Nāgārjuna: A K√∂z√©p√ļt Alapversei 龍樹菩薩 《中論》



   



Nāgārjuna: A K√∂z√©p√ļt Alapversei - 龍樹菩薩: 《中論》

❀ ❀ ❀

A buddhizmus fejlŇĎd√©st√∂rt√©net√©ben a K√∂z√©p√ļt Iskola (中觀派, Zhōng Guān Pài) gondolat-rendszere a legfontosabb helyet foglalja el. AlapmŇĪve Nāgārjuna (Lóngshu púsa, 龍樹菩薩 150-250) √°ltal √≠rott, ‚ÄěA K√∂z√©p√ļt Alapversei‚ÄĚ (《中論》Zhong Lun) c√≠mŇĪ verses mŇĪ, mely k√∂r√© az idŇĎk sor√°n tekint√©lyes m√©retŇĪ szanszkrit-, tibeti-, √©s k√≠nai nyelvŇĪ komment√°r-irodalom nŇĎtt.

Nāgārjuna (龍樹菩薩)

Az itt olvashat√≥ magyar√°z√≥ szemelv√©nyek az egyik jelentŇĎs indiai Tan√≠t√≥, ❀ Buddhapālita (佛護, Fo Hu 470-540) komment√°rjai (Buddhapālita A K√∂z√©p√ļt Alapverseinek Magyar√°zata - Mulamadhyamakavrttih). A sz√≥ szŇĪkebben vett √©rtelm√©ben minden buddhista a k√∂z√©p√ļt (中道 zhong dao) k√∂vetŇĎje, hiszen m√°r a buddhizmus alap√≠t√≥ja, Gautama S√°kjamuni Buddha is azt hangs√ļlyozta, hogy a kor√°ra jellemzŇĎ k√©t sz√©lsŇĎs√©g es eszme√°ramlat k√∂z√∂tt elhelyezkedŇĎ √°ll√°spontr√≥l hirdeti tan√≠t√°sait. A k√∂z√©p√ļt kifejez√©st m√°r Buddha is haszn√°lta, a k√°nonikus irodalomban elsz√≥rtan megtal√°lhat√≥, csup√°n a jelent√©sk√∂r√©be tartoz√≥ filoz√≥fiai gondolatok a K√°nonban m√©g nem voltak egys√©ges rendszerbe szedve. Nāgārjuna iskol√°j√°nak ❀ Madhyamaka (中觀派, Zhōng Guān Pài) elnevez√©se utal arra, hogy k√∂vetŇĎi Buddha eredeti tan√≠t√°s√°hoz k√≠v√°ntak visszat√©rni-, filoz√≥fi√°juk a l√©nyeg√©t tekintve nem k√ľl√∂nb√∂zik a Buddha besz√©deiben megjelenŇĎ, de m√©g filoz√≥fiai rendszerbe nem szedett elk√©pzel√©sektŇĎl. Buddha tan√≠t√°sainak elsŇĎ szisztematikus szint√©zis√©t a buddhista k√°non ❀ Abhidharma (‚Äěa dharm√°r√≥l‚ÄĚ, 阿毘達磨) r√©sz√©nek az √∂ssze√°ll√≠t√°sa jelentette. Felt√©telezhetŇĎ, hogy az ebben tal√°lhat√≥ sz√∂vegek Buddha tan√≠t√°sait hŇĪen adj√°k vissza.

A K√∂z√©p√ļt Alapversei mŇĪ fejezetei:

Buddha tan√≠t√°sai szerint az emberi tapasztal√°snak nincsen √°lland√≥ l√©nyege: nincs l√©lek, amely "tulajdonosa" lenne az ember tudatbeli √°llapotainak. A szem√©lyis√©g nem m√°s, mint k√ľl√∂nb√∂zŇĎ jelens√©gek, l√©t-elemek egym√°st√≥l f√ľggŇĎ keletkez√©se, egym√°sra k√∂vetkez√©se. Nāgārjuna fŇĎleg az Abhidharma magyar√°z√≥it t√°madta, s ezek k√∂z√ľl elsŇĎsorban a szarv√°sztiv√°dinokat (ma: th√©rav√°din ir√°nyzat k√∂vetŇĎi). Az ŇĎ kritik√°jukon kereszt√ľl foglalta filoz√≥fiai rendszerbe S√°kjamuni Buddha tan√≠t√°saiban, valamint a ❀ Prajñāpāramitā (般若经, Bore Jing azaz "T√∂k√©letes B√∂lcsess√©g"; 般若波羅蜜多) √©s a Mahayana sz√ļtr√°kban m√©g rendszeresen ki nem fejtett, sz√≥rv√°nyosan megjelenŇĎ ‚Äě√ľress√©g‚ÄĚ (空 kong) elk√©pzel√©seket. A k√∂zponti eszme az, hogy minden egyes dolog √©s jelens√©g "√ľres" (空 kong), mert m√°st√≥l f√ľggetlen, √∂nmag√°ban val√≥ l√©t√ľk nincsen. Nāgārjuna a jelens√©gek √ľress√©g√©t mindig dialektikus anal√≠zissel bizony√≠totta. Ez a m√≥dszer j√≥l l√°that√≥ ‚ÄěA K√∂z√©p√ļt Alapversei‚ÄĚ mŇĪv√©ben. Kritik√°j√°ban f√ľgg√©sben val√≥ keletkez√©s √°t√©rt√©kelŇĎdik √©s m√©lyebb jelent√©st kap. √Čles logik√°val r√°mutat arra, hogy a jelens√©gek f√ľgg√©sben val√≥ keletkez√©se egyetemes √ľress√©ggel, relativit√°ssal egyen√©rt√©kŇĪ. Ha a dharm√°k v√©gsŇĎ, saj√°t term√©szettel b√≠r√≥, √∂nmagukban l√©tezŇĎ √∂sszetevŇĎk, akkor nem lehet k√∂z√∂tt√ľk f√ľggŇĎs√©gi-oks√°gi viszony. Ha viszont egym√°st√≥l f√ľggve l√©teznek, akkor f√ľggŇĎs√©g√ľk nemcsak egym√°sra k√∂vetkez√©s, hanem l√©nyegi viszony; mivel a jelens√©gek, dharm√°k csup√°n f√ľgg√©sben, rel√°ci√≥kban l√©teznek, ez√©rt m√°st√≥l f√ľggetlen, rel√°ci√≥b√≥l kiszak√≠that√≥ saj√°t l√©tŇĪk nincsen, nem val√≥s√°gosak, val√≥s l√©ttŇĎl √ľresek. Nāgārjuna minden egyes dharma, dharma-kombin√°ci√≥ √ľress√©g√©t, √∂nl√©t-n√©lk√ľlis√©g√©t hirdette. Felsz√≠nre hozza, hogy minden egyes konvencion√°lis fogalom, tapasztalati t√©ny (pl. keletkez√©s-elm√ļl√°s, oks√°g, mozg√°s, idŇĎ stb.) belsŇĎ ellentmond√°st hordoz. A fogalmainkban, szavainkban r√∂gz√≠tett dolgok nem val√≥s√°gosak, mert k√©ptelens√©g megtal√°lni m√∂g√∂tt√ľk magukat a dolgokat. A tudat a vil√°got eleve "dolgokban" val√≥ megk√ľl√∂nb√∂ztet√©s √ļtj√°n fogja fel, az ember ellent√©t-p√°rokban, rel√°ci√≥kban gondolkodik, s olyan spekulat√≠v fogalmakat hoz l√©tre, amelyeknek val√≥di, r√∂gz√≠thetŇĎ tartalmuk nincsen, "√ľresek". A Val√≥s√°gnak (Tathat√°, 真如, zhen ru) nem relat√≠v, nem kategoriz√°lhat√≥, meghat√°roz√°sokt√≥l mentes. Az ember megk√ľl√∂nb√∂ztetŇĎ fogalmi gondolkod√°sa √©s verb√°lis interpret√°ci√≥ja hozza l√©tre az (abszol√ļt) Val√≥s√°got eltakar√≥ empirikus vil√°got.

A K√∂z√©p√ļt szeml√©lete a Chan-ban hat√°rozottan jelen van. A Chan k√∂z√©p√ļt tan√≠t√°sa le√≠rja, hogy hogyan szabadulj meg sz√©lsŇĎs√©gesen egyoldal√ļ n√©zeteidtŇĎl. P√©ldak√©nt: Hui Neng (惠能, 638–713) mester egyik sz√ļtr√°j√°nak (Platform sz√ļtra, 六祖壇經, Liùzǔ Tánjīng) X. fejezet√©ben √ļtmutat√°st ad, hogy hogyan adjuk √°t a dharma tan√≠t√°sokat. Itt sorolja fel a tudat 36 alapvetŇĎ ellenkez√©s√©t √©s t√°rgyalja a sz√©lsŇĎs√©gektŇĎl mentes m√≥dszert. A ❀ Val√≥s√°g (Tathat√°, 真如, zhen ru) Chan tan√≠t√°sa csak a kettŇĎss√©g n√©lk√ľli tud√°ssal ragadhat√≥ meg. A kettŇĎss√©g n√©lk√ľli tud√°s pedig az, amellyel a dolgokat √ļgy l√°tjuk, ahogy azok val√≥ban vannak: objektum √©s a szubjektum k√ľl√∂n√°ll√°sa n√©lk√ľl (l√°sd: ❀ "A TUDAT tana a buddhizmusban" c. jegyzetet). A Chan a val√≥s√°g reflekt√≠v tudatoss√°ga, a dolgok term√©szet√©nek figyel√©se magyar√°zat, megmagyar√°z√°s ‚Ķ n√©lk√ľl. Amikor a "b√∂lcsess√©g" (prajna, 慧, hui) olyannyira t√∂k√©letesedik, hogy az (abszol√ļt) Val√≥s√°g √©s a tud√°s egybeesik, azt akkor ‚Äěprajna prajnap√°ramit√°nak‚ÄĚ (Prajñāpāramitā) nevezik, mely a Val√≥s√°g (Tathat√°, 真如, zhen ru) maga. A prajnap√°ramit√°nak (T√∂k√©letes B√∂lcsess√©g, 般若波羅蜜多) teh√°t ilyen √©rtelemben ugyanaz, mint az (abszol√ļt) Val√≥s√°g (Nirv√°na, 涅槃, nie pan). A prajnap√°ramita a Mahayana legfŇĎbb tan√≠t√°sa, amelynek gyakorl√°sa √©s meg√©rt√©se a bodhiszattva √∂sv√©ny elengedhetetlen eleme. A Chan sz√∂vegek vagy tan√≠t√°sok abszol√ļt l√°t√°sm√≥dot k√©pviselnek √©s nem a h√©tk√∂znapi √©rtelemben vett relat√≠v val√≥s√°g√©t, ahol a vil√°g jelens√©gei val√≥s l√©tezŇĎk √©rzet√©t keltik benn√ľnk.

Fontos tudni, hogy a sz√∂veg/komment√°r c√©lja logikai √©rvel√©ssel c√°folni a ber√∂gz√ľlt t√©vk√©pzeteid. Ez az elej√©n lehet, fel sem tŇĪnik, mert m√©g csak tudat√°ban sem vagy annak, milyen n√©zetek alkotj√°k √©s vez√©rlik mindennapjaidat. √ćgy ha nem is tudod k√∂vetni az √©rvel√©st, √©rdemes elgondolkozni azon, hogy mik√©nt gondolkodsz mindarr√≥l, amit val√≥s√°gnak nevezel. Az √©rvel√©si m√≥d, illetve amiket bemutat c√°folatokat gyakran nem hangzanak odaillŇĎnek, vagy mag√°t√≥l √©rtetŇĎdŇĎnek. Ez t√∂bbek k√∂z√∂tt az√©rt is van, mert egy 1700 √©vn√©l is r√©gebbi, √≥kori indiai sz√∂veget olvasunk, m√°sr√©szt pedig mert ez egy buddhista filoz√≥fiai √©rtekez√©s.



1. pratyayaparīkṣā nāma prathamaṁ prakaraṇam|
觀因緣品第一

Analysis of conditions (korai fejezet)
A feltételek vizsgálata (körai fejezet)

❀ ❀ ❀

R√∂vid elŇĎsz√≥: A felt√©telek vizsg√°lata (Pratyaya-pariks√°, 觀因緣品第一) fejezet kulcsfontoss√°g√ļ t√∂bb szempontb√≥l is. A fejezet t√©m√°ja az oks√°g, amivel minden indiai filoz√≥fiai rendszer behat√≥an foglalkozott, s a Madhyamaka (中觀派, Zhōng Guān Pài) filoz√≥fia meg√©rt√©s√©hez elengedhetetlen√ľl sz√ľks√©ges. Az oks√°g, ok-okozatis√°g nem m√°s, mint a prat√≠tjaszamutp√°da (緣起, Yuan Qi azaz a F√ľggŇĎ Keletkez√©s), a jelens√©gek k√ľl√∂nb√∂zŇĎ felt√©telektŇĎl/okokt√≥l f√ľggŇĎ keletkez√©se. Nāgārjuna gondolatmenete a k√∂vetkezŇĎ: Ha elfogadjuk, hogy a jelens√©gek k√ľl√∂nb√∂zŇĎ felt√©telek alapj√°n l√©teznek, m√°rpedig ezt tapasztaljuk, akkor a dolgoknak nincs √∂nmagukban val√≥ l√©tez√©se, az adott rel√°ci√≥kt√≥l f√ľggetlen√ľl meghat√°rozhat√≥ tartalma. Ha pedig nincsen √∂nmagukban val√≥, val√≥di l√©tez√©s√ľk, akkor a dolgok okok szabta keletkez√©s√©rŇĎl is √©rtelmetlen besz√©lni, hiszen a keletkez√©s sem val√≥di, mert nem keletkezik val√≥ban l√©tezŇĎ (abszol√ļt) dolog. Nāgārjuna teh√°t a tapasztalati val√≥s√°gban jelens√©gk√©nt megjelenŇĎ ‚Äěf√ľggŇĎ keletkez√©sbŇĎl‚ÄĚ (prat√≠tjaszamutp√°d√°b√≥l) kiindulva eljut a prat√≠tjaszamutp√°da-jelens√©g √ľress√©g√©hez, az √∂ssz-√ľress√©ghez (S√ļnyat√°, ?, Kong), ami maga az Abszol√ļt val√≥s√°g (Tathatá 真如, zhen ru). Nāgārjuna dialektikus anal√≠zissel felt√°rja elŇĎtt√ľnk, hogy az ok-okozat fogalmaink nem val√≥s√°gosak, (egy)m√°st√≥l f√ľggetlen l√©t√ľk nincsen, s ez√©rt nem r√∂gz√≠thetŇĎk √∂nmagukban. A buddhista filoz√≥fi√°ban szok√°sos n√©gyf√©le m√≥don megvizsg√°lja az ok-okozat k√∂z√∂tti lehets√©ges kapcsolatokat, √©s megmutatja, hogy az okot √©s okozatot semmilyen m√≥don sem lehet logikusan meghat√°rozni. √ćgy az ok √©s okozat

  • nem lehet azonos
  • nem lehet k√ľl√∂nb√∂zŇĎ
  • nem lehet azonos is meg k√ľl√∂nb√∂zŇĎ is egyszerre
  • √©s nem lehet sem nem azonos, sem nem k√ľl√∂nb√∂zŇĎ sem.

Az oks√°g, az okb√≥l val√≥ okozat keletkez√©se k√©tes √©rt√©kŇĪ igazs√°g, csak empirikus √©rv√©nyess√©ge van.

❀ ❀ ❀

不生亦不滅 不常亦不斷 不一亦不異 不來亦不出
能說是因緣 善滅諸戲論 我稽首禮佛 諸說中第一

√údv√∂zl√∂m Ňźt, a T√∂k√©letesen Megvil√°gosodottat, a Tan√≠t√≥k legjobbik√°t, aki h√≠rdette a nem-megszŇĪn√©st √©s nem-keletkez√©s, a nem-megsemmis√ľl√©st √©s a nem-√°lland√≥s√°got, a nem-azonoss√°got √©s nem-k√ľl√∂nb√∂zŇĎs√©get, a nem-megjelen√©st √©s nem-eltŇĪn√©st, a f√ľggŇĎ keletkez√©st, a k√©pzetek lecsendes√≠t√©s√©t √©s a megszabadul√°st.

諸法不自生 亦不從他生
不共不無因 是故知無生

    Sem magából, sem másból,
    Sem mindkettŇĎbŇĎl, sem ok n√©lk√ľl,
    Sehol, semmilyen dolog
    Sohasem keletkezik.

Azaz, ha l√©trej√∂nne valamilyen dolog, akkor az a dolog vagy mag√°b√≥l, vagy m√°sb√≥l, vagy mindkettŇĎbŇĎl, mag√°b√≥l is, √©s m√°sb√≥l is, vagy ok n√©lk√ľl j√∂nne l√©tre. De ha megvizsg√°ljuk, (kider√ľl, hogy) semelyik m√≥don sem lehets√©ges. Mi√©rt? Mag√°b√≥l azt jelenti, hogy √∂nmag√°b√≥l. Nos, elŇĎsz√∂r is a dolgok nem keletkeznek saj√°t magukb√≥l, mert akkor √©rtelmetlen lenne a keletkez√©s√ľk, √©s a keletkez√©s v√©g n√©lk√ľl zajlana. Teh√°t a m√°r √∂nmagukban l√©tezŇĎ dolgoknak nincs sz√ľks√©ge arra, hogy √ļjra keletkezzenek. Ha akkor is √ļjra keletkezn√©nek, amikor m√°r l√©teznek, akkor sohasem lenn√©nek nem-keletkezŇĎk. Ez pedig elfogadhatatlan. Ez√©rt elŇĎsz√∂r is a dolgok nem keletkeznek magukb√≥l. A dolgok nem keletkeznek m√°sb√≥l sem. Mi√©rt? Mert ennek az lenne a k√∂vetkezm√©nye, hogy minden mindenbŇĎl keletkezhetne. Nem keletkeznek mindkettŇĎbŇĎl sem, azaz magukb√≥l is, √©s m√°sb√≥l is, mert mindk√©t feltev√©s hib√°s k√∂vetkezm√©nyekkel j√°r. Ok n√©lk√ľl sem keletkeznek, mert ennek az lenne a k√∂vetkezm√©nye, hogy szakadatlanul minden mindenbŇĎl keletkezhetne, √©s √≠gy, hib√°san, minden erŇĎfesz√≠t√©s √©rtelm√©t veszten√©. √ćgy teh√°t, mivel a dolgoknak semmilyen m√≥don sem lehets√©ges a keletkez√©se, ez√©rt nem l√©tezik keletkez√©s. K√∂vetkez√©sk√©ppen a keletkez√©s sz√≥ csup√°n egy konvencion√°lis kifejez√©s.

Ellenvetés:

(Elismerj√ľk, hogy) a dolgok nem keletkeznek √∂nmagukb√≥l, √©s hogy ennek megfelelŇĎen, ahogy elmagyar√°zt√°tok, "hogyan is keletkezhetne a hajt√°s mag√°b√≥l a hajt√°sb√≥l". (Azt is elismerj√ľk, hogy) ha nincs √∂nmag√°b√≥l val√≥ keletkez√©s, akkor az √∂nmag√°b√≥l is, √©s m√°sb√≥l is, azaz a mindkettŇĎbŇĎl val√≥ keletkez√©s is tarthatatlan, mert az egyik oldal m√°r √©rv√©nyess√©g√©t vesztette. Az az √°ll√°spont, hogy ok n√©lk√ľl keletkeznek, nagyon sil√°ny, ez√©rt ezt egy√°ltal√°n nem √°ll√≠tjuk. √Ām ellenvet√©st kell tenn√ľnk arra a hat√°rozott √°ll√≠t√°sotokra √©s magyar√°zatotokra, hogy "a dolgok bizony nem keletkeznek m√°sb√≥l".

因緣次第緣 緣緣增上緣
四緣生諸法 更無第五緣

    Négy feltétel van:
    Az ok, a t√°rgy, a k√∂zvetlen megelŇĎzŇĎ,
    Valamint az uralkodó.
    √Ėt√∂dik felt√©tel nem l√©tezik.

Azzal az √°ll√≠t√°ssal, hogy "√∂t√∂dik felt√©tel nem l√©tezik", az egyik mester azt hat√°rozta meg, hogy minden egyes felt√©tel, amely a k√∂zhaszn√°latban l√©vŇĎ szavainkban elt√©r ettŇĎl a n√©gy felt√©teltŇĎl, e k√∂z√© a n√©gy felt√©tel k√∂z√© tartozik. Az√©rt tan√≠totta ez a mester, hogy a n√©gy felt√©tel, az ok √©s a t√∂bbi a dolgok keletkez√©s√©nek a felt√©telei, hogy a dolgok ebbŇĎl a n√©gy felt√©telbŇĎl keletkeznek, hogy ezt elmagyar√°zza. Mivel a dolgok ebbŇĎl a tŇĎl√ľk k√ľl√∂nb√∂zŇĎ n√©gy felt√©telbŇĎl keletkeznek, ez√©rt nem helyes azt mondani, hogy "a dolgok bizony nem keletkeznek m√°sb√≥l".

V√°lasz:

Ha az √°ltalatok k√ľl√∂nb√∂zŇĎnek nevezett n√©gy felt√©tel, az ok √©s a t√∂bbi val√≥ban k√ľl√∂nb√∂zne a keletkezŇĎ dolgokt√≥l, akkor a dolgok keletkezhetn√©nek m√°sb√≥l. De lehetetlen, hogy azok a felt√©telek m√°sok legyenek, mint a dolgok. Hogyan?

如諸法自性 不在於緣中
以無自性故 他性亦復無

    A dolgoknak nincs
    Saját léte a feltételekben stb...
    Ha nincs ön-lét,
    Nincs más-lét sem.

Azaz, az egyidejŇĪleg l√©tezŇĎ, egym√°st√≥l k√∂lcs√∂n√∂sen f√ľggŇĎ dolgok k√ľl√∂nb√∂zŇĎek lehetnek, mint ahogy p√©ld√°ul Gupta m√°s, mint Csaitra, Csaitra pedig m√°s, mint Gupta. √Ām a hajt√°s √©s a t√∂bbi dolog nem ugyanabban a l√©t√°llapotban van, mint a mag √©s a t√∂bbi felt√©tel. Ez√©rt, ha fel is t√©telezz√ľk, hogy l√©tezik az ok √©s a t√∂bbi felt√©tel, a hajt√°snak √©s a t√∂bbi dolognak nincsen √∂nn√∂n l√©tez√©se. Ha pedig nincs √∂nmagukban val√≥ l√©tez√©s√ľk, akkor az ok √©s a t√∂bbi felt√©tel hogyan lehet tŇĎl√ľk k√ľl√∂nb√∂zŇĎ? √ćgy teh√°t lehetetlen, hogy az ok √©s a t√∂bbi felt√©tel m√°s legyen, mint a hajt√°s √©s a t√∂bbi dolog. Ez√©rt, mivel egy√°ltal√°n nem l√©tezik m√°s-l√©t, nem helyes azt mondani, hogy "a dolgok m√°sb√≥l keletkeznek". Az√©rt jelentett√ľk ki, hogy "(a dolgoknak nincs saj√°t l√©te) a felt√©telekben stb...", mert ez az √°ll√≠t√°s m√°s elm√©letekre is vonatkoztathat√≥. Teh√°t r√°mutattunk egy√ļtta arra is, hogy a dolgok keletkez√©se m√°s elm√©letekben is lehetetlen.

Ellenvetés:

Ha van anyagi forma, talán nem jön létre az észlelés?

V√°lasz:

Nem. Vizsg√°ljuk meg a dolgoknak ezt a fajta keletkez√©s√©t! Ha felteszitek, hogy az √©szlel√©s, amely m√©g nem j√∂tt l√©tre, √∂nmag√°t√≥l k√ľl√∂nb√∂zŇĎ felt√©telekbŇĎl j√∂n l√©tre, akkor az √©szlel√©snek, amely m√©g nem is j√∂tt l√©tre, hogyan lehetne √∂nmag√°ban val√≥ l√©te? Ha pedig nincs √∂nmag√°ban l√©tezŇĎ, hogyan is lehetne tŇĎle k√ľl√∂nb√∂zŇĎ l√©tezŇĎ? Ha nem l√©tezik m√°s-l√©t, akkor ez (az √©szlel√©s-p√©lda) a hajt√°shoz √©s a t√∂bbihez hasonl√≥.

SŇĎt, ez a k√∂vetkezŇĎt is jelenti: a dolgoknak nincsen √∂n-l√©te sem a felt√©telekben, sem a felt√©telektŇĎl valami k√ľl√∂nb√∂zŇĎben, sem mindkettŇĎben. Mi√©rt? Mert az az elk√©pzel√©s, hogy a keletkez√©s felt√©telek alapj√°n t√∂rt√©nik, az √©rtelmetlens√©g hib√°j√°t vonja maga ut√°n. Vagyis, ha a dolgoknak m√°r √∂nn√∂n l√©tez√©se van ak√°r a felt√©telekben, ak√°r a felt√©telektŇĎl valami k√ľl√∂nb√∂zŇĎben, ak√°r mindkettŇĎben, akkor mi √©rtelme van egy m√°r l√©tezŇĎ dolog keletkez√©s√©nek? √Črtelmetlen a m√°r saj√°t maguk r√©v√©n l√©tezŇĎ dolgoknak az √ļjrakeletkez√©s√©t felt√©telezni. √Čs mi √©rtelme van a felt√©teleknek egy m√°r l√©tezŇĎ dolog eset√©ben? √ćgy teh√°t nincs √©rtelme felt√©teleket elk√©pzelni. Ez√©rt

A dolgoknak nincs
Saját léte a feltételekben stb...

Ami pedig nem l√©tezik a felt√©telekben, annak nincs √∂n-l√©te, mert nem lehet feltenni, hogy azokt√≥l a felt√©telektŇĎl k√ľl√∂nb√∂zŇĎ.

Ha nincs ön-lét
Nincs más-lét sem.

Ha pedig nem l√©tezik valamitŇĎl k√ľl√∂nb√∂zŇĎ l√©tezŇĎ, akkor ki is mondhatja, hogy "a dolgok m√°sb√≥l keletkeznek"?

Ellenvetés:

Mi √©rtelme van (azon t√∂prengen√ľnk,) hogy "a dolgok √∂nmagukb√≥l vagy m√°sb√≥l stb. keletkeznek"? A szem √©s a t√∂bbi a felt√©telei annak a cselekv√©snek (bya-ba, kriy√°), amely az √©szlel√©st termeti meg. Hogyan? Ebben az esetben a keletkez√©s-cselekv√©s: a megteremtŇĎ, a keletkezŇĎ dolog √©s a keletkez√©s, √©s t√∂bbnyire az √©szlel√©sben v√©gzŇĎdik. Az √©szlel√©s bizony keletkezik. √ćgy teh√°t a szem √©s a t√∂bbi az √©szlel√©st megteremtŇĎ cselekv√©st v√°ltj√°k ki. Mivel kiv√°ltj√°k a cselekv√©st, felt√©telek. P√©ld√°ul a fŇĎz√©s-cselekv√©s a fŇĎzŇĎ alanyb√≥l s a fŇĎz√∂tt dologb√≥l √°ll, √©s t√∂bbnyire p√°rolt rizsben √∂lt alakot. A p√°rolt rizs a m√°r megfŇĎz√∂tt dolog; a fŇĎzŇĎ ember, az ed√©ny, a v√≠z, a tŇĪz, a tŇĪzhely √©s a t√∂bbi, amelyek mind saj√°t cselekv√©st fejtenek ki, a fŇĎz√©s-cselekv√©st kiv√°lt√≥ felt√©teleknek tekinthetŇĎk.

V√°lasz:

果為從緣生 為從非緣生
是緣為有果 是緣為無果

    果為從緣生
    A cselekvés nem foglalja magában a feltételeket.

cselekv√©s stabiliz√°l√≥dik az √©szlel√©sben. √Čs akkor hogyan lehet a szem √©s a t√∂bbi annak a m√°sik cselekv√©snek a kiv√°lt√≥ja? Ha megk√©rdezitek, hogy mi√©rt, erre a v√°laszunk: Ebben az esetben a keletkez√©s-cselekv√©s vagy a m√©g nem keletkezett, vagy a m√°r keletkezett √©szlel√©sben stabiliz√°l√≥dik. ElŇĎsz√∂r is nem stabiliz√°l√≥dhat a m√©g nem keletkezett √©szlel√©sben, mert akkor m√©g nincs r√° helye. Teh√°t a keletkez√©s-cselekv√©s stabiliz√°l√≥dhat az √©szlel√©sben, ha annak m√°r van stabil helye, de nem stabiliz√°l√≥dhat hely n√©lk√ľl. Ez√©rt, amikor az √©szlel√©s m√©g nem keletkezett, a hely m√©g nem l√©tezik. Ha pedig nem l√©tezik, akkor a keletkez√©s-cselekv√©s hogyan lokaliz√°l√≥dhatna benne?

A keletkez√©s-cselekv√©s nem stabiliz√°l√≥dhat a m√°r keletkezett √©szlel√©sben sem. Mi√©rt? Mert az √©szlel√©s m√°r keletkezett, √©s ez√©rt a m√°r keletkezett nem keletkezik √ļjra. Nem helyes arra sem gondolni ezek ut√°n, hogy a keletkez√©s-cselekv√©s az √©ppen keletkezŇĎf√©lben l√©vŇĎ √©szlel√©sben van. Mi√©rt? Mert nem l√©tezik √©ppen keletkezŇĎf√©lben l√©vŇĎ a m√°r keletkezettŇĎl √©s a m√©g nem keletkezettŇĎl elk√ľl√∂n√ľlten. Mivel arra m√°r r√°mutattunk, hogy a keletkez√©s-cselekv√©s nem stabiliz√°l√≥dhat sem a m√°r keletkezettben, sem a m√©g nem keletkezettben, ez√©rt a keletkez√©s-cselekv√©s egy√°ltal√°n nem l√©tezik. Evvel a fŇĎz√©s-cselekv√©st is tiszt√°ztuk. K√∂vetkez√©sk√©ppen a cselekv√©s nem foglalhatja mag√°ban a felt√©teleket. Ha ezek ut√°n azt gondolj√°tok, hogy l√©tezik felt√©telek n√©lk√ľli cselekv√©s, azt v√°laszoljuk:

    為從非緣生
    Nem l√©tezik felt√©telek n√©lk√ľli cselekv√©s.

Teh√°t nem l√©tezik olyan cselekv√©s, amely felt√©telek n√©lk√ľli. Ha l√©tezne, akkor szakadatlanul minden mindenbŇĎl keletkezhetne. Ebben az esetben √©rtelmetlenn√© v√°lna mindenf√©le erŇĎfesz√≠t√©s, ez pedig elfogadhatatlan. Ez√©rt felt√©telek n√©lk√ľli sem lehet a cselekv√©s.

Ellenvetés:

ElŇĎsz√∂r is a felt√©telek l√©teznek. Ha pedig l√©teznek, a dolgok l√©tez√©se is bizony√≠tott. Ha a dolgoknak a l√©tez√©se bizony√≠tott, akkor a keletkez√©s is bizony√≠tott.

V√°lasz:

    是緣為有果
    Nem l√©teznek cselekv√©s n√©lk√ľli felt√©telek.

Azok a dolgok, amelyeknek nincs cselekv√©se, nem felt√©telek. Hogyan? M√°r kor√°bban elmagyar√°ztuk, hogy lehetetlen a keletkez√©s-cselekv√©s, amikor azt felt√©telezt√©tek, hogy a szem √©s a t√∂bbi az √©szlel√©s felt√©telei, mert kiv√°ltj√°k a keletkez√©s-cselekv√©st. De ha egy√°ltal√°n nem l√©tezik keletkez√©s-cselekv√©s, akkor hol lesz a kiv√°ltott dolog? Mivel nem l√©tezik a kiv√°ltott dolog, a szem √©s a t√∂bbi nem felt√©telei a keletkez√©s-cselekv√©snek. Ha nem felt√©telei a (nem-l√©tezŇĎ) keletkez√©s-cselekv√©snek, hogyan lehetnek felt√©telek? Ha pedig m√©gis felt√©telek lenn√©nek, akkor b√°rmi b√°rminek a felt√©tele lehetne. Ha √≠gy lenne, b√°rmi b√°rmibŇĎl keletkezne, ez pedig nem √≠gy van. Ez√©rt nem l√©teznek cselekv√©s n√©lk√ľli felt√©telek.

Ellenvetés:

Tal√°n mi azt mondjuk, hogy a felt√©telek cselekv√©s n√©lk√ľliek? A felt√©telek term√©szetesen magukban foglalj√°k a cselekv√©st.

V√°lasz:

    是緣為無果
    Sem cselekvést magukban foglalók.

Ez (a sor) a "nem l√©teznek" (verssorhoz) kapcsol√≥dik. Nem l√©teznek cselekv√©st magukban foglal√≥ felt√©telek. Azt m√°r kor√°bban elmagyar√°ztuk, hogy nem l√©tezik sem felt√©teleket mag√°ban foglal√≥, sem felt√©telek n√©lk√ľli cselekv√©s. Ha nem l√©tezik a cselekv√©s, akkor a felt√©telek hogyan foglalhatn√°nak magukban cselekv√©st? √ćgy teh√°t, mivel nem lehetnek a felt√©telek cselekv√©s n√©lk√ľliek, cselekv√©st magukban foglal√≥ felt√©telek pedig nem l√©teznek, ez√©rt √©rtelmetlen dolog felt√©teleket elk√©pzelni.

Ellenvetés:

Mi √©rtelme van f√∂l√∂slegesen azon t√∂prengeni, hogy a cselekv√©st magukban foglalj√°k-e avagy sem a felt√©telek? Mivel a dolgok mindenf√©lek√©ppen az okt√≥l √©s a t√∂bbitŇĎl, azaz a n√©gy felt√©teltŇĎl val√≥ f√ľgg√©sben keletkeznek, ez√©rt az ok √©s a t√∂bbi a dolgoknak a felt√©telei.

V√°lasz:

A levegŇĎt bokszolj√°tok az √∂kl√∂t√∂kkel. M√°r kor√°bban elmagyar√°ztuk, hogy a keletkez√©s-cselekv√©s val√≥j√°ban nem l√©tezik, √©s mert nem l√©tezik, a felt√©telek sem lehets√©gesek. Akkor pedig hogyan lehet azt mondani, hogy "tŇĎl√ľk val√≥ f√ľgg√©sben keletkeznek a dolgok"? Tov√°bb√°:

因是法生果 是法名為緣
若是果未生 何不名非緣

    Ezeket feltételeknek hívják,
    Mert ezektŇĎl val√≥ f√ľgg√©sben keletkeznek a dolgok.
    Miért, hogy ezek nem nem-feltételek addig,
    Amíg a dolgok nem keletkeznek?

Ha felteszitek, hogy ezek az√©rt felt√©telek, mert ezektŇĎl val√≥ f√ľgg√©sben keletkeznek a dolgok, akkor mi√©rt nem felt√©telezitek azt is, hogy am√≠g nem keletkeznek a dolgok, addig ezek nem-felt√©telek? Ha azt gondolj√°tok, hogy k√©sŇĎbb v√°lik felt√©tell√© az, ami kor√°bban nem volt felt√©tel, ez lehetetlen. Mi√©rt? Mert ebbŇĎl a feltev√©sbŇĎl sz√ľks√©gszerŇĪen k√∂vetkezne, hogy b√°rmi b√°rminek felt√©tele lehet, ez pedig elfogadhatatlan. Ha. azt gondolj√°tok, hogy ebbŇĎl nem k√∂vetkezik az, hogy b√°rmi b√°rminek felt√©tele lehet, mert a nem-felt√©telek is felt√©telekk√© v√°lhatnak valami m√°s dolog viszonylat√°ban, ebben az esetben is ugyanaz a helyzet. Ha valamivel, b√°rmi l√©gyen is az, √∂sszef√ľgg√©sbe ker√ľlv√©n a nem-felt√©tel is felt√©tell√© v√°lik, akkor annak a felt√©telnek is lesz egy m√°sik felt√©tele, √©s azt kellene gondolnunk, hogy annak a m√°sik felt√©telnek is ugyan√ļgy van egy m√°sik felt√©tele. A v√©gn√©lk√ľlis√©g hib√°j√°t is maga ut√°n vonja. Ha valamivel √∂sszef√ľgg√©sbe ker√ľlv√©n felt√©tell√© v√°lik, akkor az (a m√°r f√ľggŇĎ felt√©tel) is √ļjra f√ľgg√©sbe ker√ľlne valami m√°ssal, s az (a m√°r k√©tszeresen f√ľggŇĎ felt√©tel) is f√ľgg√©sbe ker√ľlne valami m√°ssal. Ez pedig elfogadhatatlan, mert v√©gn√©lk√ľlis√©g k√∂vetkezik belŇĎle. Ez√©rt lehetetlen, hogy a felt√©telek val√≥ban l√©tezzenek. Tov√°bb√°:

果先於緣中 有無俱不可
先無為誰緣 先有何用緣

    Sem nem-l√©tezŇĎ, sem l√©tezŇĎ dolognak
    Feltétele nem lehet.
    Ha nem létezik, minek lesz a feltétele?
    Ha létezik, mi értelme a feltételnek?

Ha azt mondj√°tok, hogy "ez a dolog att√≥l val√≥ f√ľgg√©sben keletkezik", s ezer kapcsolat-viszony miatt "ennek a dolognak az a felt√©tele", akkor is az "ez-az' kapcsolat-viszonyt is vagy egy m√°r l√©tezŇĎ, vagy egy m√©g nem-l√©tezŇĎ dolog felt√©tel√©nek kell tartani. De nem helyes azt mondani, hogy ez egy l√©tezŇĎ vagy egy nem-l√©tezŇĎ dolognak a felt√©tele. Mi√©rt? Ha nem l√©tezik, minek lesz a felt√©tele? Ha l√©tezik, mi √©rtelme a felt√©telnek? Ha felteszitek, hogy egy nem-l√©tezŇĎ dolognak felt√©tele van, akkor mit tudtok v√°laszolni arra a k√©rd√©sre, hogy "ez minek lesz a felt√©tele"? Ennek megfelelŇĎen nem helyes √ļgy magyar√°zni, hogy a fonalak a m√©g nem-l√©tezŇĎ sz√∂vetnek a felt√©telei.

Ellenvetés:

Mivel a fonalakb√≥l sz√∂vet j√∂n l√©tre, a k√©sŇĎbbi keletkez√©se miatt hely√©nval√≥ azt tan√≠tani, hogy a fonalak a felt√©telei a sz√∂vetnek.

V√°lasz:

Ti tal√°n a meg nem sz√ľletett fiatok √∂r√∂ks√©g√©vel akarj√°tok elvenni az anyj√°t? M√°r mondtuk, hogy egy nem-l√©tezŇĎ dolognak nem lehet felt√©tele. A felt√©telek lehetetlens√©ge miatt tagadjuk a dolgok val√≥di keletkez√©s√©t, s ti m√©gis egy dolog majdani keletkez√©s√©vel akarj√°tok az oks√°got bizony√≠tani. Mivel a dolgoknak sehol, semmikor sincs val√≥di keletkez√©se, ez√©rt sz√∂gezt√ľk le azt a t√©nyt, hogy

Ha nem létezik, minek lesz a feltétele?

(Ha pedig nincs keletkez√©s,) akkor a ti felt√©teletek, amely √©ppen egy k√©sŇĎbb keletkezŇĎ dologt√≥l f√ľgg, hogyan v√°lhat val√≥s√°goss√°? K√∂vetkez√©sk√©ppen ez az ellenvet√©setek nagyon sz√°nalmas. Ha ezt√°n azt gondoln√°tok, hogy egy l√©tezŇĎ dolognak van felt√©tele, akkor a v√°laszunk:

Ha létezik, mi értelme a feltételnek?

Lehetetlen, hogy egy l√©tezŇĎ dolognak felt√©tele legyen. Azaz, ha m√°r l√©tezik, mi √©rtelme van egy √ļjabb felt√©telnek? Nem helyes azt tan√≠tani, hogy a fonalak a m√°r k√©sz √©s l√©tezŇĎ sz√∂vetnek a felt√©telei.

Ellenvetés:

Mi nem mondjuk azt, hogy a m√°r l√©trej√∂tt dologra √ļjabb felt√©telek hatnak, hanem csak azt mondjuk, hogy a sz√∂vetnek a fonalak a felt√©telei, mivel konvencion√°lisan a fonalakat nevezik a m√°r l√©tezŇĎ sz√∂vet felt√©teleinek.

V√°lasz:

Ti tal√°n a fiatok nŇĎs√ľl√©s√©re gondoltok, amikor m√©g saj√°t magatok sem nŇĎs√ľltetek meg? Ha m√°r l√©tezik egy dolog, lehetetlen a keletkez√©s felt√©tele. Ezen felt√©tel lehetetlens√©ge miatt tagadjuk a dolgok val√≥di keletkez√©s√©t, s ti m√©gis a m√°r l√©tezŇĎ sz√∂vet keletkez√©s√©nek a felt√©tel√©t akarj√°tok kimutatni. √Ām a dolgok keletkez√©s√©nek a bizony√≠t√°sa v√©gett azt is lehetne mondani, hogy "elŇĎsz√∂r fond meg a fonalat, s azt√°n ez a fonal annak a sz√∂vetnek a felt√©tele". K√∂vetkez√©sk√©ppen ez az ellenvet√©s is nagyon sz√°nalmas.

Ellenvetés:

Itt, ezen a f√∂ld√∂n a dolgok megk√ľl√∂nb√∂ztetŇĎ jegyek alapj√°n l√©tes√ľlnek. A fŇĎok (rgyu, hetu) megk√ľl√∂nb√∂ztetŇĎ jegy√©t is elmagyar√°ztuk m√°r; a fŇĎok a l√©trehoz√≥ ok. √ćgy teh√°t a megk√ľl√∂nb√∂ztetŇĎ jegy√©vel b√≠r√≥ fŇĎok l√©tezik.

V√°lasz:

若果非有生 亦復非無生
亦非有無生 何得言有緣

    Ha sem l√©tezŇĎ, sem nem-l√©tezŇĎ,
    Sem l√©tezŇĎ-√©s-neml√©tezŇĎ dolog nem l√©tes√ľl,
    Akkor hogyan igazolható
    A létrehozó ok?

Azaz, annak a dolognak (chos, dharma), amelyet felt√©telez√©setek szerint egy fŇĎok hoz l√©tre, vagy l√©tezŇĎnek, vagy nem-l√©tezŇĎnek, vagy l√©tezŇĎnek-√©s-neml√©tezŇĎnek kellene lennie. De semelyik m√≥don sem lehets√©ges. ElŇĎsz√∂r is nem hoz l√©tre m√°r l√©tezŇĎ dolgot, mert az m√°r (egyszer) keletkezett. Ebben az esetben mi √©rtelme lenne a m√°r keletkezett √ļjra-keletkez√©s√©nek? Ha a m√°r l√©tezŇĎ is √ļjra keletkezne, soha sem szŇĪnne meg keletkezni. Ez pedig elfogadhatatlan. A fŇĎokot sem lehet kimutatni. Vagyis, ha m√°r l√©tezik valami, mi √©rtelme van a fŇĎoknak? Teh√°t elŇĎsz√∂r is m√°r l√©tezŇĎ dolgot nem hoz l√©tre.

Na m√°r most, nem-l√©tezŇĎ dolgot sem hoz l√©tre, mivel az nem l√©tezŇĎ. Ha a nem l√©tezŇĎ is keletkezhetne, akkor a ny√ļlnak is szarva lehetne. Ha azt mondj√°tok, hogy "a dolgok a fŇĎok r√©v√©n keletkeznek", akkor ez nem helyes, mert lehetetlen a fŇĎok l√©tez√©se. Vagyis, ha egy dolog nem l√©tezik, mi lesz az ok √©s minek lesz az oka? √Čs mi csin√°l az az √ļn. fŇĎok, ami√©rt okk√° v√°lik? Ily m√≥don teh√°t, ha egy√°ltal√°n nem l√©tezik semmilyen dolog, akkor az a megk√ľl√∂nb√∂ztet√©sen alapul√≥ magyar√°zat, hogy "ez ok az pedig nem-ok", hogyan v√°lik igazz√°? K√∂vetkez√©sk√©ppen a nem-l√©tezŇĎ dolgot sem hozza l√©tre a fŇĎok.

Na m√°r most, a l√©tezŇĎt-√©s-neml√©tezŇĎt sem hozza l√©tre, mert a l√©tezŇĎnek √©s a neml√©tezŇĎnek az egy√ľtt-keletkez√©se ellentmond√°s, √©s mert elker√ľlhetetlen√ľl a kor√°bban (m√°r felsorolt) hib√°k mer√ľln√©nek fel. √ćgy teh√°t a l√©tezŇĎt-√©s-neml√©tezŇĎt sem hozza l√©tre. Ez√©rt, ha ily m√≥don megvizsg√°lva (kider√ľl, hogy) a dolgok l√©tes√ľl√©se sehogyan sem lehets√©ges,

Akkor hogyan igazolható A létrehozó ok?

Ha pedig így van, akkor nem helyes azt mondani, hogy a létrehozó ok létezik.

Ellenvetés:

A tárgyi feltétel bizony létezik, mert a tudatosságnak a többinek képezi az alapját.

V√°lasz:

A l√©tezŇĎ tudatjelens√©get t√°rgyi felt√©tellel b√≠r√≥nak
Tanítják, bár valójában nincs neki.

Itt, ennek a versnek a kieg√©sz√≠t√©se: "t√°rgyi felt√©tellel √∂sszekapcsoltnak". Egy l√©tezŇĎ tudatjelens√©grŇĎl csup√°n akkor mondhat√≥, hogy a t√°rgyi felt√©tellel √∂sszekapcsol√≥dott, ha a t√°rgyi felt√©tel l√©tezik. De mivel a t√°rgyi felt√©tel val√≥j√°ban nem l√©tezik, ti csak a saj√°t fejetek ut√°n mentek amikor azt √°ll√≠tj√°tok, hogy a tudatjelens√©g t√°rgyi felt√©telhez kapcsol√≥dik. Mily m√≥don? Itt a "t√°rgyi felt√©tellel √∂sszekapcsolt" √°ll√≠t√°s azt jelenti, hogy "birtokolja a t√°rgyi felt√©telt". Ha a tudatjelens√©g l√©tezik, √∂sszekapcsol√≥dhat a t√°rgyi felt√©tellel ellenben ha nem l√©tezik, nem kapcsol√≥dhat √∂ssze. Mivel a t√°rgyi felt√©tellel val√≥ √∂sszekapcsol√≥d√°s elŇĎtt m√©g nem birtokolja a t√°rgyi felt√©telt, ez√©rt a tudatjelens√©gnek nincs t√°rgyi felt√©tele. √ćgy p√©ld√°ul mondhatjuk, hogy "aki vagyont birtokol, az vagyonnal √∂sszekapcsolt, vagyonos". Ha valaki l√©tezik, √∂sszekapcsol√≥dhat vagyonnal, de ha nem l√©tezik, nem kapcsol√≥dhat √∂ssze. Mivel a vagyonnal val√≥ √∂sszekapcsol√≥d√°s elŇĎtt m√©g nem birtokolja a vagyont, ez√©rt vagyontalan. K√∂vetkez√©sk√©ppen ti csup√°n a saj√°t k√©pzeletetekre hagyatkoztok, amikor azt felt√©telezitek, hogy egy tudatjelens√©gnek t√°rgyi felt√©tele van, b√°r val√≥j√°ban nincs neki. Erre a v√°laszunk:

如諸佛所說 真實微妙法
於此無緣法 云何有緣緣

    Ha teh√°t a tudatjelens√©gnek elŇĎsz√∂r nincs t√°rgya,
    Akkor hogyan lesz k√©sŇĎbb t√°rgya?

A "teh√°t" sz√≥ a k√©rd√©st vezeti be. A "hogyan lesz" az √©rvet jelzi. Ha teh√°t egy tudatjelens√©g t√°rgyi felt√©tel n√©lk√ľl is l√©tezŇĎnek bizonyul, akkor mi√©rt k√©pzelitek el a f√∂l√∂sleges t√°rgyi felt√©telt?

Ellenvetés:

Nem √©rtett√©tek meg igaz√°n a tant√©tel√ľnket, s ez√©rt rosszul fogj√°tok fel a dolgokat. Mi nem mondjuk azt, hogy a t√°rgyi felt√©tel birtokl√°sa, azaz a t√°rgyi felt√©tellel val√≥ √∂sszekapcsol√≥d√°s ugyanolyan, mint a vagyonnal val√≥ √∂sszekapcsol√≥d√°s. Ennek (a t√©tel√ľnknek) a k√∂vetkezŇĎ a jelent√©se: egy l√©trej√∂tt tudatjelens√©gnek az a t√°rgyi felt√©tele, amely a l√©tes√ľl√©s√©t megalapozta. Ez√©rt tan√≠tjuk, hogy a t√°rgyi felt√©tellel √∂sszekapcsol√≥dott.

V√°lasz:

Ez lehetetlen. Erre √ļjra azt v√°laszoljuk, hogy

Ha teh√°t a tudatjelens√©gnek elŇĎsz√∂r nincs t√°rgya,
Akkor hogyan lesz k√©sŇĎbb t√°rgya?

Ha teh√°t a tudatjelens√©gnek elŇĎsz√∂r nincs t√°rgyi felt√©tele, s ez√©rt m√©g nem l√©tezik, m√©g nem val√≥s√°gos, akkor hogyan lehets√©ges a t√°rgyi felt√©tel l√©tez√©se? Bizony "a tudatjelens√©g t√°rgyi felt√©tele" nem bizonyul val√≥s√°gosnak. Ha a tudatjelens√©g nem val√≥s√°gos √©s nem l√©tezik, akkor hogyan l√©tezhet sz√°m√°ra t√°rgyi felt√©tel? Ha pedig a t√°rgyi felt√©tel nem l√©tezik, akkor hogyan tudja l√©trehozni a t√°rgyi felt√©tel a tudatjelens√©get? Ez√©rt a t√°rgyi felt√©tel nem l√©tezik, a tudatjelens√©gnek pedig nincs t√°rgyi felt√©tele.

Ellenvetés:

Egy dolog k√∂zvetlen megelŇĎzŇĎ megsemmis√ľl√©se egy m√°sik dolog keletkez√©s√©nek a felt√©tele. Ez a k√∂zvetlen megelŇĎzŇĎ felt√©tel, √©s ez l√©tezik.

V√°lasz:

果若未生時 則不應有滅
滅法何能緣 故無次第緣

    Ha a dolgok nem keletkeznek,
    Nem is semmis√ľlhetnek meg.
    Ez√©rt a k√∂zvetlen megelŇĎzŇĎ felt√©tel tarthatatlan.
    Ha m√©gis megsemmis√ľln√©nek, mi lesz a felt√©tel?

Az utols√≥ k√©t alapverssorra a k√∂vetkezŇĎ sorrendben kell tekinten√ľnk:

Ha m√©gis megsemmis√ľln√©nek, mi lesz a felt√©tel?
Ez√©rt a k√∂zvetlen megelŇĎzŇĎ felt√©tel tarthatatlan.

√ögy tekints√ľk, hogy a "m√©gis" sz√≥ "a nem keletkezŇĎ dolgokra" utal vissza Mivel a "m√©gis" a nem-keletkezett dolgokra vonatkozik, ez√©rt ahhoz (a verssorhoz) hogy

Ha m√©gis megsemmis√ľln√©nek, mi lesz a felt√©tel?

Hozz√° kell tenn√ľnk, hogy "mi lehetne a felt√©tele a nem-keletkezett dolgoknak". Ez a kettŇĎ (verssor) a versel√©s kedv√©√©rt nem lett megfelelŇĎ sorrendbe t√©ve. Nem lehets√©ges amit mondtok, hogy "egy dolog k√∂zvetlen megelŇĎzŇĎ megsemmis√ľl√©s egy m√°sik dolog keletkez√©s√©nek a felt√©tele". Mi√©rt?

Mert

Ha a dolgok nem keletkeznek,
Nem is semmis√ľlhetnek meg.

Ha m√©gis megsemmis√ľln√©nek, mi lesz a felt√©tel?

A "megsemmis√ľl√©s" "nem-l√©tez√©st" jelent. Teh√°t, ha a mag megsemmis√ľl a hajt√°s keletkez√©se elŇĎtt, azaz a mag megsemmis√ľl, s ez√©rt nem l√©tezik, akkor mi lesz a hajt√°s keletkez√©s√©nek a felt√©tele? Tov√°bb√°, mi is a felt√©tele a mag megsemmis√ľl√©s√©nek? Ha a mag megsemmis√ľl √©s ez√©rt nem is l√©tezik, hogyan v√°lhat a hajt√°s keletkez√©s√©nek a felt√©tel√©v√©? A m√©g l√©tre nem j√∂tt hajt√°snak hogyan lehet felt√©tele a mag megsemmis√ľl√©se? Ez√©rt abb√≥l az elk√©pzel√©sbŇĎl, hogy a hajt√°s a mag megsemmis√ľl√©se ut√°n keletkezik, sz√ľks√©gszerŇĪen k√∂vetkezik, hogy mindkettŇĎ, a megsemmis√ľl√©s √©s a keletkez√©s is ok n√©lk√ľl t√∂rt√©nik. Az ok-n√©lk√ľlis√©g pedig elfogadhatatlan.

Ellenvetés:

Abban az esetben is l√©tezik a k√∂zvetlen megelŇĎzŇĎ felt√©tel, ha azt felt√©telezz√ľk, hogy a mag k√∂zvetlen√ľl a hajt√°s keletkez√©se ut√°n semmis√ľl meg, mert ily m√≥don a hajt√°s keletkez√©se azonnal a mag megsemmis√ľl√©s√©nek a felt√©tel√©v√© v√°lik.

V√°lasz:

Ez is lehetetlen. Mi√©rt? M√©g ha l√©tre is j√∂n a hajt√°s, hogyan v√°lik felt√©tell√©? Ha a mag akkor semmis√ľlne meg, amikor a hajt√°s m√°r l√©trej√∂tt, √©s ez√©rt a hajt√°s keletkez√©s cselekv√©se m√°r v√©get √©rt, akkor mi lesz a felt√©tele a megsemmis√ľl√©snek? √Čs mi lesz a felt√©tele a hajt√°s keletkez√©s√©nek? Ez√©rt ebbŇĎl a feltev√©sbŇĎl is az k√∂vetkezik, hogy mindkettŇĎ, a keletkez√©s √©s megsemmis√ľl√©s is ok n√©lk√ľl t√∂rt√©nik.

Nem helyes azt gondolni sem, hogy a hajt√°s akkor keletkezik, amikor a mag √©ppen megsemmis√ľlŇĎben van, √©s ez√©rt nem mer√ľl fel az ok-n√©lk√ľlis√©g hib√°ja. Mi√©rt? Mert ebben az esetben az, ami megsemmis√ľl, √©s az, ami keletkezik, mindkettŇĎ egyszerre l√©tezik; a mag m√©g nem semmis√ľlt meg, a hajt√°s pedig m√°r keletkezik. Ha k√©t dolog egyszerre l√©tezik, hogyan lehet b√°rmelyik is k√∂zvetlen megelŇĎzŇĎ felt√©tel? Teh√°t a k√∂zvetlen megelŇĎzŇĎ felt√©tel akkor is lehetetlen, ha azt k√©pzelitek, hogy a keletkez√©s √©s a megsemmis√ľl√©s egyszerre t√∂rt√©nik; az egyidejŇĪs√©g miatt lehetetlen. Ez√©rt a k√∂zvetlen megelŇĎzŇĎ felt√©tel elfogadhatatlan. Mivel ily m√≥don a k√∂zvetlen megelŇĎzŇĎ felt√©tel az √∂sszes lehets√©ges m√≥don megvizsg√°lva lehetetlennek bizonyult, ez√©rt lehetetlen azt mondani, hogy "a k√∂zvetlen megelŇĎzŇĎ felt√©tel l√©tezik". Ezenk√≠v√ľl a k√∂vetkezŇĎt is jelenti (az elŇĎzŇĎ vers): Mi itt m√°r kor√°bban bebizony√≠tottuk, hogy a dolgok nem keletkeznek. Ez√©rt, miut√°n m√°r bizony√≠tott, hogy a dolgok nem keletkeznek, Nāgārjuna azt mondja:

Ha a dolgok nem keletkeznek,
Nem is semmis√ľlhetnek meg.

Ha a dolgok nem keletkeznek, √©s ez√©rt nem l√©teznek, lehetetlen, hogy megsemmis√ľljenek. Hogyan tudna megsemmis√ľlni az, ami nem l√©tezik?

Ez√©rt a k√∂zvetlen megelŇĎzŇĎ felt√©tel tarthatatlan.

√ćgy teh√°t, mivel a dolgok megsemmis√ľl√©se lehetetlen, ez√©rt a k√∂zvetlen megelŇĎzŇĎ felt√©tel tarthatatlan. M√©g ha fel is t√©telezitek a megsemmis√ľl√©st, akkor is tarthatatlan a k√∂zvetlen megelŇĎzŇĎ felt√©tel. Mi√©rt?

Ha m√©gis megsemmis√ľln√©nek, mi lesz a felt√©tel?

M√©g ha l√©tezne is keletkez√©s, hogyan v√°lna felt√©tell√© (a m√°r megsemmis√ľlt dolog)? Ennek az √©rtelm√©t m√°r kor√°bban elmagyar√°ztuk.

Ellenvetés:

A domináns feltétel bizony létezik. A domináns feltétel a domináló dolog. Röviden pedig: "Ha ez létezik, az is létrejön; ha ez nem létezik, az sem jön létre; ez annak a domináns feltétele."

V√°lasz:

諸法無自性 故無有有相
說有是事故 是事有不然

    Mivel ön-lét híján a dolgoknak
    Nincsen valódi létezése,
    Lehetetlen azt állítani, hogy
    "Ha ez létezik, az is létrejön".

Ide vonatkoz√≥an, m√°r kor√°bban is elmagyar√°ztuk, s k√©sŇĎbb r√©szletesen el fogjuk magyar√°zni, hogy a dolgoknak nincsen √∂nmag√°ban val√≥ l√©tez√©se. Miut√°n ez m√°r kor√°bban bizony√≠tott, ez√©rt mondja Nāgārjuna, hogy "√∂nl√©t h√≠j√°n a dolgoknak. ..". √ćgy, mivel "√∂nl√©t h√≠j√°n a dolgoknak val√≥di l√©tez√©se", azaz val√≥ban l√©tezŇĎ dolog lehetetlen, ez√©rt nem l√©tezik olyan dolog, amelyrŇĎl azt tudn√°nk mondani, hogy "ha ez l√©tezik,...". Ha pedig a "ha ez l√©tezik" √°ll√≠t√°s "ez"-je nem l√©tezik, akkor hogyan lehet azt √°ll√≠tani, hogy "az is l√©trej√∂n"? Ha lehetetlen azt mondani, hogy "ha ez l√©tezik, az is l√©trej√∂n", akkor mi lesz a domin√°ns felt√©tel, √©s minek lesz a domin√°ns felt√©tele? Ez√©rt a domin√°ns felt√©tel is lehetetlen.

Ellenvetés:

Noha nem mondhatjuk, hogy ily m√≥don bebizony√≠tottuk a felt√©telk√©nt funkcion√°l√≥ dolgoknak a l√©tez√©s√©t, ennek ellen√©re a felt√©telek val√≥ban l√©teznek. Mi√©rt? Mert belŇĎl√ľk j√∂n l√©tre a k√∂vetkezm√©ny. Mivel tapasztaljuk, hogy belŇĎl√ľk j√∂n l√©tre a k√∂vetkezm√©ny, ez√©rt azok a k√∂vetkezm√©ny felt√©teleik√©nt ismeretesek.

V√°lasz:

略廣因緣中 求果不可得
因緣中若無 云何從緣出

    A következmény bizony nincs benne
    A felt√©telekben, sem k√ľl√∂n-k√ľl√∂n, sem √∂sszess√©g√ľkben.
    Ami nincs benne a feltételekben,
    Az hogyan keletkezik a felt√©telekbŇĎl?

A bizony sz√≥ azt jelenti, hogy eredendŇĎen. Azaz a felt√©telekben sem k√ľl√∂n-k√ľl√∂n, sem √∂sszess√©g√ľkben nincs benne eredendŇĎen a k√∂vetkezm√©ny. Ha lehetetlen megmagyar√°znotok a felt√©telek bizony√≠t√°s√°ra felhaszn√°lt k√∂vetkezm√©ny keletkez√©s√©t, akkor hogyan lesz bizony√≠tott a felt√©telek l√©tez√©se? Mi√©rt? Az√©rt, mert a felt√©telekben sem k√ľl√∂n-k√ľl√∂n, sem √∂sszess√©g√ľkben nincs benne eredendŇĎen a k√∂vetkezm√©ny. Ami nincs benne a felt√©telekben sem k√ľl√∂n-k√ľl√∂n, sem azok √∂sszess√©g√©ben, az hogyan fog belŇĎl√ľk keletkezni? Ha pedig nem keletkezik k√∂vetkezm√©ny, hogyan bizony√≠tj√°tok a felt√©teleteket?

Abban az esetben is lehetetlen a felt√©telek l√©tez√©se, ha ezek ut√°n arra gondoln√°tok, hogy a felt√©telekben eredendŇĎen benne van a k√∂vetkezm√©ny; mert ily m√≥don ha a k√∂vetkezm√©ny m√°r elŇĎre l√©tezik, akkor a felt√©teleknek nem lesz aktivit√°sa, √©s mert nincs sz√ľks√©g egy m√°r l√©trej√∂tt dolog ism√©telt l√©trehozatal√°ra. Tov√°bb√°, ha a k√∂vetkezm√©ny eredendŇĎen benne van a felt√©telekben, akkor k√∂vetkezm√©ny, melynek sz√°mos felt√©tele van, vagy teljes eg√©sz√©ben, vagy csak r√©szlegesen lenne benne minden egyes felt√©telben. Na m√°r most, ha elŇĎsz√∂r is azt felt√©telezz√ľk, hogy a k√∂vetkezm√©ny minden egyes felt√©telben teljes eg√©sz√©ben benn van, akkor nem t√∂bb felt√©tele lesz. Abb√≥l, hogy mindegyik felt√©telben k√ľl√∂n-k√ľl√∂n benne van a k√∂vetkezm√©ny, az k√∂vetkezik, hogy minden egyes felt√©telbŇĎl egym√°st√≥l f√ľggetlen√ľl l√©trej√∂n egy k√∂vetkezm√©ny. Ha pedig azt felt√©telezz√ľk, hogy minden egyes felt√©telben a k√∂vetkezm√©nynek egy-egy r√©sze van benne, akkor is az k√∂vetkezik ebbŇĎl, hogy minden egyes felt√©telbŇĎl egym√°st√≥l f√ľggetlen√ľl l√©trej√∂n a k√∂vetkezm√©nynek egy-egy r√©sze. Ez szint√©n elfogadhatatlan. K√∂vetkez√©sk√©ppen lehetetlen, hogy a k√∂vetkezm√©ny eredendŇĎen benne legyen a felt√©telekben, ak√°r k√ľl√∂n-k√ľl√∂n, ak√°r azok √∂sszess√©g√©ben.

Ha ezt√°n azt gondoln√°tok, hogy "b√°r a k√∂vetkezm√©ny nincs benne a felt√©telekben, m√©gis a felt√©telekbŇĎl keletkezik, √©s a k√∂vetkezm√©ny keletkez√©s√©re val√≥ tekintettel sz√°munkra a felt√©telek bizony√≠t√°st nyertek", akkor erre azt v√°laszoljuk, hogy:

若謂緣無果 而從緣中出
是果何不從 非緣中而出

    Ha az is keletkezhet a felt√©telekbŇĎl,
    Ami nem l√©tezik benn√ľk,
    Akkor nem-felt√©telekbŇĎl
    Miért nem keletkezik következmény

Azaz, ha a k√∂vetkezm√©ny alapj√°n tesztek k√ľl√∂nbs√©get felt√©tel √©s nem-felt√©tel k√∂z√∂tt, akkor azt v√°laszoljuk, hogy sem a felt√©telekben, sem a nem-felt√©telekben nincs benne eredendŇĎen a k√∂vetkezm√©ny. Ha pedig a k√∂vetkezm√©ny a felt√©telekbŇĎl keletkezik an√©lk√ľl, hogy eleve meglenne benn√ľk, akkor mi√©rt nem keletkezik nem-felt√©telekbŇĎl is? Mivel a felt√©telekben √©s a nem-felt√©telekben egyform√°n nincs benne a k√∂vetkezm√©ny, ez√©rt csup√°n k√©pzelg√©s az az √°ll√≠t√°sotok, hogy "a felt√©telekbŇĎl keletkezik, a nem-felt√©telekbŇĎl pedig nem keletkezik k√∂vetkezm√©ny". K√∂vetkez√©sk√©ppen lehetetlen a k√∂vetkezm√©ny keletkez√©se. Ha pedig nem keletkezik k√∂vetkezm√©ny, akkor hogyan nyer bizony√≠t√°st a felt√©telek l√©tez√©se?

Ellenvetés:

Nem azt mondjuk, hogy a felt√©telekben eleve megl√©vŇĎ vagy meg nem l√©vŇĎ k√∂vetkezm√©ny keletkezik a felt√©telekbŇĎl. Ellenben azt mondjuk, hogy a k√∂vetkezm√©ny a felt√©telekbŇĎl alakul ki, a felt√©telek term√©szet√©t birtokolja, a felt√©telekbŇĎl √°ll √∂ssze. Ennek megfelelŇĎen a sz√∂vet a fonalakb√≥l alakul ki, a fonalak term√©szet√©t birtokolja, a fonalakb√≥l √°ll √∂ssze. Ez√©rt a fonalak a sz√∂vet felt√©telei.

V√°lasz:

若果從緣生 是緣無自性
從無自性生 何得從緣生

    A k√∂vetkezm√©ny a felt√©telekbŇĎl √°ll √∂ssze,
    De a feltételek nem állnak önnönmagukból.
    Az a következmény, amely nem önmagukból állókból van,
    Hogyan √°llhat √∂ssze a felt√©telekbŇĎl?

Ha felt√©telezz√ľk is, hogy a k√∂vetkezm√©ny a felt√©telekbŇĎl alakul ki, hogy a felt√©telek term√©szet√©t birtokolja, hogy a felt√©telekbŇĎl √°ll √∂ssze, maguk a felt√©telek nem √∂nmagukb√≥l alakultak ki, nincsen saj√°t val√≥s√°guk, nincsen saj√°t term√©szet√ľk, nem √°llnak √∂nn√∂nmagukb√≥l, √∂nmagukban val√≥ l√©tez√©s√ľk nincsen. Ha felteszitek, hogy a k√∂vetkezm√©ny olyan felt√©telekbŇĎl √°ll √∂ssze, amelyek nem √∂nmagukb√≥l alakultak ki, amelyeknek maguknak sincs val√≥s√°guk, amelyeknek nincsen saj√°t term√©szet√ľk, amelyek nem √°llnak √∂nn√∂nmagukb√≥l, amelyeknek nincsen √∂nmagukban val√≥ l√©tez√©se, akkor hogyan kell √©rteni azt, hogy felt√©telekbŇĎl √°ll √∂ssze? Ennek megfelelŇĎen, ha a fonalaknak maguknak lenne val√≥s√°ga, akkor √∂nn√∂nmagukb√≥l √°lln√°nak √∂ssze, √©s √≠gy azt is lehetne mondani, hogy a sz√∂vet a fonalakb√≥l √°ll √∂ssze. De ha a fonalak maguk sem val√≥s√°gosak, nem √°llnak √∂nn√∂nmagukb√≥l, √∂nmagukban val√≥ l√©tez√©s√ľk nincsen, ha saj√°t maguk is alapanyagokb√≥l lettek, az alapanyagok term√©szet√©t birtokolj√°k, az alapanyagokb√≥l √°lltak √∂ssze, akkor hogyan lehet azt mondani, hogy "a sz√∂vet a fonalakb√≥l √°ll √∂ssze": √Ārjad√©va mester is azt mondja:

A szövet anyagból van,
De az anyag ismét valami másból van.
Az, ami nem önmagából van,
Hogyan hozhat létre magától mást?

√ćgy teh√°t, mivel a felt√©teleknek nincsen √∂nn√∂n val√≥s√°guk, mivel nem √°llnak √∂nn√∂nmagukb√≥l, √©s nincsen √∂nmagukban val√≥ l√©tez√©s√ľk,

果不從緣生 不從非緣生
以果無有故 緣非緣亦無

    果不從緣生
    Ez√©rt nem l√©tezik felt√©telekbŇĎl √∂ssze√°ll√≥.

Nem l√©tezik felt√©telekbŇĎl √∂ssze√°ll√≥ k√∂vetkezm√©ny. Ha erre azt gondolj√°tok, hogy k√∂vetkezm√©ny nem-felt√©telekbŇĎl √°ll √∂ssze, azt v√°laszoljuk:

    不從非緣生
    Nem l√©tezik nem-felt√©telekbŇĎl √∂ssze√°ll√≥ k√∂vetkezm√©ny.


Ha nem lehet azt mondani, hogy a sz√∂vet a fonalakb√≥l √°ll √∂ssze, akkor hogyan lehetne azt mondani, hogy a sz√∂vet f√ľvekbŇĎl √°ll √∂ssze, ami a mindennapi tapasztalatnak ellentmond ('jig-rten-dang 'gal-ba, lokaviruddha). Ez√©rt a k√∂vetkezm√©ny nem is nem-felt√©telekbŇĎl √°ll √∂ssze.

Ellenvetés:

Pedig a felt√©telek val√≥ban l√©teznek. Mi√©rt? Mert k√©ts√©gtelen, hogy mi a felt√©tel √©s mi a nem-felt√©tel. Azaz hat√°rozottan l√°that√≥, hogy mi felt√©tel √©s mi nem-felt√©tel. Csakis olaj, nem pedig vaj k√©sz√ľl az olajos magvakb√≥l. Csakis vaj, nem pedig olaj k√©sz√ľl a aludttejbŇĎl. A homokb√≥l pedig semelyik sem k√©sz√ľl. Mivel ennek megfelelŇĎen azt mondjuk, hogy "ezek annak a felt√©telei, ezek pedig annak nem-felt√©telei, k√∂vetkez√©sk√©ppen a felt√©telek l√©tez√©se bizony√≠t√°st nyert.

    以果無有故 緣非緣亦無
    Ha a következmény nem létezik,
    Hogyan lesznek feltételek és nem-feltételek?

Most ti az olaj √©s a t√∂bbi k√∂vetkezm√©ny keletkez√©s√©t, illetve nem-keletkez√©s√©t hozt√°tok fel √©rvnek annak bizony√≠t√°s√°ra, hogy "k√©ts√©gtelen, hogy mi a felt√©tel √©s mi a nem-felt√©tel". De mi m√°r kor√°bban elmagyar√°ztuk, hogy ha a k√∂vetkezm√©ny nem l√©tezik, akkor nem lehet azt mondani, hogy "ezek annak a felt√©telei, ezek pedig annak nem-felt√©telei". L√©tezzen b√°r ez a kettŇĎ, azaz a felt√©telek √©s a nem-felt√©telek a k√∂vetkezm√©nyre val√≥ tekintettel, de maga a k√∂vetkezm√©ny nem l√©tezik. Ha pedig a k√∂vetkezm√©ny nem l√©tezik, hogyan lesznek felt√©telek √©s nem-felt√©telek? K√∂vetkez√©sk√©ppen, ha lehetetlen a k√∂vetkezm√©ny l√©tez√©se, akkor a felt√©telek √©s a nem-felt√©telek sem l√©teznek. Mivel nem l√©tezik sem k√∂vetkezm√©ny, sem felt√©tel, sem nem-felt√©tel, ez√©rt bizony√≠t√°st nyert, hogy a keletkez√©s sz√≥ csup√°n konvencion√°lis kifejez√©s.



2. gatagataparik?a dvitiya? prakara?am|
觀去來品第二

Analysis of going and not going (korai fejezet)
A MEGJ√ĀRT, A MEG-NEM-J√ĀRT √ČS A J√ĀRVA-LEVŇź √öT VIZSG√ĀLATA

❀ ❀ ❀

R√∂vid elŇĎsz√≥: A megj√°rt, a meg-nem-j√°rt √©s a j√°rva-levŇĎ √ļt vizsg√°lata (Gat√°gatagamyam√°n√°h, 觀去來品第二) fejezetben Nāgārjuna a mozg√°s kateg√≥ri√°j√°t vonja vizsg√°lat al√°. A mozg√°s t√©nylegesen tapasztalhat√≥ a vil√°gban, m√©gsem bizonyul (abszol√ļt szempontb√≥l) val√≥s√°gosnak. A mozg√°s t√°rgyk√∂r√©ben h√°rom alapvetŇĎ fogalmat (√ļt; mozg√°s-cselekv√©s; mozg√≥ alany) vizsg√°l meg, ezeknek k√∂lcs√∂n√∂s kapcsolatait elemzi, s felsz√≠nre hozza, hogy mindezen terminusok-noha √°lland√≥an haszn√°ljuk ŇĎket, tartalom, jelent√©s n√©lk√ľliek. A mozg√°s e h√°rom t√©nyezŇĎj√©t elsŇĎsorban a tulajdonos/tulajdons√°ghordoz√≥ √©s a tulajdon/tulajdons√°g k√∂z√∂tti f√ľggŇĎs√©gi kapcsolat-minta alapj√°n vizsg√°lja. A mozg√°s √©s a mozg√≥ alany, valamint a mozg√°s √©s a mozg√°s helye, az √ļt ugyan√ļgy k√∂lcs√∂n√∂sen egym√°st√≥l f√ľggŇĎ fogalmak, mint a tulajdonos √©s a tulajdon. A mozg√°snak teh√°t f√ľggetlen, abszol√ļt val√≥s√°ga nincsen.

❀ ❀ ❀

已去無有去 未去亦無去
離已去未去 去時亦無去

    已去無有去 未去亦無
    ElŇĎsz√∂r is nincs mozg√°s a megj√°rt √ļton.
    S nincs mozg√°s a meg-nem-j√°rt √ļton sem .

Ennek megfelelŇĎen, ha l√©tezik valamilyen mozg√°s, akkor annak vagy a m√°r megj√°rt √ļton, vagy a m√©g meg-nem-j√°rt √ļton kell lennie. ElŇĎsz√∂r is a m√°r megj√°rt √ļton nincs mozg√°s, mert a mozg√°s-cselekv√©s m√°r befejezŇĎd√∂tt A m√©g meg-nem-j√°rt √ļton sincs mozg√°s, mert a mozg√°s-cselekv√©s m√©g nem kezdŇĎd√∂tt el.

Ellenvetés:

Ez igaz. De b√°r nincs mozg√°s sem a m√°r megj√°rt, sem a m√©g meg-nem-j√°rt √ļton m√©gis van mozg√°s az √©ppen j√°rva-levŇĎ √ļton.

V√°lasz:

    離已去未去 去時亦無去
    A megj√°rt √©s a meg-nem-j√°rt √ļtt√≥l elk√ľl√∂n√≠tve
    Az √©ppen j√°rva-levŇĎ √ļt nem ismerhetŇĎ meg.

A m√°r megj√°rt √©s a m√©g meg-nem-j√°rt √ļtt√≥l elk√ľl√∂n√≠tve nem ismerhetŇĎ meg, hogy mi az √©ppen j√°rva-levŇĎ √ļt. Hogyan? √ćgy: "nem ismerhetŇĎ meg" azt jelenti, hogy "nem √©rz√©kelhetŇĎ", s ez√©rt "nem lehets√©ges". Ily m√≥don mivel az √©ppen j√°rva-levŇĎ √ļt a m√°r megj√°rt √©s a m√©g meg-nem-j√°rt √ļtt√≥l k√ľl√∂n bizony nem √©rz√©kelhetŇĎ, nem lehets√©ges, k√∂vetkez√©sk√©ppen nincs mozg√°s rajta mert az √©ppen j√°rva levŇĎ √ļt egy√°ltal√°n nem l√©tezik.

Ellenvetés:

Az √©ppen j√°rva-levŇĎ √ļt biztos, hogy l√©tezik, √©s van rajta mozg√°s. Mily m√≥don?

動處則有去 此中有去時
非已去未去 是故去時去

    Ahol test-mozgat√°s van, ott van a mozg√°s.
    Az pedig valakinek a j√°rva-levŇĎ √ļtj√°n van.
    Test-mozgat√°s nincs sem a megj√°rt, sem a meg-nem-j√°rt
    √öton, ez√©rt a j√°rva-levŇĎ √ļton van a mozg√°s.

Mivel ebben az esetben a mozg√°s nem-l√©tez√©s√©t avval az √©rvvel bizony√≠tott√°tok, hogy a mozg√°s-cselekv√©s m√°r befejezŇĎd√∂tt a m√°r megj√°rt √ļton, illetve m√©g nem kezdŇĎd√∂tt el a m√©g meg-nem-j√°rt √ļton, ez√©rt ebbŇĎl k√∂vetkezik, hogy:

Ahol test-mozgat√°s van, ott van a mozg√°s.

Az a testmozgat√°s pedig valakinek az √©ppen j√°rva-levŇĎ √ļtj√°n l√°that√≥. Valakinek azt jelenti, hogy a mozg√≥ alanynak. Mivel ennek megfelelŇĎen, noha nem l√©tezik test-mozgat√°s sem a m√°r megj√°rt, sem a m√©g meg-nem-j√°rt √ļton, l√©tezik test-mozgat√°s az √©ppen j√°rva-levŇĎ √ļton. Ez√©rt, ahol van test-mozgat√°s, ott van mozg√°s is. Teh√°t a mozg√°s l√©tezik, s a mozg√°s az √©ppen j√°rva-levŇĎ √ļton van.

V√°lasz:

云何於去時 而當有去法
若離於去法 去時不可得

    Hogyan lehet mozg√°s
    A j√°rva-levŇĎ √ļton,
    Ha a j√°rva-levŇĎ √ļt
    Mozg√°s (-cselekv√©s) n√©lk√ľl lehetetlen.

Erre vonatkoz√≥an, √©ppen a mozg√°ssal val√≥ √∂sszekapcsol√≥d√°s miatt tartotok valamit j√°rva-levŇĎ √ļtnak. Ha (ezen t√ļl m√©g) azt mondj√°tok, hogy azon mozg√°s van, akkor azt v√°laszoljuk, hogy csak egy mozg√°s-cselekv√©s van, azt pedig m√°r hozz√°rendelt√©tek az √©ppen j√°rva-levŇĎ √ļt kifejez√©shez. EbbŇĎl az az abszurdit√°s k√∂vetkezik, hogy a mozg√°s van kifejez√©s, amely meg lett fosztva a mozg√°s-cselekv√©stŇĎl, mozg√°s n√©lk√ľl marad. Ez pedig lehetetlen. Mozg√°s-cselekv√©s n√©lk√ľl hogyan is lehetne mondani, hogy mozg√°s van. Vagyis, ha a mozg√°s-cselekv√©stŇĎl megfosztott mozg√°s van kifejez√©s √©rtelmetlen, akkor hogyan is lehetne azt mondani, hogy a j√°rva-levŇĎ √ļton mozg√°s van. Ezenk√≠v√ľl Nāgārjuna azt mondja:

若言去時去 是人則有咎
離去有去時 去時獨去故

    Aki azt tartja, hogy van mozg√°s a j√°rva-levŇĎ √ļton,
    Az kénytelen elfogadni azt is,
    Hogy a j√°rva-levŇĎ √ļt mozg√°s n√©lk√ľli.
    Mivel elfogadja a j√°rva-levŇĎ √ļt (kifejez√©st).

Aki √ļgy gondolja, hogy a kor√°bbi feltev√©s nem helyes, mert t√©ves k√∂vetkeztet√©st von maga ut√°n, azt gondolhatja, hogy a mozg√°s a mozg√°s van kifejez√©ssel van √∂sszekapcsol√≥dva. √Ām sz√°m√°ra is az az abszurd k√∂vetkezm√©ny ad√≥dik, hogy az √©ppen j√°rva-levŇĎ √ļt, egy faluhoz vagy egy v√°roshoz hasonl√≥an, mozg√°s n√©lk√ľl marad, a mozg√°st√≥l megfosztott lesz, mivel a mozg√°st a mozg√°s van kifejez√©ssel kapcsolta √∂ssze. De ez sem elfogadhat√≥, mert az √©ppen j√°rva-levŇĎ √ļt sz√ľks√©gk√©ppen a faluba j√°rva van (kifejez√©sbeli faluhoz) lenne hasonl√≥. Ez√©rt semmik√©ppen sem lehet azt mondani, hogy az √©ppen j√°rva-levŇĎ √ļton mozg√°s van.

Ha valaki √ļgy v√©li, hogy az elŇĎzŇĎ feltev√©s nem helyes, mert ezt a hib√°t vonja maga ut√°n, s ez√©rt √ļgy gondolja, hogy mind a van mozg√°s, mind a j√°rva-levŇĎ √ļt kifejez√©s rendelkezik mozg√°ssal, akkor abb√≥l a k√∂vetkezŇĎ hib√°s k√∂vetkeztet√©s ad√≥dik. Nāgārjuna azt mondja:

若去時有去 則有二種去
一謂為去時 二謂去時去

    Ha van mozg√°s a j√°rva-levŇĎ √ļton,
    Akkor sz√ľks√©gszerŇĪen kettŇĎ mozg√°s van.
    Az egyik, mely r√©v√©n a j√°rva-levŇĎ √ļt van,
    A m√°sik, amely azon van.

Ha feltessz√ľk, hogy a mozg√°s mozg√°ssal rendelkezŇĎ j√°rva-levŇĎ √ļton van, akkor sz√ľks√©gszerŇĪen kettŇĎ mozg√°s lesz. A mozg√°ssal val√≥ t√°rs√≠t√°s r√©v√©n elŇĎszŇĎr l√©trehozzuk az √©ppen j√°rva-levŇĎ √ļt kifejez√©st, s azt√°n az azon mozg√°s van kifejez√©ssel felt√©telez√ľnk egy m√°sodik mozg√°st. Mivel k√©t mozg√°s nem fogadhat√≥ el, ez√©rt ez feltev√©s is helytelen. Ebben a vonatkoz√°sban m√©g a k√∂vetkezŇĎ hiba is megvan: Nāgārjuna azt mondja:

若有二去法 則有二去者
以離於去者 去法不可得

    Ha két mozgás a következmény,
    Két mozgó lesz,
    Mivel mozg√≥ n√©lk√ľli
    Mozg√°s lehetetlen.

Ha k√©t mozg√°s a k√∂vetkezm√©ny, akkor sz√ľks√©gszerŇĪen k√©t mozg√≥ alanynak is kell lennie. Mi√©rt?

Mivel mozg√≥ n√©lk√ľli
Mozg√°s lehetetlen.

Mivel, ha van mozg√≥ alany, akkor van mozg√°s is. Ellenben mozg√≥ alany n√©lk√ľl nincsen mozg√°s. Ez√©rt, ha k√©t mozg√°s a k√∂vetkezm√©ny, akkor sz√ľks√©gszerŇĪen k√©t mozg√≥ alanynak is kell lennie. Ez szint√©n elfogadhatatlan. Mivel ez a f√∂ltev√©s sok hib√°t von maga ut√°n, ez√©rt az √©ppen j√°rva-levŇĎ √ļton nincs mozg√°s. Mivel a mozg√°s lehetetlen mind a m√°r megj√°rt, mind a m√©g meg-nem-j√°rt, mind az √©ppen j√°rva-levŇĎ √ļton, ez√©rt a mozg√°s egy√°ltal√°n nem l√©tezik.

Erre az ellenvetés:

Bebizonyosodott, hogy lehetetlen a mozg√°s a megj√°rt, a meg-nem-j√°rt s a j√°rva-levŇĎ √ļton. De m√©gis l√©tezik mozg√°s a mozg√≥ alanyt√≥l val√≥ f√ľgg√©sben, mert l√°that√≥ a mozg√≥ alany eset√©ben.

V√°lasz:

若離於去者 去法不可得
以無去法故 何得有去者

    若離於去者 去法不可
    Ha nincs mozgó,
    A mozg√°s lehetetlen.

ElŇĎzŇĎleg m√°r kifejtett√ľk, hogy lehetetlen a mozg√°s, ha nincs mozg√≥ alany. Ha lehetetlen a mozg√°s mozg√≥ alany n√©lk√ľl, akkor mi az a mozg√°s, ami a mozg√≥ alanyt√≥l f√ľgg, √©s a mozg√≥ alanyba l√©p be?

Ellenvetés:

Nem azt mondjuk, hogy a mozg√≥ alanyba bel√©pŇĎ mozg√°s a mozg√≥ alanyt√≥l elk√ľl√∂n√ľlten, mint valami m√°s l√©tezik. √Āmb√°r azt √°ll√≠tjuk, hogy l√©tezik a mozg√°s, amelynek birtokl√°sa r√©v√©n a mozg√≥ alany kifejez√©s l√©trej√∂n.

Erre Nāgārjuna v√°lasza:

    以無去法故 何得有去
    Ha nincs mozg√°s,
    Hogyan lehet mozgó?

Ha a mozg√°s l√©tez√©se bizony√≠tott lenne mindennemŇĪ alap (rten) n√©lk√ľl, akkor azt a mozg√≥ alany vagy ak√°r a nem-mozg√≥ alany birtokolhatn√°. De nem l√©tezik a mozg√≥ alanyt√≥l elk√ľl√∂n√ľlt, alap n√©lk√ľli mozg√°s. √ćgy teh√°t, ha nem l√©tezik √∂n√°ll√≥nak bizony√≠tott mozg√°s, akkor a ti mozg√≥ alanyotok, amely √©ppen a mozg√°s birtokl√°sa r√©v√©n v√°lik l√©tezŇĎv√©, hogyan l√©tezhet? Ha pedig nem l√©tezik a mozg√≥ alany, akkor ki√© lesz a mozg√°s? Ez√©rt a mozg√°s nem l√©tezik.

Ellenvetés:

Mi √©rtelme van ennek az okoskod√°snak? A mozg√°s az, amellyel val√≥ √∂sszef√ľgg√©sben azt mondjuk, hogy mozog

Erre a v√°lasz:

Ha maga a mozog kifejez√©s val√≥s√°gosnak bizonyulna, akkor a mozg√°s is bizony√≠tott lenne. Az viszont nem bizonyul val√≥s√°gosnak; ez√©rt hogyan is lehetne bizony√≠tott a mozg√°s? Mily m√≥don? Ha l√©tezne valamilyen mozg√°s, akkor felt√©telezni lehetne, hogy vagy a mozg√≥ alany vagy a nem-mozg√≥ alany mozog. Evvel kapcsolatban Nāgārjuna azt mondja:

去者則不去 不去者不去
離去不去者 無第三去者

    ElŇĎsz√∂r is a mozg√≥ nem mozog,
    S a nem-mozgó sem mozog.
    Más, mint a mozgó s nem-mozgó,
    Mily harmadik mozog?

Ezért a mozog kifejezés valósága nem bizonyított. Miért? Mert lehetetlen. Hogyan?

若言去者去 云何有此義
若離於去法 去者不可得

    ElŇĎsz√∂r is hogyan lehet,
    Hogy "a mozgó mozog",
    Mikor mozg√°s n√©lk√ľl
    Mozgó nem lehet.

Ebben a vonatkoz√°sban, a mozg√≥ alany mozog kifejez√©sben csup√°n egy mozg√°s-cselekv√©s van, s az pedig a mozog kifejez√©shez lett hozz√°rendelve. EbbŇĎl az k√∂vetkezik, hogy a mozg√≥ alany mozg√°s n√©lk√ľl marad, s csup√°n egy n√©vv√© v√°lik, mint pl. Gupta √©s Csaitra. Ez pedig elfogadhatatlan. K√∂vetkez√©sk√©ppen, ha mozg√°s n√©lk√ľl mozg√≥ alany nem lehet, akkor a mozg√≥ alany mozog kifejez√©s hogyan lehets√©ges? Ezenk√≠v√ľl Nāgārjuna azt mondja:

若謂去者去 是人則有咎
離去有去者 說去者有去

    Aki azt tartja, hogy "a mozgó mozog",
    Az kénytelen elfogadni azt is,
    Hogy a mozg√≥ mozg√°s n√©lk√ľli.
    Mivel mozgásos mozgót fogad el.

Aki √ļgy gondolja, hogy az elŇĎzŇĎ feltev√©s nem helyes, mert t√©ves k√∂vetkeztet√©st von maga ut√°n, s ez√©rt azt tartja, hogy egy mozg√°ssal rendelkezŇĎ mozg√≥ alany mozog, az k√©nytelen elfogadni azt is, hogy a mozg√≥ alany mozg√°s n√©lk√ľli, mivel a mozg√≥ alany kifejez√©shez kapcsolta a mozg√°s-cselekv√©st. Ez azt jelenti, hogy mivel mozg√°sos mozg√≥t fogad el, az az abszurd k√∂vetkezm√©ny ad√≥dik, hogy a mozog kifejez√©s mozg√°s n√©lk√ľli lesz. Ez lehetetlen. A mozog kifejez√©s hogyan lehetne mozg√°s n√©lk√ľli?

Ha valaki √ļgy gondolja, hogy ez a feltev√©s nem helyes, mert evvel a hib√°val j√°r, s ez√©rt azt mondja, hogy mind a mozg√≥ alany, mind a mozog kifejez√©s rendelkezik mozg√°ssal, akkor is a k√∂vetkezŇĎ hiba mer√ľl fel: Nāgārjuna azt mondja:

若去者有去 則有二種去
一謂去者去 二謂去法去

    Ha "a mozgó mozog",
    Akkor sz√ľks√©gszerŇĪen k√©t mozg√°s van.
    Az egyik, mely r√©v√©n " mozg√≥"-nak nevezz√ľk,
    A másik, ami mozgó lévén "mozog".

Ha azt felt√©telezz√ľk, hogy egy mozg√°ssal rendelkezŇĎ mozg√≥ alany mozog, akkor sz√ľks√©gszerŇĪen k√©t mozg√°s lesz. Az egyik mozg√°s az, amelynek birtokl√°sa r√©v√©n valakit mozg√≥ alanynak nevez√ľnk, a m√°sik mozg√°s az, amelyre tekintettel azt mondjuk, hogy mozog. K√©t mozg√°s pedig elfogadhatatlan. Ha k√©t mozg√°s a k√∂vetkezm√©ny, akkor, ahogy kor√°bban (m√°r bebizony√≠tottuk), sz√ľks√©gszerŇĪen k√©t mozg√≥ alanynak is kell lennie. Ez pedig elfogadhatatlan. Ez√©rt a mozg√≥ alany mozog kifejez√©s √©rtelmetlen.

Na már most, a nem-mozgó alany sem mozog. Ha lehetetlen, hogy a mozgó mozog, akkor hogyan mondhatnánk, hogy a mozgástól mentes nem-mozgó alany mozog? Ezért a nem mozgó alany sem mozog.

Ha most valaki azt gondolja, hogy a mozgó-és-nem-mozgó mozog, akkor erre a

v√°lasz:

Más, mint a mozgó s nem-mozgó,
Mily harmadik mozog?

Mi az a harmadik, mozg√≥t√≥l √©s nem-mozg√≥t√≥l k√ľl√∂nb√∂zŇĎ dolog, amelyrŇĎl azt lehet mondani, hogy mint mozg√≥-√©s-nem-mozg√≥ mozog? Mivel ilyen nem l√©tezik, a mozg√≥- √©s-nem-mozg√≥ sem mozog. √ćgy, mivel lehetetlen azt mondani, hogy ak√°r a mozg√≥, ak√°r a nem-mozg√≥, ak√°r a mozg√≥-√©s-nem-mozg√≥ mozog, ez√©rt a mozog kifejez√©s nem bizonyult val√≥s√°gosnak. Ha nincs mozog kifejez√©s, akkor hogyan lesz bizony√≠tott a mozg√°s l√©tez√©se?

Erre az ellenvetés:

Bár bebizonyított, hogy lehetetlen azt mondani, hogy akár a mozgó, akár a nem-mozgó, akár a mozgó-és-nem-mozgó mozog, mégis lehet azt mondani, hogy mozog, pl. a Gupta mozog, Csaitra mozog kifejezésekben.

V√°lasz:

Ezzel semmit sem mondtatok. Ami Guptát illeti, talán nem magyaráztuk el, hogy Gupta vagy mint mozgó, vagy mint nem-mozgó, vagy mint mozgó-és-nem-mozgó mozoghat? Tehát ez ugyanaz. Erre az ellenvetés:

Mozg√°s t√©nyleg l√©tezik. Mi√©rt? Mert a mozg√°s-cselekv√©s elkezdŇĎd√©se l√©tezik. Ide vonatkoz√≥an, noha nem mondhatjuk, hogy a megj√°rt, meg-nem-j√°rt vagy a j√°rva-levŇĎ √ļton mozg√°s van, m√©gis, amikor valaki a mozdulatlan helyzetbŇĎl kimozdul, akkor a mozdulatlans√°g-cselekv√©s megszŇĪnt√©vel a mozg√°s-cselekv√©s azonnal jelentkezik. Ez√©rt, mivel a mozg√°s-cselekv√©s elkezdŇĎd√©se l√©tezik, mozg√°s val√≥ban l√©tezik.

V√°lasz:

Zavaros az agyatok, hogy a saj√°t fiatok arc√°t nem ismeritek fel, csak az√©rt, mert nevet v√°ltoztatott? Az ut√≥bbi elk√©pzel√©ssel ugyanazt a dolgot mondt√°tok m√°s szavakkal. A mozg√°s-cselekv√©s elkezdŇĎd√©se is, amelyrŇĎl azt k√©pzelitek, hogy l√©tezik, vagy a megj√°rt, vagy a meg-nem-j√°rt, vagy a j√°rva-levŇĎ √ļton lenne. Erre ugyanazokkal a kor√°bban m√°r elmagyar√°zott √©rvekkel v√°laszolunk:

已去中無發 未去中無發
去時中無發 何處當有發

    已去中無發
    ElŇĎsz√∂r is nincs mozg√°s-kezdet a megj√°rt √ļton.

Mi√©rt? Mert a mozg√°s-cselekv√©s m√°r befejezŇĎd√∂tt.

    未去中無發
    S nincs mozg√°s-kezdet a meg-nem-j√°rt √ļton sem.

Mi√©rt? Mert a mozg√°s-cselekv√©s m√©g nem kezdŇĎd√∂tt el.

    去時中無發
    Ha nincs (mozg√°s-)kezdet a j√°rva-levŇĎ √ļton,

Mi√©rt? Mert az √©ppen j√°rva-levŇĎ √ļt nem l√©tezik, mert sz√ľks√©gszerŇĪen k√©t mozg√≥ lesz, mert sz√ľks√©gszerŇĪen k√©t mozg√≥ alany lesz. Akkor most v√°laszoljatok a k√∂vetkezŇĎ k√©rd√©sre:

    何處當有發
    Hol lehetne mozg√°s-kezdet?

K√∂vetkez√©sk√©ppen a mozg√°s elkezdŇĎd√©se nem l√©tezik. Ha az elkezdŇĎd√©se nem l√©tezik, hogyan is l√©tezhetne mozg√°s?

Ellenvetés:

A mozg√°s pedig val√≥ban l√©tezik. Mi√©rt? Mert a j√°rva-levŇĎ, a megj√°rt √©s meg-nem-j√°rt √ļt kifejez√©sek l√©teznek. Az√©rt mondjuk, hogy √©ppen j√°rva van, mert mozg√°ssal rendelkezik; az√©rt mondjuk, hogy m√°r megj√°rt, mert a mozg√°s v√©get √©rt; a m√©g meg nem j√°rt mozg√°s-cselekv√©sre val√≥ tekintettel pedig azt mondjuk, hogy meg-nem-j√°rt. Ez√©rt, mivel a j√°rva-levŇĎ, a megj√°rt √©s meg-nem-j√°rt √ļt l√©tezik, a mozg√°s l√©tezik. V√°lasz:

Ti talán az égben járkáltok, amikor felálltok?

未發無去時 亦無有已去
是二應有發 未去何有發

    未發無去時 亦無有已去
    是二應有發
    A mozg√°s elkezdŇĎd√©se elŇĎtt
    Nincs sem "j√°rva-levŇĎ", sem "megj√°rt"
    Amin majd a mozg√°s elkezdŇĎdik.

Ez azt jelenti, hogy a mozg√°s megkezd√©se elŇĎtt, a mozdulatlans√°g idej√©n m√©g nem l√©tezik sem a j√°rva-levŇĎ, sem a megj√°rt √ļt, amin majd elkezdŇĎdik a mozg√°s. Ha nincs mozg√°s-kezdet, akkor hogyan l√©tezhet mozg√°ssal rendelkezŇĎ j√°rva-levŇĎ √ļt? Ha pedig nincs mozg√°ssal rendelkezŇĎ √ļt, akkkor hogyan l√©tezhet az, ahol v√©get √©r a mozg√°s?

Erre az ellenvetés:

A meg-nem-j√°rt √ļt bizony l√©tezik, ezen fog elkezdŇĎdni a mozg√°s.

V√°lasz:

    未去何有發
    A meg-nem-j√°rt √ļton hogyan lehet mozg√°s?

Itt az a meg-nem j√°rt √ļt, ahol mozdulatlans√°g van √©s nincs j√°r√°s. Azon bizony nincs mozg√°s-kezdet. Amikor valaki j√°r, akkor az a t√©r, amin j√°r, az nem a meg-nem-j√°rt √ļt. A meg-nem-j√°rt t√©r az, ahol nincs j√°r√°s. Ez√©rt a meg-nem-j√°rt √ļton hogyan is lehetne a mozg√°s elkezdŇĎd√©se? Ily m√≥don megvizsg√°lva:

無去無未去 亦復無去時
一切無有發 何故而分別

    Mi az, mi megj√°rtnak, mi az, mi j√°rva-levŇĎnek,
    Mi az, mi meg-nem-jártnak képzelt,
    Ha a mozgás-kezdet semmilyen módon
    Sem √©szlelhetŇĎ?

Ha a mozg√°s elkezdŇĎd√©se nem √©szlelhetŇĎ √≠gy, az √∂sszes lehets√©ges m√≥dot figyelembe v√©ve, akkor mi az, amit ti megj√°rt, vagy j√°rva-levŇĎ, vagy meg-nem-j√°rt √ļtnak k√©pzeltek?

Ellenvetés:

ElŇĎsz√∂r is a meg-nem-j√°rt √ļt l√©tezik.

V√°lasz:

Szomorkodsz a meg nem sz√ľletett fiad hal√°la miatt? B√°r nincs megj√°rt √ļt, m√©gis a meg-nem-j√°rtat k√©pzeled el. Vagyis a meg-nem-j√°rt √ļt a megj√°rt √ļtnak az antit√©zise, s ez√©rt ha nem l√©tezik megj√°rt, akkor hogyan l√©tezhet sz√°motokra meg-nem-j√°rt?

Ellenvetés:

Még ha nem létezik is a megjárt, mivel nem létezik az antitézise, a mozgás mégis bizonyított. Miért? Mert létezik az ellentettje; azaz a mozgás ellentettje, a mozdulatlanság létezik. Következésképpen, mivel az ellentettje létezik, a mozgás valóban létezik.

V√°lasz:

Ha a mozdulatlans√°g l√©tezne, akkor a mozg√°s is l√©tezhetne. De mivel a mozdulatlans√°g lehetetlen, hogyan is l√©tezne a mozg√°s? Hogyan? Ide vonatkoz√≥an, ha l√©tezne mozdulatlans√°g, akkor az vagy a mozg√≥ alany√©, vagy a nem-mozg√≥ alany√© lenne. Erre (Nāgārjuna azt mondja):

去者則不住 不去者不住
離去不去者 何有第三住

    ElŇĎsz√∂r is a mozg√≥ nem mozdulatlan,
    S a nem-mozgó sem mozdulatlan.
    Más, mint a mozgó s nem-mozgó,
    Mily harmadik mozdulatlan?

Ezért a mozdulatlanság valóban nem létezik. Miért? Mert lehetetlen. Mily módon? Erre a válasz:

去者若當住 云何有此義
若當離於去 去者不可得

    ElŇĎsz√∂r is "a mozg√≥ mozdulatlan"
    Hogyan lenne lehetséges?
    Ha nincs mozg√°s,
    A "mozgó" teljesen lehetetlen.

Evvel kapcsolatban, akkor lesz valaki mozg√≥, ha mozg√°ssal rendelkezik. Teh√°t, ha nincs mozg√°s, akkor mozg√≥ nem lehet. Ha a mozdulatlans√°g kifejez√©s a mozg√°s megszŇĪn√©s√©t jelenti, akkor mozg√°s √©s mozdulatlans√°g, e k√©t ellent√©t nem l√©tezik egy idŇĎben, egy helyen. Ez√©rt teh√°t, elŇĎsz√∂r is hogyan lehetne azt mondani, hogy a mozg√≥ mozdulatlan?

Na m√°r most, a nem-mozg√≥ sem mozdulatlan. Mi√©rt? Mert nincs mozg√°sa. Ebben az esetben, ha a mozdulatlans√°g a mozg√°s megszŇĪn√©s√©t jelenti, akkor a nem-mozg√≥ bizony mozdulatlan, mivel mozg√°s n√©lk√ľli. Vele kapcsolatban mi √©rtelme van egy √ļjabb mozdulatlans√°gnak? Ha arr√≥l, ami mozdulatlan, √ļjra f√∂lteszitek, hogy mozdulatlan, akkor ebbŇĎl sz√ľks√©gszerŇĪen k√∂vetkezik, hogy k√©t mozdulatlans√°g √©s k√©t mozdulatlan alany van. Ez√©rt a nem-mozg√≥ sem mozdulatlan. Ha ezut√°n azt gondolj√°tok, hogy a mozg√≥-√©s-nem-mozg√≥ mozdulatlan, akkor a v√°lasz:

Más, mint a mozgó s nem-mozgó,
Mily harmadik mozdulatlan?

Ki az a harmadik, mozg√≥t√≥l √©s nem-mozg√≥t√≥l k√ľl√∂nb√∂zŇĎ, akirŇĎl azt k√©pzelitek, hogy mint mozg√≥-√©s-nem-mozg√≥ mozdulatlan? Mivel ilyen bizony nem l√©tezik, a mozg√≥-√©s- nem-mozg√≥ sem mozdulatlan.

Tov√°bb√°, ha a mozdulatlans√°g kifejez√©s a mozg√°s megszŇĪn√©s√©t jelenti, akkor is az a mozg√°s-besz√ľntet√©s vagy a j√°rva-levŇĎ, vagy a megj√°rt, vagy a meg-nem-j√°rt √ļton lesz. Erre a v√°lasz:

去未去無住 去時亦無住
所有行止法 皆同於去義

    去未去無住 去時亦無住
    Az ember nem lesz mozdulatlan sem a j√°rva-levŇĎ,
    Sem a megj√°rt, sem a meg-nem-j√°rt √ļton.

Az ember nem lesz mozdulatlan a j√°rva levŇĎ √ļton. Mi√©rt? Az√©rt (nevezz√ľk) j√°rva- levŇĎ(nek), mert mozg√°ssal rendelkezik. A mozdulatlans√°g √©ppen a mozg√°s ellenkezŇĎje, ez√©rt mozg√°s √©s mozdulatlans√°g, e k√©t ellent√©t nem l√©tezhet egy idŇĎben, egy helyen. K√∂vetkez√©sk√©ppen a j√°rva-levŇĎ √ļton mozg√°s-besz√ľntet√©s nincs.

Na m√°r most, az ember nem lesz mozdulatlan sem a megj√°rt, sem a meg-nem j√°rt √ļton. Mi√©rt?

Mert nincs rajtuk mozg√°s. A mozdulatlans√°g √©ppen a mozg√°s ellenkezŇĎje, mozg√°s pedig a megj√°rt √©s meg-nem-j√°rt √ļton nincsen. Ha nincs mozg√°s, akkor hogyan is l√©tezhet a mozg√°s ellenkezŇĎje? Ha nem l√©tezik a mozg√≥ ellenkezŇĎje, akkor hogyan is l√©tezik a mozdulatlans√°g? K√∂vetkez√©sk√©ppen a megj√°rt √©s meg-nem-j√°rt √ļton sincs mozg√°s-besz√ľntet√©s.

    所有行止法 皆同於去義
    (A mozdulatlans√°got k√∂vetŇĎ) mozg√°sra, kezdet√©re,
    √Čs megszŇĪn√©s√©re ugyanazok √°llnak, mint a mozg√°s(n√°l elmondottak)

Ahogy m√°r elmagyar√°ztuk, a mozg√≥ alany nem lesz mozdulatlan, mert a mozdulatlans√°g √©s a mozg√°s k√©t ellent√©tes dolog; ugyan√≠gy, mivel a mozdulatlans√°g √©s a mozg√°s k√©t ellent√©tes dolog, a mozdulatlan alany sem mozog. Ahogy m√°r elmagyar√°ztuk, a nem-mozg√≥ alany sem lesz mozdulatlan, mert akkor sz√ľks√©gszerŇĪen k√©t mozdulatlans√°g lenne; ugyan√≠gy, mivel sz√ľks√©gszerŇĪen k√©t mozg√°s lenne a k√∂vetkezm√©ny, a nem-mozdulatlan alany sem mozog. Ahogy m√°r elmagyar√°ztuk, a mozg√≥-√©s-nem-mozg√≥ alany sem lesz mozdulatlan, mert ilyen nem l√©tezik; ugyan√≠gy a mozdulatlan-√©s-nem-mozdulatlan alany sem mozog, mivel ilyen nem l√©tezik. Teh√°t, elŇĎsz√∂r is ugyanaz √°ll a mozdulatlan alany mozg√°s√°ra, mint a mozg√≥ alany mozdulatlans√°g√°ra. Na m√°r most, ahogy m√°r elmagyar√°ztuk, a mozg√°s kezdete lehetetlen mind a megj√°rt, mind a meg-nem-j√°rt, mind a j√°rva-levŇĎ √ļton; ugyan√≠gy a mozdulatlans√°g kezdete is lehetetlen mind a m√°r mozdulatlann√°-lett, mind a m√©g mozdulatlann√°-nem-lett mind az √©ppen mozdulatlan (ember hely√©n). Ez√©rt a mozdulatlans√°g kezdet√©re ugyanaz √°ll, mint a mozg√°s kezdet√©re.

Na m√°r most, ami a mozg√°s megszŇĪn√©s√©t illeti, az ember nem szŇĪnik meg mozogni a megj√°rt, a meg-nem j√°rt s a j√°rva-levŇĎ √ļton; ugyan√≠gy a mozdulatlans√°g megszŇĪn√©s√©re vonatkoz√≥an, az ember nem mozdul el onnan, ahol m√°r mozdulatlann√°-lett, mert ott nincs mozg√°s. Onnan sem mozdul el, ahol m√©g mozdulatlann√°-nem-lett, mert ott sincs mozg√°s. Onnan sem mozdul el, ahol √©ppen mozdulatlan, mert a mozdulatlans√°g √©s a mozg√°s k√©t ellent√©tes dolog. K√∂vetkez√©sk√©ppen a mozdulatlans√°g megszŇĪn√©s√©re ugyanaz √°ll, mint a mozg√°s megszŇĪn√©s√©re.

Erre az ellenvetés:

Noha nem mondhatjuk, hogy a mozg√°s, a mozg√°s kezdete, a mozg√°s megszŇĪn√©se a megj√°rt, a meg-nem-j√°rt vagy a j√°rva-levŇĎ √ļton l√©tezik, s azt sem mondhatjuk, hogy ezek a mozg√≥, a nem-mozg√≥ vagy valami m√°s alanyban l√©teznek, m√©gis, amikor Csaitr√°t l√©pkedni l√°tjuk, Csaitr√°t mozg√≥nak nevezz√ľk. Ez√©rt a mozg√≥ alany √©s a mozg√°s l√©tezik.

V√°lasz:

ElŇĎsz√∂r is, az a mond√°sotok, hogy "noha nem mondhatjuk... " szellemtelen megjegyz√©s. Csaitra l√©pked√©s√©t l√°tv√°n, Csaitr√°t mozg√≥nak gondolj√°tok. De ennek a l√©pked√©snek Csaitr√°val vagy azonosnak, vagy Csaitr√°t√≥l k√ľl√∂nb√∂zŇĎnek kellene lenni. Erre (Nāgārjuna azt mondja):

去法即去者 是事則不然
去法異去者 是事亦不然

    A mozgás és a mozgó ugyanaz,
    Ezt mondani nem helyes.
    A mozg√°s √©s a mozg√≥ k√ľl√∂nb√∂zŇĎ,
    Ezt mondani sem helyes.

Hogyan?

若謂於去法 即為是去者
作者及作業 是事則為一

    Ha a mozg√°s
    Maga a mozgó lenne,
    A cselekvŇĎ √©s a cselekv√©s is
    Sz√ľks√©gszerŇĪen azonos lenne.

Ha a mozg√≥ alany ugyanaz lenne, mint ami a mozg√°s, akkor a cselekvŇĎ alanynak √©s a cselekv√©s√©nek is sz√ľks√©gszerŇĪen azonosnak kellene lennie. Ez pedig lehetetlen. Hogyan is lenne cselekv√©s ugyanaz, mint ami a cselekvŇĎ alany? Ha valaki √ļgy gondolja, hogy ez nem helyes, mert ezt a hib√°s k√∂vetkezm√©nyt vonja maga ut√°n, √©s ez√©rt azt mondja, hogy a cselekvŇĎ alany √©s a cselekv√©s, e kettŇĎ k√ľl√∂nb√∂zŇĎ, akkor erre a k√∂vetkezŇĎk√©ppen kell v√°laszolnunk:

若謂於去法 有異於去者
離去者有去 離去有去者

    Ha a mozgás és a mozgó
    K√ľl√∂nb√∂zŇĎnek k√©pzelt,
    Mozg√≥ n√©lk√ľli mozg√°s,
    √Čs mozg√°s n√©lk√ľli mozg√≥ lesz.

Ha valaki - bel√°tv√°n a cselekvŇĎ alany √©s a cselekv√©s azonoss√°g√°nak hib√°s k√∂vetkezm√©ny√©t - azt k√©pzeli, hogy a mozg√≥ alany √©s a mozg√°s k√ľl√∂nb√∂zŇĎ, akkor a mozg√°s, amely √≠gy f√ľggŇĎ alapj√°t veszti, √©s elk√ľl√∂n√ľltt√© v√°lik a mozg√≥ alanyt√≥l, √∂nmag√°ban l√©tezne. Ha a mozg√°s, f√ľggŇĎ alap n√©lk√ľl, √∂nmag√°ban l√©tezne, akkor a mozg√≥ alany is a mozg√°st√≥l elk√ľl√∂n√ľlten, f√ľggŇĎs√©gi viszony n√©lk√ľl, √∂nmag√°ban l√©tezne. MindkettŇĎ teljesen lehetetlen. Hogyan is lehetne mozg√≥ n√©lk√ľli mozg√°s, s mozg√°s n√©lk√ľli mozg√≥?

Erre az ellenvetés:

Csup√°n puszt√≠t√°sra haszn√°lj√°tok az erŇĎt√∂ket? Mi nem fogadjuk el azt sem, hogy cselekvŇĎ alany √©s a cselekv√©s k√ľl√∂nb√∂zŇĎ, mert e kettŇĎ elk√ľl√∂n√ľlt l√©tez√©se nem bizony√≠that√≥, de azt sem fogadjuk el, hogy e kettŇĎ azonos, mert a mozg√≥ alany m√°s, mint a mozg√°s. Ez√©rt e kettŇĎ (azaz azonoss√°g √©s k√ľl√∂nb√∂zŇĎs√©g) n√©lk√ľl is l√©tezik az a kettŇĎ (azaz a cselekvŇĎ alany √©s a cselekv√©s).

V√°lasz:

Mi nem haszn√°ljuk csup√°n puszt√≠t√°sra az erŇĎnket. Ellenben ti kiny√ļjtott karral, √∂ssze-vissza hadon√°szva, levegŇĎ ut√°n kapkodva √ļsztok a k√°pr√°zat viz√©ben. A cselekvŇĎ alany √©s a cselekv√©s l√©tez√©se gondolat√°val az azonoss√°gt√≥l √©s a k√ľl√∂nb√∂zŇĎs√©gtŇĎl valami m√°s, nem l√©tezŇĎ √°ll√°spontra helyezkedtek.

去去者是二 若一異法成
二門俱不成 云何當有成

    Hogyan lehet bizony√≠tott az a kettŇĎ dolog,
    Amelyek sem azonos dolognak,
    Sem k√ľl√∂nb√∂zŇĎ dolgoknak
    Nem bizonyíthatók.

Ha a cselekvŇĎ alany √©s a cselekv√©s, e kettŇĎ l√©tez√©se nem bizony√≠that√≥ azonoss√°ggal √©s k√ľl√∂nb√∂zŇĎs√©ggel, akkor mondj√°tok meg, hogy milyen, e kettŇĎtŇĎl m√°s m√≥don bizony√≠that√≥ az a kettŇĎ. Ez√©rt ez csup√°n k√©pzelg√©s.

Erre az ellenvetés:

Mi√©rt kellene ezt az e vil√°gban t√©nylegesen l√°that√≥ t√©nyt a szok√°sost√≥l elt√©rŇĎen, m√°shogyan (biz√≥ny√≠tani)? L√©tezik az, ami n√©lk√ľl azt mondjuk, hogy nem-mozg√≥; a mozg√°s az, amellyel val√≥ √∂sszef√ľgg√©sben azt mondjuk, hogy valaki mozg√≥, ebben az esetben ŇĎt mozg√≥ alanynak nevezz√ľk.

V√°lasz:

Ti tal√°n eunuch-kal szeretkeztek, ha gyereket akartok? Ti a nem-l√©tezŇĎ mozg√≥ alanyt mozg√≥nak k√©pzelitek. Teh√°t, ha l√©tezne a bej√°rand√≥ √ļt/nŇĎ, akkor helyes lenne a mozg√≥ alanyt/f√©rfit is felt√©telezni. De ha a bej√°rand√≥ √ļt/nŇĎ l√©tez√©se m√©g akkor is lehetetlen, ha felt√©telezik a mozg√≥ alany l√©tez√©s√©t, akkor mi √©rtelme van ennek a hasznavehetetlen elk√©pzel√©snek? Mi√©rt lehetetlen a bej√°rand√≥ √ļt l√©tez√©se? Mi m√°r elmagyar√°ztuk, hogy az a bej√°rand√≥ √ļt nem lehet a m√°r meg-j√°rt s a m√©g meg-nem-j√°rt √ļt, √©s hogy az √©ppen j√°rva-levŇĎ √ļt nem ismerhetŇĎ meg. Ha csak az sz√°m√≠that√≥ mozg√≥ alanynak, aki azt a kettŇĎt megj√°rja, az pedig nem j√°rja meg azokat, akkor a mozg√≥ alany elk√©pzel√©s √©rtelmetlen.

Erre az ellenvetés:

Mivel mozg√≥, mozg√°st hajt v√©gre, mint ahogy p√©ld√°ul azt is mondjuk, hogy a besz√©lŇĎk besz√©det mondanak, a cselekvŇĎk cselekv√©st csin√°lnak.

V√°lasz:

M√©g ha felt√©telezz√ľk is a mozg√≥ alany mozg√°s√°t, az a mozg√°s, amelyet a mozg√≥ v√©grehajt, vagy azonos vagy k√ľl√∂nb√∂zŇĎ lesz att√≥l a mozg√°st√≥l, amely r√©v√©n ŇĎ mozg√≥ alanyk√©nt jelenik meg. De mindkettŇĎ lehetetlen. Mily m√≥don?

因去知去者 不能用是去
先無有去法 故無去者去

    因去知去者 不能用是去
    Nem hajtja végre azt a mozgást,
    Mely révén "mozgóként" jelenik meg.

Csaitra a mozgó alany nem hajtja végre azt a mozgást, amelynek birtoklása miatt Csaitra, mint mozgó alany jelenik meg számunkra. Miért?

    先無有去法 故無去者去
    Mert (a mozg√≥) a mozg√°s elŇĎtt nem l√©tezik,
    (Mint amikor) valaki valami felé megy.

A mozg√°s elŇĎtt azt jelenti, hogy azon mozg√°s elŇĎtt, amely r√©v√©n valaki mozg√≥ alanyk√©nt jelenik meg; az elŇĎtt a mozg√°s elŇĎtt a mozg√≥ alany nem l√©tezik. √Čppen az√©rt nevezz√ľk mozg√≥ alanynak, mert mozg√°ssal rendelkezik. Amikor valaki valami fel√© megy, p√©ld√°ul egy faluba vagy egy v√°rosba, akkor (tŇĎle l√©nyegileg) k√ľl√∂nb√∂zŇĎ fel√© megy; de az a mozg√°s, amelyet ŇĎ mozg√≥ alanyk√©nt v√©grehajt, a mozg√≥ alanyt√≥l (l√©nyegileg) nem k√ľl√∂nb√∂zŇĎ √ļgy, mint egy falu vagy egy v√°ros. Teh√°t elŇĎsz√∂r is, mozg√≥ alany nem hajtja v√©gre azt a mozg√°st, amely mozg√°s r√©v√©n mint mozg√≥ alany jelenik meg.

Ha ezut√°n azt gondolj√°tok, hogy a mozg√≥ att√≥l k√ľl√∂nb√∂zŇĎ mozg√°st hajt v√©gre, akkor a v√°lasz:

因去知去者 不能用異去
於一去者中 不得二去故

    因去知去者 不能用異去
    Nem hajt végre más mozgást,
    Mint ami révén "mozgóként" jelenik meg.

Csaitra a mozgó alany nem hajt végre más mozgást sem, mint aminek birtoklás miatt Csaitra, mint mozgó alany jelenik meg számunkra. Miért?

    於一去者中 不得二去故
    Mert egyetlen mozgóban
    Két mozgás nem lehet.

Mert egyetlen mozg√≥ alanyban nem lehet k√©t mozg√°s: az egyik, amely r√©v√©n mozg√≥ alanyk√©nt jelenik meg, s a m√°sik mozg√°s, amelyet m√°r mint mozg√≥ alany hajt v√©gre. Ezzel megv√°laszoltuk a besz√©lŇĎk besz√©det mondanak, a cselekvŇĎk cselekv√©st csin√°lnak mond√°saitokat is. Erre az ellenvet√©s:

Talán nem létezik a falu, a város, stb., amely felé a mozgó alany megy?

V√°lasz:

Erre m√°r v√°laszoltunk. A falu √©s a v√°ros viszonylat√°ra is ugyanaz √°ll, mint amit m√°r fontol√≥ra vett√ľnk, hogy a mozg√°s a falu fel√© vezetŇĎ m√°r meg-j√°rt √ļton van-e, a mozg√°s a m√©g meg-nem-j√°rt √ļton van-e, vagy a mozg√°s az √©ppen j√°rva-levŇĎ √ļton van-e. Ez√©rt ez ugyanaz, (mint amit m√°r elmagyar√°ztunk). Tov√°bb√°:

決定有去者 不能用三去
不決定去者 亦不用三去

    A valóságos mozgó
    Nem hajt végre mozgást a háromféle mozgás-helyen.
    A nem-valóságos sem
    Hajt végre mozgást a háromféle mozgás-helyen.



去法定不定去者不用三
是故去去者所去處皆無

    A valóságos-és-nem-valóságos sem
    Hajt végre mozgást a háromféle mozgás-helyen.
    Ezért sem a mozgás, sem a mozgó,
    Sem a bej√°rand√≥ √ļt nem l√©tezik.

A val√≥s√°gos mozg√≥ egy olyan mozg√≥ alanyt jelent, aki rendelkezik mozg√°ssal. A nem-val√≥s√°gos pedig egy olyan mozg√≥ alanyt jelent, aki nem rendelkezik mozg√°ssal. A val√≥s√°gos-√©s-nem-val√≥s√°gos pedig egy olyan mozg√≥ alanyt jelent, aki rendelkezik is, meg nem is rendelkezik mozg√°ssal. A mozg√°s-hely a bej√°rand√≥ utat jelenti. A h√°romf√©le jelent√©se: a m√°r megj√°rt, a m√©g meg-nem-j√°rt √©s az √©ppen j√°rva-levŇĎ √ļt.

Ez√©rt, ha √≠gy, a val√≥s√°got k√∂vetŇĎ elm√©vel megvizsg√°ljuk: a val√≥s√°gos mozg√≥ nem hajt v√©gre mozg√°st a h√°romf√©le bej√°rand√≥ √ļton, a nem-val√≥s√°gos sem hajt v√©gre mozg√°st a h√°romf√©le bej√°rand√≥ √ļton, s a val√≥s√°gos-√©s-nem-val√≥s√°gos mozg√≥ sem hajt v√©gre mozg√°st a h√°romf√©le bej√°rand√≥ √ļton.

Ez√©rt a mozg√°s, a mozg√≥ alany √©s a bej√°rand√≥ √ļt nem l√©tezik. Mivel a cselekv√©sek k√∂z√ľl a mozg√°s-cselekv√©s a legfontosabb, ez√©rt a mozg√°s-cselekv√©st elemezt√ľk. Ahogy a mozg√°s l√©tez√©se lehetetlennek bizonyult, ugyan√ļgy minden m√°s cselekv√©s is lehetetlen.



3. cakṣurādīndriyaparīkṣā tṛtīyaṁ prakaraṇam|
觀六情品第三

Analysis of the eye and the other sense-organs (korai fejezet)

眼耳及鼻舌 身意等六情
此眼等六情 行色等六塵

Seeing, hearing, smelling, tasting, touching, and mind are the six faculties. Their spheres consist of the object of seeing, etc.

是眼則不能 自見其己體
若不能自見 云何見餘物

Seeing does not perceive itself, its own form. How can that which does not perceive itself, see others?

火喻則不能 成於眼見法
去未去去時 已總答是事

The example of fire is not adequate for the establishment of seeing. That [fire] together with seeingare refuted by [a refutation ofl the present moving, the moved and the not moved.

見若未見時 則不名為見
而言見能見 是事則不然

When some form of seeing that is not perceiving does not exist, how pertinent is the view that seeing perceives?

見不能有見 非見亦不見
若已破於見 則為破見者

Seeing does not perceive, nor does non-seeing perceive. One should admit that a seer is explained by [the analysis of] seeing itself.

離見不離見 見者不可得
以無見者故 何有見可見

A seer dws not exist either separated or not separated from seeing. When a seer does not exist, whence can there be seeing and the object of seeing?

Just as the birth of a son is said to be dependent upon the mother and the father, even so, the arising of [visual] consciousness is said to be dependent upon eye and material form.

見可見無故 識等四法無
四取等諸緣 云何當得有

If it is the view that the four factors, beginning with consciousness, do not exist, because of the absence of seeing and the object of seeing, how then can there be grasping!

耳鼻舌身意 聲及聞者等
當知如是義 皆同於上說

What has been explained as hearing, smelling, tasting, touching, andmind, aswell as the hearer, the sound, etc. should be known in the sameway as seeing.



4. skandhaparīkṣā caturthaṁ prakaraṇam|
觀五陰品第四

Analysis of the skandhas ((mental) "aggregates") (korai fejezet)

若離於色因 色則不可得
若當離於色 色因不可得

Material form, distinct from the came of material form, is not obtained. Similarly, a cause of material form, distinct from material form, is also not seen.

離色因有色 是色則無因
無因而有法 是事則不然

When material form is [considered to be] distinct from the cause of material form, it follows thgt material form is without a cause. Nowhere is there any effect (arthaḥ) without a cause.

若離色有因 則是無果因
若言無果因 則無有是處

If there were to be a cause of material form distinct from material form, there would then be a cause without an effect, There certainly is no ineffective cause.

若已有色者 則不用色因
若無有色者 亦不用色因

When a material form exists, a cause of material form is not appropriate. When a material form does not exist, a cause of material form is also not appropriate.

無因而有色 是事終不然
是故有智者 不應分別色

Furthermore, a material form without a causc is absolutely inappropriate. Therefore, one should not discriminatively think of any thing confined to material form.

若果似於因 是事則不然
果若不似因 是事亦不然

The view that the effect is identical with the cause is not appropriate. The view that the effect is not identical with the cause is also not appropriate.

受陰及想陰 行陰識陰等
其餘一切法 皆同於色陰

The method of treatment of all existents such as feeling, thought, perception and dispositions is in every way similar to that of material form.

若人有問者 離空而欲答
是則不成答 俱同於彼疑

When an analysis is made in terms of emptiness, whosoever were to address a refutation, all that is left unrefuted by him will be equal to what is yet to be proved.

若人有難問離空說其過
是不成難問俱同於彼疑



5. dhātuparīkṣā pañcamaṁ prakaraṇam|
觀六種品第五

Analysis of the dhatūs ("constituents" or "strata" (in the sense of metaphysical substrata)) (korai fejezet))

空相未有時 則無虛空法
若先有虛空 即為是無相

No space is evident prior to the spatial characteristics. If it exists prior to the characteristics, then it would follow that it is without characteristics.

是無相之法 一切處無有
於無相法中 相則無所相

An existent that is without characteristics is nowhere evident. When an existent without characteristics does not exist, where can characteristics appear?

有相無相中 相則無所住
離有相無相 餘處亦不住

The occurrence of a characteristic does not take place either in something without characteristic or in something with characteristic. Nor does it proceed from something other than those with or without characteristic.

相法無有故 可相法亦無
可相法無故 相法亦復無

When the characteristic does not occur, the characterized is not appropriate. In the absence of the characterized, there is no occurrence of the characteristic.

是故今無相 亦無有可相
離相可相已 更亦無有物

Therefore, the characterized is not evidenct. Neither is the characteristic evident. Distinct from the characterized and the characteristic, an existent is certainly not evident.

若使無有有 云何當有無
有無既已無 知有無者誰

When an existent is not evident, whose non-existence can there be? Who could comprehend the distinct thing: existent and non-existent as well as existence and non- existence?

是故知虛空 非有亦非無
非相非可相 餘五同虛空

Therefore, there is neither an existent nor a non-existence, neither the characterized nor the characteristic, neither space nor the other five elements similar to space. 淺智見諸法若有若無相
是則不能見滅見安隱法

Those who are of little intelligence, who perceive the existence as well asthe non-existence of existents, do not perceive the appeasement of theobject, the auspicious.



6. rāgaraktaparīkṣā ṣaṣṭhaṁ prakaraṇam|
觀染染者品第六

Analysis of passion and the impassioned (korai fejezet)

若離於染法 先自有染者
因是染欲者 應生於染法

If a lustful one, separated from lust, were to exist prior to lust, then depending upon him there will be lust. Lust exists when there is a lustful one.

若無有染者 云何當有染
若有若無染 染者亦如是

When a lustful one does not exist, whence can there be lust? Whether lust exist or not, the method (of analysis) even of the lustful one would be comparable.

染者及染法 俱成則不然
染者染法俱 則無有相待

Again, the simultaneous occurrences of lust and the lustful one is not proper. Lust and the lustful one would then be mutually non-contingent.

染者染法一 一法云何合
染者染法異 異法云何合

In identity, there is no co-existence. That which is associated does not arise together. In discreteness, how can there be co-existence?

若一有合者 離伴應有合
若異有合者 離伴亦應合

If, in identity, there were to be co-existence, it could occur even without association. If, in discreteness, there were to be co-existencent could occur even without association.

若異而有合 染染者何事
是二相先異 然後說合相

If there were to be co-existence in discreteness, is it the case that lust and the lustful one are completely separated, as a result of which their coexistence is also established.

若染及染者 先各成異相
既已成異相 云何而言合

If complete separation between lust and the lustfu1 one is established, for what purpose do you conceive of their co-existence?

異相無有成 是故汝欲合
合相竟無成 而復說異相

You fancy coexistence assuming that the discrete is not established. You, again, look for discreteness for the purpose of establishing coexistence.

異相不成故 合相則不成
於何異相中 而欲說合相

When discreteness is not established, co-existence is not established. In the presence of what kind of discreteness would you expect co-existence.

如是染染者非合不合成
諸法亦如是非合不合成

Thus, with or without the lustful one, there is no establishment of lust. Like lust, there is no establishment of anything with or without [accompaniments].



7. saṁskṛtaparīkṣā saptamaṁ prakaraṇam|
觀三相品第七

Analysis of the conditioned (korai fejezet)

若生是有為 則應有三相
若生是無為 何名有為相

If arising is conditioned, therein three characteristics are proper. If arising is unconditioned, how can there be characteritics of the conditioned?

三相若聚散 不能有所相
云何於一處 一時有三相

When the triad consisting of arising, etc. are discrete, they are not adequate to function as characteristics of the conditioned. If they were to be combined, how can they be in the same place at the same time?

若謂生住滅 更有有為相
是即為無窮 無即非有為

If there were to be a characteristic of the conditioned other than arising, duration, and destruction, there would be intinite regress. If there were to be no such [characteristics], these would not be conditioned.

生生之所生 生於彼本生
本生之所生 還生於生生

The arising of arising is exclusively the arising of primary arising. Again, the primary arising produces the arising of arising.

若謂是生生 能生於本生
生生從本生 何能生本生

If arising of arising is the primary arising, not being produced by the primary, how can it [the former] produce that [the latter]!

若謂是本生 能生於生生
本生從彼生 何能生生生

If, produced by the primary, it produces the primary, how can that primary, not produced by it, produce it?

若生生生時 能生於本生
生生尚未有 何能生本生

若本生生時 能生於生生
本生尚未有 何能生生生

This, while arising, if it may so desire, produce that, so that it, being not yet born, will be able to produce that,

如燈能自照 亦能照於彼
生法亦如是 自生亦生彼

As a light illuminates iself as well as others, so does arising produce both itself and others.

燈中自無闇 住處亦無闇
破闇乃名照 無闇則無照

There exists no darkness either in the light or in whatever place it is situated. What does light illuminate? For, illumination is indeed the destruction of darkness,

云何燈生時 而能破於闇
此燈初生時 不能及於闇

How an darkness be destroyed by the emergent light, when the emerging light, indeed, does not teach darkness?

燈若未及闇 而能破闇者
燈在於此間 則破一切闇

On the contrary, if darkness is destroyed by light without reaching it, then that [light] remaining here will destroy the darkness present in all the worlds.

若燈能自照 亦能照於彼
闇亦應自闇 亦能闇於彼

If fight were to illminate both itself and others, then certainly darkness too will conceal iself and others.

此生若未生 云何能自生
若生已自生 生已何用生

How can this non-arisen arising produce itself? If it is the arisen that products, then being born, what is it that is produced again?

生非生已生 亦非未生生
生時亦不生 去來中已答

Neither the present arising, nor the arisen, nor the non-arisen, is being arisen in any way. This has already been explained by means of [the concepts of] present moving, the moved and the not yet moved.

若謂生時生 是事已不成
云何眾緣合 爾時而得生

When this present arising does not proceed from within arising, indeed, how can the present arising be spoken of as dependent arising?

若法眾緣生 即是寂滅性
是故生生時 是二俱寂滅

Whatever that comes to be dependently, that is inherently peaceful. Therefore, that which is presently arising as well as arising itself are peaceful.

若有未生法 說言有生者
此法先已有 更復何用生

If a certain non-arisen existent is evident somewhere, then that would arise. When such a thing does not exist, how can an existent arise?

若言生時生 是能有所生
何得更有生 而能生是生

If arising were to produce this present arising, which arising would again produce that arising of that arising?

若謂更有生 生生則無窮
離生生有生 法皆能自生

If this arising were to produce mother, arising would turn out to be infinite regression. If the non-arising is arisen, then it will produce everything in this manner.

有法不應生 無亦不應生
有無亦不生 此義先已說

As such, neither the arising of an existent nor the arising of a non-existent is proper. Even so is the arising of that which is both existent and nonexistent, and this has been previously explained.

若諸法滅時 是時不應生
法若不滅者 終無有是事

The arising of an existent that is ceasing is not appropriate. What existent that is non-arising, that existent too is not appropriate.

不住法不住 住法亦不住
住時亦不住 無生云何住

An existent that has endured is not stationary, nor is an existent that has not endured. The presently enduring is not stationary. What non-arisen can stay?

若諸法滅時 是則不應住
法若不滅者 終無有是事

Duration of an existent that is ceasing is not' appropriate. Whatever existent that is non-ceasing is also not appropriate.

所有一切法 皆是老死相
終不見有法 離老死有住

When all existents are always of the nature of decay and death, which existents that are without decay and death can stay?

住不自相住 亦不異相住
如生不自生 亦不異相生

The endurance of an enduring thing bared on the endurance of itself or of another is not proper. It is like the absence of arising of arising, either from itself or from another.

法已滅不滅 未滅亦不滅
滅時亦不滅 無生何有滅

That which has not ceased does not cease. That which has ceased also does not cease. Even so is that which is ceasing. Is it the unborn that ceases?

法若有住者 是則不應滅
法若不住者 是亦不應滅

The cessation of an existent that has endured is not appropriate. The cessation of an existent that has not endured is also not appropriate.

是法於是時 不於是時滅
是法於異時 不於異時滅

Indeed, a certain state [of existence] dos nor cease from a state identical with its own. Nor does a state [of existence1 cease from another state different from its own.

如一切諸法 生相不可得
以無生相故 即亦無滅相

Indeed, when the arising of all things is not appropriate, then the cessation of all things is also not appropriate.

若法是有者 是即無有滅
不應於一法 而有有無相

Furthermore, the cessation of a real existent is not appropriate. Indeed, in the context of identity, neither existence nor non-existence is appropriate.

若法是無者 是即無有滅
譬如第二頭 無故不可斷

The cessation of an unreal existent is also not appropriate, just as a second beheading [of a person] is not evident.

法不自相滅 他相亦不滅
如自相不生 他相亦不生

There is no cessation by itself or by another entity, just as the arising of arising is neither by itself nor by another.

生住滅不成 故無有有為
有為法無故 何得有無為

With the non-establishment of arising, duration and destruction, the conditioned does not exist. With the non-establishment of the conditioned, how could there be the unconditioned?

如幻亦如夢如乾闥婆城
所說生住滅其相亦如是

As an illusion, a dream, a city of the gandharvas, so havingarising, enduranceand destruction been exemplified.



8. karmakārakaparīkṣā aṣṭamaṁ prakaraṇam|
觀作作者品第八

Analysis of action and actor (korai fejezet)

決定有作者 不作決定業
決定無作者 不作無定業

This really existent agent does not perform a really existent action. Neither is it intended that a really non-existent agent performs a really non-existent action.

決定業無作 是業無作者
定作者無作 作者亦無業

A really existent entity has no activity. Therefore, action would be without an agent. A really existent entity has no activity. Therefore, even an agent would be without action.

若定有作者 亦定有作業
作者及作業 即墮於無因

If a non-existent agent were to perform a non-existent action, the action would be without a cause, and the agent too would be without a cause.

若墮於無因 則無因無果
無作無作者 無所用作法

When a cause does not exist, both the effect and the sufficient condition are not evident. When these are non-existent, activity, agent and performance of action are also not evident.

若無作等法 則無有罪福
罪福等無故 罪福報亦無

With the non-occurrence of activity, etc.. good and bad are also not evident. When both good and bad do not exist, a fruit arising from these would also not be evident.

若無罪福報 亦無有涅槃
諸可有所作 皆空無有果

When the fruit doe not exist, the path of release of heaven is not appropriate. This would imply the futility of all activity.

作者定不定 不能作二業
有無相違故 一處則無二 An agent who is both existent and non-existent does not perform an action that is both existent and non-existent, for they are self-contradictory. Where can existence and non-existence co-exist?

有不能作無 無不能作有
若有作作者 其過如先說

A non-existent action is not performed by a presently existing agent. Nor is an existent action performed by presently non-existent agent. Indeed, if that were to be the case, all errors relating to the agents [mentioned earlier] would follow.

作者不作定 亦不作不定
及定不定業 其過如先說

For reasons stated above, an agent who has come to be existent does not perform an action that is non-existent or both existent and non-existent. For reasons stated above, an agent who has come to be non-existent does not perform an action that is existent or both existent and non-existent.

作者定不定 亦定亦不定
不能作於業 其過如先說

An agent that has come to be both existent and non-existent does not perform an action that exists and does not exist. This too should be understood in terms of the reasons adduced above.

因業有作者 因作者有業
成業義如是 更無有餘事

An agent proceeds depending upon action and action proceeds depending upon the agent. We do not perceive any other way of establishing [them].

如破作作者受受者亦爾
及一切諸法亦應如是破

Following this method of the rejection of agent and action, one should understand grasping. The remaining existents should be critiully examined in terms of the concepts of action and agent.



9. pūrvaparīkṣā navamaṁ prakaraṇam|
觀本住品第九

Analysis of the past (korai fejezet)

眼耳等諸根 苦樂等諸法
誰有如是事 是則名本住

"For whomsoever there exists seeing, hearing, etc., and feeling, etc., Heexists priot to these." So do some declare.

若無有本住 誰有眼等法
以是故當知 先已有本住

How can there be seeing, etc, of an existent who is not evident? Therefore, it is determined that, prior to these things, such an existent is.

若離眼等根 及苦樂等法
先有本住者 以何而可知

Whatever existent is determined as existing prior to seeing, hating, etc., and also feeling, ac., by what mezns is he [it] made known?

若離眼耳等 而有本住者
亦應離本住 而有眼耳等

If he is determined as existing even without seeing, etc., undoubtedly even these [i.e., seeing, etc.] will exist without him.

以法知有人 以人知有法
離法何有人 離人何有法

Someone is made known by something. Something is made known by someone. How could there be someone without something and something without someone?

一切眼等根 實無有本住
眼耳等諸根 異相而分別

Someone is not evident prior to all of seeing, etc. Again, on different occasions, one could be made known by things different from seeing, etc.

若眼等諸根 無有本住者
眼等一一根 云何能知塵

If someone existing prior to all of seeing, etc. is not evident, how can someone existing prior to each of seeing, etc. be evident.

見者即聞者 聞者即受者
如是等諸根 則應有本住

If a seer is, at the same time, a hearer and feeler, then someone would exist prior to cach one [of the functions]. But this is not proper.

若見聞各異 受者亦各異
見時亦應聞 如是則神多

If seer and hearer and feeler are different, then, when there is a seer, there also would be a hearer, and as such there would be a plurality of seIves.

眼耳等諸根 苦樂等諸法
所從生諸大 彼大亦無神

It [i.e., the self] is nor evident in the elements from which seeing, hearing, etc., and feeling, etc. come to be.

若眼耳等根 苦樂等諸法
無有本住者 眼等亦應無

If he, to whom belongs seeing, hearing, etc. and fixling, etc., is not evident, then even these would not be evident.

眼等無本住今後亦復無
以三世無故無有無分別

Wherein someme prior to, simultaneous with or posterior to, seeing,etc.is notevident, therein thoughts of existence and non-existence are also renounced.



10. agnīndhanaparīkṣā daśamaṁ prakaraṇam|
觀燃可燃品第十

Analysis of fire and fuel (korai fejezet)

若燃是可燃 作作者則一
若燃異可燃 離可燃有燃

If fire were to be fuel, then there would be identity of agent and action. If fire were to be different from fuel, then it would exist even without the fuel.

如是常應燃 不因可燃生
則無燃火功 亦名無作火

A burning without a cause would be eternally aflame. Furthermore, its commencement will be rendered meaningless [useless]. When that happens, it will be without a function.

燃不待可燃 則不從緣生
火若常燃者 人功則應空

A burning without a cause, because it is not contingent on mother and, therefore, eternally aflame, would imply the meaninglessness of its commencement.

若汝謂燃時 名為可燃者
爾時但有薪 何物燃可燃

Herein, if it is assumed that fuel is the present burning and, therefore, that [i.e., buring] is merely this [i.e., fuel], by what is fuel being burnt?

若異則不至 不至則不燒
不燒則不滅 不滅則常住

[Fuel] that is different is not reached: the unreached is not ignited. Furthermore, that which is not ignited does not case. That which does not cease remains, like me that has its own mark.

燃與可燃異 而能至可燃
如此至彼人 彼人至此人

If fire is different from fuel it would teach the fuel, just as a woman would reach for a man and a man for a woman.

若謂燃可燃 二俱相離者
如是燃則能 至於彼可燃

The fire that is different from fuel may reach the fuel only if fire and fuel were to exist mutually separated.

若因可燃燃 因燃有可燃
先定有何法 而有燃可燃

If fire is contingent upon fuel and fuel upon fire, which of them is preaccomplished so that fire could be contingent upon fuel?

若因可燃燃 則燃成復成
是為可燃中 則為無有燃

If fire were to be contingent upon fuel, there would be proof of fire that is already proved [to exist]. When that is the case, even fuel would exist without fire.

若法因待成 是法還成待
今則無因待 亦無所成法

Whatever existent that is established though contingence, how can that, if it is not yet established, be contingent?

若法有待成 未成云何待
若成已有待 成已何用待

Even so [how can] that which is already established be contingent! For, its contingence is nor proper.

因可燃無燃 不因亦無燃
因燃無可燃 不因無可燃

Fire is not contingent upon fuel; fire is not non-contingent upon fuel. Fuel is not contingent upon fire; fuel is not non-contingent upon fire.

燃不餘處來 燃處亦無燃
可燃亦如是 餘如去來說

Fire doe not come out of something different nor is fire seen to be in the fuel. Herein, with regard to fuel, the rest is stated as in the case of present moving, the moved and the not moved.

可燃即非然 離可燃無燃
燃無有可燃 燃中無可燃 可燃中無燃

Furthermore, fuel is not fire. Apart from fuel there is no fire. Fire is not possessed of fuel. Fuel is not in the fire, not is it [i.e., fire] in them.

以燃可燃法 說受受者法
及以說瓶衣 一切等諸法

Through the examples of fire and fuel, together with the examples of pot, cloth, etc. every method of analysis of the self and grasping have been explained without exception.

若人說有我諸法各異相
當知如是人不得佛法味

Those who posit the substantiality of the self as well as of discrete existents--these I do not consider to be experts in the meaning of the [Buddha's]message.



11. pūrvāparakoṭiparīkṣā ekādaśamaṁ prakaraṇam|
觀本際品第十一

Analysis of past and future limits (korai fejezet)

大聖之所說 本際不可得
生死無有始 亦復無有終

Tk Great Sage bas stated that the prior end is not known. The Lifeprocess is without beginning and end. There is neither a beginning nor an end.

若無有始終 中當云何有
是故於此中 先後共亦無

How could there be the middle of that which has neither a beginning nor an end? Therefore, the methods of (distinguishing) the prior, the posterior or both together (i.e., the middle) are not appropriate.

若使先有生 後有老死者
不老死有生 不生有老死

If birth were to come first and decay and death were to follow, then birth would be without decay and death, and an immortal would thus emerge.

若先有老死 而後有生者
是則為無因 不生有老死

If birth were to be posterior and decay-death anterior, then the latter would be without a cause. How could there be decay-death of one who is not born?

生及於老死 不得一時共
生時則有死 是二俱無因

Indeed, decay-death as concomitant of birth is not pruper. [In that case,] what is in the process of being born will also be dying and both would be rendered causeless.

若使初後共 是皆不然者
何故而戲論 謂有生老死

Wherever such methods of (discriminating) the prior, the posterior and the simultaneous do not arise, why be obsessed by such birth and such decay-death.

諸所有因果 相及可相法
受及受者等 所有一切法

Effect and cause as wellas characterized and characteristic, together vvwithfeeling and feeler or whatever fruits there are,

非但於生死本際不可得
如是一切法本際皆亦無

The prior end of these is not evident. Of the entire life-process as well as ofall existents, the prior end is not evident.



12. duḥkhaparīkṣā dvādaśamaṁ prakaraṇam|
觀苦品第十二

Analysis of suffering (korai fejezet)

自作及他作 共作無因作
如是說諸苦 於果則不然

Some assume that suffering is self-aused, caused by another, caused by both or without a cause. [Suffering as] such an effect is indeed not appropriate.

苦若自作者 則不從緣生
因有此陰故 而有彼陰生

If [suffering were to be] self-caused, then it could not occur dependently. Indeed, depending upon these aggregates, these other aggregates occur.

若謂此五陰 異彼五陰者
如是則應言 從他而作苦

If from these those that are different were to come to be, or if from those these different [things] were to come to be, then suffering would be caused by another, for thse are caused by those that are different.

若人自作苦 離苦何有人
而謂於彼人 而能自作苦

If suffering is caused by one's own person, then that own person can exist without suffering. Who is he by whom suffering is self-caused?

若苦他人作 而與此人者
若當離於苦 何有此人受

If suffering were to be produced by one person and given over to mother, that suffering is caused by the former. How can the latter be identified without suffering?

苦若彼人作 持與此人者
離苦何有人 而能授於此

If suffering is caused by another pcrsoia, who is that other person who, himself without suffering, causes it and bestows it on another?

自作若不成 云何彼作苦
若彼人作苦 即亦名自作

With the non-establishment of self-causation, how can there be suffering caused by another? For, indeed, if another were to cause that suffering, in relation to him it would be self-caused.

苦不名自作 法不自作法
彼無有自體 何有彼作苦

So long as suffering is not self-caused, it is, indeed, not caused by oneself. If the other were not to do it by himself, how could suffering be caused by another?

若此彼苦成 應有共作苦
此彼尚無作 何況無因作

If suffixing were to be caused by both, it would be caused by each individually. Whence can there be suffering that is caused neither by another nor by oneself and is without a cause?

非但說於苦四種義不成
一切外萬物四義亦不成

It is not that the fourfold theory applied exhsivefy to suffering is not evident. The fourfold theory pertaining to other existents too is not evident.



13. saṁskāraparīkṣā trayodaśamaṁ prakaraṇam|
觀行品第十三

Analysis of disposition (késői fejezet)

如佛經所說 虛誑妄取相
諸行妄取故 是名為虛誑

The Blessed One has said that whatever is of deceptive nature, that is delusion. All things that are of deceptive nature involve dispositions. Therefore, they are delusions.

虛誑妄取者 是中何所取
佛說如是事 欲以示空義

If, whatever that is of deceptive nature is delusion, what is it about which there is delusion? That too, namely, that which illuminates emptiness, has been spoken of by the Blessed One.

諸法有異故 知皆是無性
無性法亦無 一切法空故

Because of the perception of change, the absence of self-nature of existents is [recognized]. Because of the emptiness of existents, there is no existent without self-nature.

諸法若無性 云何說嬰兒
乃至於老年 而有種種異

若諸法有性 云何而得異
若諸法無性 云何而有異

Whose change would there be, if self-nature were not evident? Again, whose change would there be, if self-nature were evident?

是法則無異 異法亦無異
如壯不作老 老亦不作壯

Neither change of something in itself nor of something different is proper. The reason being that a youth does not age nor does an aged person age.

若是法即異 乳應即是酪
離乳有何法 而能作於酪

If change were to be of something in itself, then milk itself would be butter. Butter-ness would then be something other than milk.

若有不空法 則應有空法
實無不空法 何得有空法

If there were to be something non-empty, there would then be something called empty. However, there is nothing that is non-empty. How could there be something empty?

大聖說空法為離諸見故
若復見有空諸佛所不化

The Victorious Ones have amounced that emptinessis the relinquishingof all views. Those who are possessed of the view of emptiness are said tobe incorrigible.



14. saṁsargaparīkṣā caturdaśamaṁ prakaraṇam|
觀合品第十四

Analysis of admixture (késői fejezet)

見可見見者 是三各異方
如是三法異 終無有合時

The object of seeing, the seeing and the seer - these three do not function in mutual association either in pairs or all together.

染與於可染 染者亦復然
餘入餘煩惱 皆亦復如是

Lust, the lustful as well as the object of lust should be seen in the same way. The remaining defilements as well as the remaining spheres of sense should be seen in the triadic mode.

異法當有合 見等無有異
異相不成故 見等云何合

Association is of the mutually different [events]. Such difference is not evident in the objects of seeing, etc. Therefore, they do not function in mutual association.

非但見等法 異相不可得
所有一切法 皆亦無異相

It is not only that the difference with regard to objects of seeing, etc. is not evident; the possibility of something possessing difference jointly with another is also not appropriate.

異因異有異 異離異無異
若法從因出 是法不異因

Different things are dependent upon different things. Different things are not without different things. Because something depends upon something, a different thing is not appropriate.

若離從異異 應餘異有異
離從異無異 是故無有異

If a thing is different from another because it arises from a different thing, then it would exist even without that other thing. However, that other thing does not exist without the other, and therefore, it does not exist.

異中無異相 不異中亦無
無有異相故 則無此彼異

A difference is not evident in relation to a different thing. Nor is it not evident in a different thing. When difference is not evident, there is neither difference nor identity.

是法不自合異法亦不合
合者及合時合法亦皆無

The association of identical things or of different things is not proper. Neither the associating nor the associated nor even the agent of associationis evident.



15. svabhāvaparīkṣā pañcadaśamaṁ prakaraṇam|
觀有無品第十五

Analysis of being or essence (késői fejezet)

眾緣中有性 是事則不然
性從眾緣出 即名為作法

The occurrence of self-nature through causes and conditions is not proper. Self-nature that has occurred as a result of causes and conditions would be something that is made.

性若是作者 云何有此義
性名為無作 不待異法成

Again, how could there be a self-nature that is made? Indeed, an unmade self-nature is also non-contingent upon another.

法若無自性 云何有他性
自性於他性 亦名為他性

In the absence of self-nature, whence an there be other-nature? For, self-nature of other-nature is called other-nature.

離自性他性 何得更有法
若有自他性 諸法則得成

Without self-nature and other-nature, whence can there be an existent? For, the existent is established only when there is self-nature or othernature.

有若不成者 無云何可成
因有有法故 有壞名為無

When the existent is not established, the non-existent is also not established. It is, indeed, the change of the existent that people generally call the non-existent.

若人見有無 見自性他性
如是則不見 佛法真實義

Those who perceive self-nature as well as other-nature, existence as well as non-existence, they do not perceive the truth embodied in the Buddha's message.

佛能滅有無 如化迦旃延
經中之所說 離有亦離無

In the admonition to Kātyāyana, the two theories [implying] 'exists' and 'does not mist' have been refuted by the Blessed One who is adept in existence as well as in non-existence.

若法實有性 後則不應異
性若有異相 是事終不然

If existence were to be in term of primal nature, then there would not be its non-existence. A change of primal nature is certainly not appropriate.

若法實有性 云何而可異
若法實無性 云何而可異

When primal nature is non-existent, whose change would there be? When primal nature is existent, whose change would there be?

定有則著常 定無則著斷
是故有智者 不應著有無

"Exists" implies grasping after eternalism. "Dos not exist" implies the philosophy of annihilation. Therefore, a discerning person should not rely upon either existence or non-existence.

若法有定性非無則是常
先有而今無是則為斷滅

"Whatever that exists in terms of self-nature, that isnot non-existent"implies eternalism, "It does not exist now, but existed before" implies annihilation.



16. bandhamokṣaparīkṣā ṣoḍaśamaṁ prakaraṇam|
觀縛解品第十六

Analysis of bondage and liberation (késői fejezet)

諸行往來者 常不應往來
無常亦不應 眾生亦復然

If it is assumed that dispositions transmigrate, they would not transmigrate as permanent entities. Neither do they transmigrate as impermanent entities. This method (of analysis) is applicable even in the case of a sentient being.

若眾生往來 陰界諸入中
五種求盡無 誰有往來者

It may be assumed that a person trammigrates. Yet, such a person, sought for in the fivefold way in the aggregates, spheres (of sense) and elements, does not exist. Who then will transmigrate?

若從身至身 往來即無身
若其無有身 則無有往來

Moving from one form of grasping ro another, there would be other-becoming. Who is this person who has ceased to be and is [therefore] non-grasping? Wherein does he transmigrate?

諸行若滅者 是事終不然
眾生若滅者 是事亦不然

The cessation of dispositions is somehow not appropriate. The cessation even of a sentient being is also not appropriate in any way.

諸行生滅相 不縛亦不解
眾生如先說 不縛亦不解

Disposition that are of the nature of uprising and ceasing are neither bound nor released. A sentient being, like the foregoing, is neither bound nor released.

若身名為縛 有身則不縛
無身亦不縛 於何而有縛

If grasping were to be considered a bondage, one who is with grasping is not being bound. Neither is one without grasping being bound. A person in which state is then bound?

若可縛先縛 則應縛可縛
而先實無縛 餘如去來答

If it is assumed that bondage exists prior to the binding of that which is to be bound, that does not exist. The rest has been explained by [the analysis of] present moving, the moved and the not moved.

縛者無有解 無縛亦無解
縛時有解者 縛解則一時

One who is bound is not released, nor is one who is not bound freed. When there is releasing of one who is bound, then there would be simultaneous occurrence of bondage and release.

若不受諸法 我當得涅槃
若人如是者 還為受所縛

"Non-grasping, I shall be free. Freedom will then be mine." For whomsoever there is grasping in this manner, that will be a gigantic grasping.

不離於生死而別有涅槃
實相義如是云何有分別

Wherein hereis neither the attribution of freedom nor the elimination norof the life-process, what is it that is being discrimnated aslife-process oras freedom?



17. karmaphalaparīkṣā saptadaśamaṁ prakaraṇam|
觀業品第十七

Analysis of action and its fruit (késői fejezet)

人能降伏心 利益於眾生
是名為慈善 二世果報種

Self-restraint as well as benefitting others -- this is the friendly way and it constitutes the seed that bears fruit here as well as in the next life.

大聖說二業 思與從思生
是業別相中 種種分別說

The SupremeAsetic has said that action is volition as well as volitional. Many distinct varieties of that action have also been expounded.

佛所說思者 所謂意業是
所從思生者 即是身口業

Herein, what is called volition is reminisced as mental action. Whatever is called volitional consists of the bodily and verbal.

身業及口業 作與無作業
如是四事中 亦善亦不善
從用生福德 罪生亦如是
及思為七法 能了諸業相

Whatever words and deeds that are associated with delight and designated as non-intimation, and also those others reminisced as nonintimation, but are assodated with --delight; similarly, merit as well as demerit consequent upon enjoyment, and finally, volition--these are reminisced as the seven things that are productive of action.

業住至受報 是業即為常
若滅即無業 云何生果報

If it is assumed that action remains during the time it is maturing, then it will approach permanence. If it is assumed to have ceased, then having ceased, how can it produce a fruit?

如芽等相續 皆從種子生
從是而生果 離種無相續

Whatever series that begins with a sprout proceeds from a seed, and then produce a fruit. However, without a seed, such [a series] would not proceed.

從種有相續 從相續有果
先種後有果 不斷亦不常

Since a series arises from a seed and a fruit arises from a series, a fruit that is preceded by a seed is, therefore, neither interrupted nor eternal.

如是從初心 心法相續生
從是而有果 離心無相續

Therefore, whatever thought-series there is, that proceeds from a thought and from that fruit. That thought series would not proceed without a thought.

從心有相續 從相續有果
先業後有果 不斷亦不常

Since a continuous series arises from thought and from the continuous series the uprising of a fruit, the fruit that is preceded by action is neither interrupted nor eternal.

能成福德者 是十白業道
二世五欲樂 即是白業報

The ten pure paths of action are the means of achieving good. The five strands of sense pleasure represent the fruit of good, here as well as in the next life.

若如汝分別 其過則甚多
是故汝所說 於義則不然

If there were to be such a thought, there would be many a great error. Therefore, such a thought is not appropriate here.

今當復更說 順業果報義
諸佛辟支佛 賢聖所稱歎

Moreover, I shall expound the following thought which is appropriate and which has been extolled by the Buddhas, the self-enlightened ones and the disciples.

不失法如券 業如負財物
此性則無記 分別有四種

Like an imperishable promissory note, so is debt as well as action. It is fourfold in terms of realms and indeterminate in terms of primal nature.

見諦所不斷 但思惟所斷
以是不失法 諸業有果報

That [i.e., the imperishable karma would not be relinquished by simple relinquishing. It is to be relinquished only through cultivation. Thus, through the imperishable arises the fruit of action.

若見諦所斷 而業至相似
則得破業等 如是之過咎

If it is to be relinquished through simple relinquishing or through the transformation of action, then there would follow a variety of errors such as the destruction of actions.

一切諸行業 相似不相似
一界初受身 爾時報獨生

Of all thee actions, whether dissimilar or similar, belonging to certain realms, only one would arise at the moment of birth [of a being].

如是二種業 現世受果報
或言受報已 而業猶故在

That [imperishable] arises in the present life, corresponding to all the actions having dual natures [similar and dissimilar, good and bad, etc.] and stays so even when matured.

若度果已滅 若死已而滅
於是中分別 有漏及無漏

That [imperishable] ceases as result of the interruption of the fruit or as a result of death. Herein, a distinction between one with influxes and the one without influxes is to be signified.

雖空亦不斷 雖有亦不常
業果報不失 是名佛所說

Emptiness, however, is not annihilation; life-process is also not eternal; the imperishability is of action -- such is the doctrine taught by the Buddha.

諸業本不生 以無定性故
諸業亦不滅 以其不生故

Why does action not arise? Because it is without self-nature. Since it is non-arisen, it does not perish.

若業有性者 是則名為常
不作亦名業 常則不可作

If it is assumed that action comes to be from self-nature, it certainly will be eternal, and action would also be uncaused, for that which is eternal is, indeed, not caused.

若有不作業 不作而有罪
不斷於梵行 而有不淨過

If an action were not performed [by the individual], then there would be fear of being confronted by something not performed [by him]. An ignoble life as well as error would follow from this.

是則破一切 世間語言法
作罪及作福 亦無有差別

Undoubtedly, all conventions would then be contradicted. The distinction between the performance of merit and evil will also not be proper.

若言業決定 而自有性者
受於果報已 而應更復受

If action were to be determined, because it possesses self-nature, then a maturity that has matured will again mature.

若諸世間業 從於煩惱生
是煩惱非實 業當何有實

If this action is associated with defilements, these defilements, in turn, are not found in themselves. If defilements are not in themselves, how could there be an action in itself?

諸煩惱及業 是說身因緣
煩惱諸業空 何況於諸身

Action and defilements are specified as the conditions of the [different] bodies. However, if these actions and defilements are empty, what could be said about the bodies?

無明之所蔽 愛結之所縛
而於本作者 不即亦不異

A sentient being, beclouded by ignorance, is also fettered by craving. As an experiencer, he is neither identical with nor different from the agent.

業不從緣生 不從非緣生
是故則無有 能起於業者

Since this action does not exist as arisen from a condition nor as issuing forth from a non-condition, even an agent does not exist.

無業無作者 何有業生果
若其無有果 何有受果者

If both action and agent are non-existent, what could there be the fruit born of action? When there is no fruit, where can there be an experiencer?

如世尊神通 所作變化人
如是變化人 復變作化人

Just as a teacher, through psydso-kinetic power, were to create a figure, and this created figure were to create another, that in turn would be a created.

如初變化人 是名為作者
變化人所作 是則名為業

In the same way, an agent is like a created form and his action is like his creation. It is like the created form created by anther who is created.

諸煩惱及業作者及果報
皆如幻與夢如炎亦如嚮

Defilements, actions and bodies, agents as well as fruits, all these are similar to the cities of thegandharvas, are comparable to mirages and dreams.



18. ātmaparīkṣā aṣṭādaśamaṁ prakaraṇam|
觀法品第十八

Analysis of the soul. (késői fejezet)

若我是五陰 我即為生滅
若我異五陰 則非五陰相

If the self were to be identical with the aggregates, it will partake of uprising and ceasing. If it were to be different from aggregates, it would have the characteristics of the non-aggregates.

若無有我者 何得有我所
滅我我所故 名得無我智

In the absence of a self, how can there be something that belongs to the self? From the appeasement of the modes of self and self hood, one abstains from crating the notions of "mine" and "I."

得無我智者 是則名實觀
得無我智者 是人為希有

Whosoever is free from selfishness and egoism, he too is not evident. Whoever perceives someone as free from selfishness and egoism, he too does not perceive.

內外我我所 盡滅無有故
諸受即為滅 受滅則身滅

When views perpining to "mine" and "I”, whether they are associated with the internal or the external, have waned, then grasping comes to cease. With the waiting of that [grasping], there is waning of birth.

業煩惱滅故 名之為解脫
業煩惱非實 入空戲論滅

On the waning of defilements of action, there is release. Defilements of action belong to one who discriminates, and these in nun result from obsession. Obsession, in its turn, ceases within the context of emptiness.

諸佛或說我 或說於無我
諸法實相中 無我無非我

The Buddha's have make known the conception of self and taught the doctrine of no-self. At the same time, they have not spoken of something as the self or as the non-self.

諸法實相者 心行言語斷
無生亦無滅 寂滅如涅槃

When the sphere of though has ceased, that which is to be designated also has ceased. Like freedom, the nature of things in non-arisen and non-ceased.

一切實非實 亦實亦非實
非實非非實 是名諸佛法

Everything is such, not such, both such and not such, and neither such and not such: this is the Buddha's admonition.

自知不隨他 寂滅無戲論
無異無分別 是則名實相

Independently realized, peaceful, unobsessed by obsessions, without discriminations and a variety of meanings: such is the characteristic of truth.

若法從緣生 不即不異因
是故名實相 不斷亦不常

Whatever that arises depending upon whatever, that is not identical nor different from it. Therefore, it is neither annihilated nor eternal.

不一亦不異 不常亦不斷
是名諸世尊 教化甘露味

That is without a variety of meanings or one single meaning, it is not annihilation nor is it eternal. Such, it is reminisced, is the immortal message of the Buddhas, the patrons of the world.

若佛不出世佛法已滅盡
諸辟支佛智從於遠離生

When the fully enlightened ones do not appear; on the waning ofdisciples; the wisdom of the self-enlightenedonesproceeds withoutassociation.



19. kālaparīkṣā ekonaviṁśatitamaṁ prakaraṇam|
觀時品第十九

Analysis of time (késői fejezet)

若因過去時 有未來現在
未來及現在 應在過去時

If the present and the future exist contingent upon the pat, then the present and the future would be in the past time.

若過去時中 無未來現在
未來現在時 云何因過去

Again, if the present and the future were not to exist therein [i. e., in the past], how could the present and the future be contingent upon that?

不因過去時 則無未來時
亦無現在時 是故無二時

Moreover, non-contingent upon the past, theit [i.e. of the prerent and future] establishment is not evident. Therefore, neither a present nor a future time is evident.

以如是義故 則知餘二時
上中下一異 是等法皆無

Following the same method, the remaining two periods of [time] as well as related concepts such as the highest, the lowest and the middle, and also identity, etc. should be characterized.

時住不可得 時去亦叵得
時若不可得 云何說時相

A non-static time is not observed, A static time is not evident, Even if the unobserved time were to be observed, how can it' be made known?

因物故有時離物何有時
物尚無所有何況當有時

If it is assumed that time exists depending upon an existent, how can there be time without an existent? No existent with whatsoever found toexist.Where can time be?



20. sāmagrīparīkṣā viṁśatitamaṁ prakaraṇam|
觀因果品第二十

Analysis of holism (késői fejezet)

若眾緣和合 而有果生者
和合中已有 何須和合生

If the effect were to arise from a harmony of cause and conditions, and if it were to exist in the harmony, how can it arise from the harmony?

若眾緣和合 是中無果者
云何從眾緣 和合而果生

If the effect were to arise from a harmony of cause and conditions and if it were not to exist in the harmony, how can it arise from the harmony?

若眾緣和合 是中有果者
和合中應有 而實不可得

If it is assumed that the effect exists in the harmony of cause and conditions, should it not be observed in the harmony? However, it is not observed in the harmony.

若眾緣和合 是中無果者
是則眾因緣 與非因緣同

If the effect were not to exist in the harmony of cause and conditions, then the cause and conditions would be comparable to non-cause and non-conditions.

若因與果因 作因已而滅
是因有二體 一與一則滅

If the cause were to cease having passed on that causal status to the effect, then there would be two forms of the cause: the given and the ceased.

若因不與果 作因已而滅
因滅而果生 是果則無因

If the cause were to ease without passing on the causal status to the effect, then the effect that is born when the cause has ceased would be without a cause.

若眾緣合時 而有果生者
生者及可生 則為一時俱

If, again, the effect were to appear together with the harmony, then it would follow that the producer and the produce are contemporaneous.

若先有果生 而後眾緣合
此即離因緣 名為無因果

If the effect were to appear even prior to the harmony, the effect, distinct from causes and conditions, would be without a cause.

若因變為果 因即至於果
是則前生因 生已而復生

If it is assumed that when the cause has ceased to exist, the effect would become the transformation of the cause, then it follows that there is a rebirth of a cuase that was already born.

云何因滅失 而能生於果
又若因在果 云何因生果

How can a cause that has ceased, has reached its end, give rise to an effect that is already arisen? How can a cause, even though enduring, produce an effect, when it is separated from the latter?

若因遍有果 更生何等果
因見不見果 是二俱不生

What muse, even if it were not separated from the effect, will give rise to the effect? A cause does not produce an effect either imperceptibly or perceptibly.

若言過去因 而於過去果
未來現在果 是則終不合

Indeed, the assemblage of a past effect with a put or a future or a present cause is not evident.

若言現在因 而於現在果
未來過去果 是則終不合

Indeed, an assemblage of the present effect with a future or a past or a present cause is not evident.

若言未來因 而於未來果
現在過去果 是則終不合

Indeed, as assemblage of the future effect with a present or a future or a past cause is not evident.

若不和合者 因何能生果
若有和合者 因何能生果

When an assemblage does not exist, how can a cause produce an effcct? When an assemblage exists, how can a cause produce an effect?

若因空無果 因何能生果
若因不空果 因何能生果

Hit is assumed that the cause is empty of an effect, how can it praduce an effect? If it is assumed that the cause is not empty of an effect, how can it produce an effect?

果不空不生 果不空不滅
以果不空故 不生亦不滅

A non-empty effect will not arise; a non-empty effect will not cease. For, the non-ceased and non-arisen will also be the non-empty.

果空故不生 果空故不滅
以果是空故 不生亦不滅

How will the empty arise and how will the empty cease? If something is empty, it follows that it is non-ceased and non-arisen.

因果是一者 是事終不然
因果若異者 是事亦不然

The identity of cause and effect is indeed not appropriate. The difference between cause and effect is indeed not appropriate.

若因果是一 生及所生一
若因果是異 因則同非因

If there were to be identity of cause and effect, then there would be oneness of producer and the produce. If there were to be difference between cause and effect, then the cause would be equal to a non-cause.

若果定有性 因為何所生
若果定無性 因為何所生

How is it that a cause will produce an effect which comes to be on its own nature? How is it that a cause will produce an effect which does not come to be its own nature?

因不生果者 則無有因相
若無有因相 誰能有是果

Moreover, the causal efficacy of something that is not producing is not appropriate. In the absence of causal efficacy, to what will the effect belong?

若從眾因緣 而有和合生
和合自不生 云何能生果

Whatever harmony of causes and conditions there is, it is not produced by itself or by another. If so, how can it produce an effect?

是故果不從緣合不合生
若無有果者何處有合法

The effect is not made by the harmony, nor is it not made by a harmony. Where indeed can there be a harmony of connections without an effect.



21. saṁbhavavibhavaparīkṣā ekaviṁśatitamaṁ prakaraṇam|
觀成壞品第二十一

Analysis of becoming and un-becoming (késői fejezet)

離成及共成 是中無有壞
離壞及共壞 是中亦無成

Dissolution does not exist either without or with occurrence. Occurrence does not exist either without or with dissolution.

若離於成者 云何而有壞
如離生有死 是事則不然

How can there be dissolution without occurrence, death without birth, dissolution without uprising?

成壞共有者 云何有成壞
如世間生死 一時俱不然

How can there be dissolution along with occurrence? Indeed, simultaneous birth and death are similarly not evident.

若離於壞者 云何當有成
無常未曾有 不在諸法時

How can there be occurrence without dissolution, for the impermanence in existences is never not evident.

成壞共無成 離亦無有成
是二俱不可 云何當有成

How can occurrence be evident along with disolution? Indeed, simultaneous birth and death are similarly not evident. The occurrence of things, either together or separately, is not evident. If so, how can their establishment be evident?

盡則無有成 不盡亦無成
盡則無有壞 不盡亦不壞

Occurrence of that which is waning does not exist, nor is there occurrence of that which is not waning. Dissolution of that which is waning does not exist, nor is there dissolution of the not waning.

若離於成壞 是亦無有法
若當離於法 亦無有成壞

Without an existent, occurrsncc as well as dissolution are not evident. Without occurrence as well as dissolution, an existent is not evident.

若法性空者 誰當有成壞
若性不空者 亦無有成壞

Either occurrence or dissolution of the empty is not appropriate. Either occurrence or dissolution of the non-empty is also not appropriate.

成壞若一者 是事則不然
成壞若異者 是事亦不然

It is not appropriate to assume that occurrence and dissolution are identical. It is not appropriate to assume that occurrence and dissolution are different.

若謂以眼見 而有生滅者
則為是癡妄 而見有生滅

It may occur to you rhat both occurrence and dissolution are seen. However, both occurrence and dissolution are seen only through confusion.

從法不生法 亦不生非法
從非法不生 法及於非法

An existent does not arise from an existent; neither does an existent arise from a non-existent. A non-existent does not arise from a non-existent; neither does a non-existent arise from an existent.

法不從自生 亦不從他生
不從自他生 云何而有生

An existent does not arise from itself, or from another or from both itself and another, Whence can it then arise?

若有所受法 即墮於斷常
當知所受法 為常為無常

For him who is engrossed in existence, eternalism or annihiiationism will necessarily follow, for he would assume that it is either permanent or impermanent.

所有受法者 不墮於斷常
因果相續故 不斷亦不常

[On the contrary,] for him who is engrossed in existence, there would be neither anihilationism nor eternalism, for, indeed, becoming is the series of uprising and ceasing of cause and effect.

若因果生滅 相續而不斷
滅更不生故 因即為斷滅

If it is assumed that becoming is the series of uprising and ceasing of the cause and effect, then with the repeated non-arising of that which ceases, it will follow that there will be annihilation of the cause.

法住於自性 不應有有無
涅槃滅相續 則墮於斷滅

The non-existence of that whch possesses existence in terms of self-nature is not appropriate. [On the contrary,] at the time of freedom, thete will be annihilation as a result of the appeasement of the stream of becoming.

若初有滅者 則無有後有
初有若不滅 亦無有後有

It is not proper to assume that there is first becoming when the last has ceased. Nor is it proper to assume that there is first becoming when the last has not ceased.

若初有滅時 而後有生者
滅時是一有 生時是一有

If the fist were to be born when the last is ceasing, then that which is ceasing would be one and that which is being born would be another.

若言於生滅 而謂一時者
則於此陰死 即於此陰生

If it is asserted that the ceasing is also the being born, this would not be proper. For, in that case, whatever that is born in relation to the aggregates, would also be dying at the same time.

三世中求有相續不可得
若三世中無何有有相續

Thus, the stream of becoming is not proper in the context of the threeperiods of time. How can there be a stream of becoming that does not existduring the three periods of time?



22. tathāgataparīkṣā dvāviṁśatitamaṁ prakaraṇam|
觀如來品第二十二

Analysis of the Tathāgata (késői fejezet)

非陰不離陰 此彼不相在
如來不有陰 何處有如來

The tathāgata is neither the aggregates nor different from them. The aggregates are not in him; nor is he in the aggregates. He is not possessed of the aggregates. In such a context, who is a tathāgata?

陰合有如來 則無有自性
若無有自性 云何因他有

If a Buddha were to be dependent upon the aggregates, he does not exist in term of self-nature. He who dos not exist in terms of self-nature, how can he exist in terms of other nature?

法若因他生 是即為非我
若法非我者 云何是如來

He who is dependent upon other nature would appropriately be without self. Yet, how can he who is without self be a tathāgata?

若無有自性 云何有他性
離自性他性 何名為如來

If there exists no self-nature, how could there be other-nature? Without both self-nature and other-nature, who is this tathāgata?

若不因五陰 先有如來者
以今受陰故 則說為如來

If there were to be a tathāgata because of non-grasping on to the aggregates, he should still depend upon them in the present. As such he will be dependent.

今實不受陰 更無如來法
若以不受無 今當云何受

There exists no tathāgata independent of the aggregate. How can he who does not exist dependently be grasped?

若其未有受 所受不名受
無有無受法 而名為如來

There is no sphere of non-grasping, nor is there something as grasping. Neither is there someone who is without grasping. How can there be a tathāgata?

若於一異中 如來不可得
五種求亦無 云何受中有

He who, sought for in the fivefold manner, does not exist in the form of a different identity, how can that tathāgata be made known through grasping?

又所受五陰 不從自性有
若無自性者 云何有他性

This gaping is not found in terms of self-nature. How can that which does not exist in terms of self-nature come to be in terms of other-nature.

以如是義故 受空受者空
云何當以空 而說空如來

Thus, grasping and grasper are empty in every way. How can an empty tathāgata be made known by something that is empty?

空則不可說 非空不可說
共不共叵說 但以假名說

“Empty," "non-empty, " "both" or "neither-these should nor be declared. It is expressed only for the purpose of communication.

寂滅相中無 常無常等四
寂滅相中無 邊無邊等四

How can the tetralemma of eternal, non-eternal, etc., be in the peaceful! How can the tetralemma of finite, infmire, etc., be in the peaceful?

邪見深厚者 則說無如來
如來寂滅相 分別有亦非

Discriminating on the basis of gaping or the grasped, and firmly insisting that a tathāgata ''exists" or "does not exist," a person would think similarly even of one who has ceased.

如是性空中 思惟亦不可
如來滅度後 分別於有無

།བསམ་ པ་འཐད ་པ་ཉི ད་མི་ འགྱུར།

When he is empty in term of self-nature, the thought that the Buddha exists or does not exist after death is not appropriate.

如來過戲論 而人生戲論
戲論破慧眼 是皆不見佛

Those who generate obsession with great regard to the Buddha who has gone beyond obsessions and is constant, all of them, impaired by obsessions, do not perceive the tathāgata.

如來所有性即是世間性
如來無有性世間亦無性

Whatever is the self-nature of thetathāgata, that is also the self-nature ofthe universe. Thetathāgatais devoid of self-nature. This universeis alsodevoid of self-nature.



23. viparyāsaparīkṣā trayoviṁśatitamaṁ prakaraṇam|
觀顛倒品第二十三

Analysis of Error (késői fejezet)

從憶想分別 生於貪恚癡
淨不淨顛倒 皆從眾緣生

Lust, hatred, and confusion are said have thought as their source. Perversions regarding the pleasant and the unpleasant arise depending upon these.

若因淨不淨 顛倒生三毒
三毒即無性 故煩惱無實

Whatever perversions of the pleasant and the unpleasant that occur dependently are not evident in term of self-nature. Therefore, the difilements are not in themselves.

我法有以無 是事終不成
無我諸煩惱 有無亦不成

The existence or the non-existence of the self is not established in any way. Without that, how can the existence or the non-existence of defilements be established?

誰有此煩惱 是即為不成
若離是而有 煩惱則無屬

These dcflements, indeed, belong to someone. Yet, such a person is not established. In other words, in the absence of anyone, these defilements seem to exist without belonging to anyone.

如身見五種 求之不可得
煩惱於垢心 五求亦不得

The defhents are like the view of one's own personality. Within the defiled, they are not found in the fivefold way. The defiled is like the view of one's own personality, for even within the defilements it is not found in the fivefold way.

淨不淨顛倒 是則無自性
云何因此二 而生諸煩惱

The perversions regarding the pleasant and the unpleasant are not evident from the standpoint of self-nature. Depending upon which perversions of the pleasant and the unpleasant are these defilements?

色聲香味觸 及法為六種
如是之六種 是三毒根本

Material form, sound, taste, touch, smell and concepts--these are discriminated as the sixfold foundations of lust, hatred, and confusion.

色聲香味觸 及法體六種
皆空如炎夢 如乾闥婆城

Material form, sound, taste, touch smell as well as concepts- all these are comparable to the city of the gandharvas and resemble mirages and dreams.

如是六種中 何有淨不淨
猶如幻化人 亦如鏡中像

How can the pleasant and the unpleasant come to be in people who are fabrications of illusion or who are comparable to mirror images?

不因於淨相 則無有不淨
因淨有不淨 是故無不淨

We make known that the unpleasant does not exist without being contingent upon the pleasant, and that the pleasant, in its turn, is dependent upon that [i.e. the unpleasant]. Therefote, the pleasant [in itselfj is not appropriate.

不因於不淨 則亦無有淨
因不淨有淨 是故無有淨

We make known that the pleasant does not exist without being contingent upon the unpleasant, and that the unpleasant, in its turn, is dependent upon that [i.e., the pleasant]. Therefore, the unpleasant [in itself] is not evident.

若無有淨者 何由而有貪
若無有不淨 何由而有恚

When the pleasant is not evident, whence can there be lust? When the unpleasant is not evident, whence can there be hatred?

於無常著常 是則名顛倒
空中無有常 何處有常倒

If there were to be grasping on to the view, "What is impermanent is permanent," then there is perversion. The impermanent is not evident in the context of the empty. How can there be grasping or perversion?

若於無常中 著無常非倒
空中無無常 何有非顛倒

If pasping on to the view, "What is irnpcrmnent is permanent," is perversion, how is it that even the grasping after the view, "What is empty is impermanent," does not constitute a perversion?

可著著者著 及所用著法
是皆寂滅相 云何而有著

That through which there is grasping, whatever grasping there is. The grasper as well as that which is grasped-all these are appeased. Therefore, no grasping is evident.

若無有著法 言邪是顛倒
言正不顛倒 誰有如是事

When gasping, wrongly or rightly, is not evident, for whom would there be perversion and for whom would there be non-perversion?

有倒不生倒 無倒不生倒
倒者不生倒 不倒亦不生

Perversions do not occur to one who is already subjected to perversion. Perversions do not occur to one who has not been subjected to perversion.

若於顛倒時 亦不生顛倒
汝可自觀察 誰生於顛倒

Perversions do not occur to one who is being subjected to perversions. Reflect on your own! To whom will the perversions occur?

諸顛倒不生 云何有此義
無有顛倒故 何有顛倒者

How could there be non-arisen perversions? When perversion are not born, whence can there be a person who is subjected to perversions? An existent does not arise from itself, nor does it arise from another, nor both itself and other. If so, whence can there be a person who is subject to perversions?

若常我樂淨 而是實有者
是常我樂淨 則非是顛倒

If either the self, the pleasant, the permanent, or the happy is evident, then neither the self, the pleasant, the permanent, nor the happy constitutes a perversion.

若常我樂淨 而實無有者
無常苦不淨 是則亦應無

If neither the self, the pleasant, the permanent, nor the happy is not evident, then neither the non-self, the unpleasant, the impermanent, nor the suffering would also be evident.

如是顛倒滅 無明則亦滅
以無明滅故 諸行等亦滅

Thus, with the cessgtion of perversions, ignorance cases. When ignorance has ceased, the dispositions, etc. come to cease.

若煩惱性實 而有所屬者
云何當可斷 誰能斷其性

If, indeed, certain defilments of someone have come to be on the basis of self-nature, how could they be relinquished? Who ever could relinquish self-nature?

若煩惱虛妄無性無屬者
云何當可斷誰能斷無性

If, indeed, certain defilements of someone have not come to be on thebasis of self-nature, how could they be relinquished! Who ever could relinquish non-existence?



24. āryasatyaparīkṣā caturviṁśatitamaṁ prakaraṇam|
觀四諦品第二十四

Analysis of the Noble Truths (késői fejezet)

若一切皆空 無生亦無滅
如是則無有 四聖諦之法

If all this is empty, then there exists no uprising and ceasing. These imply the non-existence of the four noble truth,

以無四諦故 見苦與斷集
證滅及修道 如是事皆無

In the absence of the four noble truths, understanding, relinquishing, cultivation, and realization will not be appropriate.

以是事無故 則無四道果
無有四果故 得向者亦無

In the absense of this [fourfold activity], the four noble fruits would not be evident. In the absence of the fruits, neither those who have attained the fruits nor those who have reached the way [to such attainment] exist.

若無八賢聖 則無有僧寶
以無四諦故 亦無有法寶

If the eight types of individuals do not exist, there will be no congregation. From the non-existence of the noble truths, the true doctrine would also not be evident.

以無法僧寶 亦無有佛寶
如是說空者 是則破三寶

When the doctrine and the congregation are non-existent, how can there be an enlightennd one? Speaking in this manner about emptiness, you contradict the three jewels,

空法壞因果 亦壞於罪福
亦復悉毀壞 一切世俗法

as well as the reaity of the fruits, both good and bad, alld all such worldly conventions.

汝今實不能 知空空因緣
及知於空義 是故自生惱

We say that you do not comprehend the purpose of emptiness. As such, you are tormented by emptiness and the meaning of emptiness.

諸佛依二諦 為眾生說法
一以世俗諦 二第一義諦

The reaching of the doctrine by the Buddhas is based upon two truths: truth relating to worldly convention and truth in terms of ultimate fruit.

若人不能知 分別於二諦
則於深佛法 不知真實義

Those who do not understand the distinction bemeen these two truths do not understand the profound truth embodied in the Buddha's message.

若不依俗諦 不得第一義
不得第一義 則不得涅槃

Without relying upon convention, the ultimate fruit is not taught. Without understanding the ultimate fruit, freedom is not attained.

不能正觀空 鈍根則自害
如不善呪術 不善捉毒蛇

A wrongly perceived emptiness ruins a person of meager intelligence. It is like a snake that is wrongly grasped or knowledge that is wrongly cultivated.

世尊知是法 甚深微妙相
非鈍根所及 是故不欲說

Thus, the Sage's (the Buddha's) thought recoiled from teaching the doctrine having reflected upon the difficulty of understanding the doctrine by people of meager intelIigence.

汝謂我著空 而為我生過
汝今所說過 於空則無有

Furthermore, if you were generate any obsession with regard to emptiness, the accompanying error is not ours. That [obsession] is not appropriate in the context of the empty.

以有空義故 一切法得成
若無空義者 一切則不成

Everything is pertinent for whom emptiness is proper. Everything is not pertinent form whom the empty is not proper.

汝今自有過 而以迴向我
如人乘馬者 自忘於所乘

You, attributing your own errors to us, are like one who has mounted his horse and cofused about it.

若汝見諸法 決定有性者
即為見諸法 無因亦無緣

If you perceive the existence of the existents in terms of self-nature, then you will also perceive these existents as non-causal conditions.

即為破因果 作作者作法
亦復壞一切 萬物之生滅

You will also contradict [the notions of] effect, cause, agent, performanceof action, activity, arising, ceasing, as well as fruit.

眾因緣生法 我說即是無
亦為是假名 亦是中道義

We state that whatever is dependent arising, that is emptiness. That is dependent upon convention. That itself is the middle path.

未曾有一法 不從因緣生
是故一切法 無不是空者

A thing that is not dependently arisen is not evident. For that reason, a thing that is non-empty is indeed not evident.

若一切不空 則無有生滅
如是則無有 四聖諦之法

If all this is non-empty, there exists no uprising and ceasing. These imply the non-existence of the four noble truths.

苦不從緣生 云何當有苦
無常是苦義 定性無無常

How can there be suffering that is not dependently arisen? Suffering has, indeed, been described as impermanent. As such, it is not evident in terms of self-nature.

若苦有定性 何故從集生
是故無有集 以破空義故

How can that which is evident in terms of self-nature rise again? Therefore, for one who contradicts emptiness, there exists no [conception of] arising.

苦若有定性 則不應有滅
汝著定性故 即破於滅諦

The cessation of suffering that exists in terms of self-nature is not evident. You contradict cessation by adhering to a notion of self-nature.

苦若有定性 則無有修道
若道可修習 即無有定性

When self-nature exist, the cultivation of the path is not appropriate. And if the path were to be cultivated, then no self-nature assodated with it [i.e. the path] will be evident.

若無有苦諦 及無集滅諦
所可滅苦道 竟為何所至

When suffering as well as its arising and ceasing are not evident, through the cessation of suffering where will the path lead to?

若苦定有性 先來所不見
於今云何見 其性不異故

If non-understanding is due to self-nature, how can one come to passess understanding subsequently. Is it not the case that self-nature is fixed?

如見苦不然 斷集及證滅
修道及四果 是亦皆不然

As in the case of understanding, this [i.e., the explanation in terms of self nature] is not proper in relation to the activities of relinquishing, realizing is well as cultivating. And so world the four fruits be [improper].

是四道果性 先來不可得
諸法性若定 今云何可得

How could it be possible for a prson, who upholds a theory of self-nature, to realze a fruit that has already been realized though self-nature?

若無有四果 則無得向者
以無八聖故 則無有僧寶

In the absence of the fruits, there are neither those who have attained the fruits nor those who have reached the way [to such attainment]. If the eight types of individuals do not exists, there will be no congregation.

無四聖諦故 亦無有法寶
無法寶僧寶 云何有佛寶

From the non-existence of the noble truths, the true doctrine would also not be evident. In the absence of the doctrine and the congregation, how can there be an enlightened one?

汝說則不因 菩提而有佛
亦復不因佛 而有於菩提

Your [conception of the] enlightened one implies an independent enlightenment. Also, your [conception ofl enlightenment implies an independent enlightened one.

雖復勤精進 修行菩提道
若先非佛性 不應得成佛

Whosoever is by self-nature unenlightened, even though he were to contend with enlightenment, would not attain enlightenment though a career off a bodhisattva.

若諸法不空 無作罪福者
不空何所作 以其性定故

No one will, indeed, do good or bad. What could the non-empty do? For, self-nature does not perform.

汝於罪福中 不生果報者
是則離罪福 而有諸果報

As for you, the fruit would be evident even without good or bad. This means that for you a fruit occasioned by good and bad would not be evident.

若謂從罪福 而生果報者
果從罪福生 云何言不空

If, on the contrary, a fruit occasioned by good or bad is evident to you. How can you maintain the fruit that has arisen from good or bad to be [at the sametime] non-empty?

汝破一切法 諸因緣空義
則破於世俗 諸餘所有法

You will contradict all the worldly conventions when you contradict the emptiness associated with dependent arising.

若破於空義 即應無所作
無作而有作 不作名作者

For one who contradicts emptiness there would be nothing that ought to be done; activity would be uninitiated and an agent would be non-acting.

若有決定性 世間種種相
則不生不滅 常住而不壞

In a substantialist view, the universe will be unborn, non-ceased, remaining immutable and devoid of variegated states.

若無有空者 未得不應得
亦無斷煩惱 亦無苦盡事

If the non-empty [is evident], then reaching up to what has not been reached, the act of terminating suffering as well as the rehnquishng of all defilements would not be evident.

是故經中說若見因緣法
則為能見佛見苦集滅道

Whoever perceives dependent arising also perceives suffering, its arising,its ceasing and the path [leading to its ceasing].



25. nirvāṇaparīkṣā pañcaviṁśatitamaṁ prakaraṇam|
觀涅槃品第二十五

Analysis of nirva?a (k√©sŇĎi fejezet)
A Nirvana vizsg√°lata

❀ ❀ ❀

R√∂vid elŇĎsz√≥: A nirv√°na vizsg√°lata (Nirv√°napariks√°, 觀涅槃品第二十五) fejezet Nāgārjuna a Buddha √°ltal sz√°nd√©kosan megv√°laszolatlan (avy√°krta) 14 k√©rd√©ssel foglalkozik. Ezek a k√©rd√©sek √∂sszegezve a vil√°g √∂r√∂kk√©val√≥s√°g√°ra-megsemmis√ľl√©s√©re, a vil√°g v√©gess√©g√©re-v√©gtelens√©g√©re, a Tath√°gata hal√°l ut√°ni l√©t√©re-neml√©t√©re, a l√©lek √©s a test azonoss√°g√°ra-k√ľl√∂nb√∂zŇĎs√©g√©re vonatkoznak, s Buddha a p√°li K√°non tan√ļbizonys√°ga szerint mindig megtagadta r√°juk a v√°laszt. Buddha, mint m√°r eml√≠tett√ľk, a kor√°ra jellemzŇĎ spekulat√≠v te√≥ri√°kt√≥l mentes k√∂z√©p√ļtr√≥l akarta szeml√©lni a vil√°got, √©s saj√°t tan√≠t√°sait is csak seg√©deszk√∂znek, proviz√≥rikusnak sz√°nta; ezzel szemben a 14 k√©rd√©sre adhat√≥ k√©t fŇĎ alternat√≠v v√°lasz az √∂r√∂k szubsztanci√°ban h√≠vŇĎk (s√°svatav√°da), illetve a materialist√°k (ucchedav√°da) √°ll√°spontj√°t k√©pviseli. Nāgārjuna t√©makezel√©s√©ben t√∂k√©letesen hŇĪ Buddh√°hoz, utal a fenom√©nvil√°g (sams√°ra, 'khor-ba) √©s a nirv√°na azonoss√°g√°ra, hangs√ļlyozza, hogy a vil√°gr√≥l elgondolhat√≥ n√©zetek mindegyike hamis. Az utols√≥ verssorokban √©rz√©kletes k√©p√©t adja a nirv√°n√°nak, amely nem m√°s, mint az elgondolt fenom√©nektŇĎl ki√ľr√≠tett szamsz√°ra.

❀ ❀ ❀

若一切法空 無生無滅者
何斷何所滅 而稱為涅槃

    Ha mindez √ľres,
    Nincs keletkez√©s √©s elm√ļl√°s.
    √ćgy minek az elhagy√°s√°t√≥l s megszŇĪn√©s√©tŇĎl
    V√°rja az ember a nirv√°n√°t?

Ha mindez, ami mozog √ľres (stong-pa, s√ļnya), akkor nem l√©tezik keletkez√©s √©s elm√ļl√°s. Mivel ezek nem l√©teznek, minek az elhagy√°s√°t√≥l √©s megszŇĪn√©s√©tŇĎl v√°rja az ember a nirv√°n√°t (mya-ngan-las 'das-pa)? Hiszen elhagy√°s √©s megszŇĪn√©s (ebben az esetben) lehetetlen. Ez√©rt nem √≠gy van. Viszont ha mindez nem-√ľres, akkor a nirv√°n√°t el lehet √©rni a bajok (nyon-mongs-pa, klesa) elhagy√°s√°val √©s a v√©gsŇĎ √∂sszetevŇĎk kombin√°ci√≥inak (phung-po, skandha) megszŇĪn√©s√©vel.

V√°lasz:

若諸法不空 則無生無滅
何斷何所滅 而稱為涅槃

    Ha mindez nem-√ľres,
    Nincs keletkez√©s √©s elm√ļl√°s.
    √ćgy minek az elhagy√°s√°t√≥l s megszŇĪn√©s√©tŇĎl
    V√°rja az ember a nirv√°n√°t?

Ha mindez, ami mozog, nem-√ľres, akkor nem l√©tezik keletkez√©s √©s elm√ļl√°s. Mivel ezek nem l√©teznek, minek az elhagy√°s√°t√≥l √©s megszŇĪn√©s√©tŇĎl v√°rja az ember nirv√°n√°t? Hiszen elhagy√°s √©s megszŇĪn√©s (ebben az esetben is) lehetetlen. Ez√©rt ezen a m√≥don a nirv√°na lehetetlen, ezt meg kell √©rteni. Mi√©rt?

無得亦無至 不斷亦不常
不生亦不滅 是說名涅槃

    Nem-elhagyott, nem-elnyert,
    Nem-megsemmis√ľlŇĎ, nem-√∂r√∂k,
    Nem-szŇĪnŇĎ, nem-keletkezŇĎ,
    azt nevezz√ľk nirv√°n√°nak.

Ez√©rt a nirv√°n√°nak az ismertetŇĎjegye (mtshan-nyid, laksanam) ekk√©nt ismeretes.

涅槃不名有 有則老死相
終無有有法 離於老死相

    A nirv√°na nem "l√©tezŇĎ",
    Mert akkor öregség és halál jellemezné.
    Nem létezik öregség és halál
    N√©lk√ľli "l√©tezŇĎ".

ElŇĎsz√∂r is a nirv√°na semmif√©lek√©ppen sem l√©tezŇĎ (dngos-po, bh√°vah). Ha l√©tezŇĎ lenne, sz√ľks√©gszerŇĪen √∂regs√©g √©s hal√°l jellemezn√©. Mi√©rt? Mert nem l√©tezik √∂regs√©g √©s hal√°l n√©lk√ľli l√©tezŇĎ.

Tov√°bb√°:

若涅槃是有 涅槃即有為
終無有一法 而是無為者

    Ha a nirv√°na "l√©tezŇĎ" lenne,
    Akkor a nirvána összetett lenne.
    Egyáltalán nem létezik
    Semmif√©le nem-√∂sszetett "l√©tezŇĎ".

Ha a nirv√°na l√©tezŇĎ lenne, akkor a nirv√°na √∂sszetett ('dus-byas, samskrtam) lenne. Mi√©rt? Mert egy√°ltal√°n nem l√©tezik semmif√©le nem-√∂sszetett ('dus-byas ma yin-pa, asamskrtam) l√©tezŇĎ.

Tov√°bb√°:

若涅槃是有 云何名無受
無有不從受 而名為有法

    Ha a nirv√°na "l√©tezŇĎ" lenne,
    Hogyan lehetne a nirv√°na f√ľggŇĎs√©g n√©lk√ľli?
    Nem létezik semmiféle
    Nem-f√ľggŇĎ "l√©tezŇĎ".

Ha feltessz√ľk, hogy a nirv√°na l√©tezŇĎ, akkor az az (elfogadott) √°ll√≠t√°s, hogy a nirv√°na nem f√ľggŇĎ (brten-pa ma yin-pa, anup√°d√°ya) helytelen lesz. Mi√©rt? Mert egy√°ltal√°n nem l√©tezik olyan l√©tezŇĎ, amely nem f√ľggŇĎ. Ez√©rt a nirv√°na nem l√©tezŇĎ.

Ellenvetés:

Akkor pedig a nirv√°na nem-l√©tezŇĎ (dngos-po med-pa, abh√°vam).

V√°lasz:

有尚非涅槃 何況於無耶
涅槃無有有 何處當有無

    有尚非涅槃 何況於無耶
    Ha a nirv√°na nem "l√©tezŇĎ",
    Hogyan lehet "nem-l√©tezŇĎ"?

Ha a nirv√°na semmif√©lek√©ppen sem l√©tezŇĎ, akkor nem is nem-l√©tezŇĎ. Mi√©rt? Mert ha a l√©tezŇĎ val√≥s√°ga bizony√≠tott lenne, akkor a nem-l√©tezŇĎ is bizony√≠that√≥ lenne. Tov√°bb√°:

    涅槃無有有 何處當有無
    Ahol a nirv√°na "l√©tezŇĎ",
    Ott nem l√©tezik "nem-l√©tezŇĎ".

Ahol a nirv√°n√°r√≥l felt√©telezik, hogy l√©tezŇĎ, ott nem l√©tezik nem-l√©tezŇĎ. Mert nem helyes azt mondani, hogy ami l√©tezŇĎ, az egyben nem-l√©tezŇĎ. Ez√©rt a nirv√°na nem is nem-l√©tezŇĎ. Tov√°bb√°:

若無是涅槃 云何名不受
未曾有不受 而名為無法

    Ha a nirv√°na "nem-l√©tezŇĎ",
    Hogyan lehetne a nirv√°na f√ľggŇĎs√©g n√©lk√ľli?
    Egyetlen f√ľggŇĎs√©g n√©lk√ľli
    "Nem-l√©tezŇĎ" sem l√©tezik.

Ha feltessz√ľk, hogy a nirv√°na nem-l√©tezŇĎ, akkor az az (elfogadott) √°ll√≠t√°s, hogy a nirv√°na nem-f√ľggŇĎ, helytelen lesz. Mi√©rt? Mert egy√°ltal√°n nem l√©tezik olyan nem- l√©tezŇĎ, amely nem-f√ľggŇĎ. Ez√©rt a nirv√°na nem is nem-l√©tezŇĎ.

Ellenvetés:

De akkor mondj√°tok meg, hogy milyen a nirv√°na!

V√°lasz:

受諸因緣故 輪轉生死中
不受諸因緣 是名為涅槃

    Ami f√ľggŇĎk√©nt vagy okozottk√©nt
    J√∂vŇĎ-menŇĎ l√©tezŇĎ,
    Az f√ľggŇĎs√©g √©s oks√°g n√©lk√ľl
    Nirvánának taníttatik.

T√©vhittel a j√∂vŇĎ-menŇĎ l√©tezŇĎt (fenom√©nvil√°got) a v√©gsŇĎ √∂sszetevŇĎk kombin√°ci√≥it√≥l f√ľggŇĎnek √©s okozottnak k√©pzelj√ľk. √Ām ha ugyanarra a fenom√©nvil√°gra t√©vhit n√©lk√ľl, f√ľggŇĎs√©gi √©s oks√°gi viszony n√©lk√ľl tekint√ľnk, akkor √©ppen a v√©gsŇĎ √∂sszetevŇĎk kombin√°ci√≥inak l√©tre nem j√∂vetele mondhat√≥ nirv√°n√°nak. Tov√°bb√°:

如佛經中說 斷有斷非有
是故知涅槃 非有亦非無

    A keletkez√©s √©s elm√ļl√°s
    Elhagyását hirdette a Tanító.
    Ezért a nirvána bizony
    Nem lehet sem "l√©tezŇĎ", sem "nem-l√©tezŇĎ"

Mivel Buddha mind a keletkez√©s, mind az elm√ļl√°s elhagy√°s√°t tan√≠totta, ez√©rt bizony a nirv√°na nem is l√©tezŇĎ, s nem is nem-l√©tezŇĎ. √ćgy helyes.

Ellenvetés:

Akkor pedig a nirv√°na mindkettŇĎ, l√©tezŇĎ is, meg nem-l√©tezŇĎ is.

V√°lasz:

若謂於有無 合為涅槃者
有無即解脫 是事則不然

    Ha a nirv√°na
    "Mind l√©tezŇĎ, mind nem-l√©tezŇĎ" lenne,
    A megszabadul√°s is "l√©tezŇĎ is,
    meg nem-l√©tezŇĎ" is lenne; ez nem helyes.

Ha a nirv√°na mindkettŇĎ, l√©tezŇĎ is, meg nem-l√©tezŇĎ is lenne, akkor a megszabadul√°s (thar-pa, moksa) is l√©tezŇĎv√© is, meg nem-l√©tezŇĎv√© is v√°lna. Ez pedig nem helyes, mert k√©t egym√°ssal ellent√©tes dolog (phan-tshun 'gal-ba, paraspara-viruddha) egy idŇĎben nem l√©tezik. Tov√°bb√°:

若謂於有無 合為涅槃者
涅槃非無受 是二從受生

    Ha a nirv√°na
    "Mind l√©tezŇĎ, mind nem-l√©tezŇĎ" lenne,
    A nirv√°na nem lenne f√ľggŇĎs√©g n√©lk√ľli,
    Mivel ettŇĎl a kettŇĎtŇĎl f√ľggne.

Ha a nirv√°na mindkettŇĎ, l√©tezŇĎ is, meg nem-l√©tezŇĎ is lenne, akkor a nirv√°na nem lenne f√ľggŇĎs√©g n√©lk√ľli, mivel akkor ez a nirv√°na mind a l√©tezŇĎtŇĎl, mind a nem-l√©tezŇĎtŇĎl f√ľggne. Mivel ez nem elfogadhat√≥, ez√©rt nem helyes azt mondani, hogy a nirv√°na mindkettŇĎ, l√©tezŇĎ is, meg nem-l√©tezŇĎ is. Ezenk√≠v√ľl a k√∂vetkezŇĎ miatt sem helyes:

有無共合成 云何名涅槃
涅槃名無為 有無是有為

    Ha a nirv√°na
    "Mind l√©tezŇĎ, mind nem-l√©tezŇĎ" lenne,
    A nirvána (akkor is) nem-összetett.
    "L√©tezŇĎ" √©s "nem-l√©tezŇĎ" pedig √∂sszetett.

Nem helyes felt√©telezni, hogy a nirv√°na mindkettŇĎ, l√©tezŇĎ is, meg nem-l√©tezŇĎ is. Mi√©rt? Mert a nirv√°na nem-√∂sszetett, ellenben a l√©tezŇĎ √©s nem-l√©tezŇĎ, mindkettŇĎ √∂sszetett. Ez√©rt, ezen specifikus okb√≥l sem lehet a nirv√°na mindkettŇĎ, l√©tezŇĎ is, meg nem-l√©tezŇĎ is.

Ellenvetés:

Noha a nirv√°na nem is mindkettŇĎ, nem l√©tezŇĎ is, meg nem-l√©tezŇĎ is, akkor is az a hely a nirv√°na, ahol mindkettŇĎ megvan.

V√°lasz:

有無二事共 云何是涅槃
是二不同處 如明暗不俱

    Ha a nirv√°n√°ban
    Mind a "l√©tezŇĎ", mind a "nem-l√©tezŇĎ" megvan:
    E kettŇĎ egy helyen nem l√©tezik,
    Mint ahogy a fény és a sötétség sem.

Azt sem helyes felt√©telezni, hogy a nirv√°n√°ban mindkettŇĎ, a l√©tezŇĎ, meg a nem-l√©tezŇĎ is megvan. Mi√©rt? Mert k√©t egym√°ssal ellent√©tes dolog ugyanazon a helyen, egy idŇĎben, egy√ľtt nem l√©tezhet, mint ahogy p√©ld√°ul a f√©ny √©s a s√∂t√©ts√©g sem. Ez√©rt nem helyes azt mondani, hogy az a hely a nirv√°na, ahol mindkettŇĎ, a l√©tezŇĎ √©s a nem-l√©tezŇĎ megvan.

Ellenvetés:

A nirv√°na sem nem l√©tezŇĎ, sem nem nem-l√©tezŇĎ.

V√°lasz:

分別非有無 如是名涅槃
若有無成者 非有非無成

    Az az állítás, hogy a nirvána
    "Sem nem l√©tezŇĎ, sem nem nem-l√©tezŇĎ",
    Akkor lenne bizonyított,
    Ha a "nem-l√©tezŇĎ" √©s a "l√©tezŇĎ" bizony√≠tott lenne.

Azon √°ll√≠t√°sotok, hogy a nirv√°na sem nem l√©tezŇĎ, sem nem nem-l√©tezŇĎ, nem helyes. Mi√©rt? Mert az a magyar√°zat, √©rtelmez√©s, hat√°rozott v√©lem√©ny (rtsol-ba'i blo, vyavas√°ya-buddhi), hogy sem nem l√©tezŇĎ, sem nem nem-l√©tezŇĎ csak akkor lenne bizony√≠tott, ha a nem-l√©tezŇĎ √©s a l√©tezŇĎ val√≥s√°ga bizony√≠tott lenne. Mivel a nem-1√©tezŇĎ √©s a l√©tezŇĎ val√≥s√°ga nem bizony√≠tott, ez√©rt nem helyes azt mondani, hogy a nirv√°na sem nem l√©tezŇĎ, sem nem nem-l√©tezŇĎ. Tov√°bb√°:

若非有非無 名之為涅槃
此非有非無 以何而分別

    Ha a nirv√°na
    "Sem nem l√©tezŇĎ, sem nem nem-l√©tezŇĎ",
    Akkor ki fogja elmagyar√°zni,
    Hogy mi a "sem nem l√©tezŇĎ, sem nem nem-l√©tezŇĎ"?

Ha felteszitek, hogy a nirv√°na sem nem l√©tezŇĎ, sem nem nem-l√©tezŇĎ, akkor azt v√°laszoljuk, hogy nincs olyan, hogy sem nem l√©tezŇĎ, sem nem nem-l√©tezŇĎ. Ha ilyen nincs, akkor ki fogja megvil√°g√≠tani, megmagyar√°zni, meg√©rtetni, meghat√°rozni azt, hogy a nirv√°na sem nem l√©tezŇĎ, sem nem nem-l√©tezŇĎ. Ez√©rt azt sem helyes mondani, hogy a nirv√°na sem nem l√©tezŇĎ, sem nem nem-l√©tezŇĎ. A nirv√°na teh√°t ilyen m√≥don sem lehets√©ges. Hogyan?

如來滅度後 不言有與無
亦不言有無 非有及非無

    Nem tudhatjuk, hogy létezik-e
    Buddha a nirv√°na ut√°n.
    Ugyan√ļgy azt sem tudhatjuk, hogy nem l√©tezik,
    Vagy mindkettŇĎ, vagy semelyik.



如來滅度後 不言有與無
亦不言有無 非有及非無

    Még akkor sem tudhatjuk, hogy létezik-e
    Buddha, amikor még itt van.
    Ugyan√ļgy azt sem tudhatjuk, hogy nem l√©tezik,
    Vagy mindkettŇĎ, vagy semelyik.

Legyen b√°r Buddha a nirv√°n√°ban vagy itt a f√∂ld√∂n (bzhugs-par gyur), nem tudhatjuk, nem √°ll√≠thatjuk, nem tudjuk felfogni, meghat√°rozni, hogy vajon l√©tezik-e vagy nem-l√©tezik, hogy l√©tezik is, meg nem is l√©tezik, vagy hogy sem nem l√©tezik, sem nem nem-l√©tezik. Ez√©rt a nirv√°n√°t sem lehet meghat√°rozni. Ha pedig nem lehet meghat√°rozni, ki√© is lesz a nirv√°na? √ćgy teh√°t a nirv√°na semmilyen m√≥don sem lehets√©ges.

涅槃與世間 無有少分別
世間與涅槃 亦無少分別

    A szamsz√°r√°nak a nirv√°n√°val szemben
    A legkisebb k√ľl√∂nb√∂zŇĎs√©ge sincsen.
    A nirv√°n√°nak a szamsz√°r√°val szemben
    A legkisebb k√ľl√∂nb√∂zŇĎs√©ge sincsen.

Erre vonatkoz√≥an, ha a szamsz√°r√°t ('khor-ba, sams√°ra: a l√©t k√∂rforg√°sa, az empirikus l√©t) a v√©gsŇĎ √∂sszetevŇĎk kombin√°ci√≥inak √°radat√°t√≥l f√ľggŇĎnek hat√°rozz√°tok meg, akkor azt v√°laszoljuk, hogy azok a v√©gsŇĎ √∂sszetevŇĎk bizony nem rendelkeznek (√∂n√°ll√≥) saj√°t l√©ttel (ngo-bo-nyid-kyis stong-pa, svabh√°vas√ļnya). Ez√©rt tan√≠tottuk bizony az elej√©tŇĎl kezdve, hogy azok abszol√ļt keletkez√©s √©s elm√ļl√°s n√©lk√ľli tulajdons√°g√ļak (chos-can, dharmin). Ez√©rt, mivel az √∂sszes v√©gsŇĎ √∂sszetevŇĎ igazi keletkez√©s √©s elm√ļl√°s n√©lk√ľli, a szamsz√°ra, l√©v√©n azonos term√©szetŇĪ, a nirv√°n√°val szemben a legkisebb k√ľl√∂nb√∂zŇĎs√©ggel sem rendelkezik. Ahogy a szamsz√°r√°nak a legkisebb k√ľl√∂nb√∂zŇĎs√©ge sincs a nirv√°n√°val szemben, ugyan√ļgy a nirv√°n√°nak sincs a legkisebb k√ľl√∂nb√∂zŇĎs√©ge a szamsz√°r√°val szemben.

涅槃之實際 及與世間際
如是二際者 無毫釐差別

    Ami a nirv√°na hat√°ra,
    Az a szamsz√°ra hat√°ra is.
    E kettŇĎ k√∂z√∂tt
    A legpar√°nyibb k√ľl√∂nbs√©g sincs.

A nirv√°na √©s a szamsz√°ra val√≥s√°ghat√°r√°t (yang-dag-pa'i mtha', bh√ļta-koti), a nem-keletkez√©s hat√°r√°t, a val√≥s√°ghat√°rhoz √©rkez√©st nem lehet elgondolni, mivel azonosak l√©v√©n, a legpar√°nyibb k√ľl√∂nbs√©g sincs k√∂zt√ľk.

滅後有無等 有邊等常等
諸見依涅槃 未來過去世

    A megszŇĪn√©s ut√°nra, v√©gre stb.,
    √Ėr√∂kk√©val√≥ra stb. vonatkoz√≥ elm√©letek
    A nirv√°n√°t√≥l, t√ļls√≥ v√©g√©tŇĎl
    √Čs kezdet√©tŇĎl f√ľggnek.

(1) Azok az elm√©letek, hogy a Tath√°gata (De-bzhin gshegs-pa) a megszŇĪn√©se ut√°n l√©tezik, nem-l√©tezik, l√©tezik is, meg nem is l√©tezik, sem nem l√©tezik, sem nem nem-l√©tezik,

(2) valamint azok az elméletek, hogy a világnak van vége, a világnak nincs vége, van is vége, meg nincs is vége, nincs sem vége, sem nem-vége,

(3) valamint azok az elm√©letek, hogy a vil√°g √∂r√∂k, nem-√∂r√∂k, √∂r√∂k is, meg nem is √∂r√∂k, sem nem √∂r√∂k, sem nem nem-√∂r√∂k, sorrendben a nirv√°n√°t√≥l, t√ļls√≥ v√©g√©tŇĎl; kezdet√©tŇĎl f√ľggnek.

一切法空故 何有邊無邊
亦邊亦無邊 非有非無邊

    Ha minden dolog √ľres,
    Akkor minek van vége, minek nincs vége?
    Mi az, aminek vége is van, meg nincs is vége?
    Mi az, aminek nincs sem vége, sem nem-vége?



何者為一異 何有常無常
亦常亦無常 非常非無常

    Mi az ugyanaz, mi a m√°s?
    Mi az örök, mi a nem-örök?
    Mi az, ami mindkettŇĎ, √∂r√∂k is, meg nem is √∂r√∂k?
    Mi az, ami semelyik?



諸法不可得滅一切戲論
無人亦無處佛亦無所說

    MegszŇĪnik minden gondolat,
    MegszŇĪnnek a szavak, csend van.
    Buddha sehol, senkinek,
    Semmilyen tant nem hirdetett.





26. dvādaśāṅgaparīkṣā ṣaḍviṁśatitamaṁ prakaraṇam|
觀十二因緣品第二十六

Analysis of the twelvefold chain (of dependent origination) (késői fejezet)

眾生癡所覆 為後起三行
以起是行故 隨行墮六趣

A person enveloped by ignorance forms such dispositions in the threefold ways leading to re-becoming, and through such actions he moves on to his destiny.

以諸行因緣 識受六道身
以有識著故 增長於名色

Consciousness, with disposition as its condition, enters [the new] life. When consciousness has entered, the psychophysical personality is infused.

名色增長故 因而生六入
情塵識和合 而生於六觸

When the psychophysical personality has been infused, the occurrence of the six spheres (of sense) takes place. Depending upon the six spheres proceeds contact. Thus, depending upon the eye and material form, and attention too, and depending upon the psychophysical personality proceeds consciousness.

因於六觸故 即生於三受
以因三受故 而生於渴愛

Whatever is the harmonious concurrence of the three factors: material, form, consciousness, and eye, is contact. Feeling proceeds from such contact.

因愛有四取 因取故有有
若取者不取 則解脫無有

Conditioned by feeling is craving. Indeed, craving is feeling-directed. The one who craves, grasps on to the fourfold spheres of grasping.

When grasping exists, becoming on the part of the grasper proceeds. If he were to be a non-grasper, he would be released, and there would be no further becoming.

從有而有生 從生有老死
從老死故有 憂悲諸苦惱

The five aggregates constitute this becoming. From becoming proceeds birth. Suffering relating to decay and death, etc., grief, lamentation, dejection, and despair

如是等諸事 皆從生而有
但以是因緣 而集大苦陰

-- all these proceed from birth, Such is the occurrence of this entire mass of suffering.

是謂為生死 諸行之根本
無明者所造 智者所不為

Thus, the ignorant forms dispositions that constitute the souse of the Life process. Therefore, it is the ignorant who is the agent, not the wise one, because of his [the latter’s] perception of truth.

When ignorance has ceased, there is no occurrence of dispositions. However, the cessation of that ignorance takes place as a result of the practice of that [non-occurrence of dispositions] through wisdom.

以是事滅故是事則不生
但是苦陰聚如是而正滅

With the cessation of these, these othere factors [of the twelvefold formula]would not proceed. In this way, this entire mass of suffering ceasescompletely.



27. dṛṣṭiparīkṣā saptaviṁśatitamaṁ prakaraṇam| 觀邪見品第二十七

Analysis of views (késői fejezet)

我於過去世 為有為是無
世間常等見 皆依過去世

Whatever views asserting an eternal world, etc. based upon [the perception]: "Did I exist or not exist in the past?" ate associated with the prior end [of existence].

我於未來世 為作為不作
有邊等諸見 皆依未來世

Whatever views asserting the finite, etc. based apon [the perception]: "Would I not exist in the future or would l become someone else?" are associated with the posterior end [of existence].

過去世有我 是事不可得
過去世中我 不作今世我

The view that I existed in the past is not appropriate, for whatsoever was in the previous birth, he, indeed, is not identical with his person.

若謂我即是 而身有異相
若當離於身 何處別有我

If it were to occur [to someone]: "He, indeed, is the self," then grasping is identified. Separated ftom grasping, what constitute your self?

離有無身我 是事為已成
若謂身即我 若都無有我

When it is assumed that there is no self separated from grasping, grasping itself would be the self. Yet, this is tantamount to saying that there is no self.

但身不為我 身相生滅故
云何當以受 而作於受者

Grasping is not identical with the self, for that [i.e., grasping] cease and arises. Furthermore, how can grasping be the grasper?

若離身有我 是事則不然
無受而有我 而實不可得

Furthermore, a self that is different from grasping is not appropriate. A person who is without grasping can be observed. However, if he were to be different [from gaping], he could not be observed.

今我不離受 亦不即是受
非無受非無 此即決定義

Thus, he is neither different from grasping nor identical with it. A self does not exist. Yet, it is not the case that a person who does not grasp does not exist. This much is certain.

過去我不作 是事則不然
過去世中我 異今亦不然

The statement, "I did not exist in the past," is not appropriate, for this person is not different from whosoever existed in the previous lives.

若謂有異者 離彼應有今
我住過去世 而今我自生

If this person were to be different [from that person in the previous existence], then he would come to be even forsaking that pison. In that case he would remain the same and, in such a context, an immortal would emerge.

如是則斷滅 失於業果報
彼作而此受 有如是等過

[If that were the case,] there would be annihilation and destrucdon of actions. This implies that the fruit of action performed by one will be experienced by another.

先無而今有 此中亦有過
我則是作法 亦為是無因

Yet, in that context, the error of assuming an emergent without prior existcnce does not follow. Either the self would be caused or, if it has occurred, it would be without a came.

如過去世中 有我無我見
若共若不共 是事皆不然

Thus, whatever view there is such as, "I existed in the past; I did not exist; both or neither," is not really appropriate.

我於未來世 為作為不作
如是之見者 皆同過去世

A view such as "Will I exist in the future?" or "Will I not exist in the future?" is comparable to those associated with the past.

若天即是人 則墮於常邊
天則為無生 常法不生故

If it is thought that a human is the same as a divine being, then there would be the eternal. If the divine being were to be non-arisen, then he would not be born and that would constitute the eternal.

若天異於人 是即為無常
若天異人者 是則無相續

If it is thought that a human is the same as a divine being, then there would be the non-eternal. If it is thought that a humn is different from a divine being, then continuity is not appropriate.

若半天半人 則墮於二邊
常及於無常 是事則不然

If a part were to be divine and the other part to be human, then there would be both the eternal and the non-eternal, and this too would not be proper.

若常及無常 是二俱成者
如是則應成 非常非無常

Supposing both the eternal and the non-eternal are established, then it is not possible to either assert the eternal or the non-eternal.

法若定有來 及定有去者
生死則無始 而實無此事

If anyone has come from somewhere and again were to go somewhere, then the life-proccess would be beginningless. Such a situation does not exist.

今若無有常 云何有無常
亦常亦無常 非常非無常

If it is thought that there is nothing eternal, what is it that will be non-eternal, both eternal and non-eternal, and also what is separated from these two?

若世間有邊 云何有後世
若世間無邊 云何有後世

If the world were to have a limit, how could there be another world? Furthermore, if the world were to have no limit, how could there be another world?

五陰常相續 猶如燈火炎
以是故世間 不應邊無邊

As this series of aggregates proceeds along like a flame of a lamp, [speculation about] its finitude or its infinitude is not proper.

若先五陰壞 不因是五陰
更生後五陰 世間則有邊

If the prior aggregates were to be destroyed and these aggregates were also not to arise depending upon these other [aggregates], then the world would be finite.

若先陰不壞 亦不因是陰
而生後五陰 世間則無邊

If the prior aggregates were not to be destroyed and these aggregates were also not to arise depending upon these other [aggregates], then the world would be infinite.

若世半有邊 世間半無邊
是則亦有邊 亦無邊不然

If the world were to be partly finite and also partly infinite, it would be both finite and infinite, and this too is also not proper.

彼受五陰者 云何一分破
一分而不破 是事則不然

How can it be possible that one part of a grasper is destroyed and the other part is not destroyed. This too is not proper.

受亦復如是 云何一分破
一分而不破 是事亦不然

Now can it be possible that one part of grasping is destroyed and another part is not destroyed. This too is not appropriate.

若亦有無邊 是二得成者
非有非無邊 是則亦應成

Supposing both the finite and the infinite are established, then it is not possible to assert either the finite or the infinite.

一切法空故 世間常等見
何處於何時 誰起是諸見

Thus, because of the emptings of all existents, where, to whom, which and for what reason views such as the eternal could ever occur?

瞿曇大聖主憐愍說是法
悉斷一切見我今稽首禮

Ireverently bow to Gautamawho, outof compassion, has taught the truedoctrine in order to relinquish all views.

Javasolt irodalom és források

1. Nāgārjuna: Érvelés Hatvan Versben 《六十正理論》"
2. Mūlamadhyamakakārikā - Fundamental Verses on the Middle Way
3. 《中論》
4. K√∂z√©p√ļt Iskol√°ja
5. Nāgārjuna (c. 150 – c. 250 CE)
6. Prajñāpāramitā a Mahayana k√∂zponti tan√≠t√°sa
7. Buddhapalita: Kozeput Versei Komment√°rja 中論講義(上)電子書(釋厚觀) ...
8. dr. Feh√©r Judit (Tan kapuja Buddhista FŇĎiskola): A buddhista k√∂z√©p√ļt filozofi√°ja
9. Kalapuhana, Dongguk University, 東國大學校

❀ ❀ ❀

K√∂sz√∂netet mondunk minden bar√°tunknak, mindazon szerzŇĎknek, tan√≠t√≥knak, buddhist√°knak √©s harcmŇĪv√©szeknek, akik hozz√°j√°rultak a harcmŇĪv√©szet-t√∂rt√©neti-, buddhista-, b√∂lcseleti √©s egy√©b tan√≠t√°sokkal, √≠r√°sokkal, tanulm√°nyokkal, jegyzetekkel minden √©rzŇĎ l√©ny tan√≠t√°s√°hoz √©s tanul√°s√°hoz. Buddh√°k √©s Mesterek tan√≠t√°sait megosztani √©rdem, mindezen √©rdemeket felaj√°nljuk az √∂sszes Buddh√°knak. A Xing Long Tang elfogulatlan, p√°rtatlan, szektarianizmust√≥l mentes elv alapj√°n t√∂rekszik a Dharm√°t, a Chan hagyom√°nyvonal tan√≠t√°s√°t, a harcmŇĪv√©szeti st√≠lusok t√∂rt√©neteit megosztani. 武林一家! 阿弥陀佛!

√ĖsszegyŇĪjt√∂tte √©s egys√©ges szerkezetbe foglalta: XiaoFeng Cserk√©sz G√°bor Mester @ Xing Long Tang | 2017 v1; elsŇĎ kiad√°s
Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 licenc alkalmaz√°s√°val | 署名-非商业性使用-禁止演绎 4.0 国际
Ha hib√°kat, megjelen√©si vagy egy√©b probl√©m√°kat tal√°lsz, √≠rj nek√ľnk: master [at] rgm [pont] hu

武林一家 |

vissza | ❀ index | ❀ harcmŇĪv√©szeti jegyzetek √©s publik√°ci√≥k | ❀ Pu Ji Chan Templom 普济寺 a facebook-on (K√∂vess minket itt is!)




0

XING LONG TANG 醒龙堂 中国武术研究会 | Honorary President: ZHANG ERYU Grandmaster | Master: XIAO FENG | Contact us: master [at] rgm.hu
Member of Hungarian Traditional Gong-Fu and Wushu Federation | HQ & Cultural Xchange: CHINESE ART CENTER 匈中文化交流中心.
Your use of this website is subject to, and constitutes acknowledgement and acceptance of, our Terms & Conditions @ 1995-2017
How you may Enhance your Health, Combat Efficiency, Mental Freshness and Spiritual Joy through autentic Gong Fu and Chan Teachings