XING LONG TANG - Linji Mester válogatott tanításai

Linji Mester válogatott tanításai

a hit a buddhizmusban

❀ ❀ ❀

"Nagy érdemű szerzetesek! Cipelitek az edényes szatyrotok és vonszoljátok a szarzsákotok, futtok egyik helyről a másikra a Buddhát és a Dharmát keresve. Tudjátok, ki az most, aki így keresve rohangál körbe? Mozgékony és eleven, nincsenek gyökerei. Megragadnátok, de nem tudjátok összefogni; ellöknétek, de nem tudjátok lerázni. Ha keresitek, egyre messzebb kerül, de ha nem keresitek, ott van pontosan a szemetek előtt, csodálatos hangja zúg a fületekben. Ha nem hiszel benne, elvesztegeted az életed."

Linji Mester tanítása - (鎮州臨濟慧照禪師語錄 Zhen Zhou Línji Hui Zhao ChánShi Yu Lu)

❀ Shengyen Mester így vélekedik: "lehet már hallottad, hogy a buddhizmus az nem igazán egy vallás, hanem filozófia. Azonban egy valláshoz hit kell és a buddhizmust nem lehet hit nélkül gyakorolni...". Amikor a gong fu gyakorlás során szóba kerül a Chan, bizony sokszor mondjuk, hogy ez a filozófiája a harcművészetnek - a Chan életfilozófia, szemlélet. Azonban, ha mélyül az érdeklődés, bizony hitté kovácsolódnak a tanítások. Ezen a lapon Linji Mester azon válogatott tanításait olvasod, ahol a Mester a hitről beszél. Itt a "pátriárka hit" (祖信, Zu Xin) szemben áll a "doktrinális hittel" (教信, Jiao Xin). A pátriárka a Chan hagyomány őseire utal, ill. a "pátriárka chan -ra" (祖師禪, Zushi Chán), ami a közvetlen megvilágosodás (頓悟, Dun Wu) útja. A ❀ Platform szútra (Hui Neng 慧能 638–713 a VI. Pátriárka Platform Szútrája - ❀ 六祖壇經, Liu Zu Tán Jing, 7. fejezet) így foglalja össze ennek a hitnek az értelmét:

汝今當信，佛知見者，只汝自心，更無別佛。蓋為一切眾生，自蔽光明，貪愛塵境，外緣內擾，甘受驅馳。便勞他世尊，從三昧起，種種苦口，勸令寢息，莫向外求，與佛無二。

"Higgyétek el, hogy a buddhák tudása és látása csakis a saját tudatotok. Ezen kívül nincs más buddha. Csakhogy minden érző lény elfedi saját fényét az érzéki benyomások iránti sóvárgásával, kívül feltételekhez kötöttek, belül zavartak, s élvezetek után rohangálnak. Ez felzavarja a Világ Tiszteltjét, hogy kijöjjön szamádhijából, különböző módokon biztassa és tanácsolja nekik, hogy álljanak le és pihenjenek, ne kívül keressenek és ismerjék fel, ők és a buddhák nem különbözőek."

Linji Mester Kolostora - Linji Si 临济寺, a Hutuo folyó partján, Hebei tartományban

A fentiek rámutatnak arra, hogy a hit abban áll, hogy a tudat a buddha s mindenkinek buddha-tudata van. Ez nem azonos azzal, hogy elfogadod az egyetemes buddha-tudat tanítását. A hit egy belátása ennek az igazságnak. Linji Mester (臨濟義玄, Linji Yixuan, ? – 867) a hitet számos beszélgetésében említette.

Ki volt Linji Yixuan? A Mester Hebei tartománybeli Nanhua faluban született, családi neve Xing Yixuan. Már fiatalon szerzetesnek állt, a kínai buddhizmus iskolái között a Chan-ban találta meg a maga egyéniségének megfelelőt. Több kolostorban is járt, majd eljutva délre Huangbo Mester tanítványa lett. Mikor Huang Bo 850-ben elhunyt, visszatért északra s híres tanítóvá vált. Hamarosan elnyerte a Hutuo folyó (滹沱河) partján álló, Pekingtől nem messze fekvő Linji Kolostor (临济寺) apáti rangját. A kolostor nevének jelentése a "Rév Szomszédsága", innen vette szerzetesi nevét is. Hamar tekintélyes tanítóvá vált. Majd menekülnie kellett a kolostorból hadúri, katonai zavargások miatt. Wang Shaoyi pártfogolta, később pedig a Xinghua Kolostorban töltötte napjait, míg békésen el nem távozott a "végső nyugalomba" 867-ben. Halála után tiszteletére sztúpát emeltek, s két tanítványa gyűjteményt állított össze legfontosabb tanításaiból. Őket Yen Zhao -nak sé Zun Qing -nek hívták, művük pedig a "Feljegyzések Linji" -ről (鎮州臨濟慧照禪師語錄) címet kapta. Először a XI. században nyomtatták ki (addig kéziratos formában terjedt), s ma is őrzi a bölcs Chanbuddhista apát emlékét.

Az alábbi idézetek a "Feljegyzések Liji"-ről műben (❀ 鎮州臨濟慧照禪師語錄 Zhen Zhou Línji Hui Zhao ChánShi Yu Lu) találhatók:

Linji Mester tanítás közben

如今學道人且要自信。莫向外覓。總上他閑塵境。都不辨邪正。秖如有祖有佛。皆是教跡中事。有人拈起一句子語。或隱顯中出。便即疑生。照天照地。傍家尋問。也大忙然?

"Ti, akik most tanulmányozzátok az Utat, hinnetek kell magatokban! Ne keressetek kívül, vagy mindig csak az értéktelen érzéki benyomások után koslattok, nem téve különbséget igaz és hamis között. Vannak pátriárkák, vannak buddhák, de ezek csak a tanítások dolgai. Mikor valaki előhoz egy idézetet, ami félig világos, félig homályos, azonnal kételyetek támad. Néztek az égre és a földre, a szomszédotokat faggatjátok, s teljesen zavarba kerültök."

Hinni magadban annyi, mint nem támaszkodni semmire sem, vagyis a buddha-tudatra támaszkodni. A buddha-tudat maga a nem támaszkodó tudat. Nem keres semmit, önmagában teljes és tökéletes, tehát nincs szüksége másra. Másra támaszkodni annyi, mint fogalmakban és képzetekben keresni a buddhát, a megszabadulást, az igazságot.

病在不自信處。爾若自信不及。即便忙忙地。徇一切境轉。被他萬境回換。不得自由。爾若能歇得念念馳求心。便與祖佛不別。爾欲得識祖佛麼。秖爾面前聽法底。是學人信不及。便向外馳求。設求得者皆是文字勝相。終不得他活祖意。

"Az a bajotok, hogy nem hisztek magatokban. Ha nem hisztek magatokban, mindörökké csak siettek lépést tartani mindennel körülöttetek, megcsavarnak és elfordítanak a helyzetek, amikbe belekerültök és sosem tudtok szabadon mozogni. De ha megállítjátok ezt a tudatot, ami körberohangál pillanatról pillanatra keresve valamit, akkor nem fogtok különbözni a pátriárkáktól és a buddháktól. Ismerni akarjátok a pátriárkákat és a buddhákat? Nem mások, mint ti, akik itt álltok előttem és hallgatjátok tanításomat a Dharmáról. De mert nektek, tanítványoknak nincs elég hitetek, mindenfele rohangáltok kívül keresve. De még ha találtok is valamit, csak szavak és csinos jelenségek lesznek, és sosem a pátriárkák élő gondolata."

A tudatot szokták majomhoz hasonlítani, ami ágról ágra ugrál (❀ A Majom Tudat - 心猿), így a tudat is egyik gondolatról a másikra figyel, egyik tapasztalatot ragad meg a másik után. Nyugtalan, keres. Amiről Linji beszél, az a megvilágosodás keresése, bár ettől még igaz minden másra is, amihez azért kötődsz, mert a saját énképed és vágyaid beteljesülését várod.

自家屋裏物不肯信。秖麼向外覓。上他古人閑名句。倚陰博陽。不能特達。逢境便緣。逢塵便執。觸處惑起。自無准定。

"Nem vagytok hajlandóak hinni abban, ami a saját házatokban van, ezért csak kívül kerestek, régmúlt emberek mondásai után koslattok, jinre támaszkodtok és jangtól függtök, s nem juttok megvalósításra. Egy helyzettel találkozva kapcsolatot hoztok létre, benyomással találkozva ragaszkodást alakítotok ki. Bárhol vagytok is, kétely keletkezik, és nem tudtok dönteni."

A jelenségekbe kapaszkodsz, mert el sem tudod képzelni, hogy bárminek a megszerzése nélkül elégedett lennél. És ha eljutottál oda, hogy az érzéki élvezetekből valamennyire kiábrándultál, a szellemi élményeket és magasságokat kezded keresni.

大德。爾檐缽囊屎檐子。傍家走求佛求法。即今與麼馳求底。爾還識渠麼。活撥撥地。秖是勿根株。擁不聚撥不散。求著即轉遠。不求還在目前。靈音屬耳。若人不信。徒勞百年。

Itt rámutat Linji arra, amiben hinni kell: ez a tudat, ami mozgékony, eleven, de nincsenek gyökerei. A gyökerek hiánya jelenti, hogy nem kötött sehol sem. Ha ránézel a saját elmédre, látod, hogy a gondolatok és az egyéb tudattartalmak áramlanak benne, miközben a tudat egyiknél sem marad meg véglegesen. Innen tudhatod, hogy a jelenségek mind mulandók, a tudat pedig kötetlen. Ha megpróbálnád megragadni, hogy pontosan mi ez a tudat, távol kerülnél tőle, mert valamit meg akarsz fogni. Miközben a tudat nem egy dolog, nem egy tudattartam. Miközben pedig tudatnak nevezzük, ez is csak egy név, de nem valamire utal, minthogy a valamik (és a semmik) mindig tudattartamok. Ha nem hajkurászod a tudattartamokat, máris nyilvánvalóvá válik a tudat.

但有來者皆不得受。爾一念疑。即魔入心。如菩薩疑時。生死魔得便。但能息念。更莫外求。物來則照。爾但信現今用底。一箇事也無。

"Bármi jöjjön is, ne fogadjátok el. Egyetlen gondolatnyi kétely és az ördög (Mára) bejutott a tudatotokba. Még egy bódhiszattva is, mikor kételkedik, a születés és halál ördöge felülkerekedett rajta. Csak hagyjatok fel a gondolkodással és sose keressetek kívül! Ha valami jön, világítsátok meg! Higgyetek a működésetekben, amit most megvilágítottam - nincs semmi, amit tenni kellene."

A módszer abban áll, hogy bármi is jelenjen meg, csak világítsd meg, vagyis láss rá, vedd észre, s ezzel már el is kerülted a belebonyolódást. Míg ha megragadsz valamit is, mint ami valódi, belezuhansz a létforgatagba. A megragadás maga a cselekvés, a kimozdulás a természetes állapotból, s ezért mondja a Mester, hogy nincs semmi, amit tenni kéne.

無佛無法無修無證。秖與麼傍家擬求什麼物。瞎漢頭上安頭。是爾欠少什麼。道流。是爾目前用底。與祖佛不別。秖麼不信便向外求。莫錯向外無法。內亦不可得。爾取山僧口裏語。不如休歇無事去。

"Nincs Buddha, nincs Dharma, nincs mit gyakorolni, nincs mit felismerni. Mit kerestek akkor a fő- és mellékutakon? Vakok! Fejet tesztek a fejetekre! Miben van hiányotok? Az Út követői! Jelenlegi tevékenységeitek nem különböznek a pátriárkáktól és buddháktól. De mindezt nem hiszitek el és kívül kerestek. Ne értsétek félre! Kívül nincs Dharma, belül nincs mit elérni. Ahelyett, hogy a számból jövő szavakat ragadnátok meg, inkább lazítsatok és legyetek gondtalanok."

Ahogy a "kívül nem keresés" nem azt jelenti, hogy belül kellene valamit találni, úgy a lazítás sem egyenlő a lustasággal. Lazítani, avagy gondtalannak lenni a megragadás és szenvedés gondjaitól való mentességet jelenti.

大丈夫兒今日方知本來無事。秖為爾信不及。念念馳求。捨頭覓頭。自不能歇。

"Az első rangú ember most is teljesen tudja, hogy eredendően nincs semmi tennivaló. Mert nincs elegendő hitetek, pillanatról pillanatra rohangáltok és kerestek. Elhagyjátok a fejetek, hogy egy másikat keressetek, s képtelenek vagytok abbahagyni."

Meg vagy róla győződve, hogy ahhoz, hogy önmagad légy, szükséged van mindenféle tárgyakra, más emberekre, különböző tanításokra, élményekre és emlékekre. Tökéletesíteni akarod magunkat, miközben a tökéletesség eleve adott.

學人信不及。便向名句上生解。

"Mert a hitetek nem elégséges, nevek és kifejezések felé fordultok és azokra építitek a megértéseteket."

Vagyis amit tökéletesítesz folyamatosan, az az énképed, az önmeghatározásod, illetve a világról alkotott nézeteid. Ameddig azonban a megértésünk fogalmakon és képzeteken alapszik, nem ismered a gondtalanságot, azt, hogy nincs mit csinálni. Tehát a tökéletesség nem egy elképzelt formájáról van itt szó, ami rengeteg szépen hangzó tulajdonságot foglal magában, hanem éppen a fogalmakon túli teljességet, ami nem a fogalmak nélküliséget jelenti, hanem az azokhoz való nem ragaszkodást.

法者是心法。心法無形通貫十方目前現用。人信不及。便乃認名認句。向文字中求意度佛法。天地懸殊。

"A Dharma a tudat-dharma. A tudat-dharma forma nélküli, áthatja a tíz irányt és megjeleníti működését a szemeitek előtt. De mert az emberek nem hisznek eléggé, nevekhez és kifejezésekhez fordulnak, írott szavakban próbálják felfogni a Buddhadharma értelmét. Ám távol vannak tőle, mint ég a földtől!"

Amikor az értelmet a magyarázatokban véled felfedezni, azok a magyarázatok szavak halmaza. A tudat valódi természete túl van a képzeteken és magyarázatokon, így hiába a sok szó, hiába vélekednénk úgy, hogy érted, mert az még mindig a "nem értés". Úgy is lehet fogalmazni, hogy a felfogás helyett meg kell tapasztalni, mint ahogy az ember közvetlenül megéli, hogy a víz az hideg, vagy meleg, mikor beleiszik, s ehhez nincs szükség magyarázatra. Ha viszont már megélted, akkor a szavaknak valóban lesz értelme, mert ismered, hogy mire utalnak.

釋尊云。法離文字。不屬因不在緣故。為爾信不及。所以今日葛藤。

"Sákjamuni mondta: "A Dharma különbözik a szavaktól, mert nem függ az okoktól és nem alapszik feltételeken." Mert nincs elegendő hitetek, ezért ma magyarázkodtam."

Amit Linji csinált, amit minden tanító - beleértve a Buddhát is - csinál, az magyarázkodás, bonyolítás, sokasítás, ami bár elfedi a valóságot, mégis elvezet a valósághoz, ha valaki azt megfelelően használja. Ezért, a viszonylagos igazságon keresztül lehet csak a végső igazsághoz jutni.

少信根人終無了日。

"Ha valakiben a hit gyökere csekély, sosem éri el a végső napot."

A végső nap a megvilágosodás, a megszabadulás a létforgatagból. Ha az ember nem ismeri fel tudatának valódi természetét, akkor mindörökre csak a múló jelenségeket fogja üldözni, s a maga alkotta képzelt világban bolyong, nem lelve sehol biztos menedéket.

Linji Mester tanításai három kötetben

Meg se moccansz, s célodnál vagy,
Szád se nyílt, s a szó elhangzott.
Mozdulsz, de mindig csak a falig -
Hát erre gondolj halálodig!

Linji 18. beszélgetése Kolostorában, a Huato -folyó partján

Számunkra Linji Mester tanításai nagyon meghatározóak, azokat Sulace, Sári László tolmácsolásában hallgattuk rongyosra több nyári Nagytáborban is. Esténként szólt a tanítás, éjszakákon át. Bölcsessége, egyszerű dolgok egyeszerű összefüggései olykor nagyon szórakoztatón tárták fel a valóságot. Csak ajánlani tudjuk e három kötetet. A legjobban az tetszett bennük, hogy filozófiaként és nem teológiaként működtek: nem akartak meggyőzni, megtéríteni, befolyásolni, mégis belénk vésődtek. Sulace Sári László már három kötetet adott közre a Mester tanításairól:

Reggeli beszélgetések Lin-csi apát kolostorában (Magyar Könyvklub, 1999; 2004; Írás Kiadó, 2005; Kelet Kiadó, 2007-2011)

19. történet: "Egy kis semmi a víz alatt"
Linji kolostorában élt egyszer egy jóravaló öreg szerzetes, név szerint Ling. Hallgatag, töprengő öreg volt, a tudás titkát kutatta egész életében. "Mi a titka annak, hogy egyesek tudás nélkül is bölcsen elhelyezkednek a világban, s boldogan élnek benne, mások meg kiolvassák a kolostorok és a paloták összes könyvtárát, s mégsem boldogulnak?" Ilyen kérdéseket tett föl magának Ling, s Linji-t is rendszerint effélékről faggatta.
- Mondd, Mester! Tudás-e az, amit a felhőkből olvasunk ki nem a könyvekből? Tudás-e az, amit a könyvekből olvasunk ki, de nem tudjuk, mire való? – kérdezte egy nap az apáttól.
Az apát a kérdésére kérdéssel válaszolt.
- Tudod-e, jó öreg Ling, hogy mi a lótusz, amikor még nem bujt ki a víz alól?
- Nem tudom- felelte Ling. – Talán semmi. Egy kis semmi a víz alatt.
- Egy kis semmi a víz alatt. Miként minden csak az, míg teljességében elénk nem tárulhat, valódi természete meg nem mutatkozhat - szólt az apát, s máris intett, hogy a kérdésről nincs több mondanivalója. Ling szerzetes megértette a választ. Meghajolt Linji előtt, majd kiballagott a folyópartra.
Idézte magában a régi strófát séta közben, s hirtelen mintha könnyebbé vált volna a járása. "Lám, mindenből támadhat tudás! Csak a szavak hínárja vissza ne húzza a megtalált gondolatot a víz alá. Támadhat felhőkből, szívekből, szemekből- csak a szó, mi róla mondható nem felhőkből, szívekből, szemekből való. Nincs öröktől való szó!" Így emlékezett Ling szerzetes a Huo-to folyó partján, szavainak rongyfoltos ruhájába próbálván öltöztetni a mélyből fölbukkant gondolatot. Milyen jó, hogy hosszú sétáin annyit bámulta az eget! Milyen jó, hogy az eget bámulva hallgat az ember.
Az ifjú Lin-csi vándorlásai (Írás Kiadó, 2004)
Feljegyzések Lin-csiről (Kelet Kiadó, 2011)

Reggeli beszélgetések Lin-csi apát kolostorában hangoskönyv

Javasolt irodalom és források

1. Hatodik Pátriárka Szútrája - PDF
2. Sári László: Su-la-ce: Reggeli beszélgetések Lin-csi apát kolostorában. Budapest, Kelet, 2008. ISBN 978-963-87625-1-1
3. Dharma Blog
4. The Record of Linji PDF*
5. ...

❀ ❀ ❀

Köszönetet mondunk minden barátunknak, mindazon szerzőknek, tanítóknak, buddhistáknak és harcművészeknek, akik hozzájárultak a harcművészet-történeti-, buddhista-, bölcseleti és egyéb tanításokkal, írásokkal, tanulmányokkal, jegyzetekkel minden érző lény tanításához és tanulásához. Buddhák és Mesterek tanításait megosztani érdem, mindezen érdemeket felajánljuk az összes Buddháknak. A Xing Long Tang elfogulatlan, pártatlan, szektarianizmustól mentes elv alapján törekszik a Dharmát, a Chan hagyományvonal tanítását, a harcművészeti stílusok történeteit megosztani. 武林一家! 阿弥陀佛!

XiaoFeng Cserkész Gábor Mester @ Xing Long Tang | 2016 v1; első kiadás
Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 licenc alkalmazásával | 署名-非商业性使用-禁止演绎 4.0 国际
Ha hibákat, megjelenési vagy egyéb problémákat találsz, írj nekünk: master [at] rgm [pont] hu

武林一家 |

❀ vissza | ❀ index | ❀ harcművészeti jegyzetek és publikációk

XING LONG TANG 醒龙堂中国武术研究会 | Honorary President: ZHANG ERYU Grandmaster | Master: XIAO FENG | Contact us: master [at] rgm.hu
Member of Hungarian Traditional Gong-Fu and Wushu Federation | HQ & Cultural Xchange: CHINESE ART CENTER 匈中文化交流中心.
Your use of this website is subject to, and constitutes acknowledgement and acceptance of, our Terms & Conditions @ 1995-2017
How you may Enhance your Health, Combat Efficiency, Mental Freshness and Spiritual Joy through autentic Gong Fu and Chan Teachings