若無六塵則), akkor nem tud (不能) létezni (有). Ha a Négy Elem (四大) elválasztott (分解), nincsenek tapasztalható tárgyak (無塵可得). Ebben a felismert objektumok (於中緣塵各離) eloszlanak és eltűnnek (散滅), s végső soron (畢竟) nincs (無有) olyan függőn keletkezett tudat (緣心), mely látható (可見)."

[[0914c02] 善男子、彼之衆生幻身滅故、幻心亦滅。幻心滅故、幻塵亦 滅。幻塵滅故、幻滅亦滅。幻滅滅故、非幻不滅。比如磨鏡、垢盡明現。

"Jó ember (善男子), mivel ennek az érző lénynek illuzórikus teste (彼之衆生幻身) eltűnik (滅), az illuzórikus tudat (幻心) is eltűnik (亦滅). Mivel az illuzórikus tudat eltűnik (幻心滅), az illuzórikus por is eltűnnek (幻塵亦滅). Mivel az illuzórikus por (幻塵) eltűnnek (滅), az illuzórikus eltűnés (幻滅) is eltűnik (亦滅). Mivel az illuzórikus eltűnés eltűnik (幻滅滅), az nem-illúzió (非幻) nem tűnik el (不滅). Olyan ez, mint a tükör polírozása (磨鏡): amikor a mocsok eltűnik (垢盡), a fényessége természetesen megjelenik (明現).

善男子、 當知身心皆爲幻垢。垢相永滅十方淸淨。

"Jó ember (善男子), ha (當) megérted a testet és a tudatot (知身心), [megérted, hogy] minden (皆) illúzió (爲幻垢). Ha a szennyezett aspektusok véglegesen megszűnnek (垢相永滅), a tízezer irány [univerzum] tiszta lesz. (十方淸淨)"

善男子、比如淸淨摩尼寶珠、映於五色隨 方各現。諸愚癡者見彼摩尼實有五色。

"Jó ember (善男子), olyan ez (比如), mint a tiszta (淸淨) gyöngy (摩尼寶珠 (Cintāmaṇi), mely visszatükrözi az öt színt (映於五色), [attól függően, ahogy] környezete árasztja (隨方各現). Az ostoba így látja ezt (隨方各現), a gyöngynek (摩尼實) [valójában] öt színe van (有五色).

善男子、圓覺淨性現於身心、隨類各應。彼 愚癡者說淨圓覺實有如是身心自相、亦復如是。由此不能遠於幻化。是故我說身心 幻垢。對離幻垢說名菩薩。垢盡對除、卽無對垢及說名者。

Jó ember (善男子), a Tökéletes Megvilágosodás tiszta természete (圓覺淨性) felfedi magát (現於)a testben és tudatban (身心), minden egyedi típus szerint (隨類各應). Amikor ezek a tudatlanok azt mondják (彼愚癡者說), hogy a tökéletes megvilágosodás (淨圓覺) valóban (實) létezik (有), eképpen (如是) test és tudat saját formája (身心自相), ugyanaz a fajta !hiba (亦復如是). Csak, mert ezek az emberek képtelenek (不能) megszabadulni (遠於) az illuzórikus megjelenésektől (幻化). Emiatt (是故) mondom (我說), a test és tudat illuzórikus mocska (身心 幻垢). Aki ellenzi és eltünteti az illuzórikus mocskot (對離幻垢), bodhisattvának nevezhető (說名菩薩). Amikor a mocskok eltűnik az ellenállás eltávolított (垢盡對除); akkor nincs ellenállás, semmiféle mocsok- (無對垢), sem más nincsen ami megnevezhető. (及說名者)"

[0914c12] 善男子、此菩薩及末世衆生證得諸幻、滅影像故、爾時便得 無方淸淨。

"Jó ember (善男子), mert a bodhisattvák (菩薩) és a Dharma-kor végének érző lényei (末世衆生) teljes mértékben meglátják az összes illúziót (證得諸幻) s eloszlatják az összes képet (滅影像故), ekkor (爾時) azonnal !határtalan tisztaságot tapasztalnak" (便得 無方淸淨).

善男子、無邊虛空覺所顯發。覺圓明故顯心淸淨。心淸淨故、見塵淸 淨。見淸淨故、眼根淸淨。根淸淨故、眼識淸淨。識淸淨故、聞塵淸淨。聞淸淨故、 耳根淸淨。根淸淨故、耳識淸淨。識淸淨故、覺塵淸淨。如是乃至鼻舌身意亦復如 是。

"Jó ember (善男子), a megvilágosodás határtalan ürességet (無邊虛空覺) fed fel (顯發). Mivel a megvilágosodás világos (覺圓明), a kifejezett tudat (顯心) tiszta (淸淨). Mivel [ez] a tudat tiszta (心淸淨), a látás porai [tárgyai] tiszták (見塵淸淨). Mivel a látás tiszta (見淸淨), a szem gyökere tiszta (眼根淸淨). Mivel a gyökér tiszta (根淸淨), a szem tudata tiszta (眼識淸淨). Mivel ez a tudat tiszta (識淸淨), a hallás pora [tárgyai] tiszta (聞塵淸淨). Mivel a hallás tiszta (聞淸淨), a fül gyökere tiszta (耳根淸淨). Mivel a gyökér tiszta (根淸淨), a hallás tudata tiszta (耳識淸淨). Mivel a tudat tiszta (識淸淨), minden észlelés tiszta (覺塵淸淨), és így a szag-, az íz-, az érintés és a felfogás (鼻舌身意) is igy van."

善男子、根淸淨故、色塵淸淨。色淸淨故、聲塵淸淨。香味觸法亦復如是。

"Jó ember (善男子), mivel a szem gyökere tiszta (根淸淨), a színek porai tiszták (色塵淸淨). Hiszen a szín tiszta (色淸淨), a hangzás porai [tárgyai] is tiszta (聲塵淸淨). A szaglás-, ízlelés-, érintés-, és a gondolat (香味觸法) területe is így van (亦復如是)"

善男子、六塵淸淨故、地大淸淨。地淸淨故、水大淸淨。火 大風大亦復如是。善男子、四大淸淨故、十二處、十八界、二十五有淸淨。彼淸淨 故、十力、四無所畏、四無礙智、佛十八不共法、三十七助道品淸淨。如是乃至八 萬四千陀羅尼門一切淸淨。善男子、一切實相性淸淨故、一身淸淨。一身淸淨故、 多身淸淨。多身淸淨故、如是乃至十方衆生圓覺淸淨。善男子、一世界淸淨故、多 世淸淨。多世淸淨故、如是乃至盡於虛空、圓裹三世、一切平等淸淨不動。

"Jó ember (善男子), mivel a Hat Por tiszta (六塵淸淨), a Föld elem tiszta (地大淸淨). Mivel a Föld tiszta (地淸淨), a Víz tiszta (水大淸淨), és így a Tűz- (火大), s a Szél (風大) úgyanígy van (亦復如是). Jó ember (善男子), mivel a Négy Elem tiszta (四大淸淨), !a Tizenkét Loci (十二處), a Tizennyolc Világ (十八界) és a Huszonöt-fajta Létezés is tiszta (二十五有淸淨). Mivel ezek tiszták (彼淸淨), a Tíz Hatalom (十力), a Bátorság Négy Fajtája (四無所畏), az Akadálytalan Bölcsesség Négy Típusa (四無礙智), a Buddha Tizennyolc megkülönböztető Jellemzői (佛十八不共法), és a Megvilágosodás Harminnyolc Támogatója tiszta (三十七助道品淸淨). Így a Nyolcvannégyezer dhāraṇī Bejárata is (八萬四千陀羅尼門), minden tiszta 一切淸淨. " "Jó ember (善男子), mivel minden valódi forma természeténél fogva tiszta (一切實相性淸淨), az egy test tiszta (一身淸淨). Mivel egy test tiszta (一身淸淨), megannyi test tiszta (多身淸淨). Mivel megannyi test tiszta (多身淸淨), ugyanez vonatkozik (如是乃至) mind a tíz irány összes érző lényének megvilágosodására, mely tökéletesen tiszta (十方衆生圓覺淸淨). Jó ember (善男子), mivel egy világ tiszta (一世界淸淨), megannyi világ tiszta (多 世淸淨). Mivel sok világ tiszta (多世淸淨), ugyanez (如是乃至) történik az egész térben (盡於虛空), teljesen, beleértve Három Világban (圓裹三世), minden egyenlő (一切平等), tiszta (淸淨) és változatlan (不動)."

[0915a02] 善男子、虛空如是平等不動、當知覺性平等不動。四大不動 故、當知覺性平等不動。如是乃至八萬四千陀羅尼門平等不動。當知覺性平等不動。

"Jó ember (善男子), aképp (虛空) a tér [üresség] (如是) egyenlő (平等) és változatlan (不動), tudnod kell, hogy a megvilágosodás természete (覺性) egyenlő (平等) és változhatatlan (不動). Mivel a Négy Elem változatlan (四大不動), tudd (知), hogy a megvilágosodás természete (覺性) egyenlő (平等) és változhatatlan (不動). Eképp (如是) mindíg (乃至) a Nyolcvannégyezer Dhara?i Bejárat (八萬四千陀羅尼門) egyenlő (平等) és változatlan (不動). Tudd, (知), hogy a megvilágosodás természete (覺性) egyenlő (平等) és változhatatlan (不動)."

善男子、覺性遍滿淸淨不動圓無際故、當知六根遍滿法界。根遍滿故、當知六塵遍滿法 界。塵遍滿故、當知四大遍滿法界。如是乃至陀羅尼門遍滿法界。

"Jó ember (善男子), a megvilágosodás természetének (覺性) !mindent kitöltő (遍滿) tisztasága (淸淨) és mozdulatlansága (不動) korlátok nélküli (圓無際). Tudd (知), a Hat Gyökér (六根) !mindent kitöltő (遍滿) a Dharma Világban (法界). A gyökerek (根) !mindent kitöltőek (遍滿), tudd, (知) a Hat Por (六塵) [érzékelés tárgyai] !mindent kitöltenek (遍滿) a Dharma Világban (法界). Mivel az érzékelés / por (塵) !mindent kitöltő (遍滿), tudd (知) hogy a Négy Elem (四大) !mindent kitölt (遍滿) a Dharma Világban (法界). Eképp, mindenre is, a dhāraṇī-bejáratok is (陀羅尼門), !mindent kitöltőek (遍滿) a Dharma Világban (法界)."

善男子、由彼妙覺 性遍滿故、根性塵性無壞無雜。根塵無壞故、如是乃至陀羅尼門無壞無雜。如百千 燈光照一室。其光遍滿無壞無雜。

"Jó ember (善男子), mivel a megvilágosodás csodálatos természete !mindent kitöltő (由彼妙覺性 遍滿), a gyökerek [érzék] természetével (根性) és érzékelés [tárgyai] természetével (塵性) nincs sem konfliktus (無壞), sem zavartság (無雜). A gyökér [érzék] és érzékelés [tárgyak] (根塵) nem roosz (無壞) eképp (如是) minden ilyen (乃至), mint a dhāraṇī-bejáratok (陀羅尼門), amelyeknek sem konfliktusa (無壞), sem zavara nincsen (無雜). Olyan, mint egy százezer lámpa fénye (百千燈光) világít egy szobában (照一室). Fényük (光) !mindent kitölt (遍滿) konfliktus (無壞) vagy zavartság (無雜) nélkül."

善男子、覺成就故、當知菩薩不與法縛、不求法脫。不厭生 死、不愛涅槃。不敬持戒、不憎毀禁。不重久習、不輕初學。何以故? 一切覺故。 譬如眼光曉了前境。其光圓滿得無憎愛。何以故? 光體無二、無憎愛故。

"Jó ember (善男子), a megvilágosodás teljesen tökéletes (覺成就), ezért tudd (故, 知), a bodhiszattvák (菩薩) nem ragaszkodnak a Dharmához, és nem keresik a Dharmától való szabadulást [sem] (不與法縛不求法脫). Nem utálja az életet és halált [saṃsāra] (不厭生死), és nem szereti a nirvánát (不愛涅槃). Nem tiszteli (不敬) a !gyakorlók betratását (持戒), nem veti meg (不憎) aki !megtöri azokat (毀禁). Nem tiszteli a tapasztaltakat (不重久習) és !nem könnyelmű (不輕) a kezdőkel (初學). Miért? Mert mind megvilágosodtak (一切覺). Olyan ez [például] (譬如), ahogy a látás (眼光) a tárgyát látja (曉了前境). A látás (光) teljesen kitölt (圓滿), a szeretet és utálat nélkül (無憎愛). Miért? A látásban (光) lényegében (體) nincs kettősség (無二), így nincsen szeretet és utálat (無憎愛)."

[0915a16] 善男子、此菩薩及末世衆生修習此心得成就者、與此無修亦 無成就。圓覺普照寂滅無二。與中百千滿億阿僧祇不可說恆河沙諸佛世界猶如空華、 亂起亂滅。不卽不離無縛無脫。始知衆生本來成佛、生死涅槃猶如昨夢。

Jó ember (善男子), ezek a bodhisattvák (此菩薩) és (及) a Dharma-kor végének érző lényei (末世衆生), akik gyakorolva (修習) ezt a tudatot ápolják és teljesen tökéletesítik (此心得成就), rendelkeznek a se-nem-műveléssel (無修) se-nem-beteljesítésel (無成). Tökéletes megvilágosodásuk (圓覺) mindenütt világít (普照), tökéletesen nyugodt (寂滅), kettősség nélküli (無二). !!Melyben százmillió (百千滿億 阿僧祇 [asaṃkhyeya = kiszámíthatatlan] asaṃkhyeya, nem mondható (不可說), hogy a Gangesz folyó homokszemei (恆河沙) Buddha Világok (佛世界) mint virágok az ürességben (空華). Véletlenszerűen felmerülve és megsemmisülve (亂起亂滅). Nincs azonosság (不卽), sem különbség (不離), sem megkötés (無縛), sem elhagyás (無脫). Most először tudjátok (始知), hogy az érző lény (衆生) eredetileg tökéletes buddha (本來成佛); hogy az élet és halál (生死) [saṃsāra] és a nirvana (涅槃) olyan, mint a tegnapi álom (猶如昨夢). "

善男子、 如昨夢故、當知生死及與涅槃無起無滅無來無去。其所證者、無得無失、無取無捨。 其能證者、無作無止、無任無滅。於此證中無能無所畢竟無證亦無證者。一切法性 平等不壞。

"Jó ember (善男子), mint (如) a tegnapi álom (昨夢) tudd (知), élet és halál (生死) [saṃsāra] és valamint (及與) a nirvana (涅槃) sem merül fel (無起) sem szűnik meg (無滅), sem jön (無來), sem megy (無去). Ennek megvalósításában (其所證) nincs nyereség (無得), nincs (無失), sem megragadás (無取), sem elengedés (無捨). Az, aki rájön (其能證), nincs kezdet [létrehoz] (無作), nincs megállás [vég] (無止), megtévesztés (無任) vagy megsemmisülés (無滅). Ebben a megvalósításban (於此證中) nincs sem képesség (無能), sem [annak] tárgya (無所), mindezek után [végső soron] (畢竟) sem bizonyosság sem a valóra váltása (無證亦無證). A Dharmák természete (一切法性) egyenlő (平等) és elpusztíthatatlan (不壞)."

善男子、彼諸菩薩如是修行、如是漸次、如是思惟、如是住持、如是方便、如是開悟。求如是法、亦不迷悶。

"Jó ember (善男子), ezek a bodhisatták (彼諸菩薩) eképp gyakorlolva (如是修行), eképp fokozatosan haladva (如是漸次), eképp goldolva (如是思惟) !eképp megtratva (如是住持épp megfelelve (如是方便), eképp megvilágosodva (如是開悟). Ha ilyenfajta Dharmát keresel (求如是法), úgy nem leszel zavaros / zaklatott (亦不迷悶).

[0915a28] 爾時世尊、欲重宣此義而說偈言。

Ekkor (爾時) a Magasztos (世尊), szeretném megismételni ennek lényegét, szóljon egy vers (欲重宣此義). Azt mondta (說偈言。):

    普眼汝當知 一切諸衆生
    身心皆如幻 身相屬四大
    身性歸六塵 四大體各離
    誰爲和合者 如是漸修行
    一切悉淸淨 不動遍法界
    無作止任滅 亦無能證者
    一切佛世界 猶如虛空華
    三世悉平等 畢竟無來去
    初發心菩薩 及末世衆生
    欲求入佛道 應如是修習

    Egyetemes Látás, tudnod kell, minden érző lény
    teste és tudata csak illúzió. A test megjelenése Négy Elemből áll;
    A test természete Hat Gyökértől függ. Amikor a Négy Elem eloszlik,
    Ki lesz ott, mint felhalmozódás? Eképp a gyakorlásban
    Minden teljesen tiszta, változatlan, áthatja a Dharma Világát.
    kezdet [létrehozás]-, megállás [vég]-, megtévesztés megsemmisülés nélkül, [szubjektív] valóraváltás képessége nélkül is,
    Minden Buddha-világ, még mindig mint az üresség-virágok.
    Három Világban megismerve az egyenlőséget, mindezek után [végső soron] sem jön, sem megy.
    Bodhisattva, kinek a tudat a közelmúltban merült fel, És a Dharma-kor végének érző lénye
    Ki belépni kíván a Buddha Útra, ily módon kell gyakorolnia.


Vajragarbha Bodhisattva 金剛藏菩薩 (Jīngāng Cáng Púsà)

[0915b10] 於是金剛藏菩薩在大衆中、卽從座起。頂禮佛足右繞三匝、 長跪叉手而白佛言: 大悲世尊。善爲一切諸菩薩衆宣揚如來圓覺淸淨大陀羅尼因地 法行漸次方便。與諸衆生開發蒙昧、在會法衆承佛慈誨、幻翳朗然、慧目淸淨。

Ezután Vajragarbha Bodhisattvája (金剛藏菩薩) e nagy gyülekezetben (在大衆中) felemelkedett ülőhelyéről (座). Lehajtotta a fejét Buddha lábánál (佛足), majd háromszor jobbra körbejárta [őt] (右繞三匝). Aztán letérdelt a kezét összekulcsolva (長跪叉手), s Buddhának mondván (白佛言): Nagy Könyörületes, Magasztos, kiválóan oktattad minden Bodhisattvát a tökéletes felvilágosodás tisztaságáról, a nagy dhāraṇī -ról, az ok-okozat dharma gyakorlatáról a gradiens gyakorlatokról az ideiglenes magyarázatok szerint. Megtisztítottad az érző lények sötét felhőit; mindazok, akik ebben a Dharma gyülekezetben kapták meg könyörületes utasításaid, egyértelművé tették az !optikai illúzióikat és finomították bölcsesség-szemüket.

世尊、若諸衆生本來成佛、何故復有一切無明? 若諸無明衆生本有、何因緣故如來 復說本來成佛? 十方異生本成佛道、後起無明、何時復生一切煩惱? 惟願不捨無 遮大慈、爲諸菩薩及末世衆生開祕密藏。令諸菩薩得決定心、及令末世一切衆生得 聞如是修多羅教了義法門永斷疑悔。作是語已、五體投地。如是三請終而復始。

"Magasztos, ha minden érző lény eredetileg tökéletes buddha, akkor hogyan tudnak a tudatlansággal rendelkezni? Ha az érző lények eredetileg tudatlanok, hogyan mondhatod, hogy mindig tökéletes buddhák voltak? Ha minden világi a tíz irányzban eredetileg tökéletesen megvilágosodott, de később felmerült a tudatlanság, milyen ponton tesz meg mindent a tathagaták, hogy regenerálják ezeket a nyomorúságokat? Az egyetlen kérésem, ne dobja el határtalan nagy könyörületét és tárja fel a rejtett kincsét a bodhisattváknak, és a Dharma-kor végének érző lényeinek. Ezáltal a bodhisattvák rendíthetetlen hitet kapnak és lehetővé teszik, hogy a Dharma-kor végének minden érző lénye hozzáférjen ehhez a tanításhoz, mely a teljes tanítás szútrája oly módon, hogy képesek legyen tartósan megszüntetni tartósan kétséget és sajnálatot. " Miután ezt mondta (語已), öt testrészét fölre érintette (五體投地). Háromszor egymás után ezt a kérdést feltette, sorozatban.

[0915b23] 爾時世尊 吿金剛藏菩薩言: 善哉、善哉。 善男子、汝等乃 能爲諸菩薩及末世衆生問於如來甚深祕密究竟方便。是諸菩薩最上教誨了義大乘、 能使十方修學菩薩及末世一切衆生得決定心、永斷疑悔。汝今諦聽 、當爲汝說。 時金剛藏菩薩奉教歡喜、及諸大衆默然而聽。

Ekkor a Magasztos Vajragarbha Bodhisattvahoz szólva mondta: Kiváló, kiváló! Jó ember (善男子), jól kérdezted a Dharma-kor végének bodhisattvái és érző lényei számára a Tathagata rendkívül mély és rejtélyes végső célú eszközéről. Ez a legmagasabb tanítás, amelyet a bodhisattvák adnak, a Nagy Jármű teljesen feltárt doktrínája, amely képes a tíz irány megvilágosodott Bodhisattvát okozni, valamint a Dharma-kor végének érző lényei számára rendíthetetlen hitet szerezni és tartósan elválasztani kétség és megbánást. Most figyelj, megmagyarázom. Egyetemes Vajragarbha Bodhisattva (金剛藏菩薩) a tanítást tisztelettel és örömmel fogadta (奉教歡喜); mindenki e nagy összejövetelben (諸大衆) csendben (默) maradt és hallgatott (聽).

[0915c01] 善男子、一切世界始終生滅、前後有無、聚散起止循環往復 念念相續種種取捨皆是輪廻。未出輪廻而辨圓覺、彼圓覺性卽同流轉。若免輪廻無 有是處。譬如動目能搖湛水。亦如定眼由廻轉火。雲駛月運、舟行岸移、亦復如是。 善男子、諸旋未息。彼物先住尚不可得。何況輪轉生死垢心、曾未淸淨、觀佛圓覺 而不旋復? 是故汝等便生三惑。

"Jó ember (善男子), minden világ keletkezik és elmúlik, szület és meghal, van előtte és utánna, létezik és nem-létezik, összegyűlik és szétszóródik, felmerül és megszűnik. Ez a menés és visszatérés körkörös mozgása pillanatnyi idő eltelte nélkül, különböző módon megragadva és felszabadítva, minden ciklikus létezés.A tökéletes megvilágosodás természete, amelyet a ciklikus létezés elhagyása nélkül észlelnek, egyszerűen !áttételes [halál után egy másik testbe jutni]. Ha úgy gondolod, hogy ilyen módon elkerülheted a ciklikus létezést, akkor teljesen elhagyod a tájékozódást. "Ez hasonlítható ahhoz a módhoz, ahogyan a szemet rázva a víz még mindig mozogni látszik, vagy olyan módon, a átdöfött [transzfektált] tekintet lehetővé teszi a tűzkerék megjelenését.. Ugyanúgy, a Hold mellett mozgó felhők úgy látszanak, mintha mozogni kezdenének, s amikor egy mozgó hajóban vagy, a part láthatóan mozog. Jó ember (善男子), mindezek a dolgok vég nélkül mozognak, és bár az objektumok már helyhez kötöttek, nem tudsz javítani rajtuk. Hogy várhatnál arra, hogy megpillantsad Buddha tökéletes megvilágosodását a ciklikus-, samsarikus, foltos tudattal, ami soha nem volt egyértelmű? Emiatt vagy hajlamos felkelni a három mentális zavart."

[0915c09] 善男子、譬如幻翳妄見空華。幻翳若除、不可說言: 此翳已 滅、何時更起一切諸翳? 何以故? 翳華二法非相對故。亦如空華滅於空時、不可 說言: 虛空何時更起空華? 何以故? 空本無華、非起滅故。生死涅槃同於起滅。 妙覺圓照離於華翳。

"Jó ember (善男子), olyan, mint egy illuzórikus szem betegsége, amely hamis módon az üresség virágainak elképzelését hozza létre. Ha az illuzórikus szem betegséget eltávolítják, nem kérdezheted: "most, hogy ez a szem-betegség eltörölt, mikor jelentkeznek más szem betegségek?" Miért? Mert ez a két dolog - a virágok és a szem betegsége - nem függ egymástól. Olyan, mint az üresség-virágok eltűnése az ürességben. Nem mondhatod, hogy "mikor fognak újra megjelenni az üresség-virágok?" Miért? Mivel az ürességben eredetileg sem volt virág, nem keletkeznek és nem szűnnek meg. A saṃsāra és a nirvana ugyanazok, mint a felmerülés és a megszűnés; a csodálatos megvilágosodás tökéletesen világít és nincs virág vagy szem betegség."

[0915c17] 善男子、當知虛空非是暫有、亦非暫無。況復如來隨順圓覺、 而爲虛空平等本性?

"Jó ember (善男子), tudd, hogy az üresség nem létezik egy pillanatra, sem nem-létezik egy pillanatra. Mennyivel inkább a Tathāgata tökéletesen megvilágosodott csodálatos tudatával az üresség egyenlő eredeti természetévé válik?"

善男子、如銷金鑛。金非銷有。旣已成金、不重爲鑛。經無窮 時、金性不壞。不應說言本非成就。如來圓覺亦復如是。

"Jó ember (善男子), olyan, mint az aranyolvasztás. Az arany nem keletkezik az olvasztás miatt; ez már tökéletes arany és a finomítás után soha többé nem lesz érc. Bár végtelen időn át tart az arany természete sohasem sérült meg. Téves mondani, hogy eredetileg nem tökéletes. A Tathāgata tökéletes megvilágosodása is így van."

[0915c22] 善男子、一切如來妙圓覺心本無菩提及於涅槃、亦無成佛及 不成佛、無妄輪廻及非輪廻。

"Jó ember (善男子), a tathāgaták csodálatos, tökéletesen megvilágosodott tudata eredetileg sem bodhi, sem nirvana; nem rendelkezik sem a Buddha-természet megvalósításával sem a Buddha-természet nem-megvalósításával; nincs hamis ciklikus létezés sem nem-ciklikus létezés. "

善男子、但諸聲聞所圓境界、身心語言皆悉斷滅。終 不能至彼之親證所現涅槃。何況能以有思惟心、測度如來圓覺境界? 如取螢火燒須 彌山、終不能著。以輪廻心、生輪廻見、入於如來大寂滅海、終不能至。是故我說 一切菩薩及末世衆生先斷無始輪廻根本。

"Jó ember (善男子), az állapotban a közvetlen tanítvány út teljesítése a szavak, gondolatok és cselekvés karmikus aktivitásának teljes elválasztása. "Ők még mindig képtelenek elérni saját aktualizált és nyilvánvaló nirvánaikat. Hogyan számíthatsz arra, hogy a Tathāgata tökéletes megvilágosodás állapotát megértené a diszkurzív gondolat segítségével? Olyan, mintha megpróbálnám égetni Sumeru hegyet a szentjánosbogár tűzével, mely lehetetlen! "A ciklikus elme használatával, ciklikus szemléletet hozol létre és soha nem fogsz tudni belépni Tathāgata óceánjának a tökéletes nyugalmába. Ezért mondom, hogy a Dharma-kor végének minden bodhisattvája és érző lénye előbb meg kell szüntesse a ciklikus lét kezdet nélküli gyökereit."

[0915c22] 善男子、有作思惟從有心起。皆是六塵妄想緣氣非實心體、已如空華。用此思惟辨於佛境猶如空華復結空果。展轉妄想無有是處。

"Jó ember (善男子), a megszokott kifejtő gondolat a feltételezett tudatból ered. A hat adatmező, a hamis felfogás és a feltételekhez kötött [kondicionált] energiák nem a tudat igazi lényege - valójában olyan, mint az üresség virágai De a kifejtő gondolkodás a Buddha-állapot felismerésére olyan, mint az üresség-virágok, amelyek még tovább hoznak létre "üresség-gyümölcsöket". A körkörös hamis gondolatok itt haszontalanok."

善男子、虛妄浮心多諸巧見不能成就圓覺方便。如是分別非爲正問。 爾時世尊、欲重宣此義而說偈言。

"Jó ember (善男子), hamis, lebegő gondolatok és számos okos nézet képtelen tökéletesíteni a tökéletes megvilágosodás célszerű eszközét. Ezt a fajta megkülönböztetést használva, nem tudsz megfogalmazni megfelelő kérdést."

[0916a03] 爾時,世尊欲重宣此義而說偈言:

Aztán a magasztos, azzal a céllal, hogy megismételje ennek lényegét, verset mondott, mondván:

    金剛藏當知 如來寂滅性
    未曾有終始 若以輪廻心
    思惟卽旋復 但至輪廻際
    不能入佛海 譬如銷金鑛
    金非銷故有 雖復本來金
    終以銷成就 一成眞金體
    不復重爲鑛 生死與涅槃
    凡夫及諸佛 同爲空華相
    思惟猶幻化 何況結虛妄
    若能了此心 然後求圓覺

    Vajragarbha, tudd, a Tathāgata teljesen nyugodt természetének
    Soha nem volt kezdete vagy vége. Ha a ciklikus tudatod használod
    a kifejtő gondolkodás csak a leggyakrabban, a ciklikus létezés korlátait éri el,
    És nem tudsz belépni a Buddha-tengerbe. Olyan ez, mint az aranyérc olvasztása:
    Az arany nem létezik olvasztás miatt, Mégis nyers arany, olvasztásból.
    Miután ezt követően tökéletesített, Soha nem tér vissza az érc állapotába.
    Samsara és nirvana, Világiak és Buddhák Mint az üresség-virágok, a megjelenések. A kifejtő gondolat csak illuzórikus jelenség:
    Hogyan tud behatolni a hamisságba? Csak azt követően, hogy teljes mértékben ismered ezt a tudatot
    Kereshetsz tökéletes felvilágosodást.


Maitreya Bodhisattva 彌勒菩薩 (Mílè Púsà)

[0916a15] 於是彌勒菩薩在大衆中、卽從座起。頂禮佛足右繞三匝。長 跪叉手而白佛言: 大悲世尊。廣爲菩薩開祕密藏、令諸大衆深悟輪廻、分別邪正。 能施末世一切衆生無畏道眼於大涅槃生決定信。無復重隨輪轉境界、起循環見。

Ezután Maitreya Bodhisattvája (彌勒菩薩) e nagy gyülekezetben (在大衆中) felemelkedett ülőhelyéről (座). Lehajtotta a fejét Buddha lábánál (佛足), majd háromszor jobbra körbejárta [őt] (右繞三匝). Aztán letérdelt a kezét összekulcsolva (長跪叉手), s Buddhának mondván (白佛言): "Nagy Könyörületes, Magasztos (大悲世尊), szélesre nyitottad a bodhisattvák (廣爲菩薩開) a titkos tudatát (祕密藏) és megtéve mindent az átvándorlás kapcsán a nagy gyülekezet mély felébredésében (令諸大衆深悟輪廻) és különbséget helytelen (邪) és igaz (正) közt. Képes voltál átadni a Dharma-kor érző lényeinek (末世一切衆生) az Út Rettenthetetlen Szemét (無畏道眼) és a nagy nirvanaban (於大涅槃) a rendíthetetlen hitet; nem fogják ismét követni (無復重隨) a ciklikus világokat [létezést] (輪轉境界), vagy felkelteni a ciklikus nézeteket (起循環見)."

世尊、若諸菩薩及末世衆生欲遊如來大寂滅海、云何當斷輪廻根本? 於諸輪廻有幾 種性? 修佛菩提幾等差別? 廻入塵勞當設幾種教化方便度諸衆生? 惟願不捨救 世大悲令諸修行一切菩薩及末世衆生慧目肅淸、照輝心鏡、圓悟如來無上知見。作 是語已、五體投地。如是三請、終而復始。

"Magasztos (世尊), ha a bodhisattvák (若諸菩薩) és a Dharma-kor végének érző lényei (末世衆生) úszni [lebegni] akarnak (欲遊) a Tathāgata (如來) nagy nyugodt óceánján (大寂滅海), hogyan törjék meg (斷) a lét kerekének gyökereit (輪廻根本)? A ciklikus létezés kerekében (於諸輪廻), mennyi lény létezik (有幾種性)? Buddha bodhi gyakorlában (修佛菩提) mennyi különbség létezik (幾等差別)? Amikor mi visszatérünk a piszkos és nehéz világba, milyen típusú oktatóeszközöket kell létrehoznunk ahhoz, hogy minden érző lényt megmentsünk? Könyörgöm, ne lazíts a világ-gmentő nagy könyörületeden, hogy világossá tedd a Dharma-kor végének minden gyakorló bodhisattvájának és érző lényének bölcsesség-szemét, világítsa meg elméjük tükrét és teljesen ébressze fel a Tathāgata felülmúlhatatlan betekintését." Miután ezt mondta (語已), öt testrészét fölre érintette (五體投地). Háromszor egymás után ezt a kérdést feltette, sorozatban.

[0916a27] 爾時世尊 吿彌勒菩薩言: 善哉、善哉。

Akkor a Magasztos, Maitreya Bopdhisattva-nak mondva így szólt: "Kiváló, kiváló!"

善男子、汝等乃能 爲諸菩薩及末世衆生請問如來深奧祕密微妙之義、令諸菩薩潔淸慧目、及令一切末 世衆生永斷輪廻。心悟實相具無生忍。汝今諦聽、當爲汝說。時彌勒菩薩奉教歡喜、 及諸大衆默然而聽。

Jó ember (善男子), jól kérdeztél a Dharma-kor végének bodhisattvái és érző lényei nevében a Tathaāgata misztikus, titkos, finom tanáról. Engedélyezted a bódhiszattáknak, hogy tisztítsák bölcsesség-szemüket, s lehetővé tetted, hogy a Dharma-kor végének minden érző lénye hogy véglegesen elszakadjanak a ciklikus létezéstől. A tudatuk felébreszti valódi jellegüket, s rendelkezni fognak az egyenlőséggel ami a lét nem-felmerülő jellegének létezésének tudatosságával jár. Figyelj, és megmagyarázom neked. Maitreya Bopdhisattva (彌勒菩薩) a tanítást tisztelettel és örömmel fogadta (奉教歡喜); mindenki e nagy összejövetelben (諸大衆) csendben (默) maradt és hallgatott (聽).

[0916b04] 善男子、一切衆生、從無始際、由有種種恩愛貪欲、故有輪 廻。若諸世界一切種性、卵生、胎生、濕生、化生、皆因淫欲而正性命、當知輪 廻愛爲根本。由有諸欲助發愛性、是故能令生死相續。欲因愛生、命因欲有。衆生 愛命還依欲本。愛欲爲因愛命爲果。由於欲境起諸違順。境背愛心而生憎嫉、造種 種業。是故復生地獄餓鬼。知欲可厭、愛厭業道、捨惡樂善復現天人。還知諸愛可 厭惡故、棄愛樂捨。還滋愛本、便現有爲增上善果。皆輪廻故不成聖道。是故衆生 欲脫生死免諸輪廻、先斷貪欲及除愛渴。

"Jó ember (善男子), minden érző lény vándorol a birtoklásuk [megszállottság] okán, kezdetektől fogva, lelkiállapotuk-, a szeretethez való ragaszkodásuk-, sóvárgásuk és vágyaik miatt." "Mivel különböző típusú lények mindegyike - akik tojásból születettek, akik méhből születtek, akik nedvességtől születtek és akik átalakulással születtek - megkapja a születését és az életét a szexuális vágytól, fel kell ismerned, hogy a ciklikus létezés alapja a szerelemhez való [szeretet] ragaszkodás. Ez csatolt szeretet megragadásának hajlama a vágyak létezésére támaszkodik, ezért képes a élet és halál [saṃsāra] folytonosságának felhatalmazására. A vágy a szeretettől függően keletkezik; az életerő a vágytól függően létezik. Ráadásul az érző lények szeretethez és élethez való ragaszkodásának vágya mint a gyökereik. A szerelemhez és vágyhoz való ragaszkodás az ok, a szerelemhez való ragaszkodás és az élet az eredmény." "Ez a vágy tárgyaira utal, melyet felkeltesz minden "szeretettel" és "útálattal". Ha a tárgy ellentétes a ragaszkodó tudattal, felkelted az írtózás és féltékenység [érzetét] s körbefutva mindenféle karmát hozol létre. Ez azért van így, mert újjászületsz a pokol lényeként vagy egy éhes szellemként. De aztán, tudván, hogy a vágyat el kell hagyni, és ragaszkodnod kell a karmikus tevékenység elhagyásának útjához, eldobtad a gonoszt és élvezed a jóságot; ennél fogva újjászületsz, mint egy isten vagy egy ember. Újra, tudván, hogy nem kellene szeretned a ragaszkodás minden formáját, elhagyod a ragaszkodást és élvezed a nem-ragaszkodást. Ez nagyban táplálja a ragaszkodás gyökereit és te automatikusan előállítod a feltételesen javított pozitív állapotokat. De mivel mindez ciklikus létezés,még mindig nem éred el a megfontolt [bölcs] módot / utat. Ezért az érző lények, akik vágynak arra, hogy a születéstől és a haláluktól mentesek legyenek és szeretnék elkerülni a ciklikus létezést, először meg kell szüntetniük a vágyat és megszabaítani önmagukat a szeretet / szerelem ragaszkodásától.

[0916b15] 善男子、菩薩變化示現世間、非愛爲本。但以慈悲令彼捨愛 假諸貪欲而入生死。若諸末世一切衆生能捨諸欲及除憎愛、永斷輪廻。勤救如來圓 覺境界於淸淨心、便得開悟。

"Jó ember (善男子), amikor a bodhisattvák megjelennek a világon, hogy tanítsanak, ez nem a ragaszkodáson alapul. Csak az ő könyörületes szándékuk, hogy az érző lények eldobják a ragaszkodást hogy ideiglenesen mindenféle vágyat vesznek és belépnek a születés és a halálba." "Ha a Dharma-kor végének minden érző lénye eldobja vágyait és eltávolítja a szeretetet és gyűlöletet, véglegesen megszüntetik ciklikus létezésüket. A Tathāgata tökéletesen megvilágosodott állapotának keresése az Ő tiszta gondolkodásukban, közvetlenül fogják elérni az ébredést."

[0916b20] 善男子、一切衆生由本貪欲發揮無明、顯出五性差別 不等。依二種障而現深淺。云何二障? 一者理障、礙正知見。二者事障、續諸生 死。云何五性? 善男子、若此二障未得斷滅、名未成佛。若諸衆生永捨貪欲、先 除事障、未斷理障、但能悟入聲聞緣覺、未能顯住菩薩境界。

"Jó ember (善男子), az érző lények, a vágyaik alapja miatt, tudatlanságot hoznak létre és nyilvánvalóvá teszik az Öt Természet különbségeit és egyenlőtlenségeit. A két akadály miatt mély és sekély megnyilvánulása van. Mi a !Két Akadály? Először a !Noumenális Akadály, mely akadályozza a helyes tudatosságot; a második a !Fenomenális Akadály amely lehetővé teszi a saṃsāra folytatását." "Melyek az" Öt Természet"? Jó ember (善男子), ha az érző lények még nem tudták elpusztítani a Két Akadályt, ezt nevezik "a Buddha-természet nem-teljesítésének". Ha az érző lények végleg elvetik a vágyat, először eltávolítva a Fenomenális Akadályt, de még nem szüntették meg a Noumenális Akadályt, képesek arra, hogy felébredjenek a közvetlen tanítványok és magányos megvalósítók útján, de nem képesek megnyilvánulni és lakni a bodhisattva állapotában. "

善男子、若諸末世一切衆生欲汎如來大圓覺海、先當發願勤 斷二障。二障已伏卽能悟入菩薩境界。若事理障已永斷滅、卽入如來微妙圓覺、滿 足菩提及大涅槃。

"Jó ember (善男子), ha a Dharma-kor végének minden érző lénye a Tathāgata tökéletes megvilágosodásának nagy óceánján kíván lebegni, először fel kell ébreszetniük elhatározásukat, hogy megszüntessék a Két Akadályt. Miután a Két Akadályt elnyomták, fel lehet ébredni és belépni a bodhisattva állapotába; miután végleg elpusztította a Noumenális és a Fenomenális Akadályokat, az ember képes belépni a Tathagata-féle Teljes Megvilágosodásba, és képes teljes mértékben beteljesíteni a Bodhi-t és a nagy nirvana-t."

善男子、一切衆生皆證圓覺。逢善知識、依彼所作因地法行。時 事修習便有頓漸。若遇如來無上菩提正修行路、根無大小。皆成佛果。若諸衆生雖 求善友遇邪見者、未得正悟。是則名爲外道種性。邪師過謬非衆生咎。是名衆生五 性差別。

"Jó ember (善男子), minden érző lény kivétel nélkül megvalósíthatja a tökéletes megvilágosodást." "Amikor valódi tanárral találkozol, támaszkodj az oksági állapot valódi gyakorlatára, amit ő állít fel neked. Ha ezt a gyakorlatot követed, mind a hirtelen, mind a fokozatos tartalmazott lesz. Ha a Tathāgaták felülmúlhatatlan bodhi-jának gyakorlati útjára lépsz, akkor nincs "felsőbb" vagy "alacsonyabb" képességű ember: mindenki eléri a Buddhaságot. Ha egy igazi tanító keresése közben, az érző lények találkoznak a téves nézetekkel, nem fogják megszerezni a helyes ébredést. Bár ez a "téves hitű hiba", a tanár hibája és nem az érző lényeké. Ez az érző lények "Öt különbözo Természetének" különbsége.

[0916c07] 善男子、菩薩唯以大悲方便入諸世間、開發未悟、乃至示現 種種形相、逆順境界。與其同事化令成佛。皆依無始淸淨願力。若諸末世一切衆生 於大圓覺起增上心當發菩薩淸淨大願。應作是言: 願我今者住佛圓覺求善知識、莫 値外道及與二乘。依願修行漸斷諸障。障盡、願滿、便登解脫淸淨法殿、證大圓 覺妙莊嚴域。爾時世尊、欲重宣此義而說偈言。

"Jó ember (善男子), csak a Nagy Könyörületesség céljuk révén a bodhisattvák belépnek a világi világba, felébreszteni a nem-megvilágosodottakat, különböző formákban és alakokban megnyilvánulva, kellemes és kellemetlen körülmények között tevékenykedve. Csak a fogadalomuk kezdeti tiszta erejére támaszkodnak, hogy megmentsék az összes lényt, hogy fizikailag együtt dolgoznak ezekkel az emberekkel és okok legyenek számukra, hogy beteljesítsék a Buddhaságot. A Dharma-kor végének minden érző lénye, aki szeretné felébreszti tudatát felerősödött a tökéletes megvilágosodás felé, fel kell ébresztenie a bodhisattvák tiszta, nagy elszántságát. Azt kell mondania: "Megígérem, hogy a Buddha Teljes Megvilágosodásában lakom, hogy igyekezvén valódi tanárokat keresni, és nem tenni gyökereket a Két Jármű heterodox útjaiba vagy gyakorlóiba." Ennek a fogadalomnak a gyakorlása egyenként szakítja meg az akadályokat. Amikor megszűnnek az akadályok, a fogadalom teljesül. Automatikusan felkelted a Megszabadulás Tiszta Dharma Palotáját, és aktualizálod a Nagy tökéletes felvilágosodás csodálatosan díszített birodalmát. "

[0916c14] 爾時世尊、欲重宣此義而說偈言。

Aztán a Magasztos, azzal a céllal, hogy megismételje ennek lényegét, verset mondott, mondván:

    彌勒汝當知 一切諸衆生
    不得大解脫 皆由貪欲故
    墮落於生死 若能斷憎愛
    及與貪瞋癡 不因差別性
    皆得成佛道 二障永銷滅
    求師得正悟 隨順菩薩願
    依止大涅槃 十方諸菩薩
    皆以大悲願 示現入生死
    現在修行者 及末世衆生
    勤斷諸愛見 便歸大圓覺

    Maitreya, tudnod kell, hogy a Nagy Megszabadulás nem-teljesítése
    Minden érző lény által, csak vágyakozás;
    Ezért születnek és halnak meg. Ha elkülöníted magad a "tetszik"-től és "nem tetszik"-től,
    Csakúgy, mint a vágy, a gyűlölet és a tudatlanság, mindennel tökéletesíted a Buddha Útját És tartósan lerombolod a Két Akadályt, anélkül, hogy bármilyen "természetbeli különbségre" lenne szükséged.
    Keresd a tanárt, akinek ébredése megfelelő. Gyakorold a fogadalmat, hogy felkeltse a bodhi-tudatot
    Támaszkodj Nagy Nirvánára. A bodhisattvák a tíz irányban
    megjelenek a saṃsāra világában, a Nagyon Együttérzés fogadalomra támaszkodva.
    Jelenlegi gyakorlók, valamint a Dharma-kor végének érző lényei
    Törekedniük kell arra, hogy megszüntesse az összes ragaszkodó nézetüket és közvetlenül visszatérve a Nagy Teljes Megvilágosodáshoz.


Tiszta Bölcsesség Bodhisattva 淸淨慧菩薩 (Qīng Jìng Huì Púsà)

[0916c26] 於是淸淨慧菩薩在大衆中、卽從座起。頂禮佛足右繞三匝。 長跪叉手而白佛言: 大悲世尊。爲我等輩廣說如是不思議事、本所不見本所不聞。 我等今者蒙佛善誘、身心泰然、得大饒益。願爲諸來一切法衆重宣法王圓滿覺性。 一切衆生及諸菩薩、如來世尊、所證所得云何差別? 令末世衆生聞此聖教、隨順 開悟漸次能入。作是語已、五體投地。如是三請終而復始。

Ezután Tiszta Bölcsesség Bodhisattvája (淸淨慧菩薩) e nagy gyülekezetben (在大衆中) felemelkedett ülőhelyéről (座). Lehajtotta a fejét Buddha lábánál (佛足), majd háromszor jobbra körbejárta [őt] (右繞三匝). Aztán letérdelt a kezét összekulcsolva (長跪叉手), s Buddhának mondván (白佛言): "Magasztos, önzetlenül elmagyaráztad a teljes csoportnak ezt a felfoghatatlan dolgot, mely eredetileg nem látható és eredetileg nem hallható. Mi, akik itt vagyunk és megkaptuk a kiváló utasítást, megszereztük a test és a tudat nyugalmát, nagy haszonnal jártunk. Szeretném kérdezni: újra magyaráznád a Dharma Király Tökéletes Teljes Megvilágosodásának természetét azok számára, akik a tanításodért jöttek? Milyen különbségek vannak aközött, melyeket az érzéki lények-, bodhisattvák és a Magasztos Tathāgaták megragadnak és megvalósítanak? Kérem, engedd, hogy a Dharma-kor végének érző lényei meghallják ezt a bölcs tanítást, melynek megfelelhetnek, felébredjenek rajta keresztül és melybe fokozatosan képesek belépni." Miután ezt mondta (語已), öt testrészét fölre érintette (五體投地). Háromszor egymás után ezt a kérdést feltette, sorozatban.

[0917a06] 爾時世尊 吿淸淨慧菩薩言: 善哉、善哉。善男子、汝等乃 能爲末世衆生請問如來漸次差別。汝今諦聽 、當爲汝說。時淸淨慧菩薩奉教歡喜、 及諸大衆默然而聽。

Aztán a Magasztos Tiszta Bölcsesség Bodhisattvának válaszolva azt mondta: "Kitűnő, kiváló! Jó ember (善男子), jól kérted a Dharma-kor végének bodhisattvai és érző lényei számára a Tathagata szintkülönbségéről. Figyelj, megmagyarázom neked. Pure Wisdom Bodhisattva 淸淨慧菩薩 a tanítást tisztelettel és örömmel fogadta (奉教歡喜); mindenki e nagy összejövetelben (諸大衆) csendben (默) maradt és hallgatott (聽).

[0917a10] 善男子、圓覺自性非性、性有循諸性起。無取無證。於實相 中、實無菩薩及諸衆生。何以故? 菩薩衆生皆是幻化、幻化滅故無取證者。譬如 眼根不自見眼、性自平等無平等者。衆生迷倒、未能除滅一切幻化。於滅未滅、妄 功用中便顯差別。若得如來寂滅隨順、實無寂滅及寂滅者。

"Jó ember (善男子), bár a tökéletes megvilágosodás ön-természete nem egy természet [mint ld.: Maitreya fejezetének korábban írt Öt Természete], ennek ellenére létezik olyan természet, amely egyidejűleg létezik mindenféle természet megteremtésével. De nincs sem ennek megszerzése, sem ennek megvalósítása. A valóság szempontjából voltaképpen nincsenek bodhisattvák, sem érző lények. Miért? A bodhisattvák és az érző lények nem mások, mint illuzórikus megjelenések és mivel az illuzórikus megjelenéseket törlik, nincs "megszerző" vagy "megvalósító". Olyan, mint a szem, nem képes önmagát látni: a természet saját egyenlőségében nincs semmi, ami "egyenlő". Az érző lények alaposan összezavarodnak, s nem tudnak megszabadulni minden illúziótól. Mivel nem szüntették meg a megszüntetés [jelét], az illuzórikus tevékenységben automatikusan megkülönböztetést tesznek. Ha megvalósítják az összhangot a Tathāgata megszűnésével, valójában nincs sem abbahagyás, sem pedig személy, aki véget vet a megszüntetésnek."

[0917a16] 善男子、一切衆生從無始來由妄想我及愛我者、曾不知念念 生滅、故起憎愛、耽著五欲。若遇善友教令開悟淨圓覺性。發明起滅卽知此心性自 勞慮。若復有人勞慮永斷得法界淨、卽彼淨解爲自障礙。故於圓覺而不自在。此名 凡夫隨順覺性。

"Jó ember (善男子), minden érző lénynek van, a megtévesztőn fogantatott "én"-, s az önmagához való ragaszkodás miatt, kezdetnélkülien, soha nem ismert pillanatról-pillanatra jelentkező és megszüntetése maguk számára; ezért ők felkeltik a "tetszik" -et és "nem-tetszik" -et, és függőkké válnak az öt érzékcsatornában lévő tárgyaktól. Ha találkoznak valódi tanárral, felébreszteti őket a tiszta tökéletes megvilágosodás lényegével. Felfedezés a felbukkanás és megszüntetés, ők közvetlenül tudni fogják, hogy ez a tudat nagyon természete a szorongás. Lehet egy személy, aki végleg megszünteti ezt a szorongást és tapasztalja a valóság birodalmának tisztaságát, de aki megengedi a tisztaság megértését, ez akadállyá válik számára. Ez a személy a tökéletes felvilágosodás felé hajlik, de nem teljesen szabad. Úgy hívják, hogy 'olyan világi, aki a megvilágosodás természetével összhangban van.'

[0917a21] 善男子、一切菩薩見解爲礙。 雖斷解礙、猶住見覺。覺礙爲 礙而不自在。此名菩薩未入地者隨順覺性。

"Jó ember (善男子), minden bodhisattva látja a megértésüket mint egy megrekedés [elakadás]. De még akkor is, ha kiküszöbölik a "megértés-megrekedést" még mindig tartózkodnak a megvilágosodás szemszögéből. Ez a "megvilágosodás-megrekedés" akadállyá válik, és ők nem teljesen szabadok. Őket bodhisattváknak hívják, akik még nem léptek be a bodhisattva földjére, akik a megvilágosodás természetével összhangban vannak."

[0917a24] 善男子、有照有覺倶名障礙、是故菩薩 常覺不住。照與照者同時寂滅。譬如有人自斷其首。首已斷故無能斷者。則以礙心 自滅諸礙。礙已斷滅無滅礙者。此名菩薩已入地者隨順覺性。

"Jó ember (善男子), mivel a megértés birtoklását és a megvilágosodást együttesen "akadálynak" és "megrekedésnek" nevezik, a bodhisattva mindig megvilágosodik, anélkül, hogy betartaná. A megértés és a megértő egyidejűleg eltűnik. Olyan mint egy ember, aki levágja a fejét - amikor a fejét levágják, nincs többé "vágó". Ennélfogva az megrekedt tudat használata az összes akadály megszüntetése érdekében: ha az akadályok megszűntek, senki sincs, aki eltávolítja a megrekedést. Ezeket a "bodhisattvák, akik akik beléptek a bodhisattva földjére, akik a megvilágosodás természetével összhangban vannak."

[0917b02] 善男子、一切障礙卽 究竟覺。得念失念無非解脫。成法破法皆名涅槃。智慧愚癡痛爲般若。菩薩外道所 成就法同是菩提。無明眞如無異境界。諸戒定慧及淫怒癡倶是梵行。衆生國土同一 法性。地獄天宮皆爲淨土。友性無性齊成佛道。一切煩惱畢竟解脫。法界海慧照了 諸相猶如虛空。此名如來隨順覺性。

"Jó ember (善男子), minden akadály nem más mint a végső megvilágosodás. Vajon eléred a tudatosságot vagy elhagyod a tudatosságot, nincs nem-megszabadulás. A Dharma létrehozása és a Dharma megcéfolása mind nirvánának nevezhető; a bölcsesség és a bolondság egyaránt prajna; a módszer, amelyet a bodhisattvák és a hamis tanítók tökéletesítenek, ugyanaz a bodhi; a tudatlanság és az "olyanság" [thathata] nem különböző birodalmak; az erkölcsiség, a koncentráció és a bölcsesség, valamint a vágy, a gyűlölet és a tudatlanság minden isteni gyakorlat; az érző lények és a !megérkezők ugyanazon Dharma természeten osztoznak; a pokol és az ég mindkettő a Tiszta Föld; azok, akiknek Buddha-természete van, és akik nem rendelkeznek vele ugyanúgy teljesítik be Buddha megvilágosodását. Minden szennyeződés végső soron felszabadul. A valóságos birodalmak óceánszerű bölcsessége teljesen felismeri a jeleket hogy olyan legyen, mint az üres tér. Ez a "Tathāgata összhangja a megvilágosodás természetével".

[0917b09] 善男子、但諸菩薩及末世衆生居一切時、不起妄念。於諸妄心、亦不息滅。住妄想 境、不加了知。於無了知、不辨眞實。彼諸衆生聞是法門、信解受持不生驚畏、是 則名爲隨順覺性。

"Jó ember (善男子), ha a Dharma-kor végének minden bodhisattvája és érző lénye csak ezt tenné: minden időben, ne merüljön fel hamis gondolat; hamis tudatállapot;, ne törekedjen a megszűntetésre; ha hamis tárgyakban marad, ne próbáljon meg teljes megértést elérni; miközben hiányzik a teljes megértés, nem próbálja elemezni az igazi valóságot. Ha ezek az érző lények hallgatják ezt a tanítást, hisznek, megértik, !magukba olvasztják és emlékeznek erre anélkül, hogy megdöbbennek vagy megijednek ettől, azt mondják, hogy "a megvilágosodás természetével összhangban" lenni.

善男子、汝等當知如是衆生已曾供養百千萬億恆河沙諸佛及大菩 薩、植衆德本。佛說是人名爲成就一切種智。

"Jó ember (善男子), tisztában kell lenned mindazzal, hogy ezek az érző lények már szolgáltak számtalan Buddhákat trillió [quintillion=10|18.-on] alkalommal, mint a homokszemcsék a Ganges-folyóban, és az erény gyökereit ugyanolyan nagy bodhisattvákkal gazdagították. Ezeket az embereket úgy hívom: "teljes fejlesztés a mindentudásban."

[0917b15] 爾時,世尊欲重宣此義而說偈言:

Aztán a Magasztos, azzal a céllal, hogy megismételje ennek lényegét, verset mondott, mondván:

    淸淨慧當知 圓滿菩提性
    無取亦無證 無菩薩衆生
    覺於未覺時 漸次有差別
    衆生爲解礙 菩薩未離覺
    入地永寂滅 不住一切相
    大覺悉圓滿 名爲遍隨順
    末世諸衆生 心不生虛妄
    佛說如是人 現世卽菩薩
    供養恆沙佛 功德已圓滿
    雖有多方便 皆名隨順智

    Tiszta Bölcsesség, tudnod kell, a tökéletes bodhi természete
    Nem szerez meg, nem hoz létre, Sem bodhisattva, sem érző lény.
    Mégis a megvilágosodás és a nem-megvilágosodás ideje közt, különböző szintek vannak.
    Az érző lényeket megakadályozzák saját megértésük; A bodhisattvák nem szabadok a megvilágosodástól.
    Belépve a bodhisattva állapotba Ők örökre megnyugodnak, és nem viselnek semmi megjelölésben.
    A nagy megvilágosodás mindent magában foglal, és "mindenre kiterjedő" -nek nevezhető.
    A Dharma-kor végének érző lényei, akiknek tudatában nem merül fel a hamisság
    Úgy hívom: "világban megjelenő bodhisattvák."
    Számtalan buddhát szolgáltak, És már erőteljes érdeműek.
    Annak ellenére, hogy sok célszerű tanítási módszer létezik, Összességében őket úgy hívják: "a bölcsesség, amely mindent eléri."


Akadálytalan Erő és Erény Bodhisattva 威德自在菩薩 (Wēi Dé Zìzài Púsà)

[0917b27] ◎於是威德自在菩薩在大眾中即從座起,頂禮佛足右遶三匝,長跪叉手而白佛言:「大悲世尊!廣為我等分別如是隨順覺性,令諸菩薩覺心光明承佛圓音,不因修習而得善利。世尊!譬如大城外有四門,隨方來者非止一路,一切菩薩莊嚴佛國及成菩提非一方便。唯願世尊!廣為我等宣說一切方便漸次,并修行人總有幾種?令此會菩薩及末世眾生求大乘者,速得開悟,遊戲如來大寂滅海。」作是語已五體投地,如是三請終而復始。

Ezután Akadálytalan Erő és Erény Bodhisattvája (威德自在菩薩) e nagy gyülekezetben (在大衆中) felemelkedett ülőhelyéről (座). Lehajtotta a fejét Buddha lábánál (佛足), majd háromszor jobbra körbejárta [őt] (右繞三匝). Aztán letérdelt a kezével összekulcsolva (長跪叉手), s Buddhának mondván (白佛言): "Magasztos, hosszan elemezte velünk ezt összhangban a megvilágosodott természetével, ami a bodhisattvák megvilágosodott tudatát okozza, kivirágozzék és megkapják a Buddha Tökéletes Hangját, olyan kiváló előnyökben részesülve, melyet nem a vallási gyakorlat okoz. Magasztos, ez olyan, mint egy nagy város, amelyen négy kapu van a külső részen - azok, akik különböző irányokból érkeznek, nem korlátozódnak egyetlen útra. Hasonlóképp, minden bodhisattvák, akik Buddha-földeket díszítenek és akik tökéletes megvilágosodott bölcsessége nem korlátozódik egyetlen célszerű módszerre. Magasztos, az egyetlen kívánságom, hogy részletesen elmagyarázd nekünk minden célszerű módszer fokozatosságát. Általában mennyi féle vallási gyakolró van ott? Engedd, hogy a Dharma-kor végének bodhisattvái és érző lényei akik keresik a Nagy Kocsit azért, hogy gyorsan elérjék az ébredést és a !testgyakorlást a "megszünés-kihalás Tathagata óceánjáról". Miután ezt mondta (語已), öt testrészét fölre érintette (五體投地). Háromszor egymás után ezt a kérdést feltette, sorozatban.

[0917c07] 爾時,世尊告威德自在菩薩言:「善哉!善哉!善男子!汝等乃能為諸菩薩及末世眾生,問於如來如是方便。汝今諦聽!當為汝說。」時,威德自在菩薩奉教歡喜,及諸大眾默然而聽。

Ekkor (爾時), a Magasztos (世尊) az Akadálytalan Erő és Erény Bodhisattvája (威德自在菩薩) így szól (言): "Kiváló, kiváló! Jó ember (善男子), jól kérdeztél a Dharma-kor végének bodhisattvái és érző lényei számára a Tathāgata ezen célszerű módszereiről. Most (汝今) figyelj (諦聽), mikor (當) megmagyarázom (汝說). Akadálytalan Erő és Erény Bodhisattvája (威德自在菩薩) a tanítást tisztelettel és örömmel fogadta (奉教歡喜); mindenki e nagy összejövetelben (諸大衆) csendben (默) maradt és hallgatott (聽).

[0917c11] 「善男子!無上妙覺遍諸十方出生如來,與一切法同體平等,於諸修行實無有二。方便隨順其數無量,圓攝所歸,循性差別當有三種。

"Jó ember (善男子), a felülmúlhatatlan csodálatos megvilágosodás áthatja mind a tíz irányt. Összes tathāgaták születését hozza létre, akik ugyanazt az esszenciát osztják minden Dharmával. Tehát, ami a különböző gyakorlatokat illeti, valójában nincs kettősség. Mindazonáltal a tökéletes megvilágosodás megfelelő célszerű módszerei számtalanok. Ezek közül három általános típus létezik, amelyekre az összes gyakorló támaszkodik, a hajlandóságuk különbségének megfelelően."

[0917c14] 「善男子!若諸菩薩悟淨圓覺,以淨覺心,取靜為行;由澄諸念,覺識煩動,靜慧發生,身心客塵從此永滅,便能內發寂靜輕安;由寂靜故,十方世界諸如來心於中顯現,如鏡中像。此方便者名奢摩他。

"Jó ember (善男子), néhány bodhisattva felébreszti a tiszta tökéletes megvilágosodást és a tiszta megvilágosodás tudatát használva, a nyugalmat [csend] hozzák létre mint gyakorlatuk. Ezután minden gondolat rendbetételével tudatosítja a tudat felzavart mozgását és így nyugodt bölcsességet termel. Ettől fogva a tudat-, a test és a külső tárgyak véglegesen megszűnnek és közvetlenül hoznak létre nyugodt alkalmazkodást önmagunon belül. Emiatt a beszüntetés és nyugalom miatt az összes tathāgaták tudata minden világban, a tíz irányban megnyilvánul, csakúgy, mint a tükörben lévő képek. E célt szolgáló módszert śamatha hívják. "

[0917c20] 「善男子!若諸菩薩悟淨圓覺,以淨覺心,知覺心性及與根塵皆因幻化,即起諸幻以除幻者,變化諸幻而開幻眾;由起幻故便能內發大悲輕安,一切菩薩從此起行,漸次增進。彼觀幻者非同幻故,非同幻觀皆是幻故,幻相永離;是諸菩薩所圓妙行,如土長苗。此方便者名三摩鉢提。

"Jó ember (善男子), néhány bodhisattva felébreszti a tiszta tökéletes megvilágosodást, majd a tiszta megvilágosodott tudat segítségével teljesen felismeri, hogy a tudat természete, valamint a képességek és tárgyak mind illuzórikus átalakulásokon alapulnak. Itt akkor különböző illúziókat hoznak létre az illúzió eltávolítása érdekében. Az illúziók létrehozásával (átalakításával), megvilágítják az illuzórikus sokaságot. Az illúzió létrehozásától képesek arra, hogy nagy könyörületesség alkalmazkodását keltsék fel magukban. Minden olyan bodhisattva, aki követi ezt a "felmerülő gyakorlatot", fokozatosan halad előre. Mivel az "illúzión való meditáció" nem ugyanaz, mint az illúzió, ez nem ugyanaz, mint az "illuzórikus megfigyelés". Mivel mindkettőt [illuzórikusnak] ismerik, az illuzórikus jeleket véglegesen eltávolítják. Ez a csodálatos gyakorlat, amelyet a bodhisattvák tökéletesítenek olyan, mint a földből kinövő hajtás. Ezt a célt szolgáló módszert samapatti -nak nevezik. "

[0917c27] 「善男子!若諸菩薩悟淨圓覺,以淨覺心不取幻化及諸淨相,了知身心皆為罣礙;無知覺明不依諸礙,永得超過礙無礙境、受用世界及與身心,相在塵域;如器中鍠聲出於外,煩惱涅槃不相留礙,便能內發寂滅輕安、妙覺隨順、寂滅境界,自他身心所不能及,眾生壽命皆為浮想。此方便者名為禪那。

"Jó ember (善男子), néhány bodhisattva felébresztik a tiszta tökéletes megvilágosodást, és a tiszta megvilágosodott tudat használatával nem ragaszkodik az illuzórikus átalakuláshoz vagy a nyugalomhoz, és teljesen felismerik a testet és az elmét, mint akadályok. A (śamatha) megvilágosodás megvilágításának tudatosítása nélkül és mindenféle akadálytől függetlenül (a samapattiban elemzett illúziók), örökkévalón meghaladják a megrekedés és a nem-megrekedés birodalmát, fogadják és használják a világot valamint a testet és a tudatot, melynek jelzései megmaradnak az objektív birodalomban. Ez összehasonlítható a csengőhang csengésével, mely átjár [mindent] odakint. A szorongás és a nirvana nem akadályozzák egymást, közvetlenül képesek létrehozni a megszűnés-kihalás alkalmazkodását belülről. A csodálatos megvilágosodással és a megszűnés és kihalás birodalmával összhangban van olyan, amit "én" és "más", "test" és "tudat" nem képes elérni. Az érző lények és az élet csak lebegő fogalmak. Ezt a célszerű módszert "dhyāna" -nak nevezik.

[0918a05] 「善男子!此三法門皆是圓覺。親近隨順十方如來,因此成佛十方菩薩種種方便,一切同異皆依如是三種事業,若得圓證即成圓覺。

"Jó ember (善男子), mindhárom gyakorlat tökéletesen illeszkedik a tökéletes megvilágosodáshoz; a tathāgaták a tíz irányban elérik a Buddhaságot ezektől-, és a tíz irány bodhisattváinak minden különböző és különféle célszerű módszereitől függően, minden hasonlóságukkal és különbségükkel, melyek kivétel nélkül e három tevékenységből származik. Ha tökéletesen megvalósítjátok ezeket, ugyanaz, mint a tökéletesen megvalósított megvilágosodás."

善男子!假使有人修於聖道,教化成就百千萬億阿羅漢、辟支佛果,不如有人聞此圓覺無礙法門,一剎那頃隨順修習。」

"Jó ember (善男子), ha van olyan ember, aki művelt a bölcs ösvényen és felemelt egy kvadrillió embert az arhat állapotába és a magányos megvalósítóra, nem lenne egyenlő a személlyel aki hallotta ezt a tökéletes megvilágosodás akadálytalan tanítását és csak egy pillanatra gyakorolta ezt."

[0918a10] 爾時,世尊欲重宣此義而說偈言:

Ekkor (爾時) a Magasztos (世尊), azzal az óhajjal, hogy megismételje ennek lényegét, szóljon egy vers (欲重宣此義). Azt mondta (說偈言。):

    威德汝當知 無上大覺心
    本際無二相 隨於諸方便
    其數卽無量 如來總開示
    便有三種類 寂靜奢摩他
    如鏡照諸像 如幻三摩提
    如苗漸增長 禪那唯寂滅
    如彼器中鍠 三種妙法門
    皆是覺隨順 十方諸如來
    及諸大菩薩 因此得成道
    三事圓證故 名究竟涅槃

    Power-Virtue, tudnod kell, még akkor is, ha a nagyszerű megvilágosodás felülmúlhatatlan tudata
    Eredetileg még nincs is két jelölése. A célszerű módszerek ennek megfelelően
    Számtalanok. Mmikor általános típus szerint magyarázom ezeket,
    Háromféle van: Stabil śamatha
    Olyan, mint egy tükör, amely minden képet tükröz; mints-illúzió samādhi
    Olyan, mint egy hajtás a földből; A Dhyāna csak megszűnés-kihalás
    Mint a csngőhang a harangban. Ez a három csodálatos Dharma-gyakorlat
    Mind összhangban vannak a megvilágosodással. Tíz tathāgaták a tíz irányban
    Csakúgy, mint az összes nagy bodhisattvák, képesek elérni a Dao -t ezek alapján
    E három tevékenység teljes megvalósítása, az "abszolút nirvána".


Belátás Hangja Bodhisattva 辨音菩薩 (Biàn Yīn Púsà)

[0918a22] 於是辯音菩薩在大眾中即從座起,頂禮佛足右遶三匝,長跪叉手而白佛言:「大悲世尊!如是法門甚為希有!世尊!此諸方便一切菩薩於圓覺門有幾修習?願為大眾及末世眾生,方便開示令悟實相。」作是語已五體投地,如是三請終而復始。

Ezután Belátás Hangja Bodhisattva 辨音菩薩 e nagy gyülekezetben (在大衆中) felemelkedett ülőhelyéről (座). Lehajtotta a fejét Buddha lábánál (佛足), majd háromszor jobbra körbejárta [őt] (右繞三匝). Aztán letérdelt a kezével összekulcsolva (長跪叉手), s Buddhának mondván (白佛言): Magasztos, ez a tanítás meglehetősen csodálatos! Magasztos, minden olyan bodhisattvának, aki részt vesz a tanításban és a tökéletes megvilágosodás gyakorlatában, hányféle ilyen célravezető módszer van ott? Kérlek téged, hogy célszerű módszereket alkalmazz arra, hogy megtanítsd a nagyszerű gyülekezetet és a Dhar-kor végének érző lényeit, arra késztetve őket, hogy felébredjenek a valóság jelenségeire." Miután ezt mondta (語已), öt testrészét fölre érintette (五體投地). Háromszor egymás után ezt a kérdést feltette, sorozatban.

[0918a28] 爾時世尊、吿辨音菩薩言: 善哉、善哉。善男子、汝等乃能 爲諸大衆及末世衆生問於如來如是修習。汝今諦聽、當爲汝說。時辨音菩薩奉教歡 喜、及諸大衆默然而聽。

Ekkor a Magasztos, Belátás Hangja Bodhisattvához (辨音菩薩) szólván ezt mondta: "Kitűnő, kitűnő! Jó ember (善男子), jól kérdezted a Dharma-kor végének bodhisattvái és érző lényei számára a Tathāgata különböző gyakorlatait. Most (汝今) figyelj (諦聽), mikor (當) megmagyarázom (汝說). Belátás Hangja Bodhisattvához (辨音菩薩) a tanítást tisztelettel és örömmel fogadta (奉教歡喜); mindenki e nagy összejövetelben (諸大衆) csendben (默) maradt és hallgatott (聽).

[0918b03] 「善男子!一切如來圓覺清淨本無修習及修習者,一切菩薩及末世眾生依於未覺幻力修習,爾時便有二十五種清淨定輪:

"Jó ember (善男子), az összes tathāgaták tökéletes megvilágosodásának tisztasága eredetileg sem gyakorlat, sem gyakorló. Amikor gyakorolnak, a Dharma-kor végének minden bodhisattvája és érző lénye a nem-megvilágosodott illúzió erejétől függ. Abban az időben (a gyakorlat ideje az illúzión függ) huszonöt-féle tiszta meditációs alkalmazás van."

[0918b06] 「若諸菩薩唯取極靜,由靜力故永斷煩惱究竟成就,不起于座便入涅槃;此菩薩者,名單修奢摩他。

"Ha a bodhisattvák (若諸菩薩) kizárólag végső nyugalmat [csend] tartja, és a nyugvóság ereje révén végleg megszakítja a szenvedést és tökéletesen, és közvetlenül belép a nirvánába, anélkül, hogy felemelkedne az üléséből. Ezeket a bodhisattvákat "csak a śamatha gyakorlói" -nak nevezik. "

[0918b09] 「若諸菩薩唯觀如幻,以佛力故變化世界種種作用,備行菩薩清淨妙行,於陀羅尼不失寂念及諸靜慧,此菩薩者,名單修三摩鉢提。

"Ha a bodhisattvák (若諸菩薩) kizárólag az illúziót szemléli, és a Buddha-erő jelentésével alakítja át a világot és különféle tevékenységeket hordoz, teljesen gyakorlatba ültetve az összes csodálatosan tiszta bodiszattva gyakorlatot. Minden folyamatos koncentrációban nem vallanak kudarcot a gondolkodás megszüntetésében és nyugalmi bölcsességben. Ezeket a bodhisattákat "csak a samapatti gyakorlói" -nak nevezik. "

[0918b12] 「若諸菩薩唯滅諸幻,不取作用獨斷煩惱,煩惱斷盡便證實相;此菩薩者,名單修禪那。

"Ha a bodhisattvák (若諸菩薩) kizárólag az összes illúziót szünteti meg, és tevékenység nélkül a világon egyedileg szünteti meg a szenvedést. A szenvedés teljesen megszakadt, ők közvetlenül valósítják meg a valóság jelenségeit. Ezeket a bodhisattvákat "csak dhyana gyakorlói" -nak nevezik."

[0918b14] 「若諸菩薩先取至靜,以靜慧心照諸幻者,便於是中起菩薩行;此菩薩者,名先修奢摩他,後修三摩鉢提。

"Ha a bodhisattvák (若諸菩薩) először eléri a tökéletes nyugalomat, és a nyugvó bölcsesség tudatán keresztül rávilágít minden illúzióra és közvetlenül ezen illúziókon bukkannak fel a bodhisattva gyakorlatok. Ezeket a bodhisattvákat "először śamatha majd samapatti gyakorló" -nak nevezik."

[0918b17] 「若諸菩薩以靜慧故證至靜性,便斷煩惱永出生死;此菩薩者,名先修奢摩他,後修禪那。

"Ha a bodhisattvák (若諸菩薩) megvalósítja a tökéletes nyugalom természetét a nyugodt bölcsességen keresztül, és akkor közvetlenül szünteti meg a szenvedést és véglegesen kerüli el a születést és a halált. Ezeket a bodhisattákat "először śamatha utána dhyana gyakorló" -nak nevezik."

[0918b19] 「若諸菩薩以寂靜慧,復現幻力種種變化度諸眾生,後斷煩惱而入寂滅;此菩薩者,名先修奢摩他,中修三摩鉢提,後修禪那。

"Ha a bodhisattvák (若諸菩薩) a megszűnés-nyugalmi bölcsességet használja az illúzió-erő újra-megnyilvánulására és mindenfajta átalakulások létrehozására az érző lények megmentéséhez. Ezt követően megszakítják a szenvedést és belép a megszünés-kioltásba. Ezeket a bodhisattákat "elsőként śamatha, majd samapatti, végül dhyāna gyakorló" -inak nevezik.

[0918b22] 「若諸菩薩以至靜力斷煩惱已,後起菩薩清淨妙行度諸眾生;此菩薩者,名先修奢摩他,中修禪那,後修三摩鉢提。

"Ha a bodhisattvák (若諸菩薩) használja a tökéletes nyugalom erejét az összes szenvedés megszüntetéséhez. Ők ekkor felkeltik a tiszta csodálatos bodhisattva gyakorlatokat és megmentik az összes érző lényt. Ezeket a bodhisattákat "elsőször śamatha, majd dhyāna, végül samapatti-nak nevezik. "

[0918b25] 「若諸菩薩以至靜力心斷煩惱,後度眾生建立世界;此菩薩者,名先修奢摩他,齊修三摩鉢提及修禪那。

"Ha a bodhisattvák (若諸菩薩) használja tudatz képességét a tökéletes nyugalommal megszüntetve a szenvedést és megmenti az érző lényeket, és elfogulatlan [objektív] birodalmakat hozzon létre. Ezeket a bodhisattákat "először śamatha majd együttesen samapatti és dhyāna gyakorló" -knak nevezik."

[0918b28] 「若諸菩薩以至靜力資發變化,後斷煩惱;此菩薩者,名齊修奢摩他、三摩鉢提,後修禪那。

"Ha a bodhisattvák (若諸菩薩) használja a tökéletes nyugalom erejét, hogy segítsen az átalakulások megkezdésében, majd ezt követően szüntesse meg a szenvedést. Ezeket a bodhisattvákat "egyidejű śamatha és samapatti dhyāna gyakorlatának követésével gyakorló" -inak nevezik."

[0918c01] 「若諸菩薩以至靜力用資寂滅,後起作用變化境界;此菩薩者,名齊修奢摩他、禪那,後修三摩鉢提。

"Ha a bodhisattvák (若諸菩薩) használja tökéletes nyugalmat a kioltás támogatására, ezt követően végrehajta a tevékenységeket a világ átalakításához. Ezeket a bodhisattvákat "egyidejű śamatha és dhyāna gyakorlóinak nevezik, akik később a samapatti gyakorlását végzik."

[0918c04] 「若諸菩薩以變化力種種隨順,而取至靜;此菩薩者,名先修三摩鉢提,後修奢摩他。

"Ha a bodhisattvák (若諸菩薩) használja az átalakulás erejét hogy különböző típusú összhangot hozzon létre s ezáltal tökéletes nyugalmat valósítson meg. Ezeket a bodhisattákat "először samapatti utána śamatha gyakorló" -nak nevezik.

[0918c06] 「若諸菩薩以變化力種種境界,而取寂滅;此菩薩者,名先修三摩鉢提,後修禪那。

"Ha a bodhisattvák (若諸菩薩) használja az átalakulás erejét különböző birodalmak létrehozásához, és ezáltal valósítja meg a megszünés-kioltást. Ezeket a bodhisattvákat "először samapatti utána dhyāna gyakorló"-nak nevezik."

[0918c08] 「若諸菩薩以變化力而作佛事,安在寂靜,而斷煩惱;此菩薩者,名先修三摩鉢提,中修奢摩他,後修禪那。

"Ha a bodhisattvák (若諸菩薩) használja átalakulás erejét Buddha-művek megvalósításához. Aztán, maradva a megszűés-nyugalomban, megszakítják a szenvedést. Ezeket a bodhisattákat "először samapatti majd śamatha s végül dhyāna gyakorló"-nak nevezik. "

[0918c11] 「ó若諸菩薩以變化力無礙作用,斷煩惱故,安住至靜;此菩薩者,名先修三摩鉢提,中修禪那,後修奢摩他。

"Ha a bodhisattvák (若諸菩薩) használja az átalakulás erejének akadálytalan funkcióját a szenvedés megszakítására, ezért tökéletes nyugalomban képesek maradni. Ezeket a bodhisattattvákat "először samapatti, majd dhyāna s végül śamatha gyakorló"-nak nevezik."

[0918c14] 「若諸菩薩以變化力方便作用,至靜、寂滅二俱隨順;此菩薩者,名先修三摩鉢提,齊修奢摩他、禪那。

"Ha a bodhisattvák (若諸菩薩) használja transzformáció erejét a célszerű tanítás tevékenységéhez és gyakorolja mind a tökéletes nyugalomban és a kioltásban együttesen. Ezeket a bodhisattvákat "elsőként samapatti, majd együttesen śamatha és dhyāna gyakorló"-nak nevezik."

[0918c17] 「若諸菩薩以變化力種種起用,資於至靜,後斷煩惱;此菩薩者,名齊修三摩鉢提、奢摩他,後修禪那。

"Ha a bodhisattvák (若諸菩薩) használja az átalakulás erejének különböző felbukkanó funkcióit a tökéletes nyugalom elérése és a későbbi szenvedés megakadályozása érdekében. Ezeket a bodhisattvákat "egyidejű samapatti és śamatha gyakorlói dhyāna gyakorlását követve" nevezik.

[0918c20] 「若諸菩薩以變化力資於寂滅,後住清淨,無作靜慮;此菩薩者,名齊修三摩鉢提、禪那,後修奢摩他。

"Ha a bodhisattvák (若諸菩薩) használja az átalakulás erejét a kioltás támogatására, és ezután a tiszta-, meg-nem-teremtett nyugalmaom gondolatában marad. Ezeket a bodhisattvákat "egyidejű a samapatti és dhyāna gyakorlásban a śamatha -t követve gyakorló"-nak nevezik."

[0918c23] 「若諸菩薩以寂滅力而起至靜,住於清淨;此菩薩者,名先修禪那,後修奢摩他。

"Ha a bodhisattvák (若諸菩薩) használja kioltás erejét a tökéletes nyugalom eléréséhez és a tisztaságban maradáshoz. Ezek a bodhisattvák "dhyāna először, majd śamatha gyakorló"-nak nevezik."

[0918c25] 「若諸菩薩以寂滅力而起作用,於一切境寂用隨順;此菩薩者,名先修禪那,後修三摩鉢提。

Ha a bodhisattvák (若諸菩薩) használja a kioltás erejét, mégis belépnek a tevékenységbe, és ezt a tagadó funkciót minden birodalomban gyakorolják. Ezeket a bodhisattvákat a dhy "elsőként és a samapatti" gyakorlóinak nevezik. "

[0918c27] 「若諸菩薩以寂滅力種種自性,安於靜慮,而起變化;此菩薩者,名先修禪那,中修奢摩他,後修三摩鉢提。

"Ha a bodhisattvák (若諸菩薩) használja a kioltás erejének különféle ön-természetét, és a mentális nyugalomban maradva, átalakulást hoznak létre. Ezeket a bodhisattvákat "először dhyāna, majd śvégül samapatti gyakorló" -nak nevezik."

[0919a01] 「若諸菩薩以寂滅力無作自性起於作用,清淨境界歸於靜慮;此菩薩者,名先修禪那,中修三摩鉢提,後修奢摩他。

Ha a bodhisattvák (若諸菩薩) használja a kioltás erejének inaktív ön-természetét, tevékenységben eljegyezve, majd tisztítják az elfogulatlan birodalmat és visszatérnek a nyugalomba. Ezeket a bodhisattvákat "először dhyāna, majd samapatti s végül śamatha gyakorló"-nak nevezik."

[0919a04] 「若諸菩薩以寂滅力種種清淨,而住靜慮起於變化;此菩薩者,名先修禪那,齊修奢摩他、三摩鉢提。

Ha a bodhisattvák (若諸菩薩) használja a kioltás erejének számos tisztaságát, majd mentális egyensúlyban maradva átalakításokat valósítanak meg. Ezeket a bodhisattvákat "slőször dhyāna gyakorló követve az egyidejű śamatha és samapatti gyakorló"-nak nevezik.

[0919a07] 「若諸菩薩以寂滅力資於至靜,而起變化;此菩薩者,名齊修禪那、奢摩他,後修三摩鉢提。

Ha a bodhisattvák (若諸菩薩) használja a kioltás erejét a nyugalom megvalósításának támogatására, és így átalakulásokat eredményeznek. Ezeket a bodhisattvákat "egyeidejű dhyāna és śamatha-, követve samapatti-val gyakorló"-nak nevezik.

[0919a09] 「若諸菩薩以寂滅力資於變化,而起至靜清明境慧;此菩薩者,名齊修禪那、三摩鉢提,後修奢摩他。

Ha a bodhisattvák (若諸菩薩) használja a kioltás erejét az átalakulás támogatására, tökéletes nyugalmat teremtve, amely megtisztítja és megvilágítja a világot. Ezeket a bodhisattvákat "egyidejű dhyāna és samapatti-, követve śamatha-val gyakorló"-nak nevezik.

[0919a12] 「若諸菩薩以圓覺慧圓合一切,於諸性相無離覺性;此菩薩者,名為圓修三種自性清淨隨順。

Ha a bodhisattvák (若諸菩薩) használva a tökéletes megvilágosodás bölcsességét, harmonikusan ötvözve mindezeket, és ebben a kapcsolatban az egész természetével és jellemzőivel kapcsolatban, soha nem különül el a megvilágosodott természettől. Ezeket a bodhisattákat az "összhang három típusa ön-természet tisztaságával gyakorló"-nak nevezik.

[0919a14] 「善男子!是名菩薩二十五輪,一切菩薩修行如是。若諸菩薩及末世眾生依此輪者,當持梵行,寂靜思惟,求哀懺悔,經三七日。於二十五輪各安標記,至心求哀,隨手結取;依結開示便知頓漸,一念疑悔即不成就。」

Jó ember (善男子), ezeket nevezik "bodhisattvák huszonöt alkalmazásának". A szútrák tanítása olyan, mint a holdra mutató ujj. Ha a holdra is nézel, és teljesen megérted, akkor az ami azt mutatja, végső soron nem a hold. A Tathāgata különböző szavai és magyarázatai, amelyek a bodhisattvák felébresztésére szolgálnak, szintén hasonlók. Minden bodhisattva így gyakorol. " Ha a Dharma-kor végének bodhisattvái és érző lényei használják ezeket az "alkalmazásokat", meg kell őrizniük a tisztaság gyakorlatait, nyugalmat és szemlélődést, és őszinte megbánást. Akkor három héten át, szilárdíts a huszonöt alkalmazás bármelyikén e tétsoron szerepel. Teljes tudattal és megbánó lélekkel azonnal válassz egyet. Attól függően, hogy mi szerepel a kiválasztott tételen, azonnal tudni fogod, vajon hirtelen vagy fokozatos gyakorlásról van szó. Ha pillanatnyi kétség is felmerül, úgy nem leszel képes elérni a hozzárendelt alkalmazást."

[0919a18] 爾時,世尊欲重宣此義而說偈言:

Aztán a magasztos, azzal a céllal, hogy megismételje ennek lényegét, verset mondott, mondván:

    辨音如當知 一切諸菩薩
    無礙淸 淨慧 皆依禪定生
    所謂奢摩他 三摩提禪那
    三法頓漸修 有二十五 種
    十方諸如來 三世修行者
    無不因此法 而得成菩提
    唯除 頓覺人 幷法不隨順
    一切諸菩薩 及末世衆生
    常當持此輪 隨順勤 修習
    依佛大悲力 不久證涅槃

    Megkülönböztetés Hangja, tudnod kell, Minden bodhisattva
    Akadálytlan tiszta bölcsessége, kivétel nélkül, meditációból származik.
    Az úgynevezett śamatha, samapatti and dhyāna—
    A hirtelen és fokozatos gyakorlat három módszere, s annak Huszonöt alkalmazása.
    Nincs semmi a tíz rány tathāgatái közt, és a három világ gyakorlói
    Akik nem támaszkodnak e módszerekre, a bodhi tökéletességének eléréseikben;
    Kivéve a hirtelen megvilágosodott embereknek, és azoknak, kiknek semmi köze a Dharmához.
    Minden bodhisattva, és a Dharma-kor végének érző lényei,
    Mindig át kell ölelniük ezen "alkalmazásokat", követve őket, igyekezve gyakorolni őket.
    A Buddha nagy könyörületességére támaszkodva, nemsokára megvalósítják a nirvánát.


Minden Karmikus Akadályt Megtisztító Bodhisattva 淨諸業障菩薩 (Jìng Zhū Yèzhàng Púsà)

[0919b01] 於是淨諸業障菩薩在大衆中、卽從座起。頂禮佛足右繞三匝、 長跪叉手而白佛言: 大悲世尊。爲我等輩廣說如是不思議事、一切如來因地行相、 令諸大衆得未曾有。覩見調御歷恆沙劫勤苦境界一切功用猶如一念。我等菩薩深自 慶慰。

Ezután Minden Karmikus Akadályt Megtisztító Bodhisattva (淨諸業障菩薩) e nagy gyülekezetben (在大衆中) felemelkedett ülőhelyéről (座). Lehajtotta a fejét Buddha lábánál (佛足), majd háromszor jobbra körbejárta [őt] (右繞三匝). Aztán letérdelt a kezével összekulcsolva (長跪叉手), s Buddhának mondván (白佛言): Nagy Könyörületes, Magasztos, hosszan fejtetted ki mindannyiunk számára ezt a megfoghatatlan kérdést minden Tathāgaták ok-okozati állapotának gyakorlatáról, lehetővé téve e nagy összejövetel számára, hogy megszerezzék azt, amit soha nem láttak. Miután megkapták ezt az esélyt, hogy láthassa a Tamert, a megszámlálhatatlan Kalpák szenvedés birodalmain keresztüli összes áthaladás a gondolat egy pillanatának tűnik. Mi, Bodhisattvák nagymértékben ösztönözöttek vagyunk."

世尊、若此覺心本性淸淨、因何染汚使諸衆生迷悶不入? 唯願如來廣爲我 等開示法性、令此大衆及末世衆生作將來眼。說是語已、五體投地。如是三請終而 復始。

Magasztos, ha ez a megvilágosodott tudat eredetileg tiszta, milyen fajta szennyezések okozzák az érző lények számára a téveszméktől való szenvedést, és a nem-belépésüket? Az egyetlen kérésem, hogy alaposan tárd fel a jelenségek jellegét [Dharmák] és okokat, amik e nagy összejövetelben és Dharma-kor végének érző lényeiben hozták létre a "jövő szemét". Miután befejezte a beszédet, leereszkedett a földre. Háromszor egymás után kérdezte, sorozatban.

[0919b10] 爾時世尊吿淨諸業障菩薩言: 善哉、善哉。善男子、汝等乃 能爲諸大衆及末世衆生諮問如來如是方便。汝今諦聽、當爲汝說。時淨諸業障菩 薩奉教歡喜、及諸大衆默然而聽。

Ekkor (爾時), a Magasztos (世尊) a Minden Karmikus Akadályt Megtisztító Bodhisattvához (淨諸業障菩薩) így szól (言): "Kitűnő, kitűnő! Jó ember (善男子), jól kérdezted a Dharma-kor végének érző lényei számára a Tathāgata ügyes módszereiről. Most (汝今) figyelj (諦聽), mikor (當) megmagyarázom (汝說). Minden Karmikus Akadályt Megtisztító Bodhisattvához (淨諸業障菩薩) a tanítást tisztelettel és örömmel fogadta (奉教歡喜); mindenki e nagy összejövetelben (諸大衆) csendben (默) maradt és hallgatott (聽).

[0919b14] 善男子、一切衆生從無始來、妄想執有我人衆生及與壽命、 認四顚倒爲實我體。由此便生憎愛二境。於虛妄體重執虛妄。二妄相依生妄業道。 有妄業故妄見流轉。厭流轉者妄見涅槃。由此不能入淸淨覺。非覺違拒諸能入者。 有諸能入非覺入故。是故動念及與息念皆歸迷悶。何以故? 由有無始本起無明爲 己主宰、一切衆生生無慧目。身心等性皆是無明。譬如有人不自斷命。是故當知有 愛我者。我與隨順非隨順者、便生憎怨。爲憎愛心養無明故、相續求道、皆不成就。

"Jó ember (善男子), kezdetektől fogva minden érző lény tévesen fogant és az "én", "személy", "érző lény" és "élettartam" létezéséhez kapcsolódnak - e négy torzulások egy valódi önérzettel rendelkeznek." "Ebből származnak közvetlenül a "szeret" és "nem szeret" két állapota. Ebben a hamis lényegben ők ismét hamissághoz kötődnek. Ez a két téveszme kölcsönhatása létrehozza a megtévesztett tevékenység útját [karma], és mivel létezik a megtévesztett karma, ők megtévesztően érzékelik az átvitelet. Azok kik jönnek útálják [elutasítás] a saṃsāra-t, megtévesztően észlelik a nirvánát, és ennek következtében képtelenek a tiszta megvilágosodásra. Nem ez az a felvilágosodás elutasítja azokat, akik képesek belépni - inkább azért, mert a belépésre képesek nem felébrednek és nem lépnek be. Ezért van az ember gondolatai ugrálnak vagy elhallgattatják - mindkét feltétel végső soron visszatér a megtévesztéshez. Miért? Mivel kezdetleges, eredetileg felmerülő tudatlanságról van szó, amely a szubjektív egóvá válik; így minden érző lény a tudatlanság szemeit hozza létre. A test, a tudat stb. különféle természetei nem más, mint a tudatlanság. Vegyük például azt a személyt, aki nem akarja befejezni a saját életét. Ezért tudnia kell, hogy az "önmagát" élvezi, amikor a dolgok jól mennek. Amikor a dolgok nem olyanok, mint amilyennek tetszik, akkor gyűlölet és düh keletkezik. Mivel ez a tudat / irtózás táplálja a tudatlanságot, azok, akik arra törekszenek, hogy ápolják az utat, soha nem érik el azt."

[0919b25] 善男子、云何我相? 謂諸衆生心所證者。

"Jó ember (善男子), mi az "önmaga képzete (önnön maga képzet / elképzelés)"? Ez az, amit az érző lények elméje tanúsít.

善男子、譬如有人 百骸調適忽忘我身。四支弦緩、攝養乖方微加針艾、則知有我。是故證取方現我體。

Jó ember (善男子), amikor jó egészségi állapotban vagy, természetesen elfelejted a tested. De amikor a test beteg lesz, és erőfeszítéseket teszel a sérülés helyesbítésére, a moxa és az akupunktúra legkisebb alkalmazásával azonnal tudatában vagy a létezésnek, mint önmagadnak. Így, ez csak hivatkozása ennek a "tanúzás"-nak, hogy észreveszel és felfogsz egy nyilvánvaló önérzetet.

善男子、其心乃至證於如來畢竟了知淸淨涅槃皆是我相。

Jó ember (善男子), minden fajta tanúzás ettől a szinttől egészen a nirvána Tathāgata tiszta tökéletes felfogásáig, minden "önmaga képzet".

[0919c01] 善男子、云何人相? 謂諸衆生心悟證者。善男子、悟有我者 不復認我。所悟非我悟亦如是。悟已超過一切證者悉爲人相。善男子、其心乃至圓 悟涅槃倶是我者備殫證理心存少悟皆名人相。

"Jó ember (善男子), mi a "személy képzete"? Ez az érző lények előzetes "tanúbizonyságának" észlelése. Jó ember (善男子), miután az "önmaga" észlelt, nem ismerhető fel újra ugyanúgy. Ugyanaz a helyzet abban az esetben, ha a "nem-önmaga" ("nem-én") az észlelt. Ez az az "észlelés" [megismerés], amely túlmutatott minden "tanúbizonyságon": a "személy képzete". Jó ember, ha, az "önmaga" alapszintű felismerésének e szintjétől a nirvana tökéletes elismeréséig mint "önmaga", teljesen magában foglalva az elvek tanúbizonyságát, ott marad a tudatban még a legkisebb észlelés is, mindegyiküket "személy nyomának" nevezik."

[0919c06] 善男子、云何衆生相? 謂諸衆生心自證悟所不及者。善男子、 譬如有人作如是言: 我是衆生。則知彼人非我非彼。云何非我? 我是衆生、則非 是我。云何非彼? 我是衆生則非彼故。善男子、但諸衆生了證了悟皆爲我人而我 人相所不及者存有所了名衆生相。

"Jó ember (善男子), mi az "érző lény képzete"? Ez az, ami túl van az önmaga-tanúbizonysán és minden érző lény tudatának észlelésén. Jó ember (善男子), vedd például azt a személyt, aki azt mondja: "érző lény vagyok". Amit ez a személy "érző lénynek" nevezett, nem önmaga, sem nem más. Miért nem "önmaga"? Mivel az "önmaga" "érző lény", s ez nem önmagát jelenti. Miért nem más? Mivel az "önmaga" érző lény, ezért nem más. Jó ember (善男子), milyen érző lény valósul meg a tanúbizonyosságban és valósul meg az észlelésben; nem más, mint az "önmaga képzete" és a "személy képzete". Ami nem éri el az érző lény "önmaga nyomát"-, ami továbbra is megvalósulva marad, az "érző lény képzete".

[0919c12] 善男子、云何壽命相? 謂諸衆生心照淸淨覺所了者。善男子、 一切業智所不自見猶如命根。如湯銷冰無別有冰知冰銷者。無我覺我亦復如是。善 男子、若心照見一切覺者皆爲塵垢。覺所覺者不離塵故名壽命相。

"Jó ember (善男子), mi az "élettartam képzete"? Ez arra utal, amit az érző lények a tudat világító tiszta tudatosságán keresztül valósítanak meg. Jó ember (善男子), az, ami nem észlelhető a karmikus bölcsesség teljes egészével, épp olyan, mint az élet-képesség. Ez olyan, mint a melegvíz mely a jegyet olvassza: nem létezik a jég létezésének hátrányos megkülönböztetése vagy a jég olvadásának ismerete. Az önmaga nem létezése és az önmaga tudatossága éppen így van. Jó ember (善男子), amikor valaki lát a tudat megvilágításával, ezek a tudatosságok semmik, de szennyezés. Mivel ez a tudatosság tudatában van, amely nem különbözik a szennyezéstől, ezt "élettartam nyomának" nevezik.

[0919c17] 善男子、末世衆生不了四相、雖經多劫勤苦修道、但名有 爲。終不能成一切聖果。何以故? 認一切我爲涅槃故、有證有悟名成就故。譬如有 人認賊爲子。其家財寶終不成就。何以故? 有我愛者亦愛涅槃、伏我愛根爲涅槃 相。有憎我者亦憎生死、不知愛者眞生死故別憎生死、名不解脫。

"Jó ember (善男子), a Dharma-kor végének érző lényei nem érzékelik a Négy Nyomot, s bár sok nehéz kalpával küszködhetnek a Dao művelése mellett még mindig csak a feltételekhez kötött [kondicionált] létezés. Végül képtelennek bizonyulnak a !sagehood gyümölcseinektökéletesítésére" Miért? Mivel ezeket az "önmaga nyomokat" nirvánának tekintik, és a tanúbizonyságukat és a megismerésüket a megvilágosodás teljesítésének tekintik. Olyan, mint egy ember aki tolvajság hibáját követi el a fiának. A családja gazdasága mindig rövid lesz. Miért? Mivel az önmaga ["az én"] szeretője is szereti a nirvanát, és elnyomja az önmaga-t (én) mint a nirvana jellemzője. Az önmaga gyűlölködése ugyancsak gyűlöli a saṃsāra-t. Nem tudva, hogy maga a ragaszkodó szeretet tulajdonképpen saṃsāra, ő elkülöníti a saṃsāra-t a gyűlöletért. Ezt "nem felszabadításnak" nevezik.

[0919c23] 云何當知法不解脫? 善男子、彼末世衆生習菩提者以己微證 爲自淸淨。由未能盡我相根本。若復有人讚歎彼法卽生歡喜便欲濟度。若復誹謗彼 所得者、便生瞋恨。卽知我相堅固執持潛伏藏識。遊戲諸根、曾不間斷。

"Hogyan ismerheted ezt a Dharmát "nem-felszabadulásnak"? Jó ember (善男子), a Dharma-kor végének ezen érző lényei, akik a bodhi gyakorlásában az egó végtelen felfogásának tekintik mint saját tisztaságuk, és ezért képtelenek behatolni az "önmaga-nyomának" gyökeréhez. Ha valaki dicséri a [téves] Dharmájukat, akkor ők elragadtatottak lesznek és azonnal próbálják megmenteni őt. De ha valaki bírálja az eredményeiket, ők haraggal és bosszankodással telítettek lesznek.

善男子、 彼修道者不除我相、是故不能入淸淨覺。

"Ennélfogva, tudod azt, az "önmaga-nyomát" szilárdan tartás; az rejtett a raktár tudatban és szabadon játszik a képességekkel megszakítás nélkül."

善男子、若知我空無毀我者。有我說法 我未斷故、衆生壽命亦復如是。

Jó ember (善男子), ha ezek az aspiránsok nem távolítják el az "önmaga-nyomát", nem fognak belépni a tiszta megvilágosodásba. Jó ember (善男子), ha az "önmaga ürességét" ismert, nem lehet "önmaga megszüntetése". Ha tartva önmagát, elmagyarázod ezt a Dharmát, azért van, mert még nem szüntette meg "önmagát". Ugyanaz a "érző lény"-el és "élettartam"-al.

[0920a02] 善男子、末世衆生說病爲法。是故名爲可憐愍者。雖勤精進 增益諸病、是故不能入淸淨覺。

"Jó ember (善男子), a Dharma-kor végének érző lényei tévesen értik meg ezeket a kórságokat [betegség], hogy a Dharma legyen. Ezért nevezik "megvetendőnek". Bár nagy erőfeszítéssel küzdenek, csak fokozzák különböző betegségeiket, és ezért képtelenek belépni a tiszta megvilágosodásba."

善男子、末世衆生不了四相、以如來解及所行 處爲自修行、終不成就。或有衆生未得謂得、未證謂證、見勝進者心生嫉妬。 由彼衆生未斷我愛、是故不能入淸淨覺。

"Jó ember (善男子), a Dharma-kor végének érző lényei nem ismerik fel a Négy Nyomot, s tévesen a Tathāgata megértését és gyakorlását saját gyakorlatuknak tekintik, végül nem valósítják meg a megvilágosodást. És így vannak érző lények akik megértik, hogy a nem-elérés elérése-, a nem-megvalósítás megvalósításnak tekinthető. Amikor valódi tapasztalt gyakorlót látnak, tele vannak féltékenységgel. Pontosan azért, mert ezek az érző lények nem szüneteltetik önmaguk iránti szeretetüket, így nem tudnak beléptetni a tiszta megvilágosodásba."

[0920a02] 「善男子!末世眾生說病為法,是故名為可憐愍者;雖勤精進增益諸病,是故不能入清淨覺。善男子!末世眾生不了四相,以如來解及所行處為自修行終不成就。或有眾生未得謂得、未證謂證,見勝進者心生嫉妬;由彼眾生未斷我愛,是故不能入清淨覺。善男子!末世眾生希望成道無令求悟,唯益多聞增長我見;但當精勤降伏煩惱起大勇猛,未得令得、未斷令斷,貪、瞋、愛、慢、諂曲、嫉妬對境不生,彼我恩愛一切寂滅,佛說是人漸次成就。求善知識不墮邪見,若於所求別生憎愛,則不能入清淨覺海。」

"Jó ember (善男子), a Dharma-kor végének érző lényei reménykednek a Buddhaságban de nem gyakorolnak hatás önmagukra az ébredés eléréséhez; csak kiterjesztik intellektuális tudásukat, tovább erősítve az "önmaga" [én] látását. Amit tenniük kell, csak arra törekedni, hogy elnyomják a szenvedést és felkeltsék a nagy bátorságot: elérni, amit nem értek el, megszüntetni, amit nem szakítottak meg. Nem engedve a kapzsiságnak, dühnek, szeretetnek, büszkeségnek, hízelgésnek, perverziónak, féltékenységnek és irigységnek, amelyek az objektív birodalom felé irányulva felmerülnek, és eltaszítva minden szeretetet és kapcsolatot az "önmaga"-val [én] és mással - ezeket az embereket "fokozatosan tökéletesedő" -knek nevezik. Valódi tanár megtalálása nem esik bele téves nézetekbe. Ezért az úgynevezett "igazi Dharma a Dharma-kor végén".

"De ha diszkriminálsz, és különös vágyat érzel vagy útálatot [tanár típusa iránt, bár] keresel, nem tudsz bejutni a tiszta megvilágosodás óceánjába."

[0920a13] 爾時,世尊欲重宣此義而說偈言:

Aztán a Magasztos, azzal a céllal, hogy megismételje ennek lényegét, verset mondott, mondván:

    淨業如當知 一切諸衆生
    皆由執我愛 無始妄流轉
    未除四種相 不得成菩提
    愛憎生於心 諂曲存諸念
    是故多迷悶 不能入覺城
    若能歸悟刹 先去貪瞋癡
    法愛不存心 漸次可成就
    我心本不有 憎愛何由生
    此人求善友 終不墮邪見
    所求別生心 究竟非成就

    Karma Tisztítója, tudnod kell, hogy a ragaszkodás és az "önmaga" [én] szeretete miatt
    Minden érző lény, megtévesztetten !születik újjá, kezdet nélkül.
    Nem eltávolítva a Négyféle Nyomot, Nem tudják megvalósítani a bodhit.
    Mivel a szeretet és a gyűlölet felmerül a tudatban, és a hízelgés és a romlottság marad minden gondolatban
    Sok téveszme és fájdalom/szomorúság van; Nem tudsz bejutni a felvilágosodás fellegvárába.
    Ha szeretnél visszatérni a megvilágosodott birodalomba, először hagyd el az összes vágyat, gyűlöletet és tudatlanságot.
    Amikor a szeretet Dharma nem marad a tudatban, fokozatosan tökéletes megvilágosodást elérheted.
    Az "önmaga" [én] eredetileg nem létezik: Hogyan merül fel a szeretet és a gyűlölet?
    Ha ez a személy valódi tanítót keres, soha nem esik gonosz nézetekbe.
    De ha a "a 'valami' ami keresett elkülönülése" felmerül a tudatban, végső soron nem lesz megvilágosodás.



Egyetemes Megvilágosodás Bodhisattva 普覺菩薩 (Pǔ Jué Púsà)

[0920a25] 於是普覺菩薩在大衆中、卽從座起。頂禮佛足、右繞三匝。 長跪叉手而白佛言: 大悲世尊。快說禪病令諸菩薩得未曾有。心意蕩然獲大安隱。 世尊、末世衆生去佛漸遠賢聖隱伏、邪法增熾。使諸衆生求何等人? 除去何病? 云何發心令彼羣盲不墮邪見? 作是語已、五體投地。如是三請終而復始。

Ezután Egyetemes Megvilágosodás Bodhisattva (普覺菩薩) e nagy gyülekezetben (在大衆中) felemelkedett ülőhelyéről (座). Lehajtotta a fejét Buddha lábánál (佛足), majd háromszor jobbra körbejárta [őt] (右繞三匝). Aztán letérdelt a kezével összekulcsolva (長跪叉手), s Buddhának mondván (白佛言): "Magasztos, világosan elmagyaráztad a meditációs betegségeket, lehetővé téve a bodhisattvák számára, hogy elérjék azt, amit még nem tapasztaltak. " "Az Ő tudatuk teljesen mozdulatlan és nagy nyugalmat értek el. magasztos, mint az érző lény távozása a Buddha korától egyre [fokozatosan] távolibb lesz, a bölcsek és a méltóságok elrejtik magukat, míg a téves Dharma nő és terjed. Milyen embernek kell lennünk ha az érző lények keresnénk? Ők milyen típusú tanításokra számíthatnak? Milyen gyakorlatot kellene végezniük? Milyen betegségeket kell eltávolítani, és milyen elhatározást kell tenniük, hogy megakadályozzák a vak tömegek téves nézetekbe esését?" Miután befejezte a beszédet, leereszkedett a földre. Háromszor egymás után kérdezte, sorozatban.

[0920b04] 爾時,世尊告普覺菩薩言:「善哉!善哉!善男子!汝等乃能諮問如來如是修行,能施末世一切眾生無畏道眼,令彼眾生得成聖道。汝今諦聽!當為汝說。」時,普覺菩薩奉教歡喜,及諸大眾默然而聽。

Ekkor (爾時), a Magasztos (世尊) az Egyetemes Megvilágosodás Bodhisattvához (普覺菩薩) így szól (言): Kiváló, kiváló! Jó ember (善男子), képes voltál megkérdezni a Tathāgata -t az ilyen jellegű gyakorlatról, mely képes arra, hogy minden érző lénynek átadja az Út Félelem Nélküli Szemeit, s okot adjon a bölcs Út elérésére. Most (汝今) figyelj (諦聽), mikor (當) megmagyarázom (汝說). Egyetemes Megvilágosodás Bodhisattva (普覺菩薩) a tanítást tisztelettel és örömmel fogadta (奉教歡喜); mindenki e nagy összejövetelben (諸大衆) csendben (默) maradt és hallgatott (聽).

[0920b09] 「善男子!末世眾生將發大心求善知識欲修行者,當求一切正知見人。心不住相,不著聲聞、緣覺境界,雖現塵勞心恒清淨,示有諸過讚歎梵行,不令眾生入不律儀。求如是人即得成就阿耨多羅三藐三菩提;末世眾生見如是人應當供養不惜身命。彼善知識四威儀中常現清淨,乃至示現種種過患,心無憍慢,況復摶財、妻子、眷屬。若善男子於彼善友不起惡念,即能究竟成就正覺,心花發明照十方剎。

Jó ember (善男子), a Dharma-kor végének érző lényeinek muszály felébreszteni a "nagyszerű tudatot" és valódi tanárokat keresni. Azok, akik gyakorolni akarnak, csak olyan személyeket keressenek, akiknek helyes betekintése van, kiknek gondolata nem tartózkodik jellegzetességekben, akik nem kapcsolódnak az arhatok és a magányos megvalósítók birodalmához, s akinek tudata folyamatosan tiszta még a világ megpróbáltatásainak kivetülésekor is. Még ha rámutatsz a különböző hibáidra is, dicséri a tisztaság gyakorlatait, és megakadályozza, hogy megtörd a fogadalmakat. Ha ilyen embert találsz, elérheted a Felülmúlhatatlan Helyes Egyetemes Igaz Megvilágosodást. A Dharma-kor végének érző lényei, akik ilyen emberrel találkoznak, felajánlást kell tenniük neki, nem kímélve a testet vagy az életet, még akkor is, ha tulajdont-, feleséget-, gyermeket-, és alkalmazottak tartanak. Ez az Eredeti Tanító folyamatosan bizonyítja a tisztaságot a négy állapotban. Bár mindenféle hibára és nehézségre rámutat, tudata mentes a büszkeségtől. Jó ember (善男子), ha nem ébresztesz negatív érzelmeket e Jóbarát felé, végül képes leszel a megfelelő megvilágosodás elérésére. A tudat-virágod kivirágzik, megvilágítva a Tíz Irány Világait.

[0920b19] 善男子、彼善知識諸證妙法應離四病。云何四病?

Jó ember (善男子), a Valódi Tanító által megvalósított finom Dharmák mentesek a Négy Betegségtől. Mi ez a Négy Betegség?

一者作病。 若復有人作如是言、我於本心作種種行、欲求圓覺。彼圓覺性非作得故說名爲病。

Az első a "elgondolás / terv" betegsége. Példaként mondva, van valaki, aki azt mondja: "az eredeti elgondolásom szerint különböző gyakorlatokat fogok végezni" és így kíván tökéletes megvilágosodást elérni. Mivel a tökéletes megvilágosodás természete nem "valami", melyet el lehet érni a megtermékenyítéssel, [ezért] ezt "betegségnek" nevezik.

二者任病。若復有人作如是言。我等今者不斷生死不求涅槃。涅槃生死無起滅念。 任彼一切隨諸法性、欲求圓覺。彼圓覺性非任有故、說名爲病。ű

A második a "naturalisztikus" betegség. Példaként mondva, van valaki, aki azt mondja: "jelenleg nem kell elvágnunk sem a samsarát, sem keresnünk a nirvánát. A samsara és nirvana valójában mentes a "felmerülés" és "megszűnés" minden elképzelésétől. Természetesen el kell haladnunk a valóság "különféle természetével" együtt...", és így kíván tökéletes megvilágosodást elérni. Mivel a tökéletes megvilágosodás természete nem jön arról, hogy elfogadja a dolgokat, ahogy vannak, ezért ezt "betegségnek" nevezik.

三者止病。若復有 人作如是言。我今自心永息諸念得一切性寂然平等、欲求圓覺。彼圓覺性非止合故、 說名爲病。

A harmadik a "megállás" betegsége. Példaként mondva, van valaki, aki azt mondja: "a jelenlegi gondolkodásomban véglegesen megállítom a gondolatokat, és így megértem minden természet megszüntetését és nyugalmát" és így kíván tökéletes megvilágosodást elérni. Mivel a tökéletes felvilágosodás természete nem teljesül a gondolatok megállításán keresztül, ezért ezt "betegségnek" nevezik.

四者滅病。若復有人作如是言。我今永斷一切煩惱、身心畢竟空無所有、 何況根塵虛妄境界一切永寂、欲求圓覺。彼圓覺性非寂相故、說名爲病。離四病者 則知淸淨。作是觀者名爲正觀。若他觀者名爲邪觀。

A negyedik a "megsemmisülés" betegsége. Példaként mondva, van valaki, aki azt mondja: "Most végleg megsemmisítek minden szennyeződést. A test és a tudat végül üres, mindentől mentes. Mennyivel jobban kellene az érzékszervek és tárgyaik hamis birodalmai véglegesen törölni" és így keres tökéletes felvilágosodást. Mivel a tökéletes megvilágosodás természete nem a megsemmisülés, ezért ezt "betegségnek" nevezik. Ha a Négy Betegségtől mentes vagy, tisztában leszel a tisztasággal. Ezt a megfigyelést "helyes betekintésnek" nevezik. Minden más betekintést "téves betekintésnek" neveznek.

[0920c04] 善男子!末世眾生欲修行者,應當盡命供養善友、事善知識,彼善知識欲來親近應斷憍慢,若復遠離應斷瞋恨;現逆順境猶如虛空,了知身心畢竟平等,與諸眾生同體無異,如是修行方入圓覺。

"Jó ember (善男子), a Dharma-kor végének érző lényeinek ki kell terjeszteniük az élet energiájukat a felajánlásokba a jó buddhista barátok és az Igazi Tanárok szolgálatára. Ha az Igaz Tanár közeli és ismerős lesz, nem lehetsz büszke. Ha távoli, akkor nem lehetsz megbántott. A kellemetlen és kellemes állapotok olyanok, mint az !üres ég. Teljes mértékben rájönni [megvalósítani azt], hogy a test és a tudat végső soron egyenrangúak, és arram, hogy ugyanazt a lényeget [esszenciát] osztod meg minden érző lénnyel különbség nélkül. Ha ilyen módon gyakorolsz, be fogsz lépni a tökéletes megvilágosodásba.

善男子!末世眾生不得成道,由有無始自他憎愛一切種子故未解脫。若復有人,觀彼怨家如己父母心無有二,即除諸病;於諸法中自他憎愛亦復如是。

"Jó ember (善男子), amikor a Dharma-kor végének érző lényei nem képesek elérni az Utat, azért van, mert jelen van az "önmaga" [én] és "más"-, "szeret" és nem-szeret" kezdetnélküli magja. Ezért nem szabadulnak meg. Ha van valaki, aki az ellenségére néz, ugyanúg mintha az apjára nézne, és !az anyai tudata teljesen mentes a kettősségtől, akkor megszünteti az összes betegséget. Így minden Dharmában, "önmaga" és más-, a "szeretet" és "nem-szeretet" is megszűnik ugyanezen az Útban.

善男子!末世眾生欲求圓覺應當發心作如是言:『盡於虛空一切眾生,我皆令入究竟圓覺,於圓覺中無取覺者,除彼、我、人一切諸相。』如是發心不墮邪見。

"Jó ember (善男子), a Dharma-kor végének minden érző lénye, kik meg akarják keresni a tökéletes megvilágosodást, a következőket mondják: "Megfogadom, hogy okot teremtek minden érző lény számára az egész világegyetemben, hogy belépjenek a Végső Teljes Megvilágosodásba." "A tökéletes megvilágosodásban nincs ragaszkodás a "megvilágosodással", sem számos önmaga-képzetével, személy-képzetével stb... Ha ilyen jellegű megoldást teszel, nem fogsz téves nézetekbe esni."

[0920c15] 爾時,世尊欲重宣此義而說偈言:

Aztán a Magasztos, azzal a céllal, hogy megismételje ennek lényegét, verset mondott, mondván:

    普覺如當知 末世諸衆生
    欲求善知識 應當求正見
    心遠二乘者 不犯非律儀
    戒根永淸淨 法中除四病
    謂作止任滅 親近無慢
    遠離無瞋恨 見種種境界
    心當生希有 還如佛出世
    度一切衆生 究竟入圓覺
    無彼我人相 常依止智慧
    便得超邪見 證覺般涅槃

    Egyetemes megvilágosodás, tudnod kell, hogy a Dharma-kor végének érző lényei
    Ki vágyik az Igaz Tanár megtalálására, meg kell keresnie azt [a személyt] a Helyes Nézetekkel
    Kinek tudata messze távol a Két Kocsitól, aki nem töri meg a fogadalmakat
    És e fogadalmak gyökere folyamatosan tiszta. És a Dharmát illetően eltávolított a Négy Betegség,
    Melyek az úgynevezett: "elképzelés", "megállás", "naturalizmus" és "megsemmisülés". Ha közel áll hozzád, ne büszkélkedj
    És ha távoli, ne haragudj. Figyelembe véve a különböző birodalmakat, a tudatod majd létrehozza a csodát.
    És ha elhagyod otthonodat, mint a Buddha, akkor megmented az összes érző lényt
    Hogy végül belépjenek a tökéletes megvilágosodásba. A nyomoktól mentes, mint az "önmaga" és a "személy"
    Folyamatosan pihensz a bölcsességben, természetesen eléred a téves nézetek fel-nem-fogását.
    Megvalósítva a megvilágosodást és a pari-nirvana-t


Teljes Megvilágosodás Bodhisattva 圓覺菩薩 (Yuán Jué Púsà)

[0920c27] 於是圓覺菩薩在大衆中、卽從座起。頂禮佛足、右繞三匝。 長跪叉手而白佛言:

Ezután Teljes Megvilágosodás Bodhisattva (圓覺菩薩) e nagy gyülekezetben (在大衆中) felemelkedett ülőhelyéről (座). Lehajtotta a fejét Buddha lábánál (佛足), majd háromszor jobbra körbejárta [őt] (右繞三匝). Aztán letérdelt a kezével összekulcsolva (長跪叉手), s Buddhának mondván (白佛言):

大悲世尊。爲我等輩廣說淨覺種種方便、令末世衆生有大增益。 世尊、我等今者已得開悟。若佛滅後末世衆生未得悟者、云何安居, 修此圓覺淸淨 境界? 此圓覺中三種淨觀以何爲首? 惟願大悲爲諸大衆及末世衆生施大饒益。作 是語已、五體投地。如是三請、終而復始。

"Magasztos! Nagymértékben kifejtetted nekünk a tiszta megvilágosodást, valamint különböző célszerű módszereket. A Dharma-kor végének érző lényei teljesítőképességét nagyban meggyorsítottad. Magasztos! Az itt jelenlévők már felébredtek. De mi a helyzet az eltávozásod után a Dharma-kor végének érző lényeivel, akik még nem tudtak felébredni? Hogyan kell meditációs visszavonulásokat folytatniuk a tökéletes felvilágosodás e tiszta birodalmának ápolása érdekében? És a három tökéletes megvilágosodás meditációjának gyakorlatában melyek a kezdeti lépések? Könyörgöm a nagy együttérzésedért, hogy nagyszerűen részesülhessenek e nagy összejövetel tagjai és a Dharma-kor végének érző lényei." Miután befejezte a beszédet, leereszkedett a földre. Háromszor egymás után kérdezte, sorozatban.

[0921a06] 爾時世尊吿圓覺菩薩言: 善哉、善哉。善男子、汝等乃能問 於如來如是方便、以大饒益、施諸衆生。汝今諦聽、當爲汝說。時圓覺菩薩 奉教 歡喜、及諸大衆默然而聽。

Ekkor (爾時), a Magasztos (世尊) a Teljes Megvilágosodás Bodhisattvához (圓覺菩薩) így szól (言): "Kiváló! Kitűnő! Jó ember (善男子), jól kérdezted a Tathagata-t ezekről a fajta célszerű eszközökről, mely nagyon hasznosak az érző lények számára. Most (汝今) figyelj (諦聽), mikor (當) megmagyarázom (汝說). Teljes Megvilágosodás Bodhisattvához (圓覺菩薩) a tanítást tisztelettel és örömmel fogadta (奉教歡喜); mindenki e nagy összejövetelben (諸大衆) csendben (默) maradt és hallgatott (聽).

[0921a10] 「善男子!一切眾生,若佛住世,若佛滅後、若法末時,有諸眾生具大乘性,信佛祕密大圓覺心,欲修行者,若在伽藍安處徒眾,有緣事故隨分思察,如我已說;若復無有他事因緣,即建道場當立期限,若立長期百二十日,中期百日,下期八十日,安置淨居。若佛現在,當正思惟;若佛滅後,施設形像,心存目想生正憶念,還同如來常住之日。懸諸幡花經三七日,稽首十方諸佛名字,求哀懺悔;遇善境界得心輕安。過三七日,一向攝念。

"Jó ember (善男子), minden érző lény között, - hogy a Buddha életében, vagy elhalálozása után, vagy akár a Dharma-kor végének időszakában - vannak olyanok, akik rendelkeznek Mahayana alkalmasságával és akik hisznek a nagy tökéletes megvilágosodás budda-tudatában, s akik szeretnék gyakorolni. Ha a templomban sok más követővel élnek, akkor számos kötelezettségvállalással rendelkeznek és így ők csak a helyzet szerint elemeznek, mint ahogy már tanítottam." "Másrészről, ha nem kötődnek kötelezettségvállalásokhoz, akkor fel kell állítaniuk a megvilágosodás helyszínét, és intenzív visszavonulást kell létesíteniük. A hosszú távú visszavonulásnak százhúsz nap kell lennie. A közepes hosszúságú visszavonulásn száz napos. Rövid, nyolcvan nap, csendesen ülve tiszta környezetben. Ha a Buddha jelen van, akkor közvetlenül korrigálhatja gondolataidat. Ha már elhunyt, akkor állíts fel egy képet róla, és hagyd, hogy a tudatod a kép mentális képében maradjon, tudod hozni a megfelelő tudatosságot, ugyanúgy, mint amikor [Buddha] itt volt. Miután felakasztottad a lobogókat/képeket és a virágokat, három hét időtartamon keresztül haladva, mindegyik Buddha nevét tiszteletteljesen Tíz Irányban irányítva, megbánva és beismerve minden vétkedet. Három héten át a gondolataid közé koncentrálva, kiváló állapotokat fogsz tapasztalni, és a tudatod eléri a rugalmasságot."

[0921a19] 「若經夏首,三月安居,當為清淨菩薩止住,心離聲聞不假徒眾。至安居日即於佛前作如是言:『我比丘、比丘尼、優婆塞、優婆夷某甲,踞菩薩乘修寂滅行,同入清淨實相住持,以大圓覺為我伽藍,身心安居,平等性智,涅槃自性,無繫屬故。今我敬請不依聲聞,當與十方如來及大菩薩三月安居,為修菩薩無上妙覺大因緣故不繫徒眾。』

Ha átmész a visszavonulás kezdetére, akkor három hónapig fogsz a csendben maradni, és végezd el a bodhisattvák tiszta csendes ülését, közvetlen tanítványok terveitől és más gyakorlókkal való együttműködéstől mentes tudattal. Amikor eljössz a visszavonulás napjára, a Buddha előtt, ezt mondd: "Én, bhiksu/bhiksuni/upasaka/upasika, a bodhisattvák járművére szálltam, ápolnám a megszűnés-kihalás gyakorlataikat, és beléptek velük a Valóság igazi tiszta jelenségeibe. Nagyszerű tökéletes megvilágosodást elérem mint templomom, a testemmel és a tudatommal a természet egyenlőségének bölcsességében csendesen tartózkodva. Mivel a nirvána ön-természete semmilyen módon nem korlátozódik, most tisztelettel fogadom, hogy ne tartózkodjam a közvetlen tanítványok nézeteiben. Három hónapnyi nyugodt visszavonulást fogok tartani a tathāgatákkal és a tíz irány nagy bodhisattvival. Mivel a bodhisattvák felülmúlhatatlan csodálatos megvilágosodásának nagyszerű kiváltó okait és feltételeit ápolhatom, nem vagyok kényszerített a többi gyakorló korlátai által."

善男子!此名菩薩示現安居,過三期日隨往無礙。善男子!若彼末世修行眾生求菩薩道入三期者,非彼所聞一切境界終不可取。

"Jó ember (善男子), ezt a "bodhisattvák" példás csendes visszavonulásnak nevezik. Miután áthaladva a három időszakon, bárhol korlátozásmentesen gyakorolhatsz"

[0921b02] 善男子!若諸眾生修奢摩他,先取至靜不起思念,靜極便覺。如是初靜,從於一身至一世界,覺亦如是。

"Jó ember (善男子), ha, amikor ezen gyakorló Dharma-kor végégének érző lényei akik keresik a bodhisattvák útját, belépnek a három meditációs időszakba, ők meditációs állapotokat tapasztalnak amelyek eltérőek az e szutrában körvonalazottaktól, nem ragaszkodnak hozzá.

善男子!若覺遍滿一世界者,一世界中有一眾生起一念者皆悉能知,百千世界亦復如是;非彼所聞一切境界終不可取。

Jó ember (善男子), azok az érző lények, akik a śamatha-t gyakorolják, először meg kell felelniük a tökéletes nyugalomnak, nem merülve fel semmiféle gondolkodás / töprengés. A legtávolabb eső nyugalmi állapot [tétlenség] közvetlenül a megvilágosodást eredményez. Ha lehet ilyenfajta kezdeti nyugalom, majd egy testből haladva a megvilágosodás egy egész világon így kiterjed. Jó ember (善男子), amikor a megvilágosodás teljesen áthat egy egész világot, ha van egy olyan érző lény, aki abban a világban van, akiben egyetlen gondolat felmerül, kivétel nélkül tudni fogja ezt. Ugyanez igaz százezer világ esetében. Ha nem az egyik olyan meditációs állapotról van szó, amelyről korábban tanítottam, akkor ne ragaszkodj hozzá.

[0921b08] 「善男子!若諸眾生修三摩鉢提,先當憶想十方如來、十方世界一切菩薩,依種種門漸次修行勤苦三昧,廣發大願自熏成種;非彼所聞一切境界終不可取。

Jó ember (善男子), azok az érző lények akik a samapattit akarják gyakorolni, először meg kell figyelniük a tíz irány összes tathāgatáit és az összes világ bodhisattváit a tíz irányban. Különböző módszereiktől függően fokozatosan kell növekedniük a gyakorlatban, küzdve a samādhi való türelmetlenség ellen, nyiltan [őszintén] kimutatva az érző lények megmentésének nagy fogadalmát, mely illatosítás magokat hoz létre. De ha nem az egyik olyan állapotról van szó, amelyről korábban tájékoztatva lettél, akkor ne ragaszkodj hozzá.

[0921b12] 「善男子!若諸眾生修於禪那,先取數門,心中了知生住滅念,分齊頭數,如是周遍四威儀中,分別念數無不了知,漸次增進乃至得知百千世界一滴之雨,猶如目覩所受用物;非彼所聞一切境界終不可取。是名三觀初首方便。

Jó ember (善男子), azok az érző lények, akik a dhyāna-t akarják gyakorolni, először használniuk kell a légzés megfigyelésének módját, és tudatuk mélyén teljes mértékben tisztába kell legyenek a felmerülő-, megtartó-, megszűnő minden gondolatokkal. Tisztában kell lenniük a légzésük számlálásának megkülönböztetését és gyakorolni ezt a négy testhelyzet mindegyikében. Nincs korlátozás milyen messzire juthat [hatolhat be] a légzés megkülönböztetés tudatossága, mint képes fokozatosan előre haladni addig a pontig, ahol képes tudatos lenni százezer világok-, vagy egy csepp eső lehullásának területén, mint ha ez egy tárgy volt közvetlenül bemutatva számára. De ha ez valójában nem az elme egy állapotai [közül] amiről korábban tanítást kaptál, majd utána ne kellene ragaszkodnod hozzá. Ezeket "a három meditáció bevezető céljai"-nak nevezik."

若諸眾生,遍修三種勤行精進,即名如來出現于世;若後末世鈍根眾生心欲求道,不得成就由昔業障,當勤懺悔常起希望,先斷憎、愛、嫉妬、諂曲,求勝上心,三種淨觀隨學一事,此觀不得復習彼觀,心不放捨漸次求證。」

Ha az érző lények mindent átható módon gyakorolják ezt a háromféle meditációt, és szorgalmasan dolgoznak az előrehaladásért, "tathāgaták megjelenésének" fogják őket nevezni a világban." Ha az elbutult képességek degenerált korának (Dharma-kor vége) későbbi érző lényei vágynak szívükben az Út elérésére, de valahogy mindig elmaradnak a céljuktól, az a múlt karmikus akadályai miatt történt. Törekedniük kell a bűnbánatra, és beismerésre, és folyamatosan felmerülő reményeikre. Először meg kell szüntetniük a szeretetet és a gyűlöletet, a féltékenységet, az irigységet, a hízelgést és a csalódást, törekedniük kell a felülmúlhatatlan tudat-állapotra. Mivel a háromféle meditáció ugyanannak az egyetlen anyagnak vizsgálata, ha egy meditáció nem működik, próbálkozni kell újra a többivel. Nem hagyva, hogy a tudatod eloszlassa, fokozatosan törekedve a megvalósításra. "

[0921b22] 爾時,世尊欲重宣此義而說偈言:

Aztán a Magasztos, azzal a céllal, hogy megismételje ennek lényegét, verset mondott, mondván:

    圓覺汝當知 一切諸衆生
    欲求無上道 先當結三期
    懺悔無始業 經於三七日
    然後正思惟 非彼所聞境
    畢竟不可取 奢摩他至靜
    三摩正憶持 禪那明數門
    是名三淨觀 若能勤修習
    是名佛出世 鈍根未成者
    常當勤心懺 無始一切罪
    諸障若消滅 佛境便現前

    Teljes megvilágosodás, tudnod kell, hogy minden érző lény
    Aki keresni akarja a felülmúlhatatlant, Szükséges, a három visszavonulás kezdetekor
    Bánja meg és ismerjék el kezdet nélküli cselekedeteiket, három hétig;
    Ezekután helyes gondolataik lesznek. De ha nem tapasztalják meg az állapotokat, ahogy tanulták őket,
    Nem fogják megragadni őket. śamatha-ban, tökéletes nyugalom; A samapatti -ban, helyes tudatosság; A dhyāna-ban, a légzés tiszta megfigyelése.
    Ezeket a "három tisztító meditációnak" nevezik. Azok, akik szorgalmasan gyakorolják
    Úgy hívják, hogy "Buddha megjelenik a világon". Azok a tompa képesség[ű]ek, akik ezt nem tudják megvalósítani
    Folyamatosan törekedniük kell a bűnbánatra, kezdetnélküli bűneikre.
    Amikor minden akadály megszüntetett, a Buddha-állapot a szemed előtt jelenik meg.


Érdemek Legkiválóbbika Bodhisattva 賢善首菩薩 (Xián Shàn Shǒu Púsà)

[0921c04] 於是賢善首菩薩在大眾中即從座起,頂禮佛足右遶三匝,長跪叉手而白佛言:

Ezután Érdemek Legkiválóbbika Bodhisattva (賢善首菩薩) e nagy gyülekezetben (在大衆中) felemelkedett ülőhelyéről (座). Lehajtotta a fejét Buddha lábánál (佛足), majd háromszor jobbra körbejárta [őt] (右繞三匝). Aztán letérdelt a kezével összekulcsolva (長跪叉手), s Buddhának mondván (白佛言):

「大悲世尊!廣為我等及末世眾生,開悟如是不思議事。世尊!此大乘教名字何等?云何奉持?眾生修習得何功德?云何使我護持經人?流布此教至於何地?」作是語已五體投地,如是三請終而復始。

"Nagyon könyörületű Magasztos. Nagyon megvilágítottad számunkra és a Dharma-kor végének érző lényei számára ezt az elképzelhetetlen dolgot. Magasztos. Milyen neveket alkalmazottak erre a Mahayana tanításra? Hogyan kell ehhez járulni és gyakorolni? Milyen típusú érdemek érhetőek el érző lények által, akik ennek megfelelően gyakorolnak? Hogyan kötelesek védeni azokat, akik ehhez járulnak és gyakorolnak? S milyen földekre kell ezt a tanítást szaporítani?" Miután befejezte a beszédet, leereszkedett a földre. Háromszor egymás után kérdezte, sorozatban.

[0921c11] 爾時,世尊告賢善首菩薩言:「善哉!善哉!善男子!汝等乃能為諸菩薩及末世眾生,問於如來如是經教功德名字。汝今諦聽!當為汝說。」時,賢善首菩薩奉教歡喜,及諸大眾默然而聽。

Ekkor (爾時), a Magasztos (世尊) az Érdemek Legkiválóbbika Bodhisattvához (賢善首菩薩) így szól (言): Kiváló! Kiváló! Jó ember (善男子), jól kérdeztél a bodhisattvák és a Dharma-kor végének érző lényei számára a szútra tanításának érdemeiről és nevéről. Most (汝今) figyelj (諦聽), mikor (當) megmagyarázom (汝說). Érdemek Legkiválóbbika Bodhisattva (賢善首菩薩) a tanítást tisztelettel és örömmel fogadta (奉教歡喜); mindenki e nagy összejövetelben (諸大衆) csendben (默) maradt és hallgatott (聽).

[0921c16] 「善男子!是經百千萬億恒河沙諸佛所說,三世如來之所守護,十方菩薩之所歸依,十二部經清淨眼目,是經名大方廣圓覺陀羅尼,亦名修多羅了義,亦名祕密王三昧,亦名如來決定境界,亦名如來藏自性差別,汝當奉持。

Jó ember (善男子), ez a szentírás az, amit milliárdok tanítanak a megszámtalan buddhák milliárdjain; ez az, amelyet a három világ tathāgatái (三世如來) védenek (守護); ez az, amire a tíz irány bodhisattvái (十方菩薩) támaszkodnak (歸依); ez a szútra tizenkét része (十二部經) tiszta szem (清淨眼目). Ez a szútra neve (經名) a Nagy Gyógyító Kiterjedt Teljes Megvilágosodás Dhāraṇī (大方廣圓覺陀羅尼); ezt a Teljesen Feltárt Értelem Szútrájak (修多羅了義) is nevezik; ezt a Titokzatos Királyi Samādhi (祕密王三昧) néven is nevezik; ezt a Tathāgata Teljes Birodalmának (如來決定境界) is nevezik; ezt a Tathāgatagarbha Ön-természetének Különbségének (如來藏自性差別) is nevezik. Hinned (奉) kell benne és [ennek megfelelően] tartanod (持) [gyakorolnod]."

善男子!是經唯顯如來境界,唯佛如來能盡宣說;若諸菩薩及末世眾生依此修行,漸次增進至於佛地。

Jó ember (善男子), ez a szútra (是經) a Tathāgaták birodalmát fejezi ki (唯顯如來境界), és csak (唯) a Buddha-Tathāgata (佛如來) képes (能盡) teljes mértékben megmagyarázni (宣說). Ha a budhisattvák (菩薩) és a Dharma-kor végének érző lényei (末世眾生) ennek megfelelően (依此) gyakorolnak (修行), fokozatosan (漸次) erősödve (增進) haladnak a Buddha földjére (佛地). "

善男子!是經名為頓教大乘,頓機眾生從此開悟,亦攝漸修一切群品。譬如大海不讓小流,乃至蚊虻及阿修羅飲其水者,皆得充滿。

Jó ember (善男子), ezt a szútrát nevezik (是經名) Mahayana Hirtelen Tanításának (頓教大乘), és ezzel a [szútrával] (頓機) az érző lények (眾生) ettől felébrednek (從此開悟). De ez magában foglalja az összes lény (一切群品) fokozatos gyakorlását (漸修). keresztül. Például (譬如) olyan, mint egy nagy tenger (大海), amely nem tagadja (不讓) a kis patakok (小流) [torkollását]; és szúnyogok (蚊虻) és asurák (阿修羅) is isszák vizét (飲其水), mellyel mindketten megtelnek (皆得充滿).

[0921c26] 「善男子!假使有人純以七寶積滿三千大千世界以用布施,不如有人聞此經名及一句義。

Jó ember (善男子), Gondold el (假使), volt egy ember (有人), a legtisztább motivációkkal gyűjtött hét ékszert (純以七寶積), mely elegendő volt ahhoz, hogy kitöltsön háromezer galaxist (滿 / 三千大千世界), és akkor mindet jótékonyságra használta (以用布施). Ennek érdeme nem egyezik meg (不如) az emberével (有人), aki hallotta a szútra nevét és megértette egyetlen passzusának jelentését (聞此經名及一句義).

善男子!假使有人教百千恒河沙眾生得阿羅漢果,不如有人宣說此經分別半偈。 善男子!若復有人聞此經名信心不惑,當知是人非於一佛二佛種諸福慧,如是乃至盡恒河沙一切佛所種諸善根聞此經教。

Jó ember (善男子), gondold el (假使), volt egy férfi (有人), aki tanította (教) az érző lényeken annyiszor, mint a Gangsz folyó homokszemeinek százszorosa (百千恒河沙眾生) [oly módon], hogy elérték (得) az arhatság (阿羅漢) gyümölcsét (果). Ennek érdeme nem egyezik meg (不如), azzal az emberrel (有人) aki kifejti ennek e szútra verseinek [gatha] a felét (宣說此經分別半偈).

Jó ember (善男子), Ha, van ember (若復有人), aki hallja a szútra nevét (聞此經名) és hisz benne teljes kétségek nélkül (信心不惑), akkor tudd (當知), az ember (是人) nem csak áldások és a bölcsesség magjait vette egy buddhával vagy két buddhával (非於一佛二佛種諸福慧), eképp (如是) Gangesz homokszemeit [meghaladó] összes Buddha beteljesítésével (盡恒河沙一切佛) jóság gyökerét ápolva (種諸善根), hallgatva e szutra tanítását (聞此經教).

汝善男子!當護末世是修行者,無令惡魔及諸外道惱其身心令生退屈。」

Jó ember (善男子), védened kell (護) a Dharma-kor végének gyakorolását (末世是修行), és ne hagyd (無令), hogy a gonosz szellemek (惡魔) és eretnekek felkavarják a testet és tudatot (外道惱其身心) és [így] visszaessenek (令生退屈)."

爾時世尊、欲重宣此義而說偈言。

///

Ekkor (爾時) a Magasztos (世尊), újra megismételte ennek lényegét, verset mondott (欲重宣此義). Így szólt (說偈言。):

    賢善首當知 是經諸佛說
    如來善護持 十二部眼目
    名爲大方廣 圓覺陀羅尼
    現如來境界 依此修行者
    增進至佛地 如海納百川
    飮者皆充滿 假使施七寶
    積滿三千界 不如聞此經
    若化河沙衆 皆得阿羅漢
    不如宣半偈 汝等於來世
    護是宣持者 無令生退屈

    Érdemek legtökéletesebbike, tudnod kell, ez a szútra az, amit minden buddha tanít
    És az, amit az összes katonák jól védenek, ez a Tizenkét Felosztás Szeme.
    Úgy hívják, a Nagy Gyógyító Kiterjedt Teljes Megvilágosodás Dhāraṇī,
    Ez a Tathāgata birodalmának kifejeződése, azok, akik e szerint gyakorolnak
    Fokozatosan haladnak a Buddhatermészet megvalósításához. Olyan, mint egy óceán, amely elfogad minden folyót
    És megadja minden szomjazó !felfrissülését. Ha volt olyan ember, aki a hét ékszert adományozott
    Elegendőt ahhoz hogy háromezer galaxist kitöltsön. Nem lenne egyenlő e szútra meghallgatásával.
    Ha valaki számtalan lényt alakított át oly módon, hogy mindenki elérte az arhat-ságot
    Nem lenne egyenlő a fél gatha kifejtésével. Mindenkinek meg kell, a későbbi generációk számára
    Védeni azokat, akik adják és kapják e tanítást, és ne engedjétek őket hátrálni.

///

[0922a05] 爾時,會中有火首金剛、摧碎金剛、尼藍婆金剛等八萬金剛并其眷屬即從座起,頂禮佛足而白佛言:「世尊!若後末世,一切眾生有能持此決定大乘,我當守護如護眼目;乃至道場所修行處,我等金剛自領徒眾晨夕守護,令不退轉。其家乃至永無災障,疫病銷滅,財寶豐足常不乏少。」

Akkor, e nagy összejövetel közepéből, felemelkedik Égő-hajú Vajra-harcosok (火首金剛), Szétzútó Vajra-harcosok (摧碎金剛 尼藍婆金剛), Kék Vajra-harcosok (摧碎金剛 尼藍婆金剛) - összesen nyolcvanezer Vajra-harcosok (八萬金剛) együttesen, kíséretükkel (并其眷屬即) felálltak a helyükről (從座起). Meghajtották fejüket a Buddha lábához (頂禮佛足), és (而) Buddhához szóltak (白佛言): "Magasztos (世尊!), ha a Dharma-kor minden érző lényei (末世一切眾生) képesek megtartani (能持) e Mahayana elszántságukat (決定大乘), akkor én mint védelmező (我當守護) megvédem a szemet (如護眼目), és megvédjük azokat az utakat és helyeket is (道場所), ahol gyakorlatot hajtanak végre (修行處). Vajra-harcosok védik őket, védve őket reggel és este (我等金剛自領徒眾晨夕守護), hogy ne essenek vissza (令不退轉). Otthonuk (家) soha nem fog szenvedni a szerencsétlenség miatt (永無災障); a betegséget meg kell szüntetni (疫病銷滅); anyagi javaknak (財寶) bőségesnek (豐足) és soha nem [szenvednek] szegénységtől (常不乏少)."

[0922a13] 爾時,大梵天王、二十八天王并須彌山王、護國天王等即從座起,頂禮佛足,右繞三匝而白佛言:「世尊!我亦守護是持經者,常令安隱心不退轉。」

Aztán a Nagy Brahma Királyok (大梵天王), a Huszonnyolc Mennyek [Egek] Királyai (二十八天王), együtt a Sumeru Hegy Királyaival (并須彌山王) és a nemzetvédő Királyokkal (護國天王) az üléseikből felkeltek (即從座起). Fejüket a Buddha lábához hajtották (頂禮佛足), jobbra körülsétálták (右繞三匝), s (而) mondván hozzá így szóltak (白佛言): "Magasztos (世尊), Én védem (我亦守護), aki [be]tartja e szútrát (持經) . Mi nyugalmat hozok neki (常令安隱心) nem [engedve], hogy visszaessen. (不退轉)

[0922a17] 爾時,有大力鬼王名吉槃茶與十萬鬼王即從座起,頂禮佛足,右繞三匝而白佛言:「世尊!我亦守護是持經人,朝夕侍衛令不退屈,其人所居一由旬內,若有鬼神侵其境界,我當使其碎如微塵。」

Aztán egy Nagy Hatalmas Démon Király (大力鬼王), kinek neve Kumbhāṇḍa (吉槃茶) volt, százezer Demon Királyokkal (十萬鬼王) együtt felemelkedett üléséből (即從座起). Meghajtotta fejét a Buddha lábához (頂禮佛足), és háromszor jobbra körbejárta őt (右繞三匝). A Buddhához mondván így szólt (白佛言): "Magasztos! (世尊) én is megvédem (我亦守護) a szútrát (meg)tartó embert (持經人), őrködöm felettük reggel és este (朝夕侍衛), nem hagyom visszaesni (令不退屈). Ha egy gonosz lélek (鬼神) megtámadja (侵) világának határát (境界), összetöröm (我當使其碎) porszemekre (微塵)"

[0922a21] 佛說此經已,一切菩薩、天龍、鬼神八部眷屬及諸天王、梵王等一切大眾,聞佛所說,皆大歡喜,信受奉行。

Buddha elmondta e szútrát (佛說此經已), minden bodhisattva (一切菩薩), a devák (天龍), a nagák (鬼神), a raksák és a nyolcféle spirituális lények és részeik (八部眷屬及諸), valamint a Mennyei Királyok (天王), a Brahma Királyok (梵王) és a nagy összejövetel többi tagja (一切大眾), meghallgatták, amit a Buddha tanított (聞佛所說), nagyon boldogok voltak (皆大歡喜. Hitték, megtestesítették, gyakorolták (信受奉行).

❀ ❀ ❀

Rövid összefoglalás

A Teljes Megvilágosodás Szútrája 《圓覺經》 a Chan és Huayan irányzatok tanulmányi-, gyakorlati körében született, feltehetőleg a nyolcadik század elején, Kínában. Egy igen népszerű tanítás, amely befolyása igen jelentős volt a meditáció-orientált buddhista iskolákban, így elsőként a kínai Chanban, majd megjelent a koreai Seonban (Jogye hivatalos szerzetesi tanterve lett). Népszerűsége két fő tényezőnek tulajdonítható.

Az első a szútra a megszabadulás egyértelmű kelet-ázsiai metafizikai dimenziója: szorosan szervezett formátumban a megvilágosodás természetének legfontosabb elméleti kérdéseit tárgyalja, melyek a kelet-ázsiai buddhista tudatosság előtt álló "érlelési időszak". Ezeket olyan fogalmi kereteken keresztül mutatja be, amelyek előzményei a kelet-ázsiai őshonos buddhista szövegekben, mint Hit Felébredése a Mahāyānaban Szútra (大乘起信論) és a Vajrasamadhi Szútra (金剛三昧經) felébredése-, a Kínában keletkező buddhista irányzatok, mint pl.: Tiantai (天台宗) és Huayan (華嚴宗) irányzatoknál látható.

A második a szútra rendkívül praktikus és tömör fókuszáltsága: a tartalom nagy része a meditáció és más kapcsolódó buddhista kérdések közvetlen tanításából áll. Itt láthatod a szerzetesi rituálé-, a vallomás-, a megfelelő tanár kiválasztásának eszközeit-, a megfelelő kapcsolat fenntartását egy ilyen tanárral. A meditációhoz kapcsolódó magyarázatok nagy része nem csak leíró, hanem előadói jellegű is, ezért az ilyen részek olvasása önmagában egy meditatív gyakorlat. A Teljes Megvilágosodás Szútrája nem csak számodra magyarázza a filozófiát, amely az "illúzió samadhi" -ját alapozza meg, közvetlenül az olvasás során megvalósuló gyakorlathoz is vezet.

A "tökéletes megvilágosodás" kifejezés (阿耨多羅三藐三菩提, anuttarā-samyak-saṃbodhi) - ahogyan a szútra tanítjáa- nem korlátozódik a hatókörre. Ez nem egy megvilágosodás, amely a buddhista tanítás részleges megértésének (átérzésének) vonatkozásából származik (mint az ún.: "elemi" tanítások, prajñāpāramitā tanítások, stb...). A legmagasabb tökéletes felébredés, mely átérzi-, minden zavaró gondolat vagy kétség nélkül elfogadja-, magyarázza a buddhista tanítás különböző (bármely) aspektusait. Ezért a kelet-ázsiai buddhista kánonban (大藏經, dàzàng jīng vagy 大正新脩大藏經, dàzhèng xīn xiū dàzàng jīng ismertebb nevén: Taishō Tripiṭaka) felsorolt szútra teljes, formális neve: A Teljes Tanítás Felülmúlhatatlan Javító Teljes Megvilágosodás Szútrája (大方廣圓覺修多羅了義經, dàfāng guǎng yuán jué xiūduōluóle yì jīng).

Tizenkét fejezetből áll, a kihallgatási része leírja a tanítás jelenetét és felsorolja a fő résztvevőket. A helyszín egy mély meditáció (samadhi, 三摩地), a résztvevők pedig Buddha, valamint százezer nagy bódhiszattvák, köztük tizenkét kiemelkedő bodhisattva. E tizenkettők mindegyike felemelkedik egyenként üléséből, s a Buddhának kérdéseket tesz fel a tanításról, a gyakorlatról és a megvilágosodásról. Ha megfigyeled a szútra stuktúráját, láthatod, hogy inkább "lényeges" és hirtelen beszélgetések történnek az első fejezetekben, a "funkcionálisabb" és fokozott párbeszédek később olvashatók. Ez a fajta struktúra egyébként a Huayan Iskola tanításával kapcsolatos motívumot tükrözi, megerősíti, hogy a Buddha az első prédikációját a hamis Huayan Jing -nek adta át (Avatamsaka Sutra (華嚴經, huáyán jīng), azzal a céllal, hogy közvetlenül felébressze azokat, akik jól értették az erény gyökereit. Olyan kommentátorok, mint Guīfēng Zōngmì (圭峰宗密, 780-842) és Gihwa (기화, 1376–1433) használják e mély képességű gyakorlókat, rendelkeznek a "hirtelen megvilágosodás" tanításának képességével - közvetlen felébredés a valóság nem kettősségével, ami feltétlenül kizárja a fokozatos, "célorientált" gyakorlatot. Gihwa szerint az első három fejezet a kiváló képességűek, a következő hét a közepes-, míg a végső kettő a gyengébb képességűeké. Ez a kategorizálás azonban nem jelenti azt, hogy a későbbi fejezetek fokozatosan könnyebben olvashatók és érthetők.

Az első két fejezetben (ld.: Manjuœri és a Samantabhadra fejezetei) Buddha nagyon szigorúan a hirtelen pozícióhoz tart, tagadva a megvilágosodás fokozatos lehetőségét. A harmadik fejezetben egy kissé fokozatos nézőpontot nyit, és a következő néhány fejezet a kettő keverékévé válik. Az utolsó néhány fejezet teljes fokú perspektívát kínál. Valójában a legnehezebb viták egy része a későbbi fejezetekben található meg. Ebben a tekintetben leginkább figyelemre méltó az "önmaga" [vagyis az "én"] (我相), a "személy" (人相), az "érző lény" (衆生相) és az "élettartam" (壽命相) képzete-, a "négy képzet/(el)képzelés" a 9. fejezetben. Mivel ez a négy különbség rendkívül finom, valamint, maga a szöveg megfogalmazása sem nem olyan világos, ez az egyik legnehezebb fejezet, amely a megértést jelenti.



Javasolt irodalom és források

1. Sutra of Perfect Enlightenment or Complete Enlightenment - 圆觉经; pinyin: Yuánjué jīng; WIKI
2. Sutra of Perfect Enlightenment are such influential texts
3. ...
4. ...
5. ...

❀ ❀ ❀

Köszönetet mondunk minden barátunknak, mindazon szerzőknek, tanítóknak, buddhistáknak és harcművészeknek, akik hozzájárultak a harcművészet-történeti-, buddhista-, bölcseleti és egyéb tanításokkal, írásokkal, tanulmányokkal, jegyzetekkel minden érző lény tanításához és tanulásához. Buddhák és Mesterek tanításait megosztani érdem, mindezen érdemeket felajánljuk az összes Buddháknak. A Xing Long Tang elfogulatlan, pártatlan, szektarianizmustól mentes elv alapján törekszik a Dharmát, a Chan hagyományvonal tanítását, a harcművészeti stílusok történeteit megosztani. 武林一家! 阿弥陀佛!

各位朋友, 作者, 老师, 佛教徒和功夫爱好者, 请允许我向你们表示感谢, 感谢你们一直以来用功夫, 历史, 佛教, 哲学和各类教学, 文章, 研究和教义, 对教学和学习的支持。分享佛教和大师的教义非常有价值, 我们以此恭敬诸佛。《醒龙堂》 将依据不偏依, 不分宗派的原则努力分享佛法, 传承佛教思想和传统功夫。

magyar nyelvre fordította Yao Dong jushi 翻译: 耀东居士 @ Xing Long Tang | 2018.03 v1; első kiadás
--> Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 licenc alkalmazásával | 署名-非商业性使用-禁止演绎 4.0 国际
Ha hibákat, megjelenési vagy egyéb problémákat találsz, írj nekünk: master [at] rgm [pont] hu

武林一家 |

vissza | ❀ index | ❀ jegyzetek és publikációk | ❀ Pu Ji Chan Templom 普济寺 facebook oldala - Kövess minket itt is!




0

XING LONG TANG 醒龙堂 中国武术研究会 | Honorary President: ZHANG ERYU Grandmaster | Master: XIAO FENG | Contact us: master [at] rgm.hu
Member of Hungarian Traditional Gong-Fu and Wushu Federation | HQ & Cultural Xchange: CHINESE ART CENTER 匈中文化交流中心.
Your use of this website is subject to, and constitutes acknowledgement and acceptance of, our Terms & Conditions @ 1995-2017
How you may Enhance your Health, Combat Efficiency, Mental Freshness and Spiritual Joy through autentic Gong Fu and Chan Teachings