Xuan Zang: Értekezés a Csak-Tudat Tanítás Megalapításáról 玄奘《成唯識論》
Vijñaptimātratāsiddhi Sastra vagy Cheng Weishi Lun
Dharmapala és kilenc másik Sastra Mester összeállításaként szanszkritről fordította Xuan Zang (玄奘), a Tang-dinasztia Tripitaka mestere
VÁZLAT - még dolgozunk rajta
❀ T31n1585_001 成唯識論 第1卷 CBETA 電子佛典集成 » 大正藏 (T) » 第 31 冊 » No.1585 » 第 1 卷
❀ ❀ ❀
Xuan Zang: Értekezés a Csak-Tudat Tanítás Megalapításáról 玄奘《成唯識論》
[0001a07] 稽首唯識性。滿分清淨者。
Tiszteletben tartom a Lényeket, melyek részben vagy teljesen tisztulnak a Vijñapti-mātrata (唯識) álltal.
我今釋彼說。利樂諸有情。
Az összes érző lény jólétéért és boldogságáért elmagyarázom, amit Vasubandhu [„Harminc Vers Értekezése a Vijñapti-mātrata-n”, 《唯識三十論頌》 -ról] mondott.
今造此論為於二空有迷謬者生正解故。[1] 生解為斷二重障故。[2] 由我法執二障具生。若證二空彼障隨斷。[3]。
A Triṃśikā-vijñaptimātratā azoknak, kik félreértettek, vagy semmit sem tettek a két sunyata (二空) [üresség] tanításáért [1], hogy megismerhessék azt [két szintjét 二重]. [2] E tanítás helyes megértése elengedhetetlen ahhoz, hogy levágjuk a két nehéz āvaraṇa -t [akadály] (二障).
[(a) klesavarana 事障(煩惱障) mint a zavaró szenvedélyek gátja, amely akadályozza a Nirvana felé vezető utat vagy az igazi szabadulást, és (b) a jñeyāvaraṇa 理障(所知障), amely gátolja a Mahabodhit vagy a Legfelsőbb Megvilágosodást [3]].
Mindkét āvaraṇa (二障) az ātman (我), az egyéni ego szubjektív létezésének (atma-graha, ātman ragaszkodása)-, valamint a Dharmák (法), a külső dolgok objektív létezésének hite (dharma-graha, Dharma ragaszkodása) miatt áll fenn. Ha a két sunyata (二空) megvalósul, akkor mindkét korlát feloldódik. [4]
斷障為得二勝果故。由斷續生煩惱障故證真解脫。由斷礙解所知障故得大菩提。[4]。
A két akadály leválasztása a kiváló gyümölcshöz tartozik, az igaz megszabadulás vagy a Nirvana eléréséhez, és a Legfelsőbb Megvilágosodás-, vagy a Mahabodhi -hoz. [5] Az előbbi az újraszületést okozó szenvedélyek gátjának levágása, míg az utóbbi az abszolút tudást gátló akadály levágásának eredménye. [6]
又為開示謬執我法迷唯識者。令達二空。於唯識理如實知故。
[Cittrabhanu és mások szerint] a Triṃśikā-vijñaptimātratā azért jött létre, hogy utasítsa azokat, kik tévesen fogadták el az ātman (我) és dharmák (法) valóságát, félreértették a Vijñapti-mātra Tanulmányát, vagy nem tudták elragadni az igazságot, hogy "a tudat mellett nem létezik semmi" (vijñāna), viszont így lehetővé számukra, hogy behatoljanak [kitöltsék] (令達) a két ürességbe (二空), megismerve a Vijñapti-mātra (唯識) igaz [őszinte] (如實) elvét (v. 知, tudását).
復有迷謬唯識理者。
[Dharmapala szerint] a Triṃśikā-vijñaptimātratā azért jött létre, hogy megcáfolja a különböző tudósok által a Vijñapti-mātra vonatkozó különböző téves nézeteket, lehetővé téve a tanítások mély és csodálatos megértését.
或執外境如識非無。
[azoknak, akik úgy vélik], hogy az esztétikai tárgyak ugyanúgy léteznek, mint a tudat, más szavakkal, hogy mind a külső tárgyak, mind a belső tudat együtt léteznek
或執內識如境非有。
[azoknak, akik úgy vélik], hogy a belső tudat nem létezik épp, ahogy a külső tárgyak, sem léteznek - más szavakkal, a belső tudat és a külső tárgyak nem léteznek
或執諸識用別體同。
[azoknak, akik úgy vélik], hogy a különféle tudatosságok egy és ugyanazon anyagból származnak, tevékenységük sokféleségét tükrözik
或執離心無別心所。
[azoknak, akik úgy vélik], hogy az elme mellett (vijñāna citta és/vagy annak három mentális tulajdonsága, mint az érzékelés, elképzelés, akarat) nem léteznek más kapcsolódó mentális tulajdonságok (caitta).
為遮此等種種異執。令於唯識深妙理中得如實解故作斯論。
…
若唯有識。云何世間及諸聖教。說有我法。頌曰。
Ha a tudatosság egyedül létezik, semmi sem attól külön, akkor miért van, hogy létezik mind a világ, s mind a szent tanítások, létezik az ātman és dharmák? A mű [dal] így szól:
1
由假說我法，有種種相轉， 彼依識所變，此能變唯三，
1
Az ātman (我) és a Dharma (法) fogalmai nem egyszerűen egy valós ātman és valódi Dharmák, hanem egyszerű konvencionális konstrukciók [számos okból állnak], és mint ilyenek, hamisak. Emiatt pedig fejlődik a mindenféle jelenség. Az ātman és a Dharma jelenségei (minden mentális megnyilvánulás) az evolúciós és transzformációs tudatosságon alapulnak. A megnyilvánuláshoz képes tudatosságok maguk is három fő kategóriába sorolható.
2
謂異熟思量，及了別境識。
Az a tudatosság melynek gyümölcsei (megtorlás v. következmény) változó időkben érettek (azaz a nyolcadik tudatosság vagy alaya-vijñāna); A gondolkodás [felfogás] vagy megfontolás [mérlegelés] (azaz a hetedik tudat vagy Manasvijñāna); és az, ami észleli és megkülönbözteti a tárgyak területeit [azaz a hatodik tudatot vagy a manovijñāna-t (gondolati tudat) és az öt érzéki tudatot].
[0001a23] 論曰。
Az Értekezés mondja:
世間聖教說有我法。但由假立非實有性。我謂主宰。法謂軌持。彼二俱有種種相轉。我種種相。謂有情命者等。預流一來等。法種種相。謂實德業等。蘊處界等。轉謂隨緣施設有異。
Mind a világ, mind a Szútrák állítják, hogy az ātman és a dharma létezik, de valójában nincs saját valóságuk (非實有性), mivel hamis elképzeléseken alapulnak. Az ātman magában foglalja a tulajdonjogot, uralmat vagy a hatalom ellenőrzését (主宰), míg a dharma normatámogatást jelent (azaz egy modellt vagy valamit, ami valamiféle sajátos természetéhez ragaszkodik) (軌持). Mindkettő elképzelése számos sajátos jellemzővel rendelkező formát (相) ölthet. Az ātman feltételezheti a sattva (有情眾生érző lények)-, a jiva (élőlények)-, vagy a srota-apanna (须陀含 a szent életmódba belépő tanítványok, Arhatság első lépcsője), a sakadāgāmin (斯陀含, azok, a halálozáshoz stb.) formáját [megjelenését]. Másrészt a dharmák dravya (anyag), gunas (tulajdonságok), karma (業, akciók) stb. formában jelenhetnek meg, vagy skandha-k (蘊, aggregátumok) ayatana -k (處, értelem-gömbök), dhatu -k (界, létsíkok) formákban.
[Az eredeti szanszkritnál a pravartate (felmerülő, kínaiul: 貫) szó azt jelenti, hogy az ātman és a dharma különböző struktúrái azok okai és körülményei alapján jönnek létre.]
[0001a23] 如是諸相若由假說依何得成? 彼相皆依識所轉變而假施設。
Ha [ezek, ātman és a dharma] különféle jelenségei puszta szubjektív kidolgozások, mi a valódi alapjuk. Mi a létezésük oka. Ezek a tudat evolúciója és megnyilvánulása (vijñāna pariṇāma) eredménye. Mint ilyenek, szubjektív és hagyományos feldolgozás.
識謂了別此中識言亦攝心所，定相應故
A tudat szó a percepciót és a mentális megkülönböztetést jelenti, azaz a "külső dolgokat"; a jelen értekezésben az elme és a kapcsolódó tevékenység (citta (心) és caitta -k (心所有法) értendő, mivel az utóbbiak feltétlenül kapcsolódnak a tudatossághoz.
變謂識體轉似二分。相見俱依自證起故。依斯二分施設我法。彼二離此無所依故。
Mit jelent a "tudatfejlődés"? Két elmélet létezik.
[Elsőként] Az "evolúció" (vijñāna pariṇāma azaz a tudat átalakulása, 依識所變) azt jelzi, hogy ami lényegében tudatosságot jelent annak születése idején, két látszólagos aspektus vagy megosztottság (bhāga) alatt nyilvánul meg: az észlelt objektum (észlelet) és [maga] az észlelő (nimitta-bhāga és darśana-bhāga). Ezen megosztottság egy harmadik részlegből származik, az úgynevezett "önigazoló részleg" (samvitti-bhāga), amely azok "alapvető anyaga". Ez az alapja ezen két funkcionális résznek, mely az ātman és a Dharmák létrejöttét okozzák.
或復內識轉似外境。我法分別熏習力故。諸識生時變似我法。此我法相雖在內識而由分別似外境現。諸有情類無始時來。緣此執為實我實法?
[a második, Nanda, Bandhusri szerint] A tudatosság fejlődése azt is jelenti, hogy a belső tudatosság a tárgyak külső formái szerint alakul át. A tudatban ideiglenesen lévő "illatosító" energia (vāsanā) és az ātman -dharmas rossz koncepciója (vikalpa) által a tudatosság aktívvá válik az ātman és a dharma hasonlatosságaként fejlődik ki. Bár az ātman és a dharmák jelenségei a tudaton belül helyezkednek el, mégis, a rossz mentális megkülönböztetés miatt külső objektumnak tekintik őket. Ezért minden érző lény, a kezdetleges múlt óta, úgy képzeli őket, mint valódi ātman és dharmák.
如患夢者患夢力故心似種種外境相現。緣此執為實有外境。
Ez az állapot olyan, mint egy álomban lévő ember, aki épp álma hatása alatt áll, amelyben a tudata mindenféle külső tárgynak tűnik, ezért úgy véli, hogy a megjelenő képek valós külső tárgyak.
愚夫所計實我實法都無所有。但隨妄情而施設故說之為假。內識所變似我似法。雖有而非實我法性。然似彼現故說為假。外境隨情而施設故非有如識。
Amit a tudatlanok "valódi" ātman -nak és "valódi" dharmáknak tekintenek, azoknak valójában objektív létezésük nincsen. Ők egyszerűen így jöttek létre téves véleményeik és elképzeléseik útján. Ezért mondjuk azt, hogy hamisak (azaz relatív igazságok).
Így, a látszólagos ātman és a látszólagos dharmák, amelyek a belső tudatosságból fejlődnek ki, bár [egy módon] léteznek, igazságosságuk ellenére nem rendelkeznek valódi ātman és valódi dharmák tartalmával. Ez az az ok, ami hamisnak nevezi őket. [amit külső tárgyaknak veszünk, hibás gondolataink eredménye és nem léteznek ugyanúgy mint a tudatosság maga; [vagyis a külső tárgyak illuzórikusak (parikalpita).]]
內識必依因緣生故非無如境。由此便遮增減二執。
A belső tudat, mely okok és körülmények miatt született, s felelős a külső tárgyak megjelenítéséért, lényegi természeténél fogva nem létezik ugyanolyan módon, mint külső objektumok; (ez paratantra). [7] Így kizárjuk a két heterodox (téves hitű) tanítást, nevezetesen azt, ami ragaszkodik a tárgyak további valóságához az elme mellett, és azért, mert rosszul hisz az "ürességben" önmagát tekinti nem létezőnek, így mindent az ürességre korlátoz.
境依內識而假立故唯世俗有。識是假境所依事故亦勝義有。
Mivel a külső tárgyak puszta konvencionális konstrukciók, amelyek a belső tudatból erednek, pusztán világi szempontból léteznek. Másfelől, mivel a tudat az a lényeges alap, amelyből egy külső világ hamis megjelenései megjelennek, a valóságban létezik.
[0001b14] 云何應知。實無外境唯有內識似外境生。實我實法不可得故。
Honnan tudható, hogy a valóságban nincsenek tárgyak külső szférája, hanem csak a belső tudat, ami olyan objektumokat jelenít meg, amelyek külső tárgyaknak tűnnek? Mivel egy igazi ātman (實我)-, valódi dharmák (實法) létezése nem bizonyítható kétség nélkül. [Vizsgáljuk meg az ātman dharmák elképzelésének különböző módjait megfelelő sorrendben].
如何實我不可得耶。諸所執我略有三種。
Miért lehetetlen megállapítani egy igazi ātman létezését. Az ātman elmélete a különböző heterodox (téves hitű) iskolákban háromféleképpen csökkenthető.
一者執我體常周遍。量同虛空。隨處造業受苦樂故。
[sāṃkhya és a vaiśeṣika iskola szerint] Az ātman anyaga örökkévaló, szentségtelen és olyan kiterjedt, mint az üres tér. Mindenütt fellép [működik], s ennek következtében élvez vagy bánattól szenved.
二者執我其體雖常而量不定。隨身大小有卷舒故。
[nirgranthā-, a dzsainizmus úgy tartja], bár az Aaman anyaga örökkévaló, kiterjesztése határozatlan, mert kiterjed és összehúzódik, mivel a test nagy vagy kicsi (csakúgy, mint egy bőrrész ha nedves és zsugorodik, amikor a napon szárítják).
三者執我體常。至細如一極微。潛轉身中作事業故。
[pāśupata (svámik), parivrājaka (remeték) szerint] az ātman anyaga örök, de végtelenül olyan, mint egy atom, mely a testben mélyen fekve mozog, így mindenféle cselekvést hajt végre
初且非理。所以者何。執我常遍量同虛空。應不隨身受苦樂等。又常遍故應無動轉。如何隨身能造諸業。
Az első irracionális (非理). S miért. (所以者何) Ha úgy ítélhető meg, hogy az úgynevezett ātman örök és egyetemes, olyan kiterjedt, mint az üres tér, nem viseli a test [érez] a boldogságot (樂) vagy bánattól szenvedést (苦). Ismét; mivel örök és egyetemes, nincs cselekvése (無動) [mozdulatlanul kell lennie]. Így hogyan lenne képes különböző következményeket (業) létrehozni.
[0001b23] 又所執我一切有情為同為異。若言同者。一作業時一切應作。一受果時一切應受。一得解脫時一切應解脫。便成大過。若言異者。諸有情我更相遍故體應相雜。又一作業一受果時。與一切我處無別故應名一切所作所受。若謂作受各有所屬無斯過者，理亦不然業果及身與諸我合。屬此非彼不應理故。
Ezenkívül az ātman így elképzelhető minden érző lény közös ātman ja, vagy mindegyik különálló ātman ? Ha közös, amikor [mikor] egy személy cselekszik, vagy megkapja a cselekménye gyümölcseit, vagy elnyerte felszabadulást, akkor mindegyik egyénnek egyidejűleg ugyanazt kell tennie. Milyen nagy hiba! Ha pedig más és különálló, az összes érző lény ātman –jai egyetemesen behatolnának egymásba (mivel univerzálisak s mindegyikük mindenütt jelen van): akkor az összes ātman anyaga összekeveredne egymással. Ráadásul, mivel minden ātman ugyanazon a területen maradna, az egyén cselekedetei vagy cselekvésének gyümölcsei ugyanúgy a cselekményeknek-, vagy minden lény gyümölcsének kellene lenniük. Annak érvelése, hogy a cselekvések és a gyümölcsök mindengyike különálló, s hogy nem lenne olyan hiba, mint amilyet már leírtunk, nem kevésbé lenne ellentétes az okkal, mert a cselekvések, a gyümölcsök és a test azonosulnak az ātman -al, és ez ésszerűtlen, mert egy ātman -hoz tartoztak, és nem egy másikhoz.
一解脫時。一切應解脫。所修證法一切我合故。
Ebből következik, hogy ha az ember megszabadul, akkor minden más lénynek is el kell érnie azt, mert a gyakorolt és megvalósított Dharma (igazság) megegyezik minden ātman -nál.
中亦非理。所以者何。我體常住不應隨身而有舒卷。既有舒卷如槖籥風。應非常住。
A második elmélet szintén ellentétes az érvekkel. Miért? Ha az ātman anyaga állandó, megváltoztathatatlan, akkor nem tud kiterjedni vagy beletörődni a test méretével, amelyben van. Ha kiterjed, vagy összehúzódik mint a levegő egy zsákban vagy csőben, akkor soha nem ugyanabban az állapotban van.
[0001c05] 又我隨身應可分析。如何可執我體一耶。故彼所言如童竪戲。
Továbbá, ha az ātman kiterjedésekor vagy [helyzetének] elfogadáskor követi a testet, oszthatónak kell lennie. Hogyan lehet tehát megállapítani, hogy az ātman anyaga egy? Amit ez az iskola tanít, olyan, akár a gyermekjáték.
後亦非理。所以者何。我量至小如一極微。如何能令大身遍動。若謂雖小而速巡身如旋火輪似遍動者。則所執我非一非常。諸有往來非常一故。
又所執我復有三種。一者即蘊。二者離蘊。三者與蘊非即非離。
Az utolsó elmélet szintén ellentétes az érvekkel. Miért. Mivel az ātman végtelenül kicsi, akár egy atom, hogyan tud egy pillanat alatt mozgatni az egész nagy testet [mint Deva, amely kiterjed a Rupa világ legmagasabb síkján, és tizenhat ezer embert méretű]? Ha azt állítják, hogy bár kicsi, de gyorsan átmegy a testen, mint egy alatacakra (sodró fáklya), hogy úgy tűnik, az egész test mozogni kezd, akkor az így kialakult ātman sem egy, sem örök, jön és megy, sem örök, sem egy.
Más szempontból a skandhák buddhista tanításának (aggregátumok),[8] az ātman háromféle módon is megragadható. Az első elmélet szerint az ātman megegyezik a akandha -val (aggregátumok, azaz anyagi forma, érzés, fogalom, hajlam és tudat). A második elmélet szerint a akandhától független. A harmadik elmélet szerint sem a skandha –val azonos, se nem attól különálló.
初即蘊我理且不然。我應如蘊非常一故。又內諸色定非實我。如外諸色有質礙故。心心所法亦非實我。不恒相續待眾緣故。餘行餘色亦非實我。如虛空等非覺性故。
Az első elmélet.
Annak kijelentése, hogy az ātman megegyezik a skandhá -kkal, ellentétes az okkal, mert ha azonos lenne, a skandhához hasonlóan nem lenne sem örök, sem egyedülálló. Emellett a belső anyag (rupa), vagyis az öt érzékszerv, biztosan nem az ātman , mert testileg, kiterjedéssel és ellenállással rendelkezik, mint a külső anyag. (az öt Skandha közül a Rupaskandha utal [9]). Továbbá az elme és a vele kapcsolatos tevékenységek (citta és daittas: Vedanaskandha, szenzáció, Samjnaskandha, fogantatás, vijñānaskandha, tudat, és Samskaraskandha egy része) nem az igazi ātman , mert nem folytatódnak megszakítás nélkül; ezek megnyilvánulása különböző okoktól és körülményektől függ (hetupratyaya).ű A másik "kondicionált" samskaras, azaz a viprayuktasamakaras, és avijnapti rupa nem az igazi ātman , mert, mint az üres tér, intelligencia nélküli
中離蘊我理亦不然。應如虛空無作受故。
A második elmélet (amelyet a Samkhyas állít), hogy az ātman elkülönül a skandhától, nem kevésbé logikus, mert így az ātman olyan lenne, mint az üres tér, amely sem cselekszik, így nincs annak gyümölcse sem.
後俱非我理亦不然。許依蘊立非即離蘊應如瓶等非實我故。又既不可說有為無為。亦應不可說是我非我。故彼所執實我不成。
Az utolsó elmélet (amelyet a Vatsiputriyas állít), hogy az ātman sem azonos, sem szétválaszthatatlan a akandhától, szintén ellentétes az indokkal. Ez az elmélet elismeri, hogy az ātman a skandhában van, de sem azonos, sem nem különálló. Ebben az esetben az ātman egyáltalán nem lenne valódi ātman ; csak a "létezés a névben", mint a váza [amely agyagtól függő, de nem agyag, sem pedig az agyagtól mentes]. Továbbá, mivel lehetetlen megmondani, hogy az úgynevezett ātman –nak oka van (azaz "kondicionált", samskrta) vagy nem létrehozott (azaz "feltétel nélküli", asamskrta), azt is lehetetlen megmondani, hogy ez egy ātman vagy sem. Ezért az elmélet által fogantatott valódi ātman nem állapítható meg.
[0001c20] 又諸所執實有我體。為有思慮為無思慮。若有思慮應是無常。非一切時有思慮故。若無思慮。應如虛空不能作業亦不受果。故所執我理俱不成。
A heterodox (téves hitű) iskolák ellen szólva, az ātman , amelyet a különféle heterodox (téves hitű) iskolák igazi entitásaként kezeltek, birtokában voltak-e a megfontolásnak, vagy sem. Ha igen, akkor nem lenne örök, mert nem mindig gondolkodik. Ha nem, akkor olyan lenne, mint az üres tér, mely nem cselekszik, sem cselekvés gyümölcse. Ezért ezen indok alapján, az így megfogott ātman nem lehet megállapítani. Újra, ez a valódi ātman anyaga mely a különböző iskolák által fogant végez bármilyen funkciót, vagy sem. Ha igen, olyan lenne, mint a kezek és a lábak, így nem lenne örök. Ha nem így lenne, akkor olyan lenne, mint a nyúl testi illata (csak a képzeletben létező dolgok), és nem lenne valódi ātman . Ezért mindkét esetben az általuk elképzelt ātman nem állapítható meg.
[0001c24] 又諸所執實有我體。為有作用為無作用。若有作用如手足等應是無常。若無作用如兔角等。應非實我。故所執我二俱不成。
[0001c28] 又諸所執實有我體。為是我見所緣境不。非我見所緣境者。汝等云何知實有我。若是我見所緣境者。應有我見非顛倒攝。如實知故。若爾如何執有我者。所信至教皆毀我見稱讚無我。言無我見能證涅槃。執著我見沈淪生死。豈有邪見能證涅槃。正見翻令沈淪生死。
[0002a06] 又諸我見不緣實我。有所緣故。如緣餘心。我見所緣定非實我。是所緣故。如所餘法。是故我見不緣實我。但緣內識變現諸蘊。隨自妄情種種計度。
Szemben Vatsiputriyas. A különböző iskolák által megfogalmazott valódi ātman anyaga az "atmadrsti" (自信 önhit vagy önnézet) tárgya vagy sem? Ha nem, hogyan ismerik az elmélet tudósai, hogy létezik egy ātman ? Ha igen, akkor léteznie kell egy "atmadrsti" –nak (自信), amely nem tartalmaz semmiféle elferítést, mert az tudni fogja, mi is valójában. Abban az esetben, hogy a tökéletesen igaz tanok, melyeket az ātman elméletét tudó emberek hittek, mindannyian feladják "atmadrsti"-t, kiemelve annak távollétét, kijelentve, hogy aki "atmadrsti" -tól mentes, eléri a Nirvanát, míg az, aki ragaszkodik hozzá, azt elnyeli a születés és a halál tengere (samsara, átvándorlás). Hogyan lehet az, hogy egy téves nézet (mithyadrsti (…?), a valóság téves nézete, az első gunasthana) Nirvana-hoz vezet, és egy helyes nézet (samyagdrsti), éppen ellenkezőleg, élet és a halál (átvándorlás) tengerében tapad?
Ráadásul a különböző ātman nézetek (Atmadrsti) valójában nem veszik fel az igazi ātman tárgyát,mert olyan tárgyakkal rendelkeznek, amelyek önmagukban nem léteznek, csak ahogyan a tudat más dolgokat (például külső anyagokat) vesz fel tárgyaként. Atmadrsti tárgya természetesen nem az igazi ātman , mert (atmadrsti) egy olyan objektum, amely más dharmákhoz hasonlóan érzékelhető.
Ezért úgy véljük, hogy "atmadrsti" nem veszi az igazi ātman tárgyat; hogy csak objektumokként veszi át a belső tudatosság által kifejlesztett skandhákat; és így az egyes személyek téves véleménye szerint értelmezi ezeket a skandákat mint az ātman külömböző formái.
然諸我執略有二種。一者俱生。二者分別。
[az ātman -ragaszkodás megszüntetése (Atma Graha Vibhanga)]. Az ātman -ragaszkodás általában kétféle. A veleszületett (俱生sahaja). Mentális megkülönböztetés (??vikalpita) következménye.
俱生我執。無始時來虛妄熏習內因力故恒與身俱。不待邪教及邪分別任運而轉。故名俱生。此復二種。
A veleszületett (俱生) ātman -ragaszkodás (我執) örökké jelen van az egyénben a hamis illatanyag (vasana) belső okozati hatása miatt, amely a kezdetleges múlt óta történik (jelen van). Így a külső hamis tanításoktól vagy megkülönböztetésektől függően spontán működik. Ezért nevezik veleszületettnek. Ez az ātman -ragaszkodás azonban kétféleképpen oszlik meg:
一常相續在第七識。緣第八識起自心相執為實我。
Az első állandó és folyamatos, mely a hetedik tudatosságra (七識) vagy Manasra vonatkozik, amely, a nyolcadik tudatosság vagy alayavijñāna (八識) felé irányul, ebből egy egyénileg mentális képet képez, amelyhez valódi ātman ként (實我) ragad.
二有間斷在第六識。緣識所變五取蘊相。或總或別起自心相執為實我。
A második időnként megszakad, mely a hatodik tudatosságra (六識) vagy manovijñāna-ra vonatkozik, amely az öntudatból kialakult öt "tartós aggregátum" (五取蕴upadana-skandhas) felé irányítja magát, néha toto-ban, néha külön-külön, ebből egy egyedi, mentális képet készít, amelyhez valódi ātman ként ragaszkodik.
此二我執細故難斷。後修道中數數修習勝生空觀方能除滅。
Ez a két fajta veleszületett ātman -ragaszkodás, amely finom (細) s nehéz elszakítani (難斷). Csak később, a meditáció és az önművelés útján (bhavanamarga) (修道), egy bódhiszattva, aki rettentően gyakorolja az "egyéniség ürességének kiváló szemlélését" (pudgala sunyata), végül képes felszámolni ezeket.
分別我執亦由現在外緣力故非與身俱。要待邪教及邪分別然後方起故名分別。唯在第六意識中有。
Ami az ātman -ragaszkodást illeti, ami a mentális megkülönböztetésből ered, a külső tényezők erejéből származik és így nem született az egyénben. Meg kell várnia, hogy hamis tanítások vagy megkülönböztetések keletkezhetnek. Ezért alkalmazzák rá a "mentális megkülönböztetés" fogalmát. Ez kizárólag a hatodik tudatra (六意識) vagy a manas-vijñāna vonatkozik.
此亦二種。一緣邪教所說蘊相起自心相分別計度執為實我。二緣邪教所說我相。起自心相分別計度執為實我。
Ez az ātman -ragaszkodás is kétféle. Az első a hatodik tudatosságra vonatkozik, amely, mivel tárgyául - a hamis iskolák tanításának alapján - objektumainak tekinti az aggregátumokat, önmagában hoz létre egy egyéni képet, amelyhez a megkülönböztetései és következtetései miatt úgy tapad, mintha valódi ātman lenne. A második is a hatodik tudatosságra vonatkozik, mely, a hamis iskolák tanításai szerint, melyek különböző ātman -fogalmakat vagy jellemzőket határoztak meg, önmagában állít elő egy egyéni képet, amelyhez megkülönböztetései és következtetései révén ragaszkodik, mint egy igazi ātman .
此二我執麁故易斷。初見道時觀一切法生空真如即能除滅。
Ez a két ātman -ragaszkodás nyers és ennek következtében könnyen megszabadulhatsz ezektől. Amikor az aszkéta eléri a " transzcendens igazság betekintésének ösvényének" (Darśana Marga) első szakaszát, végül megsemmisítheti őket azáltal, hogy megvizsgálja „minden egyéniség és Dharmák üresség-jellegét” (sarva dharma pudgala sunyata Bhutatathata).
如是所說一切我執自心外蘊或有或無。自心內蘊一切皆有。
A különböző ātman -ragadások és azok tárgyainak vizsgálata során azt találjuk, hogy bizonyos esetekben, de nem mindenben, az ātman -ragaszkodásnak célja, hogy "aggregátum" legyen a tudathoz képest; míg minden esetben a tudatban lévő "aggregátumok" képezik az ātman -ragaszkodás támogatási pontját
是故我執皆緣無常五取蘊相。妄執為我。然諸蘊相從緣生故是如幻有。妄所執我橫計度故決定非有故契經說。苾芻當知。世間沙門婆羅門等所有我見一切皆緣五取蘊起。
Ezért következtetésünk úgy történjen, az összes ātman -ragaszkodás célként veszi az öt "tartós aggregátumot" (五取蘊, upadana skandhas), amely a belső tudat egy képe (rimittabhaga), és hamis módon ragaszkodnak hozzá, mint egy igazi ātman . Az öt aggregált kép amelyek az okokból és feltételekből fakadnak (pratyaya), csak illuzórikus jelenségekként léteznek. Ami az ātman -t illeti, amely csupán az aggregátumok hamis értelmezése (mint a mágia értelmezése), valóban nincs valódi létezése. Ezért mondja a Sutra: „Tudjátok, ó Bhiksuk, hogy minden ātman -ban (satkayadrsti) hívő brahmina és a sramana hitét csak az öt „upadan skandha" (五取蘊) miatt hozza létre.
實我若無云何得有憶識誦習恩怨等事。
Ha valódi ātman nem létezik, hogyan magyarázza meg a memóriát, az objektumok érzékelését, a könyvek olvasását, a szövegekről való meditációt, a kedveket, a gyűlöletet stb.
所執實我既常無變。後應如前是事非有。前應如後是事非無。以後與前體無別故。若謂我用前後變易非我體者。理亦不然。用不離體應常有故。體不離用應非常故。
Mivel az úgynevezett valódi ātman örök és változatlan, a megnyilvánulás utáni állapotnak meg kell egyeznie a megnyilvánulás előtti állapotával; akkor a memória, a megismerés stb… amelyek az utóbbiban nem léteztek, az előbbiben is hiányoznak.
Fordítva, mivel a megnyilvánulás előtti állapot megegyezik a megnyilvánulás utáni állapottal, akkor a memória, a megismerés stb… amelyek az utóbbiban léteznek, az előbbiben is fenn kellett volna állniuk. Ezek az ātman -elméletének két logikai következtetése, s egyikük sem említi a memóriát, megismerést stb. kielégítően, mivel úgy véli, hogy nincs különbség a szóban forgó két állapot közt.
Ha azt mondják viszonválaszként, hogy az ātman aktivitása (yung, karitra) változó, de lényege (svábhava) változatlan, a válasz az, hogy ez az elmélet ugyancsak logikátlan. Mivel a tevékenység nem választható el a lényegétől, akkor (az aktivitásnak) állandónak (azaz nem változónak) kell lennie. Fordítva, mivel a lényege nem választható el a tevékenységtől, az (az ātman lényege, igazsága) nem állandó.
然諸有情各有本識。一類相續任持種子。與一切法更互為因熏習力故。得有如是憶識等事。故所設難於汝有失非於我宗。
Az igazság, hogy minden érző lénynek van egy alapvető tudata (本識) [azaz alaya vijñāna], amely egy homogén és folyamatos sorozatban fejlődik ki, amely minden dharmák „magjait” (種子) hordozza. Ez az alapvető tudat és a dharmák egymás kölcsönös okaként működnek, és mert a dharmák "illatosító" energiájának (vasana) hatása állandóan illatosítja az Alaya vijñāna-t, a "magok", a memória, a megismerés stb. formái így megnyilvánulnak, a magok pedig valóságos darmaként fejlődik ki, amelyek viszont [újabb] magokat állítanak elő az Alayában. Ezért a memóriával kapcsolatban felvetettek azt jelzik, hogy az ātman elméletünkben hibák vannak, nem pedig a tudatról szóló tanításunkban.
若無實我誰能造業誰受果耶。所執實我既無變易。猶如虛空。如何可能造業受果。若有變易應是無常。然諸有情心心所法因緣力故。相續無斷。造業受果。於理無違。
[0002b13] 我若實無。誰於生死輪迴諸趣。誰復厭苦求趣涅槃。所執實我既無生滅。如何可說生死輪迴。常如虛空。非苦所惱何為厭捨求趣涅槃。故彼所言常為自害。然有情類身心相續煩惱業力輪迴諸趣。厭患苦故求趣涅槃。
Ha nincs valódi ātman , ki végzi a cselekményt? Kik fogadják és kóstolják meg az akció gyümölcseit? Mivel az ātman definíció szerint változhatatlan, mint a tér, hogyan működik és ízleli a cselekvés gyümölcsét. Ha cselekszik és ízlel, azaz ha változik, akkor nem lehet tartós.
Az igazság, hogy az okok és feltételek ereje miatt, a tudat és mentális tulajdonságok (citta - caittas) egy folyamatos, megszakítás nélküli sorozatban fejlődnek, ami a cselekmények teljesítéséhez és a gyümölcsök kóstolásához vezet. Ez a magyarázat logikus.
Ha tényleg nincs ātman , aki a "születés és halál ciklusában" (samsara) a létezés egyik állapotából (gati) átmegy a másikba. Ismét, ki undorodik a szenvedéssel, s törekszik a Nirvana elérésére?
Mivel az igazi ātman születés és pusztítás nélküli, hogyan beszélhetsz a "születés és halál ciklusáról"? Mivel az ātman oly örökkévaló, mint a tér, nem szenvedhet szenvedéstől: akkor hogyan lehet undorodni szenvedéssel, kitérni a szenvedéstől és keresni a Nirvana elérését? Mivel az igazi ātman születés és pusztítás nélkül van, hogyan beszélhetsz "születési és halálozási ciklusokról"? Mivel az ātman annyira örökkévaló, mint a tér, nem szenvedhet szenvedéstől: hogyan, akkor, lehet-e undorodni szenvedéssel, készteve a szenvedést és keresik a Nirvana elérését? Ezért minden felvetett kifogás a saját ātman -elmélet ellen fordítható.
Az igazság, hogy minden érző lény folyamatos testi és lelki sorozat, mely a bosszantó szenvedélyek (klesas) és a tisztátalan cselekmények erejével a lélekvándorlás ciklusaiban a létezés (gati) állapotából a másikba fordul. Szenvedéssel gyötörve s attól undorodva törekszik a Nirvana elérésére.
由此故知。定無實我但有諸識。無始時來前滅後生。因果相續。由妄熏習似我相現。愚者於中妄執為我。
Ezért arra a következtetésre jutunk, hogy pozitív módon nincs igazi ātman ; hogy csak különféle tudatosságok vannak, amelyek a nem-keletkező időtől fogva követik egymást, a későbbiekben az előzmény eltűnésével, és ezáltal folyamatos okok és hatások (因果) sorozatával (karmikus magok - tényleges dharmák - karmikus magvak) jönnek létre; és hogy a hamis gondolkodás illatosító energiájával (vasana) egy látszólagos ātman képzete keletkezik a tudatban,s ez a látszólagos ātman a valódi ātman létezését nyomja el.
Megjegyzések
- [1] A két Sunyatas: pudgala sunyata, az ātman vagy az ego üressége, dharma-sunyata, az összes dharma vagy külső dolog semmisége.
- [2] Ez megfelel a Vijñapti-mātranak vezető ösvény öt első szakaszának, nevezetesen az erkölcsi ellátás színvonalának (sambharavastha) és az intenzívebb erőfeszítés színpadának (prayogavastha).
- [3] Ez megfelel a Pálya harmadik szakaszának, nevezetesen a megakadályozatlan áthatoló megértésnek (prativedhavastha vagy darsanamarga).
- [4] Ez megfelel a Path negyedik szakaszának, nevezetesen a művelés gyakorlásának szakaszának (bhavanavastha vagy bhavanamarga).
- [5] Ez megfelel a Path ötödik (azaz utolsó) szakaszának, nevezetesen a végső elérésnek vagy a végső megvalósításnak (nisthavastha).
- [6] Ez megfelel a Vajropamasamadhi pillanatának vagy a gyémánt meditációnak, a bódhiszattva utolsó szakaszának, melyet szilárd, elpusztíthatatlan tudással jellemeznek, behatolva minden valóságba, és eljutott, miután az illúzió minden maradt ki.
- [7] Az öt Skandhas vagy aggregátum, vagyis egy intelligens lény, különösen egy emberi lény komponensei: (1) rupa, anyagi forma, az értelem öt szerveivel kapcsolatos fizikai forma; (2) véna, fogadás, érzés, érzés, a tudat és érzékek működése ügyekkel és dolgokkal kapcsolatban; (3) samjna, fogalom vagy gondolkodás, az elme működésének megkülönböztetése: (4) samskara, hajlam, az elme muködése a hasonló és nem szereto, jó és gonosz folyamatokban stb .; (5) vijñāna, tudat, mentális kar az észlelés és megismerés, a dolgok és dolgok megkülönböztetése tekintetében. Az első fizikai, a másik négy mentális tulajdonság; (2), (3) és (4) mentális működéshez társulnak; (5) az elme képessége vagy természetéhez kapcsolódik.
- [8] Rupa a forma, a szín, a megjelenés, a jelenség stb.
- [9] A Samkhya Iskola filozófusai olyan ātman ban hisznek, amely 23 varázsa, a Mahat, az Ahamkara, stb., Amelyek a három yuna, azaz a szentté, rojas, tamas egyesüléséből állnak.
Javasolt irodalom és források
1. CBETA 電子佛典集成 » 大正藏 (T) » 第 31 冊 » No.1585 » 第 1 卷 2. ... 3. További buddhista iratok, fordítások és tanítások
❀ ❀ ❀
Köszönetet mondunk minden barátunknak, mindazon szerzőknek, tanítóknak, buddhistáknak és harcművészeknek, akik hozzájárultak a harcművészet-történeti-, buddhista-, bölcseleti és egyéb tanításokkal, írásokkal, tanulmányokkal, jegyzetekkel minden érző lény tanításához és tanulásához. Buddhák és Mesterek tanításait megosztani érdem, mindezen érdemeket felajánljuk az összes Buddháknak. A Xing Long Tang elfogulatlan, pártatlan, szektarianizmustól mentes elv alapján törekszik a Dharmát, a Chan hagyományvonal tanítását, a harcművészeti stílusok történeteit megosztani. 武林一家! 阿弥陀佛! 各位朋友, 作者, 老师, 佛教徒和功夫爱好者, 请允许我向你们表示感谢, 感谢你们一直以来用功夫, 历史, 佛教, 哲学和各类教学, 文章, 研究和教义, 对教学和学习的支持。分享佛教和大师的教义非常有价值, 我们以此恭敬诸佛。《醒龙堂》 将依据不偏依, 不分宗派的原则努力分享佛法, 传承佛教思想和传统功夫。
magyar nyelvre fordította Yao Dong jushi 翻译: 耀东居士 @ Xing Long Tang | 2017 v1; első kiadás Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 licenc alkalmazásával | 署名-非商业性使用-禁止演绎 4.0 国际 Ha hibákat, megjelenési vagy egyéb problémákat találsz, írj nekünk: master [at] rgm [pont] hu
武林一家 
| 
❀ vissza | ❀ index | ❀ jegyzetek és publikációk | ❀ Pu Ji Chan Templom 普济寺 facebook oldala - Kövess minket itt is!
|
XING LONG TANG 醒龙堂 中国武术研究会 | Honorary President: ZHANG ERYU Grandmaster | Master: XIAO FENG | Contact us: master [at] rgm.hu Member of Hungarian Traditional Gong-Fu and Wushu Federation | HQ & Cultural Xchange: CHINESE ART CENTER 匈中文化交流中心. Your use of this website is subject to, and constitutes acknowledgement and acceptance of, our Terms & Conditions @ 1995-2017 How you may Enhance your Health, Combat Efficiency, Mental Freshness and Spiritual Joy through autentic Gong Fu and Chan Teachings |