A "baishi"《拜师》fogalma a harcművészetben

❀ ❀ ❀

A kitartó és hosszú gyakorlás mellett a személyiség a legfontosabb, hogy egy tanítványt a Mestere "befogadja a családba", azaz baishi (拜师, bàishī) tanítvány legyen. E fogalomban a "bài" (拜) szó "tisztelet bemutatását" jelenti, míg a "shī" (师) a Mesterre (ld.: 老师 lǎoshī = Tanító, vagy 师父 shīfu = Mester) utal. A befogadás előtt álló tanítványnak otthonosan kell mozognia a gyakorlott stílusban, ismernie kell a harcművészet rendszerét-, a technikákat, de a lojalitás, a helyes-, igaz hozzáállás ennél is fontosabb. Követnie kell a Mesterét, nem cserélhet, választhat más stílust (a XVIII. századtól ez hagyományosan árulásnak számít). Az autentikus harcművészetben a befogadás a mesterré-válás egyik leglényegesebb lépcsőfoka, az előkert, vagy nevezik még "zárt ajtós tanítványnak" (köznyelvben: 门人, ménrén). Ahhoz, hogy valakiből mester legyen, nagyon hosszú ideig kell dolgoznia önmagán, mely folyamat a technikai gyakorlásnál is lényegesebb. Valójában ez a "gyökér" (根, gēn), ahol kiakul a türelem (耐心, nàixīn), ennek erénye pedig azt jelenti: úton vagy. A felszínességtől a valódi megismerés irányába haladsz. Ez az elméllyülés a tanulás valódi lényege, mert az itt lévő megértés világítja meg az összefüggéseket. A harcművészet gyakorlása a tiszteleten (尊重, zūnzhòng) alapszik. Ez tesz befogadóvá. A gyakorlóközösség (僧伽, sēngjiā) - szűkebb értelemben a "kungfu család" ezért fontos: itt történik a tanulás, megértés és növekedés. Csak itt lehet éveken át bizonyos feladaton dolgozni, s jártasságot szerezni. A jelenben pillanatban töltött egyre több idő pedig kevés Li (力, lì) és több Yi (意, yì): átélni a pillanatot annak teljességében, egy tiszta, mozdulatlan tudatállapotban, amely visszatükröződik a technikában.

Zhang Eryu Nagymester így fogalmazza meg a befogadás (拜师事情的仪式) jelentőségét:

... 尊师重道是传统之美德。千百年来，师徒相授一直是武术最主要的传承形式，因此，传统武术界特别强调师徒名分，讲究尊师礼节，注重拜师礼仪，通常只有通过拜师入门，才能被视为老师真正的学生，拜过师的学生一般称为 “入室弟子” 没有拜师的学生则只能称为 "记名弟子"。所以，不论是老师，还是学生，都把拜师事情的仪式看作是一件非常隆重和严肃。

"... a Merster tiszteletben tartása a hagyomány erénye. Több ezer éve a mester-tanítvány viszonyban való fejlődés a harcművészet művelésének legfontosabb formája. Ezért a hagyományos harcművészeti közösség kiemelt hangsúlyt fektet a befogadásra majd a belső tanítvány mentorálására, megtartva a Mester iránti tiszteletet fontosságát és a tanítvány által betartandó etikett jelentőségét. Az ajtón belépni [csak] a befogadással lehetséges, ekkor a gyakorló a Mester valódi tanítványává válik. A tanítvány, aki elkötelezte magát Mestere mellett, Ő a "mestertanulmányokat folytató tanítvány" (入室弟子)", a (még) nem befogadott gyakorló pedig a sorban álló tanítvány (记名弟子). Ezért, mindezek ellenére, akár a mester, akár a gyakorló (tanítvány) számára a befogadás ceremóniája (拜师事情的仪式) nagyon fontos és komoly dolog.

Zhang Eryu Nagymester, 1993 körül.

A régi kínai közösségekben a tapasztalat a a valódi tudás (vagy bölcsesség 智慧, zhìhuì) forrásának számít. Az autentikus harcművészet (传统功夫) a hagyományok láncolatával-, Mesterek számtalan nemzedéke során öröklődött tanítások jelentik e (harcművész)tapasztalatok valódi értékeit. A Mesterek úgy tekintenek ezekre, mint felbecsülhetetlen kincsre, amelyet pénzért nem lehet megvásárolni. Gongfu-t bárki tanulhat, de harcművészetet tanulni már kiváltság, amely a befogadott tanítvánnyá válással veheti kezdetét. Ez egy napjainkban is élő hagyomány, melynek súlya és értéke meghatározó a harcművészetek világában, különös tekintettel az autentikus harcművészetekre, ahol a stílusok forrása régi Mesterek munkássága folyamán keletkezett.

A gongfu-ban az alapok elsajátítása nem nehéz feladat. Kihívás, de szorgalmas gyakorlással minden technika és forma elsajátítható. Ekkor alakul ki a tisztelet erénye és erősödik meg a szorgalmas jellem. Haladó szinten a tanult formák kombinációi kerülnek előtérbe ahol az adott stílus jellegzetességei öltenek formát. Nem csak a technikák-, hanem maga a tanítvány is fejlődik. Egy érési folyamaton halad, s mikor jelleme-, tudata kész a magasabb ismeretek befogadására és tiszta átérzésére, általában ekkor látja a Mester elérkezettnek az időt arra, hogy a gyakorlóból belső tanítvány váljon. E döntés nem egyoldalú, mert míg a Mester befogadja a tanítványát, neki ekkor gyakorlóközösség (僧伽, sēngjiā) - szűkebb értelemben a "kungfu család"-, stílus és Mester mellett kell végleges-, őszinte döntést hoznia. Ezzel olyan kötelék alakul ki, amely életen át tartó termékeny kapcsolatot tesz lehetővé, melynek célja a stílus és a tanítások örökül hagyása. Ezt a láncolatot figyelhetjük meg minden irányzatban.

A hagyományos befogadás az új tag érkezésének ünnepi külsőségét adja, mely a valódi gyakorlás kapuját jelenti a gyakorló számára. E szertartásos esemény a Mesternek belső tanítványt jelent, a tanítvány számára pedig egy "új apát" Mestere személyében. A befogadás - vagy baishi - több mint a belső módszerek átadhatósága. A "kungfu család” kötelékének erősítését is jelenti. A belső tanítvány számára a stílus gyakorlása életforma, a gyakorló közösség fenntartása tevékeny kötelesség, mely életre szól. Amikor az éveken át ívelő, kitartó gyakorlás során a Mester úgy érzi, hogy eljött az idő a befogadásra, felajánlást tesz a gyakorlónak. Ha a gyakorló elfogadja, tanítvánnyá-, belső tanítvánnyá válik. Viszint a felajánlás és az elfogadás közt mindig eltelik egy bizonyos idő, hiszen a gyakorlónak tudnia kell, hogy e mindkét fél által meghozott őszinte döntés életre szóló fogadalmat jelent. E kapcsolatban a gyakorlások nem rejtenek "titkokat". Szent iratok-, régi gyakorlatok és formák-, kombinációk és gyakorlatok kiművelésének módozatai megnyílnak a tanítvány előtt. Mivel ezek már igen magas szintet képviselnek a harcművészet gyakorlásában, a tanítvány teljes diszkrécióra kötelezett, hiszen az általa még meg nem értett tanítások más gyakorlókat összezavarnak. Mélyebben, teljesebben tanul, olyan tanítások vagy iránymutatások mentén, melyekről nem volt tudomása. Ezek mentén egységessé és mély-, működő rendszerré emelkedik a stílust A tanítvány mindent megkap Mesterétől, a mesterré váláshoz. Az autentikus harcművészetben a befogadás nélkül [mely jelenti a Mester személyes pecsétekkel ellátott ajánlólevelét is] világában egy tanítvány sem válhat az adott stílus mesterévé. Magas szintű kombinációkat Mestere jóváhagyása nélkül nem alkalmazhat, akkor sem, ha ez által a küzdelem során alul marad. A Mester nem csak a közös gyakorlásokon tanít. Meghatározza a fejlődés és kiteljesedés irányait, így a tanítványnak az eddigieknél még szorgalmasabbnak kell lennie. Minden befogadott tanítványnak odaadóbban és őszintébben kell dolgoznia. Tapasztalat gyarapítását segítika kisebbek vagy a kezdők oktatásának lehetőségei is. Később csak belső tanítványként nyithat-, vagy zárhat be iskolákat.

Befogadott tanítvánnyá (baishi) válni két lehetőség van.

A befogadás hagyományos útja

A gyakorlónak idősebb baishi tanítványt kell segítenie és támogatnia. Ezzel jelzi (de sosem mondja!) szándékát a Mestere felé, hogy kész a kötelezettség vállalásra, Ő is befogadott kíván lenni. Ekkor a gyakorlóközösségben próbatételek sora kezdődik, s tart mindaddig, amíg a Mester úgy nem érzi, hogy a gyakorló jelleme, attitűdje, tudata, képességei alapján érdemes tanítvánnyá válhat. A Mester általában kijelöli egyik belső tanítványát a gyakorló közvetlen támogatására. Valamennyi így eltöltött idő után (leginkább évek) a Mester felajálást tesz-, jelzi a gyakorló számára, hogy elérkezettnek látja az időt a befogadásra. Szintén, valamennyi idő elteltével (leginkább hónapok) a gyakorló elfogadja azt, így közös döntés okán baishi ceremónia keretei közt a gyakorló belső tanítvánnyá-, családtaggá válik. A Mester döntését senki sem kérdőjelezi meg. Új tanítvány érkezett, amely nagy öröm, akire vigyázni kell, segíteni Őt a gyakorlásában, s akivel meg kell osztani mindent. Erre a kezdeti időszakra minden belső tanítvánnyá vált gyakorló örömmel gondol vissza.

befogadás és ajánlólevél

A befogadás hagyományos útja nem kifejezetten a gongfu stílus technikai részét helyezi előtérbe. A Mesterek kivétel nélkül magas szintű követői és gyakorlói valamely vallási irányzatnak is. A harcművészet világában vagy a taoizmus (道教, dàojiào) (ld.: Taijiquan, Wudangquan, Baguazhang and Liuhebafa, stb...), vagy a buddhizmus (佛教, fójiào) (ld.: Shaolinquan, ChoyLiFut, Luohanquan, HungGar, WingChun, Baihequan, Rougongquan, ...) gyakorlói. Az autentikus harcművészet (传统功夫) magas szinten túlmutat a fizikai technikákon: a belső tanítványok számára a gyakorlás inkább mentális fejlődést, művelést nyújtja, nem pedig fizikai edzést jelent.

A befogadás modern útja

Ez napjaink befogadására jellemző, amely a hagyományos elemek a modern értékszemlélettel kevert sajátos-, a mai kor embere (gyakorlója) számára jobban érthető folyamat. A kungfu gyakorlónak ki kell fejezni szándékát a Mester felé - a kötelezettségvállalás ugyanaz. Ekkor a Mester vagy elfogadja a gyakorló felajánlását, vagy megkéri az egyik-, már befogadott tanítványát, hogy kísérje figyelemmel a gyakorlót. Ha méltónak bizonyul, a Mester elfogadja a felajánlást és a gyakorló baishi tanítvánnyá válhat. De a befogadást meg is lehet venni a Mestertől, amely egyben a családhoz tartozás "megvásárlását" jelenti, mely igen ritkán kerül elutasításra. Ezen a módon pedig a még nem érett gyakorlók is belső tanítvánnyá-, a kungfu család tagjává válnak.

befogadási szertartás napjainkban és a befogadott tanítványok előnyomtatott, minősítő oklevele

Kedves Olvasó, kérlek, hogy ne ítéld el ezt a folyamatot elsőre. Gondolj bele, hogy minél többen gyakorolnak, annál kevesebben "lődörögnek az utcán" vagy követnek a mai társadalmi normákkal szembenálló cselekményeket. A modern úton kétség kívül háttérbe szorulnak a hagyományos módok, mert alapvetően a népszerűsítés (világos keretek közt tartott versenyek) és a tömegsport kiszélesítése a cél. A harcművészet-történelem utolsó szakaszát vizsgálva (ld: Harcművészeti stílusok fejlődése a Qing Dinasztia korában (1644–1912) - Guoshu fejezet) jól látható a mintázat, amely a stílusok modernizációját és átalakulását mutatja. Példaként említem a Shongshan Shaolin Kolostor (嵩山少林寺) 1980-as újáépítésének időszakát, amikor a Henan Tartományi Buddhista Szövetség (河南省佛教协会)-, a Kínai Buddhista Szövetség (中国佛教协会) a Kínai Kormány támogatásával a Kolostort visszaállította, 1987-től pedig a Főapát vezetésével a shaolin gyökerű stílusokat újra rangsorolták, elkészítve a Shaolin Enciklopéádiát. Innen datálható a shaolin kungfu világhódító útja is. De ha ennél is korábbra tekintesz, akkor az 1911-ben kiadott Shaolin Harcművészet Titka 《少林拳術秘訣》 1915-ben (negyedik) a "Shanghai Zhonghua Könyvkiadó" gondozásában újradolgozták, így a "Shaolin Quan Módszerei" már nem kifejezetten a technikákról szólt, s a régi, sötét anti-Qing kifejezések és gondolatok helyett az átdolgozott kiadás a hazafias gondolkodásra-, a Chan kiegészítésekre (kilencedik fejezet új részei)-, az északi és déli módszerekre (tizedik fejezet) helyezte a hangsúlyt. A dinasztiák idejében is voltak olyan korszakok, amikor eltűntek stílusok, majd különböző kolostorok régi irattáraiból mesterek többet rekonstruáltak. A befogadás modern útja a stílus népszerűsítését-, ezen keresztül pedig a fennmaradást jelenti modern eszközökkel és értékszemléletben. A hagyományos út minden esetben a kiművelt bölcsességen alapul.

A befogadás ceremóniája

A "kérdés-felelet"

Hagyományos módon a befogadás általános kérdés-feletettel indul: a gyakorló ekkor beszámol eddigi gyakorlásairól, elmondja, miért jött az iskolába, miért választotta a Mestert és ezt a stílust.

A Mester személye kiemelt fontosságú, fontosabb az adott stílusnál. Az ember mindig embert választ, akitől tanulhat, akit követhet, aki megtestesíti a stílus jegyeit. A gyakorló számára a "szertartás" kettős döntéssel jár: el kell fogadnia a Mesterét, ki kell tartania mellette, rajta keresztül pedig elkötelezi magát a stílus gyykorlása és őrzése mellett. A Mesternek is el kell fogadnia a gyakorlót, tanítványául kell fogadnia. Az autentikus harcművészetek világában a befogadott tanítvány számára csak egy Mestere lehet, tanítókból viszont számtalan (a befogadott tanítványok egymás számára is tanítókká vállnak). A baishi ceremónia egyfajta beteljesülés, az egymásra találás igaz pillanata, hiszen míg a Mester vigyázza tanítványát, neveli és védi őt, a tanítvány számára a Mester a stílus megtestesülése, akire minden pillanatban számíthat.

A hangos bemutatkozás, a kérelem

A befogadáson minden belső tanítvány részt vesz, akik közül a legidősebb lesz a Mester segítője. A Mester helyet foglal egy széken, míg a gyakorló elétérdel és hangosan bemutatkozik. Ekkor elmondja a nevét, hol és mikor született, apja nevét, az eddigi gyakorlásaira vonatkozó legfontosabb információkat: ilyen a stílus neve, a Mestere nevé és a legidősebb befogadott tanítványok neveit, akiket ekkor arra kér, fogadják Őt testvérré.

A teáscsésze és a három leborulás

A legidősebb tanítvány egy üres teáscsészét ad át a gyakorlónak melybe a Mester teát tölt. A forrázatot azonban még nem szabad meginnia. A megtöltött teáscsészét a gyakorló a homlokához emeli, majd a Mester elé helyezi. Ezt követően háromszor leborul a Mester előtt. Ezzel kéri Őt arra, hogy fogadja belső tanítványának. A leborulás (五体投地, wǔtǐtóudì) bár a buddhizmus általános gyakorlata, az ókori Kína mindennapjainak gesztusaként-, a „koutou” (叩头) vagy „ketou” (磕頭) ismert, melyet a legmagasabb tisztelet jele. A leborulás (五体投地, wǔtǐtóudì)-, mint a menedékvétel (皈依, guīyī) vagy a Buddha iránti tisztelet „bàifó” (拜佛) gesztusa mindennapos gyakorlat a Chan-ban (禅). Háromszor hajtjuk végre, ahogyan menedéket venni is a Három Drágaságban (Buddha, Dharma, Szangha) veszünk. A befogadás ceremóniájában a három leborulás a Mesternek, a Stílusnak és az Iskolának szól.

A felajánlás

A gyaklorlónak a fogadalom során felajánlást kell tennie, amely a gyakorlásra, tanulásra vonatkozó legfontosabb ígéretekből, fogadalmakból áll. Napjainkban egy kis piros borítékban elhelyezett pénzt is átadhat, melyet a Mesternek, az Iskolának ajánl fel.

A Mester és Tanítvány – a Két Teáscsésze

A fogadalomtétel és felajánlás után az idősebb Tanítvány a Mesternek is ad egy csészét, amelybe teát tölt. A Mester a teáscsészét homlokához emelve köszönti a gyakorlót, aki ezt ugyanezzel a gesztussal viszonozza. A Mester és a gyakolró együtt, egymás felé fordulva fogyasztják el a teát. A gyakorló addig nem áll fel, míg a Mester erre nem kéri. A hagyományok szerint a Mesternek fel kell segítenie a földről a gyakorlót, így fejezi ki azt, hogy elfogadja, befogadta a belső tanítványai körébe. Miután a Mester két kézzel felsegíti a földről térdelő tanítványát, hangosan bemutatja Őt a többieknek.

Ekkor hangzik el először a befogadott tanítvány új neve is, ahogyan ezek után hívni fogják Őt.

Gyakorlás a befogadás után, belső tanítványként

Miután belső tanítvány lettél, a legtöbb iskolában nincs több vizsga. Viszont minden nap minden egyes percében ezt fogod tenni. ... de csak tedd a dolgodat, eddz, tanulj és taníts.

Zhang Eryu Nagymester így mutatta be a belső tanítvány gyakorlását (拜师学艺):

传统功夫，没有师父、就没有师承，等于「无源之水，无本之木」。拜师者有志于继续传承本门技艺，发扬光大。因此拜师既是对老师技艺和辛勤付出的一种肯定, 也是文化和技艺传承的最佳方式和途径, 是表明自己学艺的诚意和传承的责任。各流派名师开山收徒, 是为了使传统技艺与文化精髓得以正脉传承, 代代相传。简而言之，拜师，对徒弟而言, 是为了立志更好的进一步深刻研究本门技艺并加以传承, 对师父而言, 是为了让本门技艺拳种能够有优秀的传承人。因此拜师学艺远不是一套仪式那么简单 因此拜师学艺，远不是一套仪式那么简单, 而是一门技艺的延续和一种文化的传承。师父作为一代传人, 有责任将其继续发扬光大, 择徒而授, 把这份珍贵的文化遗产完好的传承给子孙后人。拜师者也要承担起继承, 传承和发扬光大本门武术的责任和义务, 并以实际行动维护本门学术之严谨, 维护本门之尊严。

"... tudod, az autentikus harcművészet Mester nélkül - mikor nincs Tanító -, épp olyan, mint a "pangó víz [mellett] kiszáradó fa" 「无源之水，无本之木」. A belső tanítvány érdeke, hogy kiművelje és továbbörökítse az "ajtó mögött" elérhető képességeket, hogy továbbvigye [ezt a hagyományt]. Ezért a befogadás-, a belső tanítvánnyá válás egyfajta megerősítése a tanári készségeknek és a kemény munkának-, legjobb módja és eszköze a [harcművészet]kultúra és a kiművelés örökölésének, valamint a tanulás őszinteségét (自己学艺的诚意) és az öröklés iránti elköteleződést (传承的责任) jelzi. Minden stílus neves Mestere nyitott volt a tanítvány befogadására azért, hogy így biztosítsa a hagyományos készségek és kultúrális esszencia generációról generációra történő, igaz öröklését. Röviden, a "baishi" az igaz tanítvány szava [jelentése], mely a kiemelkedő képességek tovább-tanulmányozásának lehetőségét jelenti, mely örökség lesz. A "baishi" az igaz Mester szava [jelentése], mely létrehozza az ajtót a harcművészetet kiemelkedő képességeinek kigyakorlásához, mely kiváló örököse lesz. Ezért belső tanítvány gyakorlása (拜师学艺) távol van a "csak egyszerű szertartásosságtól" (一套仪式那么简单), [hiszen] az a képességek és a kulturális esszencia folytonosságának ajtaja. A Mester a generációk láncszeme, kinek felelőssége van folytonosságban és a tovább-örökítésben. A befogadott tanítványnak pedig később szintén át kell adnia ezt az értékes kulturális örökséget (珍贵的文化遗产) a jövő generációi számára (子孙后人). A baishi [a tanítvány számára] a továbbörökítés kötelessége. Az örökség-, és a tovább-örökítés harcművészet-beli felelősségének és kötelezettségének ajtaja, így meg kell tenni a szükséges cselekedeteket ezen ajtó megtartására, hogy a tanulás-tanítás következetessége fennmaradjon. Egyúttal fenntartva ezzel az "ajtó" méltóságát..."

Zhang Eryu Nagymester, 1993 körül.

A Xing Long Tang az autentikus buddhista harcművészet útját képviseli, így gyakorló közösségünk a befogadás hagyományos útját járja. Zhang Eryu nagymester tanítványaként, fiaként, a Zhang család tagjaként a befogadás számomra egybeforr a buddhista menedékvétellel: így lettem az autentikus harcművészet és a buddhista út követője. Befogadásom elkötelezettség, átadva magam a harcművészeti és buddhista tanításnak, hogy a világi lét szenvedéseitől megszabaduljak és segítsek másoknak is szabaddá válni. Kifejezi azt a szándékom, hogy tudatom felébredését kívánom megvalósítani a Dharmában, amit a buddhista közösség hagyománya őrzött meg. Elfogadni és megtartani Zhang Nagymestert Első Tanítómnak nagyon hasonló ahhoz, mikor annak idején menedéket vettem Buddhánál. Ő számomra "példa". Azokhoz a képességekhez kapcsolódom általa, melyeket egyszerű emberként megvalósított, s melyre mindenki képes. Ezzel a tudatos elhatározással kezdtem el a Dharma megismerését és tanulását, az autentikus buddhista harcművészet gyakorlását. A Rou Gong Quan számomra a buddhizmus egyik közvetlen útja. Magas szinten nem különbözik a Dharmától. Életem minden apró helyzete a tanulás és a felfedezés szakadatlan folyamata. Minél jobban átérzem a Dhrama igazságát, annál inkább elvágom a hétköznapi kicsinyes, célirányos látásmódot. Minden, egy tisztán tanulási folyamattá vált. A kungfu igaz gyakorlása egy hatékony eszköz a tudat szabadságnak vagy nyitottságnak a kifejeződésére. Buddhista harcművészetként erőszakmentes, mert befogadásom után arra törekedtem, hogy ne ártsak többé sem másnak sem magamnak. Befogadásommal a Zhang család tagja lettem, menedékvételemmel pedig a buddhista közösségé. Lett egy csomó társam, akik szintén "menekülttársak", ugyanazon irányelvek mentén dolgoznak, mint én. Ez az, ami közvetlenül is tapasztalható, akár Kínában vagyok, akár itt, Magyarországon. Bárki e közösségben emlékeztetőként tud fellépni számomra mert visszajelzéseket adunk a másiknak. Folyamatos viszonyítási ponttal szolgálunk egymás számára, hogy ezek aztán emlékeztessenek, illetve figyelmeztessenek a különböző élethelyzetekben. Az ilyen társakat nevezem közösségnek, nem korlátozva egy iskolára vagy templomra. Befogadottnak lenni azt jelenti, hogy hajlandó vagyok a tanulótársaimmal együtt dolgozni, testvéreimmel a Dharmában, miközben önálló is vagyok egyidejűleg. Mindenki más módon van az ösvényen. Olyan ez, mint amikor élesztőt tesznek egy rakás mag közé, ami sok száz magból áll, és minden egyes magot megtölt az élesztő egész addig, míg egy hatalmas gyönyörű óriási hordó sör lesz belőle. Minden egyes mag megérett és megtelt erővel, egyenként. Az iskola, s a buddhista közösség emberek közössége, akiknek tökéletesen joguk van ahhoz, hogy a tévelygéseket elvágják és bölcsességükkel tápláljanak, ugyanakkor tökéletes joguk van arra is, hogy bemutassák a saját zűrzavarukat azért, hogy átlássuk azokat, felismerve, hogy a miénk semmiben sem különbözik.

Javasolt irodalom és források

1. ...
2. ...
3. ...

❀ ❀ ❀

Köszönetet mondunk minden barátunknak, mindazon szerzőknek, tanítóknak, buddhistáknak és harcművészeknek, akik hozzájárultak a harcművészet-történeti-, buddhista-, bölcseleti és egyéb tanításokkal, írásokkal, tanulmányokkal, jegyzetekkel minden érző lény tanításához és tanulásához. Buddhák és Mesterek tanításait megosztani érdem, mindezen érdemeket felajánljuk az összes Buddháknak. A Xing Long Tang elfogulatlan, pártatlan, szektarianizmustól mentes elv alapján törekszik a Dharmát, a Chan hagyományvonal tanítását, a harcművészeti stílusok történeteit megosztani. 武林一家! 阿弥陀佛!

各位朋友, 作者, 老师, 佛教徒和功夫爱好者, 请允许我向你们表示感谢, 感谢你们一直以来用功夫, 历史, 佛教, 哲学和各类教学, 文章, 研究和教义, 对教学和学习的支持。分享佛教和大师的教义非常有价值, 我们以此恭敬诸佛。《醒龙堂》 将依据不偏依, 不分宗派的原则努力分享佛法, 传承佛教思想和传统功夫。

XiaoFeng Cserkész Gábor Mester @ Xing Long Tang | 2016 v1 / 2019.03 második kiadás
Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 licenc alkalmazásával | 署名-非商业性使用-禁止演绎 4.0 国际
Ha hibákat, megjelenési vagy egyéb problémákat találsz, írj nekünk: master [at] rgm [pont] hu

武林一家 |

❀ vissza | ❀ index | ❀ jegyzetek és publikációk | ❀ Pu Ji Chan Templom 普济寺 facebook oldala - Kövess minket itt is!

XING LONG TANG 醒龙堂 中国武术研究会 | Honorary President: ZHANG ERYU Grandmaster | Master: XIAO FENG | Contact us: master [at] rgm.hu Member of Hungarian Traditional Gong-Fu and Wushu Federation | HQ & Cultural Xchange: CHINESE ART CENTER 匈中文化交流中心. Your use of this website is subject to, and constitutes acknowledgement and acceptance of, our Terms & Conditions @ 1995-2017 How you may Enhance your Health, Combat Efficiency, Mental Freshness and Spiritual Joy through autentic Gong Fu and Chan Teachings