XING LONG TANG - Xuan Zang: √Črtekez√©s a Csak-Tudat Tan√≠t√°s Megalap√≠t√°s√°r√≥l 玄奘《成唯識論》



   



Xuan Zang: √Črtekez√©s a Csak-Tudat Tan√≠t√°s Megalap√≠t√°s√°r√≥l 玄奘《成唯識論》

Vijñaptimātratāsiddhi Sastra vagy Cheng Weishi Lun

Dharmapala √©s kilenc m√°sik Sastra Mester √∂ssze√°ll√≠t√°sak√©nt szanszkritrŇĎl ford√≠totta Xuan Zang (玄奘), a Tang-dinasztia Tripitaka mestere

V√ĀZLAT - m√©g dolgozunk rajta

T31n1585_001 成唯識論 第1卷
CBETA 電子佛典集成 » 大正藏 (T) » 第 31 冊 » No.1585 » 第 1 卷

❀ ❀ ❀

Xuan Zang: √Črtekez√©s a Csak-Tudat Tan√≠t√°s Megalap√≠t√°s√°r√≥l 玄奘《成唯識論》

[0001a07] 稽首唯識性。滿分清淨者。

Tiszteletben tartom a L√©nyeket, melyek r√©szben vagy teljesen tisztulnak a Vijñapti-mātrata (唯識) √°lltal.

我今釋彼說。利樂諸有情。

Az √∂sszes √©rzŇĎ l√©ny j√≥l√©t√©√©rt √©s boldogs√°g√°√©rt elmagyar√°zom, amit Vasubandhu [‚ÄěHarminc Vers √Črtekez√©se a Vijñapti-mātrata-n‚ÄĚ, 《唯識三十論頌》 -r√≥l] mondott.

今造此論為於二空有迷謬者生正解故。[1] 生解為斷二重障故。[2] 由我法執二障具生。若證二空彼障隨斷。[3]。

A Triṃśikā-vijñaptimātratā azoknak, kik f√©lre√©rtettek, vagy semmit sem tettek a k√©t sunyata (二空) [√ľress√©g] tan√≠t√°s√°√©rt [1], hogy megismerhess√©k azt [k√©t szintj√©t 二重]. [2] E tan√≠t√°s helyes meg√©rt√©se elengedhetetlen ahhoz, hogy lev√°gjuk a k√©t neh√©z āvaraṇa -t [akad√°ly] (二障).

    [(a) klesavarana 事障(煩惱障) mint a zavar√≥ szenved√©lyek g√°tja, amely akad√°lyozza a Nirvana fel√© vezetŇĎ utat vagy az igazi szabadul√°st, √©s
    (b) a jñeyāvaraṇa 理障(所知障), amely g√°tolja a Mahabodhit vagy a LegfelsŇĎbb Megvil√°gosod√°st [3]].

Mindk√©t āvaraṇa (二障) az ātman (我), az egy√©ni ego szubjekt√≠v l√©tez√©s√©nek (atma-graha, ātman ragaszkod√°sa)-, valamint a Dharm√°k (法), a k√ľlsŇĎ dolgok objekt√≠v l√©tez√©s√©nek hite (dharma-graha, Dharma ragaszkod√°sa) miatt √°ll fenn. Ha a k√©t sunyata (二空) megval√≥sul, akkor mindk√©t korl√°t felold√≥dik. [4]

斷障為得二勝果故。由斷續生煩惱障故證真解脫。由斷礙解所知障故得大菩提。[4]。

A k√©t akad√°ly lev√°laszt√°sa a kiv√°l√≥ gy√ľm√∂lcsh√∂z tartozik, az igaz megszabadul√°s vagy a Nirvana el√©r√©s√©hez, √©s a LegfelsŇĎbb Megvil√°gosod√°s-, vagy a Mahabodhi -hoz. [5] Az elŇĎbbi az √ļjrasz√ľlet√©st okoz√≥ szenved√©lyek g√°tj√°nak lev√°g√°sa, m√≠g az ut√≥bbi az abszol√ļt tud√°st g√°tl√≥ akad√°ly lev√°g√°s√°nak eredm√©nye. [6]

又為開示謬執我法迷唯識者。令達二空。於唯識理如實知故。

[Cittrabhanu √©s m√°sok szerint] a Triṃśikā-vijñaptimātratā az√©rt j√∂tt l√©tre, hogy utas√≠tsa azokat, kik t√©vesen fogadt√°k el az ātman (我) √©s dharm√°k (法) val√≥s√°g√°t, f√©lre√©rtett√©k a Vijñapti-mātra Tanulm√°ny√°t, vagy nem tudt√°k elragadni az igazs√°got, hogy "a tudat mellett nem l√©tezik semmi" (vijñāna), viszont √≠gy lehetŇĎv√© sz√°mukra, hogy behatoljanak [kit√∂lts√©k] (令達) a k√©t √ľress√©gbe (二空), megismerve a Vijñapti-mātra (唯識) igaz [ŇĎszinte] (如實) elv√©t (v. 知, tud√°s√°t).

復有迷謬唯識理者。

[Dharmapala szerint] a Triṃśikā-vijñaptimātratā az√©rt j√∂tt l√©tre, hogy megc√°folja a k√ľl√∂nb√∂zŇĎ tud√≥sok √°ltal a Vijñapti-mātra vonatkoz√≥ k√ľl√∂nb√∂zŇĎ t√©ves n√©zeteket, lehetŇĎv√© t√©ve a tan√≠t√°sok m√©ly √©s csod√°latos meg√©rt√©s√©t.

或執外境如識非無。

[azoknak, akik √ļgy v√©lik], hogy az eszt√©tikai t√°rgyak ugyan√ļgy l√©teznek, mint a tudat, m√°s szavakkal, hogy mind a k√ľlsŇĎ t√°rgyak, mind a belsŇĎ tudat egy√ľtt l√©teznek

或執內識如境非有。

[azoknak, akik √ļgy v√©lik], hogy a belsŇĎ tudat nem l√©tezik √©pp, ahogy a k√ľlsŇĎ t√°rgyak, sem l√©teznek - m√°s szavakkal, a belsŇĎ tudat √©s a k√ľlsŇĎ t√°rgyak nem l√©teznek

或執諸識用別體同。

[azoknak, akik √ļgy v√©lik], hogy a k√ľl√∂nf√©le tudatoss√°gok egy √©s ugyanazon anyagb√≥l sz√°rmaznak, tev√©kenys√©g√ľk sokf√©les√©g√©t t√ľkr√∂zik

或執離心無別心所。

[azoknak, akik √ļgy v√©lik], hogy az elme mellett (vijñāna citta √©s/vagy annak h√°rom ment√°lis tulajdons√°ga, mint az √©rz√©kel√©s, elk√©pzel√©s, akarat) nem l√©teznek m√°s kapcsol√≥d√≥ ment√°lis tulajdons√°gok (caitta).

為遮此等種種異執。令於唯識深妙理中得如實解故作斯論。

…

若唯有識。云何世間及諸聖教。說有我法。頌曰。

Ha a tudatoss√°g egyed√ľl l√©tezik, semmi sem att√≥l k√ľl√∂n, akkor mi√©rt van, hogy l√©tezik mind a vil√°g, s mind a szent tan√≠t√°sok, l√©tezik az ātman √©s dharm√°k? A mŇĪ [dal] √≠gy sz√≥l:

1

Az ātman (我) √©s a Dharma (法) fogalmai nem egyszerŇĪen egy val√≥s ātman √©s val√≥di Dharm√°k, hanem egyszerŇĪ konvencion√°lis konstrukci√≥k [sz√°mos okb√≥l √°llnak], √©s mint ilyenek, hamisak. Emiatt pedig fejlŇĎdik a mindenf√©le jelens√©g. Az ātman √©s a Dharma jelens√©gei (minden ment√°lis megnyilv√°nul√°s) az evol√ļci√≥s √©s transzform√°ci√≥s tudatoss√°gon alapulnak. A megnyilv√°nul√°shoz k√©pes tudatoss√°gok maguk is h√°rom fŇĎ kateg√≥ri√°ba sorolhat√≥.

Az a tudatoss√°g melynek gy√ľm√∂lcsei (megtorl√°s v. k√∂vetkezm√©ny) v√°ltoz√≥ idŇĎkben √©rettek (azaz a nyolcadik tudatoss√°g vagy alaya-vijñāna); A gondolkod√°s [felfog√°s] vagy megfontol√°s [m√©rlegel√©s] (azaz a hetedik tudat vagy Manasvijñāna); √©s az, ami √©szleli √©s megk√ľl√∂nb√∂zteti a t√°rgyak ter√ľleteit [azaz a hatodik tudatot vagy a manovijñāna-t (gondolati tudat) √©s az √∂t √©rz√©ki tudatot].

[0001a23] 論曰。

Az √Črtekez√©s mondja:

世間聖教說有我法。但由假立非實有性。我謂主宰。法謂軌持。彼二俱有種種相轉。我種種相。謂有情命者等。預流一來等。法種種相。謂實德業等。蘊處界等。轉謂隨緣施設有異。

Mind a vil√°g, mind a Sz√ļtr√°k √°ll√≠tj√°k, hogy az ātman √©s a dharma l√©tezik, de val√≥j√°ban nincs saj√°t val√≥s√°guk (非實有性), mivel hamis elk√©pzel√©seken alapulnak. Az ātman mag√°ban foglalja a tulajdonjogot, uralmat vagy a hatalom ellenŇĎrz√©s√©t (主宰), m√≠g a dharma normat√°mogat√°st jelent (azaz egy modellt vagy valamit, ami valamif√©le saj√°tos term√©szet√©hez ragaszkodik) (軌持). MindkettŇĎ elk√©pzel√©se sz√°mos saj√°tos jellemzŇĎvel rendelkezŇĎ form√°t (相) √∂lthet. Az ātman felt√©telezheti a sattva (有情眾生√©rzŇĎ l√©nyek)-, a jiva (√©lŇĎl√©nyek)-, vagy a srota-apanna (须陀含 a szent √©letm√≥dba bel√©pŇĎ tan√≠tv√°nyok, Arhats√°g elsŇĎ l√©pcsŇĎje), a sakadāgāmin (斯陀含, azok, a hal√°loz√°shoz stb.) form√°j√°t [megjelen√©s√©t]. M√°sr√©szt a dharm√°k dravya (anyag), gunas (tulajdons√°gok), karma (業, akci√≥k) stb. form√°ban jelenhetnek meg, vagy skandha-k (蘊, aggreg√°tumok) ayatana -k (處, √©rtelem-g√∂mb√∂k), dhatu -k (界, l√©ts√≠kok) form√°kban.

    [Az eredeti szanszkritn√°l a pravartate (felmer√ľlŇĎ, k√≠naiul: 貫) sz√≥ azt jelenti, hogy az ātman √©s a dharma k√ľl√∂nb√∂zŇĎ strukt√ļr√°i azok okai √©s k√∂r√ľlm√©nyei alapj√°n j√∂nnek l√©tre.]

[0001a23] 如是諸相若由假說依何得成? 彼相皆依識所轉變而假施設。

Ha [ezek, ātman √©s a dharma] k√ľl√∂nf√©le jelens√©gei puszta szubjekt√≠v kidolgoz√°sok, mi a val√≥di alapjuk. Mi a l√©tez√©s√ľk oka. Ezek a tudat evol√ļci√≥ja √©s megnyilv√°nul√°sa (vijñāna pariṇāma) eredm√©nye. Mint ilyenek, szubjekt√≠v √©s hagyom√°nyos feldolgoz√°s.

識謂了別此中識言亦攝心所,定相應故

A tudat sz√≥ a percepci√≥t √©s a ment√°lis megk√ľl√∂nb√∂ztet√©st jelenti, azaz a "k√ľlsŇĎ dolgokat"; a jelen √©rtekez√©sben az elme √©s a kapcsol√≥d√≥ tev√©kenys√©g (citta (心) √©s caitta -k (心所有法) √©rtendŇĎ, mivel az ut√≥bbiak felt√©tlen√ľl kapcsol√≥dnak a tudatoss√°ghoz.

變謂識體轉似二分。相見俱依自證起故。依斯二分施設我法。彼二離此無所依故。

Mit jelent a "tudatfejlŇĎd√©s"? K√©t elm√©let l√©tezik.

[ElsŇĎk√©nt] Az "evol√ļci√≥" (vijñāna pariṇāma azaz a tudat √°talakul√°sa, 依識所變) azt jelzi, hogy ami l√©nyeg√©ben tudatoss√°got jelent annak sz√ľlet√©se idej√©n, k√©t l√°tsz√≥lagos aspektus vagy megosztotts√°g (bhāga) alatt nyilv√°nul meg: az √©szlelt objektum (√©szlelet) √©s [maga] az √©szlelŇĎ (nimitta-bhāga √©s darśana-bhāga). Ezen megosztotts√°g egy harmadik r√©szlegbŇĎl sz√°rmazik, az √ļgynevezett "√∂nigazol√≥ r√©szleg" (samvitti-bhāga), amely azok "alapvetŇĎ anyaga". Ez az alapja ezen k√©t funkcion√°lis r√©sznek, mely az ātman √©s a Dharm√°k l√©trej√∂tt√©t okozz√°k.

或復內識轉似外境。我法分別熏習力故。諸識生時變似我法。此我法相雖在內識而由分別似外境現。諸有情類無始時來。緣此執為實我實法?

[a m√°sodik, Nanda, Bandhusri szerint] A tudatoss√°g fejlŇĎd√©se azt is jelenti, hogy a belsŇĎ tudatoss√°g a t√°rgyak k√ľlsŇĎ form√°i szerint alakul √°t. A tudatban ideiglenesen l√©vŇĎ "illatos√≠t√≥" energia (vāsanā) √©s az ātman -dharmas rossz koncepci√≥ja (vikalpa) √°ltal a tudatoss√°g akt√≠vv√° v√°lik az ātman √©s a dharma hasonlatoss√°gak√©nt fejlŇĎdik ki. B√°r az ātman √©s a dharm√°k jelens√©gei a tudaton bel√ľl helyezkednek el, m√©gis, a rossz ment√°lis megk√ľl√∂nb√∂ztet√©s miatt k√ľlsŇĎ objektumnak tekintik ŇĎket. Ez√©rt minden √©rzŇĎ l√©ny, a kezdetleges m√ļlt √≥ta, √ļgy k√©pzeli ŇĎket, mint val√≥di ātman √©s dharm√°k.

如患夢者患夢力故心似種種外境相現。緣此執為實有外境。

Ez az √°llapot olyan, mint egy √°lomban l√©vŇĎ ember, aki √©pp √°lma hat√°sa alatt √°ll, amelyben a tudata mindenf√©le k√ľlsŇĎ t√°rgynak tŇĪnik, ez√©rt √ļgy v√©li, hogy a megjelenŇĎ k√©pek val√≥s k√ľlsŇĎ t√°rgyak.

愚夫所計實我實法都無所有。但隨妄情而施設故說之為假。內識所變似我似法。雖有而非實我法性。然似彼現故說為假。外境隨情而施設故非有如識。

Amit a tudatlanok "val√≥di" ātman -nak √©s "val√≥di" dharm√°knak tekintenek, azoknak val√≥j√°ban objekt√≠v l√©tez√©s√ľk nincsen. Ňźk egyszerŇĪen √≠gy j√∂ttek l√©tre t√©ves v√©lem√©nyeik √©s elk√©pzel√©seik √ļtj√°n. Ez√©rt mondjuk azt, hogy hamisak (azaz relat√≠v igazs√°gok).

√ćgy, a l√°tsz√≥lagos ātman √©s a l√°tsz√≥lagos dharm√°k, amelyek a belsŇĎ tudatoss√°gb√≥l fejlŇĎdnek ki, b√°r [egy m√≥don] l√©teznek, igazs√°goss√°guk ellen√©re nem rendelkeznek val√≥di ātman √©s val√≥di dharm√°k tartalm√°val. Ez az az ok, ami hamisnak nevezi ŇĎket. [amit k√ľlsŇĎ t√°rgyaknak vesz√ľnk, hib√°s gondolataink eredm√©nye √©s nem l√©teznek ugyan√ļgy mint a tudatoss√°g maga; [vagyis a k√ľlsŇĎ t√°rgyak illuz√≥rikusak (parikalpita).]]

內識必依因緣生故非無如境。由此便遮增減二執。

A belsŇĎ tudat, mely okok √©s k√∂r√ľlm√©nyek miatt sz√ľletett, s felelŇĎs a k√ľlsŇĎ t√°rgyak megjelen√≠t√©s√©√©rt, l√©nyegi term√©szet√©n√©l fogva nem l√©tezik ugyanolyan m√≥don, mint k√ľlsŇĎ objektumok; (ez paratantra). [7] √ćgy kiz√°rjuk a k√©t heterodox (t√©ves hitŇĪ) tan√≠t√°st, nevezetesen azt, ami ragaszkodik a t√°rgyak tov√°bbi val√≥s√°g√°hoz az elme mellett, √©s az√©rt, mert rosszul hisz az "√ľress√©gben" √∂nmag√°t tekinti nem l√©tezŇĎnek, √≠gy mindent az √ľress√©gre korl√°toz.

境依內識而假立故唯世俗有。識是假境所依事故亦勝義有。

Mivel a k√ľlsŇĎ t√°rgyak puszta konvencion√°lis konstrukci√≥k, amelyek a belsŇĎ tudatb√≥l erednek, puszt√°n vil√°gi szempontb√≥l l√©teznek. M√°sfelŇĎl, mivel a tudat az a l√©nyeges alap, amelybŇĎl egy k√ľlsŇĎ vil√°g hamis megjelen√©sei megjelennek, a val√≥s√°gban l√©tezik.

[0001b14] 云何應知。實無外境唯有內識似外境生。實我實法不可得故。

Honnan tudhat√≥, hogy a val√≥s√°gban nincsenek t√°rgyak k√ľlsŇĎ szf√©r√°ja, hanem csak a belsŇĎ tudat, ami olyan objektumokat jelen√≠t meg, amelyek k√ľlsŇĎ t√°rgyaknak tŇĪnnek? Mivel egy igazi ātman (實我)-, val√≥di dharm√°k (實法) l√©tez√©se nem bizony√≠that√≥ k√©ts√©g n√©lk√ľl. [Vizsg√°ljuk meg az ātman dharm√°k elk√©pzel√©s√©nek k√ľl√∂nb√∂zŇĎ m√≥djait megfelelŇĎ sorrendben].

如何實我不可得耶。諸所執我略有三種。

Mi√©rt lehetetlen meg√°llap√≠tani egy igazi ātman l√©tez√©s√©t. Az ātman elm√©lete a k√ľl√∂nb√∂zŇĎ heterodox (t√©ves hitŇĪ) iskol√°kban h√°romf√©lek√©ppen cs√∂kkenthetŇĎ.

一者執我體常周遍。量同虛空。隨處造業受苦樂故。

[sāṃkhya √©s a vaiśeṣika iskola szerint] Az ātman anyaga √∂r√∂kk√©val√≥, szents√©gtelen √©s olyan kiterjedt, mint az √ľres t√©r. Minden√ľtt fell√©p [mŇĪk√∂dik], s ennek k√∂vetkezt√©ben √©lvez vagy b√°natt√≥l szenved.

二者執我其體雖常而量不定。隨身大小有卷舒故。

[nirgranthā-, a dzsainizmus √ļgy tartja], b√°r az Aaman anyaga √∂r√∂kk√©val√≥, kiterjeszt√©se hat√°rozatlan, mert kiterjed √©s √∂sszeh√ļz√≥dik, mivel a test nagy vagy kicsi (csak√ļgy, mint egy bŇĎrr√©sz ha nedves √©s zsugorodik, amikor a napon sz√°r√≠tj√°k).

三者執我體常。至細如一極微。潛轉身中作事業故。

[pāśupata (sv√°mik), parivrājaka (remet√©k) szerint] az ātman anyaga √∂r√∂k, de v√©gtelen√ľl olyan, mint egy atom, mely a testben m√©lyen fekve mozog, √≠gy mindenf√©le cselekv√©st hajt v√©gre

初且非理。所以者何。執我常遍量同虛空。應不隨身受苦樂等。又常遍故應無動轉。如何隨身能造諸業。

Az elsŇĎ irracion√°lis (非理). S mi√©rt. (所以者何) Ha √ļgy √≠t√©lhetŇĎ meg, hogy az √ļgynevezett ātman √∂r√∂k √©s egyetemes, olyan kiterjedt, mint az √ľres t√©r, nem viseli a test [√©rez] a boldogs√°got (樂) vagy b√°natt√≥l szenved√©st (苦). Ism√©t; mivel √∂r√∂k √©s egyetemes, nincs cselekv√©se (無動) [mozdulatlanul kell lennie]. √ćgy hogyan lenne k√©pes k√ľl√∂nb√∂zŇĎ k√∂vetkezm√©nyeket (業) l√©trehozni.

[0001b23] 又所執我一切有情為同為異。若言同者。一作業時一切應作。一受果時一切應受。一得解脫時一切應解脫。便成大過。若言異者。諸有情我更相遍故體應相雜。又一作業一受果時。與一切我處無別故應名一切所作所受。若謂作受各有所屬無斯過者,理亦不然業果及身與諸我合。屬此非彼不應理故。

Ezenk√≠v√ľl az ātman √≠gy elk√©pzelhetŇĎ minden √©rzŇĎ l√©ny k√∂z√∂s ātman ja, vagy mindegyik k√ľl√∂n√°ll√≥ ātman ? Ha k√∂z√∂s, amikor [mikor] egy szem√©ly cselekszik, vagy megkapja a cselekm√©nye gy√ľm√∂lcseit, vagy elnyerte felszabadul√°st, akkor mindegyik egy√©nnek egyidejŇĪleg ugyanazt kell tennie. Milyen nagy hiba! Ha pedig m√°s √©s k√ľl√∂n√°ll√≥, az √∂sszes √©rzŇĎ l√©ny ātman ‚Äďjai egyetemesen behatoln√°nak egym√°sba (mivel univerz√°lisak s mindegyik√ľk minden√ľtt jelen van): akkor az √∂sszes ātman anyaga √∂sszekeveredne egym√°ssal. R√°ad√°sul, mivel minden ātman ugyanazon a ter√ľleten maradna, az egy√©n cselekedetei vagy cselekv√©s√©nek gy√ľm√∂lcsei ugyan√ļgy a cselekm√©nyeknek-, vagy minden l√©ny gy√ľm√∂lcs√©nek kellene lenni√ľk. Annak √©rvel√©se, hogy a cselekv√©sek √©s a gy√ľm√∂lcs√∂k mindengyike k√ľl√∂n√°ll√≥, s hogy nem lenne olyan hiba, mint amilyet m√°r le√≠rtunk, nem kev√©sb√© lenne ellent√©tes az okkal, mert a cselekv√©sek, a gy√ľm√∂lcs√∂k √©s a test azonosulnak az ātman -al, √©s ez √©sszerŇĪtlen, mert egy ātman -hoz tartoztak, √©s nem egy m√°sikhoz.

一解脫時。一切應解脫。所修證法一切我合故。

EbbŇĎl k√∂vetkezik, hogy ha az ember megszabadul, akkor minden m√°s l√©nynek is el kell √©rnie azt, mert a gyakorolt √©s megval√≥s√≠tott Dharma (igazs√°g) megegyezik minden ātman -n√°l.

中亦非理。所以者何。我體常住不應隨身而有舒卷。既有舒卷如槖籥風。應非常住。

A m√°sodik elm√©let szint√©n ellent√©tes az √©rvekkel. Mi√©rt? Ha az ātman anyaga √°lland√≥, megv√°ltoztathatatlan, akkor nem tud kiterjedni vagy belet√∂rŇĎdni a test m√©ret√©vel, amelyben van. Ha kiterjed, vagy √∂sszeh√ļz√≥dik mint a levegŇĎ egy zs√°kban vagy csŇĎben, akkor soha nem ugyanabban az √°llapotban van.

[0001c05] 又我隨身應可分析。如何可執我體一耶。故彼所言如童竪戲。

Tov√°bb√°, ha az ātman kiterjed√©sekor vagy [helyzet√©nek] elfogad√°skor k√∂veti a testet, oszthat√≥nak kell lennie. Hogyan lehet teh√°t meg√°llap√≠tani, hogy az ātman anyaga egy? Amit ez az iskola tan√≠t, olyan, ak√°r a gyermekj√°t√©k.

後亦非理。所以者何。我量至小如一極微。如何能令大身遍動。若謂雖小而速巡身如旋火輪似遍動者。則所執我非一非常。諸有往來非常一故。

又所執我復有三種。一者即蘊。二者離蘊。三者與蘊非即非離。

Az utols√≥ elm√©let szint√©n ellent√©tes az √©rvekkel. Mi√©rt. Mivel az ātman v√©gtelen√ľl kicsi, ak√°r egy atom, hogyan tud egy pillanat alatt mozgatni az eg√©sz nagy testet [mint Deva, amely kiterjed a Rupa vil√°g legmagasabb s√≠kj√°n, √©s tizenhat ezer embert m√©retŇĪ]? Ha azt √°ll√≠tj√°k, hogy b√°r kicsi, de gyorsan √°tmegy a testen, mint egy alatacakra (sodr√≥ f√°klya), hogy √ļgy tŇĪnik, az eg√©sz test mozogni kezd, akkor az √≠gy kialakult ātman sem egy, sem √∂r√∂k, j√∂n √©s megy, sem √∂r√∂k, sem egy.

M√°s szempontb√≥l a skandh√°k buddhista tan√≠t√°s√°nak (aggreg√°tumok),[8] az ātman h√°romf√©le m√≥don is megragadhat√≥. Az elsŇĎ elm√©let szerint az ātman megegyezik a akandha -val (aggreg√°tumok, azaz anyagi forma, √©rz√©s, fogalom, hajlam √©s tudat). A m√°sodik elm√©let szerint a akandh√°t√≥l f√ľggetlen. A harmadik elm√©let szerint sem a skandha ‚Äďval azonos, se nem att√≥l k√ľl√∂n√°ll√≥.

初即蘊我理且不然。我應如蘊非常一故。又內諸色定非實我。如外諸色有質礙故。心心所法亦非實我。不恒相續待眾緣故。餘行餘色亦非實我。如虛空等非覺性故。

Az elsŇĎ elm√©let.

Annak kijelent√©se, hogy az ātman megegyezik a skandh√° -kkal, ellent√©tes az okkal, mert ha azonos lenne, a skandh√°hoz hasonl√≥an nem lenne sem √∂r√∂k, sem egyed√ľl√°ll√≥. Emellett a belsŇĎ anyag (rupa), vagyis az √∂t √©rz√©kszerv, biztosan nem az ātman , mert testileg, kiterjed√©ssel √©s ellen√°ll√°ssal rendelkezik, mint a k√ľlsŇĎ anyag. (az √∂t Skandha k√∂z√ľl a Rupaskandha utal [9]). Tov√°bb√° az elme √©s a vele kapcsolatos tev√©kenys√©gek (citta √©s daittas: Vedanaskandha, szenz√°ci√≥, Samjnaskandha, fogantat√°s, vijñānaskandha, tudat, √©s Samskaraskandha egy r√©sze) nem az igazi ātman , mert nem folytat√≥dnak megszak√≠t√°s n√©lk√ľl; ezek megnyilv√°nul√°sa k√ľl√∂nb√∂zŇĎ okokt√≥l √©s k√∂r√ľlm√©nyektŇĎl f√ľgg (hetupratyaya).ŇĪ A m√°sik "kondicion√°lt" samskaras, azaz a viprayuktasamakaras, √©s avijnapti rupa nem az igazi ātman , mert, mint az √ľres t√©r, intelligencia n√©lk√ľli

中離蘊我理亦不然。應如虛空無作受故。

A m√°sodik elm√©let (amelyet a Samkhyas √°ll√≠t), hogy az ātman elk√ľl√∂n√ľl a skandh√°t√≥l, nem kev√©sb√© logikus, mert √≠gy az ātman olyan lenne, mint az √ľres t√©r, amely sem cselekszik, √≠gy nincs annak gy√ľm√∂lcse sem.

後俱非我理亦不然。許依蘊立非即離蘊應如瓶等非實我故。又既不可說有為無為。亦應不可說是我非我。故彼所執實我不成。

Az utols√≥ elm√©let (amelyet a Vatsiputriyas √°ll√≠t), hogy az ātman sem azonos, sem sz√©tv√°laszthatatlan a akandh√°t√≥l, szint√©n ellent√©tes az indokkal. Ez az elm√©let elismeri, hogy az ātman a skandh√°ban van, de sem azonos, sem nem k√ľl√∂n√°ll√≥. Ebben az esetben az ātman egy√°ltal√°n nem lenne val√≥di ātman ; csak a "l√©tez√©s a n√©vben", mint a v√°za [amely agyagt√≥l f√ľggŇĎ, de nem agyag, sem pedig az agyagt√≥l mentes]. Tov√°bb√°, mivel lehetetlen megmondani, hogy az √ļgynevezett ātman ‚Äďnak oka van (azaz "kondicion√°lt", samskrta) vagy nem l√©trehozott (azaz "felt√©tel n√©lk√ľli", asamskrta), azt is lehetetlen megmondani, hogy ez egy ātman vagy sem. Ez√©rt az elm√©let √°ltal fogantatott val√≥di ātman nem √°llap√≠that√≥ meg.

[0001c20] 又諸所執實有我體。為有思慮為無思慮。若有思慮應是無常。非一切時有思慮故。若無思慮。應如虛空不能作業亦不受果。故所執我理俱不成。

A heterodox (t√©ves hitŇĪ) iskol√°k ellen sz√≥lva, az ātman , amelyet a k√ľl√∂nf√©le heterodox (t√©ves hitŇĪ) iskol√°k igazi entit√°sak√©nt kezeltek, birtok√°ban voltak-e a megfontol√°snak, vagy sem. Ha igen, akkor nem lenne √∂r√∂k, mert nem mindig gondolkodik. Ha nem, akkor olyan lenne, mint az √ľres t√©r, mely nem cselekszik, sem cselekv√©s gy√ľm√∂lcse. Ez√©rt ezen indok alapj√°n, az √≠gy megfogott ātman nem lehet meg√°llap√≠tani. √öjra, ez a val√≥di ātman anyaga mely a k√ľl√∂nb√∂zŇĎ iskol√°k √°ltal fogant v√©gez b√°rmilyen funkci√≥t, vagy sem. Ha igen, olyan lenne, mint a kezek √©s a l√°bak, √≠gy nem lenne √∂r√∂k. Ha nem √≠gy lenne, akkor olyan lenne, mint a ny√ļl testi illata (csak a k√©pzeletben l√©tezŇĎ dolgok), √©s nem lenne val√≥di ātman . Ez√©rt mindk√©t esetben az √°ltaluk elk√©pzelt ātman nem √°llap√≠that√≥ meg.

[0001c24] 又諸所執實有我體。為有作用為無作用。若有作用如手足等應是無常。若無作用如兔角等。應非實我。故所執我二俱不成。

[0001c28] 又諸所執實有我體。為是我見所緣境不。非我見所緣境者。汝等云何知實有我。若是我見所緣境者。應有我見非顛倒攝。如實知故。若爾如何執有我者。所信至教皆毀我見稱讚無我。言無我見能證涅槃。執著我見沈淪生死。豈有邪見能證涅槃。正見翻令沈淪生死。

[0002a06] 又諸我見不緣實我。有所緣故。如緣餘心。我見所緣定非實我。是所緣故。如所餘法。是故我見不緣實我。但緣內識變現諸蘊。隨自妄情種種計度。

Szemben Vatsiputriyas. A k√ľl√∂nb√∂zŇĎ iskol√°k √°ltal megfogalmazott val√≥di ātman anyaga az "atmadrsti" (自信 √∂nhit vagy √∂nn√©zet) t√°rgya vagy sem? Ha nem, hogyan ismerik az elm√©let tud√≥sai, hogy l√©tezik egy ātman ? Ha igen, akkor l√©teznie kell egy "atmadrsti" ‚Äďnak (自信), amely nem tartalmaz semmif√©le elfer√≠t√©st, mert az tudni fogja, mi is val√≥j√°ban. Abban az esetben, hogy a t√∂k√©letesen igaz tanok, melyeket az ātman elm√©let√©t tud√≥ emberek hittek, mindannyian feladj√°k "atmadrsti"-t, kiemelve annak t√°voll√©t√©t, kijelentve, hogy aki "atmadrsti" -t√≥l mentes, el√©ri a Nirvan√°t, m√≠g az, aki ragaszkodik hozz√°, azt elnyeli a sz√ľlet√©s √©s a hal√°l tengere (samsara, √°tv√°ndorl√°s). Hogyan lehet az, hogy egy t√©ves n√©zet (mithyadrsti (‚Ķ?), a val√≥s√°g t√©ves n√©zete, az elsŇĎ gunasthana) Nirvana-hoz vezet, √©s egy helyes n√©zet (samyagdrsti), √©ppen ellenkezŇĎleg, √©let √©s a hal√°l (√°tv√°ndorl√°s) tenger√©ben tapad?

R√°ad√°sul a k√ľl√∂nb√∂zŇĎ ātman n√©zetek (Atmadrsti) val√≥j√°ban nem veszik fel az igazi ātman t√°rgy√°t,mert olyan t√°rgyakkal rendelkeznek, amelyek √∂nmagukban nem l√©teznek, csak ahogyan a tudat m√°s dolgokat (p√©ld√°ul k√ľlsŇĎ anyagokat) vesz fel t√°rgyak√©nt. Atmadrsti t√°rgya term√©szetesen nem az igazi ātman , mert (atmadrsti) egy olyan objektum, amely m√°s dharm√°khoz hasonl√≥an √©rz√©kelhetŇĎ.

Ez√©rt √ļgy v√©lj√ľk, hogy "atmadrsti" nem veszi az igazi ātman t√°rgyat; hogy csak objektumokk√©nt veszi √°t a belsŇĎ tudatoss√°g √°ltal kifejlesztett skandh√°kat; √©s √≠gy az egyes szem√©lyek t√©ves v√©lem√©nye szerint √©rtelmezi ezeket a skand√°kat mint az ātman k√ľl√∂mb√∂zŇĎ form√°i.

然諸我執略有二種。一者俱生。二者分別。

[az ātman -ragaszkod√°s megsz√ľntet√©se (Atma Graha Vibhanga)]. Az ātman -ragaszkod√°s √°ltal√°ban k√©tf√©le. A velesz√ľletett (俱生sahaja). Ment√°lis megk√ľl√∂nb√∂ztet√©s (??vikalpita) k√∂vetkezm√©nye.

俱生我執。無始時來虛妄熏習內因力故恒與身俱。不待邪教及邪分別任運而轉。故名俱生。此復二種。

A velesz√ľletett (俱生) ātman -ragaszkod√°s (我執) √∂r√∂kk√© jelen van az egy√©nben a hamis illatanyag (vasana) belsŇĎ okozati hat√°sa miatt, amely a kezdetleges m√ļlt √≥ta t√∂rt√©nik (jelen van). √ćgy a k√ľlsŇĎ hamis tan√≠t√°sokt√≥l vagy megk√ľl√∂nb√∂ztet√©sektŇĎl f√ľggŇĎen spont√°n mŇĪk√∂dik. Ez√©rt nevezik velesz√ľletettnek. Ez az ātman -ragaszkod√°s azonban k√©tf√©lek√©ppen oszlik meg:

一常相續在第七識。緣第八識起自心相執為實我。

Az elsŇĎ √°lland√≥ √©s folyamatos, mely a hetedik tudatoss√°gra (七識) vagy Manasra vonatkozik, amely, a nyolcadik tudatoss√°g vagy alayavijñāna (八識) fel√© ir√°nyul, ebbŇĎl egy egy√©nileg ment√°lis k√©pet k√©pez, amelyhez val√≥di ātman k√©nt (實我) ragad.

二有間斷在第六識。緣識所變五取蘊相。或總或別起自心相執為實我。

A m√°sodik idŇĎnk√©nt megszakad, mely a hatodik tudatoss√°gra (六識) vagy manovijñāna-ra vonatkozik, amely az √∂ntudatb√≥l kialakult √∂t "tart√≥s aggreg√°tum" (五取蕴upadana-skandhas) fel√© ir√°ny√≠tja mag√°t, n√©ha toto-ban, n√©ha k√ľl√∂n-k√ľl√∂n, ebbŇĎl egy egyedi, ment√°lis k√©pet k√©sz√≠t, amelyhez val√≥di ātman k√©nt ragaszkodik.

此二我執細故難斷。後修道中數數修習勝生空觀方能除滅。

Ez a k√©t fajta velesz√ľletett ātman -ragaszkod√°s, amely finom (細) s neh√©z elszak√≠tani (難斷). Csak k√©sŇĎbb, a medit√°ci√≥ √©s az √∂nmŇĪvel√©s √ļtj√°n (bhavanamarga) (修道), egy b√≥dhiszattva, aki rettentŇĎen gyakorolja az "egy√©nis√©g √ľress√©g√©nek kiv√°l√≥ szeml√©l√©s√©t" (pudgala sunyata), v√©g√ľl k√©pes felsz√°molni ezeket.

分別我執亦由現在外緣力故非與身俱。要待邪教及邪分別然後方起故名分別。唯在第六意識中有。

Ami az ātman -ragaszkod√°st illeti, ami a ment√°lis megk√ľl√∂nb√∂ztet√©sbŇĎl ered, a k√ľlsŇĎ t√©nyezŇĎk erej√©bŇĎl sz√°rmazik √©s √≠gy nem sz√ľletett az egy√©nben. Meg kell v√°rnia, hogy hamis tan√≠t√°sok vagy megk√ľl√∂nb√∂ztet√©sek keletkezhetnek. Ez√©rt alkalmazz√°k r√° a "ment√°lis megk√ľl√∂nb√∂ztet√©s" fogalm√°t. Ez kiz√°r√≥lag a hatodik tudatra (六意識) vagy a manas-vijñāna vonatkozik.

此亦二種。一緣邪教所說蘊相起自心相分別計度執為實我。二緣邪教所說我相。起自心相分別計度執為實我。

Ez az ātman -ragaszkod√°s is k√©tf√©le. Az elsŇĎ a hatodik tudatoss√°gra vonatkozik, amely, mivel t√°rgy√°ul - a hamis iskol√°k tan√≠t√°s√°nak alapj√°n - objektumainak tekinti az aggreg√°tumokat, √∂nmag√°ban hoz l√©tre egy egy√©ni k√©pet, amelyhez a megk√ľl√∂nb√∂ztet√©sei √©s k√∂vetkeztet√©sei miatt √ļgy tapad, mintha val√≥di ātman lenne. A m√°sodik is a hatodik tudatoss√°gra vonatkozik, mely, a hamis iskol√°k tan√≠t√°sai szerint, melyek k√ľl√∂nb√∂zŇĎ ātman -fogalmakat vagy jellemzŇĎket hat√°roztak meg, √∂nmag√°ban √°ll√≠t elŇĎ egy egy√©ni k√©pet, amelyhez megk√ľl√∂nb√∂ztet√©sei √©s k√∂vetkeztet√©sei r√©v√©n ragaszkodik, mint egy igazi ātman .

此二我執麁故易斷。初見道時觀一切法生空真如即能除滅。

Ez a k√©t ātman -ragaszkod√°s nyers √©s ennek k√∂vetkezt√©ben k√∂nnyen megszabadulhatsz ezektŇĎl. Amikor az aszk√©ta el√©ri a " transzcendens igazs√°g betekint√©s√©nek √∂sv√©ny√©nek" (DarŇõana Marga) elsŇĎ szakasz√°t, v√©g√ľl megsemmis√≠theti ŇĎket az√°ltal, hogy megvizsg√°lja ‚Äěminden egy√©nis√©g √©s Dharm√°k √ľress√©g-jelleg√©t‚ÄĚ (sarva dharma pudgala sunyata Bhutatathata).

如是所說一切我執自心外蘊或有或無。自心內蘊一切皆有。

A k√ľl√∂nb√∂zŇĎ ātman -ragad√°sok √©s azok t√°rgyainak vizsg√°lata sor√°n azt tal√°ljuk, hogy bizonyos esetekben, de nem mindenben, az ātman -ragaszkod√°snak c√©lja, hogy "aggreg√°tum" legyen a tudathoz k√©pest; m√≠g minden esetben a tudatban l√©vŇĎ "aggreg√°tumok" k√©pezik az ātman -ragaszkod√°s t√°mogat√°si pontj√°t

是故我執皆緣無常五取蘊相。妄執為我。然諸蘊相從緣生故是如幻有。妄所執我橫計度故決定非有故契經說。苾芻當知。世間沙門婆羅門等所有我見一切皆緣五取蘊起。

Ez√©rt k√∂vetkeztet√©s√ľnk √ļgy t√∂rt√©njen, az √∂sszes ātman -ragaszkod√°s c√©lk√©nt veszi az √∂t "tart√≥s aggreg√°tumot" (五取蘊, upadana skandhas), amely a belsŇĎ tudat egy k√©pe (rimittabhaga), √©s hamis m√≥don ragaszkodnak hozz√°, mint egy igazi ātman . Az √∂t aggreg√°lt k√©p amelyek az okokb√≥l √©s felt√©telekbŇĎl fakadnak (pratyaya), csak illuz√≥rikus jelens√©gekk√©nt l√©teznek. Ami az ātman -t illeti, amely csup√°n az aggreg√°tumok hamis √©rtelmez√©se (mint a m√°gia √©rtelmez√©se), val√≥ban nincs val√≥di l√©tez√©se. Ez√©rt mondja a Sutra: ‚ÄěTudj√°tok, √≥ Bhiksuk, hogy minden ātman -ban (satkayadrsti) h√≠vŇĎ brahmina √©s a sramana hit√©t csak az √∂t ‚Äěupadan skandha" (五取蘊) miatt hozza l√©tre.

實我若無云何得有憶識誦習恩怨等事。

Ha val√≥di ātman nem l√©tezik, hogyan magyar√°zza meg a mem√≥ri√°t, az objektumok √©rz√©kel√©s√©t, a k√∂nyvek olvas√°s√°t, a sz√∂vegekrŇĎl val√≥ medit√°ci√≥t, a kedveket, a gyŇĪl√∂letet stb.

所執實我既常無變。後應如前是事非有。前應如後是事非無。以後與前體無別故。若謂我用前後變易非我體者。理亦不然。用不離體應常有故。體不離用應非常故。

Mivel az √ļgynevezett val√≥di ātman √∂r√∂k √©s v√°ltozatlan, a megnyilv√°nul√°s ut√°ni √°llapotnak meg kell egyeznie a megnyilv√°nul√°s elŇĎtti √°llapot√°val; akkor a mem√≥ria, a megismer√©s stb‚Ķ amelyek az ut√≥bbiban nem l√©teztek, az elŇĎbbiben is hi√°nyoznak.

Ford√≠tva, mivel a megnyilv√°nul√°s elŇĎtti √°llapot megegyezik a megnyilv√°nul√°s ut√°ni √°llapottal, akkor a mem√≥ria, a megismer√©s stb‚Ķ amelyek az ut√≥bbiban l√©teznek, az elŇĎbbiben is fenn kellett volna √°llniuk. Ezek az ātman -elm√©let√©nek k√©t logikai k√∂vetkeztet√©se, s egyik√ľk sem eml√≠ti a mem√≥ri√°t, megismer√©st stb. kiel√©g√≠tŇĎen, mivel √ļgy v√©li, hogy nincs k√ľl√∂nbs√©g a sz√≥ban forg√≥ k√©t √°llapot k√∂zt.

Ha azt mondj√°k viszonv√°laszk√©nt, hogy az ātman aktivit√°sa (yung, karitra) v√°ltoz√≥, de l√©nyege (sv√°bhava) v√°ltozatlan, a v√°lasz az, hogy ez az elm√©let ugyancsak logik√°tlan. Mivel a tev√©kenys√©g nem v√°laszthat√≥ el a l√©nyeg√©tŇĎl, akkor (az aktivit√°snak) √°lland√≥nak (azaz nem v√°ltoz√≥nak) kell lennie. Ford√≠tva, mivel a l√©nyege nem v√°laszthat√≥ el a tev√©kenys√©gtŇĎl, az (az ātman l√©nyege, igazs√°ga) nem √°lland√≥.

然諸有情各有本識。一類相續任持種子。與一切法更互為因熏習力故。得有如是憶識等事。故所設難於汝有失非於我宗。

Az igazs√°g, hogy minden √©rzŇĎ l√©nynek van egy alapvetŇĎ tudata (本識) [azaz alaya vijñāna], amely egy homog√©n √©s folyamatos sorozatban fejlŇĎdik ki, amely minden dharm√°k ‚Äěmagjait‚ÄĚ (種子) hordozza. Ez az alapvetŇĎ tudat √©s a dharm√°k egym√°s k√∂lcs√∂n√∂s okak√©nt mŇĪk√∂dnek, √©s mert a dharm√°k "illatos√≠t√≥" energi√°j√°nak (vasana) hat√°sa √°lland√≥an illatos√≠tja az Alaya vijñāna-t, a "magok", a mem√≥ria, a megismer√©s stb. form√°i √≠gy megnyilv√°nulnak, a magok pedig val√≥s√°gos darmak√©nt fejlŇĎdik ki, amelyek viszont [√ļjabb] magokat √°ll√≠tanak elŇĎ az Alay√°ban. Ez√©rt a mem√≥ri√°val kapcsolatban felvetettek azt jelzik, hogy az ātman elm√©let√ľnkben hib√°k vannak, nem pedig a tudatr√≥l sz√≥l√≥ tan√≠t√°sunkban.

若無實我誰能造業誰受果耶。所執實我既無變易。猶如虛空。如何可能造業受果。若有變易應是無常。然諸有情心心所法因緣力故。相續無斷。造業受果。於理無違。

[0002b13] 我若實無。誰於生死輪迴諸趣。誰復厭苦求趣涅槃。所執實我既無生滅。如何可說生死輪迴。常如虛空。非苦所惱何為厭捨求趣涅槃。故彼所言常為自害。然有情類身心相續煩惱業力輪迴諸趣。厭患苦故求趣涅槃。

Ha nincs val√≥di ātman , ki v√©gzi a cselekm√©nyt? Kik fogadj√°k √©s k√≥stolj√°k meg az akci√≥ gy√ľm√∂lcseit? Mivel az ātman defin√≠ci√≥ szerint v√°ltozhatatlan, mint a t√©r, hogyan mŇĪk√∂dik √©s √≠zleli a cselekv√©s gy√ľm√∂lcs√©t. Ha cselekszik √©s √≠zlel, azaz ha v√°ltozik, akkor nem lehet tart√≥s.

Az igazs√°g, hogy az okok √©s felt√©telek ereje miatt, a tudat √©s ment√°lis tulajdons√°gok (citta - caittas) egy folyamatos, megszak√≠t√°s n√©lk√ľli sorozatban fejlŇĎdnek, ami a cselekm√©nyek teljes√≠t√©s√©hez √©s a gy√ľm√∂lcs√∂k k√≥stol√°s√°hoz vezet. Ez a magyar√°zat logikus.

Ha t√©nyleg nincs ātman , aki a "sz√ľlet√©s √©s hal√°l ciklus√°ban" (samsara) a l√©tez√©s egyik √°llapot√°b√≥l (gati) √°tmegy a m√°sikba. Ism√©t, ki undorodik a szenved√©ssel, s t√∂rekszik a Nirvana el√©r√©s√©re?

Mivel az igazi ātman sz√ľlet√©s √©s puszt√≠t√°s n√©lk√ľli, hogyan besz√©lhetsz a "sz√ľlet√©s √©s hal√°l ciklus√°r√≥l"? Mivel az ātman oly √∂r√∂kk√©val√≥, mint a t√©r, nem szenvedhet szenved√©stŇĎl: akkor hogyan lehet undorodni szenved√©ssel, kit√©rni a szenved√©stŇĎl √©s keresni a Nirvana el√©r√©s√©t? Mivel az igazi ātman sz√ľlet√©s √©s puszt√≠t√°s n√©lk√ľl van, hogyan besz√©lhetsz "sz√ľlet√©si √©s hal√°loz√°si ciklusokr√≥l"? Mivel az ātman annyira √∂r√∂kk√©val√≥, mint a t√©r, nem szenvedhet szenved√©stŇĎl: hogyan, akkor, lehet-e undorodni szenved√©ssel, k√©szteve a szenved√©st √©s keresik a Nirvana el√©r√©s√©t? Ez√©rt minden felvetett kifog√°s a saj√°t ātman -elm√©let ellen ford√≠that√≥.

Az igazs√°g, hogy minden √©rzŇĎ l√©ny folyamatos testi √©s lelki sorozat, mely a bosszant√≥ szenved√©lyek (klesas) √©s a tiszt√°talan cselekm√©nyek erej√©vel a l√©lekv√°ndorl√°s ciklusaiban a l√©tez√©s (gati) √°llapot√°b√≥l a m√°sikba fordul. Szenved√©ssel gy√∂t√∂rve s att√≥l undorodva t√∂rekszik a Nirvana el√©r√©s√©re.

由此故知。定無實我但有諸識。無始時來前滅後生。因果相續。由妄熏習似我相現。愚者於中妄執為我。

Ez√©rt arra a k√∂vetkeztet√©sre jutunk, hogy pozit√≠v m√≥don nincs igazi ātman ; hogy csak k√ľl√∂nf√©le tudatoss√°gok vannak, amelyek a nem-keletkezŇĎ idŇĎtŇĎl fogva k√∂vetik egym√°st, a k√©sŇĎbbiekben az elŇĎzm√©ny eltŇĪn√©s√©vel, √©s ez√°ltal folyamatos okok √©s hat√°sok (因果) sorozat√°val (karmikus magok - t√©nyleges dharm√°k - karmikus magvak) j√∂nnek l√©tre; √©s hogy a hamis gondolkod√°s illatos√≠t√≥ energi√°j√°val (vasana) egy l√°tsz√≥lagos ātman k√©pzete keletkezik a tudatban,s ez a l√°tsz√≥lagos ātman a val√≥di ātman l√©tez√©s√©t nyomja el.

Megjegyzések

  • [1] A k√©t Sunyatas: pudgala sunyata, az ātman vagy az ego √ľress√©ge, dharma-sunyata, az √∂sszes dharma vagy k√ľlsŇĎ dolog semmis√©ge.
  • [2] Ez megfelel a Vijñapti-mātranak vezetŇĎ √∂sv√©ny √∂t elsŇĎ szakasz√°nak, nevezetesen az erk√∂lcsi ell√°t√°s sz√≠nvonal√°nak (sambharavastha) √©s az intenz√≠vebb erŇĎfesz√≠t√©s sz√≠npad√°nak (prayogavastha).
  • [3] Ez megfelel a P√°lya harmadik szakasz√°nak, nevezetesen a megakad√°lyozatlan √°thatol√≥ meg√©rt√©snek (prativedhavastha vagy darsanamarga).
  • [4] Ez megfelel a Path negyedik szakasz√°nak, nevezetesen a mŇĪvel√©s gyakorl√°s√°nak szakasz√°nak (bhavanavastha vagy bhavanamarga).
  • [5] Ez megfelel a Path √∂t√∂dik (azaz utols√≥) szakasz√°nak, nevezetesen a v√©gsŇĎ el√©r√©snek vagy a v√©gsŇĎ megval√≥s√≠t√°snak (nisthavastha).
  • [6] Ez megfelel a Vajropamasamadhi pillanat√°nak vagy a gy√©m√°nt medit√°ci√≥nak, a b√≥dhiszattva utols√≥ szakasz√°nak, melyet szil√°rd, elpuszt√≠thatatlan tud√°ssal jellemeznek, behatolva minden val√≥s√°gba, √©s eljutott, miut√°n az ill√ļzi√≥ minden maradt ki.
  • [7] Az √∂t Skandhas vagy aggreg√°tum, vagyis egy intelligens l√©ny, k√ľl√∂n√∂sen egy emberi l√©ny komponensei: (1) rupa, anyagi forma, az √©rtelem √∂t szerveivel kapcsolatos fizikai forma; (2) v√©na, fogad√°s, √©rz√©s, √©rz√©s, a tudat √©s √©rz√©kek mŇĪk√∂d√©se √ľgyekkel √©s dolgokkal kapcsolatban; (3) samjna, fogalom vagy gondolkod√°s, az elme mŇĪk√∂d√©s√©nek megk√ľl√∂nb√∂ztet√©se: (4) samskara, hajlam, az elme muk√∂d√©se a hasonl√≥ √©s nem szereto, j√≥ √©s gonosz folyamatokban stb .; (5) vijñāna, tudat, ment√°lis kar az √©szlel√©s √©s megismer√©s, a dolgok √©s dolgok megk√ľl√∂nb√∂ztet√©se tekintet√©ben. Az elsŇĎ fizikai, a m√°sik n√©gy ment√°lis tulajdons√°g; (2), (3) √©s (4) ment√°lis mŇĪk√∂d√©shez t√°rsulnak; (5) az elme k√©pess√©ge vagy term√©szet√©hez kapcsol√≥dik.
  • [8] Rupa a forma, a sz√≠n, a megjelen√©s, a jelens√©g stb.
  • [9] A Samkhya Iskola filoz√≥fusai olyan ātman ban hisznek, amely 23 var√°zsa, a Mahat, az Ahamkara, stb., Amelyek a h√°rom yuna, azaz a szentt√©, rojas, tamas egyes√ľl√©s√©bŇĎl √°llnak.

Javasolt irodalom és források

1. CBETA 電子佛典集成 » 大正藏 (T) » 第 31 冊 » No.1585 » 第 1 卷
2. ...
3. További buddhista iratok, fordítások és tanítások


❀ ❀ ❀

K√∂sz√∂netet mondunk minden bar√°tunknak, mindazon szerzŇĎknek, tan√≠t√≥knak, buddhist√°knak √©s harcmŇĪv√©szeknek, akik hozz√°j√°rultak a harcmŇĪv√©szet-t√∂rt√©neti-, buddhista-, b√∂lcseleti √©s egy√©b tan√≠t√°sokkal, √≠r√°sokkal, tanulm√°nyokkal, jegyzetekkel minden √©rzŇĎ l√©ny tan√≠t√°s√°hoz √©s tanul√°s√°hoz. Buddh√°k √©s Mesterek tan√≠t√°sait megosztani √©rdem, mindezen √©rdemeket felaj√°nljuk az √∂sszes Buddh√°knak. A Xing Long Tang elfogulatlan, p√°rtatlan, szektarianizmust√≥l mentes elv alapj√°n t√∂rekszik a Dharm√°t, a Chan hagyom√°nyvonal tan√≠t√°s√°t, a harcmŇĪv√©szeti st√≠lusok t√∂rt√©neteit megosztani. 武林一家! 阿弥陀佛!

各位朋友, 作者, 老师, 佛教徒和功夫爱好者, 请允许我向你们表示感谢, 感谢你们一直以来用功夫, 历史, 佛教, 哲学和各类教学, 文章, 研究和教义, 对教学和学习的支持。分享佛教和大师的教义非常有价值, 我们以此恭敬诸佛。《醒龙堂》 将依据不偏依, 不分宗派的原则努力分享佛法, 传承佛教思想和传统功夫。

magyar nyelvre ford√≠totta Yao Dong jushi 翻译: 耀东居士 @ Xing Long Tang | 2017 v1; elsŇĎ kiad√°s
Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 licenc alkalmaz√°s√°val | 署名-非商业性使用-禁止演绎 4.0 国际
Ha hib√°kat, megjelen√©si vagy egy√©b probl√©m√°kat tal√°lsz, √≠rj nek√ľnk: master [at] rgm [pont] hu

武林一家 |

vissza | ❀ index | ❀ jegyzetek √©s publik√°ci√≥k | ❀ Pu Ji Chan Templom 普济寺 facebook oldala - K√∂vess minket itt is!




0

XING LONG TANG 醒龙堂 中国武术研究会 | Honorary President: ZHANG ERYU Grandmaster | Master: XIAO FENG | Contact us: master [at] rgm.hu
Member of Hungarian Traditional Gong-Fu and Wushu Federation | HQ & Cultural Xchange: CHINESE ART CENTER 匈中文化交流中心.
Your use of this website is subject to, and constitutes acknowledgement and acceptance of, our Terms & Conditions @ 1995-2017
How you may Enhance your Health, Combat Efficiency, Mental Freshness and Spiritual Joy through autentic Gong Fu and Chan Teachings