XING LONG TANG - Śrīmālā Sz√ļtr√°ja 《勝鬘師子吼一乘大方便方廣經》



   



Vaipulya Sūtra, Śrīmālā Kir√°lynŇĎ Oroszl√°n Hangj√°nak Sz√ļtr√°ja Mely Felt√°rja Az Egy J√°rmŇĪ NagyszerŇĪ K√©pess√©geit 《勝鬘師子吼一乘大方便方廣經》 (Śrīmālādevī Siṃhanāda Sūtra)

T12n0353_001 勝鬘師子吼一乘大方便方廣經 第1卷
CBETA 電子佛典集成 » 大正藏 (T) » 第 12 冊 » No.0353 » 第 1 卷 | magyar ford√≠t√°s: Yao Dong jushi 翻译: 耀东居士

Szanszkrinr√≥l k√≠naira ford√≠totta Liu Song Dinaszti√°bban a Tripiṭaka Mester Guṇabhadra, Indi√°b√≥l 宋中印度三藏求那跋陀羅譯

Śrīmālā Kir√°lynŇĎ (勝鬘夫人)

❀ ❀ ❀

如來真實義功德章第一 - A Tathāgata √©rdemeinek (guṇa) igaz jelent√©se - elsŇĎ fejezet.

[0217a07] 如是我聞:

√ćgy hallottam.

[0217a07] 一時,佛住舍衛國祇樹給孤獨園。時,波斯匿王及末利夫人信法未久,共相謂言:

Egy idŇĎben (一時) a Buddha Śrāvastīban (舍) Anathapindika (給孤獨) kertj√©ben (園) [Jetavana] tart√≥zkodott. Akkor (時) Prasenajit Kir√°ly (波斯匿王) Mallika Kir√°lynŇĎ (末利夫人) Dharma-hite (信法), nem r√©gi (未久) [nem r√©gen kezdtek hinni a Dharm√°ban]. √ćgy besz√©lgettek:

「勝鬘夫人是我之女,聰慧利根,通敏易悟,若見佛者必速解法,心得無疑。宜時遣信,發其道意。」

Śrīmālā Kir√°lynŇĎ (勝鬘夫人), a le√°nyom (我之女), intelligens (聰慧) intelligenci√°ja term√©szetesen erŇĎs (利根). Ha csak l√°tn√° Buddh√°t (若見佛), biztosan gyorsan √©rten√© a Dharm√°t (必速解法), tanulm√°ny√°nak tapasztalat√°val k√©ts√©gtelen√ľl (心得無疑). Ha hely√©nval√≥ (宜時遣信) k√ľldj√ľk neki, [hogy inspri√°lja] a megvil√°gosod√°s keres√©s√©ben (發其道意).

Le√°nyunk, Śrīmālā m√©ly √©s okos gondolkod√≥. B√°r l√°tn√° Buddh√°t, minden neh√©zs√©g n√©lk√ľl k√©pes lenne meg√©rteni a Dharm√°t, nem k√©telkedve Buddha tan√≠t√°s√°ban." Prasenajit Kir√°ly √≠gy v√°laszolt Mallika Kir√°lynŇĎnek: "√úzenetet kell k√ľlden√ľnk Śrīmālānak, hogy felkelts√ľk √©rdeklŇĎd√©s√©t.

夫人白言:「今正是時。」

A feles√©ge [Mallika Kir√°lynŇĎ, 末利] √≠gy v√°laszolt: "Ma pontosan elj√∂tt [ez] az idŇĎ"

王及夫人與勝鬘書,略讚如來無量功德,即遣內人名旃提羅,使人奉書至阿踰闍國,入其宮內敬授勝鬘。勝鬘得書歡喜頂受,讀誦受持,生希有心,向旃提羅而說偈言:

A Kir√°ly (王) √©s feles√©ge (夫人) egy levelet √°ll√≠tottak √∂ssze Śrīmālānak (勝鬘), d√≠cs√©rt√©k (略讚) a Tathagata (如來) v√©gtelen er√©nyeit (無量功德), √©s elk√ľldt√©k azt (即遣) belsŇĎ [udvari] hivatalnokkal (內人), akinek neve (名) Caṇḍāla (旃提羅). Ňź elindult a lev√©llel (使人奉書) Ayodhyāba (阿踰闍國), majd bel√©pve a palota belsŇĎ r√©sz√©be (入其宮內), meghajolt (敬授) Śrīmālānak (勝鬘) [tisztelettel √°tadta a levelet]. Śrīmālā homlok√°hoz emelte (勝鬘得書) [meg√©rintette a fej koron√°j√°t], √∂r√∂mteli tisztelettel (歡喜頂受) elolvasta, majd kijelentette (讀誦受持): "ritka tudat√°llapotot √©breszt fel" (生希有心 ld.: buddhista fr√°zis). Caṇḍāl√°nak (向旃提羅) mondta (說) ezt a verset (偈言 ld.: 偈 - buddhista himnusz, gatha):

Ekkor Prasenajit Kir√°ly √©s feles√©ge levelet √≠rtak, melyben d√≠cs√©rt√©k a Tathagata v√©gtelen er√©nyeit, majd elk√ľldt√©k azt egy Caṇḍāla nevezetŇĪ udvari hivatalnokkal. Ňź elindult Ayodhyaba, bel√©pve a palota nŇĎi lakoszt√°ly√°ba, meghajolt Śrīmālā elŇĎtt, s miut√°n egym√°st k√∂sz√∂nt√∂tt√©k, √°tadta a levelet. Śrīmālā √∂r√∂mteli tisztelettel √©rzett apja √©s anyja ir√°nt, meg√©rintette vele homlok√°t, elolvasta, majd kijelentette: "A lev√©lnek kedvezŇĎ jelent√©se van." MeggyŇĎzŇĎdve (igy) a lev√©l jelent√©s√©rŇĎl, meg√©rintette vele homlok√°t, s a csod√°latt√≥l m√©lyen megindulva, e verset mondta el k√≠s√©rete √©s Caṇḍāla elŇĎtt:

    「我聞佛音聲,  世所未曾有;
     所言真實者,  應當修供養。
     仰惟佛世尊!  普為世間出;
     亦應垂哀愍,  必令我得見。」

    Hallottam, hogy Buddha hangja, [mely] a vil√°gon var√°zslat (未曾有, ~abdhutadharma).
    Ha e szavak √≠gy igazak, [akkor] ezeket mŇĪvelve (修, ~bhāvanā) tisztelnem (供养 ~pūjana) [felaj√°nl√°s adom neked [a h√≠rn√∂knek]].
    Ha ez a Buddha (佛) Magasztos (世尊) [Buddha-Bhagavān], megjelen√©se mindenki sz√°m√°ra elŇĎny√∂s,
    Meg kell sajn√°ljon engem, s engednie, hadd l√°ssam Ňźt!

     即生此念時,  佛於空中現;
     普放淨光明,  顯示無比身。
     勝鬘及眷屬,  頭面接足禮;
     咸以清淨心,  歎佛實功德:

    Amint e gondolat felmer√ľlt, Buddha a t√©rben (於空中) megjelent (現),
    tiszta f√©nyess√©get bocs√°jtva egyed√ľl√°ll√≥ test√©bŇĎl.
    Śrīmālā (勝鬘) √©s kis√©rete (眷屬) a l√°b√°hoz borult
    Tiszta tudata ok√°n dics√©rte a Buddha (歎佛) igaz er√©nyeit (實功德 ~guṇa):

    「如來妙色身,  世間無與等;
     無比不思議,  是故今敬禮。
     如來色無盡,  智慧亦復然;
     一切法常住,  是故我歸依。

    A Tathagata fenséges forma-teste, Utolérhetetlen, összehasonlíthatatlan.
    √Čs elk√©pzelhetetlen e vil√°gon. Ez√©rt most (是故今) mened√©ket veszek (敬禮)
    Mivel a Tathagata fizikai form√°ja v√©gtelen, Ugyan√ļgy az Ňź b√∂lcsess√©ge,
    √Čs minden Dharma √∂r√∂kk√©val√≥. Ez√©rt √©n (是故我) [H√°rom Dr√°gas√°gban] mened√©ket veszek (歸依).

     降伏心過惡,  及與身四種,
     已到難伏地,  是故禮法王。
     知一切爾焰,  智慧身自在,
     攝持一切法,  是故今敬禮。

    Megsz√ľntetted tudatod hib√°it, √©s tested n√©gy t√≠pus√°t
    Ezekután megérkezvén az elképzelhetetlen földre [a Buddha-földre]. Ezért most hódolatot teszek a Dharma királynak.
    Tanultad a jñeya-t [mindent, amit tudnod kell], √Čs a b√∂lcsess√©g tested akad√°lytalan
    Gondozod (攝持 ~parigraha) az √∂sszes dharm√°t (一切法). Ez√©rt most (是故今) mened√©ket veszek (敬禮).

     敬禮過稱量,  敬禮無譬類,
     敬禮無邊法,  敬禮難思議。

    mened√©ket veszek (敬禮) m√©rhetetlen er√©nyedben. mened√©ket veszek (敬禮) a p√°ratlan er√©nyedben.
    mened√©ket veszek (敬禮) a hat√°rtalan Dharm√°ban. mened√©ket veszek (敬禮) az elk√©pzelhetetlenben [√°llapot].

     哀愍覆護我,  令法種增長;
     此世及後生,  願佛常攝受。」

    Im√°dkozom, hogy megsz√°nsz √©s v√©delmezel engem, LehetŇĎv√© t√©ve a Dharma-magok n√∂veked√©s√©t bennem.
    E vil√°gban s az elj√∂vendŇĎ √©letekben hajland√≥ vagyok elfogadni Buddh√°t.

    [Mialatt Śrīmālā e sr√≥f√°kat mondta, ŇĎ √©s a gy√ľlekezete a Buddha l√°b√°n√°l leborult. Azt√°n a Magasztos Ňörimalanak az al√°bbi verset mondta]

    「我久安立汝,  前世已開覺;
     今復攝受汝,  未來生亦然。」

    Hossz√ļ ideje seg√≠telek t√©ged, kor√°bbi gener√°ci√≥k sor√°n megvil√°gosodt√°l (開覺).
    Ma √ļjra (今復) elfogadlak √©s gondozlak [t√°mogatlak] t√©ged (攝受汝), a j√∂vŇĎbeni √©leteidben is, biztosan.

    「我已作功德,  現在及餘世;
     如是眾善本,  唯願見攝受。」

    "√Čn m√°r szereztem √©rdemeket (功德), most vagy elk√∂vetkezendŇĎ vil√°gokban (餘世)
    √ćgy (如是) sz√°mos er√©nyes gy√∂kerek (眾善本 ~kuśalamūla) (meg)l√°tni s tartva v√©delmezem azokat (攝受 (~parigraha))

[0217b11] 爾時,勝鬘及諸眷屬,頭面禮佛,佛於眾中即為受記:

Ekkor Śrīmālā (勝鬘) k√≠s√©ret√©vel (眷屬) a Magasztos tisztelet√©re fel√© fordult (頭面禮佛). A Magasztos a sz√©les nyilv√°noss√°gnak ezt j√∂vend√∂lte (受记 ~vyakarana):

Ezek ut√°n Śrīmālā udvarh√∂lgyeivel √©s az eg√©sz k√≠s√©ret√©vel egy√ľtt leborult a Magasztos l√°bai elŇĎtt. A Magasztos megj√∂vend√∂lte Śrīmālānak, hogy el fogja √©rni a f√∂l√ľlm√ļlhatatlan teljes megvil√°gosod√°st.

「汝歎如來真實功德,以此善根,當於無量阿僧祇劫天人之中為自在王,一切生處常得見我,現前讚歎如今無異。當復供養無量阿僧祇佛,過二萬阿僧祇劫當得作佛,號普光如來、應、正遍知。彼佛國土,無諸惡趣、老病衰惱不適意苦,亦無不善惡業道名;彼國眾生色力壽命、五欲眾具,皆悉快樂,勝於他化自在諸天;彼諸眾生純一大乘,諸有修習善根眾生皆集於彼。」

A Tathagata (如來) val√≥di (真實) √©rdemeinek (功德 ~guṇa) d√≠cs√©ret√©vel [megszerzett] er√©nyes gy√∂kerek (以此, 善根 ~kuśalamūla) [miatt], (當於)hat√°rtalan (無量) asankhyeya kalp√°kban (阿僧祇劫) istenek √©s emberek (天人之中) [k√∂zt] gondtalan (自在) kir√°ly leszel. Minden elk√∂vetkezŇĎ √©letedben (一切生) tal√°lkozni fogsz velem (處常得見我). Most(ani)) vagy kor√°bbi (現前) magasztalt√°sodban (讚歎) [d√≠cs√©retedben] most (如今) nincs k√ľl√∂nbs√©g (無異). Akkor is felaj√°nl√°sokat teszel [majd] (當復供養) a megsz√°ml√°lhatatlan (無量) (阿僧祇 (~ asaṃkhyeya) Buddh√°knak (佛). H√ļszezer asaṃkhyeya kalpa (過二萬阿僧祇劫) ut√°n Buddha leszel (當得作佛) Pu Guang Thatagata (普光如來) a Samyak-sambuddha (正遍知). Ezen Buddha f√∂ld√∂n (彼佛國土) nem lesz gonosz √©let√ļt (無諸惡趣), szenved√©s, √∂regs√©g √©s betegs√©g (老病), roml√°s, haraggal telts√©g (衰惱), diszkonfort (不適) √©s !v√°gyakorz√°s (意苦), az er√©nyt n√©lk√ľl√∂zŇĎ cselekedetek neveit sem ismerik (無不善惡業道名). E [Buddha-]f√∂ld √©rzŇĎ l√©nyei (彼國眾生) energi√°juk hossz√ļ √©lettartam√ļ (色力壽命) [j√≥ megjelen√©sŇĪek √©s erŇĎvel rendelkeznek], √©lvezhetik az √∂t v√°gyat (五欲皆悉快樂). A boldogs√°guk meghaladja az istenek√©t a Paranirmita-vaŇõa-vartin mennyben (勝於他化自在諸天), √©s minden (彼諸) √©rzŇĎ l√©ny (眾生) a Nagy Kocsi (純一大乘) [Mahayana] k√∂vetŇĎje. A l√©tezŇĎ h√°rom birodalm√°ban azok, akik ezen er√©nyek gy√∂kereit pl√°nt√°lt√°k (諸有修習善根), azon √©rzŇĎ l√©nyek (眾生) e Buddha-f√∂ld√∂n fognak √∂sszegyŇĪlni."

Śrīmālā, √©rdemeid melyeket a Tathagata igazi tulajdons√°gaitnak dics√©ret√©vel szerezt√©l, felm√©rhetetlen kalp√°kon kereszt√ľl az istenek √©s emberek uralkod√≥ja leszel. Minden elk√∂vetkezŇĎ √©letedben tal√°lkozni fogsz velem. Ahogy most magasztalt√°l engem, √ļgy fogsz magasztalni a j√∂vŇĎben is. Felaj√°nl√°sokat fogsz tenni a megsz√°ml√°lhatatlan Buddha Magasztosoknak. H√ļszezer kalpa elm√ļlt√°val te leszel a Tathagata Arhat Samyaksambuddha Samantaprabha. Abban az idŇĎben, a te Buddha-f√∂ldeden nem lesznek rossz √°llapot√ļ helyek. Ezen k√≠v√ľl az √©rzŇĎ l√©nyek a Tiz Er√©ny √ötj√°n j√°rnak majd. Ezek a l√©nyek nem lesznek betegek, nem √∂regednek meg, kellemetlen dolgok sem zavarj√°k majd ŇĎket, m√©g az er√©nyt n√©lk√ľl√∂zŇĎ cselekedetek neveit sem fogj√°k ismerni. Az √©rzŇĎ l√©nyek, akik ezen a Buddha-f√∂ld√∂n sz√ľletnek, √∂r√∂meikben fel√ľlm√ļlj√°k a Parinirmitavashavartin isteneket, ugyan√≠gy test√ľk f√©ny√©ben, form√°j√°ban √©s sz√≠n√©ben, ugyan√≠gy hangokban √©s illatokban √©s tapint√°sban, tov√°bb√° teljes boldogs√°gukban. Śrīmālā, ah√°ny √©rzŇĎ l√©ny sz√ľletik e Buddha-f√∂ld√∂n, az mind a Mahayana √ötj√°r j√°r majd. Ennek megfelelŇĎen, abban az idŇĎben, akik az er√©nyek gy√∂kereit pl√°nt√°lt√°k, mind e Buddha-f√∂ld√∂n fognak √∂sszegyŇĪlni.

[0217b20] 勝鬘夫人得受記時,無量眾生、諸天及人願生彼國,世尊悉記皆當往生。

Amikor Śrīmālā (勝鬘) e j√∂vend√∂l√©st hallgatta, sz√°mtalan √©rzŇĎ l√©ny (無量眾生), az istenek (天), emberek (人) √ļjj√°sz√ľletett abban a vil√°gban (願生彼國). A Magasztos (世尊) [√≠gy] t√°j√©koztatott mindenkit [ottani] j√∂vŇĎbeni √©let√©rŇĎl (往生).

Amig Śrīmālā ezeket a j√∂vend√∂l√©seket hallgatta, megsz√°ml√°lhatatlan isten √©s ember kapott inspir√°ci√≥t, hogy ezen a Buddha-f√∂ld√∂n sz√ľlessen. √Čs a Magasztos megj√∂vend√∂lte, hogy mind e vil√°gban fognak sz√ľletni.

十受章第二 - A T√≠z Fogadalom - m√°sodik fejezet.

[0217b24] 爾時,勝鬘聞受記已,恭敬而立受十大受:

Ekkor (爾時) Śrīmālā (勝鬘), hallv√°n ezeket a j√∂vend√∂l√©seket (受記 ~vyakarana), tisztelettel (恭敬) fogadta √©s megfogadta T√≠z Nagy Fogadalm√°t (十大受).

[0217b25] 「世尊!我從今日乃至菩提,於所受戒不起犯心

1. Magasztos (世尊), √©n, (我) m√°t√≥l fogva (從今日) s m√≠g (乃至) Bodhi [leszek] (至菩提), megfogadott fogadalmaim (受戒) ir√°nt nem keltek [azokat] megs√©rtŇĎ tudatot.

Magasztos, én mától fogva, s míg Bodhi leszek, hogy erkölcstelen gondolatoknak utat nem adok.

[0217b26] 「世尊!我從今日乃至菩提,於諸尊長不起慢心。

2. Magasztos (世尊), √©n, (我) m√°t√≥l fogva (從今日) s m√≠g (乃至) Bodhi [leszek] (至菩提), idŇĎsebbek / tan√°rok (尊長) ir√°nt nem keltek lass√ļ tudatot.

Magasztos, én mától fogva, s míg Bodhi leszek, hogy a tanítók iránti tiszteletlen gondolatoknak utat nem adok.

[0217b27] 「世尊!我從今日乃至菩提,於諸眾生不起恚心。

3. Magasztos (世尊), √©n, (我) m√°t√≥l fogva (從今日) s m√≠g (乃至) Bodhi [leszek] (至菩提), √©rzŇĎ l√©nyek ir√°nt nem keltek d√ľh√∂s tudatot.

Magasztos, √©n m√°t√≥l fogva, s m√≠g Bodhi leszek, a harag √©s rosszakarat gondolat√°nak az √©lŇĎl√©nyek ir√°ny√°ba utat nem adok.

[0217b28] 「世尊!我從今日乃至菩提,於他身色及外眾具不起疾心。

4. Magasztos (世尊), √©n, (我) m√°t√≥l fogva (從今日) s m√≠g (乃至) Bodhi [leszek] (至菩提), m√°sok megjelen√©se (身色) vagy k√ľlsŇĎ dolgok (外眾具) ir√°nt nem keltek irigy / v√°gyakoz√≥ tudatot.

Magasztos, √©n m√°t√≥l fogva, s m√≠g Bodhi leszek, a m√°sok dicsŇĎs√©ge, vagy t√∂k√©letess√©ge ir√°nti ir√≠gys√©g gondolat√°nak utat nem adok.

[0217c01] 「世尊!我從今日乃至菩提,於內外法不起慳心。

5. Magasztos (世尊), √©n, (我) m√°t√≥l fogva (從今日) s m√≠g (乃至) Bodhi [leszek] (至菩提), k√ľlsŇĎ vagy belsŇĎ dolgok ad√°s√°ban (內外法) nem keltek f√∂sv√©ny tudatot.

Magasztos, én mától fogva, s míg Bodhi leszek, legyen bár a felajánlott étel bármilyen kevés is, a többet kívánás gondolatának utat nem adok.

[0217c02] 「世尊!我從今日乃至菩提,不自為己受畜財物,凡有所受悉為成熟貧苦眾生。

6. Magasztos (世尊), √©n, (我) m√°t√≥l fogva (從今日) s m√≠g (乃至) Bodhi [leszek] (至菩提), magamnak [magam megment√©s√©re] nem [fogok] elfogadni vagy felhalmozni dolgokat. Ha b√°rmit elfogadok (凡有所受悉), az, mellyel megk√∂nny√≠tem (成熟) a r√°szorul√≥ √©rzŇĎ l√©nyeket (貧苦眾生).

Magasztos, √©n m√°t√≥l fogva, s m√≠g Bodhi leszek, vagyont nem gy√ľjt√∂k saj√°t magam sz√°m√°ra, hanem azzal a szeg√©nyeket √©s bar√°ttalanokat fogom seg√≠teni.

[0217c04] 「世尊!我從今日乃至菩提,不自為己行四攝法,為一切眾生故,以不愛染心、無厭足心、無罣礙心,攝受眾生。

7. Magasztos (世尊), √©n, (我) m√°t√≥l fogva (從今日) s m√≠g (乃至) Bodhi [leszek] (至菩提), magamnak [magam megment√©s√©re] nem gyakorolom a N√©gy Magatart√°s Dharm√°j√°t (行四攝法), hanem minden √©rzŇĎ l√©ny jav√°ra (為一切眾生故). Tudatom mentes a moh√≥ v√°gyt√≥l (不愛染心), az √∂nel√©g√ľlts√©gtŇĎl (無厭足心) √©s az akad√°lyokt√≥l (無罣礙心), [ezektŇĎl] v√©delmezem (攝受) az √©rzŇĎ l√©nyeket (眾生).

Magasztos, √©n m√°t√≥l fogva, s m√≠g Bodhi leszek, mindig megtartva a megt√©r√©sekre vonatkoz√≥ N√©gy Magatart√°s Dharm√°j√°t, a megt√©rtekbŇĎl nem h√ļzok hasznot, hanem mindig a l√©nyek jav√°n munk√°lkodom. √ögy kell az igazs√°ghoz vezetnem az √©rzŇĎ l√©nyeket, hogy gondolkod√°somban a nyoma se legyen az anyagi dolgok ir√°nti v√°gynak.

[0217c06] 「世尊!我從今日乃至菩提,若見孤獨幽繫疾病,種種厄難困苦眾生,終不暫捨,必欲安隱,以義饒益令脫眾苦,然後乃捨。

8. Magasztos (世尊), √©n, (我) m√°t√≥l fogva (從今日) s m√≠g (乃至) Bodhi [leszek] (至菩提), amikor √©szreveszem az √©rzŇĎ l√©nyeket az rem√©nytelens√©gben, a szŇĪk√ľletben, a bilincsben, a betegs√©gben, a nyomor√ļs√°gban vagy a neh√©zs√©gekben, nem hagyom el ŇĎket mindaddig, mig bajaikt√≥l meg nem szabadulnak, mindenk√©ppen hasznot hozva sz√°mukra, am√≠g nem szenvednek.

Magasztos, √©n m√°t√≥l fogva, s m√≠g Bodhi leszek, amikor a j√∂vŇĎben azt l√°tom, hogy az √©rzŇĎ l√©nyek, akik bar√°ttalanok, csapd√°ba esettek, megk√∂t√∂zettek, betegek, bajban l√©vŇĎk, szeg√©nyek √©s nyomorultak, nem hagyom el ŇĎket egy pillanatra sem, m√≠g bajaikt√≥l meg nem szabadulnak. Szenved√©seiket l√°tva, kell megmentenem ŇĎket minden egyes szenved√©s√ľktŇĎl √©s j√≥t√©tem√©nyekben kell r√©szes√≠tenem ŇĎket.

[0217c09] 「世尊!我從今日乃至菩提,若見捕養眾惡律儀及諸犯戒終不棄捨。我得力時,於彼彼處見此眾生,應折伏者而折伏之;應攝受者而攝受之。何以故?以折伏、攝受故令法久住。法久住者,天人充滿,惡道減少,能於如來所轉法輪而得隨轉,見是利故救攝不捨。

9. Magasztos (世尊), √©n, (我) m√°t√≥l fogva (從今日) s m√≠g (乃至) Bodhi [leszek] (至菩提), amikor l√°tom azokat, akik bŇĪn√∂s foglalkoz√°sokat ŇĪznek, p√©ld√°ul vad√°szatot vagy √°llatok lev√°g√°s√°t, vagy azok, akik megs√©rtik a Tathāgata tiszta elŇĎ√≠r√°sait, nem hagyom el ŇĎket. B√°rhol is l√°tom az ilyen √©rzŇĎ l√©nyeket, ha a hatalommal rendelkezem, szel√≠d√≠teni fogom ŇĎket akiket megszel√≠d√≠teni kell, √©s bevonom azokat, kiket be kell vonni. Mi√©rt? Mert a megszelid√≠t√©s √©s a bevon√°s lehetŇĎv√© teszi a Dharma sz√°m√°ra, hogy sok√°ig maradjon e vil√°gon. Ha a Dharma hossz√ļ ideig a vil√°gon marad (法久住者), akkor t√∂bb lesz az isten √©s ember (天人充滿), bŇĎn√∂s √©let√ļt kevesebb (惡道減少). K√©pes a Thatagat√°ban (能於如來) a Dharma ker√©k megford√≠t√°s√°ra (轉法輪 ~dharmacakrapravartana k√∂zvet√≠t√©se) √©s annak alkalmazhat√≥ tan√≠t√°s√°nak (隨轉) meg√©rt√©s√©re. Mert l√°tom ezt az elŇĎny√∂ket (見是利), bevonom ŇĎket, √©s nem hagyom el ŇĎket (救攝不捨).

Magasztos, √©n m√°t√≥l fogva, s m√≠g Bodhi leszek, amikor olyan szem√©lyeket l√°tok, akik bŇĪn√∂s foglalkoz√°sokat ŇĪznek, p√©ld√°ul diszn√≥kkal kereskednek vagy m√°sk√©pen s√©rtik meg a Dharm√°t √©s az elŇĎ√≠r√°sokat, melyeket a Tathagata adott, akkor ezt nem veszem k√∂nnyed√©n: √©s lakjak ak√°r v√°rosban, faluban, vid√©ken, vagy a fŇĎv√°rosban, lerombolom, amit le kell rombolni, √©s n√∂veked√©s√©ben t√°mogatom, amit n√∂veked√©s√©ben t√°mogatni kell. Mi√©rt? Mert e rombol√°s, s a n√∂veked√©sben val√≥ t√°mogat√°s √°ltal az Igaz Dharma sok√°ig fog fennmaradni a vil√°gon, az istenek √©s emberek vil√°ga vir√°gozni fog, a kedvezŇĎtlen √°llapotok pedig vesztenek erej√ľkbŇĎl. √ćgy a Magasztos, aki a Dharma Kerek√©t forgatta, tov√°bb fogja a Dharma Kerek√©t forgatni.

[0217c15] 「世尊!我從今日乃至菩提,攝受正法終不忘失。何以故?忘失法者則忘大乘,忘大乘者則忘波羅蜜,忘波羅蜜者則不欲大乘。若菩薩不決定大乘者,則不能得攝受正法欲,隨所樂入,永不堪任越凡夫地。我見如是無量大過,又見未來攝受正法菩薩摩訶薩無量福利,故受此大受。

10. Magasztos (世尊), √©n, (我) m√°t√≥l fogva (從今日) s m√≠g (乃至) Bodhi [leszek] (至菩提), √≥vom (攝受 ~parigraha) az Igaz Dharm√°t (正法) sohasem felejtem el (不忘失). Mi√©rt? (何以故). Elfelejteni a Dharm√°t (忘失法) az a szem√©ly (者則) elfelejti a Mahāyānát (忘大乘). Elfelejteni a Mahāyānát (忘大乘), az a szem√©ly (者則) elfelejti (忘) a pāramitāt (波羅蜜). Elfelejtve a pāramitāt (忘波羅蜜) azt jelenti, hogy nem akarja megval√≥s√≠tani / utazni a Mahāyānában (不欲大乘). Ha (若) egy b√≥dhiszattva (菩薩) t√©tova a Mahayan√°n val√≥ utaz√°ssal (不決定大乘), akkor (則) nem tudja (不能) elfogadja s fenntartsa az Igaz Dharm√°t (得攝受正法), √©s √∂r√∂mmel l√©pni be ide (隨所樂入). √ćgy soha nem lesz k√©pes √°tl√©pni a k√∂z√∂ns√©ges l√©nyek f√∂ldj√©t (凡夫地). Amint l√°tom ezt a m√©rhetetlen vesztes√©get (無量大過), szint√©n l√°tom (又見) j√∂vŇĎbeni (未來) megtart√°s√°t (攝受) az Igaz Dharm√°nak (正法) a Bodhisattva-Mahasattva (菩薩摩訶薩) hat√°rtalan javaival (無量福利), √≠gy fogadom (受) a Nagy Fogadalmakat (大受).

Magasztos, √©n m√°t√≥l fogva, s m√≠g Bodhi leszek, miut√°n elfogadtam az Igaz Dharm√°t, nem fogom azt elfelejteni m√©g egy fut√≥ gondolat erej√©ig sem. Mi√©rt? Ha valaki elfelejti az Igaz Dharm√°t, √ļgy az elfelejti a Mahayan√°t. Ha valaki elfelejti a Mahayan√°t, az elfelejti a T√∂k√©letess√©g gyakorl√°s√°t. Ha elfelejti a T√∂k√©letess√©g Gyakorl√°s√°t, √ļgy elveti a Mahayan√°t. Magasztos, a Bodhisattva Mahasattva aki bizonytalan a Mahayan√°ban, az elidegenedik az Igaz Dharm√°t√≥l, √©s saj√°t k√©pzelet√©vel foglalja el mag√°t. Ennek k√∂vetkezt√©ben visszaker√ľl egy √©retlen k√∂z√∂ns√©ges l√©ny helyzet√©be. √Čn ezt kedvezŇĎtlennek √©s vesz√©lyesnek tartv√°n √ļgy l√°tom, hogy √ļgy r√°m, mind a j√∂vŇĎ Bodhisattv√°ira nagy j√≥t√©tem√©ny sz√°rmazik az Igaz Dharma elfogad√°s√°b√≥l √©s gondoz√°s√°b√≥l, ez√©rt most megfogadom az Igaz Dharma k√∂vet√©s√©t.

[0217c22] 「法主世尊!現為我證,唯佛世尊現前證知。而諸眾生善根微薄或起疑網,以十大受極難度故;彼或長夜非義饒益,不得安樂。為安彼故,今於佛前說誠實誓。我受此十大受,如說行者,以此誓故,於大眾中當雨天花,出天妙音。」

A Dharma kir√°lya, Magasztos! (法主世尊) Most l√©gy igazol√°som (現為我證) mert csak (唯) a Buddha-Bhagavan (Magasztos) (佛世尊) k√©pse most igazolni [ezt ~ ezt az igazs√°got] (現前證知). √Čs minden √©rzŇĎ l√©ny (諸 眾生) er√©ny gy√∂kerei (善根 ~kuśalamūla) kicsiny √©s gyenge (微薄), vagy a k√©telked√©s h√°l√≥j√°t alkotj√°k (起疑網), mert (以) e T√≠z Nagy Fogadalmat (十大受) neh√©z beteljes√≠teni (極難度), [√≠gy gondolv√°n azok] (彼或) hossz√ļ √©jszak√°ban (長夜 ~[hossz√ļ nyomor√ļs√°g √©s elnyom√°s]) szenvednek √©rtelmetlen k√∂vetkezm√©nyektŇĎl (非義饒益). Nem lehets√©ges [√≠gy] (不得) a b√©ke √©s boldogs√°g (安樂) Most Buddha elŇĎtt (今於佛前) igaz fogadalmat teszek (說誠實誓): "megtartom e T√≠z Nagy Fogadalmat (我受此十大受) mint gyakorl√°somban (如說行者) enn√©l fogva (以此) esk√ľt teszek (誓故) e sokas√°gban (於大眾中) √©gi vir√°gok esŇĎje hulljon (當雨天花) √©s az √©gbŇĎl (出天)csod√°latos hang (妙音 ~ghoṣa) sz√≥ljon ."

Magasztos, ezt a t√≠z fogadalmat √©n jelenl√©tedben tettem. Legyen ez√©rt a Dharma Kir√°ly az √©n tan√ļm. √Āmb√°r azokat veled, a Tan√≠t√≥val szemtŇĎl szembe tettem, n√©mely √©rzŇĎ l√©nyek, kik az √©rdemekben m√©g csak gyeng√©n vannak meggy√∂kerezve, m√©gis √ļgy gondolhatj√°k: - Ezt a T√≠z Nagy Fogadalmat neh√©z betartani! - √©s k√©tellyel, vagy bizonytalans√°ggal tekintenek r√°m. Magasztos, √≠gy gondolkozv√°n hosszantart√≥ vesz√©lyt-, szenved√©st √©s szerencs√©tlens√©get id√©zhetnek magukra. Magasztos, hogy seg√≠tsem az ilyen szem√©lyeket, most a Magasztos jelenl√©t√©ben el szeretn√©m v√©gezni az Igazs√°g Meg√°ld√°s√°t. Amilyen igaz az, hogy √©n ezt a T√≠z Nagy Fogadalmat tettem, ahogy azokat kijelentettem, √ļgy erej√ľkn√©l fogva hulljon mennyei vir√°gesŇĎ erre a gy√ľlekezetre, s az isteni hang sz√≥ljon!

[0217c28] 說是語時,於虛空中,雨眾天花出妙聲言:「如是如是!如汝所說,真實無異。」彼見妙花及聞音聲,一切眾會疑惑悉除,喜踊無量而發願言:「恒與勝鬘常共俱會,同其所行。」世尊悉記一切大眾如其所願。

Mikor ezt mondta (說是語時) az √ļress√©gben [t√©rben] (於虛空中) √©gi vir√°gesŇĎ hullott (雨眾天花) s csod√°latos hangok hallatszottak (出妙聲言). √ćgy van (如是如是)! Amit mondasz (如汝所說), √ļgy igaz (真實) nem k√ľl√∂nb√∂zŇĎ (無異). L√°tta az √©gi vir√°gokat (見妙花) √©s hallotta a mennyei hangokat (聞音聲), mindenki a gy√ľlekezetben (一切眾會) minden k√©ts√©gtŇĎl mentesen hatalmas √∂r√∂m√∂t √©rzett (喜踊無量). Megfogadt√°k (發願 ~praṇidhānaṃ), hogy mindig (恒) Śrīmālā (勝鬘) k√∂z√∂sen (會同) ugyanazt csin√°lj√°k mint Ňź (所行). A Magasztos (世尊) megj√∂vend√∂lte (悉記) minden √©rzŇĎ l√©ny sz√°m√°ra (一切大眾) mint (如其) k√≠v√°nalmuk (所願) [teljes√ľl√©s√©t].

Śrīmālā szinte m√©g be sem fejezte mondat√°t, mennyei vir√°gesŇĎ hullt al√°, s mennyei hangok hallatszottak a t√©rben. A Magasztos √≠gy sz√≥lt: "√ćgy igaz, Śrīmālā! Ahogy elv√©gezted az Igazs√°g Meg√°ld√°s√°t, √≠gy t√∂rt√©nt ez!" Az eg√©sz k√≠s√©ret, miut√°n a csod√°latos esem√©nyek tan√ļja volt, minden k√©ts√©gtŇĎl mentesen hatalmas √∂r√∂m√∂t √©rzett. Megfogadt√°k, hogy mindig Śrīmālāval maradnak. A Magasztos megj√∂vend√∂lte, hogy soha sem fognak elszakadni tŇĎle.

三願章第三 - H√°rom [mindent mag√°bafoglal√≥] K√≠v√°ns√°g - harmadik fejezet.

[0218a05] 爾時勝鬘復於佛前發三大願,而作是言:

Ekkor 爾時 Śrimala (勝鬘) a Magasztos elŇĎtt (佛前) h√°rom nagy fogadalmat tett (發三大願). E szavakat mondta (而作是言):

「以此實願安隱無量無邊眾生,以此善根於一切生得正法智,是名第一大願。我得正法智已,以無厭心為眾生說,是名第二大願。我於攝受正法,捨身、命、財,護持正法,是名第三大願。」

Ezen igaz sz√°nd√©kok √°ltal (以此實願) nyugodt (安隱 ~kṣema) korl√°tlan (無量) hat√°rtalan (無邊) √©rzŇĎ l√©nyek (眾生), ezen j√≥s√°g gy√∂kerekkel (以此善根 ~kuśalamūla) er√©nyes gy√∂kerekkel megszerezzem Igaz Dharma minden b√∂lcsess√©g-tud√°s√°t [jñāna] (一切生得正法智). Ez az elsŇĎ Nagy K√≠v√°ns√°gom (是名第一大願).

Magasztos, az Igazs√°g eme Meg√°ld√°sa √°ltal √©s az er√©nyes gy√∂kerek √°ltal, melyek a l√©nyek j√≥l√©t√©re szenteltek √©s felhalmozottak, v√°lj√©k lehetŇĎv√© sz√°momra az Igaz Dharma meg√©rt√©se elk√∂vetkezendŇĎ √©leteim sor√°n! Miut√°n megszereztem az Igaz Dharma B√∂lcsess√©g√©t (我得正法智已) gyŇĪl√∂letmentesen (無厭心) magyar√°zom azt √©rzŇĎ l√©nyeknek (眾生說). Ez a m√°sodik nagy fogadalmam (是名第二大願).

Magasztos, meg√©rtve az Igaz Dharm√°t, tan√≠thassam azt az √©lŇĎl√©nyeknek sz√ľntelen√ľl √©s f√°radts√°g n√©lk√ľl. Ez az √©n m√°sodik nagy t√∂rekv√©sem. Elfogadom az Igaz Dharm√°t (我於攝受正法), s elhagyom testemet (捨身), √©letemet (命), gazdags√°gomat (財), hogy megv√©djem (護持) az Igaz Dharm√°t (正法). Ez a harmadik nagy fogadalmam (是名第三大願).

Magasztos, am√≠g tan√≠tom az Igaz Dharm√°t, tekintet n√©lk√ľl testemre-, √©leterŇĎmre-, tulajdonomra, v√©djem √©s fenntartsam az Igaz Dharm√°t. Ez az √©n harmadik nagy t√∂rekv√©sem.

[0218a10] 爾時,世尊即記勝鬘三大誓願,如一切色悉入空界。如是菩薩恒沙諸願,皆悉入此三大願中,此三願者真實廣大。

Ekkor (爾時) a Magasztos (世尊) r√∂gt√∂n eml√©keztette (即記) Śrīmālāt (勝鬘) h√°rom k√≠v√°ns√°g√°val kapcsolatban (三大誓願): "ha (如) minden (一切) forma (色) [itt: k√≠v√°ns√°god] olyan mint a t√©r mely mag√°ba foglal minden Dharm√°t (悉入空界), √≠gy a boddhistavva (菩薩) Gangesz homokja (恒沙) minden fogadalma [k√≠v√°ns√°ga] (諸願) mindh√°rom Nagy K√≠v√°ns√°gban benne vannak (皆悉入此三大願中) √≠gy e H√°rom K√≠v√°ns√°g (三願) igaz√°n oly hatalmas (真實廣大).

Ezut√°n a Magasztos elmagyar√°zta Śrīmālā h√°rom nagy t√∂rekv√©s√©nek messzire hat√≥ kiterjed√©s√©t: "Śrīmālā, ha minden form√°t √∂sszegyŇĪjten√©nk a t√©r birodalm√°b√≥l, a t√©r befogadn√° azokat √©s m√©g tov√°bb is terjedne rajtuk. Hasonl√≥k√©pen, mikor a Bodhisattva t√∂rekv√©seket, melyek annyira sz√°mtalanok, mint a Gangesz homokszemei, √∂sszegyŇĪjtj√ľk a h√°rom nagy t√∂rekv√©sben, akkor a h√°rom nagy t√∂rekv√©s mag√°ba foglalja ŇĎket √©s m√©g t√ļl is terjed rajtuk.

攝受章第四 - [Az Igaz Dharma] Elfogad√°sa √©s gondoz√°sa [~parigraha] - negyedik fejezet.

[0218a14] 爾時,勝鬘白佛言:

Ekkor (爾時) Ňörimala (勝鬘) Buddh√°hoz √≠gy sz√≥lt (白佛言):

「我今當復承佛威神,說調伏大願真實無異。」

"√Čn most ism√©t Buddha erej√©vel (佛威神) hangoztatva k√∂zvet√≠tem [fizikai, verb√°lis √©s ment√°lis karma k√∂z√∂tt / lek√ľzdve a gonoszt] (調伏) e Nagy K√≠v√°ns√°gok (大願) igazs√°g√°t (真實) [melyek most] nem k√ľl√∂nb√∂znek (無異)

Továbbá, mikor a három nagy törekvés széles skáláját tanítom, a Tathagata ereje tegye szavaimat ékesekké!"

[0218a15] 佛告勝鬘:「恣聽汝說。」

A Magasztos √≠gy v√°laszolt: √Čkessz√≥l√≥ leszel (恣聽汝說) [nyugodtan hallgatva amit mond]

A Magasztos √≠gy v√°laszolt: "Kir√°lynŇĎ, a Tathagata hozz√°j√°rul√°s√°val √©kessz√≥l√≥ leszel.

[0218a16] 勝鬘白佛:「菩薩所有恒沙諸願,一切皆入一大願中,所謂攝受正法。攝受正法,真為大願。」

Ňörimala (勝鬘) Buddh√°nak az al√°bbiakat mondta: "Bodhisattva (菩薩) minden (所有) [k√≠v√°ns√°ga] Gangesz homokszeme (恒沙) oly sokf√©l√©k a fogadalmai (諸願). Mind belefoglalhat√≥k (一切皆入) egy nagy k√≠v√°ns√°gba (一大願中) nevezetesen (所謂) az Igaz Dharma elfogad√°s√°ba √©s gondoz√°s√°ba (攝受正法). Ez√©rt v√©delmezni (攝受 ~parigraha [elfogadni √©s gondozni]) az Igaz Dharm√°t (正法) azonos a Nagy Fogadalommal (大願)."

Śrīmālā a Magasztoshoz √≠gy sz√≥lt: "Magasztos, a Bodhisattva t√∂rekv√©sek, sz√°mtalanok mint a Gangesz homokszemei, mind √∂sszegy√ľjthetŇĎk √©s belefoglalhat√≥k egy nagy t√∂rekv√©sbe, nevezetesen az Igaz Dharma elfogad√°s√°ba. Ez√©rt az Igaz Dharma elfogad√°sa egyenlŇĎ a messzire hat√≥ kiterjed√©ssel."

[0218a18] 佛讚勝鬘:「善哉善哉!智慧方便甚深微妙,汝已長夜殖諸善本,來世眾生久種善根者,乃能解汝所說。汝之所說攝受正法,皆是過去、未來、現在諸佛已說、今說、當說。我今得無上菩提,亦常說此攝受正法,如是我說:『攝受正法所有功德不得邊際,如來智慧辯才亦無邊際。何以故?是攝受正法有大功德有大利益。』」

A Magasztos ezt mondta Ňörimal√°nak (佛讚勝鬘): "Nagyon j√≥, nagyon j√≥! (善哉善哉) B√∂lcsess√©ged (智慧) k√©nyelmes (方便) [csod√°latos], igaz√°n m√©ly (甚深) √©s finom (微妙), te m√°r meghladtad hossz√ļ nyomor√ļs√°gon √©s szenved√©sen kereszt√ľli (長夜) kialak√≠t√°s√°t [n√∂veked√©s√©t] (殖) sokf√©le (諸) er√©nyes gy√∂k√©rnek (善本), [ez√©rt az] elj√∂vendŇĎ vil√°gok (來世) √©rzŇĎ l√©nyeinek (眾生) kor√°bbi/r√©gi magjaib√≥l (久種) er√©nyes gy√∂kerek lesznek (善根者), √≠gy k√©pes vagy helyesen megmagyar√°zod azt [Dharma] (乃能解汝所說). Te magyar√°zatod (汝之所說) az Igaz Dharma elfogad√°s√°ra √©s gondoz√°s√°ra (攝受正法 ~parigraha), ugyan√ļgy m√ļlt (過去), a j√∂vŇĎ (未來) √©s a jelen (現在) Buddh√°i m√°r tan√≠tott√°k (諸佛已說), tan√≠tj√°k √©s tan√≠tani fogj√°k (今說當說). √Čn el√©rve a legfelsŇĎbb Megvil√°gosod√°st (無上菩提 ~samyaksaṃbodhi), szint√©n √≠gy (此) fogadom el √©s gondozom (攝受) az Igaz Dharm√°t (正法). Ez√©rt azt mondom (如是我說): Az Igaz Dharma elfogad√°sa √©s gondoz√°sa (攝受正法) minden (所有) √©rdem / er√©ny (功德 ~guṇa) hat√°rtalans√°ga (不得邊際). A Thatagata b√∂lcsess√©ge (如來智慧) √©kessz√≥l√°sa (辯才) szint√©n v√©gtelen √©s hat√°rtalan (亦無邊際). Mi√©rt? (何以故) Az Igaz Dharma elfogad√°s√°nak √©s gondoz√°s√°nak (攝受正法) nagy √©rdeme (大功) messzehat√≥ jelentŇĎs√©gŇĪ, amely nagy j√≥t√©tem√©nyekkel (大利) teli.

A Magasztos √≠gy v√°laszolt: "Nagyon j√≥, nagyon j√≥! M√©ly a megl√°t√°sod √©s az √©rtelmez√©sed! Śrīmālā, ak√°rmik is legyenek az √©rzŇĎ l√©nyek akiknek tan√≠tod a Dharm√°t, kev√©s, aki meg√©rti az √©rtelm√©t. Ňźk, akik hossz√ļ ideig gy√ľjt√∂tt√©k az er√©nyt sz√°mtalan Buddh√°k alatt. Śrīmālā, ahogy te elfogadod, tan√≠tod √©s megmagyar√°zod az Igaz Dharm√°t, ugyan√ļgy a m√ļlt, jelen √©s j√∂vŇĎ Tathagatai elfogadj√°k, tan√≠tj√°k √©s megmagyar√°zz√°k az Igaz Dharm√°t, s √≠gy tettek a m√ļltban-, √≠gy tesznek a j√∂vŇĎben is. Śrīmālā √©n el√©rve a legfelsŇĎbb megvil√°gosod√°st, szint√©n elfogadom, tan√≠tom √©s megmagyar√°zom az Igaz Dharm√°t sz√°mtalan m√≥don. Ahogyan √©n most elfogadom, tan√≠tom √©s elmagyar√°zom az Igaz Dharm√°t sz√°mtalan m√≥don, nincs v√©ge vagy hat√°ra az Igaz Dharma elfogad√°s√°b√≥l sz√°rmaz√≥ √©rdemeknek. A Tathagata meg√©rt√©se √©s √©kessz√≥l√°sa szint√©n v√©gtelen √©s hat√°rtalan. Mi√©rt? Śrīmālā, az Igaz Dharma elfogad√°s√°nak messzehat√≥ jelentŇĎs√©ge van, amely nagy j√≥t√©tem√©nyekkel b√≠r.

[0218a26] 勝鬘白佛:「我當承佛神力,更復演說攝受正法廣大之義。」

Ňörimala (勝鬘) Buddh√°hoz √≠gy besz√©lt: √Čn, ahogy Buddha nagy [lelki] erej√©t viselve (我當承佛神力) m√©g t√∂bbet t√∂bbsz√∂r besz√©lve (更復演ࢪ) az Igaz Dharma elfogad√°s√°r√≥l √©s gondoz√°s√°r√≥l (攝受正法), hatalmas √©rdem (廣大之義)

Śrīmālā e szavakkal sz√≥lt a Magasztoshoz: Magasztos, a Tathagata erej√©n√©l fogva legyek √©n is √©kessz√≥l√≥ az Igaz Dharma m√©ly jelent√©s√©nek tan√≠t√°s√°ban!

[0218a27] 佛言:「便說。」

Buddha √≠gy sz√≥lt: egyszerŇĪ besz√©d! (便說)

Buddha √≠gy v√°laszolt: - Śrīmālā, ahogy tudod, hogy az idŇĎ elj√∂tt, pr√©dik√°lj √©kessz√≥l√≥an!

[0218a27] 勝鬘白佛:「攝受正法廣大義者,則是無量,得一切佛法,攝八萬四千法門。譬如劫初成時,普興大雲,雨眾色雨及種種寶。如是攝受正法,雨無量福報及無量善根之雨。

[1. A Nagy Törekvés kiterjedésében való tanítás]

Ňörimala (勝鬘) Buddh√°nak [ezt mondta]: "Az Igaz Dharma elfogad√°sa √©s gondoz√°sa (攝受正法) hatalmas √©rdem (廣大義), mely egy√©bk√©nt korl√°tlan (則是無量) minden Buddhadharma szempontj√°b√≥l (則是無量), melybe beletartozik (攝) 84000 (八萬四千) Dharmakapu (法門). P√©ld√°ul (譬如) a vil√°gok √ļj elk√ľl√∂n√ľl√©s√©nek idej√©n (劫初成時) egy hatalmas felhŇĎ j√∂tt (普興大雲), mely sok form√°t (雨眾色) megannyi kincseket √°rasztott (雨及種種寶). √ćgy (如是) az Igaz Dharma elfogad√°sa √©s gondoz√°sa (攝受正法) sz√°mtalan √©rett er√©nyeket (雨無量福報), √©s m√©rhetetlen er√©nyes gy√∂kereket esŇĎj√©t √°rasztja (無量善根之雨).

Ezek ut√°n a Magasztos hozz√°j√°rul√°s√°val Śrīmālā e szavakkal fordult a Magasztoshoz: "Magasztos, az Igaz Dharma elfogad√°sa t√∂k√©letes√≠teni fogja mind a megsz√°ml√°lhatatlan Buddha-term√©szeteket. Az Igaz Dharma elfogad√°s√°ba beletartozik a 84000 Dharmakapu. P√©ld√°ul a vil√°gok √ļj elk√ľl√∂n√ľl√©s√©nek idej√©n egy hatalmas felhŇĎ j√∂tt, mely megsz√°ml√°lhatatlan sz√≠neket √©s megsz√°ml√°lhatatlan √©kszereket √°rasztott ki. Hasonl√≥ m√≥don az Igaz Dharma elfogad√°sa sz√°mtalan √©rett er√©nyeket, √©s a Tud√°s megsz√°ml√°lhatatlan √©kszereit √°rasztja ki.

[0218b02] 「世尊!又如劫初成時,有大水聚,出生三千大千界藏及四百億種種類洲。如是攝受正法,出生大乘無量界藏:一切菩薩神通之力;一切世間安隱快樂;一切世間如意自在;及出世間安樂劫成,乃至天人本所未得,皆於中出。

P√©ld√°ul (又如) a vil√°gok √ļj elk√ľl√∂n√ľl√©s√©nek idej√©n (劫初成時), nagy √°rv√≠z gyŇĪlt (有大水聚) megsz√ľletik h√°romezer (出生三千) nagy ciliokozmosz (大千界 ~trisāhasramahāsāhasralokadhātu) √©s ebbŇĎl emelkedtek ki k√ľl√∂nb√∂zŇĎ form√°kban (藏及四百億) a n√©gy kontinensŇĪ vil√°gok sorozatai, valamint a hatalmas sz√°m√ļ kisebb szatellita-kontinensek (種種類洲). √ćgy (如是) az Igaz Dharma elfogad√°s√°val √©s gondoz√°s√°val (攝受正法) sz√ľletik meg a Mahayana (出生大乘) hat√°rtalan vil√°ga (無量界藏) minden Bodhisattva (一切菩薩) m√°gikus ereje (神通之力), minden vil√°gok (一切世間) nyugalma (安隱) √©s boldogs√°ga (快樂), minden vil√°g (一切世間) k√∂zepess√©ge [ld.: K√∂z√©psŇĎ √öt] (安隱) √©s k√∂nnyeds√©ge (快樂), innen √©rhetŇĎ el (及) a szupramund√°n (出世間 ~lokottara) b√©k√©je √©s boldogs√°ga (安樂), az erŇĎ a megval√≥s√≠t√°shoz (劫成). sŇĎt m√©g (乃至 sohasem volt r√©sze az isteneknek √©s embereknek. (天人本所未得).

P√©ld√°ul a vil√°gok √ļj elk√ľl√∂n√ľl√©s√©nek idej√©n a vil√°gi birodalmak nagy ciliokozmosza volt a sz√ľlet√©si hely, √©s ebbŇĎl emelkedtek ki k√ľl√∂nb√∂zŇĎ form√°kban √©s sz√≠nekben a n√©gy kontinensŇĪ vil√°gok sorozatai, valamint a hatalmas sz√°m√ļ kisebb k√≠s√©rŇĎ kontinensek. Hasonl√≥k√©pen az Igaz Dharma elfogad√°sa a forr√°sa a Mahayan√°nak, e matrixb√≥l sz√°rmaznak a Bodhisattva m√°gikus cselekedetei, innen ny√≠lnak a k√ľl√∂nb√∂zŇĎ Dharma-kapuk, √©ppen √ļgy a mund√°n (世間 ~loka) t√∂k√©letess√©g √©s minden mund√°n uralom, valamint minden szupramund√°n (出世間 ~lokottara) √°ld√°s, amiben m√©g sohasem volt r√©sze az isteneknek √©s embereknek."

[0218b07] 「又如大地持四重擔。何等為四?一者大海,二者諸山,三者草木,四者眾生。如是攝受正法善男子善女人,建立大地,堪能荷負四種重任,喻彼大地。何等為四?謂離善知識、無聞非法眾生,以人天善根而成熟之;求聲聞者授聲聞乘;求緣覺者授緣覺乘;求大乘者授以大乘。是名攝受正法善男子善女人建立大地,堪能荷負四種重任。世尊!如是攝受正法善男子善女人建立大地,堪能荷負四種重任,普為眾生作不請之友,大悲安慰哀愍眾生,為世法母。

"P√©ld√°ul (又如) a hatalmas f√∂ld (大地) n√©gyfajta terhet hordoz (持四重擔). Mi ez a n√©gy? (何等為四?) ElsŇĎ az √≥ce√°n (一者大海), a m√°sodik mind a hegyek (二者諸山), harmadik a n√∂v√©nyzet (三者草木), negyedik az √©rzŇĎ l√©nyek (四者眾生). Ugyan√≠gy (如是) elfoagda √©s gondozza az igaz Dharm√°t (攝受正法) a csal√°d j√≥ fia (善男子), vagy a csal√°d j√≥ le√°nya (善女人) [szint√©n] nagy f√∂ldet hozott l√©tre (建立大地) k√©pes v√°llalni (堪能) a terhek hordoz√°s√°t (荷負), melyek n√©gyf√©le (四種) nagy felelŇĎss√©gek (重任). [ezek ak√°r a nagy f√∂ld ~anyaf√∂ld] (喻彼大地). Mi ez a n√©gy? (何等為四?) Isteni vagy az emberi er√©nyes gy√∂kereket adnak hogy [szellemi] √©retts√©gre vigye azokat, akik t√°vol tartj√°k a j√≥m√≥d√ļ tanult bar√°tokat (善知識 ~kalyāṇamitra), nem hallj√°k a Dharma-t, (無聞非法), vagy vegyenek r√©szt nem dharm√°k [rossz karm√°k]; k√©rni (求) Buddha kiv√°l√≥ tan√≠tv√°nyainak (聲聞 ~Šrāvaka) tan√≠t√°s√°t (授) [azoknak], akik a Sravaska J√°rmŇĪvet (聲聞乘 ~Śrāvakayāna) keresik; k√©rni (求) Pratyekabuddha (緣覺) tan√≠t√°s√°t azoknak, akik a Pratyekabuddha J√°rmŇĪvet (授緣覺乘) keresik; k√©rni (求) a Mahayana (大乘) tan√≠t√°sait azoknak, akik a Mahayana J√°rmŇĪv√©t (授以大乘) keresik. Ez nevezhetŇĎ (是名) Igaz Dharma elfogad√°s√°nak √©s gondoz√°s√°nak (攝受正法) melyet a csal√°d j√≥ fia (善男子) vagy a csal√°d j√≥ le√°nya (善女人) visel, melyek nagyobbak mint a f√∂ld terhei (建立大地), k√©pes v√°lallni (堪能) a terhek hord√°s√°t (荷負), melyek e n√©gyfajta nagy felelŇĎss√©g(ek) (四種重任). Magasztos! (世尊) Ha (如是) Igaz Dharma elfogad√°s√°nak √©s gondoz√°s√°nak (攝受正法) melyet a csal√°d j√≥ fia (善男子) vagy a csal√°d j√≥ le√°nya (善女人) visel, nagyobbak mint a f√∂ld terhei (建立大地), s k√©pes v√°lallni (堪能) e terhek hord√°s√°t (荷負), melyek e n√©gyfajta nagy felelŇĎss√©g(ek) (四種重任). Az √©rzŇĎ l√©nyek sz√°m√°ra v√°lj√©k H√≠vatlan Seg√≠tŇĎv√© (眾生作不請之友), k√∂ny√∂r√ľletes (大悲), bar√°ts√°gos (安慰) kegyelmes (哀愍) az √©rzŇĎ l√©nyekhez (眾生), √≠gy v√°lik a "Vil√°g Dharm√°j√°nak Anyj√°v√°" (為世法母).

Magasztos, a hatalmas f√∂ld p√©ld√°ul n√©gy hatalmas terhet hordoz. Mi ez a n√©gy? Ezek a nagy √≥ce√°n, a hegyek, a n√∂v√©nyzet, √©s a k√ľl√∂nf√©le √©lŇĎl√©nyek. Ugyan√≠gy a csal√°d j√≥ fia, vagy a csal√°d j√≥ le√°nya, ki elfogadta az Igaz Dharm√°t, szint√©n n√©gy terhet hordoz, melyek nagyobbak a f√∂ld terhein√©l. Mi ez a n√©gy? A k√∂vetkezŇĎk:

  • 1. A csal√°d j√≥ fia, vagy a csal√°d j√≥ le√°nya tanitv√°n azokat akik n√©lk√ľl√∂zik a spiritu√°lis vezet√©st, nem hallj√°k az Igaz Dharm√°t √©s azt n√©lk√ľl√∂zik, tan√≠tja az er√©nyek √ļtj√°nak k√∂vet√©s√©t hogy ily m√≥don emberi, vagy isteni t√∂k√©letess√©get √©rjenek el, nagyobb terhet hordoz, mint a f√∂ld.
  • 2. A csal√°d j√≥ fia vagy a csal√°d j√≥ le√°nya, ki hozz√°seg√≠t bizonyos √©lŇĎl√©nyeket hogy a Śrāvakayānahoz (聲聞乘 ~Śrāvakayāna) csatlakozzanak, nagyobb terhet hordoz, mint a f√∂ld.
  • 3. A csal√°d j√≥ fia, vagy a csal√°d j√≥ le√°nya ki hozz√°seg√≠t bizonyos √©lŇĎl√©nyeket hogy a Pratyekabuddhayānahoz (緣覺乘 ~Pratyekabuddhayāna) csatlakozzanak, nagyobb terhet hordoz, mint a f√∂ld.
  • 4. A csal√°d j√≥ fia, vagy a csal√°d j√≥ le√°nya, ki hozz√°seg√≠t bizonyos l√©nyeket hogy a Mahayanahoz csatlakozzanak, nagyobb terhet hordoz mint a f√∂ld.

Ez a n√©gy nagy teher. A csal√°d j√≥ fia, vagy a csal√°d j√≥ le√°nya, aki elfogadja az Igaz Dharm√°t, ezt a n√©gy terhet viseli, melyek nagyobbak mint a f√∂ld terhei, v√©ge√©rhetetlen terher, bar√°ts√°gos √©s k√∂ny√∂r√ľletes lesz mindenkivel, mindenki v√≠gasztal√≥j√°v√° v√°lik, √©s a "Vil√°g Dharm√°nak Anyja" n√©ven fogj√°k nevezni.

[0218b18] 「又如大地有四種寶藏。何等為四?一者無價,二者上價,三者中價,四者下價,是名大地四種寶藏。如是攝受正法善男子善女人建立大地,得眾生四種最上大寶。何等為四?攝受正法善男子善女人,無聞非法眾生,以人天功德善根而授與之;求聲聞者授聲聞乘;求緣覺者授緣覺乘;求大乘者授以大乘。如是得大寶眾生,皆由攝受正法善男子善女人得此奇特希有功德。世尊!大寶藏者,即是攝受正法。

"√öjra, p√©ld√°ul (又如), e hatalmas f√∂ldnek (大地) l√©tezik (有) n√©gy fajt√°ja a Buddhadharma kincs√©nek (四種寶藏). Melyek ezekek? (何等為四?). ElsŇĎ az "√©rt√©k-n√©lk√ľli" [felbecs√ľlhetetlen] (一者無價), m√°sodik "magas √©rt√©kŇĪ" (二者上價), harmadik a "k√∂zepes √©rt√©kŇĪ" (三者中價), negyedik az "alacsony √©rt√©kŇĪ" (四者下價), ezek nevezhetŇĎk (是名) a hatalmas f√∂ld (大地) n√©gy fajt√°ja a Buddhadharma kincs√©nek. √ćgy (如是) az Igaz Dharma elfogad√°sa √©s gondoz√°sa (攝受正法) [melyet] a csal√°d j√≥ fia (善男子) vagy a csal√°d j√≥ le√°nya (善女人) v√©gez, nagyobbak mint a f√∂ld terhei (建立大地) az √©rzŇĎ l√©nyek (得眾生) n√©gyfajta (四種) legfŇĎbb kincset (最上大寶 ~mahāratna) [nyerhetnek el]. Mi ez a n√©gy? (何等為四?). Az Igaz Dharm√°t elfogad√≥ √©s gondoz√≥ (攝受正法) j√≥ fiak (善男子) s j√≥ le√°nyok (善女人) tan√≠t√°sa √°lltal azok, kik nem hallj√°k a Dharma-t (無聞非法眾生), annyi √©rdemet k√©pesek √∂sszegy√ľjteni, hogy a hat birodalom l√©nyek√©nt (人天) el√©rik √©rdemek er√©nyes gy√∂kereit (功德善根) √©s √°tadj√°k nekik (而授與之). K√©rve a Shravaka [tan√≠t√°s√°t] (求聲聞 ~punya-sambhara) hogy a Shravak√°k Kocsij√°t tan√≠ts√°k (授聲聞乘 ~Śrāvakayāna). K√©rve a Pratyekabuddha [tan√≠t√°s√°t] (求緣覺), hogy a Pratyekabuddhayana Kocsij√°t tan√≠ts√°k (授緣覺乘). K√©rve a Nagy Kocsi [tan√≠t√°s√°t] (求大乘), hogy a Nagy Kocsij√°t tan√≠ts√°k (授以大乘). Ez√©rt (如是) a mahāratna √©rzŇĎ l√©nyei (得 大寶 ~mahāratna, 眾生) akik a csal√°d j√≥ fi√°ra, vagy a csal√°d j√≥ l√°ny√°ra b√≠zz√°k magukat, aki elfogadta az Igaz Dharm√°t (皆由攝受正法善男子善女人), olyan dr√°ga dolgok birtok√°ba jutnak, melyek √©rt√©kben messze felŇĪlm√ļlnak minden √©rt√©ket (得此奇特希有功德). Magasztos! (世尊!) a mahāratna rejteke (大寶藏) elfogad√°sa √©s gondoz√°sa az Igaz Dharm√°nak. (攝受 ~parigraha , 正法)

Magasztos, p√©ld√°ul, ez a hatalmas f√∂ld a forr√°sa a n√©gy fajta √©kszernek. Milyenek ezek? Ez a forr√°sa a dr√°ga √©kszereknek, a legszebb √©kszereknek, az √°tlagos √©kszereknek √©s a k√∂z√∂ns√©ges √©kszereknek. Ahogy a hatalmas f√∂ld a forr√°sa a n√©gy fajta √©kszernek, a l√©nyek, akik r√°b√≠zz√°k magukat a csal√°d j√≥ fi√°ra, vagy a csal√°d j√≥ le√°ny√°ra aki elfogadta az Igaz Dharm√°t, n√©gy olyan dolgot nyerhetnek el, melyek √©kszerekn√©l √©rt√©kesebbek. Mi ez a n√©gy? Azok az √©lŇĎl√©nyek, akik r√°b√≠zt√°k magukat a csal√°d j√≥ fi√°ra, vagy a csal√°d j√≥ l√°ny√°ra mint tan√≠t√≥ra, annyi √©rdemet k√©pesek √∂sszegy√ľjteni, hogy el√©rik az emberi vagy az isteni t√∂k√©letess√©get. K√©pesek annyi er√©nyt felhalmozni, hogy a Śrāvakayāna √ötj√°ra l√©pjenek. K√©pesek annyi er√©nyt felhalmozni, hogy a Pratyekabuddhayāna √ötj√°ra l√©pjenek. K√©pesek annyi sz√°mtalan er√©ny felhalmoz√°s√°ra, hogy a Samyaksambuddh√°k √ötj√°ra l√©pjenek. Ez√©rt az √©lŇĎl√©nyek, akik a csal√°d j√≥ fi√°ra, vagy a csal√°d j√≥ l√°ny√°ra b√≠zz√°k magukat, aki elfogadta az Igaz Dharm√°t, olyan dr√°ga dolgok birtok√°ba jutnak, melyek √©rt√©kben messze felŇĪlm√ļlnak minden √©kszert. Az "√©kszer-kincsek kimer√≠thetetlen forr√°sa" kifejez√©s az Igaz Dharma elfogad√°s√°t jelenti.

[0218b28] 「世尊!攝受正法,攝受正法者,無異正法,無異攝受正法,正法即是攝受正法。世尊!無異波羅蜜,無異攝受正法,攝受正法即是波羅蜜。何以故?攝受正法善男子善女人,應以施成熟者以施成熟,乃至捨身支節將護彼意而成熟之。彼所成熟眾生建立正法,是名檀波羅蜜。

[2. A Messzeható Jelentés Tanítása]

Magasztos (世尊)! A elfogad√°sa √©s v√©delmez√©se (攝受 ~parigraha) az Igaz Dharm√°nak (正法) az elfogad√≥ja √©s v√©delmezŇĎje (攝受 ~parigraha) az Igaz Dharm√°nak (正法者). Nem k√ľl√∂nb√∂zŇĎ (無異) az Igaz Dharma (正法), nem k√ľl√∂nb√∂zŇĎ (無異) az elfogad√°sa √©s v√©delmez√©se (攝受 ~parigraha) az Igaz Dharm√°nak (正法). Az Igaz Dharma m√°r (正法即是) az elfogad√≥ja √©s v√©delmezŇĎje az Igaz Dharm√°nak (攝受 ~parigraha 正法). Magasztos (世尊)! Nem k√ľl√∂nb√∂znek (無異) a T√∂k√©letess√©gtŇĎl (波羅蜜 ~pāramitā), nem k√ľl√∂nb√∂znek (無異) az elfogad√≥j√°t√≥l √©s fentart√≥j√°t√≥l (攝受 ~parigraha) az Igaz Dharm√°nak (正法). Az elfogad√°sa √©s v√©delmez√©se (攝受 ~parigraha) az Igaz Dharm√°nak (正法) m√°r (即是) T√∂k√©letess√©g (波羅蜜 ~ pāramitā). Mi√©rt (何以故)? Az elfogad√≥ja √©s v√©lemzeŇĎje az igaz Dharm√°nak (攝受正法) [aki] a csal√°d j√≥ fia (善男子) vagy a csal√°d j√≥ le√°nya (善女人) √ćgy [meg√©rlel] az ad√°s k√©pess√©g√©vel (應以, 施 ~dāna, 成熟者), akiket az ad√°s k√©p√©ss√©g√©vel meg lehet [√©rlelni] (以, 施 ~dāna, 成熟), m√©g csak (乃至) nem is takar√©koskodik testr√©szeivel ahhoz, hogy mentalit√°suk szerint alak√≠tsa ŇĎket √©retts√©g√ľkre (捨身支節將護彼意成熟之), ezek sz√°mos √©rzŇĎ l√©nyek sz√°m√°ra (彼所成熟眾生) betart√°s√°t (建立) az Igaz Dharm√°nak. (正法) Ez nevezhetŇĎ (是名) az Ad√°s T√∂k√©letess√©g√©nek. (檀波羅蜜 dāna pāramī)

Magasztos, az Igaz Dharma elfogad√°sa az Igaz Dharma Elfogad√≥j√°nak neveztetik. Az Igaz Dharma nem egy dolog, √©s az Igaz Dharma elfogad√≥ja nem m√°s dolog. Az Igaz Dharma elfogad√≥ja maga az Igaz Dharma. √Čppen √ļgy nem k√ľl√∂nb√∂zik a T√∂k√©letess√©gtŇĎl (pāramitā), mint ahogy azok nem k√ľl√∂nb√∂znek az Igaz Dharma elfogad√≥j√°t√≥l. Magasztos, az Igaz Dharma elfogad√≥ja √∂nmag√°ban nem m√°s, mint a T√∂k√©letess√©g. Mi√©rt? Mikor a csal√°d j√≥ fia, vagy a csal√°d j√≥ le√°nya, aki elfogadta az Igaz Dharm√°t meg√©rlel egy √©rzŇĎ l√©nyt az ad√°s √°ltal, - ha olyanok, akiket ad√°s √°ltal meg lehet √©rlelni - akkor nem takar√©koskodva m√©g testr√©szeivel sem, ezek √©retts√©ghez jutnak. Az √≠ly m√≥don meg√©rleltek az Igaz Dharma betart√≥i lesznek.

[0218c05] 「應以戒成熟者,以守護六根,淨身口意業,乃至正四威儀,將護彼意而成熟之。彼所成熟眾生建立正法,是名尸波羅蜜。

Mikor [meg√©rlel] egy fogadalom √°ltal (應以戒成熟者), √≠gy v√©delmezi (以守護) a Hat Gy√∂keret (六根 ~sadayatana), tisz√≠tja (淨) a H√°rom Karm√°t (身口意業; fizikai karma 身业 verb√°lis karma 口业 ment√°lis karma 意业) sŇĎt m√©g (乃至) egyeness√© teszi a N√©gyf√©le Viselked√©st (正四威儀), a j√∂vŇĎben m√©lt√≥ gondolataival / viselked√©s√©vel √©rleli meg elm√©j√ľket (將護彼意成熟之). Ezek sz√°mos √©rzŇĎ l√©nyek sz√°m√°ra (彼所成熟眾生) betart√°s√°t (建立) az Igaz Dharm√°nak. Ez nevezhetŇĎ (是名) az Erk√∂lcs√∂ss√©g T√∂k√©letess√©g√©nek. (尸波羅蜜 síla pāramī)

Mikor meg√©rlel egy √©rzŇĎ l√©nyt a moralit√°s (shila) √°ltal - ha ezeket az √©rzŇĎ l√©nyeket meg lehet √©rlelni a Hat √Črz√©k feletti uralommal √©s a test, a besz√©d √©s elme megtiszt√≠t√°s√°val, - akkor tiszteletre m√©lt√≥ viselked√©s√©vel v√©delmezi √©s meg√©rleli elm√©j√ľket. Az √≠ly m√≥don meg√©rleltek az Igaz Dharma betart√≥i lesznek. Ez nevezhetŇĎ (是名) az Erk√∂lcs√∂ss√©g T√∂k√©letess√©g√©nek. (尸波羅蜜 síla pāramī)

[0218c08] 「應以忍成熟者,若彼眾生罵詈、毀辱、誹謗、恐怖,以無恚心、饒益心,第一忍力乃至顏色無變,將護彼意而成熟之。彼所成熟眾生建立正法,是名羼提波羅蜜。

Mikor az elvisel√©s/tolerancia √°ltal √©rlel (應以忍成熟者), ha ezek az √©rzŇĎ l√©nyek (若彼眾生) hib√°ztatj√°k (罵), √°tkozz√°k (詈), s√©rtik (毀辱), r√°galmazz√°k (誹謗) r√©misztik (恐怖) [ŇĎket], √≠gysem d√ľh√∂s a tudatuk (以無恚心), megbocs√°t√≥ tudattal (饒益心) elsŇĎk√©nt a t√ľrelem erej√©vel (第一忍力), sŇĎt m√©g (乃至) sz√≠n√ľket sem v√°ltoztatj√°k (顏色無變), a j√∂vŇĎben m√©lt√≥ gondolataival [viselked√©s√©vel] √©rleli meg tudatukat (將護彼意成熟之). Ezen sz√°mos √©rzŇĎ l√©nyek sz√°m√°ra (彼所成熟眾生) betart√°s√°t (建立) az Igaz Dharm√°nak. Ez nevezhetŇĎ (是名) a T√ľrelem T√∂k√©letess√©g√©nek. (羼提波羅蜜 kshanti pāramī)

Mikor meg√©rlel egy √©rzŇĎ l√©nyt a t√ľrelem √°ltal - ha ezek a l√©nyek szidj√°k, inzult√°lj√°k, vagy fenyegetik - akkor nem mutat rossz-akaratot, hanem a kiengesztelŇĎd√©s √ļtj√°n a t√ľrelem erej√©vel √©rleli meg ŇĎket. Arc√°n √∂sszeszedetts√©get mutatva v√©delmezi √©s meg√©rleli ŇĎket. Ily m√≥don meg√©rlelve az Igaz Dharm√°ban helyeztetnek el. Ez nevezhetŇĎ (是名) a T√ľrelem T√∂k√©letess√©g√©nek. (羼提波羅蜜 kshanti pāramī)

[0218c12] 「應以精進成熟者,於彼眾生不起懈心,生大欲心第一精進,乃至若四威儀,將護彼意而成熟之。彼所成熟眾生建立正法,是名毘梨耶波羅蜜。

Mikor a t√∂rekv√©s √°ltal √©rlel (應以, 精進, 成熟者), √ļgy azon √©rzŇĎ l√©nyek (於彼眾生) nem keltenek lusta tudatot (不起懈心), felkeltve a nagy k√©jv√°gy√≥ tudatot (生大欲心) lesŇĎk√©nt (第一) t√∂rekv√©s √°ltal (精進 ~vīrya), sŇĎt m√©g (乃至) mint a N√©gyf√©le Viselked√©s (若四威儀), a j√∂vŇĎben m√©lt√≥ gondolataival / viselked√©s√©vel √©rleli meg elm√©j√ľket (將護彼意成熟之). Ezek sz√°mos √©rzŇĎ l√©nyek sz√°m√°ra (彼所成熟眾生) betart√°s√°t (建立) az Igaz Dharm√°nak. Ez nevezhetŇĎ (是名) a T√∂rekv√©s T√∂k√©letess√©g√©nek. (毘梨耶波羅蜜 viriya pāramī).

Mikor meg√©rlel egy √©rzŇĎ l√©nyt t√∂rekv√©ssel akkor ezt renyhe gondolatok √©s lustas√°g n√©lk√ľl teszi, igazi t√∂rekv√©ssel telve. Tiszteletre m√©lt√≥ viselked√©s√©vel v√©delmezi √©s meg√©rleli elm√©j√ľket. Ily m√≥don meg√©rlelve az Igaz Dharm√°ban helyeztetnek el. Ez nevezhetŇĎ (是名) a T√∂rekv√©s T√∂k√©letess√©g√©nek. (毘梨耶波羅蜜 viriya pāramī)

[0218c15] 「應以禪成熟者,於彼眾生以不亂心、不外向心,第一正念乃至久時所作、久時所說終不忘失,將護彼意而成熟之。彼所成熟眾生建立正法,是名禪波羅蜜。

Mikor a dyana [Chan] √°ltal √©rlel (應以, 禪 ~dyana, 成熟者) √ļgy azon √©rzŇĎ l√©nyek (於彼眾生) zavartalan tudata (以不亂心), nem k√ľlsŇĎ dolgokon √°ll√≥ tudat (不外向心), elsŇĎk√©nt az Igazi Figyelem/Koncentr√°ci√≥ (第一正念) sŇĎt m√©g t√°rgyt√≥l sem t√©r el cselekedetben (乃至久時所作), hogy soha nem felejtette el, amit r√©gen tett vagy mondott (久時所說終不忘失), a j√∂vŇĎben m√©lt√≥ gondolataival / viselked√©s√©vel √©rleli meg elm√©j√ľket (將護彼意成熟之). Ezek sz√°mos √©rzŇĎ l√©nyek sz√°m√°ra (彼所成熟眾生) betart√°s√°t (建立) az Igaz Dharm√°nak. Ez nevezhetŇĎ a Medit√°ci√≥ T√∂k√©letess√©g√©nek. (是名禪波羅蜜 dhyāna pāramī)

Mikor meg√©rlel egy √©rzŇĎ l√©nyt a medit√°ci√≥val akkor zavartalan elm√©vel teszi ezt, elm√©je nem kalandozik el, birtok√°ban van az igazi koncentr√°ci√≥nak. El nem t√©rve a t√°rgyt√≥l cselekedeteiben √©s besz√©d√©ben, v√©delmezi √©s meg√©rleli ŇĎket. Igy meg√©rve meg√°llnak az Igaz Dharm√°ban. Ez nevezhetŇĎ a Medit√°ci√≥ T√∂k√©letess√©g√©nek. (是名 禪波羅蜜 dhyāna pāramī)

[0218c19] 「應以智慧成熟者,彼諸眾生問一切義,以無畏心而為演說,一切論、一切工巧,究竟明處,乃至種種工巧諸事,將護彼意而成熟之。彼所成熟眾生建立正法,是名般若波羅蜜。

Mikor a b√∂lcsess√©g √°ltal √©rlel (應以, 智慧 ~ prajñā, 成熟者), azon √©rzŇĎ l√©nyek (彼諸眾生) k√©rd√©s√©re minden √©rtelm√©rŇĎl (問一切義), √≠gy (以) f√©lelem n√©lk√ľli tudattal (無畏~abhaya, 心) v√°laszol (演說), mindent megvitat (一切論), mindent k√©pess√© tesz (一切工巧), melyek v√©g√ľl tiszt√°k [lesznek] (究竟明處). SŇĎt m√©g (乃至) mindenf√©le k√©pess√©ggel (種種工巧) minden dolgot (諸事), a j√∂vŇĎben m√©lt√≥ gondolataival / viselked√©s√©vel √©rleli meg elm√©j√ľket (將護彼意成熟之). Ezek sz√°mos √©rzŇĎ l√©nyek sz√°m√°ra (彼所成熟眾生) betart√°s√°t (建立) az Igaz Dharm√°nak. Ez nevezhetŇĎ (是名) a B√∂lcsess√©g T√∂k√©letess√©ge. (般若波羅蜜 prajñā pāramī)

Mikor meg√©rlel egy √©rzŇĎ l√©nyt a b√∂lcsess√©gben, akkor bar√°ts√°gosan v√°laszol k√©rd√©seikre a jelent√©srŇĎl, elmagyar√°zza a megval√≥s√≠t√°s m√≥dozatait, √©s annak elm√©leti alapjait. Uralva az elm√©let √©s a gyakorlat probl√©m√°it, v√©delmezi √©s meg√©rleli elm√©j√ľket. Ezek √≠gy meg√©rve, megmaradnak az Igaz Dharm√°ban. Ez nevezhetŇĎ (是名) a B√∂lcsess√©g T√∂k√©letess√©ge. (般若波羅蜜 prajñā pāramī)

[0218c23] 「是故世尊!無異波羅蜜,無異攝受正法,攝受正法即是波羅蜜。

Ez√©rt (是故) Magasztos (世尊), nem k√ľl√∂nb√∂zŇĎk (無異) a paramit√°k (波羅蜜) nem k√ľl√∂nbŇĎzŇĎ (無異) az Igaz Dharma elfogad√°sa √©s gondoz√°sa (攝受正法) [sem]. Az Igaz Dharma elfogad√°sa √©s gondoz√°sa (攝受正法) √©pp mint (即是) a paramit√°k (波羅蜜) [√∂sszess√©ge].

Magasztos, a dolgok állásával a Tökéletesség gyakorlásának összessége nem egy dolog, az Igaz Dharma elfogadója pedig nem egy másik. Az Igaz Dharma elfogadója maga a Tökéletességek összessége.

[0218c25] 「世尊!我今承佛威神,更說大義。」

"Magasztos, a Tathāgata hatalm√°n√°l fogva, hadd legyek √©kessz√≥l√≥ az Igaz Dharma m√©ly jelent√©s√©nek tan√≠t√°s√°ban!

[0218c25] 佛言:「便說。」

A Magasztos √≠gy sz√≥lt: "Śrimala, a Tathāgata hozz√°j√°rul√°s√°val √©kessz√≥l√≥ leszel!"

[3. A Hatalmas Jelentés Tanítása.]

[0218c26] 勝鬘白佛:「攝受正法攝受正法者,無異攝受正法,無異攝受正法者。攝受正法善男子善女人,即是攝受正法。何以故?若攝受正法善男子善女人,為攝受正法,捨三種分。何等為三?謂:身、命、財。善男子善女人捨身者,生死後際等,離老病死,得不壞常住、無有變易、不可思議功德如來法身。捨命者,生死後際等,畢竟離死,得無邊常住不可思議功德,通達一切甚深佛法。捨財者,生死後際等,得不共一切眾生、無盡無減、畢竟常住、不可思議具足功德,得一切眾生殊勝供養。世尊!如是捨三分善男子善女人,攝受正法,常為一切諸佛所記,一切眾生之所瞻仰。

Śrimala (勝鬘) k√©rdezte Buddh√°t√≥l (白佛): elfogad√°s√°t √©s gondoz√°s√°t (攝受 ~parigraha) az Igaz Dharm√°nak (正法) az Igaz Dharma elfogad√≥ja √©s gondoz√≥ja. (攝受正法者), nem k√ľl√∂nb√∂zik az elfogad√°sa √©s gondoz√°sa az Igaz Dharm√°nak (無異攝受正法) nem k√ľl√∂nb√∂zik az elfogad√≥ja √©s gondoz√≥ja az Igaz Dharm√°nak (無異攝受正法者), elfogad√≥ja √©s gondoz√≥ja (攝受) az Igaz Dharm√°nak (正法) [az] a j√≥ csal√°d fia (善男子) √©s a j√≥ csal√°d le√°nya (善女人) is elfogad√°sa √©s gondoz√°sa az Igaz Dharm√°nak (即是攝受正法). Mi√©rt (何以故)? √ćgy (若) elfogad√°sa √©s gondoz√°sa (攝受 ~parigraha) az Igaz Dharm√°nak (正法) a j√≥ csal√°d fia (善男子) √©s a j√≥ csal√°d le√°nya (善女人), [akik] elfogadj√°k √©s gondozz√°k az Igaz Dharm√°t (為攝受正法), lmondanak h√°rom t√≠pus√ļ dologr√≥l (捨三種分). Melyik ez a h√°rom (何等為三)? H√≠vhat√≥ (謂): test (身), √©leterŇĎ (命), tulajdonl√°s (財). A j√≥ csal√°d fia (善男子) vagy a j√≥ csal√°d le√°nya (善女人) lemond a testrŇĎl (捨身者), l√©tes√ľl√©s √©s elm√ļl√°s [samsara] (生死) k√©sŇĎbbi idej√©ben stb... (後際等), meg√©rkezv√©n (離) √∂regs√©g √©s betegs√©g (老病) elm√ļl√°s/hal√°l (死) [m√∂g√∂tt hagyva], megszerezhesse Tathagata (得不壞常住) elpuszt√≠thatatlan (無有), √°lland√≥an v√°ltoz√≥ (變易) elk√©pzelhetetlen (不可思議) er√©nyŇĪ (功德 ~guṇa) Thatagata Dharma test√©t (如來法身 ~Tathāgata Dharmakāya). √Ātadja √©let√©t (捨命者) az elk√∂vetkezŇĎ sz√ľlet√©sek √©s hal√°loz√°sok (生死) sor√°n (後際等), hogy teljesen mentes legyen a hal√°lt√≥l (畢竟離死), megszerezze a korl√°tlan (得無邊), √∂r√∂kk√©val√≥ (常住) √©s elk√©pzelhetetlen (不可思議) er√©nyeket (功德 ~guṇa), √©s teljes m√©rt√©kben meg√©rtse (通達) az eg√©sz m√©ly Buddha Dharm√°t (一切甚深佛法). Elhagyva saj√°t vagyon√°t [tulajdonl√°s] (捨財者), az elk√∂vetkezŇĎ sz√ľlet√©sek √©s hal√°loz√°sok (生死) sor√°n (後際等), nem √°llank rendelkez√©sre egy√ľtt minden √©rzŇĎ l√©nyek sz√°m√°ra (得不共一切眾生), v√©gtelen (無盡), sohasem cs√∂kkenŇĎ (無減), √∂r√∂kk√©val√≥ (畢竟常住) √©s elk√©pzelhetetlen (不可思議) teljes (具足) er√©nyeket (功德 ~guṇa) [amelyek m√°s √©rzŇĎ l√©nyek sz√°m√°ra nem √°llnak rendelkez√©sre], (得一切眾生) kiv√°l√≥ (殊勝) √©rz√©seket/felaj√°nl√°sokat (供養) [kapjanak] Magasztos (世尊), ha (如是) e h√°rom dolgot elhagy√≥ (捨三分) j√≥ csal√°d fia (善男子) vagy j√≥ csal√°d le√°nya (善女人), elfogadja √©s gondozza az Igaz Dharm√°t (攝受正法), mind√≠g minden Buddha eml√©kszik r√° (常為一切諸佛所記), √©s minden √©rzŇĎ l√©ny tiszteletben tartja (一切眾生之所瞻仰).

Ezekut√°n Śrimala (勝鬘) a k√∂vetkezŇĎ szavakkal fordult a Magasztoshoz: Magasztos, aki az Igaz Dharm√°t elfogadja √©s gondozza, az Igaz Dharma Elfogad√≥ja √©s Gondoz√≥ja. Az Igaz Dharma elfogad√≥ja nem egy dolog, √©s az Igaz Dharma nem egy m√°sik. Az Igaz Dharma elfogad√≥ja maga az Igaz Dharma elfogad√°sa. Mi√©rt? A csal√°d j√≥ fia √©s a csal√°d j√≥ le√°nya aki elfogadja az Igaz Dharm√°t, lemond h√°rom j√°rul√©kos dologr√≥l, hogy az √©rzŇĎ l√©nyekkel elfogadtassa az Igaz Dharm√°t. E h√°rom: test, az √©leterŇĎ √©s a tulajdonl√°s. Magasztos, a csal√°d j√≥ fia, vagy a csal√°d j√≥ le√°nya a test√©rŇĎl val√≥ lemond√°s √ļtj√°n birtok√°ba jut a Buddha-testnek, egyenlŇĎv√© v√°lik a √©let √©s hal√°l k√∂rforg√°s√°nak legv√©gsŇĎbb hat√°raival: √≠gy meghaladja az √∂regs√©get, betegs√©get √©s a hal√°lt, elpuszt√≠thatatlan √©s √°lland√≥, √°llhatatos, nyugodt √©s √∂r√∂kk√©val√≥, megszabadult az (evil√°gb√≥l val√≥) k√∂z√∂ns√©ges t√°voz√°st√≥l. Hat√°rtalan er√©nyek birtokosa mert bel√©pett a Tathāgata Dharmakayaj√°ba. Magasztos, a csal√°d j√≥ fia vagy a csal√°d j√≥ le√°nya az √©leterŇĎrŇĎl val√≥ lemond√°s √ļtj√°n az Igaz Dharma aktivit√°s√°nak csod√°latos helyzet√©ben egyenlŇĎv√© v√°lva a √©let √©s hal√°l k√∂rforg√°s√°nak legv√©gsŇĎbb hat√°raival, megszabadul az (evil√°gb√≥l val√≥) k√∂z√∂ns√©ges t√°voz√°st√≥l, √©s birtok√°ba jut a hat√°rtalan, √∂r√∂k felm√©rhetetlen er√©nyeknek, mivel meg√©rtette az Igaz Dharma m√©lys√©g√©t. Magasztos, a csal√°d j√≥ fia, vagy a csal√°d j√≥ le√°nya lemondva a tulajdonl√°sr√≥l, elnyeri az √©rzŇĎ l√©nyek tisztelet√©t, √©s egyenlŇĎv√© v√°lik a l√©tes√ľl√©s √©s hal√°ŇĪl legv√©gsŇĎ hat√°raival, elpuszt√≠thatatlann√° v√°lik, mentes lesz a k√∂vetkeztetŇĎ / kifejtŇĎ gondolatokt√≥l, s hat√°rtalan-, felm√©rhetetlen er√©nyek felruh√°zottja lesz, melyekkel a t√∂bbi √©rzŇĎ l√©nyek nem rendelkeznek. Magasztos, ek√©ppen a csal√°d j√≥ fia, vagy a csal√°d j√≥ le√°nya, aki elfogadja az Igaz Dharm√°t √©s lemond a h√°rom j√°rul√©kos dologr√≥l, elnyeri a rendkiv√ľli er√©nyek e h√°rom csoportj√°t, ezenk√≠v√ľl (a Buddhas√°g el√©r√©s√©rŇĎl) minden Buddha eml√©kszik r√°.

[0219a11] 「世尊!又善男子善女人攝受正法者,法欲滅時,比丘、比丘尼、優婆塞、優婆夷,朋黨諍訟,破壞離散。以不諂曲、不欺誑、不幻偽,愛樂正法,攝受正法入法朋中。入法朋者,必為諸佛之所授記。世尊!我見攝受正法如是大力,佛為實眼實智,為法根本、為通達法、為正法依,亦悉知見。」

Magasztos (世尊), √ļjra, egy j√≥ csal√° fia vagy a j√≥ csal√°d le√°nya (又善男子善女人) elfogadja √©s gondozza (攝受 ~parigraha) az Igaz Dharm√°t (正法者), a Dharma v√©get√©r√©s√©nek idej√©n (法欲滅時) [mikor] bhiksuk (比丘 ~bhikṣu), bhiksunik (比丘尼 ~bhikṣuṇī), upasak√°k (優婆塞 ~Upasaka) √©s upasik√°k (優婆夷 ~Upasika) vitatkoznak, diszperz√°lnak (朋黨諍訟) elpusz√≠tanak √©s csoportokra bomlanak (破壞離散), nem h√≠zeleg (以不諂曲), nem csal (不欺誑), ill√ļzi√≥kelt√©ssel nem hazudik (不幻偽), boldog az Igaz Dharm√°t√≥l (愛樂正法), elfogadja √©s gondozza az Igaz Dharm√°t (攝受正法) csatlakozik Dharma bar√°taihoz (入法朋中). csatlakoz√°sa a Dharma Bar√°tokhoz (入法朋者) [azt jelenti] biztosan minden Buddha (必為諸佛之所) j√∂vend√∂l√©s√©t (授記 ~vyākaraṇa) [megkapja]. Magasztos (世尊), √©n l√°tva (我見) elfogad√°s√°nak √©s gondoz√°s√°nak az Igaz Dharma (攝受正法) a hatalmas erej√©t (如是大力), Buddha (佛) az igazi szem (實眼), az igazi b√∂lcsess√©g (實智), a Dharma gy√∂k√©rlapaja (法根本), a Dharma p√°rtatlanja (通達法) √©s a Dharma mened√©ke (正法依), a r√©szleteket ismerve l√°tom (亦悉知見).

Magasztos, a Dharma-kor v√©g√©nek idej√©n, mikor a bhikshuk, bhikshunik, upasak√°k √©s upasik√°k vitatkoznak egym√°ssal, t√∂bb szekt√°ra szakadnak, akkor ak√°rmelyik a csal√°d j√≥ fiai, vagy a csal√°d j√≥ l√°nyai k√∂z√ľl, aki √∂r√∂m√©t leli a Dharm√°ban, mely csal√°s √©s hamis√≠t√°s n√©lk√ľl val√≥, az Igaz Dharma fenntart√°s√°ra alak√≠t egy Bodhisattva gy√ľlekezetet, az val√≥ban a csal√°d j√≥ fia, vagy a csal√°d j√≥ le√°nya, ez√©rt a cselekedet√©√©rt j√∂vend√∂l√©seket fog kapni minden Buddh√°t√≥l. √ögy gondolom, az Igaz Dharma elfogad√°sa ek√©p a Nagy T√∂rekv√©s. Ebben az esetben a Magasztos maga a Szem, a B√∂lcsess√©g √©s a Tan gy√∂kere. A Magasztos a mened√©k.

[0219a18] 爾時世尊於勝鬘所說攝受正法大精進力,起隨喜心:「如是勝鬘!如汝所說。攝受正法大精進力,如大力士少觸身分,生大苦痛。如是勝鬘!少攝受正法,令魔苦惱;我不見餘一善法令魔憂苦,如少攝受正法。又如牛王形色無比,勝一切牛;如是大乘少攝受正法,勝於一切二乘善根,以廣大故。又如須彌山王端嚴殊特,勝於眾山;如是大乘捨身、命、財以攝取心攝受正法,勝不捨身、命、財初住大乘一切善根,何況二乘?以廣大故。是故勝鬘!當以攝受正法,開示眾生、教化眾生、建立眾生。如是勝鬘!攝受正法如是大利、如是大福、如是大果。勝鬘!我於阿僧祇阿僧祇劫說:『攝受正法功德義利,不得邊際。』是故攝受正法,有無量無邊功德。」

Ekkor (爾時), a Magasztos (世尊) szimpatikus √∂r√∂mmel fejezte be Ňörimala szav√°t a val√≥di Dharma elfogad√°snak √©s gondoz√°s√°nak (於勝鬘所說攝受正法) nagy (大) kiapadhatatlan erej√©rŇĎl (精進力 ~vīryabala). Csod√°latos tudat√°t felkeltve (起隨喜心): √ćgy, Ňörimala! Ahogy mondod. (如是勝鬘!如汝所說). Elfogadja √©s gondozza (攝受 ~parigraha) az Igaz Dharm√°t (正法) nagy (大) kiapadhatatlan erej√©rŇĎl (精進力 ~vīryabala). Mint (如) a nagy harcos (大力士) [akit] kicsit √©rintve (少觸) test√©n (身分) nagy f√°jdalmat √©rez (生大苦痛). √ćgy van, Ňörimala (如是勝鬘)! Aki kicsit elfogadja √©s gondozza az Igaz Dharm√°t (少攝受正法), elvezeti (令) Mara (魔) zaklat√°s√°b√≥l (苦惱). Nem l√°tom marad√©k√°t [sem] egy j√≥ Dharm√°nak (我不見餘一善法), amelyek ne vezetn√©nek el Mara zaklat√°s√°t√≥l (令魔憂苦), mivel kicsit elfogadhatj√°k √©s gondozhatj√°k az Igaz Dharm√°t (如少攝受正法). √öjra p√©ld√°ul (又如) a bik√°k kir√°lya [vez√©rbika (牛王)] alakja √©s sz√≠ne [form√°ja] p√°ratlan (形色無比), meghaladja az √∂sszes t√∂bbi √∂k√∂r√©t (勝一切牛). Hasonl√≥k√©pp (如是) a Mahayana (大乘) [gyakorl√≥ja], aki m√©g egy kicsit elfogadja az Igaz Dharm√°t (少攝受正法), meghaladja (勝) mind a k√©t j√°rmŇĪ (於一切二乘) er√©nyes gy√∂ker√©t (善根), √≠gy lesz hatalmas √©s kiterjedt (以廣大故). Hasonl√≥k√©pp (又如) a Sumeru-hegy (須彌山) [hegyek] kir√°lya (王), m√©lt√≥s√°gteljes, egyedi, hŇĪv√∂s (端嚴殊特) fel√ľlm√ļl sok hegyet (勝於眾山). Hasonl√≥k√©pp (如是) a Mahayana (大乘) [gyakorl√≥ja] nem takar√©koskodik test√©vel, √©leterej√©vel vagy vagyon√°val / tulajdonl√°ssal (捨身命財) annak √©rtelm√©ben (以) felsz√≠v√≥ / odaad√≥ (攝取) tudat√°val (心) elfogadja √©s gondozza az Igaz Dharm√°t (攝受正法), meghaladja (勝) √©let√©t, √©leterej√©t √©s tulajdonl√°s√°t (不捨身,命,財) minazoknak, akik m√©g az elej√©n (初住) √°llnak a Mahayana (大乘) minden er√©nyes gy√∂kereiben (一切善根 ~kuśalamūla). nem besz√©lve (何況) a k√©t kocsir√≥l (二乘)? Mivel hatalmasan kiterjedt (以廣大故), ez√©rt van √≠gy, Shrimala (是故勝鬘). Szolg√°lni ez√©rt elfogad√°s√°t √©s gondoz√°s√°t az Igaz Dharm√°nak (當以攝受正法). Ki kell fejezni az √©rzŇĎ l√©nyeknek (開示眾生), tan√≠tani az √©rzŇĎ l√©nyeknek (教化眾生) √©s fel√©p√≠teni az √©rzŇĎ l√©nyeknek (建立眾生). √ćgy van, Shrimala (如是勝鬘)! Elfogadni √©s gondozni az Igaz Dharm√°t (攝受正法) √≠gy nagy elŇĎny (如是大利), vagy szerencse (如是大福), nagy k√∂vetkezm√©ny (如是大果). Ňörimala (勝鬘) √©n (我於), sz√°mtalan asa?khyeya kalp√°kban kifejtettem (阿僧祇 ~asaṃkhyeya, 阿僧祇劫說) elfogad√°sa √©s gondoz√°sa az Igaz Dahrm√°nak √©rdeme j√≥t√©kony (攝受正法功德義利), soha nem √©r el hat√°rt (不得邊際). Ez√©rt (是故) elfogad√°sa √©s gondoz√°sa az Igaz Dharm√°nak (攝受正法) l√©tezik (有) m√©rhetetlen (無量), hat√°rtalan (無邊) er√©nyei (功德).

Ekkor a Magasztos Śrimalahoz (勝鬘) √≠gy sz√≥lt: - "Śrimalahoz, ez pontosan √≠gy van! Az Igaz Dharma elfogad√°sa a Nagy T√∂rekv√©s!" Śrimala, p√©ld√°ul egy kis √ľt√©s, mely egy erŇĎs emberen egy √©rz√©keny pontot tal√°l el, f√°jdalmat okoz. Ugyan√≠gy az Igaz Dharma egy kisebb m√©rt√©kben val√≥ elfogad√°sa is szenved√©st okoz a bŇĪn√∂s Mar√°knak. Nem ismerek m√°s er√©nyes tan√≠t√°st ezen k√≠v√ľl, mely ekkora szenved√©st okozna a bŇĪn√∂s Mar√°knak mint az Igaz Dharma ak√°rcsak kisebb m√©rt√©kben val√≥ elfogad√°sa." P√©ld√°ul ahogy a vez√©rbika magass√°g√°ban √©s sz√©less√©g√©ben a csorda tehenei felett √°ll, hasonl√≥k√©pen a Mahayanaz Igaz Dharm√°j√°nak ak√°rcsak kisebb m√©rt√©kben val√≥ elfogad√°sa is annak kiterjed√©se folyt√°n fel√ľlm√ļlja a Shravakayana, vagy a Pratyekabuddhayana er√©nyes tan√≠t√°sait." P√©ld√°ul a Sumeru, a hegyek kir√°lya magass√°g√°ban √©s sz√©less√©g√©ben a t√∂bbi hegyl√°ncok f√∂l√© tornyosodik, hasonl√≥k√©pen a Mahayana k√∂vetŇĎje, aki nem t√∂rŇĎdik saj√°t test√©vel √©s √©leterej√©vel, odaad√≥ tudattal elfogadja az Igaz Dharm√°t, annak kiterjed√©se folyt√°n magasan felette √°ll azok er√©nyeinek, akik √ļjonnan l√©ptek a Mahayana √ļtj√°ra, kik m√©g mindig t√∂rŇĎdnek test√ľkkel √©s √©leterej√ľkkel. H√°t m√©g mennyire magasabban √°llnak az er√©nyben, mint a k√©t m√°sik j√°rmŇĪ k√∂vetŇĎi!" A dolgok ezen √°ll√°sa szerint kell bevezetned az √©lŇĎl√©nyeket az Igaz Dharma elfogad√°s√°ba √©s megtart√°s√°ba. √ögy kell tan√≠tanod ŇĎket, hogy erre t√°maszkodjanak, magasztalj√°k, ebben lelj√©k √∂r√∂m√ľket, ezt tarts√°k fenn, ezt mutass√°k fel. Srimala, az Igaz Dharma elfogad√°sa egy nagy c√©l, nagy gy√ľm√∂lcs, nagy j√≥t√©tem√©ny. √Čn m√°r sz√°mtalan kalp√°kon kereszt√ľl elmagyar√°ztam az Igaz Dharma elfogad√°s√°b√≥l sz√°rmaz√≥ √©rdemeket √©s j√≥t√©tem√©nyeket, m√©g mindig nem jutottam a v√©g√©re az Igaz Dharma elfogad√°s√°b√≥l sz√°rmaz√≥ √©rdemek √©s j√≥t√©tem√©nyek felsorol√°s√°nak. Az Igaz Dharma elfogad√°s√°b√≥l v√©gtelen √©rdem sz√°rmazik.

一乘章第五 - Az Egy-J√°rmŇĪ (Ekayana), √∂t√∂dik.

[0219b05] 佛告勝鬘:「汝今更說一切諸佛所說攝受正法!」

Srimala, ékesszólóan kell tanítanod az Igaz Dharma elfogadását, minden Buddhák hagyománya szerint, ahogy én is magyaráztam.

[0219b06] 勝鬘白佛:「善哉世尊!唯然受教。」即白佛言:「世尊!攝受正法者是摩訶衍。何以故?摩訶衍者,出生一切聲聞、緣覺、世間、出世間善法。世尊!如阿耨大池出八大河。如是摩訶衍,出生一切聲聞、緣覺、世間、出世間善法。世尊!又如一切種子皆依於地而得生長。如是一切聲聞、緣覺、世間、出世間善法,依於大乘而得增長。是故世尊!住於大乘攝受大乘,即是住於二乘攝受二乘、一切世間、出世間善法。

Ňörimala (勝鬘) √≠gy v√°laszolt a Magasztosnak: - √ćgy lesz. V√©giggondolva a Magasztos figyelmeztet√©s√©t, a Magasztoshoz fordult e szavakkal: Magasztos, az Igaz Dharma kifejez√©s a Mahayan√°ra vonatkozik. Mi√©rt? Mert √ļgy a Shravakayana, mint a Pratyekabuddhayana, s mind a mund√°n √©s szupramund√°n er√©nyek a Mahayan√°b√≥l sz√°rmaznak. Ahogy p√©ld√°ul n√©gy patak √°ramlik ki az Anavatapta t√≥b√≥l, ugyan√ļgy a Shravakayana mint a Pratyekabuddhayana, valamint a mund√°n √©s supramund√°n er√©nyek mind a Mahayan√°b√≥l √°ramlanak ki. P√©ld√°ul a magok, n√∂v√©nyek, f√ľvek, bokrok, f√°k, melyek a f√∂ld√∂n vannak, kihajtanak √©s nŇĎnek. Hasonl√≥k√©pen minden j√°rmŇĪ, a Shravak√°k√©, a Pratyekabuddh√°k√©, tov√°bb√° a mund√°n √©s szupramund√°n er√©nyek mind a Mahayana alapj√°n hajtanak ki, √©s n√∂vekednek. Ez√©rt Magasztos! Mikor valaki a Mahay√°na alapj√°n √°ll elfogadva azt, akkor szint√©n mened√©ket tal√°l azokban, elfogadja a Shravak√°k √©s Pratyekabuddh√°k j√°rmŇĪv√©t, valamint a mund√°n √©s szupramund√°n er√©nyeket.

[0219b15] 「如世尊說六處。何等為六?謂:正法住、正法滅、波羅提木叉、比尼、出家、受具足。為大乘故說此六處。何以故?正法住者,為大乘故,說大乘住者即正法住。正法滅者,為大乘故,說大乘滅者即正法滅。波羅提木叉、比尼此二法者,義一名異,比尼者即大乘學。何以故?以依佛出家而受具足,是故說大乘威儀戒是比尼、是出家、是受具足。是故阿羅漢無出家受具足。何以故?阿羅漢依如來出家受具足故。阿羅漢歸依於佛,阿羅漢有恐怖。何以故?阿羅漢於一切無行怖畏想住,如人執劍欲來害己,是故阿羅漢無究竟樂。何以故?世尊!依不求依。如眾生無依,彼彼恐怖,以恐怖故則求歸依。如阿羅漢有怖畏,以怖畏故依於如來。

Magasztos! Megmagyar√°ztad a hat alapvetŇĎ t√°rgyk√∂rt: az Igaz Dharma megŇĎrz√©s√©t, az Igaz Dharma hanyatl√°s√°t, a Prātimokṣa -t, a Vinay√°t, a Pravrajya -t, √©s az Upasampad√°t. E hat k√∂r√ľl bontakozik ki a Mahayana jelentŇĎs√©ge. Mi√©rt? Magasztos, az Igaz Dharma megŇĎrz√©se kifejez√©s √©rtelme a Mahayan√°ra vonatkozik, mert a Mahayana megŇĎrz√©se maga az Igaz Dharma megŇĎrz√©se. Az Igaz Dharma hanyatl√°sa kifejez√©s szint√ļgy a Mahayan√°ra vonatkozik, mivel a Mahayana hanyatl√°sa az Igaz Dharma hanyatl√°sa. A k√©t Dharma, a Pratimoksha √©s a Vinaya, mint szavak k√ľl√∂nb√∂znek, de jelent√©s√ľk ugyanaz. Amit Vinay√°nak nevez√ľnk, azok a szab√°lyok a Mahayana-k√∂vetŇĎk sz√°m√°ra. Ez a Tathāgatas√°g el√©r√©s√©√©rt van, a gyakorl√°s √ļtra l√©p√©s√©rt [pravrajya] √©s a szerzetesi felszentel√©s√©rt [upasampada]. EbbŇĎl kifoly√≥lag, amit Vinay√°nak nevez√ľnk, vagy gyakorl√°s √ļtj√°ra l√©p√©snek mondunk, vagy a szerzetesi felszentel√©s, a szigor√ļ moralit√°s felhalmoz√≥d√°sa a Mahayanaban. Magasztos, a gyakorl√°s √ļtj√°ra l√©p√©s √©s a szerzetesi felszentel√©s nem tartozik a Shravakayanahoz, vagy a Pratyekabuddhayanahoz. Mi√©rt? Mert a gyakorl√°s √ļtj√°ra l√©p√©s, vagy a szerzetesi felszentel√©s √©rtelme nem a Shravakas√°g √©s nem a Pratyekabuddhas√°g. A Shravak√°k √©s a Pratyekabuddh√°k gyakorl√°s √ļtj√°ra l√©p√©s√©nek √©s szerzetesi felszentel√©s√©nek c√©lja a Tathāgatas√°g el√©r√©se.

[0219c01] 「世尊!阿羅漢、辟支佛有怖畏,是故阿羅漢、辟支佛,有餘生法不盡,故有生;有餘梵行不成,故不純;事不究竟,故當有所作;不度彼故,當有所斷。以不斷故,去涅槃界遠。何以故?唯有如來、應、正等覺得般涅槃,成就一切功德。故阿羅漢、辟支佛,不成就一切功德。言得涅槃者,是佛方便。唯有如來得般涅槃,成就無量功德。故阿羅漢、辟支佛成就有量功德,言得涅槃者,是佛方便。唯有如來得般涅槃,成就不可思議功德。故阿羅漢、辟支佛成就思議功德,言得涅槃者,是佛方便。唯有如來得般涅槃,一切所應斷過,皆悉斷滅,成就第一清淨。阿羅漢、辟支佛有餘過,非第一清淨,言得涅槃者,是佛方便。唯有如來得般涅槃,為一切眾生之所瞻仰,出過阿羅漢、辟支佛、菩薩境界。是故阿羅漢、辟支佛去涅槃界遠,言阿羅漢、辟支佛觀察解脫四智究竟得蘇息處者,亦是如來方便有餘不了義說。

[Az Arhatokról és a Pratyekabuddhákról]

Magasztos, az Arhatok √©s Pratyekabuddh√°k nemcsak hogy a Tathāgatas√°gban keresnek mened√©ket, de benn√ľk van a f√©lelem is. Ez az√©rt van, mert az Arhatok √©s Pratyekabuddh√°k a t√ľrelem n√©lk√ľli f√©lelem ide√°j√°hoz tartj√°k magukat minden √©rtelmez√©s ir√°ny√°ban, mint ha a h√≥h√©r f√∂lemelt kardj√°val n√©zn√©nek szembe. EbbŇĎl kifoly√≥lag eggyik√ľk sem √©r el szabadul√°st a v√©gtelen √°ld√°ssal. Magasztos, a mened√©k nem n√©z mened√©k ut√°n. Ahogy az √©rzŇĎ l√©nyek mened√©k n√©lk√ľl f√©lnek a k√ľl√∂nb√∂zŇĎ dolgokt√≥l, szabadul√°st keresnek a k√ľl√∂nb√∂zŇĎ dolgokt√≥l, √ļgyszint√©n az Arhatok √©s Pratyekabuddh√°k f√©lnek, f√©lelemtŇĎl szorongatva az Arhatok √©s Pratyekabuddh√°k mened√©k√©rt folyamodnak a Magasztoshoz. Magasztos, az Arhatok √©s Pratyekabuddh√°k nem csak f√©lelemmel b√≠rnak, de mindkettŇĎben megvan az √ļjrasz√ľlet√©s term√©szet√©nek marad√©ka, √©s ez√©rt √ļjrasz√ľletnek. Megvan benn√ľk a ragaszkod√°s maradv√°nya, ez√©rt nem tiszt√°k. Nem v√©geztek m√©g a karm√°val, ez√©rt m√©g sz√°mtalan sz√ľks√©glet√ľk van. Ezenk√≠v√ľl m√©g sok term√©szetes tulajdons√°guk van, melyeket meg kell sz√ľntetni: √©s mivel ezek m√©g nincsenek megsz√ľntetve, az Arhatok √©s Pratyekabuddh√°k m√©g nagyon messze vannak a Nirvana birodalm√°t√≥l. Magasztos, amit Nirvan√°nak nevez√ľnk, annak a jelent√©se a Tathāgat√°khoz tartozik. Mivel csak a Nirvan√°t el√©rŇĎ Tathāgata-Arhat-Samyaksambuddh√°k a minden er√©ny egyed√ľli birtokosai, az Arhatok √©s a Pratyekabuddh√°k √≠gy nem birtokolnak minden er√©nyt. Magasztos, amit Nirvananak nevez√ľnk, annak a jelent√©se a Tathāgat√°khoz tartozik. Mivel csak a Nirv√°n√°t el√©rŇĎ Tathāgata-Arhat-Samyaksambuddh√°k birtokolj√°k a felm√©rhetetlen er√©nyt, ez√©rt az Arhatok √©s a Pratyekabuddh√°k csak a felm√©rhetŇĎ er√©ny birtokosai. Magasztos, amit Nirvananak nevez√ľnk, annak a jelent√©se a Tathāgat√°khoz tartozik. Mivel csak a Nirv√°n√°t el√©rŇĎ Tathāgata-Arhat-Samyak-sambuddh√°k birtokolj√°k az elk√©pzelhetetlen er√©nyt, ez√©rt az Arhatok √©s Pratyekabuddh√°k csak az elk√©pzelhetŇĎ er√©ny birtokosai. Magasztos, amit Nirvan√°nak nevez√ľnk, annak a jelent√©se a Tathāgat√°khoz tartozik. Mivel csak a Nirvan√°t el√©rŇĎ Tathāgata-Arhat-Samyaksambuddh√°k vetett√©k v√©g√©t azoknak a fogyatkoz√°soknak, melyeknek v√©g√©t kell vetni, √©s √≠gy teljesen tiszt√°k, m√≠g az Arhatokban √©s Pratyekabuddh√°kban ott van a fogyatkoz√°sok maradv√°nya, √≠gy teh√°t nem teljesen tiszt√°k. Magasztos, amit Nirvan√°nak nevez√ľnk, annak a jelent√©se a Tathāgat√°khoz tartozik. Mivel csak a Tathāgata-Arhat-Samyaksambuddh√°k √©rt√©k el val√≥ban a Nirvan√°t, az Arhatok √©s a Pratyekabuddh√°k t√°vol vannak a Nirvana birodalm√°t√≥l. Magasztos, ami az Arhatok √©s a Pratyekabuddh√°k megszabadul√°s√°nak el√©r√©s√©t √©s a n√©gy tud√°s megszerz√©s√©t illeti kapcsolatban a l√©legzet meg√°ll√°s√°val [ld.: m√°sodik dhyana], a Magasztos ennek a jelent√©s√©t vizsg√°lva meg√°llap√≠tja, hogy ez "Marad√©kkal Kis√©rt", √©s nem "V√©gsŇĎ Jelent√©s".

[0219c20] 「何以故?有二種死。何等為二?謂:分段死、不思議變易死。分段死者,謂虛偽眾生。不思議變易死者,謂:阿羅漢、辟支佛、大力菩薩意生身,乃至究竟無上菩提。二種死中,以分段死故,說阿羅漢、辟支佛智,我生已盡;得有餘果證故,說梵行已立;凡夫、人天所不能辦,七種學人先所未作,虛偽煩惱斷故,說所作已辦;阿羅漢、辟支佛所斷煩惱,更不能受後有故,說不受後有。非盡一切煩惱,亦非盡一切受生,故說不受後有。何以故?有煩惱是阿羅漢、辟支佛所不能斷。

Mi√©rt? Mert k√©tf√©le elt√°voz√°st ismer√ľnk: az egyik a k√∂z√∂ns√©ges √∂sszef√ľgg√©stelen elt√°voz√°s, a m√°sik pedig az elt√°voz√°s, mely a fel√ľlm√ļlhatatlan √°tvitel. Az √∂sszef√ľgg√©stelen elt√°voz√°s azok√© az √©rzŇĎ l√©nyek√©, akiknek visszany√ļl√≥ kapcsolataik [~pratisamdhi] vannak az √©rz√©kszervekkel. Az elt√°voz√°s, amely a fel√ľlm√ļlhatatlan √°tvitel, az Arhatok, Pratyekabuddh√°k √©s Bodhisattv√°k elme-l√©trehozta test√©hez [~manomaya-kaya] tartozik, akik hatalmat √©rve el, a megvil√°gosod√°s kapuj√°ban √°llnak.

["Marad√©kkal K√≠s√©rt" √©s "Nem V√©gsŇĎ Jelent√©s"]

Magasztos, a k√©t-fajta elt√°voz√°s k√∂z√ľl az Arhatok √©s Pratyekabuddh√°k tud√°suk r√©v√©n fel√ľlm√ļlt√°k az √∂sszef√ľgg√©stelen elt√°voz√°st, ez√©rt √≠gy gondolkodnak: "Sz√ľlet√©seim bev√©gzŇĎdtek". A "Marad√©kkal K√≠s√©rt" megval√≥s√≠t√°s√°hoz l√°tva, az Arhatok √©s Pratyekabuddh√°k √≠gy gondolkodnak: "Az√©rt t√∂rt√©nt √≠gy, mert a tiszta √©letet [~brahmacarya] k√∂vettem". Megsz√ľntetve a beszennyez√©seket melyek az √©retlen k√∂z√∂ns√©ges szem√©lyek tov√°bb√° emberek √©s istenek aktivit√°sa sor√°n j√∂nnek l√©tre, valamint azon beszennyezŇĎd√©seket amely a visszany√ļl√≥ kapcsolat r√©v√©n k√∂ti ŇĎket a gyakorl√≥k h√©t oszt√°ly√°hoz, amelyet elŇĎzŇĎleg nem val√≥s√≠tottak meg, az Arhatok √©s Pratyekabuddh√°k √≠gy gondolkoznak: "A c√©l el√©retett". Magasztos, ŇĎk √≠gy gondolkoznak: "Ezen t√ļl semmi tudnival√≥ nincs." Ez az√©rt van, mert az Arhatok √©s Pratyekabuddh√°k meg tudj√°k sz√ľntetni a beszennyezŇĎd√©seket melyeket az Arhatoknak meg kell sz√ľntetni√ľk, tov√°bb√° k√©pesek a l√©tforgatagba visszany√ļl√≥ kapcsolatokat uralni, teh√°t √≠gy gondolkoznak: "Ezen t√ļl semmi tudnival√≥ nincs". De azok, akik √≠gy gondolkoznak: "Ezen t√ļl semmi tudnival√≥ nincs", - m√©g nem szabadultak meg minden beszennyezŇĎtŇĎl, √©s m√©g nem szabadultak meg minden sz√ľlet√©stŇĎl. Mi√©rt? Mert az Arhatokban √©s Pratyekabuddh√°kban m√©g mindig van valami meg-nem-sz√ľntetett beszennyezŇĎd√©s, √©s (sz√ľlet√©seket okoz√≥) beszennyezŇĎd√©s, melyeket m√©g nem kutattak ki.

[0220a02] 「煩惱有二種。何等為二?謂:住地煩惱及起煩惱。住地有四種。何等為四?謂:見一處住地、欲愛住地、色愛住地、有愛住地。此四種住地,生一切起煩惱。起者剎那心剎那相應。世尊!心不相應無始無明住地。世尊!此四住地力,一切上煩惱依種,比無明住地,算數譬喻所不能及。

Ezek a beszennyezŇĎd√©sek k√©t oszt√°lyba sorolhat√≥k. Melyik ez a kettŇĎ? (何等為二?) A statikus √©s mozg√≥ beszennyezŇĎd√©sek. A statikusnak n√©gy v√°ltozata van. Mi ez a n√©gy? (何等為四?) (1) statikuss√°g egy bizonyos n√©zŇĎpont szerint, (2) statikuss√°g a v√°gyak szerint, (3) statikuss√°g a form√°khoz val√≥ vonz√≥d√°s szerint, (4) statikus vonz√≥d√°s a (mund√°n) terhess√©ghez. A n√©gy statikus beszennyezetts√©g az elŇĎid√©zŇĎje az √∂sszes mozg√≥ beszennyezŇĎd√©snek. A mozg√≥k pillanatnyiak, azaz tudatvillan√°sok √©s velej√°r√≥ik (egy Dharma).

[0220a09] 「世尊!如是無明住地力,於有愛數四住地,無明住地其力最大。譬如惡魔波旬於他化自在天,色、力、壽命、眷屬、眾具、自在殊勝。如是無明住地力,於有愛數四住地,其力最勝,恒沙等數上煩惱依,亦令四種煩惱久住。阿羅漢、辟支佛智所不能斷,唯如來菩提智之所能斷。如是世尊!無明住地最為大力。

Magasztos, a nem-tud√°s, mely kezdet-n√©lk√ľli idŇĎk √≥ta l√©tezik, tudattalan. A n√©gy statikus beszennyezŇĎd√©snek a als√≥bb r√©tege a m√°sodlagos beszennyezŇĎd√©sek nagy ereje, de ezt a n√©gy beszennyezŇĎd√©snek az erej√©t m√©g csak √∂sszehasonl√≠tani sem lehet a be√°gyazott tudatlans√°g√©val [ld.: nem-tud√°s], sem nagys√°gban, sem r√©szekben, sem sz√°mban, sem p√©ld√°kban, sem okokban. A dolgok ezen val√≥ √°ll√°sa szerint a nem-tud√°s a legnagyobb erŇĎ, √ļgy is h√≠vj√°k, hogy "statikus vonz√≥d√°s a (szupramund√°n) terhess√©ghez." P√©ld√°ul a bŇĪn√∂s Mar√°k az istenek Paranirmitavashavartin oszt√°ly√°hoz tartoznak, m√©gis felŇĪlm√ļlj√°k ezeket az isteneket form√°jukban, sz√≠n√ľkben, ragyog√°sukban, erej√ľkben, k√≠s√©ret√ľkben, m√©lt√≥s√°gteljess√©g√ľkben. Hasonl√≥ m√≥don, a nem-tud√°s, melyet "statikus vonz√≥d√°s a (szupramund√°n) terhess√©ghez" n√©vvel is illetnek, fel√ľlm√ļlja be√°gyazotts√°g√°ban ezt a n√©gyet. Ez az alap, mely f√∂l√ľlm√ļlja a m√°sodlagos beszennyezŇĎd√©sek Gangesz homokszemeihez hasonl√≥ sokas√°g√°t. Ez hossz√ļ idŇĎn kereszt√ľl egy√ľtt lakott a n√©gy beszennyezŇĎd√©ssel. Ezt nem lehet kit√∂r√∂lni a Shravak√°k vagy a Pratyek√°k tud√°s√°val. Ezt csak a Tathagat√°k megvil√°gosod√°s√°nak erej√©vel lehet elt√∂r√∂lni. Magasztos, val√≥ban, a nem-tud√°s nagy erŇĎ.

[0220a15] 「世尊!又如取,緣有漏業因而生三有。如是無明住地,緣無漏業因,生阿羅漢、辟支佛、大力菩薩三種意生身。此三地,彼三種意生身生及無漏業生,依無明住地,有緣非無緣。是故三種意生及無漏業,緣無明住地。世尊!如是有愛住地數四住地,不與無明住地業同,無明住地異,離四住地。佛地所斷,佛菩提智所斷。何以故?阿羅漢、辟支佛,斷四種住地,無漏不盡,不得自在力,亦不作證。無漏不盡者,即是無明住地。

P√©ld√°ul az enged√©kenys√©ggel mint felt√©tellel, √©s a ki√°raml√°s akci√≥j√°val, mint alap-okkal h√°romf√©le terhess√©g j√∂n l√©tre. Hasonl√≥k√©pen a nem-tud√°ssal mint felt√©tellel, √©s nem-ki√°raml√°si akci√≥val, mint alapvetŇĎ okkal h√°rom tudat-√°ltal-l√©trej√∂tt test keletkezik, melyek a hatalmat el√©rt Arhatokhoz, Pratyekabuddh√°khoz √©s Bodhisattv√°khoz tartozik. A nem-tud√°s a felt√©tele a a nem-ki√°raml√°sos karma megjelen√©s√©nek √©s a h√°rom tudat-√°ltal-l√©trej√∂tt test keletkez√©s√©nek a h√°rom szinten. Magasztos, a felt√©tel megl√©t√©vel, egy felt√©tel keletkezik. Ez√©rt a nem-tud√°s a felt√©tele a nem-ki√°raml√°si akci√≥nak √©s a h√°rom elme-l√©trehozta testnek. Ez√©rt ennek a neve azonos a "statikus vonz√≥d√°s a (mund√°n) terhess√©ghez" elnevez√©ssel. √Āmb√°r ez az akci√≥ nem mutat k√∂z√∂ss√©get azzal, amit "statikus vonz√≥d√°s a (mund√°n) terhess√©ghez" n√©ven ismer√ľnk, mivel a nem-tud√°ssal (be√°gyazott tudatlans√°g) val√≥ban k√ľl√∂nb√∂zik a n√©gy statikus beszennyezŇĎd√©stŇĎl. Ezt csak a Buddha szintj√©n lehet megsz√ľntetni, √©s csak a Tathāgata megvil√°gosodott b√∂lcsess√©g√©vel lehet gy√∂kerestŇĎl kit√©pni. Mindez az√©rt van, mert mikor az Arhatok √©s a Pratyekabuddh√°k elt√°vol√≠tj√°k a n√©gy statikus beszennyezŇĎd√©st, akkor nem rendelkeznek az erŇĎvel melyekkel az √°raml√°sokat meg lehet √°ll√≠tani, sem ennek a sz√ľks√©gszerŇĪs√©g√©nek sincsennek tudat√°ban.

[0220a25] 「世尊!阿羅漢、辟支佛、最後身菩薩,為無明住地之所覆障故,於彼彼法不知不覺。以不知見故,所應斷者不斷、不究竟。以不斷故,名有餘過解脫,非離一切過解脫;名有餘清淨,非一切清淨;名成就有餘功德,非一切功德。以成就有餘解脫、有餘清淨、有餘功德故,知有餘苦、斷有餘集、證有餘滅、修有餘道,是名得少分涅槃。得少分涅槃者,名向涅槃界。若知一切苦、斷一切集、證一切滅、修一切道,於無常壞世間、無常病世間,得常住涅槃;於無覆護世間、無依世間,為護為依。何以故?法無優劣故得涅槃;智慧等故得涅槃;解脫等故得涅槃;清淨等故得涅槃。是故涅槃一味等味,謂解脫味。

Magasztos, "az √°raml√°sok megsz√ľntet√©se" olyan kifejez√©s, amelyik a be√°gyaz√≥dott tudatlans√°gra vonatkozik. A dolgok ezen val√≥ √°ll√°sa miatt m√©g az Arhatok, Pratyekabuddh√°k √©s Bodhisattv√°k is hat√°rozatlanok, akad√°lyozottak, mivel elvak√≠tja ŇĎket a be√°gyaz√≥dott tudatlans√°g burka m√©g utols√≥ √©let√ľkben is. Ez√©rt van az, hogy nem kutatj√°k √©s nem √©rtik meg a k√ľl√∂nb√∂zŇĎ Dharm√°k term√©szet√©t. Nem kutatva √©s keresve ezeknek a term√©szet√©t, nem tudj√°k ezeket v√©gleg megsz√ľntetni, nem tudnak teljesen megtisztulni. Mivel sem v√©glegesen megsz√ľntetni ezeket, sem teljesen megtisztulni nem k√©pesek, ez√©rt csak a "marad√©kkal k√≠s√©rt" megval√≥s√≠t√°sra k√©pesek, vagyis nem szabadultak meg minden hib√°t√≥l. Mivel csak a "marad√©kkal k√≠s√©rt" tisztas√°g birtok√°ban vannak, nincsenek birtok√°ban a "teljes tisztas√°gnak". Er√©nyeik "marad√©kkal k√≠s√©rtek" mivel nincsenek birtok√°ban a "teljes er√©nynek". Magasztos, ezekn√©l a szenved√©s meg√©rt√©se marad√©kkal k√≠s√©rt, a szenved√©s keletkez√©s√©nek meg√©rt√©se marad√©kkal k√≠s√©rt, a szenved√©s megsz√ľntet√©s√©nek meg√©rt√©se marad√©kkal k√≠s√©rt, √©s a szenved√©s megsz√ľntet√©s√©re vezetŇĎ √ļt megval√≥s√≠t√°sa szint√©n marad√©kkal k√≠s√©rt.

[0220b11] 「世尊!若無明住地,不斷不究竟者,不得一味等味,謂明解脫味。何以故?無明住地不斷、不究竟者,過恒沙等所應斷法,不斷、不究竟,過恒沙等所應斷法不斷故,過恒沙等法應得不得、應證不證。是故無明住地積聚,生一切修道斷煩惱、上煩惱。彼生心上煩惱、止上煩惱、觀上煩惱、禪上煩惱、正受上煩惱、方便上煩惱、智上煩惱、果上煩惱、得上煩惱、力上煩惱、無畏上煩惱,如是過恒沙等上煩惱,如來菩提智所斷。一切皆依無明住地之所建立,一切上煩惱起,皆因無明住地,緣無明住地。世尊!於此起煩惱,剎那心剎那相應;世尊!心不相應無始無明住地。

Magasztos, mindazok akik el√©rkeztek a szenved√©s marad√©kkal k√≠s√©rt meg√©rt√©s√©hez, a szenved√©s keletkez√©s√©nek marad√©kkal k√≠s√©rt meg√©rt√©s√©hez, a szenved√©s megsz√ľntet√©s√©nek marad√©kkal k√≠s√©rt meg√©rt√©s√©hez √©s a szenved√©s megsz√ľntet√©s√©hez vezetŇĎ √ļt marad√©kkal k√≠s√©rt megval√≥s√≠t√°s√°hoz, azok el√©rtek egy r√©szleges Nirvan√°hoz. Azokat, akik el√©rkeztek a r√©szleges Nirvan√°hoz, "a Nirvana birodalma fel√© ir√°ny√≠tottaknak " nevezz√ľk. Mindazok, akik teljesen kikutatj√°k a szenved√©st, akik megsemmis√≠tik a szenved√©s keletkez√©s√©nek okait, akik megval√≥s√≠tj√°k a szenved√©s megsz√ľntet√©s√©t, el√©rik az √°lland√≥, nyugodt √©s hŇĪv√∂s Nirv√°n√°t itt a f√∂ld√∂n, mely pusztul√°snak √©s betegs√©gnek van kit√©ve, √©s mindazoknak a v√©delmezŇĎi √©s mened√©ke lesznek ebben a vil√°gban, akiknek nincs v√©delmezŇĎje √©s mened√©ke. Mi√©rt? A Nirv√°n√°t nem √©rik el azok, akik k√ľl√∂nbs√©get tesznek a magasrendŇĪ √©s az alacsonyabbrendŇĪ term√©szetek (dolgok) k√∂z√∂tt: ezt azok √©rik el akiknek a tud√°suk kiegyenl√≠tŇĎ: azok √©rik el, akiknek a tud√°sa √©s l√°t√°sa kiegyenl√≠tett. Ez√©rt a Nirvana birodalm√°nak egy egyed√ľl√°ll√≥ √≠ze van. Ez√©rt √ļgy mondjuk, hogy a tud√°s √©s a megszabadul√°s √≠ze azonos. Magasztos, az, aki nem t√°vol√≠tja el a be√°gyazott tudatlans√°got, nem tisztul meg tŇĎle, az nem √©rzi a Nirvana birodalm√°nak egyed√ľl√°ll√≥ √≠z√©t, annak a tud√°s √©s a megszabadul√°s √≠ze k√ľl√∂nb√∂zŇĎ.

[0220b24] 「世尊!若復過於恒沙如來菩提智所應斷法,一切皆是無明住地所持所建立。譬如一切種子皆依地生,建立、增長,若地壞者彼亦隨壞。如是過恒沙等如來菩提智所應斷法,一切皆依無明住地生,建立增長;若無明住地斷者,過恒沙等如來菩提智所應斷法,皆亦隨斷。如是一切煩惱、上煩惱斷,過恒沙等如來所得一切諸法,通達無礙一切知見,離一切過惡,得一切功德。法王法主,而得自在,登一切法自在之地。如來、應、等正覺正師子吼:『我生已盡,梵行已立,所作已辦,不受後有。』是故世尊以師子吼依於了義,一向記說。

Mi√©rt? Aki nem t√°vol√≠tja el a be√°gyazott tudatlans√°got s nem tisztul meg tŇĎle, az nem t√°vol√≠tja el s nem tisztul meg azokt√≥l a term√©szetektŇĎl (dolgokt√≥l), melyeket el kell t√°vol√≠tani, s melyek sz√°mosak mint a Gangesz homokszemei: √©s aki nem t√°vol√≠tja el √©s nem tisztul meg azokt√≥l a term√©szetektŇĎl, melyek sz√°mosak mint a Gangesz homokszemei, azok nem √©rik el √©s nem tapasztalj√°k meg azokat az er√©nyes term√©szeteket, melyek sz√°mban fel√ľlm√ļlj√°k a Gangesz homokszemeit. Magasztos, a dolgok ezen √°ll√°sa miatt a be√°gyaz√≥dott tudatlans√°g a forr√°s amelybŇĎl minden elsŇĎdleges √©s m√°sodlagos beszennyezŇĎd√©s sz√°rmazik, amit a belsŇĎ szeml√©lŇĎd√©s gyakorlat√°val kell elt√°vol√≠tani. EbbŇĎl (nem-tud√°sb√≥l) sz√°rmazik azt√°n a gondolat, a nyugalom, a tiszta l√°t√°s, a medit√°ci√≥, az intenz√≠v koncentr√°ci√≥, az egyens√ļly, a yoga, a tud√°s, a gy√ľm√∂lcs, a meg√©rt√©s , az erŇĎ √©s a f√©lelemn√©lk√ľlis√©g m√°sodlagos beszennyezŇĎd√©se.

[0220c08] 「世尊!不受後有智有二種。謂:如來以無上調御降伏四魔,出一切世間,為一切眾生之所瞻仰,得不思議法身。於一切爾焰地得無礙法自在,於上更無所作。無所得地十力勇猛,昇於第一無上無畏之地,一切爾炎無礙智觀不由於他,不受後有智師子吼。

"Magasztos, a m√°sodlagos beszennyezŇĎd√©sek, melyek sz√°mosabbak mint a Gangesz homokszemei, teljesen elt√°vol√≠ttatnak a Tathagath√°k megvil√°gosodott b√∂lcsess√©ge √°ltal. Ezek mind a nem-tud√°sb√≥l keletkeztek. A nem-tud√°s az oka √©s felt√©tele minden m√°sodlagos beszennyezŇĎd√©snek √©s azok manifeszt√°ci√≥inak. Ezek a manifeszt√°ci√≥k pillanatnyiak, a tudat villan√°sai, egy Dharm√°val t√°rs√≠tottak. Kezdet n√©lk√ľli idŇĎktŇĎl fogva a nem-tud√°s a tudatot n√©lk√ľl√∂zŇĎ (tudattalan). A term√©szetek, melyeket el kell t√°vol√≠tani, sz√°mosabbak mint a Gangesz homokszemei, √©s amelyek teljesen elt√°vol√≠ttattak a Tathagathak megvil√°gosodott b√∂lcsess√©ge √°ltal, azok mindazok a term√©szetek, melyeknek szubsztr√°tuma √©s alapja a nem-tud√°s. P√©ld√°ul, legyen az b√°rmilyen mag, fŇĪ, bokor, vagy fa, annak mind a talaj az alapja, abb√≥l hajt ki, √©s abb√≥l nŇĎ. Ha a hatalmas f√∂ld sz√©thullana, sz√©tesne √©s nem-l√©tezŇĎv√© v√°lna, akkor minden mag, fŇĪ, bokor vagy fa sz√©thullana, sz√©tesne √©s nem-l√©tezŇĎv√© v√°lna. Magasztos, hasonl√≥k√©pen a term√©szetek, melyeket el kell t√°vol√≠tani, √©s amelyek fel√ľlm√ļlj√°k sz√°mban a Gangesz homokszemeinek sz√°m√°t, √©s melyek teljesen elt√°vol√≠ttattak a Tathāgata megvil√°gosodott b√∂lcsess√©ge √°ltal, mind a nem-tud√°son alapulnak, a nem-tud√°son hajtanak ki, √©s azon n√∂vekednek. Ha a nem-tud√°s elt√°vol√≠ttatna, vagy megtiszt√≠tott√° v√°lna, √©s neml√©tezŇĎv√© lenne, √ļgy a term√©szetek, melyek elt√°vol√≠tand√≥k, √©s sz√°mban fel√ľlm√ļlj√°k a Gangesz homokszemeit, √©s elt√°vol√≠ttattak a Tathāgata megvil√°gosodott b√∂lcsess√©ge √°ltal, akkor azok mind elt√°vol√≠ttatn√°nak, megt√≠szt√≠ttatn√°nak √©s nem-l√©tezŇĎkk√© v√°ln√°nak." Magasztos, mikor az √∂sszes beszennyezŇĎd√©seket √©s a m√°sodlagos beszennyezŇĎd√©seket valaki elt√°vol√≠totta, akkor el√©ri a fel√ľlm√ļlhatatlan Buddha-term√©szeteket melyek fel√ľlm√ļlj√°k sz√°mban a Gangesz homokszemeit. Ekkor, mint egy Tathāgata-Arhat-Samyaksambuddha, el√©ri a minden term√©szetek akad√°lytalan meg√©rt√©s√©t, ez mindent-tud√°s √©s mindent-l√°t√°s, minden t√©ved√©stŇĎl mentes √©s minden tud√°ssal felruh√°zott: a Dharma Kir√°lya, √©s a Dharma Ura: el√©rve ezt, az √∂sszes term√©szetek Ur√°v√° v√°lva, az Oroszl√°n-Hangot (Simhanada) hallatja: "Sz√ľlet√©seim befejezŇĎdtek: a tiszta √©lethez val√≥ visszat√©r√©s megt√∂rt√©nt: amit meg kellett tenni, meg lett t√©ve: ezen t√ļl semmi tudnival√≥ nincs." Mivel ez √≠gy van, a Tathāgata Oroszl√°n Hangj√°nak V√©gsŇĎ Jelent√©se (nitartha) van, √©s (az) megmagyar√°zza a jelent√©st egyenesen. Magasztos, a kijelent√©s: "ezen t√ļl semmi tudnival√≥ nincs", k√©t ir√°nyba mutat. A Tathāgata sz√©tsz√≥rta √©s legyŇĎzte a n√©gy Mar√°t egy Buddha hasonl√≠thatatlan gyŇĎzelm√©vel, el√©rte a Dharmakay√°t, mely a legmagasabban √°ll a vil√°gok felett, √©s az √©rzŇĎ l√©nyek √°ltal felfoghatatlan. A Dharma Ur√°v√° l√©ve, f√∂l√ľlm√ļlhatatlann√° v√°lva mindenben ami tudhat√≥, vil√°gosan l√°tja, hogy nincs m√°r semmi, amit meg kell tenni, nincsennek m√°r magasabb szintek, √©s nincs m√°r semmi, amit m√©g meg k√©ne √©rteni. El√©rve √≠gy a legfelsŇĎbb hasonl√≠thatatlan szintet, amely f√©lelem-n√©lk√ľli √©s felruh√°zva a T√≠z ErŇĎ hatalm√°val, √©s l√°tva vil√°gosan a tudhat√≥kat az akad√°lyn√©lk√ľli tud√°s √°ltal, az Oroszl√°n Hangot hallatta: "Ezen t√ļl semmi tudnival√≥ nincs."

[0220c13] 「世尊!阿羅漢、辟支佛度生死畏,次第得解脫樂,作是念:『我離生死恐怖,不受生死苦。』世尊!阿羅漢、辟支佛觀察時,得不受後有,觀第一蘇息處涅槃地。世尊!彼先所得地,不愚於法、不由於他,亦自知得有餘地,必當得阿耨多羅三藐三菩提。

Magasztos, az Arhatok √©s Pratyekabuddh√°k fel√ľlkerekedtek a l√©tforgatag vesz√©lyein, √©s azonnal √©rezt√©k a szabadul√°s √∂r√∂m√©t, erre a helyes felismer√©sre jutottak: megszabadulva a l√©tforgatag vesz√©lyeitŇĎl nem fogom t√∂bbet √©rezni a l√©tforgatag gy√∂trelmeit." Az Arhatok √©s Pratyekabuddh√°k, felismerve hogy "ezen t√ļl semmi tudnival√≥ nincs", √ļgy hat√°roztak, hogy a meg√°ll√≠tott l√©legzet legfelsŇĎbb nirvana-szintj√©n vannak. Ugyanakkor mikor ezt meg√°llap√≠tott√°k, meg-nem csalt subjektumai (dharmin) voltak a megfelelŇĎ szintnek. Ugyanakkor ragaszkodtak a gondolathoz: a m√°sokra val√≥ t√°maszkod√°s n√©lk√ľl el√©rtem a nirvana marad√©kkal nevŇĪ fokozatot, √≠gy bizonyosan a hasonl√≠thatatlan t√∂k√©letesen befejezett megvil√°gosod√°s birtok√°ban vagyok.

何以故?聲聞、緣覺乘皆入大乘,大乘者即是佛乘,是故三乘即是一乘。得一乘者得阿耨多羅三藐三菩提,阿耨多羅三藐三菩提者即是涅槃界,涅槃界者即是如來法身,得究竟法身者則究竟一乘,無異如來、無異法身,如來即法身;得究竟法身者,則究竟一乘,究竟者即是無邊不斷。

Mi√©rt? Az Arhatok √©s Pratyekabuddh√°k j√°rmŇĪvei bennfoglaltatnak a Nagy J√°rmŇĪben. Magasztos, a "Nagy J√°rmŇĪ" kifejez√©s a Buddha J√°rmŇĪvet jelenti. Ez√©rt a h√°rom j√°rmŇĪvet √ļgy sz√°moljuk, mint egy j√°rmŇĪvet (Ekayana). Megval√≥s√≠tva az "Egy J√°rmŇĪvet" el√©rj√ľk a hasonl√≠thatatlan, t√∂k√©letesen befejezett megvil√°gosod√°st. Magasztos, a "hasonl√≠thatatlan t√∂k√©letesen befejezett megvil√°gosod√°s" egy kifejez√©s a Nirvana Birodalm√°ra. A "Nirv√°na Birodalma" egy kifejez√©s a Tathāgata Dharmakayaj√°ra. A Dharmak√°ya legfelsŇĎbb megval√≥s√≠t√°sa az Egy J√°rmŇĪ. Magasztos, a Tathāgata nem egy dolog, √©s a Dharmakaya valamely m√°s, mivel maga a Tathāgata a Dharmakaya. A Dharmakaya v√©gsŇĎ megval√≥s√≠t√°sa a v√©gsŇĎ Egy J√°rmŇĪ. Magasztos, a "v√©gsŇĎ Egy J√°rmŇĪ" egy kifejez√©s az Egy J√°rmŇĪ v√©gsŇĎ befejezetts√©g√©re. Mi√©rt?

[0220c27] 「世尊!如來無有限齊時住,如來、應、等正覺後際等住。如來無限齊大悲,亦無限齊安慰世間。無限大悲、無限安慰世間,作是說者是名善說如來。若復說言無盡法、常住法,一切世間之所歸依者,亦名善說如來。是故於未度世間、無依世間,與後際等,作無盡歸依、常住歸依者,謂如來、應、等正覺也。

Mert a Tathāgata nem tart√≥zkodik a behat√°rolt idŇĎben, a Tathāgata-Arhat-Samyaksambuddha a legv√©gsŇĎ hat√°rn√°l tart√≥zkodik. A Tathagat√°k k√∂ny√∂r√ľlet√©nek nincs idŇĎbeli hat√°ra, √©s nincs hat√°ra a l√©nyek megment√©s√©re tett fogadalmuknak. Mikor az emberek felki√°ltanak: "Az Ňź vil√°ga ir√°nti k√∂ny√∂r√ľlet√©nek nincs hat√°ra az idŇĎben, az Ňź fogadalma minden idŇĎkre kiterjed", - akkor mag√°ra a Tathāgatara gondolnak. Mikor az emberek felki√°ltanak:" Ňź a vil√°g jav√°t szolg√°l√≥ Mened√©k, melynek term√©szete elpuszt√≠thatatlan, √∂r√∂k, √©s megrend√≠thetetlen" - akkor mag√°ra a Tathagat√°ra gondolnak. Magasztos, a dolgok ilyet√©n val√≥ √°ll√°s√°val a Tathāgata-Arhat-Samyaksambuddh√°k ebben a mened√©k n√©lk√ľli vil√°gban az elpuszt√≠thatatlan, √∂r√∂k √©s megrend√≠thetetlen mened√©kek √©s v√©delmezŇĎk, a legv√©gsŇĎ hat√°rokig.

[0221a04] 「法者即是說一乘道,僧者是三乘眾。此二歸依非究竟歸依,名少分歸依。何以故?說一乘道法,得究竟法身,於上更無說一乘法身。三乘眾者有恐怖,歸依如來,求出修學向阿耨多羅三藐三菩提,是故二依非究竟依,是有限依。覺也。

Magasztos, a "Dharma" az Egy J√°rmŇĪ √ļtj√°nak tan√≠t√°s√°ra vonatkoz√≥ kifejez√©s. A "Sangha" egy kifejez√©s a h√°rom j√°rmŇĪ gy√ľlekezet√©re. A m√°sodik ezekbŇĎl a mened√©kekbŇĎl csak egy f√ľggŇĎ mened√©k, nem a legnagyobb mened√©k. Mi√©rt? Mert a Dharma, mely az Egy J√°rmŇĪ √ļtj√°t tan√≠tja, a Dharmakaya legfelsŇĎbb megval√≥s√≠t√°sa, √©s ezen t√ļl nincs semmi, mely az Egy J√°rmŇĪ √ļtj√°t tan√≠tan√°. A h√°rom j√°rmŇĪ gy√ľlekezete a f√©lelembŇĎl kifoly√≥an mened√©ket keres a Tathagat√°ban azt√°n keresi az elŇĎrehalad√°st a vall√°sos √©letben, tanul √©s gyakorol, √©s ir√°ny√≠t√°st kap a hasonl√≠thatatlan t√∂k√©letesen befejezett megvil√°gosod√°s el√©r√©s√©re. Ez√©rt a m√°sodik mened√©k nem a legmagasabb, hanem egy idŇĎ hat√°rolta mened√©k.

[0221a10] 「若有眾生,如來調伏,歸依如來得法津澤,生信樂心歸依法、僧,是二歸依;非此二歸依,是歸依如來。歸依第一義者是歸依如來。此二歸依第一義,是究竟歸依如來。何以故?無異如來,無異二歸依。如來即三歸依。何以故?說一乘道。如來四無畏成就師子吼說,若如來隨彼所欲而方便說,即是大乘,無有三乘。三乘者入於一乘,一乘者即第一義乘。

Magasztos, amikor a Tathāgata √°ltal megszel√≠d√≠tett √©rzŇĎ l√©nyek a Tathaghatahoz mennek mened√©k√©rt, azt az igazi term√©szetbŇĎl kifoly√≥ hit√ľkbŇĎl teszik. Ez√©rt szint√©n mened√©k√©rt folyamodnak a Dharm√°hoz √©s a szerzetesek Sangh√°j√°hoz. Mivel hit√ľk az igazi term√©szetbŇĎl kifoly√≥, az√©rt fordulnak mened√©k√©rt ehhez a k√©t mened√©khez. De amikor a (Shravakayana √©s a Pratyekabuddhayana k√∂vetŇĎi) a Tathāgatahoz folyamodnak mened√©k√©rt, nem az igazi term√©szetbŇĎl kifoly√≥ hit√ľkbŇĎl teszik. Magasztos, a Tathāgatahoz folyamodni mened√©k√©rt az igazi mened√©k√©rt val√≥ folyamod√°s. A m√°sik k√©t mened√©k√©rt val√≥ folyamod√°s szint√©n igazi, √ļgy kell meg√©rten√ľnk ŇĎket, mint v√©geredm√©nyben olyanokat, melyek azonosak a Tathagat√°hoz fordul√°ssal. Az√©rt van ez, mert a Tathag√°ta nem egy dolog, a k√©t mened√©k pedig valami m√°s. Magasztos, a Tathāgata maga a h√°rom mened√©k. Az√©rt van ez √≠gy, mivel a Dharma, mely az Egy J√°rmŇĪ √ļtj√°t tan√≠tja, az a Tathāgata besz√©de, a Tathāgata Oroszl√°n Hangja, melynek n√©gyfajta bizonyoss√°ga van. √ögyszint√©n, az√©rt van √≠gy, mert legyen b√°rmi is a hit√ľk, azt a Mahayana k√∂vetŇĎinek √©rdek√©ben tan√≠totta a Tathāgata mindk√©t j√°rmŇĪ sz√°m√°ra. Amikor nincs terminol√≥gia a k√©t j√°rmŇĪ sz√°m√°ra (k√ľl√∂n terminol√≥gia) akkor ez a legv√©gsŇĎ jelent√©s, amikor az Egy J√°rmŇĪ [Ekayana] az eredeti j√°rmŇĪ, √©s mag√°ba foglalja mind a h√°rom j√°rmŇĪvet.

無邊聖諦章第六- Hat√°rtalan Nemes Igazs√°g (paramārtha) - hatodik fejezet.

[0221a20] 「世尊!聲聞、緣覺初觀聖諦,以一智斷諸住地;以一智四斷、知、功德、作證,亦善知此四法義。世尊!無有出世間上上智、四智漸至及四緣漸至,無漸至法是出世間上上智。

Magasztos! (世尊) Shravak√°k (聲聞), Pratyekabuddh√°k (緣覺) elŇĎsz√∂r meg√©rtik (初觀) a Nemes Igazs√°gokat (聖諦); √≠gy (以) egyfajta b√∂lcsess√©g-tud√°s (一智 ~sarvākārajnatā) hat√°rozottan (斷) minden (諸) lak√≥hely√ľk√∂n (住地); √≠gy (以) egyfajta b√∂lcsess√©g-tud√°sukkal (一智 ~sarvākārajnatā) n√©gy eelyes erŇĎfesz√≠t√©st (四斷), tud√°st (知), √©rdemeket (功德 ~guṇa) √©s tan√ļbizonys√°got tenni (作證), valamint j√≥l ismerik (亦善知) ezen n√©gy Dharma √©rtelm√©t (此四法義). Magasztos (世尊) nem ltezik (無有) Lokottara (出世間 ~lokottara, transzcendens vil√°g) legmagasabb b√∂lcsess√©g (上上智), A b√∂lcsess√©g n√©gy fom√°ja fokozatosan l√©p fel (四智漸至), [ahogyan] fokozatosan teljes√≠ti a n√©gy felt√©telt (四緣漸至), nem fokozatosan j√∂n (無漸至法) a Dharma szupramund√°n vil√°g (出世間 ~lokottara) legmagasabb b√∂lcsess√©ge (上上智).

amikor egy hang-hallgat√≥ vagy Pratyekabuddha elŇĎsz√∂r megjegyzi a szent igazs√°got, nem csak egyfajta b√∂lcsess√©g-tud√°st haszn√°l, hogy megsz√ľntesse n√©gy f√∂ld√∂n √©lŇĎ szerencs√©tlens√©g√©t a n√©gy felt√©tel, ismeri az ism√©tlŇĎdŇĎ sz√ľlet√©s √©s hal√°l szenved√©s√©t, befejezve er√©nyes gyakorl√°s√°t az √ļton, megsz√ľnteti a megpr√≥b√°ltat√°sok felhalmoz√≥d√°s√°t, el√©rve a nirvan√°t, hogy v√©get vessen szenved√©s√©nek - j√≥llehet j√≥l tudja a jelent√©s√ľket. Nem rendelkezik a legmagasabb szupramund√°n (lokottara) b√∂lcsess√©g-tud√°ssal. M√≠g n√©gyf√©le b√∂lcsess√©g-tud√°sa fokozatosan l√©p fel, ahogy fokozatosan teljes√≠ti a n√©gy felt√©telt, egy Tathagata legmagasabb szupramund√°n (lokottara) b√∂lcsess√©g-tud√°sa azonnali, nem fokozatosan j√∂n.

[0221a23] 「世尊!金剛喻者是第一義智。世尊!非聲聞、緣覺不斷無明住地,初聖諦智是第一義智。世尊!以無二聖諦智斷諸住地。世尊!如來、應、等正覺,非一切聲聞、緣覺境界。不思議空智,斷一切煩惱藏。世尊!若壞一切煩惱藏究竟智,是名第一義智。初聖諦智非究竟智,向阿耨多羅三藐三菩提智。 Magasztos (世尊)! Gy√©m√°thoz hasonlatos (金剛喻 / vajra) a legfelsŇĎbb tud√°s b√∂lcsess√©ge (第一義 ~paramārtha 智). Magasztos (世尊)! Sem (非) a Shravak√°k (聲聞), Pratyekabuddh√°k (緣覺) nem tud v√©get vetni (不斷) a f√∂ld√∂n l√©tezŇĎ nem-tud√°snak (無明住地), megszerzett nemes igazs√°g kezdeti b√∂lcsess√©g-tud√°s√°val (初聖諦智是第一義智). Magasztos (世尊) √≠gy (以) [csak egy Tathagata] b√∂lcsess√©g-tud√°sa a nem kettŇĎs nemes igazs√°gr√≥l (無二聖諦智) k√©pes v√©get vetni minden f√∂ldi megmaradt gy√∂trelemnek (斷諸住地). Magasztos (世尊) egy Tathagata (如來), Arhat (應), Samyak-Sa?buddha, (等正覺 ~samyaksaṃbodhi) aki sem minden Shravaka (非一切聲聞) vagy Pratyekabuddha √°llapot√°ban van (緣覺境界), a Dharma √ľress√©g√©nek felfoghatatlan b√∂lcsess√©g√©t ismeri el (不思議 空智), hogy teljesen elpuszt√≠tson minden szenved√©st (斷一切煩惱藏). Magasztos (世尊)! a v√©gsŇĎ b√∂lcsess√©g-tud√°s, amely elpuszt√≠tja az √∂sszes baj rejtek√©t (若壞一切煩惱藏), a legmagasabb igazs√°g b√∂lcsess√©g (究竟智). Ez nevezhetŇĎ (是名) legfelsŇĎbb igazs√°g (第一義 ~ paramārtha) b√∂lcsess√©g√©nek (智). A szent igazs√°g kezdeti b√∂lcsess√©g-ismerete (初聖諦 ~ paramārtha, 智) sem a v√©gsŇĎ b√∂lcsess√©g-tud√°s (非究竟智), hanem a fel√ľlm√ļlhatatlan t√∂k√©letes megvil√°gosod√°shoz vezetŇĎ (向阿耨多羅三藐三菩提 ~anuttara-samyak-sambodhi) b√∂lcsess√©g (智).

Magasztos, a dolgok ilyet√©n val√≥ √°ll√°s√°val, minden Shravaka √©s Pratyekabuddha birtok√°ban van a Nemes Igazs√°gokb√≥l sz√°rmaz√≥ tud√°snak, mely elt√°vol√≠tja a statikus beszennyezŇĎd√©seket, de nincsenek birtok√°ban a Nemes Igazs√°gok olyan (fok√ļ) ismeret√©nek, mely elt√°vol√≠tja a statikus (beszennyezŇĎd√©seket.) Magasztos, a Tathāgata-Arhat-Samyaksambuddh√°k k√≠v√ľl vannak a Shravak√°k √©s Pratyekabuddh√°k √©rz√©ki birodalm√°n, √©s elt√°vol√≠tottak minden beszennyezŇĎt az elk√©pzelhetetlen √ľress√©g tud√°s√°val. Ez a legv√©gsŇĎ tud√°s, mely felbomlasztja a beszennyezŇĎd√©sek eg√©sz t√°rh√°z√°t. Helyes Tud√°snak neveztetik. A Nemes Igazs√°gok elsŇĎ fajta tud√°sa nem a v√©gsŇĎ tud√°s, hanem csak egy (fajta) tud√°s az √ļton, mely a hasonl√≠thatatlan t√∂k√©letesen befejezett megvil√°gosod√°shoz vezet.

[0221b02] 「世尊!聖義者,非一切聲聞、緣覺,聲聞、緣覺成就有量功德,聲聞、緣覺成就少分功德,故名之為聖。聖諦者,非聲聞、緣覺諦;亦非聲聞、緣覺功德。世尊!此諦如來、應、等正覺初始覺知,然後為無明[穀-禾+卵]藏世間開現演說,是故名聖諦。

Magasztos (世尊), a nemes elnevez√©s ((聖義者) nem nevezhetŇĎ minden Shravak√°kra (非一切聲聞) vagy Pratyekabuddh√°kra, b√°r szent l√©nynek h√≠vj√°k a m√©rhetŇĎ √©s szel√≠d er√©ny [az ŇĎ el√©r√©se] miatt (緣覺成就有量功德 ~guṇa), Shravaka (聲聞) vagy Pratyekabuddha √©s nem alapul a gyeng√©bb er√©nye [el√©r√©s√©nek] (緣覺成就少分功德 ~guṇa), a nemess√©g nem ez a t√©ny (故名之為聖 ). A nemes igazs√°g (聖諦者 ~paramārtha) sem Shravaka (非聲聞) Pratyekabuddha igazs√°ga (緣覺諦), valamint (亦) sem Shravaka (非聲聞) Pratyekabuddha (緣覺) √©rdeme (功德 ~guṇa ). Magasztos (世尊)! Ez az igazs√°g (此諦) Thatagata (如來), Arhat (應) t√∂k√©letesen megvil√°gosodott (等正覺 ~samyaksaṃbodhi) kiindul√≥ tudatoss√°ga (初始覺知), felfedezi azt a vil√°gnak, amely a tudatlans√°g t√°rh√°z√°ban van (然後為無明 [穀-禾+卵] 藏世間開現演說). Ez√©rt h√≠vjuk (是故名) nemes igazs√°gnak (聖諦).

Magasztos a "nemes" elnevez√©s nem alkalmazhat√≥ sem a Shravak√°k, sem a Pratyekabuddh√°k egyik√©re sem. Mindegyik√ľknek m√©rhetŇĎ √©rdeme van, √©s mivel √©rdemeik al√°rendeltek az Igazs√°gnak, a Shravak√°k √©s Pratyekabuddh√°k (csak) ez√©rt neveztetnek nemeseknek (聖 ~ārya). A Nemes Igazs√°gok nem Igazs√°gok amelyek a Shravak√°khoz √©s Pratyekabuddh√°khoz tartoznak, nem √©rdemek, melyek hozz√°juk tartoznak. Magasztos, ezeket az igazs√°gokat a Tathāgata-Arhat-Samyaksambuddh√°k ismert√©k fel elŇĎsz√∂r, √©s miut√°n teljesen meg√©rtett√©k, kinyilv√°n√≠tott√°k √©s tan√≠tott√°k a vil√°gnak, mely teljesen el van z√°rva a nem-tud√°s burk√°ban. A Nemes Igazs√°gokat √≠gy kell meg√©rten√ľnk.

如來藏章第七 - A Tathāgatagarbha - hetedik fejezet.

[0221b09] 「聖諦者,說甚深義,微細難知,非思量境界。是智者所知,一切世間所不能信。何以故?此說甚深如來之藏。如來藏者,是如來境界,非一切聲聞、緣覺所知。如來藏處,說聖諦義。如來藏處甚深故,說聖諦亦甚深,微細難知,非思量境界,是智者所知,一切世間所不能信。

A nemes igazs√°g (聖諦者) elmondja [a Dharm√°k] m√©ly jelent√©s√©t (說甚深義) mely finom, neh√©z megismerni (微細難知) √©s a gondolkod√≥ tudat f√∂l√∂tt van (非思量, 境界 ~viṣaya). Csak egy b√∂lcs ember [a Buddha] ismerheti (是智者所知), √©s az eg√©sz vil√°g (一切世間) nem tudja elhinni (不能信). Mi√©rt (何以故)? Mert felt√°rja a m√©lys√©ges Tathagata Rejtek√©t (此說甚深如來之藏) [tathagata-garbha]. A Tathagata Rejteke / Tudata (如來藏者) a Tathagata Vil√°ga (是如來境界 ~viṣaya), amely minden Shravaka (非一切聲聞) vagy Pratyekabuddha sz√°m√°ra ismeretlen (緣覺所知). A Tathagatagarba (如來藏處) mondhat√≥ (說) nemes igazs√°g (聖諦 ~paramārtha) jelent√©se (義). [Mivel] a Tathagatagarba m√©ly (如來藏處甚深故), a felt√°rt nemes igazs√°g is m√©ly (聖諦亦甚深), nagyon finom/kicsiny s nehezen √©rthetŇĎ (微細難知), a gondolkod√≥ elm√©t t√ļli (非思量境界). B√°r egy b√∂lcs ember tudja ezt (是智者所知), az eg√©sz vil√°g (一切世間) nem tudja elhinni (不能信).

Magasztos, a Nemes Igazs√°gok √©rtelm√©nek magyar√°zata m√©ly, nehezen √©rthetŇĎ, nehezen meg√≠t√©lhetŇĎ, √©s nincs a logikus gondolkod√°s [hatodik tudat] birodalm√°ban. Csak egy b√∂lcs ember tudja igaz√°n √©rt√©kelni. Egyetlen egy vil√°gi szem√©ly sem k√©pes elhinni. Mi√©rt? Mert ez a m√©ly tan√≠t√°s megmagyar√°zza a Tathāgatagarbh√°t. A Tathāgatagarbha a Tathāgata birodalma. Ez nem a Shravak√°k, vagy Pratyekabuddh√°k birodalma. Magasztos, a Tathāgatagarbha a Nemes Igazs√°gok √©rtelmi magyar√°zat√°nak a helye. Mivel a Tathāgatagarbha helye m√©ly (√©rtelmŇĪ) , ez√©rt a Nemes Igazs√°gok magyar√°zata m√©ly, nehezen √©rthetŇĎ, nehezen meg√≠t√©lhetŇĎ, √©s nincs a logikus gondolkod√°s birodalm√°ban. Csak egy b√∂lcs ember tudja meg√©rteni. Egyetlen egy vil√°gi szem√©ly sem k√©pes elhinni.

法身章第八 - A Dharmakaya [Dharma Test / Tathāgata Dharma Teste] - nyolcadik fejezet

[0221b17] 「若於無量煩惱藏所纏如來藏不疑惑者,於出無量煩惱藏法身亦無疑惑。於說如來藏、如來法身、不思議佛境界及方便說,心得決定者,此則信解說二聖諦。如是難知難解者,謂說二聖諦義。何等為說二聖諦義?謂說作聖諦義、說無作聖諦義。說作聖諦義者,是說有量四聖諦。何以故?非因他能知一切苦斷、一切集證、一切滅修、一切道。是故世尊!有有為生死、無為生死。涅槃亦如是,有餘及無餘。說無作聖諦義者,說無量四聖諦義。何以故?能以自力知一切受苦斷、一切受集證、一切受滅修、一切受滅道。如是八聖諦,如來說四聖諦。如是四無作聖諦義,唯如來、應、等正覺事究竟,非阿羅漢、辟支佛事究竟。何以故?非下、中、上法得涅槃。何以故?如來、應、等正覺,於無作四聖諦義事究竟,以一切如來、應、等正覺,知一切未來苦、斷一切煩惱上煩惱所攝受一切集、滅一切意生身、除一切苦滅作證。

Ha a m√©rhetetlen (無量) szenved√©sbe (煩惱) burkolt (藏) Tathagata Tudatban (如來藏) nincs k√©ts√©g (不疑惑), [akkor] a m√©rhetetlen (無量) szenved√©sbe (煩惱) burkolt/rejtett (藏) Dharma Testben (法身) sincs semmi k√©ts√©g (無疑惑). [ha r√°j√∂nnek, hogy √ľresek]. Ha ez mondhat√≥ (於說) a Tathāgata Tudatra (如來藏), Tathāgata Dharma Testre (如來法身), nem-elk√©pzelhetŇĎ (不思議) Buddha √°llapot√°nak igazs√°gnak (佛境界, ld.: 境界 ~viṣaya) el√©r√©se (及) !√ľgyes eszk√∂z√∂kkel (方便說), tapasztalat (心得) [√°ltali] d√∂nt√©ssel (決定), ez egy√©bk√©nt (此則) mint igyekezet (信解 ~adhimokṣa) k√©t abszol√ļt igazs√°g (二聖諦 ~paramārtha). √ćgy (如是) ezt neh√©z megismerni (難) √©s neh√©z (知難) meg√©rteni (解), megmondani (謂說) mi a k√©t nemes / abszol√ļt igazs√°g (二聖諦 ~paramārtha) jelent√©se / √©rtelme (義). Mi mondhat√≥ (何等為說) a k√©t nemes igazs√°g √©rtelm√©nek? (二聖諦義). Az egyiket h√≠vjuk (謂說) "csin√°l√°son kereszt√ľli nemes igazs√°g √©rtelme" (作聖諦義) a m√°sikat mondhatjuk (說) "nem-csin√°l√°son kereszt√ľli nemes igazs√°g √©rtelme" (無作聖諦義). Besz√©lve a "csin√°l√°son kereszt√ľli nemes igazs√°g √©rtelm√©rŇĎl" (說作聖諦義), akkor besz√©l√ľnk (是說) [akkor] van [m√©rhetŇĎ] mennyi√©ge (有量) a N√©gy Nemes Igazs√°gnak (四聖諦 ~cattāri ariyasaccāni) Mi√©rt? (何以故). Mivel r√° [Buddh√°ra] t√°maszkodik, nem siker√ľl ismernie (非因他能知) az √∂sszes szenved√©st hat√°rozottan (一切苦斷), minden [szenved√©seinek] felhalmoz√≥d√°s√°t megsz√ľntetnie (一切集證), v√©get vetnie minden v√°gynak (一切滅修), minden √∂sv√©nyen (一切道) [teljes√≠tenie gyakorlat√°t]. Ez√©rt, Magasztos! (是故世尊) ez√©rt l√©tezik (有) "okok √©s k√∂r√ľlm√©nyek k√∂z√∂t kialakult √©let √©s hal√°l [samsara]" (有為 ~saṁskṛta, 生死) √©s "nem kialakul√≥-, okait √©s k√∂r√ľlm√©nyeit nem l√©trehoz√≥ √©let √©s hal√°l [samsara]" (無為 ~asaṁskṛta, 生死). A Nirvana is ilyen (涅槃亦如是), marad√©kkal levŇĎ (有餘 ~sopadhiśesa) √©s marad√©k n√©lk√ľli (無餘 ~niravaśeṣa). Mondva a (說) a "nem-csin√°l√°son kereszt√ľli nemes igazsg √©rtelm√©t" (無作聖諦義) akkor m√©rhetetlen (說無) N√©gy Nemes Igazs√°g √©rtelme (量四聖諦義). Mi√©rt? (何以故). K√©pes megismerni saj√°t erŇĎt haszn√°lva [mint egy Buddha] (能以自力知), az √∂sszes szenved√©st (一切受苦斷), minden gy√∂trelmek felhalmoz√≥d√°s√°nak ok√°t (一切受集證), v√©get vet minden szenved√©snek (一切受滅修), √©sbeteljes√≠teni mindent a szenved√©seket megsz√ľntetŇĎ utat (一切受滅道). √ćgy (如是) a nyolc nemes igazs√°g (八聖諦), a Thatagata (如來) mondja (說) N√©gy Nemes Igazs√°g (四聖諦). √ćgy (如是) a n√©gy nem-csin√°l√°son kereszt√ľli nemes igazs√°g (四無作聖諦) √©rtelm√©t (義) igaz√°n Tathagata (唯如來), kellene (應) teljes megvil√°gosod√°st (等正覺 ~samyaksaṃbodhi) mindenek ut√°n (事究竟), sem (非) Arhat (阿羅漢) Pratyekabuddha (辟支佛) mindenek ut√°n (事究竟). Mi√©rt? (何以故) Sem alacsony, k√∂zepes vagy magas Dharm√°nak nincs Nirv√°na-ja (非下中上法得涅槃) [ nirv√°na fokozatosan nem √©rhetŇĎ el alacsony, k√∂z√©psŇĎ √©s magas dharm√°k gyakorl√°s√°val]. Mi√©rt? (何以故). Thatagata (如來), kellene (應), teljes megvil√°gosod√°s (等正覺 ~samyaksaṃbodhi) benne a "nem-csin√°l√°son kereszt√ľli n√©gy nemes igazs√°g" (於無作四聖諦) √©rtelm√©ben (義) mindenek ut√°n (事究竟). Ez√©rt (以) minden Thatagata (一切如來), kellene (應), teljes megvil√°gosod√°s (等正覺), ismer minden (知一切) j√∂vŇĎbeli (未來) szenved√©st (苦), megsz√ľntet minden szenved√©st √©s okait (斷一切煩惱上煩惱), fogadja √©s gondozza az √∂sszes √∂sszegy√ļjt√∂ttet (攝受一切集), elpuszt√≠tja (滅) minden (一切) tudat √°ltal l√©trehozott testet (意生身 ~manomayakāya) [mert v√©get vetett megv√°ltoztathat√≥ sz√ľlet√©s√©nek √©s hal√°l√°nak], kiv√©ve (除) √∂sszes szenved√©s (一切苦) megsz√ľntet√©s (滅) bizony√≠t√©k√°t (作證).

Magasztos, aki nem k√©telkedik abban hogy a Tathāgatagarbha el van z√°rva a beszennyezŇĎd√©sek halmaz√°ban, az √ļgyszint√©n nem k√©telkedik abban, hogy a Tathāgata Dharmakayaja megszabadult a beszennyezŇĎd√©sek halmaz√°b√≥l. Mikor valakinek az elm√©je el√©ri a Tathāgatagarbha v√©gsŇĎ jelent√©s√©nek √©rtelm√©t, a Tathāgata Dharmakayaj√°t, a Buddha felm√©rhetetlen birodalm√°t, akkor mag√°t√≥l √©rtetŇĎdŇĎ bizalom √©s meggyŇĎzŇĎd√©s t√°mad fel benne a Nemes Igazs√°gok k√©tfajta magyar√°zata ir√°nt. A Nemes Igazs√°gok k√©tfajta magyar√°zat√°nak √©rtelm√©t tudni √©s meg√©rteni nagyon neh√©z. Magasztos, mi a k√©tfajta magyar√°zat a Nemes Igazs√°gok jelent√©s√©re val√≥ tekintettel? (Ezek) a Teremtett √©s a Nemteremtett magyar√°zatai a Nemes Igazs√°gok jelent√©s√©re val√≥ tekintettel. A Nemes Igazs√°gok "Teremtett" magyar√°zatai azok jelent√©s√©t egy bizonyos intellektu√°lis behat√°rolts√°ggal mutatj√°k be. √Čs vajon mi√©rt? Mert mikor valaki egy m√°s szem√©ly magyar√°zat√°ra b√≠zza r√° mag√°t, nem kutatja √°t mind a szenved√©seket, nem t√°vol√≠tja el minden szenved√©s forr√°sait, nem val√≥s√≠tja meg minden szenved√©s megszŇĪn√©s√©t, √©s nem gyakorolja a minden szenved√©s megszŇĪn√©s√©hez vezetŇĎ utat. A dolgok ilyet√©n val√≥ √°ll√°s√°val nem csak a konstru√°lt √©s a nemkonstru√°lt Sams√°r√°r√≥l besz√©lhet√ľnk, de a konstru√°lt, √©s a nemkonstru√°lt Nirv√°n√°r√≥l is. Magasztos, a Nemes Igazs√°gok "Nemteremtett" magyar√°zatai azok jelent√©s√©t intellektu√°lis behat√°rolts√°gok n√©lk√ľl mutatj√°k be. √Čs vajon mi√©rt? Mert mikor saj√°t mag√°ra t√°maszkodik, akkor kikutatja a m√©lyen √©rzett szenved√©seket, megsz√ľnteti a szenved√©sek m√©lyen √©rzett forr√°sait, megval√≥s√≠tja a szenved√©sek m√©lyen √©rzett megsz√ľntet√©s√©t, √©s gyakorolja a m√©lyen √©rzett utakat melyek a (szenved√©sek) megsz√ľntet√©s√©hez vezetnek. A dolgok ilyet√©n val√≥ √°ll√°s√°val, a Tathāgata magyar√°zat√°val a n√©gy Nemes Igazs√°gb√≥l nyolc Nemes Igazs√°g lesz, (n√©gy "Teremtett", √©s n√©gy "Nemteremtett".) "Magasztos, a Tathāgata-Arhat-Samyaksambuddh√°k t√∂k√©letesek ebben a n√©gy "Nemteremtett" Nemes Igazs√°g magyar√°zat√°ban. A Shravak√°k √©s Pratyekabuddh√°k nem t√∂k√©letesek benne, mivel azok nem k√©pesek meg√©rteni a Nirvana birodalm√°t a term√©szetek felsŇĎrendŇĪ, k√∂z√©pszerŇĪ, √©s als√≥rendŇĪ jelent√©se szerint. De akkor hogyan lehets√©ges, hogy a Tathāgata - Arhat - Samyaksambuddh√°k t√∂k√©letesek a Nemes Igazs√°gok " Nemteremtett" magyar√°zat√°ban? Az√©rt van ez, mert a Tathāgata - Arhat - Samyaksambuddh√°k teljesen tudj√°k a j√∂vŇĎbeli szenved√©seket, megsz√ľntetik a szenved√©s minden forr√°s√°t, mely mag√°ba foglal minden beszennyezŇĎd√©st √©s minden m√°sodlagos beszennyezŇĎd√©st, √©s megval√≥s√≠tj√°k a minden szenved√©sek megsz√ľntet√©s√©t eg√©szen az elme aggreg√°tum√°nak megsz√ľntet√©s√©ig.

[0221c07] 「世尊!非壞法故,名為苦滅。所言苦滅者,名無始無作、無起無盡、離盡常住、自性清淨,離一切煩惱藏。世尊!過於恒沙不離、不脫、不異、不思議佛法成就,說如來法身。世尊!如是如來法身不離煩惱藏,名如來藏。

Magasztos! (世尊), a nem romlott/megt√∂rt Dharma (非壞法) nevezhetŇĎ (名為) a szenved√©s megszŇĪn√©se√©nek (苦滅), besz√©lve a szenved√©s megszŇĪn√©s√©rŇĎl (言苦滅), az nevezhetŇĎ (名) [melynek] nics kezdete (無始), nincs semmilyen akci√≥ja / tev√©kenys√©ge / csin√°l√°sa (無作), nem keletkezik (無起), nincs v√©ge (無盡), elhagy (離) minden (盡) hossz√ļ-t√°v√ļ tartozkod√°si helyet [lakhelyet] (常住), alapvetŇĎ term√©szete (自性 ~svabhāva) [Buddha term√©szet] tiszta √©s nyugodt (清淨), elhagy (離) minden (一切) szenved√©s (煩惱) rejtett (藏) .

Magasztos, a szenved√©s megszŇĪn√©se nem a Dharma lerombol√°sa. √Čs vajon mi√©rt? Az√©rt mert a Tathagata Dharmakay√°ja a "szenved√©s megsz√ľntet√©se"-nek neveztetik, √©s az kezdetn√©lk√ľli, nemteremtett, nemsz√ľletŇĎ, nemmeghal√≥, nem hal√°lnak-al√°vetett, √°lland√≥, rend√ľletlen, nyugodt, √∂r√∂k: legbensej√©ig tiszta, nem√©rintett a beszennyezŇĎd√©sek halmazait√≥l, √©s amelyet a Buddha-term√©szeteknek a Gangesz homokszemein√©l is nagyobb sokas√°g√ļ serege k√≠s√©r, melyek v√©gtelenek, √©s megszabad√≠tottk√©nt ismertek √©s elk√©pzelhetetlenek. A Tathagata Dharmakayaja amikor nem elv√°lasztott a beszennyezŇĎd√©sek halmazait√≥l, Tathagatagarbh√°nak neveztetik.

法身章第八 - A Dharmakaya [Dharma Test / √©s √úress√©g-tud√°sa] - kilencedik fejezet.

[0221c13] 「世尊!如來藏智是如來空智。世尊!如來藏者,一切阿羅漢、辟支佛、大力菩薩,本所不見,本所不得。

Magasztos (世尊), a Tathāgatagarbha tud√°sa (如來藏智) a Tathagat√°k √ľress√©g-tud√°sa (如來空智). Magasztos! (世尊) a Tathāgatagarbha [olyan] valami (如來藏者), minden Arhat (一切阿羅漢), Shravak√°k (辟支佛) √©s Pratyekabuddh√°k (大力菩薩) nem l√°ttak meg (本所不見), vagy nem √©rtettek meg (本所不得).

Magasztos, a Tathagatagarbha tud√°sa a Tathagat√°k √ľress√©g-tud√°sa. A Tathagatagarbha olyan valami, amit nem l√°ttak meg, vagy nem √©rtettek meg a Shravak√°k, vagy a Pratyekabuddh√°k. A Buddha azonban k√∂zvetlen√ľl l√°tja, √©s meg√©rti.

[0221c16] 「世尊!有二種如來藏空智。 世尊!空如來藏,若離、若脫、若異一切煩惱藏。 世尊!不空如來藏,過於恒沙不離、不脫、不異、不思議佛法。 世尊!此二空智,諸大聲聞能信如來。一切阿羅漢、辟支佛空智,於四不顛倒境界轉。是故一切阿羅漢、辟支佛,本所不見、本所不得。一切苦滅,唯佛得證,壞一切煩惱藏,修一切滅苦道。

Magasztos (世尊), K√©tf√©le (有二種) a Tathāgatagarbha (如來藏) √ľress√©gtud√°sa (空智). Magasztos (世尊), √ľres a Tathāgatagarbha (空如來藏) beszennyezŇĎd√©sektŇĎl (若離) halmazait√≥l melyek k√ľl√∂n√°ll√≥k, √©s nem-megszabad√≠tottk√©nt ismertek. Magasztos (世尊), nem √ľres a Tathāgatagarbha (不空如來藏) a m√©rt√©ktelen - mint a Gangesz homokszemei - (過於恒沙) nem t√°vozik (不離), nem veszik el (不脫), nem k√ľl√∂nb√∂zik (不異) felfoghatatlan (不思議) Buddhadharma (佛法). [nem √ľres a Buddha-dharm√°kt√≥l melyek nem k√ľl√∂n√°ll√≥k, elk√©pzelhetetlenek, sz√°mtalanabbak mint a Gangesz homokszemei, √©s megszabad√≠tottk√©nt ismertek] Magasztos (世尊), ez a k√©t √ľress√©g b√∂lcsess√©ge (此二空智) felkelti a hit bizalm√°t a nagy Śrāvaka (大聲聞) is, minden Arhat (一切阿羅漢) √©s Pratyekabuddhha √ľress√©g b√∂lcsess√©ge (辟支佛空智) mag√°ba foglalja a n√©gy megt√©veszt√©s √°lapot√°t (於四不顛倒境界轉, 顛倒境界 ~viṣaya). Ez√©rt minden Arhat (是故一切阿羅漢) √©s Pratyekabuddh√°k (辟支佛) nem l√°tt√°k meg (本所不見) √©s nem √©rtett√©k meg (本所不得) minden szenved√©sek megsz√ľntet√©s√©t (一切苦滅). Buddha ezt k√∂zvetlen√ľl tapasztalta (唯佛得證), √©s meg√©rtette. Meghaladva beszennyezŇĎd√©sek halmazain (壞一切煩惱藏), √©s v√©gigment minden szenved√©s megsz√ľntet√©s√©hez vezetŇĎ √ļton (修一切滅苦道).

Magasztos, A Tathagatagarbha √ľress√©gtud√°sa k√©tf√©le. E kettŇĎ a k√∂vetkezŇĎ: Magasztos, a Tathagatagarbha √ľres a beszennyezŇĎd√©sek halmazait√≥l melyek k√ľl√∂n√°ll√≥k, √©s nem-megszabad√≠tottk√©nt ismertek. Magasztos, a Tathagatagarbha nem √ľres a Buddha-dharm√°kt√≥l melyek nem k√ľl√∂n√°ll√≥k, elk√©pzelhetetlenek, sz√°mtalanabbak mint a Gangesz homokszemei, √©s megszabad√≠tottk√©nt ismertek. Magasztos, a Tathagatagarbha k√©tfajta √ľress√©g-tud√°sa felkelti a Magasztosban val√≥ hit bizalm√°t m√°r a nagy Sravak√°kban is. Magasztos, a Shravak√°k √©s a Pratyekabuddh√°k √ľress√©g-tud√°sa mag√°ba foglalja a n√©gy megmagyar√°zhatatlan dolgot. A dolgok ilyet√©n val√≥ √°ll√°s√°val, sem a Shravak√°k, sem a Pratyekabuddh√°k nem l√°tt√°k meg √©s nem √©rtett√©k meg a minden szenved√©sek megsz√ľntet√©s√©t. A Magasztos ezt k√∂zvetlen√ľl tapasztalta, √©s meg√©rtette. Igy f√∂l√ľlkerekedett a beszennyezŇĎd√©sek halmazain, √©s v√©gigment az √ļton, mely a szenved√©s megsz√ľntet√©s√©hez vezet.

一諦章第十 - Az Egy Igazs√°g (~bhūtatathatā) - tizedik fejezet.

[0221c25] 「世尊!此四聖諦,三是無常,一是常。何以故? 三諦入有為相,入有為相者是無常。無常者是虛妄法。虛妄法者,非諦、非常、非依。是故苦諦、集諦、道諦,非第一義諦,非常、非依。

Magasztos (世尊), a N√©gy Nemes Igazs√°g (此四聖諦) k√∂z√ľl h√°rom Igazs√°g nem-√°lland√≥ (三是無常), √©s egy Igazs√°g az √°lland√≥ (一是常). Mi√©rt van ez √≠gy? (何以故). A h√°rom Igazs√°g a konstru√°lt dolgok form√°j√°ba l√©pve l√©tezik (三諦入有為相) s ami a konstru√°lt dolgok form√°j√°ba l√©pve l√©tezik, az nem-√°lland√≥ (入有為相者是無常). Az √°lland√≥tlan dolgoknak (無常者) illuz√≥rikus Dharm√°ja van (虛妄法). Az illuzorikus Dharm√°k (虛妄法者) nem-val√≥diak (非諦), nem√°lland√≥ak (非常), √©s nem k√©peznek mened√©ket (非依). Ez√©rt a Szenved√©s Igazs√°ga (是故苦諦), a Szenved√©s Keletkez√©se (集諦) √©s a Szenved√©s Megsz√ľntet√©s√©hez VezetŇĎ √öt (道諦) nem igazak (非第一義諦), nem a legfelsŇĎbb igazs√°g (~ paramārtha), nem√°lland√≥ (非常), nem k√©pez mened√©ket (非依)

Magasztos, a n√©gy Nemes Igazs√°g k√∂z√ľl h√°rom Igazs√°g nem-√°lland√≥, √©s egy Igazs√°g az √°lland√≥. Mi√©rt van ez √≠gy? Az√©rt, mert a h√°rom Igazs√°g a konstru√°lt dolgok karakterisztik√°j√°val rendelkezik, √©s minden, ami a konstru√°lt dolgok karakterisztik√°j√°val rendelkezik az √°lland√≥tlan. Az √°lland√≥tlan dolgoknak illuz√≥rikus term√©szete van. Az illuzorikus term√©szetŇĪ dolgok nem-igazak, √°lland√≥tlanok, √©s nem k√©peznek mened√©ket. Ez√©rt a Szenved√©s Igazs√°ga, a Szenved√©s Keletkez√©se √©s a Szenved√©s Megsz√ľntet√©s√©hez VezetŇĎ √öt tulajdonk√©pen nem igazak, √°lland√≥tlanok, √©s nem k√©peznek mened√©ket.

一依章第十一 - Az egyed√ľli mened√©k √°llapota - tizenegyedik fejezet.

[0222a01] 「一苦滅諦,離有為相,離有為相者是常。常者非虛妄法。非虛妄法者,是諦、是常、是依。是故滅諦,是第一義。

Egy, (一) a szenved√©s megsz√ľntet√©s√©nek igazs√°ga (苦滅諦), t√ļlvan (離) a saṃskṛta form√°kon (有為 ~saṃskṛta, 相) [az √©szlel√©s t√°rgya, konstru√°lt dolgok karakterisztik√°j√°val rendelkezŇĎk vil√°ga], mindaz, ami t√ļlvan a (離) a saṃskṛta form√°kon (有為相), az √°lland√≥ (是常). Mindeaz [ami √°lland√≥], (常), nem illuz√≥rikus Dharm√°k (非虛妄法). A nem illuz√≥rikus Dharma (非虛妄法) igaz (是諦), √°lland√≥ (是常) mened√©ket ad√≥ (是依). K√∂vetkez√©sk√©ppen (是故) a szenved√©s megsz√ľntet√©s√©nek igazs√°ga (滅諦) a legfelsŇĎbb nemes igazs√°g (第一義 ~paramārtha).

A n√©gy k√∂z√ľl egyed√ľl csak egy, - a Szenved√©s Megsz√ľntet√©se - nem tartozik a konstru√°lt dolgok karakterisztik√°j√°val rendelkezŇĎ birodalomba. Mindaz, ami nem tartozik a konstru√°lt dolgok karakterisztik√°j√°val rendelkezŇĎk birodalm√°ba, az √°lland√≥. Mindaz, ami √°lland√≥, h√≠j√°val van az illuz√≥rikus term√©szetnek. Minden ami h√≠j√°val van az illuz√≥rikus term√©szetnek az igaz, √°lland√≥, √©s mened√©ket k√©pez. Ez√©rt az Igazs√°g - a Szenved√©s Megsz√ľntet√©se - a realit√°sban val√≥ Igazs√°g, √°lland√≥, √©s mened√©ket ad√≥.

一依章第十一 - Az egyed√ľli mened√©k √°llapota - tizenkettedik fejezet.

[0222a05] 「不思議是滅諦,過一切眾生心識所緣,亦非一切阿羅漢、辟支佛智慧境界。譬如生盲不見眾色,七日嬰兒不見日輪。苦滅諦者,亦復如是!非一切凡夫心識所緣,亦非二乘智慧境界。凡夫識者二見顛倒;一切阿羅漢、辟支佛智者,則是清淨。邊見者,凡夫於五受陰,我見、妄想、計著,生二見,是名邊見,所謂常見、斷見。見諸行無常,是斷見非正見;見涅槃常,是常見非正見。妄想見故,作如是見。於身諸根分別思惟,現法見壞,於有相續不見,起於斷見,妄想見故;於心相續愚闇,不解不知,剎那間意識境界,起於常見,妄想見故。此妄想見,於彼義若過若不及,作異想分別,若斷若常。顛倒眾生,於五受陰,無常常想、苦有樂想、無我我想、不淨淨想。一切阿羅漢、辟支佛淨智者,於一切智境界及如來法身,本所不見。

Elk√©pzelhetetlen (不思議) a szenved√©s megsz√ľntet√©s√©nek nemes igazs√°ga (滅諦) az √∂sszes √©rzŇĎ l√©ny (一切眾生) sz√°nd√©k√°nak (心識) elŇĎre meghat√°rozott [m√≥dj√°n] (緣) [elŇĎre meghat√°rozott ragaszkod√°s √°ltal], azon t√ļl (亦) nem minden (非一切) Arhat (阿羅漢) √©s Pratyekabuddha (辟支佛) b√∂lcsess√©g√©nek (智慧) vil√°g√°ban / szf√©r√°j√°ban (境界 ~viṣaya). Egy anal√≥gia szerint (譬如) a sz√ľletett vak (生盲不見) nem l√°tja a sok form√°t (眾色), egy h√©tnapos (七日) csecsemŇĎ (嬰兒) nem l√°tja a napot (不見日輪). A szenved√©s megsz√ľntet√©s√©rŇĎl sz√≥l√≥ nemes igazs√°g (苦滅諦) √©ppen ilyen! (亦復如是). Nem minden (非一切) k√∂z√∂ns√©ges l√©ny (凡夫 ~pṛthagjana) sz√°nd√©ka (心識) elŇĎre meghat√°rozott (所緣) [elŇĎre meghat√°rozott ragaszkod√°s√ļ], √©pp √≠gy, a k√©t-kocsi-mentes (亦非二乘) b√∂lcsess√©g (智慧) vil√°ga / szf√©r√°ja (境界 ~viṣaya). K√∂z√∂ns√©ges szem√©ly (凡夫 ~pṛthagjana) tud√°sa (識) [√©szlel√©si ter√ľlete] k√©t n√©zet (二見) t√©veszm√©lye (顛倒 ~viparyāsa). Minden Arhat (一切阿羅漢) √©s Pratyekabuddha (辟支佛) tud√°sa (智) tiszta √©s csendes (則是清淨). Az extr√©m n√©zete (邊見) a k√∂z√∂ns√©ges l√©nyeknek (凡夫 ~pṛthagjana) benne van (於) a ragaszkod√°s √∂t aggreg√°tum√°ban (五受陰), az √∂nmaguk n√©zete (我見) √©s fant√°zia (妄想) [mely √©rzŇĎ l√©nyt alkot] sz√°m√≠t√°s√°b√≥l ((計著) sz√ľletik a k√©t [ellent√©tes] n√©zet (生二見), melyet nevezhet√ľnk (是名) k√©t extr√©m n√©zetnek (邊見 ~antagrāhadṛṣṭi), szint√©n nevezhetŇĎ konstant n√©zetnek (所謂常見), hat√°rozott n√©zetnek (斷見). Amikor l√°tja (見) minden kond√≠cion√°lt jelens√©g nem-√°lland√≥s√°g√°t (諸行無常) [hogy minden folyamat √°tmeneti], akkor az (是) hat√°rozottan l√°tja (斷見) nem-val√≥s√°g n√©zet√©t (非正見). L√°tni a Nirvana √°lland√≥s√°g√°t (見涅槃常) akkor (是) ugyan√ļgy (常見) nem-val√≥s√°g n√©zet√©t (非正見) [l√°tja]. A megt√©vesztŇĎ n√©zet (妄想見) l√©trehoz√°s szeml√©lete (作如是見). A testben (於身) minden gy√∂k√©r (諸根) megk√ľl√∂nb√∂ztetŇĎ (分別) gondolat (思惟), a Dharma manifeszt√°ci√≥ja a vil√°gon (現法) helytelen [t√∂rt] n√©zet (見壞), ettŇĎl l√©tezik (於有) az ok-okozati √∂sszef√ľgg√©s (相續 ~saṃtati) nem l√°t√°sa (不見), ez√©rt j√∂n l√©tre (起於) a hat√°rozott l√°t√°sban (斷見) a t√©veszm√©k / ill√ļzi√≥k / fant√°zi√°k l√°t√°sa (妄想見); a tudatban (於心) ok-okozati √∂sszef√ľgg√©s (相續 ~saṃtati) neh√©zkes bez√°r√°sa (愚闇), nem √©rti, nem tudja (不解不知), azonnali (剎那 ~kṣaṇa) tudat tudatoss√°g (意識 ~manovijñāna) objektumainak vil√°ga (境界 ~viṣaya) felmer√ľl a (起於) az eternalisztikus n√©zet (常見 ~śāśvatadṛṣṭi) megt√©vesztett tudat l√°t√°sa (妄想 ~vikalpa, 見). Ez a megt√©vesztett tudat l√°t√°s (此妄想見) ebben az √©rz√©kel√©sben (於彼義) √°thaladva (若過) !nem kiel√©g√≠tŇĎ (若不及) k√ľl√∂nb√∂zŇĎ gondolatokkal megk√ľl√∂nb√∂ztetni (作異想分別) mint abszol√ļt (若斷) m int folytonos / √°lland√≥ (若常). megt√©veszt√©se (顛倒 ~viparyāsa) az √©rzŇĎ l√©nyeknek (眾生) az √∂t telhetetlen perszonalisztikus aggreg√°tum miatt van (於五受陰), nem √°lland√≥ (無常 ~anitya), mindig formai (常想) [√°lland√≥tlan √°lland√≥], a szenved√©s gy√∂ny√∂r (苦有樂想), a nem-√©n az √©n (無我我想), √©s a tiszt√°talan tiszta (不淨淨想).

Magasztos, az Igazs√°g - a Szenved√©s Megsz√ľntet√©se - t√ļl l√©v√©n az √©rzŇĎ l√©nyek sz√°m√°ra az √©szlel√©s t√°rgy√°n, elk√©pzelhetetlen a Shravak√°k √©s Pratyekabuddh√°k sz√°m√°ra, √©s tud√°sukat meghalad√≥. P√©ld√°ul, ahogy egy vak nem l√°tja a form√°kat, vagy egy h√©t napos csecsemŇĎ nem k√©pes l√°tni a napot, √©pp√ļgy az Igazs√°g, a Szenved√©s Megsz√ľntet√©se nem tartozik a mindennapi k√∂z√∂ns√©ges √©retlen l√©nyek √©szlel√©si ter√ľlet√©hez, sem a Shravak√°k √©s a Pratyekabuddh√°k √°ltal birtokolt tud√°s nem k√©pes azt bebor√≠tani. Magasztos, a "k√∂z√∂ns√©ges √©retlen l√©nyek √©szlel√©si ter√ľlete" a terminol√≥gia a k√©t extr√©m n√©zetre. A "Shravak√°k √©s Pratyekabuddh√°k tud√°sa" a terminol√≥gia a tiszta tud√°sra. A "k√©t extr√©m n√©zet" a terminol√≥gia az √©retlen k√∂z√∂ns√©ges szem√©lyek v√©leked√©s√©re, kik egoisztikusan ragaszkodnak az √∂t telhetetlen perszonalisztikus aggregatumhoz. Magasztos, k√©t "extr√©m n√©zet" van: √©s mi ez a kettŇĎ? A nihilisztikus n√©zet, √©s az eternalisztikus n√©zet. Ha azt a megfigyel√©st tessz√ľk: "A konstru√°lt nem √°lland√≥", akkor ez egy nihilisztikus v√©lem√©ny (?), nem helyes v√©lem√©ny. Ha azt a megfigyel√©st tessz√ľk: "a Nirvana √°lland√≥" akkor az egy eternalisztikus v√©lem√©ny, √©s ez nem volna egy helyes v√©lem√©ny. Mi√©rt van ez √≠gy? Magasztos, amikor valaki √©szleli,hogy a test, az √©rz√©kszervek , √©rz√©sek , akarati megnyilv√°nul√°sok hanyatlanak a jelenlegi √©letben, √©s nem tudja meg√©rteni azok transmigr√°ci√≥j√°t, akkor emiatt n√©zetei zavarodott√° v√°lnak, √©s ez a nihilisztikus n√©zet. Magasztos, amikor valaki zavarodott a tudat-folyammal kapcsolatban, √©s nem tudja meg√©rteni a tudat pillanatnyi eltŇĪn√©s√©t, v√©lem√©nye enn√©l az okn√°l fogva az, hogy az √©szlel√©sek birodalma nem v√°ltozik, ez az eternalista v√©lem√©ny. Magasztos, az ennek megfelelŇĎ v√©lem√©nyek alak√≠tj√°k azt√°n ki a nihilista vagy eternalist √°ll√°spontot, mivel n√©zeteik t√ļl messze t√°voztak a jelent√©stŇĎl, vagy nem k√©pesek √°tfogni a jelent√©st, avagy n√©zeteik jellemzŇĎikben kevertek. Magasztos, az √©rzŇĎ l√©nyek az √∂t telhetetlen perszonalisztikus aggreg√°tum miatt mennek t√©ves ir√°nyban, azt gondolv√°n, hogy az √°lland√≥tlan √°lland√≥, a szenved√©s gy√∂ny√∂r, a nem-√©n az √©n, √©s a tiszt√°talan tiszta."

[0222a21] 「或有眾生,信佛語故,起常想、樂想、我想、淨想,非顛倒見,是名正見。何以故?如來法身是常波羅蜜、樂波羅蜜、我波羅蜜、淨波羅蜜。於佛法身,作是見者,是名正見。正見者,是佛真子,從佛口生、從正法生、從法化生,得法餘財。

Ha egy √©rzŇĎ l√©ny (或有眾生) hisz Buddh√°ban, szavaiban (信佛語故) felkelti (起) az √°lland√≥s√°g fogalm√°t (常想), boldogs√°g fogalm√°t (樂想), √©n fogalm√°t (我想), tisztas√°g fogalm√°t (淨想), akkor ez nem ford√≠tott v√©lem√©ny (非顛倒見), az nevezhetŇĎ Helyes N√©zetnek (是名正見). Mi√©rt? (何以故) A Tathagata Dharma teste (如來法身) az √∂r√∂kk√©val√≥s√°g t√∂k√©letess√©ge (常波羅蜜 ~pāramitā), a boldogs√°g t√∂k√©letess√©ge (樂波羅蜜), a √©n t√∂k√©letess√©ge (我波羅蜜) √©s a tisztas√°g t√∂k√©letess√©ge (淨波羅蜜). Ebben a Buddha Dharma testbŇĎl (於佛法身) val√≥ n√©zetet (作是見者) nevezz√ľk Helyes N√©zetnek (是名正見). Ezen helyes n√©zetbŇĎl (正見者) Buddha val√≥di fia (是佛真子), aki Buddha sz√°j√°b√≥l sz√ľletett (從佛口生) [azaz a Dharma hallgat√°sa], az Igaz Dharma felt√°mad√°s√°b√≥l (從正法生) √©s a Dharma √°talakul√°s√°b√≥l (從法化生), a Dharma fennmarad√≥ gazdags√°g√°t (得法餘財) [a Dharma √∂r√∂k√∂se].

Magasztos, a mindentud√°s b√∂lcsess√©g√©nek birodalma, amely a Tathagat√°k Dharmakayaja, sosem volt l√°that√≥ m√©g a Sravak√°k √©s a Pratyekabuddh√°k tiszta tud√°sa sz√°m√°ra sem. Mikor az √©rzŇĎ l√©nyek, akiknek hit√ľk van a Tathagataban, √ļgy l√°tj√°k Ňźt, hogy √∂r√∂k, boldogs√°g, √©n √©s tisztas√°g, akkor nem mennek t√©ves ir√°nyban. Ezek az √©rzŇĎ l√©nyek a helyes n√©zet birtok√°ban vannak. Mi√©rt van ez √≠gy?Az√©rt mert a Tathagata Dharmakayaja az √°lland√≥s√°g t√∂k√©letess√©ge, a boldogs√°g t√∂k√©letess√©ge,az √©n t√∂k√©letess√©ge, √©s a tisztas√°g t√∂k√©letess√©ge. Az √©rzŇĎ l√©nyek mindegyike, aki √≠gy tekinti a Tathagata Dharmakayaj√°t, az helyesen szeml√©li. √Čs aki helyesen szeml√©li, az a Magasztos fi√°nak neveztetik, aki az Ňź sziv√©bŇĎl sz√ľletett, az Ňź sz√°j√°b√≥l sz√ľletett, a Dharm√°b√≥l sz√ľletett, a Dharma manifeszt√°ci√≥ja, a Dharma √∂r√∂k√∂se."

[0222a26] 「世尊!淨智者,一切阿羅漢、辟支佛智波羅蜜,此淨智者雖曰淨智,於彼滅諦,尚非境界,況四依智?何以故?三乘初業,不愚於法。於彼義當覺當得,為彼故,世尊說四依。世尊!此四依者,是世間法。世尊!一依者,一切依止,出世間上上第一義依,所謂滅諦。

Magasztos (世尊), a tiszta b√∂lcsess√©g (淨智者) minden Arhat (一切阿羅漢) √©s Pratyekabuddha (辟支佛) b√∂lcsess√©g√©nek t√∂k√©letess√©ge (智波羅蜜). Ez a tiszta b√∂lcsess√©g (此淨智) mind√≠g mondhat√≥ (雖曰) tiszta b√∂lcsess√©gnek (淨智). Mivel ez (於彼) Szenved√©s megsz√ľntet√©s√©nek Igazs√°ga (滅諦) m√©g nem (尚非) birodalma (境界 ~viṣaya) [tiszta b√∂lcsess√©gnek], mit√∂bb (況) [azoknak] akik csak a N√©gy Igazs√°got ismerik (四依智)! Mi√©rt? (何以故) A H√°rom Kocsi (三乘 ~ triyāna) kezdŇĎ fokozat√ļ k√∂vetŇĎi meg√©rts√©k a Dharm√°t (初業不愚於法。), ahogy a Magasztos megmagyar√°zta nekik a N√©gy Igazs√°got (於彼義當覺當得,為彼故,世尊說四依). Magasztos (世尊), ez a n√©gy √≠gy mund√°n (此四依), a vil√°g Dharm√°ja (是世間法 ~lokadharma). Magasztos (世尊), egyed√ľli mened√©k (一依) minden igazs√°ga (一切依止), a Lokottara (出世間 ~lokottara) szupramund√°n legfelsŇĎbb (上上), abszol√ļt igazs√°g (第一義 ~paramārtha), az igazi mened√©k (依).

Magasztos, a 'tiszta tud√°s' a Shravak√°k √©s Pratyekabuddh√°k tud√°s√°nak t√∂k√©letess√©ge, √©s √≠ly m√≥don ez tiszta tud√°s. Mivel az Igazs√°g - a Szenved√©s Megsz√ľntet√©se - sem nem a birodalma, sem nem a t√°rgya a tiszta tud√°snak, mennyire ink√°bb nem az azok sz√°m√°ra, akik csak a N√©gy Igazs√°got ismerik! √Čs mi√©rt van ez √≠gy? Az√©rt, hogy a h√°rom j√°rmŇĪ kezdŇĎ fokozaton √°ll√≥ k√∂vetŇĎi meg√©rts√©k a jelent√©st, ahogy a Magasztos megmagyar√°zta nekik a N√©gy Igazs√°got. Ez a n√©gy √≠gy mund√°n. Magasztos, egyed√ľl az Igazs√°g, a Szenved√©s Megsz√ľntet√©se a szupramund√°n Igazs√°g, √©s az igazi mened√©k.

自性清淨章第十三 - Eredeti term√©szet [svabhāva] tisztas√°ga √©s csendess√©ge - tizenharmadik fejezet.

[0222b05] 「世尊!生死者依如來藏,以如來藏故,說本際不可知。世尊!有如來藏故說生死,是名善說。世尊!生死,生死者,諸受根沒,次第不受根起,是名生死。世尊!死生者,此二法是如來藏。世間言說故,有死有生,死者謂根壞,生者新諸根起,非如來藏有生有死。如來藏者離有為相,如來藏常住不變。是故如來藏,是依、是持、是建立。世尊!不離、不斷、不脫、不異、不思議佛法。世尊!斷脫異外有為法依持、建立者,是如來藏。

Magasztos, a sz√ľlet√©s √©s hal√°l [samsara] (生死) a Tathāgatagarbha (如來藏) miatt van. A Tathāgatagarbha (如來藏) magyar√°zata √©s bemutat√°sa szerint hat√°rok n√©lk√ľli. A Tathāgatagarbha l√©tezik(有如來藏) ez√©rt besz√©lhet√ľnk (說) √©letrŇĎl √©s hal√°lr√≥l (生死). Ezt nevezz√ľk √ľgyes kifejt√©snek (是名善說). Magasztos, √©let √©s hal√°l [k√∂rforg√°sa], √©let √©s hal√°l mindaddig marad, m√≠g [ezt] tart√≥ gy√∂kerek megszŇĪnnek. (諸受根沒). Ezt nevezz√ľk √©letnek √©s hal√°lnak (是名生死). Magasztos, "meghal√°s" √©s "megsz√ľlet√©s" (死生), az a k√©t Dharma (二法), mely szint√©n Tathāgatagarbha 是如來藏. A vil√°gi nyelven mondhat√≥ (世間言說), [hogy] l√©tezik hal√°l √©s l√©tezik sz√ľlet√©s (有死有生), a hal√°l a gy√∂kerek [√©rz√©kek] elveszt√©s√©t jelenti (謂根壞), a sz√ľlet√©s a gy√∂kerek [√©rz√©kek] meg√ļjul√°s√°t jelenti (新諸根起), a Tathāgatagarbha-n√©lk√ľlis√©g (非如來藏) miatt van sz√ľlet√©s √©s van hal√°l (有生有死). A Tathāgatagarbha (如來藏) kond√≠cion√°lt form√°t l√©trehozva (離有, ld.: saṃskṛta, 為相, valamely okn√°l fogva l√©trej√∂tt), a Tathāgatagarbha (如來藏) mindig (常住) nem v√°ltozik (不變) [√°lland√≥, v√°ltozatlan, megingathatatlan √©s √∂r√∂k]. Ez√©rt a Tathāgatagarbha (如來藏) a t√°masza (依), a fenntart√≥ja (持), az alapja a konstru√°lt (Buddha term√©szeteknek) (建立). Magasztos! Mely nem k√ľl√∂n√°ll√≥ (不離) nem-elv√°lasztott (不斷), nem megszabad√≠tott (不脫), nem k√ľl√∂nb√∂zŇĎ (不異), nem a BuddhaDharm√°t meghat√°roz√≥ (不思議佛法). Tov√°bb√° a k√ľlsŇĎ konstru√°lt term√©szeteknek t√°masza (依), fenntart√≥ja (持) √©s alapja (建立) melyek k√ľl√∂n√°ll√≥k, elv√°lasztottak, √©s meg-nem szabad√≠tottk√©nt ismertek. Ez a Thatagatagarba (是如來藏).

Magasztos, a samsara alapja a Tathagatagarbha. A Tathagatagarbhar√≥l a Magasztos kimutatta √©s megmagyar√°zta, hogy az hat√°rok n√©lk√ľli. Mivel a Tathagatagarbha l√©tezik, ez√©rt besz√©lhet√ľnk a cyklikus √°raml√°sr√≥l, a samsar√°r√≥l. Magasztos, ami a cyklikus √°raml√°st illeti, az √©rz√©kel√©st szolg√°l√≥ szervek mindaddig megmaradnak, m√≠g a Tathagatagarbha tartja ezeket az √©rz√©kel√©st szolg√°l√≥ szerveket, √©s ez a cyklikus √°raml√°s. Magasztos, a k√©t term√©szet (dharma) "elhunyni", √©s "√ļjrasz√ľletni" konvencion√°lis terminol√≥gia a Tathagatagarbh√°t illetŇĎen. Magasztos, "elpusztul" √©s "sz√ľletik" , konvencion√°lis terminol√≥gia a vil√°gra (loka). "Elpusztult" az √©rz√©kek elveszt√©s√©t jelenti, a "Sz√ľletik" az √©rz√©kek meg√ļjul√°s√°t jelenti. De Bhagav√°n, a Tathagatagarbha nem sz√ľletik, nem hal meg, nem t√°vozik el, hogy √ļjra sz√ľlessen. Mindaz, ami a konstru√°lt karakterisztik√°j√°val rendelkezik, az a Tathagatagarbha birodalm√°n k√≠v√ľl van. A Tathagatagarbha √°lland√≥, megingathatatlan √©s √∂r√∂k. Ez√©rt a Tathagatagarbha a t√°masza, a fenntart√≥ja, az alapja a konstru√°lt (Buddha term√©szeteknek), melyek nem k√ľl√∂n√°ll√≥k nem-elv√°lasztottak, √©s a beszennyezŇĎd√©sektŇĎl megszabad√≠tottk√©nt ismertek: tov√°bb√° a t√°masza, a fenntart√≥ja √©s alapja a k√ľlsŇĎ konstru√°lt term√©szeteknek, melyek k√ľl√∂n√°ll√≥k, elv√°lasztottak, √©s meg-nem szabad√≠tottk√©nt ismertek.

[0222b14] 「世尊!若無如來藏者,不得厭苦樂求涅槃。何以故?於此六識及心法智,此七法剎那不住、不種眾苦,不得厭苦、樂求涅槃。世尊!如來藏者,無前際,不起不滅法,種諸苦,得厭苦、樂求涅槃。

Magasztos, Tathāgatagarbha n√©lk√ľl (無如來藏), nem lenne akkor irt√≥z√°s a szenved√©stŇĎl (苦), sem v√°gy (樂), sem t√∂rekv√©s (求) a Nirvana ir√°nt (涅槃). Mi√©rt? (何以故?) Ak√°rmi is legyen a Hat Tudat [√©rz√©kel√©s] (六識), √©s ak√°rmi is ez a (m√°sik) √©rz√©kel√©s !(心法智), ez a h√©t Dharma (七法) meglazult, pillanatnyi, a szenved√©s ismeret√©nek hi√°ny√°ban l√©vŇĎ, nem √©rez irt√≥z√°st a szenved√©stŇĎl, √©s nem v√°gyik √©s nem t√∂rekszik a Nirvana fel√© sem. Magasztos, a Tatagatagarbha a elŇĎzm√©ny n√©lk√ľl √°ll√≥ (無前際), kezdet √©s v√©gn√©lk√ľli Dharma (不起不滅法), szenved√©s magj√°t (種諸苦) √©rzi, irt√≥zik a szenved√©stŇĎl (得厭苦), boldogan t√∂rekszik a Nirvan√°ra (樂求涅槃).

Magasztos, ha nem lenne a Tathagatagarbha, nem lenne akkor irt√≥z√°s a szenved√©stŇĎl, akkor nem lenne v√°gy √©s t√∂rekv√©s a Nirvana ir√°nt sem. Mi ennek az oka? Ak√°rmi is legyen a Hat √Črz√©kel√©s, √©s ak√°rmi is ez a (m√°sik) √©rz√©kel√©s, ez a h√©t term√©szet (Dharma) meglazult, pillanatnyi, a szenved√©s ismeret√©nek hi√°ny√°ban l√©vŇĎ, nem √©rez irt√≥z√°st a szenved√©stŇĎl, √©s nem v√°gyik √©s nem t√∂rekszik a Nirvana fel√© sem. Magasztos, a Tatagatagarbha a legfelsŇĎbb kezdet √©s v√©gn√©lk√ľli l√©tez√©s, term√©szete sz√ľlet√©s √©s hal√°l n√©lk√ľli, √©s √©rzi a szenved√©st, ez√©rt a Tathagatagarbha irt√≥zik a szenved√©stŇĎl, √©s v√°gyik, √©s t√∂rekszik a Nirvana fel√©.

[0222b19] 「世尊!如來藏者,非我、非眾生、非命、非人。如來藏者,墮身見眾生、顛倒眾生、空亂意眾生,非其境界。

Magasztos (世尊), a Tathāgatagarbha (如來藏) √©n-n√©lk√ľli (非我 ~anatman), √©rzŇĎ l√©ny-n√©lk√ľli (非眾生), l√©lek-n√©lk√ľli (非命) szem√©ly(is√©g)-n√©lk√ľli (非人). A Tathāgatagarbha (如來藏) lesz√°rmaz√°sa (墮) [nem a] test√ľket-√©rz√©kelŇĎ (身見) √©rzŇĎ l√©nyeknek (眾生), megt√©vesztett (顛倒 ~viparyāsa) √©rzŇĎ l√©nyek (眾生), √ľress√©g √°ltal megzavart tudat√ļ (空亂意) √©rzŇĎ l√©nyek (眾生) nem ezen (非其) szf√©ra/vil√°g (境界 ~viṣaya)

"Magasztos, a Tathagatagarbha sem nem √©n, sem nem √©rzŇĎ l√©ny, nem l√©lek √©s nem szem√©lyis√©g. A Tathagatagarbha nem azoknak a l√©nyeknek a birodalma, akik egy re√°lis szem√©lyis√©gben hisznek, akik cs√∂k√∂ny√∂s v√©lem√©nyekhez ragaszkodnak, akiknek az elm√©je az √ľress√©g √°ltal megzavart.

[0222b22] 「世尊!如來藏者,是法界藏、法身藏、出世間上上藏、自性清淨藏。此性清淨如來藏,而客塵煩惱、上煩惱所染,不思議如來境界。何以故?剎那善心非煩惱所染;剎那不善心亦非煩惱所染。煩惱不觸心,心不觸煩惱,云何不觸法,而能得染心?世尊!然有煩惱,有煩惱染心,自性清淨心而有染者,難可了知。唯佛世尊!實眼實智,為法根本、為通達法、為正法依,如實知見。」

Magasztos (世尊) a Tathāgatagarbha (如來藏) Dharmavil√°g rejteke (是法界藏 ~dharmadhātu), Dharmatest (法身 ~Dharmakāya) rejteke (藏) a Lokottara (出世間 ~lokottara) legfelsŇĎbb rejteke (上上藏), az eredeti term√©szet (自性 ~svabhāva) tiszta √©s nyugodt (清淨) rejteke (藏). Ezen tiszta √©s nyugodt term√©szetŇĪ (此性清淨) Tathāgatagarbha (如來藏) vend√©g (客) por (塵) szenved√©s (煩惱), legnagyobb szenved√©s (上煩惱) rag√°lyos (染) elk√©pzelhetetlen (不思議) Thatagata (如來) szf√©r√°ja/vil√°ga (境界 ~viṣaya). Mi√©rt van ez √≠gy (何以故)? Pillanatnyi (剎那 ~Kṣaṇa) kedves (善心) nem-szenvedŇĎ (非煩惱) rag√°lyos (染). Pillanatnyi (剎那 ~Kṣaṇa) nem kedves (不善心 ~akuśala) tudat szint√©n (亦) nem-szenvedŇĎ (非煩惱) rag√°lyos (染). Szenved√©s nem √©rinti a tudatot (煩惱不觸心), a tudat nem √©rinti a szenved√©st (心不觸煩惱) mi√©rt nem √©rinti a Dharm√°t (云何不觸法) valamint k√©pes beszennyezett tudat (而能得, 染心 ~kliṣṭa-citta) lenni? Magasztos! (世尊) term√©szetesen l√©tezik szenved√©s (然有煩惱), √≠gy szenved√©s √°ltal szennyezett tudat (有煩惱染心), eredetei term√©szet√©vel (自性 ~svabhāva) a csendes nyugodt tudattal (清淨心) ezt a beszennyez√©st (而有染) neh√©z meg√©rteni (難可了知). Csak Buddha, Magasztos (唯佛世尊) igaz√°n l√°tja (實眼) a b√∂lcsess√©g val√≥dis√°g√°t (實智) a Dharma alapj√°hoz (法根本), a Dharma hozz√°f√©r√©s√©hez √©s tov√°bb√≠t√°s√°hoz (通達法) Igaz Dharma mened√©k√©hez (正法依) az ilyens√©g meg√©rt√©s√©nek megl√°t√°s√°hoz (如實知見).

Magasztos! A Tathāgatagarbha az Igaz Dharmadhatu embri√≥ja, a Dharmakaya embri√≥ja, a Szupramund√°n Dharma embri√≥ja, az eredendŇĎ term√©szet√©n√©l fogott tiszta Dharma embri√≥ja. A Tathāgatagarbhanak ez az eredendŇĎ tisztas√°ga, melyre csak a nem-l√©nyegi-, m√°sodlagos beszennyezŇĎd√©sek vetnek foltot, a Tathāgata birodalma, aki a f√∂l√ľlm√ļlhatatlan Mester. √Čs mi√©rt? Az er√©nyes tudatoss√°g pillanatnyis√°ga l√©v√©n nem beszennyezett a beszennyezŇĎk √°ltal, ugyan√ļgy a nem-er√©nyes tudatoss√°g pillanatnyis√°ga nem beszennyezett a beszennyezŇĎk √°ltal. Magasztos! Mivel sem a beszennyezetts√©g nem √©rinti a tudatot, sem a tudat nem √©rinti a beszennyezetts√©get, hogyan v√°lik a tudat kontaktust teremtŇĎ term√©szete hi√°ny√°ban m√©gis beszennyezett√©? Magasztos! Itt van mind a kettŇĎ, a beszennyezetts√©g √©s a beszennyezett tudat. Ez√©rt a beszennyezetts√©get az esszenci√°lisan tiszta tudaton nagyon neh√©z meg√©rteni. Egyed√ľl a Buddha rendelkezik ennek a l√°t√°s√°val √©s tud√°s√°val. Buddha a Tan gy√∂kere. Buddha a mened√©k.

[0222c02] 勝鬘夫人說是難解之法問於佛時,佛即隨喜:「如是如是!自性清淨心而有染污,難可了知。有二法難可了知,謂自性清淨心難可了知,彼心為煩惱所染亦難了知。如此二法,汝及成就大法菩薩摩訶薩乃能聽受,諸餘聲聞,唯信佛語。 Śrīmālā Kir√°lynŇĎ besz√©d√©t (勝鬘夫人說) neh√©z meg√©rteni (是難解之) a Dharma-harcok (法問 / --besz√©dek) Buddha idej√©ben (於佛時), Buddha azonnal csod√°lat√°t fejezte ki (佛即隨喜): √ćgy van, √ćgy van! (如是如是) Eredeti term√©szet√©t (自性 ~svabhāva) a tiszta √©s csendes tudatnak (清淨心) mint szennyezettet (而有染污) neh√©z meg√©rteni (難可了知). KettŇĎ Dharma l√©tezik (有二法) e neh√©z meg√©rt√©snek (難可了知), nevezhetj√ľk [√ļgy] (謂): eredeti term√©szete (自性) tiszta √©s csendes tudat (清淨心) neh√©z meg√©rt√©s√©nek (難可了知) ennek a tudatnak szennyezŇĎd√©s√©nek (彼心為煩惱) rag√°lyoss√°g√°nak (染) neh√©z meg√©rt√©se (亦難了知). Ennek a kettŇĎ Dharm√°nak (如此二法) el√©r√©se (汝及) e teljes√≠tm√©nynek (成就) a Nagy Dharm√°kkal (大法) Bodhisattva Mahasattva (菩薩摩訶薩) k√©pesek figyelni √©s megtartani (能聽受) sz√°mos Shravaka Vil√°gban (諸餘聲聞) Buddha tan√≠t√°s√°ban val√≥ hittel (唯信佛語).

Śrīmālā Kir√°lynŇĎ (勝鬘) magyar√°zatait a nehezen √©rthetŇĎ Dharm√°kr√≥l, egy√ľtt√©rzŇĎ √∂r√∂m√©t kifejezve, √≠gy sz√≥lt: - Val√≥ban √≠gy van! Neh√©z meg√©rteni az eredetei term√©szet√©n√©l fogva tiszta tudatot, mint beszennyezettet. Ezt a k√©t Dharm√°t / Tan√≠t√°st neh√©z meg√©rteni: az eredendŇĎ term√©szet√©n√©l foghat√≥ tiszta tudatot neh√©z meg√©rteni, valamint a tudat beszennyezetts√©g√©t neh√©z meg√©rteni. Te √©s mindazok a Bodhisattva Mahasattv√°k, akik a hatalmas Dharma birtok√°ban vannak, alkalmasak e k√©t Tan√≠t√°s meg√©rt√©s√©re. A t√∂bbiek, a Shravak√°k, ezt a k√©t Dharm√°t csak Buddh√°ban val√≥ hit√ľk miatt fogadj√°k el.

真子章第十四 - [Tathāgata] Igaz Fia tizennegyedik fejezet.

[0222c09] 「若我弟子隨信增上者,依明信已隨順法智,而得究竟。隨順法智者,觀察施設根意解境界;觀察業報;觀察阿羅漢眼;觀察心自在樂禪樂;觀察阿羅漢、辟支佛、大力菩薩聖自在通。此五種巧便觀成就。於我滅後未來世中,我弟子隨信增上,依於明信隨順法智,自性清淨心彼為煩惱染污而得究竟,是究竟者入大乘道因。信如來者,有是大利益,不謗深義。」

Ak√°r a tan√≠tv√°nyom (若我弟子) [aki] e hithez csatlakozva (隨信) n√∂vekedve (增上) mened√©ket vesz (依) e f√©nyes hittel (明信) miut√°n (已) k√∂veti s egy√ľtt halad (隨順) a Dharma b√∂lcsess√©g√©vel (法智 ~Gautama Dharmaprajña) beteljes√≠tve azt (而得究竟) [v√©gighalad rajta]. A Dharma B√∂lcsess√©g√©vel haladva (隨順法智者) megfigyeli (觀察) a l√©trehoz√°s (施設) gy√∂ker√©t (根) a gondolat felszabad√≠t√°s√°nak (意解) r√©gi√≥j√°ban / vil√°g√°ban (境界 ~viṣaya); megfigyeli (觀察) a karmikus megtorl√°st (業報) [k√∂vetkezm√©nyt]; megfigyeli (觀察) az Arhat (阿羅漢) szem√©t [l√°t√°sm√≥dj√°t] (眼); megfigyeli (觀察) tudat (心) k√∂nnyŇĪs√©g√©t (自在) a medit√°ci√≥ boldogs√°g√°ban (樂禪樂); megfigyeli (觀察) Arhatok (阿羅漢), Pratyekabuddh√°k (辟支佛) √©s erŇĎteljes (大力) Boddhisattv√°k (菩薩) isteni / szent (聖 ~ārya) k√∂nnyŇĪ √°tad√°s√°t (自在通). Ez az √∂t fajta v√©letlen/megfelelŇĎ praktikus megfigyel√©s megval√≥s√≠t√°sa [eredm√©nye] (此五種巧便觀成就). Bennem (於我) Nirvana ut√°n (滅後) a j√∂vŇĎben (未來世中) tan√≠tv√°nyom (我弟子) e hittel (隨信) fejlŇĎdik (增上) mened√©ket v√©ve (依) e f√©nyes hittel (於明信) a Dharma B√∂lcsess√©gben haladva [beteljes√≠tve] (隨順法智), eredeti term√©szet√©nek (自性 ~svabhāva) tiszta tudata (清淨心) hogy azok (彼為) aggodalom/szenved√©s (煩惱) szennyez√©se (染污) v√©g√ľl (而得究竟), ez v√©g√ľl (是究竟) bel√©pnek a Mahayana √∂sv√©nyre (入大乘道) ez√©rt (因). Hinni a Thatagata-ban (信如來) [az, hogy],l√©tezik e fejlŇĎd√©s hatalmas elŇĎnye (有是大利益), [mely] nem r√°galmazza a m√©ly jelent√©st (不謗深義).

"Kir√°lynŇĎ, b√°rmely tan√≠tv√°nyom, akinek hite van, √©s aki e hit szerint √©l, hite f√©nye szerinti tud√°sra t√°maszkodva ismeri a Dharma √°gazatait, melyben bizonyoss√°got √©r el. Kir√°lynŇĎ, a "Dharma √°gazatainak ismerete"

  • (a) egy √©rz√©ki √°br√°zol√°s a gondolati l√°ncolatban
  • (b) a karma meg√©r√©s√©nek v√≠zi√≥ja,
  • (c) az Arhatok alv√°s√°nak v√≠zi√≥ja
  • (d) az elm√©j√ľket ellenŇĎrz√©s√ľk alatt tart√≥k medit√°ci√≥b√≥l sz√°rmaz√≥ √∂r√∂m√©nek v√≠zi√≥ja
  • (e) az Arhatok, Pratyekabuddh√°k √©s Bodhisattv√°k m√°gikus erej√©nek v√≠zi√≥ja.

Kir√°lynŇĎ, tekintettel erre az √∂t fajta v√≠zi√≥ban val√≥ j√°rtass√°gra, azok akik most, vagy az √©n t√°voz√°som ut√°n tan√≠tv√°nyaim l√©v√©n hit√ľk van √©s a hit f√©ny√©n alapul√≥ tud√°ssal ismerik a Dharma √°gazatait, ez√°ltal bizonyoss√°got √©rnek el az esszenci√°lis tisztas√°g √©s a tudat beszennyezetts√©g√©rŇĎl val√≥ tud√°sban. Kir√°lynŇĎ, ez a bizonyoss√°guk az oka, hogy a l√©nyeket bevezetik a Nagy J√°rm√ľbe. Mivel hisznek a Tathagat√°ban, nem hagyj√°k el a m√©ly(√©rtelmŇĪ) Tan√≠t√°st √©s nagy j√≥t√©tem√©nyekben r√©szes√≠tik az √©lŇĎl√©nyeket."

[0222c18] 爾時,勝鬘白佛言:「更有餘大利益,我當承佛威神復說斯義。」

Ekkor (爾時) Śrīmālā (勝鬘) Buddh√°t√≥l ezt k√©rdezte (白佛言): M√©g t√∂bb (更) marad√©kkal (有餘 ~sopadhiśesa) [van] hatalmas elŇĎnye a n√∂veked√©snek (大利益), √©n meg tudjam magyar√°zni (我當承) Buddha (佛) "tapasztalat alapj√°n k√∂zvetlen √©szlel√©s√©t / megismer√©s√©t" (威神 ~anubhāva) √ļjra elmondani annak jelent√©s√©t (復說斯義).

Ekkor Ňörimala Kir√°lynŇĎ (勝鬘) a Magasztoshoz folyamodott a k√∂vetkezŇĎ szavakkal: - A Tathāgata hatalma tegyen engem √©kessz√≥l√≥v√°, hogy a tov√°bbiakban is meg tudjam magyar√°zni a hiba-n√©lk√ľli jelent√©st !

[0222c19] 佛言:「更說。」

M√©g t√∂bbet mondhatsz (更說).

A Magasztos válaszolt: - ékesszóló leszel !

[0222c19] 勝鬘白佛言:「三種善男子善女人,於甚深義離自毀傷,生大功德、入大乘道。何等為三?謂:若善男子善女人自成就甚深法智。若善男子善女人成就隨順法智。若善男子善女人於諸深法不自了知,仰惟世尊,非我境界,唯佛所知。是名善男子善女人仰惟如來。

Ňörimala (勝鬘) Buddh√°nak ezt mondta (白佛言): H√°rom f√©le (三種) j√≥ fi√ļ (善男子) √©s j√≥ le√°ny (善女人) mely m√©ly jelent√©sben (於甚深義) elhagyva (離) term√©szetes s√©r√ľl√©st okoz (自毀傷) l√©trehozza a j√≥s√°g nagyszerŇĪ er√©ny√©t (生大功德) bel√©pve a Mahayana √Ėsv√©ny√©re (入大乘道). Melyik ez a h√°rom (何等為三)? √ögy nevezem (謂): b√°rmely fi√ļ (若善男子) vagy le√°ny (善女人) term√©szetesen (自) el√©ri (成就) m√©ly Dharma b√∂lcsess√©g√©be (甚深法智); b√°rmely j√≥ fi√ļ (若善男子) vagy j√≥ le√°ny (善女人), el√©ri (成就) az egy√ľtt halad√°st (隨順) a Dharma b√∂lcsess√©g√©vel (法智 ~Gautama Dharmaprajña); b√°rmely j√≥ fi√ļ (若善男子) vagy j√≥ le√°ny (善女人) nem minden m√©ly Dharm√°t (於諸深法) nem term√©szetesen √©rtett meg vil√°gosan (不自了知), feln√©z a Magasztosra (仰惟世尊) √©ntelen (非我 ~anātman) r√©gi√≥/vil√°g (境界 ~viṣaya), melyet Buddha ismer (唯佛所知), ezek j√≥ fi√ļk √©s j√≥ le√°nyok nevezhetŇĎek (是名善男子善女人) [akik] feln√©znek (仰惟如來) Tathāgat√°ra.

Ekkor Ňörimala Kir√°lynŇĎ (勝鬘) √≠gy fordult a Magasztoshoz: Magasztos, h√°romf√©le j√≥ fia √©s j√≥ le√°nya van a csal√°dnak, akik vigy√°znak arra, hogy feddhetetlenek √©s romlatlanok legyenek a m√©ly Dharma szerint: ezek sok er√©nyt halmoznak fel, √©s √ļgyszint√©n r√°t√©rnek a Nagy J√°rmŇĪ √ļtj√°ra. Kik ezek? Magasztos, (a) b√°rmely fia, vagy le√°nya a j√≥ csal√°dnak, kinek betekint√©se van a m√©ly Dharm√°ba (b) b√°rmely fia vagy le√°nya a j√≥ csal√°dnak, aki ismeri a Dharma √°gazatait, (c) b√°rmely fia, vagy l√°nya a j√≥ csal√°dnak, ki ugyan nem nyeri el saj√°t maga a Dharma m√©lyebb tud√°s√°t, de √≠gy gondolkodik: - √Čn ugyan nem tudom ezt, mivel ezt csak a Tathāgata tudja - √©s √≠gy a Magasztost mindig elm√©j√©ben tartva, el√©ri a Tathāgata √°lland√≥ ment√°lis jelenl√©t√©t.

[0222c26] 「除此諸善男子善女人已。

Kiv√©ve ezen sz√°mos (除此諸) j√≥ fi√ļt (善男子) √©s j√≥ l√°nyt (善女人) m√°r (已).

Ezek a jó család háromféle jó fiai és leányai.

勝鬘章第十五 - Ňörimala Kir√°lynŇĎ (勝鬘) Oroszl√°n Hangja, tizen√∂t√∂dik.

[0222c28] 「諸餘眾生,於諸甚深法,堅著妄說,違背正法,習諸外道腐敗種子者,當以王力及天、龍、鬼神力而調伏之。」

Vannak olyan √©rzŇĎ l√©nyek, akik k√ľl√∂nb√∂znek a j√≥ csal√°d j√≥ fiait√≥l √©s a csal√°d j√≥ le√°nyait√≥l, √©s akik komolyan elfoglalj√°k magukat a m√©ly√©rtelmŇĪ Dharm√°val, de t√©ves ide√°khoz ragaszkodnak, tan√≠t√≥knak adj√°k ki magukat, √©s t√ļl sokat besz√©lnek. Magasztos, hadd gyŇĎzzem le ezeket a szem√©lyeket, akik h√°tat ford√≠tottak az Igaz Dharm√°nak,√©s akikben benne van az eretneks√©g rothadt magja, oly m√≥don, mintha csak egy kir√°lyi dekr√©tumot adn√©k ki. Hadd gyŇĎzzem le (az eretneks√©g) rothadt magvait parancsaim kiterjeszt√©s√©vel az istenek, emberek √©s f√©l-istenek k√∂z√∂tt !

[0223a01] 爾時,勝鬘與諸眷屬頂禮佛足。佛言:「善哉善哉。勝鬘!於甚深法方便守護,降伏非法善得其宜,汝已親近百千億佛,能說此義。」

Mikor Ňörimala Kir√°lynŇĎ (勝鬘) √≠gy k√©rte a Magasztost, az eg√©sz kis√©ret csatlakozott hozz√°, √©s egy√ľtt borultak le a l√°ba elŇĎtt. A Magasztos ekkor √≠gy sz√≥lt Ňörimala Kir√°lynŇĎ (勝鬘)h√∂z: Kiv√°l√≥, a legkiv√°l√≥bb, idŇĎben √©s alkalomban egyk√©nt megfelelŇĎ a magyar√°zatod az √∂nmagunknak a Dharm√°ban val√≥ megŇĎrz√©s√©re n√©zve, valamint az Igaz Dharma ellens√©geinek legyŇĎz√©s√©re n√©zve! Sz√°zezer Buddha tisztelete sem olyan csod√°s, mint a te magyar√°zatod a jelent√©sre n√©zve!

[0223a05] 爾時世尊放勝光明普照大眾,身昇虛空高七多羅樹,足步虛空還舍衛國。時,勝鬘夫人與諸眷屬,合掌向佛觀無厭足,目不暫捨。過眼境已踊躍歡喜,各各稱歎如來功德,具足念佛,還入城中,向友稱王稱歎大乘。城中女人七歲已上,化以大乘。友稱大王亦以大乘化諸男子,七歲已上舉國人民皆向大乘。

Ezut√°n a sug√°rz√°st √°raszt√≥ Magasztos az eg√©sz kis√©retet f√©nnyel bor√≠tva el, az √©g fel√© emelkedett h√©t tala magass√°gban. A levit√°ci√≥ m√°gikus ereje √°ltal Sravasti ir√°ny√°ba tartott. Ezalatt Ňörimala Kir√°lynŇĎ (勝鬘) √©s kis√©rete fej√ľk elŇĎtt √∂sszetett kezekkel elragadtat√°ssal n√©zt√©k a Magasztost. Mikor a Magasztos elt√ľnt a l√°t√≥k√∂r√ľkbŇĎl, arcukon m√©g tov√°bbra is l√°tszott az elragadtat√°s. Mindegyik√ľk √ļjra √©s √ļjra d√≠cs√©rte a Tathāgata er√©nyeit. A Buddha fel√© ir√°nyitott figyelm√ľket el nem vesztve, visszat√©rtek a v√°rosba. Śrīmālā Kir√°lynŇĎ (勝鬘) √°tt√©r√≠tette Yasomitra Kir√°lyt a Nagy J√°rmŇĪre. Ugyan√≠gy √°tt√©r√≠tette a h√©t √©ven fel√ľli fŇĎv√°rosi nŇĎket is a Nagy J√°rm√ľre. Yasomitra Kir√°ly pedig √°tt√©r√≠tette a h√©t √©ven fel√ľli f√©rfiakat a Nagy J√°rmŇĪre. √Čs ugyan√≠ly m√≥don az eg√©sz orsz√°g lakoss√°ga a Nagy J√°rmŇĪ k√∂vetŇĎje lett.

[0223a13] 爾時,世尊入祇桓林,告長老阿難及念天帝釋,應時帝釋與諸眷屬忽然而至,住於佛前。爾時,世尊向天帝釋及長老阿難,廣說此經。說已告帝釋言:

A Magasztos a Jetavanaba bel√©pve h√≠vta a tiszteletrem√©lt√≥ Anand√°t (長老阿難). Ugyan√ļgy, Śakra (帝釋天) eml√©kezve, az is megjelent a Magasztos elŇĎtt, az istenek kis√©ret√©ben. Ekkor a Magasztos r√©szletesen elmagyar√°zta ezt a sz√ļtr√°t Śakra (帝釋天) √©s a tiszteletrem√©lt√≥ Anand√°nak:

「汝當受持讀誦此經。憍尸迦!善男子善女人於恒沙劫修菩提行,行六波羅蜜。若復善男子善女人聽受讀誦乃至執持經卷,福多於彼,何況廣為人說?是故憍尸迦!當讀誦此經,為三十三天分別廣說。」復告阿難:「汝亦受持讀誦,為四眾廣說。」

"Kauśika (憍尸迦), ŇĎr√≠zz√©tek meg ezt a Sutr√°t! Kauśika (憍尸迦), magyar√°zd meg ezt a harminch√°rom istennek! Ananda, ŇĎr√≠zd meg ezt a Sutr√°t ! Magyar√°zd ezt meg a n√©gyr√©tŇĪ gy√ľlekezetnek - bhikshuknak, bhikshuniknak, upasak√°knak, √©s upasik√°knak!"

[0223a22] 時,天帝釋白佛言:「世尊!當何名斯經?云何奉持?」

Ekkor Śakra (帝釋天) megk√©rdezte a Magasztost: "Magasztos, mi a neve ennek a sz√ļtr√°nak √©s hogyan ŇĎr√≠zz√ľk meg?"

[0223a23] 佛告帝釋:「此經成就無量無邊功德,一切聲聞、緣覺不能究竟觀察知見。憍尸迦!當知此經甚深微妙大功德聚,今當為汝略說其名,諦聽諦聽善思念之。」

A Magasztos √≠gy v√°laszolt: "Kauśika (憍尸迦), ennek a sz√ļtr√°nak v√©gtelen (無量) hat√°rtalan (無邊)√©rdemei (功德) vannak. Minden Shravak√°k hallgatj√°k (一切聲聞) √©s Pratyekabuddh√°k (緣覺) k√©ptelenek meg√©rteni (不能究竟) ennek jelent√©s√©t, h√°t m√©g mennyire a m√°s √©rzŇĎ l√©nyek! (觀察知見). Kauśika (憍尸迦), m√©ly ez a sz√ļtra √©s nagy √©rdem forr√°sa. Ez√©rt elmondom azokat a c√≠meket, melyek a Sutra √©rdemeit k√∂zvet√≠tik. Hallgass√°tok figyelmesen, √©s jegyezz√©tek meg j√≥l!

A Magasztos √≠gy v√°laszolt: "Kausika, ennek a Sutr√°nak v√©gtelen √©rdemei vannak. Ha a Shravak√°k √©s Pratyekabuddh√°k k√©ptelenek felfogni √©s meg√©rteni ennek a Sutr√°nak a jelent√©s√©t, h√°t m√©g mennyire a m√°s √©rzŇĎ l√©nyek! √ćgy van ez, Kausika, m√©ly ez a Sutra, √©s nagy √©rdem forr√°sa. Ez√©rt elmondom azokat a c√≠meket. melyek a Sutra √©rdemeit k√∂zvet√≠tik.

[0223a26] 時,天帝釋及長老阿難白佛言:「善哉世尊!唯然受教。」

Ekkor Śakra (帝釋天) √©s Ananda (長老阿難) s√ľrgett√©k a Magasztost, √≠gy sz√≥lva: "KitŇĪnŇĎ Magasztos! Hallgatni akarjuk, amit tan√≠tasz!"

佛言:「此經『歎如來真實第一義功德』,如是受持。『不思議大受』,如是受持。『一切願攝大願』,如是受持。『說不思議攝受正法』,如是受持。『說入一乘』,如是受持。『說無邊聖諦』,如是受持。『說如來藏』,如是受持。『說法身』,如是受持。『說空義隱覆真實』,如是受持。『說一諦』,如是受持。『說常住安隱一依』,如是受持。『說顛倒真實』,如是受持。『說自性清淨心隱覆』,如是受持。『說如來真子』,如是受持。『說勝鬘夫人師子吼』,如是受持。

A Magasztos ekkor √≠gy besz√©lt: Ňźrizz√©tek meg √ļgy, mint "A Tathāgata Igaz √©s V√©gtelen √Črdem√©nek D√≠cs√©rete." 『歎如來真實第一義功德』 Szint√©n ŇĎr√≠zz√©tek meg √ļgy mint "A Hihetetlen√ľl Nagy Fogadalmak." 『不思議大受』 Ňźrizz√©tek meg √ļgy mint "A Nagy T√∂rekv√©s Mely Mag√°ba Foglal Minden Nagy T√∂rekv√©st." 『一切願攝大願』 Ňźrizz√©tek meg √ļgy mint "A DicsŇĎs√©ges Dharma Elfogad√°s√°nak Tan√≠t√°sa." 『說不思議攝受正法』 Szint√©n ŇĎrizz√©tek meg √ļgy mint "Az Egy J√°rmŇĪ K√∂vet√©s√©nek Tan√≠t√°sa." 『說入一乘』 Ňźr√≠zz√©tek meg √ļgy mint "A Hat√°rtalan Nemes Igazs√°gok Tan√≠t√°sa." 『說無邊聖諦』 Ňźrizz√©tek meg √ļgy mint "A Tathāgatagarbha Tan√≠t√°sa". 『說如來藏』 Ňźr√≠zz√©tek meg √ļgy, mint "A Dharmakaya Tan√≠t√°sa." 『說法身』 Ňźrizz√©tek meg √ļgy, mint "Az √úress√©g Rejtett √Črtelm√©nek √Čs Jelent√©s√©nek Tan√≠t√°sa." 『說空義隱覆真實』 Szint√©n ŇĎrizz√©tek meg √ļgy, mint "Az Egy Igazs√°g Tan√≠t√°sa". 『說一諦』 Ňźrizz√©tek meg √ļgy, mint "Az √Ālland√≥s√°g, √Āllhatatoss√°g, Nyugalom, √Ėr√∂kk√©val√≥s√°g √Čs Az Egy Mened√©k Tan√≠t√°sa". 『說常住安隱一依』 Ňźrizz√©tek meg √ļgy, mint "A Makacss√°g √Āllapot√°nak Tan√≠t√°sa". 『說顛倒真實』 Ňźrizz√©tek meg √ļgy, mint " Az Elme Esszenci√°lis Tisztas√°g√°r√≥l Sz√≥l√≥ Rejtett √ČrtelmŇĪ Tan√≠t√°s." 『說自性清淨心隱覆』 Ňźr√≠zz√©tek meg √ļgy, mint "A Tathāgata Igaz Fi√°nak Tan√≠t√°sa." 『說如來真子』 Kauśika (憍尸迦), szint√©n ŇĎr√≠zz√©tek meg √ļgy, mint "Ňörimala Kir√°lynŇĎ (勝鬘) Oroszl√°n Hangj√°nak Tan√≠t√°sa." 『說勝鬘夫人師子吼』

[0223b08] 「復次憍尸迦!此經所說斷一切疑,決定了義入一乘道。

Szint√©n ŇĎr√≠zzetek meg minden magyar√°zatot, ami e Sz√ļtra mond (經所說): "Minden K√©telked√©sek V√©getvet√©se, Az Ok Meghat√°roz√°sa, A V√©gsŇĎ Jelent√©s Tiszt√°z√°sa √Čs Az Egy-J√°rmŇĪ √ötj√°ra Val√≥ L√©p√©s." (斷一切疑,決定了義入一乘道)

憍尸迦!今以此說勝鬘夫人師子吼經付囑於汝,乃至法住,受持讀誦,廣分別說。」

Kauśika (憍尸迦), r√°d b√≠zom ezt a Sutr√°t, mely Ňörimala Kir√°lynŇĎ (勝鬘) Oroszl√°n Hangj√°t tan√≠tja. Ameddig az Igaz Dharma megmarad a vil√°gon, recit√°ld, √©s tan√≠tsd ezt a Tiz Vil√°gt√°j minden Vil√°g√°ban!

[0223b11] 帝釋白佛言:「善哉世尊!頂受尊教。」

Ekkor Śakra (帝釋天) √≠gy ki√°ltott fel a Magasztos elŇĎtt: "NagyszerŇĪ, oh Magasztos!"

[0223b12] 時,天帝釋、長老阿難,及諸大會,天、人、阿修羅、乾闥婆等,聞佛所說,歡喜奉行。

Ekkor elfogadva ezt a Sutr√°t a Magasztos jelenl√©t√©ben, k√≠v√ľlrŇĎl megtanulv√°n azt, sz√≠v√ľkbe z√°rv√°n, Śakra (天帝釋), a tiszteletre m√©lt√≥ Ananda (長老阿難), √©s kik itt √∂sszegy√ľlekeztek (大會), istenek (天), emberek (人) √©s ashur√°k (阿修羅), mennyei muzsikusok, kihallgatt√°k a Magasztos tan√≠t√°sait (聞佛所說), boldogs√°ggal teltek el (歡喜奉行).

Javasolt irodalom és források

1. ...
2. ...
3. ...

❀ ❀ ❀

K√∂sz√∂netet mondunk minden bar√°tunknak, mindazon szerzŇĎknek, tan√≠t√≥knak, buddhist√°knak √©s harcmŇĪv√©szeknek, akik hozz√°j√°rultak a harcmŇĪv√©szet-t√∂rt√©neti-, buddhista-, b√∂lcseleti √©s egy√©b tan√≠t√°sokkal, √≠r√°sokkal, tanulm√°nyokkal, jegyzetekkel minden √©rzŇĎ l√©ny tan√≠t√°s√°hoz √©s tanul√°s√°hoz. Buddh√°k √©s Mesterek tan√≠t√°sait megosztani √©rdem, mindezen √©rdemeket felaj√°nljuk az √∂sszes Buddh√°knak. A Xing Long Tang elfogulatlan, p√°rtatlan, szektarianizmust√≥l mentes elv alapj√°n t√∂rekszik a Dharm√°t, a Chan hagyom√°nyvonal tan√≠t√°s√°t, a harcmŇĪv√©szeti st√≠lusok t√∂rt√©neteit megosztani. 武林一家! 阿弥陀佛!

各位朋友, 作者, 老师, 佛教徒和功夫爱好者, 请允许我向你们表示感谢, 感谢你们一直以来用功夫, 历史, 佛教, 哲学和各类教学, 文章, 研究和教义, 对教学和学习的支持。分享佛教和大师的教义非常有价值, 我们以此恭敬诸佛。《醒龙堂》 将依据不偏依, 不分宗派的原则努力分享佛法, 传承佛教思想和传统功夫。

magyar nyelvre ford√≠totta Yao Dong jushi 翻译: 耀东居士 @ Xing Long Tang | 2018.04 v1; elsŇĎ kiad√°s
--> Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 licenc alkalmaz√°s√°val | 署名-非商业性使用-禁止演绎 4.0 国际
Ha hib√°kat, megjelen√©si vagy egy√©b probl√©m√°kat tal√°lsz, √≠rj nek√ľnk: master [at] rgm [pont] hu

武林一家 |

vissza | ❀ index | ❀ jegyzetek √©s publik√°ci√≥k | ❀ Pu Ji Chan Templom 普济寺 facebook oldala - K√∂vess minket itt is!




0

XING LONG TANG 醒龙堂 中国武术研究会 | Honorary President: ZHANG ERYU Grandmaster | Master: XIAO FENG | Contact us: master [at] rgm.hu
Member of Hungarian Traditional Gong-Fu and Wushu Federation | HQ & Cultural Xchange: CHINESE ART CENTER 匈中文化交流中心.
Your use of this website is subject to, and constitutes acknowledgement and acceptance of, our Terms & Conditions @ 1995-2017
How you may Enhance your Health, Combat Efficiency, Mental Freshness and Spiritual Joy through autentic Gong Fu and Chan Teachings