XING LONG TANG - HagyomĂĄnyos Shaolin mĂłdszerek nĂ©hĂĄny kiegĂ©szĂ­tĂ©se 《附少林宗法闡微》



   



HagyomĂĄnyos Shaolin mĂłdszerek nĂ©hĂĄny kiegĂ©szĂ­tĂ©se 《附少林宗法闡微》

香山 盧煒昌 (LĂș Wěichang, 1883-1943), 新會 陳鐵生

(Shaolin HarcmƱvĂ©szet Titkai (1915) elsƑ kĂ©t fejezet)

„Shaolin HarcmƱvĂ©szet Titka” 《少林拳術秘訣》 elsƑ nyolc fejezete a "Shaolin irĂĄnyzat tanĂ­tĂĄsai" 《少林宗法》 (shàolín zōngfǎ), amely eredetileg a kĂ©sƑi Qing-dinasztia idejĂ©n, 1911-ben (Xuan Tong harmadik Ă©ve) jelent meg. 1915-ben (negyedik) a "Shanghai Zhonghua KönyvkiadĂł" gondozĂĄsĂĄban ĂșjradolgoztĂĄk, Ă­gy a "Shaolin Quan MĂłdszerei" mĂĄr nem kifejezetten a technikĂĄkrĂłl szĂłlt, s a rĂ©gi, sötĂ©t anti-Qing kifejezĂ©sek Ă©s gondolatok helyett az ĂĄtdolgozott kiadĂĄs a hazafias gondolkodĂĄsra-, a Chan kiegĂ©szĂ­tĂ©sekre (kilencedik fejezet Ășj rĂ©szei)-, az Ă©szaki Ă©s dĂ©li mĂłdszerekre (tizedik fejezet) helyezte a hangsĂșlyt. KĂ©sobbi fejezetek is kiegĂ©szĂ­ĂŒltek az elsƑ nyolc fejezet tartalma szĂĄmos ellentĂ©tes szempontot is tartalmaz, kĂŒlönösen az ĂĄtadĂĄs Ă©s a kungfu vonatkozĂĄsĂĄban. Az elsƑ nyolc fejezet egyĂŒttesen a "Shaolin irĂĄnyzat tanĂ­tĂĄsai" 《少林宗法》 (shàolín zōngfǎ), mely tartalma kitĂ©r a Da Hong Quan (大洪拳)-, Xiao Hong Quan (小洪拳), Dan Tou Gun (egyfejƱ bot (單頭棍 (只七法), Wu Quan (五拳)-, Qu Xing Hong Quan (五形洪拳)-, Hu Zhao Zhang (虎爪掌).

《少林拳術秘訣》中的第一至第八章,本名「少林宗法 」,原載於清末(宣統三年、1911年)上海天鐸報,為廣東中山人盧煒昌作品、以偽少林歷史宣傳反清情緒。當時同是廣東新會人之陳鐵生(鐵齋氏?)任天鐸報編輯。唐豪先生認為,由於《少林宗法》第九篇(末篇)卷末有洛陽李鑒堂曰一句。稱為合李版本。1915年(民四),〈上海中華書局〉出版之《少林拳術秘訣》並無拳譜拳勢圖。全書共十三章。由於朝代已改,除舊有的暗晦反清語句更改為愛國思想外,新加上的篇幅第九章為禪宗極軌;第十章為南北派師法;第十一章為少林戒言微言;第十二章為明季少林變派;第十二章為神功說。唐豪先生認為《少林拳術秘訣》第九章至第十三章為尊我齋主人裒集。後來加上的章節,與前八章的內容有多個方面的相違拗地方,特別在承傳及拳術方面。前八章本承《少林宗法》,所談及的內容有大小洪拳、單頭棍(只七法)、五拳/五形洪拳、虎爪掌。

❀ ❀ ❀

柔術之派別,習尚甚繁,而要以氣功為始終之則,神功為造詣之精,究其極致所歸,終以參貫禪機,超脫生死恐怖之域,而後大敵在前,槍戟當後,心不為之動搖,氣始可以壯往,此所謂 "泰山倒吾側,東海傾吾右,心君本泰然,處之若平素也" ,雖然,是豈易言哉,每見沈心求道之士,平日養氣之言,不離於口,靜悟之旨,懷之在心,苟一旦臨之以可駴之事,則面目改觀,手足失措,甚至神魂撼蕩失舍,歸於無何有之鄉,如是而求其能靜以禦敵,真有戛戛其難之勢,夫高尚者且若是,至於一般浮動輕躁者,其氣之易搖,心之易亂,乃成芸芸眾生之固有性質,故舉目而望氣功之微妙變化,空谷中幾無跫然嗣響之音,吾道之所以日益衰也。

氣功之說有二,一養氣,一練氣,養氣而後氣不動,氣不動而後神清,神清而後操縱進退得其宜,如是始可言命中制敵之方,顧養氣之學,乃聖學之緊要關鍵,豈僅此邈爾柔術所能範圍乎,不過柔術之功用,多在於取敵制勝之中,故養氣為尤不可媛者,正以此也。

練氣與養氣,雖同出於一氣之源,然有虛實動靜及有形無形之別,養氣之學以道為歸,以集義為宗法,練氣之學,以運使為效,以呼吸為功,以柔而剛為主旨,以剛而柔為極致,及其妙用,則時剛時柔,半剛半柔,遇虛則柔,臨實則剛柔退而剛進,剛左而柔右.所謂剛柔相濟,虛實同進也。

註曰,以上練氣之說,中有玄妙,不可思議,若泛觀之,幾如贅語重疊,無關要旨,不審此問有亟須詮釋者,而後精微乃見,則以文字而墮入玩弄光景之障,則宜嫌詞費耳,今釋之如左:

A lĂĄgy irĂĄnyzatok (柔術) szĂ©les skĂĄlĂĄja lĂ©tezik melyet ĂĄltalĂĄban gyakorolnak, azonban e gyakorlĂĄs tĂĄmogatĂĄsĂĄhoz mindig qigong -ot (氣功) hasznĂĄlnak, shengong -ot (神功) pedig a mesterszint elĂ©rĂ©sĂ©hez. ValĂłjĂĄban a vĂ©gsƑ cĂ©l a Chan kocsijĂĄnak (禪機) [mĂłdszerei ĂĄlltal cĂ©ljĂĄnak] beteljesĂ­tĂ©se. Mely kĂ­vĂŒl esik az Ă©let Ă©s halĂĄl rĂ©misztĂł okain akkor is, ha erƑs ellensĂ©gek vesznek körĂŒl, lĂĄndzsĂĄk Ă©s alabĂĄrdok mögött az elmĂ©d rendĂŒletlensĂ©gben energiĂĄd erƑteljes lesz. Mint a következƑ szavak is kifejezik:

    泰山倒吾側,
    東海傾吾右,
    心君本泰然,
    處之若平素也,

    A Tai hegy összeomlik a balomon,
    a keleti tenger jobbomra ereszkedik.
    Mikor tudatom nyugalomban van,
    minden közönségesnek tƱnik.

De nem egyszerƱ könnyen mondani? Gyakran lĂĄtjuk e mƱvĂ©szetekben törekvƑ, mĂ©ly ƑszintesĂ©get gyakorlĂł harcmƱvĂ©szt, aki minden nap bölcsen szĂłl arrĂłl, hogyan kell ĂĄpolni az energiĂĄt, a csendes megvilĂĄgosodĂĄs (靜悟) elĂ©rĂ©sĂ©t szĂ­vĂ©ben dĂ©delgeti. De egy nap, valami elĂ©ri Ƒt amin meglepƑdik, megjelenĂ©se megvĂĄltozik (面目改觀), kezei Ă©s lĂĄbai összezavarodnak, lelke megdöbben, Ă©s nem lesz biztos abban sem, ami valĂłdi. Az ilyen pillanatban nagyon nehĂ©z megtalĂĄlni az ellenfĂ©l (敵) nyugodt kezelĂ©sĂ©t. Ez mĂ©g a nemes gyakorlĂłkra (夫高尚) is igaz. Azoknak, akik nem veszik komolyan [mĂ©lyen] a mƱvĂ©szet gyakorlĂĄsĂĄt, energiĂĄjukat [ellenfeleik] könnyen mozgatjĂĄk, tudatukat könnyen terelik, mert mint minden Ă©lƑlĂ©ny, termĂ©szetĂŒnk [helyes gyakorlĂĄs nĂ©lkĂŒl] Ă©ppen ilyen. EzĂ©rt nĂ©zd helyesen a mƱvĂ©szetet a qigong gyakorlatokon belĂŒli finom mozgĂĄsĂĄban (氣功之微妙變化), vedd Ă©szre, hogy e gyakorlatok mĂ©ly völgyek, amelyek teljesen ĂŒresek (空谷) s a hagyomĂĄnyukat hordozĂł emberek hangja / tudĂĄsa nĂ©lkĂŒl egyben oka annak, hogy mƱvĂ©szetĂŒnk a mai napig csökkenƑben (衰) van.

A qigong-t kĂ©tfĂ©le mĂłdon magyarĂĄzhatĂł: az energia mƱvelĂ©se (養氣) Ă©s az energia fejlesztĂ©se (練氣). EnergiamƱvelĂ©s sorĂĄn az nem mozog (氣不動). Ha az energia nem mozog, akkor a szellem fĂ©nyessĂ© (神清) vĂĄlik. Mikor a szellem tiszta, akkor az elƑrehaladĂĄs Ă©s a visszavonulĂĄs Ă©rdekĂ©ben az irĂĄnyĂ­tĂĄsod megfelelƑ lesz. EzĂĄltal kĂ©pes leszel pontos mĂłdszerekrƑl beszĂ©lni elĂ©rve a cĂ©ljaid az ellenfelek (敵) visszaszorĂ­tĂĄsĂĄra. Ahhoz, hogy teljes mĂ©rtĂ©kben helyesen Ă­tĂ©ljĂŒk meg az energiamƱvelĂ©s gyakorlatait, a szent tanulĂĄs a lĂ©tfontossĂĄgĂș kulcs, mely kitĂĄgĂ­t tĂ©ged a lĂĄgy irĂĄnyzatok hatĂĄrain tĂșlra. Azonban a lĂĄgy mƱvĂ©szet funkcionalitĂĄsa (柔術之功用) gyakran az ellenfelek legyƑzĂ©sĂ©re törekszik, ezĂĄltal az energiamƱvelĂ©s gyakorlatĂĄt kĂŒlönösen nem szabad elhanyagolni.

BĂĄr az energia mƱvelĂ©se Ă©s az energia fejlesztĂ©se ugyanabbĂłl a forrĂĄsbĂłl szĂĄrmazik (一氣之源), Ășgy tƱnik, kĂŒlönbsĂ©g van közöttĂŒk az ĂŒressĂ©g Ă©s teljessĂ©g- (虛, 實), mozgĂĄs Ă©s csend- (動, 靜), valamint a forma Ă©s formanĂ©lkĂŒlisĂ©g (形, 無形) tekintetĂ©ben. Amikor az energiĂĄt mƱvelĂ©sĂ©t tanulod (養氣之學), hagyd, hogy az Út legyen az, amire visszatĂ©rsz, s hagyd, hogy az energia felhalmozĂłdĂĄsa hagyomĂĄnya legyen az, amibƑl dolgozol. Amikor energiafejlesztĂ©st gyakorolsz, hasznĂĄld az erƑsĂ­tĂ©st az eredmĂ©nyek elĂ©rĂ©sĂ©hez (以運使為效), hasznĂĄld a lĂ©gzĂ©st a gyakorlĂĄshoz [gong-ok elĂ©rĂ©shez] (呼吸為功), lĂĄgysĂĄgot, melynek kemĂ©nysĂ©ge a folyamat (以柔而剛為主旨), kemĂ©nysĂ©get, melynek lĂĄgysĂĄga a cĂ©l (以剛而柔為極致). A gyakorlĂĄs finomsĂĄga, hogy nĂ©ha kemĂ©ny, s nĂ©ha lĂĄgy (時剛時柔). Ez fĂ©lig kemĂ©ny Ă©s fĂ©lig lĂĄgy (半剛半柔). Ha ĂŒressĂ©get tapasztalsz, lĂ©gy lĂĄgy (遇虛則柔). Amikor teljessĂ©ggel talĂĄlkozol, lĂ©gy kemĂ©ny (臨實則剛). LĂ©gy lĂĄgy, amikor visszavonulsz, kemĂ©ny, mikor elƑrehaladsz (柔退而剛進). LĂ©gy kemĂ©ny, ha balra mozdulsz, lĂĄgy, mikor jobbra (剛左而柔右). Ezt nevezzĂŒk Ășgy, hogy a "kemĂ©nysĂ©g Ă©s lĂĄgysĂĄg kiegĂ©szĂ­ti egymĂĄst, az ĂŒressĂ©g Ă©s a teljessĂ©g egyĂŒtt halad" (剛柔相濟,虛實同進也).

A fenti-, energiafejlesztĂ©ssel kapcsolatos irĂĄnymutatĂĄsok misztikusnak (玄妙) Ă©s hihetetlennek (不可思議) tƱnnek. Ha egyszerƱen csak rĂĄpillantasz, elmosĂłdottak, Ă©rtelmetlenek, ha nem vizsgĂĄlod meg [valĂłban]. Fel kell dolgoznod Ă©s meg kell Ă©rtened, hogy rĂ©szletesebb kĂ©pet kaphass mĂ©lysĂ©gĂ©rƑl, kĂŒlönben a szöveg csak egy aranyos tanĂ­tĂĄs, temĂ©rdek elvesztegetett szĂłval. EzĂ©rt az alĂĄbbiakban [azt] rĂ©szletesebben bemutatom:

ErƑsĂ­tĂ©s - 運使 (yùn shǐ)

既云練氣,則宜勤於運使,運使之法,以馬步為先(又名站蹖),以身之上下伸縮為次(如是則腰腎堅強,起落靈捷,將來練習拳法,無腰酸腿戰之病),以足掌前後踏地,能站立於危狹之處,而推挽不墜為究竟,練成功時,雖立足懸崖,而堅立不虞顛仆(足掌前後踏地,練習既久,始能如是,平常人之足,則前後不相應,故一推挽即傾跌),以上乃練足之法,若尋常未經練習之人,則多虛浮,上重下輕,足踵又鮮實力,倘一經他人推挽,則如無根之槁木,應手即去,此未曾練氣所致也,故運使之入手法門,即以馬步為第一著,諺云,未習打,先練蹖,即此意也,苟能精馬步,則氣貫丹田,強立不倒,而後一切柔術,單行手法,及宗門拳術,可以日月漸進矣,初練馬步時,如不常乘馬之人,忽而乘馬終日,腿足腰腎必酸痛異常,其力必較未練以前反覺減退,此名換力,蓋從前之浮力虛氣,必須全行改換,到此不可畏難,宜猛向前進,如初莊站數十分鐘,次則加增數分,總以逐漸而進,為最緊要,又站時若腿酸難忍,可以稍為休息,總以兩腿久站不痛,覺氣貫丹田,足踵堅強,斯為有得矣。

足既堅強,則練手尚焉(手法詳後),練手之法,以運使腋力,今其氣由肩窩腋下,運至指尖,如是而後全身之力,得以貫注於手,久之則手足兩心相應,筋骨之血氣,逐活潑凝聚,一任練者之施用而無礙也。

Az energia fejlesztĂ©s (練氣) gyakorlĂĄsa sorĂĄn szorgalmasan kell erƑsödnöd. Ami a megerƑsĂ­tĂ©s mĂłdjait illeti, lovaglóållĂĄssal (馬步) kezdj, feszĂ­tsd a tested, fent Ă©s lent (身之上下). (Ez tovĂĄbb erƑsĂ­ti a derekad Ă©s a vesĂ©knĂ©l a hĂĄt alsĂł rĂ©szĂ©t (腰, 腎), emelkedƑvĂ© Ă©s leereszkedƑbbĂ© tesz (起落靈捷), majd amikor a gongfu mĂłdszereit (拳法) gyakorlod a jövƑben, megszabadulsz a hĂĄtfĂĄjĂĄstĂłl Ă©s a lĂĄbfĂĄjĂĄstĂłl.) Az eredmĂ©ny az lesz, hogy ha elƑre Ă©s hĂĄtra lĂ©pĂ©sed lapos, akkor is kĂ©pes leszel ĂĄllni (站立) veszĂ©lyes helyzetben (危狹之處), s kĂ©pes leszel tolni Ă©s hĂșzni (推/挽) anĂ©lkĂŒl, hogy elesnĂ©l (不墜). Sikeres (helyes) gyakorolĂĄs (練成功) esetĂ©n, ha a lĂĄbad kĂ©t hĂŒvelyk tĂĄvolsĂĄgra van a szikla szĂ©lĂ©tƑl, akkor kĂ©pes a lesĂŒllyedĂ©sre, elesĂ©s nĂ©lkĂŒl (a hĂ©tköznapi emberek lĂĄbai/lĂ©pĂ©sei (平常人之足) nem koordinĂĄljĂĄk egymĂĄst elƑre Ă©s hĂĄtra (前後不相應), Ă©s Ă­gy egyetlen nyomĂĄssal vagy hĂșzĂĄssal bĂ­rnak.) Ennek köze van a lĂĄbak kĂ©pzĂ©sĂ©hez (練足之法). A közönsĂ©ges, nem szakkĂ©pzett emberek szĂĄmĂĄra az energia ĂĄltalĂĄban felfelĂ© lebeg, s Ă­gy vĂ©gĂŒl sĂșlyosak fent Ă©s könnyƱek lent. TovĂĄbbĂĄ, a sarkaikkal tompĂĄn Ă©s ritkĂĄn van valamilyen tĂ©nyleges erejĂŒk. Amint valakit nyomnak, olyannĂĄ lesz, mint a gyökĂ©r nĂ©lkĂŒli magas fa (無根之槁木), kezĂŒk gesztusa pedig kalimpĂĄlĂł. Az energia fejlesztĂ©s eredmĂ©nye kĂ©pzetlen (未曾練氣). EzĂ©rt a mƱvĂ©szet alapvetƑ erƑsĂ­tƑ gyakorlatai sorĂĄn, a lovaglĂł ĂĄllĂĄs az elsƑ dolog (馬步為第一著), amin dolgozni kell. Egy közös mondĂĄs: "MielƑtt gyakorolnĂĄd az ĂŒtĂ©seket, az elsƑkĂ©nt ĂĄllni kell tanulnod" (未習打, 先練蹖). Ez ugyanaz a gondolat. Ha tudsz ĂŒgyesen lovaglóållĂĄst gyakorolni, akkor az energiĂĄd tovĂĄbb halad a dan tian-be (丹田), Ă©s egy szilĂĄrda ĂĄllĂł öreg mester kĂ©szsĂ©ged lesz. EttƑl a ponttĂłl kezdve folyamatosan haladhatsz a minden lĂĄgy mƱvĂ©szet kĂ©ztechnikĂĄjĂĄban- (一切柔術單行手法), a gongfu technikĂĄk hagyomĂĄnyain ĂĄt (宗門拳術). Kezdetben a lovaglóållĂĄst gyakorold, akkor Ășgy fogsz kinĂ©zni, mint egy olyan ember, aki nem gyakran lovagol (不常乘馬之人), aztĂĄn Ășgy Ă©rzed majd, hogy egĂ©sz nap lovagoltĂĄl, s a derekad, lĂĄbad Ă©s a vesĂ©knĂ©l a hĂĄt alsĂł rĂ©sze (腰 / 腎) fĂĄjni fog. Paradox mĂłdon Ășgy fogod Ă©rezni, hogy az edzĂ©s utĂĄni erƑd kisebb, mint korĂĄbban, de ezt a tapasztalatot "az erƑ kicserĂ©lĂ©sĂ©nek" (換力) nevezik. Az emberek ĂĄltalĂĄban jellemzƑen lebegƑ erƑvel (浮力) Ă©s ĂŒres energiĂĄval (虛氣) bĂ­rnak, s ezeket a dolgokat teljesen ki kell cserĂ©lni. Ennek elĂ©rĂ©sĂ©hez azonban nem szabad fĂ©lned a kemĂ©ny munkĂĄtĂłl, hanem bĂĄtran merĂŒlj el bele. A gyakorlĂĄs korai Ă©jszakĂĄiban, ha egyszer egy ĂłrĂĄn ĂĄt ĂĄllsz, majd minden-, egymĂĄst követƑ Ă©jszaka mĂ©g nĂ©hĂĄny percet adj hozzĂĄ. Mindig a legfontosabb dolog az, hogy fokozatosan Ă©s folyamatosan haladj. TovĂĄbbĂĄ, ha Ă©ppen Ășgy Ă©rzed, hogy az ĂĄllĂĄs (莊站) fĂĄjdalmĂĄt elviselned tĂșl nehĂ©z, pihenj egy kicsit (稍為休息). Az ilyen gyakolrĂĄs hatĂĄsa, hogy a lĂĄbad hosszĂș ideig kĂ©pes lesĂŒllyedni fĂĄjdalom nĂ©lkĂŒl, s Ă©rezni fogod, hogy az energia az elixĂ­r mezƑd felĂ© halad (覺氣貫丹田), Ă­gy pedig szilĂĄrdsĂĄgot kapsz a sarkadban (足踵堅強).

Ha elegendƑ erƑd van, akkor gyakorold a kĂ©ztechnikĂĄkat (練手). (手法詳後) A kĂ©ztechnikĂĄk gyakorlĂĄsĂĄnak mĂłdszere (練手之法) az erƑ alkalmazĂĄsa a hĂłnalj terĂŒletĂ©rƑl (運使腋力), ami energiĂĄt vĂĄlt ki a vĂĄll ĂŒregbƑl a hĂłnaljon ĂĄt az ujjhegyekig. Így az egĂ©sz test ereje kĂ©pes lesz a kezekben megjelenni. MiutĂĄn ezt az erƑt hosszĂș ideig alkalmaztad, kezed Ă©s a lĂĄbad jĂłl koordinĂĄltakkĂĄ vĂĄlnak egymĂĄssal, s az izmaid Ă©s a csontod Ă©lĂ©nk Ă©s koncentrĂĄlt lesz lehetƑvĂ© tĂ©ve a technikĂĄk akadĂĄlytalan megjelenĂ©sĂ©t.

LĂ©gzĂ©s - 呼吸 (hū xī)

肺為氣之府,氣乃力之君,故言力萬不能離氣,此古今一定之理,大凡肺強之人,其力必強,肺弱之人,其力必弱,何則,其呼吸之力微也,北派之柔術,數十年前,有專習練呼吸,以增益其氣力者,其成功頗覺可驚,南派則練運使之法多,練呼吸之法少,蓋以呼吸之功,雖能擴張血氣,有時不慎,反至傷身,後因慧猛禪師移錫南來,始傳呼吸之妙訣,於是南派亦有練習此術者,但未盛行耳,錄慧猛禪師口傳秘訣如左。

A tĂŒdƑ (肺) a lĂ©legzet kastĂ©lya (氣之府). A lĂ©legzet (氣) az erƑ uralkodĂłja (力之君). EzĂ©rt, amikor erƑssĂ©grƑl beszĂ©lĂŒnk, ezt nem tehetjĂŒk anĂ©lkĂŒl, hogy beszĂ©lnĂ©nk a lĂ©legzetrƑl. Ez egy rögzĂ­tett elv, akĂĄr a rĂ©gi idƑkben, akĂĄr a modern korban. ÁltalĂĄnossĂĄgban elmondhatĂł, hogy az erƑs tĂŒdƑvel rendelkezƑ embernek erƑs ereje lesz (肺強之人,其力必強), mĂ­g a gyenge tĂŒdƑvel szenvedƑnek csökkent kĂ©pessĂ©gei / ereje lesznek (肺弱之人,其力必弱). MiĂ©rt lenne ez Ă­gy? A lĂ©gzĂ©sbƑl szĂĄrmazĂł erƑ finom. A lĂĄgy mƱvĂ©szet Ă©szaki ĂĄgĂĄt (北派之柔術) nĂ©hĂĄny Ă©vtizeddel ezelƑtt a lĂ©gzƑkĂ©pzĂ©sre összpontosĂ­tott a fizikai erƑ növelĂ©se Ă©rdekĂ©ben, Ă­gy hihetetlen eredmĂ©nyeket produkĂĄlt, megdöbbentƑ mĂłdon. Kezdetben az alap egyszerƱen a gyakorlĂł erejĂ©nek növelĂ©se volt. TĂ­zĂ©ves lĂ©gzƑgyakorlat utĂĄn a karok ereje annyira megnövekedtek, hogy akĂĄr 7000 fontot is emelhetnĂ©nek. A dĂ©li ĂĄgban nagyobb hangsĂșlyt helyeznek a megerƑsĂ­tĂ©s mĂłdszereire (南派則練運使之法多), kevĂ©sbĂ© a lĂ©gzĂ©si gyakorlatra (練呼吸之法少). BĂĄr a lĂ©gzĂ©s-kĂ©pzĂ©s növeli az Ă©leterƑt, de ha nem vigyĂĄzol, akkor sĂ©rĂŒlĂ©st okozhatsz a szervezetedben. KĂ©sƑbb, Huimeng Chan mester (慧猛禪師) ĂĄltal kerĂŒlt a mƱvĂ©szet dĂ©lre, aki a lĂ©gzĂ©s-kĂ©pzĂ©s titkait tanĂ­totta, majd a dĂ©li ĂĄg harcmƱvĂ©szeti is gyakorolni kezdtĂ©k, bĂĄr mĂ©g nem volt nĂ©pszerƱ. De hosszĂș idƑ elteltĂ©vel a dĂ©liek is e lĂ©gzĂ©si mĂłdszereket alkalmaztĂĄk a jobb energetikai kĂ©szsĂ©gek gyakorlĂĄsĂĄra, majd az eros edzĂ©st egyidejƱleg lĂ©gzĂ©sgyakorlĂĄssal egyĂŒtt gyakoroltĂĄk, Ă­gy alakĂ­tva ĂĄt a lĂĄgy mƱvĂ©szet dĂ©li ĂĄgĂĄt (南派). Huimeng Mester szĂłbeli utasĂ­tĂĄsai ezekrƑl a titkokrĂłl:

呼吸之四忌

A lĂ©lgzĂ©sgyakorlĂĄs sorĂĄn nĂ©gy dolgot kell kerĂŒlni:

  • 甲.忌初進時太猛  - Kezdetben kerĂŒld tĂșl erƑteljes (太猛) haladĂĄst

    初時以呼吸四十九度為定,後乃從緩增加,然亦不可一次呼吸至百度之外也。

    Kezdetben csak negyvenkilenc szĂĄzalĂ©kig tartsd a lĂ©legzeted. KĂ©sƑbb fokozatosan növelheted. Nem szabad azonnal belĂ©legezni szĂĄz szĂĄzalĂ©kkal.

  • 乙.忌塵𨧹污雜之地  - KerĂŒld a cigarettafĂŒsttel teli terĂŒleteket

    宜於清晨曠寂幽靜之區行之,晚間練習,宜在庭外,不可緊閉於室中。

    A legjobb kora reggel, valahol tĂĄgas Ă©s csendes helyen. Az esti gyakorlatnĂĄl az a legjobb, ha inkĂĄbb kimĂ©sz, semmint elzĂĄrd magad egy fĂŒlledt tĂ©rben.

  • 丙.忌呼吸時以口出氣  - Ne lĂ©legezz be a szĂĄjon ĂĄt

    初呼吸時不妨以口吐出肺胃之惡氣,以三度為止,稍久,則呼吸須使之氣從鼻孔出入,方免濁氣侵人肺部之害,又呼吸時宜用力一氣到底,然後肺袋之漲縮,得以盡吐舊納新之用,以生氣力。

    LĂ©gzĂ©s sorĂĄn nem baj, ha kissĂ© a szĂĄdat is hasznĂĄlod, Ă­gy felszabadulhat a rossz levegƑ a tĂŒdƑbƑl Ă©s a gyomorbĂłl - egyharmad elegendƑ. De ennek a lĂ©legzetnek a vĂ©gĂ©n vissza kell lĂ©legezned az orron keresztĂŒl, hogy megakadĂĄlyozd a rossz levegƑ ĂĄrtalmĂĄt a tĂŒdƑben. A lĂ©gzĂ©s ideje alatt mindent meg kell tenned a teljes lĂ©legzet biztosĂ­tĂĄsĂĄhoz, ami javĂ­tja a tĂŒdo rugalmassĂĄgĂĄt. Így szerezheted meg a rĂ©gi tĂĄvozĂĄsĂĄnak hatĂĄsĂĄt, hogy annak helyĂ©ĂĄbe Ășj költözzön, s ez nagyobb erƑt eredmĂ©nyez.

  • 丁.忌呼吸時胡思亂想  - A lĂ©legzĂ©skor (呼吸) kerĂŒld a hirtelen, vĂ©letlenszerƱ gondolatokat (胡思亂想)

    大凡人身之氣血,行於虛而滯於實,如思想散弛,則必氣凝結障害,久之必成氣痞之病,學者慎之。

    ÁltalĂĄban a test energia Ă©s vĂ©r ott ĂĄramlik ĂĄt, ahol ĂŒressĂ©g van, s ott stagnĂĄl, ahol teli. Ha a gondolataid rendezetlenek, az energia kĂŒlönbözƑ helyeken Ă©pĂŒl fel kĂĄros akadĂĄlyokat hozva lĂ©tre, s hosszĂș idƑ utĂĄn ez az "energia-rekedĂ©s" problĂ©mĂĄjĂĄhoz vezet. A gyakorlĂłknak tudniuk kell errƑl.

以上四忌,須謹避之,自無後患,迨至成功時,則週身之筋胍靈活,骨肉堅實,血氣行動,可以隨呼吸以為貫注,如欲運氣於指尖臂膊,及胸肋腰腎之間,之意所動,氣即隨之,倘與人搏,則手足到處,傷及膚理而制人,氣之功用神矣哉。

洪惠禪師曰,呼吸之功,可令氣貫全身,故有鼓氣於胸肋腹首,令人用堅木鐵棍,猛擊而不覺其痛苦者,氣之鼓注包羅故也,第有一處,為氣之所不能到者,即面部之兩頰處是也。

呼吸之術,北派最盛,而江西河南兩派,則以長呼短吸為不傳之秘訣,河南派則名為丹田提氣術,江西派則名為提桶子勁,﹁勁即氣力之俗稱也﹂,究之名稱雖異,而實則無甚差別,其法直身兩足平立,先呼出濁氣三口,然後曲腰以兩手直下,而握固提上,其意以為若攜千斤者,使氣貫注丹田臂指間,迨腰直時,急將左右手次第向前衝出,而氣即隨手而出,不可遲緩,惟手衝出時須發聲喊放,方免意外之病,自此以後,則手或向上衝,或左右分提,仍須腰曲與前同,總以氣血能貫注流通為要,又向上衝時,覺得氣滿腋肋之間,左右分提時,仍伸指出而握拳歸,儼如千萬斤在手,則丹田之氣,不期貫而自貫矣,但提氣時須漸漸而進,有恆不斷,學者須靜以求之,勿視為小道可也。

A fenti nĂ©gyet gondosan el kell kerĂŒlnöd a jövƑbeli problĂ©mĂĄk elkerĂŒlĂ©se Ă©rdekĂ©ben. Mikor sikereket Ă©rsz el, akkor az egĂ©sz tested (週身) Ă­nszalagjai (筋) rugalmasak (靈活) lesznek, a csontjai Ă©s az izmok (骨/肉) erƑteljesek lesznek, a vĂ©r Ă©s az energia mozgĂĄsa (血氣行動) pedig összehangolhatĂł a lĂ©legzetĂ©vel (呼吸以為貫注). Ha energiĂĄd mozgatni akarod karjaidon ĂĄt az ujjhegyekig, vagy mellkason, bordĂĄidon, derĂ©kadon vagy hĂĄtadon: azaz, bĂĄrhovĂĄ is megy a szĂĄndĂ©kod (之意所動), az energia követi (氣即隨之) azt. Ha netĂĄn harcolsz az ellenfĂ©llel, akkor bĂĄrhol, ahol a kezed Ă©s a lĂĄbad hozzĂĄĂ©r, oly jelentƑs sĂ©rĂŒlĂ©seket okoz, amelyek nem kezelhetƑk. Ez az energia mĂĄgikus hatĂ©konysĂĄga! Azonban soha nem szabad lazĂĄn hasznĂĄlni ezt harc közben. VĂ©dekezĂ©s ellen ez megteszi.

Hong Hui Chan Mester (洪惠禪師) azt mondta: "A lĂ©gzƑgyakorlatok az egĂ©sz test energiĂĄjĂĄnak fejlesztĂ©sĂ©t jelentik. MiutĂĄn rengeteg energia van a mellben, bordĂĄkban, hasban Ă©s fejben, elmondhatod, hogy az emberek kemĂ©nyfĂĄval vagy fĂ©mrĂșddal teljes erƑvel megĂŒthetnek, nem Ă©rzel majd fĂĄjdalmat, amely azĂ©rt van, mert ezek a terĂŒletek az energiĂĄra koncentrĂĄlnak". (呼吸之功,可令氣貫全身,故有鼓氣於胸肋腹首,令人用堅木鐵棍,猛擊而不覺其痛苦者,氣之鼓注包羅故也,) De van egy terĂŒlet, ahol az energia nem lesz elegendƑ tĂĄmasz. BĂĄr vannak mĂĄs terĂŒletek is mely nem Ă©reznek fĂĄjdalmat, ezzel azonban nem ez a helyzet.

A lĂ©gzĂ©stechnika mƱvĂ©szete mostanra leginkĂĄbb az Ă©szaki rĂ©giĂłban virĂĄgzik, ahol mƱvĂ©szetkĂ©nt tanĂ­tjĂĄk Jiangxi (江西) Ă©s Henan (河南) tartomĂĄnyokban, a "hosszĂș kilĂ©gzĂ©s, rövid belĂ©gzĂ©s" (長呼短吸) mĂłdszer titok, amelyet nem azonban tanĂ­tanak. A Henan ĂĄgban (河南派) ezt a technikĂĄt az "elixĂ­rmezƑbƑl szĂĄrmazĂł energia emelĂ©se" -nek (丹田提氣術) nevezzĂŒk. A Jiangxi mĂłdszer (江西派) "emelƑ-hordĂł erejĂ©nek" (提桶子勁) nevezi (a erƑ ebben az esetben a fizikai erƑ közös neve). BĂĄr a nevek eltĂ©rƑek, valĂłjĂĄban nem sok kĂŒlönbsĂ©g van közöttĂŒk:

Egyenes testtel lĂĄbak pĂĄrhuzamosan egymĂĄs mellett ĂĄllnak, elƑször hĂĄromszor fĂșjd ki [kilĂ©gzĂ©s] a szĂĄdon a rossz levegƑt. EzutĂĄn hajolj elƑre, s egyenesen lĂłgasd a kezeid. Majd ragadd meg Ă©s emeld fel arra gondolva, mintha nagy sĂșlyt emelnĂ©l. Ez az energiĂĄt az elixĂ­r mezƑtƑl a karokig Ă©s az ujjakig vezeti. MiutĂĄn ismĂ©t egyenesen ĂĄllsz, hatĂĄrozottan lendĂ­tsd karjaid elƑre, balra, majd jobbra. Az energia követi a kezed mozgĂĄsĂĄt, kimegy, de lassan nem szabad mozogni. Amikor a kezek kilendĂŒlnek, hallhatĂł hangot is ki kell adj, ezĂĄltal elkerĂŒlve azt a hibĂĄt, hogy a szĂĄndĂ©kod valami elvonja. MiutĂĄn vĂ©geztĂ©l, kezed felfelĂ© mozdulhat: emelĂ©s balra, majd jobbra. Majd ismĂ©telheted.

Mindig fontos, hogy az energia Ă©s a vĂ©r egyenletesen ĂĄramolhasson. Ahogy felfelĂ© hĂșzod, Ă©rzed az energia teljessĂ©gĂ©t a hĂłnalj Ă©s a bordĂĄk terĂŒletĂ©n. Amint a kezed felemelkedik balra, majd jobbra, a karjaid kiegyenesĂ­tik az ujjaid ahogy kinyĂșjtod Ƒket, megragadod az ökölbe amikor visszajönnek, Ă©pp olyan mintha mindkĂ©t kezedben nehĂ©z sĂșly lenne. Az elixĂ­r mezƑ energiĂĄja termĂ©szetesen Ă©s automatikusan keresztĂŒlfolyik. Azonban, amikor [ennek a technikĂĄnak a gyakorlĂĄsĂĄt] lassan Ă©s kitartĂłan kell haladnia annak Ă©rdekĂ©ben, hogy sikeres eredmĂ©nyeket Ă©rjen el. Arra is törekednie kell, hogy megnyugtasd a tudatod. Mindaddig, amĂ­g a gyakorlatot nem kisebb Ăștnak, sem pedig zĂșzĂł mƱvĂ©szetnek tekintjĂŒk, hatĂ©kony lesz.

KemĂ©ny Ă©s LĂĄgy - 剛柔 (gāng róu)

技擊雖小道,精而言之,亦有上中下三乘之別,三乘為何,即剛與柔變化與呆板二者而已,其宗派法門,千差萬別,雖各有其專家獨造之功,而剛柔各別差等,乃於是判焉。

上乘 運柔而成剛,及其至也,不剛不柔,亦剛亦柔,猝然臨敵,隨機而動,變化無窮,指似甚柔,遇之則剛若鑌鐵,身似呆板,變之則捷若狡兔,敵人遇此,其受傷也亦不知其何以傷,其傾跌也亦不知其何以傾跌,神龍夭矯,莫測端倪,然此種上乘工夫,非朝夕而能奏效也。

中乘 剛多柔少,其原因以學者初入手時,走入左道旁門,不得名師傳授指點,流於強使氣力,剛柔無相濟互用之效,或用藥力,或猛力,強練手掌臂腿之專技,不辭痛楚,朝夕蠻習,遂致一部分之筋肉氣血,由活動而變為堅凝死壞,後雖遇名師補救,亦未能全改其所偏也。

下乘 術以柔為貴,至於專使氣力,蠻野粗動,出手不知師法,舉步全無規則,既昧於呼吸運使之精,復不解剛柔虛實之妙,乃以兩臂血氣之力,習於一拳半腿之方,遂自命個中專家,此下乘之拳技,不得混以柔術稱之,學者所宜明辨也。

BĂĄr a harc (技擊) kisebb mĂłdszer, tökĂ©letes. UgyanĂșgy, mint a buddhizmus, mely hĂĄrom (三乘), nagy-, közĂ©psƑ Ă©s kisebb "jĂĄrmƱre" oszlik. Hogyan kĂŒlönböztetik meg ezt a hĂĄrom szintet? EgyszerƱen a kemĂ©nysĂ©g Ă©s a puhasĂĄg megvĂĄltozĂĄsĂĄval (剛與柔變化). A mƱvĂ©szet stĂ­lusai szĂĄmtalan kĂŒlönbsĂ©get mutatnak. BĂĄr mindegyiknek van szakĂ©rtƑje Ă©s specialitĂĄsa, mĂ©gis, hogy a szintjĂŒk nagyobb, közepes vagy kisebb, kemĂ©nysĂ©gĂŒk Ă©s puhasĂĄguk mĂ©rtĂ©ke (剛柔各別差) hatĂĄrozza meg.

A felsƑ jĂĄrmƱ (上乘, tovĂĄbbi jelentĂ©se: kivĂĄlĂł) gyakorlĂłja lĂĄgysĂĄggal mozog, kemĂ©nysĂ©ggel vĂ©gzƑdik. VĂ©gĂŒl sem kemĂ©ny vagy lĂĄgy (運柔而成剛, 及其至也, 不剛不柔), de mind kemĂ©ny, mind lĂĄgy (亦剛亦柔). Ha egy ellenfelet nĂ©z, akkor a helyzetnek megfelelƑen cselekszik (隨機而動), korlĂĄtozĂĄs nĂ©lkĂŒl ĂĄtalakĂ­t (變化無窮). Az ujj puha, de amikor hozzĂĄĂ©r, olyan nehĂ©z, mint a vas (鐵). A test kemĂ©nynek tƱnik, de olyan gyorsan vĂĄltozik, mint egy nyĂșl (兔). Amikor az ellenfĂ©l talĂĄlkozik ezzel, megsĂ©rĂŒl (傷), Ă©s nem tudja, hogyan sĂ©rĂŒlt (傷) meg, vagy elesik (傾跌), miközben nem tudja, hogyan esett el. MozgĂĄs olyan rugalmas, mint egy isteni sĂĄrkĂĄny (神龍夭矯), senki sem lĂĄtja, mi törtĂ©nik. Ez a kĂ©pessĂ©g a felsƑ jĂĄrmƱ gongfu-ja (上乘工夫). Azonban e kĂ©pessĂ©get, mely a lĂĄgy Ă©s kemĂ©ny megnyilvĂĄnulĂĄsa, nem lehet egyetlen nap alatt megvalĂłsĂ­tani. Ez a "nagyobb jĂĄrmƱ" kĂ©szsĂ©ge.

A közĂ©psƑ jĂĄrmƱ mƱvĂ©szet (中乘之術) Amikor a kezdƑ gyakorolni kezd, s mĂ©g nem kapott tanĂ­tĂĄsokat egy figyelemre mĂ©ltĂł mestertƑl (不得名師傳授指點), a fizikai erƑre hagyatkozik (流於強使氣力) a kemĂ©nysĂ©g Ă©s lĂĄgysĂĄg hatĂĄsa helyett (剛柔無相濟互用之效). NĂ©ha gyĂłgyszereket erejĂ©t alkalmaza (用藥力), vagy csak Ă©les erƑt hasznĂĄl (猛力), nehĂ©z dolgokat fejleszt (強練) a tenyĂ©rrel, karral s lĂĄbbal (手掌, 臂, 腿), soha nem emlĂ­ti a fĂĄjdalmat (不辭痛楚), mely lĂŒktet egĂ©sz nap, de Ƒ csak az egĂ©sz testĂ©t - izmait, energiĂĄjĂĄt Ă©s vĂ©rĂ©t (肉氣血) - edzi hogy az Ă©lettel teli ĂĄllapottĂłl tĂĄvolodva merevvĂ© vĂĄljon, mint a holttest (死). Sok mĂĄs kĂĄrt is okoz-, ĂĄrtalmakat, amelyek meglehetƑsen gyakoriak a hasonlĂł gyakorlĂĄst folytatĂłk közt. Amikor az ellenfĂ©llel harcol, a hĂ©tköznapi emberek nĂ©zik a testtartĂĄsĂĄt mely fĂ©lelmet kelt a szĂ­vekben, s nem mernek versenyezni ellene. De ha talĂĄlkozik a nagyobb jĂĄrmƱ mestereivel, akkor a mester lĂĄgy technikĂĄkat alkalmaz, hogy legyƑzze Ƒt. KemĂ©nysĂ©ge ellenĂ©re semmit sem tehet. "Olyan nehĂ©z, mint Tai Hegye, nem fog összetörni". De ez a megközelĂ­tĂ©s többnyire kemĂ©ny.

Ami a kisebb jĂĄrmƱvet illeti, a mƱvĂ©szetĂ©ben a lĂĄgysĂĄg drĂĄga (下乘術以柔為貴), s mĂ©gis azok, akik hangsĂșlyozzĂĄk az erƑt, durva Ă©rdessĂ©ggel kĂŒldenek kezet anĂ©lkĂŒl, hogy bĂĄrmilyen technikĂĄt tudnĂĄnak, teljes mĂ©rtĂ©kben normĂĄk nĂ©lkĂŒl mozognak s lĂ©pnek fel. Nem ismerik a lĂ©gzĂ©s Ă©s erƑsĂ­tĂ©s lĂ©nyegĂ©t, Ă­gy nem Ă©rtik a kemĂ©nysĂ©g Ă©s lĂĄgysĂĄg-, ĂŒressĂ©g Ă©s teljessĂ©g finomsĂĄgait (剛柔虛實之妙). Fegyvereik ragyogĂł erejĂ©re tĂĄmaszkodnak a gyakorlatban, amely kĂ©tharmad pofonnal Ă©s egyharmad rĂșgĂĄssal, majd szakĂ©rtƑknek tartjĂĄk magukat. Ez a gongfu kĂ©pessĂ©gek "kis jĂĄrmƱve" (下乘之拳). Nem szabad összekeverni a puha mƱvĂ©szettel. Meg kell kĂŒlönböztetni ezeket egymĂĄstĂłl.

中乘之術,不過偏於剛多柔少,尚有師法,猶可補救,惟下乘者,日從事於

A közĂ©psƑ jĂĄrmƱ mƱvĂ©szete (中乘之術) egyszerƱen a tĂșl sok kemĂ©nysĂ©g Ă©s nem elĂ©g lĂĄgysĂĄg (剛多柔少) hibĂĄja felĂ© hajlik, de tovĂĄbbi tanĂ­tĂĄsi mĂłdszerek maradnak, s Ă­gy nem nehĂ©z ĂĄtlĂ©pni Ă©s belĂ©pni a nagyobb jĂĄrmƱ birodalmĂĄba. Ami azonban a kisebb jĂĄrmƱvet illeti, nem igĂ©nyli a figyelemre mĂ©ltĂł Mesterek-, vagy tehetsĂ©ges kollĂ©gĂĄk utasĂ­tĂĄsait. Ez magĂĄban foglalja a következƑ tevĂ©kenysĂ©gek napi gyakorlatĂĄt:

  • 插沙,「鄉鄙之拳師,教人用木桶盛沙使緊,以手指頻頻插之,使指尖硬如鐵石。」

    döfƑhomok. (A kisvĂĄrosi gongfu mesterek tanĂĄcsa szerint: hasznĂĄlj homokkal töltött fahordĂłkat, szorosan becsomagolva, Ă©s ismĂ©tlƑdƑn szĂșrd az ujjaid a homokba, Ă­gy azok olyan kemĂ©nyek lesznek, mint a vas vagy a kƑ.)

  • 打樁,「打樁者,即用圓木一段,釘入地中,用足左右踢之,由淺而深,謂 如能打翻入地二三尺之樁,則足力所至,遇之必傷,此潮州派也。」

    ÜtƑ/rĂșgĂłfa (Áss le egy fĂĄt a földbe Ă©s tĂĄmadd mindkĂ©t lĂĄbbal minden nap, egĂ©sz nap, elƑször könnyedĂ©n, majd a sĂ©rĂŒlĂ©sek begyĂłgyulĂĄsa utĂĄn erƑteljesen. MiutĂĄn fel tudja venni az ĂĄllĂĄst kĂ©t-hĂĄrom lĂĄb mĂ©lyrƑl [a talajban] a lĂĄbad tĂĄmadĂł ereje biztosan sĂ©rti az ellenfelet. Ehhez a lĂĄbkĂ©pzĂ©shez jelenleg olyan helyek, mint pĂ©ldĂĄul Chaozhou, Jiaying Ă©s Zhaoqing [mind Guangdong] ott vannak, ahol a leginkĂĄbb kedvelik a gyakorlĂĄst.)

  • 拔釘,「拔釘者,敲釘於板壁中,每日用手指拔之,以能拔出最深之釘為究竟,據謂與人相鬥,指力到處,皮膚為之破裂,此江西派也。」

    szöghĂșzĂĄs (Verj szögeket egy deszkĂĄba, s rĂĄngasd Ƒket minden nap addig, mĂ­g a legmĂ©lyebbre ĂŒtött szöget is kihĂșzod. Ha valaki harcol, mindenĂŒtt alkalmazza az ujjaid erejĂ©t. Ezzel a bor szakad. A Jiangxi gyakorlĂłk kĂŒlönösen szeretik ezt a kĂ©pzĂ©st.)

  • 磨掌,「磨掌者,每日將掌邊向棹沿几側,頻頻磨擦,至皮外凝結,堅硬時再沙石勤磨,並以桐油等物塗之,總以掌沿堅皮高起,剛硬似鐵為止。」

    tenyĂ©rdörzsölĂ©s (A dörzsölƑ mĂłdszer: Minden nap dörzsöld a tenyĂ©r szĂ©lĂ©t egy asztal szĂ©lĂ©n Ășjra Ă©s Ășjra. MiutĂĄn a bƑr kiszĂĄradt, dörzsöld a tenyered kavicsos karmantyĂșkba, egy kemĂ©nyfaolaj alkalmazzĂĄsĂĄnak segĂ­tsĂ©gĂ©vel. Mindig hasznĂĄld a tenyĂ©r szĂ©lĂ©t, ahol a bƑr megvastagszik, s olyan nehĂ©z lesz, mint a vas. Ha egy ilyen kĂ©zel odavĂĄgsz, az ellenfĂ©l Ășgy fogja Ă©rezni, hogy olyan, mint egy fĂ©m vagy kƑfegyver.)

故人遇其掌骨斫落。無異金石之器也)究其所到。不過與全未練習之人。遇則頗堪恐怖。如一旦遇柔術名家。鮮有不敗者也。 從此觀之。斯道以剛柔變化。能達於極品者為上乘。剛多柔少。謹守師法者為中乘。至於一拳一技之長。有剛而無柔。徒事於血氣之私者。於斯為下矣。嗟爾後學可以鑒也。

MiutĂĄn befejezted az edzĂ©st, az, aki soha nem gyakorolt, nagyon megfĂ©lemlĂ­tett lesz tƑled. De ha talĂĄlkozol a lĂĄgy mƱvĂ©szetek mesterĂ©vel, akkor Ɛ bizony nem talĂĄl majd legyƑzhetetlennek. EbbƑl lĂĄthatĂł, hogy ez a mƱvĂ©szet kĂ©pes elĂ©rni a legmagasabb szintet a kemĂ©nysĂ©g Ă©s lĂĄgysĂĄg közötti vĂĄltĂĄssal (剛柔變化), ezĂ©rt ez a "felsƑ jĂĄrmƱ". Ha többnyire kemĂ©ny Ă©s kevĂ©s lĂĄgy anyag van (剛多柔少), akkor csak a mintĂĄkat tartja meg, melyet "közĂ©psƑ jĂĄrmƱ" nevezĂŒnk. Ha az egyes technikĂĄk finomsĂĄgaiban csak kemĂ©nysĂ©g van Ă©s lĂĄgysĂĄg nincsen (一拳一技之長有剛而無柔), akkor a sajĂĄt erƑdre koncentrĂĄlsz, amely nem mĂĄs, mint az "alsĂł jĂĄrmƱ" [kis jĂĄrmƱ] (下矣). Jaj azoknak a diĂĄkoknak, akik ezt nem veszik figyelembe.

Az Öt KövetelmĂ©ny - 五要說 (wǔ yào shuō)

術既有剛柔之判,利害亦隨剛柔而相生,學者須辨之於始慎之於初,而後可無傷身意外之患,故剛柔之術有五要焉:

A harcmƱvĂ©szet kemĂ©ny Ă©s lĂĄgy szempontbĂłl (剛柔之判) vĂĄlik szĂ©t, a bonyolult az, ahogyan a kemĂ©ny Ă©s lĂĄgy lĂ©trehozzĂĄk egymĂĄst (剛柔而相生). Fel kell ismerned ezt az elejĂ©n, Ă©s lĂ©gy Ăłvatos egĂ©szen a vĂ©gĂ©ig. Így kĂ©pes leszel mentesĂŒlni a balesetek ĂĄltal okozott sĂ©rĂŒlĂ©sektƑl / fĂĄjdalomtĂłl (無傷身意外之患). Meg kell kĂŒlönböztetni a mƱvĂ©szet kemĂ©ny Ă©s lĂĄgy jellegĂ©t (剛柔之術), ezĂ©rt van ez az öt követelmĂ©ny (有五要).

  • (一)漸進 - lĂ©pĂ©srƑl - lĂ©pĂ©sre (gyakorlĂĄs kezdetĂ©n fokozatosan kell haladnod).

    平日未經練習之人,或曾練習而因故輟棄太久者,其全身之脈絡筋骨,不甚靈活,倘遽爾用力過猛,輕則筋脈有張弛之痛.若重則臟腑起震裂之大患,數十年來,士大夫家,皆以練習柔術為戒,蓋因少年愛習此道者,多罹殘疾與夭折之害,推求其故,實由於不知漸進之方,而又好逞血氣,且不遇名師,從事於下乘拳技,其受害曷可勝嘆,定性禪師謂此為長生術,今練習者竟與斯相背戾,此之謂操術不良,豈斯道之咎哉。

    ÁltalĂĄnossĂĄgban elmondhatĂł, hogy aki nem kĂ©pzett, vagy valamely okbĂłl rĂ©gen kilĂ©pett [a gyakorlĂĄsbĂłl], egĂ©sz teste, annak Ă­nai Ă©s csatornĂĄi (脈絡), izmai Ă©s csontjai (筋, 骨) nem igazĂĄn rugalmasak, mozgĂ©konyak (不甚靈活). Ha siet s erƑlteti a haladĂĄst, fĂĄjdalmas feszĂŒltsĂ©gek jönnek lĂ©tre, izmain keresztĂŒl komoly problĂ©mĂĄt okoz a szerveiben. Az elmĂșlt nĂ©hĂĄny Ă©vtizedben irodalmĂĄrok gyakoroljĂĄk a lĂĄgy mƱvĂ©szetet, mint önszabĂĄlyozĂł mĂłdszert. De a fiatalok, akik szeretik gyakorolni e mĂłdszereket, gyakran sĂ©rĂŒltek vagy korĂĄn meghalnak. Ami ezt illeti, ez valĂłban azĂ©rt van, mert nem Ă©rtik, hogy fokozatosan kell fegyelmezniĂŒk magukat, ezzel szemben inkĂĄbb elƑtĂ©rbe helyezik ĂĄllati ösztöneiket a harci helyzetekben. ElkerĂŒlve a figyelemre mĂ©ltĂł szakembereket, csak a rosszabb gongfu gyakorlattal rendelkezƑket veszi fel, Ă©s nagyban dicsĂ©rik Ƒket legyƑzni. Ding Xing Chan Mester (定性禪師) ezt hosszĂș Ă©letƱ mƱvĂ©szetnek nyilvĂĄnĂ­totta, de az ilyen gyakorlĂłk manapsĂĄg ma is ellentĂ©tben ĂĄllnak ezzel a nĂ©zettel. Ez a helyzet a mƱvĂ©szet gonosz cĂ©lokra valĂł felhasznĂĄlĂĄsĂĄra, amiĂ©rt maga a mƱvĂ©szet nem hibĂĄs.

  • (二)恆心 - kitartĂĄs. MiutĂĄn megszerezted a mƱvĂ©szetet, kitartĂłan tartsd be; kemĂ©ny munkĂĄval Ă©s figyelmessĂ©ggel tartsd meg, fĂ©lĂșton nem szabad kilĂ©pned!.

    既得方術,當以恆心赴之,勤敏持之,不可中道停輟,萬事皆須有恆,柔術尤要,吾見與人談及此道,愛之者十常八九,惟能始終不懈,達成功之境者,千百中僅得一二人,皆以無恆之故也,三年小成,十年大成,獲畢生之益,無一朝之患,既保一身,又可扶危救弱,而長生猶其餘事耳。

    Minden dologban kitartĂłnak kell lenned, de kĂŒlönösen a lĂĄgy mƱvĂ©szetben. LĂĄtom, mikor az emberek beszĂ©lnek errƑl a mƱvĂ©szetrƑl, ĂĄltalĂĄban tĂ­zbƑl nyolc vagy kilenc beleszeret (愛之者十常八九), de azok, aki az elejĂ©tƑl a vĂ©gĂ©ig benne maradnak sikereket Ă©rve el (達成功之境者), alig egy kĂ©t ember az ezerbƑl (千百中僅得一二人), mely mindig a kitartĂĄs hiĂĄnya (無恆), valĂłdi szĂ©gyen. Ha szĂŒntelenĂŒl szorgalmasan dolgozol e mƱvĂ©szetben, akkor hĂĄrom Ă©v mĂșlva lesz kis sikered, nagy pedig tĂ­z esztendƑ utĂĄn; olyan elƑnyöket fogsz szerezni, amelyek az egĂ©sz Ă©letedben (生之益) megmaradnak egyetlen nap szorongĂĄst sem hagyva szĂĄmodra. Ha gondoskodsz magadrĂłl, akkor is kĂ©pes leszel a gyengĂ©k megmentĂ©sĂ©re (扶危救弱), amikor [azok] szorongĂĄssal kĂŒzdenek, valamint a hosszĂș Ă©let nyeresĂ©gĂ©t Ă©lvezheted, Ă­gy lehetƑsĂ©ged van a befejezetlen feladatok teljesĂ­tĂ©sĂ©re.

  • (三)節欲 - önmegtratĂłztatĂĄs. A kĂ©pzĂ©s sorĂĄn tartĂłzkodnod kell a szextƑl Ă©s az alkohol fogyasztĂĄsĂĄtĂłl

    人身氣血未煆煉,則虛浮而無力,既煆煉則靈活而易動,倘於斯時,不知節制慎守,則全副精神,必有如決江河,一潰而不可復收之害,反不若不練之為愈也,然此乃人生之大防,不僅此道宜爾也。

    Az emberi test energiĂĄja Ă©s vĂ©re (氣, 血) nem finomĂ­tott (未煆煉), ĂŒres (虛浮) Ă©s gyenge (無力), de a gyakorlĂĄsok utĂĄn fĂŒrge Ă©s könnyen mozgĂł (靈活, 易動. Ha gyakorlĂĄs sorĂĄn nem Ă©rted, hogyan kell visszatartani magad, Ăłvatosan megƑrizned magad, akkor az egĂ©sz lĂ©nyeged biztosan olyan lesz, mint egy folyĂł (江河), amely ĂĄthatol a gĂĄton - egy repedĂ©sen ĂĄt, Ă­gy nem nyersz vissza semmit, ami szivĂĄrog - helyette jobb, ha egyĂĄltalĂĄn nem gyakorolnĂĄl semmit. Ez a nagy akadĂĄly emberi Ă©leted vĂ©di (人生之大防), s nem csak erre a mƱvĂ©szetre alkalmazhatĂł.

  • (四)愛國 - hazafisĂĄg. EredmĂ©nyes gyakorlĂĄs utĂĄn meg kell nyugodnia az energiĂĄdnak, összpontosĂ­ts a lelkedre. [EzĂ©rt] LĂ©gy nyugodt Ă©s figyelmes. Nem szabad hasznĂĄlnod a mƱvĂ©szetet ezĂ©rt, hogy megalĂĄzz mĂĄsokat vagy harcolj a magad Ă©rdekĂ©ben.

    吾宗之練習此術,乃有愛國思想存乎其間,誠懼筋肉廢弛,不能報國,東海可移,此志莫易,磨筋練骨,留以有待,故吾人夙夜孜孜,以俟機會,宜默識此意,不可懷一毫凌侮同族之心,為吾宗之罪人也,戒之戒之。

    Amikor Ƒseink gyakoroltĂĄk ezt a mƱvĂ©szetet, mĂ©ly aggodalmak voltak bennĂŒk. HazaszeretƑ gondolataik (愛國思想) okĂĄn Ƒszinte fĂ©lelmet (誠懼) Ă©reztek fejlett izomzatuk gyengĂŒlĂ©sĂ©tƑl (筋肉廢弛), hogy Ă­gy nem szolgĂĄlhatjĂĄk orszĂĄgukat (不能報國). Könnyebb lenne a keleti tenger ĂĄthelyezĂ©se (東海可移), mint eloszlatni ezt a sajnĂĄlatot. A csontok megerosĂ­tĂ©se (練骨) egyre több munkĂĄt igĂ©nyel. EzĂ©rt gyakorolunk kemĂ©nyen Ă©jjel Ă©s nappal. Ennek semmi köze szemĂ©ly, vagy egy stĂ­lus finomsĂĄgĂĄhoz. MĂ­g az Ă©g nem hagy minket, a siker elkerĂŒlhetetlen. A legcsekĂ©lyebb mĂ©rtĂ©kben sem szabad mĂĄsok megalĂĄzĂĄsĂĄra gondolnod, mert ekkor Ƒseink csak gazembereknek tƱnnĂ©nek. KerĂŒld el az ilyen viselkedĂ©st.

  • (五)守戒 - vĂ©delmezƑ hozzĂĄĂĄllĂĄs. Amikor kiĂĄllsz, hogy bemutasd a mƱvĂ©szetet, alaposan be kell tartanod a hagyomĂĄny "tĂ­z tilalmĂĄt" ...

    1. Soha ne szakítsd meg a képzésed.
    2. Ne hasznåld a készségedet, kivéve ha védekezel.
    3. Ne viselkedj tiszteletlenĂŒl a Mester irĂĄnt.
    4. Mås emberek felé sem.
    5. Ne mutass.
    6. Ne haragudj kĂŒzdelem közben.
    7. Ne fogyassz alkoholt vagy hĂșst.
    8. KerĂŒld el a szexet.
    9. Ne taníts könnyedén laikusokat.
    10. Nincs verseny mentalitĂĄs.]

    ...Ă©s mĂĄsok tanĂ­tĂĄsakor törekedned kell arra, hogy megfelelƑen viselkedj velĂŒk.

    吾宗之術法,雖創始於達摩禪師,而推闡變化,以臻厥大成者,以圓性禪師,「生於二百七十年前別創擊劍術及十戒約規」為首屈一指,及諸故老南來,更欲以此為磨礱筋骨之具,斯道乃重放一大光明,其開始,第一式以左手握拳,右手拊其背,意最深遠,不知者祗以為開手作禮式也,地盆則以踏入中宮,亦為不忘祖國之意,凡遇敵欲搏時,先退三步,再進一步半,此名踏入中宮,再舉手如第一式,若敵人係同宗派,則停手不交,此為少林最要之宗法,違之則犯大不敬,同人必有懲創之,十戒之約,始於圓性禪師,後經痛禪上人稍為增易矣。 痛禪上人即朱德疇薙度後之名也,上人為勝國懿親,之桂之臺,皆不得意,至淡水死焉,聞上人柔術最精,當其在梧州時,捕者數十人,悉被拋置道旁,上人乃得潛逃出險云。

    BĂĄr öröklött mƱvĂ©szetĂŒnk mĂłdszereit Damo Chan Nagymester (達摩禪師) hozta lĂ©tre, tovĂĄbbi gyakorlĂĄsi folyamaton ĂĄt alakultak mĂ­g el nem Ă©rtĂ©k a nagyszerƱ eredmĂ©nyt. Yuanxing Chan Nagymester (圓性禪師) ezutĂĄn a mƱvĂ©szet legfelsƑbb kĂ©pviselƑje lett (a kĂ©sƑ Ming-dinasztia idejĂ©n 270 Ă©vvel ezelƑtt szĂŒletett, az egyeneskard technika- (擊劍術), s a tĂ­z tilalom (十戒約規) kötƑdik a nevĂ©hez). A Ming-dinasztia vĂ©gĂ©n szĂĄmos Mester menekĂŒlt dĂ©lre, ahol mĂ©g inkĂĄbb szĂĄndĂ©kukban ĂĄllt hasznĂĄlni e mĂłdszereket-, s testĂŒk fejlesztĂ©sĂ©t, Ă­gy a mƱvĂ©szet a Ming-dinasztia dicsƑítĂ©sĂ©nek eszközĂ©vĂ© vĂĄlt. A nyitĂł gesztuskĂ©nt bal kezĂŒket ökölbe szorĂ­tottĂĄk, mĂ­g a jobbal takartĂĄk azt (左手握拳右手拊其背). Ez a legmĂ©lyebb jelentĂ©ssel bĂ­rt (意最深遠) [kĂ©pviselte a nemzeti bosszĂș szellemĂ©t Mandzsuk ellen]. Azok, akik ezt nem Ă©rtettĂ©k, csak nyitott kezeket (開手) hasznĂĄltak a nyitĂł testtartĂĄskĂ©nt. Mikor felvettĂ©k az ĂĄllĂĄsukbat, "belĂ©ptek a központi palotĂĄba" (入中宮), ami azt jelzi, hogy nem hajlandĂłk elfelejteni hazĂĄnkat, elfelejteni KĂ­nĂĄt. Amikor talĂĄlkoztak olyan ellenfĂ©llel, aki harcolni akart, elƑször hĂĄrom lĂ©pĂ©st vontak vissza, majd elƑrehaladtak mĂĄsfĂ©l lĂ©pĂ©st (先退三步, 再進一步半). Ez jelenti a központi palotĂĄba valĂł belĂ©pĂ©st. AztĂĄn felemeltĂ©k a kezĂŒket, mint nyitĂł pozĂ­ciĂł. Ha az ellenfĂ©l ugyanabbĂłl a stĂ­lustĂłl szĂĄrmazik, akkor megĂĄlltak, s nem lett harc. Ez volt Shaolin legfontosabb hagyomĂĄnya (少林最要之宗法). A gesztus megsĂ©rtĂ©se nagymĂ©rtĂ©kben tiszteletlen, s a diĂĄkot meg kellene verni Ă©s elutasĂ­tani. A tĂ­z tilalom szabĂĄlyait Yuan Xing Chan mester (圓性禪師) kezdemĂ©nyezte. KĂ©sƑbb a Tong Chan (痛禪) szerzetes tovĂĄbbi tĂ­z listĂĄt kĂ©szĂ­tett, kifejezetten a szĂŒlƑföld emlĂ©kĂ©nek ĂĄllĂ­tva. (megjegyzĂ©s: Tong Chan (痛禪) szerzetes Zhu DeChou (朱德疇) posztumusz cĂ­me volt, egy borotvĂĄlt fejƱ tanĂ­tvĂĄny, aki tagja volt a Ming csĂĄszĂĄri vonalnak. Azt mondjĂĄk, hogy a szerzetes Fu Wang unokatestvĂ©re volt [Shenzong csĂĄszĂĄr fia]. NĂ©hĂĄny Ă©v mĂșlva visszatĂ©rt hosszĂș hajviselethez, s Nyugat-Guangdongba ment, ahol a nemzet visszaĂĄllĂ­tĂĄsĂĄĂ©rt egy hadsereget kvĂĄnt mozgĂłsĂ­tani. A sikertelensĂ©g (皆不得意) utĂĄn visszatĂ©rt [Shaolinba], de azon az Ășton felismertĂ©k Ă©s letartĂłztattĂĄk. MegszĂŒkĂŒtt Ă©s Taiwanra menekĂŒlt. Yan Pingwang fia szerint ott akart nyilatkozni. FigyelmeztetĂ©s nĂ©lkĂŒl, szĂ©pen dĂ­szĂ­tett ruhĂĄba öltözve a Danshui (淡水) folyĂłhoz ment, s megfulladt. [LetartĂłztatĂĄsĂĄval kapcsolatban] Ășgy hallani, hogy a szerzetes nagyon kĂ©pzett volt a lĂĄgy mƱvĂ©szetben (柔術最精). TörtĂ©nt egyszer Wuzhouban [梧州, Guangxi-keleti rĂ©szĂ©n], hogy több mint tĂ­z embert kĂŒldtek ellene, hogy elfogjĂĄk, de Ɛ egyiket a mĂĄsik utĂĄn dobta az utcĂĄra, majd eltƱnt a kĂŒzdelembƑl (出險云).


Javasolt irodalom Ă©s forrĂĄsok

0. KĂŒlsƑ (外家) Ă©s belsƑ (内家) irĂĄnyzatok a kĂ­nai harcmƱvĂ©szetben
1. A teljes irat itt olvashatĂł: 《少林宗法》 新會陳鐵生編訂, 香山盧煒昌藏本
2. ...
3. ...
4. ...
5. ...


❀ ❀ ❀

Köszönetet mondunk minden barĂĄtunknak, mindazon szerzƑknek, tanĂ­tĂłknak, buddhistĂĄknak Ă©s harcmƱvĂ©szeknek, akik hozzĂĄjĂĄrultak a harcmƱvĂ©szet-törtĂ©neti-, buddhista-, bölcseleti Ă©s egyĂ©b tanĂ­tĂĄsokkal, Ă­rĂĄsokkal, tanulmĂĄnyokkal, jegyzetekkel minden Ă©rzƑ lĂ©ny tanĂ­tĂĄsĂĄhoz Ă©s tanulĂĄsĂĄhoz. BuddhĂĄk Ă©s Mesterek tanĂ­tĂĄsait megosztani Ă©rdem, mindezen Ă©rdemeket felajĂĄnljuk az összes BuddhĂĄknak. A Xing Long Tang elfogulatlan, pĂĄrtatlan, szektarianizmustĂłl mentes elv alapjĂĄn törekszik a DharmĂĄt, a Chan hagyomĂĄnyvonal tanĂ­tĂĄsĂĄt, a harcmƱvĂ©szeti stĂ­lusok törtĂ©neteit megosztani. 武林一家! 阿弥陀佛!

各位朋友, 作者, 老师, 佛教徒和功夫爱好者, 请允许我向你们表示感谢, 感谢你们一直以来用功夫, 历史, 佛教, 哲学和各类教学, 文章, 研究和教义, 对教学和学习的支持。分享佛教和大师的教义非常有价值, 我们以此恭敬诸佛。《醒龙堂》 将依据不偏依, 不分宗派的原则努力分享佛法, 传承佛教思想和传统功夫。

XiaoFeng CserkĂ©sz GĂĄbor Mester @ Xing Long Tang | 2017 v1; elsƑ kiadĂĄs
Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 licenc alkalmazĂĄsĂĄval | 署名-非商业性使用-禁止演绎 4.0 国际
Ha hibĂĄkat, megjelenĂ©si vagy egyĂ©b problĂ©mĂĄkat talĂĄlsz, Ă­rj nekĂŒnk: master [at] rgm [pont] hu

武林一家 |

vissza | ❀ index | ❀ jegyzetek Ă©s publikĂĄciĂłk | ❀ Pu Ji Chan Templom 普济寺 facebook oldala - Kövess minket itt is!




0

XING LONG TANG 醒龙堂 中国武术研究会 | Honorary President: ZHANG ERYU Grandmaster | Master: XIAO FENG | Contact us: master [at] rgm.hu
Member of Hungarian Traditional Gong-Fu and Wushu Federation | HQ & Cultural Xchange: CHINESE ART CENTER 匈中文化交流中心.
Your use of this website is subject to, and constitutes acknowledgement and acceptance of, our Terms & Conditions @ 1995-2017
How you may Enhance your Health, Combat Efficiency, Mental Freshness and Spiritual Joy through autentic Gong Fu and Chan Teachings