XING LONG TANG - Bodhidharma: √öt √©s N√©gy Gyakorlat 菩提達磨大師略辨大乘入道四行觀



   



Bodhidharma Nagymester értekezése a Mahayana-ra lépés Útjáról és Négy Gyakorlatáról
菩提達磨大師略辨大乘入道四行觀 (第三門, 3. Kapu)

X63n1217_001 菩提達磨大師略辨大乘入道四行觀 第1卷
CBETA 電子佛典集成 » 卍續藏 (X) » 第 63 冊 » No.1217 » 第 1 卷

❀ ❀ ❀

Bodhidharma

No. 1217-A

Tan Lin (曇林 506‚Äď574) Tan√≠tv√°ny ElŇĎszava - 弟子 曇琳 序

[0001a06] 法師者西域南天竺國人。是婆羅門國王第三之子也。神慧疎朗。聞皆曉悟。志存摩訶衍道。故捨素隨緇。紹隆聖種冥心虗寂。通鑒世事內外俱明。德超世表。悲悔邊隅正教陵替。遂能遠涉山海遊化漢魏。

A Dharma Mestere (法師者) [Bodhidharma] nyugati vid√©kek (西域) D√©l-India (南天竺國) megy√©j√©bŇĎl √©rkezett. Brahmin Kir√°ly (婆羅門國王) harmadik fia (第三之子). F√©nylŇĎ (朗) intelligenci√°j√ļ Tan√≠t√≥. Val√≥ban √©rtette a Tan√≠t√°st. A Mahayana (摩訶衍道) megval√≥s√≠t√°s√°ra t√∂rekedett. A laikusok feh√©r k√∂peny√©t (故捨素) a szerzetesek s√∂t√©t k√∂peny√©re cser√©lve (隨緇) a b√∂lcsek hagyom√°ny√°t adta √°t. Tudata nyugalomba mer√ľlt (心虗寂) meg√©rtve a vil√°g t√∂rt√©n√©seit. El√©rte a megszabadul√°st k√≠v√ľl √©s bel√ľl, er√©nye √°tlagon fel√ľli. Az Igaz Tan√≠t√°s hanyatl√≥ egy√ľtt√©rz√©se √©s meg√©rt√©s f√°jdalma miatt √°tkelt hegyeken √©s tengereken, hogy Han (漢) √©s Wei (魏) t√°voli f√∂ldj√©n tan√≠tson.

[0001a06] 亡心之士莫不歸信。存見之流乃生譏謗。于時唯有道育惠可此二沙門。年雖後生俊志高遠。幸逢法師事之數載。虔恭[言*恣]啟善蒙師意。法師感其精誠誨以真道。令如是安心。如是發行。如是順物。如是方便。此是大乘安心之法。令無錯謬。如是安心者壁觀。如是發行者四行。如是順物者防護譏嫌。如是方便者遣其不著。此略序所由云爾。亡心之士莫不歸信。存見之流乃生譏謗。于時唯有道育惠可此二沙門。年雖後生俊志高遠。幸逢法師事之數載。虔恭[言*恣]啟善蒙師意。法師感其精誠誨以真道。令如是安心。如是發行。如是順物。如是方便。此是大乘安心之法。令無錯謬。如是安心者壁觀。如是發行者四行。如是順物者防護譏嫌。如是方便者遣其不著。

Azok, akik lecsendes√≠tett√©k tudatukat azonnal el√©rt√©k a hitet, de azok, akik form√°khoz √©s n√©zeteikhez ragaszkodnak, megvetett√©k (生譏謗). Ebben az idŇĎben (于時唯) csak Daoyu (道育) √©s Huike (惠可) voltak mellette. Ezek a szerzetsek eg√©sz fiatal korukban nagyon elsz√°ntak voltak, szerencs√©sek (幸), hogy tal√°lkoztak Dharma Mesterrel (法師), √≠gy sok √©ven szolg√°lt√°k Ňźt. Tisztelettel k√©rt√©k a Tan√≠t√°st, m√©lyen tanulm√°nyozva a Mester l√©nyeg√©t. ErŇĎfesz√≠t√©seik viszonz√°sak√©nt a Dharma Mester (法師感其精誠) az Igazs√°g √ötj√°ra tan√≠totta Ňźket (誨以真道). A Tudat Lecsendes√≠t√©s√©re (安心), a Gyakorl√°s Fejleszt√©s√©re (發行), Felt√©telek Elfogad√°s√°ra (順物) √©s a [hirtelen] Fel√©bred√©sre (方便). Tan√≠t√°sa a Mahayana [csendes] Tudat Tan√≠t√°sa (大乘安心之法). Hamiss√°g [v√°ltoztat√°s] n√©lk√ľl (無錯謬). A Tudat Lecsendes√≠t√©se (安心) a faln√©z√©s (壁觀). A gyakorl√°s Fejleszt√©se (發行) a N√©gy Gyakorlat (四行). A Felt√©telek Elfogad√°s√°ra (順物) a r√°galmaz√°st√≥l elszakad√≥ megszabadul√°s (szabads√°g) (防護譏嫌), a [hirtelen] Fel√©bred√©s (方便) minden form√°hoz val√≥ ragaszkod√°s megsz√ľntet√©se (遣其不著).

[0001a06] 此略序所由云爾。

Ez az én rövid összefoglalásom.

Bodhidharma: K√©t √öt N√©gy Gyakorlat / 二種入 (Er zhong ru, K√©t Bej√°rat, a gyakorl√°sok v√°zlata)
菩提達磨大師略辨大乘入道四行觀


[0001a20] 夫入道多途。要而言之不出二種。一是理入。二是行入。

Az √ötra l√©pni (入道) sok √∂sv√©nyen (多途) [√°t lehet]. [Mely] elmondhatatlan (言之不出), [csup√°n ] k√©t m√≥dszer (二種) l√©tezik. Az egyik az alapelv (理) [√°ltali] bel√©p√©s, a m√°sik a gyakorl√°s (行) [v. cselekv√©s √°ltali] bel√©p√©s.

[0001a20] 理入者謂藉教悟宗。深信含生同一真性。但為客塵妄想所覆不能顯了。若也捨妄歸真。凝住壁觀。無自無他。凡聖等一堅住不移。

Az alapelven kereszt√ľl r√°l√©pve (理入) jelenti (謂) a tan√≠t√°s √°ltali megvil√°gosod√°s (藉教悟) ir√°ny√°t (宗), ami meggyŇĎzŇĎd√©s abban, (深信) a l√©nyekben/√©letben (含生) ugyanaz (同一) igaz term√©szet van (真性). Mert ideiglenes szennyezŇĎd√©sek (客塵妄想) befedik (覆), nem k√©pes megjelenni (不能顯). Ha (valaki) feladja (捨) a hamisat (妄) visszafordul (歸) az igazhoz (真). Koncentr√°lt figyelemben (凝) √©l, faln√©z√©sben (壁觀). [Ott] nincs √©n, nincs Ňź [m√°s] (無自無他). Minden h√©tk√∂znapi [√°ltal√°nos] (凡) √©s szent (聖) nem v√°ltozik [egyenlŇĎ v. azonos] (不移).

[0001a20] 更不隨文教。此即與理冥符無有分別。寂然無為名之理入。

Nincs t√∂bb irat/sz√∂veg (文), tan√≠t√°s (教) [szil√°rdan tart√≥zkod√°s, mozdulatlans√°g]. Ez √©s az alapelv (理) m√©ly √∂sszhangj√°ban nincs k√ľl√∂nbs√©g (無有分別). Csend (寂然), nem-cselekv√©s (無為) nevezhetŇĎ alapelvvel r√°l√©p√©snek.

[0001a20] 行入謂四行。其餘諸行悉入此中。何等四耶。一報冤行。二隨緣行。三無所求行。四稱法行。云何。

A gyakorl√°ssal t√∂rt√©nŇĎ bel√©p√©s (行入) N√©gy Gyakorlat (四行). Ezek magukban foglalnak minden ismert gyakorlatot. Mi ez a n√©gy. (何等四耶) Az elsŇĎ: a neh√©zs√©gek (冤) [elvisel√©s√©nek] gyakorlata. A m√°sodik: az okok √©s a k√∂vetkezm√©nyek (緣) [-hez val√≥ alkalmazkod√°s] gyakorlata. A harmadik: a semmit sem keres√©s (無所求) gyakorlata. A negyedik: a Dharm√°val val√≥ √∂sszhang (稱法) gyakorlata. Ez mondhat√≥.

[0001b03] 報冤行。謂修道行人若受苦時。當自念言。我往昔無數劫中棄本從末流浪諸有。多起冤憎違害無限。云何。

A neh√©zs√©gek (冤) [elvisel√©s√©nek] gyakorlat√°r√≥l. Ha az √öt gyakorl√≥ja (道行人) szenved√©sei (受苦) idej√©n [√≠gy gondolkozzon] "Eddig sz√°mtalan (無數) kalp√°n (劫) kereszt√ľl elhagytam (棄) a l√©nyegit a jelent√©ktelen kedv√©√©rt. [Sz√°mtalan l√©tez√©sen kereszt√ľl] sok igazs√°gtlanas√°got (冤), gyŇĪl√∂letet (憎), k√°rt (害) okoztam korl√°tlanul (無限). Ez mondhat√≥.

[0001b03] 今雖無犯。是我宿殃惡業果熟。非天非人所能見與。甘心甘受都無冤訴。

√Āmb√°r most nem k√∂vettem el semmit. Szenved√©seim (宿殃) gonosz tetteim be√©rett gy√ľm√∂lcse (惡業果). Sem √Čg (非天) sem ember (非人) ezt nem k√©pes l√°tni (見) [elŇĎre] vagy teheti (與) [velem]. Mindezeket k√©szs√©ggel (甘心) [nyitott sz√≠vvel] fogadom panasz n√©lk√ľl (無冤訴).

[0001b03] 經云。逢苦不憂。何以故。識達故。此心生時與理相應。體冤進道。故說言報冤行。

Egy sz√ļtra mondja: "Neh√©zs√©ggel tal√°lkozva ne l√©gy b√°natos." (逢苦不憂) Hogyan? Meg√©rt√©ssel (識達). Ekkor sz√ľletŇĎ tudat (此心生時) megfelel (相應) az alapelvnek (理). Neh√©zs√©gek megtapasztal√°s√°val (體冤) haladsz az √ļton. Ez√©rt nevezik ezt a neh√©zs√©gek elvisel√©s√©nek gyakorlat√°nak (報冤行).

[0001b08] 二隨緣行者。眾生無我並緣業所轉。苦樂齊受皆從緣生。若得勝報榮譽等事。是我過去宿因所感。今方得之緣盡還無。何喜之有。

M√°sodik az okok √©s a k√∂vetkezm√©nyek (緣) [-hez val√≥ alkalmazkod√°s] gyakorlata. Az √©rzŇĎ l√©nyeknek (眾生) nincs √©nj√ľk (無我), a karma (業) vez√©rli ŇĎket. Szenved√©s (苦), boldogs√°g (樂) egyenlŇĎen jut, mind a karma sz√ľl√∂tte (皆從緣生). Minden jutalmat, √°ld√°st, vagy dicsŇĎs√©get (得勝, 報, 榮譽 等) m√ļltb√©li tetteim ok√°n (過去宿因) √©rzek (感). A k√∂r√ľlm√©nyek (緣) v√°ltoz√°s√°val az is megszŇĪnik (盡還無). Akkor minek is √∂r√ľljek? (何喜之有)

[0001b08] 得失從緣心無增減。喜風不動冥順於道。是故說言隨緣行。

Megkapni (得) [nyeres√©g] √©s elveszteni (失) [vesztes√©g] k√∂vetkezm√©nyek (從緣) [ok√°n j√∂n l√©tre], a tudat nem n√∂vekszik, vagy cs√∂kken (無增減). Az √∂r√∂m√∂k szele (喜風) nem mozgatja (不動) [√≠gy] m√©ly √∂sszhangban (冥順) √°ll az √öttal. Ez√©rt mondjuk az okok √©s a k√∂vetkezm√©nyek (緣) [-hez val√≥ alkalmazkod√°s] gyakorlat√°nak.

[0001b12] 三無所求行者。世人長迷處處貪著名之為求。智者悟真理將俗反。安心無為形隨運轉。萬有斯空無所願樂。

Harmadik a semmit sem keres√©s√©s gyakorlata (無所求行). A vil√°g emberei (世人) megt√©vesztettek (迷) mindenhol v√°gyakoznak (處處貪), s ez nevezhetŇĎ keres√©snek (求). A b√∂lcs (智) megvil√°gosodott (悟) az igazra (真) az alapelvet (理) v√°lasztj√°k a vulg√°ris [szok√°s] (俗反) helyett. B√©k√©s tudatuk (安心) nem cselekvŇĎ (無為形), test√ľkkel k√∂vetik a v√°ltoz√°sokat (隨運轉). Minden √ľres (萬有斯空), nincs mire v√°gyni (無所願樂).

[0001b12] 功德黑暗常相隨逐。三界久居猶如火宅。有身皆苦誰得而安。了達此處故捨諸有止想無求。經曰。有求皆苦。無求即樂。判知無求真為道行。故言無所求行。

√Črdem (功德) √©s gonoszs√°g (黑暗) mindig (常) k√©z-a-k√©zben j√°rnak (相隨逐). A H√°rom Vil√°gban (三界) olyan, mint √©gŇĎ h√°zban lenni (火宅). Testtel rendelkezni (有身) szenved√©s (苦), ki lelhet b√©k√©re (安) [√≠gy]. Ezt el√©rve (達), elhagyj√°k a l√©tez√©st (處故), meg√°ll√≠tj√°k a k√©pzelg√©st, nem keresnek (無求). Egy sz√ļtra mondja: "Keresni szenved√©s. Nem keresni boldogs√°g." (有求皆苦無求即樂) EbbŇĎl tudhat√≥, hogy nem keresni (無求) az igaz√°n az √ļt gyakorl√°sa (真為道行). Ez nevezhetŇĎ a semmit sem keres√©s√©s gyakorlat√°nak (無所求行).

[0001b18] 四稱法行者。性淨之理目之為法。此理眾相斯空。無染無著無此無彼。經曰法無眾生離眾生垢故。法無有我離我垢故。

Negyedik a Dharm√°val val√≥ √∂sszhang (稱法) gyakorlata. Az term√©szet tisztas√°g√°nak alapelve (性淨之理目) a Dharma (法). Ezen alapelv ok√°n [pedig] minden √ľres (空). Nincs szennyezŇĎd√©s (無染), nincs ragaszkod√°s (無著), nincs ez (無此), nincs az (v). Egy sz√ļtra mondja: "A Dharm√°ban nincsenek l√©nyek, mert mentes a l√©nyek szenny√©tŇĎl. (法無眾生離眾生垢故) A Dharm√°ban nincs √©n, mert mentes az √©n szenny√©tŇĎl. (法無有我離我垢故)"

[0001b18] 智者若能信解此理。應當稱法而行。法體無慳身命財。行檀捨施心無恡惜。脫解三空不倚不著但為去垢。稱化眾生而不取相。

A b√∂lcs aki k√©pes hinni, √©rteni (能信) ezt az alapelvet (理), az sz√ľks√©gszerŇĪen a Dharm√°val √∂sszhangban cselekszik (法而行). A Dharm√°ban nincs f√∂sv√©nys√©g, √≠gy nem mentik (無慳) test√ľket (身), √©let√ľket (命) √©s vagyonukat (財) tudatukban f√∂sv√©nys√©g vagy sz√°nakoz√°s n√©lk√ľl (無恡惜). Meg√©rti a h√°rmas √ľress√©get (三空) nem t√°maszkodva (不倚) nem ragaszkodva (不著) √°s n√©lk√ľl. Megszabad√≠tja (稱化) az √©rzŇĎ l√©nyeket (眾生) a form√°hoz k√∂tŇĎd√©s n√©lk√ľl (不取相).

[0001b18] 此為自行復能利他。亦能莊嚴菩提之道。檀施既爾餘五亦然。為除妄想修行六度而無所行。是為稱法行。

Ez seg√≠t √∂nmag√°nak, m√°soknak. √ćgy dicsŇĎ√≠ti (莊嚴) a b√≥dhi √ļtj√°t (菩提之道). Ahogyan az adakoz√°ssal (施), ugyan√ļgy [tegyen] a t√∂bbi √∂ttel (餘五) is. Hogy elt√°vol√≠tsa a hamis k√©pzeteket (妄想) a hat p√°ramit√°t (六度) gyakorolja, de nem gyakorol semmit sem (無所行). Ez nevezhetŇĎ a Dharm√°val val√≥ √∂sszhang (稱法) gyakorlat√°nak.

Megjegyzések

    Ha a Chan √ļtj√°t k√∂vetj√ľk elŇĎsz√∂r buddhist√°v√° v√°lunk, azut√°n fel√©bred√ľnk, v√©g√ľl pedig m√°sokat is fel√©breszt√ľnk.

    tanítás

E Tan√≠t√°s komment√°rja a ❀ Bodhidharma "√öt √©s N√©gy Gyakorlat" Komment√°rja lapon √©rhetŇĎ el.

  • N√©gy gyakorlat. Ezek a N√©gy Nemes Igazs√°gnak a v√°ltozatai: minden l√©tez√©s szenved√©steli; van oka a szenved√©snek; a szenved√©s megsz√ľntethetŇĎ; √©s a megsz√ľntet√©s √ļtja a Nemes Nyolcr√©tŇĪ √Ėsv√©ny: helyes n√©zet, helyes gondolat, helyes besz√©d, helyes cselekv√©s, helyes √©letvitel, helyes t√∂rekv√©s, helyes √©bers√©g, helyes zen.
  • H√°rom vil√°g. A buddhista pszichol√≥giai megfelelŇĎje a brahmanikus kozmol√≥giai h√°rmass√°gnak, ami a bhur, bhuvah √©s a szvar, vagyis f√∂ld, l√©gt√©r √©s menny. A buddhista h√°rmas vil√°g tartalmazza a karmadh√°tu-t, vagyis a v√°gy birodalm√°t ‚Äď a poklok, az emberek √©s √°llatok vil√°g√°nak n√©gy f√∂ldr√©sz√©t, s a hat mennyorsz√°g√°t az √©lvezetnek; r√ļpadh√°tu, vagyis a forma birodalma ‚Äď a n√©gy medit√°ci√≥s menny; √©s az ar√ļpadh√°tu, vagyis a form√°tlan birodalma a tiszta szellemnek ‚Äď a n√©gy √ľres, vagy anyagtalan √°llapot. Egy√ľtt, a h√°rom birodalom alkotja a l√©tez√©s hat√°rait. A L√≥tusz sz√ļtra 3. fejezet√©ben a h√°rom vil√°got egy √©gŇĎ h√°z jelk√©pezi.
  • Dharma. A szanszkrit dharma sz√≥ a dhri gy√∂kbŇĎl j√∂n, jelent√©se tartani, s minden olyanra utal, amit val√≥s√°gosnak tartanak, ideiglenes, vagy teljes m√©rt√©kben. Ez√°ltal, a sz√≥ jelenthet dolgot, tan√≠t√°st, vagy val√≥s√°got.
  • Hat er√©ny. A p√°ramit√°k, vagy a t√ļlpartra jut√°s eszk√∂zei : adakoz√°s, erk√∂lcs√∂ss√©g, t√ľrelem, t√∂rekv√©s, elm√©lked√©s, b√∂lcsess√©g. Mind a hatot a cselekvŇĎ, cselekv√©s √©s √©lvezŇĎ fogalmaihoz val√≥ ragaszkod√°s n√©lk√ľl kell gyakorolni.

P√°r gondolat

    "Senki nem tudja, mit hoz a j√∂vŇĎ. De a m√ļlt tettei a m√°ban, ezekben a pillanatokban hozz√°k meg term√©s√ľket. Sem az egeket, sem az isteneket sem embert√°rsaimat nem vonhatom felelŇĎss√©gre sorsom√©rt. Csak √©s kiz√°r√≥lag m√ļltb√©li tetteim k√∂vetkezm√©nye mindaz, amit ma meg√©lek. Ha ma √©lek √©s szenvedek, az az√©rt van, amit a m√ļltban √©n tettem, √©s senki m√°st nem vonhatok √©rte feleloss√©gre."

    Bodhidharma

A k√≠nai harcmŇĪv√©szetnek vall√°si/filoz√≥fiai szempontb√≥l h√°rom nagy ir√°nyzata l√©tezik. A buddhista (佛教, fo jiao) szeml√©letŇĪ st√≠lusok, k√∂zt√ľk a Shaolin Quan, Luohan Quan, Rou Quan, Chan Gong Rou Quan, Rou Gong Quan, Cai Li Fo (Choy Li Fut), Luohan Quan, Hung Gar, Wing Chun, Long Quan, Bai He Quan. ... A taoista (道教, dao jiao) filoz√≥f√°b√≥l √©p√≠tkezŇĎ st√≠lusok, mint Taiji Quan , Wudang Quan , Bagua Zhang √©s Liuhe Ba Fa. Valamint az iszl√°m (回教, hui jiao) st√≠lusok, k√∂zt√ľk a ismert a Cha Qu√°n, Tan Tui, XingYi Quan n√©h√°ny √°ga, Baiji Quan √©s QiShi Quan... A harcmŇĪv√©szet ma ismert ir√°nyzatai, st√≠lusai olyan Mesterek r√©v√©n keletkeztek, akik messze meghaladt√°k a gyakorl√°s fizikai s√≠kjait - k√ľl√∂n√∂sen igaz ez a belsŇĎ vagy √°tmeneti st√≠lusokra. A teljes betekint√©s√©hez-, val√≥di meg√©rt√©s√©hez n√©lk√ľl√∂zhetetlen a szeml√©let meg√©rt√©se, amely azt l√©trehozta. A fenti st√≠lusok a belsŇĎ erŇĎ tudatos haszn√°lat√°n alapulnak, √≠gy a tudat (Yi) √©s a technik√°k (Quan) egy√ľtt fejlesztendŇĎk. √ćgy a belsŇĎ st√≠lusokban fontosabb az √©bers√©g, az ellenf√©l √©rz√©kel√©se √©s az ellenf√©l viselked√©se szerinti gyors "v√°ltoz√©konys√°g", mint a fizikai erŇĎ. E st√≠lusok egyszerŇĪnek tŇĪnŇĎ, de val√≥j√°ban igen nagy tudatoss√°got √©s az eg√©sz test √∂sszhangj√°t ig√©nylŇĎ mozdulatainak l√©nyege k√ľlsŇĎ szeml√©lŇĎ sz√°m√°ra nem mindig nyilv√°nval√≥. A belsŇĎ st√≠lusokat j√≥val hosszabb idŇĎ elsaj√°t√≠tani, mint a k√ľlsŇĎ st√≠lusokat, viszont a hossz√ļ gyakorl√°s ‚Äď a figyelem √©s a tudatoss√°g fejleszt√©s√©vel ‚Äď "m√©lyebb" eredm√©nyhez vezethet. A gyakorl√°s egyben az eg√©szs√©gmegŇĎrz√©s egyik legjobb m√≥dja. Fenti jellemzŇĎk miatt igaz az is, hogy m√≠g a l√°tv√°nyosabb k√ľlsŇĎ st√≠lusok ink√°bb a fiatalabbakat vonzz√°k, a belsŇĎ st√≠lusok gyakorl√°s√°t sosem k√©sŇĎ elkezdeni, b√°rmely korban hat√©konyan hozz√°j√°rul az eg√©szs√©g megŇĎrz√©s√©hez. Nem szabad azonban a belsŇĎ st√≠lusokat eg√©szs√©gmegŇĎrzŇĎ formagyakorlatokk√° degrad√°lni, enn√©l sokkal t√∂bb rejlik benn√ľk. Bodhidharma √∂r√∂ks√©ge nyom√°n a Mesterek tan√≠t√°s√°nak √©rt√©ke t√∂bbek k√∂z√∂tt abban rejlik, hogy hagyom√°nyos megk√∂zel√≠t√©sben, az emberi test mŇĪk√∂d√©s√©t √©s az eg√©szs√©g megŇĎrz√©s√©nek ŇĎsi k√≠nai m√≥dj√°t igaz√°n m√©lyen ismerik, technik√°ik tradicion√°lis, alkalmaz√°s-centrikus gyakorlatban kiv√°l√≥an haszn√°lhat√≥k, val√≥di harcmŇĪv√©szeti √©rt√©ket k√©pvisel.

HarcmŇĪv√©szet-tŇĎrt√©neti szempontb√≥l a buddhista szeml√©let a legmeghat√°roz√≥bb. A ❀ Chan k√©pezi a harcmŇĪv√©szet szellemi √©s erk√∂lcsi alapjait, mely legfontosabb tan√≠t√°sa: a gyakorlatok sor√°n megszerzett k√©pess√©gek a gyeng√©k megseg√≠t√©s√©re-, de legfeljebb √∂nv√©delemre haszn√°lhat√≥ak fel. A Chan alap√≠t√≥ Bodhidharma tan√≠t√°sait mŇĪve, az "√Črtekez√©s a K√©t Bel√©p√©srŇĎl √©s a N√©gy Gyakorlatr√≥l‚ÄĚ (❀ 【禅宗精典】二入四行论, Er Ru Si H√°ng Lun) foglalja √∂ssze, melyre a szerzetesek √©vsz√°zadokon kereszt√ľl a ❀ "Shaosi Hat Kapuja" -k√©nt (少室六門, Shao Shi Liu Men, ahol "Shaosi" 少室 Bodhidharma alternat√≠v neve, utalva a Song hegy ShaoSi cs√ļcs√°ra, ahol a Shaolin Kolostor √°llt √©s √©lt, a Liumen 六門 jelent√©se Hat Kapu) hivatkoztak. A Shao Shi Liu Men (少室六門) hat √©rtekez√©sbŇĎl √°ll. E tan√≠t√°s meg√©rt√©s√©t √©s a c√©lok meghalad√°s√°t ment√°lis-fizikai m√≥dszerei seg√≠tett√©k. Bodhidharma nem k√ľzd√©stechnik√°t tan√≠tott, hanem az √°ltala terjesztett medit√°ci√≥s technik√°k fizikai alapj√°t megteremtŇĎ gyakorlatsort (idŇĎvel ez bŇĎv√ľlt, s j√∂ttek l√©tre a Rou Gong gyakorlatai). A K√©t Bej√°rat (二入, Er Ru) a "Meg√©rt√©s" √©s "Medit√°ci√≥", a N√©gy Gyakorlat (四行, Si Hang) a "Ellens√©gesked√©s Felhagy√°sa", "K√∂r√ľlm√©nyek Elfogad√°sa", "S√≥v√°rg√°st√≥l val√≥ Megszabadul√°s" √©s a Dharma Gyakorlata"). Tan√≠t√°sai megvil√°g√≠tott√°k a szerzeteseknek, hogy a Megvil√°gosod√°st nem lehet a sz√ļtr√°k ford√≠t√°s√°val, r√≠tusokkal el√©rni. Ez belsŇĎ tapasztalati √ļton, a term√©szetes √©let (l√©tez√©s) m√©ly meg√©rt√©s√©vel √©s √°t√©rz√©ssel keletkezik.

1487 √©vvel ezelŇĎtt Bodhidharma tan√≠t√°sait ❀ Tan Lin szerzetes (曇林 506‚Äď574), tan√≠tv√°nya jegyezte le. A t√∂rzssz√∂veg √©s csatolt tan√≠t√°sai a Chan harcmŇĪv√©szet szeml√©let√©nek alapja lett. (a szerzetesrŇĎl bŇĎvebben a wikiwand lapon)

Javasolt irodalom és források

0. További buddhista iratok, fordítások és tanítások
1. 心經頌 Xin Jing Song (Elme Tana, Sz√≠v Sz√ļtra),
2. 破相論 Po Xiang Lun [X63n1220_001 達磨大師破相論 第1卷] - √Črtekez√©s a Gondolatok Megsz√ľntet√©s√©rŇĎl Ua. mint 觀心論 Guan Xin Lun - √Črtekez√©s a Gondolatok Szeml√©l√©s√©rŇĎl, melyet Bodhidharm√°nak tulajdon√≠tanak, de t√∂rt√©neti kutat√°sok azt t√°masztj√°k al√°, hogy Shenxiu (神秀 , 606?-706), az √Čszaki Iskola P√°tri√°rk√°ja √≠rta.
3. 二種入 Er zhong ru [X63n1217_001 菩提達磨大師略辨大乘入道四行觀 第1卷] - K√©t Bej√°rat (a gyakorl√°sok v√°zlata) v. K√©t √öt N√©gy Gyakorlat,
4. 安心法門 An Xin Fa Men - Dharma Kapuja az Elme Elcsendes√≠t√©s√©hez vagy nyugalomban Marad√°s Dharm√°ja [X63n1224_001 諸方門人參問語錄 第1卷]
5. 悟性論 Wu Xing Lun [X63n1219_001 達磨大師悟性論 第1卷] - √Črtekez√©s az Elme Term√©szet√©nek Fel√©breszt√©s√©rŇĎl (√Čbred√©s Besz√©d),
6. 血脈論 Xue Mai Lun [X63n1218_001 達磨大師血脉論 第1卷] - √Črtekez√©s az √Ātad√°sr√≥l (V√©r√°ram Besz√©d; az igazi term√©szet megl√°t√°s√°r√≥l sz√≥l√≥ szentbesz√©d)
7. Red Pine, trans. The Zen Teaching of Bodhidharma. San Francisco: North Point Press, 1987.
8. CBETA, X63n1217 és http://ctzen.org/sunnyvale/enBodhiDharmaSutraWithAnnotation.htm
9. Lotus Sutra - 妙法蓮華經, Miàofǎ Liánhuá jīng, röviden: 法華經 Fǎhuá jīng
10. ...


❀ ❀ ❀

K√∂sz√∂netet mondunk minden bar√°tunknak, mindazon szerzŇĎknek, tan√≠t√≥knak, buddhist√°knak √©s harcmŇĪv√©szeknek, akik hozz√°j√°rultak a harcmŇĪv√©szet-t√∂rt√©neti-, buddhista-, b√∂lcseleti √©s egy√©b tan√≠t√°sokkal, √≠r√°sokkal, tanulm√°nyokkal, jegyzetekkel minden √©rzŇĎ l√©ny tan√≠t√°s√°hoz √©s tanul√°s√°hoz. Buddh√°k √©s Mesterek tan√≠t√°sait megosztani √©rdem, mindezen √©rdemeket felaj√°nljuk az √∂sszes Buddh√°knak. A Xing Long Tang elfogulatlan, p√°rtatlan, szektarianizmust√≥l mentes elv alapj√°n t√∂rekszik a Dharm√°t, a Chan hagyom√°nyvonal tan√≠t√°s√°t, a harcmŇĪv√©szeti st√≠lusok t√∂rt√©neteit megosztani. 武林一家! 阿弥陀佛!

各位朋友, 作者, 老师, 佛教徒和功夫爱好者, 请允许我向你们表示感谢, 感谢你们一直以来用功夫, 历史, 佛教, 哲学和各类教学, 文章, 研究和教义, 对教学和学习的支持。分享佛教和大师的教义非常有价值, 我们以此恭敬诸佛。《醒龙堂》 将依据不偏依, 不分宗派的原则努力分享佛法, 传承佛教思想和传统功夫。

magyar nyelvre ford√≠totta Yao Dong jushi 翻译: 耀东居士 @ Xing Long Tang | 2017 v1; elsŇĎ kiad√°s
Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 licenc alkalmaz√°s√°val | 署名-非商业性使用-禁止演绎 4.0 国际
Ha hib√°kat, megjelen√©si vagy egy√©b probl√©m√°kat tal√°lsz, √≠rj nek√ľnk: master [at] rgm [pont] hu

武林一家 |

vissza | ❀ index | ❀ jegyzetek √©s publik√°ci√≥k | ❀ Pu Ji Chan Templom 普济寺 facebook oldala - K√∂vess minket itt is!




0

XING LONG TANG 醒龙堂 中国武术研究会 | Honorary President: ZHANG ERYU Grandmaster | Master: XIAO FENG | Contact us: master [at] rgm.hu
Member of Hungarian Traditional Gong-Fu and Wushu Federation | HQ & Cultural Xchange: CHINESE ART CENTER 匈中文化交流中心.
Your use of this website is subject to, and constitutes acknowledgement and acceptance of, our Terms & Conditions @ 1995-2017
How you may Enhance your Health, Combat Efficiency, Mental Freshness and Spiritual Joy through autentic Gong Fu and Chan Teachings