a TUDAT a buddhizmusban

❀ ❀ ❀

„... mikor tévedéseink és illúzióink szemüvegén keresztül tekintünk a körülöttünk lévő jelenségvilágra, akkor hibásan azt gondoljuk, hogy eredeti természetünk feltételektől függő és változékony, pedig valójában semmitől sem függő és mozdulatlan. Ha valódi tudatunkkal közvetlen kapcsolatba kerülünk, és visszatérünk eredeti természetünkhöz, megérthetjük, hogy az összes jelenség, összes létezési forma a tudatunkon belül van. Ez minden lényre igaz.”

A világot, amiben élsz a Tudat hozza létre. Amit tapasztalsz: (már) emlék. Amit tapasztalni fogsz: (még csak) elképzelés. Amit tapasztalsz: az éppen megfoghatatlan. A tudati tapasztalatok alapján cselekszel, és ezek alapján tapasztalsz. Bármit teszel, azonnal szertefoszlik: a szempillantás alatt végbemenő milliárdnyi tapasztalat olyan, mint a gyors folyam: egyszerűen átsiklik rajtad. Ezt mondja a ❀ Gyémánt Sutra (《金剛般若波羅蜜多經》, Jīngāng bōrě bōluómì duō jīng):

"A múlt tudat megragadhatatlan, a jelen tudat megragadhatatlan, a jövő tudat megragadhatatlan."

A tudat megismerése az, amire Buddha rámutat, hiszen mindent ez hoz létre és határoz meg. Tudatodban keletkezik az élmény, s ahhoz, hogy megéld, tudatában kell lenned annak a benyomásnak. Tudatosság híján nincs élmény, ahogyan csukott szemmel sincs látvány. A Tudat az, amiből minden megnyilvánulásod kiindul. A világ általa teremtett és ez nem filozófiai kérdés, hanem roppant gyakorlatias, tapasztalható tanítás. Gyakorlatias, mert belátható és Buddha tanításának (佛法, fo fa) célja - a szenvedés megszüntetése. Tapasztalható, hiszen a Dharma igazságát és hatásait bárki-, így Te is képes vagy megtapasztalni. A szenvedés összes formája pedig mind visszavezethető a múlandó testhez-, érzéshez és gondolathoz való ragaszkodásodra.

Amikor valamit jónak és igazinak tartasz, akkor ez "csak" egy gondolat. Ehhez azonban rögtön további gondolatok és milliárd érzelem kapcsolódik. A kérdés, hogy látod-e, hogy ez egy gondolat, vagy nem. S általában nem látod. Ezért fogadod el egy dolog "olyanságát" valódinak.

Gyakran példálózunk az alma - körte hasonlattal. Íme, ugyanez buddhista szempontból: ha az alma jó és a körte rossz, akkor az alma jósága az alma miatt van, az almának alma létéből fakad, míg a körte azért rossz, mert az körte. De folytathatod: nem az alma jó, hanem az íze, mert alma-íze van. Vagy a körte nem azért rossz, mert körte, de még csak az íze sem rossz, hanem az a gondod vele, hogy egészségtelen, ami azért rossz, mert egészségtelen. Bármeddig magyarázhatod, hogy egy dolog miért jó vagy rossz, a végén oda jutsz, hogy valami önmagától és eredendően jó vagy rossz, vagy szép, vagy bármi más. De ez a külső. Ha azonban nem ezt nézed, hanem a Tudatodra (-ba) tekintesz, azt találod, hogy a dolgoknak neveket adsz és érzelmi viszonyt, köteléket építesz ki irányukba. A tapasztalat mindig tudati tapasztalat, így a Tudatod állapota döntő a dolog "milyenségében".

Amikor nálunk a gyerekek megszülettek, gondolhattuk volna, ha a gyerek nevet, akkor az jó meg aranyos, ha pedig sír, az rossz és idegesítő. Vagyis azért tetszik, mert a gyerek aranyos, és azért mosolyog, mert aranyos gyerek (s ugyanígy a sírással). Így, ha jól érezzük magunkat, akkor az az aranyos gyerek miatt van, ha meg rosszul, akkor az idegesítő kölök miatt... Ugye? Hát nem. ... Chan pontosan rámutat arra, hogy mindez a Tudat műve, azaz a sírás és nevetés nem kényszerít semmire sem. Te valójában szabad vagy attól, hogy a körülmények miatt jól vagy rosszul érezd magad.

A fentiekből láthatod, hogy megérteni azt, hogy a tapasztalataid a Tudattól függően lesznek "valamilyenek", nagyon fontos belátás: mert csak így van esélyed arra, hogy megszabadulj a szenvedéstől. Bármilyen helyzetben legyél, ha rálátsz arra, hogy gondolataid és érzéseid teszik azt a helyzetet "olyanná", akkor az állapod nem egy rögzített, megváltoztathatatlan igazság, hanem egy ideiglenes tapasztalat, amit csak a tűnő gondolatok és érzések színeznek be. De kérlek, ne következtess arra, hogy nem szabad, hogy érzéseid és gondolataid legyenek, mert ezzel csupán áthelyezed a problémát egy másik síkra. Ott pedig az érzések és gondolatok válnak rögzített igzságokká, amiket meg le kell győzni.

Minden gond (vagy szenvedés) forrása a ragaszkodás. Annak nem látása, hogy egy mulandó tapasztalatról van szó, amit a Tudatod hozott létre. ha ezt felismered, látni fogod, hogy a Tudatod szintúgy egy képzelt dolog (hiszen azt hiszed: a gondolatoknak és érzéseknek igazuk van). Amikor valamit gondolsz, azt elhiszed. Amikor valamit érzel, bízol az érzésben. Ekkor pedig azonnal a gondolataidba és érzéseidbe kapaszkodsz, ezekhez ragaszkodsz... így hozod létre magad, az "én"-t, ami vagy. Ez aztán ugyanúgy szenvedést eredményez, mint a külső dolgokat valóságosnak hinni.

A Chan rávilágít arra, hogy a Tudat alaptermészete nyugodt és éber, túl van (a saját) gondolatokon és érzéseken. Erre az alaptermészetre támaszkodás azt jelenti, hogy nem véleményeidben és saját érzelmekben keresed a megoldást, hanem elengeded azokat. A tárgyi világ érzékszerveiddel való érzékelésével nem a valóságot (a dolgok eredendő természetét) látod, csupán saját képzeleted termékét. A színek és formák adottak, de máshogy látod és fogod fel őket (fiziológiai és pszichológiai) illúzióid miatt, mint más. A rossz dolgok mindig a zaklatott, ragaszkodó Tudatból keletkeznek: akkor, amikor teljesen elveszel a magad alakította nézetekben és lelkiállapotban. Ezek elengedésével magától megjelenik a figyelmesség, a megértés, a kedvesség és a türelem.

Figyeld a saját gyakolrásod: a harcművészetetben minél erősebben és gyorsabban akarsz ütni, annál inkább az izomerőt használod. Annál inkább korlátok közé szorulsz, megjelenik a vágy a még erősebb-, még gyorsabb iránt. Minden pillanatban adott a lehetőséged arra, hogy felhagyj a kötődéseiddel, az erőszakos indulatokhoz kötődő berögzült nézeteiddel. Elegendő, ha belátod: a tetteid, a szavaid és a gondolataid mind a Tudat alaptermészetéből jelennek meg és oda térnek vissza. Amikor jelen vannak, akkor pontosan a tudat alaptermészetében-, az éber jelenlétben vannak. Így csak az számít, felismered-e az alaptermészetet, vagy elveszel a(z általad) vélt igazságokban és gerjesztett érzésekben.

Eljuthatsz a gondolatokon és érzéseken túli igaz Tudathoz, a végső természetedhez. Ha veszed a bátorságot, hogy ránézz erre a gondolatokon túli tudatosságra, akkor kiderül, hogy nincs ott semmi. Nem találsz semmilyen végső tudatot. Így érkezel meg ahhoz a ponthoz, hogy nincs semmi, amibe kapaszkodhatsz. Nem arról van szó, hogy semmi sem létezik, hanem arról, hogy végső soron a Tudat nem valami, amit megragadhatsz. De miközben nincs mit megragadni, tudatában vagy a megfoghatatlanságnak. Ez a megragadhatatlan és semmit meg nem ragadó éberség az, amit a Chan valódi természetnek, buddha-természetnek (佛性, fo xing) nevez.

無二有無故　　
非有亦非無
非異亦非一
是說為空相

azaz

A kettő[sség] nemléte e nemlét léte
Nem létezés és nem nemlétezés
Nem különböző és nem azonos
Ezt mondják az üresség jellegének

A buddha-természet (佛性, fo xing) a gondolatok, érzések és testi tapasztalatok meg-nem-ragadása. Annak tapasztalati belátása és mély átérzése, hogy minden tapasztalat mulandó, és ha próbálod megragadni a tapasztalataid, akkor szenvedsz, mert a lehetetlennel próbálkozol újra és újra. Tévedés igazságot és valóságot keresni, ehelyett inkább éber tudatossággal tekints a történésekre, hogy azokat annak lásd, amik.

A világot a Tudat vezeti,
A Tudat nem látja önmagát,
A jó és rossz tett oka a Tudat.
Mint egy tűzkerék, forog,
Mint a hullámok, mozog,
Mint az erdőtűz, éget,
Mint egy nagy folyó, szétterjed


Buddha

A nyolc Tudat, 八識

A Tudat lényegét tekintve nyitott és tágas, mint a tér; ezért megfoghatatlan. Nincs benne semmi, ami lehatárolt, akadályozó vagy zárt. Ezért nincs alakja, sem színe hanem tökéletesen nyitott. Ha a szobád falait lebontanád, a tér kitágulna. A világűr és a szobád tere egymástól elválaszthatatlan, nincs se alakja, se színe, egyszerű, nyitott. A Tudat nyitottsága hasonló a tér nyitottságához. Rendelkezik a világosság természetével - de ne fénysugárra vagy áradó fényre gondolj. Ez a Tudat belső világossága, s nincs szükség semmilyen külső fényforrásra. Most épp a számítógép előtt vagy, vagy a telefodonon olvasol, de ha most más helyre gondolsz, akkor a kép nagyon tisztán, világosan jelenik meg. Álmodban is világos van, ha napsütötte mezőn sétálsz. Ez a Tudat világossága. A nyitottság és a világosság minősége mellett a Tudat rendelkezik az akadálytalan tudatosság és értelem minőségével is. Ez teszi lehetővé, hogy képes észlelni és felfogni mindazt, ami a világon van - azaz képes vagy megérteni bármit.

Mivel a Tudat lényege a nyitottság, így viszonylagos értelemben véve mindig létezett. Ezért nem mondhatjuk, hogy a Tudat egy pár hónapig vagy évig fog élni. Ha végső természetét vizsgálod, csak nyitottságot (megfoghatatlanságot) találsz, ami azt jelenti, hogy a Tudat a lét és a nem-lét fogalmain túl van. Tudatunknak köszönhetően megszámlálhatatlan életet éltünk már s megszámlálhatatlan életet fogunk élni ezután is. Mindezekért az életekért a Tudat a felelős. Amikor egy újszülött e világra jön, lát, szagol, hall, ízlel, tapint. Ezek az alapvető érzékelések, amelyek működésén keresztül megtanulja megkülönböztetni a dolgokat (mint: színek, érzetek (mint meleg és hideg). Ez a képesség, ami ekkor alakulva erőssé válik, a hatodik tudati szint - az elme (意識, yi shi), az értelmi tudat. Ez teszi lehetővé, hogy értelmet adjon az érzékeléssel befogadott információknak. A hetedik tudat (末那識, mo na shi) belső világgal kapcsolatos, ún. érzelmi tudat (xin). Itt tárolódnak az életed során megtapasztalt dolgok érzetei. Ennek a tudatnak köszönhetően alkotsz képet arról, hogy ki vagy, milyen nemű-, nemzetiségű-, stb. De ez a forrása a dolgokhoz / történésekhez való viszonyulásaidnak is; Ezért a Chan-ban "megtévesztett tudatosságnak" vagy "érzelmi tudatnak" nevezzük. Ebben a tudatban találhatók azok az összetevők, melyek miatt megkülönbözteted magad másoktól-, valamint a jót a rossztól. A nyugati kultúrának csak az első hét tudatról vannak ismeretei. A nyolcadik tudat fogalmát, mely a belső okok és következmények tárháza, nem vagy "tudatában". Ezt a Chan "visszafelé mutató tudatosságnak" (阿賴耶識, a a lai ye shi), vagy "ru lai zang" -nak (如来藏) nevezi.

• 1 - szem-tudatosság (眼識, yan shi) / látás
• 2 - fül-tudatosság (耳識, er shi) / hallás
• 3 - orr-tudatosság (鼻識, bi shi) / szaglás
• 4 - nyelv-tudatosság (舌識, she shi) / ízlelés
• 5 - test-tudatosság (身識, shen shi) / tapintás, bőrön keresztüli érzékelés
• 6 - tudat tudatosság, értelmi tudat (意識, yi shi) - a tudatos cselekvés eszközeit képezi (yi)
  
  
• 7 - megtévesztett tudatosság vagy érzelmi tudat, korlátok közé szorult egoista ÉN (末那識, mo na shi) (érzelmek által vezérelt, érzelmi tudat) - a hétköznapi ember számára legjobban az álmokban nyilvánul meg. Ugyanis amikor alszol, nem működik a hatodik tudatszint, így az "alatta" levőt megfigyelheted.
  
  
• 8 - visszafelé ható tudatosság (阿賴耶識, a lai ye shi), amelyet Rulaizang-nak (❀ 如来藏) is neveznek a Chan tanításban.

nyolc Tudat, 八識

Hibás, ha a fenti hat tudatosság bármelyike is a Tudat lenne, hiszen ezek egyáltalán nem állandóak. Mi a Tudat maga? Ha rátekintesz, nem találunk ott sem gondolatokat sem érzelmeket, tárgyakat. Üres, ezért nem keletkezett s nem is múlik el. Így mondhatod, hogy örök és tiszta. Üres, mert nincs ott semmilyen dolog, s dolog híján pedig ugyan mit ragadhatnál meg, mint a Tudat? Azonban a Tudat éber a történésekre, a tapasztalatokra, hogy nem áll külön mindattól, ami megjelenik és eltűnik.

A Chan tanulás és gyakorlás szempontjából a ru lai zang (如来藏) nagyon fontos. Ez a nyolcadik tudat egy nagy raktár. Itt vannak az összes gondolat, beszéd és cselekvés okozatának magja (种, zhong), annak oka - tehát az összes ok és következmény. Ezért mondjuk, hogy ez a Karma (業, ye) tárháza is. Itt találod meg a fizikai adottságaidnak-, a körülményeidnek-, a reakcióidnak-, jó vagy rossz szerencsédnek-, munkádnak-, kapcsolataidnak-, egészségednek: életed minden területének okait (ezért is nevezzük "visszafelé ható tudatnak is 阿賴耶識, a lai ye shi). Mivel az okokat a gondolataid-, szavaid-, vagy tetteid által hozod létre, a belső okozatok a Tudatnak ezen a nyolcadik szintjén tárolódnak. A belső ok és következmény (内根, nei gen, azaz belső gyökér) Tudatod (lényed) mélyén létezik, a fentiekből is láthatóan kapcsolatban áll minden élettel. Ezért a külső okok és következmények "magjai" - a karmának megfelelően - ebben a nyolcadik tudatban jelennek meg. Ez a nyolcadik tudat életről életre vándorol. Az előző életbeli belső ok határozza meg következő születésed, s határozza meg azt is, hogy hogyan fogsz viszonyulni a világhoz (illetve, hogy a világ hogyan fog viszonyulni hozzád).

Jó példa erre a kisfiú, aki már három évesen kiváló zongorista: előző életőből a ru lai zang olyan magokat is tartalmaz, amely okok és körülmények hatására bizonyos kombinációban aktívak lettek, így ezt a következményt hozták létre. Éppen ezért a hetedik tudat által alkotott kép - mely szerint "én magam" másoktól teljesen függetlenül és elszigetelten létezem - hamis. Ez az "én" (természete alapján) a mélyen gyökerező érzékcsalódások egyike, épp ezért utasítja vissza életek közötti kapcsolat gondolatát a hetedik tudat (末那識, mo na shi) beszűkült "egója".

A Chan logikát követve, ha az élet csak ebből a nyolc tudatból állna, mindent az eleve elrendelt végzet irányítana. Egy bizonyos ok bizonyos következményt teremtene, ami befolyásolná és meghatározná az összes jövőbeli okot és következményt is. Te pedig nem tudnál változtatni az életedet uraló tendenciákon, hiszen az akaraterő önmagában nem elég, hogy elérd a nyolcadik tudat szintjét, változtatva a mélyen gyökerező karmikus hajlamaidon. A ru lai zang (如来藏, rúláizang) azonban összetett alak: első része azt jelenti, hogy „az ekként távozott” (utalva a buddhaságra), a második rész pedig „gyökér, embrió, lényeg”. Minden érző lény képes elérni a buddhaság állapotát a tathágata-garbhra (a ru lai zang másik megnevezése) miatt. Ezt a Tudatot nem szükséges művelni, csupán felismerni kell, mivel az mindig is jelen van minden lényben. A legvégső, tiszta, megfoghatatlan, végtelen, igaz és halál nélküli lényege a Valóságának. Ezt buddha természetnek (佛性, fo xing) is nevezzük. Ez az élet minden funkciójának és működésének az alapja, az „alapvető tiszta”-, a legmélyebb szinten minden élő lény Tudata. Az illúziót, mely szerint a hetedik tudatban (megtévesztett tudatosság, 末那識, mo na shi) található a "valódi én", alapvetően tudatlanságnak, "nem-tudásnak" (無明, wu ming) nevezzük, mely nem ismeri el, hogy minden élőlényt elválaszthatatlan kapocs köt össze. Az ilyen önképből születik a diszkrimináció, az erőszak, az arrogancia, az anyagi javakért és a túlzott jólétért folyatatott harc. Ezért van az, hogy az igazi harcművészet békés, mentes minden agresziótól és a harmónia fenntartására alapoz, hiszen gyakorlója képes meghaladni az alacsonyabb szinteket.

A nem-tudás (無明, wu ming) buddhista fogalom. A cselekedetek és történések törvényeinek / okozatainak nem-tudása. Amikor valaki nincs tisztában a saját képességeivel. A Mahayana hagyományban a nem-tudás egyrészt a jelenségek lényegi természetének teljes nem-tudását jelenti - ezért hiányzik belőlünk a bölcsesség, minek hiányában nem értjük igaz természetünket-, az illúzióról és tágas térről pedig azt képzeljük, hogy szilárd és valóságos. A nem-tudás azonban a relatív világunk megfelelő olvasatának a nem-ismerete is - azaz a Karma törvényeinek és az egymástól való függőség nem-tudása, amely a világhoz való helytelen kapcsolódáshoz vezet.

Abhidharma (阿毘達磨) szerint*

Egy egyszerű összefoglalása a fent írtaknak:

• Hat Észlelés az Öt Fizikai Érzékszervet (mint receptív mezők: szem - 眼, fül - 耳, orr - 鼻, nyelv - 舌, test - 身) és az értelmi tudatot 意識, yi shi) jelenti (ld.: rajz)
• A Hat Észlelésből indulnak ki a mentális tényezők: „Hatféle Tudat” (vagy „tudatosság”) azaz 六識, liu shi
• Ez a Hatféle Tudat: a szem-tudat - 眼識 (azaz a látás alapján keletkező tudat), fül-tudat - 耳識, orr-tudat - 鼻識, nyelv-tudat - 舌識, test-tudat - 身識, elme-tudat - 意識
  1. amikor a fül észlelési tartománya és egy hang egyszerre jelen van a pillanatban, akkor te meghallod a hangot. Ebben a pillanatban fellép az ezzel kapcsolatos tudat, a fül-tudatosság.
  2. ezen együttállás okán jön létre azonnal a kapcsolódás, amely így kellemes, kellemetlen vagy semleges érzés megjelenéséhez vezet. Ez a hetedik tudatban, a "megtévesztett tudatosság"-ban keletkezik (aminek okán létrehozod a „sóvárgást” vagy "vágyat": kellemeshez ragaszkodni, kellemetlentől távol maradni)
• A buddhizmusban a nyolc tudatosság alkotta tudat alapvető természete az üresség (空, kong): okok és körülmények függvényében keletkezik és múlik el.
• minden cselekedeted (de gondolat-, szó-, érzés) lenyomatot hagy (mag, 种 zhong) maga után a Tudatodban (现行薰种子, xianxíng xun zhongzi), így alakítod az elmédet saját megnyilvánulásaid által (beleértve a gondolatokat is), amelyek következményeket és e következmények magjait a rakár-tudatban, a visszafelé ható tudatosságban (如来藏, ru lai zang)
• amikor kedvező feltételek adódnak: a lenyomatok (a magok; 种, zhong) szunnyadó állapotukból aktívvá válnak (种子起现行, zhongzi qi xianxíng) és kényszerítő visszahatást fejtenek ki rád (a cselekedet elkövetőjére).
• e visszahatás minőségét a cselekedet indítéka határozza meg (segítő, jó indítékú cselekedet visszahatása a jövőben egy jó élményt, boldogságot okoz, míg egy romboló, ártó szándékú cselekedet elkerülhetetlen visszahatása egy rossz élmény, szenvedés)
• a múltbeli cselekedetek visszahatásának kényszerítő ereje tehát maga a Tudat, minden gondolat és érzelem is a Tudat.
• a testet és az újraszületés mikéntjét a Tudat nem szabadon választja meg: ok-okozati elven (❀ 因果, yin guo) keresztül a múltbeli cselekedetek kényszerítő visszahatásainak erejéből (korábbi gondolatok, cselekedetek...) jön létre, azoknak megfelelő módján. Így következik, hogy ha a Tudatod rendben van, akkor cselekedeteid is rendben lesznek. Azok visszahatásai (果, guo azaz gyümölcs) is jók lesznek számodra.
• az újraszületést a Tudat irányítja múltbeli cselekedetek visszahatásának kényszerítő ereje által.
• mivel nem ismered fel a Tudat megfoghatatlan nyitottságát, és ragaszkodsz az Éned (de nevezhetjük ego-nak is) érzetéhez, ezért Tudatodban káprázatok és tünemények tűnnek fel (érzelmek, tapasztalatok melyek ahogy keletkeztek, már múlnak is el, lenyomatuk pedig a Tudatodban marad) Ezek okán nem látod a valóságot, hanem (csak) azt, ami tapasztalatod alapján keletkezik.
• a Chan rámutat arra: mivel nem ismered a Tudat igazi természetét, a "nem-tudás" (無明, wu ming) állapotában vagy. Tudatlannak lenni a Tudat természetéről ugyanolyan, mint amikor valaki nem tud valamilyen tárgy létezéséről: nem ismeri, sosem látta, nem tudja milyen és nem is tud róla semmit. Ez az alapvető "nem-tudás", melynek következménye:
  
  
  1. képtelen vagy észlelni, tudatosítani magadban azt az életet, amelyben épp most élsz. Hogyan is emlékezhetnél így az előző életeidre, amikor arra sem igen emlékezel, mit reggeliztél tegnap előtt, magy múlt vasárnap.
  2. nem vagy tudatában elmúlt és jövő életeidnek: nem emlékszel azokra, amelyeket már leéltél és semmit sem tudsz arról, hogy jövő életeid milyenek lesznek.
  3. nem tudod, hogy jelenlegi zavaros tudatállapotból bizony fel lehet ébredni.

Chan és a mindennapok

A Chan gyakorlat központi eleme az elmúláson (elengedésen, vagy nem-ragaszkodáson) és a tettek következményein történő szemlélődés.

Az nem-ragaszkodás és az okság (ok-okozat) adják Buddha tanításainak alapját és keretét. Az alapja, mert a ragaszkodás miatt szenvedsz, hiszen a számodra jó dolgokat nem tarthatod meg, a kellemetleneket pedig nem kerülheted el. Az okságból következik, hogy a helytelen tettek sok fájdalmas, a helyes tettek sok kellemes élményhez vezetnek; tágabban szemlélve ezt pedig, minden lény újra és újra megszületik és meghal aszerint, hogy milyen tetteket hajtott végre. E a kettő a keretét is adja, mert ameddig úgy folytatod az életed ahogy eddig, semmi esélyed arra, hogy véglegesen meg tudj szabadulni a szenvedéstől. Bármilyen jó életed legyen, elmúlik, és ha az életed nehézségekkel és fájdalommal teli: az nem más, mint saját tetteid következményei.

A ragaszkodás rávilágít arra, hogy minden mulandó. Semmit sem tarthatsz meg örökre. Mivel nem tudod, mikor halsz meg, így ha értelmetlen dolgokra vesztegeted az időndet, akkor ezen utólag már nem feltétlenül lesz lehetőséged változtatni. Az állandótlanság tanítása ennek okán két dolgot mutat meg számodra kézzelfoghatóan. Egyrészt, akármit szerzel meg, akármilyen javakra és sikerekre teszel szert, azok elmúlnak, azoktól meg kell válnod. Ezért igyekezz kifejleszteni az elégedettség érzését. Másrészt, ha a fontos dolgokat halogatod, a Dharma gyakorlását félreteszed miközben csak elütöd az időt, elpazarlod az életed valódi eredmények nélkül. Ezért igyekezz kifejleszteni az itt-és-most-, valamint az eltökéltség érzését.

A tettek következményein való elmélkedés szintúgy két dologra világít rá: az egyik, hogy a mostani életedben megjelenő jó és rossz események az előzőekben elkövetett tettek eredményeként jelennek meg; a másik, hogy miközben a szeretteid, az anyagi javaid és tested a halállal elveszíted, a tetteid bizony nem maradnak következmény nélkül. Ez arra tanít, hogy az élet jó és rossz történéseit ne valamilyen külső erőnek tulajdonítsd, ne másokat hibáztass, hanem úgy ismerd fel őket, mint amik korábbi cselekedeteid természetes következményei. Figyelj a jelenlegi viselkedésedre, mert amit teszel, az határozza meg, hogy mit tapasztalsz.

A Buddha számomra azt mutatta meg, hogy a világ és az életem szenvedésének oka az, hogy külső, állandótlan dolgoktól várom a megoldásokat. De minden a Tudatomban van. Én ezért gyakorlom a Chan-t, ezért gyakorlom a harcművészetet, hogy átérezzem a felismerést. Te is lásd meg, hogy ameddig a Tudatod különböző dolgok kötik le, illékony élményektől és tűnő érzésektől várod a boldogságot, sosem fogod azt megtalálni. Lásd, hogy amit elérsz, azt a következő pillanatban már el is veszítetted. Ez azonban nem annak a dolognak, vagy annak az érzésnek a hibája, hanem annak, hogy megpróbálod megragadni s ragaszkodni hozzá. Ez a vágy a szenvedésed forrása. A ragaszkodás nem egy külső dolog, hanem saját Tudatod által létrehozott és erőnek erejével fenntartott állapot. Kérlek, gyakorolj te is. A Chan tanítása a Tudat megismerését-, a szenvedés megszüntetését szolgálja.

A Chan a harcművészetben

Mesterem Zhang Eryu (张尔雨) azt mondta, hogy csak az a gyakorló képes az igazi harcművészet gyakorlására, aki figyelemmel dolgozik saját magán, így átérzi, hogy a Chan harcművészetben a technikák csupán eszközök. Ahhoz, hogy jól gyakorolj, mélyre kell menni. Minden mozdulatat, az izmok megfeszítése és ellazítása (rou / gong) közti egyensúly a Tudat felismerésének következménye (kapcsolódó jegyzet: ❀ Tudat és tudatosság a harcművészetben 《心/意》 - A Xin és Yi megértése a Rou Gong Quan -ban). Minél teljesebb az összhang, annál közelebb lehetsz a felébredéshez. Ha helyesen gyakorolsz, akkor a technikák, formák és kombinációk végrehalytása tested autonóm rendszerét (neurovegetatív rendszer, mely a zsigeri szervekkel és az agy belső központjaival van összeköttetésben) szabályozza, amely biológiai funkciókért felelős: közvetlen kapcsolatban áll a reagálóképességgel, az agyagcserével, a belső elválasztású mirigyek kiválasztásával, az emésztéssel vagy akár az alvással. Az autonóm rendszert tudatosan irányítani nem lehet, mert bár a központi rendszer hatást gyakorol erre, az mégis az értelmi és érzelmi tudattól függetlenül működik. A helyes gyakorlással azonban finom hatást fejthetesz ki rá, ezért nyugszik meg az agykéreg és a belső részek kiegyensúlyozott ellenőrzést gyakorolhatnak a neurovegetatív funkciók fölött. Fentebb írt nyolcadik tudatban olyan tartalmak találhatók, amelyről a mai pszichológiának csak sejtései vannak. Valódi, megvilágosodott Mesterek számára ezek közvetlenül észlelhetők. A tanítások szerint az első hét tudat a haláltól való félelem szintje, mivel a hetedik tudat "ego"-ja úgy tekint önmagára, aki a halál pillanatában megszűnik létezni. Ez a félelelem gátló ragaszkodással teli, ezért a harcművészet magas szintje ennek az állapotnak a meghaladásával következik el. (lásd még: ❀ Chan szemlélet a gyakorlásban)

Végszó helyett...

A Tudat tanáról rengeteg írás születt - könyvek, jegyzetek állnak hegyekben. Ne tanulj egyoldalúan - keress rájuk, olvass, kérdezz, légy egyre nyitottabb. Gondolkodj, kutass, fejleszd ismereteid és saját magad. A fentiek megfogalmazása számomra egy gyakorlat, melynek vázát az edzéseken és különböző gyakorlásokon felmerült kérdések alkották. A leírtak koránt sem teljesek. Ahány érző lény él e világban, annyi nézőpont, tapasztalati halmaz létezik. S én magam az egyik vagyok közülük. Nem világosodtam meg. Csupán egy gyakorló vagyok, aki Magyarországon és Kínában Mesterek, bölcs Tanítók tanításait hallgatom, gyakorlok. S mivel gyakorló vagyok a Chan-ban, igyekeztem tényszerű megfogalmazással-, saját vélemények nélkül írni. Hm. Most, több mint 36.000 karatkert ütöttem le a billentyűzeten... miközben valójában egyre sincs szükség...

阿弥陀佛！无量光、无量寿、无量智慧。

Javasolt irodalom és források

1. ...
2. ...

❀ ❀ ❀

Köszönetet mondunk minden barátunknak, mindazon szerzőknek, tanítóknak, buddhistáknak és harcművészeknek, akik hozzájárultak a harcművészet-történeti-, buddhista-, bölcseleti és egyéb tanításokkal, írásokkal, tanulmányokkal, jegyzetekkel minden érző lény tanításához és tanulásához. Buddhák és Mesterek tanításait megosztani érdem, mindezen érdemeket felajánljuk az összes Buddháknak. A Xing Long Tang elfogulatlan, pártatlan, szektarianizmustól mentes elv alapján törekszik a Dharmát, a Chan hagyományvonal tanítását, a harcművészeti stílusok történeteit megosztani. 武林一家! 阿弥陀佛!

XiaoFeng Cserkész Gábor Mester @ Xing Long Tang | 2017 v1; első kiadás
Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 licenc alkalmazásával | 署名-非商业性使用-禁止演绎 4.0 国际
Ha hibákat, megjelenési vagy egyéb problémákat találsz, írj nekünk: master [at] rgm [pont] hu

武林一家 |

❀ vissza | ❀ index | ❀ harcművészeti jegyzetek és publikációk | ❀ Pu Ji Chan Templom 普济寺 a facebook-on (Kövess minket itt is!)

XING LONG TANG 醒龙堂 中国武术研究会 | Honorary President: ZHANG ERYU Grandmaster | Master: XIAO FENG | Contact us: master [at] rgm.hu Member of Hungarian Traditional Gong-Fu and Wushu Federation | HQ & Cultural Xchange: CHINESE ART CENTER 匈中文化交流中心. Your use of this website is subject to, and constitutes acknowledgement and acceptance of, our Terms & Conditions @ 1995-2017 How you may Enhance your Health, Combat Efficiency, Mental Freshness and Spiritual Joy through autentic Gong Fu and Chan Teachings