HagyomĂĄnyos Shaolin mĂłdszerek nĂ©hĂĄny kiegĂ©szĂtĂ©se 《附少林宗法闡微》 香山 盧煒昌 (LĂș WÄichang, 1883-1943), 新會 陳鐵生 (Shaolin HarcmƱvĂ©szet Titkai (1915) elsĆ kĂ©t fejezet) âShaolin HarcmƱvĂ©szet Titkaâ 《少林拳術秘訣》 elsĆ nyolc fejezete a "Shaolin irĂĄnyzat tanĂtĂĄsai" 《少林宗法》 (shàolín zōngfǎ), amely eredetileg a kĂ©sĆi Qing-dinasztia idejĂ©n, 1911-ben (Xuan Tong harmadik Ă©ve) jelent meg. 1915-ben (negyedik) a "Shanghai Zhonghua KönyvkiadĂł" gondozĂĄsĂĄban ĂșjradolgoztĂĄk, Ăgy a "Shaolin Quan MĂłdszerei" mĂĄr nem kifejezetten a technikĂĄkrĂłl szĂłlt, s a rĂ©gi, sötĂ©t anti-Qing kifejezĂ©sek Ă©s gondolatok helyett az ĂĄtdolgozott kiadĂĄs a hazafias gondolkodĂĄsra-, a Chan kiegĂ©szĂtĂ©sekre (kilencedik fejezet Ășj rĂ©szei)-, az Ă©szaki Ă©s dĂ©li mĂłdszerekre (tizedik fejezet) helyezte a hangsĂșlyt. KĂ©sobbi fejezetek is kiegĂ©szĂĂŒltek az elsĆ nyolc fejezet tartalma szĂĄmos ellentĂ©tes szempontot is tartalmaz, kĂŒlönösen az ĂĄtadĂĄs Ă©s a kungfu vonatkozĂĄsĂĄban. Az elsĆ nyolc fejezet egyĂŒttesen a "Shaolin irĂĄnyzat tanĂtĂĄsai" 《少林宗法》 (shàolín zōngfǎ), mely tartalma kitĂ©r a Da Hong Quan (大洪拳)-, Xiao Hong Quan (小洪拳), Dan Tou Gun (egyfejƱ bot (單頭棍 (只七法), Wu Quan (五拳)-, Qu Xing Hong Quan (五形洪拳)-, Hu Zhao Zhang (虎爪掌). 《少林拳術秘訣》中的第一至第八章,本名「少林宗法 」,原載於清末(宣統三年、1911年)上海天鐸報,為廣東中山人盧煒昌作品、以偽少林歷史宣傳反清情緒。當時同是廣東新會人之陳鐵生(鐵齋氏?)任天鐸報編輯。唐豪先生認為,由於《少林宗法》第九篇(末篇)卷末有洛陽李鑒堂曰一句。稱為合李版本。1915年(民四),〈上海中華書局〉出版之《少林拳術秘訣》並無拳譜拳勢圖。全書共十三章。由於朝代已改,除舊有的暗晦反清語句更改為愛國思想外,新加上的篇幅第九章為禪宗極軌;第十章為南北派師法;第十一章為少林戒言微言;第十二章為明季少林變派;第十二章為神功說。唐豪先生認為《少林拳術秘訣》第九章至第十三章為尊我齋主人裒集。後來加上的章節,與前八章的內容有多個方面的相違拗地方,特別在承傳及拳術方面。前八章本承《少林宗法》,所談及的內容有大小洪拳、單頭棍(只七法)、五拳/五形洪拳、虎爪掌。 ❀ ❀ ❀ 柔術之派別,習尚甚繁,而要以氣功為始終之則,神功為造詣之精,究其極致所歸,終以參貫禪機,超脫生死恐怖之域,而後大敵在前,槍戟當後,心不為之動搖,氣始可以壯往,此所謂 "泰山倒吾側,東海傾吾右,心君本泰然,處之若平素也" ,雖然,是豈易言哉,每見沈心求道之士,平日養氣之言,不離於口,靜悟之旨,懷之在心,苟一旦臨之以可駴之事,則面目改觀,手足失措,甚至神魂撼蕩失舍,歸於無何有之鄉,如是而求其能靜以禦敵,真有戛戛其難之勢,夫高尚者且若是,至於一般浮動輕躁者,其氣之易搖,心之易亂,乃成芸芸眾生之固有性質,故舉目而望氣功之微妙變化,空谷中幾無跫然嗣響之音,吾道之所以日益衰也。 氣功之說有二,一養氣,一練氣,養氣而後氣不動,氣不動而後神清,神清而後操縱進退得其宜,如是始可言命中制敵之方,顧養氣之學,乃聖學之緊要關鍵,豈僅此邈爾柔術所能範圍乎,不過柔術之功用,多在於取敵制勝之中,故養氣為尤不可媛者,正以此也。 練氣與養氣,雖同出於一氣之源,然有虛實動靜及有形無形之別,養氣之學以道為歸,以集義為宗法,練氣之學,以運使為效,以呼吸為功,以柔而剛為主旨,以剛而柔為極致,及其妙用,則時剛時柔,半剛半柔,遇虛則柔,臨實則剛柔退而剛進,剛左而柔右.所謂剛柔相濟,虛實同進也。 註曰,以上練氣之說,中有玄妙,不可思議,若泛觀之,幾如贅語重疊,無關要旨,不審此問有亟須詮釋者,而後精微乃見,則以文字而墮入玩弄光景之障,則宜嫌詞費耳,今釋之如左: A lĂĄgy irĂĄnyzatok (柔術) szĂ©les skĂĄlĂĄja lĂ©tezik melyet ĂĄltalĂĄban gyakorolnak, azonban e gyakorlĂĄs tĂĄmogatĂĄsĂĄhoz mindig qigong -ot (氣功) hasznĂĄlnak, shengong -ot (神功) pedig a mesterszint elĂ©rĂ©sĂ©hez. ValĂłjĂĄban a vĂ©gsĆ cĂ©l a Chan kocsijĂĄnak (禪機) [mĂłdszerei ĂĄlltal cĂ©ljĂĄnak] beteljesĂtĂ©se. Mely kĂvĂŒl esik az Ă©let Ă©s halĂĄl rĂ©misztĂł okain akkor is, ha erĆs ellensĂ©gek vesznek körĂŒl, lĂĄndzsĂĄk Ă©s alabĂĄrdok mögött az elmĂ©d rendĂŒletlensĂ©gben energiĂĄd erĆteljes lesz. Mint a következĆ szavak is kifejezik: 泰山倒吾側, 東海傾吾右, 心君本泰然, 處之若平素也, A Tai hegy összeomlik a balomon, a keleti tenger jobbomra ereszkedik. Mikor tudatom nyugalomban van, minden közönsĂ©gesnek tƱnik. De nem egyszerƱ könnyen mondani? Gyakran lĂĄtjuk e mƱvĂ©szetekben törekvĆ, mĂ©ly ĆszintesĂ©get gyakorlĂł harcmƱvĂ©szt, aki minden nap bölcsen szĂłl arrĂłl, hogyan kell ĂĄpolni az energiĂĄt, a csendes megvilĂĄgosodĂĄs (靜悟) elĂ©rĂ©sĂ©t szĂvĂ©ben dĂ©delgeti. De egy nap, valami elĂ©ri Ćt amin meglepĆdik, megjelenĂ©se megvĂĄltozik (面目改觀), kezei Ă©s lĂĄbai összezavarodnak, lelke megdöbben, Ă©s nem lesz biztos abban sem, ami valĂłdi. Az ilyen pillanatban nagyon nehĂ©z megtalĂĄlni az ellenfĂ©l (敵) nyugodt kezelĂ©sĂ©t. Ez mĂ©g a nemes gyakorlĂłkra (夫高尚) is igaz. Azoknak, akik nem veszik komolyan [mĂ©lyen] a mƱvĂ©szet gyakorlĂĄsĂĄt, energiĂĄjukat [ellenfeleik] könnyen mozgatjĂĄk, tudatukat könnyen terelik, mert mint minden Ă©lĆlĂ©ny, termĂ©szetĂŒnk [helyes gyakorlĂĄs nĂ©lkĂŒl] Ă©ppen ilyen. EzĂ©rt nĂ©zd helyesen a mƱvĂ©szetet a qigong gyakorlatokon belĂŒli finom mozgĂĄsĂĄban (氣功之微妙變化), vedd Ă©szre, hogy e gyakorlatok mĂ©ly völgyek, amelyek teljesen ĂŒresek (空谷) s a hagyomĂĄnyukat hordozĂł emberek hangja / tudĂĄsa nĂ©lkĂŒl egyben oka annak, hogy mƱvĂ©szetĂŒnk a mai napig csökkenĆben (衰) van. A qigong-t kĂ©tfĂ©le mĂłdon magyarĂĄzhatĂł: az energia mƱvelĂ©se (養氣) Ă©s az energia fejlesztĂ©se (練氣). EnergiamƱvelĂ©s sorĂĄn az nem mozog (氣不動). Ha az energia nem mozog, akkor a szellem fĂ©nyessĂ© (神清) vĂĄlik. Mikor a szellem tiszta, akkor az elĆrehaladĂĄs Ă©s a visszavonulĂĄs Ă©rdekĂ©ben az irĂĄnyĂtĂĄsod megfelelĆ lesz. EzĂĄltal kĂ©pes leszel pontos mĂłdszerekrĆl beszĂ©lni elĂ©rve a cĂ©ljaid az ellenfelek (敵) visszaszorĂtĂĄsĂĄra. Ahhoz, hogy teljes mĂ©rtĂ©kben helyesen ĂtĂ©ljĂŒk meg az energiamƱvelĂ©s gyakorlatait, a szent tanulĂĄs a lĂ©tfontossĂĄgĂș kulcs, mely kitĂĄgĂt tĂ©ged a lĂĄgy irĂĄnyzatok hatĂĄrain tĂșlra. Azonban a lĂĄgy mƱvĂ©szet funkcionalitĂĄsa (柔術之功用) gyakran az ellenfelek legyĆzĂ©sĂ©re törekszik, ezĂĄltal az energiamƱvelĂ©s gyakorlatĂĄt kĂŒlönösen nem szabad elhanyagolni. BĂĄr az energia mƱvelĂ©se Ă©s az energia fejlesztĂ©se ugyanabbĂłl a forrĂĄsbĂłl szĂĄrmazik (一氣之源), Ășgy tƱnik, kĂŒlönbsĂ©g van közöttĂŒk az ĂŒressĂ©g Ă©s teljessĂ©g- (虛, 實), mozgĂĄs Ă©s csend- (動, 靜), valamint a forma Ă©s formanĂ©lkĂŒlisĂ©g (形, 無形) tekintetĂ©ben. Amikor az energiĂĄt mƱvelĂ©sĂ©t tanulod (養氣之學), hagyd, hogy az Ăt legyen az, amire visszatĂ©rsz, s hagyd, hogy az energia felhalmozĂłdĂĄsa hagyomĂĄnya legyen az, amibĆl dolgozol. Amikor energiafejlesztĂ©st gyakorolsz, hasznĂĄld az erĆsĂtĂ©st az eredmĂ©nyek elĂ©rĂ©sĂ©hez (以運使為效), hasznĂĄld a lĂ©gzĂ©st a gyakorlĂĄshoz [gong-ok elĂ©rĂ©shez] (呼吸為功), lĂĄgysĂĄgot, melynek kemĂ©nysĂ©ge a folyamat (以柔而剛為主旨), kemĂ©nysĂ©get, melynek lĂĄgysĂĄga a cĂ©l (以剛而柔為極致). A gyakorlĂĄs finomsĂĄga, hogy nĂ©ha kemĂ©ny, s nĂ©ha lĂĄgy (時剛時柔). Ez fĂ©lig kemĂ©ny Ă©s fĂ©lig lĂĄgy (半剛半柔). Ha ĂŒressĂ©get tapasztalsz, lĂ©gy lĂĄgy (遇虛則柔). Amikor teljessĂ©ggel talĂĄlkozol, lĂ©gy kemĂ©ny (臨實則剛). LĂ©gy lĂĄgy, amikor visszavonulsz, kemĂ©ny, mikor elĆrehaladsz (柔退而剛進). LĂ©gy kemĂ©ny, ha balra mozdulsz, lĂĄgy, mikor jobbra (剛左而柔右). Ezt nevezzĂŒk Ășgy, hogy a "kemĂ©nysĂ©g Ă©s lĂĄgysĂĄg kiegĂ©szĂti egymĂĄst, az ĂŒressĂ©g Ă©s a teljessĂ©g egyĂŒtt halad" (剛柔相濟,虛實同進也). A fenti-, energiafejlesztĂ©ssel kapcsolatos irĂĄnymutatĂĄsok misztikusnak (玄妙) Ă©s hihetetlennek (不可思議) tƱnnek. Ha egyszerƱen csak rĂĄpillantasz, elmosĂłdottak, Ă©rtelmetlenek, ha nem vizsgĂĄlod meg [valĂłban]. Fel kell dolgoznod Ă©s meg kell Ă©rtened, hogy rĂ©szletesebb kĂ©pet kaphass mĂ©lysĂ©gĂ©rĆl, kĂŒlönben a szöveg csak egy aranyos tanĂtĂĄs, temĂ©rdek elvesztegetett szĂłval. EzĂ©rt az alĂĄbbiakban [azt] rĂ©szletesebben bemutatom: ErĆsĂtĂ©s - 運使 (yùn shǐ) 既云練氣,則宜勤於運使,運使之法,以馬步為先(又名站蹖),以身之上下伸縮為次(如是則腰腎堅強,起落靈捷,將來練習拳法,無腰酸腿戰之病),以足掌前後踏地,能站立於危狹之處,而推挽不墜為究竟,練成功時,雖立足懸崖,而堅立不虞顛仆(足掌前後踏地,練習既久,始能如是,平常人之足,則前後不相應,故一推挽即傾跌),以上乃練足之法,若尋常未經練習之人,則多虛浮,上重下輕,足踵又鮮實力,倘一經他人推挽,則如無根之槁木,應手即去,此未曾練氣所致也,故運使之入手法門,即以馬步為第一著,諺云,未習打,先練蹖,即此意也,苟能精馬步,則氣貫丹田,強立不倒,而後一切柔術,單行手法,及宗門拳術,可以日月漸進矣,初練馬步時,如不常乘馬之人,忽而乘馬終日,腿足腰腎必酸痛異常,其力必較未練以前反覺減退,此名換力,蓋從前之浮力虛氣,必須全行改換,到此不可畏難,宜猛向前進,如初莊站數十分鐘,次則加增數分,總以逐漸而進,為最緊要,又站時若腿酸難忍,可以稍為休息,總以兩腿久站不痛,覺氣貫丹田,足踵堅強,斯為有得矣。 足既堅強,則練手尚焉(手法詳後),練手之法,以運使腋力,今其氣由肩窩腋下,運至指尖,如是而後全身之力,得以貫注於手,久之則手足兩心相應,筋骨之血氣,逐活潑凝聚,一任練者之施用而無礙也。 Az energia fejlesztĂ©s (練氣) gyakorlĂĄsa sorĂĄn szorgalmasan kell erĆsödnöd. Ami a megerĆsĂtĂ©s mĂłdjait illeti, lovaglóållĂĄssal (馬步) kezdj, feszĂtsd a tested, fent Ă©s lent (身之上下). (Ez tovĂĄbb erĆsĂti a derekad Ă©s a vesĂ©knĂ©l a hĂĄt alsĂł rĂ©szĂ©t (腰, 腎), emelkedĆvĂ© Ă©s leereszkedĆbbĂ© tesz (起落靈捷), majd amikor a gongfu mĂłdszereit (拳法) gyakorlod a jövĆben, megszabadulsz a hĂĄtfĂĄjĂĄstĂłl Ă©s a lĂĄbfĂĄjĂĄstĂłl.) Az eredmĂ©ny az lesz, hogy ha elĆre Ă©s hĂĄtra lĂ©pĂ©sed lapos, akkor is kĂ©pes leszel ĂĄllni (站立) veszĂ©lyes helyzetben (危狹之處), s kĂ©pes leszel tolni Ă©s hĂșzni (推/挽) anĂ©lkĂŒl, hogy elesnĂ©l (不墜). Sikeres (helyes) gyakorolĂĄs (練成功) esetĂ©n, ha a lĂĄbad kĂ©t hĂŒvelyk tĂĄvolsĂĄgra van a szikla szĂ©lĂ©tĆl, akkor kĂ©pes a lesĂŒllyedĂ©sre, elesĂ©s nĂ©lkĂŒl (a hĂ©tköznapi emberek lĂĄbai/lĂ©pĂ©sei (平常人之足) nem koordinĂĄljĂĄk egymĂĄst elĆre Ă©s hĂĄtra (前後不相應), Ă©s Ăgy egyetlen nyomĂĄssal vagy hĂșzĂĄssal bĂrnak.) Ennek köze van a lĂĄbak kĂ©pzĂ©sĂ©hez (練足之法). A közönsĂ©ges, nem szakkĂ©pzett emberek szĂĄmĂĄra az energia ĂĄltalĂĄban felfelĂ© lebeg, s Ăgy vĂ©gĂŒl sĂșlyosak fent Ă©s könnyƱek lent. TovĂĄbbĂĄ, a sarkaikkal tompĂĄn Ă©s ritkĂĄn van valamilyen tĂ©nyleges erejĂŒk. Amint valakit nyomnak, olyannĂĄ lesz, mint a gyökĂ©r nĂ©lkĂŒli magas fa (無根之槁木), kezĂŒk gesztusa pedig kalimpĂĄlĂł. Az energia fejlesztĂ©s eredmĂ©nye kĂ©pzetlen (未曾練氣). EzĂ©rt a mƱvĂ©szet alapvetĆ erĆsĂtĆ gyakorlatai sorĂĄn, a lovaglĂł ĂĄllĂĄs az elsĆ dolog (馬步為第一著), amin dolgozni kell. Egy közös mondĂĄs: "MielĆtt gyakorolnĂĄd az ĂŒtĂ©seket, az elsĆkĂ©nt ĂĄllni kell tanulnod" (未習打, 先練蹖). Ez ugyanaz a gondolat. Ha tudsz ĂŒgyesen lovaglóållĂĄst gyakorolni, akkor az energiĂĄd tovĂĄbb halad a dan tian-be (丹田), Ă©s egy szilĂĄrda ĂĄllĂł öreg mester kĂ©szsĂ©ged lesz. EttĆl a ponttĂłl kezdve folyamatosan haladhatsz a minden lĂĄgy mƱvĂ©szet kĂ©ztechnikĂĄjĂĄban- (一切柔術單行手法), a gongfu technikĂĄk hagyomĂĄnyain ĂĄt (宗門拳術). Kezdetben a lovaglóållĂĄst gyakorold, akkor Ășgy fogsz kinĂ©zni, mint egy olyan ember, aki nem gyakran lovagol (不常乘馬之人), aztĂĄn Ășgy Ă©rzed majd, hogy egĂ©sz nap lovagoltĂĄl, s a derekad, lĂĄbad Ă©s a vesĂ©knĂ©l a hĂĄt alsĂł rĂ©sze (腰 / 腎) fĂĄjni fog. Paradox mĂłdon Ășgy fogod Ă©rezni, hogy az edzĂ©s utĂĄni erĆd kisebb, mint korĂĄbban, de ezt a tapasztalatot "az erĆ kicserĂ©lĂ©sĂ©nek" (換力) nevezik. Az emberek ĂĄltalĂĄban jellemzĆen lebegĆ erĆvel (浮力) Ă©s ĂŒres energiĂĄval (虛氣) bĂrnak, s ezeket a dolgokat teljesen ki kell cserĂ©lni. Ennek elĂ©rĂ©sĂ©hez azonban nem szabad fĂ©lned a kemĂ©ny munkĂĄtĂłl, hanem bĂĄtran merĂŒlj el bele. A gyakorlĂĄs korai Ă©jszakĂĄiban, ha egyszer egy ĂłrĂĄn ĂĄt ĂĄllsz, majd minden-, egymĂĄst követĆ Ă©jszaka mĂ©g nĂ©hĂĄny percet adj hozzĂĄ. Mindig a legfontosabb dolog az, hogy fokozatosan Ă©s folyamatosan haladj. TovĂĄbbĂĄ, ha Ă©ppen Ășgy Ă©rzed, hogy az ĂĄllĂĄs (莊站) fĂĄjdalmĂĄt elviselned tĂșl nehĂ©z, pihenj egy kicsit (稍為休息). Az ilyen gyakolrĂĄs hatĂĄsa, hogy a lĂĄbad hosszĂș ideig kĂ©pes lesĂŒllyedni fĂĄjdalom nĂ©lkĂŒl, s Ă©rezni fogod, hogy az energia az elixĂr mezĆd felĂ© halad (覺氣貫丹田), Ăgy pedig szilĂĄrdsĂĄgot kapsz a sarkadban (足踵堅強). Ha elegendĆ erĆd van, akkor gyakorold a kĂ©ztechnikĂĄkat (練手). (手法詳後) A kĂ©ztechnikĂĄk gyakorlĂĄsĂĄnak mĂłdszere (練手之法) az erĆ alkalmazĂĄsa a hĂłnalj terĂŒletĂ©rĆl (運使腋力), ami energiĂĄt vĂĄlt ki a vĂĄll ĂŒregbĆl a hĂłnaljon ĂĄt az ujjhegyekig. Ăgy az egĂ©sz test ereje kĂ©pes lesz a kezekben megjelenni. MiutĂĄn ezt az erĆt hosszĂș ideig alkalmaztad, kezed Ă©s a lĂĄbad jĂłl koordinĂĄltakkĂĄ vĂĄlnak egymĂĄssal, s az izmaid Ă©s a csontod Ă©lĂ©nk Ă©s koncentrĂĄlt lesz lehetĆvĂ© tĂ©ve a technikĂĄk akadĂĄlytalan megjelenĂ©sĂ©t. LĂ©gzĂ©s - 呼吸 (hū xī) 肺為氣之府,氣乃力之君,故言力萬不能離氣,此古今一定之理,大凡肺強之人,其力必強,肺弱之人,其力必弱,何則,其呼吸之力微也,北派之柔術,數十年前,有專習練呼吸,以增益其氣力者,其成功頗覺可驚,南派則練運使之法多,練呼吸之法少,蓋以呼吸之功,雖能擴張血氣,有時不慎,反至傷身,後因慧猛禪師移錫南來,始傳呼吸之妙訣,於是南派亦有練習此術者,但未盛行耳,錄慧猛禪師口傳秘訣如左。 A tĂŒdĆ (肺) a lĂ©legzet kastĂ©lya (氣之府). A lĂ©legzet (氣) az erĆ uralkodĂłja (力之君). EzĂ©rt, amikor erĆssĂ©grĆl beszĂ©lĂŒnk, ezt nem tehetjĂŒk anĂ©lkĂŒl, hogy beszĂ©lnĂ©nk a lĂ©legzetrĆl. Ez egy rögzĂtett elv, akĂĄr a rĂ©gi idĆkben, akĂĄr a modern korban. ĂltalĂĄnossĂĄgban elmondhatĂł, hogy az erĆs tĂŒdĆvel rendelkezĆ embernek erĆs ereje lesz (肺強之人,其力必強), mĂg a gyenge tĂŒdĆvel szenvedĆnek csökkent kĂ©pessĂ©gei / ereje lesznek (肺弱之人,其力必弱). MiĂ©rt lenne ez Ăgy? A lĂ©gzĂ©sbĆl szĂĄrmazĂł erĆ finom. A lĂĄgy mƱvĂ©szet Ă©szaki ĂĄgĂĄt (北派之柔術) nĂ©hĂĄny Ă©vtizeddel ezelĆtt a lĂ©gzĆkĂ©pzĂ©sre összpontosĂtott a fizikai erĆ növelĂ©se Ă©rdekĂ©ben, Ăgy hihetetlen eredmĂ©nyeket produkĂĄlt, megdöbbentĆ mĂłdon. Kezdetben az alap egyszerƱen a gyakorlĂł erejĂ©nek növelĂ©se volt. TĂzĂ©ves lĂ©gzĆgyakorlat utĂĄn a karok ereje annyira megnövekedtek, hogy akĂĄr 7000 fontot is emelhetnĂ©nek. A dĂ©li ĂĄgban nagyobb hangsĂșlyt helyeznek a megerĆsĂtĂ©s mĂłdszereire (南派則練運使之法多), kevĂ©sbĂ© a lĂ©gzĂ©si gyakorlatra (練呼吸之法少). BĂĄr a lĂ©gzĂ©s-kĂ©pzĂ©s növeli az Ă©leterĆt, de ha nem vigyĂĄzol, akkor sĂ©rĂŒlĂ©st okozhatsz a szervezetedben. KĂ©sĆbb, Huimeng Chan mester (慧猛禪師) ĂĄltal kerĂŒlt a mƱvĂ©szet dĂ©lre, aki a lĂ©gzĂ©s-kĂ©pzĂ©s titkait tanĂtotta, majd a dĂ©li ĂĄg harcmƱvĂ©szeti is gyakorolni kezdtĂ©k, bĂĄr mĂ©g nem volt nĂ©pszerƱ. De hosszĂș idĆ elteltĂ©vel a dĂ©liek is e lĂ©gzĂ©si mĂłdszereket alkalmaztĂĄk a jobb energetikai kĂ©szsĂ©gek gyakorlĂĄsĂĄra, majd az eros edzĂ©st egyidejƱleg lĂ©gzĂ©sgyakorlĂĄssal egyĂŒtt gyakoroltĂĄk, Ăgy alakĂtva ĂĄt a lĂĄgy mƱvĂ©szet dĂ©li ĂĄgĂĄt (南派). Huimeng Mester szĂłbeli utasĂtĂĄsai ezekrĆl a titkokrĂłl: 呼吸之四忌 A lĂ©lgzĂ©sgyakorlĂĄs sorĂĄn nĂ©gy dolgot kell kerĂŒlni:
以上四忌,須謹避之,自無後患,迨至成功時,則週身之筋胍靈活,骨肉堅實,血氣行動,可以隨呼吸以為貫注,如欲運氣於指尖臂膊,及胸肋腰腎之間,之意所動,氣即隨之,倘與人搏,則手足到處,傷及膚理而制人,氣之功用神矣哉。 洪惠禪師曰,呼吸之功,可令氣貫全身,故有鼓氣於胸肋腹首,令人用堅木鐵棍,猛擊而不覺其痛苦者,氣之鼓注包羅故也,第有一處,為氣之所不能到者,即面部之兩頰處是也。 呼吸之術,北派最盛,而江西河南兩派,則以長呼短吸為不傳之秘訣,河南派則名為丹田提氣術,江西派則名為提桶子勁,﹁勁即氣力之俗稱也﹂,究之名稱雖異,而實則無甚差別,其法直身兩足平立,先呼出濁氣三口,然後曲腰以兩手直下,而握固提上,其意以為若攜千斤者,使氣貫注丹田臂指間,迨腰直時,急將左右手次第向前衝出,而氣即隨手而出,不可遲緩,惟手衝出時須發聲喊放,方免意外之病,自此以後,則手或向上衝,或左右分提,仍須腰曲與前同,總以氣血能貫注流通為要,又向上衝時,覺得氣滿腋肋之間,左右分提時,仍伸指出而握拳歸,儼如千萬斤在手,則丹田之氣,不期貫而自貫矣,但提氣時須漸漸而進,有恆不斷,學者須靜以求之,勿視為小道可也。 A fenti nĂ©gyet gondosan el kell kerĂŒlnöd a jövĆbeli problĂ©mĂĄk elkerĂŒlĂ©se Ă©rdekĂ©ben. Mikor sikereket Ă©rsz el, akkor az egĂ©sz tested (週身) Ănszalagjai (筋) rugalmasak (靈活) lesznek, a csontjai Ă©s az izmok (骨/肉) erĆteljesek lesznek, a vĂ©r Ă©s az energia mozgĂĄsa (血氣行動) pedig összehangolhatĂł a lĂ©legzetĂ©vel (呼吸以為貫注). Ha energiĂĄd mozgatni akarod karjaidon ĂĄt az ujjhegyekig, vagy mellkason, bordĂĄidon, derĂ©kadon vagy hĂĄtadon: azaz, bĂĄrhovĂĄ is megy a szĂĄndĂ©kod (之意所動), az energia követi (氣即隨之) azt. Ha netĂĄn harcolsz az ellenfĂ©llel, akkor bĂĄrhol, ahol a kezed Ă©s a lĂĄbad hozzĂĄĂ©r, oly jelentĆs sĂ©rĂŒlĂ©seket okoz, amelyek nem kezelhetĆk. Ez az energia mĂĄgikus hatĂ©konysĂĄga! Azonban soha nem szabad lazĂĄn hasznĂĄlni ezt harc közben. VĂ©dekezĂ©s ellen ez megteszi. Hong Hui Chan Mester (洪惠禪師) azt mondta: "A lĂ©gzĆgyakorlatok az egĂ©sz test energiĂĄjĂĄnak fejlesztĂ©sĂ©t jelentik. MiutĂĄn rengeteg energia van a mellben, bordĂĄkban, hasban Ă©s fejben, elmondhatod, hogy az emberek kemĂ©nyfĂĄval vagy fĂ©mrĂșddal teljes erĆvel megĂŒthetnek, nem Ă©rzel majd fĂĄjdalmat, amely azĂ©rt van, mert ezek a terĂŒletek az energiĂĄra koncentrĂĄlnak". (呼吸之功,可令氣貫全身,故有鼓氣於胸肋腹首,令人用堅木鐵棍,猛擊而不覺其痛苦者,氣之鼓注包羅故也,) De van egy terĂŒlet, ahol az energia nem lesz elegendĆ tĂĄmasz. BĂĄr vannak mĂĄs terĂŒletek is mely nem Ă©reznek fĂĄjdalmat, ezzel azonban nem ez a helyzet. A lĂ©gzĂ©stechnika mƱvĂ©szete mostanra leginkĂĄbb az Ă©szaki rĂ©giĂłban virĂĄgzik, ahol mƱvĂ©szetkĂ©nt tanĂtjĂĄk Jiangxi (江西) Ă©s Henan (河南) tartomĂĄnyokban, a "hosszĂș kilĂ©gzĂ©s, rövid belĂ©gzĂ©s" (長呼短吸) mĂłdszer titok, amelyet nem azonban tanĂtanak. A Henan ĂĄgban (河南派) ezt a technikĂĄt az "elixĂrmezĆbĆl szĂĄrmazĂł energia emelĂ©se" -nek (丹田提氣術) nevezzĂŒk. A Jiangxi mĂłdszer (江西派) "emelĆ-hordĂł erejĂ©nek" (提桶子勁) nevezi (a erĆ ebben az esetben a fizikai erĆ közös neve). BĂĄr a nevek eltĂ©rĆek, valĂłjĂĄban nem sok kĂŒlönbsĂ©g van közöttĂŒk: Egyenes testtel lĂĄbak pĂĄrhuzamosan egymĂĄs mellett ĂĄllnak, elĆször hĂĄromszor fĂșjd ki [kilĂ©gzĂ©s] a szĂĄdon a rossz levegĆt. EzutĂĄn hajolj elĆre, s egyenesen lĂłgasd a kezeid. Majd ragadd meg Ă©s emeld fel arra gondolva, mintha nagy sĂșlyt emelnĂ©l. Ez az energiĂĄt az elixĂr mezĆtĆl a karokig Ă©s az ujjakig vezeti. MiutĂĄn ismĂ©t egyenesen ĂĄllsz, hatĂĄrozottan lendĂtsd karjaid elĆre, balra, majd jobbra. Az energia követi a kezed mozgĂĄsĂĄt, kimegy, de lassan nem szabad mozogni. Amikor a kezek kilendĂŒlnek, hallhatĂł hangot is ki kell adj, ezĂĄltal elkerĂŒlve azt a hibĂĄt, hogy a szĂĄndĂ©kod valami elvonja. MiutĂĄn vĂ©geztĂ©l, kezed felfelĂ© mozdulhat: emelĂ©s balra, majd jobbra. Majd ismĂ©telheted. Mindig fontos, hogy az energia Ă©s a vĂ©r egyenletesen ĂĄramolhasson. Ahogy felfelĂ© hĂșzod, Ă©rzed az energia teljessĂ©gĂ©t a hĂłnalj Ă©s a bordĂĄk terĂŒletĂ©n. Amint a kezed felemelkedik balra, majd jobbra, a karjaid kiegyenesĂtik az ujjaid ahogy kinyĂșjtod Ćket, megragadod az ökölbe amikor visszajönnek, Ă©pp olyan mintha mindkĂ©t kezedben nehĂ©z sĂșly lenne. Az elixĂr mezĆ energiĂĄja termĂ©szetesen Ă©s automatikusan keresztĂŒlfolyik. Azonban, amikor [ennek a technikĂĄnak a gyakorlĂĄsĂĄt] lassan Ă©s kitartĂłan kell haladnia annak Ă©rdekĂ©ben, hogy sikeres eredmĂ©nyeket Ă©rjen el. Arra is törekednie kell, hogy megnyugtasd a tudatod. Mindaddig, amĂg a gyakorlatot nem kisebb Ăștnak, sem pedig zĂșzĂł mƱvĂ©szetnek tekintjĂŒk, hatĂ©kony lesz. KemĂ©ny Ă©s LĂĄgy - 剛柔 (gāng róu) 技擊雖小道,精而言之,亦有上中下三乘之別,三乘為何,即剛與柔變化與呆板二者而已,其宗派法門,千差萬別,雖各有其專家獨造之功,而剛柔各別差等,乃於是判焉。 上乘 運柔而成剛,及其至也,不剛不柔,亦剛亦柔,猝然臨敵,隨機而動,變化無窮,指似甚柔,遇之則剛若鑌鐵,身似呆板,變之則捷若狡兔,敵人遇此,其受傷也亦不知其何以傷,其傾跌也亦不知其何以傾跌,神龍夭矯,莫測端倪,然此種上乘工夫,非朝夕而能奏效也。 中乘 剛多柔少,其原因以學者初入手時,走入左道旁門,不得名師傳授指點,流於強使氣力,剛柔無相濟互用之效,或用藥力,或猛力,強練手掌臂腿之專技,不辭痛楚,朝夕蠻習,遂致一部分之筋肉氣血,由活動而變為堅凝死壞,後雖遇名師補救,亦未能全改其所偏也。 下乘 術以柔為貴,至於專使氣力,蠻野粗動,出手不知師法,舉步全無規則,既昧於呼吸運使之精,復不解剛柔虛實之妙,乃以兩臂血氣之力,習於一拳半腿之方,遂自命個中專家,此下乘之拳技,不得混以柔術稱之,學者所宜明辨也。 BĂĄr a harc (技擊) kisebb mĂłdszer, tökĂ©letes. UgyanĂșgy, mint a buddhizmus, mely hĂĄrom (三乘), nagy-, közĂ©psĆ Ă©s kisebb "jĂĄrmƱre" oszlik. Hogyan kĂŒlönböztetik meg ezt a hĂĄrom szintet? EgyszerƱen a kemĂ©nysĂ©g Ă©s a puhasĂĄg megvĂĄltozĂĄsĂĄval (剛與柔變化). A mƱvĂ©szet stĂlusai szĂĄmtalan kĂŒlönbsĂ©get mutatnak. BĂĄr mindegyiknek van szakĂ©rtĆje Ă©s specialitĂĄsa, mĂ©gis, hogy a szintjĂŒk nagyobb, közepes vagy kisebb, kemĂ©nysĂ©gĂŒk Ă©s puhasĂĄguk mĂ©rtĂ©ke (剛柔各別差) hatĂĄrozza meg. A felsĆ jĂĄrmƱ (上乘, tovĂĄbbi jelentĂ©se: kivĂĄlĂł) gyakorlĂłja lĂĄgysĂĄggal mozog, kemĂ©nysĂ©ggel vĂ©gzĆdik. VĂ©gĂŒl sem kemĂ©ny vagy lĂĄgy (運柔而成剛, 及其至也, 不剛不柔), de mind kemĂ©ny, mind lĂĄgy (亦剛亦柔). Ha egy ellenfelet nĂ©z, akkor a helyzetnek megfelelĆen cselekszik (隨機而動), korlĂĄtozĂĄs nĂ©lkĂŒl ĂĄtalakĂt (變化無窮). Az ujj puha, de amikor hozzĂĄĂ©r, olyan nehĂ©z, mint a vas (鐵). A test kemĂ©nynek tƱnik, de olyan gyorsan vĂĄltozik, mint egy nyĂșl (兔). Amikor az ellenfĂ©l talĂĄlkozik ezzel, megsĂ©rĂŒl (傷), Ă©s nem tudja, hogyan sĂ©rĂŒlt (傷) meg, vagy elesik (傾跌), miközben nem tudja, hogyan esett el. MozgĂĄs olyan rugalmas, mint egy isteni sĂĄrkĂĄny (神龍夭矯), senki sem lĂĄtja, mi törtĂ©nik. Ez a kĂ©pessĂ©g a felsĆ jĂĄrmƱ gongfu-ja (上乘工夫). Azonban e kĂ©pessĂ©get, mely a lĂĄgy Ă©s kemĂ©ny megnyilvĂĄnulĂĄsa, nem lehet egyetlen nap alatt megvalĂłsĂtani. Ez a "nagyobb jĂĄrmƱ" kĂ©szsĂ©ge. A közĂ©psĆ jĂĄrmƱ mƱvĂ©szet (中乘之術) Amikor a kezdĆ gyakorolni kezd, s mĂ©g nem kapott tanĂtĂĄsokat egy figyelemre mĂ©ltĂł mestertĆl (不得名師傳授指點), a fizikai erĆre hagyatkozik (流於強使氣力) a kemĂ©nysĂ©g Ă©s lĂĄgysĂĄg hatĂĄsa helyett (剛柔無相濟互用之效). NĂ©ha gyĂłgyszereket erejĂ©t alkalmaza (用藥力), vagy csak Ă©les erĆt hasznĂĄl (猛力), nehĂ©z dolgokat fejleszt (強練) a tenyĂ©rrel, karral s lĂĄbbal (手掌, 臂, 腿), soha nem emlĂti a fĂĄjdalmat (不辭痛楚), mely lĂŒktet egĂ©sz nap, de Ć csak az egĂ©sz testĂ©t - izmait, energiĂĄjĂĄt Ă©s vĂ©rĂ©t (肉氣血) - edzi hogy az Ă©lettel teli ĂĄllapottĂłl tĂĄvolodva merevvĂ© vĂĄljon, mint a holttest (死). Sok mĂĄs kĂĄrt is okoz-, ĂĄrtalmakat, amelyek meglehetĆsen gyakoriak a hasonlĂł gyakorlĂĄst folytatĂłk közt. Amikor az ellenfĂ©llel harcol, a hĂ©tköznapi emberek nĂ©zik a testtartĂĄsĂĄt mely fĂ©lelmet kelt a szĂvekben, s nem mernek versenyezni ellene. De ha talĂĄlkozik a nagyobb jĂĄrmƱ mestereivel, akkor a mester lĂĄgy technikĂĄkat alkalmaz, hogy legyĆzze Ćt. KemĂ©nysĂ©ge ellenĂ©re semmit sem tehet. "Olyan nehĂ©z, mint Tai Hegye, nem fog összetörni". De ez a megközelĂtĂ©s többnyire kemĂ©ny. Ami a kisebb jĂĄrmƱvet illeti, a mƱvĂ©szetĂ©ben a lĂĄgysĂĄg drĂĄga (下乘術以柔為貴), s mĂ©gis azok, akik hangsĂșlyozzĂĄk az erĆt, durva Ă©rdessĂ©ggel kĂŒldenek kezet anĂ©lkĂŒl, hogy bĂĄrmilyen technikĂĄt tudnĂĄnak, teljes mĂ©rtĂ©kben normĂĄk nĂ©lkĂŒl mozognak s lĂ©pnek fel. Nem ismerik a lĂ©gzĂ©s Ă©s erĆsĂtĂ©s lĂ©nyegĂ©t, Ăgy nem Ă©rtik a kemĂ©nysĂ©g Ă©s lĂĄgysĂĄg-, ĂŒressĂ©g Ă©s teljessĂ©g finomsĂĄgait (剛柔虛實之妙). Fegyvereik ragyogĂł erejĂ©re tĂĄmaszkodnak a gyakorlatban, amely kĂ©tharmad pofonnal Ă©s egyharmad rĂșgĂĄssal, majd szakĂ©rtĆknek tartjĂĄk magukat. Ez a gongfu kĂ©pessĂ©gek "kis jĂĄrmƱve" (下乘之拳). Nem szabad összekeverni a puha mƱvĂ©szettel. Meg kell kĂŒlönböztetni ezeket egymĂĄstĂłl. 中乘之術,不過偏於剛多柔少,尚有師法,猶可補救,惟下乘者,日從事於 A közĂ©psĆ jĂĄrmƱ mƱvĂ©szete (中乘之術) egyszerƱen a tĂșl sok kemĂ©nysĂ©g Ă©s nem elĂ©g lĂĄgysĂĄg (剛多柔少) hibĂĄja felĂ© hajlik, de tovĂĄbbi tanĂtĂĄsi mĂłdszerek maradnak, s Ăgy nem nehĂ©z ĂĄtlĂ©pni Ă©s belĂ©pni a nagyobb jĂĄrmƱ birodalmĂĄba. Ami azonban a kisebb jĂĄrmƱvet illeti, nem igĂ©nyli a figyelemre mĂ©ltĂł Mesterek-, vagy tehetsĂ©ges kollĂ©gĂĄk utasĂtĂĄsait. Ez magĂĄban foglalja a következĆ tevĂ©kenysĂ©gek napi gyakorlatĂĄt:
故人遇其掌骨斫落。無異金石之器也)究其所到。不過與全未練習之人。遇則頗堪恐怖。如一旦遇柔術名家。鮮有不敗者也。 從此觀之。斯道以剛柔變化。能達於極品者為上乘。剛多柔少。謹守師法者為中乘。至於一拳一技之長。有剛而無柔。徒事於血氣之私者。於斯為下矣。嗟爾後學可以鑒也。 MiutĂĄn befejezted az edzĂ©st, az, aki soha nem gyakorolt, nagyon megfĂ©lemlĂtett lesz tĆled. De ha talĂĄlkozol a lĂĄgy mƱvĂ©szetek mesterĂ©vel, akkor Ć bizony nem talĂĄl majd legyĆzhetetlennek. EbbĆl lĂĄthatĂł, hogy ez a mƱvĂ©szet kĂ©pes elĂ©rni a legmagasabb szintet a kemĂ©nysĂ©g Ă©s lĂĄgysĂĄg közötti vĂĄltĂĄssal (剛柔變化), ezĂ©rt ez a "felsĆ jĂĄrmƱ". Ha többnyire kemĂ©ny Ă©s kevĂ©s lĂĄgy anyag van (剛多柔少), akkor csak a mintĂĄkat tartja meg, melyet "közĂ©psĆ jĂĄrmƱ" nevezĂŒnk. Ha az egyes technikĂĄk finomsĂĄgaiban csak kemĂ©nysĂ©g van Ă©s lĂĄgysĂĄg nincsen (一拳一技之長有剛而無柔), akkor a sajĂĄt erĆdre koncentrĂĄlsz, amely nem mĂĄs, mint az "alsĂł jĂĄrmƱ" [kis jĂĄrmƱ] (下矣). Jaj azoknak a diĂĄkoknak, akik ezt nem veszik figyelembe. Az Ăt KövetelmĂ©ny - 五要說 (wǔ yào shuō) 術既有剛柔之判,利害亦隨剛柔而相生,學者須辨之於始慎之於初,而後可無傷身意外之患,故剛柔之術有五要焉: A harcmƱvĂ©szet kemĂ©ny Ă©s lĂĄgy szempontbĂłl (剛柔之判) vĂĄlik szĂ©t, a bonyolult az, ahogyan a kemĂ©ny Ă©s lĂĄgy lĂ©trehozzĂĄk egymĂĄst (剛柔而相生). Fel kell ismerned ezt az elejĂ©n, Ă©s lĂ©gy Ăłvatos egĂ©szen a vĂ©gĂ©ig. Ăgy kĂ©pes leszel mentesĂŒlni a balesetek ĂĄltal okozott sĂ©rĂŒlĂ©sektĆl / fĂĄjdalomtĂłl (無傷身意外之患). Meg kell kĂŒlönböztetni a mƱvĂ©szet kemĂ©ny Ă©s lĂĄgy jellegĂ©t (剛柔之術), ezĂ©rt van ez az öt követelmĂ©ny (有五要).
Javasolt irodalom Ă©s forrĂĄsok 0. KĂŒlsĆ (外家) Ă©s belsĆ (内家) irĂĄnyzatok a kĂnai harcmƱvĂ©szetben 1. A teljes irat itt olvashatĂł: 《少林宗法》 新會陳鐵生編訂, 香山盧煒昌藏本 2. ... 3. ... 4. ... 5. ... ❀ ❀ ❀ Köszönetet mondunk minden barĂĄtunknak, mindazon szerzĆknek, tanĂtĂłknak, buddhistĂĄknak Ă©s harcmƱvĂ©szeknek, akik hozzĂĄjĂĄrultak a harcmƱvĂ©szet-törtĂ©neti-, buddhista-, bölcseleti Ă©s egyĂ©b tanĂtĂĄsokkal, ĂrĂĄsokkal, tanulmĂĄnyokkal, jegyzetekkel minden Ă©rzĆ lĂ©ny tanĂtĂĄsĂĄhoz Ă©s tanulĂĄsĂĄhoz. BuddhĂĄk Ă©s Mesterek tanĂtĂĄsait megosztani Ă©rdem, mindezen Ă©rdemeket felajĂĄnljuk az összes BuddhĂĄknak. A Xing Long Tang elfogulatlan, pĂĄrtatlan, szektarianizmustĂłl mentes elv alapjĂĄn törekszik a DharmĂĄt, a Chan hagyomĂĄnyvonal tanĂtĂĄsĂĄt, a harcmƱvĂ©szeti stĂlusok törtĂ©neteit megosztani. 武林一家! 阿弥陀佛! 各位朋友, 作者, 老师, 佛教徒和功夫爱好者, 请允许我向你们表示感谢, 感谢你们一直以来用功夫, 历史, 佛教, 哲学和各类教学, 文章, 研究和教义, 对教学和学习的支持。分享佛教和大师的教义非常有价值, 我们以此恭敬诸佛。《醒龙堂》 将依据不偏依, 不分宗派的原则努力分享佛法, 传承佛教思想和传统功夫。 XiaoFeng CserkĂ©sz GĂĄbor Mester @ Xing Long Tang | 2017 v1; elsĆ kiadĂĄs Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 licenc alkalmazĂĄsĂĄval | 署名-非商业性使用-禁止演绎 4.0 国际 Ha hibĂĄkat, megjelenĂ©si vagy egyĂ©b problĂ©mĂĄkat talĂĄlsz, Ărj nekĂŒnk: master [at] rgm [pont] hu ❀ vissza | ❀ index | ❀ jegyzetek Ă©s publikĂĄciĂłk | ❀ Pu Ji Chan Templom 普济寺 facebook oldala - Kövess minket itt is!
|