1928. március 15-én a Nemzeti Forradalmi Hadsereg (国民革命军) kínai tábornoka, Shi Yousan (石友三 1891.12.01 — 1940.12.01) Feng Yuxiang (冯玉祥) hadúr beosztottja megostromolta a Shaolin Kolostort és felgyújtotta a Dharma-termet. Másnap megparancsolták az őrmestereknek, hogy gyújtsák fel a Tianwang Csarnokot, a Harang-, és Dobtoronyokat, Hatodik Pátriárka Csarmokát, a Longwang Csarnokot, Kinnara Csarmokát, Yanwang Pavilont, a raktárakat és meditációs termeket. Eközben több mint 200 szerzetest megöltek és nagyszámú-, értékes kulturális ereklye - köztük 5480 tekercs buddhista szentírás-, szútra - lett a tűz martakélává.

jelenet a "Shaolin" c. filmből (2011) - link a cikk alján

A Shaolin-templom lényegében megsemmisült.

Miért égette le Feng Yuxiang parancsára Shi Yousan a Shaolin Kolostort?

Mi történt 1928 márciusában? Mely szerzetesek menekültek meg és hogyan igyekeztek védeni a Templom kincseit?

Mi történt ez után?

Nos, azzal kell kezdenünk, hogy miért vannak harcos szerzetesek (武僧) a Shaolin Kolostorban.

1928年3月15日，西北军阀冯玉祥部下石友三 (国民革命军陆军中将。冯玉祥手下“十三太保”之一) 围攻少林寺，纵火焚烧法堂，次日，又令军士焚烧天王殿、大雄宝殿、钟楼、鼓楼、六祖堂、龙王殿、紧那罗殿、阎王殿、库房、禅堂，200多僧众几乎被杀尽，一大批珍贵文物及5480卷藏经化为灰烬。

至此，千载少林寺之精华，尽遭火龙浩劫。

冯玉祥、石友三为何要火烧少林寺？

1928 年 3 月发生了什么？哪些僧侣逃脱了，他们如何保护寺庙的宝藏？

之后发生了什么？

这事还得从少林寺为何有武僧说起。

A Shaolin Kolostor rövid története - 少林寺简史

A Shaolin Templomot Taihe 19. évében (495) alapították az Északi Wei-dinasztiában, amikor Xiaowen Yuanhong császár templomot építetett a Songshan-hegy Shaoshi-csúcsán az udvarba érkező Batuo (跋陀) indiai szerzetes tiszteletére. Majd az északi Wei-dinasztia harmadik évében Bodhidharma (菩提达摩) érkezett - akit a Nyugati Menny 28. őseként (禅宗西天二十八祖) tiszteltek - a Shaolin Kolostorba, tanítása nyomán pedig kialakult a kínai chanbuddhizmus. A templom mérete fokozatosan bővült, a szerzetesek száma napról-napra gyarapodott. A Sui-dinasztia végén (600-as évek első évtizedei) a Kolostor már hatalmas templomi ingatlannal rendelkezett, ezért a rablóbandák célpontjává is vált. A korai Tang-dinasztia idején (618-907) a Shaolin Kolostor tizenhárom (bottal harcoló) szerzetesét a Tang Taizong császár (唐太宗 599.01.23 – 649.07.10.) megjutalmazta a császári udvar megsegítéséért végzett érdemes (harci) szolgálatukért. A Kolostor több ezer hektár földet és egy vízimalmot kapott, a csatá(k)ban részt vevőket kitüntették. A Shaolin Kolostor ettől kezdve a leghíresebb templomaként lett ismert.

728-ban a Császár egy kőtáblát állítatott a szerzetesek és a kolostori szolgálat tiszteletére.
Shaolin Kolostor Tang-kori Kőtáblája - 皇唐嵩岳少林寺碑
皇唐嵩岳少林寺碑（裴漼撰），建于公元728年。

少林寺创建于北魏太和十九年（公元495年）。当时的孝文帝元宏为了安顿来朝的印度僧人跋陀，因此在嵩山少室山建寺。 北魏孝明帝孝昌三年（公元527年），禅宗尊为西天二十八祖的菩提达摩来到少林寺，他广集信徒，传授禅宗，寺院的规模也逐渐扩大，僧侣日益增多，少林寺逐渐成为禅宗祖庭。 隋末群雄蜂起，拥有庞大寺产的少林寺成为山贼盗财目标，少林寺僧侣组织力量与山贼作战。唐初，少林寺十三棍僧因助唐有功，受到唐太宗的封赏，赐田千顷，水碾一具，参战僧人也各有封赐，并称少林僧人为僧兵，从此，少林寺名扬天下，被誉为天下第一名刹。

Azonban nincs hiteles történelmi feljegyzés a 13 harcos szerzetesről, akik megmentették Tang Császárát. Első utalás Liang Qichao (梁启超 1873-1929) előszavában olvasható a "Kínai Új Harcművészeti Bottechnika" 《中华新武术棍术科》 című kiadványban a Köztársaság korai éveiből (1919, kiadó: 商务印书馆):

不过，关于十三棍僧救唐王的故事史料并未有记载，其最早见于民国初年梁启超为《中华新武术棍术科》一书所作的序，文中说：

"A Sui-dinasztia végén a világban káosz uralkodott. Rablók ezrei közeledtek a Shaolin Kolostorhoz. A szerzetesek menekülnek. Volt egy Tóutuó (头陀) nevű öregember, aki rövid botokkal támadt a rablókra. Akiket elkapott megjárta és nem mert belépni a templomba. Fiatal szerzeteseket választott ki, és több száz embert tanított meg a bot használatára. Li Shimin (李世民), a Tang-dinasztia Taizong császára (唐太宗) Wang Shichong (王世充) ellen botokkal harcoló szerzetesekkel győzedelmeskedett. Tizenhárom embert említettek eredményes együttműködésért."

"隋大业末，天下乱。流贼万人，将近少林寺。寺僧将散走。有老头陀短棍冲贼锋，当之者皆辟易，不敢入寺。乃选少壮僧百人授棍法。唐太宗李世民征王世充，用僧众以棍破之。叙其首功者十三人。""

中华新武术棍术科 (1919)

Később Jiang Rongqiao harcművész mester (姜容樵 1891-1974) is ezt írta a "Shaolin Bottechnikák"-ban, 《少林棍法》 és Han Muxia neves Xingyiquan és a Baguazhang mester (韩慕侠 1877.01.12.-1947) is ezt írta előszavában.

A fennmaradt feljegyzések mint például a "Li Shimin, Qin királya levelet küldött a Baiguwu-i Shaolin templomnak" 《秦王李世民告柏谷坞少林寺上座书》、 "Tang Taizong Jóváhagyja Shaolin Kolostor vallási tanításait" 《唐太宗赐少林寺教》, "A Songyue Templom emlékműve a Tang császári dinasztiában" 《皇唐嵩岳寺碑》 stb... bár említést tesznek róla, hogy Tan Zong shaolin szerzetes (释昙宗) és másik 13 ember elfogta Wang Renze -t (王仁则). Nincsenek fennmaradt (korabeli) feljegyzések arról, hogy Shaolin szerzetesek botot használtak volna. Nincs feljegyzés a Tang Császár-, Li Shimin megmentéséről sem. A hiteles történelmi iratok nem tartalmaznak feljegyzéseket Shaolin szerzetesekről, akik a Tang- és Song-dinasztia idején botokkal harcoltak volna.

Tan Zong (昙宗), a Shaolin Kolostor szerzetese a késő Sui-, és a korai Tang-dinasztiában élt. 620-ban, amikor Li Shimin, a Tang-dinasztia Császára megtámadta Luoyangot, a Luoyang Zheng állam-beli Wang Shichong (王世充 ?—621) császár unokaöccse Wang Renze (王仁则) Yuanzhouban állomásozott, Tan Zong 13 Shaolin szerzetestársát vezetve élve fogta el. Li Shimin (Tang Császára) elküldte Li Anyuan -t a Shaolin-templomba, hogy átadja az apátnak a "Levél Baiguwu-i Shaolin Templom Apátjához" 《告柏谷坞少林寺上座书》 levelet. Ebben A Császár a 13 szerzetest tisztviselővé kívánta kinevezni, de Tan Zong és a többi szerzetes ezt nem fogadta el. A Császár ezért 40 hektár földet és vízimalmot adott a Shaolin Kolostornak, továbbá 500 katona / szerzetes számára laktanyákat emeltek ezen a költségen.

此后姜容樵在《少林棍法》中也持此说，韩慕侠为之作序，也持这一说法。然而根据现存 《秦王李世民告柏谷坞少林寺上座书》、《唐太宗赐少林寺教》、《皇唐嵩岳寺碑》 等碑文，只有提到昙宗等13人擒王仁则的记载，并没有少林僧人用棍和救李世民的记载。而史籍中更没有唐宋时期少林僧人用棍习武的记载。 昙宗，隋末唐初少林寺僧人。在公元620年，唐朝秦王李世民攻打洛阳时，洛阳郑国皇帝王世充的侄子王仁则驻守在辕州，昙宗率领少林寺13武僧生擒王仁则，李世民派上柱国李安远到少林寺奉上《告柏谷坞少林寺上座书》。 李世民要封十三僧为官，但昙宗等不愿为官，所以李世民就赐给少林寺田地四十顷，水碾一具 以公费设立500僧兵及私人营房。

A korai Ming-dinasztia (1368–1644) idején a császári udvar nem értékelte, nem támogatta a harcművészeteket. A Shaolin harcművészete feledésbe mélyedt. A Ming-kor Jiajing-időszakában (嘉靖时期 1522—1566) japán kalózok (Wokou 倭寇) támadták meg Kína partjait, Yu Dayou (俞大猷 1503—1579) és Qi Jiguang (戚继光 1528.11.12—1588.11.17) tábornok pedig csapataik vezetésével verték vissza őket. Majd Fujianban Qi Jiguang harcművészeket és a helyi Shaolin szerzeteseket hívott össze és kidolgozott egy sor pusztakezes és bottechnikát a japán kalózok elleni küzdelemhez. A szerzetesek japánok elleni harcban végzett érdemes szolgálatai elismeréseként a császári udvar jelentős mértékben újította fel a templomokat, miközben a Shaolin Kolostor is élvezte a kormány által biztosított kiváltságokat. A szerzetesek nem szenvedtek az éhínységtől sem.

Ezt követően a Ming udvar legalább hatszor toborzott Shaolin (harcos) szerzeteseket, hogy részt vegyenek a háborúkban. A szerzetes-katonák sok érdemi tettet hajtottak végre. Ezért a császári udvar többször állított emlékműveket. Csarnokokat építetett a Shaolin Kolostornak, mely így a Templom igen tekintélyes pozíciót szerzett és tartott fenn. A Shaolin harcművészete mérvadó státusza a nemzeti harcművészeti közösségben is létrejött.

明朝初期，官方并不崇尚武学，少林武术不见经传。嘉靖时期，日本倭寇袭扰中国沿海，大将军俞大猷、戚继光等率兵征讨。 在闽期间，戚继光召集了全中国之武术家与当地少林僧人研究出一套对抗倭寇海盗之拳法及棍法。因僧侣抗倭有功，政府大规模修整寺院，少林寺还享有官府所赐予的免除粮差等特权。 其后，少林僧人至少有六次被明朝政府征调，参与战事，并屡建功勋，所以朝廷又多次为少林寺树碑立坊修殿，而少林功夫在全国武术界的权威地位也得以确立。

A császárszág után létrejövő Kínai Köztársaság (1912-1949) belviszályai és háborúi a Shaolin Kolostort többször is megrongálták, míg 1928-as tűzben szinte teljesen megsemmisült.

民初战乱，少林寺屡遭战火之灾。

Shaolin Kolostor a modern-kori Kínában (XX század) - 现代中国的少林寺（二十世纪）
A Shaolin Kolostor 1928-as megsemmisítése 火烧少林寺

A Shaolin Kolostor a Kínai Köztársaság 17. évének márciusában (1928) leégett, a Nemzeti Forradalmi Hadsereg (国民革命军) északi expedíciójának (国民革命军北伐) egyik eseményeként. A Kínai Köztársaság történetének 1916 - 1928 közti időszaka a Hadúrak Korszaka (军阀割据时期) volt, amikor Kína irányítása megoszlott a Beiyang hadsereg egykori katonai klikkjei és más regionális frakciók - hadurak - közt. Henan tartomány a hadúri háborúk kellős közepén helyezkedett el. A Shaolin Kolostor hogy megvédje magát, belesodródott a háborúba. Fan Zhongxiu (Wu Peifu vezetése alatt) a shaolin apáttal (Shi Miaoxing) való kapcsolatára támaszkodott, így a Kolostort harci főhadiszállásként használta és halálig harcolt Shi Sanyou-, Feng Yuxiang dandárparancsnoka ellen. A korszakot a hadurak és koalícióik közötti állandó harcok jellemezték. A legnagyobb konfliktusban, a Kínai-alföld központi részén lezajlott háborúban több mint egy millió katona harcolt.

A hadurak és területeik

szerzetesek és katonák szablyákkal gyakorolnak valamikor az 1920-as években
Egyes hadúri hadseregek, különösen a dél-kínaiak, rosszul voltak felfegyverkezve, aulfizetettek voltak
és gyakran még az alapvető szükségletek is hiányoztak, mint például élelem.

军阀割据时期，又称军阀混战时期是指自1916年6月6日袁世凯去世至1928年12月29日东北易帜的十二年间，在中国境内军阀割据混战的一段历史时期。民国一十七年，河南处于军阀混战当中。少林寺为了自保，卷入了这场战乱。吴佩孚手下的樊钟秀，凭借与少林住持的关系，把少林寺当成了战斗指挥部，与冯玉祥手下的石三友一决生死。这个时代的特点是军阀及其联盟之间持续不断的战斗。最大的一次冲突，就是发生在中原中部的战争，有超过百万的士兵参加。

[megjegyzés:

A Nemzeti Forradalmi Hadsereget (国民革命军) eredetileg szovjet segítséggel hozták létre, hogy a párt fel tudja venni a harcot a hadúri seregek ellen. Részben ennek köszönhetően az északi hadjárat során győzelmet aratott az északi hadurak egyesített serege felett.

Az Északi Expedíció más néven a Nemzeti Kormány Északi Expedíciója vagy a Kínai Kuomintang Északi Expedíciója egy polgárháború volt, amelyet a kínai Kuomintang vezette Nemzeti Forradalmi Hadsereg indított a Beiyang hadurak ellen 1926-1928 közt. Mivel a Nemzeti Forradalmi Hadsereg hadszíntere délről észak felé haladt, ezért nevezzük ezt a cselekménysorozatot "Északi Expedíciónak". ]

Fan Zhongxiu (樊钟秀 1888 - 1930.06.05) gyermekkorában Shaolin Kolostorban tanult harcművészetet, ebben az időszakban a Nemzeti Forradalmi Hadsereg (国民革命军 vagy köztársasági sereg) 45. hadseregének parancsnokak volt. Ebből a hadseregből vált ki Feng Yuxiang (冯玉祥 1882.11.06－1948.09.01) által vezetett Északnyugati Hadsereg (西北军), melynek védetlenségét kihasználva Fan Zhongxiu elfoglalta Gong és Yanshi megyéket, melyet hamarosan visszafoglalt Feng Yuxiang mellett harcoló Shi Yousan tábornok (石友三 1891.12.01—1940.12.01).

Fan Zhongxiu (樊钟秀 1888 - 1930.06.05)

Feng Yuxiang (冯玉祥 1882.11.06－1948.09.01)

Fan Zhongxiu visszavonult dél felé és bevette Dengfeng -et, főhadiszállását pedig a Shaolin Kolostorban alakította ki. A Shiyou tábornok hadosztálya egészen a Noshu-hágóig üldözte. A Shaolin Kolostor szerzetesei orvlövészként segítették Fan -t de csapata végül vereséget szenvedett.

火烧少林寺是民国十七年（公元1928年）三月。国民革命军北伐，又称国民政府北伐、中国国民党北伐，是1926年至1928年间，中国国民党领导的国民革命军向北洋军阀发动之内战，因为国民革命军战场由南向北推进，故又简称 "北伐" 或 "北伐战争"。 建国军樊钟秀乘冯玉祥的国民军后方空虚，夺占了巩县及偃师县，但不久被冯部将领石友三夺回。樊钟秀南撤，转攻登封县城，其司令部即设在少林寺内。石友三部向南追击，至辗辕关十八盘，少林寺僧助樊狙击，终不敌而溃。

Március 15-én Shi Yousan tábornok a Shaolin Kolostorba üldözte a Fan Zhongxiu -t majd rágyújtotta a Dharma-csarnokot.

A Dharma-csarnok (1920)
少林寺法堂

Másnap Su Qiming (苏启明), a Dengfengben állomásozó Feng Yuxiang Északnyugati Hadseregének (西北军) dandárparancsnoka megparancsolta az őrmestereknek, hogy vigyenek petróleumot a templomba és gyújtsák fel a Tianwang Csarnokot (天王殿), a Nagycsarnokot (大雄殿), a Kinnara Csarnokot (紧那罗殿), a Hatodik Pátriárka Csarnokát (六祖殿), a Yanwang Csarnokot (阎王殿), a Longwang Csarnokot (龙王殿), a harang- és dobtoronyokat (钟鼓楼), Xiangji Termet (香积厨), valamint a konyhát, a raktárakat, a keleti és nyugati meditációs termet, a tróntermet.

【三月十五日，石友三追至少林寺，遂纵火焚法堂】。 次日，驻防登封的国民军冯玉祥部旅长苏启明，命军士抬煤油到寺中，将天王殿、大雄殿、紧那罗殿、六祖殿、阎王殿、龙王殿、钟鼓楼、香积厨、库房、东西禅堂、御座房等处，尽付一炬，以泄厥愤。

A Shaolin Kolostor lényegében a tűz martalékává lett.

至此，千载少林寺之精华，尽遭火龙浩劫。

Az esemény 事件简介

A Kínai Köztársaság korai éveiben még több mint 200 szerzetes élt a Shaolin templomban és több mint 1370 hektár földterületen gazdálkodtak, viszonylag nehéz körülmények közt éltek.

民国初年，少林寺尚有僧众二百多人，土地一千三百七十余亩，度日艰难。

Az esemény háttere 事件背景

A Kínai Köztársaság ötödik évében (1916) Wang Yunhua (王云华) felújíttatta a Kinnara Csarnokot (紧那罗殿). A Kínai Köztársaság nyolcadik évében (1919) a templomi szerzetesek felújították a Baiyi Dashi Csarnokot (白衣大士殿) és a Ksitigarbha Csarnokot (地藏王殿), de ezek kisebb javítások voltak.

Ez egy olyan időszaka volt a kínai történelemnek, amikor a hadurak folytonos harcban álltak egymással, harcoltak Qin (秦), Mu (暮) és Chu (楚) ellen, banditák garázdálkodtak és raboltak, a szerzetesek pedig csak a templom biztonságával törődtek. Akkoriban Yunsong Henglin szerzetes (云松恒林和尚 1865 ~1923) aktívan tett a templom békéjéért, de ezzel együtt a katasztrófa magvait is elhintette.

Henglin, Songzhai (Yichuan megye) szülötte volt, vezetékneve Song, Guangxu első évében (1875) lépett be templomba. A Kínai Köztársaság első évében (1912) a Dengfeng megyei szerzetesszövetség titkára lett. A chanbuddhista gyakorlása mellett harcművészetben is jártas volt, kiváló képességekkel rendelkezett. A helyi zavargások miatt a megyei önkormányzat kinevezte a "Shaolin Templom Biztonsági Csoport" (少林寺保卫团团总) főparancsnokává, amely egy helyi katonai/rendvédelmi szervezet volt. Henglin szerzetesnek nem volt választása. "A bódhiszattva szívét vadzsra arcaként használva (以菩萨心肠作金刚面目)", lőfegyvereket vásárolt és szerzeteskatonákat (僧兵) képzett ki, hogy felkészüljenek és erősítsék a védelmet.

Yunsong Henglin szerzetes (1920) (云松恒林和尚 1865 ~1923)
lovon, közpen. Körülötte a felfegyverzett szerzetesek

民国五年（1916年），有王云华修葺紧那罗殿之举。民国八年（1919年），寺僧又修缮了白衣大士殿及地藏王殿，但都属小规模的修修补补。 当此之时，军阀混战，武人朝秦暮楚，土匪肆虐，无赖劫夺流窜，寺僧惟以寺宇平安为念。时有云松恒林和尚（1865～1923年），为寺宇平安做出了贡献，但也由此种下了祸根。 恒林，伊川县宋寨人，俗姓宋氏，光绪元年（1875年）入寺燕染。民国元年（1912年），为登封县僧会司。其参禅之外，又习拳术，武艺高超。因地方不靖，县府便命他为 “少林寺保卫团团总”，系地方民团性质。他只好 “以菩萨心肠作金刚面目”，购置枪械，训练僧兵，以备不虞。

A szerzetesek rablóbandák ellen harcolnak 寺僧抗击土匪

A Kínai Köztársaság 9. évének őszén (1920) nagy volt a szárazság. Hatalmas volt az éhínység, tömegesen bukkantak fel a rablóbandák. Henglin egy katonai / védelmi csoport vezetett, hogy így harcoljon számos rablóbanda és hadúr ellen Dengfeng megyében (登封县城), Tizigouban (梯子沟), Baiyugouban (白玉沟) és más környék-beli helyeken. Tucatnyi csatát vívott a garázda banditákkal és minden alkalommal győzedelmeskedett. Egy alkalommal a bandita vezetők Zhu Baocheng (朱保成), Niu Bang (牛邦), Sun Tianzhang (孙天章), Duan Hongtao (段洪涛) együttesen támadták meg a Gong megyei Luzhuang városát (鲁庄镇). Visszavonulásukat követően, hajnalban, Henglin rajtuk ütött és délnyugat felé üldözte őket. A kilenc fegyveres csoport üzldözése közben, amikor azok elhaladtak a Yanshifu üzlet előtt, és Yanshi megye XIV. és XV. kerületéből más fegyeveres csoportok is csatlakoztak az üldözéshez. A banditák a Shaolin Templomtól nyugatra fekvő Áozipíng (熬子坪) -hez menekültek, ahol a Shaolin Templom Biztonsági Csoportja Henglin vezetésével elfogta őket és legtöbbjüket megölték. Henglin-ék ebben a harcban sok fegyvert és lőszert foglaltak le és azokat a Shaolin Templomba rejtették el.

民国九年（1920年）秋，岁遭旱荒，土匪蜂起。恒林率民团在登封县城、梯子沟、白玉沟等处，与土匪大小数十战，打落 “肉票” 多人，每次皆获胜利。一次，土匪杆首朱保成、牛邦、孙天章、段洪涛等合伙夜袭巩县鲁庄镇，天将明时被发觉，向西南逃窜。 巩县九区民团紧紧追击。匪过偃师府店，偃师县十四区、十五区民团也加入追击队伍。土匪逃至少林寺西熬子坪，遭恒林所率少林寺民团截击，大部被消灭。这次战斗缴获枪支、弹药甚多，皆藏于少林寺内。

Henglin harci bátorsága miatt szerzett hírneve ismertté tette. A rablóbandák nem mertek behatolni a környékre és a templom körüli számos falu békében élhetett és dolgozhatott. Zhang Fengtai (张凤台 1857年—1925年) a Henan tartományi kormány elnöke oklevéllel és éremmel tüntette ki Henglin -t, és "Wei Ling Pu Bei" (威灵普被) plakettet adott át a Shaolin Templom Kinnara Csarnokának, hogy kifejezze háláját az "isteni védelem" iránt (kínai 神庥 fogalma). Yan Lunru (阎伦如), Hailuodao (河洛道) kormányzója "Shaolin Élő Buddhája" emléktáblát is küldött Henglinnek a rablóbandák elleni küzdelem erőfeszítéseinek tiszteletére.

Henglin alázatos volt, békét teremtett az emberek közt. A Kínai Köztársaság 12. évében (1923) október 2.-án Henglin 59 éves korában egy betegségben elhunyt. A következő év tavaszán több mint 300-an Dengfeng, Gongxian, Yanshi és Linru megyékből pénz gyűjtöttek, hogy tiszteletére emlékművet állítsanak. Henglin halála után tanítványa, Miao Xing (妙兴 1891-1927) vette át a Dengfeng Megyei Szerzetesszövetség (登封县僧会) titkári és a Shaolin Templom Biztonsági Csoport (少林寺保卫团) parancsnoki posztjait.

Miao Xing, akinek neve Haowen (豪文), családneve Jin (金), Lin-Ru megye Xiawan falujából, szegény családból származott, 8 évesen került a Shaolin Kolostorban Henglin Mesterhez. Kezdetektől tanulta a harcművészetet, melyben képességei igen kiemelkedőek voltak, így az "Arany Arhat" becenevet kapta.

A harcművészetek módja az, hogy az erő helyett az erényt hangsúlyozzák, a támadás helyett a védekezésre összpontosítanak.

技击之道，尚德不尚力，重守不重攻

Miao Xing Mester / 妙兴大师

恒林因其英勇善战，名声大振，土匪不敢犯境，环寺数十村得以安居乐业。时河南省政府主席张凤台授恒林以奖状、奖章，并向少林寺紧那罗王殿献了“威灵普被”的匾额，以谢神庥。河洛道道尹阎伦如也送了“少林活佛”的匾额，旌表恒林剿匪之功。恒林则谦恭如一，敦睦百姓。 民国十二年（1923年）十月初二日，恒林因积劳成疾去世，春秋五十九岁。次年春，登封、巩县、偃师、临汝四县民众三百余人集资为恒林立碑悼念。恒林去世以后，他的弟子妙兴（1891—1927）接任了登封县僧会司及少林寺保卫团团总的职务。 妙兴，字豪文，俗姓金，临汝县谢湾村人，家境贫寒，八岁（1898年）投少林寺恒林为师，自幼学拳习武，技艺超群，绰号“金罗汉”。

Csatlakozás Wu Peifu hadúrhoz 参加吴佩孚军阀

1922-ben kitört az első Zhi-Fengtian háború (第一次直奉战争). Zhang Yushan (张玉山) Wu Peifu (吴佩孚1873～1939年) közvetlen dandárparancsnoka csapatait Songshan térségében toborozta. A toborzás fő célpontjai Chen Qingyun (陈青云) és Ren Yingqi (任应岐) csapatai voltak. Amikor Fan Zhongxiu, (akkor a 4. Henan Ideiglenes Ezred parancsnoka Zhang Yushan parancsnoksága alatt) elhaladt a Shaolin-templom mellett, látta, hogy a templom igen leromlott állapotban van. Először 400 jüant adományozott anyagvásárlásra és elhatározta, hogy támogatja a Shaolin Kolostor későbbi újjáépítését.

A Shaolin Templom szerzetesei nagyon hálásak voltak. Állandó kapcsolatot tartottak Fan Zhongxiu -val (樊钟秀 1888 - 1930.06.05). 1923-ban Wu Peifu, akit Shandong és Henan három tartomány járőrmegbízottjává (直鲁豫三省巡阅使) léptetek elő, parancsot adott Zhang Yushan -nak, hogy toborozzon katonákat a Dengfeng térségében tevékenykedő Hubei Első Osztályú Haderőbe. Erejének bővítése érdekében Lu Yaotang, az I. dandár parancsnoka Zhang Yushan (卢耀堂) vezetésével mozgósította a Shaolin Templom szerzetes katonáit (少林寺僧兵) Miaoxing vezetésével, hogy csatlakozzanak a frontvonalhoz.

1922年，第一次直奉战争爆发。直系吴佩孚的部将张玉山（师长）率部在嵩山一带招兵买马，招抚的重点对象是陈青云、任应岐的部队。张玉山的属下河南暂编第四团团长樊钟秀路过少林寺时，看到寺庙残破不堪，一时动了恻隐之心，先是捐助400大洋用作购置物料，并允诺后期会大力支持少林寺修葺。 少林寺僧众为此感激涕零，也因此与樊钟秀时常联络。1923年，升任直鲁豫三省巡阅使的吴佩孚命张玉山收编活跃在登封一带的湖北第一师别动队。张玉山部的第一旅旅长卢耀堂为了扩充实力，动员妙兴的少林寺僧兵加入直系。

Aktív részvétel a hadurak harcaiban 参与军阀混战

Miao Xing szerzetes-katonáit Lu Yaotang első dandárjához csatolta, Ő maga pedig az első dandár első ezredének ezredparancsnaként szolgált. A Kínai Köztársaság 14. évének februárjában (1925) Henan nyugati részén kitört a "Hu Han-háború" (胡憨之战 1925.02.22－03.13.), a Shaanxiból származó Liu Zhenhua (刘镇华) Han Yukun -t (憨玉琨) küldte, hogy vezesse seregét Henanba, hogy harcoljon Hu Jingyi -vel (胡景翼), Henan kormányzójával. A két fél elválaszthatatlanul harcolt a Közép-síkságért.

Hu Jingyi parancsot adott beosztottjának, Fan Zhongxiu -nak, hogy a hadosztály segítségével lázadást szítson az ellenség ellen. Így Cui Jihua (崔继华), Han Yukun beosztottja kénytelen volt visszavonulni Mi megyéből. Miao Xing szerzeteskatonáit Li Shenya mellett vezette és együtt támadták Cui Jihua -t. Miaoxing ezzel igen jelentősen Fan Zhongxiu -t támogatta.

Ahogyan Miao Xing és Fan Zhongxiu kapcsolata szorosabbá vált, a Shaolin-templom szerzetesei és katonái is belesodródtak és részt vettek a hadúri harcokban, ezzel pedig belekerültek a politikai harc örvényeibe.

妙兴一时头脑发热，率僧兵编入卢耀堂的第一旅，编制为第一旅第一团，妙兴担任团长。民国十四年（1925年）二月，豫西爆发 “胡憨之战”，陕西的刘镇华派憨玉琨率军入河南，与河南督军胡景翼作战，双方为争夺中原打得难解难分。 胡景翼派属下樊钟秀运作分化策反敌军，樊钟秀运派兰世勋策反驻偃师的憨部李慎亚倒戈。憨玉琨部属崔继华被迫从密县撤退。妙兴率领僧兵与李慎亚一起攻打崔继华，大大支援了樊钟秀。 自此，妙兴与樊钟秀的关系更加紧密，少林寺僧兵也卷入了军阀混战，进入了政治斗争的旋涡。

A Kínai Köztársaság 15. évének júliusában (1926) a Guangzhou Forradalmi Hadsereg megkezdte az északi expedíciót (国民革命军北伐). Szeptemberben Feng Yuxiang (冯玉祥 1882-1948) elszakadt Beiyang haduraktól, és részt vett a nemzeti forradalomban (国民革命). Wu Peifu összefogott Zhang Zuolin -el (张作霖 1875-1928) és megtámadták Feng Yuxiangot, de az Északi Expedíciós Hadsereg legyőzte őket. A következő év tavaszán (1927) Feng Yuxiang elfoglalta Xiant. Februárban a Miaoxing vezette Első Ezred parancsot kapott, hogy menjen Zhengzhou-ba, majd március 6-án, a Ren Yingqi (任应岐) csapatával vívott csatában Miaoxing 37 évesen életét vesztette. Júniusban a holttestet Ti Xin (体信) tanítványa visszaszállította a Shaolin Kolostorba és a templom északkeleti domboldalában temette el.

民国十五年（1926年）七月，广州革命军开始北伐。九月，冯玉祥（1882～1948年）宣布脱离北洋军阀，参加国民革命。 吴佩孚联合张作霖（1875～1928年）攻打冯玉祥，被北伐军击败。次年（1927年）春，冯玉祥占领西安，配合北伐军合攻河南。 二月，妙兴所率第一团奉命开往郑州，又调往舞阳。三月六日，在与任应岐部交战中，妙兴阵亡，年仅三十七岁。六月，遗体由弟子体信运回少林寺，葬于寺东北山坡上。

A tűzvész 火烧劫难

Ha Henglint a helyzet arra kényszerítette, hogy "ezredparancsnokként" szolgáljon és megvédje a Templom-, és a szerzetesek biztonságát, akkor Miaoxing átpártolt a Beiyang hadurakhoz, "ezredparancsnokként" szolgálva vett részt a háborúban. Ezzel nemcsak a buddhista templomi előírásokat sértette meg, hanem ez vezetett a Shaolin Templom katasztrófájához is.

如果说恒林迫于形势，担任“团总”，保护了寺院及一方的安全，尚可称赞的话，那么妙兴投靠北洋军阀，出任 “团长”，参与征战，不但违背了佛寺清规，且引来了少林寺的劫难。

Miao Xing csatában bekövetkezett halála után egy évvel, 1928 márciusában Fan Zhongxiu Gong és Yanshi megye ellen vezette csapatait Feng Yuxiang mögött. Feng Yuxiang parancsot adott beosztottjának, Shi Yousan -nak, hogy indítson ellentámadást, aki visszafoglalta a megyéket. Fan Zhongxiu vereséget szenvedett, és dél felé kellett visszavonulnia Dengfeng megyében, ahol a Shaolin Kolostorban alakított ki főhadiszállást. Shi Yousan a Shenyuan-hágóig (辗辕关) üldözte és ádáz csatát vívott Fan Zhongxiu védelmével, akinek a Shaolin-templom szerzetesei és katonái is segítettek. Shi Yousan heves támadást indított, legyőzte a védelmet és több mint 200 Shaolin szerzetes katonát mészárolt le. Március 15-én Shi Yousan megtámadta a Shaolin Kolostort és felgyújtotta a Dharma Csarnokot (法堂).

Másnap Feng Yuxiang dandárparancsnoka, Su Mingqi (苏明启) nagy mennyiségű petróleummal bevezette csapatait a Shaolin Kolostorba és felgyújtotta annak csarnokait, épületeit, mint a konyha, a raktár, keleti és nyugati meditációs termek és a Nagycsarnok mind leégett.

[megjegyzés:

Mivel Shi Yousan és Su Mingqi is Feng Yuxiang alárendeltjei voltak és Feng Yuxiang 1927-ben kezdte népszerűsíteni a kereszténységet Henanban, betiltotta a buddhizmust , megparancsolta a szerzeteseknek, hogy térjenek vissza a világi életbe, és a templomokat iskolákká alakíttatta át. Ezért később az emberek őt hibáztatták a Shaolin-templom felgyújtásáért. Bár igaz, hogy Feng Yuxiang keresztény volt, igaz lehet az is, hogy Henanban megtiltotta a helyi embereknek, hogy szerzetesek legyene, és a szerzetesi templomokat iskolává alakíttatta. De ritkán lehetett hallani arról, hogy az Ő parancsára gyújtották fel a Kolostort, vagy szerzeteseket ölt volna meg.

因为石、苏二人都是冯玉祥的手下，而冯玉祥自1927年开始在河南推广基督教，禁止佛教，勒令僧人还俗，把寺庙改成学校。所以后来的人，就把火烧少林寺的帐算到了他的头上。冯玉祥是一名基督教徒。他在河南禁止当地百姓出家，改僧庙为学堂可能是真的。但是过去很少听闻他有纵火杀僧的恶行。]

妙兴战死后的第二年（1928年）3月，樊钟秀率部攻占冯玉祥后方的巩县及偃师县。冯玉祥派出部下石友三发起反扑，又将巩县及偃师县夺回。樊钟秀不敌，只好南撤，退入登封县境内，司令部设在少林寺内。 石友三追至辗辕关（十八盘），与樊钟秀的阻击部队发生激战，少林寺僧兵助战。石友三发起猛攻，打败阻击部队，并将200多名少林寺僧兵全部屠杀。3月15日，石友三攻入少林寺，将法堂纵火焚烧。 次日，冯玉祥部的旅长苏明启率部带着大量煤油闯入少林寺，到处放火焚毁少林寺建筑，天王殿、大雄殿、紧那罗殿、六祖殿、阎王殿、龙王殿、钟鼓楼、香积厨、库房、东西禅堂、御座房等千年古迹尽遭焚毁。

Felbecsülhetetlen kulturális emlék-, közel 5480 kötet buddhista szentírás lett hamuvá. A Shaolin Kolostor lényegében megsemmisült.

一大批珍贵文物及5480卷藏经化为灰烬。至此，千载少林寺之精华，尽遭火龙浩劫。

Az évek óta tartó háborúk és éhínség miatt az emberek megélhetése igen kilátástalan volt ezekben az időkben. A Shaolin Kolostor romokban hevert. A Templom következő főszerzetesei Chunpu (淳朴 Gong megye Huiguo város szülötte) és Shi Zhenxu (释贞绪 1893-1955), Nancunból (Luzhuang, Gong megye) származtak, a közös "Li" vezetéknévvel. Feladatuk csak a templom megmaradt Hegyi Kapujának (山门) karbantartása volt.

连年战乱、灾荒，民生凋敝，少林寺之破落可想而知。此后的少林寺当家和尚淳朴（巩县回郭镇人）、贞绪（1893～1955），巩县鲁庄乡南村人，俗姓李等人，只在维系山门而已。

a Hegyi Kapu 1735-ben épült; az arany betűkkel írt bejárati táblán a "Shaolin Templom" (少林寺)
felirat olvasható fekete háttérrel a Qing-dinasztia Kangxi császára által 1704-ben.
少林寺山門

A Kínai Köztársaság 11. évében kitört a Zhi-Feng háború (1922). A Shaolin-templom leégése után a Jiang és Feng közötti háború (1929) tört ki, majd Jiang Yan és Feng közötti háború (1930) következett. Az ezt követő időszak hétköznapjait Shi Dechan (释德禅 1907-1993) Mester önéletrajzából ismerhetjük meg. 1928 zűrzavaros márcusában felelősnek érezte magát a fontos buddhista szentírások és Shaolin harcművészeteket bemutató kézikönyvek megmentéséért.

民国十一年（1922年）直奉战争以来，迄无宁岁。火烧少林寺后，接着是蒋冯大战（1929年）、蒋阎冯大战（1930年）。 随后时期的日常生活被记录在释德禅大师的自传中，他在保存重要佛经和少林武术经典方面发挥了关键作用。 1928年3月，动荡不安，他感到自己有责任保存重要的佛经和少林武术典籍。

Japán mandzsúriai tevékenysége az 1930-as évek elején nagyon aggódóvá tette a nemzeti kormányt. A katonaság ezután erős hazafias mozgalmat indított az ország védelme érdekében. A Nanjing Központi Harcművészeti Központ és a Wushu Intézet (中央国术馆) más harcművészeti intézményekkel együtt ennek a mozgalomnak a részeként jött létre országszerte. A kormány harcművészeti rendezvényeket is szervezett, mint például a „Harcművészetek visszatérnek a Shaolinba”. Ez a különleges esemény arra ösztönözte az embereket, hogy emlékezzenek a hazaszeretet fontosságára azáltal, hogy a történelem során számos alkalommal ünnepelték a Shaolin harcművészetek hozzájárulását az ország védelméhez az idegen invázió ellen.

1930年代初期日本在满洲的活动令国民政府十分担忧。军队随即掀起了强烈的保家卫国、抗敌爱国运动。 作为这一运动的一部分，南京中央武术中心和武术学院以及其他武术机构在全国各地建立。政府还组织了“武术回归少林”等武术活动。 这一特殊的活动通过庆祝少林武术在历史上多次为保卫国家免受外敌入侵做出的贡献，鼓励人们牢记爱国主义的重要性

Shi Dechan kulcsszerepet játszott számos Shaolin harcművészeti mester (köztük Zhen Xu (释贞绪 1893年—1955年） és Ji Jing [寂勤]) felkutatásában, hogy közösen megszervezzék a harcművészetek megőrzését és gyakorlását. A Shaolin Kungfu utódai létrehozása érdekében összeállt a Shaolin Kungfuban jártas Zhenxu szerzetessel (贞绪和尚) és a híres harcos szerzetessel, Jiqin-nel (武僧寂勤). A világi buddhista hívő és gyakorló Wu Sanlin (俗子吴三林) több mint 40 harcos szerzetest szervezett és képezett ki, köztük Degen (武僧德根), Suxi (素喜) és Xingzhang (行章) mestereket is. A mester látta, hogy a világ tudatlan és szüksége van a kultúrára, ezért úgy döntött, hogy 1939-ben a Shaolin Kolostorban Zhenxu (贞绪) -val, Su dian (素典) -al, Yonggui (永贵) -val stb... létrehozza a templom által vezetett Shaolin Középiskolát (少林中学), hogy tegyenek a kultúra és az oktatás életben tartásáért. 1965-ben a Shaolin-templom apátjává nevezték ki. 1981-ben a Kínai Buddhista Szövetség igazgatójává (中国佛教协会理事) nevezték ki. A következő évben létrehozta a Shaolin Templom harcművészeti ásatási és szervezőcsoportotját (少林寺成立武术挖掘整理组) és a csoport vezetőjeként szolgált. 1982-ben a Dengfeng megyei CPPCC Állandó Bizottságának tagjává (登封县政协常委) nevezték ki.

释德禅在寻找几位少林武术大师（包括释贞给1893年—1955年）和寂勤）共同组织武术的保存和实践方面发挥了关键作用。 为了打造少林功夫的传人，他与少林功夫专家僧侣真虚和尚、著名武僧寂勤联手。俗子吴三林组织训练了武僧德根、素喜、行章等武僧40余人。 大师看到世人愚昧，需要文化，于是决定于1939年在少林寺会见贞给、素典、永贵等人，创办少林寺。少林中学尽最大努力保持文化和教育的活力。 1965年被任命为少林寺方丈。 1981年任中国佛教参装董事。 次年，成立少林寺安全武术整时组，并担任组长。 1982年任登封县政区常委

1980 évek, újjáépítés

Napjainkban a Shaolin-templom főkapuját, a Tianwang-termet, a Daxiong-termet, a Sutra-pavilont, az apátszobát, a Lixue-pavilont, a Western Saints Hall-t és más híres épületeket 1982-ben a kínai állam kiemelt ráfordításokkal helyreállította és újjáépítette.

如今少林寺山门、天王殿、大雄殿、藏经阁、方丈室、立雪亭、西方圣人殿等著名建筑群是国家1982年重新大规模修复重建的。

1986-ban Dechan mestert a Shaolin Templom tiszteletbeli apátjává nevezték ki.

Shi Dechan a Shaolin Templomban
Shi Dechan Mester a Shaolin Kolostor főszerzetese (释德禅) [1907-1993]

Ugyanebben az évben a Shaolin Templom létrehozta a Shaolin Harcművészet Kézikönyv Összeállító Bizottságot (少林拳谱编写委员会). Dechan Mester hatvan-hetven éves klinikai tapasztalatát egyesítette a templomi szerzetesek és orvosok receptjeivel, titkos-, egyedi receptjeivel és átadta azokat buddhista szerzetes tanítványának, Deqiannak (释德虔 1942-), hogy összeállítsa és kiadja azokat. Köztük a "Shaolin Templom Titkos Receptgyűjteményét" 《少林寺秘方集锦》 és a "Shaolin Templom Titkos Trauatológia Gyűjteményt 《少林寺伤科秘方》, a Shaolin Akupunktúrás Technikák c. könyvet 《少林点穴法》, valamint több mint 40 harcművészet feljegyzést, amelyekkel az ország és az emberek javát szolgálja azáltal, hogy Shaolin titkait közzéteszi a világ számára. Ez a Shaolin Templom Orvosi és Traumatológiai Osztályának ékköve, mely hűen tükrözi Shaolin magas szintű szaktudását.

1986年德禅法师任少林寺名誉方丈。同年，少林寺成立少林拳谱编写委员会，德禅法师将自己六七十年的临床经验，结合寺院僧医的验方、秘方、单方，传授给皈依弟子德虔整理出版，包括《少林寺秘方集锦》、《少林寺伤科秘方》、《少林点穴法》等武术书籍40余卷，将少林秘藏公布于世，惠国利民。这是少林寺僧医伤科的结晶。从中可领略少林寺伤科的治疗水平概况。

Sok történelmi forrás szerint Shaolin egykor a világ legterjedelmesebb harcművészeti könyvtára volt. Minden elveszett 1928-ban, amikor a Kolostor elpusztult. Azt mondják, a könyvtár negyven napig égett és semmi sem maradt fenn. Shi Deqian azt mondja: "Az első kézből származó anyag (a Shaolin Encylopediához) Yongxiang (永祥) szerzetestől származik. 1928 előtt Shaolin könyveit másolta. 1927 novemberében távozott, mert az apja beteg volt. Aztán 1928-ban volt a nagy tűz. 1981-ben Yongxiang átadta az egész gyűjteményt, és megkért, hogy szervezzem újra". 1992-ben Shì Déqián (釋德虔) befejezte a "Shàolín Sì Wǔshù Bǎikē Quánshū "-t (少林寺武術百科全書), amely informálisan 40 kötetből áll, közel 8 millió kínai írásjegy, több mint 1000 diagram és rajz, amelyek bemutatják a hagyományos Shaolin harcművészeti formákat, beleértve a hagyományos Shaolin fegyverformákat is.

Shi Dechan orvos szerzetes (j) tanítja fiatalabb testvérét, Deqian-t (b) a Shaolin Templom
orvosi ortopédiai és harcművészeti Qigong titkos készségeire.
少林寺第二十九代名誉方丈、著名僧医德禅大和尚（右）向师弟 德虔（左）
传授少林寺医学骨伤科和武术气功秘技。

A Shaolin szerzetesek rendszerük legmeghatározóbb kiadványaként ismerik el. Nemcsak a Shaolin harcművészetekkel foglalkozó legnagyobb kiadvány, de akár a valaha volt legnagyobb harcművészetről is. A Shaolin Encyclopediát sohh nem fordították le.

根据许多历史资料，少林寺曾经是世界上最丰富的武术图书馆。 1928年，修道院被毁，一切都化为泡影。 他们说图书馆被烧了四十天，什么也没有幸存。史德谦 说： “（少林百科全书）第一手材料来自永祥和尚。他在1928年之前抄写少林书籍。1927年11月，他因父亲生病而离开。然后，1928年发生了大火。 1981年，永祥将全部藏品交出，并请我重新整理”。 1992年，释德虔完成了《少林寺武术百科全书》，全书共40卷，近800万汉字，1000多幅图画，展现少林传统武术。艺术形式，包括传统的少林兵器形式。 少林僧人认为它是他们体系中最权威的出版物。它不仅是关于少林武术的最大出版物，也是有史以来最伟大的武术。 《少林百科全书》从未被翻译过。

Az enciklopédia alapja Shi Yongxiang mesterhez kötődik (釋永祥 1913-1987, eredeti nevén Wang Wenbin, Jilin tartomány Changchun városából). 1920-ban, 7 éves korában lépett be a Shaolin Kolostorba, hogy szerzetes legyen Xingling dharma mester irányítása alatt.

永祥大师（公元1913－1987年），俗名王文斌，吉林省长春市人。1920年7岁时到少林寺为僧皈依佛门。拜行令和尚为师，赐法名永祥。

Yongxiang mester történelmi és jelentős mértékben járult hozzá a Shaolin harcművészetekhez, sőt a kínai harcművészetekhez is. 1926. szeptember 10-én Yongxiang mester Dechan mester és Zhenxu mester engedélyével másolni elkezdte a Shaolin Boxing Manual-t (少林拳谱, mely 961-ben íródott) és 1928. január 5-én fejezte be. Később Dechan mester és Zhenxu mester utasítására a feljegyzéseket ideiglenesen az északkelet-kínai Jilinben tárolta. 1928-ban a Shaolin Kolostor megsemmisült, ezzel együtt az itt tárolt feljegyzések is. Amíg Shi Yongxiang mester 1983-ban vissza nem hozta a másolt feljegyzéseket a Kolostorba, a Shaolin Harcművészeti Feljegyzéseket elveszettnek hitték. Ez a teljes spektrum az egyetlen megmaradt, viszonylag teljes "Shaolin Kungfu Ösztönző" lett. Nemzedékek óta tárolták az Ezer Buddha Csarmokában és a Dharma Csarnokában, mely közel 800 000 szó, kivonatokkal a 234 bokszkészségből és 137 fegyverkészletből áll (18 féle harcművészet), összesen 371 készlet. Ezenkívül 46 esszé és több mint 2800 kép található a harcművészeti gyakorló és egyéb felszerelésekről, mint például a küzdelmek, akupunktúra, Sanshou, élethosszabbító és egészségemgőrző technikák stílus kombinációk Shaolin traumagyógyászati ​​eljárások stb.

永祥大师对少林寺武术，乃致中华武术，做出了历史性的重大贡献。1926年9月10日永祥大师在德禅大师和贞绪大师的允许下，开始抄录少林拳谱，并于在1928年1月5日完成，后在德禅大师和贞绪大师吩咐下，携拳谱暂存东北吉林。1928年石友三火烧少林寺，少林寺寺存拳谱被毁，至直永祥大师于1983年将抄录的拳谱带回少林寺之前，少林拳谱几乎失传。而该全谱，成为了仅存的，较为完整的“少林武术密集。”存于千佛殿和法堂的历代，武僧所集抄秘传的少林拳谱42卷，计80多万字，截有拳术234套、兵器137套（18般武艺），共计371套。另外有：擒拿、点穴、打擂、散手、延寿诀和拳谱诀、少林伤科秘法等杂文46篇及2800多幅拳械图像。

Shaolin film (2011)

Kína ezen "hadúr-korszát" és a Shaolin hétköznapjait bemutató mozifilm a 2011-ben forgatott "Shaolin". Érdekesség (~kulisszatitok), hogy ne kelljen leborotválnia a fejét, Jackie Chan a filmben végig sapkát visel.

IMDB

Jegyzetek, kapcsolódó hivatkozások

• Shen Qingsheng "Three Stone Friends" Institute of Modern History , Kínai Társadalomtudományi Akadémia 1. kötet. Zhonghua Book Company 1978.
• Kínai Új Harcművészeti Bottechnika 《中华新武术棍术科》
• Shaolin Monastery Historical Society (Shàolín Sì Shǐ Huì 少林寺史会) collecting, researching, translating, and preserving historical information relating to the Shaolin Temple in Hénán Province (河南省), China (Zhōngguó 中国).