XING LONG TANG - a TUDAT a buddhizmusban



   



a TUDAT a buddhizmusban

❀ ❀ ❀

    ‚Äě... mikor t√©ved√©seink √©s ill√ļzi√≥ink szem√ľveg√©n kereszt√ľl tekint√ľnk a k√∂r√ľl√∂tt√ľnk l√©vŇĎ jelens√©gvil√°gra, akkor hib√°san azt gondoljuk, hogy eredeti term√©szet√ľnk felt√©telektŇĎl f√ľggŇĎ √©s v√°ltoz√©kony, pedig val√≥j√°ban semmitŇĎl sem f√ľggŇĎ √©s mozdulatlan. Ha val√≥di tudatunkkal k√∂zvetlen kapcsolatba ker√ľl√ľnk, √©s visszat√©r√ľnk eredeti term√©szet√ľnkh√∂z, meg√©rthetj√ľk, hogy az √∂sszes jelens√©g, √∂sszes l√©tez√©si forma a tudatunkon bel√ľl van. Ez minden l√©nyre igaz.‚ÄĚ

A vil√°got, amiben √©lsz a Tudat hozza l√©tre. Amit tapasztalsz: (m√°r) eml√©k. Amit tapasztalni fogsz: (m√©g csak) elk√©pzel√©s. Amit tapasztalsz: az √©ppen megfoghatatlan. A tudati tapasztalatok alapj√°n cselekszel, √©s ezek alapj√°n tapasztalsz. B√°rmit teszel, azonnal szertefoszlik: a szempillant√°s alatt v√©gbemenŇĎ milli√°rdnyi tapasztalat olyan, mint a gyors folyam: egyszerŇĪen √°tsiklik rajtad. Ezt mondja a ❀ Gy√©m√°nt Sutra (《金剛般若波羅蜜多經》, Jīngāng bōrě bōluómì duō jīng):

    "A m√ļlt tudat megragadhatatlan, a jelen tudat megragadhatatlan, a j√∂vŇĎ tudat megragadhatatlan."

A tudat megismer√©se az, amire Buddha r√°mutat, hiszen mindent ez hoz l√©tre √©s hat√°roz meg. Tudatodban keletkezik az √©lm√©ny, s ahhoz, hogy meg√©ld, tudat√°ban kell lenned annak a benyom√°snak. Tudatoss√°g h√≠j√°n nincs √©lm√©ny, ahogyan csukott szemmel sincs l√°tv√°ny. A Tudat az, amibŇĎl minden megnyilv√°nul√°sod kiindul. A vil√°g √°ltala teremtett √©s ez nem filoz√≥fiai k√©rd√©s, hanem roppant gyakorlatias, tapasztalhat√≥ tan√≠t√°s. Gyakorlatias, mert bel√°that√≥ √©s Buddha tan√≠t√°s√°nak (佛法, fo fa) c√©lja - a szenved√©s megsz√ľntet√©se. Tapasztalhat√≥, hiszen a Dharma igazs√°g√°t √©s hat√°sait b√°rki-, √≠gy Te is k√©pes vagy megtapasztalni. A szenved√©s √∂sszes form√°ja pedig mind visszavezethetŇĎ a m√ļland√≥ testhez-, √©rz√©shez √©s gondolathoz val√≥ ragaszkod√°sodra.

Amikor valamit jónak és igazinak tartasz, akkor ez "csak" egy gondolat. Ehhez azonban rögtön további gondolatok és milliárd érzelem kapcsolódik. A kérdés, hogy látod-e, hogy ez egy gondolat, vagy nem. S általában nem látod. Ezért fogadod el egy dolog "olyanságát" valódinak.

Gyakran p√©ld√°l√≥zunk az alma - k√∂rte hasonlattal. √ćme, ugyanez buddhista szempontb√≥l: ha az alma j√≥ √©s a k√∂rte rossz, akkor az alma j√≥s√°ga az alma miatt van, az alm√°nak alma l√©t√©bŇĎl fakad, m√≠g a k√∂rte az√©rt rossz, mert az k√∂rte. De folytathatod: nem az alma j√≥, hanem az √≠ze, mert alma-√≠ze van. Vagy a k√∂rte nem az√©rt rossz, mert k√∂rte, de m√©g csak az √≠ze sem rossz, hanem az a gondod vele, hogy eg√©szs√©gtelen, ami az√©rt rossz, mert eg√©szs√©gtelen. B√°rmeddig magyar√°zhatod, hogy egy dolog mi√©rt j√≥ vagy rossz, a v√©g√©n oda jutsz, hogy valami √∂nmag√°t√≥l √©s eredendŇĎen j√≥ vagy rossz, vagy sz√©p, vagy b√°rmi m√°s. De ez a k√ľlsŇĎ. Ha azonban nem ezt n√©zed, hanem a Tudatodra (-ba) tekintesz, azt tal√°lod, hogy a dolgoknak neveket adsz √©s √©rzelmi viszonyt, k√∂tel√©ket √©p√≠tesz ki ir√°nyukba. A tapasztalat mindig tudati tapasztalat, √≠gy a Tudatod √°llapota d√∂ntŇĎ a dolog "milyens√©g√©ben".

Amikor n√°lunk a gyerekek megsz√ľlettek, gondolhattuk volna, ha a gyerek nevet, akkor az j√≥ meg aranyos, ha pedig s√≠r, az rossz √©s ideges√≠tŇĎ. Vagyis az√©rt tetszik, mert a gyerek aranyos, √©s az√©rt mosolyog, mert aranyos gyerek (s ugyan√≠gy a s√≠r√°ssal). √ćgy, ha j√≥l √©rezz√ľk magunkat, akkor az az aranyos gyerek miatt van, ha meg rosszul, akkor az ideges√≠tŇĎ k√∂l√∂k miatt... Ugye? H√°t nem. ... Chan pontosan r√°mutat arra, hogy mindez a Tudat mŇĪve, azaz a s√≠r√°s √©s nevet√©s nem k√©nyszer√≠t semmire sem. Te val√≥j√°ban szabad vagy att√≥l, hogy a k√∂r√ľlm√©nyek miatt j√≥l vagy rosszul √©rezd magad.

A fentiekbŇĎl l√°thatod, hogy meg√©rteni azt, hogy a tapasztalataid a Tudatt√≥l f√ľggŇĎen lesznek "valamilyenek", nagyon fontos bel√°t√°s: mert csak √≠gy van es√©lyed arra, hogy megszabadulj a szenved√©stŇĎl. B√°rmilyen helyzetben legy√©l, ha r√°l√°tsz arra, hogy gondolataid √©s √©rz√©seid teszik azt a helyzetet "olyann√°", akkor az √°llapod nem egy r√∂gz√≠tett, megv√°ltoztathatatlan igazs√°g, hanem egy ideiglenes tapasztalat, amit csak a tŇĪnŇĎ gondolatok √©s √©rz√©sek sz√≠neznek be. De k√©rlek, ne k√∂vetkeztess arra, hogy nem szabad, hogy √©rz√©seid √©s gondolataid legyenek, mert ezzel csup√°n √°thelyezed a probl√©m√°t egy m√°sik s√≠kra. Ott pedig az √©rz√©sek √©s gondolatok v√°lnak r√∂gz√≠tett igzs√°gokk√°, amiket meg le kell gyŇĎzni.

Minden gond (vagy szenved√©s) forr√°sa a ragaszkod√°s. Annak nem l√°t√°sa, hogy egy muland√≥ tapasztalatr√≥l van sz√≥, amit a Tudatod hozott l√©tre. ha ezt felismered, l√°tni fogod, hogy a Tudatod szint√ļgy egy k√©pzelt dolog (hiszen azt hiszed: a gondolatoknak √©s √©rz√©seknek igazuk van). Amikor valamit gondolsz, azt elhiszed. Amikor valamit √©rzel, b√≠zol az √©rz√©sben. Ekkor pedig azonnal a gondolataidba √©s √©rz√©seidbe kapaszkodsz, ezekhez ragaszkodsz... √≠gy hozod l√©tre magad, az "√©n"-t, ami vagy. Ez azt√°n ugyan√ļgy szenved√©st eredm√©nyez, mint a k√ľlsŇĎ dolgokat val√≥s√°gosnak hinni.

A Chan r√°vil√°g√≠t arra, hogy a Tudat alapterm√©szete nyugodt √©s √©ber, t√ļl van (a saj√°t) gondolatokon √©s √©rz√©seken. Erre az alapterm√©szetre t√°maszkod√°s azt jelenti, hogy nem v√©lem√©nyeidben √©s saj√°t √©rzelmekben keresed a megold√°st, hanem elengeded azokat. A t√°rgyi vil√°g √©rz√©kszerveiddel val√≥ √©rz√©kel√©s√©vel nem a val√≥s√°got (a dolgok eredendŇĎ term√©szet√©t) l√°tod, csup√°n saj√°t k√©pzeleted term√©k√©t. A sz√≠nek √©s form√°k adottak, de m√°shogy l√°tod √©s fogod fel ŇĎket (fiziol√≥giai √©s pszichol√≥giai) ill√ļzi√≥id miatt, mint m√°s. A rossz dolgok mindig a zaklatott, ragaszkod√≥ Tudatb√≥l keletkeznek: akkor, amikor teljesen elveszel a magad alak√≠totta n√©zetekben √©s lelki√°llapotban. Ezek elenged√©s√©vel mag√°t√≥l megjelenik a figyelmess√©g, a meg√©rt√©s, a kedvess√©g √©s a t√ľrelem.

Figyeld a saj√°t gyakolr√°sod: a harcmŇĪv√©szetetben min√©l erŇĎsebben √©s gyorsabban akarsz √ľtni, ann√°l ink√°bb az izomerŇĎt haszn√°lod. Ann√°l ink√°bb korl√°tok k√∂z√© szorulsz, megjelenik a v√°gy a m√©g erŇĎsebb-, m√©g gyorsabb ir√°nt. Minden pillanatban adott a lehetŇĎs√©ged arra, hogy felhagyj a k√∂tŇĎd√©seiddel, az erŇĎszakos indulatokhoz k√∂tŇĎdŇĎ ber√∂gz√ľlt n√©zeteiddel. ElegendŇĎ, ha bel√°tod: a tetteid, a szavaid √©s a gondolataid mind a Tudat alapterm√©szet√©bŇĎl jelennek meg √©s oda t√©rnek vissza. Amikor jelen vannak, akkor pontosan a tudat alapterm√©szet√©ben-, az √©ber jelenl√©tben vannak. √ćgy csak az sz√°m√≠t, felismered-e az alapterm√©szetet, vagy elveszel a(z √°ltalad) v√©lt igazs√°gokban √©s gerjesztett √©rz√©sekben.

Eljuthatsz a gondolatokon √©s √©rz√©seken t√ļli igaz Tudathoz, a v√©gsŇĎ term√©szetedhez. Ha veszed a b√°tors√°got, hogy r√°n√©zz erre a gondolatokon t√ļli tudatoss√°gra, akkor kider√ľl, hogy nincs ott semmi. Nem tal√°lsz semmilyen v√©gsŇĎ tudatot. √ćgy √©rkezel meg ahhoz a ponthoz, hogy nincs semmi, amibe kapaszkodhatsz. Nem arr√≥l van sz√≥, hogy semmi sem l√©tezik, hanem arr√≥l, hogy v√©gsŇĎ soron a Tudat nem valami, amit megragadhatsz. De mik√∂zben nincs mit megragadni, tudat√°ban vagy a megfoghatatlans√°gnak. Ez a megragadhatatlan √©s semmit meg nem ragad√≥ √©bers√©g az, amit a Chan val√≥di term√©szetnek, buddha-term√©szetnek (佛性, fo xing) nevez.

    無二有無故  
    非有亦非無
    非異亦非一
    是說為空相

    azaz

    A kettŇĎ[ss√©g] neml√©te e neml√©t l√©te
    Nem létezés és nem nemlétezés
    Nem k√ľl√∂nb√∂zŇĎ √©s nem azonos
    Ezt mondj√°k az √ľress√©g jelleg√©nek

A buddha-term√©szet (佛性, fo xing) a gondolatok, √©rz√©sek √©s testi tapasztalatok meg-nem-ragad√°sa. Annak tapasztalati bel√°t√°sa √©s m√©ly √°t√©rz√©se, hogy minden tapasztalat muland√≥, √©s ha pr√≥b√°lod megragadni a tapasztalataid, akkor szenvedsz, mert a lehetetlennel pr√≥b√°lkozol √ļjra √©s √ļjra. T√©ved√©s igazs√°got √©s val√≥s√°got keresni, ehelyett ink√°bb √©ber tudatoss√°ggal tekints a t√∂rt√©n√©sekre, hogy azokat annak l√°sd, amik.

    A vil√°got a Tudat vezeti,
    A Tudat nem látja önmagát,
    A jó és rossz tett oka a Tudat.
    Mint egy tŇĪzker√©k, forog,
    Mint a hull√°mok, mozog,
    Mint az erdŇĎtŇĪz, √©get,
    Mint egy nagy folyó, szétterjed

    Buddha

A nyolc Tudat, 八識

A Tudat l√©nyeg√©t tekintve nyitott √©s t√°gas, mint a t√©r; ez√©rt megfoghatatlan. Nincs benne semmi, ami lehat√°rolt, akad√°lyoz√≥ vagy z√°rt. Ez√©rt nincs alakja, sem sz√≠ne hanem t√∂k√©letesen nyitott. Ha a szob√°d falait lebontan√°d, a t√©r kit√°gulna. A vil√°gŇĪr √©s a szob√°d tere egym√°st√≥l elv√°laszthatatlan, nincs se alakja, se sz√≠ne, egyszerŇĪ, nyitott. A Tudat nyitotts√°ga hasonl√≥ a t√©r nyitotts√°g√°hoz. Rendelkezik a vil√°goss√°g term√©szet√©vel - de ne f√©nysug√°rra vagy √°rad√≥ f√©nyre gondolj. Ez a Tudat belsŇĎ vil√°goss√°ga, s nincs sz√ľks√©g semmilyen k√ľlsŇĎ f√©nyforr√°sra. Most √©pp a sz√°m√≠t√≥g√©p elŇĎtt vagy, vagy a telefodonon olvasol, de ha most m√°s helyre gondolsz, akkor a k√©p nagyon tiszt√°n, vil√°gosan jelenik meg. √Ālmodban is vil√°gos van, ha naps√ľt√∂tte mezŇĎn s√©t√°lsz. Ez a Tudat vil√°goss√°ga. A nyitotts√°g √©s a vil√°goss√°g minŇĎs√©ge mellett a Tudat rendelkezik az akad√°lytalan tudatoss√°g √©s √©rtelem minŇĎs√©g√©vel is. Ez teszi lehetŇĎv√©, hogy k√©pes √©szlelni √©s felfogni mindazt, ami a vil√°gon van - azaz k√©pes vagy meg√©rteni b√°rmit.

Mivel a Tudat l√©nyege a nyitotts√°g, √≠gy viszonylagos √©rtelemben v√©ve mindig l√©tezett. Ez√©rt nem mondhatjuk, hogy a Tudat egy p√°r h√≥napig vagy √©vig fog √©lni. Ha v√©gsŇĎ term√©szet√©t vizsg√°lod, csak nyitotts√°got (megfoghatatlans√°got) tal√°lsz, ami azt jelenti, hogy a Tudat a l√©t √©s a nem-l√©t fogalmain t√ļl van. Tudatunknak k√∂sz√∂nhetŇĎen megsz√°ml√°lhatatlan √©letet √©lt√ľnk m√°r s megsz√°ml√°lhatatlan √©letet fogunk √©lni ezut√°n is. Mindezek√©rt az √©letek√©rt a Tudat a felelŇĎs. Amikor egy √ļjsz√ľl√∂tt e vil√°gra j√∂n, l√°t, szagol, hall, √≠zlel, tapint. Ezek az alapvetŇĎ √©rz√©kel√©sek, amelyek mŇĪk√∂d√©s√©n kereszt√ľl megtanulja megk√ľl√∂nb√∂ztetni a dolgokat (mint: sz√≠nek, √©rzetek (mint meleg √©s hideg). Ez a k√©pess√©g, ami ekkor alakulva erŇĎss√© v√°lik, a hatodik tudati szint - az elme (意識, yi shi), az √©rtelmi tudat. Ez teszi lehetŇĎv√©, hogy √©rtelmet adjon az √©rz√©kel√©ssel befogadott inform√°ci√≥knak. A hetedik tudat (末那識, mo na shi) belsŇĎ vil√°ggal kapcsolatos, √ļn. √©rzelmi tudat (xin). Itt t√°rol√≥dnak az √©leted sor√°n megtapasztalt dolgok √©rzetei. Ennek a tudatnak k√∂sz√∂nhetŇĎen alkotsz k√©pet arr√≥l, hogy ki vagy, milyen nemŇĪ-, nemzetis√©gŇĪ-, stb. De ez a forr√°sa a dolgokhoz / t√∂rt√©n√©sekhez val√≥ viszonyul√°saidnak is; Ez√©rt a Chan-ban "megt√©vesztett tudatoss√°gnak" vagy "√©rzelmi tudatnak" nevezz√ľk. Ebben a tudatban tal√°lhat√≥k azok az √∂sszetevŇĎk, melyek miatt megk√ľl√∂nb√∂zteted magad m√°sokt√≥l-, valamint a j√≥t a rosszt√≥l. A nyugati kult√ļr√°nak csak az elsŇĎ h√©t tudatr√≥l vannak ismeretei. A nyolcadik tudat fogalm√°t, mely a belsŇĎ okok √©s k√∂vetkezm√©nyek t√°rh√°za, nem vagy "tudat√°ban". Ezt a Chan "visszafel√© mutat√≥ tudatoss√°gnak" (阿賴耶識, a a lai ye shi), vagy "ru lai zang" -nak (如来藏) nevezi.

  • 1 - szem-tudatoss√°g (眼識, yan shi) / l√°t√°s
  • 2 - f√ľl-tudatoss√°g (耳識, er shi) / hall√°s
  • 3 - orr-tudatoss√°g (鼻識, bi shi) / szagl√°s
  • 4 - nyelv-tudatoss√°g (舌識, she shi) / √≠zlel√©s
  • 5 - test-tudatoss√°g (身識, shen shi) / tapint√°s, bŇĎr√∂n kereszt√ľli √©rz√©kel√©s
  • 6 - tudat tudatoss√°g, √©rtelmi tudat (意識, yi shi) - a tudatos cselekv√©s eszk√∂zeit k√©pezi (yi)

  • 7 - megt√©vesztett tudatoss√°g vagy √©rzelmi tudat, korl√°tok k√∂z√© szorult egoista √ČN (末那識, mo na shi) (√©rzelmek √°ltal vez√©relt, √©rzelmi tudat) - a h√©tk√∂znapi ember sz√°m√°ra legjobban az √°lmokban nyilv√°nul meg. Ugyanis amikor alszol, nem mŇĪk√∂dik a hatodik tudatszint, √≠gy az "alatta" levŇĎt megfigyelheted.

  • 8 - visszafel√© hat√≥ tudatoss√°g (阿賴耶識, a lai ye shi), amelyet Rulaizang-nak (❀ 如来藏) is neveznek a Chan tan√≠t√°sban.

nyolc Tudat, 八識

Hib√°s, ha a fenti hat tudatoss√°g b√°rmelyike is a Tudat lenne, hiszen ezek egy√°ltal√°n nem √°lland√≥ak. Mi a Tudat maga? Ha r√°tekintesz, nem tal√°lunk ott sem gondolatokat sem √©rzelmeket, t√°rgyakat. √úres, ez√©rt nem keletkezett s nem is m√ļlik el. √ćgy mondhatod, hogy √∂r√∂k √©s tiszta. √úres, mert nincs ott semmilyen dolog, s dolog h√≠j√°n pedig ugyan mit ragadhatn√°l meg, mint a Tudat? Azonban a Tudat √©ber a t√∂rt√©n√©sekre, a tapasztalatokra, hogy nem √°ll k√ľl√∂n mindatt√≥l, ami megjelenik √©s eltŇĪnik.

A Chan tanul√°s √©s gyakorl√°s szempontj√°b√≥l a ru lai zang (如来藏) nagyon fontos. Ez a nyolcadik tudat egy nagy rakt√°r. Itt vannak az √∂sszes gondolat, besz√©d √©s cselekv√©s okozat√°nak magja (种, zhong), annak oka - teh√°t az √∂sszes ok √©s k√∂vetkezm√©ny. Ez√©rt mondjuk, hogy ez a Karma (業, ye) t√°rh√°za is. Itt tal√°lod meg a fizikai adotts√°gaidnak-, a k√∂r√ľlm√©nyeidnek-, a reakci√≥idnak-, j√≥ vagy rossz szerencs√©dnek-, munk√°dnak-, kapcsolataidnak-, eg√©szs√©gednek: √©leted minden ter√ľlet√©nek okait (ez√©rt is nevezz√ľk "visszafel√© hat√≥ tudatnak is 阿賴耶識, a lai ye shi). Mivel az okokat a gondolataid-, szavaid-, vagy tetteid √°ltal hozod l√©tre, a belsŇĎ okozatok a Tudatnak ezen a nyolcadik szintj√©n t√°rol√≥dnak. A belsŇĎ ok √©s k√∂vetkezm√©ny (内根, nei gen, azaz belsŇĎ gy√∂k√©r) Tudatod (l√©nyed) m√©ly√©n l√©tezik, a fentiekbŇĎl is l√°that√≥an kapcsolatban √°ll minden √©lettel. Ez√©rt a k√ľlsŇĎ okok √©s k√∂vetkezm√©nyek "magjai" - a karm√°nak megfelelŇĎen - ebben a nyolcadik tudatban jelennek meg. Ez a nyolcadik tudat √©letrŇĎl √©letre v√°ndorol. Az elŇĎzŇĎ √©letbeli belsŇĎ ok hat√°rozza meg k√∂vetkezŇĎ sz√ľlet√©sed, s hat√°rozza meg azt is, hogy hogyan fogsz viszonyulni a vil√°ghoz (illetve, hogy a vil√°g hogyan fog viszonyulni hozz√°d).

J√≥ p√©lda erre a kisfi√ļ, aki m√°r h√°rom √©vesen kiv√°l√≥ zongorista: elŇĎzŇĎ √©letŇĎbŇĎl a ru lai zang olyan magokat is tartalmaz, amely okok √©s k√∂r√ľlm√©nyek hat√°s√°ra bizonyos kombin√°ci√≥ban akt√≠vak lettek, √≠gy ezt a k√∂vetkezm√©nyt hozt√°k l√©tre. √Čppen ez√©rt a hetedik tudat √°ltal alkotott k√©p - mely szerint "√©n magam" m√°sokt√≥l teljesen f√ľggetlen√ľl √©s elszigetelten l√©tezem - hamis. Ez az "√©n" (term√©szete alapj√°n) a m√©lyen gy√∂kerezŇĎ √©rz√©kcsal√≥d√°sok egyike, √©pp ez√©rt utas√≠tja vissza √©letek k√∂z√∂tti kapcsolat gondolat√°t a hetedik tudat (末那識, mo na shi) beszŇĪk√ľlt "eg√≥ja".

A Chan logik√°t k√∂vetve, ha az √©let csak ebbŇĎl a nyolc tudatb√≥l √°llna, mindent az eleve elrendelt v√©gzet ir√°ny√≠tana. Egy bizonyos ok bizonyos k√∂vetkezm√©nyt teremtene, ami befoly√°soln√° √©s meghat√°rozn√° az √∂sszes j√∂vŇĎbeli okot √©s k√∂vetkezm√©nyt is. Te pedig nem tudn√°l v√°ltoztatni az √©letedet ural√≥ tendenci√°kon, hiszen az akaraterŇĎ √∂nmag√°ban nem el√©g, hogy el√©rd a nyolcadik tudat szintj√©t, v√°ltoztatva a m√©lyen gy√∂kerezŇĎ karmikus hajlamaidon. A ru lai zang (如来藏, r√ļl√°izang) azonban √∂sszetett alak: elsŇĎ r√©sze azt jelenti, hogy ‚Äěaz ekk√©nt t√°vozott‚ÄĚ (utalva a buddhas√°gra), a m√°sodik r√©sz pedig ‚Äěgy√∂k√©r, embri√≥, l√©nyeg‚ÄĚ. Minden √©rzŇĎ l√©ny k√©pes el√©rni a buddhas√°g √°llapot√°t a tath√°gata-garbhra (a ru lai zang m√°sik megnevez√©se) miatt. Ezt a Tudatot nem sz√ľks√©ges mŇĪvelni, csup√°n felismerni kell, mivel az mindig is jelen van minden l√©nyben. A legv√©gsŇĎ, tiszta, megfoghatatlan, v√©gtelen, igaz √©s hal√°l n√©lk√ľli l√©nyege a Val√≥s√°g√°nak. Ezt buddha term√©szetnek (佛性, fo xing) is nevezz√ľk. Ez az √©let minden funkci√≥j√°nak √©s mŇĪk√∂d√©s√©nek az alapja, az ‚ÄěalapvetŇĎ tiszta‚ÄĚ-, a legm√©lyebb szinten minden √©lŇĎ l√©ny Tudata. Az ill√ļzi√≥t, mely szerint a hetedik tudatban (megt√©vesztett tudatoss√°g, 末那識, mo na shi) tal√°lhat√≥ a "val√≥di √©n", alapvetŇĎen tudatlans√°gnak, "nem-tud√°snak" (無明, wu ming) nevezz√ľk, mely nem ismeri el, hogy minden √©lŇĎl√©nyt elv√°laszthatatlan kapocs k√∂t √∂ssze. Az ilyen √∂nk√©pbŇĎl sz√ľletik a diszkrimin√°ci√≥, az erŇĎszak, az arrogancia, az anyagi javak√©rt √©s a t√ļlzott j√≥l√©t√©rt folyatatott harc. Ez√©rt van az, hogy az igazi harcmŇĪv√©szet b√©k√©s, mentes minden agreszi√≥t√≥l √©s a harm√≥nia fenntart√°s√°ra alapoz, hiszen gyakorl√≥ja k√©pes meghaladni az alacsonyabb szinteket.

    A nem-tud√°s (無明, wu ming) buddhista fogalom. A cselekedetek √©s t√∂rt√©n√©sek t√∂rv√©nyeinek / okozatainak nem-tud√°sa. Amikor valaki nincs tiszt√°ban a saj√°t k√©pess√©geivel. A Mahayana hagyom√°nyban a nem-tud√°s egyr√©szt a jelens√©gek l√©nyegi term√©szet√©nek teljes nem-tud√°s√°t jelenti - ez√©rt hi√°nyzik belŇĎl√ľnk a b√∂lcsess√©g, minek hi√°ny√°ban nem √©rtj√ľk igaz term√©szet√ľnket-, az ill√ļzi√≥r√≥l √©s t√°gas t√©rrŇĎl pedig azt k√©pzelj√ľk, hogy szil√°rd √©s val√≥s√°gos. A nem-tud√°s azonban a relat√≠v vil√°gunk megfelelŇĎ olvasat√°nak a nem-ismerete is - azaz a Karma t√∂rv√©nyeinek √©s az egym√°st√≥l val√≥ f√ľggŇĎs√©g nem-tud√°sa, amely a vil√°ghoz val√≥ helytelen kapcsol√≥d√°shoz vezet.

    Abhidharma (阿毘達磨) szerint*

Egy egyszerŇĪ √∂sszefoglal√°sa a fent √≠rtaknak:

  • Hat √Čszlel√©s az √Ėt Fizikai √Črz√©kszervet (mint recept√≠v mezŇĎk: szem - 眼, f√ľl - 耳, orr - 鼻, nyelv - 舌, test - 身) √©s az √©rtelmi tudatot 意識, yi shi) jelenti (ld.: rajz)
  • A Hat √Čszlel√©sbŇĎl indulnak ki a ment√°lis t√©nyezŇĎk: ‚ÄěHatf√©le Tudat‚ÄĚ (vagy ‚Äětudatoss√°g‚ÄĚ) azaz 六識, liu shi
  • Ez a Hatf√©le Tudat: a szem-tudat - 眼識 (azaz a l√°t√°s alapj√°n keletkezŇĎ tudat), f√ľl-tudat - 耳識, orr-tudat - 鼻識, nyelv-tudat - 舌識, test-tudat - 身識, elme-tudat - 意識
    1. amikor a f√ľl √©szlel√©si tartom√°nya √©s egy hang egyszerre jelen van a pillanatban, akkor te meghallod a hangot. Ebben a pillanatban fell√©p az ezzel kapcsolatos tudat, a f√ľl-tudatoss√°g.
    2. ezen egy√ľtt√°ll√°s ok√°n j√∂n l√©tre azonnal a kapcsol√≥d√°s, amely √≠gy kellemes, kellemetlen vagy semleges √©rz√©s megjelen√©s√©hez vezet. Ez a hetedik tudatban, a "megt√©vesztett tudatoss√°g"-ban keletkezik (aminek ok√°n l√©trehozod a ‚Äěs√≥v√°rg√°st‚ÄĚ vagy "v√°gyat": kellemeshez ragaszkodni, kellemetlentŇĎl t√°vol maradni)
  • A buddhizmusban a nyolc tudatoss√°g alkotta tudat alapvetŇĎ term√©szete az √ľress√©g (空, kong): okok √©s k√∂r√ľlm√©nyek f√ľggv√©ny√©ben keletkezik √©s m√ļlik el.
  • minden cselekedeted (de gondolat-, sz√≥-, √©rz√©s) lenyomatot hagy (mag, 种 zhong) maga ut√°n a Tudatodban (现行薰种子, xianx√≠ng xun zhongzi), √≠gy alak√≠tod az elm√©det saj√°t megnyilv√°nul√°said √°ltal (bele√©rtve a gondolatokat is), amelyek k√∂vetkezm√©nyeket √©s e k√∂vetkezm√©nyek magjait a rak√°r-tudatban, a visszafel√© hat√≥ tudatoss√°gban (如来藏, ru lai zang)
  • amikor kedvezŇĎ felt√©telek ad√≥dnak: a lenyomatok (a magok; 种, zhong) szunnyad√≥ √°llapotukb√≥l akt√≠vv√° v√°lnak (种子起现行, zhongzi qi xianx√≠ng) √©s k√©nyszer√≠tŇĎ visszahat√°st fejtenek ki r√°d (a cselekedet elk√∂vetŇĎj√©re).
  • e visszahat√°s minŇĎs√©g√©t a cselekedet ind√≠t√©ka hat√°rozza meg (seg√≠tŇĎ, j√≥ ind√≠t√©k√ļ cselekedet visszahat√°sa a j√∂vŇĎben egy j√≥ √©lm√©nyt, boldogs√°got okoz, m√≠g egy rombol√≥, √°rt√≥ sz√°nd√©k√ļ cselekedet elker√ľlhetetlen visszahat√°sa egy rossz √©lm√©ny, szenved√©s)
  • a m√ļltbeli cselekedetek visszahat√°s√°nak k√©nyszer√≠tŇĎ ereje teh√°t maga a Tudat, minden gondolat √©s √©rzelem is a Tudat.
  • a testet √©s az √ļjrasz√ľlet√©s mik√©ntj√©t a Tudat nem szabadon v√°lasztja meg: ok-okozati elven (❀ 因果, yin guo) kereszt√ľl a m√ļltbeli cselekedetek k√©nyszer√≠tŇĎ visszahat√°sainak erej√©bŇĎl (kor√°bbi gondolatok, cselekedetek...) j√∂n l√©tre, azoknak megfelelŇĎ m√≥dj√°n. √ćgy k√∂vetkezik, hogy ha a Tudatod rendben van, akkor cselekedeteid is rendben lesznek. Azok visszahat√°sai (果, guo azaz gy√ľm√∂lcs) is j√≥k lesznek sz√°modra.
  • az √ļjrasz√ľlet√©st a Tudat ir√°ny√≠tja m√ļltbeli cselekedetek visszahat√°s√°nak k√©nyszer√≠tŇĎ ereje √°ltal.
  • mivel nem ismered fel a Tudat megfoghatatlan nyitotts√°g√°t, √©s ragaszkodsz az √Čned (de nevezhetj√ľk ego-nak is) √©rzet√©hez, ez√©rt Tudatodban k√°pr√°zatok √©s t√ľnem√©nyek tŇĪnnek fel (√©rzelmek, tapasztalatok melyek ahogy keletkeztek, m√°r m√ļlnak is el, lenyomatuk pedig a Tudatodban marad) Ezek ok√°n nem l√°tod a val√≥s√°got, hanem (csak) azt, ami tapasztalatod alapj√°n keletkezik.
  • a Chan r√°mutat arra: mivel nem ismered a Tudat igazi term√©szet√©t, a "nem-tud√°s" (無明, wu ming) √°llapot√°ban vagy. Tudatlannak lenni a Tudat term√©szet√©rŇĎl ugyanolyan, mint amikor valaki nem tud valamilyen t√°rgy l√©tez√©s√©rŇĎl: nem ismeri, sosem l√°tta, nem tudja milyen √©s nem is tud r√≥la semmit. Ez az alapvetŇĎ "nem-tud√°s", melynek k√∂vetkezm√©nye:

    1. k√©ptelen vagy √©szlelni, tudatos√≠tani magadban azt az √©letet, amelyben √©pp most √©lsz. Hogyan is eml√©kezhetn√©l √≠gy az elŇĎzŇĎ √©leteidre, amikor arra sem igen eml√©kezel, mit reggelizt√©l tegnap elŇĎtt, magy m√ļlt vas√°rnap.
    2. nem vagy tudat√°ban elm√ļlt √©s j√∂vŇĎ √©leteidnek: nem eml√©kszel azokra, amelyeket m√°r le√©lt√©l √©s semmit sem tudsz arr√≥l, hogy j√∂vŇĎ √©leteid milyenek lesznek.
    3. nem tudod, hogy jelenlegi zavaros tudatállapotból bizony fel lehet ébredni.

Chan és a mindennapok

A Chan gyakorlat k√∂zponti eleme az elm√ļl√°son (elenged√©sen, vagy nem-ragaszkod√°son) √©s a tettek k√∂vetkezm√©nyein t√∂rt√©nŇĎ szeml√©lŇĎd√©s.

Az nem-ragaszkod√°s √©s az oks√°g (ok-okozat) adj√°k Buddha tan√≠t√°sainak alapj√°t √©s keret√©t. Az alapja, mert a ragaszkod√°s miatt szenvedsz, hiszen a sz√°modra j√≥ dolgokat nem tarthatod meg, a kellemetleneket pedig nem ker√ľlheted el. Az oks√°gb√≥l k√∂vetkezik, hogy a helytelen tettek sok f√°jdalmas, a helyes tettek sok kellemes √©lm√©nyhez vezetnek; t√°gabban szeml√©lve ezt pedig, minden l√©ny √ļjra √©s √ļjra megsz√ľletik √©s meghal aszerint, hogy milyen tetteket hajtott v√©gre. E a kettŇĎ a keret√©t is adja, mert ameddig √ļgy folytatod az √©leted ahogy eddig, semmi es√©lyed arra, hogy v√©glegesen meg tudj szabadulni a szenved√©stŇĎl. B√°rmilyen j√≥ √©leted legyen, elm√ļlik, √©s ha az √©leted neh√©zs√©gekkel √©s f√°jdalommal teli: az nem m√°s, mint saj√°t tetteid k√∂vetkezm√©nyei.

A ragaszkod√°s r√°vil√°g√≠t arra, hogy minden muland√≥. Semmit sem tarthatsz meg √∂r√∂kre. Mivel nem tudod, mikor halsz meg, √≠gy ha √©rtelmetlen dolgokra vesztegeted az idŇĎndet, akkor ezen ut√≥lag m√°r nem felt√©tlen√ľl lesz lehetŇĎs√©ged v√°ltoztatni. Az √°lland√≥tlans√°g tan√≠t√°sa ennek ok√°n k√©t dolgot mutat meg sz√°modra k√©zzelfoghat√≥an. Egyr√©szt, ak√°rmit szerzel meg, ak√°rmilyen javakra √©s sikerekre teszel szert, azok elm√ļlnak, azokt√≥l meg kell v√°lnod. Ez√©rt igyekezz kifejleszteni az el√©gedetts√©g √©rz√©s√©t. M√°sr√©szt, ha a fontos dolgokat halogatod, a Dharma gyakorl√°s√°t f√©lreteszed mik√∂zben csak el√ľt√∂d az idŇĎt, elpazarlod az √©leted val√≥di eredm√©nyek n√©lk√ľl. Ez√©rt igyekezz kifejleszteni az itt-√©s-most-, valamint az elt√∂k√©lts√©g √©rz√©s√©t.

A tettek k√∂vetkezm√©nyein val√≥ elm√©lked√©s szint√ļgy k√©t dologra vil√°g√≠t r√°: az egyik, hogy a mostani √©letedben megjelenŇĎ j√≥ √©s rossz esem√©nyek az elŇĎzŇĎekben elk√∂vetett tettek eredm√©nyek√©nt jelennek meg; a m√°sik, hogy mik√∂zben a szeretteid, az anyagi javaid √©s tested a hal√°llal elvesz√≠ted, a tetteid bizony nem maradnak k√∂vetkezm√©ny n√©lk√ľl. Ez arra tan√≠t, hogy az √©let j√≥ √©s rossz t√∂rt√©n√©seit ne valamilyen k√ľlsŇĎ erŇĎnek tulajdon√≠tsd, ne m√°sokat hib√°ztass, hanem √ļgy ismerd fel ŇĎket, mint amik kor√°bbi cselekedeteid term√©szetes k√∂vetkezm√©nyei. Figyelj a jelenlegi viselked√©sedre, mert amit teszel, az hat√°rozza meg, hogy mit tapasztalsz.

A Buddha sz√°momra azt mutatta meg, hogy a vil√°g √©s az √©letem szenved√©s√©nek oka az, hogy k√ľlsŇĎ, √°lland√≥tlan dolgokt√≥l v√°rom a megold√°sokat. De minden a Tudatomban van. √Čn ez√©rt gyakorlom a Chan-t, ez√©rt gyakorlom a harcmŇĪv√©szetet, hogy √°t√©rezzem a felismer√©st. Te is l√°sd meg, hogy ameddig a Tudatod k√ľl√∂nb√∂zŇĎ dolgok k√∂tik le, ill√©kony √©lm√©nyektŇĎl √©s tŇĪnŇĎ √©rz√©sektŇĎl v√°rod a boldogs√°got, sosem fogod azt megtal√°lni. L√°sd, hogy amit el√©rsz, azt a k√∂vetkezŇĎ pillanatban m√°r el is vesz√≠tetted. Ez azonban nem annak a dolognak, vagy annak az √©rz√©snek a hib√°ja, hanem annak, hogy megpr√≥b√°lod megragadni s ragaszkodni hozz√°. Ez a v√°gy a szenved√©sed forr√°sa. A ragaszkod√°s nem egy k√ľlsŇĎ dolog, hanem saj√°t Tudatod √°ltal l√©trehozott √©s erŇĎnek erej√©vel fenntartott √°llapot. K√©rlek, gyakorolj te is. A Chan tan√≠t√°sa a Tudat megismer√©s√©t-, a szenved√©s megsz√ľntet√©s√©t szolg√°lja.

A Chan a harcmŇĪv√©szetben

Mesterem Zhang Eryu (张尔雨) azt mondta, hogy csak az a gyakorl√≥ k√©pes az igazi harcmŇĪv√©szet gyakorl√°s√°ra, aki figyelemmel dolgozik saj√°t mag√°n, √≠gy √°t√©rzi, hogy a Chan harcmŇĪv√©szetben a technik√°k csup√°n eszk√∂z√∂k. Ahhoz, hogy j√≥l gyakorolj, m√©lyre kell menni. Minden mozdulatat, az izmok megfesz√≠t√©se √©s ellaz√≠t√°sa (rou / gong) k√∂zti egyens√ļly a Tudat felismer√©s√©nek k√∂vetkezm√©nye (kapcsol√≥d√≥ jegyzet: ❀ Tudat √©s tudatoss√°g a harcmŇĪv√©szetben 《心/意》 - A Xin √©s Yi meg√©rt√©se a Rou Gong Quan -ban). Min√©l teljesebb az √∂sszhang, ann√°l k√∂zelebb lehetsz a fel√©bred√©shez. Ha helyesen gyakorolsz, akkor a technik√°k, form√°k √©s kombin√°ci√≥k v√©grehalyt√°sa tested auton√≥m rendszer√©t (neurovegetat√≠v rendszer, mely a zsigeri szervekkel √©s az agy belsŇĎ k√∂zpontjaival van √∂sszek√∂ttet√©sben) szab√°lyozza, amely biol√≥giai funkci√≥k√©rt felelŇĎs: k√∂zvetlen kapcsolatban √°ll a reag√°l√≥k√©pess√©ggel, az agyagcser√©vel, a belsŇĎ elv√°laszt√°s√ļ mirigyek kiv√°laszt√°s√°val, az em√©szt√©ssel vagy ak√°r az alv√°ssal. Az auton√≥m rendszert tudatosan ir√°ny√≠tani nem lehet, mert b√°r a k√∂zponti rendszer hat√°st gyakorol erre, az m√©gis az √©rtelmi √©s √©rzelmi tudatt√≥l f√ľggetlen√ľl mŇĪk√∂dik. A helyes gyakorl√°ssal azonban finom hat√°st fejthetesz ki r√°, ez√©rt nyugszik meg az agyk√©reg √©s a belsŇĎ r√©szek kiegyens√ļlyozott ellenŇĎrz√©st gyakorolhatnak a neurovegetat√≠v funkci√≥k f√∂l√∂tt. Fentebb √≠rt nyolcadik tudatban olyan tartalmak tal√°lhat√≥k, amelyrŇĎl a mai pszichol√≥gi√°nak csak sejt√©sei vannak. Val√≥di, megvil√°gosodott Mesterek sz√°m√°ra ezek k√∂zvetlen√ľl √©szlelhetŇĎk. A tan√≠t√°sok szerint az elsŇĎ h√©t tudat a hal√°lt√≥l val√≥ f√©lelem szintje, mivel a hetedik tudat "ego"-ja √ļgy tekint √∂nmag√°ra, aki a hal√°l pillanat√°ban megszŇĪnik l√©tezni. Ez a f√©lelelem g√°tl√≥ ragaszkod√°ssal teli, ez√©rt a harcmŇĪv√©szet magas szintje ennek az √°llapotnak a meghalad√°s√°val k√∂vetkezik el. (l√°sd m√©g: ❀ Chan szeml√©let a gyakorl√°sban)

Végszó helyett...

A Tudat tan√°r√≥l rengeteg √≠r√°s sz√ľlett - k√∂nyvek, jegyzetek √°llnak hegyekben. Ne tanulj egyoldal√ļan - keress r√°juk, olvass, k√©rdezz, l√©gy egyre nyitottabb. Gondolkodj, kutass, fejleszd ismereteid √©s saj√°t magad. A fentiek megfogalmaz√°sa sz√°momra egy gyakorlat, melynek v√°z√°t az edz√©seken √©s k√ľl√∂nb√∂zŇĎ gyakorl√°sokon felmer√ľlt k√©rd√©sek alkott√°k. A le√≠rtak kor√°nt sem teljesek. Ah√°ny √©rzŇĎ l√©ny √©l e vil√°gban, annyi n√©zŇĎpont, tapasztalati halmaz l√©tezik. S √©n magam az egyik vagyok k√∂z√ľl√ľk. Nem vil√°gosodtam meg. Csup√°n egy gyakorl√≥ vagyok, aki Magyarorsz√°gon √©s K√≠n√°ban Mesterek, b√∂lcs Tan√≠t√≥k tan√≠t√°sait hallgatom, gyakorlok. S mivel gyakorl√≥ vagyok a Chan-ban, igyekeztem t√©nyszerŇĪ megfogalmaz√°ssal-, saj√°t v√©lem√©nyek n√©lk√ľl √≠rni. Hm. Most, t√∂bb mint 36.000 karatkert √ľt√∂ttem le a billentyŇĪzeten... mik√∂zben val√≥j√°ban egyre sincs sz√ľks√©g...


阿弥陀佛!无量光、无量寿、无量智慧。


Javasolt irodalom és források

1. ...
2. ...

❀ ❀ ❀

K√∂sz√∂netet mondunk minden bar√°tunknak, mindazon szerzŇĎknek, tan√≠t√≥knak, buddhist√°knak √©s harcmŇĪv√©szeknek, akik hozz√°j√°rultak a harcmŇĪv√©szet-t√∂rt√©neti-, buddhista-, b√∂lcseleti √©s egy√©b tan√≠t√°sokkal, √≠r√°sokkal, tanulm√°nyokkal, jegyzetekkel minden √©rzŇĎ l√©ny tan√≠t√°s√°hoz √©s tanul√°s√°hoz. Buddh√°k √©s Mesterek tan√≠t√°sait megosztani √©rdem, mindezen √©rdemeket felaj√°nljuk az √∂sszes Buddh√°knak. A Xing Long Tang elfogulatlan, p√°rtatlan, szektarianizmust√≥l mentes elv alapj√°n t√∂rekszik a Dharm√°t, a Chan hagyom√°nyvonal tan√≠t√°s√°t, a harcmŇĪv√©szeti st√≠lusok t√∂rt√©neteit megosztani. 武林一家! 阿弥陀佛!

XiaoFeng Cserk√©sz G√°bor Mester @ Xing Long Tang | 2017 v1; elsŇĎ kiad√°s
Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 licenc alkalmaz√°s√°val | 署名-非商业性使用-禁止演绎 4.0 国际
Ha hib√°kat, megjelen√©si vagy egy√©b probl√©m√°kat tal√°lsz, √≠rj nek√ľnk: master [at] rgm [pont] hu

武林一家 |

vissza | ❀ index | ❀ harcmŇĪv√©szeti jegyzetek √©s publik√°ci√≥k | ❀ Pu Ji Chan Templom 普济寺 a facebook-on (K√∂vess minket itt is!)




0

XING LONG TANG 醒龙堂 中国武术研究会 | Honorary President: ZHANG ERYU Grandmaster | Master: XIAO FENG | Contact us: master [at] rgm.hu
Member of Hungarian Traditional Gong-Fu and Wushu Federation | HQ & Cultural Xchange: CHINESE ART CENTER 匈中文化交流中心.
Your use of this website is subject to, and constitutes acknowledgement and acceptance of, our Terms & Conditions @ 1995-2017
How you may Enhance your Health, Combat Efficiency, Mental Freshness and Spiritual Joy through autentic Gong Fu and Chan Teachings