A Nagy Kocsi Összegzése - Mahāyānasaṃgraha 《攝大乘論本》

❀ ❀ ❀

總摽綱要分第一

Főbb pontok áttekintése - első

[0132c23] 阿毘達磨大乘經中，薄伽梵前，已能善入大乘菩薩，為顯大乘體大故說。謂依大乘，諸佛世尊有十相殊勝殊勝語：

Abhidharma Mahāyāna Szútrában (阿毘達磨大乘經), Buddha előtt állva, megmutatta a Nagy Jármű kiváló tulajdonságait, a Nagy Jármű tanításával összhangban beszélt. A Mahāyāna -ra támaszkodva minden Buddhának (佛世尊) tíz különleges szava/tanítása (十相殊勝殊勝語) van:

一者、所知依殊勝殊勝語；

Első, a megismerhetőre [kognitív objektumok] támaszkodás (所知依) különleges, rendkívüli szavak (殊勝殊勝語)

二者、所知相殊勝殊勝語；

Második, a megismerhetőre [kognitív objektumok] különleges, rendkívüli szavai (所知相殊勝殊勝語)

三者、入所知相殊勝殊勝語；

Harmadik, a megismerhető [kognitív objektumok] megjelenéseinek különleges, rendkívüli szavai (入所知相殊勝殊勝語)

四者、彼入因果殊勝殊勝語；

Negyedik, ezen belépés okainak és következményeinek (彼入因果) különleges, rendkívüli szavai (殊勝殊勝語)

五者、彼因果修差別殊勝殊勝語；

Ötödik, ezen belépés okainak és következményeinek művelésének különbözőségei (彼因果修差別) különleges, rendkívüli szavai (殊勝殊勝語)

六者、即於如是修差別中增上戒殊勝殊勝語；

Hatodik, e művelés különbözőségeiben megvalósuló kivételes erkölcsi gyakorlat / fogadalom (即於如是修差別中增上戒) különleges, rendkívüli szavai (殊勝殊勝語)

七者、即於此中增上心殊勝殊勝語；

Hetedik, ezen erkölcsi gyakorlatra támaszkodó felülmúlhatatlan tudat (即於此中增上心) [gyakorlásának] különleges, rendkívüli szavai (殊勝殊勝語)

八者、即於此中增上慧殊勝殊勝語；

Nyolcadik, ezen tudatra támaszkodó legfelsőbb megértés/bölcsesség (即於此中增上慧) különleges, rendkívüli szavai (殊勝殊勝語)

九者、彼果斷殊勝殊勝語；

Kilencedik, korábbi karma eredményeitől való megszabadulás (彼果斷) különleges, rendkívüli szavai (殊勝殊勝語)

十者、彼果智殊勝殊勝語。

Tizedik, a eredmények által létrejövő bölcsesség (彼果智) különleges, rendkívüli szavai (殊勝殊勝語)

由此所說諸佛世尊契經諸句，顯於大乘真是佛語。

Ezért minden Buddha, Magasztos (諸佛世尊) szútrájának minden mondata (經諸句) azt mondja, hogy a Nagy Jármű igazságai (大乘真) Buddha szavai (佛語).

[0133a05] 復次，云何能顯？ 由此所說十處，於聲聞乘曾不見說，唯大乘中處處見說，謂阿賴耶識，說名所知依體。

Továbbá (復次), hogyan bizonyítja ezt az itt összefoglalt értelmezés? Mert ezen tíz állapot/betekintés/tudati hely (處 ~abhibhāyatana) a kisebb járműben (聲聞乘 Śrāvaka-jármű, ~Śrāvakayāna) nem látható, csak csak a Nagy Járműben (大乘 ~ Mahayana) található meg, ez a raktár-tudat (阿賴耶識 ~ālayavijñāna), melyen minden [emberi és állati] test (體 ~śarīra) függ.

三種自性：一、依他起自性，二、遍計所執自性，三、圓成實自性，說名所知相體。

A háromfajta öntermészete (自性 ~tri-svabhāva): első a "másoktól függően felmerülő öntermészet" (依他起自性 ~parataṇtra-svabhāva), a második a "fogalmi konstrukciókhoz ragaszkodó öntermészet" (遍計所執自性 ~parikalpita-svabhāva), a harmadik "teljes tökéletesen igaz öntermészet" (圓成實自性 ~pariniṣpanna-svabhāva), melyet a a megismerhető jellemzőinek megtestesülésének (所知相體) nevezünk.

唯識性，說名入所知相體。

A csak-tudat természetét (唯識性) a megismerhető jellemzőinek megtestesülésébe való belépésnek hívjuk (入所知相體).

六波羅蜜多，說名彼入因果體。

a Hat Tökéletességet (六波羅蜜多) e belépés okainak és következményeinek megtestesülésének (彼入因果體) nevezünk.

菩薩十地，說名彼因果修差別體。

a Bodhiszattva Tíz Földjét (菩薩十地) ezen okok és következményeik művelés különbözőségeinek megtestesülésének (彼因果修差別體) nevezünk.

菩薩律儀，說名此中增上戒體。

Bódhiszattvák szabályait (菩薩律儀) az ebben [lévő] felsőbbrendű fogadalmak megtestesülésének (此中增上戒體) nevezünk.

首楞伽摩，虛空藏等諸三摩地，說名此中增上心體。

a Dharma Samadhijának szilárd megtartása (首楞伽摩 ~śūrajgama-samādhi), mint Akasagarbha Bodhisattva (虛空藏) stb... minden samadhi-ja az ebben [lévő] meditatív tudat megtestesülésének (此中增上心體) nevezünk.

無分別智，說名此中增上慧體。

a Nem Megkülönböztető Bölcsesség (無分別智) az ebben [lévő] meditatív bölcsesség megtestesülésének (此中增上慧體) nevezünk.

無住涅槃，說名彼果斷體。

A Nem Lokalizált Nirvanát (無住涅槃 ~apratisthitanirvana) a korábbi karma eredményeitől való megszabadulás megtestesülésének (果斷體) nevezünk.

三種佛身： 一、自性身，二、受用身，三、變化身，說名彼果智體。

a három fajta Buddha Test (佛身 ~buddhakāya): első, a dharmatest (自性身 ~Dharmakāya) [megj.: megtestesíti a megvilágosodás alapelvét és nincsenek korlátai], az örömtest (受用身 ~Saṃbhogakāya) [megj.: egy örömtest vagy egy tiszta fény megnyilvánulása] és az átalakulás test (變化身 ~Nirmāṇakāya) [megj.: vagy együttérzés-test, amely megmutatkozik a térben és az időben]. Ezt az következmények által létrejövő bölcsesség lényegének (彼果智體) nevezzük.

由此所說十處，顯於大乘異聲聞乘； 又顯最勝，世尊但為菩薩宣說。是故應知但依大乘，諸佛世尊有十相殊勝殊勝語。

Ezért beszélünk (由此所說) Tíz Érzéktartományról (十處 ~Āyatana), mely így megjelenik a Nagy Kocsiban (顯於大乘) és különbözik (異) a Śrāvaka [Kis] Kocsitól (聲聞乘 ~Śrāvakayāna); valamint megmutatva/megjelenítve (顯) fontosságát (最勝), melyet Buddha (世尊) Bodhiszattvák számára nyilvánosan tanított (菩薩宣說), ezért tudni kell, a Mahayana szerint minden Buddhának (佛世尊) Tíz Megjelenő Kiváló Rendkívüli Tanítása (十相殊勝殊勝語).

由此所說十處，於聲聞乘曾不見說，唯大乘中處處見說，謂阿賴耶識，說名所知依體。

Ezennel ezen Tíz Érzéktartomány (十處 ~Āyatana) a Kis Kocsiban (聲聞乘 ~Śrāvakayāna) nem látható, csak csak a Nagy Kocsiban található meg, ez az alaya tudatosság (阿賴耶識 ~ālayavijñāna), melyre minden emberi és állati test (體 ~śarīra) függ/támaszkodik.

[0133a18] 復次，云何由此十相殊勝殊勝如來語故，顯於大乘真是佛語，遮聲聞乘是大乘性？ 由此十處於聲聞乘曾不見說，唯大乘中處處見說。謂此十處，是最能引大菩提性； 是善成立； 隨順無違； 為能證得一切智智。

De hogyan lehet az, hogy ezen Tíz Megjelenő Kiváló Rendkívüli Tathāgata Tanítása (十相殊勝殊勝如來語) megjelenik (顯) a Mahayana Igazságában (於大乘真), Buddha szavai (佛語), a Kis Kocsit fedve (遮聲聞乘 ~Śrāvakayāna) a Mahayana természete? Mert ez a Tíz Érzéktartomány (十處 ~Āyatana) soha nem jelenik meg a Kis Kocsiban vagy annak szavaiban [tanításaiban] (於聲聞乘曾不見說), csak a Nagy Kocsiban (大乘 ~Mahāyāna) láthatóak, abban kommentálják őket (見說). Ezen Tíz Érzéktartományról szóló beszéd/tanítás (謂此十處) a legmagasabb bodhi természetet képes előhívni. Érvényesek, következetesek és logikailag meggyőzőek, hogy az érző lények elérjék el a mindentudást [Buddha tudását/bölcsességét] (一切智智 ~sarvajña-jñāta).

[0133a22] 此中二頌：

A két frázisban:

「所知依及所知相，彼入因果，彼修異，
三學，彼果斷及智，最上乘攝是殊勝。

此說此餘見不見，由此最勝菩提因，
故許大乘真佛語，由說十處故殊勝。」

A megismerhetőre [kognitív objektumok] (所知) támaszkodás (依)-, a megismerhető jelemzői (所知相), az oda való belépés okai és következményei (彼入因果), e művelés különbségei (彼修異)
három tanulás, ennek meggyőződése (果斷) és bölcsesség (智), a Legkiválóbb [Nagy] Jármű (最上乘) megértésének kiválósága (殊勝).

Ezen szavak (此說) ezen többletek (此餘) láhtaósága és nem láthatósága, ebben való Betekintés a megvilágosodás [bodhi] oka (菩提因).
Így a Nagy Jármű Igazsága (大乘真) Buddha szavai (佛語), mely(ek) e Tíz Érzéktartomány (十處) okán rendkívüli (殊勝).

[0133a28] 復次，云何如是次第說此十處？

Miért van ez a Tíz Érzéktartomány (十處) a fenti sorrendben?

謂諸菩薩於諸法因要先善已，方於緣起應得善巧。

Azért mutatják be őket így, mert [kezdeti gyakorlataikban] a Bodhisattvák (諸菩薩) minden Dharma (諸法) okait úgy vizsgálják, ahogy azok vannak, és e vizsgálat eredményeként a függő keletkezés (緣起) intelligens megértését kell kiváltaniuk.

次後於緣所生諸法，應善其相，善能遠離增益損減二邊過故。 次後如是善修菩薩應正通達，善所取相，令從諸障心得解脫。 次後通達所知相已，先加行位六波羅蜜多，由證得故應更成滿，增上意樂得清淨故。 次後清淨意樂所攝六波羅蜜多，於十地中分分差別，應勤修習； 謂要經三無數大劫。 次後於三菩薩所學，應令圓滿。既圓滿已，彼果涅槃及與無上正等菩提，應現等證。 故說十處如是次第。又此說中一切大乘皆得究竟。

Akkor (次後) minden Dharma keletkezésének okában (所生諸法) felismerik (應) csodálatos alapvető jellezőt (善其相), mely függően együtt keletkezik, mely a megértése révén elkülönülhetnek attól a két szélsőséges hibától, hogy a létet (létezés) oda tulajdonítják, ahol nincs, vagy a nem-létet (nem létezés) ott, ahol létezik. Akkor (次後) az ilyen csodálatos művelésben (如是善修) e Bodhisattvák (善修菩薩) felismerik (應) a valódi (正) áttörést (通達), elérve e jellemzőket (善所取相) [úgy, ahogy azok valójában vannak]. Ennek okán [ettől] elkülönítve minden gátló akadályt a felszabadulás elől (令從諸障心得解脫) Akkor (次後) behatoltak a megismerhető valódi tulajdonságaiba (所知相), elsőként a kiművelés útján (加行位 ~prayogamārga) gyakorolják a Hat Tökéletességet (六波羅蜜多), ezen törekvésüket követő okból (由證得故) megtisztítják azokat (應更成滿), így növelt boldogsággal (增上意樂得) tisztítják azokat (清淨故). Akkor (次後) a csendes boldogsággal (清淨意樂所) megvalósítva (攝) [] a Hat Tökéletességet (六波羅蜜多) a Bodhisattva Ösvény Tíz Földjén (十地) különböző körülményei között (分分差別) szorgalmasan (勤) gyakorolnak [művelik önmgukat] (修習 ~bhāvanā) három mérhetetlen Maha-kalpán [eon] ( 三無數大劫) keresztül. Akkor (次後) a Három Bódhiszattva Képzésben (三菩薩所學) megvalósítják [elérik] a teljességet (圓滿 ~paripūrṇa). A teljesség megvalósításának (既圓滿已) eredménye a megszűnés [állapota] (涅槃 ~nirvána) gyümölcse és ezzel együtt (與) a Legfelsőbb Felülmúlhatatlan Felébredés (無上正等菩提), Buddha vagy Bodhisattva mint élőlény jelenik meg (應現). Ez az a sorrend, amelyben el kell érniük ezt a Tíz Érzéktartományt (十處) az egymást követő műveléseken keresztül. A Nagy Kocsi ilyen sorrendben éri el teljes teliségét.

攝大乘論本所知依分第二

Mahāyānasaṅgraha [Mahayana elmélete] szerint a Megismerhető - második

[0133b12] 此中最初且說所知依，即阿賴耶識。世尊何處說阿賴耶識名阿賴耶識？謂薄伽梵於阿毘達磨大乘經伽他中說：

Először elmagyarázzuk, hogy a megismerhetőre támaszkodást (所知依) raktártudatnak (阿賴耶識 ~alaya-vijñåna) nevezik. Buddha hol beszélt a raktártudatról? Hol nevezte raktárnak? Az Abhidharma Mahāyāna Szútra (阿毘達磨大乘經) versében (伽) ezt mondta:

「無始時來界，一切法等依，
由此有諸趣，及涅槃證得。」

Kezdettelen időktől (無始時) lejövendő Világ(ok)ban (來界), minden Dharma (一切法) és minden [erre] támazkodik (依)
Ettől (由此) létezik (有) minden értelmezés (諸趣), és van [azokak] megszűnés (涅槃 ~Nirvāṇa).

[0133b17] 即於此中復說頌曰：

Majd ismét ebben a versben így beszélt:

「由攝藏諸法，一切種子識，
故名阿賴耶，勝者我開示。」

Ettől gyűlik össze (藏) az összes Dharma (諸法) elegye, össes magjának (一切種子 ~bija) tudatosságával (識)
Így nevezem Alaya -nak (阿賴耶) [raktártudat], megértéssel/sikeresen (勝) én ezt tanítottam (我開示).

[0133b20] 如是且引阿笈摩證。

Ezzel még kifejthetjük a szent művek (阿笈摩 ~āgama) kifejtéseit is vezethetjük

復何緣故此識說名阿賴耶識？

De [térjünk vissza arra, hogy] (復) miért, mi okból (何緣故) nevezte [Buddha] ezt a tudatosságot (識) raktártudatnak (阿賴耶識 ~ālayavijñāna)?

一切有生雜染品法，於此攝藏為果性故； 又即此識，於彼攝藏為因性故； 是故說名阿賴耶識。或諸有情攝藏此識為自我故，是故說名阿賴耶識。

Mert az összes létező szennyezett Dharmája [mentális állapotának eredménye] ebben elrejtve-, azok következményeinek természeteként (果性) tárolódik benne, valamint csak ez a tudatosság (又即此識) elrejtve-, azok okainak természeteként (因性) tárolódik benne, ezért (是故) nevezzük (說名) raktártudatnak (阿賴耶識 ~ālayavijñāna). Vagy (或), minden érző lény (有情) felhalmozódik (攝 ~samgraha) rejtetten e tudatosságban (藏此識) így létezvén "önmaga" (為自我故), ezért (是故) nevezzük (說名) raktártudatnak (阿賴耶識 ~ālayavijñāna).

[0133b25] 復次，此識亦名阿陀那識。此中阿笈摩者，如 《解深密經》 說：

Továbbá (復次), ezt a tudatot "fenntartó tudat" (阿陀那識 ~adana-vijñåna) tudatnak nevezik, ebben az Agama-ban mint a Mögöttes Jelentés Magyarázata Szútra (《解深密經》 ~saṃdhi-nirmocana-szútra) mondja:

「阿陀那識甚深細，一切種子如瀑流，
　我於凡愚不開演，恐彼分別執為我。」

A fenntartó tudat (阿陀那識 ~adana-vijñana) mély és finom (甚深細), összes maggal (一切種子) akár mint a vízesés (如瀑流) [áramlik].
Én közönséges tudatlanoknak (凡愚) nem tanítom, Mert megtestesítenék, ragaszkodnának hozzá mint "Én"-hez (恐彼分別執為我).

[0133b29] 何緣此識亦復說名阿陀那識？ 執受一切有色根故，一切自體取所依故。

Miért hívjuk ezt a tudatosságot fenntartó tudatnak (阿陀那識) is? Mert kisajátítja és fenntartja összes fizikai érzékszervéet (一切有色根) és mert ez a támasz az újjászületés összes tapasztalatának felvételéhez (一切自體取所依).

所以者何？有色諸根，由此執受，無有失壞，盡壽隨轉。又於相續正結生時，取彼生故，執受自體。是故此識亦復說名阿陀那識。

Miért van ez így? (所以者何？) Mert minden színes gyökér (有色諸根), amelyek(ből szrmazó) gondolatok megragadottak (由此執受), nem múlik el az élet végével (盡壽隨轉). Amikor ok és okozat folytán (相續) újjászületésekbe torkollik, képes előidézni és kialakítani a saját formáját. Következésképpen (是故) ezt a tudatosságot (此識) nevezhetjük fenntartó tudatnak (is) (阿陀那識 ~adana-vijñana)

[0133c05] 此亦名心，如世尊說： 「心意識三。」

Elmének/tudatnak (心 ~citta) is nevezik, mint [ahogyan] Buddha mondta: "Az elme (心) a gondolat (意) és az észlelés/tudatosság (識) három".

此中意有二種： 第一、與作等無間緣所依止性，無間滅識能與意識作生依止。

Itt a gondolatnak (意) két fajtája van (二種): az első, az "azonnal eltűnő gondolat" (等無間緣 ~samanantarapratyaya) mely az [érző lény] természetén múlik és nyugszik (依止性), végnéküli (無間 ~avīci) megszűnése e tudat megszűnése (滅識能) és ezzel együtt (與) mivel az értelmi tudatosság (意識) működésén [gondolkodás] múlik és nyugszik (依止). [ az azonnal eltűnő gondolat" (等無間緣 ~samanantarapratyaya) azért gondolat, mert ez a feltétele a vele szinergiában létrejövő későbbi gondolatnak, hiszen a tudatgenerálás támogatásának a gondolkodást tekintjük.]

第二、染污意與四煩惱恒共相應： 一者、薩迦耶見，二者、我慢，三者、我愛，四者、無明； 此即是識雜染所依。 識復由彼第一依生，第二雜染； 了別境義故。等無間義故，思量義故，意成二種。

A második, a beszennyezett gondolat (染污意) és ezzel együtt (與) a négy lelki gyötrelem (四煩惱 ~klesa) tartós (恒) közös jellemzői (共相): elsőként "a nézet vagy hiedelem, hogy létezik egy igazi Én" (薩迦耶見 ~sakkāyadiṭṭhi), másodszor az "önteltség" (我慢 ~ahamkara), harmadszor az "önszeretet" (我愛), negyedszer a "nem-tudás" (無明). Ezek név szerint a tudat beszennyeződésének (識雜染) támasza(i) (依).

A tudatosság továbbá követi (識復由彼) ezen első támasz létrejöttét (一依生) [első típusú gondolkodástől függően jön létre] a második [miatt] beszennyeződik (第二雜染); ebből kifolyólag különböztetik meg a dolgokat. A végnéküli (無間 ~avīci) érzékelés (義) okán-, a mérlegelés és megfontolás képzet-érzetei okán (思量義) két fajta a gondolat (意成二種).

[0133c12] 復次，云何得知有染污意？

Továbbá (復次), hogyan ismerhető meg (得知) viszonyunk (有染) egy ilyen beszennyezett gondolat (污意)?

謂此若無，不共無明則不得有，成過失故。 又五同法亦不得有，成過失故。 所以者何？

Beszélnünk kell erről a "valami-néküliségről" (無). A megkülönböztető (不共 ~āveṇika) tudatlanság (無明 ~avidyā) különben nem létezne (則不得有) a hiba [téveszmék] okának megvalósítása érdekében (成過失故). Valamint (又) az Öt [érzéki tudatnak] közös Dharmája (同法) sem létezhetne (亦不得有) a hiba [téveszmék] okának megvalósítása érdekében (成過失故). [Ha ez a megkülönböztető nem-tudás nem létezne, akkor lehetetlen lenne [a tudatlanságot] megszüntetni. Nem lenne kapcsolata az öt érzéki tudattal, mert ahogy az öt érzéki tudatnak is kell lennie a közös-, egyidejű támogatásnak, akkor lehetetlen lenne [a tudatlanságot] megszüntetni...] Miért? (所以者何)

以五識身必有眼等俱有依故。 又訓釋詞亦不得有，成過失故。 又無想定與滅盡定差別無有，成過失故。 謂無想定染意所顯，非滅盡定； 若不爾者，此二種定應無差別。 又無想天一期生中，應無染污成過失故，於中若無我執我慢。 又一切時我執現行現可得故，謂善、不善、無記心中； 若不爾者，唯不善心彼相應故，有我我所煩惱現行，非善無記。 是故若立俱有現行，非相應現行，無此過失。

Mert (以), Öt Tudatosság (五識) a test szükségszerű létező gyökerei (身必有眼) együttes létezésük a támasz oka (俱有依故). Ezzel egyidejűleg (又) a "gondolkodás" szó jelentése értelmetlen lenne, mely a hibák/téveszmék beteljesítéének oka (成過失故). Ezze egyidejűleg (又) nem lenne különbség a gondolkodás nélküli meditatív koncentráció (無想定) és (與) az észlelés és érzékelés megszüntetésének (滅盡定 ~nirodhasamāpatti) állapota között, mely a hibák/téveszmék beteljesítéének oka (成過失故). Bemutatva (謂) a gondolkodás nélküli meditatív koncentrációrót (無想定) mely a szennyezett gondolatokat (染意) jeleníti meg 顯 [szennyezett gondolatokban van jelen], de ezektől mentes (非) a észlelés és érzékelés megszüntetésének (滅盡定 ~nirodhasamāpatti) állapota. Ha nem ez lenne a különbségük (若不爾者), akkor ez a kétfajta (tudat)állapot (此二種定) azonos lenne (應無差別). Valamint (又) az Asamjnisattvah Mennyben (無想天) minden érző lény szennyeződések hiányában tökéletesedne (應無染污成過失), én-nélküliségben (無我 ~anātman) meghaladva a önteltséget (我慢 ~atmamana) Valamint (又) mindenkor (一切時) az énhez ragaszkodás (我執 ~atmagraha) erejében (現行) képes megjelenni a jóság (善 ~kusala), erénytelenség (不善 ~akuśala) és emléknélküli tudat (無記心中) Ha nem ez lenne a különbségük (若不爾者), csak a "beszennyezett tudat" (不善心) reagálna (相應), létezne (有) a "birtoklás felfogása" (我我所 ~mamakāra), szenvedés (煩惱 ~klesa) létrejövő megtestesülése (現行), de ezektől mentes (非) csodálatos emléknélküliség (善無記). Ezért (是故) ha megengedjük, hogy a két elme [előzmény és szennyezett] egyszerre létezzen, sem a különféle hatásokra reagálva (非相應現行), ezen hibáktól mentesen (無此過失).

XXX / innen-, ... XXX

[0133c23] 此中頌曰：

「若不共無明，及與五同法，
訓詞，二定別，無皆成過失；
無想生應無我執轉成過；
我執恒隨逐一切種無有。
離染意無有，二三成相違；
無此，一切處我執不應有。
真義心當生，常能為障礙，
俱行一切分，謂不共無明。」

A megkülönböztető nem-tudás (不共無明); és az öt érzéki dharma (五同法);
Utasítások (訓詞) két koncentráció (二定別); a gyökérelme értelmetlen állapota;
Az önbekapaszkodás hiánya a gondolkodás nélküli állapotokban a koncentráció időszakában, ami a kiáramlás hiányában felmerülne;
Az önmaga ragaszkodásának elmulasztása minden jóban, gonoszban és semleges [mentális] állapotban.
Ha nem lenne szennyezett elme, az első kettő nem létezne, az utóbbi három pedig ellentmondana.
Ha nem létezne, akkor az önmaga ragaszkodása nem merülne fel minden állapotban.
A magányos tudatlanság az okozó illuzórikus akadály
a valódi jelentésbe való rálátás felismerése, hogy ne merüljön fel,
és minden állapotban előfordul.

[0134a03] 此意染污故，有覆無記性，與四煩惱常共相應。如色無色二纏煩惱，是其有覆無記性攝，色無色纏為奢摩他所攝藏故； 此意一切時微細隨逐故。

Az gondolat (意), bár szennyezett, természete meghatározatlan állapotok közé tartozik, és mindig a négy téveszmének hatása alatt áll. Elhomályosult, de természete meghatározatlan, hasonló a forma és a formátlanság világának téveszméihez, mert e két világ szenvedélyei gátolják a nyugalom elérését. Az ilyen gondolatok minden egyes állapotban szüntelenül felmerülnek

[0134a07] 心體第三，若離阿賴耶識，無別可得。是故成就阿賴耶識以為心體，由此為種子，意及識轉。

Az tudat nem hivatkozik egy harmadik kategóriára ezen a raktártudaton (阿賴耶識) kívül. Ezért a raktártudat (阿賴耶識) kifejezésre jut a gondolkodásban-, és attól, mint magtól függően a többi tudat keletkezik.

何因緣故亦說名心？由種種法熏習種子所積集故。所以者何？由諸聲聞，不於一切境智處轉，是故於彼，雖離此說，然智得成，解脫成就，故不為說。若諸菩薩，定於一切境智處轉，是故為說。若離此智，不易證得一切智智。

Miért hívják ezt a gondolatot tudatnak (心 ~citta)? Mert mindenféle dharma (種種法) illatosítja (熏習 ~vāsanā) az itt felhalmozoztt (積集 ~saṃcaya ) magokat (種子). A Sravaka -tól (由諸聲聞) nem várható el, hogy elérjék a mindentudás kiemelkedő bölcsességét, és így bár erről szó sincs közöttük, tökéletes [szóhallói] bölcsességük alapvető elkötelezettségük teljesítésére készteti őket. Így nem tanították meg nekik. De mivel minden bódhiszattvától elvárják, hogy elérje a mindentudás kiemelkedő bölcsességét, Buddha ezért nekik tanította. Miért? Ettől a bölcsességtől eltekintve lehetetlen elérni a legfelsőbb felébredést.

[0134a11] 復次，何故聲聞乘中不說此心名阿賴耶識，名阿陀那識？由此深細境所攝故。 所以者何？由諸聲聞，不於一切境智處轉，是故於彼，雖離此說，然智得成，解脫成就，故不為說。若諸菩薩，定於一切境智處轉，是故為說。若離此智，不易證得一切智智。

Továbbá, miért nem mondta [Buddha] ezt az elmét a "raktár-tudat" néven a Srávakák (聲聞) számára és nevezte Megragadó tudatnak (阿陀那識 ~ādāna-vijñāna)? Mert ez a megértés finom tárgyai közé tartozik. A Sravaka -tól nem várható el, hogy elérjék a mindentudás kiemelkedő bölcsességét, és így bár erről szó sincs közöttük, tökéletes [szóhallói] bölcsességük alapvető elkötelezettségük teljesítésére készteti őket. Így nem tanították meg nekik. De mivel minden bódhiszattvától elvárják, hogy elérje a mindentudás kiemelkedő bölcsességét, Buddha ezért nekik tanította. Miért? Ettől a bölcsességtől eltekintve lehetetlen elérni a legfelsőbb felébredést.

[0134a17] 復次，聲聞乘中亦以異門密意，已說阿賴耶識，如彼 《增壹阿笈摩》 說： 「世間眾生，愛阿賴耶，樂阿賴耶，欣阿賴耶，憙阿賴耶；為斷如是阿賴耶故，說正法時，恭敬攝耳，住求解心，法隨法行。如來出世，如是甚奇希有正法，出現世間。」

Ráadásul a Tathāgata ezt a tudatot a szóhallgatók járművében mutatta be, de eltérő kifejezésekkel. A Fokozatos Mondások Könyvében (增壹阿笈摩 Ekottara Āgama; Ekottarāgama) kijelentette: "Az emberek a világon szeretik a javaikat (alaya), gyönyörködnek a javaikban, ápolják vagyonukat, és ragaszkodnak a javaikhoz. A Tathagata azért hirdette nekik az igaz tant, hogy maguk mögött hagyják vagyonukat. Azért hagyják maguk mögött, és elhagyva javaikat, mert hajlamosak voltak meghallgatni, odafigyelni, figyelni, megértésre törekedni és valódi erőfeszítéseket tenni, mert a gyakorlatba ültetik a Tathāgata igaz tanát, és szorosan követik azt. A Tathāgata (如來) megjelenik, akkor létezik az egyedi, csodálatos Igaz Dharma (正法) és megnyilvánul a világban (出現世間)."

於聲聞乘 《如來出現四德經》 中，由此異門密意，已顯阿賴耶識。 於大眾部阿笈摩中，亦以異門密意，說此名根本識，如樹依根。 化地部中，亦以異門密意，說此名窮生死蘊。 有處有時見色心斷，非阿賴耶識中彼種有斷。

--> A Sravaka Kocsijának "Tathāgata Világban Való Megjelenésének Négyféle Jó Tulajdonságainak Szútrájában" (如來出現四德經) ebből a különböző tanítások titkos jelentése már felfedte raktártudat tudását. A Mahasamghika Agama -ban (大眾部阿笈摩) ezt a tudatot az "alaptudatosság" alternatív kifejezése alatt mutatja be, mivel olyan, mint a fa gyökere. --> A Mahīśāsaka -ban (化地部) más néven tanítja ezt a tudatot, amikor magyarázza, amely a létezés egyik állapotából vagy helyéből a másikba kerülés során végig tart (此名窮生死蘊). Bár az anyagi forma és az elme folytonossága időnként megszakad, az alaya-ban (阿賴耶識) lévő magvak nem szűnnek meg.

[0134a26] 阿賴耶如是所知依，說阿賴耶識為性，阿陀那識為性，心為性，阿賴耶為性，根本識為性，窮生死蘊為性等；由此異門，阿賴耶識成大王路。

Az alaya (阿賴耶 ~ālaya), mint (如是) a megismerhető támasza (所知依), a raktár-tudat (阿賴耶識 ~ālaya-vijñāna) természete, megragadó/testet tartó tudat (阿陀那識 ~ādāna-vijñāna) természete, tudat (心 ) természete, alaya (阿賴耶 ~ālaya) természete, alaptudat (根本識 ~mula-vijñāna) természete, végül születés és halál természete (窮生死蘊為性), stb... Más tanítások (由此異門) királyi útként jelenik meg (阿賴耶識成大王路).

[0134b01] 復有一類，謂心意識義一文異。是義不成，意識兩義差別可得，當知心義亦應有異。 復有一類，謂薄伽梵所說眾生愛阿賴耶，乃至廣說，此中五取蘊說名阿賴耶。 有餘復謂貪俱樂受名阿賴耶。有餘復謂薩迦耶見名阿賴耶。此等諸師，由教及證，愚於藏識，故作此執。如是安立阿賴耶名，隨聲聞乘安立道理，亦不相應。若不愚者，取此藏識安立彼說阿賴耶名，如是安立則為最勝。云何最勝？若五取蘊名阿賴耶，生惡趣中一向苦處，最可厭逆，眾生一向不起愛樂，於中執藏不應道理，以彼常求速捨離故。 若貪俱樂受名阿賴耶，第四靜慮以上無有，具彼有情常有厭逆，於中執藏亦不應理。若薩迦耶見名阿賴耶，於此正法中信解無我者，恒有厭逆，於中執藏亦不應理。阿賴耶識內我性攝，雖生惡趣一向苦處求離苦蘊，然於藏識我愛隨縛，未嘗求離。雖生第四靜慮以上，於貪俱樂恒有厭逆，然於藏識我愛隨縛。雖於此正法信解無我者厭逆我見，然於藏識我愛隨縛。是故安立阿賴耶識名阿賴耶，成就最勝。

Egyes más mesterek fenntartják azt a véleményt, hogy a három fogalom – a tudat (心), a gondolat (意) és a tudatosság (識) – szinonimák. De ez az értelmezés helytelen (是義不成). Mivel már elismerték, hogy a gondolat és az tudatosság különböző dolgokra utal (意識兩義差別可得), úgy kell érteni [az elme kifejezést] is, hogy valami másra utaljon (當知心義亦應有異). Más mesterek azonban úgy értelmezik a "birtok" (阿賴耶 ~ålaya) kifejezést a Magasztos (薄伽梵 ~Bhagavān) tanításában, amely szerint „az emberek a világban gyönyörködnek a tulajdonukban”, az öt kisajátított halmazra (skandha) utalva (五取蘊說名阿賴耶). Mások viszont úgy gondolják, hogy ez a vágyat kísérő élvezet érzéseire utal. Mások úgy gondolják, hogy ez az önvalóságba vetett hithez való ragaszkodás. Mindezek a vélemények zavarosak ezzel a birtoklással kapcsolatban. Amikor véleményüket a szentírásokból és elmélkedésekből merítik, azt a kisebbik eszköz tanításainak és gyakorlatainak kontextusában teszik, és javaslataik nem egyeznek a valódi ésszel. Ha nem lennének összezavarodva a raktártudattal kapcsolatban, egyetértenének abban, hogy a mi értelmezésünk, amely szerint a kisebb járműben ezek a kifejezések erre a tudatra vonatkoznak, előnyösebb.

[0134b21] 如是已說阿賴耶識安立異門，安立此相云何可見？安立此相略有三種：

一者、安立自相，二者、安立因相，三者、安立果相。此中安立阿賴耶識自相者，謂依一切雜染品法所有薰習為彼生因，由能攝持種子相應。 此中安立阿賴耶識因相者，謂即如是一切種子阿賴耶識，於一切時與彼雜染品類諸法現前為因。此中安立阿賴耶識果相者，謂即依彼雜染品法無始時來所有薰習，阿賴耶識相續而生。

Miért előnyösebb? [A „birtok” kifejezés nem utal az eltulajdonított aggregátumokra, mert:]

1) Azok, akik azon a véleményen vannak, hogy a javak az öt eltulajdonított halmazra vonatkoznak, mérlegeljék, hogy azok számára, akik a teljes fájdalommal teli gonosz sorsok valamelyikébe születtek, ezek a kisajátított aggregátumok a legutálatosabbak. Nem ésszerű, hogy ezek az emberek örüljenek az ilyen teljesen kellemetlen aggregátumoknak. Inkább folyamatosan azt kívánják, hogy ezeket az aggregátumokat levágják és megszüntessék. 2) Nem utal a vágyat kísérő élvezet érzésére, mivel ez az érzés a negyedik meditáción felüliek számára nem létezik. Ha valaki már megtapasztalta ezt az érzést, akkor, amikor a magasabb birodalmakat keresi, undort vált ki vele kapcsolatban. Ezért nem lehet ésszerűen azt állítani, hogy az ilyen személyek örülnének ennek az érzésnek. 3) Nem utalhat az önvalóságba vetett hitre, mert azok, akik az igaz tanon belül hisznek a nem-énben, tagadják ezt a ragaszkodást, és nem keltenek benne örömet. Inkább a konténer-tudat, amelyhez az érző lények elméje belső énként ragaszkodik. Még ha olyan sorsba születnek is, amelyben a teljes szunyókálást élik meg, csak az a kívánságuk, hogy a szenvedésnek ezt a nagy tömegét eltüntessék és megsemmisítsék, mert továbbra is köti őket a tartálytudatuk felé irányuló önszeretet. . Soha nem akarják vagy akarják kiirtani saját énjüket.

[0134c02] 復次，何等名為薰習？薰習能詮。何為所詮？謂依彼法俱生俱滅，此中有能生彼因性，是謂所詮。如苣蕂中有花薰習，苣蕂與華俱生俱滅，是諸苣蕂帶能生彼香因而生。又如所立貪等行者，貪等薰習，依彼貪等俱生俱滅，此心帶彼生因而生。或多聞者，多聞薰習，依聞作意俱生俱滅，此心帶彼記因而生，由此薰習能攝持故，名持法者。阿賴耶識薰習道理，當知亦爾。

Bár a negyedik meditáción felül születettek soha többé nem gyönyörködnek a vágyhoz kapcsolódó kellemes érzésben, mégis önmaguk szeretete üldözi őket, és nem választják el őket tárolótudatukban.

Hasonlóképpen, az igaz tanon belüliek, bár elkötelezettek a nem-én tana mellett, és ellenzik az önvalóságba vetett hitet, mégis önszeretettel rendelkeznek a tartálytudatosságuk iránt.

[0134c11] 復次，阿賴耶識中諸雜染品法種子，為別異住？為無別異？非彼種子有別實物於此中住，亦非不異。然阿賴耶識如是而生，有能生彼功能差別，名一切種子識。

Ezért előnyösebb a „birtok” kifejezésnek ez az értelmezése, amely a [raktár] tudatot jelöli. Ezért ez a kifejezés a rektár-tudat egy alternatív kifejezése.

[0134c15] 復次，阿賴耶識與彼雜染諸法同時更互為因，云何可見？譬如明燈，焰炷生燒，同時更互。又如蘆束互相依持，同時不倒。應觀此中更互為因道理亦爾。如阿賴耶識為雜染諸法因，雜染諸法亦為阿賴耶識因，唯就如是安立因緣，所餘因緣不可得故。

[0134c21] 云何薰習無異無雜，而能與彼有異有雜諸法為因？如眾纈具纈所纈衣，當纈之時，雖復未有異雜非一品類可得，入染器後，爾時衣上便有異雜非一品類染色絞絡文像顯現。阿賴耶識亦復如是，異雜能薰之所薰習，於薰習時雖復未有異雜可得，果生染器現前已後，便有異雜無量品類諸法顯現。

[0134c27] 如是緣起，於大乘中極細甚深。又若略說有二緣起：一者、分別自性緣起，二者、分別愛非愛緣起。此中依止阿賴耶識諸法生起，是名分別自性緣起，以能分別種種自性為緣性故。復有十二支緣起，是名分別愛非愛緣起，以於善趣惡趣能分別愛非愛種種自體為緣性故。

Itt ennek a raktár-tudatnak a szerkezeti jellemzőit kezeljük, amelyek összességében három: meghatározó jellemzője, jellemzője mint ok és jellemzője mint eredménye. Meghatározó jellemzője, hogy az összes szennyezett állapot áthatolására támaszkodva a magvak alapvető tárháza, amely által ezeknek az állapotoknak a kialakulása fennmarad. Okaként való jellemzője azt jelenti, hogy ez a tudat mindezen magokkal az oka ezeknek a beszennyeződött állapotoknak az állandó létrejöttének. Jellemzője mint eredménye azt jelenti, hogy ez a tudat e különféle szennyezett állapotok kezdet nélküli áthatolása eredményeként jön létre.

Melyik állapotot nevezzük permeációnak? Mit jelent az étkezésenkénti kifejezés? Az ezekkel a [szennyezett állapotokkal] párhuzamosan keletkező és elmúló állapotot hivatott jelölni, amely a későbbi változások generatív oka. Olyan, mint egy virág illatával átitatott szezámmag. Ahogy a szezám és a virág illata ismételten felbukkan és párhuzamosan elmúlik, a szezám lesz az illat generáló oka.

Ha valaki kéjjellegű cselekedeteket hajt végre, áthatja a vágy. Ahogy elméje a vággyal együtt ismételten felemelkedik és elmúlik, a vágy válik elméje [kéjvágyó] fejlődésének előidéző okává. A tudóst áthatja a tanulás. Ahogy a reflektív hallgatás ismétlődő cselekedetei a gondolkodásával párhuzamosan keletkeznek és elmúlnak, ez a tanulás lesz az elméje megértésének generáló oka. Mivel ez az áthatolás szokássá válik, azt mondjuk, hogy az ilyen és ehhez hasonló személyeket tanult a doktrína.

Ugyanez az érvelés érvényes a tartálytudat tekintetében is.

Ezek a szennyezett magvak azonosak a tartálytudattal, vagy eltérnek attól? Nem különböznek egymástól, mintha különálló valóságok lennének. De bár [a raktár-tudathoz] kapcsolva nem különböznek tőle, mégsem azonosak vele. A raktár-tudat úgy jön létre, hogy amikor áthatolás jön létre, teljes képessége van arra, hogy [szennyeződéseket] különbözőképpen hozzon létre. Ezért nevezik magzati tudatosságnak.

Hogyan lehet az, hogy a tartálytudat és ezek a szennyezett állapotok egyszerre okozzák egymást? Olyan ez, mint a lámpa fénye és kanóca, mert a fény felkelése és a kanóc égése egyidejű okai egymásnak. Olyan is, mint egy köteg nád, amely állva marad, mert [a nád] egyszerre dől egymásnak.

Tudd meg tehát, hogy az alaptudat és áthatolásai hasonló módon kölcsönös okok, mert ez a tudat az oka a szennyezett állapotoknak, a beszennyezett állapotok pedig ennek a tudatnak az okai. Miért van ez így? Mert e kettőn kívül más okot nem lehet találni.

Hogyan lehet a nem differenciált és nem tarka áthatolás a ható, generáló oka mindennek, ami differenciált és tarka? Olyan, mint egy sok fonallal szőtt ruha; nem sok színe van, de a festőkádba helyezés után különféle minták jelennek meg a felületén. Hasonló módon, abban a pillanatban, amikor a tartálytudatot különféle mentális állapotok halmaza hatja át, egyetlen természete nem tarka. De amikor a karmikus eredmények festőkádjába helyezik, felmérhetetlenül sokféle mintát vesz fel.

A függő keletkezés, ahogyan az a raktár-tudatban megjelenik, a legfinomabb és legmélyebb értelmezése a függő társkeletkezésnek a Nagy Járműben. Összefoglalva, a függő együttállásnak két szintje van: az, amely megkülönbözteti az esszenciákat, és az, amely megkülönbözteti a kellemeset és a nem kellemeset. Az esszenciákat megkülönböztető függő együtt-keletkezés azt jelenti, hogy minden dolog keletkezését a tárolótudat támogatja, mert ez különbözteti meg a különféle dolgok okainak lényegét. Ami megkülönbözteti a kellemeset a kellemetlentől, az a tizenkétszeres függő együttállás, mert megkülönbözteti a kellemes és a kellemetlen különböző okait a jó vagy a rossz sorsokban.

Azok, akik meg vannak zavarodva a raktár-tudat első függő társkeletkezése előtt, egy eredeti esszenciát képzelnek el a vándorlás okaként, vagy úgy gondolják, hogy a múlt tettei [hozzák létre a jelent], vagy ragaszkodnak egy teremtő isten teremtő cselekvéséhez, vagy javasolják a én a maga nyolc eredendő tulajdonságával, vagy fordítva azt állítják, hogy nincs ok.

[0135a05] 於阿賴耶識中，若愚第一緣起，或有分別自性為因，或有分別宿作為因，或有分別自在變化為因，或有分別實我為因，或有分別無因無緣。若愚第二緣起，復有分別我為作者，我為受者。譬如眾多生盲士夫，未曾見象，復有以象說而示之。彼諸生盲，有觸象鼻，有觸其牙，有觸其耳，有觸其足，有觸其尾，有觸脊 [月*梁]。諸有問言：「象為何相？」或有說言象如犁柄，或說如杵，或說如箕，或說如臼，或說如箒，或有說言象如石山。若不解了此二緣起，無明生盲亦復如是，或有計執自性為因，或有計執宿作為因，或有計執自在為因，或有計執實我為因，或有計執無因無緣；或有計執我為作者，我為受者。阿賴耶識自性，因性，及果性等，如所不了象之自性。

Azok, akik meg vannak zavarodva a második függő társkeletkezés előtt, egy ént képzelnek el cselekvés és tapasztalat alanyaként. Olyanok, mint a vakok, akik még soha nem találkoztak elefánttal. Amikor valaki megmutatta nekik, és érezni akarta, volt, aki megérintette a törzsét, volt, aki az agyarát, volt, aki a fülét, volt, aki a lábát, volt, aki a farkát, és volt, aki az oldalát. Arra a kérdésre, hogy mi az elefánt, néhány vak azt válaszolta, hogy olyan, mint egy eke nyél, mások pedig azt, hogy olyan, mint egy famozsár, egy legyező, egy mozsár, egy seprű vagy egy hegyi szikla. Az emberek nem értik ezt a kétféle függő együttállást, mert elvakítja őket az elsődleges tudatlanság. Akár azt állítják, hogy az átvándorlás oka egy eredeti esszencia, múltbeli tettek, egy isten teremtő cselekvése, az én nyolc eredendő tulajdonságával, vagy hogy nincs ok, vagy egy ént képzelnek el a szubjektumnak. cselekvés és tapasztalat, mert nem értik a raktár-tudat alapmintáját és ok-okozati összefüggéseit, olyanok, mint azok a vakok, akik nem ismerve fel az elefánt alakját, ilyen furcsa magyarázatokat adtak elő.

[0135a20] 又若略說，阿賴耶識用異熟識，一切種子為其自性，能攝三界一切自體，一切趣等。

Összefoglalva, a raktár-tudat alapvető karaktere az érlelődő tudat, amely minden magjával fel van ruházva. Ez a tudat minden emberben megtalálható a három világban, mind a hat sorsban és a négyféle születésben kivétel nélkül.

[0135a22] 此中五頌：

Ezt versekben mutatjuk be.

「外、內。不明了。於二唯世俗
、 勝義。諸種子，當知有六種：
剎那滅、俱有，恒隨轉應知、
決定、待眾緣、唯能引自果。
堅、無記、可熏、與能熏相應：
所熏非異此，是為熏習相。
六識無相應，三差別相違，
二念不俱有，類例餘成失。
此外內種子，能生、引應知，
枯喪由能引，任運後滅故。」

Minden mag, külső és belső,
Két pontban meghatározatlanok.
Legyen szó ideiglenes nevekről vagy igaz valóságról,
Mindegyiket hat tulajdonság jellemzi:
Pillanatnyiság, egyidejűség az eredménnyel,
Szekvenciális folytonosság,
A speciális eredmények meghatározott állapota, okoktól való függése és termelékenysége.

[0135b04] 為顯內種非如外種，復說二頌：

Stabil, erkölcsileg semleges, áteresztő, és a permeatorhoz igába kötött – ha másképp nem lehet áthatolni – ez az áthatolás alapvető karaktere. [Ezek a jellemzők csak a tartálytudatra vonatkoznak, mert] nem kapcsolódnak a hat érzéki tudathoz, mert három [a hat érzéki tudat aspektusa, azaz a támogatás, a tárgy és a figyelem] különbözik és ellentétes [azokkal a tartálytudatról], mert két mozzanat nem egyidejű, és mert akkor az ember túlterhelné az [áthatolás] analógiáját.

Ezek a külső és belső magvak olyan okok, amelyek létrehozhatják és fenntarthatják a dolgokat. [Például] a szárított maghüvelyeket és a holttesteket a létben tartják, mert ezek a dolgok csak valamivel azután pusztulnak el, hogy [a magvak kezdeti okozati ereje megszűnt].

[Bár fentebb mind a külső, mind a belső magokról beszéltünk, tudni kell, hogy] a külső magvak különböznek a belső magvaktól. Íme a versek ennek a jelentésnek a magyarázatára:

「外或無熏習，非內種應知；
聞等熏習無，果生非道理；
作不作失得，過故成相違；
外種內為緣，由依彼熏習。」

A külső magvak nem hatolnak át
on [Mint amikor például nem ültetik el], De ez nem így van a belső magvakkal. Mert ésszerűtlen, hogy A tanulás áthatolása nélkül Az embernek el kell érnie [a tanult elme] eredményét, és ez lehetetlen
Ami megtörtént, annak el kell tűnnie, vagy azt, amit meg nem tettek, meg kell valósítani.
A belső magoknak köszönhető, hogy
A külső megvalósul.
Ezért a belső az, ami áthatja.

[0135b09] 復次，其餘轉識普於一切自體諸趣，應知說名能受用者，如《中邊分別論》中說伽他曰：

A többi tudat különbözik a raktár-tudattól. Ők azok az aktív tudatok, amelyek minden születésben és sorsban jelen vannak. Tudd, hogy tapasztalati tudatoknak is nevezik őket, amint azt a Közép és a szélsőségek elemzése (Madyånta-vibhåga) egy vers tanítja:

「一則名緣識，第二名受者，
此中能受用、分別、推心法。」

Az elsőt kauzális tudatnak
nevezik És a második tapasztalati tudat,
Ahol az érzéki tapasztalat mentális állapotai,
Megtörténik a nevek és a tevékenység megkülönböztetése.

[0135b13] 如是二識更互為緣，如《阿毘達磨大乘經》中說伽他曰：

Ez a két tudat kölcsönös okai egymásnak, ahogy a Mahayana Abhidharma egyik verse kijelenti:

「諸法於識藏，識於法亦爾，
更互為果性，亦常為因性。」

Minden mentális állapot a tudatban tárolódik
És a tudat minden mentális állapotában.
Ez a kettő egymásnak az oka,
Mint mindig egymás eredményei.

[0135b17] 若於第一緣起中，如是二識互為因緣，於第二緣起中復是何緣？是增上緣。

Ha az első függő együttlétben az [aktív tudatok] és a [tároló] tudat összes mentális állapota közvetlen okai egymásnak, akkor a második függő együttlétben milyen ok-okozati összefüggést gyakorolnak mindenre. ezek a lelki állapotok? Ez a domináns állapot [az ősi tudatlanság] állapota.

如是六識幾緣所生？增上，所緣，等無間緣。如是三種緣起：謂窮生死，愛非愛趣，及能受用；具有四緣。

Hányféle ok-okozati összefüggés hozza létre a hat érzéki tudatot? Az ok-okozati összefüggésnek három fajtája van: a domináns feltétel, a tárgy mint ok és a közvetlenül megelőző ok-okozati összefüggés. Ebből a háromféle ok-okozatiságból fakadnak, mivel [domináns állapotuk] az átvándorlás határain belül keletkező függő, okként a tetszetős és nem megfelelő sorsokból eredő függő, és [azonnali előzményük] [azok a sorsok] megtapasztalásának függő keletkezése. Így [a domináns állapotuk az elsődleges tudatlanság] négyféle ok-okozati összefüggésről van szó.

[0135b17] 若於第一緣起中，如是二識互為因緣，於第二緣起中復是何緣？是增上緣。如是六識幾緣所生？

A raktár-tudat mára mind a különféle elnevezésekben, mind a szerkezeti mintákban megmutatkozott. De hogyan lehetünk biztosak abban, hogy a Tathāgata ezeken a különféle neveken és szerkezeti mintákon keresztül a raktár-tudatot írja le – hogy nem írják le az aktív tudatokat is?

增上，所緣，等無間緣。如是三種緣起：謂窮生死，愛非愛趣，及能受用；具有四緣。

Ha a tartálytudatot ezektől a nevektől és mintáktól függetlenül hoznánk létre, akkor sem szennyezett, sem megtisztult állapotok nem lennének lehetségesek a szenvedély, a cselekvés és a születés szennyezett állapotaihoz, valamint a világi megtisztulás és a világ transzcendens megtisztulási állapotaihoz. , nem lenne lehetséges.

[0135b20] 如是已安立阿賴耶識異門及相，復云何知如是異門及如是相，決定唯在阿賴耶識非於轉識？由若遠離如是安立阿賴耶識，雜染清淨皆不得成：謂煩惱雜染，若業雜染，若生雜染皆不成故；世間清淨，出世清淨亦不成故。

Miért ne lenne lehetséges a szenvedély szennyezett állapota? Mert lehetetlen, hogy az alapszenvedélyek és a másodlagos szenvedélyek által aktivált magzati áthatolások a hat érzéki tudatban szóba kerüljenek.

[0135b26] 云何煩惱雜染不成？以諸煩惱及隨煩惱熏習所作彼種子體，於六識身不應理故。所以者何？若立眼識貪等煩惱及隨煩惱俱生俱滅，此由彼熏成種非餘：即此眼識若已謝滅，餘識所間，如是熏習，熏習所依皆不可得，從此先滅餘識所間，現無有體眼識與彼貪等俱生，不應道理，以彼過去現無體故。如從過去現無體業，異熟果生，不應道理。又此眼識貪等俱生所有熏習亦不成就：然此熏習不住貪中，由彼貪欲是能依故，不堅住故。亦不得住所餘識中，以彼諸識所依別故，又無決定俱生滅故。亦復不得住自體中，由彼自體決定無有俱生滅故。是故眼識貪等煩惱及隨煩惱之所熏習，不應道理；又復此識非識所熏。如說眼識，所餘轉識亦復如是，如應當知。

Miért van ez így? Tekintsük azt az esetet, amikor egy vizuális tudat keletkezik és elmúlik a vágy kisebb-nagyobb téves szenvedélyeivel és így tovább. Ez a vizuális tudat az, amelyik a téves szenvedélyek áthatolása által magva lesz, nem pedig bármely más tudat. Most, miután ez a vizuális tudat elmúlik, még ha egy másik [érzéki] tudat is közbelép, sem az áthatolás, sem az áthatolás támasztéka nem található. A korábbi vizuális tudat eltűnt, és már nem létezik, mert elmúlik, és nem létezik attól a pillanattól kezdve, amikor a másik tudat beavatkozik. Ekkor lehetetlen, hogy a létező vággyal párhuzamosan keletkezzen, mivel egy teljesen kimerült és már elmúlt cselekvésből nem születhet eredmény.

[0135c13] 復次，從無想等上諸地沒來生此間，爾時煩惱及隨煩惱所染初識，此識生時應無種子，由所依止及彼熏習並已過去，現無體故。

Továbbá az áthatolás a vizuális tudatosságban nem következik be, még akkor sem, ha a vággyal egyidejűleg jön létre stb. Miért? Mert a mag nem a vágyban lakozik, mivel a vágyat a tudat támogatja, és mert a vágy folytonossága nem stabil.

[0135c16] 復次，對治煩惱識若已生，一切世間餘識已滅，爾時若離阿賴耶識，所餘煩惱及隨煩惱種子在此對治識中，不應道理。此對治識自性解脫故，與餘煩惱及隨煩惱不俱生滅故。復於後時世間識生，爾時若離阿賴耶識，彼諸熏習及所依止久已過去，現無體故，應無種子而更得生。是故若離阿賴耶識，煩惱雜染皆不得成。

Ezenkívül a vágy a többi tudatban nem permeáció, mert támaszaik [amelyek az érzékszervek] mindegyikre jellemzőek, és mert a többi tudat nem egymással párhuzamosan keletkezik és múlik el. [A vizuális tudat nem hatja át önmagát, mert két azonos fajta vizuális tudat] nem tud áthatolni, mert nem egyszerre keletkeznek egymással párhuzamosan. Ezért a vizuális tudatot nem hatja át a vágy nagyobb vagy kisebb téves szenvedélye és így tovább. Nem hatja át egy másik, azonos jellegű tudat. A vizuális tudatnak ez az értékelése a többi érzéki tudatra is vonatkozik. Sőt, ha egy érző lény kiesik az öntudatlan istenek állapotából, és újjászületik ebbe az alsóbb világba, akkor tudatát az újjászületés pillanatától beszennyezik a kisebb-nagyobb téveszmék szenvedélyei. De [ha nem lenne raktár-tudat] tudatának az újjászületés idején hiányozna a magvak, mert már kiküszöbölte volna a téves szenvedélyek áthatolását és azok támogatását [a beszennyeződést támogató érzéki tudatokat].

Továbbá, amikor egy ellentétes tudat keletkezik, akkor más világi tudatok megszűnnek. Ha nem lenne raktár-tudat, akkor ez az ellentétes tudat a főbb és kisebb téves szenvedélyek magvaival együtt keletkezne, ami nyilvánvalóan lehetetlen. Miért? Mert természete felszabadító, és mert az elme szennyezett kiáramlások nélkül nem keletkezhet és múlhat el a káprázatos szenvedélyekkel egyidejűleg. Akkor is, amikor az ember az igazság belátásából kiemelkedik, [azaz miután a meditáció útja, amely az előző, ellentétes tudatot előidézi, átment a látás útjára], és megjelenik a világi tudat, [ha nem lenne tartálytudat ], akkor a téveszmés szenvedélyek minden áthatolása már régen megszűnt volna, és egy mentális tudat, amely beszennyezte a kiáramlásokat, magok nélkül keletkezne [ami nyilvánvalóan lehetetlen].

Ezért a szenvedély bemocskolása a tartálytudatosságon kívül lehetetlen.

[0135c24] 云何為業雜染不成？

Miért nem lehetséges a cselekvés beszennyeződése [a tartálytudat hiányában]?

行為緣識不相應故。此若無者，取為緣有亦不相應。

A [a tizenkétszeres függő társkeletkezés] tagja „karmikus formációkhoz kötött, tudat keletkezik” lehetetlen lenne, és ésszerűtlen lenne azt állítani, hogy „kisajátítás által kondicionált, lét keletkezik” [ha a kisajátító tartálytudat igen nem létezik]. Ezért a cselekvés beszennyezése lehetetlen [ha nincs tartálytudat].

[0135c26] 云何為生雜染不成？結相續時不相應故。若有於此非等引地沒已生時，依中有位意起染污意識結生相續，此染污意識於中有中滅，於母胎中識羯羅藍更相和合。若即意識與彼和合，既和合已依止此識於母胎中有意識轉。若爾，即應有二意識於母胎中同時而轉。又即與彼和合之識是意識性，不應道理，依染污故，時無斷故，意識所緣不可得故。設和合識即是意識，為此和合意識即是一切種子識？為依止此識所生餘意識是一切種子識？若此和合識是一切種子識，即是阿賴耶識，汝以異名立為意識。若能依止識是一切種子識，是則所依因識非一切種子識，能依果識是一切種子識，不應道理。是故成就此和合識非是意識，但是異熟識，是一切種子識。

Miért lehetetlen a születés beszennyeződése [a tartálytudat hiányában]? Mert nem lenne kapcsolat az újjászületéshez. Amikor egy személy meghal a nem-koncentráció birodalmában [azaz a vágy világában (kåmadhåtu)], akkor az egész köztes állapotban létrejövő, elszennyeződött gondolkodó tudat erejével megtapasztalja az újjászületést. Amikor ez a szennyezett tudat a köztes állapotban megszűnik, akkor az anyaméhben az embrióban kialakult tudat újjászületést tapasztal. De ha ez a gondolkodó tudat lesz az embrió támasza, akkor az anyaméhben ez a gondolkodó tudat egy másik külön gondolkodó tudatot szülne, ami nem történhet meg, hiszen lehetetlen, hogy kétféle gondolkodó tudat keletkezzen. egyszerre az anyaméhben.

Ezenkívül a gondolkodó tudat nem lehet az embrióban kialakuló [tudat], mert a gondolkodó tudat a szennyeződésben találja meg a támaszát [miközben az anyaméh tudata meghatározatlan], mert mindig lenne tárgya [míg a gondolkodó tudat időnként van megszakítva], és mert az a tárgy ismeretlen lenne [míg az észlelő tudat tárgya ismert]. Ha ez a gondolkodó tudat alakul ki az embrióban, akkor vagy az embrióban kialakult gondolkodó tudat maga a magzati tudat, vagy egy másik tudat, amely ennek a tudatnak a támaszán keletkezik, a magzati tudat. Ha valaki az előbbit tartja, akkor az azonossá válik a raktár-tudattal, egyszerűen ugyanaz a dolog, más néven.

Ha valaki azt gondolja, hogy egy másik támogatott tudat a szeminális tudat, akkor a gondolkodó tudat, mivel egy másik támogatja és okozza, támogatott tudat. De nem ésszerű alaposnak nevezni, ha más támogatja.

Ezért bebizonyosodott, hogy az embrióban kialakuló tudat nem gondolkodó tudat, hanem csak az érett és magzati [tudat, azaz a tartálytudat].

[0136a13] 復次，結生相續已，若離異熟識，執受色根亦不可得。其餘諸識各別依故，不堅住故，是諸色根不應離識。

[0136a16] 若離異熟識，識與名色更互相依，譬如蘆束相依而轉，此亦不成。

[0136a18] 若離異熟識，已生有情，識食不成。何以故？以六識中隨取一識，於三界中已生有情能作食事不可得故。

[0136a21] 若從此沒，於等引地正受生時，由非等引染污意識結生相續，此非等引染污之心，彼地所攝，離異熟識，餘種子體定不可得。

[0136a24] 復次，生無色界，若離一切種子異熟識，染污善心應無種子，染污善心應無依持。

Továbbá, miután egy érző lény újjászületett, lehetetlenné válik számára, hogy az érlelődő tudaton kívül az anyagi érzékszerveket kisajátítsa. Ez azért van így, mert a többi érzéki tudatnak megvannak a sajátos támaszai [az érzékszervekben], és mert nem stabilak. Lehetetlen érzékszervekkel rendelkezni megfelelő tudat nélkül.

Továbbá a tudatosság és az érzékelhető dolgok megnevezése közötti kölcsönös függés olyan, mint a kötegben álló nádszálak kölcsönös támaszkodása, és a [tároló] tudattól eltekintve lehetetlen.

Továbbá az érő tudaton kívül nem lehet mentális táplálék a már megszületett érző lényeknek, mert az érlelő tudaton kívül a látás stb. a hármas világba született lények.

[0136a26] 又即於彼若出世心正現在前，餘世間心皆滅盡故，爾時便應滅離彼趣。若生非想非非想處，無所有處出世間心現在前時，即應二趣悉皆滅離。此出世識不以非想非非想處為所依趣，亦不應以無所有處為所依趣，亦非涅槃為所依趣。

[0136b03] 又將沒時，造善造惡，或下或上所依漸冷，若不信有阿賴耶識，皆不得成。是故若離一切種子異熟識者，此生雜染亦不得成。

Ha valaki lemond erről az életről, és fent, a koncentráció országában születik újjá, akkor ennek a szétszórt, beszennyezett gondolkodó tudatának köszönhetően ott éli meg az újjászületést. De ettől az érlelődő tudattól eltekintve lehetetlen, hogy az a beszennyeződött, szétszórt elme a magva legyen a koncentráció földjén.

Továbbá, ha egy érző lény, aki újjászületik a formátlanság (ar¥pyadhåtu) világába, beszennyezett, de erkölcsileg jó elmét hoz létre, akkor a kiinduló, érlelő tudattól eltekintve mag és támasz nélkül lenne, ezáltal lehetetlenné válik az elme egyrészt beszennyezett, erkölcsileg jó.

Ha a formátlanság világában valaki kiáramlások nélküli elmét hoz létre, akkor minden más világi lelkiállapot megszűnik. [Ha akkor nem lenne érlelődő tudat], akkor az ember kihalna ebben a sorsban.

Ha egy érző lény, aki sem a fogalomalkotás, sem a fogalmatlanság sorsában nem hoz létre egy kiáramlás nélküli elmét és a nemlét elméjét, akkor [a raktár-tudatosság hiányában] azonnal megszüntetné mindkét állapotot, mert ez a kiáramlás nélküli elme egy világ-transzcendens elme, és sem a fogalomalkotás, sem a nem-konceptualizálás, sem a nemlét sorsa, sem a megszűnésbe lépés nem támasztja alá.

Továbbá, ha valaki, aki jó cselekedeteket végzett, meghal, a fejétől lefelé fázik. De aki rosszat tett, lábától felfelé fázik, [mert az előbbi magasabb sors felé halad, az utóbbi viszont alacsonyabb sors felé]. A raktár-tudatosságon kívül ez nem lenne lehetséges.

Ezért a kezdeti, érlelő tudaton kívül a születés beszennyeződése lehetetlen.

[0136b06] 云何世間清淨不成？謂未離欲纏貪未得色纏心者，即以欲纏善心為離欲纏貪故勤修加行。此欲纏加行心，與色纏心不俱生滅故，非彼所熏，為彼種子不應道理。又色纏心過去多生餘心間隔，不應為今定心種子，唯無有故。是故成就色纏定心一切種子異熟果識，展轉傳來為今因緣；加行善心為增上緣。如是一切離欲地中，如應當知。如是世間清淨，若離一切種子異熟識，理不得成。

Miért nem lehetséges a világi megtisztulás [ha nincs raktár-tudat]? Ha egy érző lény még nem szabadult meg a vágy világától annak vágyaitól, ha még nem érte el a formavilág elméjét (r¥padhåtu), akkor először jó elmét hoz létre a vágy világában, és arra törekszik, hogy vágyaival megszabaduljon attól a vágyvilágtól. De az önmagunk meditációra való alkalmazásának gondolatát nem hatja át [a formavilág egyetlen elméje sem], mert a vágy világában való gyakorlás gondolata nem merül fel és nem múlik el a világ bármely elméjével együtt. formájú. Ezért a formavilágban lévő jó gondolatok nem a vágyak világának jó gondolatainak magvai.

A formavilág múltbeli lelkiállapotait [az előző életekből] más elmeállapotok korlátlan számú újjászületéssel küszöbölték ki, és így nem működhetnek a következő koncentrációs állapotok magjaként, mivel nem léteznek. Ezért bebizonyosodott, hogy a kezdeti, érlelődő tudat ismétlődő hatásai közvetlen okként hatnak a formavilág későbbi koncentrációs állapotaira, míg a gyakorlatba való bekapcsolódás jó gondolata domináns feltételként szolgál. Ez a magyarázat minden vágytól megszabadult birodalomra érvényes. Így a kifejlődő, érlelődő tudaton kívül a világi megtisztulás állapotai lehetetlenek.

[0136b16] 云何出世清淨不成？謂世尊說依他言音及內各別如理作意，由此為因正見得生。此他言音，如理作意，為熏耳識？為熏意識？為兩俱熏？若於彼法如理思惟，爾時耳識且不得起；意識亦為種種散動餘識所間。若與如理作意相應生時，此聞所熏意識與彼熏習久滅過去，定無有體，

Miért lehetetlenek a megtisztulás világ-transzcendens állapotai a tartálytudatosságon kívül? A világhírű Buddha ezt tanította: „Az igazi belátás abból fakad, hogy meghalljuk mások hangját, és helyesen tükrözzük magunkat.” De mások hangjának ez a hallása és ez a helyes tükröződés nem képes áthatolni a fültudatot vagy a gondolkodó tudatot, vagy mindkettőt együtt [a transzcendens megtisztulás magvaival]. Miért? Amikor az ember helyesen reflektál a tanra, ahogy hallotta és megértette, abban a pillanatban a fültudat nem működik. Ezenkívül a gondolkodó tudat működésképtelenné válik, ha más zavaró és megkülönböztető gondolatokat hallanak. Ha ez a gondolkodó tudat, amely a helyes reflexióval párhuzamosan keletkezik, már régen eltűnt, akkor a hallás áthatolása az átható energiával már nem létezik.

云何復為種子能生後時如理作意相應之心？又此如理作意相應是世間心，彼正見相應是出世心，曾未有時俱生俱滅，是故此心非彼所熏。既不被熏，為彼種子，不應道理。是故出世清淨，若離一切種子異熟果識，亦不得成。此中聞熏習攝受彼種子不相應故。

Hogyan lehetne hát egy ilyen már nem létező tudat a magva egy későbbi tudat kialakulásának? Továbbá a helyes reflexióhoz kapcsolódó világi gondolatok soha nem merülnek fel és múlnak el a világ-transzcendens megtisztulás gondolataival együtt, amelyek az igazi belátáshoz kapcsolódnak. Ezért ezeket a világi gondolatokat nem hatják át ezek a megtisztult gondolatok. Mivel nincs átható energiájuk, nem válhatnak a világ transzcendencia magjává.

[0136b29] 復次，云何一切種子異熟果識為雜染因，復為出世能對治彼淨心種子？又出世心昔未曾習，故彼熏習決定應無，既無熏習從何種生？是故應答：從最清淨法界等流正聞熏習種子所生。

Ezért a kiinduló, érlelődő tudaton kívül a világ-transzcendens megtisztult elme sem lehetetlen, mert a hallás és a tükrözés átható energiái nem képesek magukba foglalni a világot meghaladó átható energia magvait. Hogyan tud ez a kezdetleges, érlelődő tudat, amely a tisztátalan lelkiállapotok oka, ellensúlyozni az ilyen szennyeződéseket, és hogyan lehet oka a világ-transzcendens elme számára? A világ-transzcendens elmét soha nem tapasztalták [tisztátalan lények], ezért nem hatol át elméjüket. Ha nem hatja át, akkor kérem, magyarázza el, mi okból fakad ez a világ-transzcendens elme?

A világ-transzcendens elme azért jön létre, mert magja a hallás áthatolása, amely a legtisztább valóság birodalmából árad.

[0136c05] 此聞熏習，為是阿賴耶識自性？為非阿賴耶識自性？若是阿賴耶識自性，云何是彼對治種子？若非阿賴耶識自性，此聞熏習種子所依云何可見？

A hallásnak ez a bölcsesség-áthatolása azonos a tartálytudattal, vagy sem? Ha azonos a tartálytudattal, akkor hogyan tud kibocsátani a magban, hogy ellensúlyozza ezt a tudatot? Ha nem azonos, akkor hol találja a támaszt a hallásnak ez a bölcsességmagja?

乃至證得諸佛菩提，此聞熏習隨在一種所依轉處，寄在異熟識中，與彼和合俱轉，猶如水乳；然非阿賴耶識，是彼對治種子性故。

Buddhák legmagasabb felébredésének eléréséig a hallásnak ez a bölcsesség-áthatolása szinergiában keletkezik bármilyen támasztékkal, amelyben tartózkodik. Ebben az érlelődő tudattal együtt keletkezik, ahogyan a víz [keveredik] a tejjel. De a hallásnak ez az áthatolása nem maga az alaptudat, mert a mag az, amely ellenzi ezt a tudatot.

[0136c11] 此中依下品熏習成中品熏習，依中品熏習成上品熏習，依聞思修多分修作得相應故。

Így a középszintű permeációk az alacsonyabb permeációs állapotoktól függenek, míg a magasabb állapotok ezektől a középső állapotoktól függenek az ismételten művelt hallás, reflexió és meditáció [fejlődése] miatt.

[0136c13] 又此正聞熏習種子下中上品，應知亦是法身種子，與阿賴耶識相違，非阿賴耶識所攝，是出世間最淨法界等流性故，雖是世間而是出世心種子性。又出世心雖未生時，已能對治諸煩惱纏，已能對治諸嶮惡趣，已作一切所有惡業朽壞對治，又能隨順逢事一切諸佛菩薩。雖是世間，應知初修業菩薩所得亦法身攝。聲聞獨覺所得，唯解脫身攝。

A hallás ezen áthatolása, legyen az alacsonyabb, középső vagy magasabb, a Dharma test (dharmakåya) magja. Mivel a raktár-tudattal való szembefordulás során keletkezik, nem ebbe a tartálytudatba tartozik. Mivel ez egy kiáramlás a világ-transzcendens, legtisztább valóság birodalmából, bár világi állapot, ez hozza létre a világ-transzcendens elmét. Miért? Mert még akkor is, ha a világ-transzcendens megtisztult elme még nem emelkedett ki ebből a magból, minden ilyen felsőbbrendű elmeállapot ellensúlyozza a káprázatos szenvedélyeket és minden gonosz sorsot. Ezenkívül ellensúlyozzák a minden gonosz cselekedetből fakadó hanyatlást, lehetővé téve az élet folytonosságának megőrzését, így kedvezve az összes Buddhával és bodhiszattvával való találkozásnak.

Noha világi állapotról van szó, a hallás ezen áthatolása a Dharma-testben, mint az, amit a kezdő bodhiszattváknak el kell érnie, a felszabadító testben pedig úgy, mint amit a szóhallóknak és a magányos megvilágosodottaknak (pratyekabudhák) kell elérniük. ). A hallásnak ez az áthatolása nem a tároló tudat, mert a Dharma testben vagy a felszabadító testben van.

Így ahogy [ez az áthatolás] kicsiről közepesről magasra növekszik, ugyanolyan mértékben csökken az érő tudat. A támogatást ezután átváltják. Amikor ez a támasz teljesen átalakul, akkor a tartálytudat minden magjával együtt teljesen megszűnik az összes maggal együtt.

[0136c21] 又此熏習非阿賴耶識，是法身解脫身攝。如如熏習，下中上品次第漸增，如是如是異熟果識次第漸減，即轉所依。既一切種所依轉已，即異熟果識及一切種子無種子而轉，一切種永斷。

Ha ez az alaptudat együtt keletkezik és elmúlik [a hallás áthatolásával, ami] nem az alapozó tudat, ahogyan a víz keveredik a tejjel, akkor hogyan lehet az, hogy az alaptudat megszűnik, és az, ami nem az alaptudat nem szűnik meg? Pont olyan, mint a haµsa (liba), amely iváskor tejet von ki a vízből. Hasonló módon, amikor a világi állapotok megszabadulnak a vágytól, a nem koncentrált birodalmak áthatolása megszűnik, és a koncentráció állapotaiból származó áthatolások növekednek. Így válik a támogatás evilági megtéréséből a támogatás világát transzcendens megtérésévé.

Amikor valaki belép abba a koncentrációba, amely elpusztítja a gondolatot, nem az érlelő tudat hagyja el a testet, mert azt tanítják, hogy „a tudat nem hagyja el a testet”. Ez azért van így, mert a gondolkodást leromboló koncentráció nem ennek a tudatnak [hanem az aktív tudatoknak] ellentéte.

[0136c26] 復次，云何猶如水乳？非阿賴耶識與阿賴耶識同處俱轉，而阿賴耶識一切種盡，非阿賴耶識一切種增？譬如於水鵝所飲乳。又如世間得離欲時，非等引地熏習漸減，其等引地熏習漸增而得轉依。

Hogyan mutatható ki, hogy ez így van? Amikor az ember kiemelkedik ebből a koncentrációból, nincs szükség arra, hogy a tudatosság újra létrejöjjön, mert ez az érlelő tudat megszakítás nélkül folytatódik, és az újjászületés idejétől eltekintve nem kell újra keletkeznie [bármilyen koncentrációból való kiemeléskor ]. 51. Vannak, akik azt mondják, hogy az a koncentráció, amely elpusztítja a gondolatot, rendelkezik gondolattal. De ezt az állítást a következő okok miatt nem lehet bizonyítani: mert ennek a koncentrációnak az értelme elveszne; mert [ebben a koncentrációban] semmilyen felismerés és tárgy sem állapítható meg; mert tévedne [azzal arra utalva], hogy ez a koncentráció jó gyökerekhez kapcsolódik, mivel nem kapcsolódik rossz vagy erkölcsileg semleges állapotokhoz; mert az ember téved, ha azt gondolja, hogy fogalmi és szenzáció keletkezik [ebben], mivel akkor a koncentrációban szükségszerűen lenne érintkezés, és mivel képes lenne más koncentrációkat kiváltani (de a pusztítás koncentrációja ezek eltüntetése ); és mert téved az ember, amikor azt tartja, hogy olyan jó gyökerek származnak, mint a figyelem és a hit.

[0137a02] 又入滅定識不離身，聖所說故。此中異熟識應成不離身，非為治此滅定生故。

[0137a04] 又非出定此識復生，由異熟識既間斷已，離結相續無重生故。

[0137a06] 又若有執以意識故滅定有心，此心不成：定不應成故，所緣行相不可得故，應有善根相應過故，不善無記不應理故，應有想受現行過故，觸可得故，於三摩地有功能故，應有唯滅想過失故，應有其思信等善根現行過故，拔彼能依令離所依不應理故，有譬喻故，如非遍行此不有故。

[0137a13] 又此定中由意識故執有心者，此心是善不善無記皆不得成，故不應理。

[0137a14] 若復有執色心無間生是諸法種子，此不得成，如前已說。又從無色、無想天沒，滅定等出，不應道理。又阿羅漢後心不成。唯可容有等無間緣。

[0137a18] 如是若離一切種子異熟果識，雜染清淨皆不得成，是故成就如前所說相阿賴耶識，決定是有。

[Ha valaki megpróbálja elkerülni a fenti hibákat azzal, hogy a gondolatot leromboló koncentrációban jelenlévő gondolat nem vesz részt mentális tevékenységben, ez a következő okok miatt cáfolható:] mert nem lehet érvényesen elvenni a támaszt attól, ami támogatott; mert vannak példák [erre a hatásra]; mert a nem univerzális elemeket nem lehet [elválasztani az univerzális] elemektől.

[A Paramårtha-ban nincs jelen.] Egyesek azt hiszik, hogy a forma és az elme egymás utáni keletkezése minden lény magva, de ez nem így van, mert nemcsak a fent leírt hibákat tartalmazza, hanem további különálló tévhiteket is. Ezek a további hibák az, hogy ebben a felfogásban lehetetlen lenne kiesni a tudattalan istenek lakhelyéről, vagy kikerülni a gondolkodást romboló koncentrációból, és lehetetlenné válik egy szent utolsó gondolata (arhat). Ha [az utolsó gondolat] eltér az okok ezen sorozatától, akkor ez a vélemény nem érvényes.

Ezért a magzati, érlelődő tudaton kívül semmilyen megtisztult vagy szennyezett állapot nem lehetséges. Ezért ennek az elmének az értelmezése bemutatásra kerül, és meg kell erősíteni és meg kell érteni azt, ahogyan elmagyaráztuk.

[0137a21] 此中三頌：

Here are verses:

「菩薩於淨心，遠離於五識，
無餘，心轉依云何汝當作？
若對治轉依，非斷故不成，
果因無差別，於永斷成過。
無種或無體，若許為轉依，
無彼二無故，轉依不應理。」

Amikor a bódhiszattvák jó elmében maradnak,
Megszabadulnak az öt érzéki tudattól,
És maradék nélkül elméjük megtéríti támaszaikat. Milyen más eszközökkel tudták ezt megtenni?
Az ellenkezés nem lehet a támogatás átváltása, mert az elhagyásban hiányzik.
Ekkor tévedne, ha nem tudná megkülönböztetni a
t Ok az eredménytől az elhagyással kapcsolatban.
A magvak nemléte vagy
[mag-]természetükről [az elmében]
Nem lehet a támogatás átalakítása,
Mivel, mivel nem léteznek,
Ez a két [alternatíva] sem létezik, és
A megtérés értelme lehetetlen.

[0137a28] 復次，此阿賴耶識差別云何？略說應知或三種，或四種。

Mik ennek a raktártudatnak a különbségei? Összességében három vagy négy.

[0137a29] 此中三種者，謂三種熏習差別故：一、名言熏習差別，二、我見熏習差別，三、有支熏習差別。

[0137b02] 四種者，一、引發差別、二、異熟差別，三、緣相差別，四、相貌差別。

[0137b04] 此中引發差別者，謂新起熏習。此若無者，行為緣識，取為緣有，應不得成。

[0137b05] 此中異熟差別者，謂行有為緣，於諸趣中異熟差別。此若無者，則無種子，後有諸法生應不成。

[0137b07] 此中緣相差別者，謂即意中我執緣相。此若無者，染污意中我執所緣，應不得成。

[0137b10] 此中相貌差別者：謂即此識有共相，有不共相，無受生種子相，有受生種子相等。

[0137b11] 共相者，謂器世間種子。不共相者，謂各別內處種子。共相即是無受生種子，不共相即是有受生種子。對治生時，唯不共相所對治滅。共相為他分別所持，但見清淨，如瑜伽師於一物中種種勝解，種種所見皆得成立。

Az áthatolásnak három különböző fajtája van: a megnevezések (名言) hajlamának (引發 ~vāsanā) megküldönböztetése, az önvalóság (我見) hajlamának (引發 ~vāsanā) megkülönböztetése, a birtoklás (有支) (引發 ~vāsanā) megküldönböztetése.

Négy változata is van: az újjászületés vetülete, érése, referense és karaktere. Az újjászületés kivetülése azt jelenti, hogy az áthatolás újból keletkezik, mert ha nem így lenne, lehetetlen lenne, hogy a tudat karmikus képződményekhez kötötten, vagy kisajátításhoz kötötten keletkezzen. Érettsége azt jelenti, hogy ezeknek a karmikus képződményeknek köszönhetően ezek a lények beérnek a hat sorsban, mert e nélkül lehetetlen lenne, hogy az újjászületést átélt lények egy későbbi időpontban újjászülethessenek. Referenciája azt jelenti, hogy az elmében van egy kép, amely önmaga ragaszkodását váltja ki, mert e nélkül lehetetlen lenne az önképhez való ragaszkodás. A karaktere azt jelenti, hogy ennek a tudatnak van egy közös karaktere és egy sajátos jellege, egy mag-jelleg, amely az értelmetleneket, és egy mag-jelleg, mint az értelmeset.

Négy változata is van: az újjászületés vetülete, érése, referense és karaktere. Az újjászületés projekciója azt jelenti, hogy az áthatolás újból keletkezik, mert ha nem így lenne, lehetetlen lenne, hogy a tudat karmikus képződményekhez kötötten, vagy kisajátításhoz kötötten keletkezzen. Érettsége azt jelenti, hogy ezeknek a karmikus képződményeknek köszönhetően ezek a lények beérnek a hat sorsban, mert e nélkül lehetetlen lenne, hogy az újjászületést átélt lények egy későbbi időpontban újjászülethessenek. Referenciája azt jelenti, hogy az elmében van egy kép, amely önmaga ragaszkodását váltja ki, mert e nélkül lehetetlen lenne az önképhez való ragaszkodás. A karaktere azt jelenti, hogy ennek a tudatnak van egy közös karaktere és egy sajátos jellege, egy mag-jelleg, amely az értelmetleneket, és egy mag-jelleg, mint az értelmeset.

[0137b16] 此中二頌：

Versben bemutatva:

「難斷難遍知，應知名共結，
瑜伽者心異，由外相大故，
淨者雖不滅，而於中見淨；
又清淨佛土，由佛見清淨。」

Amit nehéz megszüntetni és tudni
Közös összefonódásoknak nevezik.
A meditáció gyakorlóinak gondolatai di›er,
Mert a képek hatalmassága alkotja a külvilágot.
Annak ellenére, hogy a [külvilág] nem szűnik meg,
A megtisztult személyek számára megtisztul a belátás.
A megtisztult Buddha-földek tökéletessége
A Buddha belátás tisztaságának köszönhető.

[0137b21] 復有別頌：對前所引種種勝解，種種所見皆得成立。

Újabb versben:

「諸瑜伽師於一物，種種勝解各不同，
種種所見皆得成，故知所取唯有識。」

Megállapítható, hogy a meditációt gyakorlók,
különféle attitűdökkel és meglátásokkal rendelkezzen
Ugyanerre vonatkozóan, mert összhangban alakulnak ki a lelki adottságaikkal.
Mivel sok belátás született, amit felfognak, az csak tudatos építkezés.

[0137b25] 此若無者，諸器世間，有情世間生起差別，應不得成。

[0137b27] 復有麁重相及輕安相：麁重相者，謂煩惱隨煩惱種子。輕安相者，謂有漏善法種子。此若無者，所感異熟無所堪能，有所堪能所依差別，應不得成。

Ez az alapvető tudat, mint specifikus, az értelmes lények érzésének kiváltásának magja, mert különben nem lenne ok az érző világ létrejöttére. A közös raktár-tudat, mint közönséges, a magva az érzéketlen [világ] megteremtésének, mert különben nem lenne oka a fizikai, befogadó világ létrejöttére.

Ezenkívül van egy lassú és egy világos aspektusa ennek a [tároló]-tudatnak. A lomha tudat a kisebb-nagyobb téves szenvedélyek magvaira utal. A tudatosság mint világos minden jó állapot magvaira utal, amelyek kiáramlással járnak. Ha ez a kettő hiányzik, nem lehetne különbséget tenni a kiváló képességekkel rendelkező elmék és a magasabb képességekkel nem rendelkező elmék között, amelyek mindkettő korábbi cselekvések eredménye.

[0137c01] 復有有受盡相無受盡相：有受盡相者，謂已成熟異熟果善不善種子。無受盡相者，謂名言熏習種子，無始時來種種戲論流轉種子故。此若無者，已作已作善惡二業，與果受盡，應不得成。又新名言熏習生起，應不得成。

Kétféle alapvető tudat is létezik: kész és nem befejezett. Jellege befejezettként ez a tudat, mint a jó és a gonosz sorsok magja, amelyek már eredményeként érlelődnek. Még be nem fejezett jellege a nyelvi áthatolás magva, mert korlátlan ideig ez az a mag, amely kitalációt szül. E tudat nélkül a jó vagy rossz cselekedetek és mulasztások végső, okozati érlelésének megtapasztalása és új nyelvi áthatolások kialakulása egyaránt lehetetlen lenne.

[0137c06] 復有譬喻相：謂此阿賴耶識，幻炎夢翳為譬喻故。此若無者，由不實遍計種子故，顛倒緣相應不得成。

Ezenkívül van egy hasonlósági mintája, mert a tudatosság olyan, mint egy varázstrükk, egy délibáb, egy álom vagy egy optikai csalódás. Ez az elsődleges tudat ezekhez a dolgokhoz hasonlít. Ha ez nem így lenne, akkor ez a tudat, mint a valószerűtlen képzelgés magja, nem állapítható meg a hiba okának.

Ezenkívül teljesnek és nem teljesnek írják le. Teljes, amennyiben az érző lények összes kötelékével van igában. Amikor valaki eléri a világi megszabadulást a vágytól, akkor ez a kötöttség feloldódik. Az adeptusok, a szóhallgatók és az összes bódhiszattva számára ez részben megsemmisül és megsemmisül, míg a szentek, a magányos megvilágosodottak és a Tathågaták számára teljesen megsemmisül és megsemmisül. Ennek az az oka, hogy a szentek és a magányos megvilágosodottak csak a káprázatos szenvedély akadályát rombolták le, míg a Tathågaták a téves szenvedély és a bölcsesség akadályát egyaránt. E [tudatosság] nélkül lehetetlen lenne a szenvedély fokozatos lerombolása.

[0137c08] 復有具足相不具足相：謂諸具縛者，名具足相。世間離欲者，名損減相。有學聲聞及諸菩薩，名一分永拔相。阿羅漢、獨覺及諸如來，名煩惱障全永拔相，及煩惱所知障全永拔相，如其所應此若無者，如是次第雜染還滅應不得成。

[0137c14] 何因緣故善不善法能感異熟，其異熟果無覆無記？由異熟果無覆無記，與善不善互不相違，善與不善互相違故。若異熟果善不善性，雜染還滅應不得成，是故異熟識唯無覆無記。

Milyen okból nem zárják el és nem határozzák meg a jó és a rossz állapotokat egyaránt érlelődő [tudatosság]? Nincs ellentmondás a morálisan semleges [a raktár-tudat] természete és a jó és a rossz állapotok egyidejűsége között. Inkább a jó és a rossz áll egymással szemben. Ha maga az érés jó vagy rossz lenne, akkor nem lenne mód a szenvedélytől való megszabadulásra. És mivel nem lenne mód sem jóságot, sem szenvedélyt gerjeszteni, nem létezhet felszabadulás és rabság sem, mert ez a két [nem elzárt és nem meghatározott tulajdonság] nem létezne. Ezért az érlelő tudat bizonyosan nincs elzárva és nincs meghatározva.

攝大乘論本 第2卷
második tekercs

所知相分第三

A Megismerhető (所知) [megkülönböztető] jellemzői - harmadik

[0137c27] 已說所知依，所知相復云何應觀？此略有三種：一、依他起相，二、遍計所執相，三、圓成實相。

Most elmagyaráztuk a tudható támogatását. Melyek tehát a megismerhető megkülönböztető jellemzői? Összességében három: a mástól függő mintázat, az elképzelt mintázat és a valóság mintázat.

[0137c29] 此中何者依他起相？謂阿賴耶識為種子，虛妄分別所攝諸識。此復云何？謂身，身者，受者識，彼所受識，彼能受識，世識，數識，處識，言說識，自他差別識，善趣惡趣死生識。此中若身，身者，受者識，彼所受識，彼能受識，世識，數識，處識，言說識，此由名言熏習種子。若自他差別識，此由我見熏習種子。若善趣惡趣死生識，此由有支熏習種子。由此諸識，一切界趣雜染所攝依他起相虛妄分別皆得顯現。如此諸識，皆是虛妄分別所攝，唯識為性，是無所有非真實義顯現所依；如是名為依他起相。

A mástól-függő mintázat mindazon tudatosan felépített megkülönböztetés(ek)ből áll, amelyeknek az alaptudat a magva, és amelyek beletartoznak a valószerűtlen képzeletbe. Ezek a megkülönböztetések a test tudatos felépítése, a megtestesült személy tudatos felépítése, az átélő személy tudatos konstrukciója, az átélt tartalom tudatos felépítése, az érvényes élmény tudatos felépítése, az idő tudatos felépítése, a szám tudatos konstrukciója, a hely tudatos felépítése, a nyelv tudatos felépítése, az önmagunk és mások közötti különbség tudatos felépítése, valamint a jó és rossz sorsokban való születés és halál tudatos felépítése.

A test-, az átélt tartalom-, az érvényes átélés-, az idő-, a szám-, a hely és a nyelv tudatos konstrukciói, mind a nyelv kezdeti áthatolásából fakadnak. Az önmagunk és mások közötti különbség tudatos felépítése az önmagunkba vetett hit kezdeti áthatolásából fakad. A jó és rossz sorsokban való születés és halál tudatos konstrukciója a léttényezők kezdeti áthatolásából fakad. Mivel az ilyen tudatos konstrukciók a mástól való függés legszembetűnőbb jellemzői, melyek minden világ és sors szennyében megtalálhatók, az irreális képzelgés (formájában) nyilvánul meg. Ezek a tudatos konstrukciók irreális képzelődésből állnak, mivel csak tudatos konstrukciókként léteznek. A mástól való függés mintája az a támasz, amelyen keresztül ezek a nem létező, irreális objektumok megjelennek.

[0138a12] 此中何者遍計所執相？謂於無義唯有識中似義顯現。

Az elképzelt minta a nem létező tárgyak valóságosnak tűnő megjelenése, amelyek csupán tudatos konstrukciók.

[0138a14] 此中何者圓成實相？謂即於彼依他起相，由似義相永無有性。

A valóság mintája az ilyen tárgyak és objektív tulajdonságainak mástól való függés mintájában lévő örökké-való nem-létezés, hiszen / mivel nincs létező valóságuk.

[0138a16] 此中身，身者，受者識，應知即是眼等六內界。彼所受識，應知即是色等六外界。彼能受識，應知即是眼等六識界。其餘諸識，應知是此諸識差別。

A test megtestesült és a tapasztaló tudatos konstrukciói az érzékszervek hat belső szférájának felelnek meg. A tapasztalat tartalmát képző tudatos konstrukciók az érzékelhető tárgyak hat külső érzéki szférájának felelnek meg. Az érvényes tapasztalat tudatos felépítése megfelel a hat érzéki tudatnak. A fennmaradó tudatos konstrukciók ezeknek az alapkonstrukcióknak a megkülönböztetései.

[0138a20] 又此諸識皆唯有識，都無義故。此中以何為喻顯示？應知夢等為喻顯示。謂如夢中都無其義獨唯有識，雖種種色聲香味觸，舍林地山似義影現，而於此中都無有義。由此喻顯，應隨了知一切時處皆唯有識。由此等言，應知復有幻誑，鹿愛，翳眩等喻。若於覺時一切時處皆如夢等唯有識者，如從夢覺便覺夢中皆唯有識，覺時何故不如是轉？真智覺時亦如是轉：如在夢中此覺不轉，從夢覺時此覺乃轉，如是未得真智覺時，此覺不轉，得真智覺此覺乃轉。

Ezért minden tudatos tárgy csak a tudat konstrukciója, mert nincsenek külső tárgyak. Olyanok, mint egy álom. Egy álomban minden csak egy tudatos konstrukció, minden külső tárggyal való kapcsolat nélkül. Minden olyan tárgynak, amely valóságosnak tűnik benne, mint például a különféle anyagi formák, hangok, szagok, ízek, érintések, villák, kertek, földek, hegyek és így tovább, nincs valódi tárgyi lényük. Ez a példa azt mutatja, hogy minden esetben csak tudatos építkezés van. A fenti „és így tovább” kifejezés más példákra utal, mint a varázstrükkök, délibábok, optikai csalódások és így tovább.

Kifogás: Azt mondod, hogy az éber ember által látott dolgok minden esetben csak tudatos konstrukciók, mint tárgyak az álomban. De amikor az ember felébred álmából, felismeri, hogy az álmodott tárgyak csak a tudat konstrukciói. Akkor miért nem ébred fel az ember [az objektivitás illúziójából]?

Válasz: Ez ugyanolyan / hasonló, hiszen aki elérte az ilyenekre ébredő bölcsességet, annak nem hiányzik ez a megértés. Ahogy a még álmodó ember sem ébred fel, amíg álmodik, de a már felébredt embernek megvan ez a tudatossága. Tehát aki még nem érte el az "ilyenség" felébredt bölcsességét, annak hiányzik ez az ébredés. De aki már elérte az "ilyenségre" ébredő bölcsességet, az bizonyosan rendelkezik ezzel a tudattal.

[0138b02] 其有未得真智覺者，於唯識中云何比知？由教及理應可比知。此中教者，如 《十地經》 薄伽梵說：

Ha valaki még nem ébredt rá a bölcsességre a kizárólag a tudatos építkezést illetően, akkor hogyan következtethet erre a megértésre? Megteheti ezt a szentírásokon való elmélkedés és az igaz érvelés által. Az olyan szentírásokban, mint a Szentírás a Tíz Szakaszon 《十地經》 a világhírű Buddha azt tanította:

「如是三界，皆唯有心。」又薄伽梵 《解深密經》 亦如是說，謂彼經中慈氏菩薩問世尊言：

「諸三摩地所行影像，彼與此心當言有異？當言無異？」佛告慈氏：「當言無異，何以故？

"Mint a Három Világ csak az elmét jelenti." A mögöttes jelentés magyarázatáról szóló szútrában a nagy Bodhisattva Maitreya megkérdezte Buddhát: „Tiszteletreméltó! A dolgokról alkotott képei, amelyek a koncentrált elme tárgyai, különböznek az elmétől, vagy azonosak az elmével?"

由彼影像唯是識故；我說識所緣，唯識所現故。」「世尊！若三摩地所行影像，即與此心無有異者，云何此心還取此心？」「慈氏！無有少法能取少法，然即此心如是生時，即有如是影像顯現。如質為緣還見本質，而謂我今見於影像，及謂離質別有所見影像顯現。此心亦爾，如是生時，相似有異所見影現。」

Buddha így válaszolt: "Maitreya, nem különböznek az elmétől, mert azt tanítottam, hogy csak tudatos konstrukciók. Ezek a képek és az érzékelhető formájú tárgyak a tudatos konstrukció látszatai.” Maitreya Bodhisattva ezután megkérdezte: „Buddha! Ha ezek az észlelhető formák képei, amelyek a koncentrált elme tartalmát képezik, nem különböznek attól a koncentrált elmétől, hogyan tudja ez a tudat tárgyként felfogni ezeket a konstrukciókat?” Buddha így válaszolt: „Nincs semmi, ami bármit is felfogna, de bár nem képes felfogni őket, amint ennek a tudatnak a fejlődése felbukkan, [azoknak a tárgyaknak] az álcájában jelennek meg. Ugyanúgy, ahogy az ember egy tükörfelületen olyan képet lát, amely eltér attól a felülettől, miközben valójában [csak] a felületet látja. A divathoz hasonlóan az, ami a koncentrált elmében megjelenik, objektíven valóságosnak tűnik, azaz eltér a koncentrált elmétől [de valójában ez csak ennek az elmének egy konstrukciója].

[0138b14] 即由此教理亦顯現。所以者何？於定心中隨所觀見諸青瘀等所知影像，一切無別青瘀等事，但見自心。由此道理，菩薩於其一切識中，應可比知皆唯有識，無有境界。又於如是青瘀等中，非憶持識見所緣境，現前住故。聞思所成二憶持識，亦以過去為所緣故，所現影像得成唯識。由此比量，菩薩雖未得真智覺，於唯識中應可比知。

Ezen szútrában tisztázhatjuk a csak-tudati-építkezés jelentését. Hogyan? Amikor a meditációt gyakorló elméje már a teljes meditációiban van, belép a színkép totalitásába, mint amikor kéket vagy sárgát lát, de ez az elme maga nem látja külsőnek a kék vagy sárga anyagi formáit mint külső tárgyakat. Ebből az érvelésből a bódhiszattva minden tudatra nézve kikövetkeztetheti a tudatos konstrukció jelentését.

[0138b23] 如是已說種種諸識，如夢等喻，即於此中眼識等識可成唯識，眼等諸識既是有色，亦唯有識云何可見？此亦如前由教及理。若此諸識亦體是識，何故乃似色性顯現，一類堅住，相續而轉？與顛倒等諸雜染法為依處故；若不爾者，於非義中起義顛倒，應不得有。此若無者，煩惱、所知二障雜染應不得有。此若無者，諸清淨法亦應無有。是故諸識應如是轉。

A kék vagy sárga tudatos felépítése nem az emlékezet tudata, mert a látott tárgy azonnal jelen van. A hallottakra vagy reflektált dolgokra való emlékezés mentális tudatában a tudatosság tárgya a múlt dolgok, amelyek múltként keletkeznek. Ezért [a koncentrált elme jelen esete] valóban bemutatja a csak tudatos építkezés jelentését. Ebből a következtetésből a bódhiszattva, még ha még nem is érte el az ilyenekre ébredő bölcsességet, csakis a tudatos építkezés jelentésére következtethet.

Kifogás: Megengedjük, hogy a fentebb magyarázott, varázstrükkökhöz vagy álmokhoz hasonló tudatos konstrukciók közül a vizuális tudat és-így-tovább csak tudatos konstrukciók. De hogyan alkalmazható a tudatos konstrukciónak ez az értelmezése a szem-tudat által megragadott anyagi formákra?

Válasz: Amint fentebb említettük, e szútra tisztázásából megérthető, hogy ezek is csak tudatos konstrukciók.

Ellenvetés: Ha az anyagi formák tudatos konstrukciók, akkor hogyan jelennek meg anyagként? Hogyan bírják a szilárd homogenitást?

Válasz: Azért teszik ezt, mert támogatják őket a szennyeződések, mint például a fordított gondolkodás stb. Ha ez nem így lenne, akkor nem fordulna elő az a megfordítás, hogy tárgynak vegyük azt, ami nem tárgy. És ha ez a két akadály nem fordulna elő, akkor a megtisztulási állapotok nem következnének be. Ezért minden tudatos konstrukció olyan módon jön létre, hogy valódinak hihető.

[0138c02] 此中有頌：

Versben:

「亂相及亂體，應許為色識，
及與非色識，若無餘亦無。」

A zűrzavar és maga a zűrzavar oka
Anyagi forma és immateriális forma konstrukciói.
Ha az első tudatos konstrukció nem létezett,
A második tudatos konstrukció nem jön létre.

[0138c05] 何故身，身者，受者識，所受識，能受識，於一切身中俱有和合轉，能圓滿生受用所顯故。

Miért jönnek létre szinergiában és egybehangzóan a test-, a megtestesült személy-, a tapasztaló tudatos konstrukciói, a tapasztalat tartalma és az érvényes tapasztalat az újjászületés minden helyén? Mert pontosan az újjászületés élményében érik el kifejeződésüket.

[0138c06] 何故如說世等諸識差別而轉？

Miért jönnek létre az idő tudatos konstrukciói és a többi fentebb tárgyalt megküldönböztetés?

無始時來生死流轉無斷絕故；諸有情界無數量故；諸器世界無數量故；諸所作事展轉言說無數量故；各別攝取受用差別無數量故；諸愛非愛業果異熟受用差別無數量故，所受死生種種差別無數量故。

Mivel a halál és újjászületés kezdet nélküli folytonossága megszakíthatatlan [az idő keletkezik / felmerül]. Mivel az érző lények birodalma kiszámíthatatlan [a számok felmerülnek]. Mivel a környezeti világ határtalan, [hely merül fel]. Mert az ügyek kölcsönös kommunikációja korlátlan, [nyelv keletkezik]. Mivel az előirányzatok és a tapasztalatok különbségei korlátlanok, [különbségek merülnek fel az "én" és "mások" közt]. Mivel a tapasztalatokat akár kellemesnek-, akár nem tetszőnek éljük meg, korlátlanok, és mivel az így megvalósuló halál és születés különbségei korlátlanok, [felmerül a jó és a rossz, sorsa és a létezés tényezői].

[0138c13] 復次，云何安立如是諸識成唯識性？略由三相：一、由唯識，無有義故；二、由二性，有相有見二識別故；三、由種種，種種行相而生起故。所以者何？此一切識無有義故，得成唯識。有相見故，得成二種：若眼等識，以色等識為相，以眼識識為見；乃至以身識識為見；若意識，以一切眼為最初，法為最後諸識為相，以意識識為見。由此意識有分別故，似一切識而生起故。

Milyen valós érvek támasztják alá ezen többi tudatos konstrukciót [azaz az utolsó hatot] csak tudatos konstrukcióknak? Összegezve három megközelítés létezik: 1) mivel minden konstrukcióról bebizonyosodott, hogy csak tudatos konstrukció, ezért az egyetlen kritérium a tudatos konstrukció, mivel a külső objektumok nem léteznek; 2) a tudatos konstrukcióban csak két összetevő van, azaz a kép/elképzelés és a belátás; és 3) mert a különféleképpen előállított képek/elképzelése tudatos konstrukcióba kerülnek.

Mit is jelent ez? Mivel minden tudatnak nincsenek tárgyai, a tudatos konstrukciót csak képpel/elképzeléssel és belátással felruházottként érvényesítjük, mivel minden érzéki tudatnak az anyagi forma mint a képük/elképzelésük, az érzéki tudatok mint a belátásuk, míg a gondolkodó tudat rendelkezik az érzéki észlelés összes tudatos konstrukciójával. mint a gondolkodó tudat képe és a gondolkodó tudat belátása.

Hogy lehet ez? Mert a gondolkodó tudat képes megüldönböztető módon elképzelni és megjelenni mindezen tudatos konstrukciók álarcában.

[0138c21] 此中有頌：

Versben:

「唯識二種種，觀者意能入，
由悟入唯心，彼亦能伏離。」


Amikor a meditáció gyakorlói, akik megértik Az egyetlen kritériumot
ot Annak két összetevőjét és változatait, elérik a Csak tudatos építkezés megértését,
Felszámolják a tudatosság álláspontját.

[0138c24] 又於此中，有一類師說一意識，彼彼依轉得彼彼名，如意思業名身語業。又於一切所依轉時，似種種相二影像轉：謂唯義影像，及分別影像。又一切處亦似所觸影像而轉，有色界中，即此意識依止身故，如餘色根依止於身。

Egyes tanítók azt mondják, hogy mivel a gondolkodó tudat kialakulása során különböző támaszokat vesz fel, más-más néven emlegetik, mint ahogy az akarat aktusait is test-, beszéd- stb. aktusoknak nevezik [amennyiben ezek a test, hang stb.] Mindenféle-, támaszai által előidézett konfigurációjában kettősként jelenik meg: külső tárgyként és [annak a tárgynak] megkülönböztetőjeként. Minden téren érintkezésként jelenik meg, de a formai birodalmakban ez a gondolkodó tudat csak a test támaszától való függésben jön létre. Ez hasonlatos az anyagi érzékszervekkel, amelyeket a test is támogat.

[0139a01] 此中有頌：

Versben:

「若遠行，獨行，無身寐於窟，
調此難調心，我說真梵志。」

Akik messzire utaztak és egyedül utaztak, test nélkül és az üresség barlangjában tartózkodva,
Akik elnyomták azt, amit nehéz elnyomni – felszabadulnak az ellenségeskedés rabságából.

[0139a04] 又如經言：「如是五根所行境界，意各能受，意為彼依。」

Ahogy egy szútra mondja: A gondolkodó tudat felfogja az öt érzékszerv mindegyik tárgyát, mert ez a gondolkodó tudat a maga megkülönböztetésében az oka.

[0139a06] 又如所說十二處中，說六識身皆名意處。

Egy másik részlet is így szól: Amikor meghatározzuk/leírjuk a megkülönböztetést a tizenkét [érzékelési] szféra között, a hat érzéki tudat csoportját gondolkodási szférának nevezzük.

[0139a06] 若處安立阿賴耶識識為義識，應知此中餘一切識是其相識，若意識識及所依止是其見識，由彼相識是此見識生緣相故，似義現時能作見識生依止事。如是名為安立諸識成唯識性。

Amikor itt az alap/funadmentális tudatot javasoljuk a tárgyak tudatos konstruálójának, meg kell értenünk, hogy itt minden tudatos konstrukciók azok elképzelésének/képének tudatos konstrukciója, míg a gondolkodó tudatot és az azt támogató érzéki tudatokat a belátás tudatos konstrukciójának összetevőjeként nevezzük. Miért? Mert a tudatos elképzelések azok a támaszok, amelyek a belátás tevékenységét kiváltják, hiszen a belátás létrejöttének okaiként külső tárgyként jelennek meg. Így állapítjuk meg, hogy minden tudatos konstrukció csak tudatos konstrukció.

[0139a12] 諸義現前分明顯現而非是有，云何可知？

Hogy van az, hogy bár külső tárgyak jelennek meg a szemünk előtt és ismertek, nem léteznek?

如世尊言：

Úgy van, ahogy azt Tiszteletreméló Buddha tanította,

「若諸菩薩成就四法，能隨悟入一切唯識都無有義。一者、成就相違識相智，如餓鬼傍生及諸天人，同於一事，見彼所識有差別故。二者、成就無所緣識現可得智，如過去未來夢影緣中有所得故。三者、成就應離功用無顛倒智，如有義中能緣義識應無顛倒，不由功用智真實故。四者、成就三種勝智隨轉妙智。何等為三？一、得心自在一切菩薩，得靜慮者，隨勝解力諸義顯現。二、得奢摩他修法觀者，纔作意時諸義顯現。三、已得無分別智者無分別智現在前時，一切諸義皆不顯現。」由此所說三種勝智隨轉妙智，及前所說三種因緣，諸義無義道理成就。

"Amikor a bódhiszattva eléri a Négy Megértést, képes felfogni és megérteni, hogy minden tudatos konstrukciónak nincs külső tárgya." Mi ez a négy? Ezek 1) annak megértése, hogy [ugyanaz a tárgy lehet] ellentmondó tudatos konstrukciók oka, mint amikor az éhes szellemek (pretas), állatok és emberek különböző dolgokat látnak ugyanarra a tárgyra vonatkozóan; 2) [az a megértés, hogy] a tudatos konstrukció létrejöhet abból, hogy meglátjuk azt, ami nem objektív, ahogy ez történik a múlttal, a jövővel, az álmokkal és a fantáziákkal kapcsolatban; 3) a megértés spontán és tévedhetetlenül tökéletesedik, mert ha a valóban létező tárgyakkal való találkozás tudatos konstrukciókat hoz létre, akkor nem lenne értelme semmiféle spontán és tévedhetetlen megértésnek, hiszen az ember azokat úgy ismerné, ahogy vannak; és 4) annak megértése, hogy a tárgyak megfelelnek a három bölcsességnek. Milyen három bölcsesség? Ezek 1) amikor a bölcs emberek koncentrálnak, akkor uralmat szereznek elméjük felett, mert tetszés szerint mesteriek, és a tárgyak különbözőképpen úgy jelennek meg, ahogyan azt rendelték; 2) amikor a koncentrációt gyakorlók elcsendesedtek, és erőfeszítéseiket a szútra/dharma/tanítás vizsgálata felé fordítják, a tárgyak gondolatukkal összhangban jelennek meg; és 3) ha ezek a személyek elérték a nem-képzeletbeli bölcsességet, és nem emelkedtek ki a nem-képzeletbeli koncentrációból, akkor egyáltalán nem jelennek meg külső tárgyak. Mivel minden tárgy megfelel ennek a három bölcsességnek, és a fent említett, csak tudatos elképzelés/építkezés okai miatt arra a következtetésre jutunk, hogy csak tudatos konstrukció létezik, a külső tárgyak pedig nem. Hat vers van, amely megismétli a fenti értelmezést. Mivel ezek a versek később, a bölcsességképzésről szóló fejezetben jelennek meg, ott részletesen foglalkozunk velük. A következő mondattal kezdődnek: „Éhes szellemek, állatok, emberek…”

[0139a26] 若依他起自性，實唯有識，似義顯現之所依止，云何成依他起？何因緣故名依他起？從自熏習種子所生，依他緣起故名依他起；生剎那後無有功能自然住故，名依他起。

Ha azt a támaszt, amelynél a csak tudatos konstrukció külső tárgyként jelenik meg, mástól-függő mintának nevezzük, hogyan válik [külső tárgy, mint más hiányában] függővé másoktól? Miért mondják, hogy mástól függ? Mert saját kezdeti/magzati áthatolásából fakadóan okokkal átszőtt, és nem lehet független [másoktól függ]. Mivel nem spontán keletkezik és még egy pillanatra sem lehet független, mástól-való-függőnek nevezzük.

[0139b01] 若遍計所執自性，依依他起實無所有似義顯現，云何成遍計所執？何因緣故名遍計所執？

Ha az elképzelt minta a külső tárgyak mástól-való függő valóságos megjelenése, amikor valójában nem léteznek. Így hogyan képzelhető el? Miért nevezik elképzeltnek?

無量行相意識遍計顛倒生相，故名遍計所執；自相實無，唯有遍計所執可得，是故說名遍計所執。

Mivel a gondolkodó tudat megkülönböztetései korlátlan módon tévedést okoznak, ez elképzelhető. Mivel nincs sajátos jellege, csak az elképzelt különbségek meglátása, képzeletnek nevezik.

[0139b06] 若圓成實自性，是遍計所執永無有相，云何成圓成實？何因緣故名圓成實？

Ha a valóság mintáját az elképzelt minta örökkévaló hiányaként jellemezzük, hogyan válik valósággá? Miért nevezik valóságnak?

由無變異性故名圓成實；又由清淨所緣性故，一切善法最勝性故，由最勝義名圓成實。

Mert az olyanság soha nem olyanság, hanem valóság. Mivel tökéletesen megtisztít minden birodalmat és a végső jelentés teljességében a legmagasabb minden jó állapot közül, valóságnak nevezik.

[0139b10] 復次，有能遍計，有所遍計，遍計所執自性乃成。此中何者能遍計？何者所遍計？何者遍計所執自性？

Az képzelet mintáját az elképzelt cselekvés és a valaminek az elképzelt jelenléte alkotja. Itt melyik állapotot nevezzük képzeletnek? Mi az, ami elképzelt? Mit nevezünk képzelet mintájának?

當知意識是能遍計，有分別故。所以者何？由此意識用自名言熏習為種子，及用一切識名言熏習為種子，是故意識無邊行相分別而轉，普於一切分別計度，故名遍計。又依他起自性，名所遍計。又若由此相令依他起自性成所遍計，此中是名遍計所執自性。由此相者，是如此義。

Az elképzelés a gondolkodó tudat [tevékenysége], amely háromféle [esszenciák, formák és emlékek] képzeletével van felruházva. Ez a tudat [először mint a lényegek és formák képzelete] azért jön létre, mert magvai a saját nyelvi áthatolásai és az összes érzéki tudat nyelvi áthatolása. A mindenhol korlátlan képzelőereje miatt [az emlékek] képzeletnek nevezik. Ami mástól függ, az elképzelt. Az elképzelt minta arra az alaptevékenységre utal, hogy a mástól függő mintát a képzelet tartalmának tekintjük.

[0139b18] 復次，云何遍計能遍計度？緣何境界？取何相貌？由何執著？由何起語？由何言說？何所增益？

Miért képes ez a képzelet a másiktól függő mintára társítani/fantáziálni tízezer dolog elképzelését/képeit? Milyen tárggyal találkozik? Miért fogja fel ezeket a képeket? Hogyan látja őket, és hogyan alakul ki ezektől függően? Hogyan fejeződik ki a nyelvben és hogyan növekszik?

謂緣名為境，於依他起自性中取彼相貌，由見執著，由尋起語，由見聞等四種言說而起言說，於無義中增益為有，由此遍計能遍計度。

Minden objektumát a többitől függő mintában nevezi meg; képeket/elképzelést ragad meg; ítélkezési kategóriákban való látást idéz elő; intelligenciája attól függően alakul ki, ahogyan a nyelvben megjelenik; négyféle nyelvezet a látottakkal kapcsolatban, és így tovább ... azt támasztja alá, ami valójában lét nélkül létezik, és azt képzeli, hogy ami létezik, azt nem-létezőnek képzeli. Ilyen a képzelőereje.

[0139b24] 復次，此三自性為異為不異？

Ez a három minta különbözik egymástól, vagy azonos egymással? Sem nem különböznek, sem nem azonosak. Ezeket így kell magyarázni [sem nem különbözőek, sem nem azonosak]. Egy bizonyos értelemben a másiktól függő minta másoktól függ. Más értelemben képzeletté válik, és még egy sajátos értelemben valósággá válik.

Milyen értelemben nevezik más-függőnek?

應言非異非不異。謂依他起自性，由異門故成依他起；即此自性由異門故成遍計所執，即此自性由異門故成圓成實。由何異門此依他起成依他起？依他熏習種子起故。由何異門即此自性成遍計所執？由是遍計所緣相故，又是遍計所遍計故。由何異門即此自性成圓成實？如所遍計畢竟不如是有故。

Abban, hogy a kezdeti/magzati áthatolásból való kibocsátásában a másikhoz kötődik. Milyen értelemben válik elképzeltté? Abban, hogy a másiktól függő minta egyrészt oka a képzelődésnek, másrészt az elképzeltnek. Milyen értelemben válik valósággá? Abban, hogy ez a mástól függő minta amikor valósággá válik, valójában nem úgy létezik, ahogy elképzelték.

Továbbá milyen értelemben veszi fel ez az egy [valamitől függő] tudat a tudat összes különböző konfigurációját? Abban, hogy a tudatos elképzelések, amelyek mind az alaptudat, mind a többi tudat által keletkeznek, rendelkeznek ezekkel a különféle konfigurációkkal, és abban, hogy [ezek a tudatok] ezeknek a konfigurációknak köszönhetően keletkeznek.

[0139c03] 此三自性各有幾種？謂依他起略有二種：

Hány változata van az valamitől-függő mintának? Összességében kettő van.

一者、依他熏習種子而生起故，二者、依他雜染清淨性不成故，由此二種依他別故，名依他起。遍計所執亦有二種：一者、自性遍計執故，二者、差別遍計執故，由此故名遍計所執。圓成實性亦有二種：一者、自性圓成實故，二者、清淨圓成實故，由此故成圓成實性。

Az első az, ami a kezdeti áthatolással párhuzamosan történik, míg a második az, ami a megtisztulás vagy a szennyeződés tekintetében nem formálódik. Így e két kölcsönös kapcsolat alapján beszélünk valamitől való függésről. A képzelet mintája is kétféle. Az első az esszenciák, míg a második a konkrét tulajdonságok elképzelése. A valóságminta is kétféle. Az első az esszenciális tökéletesség, míg a második a megtisztított tökéletesség.

[0139c11] 復次遍計有四種：一、自性遍計，二、差別遍計，三、有覺遍計，四、無覺遍計。有覺者，謂善名言；無覺者，謂不善名言。如是遍計復有五種：一、依名遍計義自性，謂如是名有如是義；二、依義遍計名自性，謂如是義有如是名；三、依名遍計名自性，謂遍計度未了義名；四、依義遍計義自性，謂遍計度未了名義；五、依二遍計二自性，謂遍計度此名此義如是體性。

Ezenkívül a képzeletnek is négy fajtája van. Az első az esszenciák, a második pedig a meghatározott tulajdonságok, míg a harmadik az intelligens személyek, a negyedik pedig az unintelligens személyek. Az intelligensek azok a személyek, akik a nevek és szavak megértésének és megkülönböztetésének képességéből fakadó képzeletet váltanak ki. Az unintelligensek azok, akik ilyen képességekkel / képzelőerővel nem rendelkeznek.

Ezen túlmenően egy másik sémában ötféle képzelet létezik. Az első az, hogy az objektumokban a nevük miatt képzelünk el egy lényeget, mint amikor a neveket úgy látjuk, mint önmagukat, amelyek tárgyra utalnak. A második az, hogy a nevekben lényeget képzeljünk el tárgyaik miatt, mint amikor a tárgyakat a nevekben rejlőnek tekintjük. A harmadik az, hogy ezeknek a neveknek köszönhetően képzeljünk el egy lényeget a nevekben, mint amikor egy még ismeretlen tárgynak képzelünk el egy nevet. A negyedik az, hogy egy lényeget képzeljünk el a tárgyakban ezek miatt a tárgyak miatt, mint amikor valaki egy objektumot képzel el egy még ismeretlen névre. Az ötödik az, hogy mindkettő miatt elképzelünk egy lényeget a nevekben és az objektumokban, mint amikor a neveket tárgyakkal, a tárgyakat pedig nevekkel azonosítjuk.

[0139c19] 復次，總攝一切分別略有十種：一、根本分別，謂阿賴耶識。二、緣相分別，謂色等識。三、顯相分別，謂眼識等并所依識。四、緣相變異分別，謂老等變異，樂受等變異，貪等變異，逼害時節代謝等變異，[木*奈]落迦等諸趣變異，及欲界等諸界變異。五、顯相變異分別，謂即如前所說變異所有變異。六、他引分別，謂聞非正法類及聞正法類分別。七、不如理分別，謂諸外道聞非正法類分別。八、如理分別，謂正法中聞正法類分別。九、執著分別，謂不如理作意類，薩迦耶見為本六十二見趣相應分別。十、散動分別，謂諸菩薩十種分別：一、無相散動，二、有相散動，三、增益散動，四、損減散動，五、一性散動，六、異性散動，七、自性散動，八、差別散動，九、如名取義散動，十、如義取名散動。為對治此十種散動，一切般若波羅蜜多中說無分別智。如是所治能治，應知具攝般若波羅蜜多義。

Vagy tíz változatban összefoglalhatjuk az összes elképzelést. Az első az alapvető képzelőerő, vagyis az alapozó tudat. A második az elképzelt képek/képzetek, vagyis az érzékelhető formák tudatos konstrukciói. A harmadik a képzelet a megjelenése [azok a képek] miatt, vagyis az érzéki tudatok összes tudatos konstrukciója, a támogató [képekkel] együtt. A negyedik az, hogy elképzeljük a változásokat ezekben a képekben, vagyis az idős kor változásait és így tovább, a fájdalom és az élvezet, a vágy és a téveszme, a nyomasztó idők változásait, vagy az újjászületés változásait a Poklokban vagy a Vágyak Birodalmában. Az ötödik a változások elképzelése [azoknak a képeknek] a megjelenése, vagyis a fent leírt változások keletkezése miatt. A hatodik a mások által kiváltott képzelgés, vagyis az a képzelgés, amely akár hamis, akár igaz tanok hallásából fakad. A hetedik a helytelen képzelgés, vagyis az igaz tanon kívül állók hamis tanának képzelgése. A nyolcadik a helyes képzelgés, vagyis az az elképzelés, amely az igaz tanon belüliek igaz tanának hallásából fakad. A kilencedik az ítéleteihez ragaszkodó képzelgés, vagyis az elképzelések, amelyek párhuzamosan keletkeznek a hatvankét nézettel, amelyek az önvalóságba vetett hiten alapulnak, annak mindenféle helytelen reflexiójában. A tizedik az elterelt képzelődés, vagyis a bódhiszattvák tízféle képzelgése.

A bódhiszattvák e tíz zavaró tényezője közül az első a figyelemelterelés a nemlét képén keresztül. A második a figyelemelterelés a lét képén keresztül. A harmadik a figyelemelvonás azáltal, hogy a létet annak tulajdonítja, ami nem az. A negyedik a figyelem elterelése a létező tagadásával annak, ami van. Az ötödik a figyelemelterelés az egységhez való ragaszkodáson keresztül. A hatodik a figyelemelvonás a megkülönböztetéshez való ragaszkodáson keresztül. A hetedik a teljességgel kapcsolatos figyelemelterelés. A nyolcadik a figyelemelvonás bizonyos tulajdonságokkal kapcsolatban. A kilencedik a figyelemelvonás, amely az objektumokat neveknek felelteti meg. A tizedik a figyelemelvonás, amely a neveket úgy veszi, hogy megfeleljenek az objektumoknak.

[0140a08] 若由異門，依他起自性有三自性，云何三自性不成無差別？若由異門成依他起，不即由此成遍計所執及圓成實；若由異門成遍計所執，不即由此成依他起及圓成實；若由異門成圓成實，不即由此成依他起及遍計所執。

E tízféle zavaró képzelgés ellensúlyozása érdekében Buddha a Tökéletes Bölcsesség (Prajñåpåramitå) összes tanításában azt tanította, hogy a nem-elképzelt bölcsesség képes szembeszállni ezzel a tíz zavaró tényezővel. Így fel kell ismernünk, hogy a Bölcsesség Tökéletessége, szútrák teljes jelentősége abban rejlik, hogy a bódhiszattva hogyan gyakorolja a bölcsesség e tökéletességeit a szútrák magyarázatával összhangban. Azt tanítják, hogy „Såriputra, a bodhiszattva valóban egy bodhiszattva” [a nemlét képének ellensúlyozására]. Azt tanítják: „Az ember nem lát egy létező bodhiszattvát” [hogy szembeszálljon a lét képével]. Azt tanítják: „Az ember nem látja a bódhiszattva nevet, a bölcsesség tökéletességét, a gyakorlatot vagy a gyakorlat hiányát, az érzékelhető formát, az érzést, a fogalomalkotást, az akarati hajlamokat vagy a tudatot, mert a forma lényege üres” [sorrendben] ellensúlyozni a lét tulajdonítását annak, ami nincs]. Azt tanítják: „Nem üresek az üresség miatt” [hogy ellensúlyozzák annak tagadását, ami van]. Azt tanítják: „Az érzékelhető formákban lévő üresség nem azonos ezekkel a formákkal” [az egységhez való ragaszkodás ellen]. Azt tanítják: „Egyetlen forma sem különböztethető meg az ürességtől” [hogy ellensúlyozzák a különbségtételhez való ragaszkodást], mert „a forma üresség, az üresség pedig forma”. Azt tanítják: „Ez azért van, mert ¸åriputra, ezek csak nevek” [a totalitásról való figyelemelterelés ellen]. Azt tanítják: „Amit a forma lényegeként emlegetnek, az nem keletkezik és nem múlik el, és nem szennyeződik és nem tisztul meg [hogy megakadályozza a bizonyos tulajdonságok miatti zavaró tényezőket]. Azt tanítják: „A mesterségesen megállapított neveken keresztül képzeljük el az összes létezőt” [a tárgyak és nevek közötti téves megfeleltetés ellen]; hogy „a dolgok olyanok, amilyenek, mert a nyelvet követik, amely mesterségesen állítja fel véletlenszerű neveiket” és „Az emberek különféle kötődéseket keltenek az ilyen nyelvi konstrukciók miatt” [a nevek és tárgyak közötti téves megfeleltetés ellensúlyozására]. Azt tanítják: „Az ilyen nevek közül egyet sem lát a bódhiszattva, aki következésképpen nem hoz létre ragaszkodást”, mert ha tudomást venne az aggregátumokról, akkor ő is ezt a reflexiót váltaná ki.

A Bölcsesség tökéletessége szentírások e szakaszaiból ennek megfelelően el kell gondolkodnunk a tíz zavaró tényező jelentésén.

[0140a14] 復次，云何得知如依他起自性，遍計所執自性顯現而非稱體？由名前覺無，稱體相違故；由名有眾多，多體相違故；由名不決定，雜體相違故。

Ha ebben az értelemben a másiktól függő minta mindhárom mintában megjelenik, akkor hogyan lehet három minta? Hogyan nem keveredhet össze ez a három különböző minta? Nincs összekeveredés azon elv miatt, hogy amikor ez a minta mástól függővé válik, akkor nem válik sem képzeletté, sem valósággá; hogy amikor elképzeltté válik, ezáltal nem válik más-függővé vagy valósággá; és amikor valósággá válik, ezáltal nem válik sem mástól függővé, sem elképzeltté.

De honnan lehet tudni, hogy amikor a másiktól függő minta elképzelt mintaként jelenik meg, az nem azonos azzal az elképzelt mintával? Mert ellentmondásos, hogy a dolgok bármely szubsztanciája a nevéhez fűződik, hiszen a nevek elsajátítása előtt nem keletkezik megértés a tárgyakról, és sok név sok tárgyra utalna, de ez ellentmondásos. Az is ellentmondásos, hogy mivel a nevek nem meghatározottak, a tárgyaknak is egységes szubsztanciáknak kell lenniük.

[0140a17] 此中有二頌：

Ezt ebben a versben:

「由名前覺無，多名，不決定；
成稱體，多體，雜體相違故。
法無而可得，無染而有淨，
應知如幻等，亦復似虛空。」

There is no understanding prior to naming;
Names are many and indeterminate.
It is contradictory for objects to be
Identical with substances, to be many, or to be disunified.
The nonbeing of beings appears as being.
The undefiled yet becomes purified.
Thus it is like a magic trick,
Like the empty sky.-->
Nincs megértés a megnevezés előtt;
A nevek számosak és meghatározhatatlanok.
Ellentmondásos, hogy az objektumok legyenek
Azonos az anyagokkal, hogy sok legyen, vagy szétszakadjon.
A lények nemléte létként jelenik meg.
A tisztátalan, mégis megtisztul.
Ez olyan, mint egy varázstrükk,
Mint az üres égbolt.

[0140a22] 復次，何故如所顯現實無所有，而依他起自性非一切一切都無所有？此若無者，圓成實自性亦無所有；此若無者，則一切皆無。若依他起及圓成實自性無有，應成無有染淨過失。既現可得雜染清淨，是故不應一切皆無。此中有頌：

Mivel a másiktól függő minta valójában nem létezik, ahogyan látszik, honnan tudhatnánk, hogy nem teljesen nem létezik? Ha nem létezne mástól függő minta, akkor a valóságmintázat sem létezne, és akkor az univerzális semmiség megállapítására jutnánk. És akkor, ha a másiktól függő minta és a valóságminta nem létezne, tévedésbe esne a beszennyeződés és a megtisztulás létével és nemlétével kapcsolatban. De mivel ezekről az állapotokról lehet tudni, hogy nem semmik, nem igaz, hogy minden semmi. Bemutatunk egy verset:

「若無依他起，圓成實亦無，
一切種若無，恒時無染淨。」

Ha nincs más függő minta,
Ekkor a valóságminta szintén nem létezik.
Akkor soha nem létezhetne a két állam
A beszennyeződésről és a megtisztulásról.

[0140b01] 諸佛世尊於大乘中說方廣教，彼教中言：

A világ összes Buddhája prédikálta a Nagy Jármű tág szentírásait, amelyben azt kérdezik:

「云何應知遍計所執自性？應知異門說無所有。云何應知依他起自性？應知譬如幻、炎、夢、像、光、影、谷響、水月、變化。云何應知圓成實自性？應知宣說四清淨法。何等名為四清淨法？

Hogyan kell megérteni az elképzelt mintát? A tanításon keresztül meg kell érteni, hogy ilyen állapotok nem léteznek. Hogyan kell megérteni a másiktól függő mintát? Az olyan hasonlatokról szóló tanításon keresztül kell megérteni, mint varázstrükk, délibáb, álomnyom, árnyék, tükörkép, völgyi visszhang, hold a vízben, átalakulás.

Hogyan kell megérteni a valóságmintát? Ezt a négyféle tiszta állapotról szóló tanításon keresztül kell megérteni.

一者、自性清淨，謂真如空、實際、無相、勝義、法界。

Ezek 1) eredeti, esszenciális tisztaság, vagyis olyanság, üresség, valósághatár, képtelenség, valóság, valóság birodalma;

二者、離垢清淨，謂即此離一切障垢。

2) szeplőtelen tisztaság, vagyis a fenti állapot minden járulékos akadálytól elválasztva;

三者、得此道清淨，謂一切菩提分法波羅蜜多等。

3) annak az útnak a tisztasága, amelyen az ember eléri ezt a [szennyezetlen tisztaságot], vagyis az összes ébredést elősegítő tényezőt, minden tökéletességet és így tovább; és

四者、生此境清淨，謂諸大乘妙正法教。由此法教，清淨緣故，非遍計所執自性；最淨法界等流性故，非依他起自性。如是四法，總攝一切清淨法盡。」

4) annak a tárgynak a tisztasága, amely ezt az utat elindítja, vagyis a Nagy Jármű valóban kimondott tanát. Miért? Mivel ez a tanítás a megtisztulás oka, ez nem elképzelt. Mivel ez egy kiáramlás a tiszta valóság birodalmából, nem függ mástól. Ez a négy tiszta állapot kivétel nélkül felöleli az összes tiszta állapotot.

[0140b12] 此中有二頌：

Versben

「幻等說於生： 說無計所執，
若說四清淨，是謂圓成實。
自性與離垢，清淨道所緣，
一切清淨法，皆四相所攝。」

Az ilyen hasonlatok, mint a mágia, a másik-függőre utalnak.
A nemlét tanítása az elképzeltre vonatkozik.
A négy tisztaság tanítása a valóságot kezeli.
Ezek a tisztaságok az eredet, a szennyezetlen,
Az útvonal és az objektum.
Minden tiszta állapot ebbe a négybe tartozik.

[0140b17] 復次，何緣如經所說於依他起自性說幻等喻？於依他起自性為除他虛妄疑故。他復云何於依他起自性有虛妄疑？由他於此有如是疑：云何實無有義而成所行境界？為除此疑說幻事喻。云何無義心心法轉？為除此疑說陽炎喻。云何無義有愛非愛受用差別？為除此疑說所夢喻。云何無義淨不淨業愛非愛果差別而生？為除此疑說影像喻。云何無義種種識轉？為除此疑說光影喻。云何無義種種戲論言說而轉？為除此疑說谷響喻。云何無義而有實取諸三摩地所行境轉？為除此疑說水月喻。云何無義有諸菩薩無顛倒心，為辦有情諸利樂事，故思受生？為除此疑說變化喻。

Miért és miért magyarázzák a mástól függő mintát a szentírások hasonlatokkal, mint például a varázstrükk és így tovább? Azért, hogy kiküszöböljük mások téveszméit és kétségeit a másik-függő mintával kapcsolatban.

Hogyan mutatható ki ezeknek a többieknek, hogy a másiktól függő mintával kapcsolatos kétségeik indokolatlanok? Annak érdekében, hogy eloszlassa azoknak a kétségeit, akik azt mondják: „Ha tényleg nincsenek dolgok, akkor hogyan lehet érvényesíteni az objektív világot?”, azt tanítják, hogy ez olyan, mint egy varázstrükk.

Annak érdekében, hogy eloszlassa azoknak a kétségeit, akik azt mondják: „Ha valóban nincsenek tárgyak, akkor hogyan keletkezhet az elme és annak tevékenységei?”, azt tanítják, hogy ez olyan, mint egy délibáb.

Annak érdekében, hogy eloszlassa azoknak a kétségeit, akik azt mondják: „Ha valóban nincsenek külső dolgok, akkor hogyan élhet át örömöt vagy fájdalmat?”, azt tanítják, hogy ez olyan, mint egy álomnyom.

In order to resolve the doubts of those who say, “If there really are no beings, how can good or evil actions produce pleasant or unpleasant results?”, it is taught that it is like a shadow.--> Annak érdekében, hogy eloszlassa azoknak a kétségeit, akik azt mondják: „Ha valóban nincsenek lények, hogyan hozhatnak jó vagy rossz cselekedetek kellemes vagy kellemetlen eredményeket?”, azt tanítják, hogy ez olyan, mint egy árnyék.

Annak érdekében, hogy eloszlassa azoknak a kétségeit, akik azt mondják: „Ha valóban nincsenek lények, akkor hogyan keletkeznek a különféle megértések?”, azt tanítják, hogy ez olyan, mint egy reflexió.

Annak érdekében, hogy eloszlassa azoknak a kétségeit, akik azt mondják: „Ha valóban nincsenek lények, akkor hogyan keletkezhet a nyelv?”, azt tanítják, hogy ez olyan, mint egy völgyi visszhang.

Annak érdekében, hogy eloszlassa azoknak a kétségeit, akik azt mondják: „Ha valóban nincsenek lények, akkor hogyan találkozhatunk valódi lényekkel, mint a koncentrált elme tárgyaival?”, azt tanítják, hogy olyan, mint a hold a vízben.

Annak érdekében, hogy eloszlassa azoknak a kétségeit, akik azt mondják: „Ha valóban nincsenek lények, akkor hogyan tudnának a bódhiszattvák tévedhetetlenül megtapasztalni a hat sorsban való születést, hogy mások javára váljanak?”, azt tanítják, hogy ez olyan, mint egy átalakulás.

[0140c01] 世尊依何密意於《梵問經》中說：「如來不得生死，不得涅槃？」於依他起自性中，依遍計所執自性及圓成實自性，生死涅槃無差別密意。何以故？即此依他起自性，由遍計所執分成生死，由圓成實分成涅槃故。

Milyen szándékkal mondta a Világtiszteletű a Brahma kérdései (P'o lo men wen ching) Szentírásában, hogy a Tathāgata nem látja sem a születés és a halál (szamszára) körforgását, sem a megszűnést? Alapvető szándéka az volt, hogy megtanítsa a diverzifikációt, amely szerint a születés és a halál körforgása megszűnik, mert a mástól függő mintán belül vannak megalapozva, mint az elképzelt és a valóság mintái. Ennek az az oka, hogy a mástól függő minta a maga elképzelt aspektusában a születés és a halál körforgása, a valóságban pedig a megszűnéssé válik.

[0140c07] 《阿毘達磨大乘經》中薄伽梵說：「法有三種：一、雜染分，二、清淨分，三、彼二分。」

Az Abhidharma Szentírásban (Abhidharma-mahåyåna-s¥tra) a világban tisztelt ember három aspektust tanított: 1) a beszennyezett aspektust, 2) a tiszta aspektust és 3) a beszennyezett és tiszta aspektust.

依何密意作如是說？

Mi volt a szándéka ennek a három szempontnak a tanításával?

於依他起自性中，遍計所執自性是雜染分，圓成實自性是清淨分，即依他起是彼二分；依此密意作如是說。

Míg a szennyezett aspektus az elképzelt minta a másiktól függő mintán belül, a tiszta aspektus pedig a másiktól függő mintán belüli valóságmintázat, addig a szennyezett és tiszta aspektus maga a másiktól függő minta. Ez volt a szándéka e három szempont tanításával.

於此義中以何喻顯？

Milyen analógiák rendelhetők a szándékához?

以金土藏為喻顯示。譬如世間金土藏中三法可得：一地界，二土，三金。

Olyan, mint egy aranycsomó, amelynek három aspektusa van: elemi föld, arany és földdarab.

於地界中土非實有而現可得，金是實有而不可得；火燒鍊時，土相不現，金相顯現。又此地界，土顯現時虛妄顯現，金顯現時真實顯現，是故地界是彼二分。識亦如是，無分別智火未燒時，於此識中所有虛妄遍計所執自性顯現，所有真實圓成實自性不顯現。此識若為無分別智火所燒時，

Az elemi földben egy földcsomó látható, bár nem létezik [mert valóban arany], míg az arany, amely valóban létezik, nem látható. De amikor a földcsomót felmelegítik a kemencében, megjelenik a korábban láthatatlan arany. Amikor a földcsomó elemi földként jelent meg, ez illuzórikus megjelenés volt. De amikor megjelenik az arany, ez a valóság látszata. Így az elemi földnek két aspektusa van.

Hasonló módon, amikor az alapvető tudat még nem melegedett fel a nem képzeletbeli bölcsesség kemencéjében, ez a tudat a valótlan, elképzelt mintaként jelenik meg, és a valóság mintája nem jelenik meg. De amikor felmelegítik a nem képzeletbeli bölcsesség kemencéjében, ez a tudat tökéletesített valóságmintaként jelenik meg, és a valószerűtlen, elképzelt minta nem jelenik meg.

Ezért az irreális képzelet tudatának, vagyis a mástól függő mintázatnak két aspektusa van. Olyan, mint az ősanyag, amely szennyeződéssel borított aranyat tartalmaz.

於此識中所有真實圓成實自性顯現，所有虛妄遍計所執自性不顯現；是故此虛妄分別識依他起自性有彼二分，如金土藏中所有地界。

Továbbá bizonyos részekben a Tiszteletreméltó Buddha azt tanította, hogy minden örök; más részekben, hogy minden mulandó; és még más részekben, hogy nem örökkévalóak és nem mulandók. Ez volt a szándéka, amikor minden dolog örök, múló és nem örök és nem múló természetét tanította.

[0140c24] 世尊有處說一切法常，有處說一切法無常，有處說一切法非常非無常，依何密意作如是說？謂依他起自性，由圓成實性分是常，由遍計所執性分是無常，由彼二分非常非無常；依此密意作如是說。如常無常無二，如是苦，樂，無二；淨，不淨，無二；空，不空，無二；我，無我，無二；寂靜，不寂靜，無二；有自性，無自性，無二；生，不生，無二；滅，不滅，無二；本來寂靜，非本來寂靜，無二；自性涅槃，非自性涅槃，無二；生死，涅槃，無二亦爾。如是等差別，一切諸佛密意語言，由三自性應隨決了，如前說常無常等門。此中有多頌：

Ugyanez az értelmezés érvényes a szenvedésre, az örömre és ezek hiányára; a jóra, a rosszra és ezek hiányára; az ürességért, a nem ürességért és bármelyik hiányáért; önmagáért, nem-énért és bármelyik hiányáért; nyugalomra, nem nyugalomra és bármelyik hiányára; a lényegre, a nem lényegre és bármelyik hiányára; a keletkezés, a fel nem merülés és bármelyik hiánya miatt; az elmúlásért, az elmúlás hiányáért és bármelyik hiányáért; eredeti nyugalom esetén nincs eredeti nyugalom, és bármelyik hiánya; az eredeti megszűnés, az eredeti megszűnés hiánya és bármelyik hiánya esetén; a születés és halál, a megszűnés és bármelyik hiánya körforgásáért. Az összes Buddha Tathāgata által tanított megkülönböztetés mögött meghúzódó szándékot a három minta fenti struktúrájának követésével kell értelmezni. Verseket mutatunk be:

「如法實不有，如現非一種；
非法非非法，故說無二義。
依一分開顯，或有或非有；
依二分說言，非有非非有。
如顯現非有，是故說為無。
由如是顯現，是故說為有。
自然，自體無，自性不堅住，
如執取不有，故許無自性。
由無性故成，後後所依止，
無生滅，本寂，自性般涅槃。」
Mivel a dolgoknak nincs valóságuk,
És mivel különböző módon jelennek meg,
Nem kettősségüket úgy magyarázta, hogy se nem valóság, se nem irrealitás.
Egyetlen szemszögből tanította a létet vagy a nemlétet;
Kettős szemszögből tanított
Sem lét, sem nemlét.
A lények nem olyanok, amilyennek látszanak;
Így tanította örök nemlétüket.
De a lények valóban léteznek a megjelenésükben;
Így tanította meg a nemlét hiányát.
Mivel az anyagok önmagukban nem léteznek,
Mivel az anyagok önmagukban nem hatnak,
Mert nem úgy léteznek, ahogy elfogták,
A három minta érvényesíti a lényeg három hiányát. A nem-esszenciák miatt,
Az egyik megteremti a pillanatnyi alapjukat,
Eredeti nyugalmuk, mint se nem keletkező, se nem múló,
És az eredeti megszűnésük.

[0141a17] 復有四種意趣，四種祕密，一切佛言應隨決了。

Továbbá, a Tiszteletreméltó Buddha tanításait négy szándékuk és négy céljuk szerint kell értelmezni.

四意趣者：

A négy szándék az

一、平等意趣，謂如說言： 「我昔曾於彼時彼分，即名勝觀正等覺者。」

1) az azonosítás szándéka, mint például amikor azt tanítják, hogy „akkor Teljes Megvilágosodottnak (正等覺) hívtak, aki elérte a buddhaságot”;

二、別時意趣，謂如說言：「若誦多寶如來名者，便於無上正等菩提已得決定。」又如說言：「由唯發願，便得往生極樂世界。」

2) egy jövőbeli esemény kinyilvánításának szándéka, például amikor azt tanítják, hogy „Ha valaki elmondja és észben tartja Bahuratna Buddha nevét, akkor biztos lehet benne, hogy eléri a legfelsőbb felébredést anélkül, hogy valaha is visszaesne”, vagy amikor azt tanítják, hogy „Csak azok születnek ott, akik vállalták, hogy a Boldogság Buddha Földjén születnek”;

三、別義意趣，謂如說言：「若已逢事爾所殑伽河沙等佛，於大乘法方能解義。」

3) a közvetett hivatkozás szándéka, mint például amikor azt tanítják, hogy „Az ember elérheti a Nagy Jármű teljes megértését, ha annyi Buddhát szolgálunk, mint a Gangesz folyó homokja”; és

四、補特伽羅意樂意趣，謂如為一補特伽羅先讚布施，後還毀訾；如於布施，如是尸羅及一分修，當知亦爾。

4) az érző lények hajlamaival való összhang megteremtésének szándéka, mint például amikor a Tathāgata először határozottan dicsérte egy bizonyos személy jótékonyságát, majd ezt követően szigorúan elítélte [egy másik személyben]. A jótékonysághoz hasonlóan a fegyelemre és a többi tökéletességre is ugyanez vonatkozik.

如是名為四種意趣。

Ezeket négy szándéknak nevezzük.

四祕密者： 一、令入祕密，謂聲聞乘中或大乘中，依世俗諦理說有補特伽羅及有諸法自性差別。二、相祕密，謂於是處說諸法相顯三自性。三、對治祕密，謂於是處說行對治八萬四千。四、轉變祕密，謂於是處以其別義，諸言諸字即顯別義。如有頌言：

A négy cél a következő: 1) az ember beléptetése, mint amikor a nagy vagy kisebb járművekben a Világtiszteletű Buddha a hagyományos igazságokat tanította, amelyek azonosítják a személyek és a dolgok általános és sajátos jellemzőit; 2) a minták feltárásának célja, mint amikor azt tanította, hogy a három minta szükségszerűen létezik a dolgok sajátos természetéről szóló tanításban; 3) az ellenkezés célja, mint amikor tisztázzák azokat a gyakorlatokat, amelyek az érző lények nyolcvannégyezer szenvedélyes cselekedetét ellenzik; és 4) az értelmezés célja, mint amikor a szó szerinti értelemtől eltérő jelentést fejeznek ki egy eltérő jelentés megvilágítása érdekében. Példa erre a következő versben: „Azok, akik a lényegtelent tekintik lényegesnek, akik tévedésben vannak, akik minden szenvedély rabjai, azok elérik a legfelsőbb ébredést.”

Ha valaki összefoglalóan akarja értelmezni a Nagy Jármű általános tanát, akkor a három témát kell kezelnie: 1) tisztáznia kell a függő koarizáció jellegét, 2) meg kell világítania a függően koarizálódó létállapotok valódi jellegét, és 3. ) tisztáznia kell a tanítottak jelentését [a szentírásokban a fenti kettő fényében].

A függő együtt-keletkezés jellegének megvilágítása a vers kijelenti: „Minden dolog a nyelv áthatolásából származik, és ezek [áthatolások] ezekből [dologokból]”, vagyis az érlelő tudat és az aktívan fejlődő tudatok okok. egyik a másik. A függõen együtt keletkezõ létállapotok valódi jellegének feltárása azt jelenti, hogy minden dolog természete, amelyet a tudat aktív evolúciójaként jellemeznek, képpel és belátással felruházott tudatos konstrukció. Továbbá minden létállapotot támaszként, elképzeltként és valóságként jellemeznek. Ezekben a szavakban a lét minden állapotának természete megvilágosodik a három minta összefüggésében. Bemutatunk egy verset:

「覺不堅為堅，善住於顛倒，
極煩惱所惱，得最上菩提。」

Abból származik, aminek imázsa és belátása is van,
Az ember tudja, hogy minden létállapotnak három mintája van.

[0141b06] 若有欲造大乘法釋，略由三相應造其釋：一者、由說緣起，二者、由說從緣所生法相，三者、由說語義。此中說緣起者，如說：

Hogyan lehet megvilágítani ezeknek az állapotoknak a karaktereit? A másiktól függő mintán belül az elképzelt mintából hiányzik minden valóság, amely által létezhetne, de az igazi valóságminta valóban létezik benne. Ennek a nem-létnek és ennek a létnek köszönhető, hogy a spontánul tökéletesedett ilyenség egyidejűleg megvalósul vagy nem, látható már vagy még nem látható. Ugyanis a mástól függő mintában az elképzelt minta nem létezik, de az igazi valóságminta igen. Ha valaki látja az egyiket, nem látja a másikat. Bemutatunk egy verset:

「言熏習所生諸法，此從彼，
異熟與轉識，更互為緣生。」

A másik-függőben az elképzelt nem létezik,
De az igazi valóság létezik.
Ezért a megvalósítás és a megvalósítás hiánya
Mindkettő egyformán jelen van benne.

[0141b11] 復次，彼轉識相法，有相，有見，識為自性。又彼以依處為相，遍計所執為相，法性為相，由此顯示三自性相。如說：

A tanítottak tisztázása abból áll, hogy elmagyarázzuk és elemzik azokat a szövegeket, amelyeket korábban [Buddha] tanított, a későbbi kommentárok tükrében, akár a jó tulajdonságok [Buddha] összeállításáról, akár a gyakorlat különböző céljairól [a] bodhiszattvák].

[0141b11] 復次，彼轉識相法，有相，有見，識為自性。又彼以依處為相，遍計所執為相，法性為相，由此顯示三自性相。如說： 「從有相，有見，應知彼三相。」

[0141b15] 復次，云何應釋彼相？謂遍計所執相，於依他起相中實無所有；圓成實相於中實有。由此二種非有及有，非得及得，未見已見真者同時。謂於依他起自性中，無遍計所執故，有圓成實故。於此轉時，若得彼即不得此，若得此即不得彼。如說：

「依他所執無，成實於中有，
故得及不得，其中二平等。」

[0141b23] 說語義者，謂先說初句，後以餘句分別顯示。或由德處，或由義處。

[0141b25] 由德處者，謂說佛功德：最清淨覺，不二現行，趣無相法，住於佛住，逮得一切佛平等性，到無障處，不可轉法，所行無礙，其所安立不可思議，遊於三世平等法性，其身流布一切世界，於一切法智無疑滯，於一切行成就大覺，於諸法智無有疑惑，凡所現身不可分別，一切菩薩等所求智，得佛無二住勝彼岸，不相間雜如來解脫妙智究竟，證無中邊佛地平等，極於法界，盡虛空性，窮未來際。最清淨覺者，應知此句由所餘句分別顯示，如是乃成善說法性。

[0141c06] 最清淨覺者，謂佛世尊最清淨覺，應知是佛二十一種功德所攝。謂於所知一向無障轉功德，於有無無二相真如最勝清淨能入功德，無功用佛事不休息住功德，於法身中所依意樂作業無差別功德，修一切障對治功德，降伏一切外道功德，生在世間不為世法所礙功德，安立正法功德，授記功德，於一切世界示現受用變化身功德，斷疑功德，令入種種行功德，當來法生妙智功德，如其勝解示現功德，無量所依調伏有情加行功德，平等法身波羅蜜多成滿功德，隨其勝解示現差別佛土功德，三種佛身方處無分限功德，窮生死際常現利益安樂一切有情功德，無盡功德等。

[0141c19] 復次，由義處者，如說：若諸菩薩成就三十二法，乃名菩薩。謂於一切有情起利益安樂增上意樂故：令入一切智智故，自知我今何假智故，摧伏慢故，堅牢勝意樂故，非假憐愍故，於親非親平等心故，永作善友乃至涅槃為後邊故，應量而語故，含笑先言故，無限大悲故，於所受事無退弱故，無厭倦意故，聞義無厭故，於自作罪深見過故，於他作罪不瞋而誨故，於一切威儀中恒修治菩提心故，不悕異熟而行施故，不依一切有趣受持戒故，於諸有情無有恚礙而行忍故，為欲攝受一切善法勤精進故，捨無色界修靜慮故，方便相應修般若故，由四攝事攝方便故，於持戒破戒善友無二故，以殷重心聽聞正法故，以殷重心住阿練若故，於世雜事不愛樂故，於下劣乘曾不欣樂故、於大乘中深見功德故，遠離惡友故，親近善友故，恒修治四梵住故，常遊戲五神通故、依趣智故，於住正行不住正行諸有情類不棄捨故，言決定故，重諦實故，大菩提心恒為首故。如是諸句，應知皆是初句差別；謂於一切有情起利益安樂增上意樂。此利益安樂增上意樂句，有十六業差別應知。此中十六業者：一、展轉加行業；二、無顛倒業；三、不待他請自然加行業；四、不動壞業；五、無求染業，此有三句差別應知，謂無染繫故，於恩非恩無愛恚故，於生生中恒隨轉故；六、相稱語身業，此有二句差別應知；七、於樂於苦於無二中平等業；八、無下劣業；九、無退轉業；十、攝方便業；十一、厭惡所治業，此有二句差別應知；十二、無間作意業；十三、勝進行業，此有七句差別應知，謂六波羅蜜多正加行故，及四攝事正加行故；十四、成滿加行業，此有六句差別應知，謂親近善士故，聽聞正法故，住阿練若故，離惡尋思故，作意功德故，此復有二句差別應知，助伴功德故，此復有二句差別應知；十五、成滿業，此有三句差別應知，謂無量清淨故，得大威力故，證得功德故；十六、安立彼業，此有四句差別應知，謂御眾功德故，決定無疑教授教誡故，財法攝一故，無雜染心故。如是諸句，應知皆是初句差別。

A jó tulajdonságok összessége, amely Buddha jó tulajdonságainak megvilágítása [a szentírások szerint], a legtisztább bölcsességből áll: 1) nem kettős cselekvéséből, 2) jelöletlen állapotából, hogy a legmagasabb menedék, 3 ) érkezése a Buddha lakhelyére, 4) az egyenlőség felismerése minden Buddhával, 5) az akadálytalan tevékenység elérése, 6) tévedhetetlen és ellentmondhatatlan tana, 7) változatlan szférája, 8) a doktrína felfoghatatlan megalapozása, 9) egyenlősége a három idő tekintetében, 10) testek megnyilvánulása a világ minden területén, 11) akadálytalan bölcsessége mindenben, 12) bölcsessége minden gyakorlatával összekapcsolódott, 13) mindenre vonatkozó kétségtelen bölcsessége , 14) elképzelhetetlen teste, 15) bölcsessége, mint amit minden bodhiszattvának meg kell tapasztalnia, 16) nem-kettős Buddha lakhelyének tökéletessége, 17) a Tathāgata differenciálatlan felszabadító bölcsességének elérése, 18) az egyenlőség elérésének véglegessége minden Budban dha landol, 19) valóságbirodalmának végsősége, és 20) kiterjesztése az üres tér birodalmának határáig.

Ahogyan a kezdeti „legtisztább bölcsesség” kifejezést később a kommentár magyarázata értelmezi, ugyanúgy meg kell különböztetni és értelmezni a következő kifejezéseket.

Ha valaki helyesen magyarázza a tan jelentését, akkor ki kell terjesztenie a „legtisztább bölcsességet” azzal, hogy elmagyarázza, hogy a Buddhák és Tathågaták bölcsessége tiszta, és minden dologgal kapcsolatban nincs félreértés. Ebben az alapjelentésben benne van mind a huszonegy jó tulajdonság: 1) a tudás minden akadálya nélkül való keletkezésének minősége; 2) az igazi ilyenség legmagasabb tisztaságába való belépést a lét és nemlét kettőssége nélkül; 3) a Buddha-lakhely minősége, ahol a Tathāgata tevékenysége zökkenőmentes és megszakítás nélküli; 4) a támogatás, a szándék és a cselekvés közötti különbségtétel minősége a Dharma-testületben; 5) a gyakorlat előtti akadályok leküzdésének minősége; 6) minden eretnek tan elnyomásának minősége; 7) a világban való keletkezés minősége anélkül, hogy a világi állapotok beszennyeznék; 8) az igaz tan érvényesen megállapított minősége; 9) mások kérdéseire való válaszadás minősége a négy ügyes válaszon keresztül; 10) az élvezeti testek megnyilvánulásának minősége a világ minden területén; 11) mások kétségei megoldásának minősége; 12) a különböző gyakorlatok megismertetésének minősége; 13) a jövőbeli dolgok felmerülésének megértésének minősége; 14) a megnyilvánulás minősége az érző lények törekvéseivel összhangban; 15) az érző lények megszelídítésének minősége az igaz tan által, korlátlan számú gyülekezet összehívásával; 16) az egyenlő Dharma test tökéletességének minősége; 17) a tiszta Buddha-földek megnyilvánulásának minősége az érző lények törekvéseivel összhangban; 18) a három Buddha test elválaszthatatlanságának és differenciálatlanságának minősége; 19) az összes érző lény számára a születés és a halál ciklusának határáig tartó hasznot és örömet okozó minőség; és 20) a kimeríthetetlenség minősége.

A „gyakorlat különféle céljait” a Szentírás így fejezi ki: „Ha egy bodhiszattvának harminckét tulajdonsága van, akkor bodhiszattvának nevezik”. Felkarolják azt a szándékot, hogy hasznot és örömet adjanak érző lényeknek: 1) szándékuk, hogy érző lényeket a mindentudás bölcsességébe való belépésre vezessenek; 2) bölcsességük, hogy megfeleljenek jelenlegi helyzetüknek; 3) a büszkeség elhagyása; 4) jó szándékuk szilárdsága; 5) az a szándékuk, hogy szimuláció nélkül jóindulatúak legyenek, hogy ne kérjenek szívességet, [egyformán] pártatlanok legyenek barátokkal és ellenségekkel szemben, és mindig jó tanítók legyenek, amíg a végső megszűnésbe nem lépnek; 6) milyen jó mértékkel és gyengéden beszélnek, mosolyognak, mielőtt elkezdenének beszélni; 7) részvétük minden érző lény iránt, megkülönböztetés nélkül; 8) feladataik ellátása során nem tántorognak vagy elájulnak; 9) a minőségük, hogy nem unatkoznak; 10) az a tulajdonságuk, hogy soha nem teltek meg a hallás doktrínájával; 11) saját hibáik bevallásának képessége, miközben figyelmen kívül hagyják és nem ítélik el mások hibáit; 12) mennyire képesek fenntartani a felébredett elmét minden viselkedésük során; 13) az önzetlen jótékonyság gyakorlására való képességük, nem mutatnak félelmet semmilyen sorsban, fenntartják a fegyelmet, tévedhetetlenül türelmesek minden érző lénnyel szemben, buzgón létrehoznak minden jó állapotot és gyakorlatot, ápolják a szemlélődést, kivéve a formátlanság világát. , és bölcsességük ügyes eszközökhöz (upåya) kapcsolt, vagyis a négy csábításhoz igába szegezték; 15 semmi öröm a kisebb járműben, a Nagy Jármű értékelése, a gonosz barátok elkerülése, a jó barátok tisztelete és szolgálata; 15) az a képességük, hogy folyamatosan fenntartsák a négy Brahmå lakóhelyet, fenntartsák az elme korlátlan tisztaságát, sportoljanak az öt természetfeletti erőben és menedéket keresnek a bölcsességben; és 16) az a képességük, hogy nem hagyják el az embereket sem a megfelelő, sem a helytelen magatartástól, hanem mindenkit magában foglalnak, határozottan beszélnek, tisztelik az igazságot, és a cselekvést priorizálják és tiszteletben tartják.

A „bódhiszattva” szó ezekhez az állapotokhoz kapcsolódik. A fenti kifejezéseket [a szentírásokban] tanítottuk. A későbbi [kommentárokon] keresztül történő értelmezés azt jelenti, hogy „az élőlények hasznára és örömére való szándékukat” a bódhiszattva gyakorlat tizenhat leírása világítja meg, amelyek 1) folyamatos gyakorlásuk; 2) tévedhetetlen gyakorlatuk; 3) személyesen kezdeményezett gyakorlatuk; 4) elpusztíthatatlan gyakorlatuk; 5) érdektelen gyakorlatuk, amely értelmezi a három mondatot, amelyek arról szólnak, hogy nem könyörögnek, nem ragaszkodnak vonzó vagy nem vonzó érző lényekhez, vagy nem taszítják őket, és a későbbi életükben folyamatosan gyakorolnak; 6) a körülményeknek megfelelő beszéd gyakorlata, amely értelmezi a beszédről és a mosolygásról szóló két mondatot; 7) pártatlan gyakorlatuk az érző lényekkel kapcsolatban, legyenek azok akár érzékenyek, boldogok vagy sem; 8) mások becsmérlésének gyakorlata; 9) a nem visszalépés gyakorlata; 10) ügyes csábítási eszközök gyakorlása; 11) az a gyakorlatuk, hogy megsemmisítik azt, amivel szembe kell nézni, ami értelmezi a két mondatot a saját és mások hibáiról; 12) a megszakítás nélküli tanácskozás gyakorlata; 13) a kiválóság kiművelésének gyakorlata, amely értelmezi a hét mondatot az igazi meditációról és a hat tökéletesség intenzív gyakorlásáról és a négy csábításról, amelyeket tisztelettel végeznek; 14) a tökéletesített ügyes eszközök gyakorlása, amely értelmezi a hat mondatot a jó tanítók szolgálatáról, az igaz tanítás hallásáról, az erdőben való tartózkodásról, a torz gondolatok elkerüléséről, az igaz reflexióról, amely két mondatot takar, és a jó barátokkal való kapcsolatról, ami kifejeződik két mondatban; 15) a tökéletesség gyakorlata, amely a mérhetetlen elme tisztaságával való fenntartásáról, a fenséges erők gyakorlásáról és a jó tulajdonságok megvalósításáról szóló három mondatot értelmezi; és 16) mások alapításának gyakorlata, amely négy mondatot takar a gyülekezetek összehívásáról, a tanok habozás nélküli hirdetéséről és tanításáról, a doktrína szerinti felajánlások összegyűjtéséről és a tisztátalan elméről.

Ezeken a kommentáros magyarázatokon keresztül értelmeztük az előző részeket.

[0142b02] 如說：

Versben:

「由最初句故，句別德種類；
由最初句故，句別義差別。」

Ha valaki felveszi az előző kifejezéseket,
Ezeket a jó tulajdonságok sorozataként elemezzük.
Amikor valaki felveszi az előző részeket,
Mindegyiket a szándékuk fényében elemezzük.

攝大乘論本入所知相分第四

Mahāyānasaṅgraha [Mahayana elmélete] belép a Megismerhető [megkülönböztető] jellemzőibe - negyedik

[0142b06] 如是已說所知相，入所知相云何應見？

Miután elmagyaráztuk a megismerhető megkülönböztető jellemzőit, hogyan érthetjük meg a megismerhetőbe való belépés megkülönböztető jellemzőit?

多聞熏習所依，非阿賴耶識所攝，如阿賴耶識成種子；如理作意所攝似法似義而生似所取事有見意言。

[Ezt a bejegyzést] a sok hallás [a Nagy Jármű tanának] áthatolása támasztja alá, és nem tartozik bele a raktár-tudatba. Inkább, ahogyan [megtörténik] azzal a tároló-tudattal, úgy [ez az áthatolás] egy mag, amely fejlődik [a tudatban]. Ez a helyes tükrözésből áll. [Az ilyen helyes reflexió viszont] a doktrínaként megjelenő képekből és annak jelentéséből fakad. [Ezeket a képeket] megkülönböztetik a mentális szavak, amelyeket belátás kísér, és úgy tűnik, mintha a megfogott [valóságokhoz] kapcsolódnának.

[0142b10] 此中誰能悟入所應知相？

Ki lép be a megismerhető jellemzőibe?

大乘多聞熏習相續，已得逢事無量諸佛出現於世，已得一向決定勝解，已善積集諸善根故，善備福智資糧菩薩。

Mindazok [bódhiszattvák], akik áthatoltak [tudatuk] folytonosságaiban azzal, hogy sokat hallottak a Nagy Járműről, akik már szolgálatot tettek a világban megjelenő számtalan Buddhának, akik már a végleges elkötelezettség valódi állapotába léptek, és akik a jól kiforrott meditáció révén gyarapították jó gyökereiket és így felhalmozták az érdemek és a bölcsesség két tárházát.

[0142b14] 何處能入？謂即於彼有見似法似義意言，大乘法相等所生起；勝解行地，見道，修道，究竟道中，於一切法唯有識性，隨聞勝解故，如理通達故，治一切障故，離一切障故。

[Kifejlődésük] mely pontjain nyernek betekintést ezek a bodhiszattvák a csak tudatos építkezésbe? A doktrínaként megjelenő képzetek és gondolati szavak megkülönböztetése és belátás kíséretében, amelyek doktrínaként és jelentésükként jelennek meg, valamint a Nagy Jármű tanába való betekintés kialakulása révén, a komoly elkötelezettség gyakorlásának állapotába kerülnek, ha szilárdan hisznek abban, hallották; a belátás útjára lépnek, ha intelligens módon megértik [amit hallottak]; úgy lépnek a meditáció útjára, hogy minden akadályt leküzdenek [ebben a belátásban]; és akkor lépnek be a végső útra, amikor túllépnek a szennyeződés akadályozásán a legnagyobb megtisztulásig. Minden dolog valósága csak tudatos konstrukcióként létezik, amint azt [az imént] megmagyaráztuk, a hallottak iránti komoly elkötelezettség, az intelligens megértés, az akadályok leküzdése és az akadályozó szennyeződésen túlmenően a legteljesebb megtisztulás okán.

[0142b18] 由何能入？由善根力所住持故，謂三種相練磨心故，斷四處故，緣法義境止觀恒常殷重加行無放逸故。

Miért jönnek így belépni? Mert a jó gyökerek ereje támogatja őket; mert három szempontból élesítették az elméjüket; mert felszámolták a négy alapvető akadályt; és azért, mert a tanon és annak jelentésén, csendben és betekintésben megszakítás nélküli és áhítatos elmélkedéssel nem terelték el figyelmüket.

[0142b21] 無量諸世界，無量人有情，剎那剎那證覺無上正等菩提，是為第一練磨其心。

Elméjük első élesedése [a következő gondolatban fejeződik ki]: „Számtalan és mérhetetlen érző lény az emberi birodalomban – mivel a világ birodalmai tíz irányban megszámlálhatatlanok és mérhetetlenek – pillanatról pillanatra megvalósítja a legfelsőbb ébredést.”

由此意樂，能行施等波羅蜜多；我已獲得如是意樂，我由此故少用功力修習施等波羅蜜多，當得圓滿，是為第二練磨其心。

Elméjük második kiélezése [az abban a gondolatban fejeződik ki, hogy] „[az érző lények] helyes szándékai értelmében az adás és egyebek tökéletessége menthetetlenül érett. Én is elköteleztem magam, elértem ezt a stabilitást, és helyes szándékom értelmében minden nehézség nélkül haladok az adás és egyebek tökéletességének kiművelésében, és elérem azok teljességét.

若有成就諸有障善，於命終時即便可愛一切自體圓滿而生；我有妙善無障礙善，云何爾時不當獲得一切圓滿，是名第三練磨其心。

Elméjük harmadik kiélezése abban a gondolatban fejeződik ki, hogy] „A jó lelki állapotú emberek a halál után minden újjászületésük során” vészesen jutnak el kellemes és örömteli sorshoz, mert korlátozott jóságot értek el. Ezek a személyek még korlátozott jóságukkal is eljutnak ilyen eredményekre. Akkor hát én, aki elértem a tökéletes és korlátlan jóságot, hogyan ne juthatnék el tetszés szerint kellemes és örömteli sorsra?

[0142b29] 此中有頌：

Itt a strófák [erre a három élesítésre] vonatkoznak:

「人趣諸有情，處數皆無量，
念念證等覺，故不應退屈。
諸淨心意樂，能修行施等，
此勝者已得，故能修施等。
善者於死時，得隨樂自滿，
勝善由永斷，圓滿云何無？」

Érző lények az emberi birodalomban
Vedd észre az ébredést minden egyes pillanatban
Számtalan helyen.
Így hát ne dőljön el az elméje.
A jó emberek elkötelezettsége lehetővé teszi számukra
Az adás tökéletességének megteremtése és így tovább.
Mivel a Győztesek elérik ezeket a hajlamokat,
Képessé váltak arra, hogy műveljék az adakozást és így tovább.
Amikor a jó emberek meghalnak, magasabb szintű örömet szereznek.
Hogyan ne tennék akkor azok, akiknek megtisztult jóság
ja Tökéletesen kiküszöböli [az összes] színfoltot
Hiányzik ezekből a teljesítményekből?

[0142c07] 由離聲聞獨覺作意，斷作意故；由於大乘諸疑離疑，以能永斷異慧疑故；由離所聞所思法中我我所執，斷法執故；由於現前現住安立一切相中無所作意無所分別，斷分別故。

Felszámolják a négy akadályt: 1) mivel elhagyják a szót hallók és a magányos megvilágosodottak gondolatait, a perverz 123a képzetek megsemmisülnek; 2) mivel a Nagy Járműbe vetett hitet és annak világos megértését ébresztik, elpusztítanak minden perverz elképzelést és kétséget; 3) mivel felhagynak az „én”-hez és „enyém”-hez fűződő perverz kötődésükkel a hallott és reflektált tan tekintetében, megsemmisítik a doktrínához való ragaszkodást; és 4) mivel az [elméjükkel] szemben álló képekkel kapcsolatos gondolatokat nem diszkriminálják, képesek felszámolni a diszkriminációt.

[0142c11] 此中有頌：

Itt egy versszak kijelenti:

「現前自然住，安立一切相，
智者不分別，得最上菩提。」

Mert a bölcs nem tesz különbséget
Gondolatok az összes képről
Amik megjelennek és állnak [előttük],
Elérik a legfelsőbb ébredést.

[0142c14] 由何云何而得悟入？

Hogyan és milyen eszközökkel jutnak el a tan és jelentésének teljes megértéséhez?

[0142c15] 由聞熏習種類如理作意所攝似法似義有見意言；由四尋思，謂由名、義、自性、差別假立尋思；及由四種如實遍智，謂由名、事、自性、差別假立如實遍智，如是皆同不可得故。以諸菩薩如是如實為入唯識勤修加行，即於似文似義意言，推求文名唯是意言，推求依此文名之義亦唯意言，推求名義自性差別唯是假立。若時證得唯有意言，爾時證知若名，若義，自性，差別皆是假立，自性差別義相無故，同不可得。由四尋思及由四種如實遍智，於此似文似義意言，便能悟入唯有識性。

[Így értik] a mentális szavak megkülönböztetése miatt, amelyeket belátás kísér, amelyek a hallás áthatolásához kapcsolódnak, amelyek a helyes reflexióból állnak, és amelyek tanként és jelentéseként jelennek meg.

[Így értik] a nevek, tárgyak, esszenciák és különbségek megjelölésével kapcsolatos négy kérdés miatt.

[Így értik] a négy valóságbölcsesség miatt, mert ebben a négyféle valóságbölcsességben nem léteznek nevek, tárgyak, lényegek és különbségek.

Amikor a bodhiszattvák ezeknek a dolgoknak a megértésébe lépnek, buzgón törekednek arra, hogy betekintést nyerjenek a tudatos konstrukcióba – csak az ilyen belátásban részt vevő mentális szavak megjelenésén keresztül, amelyek megkülönböztethető írott szavakként és jelentésekként jelennek meg. Teljesen megértik, hogy ezeknek az írott szavaknak a képei pusztán a mentális szavak megkülönböztetései, hogy a tárgyak, nevektől és szavaktól függően, pusztán a mentális szavak megkülönböztetései, és hogy az ilyen nevek, tárgyak, lényegek és különbségek csak konvencionálisként érvényesek. megnevezések.

Aztán ebben a szakaszban, amikor ráébrednek, hogy ezek csak a mentális szavak megkülönböztetései, a meditációt gyakorló szakemberek belátják, hogy a megjelölések nem nevek, nem tárgyak, nem lényegek vagy különbségek, mivel valódi jellegükben nincsenek objektív lényegek vagy különbségek.

[0142c27] 於此悟入唯識性中，何所悟入？如何悟入？

Így betekintést nyernek a tudatos konstrukcióba – csak a négy vizsgálaton és a négy valóságbölcsességen keresztül, amelyek a mentális szavak megkülönböztetésében megjelenő nevekre és tárgyakra vonatkoznak. Milyen állapotba kerül a csak tudatos konstrukció megértése? Milyen érzés?

入唯識性，相見二性，及種種性：若名，若義，自性，差別假，自性差別義，如是六種義皆無故；所取能取性現前故；一時現似種種相義而生起故。如闇中繩顯現似蛇，譬如繩上蛇非真實，以無有故。若已了知彼義無者，蛇覺雖滅，繩覺猶在。若以微細品類分析，此又虛妄，色香味觸為其相故，此覺為依繩覺當滅。如是於彼似文似義六相意言，伏除非實六相義時，唯識性覺猶如蛇覺亦當除遣，由圓成實自性覺故。

Az ember belép a csak megismerés állapotába, a kép és a belátás kettősségének állapotába, valamint a sokféleség állapotába. Mivel a nevekről mint esszenciákról, különbségekről és megjelölésekről, valamint a tárgyakról mint lényegekről, különbségekről és megjelölésekről alkotott hat képnek nincs objektivitása [csak a megismerés állapotába kerül az ember].

A szintén tárgyilagosságot nélkülöző szubjektum és tárgystruktúra miatt [a kettősség állapotába kerül az ember].

Mivel a dolgoknak sok látszólag különböző mintája egyszerre jelenik meg, [az ember a sokféleség állapotába kerül]. Ugyanúgy, mint a sötétben a kötél kígyónak tűnhet, miközben valójában a kígyó egy illúzió, és nem létezik a kötélben. Így amikor az emberek egyértelműen megvizsgálták az objektív kötelet, a korábban zavart kígyó-tudatosságról azt látják, hogy objektív alapot nélkülöz, és elesik, miközben csak a kötélről tudjuk, hogy van jelen. Pedig ez a kötélismeret, ha finoman elemezzük, szintén kiméra és objektív alapot nélkülöz, mert az anyagi forma, szag, íz és érintkezés jellemzi [egyiknek sincs stabil és objektív alapja]. Amikor az elme találkozik ezekkel a tárgyakkal, a kötélről való tudása is cáfolódik. Ha párhuzamos belátással kiirtjuk a hat képen megjelenő látszólagos neveket és tárgyakat, akkor a mentális szavakban már nem keletkezik megkülönböztető, bemocskolt megértés, akárcsak a kígyó ismeretében. Az objektivitás elfojtásával ebben a hat képben, akárcsak a kötélismeretnél, az ilyenség bölcsességére támaszkodva a tudatos konstrukció megértése – csakis maga – utasítható el.

[0143a09] 如是菩薩悟入意言似義相故悟入遍計所執性，悟入唯識故悟入依他起性，云何悟入圓成實性？

Ily módon, ha megérti, hogy a mentális szavak által megkülönböztetett képek objektívnek tűnnek, a bódhiszattva teljesen megérti az elképzelt mintát. A csak tudatos építkezés jelentésének megértése során teljes mértékben megérti a másiktól függő mintát. De hogyan érti a valóságmintát?

若已滅除意言聞法熏習種類唯識之想，爾時菩薩已遣義想，一切似義無容得生，故似唯識亦不得生；由是因緣，住一切義無分別名，於法界中便得現見相應而住。爾時，菩薩平等平等所緣能緣無分別智已得生起，由此菩薩名已悟入圓成實性。

A tudatos építkezésről való minden elképzelés feladásával! Abban a pillanatban a bódhiszattva világosan megérti a mentális szavak képzeletét, amelyek már régen a hallási tanok áthatolásának igában voltak, és elnyom minden elképzelést a külvilággal való megfelelésükről. Ezek az [eszmék] már nem keletkeznek, mert látszólagos objektív státuszuknak már nincs oka, és így nem is a tudatos konstrukció mentális szavainak képzeleteként keletkeznek. Ez azt jelenti, hogy a bódhiszattva minden tárgy és név tekintetében csak nem képzeletben él, és a nem képzeletbeli bölcsességnek köszönhetően felismeri és ott tartózkodik az efféle valóság birodalmában. Ezután belép a valóság mintájába a nem képzeletbeli bölcsesség létrejötte miatt, amelyben az alany és a tárgy teljesen azonos.

[0143a17] 此中有頌：

Itt egy versszak kijelenti:

「法，補特伽羅，法，義，略，廣，性，
不淨，淨，究竟，名所行差別。」

Dolgok és személyek, szövegek és jelentések,
A kijelentések tömörek és kiterjesztettek is,
A beszennyezett és megtisztított lények, és a végső szakasz –
Ez a tíz a névadás különböző szférái.

[0143a20] 如是菩薩悟入唯識性故，悟入所知相；悟入此故，入極喜地，善達法界，生如來家，得一切有情平等心性，得一切菩薩平等心性，得一切佛平等心性，此即名為菩薩見道。

Mivel a bódhiszattva csak a tudatos építkezésbe nyert betekintést, elérte a megismerhető jellemzőinek megértését. Ezen jellemzők teljes megértésével elérte az öröm első szakaszába való belépést, jól behatolt a valóság birodalmába, megszületett az összes Buddha leszármazási vonalában tíz irányban, és pártatlanságot ért el az összes érző lényről, bodhiszattváról való gondolkodásban. és Buddhák. Ezt a bódhiszattva belátás útjának nevezik.

[0143a24] 復次，為何義故入唯識性？

Miért a bódhiszattva még egyszer tudatosuljon a tudatos építkezésen?

由緣總法出世止觀智故，由此後得種種相識智故。為斷及相阿賴耶識諸相種子，為長能觸法身種子，為轉所依，為欲證得一切佛法，為欲證得一切智智入唯識性。又後得智於一切阿賴耶識所生一切了別相中，見如幻等性無倒轉，是故菩薩譬如幻師，於所幻事，於諸相中及說因果，常無顛倒。

A csend és belátás transzcendens bölcsességén keresztül, amely a mindent átható tanra összpontosít, és a bölcsesség által, amelyet a képzetek és tudatos konstrukciók sokfélesége jellemez, amelyek a nem képzeletbeli bölcsesség után jöttek létre, kiirtja az összes ok-okozati magot alapvető tartálytudatában, és táplálja azokat a magokat, amelyek lehetővé teszi az ember számára, hogy kapcsolatba lépjen a Dharma testével. Megtéríti támogatását, és eléri minden Tathāgata igazi tulajdonságait, és elnyeri a mindentudás bölcsességét. Ez az oka annak, hogy [ismét] tudatosul benne, hogy csakis a tudatos építkezés.

[0143b03] 於此悟入唯識性時，有四種三摩地，是四種順決擇分依止。云何應知？應知由四尋思，於下品無義忍中，有明得三摩地，是暖順決擇分依止。於上品無義忍中，有明增三摩地，是頂順決擇分依止。復由四種如實遍智，已入唯識，於無義中已得決定，有入真義一分三摩地，是諦順忍依止。從此無間伏唯識想，有無間三摩地，是世第一法依止。應知如是諸三摩地，是現觀邊。

Ha mágikus illúziókat látunk az összes konstrukcióban, amely a raktár-tudatból fakad, és az elképzelt konstrukciók összes képében, az a bölcsesség, amelyet ezt követően elért a nem képzeletbeli bölcsességhez, alapvetően mentes a tévedéstől. Ahogy a bűvész önmagát nem téveszti meg varázstrükkjei, úgy a bódhiszattva is, amikor kimondja az ok és az eredmény útját, mindig tévedésmentes marad minden leírásában.

Ha valaki valóban megérti a csak tudatos építkezést, akkor négy olyan koncentráció létezik, amelyek alátámasztják a behatolást segítő négy eszköz jó gyökereit. Hogyan kell ezt megértenie egy bodhiszattvának?

Az objektivitás hiányának felismerésére irányuló inferior törekvések során végzett négy vizsgálat révén a világosság elsajátításának koncentrációja jó gyökereket támaszt a lelkesedés áthatolásában.

Az objektivitás hiányának felismerésére tett kiemelkedő erőfeszítések során a megnövekedett tisztaság koncentrációja támogatja a koronázási gyakorlat behatolását segítő jó gyökereket.

A négy valóságbölcsességben, amikor a bódhiszattva betekintést nyert a csak tudatos konstrukcióba, és egyértelműen megérti az objektivitás hiányát, a részben átható valóság koncentrációja támogatja a felismerést, amely jól hajlik a nem nyelv által közvetített igazságra.

Közvetlenül ezt a koncentrációt követően a tudatos építkezés gondolatának egyértelmű elfojtása – csakis – a legmagasabb világi állapotot támogató, szakadatlan koncentrációvá válik.

Ez a négy koncentráció olyan módszer, amellyel a bódhiszattvák betekintést nyernek a nem nyelven keresztül közvetített igazságba, és előadják azt.

[0143b12] 如是菩薩已入於地，已得見道，已入唯識，於修道中云何修行？

Amikor a bódhiszattva az első szakaszba lép, elérte a belátás útját, és elsajátítja a kizárólag tudatos építkezés teljes megértését. De hogyan gyakorolja a meditációt? Hogyan lép be a meditáció útjára?

於如所說安立十地，攝一切經皆現前中，由緣總法出世後得止觀智故，經於無量百千俱胝那庾多劫數修習故，而得轉依。為欲證得三種佛身，精勤修行。

Eléri a jelenlét [stádiumát], amint azt a tanítások leírják Buddha kiterjedt beszédeiben a tíz bodhiszattva fokozaton, amelyek összefoglalják a Nagy Jármű tizenkétszeres szentírását, amelyet minden Tathāgata tanított, mert mestere mind az általános, mind a konkrét [ doktrína jelentése], mivel transzcendens, nem képzeletbeli bölcsességet hoz létre, amely [a doktrína] messzemenő egyetemes fontosságára összpontosít, valamint a nyugalom és belátás bölcsességét, amelyet e nem képzeletbeli bölcsesség [mely konkrét doktrinális jelentésekre összpontosít] követően szerzett; mert mérhetetlen és felmérhetetlen eonokon át támaszkodik a meditáció eme sok gyakorlatára; mert a korábban és jelenleg elért támogatásának megtérései révén fokozza meditációs gyakorlatait, hogy elérje a három Buddha testet.

[0143b16] 聲聞現觀，菩薩現觀，有何差別？

Mi a különbség a szóhallgatók és a bódhiszattvák belátási útjában?

謂菩薩現觀與聲聞異，由十一種差別應知：

Tizenegy különbség van itt:

一、由所緣差別，以大乘法為所緣故。二、由資持差別，以大福智二種資糧為資持故。三、由通達差別，以能通達補特伽羅法無我故。四、由涅槃差別，攝受無住大涅槃故。五、由地差別，依於十地而出離故。六、七、由清淨差別，斷煩惱習，淨佛土故。八、由於自他得平等心差別，成熟有情加行無休息故。九、由生差別，生如來家故。十、由受生差別，常於諸佛大集會中攝受生故。十一、由果差別，十力，無畏，不共佛法無量功德果成滿故。

1) a tárgy különbsége abban a tekintetben, hogy a bódhiszattva tárgya a Nagy Jármű tana; 2) a támogatás különbsége abban a tekintetben, hogy támogatása nagy érdemek és bölcsesség tárháza; 3) a behatolás különbsége abban az értelemben, hogy behatol mind a személyek, mind a dolgok nem-énjébe; 4) a megszűnésben tapasztalható különbség abban az értelemben, hogy nem tartózkodási megszűnés esetén lakhelyeként nyugszik; 5) a szakaszok közötti különbség annyiban, hogy a tíz szakaszra támaszkodik a felszabaduláshoz; 6) és 7) különbség a megtisztulásban, hogy egyrészt megsemmisíti a szenvedély áthatolását, másrészt a tiszta földeket is megtisztítja; 8) az elme pártatlanságának különbsége az érző lényekkel szemben, amennyiben az érző lények érettebbé tétele érdekében nem veti el a jó gyökereikkel és érdemeikkel kapcsolatos erőfeszítéseket; 9) születési különbség abban a tekintetben, hogy a Tathågaták leszármazási vonalában született; 10) a megnyilvánulási különbség abban a tekintetben, hogy mindig képes megjelenni Buddha fiainak nagy gyülekezeteiben, hogy fenntartsa az igaz tanítást; és 11) az eredmények különbsége abban a tekintetben, hogy eredményei a tíz hatalom, a rettenthetetlenség, a kizárólagos Buddha-tulajdonságok és a kimondhatatlan jó tulajdonságok felbukkanása.

[0143b29] 此中有二頌：

Itt két szakasz [a négy megkeresésről] a következőket mondja:

「名事互為客，其性應尋思，
於二亦當推，唯量及唯假。
實智觀無義，唯有分別三。
彼無故此無，是即入三性。」

A bódhiszattvának meg kell vizsgálnia, hogy
A név és a tárgy kölcsönös függése mellékes.
El kell elmélkednie [lényegeik] kettősségén, mint egységesen,
És konvencionális megnevezése [különbségeik]. Ebből valóságbölcsességet szül, azon kívül, hogy tárgyiasítja a három eszmét [a név, a lényeg és a különbség]. Ha látja, hogy ezek nem léteznek,
Belép a lényeg három hiányába.

[0143c05] 復有教授二頌，如 《分別瑜伽論》 說：

Két további strófa az igaz tanításról, amint azt a Tudatos építkezésről szóló elmélkedésről szóló traktátus (Fen pie kuan lun) tartalmazza:

「菩薩於定位，觀影唯是心。
義相既滅除，審觀唯自想。
如是住內心，知所取非有，
次能取亦無，後觸無所得。」

Nyugodt állapotokban a bódhiszattva
Megérti, hogy a képek csak az elméjében léteznek,
És felhagyva a külső tárgyakról alkotott elképzelésekkel,
Biztosan megérti, hogy ezek csak a saját gondolatai.
Önmagában maradva, a bodhiszattva
Megérti, hogy az objektív birodalom nem létezik,
És azt is, hogy a szubjektív birodalom üres.
Ezután közvetlenül megtapasztalja mindkettő elérhetetlenségét.

[0143c10] 復有別五現觀伽他，如《大乘經莊嚴論》說：

A Nagy Jármű Szentírás-díszének (Mahåyånas¥trålaµkåra) öt verse szemlélteti a lényeget:

「福德智慧二資糧，菩薩善備無邊際，
於法思量善決已，故了義趣唯言類。
若知諸義唯是言，即住似彼唯心理，
便能現證真法界，是故二相悉蠲除。
體知離心無別物，由此即會心非有，
智者了達二皆無，等住二無真法界。
慧者無分別智力，周遍平等常順行，
滅依榛梗過失聚，如大良藥銷眾毒。
佛說妙法善成立，安慧并根法界中，
了知念趣唯分別，勇猛疾歸德海岸。」

Miután ápolta a két érdemtár
ot És a bölcsesség határtalanul,
Egy bódhiszattva, bizonyosságából adódóan
A tanról való elmélkedés során
Képes megérteni, hogy a változatos objektumok
Az ötletek okozzák.
Tudván, hogy a változatos objektumok csak ötletek,
Kizárólag tudatos építkezést folytat,
Ahol tárgyak jelennek meg.
Ezért a meditáció gyakorlója felismeri a Dharma birodalmát
És felszabadul a kettősségből és a
ból is Egy non-dualitásból [amely figyelmen kívül hagyná ezeket a látszatokat].
Ha valaki tudja, hogy az elmén kívül semmi sem marad,
Aztán rájön arra is, hogy az elme sem létezik.
Mivel mindkettő nem létezik, a bölcs
A nem-kettősség valódi valóságának birodalmában marad.
A bölcs a képzelet nélküli bölcsesség révén állandóan pártatlan minden cselekedetében, és a
sűrű bozótja A hibát a beszennyezett támogatásával száműzték és megszüntetik, ahogy a gyógyszer is kiűzi a mérget.
A bölcs, aki jól megalapozott a Buddha által tanított igaz tanban,
Elméjét a valóság birodalmába helyezi, és
Tudván, hogy az emlékezet csupán képzelet,
Megérkezik a jó tulajdonságok óceánjának partjára.

攝大乘論本彼入因果分第五

Mahāyānasaṅgraha [Mahayana elmélete] belép az ok-okozat -ba - ötödik

[0143c22] 如是已說入所知相，彼入因果云何可見？

Most elmagyaráztuk a megismerhető megkülönböztető jellemzőibe való belépést. Hogyan kell tehát megértenünk ennek a bejegyzésnek az okának és eredményének megkülönböztető jellemzőit?

謂由施，戒，忍，精進，靜慮，般若六種波羅蜜多。

A Hat Tökéletesség (六種波羅) segítségével: adakozás (施 dána), fegyelem (戒 Síla), türelem (忍 kshanti), buzgóság (精進 vírja), meditáció (靜慮 dhyana) és bölcsesség (般若 prajna).

云何由六波羅蜜多得入唯識？復云何六波羅蜜多成彼入果？

Hogy ez a hat tökéletesség az oka annak, hogy betekintést nyerjünk a csak tudatos építkezésbe? Hogyan születtek ezek a belátások?

謂此菩薩不著財位，不犯尸羅，於苦無動，於修無懈，於如是等散動因中不現行時心專一境，便能如理簡擇諸法得入唯識。菩薩依六波羅蜜多入唯識已，證得六種清淨增上意樂所攝波羅蜜多。

Minden bódhiszattva, aki ezen az igaz tanon belül marad, nem kötődik saját jólétéhez. Hibátlanok a fegyelem ellen. Nem aggódnak a szenvedés miatt. Nem lusták vagy hanyagok a meditációban. Így a figyelemelterelés okaitól mentesen állandóan gyakorolják az egyirányú elmét, és mindent a valóságban megvizsgálva betekintést nyernek a csak tudatos építésbe.

是故於此設離六種波羅蜜多現起加行，由於聖教得勝解故，及由愛重，隨喜，欣樂諸作意故，恒常無間相應方便修習六種波羅蜜多速得圓滿。

Miután már beléptek a kizárólag tudatos építkezés birodalmába, e hat tökéletesség révén a bódhiszattvák elérik a megtisztult és elkötelezett hajlam hat tökéletességét. Ezért még ha nem is fokozzák erőfeszítéseiket a hat tökéletesség felé, az igaz diskurzus iránti elkötelezettségükben és a spirituális élvezet, az élvezet és az élvezet tükröződésében, folyamatosan ápolják [a hat tökéletességet], haladék nélkül. Ezért művelik a hat tökéletességet végső teljességükig.

[0144a05] 此中有三頌：

Erre a strófára hivatkozva:

「已圓滿白法； 及得利疾忍；
菩薩於自乘，甚深廣大教；
等覺唯分別，得無分別智；
悕求勝解淨，故意樂清淨；
前及此法流，皆得見諸佛；
了知菩提近，以無難得故。」

A ragyogó tulajdonságokat a tökéletességig ápolva a bódhiszattvák finom türelemre tesznek szert
Ez a nagyszerű beszéd [a tökéletességekről], mély és széles, a saját járművükről.
Annak tudatában, hogy csak ötletek és
vannak Olyan bölcsesség elérése, amely nem ragad,
Elkötelezettségük tisztasága
A tisztított diszpozíció szakaszaként írják le.
A doktrína kiáramlásában maradva,
A bódhiszattvák látják az összes Buddhát, a múltat ​​és a jövőt;
Tudván, hogy az ébredés közel van,
Nehézség nélkül könnyen elérik.

[0144a12] 由此三頌，總顯清淨增上意樂有七種相：謂資糧故，堪忍故，所緣故，作意故，自體故，瑞相故，勝利故。如其次第，諸句伽他應知顯示。

[0144a16] 何因緣故波羅蜜多唯有六數？

Miért csak hat tökéletesség létezik?

成立對治所治障故。證諸佛法所依處故，隨順成熟諸有情故。為欲對治不發趣因，故立施戒波羅蜜多。不發趣因，謂著財位及著室家。為欲對治雖已發趣復退還因，故立忍進波羅蜜多。退還因者，謂處生死有情違犯所生眾苦，及於長時善品加行所生疲怠。為欲對治雖已發趣不復退還而失壞因，故立定慧波羅蜜多。失壞因者，謂諸散動及邪惡慧。如是成立對治所治障故，唯立六數。又前四波羅蜜多是不散動因，次一波羅蜜多不散動成就。此不散動為依止故，如實等覺諸法真義，便能證得一切佛法。如是證諸佛法所依處故，唯立六數。由施波羅蜜多故，於諸有情能正攝受；由戒波羅蜜多故，於諸有情能不毀害；由忍波羅蜜多故，雖遭毀害而能忍受；由精進波羅蜜多故，能助經營彼所應作。即由如是攝利因緣，令諸有情於成熟事有所堪任。從此已後，心未定者令其得定，心已定者令得解脫，於開悟時彼得成熟。如是隨順成熟一切有情，唯立六數，應如是知。

Mert csak hat szennyezett akadály van, amivel le kell küzdeni, mert ezek képezik minden Buddha-minőség alapját, és mert támaszt nyújtanak minden érző lény éréséhez.

Az adakozás és a fegyelem tökéletessége arra hivatott, hogy szembeszálljon azokkal az okokkal, amelyek megakadályozzák a [vallási életbe] való belekezdést, azaz a tulajdonhoz és az otthonhoz való ragaszkodást. Ha valaki elkezdi a gyakorlást, a türelem és a buzgóság tökéletessége a visszafejlődés és a spirituális elgyengülés okait hivatott leküzdeni, vagyis a más vándorló élőlények ellenállását és az erények hosszú időn keresztüli megerősítésére irányuló erőfeszítései fáradtságát. Miután az ember elkezdte a gyakorlást, és legyőzte ezt a visszafejlődő gyengeséget, a meditáció és a bölcsesség tökéletessége a veszteség okainak, azaz a figyelemelvonásnak és a hamis bölcsességnek az ellensúlyozására szolgál.

Ezért a tökéletességek létrejöttek e hat beszennyezett akadály leküzdésére. Hatnak vannak számozva, mert ezek képezik az összes Buddha-minőség alapját. Az első négy tökéletesség a zavartalanság oka, a tökéletesség [a meditáció] pedig a zavartalanság lényege. A zavartalanság eme állapotára hagyatkozva az ember valóban megértheti minden dolog igazságát [a bölcsesség tökéletességét] – ami által a Tathāgata minden igazi tulajdonsága létrejön. Ezért ők hatan vannak, mert ezek képezik az összes Buddha-minőség alapját, és mert támaszt nyújtanak minden érző lény éréséhez. Az érző lények megsegítésének tökéletessége. A fegyelem tökéletessége elkerüli az érző lények sérülését. A türelem tökéletessége képessé teszi azokat, akik mások bántalmazását szenvedik el, hogy elkerüljék a bosszú érzését. A buzgóság tökéletessége jó gyökereket hoz másokban, és megszünteti a rossz gyökereket. Ilyen előnyökkel minden érző lény engedelmes lesz, és elzavart elméje a koncentrációhoz, majd a felszabaduláshoz vezet, mert ez a meditáció és a bölcsesség jelentősége. Mivel a bódhiszattvák ezen a hat tökéletességen keresztül tanítják őket, az érző lények éretté válnak. Azért vannak hatan, mert támogatják az érző lények érését. Ez az oka annak, hogy hat tökéletesség létezik.

[0144b08] 此六種相云何可見？

Melyek a hat tökéletesség megkülönböztető jellemzői?

由六種最勝故：

Mindegyiket hatféle kiválóság jellemzi:

一、由所依最勝，謂菩提心為所依故。二、由事最勝，謂具足現行故。三、由處最勝，謂一切有情利益安樂事為依處故。四、由方便善巧最勝，謂無分別智所攝受故。五、由迴向最勝，謂迴向無上正等菩提故。六、由清淨最勝，謂煩惱所知二障無障所集起故。

1) páratlan támogatás – támogatásuk a legfelsőbb felébredés tudatának felkeltése; 2) páratlan erőforrások – a tökéletességeknek tulajdonított erőforrások mindhárom szintjét teljes mértékben a bódhiszattvák művelik; 3) páratlan feladatok – az érző lények örömet okozó és hasznot hozó feladatai, mivel a bodhiszattvák minden tökéletessége e két feladat elvégzésére szolgál; 4) páratlan ügyes eszközök, azaz nem képzeletbeli bölcsesség – a bódhiszattvák által gyakorolt ​​összes tökéletesség beletartozik a nem képzeletbeli bölcsességükbe; 5) páratlan orientáció – minden tökéletesség, amelyet a bódhiszattvák gyakorolnak, akik a legfelsőbb felébredés felé fordulnak, minden bizonnyal az egyetemes bölcsesség eredménye felé irányulnak; és 6) páratlan megtisztulás – a szenvedély és a tudás két akadálya maradéktalanul elhárul, mert a bódhiszattvák által gyakorolt ​​összes tökéletesség fokozatosan felszámolja ezt a két akadályt, amíg el nem tüntetik őket.

[0144b14] 若施是波羅蜜多耶；設波羅蜜多是施耶？有施非波羅蜜多，應作四句。如於其施，如是於餘波羅蜜多，亦作四句，如應當知。

Minden "adás" tökéletességet adja? A tökéletesség mindig "adás"? Előfordulhat, hogy az adás nem tökéletesség, és van olyan tökéletesség, amely nem adakozás. Az is lehetséges, hogy az adakozás tökéletesség legyen, és hogy legyen egy nem tökéletesség, ami nem adakozás. Ugyanez a négy lehetőség vonatkozik a többi tökéletességre is.

[0144b18] 何因緣故如是六種波羅蜜多此次第說？謂前波羅蜜多隨順生後波羅蜜多故。

Miért jelenik meg a hat tökéletesség a fenti sorozatban? Mert a korábbiak a későbbiek felemelkedése felé vezetnek, és mert az előbbieket a későbbiek megtisztítják.

[0144b20] 復次，此諸波羅蜜多訓釋名言，云何可見？

Mi a hat tökéletesség névleges meghatározása? Milyen etimológiákból származnak?

於諸世間、聲聞、獨覺施等善根最為殊勝， 能到彼岸，是故通稱波羅蜜多。

A tökéletesség kifejezés, a „påramitå” azt jelenti, hogy a világban élő személyek, szóhallók és magányosan megvilágosodott személyek tökéletességének jó gyökereinek túlszárnyalásával és túllépésével az ember képessé válik arra a túlsó partra (påramitå) való eljutásra.

Az adakozást, a „dåna”-t „då”-nak hívják, mert elpusztítja a fösvény irigységet és megszünteti a keserű szegénységet (dåridrya). Azért hívják „na”-nak, mert ez teszi (ånayati) az embert gazdag úrrá, virágzóvá és leleményessé.

又能破裂慳悋貧窮，及能引得廣大財位福德資糧，故名為施；

A fegyelmet, „sila”, „si”-nek nevezik, mert mérsékli (sitikaroti) a romlott és gonosz gyakorlatokat. Azért hívják „la”-nak, mert elősegíti (laµ bhayati) a jó gyakorlatokat és a koncentrációt.

又能息滅惡戒、惡趣，及能取得善趣、等持，故名為戒；

A türelem, a „kshånti”, „kshå”-nak hívják, mert felszámolja (kshå-yati) a haragot és a gyűlöletet. „ti”-nek nevezik, mert elősegíti a békét (ksheme tish†hati) önmagunk és mások számára.

又能滅盡忿怒、怨讎，及能善住自他安隱，故名為忍；

A buzgóságot, a „v∆rya”-t „v∆”-nek nevezik, mert felszámolja (vimocayati) az indolenciát és a gonosz állapotokat. Azért hívják „ryának”, mert gyakorlása kudarc nélkül (niryati) számtalan jó állapothoz vezet.

又能遠離所有懈怠、惡不善法，及能出生無量善法令其增長，故名精進；

A meditációt, a „dhyåna”-t „dhyå”-nak nevezik, mert megszünteti (vidha mati) a zavaró tényezőket. Azért nevezik „na”-nak, mert kiváltja (åna-yati) a belső tárgyra összpontosító elmét.

又能消除所有散動，及能引得內心安住，故名靜慮；

A bölcsességet, a „prajñå”-t „pra”-nak nevezik, mert kiirt (pra√a - Ωati) minden hamis nézetet és bölcsességet. Azért hívják „jñå”-nak, mert valóban tud (jånåti) mindent a maga fajtáiban.

又能除遣一切見趣、諸邪惡慧，及能真實品別知法，故名為慧。

[0144c02] 云何應知修習如是波羅蜜多？

Mik ezeknek a tökéletességeknek a művelése?

應知此修略有五種：一、現起加行修，二、勝解修，三、作意修，四、方便善巧修，五、成所作事修。此中四修如前已說。成所作事修者，謂諸如來任運佛事無有休息，於其圓滿波羅蜜多，復更修習六到彼岸。

Összességében öt művelési módot különböztetünk meg: 1) az e›ort gyakorlásának módszereinek kiművelése, 2) az elkötelezettség művelése, 3) a reflexió művelése, 4) a kiemelkedő bölcsesség művelése ügyes eszközökkel, és 5) a mások javára. Az első négyről lásd fent. A mások javára való kiművelése azt jelenti, hogy spontán tevékenységükben és a Tathāgata tetteinek fel nem adásában minden Buddha újra és újra műveli a tökéletességet, amíg el nem éri a teljességet.

[0144c07] 又作意修者，謂修六種意樂所攝愛重、隨喜、欣樂作意：一、廣大意樂，二、長時意樂，三、歡喜意樂，四、荷恩意樂，五、大志意樂，六、純善意樂。

Márpedig a reflexió művelése a lelki élvezet, élvezet és gyönyör reflexióiból álló gyakorlatokra vonatkozik, amelyek [mindegyik] hat törekvést foglal magában: a hatalmas törekvést, a hosszú távú törekvést, az örömteli törekvést, a jóindulatú törekvést, a nagy elszánt törekvés, és a jó törekvés. [A spirituális élvezet tükrözésével kapcsolatban] a hatalmas törekvés azt jelenti, hogy a bodhiszattva egyetlen pillanatnak tekinti azt a több millió eont, ami alatt eléri a legmagasabb ébredést, és minden pillanatban felhagy fizikai életével, és imádja a Tathå-gatas-t. , amely a hét ékköves világ összes birodalmának felajánlását több, mint a Gangesz folyó homokja. Kezdeti elkötelezettségétől egészen addig, amíg be nem lép a megtisztult felébredésbe, és abban marad, ez a bódhiszattva adakozásra való törekvése kielégíthetetlen. Hasonlóképpen számtalan alkalommal minden pillanatban a bodhiszattva a trichiliokozmoszt betöltő égő tűzben minden cselekedetében felveszi a négy viselkedést, és bár minden javaitól megfosztva, mindig jelen van, és gyakorolja a fegyelem, a türelem gondolatait, buzgóság, meditáció és bölcsesség – amíg be nem lép a végső, megtisztult felébredésbe, és abban nem marad. A bódhiszattva törekvése a többi tökéletességre szintén kielégíthetetlen. A bódhiszattva hatalmas törekvése ezt a tökéletességek iránti telhetetlen elmét jelenti.

A hosszú távú törekvés azt jelenti, hogy kezdeti elkötelezettségétől egészen felébredéséig a bódhiszattva nem hagyja el ezt a telhetetlen elmét.

Az örömteli törekvés azt jelenti, hogy hasznot hozó tetteiben mások a hat tökéletesség gyakorlatain keresztül a bódhiszattva mindig páratlan örömet vált ki, amelyet azok az érző lények nem tudnak megvalósítani, akiknek hasznát veszi.

A jóindulatú törekvés azt jelenti, hogy miután a hat tökéletesség gyakorlása révén az érző lények javát szolgálja, a bodhiszattva jóindulatúbbnak látja ezeket az érző lényeket, mint ő magát, nem pedig fordítva.

A nagy eltökélt törekvés azt jelenti, hogy a bódhiszattva minden érző lénynek ellátja az erény jó gyökereit, amelyek hat tökéletessége révén keletkeznek, és független szándékkal irányítja [érdemes erőfeszítéseit], hogy elvegye őket vágyott jutalmuk elnyerésére. A jó törekvés azt jelenti, hogy a bódhiszattva az érző lények közös használatára bocsátja a hat tökéletesség gyakorlásának minden érdemleges jó gyökerét, hogy mindannyian a legfelsőbb felébredés felé irányuljanak.

[0144c10] 若諸菩薩，乃至若干無數大劫現證無上正等菩提，經爾所時，一一剎那，假使頓捨一切身命，以殑伽河沙等世界盛滿七寶奉施如來，乃至安坐妙菩提座，如是菩薩布施意樂猶無厭足；經爾所時，一一剎那，

假使三千大千世界滿中熾火，於四威儀常乏一切資生眾具，戒，忍，精進，靜慮，般若心恒現行，乃至安坐妙菩提座，如是菩薩所有戒，忍，精進，靜慮，般若意樂猶無厭足；是名菩薩廣大意樂。

[0144c19] 又諸菩薩，即於此中無厭意樂，乃至安坐妙菩提座，常無間息，是名菩薩長時意樂。

[0144c21] 又諸菩薩以其六種波羅蜜多饒益有情，由此所作深生歡喜，蒙益有情所不能及，是名菩薩歡喜意樂。

[0144c23] 又諸菩薩以其六種波羅蜜多饒益有情，見彼於己有大恩德，不見自身於彼有恩，是名菩薩荷恩意樂。

[0144c26] 又諸菩薩即以如是六到彼岸所集善根，深心迴施一切有情，令得可愛勝果異熟，是名菩薩大志意樂。

[0144c28] 又諸菩薩復以如是六到彼岸所集善根，共諸有情迴求無上正等菩提，是名菩薩純善意樂。如是菩薩修此六種意樂所攝愛重作意。

[0145a02] 又諸菩薩於餘菩薩六種意樂修習相應無量善根，深心隨喜，如是菩薩修此六種意樂所攝隨喜意樂。

[0145a04] 又諸菩薩深心欣樂一切有情六種意樂所攝六種到彼岸修，亦願自身與此六種到彼岸修恒不相離，乃至安坐妙菩提座，如是菩薩修此六種意樂所攝欣樂作意。若有聞此菩薩六種意樂所攝作意修已，但當能起一念信心，尚當發生無量福聚，諸惡業障亦當消滅，何況菩薩！

[0145a11] 此諸波羅蜜多差別云何可見？應知一一各有三品。施三品者，一、法施，二、財施，三、無畏施。戒三品者，一、律儀戒，二、攝善法戒，三、饒益有情戒。忍三品者，一、耐怨害忍，二、安受苦忍，三、諦察法忍。精進三品者，一、被甲精進，二、加行精進，三、無怯弱，無退轉，無喜足精進。靜慮三品者，一、安住靜慮，二、引發靜慮，三、成所作事靜慮。慧三品者，一、無分別加行慧二、無分別慧，三、無分別後得慧。

[0145a20] 如是相攝云何可見？由此能攝一切善法，是其相故，是隨順故，是等流故。

[0145a21] 如是所治攝諸雜染，云何可見？是此相故，是此因故，是此果故 。

[0145a24] 如是六種波羅蜜多所得勝利，云何可見？謂諸菩薩流轉生死富貴攝故，大生攝故，大朋大屬之所攝故，廣大事業加行成就之所攝故，無諸惱害性薄塵垢之所攝故，善知一切工論明處之所攝故。勝生，無罪，乃至安坐妙菩提座，常能現作一切有情一切義利，是名勝利。

[0145b02] 如是六種波羅蜜多互相決擇，云何可見？世尊於此一切六種波羅蜜多，或有處所以施聲說，或有處所以戒聲說，或有處所以忍聲說，或有處所以勤聲說，或有處所以定聲說，或有處所以慧聲說。如是所說有何意趣？謂於一切波羅蜜多修加行中，皆有一切波羅蜜多互相助成，如是意趣。

Így gyakorolja a bódhiszattva a spirituális élvezet tükröződését, amely ebben a hat törekvésben testesül meg.

A bódhiszattva szellemi élvezetének hat aspektusban megtestesülő tükörképe azt jelenti, hogy örömét leli az érdemi jó gyökerekben, amelyeket ebben a hat aspektusban számtalan más bodhiszattva szül.

A bódhiszattva e hat törekvésben megtestesülő spirituális gyönyörének visszatükröződése azt jelenti, hogy gyönyörködik minden érző lényben, aki a hat tökéletességet műveli ezzel a hat törekvéssel, és ő maga megfogadja, hogy ugyanezt teszi mindaddig, amíg az ilyen gyakorlatok ébredéshez vezetnek.

Azok, akik hallanak a bódhiszattva e hat törekvésben reflexió gyakorlatáról, és akik egyetlen hitet hoznak létre, mérhetetlen és határtalan érdemek halmozódására tesznek szert; és gonosz tetteik elől minden akadály teljesen eltörölődik. Ha a hétköznapi emberek hallásra ilyen mérhetetlen és határtalan érdemeket szereznek, mit mondhatunk a bódhiszattva kimerítő gyakorlatairól?

Melyek ezeknek a tökéletességeknek a felosztása? Mindegyiknek három alosztálya van:

Adni: a tanítás, a javak és a félelem nélküliség adása.

Fegyelem: ami visszatart, ami jó tulajdonságokat gyűjt össze, és ami az érző lények javára válik.

Türelem: az, amely elviseli mások kárát, amely elfogadja a szenvedést, és az, amely [nyugodtan] figyeli a dolgokat.

Buzgóság: az, ami erőlködésre sarkallja az embert, ami fokozza az erőfeszítéseket, és amiből hiányzik a zsugorodás, a csökkenés vagy a jóllakottság.

Meditáció: az, ami kellemes tartózkodási helyeket teremt, ami természetfeletti erőket hoz létre, és ami mások javára válik.

Bölcsesség: felkészülés a nem képzelőerőre, a nem képzelőerő, és arra, amit a képzelet nélküliség után érünk el.

Mi a tartalma ezeknek a tökéletességeknek? Minden jó tulajdonság alapvetően jelen van ebben a hat tökéletességben, mivel ezek a [jó tulajdonságok] e tökéletességek kiáramló eredményei, és mivel [a tökéletességek] minden jó tulajdonsághoz hozzájárulnak.

Honnan tudhatja valaki, hogy az ezekkel a tökéletességekkel szemben álló [bűnök] minden szenvedélyt magukban foglalnak? Természetük miatt [mint kötődés], mert előidézik ezeket a [kapzsiság, harag és tévedés állapotait], és mert ezek az állapotok következményei.

Mik ezeknek a tökéletességeknek az érdemei? A bodhiszattvák átvándorlásuk során [e tökéletességek révén] hatalmas gazdagságú pozíciókat birtokolnak, magas születésűek, követők gyülekezete, sikerük van a nagy gazdagság megteremtésére irányuló törekvéseikben, hiányzik a betegségek és a fájdalom, csökkentik vágy és intelligencia minden művészetben és tanulásban. Tetszés szerint, anélkül, hogy elveszítenék gazdagságuk örömeit, az érző lények javát szolgálják, mivel ez a megfelelő tevékenységük. A hat tökéletesség érdemei, amelyeket ezek a bodhiszattvák művelnek, változatlanok maradnak mindaddig, amíg be nem lépnek a végső, megtisztult felébredésbe, és ott maradnak.

Mi a kölcsönösség a tökéletességek között? A Világtiszteletben tisztelt ember mindezekről a tökéletességekről beszélt bármelyik tökéletesség neve alatt, mert az volt a szándéka, hogy megmutassa, hogy minden tökéletesség kifejlesztését az összes többi segíti.

[0145b08] 此中有一嗢拕南頌：

Itt egy strófa így szól:

「數，相及次第，訓詞，修，差別，
攝，所治，功德，互決擇應知。」

Szám, karakter, sorozat,
Nevek, művelési módok, felosztások és tartalom, ellensúlyozott [viszont], érdemek és kölcsönösség,
Mutassa be a tökéletességek jelentőségét.

攝大乘論本 第3卷
harmadik tekercs

彼修差別分第六

E művelés különbségeinek fejezete - hatodik

[0145b20] 如是已說彼入因果，彼修差別云何可見？由菩薩十地。何等為十？一、極喜地，二、離垢地，三、發光地，四、焰慧地，五、極難勝地，六、現前地，七、遠行地，八、不動地，九、善慧地，十、法雲地。

Most elmagyaráztuk a [a megismerhető] jellemzőibe való belépés okának és eredményének megkülönböztető jellemzőit. Melyek tehát a kiválóságok ennek a bejegyzésnek az okainak [gyakorlatában] és [elérésében]?

Ez a tíz bodhiszattva fokozat: 1) az öröm szakasza (pra-muditå-bh¥mi), 2) a rozsdamentesség szakasza (vimalå-bh¥mi), 3) a fényes ragyogás szakasza (prabhåkar∆-bh¥). mi), 4) a lángoló tűz szakasza (arci≈mat∆-bh¥mi), 5) a nehéz meghódítás szakasza (sudurjayå-bh¥mi), 6) a jelenlét szakasza (abhimukh∆-bh¥ mi), 7) a messzire mutató szakasz (d¥raµgamå-bh¥mi), 8) a zavartalanság szakasza (acalå-bh¥mi), 9) a finom bölcsesség szakasza (så - dhu mat∆-bh¥ mi) és 10) a Dharma felhő szakasza (dharma-meghå-bh¥mi).

Miért fix a számuk tízben? Mivel ellensúlyozzák a tíz tudatlanságot, amelyek elzárják ezeket a szakaszokat, a tíz tudatlanság ugyanis akadályként hat a valóság birodalmának tíz megnyilvánulása előtt. Milyen jellemzői vannak a valóság birodalmának e tíz megnyilvánulásának?

如是諸地安立為十，云何可見？為欲對治十種無明所治障故。所以者何？以於十相所知法界，有十無明所治障住。云何十相所知法界？謂初地中由遍行義；第二地中由最勝義；第三地中由勝流義；第四地中由無攝受義；第五地中由相續無差別義；第六地中由無雜染清淨義；第七地中由種種法無差別義；第八地中由不增不減義，相自在依止義，土自在依止義；第九地中由智自在依止義；第十地中由業自在依止義，陀羅尼門，三摩地門自在依止義。

Az első szakaszban a valóság birodalmát mindenütt jelenvalónak kell érteni. A második szakaszban a valóság birodalmát a legkiválóbbnak kell érteni. A harmadik szakaszban a valóság birodalmát kiváló kiáramlásként kell érteni. A negyedik szakaszban meg kell érteni a valóság birodalmát, mint megragadhatatlant. Az ötödik szakaszban a valóság birodalmát úgy kell értelmezni, mint a folytonosságában differenciálatlan. A hatodik szakaszban a valóság birodalmát tisztátalannak és tisztátalannak kell értenünk. A hetedik szakaszban a valóság birodalmát a sokféleség által meg nem osztva kell érteni. A nyolcadik szakaszban a valóság birodalmát növekedés és csökkenés nélkül kell érteni. A kilencedik szakaszban a valóság birodalmát úgy kell érteni, mint amely támogatja a koncentrációk, a földek és a bölcsességek elsajátítását. A tizedik szakaszban a valóság birodalmát úgy kell érteni, mint a cselekvések és a meditatív formulák és koncentrációk módszereinek elsajátítását.

[0145c05] 此中有三頌：

Ezen a ponton a versszakok a következőket mondják:

「遍行，最勝義，及與勝流義，
如是無攝義，相續無別義，
無雜染淨義，種種無別義，
不增不減義，四自在依義。
法界中有十不染污無明，
治此所治障，故安立十地。」

Mindenütt jelenlévő és a legkiválóbb,
Kiváló kiáramlás és megfoghatatlan,
Differenciálatlan és nem szennyezett és nem tisztított,
Nem osztva a sokrétűséggel, növekedés és csökkenés nélkül, és négyféle uralmat támogat –
A cselekvések, valamint a képletek és koncentrációk támogatása.

[0145c12] 復次，應知如是無明，於聲聞等非染污，於諸菩薩是染污。

Az Analysis of the Middle and the Extremes e két versszakát meg kell érteni. Figyeld meg, hogy ezeket a tudatlanságokat a két jármű hívei tisztátalannak tekintik, de a bódhiszattváknál beszennyeződnek.

[0145c14] 復次，何故初地說名極喜？由此最初得能成辦自他義利勝功能故。

Miért hívják az első szakaszt az örömnek? Mert ott az ember először eléri azt a képességet, hogy önmagának és másoknak is hasznára váljon.

何故二地說名離垢？由極遠離犯戒垢故。

Miért nevezik a második szakaszt a rozsdamentességnek? Mert abban az ember távol van a foltoktól, amelyek sértenék a bódhiszattva fegyelmet.

何故三地說名發光？由無退轉等持，等至所依止故，大法光明所依止故。

Miért hívják a harmadik szakaszt a fényes ragyogásnak? Mert ebben a megingathatatlan koncentrációkra és elmélkedésekre támaszkodva támogatjuk a nagy tanítás fényét.

何故四地說名焰慧？由諸菩提分法焚滅一切障故。

Miért hívják a negyedik szakaszt a lángoló tűznek? Mert ott az ébredésnek kedvezõ erényekben minden akadály feléget.

何故五地名極難勝？由真諦智與世間智，更互相違，合此難合令相應故。

Miért nevezik az ötödik szakaszt nehéz meghódítani? Mert ott az igazság és a konvenció két bölcsessége éles ellentétben áll egymással, és nehéz egyesíteni és összehozni.

何故六地說名現前？由緣起智為所依止，能令般若波羅蜜多現在前故。

Miért nevezik a hatodik szakaszt a jelenlétnek? Mert ebben a tizenkétszeresen függő együtt-keletkezés bölcsességére támaszkodva az ember képes a bölcsesség tökéletességét jelenlétre hozni.

何故七地說名遠行？至功用行最後邊故。

Miért nevezik a hetedik szakaszt messzemenőnek? Mert ott az ember energetikai gyakorlatokon keresztül jut el a végső határhoz.

何故八地說名不動？由一切相有功用行不能動故。

Miért nevezik a nyolcadik szakaszt a zavartalanságnak? Mert ott semmilyen kép vagy mentális tevékenység nem mozdíthatja el az embert.

何故九地說名善慧？由得最勝無礙智故。

Miért nevezik a kilencedik szakaszt a finom bölcsesség fokozatának? Mert ebben az ember a nyomozás legkiválóbb és legkizártabb bölcsességeit támasztja alá.

何故十地說名法雲？由得總緣一切法智含藏一切陀羅尼門，三摩地門，譬如大雲能覆如空廣大障故，又於法身能圓滿故。

Miért nevezik a tizedik szakaszt a Dharma felhőének? Mert ebben a meditatív formulákban és koncentrációkban csendben rejlik az összes tan egységének tudatosítása, mert az ember eltávolítja a szemünk elől a durva akadályokat, ahogy egy felhő borítja az eget, és mert a Dharma testét a tökéletességre viszi.

[0145c29] 得此諸地云何可見？由四種相：一、得勝解，謂得諸地深信解故。二、得正行，謂得諸地相應十種正法行故。三、得通達，謂於初地達法界時，遍能通達一切地故。四、得成滿，謂修諸地到究竟故。

Hogyan lehet elérni ezeket a szakaszokat? Négyféleképpen: 1) az elkötelezettség elérése révén, azaz minden szakaszban biztosan kiváltja az elkötelezettséget; 2) azáltal, hogy elérte a gyakorlatot, azaz elérte a doktrína minden szakaszának megfelelő tíz valódi gyakorlatát; 3) azáltal, hogy elérte a behatolást, azaz amikor valaki az első szakaszban először behatolt a valóság birodalmába, akkor át tud hatolni minden fokozaton; és 4) a teljesítmény elérésének köszönhetően, azaz ezen a tíz szakaszon keresztül jutunk el a gyakorlat csúcsára.

[0146a04] 修此諸地，云何可見？謂諸菩薩於地地中，修奢摩他，毘鉢舍那，由五相修。何等為五？謂集總修，無相修，無功用修，熾盛修，無喜足修。如是五修，令諸菩薩成辦五果：謂念念中銷融一切麁重依止，離種種相得法苑樂，能正了知周遍無量無分限相大法光明，順清淨分無所分別無相現行，為令法身圓滿成辦，能正攝受後後勝因。

Hogyan kell leírni e szakaszok gyakorlatait? Amikor az összes bodhiszattva minden egyes szakaszban elkezdi a nyugalom és belátás gyakorlatát, öt gyakorlaton keresztül hajtja végre ezeket: 1) általános gyakorlás, 2) képek nélküli gyakorlás, 3) erőfeszítés nélküli gyakorlás, 4) buzgó gyakorlás és 5) telhetetlenség. gyakorlat. Minden szakasz rendelkezik ezzel az öt gyakorlattal. Ez az öt gyakorlat minden szakaszban öt eredményt eredményez: 1) minden pillanatban lerombolhatjuk az összes lefelé irányuló hajlam alapjait; 2) túllépünk a sokféleség zavaros fogalmán, és gyönyörködünk a tanításban; 3) az ember mindenütt korlátlannak és megkülönböztetés nélkülinek látja a jó tanítás fényét; 4) ahogy a képzelet mintája átalakul, az ember eléri megtisztult aspektusának állandó mintáját, és [a tudat] folytonossága teljesen tökéletesíti a Dharma-testet; és 5) összeállítjuk a megfelelő okokat, folyamatosan nyúlva egyik magas fokozatról a másikra.

[0146a11] 由增勝故，說十地中別修十種波羅蜜多。於前六地所修六種波羅蜜多，如先已說。後四地中所修四者：一、方便善巧波羅蜜多，謂以前六波羅蜜多所集善根，共諸有情迴求無上正等菩提故。二、願波羅蜜多，謂發種種微妙大願，引攝當來波羅蜜多殊勝眾緣故。三、力波羅蜜多，謂由思擇、修習二力，令前六種波羅蜜多無間現行故。四、智波羅蜜多，謂由前六波羅蜜多成立妙智，受用法樂，成熟有情故。又此四種波羅蜜多，應知般若波羅蜜多無分別智後得智攝。又於一切地中，非不修習一切波羅蜜多。如是法門，是波羅蜜多藏之所攝。

Ebben a tíz szakaszban az ember egymás után gyakorolja a tíz tökéletességet. Az első hat szakaszban a hat megfelelő tökéletességet gyakoroljuk, míg a későbbi négy szakaszban a négy [további] tökéletességet gyakoroljuk: 1) az ügyes eszközök tökéletesítése – a hat tökéletesség által táplált jó gyökerekből származó érdemeket mindenkinek adjuk. az érző lények egyformán, hogy a legfelsőbb felébredés felé irányuljanak; 2) a fogadalmak tökéletessége – ez a tökéletesség magában foglalja a fogadalmak sokféleségét, amelyek révén az ember jövőbeli okokat gerjeszt a hat tökéletesség megteremtésére; 3) az erők tökéletessége – az átgondolt vizsgálódás gyakorlatain keresztül az erők uralma alá hajtanak mindent, ami szembeszáll a tökéletességgel, és megszakítás nélküli folytonosságban hozza elő a hat tökéletességet; 4) a tudás tökéletessége – ez a tökéletesség megalapozza az első hat tökéletesség megértését, és arra készteti a bodhiszattvákat a nagy gyülekezetekben, hogy megtapasztalják a tanításban való gyönyört és érett érző lényeket.

Az utolsó négy tökéletesség abban a bölcsességben foglal helyet, amelyet a képzelettelenség után érünk el. Amint azt a tökéletességekről szóló szentírási gyűjtemények tanítják, nem minden tökéletességet egyszerre gyakorolnak minden szakaszban. Valójában ezek a tanítások [a szentírásokban] mindezt részletesen megmagyarázzák.

[0146a25] 復次，凡經幾時修行諸地可得圓滿？

A tíz szakasz gyakorlása során mikor éri el az ember azok teljességét?

有五補特伽羅，經三無數大劫：謂勝解行補特伽羅，經初無數大劫修行圓滿；清淨增上意樂行補特伽羅及有相行，無相行補特伽羅，於前六地及第七地，經第二無數大劫修行圓滿；即此無功用行補特伽羅，從此已上至第十地，經第三無數大劫修行圓滿。

A gyakorlók öt fokozatban érik el teljességüket – van, aki három kiszámíthatatlan eon után, van, aki hét és van, aki harminchárom után.

Mi ez az öt fokozat? [Azok esetében, akik három eon után érkeznek], az elszántság gyakorlásának [az első fokozatával] foglalkozó gyakorló [ezt a fokozatot] egy kiszámíthatatlan eon alatt teljesíti [a tíz fokozatba lépés előtt]. Ez a gyakorló a megtisztított aspiráció gyakorlásával [a második fokozattal] foglalkozik [a szakaszokba lépés után], a képekkel való gyakorlás [harmadik fokozatában] [az elsőtől a hatodik szakaszig] és [a negyedik fokozatban]. képek nélküli gyakorlás [a hetedik szakasz után], ami a második kiszámíthatatlan eont jelenti. Ezt követően ez a gyakorló [az ötödik fokozatban] könyörtelenül [képek nélkül] gyakorol, amíg a tizedik szakaszban be nem fejezi a harmadik kiszámíthatatlan eont.

Időnként hét kiszámíthatatlan eon kell hozzá. Mielőtt belépnénk a fokozatokba, három van: egy eon a meghatározatlanságban, egy az elszántságban, és egy a prófécia fogadásában [az ébredésben]. A szakaszok során négy korszak van: egy a valóságon és az igazságon, egy az elhagyáson, egy a nyugalomon és egy a bölcsességen alapul.

Időnként harminchárom kell hozzá. Három korszak a készséges eszközök szakaszában: az egyik a hitgyakorlásé, a másik a buzgó gyakorlásé és a másik az orientált gyakorlásé. Ezután a tíz szakasz mindegyikéhez három korszak tartozik: belépés, tartózkodás és távozás. Így az igazi gyakorlat tíz szakasza teljesül ezeken az eonokon keresztül.

[0146b02] 此中有頌：

「清淨，增上力，堅固心，昇進，
名菩薩初修無數三大劫。」

Jó gyökerekkel és fogadalomerővel,
A szándék szilárdsága és a haladás kiválósága,
Három kiszámíthatatlan eon alatt,
Azt mondják, az igazi gyakorlat tökéletesedik.

攝大乘論本增上戒學分第七

Mahāyānasaṅgraha [Mahayana elmélete] elfogadásával az előírások [fegyelmem] tanulmányozása - hetedik

[0146b06] 如是已說因果修差別，此中增上戒殊勝，云何可見？如菩薩地正受菩薩律儀中說。

[0146b07] 復次，應知略由四種殊勝故此殊勝：一、由差別殊勝，二、由共不共學處殊勝，三、由廣大殊勝，四、由甚深殊勝。

Most kifejtettük a belépés okainak és eredményeinek gyakorlatának kiválóságait. Mik tehát a tanulási fegyelem megkülönböztető jegyei? Ez úgy van, ahogy a „Bodhiszattva-fegyelem elfogadásáról” című fejezet tanítja a Bodhiszattva szakaszokban (Bodhisattvabh¥mi). Összefoglalva, négy kiválóságot különböztetünk meg: 1) kiválóság fajtáiban, 2) kiváló közös és specifikus szabályaiban, 3) kiváló kiterjedtségében és 4) kiválóság a mélységében.

[0146b11] 差別殊勝者，謂菩薩戒有三品別：一、律儀戒，二、攝善法戒，三、饒益有情戒。此中律儀戒，應知二戒建立義故；攝善法戒，應知修集一切佛法建立義故；饒益有情戒，應知成熟一切有情建立義故。

Változatokban való kiválósága háromféle: a visszatartó fegyelem, a jó állapotokat felhalmozó fegyelem és az érző lények javára szolgáló fegyelem.

Itt a fegyelem, amely visszatart, a másik kettő támogatása. Ezen túlmenően a jó állapotokat felhalmozó fegyelem a Buddha-tulajdonságok megteremtésének támogatása, míg az érző lények javát szolgáló fegyelem az érett érző lények támogatása.

[0146b16] 共不共學處殊勝者，謂諸菩薩一切性罪不現行故，與聲聞共；相似遮罪有現行故，與彼不共。於此學處，有聲聞犯菩薩不犯，有菩薩犯聲聞不犯。菩薩具有身語心戒，聲聞唯有身語二戒，是故菩薩心亦有犯非諸聲聞。以要言之，一切饒益有情無罪身語意業，菩薩一切皆應現行，皆應修學。如是應知說名為共不共殊勝。

A szabályokban való kiválósága [a szóhallók tudományában is] azt jelenti, hogy ez egy olyan tudomány, amelyben a bódhiszattva távol áll attól, ami alapvetően bűnös [mint például a gyilkosság, a lopás és a tiltott érzéki vágy]. A [bódhiszattvákra] jellemző szabályokban való kiválósága azt a fegyelmet jelzi, amely szerint a bódhiszattva távol áll a bűnre vonatkozó tilalmaktól – így ahol a szóhallgató vétkezik, a bódhiszattva bűntelen marad, vagy ellenkezőleg, a bódhiszattva véthet ott, ahol a szót halló ember vétkezik. ártatlan maradjon. A bódhiszattva fegyelem a test, a beszéd és az elme [cselekvéseit] irányítja, míg a szóhallgató fegyelme csak a test és a beszéd [cselekményeit] irányítja. Ezért olyan mentális bűnök fordulhatnak elő egy bódhiszattvánál, amelyek nem érvényesek egy szóhallóra. Összefoglalva, az érző lények számára a test, a beszéd és az elme cselekedetei által előidézett előnyök hibátlanok. Ilyen tettekben minden bódhiszattvának gyakorlatba kell ültetnie a kapott képzést. Így érthető meg e tudományágak kiválósága, mind a közös, mind a specifikus.

[0146b24] 廣大殊勝者，復由四種廣大故：一、由種種無量學處廣大故，二、由攝受無量福德廣大故，三、由攝受一切有情利益安樂意樂廣大故，四、由建立無上正等菩提廣大故。

A kiterjedtség terén mutatott kiválóságának négy változata van: 1) [a bódhiszattva] számos mérhetetlen képzésének kiterjedtsége, 2) az a kiterjedtség, amellyel mérhetetlen érdemeket ölel fel, 3) az a kiterjedtség, amellyel az összes érző lény örömére és hasznára való törekvést öleli fel, és 4) a kiterjedtség, amely támogatja a legfelsőbb felébredést.

[0146b28] 甚深殊勝者，謂諸菩薩由是品類方便善巧行殺生等十種作業，而無有罪，生無量福，速證無上正等菩提。又諸菩薩現行變化身語兩業，應知亦是甚深尸羅。由此因緣，或作國王示行種種惱有情事，安立有情毘柰耶中。又現種種諸本生事，示行逼惱諸餘有情，真實攝受諸餘有情，先令他心深生淨信，後轉成熟。是名菩薩所學尸羅甚深殊勝。

Mélységben való kiválósága azt jelenti, hogy még ha egy bódhiszattva felsőbbrendű bölcsességében és ügyes eszközeként elkövetné is a tíz [bûnös] gyilkossági cselekedetet és így tovább, akkor is szennyezetlen és bûntelen marad, ehelyett mérhetetlen érdemeket szerez, és gyorsan eléri a legfelsőbb ébredés kiváló eredménye.

Ezenkívül az átalakulás által előidézett test és beszéd aktusai szintén a bódhiszattva mélységes fegyelméhez tartoznak. Az ilyen fegyelem révén időnként a király szerepét ölti magára, és még gyötrelmeket is okoz az érző lényeknek, hogy beépítse őket a fegyelem kódexébe. Vagy megnyilvánulhat korábbi életeinek változatos változatai, ezáltal egyeseket túlsúlyba hozva a szenvedésükkel szembeni szorongást és haragot, míg másokat úgy vezet, hogy rászól, hasznot húz és biztonságot ad nekik. Amikor először felkeltették bennük a hit elméjét, akkor érlelteti jó gyökereiket a három jármű szent ösvényén. Ez a bódhiszattva mélységes fegyelmezésének kiválósága.

[0146c06] 由此略說四種殊勝，應知菩薩尸羅律儀最為殊勝。如是差別菩薩學處，應知復有無量差別，如毘柰耶瞿沙方廣契經中說。

Ez a négyszeres kiválóság foglalja össze a bódhiszattva által fenntartott fegyelmet. Ezek alapján felbecsülhetetlen az ő fegyelmének felsőbbrendűsége, amint azt Buddha tanította a Kiterjedt Szentírásban a Fegyelemre hívásról (P’i na yeh ch’ü sha p’i fo lüeh ching).

攝大乘論本增上心學分第八

Mahāyānasaṅgraha [Mahayana elmélete] elfogadásával a[z igaz] tudat tanulmányozása - nyolcadik

[0146c11] 如是已說增上戒殊勝，增上心殊勝云何可見？略由六種差別應知：一、由所緣差別故，二、由種種差別故，三、由對治差別故，四、由堪能差別故，五、由引發差別故，六、由作業差別故。

Fentebb kifejtettük a fegyelemre vonatkozó képzés kiválóságát. Akkor mi a gondolkodás kiválósága? Összességében hatszoros: 1) tárgya, 2) változatai, 3) ellenereje, 4) alkalmassága, 5) felidézései és 6) tettei.

[0146c15] 所緣差別者，謂大乘法為所緣故。

Célja: [ez a gondolkodás] a Nagy Jármű tanára összpontosít.

[0146c16] 種種差別者，謂大乘光明，集福定王，賢守，健行等三摩地，種種無量故。

Változatai: felöleli a különböző koncentrációs állapotokat, mint a Nagy Jármű-fénykoncentráció, az érdemgyűjtő királyi koncentráció, az illusztris védőkoncentráció és a hősies menetkoncentráció.

[0146c18] 對治差別者，謂一切法總相緣智，以楔出楔道理，遣阿賴耶識中一切障麁重故。

Ellenereje: minden dolog mindent átható jelentésére összpontosítva ez a bölcsesség gyökerestül felszámolja az összes gyengítő akadályt az alapvető tudatban, ahogyan az egyik ék kimozdít egy másik éket.

[0146c20] 堪能差別者，謂住靜慮樂，隨其所欲即受生故。

Alkalmassága: megőrizve a koncentrált örömöt ebben a jelen világban, az ember tetszés szerint születhet kiemelkedő állomásokká.

[0146c22] 引發差別者，謂能引發一切世界無礙神通故。

Megidézései: akadálytalan természetfeletti képességeket válthat ki a világ minden területén.

[0146c23] 作業差別者，謂能振動，熾然，遍滿，顯示，轉變，往來，卷舒，一切色像皆入身中，所往同類，或顯或隱，所作自在，伏他神通，施辯念樂，放大光明；引發如是大神通故。

Cselekedetei: előidézi és felruházza a nagy természetfeletti erőkkel, hogy [világokat] megremegtessen, fellángoljon, átjárjon [fénnyel], megnyilvánulásokat hozzon létre, átalakítsa a dolgokat, menjen és jöjjön, közelítsen ami távol van, aprólékossá tenni azt, ami nagy, és fordítva, minden anyagi formát [a világegyetemben] beépíteni a saját testünkbe, felvenni ugyanazt a formát [mint az üdvözülendőket], amikor belép a nagy gyülekezetekbe, megjelenni és eltűnni, elnyomni és blokkolni mások természetfeletti erejét a nyolc mesteri képesség révén, akár képességekkel, emlékekkel és boldogsággal ruházunk fel másokat, akár fényt sugározunk rájuk.

[0146c26] 又能引發攝諸難行十難行故。十難行者，一自誓難行，誓受無上菩提願故。二不退難行，生死眾苦不能退故。三不背難行，一切有情雖行邪行而不棄故。四現前難行，怨有情所現作一切饒益事故。五不染難行，生在世間不為世法所染污故。六勝解難行，於大乘中雖未能了，然於一切廣大甚深生信解故。七通達難行，具能通達補特伽羅法無我故。八隨覺難行，於諸如來所說甚深祕密言詞能隨覺故。九不離不染難行，不捨生死而不染故。十加行難行，能修諸佛安住解脫一切障礙，窮生死際不作功用，常起一切有情一切義利行故。

Minden tettet előidézhet, legyen az nehéz és igaz, mert magában foglalja azt a tíz igaz tettet, amelyeket nehéz gyakorolni: 1) a saját személyes elfogadás nehéz gyakorlata, az ébredés jó fogadalmának vállalása; 2) a megingathatatlanság nehéz gyakorlata, mert a népvándorlás sok szenvedése nem készteti az embert a visszafordulásra; 3) a hátat nem fordításának nehéz gyakorlata, annak ellenére, hogy az érző lények által elkövetett gonoszság minden oldalról szembesül; 4) a láthatóság nehéz gyakorlata, mivel az ember jelen van a neheztelő élőlények előtt, hogy hasznot hozzon nekik; 5) a tisztátalanság nehéz gyakorlata, mert a világra született bodhiszattvákat nem szennyezik be a világi viszonyok; 6) az elköteleződés nehéz gyakorlata, mert a megdönthetetlen Nagy Jármű gyakorlása során elköteleződik annak tág és mély jelentése; 7) a világos megértés nehéz gyakorlata, mert az ember világosan megérti mind a személyek, mind a dolgok nem-énjét; 8) a megértés nehéz gyakorlata, mert az ember valóban felismeri az összes Tathagata implicit jelentésű szentírásait; 9) az a nehéz gyakorlat, hogy ne hagyd magad, és ne szennyezd be, mert ha nem utasítod el az átvándorlást, az nem szennyeződik be; és 10) a nehéz feladatokban való erőfeszítés nehéz gyakorlata, mivel minden Buddha Tathagata, minden akadálytól megszabadulva, spontán módon hasznot hoz minden érző lény számára, és amíg a migráció végső határa le nem múlik, az ilyen erőfeszítések művelésére vágyik.

[0147a10] 復次，隨覺難行中，於佛何等祕密言詞彼諸菩薩能隨覺了？謂如經言：「云何菩薩能行惠施？若諸菩薩無少所施，然於十方無量世界廣行惠施。云何菩薩樂行惠施？若諸菩薩於一切施都無欲樂。云何菩薩於惠施中深生信解？若諸菩薩不信如來而行布施。云何菩薩於施策勵？若諸菩薩於惠施中不自策勵。云何菩薩於施耽樂？若諸菩薩無有暫時少有所施。云何菩薩其施廣大？若諸菩薩於惠施中離娑洛想。云何菩薩其施清淨？若諸菩薩殟波陀慳。云何菩薩其施究竟？若諸菩薩不住究竟。云何菩薩其施自在？若諸菩薩於惠施中不自在轉。云何菩薩其施無盡？若諸菩薩不住無盡。」如於布施，於戒為初，於慧為後，隨其所應當知亦爾。云何能殺生？若斷眾生生死流轉。云何不與取？若諸有情無有與者自然攝取。云何欲邪行？若於諸欲了知是邪而修正行。云何能妄語？若於妄中能說為妄。云何貝戍尼？若能常居最勝空住。云何波魯師？若善安住所知彼岸。云何綺間語？若正說法品類差別。云何能貪欲？若有數數欲自證得無上靜慮。云何能瞋恚？若於其心能正憎害一切煩惱。云何能邪見？若一切處遍行邪性皆如實見。

Ami a megértés nehéz gyakorlatát illeti [amint azt fentebb a nyolcadik részben tárgyaltuk], hogyan érthető meg az összes Buddha Tathāgata által prédikált szentírások burkolt jelentése?

Ahogy a szentírások tanítják, a bódhiszattvának az igazság szerint kell vizsgálnia [és nem a szó szerinti értelemmel].

Hogy van az, hogy [egy szentírás arról számol be, hogy] egy bodhiszattva nem veszít semmit és nem ad senkinek? Abban, hogy egy bódhiszattva jól begyakorolta az adakozást mindenütt korlátlan és kiszámíthatatlan módon, az adakozás gyakorlata folytonosságból fakad [annak ellenére, hogy egyik pillanatban sem ad senkinek semmit].

Hogyan lehetséges, hogy [egy szentírás arról számol be, hogy] egy bodhiszattva örömét leli az adakozásban? Abban, hogy nem lel örömét semmilyen ajándékban.

Hogyan lehetséges, hogy [egy szentírás arról számol be, hogy] egy bodhiszattva hisz az adakozásban? Abban, hogy nem veti hitét egyetlen Buddha Tathågatába sem.

Hogyan lehetséges, hogy [egy szentírás arról számol be, hogy] egy bódhiszattva adakozást kezdeményez? Ebben az adakozásban nem tervez magának.

Hogyan lehetséges, hogy [egy szentírás arról számol be, hogy] egy bodhiszattva állandóan örömét fejezi ki az adakozásban? Abban, hogy nincs adakozás pillanata. Hogyan van az, hogy [egy szentírás arról számol be, hogy] egy bodhiszattva nagy adakozásra képes? Abban, hogy nincs merevsége az adakozásban. Hogyan lehetséges, hogy [egy szentírás arról számol be, hogy] egy bódhiszattva tiszta adakozásában? Ebben kapzsiságot kelt.

Hogyan lehetséges, hogy [egy szentírás arról számol be, hogy] a bodhiszattva tökéletes az adakozásban? Abban, hogy egyetlen végső pontot sem tökéletesít.

Hogy van az, hogy [egy szentírás arról számol be, hogy] egy bodhiszattva mester adakozni? Abban, hogy nem éri el uralmát az adakozáson.

Hogy van az, hogy [egy szentírás arról számol be, hogy] egy bódhiszattva kimeríthetetlen az adakozásban? Abban, hogy nem éri el a kimeríthetetlenséget.

Az embernek meg kell értenie a fegyelem, a türelem, a buzgóság, az elmélkedés és a bölcsesség többi tökéletességét az adakozásról szóló szentírási részekben alkalmazott elv szerint.

További szentírási részek azt mondják: hogyan van az, hogy a bódhiszattva élőlényeket öl meg? Abban, hogy átvágja› az élőlények [vándorló] folytonosságát.

Hogy van az, hogy egy bódhiszattva elveszi azt, amit mások nem adnak meg neki? Abban, hogy olyan érző lényeket vesz fel, amelyeket nem mások adtak neki.

Hogy van az, hogy egy bódhiszattva perverzül és szemérmetlenül cselekszik? Abban, hogy gondolatokat ébreszt [az érző lények] érzéki vágyának perverzitásáról.

Hogy van az, hogy egy bódhiszattva hamisan beszél? Abban, hogy a hamisat hamisként azonosítja.

Hogy van az, hogy egy bodhiszattva hazudik? Abban, hogy a legnagyobb ürességben lakik [amelyből minden világ hazugság].

Hogy van az, hogy egy bódhiszattva kemény szavakat mond? Abban a tudás túlsó partjára jut.

Hogy van az, hogy egy bódhiszattva nem megfelelő beszédet mond? Abban, hogy a tant felosztja és műfaja szerint értelmezi.

Hogyan lehet, hogy egy bódhiszattva mohó lesz? Abban, hogy többszörösen maga is eléri az összes kimagasló koncentrációt.

Hogyan lehet egy bódhiszattva gonosz? Abban, hogy megtámad minden szenvedélyt saját elméjében és mások elméjében.

Hogyan lehetséges, hogy egy bódhiszattva hamis nézeteket kelt? Abban, hogy valóban mindenhol és mindenkor megvizsgálja a hamisságot.

[0147b06] 甚深佛法者，云何名為甚深佛法？此中應釋：謂常住法是諸佛法，以其法身是常住故；又斷滅法是諸佛法，以一切障永斷滅故；又生起法是諸佛法，以變化身現生起故；又有所得法是諸佛法，八萬四千諸有情行及彼對治皆可得故；又有貪法是諸佛法，自誓攝受有貪有情為己體故；又有瞋法是諸佛法，又有癡法是諸佛法，又異生法是諸佛法，應知亦爾；又無染法是諸佛法，成滿真如一切障垢不能染故；又無污法是諸佛法，生在世間諸世間法不能污故：是故說名甚深佛法。

Más szentírások a Buddha-tulajdonságok mélységéről beszélnek. Mik ezek a mélységek? Ebben az értekezésben ezeket alaposan elemezzük. Az örökkévalóság minden Buddha-minőség természete, mert a Dharma-test örökkévaló. Az elhagyatottság minden Buddha-tulajdonság természete, mert minden akadály teljesen le van vágva. Minden Buddha-minőség természete a felemelkedés, mert az átalakuló testek folyamatosan felbukkannak. Az elérés minden Buddha-minőség természete, mert az ember eléri az érző lények nyolcvannégyezer szenvedélyes cselekedetének párhuzamos ellenszerét. A vágy az összes Buddha-minőség természete, mert az ember az identitását úgy teljesíti ki, hogy magában foglalja a vágyakkal teli élőlényeket. [Hasonlóan] a gyűlölet, a téveszme és a világiasság minden Buddha-minőség természete. A szennyeződésmentesség minden Buddha-minőség természete, mert ha ezt teljesen felismerte, semmi akadály nem szennyezheti be.--> A beszennyezhetetlenség minden Buddha-minőség természete, mert bár Buddhák megjelennek a világban, nem szennyezhetik be őket a világi dolgok. Ezek az okai a Buddha-tulajdonságok mélységének.

[0147b17] 又能引發修到彼岸，成熟有情，淨佛國土，諸佛法故，應知亦是菩薩等持作業差別。

A tökéletességek kiművelése, az érző lények érettsége, a Buddha-földek megtisztítása és az összes Buddha-attribútum létrehozása érdekében különböztetik meg a bodhiszattva koncentrációinak cselekedeteit.

攝大乘論本增上慧學分第九

Mahāyānasaṅgraha [Mahayana elmélete] elfogadásával bölcsesség megismerése - kilencedik

[Az Ébredés Birodalma]

[0147b20] 如是已說增上心殊勝，增上慧殊勝云何可見？謂無分別智，若自性，若所依，若因緣，若所緣，若行相，若任持，若助伴，若異熟，若等流，若出離，若至究竟，若加行、無分別、後得勝利，若差別，若無分別、後得譬喻，若無功用作事，若甚深。應知無分別智，名增上慧殊勝。

Most elmagyaráztuk a gondolkodási képzés kiválóságát. Akkor mi a kiválóság a bölcsességképzésben? A bölcsességképzés kiválósága abban áll, hogy 1) lényegében, 2) támogatásában, 3) okában, 4) tárgyában, 5) modalitásában, 6) megalapozásában, 7) a nehézségek megoldásában áll fenn. 8) fenntartása, 9) segédeszközei, 10) jutalma, 11) kiáramlása, 12) kiadása, 13) ideje a jóság gyakorlásában, 14) az előkészítő, a fantáziátlan és az utólag elért jó tulajdonságok differenciálatlan gyakorlása. bölcsességek, 15) példák a nem képzeletbeli és később elért bölcsességekre, 16) annak lendületes és spontán tevékenysége és 17) mélysége.

[0147b26] 此中無分別智，離五種相以為自性：一、離無作意故，二、離過有尋有伺地故，三、離想受滅寂靜故，四、離色自性故，五、離於真義異計度故。離此五相，應知是名無分別智。

A nem képzeletbeli bölcsesség lényege az öt állapotból való megszabadulás: 1) a reflektálatlanságtól, 2) a belátás hiányától, 3) a koncentrált nyugalomtól, amely megszünteti a gondolkodást és az észlelést, 4) az anyagi dolgokba való belemerüléstől és 5) a diverzitástól. ›a képzelet rendbetétele a valóság jelentésére tekintettel. A nem képzeletbeli bölcsesség, amelyet az ebből az öt állapotból felszabaduló bölcsességként azonosítanak, a [következő] versekben írják le:

[0147c01] 於如所說無分別智成立相中，復說多頌：

「諸菩薩自性，遠離五種相，
是無分別智，不異計於真。
諸菩薩所依，非心而是心，
是無分別智，非思義種類。
諸菩薩因緣，有言聞熏習，
是無分別智，及如理作意。
諸菩薩所緣，不可言法性，
是無分別智，無我性真如。
諸菩薩行相，復於所緣中，
是無分別智，彼所知無相。
相應自性義，所分別非餘，
字展轉相應，是謂相應義。
非離彼能詮，智於所詮轉，
非詮不同故，一切不可言。
諸菩薩任持，是無分別智，
後所得諸行，為進趣增長。
諸菩薩助伴，說為二種道，
是無分別智，五到彼岸性。
諸菩薩異熟，於佛二會中，
是無分別智，由加行證得。
諸菩薩等流，於後後生中，
是無分別智，自體轉增勝。
諸菩薩出離，得成辦相應，
是無分別智，應知於十地。
諸菩薩究竟，得清淨三身，
是無分別智，得最上自在。
如虛空無染，是無分別智，
種種極重惡，由唯信勝解。
如虛空無染，是無分別智，
解脫一切障，得成辦相應。
如虛空無染，是無分別智，
常行於世間，非世法所染。
如瘂求受義，如瘂正受義，
如非瘂受義，三智譬如是。
如愚求受義，如愚正受義，
如非愚受義，三智譬如是。
如五求受義，如五正受義，
如末那受義，三智譬如是。
如未解於論，求論，受法，義
， 次第譬三智，應知加行等。
如人正閉目，是無分別智；
即彼復開目，後得智亦爾。
應知如虛空，是無分別智；
於中現色像，後得智亦爾。
如末尼，天樂，無思成自事，
種種佛事成，常離思亦爾。
非於此、非餘，非智、而是智，
與境無有異，智成無分別。
應知一切法，本性無分別，
所分別無故，無分別智無。」

[Esszencia/Lényeg:]

Minden bodhiszattva számára a [nem képzeletbeli bölcsesség] lényege az öt állapottól való megszabadulás,
A nem képzeletbeli bölcsesség ugyanis nem képzeletbeli A valóságot illetően.

[Támogatás:]
Minden bodhiszattvánál a támogatás
Sem a gondolkodás, sem a gondolkodás hiánya,
A képzelet nélküli bölcsesség ugyanis nem nem gondolkodó
De ez olyan, ami gyorsan [a gondolkodásból adódik].

[Ok:]
Minden bodhiszattva esetében az ok a
A [szentírási] beszéd hallásának áthatolása,
Mert a nem képzeletbeli bölcsesség
Igaz és helyes tükröződés.

[Object:]
Minden bodhiszattvánál a tárgy a
Felfoghatatlan valóság,
A nem fantáziadús bölcsességért [rájön]
Mindkettő [én és dolgok] nem-lényegének valódi ilyensége.

[Modalitás:]
Minden bodhiszattvának a modalitása a
Az igazi hasonlóságra összpontosítva,
Mert a nem képzeletbeli bölcsesség
Képtelen és differenciálatlan.

[Létesítmény:]
Csak az alapvetően összefüggő jelentések
Diszkriminálva vannak, mások nem.
Mivel a szavak kontinuumot alkotnak,
Jelentését kötőszó határozza meg.

[A nehézségek megoldása:]
A szavakon és a nyelven kívül bölcsesség nem fordul elő a megismerhető dolgokkal kapcsolatban.
[De] mivel a két [szó és ismerhető] nem ugyanaz, minden kifejezhetetlen.

[Karbantartás:]
Minden bodhiszattva szilárd alapja a
Nem képzeletbeli bölcsesség,
Mert támogatja a későbbiekben elért gyakorlatokat
Fejlődésükben a végső tökéletességig.

[Segélyek:]
Minden bódhiszattvának a segédeszközök
et A két út,
Mert a nem képzeletbeli bölcsesség jellemzi
Az [első] öt tökéletesség mentális állapota szerint.

[Jutalom:]
A jutalom minden bódhiszattva esetében a
-ben jár A két szerelvény [az átalakuló és élvezeti testek],
Mert a nem képzeletbeli bölcsesség [felmerül] az Előkészítő e›ort és az elértség [illetve] okán.

[Kiáramlás:]
Minden bódhiszattvánál megtörténik a kiáramlás
Egyik életben a másik után,
A fantáziátlan bölcsességért
Fejlődik és halad előre.

[Probléma:]
Minden bodhiszattva számára a kérdés
Az eléréshez és a tökéletességhez van kötve,
A fantáziátlan bölcsességért
A tíz szakaszban ismert.

[Kifejezés:]
Minden bodhiszattva esetében a
kifejezés A megtisztított három test elérése,
A nem fantáziadús bölcsességért Eléri a legkiválóbb mesterséget.

[Előkészítő bölcsesség:]
Ez a nem fantáziadús bölcsesség a
Mint az űr, szennyezetlen
Különféle és súlyos gonosz cselekedetekkel,
Egyszerűen az elkötelezettsége miatt.

[Nem képzeletbeli bölcsesség:]
Tiszta, mint az űr,
Ez a fantáziátlan bölcsesség
Megszabadul minden akadálytól,
Mert elérte a tökéletességet.

[Ezután bölcsességet szerzett:]
Beszennyeződésmentes, mint a tér,
Ez a fantáziátlan bölcsesség
Annak ellenére, hogy megjelenik a világban,
Nem szennyezik be a világi dolgok.

[Példák erre a három bölcsességre:]
Ez a három bölcsesség a
Mint egy néma, aki megpróbálja felfogni a tárgyakat, Mint egy néma, aki felfogja a tárgyakat, és mint egy nem néma, aki felfogja a tárgyakat.
Ez a három bölcsesség a
Mint egy bolond, aki megpróbálja felfogni a tárgyakat, Mint egy bolond, aki felfogja a tárgyakat, és mint egy nem bolond, aki felfogja a tárgyakat.
Ez a három bölcsesség a
Mint az öt érzékszerv, amely megpróbálja felfogni a tárgyakat, Mint az öt érzékszerv, amely felfogja a tárgyakat, és
Mint amilyen nem az öt érzékszerv [azaz a gondolkodó tudat], amely érzékeli a tárgyakat.
Ez a három bölcsesség rendre
Mint egy nem tanult, aki igyekszik megérteni [egy tant], Mint aki jól olvasott, aki megért
egy tan [szövege] és
Mint aki megérti és felfogja egy tan értelmét.
A nem képzeletbeli bölcsesség
Mint egy ember, akinek csukva van a szeme.
A később elért bölcsesség a
Mint egy ember, akinek kinyílik a szeme.
A nem képzelőerő olyan, mint a tér,
Szennyezés, akadályozás, megkülönböztetés vagy korlát nélkül.
Az ezt követően elért bölcsesség olyan, mint a formák megjelenése abban a térben.

[Spontanitás:]
Csakúgy, mint a ma√i-ékszerek vagy a mennyei dobok
Végezze el tetteit gondolkodás nélkül,
Csak így, megkülönböztetés nélkül,
A különféle Buddha tettek megvalósulnak.

[Mélység:]
Ezt a bölcsességet fantáziátlan
nak nevezik Nem különbözik a tárgyától,
Akár ez, akár nem, mint ez [objektum],
Vagy mint nem bölcsesség, vagy mint nem bölcsesség.
Buddha azt tanította, hogy minden
eredetileg nem képzelték el,
Mert ami elképzelt, az nem létezik.
Nem létezésük fényében van nem képzelőerő [bölcsesség].

[0148a23] 此中加行無分別智有三種，謂因緣、引發、數習生差別故。

Itt a nem képzeletbeli bölcsességnek három fajtája van: 1) előkészítő nem képzeletbeli bölcsesség, 2) nem képzeletbeli bölcsesség és 3) a nem képzeletet követően megszerzett bölcsesség.

[0148a25] 根本無分別智亦有三種，謂喜足、無顛倒、無戲論無分別差別故。

Az előkészítő nem képzeletbeli bölcsességnek is három változata van, amennyiben 1) az okokból, 2) az előhívásból és 3) az ismételt művelés erejéből fakad.

A nem-képzeletbeli bölcsességnek három változata van, mivel 1) a tudás befejezése, 2) tévedhetetlenség és 3) nem kitaláltság.

[0148a27] 後得無分別智有五種，謂通達、隨念、安立、和合、如意思擇差別故。

A nem képzeletbeli bölcsesség után megszerzett bölcsességnek öt változata van, mivel megnyilvánulásait 1) behatolás, 2) memória, 3) bemutatás, 4) szintézis és 5) mágikus alkotások különböztetik meg.

[0148a29] 復有多頌成立如是無分別智：

A következő versszakok a nem képzeletbeli bölcsességet dolgozzák fel:

「鬼、傍生、人、天，各隨其所應，
等事心異故，許義非真實。
於過去事等，夢像，二影中，
雖所緣非實，而境相成就。
若義義性成，無無分別智；
此若無，佛果證得不應理。
得自在菩薩，由勝解力故，
如欲地等成，得定者亦爾。
成就簡擇者，有智得定者，
思惟一切法，如義皆顯現。
無分別智行，諸義皆不現，
當知無有義，由此亦無識。」

Éhes szellemek, állatok, emberek,
Minden istennek – mindegyiknek megvan a maga
je Különféle ötletek egyetlen objektumról,
Arra a következtetésre jutva, hogy az objektum [az általuk felfogott] érvényes.
Mint a múlt és a jövő, valamint az álmok és a kettős képek tekintetében,
A tudás tárgyiasítja a dolgokat minden létező tárgy nélkül, tehát a tárgyak elhelyezkednek, még ha nem is fordulnak elő.
Ha a külső dolgok a megértés tárgyaivá válnának,
Nem lenne fantáziátlan bölcsesség.
Ha ez a [bölcsesség] nem létezne,
Akkor a buddhaság elérése is lehetetlen lenne.
Bodhiszattvák, akik elérték a mesterséget
Elkötelezettségük ereje miatt
Teremtsen földeket tetszés szerint,
Ahogy a koncentrációban lévők is.
Akik tökéletesek a nyomozásban,
A bölcsességgel és koncentráltsággal rendelkezők [értsd meg]
Minden dolog objektumként jelenik meg
A saját elméjükben.
Ha nem képzeletbeli bölcsességet művelnek,
Nem jelenik meg objektum.
Tudja meg, hogy nem létezik külső objektum,
És így nincs tudatos építkezés sem.

[0148b13] 般若波羅蜜多與無分別智，無有差別，如說：菩薩安住般若波羅蜜多非處相應，能於所餘波羅蜜多修習圓滿。

A nem képzeletbeli bölcsesség és a bölcsesség tökéletessége szinonimák. Ahogy egy szentírás tanítja: „Amikor egy bódhiszattva a bölcsesség tökéletességében lakozik a meg nem maradás művelése révén, képes a többi tökéletességet is kiművelni azok teljességében.”

云何名為非處相應修習圓滿？謂由遠離五種處故：一、遠離外道我執處故，二、遠離未見真如菩薩分別處故，三、遠離生死涅槃二邊處故，四、遠離唯斷煩惱障生喜足處故，五、遠離不顧有情利益安樂住無餘依涅槃界處故。

Miért van az, hogy azáltal, hogy a nem maradandót műveli, képes ezeket a többi tökéletességet a maguk teljességében kiművelni? Mert felszabadul az ötféle tartózkodás alól: 1) attól, hogy ragaszkodjon az eretnekek énjéhez, 2) maradjon a bodhiszattvák képzeletében, akik még nem nyertek betekintést a valóságba, 3) attól, hogy a két végletben maradjanak. nézetei a népvándorlásról és a megszűnésről, 4) attól, hogy megelégedjenek pusztán az akadályok felszámolásával, és 5) maradjanak be a megszűnésbe, figyelmen kívül hagyva az érző lények hasznát.

[0148b21] 聲聞等智與菩薩智有何差別？

Hogyan különbözik tehát a szóhordozók bölcsessége a bódhiszattvák bölcsességétől?

由五種相應知差別：一、由無分別差別，謂於蘊等法無分別故。二、由非少分差別，謂於通達真如，入一切種所知境界，普為度脫一切有情，非少分故。三、由無住差別，謂無住涅槃為所住故。四、由畢竟差別，謂無餘依涅槃界中無斷盡故。五、由無上差別，謂於此上無有餘乘勝過此故。

A nem képzeletbeli bölcsesség miatt búvárkodik, mivel a [bódhiszattvák] nem képzelnek el dolgokat, mint például az aggregátumokat, és így tovább. Ez abban különbözik, hogy ne legyen hiányos, mivel a [bódhiszattvák] behatolnak [az én és a dolgok] két ürességébe, megértik az összes megismerhető dolgot, és olyan cselekvéseket folytatnak, amelyek minden érző lény javát szolgálják. Abban különbözik, hogy nem maradnak [a megszűnésben], mivel a [bódhiszattvák] nem maradnak meg a megszűnésben. Időtartamában eltérő, mivel a [bódhiszattvák] nem esnek el, és nem vágják el magukat végleg, maradék nélkül. Különbözik a felsőbbrendűségben, mert valójában nincs más jármű a jármű felett. 0148b28] 此中有頌：

Ezzel kapcsolatban egy strófa így szól:

「諸大悲為體，由五相勝智，
世出世滿中，說此最高遠。」

A bölcsesség [bódhi - szattvák] és
öt felsőbbrendűsége miatt Együttérzésük és érdemeik ápolása miatt,
Egyszerre evilági és transzcendens gazdagságban,
Azt mondjuk, nincsenek messze a tökéletességtől.

[0148c02] 若諸菩薩成就如是增上尸羅，增上質多，增上般若功德圓滿，於諸財位得大自在，何故現見有諸有情匱乏財位？

Ha valóban vannak olyan bodhiszattvák, akikkel találkozunk a világban, akik a fegyelem, a koncentráció és a bölcsesség terén végzett képzéseik (vagyis a három tréning) révén érdemeket gyűjtöttek, elérték a tíz mesterséget, és páratlan és kiemelkedő képességekre tettek szert mások hasznára. , akkor miért látunk még mindig élőlényeket súlyos ínséggel és szenvedéssel találkozni a világban?

見彼有情於諸財位有重業障故；見彼有情若施財位障生善法故；見彼有情若乏財位厭離現前故；見彼有情若施財位即為積集不善法因故；見彼有情若施財位即便作餘無量有情損惱因故： 是故現見有諸有情匱乏財位。

Ennek az az oka, hogy a bódhiszattvák úgy látják, hogy ha gazdagságot adományoznának, akkor az érző lények cselekedetei a gazdagság következményi szakaszában akadályokat képeznének, amelyek szu›zéshez vezetnének, és ez akadályozná azt a jót, amelyet [egyébként] előidézhetnének. Ez azért van így, mert a bódhiszattvák látják, hogy ha hiányzik bennük a gazdagság, képesek lesznek ráébredni, hogy megutálják a gonosz vándorlást. Ez azért van így, mert a bódhiszattvák látják, hogy ha gazdagsággal ruháznák fel őket, akkor mindenféle gonosz állapot okait táplálnák. Ez azért van így, mert a bódhiszattvák látják, hogy ha gazdagsággal ruháznák fel őket, akkor számtalan más érző lényt elnyomnának. Ez az oka annak, hogy bár a bódhiszattvák nem rendelkeznek ilyen képességekkel, mégis [szegény és szenvedő] érző lényeket látnak a világban.

[0148c09] 此中有頌：

Ezzel kapcsolatban egy strófa így szól:

「見業、障、現前、積集、損惱故，
現有諸有情，不感菩薩施。」

Látva tetteik akadályát, a jó akadályozott,
Az utálat megnyilvánulása és a gonoszság fokozódása,
És a többi érző lény sérülése,
A bódhiszattvákat nem arra ösztönzik, hogy gazdagságot adjanak nekik.

攝大乘論本果斷分第十

Mahāyānasaṅgraha [Mahayana elmélete] elfogadásának megszilárdítása - tizedik

[0148c13] 如是已說增上慧殊勝，彼果斷殊勝云何可見？斷謂菩薩無住涅槃，以捨雜染不捨生死二所依止轉依為相。此中生死，謂依他起性雜染分；涅槃謂依他起性清淨分：二所依止謂通二分依他起性。轉依，謂即依他起性對治起時，轉捨雜染分，轉得清淨分。

Most a bölcsességképzés kiválóságát kezeltük. Hogyan kell tehát megértenünk a csendes elhagyatottság kiválóságát?

A szennyeződés bodhiszattvák általi elpusztítása a nem tartózkodó megszűnésük. Mik a jellemzői? Jellemzője a támogatás kétszeres átalakítása, amelynek során végleg felhagynak a szennyeződéssel, de nem a transzmigrációval.

A transzmigráció itt a másiktól függő mintázat elszennyeződött aspektusára utal. A megszűnés a másiktól függő mintázat megtisztított aspektusára utal. Az alaptámogatás a megtisztított és a szennyezett mástól függő mintázat mindkét aspektusára vonatkozik. A támasz konverziója azt jelenti, hogy amikor az ellenszere megjelenik, a mástól függő minta örökre megváltoztatja alaptermészetét, mint szennyezett aspektust, és örökre megvalósítja megtisztult aspektusát.

[0148c18] 又此轉依，略有六種：一、損力益能轉，謂由勝解力聞熏習住故，及由有羞恥令諸煩惱少分現行、不現行故。二、通達轉，謂諸菩薩已入大地，於真實非真實、顯現不顯現現前住故，乃至六地。三、修習轉，謂猶有障，一切相不顯現，真實顯現故，乃至十地。四、果圓滿轉，謂永無障，一切相不顯現，最清淨真實顯現，於一切相得自在故。五、下劣轉，謂聲聞等唯能通達補特伽羅空無我性，一向背生死一向捨生死故。六、廣大轉，謂諸菩薩兼通達法空無我性，即於生死見為寂靜，雖斷雜染而不捨故。

Ennek a támogatásnak hat fajtája van: 1) az erőt növelő és a képességeket csökkentő megtérés, mivel a hallás áthatolási ereje az elköteleződés szakaszában [növekszik], miközben a szenvedélyek szégyenletes tettei fokozatosan gyengülnek vagy teljesen megszűnnek működni; 2) a behatolás megtérése – minden bodhiszattva számára, aki felemelkedett a fokozatokra, lehetséges a valóság és az illúzió megnyilvánulása. Ez az átalakítás az elsőtől a tizenhatodik szakaszig történik; 3) a gyakorlat átalakítása – nem jelennek meg képek azok támogató [tudatában], akik még nem szabadultak fel az akadálytól [a megismerhetőhez], de a valóság megjelenik. Ez az átalakulás a hetediktől a tizedikig történik; 4) megtérés az eredmény teljességéhez – nem jelennek meg képek azok támogató [tudatában], akik megszabadultak az akadálytól [a megismerhetőhez], hanem a megtisztult ilyenség jelenik meg mindaddig, amíg az ember el nem jut minden kép felett; 5) alsóbbrendű megtérés – a szóhallók felismerése a személyek nem-énjéről, ami teljesen elfordul a vándorlástól, és a vándorlás örökös elutasítását jelenti; 6) kiterjedt megtérés – a dolgok nem-énjének a bódhiszattvák általi felismerése, ahol a nyugalom és a belátás érdemeinek megértésével egyszerre elhagyják és nem is hagyják el [vándorlást].

[0148c29] 若諸菩薩住下劣轉有何過失？不顧一切有情利益安樂事故，違越一切菩薩法故，與下劣乘同解脫故，是為過失。

Mi a hibája annak, ha egy bodhiszattva alacsonyabb rendű megtérésben marad? Képtelen lenne felfogni, mi előnyös az érző lények számára, távol kerüljön minden bodhiszattva állapottól, és olyan megszabadulást érjen el, amely megegyezik a kisebb hordozók híveiéval.

若諸菩薩住廣大轉有何功德？生死法中以自轉依為所依止得自在故；於一切趣示現一切有情之身，於最勝生及三乘中，種種調伏方便善巧安立所化諸有情故，是為功德。

Milyen érdeme van egy bódhiszattvának, ha fenntartja a kiterjedt megtérést? Mert vándorló körülmények között megtéríti saját támaszát, minden sorsban úrrá lesz, testét mind a világban, mind a három járműben értékes pozíciókban nyilvánítja meg. Ügyes képességei a tanítás és a megtérés különböző módjaiban másokat is megalapoznak az igazi tanításban. Ez a kiterjedt átalakítás érdeme.

[0149a08] 此中有多頌：

Ezen a ponton a versszakok a következőket mondják:

「諸凡夫覆真，一向顯虛妄；
諸菩薩捨妄，一向顯真實。
應知顯不顯，真義非真義，
轉依即解脫，隨欲自在行。
於生死涅槃，若起平等智，
爾時由此證，生死即涅槃。
由是於生死，非捨非不捨；
亦即於涅槃，非得非不得。」

A közönséges világiak számára a lefedett valóság illúziónak tűnik.
A bódhiszattvák számára, miután mindent elhagytak, megjelenik a Valóság.
Az illúzió meg nem jelenése és a
A valóság megjelenése a
A bódhiszattva támogatásának megtérése,
Felszabadulás, [működés] tetszés szerint.
Ha a bölcsesség [bepillantást] teremt a népvándorlás és a megszűnés közötti egyenlőségbe,
Akkor a népvándorlás pontosan a megszűnés És ez nem két külön dolog.
Ezért a népvándorlás tekintetében
Ne hagyd el, vagy ne tagadd meg az elhagyást.
Ugyanígy a megszűnés
tekintetében Nincs teljesítményed és nincs hiányod az eredményekből.

攝大乘論本彼果智分第十一

Mahāyānasaṅgraha [Mahayana elmélete] elfogadásának bölcsessége - tizenegy

[0149a18] 如是已說彼果斷殊勝，彼果智殊勝云何可見？謂由三種佛身，應知彼果智殊勝：一、由自性身，二、由受用身，三、由變化身。此中自性身者，謂諸如來法身，一切法自在轉所依止故。受用身者，謂依法身，種種諸佛眾會所顯清淨佛土，大乘法樂為所受故。變化身者，亦依法身，從覩史多天宮現沒、受生、受欲、踰城出家、往外道所修諸苦行、證大菩提、轉大法輪、入大涅槃故。

Miután elmagyaráztuk a megszilárdítás kiválóságát (果斷殊勝), most a bölcsesség kiválóságát (彼果智) kezeljük. Hogy kell ezt megérteni? A bölcsesség kiválósága alatt Buddha három testét (三種佛身) kell érteni, amelyek a transzformációs (fizikai) test (性身), az befogadó/évezeti test (用身) és az átalakuló test (化身). Ezek közül a transzformációs test a Tathāgata Dharma teste, mert ez a támasz minden dolog elsajátításában. Az élvezeti test az a test, amely a különböző Buddha-földeken és nagy személyek gyülekezeteiben nyilvánul meg. A Dharma-testre támaszkodik, mivel oka a Buddha-földek teljes megtisztulása és a Nagy Kocsi tanában való szemlélődés megtapasztalása. Az átalakuló testet a Dharma-test is támogatja, mert [sok észrevehető módon] nyilvánul meg, mint például a Tusitában [兜率天 mennyországban] való tartózkodása és onnan való leszállása, születése [Kapilavasztuban], tanulási kötelezettségvállalás, az anyagi világ iránti vágy megengedése, otthon elhagyása, az eretnekekhez elköltözés, az aszkézis gyakorlása, a tökéletes felébredés elérése, a Dharma kerekének megfordítása és a végleges megszűnésbe lépés.

Hogyan jellemezhető Buddha Dharma-teste? Röviden, öt modon jellemezhető.

[0149a27] 此中說一嗢拕南頌：

Ezzel kapcsolatban egy összefoglaló strófa a következőket mondja:

「相、證得、自在、依止、及攝持、
差別、德、甚深、念、業：明諸佛。」

Jellemzők, felismerés és elérés, mesteri képesség, támogatás, alkat, megkülönböztetés, jó tulajdonságok, mélység, visszaemlékezés és aktivitás.
Ezek [azok a témák, amelyek] tisztázzák a Buddha testeket.

[0149b01] 諸佛法身以何為相？應知法身略有五相：一、轉依為相，謂轉滅一切障雜染分依他起性故，轉得解脫一切障於法自在轉現前清淨分依他起性故。二、白法所成為相，謂六波羅蜜多圓滿得十自在故。此中壽自在，心自在，眾具自在，由施波羅蜜多圓滿故。業自在，生自在，由戒波羅蜜多圓滿故。勝解自在，由忍波羅蜜多圓滿故。願自在，由精進波羅蜜多圓滿故。神力自在五通所攝，由靜慮波羅蜜多圓滿故。智自在，法自在，由般若波羅蜜多圓滿故。三、無二為相，謂有無無二為相，由一切法無所有故，空所顯相是實有故。有為無為無二為相，由業煩惱非所為故，自在示現有為相故。異性一性無二為相，由一切佛所依無差別故，無量相續現等覺故。此中有二頌：

A dharma-testet a támogatás átalakulásaként jellemezzük, mert amikor a [más-]függő mintát a maga szennyezett aspektusában minden akadályával együtt felszámoljuk, az ember megszabadul ezektől az akadályoktól, és a tiszta aspektusában függő mintává alakul. minden dolog feletti uralom mellett.

Jellemzője, hogy sugárzó tulajdonságokból áll, mert a hat tökéletesség teljesítése révén a tíz mesterség kiváló képességeihez jutunk. E [tíz mesterség] között az élet időtartama feletti uralom, az elme feletti uralom és a szükségletek feletti uralom [szerezhető meg] az adakozás tökéletességének teljessége révén. A cselekvés feletti uralom és a születés feletti uralom a fegyelem tökéletességének teljességén keresztül érhető el. Az elkötelezettség feletti uralom a türelem tökéletességének teljességén keresztül érhető el. A fogadalom feletti uralom a buzgóság tökéletességének teljességén keresztül [szerezhető meg]. A csodás erők feletti uralmat, amely magában foglalja az öt természetfeletti képességet, a meditáció tökéletességének teljességén keresztül [szerezzük meg]. A megértés feletti uralom és a tanítás feletti uralom a bölcsesség tökéletességének teljességén keresztül érhető el.

A Dharma-testet a nem-kettősség jellemzi, mivel a létezés és nemlétezés nem-kettőssége jellemzi, minden dolog nem létezik, és az ürességre vonatkozó jellemzőjük nem is létezik. Jellemzője a feltételekhez kötött és a feltétel nélküli kettősségtelensége is, mivel nem tettek és szenvedélyek váltják ki, hanem erős abban, hogy feltételekhez kötött képekben nyilvánul meg. Az egység és a differenciálódás nem-kettőssége is jellemzi, mivel [a Dharma-testben] az összes Buddha támogatása nem különbözik [egyik a másiktól], és mégis számtalan egyéni [bódhiszattva] éri el a tökéletes felébredést.

Ezen a ponton vannak strófák:

「我執不有故，於中無別依；
隨前能證別，故施設有異。
種姓異、非虛、圓滿、無初故，
無垢依無別，故非一、非多。」

Mivel nincs önmagunkhoz való ragaszkodás, nincs különbség [minden Buddha] támogatásában.
De mivel sok egyén megvilágosodott korábbi [bódhiszattvák állapota] következtében, a nevükről azt mondják, hogy nem alkotnak egységet.
A származásuk megosztottsága, hasznosságuk, teljességük, kezdet nélküliségük miatt nem alkotnak egységet.
Mivel a támogatásban nincs különbség, ami ilyen, nincs sokféleség.

[0149b21] 四、常住為相，謂真如清淨相故，本願所引故，所應作事無竟期故。

[0149b23] 五、不可思議為相，謂真如清淨自內證故，無有世間喻能喻故，非諸尋思所行處故。

A Dharma-testet az örökkévalóság jellemzi, mert a fajta tisztasága a jellemzője, mert korábbi fogadalmak késztetése alatt áll [amelyeket soha nem adnak fel], és mert tevékenysége és cselekvése véget nem ér.

A dharma-testet a felfoghatatlanság jellemzi, mert az ilyenség tisztaságát személyes felismeréssel kell megismerni, mert semmihez sem hasonlítható, és túlmutat az intelligens tudás keretein.

[0149b25] 復次，云何如是法身最初證得？

Hogyan valósul meg és éri el ezt a Dharma-testet?

謂緣總相大乘法境無分別智及後得智，五相善修，於一切地善集資糧，金剛喻定破滅微細難破障故，此定無間離一切障故得轉依。

Kezdetben a nem képzeletbeli, majd a megszerzett bölcsességekkel való érintkezés révén érhető el, amelyek tárgya a Nagy Jármű egységes tana. [Ezek a bölcsességek] az öt aspektusban valósulnak meg, érlelődnek és művelődnek, és jól felhalmozták a felszerelést az összes [Buddhasághoz vezető] szakaszban [Ezt a gyémántszerű koncentrálás éri el, mivel [ez a koncentráció] elpusztítja a finomságot. nehezen elpusztítható akadályok. Miután a koncentráció után azonnal elválasztották minden akadálytól, [a Dharma-testet] a támasz átváltása révén szerzi meg.

[0149b29] 復次，法身由幾自在而得自在？

Melyek azok a mesterségek, amelyek révén a Dharma test elsajátítja a mesterséget?

略由五種：一、由佛土、自身、相好、無邊音聲、無見頂相自在，由轉色蘊依故。二、由無罪無量廣大樂住自在，由轉受蘊依故。三、由辯說一切名身句身文身自在，由轉想蘊依故。四、由現化、變易、引攝大眾、引攝白法自在，由轉行蘊依故。五、由圓鏡、平等、觀察、成所作智自在，由轉識蘊依故。

Összességében ötféleképpen nyer [ilyen erőt]: 1) mesteri képességet mutat Buddha-földek megnyilvánulásában, saját testében, kisebb-nagyobb jegyekben, végtelen hangzásban és láthatatlan fejjelekben, mert az anyagi aggregátumot elnyerték. átalakítva; 2) a kellemes lakhelyek feletti uralom, amelyek feddhetetlenek, mérhetetlenek és hatalmasak, mert az érzések összessége átalakult; 3) az igazi tanítás elsajátítása a szavak, kifejezések és mondatok összes gyűjteményén keresztül, [megszerzett], mert a fogalomalkotás aggregátuma, amely a felfogott képek megkülönböztetésének támogatása, átalakult; 4) az átalakításokban, a változások előidézésében, az összeállításokban és a sugárzóan tiszta állapotok összehozásában való elsajátítás [megszerzett], mert az akarati hajlam összessége átalakult; és 5) a világos megnyilvánulás, az egyenlőség, a visszatérő belátás és a kötelességteljesítés [négy] bölcsességének elsajátítása, [megszerzett], mert a tudatosság halmaza átalakult.

[0149c08] 復次，法身由幾種處應知依止？略由三處：一由種種佛住依止，此中有二頌：

Milyen feltételeket támogat a Dharma test? Röviden, három [feltétel] támogatott. A Dharma test Buddha Tathāgatas különböző lakóhelyeinek támasza, [ahogyan ez a következő versszakokban fejeződik ki:

「諸佛證得五性喜，皆由等證自界故，
離喜都由不證此，故求喜者應等證。
由能無量及事成，法味義德俱圓滿，
得喜最勝無過失，諸佛見常無盡故。」

Minden Buddha Tathāgata, mivel felismerte és elérte saját birodalmát, ötszörös örömre tesz szert, de a két jármű híveinél ez az öröm hiányzik, mert nem ismerték fel.
Ezért, aki ilyen örömre vágyik, annak felismernie kell Buddha birodalmát.
Mert képesek mérhetetlen tettekre, és mert gyönyörködve a tan szépségében,
vágyuk beteljesül, a legmagasabb, feddhetetlen örömet elérő Buddhák állandó betekintést nyernek a négy mérhetetlen tevékenységbe.

[0149c14] 二由種種受用身依止，但為成熟諸菩薩故。三由種種變化身依止，多為成熟聲聞等故。

A Dharma test a sokféle élvezeti test támasza, mert [az élvezeti test] érettségbe hozza a bódhiszattvák jó gyökereit. Ez az átalakulás különféle testeinek támasza, mert [az átalakuló test] általában érettségre hozza a szóhallókat és a magányos megvilágosodottakat.

[0149c16] 應知法身由幾佛法之所攝持？略由六種：一、由清淨，謂轉阿賴耶識得法身故。二、由異熟，謂轉色根得異熟智故。三、由安住，謂轉欲行等住得無量智住故。四、由自在，謂轉種種攝受業自在，得一切世界無礙神通智自在故。五、由言說，謂轉一切見聞覺知言說戲論，得令一切有情心喜辯說智自在故。六、由拔濟，謂轉拔濟一切災橫過失，得拔濟一切有情一切災橫過失智故。應知法身由此所說六種佛法之所攝持。

Hány Buddha tényező alkotja a Dharma testet? Röviden hatféle Buddha-tényezőből áll: 1) a megtisztulás Buddha-tényezője, mivel a Dharma-testet a tartálytudat megtérésével érik el; 2) az érés tényezője, mert az érzékszervek átalakításával kiváló érési bölcsesség érhető el; 3) a lakhatás tényezője, mert a lakások hedonista viselkedésű átalakításával mérhetetlen bölcsességű lakást kapunk; 4) az elsajátítás tényezője, mert a hat természetfölötti tudás bölcsességében való felsőbbrendűséget a világ minden birodalmában akadálytalanul a nyereséges törekvések megtérésével érik el; 5) a verbális kifejezés tényezője, mert az igaz tanítás bölcsességében való felsőbbrendűséget minden érző lény elméjének kielégítésére a látott, hallott, észlelt és ismert dolgok verbális kifejezéseinek átalakításával érik el; és 6) az enyhülés tényezője, mert minden érző lény minden szerencsétlenségét és hibáját enyhítő bölcsességet nyerünk, amikor áttérünk arra a törekvésre, hogy minden szerencsétlenséget és tévedést enyhítsünk.

Az összes Buddha Tathāgata Dharma-testét úgy kell érteni, hogy ez a hatféle Buddha-tényezőből áll.

[0149c26] 諸佛法身當言有異？當言無異？依止、意樂、業無別故，當言無異。無量依身現等覺故，當言有異。如說佛法身，受用身亦爾，意樂及業無差別故當言無異；不由依止無差別故，無量依止差別轉故。應知變化身如受用身說。

A Buddhák Dharma-testét megkülönböztetettként vagy nem megkülönböztetettként kell kifejezni? Nem differenciált, mert nem különböztetik meg támogatásukat, törekvéseiket és tetteik. De ez is differenciált, mert számtalan [bódhiszattva] éri el a tökéletes felébredést.

Csakúgy, mint a Dharma testnél, úgy az élvezeti test sem különbözik egymástól, mert a támogatása és a tevékenysége nincs megkülönböztetve. Mivel azonban képesek támogatni a differenciálódást, nem az a helyzet, hogy [egyszerűen] differenciálatlanok, mivel a [bódhiszattvák] számtalan tudata tér át [ébredésre]. A transzformációs testet párhuzamosan kell érteni.

[0150a02] 應知法身幾德相應？謂最清淨四無量，解脫，勝處，遍處，無諍，願智，四無礙解，六神通，三十二大士相，八十隨好，四一切相清淨，十力，四無畏，三不護，三念住，拔除習氣，無忘失法，大悲，十八不共佛法，一切相妙智等功德相應。

Hány erénnyel van felruházva a Dharma test? A Dharma test a tökéletesen megtisztított négy mérhetetlen tevékenységgel, a nyolc felszabadítással, a nyolc irányító szférával, a tíz teljes szférával, a vitatkozás nélküli koncentrációval, a fogadalom bölcsességgel, a négy akadálytalan megértéssel, a hat természetfeletti tudással, egy nagy harminckét fő jegyével van felruházva. személy, a nyolcvan apró jegy, minden aspektus négy megtisztulása, a tíz erő, a négy félelem nélküliség, a négy dolog, amitől nem kell óvakodni, az éberség három fókuszpontja, a hajlamok teljes megsemmisítése, a felejthetetlenség, a nagy együttérzés, a Buddha tizennyolc exkluzív tulajdonsága, és minden kiváló szempont kiváló bölcsessége.

[0150a07] 此中有多頌：

Íme strófák [ezekről a tulajdonságokról]: [A négy mérhetetlen tevékenységről:]

「憐愍諸有情，起和合遠離，
常不捨利樂，四意樂，歸禮。
解脫一切障，牟尼勝世間，
智周遍所知，心解脫，歸禮。
能滅諸有情，一切惑無餘，
害煩惱，有染常哀愍，歸禮。
無功用，無著，無礙，常寂定，
於一切問難能解釋，歸禮。
於所依，能依，所說；言及智，
能說；無礙慧常善說，歸禮。
為彼諸有情，故現、知言、行、
往、來、及出離，善教者，歸禮。
諸眾生見尊，皆審知善士，
暫見便深信，開導者，歸禮。
攝受住持捨，現化及變易，
等持，智自在，隨證得，歸禮。
方便，歸依，淨，及大乘出離；
於此誑眾生，摧魔者，歸禮。
能說智，及斷，出離，能障礙，
自他利，非餘外道伏，歸禮。
處眾能伏說；遠離二雜染；
無護無忘失，攝御眾，歸禮。
遍一切行住，無非圓智事，
一切時遍知，實義者，歸禮。
諸有情利樂，所作不過時，
所作常無虛，無忘失，歸禮。
晝夜常六返，觀一切世間，
與大悲相應，利樂意，歸禮。
由行及由證，由智及由業，
於一切二乘，最勝者，歸禮。
由三身至得，具相大菩提，
一切處他疑皆能斷，歸禮。」

Ó ti, akik nagy könyörülettel viseltetnek az érző lények iránt, ti, akik arra törekedtek, hogy elválasszátok [őket] a rabságtól, ti, akikben az a törekvésetek, hogy ne szakítsatok el [az érző lényektől], ti, akik a boldogságra és a jólétre vágytok – hódolat nektek !
[A felszabadulásokról, az irányító szférákról és az egész szféráról:]
Ó, te, aki megszabadultál minden akadálytól, a bölcs, aki legyőzi az egész világot, te, akinek a bölcsessége mindenütt bővelkedik, te, akinek az elméje felszabadult – hódolat neked!
[A nem vitás koncentrációról:] Ó, te, aki maradék nélkül elpusztítod minden érző lény minden szenvedélyét, aki összetöröd a szenvedélyek szennyezettségét, aki mindig megsajnálod a szenvedélyeseket – hódolat neked!

[A fogadalombölcsességről:]
Ó, ti, spontánok, kötetlenek, akadálytalanok, folyamatosan nyugalmak, ti, akik válaszoltok az érző lények minden kérdésére – hódolat nektek!

[Akadálytalan megértésről:]

Ó, te, aki akadálytalan vagy a tanításban a támogatás és a támogatás, valamint a szükséges nyelv és bölcsesség tekintetében, te, tanár – hódolat neked!

[A természetfeletti tudásról:]

Ó, ti, akik szavaikon keresztül közelítettek [érző lényekhez], ismeritek viselkedésüket jövetelükkel, elmenetelükkel és szabadulásukkal kapcsolatban, ti, akik jól tanítjátok az érző lényeket – hódolat nektek!
[Dúr- és molljegyeken:]

Miután láttalak, minden érző lény nemes emberként tisztel. Ó, te, aki, ha mások látnak, megtisztult elmét inspirálsz – hódolat neked!

[A tisztításokról minden szempontból:]

Ó te, aki úrrá lettél az összpontosítás és a bölcsesség felett a [test] felvétele, megtartása és elhagyása, valamint a [dolgok] átalakulásai és változásai tekintetében, Világtisztelet – hódolat neked!

[A hatáskörökről:]

Ó, ti, akik összetöritek a démonokat, akik akadályozzák az érző lényeket az eszközök, a menedék, a megtisztulás és a Nagy Járműnek való szabadulás terén – hódolat neked!

[A rettenthetetlenségről:]

Ó ti, akik megértésre, elhagyásra, szabadulásra és a felmerült akadályok [természetére] tanítasz, önmagad és mások javára, legyőzve minden perverz [nézetet] – hódolat neked!

[Azokról a dolgokról, amelyek ellen nem kell védekezni:]

Ó ti, korlátlanok, feddhetetlenek, szeplőtlenek és nem tartózkodóak, a dolgok nem hatnak meg, és nem mesterkedtek – hódolat neked!

[Az éberségről:]

Ó, ti, akiknek a beszéde félelmetes a gyülekezetekben, akik mentesek vagytok a két szennyeződéstől, akiktől nincs mitől óvakodni, akik semmit sem feledkeznek meg, akik közösségeket gyűjtenek – tisztelgés neked!

[A feledékenységről:]

Ó, ti, akik az összes érző lény érdekeinek érvényesítésére nem vesztegetik az időt, akinek a munkája soha nem marad gyümölcs nélkül, akik soha nem vagytok összezavarodva – hódolat nektek!

[A hajlamok megsemmisítéséről:]

Ó, te, akinek a tevékenysége a tökéletes bölcsesség mindenhol, akár útra kelsz, akár nyugovóra térsz, aki minden időket ismersz és megérted a valóság lényegét – hódolat neked!

[A nagy együttérzésről:]

Ó, ti, akik éjjel-nappal folyamatosan látjátok az érző lényeket az egész világon, akik nagy együttérzéssel vannak felruházva, akiknek a haszonra való törekvése van – hódolat nektek!

[Az exkluzív Buddha-tulajdonságokról:]

Ó ti, akik teljesítményben, teljesítményekben, bölcsességekben és tettekben páratlanok vagytok a két járműben ülők előtt – tisztelgés neked!

[A minden szempontból kiváló bölcsességről:]

Ó, ti, akik felismertétek, hogy a három test minden aspektusának nagy felébredése, aki elvágja mások kételyeit – hódolat nektek!

Ó, ti, akiknek nincs ragaszkodása, hibája, zavarossága, stagnálása, semmi ingadozása és [fogalmi] kitalációja – hódolat nektek!

[0150b11] 諸佛法身與如是等功德相應，復與所餘自性、因、果、業、相應、轉功德相應，是故應知諸佛法身無上功德。此中有二頌：

Ezenkívül minden Buddha Dharma-teste mindig nemcsak ezekkel az erényekkel rendelkezik, hanem a lényeg, az ok, az eredmény, a tevékenység, a kapcsolódó tulajdonságok és a funkció tulajdonságaival is. Ezért minden Buddha tulajdonságai a legfelsőbbrendűek. Ezen a ponton a versszakok a következőket mondják:

「尊成實勝義；一切地皆出；
至諸眾生上；解脫諸有情；
無盡無等德相應；現世間 及眾會可見，非見人天等。」

Megvalósítottad ezt, az összes fokozat művelésével megszabadultál, elsőbbséget értél el [minden] többi között,
te vagy az összes érző lény felszabadítója. Kimeríthetetlen és páratlan tulajdonságokkal társulsz, látsz a világban és a három szerelvényben,
és mégis minden tekintetben láthatatlan vagy az istenek és az emberek számára!

[0150b18] 復次，諸佛法身，甚深最甚深，此甚深相云何可見？此中有多頌：

A Tathågaták Dharma teste mély, rendkívül mély. Hogyan kell megvizsgálni ezt a mélységet? Strófák [ezekről a mélységekről következik]

「佛無生為生，亦無住為住，
諸事無功用，第四食為食。
無異亦無量；無數量一業；
不堅業堅業，諸佛具三身。
現等覺非有，一切覺非無，
一一念無量，有非有所顯。
非染非離染，由欲得出離，
了知欲無欲，悟入欲法性。
諸佛過諸蘊，安住諸蘊中，
與彼非一異，不捨而善寂。
諸佛事相雜，猶如大海水，
我已現當作，他利無是思。
眾生罪不現，如月於破器；
遍滿諸世間，由法光如日。
或現等正覺，或涅槃，如火；
此未曾非有，諸佛身常故。
佛於非聖法，人趣及惡趣，
非梵行法中，最勝自體住。
佛一切處行，亦不行一處，
於一切身現，非六根所行。
煩惱伏不滅，如毒呪所害，
由惑至惑盡，證佛一切智。
煩惱成覺分，生死為涅槃，
具大方便故，諸佛不思議。」

A meg nem született Buddha megszületik, megmarad a nem-tartózkodásban, mindent spontán csinál, és megeszi a negyedik ételt.
A [Buddhák] megkülönböztethetetlenek és mérhetetlenek; egyetlen tevékenységük kiszámíthatatlan; a három testtel felruházott, folyamatos és megszakított cselekvésük a legfőbb.
Nincs semmi, ami felébreszthető, de nem az a helyzet, hogy egyáltalán ne lenne tökéletesen felébresztett. A [Buddhák] minden pillanatban mérhetetlenek, és a létezés nemlétén keresztül nyilvánulnak meg.
[Buddha] sem nem kötődik, sem nem levál, és maga a vágy szabadítja meg. Miután megismerte a vágyat és a nem vágyat, belépett a vágy valóságába.
A Buddha túllépett az öt aggregátumon, és mégis az öt halmazban lakik. Nem azonos az aggregátumokkal, és nem is különül el az aggregátumoktól, mert olyan megszűnésbe lépett, amely nem hagyja el az aggregátumokat.
Buddhák minden cselekedete teljesen áthatol egymással, mint a víz az óceánban. Nem áll szándékukban mások javára szolgálni, [például] azt gondolják, hogy „Másokért tettem, teszek vagy fogok tenni [ilyen tettet]”.

A Világtiszteletű embert nem látják az érző lények hibái miatt, mint ahogy a holdat [nem látják visszatükrözve] egy
ben törött medence, [de] mint a nap, minden világot betölt a Dharma fényével.
Időnként, mint a tűz, [Buddhák] tökéletes megvilágosodást mutatnak, és időnként, mint a tűz, kialszanak, mert ezek
kettő valójában nem létezik, de minden Buddha [a Dharma teste] örökké megmarad.
A Tathāgata a mindenek felett álló énben, a szentségtelen
ben lakozik körülmények között, emberi és gonosz [sorsokban], és tisztátalan körülmények között.

Bár mindenhol mozognak, egyáltalán nem mozognak. A születés minden állapotában megjelennek, és mégis túl vannak a hat érzékszerv hatókörén.
[Buddhák] szenvedélyei megsemmisültek és elfojtottak, akárcsak egy mágikus varázslat által ellensúlyozott méreg. A szenvedély által kimerítették a szenvedélyt, és egyetemes bölcsességre tettek szert.
Azok számára, akik a nagy eszközöket gyakorolják, a szenvedélyek az ébredés tényezőivé válnak, és a népvándorlást a megszűnéssel azonosítják. Ezért az ébredés elképzelhetetlen.

[0150c15] 應知如是所說甚深有十二種：謂生住業住甚深，安立數業甚深，現等覺甚深，離欲甚深，斷蘊甚深，成熟甚深，顯現甚深，示現等覺涅槃甚深，住甚深，顯示自體甚深，斷煩惱甚深，不可思議甚深。

[E versszakok] jelentőségét úgy kell érteni, hogy az a tizenkét fajta mélységre vonatkozik. [Az első foglalkozik] a születés mélysége, a nem-tartózkodás, a cselekvések és a létfenntartás. [A második a hely, a szám és a tevékenység mélységét tárgyalja. [A harmadik a tökéletes felébredés mélységét tárgyalja. [A negyedik foglalkozik] az elhatárolódás mélységével. [Az ötödik] az aggregátumok elhagyásának mélységét tárgyalja. [A hatodik foglalkozik] az érett [érző lények] mélységével. [A hetedik foglalkozik] a megnyilvánulás mélységével. [A nyolcadik az ébredés és a megszűnés megnyilvánulásának mélységét tárgyalja. [A kilencedik foglalkozik] a lakhatás mélységével. [A tizedik foglalkozik] a megnyilvánuló testek mélységével. [A tizenegyedik foglalkozik] a szenvedély elhagyásának mélységével. [A tizenkettedik pedig az elképzelhetetlenség mélységét tárgyalja.

[0150c19] 若諸菩薩念佛法身，由幾種念應修此念？略說菩薩念佛法身，由七種念應修此念：一者、諸佛於一切法得自在轉，應修此念，於一切世界得無礙通故。此中有頌：

Amikor a bódhiszattvák a Dharma-testre összpontosítanak, és Buddhákra emlékeznek, hány emléket alkalmaznak? Összegezve, a Dharma-testre támaszkodva hét módon művelik a Buddhákra való visszaemlékezést. 1) A Buddhákra való visszaemlékezést úgy ápolják, hogy figyelembe veszik: „Minden Buddha páratlan uralom minden dolog felett”, mert megszerezték a hat akadálytalan és korlátlan természetfeletti tudást a világ minden birodalmára vonatkozóan. Itt van egy strófa [erről]:

「有情界周遍，具障而闕因，
二種決定轉，諸佛無自在。」

A Buddhák nem rendelkeznek teljes uralom minden olyan érző lény birodalmában, akik akadályokba ütköznek, nincs potenciál,
vagy a kettős elkerülhetetlenség igája.

[0150c26] 二者、如來其身常住，應修此念，真如無間解脫垢故。

[A Buddhákra való visszaemlékezést ápolják] azáltal, hogy azt gondolják: „A Tathāgata teste örök”, mert megszakítás nélkül megszabadítják őket a szennyeződésektől.

三者、如來最勝無罪，應修此念，一切煩惱及所知障並離繫故。

[A Buddhákra való visszaemlékezést ápolják] azáltal, hogy azt gondolják: „A Tathågaták rendkívül feddhetetlenek”, mert örökre mentesek minden akadálytól: a szenvedélytől és a tudástól.

四者、如來無有功用，應修此念，不作功用一切佛事無休息故。

[A Buddhákra való visszaemlékezést ápolják] azáltal, hogy figyelembe veszik: „Tathāgatas tetteit spontán módon hajtják végre”, mert minden valódi cselekedetük, amely spontán módon jön létre, sohasem marad el.

五者、如來受大富樂，應修此念，清淨佛土大富樂故。

[A Buddhákra való visszaemlékezést ápolják] azáltal, hogy figyelembe veszik: „A Tathågaták nagy gazdagságban és élvezetben élnek”, mert minden Buddha-föld csodálatos tisztasága az ő gazdagságuk és élvezetük.

六者、如來離諸染污，應修此念，生在世間一切世法不能染故。

[A Buddhákra való visszaemlékezést ápolják] azáltal, hogy meggondolják: „A Tathågaták soha nem szennyeződnek be, és nem is ragaszkodnak hozzá”, mert semmiféle világi dolog nem mocskolja be őket, még akkor sem, ha eltávoznak a világtól és megjelennek benne, ahogyan a por sem szennyezheti be az eget.

七者、如來能成大事，應修此念，示現等覺般涅槃等，一切有情未成熟者能令成熟，已成熟者令解脫故。

[A Buddhákra való visszaemlékezést ápolják] azáltal, hogy meggondolják: „A Tathågaták nagy hasznát veszik a világnak”, mert a legfelsőbb felébredés és a végső megszűnés megnyilvánulásával érlelik azokat az érző lényeket, akik még nem teljesen érettek, és felszabadítják azokat, akik teljesen érettek. .

[0151a06] 此中有二頌：

Íme [ezekről a visszaemlékezésekről] strófák:

「圓滿屬自心，具常住，清淨，
無功用，能施有情大法樂，
遍行無依止，平等利多生：
一切佛，智者應修一切念。」

A [Buddhák] tökéletesednek abban, hogy a Tathāgata elméjére támaszkodnak, és tökéletesednek a jó tulajdonságokban, az örökkévalóságban, a feddhetetlenségben, a spontaneitásban és abban, hogy nagy örömet adnak az érző lényeknek a tanításban.
Minden cselekedetükben akadálytalanok, és sok ember számára egyaránt előnyösek. A bölcseknek az összes Buddháról szóló ilyen emlékekre kell alapozniuk magukat.

[0151a11] 復次，諸佛清淨佛土相，云何應知？如菩薩藏百千契經序品中說，謂：薄伽梵住最勝光曜七寶莊嚴放大光明普照一切無邊世界，無量方所妙飾間列，周圓無際其量難測，超過三界所行之處，勝出世間善根所起，最極自在淨識為相，如來所都，諸大菩薩眾所雲集，無量天、龍、藥叉、健達縛、阿素洛、揭路荼、緊捺洛、莫呼洛伽、人、非人等常所翼從，廣大法味喜樂所持，作諸眾生一切義利，蠲除一切煩惱災橫，遠離眾魔，過諸莊嚴如來莊嚴之所依處，大念慧行以為遊路，大止妙觀以為所乘，大空無相無願解脫為所入門，無量功德眾所莊嚴，大寶花王之所建立大宮殿中。

Hogyan érthető minden Buddha Tathāgatas tiszta földjének tisztasága? A bódhiszattva-pi†aka százezer versszakos Szentírásának (Pai ch’ien ching) előszavában leírt módon, [amely elmeséli, hogy] a világ tisztelt Buddha egy nagy palotában lakik.

A Buddha egy hatalmas palotában lakik, amelyet hét drágakő díszít, és hatalmas fényt bocsát ki, amely teljesen betölti a mérhetetlen világot. Mérhetetlen és csodálatos díszeloszlásának konfigurációja hatalmas területet alkot. Határait nem lehet átlépni vagy mérni. Területe meghaladja a hármas világ tevékenységét és tartományát. Világtranszcendencián túli jó állapotokból fakad. Mesteren kialakított és jól letisztult tudatos konstrukció jellemzi. Ez Tathāgatas lakhelye. Ez a bódhiszattvák menedéke. Istenek, någák, jak≈ák, aszurák, garu∂ák, kiµnarák, mahoragák, emberek és nem emberek mérhetetlen sétánya. A tan ízének nagy élvezete és gyönyörködtetése tartja fenn. Úgy működik, hogy minden hasznot hoz minden érző lény számára. Eltávolodik minden szenvedély gyötrelmétől. A rosszindulatú erők ott nem működnek. Minden tömböt felülmúlva a Tathāgata által elrendezett lakhely. Megszabadítása nagyszerű emlékezet, megértés és gyakorlás révén történik. Járművei nagy nyugalmat és éleslátást biztosítanak. Bejáratai az üresség, a képtelenség és a vágytalanság nagy felszabadító kapui. A nagy lótuszkirályon nyugszik, számtalan jó tulajdonsággal díszítve.

A Tathāgata ebben a nagyszerű palotában lakik. Így a tiszta föld színében, konfigurációjában, kiterjedésében, tartományában, okában, eredmény, urak, rendtársak, szolgák, tartás, cselekvés, jótékonyság, rettenthetetlenség, lakhely, ösvény, járművek, bejárati kapuk és alapítvány. Ezekben a fenti leírásokban teljes tisztasága mutatkozik meg. A tökéletesen megtisztult Buddha-föld élvezete teljesen tiszta, teljesen élvezetes, teljesen kifogásolhatatlan, teljesen mesteri.

[0151a25] 如是現示清淨佛土顯色圓滿，形色圓滿，分量圓滿，方所圓滿，因圓滿，果圓滿，主圓滿，輔翼圓滿，眷屬圓滿，住持圓滿，事業圓滿，攝益圓滿，無畏圓滿，住處圓滿，路圓滿，乘圓滿，門圓滿，依持圓滿。

[0151b01] 復次，受用如是清淨佛土，一向淨妙，一向安樂，一向無罪，一向自在。

[0151b03] 復次，應知如是諸佛法界，於一切時能作五業：一者、救濟一切有情災橫為業，於暫見時便能救濟盲聾狂等諸災橫故。二者、救濟惡趣為業，拔諸有情出不善處置善處故。三者、救濟非方便為業，令諸外道捨非方便求解脫行，置於如來聖教中故。四者、救濟薩迦耶為業，授與能超三界道故。五者、救濟乘為業，拯拔欲趣餘乘菩薩，及不定種性諸聲聞等，安處令修大乘行故。於此五業，應知諸佛業用平等。此中有頌：

Meg kell érteni, hogy a Buddhák Dharma birodalma mindenkor öt funkcióval rendelkezik: 1) az a funkciója, hogy megmentse a lényeket a nyomorúságtól, mivel pusztán egy pillantással kiűzhetők az olyan betegségek, mint a vakság, a süketség és az idiotizmus; 2) az a funkciója, hogy megmentsen a gonosz sorsoktól, mivel kivonja [lényeket] a gonosz sorsokból, és jó sorsba helyezi őket; 3) az alkalmatlan módszerektől való megmentés funkciója, mivel elnyomja az összes eretnek által alkalmazott alkalmatlan módszereket, és beépíti őket Buddha igaz tanításába; 4) feladata, hogy megmentse az egyéniségbe vetett hitet, mivel képes megnyilvánulni egy szent ösvényen, és utasíthat egy módszert a hármas világon való átkelésre; és 5) a [más] járművekből való mentés funkciója, mivel bevezeti a más járművek gyakorlására hajlamos bodhiszattvákat és a szóthallókat a Nagy Jármű gyakorlatába.

Meg kell érteni, hogy ez az öt cselekvés ugyanaz minden Buddha Tathāgata esetében.

Íme egy strófa ebben [a cselekvések egyenlősége az összes Buddha között]:

「因、依、事、性、行，別故許業異；
世間此力別，無故非導師。」

Ha az ok, a támogatás, a funkció, a szándék és a törekvés különbözik, akkor igaz, hogy cselekvési különbségek vannak a világban;
de mivel ez az öt különbség nem érvényesül Buddhák esetében, a világvédők cselekedetei azonosak.

[0151b15] 若此功德圓滿相應諸佛法身，不與聲聞獨覺乘共，以何意趣佛說一乘？此中有二頌：

Ha a Buddhák Dharma-teste, amely sok jó tulajdonsággal és tökéletességgel rendelkezik, nem jellemző a szóhallókra és a magányos megvilágosodottakra, akkor milyen szándékkal tanította [Buddha], hogy nekik is egyetlen járműben kell utazniuk, azaz a Buddha jármű? Íme strófák erről a pontról:

「為引攝一類，及任持所餘，
由不定種性，諸佛說一乘。
法，無我，解脫等故，性不同，
得二意樂，化，究竟：說一乘。」

[Buddha] egyetlen járművet tanított meg, hogy vezesse a meghatározatlan [nemzeti származású] szóhallókat, más [meghatározatlan származású] bodhiszattvákat,
és [bódhiszattvák], akik határozott származásúak a Nagy Járműbe.
Egyetlen járművet tanított a valóság, a nem-én és a felszabadulás azonossága miatt;
a leszármazási különbségek miatt; a megszűnés megszerzése miatt két törekvésben; és a végsőség miatt.

[0151b21] 如是諸佛同一法身，而佛有多，何緣可見？此中有頌：

Ha a hármas világban minden Buddhának ugyanaz a Dharma teste van, akkor hogyan sorolhatnánk fel a különböző Buddhákat? Íme egy strófa erről a pontról:

「一界中無二，同時無量圓，
次第轉非理，故成有多佛。」

Mert egy birodalomban nem két [Buddha] van, [hanem] mert számtalan [bódhiszattva] egyidejűleg fejezi be oksági gyakorlatait,
és mivel a buddhaság szekvenciális megvalósítása lehetetlen, ezért érvényesen kijelenthetjük, hogy egyszerre sok különböző Buddha létezik.

[0151b25] 云何應知於法身中佛非畢竟入於涅槃，亦非畢竟不入涅槃？此中有頌：

Hogyan lehetséges, hogy a Buddhák nem léptek be sem a végső megszűnésbe, sem a végső megszűnésbe a Dharma-testben? Íme egy strófa:

「一切障脫故，所作無竟故，
佛畢竟涅槃，畢竟不涅槃。」

Mert felszabadultak minden akadálytól, és mivel cselekvésük végtelen,
A Buddhák a végső megszűnésbe lépnek, és nem lépnek be a végső megszűnésbe.

[0151b29] 何故受用身非即自性身？由六因故：

Miért nem az élvezeti test az esszencia test? Hat oka van:

一、色身可見故，二、無量佛眾會差別可見故，三、隨勝解見自性不定可見故，四、別別而見自性變動可見故，五、菩薩聲聞及諸天等種種眾會間雜可見故，六、阿賴耶識與諸轉識轉依非理可見故。佛受用身即自性身，不應道理。

1) mert [az élvezeti test] anyagi testként és aktivált testként jelenik meg; 2) mert másként jelenik meg a számtalan nagy szerelvény között; 3) mert az [érző lények] törekvéseivel összhangban látva alapvető különbségeket mutat meg; 4) mert sokféleképpen tekintve alapvetően megváltoztathatónak tűnik; 5) mivel kapcsolatban áll sokféle összeállítással, például bodhiszattvákkal, szóhallgatókkal, istenekkel és így tovább, ez relációs; és 6) a raktár-tudat és az aktív tudatok támogatásának két konverziója [különböző] megjelenése miatt. Ezért nem ésszerű, hogy az élvezeti testet azonosítsák a lényegtesttel.

[0151c05] 何因變化身非即自性身？由八因故，謂諸菩薩從久遠來，得不退定，於覩史多及人中生不應道理。又諸菩薩從久遠來，常憶宿住，書算數印工巧論中及於受用欲塵行中不能正知，不應道理。又諸菩薩從久遠來，已知惡說、善說法教，往外道所不應道理。又諸菩薩從久遠來，已能善知三乘正道，修邪苦行不應道理。又諸菩薩捨百拘胝諸贍部洲，但於一處成等正覺，轉正法輪，不應道理。若離示現成等正覺，唯以化身於所餘處施作佛事，即應但於覩史多天成等正覺，何不施設遍於一切贍部洲中同時佛出？既不施設，無教無理。雖有多化，而不違彼無二如來出現世言；由一四洲攝世界故，如二輪王不同出世。此中有頌：

Miért nem az átalakuló test az esszencia test? Nyolc oka van: 1) nem lehetséges, hogy egy bódhiszattva, aki már régen visszafordíthatatlan koncentrációt szerzett, a Tu≈itában [mennyországban] vagy emberek között születhessen; 2) nem lehetséges, hogy az, aki [rég] emlékszik [korábbi] újjászületéseire, ne tudjon teljes mértékben az írásról, a számításról, a matematikáról, a szemléltetésről, a kézművességről, a tudományosságról, valamint az érzéki vágyak élvezetéről és engedékenységéről; 3) nem lehetséges, hogy aki [régen] megértette a különbséget a tanítás jó és rossz bemutatása között, az eretnekekhez forduljon, és tanítóinak vegye őket; 4) nem lehetséges, hogy egy bódhiszattva, aki már régen megértette a három jármű nemes ösvényeinek érvényességét, haszontalan megszorításokat végezzen az útkeresés során; 5) nem lehetséges, hogy százmillió Dzsambudv∆pa hátrahagyása után [egy bodhiszattva] teljes ébredést valósítson meg, és egyetlen helyen indítsa el a tanok kerekét; 6) ha [egy bodhiszattva] a teljes felébredés ügyes eszközeinek megnyilvánulása nélkül végrehajtaná egy Buddha cselekvését a másikban [Dzsambudv∆pas] transzformációs testek segítségével, akkor a Tu≈-ben is elérhetné a teljes felébredést. ita [mennyország]; 7) ha ez nem így van, akkor miért nem jelent meg Buddha egyformán minden Dzsambudv∆pában [egyszerre]? Miért nem jelent meg máshol? Egyetlen szentírás vagy érvelés sem érvényteleníti ezt az [állítást], és 8) [az átalakuló testek sokaságáról szóló tanítás] nem mond ellent [a szentírásnak, amely azt mondja, hogy] két Tathāgata nem keletkezik [ugyanabban a] világban, mivel a világ kifejezés birodalom [ebben a szentírásban] a négy kontinenst jelöli [egyetlen Jambudv∆pa és nem a trichiliokozmosz]. Olyan ez, mint annak lehetetlensége, hogy két egyetemes uralkodó (cakravartin) együtt keletkezzen egyetlen világban. Íme egy strófa a témában:

「佛微細化身，多處胎平等，
為顯一切種，成等覺而轉。」

A Buddhák finom átalakulási testei azonos módon sok méhbe lépnek be, annak érdekében
hogy megnyilvánuljon a világ minden aspektusának felébredése.

[0151c23] 為欲利樂一切有情，發願修行證大菩提，畢竟涅槃不應道理，願行無果成過失故。

[0151c25] 佛受用身及變化身，既是無常，云何經說如來身常？此二所依法身常故。又等流身及變化身，以恒受用無休廢故，數數現化不永絕故；如常受樂，如常施食，如來身常應知亦爾。

[0151c29] 由六因故，諸佛世尊所現化身非畢竟住：一、所作究竟，成熟有情已解脫故；二、為令捨離不樂涅槃，為求如來常住身故；三、為令捨離輕毀諸佛，令悟甚深正法教故；四、為令於佛深生渴仰，恐數見者生厭怠故；五、令於自身發勤精進，知正說者難可得故；六、為諸有情極速成熟，令自精進不捨軛故。

Hat oka van annak, hogy a világban tisztelt Buddhák nem maradnak tartósan az átalakuló testekben: 1) cselekedeteik befejezése miatt, mivel befejezték [az érző lények, akiket meg kellett szabadítaniuk és fel kellett érniük] kiszabadítását és érlelését; 2) rábírni azokat, akik már felszabadultak, és akik a megszűnésre vágynak, hogy feladják ezt a megszakítási törekvést az örök Buddha-test elérésére törekedve; 3) felszámolni a Buddhával szembeni tiszteletlenséget, és előidézni az igaz ilyenség és a kimondott tan mély valóságának megértését; 4) vágyat ébreszteni [Buddha után], nehogy azok, akik folyamatosan látják őt, természetesnek vegyék; 5) hogy [a lények] maguk is buzgóságot fejlesszenek ki, tudván, hogy az Igaz Tanítót nem lehet megtalálni; és 6) gyors érettség elérésére késztetni őket azáltal, hogy nem hagyják fel saját buzgó erőfeszítéseiket a feladatért.

[0152a06] 此中有二頌：

Íme egy strófa erről a pontról:

「由所作究竟，捨不樂涅槃，
離輕毀諸佛，深生於渴仰，
內自發正勤，為極速成熟：
故許佛化身，而非畢竟住。」

Mivel tetteik teljesek, hogy elkerüljék a megszűnés iránti vágyat, felszámolják a Buddha iránti tiszteletlenséget, hogy felkeltsék a vágyat [Buddha után], hogy kiváltsák saját buzgalmukat, és gyorsan elérjék az érettséget, Buddha számára lehetetlen, hogy tartósan megmaradjon. transzformációs testekben.
Az összes érző lény megszabadítása érdekében [Buddhák] a legfelsőbb felébredésre törekszenek fogadalmaik és gyakorlataik révén. A teljes, végleges abbahagyás így lehetetlen [számukra], mert ez a fogadalmakat és a gyakorlatokat tévedhetetlenné tenné.
Mivel sem az élvezeti test, sem az átalakulási test nem örökkévaló, hogyan lehet azt mondani [a szentírásokban], hogy a Tathāgata teste örök? Mert mind a jelenő test, mind az átalakuló test az örökkévaló Dharma testen van megtámasztva, mert a jelenő testet soha nem hagyják el, és mert az átalakulás [test] újra és újra megmutatkozik. Ez olyan, mint a következő kifejezések:
„Mindig boldogságot él át” vagy „Mindig ételt ad (azaz alamizsnát). Ezt a két testet így kell érteni.

[0152a12] 諸佛法身，無始時來無別無量，不應為得更作功用？此中有頌：

Bár a Buddhák Dharma-teste kezdet nélküli, nem különbözik [az érző lényektől], és végtelen, nem helyénvaló kudarcot vallani a Dharma-test elérése érdekében tett erőfeszítésekben. Íme egy strófa erről a pontról:

「佛得無別無量因，有情若捨勤功用，
證得恒時不成因，斷如是因不應理。」

Minden Buddha felismerése és elérése azonos és végtelen. Ha ez arra készteti az érző lényeket, hogy felhagynak az e›orttal,
akkor ez a felismerés és elérés örökre ok nélkül maradna, de lehetetlen elvetni az igazi okot.

[0152a16] 《阿毘達磨大乘經》中〈攝大乘品〉，我阿僧伽略釋究竟。

A Nagy Jármű Abhidharma összegyűjtött szentírásai közül [ezt a szöveget] a Nagy Jármű összefoglalójának nevezik. Ez az igaz magyarázat befejeződött.

Jegyzetek, kapcsolódó hivatkozások

• háromfajta éntermészet (三自性 ~tri-svabhāva) a létezés három formája, a valódi létezés azon állapotai, amelyek az ember számára a megértés foka szerint jelennek meg
• bizonyos körülmények között keletkező forma (依他起自性 ~parataṇtra-svabhāva), a fenomenális létezés valódi formája, amely mentes a verbális kifejezéstől; a függő keletkezés világa),
• fogalmi konstrukcióból előállított forma" (遍計所執自性 ~parikalpita-svabhāva) a közmegértés vagy a felvilágosulatlanok konvenciója általában igaznak fogad el).
• "tökéletesen elért forma" (圓成實自性 ~pariniṣpanna-svabhāva), a transzcendentális üresség végső igazsága.
• Buddha Test (佛身 ~buddhakāya): első, a dharmatest (Svābhāvikakāya, dharmakāya) , buddha határtalan, abszolút természetét fejezi ki), az örömtest (sambhogakåya, egy bodhiszattva bevégzi a fogadalmait és buddhává válik, minden érdemet kiteljesít) és az átalakulás test (nirmå√a kåya, egy buddha fizikai/megnyilvánult teste, például Gautama Buddháé, megtestesíti a Buddhát, amely a megfelelő testben megnyilvánuló Buddha formája), ami az ebből eredő nem képzeletbeli bölcsességként magyarázható.
• ...
• ...