XIN LONG TANG - Lankāvatāra-sūtra 《楞伽經》



   



Lankāvatāra-sūtra 《楞伽經》

    "Senki nem tudja, mit hoz a j√∂vŇĎ. De a m√ļlt tettei a m√°ban, ezekben a pillanatokban hozz√°k meg term√©s√ľket. Sem az egeket, sem az isteneket sem embert√°rsaimat nem vonhatom felelŇĎss√©gre sorsom√©rt. Csak √©s kiz√°r√≥lag m√ļltb√©li tetteim k√∂vetkezm√©nye mindaz, amit ma meg√©lek. Ha ma √©lek √©s szenvedek, az az√©rt van, amit a m√ļltban √©n tettem, √©s senki m√°st nem vonhatok √©rte felelŇĎss√©gre."

    Bodhidharma

Bevezetés

Aki halad√≥ szinten gyakorolja a harcmŇĪv√©szetet, t√ļljut a form√°kon √©s technik√°kon. A helyes gyakorol√°s sor√°n term√©szetes m√≥don alakul ki az ig√©ny √©s a sz√°nd√©k a h√°tt√©r-, a szeml√©let-, a kult√ļra-, az adott st√≠lus t√∂rt√©nelme-, valamint mesterei tan√≠t√°sainak m√©lyebb meg√©rt√©se ir√°nt. Az √©rdeklŇĎdŇĎ gyakorl√≥k k√≠v√°ncsis√°g√°t n√©mileg enyh√≠tve, az al√°bbiakban a Lankāvatāra-sūtra - ❀ 《楞伽經》 olvashat√≥. A Mahayana tan√≠t√°sa szerint a szam√°dhiban a tudat megnyugszik √©s egy dologra koncentr√°l m√≠g a gyakorlatot v√©gzŇĎ szem√©ly tudat√°n√°l marad. Ez igaz a Chan gyakorlatokra, mely √°llapot sz√ľks√©ges a harcmŇĪv√©szetben a belsŇĎ erŇĎ (Qi) ir√°ny√≠t√°s√°hoz is. Nincs semmi k√ľl√∂nbs√©g. Halad√≥ szinten a kungfu minden mozdulat√°ban, minden technik√°j√°ban megjelenik a sz√°nd√©k (Yi). Ahhoz, hogy ez min√©l term√©szetesebben jelen legyen-, b√°rmikor k√©pes l√©gy a sz√°nd√©k √°ltali ir√°ny√≠t√°sra, a gyakorl√°s sor√°n megfelelŇĎ erŇĎfeszt√≠t√©sre √©s tudatoss√°gra van sz√ľks√©g (tiszta fenntarthat√≥ koncentr√°ci√≥). A sz√°nd√©k √°ltal vezetet mozdulatok √©s technik√°k a "szeml√©lŇĎd√©s" (观, guan) ok√°n m√©lly√ľlnek. T√∂bbsz√∂r eml√≠tette Mesterem, Zhang Mester azt, hogy a "r√°csod√°lkoz√°s mŇĪv√©szet√©t" sosem szabad elfelejteni, mind√≠g gyakorolni kell. A Mahayana tanok az alapok kifejleszt√©s√©vel el√©rhetŇĎ belsŇĎ erŇĎkkel kapcsolatban √ļgy tartj√°k, az e szintet el√©rt gyakorl√≥ k√©pes milli√≥fel√© oszt√≥dni, majd √ļjra egyes√ľlni, els√ľllyedni √©s megjelenni, v√°ndorolni a k√ľl√∂nb√∂zŇĎ vil√°gok (l√©ts√≠kok) k√∂z√∂tt. A kungfu gyakorl√°s√°ban ez az √°llapot a t√∂k√©letes megval√≥s√≠t√°s √°llapota. L√°thatod, hogy a Chan sz√ļtr√°k tan√≠t√°sainak megismer√©se, e szeml√©leten val√≥ gondolkod√°s, a medit√°ci√≥ √©s a harcmŇĪv√©szet gyakorl√°s√°ban a "sz√°nd√©k" megerŇĎs√≠t√©se, az "erŇĎfesz√≠t√©s" (koncentr√°ci√≥) megtart√°sa, a "tudatoss√°g" kialak√≠t√°sa √©s a gyakorlatokon val√≥ "szeml√©lŇĎd√©s" n√©lk√ľl nincsen val√≥di fejlŇĎd√©s.

A Mahayana-ban a belsŇĎ (spiritu√°lis) erŇĎ a k√∂vetkezŇĎ n√©gy dolgon t√∂rt√©nŇĎ koncentr√°ci√≥t (melyet szam√°dhi-nak nevez√ľnk, szanszkrit: समाधि, k√≠nai: 三昧, san mei) jelenti:

  • sz√°nd√©k, c√©l, akarat (chanda, k√≠naiul: 欲 Yu)

    Ez p√°rhuzamban √°ll a harcmŇĪv√©szet gyakorl√°sa sor√°n a "Yi" (意) haszn√°lat√°nak t√∂rekv√©s√©vel, ahol a "Yi" szint√©n "sz√°nd√©k"-ot, a kungfuban (cselekvŇĎ) "sz√°nd√©kot" jel√∂l (b√°r pontosabban kifejezve a "Yi" a szanszkrit "manasz" (मनस्) sz√≥b√≥l ered). Az ide vonatkoz√≥ harcmŇĪv√©szeti tan√≠t√°s ❀ itt olvashat√≥: 《用意不用力》)

  • erŇĎfesz√≠t√©s, erŇĎ, energia, l√©nyeg (viriya, k√≠naiul: 精进 jing jin)
    ,
    ahol a "Jing" (精) azaz a "l√©nyeg" ugyanaz, amit kungfu gyakorl√°s sor√°n a "Jin" (劲) erŇĎ a form√°k v√©gpontj√°ban l√©trehoz. Ezt a k√©pess√©get a kungfuban "Fa Jin" -nek nevezz√ľk, amellyel az autentikus harcmŇĪv√©szet gyakorlatai (v√©gpontjai) teljess√© v√°llnak, mert megjelenik a Fa Jin hat√°sa, a "Jing" (精).

  • tudatoss√°g, tudat (citta, k√≠naiul: 心 (佛教), xin)

    A "Xin" ismert fogalom a harcmŇĪv√©szetben, ahol a cselekvŇĎ sz√°nd√©k n√©lk√ľli "tudatot", az "√©rzelmi tudatot" jel√∂li a gyakorl√°sban. Az ide vonatkoz√≥ tan√≠t√°s a ❀ "Majom Tudat - 《心猿》" c. jegyzet√ľnkben olvashat√≥.

  • vizsg√°l√≥d√°s, szeml√©lŇĎd√©s, megk√ľl√∂nb√∂ztet√©s (v√≠mamsz√°, k√≠naiul: 观, guan)

    √Črdekes, hiszen ez a kapocs a legnyilv√°nval√≥bb. A "Guan" az autentikus harcmŇĪv√©szetben - a Rou Gong Quanban is - ‚Äěszeml√©lŇĎd√©st‚ÄĚ az ebbŇĎl fakad√≥ m√©ly meg√©rt√©st jelenti. Ha tiszt√°n a harcmŇĪv√©szet gyakorl√°s√°t n√©zem, akkor ez az egyike a "Wu Gong" -nak azaz az ❀ "√Ėt K√©szs√©g - 《五工》" -nek. Ez a helyes kungfu gyakorl√°s alapja.

L√°thatod, hogy a Chan sz√ļtr√°k tan√≠t√°sainak megismer√©se, e szeml√©leten val√≥ gondolkod√°s, a medit√°ci√≥ √©s a harcmŇĪv√©szet gyakorl√°s√°ban a "sz√°nd√©k" megerŇĎs√≠t√©se, az "erŇĎfesz√≠t√©s" (koncentr√°ci√≥) megtart√°sa, a "tudatoss√°g" kialak√≠t√°sa √©s a gyakorlatokon val√≥ "szeml√©lŇĎd√©s" n√©lk√ľl nincsen val√≥di fejlŇĎd√©s.

❀ ❀ ❀

Lankāvatāra-sūtra - 《楞伽經》

Keletkezés

A L√©nggavatara Sz√ļtra a Mahayana egyik legjelentŇĎsebb sz√ļtr√°ja, k√ľl√∂nb√∂zŇĎ k√©sŇĎbbi Mahayana sz√∂vegek gyakran hivatkoznak r√°. √Ėsszess√©g√©ben a Mahayana pszichol√≥gia √©s ismeretelm√©let egyik alapvetŇĎ mŇĪve. Keletkez√©si ideje nem ismert, de miut√°n az elsŇĎ k√≠nai ford√≠t√°s√°t Kr.u. 443-ban eml√≠tik, az eredeti szanszkrit mŇĪnek j√≥val ezelŇĎtt el kellett k√©sz√ľlnie. A jelenlegi sz√∂veg 9 fejezetbŇĎl √°ll, ebbŇĎl a kilencedik a L√©nggavat√°ra dh√°ranij√°t tartalmazza, a nyolcadik val√≥sz√≠nŇĪleg k√©sŇĎbbi hozz√°told√°s, mivel csak a Wei-ford√≠t√°sban (Kr.u. 513) tal√°lhat√≥ meg. A mŇĪ k√ľl√∂nb√∂zŇĎ form√°inak a leghosszabbja 36 000 p√°rversbŇĎl √°ll, de l√©teznek r√∂videbb form√°k is. Az angolul megjelent v√°ltozatot Daisetz Teitaro Szuzuki egy szanszkrit, egy tibeti √©s h√°rom k√≠nai v√°ltozat alapj√°n k√©sz√≠tette el. A k√∂nyvh√∂z k√ľl√∂n sz√≥t√°rt nem szerkesztett, de a legfontosabb tudnival√≥kat a bevezetŇĎben megmagyar√°zta. Ennek alapj√°n k√©sz√ľlt a jelen bevezetŇĎ is.

A L√©nggavat√°ra Sz√ļtr√°ban szereplŇĎ l√©nyek csoportos√≠t√°sa

A Mahayana a l√©nyeket k√©t nagy csoportra osztja, a megvil√°gosodottakra √©s a tudatlanokra. Az elsŇĎ csoporthoz a buddh√°k, bodhiszattv√°k, pratyekabuddh√°k √©s a sr√°vak√°k tartoznak, a m√°sodikba a k√∂z√∂ns√©ges emberek, akiket √∂nzŇĎ v√°gyaik hajtanak. A pratyekabuddh√°k azok, akik el√©rik a megvil√°gosod√°s valamelyik fokozat√°t, de ott meg√°llnak, √©s nem tan√≠tanak. A sr√°vak√°k - a sz√≥ eredetileg buddha elsŇĎ tan√≠tv√°nyait jelenti - szint√©n egy alacsonyabb fokon ragadnak meg, √©s n√©h√°ny t√©ves n√©zet√ľkh√∂z tov√°bb ragaszkodnak.

    ElsŇĎ: A Buddha

      Minden buddhista tan√≠t√°s a buddhas√°g k√∂r√© √©p√≠ti a maga rendszer√©t. Mi az a Buddha? Az nyugati √°tlagember sz√°m√°ra a t√∂rt√©nelmi Buddha, Gautama Sziddharta herceg, √©s √≠gy a "ki?" k√©rdŇĎsz√≥ illetn√© meg, de a buddhizmusban sz√°mtalan buddha l√©tezik. Mah√°mati szerint, aki a L√©nggavat√°ra Sz√ļtr√°ban Buddha besz√©lgetŇĎt√°rsa, az a buddha, aki transzcendent√°lis b√∂lcsess√©ggel (pradzsny√°) √©s egy√ľtt √©rzŇĎ sz√≠vvel (karun√°) rendelkezik. Felismeri, hogy a vil√°gnak nincs val√≥s√°gtartalma, nem rendelkezik √©ntudattal (an√°tman) √©s az √©rz√©kek sz√°m√°ra m√°j√°val, vagy az √©gi vir√°gokkal egyenlŇĎek. Tiszta (visuddha), abszol√ļt (vivikta) √©s felt√©telektŇĎl mentes. A mah√°j√°n√°ban nem a nirv√°na a buddhas√°g v√©gsŇĎ √°llom√°sa √©s nem is a megvil√°gosod√°s. A buddh√°k √∂nterm√©szete a szeretet, az irgalom, √©s a mindentud√°s.

      Buddha, mint szeretet. A buddha szeretete nem √∂nc√©l√ļ. Ez egy akarati erŇĎ, amely a k√©tszeres √©nn√©lk√ľlis√©g birodalm√°ban mŇĪk√∂dik, f√∂l√∂tte √°ll a l√©tnek √©s a neml√©tnek, alapeleme a nemmegk√ľl√∂nb√∂ztet√©s. A Tath√°gata nagy szeretete (mah√°karun√°) minden l√©nyre vonatkozik. √Čs addig mŇĪk√∂dik, am√≠g minden l√©nyt a nirv√°n√°ba seg√≠t. Ha ŇĎ maga be is l√©p a nirv√°n√°ba, a tan√≠t√°s√°n kereszt√ľl tov√°bb seg√≠ti a tudatlanokat.

      Buddha nevei. Bár a Buddha egy lényegiség, több néven nevezik. Ez mind egy tulajdonságára utal, és legalább annyira személyes, mint metafizikai. A szövegben általában a történelmi Buddhát Magasztosnak, a buddhákat általában tathágatának, arhatnak, tökéletesen megvilágosodottnak nevezik.

      A buddha √°talak√≠t√°s teste. Mivel a trik√°ja rendszere a L√©nggavat√°ra Sz√ļtra keletkez√©sekor m√©g nem volt kidolgozva, a h√°rmass√°g Dharmat√°-Buddha, Vip√°ka-Buddha √©s Nirm√°na-Buddha alakj√°ban jelentkezik. A v√°ltoz√°s-test arra szolg√°l, hogy a Buddha k√ľl√∂nb√∂zŇĎ l√©nyeken seg√≠thessen, √©s azokhoz is fordulhasson, akik nem el√©g √©rettek a buddhas√°g felismer√©s√©re. Ez az egyik oka annak, hogy a buddhizmust sokszor sokistenh√≠vŇĎ vall√°sk√©nt tartj√°k sz√°mon.

      A bodhiszattva √©s a t√≠z fogadalom. A mah√°j√°n√°ban a Buddha nem a megszabad√≠t√°s egyetlen t√©nyezŇĎje. Mivel sok alakban k√©pes megjelenni az √©rzŇĎ l√©nyek elŇĎtt, megjelennek a seg√≠tŇĎi, a "fiai". A bodhiszattv√°k annyira Buddha fiai, hogy magukban √∂sszes√≠tik a buddhizmus egyes alkot√≥elemeit. Ezzel ŇĎk szellemi vezetŇĎv√© v√°lnak, akik a l√©nyeket Buddha √ļtj√°n vezetik. Ezt a tev√©kenys√©g√ľket Buddha ir√°ny√≠t√°sa alatt v√©gzik. V√©gsŇĎ soron a bodhiszattva egy k√∂z√ľl√ľnk, aki k√∂zelrŇĎl ismeri f√°jdalmainkat, gondjainkat √©s √∂r√∂meinket. Mah√°mati t√∂bbsz√∂r is a t√∂bbi bodhiszattva nev√©ben is besz√©l. A bodhiszattva √°llapotnak t√≠z szintje van, de a sr√°vak√°k √©s praty√©kabuddh√°k √°ltal√°ban a hatodik, j√≥ esetben a nyolcadik fokig jutnak el, innen legf√∂ljebb a buddh√°k erŇĎfesz√≠t√©sei mozd√≠thatj√°k ki ŇĎket. A bodhiszattv√°k a l√©nyek megseg√≠t√©se √©rdek√©ben teszik le a t√≠z fogadalmat. A t√≠z fogadalom l√©nyege, amit a Mahayana szerzetesek is letesznek, hogy addig nem l√©pnek be a nirv√°n√°ba, m√≠g egy l√©ny a seg√≠ts√©g√ľkre szorul. Erre hivatkozva mondhatja a Buddha a L√©nggavat√°ra Sz√ļtr√°ban, hogy a bodhiszattva sohasem l√©phet be a nirv√°n√°ba.

    M√°sodik: A tudatlanok

      "A l√©t minden form√°ja szenved√©s", hangzik a buddhizmus elsŇĎ alapt√©tele, √©s akik nem ismerik f√∂l a szenved√©s okait, kisded √∂r√∂meikhez, szenved√©lyeikhez, megk√ľl√∂nb√∂ztet√©seikhez ragaszkodnak, azok a "tudatlanok". B√°r a sz√ļtra sz√∂vege nem mondja ki, ezalatt t√∂bbnyire az emberi vil√°g lak√≥it √©rti. Mindegyik√ľk alapk√©rd√©se, hogy hogyan szabadulhatna meg, de nem tudj√°k a v√°laszt.

A buddhizmus pszichológiája

Ahhoz, hogy a buddhizmus pszichol√≥gi√°j√°t meg√©rts√ľk, elŇĎsz√∂r n√©h√°ny alapfogalmat kell tiszt√°znunk. Ilyen a chitta, a manas, a vidzsnyana, a manovidzsnyana √©s az √°lajavidzsnyana. Kezdj√ľk a vidzsny√°n√°val (識, szkr: विज्ञान,Vijñāna). Sz√≥ szerint megosztott tud√°st jelent, teh√°t a megk√ľl√∂nb√∂ztetŇĎ √≠t√©letet. Ha egy dolog a szem√ľnk el√© ker√ľl, ezzel a megk√ľl√∂nb√∂ztet√©ssel r√∂gt√∂n tudjuk, hogy mi az, √©s mik a jellemzŇĎi. Ez a szem-vidzsny√°na. Ugyan√≠gy van f√ľl-vidzsny√°na, orr-vidzsny√°na, nyelv-vidzsny√°na √©s test-vidzsny√°na, az ut√≥bbi a tapint√°s r√©sz√©re. A hatodik, a tudat-vidzsny√°na (manovidzsny√°na) a legfontosabb, mert az fogja √∂ssze a t√∂bbi √∂t mŇĪk√∂d√©s√©t. K√∂zvetlen mŇĪk√∂d√©s√©t nevezz√ľk manasznak. A manasz a gondolkod√°s szerv√©nek felel meg. Ez a manasz (意, szkrt:मनस्,Manas) elŇĎsz√∂r akar, azut√°n meg√≠t√©l √©s megk√ľl√∂nb√∂ztet. A manasz az ami a megk√ľl√∂nb√∂ztet√©shez ragaszkodik. A csitta √°ltal√°ban mag√°t a gondolkod√°st jelenti, de a L√©nggavat√°ra Sz√ļtr√°ban a rendezŇĎelvet. A csitta √≠gy a gondolatcs√≠r√°k rakt√°rak√©nt mŇĪk√∂dik. KettŇĎs √©rzete van, √°ltal√°nos √©s specifikus. Ha √°ltal√°nos √©rtelemben haszn√°ljuk, hozz√° tartozik a gondolkod√°s, az agymŇĪk√∂d√©s, az eszm√©k, teh√°t a manasz √©s a manovidzsny√°na. Amennyiben a csitta eg√©sz√©rŇĎl van sz√≥, ahol a jelen a m√ļlt √©s a j√∂vŇĎ minden gondolati tev√©kenys√©ge helyet kap, akkor besz√©l√ľnk az √°lajavidzsny√°n√°r√≥l. Szigor√ļan v√©ve az √°lajavidzsny√°na nem vidzsny√°na, hanem valami gyŇĪjtŇĎ, ahol a vidzsny√°n√°k √∂sszefolynak. Az √°lajavidzsny√°na semleges, k√∂z√∂mb√∂s, √©s nem √≠t√©lkezik.

A k√ľl√∂nb√∂zŇĎ mŇĪk√∂d√©sek k√∂z√∂tti kapcsolat

A fentebb felsorolt fogalmak √©s jelens√©gek term√©szetesen szoros kapcsolatban √°llnak egym√°ssal. Az eg√©sz rendszer egy√ľtt a csittakal√°pa vagy vidzsny√°nak√°ja. A rendszer nyolc eleme az √°lajavidzsny√°na, a manasz, a manovidzsny√°na √©s az √∂t √©rzet-vidzsny√°na. A rend kedv√©√©rt ez k√©t csoportot alkot - az √∂t √©rz√©k-vidzsny√°na az egyik csoport -, de √©lesen nem v√°laszthat√≥k el egym√°st√≥l. Az √©rz√©k-vidzsny√°n√°k egyidejŇĪleg √©szlelik √©s megk√ľl√∂nb√∂ztetik a k√ľlsŇĎ vil√°g t√°rgyait. De ez csak az egyik megk√ľl√∂nb√∂ztet√©s. A megk√ľl√∂nb√∂ztet√©s azzal folytat√≥dik, hogy az √©szlel√©s √©s cselekv√©s folyamata h√°rom r√©szbŇĎl √°ll, a megnyilv√°nul√°sb√≥l, a cselekv√©sbŇĎl √©s a saj√°t term√©szet√©nek megtart√°s√°b√≥l. Az √°lajavidzsny√°na, a megszak√≠thatatlan l√©tez√©s az, amely megtartja a saj√°t term√©szet√©t, a t√∂bbi elem az √©szlel√©sben √©s cselekv√©sben vesz r√©szt. A manasz a megszak√≠tatlan tev√©kenys√©g, ami az √°lajavidzsny√°na m√∂g√∂tt rejlik. Az √°lajavidzsny√°na k√©pezi az √©n k√©p√©t, a manasz az, ami ragaszkodik hozz√°. A manasz az egy√©ni akarat √©s megk√ľl√∂nb√∂ztet√©s. A manasz k√©tfejŇĪ sz√∂rnyk√©nt k√∂ti √∂ssze az √°lajavidzsny√°n√°t a vidzsny√°n√°kkal. EbbŇĎl ad√≥dik, hogy az √°lajavidzsny√°n√°val k√∂lcs√∂n√∂sen f√ľggnek egym√°st√≥l. A hat m√°sik vidzsny√°na mechanikus szerepet j√°tszik. Megjegyz√©s n√©lk√ľl jelzik a k√ľlvil√°g t√©nyeit.

A vallási megközelítés

Az √°laja fontos szerepe kettŇĎs alakj√°ban rejlik. Egyszer az az abszol√ļt val√≥s√°g, m√°sr√©szt az oks√°g t√°rgya, ez ut√≥bbi m√°r Mahayana gondolat. Ily m√≥don az √°laja a tath√°gatas√°g b√∂lcsŇĎje, de a tudatlannak √©n-l√©lekk√©nt jelenik meg. Ebben rejlik a j√≥, a rossz, a tiszta, a szennyezett. Az √°laja tŇĪnik alkot√≥nak, vagy √©nl√©nyegis√©gnek is. Abszol√ļt semleges, √©rz√©ketlen, meg√©rthetetlen. Mivel ez a meg√©rthetetlens√©g gyakorlatilag mŇĪk√∂dik, a Mahayana erre alapozza az egy-tudat (csittam√°tra) tan√°t.

Az elérhetetlenség

A sz√ļtra sz√∂veg√©nek az alapeleme a mindenfajta megk√ľl√∂nb√∂ztet√©sen √©s kettŇĎss√©gen val√≥ t√ļll√©p√©s. Ez ugyan ellenkezik mindennapos tapasztalatainkkal, de a Mahayana buddhizmus igen fontos eleme, mert ezzel mutat r√° √©rz√©keink √©s gondolkod√°sunk korl√°taira. A dolgok val√≥s term√©szet√©t a form√°lis logika szab√°lyai szerint nem, csak a nemes b√∂lcsess√©ggel ismerhetj√ľk f√∂l, de ez a f√∂lismer√©s maga a megvil√°gosod√°s. Ebben rejlik benn a kettŇĎs igazs√°g t√©tele is, hiszen a val√≥s vil√°g jelens√©gei a maguk m√≥dj√°n √©s a maguk k√∂r√©ben igazak, de igazs√°gvoltukat elvesztik az abszol√ļt igazs√°g mellett.

Adharmák és szvabhávák

A megismer√©s folyamat√°ban a h√°rom szvabh√°va √©s az √∂t dharma j√°tszik szerepet. A szvabh√°va valamif√©le √∂nterm√©szet, √∂nval√≥s√°g, √∂nl√©tezŇĎ jelent√©ssel b√≠r. Az elsŇĎ szvabh√°va a dolgok val√≥s volt√°t fogja f√∂l, √©s nem ismeri f√∂l, hogy az csup√°n k√°pr√°zat. Az eg√©sz olyan, mint a d√©lib√°b, amely m√∂g√∂tt nincs val√≥s√°g. (parikalpita) A m√°sodik m√°r megvizsg√°lja a jelens√©get, legink√°bb a tudom√°nyos vizsg√°lathoz lehetne hasonl√≠tani. √ćgy f√∂lismeri az oks√°g t√©ny√©t. (paratantra) A harmadik szvabh√°va a t√∂k√©letes tud√°s, az √∂nmegval√≥s√≠t√°s, amely felismeri a dolgokban l√©vŇĎ √ľress√©get (parinispanna) Az √∂t dharma ugyanannak a folyamatnak m√°sk√©ppen val√≥ vizsg√°lata. A h√°rom szvabh√°va valamif√©le minŇĎs√©get, fokozatot jel√∂l, az √∂t dharma a folyamatot. Az √∂t dharma a jelens√©g (nimitta), a n√©v (n√°ma), a megk√ľl√∂nb√∂ztet√©s (szamkalpa), a helyes tud√°s (szamjagdzsny√°na) √©s az olyans√°g (tathat√°). A elsŇĎ h√°rom dharma az elsŇĎ k√©t szvabh√°v√°hoz kapcsol√≥dik, az utols√≥ kettŇĎ a harmadikhoz.

A L√©nggavat√°ra Sz√ļtra az egyik legfontosabb Mahayana sz√ļtra. Megismer√©se, tanulm√°nyoz√°sa, √©s meg√©rt√©se v√°ljon minden √©rzŇĎ l√©ny jav√°ra.


Lankāvatāra-sūtra
लंकावतारसूत्र
《楞伽經》


[ELSŇź FEJEZET]

Om! Tisztelet adass√©k a H√°rom Dr√°gas√°gnak! Tisztelet adass√©k minden Buddh√°nak √©s Bodhiszattv√°nak! Itt k√∂vetkezik a Lank√°vat√°ra Sz√ļtra gondos le√≠r√°sa, amelyben a Dharma Ura minden dolog √©nn√©lk√ľlis√©g√©re vil√°g√≠t r√°.

√ćgy hallottam.

A Magasztos egyszer a k√ľl√∂nb√∂zŇĎ dr√°gak√∂vekkel √©kes L√©ngga kast√©ly√°ban tart√≥zkodott, amely a nagy √≥ce√°nb√≥l kiemelkedŇĎ Malaja hegy cs√ļcs√°ra √©p√ľlt. Sok szerzetes √©s a k√ľl√∂nb√∂zŇĎ Buddha-birodalmakb√≥l j√∂vŇĎ nagysz√°m√ļ bodhiszattva k√≠s√©rte. A Mah√°mati Bodhiszattva √°ltal vezetett mah√°szattva-bodhiszattv√°k, mindny√°jan a k√ľl√∂nb√∂zŇĎ szam√°dhik, a t√≠zszeres √∂nk√©pz√©s, a t√≠z hatalom, √©s a hat fizikai k√©pess√©g t√∂k√©letes mesterei voltak, √©s fel voltak szentelve az √∂sszes buddha √°ltal, mindny√°jan t√∂k√©letesen √©rtett√©k hogy a t√°rgyi vil√°g csup√°n saj√°t elm√©j√ľk megjelen√≠t√©se, tudt√°k, a l√©nyek k√ľl√∂nb√∂zŇĎ gondolkod√°sa √©s viselked√©se szerint hogyan kell fenntartani a k√ľl√∂nb√∂zŇĎ form√°kat, tan√≠t√°sokat √©s fegyelmi szab√°lyokat, alaposan megtapasztalt√°k az √∂t dharm√°t, a h√°rom szvabh√°v√°t, a nyolc vidzsny√°n√°t √©s a k√©tszeres √°tmann√©lk√ľlis√©get.

Abban az idŇĎben a Magasztos, aki a tengeri k√≠gy√≥k kir√°ly√°nak a palot√°j√°ban pr√©dik√°lt, h√©t nap eltelt√©vel elŇĎj√∂tt, √©s miut√°n a n√°gakanj√°k sz√°mtalan vend√©ge, bele√©rtve Sakr√°t √©s Brahm√°t is, k√∂sz√∂nt√∂tte ŇĎt, r√°n√©zett a Malaja hegyen l√©vŇĎ L√©nggara, elmosolyodott, √©s √≠gy sz√≥lott: "A m√ļlt tath√°gat√°inak idej√©ben, akik arhatok √©s t√∂k√©letesen megvil√°gosodottak voltak, ez az Igazs√°g vita t√°rgya volt a Malaja hegy cs√ļcs√°n, a L√©ngga kast√©ly√°ban, - az igazs√°g, amely a legbelsŇĎ magunkban a nemes b√∂lcsess√©g √°ltal val√≥s√≠that√≥ meg, mely t√ļl van a b√∂lcselkedŇĎk gondolkod√≥ tud√°s√°n ugyan√ļgy, mint a sr√°vak√°k √©s pratjekabudh√°k tudatoss√°g√°n. R√°van√°nak a j√°ks√°k ur√°nak a kedv√©√©rt most √©n is elŇĎadn√°m ezt az igazs√°got.

A Tath√°gata szellemi ereje √°ltal √∂szt√∂n√∂zve R√°vana, a j√°ks√°k ura, meghallotta az Ňź hangj√°t. Val√≥ban a Magasztos a N√°gakanj√°k nagysz√°m√ļ vend√©g√©nek, Sakr√°t √©s Brahm√°t is bele√©rtve, gyŇĪrŇĪj√©ben √©s k√≠s√©ret√©ben kij√∂tt a tengeri k√≠gy√≥k kir√°ly√°nak a palot√°j√°b√≥l, r√°tekintve az √≥ce√°n hull√°maira √©s az √∂sszegyŇĪlteket tov√°bbra is szellemi mozg√°sban tartva, arra gondolt, hogy az √°lajavidzsny√°na √≥ce√°nja, ahol, ak√°r a hull√°mok, a vidzsny√°na ered, √©s felkavarodik a t√°rgyilagoss√°g szel√©tŇĎl. Mik√∂zben Ňź ott √°llt, az elm√©lyed√©sbe bevont R√°vana megl√°tta ŇĎt, √©s √∂rvendezŇĎ ki√°lt√°st hallatv√°n √≠gy sz√≥lt: "Elmegyek √©s a Magasztos k√≠v√°ns√°g√°ra felkeresem L√©nggat, ezen a hossz√ļ √©jszak√°n bizony√°ra hasznos lesz, ha j√≥t cselekszem √©s felvid√≠tom √ļgy az isteneket, mint az emberi l√©nyeket."

R√°vana, a r√°ksasz√°k ura k√≠s√©ret√©vel egy√ľtt nyomban a vir√°gd√≠szes √©gi kocsiba sz√°llt, √©s f√∂lment oda, ahol a Magasztos tart√≥zkodott, √©s meg√©rkezv√©n ŇĎ √©s k√≠s√©rŇĎi kisz√°lltak a kocsib√≥l. H√°romszor balr√≥l jobbra megker√ľlve a Magasztost, a hangszereiken j√°tszottak, azokat k√©k Indra zaf√≠r r√ļddal √ľt√∂getv√©n, a v√°logatott lapis-lazulival berakott lantjaikat egyik oldalukon l√≥gatv√°n, √©s felbecs√ľlhetetlen √©rt√©kŇĪ ruh√°juk szalagjainak, melyek s√°rga-feh√©rek, ak√°r a Prijangu lobog√°s√°t√≥l kis√©rve, k√ľl√∂nb√∂zŇĎ √©nekeket zengtek, mint a Szaharasja, Rishaba, G√°ndh√°ra, Dhaivata, Nish√°da, Madjama √©s Kaisika, amelyek dallamosan sz√≥ltak a Gr√°m√°n √©s M√ļrcsan√°n stb., a hangjukat a G√°th√° m√©rt√©k√©be gy√∂ny√∂rŇĪen belesimul√≥ fuvol√°k k√≠s√©rt√©k.

1. "Az igazs√°g-kincs, melynek alapelve az elme √∂n√∂n term√©szete, nem rendelkezik szem√©lyis√©ggel (nair√°tmjam), minden tudat f√∂l√∂tt van, √©s mentes a tiszt√°talans√°gokt√≥l, r√°mutat arra az igazs√°gra, melyet √∂n√∂n belsŇĎnkben tal√°lhatunk meg, mutasd meg, Uram, az utat, amely az Igazs√°ghoz vezet.

2. "A Szugata, melyben a szeplŇĎtelen er√©nyek felhalmoz√≥dnak, amelyben megtestes√ľl a megv√°ltoz√°s √©s a megv√°ltoztatott, √∂rvendezik a legbelsŇĎ √∂nmag√°ban megval√≥s√≠tott Igazs√°gnak, megl√°togathatja L√©nggat. Most itt az idŇĎ, Muni!

3. "L√©nggat a m√ļltban buddh√°k lakt√°k, √©s itt gyŇĪltek √∂ssze k√ľl√∂nb√∂zŇĎ form√°kkal rendelkezŇĎ fiaik. Uram, mutasd meg nekem a legmagasabb Igazs√°got, √©s a j√°ks√°k, akik k√ľl√∂nb√∂zŇĎ form√°kkal b√≠rnak, hallgatni fognak.

R√°vana, L√©ngga ura, tov√°bb alkalmazva a Totaka √ľtem√©t, ezeket √©nekelte a G√°th√° m√©rt√©k√©ben:

4. Hét éjszaka után, a Magasztos elhagyván az óceánt, amely a makarák lakhelye, a tenger királyának a palotája, most a parton áll.

5. Ahogy a Buddha kiemelkedik, a nagysz√°m√ļ apszaraszt√≥l √©s j√°ks√°t√≥l, valamint Suk√°t√≥l, Sz√°ran√°t√≥l √©s tanult emberektŇĎl k√≠s√©rt R√°vana.

6. Pomp√°zatosan felvonul arra a helyre, ahol az √ör √°ll. Elhagyva a vir√°ghint√≥t tisztelettel k√∂sz√∂nti a Tath√°gat√°t, √°ldozatot aj√°nl f√∂l neki, elmondja, hogy ki ŇĎ, √©s meg√°ll az √ör mellett.

7. "√Čn, aki idej√∂ttem, R√°vana vagyok, a r√°ksasz√°k t√≠zfejŇĪ kir√°lya, kegyeskedj√©l fogadni engem L√©nggaval √©s √∂sszes lak√≥j√°val egy√ľtt.

8. "Ebben a v√°rosban az elm√ļlt idŇĎk megvil√°gosodottjai (5) val√≥ban megval√≥s√≠tott√°k a tudat legbelsŇĎ √°llapot√°t, √©s kihirdett√©k, √©s dr√°gak√∂vekkel kirakt√°k ezen a hegyen.

9. "Kegyeskedjen a GyŇĎzedelmes fiait√≥l k√≠s√©rt Magasztos is kinyilatkoztatni a szeplŇĎtelen Tan√≠t√°st ezen a pomp√°s k√∂vekkel d√≠sz√≠tett hegyen, mi, L√©ngga lak√≥ival egyetemben ennek meghallgat√°s√°ra v√°gyunk.

10. "A m√ļlt Buddh√°i √°ltal nagyra √©rt√©kelt L√©nggavat√°ra Sz√ļtra kimondja, hogy a tudatoss√°g belsŇĎ √°llapota megval√≥s√≠t√°sa nem tal√°lhat√≥ meg a tan√≠t√°s egyetlen rendszer√©ben sem.

11. "√Čn √∂sszeh√≠vom a m√ļlt buddh√°it, akiket a GyŇĎzedelmes fiai k√≠s√©rnek a Sz√ļtra recit√°l√°s√°ra, √©s a Magasztos is sz√≥lani fog.

12. "Az elk√∂vetkezendŇĎ idŇĎkben itt lesznek a j√°ks√°kon sz√°nakoz√≥ buddh√°k √©s buddha-fiak; a Tan√≠t√≥k a kiv√°l√≥ tan√≠t√°sr√≥l besz√©lnek majd a dr√°gak√∂vekkel d√≠sz√≠tett cs√ļcson.

13. "L√©ngga k√ľl√∂nf√©le dr√°gak√∂vekkel d√≠sz√≠tett pomp√°s v√°ros√°t √ľde, sz√©ps√©ges √©s √©kszerek h√°l√≥j√°val bor√≠tott hegyek veszik k√∂r√ľl.

14. "Magasztos, itt vannak a moh√≥s√°gt√≥l mentes j√°ks√°k, az √∂nmagukban megval√≥s√≠tott Igazs√°gon, elm√©lkednek, √©s √°ldozatokat mutatnak be a m√ļlt buddh√°inak; h√≠ven k√∂vetik a Mahayana tan√≠t√°sait √©s sz√°nd√©kukban √°ll m√°s szab√°lyokat is betartani.

15. "Itt vannak az ifj√ļ j√°ks√°k, fi√ļk √©s l√°nyok, akik a Mahayana ismerete ut√°n v√°gyakoznak. J√∂jj a Magasztos, a tan√≠t√≥nk vagy, j√∂jj a L√©nggara a Malaja hegy√©re.

16. "A r√°ksasz√°k √©l√ľk√∂n a v√°rosban uralkod√≥ Kumbhakarn√°val, arra v√°gytak, hogy beavass√°k ŇĎket a mah√°j√°n√°ba, hogy hallj√°k annak belsŇĎ megval√≥s√≠t√°s√°t.

17. "Megszak√≠t√°s n√©lk√ľl mutatt√°k be az √°ldozataikat a m√ļlt buddh√°inak, √©s folytatt√°k eg√©sz nap. Irgalmass√°god folyt√°n j√∂jj el hozz√°nk fiaiddal egy√ľtt.

18. Mah√°mati, elfogadja palot√°mat, az apszaraszok k√≠s√©ret√©t, a k√ľl√∂nb√∂zŇĎ nyakl√°ncokat √©s As√≥ka pomp√°s kertj√©t.

19. "Felaj√°nlom magamat a buddh√°k √©s fiaik szolg√°lat√°ra; nincs semmim, amirŇĎl ne mondan√©k le kedv√ľk√©rt; Nagy Muni, k√∂ny√∂r√ľlj rajtam!"

20. Hallv√°n e besz√©det, a H√°rom Vil√°g Ura ekk√©pp sz√≥lt: "J√°ks√°k kir√°lya, a m√ļlt Tan√≠t√≥i m√°r megl√°togatt√°k a pomp√°s dr√°gak√∂veknek ezt a hegy√©t.

21. "√Čs megsz√°nva t√©ged, elmondt√°k az √°ltaluk belsŇĎ tudatukban felfedezett igazs√°got. A j√∂vŇĎ buddh√°i is ki fogj√°k jelenteni ugyanezt, ezzel a dr√°gak√∂vekkel √©kes√≠tett hegyen.

22. "Ez a belsŇĎ Igazs√°g azoknak a j√≥giknak a lakhelye, akik az Igazs√°g jelenl√©t√©ben tart√≥zkodnak. J√°ks√°k kir√°lya, b√≠rod a szugat√°k irgalm√°t, √©s b√≠rod az eny√©met is.

23. A Magasztos teljes√≠tette a kir√°ly k√≠v√°ns√°g√°t, csendes √©s zavartalan maradt, √©s fel√ľlt a R√°vana √°ltal felaj√°nlott vir√°ghint√≥ra.

24. R√°vana √©s a t√∂bbiek a GyŇĎzedelmes b√∂lcs fiai, az apszaraszok √©nek√©tŇĎl √©s t√°nc√°t√≥l k√≠s√©rve bementek a v√°rosba.

25. Meg√©rkezve a pomp√°s v√°rosba a Buddh√°t √ļjb√≥l tiszteletben r√©szes√≠tett√©k. A j√°ks√°k, bele√©rtve R√°van√°t, √©s a j√°ksa asszonyokat h√≥dolattal √ľdv√∂z√∂lt√©k.

26. Az √©kszerekbŇĎl szŇĎtt h√°l√≥t a fiatal j√°ks√°k, fi√ļk √©s le√°nyok, f√∂laj√°nlott√°k Buddh√°nak, R√°vana gy√∂ny√∂rŇĪ √©kk√∂vekbŇĎl k√©sz√≠tett l√°ncokat helyezett Buddha √©s Buddha fiainak a nyak√°ba.

27. A buddh√°k, a buddhafiak √©s a b√∂lcs emberek elfogadt√°k az aj√°nd√©kokat, √©s besz√©ltek a tudatoss√°g √°llapot√°ban, a legbelsŇĎj√ľkben megval√≥s√≠tott igazs√°gr√≥l.

28. Tiszteletet adv√°n Mah√°m√°tinak, mint a legjobb sz√≥sz√≥l√≥nak R√°vana √©s t√°rsai folyton folyv√°st k√©rlelt√©k ŇĎt:

29. "Te vagy a megval√≥s√≠tott tudatoss√°ggal kapcsolatban Buddha k√©rd√©sfeltevŇĎje, amelyrŇĎl mi, itt megjelent j√°ks√°k √©s buddhafiak hallani szeretn√©nk. √Čn, a j√°ks√°kkal √©s a buddhafiakkal, √©s a b√∂lcs emberekkel, k√©rlek, tedd meg ezt nek√ľnk.

30. "Al√°zatosan k√©rlek, mert te vagy a sz√≥l√≥k k√∂z√ľl a leg√©kesebben sz√≥l√≥, √©s a j√≥gik k√∂z√ľl a legkitart√≥bb. K√©rdezd Te Buddh√°t a tan√≠t√°sr√≥l, Te, aki tapasztalt vagy.

31. "Mentesen a b√∂lcselkedŇĎk √©s a pratyekabuddh√°k √©s a sr√°vak√°k hib√°it√≥l, a belsŇĎ tudatoss√°g Igazs√°ga tiszta, √©s a buddhas√°g √°llapot√°ban √©ri el cs√ļcspontj√°t.

32. Ekkor a Magasztos nagysz√°m√ļ dr√°gak√∂vekkel √©kes hegyeket √©s m√°s √©kszerekkel csod√°latosan feld√≠sz√≠tett t√°rgyat alkotott.

33. √Čs minden cs√ļcs tetej√©n maga Buddha volt l√°that√≥, √©s ott √°llt mellette, R√°vana, a j√°ksa is.

34. √Čs minden cs√ļcson l√°that√≥ volt az eg√©sz gy√ľlekezet, √©s minden orsz√°g ott volt, √©s mindegyikben ott volt egy tan√≠t√≥.

35. Ott volt a ráksaszák királya, és Léngga urai, és a Buddha által teremtett Léngga, amely a valódival vetekedett.

36. M√°s dolgok is voltak ott, As√≥ka, ragyog√≥ erdeivel, √©s minden cs√ļcson Mah√°mati int√©zett k√©rd√©seket Buddh√°hoz,

37. Aki a j√°ks√°k kedv√©√©rt pr√©dik√°lt a belsŇĎ megval√≥s√≠t√°shoz vezetŇĎ Igazs√°gr√≥l; a hegycs√ļcson √°tadta a teljes sz√ļtr√°t, kimŇĪvelt hangon, sz√°zezer m√≥don vari√°lva.

38. Ezut√°n a tan√≠t√≥k √©s a buddhafiak eleny√©sztek a levegŇĎben, otthagyv√°n a j√°ksa R√°van√°t mag√°ban a palot√°j√°ban.

39. Ňź elgondolkodott, "Hogyan van ez? Mit jelent ez? √©s ki √°ltal mondatott? Mi volt itt l√°that√≥? √©s ki √°ltal l√°tszatott? Hol a v√°ros? √©s hol van Buddha?

40. "Hol vannak azok az orsz√°gok, azok a dr√°gakŇĎtŇĎl ragyog√≥ buddh√°k, azok a szug√°t√°k? √Ālom volt az eg√©sz? vagy l√°tom√°s? vagy a gandh√°rv√°k id√©zt√©k meg ezt a kast√©lyt?

41. "Vagy ez csup√°n por a szemben, vagy egy d√©lib√°b, vagy meddŇĎ asszony gyermek-√°lma, vagy tŇĪzker√©k f√ľstje, amit √©n itt l√°ttam?"

42. Akkor R√°vana elgondolkodott, "Ez minden dolog val√≥di term√©szete (dharmat√°) amely a tudat birodalm√°ba tartozik, √©s amelyet nem √©rthet meg a tudatlan, mivel azt a k√©pzelŇĎd√©s minden form√°ja zavarja.

43. "Itt nincs l√°t√≥ se l√°tott, se besz√©lŇĎ se elbesz√©lt; Buddh√°nak √©s dharm√°j√°nak a form√°ja √©s alkalmaz√°sa - az semmi m√°s, mint megk√ľl√∂nb√∂ztet√©s.

44. "Azt, amit az elŇĎbb magam elŇĎtt l√°ttam, azt nem l√°tta Buddha, mivel a megk√ľl√∂nb√∂ztet√©s m√©g nem √©bredt fel, senki nem l√°tja Buddh√°t; a teljesen megvil√°gosodott Buddha l√©t ott l√°that√≥, ahol m√©g nem fejlŇĎd√∂tt ki a vil√°g.

L√©ngga ura akkor r√∂gt√∂n fel√©bredt tŇĪnŇĎd√©s√©bŇĎl, √©rezte, hogy megv√°ltozik elm√©j√©ben a v√©lem√©nye (par√°vriti) √©s r√°d√∂bben, hogy a vil√°g nem m√°s, mint a saj√°t tudata: ott tal√°lta mag√°t a megnemk√ľl√∂nb√∂ztet√©s birodalm√°ban, m√ļltj√°nak tettei j√≥ cselekedetekre √∂szt√∂n√∂zt√©k, megszerezte a minden sz√∂veg meg√©rt√©s√©nek a b√∂lcsess√©g√©t, k√©pess√©get szerzett arra, hogy a dolgokat olyannak l√°ssa, amilyenek azok val√≥j√°ban, nem f√ľgg√∂tt t√∂bb√© m√°sokt√≥l, saj√°t b√∂lcsess√©g√©vel (buddhi) kiv√°l√≥an volt k√©pes szeml√©lni a dolgokat, bel√°t√°st nyert arra, ami csapong√≥ √©rtelm√©n t√ļl volt, nem f√ľgg√∂tt t√∂bb√© m√°sokt√≥l, a gyakorl√°s nagy j√≥gij√°v√° v√°lt, k√©pes volt mag√°t minden kiv√°l√≥ form√°ban megjelentetni, teljesen mag√°√©v√° tett minden k√©pzett √©rtelmet, √©s rendelkezett az √∂sszes √°llapot meghat√°roz√≥ szempontjainak ismeret√©vel, √©s √≠gy fel√ľlm√ļlhatta azokat, bel√°t√°st nyert a csitta, a manasz √©s a manovidzsny√°na √∂nterm√©szet√©be, bel√°t√°st nyert, mellyel megszabad√≠thatta mag√°t a h√°romszoros meghosszabb√≠t√°st√≥l, olyan tud√°ssal rendelkezett, amellyel a b√∂lcselkedŇĎknek az oks√°gr√≥l sz√≥l√≥ minden √©rv√©t fel√ľlm√ļlhatta, t√∂k√©letesen meg√©rtette a Tath√°gata-garbh√°t, a buddhas√°g szintj√©t, a legbelsŇĎ √∂nmag√°t, a buddha-tudatban leledzett; amidŇĎn Hirtelen egy hang hallatszott az √©gbŇĎl, mondv√°n "Meg kell ismerned √∂nmagadat."

"Helyes, helyes L√©ngga ura. Val√≥ban helyes L√©ngga ura, folytasd tov√°bb! A j√≥gi a saj√°tmaga gyakorlata, √ļgy, ahogyan te teszed. A tath√°gat√°k √©s minden dolgok, √ļgy tekintendŇĎk, ahogyan te tekinted; m√°shogy tekinteni ŇĎket a nihilizmussal egyenlŇĎ. Minden dolog meg√©rthetŇĎ a csitta, manasz √©s vidzsny√°na meghalad√°s√°val, ahogyan te tetted. BelsŇĎleg kell szeml√©lned, nem ragaszkodva a betŇĪkh√∂z √©s a dolgok fel√ľletes szeml√©let√©hez. Nem kell beleesned az el√©r√©sbe, a tapasztalatba, a szeml√©l√©sbe, a sr√°vak√°k, a pratyekabuddh√°k √©s a b√∂lcselkedŇĎk szam√°dhij√°ba, ne kedveld a kicsinyes besz√©det √©s a szellemesked√©st; ne leld √∂r√∂med az √∂nl√©tez√©s gondolat√°ban, ne j√°rjon az eszedben a gŇĎg √©s az uralkod√°s, ne tart√≥zkodj se a dhj√°n√°kban, se a hat dhj√°n√°n t√ļl stb.

"L√©ngga ura, ez a nagy j√≥gik megval√≥sul√°sa: rombold a m√°sra ir√°nyul√≥ besz√©det, z√ļzd √∂ssze a r√©szletekben val√≥ t√©ves szeml√©letet, megfelelŇĎen tartsd t√°vol magadat az √©nk√∂zpont√ļ v√©leked√©stŇĎl, elm√©d m√©ly√©ben l√©gy ellen√©rz√©ssel, a kapzsis√°g ismeret√©vel szemben. Ilyenek a Buddha fiai, akik a Mahayana √∂sv√©ny√©n j√°rnak. Hogy el√©rkezz az √∂nmegval√≥s√≠t√°s szintj√©re, amelyet el√©rtek a tath√°gat√°k, a szab√°lyokat neked kell betartanod.

"L√©ngga ura, vezessed ekk√©ppen magadat, tiszt√≠tsad meg magad oly m√≥don, ahogyan eddig is tetted; helyesen gyakorolv√°n a szam√°dhiban √©s a szam√°pattiban, nem k√∂vetve azokat az √°llapotokat, amelyeket a sr√°vak√°k, pratyekabuddh√°k √©s b√∂lcselkedŇĎk val√≥s√≠tottak meg, √©s amelyben kedv√ľket lelik. Ezen √°llapot azoknak a k√©pzet√©bŇĎl ered, akiknek a gyakorlatai a gyermekded b√∂lcselŇĎ√©kkel egyeznek meg. Ňźk ott cs√ľngenek a saj√°t √∂nzŇĎ gondolataik √°ltal alkotott vil√°g egy√©ni form√°in; olyan gondolatokat tartva l√©nyegesnek, mint alkot√≥elem, minŇĎs√©g √©s l√©nyegis√©g; hozz√°tapadva cs√ľngenek a nemtud√°sb√≥l eredŇĎ szeml√©leten; megzavarja ŇĎket az, hogy ott sz√ľlessenek meg, ahol az √ľress√©g uralkodik; √ļgy cs√ľngenek a megk√ľl√∂nb√∂ztet√©sen, ak√°r a val√≥s√°gon; √©s beleesnek egy olyan gondolkod√°sba, ahol a minŇĎs√≠tŇĎ √©s a minŇĎs√≠tett kettŇĎss√©ge uralkodik.

"L√©ngga ura, ez vezet k√ľl√∂nb√∂zŇĎ kiv√°l√≥ k√©pess√©gek megszerz√©s√©re, ez n√∂veli a belsŇĎ k√©pess√©gek tudat√°t, ez a Mahayana megval√≥s√≠t√°sa. Ennek az eredm√©nye a l√©tez√©s kiv√°l√≥ √°llapot√°nak a megszerz√©se.

"L√©ngga ura, a Mahayana gyakorlatokba val√≥ bel√©p√©ssel sz√©tszakad a nemtud√°s f√°tyla, eloszlik a vidzsny√°na rengeteg hull√°ma, √©s nem keresed t√∂bb√© a b√∂lcselkedŇĎk mened√©k√©t √©s gyakorlat√°t.

"L√©ngga ura, a b√∂lcselkedŇĎk gyakorlata saj√°t √∂nzŇĎ ragaszkod√°sukb√≥l ered. Cs√ļf gyakorlataik a vidzsny√°na kettŇĎs szeml√©letm√≥dj√°hoz val√≥ ragaszkod√°sb√≥l ered.

"Helyes, L√©ngga ura, ha √ļgy szeml√©led ezeknek a jelens√©geit, ahogyan az elŇĎbb a Tath√°gat√°t szeml√©lted, ez val√≥ban a Tath√°gata szeml√©l√©se.

Ekkor R√°vana arra gondolt: "B√°rcsak √ļjra l√°tn√°m a Magasztost, aki megtartott minden √°ltala elŇĎ√≠rt fegyelmi gyakorlatot, aki elfordult a b√∂lcselkedŇĎk gyakorlat√°t√≥l, aki a belsŇĎ tudatoss√°g megval√≥s√≠t√°s√°nak √°llapot√°ban sz√ľletett, aki t√ļl van az √°tvivŇĎ √©s az √°tvitel kettŇĎss√©g√©n. Ňź a j√≥gik √°ltal megval√≥s√≠tott tud√°s, ŇĎ a megval√≥s√≠t√°s, amit azok √©rnek el, akik a szam√°dhi t√∂k√©letes √ľdv√©t √©lvezik, amelyet a medit√°ci√≥ sor√°n fell√©pŇĎ intuit√≠v meg√©rt√©ssel lehet elnyerni. Csak m√©g egyszer l√°thatn√°m , a dr√°gak√∂vekkel d√≠szes cs√ļcson csod√°latos hatalma √°ltal a K√∂ny√∂r√ľletest, mely hatalomban a v√°gyak t√ľze ellobban, a megk√ľl√∂nb√∂ztet√©s megsemmis√ľl, √©s akit k√∂r√ľlvesznek a buddhafiak, aki behatol minden l√©ny elm√©j√©be √©s gondolat√°ba, aki minden√ľtt tev√©kenykedik, aki mindent tud, aki t√°vol tartja mag√°t a tettektŇĎl (krij√°) √©s a form√°kt√≥l (laksana); ŇĎt l√°tv√°n el√©rhetn√©m, amit eddig nem √©rtem el, megtartan√°m, amit m√°r megnyertem, elvezethetn√©m magamat a megnemk√ľl√∂nb√∂ztet√©sbe, √∂rvendezn√©k a szam√°dhinak √©s a szam√°pattinak, el√©rn√©m azt a f√∂ldet, ahol a tath√°gat√°k j√°rnak, √©s elŇĎrehaladn√©k benne.

Ebben a pillanatban a Magasztos felismerte, hogy L√©ngga ura k√©sz el√©rni az Anutpattikadharmaks√°nti √°llapot√°t, √©s megmutatta dicsŇĎs√©ges egy√ľtt√©rz√©s√©t a t√≠zfejŇĪnek, m√©g egyszer l√°that√≥v√° lett a dr√°gak√∂vekkel kirakott, dr√°gakŇĎh√°l√≥val bor√≠tott hegycs√ļcson. L√©ngga t√≠zfejŇĪ kir√°lya √ļjra l√°tta azt a nagyszerŇĪs√©get, amelyet kor√°bban l√°tott, l√°tta a Tath√°gat√°t, az Arhatot √©s T√∂k√©letesen Megvil√°gosodottat, szem√©lyis√©g√©nek harminck√©t kiv√°l√≥ sz√©ps√©gjegy√©vel, √©s l√°tta mag√°t is Mah√°matival egyetemben az √∂sszes hegycs√ļcson a Tath√°gat√°val, a T√∂k√©letesen Megvil√°gosodottal szemben, aki folytatta a Tath√°gata belsŇĎ √∂nmag√°ban megtapasztaltak realiz√°l√°s√°r√≥l tartott besz√©det, √©s a j√°ks√°kt√≥l k√∂r√ľlv√©ve elŇĎadta Buddha sz√≥beli tan√≠t√°sait √©s t√∂rt√©neteit. A Tan√≠t√≥k l√°tt√°k ezeket a Buddha-birodalmakat

Akkor a Magasztos a nem emberi b√∂lcsess√©g-szem√©vel, megpillantv√°n a nagy t√∂meget, oroszl√°nkir√°ly m√≥dj√°ra hangosan √©s erŇĎteljesen felkacagott. Szem√∂ld√∂k√©nek sz√°lai k√∂z√ľl, bord√°ib√≥l, √°gy√©k√°b√≥l, a mell√©n l√©vŇĎ szvasztik√°b√≥l √©s bŇĎr√©nek minden p√≥rus√°b√≥l f√©nysug√°r l√∂vellt elŇĎ - az √°rad√≥ f√©nysugarak a kalpa v√©g√©n megjelenŇĎ tŇĪzk√©nt, t√ľnd√∂klŇĎ sziv√°rv√°nyk√©nt, felkelŇĎ napk√©nt, szikr√°z√≥ dr√°gakŇĎk√©nt diadalmasan lobogtak elŇĎ - √©s ezt az √©gbŇĎl Sakra, Brahma √©s a vil√°gŇĎr√∂k √©szrevett√©k, √©s az, aki a Szumeru hegy√©vel versengŇĎ L√©ngga cs√ļcs√°n √ľlt, a leghangosabb nevet√©sben t√∂rt ki. √Čs ekkor a bodhiszattv√°k gy√ľlekezet√©nek minden tagja Sakr√°val √©s Brahm√°val egy√ľtt elgondolkozott:

"K√≠v√°ncsi vagyok, mi lehet az az ok, mi k√©sztethette a Magasztost, aki az eg√©sz vil√°g ura (szarvadharma-vasavartin) arra, hogy az elsŇĎ kacag√°s ut√°n a legerŇĎteljesebb nevet√©sben t√∂rj√∂n ki? Mi√©rt bocs√°t ki f√©nyt a test√©bŇĎl? A test√©bŇĎl f√©nysugarakat kibocs√°tva az Igazs√°got mag√°ban megval√≥s√≠tva, √ļjra mi√©rt csendesedett el, √©s mi√©rt m√©ly√ľlt el a Szam√°dhi √ľdv√©nek √©lvezet√©ben, √©s megszeml√©lve a t√≠z vil√°gt√°jat oroszl√°nkir√°lyk√©nt mi√©rt n√©zett k√∂rbe, √©s csak a tan√≠t√°sra gondolva, mi√©rt √©rte el mindezt R√°vana jelenl√©t√©ben"

Ekkor Mah√°mati, a Mah√°szattva bodhiszattva, akit R√°vana m√°r kor√°bban megk√©rt arra, hogy tegyen fel k√©rd√©seket Buddh√°nak az √∂nmegval√≥s√≠t√°ssal kapcsolatban, sz√°nalmat √©rezve ir√°nta, √©s tudta a bodhiszattv√°k gy√ľlekezet√©nek a gondolat√°t. √Čszrevette, hogy a l√©nyek, akiknek a j√∂vŇĎben kell megsz√ľletni√ľk, zavarodottak a tudatukban, mivel a sz√≥beli tan√≠t√°soknak (desan√°p√°tha) √∂r√ľlnek, mivel a szellem√ľkkel (artha) teljes √∂sszhangban a betŇĪk√∂n cs√ľngenek, mivel ragaszkodnak a Sr√°vak√°k, Pratyekabuddh√°k √©s b√∂lcselkedŇĎk tan√≠t√°saihoz - amelyek arra a gondolatra vezethetik ŇĎket, hogy a Tath√°gat√°t, a Magasztost az ŇĎ tudatoss√°guk transzcendent√°lis √°llapota k√©sztette nevet√©sre. Teh√°t, Mah√°mati, a bodhiszattva k√©rd√©ssel fordult Buddh√°hoz, hogy kiel√©g√≠tse a k√≠v√°ncsis√°gukat: "Mi az oka annak, hogy ilyen nevet√©st hallhattunk?"

Ekkor a Megvil√°gosodott √≠gy sz√≥lt: "Helyes, helyes, Mah√°mati! M√©g egyszer, val√≥ban helyes, Mah√°mati! A vil√°got olyannak l√°tv√°n, amilyen, √©s arra t√∂rekedv√©n, hogy a m√ļlt, jelen √©s j√∂vŇĎ helytelen n√©zetekbe esett embereit a megvil√°gosod√°shoz vezessed, arra v√°llalkozol, hogy k√©rd√©seket tegy√©l f√∂l nekem. Azokkal a b√∂lcs emberekkel kell lenned, akik √ļgy magukr√≥l, mint m√°sokr√≥l k√©rd√©seket k√≠v√°nnak f√∂ltenni nekem. R√°vana, L√°nka ura, √≥ Mah√°mati, k√©tszeres k√©rd√©st tett f√∂l a m√ļlt buddh√°inak, akik arhatok √©s t√∂k√©letes buddh√°k voltak: √©s most azt k√≠v√°nja, nekem tedd f√∂l a k√©tszeres k√©rd√©st, hogy a megk√ľl√∂nb√∂ztet√©ssel, az el√©r√©ssel, √©s a megfelelŇĎ l√°t√≥k√∂rrel rendelkezzen, - ez az, amit soha nem √≠zlelnek meg azok, akik a sr√°vak√°k, pratyekabuddh√°k √©s b√∂lcselkedŇĎk medit√°ci√≥j√°t gyakorolj√°k; √©s az √©rdeklŇĎdŇĎ t√≠zfejŇĪ hasonl√≥ k√©rd√©seket fog f√∂ltenni az elk√∂vetkezendŇĎ buddh√°knak is.

Mindezt tudv√°n, a Magasztos ekk√©pp sz√≥lt L√©ngga ur√°hoz: "K√©rdezz√©l, L√©ngga ura, a Tath√°gata feleletet fog adni k√©rd√©seidre, ne k√©slekedj, b√°rmely k√©rd√©sre v√°rsz v√°laszt, mindegyikre felelni fogok, hogy kiel√©g√≠tsem a sz√≠vedet. Tartsd szabadon az elm√©d a helytelen megk√ľl√∂nb√∂ztet√©sektŇĎl, figyelj arra, ami minden szinten elmondatik, b√∂lcsess√©ggel tŇĪnŇĎdj el a dolgokon, l√°sd a benned rejlŇĎ belsŇĎ l√©nyegis√©g term√©szet√©t, lakozz a szam√°dhi √ľdv√∂ss√©g√©ben, √∂leljenek √°t a szam√°dhiban a buddh√°k, tart√≥zkodj a lecsendesed√©s √ľdv√∂ss√©g√©ben, l√©pj t√ļl a szam√°dhin, √©rtsd meg, mit √©rtek el a sr√°vak√°k √©s a pratyekabudh√°k, lakozz√°l a bodhiszattv√°k √°llapot√°ban, az acsal√°, a sz√°dhumat√≠ √©s a dharmamegh√° szintj√©n, ragadd meg igaz val√≥s√°g√°ban minden l√©ny √©nn√©lk√ľlis√©g√©t, a buddh√°k kenjenek fel a szam√°dhiban, a l√≥tuszt√≥l √©kes nagy palot√°ban. L√©gy k√∂r√ľlv√©ve a bodhiszattv√°kt√≥l, akik a buddh√°k csod√°latos erej√©tŇĎl al√°t√°masztott k√ľl√∂nb√∂zŇĎ l√≥tusztr√≥nokon foglalnak helyet, magadat is egy l√≥tuszon kell felfedezned, ahogyan minden egyes buddh√°val szemben √ľlsz. Ez a k√©pzeleten t√ļli birodalom. Neked ki kell gondolnod egy megfelelŇĎ tervet, √©s el kell jutnod az √∂nfegyelemnek arra a szintj√©re, amely a j√°rtas tudat minden fajt√°j√°t mag√°ban foglalja, √©s el kell √©rned a tath√°gatas√°g azon szintj√©t, amelyben valaki k√ľl√∂nb√∂zŇĎ form√°kban k√©pes megjelen√≠teni √∂nmag√°t, √©s amely soha nem jelenik meg a sr√°vak√°k, a pratyekabuddh√°k, a b√∂lcselkedŇĎk, Brahma, Indra, Upendra √©s m√°sok elŇĎtt."

Ebben a pillanatban a Magasztos megengedte L√©ngga ur√°nak, hogy a gy√©m√°ntl√≥tuszk√©nt ragyog√≥ √©s szeplŇĎtelen dr√°gakŇĎhegy cs√ļcs√°n √ľlt√©bŇĎl f√∂lemelkedjen, R√°van√°t k√∂r√ľlvette az √©gi l√°nyok serege, k√∂r√ľlfogt√°k soha nem l√°tott, soha nem hallott dr√°ga √©s ragyog√≥ f√ľz√©rek, vir√°gok, illatszerek, f√ľst√∂lŇĎk, kenetek, ernyŇĎk, z√°szl√≥k, lobog√≥k, nyakl√°ncok, nyak√©kek, diad√©mok, tiar√°k √©s m√°s √©kess√©gek ezernyi fajt√°ja, csod√°s √©gi zen√©t √©lvezhettek az istenek, a n√°g√°k, a j√°ks√°k, a r√°ksasz√°k, a ghand√°rv√°k, a kinnar√°k, a mahor√°g√°k √©s az emberek. A hangszerek megfeleltek minden k√≠v√°nalomnak, √©s olyanok voltak, amelyeket csak a buddha-birodalmakban lehet l√°tni, a Magasztost √©s a bodhiszattv√°kat gy√©m√°nth√°l√≥ bor√≠totta, a Hatalmasnak felaj√°nlott ruh√°k √©s z√°szl√≥k h√©t t√°la-fa magass√°g√°t √©rt√©k el, az adom√°nyok hatalmas felhŇĎje √°rny√©kot vetett, k√∂r√∂s-k√∂r√ľl zengett a l√©gbŇĎl al√°sz√°ll√≥ zene, √©s L√©ngga ura le√ľlt a gy√©m√°ntl√≥tuszk√©nt ragyog√≥ dr√°ga √©s szeplŇĎtelen dr√°gakŇĎhegynek, melyn√©l jobban csak a nap √©s a hold ragyogott, a cs√ļcs√°ra. Itt √ľlv√©n elŇĎsz√∂r udvarias mosollyal megk√∂sz√∂nte Buddh√°nak az enged√©lyt, √©s f√∂ltette neki a k√©tszeres k√©rd√©st: "√Čn m√°r megk√©rdeztem a m√ļlt buddh√°it, akik arhatok √©s t√∂k√©letesen megvil√°gosodottak voltak, √©s ŇĎk is felvil√°gos√≠t√°st adtak. Megvil√°gosodott, most tŇĎled k√©rdezem: bizony√°ra teljes√≠ted a k√≠v√°ns√°gom, √©s megadod a sz√≥beli tan√≠t√°st, ahogyan a m√ļlt buddh√°i is megadt√°k. Magasztos, a kettŇĎss√©get m√°r megvitattuk az √°talakult tath√°gat√°kkal √©s az √°talakul√°s tath√°gat√°ival, de a hallgat√°s tath√°gat√°ival m√©g nem. A hallgat√°s tath√°gat√°i beleolvadnak a szam√°dhi emelkedett √°llapot√°ba, nem √≠t√©lik meg ezt az √°llapotot, √©s nem besz√©lnek r√≥la. Magasztos, te a kettŇĎss√©grŇĎl k√©ts√©gtelen√ľl fogsz besz√©lni nekem. Te magad vagy Minden Dolgok Mestere, az Arhat, a Tath√°gata. A buddhafiak √©s √©n k√≠v√°ncsian hallgatunk t√©ged."

A Magasztos √≠gy sz√≥lt: "L√©ngga ura, mondd meg nekem, mit √©rtesz te a kettŇĎss√©g alatt?"

A r√°ksasz√°k ura, aki meg√ļjult d√≠szeiben, telve volt ragyog√°ssal √©s sz√©ps√©ggel, diad√©mmal, karpereccel √©s vadzsr√°b√≥l font nyakl√°nccal, ezt mondta:

"√ögy mondj√°k, hogy minden dharm√°t elhagyand√≥, de mi azont√ļl az adharma (nem dharma). Megvil√°gosodott, mi√©rt l√©tezik ez a kettŇĎss√©g, √©s mi√©rt vagyunk f√∂lsz√≥l√≠tva az elhagy√°sra? Mi az adharma? √Čs mi a dharma? Hogyan kell elhagyni a dolgok kettŇĎss√©g√©t - a kettŇĎss√©get, amely a megk√ľl√∂nb√∂ztet√©sbŇĎl, a neml√©tezŇĎ √∂nval√≥s√°g megk√ľl√∂nb√∂ztet√©s√©bŇĎl, a dolgok teremtett volt√°nak (bhautika) √©s nem teremtett volt√°nak eszm√©j√©bŇĎl ered, mivel az √°lajavidzsny√°na nem megk√ľl√∂nb√∂ztethetŇĎ term√©szete nincs f√∂lismerve? Mint ahogy a gl√≥ria val√≥snak l√°t√°sa a levegŇĎben, a kettŇĎss√©g eszm√©nye is az el√©gtelen√ľl megtiszt√≠tott tudat birodalm√°hoz tartozik. Ha ez a dolog l√©tezik, hogyan lehet elhagyni a dharm√°t √©s az adharm√°t?

A Magasztos √≠gy felelt: "L√©ngga ura, te nem l√°tod, hogy a dolgok k√ľl√∂nb√∂zŇĎs√©ge, ahogyan a kors√≥ √©s m√°s t√∂r√©keny dolog, melynek term√©szete egy idŇĎ m√ļlva megromlik, a megk√ľl√∂nb√∂ztet√©s birodalm√°ba, amelyhez a tudatlanok ragaszkodnak, tartozik? Neh√©z meg√©rteni, hogy ilyen a l√©tez√©s? Ez√©rt az a megk√ľl√∂nb√∂ztet√©s felelŇĎs, amelyhez a tudatlanok ragaszkodnak, √©s itt l√©tezik a dharma √©s az adharma megk√ľl√∂nb√∂ztet√©se is. A nemes b√∂lcsess√©g (√°rjadzsny√°na), ak√°rhogyan is, nem ismerhetŇĎ fel, ha a dolgokat ily m√≥don szeml√©lj√ľk. L√©ngga ura, hagyd ezt a tudatlanoknak, akik a l√©tez√©s megosztott szeml√©let√©t k√∂vetik, hogy minden dolgot √ļgy l√°ssanak, mint kors√≥ stb., ez nem a b√∂lcsek m√≥dszere. Az egyforma term√©szet egy l√°ngja fellobban h√°zakban, palot√°kban, parkokban vagy teraszokon, √©s le√©geti azokat; mik√∂zben a l√°ngok az √©gŇĎ anyagok jelleg√©tŇĎl, amelyek hossz√ļs√°gukban, nagys√°gukban stb. k√ľl√∂nb√∂znek egym√°st√≥l, k√ľl√∂nb√∂zŇĎeknek l√°tszanak. √ćgy l√©v√©n vajon nem lehet ezt meg√©rteni? A dharma √©s az adharma kettŇĎss√©ge √≠gy j√∂n l√©tre. Nem csak a l√°ngnyelvek egys√©gesek, b√°r k√ľl√∂nb√∂zŇĎk√©pp lobbannak f√∂l, de egy magb√≥l, L√©ngga ura, egy egys√©gben szint√©n kisarjad, majd elk√ľl√∂n√ľl a t√∂rzs, a hajt√°s, a b√ľty√∂k, a lev√©l, a r√ľgy, a vir√°g, a gy√ľm√∂lcs √©s az √°g. Ahogyan mindezen k√ľlsŇĎ t√°rgy a t√°rgyak k√ľl√∂nb√∂zŇĎs√©g√©bŇĎl sarjad, ugyan√≠gy √°ll a helyzet a belsŇĎ dolgokkal is. A nemtud√°sb√≥l fejlŇĎdnek a szkandh√°k, a dh√°tuk, az √°jatan√°k √©s az ŇĎket k√≠s√©rŇĎ dolgok, amelyek a h√°rom vil√°gb√≥l erednek, ahol a l√°tszat szerint mi boldogs√°ggal, alakkal, besz√©ddel √©s viselked√©ssel rendelkez√ľnk, √©s ezt mind k√ľl√∂n megk√ľl√∂nb√∂ztetj√ľk. A vidzsny√°na egys√©ge a t√©nyleges vil√°g fejlŇĎd√©s√©vel egybehangz√≥an foghat√≥ meg, √≠gy a t√°rgyak k√≠v√ľlrŇĎl, bel√ľlrŇĎl √©s k√∂z√©prŇĎl szeml√©lendŇĎek, el kell t√°volodnunk tŇĎl√ľk, √©s a szennyezŇĎd√©sektŇĎl megtiszt√≠tva l√°tjuk j√≥ vagy rossz voltukat. L√©ngga ura, nem csup√°n a dolgok √°ltal√°nos √°llapot√°nak a k√ľl√∂nb√∂zŇĎs√©ge ilyen, de ugyanilyen sokf√©le a j√≥gik √°ltal el√©rt belsŇĎ megval√≥s√≠t√°s, amikor ŇĎk az √°ltaluk folytatott gyakorlat √ļtj√°n haladnak. Vajon lenne-e m√©g k√ľl√∂nbs√©g a dharma √©s adharma k√∂z√∂tt, ha mi nem r√©szletekben l√°tn√°nk a megk√ľl√∂nb√∂ztet√©sbe bele√°gyazott vil√°got. Bizony, nem lenne.

"L√©ngga ura, a dharma √©s az adharma k√ľl√∂nb√∂zŇĎs√©ge a megk√ľl√∂nb√∂ztet√©sbŇĎl ered. L√©ngga ura, mik azok a dharm√°k? Azok, amelyeket mi azon k√ľl√∂nbs√©gek alapj√°n k√ľl√∂nb√∂ztet√ľnk meg, amelyekhez a filoz√≥fusok, sr√°vak√°k, pratyekabuddh√°k √©s a tudatlan emberek ragaszkodnak. Ňźk azt √°ll√≠tj√°k, hogy a dharm√°kt√≥l f√ľgg a minŇĎs√©g, az okok hozz√°k l√©tre a l√©nyegis√©get - ezeket az eszm√©ket el kell hagyni. Az ilyesmit ne tekintsd val√≥s√°gnak, mivel azok csak jelens√©gek (laksana). Azokt√≥l erednek, akik a saj√°t tudatuk √°ltal megjelen√≠tett dolgok val√≥s l√©ny√©hez (dharmat√°) ragaszkodnak. Az olyan dolgok, mint kors√≥ stb. a tudatlanok √°ltal kigondolt megk√ľl√∂nb√∂ztet√©sek term√©kei, nem l√©teznek, a l√©nyegis√©g√ľk nem el√©rhetŇĎ. A dolgoknak ebbŇĎl a n√©zŇĎpontb√≥l val√≥ l√°t√°s√°t √ļgy kell tekinteni, mint azok elhagy√°s√°t.

"Mi az adharma? L√©ngga ura, a dharm√°k nem el√©rhetŇĎk, mint √∂nmaguk, azok nem a megk√ľl√∂nb√∂ztet√©sbŇĎl eredŇĎ jelens√©gek, az oks√°gnak f√∂l√∂tte vannak, √©s nincs benn√ľk semmi olyan kettŇĎss√©g, amely a val√≥s√°gra √©s a nem-val√≥s√°gra utalna. √ögy kell tekinteni, mint a dharm√°k elhagy√°s√°t. Mit jelent a dharm√°k el√©rhetetlens√©ge? Azt jelenti, hogy olyan, mint a ny√ļl, vagy a szam√°r, a teve vagy a l√≥ szarva, mint a meddŇĎ asszony gyermeke. Azok a dharm√°k, amelyeknek a term√©szete el√©rhetetlen; nincs val√≥s√°gos gondolati tartalmuk, mivel csup√°n jelens√©gek. A k√∂znapi besz√©dben akkor besz√©l√ľnk r√≥luk, ha √©rz√©kel√ľnk valamit, de nincsenek hozz√°tapadva az olyan dolgokhoz, mint a kors√≥ stb. A nemval√≥s√°guk is elhagyand√≥, miut√°n az √©rtelem (vidzsny√°na) √°ltal f√∂lfoghatatlan, √©s √≠gy a megk√ľl√∂nb√∂ztet√©s dolgai (bh√°va) is elhagyand√≥k. L√©ngga ura, a k√©rd√©sed, amely dharm√°k √©s adharm√°k elhagy√°s√°nak m√≥dj√°ra vonatkozott, √≠gy megv√°laszoltatott."

L√©ngga ura, te megint feltetted a k√©rd√©st, amit feltett√©l a m√ļlt tathag√°t√°inak, akik arhatok voltak √©s t√∂k√©letesen megvil√°gosodottak, √©s amelyet ŇĎk m√°r megfeleltek. L√©ngga ura, ami elmondatott a m√ļltban arr√≥l, ami a megk√ľl√∂nb√∂ztet√©shez tartozik, √©s ami a m√ļltban ily m√≥don megk√ľl√∂nb√∂ztetett eszme volt, ugyanilyen megk√ľl√∂nb√∂ztetett eszme a jelenben √©s az lesz a j√∂vŇĎben is. Miut√°n val√≥j√°ban (dharmat√°) a tath√°gat√°k nincsenek megk√ľl√∂nb√∂ztetve, ŇĎk t√ļl vannak a megk√ľl√∂nb√∂ztet√©sen √©s a fel√ľletes √©rtelmez√©sen, ŇĎk nem k√∂vetik a form√°k (rupa) egy√©ni szemsz√∂g√©t, kiv√©ve, ha az a tudatlanok okul√°s√°t √©s azok boldogul√°s√°t szolg√°lja. Ez az a transzcendent√°lis b√∂lcsess√©g (pradzsny√°), amit a Tath√°gata transzcendens form√°ban (animittacs√°ra) ad elŇĎ, √©s ez√©rt amit a tath√°gat√°k l√©nyeg√©ben alkottak, az √©ppolyan megtestes√ľlt b√∂lcsess√©g. Mi√©rt nem k√ľl√∂nb√∂ztetik meg a manaszt? Mert a megk√ľl√∂nb√∂ztet√©s √∂nmag√°t√≥l, a l√©lektŇĎl, a szem√©lyis√©gtŇĎl van. Mi az a megnemk√ľl√∂nb√∂ztet√©s? A manovidzsny√°na a val√≥s vil√°got jelenti, ahol az alakokra, megjelen√©sekre, √°llapotokra √©s form√°kra vonatkozva az oks√°g uralkodik. Ez√©rt t√ļl kell l√©pni a megk√ľl√∂nb√∂ztet√©sen √©s a megnemk√ľl√∂nb√∂ztet√©sen.

"L√©ngga ura, a l√©nyek jelens√©gek, olyanok, mint a falra festett alakok, nem rendelkeznek fog√©konys√°ggal se tudatoss√°ggal. L√©ngga ura, az eg√©sz vil√°g mentes a cselekv√©stŇĎl √©s a tettŇĎl, mivel egyetlen dolognak nincs val√≥s√°gtartalma, nincs meghallott √©s nincs hall√°s. L√©ngga ura, az eg√©sz vil√°g olyan, mint egy m√°gikusan alkotott k√©p. Ezt nem √©rtik meg a b√∂lcselkedŇĎk √©s a tudatlanok. L√©ngga ura, aki a dolgokat √≠gy l√°tja, az a val√≥s√°got l√°tja. Az, aki a dolgokat m√°sk√©pp l√°tja, az a megk√ľl√∂nb√∂ztet√©sben leledzik, az a megk√ľl√∂nb√∂ztet√©stŇĎl f√ľgg, √©s a kettŇĎss√©ghez ragaszkodik. Ez olyan, mint a t√ľk√∂rben visszaverŇĎd√∂tt k√©p√ľnket n√©zni, a v√≠zen vagy a holdf√©nyben l√©vŇĎ √°rny√©kunkat n√©zni, a h√°zban l√©vŇĎ √°rny√©kunkat n√©zni, a v√∂lgyben hangz√≥ visszhangot hallgatni. Az emberek megragadj√°k a megk√ľl√∂nb√∂ztet√©s sz√ľlte √∂n√∂n √°rny√©kukat, fenntartj√°k a dharma √©s az adharma megk√ľl√∂nb√∂ztet√©s√©t, haboznak megsz√ľntetni a kettŇĎss√©get, folytatj√°k a megk√ľl√∂nb√∂ztet√©st, √©s soha nem √©rik el a nyugalmat. A nyugalom az egys√©get (√©k√°gra) jelenti, a nyugalom sz√ľli a legmagasabb szam√°dhit, amely elnyeri a Tath√°gatas√°g m√©h√©be val√≥ bel√©p√©st, amely az √∂nmagad belsej√©ben megval√≥s√≠tott nemes tud√°s birodalma."

Az elsŇĎ fejezet c√≠me: "R√°vana Tan√≠t√°s√©rt Folyamodik."

A könyv további fejezeteinek elektronikus kiadására nem kaptunk engedélyt

❀ ❀ ❀

K√∂sz√∂netet mondunk minden bar√°tunknak, mindazon szerzŇĎknek, tan√≠t√≥knak, buddhist√°knak √©s harcmŇĪv√©szeknek, akik hozz√°j√°rultak a harcmŇĪv√©szet-t√∂rt√©neti-, buddhista-, b√∂lcseleti √©s egy√©b tan√≠t√°sokkal, √≠r√°sokkal, tanulm√°nyokkal, jegyzetekkel minden √©rzŇĎ l√©ny tan√≠t√°s√°hoz √©s tanul√°s√°hoz. Buddh√°k √©s Mesterek tan√≠t√°sait megosztani √©rdem, mindezen √©rdemeket felaj√°nljuk az √∂sszes Buddh√°knak. A Xing Long Tang elfogulatlan, p√°rtatlan, szektarianizmust√≥l mentes elv alapj√°n t√∂rekszik a Dharm√°t, a Chan hagyom√°nyvonal tan√≠t√°s√°t, a harcmŇĪv√©szeti st√≠lusok t√∂rt√©neteit megosztani. 武林一家! 阿弥陀佛!

XiaoFeng Cserk√©sz G√°bor Mester @ Xing Long Tang | 2016 v1; elsŇĎ kiad√°s
Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 licenc alkalmaz√°s√°val | 署名-非商业性使用-禁止演绎 4.0 国际
Ha hib√°kat, megjelen√©si vagy egy√©b probl√©m√°kat tal√°lsz, √≠rj nek√ľnk: master [at] rgm [pont] hu

武林一家 |

vissza | ❀ index | ❀ harcmŇĪv√©szeti jegyzetek √©s publik√°ci√≥k




0

XING LONG TANG 醒龙堂 中国武术研究会 | Honorary President: ZHANG ERYU Grandmaster | Master: XIAO FENG | Contact us: master [at] rgm.hu
Member of Hungarian Traditional Gong-Fu and Wushu Federation | HQ & Cultural Xchange: CHINESE ART CENTER 匈中文化交流中心.
Your use of this website is subject to, and constitutes acknowledgement and acceptance of, our Terms & Conditions @ 1995-2017
How you may Enhance your Health, Combat Efficiency, Mental Freshness and Spiritual Joy through autentic Gong Fu and Chan Teachings