"自修性是功,自修身是德" - 六祖坛经, 第三品 Self-cultivation of the nature is merit, Self-cultivation of the body is virtue. Platform Sutra of the Sixth Patriarch, Ch.3.
如何增强自己的身心健康和效能与学习佛法和练柔功拳 - 这是醒龙堂 []
Tandíjmentes több éves Buddhadharma (佛法) tanulás kínai-, és taiwani Tanítók csendes iránymutatásával a TANteremben. Téged is várunk, ha csak tisztán a Dharmát szeretnéd megismerni-, tanulni a Chan gyakorlatok mentén. A harcművészetet gyakorlók számára is a teljesség megtapasztalását jelentheti a Dharma megismerése.
Hat Tökéletesség gyakorlása (六波羅蜜)
- Miben hisznek a buddhisták? - A tudatban. Bár a buddhizmus nem hit kérdése. - Mi a tudat? - Ami tapasztal, gondol, képzeteket hoz létre. - Miért fontos a tudat művelése? - Mert ez határozza meg a világodat amiben élsz és gyakorolsz, cselekszel. - Mit jelent művelni tudatot? - Felismerni, hogy a gondolatok és érzések alakítják azt, amit megélsz. Művelni: finomítani, lecsendesíteni. - Hogyan alakítja a tudat mindezt? - Ha jó kedved van, szépek a dolgok. Ha rossz, akkor rondák. - Mi a célja a gyakorlásnak? - Megszabadulni az érzésekhez és gondolatokhoz való ragaszkodást. - Miért kéne megszabadulni? - Mert a ragaszkodás folyamatos elégedetlenséget szül. - Milyen elégedetlenséget? - A kellemesre vágyakozást és a kellemetlentől való félelemet. Ezért nem vagy elégedett, nem tudod ezt fenntartani. - Mi a baj a vággyal? - A vágy az, hogy épp most nem jó, ezért mást szeretnél, mint ami épp most van. - Hogyan tudunk megszabadulni? - A gondolatok helyett a tudat természetét fedd fel. - Mi a tudat természete? - A kötetlen, nyitott éberség. - Mit jelent a tudat természete? - Felismerni a gondolatok megjelenését és múlását minden pillanatban. - Mi van, ha ezt felismertük? - Nem ragadjuk meg, azaz a Valóság nem szűkül le egyetlen képzetre. - Ez azt jelenti, hogy ne gondoljunk semmire? - Nem. A gondolatok megjelennek maguktól és ugyanúgy elmúlnak maguktól, elég ha nem 'csinálsz' velük semmit. - Hogyan lehet ezt a hétköznapi tevékenységek közben megvalósítani? - Amikor sétálsz, nem kell megmagyarázni, miért tesszük egyik lábunkat a másik után - mégsem esünk el.
我们进行研究和翻译,因此我们的实践社区不仅仅是一所功夫学校。是一个开放的武术研究地方和佛教社区, 提供基础武术、佛教和科学的许多方面的场所。 我们在探索中国武术和内功的领域,实践的文化背景、承传和方法。我们与许多机构合作我们研究和翻译古代手稿、培训书籍和大师们的早期作品。期望以最高质量的工作保持真正的传统禅门功夫世界与佛基础教学。
Kutatási anyagok-, szakcikkek és tanulmányok széles választéka-, buddhista szútrák szakfordításai itt érhetőek el.
Néhány kiemelt téma erre a hónapra - nem csak harcművészetet gyakorlóknak:
Gautama a buddhaság elérésekor feltárta, hogy boldogság és szenvedés a tudatból fakad. A hétköznapi emberként figyelme teljesen kifelé fordult, a tapasztalati jelenségekre tapadt, miközben megfeledkezik az alanyról, a tapasztaló tudatról. Ebben formálodik az egész életünk. A külső feltételekben próbálunk biztonságot és kielégülést találni, miközben nem látjuk, hogy tünékenységük és ellenőrizhetetlenségük miatt e remények beteljesítésére eleve alkalmatlanok. Még az emberi test, mely az érzéki tapasztalást lehetővé teszi, igen törékeny és rövid életű. A tapasztaló tudat azonban képes arra, hogy saját magában megtalálja a belső béke, a derű és a szeretet forrását, amely nem függ külső feltételektől. Ha ezt elérjük, nem befolyásol többé a test állapota vagy a körülmények alakulása. A tudat ezen túlmenően is csodálatos képességek tárháza, amely észrevétlen marad, ha minden erőd világi dolgok megszerzésére fordítod.
A buddhizmus arra mutat rá, hogy haladd meg az egód, vélt önmagad, a tudatod többi dologgal alkotott egysége által tapasztalva. Ismered fel tudatod valódi természetét. Siddharta (Buddha) a Négy Nemes Igazságot (四圣谛), a Nemes Nyolcrétű Ösvényt (八正道), a Függő Keletkezést (緣起) és az Éntelenséget (无我) tanította. Ezek a létezés felülmúlhatatlan alapigazságai, minden (általad érzékelt) jelenség alapja. Ezek nem mondják, milyen embernek kell lenned, vagy hogyan kell élned. Azonban ezek átérzése tisztán fedi fel a létezés minden okát és következményeit. Ez egy Út, melyen lehetőséged van megszabadulni gondolataid zűrzavarától, tudatot terhelő folyamatos és nyugtalanító zsongástól. Azok Útja, akik fel akarják számolni magukban a korlátokat és nyugtalanságot. Készek arra, hogy ne csak beszéljenek, s megelégedjenek a kész válaszokkal. Maguk keresik meg azokat saját tudatukban. Azok Útja, akik könnyű életet élnek. A valódi gyakorlótér nem az edzések vagy az edzőtermi gyakorlás, hanem a mindennapi-, hétköznapi élet, melynek minden pillanatában tapasztalatokat gyűjtünk. Ösztönzünk arra, hogy éld meg a buddhizmust a mindennapi életed pillanataiban! Ismerd meg a Dharmát, tanuld a Dharmát, érezd át annak igazságát bármiben, amit éppen csinálsz. Juss túl személyes nézeteiden, rögzült elképzelésen. Lásd a korlátaidat melyek valójában nem is léteznek. A buddhizmus gyakorlása a tudat éberségéről-, annak fenntartásáról szól. Mert amit érzékelsz a világból, az csak a tudatodban van. Amit problémának élsz meg, ott van. Ami megoldás lehet, ott van. Ez a gyakorlás nem építkezés, hanem a késztetések és ragaszkodás felismerésével az elengedés. Minél inkább átérzed a tudat működését és természetét, annál kevésbé határolódsz el másoktól: megnyílik benned a minden iránt érzett megértés és együttérzés. A buddhista harcművészet gyakorlása is erre a szemléletre támaszkodik.
Bárki gyakorolhat. Nem kell buddhistának lenned ahhoz, hogy e gyakorlás útjára lépj. Nem számít, hogy ki honnan jött és milyen nézeteket vall, mert a Dharma egyetemes, ez a létezés igazsága, mindenkire és mindenre vonatkozik, kivétel nélkül. Boddhidharma azt mondta: "Tapasztaljátok meg magatok!". A Chan (és a harcművészet is) kitartást és szorgalmat igényel, gyakorlása által a jellemed változik meg. A harcművészet és a buddhista gyakorlatok olvasztótégelyében elég a felesleg, elpárolog a salak. A helyesen gyakorló tisztává, áttetszővé válik. A tudat is világos, tiszta lesz, mert mentessé válik a nehézségektől, terhektől. Könnyedén teszi mindazt, amit meg kell tennie és nem fogja többé megtenni azokat, amiket nem kell megtennie. Egyszerűvé és bölccsé válik.
Szükségünk van arra a bölcsességre (智慧), amely felismeri az éntelenséget (无我). Ez a bölcsesség is a módszeren (行) alapszik. A módszer felhalmozása nélkül lehetetlen felkelteni a bölcsességet, bölcsesség nélkül pedig nem lehet birtokunkban a helyes módszer. A madárnak is két szárny kell a repüléshez, nekünk is egyszerre van szükségünk a módszerre és a bölcsességre, hogy elérjük a tudat felszabadítását. A legfontosabb és leghatékonyabb módszer az együttérzésen alapszik. Ebből kel fel a bodhicitta (菩提心), a megvilágosodás gondolata, ami nem más, mint őszinte óhaj, hogy minden érző lény javára elérjük a tökéletes megvilágosodást. Ha megvan ez az elhatározás, akkor minden helyes és erényes cselekedet természetes módon beteljesül. Másrészt, a bölcsesség az, ami belátja minden jelenség igaz természetét – legfőképpen a tudatét, vagyis, hogy minden gyökere a tudat. Buddha tanításának egyetlen célja van: a tudat felszabadítása. Végül is minden a tudat. A tudat az, ami szenved, a tudat az, ami boldogságot tapasztal, a tudat az, ami a belebonyolódik a dolgokba és a tudat az, ami eléri a szabadulást. Tehát amikor felismered a tudat valódi természetét, minden más dolgot, minden külső és belső jelenséget is természetes módon felismersz. De ez a helyes gyakorlásnak a hozadéka. Minden tőled függ - a kertésztől, hogy a lehetőséget megteremtette-e a virágzásra.
A mindennapi életben a Chan veszélye talán abban rejlik, hogy megakadsz a gyakorlat külső formáinál és nem jutsz tovább a belső szintre. Ezért tekints úgy a Chan -ra, mint az égbolton lebegő felhőre ami nem ragadható meg. Ne is próbálkozz. A Mester szinte kizárólag "csak" a felesleges terhekre mutat rá, ösztönöz az azoktól való megszabadulásra. Minden tőled függ: kérsz tanácsot vagy sem, megfogadod azt, vagy sem, teszel-e erőfeszítést, vagy nem. Ha tehát ezzel a felhővel kívánsz utazni, mozgékonynak és teljesen szabadnak kell lenned. Ezért a meditáció vagy a harcművészet gyakorlása nem az a gyakorlat, amelyet tudatosan kell végezned azért, hogy felébredj. Arról van szó, hogy a gyakorlás (amely a gyakorlás kedvéért van) által történik meg a felébredés.
Az eredményre vezető gyakorláshoz helyes személéletet kell kialakítani. Akár a buddhista gyakorlatok, akár más-, buddhista művészetek gyakorlásához megkerülhetetlen a Buddhadharma (佛法) ismerése és tanulása. Ebben a tanulásban elsősorba a Dharma alapigazságát és fogalmi körének összefügései táható fel, ezzel pedig kialakítható a helyes elhatározás: a ragaszkodó tudat meghaladása, a jóakarat és az ártó szándék elkerülése. Valójában a helyes szemléletből fakadó elhatározásokat jelenti. A Dharma tanulásának Útján valósítható meg a helyes gyakorlás, az egyik legtermészetesebb gyakorlat, amellyel kitisztítható a tudat-, a legértékesebb eszközöd: ez határozza meg, hogyan tapasztalod a körülötted lévő világot.
A Dharma tanulás során halljuk a tanítást egy hiteles személytől. Van lehetőség kérdezni, beszélgetni, a hallottakat megérteni. A tanulást a gyakorlás mélyíti el. Mozgásban vizsgáljuk azt, a gyakorlatban is kipróbáljuk. Folyamatos kommunikáció és gykorlás révén törekszünk a tanultak fontosságának megértésére és beillesztjük az életünkbe. A Dharma tanulását kínai szerzetesek és taiwani Tanítók útmutatásával végezzük a Xuan Zang TANteremben. Az itt tanultak és buddhista gyakorlatok a buddhista harcművészet teljesebb gyakorlását támogatják.
A buddhista hagyományok a hagyományos kínai művészetek gyakorlásában is megjelennek.
A buddhista harcművészet gyakorlásában a Buddhadharma bölcsessége, doktrínáktól mentes-, ok-okozati összefüggések logikája húzódik. A kungfu technikák szépsége-, ereje és összhangja valójában a tudat működésének következménye. Ha a tudat zavart és fusztrált, tele van akaratlagos késztetésekkel, ez pedig egyértelműen látható a test mozgásában. Kavargó módon erőszakossá vált tudat a kigyakorolt harcművészeti tudást nem védelemre, hanem mások megfélemlítésére használja. Ha tudat koncentrált és összpontosított, akkor békés úton képes elérni a célokat. A buddhizmus nem igényel erőszakot, mert célja épp a szenvedéstől való megszabadulás. A kungfu technikák szándékos és tettleges használata fájdalmat okoz a "vélt" ellenfélnek, de az is szenved, aki alkalmazza: a büszkeség vagy félelem miatt (tudatosság hiánya). A buddhizmus képezi a harcművészet szellemi és erkölcsi alapjait. A etikai keretet nyújt, mely megtanítja a gyakorlóknak, hogy a készségek csak elkerülhetetlen helyzetekben vagy a gyenge védelmében alkalmazhatók, de ekkor is saját döntés alapján, melynek következményeit viselni kell. Megtanítja az önmérséklet és az ellenszegülő iránti tisztelet fontosságát. A buddhizmusban az önvédelem és az önművelés kéz a kézben jár: fizikai testgyakoratok, technikák a belső gyakorlás módszerei kölcsönösen támogatják egymást. Fordíts elegendő időt ismereteid bővítésére! Ismerd meg azt a világot, amelyben a harcművészet fejlődött, gondolkozz róla. A harcművész tanult ember, intelligens és segítőkész.
... nem az a fontos, amit létrehozol (forma), hanem amivé eközben válsz! Zhang Eryu Nagymester, Xing Long Tang
A tea és kungfu az évezredek során együtt fejlődött. Ezzel a témával foglalkozik a Chan Buddhista "Chan és Tea Útja 禅茶道" c. jegyzetünk. A legjobb, ha bővíted ismereteid és tapasztalataid a kínai teázás megismerésével, törekedve az eredeti, hagyományos módszerekre. A kínai kifejezéseket összegyűjtő egyik legnagyobb szótárban, a "szavak tengerében" (辞海) a gongfu kétféle írásmódban is ugyanazt a négy jelentést közvetíti: a dolgok elvégzéséhez szükséges erőfeszítést, művészi jártasságot, munkát végző embert és a ráérő időt. Dél-Kínában a teaivás speciális formáját nevezik így. A gong, mint munka jelentéstartalmat hordozó írásjeggyel írva, a gongfu tea (功夫茶) szóösszetételnek kétféle eredetét különíthetjük el. Számunkra a kínai tea meghatározó, jelen van a mindennapi gyakorlásban és a hétköznapjainkban is.
Meditálj, teázz, szorgalmasan gyakorold a harcművészeteket! Xing Long Tang
Ha érdekelnek a buddhista gyakorlatok, látogass el hozzánk a Xuan Zang TANterembe (玄奘讲堂).
vissza | Köszönjük, ha megosztod ezt a lapot.
XING LONG TANG Autentic Gongfu School | CLASSROOM: XUAN ZANG DHARMA HALL (玄奘讲堂) ⚐ 1076 Budapest, Garay utca 13-15. HONORARY PRESIDENT: Zhang Eryu Grandmaster | MASTER: Xiao Feng [Yao Dong Jushi] ✉ master [at] rgm [dot] hu CULTURAL EXCHANGE & HQ: CHINESE ART CENTER | Member of Traditional Gongfu and Wushu Federation © All Rights Reserved 1995-2020 | Your use of this Website is subject to, and constitutes acknowledgement and acceptance of, our Terms & Conditions