XING LONG TANG - Vasubandu (世親菩薩): Értekezés a Mahayana Száz Dharma Megértésének Kapujáról 《大乘百法明门论》



kezdőlap | publikációk > szakfordítások > Értekezés a Mahayana Száz Dharma Megértésének Kapujáról 《大乘百法明门论》

első kiadás: 2020.06.11. (真际禅林)






Értekezés a Mahayana Száz Dharma Megértésének Kapujáról 《大乘百法明门论》




T31n1614_001 大乘百法明門論 第1卷 CBETA 電子佛典集成 » 大正藏 (T) » 第 31 冊 » No.1614 » 第 1 卷

大乘百法明門論本事分中略錄名數
天親菩薩造
Tang Dinasztia Tripitaka Dharma Mester Xuan Zang fordítása - 大唐三藏法師玄奘


❀ ❀ ❀

[0855b15] 如世尊言。

Mint a Magasztos mondta.

一切法無我。何等一切法。云何為無我。一切法者。略有五種。

"Minden Dharma éntelen. Mik a "minden Dharmák" és mit jelent az "én-nélküli"? Minden Dharma általában öt kategóriára bontható

一者心法。二者心所有法。三者色法。四者心不相應行法。五者無為法。

    1. Első a Valódi Tudat Dharmák [a Dharma a nyolc tudatossága] (心法 ~citta-dharma).
    2. Második a Valódi Tudathoz tartozó Dharmák [Dharma a valódi tudat tulajdonsága] (心所有法 ~chaitasika-dharma).
    3. Harmadik a Forma Dharmák [Dharma formája] (色法 ~rupa-dharma).
    4. Negyedik a Valódi Tudathoz Nem Kapcsolódó de Aktív Dharmák [Dharma valódi tudathoz nem kapcsolódó jelensége] (心不相應行法 ~citta-viprayukta-samskara-dharma).
    5. Ötödik a Feltételeknélküli Dharmák [nem hatásos v. hatás nem gyakorló Dharma] (無為法 ~asaṃskṛta dharma).

一切最勝故。與此相應故。二所現影故。三分位差別故。四所顯示故。如是次第。

Az első a legfelsőbb; A második az elsővel kölcsönhatásban fordul elő; A harmadik a fenti kettő nyilvánvaló árnyéka [vetíti előre]; A negyedik a fenti három váriációiből fakad; A ötödik a fenti négyből jelenik meg; így, egymás után.

第一心法略有八種。一眼識。二耳識。三鼻識。四舌識。五身識。六意識。七末那識。八阿賴耶識。

Az első, a Valódi Tudat Dharmák az alábbi nyolcat foglalják magukba

    1. a szem tudatossága (眼識, cakshur-vijnana);
    2. a fül tudatossága (耳識, shrotra-vijnana);
    3. az orr tudatossága (鼻識, ghrana-vijnana);
    4. a nyelv tudatossága (舌識, jihva-vijnana);
    5. a test tudatossága (身識, kaya-vijnana);
    6. az értelmi tudat tudatossága (意識, mano-vijnana);
    7. a megtévesztett tudatosság (manas / ego) tudatossáa (末那識, manas-vijnana); és
    8. a visszaható v. raktártudat (alaya) tudatossága (阿賴耶識, alaya-vijnana).

[0855b23] 第二心所有法。略有五十一種。分為六位。

A második a Tudathoz Tartozó Dharmák (心所有法), általában ötvenegy fajtát foglalnak magukba. Ezek hat kategóriába soroltak:

一遍行有五。二別境有五。三善有十一。四煩惱有六。五隨煩惱有二十。六不定有四。

    1. Öt univerzálisan [inter]aktív (遍行 sarvatraga);
    2. Öt különleges állapotú (別境 viniyata);
    3. Tizenegy erényes/üdvös (善 kushala);
    4. Hat alavetően szenvedő (煩惱 klesha);
    5. Húsz számrmazékos szenvedő (隨煩惱 upaklesha); és,
    6. Négy rögzítetlen [koncentrálatlan] (不定 aniyata).

一遍行五者。一作意二觸三受四想五思。 二別境五者。一欲二勝解三念四定五慧。 三善十一者。一信二精進。三慚四愧。五無貪六無嗔七無癡。八輕安九不放逸十行捨十一不害。 四煩惱六者。一貪二嗔。三慢四無明。五疑六不正見。 五隨煩惱二十者。一忿二恨。三惱四覆。五誑六諂。七憍八害。九嫉十慳。十一無慚十二無愧。十三不信十四懈怠。十五放逸十六惛沈。十七掉舉十八失念。十九不正知二十散亂。 六不定四者。一睡眠二惡作。三尋四伺。

Először, az öt univerzálisan [inter]aktívak:

    1. figyelem / szándék (意, manaskara);
    2. kapcsolódás [megérintés] (觸, sparsha);
    3. érzés (受, vedana);
    4. [el]godolás (想, samjna); és
    5. mérlegelés (思, cetana).

Másodszor, az öt különleges állapot:

    1. vágy (欲, chanda);
    2. meghatározás (勝解, adhimokṣa);
    3. emlékezés (念, smriti);
    4. koncentráció (定, samadhi); és
    5. bölcsesség (慧, prajna).

Harmadszor a tizenegy üdvös Dharma:

    1. hit (信, shraddha);
    2. [élet]erő (精進, virya);
    3. bűntudat (慚, hri);
    4. szégyenkezés (愧, apatrapya);
    5. kapzsiszág/mohóság hiánya (無貪, alobha);
    6. harag/ingerültség hiánya (無嗔, advesha);
    7. ostobaság hiánya (無癡, amoha);
    8. megnyugvás (輕安, prashrabdhi);
    9. nem engedékeny (不放逸, apramada);
    10. lemondás v. megtagadás (行捨, upeksha); and,
    11. nem ártás (不害, ahimsa).

Negyedszer, a hat alapvetően szenvedő Dharma:

    1. kapzsiság (貪, raga);
    2. harag (嗔, pratigha);
    3. ostobaság (慢, moha);
    4. nem-tudás v. tévelygés (無明, mana);
    5. kétkedés (疑, vichikitsa); és,
    6. nem megfelelő nézet (不正見, drishti).

Ötödször, a húsz származékos [származtatott] szenvedő Dharma:

    1. harag (忿, krodha);
    2. gyűlölet (恨, upanaha);
    3. düh (惱, pradasa);
    4. elfedés (覆, mraksha);
    5. csalás (誑, maya);
    6. hízelgés (諂, shathya);
    7. beképzeltség (憍, mada);
    8. sérelmezés (害, vihimsa);
    9. féltékenység (嫉, irshya);
    10. fösvénység v. fukarkodás (慳, matsarya);
    11. lelkifurdalás v. bűntudat hiánya (無慚, ahrikya);
    12. szégyenérzet hiánya (無愧, anapatrapya);
    13. hit hiánya (不信, ashraddhaya);
    14. lustaság (懈怠, kausidya);
    15. engedékenység (放逸, pramada);
    16. kábultság v. tompultság (惛沈, styana);
    17. türelmetlenség v. nyugtalanság (掉舉, auddhatya);
    18. zaklatottság (失念, mushitasmriti);
    19. helytelen tudás (不正知, asamprajanya); és
    20. szétszórtság v. zavartság (散亂, vikshepa).

Hatodik a négy rögzítetlen [koncentrálatlan]

    1. álmosság (睡眠, middha);
    2. búsulás (惡作, kaukritya);
    3. durva észlelés v. egy gondolat alkalmazása (尋, vitarka); és
    4. észlelés v. tartós gondolkodás / szelektivitás (伺, vichara).

[0855c07] 第三色法。略有十一種。 一眼二耳三鼻四舌五身。六色七聲八香九味十觸。十一法處所攝色。

A harmadik a Forma Dharmák. Általában tizenegy típusa van:

    1. szem (眼, cakshus);
    2. fül (耳, shrotra);
    3. orr (鼻, ghrana);
    4. nyelv (舌, jihva);
    5. test (身, kaya);
    6. anyag/forma (色, rupa);
    7. hang (聲, shabda);
    8. illat (香, gandha);
    9. íz (味, rasa);
    10. tárgy érintése (觸, sprashtavya); and,
    11. formákhoz tartozó Dharmák (法處所攝色 dharmāyatikani rupa).

[0855c10] 第四心不相應行法。略有二十四種。 一得二命根。三眾同分。四異生性。五無想定。六滅盡定。七無想報。 八名身九句身十文身。 十一生十二老。十三住十四無常。 十五流轉。十六定異。十七相應。十八勢速。十九次第。二十方。 二十一時。二十二數。二十三和合性。二十四不和合性。

A negyedik a Valódi Tudathoz Nem Kapcsolódó de Aktív Dharmák [Dharma valódi tudathoz nem kapcsolódó jelensége] (心不相應行法). Huszonnégy fajtája van:

    1. megvalósítás v. elérés (得, prapti);
    2. életrevalóság (命根, jivitendriya);
    3. általános azonosság (眾同分, nikaya-sabhaga);
    4. különbözőség (異生性, visabhaga);
    5. gondolkodás nélküli koncentráció [meditáció] (無想定, asamjnisamapatti);
    6. kioltás koncentrációja (滅盡定, nirodhasamapatti);
    7. gondolkodás nélküliség hatása [ellenhatása: jutama vagy böntetése] (無想報, asamjnika);
    8. test megnevezése (名身, namakaya);
    9. test tartalma (句身, padakaya);
    10. test eleme, egysége (文身, vyanjanakaya);
    11. születés (生, jati);
    12. öregség (老, sthiti);
    13. lakhatás (住, jara);
    14. állandótanság (無常, anityata);
    15. átgonolás (流轉, pravritti);
    16. megkülönböztetés (定異, pratiniyama);
    17. interakció v. együttműködés/cselekvés (相應, yoga);
    18. a gondolkodás aktív része (勢速, javana);
    19. összekapcsolódás (次第, anukrama);
    20. idő (方, kala);
    21. irány (時, desha);
    22. számolás (數, samkhya);
    23. egybeolvadás (和合性, samagri); és,
    24. szétválasztódás (不和合性, anyathatva).

[0855c17] 第五無為法者。略有六種。 一虛空無為。二擇滅無為。三非擇滅無為。四不動滅無為。五想受滅無為。六真如無為。

Az ötödik a Feltételeknélküli Dharmák [nem hatásos v. hatás nem gyakorló Dharma] (無為法 ~asaṃskṛta dharma), ezekben, általában hatfajta van:

    1. nem hatásos üres tér (虛空無為, akasha);
    2. nem hatásos megszüntetés [kioltás] amelyet szelekcióval érnek el (擇滅無為, pratisamkhyanirodha);
    3. nem hatásos megszüntetés [kioltás] amely nem kiválasztott / szelektált (非擇滅無為, apratisamkhyanirodha);
    4. nem hatásos mozdulatlan megszüntetés [kioltás] (不動滅無為, aninjya);
    5. nem hatásos érzés vagy gondolat megszüntetése [kioltása] (想受滅無為, samjnavedayitanirodha); and,
    6. nem hatásos tathatā (真如無為, tathata).

[0855c20] 言無我者。略有二種。 一補特伽羅無我。二法無我。

Az énnélküliség (無我) két fajtája van. Első a személy (補特伽羅 ~pudgala) énnélkülisége, a második a Dharma énnélkülisége (法無我).

大乘百法明門論

❀ ❀ ❀

Rövid megjegyzések

Juejing Bodhisattva tolmácsolásában (az Igaz Megvilágosodás Gyakorló Közösség tanításai mentén)

    [0855b15] ... ... 「一切最勝故」
    Az első a legfelsőbb

Az "Az első a legfelsőbb” azt jelenti, hogy minden érző lénynek nyolc tudatossága van (八识心王), a kínai szövegek "nyolc tudat-királynak” említik. Mivel az első hét tudatosság mindegyike a nyolcadik tudatból született, ezért a nyolc tudatosság is visszatérhet az eredeti tudatba, a "csak-tudatba”, a tathagatagarbába. A Három Világban (vágy világa, a forma világa és a forma-nélküli világa) lévő összes Dharma, amelyet minden érző lény használ és tapasztal minden nap nem más, mint a nyolc tudatosság kombinációja (和合), finom és teljes együttműködése, fordulatokkal (辗转) összeálló Dharmák. Ez a nyolc "tudat-király” minden Dharma legfelsőbbje, nélkülük nem létezik semmi Dharma, ezért nevezik a "Az első csoport a legfelsőbb”-nek.

是指一切有情的八识心王。因为前七识都是从阿赖耶识出生,所以这八识心王都归结于一心阿赖耶识。三界所有的一切法,众生所能运用的、每天在受用领纳的一切法—我们所知道的一切法、受用的一切法—全部都是从这八识心王和合运作辗转而有的。这八识心王是一切法中最为殊胜的,若无八识心王则无有一法可得,所以称之为——一切最胜故。

    [0855b15] ... ... 「與此相應故」
    “A második az elsővel együtt fordul elő”

Ez a mondat azt jelenti, hogy a "nyolc tudat-királyhoz” kapcsolódik (相应) az ötvenegy tulajdonság, beleértve az öt-, minden tudathoz kapcsolódó tulajdonságot, az öt különböző tudathoz kapcsolódó tulajdonságot, tizenegy jó Dharmát, hat alapvető szenvedést, húsz származékos szenvedést és a négy meghatározhatatlan tulajdonságot. Ez az ötvenegy tudati tulajdonságok csak azon pillanatokban fordulnak elő, amikor azok a nyolc tudatossághoz kapcsolódnak. A nyolcfajta tudatosság (ālaya-vijñāna) a test előfordulásán alapszik. A nyolcfajta tudatosságból áramlik ki az értelmi gyökér (意根) magja. Az értelmi gyökér képes a "tudat-királyok” és tulajdonságainak együttműködésével megvalósítani számos Dharma-jelenségét. Ez az ötvenegy tulajdonság a nyolc tudatossághoz vagy teljesen-, vagy részben kapcsolódik, bár eltérők, de sosem lehet elválasztani a nyolc tudatosságtól. Ezért nevezik "az elsővel együtt fordul elő” -nek.

“此”是指八识心王。这一句是说与八识心王相应的触、作意、受、想、思等五遍行心所法,欲、胜解、念、定、慧等五别境心所法,以及十一个善法、六个根本烦恼法、二十个随烦恼法、四个不定法等,总共五十一个心所有法;这五十一个心所有法,是由八识心王相应才能现行出来的;依于阿赖耶识心体的现行识,以及阿赖耶识所执藏意根种子的流注,意根就能促使阿赖耶识在心王、心所的配合下,变现许多法相出来。这五十一心所有法与八识心王或多分或少分相应,虽然各不相同,要皆不离于八识心王,因此说——与此相应故。

    [0855b15] ... ... 「二所現影故」
    "A harmadik a fenti kettő vetíti előre”

Itt a "kettő” az legfelsőbb nyolc tudatosságra és a hozzákapcsolódó ötvenegy tulajdonságra vonatkozik. Mivel a nyolcfajta tudatosság rendelkezik ezekkel tulajdonsággal és együttműködnek a nem-tudattal-, az előző életek karma-magjaival-, a jelenlegi élet születésének körülményeivel-, a négy elemmel, így megnyilvánul a tizenegy "forma Dharma”, amely tartalmazza a testet és hat formát. A tizenegy forma azonban csak ideigenes formaként jelenik meg, állandó létezése nincsen. Ezért nevezik a "a fenti kettő vetíti előre”-nek.

“二”是指一切最胜的八识心王,以及与八识心王相应的五十一心所法。由于八识心王有这些心所有法,再配合无明、过去世的业种,以及此世父母的缘,四大元素的缘,所以才有色身以及六尘等十一种色法的出现;但所接触的身根六尘,只是暂时存在之影像,幻有、幻灭故名为影。所以说这十一个色法叫作——二所现影故;

    [0855b15] ... ... 「三分位差別故」
    "A negyedik a fenti három variációiből fakad”

A negyedik kategória a valódi tudathoz nem kapcsolódó húszonnégy jelenségéről szól, amely a tudatosság – tulajdonság - forma hármas kategóriájának hetven Dharmáival tejes-, vagy részleges együttműködéséből fakad és ez a huszonnégy Dharma az ember értelmi tudatosságához közvetlenül nem kapcsolódik. Ezért nevezik a "fenti három variációiből fakad” -nak.

第四位是心不相应行法,是由心王、心所、色法总合依这三个分位差别法,来说有这24个心不相应行法。由“一切最胜”的八识心王,“与此相应”的五十一心所有法运作,显现出—有我们的色身以及我们所接触到的六尘等十一种色法—这样的影像;由八识心王与五十一心所有法而变现出十一个色法,再由这十一个色法配合八识心王与五十一心所有法的运作,在这三位七十法中或多分或少分的法相互配合运作下,就有得、命根、众同分、异生性、名身、句身、文身、生、老、住、无常、流转……等二十四个心不相应行法的出现。因为这二十四个“心不相应行法”是由前三种分位法的差别组合而产生,而且这二十四个法与我们的觉知心不直接相应,也因为它们是三位诸法或多或少的配合,而显现有时间、空间、势速、相应……等的差别,所以名为——三位差别故。

    [0855b15] ... ... 「四所顯示故」
    "A ötödik a fenti négyből jelenik meg”

Az ötödik a "nem-hatásos Dharma”, amely az első négyből jelenik meg. A hat nem-hatásos Dharma mindegyike a valódi tudat (tathatagatarba) igazságán és állandóságán-, a nirvana állapotának természetén alapszik. A hét tudatosság (szem-, fül-, orr-, nyelv-, test-, értelem-, megtévesztett (ego)) jön és megy a nyolcadik tudattest felületén, az élet és halál körforgásában. Az érző lény nem ismeri fel ennek illúzióit. Ha a gyakorló a helyes gyakorlat révén képes megszüntetni-, s akár eltávolítani a hét tudatosság minden "én-nézetét” (我见)-, énhez való ragaszkodását (我执) és énjeinek (我所) vágyait, legyőzi ezeket, sőt, megszünteti ezeket, akkor képes bizonyítani a hozzákapcsolódó megfelelő nem-hatásos [tétlen] Dharmáit.

第五位是无为法,由前四法心王、心所、色法及心不相应行法而显示六种无为法。有了前面四位法的运作,就能够显示出六种无为法——虚空无为、择灭无为、非择灭无为、不动无为、想受灭无为、真如无为等;这六种无为法都是依附于自心藏识的真如性、涅槃性而建立的。这七转识都是在第八识心体的表面来来去去而有生死的流转,众生却不知其虚妄;如果能够透过修行,把七转识的我见、我执以及我所的贪著降伏乃至全部断除,就能证得相应的无为法,让第八识所含藏的无为法性显现出来。

    [0855b15] ... ... 「如是次第。」
    "Minden jelenség ilyen sorrendben jelentkezik.”

Az öt kategória száz Dharmájának jelenléte sorrendben történik. Elsősorban a nyolcfajta tudatosságon ("tudat-királyok") alapszik. Ezek létezésével nyilvánul meg az ötvenegy tulajdonság. A nyolcfajta tudatosság és ötvenegy tulajdonságával együtt születik a tizenegy forma-Dharma: a test-gyökér és hat forma-Dharma. Ezek csak "képként" jelennek meg: létezésük nem valós. Ezt követően a három kategória: a nyolcfajta tudatosság-, azok ötvenegy tulajdonságai-, valamint a forma egyesül. E három kategóriában lévő Dharmák többé-kevésbé különböznek egymástól, ezeknek variálásából azonban felmerül a húszonnégy tudathoz nem kapcsolódó jelenség, amely az előző négy kategóriában lévő Dharmákkal együtt a hat nem hatásos Dharmaként jelenik meg. Ezért nevezik "Minden jelenség ilyen sorrendben jelentkezik"-nek, azaz, közvetlenül-, közvetetten vagy fordulatokkal a nyolcfajtat tudatosságból születik minden Dharma.

这五位百法的现行是有其次第性的——要依八识心王为最先,由八识心王的存在才有五十一心所有法相应而出生;由八识心王和五十一个心所有法,这二位法合起来共同显现出十一种色法,但所变生的身根、六尘等色法,都如影像般的出现,而非真实自在。再由心王、心所、色法三位总合起来,依此三个分位诸法或多分或少分的差别配合,而有二十四个心不相应行法的产生;复由前四法——心王、心所、色法及心不相应行法而显示出六种无为法来;因此说这五位百法是有次第性的从八识心中辗转出生和显示出来的。

Az öt kategória száz Dharmája kilencvennégy hatásos-, és hat nem-hatásos Dharma, melyek az egész világi-, és a világon kívüli Dharmát lefedik. Érintik a felszabadulás és bódhiszattva buddhává válási útját.

这五位百法所包括的九十四种有为法与六种无为法,函盖了一切世间与出世间法,佛菩提道及解脱道皆悉含摄其中

Jegyzetek, kapcsolódó hivatkozások


❀ ❀ ❀

Köszönetet mondunk minden barátunknak, mindazon szerzőknek, tanítóknak, buddhistáknak és harcművészeknek, akik hozzájárultak a harcművészet-történeti-, buddhista-, bölcseleti és egyéb tanításokkal, írásokkal, tanulmányokkal, jegyzetekkel minden érző lény tanításához és tanulásához. Buddhák és Mesterek tanításait megosztani érdem, mindezen érdemeket felajánljuk az összes Buddháknak. A Xing Long Tang elfogulatlan, pártatlan, szektarianizmustól mentes elv alapján törekszik a Dharmát, a Chan hagyományvonal tanítását, a harcművészeti stílusok történeteit megosztani. 武林一家! 阿弥陀佛!

各位朋友, 作者, 老师, 佛教徒和功夫爱好者, 请允许我向你们表示感谢, 感谢你们一直以来用功夫, 历史, 佛教, 哲学和各类教学, 文章, 研究和教义, 对教学和学习的支持。分享佛教和大师的教义非常有价值, 我们以此恭敬诸佛。《醒龙堂》 将依据不偏依, 不分宗派的原则努力分享佛法, 传承佛教思想和传统功夫。

magyar nyelvre fordította: Yao Dong jushi (耀东居士) @ Xing Long Tang (醒龙堂) | első verzió | update:
Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 licenc alkalmazásával | 署名-非商业性使用-禁止演绎 4.0 国际
武林一家 Ha hibákat-, megjelenési vagy egyéb problémákat találsz, írj nekünk: master [at] rgm [pont] hu

előző oldal | kezdőlap | jegyzetek és publikációk | Pu Ji Templom 普济寺 facebook oldala | Xuan Zang TANterem 玄奘讲堂