XIN LONG TANG - a Majom Tudat 心猿



   



A Majom Tudat - 心猿

avagy a Xin Yuan Yi Ma (心猿意馬)

❀ ❀ ❀

A Xin Yuan (心猿) jelent√©se "rendezetlen", "nyugtalan", "szesz√©lyes", "v√°ltoz√©kony", "zavart", "bizonytalan", "ir√°ny√≠thatatlan". J√≥l ismert kifejez√©s a buddhizmusban, mely a tudat jelleg√©re utal. Ismerheted √ļgy is, hogy "Majom Tudat". A buddhista iratokba a taoista √©s neo-konfuci√°nus pszihol√≥giai metaf√≥rak√©nt ker√ľlt √°t. A Majom Tudat k√©t reverzibilis-, n√©gy-karakteres fogalma a Yi Ma -val (意馬) eg√©sz√ľl ki: a Xin Yuan Yi Ma (心猿意馬) a leggyakrabban haszn√°lt buddhista kifejez√©s a medit√°ci√≥ alapjainak meg√©rt√©s√©ben. K√ľl√∂n √©rdekess√©g, hogy haszn√°lata t√ļlmutat a buddhizmuson: az irodalomban, dr√°m√°ban, √©s megannyi mŇĪv√©szeti √°gban, kult√ļrk√∂rben haszn√°latos, a Majom Kir√°ly (vagy Wukong) a Nyugati Utaz√°s c. reg√©nyben is ezt sem√©lyes√≠ti meg.

A Mahayana Buddhizmus gyakran haszn√°lja e fogalmat a medit√°ci√≥ tan√≠t√°s√°ban. Mindenkinek van egy egy ŇĎr√ľlt majom a fej√©ben: folyton ugr√°l a ketrec√©be z√°rva √©s csak n√©ha tart pihenŇĎt. Am√≠g ugr√°l, addig sz√©tszednek a gondolatok, amelyek √°ltal√°ban negat√≠vak √©s el akarj√°k terelni a figyelmet arr√≥l, hogy koncentr√°lt l√©gy, harm√≥ni√°t ad√≥ gondolatokat v√°lassz. Ez a Majom Tudat annyira val√≥s√°gosnak tŇĪnŇĎ is lehet, hogy a vil√°got - amit felt√°r -, elhiteti veled, te pedig k√©sz t√©nynek veszed. S mivel hiszel neki, nem a val√≥s√°got √©rz√©keled. Mikor gyakorolsz, vedd √©szre √©s figyeld meg ezeket az elragadott pillanatokat. M√©g az ilyen ŇĎr√ľlt majom is elf√°rad n√©ha. A tudatban pedig r√©s ny√≠lik, amin beragyog a f√©ny: ezen kereszt√ľl m√°r a val√≥s√°g v√°r, √∂sszekapcsol√≥dhatsz val√≥di √∂nmagaddal, ahol megtal√°lod az √∂r√∂m √©s a boldogs√°g forr√°s√°t is. A ❀ harcmŇĪv√©szet vagy a ❀ Chan medit√°ci√≥ gyakorl√°sa k√∂zben az elme lecsendes√ľl, √©rzelmeid megnyugszanak. A lassabban √°raml√≥ gondolatokb√≥l, majd a csendbŇĎl kiragyog valami √ļj minŇĎs√©g. Ezt ragadd meg. Min√©l teljesebben gyakorolsz, ann√°l tudatosabb vagy, ann√°l hamarabb ismered fel az ilyen helyzeteket, √©s ann√°l hamarabb tudsz megszabadulni a majomt√≥l.

Buddha és Majom

A "Majom Tudat" p√©lda√©rt√©kŇĪ metaf√≥ra a ❀ Mahayana Buddhizmusban (大乘佛教). Az elme olyan, mint a majom: folyton egyik √°gr√≥l a m√°sikra ugr√°l, az elm√©d is meg√°ll√°s n√©lk√ľl v√°ndorol egyik gondolatt√≥l a k√∂vetkezŇĎig. Ez pedig gyakran akad√°lyoz a gyakorl√°sban, val√≥s√°g megtapasztal√°s√°ban (persze, ha felismered). De val√≥ban √≠gy van ez: sosem nyugv√≥ elm√©d csak g√°tol a kungfu (vagy medit√°ci√≥) √ļtj√°n? Vajon a majmok ugr√°l√°sa is teljesen haszontalan lenne? Mi a helyzet akkor, ha egy anyamajom a kicsiny√©vel keres biztons√°gos pihenŇĎhelyet, az is csak c√©ltalan ugr√°ndoz√°s lenne?

Nos, a helyes gyakorl√°s sor√°n figyelemre √©s az elk√∂telezetts√©gre nagy sz√ľks√©ged van. Ha ezek hi√°nyoznak, akkor a majom Tudatod rossz ir√°nyokba ugr√°ndozik. Ha elm√©sz bulizni ahelyett, hogy kor√°n lefek√ľdn√©l, m√°snap is a sz√≥rakoz√≥helyen √°t√©lt kellemes vagy kellemetlen √©lm√©nyeken fog j√°rni az agyad a tennival√≥id vagy a gyakorl√°s helyett. Ha viszont fokozatosan elsaj√°t√≠tod odaad√°st, elk√∂telezetts√©get, fegyelemet, elt√∂k√©lts√©get, akkor a majom eg√©szen m√°s ir√°nyokba fog ugr√°lni. Ahelyett, hogy az j√°rna a fejedben, hogy mit veszel fel az esti buliba, ink√°bb azon kezdesz gondolkodni, hogy ki is vagy val√≥j√°ban, mi a kungfu, a medit√°ci√≥, a gyakorl√°s, ezeknek mi az igazi √©rtelme vagy c√©lja, vagy ki volt Bodhidharma val√≥j√°ban. S b√°r az elm√©d tov√°bbra is ugr√°l√≥ majomhoz hasonlatos, viszont az ugr√°ndoz√°s ir√°nya megv√°ltozik: seg√≠teni fog, nem pedig g√°tolni. Ezek a gondolatok pedig olyan m√©lys√©gekkel rendelkeznek, hogy elj√∂n az idŇĎ, amikor a majmod m√°r nem tud azonnal tov√°bbsz√∂kkenni, egyre tov√°bb √©s tov√°bb marad, hogy megem√©ssze az √ļj ismereteket - hiszen feladatot adt√°l neki. A f√©ktelen tombol√°s teh√°t elŇĎbb-ut√≥bb megfontolt vonul√°ss√° v√°lik. Cs√∂kkennek a felesleges kit√©rŇĎk, √©s a v√©kony, bizonytalan √°gak helyett ink√°bb a szil√°rd √©s stabilakba fog kapaszkodni. V√©g√ľl pedig elj√∂n az a pillanat, amikor a majom r√°tal√°l a t√∂k√©letes pihenŇĎhelyre, ahonnan m√°r nem v√°gyik tov√°bbugrani, √©s ott idŇĎzik t√∂k√©letes boldogs√°gban.

Az elm√©d nem az ellens√©ged. Ne haragudj r√°, ha gyakorl√°s k√∂zben el-elkalandozik. Mihelyt √©szreveszed az ugr√°ndoz√°st, t√©rj vissza l√©gz√©shez √©s fordulj (erŇĎs√≠tsd magadban) az odaad√°st, elk√∂telezetts√©get, fegyelemet √©s elt√∂k√©lts√©get. Hamarosan j√≥ ir√°nyokba fog vid√°man sz√∂kellni.

Yongey Mingyur Rinpoche egyszerŇĪen vil√°g√≠tja meg ezt a tan√≠t√°st a medit√°ci√≥ fontoss√°g√°t hangs√ļlyozva:

Yongey Mingyur Rinpoche tanítása a Majom Tudatról

A Majom Tudat kínai kulturális és filozófiai háttere

Sz√°mos nyelvben √©s kult√ļr√°ban a "majom" sz√≥ az ut√°nz√°s szinon√≠m√°ja. A k√≠nai "Xin Yuan Yi Ma" (心猿意馬) kifejez√©s n√©gy √≠r√°sjegy√©nek jelent√©se: sz√≠v/elme - majom - gondolat/sz√°nd√©k - l√≥.

A Xin (心) √©s a Yi (意)

A Xin Yuan Yi Ma metaf√≥ra "phszihol√≥giai" kompnensei a sz√≠v/elme (心, xin - mely jelent m√©g "√©rz√©st", "vonz√≥d√°st", "√©rzelmet", "k√∂zepet" is) √©s a gondolat/sz√°nd√©k (意, yi - mely tov√°bbi jelent√©se lehet "√∂tlet", "v√©lem√©ny", "akarat", "k√≠v√°ns√°g"). A Yi -t gyakran ford√≠tj√°k "tudatnak" √©s haszn√°lj√°k is ezzel a jelent√©ssel. De a Xin is ford√≠that√≥ tudatnak. Fontos meg√©rtened mi a val√≥di k√ľl√∂nbs√©g e k√©t sz√≥ k√∂zt. A Xin a legvit√°lisabb szervet jel√∂li, direkt ford√≠t√°sban "sz√≠v" a jelent√©se. Figyeld meg: a sz√≠v k√≠nai karaktere (心) a sz√≠v alakj√°t t√ľkr√∂zi √©s a Yi (意) √≠r√°sjegyben alul helyezkedik el. A Yi √≠r√°sjegye nem m√°s, mint a "sz√≠v (心) a hang (音, Yin) alatt", jelk√©pezve a "hangot az elm√©ben". Ez az energikus, (cselekvŇĎ) sz√°nd√©k. A Chan-ban a sz√≠v (心, Xin) a szanszkrit "citta" (चित्त) kifejez√©sbŇĎl sz√°rmazik amely "tudat" "√∂ntudat" jelent√©ssel b√≠r. A gondolat/sz√°nd√©k (意, Yi) a szanszkrit "manasz" (मनस् ) sz√≥b√≥l ered, melynek jelent√©se "megfontosl√°s". Sz√°mos buddhista Mester a Xin √©s Yi szavakat szinonimak√©nt haszn√°lta, kifejezve ezzel: "az elme megismer√©s√©t, gondolat√°t". A k√≠nai autentikus harcmŇĪv√©szetekben is l√©nyeges fogalmak ezek: ismert tan√≠t√°s a ❀ Yong Yi Bu Yong Li (用意不用力). Mikor a Mesterem a "Zhuan Xin" (专心) kifejez√©st haszn√°lta - mely sz√≥ szerint "√∂n√°ll√≥ szivet" jelent - val√≥j√°ban az "√∂n√°ll√≥ tudat", "egy tudat" - ra utalt (itt: "koncentr√°lt tudat" -ra vonatkoztathat√≥). A Xin k√∂z√∂s jelent√©se "c√©l", "terv", "√∂tlet" vagy "gondolat", amely egy olyan √∂tletre vagy gondolatra vonatkozik, amely m√©g nem megval√≥s√≠tott. Hi√°nyzik a val√≥di sz√°nd√©k maga, amely a megval√≥s√≠t√°shoz sz√ľks√©ges. Amikor azonban egy gondolat megjelen√≠ti a megval√≥s√≠t√°s m√≥dj√°t is (mint sz√°nd√©k), akkor az m√°r a Yi: "(cselekvŇĎ) sz√°nd√©k". Teh√°t, elŇĎbb van a Xin, melyet a Yi k√∂vet. √ögy is mondjuk, hogy a Yi forr√°sa a Xin. Ha meg akarsz tenni valamit, akkor azt Xin-nek h√≠vjuk. Ha meg akarsz tenni valamit √©s teljes elk√∂telezetts√©ged is megvan ehhez, az m√°r a Yi. A Xin a Yi mestere. A Yi a Xin kancell√°rja. Amikor a Xin l√©trehoz egy gondolatot, akkor azzal egyidŇĎben a Yi is fel√©bred. Amikor ez a gondolat l√©trehozza a Yi-t, a Qi (气, belsŇĎ energia) k√∂veti azt. EttŇĎl lesz cselekvŇĎ "sz√°nd√©k". Ez√©rt kapcsolat van a Xin - Yi - Qi k√∂zt. Ha a Xin sz√©tsz√≥rt, a Yi sz√©toszlik. Amikor Yi sz√©toszlik, akkor a Qi sem √°ramlik helyesen: sz√©tter√ľl, lebeg. Ha azonban a Qi les√ľllyed, a Yi erŇĎs lesz, √≠gy a Xin stabill√°, rend√ľletlenn√© v√°lik. Mivel a Qi k√©pes befoly√°solni a gondolatokat, √≠gy a harcmŇĪv√©szet gyakorl√°s√°ban a Qi keringet√©s√©re f√≥kusz√°lunk. B√°r ennek tudatoss√° t√©tele hossz√ļ √©s neh√©zkes folyamat, amely a Xin √©s Yi n√©lk√ľl nem lehet sikeres.

A buddhista sz√≥t√°rak a sz√≠v/tudat (心, Xin) vonatkoz√°s√°hoz a "l√©lek", "motiv√°ci√≥", "√©rz√©k" jelent√©st is t√°rs√≠tj√°k, m√≠g a gondolat/sz√°nd√©k (意, yi) sz√≥hoz az "intellektust" (szkt. Manasz , Tib. Yid ). A k√≠nai buddhista kifejez√©sben a Xin - Yi - Shi (心意識; elme, gondolat, kognici√≥) szavak egym√°s szinon√≠m√°i. A Xin Yuan Yi Ma -hoz (心猿意馬) hasonl√≥ k√≠nai sz√≥√∂sszet√©telek:

  • Xin Man Yi Zu 心滿意足 (sz√≥ szerint: sz√≠v - teli elme - teljes), melynek jelent√©se "t√∂k√©letesen el√©gedett" vqagy "teljesen el√©gedett"
  • Xin Hui Yi Lan 心灰意懶 (sz√≥ szerint: sz√≠v - hamu elme - lass√ļ), melynek jelent√©se: "cs√ľggedt", "kedv√©t vesztett", "rem√©nytelen"
  • Xin Huang Yi Luan 心慌意亂 (sz√≥ szerint: sz√≠v - zavarban elme - rendezetlen), melynek jelent√©se: "riadt", "hiszt√©rikus", "zavart"
  • Xin Fan Yi Luan 心煩意亂 (sz√≥ szerint: sz√≠v - bosszankodott elme - rendezetlen), melynek jelent√©se: "rettenetesen ideges", "zavaros √©s agg√≥d√≥"

A Mah√°j√°na tan√≠t√°s alapj√°t a 般若经, Prajñāpāramitā Sūtra k√©pezi, melyek kifejtk, mik√©nt gyakoroljon egy bodhiszattva, akit megk√ľl√∂nb√∂ztetnek azon als√≥bbrendŇĪnek nevezett gyakorl√≥kt√≥l (sr√°vaka, 声闻, tan√≠tv√°ny), akik puszt√°n √∂nmaguk megszabad√≠t√°s√°ra t√∂rekszenek (arhat,阿罗汉,magas szintŇĪ tan√≠tv√°ny). E tan√≠t√°sok k√∂z√©ppontj√°ban az √ľress√©g √°ll, mely kifejezi, hogy semmi sem l√©tezik √∂nmag√°ban, saj√°t erej√©n√©l fogva, hanem csak √©s kiz√°r√≥lag m√°sok f√ľggv√©ny√©ben (f√ľggŇĎ keletkez√©s, szkrt: प्रतीत्यसमुत्पाद, k√≠nai: 緣起). De ez nem csak egy filoz√≥fiai t√©tel, hanem egy belsŇĎ felismer√©s is. Az √ľress√©g felismer√©se az elme k√∂tetlens√©g√©t, ragaszkod√°st√≥l mentess√©g√©t foglalja mag√°ban, addig a szintig, hogy az √ľress√©ghez sem ragaszkodik. A Majom Tudat ezt g√°tolja mindadd√≠g, m√≠g fel nem ismered √©s nem adsz neki feladatot. M√°s oldalr√≥l megvil√°g√≠tva: a harcmŇĪv√©szet belsŇĎ ir√°nyzataiban (mint a ❀ Rou Gong Quan-ban is) a Jin mŇĪvel√©s√©re t√∂reksz√ľk. Mindadd√≠g azonban, m√≠g a technik√°k √©s a form√°k kem√©ny izommunka eredm√©nyek√©nt j√∂nnek l√©tre (Li), a Jin nem j√∂het l√©tre. √ögy kell mind nagyobb hat√©konys√°got el√©rni, hogy egyre kevesebb kem√©ny izomerŇĎt (nyers erŇĎ vagy kem√©ny erŇĎ) haszn√°lsz. Chan Mesterek azt tan√≠tj√°k, hogy a Li meghalad√°sa "√ľress√© tesz", az "√ľress√©g" pedig m√°r nem g√°tolja a Jin tudatos √°tad√°s√°t. A Jin k√∂vetkezm√©ny teh√°t, a fenti tan√≠t√°s (用意不用力, Yong Yi Bu Yong Li) is ezt az ir√°nymutat√°st ny√ļjtja. A Li - Jin (力/劲) bizonyos szempontb√≥l p√°rhuzamos a Xin - Yi (心/意) fogalmakkal.

A Yuan (猿), majom √©s Ma (馬) a l√≥

A Xin Yuan Yi Ma metaf√≥ra √°llati komponensei a "Majom" √©s a "L√≥". A yuan sz√≥ (猿 vagy "nao" 猱) eredetileg a ❀ fekete kezŇĪ gibbont jelentette, de e kifejez√©s m√°ra √°ltal√°nosan majmot jelent. M√°s hasonl√≥ megnevez√©sek a Fei Fei (狒狒, mint gall√©ros p√°vi√°n), a k√∂znyelvben elŇĎszeretettel haszn√°lt "hou" (猴), "mihou" (獼猴), "muhou" (母猴) vagy husun (猢猻 mint rhesus mak√°k√≥) szavak. Ezek a majom megnevez√©sek √≠r√°sjegye √∂sszekapcsolja a kutya testtart√°s√°t jel√∂lŇĎ gy√∂kjelet (犭) a fonetikus yuan √≠r√°sjegy√©vel (袁) √≠gy hozva l√©tre a Yuan-t (猿) mint majmot. A k√≠nai mitol√≥gia a gibbont hossz√ļ √©letŇĪnek tartja, mert birtok√°ban van a Yin Qi-nek (引氣), - Dao Yin (導引)...

    以意引气 - Yi Yi Yin Qi, azaz "haszn√°ld a tudatod (sz√°nd√©k) az energi√°d (qi) ir√°ny√≠t√°s√°ra". A Yi (gondolat/sz√°nd√©k, 意) nem k√©pes erŇĎszakosan "nyomni", "tolni", de k√©pes ir√°ny√≠tani. Ez a Yi val√≥di tulajdons√°ga, amelyre a harcmŇĪv√©szet gyakorl√°sa sor√°n is t√∂rekedni kell.

A k√≠nai klasszikus sz√∂vegek igen gyakran eml√≠tik a "majom ugr√°s" √©s a "majom meghajl√°s" form√°kat a k√ľl√∂nb√∂zŇĎ qi gong vagy dao yin gyakorlatokban. Az i.e II. sz√°zadban keletkezett Mawangdui sejemsz√∂vegek 28 taoista gyakorlatot √°br√°zol, k√∂z√∂tt√ľk sok √°llatforma l√°that√≥. MeglepŇĎ, de 22 muhou azaz mak√°k√≥ forma lelhetŇĎ fel a tekercsen. A Majom St√≠lus (猴拳, Hou Quan) hagyom√°nyos v√°ltozata √©s a buddhista Xin Yuan Yi Ma m√∂g√∂tt ugyanaz a l√©gz√©sm√≥dszer / gyakorlat figyelhetŇĎ meg.

    Amikor az ember be √©s kil√©legzik, a koncentr√°ci√≥ hat√°s√°ra a (cselekvŇĎ) erŇĎ felemelkedik √©s s√ľllyed (mikrokozmikus p√°lya). Ek√©pp fordul lassan a ker√©k. EgytŇĎl t√≠zig sz√°molva, majd t√≠ztŇĎl sz√°zig, a l√©gz√©s a sz√≠vvel egy√ľtt k√∂veti a sz√°ml√°l√°st. Amikor a l√©gz√©s √©s a sz√≠v eggy√© v√°lik, a majmot bez√°rod, megpr√≥b√°lva kiengedni az √©rtelem v√°gtat√≥ lov√°t.

    A Mikrokozmikus P√°lya olyan mint egy nagy Qi tart√°ly, amely a test eg√©sz√©t ell√°tja. Nyolc ŇĎsi vagy k√ľl√∂nleges vezet√©kbŇĎl √°ll, amibŇĎl kettŇĎ a legfontosabb. Mindenki nyitott Mikrokozmikus P√°ly√°val sz√ľletik, az energia szabadon √°ramlik rajta. A Qi m√°r az anyam√©hben is a magzat saj√°t p√°ly√°j√°n folyik. Sz√ľlet√©s ut√°n a vezet√©kek √°ltal√°ban a pubert√°skor kezdet√©ig nyitva maradnak, amikor is a test elŇĎsz√∂r megtapasztalja a hormon√°lis v√°ltoz√°sok √©s a gyors n√∂veked√©s fesz√ľlts√©g√©t. Az √©rzelmi √©let is felgyorsul ilyenkor. A Qi √°raml√°s elz√°r√≥d√°sainak legfontosabb oka a stressz, a fesz√ľlts√©g, amely felnŇĎttkorban j√∂n l√©tre. A Mikrokozmikus P√°lya tudatos megnyit√°s√°val megn√∂velhetŇĎ energiafelhaszn√°l√°sunk hat√©konys√°ga.

A k√≠nai szeml√©letben a L√≥ (馬) eredetileg a mongol lovat jelentette. Isteni √°llatoknak tartott√°k ŇĎket, kinek rokona a S√°rk√°ny, "minden vizek ereje".

406-ban √≠r√≥dott a Wei Mo Jie Suo Shuo Jing (維摩詰所說經) ❀ Kumarajiva (鸠摩罗什, Jiu m√≥ lu√≥ sh√©n) szerzetes Vimalakirtit sz√ļtra (維摩詰所說經, W√©im√≥ ji√©suo shuo jing) √ļtt√∂rŇĎ k√≠nai ford√≠t√°sa, amely a Majom Tudatot egy hasonlaton kereszt√ľl mutatta be: "a tudat olyan ak√°r a majom" (心如猨猴, xin ru yuanhou). "Mivel az elm√©t olyan nehez alak√≠tani, mint egy majmot, sz√ľks√©gesek bizonyos m√≥dszerek, hogy saj√°t elm√©j√©n kereszt√ľl t√∂rj√ľk meg".

Liang Jianwen cs√°sz√°r√°nak (503-550) "BŇĪnb√°n√≥ Bolond √Ėr√∂me" c. verse (蒙預懺悔詩, Mengyu chanhui shi) eml√≠ti legkor√°bban a Majom Tudat-ot (Xin Yuan), az "Ai Ma" (愛馬, szeretet - l√≥) kifejez√©ssel, szemben a Yi Ma (意馬) kifejez√©ssel. Ez a buddhista versben sz√°mos grafikai v√°ltozatot tal√°lunk: sanxun 三循 "h√°rom tan√≠tv√°ny" az sanxiu 三修 "h√°rom megmŇĪvelendŇĎ" (medit√°ci√≥ m√ļland√≥s√°g, a tudatoss√°g, √©s az √∂nzetlens√©g), √©s Liuyi 六意 "hat sz√°nd√©k" a liunian 六念 "hat eml√©kez√©s" (√©bers√©g mintegy Buddha, dharma, Szangha, elvek, alamizsna, √©s menny). Mindezek alapj√°n a kontextusb√≥l azt k√∂vetkezik, hogy Jianwen eredeti Yima 意馬 "gondolat-l√≥", mint Ai Ma 愛馬 "szeretet-l√≥".

    "The [三循/修] three disciplines/cultivations expel the [愛馬] love-horse, and the [六意/念] six recollections/ideas still the [心猿] mind-monkey."

A Nagy Egy√ľtt√©rz√©s Templom√°nak Tripitaka Dharma Mester√©nek √Čletrajza (❀ 大慈恩寺三藏法師傳, Daci'ensi sanzang fashizhuan) Xuanzang (l√°sd Xiyouji, 玄奘, 602 k√∂r√ľl ‚Äď 664. febru√°r 5.) Mester √©letrajza, melyet tan√≠tv√°nya Kuiji (窺基; 632–682) √≠rt 657-ben. Ez a Yogacara Buddhizmus (瑜伽行派, योगाचार, ismert m√©g: Csak Tudat azaz 唯識) feljegyz√©se, melyben a Yi Ma a Qing Yuan (情猿, √©rzelem/majom) sz√≥p√°rral egy√ľtt haszn√°lt.

    "Most, ha szeretnéd gondolataidat a Chan-ra bízni, meg kell tiszítanod azt, így olyanná lesz mint az állóvíz. Szabályoznod kell az érzelem-majom tehetetlenségét és a mocorgását, korlátoznod a gondolat-ló kapkodását és vágtatását".

A Tang-dinaszti√°ban √©lt k√∂ltŇĎ, bizonyos Xu Hun (許渾) jegyezte le az elsŇĎ ismert p√°rhuzamot a "Majom Tudat" √©s a "Sz√°nd√©k-L√≥" metaf√≥r√°val.

Majom történet - egy Chan tanmese

    ‚Äě√Āzsia egyes r√©szein a majmok bej√°rk√°lnak a h√°zakba √©s nagy felfordul√°st okoznak. Az egyik majom k√ľl√∂nlegesen nagy gondot okozott. A helyiek ez√©rt h√≠vtak egy majomfog√≥t, aki j√≥l ismerte a majom tudat√°t. Kiv√°jt egy k√≥kuszt akkora lyukkal, amibe belef√©r egy majom keze. Belerejtett egy ban√°nt √©s madzagot k√∂t√∂tt a k√≥kuszra, amit hozz√°k√∂t√∂z√∂tt egy f√°hoz. Amikor j√∂tt a majom, √©szrevette a k√≥kuszt, benne a ban√°nnal, beledugta a kez√©t. Megfogta a ban√°nt s az √∂k√∂lbe szor√≠tott keze nem f√©rt ki a lyukon. Mivel a majom nem el√©g okos, hogy tudja, ha elengedn√© a ban√°nt szabad lenne, √≠gy a majomfog√≥ k√∂nnyed√©n elkapta.‚ÄĚ

Mit tan√≠t ez a tanmese? A majom akarja a ban√°nt √©s szabad akar lenni. Mivel erŇĎsen "akar", k√©ptelen elengedni a ban√°nt, amely √≠gy olyan, mintha a k√≥kusz tartan√° fogva a majmot. Pedig nem √≠gy van, hiszen az √∂k√∂lbe szor√≠tott keze - amivel a ban√°nt szor√≠tja - tartja fogva. A majom nem engedi el a ban√°nt, nem l√°tja, hogy a ban√°n ir√°nti v√°gya tartja fogva. S min√©l izgatottabb a majom, ann√°l kev√©sb√© fog erre r√°j√∂nni. A majomfog√≥ pedig k√∂nnyed√©n megszabad√≠tja a k√≥kusz fogs√°g√°b√≥l: Megszor√≠tja a majom kez√©t, mire az elengedi a ban√°nt. A keze kiszabadul ugyan, de √≠gy is fogoly. ... √ögy tŇĪnik, hogy te tudatos vagy, hiszed, hogy nem akarsz korl√°tokat, szabad akarsz lenni. S b√°r eleged van, m√©gsem nem tudod elengedni a "ban√°nodat". Azt mondod, nem ragaszkodsz semmihez. Pedig van ott valami, egy gondolat, egy elk√©pzel√©s. Az elme erŇĎs √©s te nem tehetsz semmit. Az elme n√©lk√ľled nem lehet erŇĎs mert te tartod fenn. Te lehetsz elme n√©lk√ľl, de az elme nem tud lenni n√©lk√ľled. Te vagy az erŇĎsebb. Mi lehet akkor a gond? Hogy hiszel valamiben. Tal√°n, hogy azt gondolod, tenned kell valamit. Amit tenned kell, az annyi, hogy ne az elm√©t figyeld, hanem magadat. Vagy figyeld a teret, amelybŇĎl az elme ered. Ne a gondolataidra figyelj. Ne harcolj az elm√©ddel. Ez az √ļt k√∂nnyŇĪ, gondtalan √©s k√∂zvetlen √ļt. Nincs sz√ľks√©g semmire, hogy ezt megtedd. B√°rmikor megteheted. Gyakorolhatod a medit√°ci√≥t, hogy √∂nmagadra ir√°ny√≠tsd a figyelmedet. N√©zd meg: Ki az, aki l√°t? Honnan n√©zel? Mire n√©zel? Ki az, aki √©rez? Ki az, aki te vagy? L√©gy ott a l√°t√°sban √©s mondd meg, hogy ki a l√°t√≥? Mondd meg, hogy a l√°t√≥ forr√°s j√∂n √©s megy-e? Ha ezt tiszt√°zod, minden tiszt√°z√≥dik. L√©gy ott, ahonnan a l√°t√°s ered. √Čs akkor el√©rkezhetsz egy t√°gas belsŇĎ t√©rhez. Egy val√≥di belsŇĎ stabilit√°shoz. Ekkor a kungfu-ban is megszŇĪnik minden forma √©s Li, csak az √°rad√≥ Jin l√©tezik.

Javasolt irodalom és források

1. XuanZang Mester https://hu.wikipedia.org/wiki/Hsz%C3%BCan-cang
2. ...


❀ ❀ ❀

K√∂sz√∂netet mondunk minden bar√°tunknak, mindazon szerzŇĎknek, tan√≠t√≥knak, buddhist√°knak √©s harcmŇĪv√©szeknek, akik hozz√°j√°rultak a harcmŇĪv√©szet-t√∂rt√©neti-, buddhista-, b√∂lcseleti √©s egy√©b tan√≠t√°sokkal, √≠r√°sokkal, tanulm√°nyokkal, jegyzetekkel minden √©rzŇĎ l√©ny tan√≠t√°s√°hoz √©s tanul√°s√°hoz. Buddh√°k √©s Mesterek tan√≠t√°sait megosztani √©rdem, mindezen √©rdemeket felaj√°nljuk az √∂sszes Buddh√°knak. A Xing Long Tang elfogulatlan, p√°rtatlan, szektarianizmust√≥l mentes elv alapj√°n t√∂rekszik a Dharm√°t, a Chan hagyom√°nyvonal tan√≠t√°s√°t, a harcmŇĪv√©szeti st√≠lusok t√∂rt√©neteit megosztani. 武林一家! 阿弥陀佛!

XiaoFeng Cserk√©sz G√°bor Mester @ Xing Long Tang | 2016 v1; elsŇĎ kiad√°s
Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 licenc alkalmaz√°s√°val | 署名-非商业性使用-禁止演绎 4.0 国际
Ha hib√°kat, megjelen√©si vagy egy√©b probl√©m√°kat tal√°lsz, √≠rj nek√ľnk: master [at] rgm [pont] hu

武林一家 |

vissza | ❀ index | ❀ harcmŇĪv√©szeti jegyzetek √©s publik√°ci√≥k




0

XING LONG TANG 醒龙堂 中国武术研究会 | Honorary President: ZHANG ERYU Grandmaster | Master: XIAO FENG | Contact us: master [at] rgm.hu
Member of Hungarian Traditional Gong-Fu and Wushu Federation | HQ & Cultural Xchange: CHINESE ART CENTER 匈中文化交流中心.
Your use of this website is subject to, and constitutes acknowledgement and acceptance of, our Terms & Conditions @ 1995-2017
How you may Enhance your Health, Combat Efficiency, Mental Freshness and Spiritual Joy through autentic Gong Fu and Chan Teachings