kezdőlap > publikációk > szútrák > Tathāgata Elképzelhetetlen Birodalmának Szútrája (如來不思議境界經)
v1
Tathāgata Elképzelhetetlen Birodalmának Szútrája如來不思議境界經
全一卷。唐代實叉難陀（652～710）譯。又作大方廣如來不思議境界經、不思議境界經。收於大正藏第十冊。內容敘述佛於摩竭陀國菩提樹下成正等覺時，觀自在等諸菩薩，舍利弗、大目犍連等諸聲聞，摩訶波闍波提等諸比丘尼，釋梵護世、天、龍、乾闥婆等非凡者來會。佛為令諸菩薩眾及一切眾生了知諸佛深祕禪定威神力，入於三昧，稱為「如來不思議境界」。其時，三十二相之一一相中，皆現十方無量佛剎，於八十種諸好中一一復現如來往昔所修之菩薩行門。於是德藏菩薩問普賢菩薩有關此三昧之名義、證得此三昧之福德因緣等，普賢菩薩乃為其一一詳說。
A szútra mindössze egy tekercs terjedelmű, melyet Śikṣānanda (實叉難陀 652-710) fordított a Tang-dinasztia idején. Megírta a Nagy és Kiterjedt Tathagata Elképzelhetetlen Birodalomának Szútráját (T10n0301 大方廣如來不思議境界經), az Elképzelhetetlen Birodalom Szútrát (不思議境界經). A Taisho Gyűjtemény tizedik kötet gyűjteményébe került. A szútra leírja, amikor Buddha elérte a tökéletes megvilágosodást a Bodhi-fa alatt, a Magadha Királyságában, Guanyin (Avalokitesvara) és más bodhiszattvák, Shariputra, Mahamoggallana és más hanghallók, Mahabhajapati és más bhikkhunik, Buddha, a világ védelmezője és a mennyország sárkányai, gandharvák és más rendkívüli lények találkoztak. Annak érdekében, hogy minden bódhiszattva és minden érző lény megértse a meditáció mélyreható erejét, Buddha belépett samādhiba, amelyet "Tathagata Elképzelhetetlen Birodalmának" nevezett. Ekkor a harminckét jel mindegyike megjelent a számtalan Buddha-földeken (佛剎 ~Buddhakṣetra) mind a tíz irányban, és a bódhiszattva gyakorlat - amelyet a Tathagata a múltban művelt -, egyenként megjelent a nyolcvanféle jó dologban. DiZang Bodhisattva (Kṣitigarbha) ezután megkérdezte Szamantabhadra Bodhiszattvát e samādhinak a nevéről-, elérésének okairól és feltételeiről. Samantabhadra Bodhisattva ezeket egyenként részletesen elmagyarázta.
❀ ❀ ❀
Tathāgata Elképzelhetetlen Birodalmának Szútrája 大方廣如來不思議境界經
❀ T10n0301 大方廣如來不思議境界經 CBETA 電子佛典集成 » 大正藏 (T) » 第 10 冊 » No.0301 » 第 1 卷
Szanszkritról kínaira fordította a Tang Dinasztiában a Tripiṭaka Mester, Śikṣānanda, Yutian-ból - 大唐于闐三藏實叉難陀奉 制譯
[0909a07] 如是我聞：
Így hallottam:
[0909a07] 一時，佛在摩竭提國菩提樹下，成正等覺。
Egy időben Buddha a Magati Királyságban (摩竭提國) a bodhi fa (菩提樹) alatt elérte a felülmúlhatatlan megvilágosodást (成正等覺) [~anuttarā samyak-saṃbodhi].
其菩提樹名阿攝波，磐根深固，擢本修直，周圓無節，如栴檀柱； 常於其上，飛禽迴翼，無能過者； 皮膚細潤，眾色間發，猶如羅綺； 密葉青翠，繁枝布濩； 周匝皆有妙花開敷，吐曜飛芳，甚可愛樂； 除俱鞞羅、波利質多，餘無比者； 復有無量小樹圍繞。而此樹王，森蔚頴秀，如妙高山，俯冠群岳，一由旬外，靡不齊覩。香氣周流，榮光照曜，遠夜望之，疑大火聚。
Ezt a bodhi fát (菩提樹) Aśvatthának (阿攝波) hívták. Erős, mély gyökerei voltak, törzse egyenes, lekerekített, görcsök / ízületek nélküli, akár egy szantálfa oszlop. A madarak megkerülték ezt a fát, de egyik sem tudott átrepülni felette. A fa kérge finom és fényes volt, különböző színű, akár a gyönyörű selyem. A sűrű lombozat élénkzöld volt, és sok ágon terült el. Teljesen virágzó és illatokat kibocsátó csodálatos virágok vették körül ezt a fát. Az égi kovidāra-fán és a pārijāta-fán kívül más fák sem hasonlíthatók össze. Továbbá, számtalan kis fával körülvéve, ez a fák királya fenséges és kecses volt, mint egy csodálatos magas hegy, amely más hegyekre néz. Mindenki láthatta egy jódzsanából (~12,8km). A mindenfelé terjengő illatok közepette pompás fényt sugárzott. Ez a fa, melyet éjszaka távolról látunk, olyan mint a tűzijátékok.
其下嚴麗，如歡喜園，四面夷敞，芳草[卄/(仁-二+(公/几))]茂，如孔雀王頸[藿-隹+雔]靡芬馥，觀者無厭。如來於此，端嚴而坐，大眾環繞，如星中月。
E fa alatt gyönyörű, négy irányba nyitott park volt, mint egy örömteli kert, amelyet buja fű borított, olyan gyönyörű, mint a pávatoll. Az emberek sosem fáradtak bele, hogy nézzék. Ezen a helyen fenségesen ült a Tathāgata, körülvéve a sokaságtól, mint a hold a csillagok közepette.
[0909a18] 時有十佛剎微塵等他方諸佛，為欲莊嚴毘盧遮那道場眾故，示菩薩形來在會坐。其名曰： 觀自在菩薩、文殊師利菩薩、地藏菩薩、虛空藏菩薩、金剛藏菩薩、維摩詰菩薩、善威光菩薩、滅諸蓋菩薩、寶手菩薩、大慧菩薩、普賢菩薩，如是等菩薩摩訶薩而為上首。復有無量千億菩薩，現聲聞形，亦來會坐。其名曰：舍利弗、大目揵連、須菩提、羅睺羅、阿若憍陳如、摩訶迦葉、優波離、阿那律、離婆多、阿難、提婆達多、跋難陀等，而為上首。
Ezalatt a máshonnan érkezett buddhák, olyan számmal, mint porszemcsék tíz Buddha-földön (十佛剎), azzal a céllal, hogy a Vairocana bodhimaḍa sokaságát díszítsék: felvették a bodhiszattvák alakját, és ebbe a gyülekezetbe kerültek. Köztük volt Guanyin (Avalokiteśvara) Bodhisattva (觀自在菩薩), Mañjuśrī Bodhisattva (文殊師利菩薩), Dizang Bodhisattva (地藏菩薩), Xūkōngzàng (Ākāśagarbha) Bodhisattva (虛空藏菩薩), Jingangzang (Vajrapāṇi) Bodhisattva (金剛藏菩薩), Vimalakīrti Bodhisattva (維摩詰菩薩), Excellent Awesome Light Bodhisattva (善威光菩薩), Miezhugai (Sarvanivāraṇa-hin) Bodhisattva (滅諸蓋菩薩), Baoshou Bodhisattva (寶手菩薩) Dahui (Mahāmati) Bodhisattva (大慧菩薩) és Samantabhadra Bodhisattva (普賢菩薩). Az ehhez hasonló bodhiszattva-mahasattvák álltak ennek a gyülekezetnek az élén.
皆已久修六波羅蜜，近佛菩提，為化眾生，於雜染土現聲聞形。復有無量千比丘尼，摩訶波闍波提而為上首，皆已成就大丈夫業，為欲調伏下劣眾生故現女身。復有無量釋梵護世、天、龍、夜叉、乾闥婆、阿修羅、迦樓羅、緊那羅、摩睺羅伽、人非人等，此中皆是大菩薩眾，無凡夫者。
Miután sokáig gyakorolták a hat pāramitát (六波羅蜜), közel jártak a Buddha bodhi (佛菩提) eléréséhez. Annak érdekében, hogy az érző lényeket megszabadítsák ezen a tisztátalan földön, hanghallókként jelentek meg (聲聞形). Szintén jelen volt Mahāprajapatī Bodhisattva (摩訶波闍波提) vezetésével számtalan bhiksuṇī. Mindezek a bhikṣuṇī-k nagy emberek tetteit vitték véghez. Az önfejű érző lények megszelídítése (欲調伏下劣眾生) érdekében női alakban (現女身) jelentek meg. Számtalan Brahma-király, Śakra és világvédő (無量釋梵護世), valamint istenek (天), sárkányok (龍), gandharvák (夜叉 乾闥婆), asurák (阿修羅), garuḍák (迦樓羅), kiṁnarák (緊那羅), mahoragák (摩睺羅伽), emberek (人), nem-emberek (非人) és mások is jelen voltak. Mindannyian nagyszerű bódhiszattvák (大菩薩眾) voltak, és egyikük sem volt közönséges lény (凡夫).
[0909b06] 爾時，世尊坐菩提樹，嚴淨微妙，譬於質多樹下置如意珠，正念不動如須彌山，為令諸菩薩眾及一切眾生，了知諸佛深密禪定威神力故，入於三昧，名如來不思議境界。
Abban az időben a bódhifa alatt ülő Magasztos fenséges, tiszta és csodálatos volt, akár egy kívánságteljesítő ékszer a pārijāta fa alatt. Helyes ébersége (正念) rendíthetetlen volt, mint a Sumeru-hegy (不動如須彌山). Ahhoz, hogy a bódhiszattvák és az érző lények megértsék Buddhák mély és titkos dhyánájának félelmetes szellemi erejét (佛深密禪定威神力), belépett a szamādhiba (入於三昧), amelyet a Tathāgaták Felfoghatatlan Birodalmának (來不思議境界) neveznek.
即時世尊三十二相，一一相中，皆現十方無量佛剎及彼諸佛，猶如明鏡顯現眾色。又隨好中，一一復現如來往修菩薩行時，從光明王乃至最後然燈佛所，難行苦行，悉捨一切頭目身體、皮肉手足、妻子僕從，及國王位、宮殿等事。
A Magasztos (世尊) harminckét fizikai jegye (三十二相) azonnal számtalan Buddha-földet és Buddhát mutatott meg tíz irányban (一一相中，皆現十方無量佛剎及彼諸佛), mint egy tiszta tükörben tükröződő kép (明鏡顯現眾色). Sőt, Buddha nyolcvan kiváló tulajdonsága a múltban a Bodhiszattva gyakorlást mutatta, attól az időtől kezdve, amikor Ragyogás királya volt, egészen addig [amikor gyakorolt] Dīpaṁkara Buddha (然燈佛 Lámpatartó Buddha) alatt. Szintén látható volt minden nehéz cselekedete és aszketikus gyakorlata, mint például a feje, szeme, teste, bőre, húsa, kezei és lábai, valamint feleségei, szolgái, trónjai, palotái és így tovább.
由是三昧有大勢力，一切諸佛食時、行時、說法時、涅槃時常入此定。何以故？一切如來依此三昧，成就無量大威神力，乃至證入一切法空，能於十方一切佛剎，示現種種自在事故。譬如有人，夢見種種變異等事，及其覺已，所見皆無。凡夫亦爾，無明夢故，妄於諸法生實體想。
E samādhiból (三昧) hatalmas hatalmas erő fakad (大勢力). Minden Buddha állandóan ebben a szamādhiban időzik/van, miközben eszik (食), kifejti a Dharmát (行), sétál (法) vagy belép a parinirvāṇába (涅槃時常入此定). Miért? (何以故？) Mert minden Tathāgata (一切如來依此三昧) erre a szamádhira támaszkodik, hogy mérhetetlenül nagy szellemi erőt érjen el (成就無量大威神力), ellenőrizze, hogy minden dharma üres-e (乃至證入一切法空), és hogy tetszés szerint nyilvánítson meg különféle dolgokat minden Buddha-földön, tíz irányban. Például egy személy különféle mágikus dolgokat lát álmában. Amikor felébred, az, amit látott, eltűnt. Így a hétköznapi lények, akik az [az igazság] tudatlansága által kitalált álmokban / illúzióiban (無明夢) élnek, tévedésből a dharmákat valóságosnak érzékelik.
諸佛覺已，皆無所著，故能十方一切世界，一念示現無量佛事，自在無礙，利益成就一切眾生，皆令悟入無量深妙解脫門故。
Ezzel szemben a Buddhákat a megvilágosodás után semmi sem ragadja meg. Ennélfogva tetszés szerint, egyetlen gondolatban megnyilvánulhat Buddha mérhetetlen cselekedetei minden világban, tíz irányban (十方一切世界), hogy az érző lények javára váljanak, és megvalósítsák őket, lehetővé téve számukra, hogy belépjenek a mérhetetlen, mélyreható, csodálatos Felszabadulás Kapuján (入無量深妙解脫門).
[0909b24] 爾時，德藏菩薩修菩提行，未成滿故，問普賢菩薩摩訶薩言：
Aztán az Dizang Bodhiszattva (德藏菩薩), aki műveli a Bodhi Útat (修菩提行), de még nem beteljesítve azt (未成滿故) megkérdezte Samantabhadra Bodhisattva-Mahāsattvát (問普賢菩薩摩訶薩言):
「如來今者所入三昧，其名云何？復云何得十方一切世界，自在示現種種佛事，度脫眾生？」
„Hogy nevezik azt a samādhit, amibe a Tathāgata éppen most lépett be? (如來今者所入三昧，其名云何？) Hogyan lehet megszerezni? Miért nyilváníthat meg tetszés szerint különféle Buddha tetteket/cselekedeteket minden világban, tíz irányban, hogy megszabadítsa az érző lényeket?
[0909b27] 爾時，普賢菩薩告德藏菩薩言：「諦聽，諦聽！當為汝說。」
Samantabhadra Bodhisattva (普賢菩薩) azt mondta az Dizang Bodhisattva-nak (德藏菩薩): „Figyelj! Figyelj! Elmagyarázom neked."
[0909b28] 時諸菩薩一心瞻仰，同聲歎言：
Eközben az összes többi bódhiszattva egy tudattal [koncentráltan], tisztelettel nézett rá és egy hangon dicsérte:
「善哉所問！甚深微妙，尊者普賢一切知見，今當演說。」
„Micsoda jó kérdés! Mélyreható és csodálatos. Samantabhadra, aki mindent tud és lát, most beszélni fog.”
[0909c01] 即時大地六種震動，天雨妙花，一切眾生煩惱眾苦，皆少休息。
A föld azonnal hat különböző módon rengett, az ég csodálatos virágokat záporozott (天雨妙花), és minden gyötrelmekkel és fájdalmakkal küszködő élőlény (一切眾生煩惱眾苦) enyhülést kapott (皆少休息).
普賢菩薩言：
Samantabhadra Bodhisattva így szólt (普賢菩薩):
「佛子！此三昧名如來不思議境界，即是一切諸佛菩提，以諸如來常依住故。世尊始從然燈佛所得受記已，即入此定，常無功用，自然應現無量佛事，謂於虛空一毛端處，有一切佛剎微塵等諸佛世界。
„Buddha Gyermekei! Ezt a samādhit (此三昧) a Tathāgaták Felfoghatatlan Birodalmának (來不思議境界) hívják. Ez minden Buddha bodhija (一切諸佛菩提), mert állandóan benne időznek (以諸如來常依住). Amint a Magasztos (世尊) megkapta Dīpaṁkara Buddhától (然燈佛) a buddhaság elérésének tanítását, azonnal belépett ebbe (即入此定). Erőfeszítés nélkül, azóta érzékenyen megnyilvánította mérhetetlen Buddha cselekedeteit (常無功用，自然應現無量佛事). Mint egy hajszál hegye a térben olyan sok Buddha-föld található, mint a porrészecskék az összes Buddha-földön. (謂於虛空一毛端處，有一切佛剎微塵等諸佛世界。)
於中或現生兜率天，或從彼沒下生入胎，或現適生遊行七步，自言我今即為生死邊際，或現在宮出家苦行，或現降魔成等正覺轉妙法輪，或現住世經無量劫度諸眾生皆令離苦，或復示現入於涅槃，或一切劫為一剎那，或一剎那為一切劫，劫與剎那無增無減。
Ő minden országban bemutatja az ilyen eseményeket: vajon a Tuṣita Mennyországban született-e; vajon leszáll-e abból a mennyből, és belép-e anyja méhébe; vajon újszülött gyermek lesz-e, és hét lépést tesz-e, és bejelenti: „Most az ismétlődő születés és halál határán vagyok” (我今即為生死邊際); vajon a palotában marad-e, majd lemond a családi életről, hogy aszkéta gyakorlását vállalja; vajon leigázza-e a márakat, eléri-e a samyak-saṁbodhit, és megfordítja-e a csodálatos Dharma kerekét; vajon a világban marad-e, és megszabadítja-e az érző lényeket számtalan kalpáért, lehetővé téve számukra, hogy elhagyják szenvedésüket; hogy belép-e a parinirvāṇába (入於涅槃). Kinyilvánítja, hogy minden kalpa egyenlő egy kṣaṇával (或一切劫為一剎那), vagy hogy egy kṣaṇa egyenlő az összes kalpával (或一剎那為一切劫), miközben minden kalpa és minden kṣaṇa nem csökken és nem növekszik (劫與剎那無增無減。).
乃至一切眾生未盡解脫，剎那剎那一時普於此諸世界，常作如是種種佛事，未曾休息而無功用。
Mindaddig, amíg az érző lények nem szabadultak fel, kṣaṇa kṣaṇa után, folyamatosan végzi ezeket a különféle Buddha-munkákat mindenhol ezekben a világokban, soha nem pihen, és nem tesz erőfeszítéseket.
如彼虛空一毛端處無量剎中，念念普現諸佛種種威儀法則，而無功用；乃至遍空毛端量處，亦復如是。
Gondolatról gondolatra Erőfeszítés nélkül nemcsak Buddhák különféle iránymutatásait és fenséges viselkedését nyilvánítja meg számtalan világban egy hajszál hegyén a térben, hanem még [világokban] is megszámlálhatatlan szőrszálak hegyén az űrben.
又是諸剎一切微塵，一一塵中復有過一切佛剎微塵等土，亦一剎那一一土中，自然普現一切諸佛威儀所行，或生天宮乃至滅度，解脫無量阿僧祇眾生。如是念念窮未來際，常作佛事，利益眾生，乃至虛空眾生界盡，常不休息，而佛剎不減，微塵不增。何以故？
Sőt, ezeken a világokon minden porrészecske nagyobb számú földet tartalmaz, mint az összes Buddha-föld porrészecskéje. Az egyik kṣaṇában, ezeken a földeken mindenhol, spontán módon megjelenik Buddhák fenséges viselkedése, mint például a mennyben való születés, a parinirvāṇába való belépés vagy az érző lények számtalan asaṁkhyeya felszabadítása. Így a Buddhák a végtelen jövőbe vetett gondolatok után folyamatosan Buddha-munkát végeznek az érző lények javára. Soha nem fognak nyugodni, még akkor sem, ha a tér és az érző lények birodalma véget ér. A Buddha-földek azonban soha nem csökkennek (佛剎不減), és a porrészecskék soha nem növekednek (微塵不增). Miért?
以一切法猶如幻焰，不堅牢故。譬如此會十佛世界微塵數等大菩薩眾，皆共住此摩竭提國十二由旬，不相障礙。
Mert minden dharma olyan, mint a délibáb (一切法猶如幻焰), és nem szilárd (不堅牢). Például Magadha birodalmában csak tizenkét jódzsana, ebben a gyülekezetben a nagy bódhiszattvák, amelyek száma tíz Buddha-földön porszemcsék, együtt marad anélkül, hogy összeszorítanák egymást. x
彼一一塵各受無數諸佛世界，或仰、或覆、或相向背、或復傍住、或相涉入而無障礙，亦復如是。如人夢中見於一處，有種種事，以非實故，而無所礙。
Hasonlóképpen, ezek a porrészecskék számtalan Buddha-földet (無數諸佛世界) tartalmaznak. E világok némelyike felfelé, mások pedig lefelé néznek. Egyesek egymással szemben, mások pedig kifelé néznek. Néhányan egymás mellett vannak, mások pedig áthatolnak anélkül, hogy akadályoznák egymást. Hasonlatosan, álmában sokféle dolgot láthatunk ugyanazon a helyen. Mivel illúziók, nem zárják ki egymást.
是一切剎，靡不唯其心之所現，或見劫燒、或已燒盡、或風所成、或淨、或穢、或復無佛，皆由眾生隨自心業，見如是等種種不同。譬如餓鬼飢渴所逼，詣恒河所，或有見水，或有見灰、膿血、便痢，不淨充滿。
Ezek a világok nem más, mint az ember elméjének megnyilvánulásai: akár egy kalpa végén égő világ, akár a már kiégett tűz; szél által alkotott világ-e; tiszta vagy koszos dolgokról van szó; hogy Buddha hiánya-e. Az érző lények (眾生) különféle különbségeket észlelnek saját karmáik szerint (隨自心業). Például az éhségtől és szomjúságtól hajtva az éhes szellemek a Gangeszhez mennek. Némelyikük vizet lát, de mások azt látják, hogy a folyó tele van tisztátalan dolgokkal, például hamuval, gennyel, vérrel és ürülékkel.
眾生亦爾，各各隨業，見其佛土或淨、或穢、或佛在世、或入涅槃、或處道場為眾說法、或有聞說第一義諦、或復聞說讚歎施法、或見行住、或見坐食、或見身長世人一倍，乃至七倍，或一由旬、或百由旬、或千由旬，或見威光如日初出、或如滿月，或由業障值佛世尊久已滅度、或有不聞諸佛名字，如彼餓鬼於恒河中，都不見水，但見種種雜穢之物。
Így az érző lények mindegyike követi karmáját (眾生亦爾，各各隨業). Vannak, akik saját Buddha Földjüket tisztának vagy tisztátalannak látják (見其佛土或淨、或穢). Egyesek láthatják, hogy Buddha él (佛在世) vagy belép a parinirvāṇába (入涅槃). Vannak, akik látják Őt egy bodhimaṇḍában, amint kimondja a Dharmát (說法) a sokaságnak. Néhányan hallhatják, amint kimondja a legmagasabb igazságot (聞說第一義諦). Néhányan hallhatják, amint kimondja és dicséri az alamizsna dharmáját (說讚歎施法). Néhányan láthatják Őt mozdulatlanul, vagy sétálni (見行住). Néhányan láthatják, hogy ül vagy eszik (坐食). Vannak, akik kétszer vagy akár hétszer akkora testet láthatnak, mint egy ember, vagy egy, száz vagy ezer jódzsanát. Vannak, akik úgy látják az Ő félelmetes ragyogását, mint a felkelő nap vagy a telihold. Néhányan láthatják, hogy Buddhák, akik félelmetes erényű, nagy bódhiszattvák alakját öltik magukra, saját földjükről jönnek erre a gyülekezetre. „Ezzel szemben a karma akadályai miatt előfordulhat, hogy egyesek még sokáig élnek azután, hogy egy Buddha-Tathāgata belépett a parinirvāṇába. Vannak, akik soha nem hallják Buddhák nevét (不聞諸佛名字), mint azok az éhes szellemek (餓鬼), akik nem látják a vizet a Gangeszben, de csak a különféle mocskos dolgokat látják.
或見諸佛各從本土，示現威德大菩薩形，來入此會。或一剎中，眾生唯見劫火所燒，或一剎中，眾生充滿咸共見佛。或見如來攝一切剎入一佛剎，以一佛剎入一切剎，如眾翳者同於一處，見各差別，互不相礙，皆由眼翳不見正色。眾生亦爾，色性無礙，心緣異故，蔽於正見，不了真實。
Az egyetlen országban élő élőlények csak a kalpa végén látják égni a világukat; egy másik országban tolongó érző lények mind láthatnak egy Buddhát. Néhányan láthatják, hogy a Tathāgata minden földet egyetlen Buddha-földbe helyez; mások láthatják, hogy minden országba egy Buddha-földet helyezett. A beteg szemű emberek másképp látják a dolgokat ugyanazon a helyen, anélkül, hogy akadályoznák egymást. A szembetegség miatt nem látják a valódi formát. Ez minden érző lényre igaz. Bár a forma valódi természete akadálytalan, mentális feltételeik eltérőek. Nem ismerik a helyes nézeteket, nem értik a valódi valóságot.
[0910a19] 「佛子！今更為汝，略說住此三昧之法，如佛世尊住此三昧，於一念中，遍虛空界毛端量處無量佛土及彼佛土，一一塵中各有法界微塵等剎，為欲利益諸眾生故，剎那剎那遍一一剎，現十佛剎微塵等諸佛方便威儀所行。 如是乃至一切眾生，未盡證得無上菩提，常無斷絕。 如此一佛，第二、第三，乃至十方一切諸佛，一一所現大威德力，亦復如是。」
„Buddha Gyermekei! Most röviden elmondom neked a dharmát, amiért ebben a samādhiban maradsz. Ahogy egy Buddha-Bhagavān ebben a samādhiban lakozik (如佛世尊住此三昧), egy gondolatban (於一念中) mindenütt ott van számtalan Buddha-földön a hajszálak hegyén az űrben (虛空界毛端量處無量佛土及彼佛土). Sőt, ezeken a Buddha-földeken minden porrészecskében annyi föld található, mint a dharma birodalmában lévő porrészecskék (一一塵中各有法界微塵等剎). Az érző lények javára kṣaṇa kṣaṇa után, mindenhol egy és minden országban megmutatják a Buddhák ügyes útjait és fenséges viselkedését, akik annyian vannak, mint a porszemcsék tíz Buddha országban. Az ilyen megnyilvánulások soha nem érnek véget minden olyan érző lény számára, akik nem érték el a felülmúlhatatlan bodhit (無上菩提). Így nemcsak az egyik Buddha, hanem a másik és a harmadik, sőt, a tíz irányban [a világokban] minden Buddha megmutatja a maga félelmetes erényeinek hatalmas erejét. (大威德力)”
[0910a27] 時德藏菩薩聞是說已，即於座上得此三昧，即時見彼無量諸佛及知諸佛威德方便，以三昧力亦能如是調伏眾生。百恒河沙諸菩薩眾，各別證得種種三昧忍及諸地。
Miután meghallotta ezeket a szavakat, akkor és ott a Decang Bodhiszattva (德藏菩薩) megszerezte ezt a samādhit (三昧). Azonnal számtalan Buddhát látott (無量諸佛), és ismerte félelmetes erényeiket és ügyes módjaikat. Ennek a samādhinak erejével (以三昧力) képes volt ugyanígy megszelídíteni az érző lényeket. Ezen túlmenően a bódhiszattvák, amelyek száma száz Gangesz homokja volt, különböző típusú koncentrációt értek el samādhiban és [így] különböző [bódhiszattva] földeket értek el.
觀自在等諸大菩薩住十地者，功德妙行悉圓滿故，皆已久遠得此三昧，一剎那中攝無量劫，一微塵中納無量土，於一念中遍一切剎，度無量眾生，常無功用，自然示現諸佛事故。雖聞此法，更無所進。如滿瓶水置於雨中，不容一渧，斯諸菩薩，亦復如是。
Guanyin Bodhisattva (觀自在) és más nagyszerű bódhiszattvák (觀自在等諸大菩薩) a Tizedik Földön (十地) már teljesek érdemeikben és csodálatos tetteikben (功德妙行悉圓滿). Miután a múltban megszerezték ezt a samādhit (皆已久遠得此三昧), képesek voltak számtalan kalpát belefoglalni egy kṣaṇába (一剎那中攝無量劫), számtalan földet tárolni egyetlen porrészecskében (一微塵中納無量土), és egy gondolattal mindenhol ott lehetnek minden országban (於一念中遍一切剎). Számtalan érző lényt (無量眾生) szabadítottak meg erőfeszítés nélkül (常無功用), mert tetszés szerint meg tudják mutatni Buddha munkáját (自然示現諸佛事故). Bár most hallották ezt a Dharmát (聞此法), nem haladtak tovább. Olyanok ezek a bódhiszattvák, mint egy teli üveg vizet az esőbe helyezve, ahol egyetlen esőcseppnek sincs helye.
[0910b08] 爾時世尊在三昧中，放眉間光，名大顯發，所有一切有功用行、未證十地諸菩薩等，遇斯光已，悉見空中諸毛端處及微塵中無量佛剎，如琉璃瓶盛白芥子，觀者悉見彼諸菩薩，見微塵中一切佛剎，亦復如是。及見彼剎一切諸佛，於一一佛身見一切佛身，一一諸佛有無量名，皆為利益一一眾生，念念常於一一佛剎，自然應現，成阿耨多羅三藐三菩提。
Abban az időben (爾時) a Magasztos (世尊) e samadhiban időzött, a szemöldökei közül kibocsátotta a fényt (放眉間光), amelyet nagy kijelzőnek (大顯發) neveznek. Az összes bódhiszattvának, akinek erőfeszítéssel kellett megtennie a dolgokat (一切有功用行), mert még nem érte el a tizedik talajt a Bodhiszattva útján (未證十地諸菩薩等), ha egyszer megérintette az a fény (遇斯光已), azonnal számtalan Buddha-földet (無量佛剎) látott a szőrszálak hegyén az űrben, valamint Buddha-földeket a porrészecskékben. Ahogy az ember láthatja a fehér mustármagot (白芥子) egy akvamarin tégelyben, ezek a bodhiszattvák is tisztán látták az összes Buddha-földet porszemcsékben (見微塵中一切佛剎). Látták az összes Buddhát is azokon a vidékeken (見彼剎一切諸佛). Az egyik Buddha testében az összes Buddhát látták (於一一佛身見一切佛身). Minden egyes Buddhának (一一諸佛) számtalan neve van (無量名), amelyek minden egyes érző lény javára szolgálnak (利益一一眾生). Gondolatról gondolatra spontán módon és reagálva jelenik meg minden Buddha Földön (念念常於一一佛剎), és eléri az anuttara-samyak-saṁbodhit (成阿耨多羅三藐三菩提。).
譬於高幢置如意珠，自然普雨種種珍寶，隨眾生意，悉令滿足。
Hasonlóképpen, egy magas, hengeres zászló tetején elhelyezett kívánságteljesítő ékszer természetesen az érző lények kívánsága szerint különféle kincseket záporoz le, hogy kielégítse azokat.
如來亦爾，現正等覺，自然度脫無量眾生。
Hasonlóképpen, a Tathāgaták demonstrálják az anuttara-samyak-saṁbodhi elérését, és természetesen számtalan érző lényt szabadítanak meg.
是諸剎中眾生各異，而不相礙，如神力者遊行虛空，山河石壁，無所罣礙。何以故？
Bármely országban az érző lények különbözőek (眾生各異), de nem akadályozzák egymást (不相礙). Mindegyik olyan, mint valaki, aki transzcendentális hatalmakon keresztül utazik az űrben, hegyek, folyók és sziklák akadálytalanul. Miért?
一切諸趣皆如幻焰，無堅實故。諸菩薩眾既覩是已，各見其身遍一切剎，於一念中一一佛前，或經一劫、二劫、三劫、或百千劫、或一念頃、或一須臾，恭敬供養。 或聞佛說諸波羅蜜陀羅尼門，或說諸地，或現神變，以一切劫入一念中，生甚奇特難遭之想，作是念言：
Mert minden életút olyan (一切諸趣皆), mint a délibáb (幻焰). Nem valósak/igazak (無堅實). Az ilyen kiállítások láttán minden bódhiszattva fizikailag mindenhol, minden országban jelen volt. Egy gondolatban minden egyes Buddha elé kerültek, és tisztelettel felajánlottak egy kalpát, két kalpát, három kalpát, vagy akár 100 000 kalpát, vagy egy gondolat erejéig, vagy egy kṣaṇáért.
Hallották, hogy minden Buddha kiejti a Pāramitās Dhāraṇī Kapuját (羅蜜陀羅尼門) vagy elmagyarázza a különféle [bodhiszattva] okokat. Vagy látták, amint spirituális erőket demonstrált, például az összes kalpát egy gondolatba foglalva. Az ilyen megnyilvánulásokat rendkívülinek és ritkán előfordulónak észlelve, mindannyian így gondolkoztak:
「云何世尊威德自在，於一剎那，令我具足無量劫中善根福德，速證如來不思議境界三昧大威神力？」
„Hogyan szerezhetett meg a Magasztos, aki parancsoló félelmetes erénnyel, egy kṣaṇában érdemeket és a jóság gyökereit, amelyek megszerzéséhez számtalan kalpára van szükség. hogy ilyen gyorsan elsajátítsák Tathāgaták Felfoghatatlan Birodalmának samádhijának hatalmas, félelmetes szellemi erejét?”
[0910b29] 爾時德藏菩薩為欲利益諸眾生故，復問普賢菩薩言：「其有欲證此三昧者，修何福德、施、戒、智慧？」
Ebben az időben Decang Bodhiszattva (德藏菩薩), hogy az érző lények javára váljon, tovább kérdezte Samantabhadra Bodhisattvát (普賢菩薩): „Azoknak, akik el akarják érni ezt a samādhit, milyen érdemeket (福德), alamizsnát (施、戒) és bölcsességet (智慧) kell művelniük / felhalmozniuk?”
[0910c02] 時普賢菩薩遍於十方一切淨剎，現成正覺化眾生者，告德藏菩薩言：「佛子！若欲證得此三昧者，先應修福，集諸善根，謂常供養佛法僧眾，及以父母，所有一切貧窮苦惱無救無歸可悲愍者，攝取不捨，乃至身肉無所悋惜。
Aztán Samantabhadra Bodhisattva (普賢菩薩), aki mindenhol, minden Tiszta Földön, tíz irányban bemutatja a tökéletes megvilágosodás (正覺) elérését és az érző lények átalakítását (化眾生), azt mondta a Decang Bodhiszattvának (德藏菩薩): „Buddha Gyermeke, ahhoz, hogy elérjük ezt a samādhit, először érdemeket kell művelni [gyűjteni] (修福), és ki kell fejleszteni a gyökereit (集諸善根) a jóságról, vagyis kitartóan kell felajánlani (謂常供養佛法僧眾) a Buddhának, a Dharmának és a Saṅghának, valamint szüleinek [apjának és anyjának] (及以父母). Magába kell vonni mindazokat, akik szegények (貧窮), szenvednek (苦惱), tehetetlenek (無救), hajléktalanok (無歸) és szánalmasak (可悲愍), soha nem hagyva el őket. Az embernek még a saját testét vagy húsát sem szabad megbántania.
何以故？供養佛者，得大福德，速成阿耨多羅三藐三菩提，令諸眾生，皆獲安樂；供養法者，增長智慧，證法自在，能正了知諸法實性；供養僧者，增長無量福智資糧，致成佛道。 供養父母和上尊師，及世間中曾致饒益賴其恩者，應念倍增報恩供養。何以故？ 以知恩者，雖在生死，不壞善根；不知恩者，善根斷滅，作諸惡業。故諸如來，稱讚知恩，毀背恩者。又常愍濟諸苦眾生，菩薩由此廣大善根，永不退失。若人有能勤修福德，常念報恩，悲愍眾生，則為菩提已在其手。應知佛說，能隨供養此三種田，一一成就無量善根。
Miért? Mert azok, akik felajánlásokat tesznek Buddhának (養佛), nagy érdemekre (大福德) érnek el. Gyorsan megvalósítják az anuttara-samyak-saṁbodhit (阿耨多羅三藐三菩提), és lehetővé teszik az érző lények számára (令諸眾生), hogy békét és boldogságot (安樂) szerezzenek. Azok, akik felajánlásokat tesznek a Dharmának (養法), növelhetik bölcsességüket (增長智慧), és könnyedén ellenőrizhetik a Dharmát (證法自在). Megfelelően fogják tudni a dharmák valódi természetét (能正了知諸法實性). Azok, akik felajánlásokat tesznek a Saṅghának (養僧), mérhetetlen (無量) érdemekre és bölcsességre (福智資糧) tesznek szert, mint a Buddha bodhi eléréséhez (成佛道) szükséges ellátáshoz.
Azok, akik felajánlásokat tesznek a szülőknek, szerzeteseknek, tanítóknak és másoknak (養父母和上尊師) a világon, akiktől juttatásokat kaptak, és akiknek a kedvességétől függtek, ne feledjék, hogy ezt a kedvességet kétszeres felajánlással viszonozzák. Miért?
Mert azok, akik ismerik a hálát (知恩), bár még mindig a születés és a halál körforgásában (在生死) vannak, nem veszítik el a jóság gyökereit (不壞善根). Azok, akik nem ismerik a hálát (不知恩), elpusztítják a jóság gyökereit (善根斷滅), és cselekedeteik rossz / gonosz karmákat fognak eredményezni (作諸惡業). Ezért a Tathāgaták (如來) dicsérik a hálásokat (稱讚知恩) és megdorgálják a hálátlanokat, és mindig együttérzően megmentik a szenvedő érző lényeket (愍濟諸苦眾生). Ezenkívül a bódhiszattvák soha nem fognak visszafejlődni a jóság erős gyökerei miatt (菩薩由此廣大善根, 永不退失). Ha vannak olyanok (人有), akik szorgalmasan művelik (能勤修) az érdemeket (福德), állandóan emlékeznek a kedvességre (常念報恩), és együttérznek az érző lényekkel (悲愍眾生), akkor a bodhi készen áll a kezükben (菩提已在其手). Tudnunk kell, hogy Buddha azt mondja (應知佛說): „Azok, akik felajánlásokkal tudják művelni (能隨供養) ezt a három szerencsemezőt (此三種田), kifejlesztik a jóság mérhetetlen gyökereit.” (無量善根。)
[0910c18] 「德藏當知，菩薩次應植廣大種，由是故生此三昧牙，成菩提果。云何植種？謂持種種微妙花鬘、塗香、末香、及眾伎樂，恭敬供養現在諸佛，或佛形像，作是思惟：
Decang, tudnod kell (德藏當知), hogy a bódhiszattváknak (菩薩) legközelebb hatalmas magot kell vetniük (次應植廣大種), amely mezője [átv.: kicsíráztatja] e samādhi csíráinak (生此三昧牙), és idővel meghozza a bodhi gyümölcsét (菩提果). Hogyan lehet elvetni ezt a magot? (云何植種) Konkrétan, tisztelettel kell felajánlani különféle (種種) csodálatos füzéreket (微妙花鬘), szilárd illatokat ~füstölők (塗香), porított illatokat ~füstölőket (末香) és hangszeres zenét (伎樂), hogy Buddhákat vagy Buddha-képeket mutasson be. Az embernek azt kell gondolnia:
『如上所說，遍於虛空毛端量處及微塵內無量剎中，一一所見，諸佛威力及菩薩眾，我悉於彼諸佛會中，一心正念，普皆供養。如所供養一佛法性，即是一切諸佛法性，若我供養一如來者，即為供養一切如來。隨彼一一諸佛神力，能以幾劫入於一念，亦爾所劫，供養如來。』
„Ahogy korábban is mondtuk (上所說), a számtalan világban, a szőrszálak hegyén az űrben, valamint a porrészecskékben rejlő számtalan világban látni kell Buddhákat, felülmúlhatatlan erejükkel (佛威力) és bódhiszattvák sokaságával (菩薩眾). Minden Buddhának az összes gyülekezetben (我悉於彼諸佛會中), most, megfelelő szándékkal (一心正念), teljes körű felajánlásokat teszek (普皆供養). Ha felajánlok egy Buddha dharmatermészetének (養一佛法性), akkor valójában minden Buddha dharmatermészetének ajánlok fel (一切諸佛法性). Ha felajánlok egy Tathāgatának (養一如來), akkor tulajdonképpen minden Tathāgatának teszek felajánlást (養一切如來). Ezen Buddhák mindegyikének spirituális erejének köszönhetően (一一諸佛神力) én is több kalpát foglalhatok egy gondolatba (能以幾劫入於一念). Akkor tulajdonképpen felajánlottam Tathāgatasnak azokat a kalpákat. (亦爾所劫，供養如來)”
若有眾生信解此法，種植大種，即能得是如來不思議境界廣大三昧。
Ha az érző lények elhiszik és megértik ezt a dharmát (眾生信解此法) a hatalmas mag elvetésére (種植大種), akkor képesek lesznek megszerezni a Tathāgatas felfoghatatlan birodalmának ezen mérhetetlen szamádhiját (如來不思議境界廣大三昧).
故，善男子！應以此法，日日供養，由是下至於諸佛所，但一敬禮，亦能令此種子增長三昧牙生。又應常以布施、持戒、大願、智慧而溉灌之。又復菩薩為灌三昧，修行施時，不簡福田、怨親、善惡、持戒破戒、富貴貧窮。又復思惟：
Ezért (故) jó ember (善男子)! Ezt a dharmát úgy kell megvalósítani (應以此法), hogy minden nap felajánlásokat teszel (日日供養). A Buddhák előtt is hódolj (下至於諸佛), mert még ha csak egyetlen hódolatot is teszel (但一敬禮), a mag kicsíráztatja ennek a samādhinak a csíráit (能令此種子增長三昧牙生). Sőt, az alamizsna kitartó gyakorlásával (布施), az előírások betartásával (持戒), a nagy fogadalmakkal (大願) és a bölcsesség (智慧) fejlesztésével kell öntözni a magot (而溉灌之).
Amikor a bódhiszattvák alamizsnát gyakorolnak a samādhi mag öntözése céljából, nem szabad különbséget tenniük a szerencse mezői között, akár rokonok, akár ellenségek, jók vagy gonoszok, gazdagok vagy szegények, betartják vagy megszegik az előírásokat. Arra is gondolnia kell:
『施於富者雖無所用，然我自應修習施行。』
„Bár a gazdagoknak adott alamizsnám haszontalan számukra, mégis gyakorolnom kell a nagylelkűséget.”
菩薩又應清淨持戒，見毀禁者起大悲愍，不應於彼生嫌恚心。
„A bódhiszattvának (菩薩) tisztán kell betartania az előírásokat (又應清淨持戒). Amikor látják azokat, akik megszegik az előírásokat, inkább érezzenek nagy együttérzést irántuk (見毀禁者起大悲愍), ahelyett, hogy undorodniuk vagy dühössé válnának (不應於彼生嫌恚心).
又應深發大菩提願：
Bodhisattváknak komolyan nagy bodhi fogadalmakat kell tenniük, mondván:
『我當決定念念普於遍滿虛空毛端量處，乃至一切佛剎塵中無量世界，成等正覺，轉妙法輪，度諸眾生，如今世尊毘盧遮那，等無有異，不起功用，攝無量劫入於一念。』
Egyik gondolattal a másik után, a világokon át a szőrszálak hegyén az űrben, és még a Buddha-országok porrészecskéiben található számtalan világban is elhatározom, hogy elérem az igaz megvilágosodást (正覺) [samyak-saṁbodhi] és megforgatom a csodálatos Dharma kerekét (妙法輪), hogy érző lényeket szabadítson meg (度諸眾生). Nem leszek különb a jelenlegi Magasztos Vairocana Buddhánál (世尊毘盧遮那, 等無有異). Erőfeszítés nélkül (不起功用) számtalan kalpát fogok belefoglalni egy gondolatba (無量劫入於一念。)”
即於如是一一剎中，各現佛剎微塵等諸佛威儀，一一威儀各度恒河沙等眾生，皆令離苦，乃至虛空眾生界盡，常無休息。
Mindegyik országban (一一剎中) bemutatom a Buddhák fenséges viselkedését (各現佛剎微塵), akik annyian vannak, mint a porszemcsék a Buddha-földeken. Minden egyes félelmetes cselekedetem annyi érző lényt szabadít meg (一一威儀各度恒河沙等眾生), mint a Gangesz homokja, lehetővé téve számukra, hogy maguk mögött hagyják szenvedéseiket. Soha nem nyugszom, még akkor sem, ha a tér és az érző lények birodalma véget ér.
[0911a15] 「佛子！修智慧者，一心諦聽，今為汝說。若善男子、善女人為求無上菩提，發心欲證此三昧者，是人要須先修智慧，以此三昧由慧得故。修智慧者，應當遠離妄語、綺語、及諸散亂無益之事，於諸眾生雖起大悲而常攝心，不染、不散。
Buddha-Fiam, mit jelent a bölcsesség ápolása? (修智慧者，一心諦聽) Most ne beszélj. Elmagyarázom neked. Ha a jó férfiak (善男子) és jó nők (善女人) között vannak olyanok, akik a felülmúlhatatlan bodhit keresve elhatározzák, hogy elérik ezt a szamādhit (善女人為求無上菩提，發心欲證此三昧者), először bölcsességet kell művelniük (要須先修智慧), mert ez a samādhi a bölcsességből fakad (此三昧由慧得). A bölcsesség műveléséhez (修智慧) távol kell tartani a hamis beszédet (應當遠離妄語), a sugalmazó beszédet (綺語) és a zavaró, haszontalan dolgokat (諸散亂無益之事). Amikor az ember az érző lények iránti nagy együttérzését idézi (眾生雖起大悲而), mindig vissza kell tartania elméjét (常攝心), nem szabad hagynia, hogy beszennyezze (不染) vagy elterelje a figyelmét (不散).
詣精舍中覩佛形像，金色莊嚴，或純金成，身相具足，無量化佛入於三昧，在圓光中次第而坐。即於像前頭面禮足，作是思惟：
Az embernek el kell mennie egy közösségbe, hogy megnézzen egy Buddha-szobrot (詣精舍中覩佛形像), amely arany színű (金色莊嚴) vagy tiszta aranyba öntött (或純金成), és Buddha fizikai jegyeivel van kiegészítve (身相具足). Glóriajában számtalan mágikusan megnyilvánuló Buddhát kell látni, akik rendben ülnek és szamādhiban vannak (無量化佛入於三昧, 在圓光中次第而坐). E Buddha-szobor előtt meg kell hajolni a lábai előtt, (即於像前頭面禮足) és elgondolkodni (作是思惟):
『我聞十方無量諸佛，今現在世，所謂：一切義成佛、阿彌陀佛、寶幢佛、阿閦佛、毘盧遮那佛、寶月佛、寶光佛等。』
„Hallottam (我聞), hogy most már számtalan Buddha van jelen a világokban tíz irányban (十方無量諸佛), mint például a Mindent Jelentő Buddha (一切義成佛), Amitābha Buddha (阿彌陀佛), Jewel Banner Buddha (寶幢佛), Akṣobhya Buddha (阿閦佛), Vairocana Buddha (毘盧遮那佛), Jewel Moon Buddha (寶月佛), Jewel Light Buddha és más Buddhák. (寶光佛等)”
於彼諸佛隨心所樂尊重之處，生大淨信。想佛形像，作彼如來真實之身，恭敬尊重如現前見，上下諦觀一心不亂。
A tudatnak e Buddhák iránti odaadása és megbecsülése nyomán az ember nagy tiszta hitet vált ki (生大淨信). A Buddha-szobrot (想佛形像) az előtte megjelenő Tathāgata valódi testének kell tekinteni (作彼如來真實之身). Becsülettel és áhítattal kell együgyűen figyelni (恭敬尊重如現前見) a szobrot fel-le, anélkül, hogy a tudat összezavarodna (上下諦觀一心不亂).
往空閑處端坐思惟，如佛現前，一手量許，心常繫念，不令忘失；若暫忘失，復應往觀。如是觀時，生極尊重恭敬之心，如佛真身現在其前，了了明見，不復於彼作形像解。 見已，即應於彼佛所，以妙花鬘、末香、塗香恭敬右繞，種種供養。彼應如是一心繫念，常如世尊現其前住。然佛世尊一切見者、一切聞者、一切知者，悉知我心。如是審復，想見成已，還詣空處，繫念在前，不令忘失。一心勤修，滿三七日，若福德者，即見如來現在其前；其有先世造惡業障不得見者，若能一心精勤不退，更無異想，還得速見。
Ezután el kell menni egy távoli, nyílt helyre, le kell ülni rendesen, és elképzelni, hogy Buddha könyökig néz szembe. A képre kell összpontosítania, nem szabad elveszítenie (心常繫念，不令忘失). Ha elveszik, [vissza kell menni a közösségbe, és] újra megfigyelni a Buddha-szobrot. Miközben valaki megfigyeli, megbecsülés és tisztelet ébred fel az elméjében, mintha egy élő Buddha fizikailag jelen lenne előtte. A látvány annyira élénk, hogy az ember már nem érti, hogy ez csak egy szobor. Megfigyelése után különféle felajánlásokat kell tenni, például csodálatos füzéreket, por alakú tömjént, szilárd füstölőket, és jobbra karikázni. Határozottan meg kell őrizni annak a Világtiszteletnek a képét, aki az ember előtt áll, és azt gondolja: „Buddha, a Világtisztelet, aki mindent lát, mindent hall, és mindent tud, teljesen ismeri az elmémet.” Ily módon. Miután sikerült elképzelni azt a Buddhát, vissza kell térni a távoli nyílt helyre, és a képet maga elé kell tartani, anélkül, hogy elveszítené. Az embernek egyetlen elmével szorgalmasan kell gyakorolnia huszonegy napig. Akik érdemben vannak, akkor látni fogják, hogy Tathāgata megjelenik előttük. Azok, akiknek akadályai vannak az előző életekből származó gonosz karmák miatt, nem fogják látni Őt. Ha azonban elszántan alkalmazhatják magukat anélkül, hogy visszafejlődnének vagy más gondolatokat követnének, akkor hamarosan látniuk kell azt a Buddhát.
何以故？ 若有為求無上菩提，於一事中專心修習，無不成辦。若於所修數數怯退，彼尚不能自得解脫，何況度脫諸苦眾生？若遇如是，疾得菩提正真之道，不能勤修，當知徒是地之重擔。譬如有人於大海中，飲一掬水，即為已飲閻浮提中一切河水。菩薩如是，若能修習此菩提海，則為已修一切三昧諸忍、諸地、諸陀羅尼，是故常應勤修匪懈，離於放逸，繫念一心，要令自得現前見佛。
Miért? Mert semmi sem lesz lehetetlen, ha valaki a felülmúlhatatlan bodhit keresve egyetlen tárgyra összpontosítja elméjét (一事中專心修習). Ezzel szemben, ha valaki félénken kivonja magát a képzésből, akkor még saját magát sem tudja felszabadítani (尚不能自得解脫), és még kevésbé képes kiszabadítani a szenvedő érző lényeket (況度脫諸苦眾生). Ha valaki találkozik a bódhi gyors elérésének igaz útjával (疾得菩提正真之道), de nem tud szorgalmasan gyakorolni (不能勤修), akkor csak súlyos terhet jelent a földnek. Hasonlatosan, ha valaki egy marék vizet iszik a hatalmas óceánból, akkor gyakorlatilag megissza Jambudvīpa összes folyójának vizét. Ugyanez igaz a bódhiszattvákra is (菩薩如是). Ha tudnak művelni ebben a bodhi-óceánban (若能修習此菩提海), akkor gyakorlatilag már művelték [tudatukat] minden szamādhiban (修一切三昧諸忍), kitartásban, földön (諸地) és dhāraṇīkban (諸陀羅尼). Ezért kitartóan szorgalmasan kell gyakorolni (常應勤修匪懈), távol tartva a lustaságtól és a zavaró tényezőktől. Az embernek egyetlen gondolatra kell összpontosítania elméjét (繫念一心), hogy lássa, hogy egy Buddha megjelenik előtte (要令自得現前見佛).
[0911b19] 「如是修習初見佛時，作是思惟：『為真佛耶？為形像耶？』
„Ebben a művelésben [gyakorlásban], amikor az ember először lát egy Buddhát (初見佛), felmerülhet a kérdés: „Ez egy igazi Buddha, vagy csak képzet?” (為真佛耶？為形像耶？)
若知所見是真佛者，便於佛前，兩膝著地，合掌恭敬，憶念虛空毛端量處及微塵中一切諸佛無量威德、大慈悲故，來現我前，即應啟請：『唯願世尊為我演說如來不思議境界大三昧法。』
Ha valaki tudja (知), hogy egy igazi Buddhát lát (真佛), akkor két térdre kell borulnia Buddha előtt (便於佛前), és áhítatosan össze kell fognia a tenyerét (兩膝著地, 合掌恭敬). Emlékeznünk kell az összes Buddha mérhetetlen bámulatos erényére a szőrszálak hegyén az űrben (憶念虛空毛端量處), és az összes Buddhának [a világokban] porszemcsékben, és azt kell mondani (及微塵中一切諸佛無量威德): „A Buddha nagy szeretetből és együttérzésből gyere elém (大慈悲故, 來現我前). Csak azért imádkozom (即應啟請), hogy a Magasztos elmagyarázza nekem Tathāgaták Felfoghatatlan Birodalma samádhijának dharmáját. (唯願世尊為我演說如來不思議境界大三昧法。)
若聞如來一切所說，應決定信，勿生疑惑，即於是處得此三昧。若先業障不能問者，則應思惟：
Ha valaki hallja mindazt, amit az a Tathāgata mond (聞如來一切所說), akkor meggyőződéssel kell hinnie (應決定信), nem kételkedve. Ekkor az ember megszerzi ezt a samādhit (處得此三昧). Ha valaki nem tud tanításokat kérni a múltbeli karmák akadályai miatt, el kell gondolkodnia (若先業障不能問者，則應思惟):
『一切諸法，如幻、如焰、如翳、如影、如像、如夢，如是諦觀法性空寂。然知如來了一切法，皆如幻夢，如來自性非幻、非夢，猶如虛空，能以智悲出現我前，願為我放大悲青光，滅除眾苦。』
„minden dharma olyan (一切諸法), mint az illúziók (如幻), délibábok (如焰), torz víziók (如翳), reflexiók (如影), képek (如像) és álmok (如夢). A dharma-természet ürességének szemlélésével (諦觀法性空寂) az ember ehhez a megértéshez jut. A Tathāgata tudja, hogy minden dharma (知如來了一切法) olyan, mint az illúziók és az álmok (皆如幻夢). A Tathāgata valódi természete sem illúzió (如來自性非幻), sem álom (非夢), hanem olyan, mint a égtelen tér (猶如虛空). Azonban bölcsességgel és együttérzéssel Ő megjelenhet előttem. Azt kívánom, bárcsak a nagy együttérzés kék fényét bocsátaná ki számomra, hogy véget vessen szenvedéseimnek (滅除眾苦).
時佛即為放眉間光，名曰青焰，其光纔照，諸苦銷除，即坐證得法光明忍，悉能了達無量三昧。第七日夜，夢見如來為授阿耨多羅三藐三菩提記。
Ekkor az a Buddha a szemöldökei közül egy kék lángnak nevezett fénysugarat bocsát ki (青焰). Amint a fény rávilágít [az emberre] (其光纔照), minden szenvedése véget ér (諸苦銷除). Az ember azonnal elsajátítja a sugárzó kitartást a dharmákban (即坐證得法光明忍), és képessé lesz a számtalan samādhit elérésére (悉能了達無量三昧). A hetedik nap végén [éjszakán] (第七日夜) arról fog álmodni (夢), hogy a Tathāgata az anuttara-samyak-saṁbodhi elérésének próféciáját ajándékozza át (如來為授阿耨多羅三藐三菩提記).
若知所見是形像者，應思諸佛及諸眾生皆亦如像，但隨想見，無實體性。既知如來如幻、如化、如夢、如焰，如是自然現前見佛，亦如夢中，無實可得，非生而生、非滅而滅、非去而去、非識而識、非有為而現諸行、非言說而演諸法、非我、非壽、非眾生、非養育、非趣生、非想、非作、非知、非食，非即蘊、非在蘊、而示諸蘊，乃至界處亦復如是。
Ha valaki tudja (知), hogy képzelgésekeket lát (見是形像者), el kell gondolkodnia azon, hogy a Buddhák és az érző lények mind olyanok, mint a képzet (佛及諸眾生皆亦如像), valódi anyag nélkül (無實體性). Az ember észlelése szerint látják őket. Ha megérti (知) hogy a Tathāgaták olyanok, mint az illúziók, a varázslatok, az álmok és a délibábok (如來如幻、如化、如夢、如焰), akkor az ember azt látja, hogy egy Buddha természetszerűen megjelenik előtte (自然現前見佛), mint egy álom (亦如夢中), nem pedig valami, amit megragadhatunk (無實可得). „Egy Tathāgata még nem született, úgy tűnhet, mint született (非生而生). Még nincs halála, eltűnhet (非滅而滅). Soha nem megy el, mégis úgy tűnhet, elment (非去而去). Ő nem tudatos, mégis megnyilvánítja a tudatot (非識而識). Nem vezérli őt az ok-okozati összefüggés, de az okoktól és feltételektől függő folyamatokat nyilvánít meg (非有為而現諸行). A szavakon túl van, mégis kifejti a Dharmát (非言說而演諸法). Ő sem nem én, sem nem élőlény. Sem nem érző lény (非我、非壽、非眾生), sem nem nevelés által nevelt lény. Soha nem vándorol át a saṁsāra-ban. Nem észlel semmit és nem cselekszik. Nem tudó, és nem támaszkodik a táplálékra (非養育、非趣生、非想、非作、非知、非食). Ő nem az öt aggregátum, és nem is valami bennük, mégis megnyilvánítja az öt aggregátumot. Ugyanígy manifesztálja a [tizenkét] mezőt és a [tizennyolc] szférát (非即蘊、非在蘊、而示諸蘊，乃至界處亦復如是。)
一切非有，亦復非無，是故諸佛及一切法，真實平等，皆同一相，如陽焰等。一切眾生諸佛及土，皆唯自心識想所現。識想為緣，所生諸色，畢竟非有。
Minden nem létezés vagy nemlétezés (一切非有，亦復非無). Ezért a Buddhák és az összes dharma (諸佛及一切法) valóban egyenrangú, ugyanazzal a megjelenéssel, mint a délibábok és így tovább (真實平等，皆同一相，如陽焰等). Minden érző lény, Buddhák és a földek mind az ember elméjében vannak (一切眾生諸佛及土，皆唯自心識想所現). Tudatának és észlelésének minden megnyilvánulása, (識想為緣) A valódi valóságban a tudat és az észlelés által kivetített formák nem léteznek (所生諸色，畢竟非有).
如來已離一切識想，是故不應以色像見。知所見像，隨想生故，乃至虛空毛端量處一切真佛，皆亦如是，猶如虛空，平等無異。若我分別即見於佛，若離分別即無所見，自心作佛，離心無佛，乃至三世一切諸佛，亦復如是，皆無所有，唯依自心。
A Tathāgata (如來) elkülönül a tudattól és minden észleléstől. Ezért nem szabad képzeteken keresztül látni (不應以色像見), tudván (知), hogy a képzetet az észlelésünk hozza létre (見像，隨想生故). Ez még az összes valódi Buddhára is igaz [a világokban], akik a hajszálak hegyén vannak az űrben, akik egyenlőek a szabad éggel, és nem különböznek attól (乃至虛空毛端量處一切真佛，皆亦如是，猶如虛空，平等無異). Ha valaki különbséget tesz, Buddhát fog látni (若我分別即見於佛); ha valaki nem tesz különbséget, nem fogja látni (若離分別即無所見). Az ember elméje Buddhákat formál (自心作佛). Az elmén kívül nincs Buddha (離心無佛). Ez igaz a múlt, a jelen és a jövő összes Buddhájára, akiknek léte az elmén múlik (乃至三世一切諸佛, 亦復如是，皆無所有，唯依自心).
菩薩若能了知諸佛及一切法，皆唯心量，得隨順忍，或入初地，捨身速生妙喜世界，或生極樂淨佛土中，常見如來，親承供養。」
Bódhiszattva (菩薩), ha valaki meg tudja érteni, hogy minden Buddha és minden dharma az elméjének mércéje (能了知諸佛及一切法), akkor egyetértésben éri el a Kitartást (得隨順忍). Még az Első Földre is fel lehet jutni (入初地). Halála után az ember gyorsan újjászületik vagy [Aksobhya Buddha] az Öröm ölelésében, vagy [Amitābha Buddha]. A Végső Boldogság Földjén. Ott az ember folyamatosan látni fogja a Tathāgatát (常見如來), szolgálni fogja Őt, és felajánlásokat tesz neki (親承供養)
[0911c25] 爾時，德藏菩薩復白普賢菩薩言：「若有眾生聞此法門，受持、讀誦、解說、書寫，得幾所福？」
Ebben az időben (爾時) a Dicang Bodhiszattva (德藏菩薩) megkérdezte Samantabhadra Bodhisattvát (普賢菩薩): „Ha vannak érző lények, akik hallották ezt a Dharma-kaput (若有眾生聞此法門), akár elfogadják és fenntartják, elolvassák és elmondják, másolják vagy elmagyarázzák ezt (受持、讀誦、解說、書寫，), mekkora érdemekre tesznek szert (得幾所福)?”
[0911c26] 普賢菩薩言：
Samantabhadra Bodhisattva válaszolt:
「佛子諦聽！若有人能攝三界中一切眾生，令脫生死得阿羅漢，一一羅漢各於百劫，以天上妙衣服、臥具、飲食、湯藥種種供養；般涅槃後，一一復為起七寶塔，恭敬供養。若復有人一百劫中，淨持禁戒，或修忍辱、精進、禪定，是人雖復得無量福，不如有人聞此法門尊重信受，不生毀謗，其福勝彼，速成正覺。」
Buddha-Fiam, figyelj! (佛子諦聽) Tegyük fel, hogy van valaki, aki be tudja vonni az összes érző lényt a lét három birodalmában (能攝三界中一切眾生), és képessé teszi őket arra, hogy elhagyják születési és halálozási ciklusukat, és arhatokká váljanak (令脫生死得阿羅漢). Azután ezeknek az Arhatoknak száz kalpáért tisztelettel különféle felajánlásokat tesznek (一一羅漢各於百劫), például csodálatos mennyei ruhákat (天上妙衣服), ágyneműt (臥具), ételt (飲食) és gyógyitalokat. (湯藥種種供養) Sőt, a parinirvāṇa után mindegyiküknek felállít egy pagodát a hét kincsből, és tisztelettel felajánlásokat tesz (般涅槃後，一一復為起七寶塔，恭敬供養). Most tegyük fel, hogy van valaki (若復有人), aki száz kalpában (一百劫中) tisztán betartja előírásait (淨持禁戒), vagy kitartást, szorgalmat és meditatív koncentrációt fejleszt (或修忍辱、精進、禪定). így felmérhetetlen érdemekre tesznek szert (是人雖復得無量福), nem érik meg azt, aki meghallotta (不如有人聞) ezt a Dharma-kaput, becsüli, hiszi és elfogadja, soha nem rosszallóan (此法門尊重信受, 不生毀謗). Ez az érdem meghaladja az imént említetteket. Ez gyorsan eléri a tökéletes megvilágosodást. (其福勝彼，速成正覺)”
[0912a05] 是時，十方一切剎土無量諸佛，皆自現身，讚普賢菩薩言：「善哉，善哉！佛子！如汝所說。」
Ezután minden világban, tíz irányban, számtalan Buddha kinyilatkoztatta magát, és dicsérte Samantabhadra Bodhisattvát: „Nagyon jó! (善哉) Nagyon jó! (善哉) Buddha-Fiam, valóban úgy van, ahogy mondod. (如汝所說)"
[0912a06] 時釋迦牟尼如來，從其面門放無量色光，遍照三有，雨種種花，諸妙音樂不鼓自鳴，大地微動。於光中，而說偈言：
Aztán Śākyamuni Tathāgata (釋迦牟尼如來) végtelen színes sugárzást bocsátott ki az arcáról, amely mindenhol megvilágított a Létezés Három Birodalmában. Különféle virágok záporoztak (雨種種花), csodálatos zene szólt anélkül, hogy megszólaltak volna (諸妙音樂不鼓自鳴), és enyhén megremegett a föld (大地微動). Kisugárzása közepette (於光中) Buddha versben így szólt (說偈言):
「若聞此法心清淨，得諸地定陀羅尼， 戒忍自在神通力，速證無上佛菩提。 轉未曾有妙法輪，亦如過去大仙等， 於一念中攝多劫，一塵普現無量剎。 無量眾生沒三界，諸苦所惱常逼切， 邪見纏縛失正道，念念皆令得解脫。」 Ha valakinek tiszta az elméje (心清淨) ezen Dharma hallatán (聞此法), Megszerzi a [Bodhisattva] Földet (地), szamādhikat (定) és dhāraṇīkat (陀羅尼), Valamint az előírásokat, a kitartást és a transzcendentális erőket, Az ember gyorsan eléri a felülmúlhatatlan Buddha bodhit. És forgassa el a csodálatos Dharma kerekét, Gyorsan felismeri a legfelsőbb Buddha-bodhi-t, Egy gondolatba sok kalpa is beletartozhat, És univerzálisan jelenít meg számtalan világot egy porrészecskében. Számtalan érző lény süllyed el a három birodalomban, Nyomorúságokkal és szenvedéssel terhelve, Rossz nézetekbe bonyolódva elvesztették a helyes utat, Gondolat gondolat után mindenki felszabadítja őket.
[0912a16] 普賢菩薩於此法門，久已證故，為眾說時，億千天人度一切苦，皆於阿耨多羅三藐三菩提得不退轉。德藏菩薩及餘一切菩薩眾會，世間天、龍、阿修羅等，皆大歡喜，信受奉行。
Mivel Samantabhadra Bodhisattva már régen átment ezen a Dharma-kapun (於此法門), miközben a sokasághoz beszélt, istenek és emberek ezrei szabadultak meg minden szenvedéstől (千天人度一切苦). Soha nem vonulnának vissza azon elhatározásukból, hogy elérik az anuttara-samyak-saṁbodhit (於阿耨多羅三藐三菩提得不退轉). Dicang Bodhiszattva és más bódhiszattvák, istenek, sárkányok, asurák és mások a gyülekezetben nagyon örültek. Mindannyian hittek a tanításokban, elfogadták és áhítattal hajtották végre (皆大歡喜，信受奉行).
大方廣如來不思議境界經
