XING LONG TANG - az ErƑ alkalmazĂĄsa 《用勁》



   



Az ErƑ alkalmazĂĄsa 《用勁》

Wang Mester tanĂ­tĂĄsa (1923) az ErƑ (Jin) harcmƱvĂ©szeti alkalmazĂĄsĂĄrĂłl (Wang Yuseng, 1885-1963)

❀ ❀ ❀

    E tanĂ­tĂĄs 1929-bƑl, Wang MestertƑl szĂĄrmazik. A belsƑ stĂ­lusĂș harcmƱvĂ©szetek mƱvelĂ©sĂ©nek alaptanĂ­tĂĄsĂĄrĂłl szĂłl: a helyes szemlĂ©letrƑl Ă©s hozzĂĄĂĄllĂĄsrĂłl, amely a helyes gyakorlĂĄst-, Ă­gy a technikĂĄk hatĂ©konysĂĄgĂĄt-, erejĂ©t nyĂșjtjĂĄk. A gyakorlĂĄs helyes Ăștja se nem taoista, se nem Chan, mert egyetemes alapokon nyugvĂł irĂĄnymutatĂĄsok. Minden kĂ©rdĂ©sedre magadban a vĂĄlasz – csak tudnod kell, hogyan keresd. Minden harcmƱvĂ©szben ott kell lennie az "Üres – Teli" összhangjĂĄnak. Az edĂ©ny attĂłl hasznĂĄlhatĂł, hogy ĂŒres, megtelni csak az ĂŒres kĂ©pes – a telibe nem fĂ©r semmi –, a semmi nem ĂŒres. Aki ezt a technikĂĄra alkalmazza csupĂĄn, az hirtelen fog kudarcot vallani. Az ĂŒres Ă©s teli fogalmĂĄnak mindent ĂĄt kell hatnia. Nem nehĂ©z tehĂĄt felismerni azokat a hĂ©tköznapi fogalmakat, melyek ezeket tĂŒkrözik: belsƑ bĂ©ke, nyugalom, szĂ©leslĂĄtĂĄs, nyitottsĂĄg, tolerancia... A Mester nem azĂ©rt Mester, mert a technikai tudĂĄs birtokĂĄban van, hanem mert a technika csak egy eszköz mely a tovĂĄbbjutĂĄshoz hasznĂĄlhatĂł.

    "Ha egy vagyok a vilĂĄggal: teli vagyok, összhangban vagyok, tehĂĄt ĂŒres."


Az ErƑ alkalmazĂĄsa - Yong Jin (用勁)

拳術之妙,貴乎有勁,用勁之法,不外剛柔方圓,剛者直竪,柔者靈活,直竪長伸有攻守力,柔者縮短有驚彈力,剛勁形似方,如圖,

A harcmƱvĂ©szetben a hatĂ©konysĂĄgod attĂłl fĂŒgg, hogy birtokĂĄban vagy-e az erƑnek. Annak alkalmazĂĄsa nem lĂ©p tĂșl a kemĂ©nysĂ©g Ă©s lĂĄgysĂĄg-, szögletessĂ©g Ă©s kereksĂ©g tanĂ­tĂĄsĂĄn. A kemĂ©nysĂ©g egyenessĂ©g. A körkörössĂ©g Ă©lĂ©nksĂ©g. Az egyenessĂ©g meghosszabbĂ­t, amely a tĂĄmadĂĄs Ă©s vĂ©dekezĂ©s erejĂ©t adja. A lĂĄgysĂĄg szƱkebb tartomĂĄnyban a hirtelensĂ©get Ă©s rugalmassĂĄgot nyĂșjtja. A kemĂ©ny erƑ olyan, akĂĄr a szögletessĂ©g:

a kemĂ©ny erƑ (剛勁, gang jin) szögletes

柔勁外方而內圓,如圖,

A lĂĄgy erƑ kĂ­vĂŒl szögletes, belĂŒl kerek:

a lĂĄgy erƑ (柔勁, rou jin) belĂŒl kerek

伸縮抑揚,長短互用,剛柔相濟,有左剛而右柔,有左柔而右剛,有稍節剛而中節柔,亦有時剛時柔虛實變化之妙,半柔半剛運使之精,更有柔退而剛進,剛退而柔進,遇虛則柔而剛隨其後,臨實則剛而柔在其先,無論千差萬異,總以中線重心不失,週身光線不斷為樞紐,橫撐開放,光線茫茫謂之方,提抱含蓄,中藏生氣謂之圓,所以筋出力而骨生稜。凡出手時,用提頓撐抱㨮墜躦裹,順力逆行,以方作圓。

Terjeszd ki, vond vissza, nyomd le, emeld fel. A hosszĂș Ă©s a rövid hasznĂĄljĂĄk egymĂĄst. A kemĂ©nysĂ©g Ă©s lĂĄgysĂĄg kiegĂ©szĂ­tik egymĂĄst. Ha a bal oldal kemĂ©ny, a jobb megpuhul. Ha a bal oldal lesz puha, a jobb megkemĂ©nyedik. Amikor a vĂ©gsƑ izĂŒlet kemĂ©ny, a közĂ©psƑ izĂŒlet lĂĄgy. NĂ©ha kemĂ©ny, nĂ©ha puha, Ă­gy az ĂŒressĂ©g Ă©s telĂ­tettsĂ©g (amit lĂ©trehozol) fĂ©lrevezeti az ellenfelet. FĂ©lig kemĂ©ny Ă©s fĂ©lig laza a legjobb, amit tehetsz a mozgĂĄsodban. TovĂĄbbĂĄ, a laza elvezetĂ©sben kemĂ©nyen haladhatsz, a kemĂ©ny vĂ©dĂ©sben pedig lĂĄgyan (elƑre). Amikor ĂŒressĂ©ggel talĂĄlkozol lĂĄgyan-, de hagyd a kemĂ©nysĂ©get (elƑre) haladni. Amikor telivel talĂĄlkozol kemĂ©nyen-, melyet a lĂĄgysĂĄg elƑzze meg. Tekintet nĂ©lkĂŒl a megszĂĄmlĂĄlhatatlan kĂŒlönbsĂ©gre, a döntƑ tĂ©nyezƑ mindig a lecsĂșszni akarĂł közeped egyensĂșlyban tartĂĄsa Ă©s a teljes test mozgĂĄsĂĄnak (a valĂłdi erƑ vonalai) folytonossĂĄga. ÁthaladĂĄs Ă©s blokkolĂĄs, megnyitĂĄs Ă©s feloldĂĄs - a hatĂĄrtalan elĂ©rhetƑ ezek vonalĂĄn (sugarain) - ezt nevezzĂŒk szögeletessĂ©gnek. FelemelĂ©s Ă©s megragadĂĄs, rögzĂ­tĂ©s Ă©s megtartĂĄs - a központ, ahol energia termelƑdik: a körkörössĂ©g. EzĂĄltal az izmaidban erƑ lesz [körkörös-, helyes mozgĂĄs Ă­vei mentĂ©n], a csontok pedig Ă©let hoznak lĂ©tre [formĂĄn keresztĂŒl]. ValahĂĄnyszor, mikor karjaid tested elƑtt mozdulnak, hasznĂĄld a felemelĂ©s Ă©s nyomĂĄs-, felszabadĂ­tĂĄs Ă©s megtartĂĄs-, fenntartĂĄs Ă©s elejtĂ©s, elƑrenyomulĂĄs Ă©s elfedĂ©st mozgĂĄsĂĄval ellentĂ©tesen, hasznĂĄld a szögletessĂ©get a körkörössĂ©ghez.

hasznåld a szögletességet a körkörösség létrehozåsåhoz

落手時,用含蓄纏綿,滔滔不斷,以圓作方。

Amikor karjaid leengeded, gyƱjts és åramoltass folyamatosan, hasznåld a körkörösséget a szögletesség létrehozåsåhoz.

körkörösség a szögletesség létrehozåsåhoz

蓋圓勁能抽提,方勁能轉頓。開合若連環,若萬縷柔絲百折千迴,令人不可捉摸。

Mivel a körkörösség ereje elevezet-, felemel, a szögletesség ereje fordít és nyom, a nyitås és zårås (minden szinten) összekapcsolódnak mint ahogy megszåmlålhatatlan selyemszål fut körbe-körbe, az ellenfél pedig képtelen felfogni azt, ami valójåban történik.

其玲瓏開朗,如駿駒躍澗,偏面矯嘶,神采麗麗,壯氣森森,精神內固,如臨大敵,雖劍戟如林,刀斧如山,亦若無人之境,身如強弓硬弩,手如弓滿即發之箭,出手恍同蛇吸食,打人猶如震地雷。夫用勁之道,不宜過剛,過剛易折。亦不宜過柔,過柔不進。須以竪勁而側入。橫勁吞吐而旋繞,此種用勁之法,非心領神悟不易得也,若能操之純熟,則勁自圓,體自方,氣自恬,而神自能一,學者其勿惰。 求勁之法,慢優於快,緩勝於急,而尤以不用拙力為最妙,蓋運動之時,須使全體之關節,任其自然,不稍有淤滯之處,骨須靈活,筋須伸展,肉須舒放,血須川流,如井之泉脈然,如是方能有一身之法,一貫之力,而本力亦不外溢。若急急於拳套是舞,徒用暴力以求其迅速之美觀,如是則全身之氣孔閉塞,而於血液之流通,亦大有阻礙,觀諸用急暴力者,無不努目縐眉,頓足有聲,先閉其氣,而後用其力,既畢則又長吁一聲,嘆氣一口,殊不知已大傷其元氣也。往往有數十年之純功,而終為門外漢者,目睹皆然,豈非用拙力之所致也。亦有用功百日而奏奇效者,可知謬途誤人之甚,學者於此求力之法,當細斟之,自能有天籟之機,然亦非庸夫所能得之道也。

RagyogĂĄsod megjelenĂ©se olyan, mint a gyors lĂł ugrĂĄsa a patak felett, magasztos testtartĂĄssal, teljes bĂĄtorsĂĄggal. Lelked (shen, 神) befelĂ© rendĂ­thetetlen. Ha egy erƑs ellenfĂ©llel talĂĄlod szembe magad, Ășgy Ă©rzi majd, mintha kardok Ă©s alabĂĄrdok erdeje elƑtt ĂĄllna, vagy, hegynyi kardok Ă©s baltĂĄk elƑtt - a mentalitĂĄs olyan, mintha sosem lĂ©tezne ellenfĂ©l. Tested olyan, mint a felajzott szĂĄmszerĂ­j, karjaid akĂĄr a csavar, amely rögvest fellazul. Karjaid rejtetten nyĂșlnak elƑre akĂĄr a kĂ­gyĂłharapĂĄs. Mikor ĂŒtsz, az olyan meglepƑ lesz, mint az akna robbanĂĄsa. Az erƑ alkalmazĂĄsĂĄnak mĂłdszereiben ne lĂ©gy tĂșl kemĂ©ny, mert az törĂ©keny, de nem is kell tĂșlsĂĄgosan lĂĄgynak lenned, hiszen a lĂĄgysĂĄg nem fejlƑdik, nem halad. Fontos a fĂŒggƑleges erƑ hasznĂĄlatĂĄval oldalrĂłl bejutni, Ă©s hasznĂĄlni a horizontĂĄlis erƑ körkörös elvezetĂ©sĂ©t Ă©s tĂĄmadĂĄsait. Az erƑ alkalmazĂĄsĂĄnak e mĂłdszere nem könnyƱ intuitĂ­v megĂ©rtĂ©s nĂ©lkĂŒl. Ha kĂ©pes vagy a pontossĂĄg gyakorlĂĄsĂĄra, akkor az erƑd termĂ©szetes mĂłdon vĂĄlik körkörössĂ©, mozdulatodban pedig termĂ©szetes mĂłdon jelenik meg a szögletessĂ©g, Ă­gy energiĂĄd termĂ©szetes mĂłdon lesz nyugodt Ă©s lelked fĂłkuszĂĄlt. Ne lĂ©gy lusta a gyakorlĂĄsban! Az erƑ keresĂ©sĂ©nek mĂłdszerĂ©ben a lassĂșsĂĄg lehagyja a gyorsasĂĄgot, a komĂłtossĂĄg megelƑzi a sĂŒrgetĂ©st Ă©s mind közĂŒl a legfontosabb, hogy követsd ezt, Ă­gy nincs ĂŒgyetlen erƑfeszĂ­tĂ©s. Mikor legcsekĂ©lyebb stagnĂĄlĂĄs nĂ©lkĂŒl mozdulsz, a teljes test izĂŒletei termĂ©szetesek (mozdulnak). Csontjaidat Ă©lĂ©nkĂ­tened kell. Ínaidat meg kell hosszabbĂ­tanod. Izmaidat kĂ©nyelmessĂ© kell tenned. VĂ©red ekkor Ășgy ĂĄramlik majd, mint a KĂșt föld alatti csatornĂĄi. Ily mĂłdon, amikor az egĂ©sz tested mozdul a technikĂĄban, a koncentrĂĄlt erƑ nem vĂĄlik el sajĂĄt erƑdbƑl. Ha a technikĂĄkon ĂĄtrohansz, mint egy tĂĄncon, agresszĂ­v erƑt hasznĂĄlsz a gyorsasĂĄghoz, visszatartva a lĂ©gzĂ©st amely jelentƑsen akadĂĄlyozza a vĂ©red keringĂ©sĂ©t. Amikor azt lĂĄtjuk, hogy az emberek erƑszakosan siettetik a mozgĂĄst, szemĂŒkben harag tĂŒkrözƑdik, szemöldökĂŒk összezĂĄr, trappolnak Ă©s dobbantanak, lĂ©legzetĂŒket visszatartva gyakoroljĂĄk (nyers) erejĂŒket. MiutĂĄn lihegve Ă©s zihĂĄlva vĂ©geztek, csekĂ©ly mĂłdon tĂĄn felismerik, nagy kĂĄrt tettek vitalitĂĄsukban. Gyakran lĂĄtjuk azokat, akik több Ă©vtizedes kemĂ©ny munka utĂĄn mĂ©g mindĂ­g laikusok - ennek ez az oka. A nem-ostoba erƑ hasznĂĄlata nem vezetne ilyen eredmĂ©nyre. S mivel vannak olyanok is, akik "kemĂ©nyen dolgoznak s mindössze hĂĄrom hĂłnap alatt rendkĂ­vĂŒli hatĂĄsokat Ă©rnek el", Ă©rthetƑvĂ© vĂĄlik, hogy milyen mĂ©rtĂ©kben tĂșlzĂĄs lehet fĂ©lrevezetni az embereket. GyakorlĂłk, kik az erƑ mĂłdszereinek keresĂ©se sorĂĄn aprĂłlĂ©kos eredmĂ©nyt Ă©rnek el, termĂ©szetes mĂłdon kerĂŒl birtokukba a mĂĄgikus kĂ©pessĂ©g kulcsa. Azonban, ez nem valami közĂ©pszerƱ szint, amely csak Ășgy, megragadhatĂł.

Az Energia gyakorlĂĄsa - 練氣

夫子養性練氣以致治,軒轅練神化氣以樂道,達摩參禪,東來傳道,始傳洗髓易筋之法,而創意拳及龍虎樁,故為技擊開山之宗,自古名賢大儒,聖人豪傑,金剛佛體,未有不養性練氣及習技擊者。莊子云:技也而進乎道矣。然技雖小道,殊不知學理無窮。凡習此技者,非風神瀟灑,而無輕浮狂燥塵偽之氣,堪與聖賢名儒雅士相稱者,不足學此技也。 夫練氣之學,以運使為效,以鼻息長呼短吸為功,以川流不息為主旨,以聽氣凈虛為極致,前為食氣出入之道,後為腎氣升降之途,以後天補先天之術,即週天之轉輪,蓋週天之學,初練時以鼻孔引入清氣,直入氣海,由氣海透過尾閭,旋於腰間,蓋兩腎之本位在於腰,實為先天之第一,諸臟之根源,於是則腎水足矣。然後上升督脈而至丸宫,仍歸鼻間,以舌接引腎氣而下,則下腹充實,漸漸結丹入田,此即週天之要義,命名週天秘訣,學者勿輕視之。

Konfuciusz önfegyelmĂ©vel szabĂĄlyozta temperamentumĂĄt Ă©s tĂĄmogatta energiĂĄjĂĄnak kĂ©pzĂ©sĂ©t. A SĂĄrga CsĂĄszĂĄr az Ă©lvezeteket hasznĂĄlta lelkĂŒletĂ©nek Ă©s energiĂĄinak ĂĄtalakĂ­tĂĄsĂĄra. Amikor Chan mester, Damo keletre utazott, hogy az Út ĂĄtadĂĄsĂĄrĂłl beszĂ©ljen, az Izom Ă©s Ín ÁtalakĂ­tĂĄsĂĄnak Ă©s a CsontvelƑ MosĂĄsĂĄnak gyakorlatĂĄt tanĂ­totta, megalkotva a Yichuan-t Ă©s a SĂĄrkĂĄny-, s Tigris ÁllĂĄsok gyakorlatait. EzĂ©rt volt Ƒse a harcmƱvĂ©szetek ĂștjĂĄnak elƑkĂ©szĂ­tĂ©sĂ©ben. ƐsidƑk Ăłta - többek között - az okosak Ă©s tudĂłsok, bölcsek Ă©s hƑsök, Arhatok Ă©s buddhĂĄk soha nem gyakoroltĂĄk Ășgy a harcmƱvĂ©szetet, hogy ne ĂĄpoltĂĄk volna temperamentumukat Ă©s fejlesztettĂ©k volna energiĂĄjukat. Zhuang Zi Mester azt mondja [3. fejezet]: "A kĂ©pessĂ©g ĂștjĂĄn (alapjĂĄn) vagyunk az Úton" BĂĄr Ășgy tƱnhet, hogy a kĂ©pessĂ©g kissebb Út, mĂ©gis, elvei hatĂĄrtalanok. E kĂ©pessĂ©g gyakorlata vĂ©letlenĂŒl sem Ă©rhetƑ el az anyagi vilĂĄg komolytalan Ă©lvezetƱ attitƱdĂ©vel. Bölcsek, tudĂłsok, Ă©s mĂ©g a kifinomult Ășriemberek is egyetĂ©rtenek abban, hogy ekĂ©pp nem tudod megtanulni. Amikor az energia kĂ©pzĂ©sĂ©t tanulod, az eredmĂ©nyek az energia keringĂ©sĂ©nek elkĂ©pzelĂ©sĂ©bƑl fakadnak. A gyakorlat az, hogy orron ĂĄt röviden lĂ©legez be majd hosszan ki, e gyakorlĂĄs lĂ©nyege akĂĄr a szĂŒntelen ĂĄramlĂł folyĂł, az eredmĂ©nye pedig a tudatos energia, a tiszta ĂŒressĂ©gbe valĂł belĂ©pĂ©s. ElƑször, vannak az Ă©telek Ă©s a lĂ©gzĂ©s ösvĂ©nyei, melyek jönnek befelĂ© Ă©s kifelĂ©, aztĂĄn a vese energiĂĄjĂĄnak fejlesztĂ©se. E mƱvĂ©szet segĂ­tsĂ©gĂ©vel a veleszĂŒletettet tĂĄmogatod az energia keringetĂ©sĂ©vel a pĂĄlyĂĄkon keresztĂŒl. A gyakorlĂĄs elejĂ©n vĂ©gy friss levegƑt az orrodon keresztĂŒl Ă©s irĂĄnyĂ­tsd közvetlenĂŒl az Energia TengerĂ©be. Innen a a farokcsonton keresztĂŒl felfelĂ© a hĂĄt alsĂł rĂ©szĂ©n, ahol a vesĂ©k talĂĄlhatĂłak. Ez a hely valĂłban a veleszĂŒletett eredete, minden szerv forrĂĄsa, ezĂĄlltal a vesevĂ­z is elegendƑ. Majd a Du merediĂĄn mentĂ©n felfelĂ© emelkedik a fejhez, visszatĂ©rve az orrhoz. A nyelv vonzza a vese energiĂĄjĂĄt, amely innen ereszkedik, kitöltve a has alsĂł rĂ©szĂ©t, fokozatosan belĂ©pve az ElixĂ­r MezƑbe. Ez a lĂ©nyege, a titka. Ne kezeld könnyedĂ©n!

Az Energia ĂĄpolĂĄsa - 養氣

養氣練氣雖出一氣之源,然性命動靜之學,有形無形之術,各有不同,蓋養氣之學不離乎性,練氣之學不離乎命,神即是性,氣即是命,故養氣之術,須由性題參入。夫性命之道,非言語筆墨所能述其詳也。況道本無言,能言者即非道,故孟子云難言也。今以難言而強言之,惟道本無也,無者天地之源,萬物之根,人有生死,物有損壞,道乃永存,其大無外,其小無內,視之無形,聽之無聲,而能包羅萬有天地,彌滿六合,塞充乾坤,混合宇宙,性命之學,亦即天地之陰陽也。然欲養氣修命,須使心意不動,心為君火,動為像火,君火不動,像火不生,像火不生,氣念自平,無念神自清,清而後心意定,故云一念動時皆是火,萬緣寂凈方生真,常使氣通關節敏,自然精滿谷神存,若能有動之動出於不動,有為之為出於無為,無為則神歸,神歸則萬物寂,物寂則氣眼,氣眼則萬物無生,耳目心意俱忘,即諸妙之圓也。如對鏡忘鏡,不忱於六賊之魔,居塵超塵,不落於萬緣之化,誠能內觀其心,心無其心,外觀其形,形無其形,達觀其物,物無其物,三昧俱悟,即是虛空,空無所空,所空欲空,無無亦無,大抵人神好清而心擾之,人心好靜而欲亂之,故言神者不離性,氣者不離命,若影隨形,不爽毫釐。

BĂĄr az energia gyakorlĂĄsa (氣練, qi lian) Ă©s ĂĄpolĂĄsa (氣雖, qi sui) ugyanabbĂłl a forrĂĄsbĂłl szĂĄrmazik, az Ösztön-, (性, Xing, vagy a tudat termĂ©szete-, "Ă©lƑ dolog lĂ©nyege") a Fegyelem (命, Ming = "törvĂ©nyszerƱsĂ©g" ami TĂ©ged irĂĄnyĂ­t) Ă©s MozgĂĄs-, (動, Dong) a Csend (靜, Jing, mint nyugalom) Ă©s a Forma mƱvĂ©szete (形之術, Xing Zhi Shu) vagy a Forma-nĂ©lkĂŒlisĂ©g (形無, Xing Wu) mind kĂŒlönbözƑek. Az energia mƱvelĂ©sĂ©nek tanulmĂĄnyozĂĄsa mindig Ösztön-, az energia kĂ©pzĂ©sĂ©nek gyakorlata pedig mindig Fegyelem kĂ©rdĂ©se. A LĂ©lek hat az Ösztönre Ă©s az EnergiĂĄra, Ă­gy hat a Fegyelemre - ezĂ©rt az Energia ĂĄpolĂĄsĂĄnak mƱvĂ©szete az Ösztön ĂĄpolĂĄsĂĄval kezdƑdik. Ami az Ösztön Ă©s a Fegyelem ÚtjĂĄt illeti, nincs erre valĂłjĂĄban igaz szĂł, amely pontosan leĂ­rnĂĄ ezeket. TovĂĄbbĂĄ, az (igaz) Út tĂșl van a nyelven (közlĂ©sen), s ha le lehet Ă­rni, akkor az nem az Út. Ahogy Meng Zi Mester Ă­rta [Mengzi, 2a2]: "... ez, amit nehĂ©z leĂ­rni". Mi talĂĄn kĂŒzdĂŒnk a szavakkal Ă©s az erƑ magyarĂĄzatĂĄval, de az Út alapja a "semmilyen". A Semmi a vilĂĄgegyetem forrĂĄsa, eredete mindennek. Az emberek Ă©lnek Ă©s meghalnak, a dolgok csökkenhetnek, elrothadnak, de az Út örök. Zhuang Zi Mester mondja: [Zhuangzi 33. fejezet] "... olyannyira nagy, hogy nincsen semmi sem rajta kĂ­vĂŒl, s oly kicsi, hogy nincs semmi benne." [Zhuangzi 22. fejezet] "Ha nĂ©zed: nincs alakja. Ha figyeled: nincs hangja." És mĂ©gis, felölel mindent, elĂ©r mind a hat irĂĄnyba, kitöltve az univerzumot, meghatĂĄrozva az egĂ©sz kozmoszt. Az Ösztön Ă©s Fegyelem gyakorlĂĄsa Ă­gy a TermnĂ©szetessĂ©g aktĂ­v Ă©s passzĂ­v aspektuasinak gyakorlata. Azonban, ha az energiĂĄt akarod ĂĄpolni Ă©s a Fegyelmet fejleszteni, meg kell tartani a SzĂĄndĂ©kot (Yi), hogy ezt bekapcsolĂłdjon. A Tudat az ego tĂŒze. A MozgĂĄs a test tĂŒze. Ha az ego tƱze nem csinĂĄl semmit, akkor a test tƱze nem jön lĂ©tre. És amikor a test nem csinĂĄl semmit, akkor az energia Ă©s a gondolat is nyugodt marad. Gondolatok nĂ©lkĂŒl, a lĂ©lek termĂ©szetesen tiszta. Ha a lĂ©lek tiszta, a mentĂĄlis SzĂĄndĂ©k stabil. Így azt mondjĂĄk: "... az igaz szavak ĂĄpoljĂĄk az Utat" (Xiu Dao Zhen YĂĄn, 修道真言). Amikor van egy gondolat, mozgĂĄs, ott tƱz is van. De amikor minden nyugodt, akkor van igazi Ă©let. Az energia okĂĄn ĂĄllandĂł az Ășt az energia csatornĂĄkban. AztĂĄn termĂ©szetesen lĂ©nyegĂ©ben teljes lesz Ă©s a Völgy Szelleme fenntarthatĂłvĂĄ vĂĄlik. Így leszel kĂ©pes mozgĂĄs nĂ©lkĂŒl mozdulni, cselekvĂ©s nĂ©lkĂŒl cselekedni. [chi wĂ©n dong gu jing, 赤文洞古經“ Classic of Sincere Words Penetrating to what is Ancient]. Nem cselekedve a Szellem visszatĂ©r. A Szellem visszatĂ©rtekor minden dolog csendes. A dolgok csendesek, az energia eloszlik. Az energia eloszlik, minden elszunnyad. FĂŒl, szem, elme Ă©s a SzĂĄndĂ©k mind feledĂ©sbe merĂŒlt. Ez a vilĂĄg csodĂĄlatos. (Da Tong Jing, 大通經 Classic of Great Understanding). Tekintve a vilĂĄgot elfelejthetƑ, hogy ott van. (azaz, nem adva meg magunkat az Ă©rzĂ©kek dĂ©monainak). Meghaladni ezt a vilĂĄgot, vagy, a karma megannyi csapdĂĄjĂĄba esni. A Qing Jing Jing -ben (清靜經 Classic of Clarity and Stillness) Ă­gy olvashatĂł: "ValĂłban, aki kĂ©pes erre [meghaladni], befelĂ© tekint az elmĂ©re, s megĂĄllapĂ­tja, hogy az elme tudat nĂ©lkĂŒli. KifelĂ© nĂ©z a formĂĄkra Ă©s megĂĄllapĂ­tja, hogy minden forma forma-nĂ©lkĂŒli. Messzi dolgokat nĂ©z, s Ășgy talĂĄlja, hogy a dolgok ĂŒresek. Ébredjen fel minden ilyen jellegƱ Semmi [nincs tudat, nincs alak, nincs gondolat] Ă©s fedezd fel az ĂŒressĂ©get. [de lĂĄsd az "ĂŒressĂ©g" is egy ĂŒres dolog,] mert nincs ott semmi, s mivel az "ĂŒressĂ©g" ĂŒres "semmi", jelentĂ©se semmi. [Ă©s mĂ©g a "semmi" összegƱ semmi nyugalomban van] ... JellemzƑ mĂłdon, ha a szellemisĂ©g a tisztasĂĄgot elƑrĂ©bb valĂłnak tartja, az elme zaklatottĂĄ vĂĄlik, s mikor az elme a nyugalmat tartja elƑrĂ©bbvalĂłnak, a vĂĄgyak nyugtalannĂĄ vĂĄllnak." Tedd a szellemed a szĂĄndĂ©ktĂłl sosem elkĂŒlönĂŒlttĂ©, az energia Ă­gy sosem lesz fĂŒggetlen a figyelemtƑl. Ekkor gyakorlĂĄsodban olyan pontossĂĄ vĂĄlsz, mint ahogyan az ĂĄrnyĂ©k a formĂĄt követi.

Wang MesterrƑl

Wang Mestert a Yi Quan stĂ­lus NagymesterekĂ©nt tartjĂĄk szĂĄmon. 1885-ben Weijialin faluban, a Hebei tartomĂĄnyi Shen MegyĂ©ben szĂŒletett. Nagyon gyenge gyerek volt, Ă­gy szĂŒlei a neves mesterhez, Guo Yunshen Xing Yi Quan mesterhez kĂŒldtĂ©k, hogy a gyakorlĂĄssal erƑsödjĂ©k. GyermekĂ©veit Guo Mester mellett töltötte, majd katona lett Pekingben. 33 Ă©ves korĂĄban sokat utazott KĂ­nĂĄban, neves mesterektƑl belsƑ harcmƱvĂ©szetet tanult. 7 Ă©v utazĂĄs utĂĄn Pekingben telepedett le, ahol a vĂĄros neves Mesterei közt dolgozott, gyakran lĂĄtogatva Tianjin-be Ă©s Shanghai-ba is. ElmĂ©lyedt a Liu He Ba Fa Ă©s a Bagua Zhang mƱvĂ©szetĂ©ben is. Wang Mester volt az elsƑ Mester, aki nyilvĂĄnosan oktatta a Zhan Zhuang gyakorlatĂĄt, mikor Ă©lete mĂĄsodik felĂ©ben kĂłrhĂĄzakban dolgozozott. A Zhan Zhuang egĂ©szsĂ©gĂŒgyi Ă©s gyĂłgyĂ­tĂł hatĂĄsait vizsgĂĄlta. A ❀ Zhan Zhuang a templomi Chan Gong Rou Quan stĂ­lus fundamentĂĄlis alapjakĂ©nt tartjĂĄk szĂĄmon a Chan szerzetesek. A hĂ­vƑi közössĂ©g Rou Gong Quan stĂ­lusĂĄban a test összehangolĂĄsĂĄra, a lĂĄgysĂĄg Ă©s kemĂ©nysĂ©g összhangjĂĄnak alapkĂ©pzĂ©sĂ©re hasznĂĄltĂĄk. 1963-ban, 78 Ă©ves korĂĄban Tianjin-ben hunyt el.

    "a csendben mozgĂĄs van, a mozgĂĄsban pedig csend.
    a kis mozgĂĄs jobb, mint a nagy,
    a nem-mozgĂĄs jobb, mint a kicsi,
    a csend minden mozgĂĄs anyja.
    A mozgĂĄsban olyannĂĄ kell lenned, mint a SĂĄrkĂĄny vagy a Tigris,
    A nem-mozgĂĄsban Buddha leszel.

    Wang Xiangzhai (王宇僧, 1885-1963)


Fontosabb tanĂ­tĂĄsok


Jegyzetek

  • A Xing Ă©s a Ming a Nei Dan emberrƑl alkotott elkĂ©pzelĂ©sĂ©nek kĂ©t sarkalatos fogalma. A Xing (korĂĄbban 自然) mint kifejezĂ©s nehezen Ă©rtelmezhetƑ, de a „tudat eredendƑ termĂ©szete” alkalmazhatĂł, vagy az "ember termĂ©szete" -kĂ©nt Ă­rhatĂł le. A Ming (命) minden olyan formĂĄt, nevet Ă©s törvĂ©nyszerƱsĂ©get jelent, ami TĂ©ged irĂĄnyĂ­t. A Nei Dan szövegek gyakran buddhista szakkifejezĂ©sekkel Ă©rtekeznek a XingrƑl (ld.: valĂłdi, megvilĂĄgosodott termĂ©szet” zhenru juexing 真如覺性) Ă©s „meglĂĄtni az ember termĂ©szetĂ©t” (jianxing 見性). A Ming jelentĂ©se elsƑsorban "elrendelĂ©s”, de jelentĂ©sei közĂ© tartozik az „élet", "lĂ©tezĂ©s", "Ă©lettartam”, valamint a „vĂ©gzet” vagy a „sors” is. Értelmezik a Minget „éltetƑ erƑkĂ©nt” is. Ezen eltĂ©rƑ jelentĂ©sek kapcsolatban vannak egymĂĄssal. A Ming egyfajta lenyomatkĂ©nt, bevĂ©sƑdĂ©skĂ©nt hatĂĄrozhatĂł meg, amelyet minden egyes ember szĂŒletĂ©sekor megkap: meghatĂĄrozza a vilĂĄgban betöltött helyĂ©t Ă©s szerepĂ©t, Ă­gy a „sorsĂĄt”, melyet Ă©letĂ©ben be kell teljesĂ­tenie. Mi több, Ă©letĂ©ben mindenki bizonyos adagnyi „éltetƑ erƑt” kap, melynek mennyisĂ©ge emberenkĂ©nt mĂĄs Ă©s mĂĄs, fogyatkozĂĄsa Ă©s vĂ©gĂŒl kimerĂŒlĂ©se azonban elkerĂŒlhetetlen. MĂ­g az ember Xing -je nem szĂŒletett - ezĂ©rt halhatatlan -, mindannak, ami a Ming hatĂłkörĂ©be tartozik, van kezdete Ă©s vĂ©ge.
  • Qing Jing Jing, 《清靜經》 Classic of Clarity and Stillness
  • 《 清靜經 》原音版 @ Youtube
  • Chi WĂ©n Dong Gu Jing, 《赤文洞古經》 Classic of Sincere Words Penetrating to what is Ancient
  • Da Tong Jing, 《大通經》 Classic of Great Understanding

❀ ❀ ❀

Köszönetet mondunk minden barĂĄtunknak, mindazon szerzƑknek, tanĂ­tĂłknak, buddhistĂĄknak Ă©s harcmƱvĂ©szeknek, akik hozzĂĄjĂĄrultak a harcmƱvĂ©szet-törtĂ©neti-, buddhista-, bölcseleti Ă©s egyĂ©b tanĂ­tĂĄsokkal, Ă­rĂĄsokkal, tanulmĂĄnyokkal, jegyzetekkel minden Ă©rzƑ lĂ©ny tanĂ­tĂĄsĂĄhoz Ă©s tanulĂĄsĂĄhoz. BuddhĂĄk Ă©s Mesterek tanĂ­tĂĄsait megosztani Ă©rdem, mindezen Ă©rdemeket felajĂĄnljuk az összes BuddhĂĄknak. A Xing Long Tang elfogulatlan, pĂĄrtatlan, szektarianizmustĂłl mentes elv alapjĂĄn törekszik a DharmĂĄt, a Chan hagyomĂĄnyvonal tanĂ­tĂĄsĂĄt, a harcmƱvĂ©szeti stĂ­lusok törtĂ©neteit megosztani. 武林一家! 阿弥陀佛!

XiaoFeng CserkĂ©sz GĂĄbor Mester @ Xing Long Tang | 2017 v1; elsƑ kiadĂĄs
Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 licenc alkalmazĂĄsĂĄval | 署名-非商业性使用-禁止演绎 4.0 国际
Ha hibĂĄkat, megjelenĂ©si vagy egyĂ©b problĂ©mĂĄkat talĂĄlsz, Ă­rj nekĂŒnk: master [at] rgm [pont] hu

武林一家 |

vissza | ❀ index | ❀ harcmƱvĂ©szeti jegyzetek Ă©s publikĂĄciĂłk




0

XING LONG TANG 醒龙堂 中国武术研究会 | Honorary President: ZHANG ERYU Grandmaster | Master: XIAO FENG | Contact us: master [at] rgm.hu
Member of Hungarian Traditional Gong-Fu and Wushu Federation | HQ & Cultural Xchange: CHINESE ART CENTER 匈中文化交流中心.
Your use of this website is subject to, and constitutes acknowledgement and acceptance of, our Terms & Conditions @ 1995-2017
How you may Enhance your Health, Combat Efficiency, Mental Freshness and Spiritual Joy through autentic Gong Fu and Chan Teachings