Az Ă©rzĂ©kelĂ©s folyamata Ă©s tudatossĂĄg ...avagy hogyan buddhista egy kungfu? ❀ ❀ ❀ MiĂ©rt Ășgy reagĂĄlsz egy mozdulatra, ahogy cselekszel? Mi mozgat, mi kĂ©sztet erre? MiĂ©rt vĂ©led tĂĄmadĂĄsnak - Ă©s reagĂĄlod le Ășgy -, ha valaki gyorsan nyĂșjtja felĂ©d a karjĂĄt? Vajon mi az oka annak, hogy nem Ă©rzĂ©keled a szĂĄndĂ©kot, csak a lĂĄtott mozgĂĄs kĂ©sztet oda nem illĆ cselekedetre?
A buddhista harcmƱvĂ©szet a mozgĂĄst a Tan (Dharma, æł) megĂ©rtĂ©sĂ©nek-, ĂĄtĂ©rzĂ©sĂ©nek eszközekĂ©nt tekinti, mely sorĂĄn a (buddhista) tudatossĂĄgot fejleszti a gyakorlĂł. Az alapvetĆ kĂŒlönbsĂ©g a sportkĂ©nt gyakorolt kungfu Ă©s a buddhista harcmƱvĂ©szet közt az, hogy mĂg az elĆbbi a mozgĂĄs szintjĂ©n megtartva a gyakorlĂĄst, technikai edzĂ©seket Ă©s mĂłdszereket követ, addig az utĂłbbi a technikai gyakorlĂĄst a belsĆ folyamatok mentĂ©n-, közvetlen egymĂĄsra-hatĂĄsukban vizsgĂĄlja. Minden felmerĂŒlĆ gondolat-, minden gondolatbĂłl kikristĂĄlyosodott szĂĄndĂ©k, mint a megnyilvĂĄnulĂł mozgĂĄs elĆzmĂ©nye, oknĂĄl fogva-, bizonyos körĂŒlmĂ©nyek mentĂ©n keletkezik Ă©s mĂșlik el. ĂthatjĂĄk egymĂĄst, minĆsĂ©get hoznak lĂ©tre Ă©s szĂŒntetnek meg. Ezt az ĂĄramlĂł-, vĂĄltozĂł folyamatot az Ă©rzĂ©kelĂ©sbĆl szĂĄrmazĂł illĂșziĂłk jellemzik, melyhez a hĂ©tköznapi ember Ă©szrevĂ©tlenĂŒl-, de nagyon erĆsen ragaszkodik. A buddhista harcmƱvĂ©szet TanĂtĂłi közvetlenĂŒl mutatnak rĂĄ erre. A helyes gyakorlĂĄs Ăgy felfedi azt, hogy amit tapasztalsz-, amiben hiszel-, ahogyan a vilĂĄgot Ă©s annak minden jelensĂ©gĂ©t lĂĄtod, az csak Ă©s kizĂĄrĂłlag sajĂĄt tudatod kĂ©pzelgĂ©se. Ăgy hozol döntĂ©seket kĂ©sztetĂ©sek mentĂ©n, a tudat illĂșziĂłi befolyĂĄsoljĂĄk az Ă©rzĂ©kelĂ©sed, elfedve a valĂłsĂĄgot. A hĂ©tköznapi ember nem Ă©rzi ĂĄt a tiszta valĂłsĂĄgot mert a tudatĂĄnak kivetĂŒlĂ©seit Ă©li meg annak. Ezt egyĂ©ni Ă©rzetekbĆl tĂĄkolja össze, mely folytonos vĂĄltozĂĄsban ĂĄll, viszont egy pillanatot megragadva kĂ©sztetĂ©sei keletkeznek (èĄ), melyek mentĂ©n illozĂłrikus döntĂ©sek sokasĂĄgĂĄt hozza lĂ©tre Ă©s ebbĆl szĂĄrmazik minden megnevezĂ©s Ă©s forma (ćèČ). Ăpp ilyen kivetĂŒlĂ©s az ĂN (æ). A Buddhadharma (äœæł, a valĂłsĂĄg buddhista tana) a tudat finom Ă©s pontos mƱködĂ©sĂ©t tĂĄrja fel, az Ă©rzĂ©kelĂ©s folyamatĂĄt (is) tanĂtja. Igyekszik megszĂŒntetni a rögzĂŒlt, alapjaiban hibĂĄs lĂĄtĂĄsmĂłdot, hogy önmagunkat szilĂĄrd Ă©s vĂĄltozatlan lĂ©nykĂ©nt fogjuk fel. Ennek az illĂșziĂłrikussĂĄgĂĄt az ĂĄllandĂłtlansĂĄg (æ ćžž, ~anicca) tanĂtĂĄsa Ărja le, mintegy bemutatva az Ă©rzĂ©kelĂ©s mögötti mentĂĄlis folyamatok termĂ©szetĂ©t is. A valĂłsĂĄg buddhista tanĂtĂĄsa a tudat mƱködĂ©sĂ©t elemi összetevĆk-, szĂŒntelenĂŒl vĂĄltozĂł struktĂșrĂĄk Ă©rtelmesnek tƱnĆ, ĂĄm semmifĂ©le (hĂ©tköznapi Ă©rtelembe vett) lĂ©nyeggel nem rendelkezĆ-, fĂŒggĆen keletkezĆ (ç·Łè”·) szervezĆdĂ©snek tanĂtja. Nem vĂ©letlen, hogy a modern mĂ©lylĂ©lektan (pszichoanalĂzis) gazdagon tĂĄplĂĄlkozik a buddhizmusbĂłl, de a kognitĂv tudomĂĄnyt is nagyban inspirĂĄlta. A modern pszicholĂłgia Ă©s a kognitĂv tudomĂĄnyok kĂ©rdĂ©sei ezĂ©rt egyre több jelenkori buddhista elmĂ©leti munkĂĄban bukkanak fel. SzĂĄmos TanĂtĂł is beszĂ©l a tudatossĂĄg buddhista kutatĂĄsĂĄrĂłl, a publikĂĄciĂłkban a buddhizmus mĂĄr-mĂĄr egyfajta Ćsi, kognitĂv pszicholĂłgiakĂ©nt kezdi magĂĄt megjelenĂteni. Ami miatt pedig a mai elmekutatĂĄs intenzĂven Ă©rdeklĆdik a a buddhizmus irĂĄnt, az annak köszönhetĆ, hogy tanĂtĂĄsĂĄban a lĂ©lek, vagy bĂĄrmifĂ©le ĂN lĂ©te csak illĂșziĂł, nem valĂłsĂĄgos. Napjainkban ezĂ©rt pĂĄrhuzamosan van jelen a modern igĂ©nyekre igazĂtott tanĂtĂĄs Ă©s az autentikus ĂĄtadĂĄsi-vonal, mely a szĂștrĂĄk alapjĂĄn-, gyakorlatok mentĂ©n jĂĄr a megvilĂĄgosodottak ĂștjĂĄn. Az elĆbbi könnyƱ, jĂłl Ă©rtelmezhetĆ Ă©s Ă©rthetĆ, Ăgy a tudĂĄs illĂșziĂłjĂĄt nyĂșjta. Az utĂłbbi azonban egy következetes Ă©s kitartĂł gyakolrĂĄs, mely Ă©pp ezeket meghaladva tĂĄrja fel a ValĂłsĂĄgot. Ăpp, ahogyan a sportkĂ©nt gyakorolt kungfu Ă©s a buddhista harcmƱvĂ©szet (a mozgĂĄs szintjĂ©n megtartva a gyakorlĂĄst, technikai edzĂ©seket Ă©s mĂłdszereket követsz VAGY a technikai gyakorlĂĄst a belsĆ folyamatok mentĂ©n-, közvetlen egymĂĄsra-hatĂĄsban vizsgĂĄlva tĂĄrod fel lĂ©tezĂ©sed mĂ©lyebb rĂ©tegeit s szabadĂtod fel a belsĆ energiĂĄt) A cikk elejĂ©n feltettem a kĂ©rdĂ©st, hogy miĂ©rt Ășgy reagĂĄlsz egy mozdulatra, ahogy cselekszel, mi az, ami kĂ©sztet erre. A vĂĄlasz(ok) a tĂ©nyeken alapulĂł tudati mƱködĂ©s funckiĂłiban rejlik. Ezeket nem populista vagy tudomĂĄnyos megközelĂtĂ©sben, hanem a buddhista tanĂtĂĄs mentĂ©n igyekszem megvilĂĄgĂtani.
a gyakorlĂĄs egy 'pillanata' Xuan Zang Mester (çć„, 602â664.02.05) munkĂĄssĂĄga rĂ©vĂ©n a tudatrĂłl szĂłlĂł tanok mĂĄr a Tang korban meghatĂĄrozĂłvĂĄ vĂĄltak. A szĂștrĂĄk (kifejezetten a TathÄgatagarbha SzĂștrĂĄk) feltĂĄrjĂĄk az Ă©rzĂ©kelĂ©si-, illetve ĂĄltalĂĄban a tudatmƱködĂ©s funkciĂłinak magyarĂĄzatĂĄt. S Ă©ppen ezĂ©rt a Buddhadharma a nyugati vilĂĄgban a kognitĂv tudomĂĄny elĆzmĂ©nyĂ©nek, egyfajta archaikus formĂĄjĂĄnak is tekinthetĆ. De (!) a Tan ennĂ©l jĂłval szĂ©lersebb Ă©s mĂ©lyebb, pontos magyarĂĄzatot ad a lĂ©tezĂ©s igazsĂĄgĂĄra. A buddhizmus elsĆ Ă©vszĂĄzadai az Abhidharma (éżæŻé磚, "Tan fölötti", vagy "TanrĂłl szĂłlĂł") mƱfaja voltak. Ez eredetileg a szĂștrĂĄkban megjelenĆ terminusok kategorizĂĄlĂĄsĂĄt Ă©s Ă©rtelmezĂ©sĂ©t jelentette, idĆvel ebbĆl alakult ki a tanĂtĂĄsok metaszintƱ elemzĂ©se. Az elemi fizikai Ă©s fogalmi entitĂĄsok a DharmĂĄk (æł). A Dharma, ami valĂłs (nem csupĂĄn a benned lĂ©vĆ illuzĂłrikus vilĂĄg rĂ©sze, azaz nem hĂ©tköznapi Ă©rtelemben valĂłs, hanem a vĂ©gsĆ igazsĂĄg szintjĂ©n is az), Ă©s onnan tudjuk rĂłla, hogy valĂłs, hogy nem lehet tovĂĄbbi rĂ©szekre bontani, sem mennyisĂ©gileg, sem minĆsĂ©gileg. Egyetemes törvĂ©ny, amely minden hatĂĄs mĂ©lyĂ©n rejlik Ă©s minden lĂ©tezĆ entitĂĄst meghatĂĄroz. A DharmĂĄk nem szilĂĄrd lĂ©tezĆk, hanem olyan pillanatnyi dolgok, amelyek folyamatos ĂĄramlĂĄsban villannak fel. Nagyon rövid ideig lĂ©teznek, ĂĄm ez alatt valĂłdi lĂ©ttel rendelkeznek. TehĂĄt az Ă©rzĂ©kszerveinkel megtapasztalhatĂł-, jelenben lĂ©tezĆ DharmĂĄk folytonosan vĂĄltozva pillanatnyiak, lĂ©nyegĂŒk idĆben vĂĄltozatlan, hatĂĄsuk fennmarad, hiszen termĂ©szetĂŒket mĂșlt, jelen Ă©s jövĆ idĆben hordozzĂĄk. Te magad is, mint bĂĄrmely szemĂ©ly pillanatrĂłl pillanatra vĂĄltozĂł DharmĂĄkbĂłl tevĆdsz össze, amelyek Ăt LĂ©thalmazt (szkandha, è) alkotjĂĄk. A lĂ©thalmazok az ember Ă©s a vilĂĄg pszichofizikai összetevĆi, feltĂ©telĂŒktĆl fĂŒggĆen keletkeznek Ă©s mĂșlnak el. Csak ezek alkotjĂĄk azt a lĂĄtszĂłlagos egysĂ©get, amit tulajdonkĂ©ppen szemĂ©lynek (èŁçčäŒœçŸ ) hĂvunk:
A lĂ©thalmazokat - felszines nĂ©zĆpontbĂłl - kĂ©tfelĂ© lehet osztani: A rĆ«pa (èČ, szĂł szerint formĂĄt jelent) az anyagi vilĂĄg összetevĆit jelöli. Ide tartoznak az "elemek", melyekbĆl okok Ă©s körĂŒlmĂ©nyek mentĂ©n az anyagi forma lĂ©trejön: a föld, vĂz, tƱz Ă©s levegĆ, amelyek ekkor mĂĄr fogalmakkĂ©nt az anyag halmazĂĄllapotait Ă©s alapvetĆ tulajdonsĂĄgait jelölik. De a forma lĂ©thalmazĂĄhoz tartoznak az Ă©rzĂ©kszervek tĂĄrgyai is: a szĂn, a fĂ©ny, a hang, az illat, az Ăz, stb. A mĂĄsik nĂ©gy lĂ©thalmaz egyĂŒttese kĂ©pezi tĂĄg Ă©rtelemben a tudatmƱködĂ©s tartomĂĄnyĂĄt, a dharmadhĂĄtu -t (æłç, szĂł szerint: Dharma VilĂĄga). A DharmadhĂĄtu a termĂ©szetes ĂĄllapotĂĄban tisztĂtott tudat, mely mentes minden szennyezĆdĂ©stĆl, a trikaya (äžèș«) tudatossĂĄgĂĄnak alapja, mely a tudatfolyamon keresztĂŒl Ă©rhetĆ el. A lĂ©thalmazok nem csupĂĄn annak az összetevĆi, amit szemĂ©lynek hĂvunk, hanem a megismerĂ©s folyamatĂĄban egymĂĄsra Ă©pĂŒlĆ, egymĂĄst kölcsönösen feltĂ©telezĆ elemek is. Az Ă©rzĂ©kelĂ©s folyamata ...hogy felfrissĂŒlj az EgĂ©szben, lĂĄsd meg az EgĂ©szet minden kicsi rĂ©szben... Egy kezdĆ gyakorlĂł mozgĂĄsa rendezetlen, reakciĂłi elnagyoltak Ă©s hirtelenek az illuzĂłrikus tudatmƱködĂ©s miatt. Gondolj vissza arra az idĆszakra, amikor elĆször kezdtĂ©l gyakorolni. Te is Ă©pp ilyen voltĂĄl. Hirtelen reakciĂłid miatt a mozgĂĄsod nem volt összeszedett, mindent ki akartĂĄl vĂ©deni ami felĂ©d irĂĄnyult. Nos, a buddhista szĂștrĂĄk pontosan tanĂtjĂĄk, hogyan zajlik az Ă©rzĂ©kszerv Ă©s a tĂĄrgy talĂĄlkozĂĄsa. Ennek ismerete lehetĆsĂ©get teremt az Ă©rzĂ©kelĂ©s finom folyamatainak Ă©s a kivĂĄltĂł kĂ©sztetĂ©sek megfigyelĂ©sĂ©re. Persze könyebb megĂ©rteni a tapintĂĄst (ld.: test tudatossĂĄg, èș«è), szaglĂĄst (orr tudatossĂĄg, 錻è) Ă©s ĂzlelĂ©st (nelyv tudatossĂĄg, èè). A kungfu vagy bĂĄrmely mĂĄs mozgĂĄsforma gyakorlĂĄsa a mozgĂĄsgyakorlĂĄs szempontjĂĄbĂłl ezĂ©rt nem nehĂ©z (hangsĂșlyozottan a mozgĂĄs szintjĂ©n) megĂ©rteni, mert közvetlen fizikai kapcsolatok mentĂ©n tanulhatĂł Ă©s alakĂthatĂł. HatĂĄrozott mĂ©lysĂ©ge a lĂĄtĂĄs (szem tudatossĂĄg, çŒè) Ă©s a hallĂĄs (fĂŒl tudatossĂĄg,èłè) folyamatĂĄnak megtapasztalĂĄsĂĄnak van. A Surangama SzĂștrĂĄban ăæ„ćŽç¶ă Guanyin Boddhisattva megvilĂĄgosodĂĄsĂĄnak folyamatĂĄt beszĂ©li el BuddhĂĄnak mely a hallĂĄs Ă©s meghallĂĄs folyamĂĄnak szemlĂ©lĂ©sekor törtĂ©nt meg. [No. 0945 性ćąèłè©è©ćż”äœćéç« ]. kapcsolĂłdĂł bejegyzĂ©s: Guan Yin megvilĂĄgosodĂĄsa Az Ă©rzĂ©kelĂ©s sorĂĄn "öt kapun" (äșéšćżè·Ż) lĂ©p be a jelensĂ©g a tudatfolyamba: a szemen (çŒ), a fĂŒlön (èł), az orron (錻), a nyelven (è), valamint a testen (èș«) keresztĂŒl. Ha az Ă©rszĂ©gszerv kĂ©pessĂ©ge Ă©s az Ă©rzĂ©kelĂ©s tĂĄrgya egy idĆben van jelen, akkor lĂ©trejon az adott Ă©rzĂ©kszervhez tartozĂł tudatossĂĄg. Amikor a szem Ă©szlelĂ©si tartomĂĄnya Ă©s egy fĂ©nyjelensĂ©g egyszerre van jelen a pillanatban, fellĂ©p az ezzel kapcsolatos tudat, a szem-tudatossĂĄg (çŒè). Ezen egyĂŒttĂĄllĂĄs okĂĄn jönnek lĂ©tre a kĂ©sztetĂ©sek (èĄ) s az ezekhez valĂł azonnali kapcsolĂłdĂĄs, amely Ăgy kellemes, kellemetlen vagy semleges Ă©rzĂ©sek (觞) Ă©s gondolatok megjelenĂ©sĂ©hez vezet, Ăgy a test azonnal cselekedni kĂ©nyszerĂŒl. Amikor egy tĂĄmadĂĄs felĂ©d indul Ă©s te csak a lĂĄtvĂĄnyra hagyatkozol, helytelen reakciĂłid lesznek. Mivel nem a valĂłsĂĄgot tapasztalod meg, hanem közvetlenĂŒl a tudatban felmerĂŒlt szubjektĂv Ă©rtelmezĂ©sĂ©t az elĆtted lĂ©vĆ jelensĂ©gnek. Ez nem mĂĄs, mint a megtĂ©vesztett tudatossĂĄg erĆs, finom Ă©s szinte Ă©szrevehetetlen mƱködĂ©se. NĂ©zd meg az alĂĄbbi kĂ©pet! Hol van a fekete pont (meg tudod erĆsĂteni)?
Hol van a fekete pont (meg tudod erĆsĂteni)? A lĂ©trejövĆ meglĂĄtĂĄs az, amit meg AKARSZ lĂĄtni, nem azonos a lĂĄtĂĄssal, mint kĂ©pessĂ©ggel. A meglĂĄtĂĄs a fĂ©ny szubjektĂv Ă©rtelmezĂ©se. Ehhez hasonlĂłan lĂĄtĂĄs-tudatossĂĄgrĂłl, hallĂĄs-tudatossĂĄgrĂłl, szaglĂĄs-tudatossĂĄgrĂłl, ĂzlelĂ©s-tudatossĂĄgrĂłl, tapintĂĄs-tudatossĂĄgrĂłl beszĂ©lĂŒnk. A megkĂŒléönböztetĆ tudatossĂĄg (è) nem valami központi dolog, nem egy mĂĄgikus lĂ©ny, vagy egy emberke, aki belĂŒl, közĂ©pen ĂŒl (vagy ĂĄll :-) ), hanem egy pillanatrĂłl-pillanatra vĂĄltozĂł emergens tulajdonsĂĄg, aminek adott tĂpusa a ragaszkodĂĄs ĂĄltal automatikusan megjelenik, amikor az Ă©rzĂ©kszerv kĂ©pessĂ©ge Ă©s az Ă©rzĂ©kelĂ©s tĂĄrgya kapcsolatba kerĂŒl. A szĂștrĂĄk valĂłjĂĄban "hat kapurĂłl" Ărnak (ć è, áčąaážÄyatana): az öt Ă©rzĂ©kszervhez soroljuk a hatodikat, a mentĂĄlis vagy Ă©rtelmi tudatot (æè), amihez szintĂ©n tudatossĂĄgot kapcsolunk (æéšćżè·Ż). Itt keletkezik az (egyĂ©ni) felfogĂĄs, az Ă©rtelmezĂ©s (çž), a gondolatok a tĂĄrgyai Ă©s fogalmi tudatossĂĄg. Az "ĂN" vagy "ĂNsĂ©g" az Ă©rtelmi tudathoz sem kapcsolĂłdik, ugyanis az is folyamatosan vĂĄltozik annak megfelelĆen, hogy mifĂ©le benyomĂĄsok Ă©rik - melyik Ă©rzĂ©kszerv, milyen megkĂŒlönböztetĆ tudatossĂĄgot hoz mƱködĂ©sbe. Ărtelmi tudatod egyĂ©bkĂ©nt minden nap megszƱnik attĂłl a pillanattĂłl kezdve, amikor elalszol Ă©s Ășjra lĂ©tesĂŒl abban a pillanatban, amikor felĂ©bredsz. Mivel az Ă©rtelmi tudat igen szorosan kapcsolĂłdok a nagyon finoman-, de igen erĆsen mƱködĆ megtĂ©vesztett tudatossĂĄghoz (hetedik tudat, æ«éŁè), leginkĂĄbb ezzel azonosĂtjuk magunkat. Az Ă©rtelmi tudat kizĂĄrĂłlag a testi Ă©rzĂ©kszervek ĂĄltal Ă©rzĂ©kelt szenzoriĂĄlis adatbevitelre vonatkozĂłan megmutatja az eredmĂ©nyt, az Ă©rzelmi bevonĂłdĂĄst Ă©s a döntĂ©st a hozzĂĄ kapcsolt megtĂ©vesztett tudatossĂĄg funkciĂłja adja, teljesen egyĂ©ni kĂ©sztetĂ©sek mentĂ©n. Amikor egy gyakorlat közben a gyakorlĂłtĂĄrsad tĂĄmadĂĄsĂĄt vĂ©ded, vagy egy tĂĄrgyat Ă©rzĂ©kelsz, az kivĂĄlt valamilyen Ă©rzetet / Ă©rzĂ©st belĆled. Ez a vedanÄ lĂ©thalmaz (ć). Az ĂĄtlagember tudata (fel nem szabadĂtott tudat, a nem-tudĂĄs ĂĄllapotĂĄban lĂ©vĆ tudfat) dualista, megkĂŒldönböztetĆ gondolkodĂĄs okĂĄn minden Ă©rzet kellemes, kellemetlen kategĂłriĂĄkba sorolhatĂł. Az adott tĂĄmadĂĄs ismeretĂ©rĆl, azaz "ismeret" lĂ©thalmazrĂłl (æłè, saáčjĂ±Ä szkandha) akkor beszĂ©lhetĂŒnk, amikor a beĂ©rkezett Ă©rzetek (a fent emlĂtett Ă©rzĂ©kszerveken keresztĂŒl ĂĄramlĂł informĂĄciĂłs folyam) Ă©rtelmezĂ©se a mentĂĄlis vagy Ă©rtelmi tudat (æè) megtörtĂ©nik, az Ă©rzelmi bevonĂłdĂĄssal. Ide tartozik mindenvĂ©lemĂ©ny, vagy gondolat, amelyek miatt az Ă©rtelmi tudatban osztĂĄlyozĂłdnak, kategĂłriĂĄkba csoportosulnak az informĂĄciĂłk. Ez nagyon egyszerƱ Ă©s automatikus mĂłdon mƱködik. Felismered, megcĂmkĂ©zed az Ă©rzĂ©kelĂ©s tĂĄrgyĂĄt (mondjuk most Ă©pp a felĂ©d irĂĄnyulĂł ĂŒtĂ©st), melyhez azonnal gondolatokat, Ă©rzĂ©seket, vĂ©lemĂ©nyeket stb... csatol a megtĂ©vesztett tudatossĂĄg, azaz a hetedik tudat (æ«éŁè). Ennek alapjĂĄn lĂĄt valaki egy adott dolgot valamilyennek. Az Ă©rtelmezĂ©s (çž) fogalma pedig kulcsfontossĂĄgĂș, elnagyoltan ez az illĂșziĂł maga. NĂ©zd meg az alĂĄbbi kĂ©pet egy pillanatra! Hosszabb a felsĆ vĂzszintes vonal?
Melyik vĂzszintes vonal a hosszabb? NĂ©zve a fenti kĂ©pet, a tudatod mozgĂĄsba lendĂŒl. Arra a következtetĂ©sre (Ă©rtelmezĂ©sre) jutsz, hogy igen, hosszabb (pedig nem, mert ugyanolyan hosszĂș). Ăpp ez törtĂ©nik bĂĄrmely jelensĂ©ggel, mellyel kapcsolatba kerĂŒlsz Ă©s megragadsz. A megkĂŒlönböztetĆ tudatossĂĄg kezdetĂ©tĆl a tevĂ©kenysĂ©gig, amĂg az Ă©rtelmezĂ©s megtörtĂ©nik, az egĂ©sz folyamat a gondolkodĂĄson alapul. Ha egy tĂĄmadĂĄs erejĂ©t a fenti vĂzszintes vonal hosszĂĄval azonosĂtod, akkor Ășgy döntöttĂ©l, az adott tåƱmadĂĄs erĆs, ennek megfelelĆ lesz a reakciĂłd is. Ez az Ă©rtelmezĂ©s (çž) nem a valĂłsĂĄg, csak sajĂĄt következtetĂ©s, amely a felmerĂŒlĆ gondolataid okĂĄn mĂ©g idĆbe is telik. Ha egy mozgĂĄst Ășgy lĂĄtsz Ă©s Ă©rtelmezel, hogy az egy tĂĄmadĂĄs, akkor erre a vĂ©lt jelensĂ©gre szubjektĂv reakciĂłd lesz. Egy mĂĄsik jĂł pĂ©lda a Wittgenstein-fĂ©le kacsa-nyĂșl ĂĄbra: van, aki kacsĂĄnak, mĂg mĂĄsok nyĂșlnak lĂĄtjĂĄk a rajzot. Ha megerĆlteted magad, mĂĄshogyan is kĂ©pes leszel lĂĄtni. A korai buddhista tanĂtĂĄs szerint a megkĂŒlönböztetĆ tudatossĂĄg lĂ©thalmaz magyarĂĄzza az Ă©rzĂ©kelĂ©s tĂĄrgyait, Ă©s mint ilyen, fĂ©lre is Ă©rtheti azokat (a finom de nagyon erĆs megtĂ©vesztett tudatossĂĄg mƱködĂ©se okĂĄn), Ăgy gĂĄtolva a valĂłsĂĄg felismerĂ©sĂ©t. Emiatt lĂĄtjuk ĂĄllandĂłnak a szĂŒntelenĂŒl vĂĄltozĂłt is, vagyis hisszĂŒk, hogy van ĂĄllandĂłsĂĄg. A pillanat fogalma Ă©s a tapasztalĂĄs folyamata Amikor egy akciĂłra reagĂĄlsz, reakciĂłt hozol lĂ©tre az adott jelensĂ©gre. E pillanatban (fejlĆdĂ©sed szempontjĂĄbĂłl) fontossĂĄ vĂĄlik a jelensĂ©g Ă©rzĂ©kelĂ©se Ă©s az arra adott reakciĂłd lĂ©trejötte közt eltelt idĆ. A fenti ĂĄbrĂĄk a tudati illĂșziĂł szemelvĂ©nyei, de egyben megmutatjĂĄk azt is, hogy az Ă©rtelmezĂ©shez (çž) idĆ kell. Az idĆ, mely relatĂv mert a pillanat a tudatfolyam tekintetĂ©ben mĂĄshogy lĂ©tezik. MĂĄshogy benned Ă©s mĂĄshogy bennem. Az idĆ miatt pedig meg kell ismerned a pillanat fogalmĂĄt, amelyet csak valamivel valĂł viszonyban tudunk Ă©rzĂ©kelni. Mivel a buddhista harcmƱvĂ©szet a mozgĂĄst a Dharma ĂĄtĂ©rzĂ©sĂ©nek eszközekĂ©nt tekinti ahol a technikai gyakorlĂĄs a tudat koncentĂĄciĂłjĂĄban valĂłsul meg, a DharmĂĄk kapcsĂĄn prĂłbĂĄld megĂ©rteni a pillanatnyisĂĄg fogalmĂĄt: Ahogy fentebb mĂĄr olvashattad, a DharmĂĄk (æł) nem szilĂĄrd lĂ©tezĆk. Folyamatos ĂĄramlĂĄsban felvillanĂł pillanatnyi entitĂĄsok. A káčŁaáča (ćéŁ) jelentĂ©se: pillanat. Az idĆ legelemibb összetevĆje, egyszerre absztrakciĂł Ă©s konkrĂ©tum. Fogalma azt az Ă©rzĂ©kelhetetlen, elvont "idĆegysĂ©get" fedi, ami alatt egy adott Dharma nem vĂĄltozik. Ez a pillanat fogalmĂĄnak lĂ©nyege. De a DharmĂĄk oly gyorsan alakulnak ĂĄt egymĂĄsba, hogy keletkezĂ©sĂŒkkor szinte mĂĄr meg is szƱnnek lĂ©tezni, Ăgy vĂ©gsĆ soron illuzĂłrikus termĂ©szetƱek, mert a tapasztalati valĂłsĂĄg szĂĄmĂĄra nem is lĂ©teznek. SĆt! Amit a buddhista tanĂtĂĄsban 2500 Ă©ve ismerĂŒnk, azt a modern tudomĂĄny is igazolta: egy adott jelensĂ©g Ă©rzĂ©kelĂ©sekor az mĂĄr nem is lĂ©tezik, azaz, valaminek a tapasztalĂĄskor lĂ©nyegĂ©ben a mĂșltat lĂĄtjuk-halljuk-tapintjuk-ĂzleljĂŒk-szagoljuk-gondoljuk. Ami az Ă©rzĂ©kszervek szĂĄmĂĄra jelen van, az csupĂĄn "emlĂ©kkĂ©p". EzĂ©rt a káčŁaáča (ćéŁ) egyrĂ©szrĆl nem tekinthetĆ olyan tĂ©nyleges idĆegysĂ©gnek, mint az Ăłra vagy a mĂĄsodperc. MĂĄsrĂ©szrĆl viszont â paradox mĂłdon - mĂ©gis belĆle Ă©pĂŒl föl a tĂ©nyleges mĂ©rhetĆ, lineĂĄris idĆ. A buddhista tanĂtĂĄs a pillanatot hĂĄrom szakaszra bontja azon az alapon, hogy ĂĄltalĂĄban, mint minden lĂ©tezĆnek, a káčŁaáča -nak (ćéŁ) is van kezdete, közepe Ă©s vĂ©ge (çăäœăæ» çäžćżćéŁ). Ăgy jöttek lĂ©tre a "keletkezĂ©si"-, "jelenlĂ©ti"-, (ćčéŁçŸćš) Ă©s a "feloldĂłdĂĄsi pillanat" (äžæçžç¶) fogalmai [megj.: ćčéŁçŸćšïŒkhanapaccuppannaïŒïŒçžç¶çŸćšïŒsantatipaccuppannaïŒïŒäžæçžç¶ïŒaddhapaccuppannaïŒ]. EbbĆl pedig a tudati mozgĂĄsok pillanatainak tana. A pillanat szakaszokra osztĂĄsĂĄbĂłl fejlĆdött ki a "tudatpillanat" (citta-káčŁaáča, ,äžćż”ćż). Ez mutatja meg, hogy az anyagi DharmĂĄk gyors vĂĄltozĂĄsuk-, pillanatnyisĂĄguk ellenĂ©re is jĂłval lassĂșbbak, mint a tudati folyamatok. Egyetlen "anyagi pillanat" 16 "tudati pillanat" alatt zajlik le, azaz a megjelenĆ tĂĄrgy ingerĂ©tĆl a tĂĄrgy tudatossĂĄ vĂĄlĂĄsĂĄig-, feldolgozĂĄsĂĄig terjedĆ "idĆegysĂ©gen" belĂŒl. Ennek oka az, hogy a tudatfolyamatok több összetevĆbĆl, szakaszbĂłl ĂĄllnak, mint az anyag ĂĄtalakulĂĄsi folyamata. A 16 tudatpillanat ideje alatt az alĂĄbbi a folyamat (ld.: Pali Canon: ViññÄna-kicca):
A tiszta tudat a (1) bhavÄnga. A mahayana irĂĄnyzatban ez összecseng a Nyolcadik Tudattal (ćŠæ„è), a Buddha Tudattal. Az Ă©brenlĂ©t sorĂĄn minden egyes Ă©rzĂ©kelĂ©si folyamat vĂ©gĂ©n ide tĂ©r vissza a tudat egĂ©szen addig, amĂg egy következĆ jelensĂ©g Ășjra megzavarja. A bhavÄnga akkor következik be, amikor nincs aktĂv kognitĂv folyamat. Ăgy is mondhatjuk, hogy a bhavaáč ga Ă©s a nyilvĂĄnvalĂł kognitĂv tudatossĂĄg kölcsönösen kizĂĄrjĂĄk egymĂĄst: "az elĆbbi megszƱnik, amikor az utĂłbbi lĂ©trejön". A bhavÄnga (æć) a kezdet Ă©s vĂ©g nĂ©lkĂŒli lĂ©tfolyam, voltakĂ©ppen mentĂĄlis tudat funkciĂłja nĂ©lkĂŒl ĂĄramlĂł informĂĄciĂłs folyam. VĂ©gtelen potencialitĂĄs, minden lĂ©tezĆ, illetve lĂ©tezhetĆ informĂĄciĂł tĂĄra. A tapasztalĂĄsi folyamat kezdetĂ©n ez a tiszta tudat (bhavÄnga) kĂ©t tudatpillanatig tart. A kettĆ itt rĂ©szben szimbolikus szĂĄm, ami vĂ©lhetĆen annyit tesz, mint "nem egy, hanem legalĂĄbb mĂ©g egy". Erre utal ugyanis SĂĄriputra (èć©ćŒ) pĂ©ldĂĄzata, miszerint kĂ©t bhavÄnga szakasszal kezdĆdik a tapasztalĂĄsi folyamat, mert a bhavÄnga folyama nem akaszthatĂł meg azonnal, olyan, mint a futĂł ember, aki a megĂĄllĂĄskor a lendĂŒlet miatt tesz mĂ©g legalĂĄbb kĂ©t lĂ©pĂ©st. Amikor a tiszta tudatot valami megzavarja (2) bhavÄnga calanĂĄni), feltĂĄmad a figyelem, amely azonnal az Ă©rzĂ©kszervek felĂ© fordul (3) Ävajjana). A beĂĄramlĂł informĂĄciĂłs folyambĂłl a zavart okozĂł informĂĄciĂł tudatosĂtĂĄsa egyszerre csupĂĄn egyetlen Ă©rzĂ©kszerven keresztĂŒl törtĂ©nik. A mentĂĄlis tudatnak (a figyelemnek) "majomszerƱen" ugrĂĄndoznia kell az Ă©brenlĂ©t sorĂĄn a kĂŒlönbözĆ kapuk között. Az informĂĄciĂłs folyambĂłl a kĂŒlönbözĆ megragadĂĄsok folyamatosan, felfoghatatlanul gyorsan vĂĄltakoznak (4, 5, 6). A lĂĄtĂĄst felfoghatatlanul gyorsan követi a hallĂĄs, azt a szaglĂĄs vagy a tapintĂĄs, majd Ășjra a lĂĄtĂĄs, stb..., ezĂ©rt tƱnik Ășgy, hogy az egĂ©szet szimultĂĄn Ă©rzĂ©keljĂŒk. Amennyiben a tiszta tudatot a lĂĄtĂĄs kĂ©pessĂ©ge okĂĄn valaminek a megragadĂĄsa zavarja meg, akkor a következĆ pillanatban felmerĂŒl a lĂĄtĂĄs-tudatossĂĄg (çŒè), majd a fogalmi tudatossĂĄgok sorozata (sampaticchana), a befogadĂĄs, megvizsgĂĄlĂĄs (santirana), meghatĂĄrozĂĄs, hogy mi is ez a jelensĂ©g (vagy tĂĄrgy, forma, stb) pontosan (7) votthapana). HasonlĂłkĂ©ppen, ha a hallĂĄs kĂ©pessĂ©ge okĂĄn valaminek a mergaradĂĄsa a zavar oka, akkor a hallĂĄs-tudatossĂĄg tĂĄmad fel, majd azt követi a fogalmi tudatossĂĄg, ill. a tĂĄrgy meghatĂĄrozĂĄsa, Ă©s Ăgy tovĂĄbb. Az egĂ©sz folyamat tetĆpontja a (8) javana (éèĄ) ĂĄllapota, azaz a tĂĄrgy Ă©rtelmezĂ©se, teljes felismerĂ©se, ami hĂ©t tudatpillanaton ĂĄt tart. Ilyenkor a tudat reagĂĄl a tĂĄrgyra, ez pedig elkerĂŒlhetetlenĂŒl "karmikus következmĂ©nyeket" generĂĄl: okozatokat hoz lĂ©tre. A javana a tapasztalĂĄs aktĂv oldala, akaratlagos aspektus. Szabad tudati aktus, amely a gondolat, tapasztalat Ășj minĆsĂ©gĂ©Ă©rt felelĆs, ellentĂ©tben az Ă©rzĂ©kelĂ©si folyamat korĂĄbbi lĂ©pcsĆfokaival, amelyek meghatĂĄrozottak: mert ezeket a korĂĄbbi törtĂ©nĂ©sek, ĂĄtĂ©lt tapasztalatok befolyĂĄsoljĂĄk. Mivel a javana az egyetlen aktĂv ĂĄllomĂĄs, ez az egyetlen olyan fĂĄzis az Ă©rzĂ©kelĂ©si folyamatban, amely kĂ©pes a jövĆre hatĂĄst gyakorolni. Egyfajta szelekciĂł, az aktuĂĄlis dolog "kivĂĄlasztĂĄsa", "elkĂŒlönĂtĂ©se" a bhavÄnga tiszta potencialitĂĄst jelentĆ "informĂĄciĂłs tengerĂ©bĆl". A viññÄáča (è) szĂł a megkĂŒlönböztetĆ tudĂĄst jelenti. Az Ă©szlelĂ©si folyamatot a "mangĂł-hasonlat" Ă©rzĂ©kelteti: Alszol a takarĂłd alatt egy mangĂłfa tövĂ©ben. A szĂ©l ĂĄtfĂșj az ĂĄgak közt Ă©s lever egy mangĂłt a fĂĄrĂłl. A zajra felĂ©bredsz, kitakarĂłzol, kinyitod a szemed Ă©s körĂŒlnĂ©zel. Majd kinyĂșjtjtod a kezed a gyĂŒmölcs utĂĄn, megtapogatod, megnyomkodod, megszagolod, majd megeszed. Ezt követĆen vissza fekszel Ă©s tovĂĄbb alszol. A mĂ©ly alvĂĄs öntudatlan, a tiszta tudat nyugodt "lĂ©tfolyama" - bhavÄnga (æć). A következĆ pillanat, a leesĆ gyĂŒmölcs zaja, mely hallatĂĄn az ĂĄlom megszakad. Az egy tudatpillanatig mĂ©g nyugodtan tovaĂĄramlĂł folyam a jelensĂ©g hatĂĄsĂĄra megakad, rezgĂ©sbe jön Ășgy, hogy a mĂĄsodik rezgĂ©spillanat vĂ©gĂ©re az ĂĄramlĂĄs megtörik, az adott jelensĂ©g megragad. A fölĂ©bredĂ©s pillanata megfelel a tudat Ă©berrĂ© vĂĄlĂĄsĂĄnak, amely a zavar Ă©szlelĂ©se nyomĂĄn a hat kĂŒlsĆ gyökĂ©r felĂ© fordul. Amikor kitakarod magad Ă©s kinyitja a szemed, ez megfelel a lĂĄtĂĄs mƱködĂ©sbe lĂ©pĂ©sĂ©nek. A gyĂŒmölcs megragadĂĄsa a befogadĂĄs, tovĂĄbbi fogdosĂĄsa Ă©s nyomkodĂĄsa a vizsgĂĄlĂĄs, megszagolĂĄsa Ă©s tovĂĄbbi tulajdonsĂĄgainak megĂĄllapĂtĂĄsa pedig a meghatĂĄrozĂĄs funkciĂłjĂĄval ĂĄllĂthatĂł pĂĄrhuzamba. A gyĂŒmölcs elfogyasztĂĄsa azonos a teljes megismerĂ©ssel, a tĂĄrgy szellemi bekebelezĂ©sĂ©nek funkciĂłja a mĂ©g szĂĄjban maradt gyĂŒmölcsdarabok lenyelĂ©sĂ©hez-, a hosszĂș ideig visszamaradĂł utĂłĂzhez hasonlĂthatĂł. Az Ă©szlelĂ©s teljes folyamata csak akkor jĂĄtszĂłdhat le, ha az Ă©rzĂ©kelĂ©s jelensĂ©gĂ©nek intenzitĂĄsfoka igen nagy. Amennyiben ez csak "nagy", Ășgy nem jut el az azonosĂtĂł megĆrzĂ©s mƱveletĂ©ig (9) emlĂ©kezĂ©s). Az Ă©rzĂ©kelĂ©s csak tizenöt tudatpillanatig tart. Ha az Ă©rzĂ©kszervi benyomĂĄs intenzitĂĄsa csekĂ©ly, vagy nagyon csekĂ©ly, akkor a folyamat pusztĂĄn funkcionĂĄlis Ă©rtelemben fut vĂ©gig, ami azt jelenti, hogy nem valĂłsul meg a teljesen tudatos felismerĂ©s, s Ăgy nem kerĂŒlhet sor sem tudatos ĂĄllĂĄsfoglalĂĄsra, sem az igenlĂ©s, vagy a tagadĂĄs Ă©rtelmĂ©ben vett lelki attitƱd kialakĂtĂĄsĂĄra. Ahhoz pedig, hogy egy jelensĂ©get megismerj, azaz kĂ©pes lĂ©gy az egyszerƱ Ă©szlelĂ©stĆl eljutni a gondolatok megragadĂĄsĂĄhoz, Ă©rtelmezĂ©shez, a fent leĂrt Ă©szlelĂ©si folyamatnak szĂĄmtalanszor le kell jĂĄtszĂłdnia, kĂŒlönfĂ©le vĂĄltozatokban Ășjra Ă©s Ășjra vĂ©gig kell futnia. Amikor meditĂĄlunk (çŠ äżź) akkor hosszĂș ideig ĂĄll fenn a tudat (8) javana ĂĄllapota, mely annak Ă©berebb Ă©s aktĂvabb ĂĄllapota, mint a normĂĄl Ă©brenlĂ©t. A buddhista tanĂtĂĄs szerint az idĆt-, az idĆ Ă©rzetĂ©t a tudat teremti: az idĆ csak a tudathoz, annak ĂĄllapotaihoz viszonyĂtva Ă©rzĂ©kelhetĆ Ă©s Ă©rtelmezhetĆ. S mivel a kĂŒlönbözĆ tudatĂĄllapotoknak sajĂĄt idejĂŒk van (ld.: tudatpillanatok), azok nehezen egyeztethetĆk össze a maguk egyedi mĂ©rtĂ©kei szerint. Einstein is bizonyĂtotta ezt a relativitĂĄs elmĂ©letĂ©ben. Ăgy hĂĄt, mit Ă©s hogyan tapasztalsz-, mit ragadsz meg Ă©s emelsz ki, egyĂ©ni dolog. MĂ©gis, minden embernĂ©l azonos folyamat mentĂ©n zajlik. Amikor a kezdĆ kungfu-t gyakorol, technikai szinten a mozgĂĄsra figyel, a helyes technikai vĂ©grehatĂĄs a cĂ©l. Az ilyen gyakorlĂĄsban vĂ©lt cĂ©lok felĂ© tör, melyek a jövĆben lĂ©trejövĆ gondolati tĂĄkolmĂĄnyok (kĂ©pzetek). A kungfu ilyen tĂpusĂș gyakorlĂĄsa szuper testgyakorlĂĄs, de felszĂnes. AzĂ©rt reked meg, mert nem kĂ©pes tĂșllĂ©pni a mozgĂĄs nyers, durva Ă©rzetein. Ezeket tartja igazodĂĄsi pontoknak, Ăgy a gyakorlĂł öntudatlanul tartja magĂĄt a "nem tudĂĄs" (æ æ) ĂĄllapotĂĄban. A buddhista harcmƱvĂ©szet lĂ©nyegesen mĂ©lyebb gyakorlĂĄst követ, hiszen a mozgĂĄst a Dharma ĂĄtĂ©rzĂ©sĂ©nek eszközekĂ©nt tekinti, ahol a technikai gyakorlĂĄs a tudat koncentĂĄciĂłjĂĄban valĂłsul meg, a haladĂł gyakorlĂł annak mƱködĂ©sĂ©t Ă©s hatĂĄsait szemlĂ©lve tapasztal, fejlĆdik. GyorsasĂĄg Ă©s lassĂșsĂĄg: a megragadĂĄs, vagy a tudat azonosulĂĄsa A korai Mesterek Ășgy tanĂtottĂĄk, hogy az anyag alakulĂĄsĂĄnak "lassĂșsĂĄga" miatt van az, hogy ĂNĂŒnket inkĂĄbb a testĂŒnkkel azonosĂtjuk: az "ĂN"-t a test-, az anyagi vilĂĄg alakĂtja ki. A tudatunknak ez ĂĄllandĂłbbnak tƱnik, mint annak mĂșlĂ©kony ĂĄllapotai. Kungfu-t azĂ©rt könnyebb tisztĂĄn technikai szinten gyakorolni, mert azt a formĂĄival azonosĂtod. A formĂĄk pedig ĂĄllandĂłnak tƱnnek, hiszen nem teszel tudatos (pontos) kĂŒlönbsĂ©get ugyanazon mopzdulat közt. EzĂ©rt az ilyen gyakorlĂĄs kivĂĄlĂł testedzĂ©s: könnyen befogadhatĂł, azonnali (nyers) visszajelzĂ©seket ad. Ez ĂĄllandĂłbban tƱnik, mint a mĂșlĂ©kony, örökös vĂĄltozĂĄsban ĂĄllĂł tudatĂĄllapot, amely miatt az a bizonyos mozgĂĄs lĂ©trejön. Gondolj bele: ha a szubjektum (te magad, mint szemlĂ©lĆ), mindig ugyanaz maradna, akkor az ĂĄllandĂłan vĂĄltozĂł jelensĂ©g vagy tĂĄrgy kĂŒlönbözĆ idĆpontokban kĂŒlönbözĆ kellene, hogy legyen. Az sosem tƱnhetne ugyanannak, mĂ©g kĂ©t egymĂĄst követĆ pillanatban sem. De a tĂ©ny, hogy a vĂĄltozĂł tĂĄrgyat kĂŒlönbözĆ idĆpontokban, mĂ©g hosszabb idĆszak elteltĂ©vel is ugyanolyannak lĂĄtod, a buddhista tanĂtĂĄs szerint azĂ©rt lehesĂ©ges, mert maga a szubjektum sem maradhat ugyanaz, mĂ©g kĂ©t egymĂĄst követĆ idĆpillanat tartamĂĄra sem. Itt sincs mĂĄsrĂłl szĂł, mint kĂ©t örökös mozgĂĄsban-, vĂĄltozĂĄsban lĂ©vĆ struktĂșra viszonyulĂĄsĂĄrĂłl. Ha mozgĂĄs azonos irĂĄnyĂș, akkor az ĂĄllandĂłsĂĄg lĂĄtszata jön lĂ©tre. Akkor, ha a mozgĂĄs eltĂ©rĆ jellegƱ, akkor a megfigyelĂ©s alatt ĂĄllĂł Ă©s ezĂĄltal a szemlĂ©let tĂĄrgya mozgĂĄsban lĂ©vĆkĂ©nt jelenik meg. A szemlĂ©lĆ ennek megfelelĆen nyugvĂłnak lĂĄtszik. Ăpp ezĂ©rt tesszĂŒk fel a kĂ©rdĂ©st kungfu gyakorlĂĄsaink sorĂĄn is azt oly sokszor, hogy "mihez kĂ©pest" yang van yin jellegƱ a mozdulat. Vagy, mivel az elvezetĂ©s azonosul a tĂĄmadĂĄssal, jellegĂŒket tekintve ugyanazok, az elvezetĂ©sbĆl megfigyelve a tĂĄmadĂĄst az mozdulatlannĂĄ vĂĄlik. Mivel mozdulatlan, nem gyakorol erĆt, Ăgy nem is kell az elvezetĂ©sbe erĆt tenni. AmiĂ©rt pedig ez tĂ©nyszuerƱen mƱködik, azĂ©rt lehetsĂ©ges, mert a gondolkodĂĄs, ill. ĂĄltalĂĄban a tudatmƱködĂ©s gyorsabb Ă©s vĂĄltozĂ©konyabb, mint az anyagi lĂ©tben tapasztalhatĂł ĂĄtalakulĂĄsok, ezĂ©rt a megkĂŒlönböztetĆ tudatossĂĄg-, a viññÄáča (è) ez utĂłbbival, a formĂĄval (èČ) azonosul. LĂ©nyegĂ©ben Ăgy jön lĂ©tre az ĂNkĂ©pzet, melynek mĂĄr Buddha szavai szerint is az ĂĄllandĂłsĂĄg csalĂłka Ă©rzĂ©se az alapjellemzĆje. Ha a tudatossĂĄg eloldĂłdna az "anyagi hordozĂłktĂłl" Ă©s önmagĂĄval azonosulna, ezzel az aktussal az ĂN is megszƱnne. Az itt-Ă©s-most, a pillanatnyisĂĄg A pillanat fogalmĂĄt fentebb tisztĂĄztuk. Ezzel összefĂŒgg az itt-Ă©s-most elve, melyre alapozva konrkĂ©tan ĂĄtĂ©lhetĆ a buddhizmus alapvetĆ ĂĄllĂtĂĄsa: nem lĂ©tezik semmifĂ©le ĂN (æ). CsupĂĄn a lĂ©thalmazok (è, skandha), ezen belĂŒl is tudatok oksĂĄgi sorozata lĂ©tezik. Amit korĂĄbban az ĂN-ednek tartottĂĄl, nem mĂĄs, mint kĂŒlönfĂ©le rĂ©szek, elemek ĂĄllandĂłan vĂĄltozĂł konfigurĂĄciĂłs folyamata, kĂŒlönfĂ©le Ă©rzĂ©kelĂ©si, megismerĂ©si folyamatok felfoghatatlanul sƱrƱ hĂĄlĂłja. De nem csak az ĂN, hanem minden egyĂ©b lĂ©tezĆ is ilyen pillanatnyi DharmĂĄk sorozata. Ha felismered, hogy nincs valĂłdi, szilĂĄrd ĂN (æ), akkor nem lĂ©tezik, aki szenvedjen. SĆt az se, aki meghaljon, hiszen csak kezdet Ă©s vĂ©g nĂ©lkĂŒli lĂ©tfolyam van.
... egy pillanatban benne van minden. A pillanatban vĂ©gtelen idĆ Ă©s vĂ©gtelen tĂ©r van. A pillanatban az Igaz Ăt van, az IgazsĂĄg-, Ă©s a Helyes Ălet van, Ă©s a pillanatban nincs semmi. Ăgy, ha elĂ©red a pillanatot, közvetlenĂŒl Ă©rsz el mindent. (Yaoming SzabĂł Geri gyakorlĂĄsa az Arab-fĂ©lsziget sivatagĂĄban) BelĂĄthatĂł, hogy az ĂNsĂ©g lĂĄtszatĂĄt a szinte Ă©rzĂ©kelhetetlenĂŒl rövid ideig tartĂł tudatok sorozata adja. E tudatok egymĂĄsba olvadnak, hiszen az elmĂșlĂł (feloldĂłdĂł) tudat pillanata azz követĆ, s egyben annak okozatakĂ©nt felmerĂŒlĆ Ășjabb tudat keletkezĂ©si pillanata is. EzĂĄltal a tudatok illuzĂłrikus mĂłdon egymĂĄssal azonosulnak, ami a kontinuitĂĄs-, azaz a folytonossĂĄg Ă©rzetĂ©t-, megĂ©lĂ©sĂ©t nyĂșjtja. A folyamatossĂĄg â s vele a szilĂĄrd ĂN Ă©rzĂ©sĂ©t az kelti, hogy az egyik megkĂŒlönböztetĆ tudat a kialvĂĄssal megszƱnik, Ă©s helyĂ©be azonnal egy mĂĄsik megkĂŒlönböztetĆ tudat kerĂŒl. Ez a kontinuitĂĄs az ĂN tudatĂĄnak a lĂ©nyege. A valĂłsĂĄgban persze a pillanatok Ă©s a tudatok "diszkrĂ©t egysĂ©gek", valĂłjĂĄban ezĂ©rt nincs ĂN sem, csupĂĄn egymĂĄst követĆ pillanatnyi tudatok sorozatai. A kialvĂĄs Ă©s ĂșjbĂłli keletkezĂ©s megfigyelĂ©sĂ©ben lesz "Ă©rzĂ©kelhetĆ" a sorozatot alkotĂł tudatok közötti hatĂĄrvonal: az egyik tudat vĂ©ge, Ă©s a mĂĄsik kezdete. Ennek rĂ©vĂ©n figyelhetĆ meg, hogy valĂłjĂĄban egymĂĄst követĆ tudatok tĂĄkoljĂĄk össze az ĂN -t, a szemĂ©lyisĂ©get, ill. annak sorsĂĄt. Szerintem te is kĂ©szĂtettĂ©l a könyved lapjaira kis pĂĄlcikaemberkĂ©ket, amely futni kezdett mikor a könyv lapjait pörgetni kezdted, ugye? A futĂł emberke illĂșziĂł, a mozgĂĄs iullĂșziĂłjĂĄt kelti. A sorozatot alkotĂł pillanatnyi megkĂŒlönböztetĆ tudatok a hĂ©tköznapi tapasztalĂĄsban hasonlĂłsĂĄguk miatt is azonosnak tƱnnek. Azonban a pillanatnyisĂĄgra fĂłkuszĂĄlva a kialvĂł Ă©s az ĂșjbĂłl felĂ©bredĆ (megszƱnĆ Ă©s lĂ©trejövĆ) megkĂŒlönböztetĆ tudat mĂĄssĂĄga Ă©rzĆdik: az elĆzĆ folytatĂĄsa ugyan a következĆnek, de nem azonos azzal. Minden pillanat mĂĄs, ezĂ©rt minden tudat is mĂĄs. Ennek belĂĄtĂĄsa elhozza annak belĂĄtĂĄst is, hogy nem vagyok azonos az elĆzĆvel, Ă©s nem leszek azonos a következĆvel sem. De mĂĄs szempontbĂłl is kĂŒlönbsĂ©g van az egymĂĄst követĆ, oksĂĄgi lĂĄncot alkotĂł tudatok között. Ezek mĂĄs Ă©s mĂĄs funkciĂłval bĂrhatnak, miĂĄltal olyan "tudatfajtĂĄkkĂ©nt" is felfoghatĂłk, melyek az oksĂĄg rĂ©vĂ©n homogĂ©nnek tƱnĆ egysĂ©gkĂ©nt mutatkoznak. Ennek megfelelĆen mĂĄsfajta tudatot jelent a lĂĄtĂĄs, mĂĄsfajtĂĄt a hallĂĄs, megint mĂĄst az ĂzlelĂ©s, mĂĄst a szaglĂĄs, mĂĄst a tapintĂĄs, s megint mĂĄsfĂ©le az, amely gondol, mĂĄs, amely emlĂ©kezik, mĂĄs a rĂ©vĂŒlet tudata, Ă©s Ăgy tovĂĄbb. S mindezt az idĆ tĂ©nyezĆje csak tovĂĄbb differenciĂĄlja. Az idĆ felbontĂĄsĂĄnak közvetlen cĂ©lja a kontinuitĂĄs megszĂŒntetĂ©se, a tudatfolyamatok akaratlagos megszakĂtĂĄsa, a megszĂŒntetĂ©s. Ennek rĂ©vĂ©n lesz a tudat tökĂ©letesen uralt, amikor a gyakorlĂł ezzel megsemmisĂti az ĂN-t lĂ©trehozĂł-, azt jelentĆ kontinuitĂĄst. EzĂ©rt fontos a bevonĂłdĂĄsmentes szemlĂ©lĆdĂ©s (è§, guan). Olyan lĂĄtĂĄsmĂłd, ami bizonyos meditĂĄciĂłs gyakorlatokkal kiegĂ©szĂŒlve az "idĆ vĂ©gtelen lassĂtĂĄsĂĄt" cĂ©lozta. EzĂ©rt szerepel Ă©s fontos a Rou Gong Quan stĂlusban az Ăt KĂ©szsĂ©g (äșć·„) megĂ©rtĂ©se, mely öt közĂŒl az egyik a guan. Szinte mindenki szĂĄmĂĄra ismert, hogy a szubjektĂven felgyorsulni lĂĄtszĂł idĆ, a mĂșlandĂłsĂĄg Ă©lmĂ©nye az egymĂĄst követĆ tapasztalĂĄsok egyformasĂĄgĂĄnak köszönhetĆ. MinĂ©l egyformĂĄbbnak tƱnnek a percek, az ĂłrĂĄk, a napok, Ă©vek, minĂ©l inkĂĄbb Ășgy Ă©rzed: ugyanazt tapasztalod nap, mint nap, s te magad is minĂ©l inkĂĄbb ĂĄllandĂłan ugyanaz vagy (s Ăgy nagyon megszilĂĄrdul az ĂN), annĂĄl inkĂĄbb Ă©rzed, hogy keveset Ă©ltĂ©l, hogy gyorsan telt el az addigi idĆ. Viszont ha a kĂŒlönbözĆsĂ©g Ă©lmĂ©nye a legkisebb idĆegysĂ©gre vonatkoztatva is Ă©rvĂ©nyesĂŒlni tud, Ășgy az idĆ szinte vĂ©gtelenĂŒl lelassul, s minden "lehatĂĄroltsĂĄg-Ă©rzĂ©s" eltƱnik. Ekkor NEM Ășgy reagĂĄlsz egy mozdulatra, ahogy korĂĄbban. TisztĂĄn lĂĄthatĂłvĂĄl vĂĄlnak a kĂ©sztetĆ erĆk, azok okai Ă©s a körĂŒlmĂ©ny, melyben a jelensĂ©gek törtĂ©nnek. TisztĂĄn Ă©rzĂ©keled a szĂĄndĂ©kot, hiszen ĂĄtĂ©rzed azt, melyne nyomĂĄn a megmozdulĂĄs elĆtt pontosan tudod - Ă©rzed - ami törtĂ©nni fog. Az idĆ pillanatokra bontĂĄsa, s az ezekben megjelenĆ "tudatok" egymĂĄstĂłl valĂł elkĂŒlönĂtĂ©se nem csupĂĄn megtöri a folyamatossĂĄgot, hanem a vĂ©gtelen vĂĄltozatossĂĄg Ă©rzĂ©sĂ©t is magĂĄval hozza, ami a szubjektĂv idĆt kiterjeszti. Az adott pillanatnyi tudat "kialvĂĄsĂĄra" Ă©s nyomĂĄban egy mĂĄsik tudat keletkezĂ©sĂ©re valĂł figyelem rĂ©vĂ©n (az itt-Ă©s-most a mĂșlt Ă©s a jövĆ talĂĄlkozĂĄsĂĄnak vonalĂĄn) a kĂ©t egymĂĄst követĆ, a köznapi tapasztalĂĄsban összemosĂłdĂł "pillanatnyi tudat" kĂŒlönvĂĄlasztĂĄsa törtĂ©nik, amely az "ez a tudat nem azonos az elĆzĆvel" Ă©rzĂ©sĂ©t eredmĂ©nyezi. VĂ©gszĂł helyett... Amikor folyĂłparton ĂŒlsz Ă©s figyeled a vizĂ©t, megtapasztalhatod az ĂĄramlĂĄs (æ¶, lian - bĆvebben: Ăt KĂ©szsĂ©g) szĂ©psĂ©gĂ©t mƱködĂ©s közben. A vĂz termĂ©szetesen ĂĄramlik Ă©s mozog, biztos irĂĄnyba. EnergiĂĄja, ereje, bizonyossĂĄga van, ebbĆl a kombinĂĄciĂłbĂłl nyugalom Ă©s a vilĂĄggal valĂł egysĂ©g Ă©rzete ĂĄrad. Az ĂĄramlĂĄs nem a megkĂŒlönböztetĆ tudatossĂĄg cselekvĂ©se, mint inkĂĄbb tudatĂĄllapot, amelyben hagyod a dolgokat csak megtörtĂ©nni. A (megkĂŒlönböztetĆ) tudatossĂĄg megzavarhatja az ĂĄramlĂĄst. Ha eltĂĄvolĂtod az akadĂĄlyokat, felismerheted, amikor bekövetkezik. Ehhez csak - mindent elengedve - a pillanatban valĂł jelenlĂ©t szĂŒksĂ©ges. Ha a mĂșltban Ă©lsz, vagy a jövĆben, nem talĂĄlsz rĂĄ. A buddhista harcmƱvĂ©szet gyakorlĂĄsa csak lĂĄtszĂłlag technikai gyakorlĂĄs. MozgĂĄsban fejleszti a kocentrĂĄciĂłt, a tudat lassĂtĂĄsĂĄt - ezĂ©rt mondjuk azt: "mozgĂĄsban leld meg a nyugalmat (äčćšäžæ±é)". A fent Ărtak olyan tĂ©nyszerƱ belsĆ tanĂtĂĄsok, melyek mindenkit Ă©rintenek. A kungfu technikĂĄk gyakorlĂĄsakor közvetlen mĂłdĂș, akaratlagos fejlesztĂ©sĂ©re semmi esĂ©lyed sincs. KĂvĂŒlrĆl befelĂ© haladva viszont finom tapasztalĂĄsokhoz juthatsz, melyekbĆl idĆvel össeĂĄll a kĂ©p. A mindennapjaidat egĂ©szĂtsd ki kĂŒlsĆ (fiziolĂłgiai) mĂłdszerek rendszeres gyakorlĂĄsĂĄval, kiemelten a Zhuang Gong (Zhan Zhuang) ăç«æĄ©ă gyakorlataivalk foglalkozz többet. A Rou Gong Quan buddhista harcmƱvĂ©szet egyik alappillĂ©re a Zhuan Gong, nem vĂ©ltelenĂŒl. Minden, mindennel összefĂŒgg Ă©s egymĂĄsra hatĂĄst gyakorol. Ebben a gong-ban szerzett belsĆ tapasztalatok kifejezetten segĂtik e cikkben leĂrt folyamat tudatosĂtĂĄsĂĄt. Majd pedig eljön a pillanat, amikor a kĂŒlsĆ Ă©s belsĆ egyesĂŒl.
a gyakorlås egy 'pillanata' A kungfu gyakorlåshoz (de egyébként bårmilyen hétköznapi tevékenységhez is) pår åltalånos irånymutatås:
LĂ©gy szorgalmas, csendesen, mĂĄsokat segĂtve dolgozz a belsĆ kĂ©pessĂ©geid Ă©s kĂ©szsĂ©geid felszabadĂtĂĄsĂĄn. Javasolt irodalom Ă©s forrĂĄsok 1. ĂĄllandĂłtlansĂĄg (æ ćžž) tanĂtĂĄsa Ă©s a fĂŒggĆ keletkezĂ©s (ç·Łè”·) 2. Dharma (æł) a buddhizmusban 3. A lĂ©thalmazok (skandha, è) 4. A kognitĂv tudomĂĄnyrĂłl 5. TathÄgatagarbha SzĂștrĂĄk 6. Abhidharma (éżæŻé磚) 7. Surangama SzĂștra ăæ„ćŽç¶ă 8. Guan Yin megvilĂĄgosodĂĄsa 9. Wittgenstein-fĂ©le kacsa-nyĂșl ĂĄbra 10. A tudatfolyam vagy tudatfolytonossĂĄg (ćżçžç», citta-santÄnaïŒ 11. Ăt KĂ©szsĂ©g (äșć·„) megĂ©rtĂ©se 12. Zhuang Gong (Zhan Zhuang) (ç«æĄ©) gyakorlat 13. Rou Gong Quan (æćæł) buddhista kungfu stĂlus 14. Vasubandhu (äžèŠȘè©è©) â â â Köszönetet mondunk minden barĂĄtunknak, mindazon szerzĆknek, tanĂtĂłknak, buddhistĂĄknak Ă©s harcmƱvĂ©szeknek, akik hozzĂĄjĂĄrultak a harcmƱvĂ©szet-törtĂ©neti-, buddhista-, bölcseleti Ă©s egyĂ©b tanĂtĂĄsokkal, ĂrĂĄsokkal, tanulmĂĄnyokkal, jegyzetekkel minden Ă©rzĆ lĂ©ny tanĂtĂĄsĂĄhoz Ă©s tanulĂĄsĂĄhoz. BuddhĂĄk Ă©s Mesterek tanĂtĂĄsait megosztani Ă©rdem, mindezen Ă©rdemeket felajĂĄnljuk az összes BuddhĂĄknak. A Xing Long Tang elfogulatlan, pĂĄrtatlan, szektarianizmustĂłl mentes elv alapjĂĄn törekszik a DharmĂĄt, a Chan hagyomĂĄnyvonal tanĂtĂĄsĂĄt, a harcmƱvĂ©szeti stĂlusok törtĂ©neteit megosztani. æŠæäžćź¶! éżćŒ„éäœ! ćäœæć, äœè , èćž, äœæćŸćć怫ç±ć„œè , èŻ·ć èźžæćäœ ä»ŹèĄšç€șæè°ą, æè°ąäœ ä»ŹäžçŽä»„æ„çšć怫, ććČ, äœæ, ćČćŠććç±»æćŠ, æç« , ç 究ćæäč, ćŻčæćŠććŠäč çæŻæăćäș«äœæć性ćžçæäčéćžžæä»·ćŒ, æ仏仄æ€ææŹèŻžäœăăééŸć ă ć°äŸæźäžćäŸ, äžććźæŽŸçćććȘććäș«äœæł, äŒ æżäœæææłćäŒ ç»ć怫ă XiaoFeng CserkĂ©sz GĂĄbor Mester @ Xing Long Tang | 2019.03 v1; elsĆ kiadĂĄs Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 licenc alkalmazĂĄsĂĄval | çœČć-éćäžæ§äœżçš-çŠæąæŒç» 4.0 ćœé Ha hibĂĄkat, megjelenĂ©si vagy egyĂ©b problĂ©mĂĄkat talĂĄlsz, Ărj nekĂŒnk: master [at] rgm [pont] hu ❀ vissza | ❀ index | ❀ jegyzetek Ă©s publikĂĄciĂłk | ❀ Pu Ji Templom æźæ”ćŻș facebook oldala - Kövess minket itt is!
|