XING LONG TANG - Az alaya tudat (ālaya vijñāna, 阿賴耶識



   



Az alaya tudat (ālaya vijñāna, 阿賴耶識)

❀ ❀ ❀

    Semmi nem k√©pes megsemmis√≠teni a vāsanā-kat, csak azok v√°lnak inakt√≠vv√°.

A Lankāvatāra-sūtra 《楞伽經》 egyike azon legjelentŇĎsebb sz√ļtr√°knak, amelyek erŇĎsen a Yogācāra (法相宗) filoz√≥fi√°j√°nak hat√°s√°t t√ľkr√∂zik. Keletkez√©se feltehetŇĎleg a k√©t legjelentŇĎsebb Yogācāra Mester √©let√©nek idŇĎszak√°ra esik. Lankāvatāra-sūtra 《楞伽經》 filoz√≥fi√°j√°ban megfeleltetŇĎdik az ālaya vijñāna (阿賴耶識) azaz a rakt√°roz√≥ tudat (faxiang 法相宗 vagy weishi 唯識 iskola - yogachara) √©s a tathāgatagarbha 如來藏 (chan buddhizmus 禅) mint a buddhaterm√©szet m√©he.

A Nyolc Tudat (八識)

Lankāvatāra-sūtra k√∂z√©ppontj√°ban a nyolc tudatr√≥l sz√≥l√≥ tan√≠t√°s √°ll. Ez a Yogachara tan√≠t√°s alapja.

A nyolc tudat: a citta (心, tudat), manas (末那, hetedik tudatoss√°g), √©s a viññāṇa, a hat √©rz√©kszervi tudatoss√°g (識). A Lankāvatāra-sūtra szerint ennek a nyolcf√©le tudatoss√°gnak az eredeti term√©szete (svabh√°va, 自性) nyugodt, tiszta, √©s mentes minden szennyezetts√©gtŇĎl. Azaz nem √∂nterm√©szet√ľk eredm√©nye a du√°lis vil√°gk√©pet kialak√≠t√≥ megk√ľl√∂nb√∂ztet√©s amit vikalpa-nak (分別) nevez√ľnk. Kezdetben ez a nyolcf√©le tudati minŇĎs√©g nem is v√°lik sz√©t, elk√ľl√∂n√≠tethetetlen egym√°st√≥l. Azonban valami√©rt l√©trej√∂n e ment√°lis minŇĎs√©gek sz√©tv√°ll√°sa (ld.: vishaya, vish gy√∂kbŇĎl, (= "cselv√©s" / "munka"). √ćgy a mozg√°sba ker√ľl√©s az oka a k√ľl√∂nb√∂zŇĎ tudati minŇĎs√©gek k√ľl√∂nv√°l√°s√°nak. Teh√°t kibomlik (vritti) a nyolcf√©le vijñāna (識), melyek buddhista szempontb√≥l az al√°bbiak lesznek: ālaya (阿賴耶, nyolcadik tudat), manas (末那, hetedik tudat), manovijñāna (意識, a hatodik tudat), √©s az √∂t √©rz√©kszervi tudatoss√°g: szem-tudat (caksur-vijñāna, 眼識, vagy l√°t√°s), f√ľl-tudat (srotra-vijñāna, 耳識, vagy hall√°s), orr-tudat (ghrana-vijñāna, 鼻識, vagy szagl√°s), nyelv-tudat (jihva-vijñāna, 语識, vagy √≠zlel√©s), test-tudat (kaya-vijñāna, 身識, vagy tapint√°s). Ezek kiboml√°s√°val pedig l√©trej√∂n az √©n [mindens√©g magam sz√°m√°ra].

Ezt a folyamatot a dinamikus pavritti (演化) mint evol√ļci√≥ kifejez√©s √©rz√©kelteti, hogy a vijñāna -k √°lland√≥ v√°ltoz√°sban, √°talakul√°sban vannak. Ilyen a Lankavatara sz√ļtra elsŇĎ oszt√°lyoz√°sa, mely megjelen√©s√ľk alapj√°n rendszerezi ezeket: jelen vannak, majd eltŇĪnnek a tudat vagy [annak] figyelem sz√°m√°ra. A nyolc tudatb√≥l hetet √©pp ez√©rt pravritti-vijñāna (轉識) sz√≥val fejeznek ki - kiv√©ve az alaya-vijñāna -t.

    [0593b12] 爾時大慧菩薩摩訶薩復白佛言:「世尊!諸識有幾種生住滅?」

    [0593b13] 佛言:「大慧!諸識有二種生住滅,非臆度者之所能知。所謂相續生及相生,相續住及相住,相續滅及相滅。

    "Mahamati, az √©rz√©kszervi tudatoss√°gok (vijñāna) k√©tf√©le m√≥don l√©phetnek fel, vagy aludhatnak ki; √©s ezt nem √©rtik afiloz√≥fusok. Hogy √©rts√ľk: [az egyik] a folyamatos aktivit√°s kialv√°sa (prabandha nirodha, 相续滅), √©s [a m√°sik,] a megtestes√ľlt, k√ľlsŇĎ forma (lakṣaṇa, 相 與相滅) kialv√°sa. A tudatoss√°gok (vijñāna) fell√©p√©se (utpada) is ilyen k√©t f√©le [term√©szetŇĪ]: a folyamatos aspektusuk fell√©p√©se √©s a k√ľlsŇĎ aspektusuk fell√©p√©se; a fennmarad√°suk (sthiti) is k√©tf√©lek√©ppen megk√ľl√∂nb√∂ztetett: a folyamatos aktivit√°s fennmarad√°sa, √©s k√ľlsŇĎ form√°j√°nak a fennmarad√°sa."

√Čpp ez√©rt, az √°lland√≥ mozg√°sban lev√©s√ľk miatt nem l√°thatunk pontos k√ľl√∂nbs√©get a tudatban fell√©pŇĎ folyamatos jelenl√©t (prabandha) √©s a k√ľlsŇĎ megjelen√©s (lakṣaṇa, 相) k√∂z√∂tt. AlpvetŇĎ k√ľl√∂nbs√©gre csak k√©sŇĎbbi sz√∂veghelyek alapj√°n k√∂vetkeztethet√ľnk a k√∂vetkezŇĎkben: a tudatnak, a t√∂bbi √°lland√≥ mozg√°sban levŇĎ tudati aspektus√°hoz k√©pest, van egy √°lland√≥nak tekinthetŇĎ r√©sze, (alaya-vijñāna, 阿賴耶), amiben a tudattartalmak folyamatos jelenl√©te lenyomatokat (vāsanā -kat) - magokat (種) hagy h√°tra. Ezeket r√©szben az √∂tr√©tŇĪ √©rz√©kszervi tudatoss√°g hozza l√©tre. Ezek n√©melyike manifeszt√°l√≥dik puszt√°n abban az √©rtelemben, hogy egyik a t√∂bbihez k√©pest domin√°ns√° v√°lik; azaz nagyobb m√©rt√©kben v√°lik akt√≠vv√° (nagyobb a mozg√°sa), √©s √≠gy a t√∂bbi lenyomat mellette m√°sodlagosnak tŇĪnik. Az ilyen manifeszt√°l√≥dott lenyomat megjelen√©se a tudatban a k√ľlsŇĎ megjelen√©s, a lakṣaṇa (相). Ez a megjelen√©s azonban nem puszt√≠tja el a t√∂bbi lenyomatot. Azok tov√°bbra is megmaradnak a rakt√°roz√≥ tudatban (alaya-vijñāna, 阿賴耶), arra v√°rva, hogy a megfelelŇĎ tudati kond√≠ci√≥k - okok √©s k√∂r√ľlm√©nyek - hat√°s√°ra elŇĎt√©rbe ker√ľljenek.

k√ľlsŇĎ megjelen√©s (lakṣaṇa, 相) a tudat egyik aspektusa, √≠gy lakṣaṇa vijñāna -nak nevezik. H√°rom fajt√°ja van. Vasubandhu - Harminc Vers 世親 《唯識三十論頌》 mŇĪv√©nek elsŇĎ verse is errŇĎl sz√≥l, a mŇĪ ezzel kezdŇĎdik. Ez a tudati aspektus olyan, ami a jelenben bomlik ki a m√ļltb√©li okok k√∂vetkezm√©nyek√©nt (pravtti lakṣaṇa vijñāna). A m√°sodik a jelenben legakt√≠vabb mely a j√∂vŇĎben fejti ki hat√°sait (karma lakṣaṇa vijñāna). Az utols√≥ pedig megmarad √∂nmaga eredendŇĎ term√©szet√©n√©l, ami mentes sz√ľlet√©s√©n√©l fogva mind a m√ļltbeli dolgokt√≥l s nem is sz√ľletik belŇĎle semmi a j√∂vŇĎben (jati lakṣaṇa vijñāna). Lankāvatāra-sūtra √≠gy mondja:

    az elŇĎzŇĎ folytat√°sak√©nt [0593b13] 諸識有三相,謂轉相、業相、真相。

    H√°romf√©le tudatoss√°g l√©tezik megtestes√ľlt form√°ban: az ok-teremtett (vagy kiboml√≥) forma; az akt√≠v (vagy k√∂vetkezm√©nyt-teremtŇĎ) megtestes√ľlt forma; √©s a nem-beli [azaz olyan amit a sz√ľlet√©se, eredete meghat√°roz √©s √≠gy egy√©ni, √°lland√≥ karakterrel rendelkezik] forma."

k√ľlsŇĎ megjelen√©snek (lakṣaṇa) ez√©rt tudatt√≥l f√ľggŇĎ term√©szete van. A Sz√ļtra elk√ľl√∂n√≠t k√©tf√©le vijñāna -t.

  • m√≠g az egyik a t√°rgyat √©szleli (khyati-vijñāna, 現識),
  • a m√°sik megk√ľl√∂nb√∂zteti az √©szleletet, a kor√°bbi √©szleletekkel val√≥ √∂sszehasonl√≠t√°son kereszt√ľl, amik az ember eml√©kezet√©ben vannak elrakt√°rozva (vastuprativikalpa-vijñāna, 分別事識).

A prabandha egy megk√ľl√∂nb√∂ztet√©s n√©lk√ľli, puszt√°n √∂nmag√°ban folyamatosan jelenlevŇĎ tudatoss√°g (ld.: √©szlelet), m√≠ga lakṣaṇa ennek megk√ľl√∂nb√∂ztetett, √∂n√°ll√≥sult form√°ja (ami persze manifeszt√°ci√≥). MindkettŇĎ k√∂zvetlen √©s szoros kapcsolatban van a (vāsanā -kkal, magokal (種) melyek idŇĎtlen idŇĎtŇĎl fogva gyŇĪlnek a rakt√°r tudatban. A sz√ļtra √≠gy sz√≥l:

    [0593b13] 大慧!識廣說有八,略則唯二,謂現識及分別事識。大慧!如明鏡中現諸色像,現識亦爾。大慧!現識與分別事識,此二識無異,相互為因。 大慧!現識以不思議熏變為因;分別事識以分別境界及無始戲論習氣為因。

    √ď Mahamati! A tudatoss√°g, amirŇĎl azt mondj√°k, hogy nyolc fajta, megk√ľl√∂nb√∂ztethetŇĎ, mint k√©t-r√©tŇĪ: √©szlelŇĎ tudatoss√°g (現識) √©s megk√ľl√∂nb√∂ztetŇĎ tudatoss√°g (分別事識); s ahogyan a t√ľk√∂rben feltŇĪnŇĎ k√©pet Mahamati, √ļgy fogja az √©szlelŇĎ tudatoss√°g √©szlelni a t√°rgyat. √Čs a kettŇĎ k√∂z√∂tt, m√°rmint az √©szlelŇĎ √©s a megk√ľl√∂nb√∂ztetŇĎ tudatoss√°g k√∂z√∂tt nincs semmi k√ľl√∂nbs√©g, miut√°n k√∂lcs√∂n√∂sen kond√≠cion√°ltak. Ezut√°n, Mahamati az √©szlelŇĎ tudatoss√°g a m√©rhetetlen eml√©kezet (acintya vasana, hajlam ereje, 不思議) kiboml√°sa miatt van mŇĪk√∂d√©sben, m√≠g a megk√ľl√∂nb√∂ztetŇĎ tudatoss√°g (vastuprativikalpa-vijnana), a kezdettelen idŇĎktŇĎl (無始) szanasz√©t t√°gul√≥ (prapañca, 戲論) hajlam-erŇĎ miatt t√∂rt√©nŇĎ objekt√≠v vil√°g megk√ľl√∂nb√∂ztet√©se miatt van mŇĪk√∂d√©sben."

Azaz, a tudatnak legal√°bb k√©t funkci√≥ja van, mely szerint begyŇĪjti az inform√°ci√≥kat (a jelens√©gvil√°g t√°rgyilagos felmutat√°s√°val), m√≠g a m√°sik, hogy a be√©rkezŇĎ √©szleleteket (azaz a jelens√©gvil√°g tudati benyom√°sait) √©rtelmezze √©s rendszerezze. Az elsŇĎ az √©rz√©kel√©s mint "szenzu√°lis k√©pess√©g", a m√°sodikat a kognit√≠v k√©pess√©g. [minden filoz√≥fiai rendszer k√∂z√∂s probl√©m√°ja e kettŇĎ egyeztet√©se].

A Nyolc Tudatosság tanítása azomban segít ebben.

A k√ľlvil√°gb√≥l √©rkezŇĎ benyom√°sokat az √∂t √©rz√©kszervi tudatoss√°gok (vijñāna -k) r√∂gz√≠tik a hatodik tudat, az √©rtelem (manas, (末那) sz√°m√°ra. De nem √°lland√≥ m√≥don t√∂rt√©nik ez, hanem √ļgy, hogy minden pillanatban m√°st √©s m√°st jelen√≠tenek meg. √ćgy azt√°n nem mindig √©rtj√ľk meg azonnal mit is l√°tunk-, valamint nem vesz√ľnk mindent √©szre azonnal. Sz√ľks√©ges egy kis idŇĎ, m√≠g a be√©rkezŇĎ √©szleletek √©rtelmezett√© v√°lnak. Ezek a vāsanā -k, magok (種) t√∂ltik be a "khyati-vijñāna" szerep√©t. A manas (末那), a hatodik tudat az, ami az √©rz√©kszervi benyom√°sokat √©szlelett√© alak√≠tja (ld.: "√©sz" / "lelet"). Amit m√°r felismer√ľnk, mivel az √©szlelett√© alak√≠t√°s folyamata a megk√ľl√∂nb√∂ztet√©sen kereszt√ľl t√∂rt√©nik. √ćgy a manovijñāna (意識) ami a vastuprativikalpa-vijñāna szerep√©t bet√∂lti, √©s k√∂zvet√≠t az √©rz√©kszervi tapasztal√°sok √©s a rakt√°roz√≥ tudat (ālaya vijñāna 阿賴耶識) k√∂z√∂tt. Azonban nem csak √ļgy, hogy az √°tvitt inform√°ci√≥ nem v√°ltozik, hanem √ļgy, hogy az k√∂zben √°talakul lakṣaṇa -v√° (de mindig csak az adott √©szlel√©si pillanatban lakṣaṇa, egy√©bk√©nt mint vāsanā vagy mag (種) rakt√°roz√≥dik a nyolcadik tudatban az ālaya vijñāna 阿賴耶識.

Ezt l√°tszik erŇĎs√≠teni Suzuki is, akia Lankavatara Sz√ļtr√°hoz √≠rott komment√°rj√°ban hasonl√≥an sz√≥l:

    "A Lankāvatāra - ahogy √©n √©rtelmezem, ami egy√°ltal√°n nem biztos, hogy helyes - az ālaya (阿賴耶) valamif√©le univerz√°lis tudatoss√°g, m√≠g a manas (末那) individu√°lis emp√≠rikus tudatoss√°g. Az ālaya-ban minden elrakt√°roz√≥dik, valamif√©le kvintesszenci√°lis √©s potenci√°lis form√°ban, ak√°r rossz vagy j√≥; de nincs megk√ľl√∂nb√∂ztet√©s, ami azonban k√©sŇĎbb a manas bel√©p√©s√©vel bek√∂vetkezik. A manas az akt√≠v forr√°sa minden tudati aktivit√°snak, amit h√©tk√∂znapi esetben ebben a sokr√©tŇĪ vil√°gban tapasztalunk. ... M√≠g a manas fogalmilag elk√ľl√≠nethetŇĎ a m√°sik hat vijñāna -t√≥l, gyakorlatilag hozz√°juk tartozik.... mivel a hat vijñāna nem k√©pes harm√≥nikusan mŇĪk√∂dni egym√°ssal, hacsak nem k√∂zvet√≠t k√∂zt√ľk √©s az alaya k√∂z√∂tt a manas. A manas az √∂sszek√∂tŇĎ l√°ncszem. √ćgy azt√°na vijñāna -k rendszer√©ben, a manas √°ltal elfoglalt hely igen bonyolult, √©s ez√©rt rendszerint √∂sszekeverik vagy az ālaya -val vagy a manovijñāna-val (意識), ami valamif√©le kapuŇĎrzŇĎ az √∂t vijñāna √©s a manas (末那) k√∂z√∂tt."

A Lankāvatāra-sūtra 《楞伽經》 nem igaz√°n vil√°g√≠tja meg ezeknek a tudati aspektusoknak a viszony√°t. Az ezek k√∂zti v√©gsŇĎ kapcsolatot legjobb a sz√ļtra saj√°t szavaival visszaadni:

    Ezek nem k√ľl√∂nb√∂znek, sem nem-k√ľl√∂nb√∂znek; √ļgy kell ŇĎket elk√©pzelni, mint az √≥ce√°n hull√°mait. Ez√°ltal az √©szlel√©s (vagy tapasztal√°s, vijnana) h√©tf√©le form√°ja kapcsolatban √°ll a tudattal (manas). Ahogy a hull√°mok sz√°moss√°gukban mind az √≥ce√°n √°ltal keltettek, √ļgy a rakt√°roz√≥ tudatoss√°g keltette azt a sokr√©tŇĪs√©get, amit mi tudat form√°knak (vijnana) ismer√ľnk. Citta, manas √©s vijnana csak a form√°juk alapj√°n megk√ľl√∂nb√∂ztetettek, de l√©nyeg√ľket (svabhava) n√©zve a nyolcat nem szabad elk√ľl√∂n√≠tettnek felfogni (egyiket a m√°sikkal szemben). Mert nincs semmi megfigyelhetŇĎ [benn√ľk], sem valami megk√ľl√∂nb√∂ztetett [ami alapj√°n elk√ľl√∂n√≠thetŇĎek lehetn√©nek].

A megk√ľl√∂nb√∂ztet√©s mind√∂ssze a vil√°ggal val√≥ √©rintkez√©sre vezethetŇĎ vissza. EbbŇĎl term√©szetesen k√∂vetkezik a m√≥dszer is, amellyel ez a kibomlott √°llapot megv√°ltoztathat√≥. Ezt nevezi a Lankāvatāra-sūtra 《楞伽經》 paravritti-nek (定向?), azaz megford√≠t√°snak.

jñāna (智) - vijñāna (識)

A jñāna-val (智, b√∂lcsess√©g) ellent√©tben a vijñāna (識) a h√©tk√∂znapi ismereteket vagy tud√°st jelenti. Azt az emp√≠rikus tapasztalatokb√≥l nyert ismerethalmazt, ami az anyagi vil√°ggal val√≥ √©rintkez√©sbŇĎl fakad. Ez mindig hi√°nyos, szennyezett √©s t√©ved√©sekkel teli, mert ill√ļz√≥rikus alapokon √°ll√≥ vil√°gra vonatkoz√≥ ismeretekbŇĎl √°ll. (megk√ľl√∂nb√∂ztetŇĎ tudatoss√°g mŇĪk√∂d√©se r√©szekre bontja a tapasztalati val√≥s√°got - √°ltal√°nos √©rtelemben: saṃsāra (轮回) √©s nirvāṇa (涅槃)

M√≠g a vijñāna (識) ilyen v√°ltoz√©kony term√©szetŇĪ, addig a jñāna (智) nem. Ugyan mag√°ban foglalja a vil√°gi ismeretek k√∂r√©t is (vijñāna ismereteit is) de mindezeken j√≥val t√ļlmutat: a teljesseget √©s annak √ľress√©g√©t is mag√°ba foglalva ezt a k√©t ellent√©tesnek l√°tsz√≥ minŇĎs√©get egyes√≠ti. A jñāna el√©r√©s√©vel nem csak maga a tudat, de az eg√©sz l√©tez√©s radik√°lis v√°ltoz√°son megy kereszt√ľl. Az √∂sszes felgy√ľlemlett karma (k√∂vetkezm√©nyek, okozatok) ellobban √©s ennek k√∂vetkezt√©ben a tud√°s birodalma (dharmadhātu, 法界) egyes√ľl a forma birodalm√°val (rūpadhātu, 色界). Azaz, a tudat mozg√°sait felf√ľggesztŇĎ gyakorl√≥ sz√°m√°ra megszŇĪnik a tapasztalati vil√°g megk√ľl√∂nb√∂ztet√©se. √ćgy m√°r nem k√ľl√∂nb√∂ztet meg semmit, mert az √©rz√©kszervi √©szlel√©seinek tudatos√≠t√°sa meg√°llt. ErrŇĎl a Lankāvatāra-sūtra 《楞伽經》 √≠gy sz√≥l:

    [0610b06] 大慧!智有三種,謂:世間智,出世間智,出世間上上智。云何世間智?謂一切外道凡愚計有無法。云何出世間智?謂一切二乘著自共相。云何出世間上上智?謂諸佛菩薩觀一切法皆無有相,不生不滅、非有非無,證法無我入如來地。

    Mahamati, h√°romf√©le b√∂lcsess√©g (jñāna, 智) van: vil√°gi (世間智), vil√°gon-t√ļli (出世間智), √©s transzcendens (出世間上上智). Nam√°rmost, a vil√°gi tud√°s (laukika-jñāna) a bolondokhoz tartozik, √©retlenekhez, √©s az √∂sszes filoz√≥fushoz, akik ragaszkodnak a l√©t √©s nem-l√©t dualisztikus szeml√©let√©hez. A vil√°gon-t√ļli tud√°s (lokottarajñāna), a sravaka- √©s a pratyeka-buddh√°khoz tartozik, akik az √°lland√≥s√°g √°llapot√°ban leledzenek, miut√°n elvetett√©k az individualit√°s √©s az √°ltal√°noss√°g fogalmait. A transzcendens tud√°s (lokottaratama-jñāna) a Buddh√°khoz √©s Bodhiszattv√°k-hoz tartozik; √©s [ez] mentes a l√©t √©s nem-l√©t dualisztikus szeml√©let√©tŇĎl, miut√°n ez a nem-keletkez√©s √©s nem-pusztul√°s √°llapot√°nak bel√°t√°s√°b√≥l bomlik ki √©s az olyan dolgok szeml√©let√©bŇĎl, amik nem puszt√°n l√°tszatok (vagy k√©pzelet sz√ľlem√©nyei), √©s az √©ntelens√©g [ego-talans√°g] el√©r√©s√©bŇĎl, ami a Tath√°gatha √°llapot v√©gsŇĎ jellemzŇĎje.

Az igaz tud√°snak - vagy b√∂lcsess√©gnek - (jñāna) ez a h√°rom k√∂re. Ez a teljes tud√°s, ami teljess√©ggel meg van az ālaya vijñāna-ban (阿賴耶識). Nem teljes megvil√°gosod√°st el√©rtek sz√°m√°ra ez megelŇĎlegezett kijelent√©s, ha azonban a Sz√ļtra tan√≠t√°s√°t komolyan vessz√ľk (ld.: paravrtti), akkor k√∂nnyen bel√°that√≥. A hatf√©le √©rz√©kszervi tudatoss√°g megszŇĪn√©s√©vel nem szŇĪnik meg a tudat maga. √Ālland√≥ √∂nmozg√°s√°ban mag√°ra marad, k√∂rbej√°r a maga megk√ľl√∂nb√∂ztet√©sei √°ltal megszabott ter√ľleten.

Ez t√∂rt√©nik veled minden este, amikor elalszol s √°lmodni kezdesz. Honnan fakadnak ilyenkor a k√©pek √©s az √©rzetek? Hiszen ny√≠lv√°n nem a tapasztalatb√≥l. Term√©szetesen az ālaya-b√≥l, a rakt√°r-tudatb√≥l. A nagyobb probl√©ma, hogy a megk√ľl√∂nb√∂ztet√©sektŇĎl (vikalpa) szennyezett tudat csak passz√≠v felhaszn√°l√≥ja ennek a hat√°rtalan t√°rh√°znak. Ez√©rt a tudat √∂n-mozg√°s√°t kell felsz√°molni ahhoz, hogy az √°tkos √∂n-aktivit√°st√≥l megszabadultan, szabadon √°ramolhasson az ālaya vijñāna-ban (阿賴耶識) a tudat (lokottaratama-jñāna) val√≥di term√©szete. Ez√©rt mondja a sz√∂veg sok helyen, hogy aki helyesen gyakorol az √∂sszes vijñāna eltŇĪnik, lesz√°m√≠tva az ālaya vijñāna-t. Mert ez azonos a tathāgatagarbha-val (如來藏): a tathāgatagarbha (如來藏) nem m√°s mint az ālaya vijñāna tiszta form√°ja.

Ez a fajta tudatoss√°g, amit nem szennyez be semmif√©le megk√ľl√∂nb√∂ztet√©s. Ekkor mondj√°k, hogy a tudat tiszta term√©szet√©ben van jelen:

    ...

    M√©g egyszer Mahamati, a hatr√©tŇĪ tudatoss√°g rendszer√©nek kialv√°s√°r√≥l; a bolondok √©s az √©retlenek a nihilizmus tan√≠t√°s√°hoz menek√ľlnek, √©s a rakt√°roz√≥ tudatoss√°g meg-nem-√©rt√©se miatt az √∂r√∂kk√©val√≥s√°g tan√≠t√°s√°hoz. Azonban a felszabadul√°s csak √ļgy √©rhetŇĎ el, ha az egy√©n saj√°t gondolataiban (svamati), pontosan ez a megk√ľl√∂nb√∂ztet√©s szŇĪnik meg.

Amennyiben teh√°t, a gyakorl√≥ fel tudja sz√°molni saj√°t tudatfolyamatait √©s ez√°ltal ezek tett-k√∂vetkezm√©nyeek szŇĪnnek meg (karma) √ļgy szabadul fel. A tudat akt√≠v term√©szet√©nek, a manas -nak, a megk√ľl√∂nb√∂ztet√©s az egyetlen funkci√≥ja, s pontosan ennek felsz√°mol√°s a c√©l. Ha azonban felsz√°moljuk a manas-t, akkor nincs mi k√∂zvet√≠tsen a vijñāna -k √©s az ālaya k√∂z√∂tt. √ćgy az k√©pes megtisztulni az √©rz√©kszervekbŇĎl fakad√≥ szennyezetts√©gtŇĎl.

Javasolt irodalom és források

1. Vasubandhu - Harminc Vers 世親 《唯識三十論頌》
2. Xuan Zang: √Črtekez√©s a Csak-Tudat Tan√≠t√°s Megalap√≠t√°s√°r√≥l 玄奘《成唯識論》
3. Lankāvatāra-sūtra 《楞伽經》 - Xing Long Tang link
4. T16n0672 大乘入楞伽經 CBETA 電子佛典集成 » 大正藏 (T) » 第 16 冊 »
4. Dictionaries for the Study of Buddhist and East Asian Language and Thought 佛光山南天大學佛教文本閱讀器。 Fo Guang Shan Nan Tien Institute 佛光山南天大學
5. További buddhista iratok, fordítások és tanítások
6. http://lirs.ru/do/lanka_eng/lanka-nondiacritical.htm
7. A Nyolc Csodálatos Tudat - 八个奇妙的心 (八个心是识)
8. ...


❀ ❀ ❀

K√∂sz√∂netet mondunk minden bar√°tunknak, mindazon szerzŇĎknek, tan√≠t√≥knak, buddhist√°knak √©s harcmŇĪv√©szeknek, akik hozz√°j√°rultak a harcmŇĪv√©szet-t√∂rt√©neti-, buddhista-, b√∂lcseleti √©s egy√©b tan√≠t√°sokkal, √≠r√°sokkal, tanulm√°nyokkal, jegyzetekkel minden √©rzŇĎ l√©ny tan√≠t√°s√°hoz √©s tanul√°s√°hoz. Buddh√°k √©s Mesterek tan√≠t√°sait megosztani √©rdem, mindezen √©rdemeket felaj√°nljuk az √∂sszes Buddh√°knak. A Xing Long Tang elfogulatlan, p√°rtatlan, szektarianizmust√≥l mentes elv alapj√°n t√∂rekszik a Dharm√°t, a Chan hagyom√°nyvonal tan√≠t√°s√°t, a harcmŇĪv√©szeti st√≠lusok t√∂rt√©neteit megosztani. 武林一家! 阿弥陀佛!

各位朋友, 作者, 老师, 佛教徒和功夫爱好者, 请允许我向你们表示感谢, 感谢你们一直以来用功夫, 历史, 佛教, 哲学和各类教学, 文章, 研究和教义, 对教学和学习的支持。分享佛教和大师的教义非常有价值, 我们以此恭敬诸佛。《醒龙堂》 将依据不偏依, 不分宗派的原则努力分享佛法, 传承佛教思想和传统功夫。

Tarr Bence L√°szl√≥ I Yao Dong jushi 翻译: 耀东居士 @ Xing Long Tang | 2017 v1; elsŇĎ kiad√°s
Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 licenc alkalmaz√°s√°val | 署名-非商业性使用-禁止演绎 4.0 国际
Ha hib√°kat, megjelen√©si vagy egy√©b probl√©m√°kat tal√°lsz, √≠rj nek√ľnk: master [at] rgm [pont] hu

武林一家 |

vissza | ❀ index | ❀ jegyzetek √©s publik√°ci√≥k | ❀ Pu Ji Chan Templom 普济寺 facebook oldala - K√∂vess minket itt is!




0

XING LONG TANG 醒龙堂 中国武术研究会 | Honorary President: ZHANG ERYU Grandmaster | Master: XIAO FENG | Contact us: master [at] rgm.hu
Member of Hungarian Traditional Gong-Fu and Wushu Federation | HQ & Cultural Xchange: CHINESE ART CENTER 匈中文化交流中心.
Your use of this website is subject to, and constitutes acknowledgement and acceptance of, our Terms & Conditions @ 1995-2017
How you may Enhance your Health, Combat Efficiency, Mental Freshness and Spiritual Joy through autentic Gong Fu and Chan Teachings