Bodhidharma Nagymester értekezése a Mahayana-ra lépés Útjáról és Négy Gyakorlatáról
菩提達磨大師略辨大乘入道四行觀 (第三門, 3. Kapu)

❀ X63n1217_001 菩提達磨大師略辨大乘入道四行觀 第1卷
CBETA 電子佛典集成 » 卍續藏 (X) » 第 63 冊 » No.1217 » 第 1 卷

❀ ❀ ❀

Bodhidharma

No. 1217-A

Tan Lin (曇林 506–574) Tanítvány Előszava - 弟子　曇琳　序

[0001a06] 法師者西域南天竺國人。是婆羅門國王第三之子也。神慧疎朗。聞皆曉悟。志存摩訶衍道。故捨素隨緇。紹隆聖種冥心虗寂。通鑒世事內外俱明。德超世表。悲悔邊隅正教陵替。遂能遠涉山海遊化漢魏。

A Dharma Mestere (法師者) [Bodhidharma] nyugati vidékek (西域) Dél-India (南天竺國) megyéjéből érkezett. Brahmin Király (婆羅門國王) harmadik fia (第三之子). Fénylő (朗) intelligenciájú Tanító. Valóban értette a Tanítást. A Mahayana (摩訶衍道) megvalósítására törekedett. A laikusok fehér köpenyét (故捨素) a szerzetesek sötét köpenyére cserélve (隨緇) a bölcsek hagyományát adta át. Tudata nyugalomba merült (心虗寂) megértve a világ történéseit. Elérte a megszabadulást kívül és belül, erénye átlagon felüli. Az Igaz Tanítás hanyatló együttérzése és megértés fájdalma miatt átkelt hegyeken és tengereken, hogy Han (漢) és Wei (魏) távoli földjén tanítson.

[0001a06] 亡心之士莫不歸信。存見之流乃生譏謗。于時唯有道育惠可此二沙門。年雖後生俊志高遠。幸逢法師事之數載。虔恭[言*恣]啟善蒙師意。法師感其精誠誨以真道。令如是安心。如是發行。如是順物。如是方便。此是大乘安心之法。令無錯謬。如是安心者壁觀。如是發行者四行。如是順物者防護譏嫌。如是方便者遣其不著。此略序所由云爾。亡心之士莫不歸信。存見之流乃生譏謗。于時唯有道育惠可此二沙門。年雖後生俊志高遠。幸逢法師事之數載。虔恭[言*恣]啟善蒙師意。法師感其精誠誨以真道。令如是安心。如是發行。如是順物。如是方便。此是大乘安心之法。令無錯謬。如是安心者壁觀。如是發行者四行。如是順物者防護譏嫌。如是方便者遣其不著。

Azok, akik lecsendesítették tudatukat azonnal elérték a hitet, de azok, akik formákhoz és nézeteikhez ragaszkodnak, megvetették (生譏謗). Ebben az időben (于時唯) csak Daoyu (道育) és Huike (惠可) voltak mellette. Ezek a szerzetsek egész fiatal korukban nagyon elszántak voltak, szerencsések (幸), hogy találkoztak Dharma Mesterrel (法師), így sok éven szolgálták Őt. Tisztelettel kérték a Tanítást, mélyen tanulmányozva a Mester lényegét. Erőfeszítéseik viszonzásaként a Dharma Mester (法師感其精誠) az Igazság Útjára tanította Őket (誨以真道). A Tudat Lecsendesítésére (安心), a Gyakorlás Fejlesztésére (發行), Feltételek Elfogadására (順物) és a [hirtelen] Felébredésre (方便). Tanítása a Mahayana [csendes] Tudat Tanítása (大乘安心之法). Hamisság [változtatás] nélkül (無錯謬). A Tudat Lecsendesítése (安心) a falnézés (壁觀). A gyakorlás Fejlesztése (發行) a Négy Gyakorlat (四行). A Feltételek Elfogadására (順物) a rágalmazástól elszakadó megszabadulás (szabadság) (防護譏嫌), a [hirtelen] Felébredés (方便) minden formához való ragaszkodás megszüntetése (遣其不著).

[0001a06] 此略序所由云爾。

Ez az én rövid összefoglalásom.

Bodhidharma: Két Út Négy Gyakorlat / 二種入 (Er zhong ru, Két Bejárat, a gyakorlások vázlata)
菩提達磨大師略辨大乘入道四行觀

[0001a20] 夫入道多途。要而言之不出二種。一是理入。二是行入。

Az Útra lépni (入道) sok ösvényen (多途) [át lehet]. [Mely] elmondhatatlan (言之不出), [csupán ] két módszer (二種) létezik. Az egyik az alapelv (理) [általi] belépés, a másik a gyakorlás (行) [v. cselekvés általi] belépés.

[0001a20] 理入者謂藉教悟宗。深信含生同一真性。但為客塵妄想所覆不能顯了。若也捨妄歸真。凝住壁觀。無自無他。凡聖等一堅住不移。

Az alapelven keresztül rálépve (理入) jelenti (謂) a tanítás általi megvilágosodás (藉教悟) irányát (宗), ami meggyőződés abban, (深信) a lényekben/életben (含生) ugyanaz (同一) igaz természet van (真性). Mert ideiglenes szennyeződések (客塵妄想) befedik (覆), nem képes megjelenni (不能顯). Ha (valaki) feladja (捨) a hamisat (妄) visszafordul (歸) az igazhoz (真). Koncentrált figyelemben (凝) él, falnézésben (壁觀). [Ott] nincs én, nincs Ő [más] (無自無他). Minden hétköznapi [általános] (凡) és szent (聖) nem változik [egyenlő v. azonos] (不移).

[0001a20] 更不隨文教。此即與理冥符無有分別。寂然無為名之理入。

Nincs több irat/szöveg (文), tanítás (教) [szilárdan tartózkodás, mozdulatlanság]. Ez és az alapelv (理) mély összhangjában nincs különbség (無有分別). Csend (寂然), nem-cselekvés (無為) nevezhető alapelvvel rálépésnek.

[0001a20] 行入謂四行。其餘諸行悉入此中。何等四耶。一報冤行。二隨緣行。三無所求行。四稱法行。云何。

A gyakorlással történő belépés (行入) Négy Gyakorlat (四行). Ezek magukban foglalnak minden ismert gyakorlatot. Mi ez a négy. (何等四耶) Az első: a nehézségek (冤) [elviselésének] gyakorlata. A második: az okok és a következmények (緣) [-hez való alkalmazkodás] gyakorlata. A harmadik: a semmit sem keresés (無所求) gyakorlata. A negyedik: a Dharmával való összhang (稱法) gyakorlata. Ez mondható.

[0001b03] 報冤行。謂修道行人若受苦時。當自念言。我往昔無數劫中棄本從末流浪諸有。多起冤憎違害無限。云何。

A nehézségek (冤) [elviselésének] gyakorlatáról. Ha az Út gyakorlója (道行人) szenvedései (受苦) idején [így gondolkozzon] "Eddig számtalan (無數) kalpán (劫) keresztül elhagytam (棄) a lényegit a jelentéktelen kedvéért. [Számtalan létezésen keresztül] sok igazságtlanaságot (冤), gyűlöletet (憎), kárt (害) okoztam korlátlanul (無限). Ez mondható.

[0001b03] 今雖無犯。是我宿殃惡業果熟。非天非人所能見與。甘心甘受都無冤訴。

Ámbár most nem követtem el semmit. Szenvedéseim (宿殃) gonosz tetteim beérett gyümölcse (惡業果). Sem Ég (非天) sem ember (非人) ezt nem képes látni (見) [előre] vagy teheti (與) [velem]. Mindezeket készséggel (甘心) [nyitott szívvel] fogadom panasz nélkül (無冤訴).

[0001b03] 經云。逢苦不憂。何以故。識達故。此心生時與理相應。體冤進道。故說言報冤行。

Egy szútra mondja: "Nehézséggel találkozva ne légy bánatos." (逢苦不憂) Hogyan? Megértéssel (識達). Ekkor születő tudat (此心生時) megfelel (相應) az alapelvnek (理). Nehézségek megtapasztalásával (體冤) haladsz az úton. Ezért nevezik ezt a nehézségek elviselésének gyakorlatának (報冤行).

[0001b08] 二隨緣行者。眾生無我並緣業所轉。苦樂齊受皆從緣生。若得勝報榮譽等事。是我過去宿因所感。今方得之緣盡還無。何喜之有。

Második az okok és a következmények (緣) [-hez való alkalmazkodás] gyakorlata. Az érző lényeknek (眾生) nincs énjük (無我), a karma (業) vezérli őket. Szenvedés (苦), boldogság (樂) egyenlően jut, mind a karma szülötte (皆從緣生). Minden jutalmat, áldást, vagy dicsőséget (得勝, 報, 榮譽 等) múltbéli tetteim okán (過去宿因) érzek (感). A körülmények (緣) változásával az is megszűnik (盡還無). Akkor minek is örüljek? (何喜之有)

[0001b08] 得失從緣心無增減。喜風不動冥順於道。是故說言隨緣行。

Megkapni (得) [nyereség] és elveszteni (失) [veszteség] következmények (從緣) [okán jön létre], a tudat nem növekszik, vagy csökken (無增減). Az örömök szele (喜風) nem mozgatja (不動) [így] mély összhangban (冥順) áll az Úttal. Ezért mondjuk az okok és a következmények (緣) [-hez való alkalmazkodás] gyakorlatának.

[0001b12] 三無所求行者。世人長迷處處貪著名之為求。智者悟真理將俗反。安心無為形隨運轉。萬有斯空無所願樂。

Harmadik a semmit sem keresésés gyakorlata (無所求行). A világ emberei (世人) megtévesztettek (迷) mindenhol vágyakoznak (處處貪), s ez nevezhető keresésnek (求). A bölcs (智) megvilágosodott (悟) az igazra (真) az alapelvet (理) választják a vulgáris [szokás] (俗反) helyett. Békés tudatuk (安心) nem cselekvő (無為形), testükkel követik a változásokat (隨運轉). Minden üres (萬有斯空), nincs mire vágyni (無所願樂).

[0001b12] 功德黑暗常相隨逐。三界久居猶如火宅。有身皆苦誰得而安。了達此處故捨諸有止想無求。經曰。有求皆苦。無求即樂。判知無求真為道行。故言無所求行。

Érdem (功德) és gonoszság (黑暗) mindig (常) kéz-a-kézben járnak (相隨逐). A Három Világban (三界) olyan, mint égő házban lenni (火宅). Testtel rendelkezni (有身) szenvedés (苦), ki lelhet békére (安) [így]. Ezt elérve (達), elhagyják a létezést (處故), megállítják a képzelgést, nem keresnek (無求). Egy szútra mondja: "Keresni szenvedés. Nem keresni boldogság." (有求皆苦無求即樂) Ebből tudható, hogy nem keresni (無求) az igazán az út gyakorlása (真為道行). Ez nevezhető a semmit sem keresésés gyakorlatának (無所求行).

[0001b18] 四稱法行者。性淨之理目之為法。此理眾相斯空。無染無著無此無彼。經曰法無眾生離眾生垢故。法無有我離我垢故。

Negyedik a Dharmával való összhang (稱法) gyakorlata. Az természet tisztaságának alapelve (性淨之理目) a Dharma (法). Ezen alapelv okán [pedig] minden üres (空). Nincs szennyeződés (無染), nincs ragaszkodás (無著), nincs ez (無此), nincs az (v). Egy szútra mondja: "A Dharmában nincsenek lények, mert mentes a lények szennyétől. (法無眾生離眾生垢故) A Dharmában nincs én, mert mentes az én szennyétől. (法無有我離我垢故)"

[0001b18] 智者若能信解此理。應當稱法而行。法體無慳身命財。行檀捨施心無恡惜。脫解三空不倚不著但為去垢。稱化眾生而不取相。

A bölcs aki képes hinni, érteni (能信) ezt az alapelvet (理), az szükségszerűen a Dharmával összhangban cselekszik (法而行). A Dharmában nincs fösvénység, így nem mentik (無慳) testüket (身), életüket (命) és vagyonukat (財) tudatukban fösvénység vagy szánakozás nélkül (無恡惜). Megérti a hármas ürességet (三空) nem támaszkodva (不倚) nem ragaszkodva (不著) ás nélkül. Megszabadítja (稱化) az érző lényeket (眾生) a formához kötődés nélkül (不取相).

[0001b18] 此為自行復能利他。亦能莊嚴菩提之道。檀施既爾餘五亦然。為除妄想修行六度而無所行。是為稱法行。

Ez segít önmagának, másoknak. Így dicsőíti (莊嚴) a bódhi útját (菩提之道). Ahogyan az adakozással (施), ugyanúgy [tegyen] a többi öttel (餘五) is. Hogy eltávolítsa a hamis képzeteket (妄想) a hat páramitát (六度) gyakorolja, de nem gyakorol semmit sem (無所行). Ez nevezhető a Dharmával való összhang (稱法) gyakorlatának.

Megjegyzések

Ha a Chan útját követjük először buddhistává válunk, azután felébredünk, végül pedig másokat is felébresztünk.

tanítás

E Tanítás kommentárja a ❀ Bodhidharma "Út és Négy Gyakorlat" Kommentárja lapon érhető el.

• Négy gyakorlat. Ezek a Négy Nemes Igazságnak a változatai: minden létezés szenvedésteli; van oka a szenvedésnek; a szenvedés megszüntethető; és a megszüntetés útja a Nemes Nyolcrétű Ösvény: helyes nézet, helyes gondolat, helyes beszéd, helyes cselekvés, helyes életvitel, helyes törekvés, helyes éberség, helyes zen.
• Három világ. A buddhista pszichológiai megfelelője a brahmanikus kozmológiai hármasságnak, ami a bhur, bhuvah és a szvar, vagyis föld, légtér és menny. A buddhista hármas világ tartalmazza a karmadhátu-t, vagyis a vágy birodalmát – a poklok, az emberek és állatok világának négy földrészét, s a hat mennyországát az élvezetnek; rúpadhátu, vagyis a forma birodalma – a négy meditációs menny; és az arúpadhátu, vagyis a formátlan birodalma a tiszta szellemnek – a négy üres, vagy anyagtalan állapot. Együtt, a három birodalom alkotja a létezés határait. A Lótusz szútra 3. fejezetében a három világot egy égő ház jelképezi.
• Dharma. A szanszkrit dharma szó a dhri gyökből jön, jelentése tartani, s minden olyanra utal, amit valóságosnak tartanak, ideiglenes, vagy teljes mértékben. Ezáltal, a szó jelenthet dolgot, tanítást, vagy valóságot.
• Hat erény. A páramiták, vagy a túlpartra jutás eszközei : adakozás, erkölcsösség, türelem, törekvés, elmélkedés, bölcsesség. Mind a hatot a cselekvő, cselekvés és élvező fogalmaihoz való ragaszkodás nélkül kell gyakorolni.

Pár gondolat

"Senki nem tudja, mit hoz a jövő. De a múlt tettei a mában, ezekben a pillanatokban hozzák meg termésüket. Sem az egeket, sem az isteneket sem embertársaimat nem vonhatom felelősségre sorsomért. Csak és kizárólag múltbéli tetteim következménye mindaz, amit ma megélek. Ha ma élek és szenvedek, az azért van, amit a múltban én tettem, és senki mást nem vonhatok érte felelosségre."

Bodhidharma

A kínai harcművészetnek vallási/filozófiai szempontból három nagy irányzata létezik. A buddhista (佛教, fo jiao) szemléletű stílusok, köztük a Shaolin Quan, Luohan Quan, Rou Quan, Chan Gong Rou Quan, Rou Gong Quan, Cai Li Fo (Choy Li Fut), Luohan Quan, Hung Gar, Wing Chun, Long Quan, Bai He Quan. ... A taoista (道教, dao jiao) filozófából építkező stílusok, mint Taiji Quan , Wudang Quan , Bagua Zhang és Liuhe Ba Fa. Valamint az iszlám (回教, hui jiao) stílusok, köztük a ismert a Cha Quán, Tan Tui, XingYi Quan néhány ága, Baiji Quan és QiShi Quan... A harcművészet ma ismert irányzatai, stílusai olyan Mesterek révén keletkeztek, akik messze meghaladták a gyakorlás fizikai síkjait - különösen igaz ez a belső vagy átmeneti stílusokra. A teljes betekintéséhez-, valódi megértéséhez nélkülözhetetlen a szemlélet megértése, amely azt létrehozta. A fenti stílusok a belső erő tudatos használatán alapulnak, így a tudat (Yi) és a technikák (Quan) együtt fejlesztendők. Így a belső stílusokban fontosabb az éberség, az ellenfél érzékelése és az ellenfél viselkedése szerinti gyors "változékonyság", mint a fizikai erő. E stílusok egyszerűnek tűnő, de valójában igen nagy tudatosságot és az egész test összhangját igénylő mozdulatainak lényege külső szemlélő számára nem mindig nyilvánvaló. A belső stílusokat jóval hosszabb idő elsajátítani, mint a külső stílusokat, viszont a hosszú gyakorlás – a figyelem és a tudatosság fejlesztésével – "mélyebb" eredményhez vezethet. A gyakorlás egyben az egészségmegőrzés egyik legjobb módja. Fenti jellemzők miatt igaz az is, hogy míg a látványosabb külső stílusok inkább a fiatalabbakat vonzzák, a belső stílusok gyakorlását sosem késő elkezdeni, bármely korban hatékonyan hozzájárul az egészség megőrzéséhez. Nem szabad azonban a belső stílusokat egészségmegőrző formagyakorlatokká degradálni, ennél sokkal több rejlik bennük. Bodhidharma öröksége nyomán a Mesterek tanításának értéke többek között abban rejlik, hogy hagyományos megközelítésben, az emberi test működését és az egészség megőrzésének ősi kínai módját igazán mélyen ismerik, technikáik tradicionális, alkalmazás-centrikus gyakorlatban kiválóan használhatók, valódi harcművészeti értéket képvisel.

Harcművészet-tőrténeti szempontból a buddhista szemlélet a legmeghatározóbb. A ❀ Chan képezi a harcművészet szellemi és erkölcsi alapjait, mely legfontosabb tanítása: a gyakorlatok során megszerzett képességek a gyengék megsegítésére-, de legfeljebb önvédelemre használhatóak fel. A Chan alapító Bodhidharma tanításait műve, az "Értekezés a Két Belépésről és a Négy Gyakorlatról” (❀ 【禅宗精典】二入四行论, Er Ru Si Háng Lun) foglalja össze, melyre a szerzetesek évszázadokon keresztül a ❀ "Shaosi Hat Kapuja" -ként (少室六門, Shao Shi Liu Men, ahol "Shaosi" 少室 Bodhidharma alternatív neve, utalva a Song hegy ShaoSi csúcsára, ahol a Shaolin Kolostor állt és élt, a Liumen 六門 jelentése Hat Kapu) hivatkoztak. A Shao Shi Liu Men (少室六門) hat értekezésből áll. E tanítás megértését és a célok meghaladását mentális-fizikai módszerei segítették. Bodhidharma nem küzdéstechnikát tanított, hanem az általa terjesztett meditációs technikák fizikai alapját megteremtő gyakorlatsort (idővel ez bővült, s jöttek létre a Rou Gong gyakorlatai). A Két Bejárat (二入, Er Ru) a "Megértés" és "Meditáció", a Négy Gyakorlat (四行, Si Hang) a "Ellenségeskedés Felhagyása", "Körülmények Elfogadása", "Sóvárgástól való Megszabadulás" és a Dharma Gyakorlata"). Tanításai megvilágították a szerzeteseknek, hogy a Megvilágosodást nem lehet a szútrák fordításával, rítusokkal elérni. Ez belső tapasztalati úton, a természetes élet (létezés) mély megértésével és átérzéssel keletkezik.

1487 évvel ezelőtt Bodhidharma tanításait ❀ Tan Lin szerzetes (曇林 506–574), tanítványa jegyezte le. A törzsszöveg és csatolt tanításai a Chan harcművészet szemléletének alapja lett. (a szerzetesről bővebben a wikiwand lapon)

Javasolt irodalom és források

0. További buddhista iratok, fordítások és tanítások
1. 心經頌 Xin Jing Song (Elme Tana, Szív Szútra),
2. 破相論 Po Xiang Lun [X63n1220_001 達磨大師破相論 第1卷] - Értekezés a Gondolatok Megszüntetéséről Ua. mint 觀心論 Guan Xin Lun - Értekezés a Gondolatok Szemléléséről, melyet Bodhidharmának tulajdonítanak, de történeti kutatások azt támasztják alá, hogy Shenxiu (神秀 , 606?-706), az Északi Iskola Pátriárkája írta.
3. 二種入 Er zhong ru [X63n1217_001 菩提達磨大師略辨大乘入道四行觀 第1卷] - Két Bejárat (a gyakorlások vázlata) v. Két Út Négy Gyakorlat,
4. 安心法門 An Xin Fa Men - Dharma Kapuja az Elme Elcsendesítéséhez vagy nyugalomban Maradás Dharmája [X63n1224_001 諸方門人參問語錄 第1卷]
5. 悟性論 Wu Xing Lun [X63n1219_001 達磨大師悟性論 第1卷] - Értekezés az Elme Természetének Felébresztéséről (Ébredés Beszéd),
6. 血脈論 Xue Mai Lun [X63n1218_001 達磨大師血脉論 第1卷] - Értekezés az Átadásról (Véráram Beszéd; az igazi természet meglátásáról szóló szentbeszéd)
7. Red Pine, trans. The Zen Teaching of Bodhidharma. San Francisco: North Point Press, 1987.
8. CBETA, X63n1217 és http://ctzen.org/sunnyvale/enBodhiDharmaSutraWithAnnotation.htm
9. Lotus Sutra - 妙法蓮華經, Miàofǎ Liánhuá jīng, röviden: 法華經 Fǎhuá jīng
10. ...

❀ ❀ ❀

Köszönetet mondunk minden barátunknak, mindazon szerzőknek, tanítóknak, buddhistáknak és harcművészeknek, akik hozzájárultak a harcművészet-történeti-, buddhista-, bölcseleti és egyéb tanításokkal, írásokkal, tanulmányokkal, jegyzetekkel minden érző lény tanításához és tanulásához. Buddhák és Mesterek tanításait megosztani érdem, mindezen érdemeket felajánljuk az összes Buddháknak. A Xing Long Tang elfogulatlan, pártatlan, szektarianizmustól mentes elv alapján törekszik a Dharmát, a Chan hagyományvonal tanítását, a harcművészeti stílusok történeteit megosztani. 武林一家! 阿弥陀佛!

各位朋友, 作者, 老师, 佛教徒和功夫爱好者, 请允许我向你们表示感谢, 感谢你们一直以来用功夫, 历史, 佛教, 哲学和各类教学, 文章, 研究和教义, 对教学和学习的支持。分享佛教和大师的教义非常有价值, 我们以此恭敬诸佛。《醒龙堂》 将依据不偏依, 不分宗派的原则努力分享佛法, 传承佛教思想和传统功夫。

magyar nyelvre fordította Yao Dong jushi 翻译: 耀东居士 @ Xing Long Tang | 2017 v1; első kiadás
Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 licenc alkalmazásával | 署名-非商业性使用-禁止演绎 4.0 国际
Ha hibákat, megjelenési vagy egyéb problémákat találsz, írj nekünk: master [at] rgm [pont] hu

武林一家 |

❀ vissza | ❀ index | ❀ jegyzetek és publikációk | ❀ Pu Ji Chan Templom 普济寺 facebook oldala - Kövess minket itt is!

XING LONG TANG 醒龙堂 中国武术研究会 | Honorary President: ZHANG ERYU Grandmaster | Master: XIAO FENG | Contact us: master [at] rgm.hu Member of Hungarian Traditional Gong-Fu and Wushu Federation | HQ & Cultural Xchange: CHINESE ART CENTER 匈中文化交流中心. Your use of this website is subject to, and constitutes acknowledgement and acceptance of, our Terms & Conditions @ 1995-2017 How you may Enhance your Health, Combat Efficiency, Mental Freshness and Spiritual Joy through autentic Gong Fu and Chan Teachings