Hatodik Pátriárka Platform Szútrája 《六祖大師法寶壇經》

❀ T48n2008_001 六祖大師法寶壇經 第1卷
CBETA 電子佛典集成 » 大正藏 (T) » 第 48 冊 » No.2008 » 第 1 卷　

六祖大鑒慧[惠]能 Liuzu Dajian Huineng (638–713) [曹溪慧能 Caoxi Huineng] Platform Szútrája 六祖大師法寶壇經目錄

❀ ❀ ❀

Első rész 行由第一

Hui Neng (惠能) önéletrajza

[0347c24] 時，大師至寶林。韶州韋刺史(名璩)與官僚入山請師，出於城中大梵寺講堂，為眾開緣說法。師陞座次，刺史官僚三十餘人，儒宗學士三十餘人，僧尼道俗一千餘人，同時作禮，願聞法要。

Egyszer, a Nagymester Bao Lin (寶林) [kolostorba] érkezett. Shaozhou (韶州) elöljárója, Wei (韋) (neve Qu 名璩) más hivatalnokok társaságában felment a hegyre arra kérni a Mestert, hogy a városon kívüli Dafan Templom tanítási csarnokában (大梵寺講堂) a hallgatóságnak tanítsa a Dharmát (說法). A Mester elfoglalta helyét, az elöljáró, kormányzati hivatalnokok több mint harmincan (刺史官僚三十餘人) és konfuciánus tudósok több mint harmincan (儒宗學士三十餘人), szerzetesek, szerzetesnők, taoisták és világiak körülbelül ezren (僧尼道俗一千餘人). Ekkor szertartásosan kérték, hadd halljanak a Dharma [lényegéről] (願聞法要).

[0347c28] 大師告眾曰：

A Nagymester (大師) a hallgatóságnak így beszélt:

「善知識！菩提自性，本來清淨，但用此心，直了成佛。善知識！且聽惠能行由，得法事意。

Tanult hallgatóság (善知識)! Bodhi (菩提) alaptermészete (自性 svabhāva) eredetileg (本來) tiszta (清淨), de ezt használja a tudat (心) egyenesen a Buddhává váláshoz (成佛). Tanult hallgatóság! Mi több, meghallgatva Hui Neng történetét (惠能行由) a Dharma és tudás birtokába jutsz (得法事意).

惠能嚴父，本貫范陽，左降流于嶺南，作新州百姓。此身不幸，父又早亡。老母孤遺，移來南海，艱辛貧乏，於市賣柴。時，有一客買柴，使令送至客店； 客收去，惠能得錢，却出門外，見一客誦經。

Hui Neng édesapja Fanjang-béli volt, elbocsátották hivatalából, Lingnan-ból (嶺南) száműzve Xinzhou-ba (新州) ment közembernek (百姓). Teste beteg volt (此身不幸), így korán meghalt (父又早亡). Idős édesanyával hátrahyagva mindent (老母孤遺) Nanhai-ba költözött (移來南海), viszontagságos körülmények közé (艱辛), nékülözésben (貧乏), tüzifát átulva a vásoban (於市賣柴). Egyszer (時), egy vevő tüzifát vásárolt (有一客買柴) [tőle], közvetlen szállítással (使令送) a kis hoteljébe (至客店). A vevő fogadta őt (客收去) Hui Neng (惠能) pénzt (得錢), majd útra kelve kilépett [a fogadóból] (却出門外，), s meglátott valakit (見一客) egy szútrát recitálni (誦經).

惠能一聞經語，心即開悟，遂問： 『客誦何經？』

Hui Neng (惠能) meghallva a szútra szövegét (一聞經語), tudata (心) azonnal (即) megvilágosodott (開悟), megkérdezte (遂問): "Vendég, milyen szöveget recitálsz? (客誦何經)"

客曰： 『《金剛經》。』

A vendég válaszolt (客曰): "Gyémánt Szútrát" (《金剛經》)

復問： 『從何所來，持此經典？』

Ismét kérdezte (復問): "Honnan jöttél (從何所來), s miért ragadod meg ezt a szútrát (持此經典)?

客云： 『我從蘄州黃梅縣東禪寺來。其寺是五祖忍大師在彼主化，門人一千有餘； 我到彼中禮拜，聽受此經。大師常勸僧俗，但持《金剛經》，即自見性，直了成佛。』

A vendég válaszolt (客曰): "Qizhou-ból, a Huangmei megyéből jöttem (我從蘄州黃梅縣), a Dong Chan Kolostorból (東禪寺來). E kolostor az Ötödik Pátriárka Nagymester [kolostora] (其寺是五祖忍大師), melyben él és átalakul [dolgozik megszabadulásán] (在彼主化), tanítványa (門人) ezer ember (一千有餘 sopadhiśesa). Oda érkeztem s maradtam (我到彼中) egy hétig (禮拜，), hallgatva (聽受) a szútrát (此經). A Nagymester mindíg sürgette [ösztönözte] (大師常勸) a szerzeteseket és a világi hívőket (僧俗) hogy tartsák [recitálják] (但持) a Gyémánt Szútrát 《金剛經》. Tapasztalják meg saját természetüket (即自見性) így érve el azonnal (直了) a Buddháváválást.

惠能聞說，宿昔有緣，乃蒙一客，取銀十兩與惠能，令充老母衣糧，教便往黃梅參禮五祖。

Hui Neng hallva e szavakat (惠能聞說) korábbi életeinek jó karmája miatt (宿昔有緣), [s ezért] találkozott e vendéggel (乃蒙一客), [kitől] tizenkettő ezüstpénzt kapott Hui Neng (取銀十兩與惠能) öreg anyja létfenntartására (取銀十兩與惠能). Ő tanácsolta azt is, hogy menjen Huangmei megyébe (教便往黃梅), s vegyen részt a tanításon az Ötödik Pátriárkánál (參禮五祖).

[0348a13] 「惠能安置母畢，即便辭違。不經三十餘日，便至黃梅，禮拜五祖。

Hui Neng (惠能) anyja végleges helyét megtalálva (安置母畢，), a legszükségesebbeket megteremtve (即便辭違) kevesebb mint harminc nap múlva (不經三十餘日) megérkezett az Ötödik Pátriárkához (便至黃梅，禮拜五祖).

祖問曰： 『汝何方人？欲求何物？』

Az Ötödik Pátriárka megkérdezte (祖問曰): "Honnan jöttél? Mit akarsz itt?" (『汝何方人？欲求何物？』)

惠能對曰： 『弟子是嶺南新州百姓，遠來禮師，惟求作佛，不求餘物。』

Hui Neng így válaszolt: "Lingnan (-i) Xingzhou közember fia vagyok (嶺南新州百姓), messze jöttem egy tanítóért (遠來禮師), egy kérésem van, Buddhává vállni (惟求作佛), más egyéb nincsen (不求餘物)".

祖言： 『汝是嶺南人，又是獦獠，若為堪作佛？』

Pátriárka így szólt: "Valóban lingnan-i ember vagy (汝是嶺南人), déli tanulatlan ember, (又是獦獠), hogy remélheted, hogy Buddha leszel (若為堪作佛)?

惠能曰： 『人雖有南北，佛性本無南北； 獦獠身與和尚不同，佛性有何差別？』

Hui Neng így szólt: "Noha vannak emberek délen s északon (人雖有南北), Buddhatermészetükben (佛性 (buddhadhātu ) nincsen dél és észak (本無南北); a déli tanulatlan ember teste (獦獠身) és a szerzetesi [test] (與和尚) nem egyforma (不同), Buddhatermészetük hogyan is különbözne (佛性 (buddhadhātu ) 有何差別)?

五祖更欲與語，且見徒眾總在左右，乃令隨眾作務。

Az Ötödik Pátriárka még mondani kívánt valamit (五祖更欲與語), azonban a jelen levő tanítványok miatt letett szándékáról (且見徒眾總在左右), majd követve a munkásokat csatlakoztam hozzájuk (乃令隨眾作務).

惠能曰： 『惠能啟和尚，弟子自心，常生智慧，不離自性，即是福田。未審和尚教作何務？』

Hui Neng így szólt: "Hui Neng nyitott a szerzetességre (惠能啟和尚), tanítványa a természetes tudatnak (弟子自心), [ahol] gyakran feltűnik a bölcsesség (常生智慧 不離自性), mely azonnal a megvilágosodás földje lesz (即是福田). Ezért vizsgálom a szerzetes tanítását, hogy minő munkát szán nekem? (未審和尚教作何務)

祖云： 『這獦獠根性大利！汝更勿言，著槽廠去。』

A Pátriárka ezt mondta: "E déli tanulatlan ember (這獦獠) természetének gyökere igen bölcs (根性大利)! Ne szólj többet (汝更勿言), indulj dolgozni (著槽廠去)."

惠能退至後院，有一行者，差惠能破柴踏碓。經八月餘，祖一日忽見惠能曰： 『吾思汝之見可用，恐有惡人害汝，遂不與汝言。汝知之否？』

Hui Neng visszavonult a hátsó kertbe (惠能退至後院), az egyik világi testvére elmondta (有一行者), tűzifát kellett aprítania, mozsárban törnie (差惠能破柴踏碓). Több mint nyolc hónap telt el (經八月餘). A Pátriárka egy napon meglátogatta, s így szólt Hui Neng-hez: – Úgy gondolom, mélyen látsz és értesz (吾思汝之見可用), Aggódom, hogy rosszakaróid ártanak neked (恐有惡人害汝), ezért nem beszélhetek veled (遂不與汝言). Megérted? (汝知之否)

惠能曰： 『弟子亦知師意，不敢行至堂前，令人不覺。』

Hui Neng így felelt: "A tanítvány is érti a Mester gondolatát (弟子亦知師意), nem vagyok bátor a nagycsarnok közelébe menni (不敢行至堂前), [így] öntudatlanul megvezetve valakit (令人不覺).

[0348a28] 「祖一日喚諸門人總來： A Pátriárka egy napon (祖一日) összehívta az összes tanítványát (喚諸門人總):

『吾向汝說，世人生死事大，汝等終日只求福田，不求出離生死苦海；自性若迷，福何可救？汝等各去，自看智慧，取自本心般若之性，各作一偈，來呈吾看。若悟大意，付汝衣法，為第六代祖。

Modom nektek (吾向汝說), az ember(iség) (世人) folytonos újjászületése (生死 saṃsāra) nagy dolog (事大), ti mindannyian (汝等) napról napra csak kívánjántok (終日只求) a megvilágosodáshoz vezető gyakorlatokat (福田), [valójában] nem kívántok kijutni az ujjászületés körforgásából (不求出離生) a halál óceánjából (死苦海); az eredeti természet (自性) illúziónak látszik [ismeretlen] (若迷), így az érdemek hogy menthetnének meg benneteket? (福何可救). Mindannyian menjetek (汝等各去), hogy természetes módon lássátok meg a bölcsességet (自看智慧), természetes módon elérve az eredeti tudatot (取自本心), a bölcsesség (般若, prajñā) természetét (之性). Mindenki írjon (各作) egy ghata-t (一偈), hadd menjek s lássam (來呈吾看) [azt]. [Aki] megragja az igazi lényeget (若悟大意), annak átadom a köntöst és a Dharmát (付汝衣法), így Ő lesz a Hatodik Pátriárka (為第六代祖).

火急速去，不得遲滯，思量即不中用； 見性之人，言下須見。若如此者，輪刀上陣，亦得見之。』

Gyorsan vonuljatok vissza, ne késlekedjetek (火急速去，不得遲滯), de mérlegelés hasznavehetetlen ebben (思量即不中用); lássátok az ember természetét (見性之人), ezután bármikor beszélhettek róla (言下須見). Ezen az úton, ha kés fordul felé egy csatában (若如此者，輪刀上陣), akkor sem veszti el e belátást (亦得見之).

(喻利根者)眾得處分，退而遞相謂曰：

Mindegyik tanítvány (眾得處分) visszavonult s így tanakodtak egymás közt (退而遞相謂曰):

『我等眾人，不須澄心用意作偈，將呈和尚，有何所益？ 神秀上座，現為教授師，必是他得。我輩謾作偈頌，枉用心力。』

Mi minannyian (我等眾人) nem kell tiszta tudattal, elménket használva (不須澄心用意) gatha-t írnunk (作偈), megmutatva az Apátnak (將呈和尚), mi ebből a hasznunk (有何所益)? Shen Xiu Mester (神秀上座 (sthavira) a megjelent első tanító (現為教授師) úgyis Ő lesz (必是他得) [a következő Apát]. Ha mi összecsapjuk (我輩謾) a gatha elkészítését (作偈頌), hiába jószívvel, [csak] erőnket pazaroljuk (枉用心力)

神秀思惟:

Shen Xiu így gondolkodott:

『諸人不呈偈者，為我與他為教授師； 我須作偈，將呈和尚，若不呈偈，和尚如何知我心中見解深淺？我呈偈意，求法即善，覓祖即惡，却同凡心，奪其聖位奚別？ 若不呈偈，終不得法。大難！大難！』

Senki sem fog gathát mutatni (諸人不呈偈者), mivel én vagyok nekik a Tanító (為我與他為教授師); nekem muszáj gathá-t készítenem (我須作偈), így Apát leszek (將呈和尚). Ha nem mutatok gatha-t (若不呈偈), az Apát honnan tudná (和尚如何知) a tudatomban rejlő megértésé mélységét (我心中見解深淺)? A gatha-ban bemutatva ezt (我呈偈意) a Dharma keresése máris üdvös (求法即善). Ha a vágyam Apátá lenni [pátriárkaság], az máris gonosz (覓祖即惡), közben hasonló [ahhoz], hogy vonakodom elhagyni e világot (却同凡心), rabló módon török e szent pozíció elfoglalására (奪其聖 (ārya) 位奚別)? Nem mutatva gatha-t (若不呈偈), nem tudom átvenni a Dharmát (終不得法). Nagy katasztrófa! (大難) Nagy katasztrófa! (大難)

[0348b15] 「五祖堂前，有步廊三間，擬請供奉盧珍，畫楞伽經變相，及五祖血脈圖，流傳供養。神秀作偈成已，數度欲呈，行至堂前，心中恍惚，遍身汗流，擬呈不得； 前後經四日，一十三度呈偈不得。

Az Ötödik Pátriárka csaroka előtt (五祖堂前) veranda volt három helyiséggel (有步廊三間), Lu Zhen (盧珍) tervezett jeleneteket a falra a Lankávatára Szútrából (畫楞伽經變相) bemutatva a pátriárkák vérvonalát (及五祖血脈圖), kiterjesztve/hirdetve [ezt] tanításként (流傳供養). Shen Xiu (神秀) elkészítette a gatha-t (作偈成已) többször kívánta bemutatni (數度欲呈)de a csarnok előtt (行至堂前) tudatában zavar lett (心中恍惚) teste izzadni kezdett (遍身汗流), nem tudta bemutatni a gatha-t (擬呈不得); négy napon át (前後經四日) tizenháromszor próbálta meg ezt (一十三度呈偈不得).

秀乃思惟： 『不如向廊下書著，從他和尚看見，忽若道好，即出禮拜，云是秀作； 若道不堪，枉向山中數年，受人禮拜，更修何道？』

Így gondolkodott (秀乃思惟): "Jobb ha felírom a veranda [falára] (不如向廊下書著), ha az Apát látja (從他和尚看見) rejtetten, hogy utam [buddhista tanulmányaim] megfelelő (忽若道好), azonnal látszik a kiválóság (即出禮拜), mondom majd hogy én készítettem (云是秀作); ha az út nem áll [nem megfelelő] (若道不堪) haszontalan volt időtöltésem a hegyen éveken át (枉向山中數年) nem érdemlem mások tiszteletét [kiválóság] sem (受人禮拜), még szebbnek kell-e látattnom az Utat [ld.: buddhizmus tanulmányozásában elért eredményt] (更修何道)?

是夜三更，不使人知，自執燈，書偈於南廊壁間，呈心所見。偈曰：

Éjjel, éjfélkor (是夜三更 ld.: san geng 三更 23.00-01.00 közti időszak) senki sem tudta (不使人知), egy lámpással (自執燈) [kezében] felírta a gatha-t a veranda déli falára (書偈於南廊壁間), hogy [az Apát] lássa (呈心所見). A Gatha így szólt (偈曰):

身是菩提樹,
心如明鏡臺,
時時勤拂拭,
勿使惹塵埃。

A Test Bódhi Fa.
A Tudat tiszta, mint a tükör,
Minden pillanatban szorgalmasan tisztogasd
Így nem rakódik rá a por!

[0348b26] 「秀書偈了，便却歸房，人總不知。秀復思惟：

Ahogy elkészült a gatha-val (秀書偈了), azonnal visszatért a szobájába (便却歸房), senki sem tudta meg (人總不知) [ő írta fel a gatha-t]. Így gondolkodott (秀復思惟):

『五祖明日見偈歡喜，即我與法有緣； 若言不堪，自是我迷，宿業障重，不合得法。』

Ötödik Pátriárka holnap reggel örömmel látja a gatha-t (五祖明日見偈歡喜), így magam és a Dharma karmikusan találkozunk (即我與法有緣) [a Dharma átvétele]; ha úgy vélekedik, hogy nemmegfelelő (若言不堪) természetesen az megbabonáz (自是我迷), múltbéli karma súlyos [nehezedik rám] (宿業障重), így nem vagyok képes tartani a Dharma (不合得法).

聖意難測，房中思想，坐臥不安，直至五更。祖已知神秀入門未得，不見自性。

Nemes gondolatok mélyre hatolva (聖意難測), szobályában így gondolkodott (房中思想), ülni s pihenni sem tudott (坐臥不安) egészen reggelig (直至五更 ld.: wu geng 五更 07.00-09.00). A Pátriárka tudta, hogy Shen Xiu nem lépett be a kapun (祖已知神秀入門未得), nem látta meg természetét (不見自性).

[0348c01] 「天明，祖喚盧供奉來，向南廊壁間，繪畫圖相，忽見其偈，報言：

Pirkadatkor (天明) a Pátriárka magához hívta Lu-t (祖喚盧供奉), átment a déli folyosó falához a szobákhoz (向南廊壁間) melyre képeket kívánt festetni (繪畫圖相), meglátva a gatha-t, így szólt (忽見其偈, 報言):

『供奉却不用畫，勞爾遠來。經云： 「凡所有相，皆是虛妄。」 但留此偈，與人誦持。依此偈修，免墮惡道； 依此偈修，有大利益。』 令門人炷香禮敬，盡誦此偈，即得見性。門人誦偈，皆歎善哉。

[Lu] nem kell festened (供奉却不用畫), sajánlom, hogy messziről [kellett] idejönnie (勞爾遠來). A szútra azt mondja (經云): "minden jelenség és forma illúzió (凡所有相皆是虛妄)". Hagyja a falon a gatha-t (但留此偈) és az emberek recitálhatják és [tudatokban] tarthatják (與人誦持). E gatha tanítását megfogadva (依此偈修), kiszabadulhatnak a gonosz újjászületés forgatagából (免墮惡道); e gatha tanításának megfogadása (依此偈修) nagyszerű előnyökkel jár (有大利益). Ezért a tanítványok füstölőt égettek tiszteletük jeleként (令門人炷香禮敬), mindenki recitálta a gatha-t (盡誦此偈), hogy azonnal megtapasztalják valódi természetüket (即得見性). Mindenki recitálni kezdte a gatha-t (門人誦偈), miközben zilálták: -nagyszerű! (皆歎善哉).

[0348c06] 「祖，三更喚秀入堂，問曰： 『偈是汝作否？』 秀言： 『實是秀作，不敢妄求祖位，望和尚慈悲，看弟子有少智慧否？』

A Pátriárka (祖), éjfélor a csarnokába hívatta Shen Xiu-t (三更喚秀入堂), ezt mondta neki (問曰：): "A gatha a tied, vagy tagadod (偈是汝作否)?" Shen Xiu így felelt: "valóban én készítettem (實是秀作), de nem vagyok bátor, hogy elbízzam magam abban, hogy én legyek a következő pátriárka (不敢妄求祖位), de kérem könyörületességed (望和尚慈悲), látja-e, hogy tanítványának [bennem] van kis bölcsessége (看弟子有少智慧否)?

祖曰： 『汝作此偈，未見本性，只到門外，未入門內。如此見解，覓無上菩提，了不可得； 無上菩提，須得言下識自本心，見自本性不生不滅； 於一切時中，念念自見萬法無滯，一真一切真，萬境自如如。如如之心，即是真實。若如是見，即是無上菩提之自性也。汝且去，一兩日思惟，更作一偈，將來吾看； 汝偈若入得門，付汝衣法。』

A Pátriárka így felelt: A készített gatha (汝作此偈) [szerint], [még] nem látod öntermészeted alapját (未見本性), csak a kapu külsejéhez értél, de nem haladtál át a kapun (只到門外, 未入門內). Ezen az úton a megértés (如此見解) a samyaksaṃbodhi [teljes megvilágosodás] (覓無上菩提 samyaksaṃbodhi), nem lehet más (了不可得); a teljes megvilágosodás (無上菩提 samyaksaṃbodhi) okán beszélni kell a következő tudatról, mely a tudat valódi természete [alapja] (須得言下識自本心), látni természetes alapját az igaz természetnek mely nem születik s nem múlik el (見自本性不生不滅); így minden időben (於一切時中), gondolatról gondolatra természetes módon láthatóvá válik (念念自見) a tízezer jelenség tétlensége [ld.: akadálytalansága] (萬法無滯), egy igazság, minden igazság (一真一切真) tízezer korlát / határ megszabadul (萬境自如如). Az ilyenség tudata (如如 tathatā 之心) azonnal igazzá válik (即是真實). Ezt meglátni (若如是見) az már a samyaksaṃbodhi valódi természete - svabhāva - is (即是 無上菩提 samyaksaṃbodhi 之 自性 svabhāva 也). Így elhaladva, egy-két napot gondolkozva (汝且去，一兩日思惟), mitöbb, egy gatha -t írj (更作一偈) a jövőben megláthatod (將來吾看); ha a gatha megmutatja, hogy beléptél a kapun (汝偈若入得門), akkor átadom a köntöst és a Dharmát neked (付汝衣法).

神秀作禮而出。又經數日，作偈不成，心中恍惚，神思不安，猶如夢中，行坐不樂。

Shen Xiu (神秀) meghajolt (作禮) majd kiment (而出). Újra, néhány napon át (又經數日) gatha-t írt de nem végzett (作偈不成), tudatában figyelmetlenség (心中恍惚), tudatának természete zaklatott (神思不安), sem sétálni sem ülni nem volt képes bolfogtalanságában (猶如夢中，行坐不樂).

[0348c18] 「復兩日，有一童子於碓坊過，唱誦其偈； 惠能一聞，便知此偈未見本性，雖未蒙教授，早識大意。

Két nap elteltével (復兩日) egy fiatal fiú épp azon helyiségnél elhaladva (有一童子於碓坊過) recitálta a gatha-t (唱誦其偈); Hui Neng meghallván (惠能一聞), könnyen felismert e gathaban, hogy nem mutatja az igaz természet alapját (便知此偈未見本性), nem kapott semmi útmutatást erre vonatkozóan (雖未蒙教授), korai tudat nagy gondolat [önmagában megfogalmazta a lényeget] (早識大意).

遂問童子曰： 『誦者何偈？』

A fiúhoz fordult, s megkérdezte (遂問童子曰): "Mit recitálsz, milyen gatha-t? (誦者何偈)"

童子曰： 『爾這獦獠不知，大師言： 「世人生死事大，欲得傳付衣法，令門人作偈來看。若悟大意，即付衣法為第六祖。」 神秀上座，於南廊壁上，書無相偈，大師令人皆誦，依此偈修，免墮惡道； 依此偈修，有大利益。』

A fiú így válaszolt (童子曰): "Ez a déli tanulatlan [szó szerint: 子曰 "dzsungelpatkány"] nem tudja (爾這獦獠不知), a Nagymester így mondja (大師言): "Az emberek újjászületése (生死 saṃsāra) nagy dolog (世人生死事大), aki a köpeny és a Dharma örököse (傳付衣法) kíván lenni, a a tanítvány írjon egy gatha-t s jöjjön megmutatni (令門人作偈來看). Ha az megmutatja a nagy szándékot (若悟大意) azonnal megkapja a köntöst és a Dharmát, így Ő lesz a hatodik Pátriárka (即付衣法為第六祖)". Az idősebb Shen Xiu (神秀上座) a folyosó déli falára felírt (於南廊壁上) felírt elképzelésnélküli gatha (書無相 animitta 偈), mely recitálására a Nagymester kért mindenkit (大師令人皆誦), e gatha megfogadása (依此偈修) megszabadít a gonosz újjászületés forgatagától (免墮惡道); e gatha megfogadása (依此偈修) nagy erényekkel bír.

惠能曰： 『(一本有我亦要誦此，結來生緣)上人！我此踏碓，八箇餘月，未曾行到堂前。望上人引至偈前禮拜。』

Hui neng ezt mondta (惠能曰): Idősebb szerzetes! (上人) Én rízst őrlök (我此踏碓), nyolc hónapja (八箇餘月) s még nem jártam a csarnok előtt (未曾行到堂前). Kérlek idősebb szerzetes, vezess a gatha-hoz, hogy kifejezhessem tiszteletemet (望上人引至偈前禮拜).

童子引至偈前禮拜，惠能曰： 『惠能不識字，請上人為讀。』

A fiú odavazatte a gatha-hoz, hogy tiszteletét fejezhesse ki (童子引至偈前禮拜), majd Hui Neng így szólt (惠能曰): "Hui Neng nem ismeri az írást, kérlek idős szerzetes, olvasd fel! (惠能不識字，請上人為讀)"

時，有江州別駕，姓張名日用，便高聲讀。惠能聞已，遂言： 『亦有一偈，望別駕為書。』

Ekkor (時), épp ott volt egy jianzhou-béli hivatalnok (有江州別駕), családneve Zhang, neve pedig Riyong (姓張名日用), könnyen és hangosan felolvasta (便高聲讀). Hui Neng ahogy meghallotta, a következőt mondta (惠能聞已，遂言：): "Nekem is van egy gatha-m, felírnád a falra? (亦有一偈，望別駕為書)".

別駕言： 『汝亦作偈？其事希有。』 惠能向別駕言： 『欲學無上菩提，不得輕於初學。下下人有上上智，上上人有沒意智。若輕人，即有無量無邊罪。』

A hivatalnok így szólt (別駕言): "te is készítettél egy gatha-t? Ez különös (汝亦作偈？其事希有)." Hui Neng ezt válaszolta a hivatalnoknak (惠能向別駕言): "A samyaksaṃbodhi -t kívánom tanulni (欲學 無上菩提 samyaksaṃbodhi), nem könnyű kezdőként (不得輕於初學). Az alacsonyabb [osztálybéli] embereknek nagyobb tudásuk van (下下人有上上智), míg a magasabb osztályú embereknek nincs tudásuk (上上人有沒意智). Megvetni az embert, azonnal határtalan bűnök elkövetését jelenti (若輕人，即有無量無邊罪)".

別駕言： 『汝但誦偈，吾為汝書。汝若得法，先須度吾。勿忘此言。』 惠能偈曰：

A hivatalon ezt mondta (別駕言：): "recitáld a gatha-dat (汝但誦偈), felírom neked a falra (吾為汝書). Ha eléred a Dharmát (汝若得法) először engem kell megszabadítanod (先須度吾). Ne fejeltsd el hogy ezt mondtad (勿忘此言). Hui Neng gatha-ja így szólt (惠能偈曰):

菩提本無樹,
明鏡亦非臺;
本來無一物,
何處惹塵埃?

Bódhi-nak nincs fája.
Tiszta tükör szintén nincsen.
Eredetileg nincs semmi [~ üresség].
Hol van a por?

[0349a09] 「書此偈已，徒眾總驚，無不嗟訝，各相謂言：

A gatha felírása befejeződött (書此偈已), a tanítványos csoportjában mindenki meglepődött (徒眾總驚), csodálkozva így szóltak egymáshoz:

『奇哉！不得以貌取人，何得多時，使他肉身菩薩。』

Milyen csodálatos (奇哉)! nem ítélhető meg kinézete alapján egy ember sem (不得以貌取人), hogyan lehet, hogy ilyen hosszú időn át (何得多時) dolgoztattunk (使他 egy testet öltött [~újjászületett] Bodhiszattvát (肉身菩薩)?

祖見眾人驚怪，恐人損害，遂將鞋擦了偈，曰： 『亦未見性。』 眾以為然。

A Pátriárka látva (祖見) mindenki csodálatát (眾人驚怪), aggódva az ember [itt: Hui Neng] veszélybe-kerülésétől (恐人損害), cipőjével letörölte a gathá-t a falról (遂將鞋擦了偈), ezt mondta: "Ez sem látja [igaz] természetét (亦未見性)". Ezt mindenki igaznak vélte (眾以為然).

[0349a12] 「次日，祖潛至碓坊，見能腰石舂米，語曰：

Másnap (次日) a Pátriárka titokban a helységbe jött (祖潛至碓坊), megnézve, hogy tud-e rizst hántolni (見能腰石舂米), így szólt:

『求道之人，為法忘軀，當如是乎！』 乃問曰： 『米熟也未？』

A Dharma keresője (求道之人) a Dharmáért elfelejti emberi testét (為法忘軀), !!(當如是乎)". Majd tovább kérdezte: "A rizsfőzés is kész (米熟也未)?"

惠能曰： 『米熟久矣，猶欠篩在。』

Hui neng felelt: "Már régen elkészült, csak a tisztítás van hátra (米熟久矣，猶欠篩在)".

祖以杖擊碓三下而去。惠能即會祖意，三鼓入室； 祖以袈裟遮圍，不令人見，為說 《金剛經》。至 『應無所住而生其心』，惠能言下大悟，一切萬法，不離自性。

A Pátriárka háromszor a mozsárra ütött a botjával s távozott (祖以杖擊碓三下而去). Hui Neng azonnal megértette a Pátriárka gondolatát (惠能即會祖意), a három dob idején beléptem hozzá (三鼓入室). A Pátriárka köntösét elénk terítve körben (祖以 袈裟 kaṣāya 遮圍) senki sem láthatott (不令人見), majd a Gyémánt Szútrából ezt mondta (為說 《金剛經》): megérkezvén "a nem-megelégedettséggel való összhangjához és a tudat megszületéséhez" - Hui Neng ezeket hallván elérte a megvilágosodást (惠能言下大悟), minden tízezer jelenség / Dharma (一切萬法) nem hagyja el (不離) a valódi természetet (自性 svabhāva)

遂啟祖言： 『何期自性，本自清淨； 何期自性，本不生滅； 何期自性，本自具足； 何期自性，本無動搖； 何期自性，能生萬法。』

A Pátriárka így folytatta (遂啟祖言): "Milyen állapot a valódi természet (何期自性 svabhāva), mely lényege (alapja) tiszta (本自清淨); Milyen állapot a valódi természet (何期自性 svabhāva), mely lényege (alapja) nem a létforgatag (本不生滅 saṃsāra ), Milyen állapot a valódi természet (何期自性 svabhāva), mely lényege (alapja) természetes módon teljes (本自具足), Milyen állapot a valódi természet (何期自性 svabhāva), mely lényege (alapja) nem mingadozó (本無動搖), Milyen állapot a valódi természet (何期自性 svabhāva), mely képes tízezer Dharma létrehozására (能生萬法).

祖知悟本性，謂惠能曰： 『不識本心，學法無益； 若識自本心，見自本性，即名丈夫、天人師、佛。』 三更受法，人盡不知，便傳頓教及衣鉢，云： 『汝為第六代祖，善自護念，廣度有情，流布將來，無令斷絕。

A Pátriárka tudta, hogy [Hui Neng] felismerte igaz természetét (祖知悟本性), így szólt Hui Neng-hez (謂惠能曰：): "nem ismerve fel az eredeti tudatot, a Dharma tanulása nem lehet eredményes (不識本心，學法無益), felismerve az eredeti tudatot (若識自本心) látható lesz az igaz természet (見自本性), őt apának (即名丈夫), Mennyek és Emberi Lények Tanítója, Buddha (天人師 sastra deva-manusyanam, 佛)" Éjfélkor megfogadva a Dharmát (三更受法) melyet senki sem tudott (人盡不知), így adta át a titkos tanítást a köntössel és a csészével (便傳頓教及衣鉢), s így szólt: "Te vagy a Hatodik Pátriárka (汝為第六代祖), vigyázz magadra, szabadíts meg annyi érző lényt, amennyit csak lehet. Terjeszd a tanítást, ne merüljön feledésbe (流布將來, 無令斷絕)."

聽吾偈曰：

Hallgass ide:

有情來下種,
因地果還生,
無情既無種,
無性亦無生

Az érző lények kik magot vetnek,
Az okozatok földjén gyümölcsre lelnek
mely szívtelen s már magtalan
természete sincs (niḥsvabhāva) és nem merül fel [újra] (anutpāda)

[0349a28] 「祖復曰： 『昔達磨大師，初來此土，人未之信，故傳此衣，以為信體，代代相承； 法則以心傳心，皆令自悟自解。自古，佛佛惟傳本體，師師密付本心； 衣為爭端，止汝勿傳。若傳此衣，命如懸絲。汝須速去，恐人害汝。』

A Pátriárka folytatta (祖復曰): - Amikor Damo Nagymester (達磨大師 ~ Bodhidharma) e földre jött (初來此土) az emberek nem bíztak benne (人未之信), ennek a köntösnek az átadása (故傳此衣), amely a [Buddhaság] hitét jelenti (以為信體) generációról generációra a Pátriárkákra száll (代代相承); a Dharma [átadása] szívből szívbe száll (法則以心傳心), az örökösnek saját erejéből kell azt megvalósítania (皆令自悟自解). Ősidőktől kezdve (自古) Buddhák és Buddhák a tanítás talapzatát adják ák (佛佛惟傳本體), a Mesterek és Mesterek opedig a rejtett tanítás a szív (tudat) talapzatát (師師密付本心); e köntös konfliktushoz vezet (衣為爭端), így Te nem adod tovább (止汝勿傳). Ha te átadod majd e köntöst (若傳此衣), életed veszélyben lesz (若傳此衣). Most pedig gyorsan menj, aggódom, hogy valaki ártana neked (汝須速去, 恐人害汝).

惠能啟曰： 『向甚處去？』

Hui Neng ezt mondta (惠能啟曰): "Hova menjek? (向甚處去)"

祖云： 『逢懷則止，遇會則藏。』

Pátriárka ezt mondta (祖云): Ha megérkezel Huxi Huaize -be (逢懷則止), állj meg ott s rejtőzz el [vonulj el] (遇會則藏).

惠能三更領得衣鉢，云： 『能本是南中人，素不知此山路，如何出得江口？』

Hui neng éjfélkor (惠能三更) megértve e gondolatokat, átvéve a köntöst és az alaminzsnás csészét (領得衣鉢 pātra ) szólt: "Mivel dél embere vagyok (能本是南中人), nem ismerem a hegyi ösvényeket (素不知此山路), hogyan lehetséges kijutni a folyó torkolatához (如何出得江口)?"

五祖言： 『汝不須憂，吾自送汝。』

Az Ötödik Pátriárka azt mondta (五祖言): "Ne bánkódj, elviszlek oda (汝不須憂，吾自送汝)!"

祖相送，直至九江驛。祖令上船，五祖把艣自搖。惠能言： 『請和尚坐。弟子合搖艣。』 祖云： 『合是吾渡汝。』

A Pátriárka elkísérte Jiujiang-ig (祖相送，直至九江驛). Szerzett egy csónakot, az Ötödik Pátriárka evezni kezdett (祖令上船，五祖把艣自搖). Hui neng így szólt (惠能言): "Kérlek, Mester, ülj le (請和尚坐). A tanítvány hadd evezzen (弟子合搖艣). A Pátriárka így szólt (祖云): "nekem kell átjuttatnom téged" !!(合是吾渡汝)

惠能云： 『迷時師度，悟了自度； 度名雖一，用處不同。惠能生在邊方，語音不正，蒙師傳法，今已得悟，只合自性自度。』

Hui Neng így szólt (惠能云): "Amíg Mester vagy, s természetes [úton] megvilágosodom (迷時師度, 悟了自度), mikor egyek vagyuk, köztünk nincs különbség (度名雖一, 用處不同). Hui Neng a határvidéken született (惠能生在邊方), beszéde nem volt helyes (語音不正), első Mesterétől azonban megkapta a Dharmát (蒙師傳法) mára pedig megvilágosodott (今已得悟), így önmaga tapasztalja igaz természetét (只合 自性 svabhāva 自度).

祖云： 『如是，如是！以後佛法，由汝大行。汝去三年，吾方逝世。汝今好去，努力向南。不宜速說，佛法難起。』

Pátriárka így szólt (祖云): "Így van! Így van! (如是，如是!) Később a Budhadharma (以後佛法) követve téged nagyon elterjedt lesz (由汝大行). Távozásod után három évvel (汝去三年), elhagyom e világot (吾方逝世), A tanítást nem kell siettetned (不宜速說) a Buddhadharma felvirágzása viszontagságos lesz (佛法難起).

[0349b14] 「惠能辭違祖已，發足南行。兩月中間，至大庾嶺(五祖歸，數日不上堂。眾疑，詣問曰：『和尚少病少惱否？』曰：『病即無。衣法已南矣。』問：『誰人傳授？』曰：『能者得之。』眾乃知焉)。逐後數百人來，欲奪衣鉢。

Miután Hui Neng és a Pátriárka szétváltak [elbúcsúztak egymástól] (惠能辭違祖已), elindult dél felé (發足南行). Két hónap után elérte a Dayu Csúcsot (兩月中間, 至大庾嶺). Észrevette, hogy pár-száz ember követi (逐後數百人來), hogy elvegye tőle a köntöst és az alamizsnás csészét (欲奪衣鉢 - pātra).

一僧俗姓陳，名惠明，先是四品將軍，性行麁慥，極意參尋。為眾人先，趁及惠能。惠能擲下衣鉢於石上，云：『此衣表信，可力爭耶？』

Az egyik szerzetes családneve Chen-, neve Huiming volt (一僧俗姓陳名惠明), ez az úr negyedrangú hadvezér volt (先是四品將軍), durva és indulatos (性行麁慥), legéberebben ő keresett (極意參尋). Az emberek közül már majdnem utolérte Hui Neng-et (為眾人先, 趁及惠能). Hui Neng letette a köntöst és az alamizsnás csészét egy kő [szikla] tetejére (惠能擲下衣鉢於石上), így szólt 云: "e köntös a hit jelképe, miért veszed el erőszakkal (此衣表信，可力爭耶)?"

能隱草莽中。惠明至，提掇不動，乃喚云： 『行者！行者！我為法來，不為衣來。』

[Hui] Neng (能) elrejtőtött (隱) a gazban (草莽中). Hui Ming a [sziklához] ért (惠明至), el akarta venni azokat, de azok nem mozdultak (提掇不動), hívva így szólt (乃喚云): "Gyakorló! (行者！) Gyakorló! (行者！) Én a Dharmáért jöttem (我為法來), nem a köntösért (不為衣來)!"

惠能遂出，坐盤石上。惠明作禮云： 『望行者為我說法。』

Hui Neng kijött (惠能遂出), felült a szikladarab tetejére (坐盤石上). Hui Ming meghajolt, s így szólt (惠明作禮云): "[kérlelőn] nézlek Gyakorló hogy mond el nekem a Dharmát [taníts engem] (望行者為我說法)!"

惠能云： 『汝既為法而來，可屏息諸緣，勿生一念。吾為汝說。』

Hui Neng így szólt (惠能云): "Te már kész vagy a Dharmára, [ezért] eljöttél (汝既為法而來), tudod tartani minden feltételt (可屏息諸 - 緣 pratyaya) [hogy] ne merüljön fel egy gondolat sem (勿生一念). Én majd/ezért neked beszélek [tanítok] (吾為汝說)."

明良久。惠能云： 『不思善，不思惡，正與麼時，那箇是明上座本來面目？』

Ming hosszú ideig [így tett] (明良久). Hui neng így szólt (惠能云): "Nem gondolva erényesre (不思善), nem gondolva ördögire (不思惡), ennek fenntartása idején (正與麼時), [ekkor] Idősebb Ming-nek (那箇是明 - 上座 sthavira) mi az eredeti külseje [ld.: megjelenés, arc] (本來面目)?""

惠明言下大悟。復問云： 『上來密語密意外，還更有密意否？』

Hui Ming hallván ezt, azonnal megvilágosodott (惠明言下 大悟). Majd így szólt (復問云): "kívülről közelítve a mantrák [dharma] titkos tanítását (上來密語密意外), van-e még több [ezeken túli] titkos tanítás (還更有密意否)?"

惠能云： 『與汝說者，即非密也。汝若返照，密在汝邊。』

Hui Neng szólt (惠能云): "és amit neked mopndok (與汝說者), máris nem titkos (即非密也). Magad olyan [vagy] mint a a visszatükröződés (汝若返照), a rejtettet [titkot] magadban találod (密在汝邊).

明曰: 『惠明雖在黃梅，實未省自己面目。今蒙指示，如人飲水，冷暖自知。今行者即惠明師也。』

Ming mondja (明曰): "Hui Ming míg Hunagmei-ben volt (惠明雖在黃梅), nem látta meg (實未省) önmagát (自己面目). Ma rámutatva az illúziókra (今蒙指示), mint egy ember aki vizet iszik (如人飲水), csak az tudja, hogy higyed [vagy meleg] (冷暖自知). Ma e gyakorló Hui Ming Mestere is (今行者即惠明師也)."

惠能曰： 『汝若如是，吾與汝同師黃梅，善自護持。』

Hui Neng ezt mondta (惠能曰): "Ha ez így [van] (汝若如是), te és én [legyünk] ugyanúgy Huangmei tanítói (吾與汝同師黃梅), védjük és tartsuk fent az üdvösséget (善自護持).

明又問： 『惠明今後向甚處去？』 惠能曰： 『逢袁則止，遇蒙則居。』 明禮辭 (明回至嶺下，謂趁眾曰： 『向陟崔嵬，竟無蹤跡，當別道尋之。』 趁眾咸以為然。惠明後改道明，避師上字)。

Ming újra kérdezett (明又問): "Hui Ming innen hová is induljon (惠明今後向甚處去)?" Hui Neng ezt mondta (惠能曰): "elérve Yuan-t, megállhatsz (逢袁則止), elérve Meng-et, ott tartózkodhatsz [letelepedhetsz] (遇蒙則居)" Ming meghajolt [elköszönt] (明禮辭).

[0349c04] 「惠能後至曹溪，又被惡人尋逐。乃於四會，避難獵人隊中，凡經一十五載，時與獵人隨宜說法。獵人常令守網，每見生命，盡放之。每至飯時，以菜寄煮肉鍋。或問，則對曰：『但喫肉邊菜。』

Hui Neng ezután megérkezett Chaoqi-be (惠能後至曹溪), ahol gonosz emberek üldözőbe vették (又被惡人尋逐). Így Sihui-ban (乃於四會) menedéket vett vadászok közt (避難獵人隊中). Velük közösen élt tizenőt éven át (凡經一十五載), ebben az időben tanította is a vadászokat a Dharmára úgy, ahogy nekik arra szükségük volt (時與獵人隨宜說法). A vadászok gyakran rábírták, vigyázzon a hálójukra (獵人常令守網), mindíg mikor életet látott [benne] (每見生命), mindíg elengedte (盡放之). Minden étkezés idején (每至飯時), zöldséget tett a húsos lábosba (以菜寄煮肉鍋). Ezt szóvátették, [Hui Neng] így válaszolt (或問，則對曰：): "Olyan zöldséget fogyasztok, ami húsos fazékban készült (但喫肉邊菜)"

[0349c08]「一日思惟： 『時當弘法，不可終遯。』 遂出至廣州法性寺，值印宗法師講《涅槃經》。

Egy nap így gondolkodott (一日思惟): "Itt az idő, hogy a Dharmát tanítsam (時當弘法), nem élek visszavonultan tovább (不可終遯)". Elindult és megérkezett Guangzhou-ba a Faxing Templomba (遂出至廣州法性寺), ahol Yin Zong Dharma Mester beszélt (值印宗法師講) a Nirvana Sutráról (《涅槃經》) [Maháparinirvána Sutra].

時有風吹旛動，一僧曰： 『風動。』 一僧曰： 『旛動。』

Egyszer a szél lobogtatta a zászlót, az egyik szerzetes ezt mondta (時有風吹旛動，一僧曰：): "Mozog a szél (風動)." A másik szerzetes így szólt (一僧曰): "a zászló mozog (旛動)."

議論不已。惠能進曰： 『不是風動，不是旛動，仁者心動。』

A beszélgetésükben nem tudtak megegyezni (議論不已), Hui Neng bekapcsolódva ezt mondta (惠能進曰): "Nem a szél mozog (不是風動), nem a zászló mozog (不是旛動). a tudatotok mozog (仁者心動)."

一眾駭然。印宗延至上席，徵詰奧義。見惠能言簡理當，不由文字，宗云： 『行者定非常人。久聞黃梅衣法南來，莫是行者否？』

Mindenki megdöbbent ennek helyességén (一眾駭然。). Yin Zong késve érkezve a gyülekezet főhelyére (印宗延至上席), kikérdezett a [mélyebb] jelentésről (徵詰奧義). Látva, hogy Hui Neng beszéde egyszerű, indokokal (見惠能言簡理當), nem követi az írott betűket (不由文字), Zong így szólt (宗云): "Te, gyakorló, nagyon jó [különleges] ember vagy (行者定非常人。). Korábban azt hallottam, hogy Huangmei köntöse és a Dharma délre jött (久聞黃梅衣法南來，), nem te vagy e gyakorló nem? (莫是行者否).

惠能曰： 『不敢。』

Hui Neg így válaszolt: "én vagyok".

宗於是作禮，告請傳來衣鉢出示大眾。宗復問曰： 『黃梅付囑，如何指授？』

Zong ekkor meghajolt [Hui Neng] előtt (宗於是作禮), arra kérve, hogy mutassa be a köntöst és az alapmizsnás csészét a gyülekezetnek (告請傳來衣鉢出示大眾). Zong újra kérdezett (宗復問曰): "Huangmei mit bízott rád (黃梅付囑), milyen tanítást kaptál (如何指授)"

惠能曰： 『指授即無；惟論見性，不論禪定解脫。』

Hui neng így válaszolt (惠能曰): "Semmilyen útmutatást (指授即無). Csak a valódi természet meglátásáról beszélgettünk (惟論見性). Nem beszélt (不論) a meditáció koncentrációjáról (禪定), a megszabadulásról (解脫 vimokṣa)."

宗曰： 『何不論禪定解脫？』

Zon így válaszolt (宗曰): "Miért nem beszélt a meditáció koncentrációjáról és a megszabadulásról (何不論禪定解脫)?"

能曰： 『為是二法，不是佛法。佛法是不二之法。』

Hui Neng válaszolt (能曰): Mert az két Dharma [tanítás] (為是二法), nem Buddhadharma (不是佛法). Buddhadharma nem kettő Dharma (佛法是不二之法).

宗又問： 『如何是佛法不二之法？』

Zong újra kérdezett (宗又問): "A Buddhadharma miért nem kettős (advaya) (如何是佛法不二之法) [ld.: két Dharma, advaya]"

惠能曰： 『法師講《涅槃經》，明佛性，是佛法不二之法。如高貴德王菩薩白佛言： 「犯四重禁、作五逆罪，及一闡提等，當斷善根佛性否？」

Hui Neng így válaszolt (惠能曰): "A Dharma Mester [Yin Zong] magyarázza a Nirvana Szútrát (法師講《涅槃經》 ~Maháparinirvána Szútra), a Buddha természet (明佛性 buddhadhātu) az a Buddhadharma, mely nem kettős (是佛法不二之法). Mint Gao Gui De Wang Bodhisattva megkérdezte Buddhát (如高貴德王菩薩白佛言): "Megszegve a Négy Tilalmat (犯四重禁), elkövetni az Öt Nagy Bűnt (作五逆罪 pañca-ānantarya-karma), elérni a meg-nem-világosodni-vágyó állapotát, stb... (及一闡提 icchantika, ... 等), kiírtják-e a Jóság Gyökereit és a Buddha-természetet [önmagukból] (當斷 善根 kuśalamūla 佛性 buddhadhātu 否).

佛言： 「善根有二：一者常，二者無常，佛性非常非無常，是故不斷，名為不二。一者善，二者不善，佛性非善非不善，是名不二。蘊之與界，凡夫見二，智者了達其性無二，無二之性即是佛性。」』

Buddha válaszolt (佛言): "A Jóság Gyökere (kuśalamūla) kettős (善根有二): először is állandó (一者常), másodszor nem-állandó (二者無常 anitya), A Buddha-természet (佛性) sem állandó (非常), sem nem-állandó (非無常), ezt nevezzük folytonosnak (是故不斷), és ez nevezhető a "nem-kettősségnek" (名為不二). Először is erényes (一者善), másodszor nem-erényes (二者不善, akusala), a Buddha-természet sem erényes, sem nem-erényes (佛性非善非不善 是名不二) A személyiség és a tudattényezők miatt a hétköznapi emberek látják csak a kettőséget (蘊之與界 凡夫 pṛthagjana 見二), a bölcsek [megvilágosododttak] érik a nem-kettősséget (智者了達其性無二), a nem-kettősség természete (無二 advaya 之性即是) a Buddha-természet (佛性 buddhadhātu).

印宗聞說，歡喜合掌，言：

Yin Zong hallva a választ (印宗聞說), megörült, s kezét összetéve (歡喜合掌) mondta (言):

『某甲講經，猶如瓦礫; 仁者論義，猶如真金。』

"Szútramagyarázatom értéktelen (某甲講經), akár a törmelék (猶如瓦礫); e könyörületes személy - upaseda (仁者論義 upadeśa), nagyon egyszerű, igaz és arany (猶如真金)"

於是為惠能剃髮，願事為師。惠能遂於菩提樹下，開東山法門。

Ezután Hui Neng haját levágta, remélve hogy Mestere lesz (於是為惠能剃髮, 願事為師). Hui Neng a Bodhi Fa alatt ülve (惠能遂於菩提樹下), tanítva a DongShan Dharma Kapuját [tanait] (開東山法門 dharmaparyāya).

[0350a02] 「惠能於東山得法，辛苦受盡，命似懸絲。今日得與使君、官僚、僧尼、道俗同此一會，莫非累劫之緣，亦是過去生中供養諸佛，同種善根，方始得聞如上頓教得法之因。教是先聖所傳，不是惠能自智。願聞先聖教者，各令淨心，聞了各自除疑，如先代聖人無別。」

Hui Neng a Dongshan-ban kapta meg a Dharmát (惠能於東山得法), kemény helyzetben / veszélyben volt mindig (辛苦受盡), élete akár a felfüggesztett selyemszál (命似懸絲). Ma találkozott e hivatalonokokkal (今日得與使君), bürokratákkal (官僚) buddhista szerzetesekkel (僧尼) s világi követőkkel e gyülekeztben (道俗同此一會), se nem-fáradva, előző életek és különböző Buddhák felé tett áldozatok karmájának erejétől (亦是過去生中供養諸佛), öröklődtek a Jóság Gyökerei (同種善根 kuśalamūla), ezen okoktól függően lehetséges, hogy e rejtett tanításról hallhatunk, megalapozva a Dharma megértését (方始得聞如上頓教得法之因). E tanítást az ősidők szentjei [pátriárkák] adták át (教是先聖所傳), nem Hui Neng bölcsessége (不是惠能自智). Remélve, hogy hallható az ősi szentek tanítása (願聞先聖教者), mely a tiszta tudatot fedi fel (各令淨心), meghallva ezt szabaduljanak meg minden kétségtől (聞了各自除疑), mint először az ősidők szentjei is elhagyták [azokat] (如先代聖人無別).

[0350a07] 一眾聞法, 歡喜作禮而退

Mindenki hallva a Dharmát (一眾聞法), örömmel telve tisztelettel meghajolt és visszavonult (歡喜作禮而退).

Javasolt irodalom és források

1. Foguang Dacidian (Buddha's light dictionary, 佛光大辭典)
2. Dictionary of Chinese Buddhist Terms (中英佛學辭典)
3. Online Buddhist Dictionary (在線佛學辭典).
4. Dajian Huineng (大鑒惠能) @ Wikipedia
5. Mahāyāna Mahāparinirvāṇa Sūtra (大般涅槃經) @ Wikipedia

❀ ❀ ❀

Köszönetet mondunk minden barátunknak, mindazon szerzőknek, tanítóknak, buddhistáknak és harcművészeknek, akik hozzájárultak a harcművészet-történeti-, buddhista-, bölcseleti és egyéb tanításokkal, írásokkal, tanulmányokkal, jegyzetekkel minden érző lény tanításához és tanulásához. Buddhák és Mesterek tanításait megosztani érdem, mindezen érdemeket felajánljuk az összes Buddháknak. A Xing Long Tang elfogulatlan, pártatlan, szektarianizmustól mentes elv alapján törekszik a Dharmát, a Chan hagyományvonal tanítását, a harcművészeti stílusok történeteit megosztani. 武林一家! 阿弥陀佛!

各位朋友, 作者, 老师, 佛教徒和功夫爱好者, 请允许我向你们表示感谢, 感谢你们一直以来用功夫, 历史, 佛教, 哲学和各类教学, 文章, 研究和教义, 对教学和学习的支持。分享佛教和大师的教义非常有价值, 我们以此恭敬诸佛。《醒龙堂》 将依据不偏依, 不分宗派的原则努力分享佛法, 传承佛教思想和传统功夫。

magyar nyelvre fordította Yao Dong jushi 翻译: 耀东居士 @ Xing Long Tang | 2018.07 v1; első kiadás
Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 licenc alkalmazásával | 署名-非商业性使用-禁止演绎 4.0 国际
Ha hibákat, megjelenési vagy egyéb problémákat találsz, írj nekünk: master [at] rgm [pont] hu

武林一家 |

❀ vissza | ❀ index | ❀ jegyzetek és publikációk | ❀ Pu Ji Chan Templom 普济寺 facebook oldala - Kövess minket itt is!

XING LONG TANG 醒龙堂 中国武术研究会 | Honorary President: ZHANG ERYU Grandmaster | Master: XIAO FENG | Contact us: master [at] rgm.hu Member of Hungarian Traditional Gong-Fu and Wushu Federation | HQ & Cultural Xchange: CHINESE ART CENTER 匈中文化交流中心. Your use of this website is subject to, and constitutes acknowledgement and acceptance of, our Terms & Conditions @ 1995-2017 How you may Enhance your Health, Combat Efficiency, Mental Freshness and Spiritual Joy through autentic Gong Fu and Chan Teachings