XING LONG TANG - Zhiyi: Az elmélyedés Hat Kapuja 《六妙法門》



   



A Dhyāna elmélyedésének Hat Kapuja 《六妙法門》

T46n1917_001 六妙法門 第1卷
CBETA 電子佛典集成 » 大正藏 (T) » 第 46 冊 » No.1917 » | magyar fordítás: Xiao Feng Cserkész Gábor 翻译: 晓峰老师

Zhiyi, Tiantai Mountain’s Dhyana Cultivation Monastery, 天台山修禪寺沙門智顗述
No. 1917 六妙法门 天台大师于都下瓦官寺略 出此法门

❀ ❀ ❀

    A Dhyāna (azaz 禪, Chan) a tudat megművelt állapotainak egy sorozata, amely elvezet a tökéletes egykedvűség és éberség állapotához. Fogalma szorosan összefügg a "szamádhi" (mentális egyhegyűség, koncentráció) fogalmával, melynek jelentése "összpontosítás". A mahájána buddhizmuson belül több iskola gyakorlatába is szorosan beletartozik a Dhyana meditáció. Mindegyik különböző buddhista szútrából, filozófiai értekezésből és szövegmagyarázatból indul ki, mindegyik máshova helyezi a hangsúlyt, más a kifejezésmódja és a filozófiai megközelítése. Mindegyik iskolának megvan a saját meditációs módszere a szamádhi és a pradzsnyá (bölcsesség) kifejlesztésére, hogy a legvégén elérjék a megvilágosodást. Zhi Yi Mester tanítása a "A Dhyāna elmélyedésének Hat Kapuja 《六妙法門》. A Mester a Tiszta Föld Irányzat alapítója volt, mely a Song-kor után többé-kevésbé összeolvadt a Chanbuddhizmussal.

Zhi Yi Mester (智顗, 538–597)

A Liu Miao Fa Men 《六妙法門》 címben a Fa Men (法門) a dharma kapuját jelöli. Nem más ez, mint átérni a megtévesztett tudatosságon, az érzelmi tudaton, a hetedik tudaton. A Liu (六) szó jelentése "hat", a Miao (妙) Zhi Yi mester tanításában a "finom vagy könnyed" kifejezéssel bír, azaz "fogalmi gondolkodáson túli". Ez a tanítás a légzésre fókuszál, amely finom, könnyed, nem tapad semmihez. A Hat Kapu egymáshoz kapcsolódik és egymást fogadják be. A gyakorlat egyszerű, mindennapos mely az elme megnyugtatására, a téveszméktől való elszakadásra, az eredeti tudatra (amely magában foglalja az eredeti tanítások és a Buddha meditációjának visszatérését), majd végül, minden dolgok ürességének (nem-lényegességének) megvalósulása irányul.

A hat támogató iránymutatás a következő:

Számolás - 一、數, shù

一者、依「數」為「妙門」

行者,因『數「息」』故,即能出生:

    四「禪」、
    四「無量心」、
    四「無色定」。

若 於最後『「非、非想」定』,能覺知:

    非是「涅槃」!

是人,必定得「三乘道」。

Először: "számolás" (數, shù), mely egyik a legmagasztosabb állapot kapui közül. A légésed számolására támaszkodva képes vagy a Négy Dhyana (四禪), a Négy Mérhetetlen Elme (四無量心) és a Négy Forma Nélküli Elmélyülés (四無色定) kifejeződésére. Amikor eléred a legutolsót, amely az úgynevezett "sem észlelés, sem nem-észlelés" (『「非、非想」定』 lásd: 非想非非想處定) mindaddig, míg tudatában vagy annak, hogy ez nem minősül Nirvának (涅槃), akkor biztosan képes leszel megvalósítani a Három Kocsi Ösvényét (三乘道).

何以故?

此「定」,

    「陰、界、入」和合,故「有」,
    虛誑,不「實」,
    雖無「麤煩惱」,而亦成就十種「細煩惱」。

「知」已,

    破折,不「住」、不「著」,

「心」得「解脫」,即證「三乘 涅槃」故。

Hogy lehet ez így?

Ez az elmélyülés az aggregátumok [ún. halmazok, melyek egymással érintkeznek de nincsenek szerves kapcsolatban]-, az érzelmi birodalmak és az értelem alapjainak összekapcsolódása miatt létezik. Ez hamis, megtévesztő és nem valós. Noha mentes a durva, nyers szenvedéstől [ebben az elmélyülésben], ennek ellenére mégis a Tíz Szennyeződést és Káros Gyökeret hozza létre (十種細煩惱). Ha ez az észlelés, akkor az elemzi ezt a helyzetet így nem folytatódik (不「住」) ott és nem ragaszkodik hozzá (不「著」), a tudat pedig felszabadul (「解脫」) s azonnal elérni a Nirvanat (涅槃) a Három Kocsi támogatásával.

此「義」,如:

須跋陀羅,

佛,教斷『「非非想處」惑』,

即便獲得『「阿羅漢」果』。

「數」,為「妙門」,「意」在於「此」也。

Ezt az elgondolást Ba Tuolo (跋陀羅) szemlélteti. Buddha arra tanította, hogy válassza el téveszméit a "sem észlelés és se nem-észlelés" állapotában (『「非非想處」惑』). Ennek következtében megszerezte az arhatság gyümölcseinek (『「阿羅漢」果』) megvalósítását [ld.: észlelés és az érzések megszűnése]. Ami a "számolás" képességét illeti, mely a legmagasztosabb állapot elérésének egy kapuja, ez az iránymutatás alapja.

[Szabályozd a lélegzeted, hogy egyenletes és ritmikus legyen: lassan, egytől tízig számolj. Akár a belégzéssel, akár a kilégzéssel ne engedd, hogy a tudatod eltévedjen. Kezd újra. Ahogy kényelmessé és jól ismerté válik a számolási módszer, légzésed olyan szabályos és finom lesz, hogy többé nem kell számolnod.]

Követés - 二、隨, suí

二者、「隨」為「妙門」者

行者,因『隨「息」』故,即能出生「十六 特勝」,所謂:

Másodszor, "követés", (隨, suí) mint a legmagasztosabb állapot kapuja: a légzést követve képes leszel megvalósítani a Tizenhat Kiváló Jelenséget (「十六 特勝」), nevezetesen:

  • 一、知「息 入」 - a belégzés tudatossága
  • 二、知「息 出」 - a kilégzés tudatossága
  • 三、知「息 長、短」 - annak tudatossága, hogy a belégzés rövid vagy hosszú
  • 四、知「息 遍身」 - annak tudatossága, hogy a légzés az egész testet átjárja
  • 五、除諸「身行」 - minden fizikai tevékenység elhagyása
  • 六、心爰「喜」 - az öröm mentális (tudatos) élménye
  • 七、心受「樂」 - a boldogság mentális (tudatos) élménye
  • 八、受諸「心行」 - Minden szellemi tevékenység megtapasztalása
  • 九、心作「喜」 - az öröm mentális (tudatos) teremtése
  • 十、心作「攝」 - a koncentráció mentális (tudatos) fejlesztése
  • 十一、心作「解脫」 - a megszabadulás mentális (tudatos) létrehozása.
  • 十二、觀「無常」 - a múlandóság szemlélése
  • 十三、觀「出散」 - a szétáramlás szemlélése
  • 十四、觀「離欲」 - a vágyak elhagyásának szemlélése
  • 十五、觀「滅」 - a megszűnés szemlélése
  • 十六、觀「棄捨」 - a lemondás szemlélése

云何:觀「棄捨」?

此「觀」,破『「非想處」惑』。

所以者何?

凡夫,修「非想」時,

    觀:「有常」處,如「癰」、如「瘡」;
    觀:「無想」處,如「癡」也;
    第一妙「定」,名曰「非想」。

作「是念」已,

    即棄捨「有想、無想」,

名:『非「有想」、非「無想」』。

故,知:「非想」,即是「兩捨」之「義」。

今,佛弟子,「觀」行,破折,「義」如「前說」。

是故,『深觀「棄捨」,不著「非想」』,能得「涅槃」。

「隨」,為「妙門」,「意」在「此」也。

Mit jelent itt a lemondáson (棄捨) való elmélkedés [v. szemlélése]?

Ez lebontja a "sem észlelés és sem nem-észlelés" állapotában lévő illúziókat (téveszméket).

Hogy van ez így?

Mikor az egyszerű személy műveli a "sem észlelés és sem nem-észlelés" állapotát, "gondolat birtokában álló" állapotát (「有常」處) látja, mely forrong vagy olyan mint egy nyílt seb (fájdalmas), "gondolataitól mentes" állapotát (「無想」處) [is] látja, mely ostoba, eképp "sem észlelés és sem nem-észlelés" állapotára (「非想」) tekint, mint a legmagasabb szintű elmélyedésre. Miután ez megtörtént, mindkettőt felhagyva gondolkodik és nem-gondolkodik [értelmez] (「有想、無想」). Ez az alapja a "sem észlelés és sem nem-észlelés" állapotának. Ezért kell észrevenned, hogy [a] "sem észlelés és sem nem-észlelés" vele járó módon foglalja magába e kétszeres elhagyást (兩捨).

Most, mint ahogy az elemzés alkalmazott Buddha tanítványai által a szemlélődés gyakorlatában, a fentiekben látható. Ezért alkalmazzák ezt a mély szemlélődésben, lemondást gyakorolva és tartózkodóan attól, hogy ne ragaszkodjanak a "sem észlelés és sem nem-észlelés" állapotához (『深觀「棄捨」,不著「非想」』). Ennek következtében képesek elérni a Nirvána állapotát (észlelés és az érzések megszűnése). Ami a "követés" képességét illeti, hogy ez a legmagasztosabb állapot kapujaként szolgáljon, az alapelv ebben áll.

[Ha a számlálás már nem szükséges, csak kövesd a lélegzetet. Ahogy a számolás - mikor a tudatod elvándorolt - egyszerűen csak visszahozza a figyelmet a lélegzetre. A gyakorlatban e módszer és a légzés együtt fejlődik és eggyé válik. Érezni fogod, hogy a légzésed során az a tested összes pórusán áthalad, tudatod békés lesz így nyugodtá válik.]

Stabilizálás (v. megállítás) 三、止, zhǐ

三者、「止」為「妙門」者

行者,因『「止」心』故,即便「次第」發「五輪禪」:

Harmadszor, a "megállítás" (sthanam, 止, zhǐ), mint a legmagasztosabb állapot kapuja. A tudat megállításának (『「止」心』) [stabilizálás] köszönhetően a gyakorló az Ötkerekű Dhyanákat (「五輪禪」) az alábbiak szerinti sorrendben állítja elő:

一者、「地輪」三昧,即:「未到地」。

Elsőként, a föld kerekének samādhi-ja (「地輪」三昧). Ez csupán "a talaj előkészítése" (anāgamya, 「未到地」).

二者、「水輪」三昧,即是:種種諸『「禪定」善根 發』也。

Másodszor a víz kerekének samādhi-ja (水輪」三昧). Ez csupán a jóindulat gyökereit hozza elő a különböző típusú dhyana elmélyüléséhez (『「禪定」善根 發』).

三者、「虛空輪」三昧,即:「五方便」人,覺:「因、緣」,無「性」,如「虛空」。

Harmadszor, az üres tér kerekének samādhi-ja (「虛空輪」三昧). Ez az a hely, ahol az "ideiglenes tanításban" öt osztályában gyakorlók (「五方便」人) felébrednek (覺) [Dharmán alapuló] okok és feltételektől függően, mint számos bennük rejlő természetüktől mentesen s mint üres térhez hasonlóan.

四者、「金沙輪」三昧,即是:「見、思」解脫,「無著」正「惠」,如「金沙」也。

Negyedszer, az aranypor (szó szerint: "arany-homok") samādhi (「金沙輪」三昧), mely csak a nézőponttól (見) és gondolatoktól (思) (téveszmékből) való felszabadulás. Olyan bölcsességre van birtokában, amely aranypor jellegéhez hasonló s mindenféle ragasztkodástól mentes.

五者、「金剛輪」三昧,即是:第九「無礙道」,能斷『三界「結、使」』,永「盡」、無「餘」,證『「盡」智、「無生」智』,入「涅槃」。

Ötödször a vajra-kerék samādhi (「金剛輪」三昧). Ez a kilencedik állomás az ellenállhatatlan ösvényen (ānantāryamārga, 「無礙道」). Képes elvágni a Három Birodalom (三界) kötelékét, hogy örökké véget érjenek, nem hagyva maradékot [okot, 549c]. Felismerve a megszüntetés tudását (kṣaya-jñāna, 「盡」智), felismerve a nem-születés tudását (anutpāda-jñāna, 「無生」智』) belépve Nirvāná állapotába.

「止」,為「妙門」,「意」在「此」也。

Ami a "megállítás" képességét jelenti, hogy a legmagasztosabb kapuként szolgál, a fogalmi alapja a fentiekben áll.

[Miután a követés módszerét is elsajátítottad, a levegő még mindig nem elég finom. A következő lépés a stabilizáció, vagy a megállítás. A gyakorlat abból áll, hogy a tudat az orr hegyére fókuszál. Ahogy ez a módszer folytatódik, el kell veszítened a fizikai test és a tudat állandó tudatosságát. Mikor ez megtörténik, azt jelzi, hogy belépsz a mély nyugalomba.]

Szemlélődés - 四、觀, guān

四者、「觀」為「妙門」者

行者,因『修「觀」』故,即能出生:

    九想,八念,十想,八「背捨」,八「勝處」,十「一切處」,九「次第定」,
    「師子奮迅」三昧,「超越」三昧,「練」禪,十四「變化心」,「三明、六通」,及「八解脫」,

得『滅「受想」』,即入「涅槃」。

「觀」,為「妙門」,「意」在「此」也。

Negyedszer, a "szemlélődés" (upalakṣaṇa, 觀, guān), mint a legmagasztosabb állapot kapuja. A szemlélődés ápolásának köszönhetően a gyakorló ekkor képes létrehozni a Kilenc Reflexiót (九想), a Nyolc Emlékezést (八念), a Tíz Reflexiót (十想), a Nyolc Megszabadulást (八「背捨」), Hatalom Nyolc Alapját (abhibhvāyatana, 八「勝處」), Tíz Univerzális Alapot (kṛtsnāyatana, 十「一切處), a Kilenc Szekvenciális Elmélyedést (九「次第定」), az oroszlán-sport szamádhi, (「師子奮迅」三昧) a "túlhúzó" szamádhi, (「超越」三昧) a Dhyana-k gyakorlatát (「練」禪), a Tudat Tizennégy Átalakítását (十四「變化心」), a Három Tisztaság (三明), a Hat Legfelsőbb Tudást (六通), és a Nyolc Megszabadulást (「八解脫」) is. Az ember eléri az érzések és felfogás megszűnését, majd belép a Nirvaná állapotába. Ami a "szemlélődés"-, mint a legmagasztosabb állapot kapuját érinti, ennek fogalmi alapja fent írott.

[A szemlélődés a vizualizáció. Ezt úgy is nevezik, hogy "visszahozza az elme fényét önmagára." Vizualizáld a belélegzett és a testedből kilépő-, kilélegzett levegőt. Ezzel (mentálisan) megfigyelheted a belégzésed és kilégzésed tested minden pórusán, egyszerre. Amikor a tudat fényessége így visszatér, látnod kell, hogy minden dolog üres, saját valóságuk nélküli.]

Visszatérés - 五、還, hái

五者、「還」為「妙門」者

行者,若用『「惠」行』,善巧「破折」,反「本」、還「源」,

是時,即便出生:

    「空」、無「想」、無「作」,
    三十七「品」,
    四「諦」,
    十二「因緣」,
    「中道」正觀,

因此,得入「涅槃」。

「還」,為「妙門」,「意」在「此」也。

Ötödször, "visszatérés" (vivartana, 還, hái), mint a legmagasztosabb állapot kapuja: Olyan esetekben, amikor a gyakorló bölcsességet alkalmaz a gyakorlásában, elkötelezi magát a gyakorlott reduktív elemzésben, mellyel a gyökérhez fordul, visszatérve a forráshoz. Ekkor hozza létre az Ürességet, Értelmezésnélküliséget és a Vágynélküliséget (「空」、無「想」、無「作」), a Harminchét Szárnyat (三十七「品」), a Négy Igazságot (四「諦」), a Tizenkét Ok-Okozatot (十二「因緣」) és a Középút Helyes Szemlélését (「中道」正࢜). Ennek következtében sikerül elérni a Nirvana állapotát. Ami a "visszatérés" képességét jelenti mely a legmagasztosabb állapot kapuja, az ebben rejlő fogalmi alap ebben áll.

[Miután a szemlélődést gyakorlod egy ideig, folytasd a visszatéréssel. A visszatérés gyakorlata két lépésből áll. Első a vizualizáció. Miután már láttad a lélegzetet, a tudat most az intelligens megjelenítés művészetéhez illeszkedik, ami eltér az intelligens tevékenységektől. A cél itt az, hogy feloldjad a dualitást a tudat közt, amely szemléli a lélegzetet és tervezi (a következő) légzést. Ez megnyitja az utat ahhoz, hogy visszatérj a gondolkodás eredetéhez, az igaz tudathoz. A második lépés megérteni, hogy mint a lélegzet, ahogy a tudat emelkedik és süllyed, mely a hullámzó vízhez hasonlatos. A hullámok azonban nem a víz. Így a felemelkedő és süllyedő tudat nem az igazi tudat. Az igaz tudatra tekintve azt látod, hogy az nem termtett, túl van a létezésen, üres. Mintahogy üres, nincs olyan szubjektív tudat, mely szemléli. Mivel nincs gondolkodó tudat, nincs mit gondolni. Visszatérni az igaz tudathoz, ezt jelenti a visszatérés gyakorlata. ]

Tisztítás - 六、凈, jìng

六者、「淨」為「妙門」者

行者,若能「體、識」:

    一切「諸法」,本性「清淨」,

即便獲得『「自性」禪』也。

得「此禪」故,

「二乘」之人,定證「涅槃」。

若是「菩薩」,入「鐵輪位」,具十「信心」,「修行」不止,

即便出生「九種大禪」,所謂:

    「自性」禪,
    「一切」禪,
    「難」禪,
    「一切門」禪,
    「善人」禪,
    「一切行」禪,
    「除惱」禪,
    「此世、他世樂」禪,
    「清淨」禪。

菩薩,依「是禪」故,得『大「菩提」果』,「已」得、「今」得、「當」得。

「淨」,為「妙門」,「意」在「此」也。

Hatodszor a "tisztítás" (pariśuddhih, 凈, jìng), mint a legmagasztosabb állapot kapuja: Abban az esetben, ha a gyakorló képes teljes mértékben megvalósítani minden Dharma alapvető tisztaságát (egyszerűségét), akkor megvalósítja alapvető természet megismerésének dhyana-ját. Ennek a dhyanának megvalósítása okán a Két Kocsi gyakorlói a Nirvana állapotának elmélyedés-alapú megvalósítását tapasztalják. Bodhisattva esetében belép "vas-kerék" pozícióba megtestesíti a Tíz Hitből álló állomásokat magában foglaló tudatállapotokat.

Abban az esetben, ha e művelés folytatódik, következésképp létrehozza a Nagy Dhyāna Kilenc Fajtáit, nevezetesen: az Alapvető Természet dhyāna-ja (自性), a Mindent Átható dhyāna (一切), a Nehezen Megközelíthető dhyāna (難), az Univerzális Kapu dhyāna (一切門), a Jószemély dhyāna (善人), a Minden Gyakorlat dhyāna-ja (一切行), Szenvedéstől Megszabadulás dhyāna (除惱), az E Világi és Más Világok Boldogságának dhyāna-ja (此世、他世樂) valamint a Tisztaság dhyāna-ja (清淨).

E Dhyana-kra támaszkodva a Bodhisattvák felismerik / megvalósítják a nagy bodhi gyümölcsét (『大「菩提」果』). Már (a múltban) rájöttek, (a jelen pillaantban is) rájönnek, és a jövőben is fel fogják ismerni. Ami a "tisztítás" képességét jelenti mely a legmagasztosabb állapot kapuja, az ebben rejlő fogalmi alap ebben áll.

[Visszatérben néhány fogalom, ismeret, gondolat maradhat vissza. A finomítás első lépése a tudat megtisztítása minden gondolat-maradványtól. A második lépés az, hogy tartd az elmédet olyan-félén, mint a víz, megállítva minden véletlenszerű gondolatot és megkülönböztetést. Ebben az állapotban az igazi tudat látszik. Az igazi tudat megfigyelésénél átérzed, hogy nem létezik véletlenszerű gondolkodó tudat, amely megkülönböztet. Olyan, mintha a hullámok eltűnnének a víz felszínéről. Átlátszó lesz, melyet tiszta megvalósításnak hívnak. A gyakorlatban a számlálás (1) és a követés (2) az előzetes gyakorlatok. A fő gyakorlat maga a megállítás (3) és a szemlélés (4). A visszatérés (5) valamint a finomítás (6) a záró gyakorlatok, másképp mondva: a "meditáció gyümölcse". A megállás a legfőbb gyakorlat, a szemlélődés ennek támogatására szolgál. ]

❀ ❀ ❀

Zhi Yi Mester (智者大師)

Zhi Yi Mester (智顗, 538–597) a kínai buddhizmushoz tartozó Tiantai Iskola (天台宗, tiāntái zōng) alapítója, akit hagyományosan a 4. pátriárkának tartanak. A szabályos, indiai hagyományban használatos megnevezése Sramana Zhi Yi. A kínai buddhizmusban Zhi Yi Mestert tartják az elsőnek, aki a buddhista tanítások egészét osztályozva foglalta rendszerbe. Egyúttal ő volt az első, aki jelentős mértékben elszakadt az indiai hagyománytól, és egy kidolgozott egy eredeti kínai rendszert.

Zhi Yi születéskori családneve Zhen (陳) volt. 18 éves korában hagyott fel a világi élettel, amikor a szülei meghaltak és beállt buddhista szerzetesnek. Öt évvel később óriási hatással volt rá első tanára, Hui Xi (慧思, 515–577) meditációs mester, akit később Zhe Yi elődjének neveztek el a Tientai iskola átadási vonalában. A tanulmányai elvégzése után a déli fővárosba került. 575-ben látogatott el a Tientai hegyhez, hogy intenzív gyakorlásba kezdjen egy csoport tanítványával. Ezen a helyen dolgozta át az indiai śamatha (奢摩他, Shē mó tā) és vipasjaná (觀 guān) meditációs elméleteket összetett önképző rendszerré, amelyekhez vallásos szertartásokat és gyónási rítusokat is hozzáadott. 585-ben fejezte be a Lótusz szútrához írt hatalmas terjedelmű szövegmagyarázatait. Zhi Yi és Bodhidharma kortársak voltak. Kettejük közül csak az előbbi élvezhette az uralkodó támogatását. Zhi Yi "Rövidebb értekezés a koncentrációról és a belátásról" (Xiao Zhi Guan) című műve volt feltehetően a legelső kínai meditációs kézikönyv és közvetve nagy hatással volt a Chanbuddhista meditációra. Legfőbb művei a "Hosszabb értekezés a koncentrációról és a belátásról", az A Lótusz szútra szavai és mondatai (法華文句, Fa Hua Wen Zhu), és a "A Lótusz szútra mélységes jelentése" (法華玄義, Fa Hua Xuan Ji). A neki tulajdonított művek közül mintegy harminc maradt fenn.

Fogalmak

  • Négy Dhyana (四禪): Elmélkedés vagy meditáció. A vágy-birodalom szintjét meghaladó meditáció négy szintre oszlik. Az első dhyanában (1) az elme zavartalanul hat a vágy hatalmának örömein, de durva és finom érzékeléssel rendelkezik. A második dhyanában (2)) a boldogság a meditációban van. A harmadik dhyanában (3) a második dhyána boldogsága elhagyása után finom öröm van. A negyedik dhyanában (4) az elme tiszta meditációban van, semmiféle finom érzéssel vagy mozdulástól mentes.
  • Négy Mérhetetlen Elme (四無量心): (1) szeretetteljesedettség, (2) együttérzés, (3) szimpatikus öröm és (4) egyenlőség.
  • Három Kocsi Ösvényét (三乘道): Yāna azaz jármű, vagy kocsi. A buddhizmus gyakorlatának módjára utal, különösen különböző iskoláinak megosztására a gyakorlatuk szerint. Mahayana buddhisták két különböző, három Yāna fejezték ki. Elsőként a megszabadulás három útja: Śravakayana a hallgatás kocsija, azaz aki a samyaksambuddha (teljesen megvilágosodott buddha) tanításainak hallgatása után éri el a megvilágosodást. Pratyekabuddhayana kocsija, amely során elérhető a megvilágosodás de a megvilágosodott nem tanít más lényeket. Nem függenek tanítóktól és felfedezhetik a Dharmát még akkor is, ha nem találkoznak a buddhával; néma és magányos. Bodhisattvayana azaz a bodhisattva kocsija, aki elnyerte a megvilágosodást és a lehető legtöbb élőlényt kívánja felébreszteni. A másik osztályozás szerint a Három Kocsi nem más, mint a Hinayana, Mahayana és a Vadrjayana.
  • Tíz szennyeződés és káros gyökér (十種細煩惱): ami a tudatot befolyásolja, így rossz karma (ok - okozat) történik. A három gyökér v. méreg: (1) tévelygés, (2) kapzsiság, és (3) gyűlölet. Ebből a háromból származik (4) önteltség, (5) helytelen nézet. A tíz szennyeződés az ötféle rossz nézet megkülönböztetésével: (6) kétség, (7) tunyaság, (8) nyugtalanság, (9) szégyentelenség, (10) nemtörődömség.
  • Aggregátumok, vagy halmazok - Öt Halmaz (五陰 vagy 五蕴): a létesülés öt alapvető csoportosulását (aggregátumát) jelentik. A tapasztalás öt csoportja. Feltételüktől függően keletkeznek és múlnak el. Az öt halmaz; a forma, az érzékelés, az érzés, a törekvés és a tudat. A hat érzékszerv (szem, fül, test, orr, nyelv és tudat) és a tárgyaik (forma, hang, érzet, szag, íz és érzékelés). A buddhizmusban ezek a szamszára káprázatának a jelenségei. A történelmi buddha tanítása szerint ezek közül egyik sem "én" vagy "enyém". Buddha alaptanítása itt olvasható el.
  • "Sem észlelés, sem nem-észlelés" (非想非非想处) A negyedik forma nélküli dhyana állapota a "sem észlelés, sem nem-észlelés", amelyben nincs gondolkodás, nincsenek érzések és nincs semmiféle észlelő sem. Teljesen zavartalan, koncentrált állapot, ugyanakkor nem is az öntudatlanság űrje és nem is a Nirvána állapota. "Ugyanígy az a szerzetes, aki az üresség dimenzióját meghaladja, belép és megmarad a "sem észlelés, sem nem-észlelés" tudatállapotába".
  • Forma Nélküli Dhyana (無色定) vagy Négy Alak Nélküli Alap: (1) a tér végtelensége, 空无边处 (2) tudatosság végtelensége, 识无边处 (3) üresség dimenziója, 无所有处 (4) sem észlelés, sem nem-észlelés dimenziója 非想非非想处.
  • Három Világ (三界) a buddhizmusban a következő helyeken történő karmikus újjászületésekre vonatkozik. (1) érzéki vágyak birodalma (欲界), (2) alakok birodalma-, ahogy a neve is utal rá: az első fizikális birodalom (色界), (3) forma nélküli birodalom (無色界).
  • Kilenc Reflexió (九想), mint gondolat vagy véleményéhez fűzött megjegyzés, válasz; visszaverődés: (1) 胀想, (2) 青瘀想, (3) 坏想, (4) 血涂漫想, (5) 脓烂想, (6) 啖想, (7) 散想, (8) 骨想, (9) 烧想
  • Nyolc Emlékezet (八念) Buddha tökéletes tulajdonságainak (újra)magvalósítása amely mentális nyugalomhoz és tartós örömhöz vezet. (1) 念佛 (2) 念法 (3) 念僧 (4) 念戒 (5) 念舍 (6) 念天 (7) 念出入息 (8) 念死
  • Tíz Reflexió (十想)
  • Nyolc Megszabadulás (八「背捨」): (1) Az Anyagi-formák Közvetlen-Észlelése (內有色相外觀色) [A Finom-Anyagi Világban maradva (rúpí)], (2) Az Anyagi-formák Külső-Észlelésének Elérése (內無色相外觀色), (3) A Magabiztosság Elérése (淨背捨身作證), (4) A Végtelen Tér Elérése (akasananca-vimokkha, 虛空處背捨), (5) A Végtelen Tudatosság Elérése (vinnanaca-vimokkha, 識處背捨), (6) A Semmi Elérése (akincanna-vimokkha, 無所有處背捨), (7) A Sem-Észlelés-Sem-Nem-Észlelés Elérése (neva-sanna-n’asanna-vimokkha, 非有想非無想處背捨), (8) Az Észlelés és az Érzések Kioltása (sanna-vedayita-nirodha) vagy A Kioltás Elérése (nirodha-samapatti) (滅受想背捨).
  • A Nirvana Három Kapuja, vagy Megszabadulás Három Kapuja: üresség (sunyata, 空, mely minden dolgok nem-lényegszerűségének megértése azok világi természetükben), formanélküliség (animittata 無相 mely azt jelenti, hogy ne ragadd meg a dolgok meghatározott természetét, így ne teremts alkalmat a szenvedély és a büszkeség felkeltésére), vágytalanság (apranihitata, 無作, mely tartózkodás a szenvedélyből eredő tettektől)
  • Ötkerekű Dhyana (五輪禪): (1) 地輪, (2) 水輪, (3) 虛空輪, (4) 金砂輪, (5) 金剛輪
  • Ellenállhatatlan Ösvény Kilencedik Állomása (ānantāryamārga, 「無礙道」)
  • ...


Javasolt irodalom és források

1. 六妙法門 (智者大師)
2. 《六妙法門》CBETA 電子版No. 1917
3. Zhiyi (Chinese: 智顗; pinyin: Zhìyǐ; Wade–Giles: Chih-i; Japanese: Chigi) (538–597 C
4. Meditáció 《坐禅仪》 (Zuo Chan Yi)
5. ...


❀ ❀ ❀

Köszönetet mondunk minden barátunknak, mindazon szerzőknek, tanítóknak, buddhistáknak és harcművészeknek, akik hozzájárultak a harcművészet-történeti-, buddhista-, bölcseleti és egyéb tanításokkal, írásokkal, tanulmányokkal, jegyzetekkel minden érző lény tanításához és tanulásához. Buddhák és Mesterek tanításait megosztani érdem, mindezen érdemeket felajánljuk az összes Buddháknak. A Xing Long Tang elfogulatlan, pártatlan, szektarianizmustól mentes elv alapján törekszik a Dharmát, a Chan hagyományvonal tanítását, a harcművészeti stílusok történeteit megosztani. 武林一家! 阿弥陀佛!

各位朋友, 作者, 老师, 佛教徒和功夫爱好者, 请允许我向你们表示感谢, 感谢你们一直以来用功夫, 历史, 佛教, 哲学和各类教学, 文章, 研究和教义, 对教学和学习的支持。分享佛教和大师的教义非常有价值, 我们以此恭敬诸佛。《醒龙堂》 将依据不偏依, 不分宗派的原则努力分享佛法, 传承佛教思想和传统功夫。

magyar nyelvre fordította Xiaofeng Cserkész Gábor Mester 翻译: 晓峰老师 @ Xing Long Tang | 2017. v2; második kiadás
--> Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 licenc alkalmazásával | 署名-非商业性使用-禁止演绎 4.0 国际
Ha hibákat, megjelenési vagy egyéb problémákat találsz, írj nekünk: master [at] rgm [pont] hu

武林一家 |

vissza | ❀ index | ❀ jegyzetek és publikációk | ❀ Pu Ji Chan Templom 普济寺 facebook oldala - Kövess minket itt is!




0

XING LONG TANG 醒龙堂 中国武术研究会 | Honorary President: ZHANG ERYU Grandmaster | Master: XIAO FENG | Contact us: master [at] rgm.hu
Member of Hungarian Traditional Gong-Fu and Wushu Federation | HQ & Cultural Xchange: CHINESE ART CENTER 匈中文化交流中心.
Your use of this website is subject to, and constitutes acknowledgement and acceptance of, our Terms & Conditions @ 1995-2017
How you may Enhance your Health, Combat Efficiency, Mental Freshness and Spiritual Joy through autentic Gong Fu and Chan Teachings