A Qi Gong alapjai √©s t√∂rt√©nete 氣功的历史



   



A Qi Gong alapjai √©s t√∂rt√©neti √°ttekint√©se 氣功的历史

❀ ❀ ❀

A Qi Gong (氣功) kifejez√©s a Qi (氣)-, az energia erŇĎs√≠t√©s√©re √©s ir√°ny√≠t√°s√°ra vonatkoz√≥ m√≥dszereket jelenti. Sz√≥√∂sszet√©tel, amely a Qi-vel v√©gzett munk√°ra utal, azonban jelenti a "gong-"ot-, azaz a j√°rtass√°got is, mely a Qi tudatos ir√°ny√≠t√°s√°nak k√©pess√©ge. E kifejez√©s gyŇĪjtŇĎfogalom, amit a k√≠nai eg√©szs√©gmegŇĎrzŇĎ gyakorlatok sz√©les k√∂r√©re haszn√°lunk. A Qi Gong gyakorl√°s√°val a test belsŇĎ folyamatai-, a test √©s a k√∂rnyezet √∂sszhangja-, valamint belsŇĎ fejlŇĎd√©s √©rhetŇĎ el. A l√©gzŇĎgyakorlatok, a gy√≥gy√≠t√≥ testgyakorlatok t√∂bb mint 4000 √©vesek, melyek a medit√°ci√≥hoz √©s a harcmŇĪv√©szeti k√©pess√©gek kialak√≠t√°s√°hoz sz√ľks√©ges tudati reakci√≥k√©pess√©g el√©r√©s√©t ny√ļjtj√°k. Gyakorlatai √©vezredek √≥ta √∂nmagukban, z√°rt rendszerk√©nt l√©teznek: sokaknak a szellem erŇĎs√≠t√©s√©t, az eg√©szs√©g stabiliz√°l√°s√°t, a test erŇĎs√≠t√©s√©t √©s a belsŇĎ energia (Qi) gyŇĪjt√©s√©t √©s ir√°ny√≠t√°s√°t jelenti. A Qi Gong egy hatalmas, szerte√°gaz√≥ t√©ma, gyakorlatainak √©s m√≥dszertan√°nak kutat√°sa komoly ismereteket rendszerez. E jegyzet a fŇĎbb vonulatait k√≠v√°nja bemutatni, a teljess√©g ig√©nye n√©lk√ľl r√∂viden felt√°rni a legjelentŇĎsebb szeml√©leteit √©s ir√°nyzatait.

A ma ismert fogalmat, a Qi Gong -ot a korai idŇĎkben Yang Xing -nak (养性) nevezt√©k, mely Yang Sheng -re (养生, a test t√°pl√°l√°sa), illetve Yang Shen -re (养神, szellem t√°pl√°l√°sa) osztottak. R√©g√©szeti leletek arra utalnak, hogy a Qi Gong elsŇĎ form√°i az ŇĎsi s√°m√°nisztikus meditat√≠v gyakorlatokhoz k√∂thetŇĎek (ld.: Wu Yi). Egy k√∂zel 7000 √©ves √ļjkŇĎkori ed√©ny egy s√°m√°nisztikus meditat√≠v gyakorlatot (巫覡, Wu Xi) √°br√°zol korai Qi Gong gyakorlatk√©nt. A s√°m√°ni ritu√°l√©k √©s n√©zetek v√©g√ľl a taoista szeml√©letben √©s hitvil√°gban formaliz√°l√≥dtak, ahonnan a hagyom√°nyos k√≠nai orvosl√°s is kialakult. Ezeket a gyakorlatokat Dao Yin -nek (導引) nevezt√©k. Az √≥korban azonban sok kifejez√©s volt haszn√°latban e gyakorlatokra √©s m√≥dszerekre, a r√©gi iratokban olyan kifejez√©sekkel tal√°lkozunk, mint "Tuna" (kil√©gz√©s √©s bel√©gz√©s, 吐纳), Daoyin (testgyakorlatok, 导引), Anqiao (massz√°zs, 按蹻), Xiulian (√°pol√°sa √©s finom√≠t√°s 修炼), Jingzuo (√ľlŇĎ medit√°ci√≥, 静坐), √©s Xingqi (Qi Keringet√©se, 行气).

Mivel a filoz√≥fiai vagy vall√°si h√°tt√©r √©s a fŇĎbb gyakorlati c√©lkitŇĪz√©sek saj√°tos √©s speci√°lis technik√°kat ny√ļjtottak, alapvetŇĎen N√©gy (nagy) skola alakult ki.

Tal√°n a legr√©gebbi a Taoista Qi Gong (道家气功 vagy Dao Jia 道家), mely t√∂bb mint 4000 √©ves. A taoist√°k szellemi √©s fizikai gyakorl√°saik sor√°n elvonultak a t√°rsadalomt√≥l, hogy √∂nmagukat t√∂k√©letes√≠ts√©k √©s el√©rj√©k a halhatatlans√°got. Ehhez a Qi Gong gyakorlatokat √©s az alk√≠mi√°t haszn√°lt√°k, amelyeket gyakran egy√ľtt t√°rgyaltak. A taoista szeml√©let jelentette az alapot az orvosi Qi Gong sz√°m√°ra (Yi Jia 衣架), b√°r igaz, hogy az orvosok √°ltal√°ban nem csatlakoztak egyik filoz√≥fiai csoporthoz sem. Munk√°juk m√©gis, gyakran √°rulkodik taoista befoly√°sr√≥l. Tanulm√°nyaikban a Qi egyens√ļly√°nak vizsg√°lata kapott k√ľl√∂n√∂s hangs√ļlyt. A Qi kering√©s√©nek szab√°lyoz√°sa √©rdek√©ben a test nyom√°s√°nak technik√°it (Daoyin Anqiao, 导引按蹻) m√°r 2000 √©vvel ezelŇĎtt a S√°rga Cs√°sz√°r k√∂nyv√©ben is feljegyezt√©k, amely technik√°t gy√≥gy√≠t√°sra haszn√°ltak (ld.: 圣济总录). A cs√°sz√°ri udvar √©s a hivatalnokok, nemesek k√∂r√©ben a Konfuci√°nus Iskola (Rui Jia (蕊家) vagy megk√∂zel√≠t√©s volt gyakorlott, ahol a gyakorlatokt√≥l (√°tt√©telesen) elsŇĎsorban az emberi t√°rsadalom mŇĪk√∂d√©s√©nek jav√≠t√°s√°t v√°rt√°k. Nem foglalkoztak az elvonul√°ssal √©s az √∂nt√∂k√©letes√≠t√©ssel. Sz√°mukra a Qi Gong c√©lja az emberek kond√≠ci√≥j√°nak jav√≠t√°sa volt, hogy ell√°thass√°k a feladatukat. √Āltala "Jun Zi"-v√© (君子) vagyis "ide√°lis f√©rfiv√©", "felsŇĎbbrendŇĪ emberr√©" k√≠v√°ntak v√°lni. Sz√°mos h√≠res mŇĪv√©szt √©s tud√≥st tal√°lunk k√∂z√∂tt√ľk, akik Qi Gong-r√≥l alkotott n√©zeteiket gyakran a k√∂lt√©szet seg√≠ts√©g√©vel fejezt√©k ki. A k√∂ltŇĎk k√∂z√ľl Li Bai, Su TungBu √©s Bai GueYi voltak a legh√≠resebbek. Su TungBo (蘇東坡, eredeti neve Su Shi, 蘇軾, 1036. janu√°r 8. ‚Äď 1101. augusztus 24.) egy√ľtt √≠rta Shen CunZhong -gal (沈存中, eredeti neve: Shen Kuo 沈括, 1031‚Äď1095 ) a Su Shen Liang Fan-t (蘇沈存中, A Su √©s Shen hasznos elŇĎ√≠r√°sai). A Negyedik Iskola a Buddhista szerzetesek Qi Gong Iskol√°ja (藏密气功, vagy Fo Jia (佛家), mely szint√©n t√∂bbezer √©ves, legal√°bb 3000 √©ves m√ļltra tekint vissza √©s Indi√°b√≥l sz√°rmazik, K√≠n√°ban a Liang Dinasztia idej√©n indult igazi fejlŇĎd√©snek. AlapvetŇĎ c√©lja a tiszta szellemi √°llapot el√©r√©se. A szerzetesek a l√©tez√©s szenved√©seitŇĎl val√≥ megszabadul√°st emelt√©k ki, amely az √©bers√©g √°ltal √©rhetŇĎ el. ElsŇĎdleges m√≥dszer√ľk a nyugalmi medit√°ci√≥ volt, melynek sor√°n a l√©gz√©s a tudat lecsendes√≠t√©s√©re ir√°nyult. Ek√∂zben jelentŇĎs m√©rt√©kben fejlŇĎd√∂tt a Qi kering√©se, de nem ez volt az elsŇĎdleges c√©ljuk. An Shigao (安世高) √°ltal ford√≠tott Sutra az An Ban Shou Yi Jing (安般守意经) az √Čszaki Han Dinasztia v√©g√©n sz√ľletett, amely a legkor√°bbi k√≠nai buddhista irat volt √©s hosszan tart√≥ elml√©lked√©srŇĎl √©s a tudat fejleszt√©s√©rŇĎl sz√≥lt. Bodhidharma kort√°rsa Tan Luan (昙鸾) egy kiv√°l√≥ elm√©lkedŇĎ szerzetes volt, az √Čszaki Wei Igaz F√∂ld Buddhista Iskol√°j√°ban (Jingtu Zhong, 净土宗) aki Qi Gong -ot tanult Tao Hongjing (陶弘景) taoista pap ir√°ny√≠t√°sa alatt. √Čvekig tart√≥ eredm√©nyes gyakorl√°sa sor√°n olyan Mesterr√© v√°lt, aki k√©pes volt komplex diagn√≥zist fel√°ll√≠tani a beteg emberekrŇĎl. Az √°ltala l√©trehozott elj√°r√°s a direkt Qi alkalmaz√°s√°val (Yi Yi Yin Qi, 以意引气) gy√≥gy√≠tott, amely napjainkban is haszn√°latban van.

A fentiek √∂tv√∂zete a Wu Jia (武家) -ban, a harcmŇĪv√©szeti Qi Gong gyakorlataiban tapasztalhat√≥, amely a harci erŇĎ emel√©s√©nek aspektus√°t helyezi elŇĎt√©rbe. Kiv√°l√≥ p√©lda erre Bodhidharma gyakorlatai, amely b√°r az elsŇĎ jelentŇĎs Chan gyakorlatsor(ok), m√©gis igen sokat mer√≠t a taoista szeml√©letbŇĎl √©s m√≥dszerekbŇĎl. A harcmŇĪv√©szetben a l√°gy Qi Gong gyakorlatok a belsŇĎ energia megerŇĎs√≠t√©s√©re √©s n√∂vel√©s√©re szolg√°lnak, gyakorlatai r√©v√©n a Qi az egyes technik√°kba vezethetŇĎ. A kem√©ny Qi Gong a test-, vagy annak r√©szeit erŇĎs√≠ti meg √©s teszi ellen√°ll√≥v√° a k√ľlsŇĎ behat√°sokkal szemben (ld.: Ying Gong). A Qi Gong speci√°lis, harci alkalmaz√°sai Vas Mell√©ny (鐵衫 Tie Shan), Vas Teny√©r (铁掌功 Tie Zhang Gong). A Tigris Ki√°lt√°s Arany Harang Gyakorlat "Hu Xiao Jin Zhong Zhao (虎啸金钟罩) is egy ismert ŇĎsi Qi Gong gyakorlat. A Ming-dinasztia idej√©n Deng Kun Lun (邓坤伦) Mester, a legend√°s taoista pap magas j√°rtass√°got szerzett a Qi Gong gyakorlatok harcmŇĪv√©szeti alkalmaz√°s√°ban. 1426-ban kiadta k√∂nyv√©t "Da song quan nei di yi gaoshou zhou dong zhenchu√°n hu xiao jin zhong zhao f√ļqi lian x√≠ng mi shu" c√≠mmel ( 大宋圈内第一高手周侗真传虎啸金钟罩服气炼形秘术).

A gyakorlati megk√∂zel√≠t√©s ok√°n a k√∂vetkezŇĎ megk√ľl√∂nb√∂ztet√©st v√©gezhetj√ľk el: a Jing Zuo Pai (静坐派), a ‚ÄěCsend Iskol√°ja‚ÄĚ a belsŇĎ munk√°t, k√ľl√∂n√∂sen a medit√°ci√≥t emeli ki. A Tuna Pai (吐纳派), a ‚ÄěTudatos L√©legz√©s Iskol√°ja‚Äú elŇĎszeretettel dolgozik l√©gz√©stechnik√°kkal √©s l√©gz√©sir√°ny√≠t√°ssal. A Lian Dan Pai, a ‚ÄěBelsŇĎ Alk√≠mia Iskol√°ja‚Äú pedig elsŇĎsorban a Qi ir√°ny√≠t√°s√°ra √∂sszpontos√≠t.

    "harminchatezer-féleképp lehet járni, de a cél ugyanaz"

    chan buddhista mond√°s

A Qi Gong m√≥dszertan√°t √©s gyakorlatait √©vezredeken kereszt√ľl sz√°jhagyom√°ny √ļtj√°n adt√°k tov√°bb. Gyakorl√≥helyei legink√°bb taoista √©s buddhista kolostorok √©s elszigetelt Quan Fa iskol√°k voltak. A r√©gi K√≠n√°ban n√©pi kultussz√° v√°lt: meg voltak gyŇĎzŇĎdve arr√≥l, hogy a Qi uralma n√©lk√ľl teljesen lehetetlen helyt√°llni a h√©tk√∂znapi √©letben. Emellett szoros kapcsolatban √°llt m√°s mŇĪv√©szetekkel, mint a fest√©szettel √©s a kalligr√°fi√°val, ahol a Qi Gongot a gyakorl√≥k a Da√≥val / Buddh√°val val√≥ egys√©g megtapasztal√°s√°ra, √©s √≠gy a tisztas√°g √©s term√©szetess√©g elnyer√©s√©re haszn√°ltak annak √©rdek√©ben, hogy mŇĪalkot√°st teremtsenek. Eg√©szen √∂t-hat √©vtizeddel ezelŇĎttig a legt√∂bb Qi Gong Mester nem ny√≠lt iskol√°kban tan√≠tott, √≠gy a k√∂zvetlen tan√≠t√°s √©s ismeretek nem terjedtek sz√©les k√∂rben. Sok m√≥dszert taoista √©s buddhista szerzetesek dolgoztak ki ezer√©vekkel ezelŇĎtt, amelyek az √°tad√°si vonalak ment√©n v√°ltak gyakorolhat√≥v√°. A Mesterek nagyon k√∂r√ľltekintŇĎen adt√°k √°t ezt a tud√°st √©s tapasztalatot. Az √°talgemberek k√∂r√©ben a t√°j√©kozatlans√°g, tudatlans√°g √©s a hit miatt sokan babon√°nak vagy var√°zslatnak tekintett√©k. A Qi Gong-gal kapcsolatos zavar m√°sik oka, hogy a k√∂r√ľlm√©nyek miatt hib√°s m√≥dszereket tanultak, amit hi√°ba gyakoroltak, vagy ami rosszabb, megbeteg√≠tett√©k √∂nmagukat. Ennek eredm√©nyek√©ppen azok, akik a s√©r√ľl√©sekrŇĎl hallottak, rettegt√©k, akik pedig a gyakorl√≥k sikertelens√©g√©rŇĎl, megvetett√©k a Qi Gong-ot, ez√©rt meg sem pr√≥b√°lkoztak vele.

A neves Qi Gong mesterek azonban kiv√°l√≥ √©s ritka emberek, akik j√°ratosak voltak a harcmŇĪv√©szetekben, orvosl√°s tudom√°ny√°ban is. Az ismert mesterek k√∂z√ľl ilyen volt Bian Que Mester (扁鹊) Hadakoz√≥ Fejedelems√©gek Kor√°ban, Sun Simiao (孙思邈) √©s Wang Tao (王涛) a Tang Dinaszti√°ban, Liu Wansu (刘完素), Zhang Zihe (张子和), Li Dongyuan (李东垣), √©s Zhu Danxi (朱丹溪) a Jin-, √©s Yuan Dinaszti√°ban. Li Shizhen (李时珍) √©s Yang Jizhou (杨继洲) a Ming Dinaszti√°ban, Ye Tianshi (叶天士) √©s Wu Jutong (吴鞠通) a Qing Dinaszti√°ban, Zhang Xichun (张锡纯) a K√∂zts√°rsas√°g idej√©n... A Tang dinasztia v√©g√©n, az √Ėt Dinasztia kor√°nak elej√©n a belsŇĎ elix√≠r gyakorlatokat a "Zhong Lu" (钟呂) Iskola kezdte el, amely Lu Dongbin √©s Zhong Liquan Mesterek nev√©bŇĎl alakult ir√°nyzat volt. jeles k√©pviselŇĎi Zhong Liquan (钟离权), Lu Yan (吕岩), Shi Jianwu (施肩吾), Cui Xifan (崔希范), Liu Haichan (刘海蟾), and Chen Tuan (陈抟) voltak.

A fentiekben l√°thatod, hogy a Qi Gong sokr√©tŇĪ, t√∂bb m√≥dszere k√∂zvetlen kapcsolatban √°ll a harcmŇĪv√©szetekkel. A Qi Gong gyakorlatait b√°r t√∂bb csoportra is oszthatjuk, m√©gis itt csak k√©t fontos megk√ľl√∂nb√∂ztet√©st haszn√°lunk:

  • Neigong (内功), belsŇĎ gyakorlatok, pontosabban a belsŇĎ folyamatok feletti kontroll. Ez mindenekelŇĎtt a Qi belsŇĎ mozg√°s√°t-, annak gyŇĪjt√©s√©t √©s √°talak√≠t√°s√°t hangs√ļlyozza. A kev√©s testi mozg√°s ez√©rt (fizikai) erŇĎ n√©lk√ľli, √≠gy a mozdulatok l√°gyak √©s foly√©konyak. A Qi -t elŇĎsz√∂r a belsŇĎben fejlesztik √©s azut√°n vezetik v√©gig az eg√©sz testben. Itt a Qi a Dan Tian (丹田) pontba gyŇĪlik (alhas, k√∂ld√∂k alatt k√∂r√ľlbel√ľl n√©gy centim√©terre). Amikor elegendŇĎ mennyis√©gŇĪ gyŇĪlt √∂ssze, tudatosan kering a k√©t nagyobb mell√©kvezet√©ken. Ezt nevezik "Kis Keringet√©s"-nek: gerincn√©l fel, el√∂l pedig le. A Kis Keringet√©s elsaj√°t√≠t√°sa ut√°n a "Nagy Keringet√©s" tanul√°sa k√∂vetkezik, mely k√∂r nagyj√°b√≥l a bugybor√©kol√≥ forr√°sn√°l kezdŇĎdik (ld: Yong Quan pont, a talp k√∂zep√©n) azt√°n fel a h√°ton, el√∂l le √©s vissza a l√°bakba. Ha el√©g energia van, a kis √©s nagy k√∂rz√©sek magukt√≥l megt√∂rt√©nnek. Ha nincs el√©g felhalmozott energia, akkor a gyakorl√≥ nem k√©pes a k√∂rz√©sekre. Az egyetlen dolog amit tenni kell, hogy elegendŇĎ Qi-t halmozzon fel. Akkor meglesz a k√∂r. Az energia felhalmoz√°sa mag√°t√≥l aktiv√°lja a keringet√©st amikor el√©ri a megfelelŇĎ k√ľsz√∂b√∂t. Ezt a m√≥dszert a belsŇĎ st√≠lusok gyakorl√≥i a XIII. sz√°zad √≥ta gyakorolj√°k.
  • Waigong (外功), k√ľlsŇĎ gyakorlatok. A testi aspektust hangs√ļlyozza. MindenekelŇĎtt az izmokat √©p√≠ti, illetve √°ltal√°nos erŇĎs√≠tŇĎ hat√°s√ļ. A Qi -t elŇĎsz√∂r a (lend√ľletes) mozg√°s √°ltal fejleszti √©s csak ezut√°n vezeti a test m√©ly√©re, azaz a Qi-t az √∂sszpontos√≠t√°ssal egybek√∂t√∂tt folyamatos mozg√°s fejleszti a test egy adott hely√©n. Amikor Zhan Zhuang-ot gyakorolsz √©s perceken √°t bizonyos helyzetben kiny√ļjtva tartod a karjaidat, a v√°llaid felmelegszenek mert a Qi odagyŇĪlik. Amikor abbahagyod a tart√°st, ez a magasabb szintŇĪ energia, az alacsonyabb energia√°llapot√ļ helyek fel√© √°ramlik. A Wai Dan gyakorlatokat √©vezredek √≥ta alkalmazz√°k K√≠n√°ban. A Wai Dan-t k√©sŇĎbb √∂tv√∂zt√©k a Shaolin szerzetesek harci technik√°ival.

A Qi Gong gyakorlatok c√©lja szerint h√°rom l√©nyegi megk√ľl√∂nb√∂ztet√©st tehet√ľnk:

  • Jing Gong (靜功). Nyugalmi-, vagy statikus gyakorlatok. A megnevez√©st haszn√°lj√°k a testileg passz√≠v gyakorlatokra. Ezeket fekve, √ľlve vagy √°llva v√©gzik √©s a test t√∂k√©letes ellazul√°s√°t, a l√©gz√©s szab√°lyoz√°s√°t √©s a szellem befel√© fordul√°s√°t c√©lozz√°k meg. P√©lda: Zhan Zhuang (站桩).
  • Dong Gong (动功). Akt√≠v qi gong, mozg√°sos gyakorlatok. A testileg akt√≠v gyakorlatok megnevez√©se. Olyan mozg√°ssorozatokb√≥l √°llnak, amelyek √°ltal a tudat √©s a l√©gz√©s √∂sszehangol√°s√°ra t√∂rekszenek a test mozg√°saival annak √©rdek√©ben, hogy el√©rj√©k a Qi ir√°ny√≠t√°s√°t. P√©lda: Chan Yuan Gong (禪圓功) vagy a Liu He Gong (六合功) ...
  • Ying Gong (硬功). Gyakorlatok, amelyet a harcmŇĪv√©szetekben a kem√©ny√≠t√©s √©s erŇĎfejleszt√©s c√©lj√°b√≥l gyakorolnak. P√©lda: Tie Bu Shan (鐵衫功), Tie Zhang (铁掌功), ...

A Qi Gong alapjai

B√°rmilyen k√ľl√∂nb√∂zŇĎek is legyenek a Qi Gong m√≥dszerei, mindegyik√ľk a szab√°lyoz√°s alapjaira √©p√ľl. Az aspektusok mindegyike hat√°ssal van az √∂sszes t√∂bbire, √≠gy teh√°t egy minden ter√ľletre kiterjedŇĎ szab√°lyoz√°sra kell t√∂rekedni. Ahhoz, hogy a szab√°lyoz√°s eredm√©nyes legyen, a Qi Gong alapjaival kell tiszt√°ban lenni. Ez jellemzŇĎen az elm√©leti h√°tt√©r meg√©rt√©s√©t jelenti, mivel ezekkel az ismeretekkel √©s a rendszerben t√∂rt√©nŇĎ gondolkod√°ssal lehet a gyakorlatokat meg√©rteni - melyek pedig csak √≠gy √©rhetik el c√©ljukat.

A Qi Gong nem egy gyakorlat, vagy gyakorlatsor. A Qi Gong egy rendszer, melynek ismeretei, hat√°smechanizmusa, alapgyakorlatai √©s k√ľl√∂nb√∂zŇĎ hat√°s√ļ mozg√°sos kombin√°ci√≥i-, gyakorlatai l√©teznek. Att√≥l f√ľggŇĎen, hogy milyen c√©l √©rdek√©ben gyakorolsz, v√°lasztod meg a megfelelŇĎ gyakorlatsort √©s/vagy m√≥dszert. Ne gyakorolj felelŇĎtlen√ľl. Tanulj, ismerd meg a r√©szleteket, gondolkodj r√≥la. Kutass, fejleszd ismereteid √©s saj√°t magad.

A Qi Gong -al kapcsolatos alapfogalmakat a Neigong Vil√°ga - ALAPELM√ČLETEK (基本理论) c. jegyzet taglalja. A gyakorl√°s sor√°n az al√°bbi szab√°lyoz√°sokat kell elm√©ly√≠teni:

  • Tiao Sheng (調身, szab√°lyozni a testet). A helyes, laza testtart√°s nagy szerepet j√°tszik a meridi√°nok √©s pontok megnyit√°s√°ban, hogy a Qi akad√°lytalanul √°ramolhasson. A megfelelŇĎ tart√°s teh√°t a hat√©kony Qi Gong elŇĎfelt√©tele.
  • Tiao Xi (調息, szab√°lyozni a l√©gz√©st). A l√©gz√©s kiemelkedŇĎ szerepet j√°tszik az elhaszn√°lt Qi √ļjjal t√∂rt√©nŇĎ kicser√©l√©s√©ben. Ez√©rt az √ļj energia fontos sz√°ll√≠t√≥ja.
  • Tiao Shen (調神, szab√°lyozni az elm√©t). A szellemi nyugalom √©s az √©rzelmi k√∂z√©p elengedhetetlen a megfelelŇĎ gyakorlat szempontj√°b√≥l. Ezeket a l√©gz√©s, a tart√°s, a mozg√°s √©s a medit√°ci√≥ kombin√°l√°s√°val √©red el.
  • Tiao Qi (調氣, szab√°lyozni a Qi -t). Az elŇĎzŇĎ elvek r√©v√©n j√∂n l√©tre annak elŇĎfelt√©tele, hogy a Qi -t tudatosan ir√°ny√≠tsd √©s bizonyos ter√ľleteken gyŇĪjtsd. Ez k√∂zvetett dolog, okozat. Ebben a folyamatban bizonyos pontok (ezeket j√≥l ismered) fontos kulcsszerepet j√°tszanak: a Yintang, a Baihui, a Laogong, a Yongquan, a Qihai √©s a Mingmen. A Qi -vel v√©gzett munka alapjai olyan gyakorlatok, amelyek erŇĎs√≠tik a Dantiant.

Nyugaton a Qi Gongot gyakran √∂sszekeverik a sportr√≥l alkotott elk√©pzel√©ssel. Ez t√©ves. Minden Qi Gong gyakorlat a hagyom√°nyos k√≠nai orvosl√°s felismer√©sein alapszik. Ezeket a gyakorlatokat az eg√©szs√©g √°pol√°s√°ra, a l√©gz√©s szab√°lyoz√°s√°ra √©s a norm√°lis √∂reged√©si jelens√©gek megakad√°lyoz√°s√°ra sz√°nt√°k. A testi gyakorl√°s mellett minden harcmŇĪv√©szeti st√≠lusban lelki/szellemi - vagy nevezhetj√ľk spiritu√°lis - fejlŇĎd√©sre is t√∂rekednek, amely pszichol√≥giai √©s mor√°lis szempontb√≥l iskol√°zza az embert. A Qi Gong egy szeml√©letm√≥d, √©letfiloz√≥fia. A legnagyobb k√ľl√∂nbs√©g a sporttal szemben a gyakorlatok energetikai strukt√ļr√°ja, amelyet a verseny-orient√°lt, t√°rsadalomf√ľggŇĎ kultur√°lis tudatunkkal nehezen √©rthetŇĎ meg.

A Qi (氣) a test belsŇĎ folyamataival √∂sszhangban kering. Amikor ez az √°raml√°s megreked beteg leszel. A Qi-t tekinteheted √ļgy is, mint az √©rz√©kel√©seket illetve √©rz√©seket vivŇĎ k√∂zeget. Ha megs√©r√ľl a karod, az abban h√ļz√≥d√≥ meridi√°nokban - idegek ment√©n - √°raml√≥ Qi-t a behat√°s magasabb energiaszintre gerjeszti. Ez a megn√∂vekedett szintŇĪ energia az alacsonyabb potenci√°l√ļ ter√ľlet-, k√ľl√∂n√∂sen az agy fel√© t√∂rekszik, az agy pedig rendk√≠v√ľl √©rz√©keny az energia√°raml√°s zavaraira. Ez okozza a f√°jdalom√©rzetet. Az energiaszintbeli k√ľl√∂nbs√©g fokozza a v√©rkering√©st az √©rintett ter√ľleten, √©s megkezdŇĎdik a s√©r√ľl√©s helyre√°ll√≠t√°sa. Teh√°t a Qi, az idegrendszer, a meridi√°nok √©s az agy szorosan kapcsol√≥dnak egym√°shoz √©s nem v√°laszthat√≥k el. Teh√°t, a belsŇĎ energi√°d meridi√°nokban k√≠naiul Jing Luo (經絡) kering, melyek idegek √©s a verŇĎerek k√∂zel√©ben futnak. A nagyobb idegfonatok szorosan k√∂vetik az art√©ri√°kat a testben, ez igaz a meridi√°nokra is. Az idegekhez √©s a verŇĎerekhez hasonl√≥an a meridi√°nokat is a test izomzata v√©di a k√∂zvetlen behat√°sokt√≥l. Ahogy az √ľtŇĎereknek is vannak mell√©k√°gai amelyek v√©rrel l√°tj√°k el a szerveket √©s a sz√∂veteket, √ļgy a vezet√©kekbŇĎl is mell√©k√°gak (ezek neve 絡 ‚Äúluo") ny√≠lnak, amelyek Qi-vel l√°tj√°k el a testet √©s hozz√°k-viszik az √ľzeneteket az agy √©s a szervek k√∂z√∂tt. A kering√©st a tudatod ir√°ny√≠tja, ak√°r tudat√°ban vagy ennek, ak√°r nem. E meridi√°nok ment√©n tal√°lsz olyan "foltokat", ahol a v√©dŇĎ izmok v√©konyabbak, vagy ahol a vezet√©k a bŇĎrh√∂z k√∂zelebb halad. Ezek a pontok, amelyeket az√©rt neveznek test√ľregnek is, mert gyakran bem√©lyed√©sk√©nt, homorulatk√©nt tapinthat√≥k. √Črz√©kenyebbek, ez√©rt ezeket t√°madj√°k a harcmŇĪv√©szetben. Az akupunkt√ļra t√∂bb mint 700 ponttal dolgozik, a harcmŇĪv√©szetben nagyj√°b√≥l 108 test√ľregre, pontra figyel√ľnk oda. A "Qi Gong" kifejez√©s egyr√©szt a Qi-vel t√∂rt√©nŇĎ munk√°t jel√∂li, m√°sr√©szt k√©pess√©get mutat: a Qi tudatos kering√©s√©nek k√©pess√©g√©t jelenti. Olyan gyakorlatokr√≥l besz√©l√ľnk, ahol a l√©gz√©sszab√°lyoz√°s, az egyszerŇĪ testmozg√°s (form√°k) √©s a koncentr√°ci√≥ k√∂zvetlen√ľl hat a testedben zajl√≥ belsŇĎ folyamatokra. Eredm√©nyess√©gnek kulcsa a koncentr√°ci√≥, az √∂sszpontos√≠t√°s, √≠gy bizonyos gyakorlatok k√∂zben az eg√©sz testben Qi-t gyŇĪjtesz √©s √°ramoltatsz. Ezzel energiat√∂bbletre, nagyobb hat√©konys√°gra teszel szert. A Qi mennyis√©g√©t javar√©szt √∂sszpontos√≠t√°si k√©szs√©ged hat√°rozza meg.

A Qi (energia) megk√∂zel√≠t√©se sokr√©tŇĪ

Qi Gong gyakorl√°sa

A gyakorl√°s m√≥dszerei √©s a Qi Gong k√©szs√©gek k√©t szempont szerint √©rtelmezhetŇĎek: a Chan felfog√°s szerint a legfontosabb a h√°rom kiigaz√≠t√°s meg√©rt√©se √©s az erre val√≥ t√∂rekv√©s (test (調身), l√©gz√©s (調息), √©s az elme (調心)), amely a Qi Gong Gong Fa (功法) -val, azaz konkr√©t gyakorlatok ment√©n val√≥s√≠that√≥ meg: Yi Jin Jing (易筋经), Wu Qin Xi (五禽戲), Liu Zi Jue (六字訣), Ba Duan Jin (八段錦), Yang Sheng Zhang (养生杖), Shi Er Duan Jin (十二段锦), Daoyin Yang Sheng Gong Shi Er Fa (导引养生功十二法), Mawangdui Daoyin (马王堆导引术), Da Wu (大舞)... E gyakorlatokban √∂r√∂klŇĎdnek a Qi Gong tan√≠t√°sok, melyek meg√©rt√©se nyom√°n v√°lnak eredm√©nyess√©. Ahogy fent is olvastad m√°r, a Qi Gong nem EGY gyakorlatsor, egy j√≥l mŇĪk√∂dŇĎ rendszer, amely m√∂g√∂tt elm√©let-, hat√°smechanizmus van (erre √©p√ľl a k√≠nai gy√≥gy√°szat t√∂bb ezer √©ves t√∂rt√©nete is). Mind√≠g a c√©l hat√°rozza meg, melyik gyakorlatot mivel-, √©s hogyan alkalmazd. R√©gi iratokban gyakran olvashat√≥ak utal√°sok a gyakorl√°sra vonatkoz√≥an is, melyek szerint:

  • nyugalmas helyen, sima talp√ļ cipŇĎben vagy mez√≠tl√°b, k√©nyelmes ruh√°ban, lelki nyugalomban lehet gyakorolni, ahol
  • a testi-, √©s szellemi ellazults√°g fontos.
  • Sem √©tkez√©s ut√°n k√∂zvetlen√ľl, de √©hesen sem lehet eredm√©nyes a gyakorol√°s, √©s
  • Ker√ľlendŇĎ az erŇĎs koncentr√°ci√≥ is ("tal√°n van, tal√°n nincs" √°llapot). Hiszen
  • a helyes gyakorl√°s a tudat r√©szv√©tele n√©lk√ľl zajlik - ez√©rt ker√ľlendŇĎ a Qi elmei ir√°ny√≠t√°sa. Olyan √°llapot ez, mint
  • B√°rmi t√∂rt√©nik gyakorl√°s k√∂zben az seg√≠ti a gyakorlat v√©grehajt√°s√°t. Eredm√©nyes csak akkor lesz, ha
  • a gyakorl√°s rendszeres, nagyobb megszak√≠t√°sok n√©lk√ľli. A szervezetben t√∂rt√©nŇĎ v√°ltoz√°sok saj√°t t√∂rv√©nyszerŇĪs√©gek szerint zajlanak, mely folyamat idŇĎt ig√©nyel, hogy megszil√°rdulhasson.
  • HarcmŇĪv√©szeti gyakorl√°s ut√°n a test √©s a l√©lek megnyugv√°sa ut√°n v√©gezhetŇĎek a Qi Gong gyakorlatok.

A Qi-t √©s hat√°sait le√≠r√≥ legfontosabb mŇĪvek a Qi Fa Lun (气法论, A Qi vari√°ci√≥inak elm√©lete), amely a Qi √©s a term√©szet kapcsolat√°r√≥l sz√≥l valamint a Jing Lou Lun (经络论, A Qi vezet√©keinek √©s mell√©k√°gainak elm√©lete), amely a Qi kering√©s√©t √≠rja le az emberi testben. A "Jing" (经) vezet√©k, csatorna, a "Luo" (络) pedig a belŇĎl√ľk indul√≥ mell√©k√°gakat jel√∂li. A vezet√©kek a belsŇĎ szervek √©s a test egyik fŇĎ √∂sszek√∂ttet√©s√©t biztos√≠tj√°k. Gyakran a nagyobb idegek √©s art√©ri√°k ment√©n h√ļz√≥dnak, de ez nem √©rv√©nyes mindegyik vezet√©kre. Itt l√°tszik, hogy k√ľl√∂nb√∂znek az idegektŇĎl √©s a v√©red√©nyektŇĎl is, ezek a Qi fŇĎ √ļtvonalai. Tizenk√©t fŇĎ vezet√©k van √©s k√©t nagyobb mell√©k√°g, amelyeket ugyancsak vezet√©knek neveznek. E vezet√©kek ment√©n tal√°lhat√≥k az √ļn. "test√ľregek" (xue) vagy m√°s n√©ven akupunkt√ļr√°s pontok, amelyekkel a teljes rendszer stimul√°lhat√≥, serkenthetŇĎ. A Qi Gong a Yin √©s Yang (阴阳) elm√©let√©re is t√°maszkodik, arra az elm√©letre, amely a minŇĎs√©gek kapcsolat√°t √≠rja le (ld.: l√°gy √©s kem√©ny, lass√ļ √©s gyors). Eszerint, az elm√©let szerint a term√©szet az egym√°st kieg√©sz√≠tŇĎ erŇĎk harmonikus egyens√ļly√°ra t√∂rekszik. Miut√°n az emberek is a term√©szet r√©szei, ez√©rt nekik is az egyens√ļlyi √°llapotuk fenntart√°s√°ra kell t√∂rekedni√ľk. A Yin-Yang elm√©let mag√°ban foglalja az √Ėt Elem (五行理论) elm√©let√©t is. A term√©szet r√©szek√©nt az ember r√©szt vesz az elemek k√∂lcs√∂nhat√°s√°ban is.

A Qi tudatos keringetésének kialakítására számos módszer áll rendelkezésre.

Ide sorolhat√≥ a fent m√°r ismertetett "Waidan" (外丹) √©s a "Neidan" (內丹) m√≥dszerek. A harmadik √°ltal√°nosan elterjedt m√≥dszer maga az akupunkt√ļra (针灸, zhen jiu). A negyedik m√≥dszer a massz√°zs (按摩, an mo), amely serkenti az izmokat, Qi-t fejleszt az adott ter√ľleten, ami az ellazult izmoknak k√∂sz√∂nhetŇĎen szabadabban keringhet. A k√≠nai m√≥dszerek k√∂zt elŇĎkelŇĎ helyen √°ll a d√∂rzs√∂l√©s is: addig d√∂rzs√∂l√∂d valamelyik testr√©szt, am√≠g felmelegszik √©s √©l√©nk√≠teni kezdi a bŇĎrt. M√°s m√≥dszerek √©s ezek kombin√°ci√≥i is l√©teznek a gyakorlatban. A bŇĎr √ľt√∂get√©se (pacskol√°s) az akupressz√ļra, amit a massz√°zs √©s az akupunkt√ļra k√∂z√∂tt helyezhet√ľnk el. A fent eml√≠tettek k√∂z√ľl a harcmŇĪv√©szeti Qi Gong gyakorl√°s a Waidan-t √©s a Neidan-t alkalmazza. A k√≠nai orvosok szerint az eg√©szs√©g √©s betegs√©g k√©tf√©lek√©ppen tanulm√°nyozhat√≥: k√≠v√ľlrŇĎl, (Wai Shi Jie Po), sor√°n az emberi testet r√©szekre szabdal√°ssal, fizikai behat√°sokkal √©s azok eredm√©nyeinek megfigyel√©s√©vel tanulm√°nyozz√°k, mint a korszerŇĪ laborat√≥riumi k√≠s√©rletekben. Bel√ľlrŇĎl, (Nei Shi Gong Fu) mely √∂nvizsg√°lat r√©v√©n mŇĪk√∂dik: a saj√°t test √©s √©rzetek megfigyel√©s√©vel fejleszthetŇĎk az orvosi ismeretek. A nyugati vil√°g szinte kiz√°r√≥lag a Wai Shi-ra szakosodott. A Nei Shi-t "tudom√°nytalannak" b√©lyegezte, b√°r az ut√≥bbi √©vekben ez a meg√≠t√©l√©s jelentŇĎsen v√°ltozott mind az orvosok mind p√°ciensek k√∂r√©ben. A Nei Shi Gong Fu a term√©szeti v√°ltoz√°sok √©s az emberek √°llapotai k√∂z√∂tti megfelel√©sek, √∂sszef√ľgg√©sek megfigyel√©s√©vel kezdŇĎd√∂tt, amit a Qi v√°ltozatainak felfedez√©se k√∂vetett. A "term√©szet" itt mag√°ban foglalja a ciklikus v√°ltoz√°sokat (Tian Shi), mint p√©ld√°ul a l√©gnyom√°s, sz√©lir√°ny, √©vszak, p√°ratartalom valamint az idŇĎpont. Ugyancsak tartalmazza a f√∂ldrajzi jellemzŇĎket (Di Li), mint p√©ld√°ul a tengerszint feletti magass√°g, az egyenl√≠tŇĎtŇĎl illetve a nagy v√≠zt√∂megektŇĎl (tengerek, tavak) val√≥ t√°vols√°g. Ezek a tapasztalati megfigyel√©sek vezettek arra a k√∂vetkeztet√©sre, hogy a Qi kering√©se kapcsolatban √°ll a term√©szettel, ez pedig olyan m√≥dszerek keres√©s√©re ind√≠totta az embereket, amelyek r√©v√©n harmonikusan alkalmazkodhatnak a term√©szet v√°ltoz√°saihoz. Ezenk√≠v√ľl megfigyelt√©k, hogy a Qi szorosan kapcsol√≥dik az emberi dolgokhoz (Ren Shi). Ez mag√°ban foglalja a Qi kapcsolat√°t a hangokkal, √©rzelmekkel √©s √©telekkel. Mivel a Qi √°raml√°s√°t az agy szab√°lyozza, az agyat befoly√°sol√≥ √©rzelmek befoly√°solj√°k a Qi kering√©s√©t. Az emberek √°ltal a k√ľl√∂nb√∂zŇĎ helyzetekben kiadott hangokat szint√©n megfigyelt√©k.

Történeti áttekintés

A legkor√°bbi k√≠nai t√∂rt√©neti feljegyz√©s - mint a Feljegyz√©sek K√∂nyve (尚书, Shang Shu, de ismert 书经) √©s a k√©sŇĎbbi T√∂rt√©net√≠r√≥ Feljegyz√©sei (史记, Shi Ji, i. e. 109‚Äď91) Mencius (Mengzi, 孟子) feljegyezte, hogy K√≠na k√∂zep√©n a nagy s√≠ks√°got el√∂nt√∂tte a v√≠z. A nedves, esŇĎs √©s p√°r√°s √©ghajlat a Qi √©s a v√©r pang√°s√°t eredm√©nyezte, az emeberek iz√ľleti merevs√©gben szenvedtek. Annak √©rdek√©ben, hogy a Qi √©s a v√©r kering√©s√©t fokozz√°k, t√°ncoltak, √≠gy enyh√ľlt a f√°jdalmuk, s voltak akik meggy√≥gyultak. T√∂bb feljegyz√©sben olvashat√≥, hogy mivel K√≠na nagy s√≠ks√°ga nedves √©s hideg, fŇĎk√©nt v√©gtagok csontozat√°nak √©s iz√ľleteinek gyenges√©ge √©s megbeteged√©se igen gyakori volt. Ezeket Daoyin √©s Anqiao m√≥dszerekkel kezelt√©k. A feljegyz√©sek azt mutatj√°k, hogy a Tavasz √©s Ňźsz IdŇĎszak√°ban (i.e 770-476) gyakorolt t√°ncok aktiv√°lt√°k a Qi √©s a v√©r kering√©s√©t, ebbŇĎl kialakult a Daoyin √©s Anqiao (导引 és 按蹻) - modern √©rtelemben az orvosi Qi Gong. A Qi Gong gyakorlatok alapja ŇĎsidŇĎk √≥ta a l√©gz√©s (l√©gz√©ster√°pia √©s tunapai), √∂sszek√∂tve a vit√°lis pontokat stimul√°l√≥ testmozg√°sokkal (导引, Dao Yin) √©s egy √©leten √°t tart√≥, szigor√ļ di√©t√°val (长命, Chang Ming). A Qi Gong gyakorlatok szoros kapcsolatban √°llnak a k√≠nai orvosl√°ssal √©s a massz√°zzsal is. M√°r az idŇĎsz√°m√≠t√°s kezdet√©n elkezdt√©k a k√≠nai orvosok (a legh√≠resebb Hua Tuo volt, 華佗, 140‚Äď208) bevonni a Dao De Jing √©s a Yi Jing taoista elk√©pzel√©seit a ter√°pi√°s gyakorlatba. Ehhez sz√°mos gyakorlatot fejlesztettek, amelyek a l√©gz√©st k√≠s√©rt√©k √©s a Qi √°raml√°s√°nak szab√°lyoz√°s√°n kereszt√ľl az eg√©szs√©get hivatottak megerŇĎs√≠teni. EzekbŇĎl keletkeztek k√©sŇĎbb a testfunkci√≥k √©s a szellem szab√°lyoz√°s√°ra szolg√°l√≥ meditat√≠v gyakorlatok, ter√°pi√°s mozg√°sgyakorlatok, az √∂nmassz√°zs √©s alapja lett a magas fok√ļ harcmŇĪv√©szetnek is.

A Han-dinasztia elŇĎtt (i.e. 206 elŇĎtt)

A Qi Gong koncepci√≥i √©s filoz√≥fiai alapjai - mint ahogy a Yin √©s Yang, a Wu Xing (√Ėt Elem tana) √©s a Qi elm√©lete is - ezekben az idŇĎkben keletkeztek, √©s a Yi Jingben (易經) jegyezt√©k fel ŇĎket. Ezzel egyidŇĎben sz√ľletett meg a San Cai (三才), a H√°rom ŇźserŇĎ Te√≥ri√°ja: az √Čg (天, tian), a F√∂ld (地 di) √©s az Ember (人 ren). A h√°rom egym√°s k√∂z√∂tti viszony√°nak kutat√°sa a Qi Gong egyik fŇĎ aspektusa. A k√≠nai orvosl√°s alapk√∂v√©t a Huang Di Nei Jing -gel (黃帝內經 S√°rga Cs√°sz√°r Belgy√≥gy√°szati k√∂nyve) fektett√©k le (let√∂lthetŇĎ a LET√ĖLT√ČSEK men√ľpont alatt). M√°r Lao Zi (老子, i.e VI. - V. sz√°zad - i.e 531) is eml√≠t√©st tesz a Dao De Jing -ben a l√©gz√©stechnik√°kr√≥l √©s a Qi Gong -r√≥l. Azt √≠rja, hogy csak akkor lehet elnyerni az eg√©szs√©get, ha ‚Äěa Qi -t koncentr√°ljuk √©s a l√°gys√°got el√©rj√ľk‚ÄĚ. Az i.e. IV. sz√°zadb√≥l fennmaradtak olyan bronzt√°rgyak illetve egy nefritkŇĎ, amelyeken Qi Gong technik√°kat √≠rtak le. i.e. 300 k√∂rny√©k√©n, Nan Hua Jing (南華真經) c√≠mŇĪ k√∂nyv√©ben, a taoista filoz√≥fus Zhuang Zi (莊子) le√≠rja az eg√©szs√©g √©s a l√©gz√©s k√∂z√∂tti szoros kapcsolatot. A Han-dinasztia elŇĎtti feljegyz√©sek igen t√∂red√©kesek, √≠gy annak az idŇĎszaknak a t√∂rt√©net√©rŇĎl jobb√°ra csak feltev√©seink vannak.

A Qi t√∂rt√©nete a hagyom√°ny szerint a k√≠nai orvosl√°ssal egy√ľtt kezdŇĎd√∂tt, a S√°rga Cs√°sz√°r, Huang Di, (i. e. 2690-2590) uralkod√°s√°nak idej√©n. A Nei Qing Su Wen (内经素问, A belgy√≥gy√°szat alapk√∂nyve) c√≠mŇĪ k√∂nyv m√°ig a k√≠nai orvosl√°s elm√©leti alapja, s b√°r Huang Di -nek tulajdon√≠tj√°k, de a modern tud√≥sok szerint val√≥j√°ban a Han-dinaszti√°ban k√©sz√ľlt. A Yi Jing (易經, A v√°ltoz√°sok k√∂nyve) ellenben rendk√≠v√ľl r√©gi, keletkez√©s√©t i. e. 2400-n√°l is kor√°bbra teszik. T√∂m√∂ren t√°rgyalja a term√©szet v√°ltoz√°sait. A term√©szeti erŇĎket nyolc trigram ‚Äď ba gua (h√°rom v√≠zszintes vonalb√≥l √°ll√≥ √°bra) jelk√©pezi, ezek kombin√°ci√≥j√°b√≥l √©p√ľl fel a 64 hexagram. Ezek az alakzatok a k√≠nai kult√ļra minden v√°llfaj√°t √°tj√°rj√°k, √≠gy nem meglepŇĎ, hogy a Qi testen bel√ľli kering√©s√©t is a nyolc trigrammal √≠rt√°k le. A Shang-dinasztia idej√©n (i. e. 1766-1154) az emberek kŇĎbŇĎl k√©sz√ľlt szond√°kat (卞氏 Bian Shi) haszn√°ltak a vezet√©kek ment√©n tal√°lhat√≥ √©rz√©keny pontok, √ļn. test√ľregek serkent√©s√©re, ami befoly√°solta a Qi √°raml√°s√°t √©s enyh√≠tette a f√°jdalmat. Ekkorra m√°r felfedezt√©k, hogy egy √©les eszk√∂z jobban haszn√°lhat√≥ a nyom√≥pontok stimul√°l√°s√°ra, mint az ujjak. Az i. e. VI. sz√°zadban Lao Zi (Li Er) az √©letet meghosszabb√≠t√≥ l√©gz√©si m√≥dszereket ismertetett klasszikus mŇĪv√©ben, a Dao de Jing-ben. Ez volt az elsŇĎ √≠r√°sos feljegyz√©s a Qi kering√©s√©nek, ez√°ltal az √©let meghosszabb√≠t√°s√°nak √©rdek√©ben v√©gzett l√©gzŇĎgyakorlatokr√≥l. EbbŇĎl az idŇĎszakb√≥l (√Čszak-D√©li Dinaszti√°k kora) sz√°rmazik Tao Hongjing (陶弘景) Records of Cultivating Mind and Prolonging Life (养性延命录, Yang Xing Yan Ming Lu) c. jegyzete is.

Tavasz √©s Ňźsz valamint a Hadakoz√≥ √°llamok kor√°ban (i. e. 770-221)

A Shi Gi (T√∂rt√©net√≠r√°s) szerint a Tavasz √©s Ňźsz valamint a Hadakoz√≥ √°llamok kor√°ban (i. e. 770-221) t√∂k√©letesebb l√©gz√©sfejlesztŇĎ m√≥dszereket dolgoztak ki. I. e. 300 k√∂r√ľl Zhuang Zi k√∂nyv√©ben, a Nan Hua Jing-ben (南華真經) le√≠rta a l√©gz√©s √©s az eg√©szs√©g k√∂z√∂tti kapcsolatot. "Az √∂regek tiszt√°n, m√©lyen l√©legeztek, eg√©szen a sarkukig..." Ez megerŇĎs√≠ti, hogy akkoriban n√©h√°ny taoista m√°r alkalmazott l√©gz√©si m√≥dszereket a Qi keringet√©s√©re. Qin- √©s Han-dinasztia sor√°n (i. e. 221 - i. sz. 220) t√∂bb k√∂nyvet √≠rtak a Qi Gong-r√≥l. A Nan Jing (難經 Rendelleness√©gek k√∂nyve), amelyet a h√≠res orvos, Bian Que Mester √≠rt, l√©gz√©ses gyakorlatokat ismertet a Qi kering√©s√©nek √©l√©nk√≠t√©s√©re. A Han Shu Yi Wun Tzu n√©gyf√©le Qi Gong edz√©sm√≥dot √≠r le. Zhang Zhong Jing (張仲景, 150‚ÄĒ219) k√∂nyve, a Jin Gui Yao Lue (金櫃要略), a Qi megfelelŇĎ √°raml√°s√°nak fenntart√°s√°ra szolg√°l√≥ l√©gz√©ses illetve akupunkt√ļr√°s m√≥dszereket t√°rgyal. A boncol√°sok r√©v√©n gazdagodtak az anat√≥miai ismeretek is. Egyre jobban megismert√©k az emberi test szerkezet√©t, kapcsolat√°t a vezet√©k- illetve idegrendszerrel, √©s egyre sz√©lesebb k√∂rben fogadt√°k el a Qi-kering√©s l√©tez√©s√©t.

Han-dinasztia (i.e. 206 ‚Äď i.sz. 220)

EbbŇĎl az idŇĎszakb√≥l sz√°rmazik az a h√≠res selyemk√©p a Mawangdui s√≠rb√≥l (马王堆汉墓, kb. i.e. 169), amelyet 1973-ban tal√°ltak meg. Negyvenn√©gy alakot, huszonk√©t f√©rfit √©s huszonk√©t nŇĎt mutat, k√ľl√∂nb√∂zŇĎ Qi Gong gyakorlat k√∂zben. Valamivel k√©sŇĎbb Hua Tuo (141-203) l√©trehozta ‚Äěaz √∂t √°llat j√°t√©k√°t‚ÄĚ (五禽戏, Wu Qin Xi). Bian Que Mester, a h√≠res orvos k√∂nyv√©ben le√≠rja az eg√©szs√©g √©s a Qi √°raml√°s√°nak jav√≠t√°s√°ra szolg√°l√≥ Nan Jing Qi Gong -ot (難經气功). Ebben az orvosi ir√°nyzat erŇĎsen kidomborodik. A taoist√°k √©s a konfuci√°nusok azonban nem tiszt√°n vall√°si c√©lokra haszn√°lt√°k a gyakorlatokat. Minden gyakorlatnak azaz √©rtelme, hogy le√≠rj√°k a term√©szet √ļtj√°t (Dao). A keleti Han dfinasztia idej√©n Wei Boyang (魏伯阳) meg√≠rta a az egyik legjelentŇĎsebb iratot a Zhouyi can t√≥ng qi -t (周易参同契), mely az emberek valamint a term√©szeti erŇĎk √©s a Qi kapcsolat√°r√≥l sz√≥l. Ebben a korban √©lt jelentŇĎs Qi Gong Mesterek: Hua Tuo (华佗, 140‚Äď208) √©s Zhang Zhongjing (张仲景 150‚ÄĒ219) voltak. Az i. sz. III. sz√°zadban, a Qin-dinasztia uralkod√°sa alatt Hua Tuo akupunkt√ļr√°s altat√°st alkalmazott a seb√©szetben. Ezenk√≠v√ľl terjesztette a Wu Qin (五禽) m√≥dszert, amely az √∂t √°llat (tigris, szarvas, majom, medve √©s daru) ut√°nz√°s√°n alapul, √©s a helyi Qi-kering√©s fejleszt√©s√©re szolg√°l. Ez egyfajta Wai Dan √©s Wu Qin Xi-nek nevezte. Az orvos Bao Po Zi (抱朴子) c√≠mŇĪ k√∂nyv√©ben eml√≠ti a Qi √°raml√°s√°nak tudatos ir√°ny√≠t√°s√°t √©s fejleszt√©s√©t.

Mawangdui selyemtekercs (马王堆汉墓) i.e. 169-bŇĎl

Mawangdui selyemtekercs (马王堆汉墓) rekonstru√°lt v√°ltozata (70'es √©vek)

Jin-dinasztia (265 ‚Äď 419)

Ge Hong (葛洪 283‚Äď343) mester, aki orvos is volt mŇĪv√©ben a Qi Gong -ot a betegs√©gek megelŇĎz√©s√©re √©s a test harmoniz√°l√°s√°ra szolg√°l√≥ ‚Äěsz√ľks√©g eset√©re val√≥ rendelkez√©sk√©nt‚ÄĚ √≠rja le. Ebben az idŇĎszakban √©rkezik K√≠n√°ba a buddhizmus, mely felveszi a Qi Gong elk√©pzel√©seit √©s buddhista, valamint indiai trad√≠ci√≥kkal gazdag√≠tja azt. A legt√∂bb buddhista √©s taoista iskol√°ban tan√≠tj√°k √©s gyakorolj√°k a Qi Gong egyes gyakorlatait. E gyakorl√°s c√©lja azonban m√°r nem tiszt√°n orvosi-, hanem √°ltala t√∂rekszenek a megvil√°gosod√°sra. Spiritu√°lis gy√≥gy√≠t√≥ gyakorlatt√° v√°lik, √°talakul ment√°lis gyakorlatt√° √©s hat√°ssal van a testre, a szellemre √©s a l√©lekre egyar√°nt. N√©h√°ny buddhista Mester olyan gyakorlatokat fejleszt, amely √°ll√≠t√≥lag megszabad√≠tja az embert a reinkarn√°ci√≥ √°lland√≥ k√∂rforg√°s√°b√≥l. E kort√≥l a Qi √©s az ember eg√©szs√©g√©nek elm√©let√©t folyamatosan bŇĎv√≠tik √©s kutatj√°k.

Valamikor 420 √©s 581 k√∂z√∂tt Tao Hongjing (陶弘景, 456-536) √∂ssze√°ll√≠totta a Yang Shen Yen Ming Lu-t (养性延命录), amely sok eg√©szs√©gfejlesztŇĎ Qi Gong technik√°t tartalmaz.

A Liang-dinasztia idején (502-557)

A Liang-dinasztia idej√©n (502-557) √©rkezett a Shaolin-kolostorba Da Mo (Bodhidharma, 菩提达摩). Da Mo a gyenge szerzetesek megerŇĎs√≠t√©s√©re k√©t gyakorlatot dolgozott ki. Az elsŇĎ gyakorlat a Yi Jin Jing (易筋经, Az izmok fejleszt√©s√©nek k√∂nyve) ma is l√©tezik. Ennek a k√∂nyvnek a gyakorlatai egy Waidan / Neidan (k√ľlsŇĎ-belsŇĎ) Qi Gong gyakorlatsort alkotnak, amely koncentr√°ci√≥ r√©v√©n fejleszti a helyi Qi-t √©s jav√≠tja a Qi kering√©s√©t. A szerzetesek ezeknek a m√≥dszereknek a gyakorl√°s√°val jelentŇĎsen megerŇĎs√∂dtek. Ezt az edz√©st beillesztett√©k a harcmŇĪv√©szet√ľkbe, √≠gy ez lett a Qi Gong elsŇĎ ismert harcmŇĪv√©szeti alkalmaz√°sa. A Shaolin szerzetesek tov√°bbfejlesztett√©k ezeket a m√≥dszereket, √≠gy j√∂ttek l√©tre a k√ľzdŇĎk√©pess√©g√ľkrŇĎl h√≠res √°llatok (tigris, leop√°rd, s√°rk√°ny, k√≠gy√≥ √©s daru) mozg√°s√°t ut√°nz√≥ form√°k is. Ezek az √°llatnevek ma is megtal√°lhat√≥k a Gong Fu st√≠lusaiban.

A Qi Gong m√≥dszereinek √©s elm√©let√©nek fejleszt√©se folytat√≥dott a Sui- √©s a Tang-dinaszti√°ban is (581-907). Zhou YunFan √°ll√≠totta √∂ssze a Chu Bin Yun Hou Lu-t, ami a m√≥dszerek val√≥s√°gos enciklop√©di√°ja. A Qi-√°raml√°s n√∂vel√©s√©nek 260 k√ľl√∂nb√∂zŇĎ m√≥dozat√°t sorolja fel. Sun Simiao (孙思邈, 581 - 682) √°ltal √≠rt Qian Jin Yi Fang (千金翼方, 682) ismerteti a Qi ir√°ny√≠t√°s√°nak egyik m√≥dj√°t, bemutatja a Hat Hang haszn√°lat√°t √©s kapcsolatukat a belsŇĎ szervekkel, tov√°bb√° bemutat egy massz√°zstechnik√°kb√≥l √°ll√≥ gyŇĪjtem√©nyt, amelyet Lao Zi 49 massz√°zstechnik√°j√°nak neveznek. Wang Tao (王焘) a Wai Tai Mi Yao (外台秘要) c√≠mŇĪ k√∂nyv√©ben a Qi-√°raml√°s rendelleness√©geinek kezel√©s√©ben alkalmazott l√©gz√©s- √©s gy√≥gyn√∂v√©ny-ter√°pi√°kat t√°rgyalja.

960 és 1368 között (Song-, Qin- és Yuan-dinasztia) több érdekes munkát írtak:

  • Chang An-Dao mŇĪve, a Yang Shen Jie a Qi Gong gyakorl√°s√°r√≥l sz√≥l.
  • A Zu Men Shi Shi-ben Chang Tzu-Huo Qi Gong gyakorlatokat alkalmaz s√©r√ľl√©sek, mint p√©ld√°ul v√°g√°s vagy ficam, kezel√©s√©re.
  • Li Guo k√∂nyv√©ben, a Lan Shi Mi Chan-ban, Qi Gong-gal √©s gy√≥gyn√∂v√©nyekkel kezeli a belsŇĎ rendelleness√©geket.
  • A Ge Tzu Yu Lun, amelyet Qu Dan-Shi √≠rt, elm√©leti magyar√°zatokat tartalmaz a Qi Gong gy√≥gy√°szati alkalmaz√°s√°r√≥l.
  • A Tai ji Quan megalkot√°s√°t Chang San-Fengnek tulajdon√≠tj√°k, aki a felt√©telez√©sek szerint a Sung-dinasztia idej√©n (960-1279) √©lt a Wu Dang hegys√©gben. A Tai Qi a Nei Dan Qi Gong harci form√°ja, amely a Dan Tien-bŇĎl sz√°rmaz√≥ energi√°t √©p√≠ti fel. A Dan Tien az alhasban tal√°lhat√≥ pont, mintegy n√©gy ujjnyira a k√∂ld√∂k alatt. A gyakorl√≥ a ‚Äúkis keringet√©s‚ÄĚ-sel kezd a t√∂rzsben √©s a fejben, majd a ‚Äúnagy keringet√©s‚ÄĚ-sel folytatja az eg√©sz testben, azut√°n az √≠gy kialakult energia alkalmazhat√≥ a harci mŇĪv√©szetekben.
  • 1026-ban Wang Wei-Yi elk√©sz√≠tette a h√≠res bronzembert (egy bronzb√≥l k√©sz√ľlt √ľreges b√°bu, amelyen megjel√∂lt√©k a meridi√°nok √©s az akupunkt√ļr√°s pontok hely√©t. Ez a szobrocska seg√≠tett az embereknek az akupunkt√ļra elm√©let√©nek tov√°bbi rendszerez√©s√©ben.
  • K√©sŇĎbb, a Qing-dinasztia sor√°n a k√≠naiak egyre ink√°bb elfogadt√°k a Qi l√©tez√©s√©t, eg√©szs√©gjav√≠t√≥ hat√°s√°t valamint harcmŇĪv√©szeti alkalmaz√°si lehetŇĎs√©geit.

A Song dinasztia Hui Zong Cs√°sz√°ra √≠rta meg a B√∂lcsek √Ātfog√≥ Feljegyz√©sei c munk√°j√°t (圣济总录, Sheng Ji Zong Lu). Az √Čszaki Song Dinasztia kor√°ban Zhang Boduan a V√°ltoz√°sok K√∂nyv√©nek H√°rom √Ėsszhangja (周易参同契). A nagy mennyis√©gŇĪ √©rt√©kes Qigong irodalom maradt fenn a Yunji Qijian (云笈七笺) -ban, melyet Zhang Junfang (张君房) mester gyŇĪjt√∂tt √∂ssze az √©szaki Song Dinasztia idej√©n.

Sui-dinasztia (581 ‚Äď 618)

Az orvos Chao YuanFang (巢元方, 550-630) ‚Äě√Črtekez√©sek a betegs√©gek eredet√©rŇĎl √©s lefoly√°s√°r√≥l‚ÄĚ c√≠mŇĪ k√∂nyv√©ben (诸病源侯论 Zhu Bing Yuan Hou Lun) 213 qigong gyakorlatot mutat be ter√°pi√°s c√©lb√≥l. Ebben az idŇĎben t√∂rt√©nt, hogy B√≥dhidharma meg√©rkezett K√≠n√°t √©s tan√≠t√°sai ment√©n megalakul a Chan buddhizmust. A buddhista √©s taoista qigong erŇĎsen keveredik egym√°ssal, ma m√°r nem v√°laszthat√≥k k√ľl√∂n. B√≥dhidharma munk√°ss√°g√°val (Yi Jin Jing, Xi Sui Jing) lefekteti a Shaolin iskola (quanfa √©s Shaolin-kolostor) harci qigongj√°nak alapk√∂v√©t. A gyakorlatok testi √©s szellemi erŇĎt hoznak l√©tre, eg√©szs√©get, harm√≥ni√°t √©s hossz√ļ √©letet teremtenek. A tibeti gyakorlatok ebben a korszakban v√°ltoznak, v√°llnak modernn√©.

Tang-dinasztia (618 ‚Äď 907)

A taoista Shang Qing (上清) Iskola 12. p√°tri√°rk√°ja, Sima Cheng Zhen (司馬貞, 647-735) megjelenteti ‚ÄěA qi felv√©tel√©nek l√©nyegi jelentŇĎs√©ge‚ÄĚ c√≠mŇĪ filoz√≥fiai mŇĪv√©t, amely sz√°mtalan qigong gyakorlatot tartalmaz. A ‚Äěszent/gy√≥gy√≠t√≥ hangok‚ÄĚ (六字訣, Liu Zi Jing) jelentŇĎsen elterjed, az √∂nmassz√°zst pedig folyamatosan bŇĎv√≠tik. Sun Simiao (孙思邈) mŇĪve a F√ľggetlenn√© v√°l√°s AlapvetŇĎ Arany ElŇĎ√≠r√°sai (千金要方, Qian Jin Yao Fang).

Song-dinasztia (960 ‚Äď 1279)

A Song Dinaszti√°ban haszn√°lt√°k elsŇĎ √≠zben a Qi Gong kifejez√©st, mely a Dao Yin fogalmat v√°ltota le. A Shaolin rendszer folyamatosan egyre t√∂bb Qi Gong gyakorlatot √©p√≠tett be technik√°kba, majd v√©g√ľl teljesen a r√©gi Qi Gong rendszerre √©p√≠tette fel saj√°t harcmŇĪv√©szet√©t. A tizenk√©t energiacsatorna (Jing Luo) √©s a tizenk√©t szerv (Zang Fu) elm√©let√©t r√©szletesen elŇĎsz√∂r Wang WeiYi (王唯一) √≠rja le egyik k√∂nyv√©ben (1026), a Qi Gong -ot pedig tudom√°nyos aspektussal gazdag√≠tja.

Déli Song-dinasztiában (1177-1279)

A Qi-kering√©s n√∂vel√©s√©nek sokf√©le m√≥dj√°t dolgozt√°k ki √©s gyakorolt√°k. Yue Fei t√°bornok (岳飛, 1103‚Äď1142), akit szint√©n a Shaolin-kolostorban k√©peztek ki, maga is kifejleszt harcmŇĪv√©szeti st√≠lusokat (鷹爪派, ying zhao pai) egy saj√°t Qi Gong rendszert, a Ba Duan Jin -t (八段錦). √ögy tartj√°k, hogy a t√°bornok l√°tv√°n katon√°i gyenges√©g√©t, kidolgozott egy sorozatot Da Mo Yi Jin Jing-je alapj√°n. EbbŇĎl alak√≠totta ki a Shi Er Duan Jin, azaz a Tizenk√©t Brok√°ttekercs nevŇĪ gyakorlatsorozatot (amelynek k√©sŇĎbbi egyszerŇĪbb form√°ja a Ba Duan Jin vagy Nyolc Brok√°ttekercs). A Shi Er Duan Jin tov√°bbfejleszt√©s√©vel j√∂tt l√©tre a Xing Yi (形意), valamint a Liu He Ba Fa (六合八法). Ebben az idŇĎszakban t√∂bb m√°s Qi Gong st√≠lust is l√©trehoztak, amelyeket n√©h√°nyan m√©g ma is gyakorolnak. Az Er Mei iskola harcmŇĪv√©szei, akik a Sichuan tartom√°nybeli Er Mei hegys√©gben (峨眉山) √©lnek, m√©g mindig gyakorolj√°k a Fu Bu Gong-ot (Tigrisl√©p√©ses Gong) √©s a Shi Er Chuang-ot (Tizenk√©t testhelyzet). Manaps√°g m√°r ritk√°n, de a forradalom elŇĎtt gyakrabban alkalmazott st√≠lus a Giaou Far Gong (Koldus Gong), amelyet koldusok gyakoroltak, √©s amely k√©pess√© tette ŇĎket, hogy elviselj√©k √©letm√≥djuk, az elemek √©s a rendszertelen t√°pl√°lkoz√°s megpr√≥b√°ltat√°sait. M√°ra azonban ez a st√≠lus szinte teljesen kihalt.

Ming-dinasztia (1368 ‚Äď 1644)

A XVI. sz√°zadban nagyon n√©pszerŇĪv√© v√°lt a Qi Gong orvosi ir√°nyzata. E kor h√°rom legfontosabb k√©pviselŇĎje: Yang JiZhou (1522-1620), Chen JiRu (1558-1693) √©s Cao YuanBai (kb. 1550) Mesterek voltak. Sz√°mos mŇĪ sz√ľletett, mint Leng Qian (冷谦) Essentials of Attaining Longevity (修龄要旨, Xiu Ling Yao Zhi), Gao Lian (高濂) mester Eight Essays for Cherishing Life (遵生八笺, Zun Sheng Ba Jian). Li Shizhen (李时珍) h√≠res orvos √©s gy√≥gyn√∂v√©nyszak√©rtŇĎ 1570-ben meg√≠rta a Nyolc Extra Meridi√°n (奇经八脉考, Qi Jing Ba Mai Kao ~1570) c. jegyzet√©t, amelyben a medit√°ci√≥ fontoss√°g√°r√≥l √©s a belsŇĎ gyakorlatokrt√≥l √≠r. Hosszan taglalja, hogy az akkupunkt√ļra hogyan √©s mi√©rt ig√©nyli a Qi meg√©rt√©s√©t √©s √©rz√©kel√©s√©t ("De Qi", 得气), a Tuin√°nak pedig mi√©rt van sz√ľks√©ge Qi Gong gyakorlatokra az √°ltal√°nos belsŇĎ erŇĎ √©s rugalmass√°g el√©r√©s√©hez. A Ming √©s Qing dinaszti√°kban a Qi Gong egy √ļj szintet √©rt el: egyre t√∂bb orvos ismerte meg behat√≥an √©s gyakorolta rendszeresen a gyakorlatokat. Li Shizhen (李时珍) Mester elsŇĎk√©nt tan√≠totta a Qi Gong √©s a meridi√°nok elm√©let√©nek tiszta √∂sszef√ľgg√©seit. Zhang Jingyue (张景岳) Qi Gong Mester vil√°gos megjegyz√©sei r√°vil√°g√≠tottak az elix√≠r mezŇĎk √©s a vitalit√°s k√∂zti kapcsolatokra, melyet a Yi Jing Kieg√©sz√≠t√©seiben (易经) tett k√∂zz√©. Ye Tianshi, Xue Xue, Shen Jinao (叶天士, 薛雪, 沈金鳌) √©s m√°s tud√≥sok is egyre j√°ratosabbak lettek a Qi Gongban. 1771-ben Xu Wenbi (徐文弼) BelsŇĎ Qi Gong Illusztr√°ci√≥ja c. munk√°ja (内功图说,Neigong Tushuo) a True Essence of Attaining Longevity (寿世传真, Shoushi Chuanzhen) adapt√°ci√≥ja, amely a dinamikus Qi Gong form√°kat mutatja be a Nyolc Brok√°ttekercs gyakorlatai alapj√°n.

A Ming- és a Qing-dinasztia idején (1368-1911) további kiadványok jelentek meg a Qi Gong-ról:

  • Li Shizhen (李时珍) mŇĪve, a Qi Ling Ba Mei Kao (奇经八脉考) t√°rgyalja a meridi√°nok √©s a Qi Gong √∂sszef√ľgg√©seit.
  • Zo Yun-Bai k√∂nyve, a Bao Shen Mi Yao (保身祕要) mozg√°sos √©s nyugalmi Qi Gong gyakorlatokkal foglalkozik.
  • Chen Gi-Zu a Yang Shen Huo Yu c√≠mŇĪ munk√°j√°ban a h√°rom esszenci√°r√≥l √≠r Jieng (h√≠mivarsejtek, Qi belsŇĎ energia, Shen szellem, valamint v√©delm√ľk √©s megŇĎrz√©s√ľk m√≥dj√°r√≥l. A f√©rfiak eg√©szs√©g√©re mind a t√ļlzott √∂nmegtart√≥ztat√°s, mind a t√ļlhajszolt nemi √©let √°rtalmas, ez√©rt a nemi √©letet az √©letkornak √©s az alkatnak megfelelŇĎen, gondosan szab√°lyozni kell.
  • A Wong FanYen √°ltal √≠rt Yi Fan Gi Jie √°ttekinti √©s √∂sszefoglalja a kor√°bban kiadott anyagokat.
  • Wang Zu-Yun a Nei Gong Tuo Shou-ban bemutatja a Tizenk√©t Brok√°ttekercs gyakorlat√°t, √©s elmagyar√°zza a Qi Gong mozg√°sos, illetve nyugalmi v√°ltozatait.
  • A j√≥l ismert Ba Gua Quan a Qing-dinasztia idej√©n (1644-1911) j√∂tt l√©tre, √©s m√©g ma is gyakorolj√°k.
  • Egy m√°sik n√©pszerŇĪ st√≠lust, a Fo Long Gong -ot (TŇĪzs√°rk√°ny Gong), a Ming-dinasztia v√©g√©n alkott√°k meg (1640 k√∂r√ľl) a Tai Yang iskol√°ban, √©s idŇĎnk√©nt gy√≥gy√≠t√°sra alkalmazt√°k. Sok m√°s st√≠lus illetve m√≥dszer l√©tezett, de legt√∂bbj√ľk elveszett vagy csak nagyon kevesen ismerik.

Qing-dinasztia az √≥piumh√°bor√ļig, majd a forradalomig (1644 ‚Äď 1840, 1911)

A Qi Gong fogalma eg√©sz K√≠n√°ban megszil√°rdult, a Dao Yin kifejez√©st m√°r nem haszn√°lt√°k. A Qi Gong m√©g mindig nagyon k√∂zkedvelt, a gyakorlatok √©s k√ľl√∂nb√∂zŇĎ st√≠lusok sz√©les sk√°l√°ja bontakozott ki e korban. MindenekelŇĎtt az indiai √©s tibeti gyakorlatok sz√°m√≠tottak "modernnek", a harcmŇĪv√©szetek ebben az idŇĎszakban sz√©les k√∂rben terjedtek. A Qi Gong a harcmŇĪv√©szetek √°lland√≥ elem√©v√© v√°lt, a harci Qi Gongot √©s a harcmŇĪv√©szeti Qi Gongot tov√°bb fejlesztett√©k a kolostorok √©s a Mesterek. Az orvosi Qi Gong nagyon n√©pszerŇĪ, melyet gyakran alkalmaztak. A belsŇĎ Qi Gong gyakorlatok a Ming dinasztia idej√©n √©rt√©k el a magas fok√ļ √©retts√©g√ľket, melyek azt√°n tov√°bb fejlŇĎdtek a Qing korban is. Ez az idŇĎszak igen term√©keny idŇĎszak volt. Zhang Sanfeng (张三丰) meg√≠rta a BelsŇĎ Elix√≠r K√∂nyv√©t (玄机直讲, Xuanji Zhijiang). E mellett a Da Dao Lun (大道論), Xuan Tan Quan Ji (玄譚全集), Xuan Yao Pian (玄要篇), Wu Gen Shu Ci (無根樹詞) jegyzeteibŇĎl sz√ľletik meg Zhang Sanfeng mester Teljes Kollekci√≥ja (張三丰先生全集), amely a Dao Zang Ji Yao (道藏輯要) -ben tal√°lhat√≥ meg, Peng Dingqiu (彭定求) munk√°ss√°ga (korai Qing dinasztia idŇĎszaka) nyom√°n. Lu Xixing (陆西星) Mester megalap√≠totta a BelsŇĎ Elix√≠r Qi Gong √Čszaki Iskol√°j√°t a D√©li √Āg meg√∂r√∂kl√©s√©vel √©s az ott alkalmazott elk√©pezl√©seket alkalmazva √°polta a Yin √©s Yang elm√©leteit a gyakorl√°sban. Li Xiyue (李西月) Mester megalap√≠totta a Nyugati Iskol√°t, ahol a nyugalmat √©s a term√©szetess√©get (term√©szetk√∂zelis√©get) hangs√ļlyozta. Wu Shouyang (伍守阳) meg√≠rta A Authentic Treatise on the Plain Explications of Immortal Way (天仙正理直论, Tianxian Zhengli Zhilun) k√∂nyv√©t, majd befejezte a belsŇĎ elix√≠r Qi Gong form√°inak √∂sszegyŇĪjt√©s√©t. hen Jinao (沈金鳌) mester e korban sz√ľletett munk√°ja a Treatise on Causes and Symptoms of Miscellaneous Diseases (杂病源流犀烛, Za Bing Yuan Liu Xi Zhu) c√≠met viseli.

1822-tŇĎl a hagyom√°nyos k√≠nai orvosl√°s egyre kev√©sb√© k√∂zkedvelt, hiszen h√°tt√©rbe szor√≠tja a modern nyugati orvostudom√°ny. Ezzel egy√ľtt a Qi Gong ir√°nti √©rdeklŇĎd√©s is gyeng√ľl. 1840-es √ďpium H√°bor√ļ idej√©n az orvosi Qi Gong fejlŇĎd√©se megtorpant, csup√°n n√©h√°ny √ļj mŇĪ vagy gyakorlat jelent meg.

K√∂zt√°rsas√°g (1911 ‚Äď 1949)

Az igen zavaros belpolitikai k√∂rnyezet √©s a l√°zad√°sok idŇĎszak√°ban a Qi Gong majdnem teljesen feled√©sbe mer√ľlt, idej√©tm√ļltnak tekintett√©k annak a bŇĪv√∂letnek a hat√°s√°ra, amely minden nyugati kult√ļrk√∂rbŇĎl K√≠n√°ra ir√°nyult. A 30-as √©vektŇĎl a Mesterek azonban ism√©t azon f√°radoznak, hogy a Qi Gongot elterjessz√©k. A XX. sz√°zadi K√≠na igen mozgalmas idŇĎszak√°ban t√∂rt√©nt kolostori feljegyz√©sek puszt√≠t√°sa az 1911. -es wuzhang-i felkel√©s-, az 1915-1928 idŇĎszak (d√©l-k√≠nai) had√ļri h√°bor√ļk-, 1937-1945 k√∂zt a jap√°n megsz√°ll√°s, 1927-1949 k√∂z√∂tt polg√°rh√°bor√ļ, majd pedig az 1966 - 1976 k√∂zt zajl√≥ kultur√°lis forradalom mai szemmel felbecs√ľlhetetlen feljegyz√©seket, lev√©lt√°ri anyagokat puszt√≠tott el.

N√©pk√∂ztr√°sas√°g, 1949-tŇĎl napjainkig

Az 50-es √©vek √≥ta a k√≠nai orvosl√°st a nyugatival egyenrang√ļk√©nt gyakorolt√°k. N√∂vekedett a Qi Gong ir√°nti √©rdeklŇĎd√©s √©s t√∂bb mint 50 milli√≥ ember gyakorolta a Qi Gongot minden reggel. Ma m√°r alig l√©teznek titkos st√≠lusok, t√∂bbnyire nyilv√°nosan oktatj√°k a gyakorlatokat. IdŇĎk√∂zben t√∂bben is arra t√∂rekednek, hogy a Qi Gongot a nyugati orvostudom√°ny eszk√∂zeivel vizsg√°lj√°k √©s √©rt√©kelj√©k ki. Az 50-es √©vekben a Qi Gongot √ļjra feldolgozt√°k. Ehhez nagyban hozz√°j√°rult a Qi Gong ter√°pi√°j√°nak nagy sikere a traum√°t szenvedett katon√°k eset√©ben. 1956-ban Beidaiheben Liu Gui Zhen (劉貴珍, 1902 - 1983) l√©trehozta az elsŇĎ Qi Gong klinik√°t. Ez a mai napig d√∂ntŇĎen befoly√°solja a Qi Gong orvosi fejlŇĎd√©s√©t. A kultur√°lis forradalom idej√©n (1966-1976) a Qi Gongot betiltott√°k, sok Qi Gong oktat√≥t el√ľld√∂ztek √©s sokan k√ľlf√∂ldre menek√ľltek. Az egyetlen kiv√©telt Guo Lin Qi Gongja (郭林氣功, Guo Lin Qi Gong) k√©pezte. Miut√°n Lin Zhong Pen professzor 1979-ben bemutatta a Qi Gong hat√°soss√°g√°t, √ļjra megengedt√©k, sŇĎt t√°mogatt√°k is alkalmaz√°s√°t. Elterjeszt√©se √©rdek√©ben l√©trej√∂tt a ‚ÄěK√≠nai Int√©zet a Qi Kutat√°s√°ra‚ÄĚ, valamint a Lin Zhong Pen vezette Tov√°bbk√©pzŇĎ Int√©zet Halad√≥ Qigong Tanulm√°nyok Sz√°m√°ra. Az√≥ta a Qi Gong jelentŇĎsen elterjedt √©s nem csak K√≠n√°ban, hanem a vil√°g majdnem minden orsz√°g√°ban gyakorolj√°k. K√ľl√∂n√∂sen az orvosi ir√°nyzatban v√©geznek napjainkban sok kutat√°st √©s fejleszt√©seket.

❀ ❀ ❀

Qi Gong gyakorl√°s a Xing Long Tang-ban

A Xing Long Tang a Shaolin Rou Gong (少林柔功 ld.: Shaolin Rou Gong m√≥dszerek chan buddhista h√°tter√©rŇĎl c. jegyzet) m√≥dszereivel foglalkozik: kutatja √©s gyakorolja Chan buddhista "mozg√°sos qi gong" gyakorlatokat. A Qi Gong a Rou Gong Quan alapszeml√©let√©t adja, ez√©rt az autentikus kungfu gyakorl√°sai e gyakorlatsorok ment√©n v√°lnak teljess√©. A Xing Long Tang a gyakorl√°s mellett kutatja a Qi Gong gyakorlatait √©s a Nei Gong ter√ľlet√©t. M√≠g a Qi Gong konkr√©t gyakorlatokkal, konkr√©t c√©lok megval√≥s√≠t√°s√°n a Qi-vel dolgozik, add√≠g a Nei Gong nem fogalmaz meg konkr√©t c√©lt: folyamatot jel√∂l, saj√°t magunk √°talak√≠t√°si folyamat√°t. Kutat√°sait az ismert gyakorlatsorok kult√ļrt√∂rt√©neti-, √°tad√°si √©s m√≥dszertani megk√∂zel√≠t√©seinek √∂sszehasonl√≠t√°s√°val v√©gzi, ahol sz√°mos int√©zettel nemzetk√∂zi egy√ľttmŇĪk√∂d√©sben dolgozza fel a r√©gi k√≠nai feljegyz√©seket. E munk√°val c√©lja, hogy adott korrajz t√©nyeken alapul√≥ bemutat√°s√°val, a Mesterek tan√≠t√°sait √©s magyar√°zatait a gyakorlatsorokkal egy√ľtt publik√°lja. E szakmai munka perspekt√≠v√°t, seg√≠ts√©get ny√ļjt minden harcmŇĪv√©szetet, k√ľzdŇĎsportot gyakorl√≥ sz√°m√°ra. A kungfu st√≠lushoz kapcsol√≥d√≥ Qi Gong gyakorlatok: Chan Yuan Gong (禅圆功) az egym√°sb√≥l sz√ľletŇĎ k√∂r√∂kre utal, a "spri√°lis erŇĎ" alkalmaz√°s√°t tan√≠tja. Liu He Gong (《六合功》) jelent√©se: Hat (六) Harm√≥nia (合) Gyakorlata, mely a legfontosabb belsŇĎ (mozg√°s alap√ļ) fogalmakat tan√≠tja: "forg√°s", "les√ľllyed√©s", "f√≥kusz". Luo Han Shi Ba Shi (羅漢十八式) Buddhidharma tan√≠t√°saihoz k√∂thetŇĎ, amely az √°szan√°k-, √°llatok mozg√°saira hagyatkozva sz√ľletett meg. Az elsŇĎ √≠r√°sos eml√©k a sui-dinasztia-beli (581-618 AD) Shaolin Quan Pu -ban (少林拳谱) olvashat√≥, amely a szerzetesek √°ltal kiv√°lasztott 18 egyszerŇĪ mozdulatot √≠rja le, akik e gyakorlatsort fejlesztett√©k.

A Rou Gong (少林柔功) jelenlegi, hivatalos templomi gyakorlatai:

  • Chan Yuan Gong (禅圆功)
  • Liu He Gong (六合功)
  • Luo Han Shi San Shi (羅漢十三式), Luo Han Shi Ba Shi (《羅漢十八式)
  • Ba Duan Jin (八段锦),
  • YiJinJing (童子功十六式易筋经十二式)
  • Feng Bai Liu Gong (风摆柳功),
  • Jing Gang Quan (金刚拳),
  • Yi Zhi Jin (一指金),
  • Ba Me Di Yi Duan Gong (八门第一段功>

Boddhidharma -nak tulajdonított gyakorlatok:

  • Yi Jin Jing, azaz Izom √©s √ćn √Ātalak√≠t√°sa (菩提达摩易筋经)
  • Xi Sui Jing, azaz CsontvelŇĎ Tiszt√≠t√°sa (洗髓经)
  • Luo Han ShiBa Shi, azaz Luohan 18 Keze Gong (羅漢十八式)

Javasolt irodalom és források

International Federation of Health Qigong 国际健身气功联合会

1. Xu Xun (许逊). Ana of Pure and Bright School (净明宗教录). In Daoist Books Out of Canon (藏外道书). Chengdu: Bashu Publishing House, 1994.
2. Chao Yuanfang (巢元方). Treatise on the Etiology and Symptomology of Diseases (诸病源候论). Beijing: People‚Äôs Medical Publishing House, 1985.
3. Li Shizhen (李时珍). Study on the Eight Extra Meridians (奇经八脉考). Beijing: China Press Traditional Chinese Medicine, 2007.
4. Yellow Emperor‚Äôs Internal Classic (黄帝内经). Beijing: People‚Äôs Medical Publishing House, 1963.
5. Sun Simiao (孙思邈). Essential Golden Prescriptions for Emergencies (千金要方). Beijing: People‚Äôs Medical Publishing House, 1955.
6. General Collection for Holy Relief (圣济总录). Beijing: People‚Äôs Medical Publishing House, 1962.
7. Shen Jinao (沈金鳌). Incisive Light on the Source of Miscellaneous Diseases (杂病源流犀烛). Beijing: People‚Äôs Medical Publishing House, 2006.
8. Song Tianbin (宋天彬). Qigong Study of TCM (中医气功学). Beijing: The People‚Äôs Health Press, 1994.
9. Liu Tianjun (刘天君). Qigong Study of TCM (中医气功学). Beijing: The People‚Äôs Health Press, 1999, 2nd ed.
10. ...

❀ ❀ ❀

K√∂sz√∂netet mondunk minden bar√°tunknak, mindazon szerzŇĎknek, tan√≠t√≥knak, buddhist√°knak √©s harcmŇĪv√©szeknek, akik hozz√°j√°rultak a harcmŇĪv√©szet-t√∂rt√©neti-, buddhista-, b√∂lcseleti √©s egy√©b tan√≠t√°sokkal, √≠r√°sokkal, tanulm√°nyokkal, jegyzetekkel minden √©rzŇĎ l√©ny tan√≠t√°s√°hoz √©s tanul√°s√°hoz. Buddh√°k √©s Mesterek tan√≠t√°sait megosztani √©rdem, mindezen √©rdemeket felaj√°nljuk az √∂sszes Buddh√°knak. A Xing Long Tang elfogulatlan, p√°rtatlan, szektarianizmust√≥l mentes elv alapj√°n t√∂rekszik a Dharm√°t, a Chan hagyom√°nyvonal tan√≠t√°s√°t, a harcmŇĪv√©szeti st√≠lusok t√∂rt√©neteit megosztani. 武林一家! 阿弥陀佛!

XiaoFeng Cserk√©sz G√°bor Mester @ Xing Long Tang | 2016 v1; elsŇĎ kiad√°s
Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 licenc alkalmaz√°s√°val | 署名-非商业性使用-禁止演绎 4.0 国际
Ha hib√°kat, megjelen√©si vagy egy√©b probl√©m√°kat tal√°lsz, √≠rj nek√ľnk: master [at] rgm [pont] hu

武林一家 |

vissza | ❀ index | ❀ harcmŇĪv√©szeti jegyzetek √©s publik√°ci√≥k




0

XING LONG TANG 醒龙堂 中国武术研究会 | Honorary President: ZHANG ERYU Grandmaster | Master: XIAO FENG | Contact us: master [at] rgm.hu
Member of Hungarian Traditional Gong-Fu and Wushu Federation | HQ & Cultural Xchange: CHINESE ART CENTER 匈中文化交流中心.
Your use of this website is subject to, and constitutes acknowledgement and acceptance of, our Terms & Conditions @ 1995-2017
How you may Enhance your Health, Combat Efficiency, Mental Freshness and Spiritual Joy through autentic Gong Fu and Chan Teachings