XING LONG TANG - Śrīmālā Szútrája 《勝鬘師子吼一乘大方便方廣經》



   



Vaipulya Sūtra, Śrīmālā Királynő Oroszlán Hangjának Szútrája Mely Feltárja Az Egy Jármű Nagyszerű Képességeit 《勝鬘師子吼一乘大方便方廣經》 (Śrīmālādevī Siṃhanāda Sūtra)

T12n0353_001 勝鬘師子吼一乘大方便方廣經 第1卷
CBETA 電子佛典集成 » 大正藏 (T) » 第 12 冊 » No.0353 » 第 1 卷 | magyar fordítás: Yao Dong jushi 翻译: 耀东居士

Szanszkrinról kínaira fordította Liu Song Dinasztiábban a Tripiṭaka Mester Guṇabhadra, Indiából 宋中印度三藏求那跋陀羅譯

Śrīmālā Királynő (勝鬘夫人)

❀ ❀ ❀

如來真實義功德章第一 - A Tathāgata érdemeinek (guṇa) igaz jelentése - első fejezet.

[0217a07] 如是我聞:

Így hallottam.

[0217a07] 一時,佛住舍衛國祇樹給孤獨園。時,波斯匿王及末利夫人信法未久,共相謂言:

Egy időben (一時) a Buddha Śrāvastīban (舍) Anathapindika (給孤獨) kertjében (園) [Jetavana] tartózkodott. Akkor (時) Prasenajit Király (波斯匿王) Mallika Királynő (末利夫人) Dharma-hite (信法), nem régi (未久) [nem régen kezdtek hinni a Dharmában]. Így beszélgettek:

「勝鬘夫人是我之女,聰慧利根,通敏易悟,若見佛者必速解法,心得無疑。宜時遣信,發其道意。」

Śrīmālā Királynő (勝鬘夫人), a leányom (我之女), intelligens (聰慧) intelligenciája természetesen erős (利根). Ha csak látná Buddhát (若見佛), biztosan gyorsan értené a Dharmát (必速解法), tanulmányának tapasztalatával kétségtelenül (心得無疑). Ha helyénvaló (宜時遣信) küldjük neki, [hogy inspriálja] a megvilágosodás keresésében (發其道意).

Leányunk, Śrīmālā mély és okos gondolkodó. Bár látná Buddhát, minden nehézség nélkül képes lenne megérteni a Dharmát, nem kételkedve Buddha tanításában." Prasenajit Király így válaszolt Mallika Királynőnek: "Üzenetet kell küldenünk Śrīmālānak, hogy felkeltsük érdeklődését.

夫人白言:「今正是時。」

A felesége [Mallika Királynő, 末利] így válaszolt: "Ma pontosan eljött [ez] az idő"

王及夫人與勝鬘書,略讚如來無量功德,即遣內人名旃提羅,使人奉書至阿踰闍國,入其宮內敬授勝鬘。勝鬘得書歡喜頂受,讀誦受持,生希有心,向旃提羅而說偈言:

A Király (王) és felesége (夫人) egy levelet állítottak össze Śrīmālānak (勝鬘), dícsérték (略讚) a Tathagata (如來) végtelen erényeit (無量功德), és elküldték azt (即遣) belső [udvari] hivatalnokkal (內人), akinek neve (名) Caṇḍāla (旃提羅). Ő elindult a levéllel (使人奉書) Ayodhyāba (阿踰闍國), majd belépve a palota belső részébe (入其宮內), meghajolt (敬授) Śrīmālānak (勝鬘) [tisztelettel átadta a levelet]. Śrīmālā homlokához emelte (勝鬘得書) [megérintette a fej koronáját], örömteli tisztelettel (歡喜頂受) elolvasta, majd kijelentette (讀誦受持): "ritka tudatállapotot ébreszt fel" (生希有心 ld.: buddhista frázis). Caṇḍālának (向旃提羅) mondta (說) ezt a verset (偈言 ld.: 偈 - buddhista himnusz, gatha):

Ekkor Prasenajit Király és felesége levelet írtak, melyben dícsérték a Tathagata végtelen erényeit, majd elküldték azt egy Caṇḍāla nevezetű udvari hivatalnokkal. Ő elindult Ayodhyaba, belépve a palota női lakosztályába, meghajolt Śrīmālā előtt, s miután egymást köszöntötték, átadta a levelet. Śrīmālā örömteli tisztelettel érzett apja és anyja iránt, megérintette vele homlokát, elolvasta, majd kijelentette: "A levélnek kedvező jelentése van." Meggyőződve (igy) a levél jelentéséről, megérintette vele homlokát, s a csodálattól mélyen megindulva, e verset mondta el kísérete és Caṇḍāla előtt:

    「我聞佛音聲,  世所未曾有;
     所言真實者,  應當修供養。
     仰惟佛世尊!  普為世間出;
     亦應垂哀愍,  必令我得見。」

    Hallottam, hogy Buddha hangja, [mely] a világon varázslat (未曾有, ~abdhutadharma).
    Ha e szavak így igazak, [akkor] ezeket művelve (修, ~bhāvanā) tisztelnem (供养 ~pūjana) [felajánlás adom neked [a hírnöknek]].
    Ha ez a Buddha (佛) Magasztos (世尊) [Buddha-Bhagavān], megjelenése mindenki számára előnyös,
    Meg kell sajnáljon engem, s engednie, hadd lássam Őt!

     即生此念時,  佛於空中現;
     普放淨光明,  顯示無比身。
     勝鬘及眷屬,  頭面接足禮;
     咸以清淨心,  歎佛實功德:

    Amint e gondolat felmerült, Buddha a térben (於空中) megjelent (現),
    tiszta fényességet bocsájtva egyedülálló testéből.
    Śrīmālā (勝鬘) és kisérete (眷屬) a lábához borult
    Tiszta tudata okán dicsérte a Buddha (歎佛) igaz erényeit (實功德 ~guṇa):

    「如來妙色身,  世間無與等;
     無比不思議,  是故今敬禮。
     如來色無盡,  智慧亦復然;
     一切法常住,  是故我歸依。

    A Tathagata fenséges forma-teste, Utolérhetetlen, összehasonlíthatatlan.
    És elképzelhetetlen e világon. Ezért most (是故今) menedéket veszek (敬禮)
    Mivel a Tathagata fizikai formája végtelen, Ugyanúgy az Ő bölcsessége,
    És minden Dharma örökkévaló. Ezért én (是故我) [Három Drágaságban] menedéket veszek (歸依).

     降伏心過惡,  及與身四種,
     已到難伏地,  是故禮法王。
     知一切爾焰,  智慧身自在,
     攝持一切法,  是故今敬禮。

    Megszüntetted tudatod hibáit, és tested négy típusát
    Ezekután megérkezvén az elképzelhetetlen földre [a Buddha-földre]. Ezért most hódolatot teszek a Dharma királynak.
    Tanultad a jñeya-t [mindent, amit tudnod kell], És a bölcsesség tested akadálytalan
    Gondozod (攝持 ~parigraha) az összes dharmát (一切法). Ezért most (是故今) menedéket veszek (敬禮).

     敬禮過稱量,  敬禮無譬類,
     敬禮無邊法,  敬禮難思議。

    menedéket veszek (敬禮) mérhetetlen erényedben. menedéket veszek (敬禮) a páratlan erényedben.
    menedéket veszek (敬禮) a határtalan Dharmában. menedéket veszek (敬禮) az elképzelhetetlenben [állapot].

     哀愍覆護我,  令法種增長;
     此世及後生,  願佛常攝受。」

    Imádkozom, hogy megszánsz és védelmezel engem, Lehetővé téve a Dharma-magok növekedését bennem.
    E világban s az eljövendő életekben hajlandó vagyok elfogadni Buddhát.

    [Mialatt Śrīmālā e srófákat mondta, ő és a gyülekezete a Buddha lábánál leborult. Aztán a Magasztos Śrimalanak az alábbi verset mondta]

    「我久安立汝,  前世已開覺;
     今復攝受汝,  未來生亦然。」

    Hosszú ideje segítelek téged, korábbi generációk során megvilágosodtál (開覺).
    Ma újra (今復) elfogadlak és gondozlak [támogatlak] téged (攝受汝), a jövőbeni életeidben is, biztosan.

    「我已作功德,  現在及餘世;
     如是眾善本,  唯願見攝受。」

    "Én már szereztem érdemeket (功德), most vagy elkövetkezendő világokban (餘世)
    Így (如是) számos erényes gyökerek (眾善本 ~kuśalamūla) (meg)látni s tartva védelmezem azokat (攝受 (~parigraha))

[0217b11] 爾時,勝鬘及諸眷屬,頭面禮佛,佛於眾中即為受記:

Ekkor Śrīmālā (勝鬘) kíséretével (眷屬) a Magasztos tiszteletére felé fordult (頭面禮佛). A Magasztos a széles nyilvánosságnak ezt jövendölte (受记 ~vyakarana):

Ezek után Śrīmālā udvarhölgyeivel és az egész kíséretével együtt leborult a Magasztos lábai előtt. A Magasztos megjövendölte Śrīmālānak, hogy el fogja érni a fölülmúlhatatlan teljes megvilágosodást.

「汝歎如來真實功德,以此善根,當於無量阿僧祇劫天人之中為自在王,一切生處常得見我,現前讚歎如今無異。當復供養無量阿僧祇佛,過二萬阿僧祇劫當得作佛,號普光如來、應、正遍知。彼佛國土,無諸惡趣、老病衰惱不適意苦,亦無不善惡業道名;彼國眾生色力壽命、五欲眾具,皆悉快樂,勝於他化自在諸天;彼諸眾生純一大乘,諸有修習善根眾生皆集於彼。」

A Tathagata (如來) valódi (真實) érdemeinek (功德 ~guṇa) dícséretével [megszerzett] erényes gyökerek (以此, 善根 ~kuśalamūla) [miatt], (當於)határtalan (無量) asankhyeya kalpákban (阿僧祇劫) istenek és emberek (天人之中) [közt] gondtalan (自在) király leszel. Minden elkövetkező életedben (一切生) találkozni fogsz velem (處常得見我). Most(ani)) vagy korábbi (現前) magasztaltásodban (讚歎) [dícséretedben] most (如今) nincs különbség (無異). Akkor is felajánlásokat teszel [majd] (當復供養) a megszámlálhatatlan (無量) (阿僧祇 (~ asaṃkhyeya) Buddháknak (佛). Húszezer asaṃkhyeya kalpa (過二萬阿僧祇劫) után Buddha leszel (當得作佛) Pu Guang Thatagata (普光如來) a Samyak-sambuddha (正遍知). Ezen Buddha földön (彼佛國土) nem lesz gonosz életút (無諸惡趣), szenvedés, öregség és betegség (老病), romlás, haraggal teltség (衰惱), diszkonfort (不適) és !vágyakorzás (意苦), az erényt nélkülöző cselekedetek neveit sem ismerik (無不善惡業道名). E [Buddha-]föld érző lényei (彼國眾生) energiájuk hosszú élettartamú (色力壽命) [jó megjelenésűek és erővel rendelkeznek], élvezhetik az öt vágyat (五欲皆悉快樂). A boldogságuk meghaladja az istenekét a Paranirmita-vaśa-vartin mennyben (勝於他化自在諸天), és minden (彼諸) érző lény (眾生) a Nagy Kocsi (純一大乘) [Mahayana] követője. A létező három birodalmában azok, akik ezen erények gyökereit plántálták (諸有修習善根), azon érző lények (眾生) e Buddha-földön fognak összegyűlni."

Śrīmālā, érdemeid melyeket a Tathagata igazi tulajdonságaitnak dicséretével szereztél, felmérhetetlen kalpákon keresztül az istenek és emberek uralkodója leszel. Minden elkövetkező életedben találkozni fogsz velem. Ahogy most magasztaltál engem, úgy fogsz magasztalni a jövőben is. Felajánlásokat fogsz tenni a megszámlálhatatlan Buddha Magasztosoknak. Húszezer kalpa elmúltával te leszel a Tathagata Arhat Samyaksambuddha Samantaprabha. Abban az időben, a te Buddha-földeden nem lesznek rossz állapotú helyek. Ezen kívül az érző lények a Tiz Erény Útján járnak majd. Ezek a lények nem lesznek betegek, nem öregednek meg, kellemetlen dolgok sem zavarják majd őket, még az erényt nélkülöző cselekedetek neveit sem fogják ismerni. Az érző lények, akik ezen a Buddha-földön születnek, örömeikben felülmúlják a Parinirmitavashavartin isteneket, ugyanígy testük fényében, formájában és színében, ugyanígy hangokban és illatokban és tapintásban, továbbá teljes boldogságukban. Śrīmālā, ahány érző lény születik e Buddha-földön, az mind a Mahayana Útjár jár majd. Ennek megfelelően, abban az időben, akik az erények gyökereit plántálták, mind e Buddha-földön fognak összegyűlni.

[0217b20] 勝鬘夫人得受記時,無量眾生、諸天及人願生彼國,世尊悉記皆當往生。

Amikor Śrīmālā (勝鬘) e jövendölést hallgatta, számtalan érző lény (無量眾生), az istenek (天), emberek (人) újjászületett abban a világban (願生彼國). A Magasztos (世尊) [így] tájékoztatott mindenkit [ottani] jövőbeni életéről (往生).

Amig Śrīmālā ezeket a jövendöléseket hallgatta, megszámlálhatatlan isten és ember kapott inspirációt, hogy ezen a Buddha-földön szülessen. És a Magasztos megjövendölte, hogy mind e világban fognak születni.

十受章第二 - A Tíz Fogadalom - második fejezet.

[0217b24] 爾時,勝鬘聞受記已,恭敬而立受十大受:

Ekkor (爾時) Śrīmālā (勝鬘), hallván ezeket a jövendöléseket (受記 ~vyakarana), tisztelettel (恭敬) fogadta és megfogadta Tíz Nagy Fogadalmát (十大受).

[0217b25] 「世尊!我從今日乃至菩提,於所受戒不起犯心

1. Magasztos (世尊), én, (我) mától fogva (從今日) s míg (乃至) Bodhi [leszek] (至菩提), megfogadott fogadalmaim (受戒) iránt nem keltek [azokat] megsértő tudatot.

Magasztos, én mától fogva, s míg Bodhi leszek, hogy erkölcstelen gondolatoknak utat nem adok.

[0217b26] 「世尊!我從今日乃至菩提,於諸尊長不起慢心。

2. Magasztos (世尊), én, (我) mától fogva (從今日) s míg (乃至) Bodhi [leszek] (至菩提), idősebbek / tanárok (尊長) iránt nem keltek lassú tudatot.

Magasztos, én mától fogva, s míg Bodhi leszek, hogy a tanítók iránti tiszteletlen gondolatoknak utat nem adok.

[0217b27] 「世尊!我從今日乃至菩提,於諸眾生不起恚心。

3. Magasztos (世尊), én, (我) mától fogva (從今日) s míg (乃至) Bodhi [leszek] (至菩提), érző lények iránt nem keltek dühös tudatot.

Magasztos, én mától fogva, s míg Bodhi leszek, a harag és rosszakarat gondolatának az élőlények irányába utat nem adok.

[0217b28] 「世尊!我從今日乃至菩提,於他身色及外眾具不起疾心。

4. Magasztos (世尊), én, (我) mától fogva (從今日) s míg (乃至) Bodhi [leszek] (至菩提), mások megjelenése (身色) vagy külső dolgok (外眾具) iránt nem keltek irigy / vágyakozó tudatot.

Magasztos, én mától fogva, s míg Bodhi leszek, a mások dicsősége, vagy tökéletessége iránti irígység gondolatának utat nem adok.

[0217c01] 「世尊!我從今日乃至菩提,於內外法不起慳心。

5. Magasztos (世尊), én, (我) mától fogva (從今日) s míg (乃至) Bodhi [leszek] (至菩提), külső vagy belső dolgok adásában (內外法) nem keltek fösvény tudatot.

Magasztos, én mától fogva, s míg Bodhi leszek, legyen bár a felajánlott étel bármilyen kevés is, a többet kívánás gondolatának utat nem adok.

[0217c02] 「世尊!我從今日乃至菩提,不自為己受畜財物,凡有所受悉為成熟貧苦眾生。

6. Magasztos (世尊), én, (我) mától fogva (從今日) s míg (乃至) Bodhi [leszek] (至菩提), magamnak [magam megmentésére] nem [fogok] elfogadni vagy felhalmozni dolgokat. Ha bármit elfogadok (凡有所受悉), az, mellyel megkönnyítem (成熟) a rászoruló érző lényeket (貧苦眾生).

Magasztos, én mától fogva, s míg Bodhi leszek, vagyont nem gyüjtök saját magam számára, hanem azzal a szegényeket és baráttalanokat fogom segíteni.

[0217c04] 「世尊!我從今日乃至菩提,不自為己行四攝法,為一切眾生故,以不愛染心、無厭足心、無罣礙心,攝受眾生。

7. Magasztos (世尊), én, (我) mától fogva (從今日) s míg (乃至) Bodhi [leszek] (至菩提), magamnak [magam megmentésére] nem gyakorolom a Négy Magatartás Dharmáját (行四攝法), hanem minden érző lény javára (為一切眾生故). Tudatom mentes a mohó vágytól (不愛染心), az önelégültségtől (無厭足心) és az akadályoktól (無罣礙心), [ezektől] védelmezem (攝受) az érző lényeket (眾生).

Magasztos, én mától fogva, s míg Bodhi leszek, mindig megtartva a megtérésekre vonatkozó Négy Magatartás Dharmáját, a megtértekből nem húzok hasznot, hanem mindig a lények javán munkálkodom. Úgy kell az igazsághoz vezetnem az érző lényeket, hogy gondolkodásomban a nyoma se legyen az anyagi dolgok iránti vágynak.

[0217c06] 「世尊!我從今日乃至菩提,若見孤獨幽繫疾病,種種厄難困苦眾生,終不暫捨,必欲安隱,以義饒益令脫眾苦,然後乃捨。

8. Magasztos (世尊), én, (我) mától fogva (從今日) s míg (乃至) Bodhi [leszek] (至菩提), amikor észreveszem az érző lényeket az reménytelenségben, a szűkületben, a bilincsben, a betegségben, a nyomorúságban vagy a nehézségekben, nem hagyom el őket mindaddig, mig bajaiktól meg nem szabadulnak, mindenképpen hasznot hozva számukra, amíg nem szenvednek.

Magasztos, én mától fogva, s míg Bodhi leszek, amikor a jövőben azt látom, hogy az érző lények, akik baráttalanok, csapdába esettek, megkötözettek, betegek, bajban lévők, szegények és nyomorultak, nem hagyom el őket egy pillanatra sem, míg bajaiktól meg nem szabadulnak. Szenvedéseiket látva, kell megmentenem őket minden egyes szenvedésüktől és jótéteményekben kell részesítenem őket.

[0217c09] 「世尊!我從今日乃至菩提,若見捕養眾惡律儀及諸犯戒終不棄捨。我得力時,於彼彼處見此眾生,應折伏者而折伏之;應攝受者而攝受之。何以故?以折伏、攝受故令法久住。法久住者,天人充滿,惡道減少,能於如來所轉法輪而得隨轉,見是利故救攝不捨。

9. Magasztos (世尊), én, (我) mától fogva (從今日) s míg (乃至) Bodhi [leszek] (至菩提), amikor látom azokat, akik bűnös foglalkozásokat űznek, például vadászatot vagy állatok levágását, vagy azok, akik megsértik a Tathāgata tiszta előírásait, nem hagyom el őket. Bárhol is látom az ilyen érző lényeket, ha a hatalommal rendelkezem, szelídíteni fogom őket akiket megszelídíteni kell, és bevonom azokat, kiket be kell vonni. Miért? Mert a megszelidítés és a bevonás lehetővé teszi a Dharma számára, hogy sokáig maradjon e világon. Ha a Dharma hosszú ideig a világon marad (法久住者), akkor több lesz az isten és ember (天人充滿), bőnös életút kevesebb (惡道減少). Képes a Thatagatában (能於如來) a Dharma kerék megfordítására (轉法輪 ~dharmacakrapravartana közvetítése) és annak alkalmazható tanításának (隨轉) megértésére. Mert látom ezt az előnyöket (見是利), bevonom őket, és nem hagyom el őket (救攝不捨).

Magasztos, én mától fogva, s míg Bodhi leszek, amikor olyan személyeket látok, akik bűnös foglalkozásokat űznek, például disznókkal kereskednek vagy másképen sértik meg a Dharmát és az előírásokat, melyeket a Tathagata adott, akkor ezt nem veszem könnyedén: és lakjak akár városban, faluban, vidéken, vagy a fővárosban, lerombolom, amit le kell rombolni, és növekedésében támogatom, amit növekedésében támogatni kell. Miért? Mert e rombolás, s a növekedésben való támogatás által az Igaz Dharma sokáig fog fennmaradni a világon, az istenek és emberek világa virágozni fog, a kedvezőtlen állapotok pedig vesztenek erejükből. Így a Magasztos, aki a Dharma Kerekét forgatta, tovább fogja a Dharma Kerekét forgatni.

[0217c15] 「世尊!我從今日乃至菩提,攝受正法終不忘失。何以故?忘失法者則忘大乘,忘大乘者則忘波羅蜜,忘波羅蜜者則不欲大乘。若菩薩不決定大乘者,則不能得攝受正法欲,隨所樂入,永不堪任越凡夫地。我見如是無量大過,又見未來攝受正法菩薩摩訶薩無量福利,故受此大受。

10. Magasztos (世尊), én, (我) mától fogva (從今日) s míg (乃至) Bodhi [leszek] (至菩提), óvom (攝受 ~parigraha) az Igaz Dharmát (正法) sohasem felejtem el (不忘失). Miért? (何以故). Elfelejteni a Dharmát (忘失法) az a személy (者則) elfelejti a Mahāyānát (忘大乘). Elfelejteni a Mahāyānát (忘大乘), az a személy (者則) elfelejti (忘) a pāramitāt (波羅蜜). Elfelejtve a pāramitāt (忘波羅蜜) azt jelenti, hogy nem akarja megvalósítani / utazni a Mahāyānában (不欲大乘). Ha (若) egy bódhiszattva (菩薩) tétova a Mahayanán való utazással (不決定大乘), akkor (則) nem tudja (不能) elfogadja s fenntartsa az Igaz Dharmát (得攝受正法), és örömmel lépni be ide (隨所樂入). Így soha nem lesz képes átlépni a közönséges lények földjét (凡夫地). Amint látom ezt a mérhetetlen veszteséget (無量大過), szintén látom (又見) jövőbeni (未來) megtartását (攝受) az Igaz Dharmának (正法) a Bodhisattva-Mahasattva (菩薩摩訶薩) határtalan javaival (無量福利), így fogadom (受) a Nagy Fogadalmakat (大受).

Magasztos, én mától fogva, s míg Bodhi leszek, miután elfogadtam az Igaz Dharmát, nem fogom azt elfelejteni még egy futó gondolat erejéig sem. Miért? Ha valaki elfelejti az Igaz Dharmát, úgy az elfelejti a Mahayanát. Ha valaki elfelejti a Mahayanát, az elfelejti a Tökéletesség gyakorlását. Ha elfelejti a Tökéletesség Gyakorlását, úgy elveti a Mahayanát. Magasztos, a Bodhisattva Mahasattva aki bizonytalan a Mahayanában, az elidegenedik az Igaz Dharmától, és saját képzeletével foglalja el magát. Ennek következtében visszakerül egy éretlen közönséges lény helyzetébe. Én ezt kedvezőtlennek és veszélyesnek tartván úgy látom, hogy úgy rám, mind a jövő Bodhisattváira nagy jótétemény származik az Igaz Dharma elfogadásából és gondozásából, ezért most megfogadom az Igaz Dharma követését.

[0217c22] 「法主世尊!現為我證,唯佛世尊現前證知。而諸眾生善根微薄或起疑網,以十大受極難度故;彼或長夜非義饒益,不得安樂。為安彼故,今於佛前說誠實誓。我受此十大受,如說行者,以此誓故,於大眾中當雨天花,出天妙音。」

A Dharma királya, Magasztos! (法主世尊) Most légy igazolásom (現為我證) mert csak (唯) a Buddha-Bhagavan (Magasztos) (佛世尊) képse most igazolni [ezt ~ ezt az igazságot] (現前證知). És minden érző lény (諸 眾生) erény gyökerei (善根 ~kuśalamūla) kicsiny és gyenge (微薄), vagy a kételkedés hálóját alkotják (起疑網), mert (以) e Tíz Nagy Fogadalmat (十大受) nehéz beteljesíteni (極難度), [így gondolván azok] (彼或) hosszú éjszakában (長夜 ~[hosszú nyomorúság és elnyomás]) szenvednek értelmetlen következményektől (非義饒益). Nem lehetséges [így] (不得) a béke és boldogság (安樂) Most Buddha előtt (今於佛前) igaz fogadalmat teszek (說誠實誓): "megtartom e Tíz Nagy Fogadalmat (我受此十大受) mint gyakorlásomban (如說行者) ennél fogva (以此) esküt teszek (誓故) e sokaságban (於大眾中) égi virágok esője hulljon (當雨天花) és az égből (出天)csodálatos hang (妙音 ~ghoṣa) szóljon ."

Magasztos, ezt a tíz fogadalmat én jelenlétedben tettem. Legyen ezért a Dharma Király az én tanúm. Ámbár azokat veled, a Tanítóval szemtől szembe tettem, némely érző lények, kik az érdemekben még csak gyengén vannak meggyökerezve, mégis úgy gondolhatják: - Ezt a Tíz Nagy Fogadalmat nehéz betartani! - és kétellyel, vagy bizonytalansággal tekintenek rám. Magasztos, így gondolkozván hosszantartó veszélyt-, szenvedést és szerencsétlenséget idézhetnek magukra. Magasztos, hogy segítsem az ilyen személyeket, most a Magasztos jelenlétében el szeretném végezni az Igazság Megáldását. Amilyen igaz az, hogy én ezt a Tíz Nagy Fogadalmat tettem, ahogy azokat kijelentettem, úgy erejüknél fogva hulljon mennyei virágeső erre a gyülekezetre, s az isteni hang szóljon!

[0217c28] 說是語時,於虛空中,雨眾天花出妙聲言:「如是如是!如汝所說,真實無異。」彼見妙花及聞音聲,一切眾會疑惑悉除,喜踊無量而發願言:「恒與勝鬘常共俱會,同其所行。」世尊悉記一切大眾如其所願。

Mikor ezt mondta (說是語時) az úrességben [térben] (於虛空中) égi virágeső hullott (雨眾天花) s csodálatos hangok hallatszottak (出妙聲言). Így van (如是如是)! Amit mondasz (如汝所說), úgy igaz (真實) nem különböző (無異). Látta az égi virágokat (見妙花) és hallotta a mennyei hangokat (聞音聲), mindenki a gyülekezetben (一切眾會) minden kétségtől mentesen hatalmas örömöt érzett (喜踊無量). Megfogadták (發願 ~praṇidhānaṃ), hogy mindig (恒) Śrīmālā (勝鬘) közösen (會同) ugyanazt csinálják mint Ő (所行). A Magasztos (世尊) megjövendölte (悉記) minden érző lény számára (一切大眾) mint (如其) kívánalmuk (所願) [teljesülését].

Śrīmālā szinte még be sem fejezte mondatát, mennyei virágeső hullt alá, s mennyei hangok hallatszottak a térben. A Magasztos így szólt: "Így igaz, Śrīmālā! Ahogy elvégezted az Igazság Megáldását, így történt ez!" Az egész kíséret, miután a csodálatos események tanúja volt, minden kétségtől mentesen hatalmas örömöt érzett. Megfogadták, hogy mindig Śrīmālāval maradnak. A Magasztos megjövendölte, hogy soha sem fognak elszakadni tőle.

三願章第三 - Három [mindent magábafoglaló] Kívánság - harmadik fejezet.

[0218a05] 爾時勝鬘復於佛前發三大願,而作是言:

Ekkor 爾時 Śrimala (勝鬘) a Magasztos előtt (佛前) három nagy fogadalmat tett (發三大願). E szavakat mondta (而作是言):

「以此實願安隱無量無邊眾生,以此善根於一切生得正法智,是名第一大願。我得正法智已,以無厭心為眾生說,是名第二大願。我於攝受正法,捨身、命、財,護持正法,是名第三大願。」

Ezen igaz szándékok által (以此實願) nyugodt (安隱 ~kṣema) korlátlan (無量) határtalan (無邊) érző lények (眾生), ezen jóság gyökerekkel (以此善根 ~kuśalamūla) erényes gyökerekkel megszerezzem Igaz Dharma minden bölcsesség-tudását [jñāna] (一切生得正法智). Ez az első Nagy Kívánságom (是名第一大願).

Magasztos, az Igazság eme Megáldása által és az erényes gyökerek által, melyek a lények jólétére szenteltek és felhalmozottak, váljék lehetővé számomra az Igaz Dharma megértése elkövetkezendő életeim során! Miután megszereztem az Igaz Dharma Bölcsességét (我得正法智已) gyűlöletmentesen (無厭心) magyarázom azt érző lényeknek (眾生說). Ez a második nagy fogadalmam (是名第二大願).

Magasztos, megértve az Igaz Dharmát, taníthassam azt az élőlényeknek szüntelenül és fáradtság nélkül. Ez az én második nagy törekvésem. Elfogadom az Igaz Dharmát (我於攝受正法), s elhagyom testemet (捨身), életemet (命), gazdagságomat (財), hogy megvédjem (護持) az Igaz Dharmát (正法). Ez a harmadik nagy fogadalmam (是名第三大願).

Magasztos, amíg tanítom az Igaz Dharmát, tekintet nélkül testemre-, életerőmre-, tulajdonomra, védjem és fenntartsam az Igaz Dharmát. Ez az én harmadik nagy törekvésem.

[0218a10] 爾時,世尊即記勝鬘三大誓願,如一切色悉入空界。如是菩薩恒沙諸願,皆悉入此三大願中,此三願者真實廣大。

Ekkor (爾時) a Magasztos (世尊) rögtön emlékeztette (即記) Śrīmālāt (勝鬘) három kívánságával kapcsolatban (三大誓願): "ha (如) minden (一切) forma (色) [itt: kívánságod] olyan mint a tér mely magába foglal minden Dharmát (悉入空界), így a boddhistavva (菩薩) Gangesz homokja (恒沙) minden fogadalma [kívánsága] (諸願) mindhárom Nagy Kívánságban benne vannak (皆悉入此三大願中) így e Három Kívánság (三願) igazán oly hatalmas (真實廣大).

Ezután a Magasztos elmagyarázta Śrīmālā három nagy törekvésének messzire ható kiterjedését: "Śrīmālā, ha minden formát összegyűjtenénk a tér birodalmából, a tér befogadná azokat és még tovább is terjedne rajtuk. Hasonlóképen, mikor a Bodhisattva törekvéseket, melyek annyira számtalanok, mint a Gangesz homokszemei, összegyűjtjük a három nagy törekvésben, akkor a három nagy törekvés magába foglalja őket és még túl is terjed rajtuk.

攝受章第四 - [Az Igaz Dharma] Elfogadása és gondozása [~parigraha] - negyedik fejezet.

[0218a14] 爾時,勝鬘白佛言:

Ekkor (爾時) Śrimala (勝鬘) Buddhához így szólt (白佛言):

「我今當復承佛威神,說調伏大願真實無異。」

"Én most ismét Buddha erejével (佛威神) hangoztatva közvetítem [fizikai, verbális és mentális karma között / leküzdve a gonoszt] (調伏) e Nagy Kívánságok (大願) igazságát (真實) [melyek most] nem különböznek (無異)

Továbbá, mikor a három nagy törekvés széles skáláját tanítom, a Tathagata ereje tegye szavaimat ékesekké!"

[0218a15] 佛告勝鬘:「恣聽汝說。」

A Magasztos így válaszolt: Ékesszóló leszel (恣聽汝說) [nyugodtan hallgatva amit mond]

A Magasztos így válaszolt: "Királynő, a Tathagata hozzájárulásával ékesszóló leszel.

[0218a16] 勝鬘白佛:「菩薩所有恒沙諸願,一切皆入一大願中,所謂攝受正法。攝受正法,真為大願。」

Śrimala (勝鬘) Buddhának az alábbiakat mondta: "Bodhisattva (菩薩) minden (所有) [kívánsága] Gangesz homokszeme (恒沙) oly sokfélék a fogadalmai (諸願). Mind belefoglalhatók (一切皆入) egy nagy kívánságba (一大願中) nevezetesen (所謂) az Igaz Dharma elfogadásába és gondozásába (攝受正法). Ezért védelmezni (攝受 ~parigraha [elfogadni és gondozni]) az Igaz Dharmát (正法) azonos a Nagy Fogadalommal (大願)."

Śrīmālā a Magasztoshoz így szólt: "Magasztos, a Bodhisattva törekvések, számtalanok mint a Gangesz homokszemei, mind összegyüjthetők és belefoglalhatók egy nagy törekvésbe, nevezetesen az Igaz Dharma elfogadásába. Ezért az Igaz Dharma elfogadása egyenlő a messzire ható kiterjedéssel."

[0218a18] 佛讚勝鬘:「善哉善哉!智慧方便甚深微妙,汝已長夜殖諸善本,來世眾生久種善根者,乃能解汝所說。汝之所說攝受正法,皆是過去、未來、現在諸佛已說、今說、當說。我今得無上菩提,亦常說此攝受正法,如是我說:『攝受正法所有功德不得邊際,如來智慧辯才亦無邊際。何以故?是攝受正法有大功德有大利益。』」

A Magasztos ezt mondta Śrimalának (佛讚勝鬘): "Nagyon jó, nagyon jó! (善哉善哉) Bölcsességed (智慧) kényelmes (方便) [csodálatos], igazán mély (甚深) és finom (微妙), te már meghladtad hosszú nyomorúságon és szenvedésen keresztüli (長夜) kialakítását [növekedését] (殖) sokféle (諸) erényes gyökérnek (善本), [ezért az] eljövendő világok (來世) érző lényeinek (眾生) korábbi/régi magjaiból (久種) erényes gyökerek lesznek (善根者), így képes vagy helyesen megmagyarázod azt [Dharma] (乃能解汝所說). Te magyarázatod (汝之所說) az Igaz Dharma elfogadására és gondozására (攝受正法 ~parigraha), ugyanúgy múlt (過去), a jövő (未來) és a jelen (現在) Buddhái már tanították (諸佛已說), tanítják és tanítani fogják (今說當說). Én elérve a legfelsőbb Megvilágosodást (無上菩提 ~samyaksaṃbodhi), szintén így (此) fogadom el és gondozom (攝受) az Igaz Dharmát (正法). Ezért azt mondom (如是我說): Az Igaz Dharma elfogadása és gondozása (攝受正法) minden (所有) érdem / erény (功德 ~guṇa) határtalansága (不得邊際). A Thatagata bölcsessége (如來智慧) ékesszólása (辯才) szintén végtelen és határtalan (亦無邊際). Miért? (何以故) Az Igaz Dharma elfogadásának és gondozásának (攝受正法) nagy érdeme (大功) messzeható jelentőségű, amely nagy jótéteményekkel (大利) teli.

A Magasztos így válaszolt: "Nagyon jó, nagyon jó! Mély a meglátásod és az értelmezésed! Śrīmālā, akármik is legyenek az érző lények akiknek tanítod a Dharmát, kevés, aki megérti az értelmét. Ők, akik hosszú ideig gyüjtötték az erényt számtalan Buddhák alatt. Śrīmālā, ahogy te elfogadod, tanítod és megmagyarázod az Igaz Dharmát, ugyanúgy a múlt, jelen és jövő Tathagatai elfogadják, tanítják és megmagyarázzák az Igaz Dharmát, s így tettek a múltban-, így tesznek a jövőben is. Śrīmālā én elérve a legfelsőbb megvilágosodást, szintén elfogadom, tanítom és megmagyarázom az Igaz Dharmát számtalan módon. Ahogyan én most elfogadom, tanítom és elmagyarázom az Igaz Dharmát számtalan módon, nincs vége vagy határa az Igaz Dharma elfogadásából származó érdemeknek. A Tathagata megértése és ékesszólása szintén végtelen és határtalan. Miért? Śrīmālā, az Igaz Dharma elfogadásának messzeható jelentősége van, amely nagy jótéteményekkel bír.

[0218a26] 勝鬘白佛:「我當承佛神力,更復演說攝受正法廣大之義。」

Śrimala (勝鬘) Buddhához így beszélt: Én, ahogy Buddha nagy [lelki] erejét viselve (我當承佛神力) még többet többször beszélve (更復演ࢪ) az Igaz Dharma elfogadásáról és gondozásáról (攝受正法), hatalmas érdem (廣大之義)

Śrīmālā e szavakkal szólt a Magasztoshoz: Magasztos, a Tathagata erejénél fogva legyek én is ékesszóló az Igaz Dharma mély jelentésének tanításában!

[0218a27] 佛言:「便說。」

Buddha így szólt: egyszerű beszéd! (便說)

Buddha így válaszolt: - Śrīmālā, ahogy tudod, hogy az idő eljött, prédikálj ékesszólóan!

[0218a27] 勝鬘白佛:「攝受正法廣大義者,則是無量,得一切佛法,攝八萬四千法門。譬如劫初成時,普興大雲,雨眾色雨及種種寶。如是攝受正法,雨無量福報及無量善根之雨。

[1. A Nagy Törekvés kiterjedésében való tanítás]

Śrimala (勝鬘) Buddhának [ezt mondta]: "Az Igaz Dharma elfogadása és gondozása (攝受正法) hatalmas érdem (廣大義), mely egyébként korlátlan (則是無量) minden Buddhadharma szempontjából (則是無量), melybe beletartozik (攝) 84000 (八萬四千) Dharmakapu (法門). Például (譬如) a világok új elkülönülésének idején (劫初成時) egy hatalmas felhő jött (普興大雲), mely sok formát (雨眾色) megannyi kincseket árasztott (雨及種種寶). Így (如是) az Igaz Dharma elfogadása és gondozása (攝受正法) számtalan érett erényeket (雨無量福報), és mérhetetlen erényes gyökereket esőjét árasztja (無量善根之雨).

Ezek után a Magasztos hozzájárulásával Śrīmālā e szavakkal fordult a Magasztoshoz: "Magasztos, az Igaz Dharma elfogadása tökéletesíteni fogja mind a megszámlálhatatlan Buddha-természeteket. Az Igaz Dharma elfogadásába beletartozik a 84000 Dharmakapu. Például a világok új elkülönülésének idején egy hatalmas felhő jött, mely megszámlálhatatlan színeket és megszámlálhatatlan ékszereket árasztott ki. Hasonló módon az Igaz Dharma elfogadása számtalan érett erényeket, és a Tudás megszámlálhatatlan ékszereit árasztja ki.

[0218b02] 「世尊!又如劫初成時,有大水聚,出生三千大千界藏及四百億種種類洲。如是攝受正法,出生大乘無量界藏:一切菩薩神通之力;一切世間安隱快樂;一切世間如意自在;及出世間安樂劫成,乃至天人本所未得,皆於中出。

Például (又如) a világok új elkülönülésének idején (劫初成時), nagy árvíz gyűlt (有大水聚) megszületik háromezer (出生三千) nagy ciliokozmosz (大千界 ~trisāhasramahāsāhasralokadhātu) és ebből emelkedtek ki különböző formákban (藏及四百億) a négy kontinensű világok sorozatai, valamint a hatalmas számú kisebb szatellita-kontinensek (種種類洲). Így (如是) az Igaz Dharma elfogadásával és gondozásával (攝受正法) születik meg a Mahayana (出生大乘) határtalan világa (無量界藏) minden Bodhisattva (一切菩薩) mágikus ereje (神通之力), minden világok (一切世間) nyugalma (安隱) és boldogsága (快樂), minden világ (一切世間) közepessége [ld.: Középső Út] (安隱) és könnyedsége (快樂), innen érhető el (及) a szupramundán (出世間 ~lokottara) békéje és boldogsága (安樂), az erő a megvalósításhoz (劫成). sőt még (乃至 sohasem volt része az isteneknek és embereknek. (天人本所未得).

Például a világok új elkülönülésének idején a világi birodalmak nagy ciliokozmosza volt a születési hely, és ebből emelkedtek ki különböző formákban és színekben a négy kontinensű világok sorozatai, valamint a hatalmas számú kisebb kísérő kontinensek. Hasonlóképen az Igaz Dharma elfogadása a forrása a Mahayanának, e matrixból származnak a Bodhisattva mágikus cselekedetei, innen nyílnak a különböző Dharma-kapuk, éppen úgy a mundán (世間 ~loka) tökéletesség és minden mundán uralom, valamint minden szupramundán (出世間 ~lokottara) áldás, amiben még sohasem volt része az isteneknek és embereknek."

[0218b07] 「又如大地持四重擔。何等為四?一者大海,二者諸山,三者草木,四者眾生。如是攝受正法善男子善女人,建立大地,堪能荷負四種重任,喻彼大地。何等為四?謂離善知識、無聞非法眾生,以人天善根而成熟之;求聲聞者授聲聞乘;求緣覺者授緣覺乘;求大乘者授以大乘。是名攝受正法善男子善女人建立大地,堪能荷負四種重任。世尊!如是攝受正法善男子善女人建立大地,堪能荷負四種重任,普為眾生作不請之友,大悲安慰哀愍眾生,為世法母。

"Például (又如) a hatalmas föld (大地) négyfajta terhet hordoz (持四重擔). Mi ez a négy? (何等為四?) Első az óceán (一者大海), a második mind a hegyek (二者諸山), harmadik a növényzet (三者草木), negyedik az érző lények (四者眾生). Ugyanígy (如是) elfoagda és gondozza az igaz Dharmát (攝受正法) a család jó fia (善男子), vagy a család jó leánya (善女人) [szintén] nagy földet hozott létre (建立大地) képes vállalni (堪能) a terhek hordozását (荷負), melyek négyféle (四種) nagy felelősségek (重任). [ezek akár a nagy föld ~anyaföld] (喻彼大地). Mi ez a négy? (何等為四?) Isteni vagy az emberi erényes gyökereket adnak hogy [szellemi] érettségre vigye azokat, akik távol tartják a jómódú tanult barátokat (善知識 ~kalyāṇamitra), nem hallják a Dharma-t, (無聞非法), vagy vegyenek részt nem dharmák [rossz karmák]; kérni (求) Buddha kiváló tanítványainak (聲聞 ~Šrāvaka) tanítását (授) [azoknak], akik a Sravaska Járművet (聲聞乘 ~Śrāvakayāna) keresik; kérni (求) Pratyekabuddha (緣覺) tanítását azoknak, akik a Pratyekabuddha Járművet (授緣覺乘) keresik; kérni (求) a Mahayana (大乘) tanításait azoknak, akik a Mahayana Járművét (授以大乘) keresik. Ez nevezhető (是名) Igaz Dharma elfogadásának és gondozásának (攝受正法) melyet a család jó fia (善男子) vagy a család jó leánya (善女人) visel, melyek nagyobbak mint a föld terhei (建立大地), képes válallni (堪能) a terhek hordását (荷負), melyek e négyfajta nagy felelősség(ek) (四種重任). Magasztos! (世尊) Ha (如是) Igaz Dharma elfogadásának és gondozásának (攝受正法) melyet a család jó fia (善男子) vagy a család jó leánya (善女人) visel, nagyobbak mint a föld terhei (建立大地), s képes válallni (堪能) e terhek hordását (荷負), melyek e négyfajta nagy felelősség(ek) (四種重任). Az érző lények számára váljék Hívatlan Segítővé (眾生作不請之友), könyörületes (大悲), barátságos (安慰) kegyelmes (哀愍) az érző lényekhez (眾生), így válik a "Világ Dharmájának Anyjává" (為世法母).

Magasztos, a hatalmas föld például négy hatalmas terhet hordoz. Mi ez a négy? Ezek a nagy óceán, a hegyek, a növényzet, és a különféle élőlények. Ugyanígy a család jó fia, vagy a család jó leánya, ki elfogadta az Igaz Dharmát, szintén négy terhet hordoz, melyek nagyobbak a föld terheinél. Mi ez a négy? A következők:

  • 1. A család jó fia, vagy a család jó leánya tanitván azokat akik nélkülözik a spirituális vezetést, nem hallják az Igaz Dharmát és azt nélkülözik, tanítja az erények útjának követését hogy ily módon emberi, vagy isteni tökéletességet érjenek el, nagyobb terhet hordoz, mint a föld.
  • 2. A család jó fia vagy a család jó leánya, ki hozzásegít bizonyos élőlényeket hogy a Śrāvakayānahoz (聲聞乘 ~Śrāvakayāna) csatlakozzanak, nagyobb terhet hordoz, mint a föld.
  • 3. A család jó fia, vagy a család jó leánya ki hozzásegít bizonyos élőlényeket hogy a Pratyekabuddhayānahoz (緣覺乘 ~Pratyekabuddhayāna) csatlakozzanak, nagyobb terhet hordoz, mint a föld.
  • 4. A család jó fia, vagy a család jó leánya, ki hozzásegít bizonyos lényeket hogy a Mahayanahoz csatlakozzanak, nagyobb terhet hordoz mint a föld.

Ez a négy nagy teher. A család jó fia, vagy a család jó leánya, aki elfogadja az Igaz Dharmát, ezt a négy terhet viseli, melyek nagyobbak mint a föld terhei, végeérhetetlen terher, barátságos és könyörületes lesz mindenkivel, mindenki vígasztalójává válik, és a "Világ Dharmának Anyja" néven fogják nevezni.

[0218b18] 「又如大地有四種寶藏。何等為四?一者無價,二者上價,三者中價,四者下價,是名大地四種寶藏。如是攝受正法善男子善女人建立大地,得眾生四種最上大寶。何等為四?攝受正法善男子善女人,無聞非法眾生,以人天功德善根而授與之;求聲聞者授聲聞乘;求緣覺者授緣覺乘;求大乘者授以大乘。如是得大寶眾生,皆由攝受正法善男子善女人得此奇特希有功德。世尊!大寶藏者,即是攝受正法。

"Újra, például (又如), e hatalmas földnek (大地) létezik (有) négy fajtája a Buddhadharma kincsének (四種寶藏). Melyek ezekek? (何等為四?). Első az "érték-nélküli" [felbecsülhetetlen] (一者無價), második "magas értékű" (二者上價), harmadik a "közepes értékű" (三者中價), negyedik az "alacsony értékű" (四者下價), ezek nevezhetők (是名) a hatalmas föld (大地) négy fajtája a Buddhadharma kincsének. Így (如是) az Igaz Dharma elfogadása és gondozása (攝受正法) [melyet] a család jó fia (善男子) vagy a család jó leánya (善女人) végez, nagyobbak mint a föld terhei (建立大地) az érző lények (得眾生) négyfajta (四種) legfőbb kincset (最上大寶 ~mahāratna) [nyerhetnek el]. Mi ez a négy? (何等為四?). Az Igaz Dharmát elfogadó és gondozó (攝受正法) jó fiak (善男子) s jó leányok (善女人) tanítása álltal azok, kik nem hallják a Dharma-t (無聞非法眾生), annyi érdemet képesek összegyüjteni, hogy a hat birodalom lényeként (人天) elérik érdemek erényes gyökereit (功德善根) és átadják nekik (而授與之). Kérve a Shravaka [tanítását] (求聲聞 ~punya-sambhara) hogy a Shravakák Kocsiját tanítsák (授聲聞乘 ~Śrāvakayāna). Kérve a Pratyekabuddha [tanítását] (求緣覺), hogy a Pratyekabuddhayana Kocsiját tanítsák (授緣覺乘). Kérve a Nagy Kocsi [tanítását] (求大乘), hogy a Nagy Kocsiját tanítsák (授以大乘). Ezért (如是) a mahāratna érző lényei (得 大寶 ~mahāratna, 眾生) akik a család jó fiára, vagy a család jó lányára bízzák magukat, aki elfogadta az Igaz Dharmát (皆由攝受正法善男子善女人), olyan drága dolgok birtokába jutnak, melyek értékben messze felűlmúlnak minden értéket (得此奇特希有功德). Magasztos! (世尊!) a mahāratna rejteke (大寶藏) elfogadása és gondozása az Igaz Dharmának. (攝受 ~parigraha , 正法)

Magasztos, például, ez a hatalmas föld a forrása a négy fajta ékszernek. Milyenek ezek? Ez a forrása a drága ékszereknek, a legszebb ékszereknek, az átlagos ékszereknek és a közönséges ékszereknek. Ahogy a hatalmas föld a forrása a négy fajta ékszernek, a lények, akik rábízzák magukat a család jó fiára, vagy a család jó leányára aki elfogadta az Igaz Dharmát, négy olyan dolgot nyerhetnek el, melyek ékszereknél értékesebbek. Mi ez a négy? Azok az élőlények, akik rábízták magukat a család jó fiára, vagy a család jó lányára mint tanítóra, annyi érdemet képesek összegyüjteni, hogy elérik az emberi vagy az isteni tökéletességet. Képesek annyi erényt felhalmozni, hogy a Śrāvakayāna Útjára lépjenek. Képesek annyi erényt felhalmozni, hogy a Pratyekabuddhayāna Útjára lépjenek. Képesek annyi számtalan erény felhalmozására, hogy a Samyaksambuddhák Útjára lépjenek. Ezért az élőlények, akik a család jó fiára, vagy a család jó lányára bízzák magukat, aki elfogadta az Igaz Dharmát, olyan drága dolgok birtokába jutnak, melyek értékben messze felűlmúlnak minden ékszert. Az "ékszer-kincsek kimeríthetetlen forrása" kifejezés az Igaz Dharma elfogadását jelenti.

[0218b28] 「世尊!攝受正法,攝受正法者,無異正法,無異攝受正法,正法即是攝受正法。世尊!無異波羅蜜,無異攝受正法,攝受正法即是波羅蜜。何以故?攝受正法善男子善女人,應以施成熟者以施成熟,乃至捨身支節將護彼意而成熟之。彼所成熟眾生建立正法,是名檀波羅蜜。

[2. A Messzeható Jelentés Tanítása]

Magasztos (世尊)! A elfogadása és védelmezése (攝受 ~parigraha) az Igaz Dharmának (正法) az elfogadója és védelmezője (攝受 ~parigraha) az Igaz Dharmának (正法者). Nem különböző (無異) az Igaz Dharma (正法), nem különböző (無異) az elfogadása és védelmezése (攝受 ~parigraha) az Igaz Dharmának (正法). Az Igaz Dharma már (正法即是) az elfogadója és védelmezője az Igaz Dharmának (攝受 ~parigraha 正法). Magasztos (世尊)! Nem különböznek (無異) a Tökéletességtől (波羅蜜 ~pāramitā), nem különböznek (無異) az elfogadójától és fentartójától (攝受 ~parigraha) az Igaz Dharmának (正法). Az elfogadása és védelmezése (攝受 ~parigraha) az Igaz Dharmának (正法) már (即是) Tökéletesség (波羅蜜 ~ pāramitā). Miért (何以故)? Az elfogadója és vélemzeője az igaz Dharmának (攝受正法) [aki] a család jó fia (善男子) vagy a család jó leánya (善女人) Így [megérlel] az adás képességével (應以, 施 ~dāna, 成熟者), akiket az adás képésségével meg lehet [érlelni] (以, 施 ~dāna, 成熟), még csak (乃至) nem is takarékoskodik testrészeivel ahhoz, hogy mentalitásuk szerint alakítsa őket érettségükre (捨身支節將護彼意成熟之), ezek számos érző lények számára (彼所成熟眾生) betartását (建立) az Igaz Dharmának. (正法) Ez nevezhető (是名) az Adás Tökéletességének. (檀波羅蜜 dāna pāramī)

Magasztos, az Igaz Dharma elfogadása az Igaz Dharma Elfogadójának neveztetik. Az Igaz Dharma nem egy dolog, és az Igaz Dharma elfogadója nem más dolog. Az Igaz Dharma elfogadója maga az Igaz Dharma. Éppen úgy nem különbözik a Tökéletességtől (pāramitā), mint ahogy azok nem különböznek az Igaz Dharma elfogadójától. Magasztos, az Igaz Dharma elfogadója önmagában nem más, mint a Tökéletesség. Miért? Mikor a család jó fia, vagy a család jó leánya, aki elfogadta az Igaz Dharmát megérlel egy érző lényt az adás által, - ha olyanok, akiket adás által meg lehet érlelni - akkor nem takarékoskodva még testrészeivel sem, ezek érettséghez jutnak. Az íly módon megérleltek az Igaz Dharma betartói lesznek.

[0218c05] 「應以戒成熟者,以守護六根,淨身口意業,乃至正四威儀,將護彼意而成熟之。彼所成熟眾生建立正法,是名尸波羅蜜。

Mikor [megérlel] egy fogadalom által (應以戒成熟者), így védelmezi (以守護) a Hat Gyökeret (六根 ~sadayatana), tiszítja (淨) a Három Karmát (身口意業; fizikai karma 身业 verbális karma 口业 mentális karma 意业) sőt még (乃至) egyenessé teszi a Négyféle Viselkedést (正四威儀), a jövőben méltó gondolataival / viselkedésével érleli meg elméjüket (將護彼意成熟之). Ezek számos érző lények számára (彼所成熟眾生) betartását (建立) az Igaz Dharmának. Ez nevezhető (是名) az Erkölcsösség Tökéletességének. (尸波羅蜜 síla pāramī)

Mikor megérlel egy érző lényt a moralitás (shila) által - ha ezeket az érző lényeket meg lehet érlelni a Hat Érzék feletti uralommal és a test, a beszéd és elme megtisztításával, - akkor tiszteletre méltó viselkedésével védelmezi és megérleli elméjüket. Az íly módon megérleltek az Igaz Dharma betartói lesznek. Ez nevezhető (是名) az Erkölcsösség Tökéletességének. (尸波羅蜜 síla pāramī)

[0218c08] 「應以忍成熟者,若彼眾生罵詈、毀辱、誹謗、恐怖,以無恚心、饒益心,第一忍力乃至顏色無變,將護彼意而成熟之。彼所成熟眾生建立正法,是名羼提波羅蜜。

Mikor az elviselés/tolerancia által érlel (應以忍成熟者), ha ezek az érző lények (若彼眾生) hibáztatják (罵), átkozzák (詈), sértik (毀辱), rágalmazzák (誹謗) rémisztik (恐怖) [őket], ígysem dühös a tudatuk (以無恚心), megbocsátó tudattal (饒益心) elsőként a türelem erejével (第一忍力), sőt még (乃至) színüket sem változtatják (顏色無變), a jövőben méltó gondolataival [viselkedésével] érleli meg tudatukat (將護彼意成熟之). Ezen számos érző lények számára (彼所成熟眾生) betartását (建立) az Igaz Dharmának. Ez nevezhető (是名) a Türelem Tökéletességének. (羼提波羅蜜 kshanti pāramī)

Mikor megérlel egy érző lényt a türelem által - ha ezek a lények szidják, inzultálják, vagy fenyegetik - akkor nem mutat rossz-akaratot, hanem a kiengesztelődés útján a türelem erejével érleli meg őket. Arcán összeszedettséget mutatva védelmezi és megérleli őket. Ily módon megérlelve az Igaz Dharmában helyeztetnek el. Ez nevezhető (是名) a Türelem Tökéletességének. (羼提波羅蜜 kshanti pāramī)

[0218c12] 「應以精進成熟者,於彼眾生不起懈心,生大欲心第一精進,乃至若四威儀,將護彼意而成熟之。彼所成熟眾生建立正法,是名毘梨耶波羅蜜。

Mikor a törekvés által érlel (應以, 精進, 成熟者), úgy azon érző lények (於彼眾生) nem keltenek lusta tudatot (不起懈心), felkeltve a nagy kéjvágyó tudatot (生大欲心) lesőként (第一) törekvés által (精進 ~vīrya), sőt még (乃至) mint a Négyféle Viselkedés (若四威儀), a jövőben méltó gondolataival / viselkedésével érleli meg elméjüket (將護彼意成熟之). Ezek számos érző lények számára (彼所成熟眾生) betartását (建立) az Igaz Dharmának. Ez nevezhető (是名) a Törekvés Tökéletességének. (毘梨耶波羅蜜 viriya pāramī).

Mikor megérlel egy érző lényt törekvéssel akkor ezt renyhe gondolatok és lustaság nélkül teszi, igazi törekvéssel telve. Tiszteletre méltó viselkedésével védelmezi és megérleli elméjüket. Ily módon megérlelve az Igaz Dharmában helyeztetnek el. Ez nevezhető (是名) a Törekvés Tökéletességének. (毘梨耶波羅蜜 viriya pāramī)

[0218c15] 「應以禪成熟者,於彼眾生以不亂心、不外向心,第一正念乃至久時所作、久時所說終不忘失,將護彼意而成熟之。彼所成熟眾生建立正法,是名禪波羅蜜。

Mikor a dyana [Chan] által érlel (應以, 禪 ~dyana, 成熟者) úgy azon érző lények (於彼眾生) zavartalan tudata (以不亂心), nem külső dolgokon álló tudat (不外向心), elsőként az Igazi Figyelem/Koncentráció (第一正念) sőt még tárgytól sem tér el cselekedetben (乃至久時所作), hogy soha nem felejtette el, amit régen tett vagy mondott (久時所說終不忘失), a jövőben méltó gondolataival / viselkedésével érleli meg elméjüket (將護彼意成熟之). Ezek számos érző lények számára (彼所成熟眾生) betartását (建立) az Igaz Dharmának. Ez nevezhető a Meditáció Tökéletességének. (是名禪波羅蜜 dhyāna pāramī)

Mikor megérlel egy érző lényt a meditációval akkor zavartalan elmével teszi ezt, elméje nem kalandozik el, birtokában van az igazi koncentrációnak. El nem térve a tárgytól cselekedeteiben és beszédében, védelmezi és megérleli őket. Igy megérve megállnak az Igaz Dharmában. Ez nevezhető a Meditáció Tökéletességének. (是名 禪波羅蜜 dhyāna pāramī)

[0218c19] 「應以智慧成熟者,彼諸眾生問一切義,以無畏心而為演說,一切論、一切工巧,究竟明處,乃至種種工巧諸事,將護彼意而成熟之。彼所成熟眾生建立正法,是名般若波羅蜜。

Mikor a bölcsesség által érlel (應以, 智慧 ~ prajñā, 成熟者), azon érző lények (彼諸眾生) kérdésére minden értelméről (問一切義), így (以) félelem nélküli tudattal (無畏~abhaya, 心) válaszol (演說), mindent megvitat (一切論), mindent képessé tesz (一切工巧), melyek végül tiszták [lesznek] (究竟明處). Sőt még (乃至) mindenféle képességgel (種種工巧) minden dolgot (諸事), a jövőben méltó gondolataival / viselkedésével érleli meg elméjüket (將護彼意成熟之). Ezek számos érző lények számára (彼所成熟眾生) betartását (建立) az Igaz Dharmának. Ez nevezhető (是名) a Bölcsesség Tökéletessége. (般若波羅蜜 prajñā pāramī)

Mikor megérlel egy érző lényt a bölcsességben, akkor barátságosan válaszol kérdéseikre a jelentésről, elmagyarázza a megvalósítás módozatait, és annak elméleti alapjait. Uralva az elmélet és a gyakorlat problémáit, védelmezi és megérleli elméjüket. Ezek így megérve, megmaradnak az Igaz Dharmában. Ez nevezhető (是名) a Bölcsesség Tökéletessége. (般若波羅蜜 prajñā pāramī)

[0218c23] 「是故世尊!無異波羅蜜,無異攝受正法,攝受正法即是波羅蜜。

Ezért (是故) Magasztos (世尊), nem különbözők (無異) a paramiták (波羅蜜) nem különbőző (無異) az Igaz Dharma elfogadása és gondozása (攝受正法) [sem]. Az Igaz Dharma elfogadása és gondozása (攝受正法) épp mint (即是) a paramiták (波羅蜜) [összessége].

Magasztos, a dolgok állásával a Tökéletesség gyakorlásának összessége nem egy dolog, az Igaz Dharma elfogadója pedig nem egy másik. Az Igaz Dharma elfogadója maga a Tökéletességek összessége.

[0218c25] 「世尊!我今承佛威神,更說大義。」

"Magasztos, a Tathāgata hatalmánál fogva, hadd legyek ékesszóló az Igaz Dharma mély jelentésének tanításában!

[0218c25] 佛言:「便說。」

A Magasztos így szólt: "Śrimala, a Tathāgata hozzájárulásával ékesszóló leszel!"

[3. A Hatalmas Jelentés Tanítása.]

[0218c26] 勝鬘白佛:「攝受正法攝受正法者,無異攝受正法,無異攝受正法者。攝受正法善男子善女人,即是攝受正法。何以故?若攝受正法善男子善女人,為攝受正法,捨三種分。何等為三?謂:身、命、財。善男子善女人捨身者,生死後際等,離老病死,得不壞常住、無有變易、不可思議功德如來法身。捨命者,生死後際等,畢竟離死,得無邊常住不可思議功德,通達一切甚深佛法。捨財者,生死後際等,得不共一切眾生、無盡無減、畢竟常住、不可思議具足功德,得一切眾生殊勝供養。世尊!如是捨三分善男子善女人,攝受正法,常為一切諸佛所記,一切眾生之所瞻仰。

Śrimala (勝鬘) kérdezte Buddhától (白佛): elfogadását és gondozását (攝受 ~parigraha) az Igaz Dharmának (正法) az Igaz Dharma elfogadója és gondozója. (攝受正法者), nem különbözik az elfogadása és gondozása az Igaz Dharmának (無異攝受正法) nem különbözik az elfogadója és gondozója az Igaz Dharmának (無異攝受正法者), elfogadója és gondozója (攝受) az Igaz Dharmának (正法) [az] a jó család fia (善男子) és a jó család leánya (善女人) is elfogadása és gondozása az Igaz Dharmának (即是攝受正法). Miért (何以故)? Így (若) elfogadása és gondozása (攝受 ~parigraha) az Igaz Dharmának (正法) a jó család fia (善男子) és a jó család leánya (善女人), [akik] elfogadják és gondozzák az Igaz Dharmát (為攝受正法), lmondanak három típusú dologról (捨三種分). Melyik ez a három (何等為三)? Hívható (謂): test (身), életerő (命), tulajdonlás (財). A jó család fia (善男子) vagy a jó család leánya (善女人) lemond a testről (捨身者), létesülés és elmúlás [samsara] (生死) későbbi idejében stb... (後際等), megérkezvén (離) öregség és betegség (老病) elmúlás/halál (死) [mögött hagyva], megszerezhesse Tathagata (得不壞常住) elpusztíthatatlan (無有), állandóan változó (變易) elképzelhetetlen (不可思議) erényű (功德 ~guṇa) Thatagata Dharma testét (如來法身 ~Tathāgata Dharmakāya). Átadja életét (捨命者) az elkövetkező születések és halálozások (生死) során (後際等), hogy teljesen mentes legyen a haláltól (畢竟離死), megszerezze a korlátlan (得無邊), örökkévaló (常住) és elképzelhetetlen (不可思議) erényeket (功德 ~guṇa), és teljes mértékben megértse (通達) az egész mély Buddha Dharmát (一切甚深佛法). Elhagyva saját vagyonát [tulajdonlás] (捨財者), az elkövetkező születések és halálozások (生死) során (後際等), nem állank rendelkezésre együtt minden érző lények számára (得不共一切眾生), végtelen (無盡), sohasem csökkenő (無減), örökkévaló (畢竟常住) és elképzelhetetlen (不可思議) teljes (具足) erényeket (功德 ~guṇa) [amelyek más érző lények számára nem állnak rendelkezésre], (得一切眾生) kiváló (殊勝) érzéseket/felajánlásokat (供養) [kapjanak] Magasztos (世尊), ha (如是) e három dolgot elhagyó (捨三分) jó család fia (善男子) vagy jó család leánya (善女人), elfogadja és gondozza az Igaz Dharmát (攝受正法), mindíg minden Buddha emlékszik rá (常為一切諸佛所記), és minden érző lény tiszteletben tartja (一切眾生之所瞻仰).

Ezekután Śrimala (勝鬘) a következő szavakkal fordult a Magasztoshoz: Magasztos, aki az Igaz Dharmát elfogadja és gondozza, az Igaz Dharma Elfogadója és Gondozója. Az Igaz Dharma elfogadója nem egy dolog, és az Igaz Dharma nem egy másik. Az Igaz Dharma elfogadója maga az Igaz Dharma elfogadása. Miért? A család jó fia és a család jó leánya aki elfogadja az Igaz Dharmát, lemond három járulékos dologról, hogy az érző lényekkel elfogadtassa az Igaz Dharmát. E három: test, az életerő és a tulajdonlás. Magasztos, a család jó fia, vagy a család jó leánya a testéről való lemondás útján birtokába jut a Buddha-testnek, egyenlővé válik a élet és halál körforgásának legvégsőbb határaival: így meghaladja az öregséget, betegséget és a halált, elpusztíthatatlan és állandó, állhatatos, nyugodt és örökkévaló, megszabadult az (evilágból való) közönséges távozástól. Határtalan erények birtokosa mert belépett a Tathāgata Dharmakayajába. Magasztos, a család jó fia vagy a család jó leánya az életerőről való lemondás útján az Igaz Dharma aktivitásának csodálatos helyzetében egyenlővé válva a élet és halál körforgásának legvégsőbb határaival, megszabadul az (evilágból való) közönséges távozástól, és birtokába jut a határtalan, örök felmérhetetlen erényeknek, mivel megértette az Igaz Dharma mélységét. Magasztos, a család jó fia, vagy a család jó leánya lemondva a tulajdonlásról, elnyeri az érző lények tiszteletét, és egyenlővé válik a létesülés és haláűl legvégső határaival, elpusztíthatatlanná válik, mentes lesz a következtető / kifejtő gondolatoktól, s határtalan-, felmérhetetlen erények felruházottja lesz, melyekkel a többi érző lények nem rendelkeznek. Magasztos, eképpen a család jó fia, vagy a család jó leánya, aki elfogadja az Igaz Dharmát és lemond a három járulékos dologról, elnyeri a rendkivüli erények e három csoportját, ezenkívül (a Buddhaság eléréséről) minden Buddha emlékszik rá.

[0219a11] 「世尊!又善男子善女人攝受正法者,法欲滅時,比丘、比丘尼、優婆塞、優婆夷,朋黨諍訟,破壞離散。以不諂曲、不欺誑、不幻偽,愛樂正法,攝受正法入法朋中。入法朋者,必為諸佛之所授記。世尊!我見攝受正法如是大力,佛為實眼實智,為法根本、為通達法、為正法依,亦悉知見。」

Magasztos (世尊), újra, egy jó csalá fia vagy a jó család leánya (又善男子善女人) elfogadja és gondozza (攝受 ~parigraha) az Igaz Dharmát (正法者), a Dharma végetérésének idején (法欲滅時) [mikor] bhiksuk (比丘 ~bhikṣu), bhiksunik (比丘尼 ~bhikṣuṇī), upasakák (優婆塞 ~Upasaka) és upasikák (優婆夷 ~Upasika) vitatkoznak, diszperzálnak (朋黨諍訟) elpuszítanak és csoportokra bomlanak (破壞離散), nem hízeleg (以不諂曲), nem csal (不欺誑), illúziókeltéssel nem hazudik (不幻偽), boldog az Igaz Dharmától (愛樂正法), elfogadja és gondozza az Igaz Dharmát (攝受正法) csatlakozik Dharma barátaihoz (入法朋中). csatlakozása a Dharma Barátokhoz (入法朋者) [azt jelenti] biztosan minden Buddha (必為諸佛之所) jövendölését (授記 ~vyākaraṇa) [megkapja]. Magasztos (世尊), én látva (我見) elfogadásának és gondozásának az Igaz Dharma (攝受正法) a hatalmas erejét (如是大力), Buddha (佛) az igazi szem (實眼), az igazi bölcsesség (實智), a Dharma gyökérlapaja (法根本), a Dharma pártatlanja (通達法) és a Dharma menedéke (正法依), a részleteket ismerve látom (亦悉知見).

Magasztos, a Dharma-kor végének idején, mikor a bhikshuk, bhikshunik, upasakák és upasikák vitatkoznak egymással, több szektára szakadnak, akkor akármelyik a család jó fiai, vagy a család jó lányai közül, aki örömét leli a Dharmában, mely csalás és hamisítás nélkül való, az Igaz Dharma fenntartására alakít egy Bodhisattva gyülekezetet, az valóban a család jó fia, vagy a család jó leánya, ezért a cselekedetéért jövendöléseket fog kapni minden Buddhától. Úgy gondolom, az Igaz Dharma elfogadása ekép a Nagy Törekvés. Ebben az esetben a Magasztos maga a Szem, a Bölcsesség és a Tan gyökere. A Magasztos a menedék.

[0219a18] 爾時世尊於勝鬘所說攝受正法大精進力,起隨喜心:「如是勝鬘!如汝所說。攝受正法大精進力,如大力士少觸身分,生大苦痛。如是勝鬘!少攝受正法,令魔苦惱;我不見餘一善法令魔憂苦,如少攝受正法。又如牛王形色無比,勝一切牛;如是大乘少攝受正法,勝於一切二乘善根,以廣大故。又如須彌山王端嚴殊特,勝於眾山;如是大乘捨身、命、財以攝取心攝受正法,勝不捨身、命、財初住大乘一切善根,何況二乘?以廣大故。是故勝鬘!當以攝受正法,開示眾生、教化眾生、建立眾生。如是勝鬘!攝受正法如是大利、如是大福、如是大果。勝鬘!我於阿僧祇阿僧祇劫說:『攝受正法功德義利,不得邊際。』是故攝受正法,有無量無邊功德。」

Ekkor (爾時), a Magasztos (世尊) szimpatikus örömmel fejezte be Śrimala szavát a valódi Dharma elfogadásnak és gondozásának (於勝鬘所說攝受正法) nagy (大) kiapadhatatlan erejéről (精進力 ~vīryabala). Csodálatos tudatát felkeltve (起隨喜心): Így, Śrimala! Ahogy mondod. (如是勝鬘!如汝所說). Elfogadja és gondozza (攝受 ~parigraha) az Igaz Dharmát (正法) nagy (大) kiapadhatatlan erejéről (精進力 ~vīryabala). Mint (如) a nagy harcos (大力士) [akit] kicsit érintve (少觸) testén (身分) nagy fájdalmat érez (生大苦痛). Így van, Śrimala (如是勝鬘)! Aki kicsit elfogadja és gondozza az Igaz Dharmát (少攝受正法), elvezeti (令) Mara (魔) zaklatásából (苦惱). Nem látom maradékát [sem] egy jó Dharmának (我不見餘一善法), amelyek ne vezetnének el Mara zaklatásától (令魔憂苦), mivel kicsit elfogadhatják és gondozhatják az Igaz Dharmát (如少攝受正法). Újra például (又如) a bikák királya [vezérbika (牛王)] alakja és színe [formája] páratlan (形色無比), meghaladja az összes többi ökörét (勝一切牛). Hasonlóképp (如是) a Mahayana (大乘) [gyakorlója], aki még egy kicsit elfogadja az Igaz Dharmát (少攝受正法), meghaladja (勝) mind a két jármű (於一切二乘) erényes gyökerét (善根), így lesz hatalmas és kiterjedt (以廣大故). Hasonlóképp (又如) a Sumeru-hegy (須彌山) [hegyek] királya (王), méltóságteljes, egyedi, hűvös (端嚴殊特) felülmúl sok hegyet (勝於眾山). Hasonlóképp (如是) a Mahayana (大乘) [gyakorlója] nem takarékoskodik testével, életerejével vagy vagyonával / tulajdonlással (捨身命財) annak értelmében (以) felszívó / odaadó (攝取) tudatával (心) elfogadja és gondozza az Igaz Dharmát (攝受正法), meghaladja (勝) életét, életerejét és tulajdonlását (不捨身,命,財) minazoknak, akik még az elején (初住) állnak a Mahayana (大乘) minden erényes gyökereiben (一切善根 ~kuśalamūla). nem beszélve (何況) a két kocsiról (二乘)? Mivel hatalmasan kiterjedt (以廣大故), ezért van így, Shrimala (是故勝鬘). Szolgálni ezért elfogadását és gondozását az Igaz Dharmának (當以攝受正法). Ki kell fejezni az érző lényeknek (開示眾生), tanítani az érző lényeknek (教化眾生) és felépíteni az érző lényeknek (建立眾生). Így van, Shrimala (如是勝鬘)! Elfogadni és gondozni az Igaz Dharmát (攝受正法) így nagy előny (如是大利), vagy szerencse (如是大福), nagy következmény (如是大果). Śrimala (勝鬘) én (我於), számtalan asa?khyeya kalpákban kifejtettem (阿僧祇 ~asaṃkhyeya, 阿僧祇劫說) elfogadása és gondozása az Igaz Dahrmának érdeme jótékony (攝受正法功德義利), soha nem ér el határt (不得邊際). Ezért (是故) elfogadása és gondozása az Igaz Dharmának (攝受正法) létezik (有) mérhetetlen (無量), határtalan (無邊) erényei (功德).

Ekkor a Magasztos Śrimalahoz (勝鬘) így szólt: - "Śrimalahoz, ez pontosan így van! Az Igaz Dharma elfogadása a Nagy Törekvés!" Śrimala, például egy kis ütés, mely egy erős emberen egy érzékeny pontot talál el, fájdalmat okoz. Ugyanígy az Igaz Dharma egy kisebb mértékben való elfogadása is szenvedést okoz a bűnös Maráknak. Nem ismerek más erényes tanítást ezen kívül, mely ekkora szenvedést okozna a bűnös Maráknak mint az Igaz Dharma akárcsak kisebb mértékben való elfogadása." Például ahogy a vezérbika magasságában és szélességében a csorda tehenei felett áll, hasonlóképen a Mahayanaz Igaz Dharmájának akárcsak kisebb mértékben való elfogadása is annak kiterjedése folytán felülmúlja a Shravakayana, vagy a Pratyekabuddhayana erényes tanításait." Például a Sumeru, a hegyek királya magasságában és szélességében a többi hegyláncok fölé tornyosodik, hasonlóképen a Mahayana követője, aki nem törődik saját testével és életerejével, odaadó tudattal elfogadja az Igaz Dharmát, annak kiterjedése folytán magasan felette áll azok erényeinek, akik újonnan léptek a Mahayana útjára, kik még mindig törődnek testükkel és életerejükkel. Hát még mennyire magasabban állnak az erényben, mint a két másik jármű követői!" A dolgok ezen állása szerint kell bevezetned az élőlényeket az Igaz Dharma elfogadásába és megtartásába. Úgy kell tanítanod őket, hogy erre támaszkodjanak, magasztalják, ebben leljék örömüket, ezt tartsák fenn, ezt mutassák fel. Srimala, az Igaz Dharma elfogadása egy nagy cél, nagy gyümölcs, nagy jótétemény. Én már számtalan kalpákon keresztül elmagyaráztam az Igaz Dharma elfogadásából származó érdemeket és jótéteményeket, még mindig nem jutottam a végére az Igaz Dharma elfogadásából származó érdemek és jótétemények felsorolásának. Az Igaz Dharma elfogadásából végtelen érdem származik.

一乘章第五 - Az Egy-Jármű (Ekayana), ötödik.

[0219b05] 佛告勝鬘:「汝今更說一切諸佛所說攝受正法!」

Srimala, ékesszólóan kell tanítanod az Igaz Dharma elfogadását, minden Buddhák hagyománya szerint, ahogy én is magyaráztam.

[0219b06] 勝鬘白佛:「善哉世尊!唯然受教。」即白佛言:「世尊!攝受正法者是摩訶衍。何以故?摩訶衍者,出生一切聲聞、緣覺、世間、出世間善法。世尊!如阿耨大池出八大河。如是摩訶衍,出生一切聲聞、緣覺、世間、出世間善法。世尊!又如一切種子皆依於地而得生長。如是一切聲聞、緣覺、世間、出世間善法,依於大乘而得增長。是故世尊!住於大乘攝受大乘,即是住於二乘攝受二乘、一切世間、出世間善法。

Śrimala (勝鬘) így válaszolt a Magasztosnak: - Így lesz. Végiggondolva a Magasztos figyelmeztetését, a Magasztoshoz fordult e szavakkal: Magasztos, az Igaz Dharma kifejezés a Mahayanára vonatkozik. Miért? Mert úgy a Shravakayana, mint a Pratyekabuddhayana, s mind a mundán és szupramundán erények a Mahayanából származnak. Ahogy például négy patak áramlik ki az Anavatapta tóból, ugyanúgy a Shravakayana mint a Pratyekabuddhayana, valamint a mundán és supramundán erények mind a Mahayanából áramlanak ki. Például a magok, növények, füvek, bokrok, fák, melyek a földön vannak, kihajtanak és nőnek. Hasonlóképen minden jármű, a Shravakáké, a Pratyekabuddháké, továbbá a mundán és szupramundán erények mind a Mahayana alapján hajtanak ki, és növekednek. Ezért Magasztos! Mikor valaki a Mahayána alapján áll elfogadva azt, akkor szintén menedéket talál azokban, elfogadja a Shravakák és Pratyekabuddhák járművét, valamint a mundán és szupramundán erényeket.

[0219b15] 「如世尊說六處。何等為六?謂:正法住、正法滅、波羅提木叉、比尼、出家、受具足。為大乘故說此六處。何以故?正法住者,為大乘故,說大乘住者即正法住。正法滅者,為大乘故,說大乘滅者即正法滅。波羅提木叉、比尼此二法者,義一名異,比尼者即大乘學。何以故?以依佛出家而受具足,是故說大乘威儀戒是比尼、是出家、是受具足。是故阿羅漢無出家受具足。何以故?阿羅漢依如來出家受具足故。阿羅漢歸依於佛,阿羅漢有恐怖。何以故?阿羅漢於一切無行怖畏想住,如人執劍欲來害己,是故阿羅漢無究竟樂。何以故?世尊!依不求依。如眾生無依,彼彼恐怖,以恐怖故則求歸依。如阿羅漢有怖畏,以怖畏故依於如來。

Magasztos! Megmagyaráztad a hat alapvető tárgykört: az Igaz Dharma megőrzését, az Igaz Dharma hanyatlását, a Prātimokṣa -t, a Vinayát, a Pravrajya -t, és az Upasampadát. E hat körül bontakozik ki a Mahayana jelentősége. Miért? Magasztos, az Igaz Dharma megőrzése kifejezés értelme a Mahayanára vonatkozik, mert a Mahayana megőrzése maga az Igaz Dharma megőrzése. Az Igaz Dharma hanyatlása kifejezés szintúgy a Mahayanára vonatkozik, mivel a Mahayana hanyatlása az Igaz Dharma hanyatlása. A két Dharma, a Pratimoksha és a Vinaya, mint szavak különböznek, de jelentésük ugyanaz. Amit Vinayának nevezünk, azok a szabályok a Mahayana-követők számára. Ez a Tathāgataság eléréséért van, a gyakorlás útra lépésért [pravrajya] és a szerzetesi felszentelésért [upasampada]. Ebből kifolyólag, amit Vinayának nevezünk, vagy gyakorlás útjára lépésnek mondunk, vagy a szerzetesi felszentelés, a szigorú moralitás felhalmozódása a Mahayanaban. Magasztos, a gyakorlás útjára lépés és a szerzetesi felszentelés nem tartozik a Shravakayanahoz, vagy a Pratyekabuddhayanahoz. Miért? Mert a gyakorlás útjára lépés, vagy a szerzetesi felszentelés értelme nem a Shravakaság és nem a Pratyekabuddhaság. A Shravakák és a Pratyekabuddhák gyakorlás útjára lépésének és szerzetesi felszentelésének célja a Tathāgataság elérése.

[0219c01] 「世尊!阿羅漢、辟支佛有怖畏,是故阿羅漢、辟支佛,有餘生法不盡,故有生;有餘梵行不成,故不純;事不究竟,故當有所作;不度彼故,當有所斷。以不斷故,去涅槃界遠。何以故?唯有如來、應、正等覺得般涅槃,成就一切功德。故阿羅漢、辟支佛,不成就一切功德。言得涅槃者,是佛方便。唯有如來得般涅槃,成就無量功德。故阿羅漢、辟支佛成就有量功德,言得涅槃者,是佛方便。唯有如來得般涅槃,成就不可思議功德。故阿羅漢、辟支佛成就思議功德,言得涅槃者,是佛方便。唯有如來得般涅槃,一切所應斷過,皆悉斷滅,成就第一清淨。阿羅漢、辟支佛有餘過,非第一清淨,言得涅槃者,是佛方便。唯有如來得般涅槃,為一切眾生之所瞻仰,出過阿羅漢、辟支佛、菩薩境界。是故阿羅漢、辟支佛去涅槃界遠,言阿羅漢、辟支佛觀察解脫四智究竟得蘇息處者,亦是如來方便有餘不了義說。

[Az Arhatokról és a Pratyekabuddhákról]

Magasztos, az Arhatok és Pratyekabuddhák nemcsak hogy a Tathāgataságban keresnek menedéket, de bennük van a félelem is. Ez azért van, mert az Arhatok és Pratyekabuddhák a türelem nélküli félelem ideájához tartják magukat minden értelmezés irányában, mint ha a hóhér fölemelt kardjával néznének szembe. Ebből kifolyólag eggyikük sem ér el szabadulást a végtelen áldással. Magasztos, a menedék nem néz menedék után. Ahogy az érző lények menedék nélkül félnek a különböző dolgoktól, szabadulást keresnek a különböző dolgoktól, úgyszintén az Arhatok és Pratyekabuddhák félnek, félelemtől szorongatva az Arhatok és Pratyekabuddhák menedékért folyamodnak a Magasztoshoz. Magasztos, az Arhatok és Pratyekabuddhák nem csak félelemmel bírnak, de mindkettőben megvan az újraszületés természetének maradéka, és ezért újraszületnek. Megvan bennük a ragaszkodás maradványa, ezért nem tiszták. Nem végeztek még a karmával, ezért még számtalan szükségletük van. Ezenkívül még sok természetes tulajdonságuk van, melyeket meg kell szüntetni: és mivel ezek még nincsenek megszüntetve, az Arhatok és Pratyekabuddhák még nagyon messze vannak a Nirvana birodalmától. Magasztos, amit Nirvanának nevezünk, annak a jelentése a Tathāgatákhoz tartozik. Mivel csak a Nirvanát elérő Tathāgata-Arhat-Samyaksambuddhák a minden erény egyedüli birtokosai, az Arhatok és a Pratyekabuddhák így nem birtokolnak minden erényt. Magasztos, amit Nirvananak nevezünk, annak a jelentése a Tathāgatákhoz tartozik. Mivel csak a Nirvánát elérő Tathāgata-Arhat-Samyaksambuddhák birtokolják a felmérhetetlen erényt, ezért az Arhatok és a Pratyekabuddhák csak a felmérhető erény birtokosai. Magasztos, amit Nirvananak nevezünk, annak a jelentése a Tathāgatákhoz tartozik. Mivel csak a Nirvánát elérő Tathāgata-Arhat-Samyak-sambuddhák birtokolják az elképzelhetetlen erényt, ezért az Arhatok és Pratyekabuddhák csak az elképzelhető erény birtokosai. Magasztos, amit Nirvanának nevezünk, annak a jelentése a Tathāgatákhoz tartozik. Mivel csak a Nirvanát elérő Tathāgata-Arhat-Samyaksambuddhák vetették végét azoknak a fogyatkozásoknak, melyeknek végét kell vetni, és így teljesen tiszták, míg az Arhatokban és Pratyekabuddhákban ott van a fogyatkozások maradványa, így tehát nem teljesen tiszták. Magasztos, amit Nirvanának nevezünk, annak a jelentése a Tathāgatákhoz tartozik. Mivel csak a Tathāgata-Arhat-Samyaksambuddhák érték el valóban a Nirvanát, az Arhatok és a Pratyekabuddhák távol vannak a Nirvana birodalmától. Magasztos, ami az Arhatok és a Pratyekabuddhák megszabadulásának elérését és a négy tudás megszerzését illeti kapcsolatban a lélegzet megállásával [ld.: második dhyana], a Magasztos ennek a jelentését vizsgálva megállapítja, hogy ez "Maradékkal Kisért", és nem "Végső Jelentés".

[0219c20] 「何以故?有二種死。何等為二?謂:分段死、不思議變易死。分段死者,謂虛偽眾生。不思議變易死者,謂:阿羅漢、辟支佛、大力菩薩意生身,乃至究竟無上菩提。二種死中,以分段死故,說阿羅漢、辟支佛智,我生已盡;得有餘果證故,說梵行已立;凡夫、人天所不能辦,七種學人先所未作,虛偽煩惱斷故,說所作已辦;阿羅漢、辟支佛所斷煩惱,更不能受後有故,說不受後有。非盡一切煩惱,亦非盡一切受生,故說不受後有。何以故?有煩惱是阿羅漢、辟支佛所不能斷。

Miért? Mert kétféle eltávozást ismerünk: az egyik a közönséges összefüggéstelen eltávozás, a másik pedig az eltávozás, mely a felülmúlhatatlan átvitel. Az összefüggéstelen eltávozás azoké az érző lényeké, akiknek visszanyúló kapcsolataik [~pratisamdhi] vannak az érzékszervekkel. Az eltávozás, amely a felülmúlhatatlan átvitel, az Arhatok, Pratyekabuddhák és Bodhisattvák elme-létrehozta testéhez [~manomaya-kaya] tartozik, akik hatalmat érve el, a megvilágosodás kapujában állnak.

["Maradékkal Kísért" és "Nem Végső Jelentés"]

Magasztos, a két-fajta eltávozás közül az Arhatok és Pratyekabuddhák tudásuk révén felülmúlták az összefüggéstelen eltávozást, ezért így gondolkodnak: "Születéseim bevégződtek". A "Maradékkal Kísért" megvalósításához látva, az Arhatok és Pratyekabuddhák így gondolkodnak: "Azért történt így, mert a tiszta életet [~brahmacarya] követtem". Megszüntetve a beszennyezéseket melyek az éretlen közönséges személyek továbbá emberek és istenek aktivitása során jönnek létre, valamint azon beszennyeződéseket amely a visszanyúló kapcsolat révén köti őket a gyakorlók hét osztályához, amelyet előzőleg nem valósítottak meg, az Arhatok és Pratyekabuddhák így gondolkoznak: "A cél eléretett". Magasztos, ők így gondolkoznak: "Ezen túl semmi tudnivaló nincs." Ez azért van, mert az Arhatok és Pratyekabuddhák meg tudják szüntetni a beszennyeződéseket melyeket az Arhatoknak meg kell szüntetniük, továbbá képesek a létforgatagba visszanyúló kapcsolatokat uralni, tehát így gondolkoznak: "Ezen túl semmi tudnivaló nincs". De azok, akik így gondolkoznak: "Ezen túl semmi tudnivaló nincs", - még nem szabadultak meg minden beszennyezőtől, és még nem szabadultak meg minden születéstől. Miért? Mert az Arhatokban és Pratyekabuddhákban még mindig van valami meg-nem-szüntetett beszennyeződés, és (születéseket okozó) beszennyeződés, melyeket még nem kutattak ki.

[0220a02] 「煩惱有二種。何等為二?謂:住地煩惱及起煩惱。住地有四種。何等為四?謂:見一處住地、欲愛住地、色愛住地、有愛住地。此四種住地,生一切起煩惱。起者剎那心剎那相應。世尊!心不相應無始無明住地。世尊!此四住地力,一切上煩惱依種,比無明住地,算數譬喻所不能及。

Ezek a beszennyeződések két osztályba sorolhatók. Melyik ez a kettő? (何等為二?) A statikus és mozgó beszennyeződések. A statikusnak négy változata van. Mi ez a négy? (何等為四?) (1) statikusság egy bizonyos nézőpont szerint, (2) statikusság a vágyak szerint, (3) statikusság a formákhoz való vonzódás szerint, (4) statikus vonzódás a (mundán) terhességhez. A négy statikus beszennyezettség az előidézője az összes mozgó beszennyeződésnek. A mozgók pillanatnyiak, azaz tudatvillanások és velejáróik (egy Dharma).

[0220a09] 「世尊!如是無明住地力,於有愛數四住地,無明住地其力最大。譬如惡魔波旬於他化自在天,色、力、壽命、眷屬、眾具、自在殊勝。如是無明住地力,於有愛數四住地,其力最勝,恒沙等數上煩惱依,亦令四種煩惱久住。阿羅漢、辟支佛智所不能斷,唯如來菩提智之所能斷。如是世尊!無明住地最為大力。

Magasztos, a nem-tudás, mely kezdet-nélküli idők óta létezik, tudattalan. A négy statikus beszennyeződésnek a alsóbb rétege a másodlagos beszennyeződések nagy ereje, de ezt a négy beszennyeződésnek az erejét még csak összehasonlítani sem lehet a beágyazott tudatlanságéval [ld.: nem-tudás], sem nagyságban, sem részekben, sem számban, sem példákban, sem okokban. A dolgok ezen való állása szerint a nem-tudás a legnagyobb erő, úgy is hívják, hogy "statikus vonzódás a (szupramundán) terhességhez." Például a bűnös Marák az istenek Paranirmitavashavartin osztályához tartoznak, mégis felűlmúlják ezeket az isteneket formájukban, színükben, ragyogásukban, erejükben, kíséretükben, méltóságteljességükben. Hasonló módon, a nem-tudás, melyet "statikus vonzódás a (szupramundán) terhességhez" névvel is illetnek, felülmúlja beágyazottságában ezt a négyet. Ez az alap, mely fölülmúlja a másodlagos beszennyeződések Gangesz homokszemeihez hasonló sokaságát. Ez hosszú időn keresztül együtt lakott a négy beszennyeződéssel. Ezt nem lehet kitörölni a Shravakák vagy a Pratyekák tudásával. Ezt csak a Tathagaták megvilágosodásának erejével lehet eltörölni. Magasztos, valóban, a nem-tudás nagy erő.

[0220a15] 「世尊!又如取,緣有漏業因而生三有。如是無明住地,緣無漏業因,生阿羅漢、辟支佛、大力菩薩三種意生身。此三地,彼三種意生身生及無漏業生,依無明住地,有緣非無緣。是故三種意生及無漏業,緣無明住地。世尊!如是有愛住地數四住地,不與無明住地業同,無明住地異,離四住地。佛地所斷,佛菩提智所斷。何以故?阿羅漢、辟支佛,斷四種住地,無漏不盡,不得自在力,亦不作證。無漏不盡者,即是無明住地。

Például az engedékenységgel mint feltétellel, és a kiáramlás akciójával, mint alap-okkal háromféle terhesség jön létre. Hasonlóképen a nem-tudással mint feltétellel, és nem-kiáramlási akcióval, mint alapvető okkal három tudat-által-létrejött test keletkezik, melyek a hatalmat elért Arhatokhoz, Pratyekabuddhákhoz és Bodhisattvákhoz tartozik. A nem-tudás a feltétele a a nem-kiáramlásos karma megjelenésének és a három tudat-által-létrejött test keletkezésének a három szinten. Magasztos, a feltétel meglétével, egy feltétel keletkezik. Ezért a nem-tudás a feltétele a nem-kiáramlási akciónak és a három elme-létrehozta testnek. Ezért ennek a neve azonos a "statikus vonzódás a (mundán) terhességhez" elnevezéssel. Ámbár ez az akció nem mutat közösséget azzal, amit "statikus vonzódás a (mundán) terhességhez" néven ismerünk, mivel a nem-tudással (beágyazott tudatlanság) valóban különbözik a négy statikus beszennyeződéstől. Ezt csak a Buddha szintjén lehet megszüntetni, és csak a Tathāgata megvilágosodott bölcsességével lehet gyökerestől kitépni. Mindez azért van, mert mikor az Arhatok és a Pratyekabuddhák eltávolítják a négy statikus beszennyeződést, akkor nem rendelkeznek az erővel melyekkel az áramlásokat meg lehet állítani, sem ennek a szükségszerűségének sincsennek tudatában.

[0220a25] 「世尊!阿羅漢、辟支佛、最後身菩薩,為無明住地之所覆障故,於彼彼法不知不覺。以不知見故,所應斷者不斷、不究竟。以不斷故,名有餘過解脫,非離一切過解脫;名有餘清淨,非一切清淨;名成就有餘功德,非一切功德。以成就有餘解脫、有餘清淨、有餘功德故,知有餘苦、斷有餘集、證有餘滅、修有餘道,是名得少分涅槃。得少分涅槃者,名向涅槃界。若知一切苦、斷一切集、證一切滅、修一切道,於無常壞世間、無常病世間,得常住涅槃;於無覆護世間、無依世間,為護為依。何以故?法無優劣故得涅槃;智慧等故得涅槃;解脫等故得涅槃;清淨等故得涅槃。是故涅槃一味等味,謂解脫味。

Magasztos, "az áramlások megszüntetése" olyan kifejezés, amelyik a beágyazódott tudatlanságra vonatkozik. A dolgok ezen való állása miatt még az Arhatok, Pratyekabuddhák és Bodhisattvák is határozatlanok, akadályozottak, mivel elvakítja őket a beágyazódott tudatlanság burka még utolsó életükben is. Ezért van az, hogy nem kutatják és nem értik meg a különböző Dharmák természetét. Nem kutatva és keresve ezeknek a természetét, nem tudják ezeket végleg megszüntetni, nem tudnak teljesen megtisztulni. Mivel sem véglegesen megszüntetni ezeket, sem teljesen megtisztulni nem képesek, ezért csak a "maradékkal kísért" megvalósításra képesek, vagyis nem szabadultak meg minden hibától. Mivel csak a "maradékkal kísért" tisztaság birtokában vannak, nincsenek birtokában a "teljes tisztaságnak". Erényeik "maradékkal kísértek" mivel nincsenek birtokában a "teljes erénynek". Magasztos, ezeknél a szenvedés megértése maradékkal kísért, a szenvedés keletkezésének megértése maradékkal kísért, a szenvedés megszüntetésének megértése maradékkal kísért, és a szenvedés megszüntetésére vezető út megvalósítása szintén maradékkal kísért.

[0220b11] 「世尊!若無明住地,不斷不究竟者,不得一味等味,謂明解脫味。何以故?無明住地不斷、不究竟者,過恒沙等所應斷法,不斷、不究竟,過恒沙等所應斷法不斷故,過恒沙等法應得不得、應證不證。是故無明住地積聚,生一切修道斷煩惱、上煩惱。彼生心上煩惱、止上煩惱、觀上煩惱、禪上煩惱、正受上煩惱、方便上煩惱、智上煩惱、果上煩惱、得上煩惱、力上煩惱、無畏上煩惱,如是過恒沙等上煩惱,如來菩提智所斷。一切皆依無明住地之所建立,一切上煩惱起,皆因無明住地,緣無明住地。世尊!於此起煩惱,剎那心剎那相應;世尊!心不相應無始無明住地。

Magasztos, mindazok akik elérkeztek a szenvedés maradékkal kísért megértéséhez, a szenvedés keletkezésének maradékkal kísért megértéséhez, a szenvedés megszüntetésének maradékkal kísért megértéséhez és a szenvedés megszüntetéséhez vezető út maradékkal kísért megvalósításához, azok elértek egy részleges Nirvanához. Azokat, akik elérkeztek a részleges Nirvanához, "a Nirvana birodalma felé irányítottaknak " nevezzük. Mindazok, akik teljesen kikutatják a szenvedést, akik megsemmisítik a szenvedés keletkezésének okait, akik megvalósítják a szenvedés megszüntetését, elérik az állandó, nyugodt és hűvös Nirvánát itt a földön, mely pusztulásnak és betegségnek van kitéve, és mindazoknak a védelmezői és menedéke lesznek ebben a világban, akiknek nincs védelmezője és menedéke. Miért? A Nirvánát nem érik el azok, akik különbséget tesznek a magasrendű és az alacsonyabbrendű természetek (dolgok) között: ezt azok érik el akiknek a tudásuk kiegyenlítő: azok érik el, akiknek a tudása és látása kiegyenlített. Ezért a Nirvana birodalmának egy egyedülálló íze van. Ezért úgy mondjuk, hogy a tudás és a megszabadulás íze azonos. Magasztos, az, aki nem távolítja el a beágyazott tudatlanságot, nem tisztul meg tőle, az nem érzi a Nirvana birodalmának egyedülálló ízét, annak a tudás és a megszabadulás íze különböző.

[0220b24] 「世尊!若復過於恒沙如來菩提智所應斷法,一切皆是無明住地所持所建立。譬如一切種子皆依地生,建立、增長,若地壞者彼亦隨壞。如是過恒沙等如來菩提智所應斷法,一切皆依無明住地生,建立增長;若無明住地斷者,過恒沙等如來菩提智所應斷法,皆亦隨斷。如是一切煩惱、上煩惱斷,過恒沙等如來所得一切諸法,通達無礙一切知見,離一切過惡,得一切功德。法王法主,而得自在,登一切法自在之地。如來、應、等正覺正師子吼:『我生已盡,梵行已立,所作已辦,不受後有。』是故世尊以師子吼依於了義,一向記說。

Miért? Aki nem távolítja el a beágyazott tudatlanságot s nem tisztul meg tőle, az nem távolítja el s nem tisztul meg azoktól a természetektől (dolgoktól), melyeket el kell távolítani, s melyek számosak mint a Gangesz homokszemei: és aki nem távolítja el és nem tisztul meg azoktól a természetektől, melyek számosak mint a Gangesz homokszemei, azok nem érik el és nem tapasztalják meg azokat az erényes természeteket, melyek számban felülmúlják a Gangesz homokszemeit. Magasztos, a dolgok ezen állása miatt a beágyazódott tudatlanság a forrás amelyből minden elsődleges és másodlagos beszennyeződés származik, amit a belső szemlélődés gyakorlatával kell eltávolítani. Ebből (nem-tudásból) származik aztán a gondolat, a nyugalom, a tiszta látás, a meditáció, az intenzív koncentráció, az egyensúly, a yoga, a tudás, a gyümölcs, a megértés , az erő és a félelemnélküliség másodlagos beszennyeződése.

[0220c08] 「世尊!不受後有智有二種。謂:如來以無上調御降伏四魔,出一切世間,為一切眾生之所瞻仰,得不思議法身。於一切爾焰地得無礙法自在,於上更無所作。無所得地十力勇猛,昇於第一無上無畏之地,一切爾炎無礙智觀不由於他,不受後有智師子吼。

"Magasztos, a másodlagos beszennyeződések, melyek számosabbak mint a Gangesz homokszemei, teljesen eltávolíttatnak a Tathagathák megvilágosodott bölcsessége által. Ezek mind a nem-tudásból keletkeztek. A nem-tudás az oka és feltétele minden másodlagos beszennyeződésnek és azok manifesztációinak. Ezek a manifesztációk pillanatnyiak, a tudat villanásai, egy Dharmával társítottak. Kezdet nélküli időktől fogva a nem-tudás a tudatot nélkülöző (tudattalan). A természetek, melyeket el kell távolítani, számosabbak mint a Gangesz homokszemei, és amelyek teljesen eltávolíttattak a Tathagathak megvilágosodott bölcsessége által, azok mindazok a természetek, melyeknek szubsztrátuma és alapja a nem-tudás. Például, legyen az bármilyen mag, fű, bokor, vagy fa, annak mind a talaj az alapja, abból hajt ki, és abból nő. Ha a hatalmas föld széthullana, szétesne és nem-létezővé válna, akkor minden mag, fű, bokor vagy fa széthullana, szétesne és nem-létezővé válna. Magasztos, hasonlóképen a természetek, melyeket el kell távolítani, és amelyek felülmúlják számban a Gangesz homokszemeinek számát, és melyek teljesen eltávolíttattak a Tathāgata megvilágosodott bölcsessége által, mind a nem-tudáson alapulnak, a nem-tudáson hajtanak ki, és azon növekednek. Ha a nem-tudás eltávolíttatna, vagy megtisztítottá válna, és nemlétezővé lenne, úgy a természetek, melyek eltávolítandók, és számban felülmúlják a Gangesz homokszemeit, és eltávolíttattak a Tathāgata megvilágosodott bölcsessége által, akkor azok mind eltávolíttatnának, megtísztíttatnának és nem-létezőkké válnának." Magasztos, mikor az összes beszennyeződéseket és a másodlagos beszennyeződéseket valaki eltávolította, akkor eléri a felülmúlhatatlan Buddha-természeteket melyek felülmúlják számban a Gangesz homokszemeit. Ekkor, mint egy Tathāgata-Arhat-Samyaksambuddha, eléri a minden természetek akadálytalan megértését, ez mindent-tudás és mindent-látás, minden tévedéstől mentes és minden tudással felruházott: a Dharma Királya, és a Dharma Ura: elérve ezt, az összes természetek Urává válva, az Oroszlán-Hangot (Simhanada) hallatja: "Születéseim befejeződtek: a tiszta élethez való visszatérés megtörtént: amit meg kellett tenni, meg lett téve: ezen túl semmi tudnivaló nincs." Mivel ez így van, a Tathāgata Oroszlán Hangjának Végső Jelentése (nitartha) van, és (az) megmagyarázza a jelentést egyenesen. Magasztos, a kijelentés: "ezen túl semmi tudnivaló nincs", két irányba mutat. A Tathāgata szétszórta és legyőzte a négy Marát egy Buddha hasonlíthatatlan győzelmével, elérte a Dharmakayát, mely a legmagasabban áll a világok felett, és az érző lények által felfoghatatlan. A Dharma Urává léve, fölülmúlhatatlanná válva mindenben ami tudható, világosan látja, hogy nincs már semmi, amit meg kell tenni, nincsennek már magasabb szintek, és nincs már semmi, amit még meg kéne érteni. Elérve így a legfelsőbb hasonlíthatatlan szintet, amely félelem-nélküli és felruházva a Tíz Erő hatalmával, és látva világosan a tudhatókat az akadálynélküli tudás által, az Oroszlán Hangot hallatta: "Ezen túl semmi tudnivaló nincs."

[0220c13] 「世尊!阿羅漢、辟支佛度生死畏,次第得解脫樂,作是念:『我離生死恐怖,不受生死苦。』世尊!阿羅漢、辟支佛觀察時,得不受後有,觀第一蘇息處涅槃地。世尊!彼先所得地,不愚於法、不由於他,亦自知得有餘地,必當得阿耨多羅三藐三菩提。

Magasztos, az Arhatok és Pratyekabuddhák felülkerekedtek a létforgatag veszélyein, és azonnal érezték a szabadulás örömét, erre a helyes felismerésre jutottak: megszabadulva a létforgatag veszélyeitől nem fogom többet érezni a létforgatag gyötrelmeit." Az Arhatok és Pratyekabuddhák, felismerve hogy "ezen túl semmi tudnivaló nincs", úgy határoztak, hogy a megállított lélegzet legfelsőbb nirvana-szintjén vannak. Ugyanakkor mikor ezt megállapították, meg-nem csalt subjektumai (dharmin) voltak a megfelelő szintnek. Ugyanakkor ragaszkodtak a gondolathoz: a másokra való támaszkodás nélkül elértem a nirvana maradékkal nevű fokozatot, így bizonyosan a hasonlíthatatlan tökéletesen befejezett megvilágosodás birtokában vagyok.

何以故?聲聞、緣覺乘皆入大乘,大乘者即是佛乘,是故三乘即是一乘。得一乘者得阿耨多羅三藐三菩提,阿耨多羅三藐三菩提者即是涅槃界,涅槃界者即是如來法身,得究竟法身者則究竟一乘,無異如來、無異法身,如來即法身;得究竟法身者,則究竟一乘,究竟者即是無邊不斷。

Miért? Az Arhatok és Pratyekabuddhák járművei bennfoglaltatnak a Nagy Járműben. Magasztos, a "Nagy Jármű" kifejezés a Buddha Járművet jelenti. Ezért a három járművet úgy számoljuk, mint egy járművet (Ekayana). Megvalósítva az "Egy Járművet" elérjük a hasonlíthatatlan, tökéletesen befejezett megvilágosodást. Magasztos, a "hasonlíthatatlan tökéletesen befejezett megvilágosodás" egy kifejezés a Nirvana Birodalmára. A "Nirvána Birodalma" egy kifejezés a Tathāgata Dharmakayajára. A Dharmakáya legfelsőbb megvalósítása az Egy Jármű. Magasztos, a Tathāgata nem egy dolog, és a Dharmakaya valamely más, mivel maga a Tathāgata a Dharmakaya. A Dharmakaya végső megvalósítása a végső Egy Jármű. Magasztos, a "végső Egy Jármű" egy kifejezés az Egy Jármű végső befejezettségére. Miért?

[0220c27] 「世尊!如來無有限齊時住,如來、應、等正覺後際等住。如來無限齊大悲,亦無限齊安慰世間。無限大悲、無限安慰世間,作是說者是名善說如來。若復說言無盡法、常住法,一切世間之所歸依者,亦名善說如來。是故於未度世間、無依世間,與後際等,作無盡歸依、常住歸依者,謂如來、應、等正覺也。

Mert a Tathāgata nem tartózkodik a behatárolt időben, a Tathāgata-Arhat-Samyaksambuddha a legvégső határnál tartózkodik. A Tathagaták könyörületének nincs időbeli határa, és nincs határa a lények megmentésére tett fogadalmuknak. Mikor az emberek felkiáltanak: "Az Ő világa iránti könyörületének nincs határa az időben, az Ő fogadalma minden időkre kiterjed", - akkor magára a Tathāgatara gondolnak. Mikor az emberek felkiáltanak:" Ő a világ javát szolgáló Menedék, melynek természete elpusztíthatatlan, örök, és megrendíthetetlen" - akkor magára a Tathagatára gondolnak. Magasztos, a dolgok ilyetén való állásával a Tathāgata-Arhat-Samyaksambuddhák ebben a menedék nélküli világban az elpusztíthatatlan, örök és megrendíthetetlen menedékek és védelmezők, a legvégső határokig.

[0221a04] 「法者即是說一乘道,僧者是三乘眾。此二歸依非究竟歸依,名少分歸依。何以故?說一乘道法,得究竟法身,於上更無說一乘法身。三乘眾者有恐怖,歸依如來,求出修學向阿耨多羅三藐三菩提,是故二依非究竟依,是有限依。覺也。

Magasztos, a "Dharma" az Egy Jármű útjának tanítására vonatkozó kifejezés. A "Sangha" egy kifejezés a három jármű gyülekezetére. A második ezekből a menedékekből csak egy függő menedék, nem a legnagyobb menedék. Miért? Mert a Dharma, mely az Egy Jármű útját tanítja, a Dharmakaya legfelsőbb megvalósítása, és ezen túl nincs semmi, mely az Egy Jármű útját tanítaná. A három jármű gyülekezete a félelemből kifolyóan menedéket keres a Tathagatában aztán keresi az előrehaladást a vallásos életben, tanul és gyakorol, és irányítást kap a hasonlíthatatlan tökéletesen befejezett megvilágosodás elérésére. Ezért a második menedék nem a legmagasabb, hanem egy idő határolta menedék.

[0221a10] 「若有眾生,如來調伏,歸依如來得法津澤,生信樂心歸依法、僧,是二歸依;非此二歸依,是歸依如來。歸依第一義者是歸依如來。此二歸依第一義,是究竟歸依如來。何以故?無異如來,無異二歸依。如來即三歸依。何以故?說一乘道。如來四無畏成就師子吼說,若如來隨彼所欲而方便說,即是大乘,無有三乘。三乘者入於一乘,一乘者即第一義乘。

Magasztos, amikor a Tathāgata által megszelídített érző lények a Tathaghatahoz mennek menedékért, azt az igazi természetből kifolyó hitükből teszik. Ezért szintén menedékért folyamodnak a Dharmához és a szerzetesek Sanghájához. Mivel hitük az igazi természetből kifolyó, azért fordulnak menedékért ehhez a két menedékhez. De amikor a (Shravakayana és a Pratyekabuddhayana követői) a Tathāgatahoz folyamodnak menedékért, nem az igazi természetből kifolyó hitükből teszik. Magasztos, a Tathāgatahoz folyamodni menedékért az igazi menedékért való folyamodás. A másik két menedékért való folyamodás szintén igazi, úgy kell megértenünk őket, mint végeredményben olyanokat, melyek azonosak a Tathagatához fordulással. Azért van ez, mert a Tathagáta nem egy dolog, a két menedék pedig valami más. Magasztos, a Tathāgata maga a három menedék. Azért van ez így, mivel a Dharma, mely az Egy Jármű útját tanítja, az a Tathāgata beszéde, a Tathāgata Oroszlán Hangja, melynek négyfajta bizonyossága van. Úgyszintén, azért van így, mert legyen bármi is a hitük, azt a Mahayana követőinek érdekében tanította a Tathāgata mindkét jármű számára. Amikor nincs terminológia a két jármű számára (külön terminológia) akkor ez a legvégső jelentés, amikor az Egy Jármű [Ekayana] az eredeti jármű, és magába foglalja mind a három járművet.

無邊聖諦章第六- Határtalan Nemes Igazság (paramārtha) - hatodik fejezet.

[0221a20] 「世尊!聲聞、緣覺初觀聖諦,以一智斷諸住地;以一智四斷、知、功德、作證,亦善知此四法義。世尊!無有出世間上上智、四智漸至及四緣漸至,無漸至法是出世間上上智。

Magasztos! (世尊) Shravakák (聲聞), Pratyekabuddhák (緣覺) először megértik (初觀) a Nemes Igazságokat (聖諦); így (以) egyfajta bölcsesség-tudás (一智 ~sarvākārajnatā) határozottan (斷) minden (諸) lakóhelyükön (住地); így (以) egyfajta bölcsesség-tudásukkal (一智 ~sarvākārajnatā) négy eelyes erőfeszítést (四斷), tudást (知), érdemeket (功德 ~guṇa) és tanúbizonyságot tenni (作證), valamint jól ismerik (亦善知) ezen négy Dharma értelmét (此四法義). Magasztos (世尊) nem ltezik (無有) Lokottara (出世間 ~lokottara, transzcendens világ) legmagasabb bölcsesség (上上智), A bölcsesség négy fomája fokozatosan lép fel (四智漸至), [ahogyan] fokozatosan teljesíti a négy feltételt (四緣漸至), nem fokozatosan jön (無漸至法) a Dharma szupramundán világ (出世間 ~lokottara) legmagasabb bölcsessége (上上智).

amikor egy hang-hallgató vagy Pratyekabuddha először megjegyzi a szent igazságot, nem csak egyfajta bölcsesség-tudást használ, hogy megszüntesse négy földön élő szerencsétlenségét a négy feltétel, ismeri az ismétlődő születés és halál szenvedését, befejezve erényes gyakorlását az úton, megszünteti a megpróbáltatások felhalmozódását, elérve a nirvanát, hogy véget vessen szenvedésének - jóllehet jól tudja a jelentésüket. Nem rendelkezik a legmagasabb szupramundán (lokottara) bölcsesség-tudással. Míg négyféle bölcsesség-tudása fokozatosan lép fel, ahogy fokozatosan teljesíti a négy feltételt, egy Tathagata legmagasabb szupramundán (lokottara) bölcsesség-tudása azonnali, nem fokozatosan jön.

[0221a23] 「世尊!金剛喻者是第一義智。世尊!非聲聞、緣覺不斷無明住地,初聖諦智是第一義智。世尊!以無二聖諦智斷諸住地。世尊!如來、應、等正覺,非一切聲聞、緣覺境界。不思議空智,斷一切煩惱藏。世尊!若壞一切煩惱藏究竟智,是名第一義智。初聖諦智非究竟智,向阿耨多羅三藐三菩提智。 Magasztos (世尊)! Gyémáthoz hasonlatos (金剛喻 / vajra) a legfelsőbb tudás bölcsessége (第一義 ~paramārtha 智). Magasztos (世尊)! Sem (非) a Shravakák (聲聞), Pratyekabuddhák (緣覺) nem tud véget vetni (不斷) a földön létező nem-tudásnak (無明住地), megszerzett nemes igazság kezdeti bölcsesség-tudásával (初聖諦智是第一義智). Magasztos (世尊) így (以) [csak egy Tathagata] bölcsesség-tudása a nem kettős nemes igazságról (無二聖諦智) képes véget vetni minden földi megmaradt gyötrelemnek (斷諸住地). Magasztos (世尊) egy Tathagata (如來), Arhat (應), Samyak-Sa?buddha, (等正覺 ~samyaksaṃbodhi) aki sem minden Shravaka (非一切聲聞) vagy Pratyekabuddha állapotában van (緣覺境界), a Dharma ürességének felfoghatatlan bölcsességét ismeri el (不思議 空智), hogy teljesen elpusztítson minden szenvedést (斷一切煩惱藏). Magasztos (世尊)! a végső bölcsesség-tudás, amely elpusztítja az összes baj rejtekét (若壞一切煩惱藏), a legmagasabb igazság bölcsesség (究竟智). Ez nevezhető (是名) legfelsőbb igazság (第一義 ~ paramārtha) bölcsességének (智). A szent igazság kezdeti bölcsesség-ismerete (初聖諦 ~ paramārtha, 智) sem a végső bölcsesség-tudás (非究竟智), hanem a felülmúlhatatlan tökéletes megvilágosodáshoz vezető (向阿耨多羅三藐三菩提 ~anuttara-samyak-sambodhi) bölcsesség (智).

Magasztos, a dolgok ilyetén való állásával, minden Shravaka és Pratyekabuddha birtokában van a Nemes Igazságokból származó tudásnak, mely eltávolítja a statikus beszennyeződéseket, de nincsenek birtokában a Nemes Igazságok olyan (fokú) ismeretének, mely eltávolítja a statikus (beszennyeződéseket.) Magasztos, a Tathāgata-Arhat-Samyaksambuddhák kívül vannak a Shravakák és Pratyekabuddhák érzéki birodalmán, és eltávolítottak minden beszennyezőt az elképzelhetetlen üresség tudásával. Ez a legvégső tudás, mely felbomlasztja a beszennyeződések egész tárházát. Helyes Tudásnak neveztetik. A Nemes Igazságok első fajta tudása nem a végső tudás, hanem csak egy (fajta) tudás az úton, mely a hasonlíthatatlan tökéletesen befejezett megvilágosodáshoz vezet.

[0221b02] 「世尊!聖義者,非一切聲聞、緣覺,聲聞、緣覺成就有量功德,聲聞、緣覺成就少分功德,故名之為聖。聖諦者,非聲聞、緣覺諦;亦非聲聞、緣覺功德。世尊!此諦如來、應、等正覺初始覺知,然後為無明[穀-禾+卵]藏世間開現演說,是故名聖諦。

Magasztos (世尊), a nemes elnevezés ((聖義者) nem nevezhető minden Shravakákra (非一切聲聞) vagy Pratyekabuddhákra, bár szent lénynek hívják a mérhető és szelíd erény [az ő elérése] miatt (緣覺成就有量功德 ~guṇa), Shravaka (聲聞) vagy Pratyekabuddha és nem alapul a gyengébb erénye [elérésének] (緣覺成就少分功德 ~guṇa), a nemesség nem ez a tény (故名之為聖 ). A nemes igazság (聖諦者 ~paramārtha) sem Shravaka (非聲聞) Pratyekabuddha igazsága (緣覺諦), valamint (亦) sem Shravaka (非聲聞) Pratyekabuddha (緣覺) érdeme (功德 ~guṇa ). Magasztos (世尊)! Ez az igazság (此諦) Thatagata (如來), Arhat (應) tökéletesen megvilágosodott (等正覺 ~samyaksaṃbodhi) kiinduló tudatossága (初始覺知), felfedezi azt a világnak, amely a tudatlanság tárházában van (然後為無明 [穀-禾+卵] 藏世間開現演說). Ezért hívjuk (是故名) nemes igazságnak (聖諦).

Magasztos a "nemes" elnevezés nem alkalmazható sem a Shravakák, sem a Pratyekabuddhák egyikére sem. Mindegyiküknek mérhető érdeme van, és mivel érdemeik alárendeltek az Igazságnak, a Shravakák és Pratyekabuddhák (csak) ezért neveztetnek nemeseknek (聖 ~ārya). A Nemes Igazságok nem Igazságok amelyek a Shravakákhoz és Pratyekabuddhákhoz tartoznak, nem érdemek, melyek hozzájuk tartoznak. Magasztos, ezeket az igazságokat a Tathāgata-Arhat-Samyaksambuddhák ismerték fel először, és miután teljesen megértették, kinyilvánították és tanították a világnak, mely teljesen el van zárva a nem-tudás burkában. A Nemes Igazságokat így kell megértenünk.

如來藏章第七 - A Tathāgatagarbha - hetedik fejezet.

[0221b09] 「聖諦者,說甚深義,微細難知,非思量境界。是智者所知,一切世間所不能信。何以故?此說甚深如來之藏。如來藏者,是如來境界,非一切聲聞、緣覺所知。如來藏處,說聖諦義。如來藏處甚深故,說聖諦亦甚深,微細難知,非思量境界,是智者所知,一切世間所不能信。

A nemes igazság (聖諦者) elmondja [a Dharmák] mély jelentését (說甚深義) mely finom, nehéz megismerni (微細難知) és a gondolkodó tudat fölött van (非思量, 境界 ~viṣaya). Csak egy bölcs ember [a Buddha] ismerheti (是智者所知), és az egész világ (一切世間) nem tudja elhinni (不能信). Miért (何以故)? Mert feltárja a mélységes Tathagata Rejtekét (此說甚深如來之藏) [tathagata-garbha]. A Tathagata Rejteke / Tudata (如來藏者) a Tathagata Világa (是如來境界 ~viṣaya), amely minden Shravaka (非一切聲聞) vagy Pratyekabuddha számára ismeretlen (緣覺所知). A Tathagatagarba (如來藏處) mondható (說) nemes igazság (聖諦 ~paramārtha) jelentése (義). [Mivel] a Tathagatagarba mély (如來藏處甚深故), a feltárt nemes igazság is mély (聖諦亦甚深), nagyon finom/kicsiny s nehezen érthető (微細難知), a gondolkodó elmét túli (非思量境界). Bár egy bölcs ember tudja ezt (是智者所知), az egész világ (一切世間) nem tudja elhinni (不能信).

Magasztos, a Nemes Igazságok értelmének magyarázata mély, nehezen érthető, nehezen megítélhető, és nincs a logikus gondolkodás [hatodik tudat] birodalmában. Csak egy bölcs ember tudja igazán értékelni. Egyetlen egy világi személy sem képes elhinni. Miért? Mert ez a mély tanítás megmagyarázza a Tathāgatagarbhát. A Tathāgatagarbha a Tathāgata birodalma. Ez nem a Shravakák, vagy Pratyekabuddhák birodalma. Magasztos, a Tathāgatagarbha a Nemes Igazságok értelmi magyarázatának a helye. Mivel a Tathāgatagarbha helye mély (értelmű) , ezért a Nemes Igazságok magyarázata mély, nehezen érthető, nehezen megítélhető, és nincs a logikus gondolkodás birodalmában. Csak egy bölcs ember tudja megérteni. Egyetlen egy világi személy sem képes elhinni.

法身章第八 - A Dharmakaya [Dharma Test / Tathāgata Dharma Teste] - nyolcadik fejezet

[0221b17] 「若於無量煩惱藏所纏如來藏不疑惑者,於出無量煩惱藏法身亦無疑惑。於說如來藏、如來法身、不思議佛境界及方便說,心得決定者,此則信解說二聖諦。如是難知難解者,謂說二聖諦義。何等為說二聖諦義?謂說作聖諦義、說無作聖諦義。說作聖諦義者,是說有量四聖諦。何以故?非因他能知一切苦斷、一切集證、一切滅修、一切道。是故世尊!有有為生死、無為生死。涅槃亦如是,有餘及無餘。說無作聖諦義者,說無量四聖諦義。何以故?能以自力知一切受苦斷、一切受集證、一切受滅修、一切受滅道。如是八聖諦,如來說四聖諦。如是四無作聖諦義,唯如來、應、等正覺事究竟,非阿羅漢、辟支佛事究竟。何以故?非下、中、上法得涅槃。何以故?如來、應、等正覺,於無作四聖諦義事究竟,以一切如來、應、等正覺,知一切未來苦、斷一切煩惱上煩惱所攝受一切集、滅一切意生身、除一切苦滅作證。

Ha a mérhetetlen (無量) szenvedésbe (煩惱) burkolt (藏) Tathagata Tudatban (如來藏) nincs kétség (不疑惑), [akkor] a mérhetetlen (無量) szenvedésbe (煩惱) burkolt/rejtett (藏) Dharma Testben (法身) sincs semmi kétség (無疑惑). [ha rájönnek, hogy üresek]. Ha ez mondható (於說) a Tathāgata Tudatra (如來藏), Tathāgata Dharma Testre (如來法身), nem-elképzelhető (不思議) Buddha állapotának igazságnak (佛境界, ld.: 境界 ~viṣaya) elérése (及) !ügyes eszközökkel (方便說), tapasztalat (心得) [általi] döntéssel (決定), ez egyébként (此則) mint igyekezet (信解 ~adhimokṣa) két abszolút igazság (二聖諦 ~paramārtha). Így (如是) ezt nehéz megismerni (難) és nehéz (知難) megérteni (解), megmondani (謂說) mi a két nemes / abszolút igazság (二聖諦 ~paramārtha) jelentése / értelme (義). Mi mondható (何等為說) a két nemes igazság értelmének? (二聖諦義). Az egyiket hívjuk (謂說) "csináláson keresztüli nemes igazság értelme" (作聖諦義) a másikat mondhatjuk (說) "nem-csináláson keresztüli nemes igazság értelme" (無作聖諦義). Beszélve a "csináláson keresztüli nemes igazság értelméről" (說作聖諦義), akkor beszélünk (是說) [akkor] van [mérhető] mennyiége (有量) a Négy Nemes Igazságnak (四聖諦 ~cattāri ariyasaccāni) Miért? (何以故). Mivel rá [Buddhára] támaszkodik, nem sikerül ismernie (非因他能知) az összes szenvedést határozottan (一切苦斷), minden [szenvedéseinek] felhalmozódását megszüntetnie (一切集證), véget vetnie minden vágynak (一切滅修), minden ösvényen (一切道) [teljesítenie gyakorlatát]. Ezért, Magasztos! (是故世尊) ezért létezik (有) "okok és körülmények közöt kialakult élet és halál [samsara]" (有為 ~saṁskṛta, 生死) és "nem kialakuló-, okait és körülményeit nem létrehozó élet és halál [samsara]" (無為 ~asaṁskṛta, 生死). A Nirvana is ilyen (涅槃亦如是), maradékkal levő (有餘 ~sopadhiśesa) és maradék nélküli (無餘 ~niravaśeṣa). Mondva a (說) a "nem-csináláson keresztüli nemes igazsg értelmét" (無作聖諦義) akkor mérhetetlen (說無) Négy Nemes Igazság értelme (量四聖諦義). Miért? (何以故). Képes megismerni saját erőt használva [mint egy Buddha] (能以自力知), az összes szenvedést (一切受苦斷), minden gyötrelmek felhalmozódásának okát (一切受集證), véget vet minden szenvedésnek (一切受滅修), ésbeteljesíteni mindent a szenvedéseket megszüntető utat (一切受滅道). Így (如是) a nyolc nemes igazság (八聖諦), a Thatagata (如來) mondja (說) Négy Nemes Igazság (四聖諦). Így (如是) a négy nem-csináláson keresztüli nemes igazság (四無作聖諦) értelmét (義) igazán Tathagata (唯如來), kellene (應) teljes megvilágosodást (等正覺 ~samyaksaṃbodhi) mindenek után (事究竟), sem (非) Arhat (阿羅漢) Pratyekabuddha (辟支佛) mindenek után (事究竟). Miért? (何以故) Sem alacsony, közepes vagy magas Dharmának nincs Nirvána-ja (非下中上法得涅槃) [ nirvána fokozatosan nem érhető el alacsony, középső és magas dharmák gyakorlásával]. Miért? (何以故). Thatagata (如來), kellene (應), teljes megvilágosodás (等正覺 ~samyaksaṃbodhi) benne a "nem-csináláson keresztüli négy nemes igazság" (於無作四聖諦) értelmében (義) mindenek után (事究竟). Ezért (以) minden Thatagata (一切如來), kellene (應), teljes megvilágosodás (等正覺), ismer minden (知一切) jövőbeli (未來) szenvedést (苦), megszüntet minden szenvedést és okait (斷一切煩惱上煩惱), fogadja és gondozza az összes összegyújtöttet (攝受一切集), elpusztítja (滅) minden (一切) tudat által létrehozott testet (意生身 ~manomayakāya) [mert véget vetett megváltoztatható születésének és halálának], kivéve (除) összes szenvedés (一切苦) megszüntetés (滅) bizonyítékát (作證).

Magasztos, aki nem kételkedik abban hogy a Tathāgatagarbha el van zárva a beszennyeződések halmazában, az úgyszintén nem kételkedik abban, hogy a Tathāgata Dharmakayaja megszabadult a beszennyeződések halmazából. Mikor valakinek az elméje eléri a Tathāgatagarbha végső jelentésének értelmét, a Tathāgata Dharmakayaját, a Buddha felmérhetetlen birodalmát, akkor magától értetődő bizalom és meggyőződés támad fel benne a Nemes Igazságok kétfajta magyarázata iránt. A Nemes Igazságok kétfajta magyarázatának értelmét tudni és megérteni nagyon nehéz. Magasztos, mi a kétfajta magyarázat a Nemes Igazságok jelentésére való tekintettel? (Ezek) a Teremtett és a Nemteremtett magyarázatai a Nemes Igazságok jelentésére való tekintettel. A Nemes Igazságok "Teremtett" magyarázatai azok jelentését egy bizonyos intellektuális behatároltsággal mutatják be. És vajon miért? Mert mikor valaki egy más személy magyarázatára bízza rá magát, nem kutatja át mind a szenvedéseket, nem távolítja el minden szenvedés forrásait, nem valósítja meg minden szenvedés megszűnését, és nem gyakorolja a minden szenvedés megszűnéséhez vezető utat. A dolgok ilyetén való állásával nem csak a konstruált és a nemkonstruált Samsáráról beszélhetünk, de a konstruált, és a nemkonstruált Nirvánáról is. Magasztos, a Nemes Igazságok "Nemteremtett" magyarázatai azok jelentését intellektuális behatároltságok nélkül mutatják be. És vajon miért? Mert mikor saját magára támaszkodik, akkor kikutatja a mélyen érzett szenvedéseket, megszünteti a szenvedések mélyen érzett forrásait, megvalósítja a szenvedések mélyen érzett megszüntetését, és gyakorolja a mélyen érzett utakat melyek a (szenvedések) megszüntetéséhez vezetnek. A dolgok ilyetén való állásával, a Tathāgata magyarázatával a négy Nemes Igazságból nyolc Nemes Igazság lesz, (négy "Teremtett", és négy "Nemteremtett".) "Magasztos, a Tathāgata-Arhat-Samyaksambuddhák tökéletesek ebben a négy "Nemteremtett" Nemes Igazság magyarázatában. A Shravakák és Pratyekabuddhák nem tökéletesek benne, mivel azok nem képesek megérteni a Nirvana birodalmát a természetek felsőrendű, középszerű, és alsórendű jelentése szerint. De akkor hogyan lehetséges, hogy a Tathāgata - Arhat - Samyaksambuddhák tökéletesek a Nemes Igazságok " Nemteremtett" magyarázatában? Azért van ez, mert a Tathāgata - Arhat - Samyaksambuddhák teljesen tudják a jövőbeli szenvedéseket, megszüntetik a szenvedés minden forrását, mely magába foglal minden beszennyeződést és minden másodlagos beszennyeződést, és megvalósítják a minden szenvedések megszüntetését egészen az elme aggregátumának megszüntetéséig.

[0221c07] 「世尊!非壞法故,名為苦滅。所言苦滅者,名無始無作、無起無盡、離盡常住、自性清淨,離一切煩惱藏。世尊!過於恒沙不離、不脫、不異、不思議佛法成就,說如來法身。世尊!如是如來法身不離煩惱藏,名如來藏。

Magasztos! (世尊), a nem romlott/megtört Dharma (非壞法) nevezhető (名為) a szenvedés megszűnéseének (苦滅), beszélve a szenvedés megszűnéséről (言苦滅), az nevezhető (名) [melynek] nics kezdete (無始), nincs semmilyen akciója / tevékenysége / csinálása (無作), nem keletkezik (無起), nincs vége (無盡), elhagy (離) minden (盡) hosszú-távú tartozkodási helyet [lakhelyet] (常住), alapvető természete (自性 ~svabhāva) [Buddha természet] tiszta és nyugodt (清淨), elhagy (離) minden (一切) szenvedés (煩惱) rejtett (藏) .

Magasztos, a szenvedés megszűnése nem a Dharma lerombolása. És vajon miért? Azért mert a Tathagata Dharmakayája a "szenvedés megszüntetése"-nek neveztetik, és az kezdetnélküli, nemteremtett, nemszülető, nemmeghaló, nem halálnak-alávetett, állandó, rendületlen, nyugodt, örök: legbensejéig tiszta, nemérintett a beszennyeződések halmazaitól, és amelyet a Buddha-természeteknek a Gangesz homokszemeinél is nagyobb sokaságú serege kísér, melyek végtelenek, és megszabadítottként ismertek és elképzelhetetlenek. A Tathagata Dharmakayaja amikor nem elválasztott a beszennyeződések halmazaitól, Tathagatagarbhának neveztetik.

法身章第八 - A Dharmakaya [Dharma Test / és Üresség-tudása] - kilencedik fejezet.

[0221c13] 「世尊!如來藏智是如來空智。世尊!如來藏者,一切阿羅漢、辟支佛、大力菩薩,本所不見,本所不得。

Magasztos (世尊), a Tathāgatagarbha tudása (如來藏智) a Tathagaták üresség-tudása (如來空智). Magasztos! (世尊) a Tathāgatagarbha [olyan] valami (如來藏者), minden Arhat (一切阿羅漢), Shravakák (辟支佛) és Pratyekabuddhák (大力菩薩) nem láttak meg (本所不見), vagy nem értettek meg (本所不得).

Magasztos, a Tathagatagarbha tudása a Tathagaták üresség-tudása. A Tathagatagarbha olyan valami, amit nem láttak meg, vagy nem értettek meg a Shravakák, vagy a Pratyekabuddhák. A Buddha azonban közvetlenül látja, és megérti.

[0221c16] 「世尊!有二種如來藏空智。 世尊!空如來藏,若離、若脫、若異一切煩惱藏。 世尊!不空如來藏,過於恒沙不離、不脫、不異、不思議佛法。 世尊!此二空智,諸大聲聞能信如來。一切阿羅漢、辟支佛空智,於四不顛倒境界轉。是故一切阿羅漢、辟支佛,本所不見、本所不得。一切苦滅,唯佛得證,壞一切煩惱藏,修一切滅苦道。

Magasztos (世尊), Kétféle (有二種) a Tathāgatagarbha (如來藏) ürességtudása (空智). Magasztos (世尊), üres a Tathāgatagarbha (空如來藏) beszennyeződésektől (若離) halmazaitól melyek különállók, és nem-megszabadítottként ismertek. Magasztos (世尊), nem üres a Tathāgatagarbha (不空如來藏) a mértéktelen - mint a Gangesz homokszemei - (過於恒沙) nem távozik (不離), nem veszik el (不脫), nem különbözik (不異) felfoghatatlan (不思議) Buddhadharma (佛法). [nem üres a Buddha-dharmáktól melyek nem különállók, elképzelhetetlenek, számtalanabbak mint a Gangesz homokszemei, és megszabadítottként ismertek] Magasztos (世尊), ez a két üresség bölcsessége (此二空智) felkelti a hit bizalmát a nagy Śrāvaka (大聲聞) is, minden Arhat (一切阿羅漢) és Pratyekabuddhha üresség bölcsessége (辟支佛空智) magába foglalja a négy megtévesztés álapotát (於四不顛倒境界轉, 顛倒境界 ~viṣaya). Ezért minden Arhat (是故一切阿羅漢) és Pratyekabuddhák (辟支佛) nem látták meg (本所不見) és nem értették meg (本所不得) minden szenvedések megszüntetését (一切苦滅). Buddha ezt közvetlenül tapasztalta (唯佛得證), és megértette. Meghaladva beszennyeződések halmazain (壞一切煩惱藏), és végigment minden szenvedés megszüntetéséhez vezető úton (修一切滅苦道).

Magasztos, A Tathagatagarbha ürességtudása kétféle. E kettő a következő: Magasztos, a Tathagatagarbha üres a beszennyeződések halmazaitól melyek különállók, és nem-megszabadítottként ismertek. Magasztos, a Tathagatagarbha nem üres a Buddha-dharmáktól melyek nem különállók, elképzelhetetlenek, számtalanabbak mint a Gangesz homokszemei, és megszabadítottként ismertek. Magasztos, a Tathagatagarbha kétfajta üresség-tudása felkelti a Magasztosban való hit bizalmát már a nagy Sravakákban is. Magasztos, a Shravakák és a Pratyekabuddhák üresség-tudása magába foglalja a négy megmagyarázhatatlan dolgot. A dolgok ilyetén való állásával, sem a Shravakák, sem a Pratyekabuddhák nem látták meg és nem értették meg a minden szenvedések megszüntetését. A Magasztos ezt közvetlenül tapasztalta, és megértette. Igy fölülkerekedett a beszennyeződések halmazain, és végigment az úton, mely a szenvedés megszüntetéséhez vezet.

一諦章第十 - Az Egy Igazság (~bhūtatathatā) - tizedik fejezet.

[0221c25] 「世尊!此四聖諦,三是無常,一是常。何以故? 三諦入有為相,入有為相者是無常。無常者是虛妄法。虛妄法者,非諦、非常、非依。是故苦諦、集諦、道諦,非第一義諦,非常、非依。

Magasztos (世尊), a Négy Nemes Igazság (此四聖諦) közül három Igazság nem-állandó (三是無常), és egy Igazság az állandó (一是常). Miért van ez így? (何以故). A három Igazság a konstruált dolgok formájába lépve létezik (三諦入有為相) s ami a konstruált dolgok formájába lépve létezik, az nem-állandó (入有為相者是無常). Az állandótlan dolgoknak (無常者) illuzórikus Dharmája van (虛妄法). Az illuzorikus Dharmák (虛妄法者) nem-valódiak (非諦), nemállandóak (非常), és nem képeznek menedéket (非依). Ezért a Szenvedés Igazsága (是故苦諦), a Szenvedés Keletkezése (集諦) és a Szenvedés Megszüntetéséhez Vezető Út (道諦) nem igazak (非第一義諦), nem a legfelsőbb igazság (~ paramārtha), nemállandó (非常), nem képez menedéket (非依)

Magasztos, a négy Nemes Igazság közül három Igazság nem-állandó, és egy Igazság az állandó. Miért van ez így? Azért, mert a három Igazság a konstruált dolgok karakterisztikájával rendelkezik, és minden, ami a konstruált dolgok karakterisztikájával rendelkezik az állandótlan. Az állandótlan dolgoknak illuzórikus természete van. Az illuzorikus természetű dolgok nem-igazak, állandótlanok, és nem képeznek menedéket. Ezért a Szenvedés Igazsága, a Szenvedés Keletkezése és a Szenvedés Megszüntetéséhez Vezető Út tulajdonképen nem igazak, állandótlanok, és nem képeznek menedéket.

一依章第十一 - Az egyedüli menedék állapota - tizenegyedik fejezet.

[0222a01] 「一苦滅諦,離有為相,離有為相者是常。常者非虛妄法。非虛妄法者,是諦、是常、是依。是故滅諦,是第一義。

Egy, (一) a szenvedés megszüntetésének igazsága (苦滅諦), túlvan (離) a saṃskṛta formákon (有為 ~saṃskṛta, 相) [az észlelés tárgya, konstruált dolgok karakterisztikájával rendelkezők világa], mindaz, ami túlvan a (離) a saṃskṛta formákon (有為相), az állandó (是常). Mindeaz [ami állandó], (常), nem illuzórikus Dharmák (非虛妄法). A nem illuzórikus Dharma (非虛妄法) igaz (是諦), állandó (是常) menedéket adó (是依). Következésképpen (是故) a szenvedés megszüntetésének igazsága (滅諦) a legfelsőbb nemes igazság (第一義 ~paramārtha).

A négy közül egyedül csak egy, - a Szenvedés Megszüntetése - nem tartozik a konstruált dolgok karakterisztikájával rendelkező birodalomba. Mindaz, ami nem tartozik a konstruált dolgok karakterisztikájával rendelkezők birodalmába, az állandó. Mindaz, ami állandó, híjával van az illuzórikus természetnek. Minden ami híjával van az illuzórikus természetnek az igaz, állandó, és menedéket képez. Ezért az Igazság - a Szenvedés Megszüntetése - a realitásban való Igazság, állandó, és menedéket adó.

一依章第十一 - Az egyedüli menedék állapota - tizenkettedik fejezet.

[0222a05] 「不思議是滅諦,過一切眾生心識所緣,亦非一切阿羅漢、辟支佛智慧境界。譬如生盲不見眾色,七日嬰兒不見日輪。苦滅諦者,亦復如是!非一切凡夫心識所緣,亦非二乘智慧境界。凡夫識者二見顛倒;一切阿羅漢、辟支佛智者,則是清淨。邊見者,凡夫於五受陰,我見、妄想、計著,生二見,是名邊見,所謂常見、斷見。見諸行無常,是斷見非正見;見涅槃常,是常見非正見。妄想見故,作如是見。於身諸根分別思惟,現法見壞,於有相續不見,起於斷見,妄想見故;於心相續愚闇,不解不知,剎那間意識境界,起於常見,妄想見故。此妄想見,於彼義若過若不及,作異想分別,若斷若常。顛倒眾生,於五受陰,無常常想、苦有樂想、無我我想、不淨淨想。一切阿羅漢、辟支佛淨智者,於一切智境界及如來法身,本所不見。

Elképzelhetetlen (不思議) a szenvedés megszüntetésének nemes igazsága (滅諦) az összes érző lény (一切眾生) szándékának (心識) előre meghatározott [módján] (緣) [előre meghatározott ragaszkodás által], azon túl (亦) nem minden (非一切) Arhat (阿羅漢) és Pratyekabuddha (辟支佛) bölcsességének (智慧) világában / szférájában (境界 ~viṣaya). Egy analógia szerint (譬如) a született vak (生盲不見) nem látja a sok formát (眾色), egy hétnapos (七日) csecsemő (嬰兒) nem látja a napot (不見日輪). A szenvedés megszüntetéséről szóló nemes igazság (苦滅諦) éppen ilyen! (亦復如是). Nem minden (非一切) közönséges lény (凡夫 ~pṛthagjana) szándéka (心識) előre meghatározott (所緣) [előre meghatározott ragaszkodású], épp így, a két-kocsi-mentes (亦非二乘) bölcsesség (智慧) világa / szférája (境界 ~viṣaya). Közönséges személy (凡夫 ~pṛthagjana) tudása (識) [észlelési területe] két nézet (二見) téveszmélye (顛倒 ~viparyāsa). Minden Arhat (一切阿羅漢) és Pratyekabuddha (辟支佛) tudása (智) tiszta és csendes (則是清淨). Az extrém nézete (邊見) a közönséges lényeknek (凡夫 ~pṛthagjana) benne van (於) a ragaszkodás öt aggregátumában (五受陰), az önmaguk nézete (我見) és fantázia (妄想) [mely érző lényt alkot] számításából ((計著) születik a két [ellentétes] nézet (生二見), melyet nevezhetünk (是名) két extrém nézetnek (邊見 ~antagrāhadṛṣṭi), szintén nevezhető konstant nézetnek (所謂常見), határozott nézetnek (斷見). Amikor látja (見) minden kondícionált jelenség nem-állandóságát (諸行無常) [hogy minden folyamat átmeneti], akkor az (是) határozottan látja (斷見) nem-valóság nézetét (非正見). Látni a Nirvana állandóságát (見涅槃常) akkor (是) ugyanúgy (常見) nem-valóság nézetét (非正見) [látja]. A megtévesztő nézet (妄想見) létrehozás szemlélete (作如是見). A testben (於身) minden gyökér (諸根) megkülönböztető (分別) gondolat (思惟), a Dharma manifesztációja a világon (現法) helytelen [tört] nézet (見壞), ettől létezik (於有) az ok-okozati összefüggés (相續 ~saṃtati) nem látása (不見), ezért jön létre (起於) a határozott látásban (斷見) a téveszmék / illúziók / fantáziák látása (妄想見); a tudatban (於心) ok-okozati összefüggés (相續 ~saṃtati) nehézkes bezárása (愚闇), nem érti, nem tudja (不解不知), azonnali (剎那 ~kṣaṇa) tudat tudatosság (意識 ~manovijñāna) objektumainak világa (境界 ~viṣaya) felmerül a (起於) az eternalisztikus nézet (常見 ~śāśvatadṛṣṭi) megtévesztett tudat látása (妄想 ~vikalpa, 見). Ez a megtévesztett tudat látás (此妄想見) ebben az érzékelésben (於彼義) áthaladva (若過) !nem kielégítő (若不及) különböző gondolatokkal megkülönböztetni (作異想分別) mint abszolút (若斷) m int folytonos / állandó (若常). megtévesztése (顛倒 ~viparyāsa) az érző lényeknek (眾生) az öt telhetetlen perszonalisztikus aggregátum miatt van (於五受陰), nem állandó (無常 ~anitya), mindig formai (常想) [állandótlan állandó], a szenvedés gyönyör (苦有樂想), a nem-én az én (無我我想), és a tisztátalan tiszta (不淨淨想).

Magasztos, az Igazság - a Szenvedés Megszüntetése - túl lévén az érző lények számára az észlelés tárgyán, elképzelhetetlen a Shravakák és Pratyekabuddhák számára, és tudásukat meghaladó. Például, ahogy egy vak nem látja a formákat, vagy egy hét napos csecsemő nem képes látni a napot, éppúgy az Igazság, a Szenvedés Megszüntetése nem tartozik a mindennapi közönséges éretlen lények észlelési területéhez, sem a Shravakák és a Pratyekabuddhák által birtokolt tudás nem képes azt beborítani. Magasztos, a "közönséges éretlen lények észlelési területe" a terminológia a két extrém nézetre. A "Shravakák és Pratyekabuddhák tudása" a terminológia a tiszta tudásra. A "két extrém nézet" a terminológia az éretlen közönséges személyek vélekedésére, kik egoisztikusan ragaszkodnak az öt telhetetlen perszonalisztikus aggregatumhoz. Magasztos, két "extrém nézet" van: és mi ez a kettő? A nihilisztikus nézet, és az eternalisztikus nézet. Ha azt a megfigyelést tesszük: "A konstruált nem állandó", akkor ez egy nihilisztikus vélemény (?), nem helyes vélemény. Ha azt a megfigyelést tesszük: "a Nirvana állandó" akkor az egy eternalisztikus vélemény, és ez nem volna egy helyes vélemény. Miért van ez így? Magasztos, amikor valaki észleli,hogy a test, az érzékszervek , érzések , akarati megnyilvánulások hanyatlanak a jelenlegi életben, és nem tudja megérteni azok transmigrációját, akkor emiatt nézetei zavarodottá válnak, és ez a nihilisztikus nézet. Magasztos, amikor valaki zavarodott a tudat-folyammal kapcsolatban, és nem tudja megérteni a tudat pillanatnyi eltűnését, véleménye ennél az oknál fogva az, hogy az észlelések birodalma nem változik, ez az eternalista vélemény. Magasztos, az ennek megfelelő vélemények alakítják aztán ki a nihilista vagy eternalist álláspontot, mivel nézeteik túl messze távoztak a jelentéstől, vagy nem képesek átfogni a jelentést, avagy nézeteik jellemzőikben kevertek. Magasztos, az érző lények az öt telhetetlen perszonalisztikus aggregátum miatt mennek téves irányban, azt gondolván, hogy az állandótlan állandó, a szenvedés gyönyör, a nem-én az én, és a tisztátalan tiszta."

[0222a21] 「或有眾生,信佛語故,起常想、樂想、我想、淨想,非顛倒見,是名正見。何以故?如來法身是常波羅蜜、樂波羅蜜、我波羅蜜、淨波羅蜜。於佛法身,作是見者,是名正見。正見者,是佛真子,從佛口生、從正法生、從法化生,得法餘財。

Ha egy érző lény (或有眾生) hisz Buddhában, szavaiban (信佛語故) felkelti (起) az állandóság fogalmát (常想), boldogság fogalmát (樂想), én fogalmát (我想), tisztaság fogalmát (淨想), akkor ez nem fordított vélemény (非顛倒見), az nevezhető Helyes Nézetnek (是名正見). Miért? (何以故) A Tathagata Dharma teste (如來法身) az örökkévalóság tökéletessége (常波羅蜜 ~pāramitā), a boldogság tökéletessége (樂波羅蜜), a én tökéletessége (我波羅蜜) és a tisztaság tökéletessége (淨波羅蜜). Ebben a Buddha Dharma testből (於佛法身) való nézetet (作是見者) nevezzük Helyes Nézetnek (是名正見). Ezen helyes nézetből (正見者) Buddha valódi fia (是佛真子), aki Buddha szájából született (從佛口生) [azaz a Dharma hallgatása], az Igaz Dharma feltámadásából (從正法生) és a Dharma átalakulásából (從法化生), a Dharma fennmaradó gazdagságát (得法餘財) [a Dharma örököse].

Magasztos, a mindentudás bölcsességének birodalma, amely a Tathagaták Dharmakayaja, sosem volt látható még a Sravakák és a Pratyekabuddhák tiszta tudása számára sem. Mikor az érző lények, akiknek hitük van a Tathagataban, úgy látják Őt, hogy örök, boldogság, én és tisztaság, akkor nem mennek téves irányban. Ezek az érző lények a helyes nézet birtokában vannak. Miért van ez így?Azért mert a Tathagata Dharmakayaja az állandóság tökéletessége, a boldogság tökéletessége,az én tökéletessége, és a tisztaság tökéletessége. Az érző lények mindegyike, aki így tekinti a Tathagata Dharmakayaját, az helyesen szemléli. És aki helyesen szemléli, az a Magasztos fiának neveztetik, aki az Ő szivéből született, az Ő szájából született, a Dharmából született, a Dharma manifesztációja, a Dharma örököse."

[0222a26] 「世尊!淨智者,一切阿羅漢、辟支佛智波羅蜜,此淨智者雖曰淨智,於彼滅諦,尚非境界,況四依智?何以故?三乘初業,不愚於法。於彼義當覺當得,為彼故,世尊說四依。世尊!此四依者,是世間法。世尊!一依者,一切依止,出世間上上第一義依,所謂滅諦。

Magasztos (世尊), a tiszta bölcsesség (淨智者) minden Arhat (一切阿羅漢) és Pratyekabuddha (辟支佛) bölcsességének tökéletessége (智波羅蜜). Ez a tiszta bölcsesség (此淨智) mindíg mondható (雖曰) tiszta bölcsességnek (淨智). Mivel ez (於彼) Szenvedés megszüntetésének Igazsága (滅諦) még nem (尚非) birodalma (境界 ~viṣaya) [tiszta bölcsességnek], mitöbb (況) [azoknak] akik csak a Négy Igazságot ismerik (四依智)! Miért? (何以故) A Három Kocsi (三乘 ~ triyāna) kezdő fokozatú követői megértsék a Dharmát (初業不愚於法。), ahogy a Magasztos megmagyarázta nekik a Négy Igazságot (於彼義當覺當得,為彼故,世尊說四依). Magasztos (世尊), ez a négy így mundán (此四依), a világ Dharmája (是世間法 ~lokadharma). Magasztos (世尊), egyedüli menedék (一依) minden igazsága (一切依止), a Lokottara (出世間 ~lokottara) szupramundán legfelsőbb (上上), abszolút igazság (第一義 ~paramārtha), az igazi menedék (依).

Magasztos, a 'tiszta tudás' a Shravakák és Pratyekabuddhák tudásának tökéletessége, és íly módon ez tiszta tudás. Mivel az Igazság - a Szenvedés Megszüntetése - sem nem a birodalma, sem nem a tárgya a tiszta tudásnak, mennyire inkább nem az azok számára, akik csak a Négy Igazságot ismerik! És miért van ez így? Azért, hogy a három jármű kezdő fokozaton álló követői megértsék a jelentést, ahogy a Magasztos megmagyarázta nekik a Négy Igazságot. Ez a négy így mundán. Magasztos, egyedül az Igazság, a Szenvedés Megszüntetése a szupramundán Igazság, és az igazi menedék.

自性清淨章第十三 - Eredeti természet [svabhāva] tisztasága és csendessége - tizenharmadik fejezet.

[0222b05] 「世尊!生死者依如來藏,以如來藏故,說本際不可知。世尊!有如來藏故說生死,是名善說。世尊!生死,生死者,諸受根沒,次第不受根起,是名生死。世尊!死生者,此二法是如來藏。世間言說故,有死有生,死者謂根壞,生者新諸根起,非如來藏有生有死。如來藏者離有為相,如來藏常住不變。是故如來藏,是依、是持、是建立。世尊!不離、不斷、不脫、不異、不思議佛法。世尊!斷脫異外有為法依持、建立者,是如來藏。

Magasztos, a születés és halál [samsara] (生死) a Tathāgatagarbha (如來藏) miatt van. A Tathāgatagarbha (如來藏) magyarázata és bemutatása szerint határok nélküli. A Tathāgatagarbha létezik(有如來藏) ezért beszélhetünk (說) életről és halálról (生死). Ezt nevezzük ügyes kifejtésnek (是名善說). Magasztos, élet és halál [körforgása], élet és halál mindaddig marad, míg [ezt] tartó gyökerek megszűnnek. (諸受根沒). Ezt nevezzük életnek és halálnak (是名生死). Magasztos, "meghalás" és "megszületés" (死生), az a két Dharma (二法), mely szintén Tathāgatagarbha 是如來藏. A világi nyelven mondható (世間言說), [hogy] létezik halál és létezik születés (有死有生), a halál a gyökerek [érzékek] elvesztését jelenti (謂根壞), a születés a gyökerek [érzékek] megújulását jelenti (新諸根起), a Tathāgatagarbha-nélküliség (非如來藏) miatt van születés és van halál (有生有死). A Tathāgatagarbha (如來藏) kondícionált formát létrehozva (離有, ld.: saṃskṛta, 為相, valamely oknál fogva létrejött), a Tathāgatagarbha (如來藏) mindig (常住) nem változik (不變) [állandó, változatlan, megingathatatlan és örök]. Ezért a Tathāgatagarbha (如來藏) a támasza (依), a fenntartója (持), az alapja a konstruált (Buddha természeteknek) (建立). Magasztos! Mely nem különálló (不離) nem-elválasztott (不斷), nem megszabadított (不脫), nem különböző (不異), nem a BuddhaDharmát meghatározó (不思議佛法). Továbbá a külső konstruált természeteknek támasza (依), fenntartója (持) és alapja (建立) melyek különállók, elválasztottak, és meg-nem szabadítottként ismertek. Ez a Thatagatagarba (是如來藏).

Magasztos, a samsara alapja a Tathagatagarbha. A Tathagatagarbharól a Magasztos kimutatta és megmagyarázta, hogy az határok nélküli. Mivel a Tathagatagarbha létezik, ezért beszélhetünk a cyklikus áramlásról, a samsaráról. Magasztos, ami a cyklikus áramlást illeti, az érzékelést szolgáló szervek mindaddig megmaradnak, míg a Tathagatagarbha tartja ezeket az érzékelést szolgáló szerveket, és ez a cyklikus áramlás. Magasztos, a két természet (dharma) "elhunyni", és "újraszületni" konvencionális terminológia a Tathagatagarbhát illetően. Magasztos, "elpusztul" és "születik" , konvencionális terminológia a világra (loka). "Elpusztult" az érzékek elvesztését jelenti, a "Születik" az érzékek megújulását jelenti. De Bhagaván, a Tathagatagarbha nem születik, nem hal meg, nem távozik el, hogy újra szülessen. Mindaz, ami a konstruált karakterisztikájával rendelkezik, az a Tathagatagarbha birodalmán kívül van. A Tathagatagarbha állandó, megingathatatlan és örök. Ezért a Tathagatagarbha a támasza, a fenntartója, az alapja a konstruált (Buddha természeteknek), melyek nem különállók nem-elválasztottak, és a beszennyeződésektől megszabadítottként ismertek: továbbá a támasza, a fenntartója és alapja a külső konstruált természeteknek, melyek különállók, elválasztottak, és meg-nem szabadítottként ismertek.

[0222b14] 「世尊!若無如來藏者,不得厭苦樂求涅槃。何以故?於此六識及心法智,此七法剎那不住、不種眾苦,不得厭苦、樂求涅槃。世尊!如來藏者,無前際,不起不滅法,種諸苦,得厭苦、樂求涅槃。

Magasztos, Tathāgatagarbha nélkül (無如來藏), nem lenne akkor irtózás a szenvedéstől (苦), sem vágy (樂), sem törekvés (求) a Nirvana iránt (涅槃). Miért? (何以故?) Akármi is legyen a Hat Tudat [érzékelés] (六識), és akármi is ez a (másik) érzékelés !(心法智), ez a hét Dharma (七法) meglazult, pillanatnyi, a szenvedés ismeretének hiányában lévő, nem érez irtózást a szenvedéstől, és nem vágyik és nem törekszik a Nirvana felé sem. Magasztos, a Tatagatagarbha a előzmény nélkül álló (無前際), kezdet és végnélküli Dharma (不起不滅法), szenvedés magját (種諸苦) érzi, irtózik a szenvedéstől (得厭苦), boldogan törekszik a Nirvanára (樂求涅槃).

Magasztos, ha nem lenne a Tathagatagarbha, nem lenne akkor irtózás a szenvedéstől, akkor nem lenne vágy és törekvés a Nirvana iránt sem. Mi ennek az oka? Akármi is legyen a Hat Érzékelés, és akármi is ez a (másik) érzékelés, ez a hét természet (Dharma) meglazult, pillanatnyi, a szenvedés ismeretének hiányában lévő, nem érez irtózást a szenvedéstől, és nem vágyik és nem törekszik a Nirvana felé sem. Magasztos, a Tatagatagarbha a legfelsőbb kezdet és végnélküli létezés, természete születés és halál nélküli, és érzi a szenvedést, ezért a Tathagatagarbha irtózik a szenvedéstől, és vágyik, és törekszik a Nirvana felé.

[0222b19] 「世尊!如來藏者,非我、非眾生、非命、非人。如來藏者,墮身見眾生、顛倒眾生、空亂意眾生,非其境界。

Magasztos (世尊), a Tathāgatagarbha (如來藏) én-nélküli (非我 ~anatman), érző lény-nélküli (非眾生), lélek-nélküli (非命) személy(iség)-nélküli (非人). A Tathāgatagarbha (如來藏) leszármazása (墮) [nem a] testüket-érzékelő (身見) érző lényeknek (眾生), megtévesztett (顛倒 ~viparyāsa) érző lények (眾生), üresség által megzavart tudatú (空亂意) érző lények (眾生) nem ezen (非其) szféra/világ (境界 ~viṣaya)

"Magasztos, a Tathagatagarbha sem nem én, sem nem érző lény, nem lélek és nem személyiség. A Tathagatagarbha nem azoknak a lényeknek a birodalma, akik egy reális személyiségben hisznek, akik csökönyös véleményekhez ragaszkodnak, akiknek az elméje az üresség által megzavart.

[0222b22] 「世尊!如來藏者,是法界藏、法身藏、出世間上上藏、自性清淨藏。此性清淨如來藏,而客塵煩惱、上煩惱所染,不思議如來境界。何以故?剎那善心非煩惱所染;剎那不善心亦非煩惱所染。煩惱不觸心,心不觸煩惱,云何不觸法,而能得染心?世尊!然有煩惱,有煩惱染心,自性清淨心而有染者,難可了知。唯佛世尊!實眼實智,為法根本、為通達法、為正法依,如實知見。」

Magasztos (世尊) a Tathāgatagarbha (如來藏) Dharmavilág rejteke (是法界藏 ~dharmadhātu), Dharmatest (法身 ~Dharmakāya) rejteke (藏) a Lokottara (出世間 ~lokottara) legfelsőbb rejteke (上上藏), az eredeti természet (自性 ~svabhāva) tiszta és nyugodt (清淨) rejteke (藏). Ezen tiszta és nyugodt természetű (此性清淨) Tathāgatagarbha (如來藏) vendég (客) por (塵) szenvedés (煩惱), legnagyobb szenvedés (上煩惱) ragályos (染) elképzelhetetlen (不思議) Thatagata (如來) szférája/világa (境界 ~viṣaya). Miért van ez így (何以故)? Pillanatnyi (剎那 ~Kṣaṇa) kedves (善心) nem-szenvedő (非煩惱) ragályos (染). Pillanatnyi (剎那 ~Kṣaṇa) nem kedves (不善心 ~akuśala) tudat szintén (亦) nem-szenvedő (非煩惱) ragályos (染). Szenvedés nem érinti a tudatot (煩惱不觸心), a tudat nem érinti a szenvedést (心不觸煩惱) miért nem érinti a Dharmát (云何不觸法) valamint képes beszennyezett tudat (而能得, 染心 ~kliṣṭa-citta) lenni? Magasztos! (世尊) természetesen létezik szenvedés (然有煩惱), így szenvedés által szennyezett tudat (有煩惱染心), eredetei természetével (自性 ~svabhāva) a csendes nyugodt tudattal (清淨心) ezt a beszennyezést (而有染) nehéz megérteni (難可了知). Csak Buddha, Magasztos (唯佛世尊) igazán látja (實眼) a bölcsesség valódiságát (實智) a Dharma alapjához (法根本), a Dharma hozzáféréséhez és továbbításához (通達法) Igaz Dharma menedékéhez (正法依) az ilyenség megértésének meglátásához (如實知見).

Magasztos! A Tathāgatagarbha az Igaz Dharmadhatu embriója, a Dharmakaya embriója, a Szupramundán Dharma embriója, az eredendő természeténél fogott tiszta Dharma embriója. A Tathāgatagarbhanak ez az eredendő tisztasága, melyre csak a nem-lényegi-, másodlagos beszennyeződések vetnek foltot, a Tathāgata birodalma, aki a fölülmúlhatatlan Mester. És miért? Az erényes tudatosság pillanatnyisága lévén nem beszennyezett a beszennyezők által, ugyanúgy a nem-erényes tudatosság pillanatnyisága nem beszennyezett a beszennyezők által. Magasztos! Mivel sem a beszennyezettség nem érinti a tudatot, sem a tudat nem érinti a beszennyezettséget, hogyan válik a tudat kontaktust teremtő természete hiányában mégis beszennyezetté? Magasztos! Itt van mind a kettő, a beszennyezettség és a beszennyezett tudat. Ezért a beszennyezettséget az esszenciálisan tiszta tudaton nagyon nehéz megérteni. Egyedül a Buddha rendelkezik ennek a látásával és tudásával. Buddha a Tan gyökere. Buddha a menedék.

[0222c02] 勝鬘夫人說是難解之法問於佛時,佛即隨喜:「如是如是!自性清淨心而有染污,難可了知。有二法難可了知,謂自性清淨心難可了知,彼心為煩惱所染亦難了知。如此二法,汝及成就大法菩薩摩訶薩乃能聽受,諸餘聲聞,唯信佛語。 Śrīmālā Királynő beszédét (勝鬘夫人說) nehéz megérteni (是難解之) a Dharma-harcok (法問 / --beszédek) Buddha idejében (於佛時), Buddha azonnal csodálatát fejezte ki (佛即隨喜): Így van, Így van! (如是如是) Eredeti természetét (自性 ~svabhāva) a tiszta és csendes tudatnak (清淨心) mint szennyezettet (而有染污) nehéz megérteni (難可了知). Kettő Dharma létezik (有二法) e nehéz megértésnek (難可了知), nevezhetjük [úgy] (謂): eredeti természete (自性) tiszta és csendes tudat (清淨心) nehéz megértésének (難可了知) ennek a tudatnak szennyeződésének (彼心為煩惱) ragályosságának (染) nehéz megértése (亦難了知). Ennek a kettő Dharmának (如此二法) elérése (汝及) e teljesítménynek (成就) a Nagy Dharmákkal (大法) Bodhisattva Mahasattva (菩薩摩訶薩) képesek figyelni és megtartani (能聽受) számos Shravaka Világban (諸餘聲聞) Buddha tanításában való hittel (唯信佛語).

Śrīmālā Királynő (勝鬘) magyarázatait a nehezen érthető Dharmákról, együttérző örömét kifejezve, így szólt: - Valóban így van! Nehéz megérteni az eredetei természeténél fogva tiszta tudatot, mint beszennyezettet. Ezt a két Dharmát / Tanítást nehéz megérteni: az eredendő természeténél fogható tiszta tudatot nehéz megérteni, valamint a tudat beszennyezettségét nehéz megérteni. Te és mindazok a Bodhisattva Mahasattvák, akik a hatalmas Dharma birtokában vannak, alkalmasak e két Tanítás megértésére. A többiek, a Shravakák, ezt a két Dharmát csak Buddhában való hitük miatt fogadják el.

真子章第十四 - [Tathāgata] Igaz Fia tizennegyedik fejezet.

[0222c09] 「若我弟子隨信增上者,依明信已隨順法智,而得究竟。隨順法智者,觀察施設根意解境界;觀察業報;觀察&#x