XING LONG TANG - Chan és Harcművészet gyakorlása három megközelítésben



   



Chan és Harcművészet gyakorlása három megközelítésben

❀ ❀ ❀

    病在不自信處。爾若自信不及。即便忙忙地。徇一切境轉。被他萬境回換。不得自由。爾若能歇得念念馳求心。便與祖佛不別。爾欲得識祖佛麼。秖爾面前聽法底。是學人信不及。便向外馳求。設求得者皆是文字勝相。終不得他活祖意。

    "Az a bajotok, hogy nem hisztek magatokban. Ha nem hisztek magatokban, mindörökké csak siettek lépést tartani mindennel körülöttetek, megcsavarnak és elfordítanak a helyzetek, amikbe belekerültök és sosem tudtok szabadon mozogni. De ha megállítjátok ezt a tudatot, ami körberohangál pillanatról pillanatra keresve valamit, akkor nem fogtok különbözni a pátriárkáktól és a buddháktól. Ismerni akarjátok a pátriárkákat és a buddhákat? Nem mások, mint ti, akik itt álltok előttem és hallgatjátok tanításomat a Dharmáról. De mert nektek, tanítványoknak nincs elég hitetek, mindenfele rohangáltok kívül keresve. De még ha találtok is valamit, csak szavak és csinos jelenségek lesznek, és sosem a pátriárkák élő gondolata."

    LinJi YiXuan (臨濟義玄, ? – 867)

A Mesterek a tudatot néha majomhoz hasonlítják (ld.: ❀ A Majom Tudat - 心猿), ami ágról ágra ugrál; így a tudat is egyik gondolatról a másikra figyel, egyik tapasztalatot ragad meg a másik után. Nyugtalan és szüntelen keres.Linji Mester mikor a megvilágosodásról beszél, arról tanít, hogy minden pillanatban kötődünk valamihez, mert magunkról alkotott s vélt képnek-, vágyainknak beteljesülését várjuk.

részlet a Kungfu Panda c. animációs filmből / Dreamworks Animations (http://www.kungfupanda.hu/)

Változó világ - okok és feltételek. Az ok és okozat (因果, yīnguǒ)

Mélyebbre kell látnod annál, hogy akkor védesz, ha megütnek, így az ütés okozata a védésed maga. A a mélység ott kezdődik, amikor felteszed a kérdést, miért kerültél abba a helyzetbe, hogy védekezned kell. Mert ennek oka van, mely saját döntéseid követekezménye. A felszínen maradva: amikor edzésen formát gyakorolsz, minden alkalommal más ütések és védések keletkeznek, ugyannanál a kombinációnál. Mert máshol kezdődnek, máshol lesz a végpont is; így nincs két egyforma gyakorlat sohasem. Az ok és a feltétel az, amely együttesen előidézi azt. Magának e változásnak minden alá van rendelve: nem csak a gong fu gyakorlásban, hanem a mindennapi életben is. A jelenségek változnak, melyet - ha nem is vagy tudatában ennek - látod, hallod, szaglod, ízleled, tapintod, gondolod. A szerzetesek úgy tanítják, hogy a hat érzékelésen kívül nincsen semmi, amivel a jelenséget érzékelni lehet. Minden technikát (bizonyos szinten már a szándékot is) érzel vagy elgondolsz, melyek szerint pedig cselekszel. A gyakorlás közben nincs egyetlen állandó tapasztalás sem jelen. Amit állandónak nevezhetsz, az a változás, ami nem egy dolog, hanem tapasztalataid általad felfogott tulajdonsága, jellege.

A Chan azt tanítja, hogy a változás nem véletlenszerű. Mindennek oka van, okkal történik, így minden változás okok és feltételek függvényében jön létre. Amikor egy támadást elvezetsz s ezáltal az ellenfél egyensúlyát kibillented - külső dolgok: a támadás fizikai elvezetése. A belső okok már kevésbé láthatóak, de ugyanilyen konkrétak: tudatállapotok és az ok-okozat (azaz a karma okai, okságai). A külsőket jól ismered, szükség is van rájuk, még ha nem is vagy tudatában ennek. A belső okozatok a harcművészeten egyrészt az erkölcsi felelősséget jelentik. Azt, hogy cselekedeteidnek nem csak rúgópárnára, zsákra vagy egyéb tárgyakra illetve másokra van hatásuk, hanem saját magadra is. Ez megkerülhetetlen. Gondolataidnak, cselekdeteidnek gyümölcse lesz. Látásmódod, szemléleted és a világról (vélt) tudatosságod a tudatállapotod határozza meg, ami berögzült hajlamaid szerint alakul. Gondolj vissza arra, mennyire nehéz volt a gyakorlás első időszaka, amikor megszokott mozgásodat a gong fu mozgásvilága váltotta fel. S nem a külső mozgásos feladatok nehezek igazán, hanem az azok mögött húzódó végtelenül mély és kavargó lelki-érzelmi hullámzás. Minden mozgás érzéseket vált ki, minden érzés más-más minőséget kölcsönöz a mozgásnak. Az okság belátása azt jelenti, hogy így cselekszel a gyakorlás során is.

Minden változik és a változás okkal és feltételek mentén jön létre: hétköznapi igazság. Alkalmazva ezt a gyakorlásban, technikáid teljesebbé vállnak csupán abból az okból, hogy látod már azt is, ami-, és ahogy létrehozza azt. Törekedj erre, és helyesen fogsz gyakorolni.

    Ha örök változás van, hogyan létezhet
    Nem pillanatnyi dolog?
    Ha viszont nincs változás,
    Hogyan lesz valami valóban más?

Üresség (空, kōng)

Félreértett kifejezés. A gong fu gyakorlás során hallhattad: egy technika legyen üres, vagy legyen teli. Ezek megközelítési módok, ahol a Mester a belső gyakorlás alapjait tárja fel. Az üresség (空, kōng) a buddhizmusban azt jelenti, hogy nincs semminek sem végső lényegisége. Minden dolog (így: technika, ütés, védés, mozdulat, helyzet, szituáció), tárgy olyan, amilyennek érzékeled és elgondolod. Be kell látnod, hogy nem létezik semmi, ami önmagában, függetlenül állna. Bodhidharma ezt "én-nélküliségnek" (無我) mondja, ez a Chan lényege. Hiszen te magad sem rendelkezel egy valódi, állandó énnel. Nincs egy "központi valaki", aki Te magad lennél. jelenlegi életed minden pillanatában az vagy, amit gondolsz és ahogy gondolkodsz, érzékelsz. S mivel minden változik, a magadról akotott kép is folyamatosan ezt teszi. Nincs olyan: hogy Te. Ezért nincs olyan: hogy Ütés (az "ütés" című mozdulattal ha épp védek, akkor az védés. Nem?). Az üresség (空, kōng) fogalma azonban nem hétköznapi dolog pont azért, mert minden változik. Éppen a változás okán nem. Akkor látod minden jelenség ürességét, ha vizsgálod azokat. A kidőlő fának is csak akkor van hangja, ha éppen hallja valaki. A harcművészetben ez a technikák hatásainak elengedéséről szól. Arról, hogy nem veszed adottnak és valódinak azonnal azt, amit gondolsz vagy tudni vélsz.

Nézd az ütésed. Mi az ütés? Kinyújtott kar? Gyorsan kinyújtott kar? Milyen a folyamat? Az ütés akkor jön létre ha a karodat teljesen kinyújtod? vagy akkor, ha nem? Karoddal ütsz? vagy a kézfejeddel? Mi van akkor, ha nem nyújtod ki a karod? Mi van ha nincs kézfejed? Vagy karod? De mi a kar? S mi lenne, ha fent lenne az ököl, alul a könyök? Azt lehetne karnak nevezni? Ha valakinek hiányzik a karja, tud ütni? ... Amikor így vizsgálod a technikát olyan érzésed támad, hogy "a kar az kar, az ütés pedig ütés". Nos, ilyenkor érdemes az adott mozdulatot vizsgálni, mert a fentiek csupán a külsőségek áttekintése. Nem figyelted még a légzés és a mozdulat (mint ütés) összhangját, az időzítést, az erőt és dinamikát, stb... Amikor azokat ismételgeted, hogy "az az, ami", meg "csak", akkor nem vizsgálsz Te semmit. Különösen nem a képzeteidet. Csupán homályos érzésbe kapaszkodsz. Ez pedig az, amitől el tudod hinni azt, hogy a dolgok úgy vannak, ahogyan azt Te magad képzeled. Bodhidharma tanítása szerint, ha az értelem - vagy inkább bölcsesség - fényével nem oszlatod el ezt a homályt, hiába minden erőfeszítés, minden szellemi élmény, különleges tapasztalat, nem szabadulsz meg tudatlanságodtól (nem-tudás) sohasem.

Amikor a gyakorlások alkalmával megfigyeled magad és a reakcióidat, látod, hogy gyakorlásod mennyire a saját fogalmaid és a képzeteid szerint mozog. Amikor valamit el akarsz érni, meg akarsz tartani, vagy valamitől meg akarsz szabadulni, azok csupán saját képzeteid és fogalmaid. A gyakorlásban a gyorsaság, az erő, az összhang, a teljesség, a körkörösség az egyenesség stb... mind elképzelések, gondolatok, érzelmek, képzetek. Olyanok, amiket sokat magyarázunk azért, hogy valóságosabbnak, hihetőbbnek érződjön. Azonban ettől nem lesz az. Rá kell találnod arra, hogy a fogalmaid azok, amik "valamilyenné tesznek", ahogy "látsz", "vélsz", "hiszel", "érzel". Ha belátod, akkor a képzet értelmét veszti, hiszen többé nem lehet valós. Mert "csak" egy képzet. Ezzel pedig kiüresedik az, amit eddig igazinak hittél. Így üresedik ki minden, s láthatóvá válik, hogy nincs semminek sem végső lényegisége. Minden dolog, technika, ütés, védés, mozdulat, helyzet, szituáció, tárgy csupán olyan, amilyennek érzékeled és elgondolod. Ha alkalmazod ezt a hozzáállást a gong fu gyakorlásban, technikáid könnyűvé vállnak csupán abból az okból, hogy az elengedést gyakorlod. A dolgok furcsasága, hogy épp ekkor telnek meg igazi erővel (经). Fantasztikus élmény!

Középút (中道 zhōng dào)

Chan Mesterek azt tanítják, hogy "...a függésben való keletkezés az, amit ürességnek (空, kong) mondunk. Az üresség csupán annak egy elnevezése. Ez maga a közbülső út. Az elsőként említett ok és okozat, valamint az ezt követő üresség nem külön dolgok. Ugyanannak a kétféle megfogalmazása. Amikor párban gyakorolsz, jól látod s érzed, hogy minden változik. Azt jelenti, hogy semmi sem állandó az épp zajló, folyamatban lévő gyakorlásodban. Az, hogy minden okok és feltételek szerint változik, azt jelenti, hogy semmi sem önálló létező. Nem létezik semmi sem önmagától. Nincs ütés önmagától, csak azért létezik, mert van oka, s Tértelmezed a szemben álló mozdulatát ütésnek. Az "állandótlanság" és "én-nélküliség" (無我) amit a Chan Mesterek ürességnek neveznek. Az üresség maga a függő változás. Nem létezik az ütés sem önmagában, hiszen okok és feltételek szerint van. Az ütésnek, védésnek, elvezetésnek, körnek, egyenesnek, kitérésnek, ellépésnek, hátrálásnak vagy bármely dolognak, tárgynak, jelenségnek nincs végső lényegisége. Ez oknál fogva tud változni - növekedni, csökkenni. Nem találsz olyat, hogy "ütés", mert nincs semmi állandó benne. Viszont van egy folyamat, ami azt létrehozza. Ha a gong fu technikái, mozdulatai, kombinációi vagy bármely jelenség a világban nem lenne üres (lényeg nélküli), na, akkor nem létezhetne a változás sem. Ha pedig nincs változás, akkor Te sosem tanulnál meg egy technikát sem. Az üresség pont ezért NEM a nem-létezést jelenti, s a változás pont ezért NEM a létezést jelenti. Ezt nevezik Középútnak (中道 zhōng dào), ami nem létezés és nem nem-létezés: maga a Chan szíve (禅心, Chan Xin). A harcművészet "főgyökere". De tökéletesen érdektelen, milyen buddhista irányzatról beszélünk, melyik tanítást tanulmányozod. A Középút a végső értelme. Aki figyel Bodhidharma tanítására és érti a függő keletkezést (緣起, Yuán Qi), érti a Buddha tanítását is. S aki látja a világ dolgainak függő mivoltát, az a Buddha tudatát tapasztalja.

Buddha tudata nem különbözik a Te tudatodtól. Mivel minden képesség benned is megvan - ne add fel. Gyakorolj. A különbség csupán az, hogy amíg a mi tudatunkat elhomályosítja a ragaszkodás, vágy, harag és a tudatlanság, addig a Buddha tökéletesen felismerte világban lévő minden jelenség függő mivoltát. Amikor gyakorolsz, vagy teszed a dolgod a mindennapokban, beleragadsz, belekapaszkodsz saját véleményedben, képzeteidbe, fogalmaidba, érzéseidbe. Mintha valóságosak volnának. A magas szintet elért gong fu Mesterek, Tanítók kötődésektől mentesek: szabadok. Ezért képesek bármely pillanatban a tiszta erő alkalmazására (jin). Ez nem azt jelenti, hogy a Mesterek és Tanítók nem gondolkodnak, nem éreznek. Azt jelenti, hogy ezeket nem látják már többé "ÉN"ként, vagy "ÖNMAGÁHOZ" tartozóként. Felismerték, hogy a technikák üresek, mint önmaguk, csupán képzetek. A Középutat (中道 zhōng dào) látni annyi, hogy hagyj fel a képzetekkel; ne képzeld azokat többé valósnak. Gyakorlásaid során a technikákat és kombinációkat lásd annak, amik. Látványt látványnak, hangot hangoknak, az érzéseket érzéseknek, a gondolatokat gondolatoknak. Ne ragadj bele egyikbe se, de ne is utasítsd el azokat. Szabadon mozogni a tapasztalásban. A Középút a fenti két igazság (hétköznapi és a végső igazság), amelyek nem válnak szét egymástól. Nem azt jelenti, hogy ne tehetnél különbséget köztük. A Változás és az Üresség végső soron ugyanaz. A hétköznapi igazság az "előírásokat", az "erkölcsi fegyelmet" jelenti, a végső igazság a meditációt, a harmadik - a Középút belátása - pedig a bölcsességet.

Ez a három a Chan fő pillérei, így e belátások a helyes gyakorlás alapkövei. Jó gong fu-d akkor lesz, ha e háromban gyakorolsz.

Javasolt irodalom és források

1. NÉGY NEMES IGAZSÁG harcművész szemmel
2. NYOLCRÉTŰ NEMES ÖSVÉNY harcművész szemmel
3. A Majom Tudat - 心猿
4. Menedékvétel a Buddhizmusban - 皈依 5. ...

❀ ❀ ❀

各位朋友, 作者, 老师, 佛教徒和功夫爱好者, 请允许我向你们表示感谢, 感谢你们一直以来用功夫, 历史, 佛教, 哲学和各类教学, 文章, 研究和教义, 对教学和学习的支持。分享佛教和大师的教义非常有价值, 我们以此恭敬诸佛。 醒龙堂 将依据不偏依, 不分宗派的原则努力分享佛法, 传承佛教思想和传统功夫。

Köszönetet mondunk minden barátunknak, mindazon szerzőknek, tanítóknak, buddhistáknak és harcművészeknek, akik hozzájárultak a harcművészet-történeti-, buddhista-, bölcseleti és egyéb tanításokkal, írásokkal, tanulmányokkal, jegyzetekkel minden érző lény tanításához és tanulásához. Buddhák és Mesterek tanításait megosztani érdem, mindezen érdemeket felajánljuk az összes Buddháknak. A Xing Long Tang elfogulatlan, pártatlan, szektarianizmustól mentes elv alapján törekszik a Dharmát, a Chan hagyományvonal tanítását, a harcművészeti stílusok történeteit megosztani. 武林一家! 阿弥陀佛!

XiaoFeng Cserkész Gábor Mester @ Xing Long Tang | 2016/2017 v1.5
Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 licenc alkalmazásával | 署名-非商业性使用-禁止演绎 4.0 国际
Ha hibákat, megjelenési vagy egyéb problémákat találsz, írj nekünk: master [at] rgm [pont] hu

武林一家 |

vissza | ❀ index | ❀ harcművészeti jegyzetek és publikációk




0

XING LONG TANG 醒龙堂 中国武术研究会 | Honorary President: ZHANG ERYU Grandmaster | Master: XIAO FENG | Contact us: master [at] rgm.hu
Member of Hungarian Traditional Gong-Fu and Wushu Federation | HQ & Cultural Xchange: CHINESE ART CENTER 匈中文化交流中心.
Your use of this website is subject to, and constitutes acknowledgement and acceptance of, our Terms & Conditions @ 1995-2017
How you may Enhance your Health, Combat Efficiency, Mental Freshness and Spiritual Joy through autentic Gong Fu and Chan Teachings