XING LONG TANG - Zhiyi: Az elm√©lyed√©s Hat Kapuja 《六妙法門》



   



A Dhyāna elm√©lyed√©s√©nek Hat Kapuja 《六妙法門》

T46n1917_001 六妙法門 第1卷
CBETA 電子佛典集成 » 大正藏 (T) » 第 46 冊 » No.1917 » | magyar ford√≠t√°s: Xiao Feng Cserk√©sz G√°bor 翻译: 晓峰老师

Zhiyi, Tiantai Mountain‚Äôs Dhyana Cultivation Monastery, 天台山修禪寺沙門智顗述
No. 1917 六妙法门 天台大师于都下瓦官寺略 出此法门

❀ ❀ ❀

    A Dhyāna (azaz 禪, Chan) a tudat megmŇĪvelt √°llapotainak egy sorozata, amely elvezet a t√∂k√©letes egykedvŇĪs√©g √©s √©bers√©g √°llapot√°hoz. Fogalma szorosan √∂sszef√ľgg a "szam√°dhi" (ment√°lis egyhegyŇĪs√©g, koncentr√°ci√≥) fogalm√°val, melynek jelent√©se "√∂sszpontos√≠t√°s". A mah√°j√°na buddhizmuson bel√ľl t√∂bb iskola gyakorlat√°ba is szorosan beletartozik a Dhyana medit√°ci√≥. Mindegyik k√ľl√∂nb√∂zŇĎ buddhista sz√ļtr√°b√≥l, filoz√≥fiai √©rtekez√©sbŇĎl √©s sz√∂vegmagyar√°zatb√≥l indul ki, mindegyik m√°shova helyezi a hangs√ļlyt, m√°s a kifejez√©sm√≥dja √©s a filoz√≥fiai megk√∂zel√≠t√©se. Mindegyik iskol√°nak megvan a saj√°t medit√°ci√≥s m√≥dszere a szam√°dhi √©s a pradzsny√° (b√∂lcsess√©g) kifejleszt√©s√©re, hogy a legv√©g√©n el√©rj√©k a megvil√°gosod√°st. Zhi Yi Mester tan√≠t√°sa a "A Dhyāna elm√©lyed√©s√©nek Hat Kapuja 《六妙法門》. A Mester a Tiszta F√∂ld Ir√°nyzat alap√≠t√≥ja volt, mely a Song-kor ut√°n t√∂bb√©-kev√©sb√© √∂sszeolvadt a Chanbuddhizmussal.

Zhi Yi Mester (智顗, 538‚Äď597)

A Liu Miao Fa Men 《六妙法門》 c√≠mben a Fa Men (法門) a dharma kapuj√°t jel√∂li. Nem m√°s ez, mint √°t√©rni a megt√©vesztett tudatoss√°gon, az √©rzelmi tudaton, a hetedik tudaton. A Liu (六) sz√≥ jelent√©se "hat", a Miao (妙) Zhi Yi mester tan√≠t√°s√°ban a "finom vagy k√∂nnyed" kifejez√©ssel b√≠r, azaz "fogalmi gondolkod√°son t√ļli". Ez a tan√≠t√°s a l√©gz√©sre f√≥kusz√°l, amely finom, k√∂nnyed, nem tapad semmihez. A Hat Kapu egym√°shoz kapcsol√≥dik √©s egym√°st fogadj√°k be. A gyakorlat egyszerŇĪ, mindennapos mely az elme megnyugtat√°s√°ra, a t√©veszm√©ktŇĎl val√≥ elszakad√°sra, az eredeti tudatra (amely mag√°ban foglalja az eredeti tan√≠t√°sok √©s a Buddha medit√°ci√≥j√°nak visszat√©r√©s√©t), majd v√©g√ľl, minden dolgok √ľress√©g√©nek (nem-l√©nyegess√©g√©nek) megval√≥sul√°sa ir√°nyul.

A hat t√°mogat√≥ ir√°nymutat√°s a k√∂vetkezŇĎ:

Sz√°mol√°s - 一、數, shù

一者、依「數」為「妙門」

行者,因『數「息」』故,即能出生:

    四「禪」、
    四「無量心」、
    四「無色定」。

若 於最後『「非、非想」定』,能覺知:

    非是「涅槃」!

是人,必定得「三乘道」。

ElŇĎsz√∂r: "sz√°mol√°s" (數, shù), mely egyik a legmagasztosabb √°llapot kapui k√∂z√ľl. A l√©g√©sed sz√°mol√°s√°ra t√°maszkodva k√©pes vagy a N√©gy Dhyana (四禪), a N√©gy M√©rhetetlen Elme (四無量心) √©s a N√©gy Forma N√©lk√ľli Elm√©ly√ľl√©s (四無色定) kifejezŇĎd√©s√©re. Amikor el√©red a legutols√≥t, amely az √ļgynevezett "sem √©szlel√©s, sem nem-√©szlel√©s" (『「非、非想」定』 l√°sd: 非想非非想處定) mindaddig, m√≠g tudat√°ban vagy annak, hogy ez nem minŇĎs√ľl Nirv√°nak (涅槃), akkor biztosan k√©pes leszel megval√≥s√≠tani a H√°rom Kocsi √Ėsv√©ny√©t (三乘道).

何以故?

此「定」,

    「陰、界、入」和合,故「有」,
    虛誑,不「實」,
    雖無「麤煩惱」,而亦成就十種「細煩惱」。

「知」已,

    破折,不「住」、不「著」,

「心」得「解脫」,即證「三乘 涅槃」故。

Hogy lehet ez így?

Ez az elm√©ly√ľl√©s az aggreg√°tumok [√ļn. halmazok, melyek egym√°ssal √©rintkeznek de nincsenek szerves kapcsolatban]-, az √©rzelmi birodalmak √©s az √©rtelem alapjainak √∂sszekapcsol√≥d√°sa miatt l√©tezik. Ez hamis, megt√©vesztŇĎ √©s nem val√≥s. Noha mentes a durva, nyers szenved√©stŇĎl [ebben az elm√©ly√ľl√©sben], ennek ellen√©re m√©gis a T√≠z SzennyezŇĎd√©st √©s K√°ros Gy√∂keret hozza l√©tre (十種細煩惱). Ha ez az √©szlel√©s, akkor az elemzi ezt a helyzetet √≠gy nem folytat√≥dik (不「住」) ott √©s nem ragaszkodik hozz√° (不「著」), a tudat pedig felszabadul (「解脫」) s azonnal el√©rni a Nirvanat (涅槃) a H√°rom Kocsi t√°mogat√°s√°val.

此「義」,如:

須跋陀羅,

佛,教斷『「非非想處」惑』,

即便獲得『「阿羅漢」果』。

「數」,為「妙門」,「意」在於「此」也。

Ezt az elgondol√°st Ba Tuolo (跋陀羅) szeml√©lteti. Buddha arra tan√≠totta, hogy v√°lassza el t√©veszm√©it a "sem √©szlel√©s √©s se nem-√©szlel√©s" √°llapot√°ban (『「非非想處」惑』). Ennek k√∂vetkezt√©ben megszerezte az arhats√°g gy√ľm√∂lcseinek (『「阿羅漢」果』) megval√≥s√≠t√°s√°t [ld.: √©szlel√©s √©s az √©rz√©sek megszŇĪn√©se]. Ami a "sz√°mol√°s" k√©pess√©g√©t illeti, mely a legmagasztosabb √°llapot el√©r√©s√©nek egy kapuja, ez az ir√°nymutat√°s alapja.

[Szab√°lyozd a l√©legzeted, hogy egyenletes √©s ritmikus legyen: lassan, egytŇĎl t√≠zig sz√°molj. Ak√°r a bel√©gz√©ssel, ak√°r a kil√©gz√©ssel ne engedd, hogy a tudatod elt√©vedjen. Kezd √ļjra. Ahogy k√©nyelmess√© √©s j√≥l ismert√© v√°lik a sz√°mol√°si m√≥dszer, l√©gz√©sed olyan szab√°lyos √©s finom lesz, hogy t√∂bb√© nem kell sz√°molnod.]

K√∂vet√©s - 二、隨, suí

二者、「隨」為「妙門」者

行者,因『隨「息」』故,即能出生「十六 特勝」,所謂:

M√°sodszor, "k√∂vet√©s", (隨, suí) mint a legmagasztosabb √°llapot kapuja: a l√©gz√©st k√∂vetve k√©pes leszel megval√≥s√≠tani a Tizenhat Kiv√°l√≥ Jelens√©get (「十六 特勝」), nevezetesen:

  • 一、知「息 入」 - a bel√©gz√©s tudatoss√°ga
  • 二、知「息 出」 - a kil√©gz√©s tudatoss√°ga
  • 三、知「息 長、短」 - annak tudatoss√°ga, hogy a bel√©gz√©s r√∂vid vagy hossz√ļ
  • 四、知「息 遍身」 - annak tudatoss√°ga, hogy a l√©gz√©s az eg√©sz testet √°tj√°rja
  • 五、除諸「身行」 - minden fizikai tev√©kenys√©g elhagy√°sa
  • 六、心爰「喜」 - az √∂r√∂m ment√°lis (tudatos) √©lm√©nye
  • 七、心受「樂」 - a boldogs√°g ment√°lis (tudatos) √©lm√©nye
  • 八、受諸「心行」 - Minden szellemi tev√©kenys√©g megtapasztal√°sa
  • 九、心作「喜」 - az √∂r√∂m ment√°lis (tudatos) teremt√©se
  • 十、心作「攝」 - a koncentr√°ci√≥ ment√°lis (tudatos) fejleszt√©se
  • 十一、心作「解脫」 - a megszabadul√°s ment√°lis (tudatos) l√©trehoz√°sa.
  • 十二、觀「無常」 - a m√ļland√≥s√°g szeml√©l√©se
  • 十三、觀「出散」 - a sz√©t√°raml√°s szeml√©l√©se
  • 十四、觀「離欲」 - a v√°gyak elhagy√°s√°nak szeml√©l√©se
  • 十五、觀「滅」 - a megszŇĪn√©s szeml√©l√©se
  • 十六、觀「棄捨」 - a lemond√°s szeml√©l√©se

云何:觀「棄捨」?

此「觀」,破『「非想處」惑』。

所以者何?

凡夫,修「非想」時,

    觀:「有常」處,如「癰」、如「瘡」;
    觀:「無想」處,如「癡」也;
    第一妙「定」,名曰「非想」。

作「是念」已,

    即棄捨「有想、無想」,

名:『非「有想」、非「無想」』。

故,知:「非想」,即是「兩捨」之「義」。

今,佛弟子,「觀」行,破折,「義」如「前說」。

是故,『深觀「棄捨」,不著「非想」』,能得「涅槃」。

「隨」,為「妙門」,「意」在「此」也。

Mit jelent itt a lemond√°son (棄捨) val√≥ elm√©lked√©s [v. szeml√©l√©se]?

Ez lebontja a "sem √©szlel√©s √©s sem nem-√©szlel√©s" √°llapot√°ban l√©vŇĎ ill√ļzi√≥kat (t√©veszm√©ket).

Hogy van ez így?

Mikor az egyszerŇĪ szem√©ly mŇĪveli a "sem √©szlel√©s √©s sem nem-√©szlel√©s" √°llapot√°t, "gondolat birtok√°ban √°ll√≥" √°llapot√°t (「有常」處) l√°tja, mely forrong vagy olyan mint egy ny√≠lt seb (f√°jdalmas), "gondolatait√≥l mentes" √°llapot√°t (「無想」處) [is] l√°tja, mely ostoba, ek√©pp "sem √©szlel√©s √©s sem nem-√©szlel√©s" √°llapot√°ra (「非想」) tekint, mint a legmagasabb szintŇĪ elm√©lyed√©sre. Miut√°n ez megt√∂rt√©nt, mindkettŇĎt felhagyva gondolkodik √©s nem-gondolkodik [√©rtelmez] (「有想、無想」). Ez az alapja a "sem √©szlel√©s √©s sem nem-√©szlel√©s" √°llapot√°nak. Ez√©rt kell √©szrevenned, hogy [a] "sem √©szlel√©s √©s sem nem-√©szlel√©s" vele j√°r√≥ m√≥don foglalja mag√°ba e k√©tszeres elhagy√°st (兩捨).

Most, mint ahogy az elemz√©s alkalmazott Buddha tan√≠tv√°nyai √°ltal a szeml√©lŇĎd√©s gyakorlat√°ban, a fentiekben l√°that√≥. Ez√©rt alkalmazz√°k ezt a m√©ly szeml√©lŇĎd√©sben, lemond√°st gyakorolva √©s tart√≥zkod√≥an att√≥l, hogy ne ragaszkodjanak a "sem √©szlel√©s √©s sem nem-√©szlel√©s" √°llapot√°hoz (『深觀「棄捨」,不著「非想」』). Ennek k√∂vetkezt√©ben k√©pesek el√©rni a Nirv√°na √°llapot√°t (√©szlel√©s √©s az √©rz√©sek megszŇĪn√©se). Ami a "k√∂vet√©s" k√©pess√©g√©t illeti, hogy ez a legmagasztosabb √°llapot kapujak√©nt szolg√°ljon, az alapelv ebben √°ll.

[Ha a sz√°ml√°l√°s m√°r nem sz√ľks√©ges, csak k√∂vesd a l√©legzetet. Ahogy a sz√°mol√°s - mikor a tudatod elv√°ndorolt - egyszerŇĪen csak visszahozza a figyelmet a l√©legzetre. A gyakorlatban e m√≥dszer √©s a l√©gz√©s egy√ľtt fejlŇĎdik √©s eggy√© v√°lik. √Črezni fogod, hogy a l√©gz√©sed sor√°n az a tested √∂sszes p√≥rus√°n √°thalad, tudatod b√©k√©s lesz √≠gy nyugodt√° v√°lik.]

Stabiliz√°l√°s (v. meg√°ll√≠t√°s) 三、止, zhǐ

三者、「止」為「妙門」者

行者,因『「止」心』故,即便「次第」發「五輪禪」:

Harmadszor, a "meg√°ll√≠t√°s" (sthanam, 止, zhǐ), mint a legmagasztosabb √°llapot kapuja. A tudat meg√°ll√≠t√°s√°nak (『「止」心』) [stabiliz√°l√°s] k√∂sz√∂nhetŇĎen a gyakorl√≥ az √ĖtkerekŇĪ Dhyan√°kat (「五輪禪」) az al√°bbiak szerinti sorrendben √°ll√≠tja elŇĎ:

一者、「地輪」三昧,即:「未到地」。

ElsŇĎk√©nt, a f√∂ld kerek√©nek samādhi-ja (「地輪」三昧). Ez csup√°n "a talaj elŇĎk√©sz√≠t√©se" (anāgamya, 「未到地」).

二者、「水輪」三昧,即是:種種諸『「禪定」善根 發』也。

M√°sodszor a v√≠z kerek√©nek samādhi-ja (水輪」三昧). Ez csup√°n a j√≥indulat gy√∂kereit hozza elŇĎ a k√ľl√∂nb√∂zŇĎ t√≠pus√ļ dhyana elm√©ly√ľl√©s√©hez (『「禪定」善根 發』).

三者、「虛空輪」三昧,即:「五方便」人,覺:「因、緣」,無「性」,如「虛空」。

Harmadszor, az √ľres t√©r kerek√©nek samādhi-ja (「虛空輪」三昧). Ez az a hely, ahol az "ideiglenes tan√≠t√°sban" √∂t oszt√°ly√°ban gyakorl√≥k (「五方便」人) fel√©brednek (覺) [Dharm√°n alapul√≥] okok √©s felt√©telektŇĎl f√ľggŇĎen, mint sz√°mos benn√ľk rejlŇĎ term√©szet√ľktŇĎl mentesen s mint √ľres t√©rhez hasonl√≥an.

四者、「金沙輪」三昧,即是:「見、思」解脫,「無著」正「惠」,如「金沙」也。

Negyedszer, az aranypor (sz√≥ szerint: "arany-homok") samādhi (「金沙輪」三昧), mely csak a n√©zŇĎpontt√≥l (見) √©s gondolatokt√≥l (思) (t√©veszm√©kbŇĎl) val√≥ felszabadul√°s. Olyan b√∂lcsess√©gre van birtok√°ban, amely aranypor jelleg√©hez hasonl√≥ s mindenf√©le ragasztkod√°st√≥l mentes.

五者、「金剛輪」三昧,即是:第九「無礙道」,能斷『三界「結、使」』,永「盡」、無「餘」,證『「盡」智、「無生」智』,入「涅槃」。

√Ėt√∂dsz√∂r a vajra-ker√©k samādhi (「金剛輪」三昧). Ez a kilencedik √°llom√°s az ellen√°llhatatlan √∂sv√©nyen (ānantāryamārga, 「無礙道」). K√©pes elv√°gni a H√°rom Birodalom (三界) k√∂tel√©k√©t, hogy √∂r√∂kk√© v√©get √©rjenek, nem hagyva marad√©kot [okot, 549c]. Felismerve a megsz√ľntet√©s tud√°s√°t (kṣaya-jñāna, 「盡」智), felismerve a nem-sz√ľlet√©s tud√°s√°t (anutpāda-jñāna, 「無生」智』) bel√©pve Nirvāná √°llapot√°ba.

「止」,為「妙門」,「意」在「此」也。

Ami a "megállítás" képességét jelenti, hogy a legmagasztosabb kapuként szolgál, a fogalmi alapja a fentiekben áll.

[Miut√°n a k√∂vet√©s m√≥dszer√©t is elsaj√°t√≠tottad, a levegŇĎ m√©g mindig nem el√©g finom. A k√∂vetkezŇĎ l√©p√©s a stabiliz√°ci√≥, vagy a meg√°ll√≠t√°s. A gyakorlat abb√≥l √°ll, hogy a tudat az orr hegy√©re f√≥kusz√°l. Ahogy ez a m√≥dszer folytat√≥dik, el kell vesz√≠tened a fizikai test √©s a tudat √°lland√≥ tudatoss√°g√°t. Mikor ez megt√∂rt√©nik, azt jelzi, hogy bel√©psz a m√©ly nyugalomba.]

Szeml√©lŇĎd√©s - 四、觀, guān

四者、「觀」為「妙門」者

行者,因『修「觀」』故,即能出生:

    九想,八念,十想,八「背捨」,八「勝處」,十「一切處」,九「次第定」,
    「師子奮迅」三昧,「超越」三昧,「練」禪,十四「變化心」,「三明、六通」,及「八解脫」,

得『滅「受想」』,即入「涅槃」。

「觀」,為「妙門」,「意」在「此」也。

Negyedszer, a "szeml√©lŇĎd√©s" (upalakṣaṇa, 觀, guān), mint a legmagasztosabb √°llapot kapuja. A szeml√©lŇĎd√©s √°pol√°s√°nak k√∂sz√∂nhetŇĎen a gyakorl√≥ ekkor k√©pes l√©trehozni a Kilenc Reflexi√≥t (九想), a Nyolc Eml√©kez√©st (八念), a T√≠z Reflexi√≥t (十想), a Nyolc Megszabadul√°st (八「背捨」), Hatalom Nyolc Alapj√°t (abhibhvāyatana, 八「勝處」), T√≠z Univerz√°lis Alapot (kṛtsnāyatana, 十「一切處), a Kilenc Szekvenci√°lis Elm√©lyed√©st (九「次第定」), az oroszl√°n-sport szam√°dhi, (「師子奮迅」三昧) a "t√ļlh√ļz√≥" szam√°dhi, (「超越」三昧) a Dhyana-k gyakorlat√°t (「練」禪), a Tudat Tizenn√©gy √Ātalak√≠t√°s√°t (十四「變化心」), a H√°rom Tisztas√°g (三明), a Hat LegfelsŇĎbb Tud√°st (六通), √©s a Nyolc Megszabadul√°st (「八解脫」) is. Az ember el√©ri az √©rz√©sek √©s felfog√°s megszŇĪn√©s√©t, majd bel√©p a Nirvan√° √°llapot√°ba. Ami a "szeml√©lŇĎd√©s"-, mint a legmagasztosabb √°llapot kapuj√°t √©rinti, ennek fogalmi alapja fent √≠rott.

[A szeml√©lŇĎd√©s a vizualiz√°ci√≥. Ezt √ļgy is nevezik, hogy "visszahozza az elme f√©ny√©t √∂nmag√°ra." Vizualiz√°ld a bel√©legzett √©s a testedbŇĎl kil√©pŇĎ-, kil√©legzett levegŇĎt. Ezzel (ment√°lisan) megfigyelheted a bel√©gz√©sed √©s kil√©gz√©sed tested minden p√≥rus√°n, egyszerre. Amikor a tudat f√©nyess√©ge √≠gy visszat√©r, l√°tnod kell, hogy minden dolog √ľres, saj√°t val√≥s√°guk n√©lk√ľli.]

Visszat√©r√©s - 五、還, hái

五者、「還」為「妙門」者

行者,若用『「惠」行』,善巧「破折」,反「本」、還「源」,

是時,即便出生:

    「空」、無「想」、無「作」,
    三十七「品」,
    四「諦」,
    十二「因緣」,
    「中道」正觀,

因此,得入「涅槃」。

「還」,為「妙門」,「意」在「此」也。

√Ėt√∂dsz√∂r, "visszat√©r√©s" (vivartana, 還, hái), mint a legmagasztosabb √°llapot kapuja: Olyan esetekben, amikor a gyakorl√≥ b√∂lcsess√©get alkalmaz a gyakorl√°s√°ban, elk√∂telezi mag√°t a gyakorlott redukt√≠v elemz√©sben, mellyel a gy√∂k√©rhez fordul, visszat√©rve a forr√°shoz. Ekkor hozza l√©tre az √úress√©get, √Črtelmez√©sn√©lk√ľlis√©get √©s a V√°gyn√©lk√ľlis√©get (「空」、無「想」、無「作」), a Harminch√©t Sz√°rnyat (三十七「品」), a N√©gy Igazs√°got (四「諦」), a Tizenk√©t Ok-Okozatot (十二「因緣」) √©s a K√∂z√©p√ļt Helyes Szeml√©l√©s√©t (「中道」正࢜). Ennek k√∂vetkezt√©ben siker√ľl el√©rni a Nirvana √°llapot√°t. Ami a "visszat√©r√©s" k√©pess√©g√©t jelenti mely a legmagasztosabb √°llapot kapuja, az ebben rejlŇĎ fogalmi alap ebben √°ll.

[Miut√°n a szeml√©lŇĎd√©st gyakorlod egy ideig, folytasd a visszat√©r√©ssel. A visszat√©r√©s gyakorlata k√©t l√©p√©sbŇĎl √°ll. ElsŇĎ a vizualiz√°ci√≥. Miut√°n m√°r l√°ttad a l√©legzetet, a tudat most az intelligens megjelen√≠t√©s mŇĪv√©szet√©hez illeszkedik, ami elt√©r az intelligens tev√©kenys√©gektŇĎl. A c√©l itt az, hogy feloldjad a dualit√°st a tudat k√∂zt, amely szeml√©li a l√©legzetet √©s tervezi (a k√∂vetkezŇĎ) l√©gz√©st. Ez megnyitja az utat ahhoz, hogy visszat√©rj a gondolkod√°s eredet√©hez, az igaz tudathoz. A m√°sodik l√©p√©s meg√©rteni, hogy mint a l√©legzet, ahogy a tudat emelkedik √©s s√ľllyed, mely a hull√°mz√≥ v√≠zhez hasonlatos. A hull√°mok azonban nem a v√≠z. √ćgy a felemelkedŇĎ √©s s√ľllyedŇĎ tudat nem az igazi tudat. Az igaz tudatra tekintve azt l√°tod, hogy az nem termtett, t√ļl van a l√©tez√©sen, √ľres. Mintahogy √ľres, nincs olyan szubjekt√≠v tudat, mely szeml√©li. Mivel nincs gondolkod√≥ tudat, nincs mit gondolni. Visszat√©rni az igaz tudathoz, ezt jelenti a visszat√©r√©s gyakorlata. ]

Tiszt√≠t√°s - 六、凈, jìng

六者、「淨」為「妙門」者

行者,若能「體、識」:

    一切「諸法」,本性「清淨」,

即便獲得『「自性」禪』也。

得「此禪」故,

「二乘」之人,定證「涅槃」。

若是「菩薩」,入「鐵輪位」,具十「信心」,「修行」不止,

即便出生「九種大禪」,所謂:

    「自性」禪,
    「一切」禪,
    「難」禪,
    「一切門」禪,
    「善人」禪,
    「一切行」禪,
    「除惱」禪,
    「此世、他世樂」禪,
    「清淨」禪。

菩薩,依「是禪」故,得『大「菩提」果』,「已」得、「今」得、「當」得。

「淨」,為「妙門」,「意」在「此」也。

Hatodszor a "tiszt√≠t√°s" (pariŇõuddhih, 凈, jìng), mint a legmagasztosabb √°llapot kapuja: Abban az esetben, ha a gyakorl√≥ k√©pes teljes m√©rt√©kben megval√≥s√≠tani minden Dharma alapvetŇĎ tisztas√°g√°t (egyszerŇĪs√©g√©t), akkor megval√≥s√≠tja alapvetŇĎ term√©szet megismer√©s√©nek dhyana-j√°t. Ennek a dhyan√°nak megval√≥s√≠t√°sa ok√°n a K√©t Kocsi gyakorl√≥i a Nirvana √°llapot√°nak elm√©lyed√©s-alap√ļ megval√≥s√≠t√°s√°t tapasztalj√°k. Bodhisattva eset√©ben bel√©p "vas-ker√©k" poz√≠ci√≥ba megtestes√≠ti a T√≠z HitbŇĎl √°ll√≥ √°llom√°sokat mag√°ban foglal√≥ tudat√°llapotokat.

Abban az esetben, ha e mŇĪvel√©s folytat√≥dik, k√∂vetkez√©sk√©pp l√©trehozza a Nagy Dhyāna Kilenc Fajt√°it, nevezetesen: az AlapvetŇĎ Term√©szet dhyāna-ja (自性), a Mindent √Āthat√≥ dhyāna (一切), a Nehezen Megk√∂zel√≠thetŇĎ dhyāna (難), az Univerz√°lis Kapu dhyāna (一切門), a J√≥szem√©ly dhyāna (善人), a Minden Gyakorlat dhyāna-ja (一切行), Szenved√©stŇĎl Megszabadul√°s dhyāna (除惱), az E Vil√°gi √©s M√°s Vil√°gok Boldogs√°g√°nak dhyāna-ja (此世、他世樂) valamint a Tisztas√°g dhyāna-ja (清淨).

E Dhyana-kra t√°maszkodva a Bodhisattv√°k felismerik / megval√≥s√≠tj√°k a nagy bodhi gy√ľm√∂lcs√©t (『大「菩提」果』). M√°r (a m√ļltban) r√°j√∂ttek, (a jelen pillaantban is) r√°j√∂nnek, √©s a j√∂vŇĎben is fel fogj√°k ismerni. Ami a "tiszt√≠t√°s" k√©pess√©g√©t jelenti mely a legmagasztosabb √°llapot kapuja, az ebben rejlŇĎ fogalmi alap ebben √°ll.

[Visszat√©rben n√©h√°ny fogalom, ismeret, gondolat maradhat vissza. A finom√≠t√°s elsŇĎ l√©p√©se a tudat megtiszt√≠t√°sa minden gondolat-maradv√°nyt√≥l. A m√°sodik l√©p√©s az, hogy tartd az elm√©det olyan-f√©l√©n, mint a v√≠z, meg√°ll√≠tva minden v√©letlenszerŇĪ gondolatot √©s megk√ľl√∂nb√∂ztet√©st. Ebben az √°llapotban az igazi tudat l√°tszik. Az igazi tudat megfigyel√©s√©n√©l √°t√©rzed, hogy nem l√©tezik v√©letlenszerŇĪ gondolkod√≥ tudat, amely megk√ľl√∂nb√∂ztet. Olyan, mintha a hull√°mok eltŇĪnn√©nek a v√≠z felsz√≠n√©rŇĎl. √Ātl√°tsz√≥ lesz, melyet tiszta megval√≥s√≠t√°snak h√≠vnak. A gyakorlatban a sz√°ml√°l√°s (1) √©s a k√∂vet√©s (2) az elŇĎzetes gyakorlatok. A fŇĎ gyakorlat maga a meg√°ll√≠t√°s (3) √©s a szeml√©l√©s (4). A visszat√©r√©s (5) valamint a finom√≠t√°s (6) a z√°r√≥ gyakorlatok, m√°sk√©pp mondva: a "medit√°ci√≥ gy√ľm√∂lcse". A meg√°ll√°s a legfŇĎbb gyakorlat, a szeml√©lŇĎd√©s ennek t√°mogat√°s√°ra szolg√°l. ]

❀ ❀ ❀

Zhi Yi Mester (智者大師)

Zhi Yi Mester (智顗, 538‚Äď597) a k√≠nai buddhizmushoz tartoz√≥ Tiantai Iskola (天台宗, tiāntái zōng) alap√≠t√≥ja, akit hagyom√°nyosan a 4. p√°tri√°rk√°nak tartanak. A szab√°lyos, indiai hagyom√°nyban haszn√°latos megnevez√©se Sramana Zhi Yi. A k√≠nai buddhizmusban Zhi Yi Mestert tartj√°k az elsŇĎnek, aki a buddhista tan√≠t√°sok eg√©sz√©t oszt√°lyozva foglalta rendszerbe. Egy√ļttal ŇĎ volt az elsŇĎ, aki jelentŇĎs m√©rt√©kben elszakadt az indiai hagyom√°nyt√≥l, √©s egy kidolgozott egy eredeti k√≠nai rendszert.

Zhi Yi sz√ľlet√©skori csal√°dneve Zhen (陳) volt. 18 √©ves kor√°ban hagyott fel a vil√°gi √©lettel, amikor a sz√ľlei meghaltak √©s be√°llt buddhista szerzetesnek. √Ėt √©vvel k√©sŇĎbb √≥ri√°si hat√°ssal volt r√° elsŇĎ tan√°ra, Hui Xi (慧思, 515‚Äď577) medit√°ci√≥s mester, akit k√©sŇĎbb Zhe Yi elŇĎdj√©nek neveztek el a Tientai iskola √°tad√°si vonal√°ban. A tanulm√°nyai elv√©gz√©se ut√°n a d√©li fŇĎv√°rosba ker√ľlt. 575-ben l√°togatott el a Tientai hegyhez, hogy intenz√≠v gyakorl√°sba kezdjen egy csoport tan√≠tv√°ny√°val. Ezen a helyen dolgozta √°t az indiai śamatha (奢摩他, Shē mó tā) √©s vipasjan√° (觀 guān) medit√°ci√≥s elm√©leteket √∂sszetett √∂nk√©pzŇĎ rendszerr√©, amelyekhez vall√°sos szertart√°sokat √©s gy√≥n√°si r√≠tusokat is hozz√°adott. 585-ben fejezte be a L√≥tusz sz√ļtr√°hoz √≠rt hatalmas terjedelmŇĪ sz√∂vegmagyar√°zatait. Zhi Yi √©s Bodhidharma kort√°rsak voltak. Kettej√ľk k√∂z√ľl csak az elŇĎbbi √©lvezhette az uralkod√≥ t√°mogat√°s√°t. Zhi Yi "R√∂videbb √©rtekez√©s a koncentr√°ci√≥r√≥l √©s a bel√°t√°sr√≥l" (Xiao Zhi Guan) c√≠mŇĪ mŇĪve volt feltehetŇĎen a legelsŇĎ k√≠nai medit√°ci√≥s k√©zik√∂nyv √©s k√∂zvetve nagy hat√°ssal volt a Chanbuddhista medit√°ci√≥ra. LegfŇĎbb mŇĪvei a "Hosszabb √©rtekez√©s a koncentr√°ci√≥r√≥l √©s a bel√°t√°sr√≥l", az A L√≥tusz sz√ļtra szavai √©s mondatai (法華文句, Fa Hua Wen Zhu), √©s a "A L√≥tusz sz√ļtra m√©lys√©ges jelent√©se" (法華玄義, Fa Hua Xuan Ji). A neki tulajdon√≠tott mŇĪvek k√∂z√ľl mintegy harminc maradt fenn.

Fogalmak

  • N√©gy Dhyana (四禪): Elm√©lked√©s vagy medit√°ci√≥. A v√°gy-birodalom szintj√©t meghalad√≥ medit√°ci√≥ n√©gy szintre oszlik. Az elsŇĎ dhyan√°ban (1) az elme zavartalanul hat a v√°gy hatalm√°nak √∂r√∂mein, de durva √©s finom √©rz√©kel√©ssel rendelkezik. A m√°sodik dhyan√°ban (2)) a boldogs√°g a medit√°ci√≥ban van. A harmadik dhyan√°ban (3) a m√°sodik dhy√°na boldogs√°ga elhagy√°sa ut√°n finom √∂r√∂m van. A negyedik dhyan√°ban (4) az elme tiszta medit√°ci√≥ban van, semmif√©le finom √©rz√©ssel vagy mozdul√°st√≥l mentes.
  • N√©gy M√©rhetetlen Elme (四無量心): (1) szeretetteljesedetts√©g, (2) egy√ľtt√©rz√©s, (3) szimpatikus √∂r√∂m √©s (4) egyenlŇĎs√©g.
  • H√°rom Kocsi √Ėsv√©ny√©t (三乘道): Yāna azaz j√°rmŇĪ, vagy kocsi. A buddhizmus gyakorlat√°nak m√≥dj√°ra utal, k√ľl√∂n√∂sen k√ľl√∂nb√∂zŇĎ iskol√°inak megoszt√°s√°ra a gyakorlatuk szerint. Mahayana buddhist√°k k√©t k√ľl√∂nb√∂zŇĎ, h√°rom Yāna fejezt√©k ki. ElsŇĎk√©nt a megszabadul√°s h√°rom √ļtja: Ňöravakayana a hallgat√°s kocsija, azaz aki a samyaksambuddha (teljesen megvil√°gosodott buddha) tan√≠t√°sainak hallgat√°sa ut√°n √©ri el a megvil√°gosod√°st. Pratyekabuddhayana kocsija, amely sor√°n el√©rhetŇĎ a megvil√°gosod√°s de a megvil√°gosodott nem tan√≠t m√°s l√©nyeket. Nem f√ľggenek tan√≠t√≥kt√≥l √©s felfedezhetik a Dharm√°t m√©g akkor is, ha nem tal√°lkoznak a buddh√°val; n√©ma √©s mag√°nyos. Bodhisattvayana azaz a bodhisattva kocsija, aki elnyerte a megvil√°gosod√°st √©s a lehetŇĎ legt√∂bb √©lŇĎl√©nyt k√≠v√°nja fel√©breszteni. A m√°sik oszt√°lyoz√°s szerint a H√°rom Kocsi nem m√°s, mint a Hinayana, Mahayana √©s a Vadrjayana.
  • T√≠z szennyezŇĎd√©s √©s k√°ros gy√∂k√©r (十種細煩惱): ami a tudatot befoly√°solja, √≠gy rossz karma (ok - okozat) t√∂rt√©nik. A h√°rom gy√∂k√©r v. m√©reg: (1) t√©velyg√©s, (2) kapzsis√°g, √©s (3) gyŇĪl√∂let. EbbŇĎl a h√°romb√≥l sz√°rmazik (4) √∂ntelts√©g, (5) helytelen n√©zet. A t√≠z szennyezŇĎd√©s az √∂tf√©le rossz n√©zet megk√ľl√∂nb√∂ztet√©s√©vel: (6) k√©ts√©g, (7) tunyas√°g, (8) nyugtalans√°g, (9) sz√©gyentelens√©g, (10) nemt√∂rŇĎd√∂ms√©g.
  • Aggreg√°tumok, vagy halmazok - √Ėt Halmaz (五陰 vagy 五蕴): a l√©tes√ľl√©s √∂t alapvetŇĎ csoportosul√°s√°t (aggreg√°tum√°t) jelentik. A tapasztal√°s √∂t csoportja. Felt√©tel√ľktŇĎl f√ľggŇĎen keletkeznek √©s m√ļlnak el. Az √∂t halmaz; a forma, az √©rz√©kel√©s, az √©rz√©s, a t√∂rekv√©s √©s a tudat. A hat √©rz√©kszerv (szem, f√ľl, test, orr, nyelv √©s tudat) √©s a t√°rgyaik (forma, hang, √©rzet, szag, √≠z √©s √©rz√©kel√©s). A buddhizmusban ezek a szamsz√°ra k√°pr√°zat√°nak a jelens√©gei. A t√∂rt√©nelmi buddha tan√≠t√°sa szerint ezek k√∂z√ľl egyik sem "√©n" vagy "eny√©m". Buddha alaptan√≠t√°sa itt olvashat√≥ el.
  • "Sem √©szlel√©s, sem nem-√©szlel√©s" (非想非非想处) A negyedik forma n√©lk√ľli dhyana √°llapota a "sem √©szlel√©s, sem nem-√©szlel√©s", amelyben nincs gondolkod√°s, nincsenek √©rz√©sek √©s nincs semmif√©le √©szlelŇĎ sem. Teljesen zavartalan, koncentr√°lt √°llapot, ugyanakkor nem is az √∂ntudatlans√°g ŇĪrje √©s nem is a Nirv√°na √°llapota. "Ugyan√≠gy az a szerzetes, aki az √ľress√©g dimenzi√≥j√°t meghaladja, bel√©p √©s megmarad a "sem √©szlel√©s, sem nem-√©szlel√©s" tudat√°llapot√°ba".
  • Forma N√©lk√ľli Dhyana (無色定) vagy N√©gy Alak N√©lk√ľli Alap: (1) a t√©r v√©gtelens√©ge, 空无边处 (2) tudatoss√°g v√©gtelens√©ge, 识无边处 (3) √ľress√©g dimenzi√≥ja, 无所有处 (4) sem √©szlel√©s, sem nem-√©szlel√©s dimenzi√≥ja 非想非非想处.
  • H√°rom Vil√°g (三界) a buddhizmusban a k√∂vetkezŇĎ helyeken t√∂rt√©nŇĎ karmikus √ļjj√°sz√ľlet√©sekre vonatkozik. (1) √©rz√©ki v√°gyak birodalma (欲界), (2) alakok birodalma-, ahogy a neve is utal r√°: az elsŇĎ fizik√°lis birodalom (色界), (3) forma n√©lk√ľli birodalom (無色界).
  • Kilenc Reflexi√≥ (九想), mint gondolat vagy v√©lem√©ny√©hez fŇĪz√∂tt megjegyz√©s, v√°lasz; visszaverŇĎd√©s: (1) 胀想, (2) 青瘀想, (3) 坏想, (4) 血涂漫想, (5) 脓烂想, (6) 啖想, (7) 散想, (8) 骨想, (9) 烧想
  • Nyolc Eml√©kezet (八念) Buddha t√∂k√©letes tulajdons√°gainak (√ļjra)magval√≥s√≠t√°sa amely ment√°lis nyugalomhoz √©s tart√≥s √∂r√∂mh√∂z vezet. (1) 念佛 (2) 念法 (3) 念僧 (4) 念戒 (5) 念舍 (6) 念天 (7) 念出入息 (8) 念死
  • T√≠z Reflexi√≥ (十想)
  • Nyolc Megszabadul√°s (八「背捨」): (1) Az Anyagi-form√°k K√∂zvetlen-√Čszlel√©se (內有色相外觀色) [A Finom-Anyagi Vil√°gban maradva (r√ļp√≠)], (2) Az Anyagi-form√°k K√ľlsŇĎ-√Čszlel√©s√©nek El√©r√©se (內無色相外觀色), (3) A Magabiztoss√°g El√©r√©se (淨背捨身作證), (4) A V√©gtelen T√©r El√©r√©se (akasananca-vimokkha, 虛空處背捨), (5) A V√©gtelen Tudatoss√°g El√©r√©se (vinnanaca-vimokkha, 識處背捨), (6) A Semmi El√©r√©se (akincanna-vimokkha, 無所有處背捨), (7) A Sem-√Čszlel√©s-Sem-Nem-√Čszlel√©s El√©r√©se (neva-sanna-n‚Äôasanna-vimokkha, 非有想非無想處背捨), (8) Az √Čszlel√©s √©s az √Črz√©sek Kiolt√°sa (sanna-vedayita-nirodha) vagy A Kiolt√°s El√©r√©se (nirodha-samapatti) (滅受想背捨).
  • A Nirvana H√°rom Kapuja, vagy Megszabadul√°s H√°rom Kapuja: √ľress√©g (sunyata, 空, mely minden dolgok nem-l√©nyegszerŇĪs√©g√©nek meg√©rt√©se azok vil√°gi term√©szet√ľkben), forman√©lk√ľlis√©g (animittata 無相 mely azt jelenti, hogy ne ragadd meg a dolgok meghat√°rozott term√©szet√©t, √≠gy ne teremts alkalmat a szenved√©ly √©s a b√ľszkes√©g felkelt√©s√©re), v√°gytalans√°g (apranihitata, 無作, mely tart√≥zkod√°s a szenved√©lybŇĎl eredŇĎ tettektŇĎl)
  • √ĖtkerekŇĪ Dhyana (五輪禪): (1) 地輪, (2) 水輪, (3) 虛空輪, (4) 金砂輪, (5) 金剛輪
  • Ellen√°llhatatlan √Ėsv√©ny Kilencedik √Āllom√°sa (ānantāryamārga, 「無礙道」)
  • ...


Javasolt irodalom és források

1. 六妙法門 (智者大師)
2. 《六妙法門》CBETA 電子版No. 1917
3. Zhiyi (Chinese: 智顗; pinyin: Zhìyǐ; Wade–Giles: Chih-i; Japanese: Chigi) (538–597 C
4. Medit√°ci√≥ 《坐禅仪》 (Zuo Chan Yi)
5. ...


❀ ❀ ❀

K√∂sz√∂netet mondunk minden bar√°tunknak, mindazon szerzŇĎknek, tan√≠t√≥knak, buddhist√°knak √©s harcmŇĪv√©szeknek, akik hozz√°j√°rultak a harcmŇĪv√©szet-t√∂rt√©neti-, buddhista-, b√∂lcseleti √©s egy√©b tan√≠t√°sokkal, √≠r√°sokkal, tanulm√°nyokkal, jegyzetekkel minden √©rzŇĎ l√©ny tan√≠t√°s√°hoz √©s tanul√°s√°hoz. Buddh√°k √©s Mesterek tan√≠t√°sait megosztani √©rdem, mindezen √©rdemeket felaj√°nljuk az √∂sszes Buddh√°knak. A Xing Long Tang elfogulatlan, p√°rtatlan, szektarianizmust√≥l mentes elv alapj√°n t√∂rekszik a Dharm√°t, a Chan hagyom√°nyvonal tan√≠t√°s√°t, a harcmŇĪv√©szeti st√≠lusok t√∂rt√©neteit megosztani. 武林一家! 阿弥陀佛!

各位朋友, 作者, 老师, 佛教徒和功夫爱好者, 请允许我向你们表示感谢, 感谢你们一直以来用功夫, 历史, 佛教, 哲学和各类教学, 文章, 研究和教义, 对教学和学习的支持。分享佛教和大师的教义非常有价值, 我们以此恭敬诸佛。《醒龙堂》 将依据不偏依, 不分宗派的原则努力分享佛法, 传承佛教思想和传统功夫。

magyar nyelvre ford√≠totta Xiaofeng Cserk√©sz G√°bor Mester 翻译: 晓峰老师 @ Xing Long Tang | 2017. v2; m√°sodik kiad√°s
--> Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 licenc alkalmaz√°s√°val | 署名-非商业性使用-禁止演绎 4.0 国际
Ha hib√°kat, megjelen√©si vagy egy√©b probl√©m√°kat tal√°lsz, √≠rj nek√ľnk: master [at] rgm [pont] hu

武林一家 |

vissza | ❀ index | ❀ jegyzetek √©s publik√°ci√≥k | ❀ Pu Ji Chan Templom 普济寺 facebook oldala - K√∂vess minket itt is!




0

XING LONG TANG 醒龙堂 中国武术研究会 | Honorary President: ZHANG ERYU Grandmaster | Master: XIAO FENG | Contact us: master [at] rgm.hu
Member of Hungarian Traditional Gong-Fu and Wushu Federation | HQ & Cultural Xchange: CHINESE ART CENTER 匈中文化交流中心.
Your use of this website is subject to, and constitutes acknowledgement and acceptance of, our Terms & Conditions @ 1995-2017
How you may Enhance your Health, Combat Efficiency, Mental Freshness and Spiritual Joy through autentic Gong Fu and Chan Teachings