Buddha előadja a Sem Növelés Sem Csökkentés Szútráját 《佛說 不增不減經》 Anunatva-Apurnatva-Nirdeśa ❀ ❀ T16n0668_001 佛說不增不減經 第1卷 CBETA 電子佛典集成 » 大正藏 (T) » 第 16 冊 » No.0668 | magyar fordítás: Yao Dong jushi 翻译: 耀东居士 kínai nyelvre fordította az északi Yuan Wei időszakában az indiai Tripitaka Mester, Bodhiruci - 元魏北印度三藏菩提流支 譯 ❀ ❀ ❀ [0466a13] 如是我聞: Így (如是) hallottam (我聞): [0466a13] 一時,婆伽婆住王舍城耆闍崛山中,與大比丘眾千二百五十人俱,諸菩薩摩訶薩無量無邊不可稱計。 Egyszer (一時), Bhagavan (婆伽婆 Buddha) Rājagrha városnál (王舍城) tartózkodott a Gṛdhrakūṭa hegyen (耆闍崛山), együtt (與) a nagy bhikṣu-kal és számtalan 1250 követővel (眾千二百五十人), mindenféle bodhisattva mahāsattva -val (諸菩薩摩訶薩), számtalan (無量) határtalanul (無邊) elképzelhetetlen számban (不可稱計). [0466a16] 爾時慧命舍利弗,於大眾中即從坐起,前至佛所,到已頂禮佛足,退坐一面,合掌白佛言: Akkor (爾時), Śāriputra Testvér (慧命舍利弗), e gyülekezetben (於大眾中) azonnal (即) székéből felemelkedett (從坐起), Buddha elé állt (前至佛所), megérkezvén leborult (到已頂禮) Buddha lábánál (佛足, buddhapāda), visszavonult (退), leült egyik oldalára (坐一面), tenyerét összetéve (合掌), kérdezve Buddhát (白佛), szólt (言): 「世尊!一切眾生從無始世來,周旋六道,往來三界,於四生中輪迴生死,受苦無窮。 Magasztos! (世尊)! Minden érző lény (一切眾生) kezdet-nélkülitől fogva (從無始) világra jönnek (世來) egymással keveredve Hat Úton (周旋六道, A Létezés Hat Világa) jőve és menve (往來) a Három Világban (三界, trailokya) a születés négy típusában (於四生中) lévő élet és halál ciklusában (輪迴), a saṁsāra-ban (生死) végnélküli szenvedésben (受苦無窮). 世尊!此眾生聚, 眾生海,為有增減?為無增減?此義深隱,我未能解。若人問我,當云何答?」 Magasztos! (世尊)! Ezen érző lények tömegén (此眾生聚), érző lények óceánján (眾生海) létezik a növekedés vagy csökkenés (為有 增減)? [Létezik a] Növekedés-, csökkenés-nélküliség? (為無增減) Ennek átérzése mélyen rejtett (此義深隱), én nem tudom megérteni (我未能解) ezt. Ha egy ember kérdez engem (若人問我), hogyan válaszoljak (當云何答)? [0466a21] 爾時世尊告舍利弗: Ekkor (爾時) a Magasztos (世尊) ezt mondta Śāriputra -nak(告舍利弗): 「善哉,善哉!舍利弗!汝為安隱一切眾生,安樂一切眾生,憐愍一切眾生,利益一切眾生,饒益安樂一切眾生, 諸天人故,乃能問我是甚深義。 Nagyon jó (善哉), nagyon jó (善哉)! Śāriputra (舍利弗)! Te (汝) békét akarsz (汝為安隱) minden érző lénynek (一切眾生), békét és boldogságot (安樂) minden érző lénynek (一切眾生), együttérzést (憐愍) minden érző lénynek (一切眾生), érdemet (利益) minden érző lénynek (一切眾生), béke és boldogság nyereségét (饒益安樂) minden érző lénynek (一切眾生), mint Déváknak (istenek) és embereknek (諸天人) csak (乃) [ezért] vagy képes kérdezni tőlem (能問我) ilyen mély jelentésről (能問我是甚深義) . 舍利弗!汝若不問如來, 應供, 正遍知如是義者,有多過咎。 Śāriputra (舍利弗), te ha (汝若) nem kérdezed (不問) a Tathāgata-t (如來), a Méltót (應供), az Igazság Mindentudóját (正遍知) Samyak-Saṁbuddha-t, így (如是) enek értéséről/átérzéséről (義), létesül (有) sok szerencsétlenség (多過咎). 所以者何?於現在世及未來世,諸天人等一切眾生,長受衰惱損害之事,永失一切利益安樂。 Miért (所以者何)? A jelen világban (於現在世) és az eljövendő világban (未來世) istenek (天, deva), emberek (人) minden érző lény (一切眾生) hosszú szenvedéssel, hanyatlással és gyűlölettel (長受,衰,惱) fertőzött (損害) dolgok (之事) /miatt/ örökké (永) elveszítené (失) minden előnyét (一切利益) a békének és az örömnek (安樂). 舍利弗!大邪見者,所謂見眾生界增, 見眾生界減。 Śāriputra (舍利弗), nagyon helytelen nézet (大邪見), megnevezni (所謂) a látását (見) az érző lények világának növekedésének (眾生界增), a látását (見) az érző lények világának csökkenésének (眾生界減). 舍利弗!此大邪見諸眾生等,以是見故,生盲無目,是故長夜妄行邪道,以是因緣,於現在世墮諸惡趣。 Sáriputra (舍利弗)! Ezen (此) nagyon helytelen szemléletű; (大邪見) mindenféle érző lények (諸眾生) stb… (等) [akik] így látnak (以是見故), szem nélkül születnek (生盲無目), ebből adódóan (是故) hosszú éjszakában (長夜) arrogánsan cselekednek (妄行) a helytelen úton (邪道). Ebből az okból (以是) okok és okozatok (因緣) [miatt], jelenlegi világukban (於現在世) elsüllyednek a különféle gonosz ujjászületésben (墮諸惡趣) . 舍利弗!大險難者,所謂取眾生界增堅著妄執, 取眾生界減堅著妄執。 Śāriputra (舍利弗)! Nagyon veszélyes nehézség/kockázat (大險難) melyet (者) úgy hívnak (所謂) megragadni/sóvárogni (取 upādāna) az érző lények világának (眾生界) növekedésének (增) hajthatatlan (堅) helytelen nézetéhez való ragaszkodásához (妄執, ditth upādāna), megragadni/sóvárogni (取 upādāna) az érző lények világának (眾生界) csökkenésének (減) hajthatatlan (堅) helytelen nézetéhez való ragaszkodásához (妄執). 舍利弗!此諸眾生堅著妄執,是故長夜妄行邪道,以是因緣,於未來世墮諸惡趣。 Śāriputra (舍利弗), azon érző lények (此諸眾生) [akik] hajthatatlanok (堅) helytelen nézetükhöz való ragaszkodásukban (妄執), így (是故) hosszú sötét éjszakán / hosszú szenvedésben (長夜) szándékosan járnak a helytelen úton (妄行邪道), és így (以是) ok és okozat (因緣 nidāna) az eljövendő világban [következő életük világában] (於未來世) degenerálódnak (墮) mindenféle (諸) gonosz ujjászületésben (惡趣). [0466b08] 「舍利弗!一切愚癡凡夫,不如實知一法界故, 不如實見一法界故,起邪見心,謂眾生界增, 眾生界減。 Śāriputra (舍利弗), minden (一切) bolond (愚癡) közönséges lény (凡夫, pṛthagjana), nem azonos (不如) igazságot (實) tudván (知) az egy Dharma Birodalommal (一法界Dharmadhātu) ebből adódóan (故) felkeltik (起) a helytelen nézet tudatát (邪見心), megnevezve (謂) az érző lények birodalmának növekedését (眾生界增), az érző lények birodalmának csökkenését (眾生界減). 舍利弗!如來在世,我諸弟子不起此見。 Śāriputra (舍利弗), amikor a Tathāgata a világban van (如來在世), a tanítványaim (我諸弟子) nem keltik fel (不起) ezeket a nézeteket (此見). 若我滅後,過五百歲,多有眾生愚無智慧,於佛法中雖除鬚髮, 服三法衣現沙門像,然其內無沙門德行。如是等輩,實非沙門自謂沙門,非佛弟子謂佛弟子,而自說言: Parinirvāṇa-m után (若我 滅後 Buddhák Nirvāṇaja) után, ötszáz év elteltével (過五百歲), lesz sok érző lény (多有眾生) bolond (愚), bölcsesség-nélküli (無智慧prajñā), a Buddhadharmában (於佛法中) habár (雖) eltávolítják a hajukat és szakállukat (除鬚髮), viselik a Dharma Három Felfogásának ruháját (服三法衣), megjelenítve śramaṇa (szerzetes) látszatát (現沙門像), így önmagukban (然其內) śramaṇa erkölcs és magatartás nélküliek (無沙門德行). Ezek, s a többi generáció (如是等輩) igazán nem śramaṇa -k (實非沙門), de önmagukat nevezik śramaṇa -nak (自謂沙門), sem Buddha tanítványai (非佛弟子), de hívják (önmagukat) Buddha tanítványainak (謂佛弟子), és önmagukról mondva így szólnak (而自說言): 『我是沙門,真佛弟子。』 "Én śramaṇa vagyok (我是沙門), a Buddha igaz tanítványa (真佛弟子)." 等人,起增減見。何以故? Ilyen emberek (等人) felkeltik (起) a növekedés vagy a csökkenés nézetét (增減見). Miért (何以故)? 此諸眾生以依如來不了義經,無慧眼故, 遠離如實空見故, Mert ezek az érző lények (此諸眾生) így követik a Tathāgata -t (以依如來) nem átérezve / érezve / értve a szútrát (不了義經), bölcsesség-szem-nélkül (無慧眼) ebből adódóan (故) messze vannak (遠離) az valódi természetű (如實, tathatā / ilyenség-, ahogy a dolgok vannak) üresség meglátásától (空見), ebből adódóan (故) 不如實知如來所證初發心故, nem valódi természetet / ilyenséget (不如實) tudván (知) a Tathāgata (如來) tulajdonképpen (所) bizonyít (證, adhigama) kezdeti (初) bodhicitta cselekedetéről (發心), ebből adódóan (故) 不如實知修集無量菩提功德行故, nem valódi természetet / ilyenséget (不如實) tudván (知) a kiművelt (修, bhāvanā ), gyűjtött (集), határtalan (無量, apramāṇa) Bodhi (菩提) érdemek (功德, guṇa) létrehozásáról (行), ebből adódóan (故) 不如實知如來所得無量法故, nem valódi természetet / ilyenséget (不如實) tudván (知) a Tathāgata (如來) határtalan (無量, apramāṇa) Dharmájáról (法), ebből adódóan (故) 不如實知如來無量力故, nem valódi természetet / ilyenséget (不如實) tudván (知) a Tathāgata (如來) határtalan (無量, apramāṇa) erejéről (力), ebből adódóan (故) 不如實知如來無量境界故, nem valódi természetet / ilyenséget (不如實) tudván (知) a Tathāgata (如來) határtalan (無量, apramāṇa) birodalmáról (境界, viṣaya), ebből adódóan (故) 不信如來無量行處故, hitetlenül (不信) a Tathāgata (如來) határtalan (無量, apramāṇa) cselekvési tartományáról ("munkaterület" 行處 karmasthana) ebből adódóan (故) 不如實知如來不思議無量法自在故, nem valódi természetet / ilyenséget (不如實) tudván (知) a Tathāgata (如來) elképzelhetetlen (不思議) határtalan (無量, apramāṇa) szabadságáról/könnyedségéről a Dharmának (法 自在, isvara) ebből adódóan (故) 不如實知如來不思議無量方便故, nem valódi természetét / ilyenségét (不如實) tudván (知) a Tathāgata (如來) elképzelhetetlen (不思議) határtalan (無量, apramāṇa) ügyes / célszerű eszközeinek (方便, upāya), ebből adódóan (故) 不能如實分別如來無量差別境界故, nem képesek (不能) az ilyenséget (如實) elválasztani (分別) a Tathāgata (如來) határtalan (無量, apramāṇa) megkülönböztető (差別) birodalmáról (境界, viṣaya), ebből adódóan (故) 不能善入如來不可思議大悲故, nem képesek boldogan belépni (不能善入) a Tathāgata (如來) elképzelhetetlen (不思議) nagy könyörületébe (大悲), ebből adódóan (故) 不如實知如來大涅槃故。 nem valódi természetét / ilyenségét (不如實) tudván (知)a Tathāgata (如來) Mahāparinirvāṇa -ról (大涅槃). [0466b25] 「舍利弗,愚癡凡夫無聞慧故,聞如來涅槃起斷見滅見,以起斷想及滅想故,謂眾生界減,成大邪見極重惡業。 Śāriputra (舍利弗) (舍利弗), ostoba (愚癡) közönséges lények (凡夫, pṛthagjana) a hallás bölcsességétől mentességből (無 聞慧, śrutamayīprajñā) adódóan (故), hallva (聞) Tathāgata Nirvāṇa-ját (如來涅槃) felkeltik (起) a megtörés/elvetés nézetét (斷見 ~nihilism), a (el)pusztulás nézetét (滅見), így (以) felkeltik (起) megtörés/elvetés elképzelését (斷想, saṃjñā), (el)pusztutás elképzelését (滅想, saṃjñā), ebből adódóan (故) beszélnek (謂) az érző lények világának (el)pusztutásáról (眾生界減), megvalósítva (成) a nagyon helytelen nézet (大邪見) rendkívül súlyos gonosz karmáját (極重惡業). 復次舍利弗!此諸眾生依於減見復起三見,此三種見與彼減見不相捨離猶如羅網。何謂三見? Továbbá (復次) Śāriputra (舍利弗), ezek az érző lények (此諸眾生) az (el)pusztutás nézetében, alapján (依於減見) visszaállítják (復) felmerülését (起) három nézetetnek (三見), ez a háromfajta nézet (此三種見) és együtt (與) ezzel (彼) az (el)pusztutás nézetében (於減見) különböző (不相) elhagyás/feladás (捨離) mintha (猶如) halászháló (羅網) [lenne]. Melyik ez a három nézet (何謂三見)? 一者斷見,謂畢竟盡; Az első (一者) a Megtörés/Elvetés Nézete (斷見), nevezhető (謂) Összesség (amikor mindent elmondtak és megtettek / átv. "végső soron") Határának (畢竟盡). 二者滅見,謂即涅槃; A második (二者) az (el)Pusztutás Nézete (滅見), ami nevezhető (謂) Azonnali (即) Nirvānának (涅槃). 三者無涅槃見,謂此涅槃畢竟空寂。 A harmadik (三者) a Nirvāna-Nélküliség Nézete (無涅槃見), nevezhető (謂) ennek a (此) Nirvāna -nak (涅槃) Abszolút Üressége -nek (畢竟空寂, śūnyatā). 舍利弗!此三種見,如是縛, 如是執, 如是觸,以是三見力因緣故,展轉復生二種邪見,此二種見與彼三見,不相捨離猶如羅網。何謂二見?一者無欲見,二者畢竟無涅槃見。 Śāriputra (舍利弗)! Ez a háromfajta nézet (此三種見) így (如是) a Megkötés (縛), így (如是) a Megragadás (執), így (如是) a (érzelmi) Érintkezés/Kapcsolódás (觸, sparśa) így létezik (以是) a három nézet erejének (三見力) ok és okozata (因緣) ebből adódóan (故), a folyamatos változásban (展轉) újra létesül (復生) kétfajta (二種) helytelen nézet (邪見), ez a kétfajta nézet (此二種見) együtt (與) a három nézetben (彼三見) különböző (不相) az elhagyás/feladás (捨離) mintha (猶如) halászháló (羅網) [lenne]. Melyik ez a kettő nézet (何謂二見)? Az egyik (一者) a Vágytalanság Nézete (無欲見), a második (二者) Abszolút Nirvāna-nélküliség Nézete (畢竟無涅槃見) [0466c07] 「舍利弗!依無欲見復起二見,此二種見與無欲見不相捨離猶如羅網。何謂二見?一者戒取見,二者於不淨中起淨顛倒見。 Śāriputra (舍利弗)! A Vágytalanság Nézete (依無欲見) alapján (依), újra (復) felmerül (起) két nézet (二見). Ez (此) a kétfajta (二種) nézet (見) együtt (與) a Vágytalanság Nézetével (無欲見) különböző (不相) az elhagyás/feladás (捨離) mintha (猶如) halászháló (羅網) [lenne]. Mi a két nézet (何謂二見)? Az egyik (一者) az Etikai és Rituális Fölénybe Vetett Nézet (hit) (戒取見, śilavrataparāmarśa), a másik (二者) a tisztátalanságban (於不淨中) felmerülő (起) a Tisztátalant Tisztának Tekinteni Nézete (淨顛倒見) [0466c10] 「舍利弗!依畢竟無涅槃見,復起六種見,此六種見與無涅槃見不相捨離猶如羅網。何謂六見? Śāriputra (舍利弗), az Abszolút Nirvāna-nélküliség Nézete (畢竟無涅槃見) visszaáll (復) felmerülése (起) hatfajta nézetnek (六種見). Ez a hatfajta nézet (此六種見) együtt (與) az Abszolút Nirvāna-nélküliség Nézetével (畢竟無涅槃見) !!eltérő (不相, lakṣaṇa) azt elhagyás / feladás (捨離) mintha (猶如) halászháló (羅網) [lenne]. Mi ez a hat nézet (何謂六見)? 一者世間有始見,二者世間有終見,三者眾生幻化所作見,四者無苦無樂見,五者無眾生事見,六者無聖諦見。 Az első (一者) az Emberi Világnak Van Kezdete Nézet (世間有始見), a második (二者) az Emberi Világnak Van Vége Nézet (世間有終見), a harmadik (三者) az Érző Lények Átalakulásának Megtörténésének Nézete (眾生幻化所作見); a negyedik (四者) a Sem-Szenvedés-Sem-Boldogság Nézete (無苦無樂見), ötödik (五者) az Érző Lény-nélküli Dolgok Nézete (無眾生事見), a hatodik (六者) az Abszolút Igazság-nélküliség Nézete (無聖諦, paramārtha 見). [0466c15] 「復次舍利弗!此諸眾生依於增見,復起二見,此二種見與彼增見不相捨離猶如羅網。何謂二見? Továbbá (復次) Śāriputra (舍利弗)! Ezen minden érző lények (此諸眾生) Növekedés Nézetében levés miatt (依於增見) visszaáll (復) felmerülése (起) két nézetnek (二見). Ez a kétfajta nézet (此二種見) együtt (與) ezzel (彼) a Növekedés Nézettel (增見) eltérő (不相) az elhagyás/feladás (捨離) mintha (猶如) halászháló (羅網) [lenne]. Hogyan hívható e két nézet (何謂二見)? 一者涅槃始生見,二者無因無緣忽然而有見。 Az egyik (一者) a Nirvāṇa Létesülés-kezdetének Nézete (涅槃始生見), a másik (二者), Sem-Ok-Sem-Okozat Rejtett Létezés Nézete (無因無緣忽然而有見). 舍利弗!此二種見,令諸眾生,於善法中無願欲心, 勤精進心。舍利弗,是諸眾生,以起如是二種見故,正使七佛如來, 應, 正遍知次第出世為其說法,於善法中若生欲心, 勤精進心,無有是處。 Śāriputra (舍利弗)! Ez a kétfajta nézet (此二種見) vezet minden érző lényt (令諸眾生) az előnyös Dharmában (於善法中) remény-nélküli vágyódó tudattal (無願欲心). Śāriputra (舍利弗)! Minden érző lény (是諸眾生) így (以) felkelti (起) eképp (如是) kétfajta nézetet (二種見) még ha !!Főmegbízott (正使) Hét Buddha (七佛 saptatathāgata) Tathāgata (如來), az Igazság Mindentudója (正遍知) folyamatosan (次第) jönnének világra (出世) tanítani Dharmájukat (其說法), az előnyös Dharmában (於善法中) mint a vágyódó tudat létesülése/születése (若生欲心). [0466c23] 「舍利弗,此二種見乃是無明諸惑根本,所謂涅槃始生見,無因無緣忽然而有見。 Śāriputra (舍利弗)! Ez a kétfajta nézet (此二種見) lesz csak (乃是) a Nemtudás (無明, avidyā) minden kétség (諸惑, kleśa) alapja/gyökere (根本mūla), úgynevezett (所謂) Nirvāṇa Létesülés-kezdetének Nézete (涅槃始生見), a Sem-Ok-Sem-Okozat Rejtett Létezés Nézete (無因無緣忽然而有見). [0466c25] 舍利弗,此二種見,乃是極惡根本大患之法。 Śāriputra (舍利弗)! Ez a kétfajta nézet (此二種見) lesz csak (乃是) extrém gonosz (極惡) gyökérré (根本), [lesz csak] a Dharma nagy betegsége (大患之法) [0466c26] 「舍利弗,依此二見起一切見,此一切見與彼二見不相捨離猶如羅網。一切見者,所謂若內若外,若麁若細若中種種諸見。 Śāriputra (舍利弗)! Ezen két nézet miatt (依此二見) merül (起) fel minden nézet (一切見), minden nézet (此一切見) együtt (與) ezzel a két nézettel (彼二見) eltérő (不相, lakṣaṇa) az elhagyás/feladás (捨離) mintha (猶如) halászháló (羅網) [lenne]. Minden nézetből (一切見) adódóan (故), úgynevezett (所謂) mint belsők és mint külsők (若內若外), mint durvák (若麁), mint finomak (若細), mint közepesek (若中) számtalan fajta különféle nézetek (種種諸見). [0466c28] 「所謂增見, 減見,舍利弗!此二種見依止一界,同一界合一界。一切愚癡凡夫,不如實知彼一界故, 不如實見彼一界故,起於極惡大邪見心,謂眾生界增, 謂眾生界減。」 Úgynevezett (所謂) Növekedés Nézet (增見), Csökkenés Nézete (減見) Śāriputra (舍利弗)! Ez a kétfajta nézet (此二種見) !!követ (依止) egy világot (一界) együtt [van] egy világgal (同一界) azonos a világgal (合一界). Minden (一切) ostoba, közönséges ember (愚癡凡夫, pṛthagjana) nem valódi természetet / ilyenséget (不如實) tudván (知) ezen egy világról (彼一界), nem valódi természetet / ilyenséget (不如實) látván (見) ezen egy világról (彼一界), felkeltik (起) e rendkívüli gonoszságban (於極惡) nagyon helytelen szemléletű tudatuk (大邪見心), mondható (謂) az érző lények világának növekedését (眾生界增), mondható (謂) az érző lények világának csökkenését (眾生界減). [0467a04] 爾時,慧命舍利弗白佛言: Ekkor (爾時) Śāriputra (舍利弗) ezt mondta Buddhának (白佛言): 「世尊!何者是一界?而言一切愚癡凡夫,不如實知彼一界故, 不如實見彼一界故,起於極惡大邪見心,謂眾生界增, 謂眾生界減。」舍利弗言:「善哉世尊!此義甚深,我未能解。唯願如來為我解說,令得解了。」 Magasztos (世尊)! Hogy/miért van Egy Világ (何者是一界)? Mit mondhatok (而言) minden (一切) ostoba közönséges embernek (愚癡凡夫) kik nem valódi természetet / ilyenséget (不如實) tudván (知) ezen egy világról (彼一界), épp ezért (故), nem valódi természetet / ilyenséget (不如實) látván (見) ezen egy világról (彼一界), épp ezért (故), felkeltik (起) e rendkívüli gonoszságban (於極惡) nagyon helytelen szemléletű tudatuk (大邪見心), mondják (謂) az érző lények világának növekedését (眾生界增), mondják (謂) az érző lények világának csökkenését (眾生界減). Śāriputra így szólt (舍利弗言): Nagyon jó Magasztos (善哉世尊)! Ez a jelentés/átérzés nagyon mély (此義甚深), nekem nem sikerül megoldanom (我未能解). Csak (唯) kívánom a Thatagata-tól (願如來), fejtse ki ezt nekem (我解說), s ebből az okból megértsem (令得解了). [0467a10] 爾時世尊告慧命舍利弗: Ekkor, (爾時) Bhagavān (世尊) azt mondta Śāriputra Testvérnek (慧命舍利弗): 「此甚深義,乃是如來智慧境界,亦是如來心所行處。 Ez (此) nagyon mély jelentés (甚深義), csak a (乃是) Tathāgata (如來) Bölcsesség (智慧, prajñā) Birodalma (境界, viṣaya), valamint/is (亦是) a Tathāgata (如來) Mentális Tényezők (心所 caitasika) tárgya (行處, karmasthana). 舍利弗!如是深義,一切聲聞, 緣覺智慧所不能知, 所不能見,不能觀察,何況一切愚癡凡夫而能測量?唯有諸佛如來智慧,乃能觀察知見此義。 Śāriputra (舍利弗)! Így e mély jelentés (如是深義), minden (一切) Śrāvaka (聲聞) és Pratyekabuddha (緣覺) bölcsességével (智慧) képtelenek tudni (不能知), képtelenek látni (不能見), vagy képtelenek megfigyelni (不能觀察), mi több (何況) minden (一切) ostoba közönséges ember (愚癡凡夫) is (而) képes (能) felmérni/meghatározni (測量)? Csak (唯) Buddha-Tathàgaták (佛如來) bölcsességükkkel (智慧) csak képesek (乃能) megfigyelni (觀察) tudni és látni (知見) ezt a jelentést (此義). 舍利弗!一切聲聞, 緣覺所有智慧,於此義中唯可仰信,不能如實知見觀察。 Śāriputra (舍利弗)! Így e mély jelentés (如是深義), minden (一切) Śrāvaka (聲聞) és Pratyekabuddha (緣覺) bölcsességével (智慧) képtelenek tudni (不能知), képtelenek látni (不能見), vagy képtelenek megfigyelni (不能觀察), mi több (何況) minden (一切) ostoba közönséges ember (愚癡凡夫) is (而) képes (能) felmérni/meghatározni (測量)? Csak (唯) Buddha-Tathàgaták (佛如來) bölcsességükkkel (智慧) csak képesek (乃能) megfigyelni (觀察) tudni és látni (知見) ezt a jelentést (此義). 舍利弗!甚深義者即是第一義諦,第一義諦者即是眾生界,眾生界者即是如來藏,如來藏者即是法身。 Śāriputra (舍利弗)! E legmélyebb jelentés (甚深義) a legmagasabb igazság (第一義諦, paramārtha), a legmagasabb igazság (第一義諦, paramārtha) ez (者) nevezetesen (即) az érző lények birodalma (眾生界). Az érző lények birodalma (眾生界者) ez (者), nevezetesen (即) a Tathāgatagarbha (如來藏, Tathāgata Tár, Buddha természet, Nyolcadik Tudat), és a Tathāgatagarbha (如來藏) ez (者), nevezetesen (即) a Dharmatest (法身, Dharmakāya). 舍利弗!如我所說法身義者,過於恒沙,不離不脫, 不斷不異不思議佛法如來功德智慧。 Śāriputra (舍利弗), Mint én mondom (如我所說) a Dharmatest jelentése (法身 Dharmakāya義) rendkívüli [~sok] mint (過於) Gangesz Homokja (恒沙), nem különbözik, nem távolodik (不離不脫), nem törik meg, nem különböző (不斷不異) elképzelhetetlen (不思議) Buddhadharma (佛法) Tathāgata (如來) érdeme (功德, guṇa) bölcsessége (智慧, prajñā). [0467a22] 「舍利弗!如世間燈,所有明色及觸,不離不脫。又如摩尼寶珠,所有明色形相,不離不脫。舍利弗!如來所說法身之義亦復如是,過於恒沙不離不脫, 不斷不異不思議佛法如來功德智慧。 Śāriputra (舍利弗)! Mint (如) az emberi világ lámpájának (世間燈) tulajdonképpen van fénye, színe (megjelenése) és (érzéki) érintkezése (所有明色及觸, sparśa), nem különbözik (不離) nem távolodik (不脫). Mint még (又如) a mani ékszernek [is] (摩尼寶珠), tulajdonképpen van fénye, színe (megjelenése) (所有明色) formai értelmezése (形相), nem különbözik (不離) nem távolodik (不脫). Śāriputra (舍利弗)!, Tathāgata magyarázata (如來所說) a Dharmatest jelentéséről (法身之義) szintén ilyen (亦復如是), rendkívüli [~sok] mint (過於) Gangesz Homokja (恒沙), nem törik meg nem különböző (不斷不異) elképzelhetetlen (不思議) Buddhadharma (佛法) Tathāgata (如來) érdeme (功德, guṇa) bölcsessége (智慧, prajñā). [0467a27] 「舍利弗!此法身者,是不生不滅法,非過去際, 非未來際,離二邊故; Śāriputra (舍利弗)! Ez (此) a Dharmatest (法身, Dharmakāya) nem létrejövő (不生, anutpāda ), nem megszűnő Dharma (不滅法), múlt-nélküli (非過去際), jövő-nélküli (非未來際), mert mentes e két oldaltól (離二邊) ebből adódóan (故). 舍利弗,非過去際者離生時故,非未來際者離滅時故。 Śāriputra (舍利弗), múlt-nélküli (非過去際) a születést elhagyó időből (離生時) ebből adódóan (故), jövő-nélküli (非未來際), elhagyva (el)pusztulás idejét (離滅時) ebből adódóan (故). 舍利弗,如來法身常,以不異法故, 以不盡法故。 Śāriputra (舍利弗), a Tathāgata (如來) Dharmatest (法身, Dharmakāya) állandó (常), így (以) Nem Változó Dharma (不異法) ebből adódóan (故), így (以) Nem Végetérő Dharma (不盡法) ebből adódóan (故). 舍利弗!如來法身恒,以常可歸依故, 以未來際平等故。 Śāriputra (舍利弗), a Tathāgata (如來) Dharmatest (法身, Dharmakāya) örök (恒), így (以) mindig (常) menedékül vehető (可歸依) ebből adódóan (故), ezért (以) eljövendő időben (jövő) (未來際) egyenlő (平等) ebből adódóan (故). 舍利弗!如來法身清涼,以不二法故, 以無分別法故。 Śāriputra (舍利弗), a Tathāgata (如來) Dharmatest (法身, Dharmakāya) közömbös (清涼), ezért (以) nem kettős Dharma (不二法故) ebből adódóan (故), ezért (以) megkülönböztetés-nélküli (無分別, kalpanā) Dharma (法) ebből adódóan (故). 舍利弗,如來法身不變,以非滅法故, 以非作法故。 Śāriputra (舍利弗), a Tathāgata (如來) Dharmatest (法身, Dharmakāya) változatlan (不變), ezért (以) (el)pusztulás-nélküli Dharma (非滅法) ebből adódóan (故), ezért (以) létrehozás-nélküli (非作) Dharma (法) ebből adódóan (故). [0467b06] 「舍利弗!即此法身,過於恒沙無邊煩惱所纏,從無始世來隨順世間,波浪漂流,往來生死,名為眾生。 Śāriputra (舍利弗)! Ugyanis ezen (即此) Dharmatest (法身, Dharmakāya), rendkívüli [~sok] mint (過於) Gangesz Homokja (恒沙) határtalan (無邊) szenvedéssel (煩惱, kleśa) megkötve (纏), kezdet-nélkülitől (從無始) jőve (來), követve (隨順) az emberi világ (世間) hullámainak sodrát (波浪漂流), kapcsolódik [ide-oda / oda-vissza] a Saṃsāra -hoz (往來生死), mert nevezzük (名為) érző lényeknek (眾生) 舍利弗!即此法身,厭離世間生死苦惱,棄捨一切諸有欲求,行十波羅蜜,攝八萬四千法門,修菩提行,名為菩薩。 Śāriputra (舍利弗)! Ugyanis ezen (即此) Dharmatest (法身, Dharmakāya), undorral felhagy (厭離) az emberi világ (世間) születés és halál szenvedésével [Saṃsāra], dühével (生死苦, 惱), gyakorolja (行) a Tíz Pāramitā -kat (十波羅蜜), áthalad 84 000 (攝八萬四千) Dharma Kapun (法門, dharmaparyāya) fejlesztve (修, bhāvanā) a Bodhi gyakorlatát (菩提行), mert nevezzük (名為) Boddhisattvának (菩薩). [0467b11] 「復次舍利弗!即此法身,離一切世間煩惱使纏,過一切苦,離一切煩惱垢,得淨得清淨,住於彼岸清淨法中,到一切眾生所願之地,於一切境界中究竟通達,更無勝者;離一切障, 離一切礙,於一切法中得自在力,名為如來, 應, 正遍知。 Ezenkívül (復次) Śāriputra (舍利弗)! Ugyanis ezen (即此) Dharmatest (法身, Dharmakāya), elhagy minden emberi világi szenvedést (離一切世間煩惱), áthalad (過) minden szenvedésen (一切苦), elhagy (離) minden szenvedés szennyeződést (一切煩惱垢), eléri a tisztát (得淨), eléri a csendet (得清淨), létezik (住) a másik part (於彼岸 - Nirvāṇa) Csendjének Dharmájában (清淨法中), megérkezve (到) minden érző lény által kívánt földre (一切眾生所願之地), minden (Dharma)birodalomban (於一切境界, viṣaya中) eredmény (究竟) világos megértés (通達), (更無勝者), megváltoztatva a sikertelenséget (更無勝), elhagyva minden akadályt (離一切障), elhagyva minden nehézséget (離一切礙), minden Dharmában (於一切法中) elérve (得) a felszabadulás/megszabadulás erejét (自在力), mert nevezzük (名為) Tathāgata, a Samyak-Saṁbuddha -nak (如來, 應, 正遍知) 是故舍利弗!不離眾生界有法身,不離法身有眾生界;眾生界即法身,法身即眾生界。舍利弗!此二法者,義一名異。 Ezért (是故) Śāriputra (舍利弗)! Nem elhagyva (不離) az érző lények birodalmát (眾生界) létezik a Dharmatest (有法身, Dharmakāya), nem elhagyva (不離) a Dharmatestet (法身, Dharmakāya), létezik az érző lények világa (有眾生界); az érző lények birodalma (眾生界) pontosan ugyanaz (即) a Dharmatest (法身, Dharmakāya); a Dharmatest (法身, Dharmakāya) pontosan ugyanaz (即) az érző lények birodalma (眾生界). Śāriputra (舍利弗)! Ez a két dharma különböző név alatt ugyanazt jelenti (此二法者, 義一名異). [0467b20] 「復次舍利弗!如我上說,眾生界中亦三種法,皆真實如,不異不差。何謂三法? Továbbá (復次), Śāriputra (舍利弗)! Ahogy mondtam (如我上說), érző lények birodalmában (眾生界中) is (亦) három-féle Dharma (三種法). Mindegyik igaz valóság (皆真實如), nem szétválasztott és nem különböző (不異不差). Melyek e három Dharma (何謂三法)? 一者如來藏本際相應體及清淨法,二者如來藏本際不相應體及煩惱纏不清淨法,三者如來藏未來際平等恒及有法。 Az első (一者) a Tathāgatagarbha (如來藏) eredeti vaóságának (本際, bhūtakoṭi )megfelelelő (相應) manifesztáció (體, śarīra) és (及) tiszta Dharma (清淨法). A második (二者) a Tathāgatagarbha (如來藏) eredeti valóságának (本際, bhūtakoṭi ) nem megfelelelő (不相應) manifesztáció (體, śarīra) és (及) aggódásba-kötött, tisztátalan Dharma (煩惱纏不清淨法). A harmadik (三者) a Tathāgatagarbha (如來藏) eéjövendő időben is azonos (未來際平等) örökkévaló (恒) és (及) létező Dharma (有法). [0467b25] 「舍利弗當知,如來藏本際相應體及清淨法者,此法如實不虛妄,不離不脫智慧清淨,真如法界不思議法,無始本際來,有此清淨相應法體。 Śāriputra tudd (舍利弗當知), Tathāgatagarbha (如來藏) eredeti vaóságának (本際, bhūtakoṭi) megfelelelő (相應) manifesztáció (體, śarīra) és (及) tiszta Dharma (清淨法), ez a Dharma az igaz valóság (此法如實), nem illuzórikus (不虛妄), nem távozó (不離), nem menekülő (不脫) bölcsesség (智慧, prajñā) tisztaság (清淨), az elképzelhetetlen Dharma a tathatā birodalmából (真如法界不思議法), kezdetnélküli (無始) eredetei valóságból (本際bhūtakoṭi) származik (來), létezik ez (有此) megfelelelő Dharma (相應法) manifesztáció (體, śarīra). 舍利弗,我依此清淨真如法界,為眾生故,說為不可思議法自性清淨心。 Śāriputra (舍利弗), !!Én alapján (我依) ennek (此) a tiszta valódi olyanság Dharma Birodalma (清淨真如法界), mivel (為) az érző lények (眾生) ebből adódóan (故), elmondva (說為) elképzelhetetlen Dharmaként (不可思議法) az eredetei természete (自性, svabhāva) a tiszta tudatnak (清淨心). [0467c01] 「舍利弗當知,如來藏本際不相應體及煩惱纏不清淨法者,此本際來離脫不相應煩惱所纏不清淨法,唯有如來菩提智之所能斷。 Śāriputra tudd (舍利弗當知), Tathāgatagarbha (如來藏) eredeti valóságának (本際, bhūtakoṭi ) nem megfelelelő (不相應) manifesztáció (體, śarīra) és (及) aggódásba-kötött, tisztátalan Dharma (煩惱纏不清淨法) ez (此) eredeti valóság (本際, bhūtakoṭi ) eljövő (來) elhagyó (離) (脫) ennek nem megfelelelő (不相應) szenvedés (煩惱) megkötése a tisztátalan Dharmával (纏不清淨法), csak (唯) a létező (有) Tathāgata (如來) bodhi bölcsesség által (菩提智之所) képes megtörni (能斷). 舍利弗!我依此煩惱所纏不相應不思議法界,為眾生故,說為客塵煩惱所染自性清淨心不可思議法。 Śāriputra (舍利弗)! Én alapján (我依) ennek (此) az aggódással megkötött (煩惱所纏) ennek nem megfeleleő / nem releváns (不相應) elképzelhetetlen Dharma Birodalom (不思議, 法界 dharmadhātu), mint érző lények (為眾生) ebből adódóan (故), mondható (說), mint a szenvedés szennyezésének porszemei akár a látogatók (為客塵煩惱所染) az eredeti természetének (自性 svabhāva) tiszta tudatnak (清淨心) elképzelhetetlen (不可思議, acintya) Dharma (法) [0467c07] 「舍利弗當知,如來藏未來際平等恒及有法者,即是一切諸法根本,備一切法, 具一切法,於世法中不離不脫真實一切法,住持一切法, 攝一切法。 Śāriputra tudd (舍利弗當知), Tathāgatagarbha (如來藏) eredeti valóságának (未來際平等) örökkévaló (恒) és (及) létező Dharma (有法) éppen nevezetesen (即) mindenfajta Dharma (一切諸法 sarvadharma) gyökéralapja (根本, mūla), biztosít/készen tart (備) minden Dharmát (一切法), biztosít/ellát (具) minden Dharmát (一切法), a világi Dharmában (於世法中) nem hagyja el (不離) nem távolítja el (不脫) a valóság érzését (真實) minden Dharmának (一切法). Ez minden Dharma vezetője (住持一切法), minden Dharmát magába foglal (攝一切法). 舍利弗!我依此不生不滅常恒清涼不變歸依不可思議清淨法界,說名眾生。 Śāriputra (舍利弗)! Én alapján (我依) ennek (此) nem megszülető (不生, anutpāda) nem (el)pusztuló (不滅) állandó (常) változatlan (恒) hűvös (清涼) nem változó / konstans (不變) menedéket nyújtó (歸依) elképzelhetetlen (不可思議) tiszta (清淨) Dharmabirodalom (法界, dharmadhatu), mondom (說) nevezhető érző lénynek (名眾生). 所以者何? Tulajdonképpen így miért? (所以者何)? 言眾生者,即是不生不滅常恒清涼不變歸依不可思議清淨法界等異名,以是義故,我依彼法說名眾生。 Beszélni (言) érző lényről (眾生) ugyan az (即是) nem megszülető (不生, anutpāda) nem (el)pusztuló (不滅) állandó (常) változatlan (恒) hűvös (清涼) nem változó (不變) menedéket nyújtó (歸依) elképzelhetetlen (不可思議) tiszta (清淨) Dharmabirodalom (法界, dharmadhatu) máshogy nevezve (異名), ezért/ebből az okból (以是) a jelentés (義) ebből adódóan (故) Én alapján (我依) e Dharma (彼法) mondható (說) nevezhető (名) érző lénynek (眾生) [0467c14] 「舍利弗!此三種法皆真實如,不異不差。於此真實如不異不差法中,畢竟不起極惡不善二種邪見。何以故? Śāriputra (舍利弗)! Ez a háromféle Dharma (此三種法) minden valóság (皆真) olyansága (實如), nem különbözve, nem szétválva (不異不差). Ebben a valódi igazság olyanságának nem különbözőnem szétváló Dharmájában (於此真實如不異不差法中) összességében / végtére is (畢竟) nem merül fel (不起) extrém gonosz (極惡) rossz (不善, akuśala) kétfajta helytelen nézet (二種邪見) Miért (何以) ebből adódóan (故)? 以如實見故。所謂減見, 增見,舍利弗!此二邪見,諸佛如來畢竟遠離,諸佛如來之所呵責。 Így (以) az olyanság (如實, tathatā, igaz természet) nézete (見). Úgynevezett (el)pusztulás nézete (所謂減見), növekedés nézete (增見) Śāriputra (舍利弗)! Ez a két helytelen nézet (此二邪見) mindenféle (諸) Buddha-Tathāgata -t (佛如來) összességében / végtére is (畢竟) távol tart (遠離), mindenféle (諸) Buddha-Tathāgata (佛如來) gyötrelme (呵責). [0467c20] 「舍利弗!若有比丘, 比丘尼, 優婆塞, 優婆夷,若起一見, 若起二見,諸佛如來非彼世尊,如是等人非我弟子。 Śāriputra (舍利弗)! Léteznek bhiksu -k (若有比丘), a bhikṣuṇī -k (比丘尼), az upāsaka -k (優婆塞), upāsikā -k (優婆夷) felkeltve egy nézetet, felkeltve két nézetet (若起一見, 若起二見), mindenféle (諸) Buddha-Tathāgata -k (佛如來) nem lesznek Bhagavān (非彼世尊) [nem lesz az ami, nem lesz tisztelt, megbecsült], így ezek az emberek (如是等人) nem a tanítványaim (非我弟子) 舍利弗!此人以起二見因緣故,從冥入冥, 從闇入闇,我說是等,名一闡提。 Śāriputra (舍利弗)! Ez az ember (此人) így (以) kelti fel a két nézet ok-okozatát (起二見 因緣 nidāna), sötétségből a sötétségbe lépnek (從冥入冥), zártságból a zártságba lépnek (從闇入闇). Azt mondom többek közt (我說是等) nevük (名) icchantika (一闡提). 是故舍利弗!汝今應學此法,化彼眾生,令離二見,住正道中。 Ezért (是故) Śāriputra (舍利弗)! Te most (汝今) megtanulnod ezt a Dharmát (應學此法), átalakítsd az érző lényeket (化彼眾生), most hagyd el a két nézetet (令離二見), hogy élj a Helyes Útban (住正道中). 舍利弗!如是等法,汝亦應學,離彼二見,住正道中。」 Śāriputra (舍利弗)! Így ezt, - és a többi - Dharma-t (如是等法) neked is tanulnod kell (汝亦應學) elhagyva e két nézetet (離彼二見), hogy élj a Helyes Útban (住正道中). [0467c27] 佛說此經已,慧命舍利弗,比丘, 比丘尼, 優婆塞, 優婆夷,菩薩摩訶薩,及諸天, 龍, 夜叉, 乾闥婆, 阿修羅, 迦樓羅, 緊那羅, 摩睺羅伽, 人非人等,一切大眾,皆大歡喜,信受奉行。 Miután Buddha kijelentette ezt a sūtra-t (佛說此經已), Śāriputra Testvér (慧命舍利弗), bhikśu -k, (比丘) bhikṣuṇī -k (比丘尼), upāsaka-k (優婆塞) és upāsikā -k (優婆夷), valamint Bodhisattva-Mahāsattva -k (菩薩摩訶薩) és (及) Dévák (諸天), sárkányok (龍), yakṣa-k (夜叉), gandharva -k (乾闥婆), asura -k (阿修羅), garuḍa-k (迦樓羅), kiṁnara-k (緊那羅) és mahoraga -k (摩睺羅伽) az emberekkel s nem-emberekkel és mások (人非人等) együtt a Nagy Gyülekezetben (一切大眾) nagyon örültek (皆大歡喜), recitáltak és gyakortoltak / végezték a tanításokat (信受奉行). Rövid összefoglalás Az Anunatva-Apurnatva-Nirdesa, azaz a "Sem Növelés, Sem Csökkenés Szútrája" (佛說不增不減經) egy rövid Mahayana tanítás, amely a buddhista szútrák "tathagatagarbha" csoportjába tartozik. A szútra csak "Bu Zeng Bu Jian Jing" (不增不減經) néven létezik kínai nyelven az 525-ben keletkezett Bodhiruci ( 菩提流支) munkájaként. A Ratnagotravibhāga《究竟一乘寶性論》(a tathāgatagarbha irodalom összefoglalója) idéző szemelvények viszont bizonyítják, hogy már 400 előtt keletkezett. A szútra igen jelentős a Tathāgatagarbha (如來藏, buddha-természet, vagy a Nyolcadik Tudat) doktrinális közelsége miatt, akár a Srimala Sutra. A szútra arról a tanításról szól, melyet Buddha Śāriputra -nak tanított, hogy a Nirvana nem teljes üresség vagy a léteztés megszűnése, de a Buddha-természet Birodalma, amely a nem tervezett-, az összes teremtmény és érző lény örök, tiszta és örökös lényege. Buddha elvetette az elhibázott feltevéseket is, válaszolva arra a kérdésre, hogy lézetik-e a lények számának növekedése vagy csökkenése a hármas világban történő vándorolásuk során. Kifejezetten cáfolta azt az elképzelést, hogy a Nirvana egyfajta szétválasztás, a megsemmisítés vagy a nem-lét állapotát jelenti (csökkenés nézete), és azt az elképzelést, mely a valóságot jeleníti meg, amely a fenomenális élet felett vagy azon túl létezik, amely hirtelen ok nélkül felmerül (a növekedés nézete). A buddhatermészet doktrína fejlődése szorosan kapcsolódik a tathāgatagarbha -t (如來藏) fogalmához. Az Anunatva-Apurnatva-Nirdésában Buddha a tathāgatagarbha -t (如來藏) a Dharmadhatu -hoz (法界) (minden jelenség/Dharma legvégső, nem teremtett lényege) és a Dharmakāya (法身) tökéletes hibátlanságához (Buddha végső igazi természete) köti. [0467c07] … … 言眾生者,即是不生不滅常恒清涼不變歸依不可思議清淨法界等異名,以是義故,我依彼法說名眾生。 "Amit érző lénynek nevezek, az csak a végtelen, szilárd, tiszta és változástalan menedék egy másik elnevezése, amely mentes a keletkezéstől és az elmúlástól, a felfoghatatlan tisztaságú dharmadhátu" Beszélni (言) érző lényről (眾生) ugyan az (即是) nem megszülető (不生, anutpāda) nem (el)pusztuló (不滅) állandó (常) változatlan (恒) hűvös (清涼) nem változó (不變) menedéket nyújtó (歸依) elképzelhetetlen (不可思議) tiszta (清淨) Dharmabirodalom (法界, dharmadhatu) máshogy nevezve (異名), ezért/ebből az okból (以是) a jelentés (義) ebből adódóan (故) Én alapján (我依) e Dharma (彼法) mondható (說) nevezhető (名) érző lénynek (眾生) [0467b20] … … 一者如來藏本際相應體及清淨法,二者如來藏本際不相應體及煩惱纏不清淨法,三者如來藏未來際平等恒及有法。 Először a tathagatagarbha gyökerei tiszta tulajdonságokkal társulnak kezdettől fogva; másrészt a tathagatagarbha lényegében nem összekapcsolt a szennyezett tulajdonságokkal kezdettől fogva; harmadszor a tathagatagarbha változatlan azonosság az eljövendő időben … Az első (一者) a Tathāgatagarbha (如來藏) eredeti vaóságának (本際, bhūtakoṭi) megfelelelő (相應) manifesztáció (體, śarīra) és (及) tiszta Dharma (清淨法). A második (二者) a Tathāgatagarbha (如來藏) eredeti valóságának (本際, bhūtakoṭi ) nem megfelelelő (不相應) manifesztáció (體, śarīra) és (及) aggódásba-kötött, tisztátalan Dharma (煩惱纏不清淨法). A harmadik (三者) a Tathāgatagarbha (如來藏) eljövendő időben is ugyanaz (未來際平等) örökkévaló (恒) és (及) létező Dharma (有法). [0467b25] … … 此法如實不虛妄,不離不脫智慧清淨,真如法界不思議法,無始本際來,有此清淨相應法體。 … ez igaz és nem lenyűgöző, tiszta valóság, amely mentes a tudatosságtól való elválasztásától és kirekesztésétől, egy elképzelhetetlen Dharma (法), amely a Dharmadhatu (法界) … … ez a Dharma az igaz valóság (此法如實), nem illuzórikus (不虛妄), nem távozó (不離), nem menekülő (不脫) bölcsesség (智慧, prajñā) tisztaság (清淨), az elképzelhetetlen Dharma a tathatā birodalmából (真如法界不思議法), kezdetnélküli (無始) eredetei valóságból (本際bhūtakoṭi) származik (來), létezik ez (有此) megfelelelő Dharma (相應法) manifesztáció (體, śarīra). Javasolt irodalom és források 1. Foguang Dacidian (Buddha's light dictionary, 佛光大辭典) 2. Dictionary of Chinese Buddhist Terms (中英佛學辭典) 3. Online Buddhist Dictionary (在線佛學辭典). 4. ... 5. ... ❀ ❀ ❀ Köszönetet mondunk minden barátunknak, mindazon szerzőknek, tanítóknak, buddhistáknak és harcművészeknek, akik hozzájárultak a harcművészet-történeti-, buddhista-, bölcseleti és egyéb tanításokkal, írásokkal, tanulmányokkal, jegyzetekkel minden érző lény tanításához és tanulásához. Buddhák és Mesterek tanításait megosztani érdem, mindezen érdemeket felajánljuk az összes Buddháknak. A Xing Long Tang elfogulatlan, pártatlan, szektarianizmustól mentes elv alapján törekszik a Dharmát, a Chan hagyományvonal tanítását, a harcművészeti stílusok történeteit megosztani. 武林一家! 阿弥陀佛! 各位朋友, 作者, 老师, 佛教徒和功夫爱好者, 请允许我向你们表示感谢, 感谢你们一直以来用功夫, 历史, 佛教, 哲学和各类教学, 文章, 研究和教义, 对教学和学习的支持。分享佛教和大师的教义非常有价值, 我们以此恭敬诸佛。《醒龙堂》 将依据不偏依, 不分宗派的原则努力分享佛法, 传承佛教思想和传统功夫。 magyar nyelvre fordította Yao Dong jushi 翻译: 耀东居士 @ Xing Long Tang | 2018.07 v1; első kiadás Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 licenc alkalmazásával | 署名-非商业性使用-禁止演绎 4.0 国际 Ha hibákat, megjelenési vagy egyéb problémákat találsz, írj nekünk: master [at] rgm [pont] hu ❀ vissza | ❀ index | ❀ jegyzetek és publikációk | ❀ Pu Ji Chan Templom 普济寺 facebook oldala - Kövess minket itt is!
|